A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvek: Iskolánk a Közoktatási Törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, és a tanulói közösség kialakulásáért, fejlődéséért. Ennek érdekében intézményünk együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A tanulói közösség kialakításában és fejlesztésében szintén a szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő-oktató munkánkat. Felkészítjük a tanulókat a családi életre és a családtervezésre. Segítjük a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációját A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonásával képesség-kibontakoztató Integrációs Pedagógiai Programot működtetünk.

Pedagógiai alapelveinkben a tanulók identitástudatát erősítő projektek megvalósítása, korszerű tartalommal bíró projektek, fejlesztő programok kapcsán, azonosulás az integrációs pedagógiai rendszer szellemiségével, elvárásaival, a meglévő programok továbbfejlesztése, esélyegyenlőség az osztályok kialakításánál, illetve az, hogy a HHH-s tanuló is találja meg önmaga megvalósíthatóságát fontos feladat. Toleráns, a másságot is figyelembe vevő személyiséget fejlesztünk. Az IPR-hez kapcsolódó pedagógiai értékek iskolánk számára is kiemelten fontosak. Ilyen a másság kezelése (nemcsak a nemzeti hovatartozás szempontjából), a szociális érzékenység (erkölcs), az autonómia (diák önkormányzati szinten), az együttdolgozás (együttműködés képessége), a tolerancia és az identitástudat. Pedagógiai célok az esélyegyenlőség megvalósulásának, teljes körű kritériumainak teljesítését szolgálják. A pedagógiai eszközök a kulturális másság elismeréséhez és vállalásához, a szociális és kulturális hátrányok kompenzálásához is lehetőséget kínálnak. A nevelő-oktató munka tartalmi és módszertani megújítása, a pedagógiai működésünk, hosszú távon is, a tanulók másságot megismertető, megérttető, tiszteletben tartó napi intézményi élet harmonikus pedagógus-diák, intézmény-fenntartó együttdolgozást eredményez. Intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Nevelőoktató munkánk során biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Intézményünkben lehetővé tesszük, hogy a tanulók az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyenek. Iskolánkban az iskolai nevelés-oktatás nyelve a magyar.

1

A kompetencia alapú oktatás alapelvei: Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés arányának meghatározása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése).

Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.

2

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

1.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.2.1. Alapfeladataink Iskolánkban az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását és az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú tanulmányokra történő felkészítést. Szakmai képzésünket – a szakmai programban megjelölt OKJ-s szakmákra – központi programok, Szakmai és Vizsgakövetelmények, Akkreditált Felsőfokú Szakképzés programja alapján szervezzük, illetve készítjük fel diákjainkat a szakmai vizsgákra és előkészítjük a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra.

3

Iskolánkban a nevelő-oktatómunka során meg akarjuk teremteni annak a feltételeit, hogy az innen kikerülő tanulók elindulhassanak az európai polgárrá válás útján. Ennek eléréséhez a képzés befejeztével a tanulók legyenek sokoldalúan műveltek. Emellett rendelkezzenek fejlett nemzeti azonosságtudattal komoly erkölcsi értékrenddel, hagyománytisztelettel. A sokoldalú műveltségnek magában kell foglalnia: • a szilárd, biztos tudományos ismereteket • a nemzeti kultúra alapértékeit • a modernizációs technikai-műszaki folyamatokat és a korszerű szakmai ismereteket. A polgár nemcsak anyagi értelemben vett megjelölés, ezért a jövendő polgár, azaz a tanuló magatartásában, személyiségében érvényesüljön: • a humanizmus: azaz a másik ember szeretete, az emberi méltóság tiszteletben tartása • a tolerancia: megértés és türelem ( a „másság” iránt is ) • a demokratizmus: abban az értelemben, hogy a megfelelő fórumok, helyek igénybevételével, konstruktív szándékkal történjen a véleménynyilvánítás • szabadság: amely biztosan „...se nem felelőtlenség, se nem céltalanság” (Remarque) • az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes módja, formái • az egészség és a környezet óvásának akarata és képessége. Az iskola által közvetített tudás, értékek, lehetőségek: • Az oktatás - nevelés - képzés - során a helyi tantervek és a vizsgakövetelmények alapján közismereti tárgyakat tanítunk, a szakiskolai és szakközépiskolai osztályokban folyó szakmai előkészítő ismeretek formájában illetve a pályaorientáció keretében felkészítjük tanulóinkat arra is, hogy várhatóan egy életciklus alatt 5-ször, 6-szor is váltania kell szükség szerint szakmát • Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőség biztosítását, s ennek alapján a tehetséges tanulók továbbfejlesztését, továbbtanulásuk elősegítését, ugyanakkor a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását. • Biztosítjuk a lehetőséget, hogy bizonyos munkakörök, szakmák esetén tanulóink felkészülhessenek a munkába állásra, s a lehetséges mértékig a felnőtt életre. • Fontosnak tartjuk az önálló ismeretszerzés képességének - ez az élethosszig tartó tanulás kulcsa - és az innovatív gondolkodás képességének a kialakítását.

