A Klapka György Szakközép- és Szakiskola Intézményi Minőségirányítási Programja TERVEZET Az önkormányzat – mint fenntartó - jóváhagyta a …………………………... sz. határozattal
Hatályba lép: 2004.09.01. Felülvizsgálat időpontja : 2008.08.31. A példány használója: Jászberény, 2004. 05.20.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1.1. Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 1.2. EU irányelvek az oktatás minőségének fejlesztésére 1.3. Az intézményvezető ajánlása 2. Az intézményi helyzetelemzés 2.1. Az intézmény rövid bemutatása 2.1. Az iskola rövid története 2.1.3. Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása 2.1.4.Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: 2.2. Az intézmény működése személyi és tárgyi feltételei 2.2.1. Személyi feltételek 2.2.2. Tárgyi feltételek: 2.2.3. Gazdasági ügyek intézése 2.3. Az intézmény szervezeti felépítése 2.3.1. Szervezeti felépítés 2.3.2. A legfontosabb partnercsoportok: ~ 1/28 ~
2.3.3. Az intézmény minőségügyi helyzete 3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája 3.1. Küldetésnyilatkozat 3.2. Az intézmény jövőképe 3.3. Az intézmény minőségpolitikája 3.4. A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési programban 4. Az intézmény célrendszere 4.1. A fenntartó elvárásaiból adódó célok 4.2. Stratégiai célok 4.3. Az intézmény egészének minőségcéljai, feladatok 4.3.1. Minőségpolitikai célok 5. A minőségirányítás szervezeti keretei 5.1. Hatáskör, feladat, felelősség 6. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer 6.1. Az intézmény működésének folyamata, PDCA logika 6.2. A folyamatok azonosítása, folyamatszabályozása 6.3. Folyamatok, szabályozások rendszere 6.4. Minőségszabályozás: a partneri igény és elégedettségmérés 6.5. Az intézmény önértékelési rendszere 7. Záró rendelkezések 8. Mellékletek Ø
Partnerlista
Ø
SWOT analízis
Ø
Alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve
Ø
Véleményezések, javaslatok ( iskolaszék, DÖK jegyzőkönyvei)
1. Bevezetés 1.1. Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő:
„(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló
~ 2/28 ~
elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”
1.2. EU irányelvek az oktatás minőségének fejlesztésére 1.
Átfogó minőségértékelési és minőségfejlesztési politika kidolgozása.
2.
Az iskolai önértékelés és a külső értékelés összhangjának megteremtése.
3.
A tanulói teljesítmények mérésére épülő eszközrendszer kialakítása, országos standardok kidolgozása.
4.
Az átfogó iskolai önértékelésben fontos szerepet kap a tanárok munkájának értékelése is.
5.
A külső értékelésben a szakértői értékelések szerepe.
6.
A különböző programok bevezetését szabályozó akkreditációs rendszer kiépítése és működtetése.
1.3. Az intézményvezető ajánlása A Klapka György Szakközép- és Szakiskola azon törekvése, hogy - hosszú távon - önálló minőségfejlesztési rendszert építsen ki, működtesse és továbbfejlessze azt, jelzi hogy az intézmény alkalmazotti közössége megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meg-hirdetett - törvényben is megfogalmazott - minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. A magyar társadalomnak alapvető elvárása, természetes igénye az oktatásügy vonatkozásában az, hogy a fiatalok korszerű versenyképes tudás és európai mércével összehasonlítva is kedvező megélhetést, perspektívát, karrier-lehetőséget biztosítani képes ismeretek birtokában lépjenek ki a közoktatási rendszerből. Különös jelentőséggel bír ez a megállapítás az európai uniós csatlakozás tükrében. Magyarországnak nem csak a csatlakozási feltételeket kell teljesítenie, hanem az európai közösség hasznos és hatékonyan működő tagjává kell válni, úgy hogy közben nemzeti szuverenitását és történelmi hagyományait is megőrizze. Ebben a nemzet jövőjét megalapozó és meghatározó időszakban a felnövekvő generációk felkészítésének fokozott felelőssége hárul az oktatásügyre. A feladatok végrehajtásában, a kitűzött célok elérésében a nevelés-oktatás folyamatának tudatos minőségfejlesztése a siker hatékony eszközének tekintendő. A közoktatás minőségfejlesztési folyamatában továbblépést jelentett 2003. közepén a közoktatási törvény módosítása, amely törvényi erőre emelte a minőségügy kérdéseit és középtávú minőségirányítási programok kialakításának szükségességét fogalmazta meg úgy az intézményfenntartó önkormányzatok, mint az egyes közoktatási intézmények számára. A fenti gondolatokat, továbbá a közoktatási törvény említett előírásait alapul véve, a helyi adottságok, környezeti feltételek és sajátosságok szem előtt tartásával készült el az intézmény minőségirányítási programja. Dézsi Zoltán igazgató
~ 3/28 ~
2. Az intézményi helyzetelemzés 2.1. Az intézmény rövid bemutatása 2.1.1.Jellemző adatok Ø
Az iskola hivatalos elnevezése: „Klapka György” Szakközép- és Szakiskola
Ø
Az iskola székhelye, címe, telefonszáma: 5100. Jászberény, Hatvani u. 2. Telefon/Fax: 57/502-750; 502-760 E-mail:
[email protected] Honlap: http://klapkagy.sulinet.hu OM azonosító: 036045
Ø
Az iskola fenntartója: Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Ø
Az iskola alapító okiratának kelte, kiállítója: 2003. november 15. Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Jászberény (1.sz. melléklet)
Ø
Az iskola típusa: Szakközépiskola - szakiskola
Ø
Az iskola alaptevékenysége: Az alapító okiratban meghatározottak szerint.
Ø
Az iskola beiskolázási körzete: a Jászság
2.1.2. Az iskola rövid története Jászberényben a szakképzés önálló iskolában történő iskolarendszerű oktatásban 1886-ban kezdődött a jelenlegi öreg épületben (tanonciskola). Igazgató és a tanárok óraadók voltak. 1948-ban az iskolák államosításával a tanonciskolából ipari tanuló iskola lett, főhivatású igazgató, tanárok és óraadók közreműködésével. A nagyüzemi tanulók képzése 1951-ben kezdődött a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár felépülésével. 1952-től az iskola elnevezése 606. számú Ipari tanulóiskola lett. 1967/68. tanévben már 857 fő tanulója volt az iskolának, (ekkor került átadásra az új iskolaépület, melynek révén az oktatás tárgyi feltételei jelentős mértékben javultak). 1967-től az iskola elnevezése 606. számú „Klapka György” Szakmunkásképző Intézet lett. 1973-tól a Jászapáti iskola 1990-ig intézetünkhöz lett csatolva. Az iskola új szárnyának az átadására 1982-ben került sor, ez már lehetővé tette a kétműszakos tanítás döntő többségű ~ 4/28 ~
megszüntetését, szakmai szaktantermek, mérőtermek, számítástechnikai szaktantermek, nyelvi labor kialakítását
könyvtár,
majd
a
későbbiekben
Az elmúlt 10 évben bekövetkezett iskolarendszerünk, szerkezetének átalakulása következményeként újból „kinőttük” az iskolát és súlyos helyhiánnyal küszködünk. 1951-től napjainkig több mint 13 ezer fiatal szerzett iskolánkban szakmunkásbizonyítványt, s alkotta a Jászság ipari munkaerejének döntő többségét. Sokan kerültek különböző felsőfokú képzettséget szerezve iskolában tanári és szakoktatói munkakörbe, gazdálkodó szervezetek vezető funkcióiba. A szakmunkásképzés mellett iskolánkban 1992-ben indult be a szakközépiskolai és a mezőgazdasági képzés. Ettől kezdve az iskola hivatalos elnevezése „Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, majd 2003-tól „Klapka György” Szakközép- és Szakiskola lett. Az esti illetve a levelező képzés néhány év megszakítással 1973-tól folyik iskolánkban. A kereskedelmi és vendéglátó képzés bevezetésére az 1997/98-as tanévtől került sor. Jelenleg a szakképzésben 15-20 szakmában folyik a képzés. 2.1.3. Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása Az iskola alapvető feladata és törekvése a jászberényi és a jászsági gazdálkodó szervezetek munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, a lehető legjobb minőségű szakemberek kibocsátásával, illetve a lehetőségek függvényeként a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Folyamatosan törekszünk mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás feltételrendszerének javítására és ezek forrásainak biztosítására (önkormányzat – iskolai költségvetés, pályázatok, szakképzési hozzájárulás, vállalati támogatás, alapítvány, saját erő, az iskola bevételei). Az oktatás délelőtti és délutáni munkarendszerben történik. A nevelő-oktató munkában kiemelt fontosságot tulajdonítunk a pozitív személyiségjegyek kialakításának, a szakma szeretetére, megbecsülésére való nevelésnek, a szakmák presztizsének visszaállítása, az elméleti és a gyakorlati oktatás szoros kapcsolatának, összhangjának megteremtésére. Az elméleti oktatás az iskolában folyik, a gyakorlati oktatással „A” és „B” hetes ciklusban történő váltással. Rendelkezünk korszerű nyelvi laborral, számítástechnikai szaktantermekkel, szakmai szaktantermekkel, mérőtermekkel, könyvtárral, internettel, audiovizuális, szemléltető, bemutató, kísérleti eszközökkel. A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi Vechta-i közigazgatású Lohne helyiségbeli Adolf Kolping, valamint 1999-től a vechtai Justus von Liebig iskolával, melyek hasonló jellegű szakképzési intézmények.