1.1.2.2. Helyi céljaink és feladataink, valamint ezek megvalósításának eszközei és eljárásai

1. Cél: A gondolkodás- és kommunikációs kultúra kialakítása: olyan fiatalok nevelése, akik az új audiovizuális környezetet értően és szelektív módon tudják használni. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Feladat: 4

Ki kell alakítani a fiatalokban az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességeit. Eszközök és eljárások: • informatikai és számítástechnikai versenyek szervezése, ösztönzés regionális és országos versenyeken való részvételre; • az idegen nyelv tanulása: segítjük a felkészülést a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire, a választható tantárgyak között biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását; • ösztönözzük tanulóinkat az idegen nyelvi előkészítő osztályban az előrehozott idegen nyelvi érettségi vizsga letételére; • diákújság szerkesztése; • diákszínjátszás; • önéletrajzírás, nyomtatványok kitöltésének és hivatalos ügyek intézésének elsajátítása; • konfliktuskezelési technikák megtanulása és gyakorlása; • az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítása az iskolai könyvtárban és az Interneten keresztül, ezzel az élethosszig tartó tanulás előkészítése is megvalósul; • a beszédkultúra javítása, nyelvi játékok szervezése, szép magyar beszéd ösztönzése és közösség előtti elismerése. 2. Cél: Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékek iránt, becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat körülvevő országokra. Feladat: A tanulókkal ismertessük meg az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, a különböző kultúrákat, vallásokat. Legyenek megértők a tanulók különböző szokásokkal, életmódokkal, fogadják el a másságot. Ismertessük meg a tanulókkal az emberiség közös problémáit, és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Eszközök és eljárások: • népek zenéjét, irodalmát feldolgozó, bemutató foglalkozások; • más népek ünnepi szokásainak, hagyományainak megismerése, dalainak, táncainak bemutatása • művészeti irányzatok – filmművészet – megismerése (filmklub); • külföldi kapcsolatok építése és diákcsere (az Európai Unió által támogatott projektek pályázati forrásainak felhasználásával, valamint a testvérvárosi kapcsolatokból adódó együttműködések részeként). 3. Cél: Alakuljanak ki a tanulókban azok a pozitív beállítódások, ismerjék meg azokat a magatartási formákat és szokásokat, amelyek testi és lelki egészségük állapotát javítják. Az egészséges életmód kialakításának igénye a harmonikus élet értékként való tiszteletét is jelenti. Feladat:

5

Felkészítjük a fiatalokat arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ki kell fejlesztenünk a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Megismertetjük az egészséget veszélyeztető legfontosabb tényezőket. Támogatást nyújtunk a fiataloknak a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésében. Segítenünk kell a krízishelyzetbe jutottakat. Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Segítsük a fiatalok felkészülését a családi életre, a felelős és örömteli párkapcsolatra. Az iskolai környezetet is olyanná kell alakítanunk, hogy biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. A pedagógus életvitelével mutasson példát diákjainak.