~ 5/28 ~
A felzárkóztatás, tehetséggondozás, a szabadidő szervezett eltöltése érdekében korrepetálásokat, szakköröket, iskolai-sportköri szakosztályokat szervezünk és működtetünk. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók testnevelési foglalkozásait gyógytestnevelés szakképzettséggel rendelkező tanárral tudjuk biztosítani. A gyakorlati oktatás több mint 100 gyakorlati helyen folyik (jól felszerelt tanműhelyekben, illetve egyedi munkahelyeken.) Az oktató-nevelő munka színvonalát tükrözik az elmúlt években a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyek döntőiben, a különböző kulturális, anyanyelvi és sport versenyeken elért dobogós helyezések. A tanévenkénti beiskolázás szakmai összetétele az alapító okiratban meghatározottak szerint, a felhasználók igényeinek megfelelően történik. 2.1.4.Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: 1993 évi LXXIX törvény,
138/1992 (X.08.) Kormányrendelet,
1992 évi XXXIII törvény,
20/1997 (II.13.) Kormányrendelet,
1993 évi XCIII törvény,
217/1998 (XXII.30.) Kormányrendelet,
1992. évi XXII. törvény
277/1997 (XII.22.) Kormányrendelet,
1992. évi XXXVIII. törvény
10/1994 (V.13.) MKM rendelet,
2003. évi LXXXVI. törvény
14/1994 (VI.24.) MKM rendelet, 11/1994 (VI.28.) MKM rendelet, 3/2002 (II.15.) OM rendelet, 41/1999 (X.13.) OM rendelet, 28/2000 (IX.21.) OM rendelet, 33/1998 (VI.24.) OM rendelet, 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 3/1975 (VIII.17.) KM-Pm együttes rendelet 30/1996(XII.06.) BM rendelet
( A felsoroltakon kívül a módosításokat és az új szabályozókat értelemszerűen alkalmazzuk.) ~ 6/28 ~
2.2. Az intézmény működése személyi és tárgyi feltételei 2.2.1. Személyi feltételek A 2003/2004. tanévben teljessé vált a kerettantervek bevezetése, mely következményeként megnőtt a szakiskolai és a szakközépiskolai évfolyamok száma. Ez jelentős óraszám növekedéssel járt. A tantestület létszáma ebben az időszakban csak egy nyelvtanárral nőtt. Ennek következtében magas az egy főre jutó túlórák száma, és sok óraadót kell alkalmazni. A törvényes túlóraszám betartása, az óraadók számának csökkentése érdekében 2-3 státuszra lenne szükségünk, amit az átvilágítók 6-7 álláshelyként jeleztek. Természetesen iskolánk szakmai profilja a későbbiekben is szükségessé teszi óraadók alkalmazását. Az órák szakos ellátottsága csaknem 100 %-os. A tantestületnek kor, nem és végzettség szerinti összetétele jó. 2.2.2.Tárgyi feltételek Az előbb említett okok miatt megnövekedett a nevelő-oktató munka tanteremigénye is, melyet a jelenlegi körülmények között csak 2 műszakban (késő délutánig történő oktatással) tudunk kielégíteni. Nehezíti helyzetünket, hogy szertárak többségében is kénytelenek vagyunk tanórai tevékenységet folytatni. A pedagógiai, egészségügyi szempontokon túl, figyelembe véve hogy tanulóink több mint 50 %-a bejáró, igen komoly problémákkal kell szembenéznünk, amelyet további 4-6 tanterem biztosítása megoldana. A szaktárgyi szemléltető eszközök helyzetét összességében tekintve az eddigi folyamatos fejlesztések eredményeként a feltételek kielégítőek, de a színvonal tartásához illetve javításához (technikai, technológiai fejlődéssel összhangban) folyamatos fejlesztésre van szükség. A gyakorlati oktatás tekintetében az iskola működtetésében lévő Hűtőgépgyári tanműhely most befejeződő felújítása eredményeként az ott oktatott valamennyi szakma oktatásának technikai színvonala kiemelkedő. Az egyedi munkahelyek felszereltsége a kamarai és iskolai ellenőrzések tapasztalataként megfelelő. Az iskola jelenlegi eszközállományának felújítását, fejlesztését, a fenntartó a saját bevételek, pályázatok, szakképzési hozzájárulás „Klapka” Alapítvány segítségével az eddigiekhez hasonlóan végezzük. 2.2.3.Gazdasági ügyek intézése: Az iskola önálló költségvetési-gazdálkodási, bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező jogi személy, a gazdálkodási feladatokat a gazdasági vezető látja el. 2.3. Az intézmény szervezeti felépítése ~ 7/28 ~