Eszközök és eljárások: • önismereti tréning; • stresszkezelési technikák megtanítása; • osztályfőnöki órákon védőnői előadás; • a mentális egészség, a belső lelki harmónia megteremtését segítő délutáni foglalkozás; • egészségmegőrző programok (szabadidős) szervezése az egészséges táplálkozásról, mozgásról stb.; • védőnői fogadóóra (személyes beszélgetés a tanulókkal); • pedagógusok felkészítése az életvezetési ismeretek oktatására az osztályfőnöki órákon; • az egészségnevelési programban megfogalmazott feladatok, programok megvalósítása. 4. Cél: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret kialakítása a helyes pályaválasztás érdekében. Tudják összehangolni tanulóink a lehetőségeket és a valóságot, a vágyakat és a realitásokat. Feladat: Átfogó képet adunk a tanulóknak a munka világáról. Megismertetjük velük a szakmacsoporthoz tartozó foglalkozási ágak tartalmát, lehetőségeit. Meg teremtjük azon feltételeket, tevékenységi formákat, melyek segítségével a tanulók ki tudják próbálni képességeiket, el tudnak mélyedni az érdeklődésüknek megfelelő területeken. Eszközök és eljárások: • tanirodai, tanműhelyi, tanéttermi és tangazdasági foglalkozások, gyakorlatok; • cégek, pénzintézetek, egészségügyi és szociális intézmények, vállalkozások, gazdálkodó szervek meglátogatása; • látogatás állásbörzéken; • nyílt napokon való részvétel a felsőoktatási intézményekben, illetve cégeknél, vállalatoknál; • előadások szervezése adott témakörben: - szülői értekezleteken; - osztályfőnöki órákon; - szakmai elméleti órákon - szakiskolában szakmai orientációs órákon.

6

• • • •

•

egyéni beszélgetések tanulókkal; osztályfőnöki órák, amelyek témája a pályaorientáció; egyénre szabott karrier- vagy életút-tanácsadás; pályaválasztási szülői értekezletek, ahol a szülők tájékoztatást kapnak: - a munkába állással, továbbtanulással kapcsolatos tapasztalatokról; - a munkaerő-piaci helyzetről; - az iskola szakképző évfolyamairól. szándékfelmérés a tanulók és szülők elképzeléseiről.

5. Cél: Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Feladat: Megismertetjük diákjainkkal a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. El kell érnünk, hogy tanulóink jól ismerjék hazánk földrajzát, irodalmát, történelmét, valamint nyitottak legyenek az itt élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére és megbecsülésére. Tanítványainkban fejlesztjük a nemzettudatot, a hazaszeretetet, ösztönözzük a szűkebb és a tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására és ápolására. Eszközök és eljárások: • az egyes tantárgyak helyi tanterve alapján tanórákon; • a lakóhely bemutatása, a szülőföld, nemzeti parkjaink, a Világörökséghez tartozó helyek, a helytörténet, a néprajz, népzene, megismertetése, ehhez kapcsolódó vetélkedők (Ismered-e Vásárhelyt?) és kiállítások szervezése; • nyelvjárások, népszokások gyűjtése, néptánctanulás; • tanulmányi kirándulásokon e fenti célokat szolgáló múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése. 6. Cél: Sajátítsák el a tanulók az eredményes tanulási módszereket és technikákat, alakuljon ki bennük az önképzés igénye. Feladat: A nevelőnek segíteni kell, hogy a tanulókban kiépüljenek az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások, segíteni kell az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési módszerek kialakítását, a gondolkodási kultúra művelését, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. Ösztönözzük tanulóinkat az iskolai könyvtár használatára, ami a tanulás fontos színtere és eszköze lehet. Eszközök és eljárások: • a különböző tantárgyak bevezető óráin a szaktanár segítséget ad az adott tantárgyra vonatkozó speciális tanulástechnikáról; • korrepetáláson, a felzárkóztató foglalkozásokon a tanulók egyénre szabott tanulási módszereinek kialakítása;

7

• • •

olyan foglalkozások szervezése, ahol a tanulási technikák bemutatására kerülhet sor, segítséget adva e technikák elsajátításához (elméleti és gyakorlati feladatok) az egyéni motivációban segít a tanulás élményének bemutatása, a siker közösség előtti elismerése; A tanulási technikák fejlesztési lehetőségei: o beszédművelés: beszédtechnikai gyakorlat gyakori szereplések tanórán és a tanórán kívül. o gyakorlatok szókincsbővítésre o gyakorlatok a kifejező olvasásra o gyakorlatok emlékezet fejlesztésére o gyakorlatok a gondolkodás fejlesztésére o könyv és könyvtárhasználat.