2.3.1. Szervezeti felépítés Az iskola szervezeti felépítése az SZMSZ III./A/1. pontjában részletesen szabályozva van. A minőségügyi csoport kompetencia szempontjából az iskolavezetés és az alkalmazotti közösség között helyezkedik el. 2.3.2. A legfontosabb partnercsoportok: Közvetlen partner ●
a tanár
●
a diák
●
a szülők
●
a fenntartó Jászberény város önkormányzata és annak bizottságai
Közvetett partnereink ●
gazdálkodó szervezetek, kereskedelmi és vendéglátó egységek, vállalkozók
●
oktatási intézmények
●
közművelődési intézmények
●
egészségügyi szociális intézmények, szervezetek
●
sportegyesületek
●
média
●
testvériskolák
2.3.3. Az intézmény minőségügyi helyzete Intézményünk minőségügyi helyzetét az alábbiak jellemzik. Az elmúlt években folyamatosan pályáztunk a minőségügyi program bevezetésének támogatására, de pénzhiány miatt, sajnos nem kaptunk támogatást. A továbbképzési tervnek megfelelően a tantestületből 11 fő szerezte meg a közoktatás vezetői szakképzettséget, melynek keretében megismerték a minőségirányítás alapjait, filozófiáját, a közoktatási törvény minőségügyre vonatkozó passzusait, az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiáját, a Közoktatási Intézményi Minőségfejlesztési Stratégiát. A minőségirányítási program végrehajtása során az aktuális feladatok által meghatározott továbbképzésekre való beiskolázásokat tervezzük.
~ 8/28 ~
A kiépítés lépései
A kiépítettség szintje Az intézmény egésze
Partnerek azonosítása
megtörtént, folyamatos karbantartást igényel,
Minőségszabályozás:
kiépítés alatt
Igényfelmérés
megtörtént, a pedagógiai program tartalmazza
Elégedettségvizsgálat
kiépítése szükséges
Erősségek
Feltárása megtörtént, a MIP mellékletét képezi
Fejlesztendő területek feltárása
Feltárása megtörtént, a MIP mellékletét képezi
Minőségügyi szervezet minőségügyi vezető
azonosítva
minőségügyi kör egyéb csoport
később kapcsolódnak a munkába
Intézkedési terv
Elkészült, a MIP tartalmazza
Folyamatok azonosítása, szabályozás
részlegesen megtörtént
~ 9/28 ~
leírásukra ütemezési terv készült további azonosítás a következő tanévekben Önértékelés nincs irányított tervezve a MIP szerint KMD alapú
Minőségirányítási rendszerjelleg A fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában meghatározta, hogy a kialakítandó intézményi minőségirányítási rendszernek rá kell épülnie a COMENIUSZ 2000 modell eddig fellelhető eredményeire, azok szabályozó- és mérési rendszerére
~ 10/28 ~
3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája
3.1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk többcélú intézmény, ennek megfelelően a különböző képzési formákban más és más a fő feladatunk. ●
A szakközépiskolai képzés elsődleges feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása.
●
A szakiskolai képzésben minél több tanuló eljuttatása az alapműveltségi vizsga letételére. A pályaválasztási és szakmai orientációs tevékenység magas szintű működtetésével az adott tanulónak leginkább megfelelő szakképzési területre való irányítása.
●
A szakképzési évfolyamokon a – gazdálkodó egységekkel együttműködve – a választott szakmára történő felkészítés, általános és speciális szaktudás nyújtása, olyan képességek fejlesztése, amelyek szükségesek az önálló munkavégzéshez, a folyamatos önképzéshez, átképzéshez.
Feladataink megvalósításához nyitottak vagyunk az ●
általános iskolák felé, szakmai, pályaválasztási tevékenységgel,
pedagógiai
jellegű
együttműködéssel,
intenzív
●
a szülők felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl az Iskolaszék működtetésével,
●
a város, a régió középiskolái felé szakmai, pedagógiai szabadidős programokon, pályaválasztási programokon való részvétellel,
●
a szakmai és szolgáltató szervezetek felé a képzés folyamatos megújítása érdekében.