7. Cél: A sikeres életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a munkavállalásra való felkészítés. Feladat: Feladatunk, hogy a kialakítsuk a tanulókban a kezdeményező és vállalkozó készségeket, illetve a felelős társadalmi magatartást. Gyakorlatorientált képzéssel biztosítjuk a tanulók „Életben” való eligazodását. Fiktív vállalkozások működtetésében való tanulói részvétellel erősítjük a diákok döntéskészségét és a döntéseikért, valamint az anyagi javakért való felelősségérzetét. Hozzájárulunk a leendő tudatos állampolgárrá váláshoz (pl. a természettudományos és műszaki eredményekben rejlő pozitív lehetőségek és veszélyek tárgyilagos bemutatásával, stb.) és ez által önállóan gondolkodó, értékeket felismerő és döntésképes egyének társadalomban való megjelenéséhez. Felvesszük a kapcsolatot más középfokú intézmények tanirodáival, üzemelő éttermével, szállodákkal, vendéglátó egységekkel, idegenforgalmi, műszaki, mezőgazdasági, humán szolgáltatási, kerámiaipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal. Eszközök és eljárások: • álláskeresési technikák megismertetése (tréning formájában); • előadások szervezése, ahol a vállalkozások, cégek vezetői elvárásaikról tájékoztatják diákjainkat a munkába állás előtt; • Munkaügyi Központ tevékenységének megismertetése. 8. Cél: A tanulók felsőfokú továbbtanulásra való felkészítése, a felsőoktatási intézménybe való bejutási esélyük növelése Feladat: Segítjük tanulóinkat a felkészítés helyes módjának kiválasztásában, valamint az egyénenkénti irány helyes megtalálásában. Ösztönözzük diákjainkat a szakirányokba történő továbbtanulásra, illetve a szakmai tantárgyak érettségi vizsgatárgyként való választására. Emelt szintű érettségire való felkészítéssel segítjük a felsőfokú oktatási intézménybe történő felvételét tanulóinknak. Eszközök és eljárások: • differenciált foglalkoztatás (csoportbontás); 8

• • • •

szakkörök szervezése, működtetése; ismeretbővítő, tudásszint emelő tanulói „levelezések” kiszélesítése; felsőoktatási intézmények nyílt napjain az érdeklődő tanulók részvételének biztosítása; emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások szervezése.

9. Cél: Felkészítés sikeres érettségi és szakmai vizsgára. Feladat: Az érettségi vizsgaszabályzatban, a kerettantervben és a központi szakmai programokban megfogalmazott követelmények elvégzése, teljesítése. Érettségire és szakmai vizsgára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Eszközök és eljárások: • vizsgaszabályzatok megismertetése; • az alsóbb évfolyamokon érettségi- és szakmai vizsgafeladat jellegű témák kidolgozása és számonkérése; • próbaérettségi, szakmai vizsga szervezése; • tanórán kívüli foglalkozások; • idegen nyelvi szintvizsgák; • kamarai szervezésű kötelező szintvizsgák. 10. cél A HEFOP 3.1.3. és a TÁMOP 3.1.4 és a TÁMOP 3.3.2. program szerinti oktatás Célunk a tudásalapú társadalom és gazdaság létrejöttéhez az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeit jelentik. Célunk tanulóink iskolázottsági színvonalának emelése, részükre használható tudás nyújtása, s ezzel munkaerő-piaci esélyeik növelése. Feladat: Fontos feladatunknak tekintjük a matematika-logika, a kreatív gondolkodás, olvasás szövegértés, idegen nyelvi, szociális, életviteli és környezeti valamint az életpálya-építési kompetenciák fejlesztését több tantárgyon keresztül. Ehhez kompetenciaalapú programcsomagokat, integrációs és inkluzív programokat alkalmazunk, melyekkel az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemléletet, oktatási és képzési rendszereket valósítunk meg. Élet közeli tanulási környezet kialakítására van szükség. Fontos feladat a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása, a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása, a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. A kompetenciafejlesztés területei az iskolában: − személyes kompetencia: − önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, − kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés

9

− szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. − Sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, − A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, − A kompetencia alapú oktatás segítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, − Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a tanulók motiváltságának növelése, − Digitális írástudás elterjesztése, − Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: − hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás − az inkluzív nevelés (SNI-s tanulók oktatása heterogén csoportban) − attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak − multikulturális tartalmak − tanórai differenciálás (heterogén csoport) − kooperatív tanulás − a drámapedagógia eszközei − tevékenységközpontú pedagógiák eszközei − projektmunka (egyéni és csoportos) − prezentációs technikák − tanulói értékelési formák gazdagítása − módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére Eszközök és eljárások: • Differenciált foglalkoztatás, csoportmunka • Digitális tananyagok alkalmazása • Korszerű oktatástechnikai eszközök használata • A módszer kiterjesztése felmenő rendszerben minden osztályunkra • Pedagógus továbbképzéseken való részvétel • Intézményi online módszertár használata, fejlesztése A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek: − tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés − munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat − individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

10

Motiváló módszerek: − páros munka − csoportmunka − játék − szerepjáték (drámapedagógia) − vita − kutató-felfedező módszer − kooperatív módszerek − projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: − differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. − szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. − motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. − tantárgytömbösítés − tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés − projektoktatás, témahét − műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás − IKT mint eszköz és taneszköz alkalmazása

Összefoglaló táblázat:

11

ALAPELVEK Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

CÉLOK Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi,

- idegen nyelvi,

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.)

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a bemeneti méréseket.

A tanulásmódszertan epocha beépítése 9– 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A bemeneti méréseszközeit iskolai szinten készítjük el.

Változatos feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.

- matematikai, A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere hozzájárul a szükséges ismeretek, - digitális, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikus- a hatékony önálló gondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképestanulás, ség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a - szociális és állampolgári döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. - kezdeményezőképesség - természettudományos,

és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus kiemelt feladatának tekinti

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga kiemelt hangsúlyt helyez a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére.

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

12

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az IKT lehetőségeit. A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - a testnevelés és sport;

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Jellemzi munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók, a pedagógusok jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség Próbáljuk megakadályozni, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek.

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal.

Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak.

Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató foglalkoztatással segítjük.

Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket.

Minden pedagógus lehetőség szerint alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk az infokommunikációs technika alkalmazását.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Az iskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.

Emberléptékű következetes követelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.

Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.

A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.

11. cél IKT célok

13

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

•

Az IKT oktatásban történő alkalmazásának életkor-pedagógiai aspektusai, tájékozottság az erre irányuló kutatások és eredményeik vonatkozásában.

•

Hajlandóság az informatika eszköz- és szoftverkörnyezetének különféle tárgyakban / műveltségi területeken történő alkalmazására.

•

Az informatikai eszközök és szoftverek pedagógiai szempontú értékelésének képessége.

•

A műveltségtartalmak tanulását segítő digitális oktatási segédanyagok készítésének képessége. Az ehhez szükséges szaktudás birtoklása.

•

Az információszerzés és válogatás, információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés módjainak, tanulási - tanítási eljárásainak ismerete

•

Az informatika, számítástechnika korszerű eszközrendszerének megismerési, tanulási eljárásainak ismerete.

•

Felkészültség az iskolai számítógépes hálózati infrastruktúra oktatási célokat szolgáló üzemeltetéséhez.

•

Az informatikai alapszoftverek tanulási, közvetítési eljárásainak szakszerű ismerete.

•

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének, valamint a tevékenységközpontú tanítási eljárások informatikai vetületeinek, lehetőségeinek ismerete.

•

Az informatikai ismeretek közvetett átadásához szükséges saját tudás és képességrepertoár pontos ismerete. (pl. módszeres és önálló szoftverfeldolgozás képessége, oktatástechnikai eszközök ismeretének birtoklása, igényesség az elektronikus dokumentumok előállításánál)

•

Jártasság többféle módszertani paradigma szerinti ismeretközvetítésben, tanulásmenedzselésben és képességfejlesztésben, ezek informatikai vetületeinek ismeretében. (pl. projektmunka, kooperatív tanulási technikák)

•

Az IKT egészségügyi, lelki aspektusainak életkori, valamint egyéni jellegzetességeinek számbavétele, ismerete.