●
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ felé a régió munkaerő-piaci igényeinek naprakész ismerete érdekében,
●
valamint a kistérség, a régió gazdálkodó egységei felé, az egymás munkáját segítő együttműködés érdekében,
Az ismeretközvetítés során törekszünk a tanulóközpontú, magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, hatékony és eredményes tevékenységre. Az iskolai oktatómunka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, szakmai idegen nyelvet beszélő, művelt állampolgárok kibocsájtása a célunk. Bízunk benne, hogy az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat ad az ország és az EU számára.
~ 11/28 ~
3.2. Az intézmény jövőképe ●
Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra; információcserére törekszik.
●
A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk.
●
A szülőknek, tanulóknak tetsző szabadidős tevékenységet kínálunk.
●
Kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal.
●
A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, rugalmasan; alkalmazható ismereteket közvetítünk.
●
Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk.
●
Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt
3.3. Az intézmény minőségpolitikája A Klapka György Szakközép- és Szakiskola alkalmazotti köre minőségfejlesztéssel kapcsolatos elkötelezettsége kialakulóban van. A munkatársak megismerik és megértik a minőségközpontú intézményi működés szerepét, fontosságát. Készek a minőségkezelés alapvető ismereteinek elsajátítására, a minőségközpontú gondolkodás befogadására, az aktív minőségügyi tevékenység többletfeladatainak végrehajtására és az önfejlesztésre. Az intézmény működésében az alábbi minőségügyi alapelveket érvényesítik: ●
minőségközpontú szemléletmód,
●
fokozatosság a fejlesztésekben,
●
a fejlesztések folyamatosságának fontossága,
●
a vezetés minőségalapú elköteleződése,
●
az alkalmazottak teljes körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló – bevonása a minőségügyi tevékenységbe,
●
a partnerközpontúság,
●
a folyamatszemlélet.
Ennek alapján fogalmazza meg az intézmény a minőségfejlesztési programját, melyben érvényesíti a helyi irányítás elvárásait. Az intézményben úgy koordinálja a minőségfejlesztési tevékenységet, hogy az intézmény egésze idővel folyamatosan fejlődő minőségkezelési szintet mutasson. ~ 12/28 ~
Ehhez szükségleteihez és lehetőségeihez mérten tanácsadó közreműködését is igénybe veszi. Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva (4 évente) fejlesztési irányokat, konkrét minőségügyi célokat határoz meg. 3.4. A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési programban ●
Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési tervet.
●
Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására.
●
Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit.
●
Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal.
●
Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását.
●
Menedzseli az intézményt.
●
Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását.
●
Felügyeli a rendszer működését.
~ 13/28 ~
4. Az intézmény célrendszere 4.1. A fenntartó elvárásaiból adódó célok Jászberény Város Önkormányzata meghatározta a város közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programját (ÖMIP). A fenntartó elvárásának megfelelően kezelt minőségcélok : 1.
Az általános műveltséget megalapozó érettségi- és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás zavartalan biztosítása a város tanulóifjúságának.
2.
A jászberényi munkáltatóknál való munkába álláshoz, továbbá a helyben történő önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása.
3.
A szakiskolai képzésben az alapműveltségi vizsga letételének gyakorlattá válása lehetőleg minél több tanuló esetében.
4.
A pályaválasztási és szakmai orientációs tevékenység szintjének emelése.
5.
A gazdálkodó egységek speciális igényeinek figyelembevételével történő speciális szaktudás nyújtása, elsajátíttatása.
6.
Lehetőség biztosítása a tankötelezettség teljesítésére a város hátrányos helyzetű tanulói számára.
7.
Az intézménynek tanulóközpontú, az egyéni képességeket, életkörülményeket figyelembe vevő, magas színvonalú, elsősorban a helyi munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, szakmailag hatékony és eredményes tevékenységre a tanulók neveltségi szintjének emelésére kell törekednie.
Az önkormányzat a megyei fejlesztési tervvel ( MFT ) összefüggésben és a saját önkormányzati minőségirányítási programjának megfelelően, a Klapka György Szakközép- és Szakiskola számára konkrét követelményrendszert fogalmazott meg. A követelményrendszer az MFT témakör, önkormányzati stratégiai célkitűzés, ÖMIP, konkrét intézményi szakmai elvárás, konkrét intézményi szakmai feladat, feladathoz kapcsolódó intézményi stratégiai cél, stratégiai célhoz rendelt minőségcél, mérhető és értékelhető minőségmutató alapján meghatározható minőségelvárás logikai egységére épül. A Klapka György Szakközép- és Szakiskola a fenti programban megfogalmazott elvárások és feladatok megvalósítását kiemeltnek tekinti és az intézményi minőségirányítási programja egyik meghatározó elemeként kezeli. A vezetőség a helyi irányítás keretében érvényesítendő szempontjait a minőségkezelés alapszempontjaiként fogja fel. Az MIP-ben megjelenő vezetési, tervezési, megvalósítási, ellenőrzési, mérési és értékelési intézményi feladatokat az előző pont értelmében három fő elvárás, illetve stratégiai célcsoport határozza meg. 1)
Az ÖMIP-ben meghatározott önkormányzati elvárások, kitűzött feladatok.