•

IKT eszközök mindennapos használata. A pedagógus órájának alapvető részét kell, hogy képezze az IKT-s eszközök használata.

•

A tanulók legyenek képesek tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és a további ismeretszerzésben felhasználni.

•

Intézményünk célja a pedagógia kultúra oly módon történő átalakítása, hogy a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan kerül előtérbe.

•

Digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása.

•

Az elsajátított alapképességek, készségek és digitális kompetencia fejlesztése.

14

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés célja arra a kérdésre felel, hogy milyen legyen az ember. A nevelés társadalmi funkciója: - a tudás, a műveltség – értékek, normák – közvetítése, - közvetítés a gyerekek gyermeki szükségletei és a társadalmi értékek között, - képességek, - viselkedési formák - és tulajdonságok kialakításának segítése. Fontos hangsúlyozni: mindig közvetítésről és segítésről van szó. A nevelés céltudatos, tervszerű, szervezett, ellenőrzött (azaz irányított) hatásrendszer. A nevelők személyiség-fejlesztését segítő attitűdjei a hatékonyabb nevelni tudás képességének elsajátítása, együttműködésre kész kapcsolat építése a tanulókkal, egymással, szülőkkel, a hagyományostól alaposabb, korszerűbb felkészülés a foglalkozásokra, ötletteli és gyermekcentrikus magatartás, a szeretet, törődés együttes megélése a mindennapi pedagógiai munka során, pedagógiai kihívásoknak való megfelelés, legyenek nyitottak az eredményességet növelő módszertani lehetőségek iránt, érjék el, hogy az iskola a gyermekek számára egy belső biztonságot nyújtó társas élet színtere legyen. A személyiségfejlesztés elsődleges feladata a fejlődés belső energiaforrásának, vagyis a kognitív motívumrendszer fejlődésének, fenntartásának, valamint a kognitív képességrendszer fejlődésének segítése: az értelem kiművelése, segítő életmódra nevelés, egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szakmai képzés alapozása. A személyiség komplex fejlesztése az értelem kiművelése a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését jelenti. Iskolánk alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése. A fő feladatok közül a tanulási motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, alkotó jellegű feladatok biztosítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat érdemes a hagyományos csoportosítás szerint megfogalmazni. -

értelmi nevelés erkölcsi nevelés esztétikai nevelés munkára nevelés családi életre nevelés testi nevelés állampolgári nevelés

Az értelmi nevelés

15

A nevelés része az oktatás, amely elsősorban a tudást közvetíti. Az oktatásban is kölcsönhatás van a tanárok és a tanulók között, és sem a felnőttek, sem a gyerekek nem csupán ésszel vesznek részt benne, hanem jelentősek érzelmeik, motivációik, kapcsolataik. Az ismeretek, a kialakuló képességek a gyerekek egész személyiségét formálják, és egész életére hathatnak. Az iskolai oktatásban különösen nagy jelentőségű: - a teljesítményorientáció, - az értékelés, - a siker és kudarc lehetőségei. A hatások eléréséhez fel kell kelteni az érdeklődést, a kíváncsiságot. Az inger csak akkor motivál tevékenységre, ha találkozik a gyerekek meglévő tapasztalataival. A tapasztalatszerzés lehetőségei, színterei A nevelés formájának és céljának megfelelően ezekből érdemes válogatni. A tanórákon: - magyarázat - szemléltetés (képek, videofilmek, cd-romok, számítógépes animáció stb.) - kísérletek bemutatása - külső előadó meghívása - Internet Egyéb lehetőségek: - múzeumlátogatás - séták - osztálykirándulás - iskolai ünnepségek - kortárs kapcsolatok - könyvtárlátogatás - versenyek - a tömegkommunikáció lehetőségei A tanórákon, foglalkozásokon fontos feladat a differenciálás, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez való igazodás. Az értelmi nevelés vagy Nagy József szerint az értelem kiművelése terén fontos feladat: - a megismerési vágy fejlesztése, ehhez meg kell tanítani tanulni a gyerekeket; - fejleszteni kell: - az érdeklődést, a felfedezési vágyat, - a játékszeretetet és az alkotásvágyat A tanulási életprogram fejlődésének segítése: - a tanulás gyakorlati értéke mint motívum - a továbbtanulási szándék mint tanulási motívum - az önfejlesztési igény mint tanulási motívum