2)
Az intézmény pedagógiai programjában megjelenő stratégiai célok.
3)
Az intézmény adottságaiból, működésének közvetlen környezeti feltételrendszeréből származó sajátos célok.
~ 14/28 ~
4.2. Stratégiai célok A Klapka György Szakközép- és Szakiskola a stratégiai célrendszerét a pedagógiai programjában az alábbiak szerint fogalmazta meg: A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. ●
Lehetőség szerint minél több tanuló eljuttatása az alapműveltségi vizsga letételére. Feladatunknak tekintjük a középiskolai oktatásban résztvevők számának növelését.
●
A középiskolai tanulmányok befejezése utáni szakmai tanulás szervezése a nemcsak középiskolai végzettséget igénylő szakmák esetén is.
●
Lehetőség biztosítása megszerzésére.
●
Át- és továbbképző tanfolyamok szervezése (a szülők, tanulók, munkaerőpiaci, gazdálkodó szervezeti igények figyelembe vételével a Munkaügyi Központtal együttműködve.)
●
A munka és a tanulás megszerettetése
●
Személyi és tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése, kiemelt cél a tanteremhiány gondjának megoldása
●
Az európai piacon szakmailag versenyképes tudással rendelkező szakemberek képzése
másodszakma,
szakközépiskolai
és
technikusi
képzettség
4.3. Az intézmény egészének minőségcéljai, feladatok 4.3.1. Minőségpolitikai célok
sorszám
1.
cél
A partnerek igényeinek megismerése, a már megfogalmazott fenntartói elvárások beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről
megvalósítás időtartama
sikerkritérium Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez
A partneri visszaadott mérési lapok számának változása A szöveges vélemények mennyiségi változása
A partnerek 60 %-a visszajelez, Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelezett igények beépítése, illetve betervezése
~ 15/28 ~
indikátorok
5 év
A megkérdezettek válaszadási hajlandósága Elvárások-megvalósítható elvárások aránya
2.
3.
sorszám
Az iskola partnereinek és a munkaerő piaci kínálatnak megfelelő szakképzési irányok, szakok kialakítása
A partnerek egyeztetett igénye után induljon a szakképzési program
Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése
Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek
5 év
sikerkritérium
megvalósítás időtartama
cél
2 év
A képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya javul A partneri kérdőívek
Az értékelések, mérések száma Az elemzésről készült dokumentumok
indikátorok
Évente diákcsere program A cserekapcsolatok száma,
4.
A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése
A partnerekkel történő együttműködés Évente tanácskozások tartása, találkozók szervezése
folyamatos
A résztvevők és programra jelentkezők aránya és ennek változása, Az egy főre jutó költség változása A tanácskozás megvalósulása és a résztvevők számának változása
a kapcsolatok fajtájának bővülése 100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben
5.
Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál
2 év
Az alkalmazottak megfelelő képesítése
ill. folyamatos
Évente legalább két tantestületi továbbképzés A továbbképzési terv teljesítése
A hiányzó szakemberek számának csökkentése, A továbbképzések fajtái, területei, a továbbképzésen részt vettek száma Továbbképzésen és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása
Rendszeres módszertani továbbképzés
~ 16/28 ~
Részvétel évente szakmai továbbképzésen, tapasztalatcserén Belső képzések szervezése
6.
A szervezeti kultúra fejlesztése
A klímateszttel kimutatott pozitív változás
3 év
Klímateszttel mért változások
5. A minőségirányítás szervezeti keretei 5.1. Hatáskör, feladat, felelősség Az intézmény többcélú közoktatási intézmény. A minőségpolitikában leírtak szerint a vezetés arra törekszik, hogy az intézmény egésze folyamatosan fejlődő minőség-irányítást folytasson. A feladatokat, hatáskört, felelősséget az alábbi táblázat tartalmazza
Feladat
Hatáskör
Felelősség
elvi támogatás
közvetlen, közvetett partnerek
példamutatás intézmény vezető
személyi, tárgyi feltételek biztosítása
Kapcsolat és
napi kapcsolat az MCS-vel teljeskörű
egyszemélyi kéthavonta munkamegbeszélé s
kapcsolattartás a külső, belső partnerekkel
a csoport közalkalmazotti minőségfeladatainak kör, a vezetőség irányítási vezető kivételével (MIR vezető) koordinálása időszakos jelentések
~ 17/28 ~
a MIP megvalósítása
közvetlen partnerek munkaközösségek
készítése a tantestület tájékoztatása közalkalmazottak
és bevonása kapcsolattartás
a MIP megvalósításábó l adódó feladatok
MCS csoport tagjai
közalkalmazotti a dokumentáció kör, a vezetőség elkészítése, kivételével kezelése
közvetlen partnerek a MIP megvalósítása
munkaközösségek közalkalmazottak
kapcsolattartás
~ 18/28 ~
6. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer
6.1. Az intézmény működésének folyamata, PDCA logika Az intézmény működését az alábbi keretben a PDCA logika alapján végzi:
A PDCA logika érvényesítésének területei
Az intézményi működés folyamatának főbb területei
a MIR folyamatai
•
Pedagógiai Program megalkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata.
•
Éves munkaterv és funkcionális akciótervek készítésének folyamatai.
•
MIP, MIR alkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata.
Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információbázis kezelése-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika P megfogalmazása, stratégiai célhierarchia, funkcionális akciótervek kidolgozása, MIR létrehozása.
D Végrehajtás, beavatkozás
Bemeneti területek
Transzformációs blokk
•
Partneri igényfelmérés folyamata (COM I.)
•
Folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata.
•
Nem megfelelőségek kezelésének folyamata.
•
Megelőző tevékenység folyamata.
•
Beiskolázási rendszer működési folyamata.
•
Munkaerő kiválasztásának és betanításának folyamata.
•
Beszerzések folyamata.
•
Tanulók mérésének, értékelésének
~ 19/28 ~
folyamata. •
Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai.
Kimeneti területek
•
Képzések, továbbképzések folyamata.
•
Továbbtanulás elősegítésének folyamata.
•
Reklamációk kezelésének folyamata.
• • C
Mérés, értékelések területe.
•
Partnerek elégedettségének mérési folyamata (COM I.). Intézményi önértékelés folyamata (COM I) Vezetői ellenőrzés folyamata (intézmény működés).
Kontrollmechanizmusok A működtetése.
•
Belső audit folyamata ( MIR működése ).
•
Döntés előkészítés folyamatai.
•
Döntési protokollok.
•
Kommunikációs folyamatok.
•
Dokumentáció kezelési folyamata.
•
Feljegyzések kezelési folyamata.
~ 20/28 ~
6.2. A folyamatok azonosítása, folyamatszabályozás 2004/2005 feladat
I. félév
1.
partnerközpontú működés kiépítése
2.
intézményi önértékelés
3.
I. félév
II. félév
saját intézményi minőségügyi célok ütemezése
4. 5.
II. félév
2005/2006
folyamatok azonosítása folyamatok leírásának ütemezése
5.1. vezetési folyamatok leírása
félévente 1
5.2. főfolyamatok leírása
6. ismételt partneri mérés 1.
felkészülés a fenntartói ellenőrzésre Ø törvényességi ellenőrzés Ø
gazdálkodási ellenőrzés
Ø
szakmai ellenőrzés
~ 21/28 ~
2006/2007 I. félév
II. félév
2007/2008 I. félév
II. félév
Ø
a fenntartói ellenőrzés végrehajtása
A fenntartói ellenőrzés ütemezése további egyeztetést igényel
~ 22/28 ~
6.3. Folyamatok, szabályozások rendszere folyamat
cél
feladat
meglévő elemek
fejlesztendő elemek
A partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az partnerkapcsolat együttesen, több ok irányítása partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.
folyamatok folyamatos fejlesztése
Érvényesüljön a stratégiai tervezés.
tervezés
Intézményi értékelés, mérések
Az intézmény, mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen.
Kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések
Operatív tervek készüljenek (munkaterv, továbbképzési terv stb.) Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek A meglévő mérési, értékelési gyakorlat ~ 23/28 ~
Jogi követelmények, partnerek azonosítása
A partnerek és az intézmény kapcsolatának külön dokumentumba rendezése
Pedagógiai program (Helyi tanterv) SZMSZ Éves tervek Házirend
MIP
Munka és tűzvédelmi terv Közalkalmazott i Szabályzat Pedagógiai Program XII. fejezet
Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és
folyamatos fejlesztése rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben
A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába
~ 24/28 ~
működtetése. Mérési szakember továbbképzése. Külső mérések lebonyolítása.
folyamat
cél
A normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működés biztosítása.