16

A kognitív (értelmi) képességek fejlesztésének lehetőségei: kognitív műveletek: - felismerés és kivitelezés - gondolatképzés és igazságértékelés - összevonás - összehasonlítás és csúsztatás - azonosítás és besorolás - sorrendfelismerés és sorképzés - belátás (összefüggés-felismerés) - kombinálás - tapasztalati következtetés megismerés - megfigyelés - átkódolás - értékelés - értelmezés - bizonyítás gondolkodás - viszonyítás - általánosítás és osztályozás tanulás - a tanulási módok optimalizálása - tapasztalati és értelmező tanulás - önálló és szociális tanulás

Erkölcsi nevelés A legfontosabb a nevelő magával hozott emocionális kínálata: a jóakarat, jóindulat, érzelmi melegség. A gyerekek alapvető szükséglete az elfogadás, a bizalom, a gondoskodás, a gyerekekért való aggodalom érzése. Az erkölcsi nevelés főbb színterei: - osztályfőnöki óra - óraközi szünetek - osztálykirándulás - tanítási órák A tudás elsajátítása igaz, hogy egyéni, de az iskolában közösségben, csoportban zajlik, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a nevelés társas jellegét. Az erkölcsi nevelés során ki kell alakítani a gyermekekben a példakép és eszménykép szükségességét. A példaképben és eszményképben meghatározott minőségű, részletesen kimunkált magatartási minták testesülnek meg. A példaképben ez a minta viszonylag konkrét, míg az eszményképben elvontabb és általánosabb formában adott. Elfogadtatásuk esetén szükségletként funkcionálnak.

17

Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a példaképeket, eszményképeket elsősorban saját környezetükből (család, iskola) illetve (irodalmi, történelmi, tudománytörténeti, művészettörténeti) olvasmányaikból válasszák, ne pedig médiumokból. Az iskolában átélt, látott felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatok modellként szolgálnak a tanuló későbbi életére is. Az erkölcsi nevelés vagy segítő életmódra nevelés során megoldandó feladatok: - Megfelelő szociális szokások, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Az egyéni szociális értékrend fejlesztése: - Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Szociális szokások Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Szociális minták Feladat: élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése A segítőképesség fejlesztése: Feladat: - az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját; - olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység; - a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy oszsza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek Feladat még a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával

Esztétikai nevelés Lehetőségek, színterek: - környezetükkel szembeni igényesség fejlesztése (szekrény, osztály tisztasága, teremdíszítés), - ápoltságra való törekvés igényének hangsúlyozása, - ünnepek alkalmával a külsőségekre való fokozottabb figyelés (alkalomhoz illő öltözet) - írásbeli munkák külalakja, 18

-

a tanulók felszerelésének külső formája.

Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Testi nevelés A testi nevelés leggyakoribb színterei: - mindennapos testnevelés, heti 1 úszás óra - sportköri tevékenység - versenyekre való felkészülés, a verseny - túrák, osztálykirándulás - séták - egyéb diákkörök A sport a megfelelő gyűjtőfogalom a testedzésre. A sport magában foglal minden testgyakorlatokkal végzett testkulturális tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen céllal és milyen szervezeti keretben végzik. Annak, hogy valaki sportol-e, tehát az az egyetlen kritériuma, hogy bizonyos rendszerességgel valamelyik sportágban kifejt-e fizikai aktivitást bizonyos ideig és bizonyos intenzitással. Feladatok: - a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása; - a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása; - a kézügyesség fejlesztése a tanórákon és a tanórán kívüli különféle tevékenységek során.