Ellenőrzés
feladat
meglévő elemek
Az ellenőrzési szintek meghatározása. A vezetői ellenőrzés területeink meghatározása.
A külső - jogi, Az ellenőrzési törvényességi, hatóság, feladatok átruházása, pénzügyi – ezeknek a ellenőrzések megfelelő területeknek a előkészítése, a munka meghatározása, az segítése. ellenőrzés tervezése, a beszámolás, Az ellenőrzés során dokumentálás feltárt hibák javítása, a rendjének rendszer javítása a meghatározása. hibák kizárására.
Éves belső ellenőrzési terv Az önkormányzat, mint fenntartó ellenőrzési terve A tanulók értékelésének elvei(helyi tanterv)
A PDCA ciklus működtetése.
Nevelés – oktatás
Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működjünk. A biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert tanulóink, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlya összhangjának
fejlesztendő elemek
Egyeztetés után a partneri igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő képzési kínálat kialakítása A szülőknek, tanulóknak tetsző, hasznos, nevelésioktatási céljainkat szolgáló szabadidős, tanórán kívüli tevékenységek biztosítása A pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása a nevelési – oktatási közös követelmények ~ 25/28 ~
Pedagógiai program, helyi tanterv
Auditorok kiképzése, megbízása
érvényesítésére.
megteremtésére törekszünk.
A tanulás támogatása; ennek érdekében a megfelelő körülmények biztosítása. A neveltségi szint emelése. A pedagógusok célirányos továbbképzése.
A minőségirányítási rendszer folyamatai beválásának, Folyamato eredményeinek s fejlesztés mérésével, beavatkozás a mérés eredményének ismeretében
A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése. Belső audit tevékenység. A PDCA ciklus működtetése. A fejlesztések tervezése, szabályozása.
~ 26/28 ~
Minőségügyi szervezet kialakítása
6.4. Minőségszabályozás: a partneri igény és elégedettségmérés Intézményi szintű partneri igény- és elégedettségméréseket a pedagógiai program készítése illetve többszöri módosítása során végeztünk. A vizsgálatba a legfontosabb partnereinket vontuk be. Az adatok feldolgozását a munkaközösségek végezték, az értékelés, elemzés az iskolavezetés feladata volt. A MIP megvalósítása során a következő tanévek első félévében tervezzük az ismételt partneri méréseket.
6.5. Az intézmény önértékelési rendszere Az intézményi önértékelés kezdő lépéseként végzett SWOT analízis megállapításait a mellékletben található összefoglaló táblázatok tartalmazzák. A teljeskörű elemzést a 2004/2005. tanév II. félévében tervezzük első alkalommal, majd az ismételt vizsgálatra a 2007/2008. tanév II. félévében kerül sor, ami lehetővé teszi a folyamatos fejlesztések eredményeinek számbavételét. A vizsgálat területeinek módszereinek kidolgozása a 2004/2005. tanév I. félévének feladata.
~ 27/28 ~
7. Záró rendelkezések
Ø
Hatálybalépés időpontja: 2004. 09. 01.
Ø
Az IMIP időbeli hatálya Az intézményi minőségirányítási program négy évre szól és a hatálybalépéstől kezdődően 2008. 08. 31-ig érvényes.
Ø
A felülvizsgálat időpontja: 2008. 08. 31.
Ø
A mérés-értékelések eredményeinek kezelése Az ütemezett rendszeres mérés-értékelések eredményeit jegyzőkönyvezni kell. Az eredményről a nevelőtestületet az éves záró értekezleten tájékoztatni kell. A záró értekezlet jegyzőkönyvét a jogszabályban előírtak szerint kell a fenntartónak megküldeni.
Ø
Dokumentumok kezelése A minőségügyi tevékenységgel kapcsolatosan keletkező dokumentumok kezelésére az iratkezelés általános szabályai, illetve az intézmény belső szabályozása érvényes.
Ø
Az IMIP ismertetése az alkalmazotti körrel
Az MIP-et, az önkormányzatnak történő bemutatása előtt véleményeztetni kell az iskolaszékkel, a diákönkormányzattal, valamint el kell fogadtatni az intézmény alkalmazotti körével. Biztosítani kell azt, hogy minden alkalmazott számára a MIP hozzáférhető legyen. Ugyanígy kell eljárni a mérések-értékelések eredményeivel is. Az intézményi minőségirányítási programot ismertetni és oktatni kell az alkalmazotti körnek. ~ 28/28 ~