A családi életre nevelés Fokozott felelősség hárul az iskolára, mert a családi környezetben egyre több negatív példát lát a tanuló. A családi életre nevelés iskolánkban a 9. évfolyamon elkezdődik. Az ifjúsági védőnő rendszeresen tart minden osztályban az osztályfőnöki órákon előadásokat, bemutatókat. Az osztályfőnöki órák rendszeres témája a családi élet valamilyen területe. A családi életre nevelés lehetősége jelentkezik még egyéb tanórákon is, pl. magyar irodalom, történelem, társadalmi környezet, emberi test, biológia stb. A nevelés eszközei: - bemutatók, - videofilmek, - beszélgetés, - kirándulás, - az egészségnevelés összes formája.

19

Az állampolgári nevelés Kiemelt szerepet kap a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és kötelességek tudatosítását. Színterei: - minden órán - ünnepségek - múzeumlátogatás - honismereti verseny - honismereti séta - diákkörök Összefoglaló táblázat: ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Nevelő - oktató munkánk Az iskolai tevékenységsorán komplex személyirendszer minden eleme ségfejlesztésre törekszünk. segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését.

Támogatjuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában.

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük a nevelési - oktatási folyamatokban. Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok jellemzőit figyelembe vesszük (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok)

A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat alkalmaz.

A pedagógus továbbképzések során elsajátítja a szakmai-módszertani tudás elemeit, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudást.

A szociális befolyásolást vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánjuk elérni.

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.

A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk.

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyez-

A tanuló tudatosan tudja alakítani a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét. A tanuló személyiségébe épüljenek be: - egészség, - önmegvalósítás – alkotás,

Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalásá-

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képző-

20

Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

tető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód ) Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.

- minőség mindenben, ra is alkalmas szituációk - egyéni életélés kultúrája. teremtése.

művészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok .

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását.

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre.

A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

1.3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Alapértékeink közül az egyik legfontosabb a gyermekközpontúság. A közösség kialakításánál, fejlesztésénél ezért vezérfonalnak tartjuk a humánumot. A legszentebb hivatás az ember szolgálata. Ha ez az ember fiatal és "kiszolgáltatott", még nagyobb felelősséget ró a pedagógusra. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. -

-

A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.(műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. 21

•

-

-

Úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség és közösségfejlesztéshez hangsúlyozni kell csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazását. • Amennyiben az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét, akkor jelentősen átalakul a tanulók értékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, és a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly. A számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást és helytállást tekinti célnak. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.( szociális kompetencia fejlesztés) Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását. A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben. Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.

1.3.1. A közösségfejlesztés célja A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának egyik alapvető feladata. A közösség az autonóm egyének szerveződése. Egy közösség mindig más minőség, mint az őt alkotó egyének összessége. Nem több vagy kevesebb, főleg nem jobb vagy rosszabb, de feltétlenül más, ezért nem mindegy, hogy az adott közösség milyen, és mennyire képes nevelni. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, a tanulók "közügyekben" való tevékenységét és részvételét fokozó módszer. A közösségfejlesztés lényegében a tanulók fejlesztése, formálása. A közösségfejlesztés legfontosabb célja olyan légkör teremtése, amelyben a tanulóknak lehetőségük van az önmegvalósításra. A tanulónak szüksége van a megértésre, arra a tudatra, hogy mások elismerik, és tiszteletben tartják személyiségét, valamint olyan irányításra, amely kibontakoztatja addig lappangó képességeit. A közösségnek mint tevékenységi keretnek segítenie kell a diákok fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeiknek maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés során az egyén vagy csoport ereje, jártassága, tudása és tapasztalata fejlődik. A közösségfejlesztés során a közösség fokozatosan önállósodik, függősége a fejlesztőtől csökken. A bizalom megmaradhat, de mind kevésbé van szükség a fejlesztő jelenlétére. A folyamat elindítója végül ráébred, hogy feladata szinte véget ért, mert a közösség tagjai nélküle is képesek megoldani problémáikat. Ettől kezdve a közösséget a kultúra, vagyis ismeretek, beállítódások és normák rendszere tartja össze.

1.3.2. A tanulói közösségfejlesztés színterei

22

A tanulók többféle állandó közösségnek és – differenciált tevékenységformái révén – sokféle eseti csoportosulásnak lehetnek tagjai. A tanulóknak az állandó csoportokon túl módjukban áll eltérő korú, azonos érdeklődési körű csoportokat is választani. Rendkívül fontos, hogy a tanulók sokféle élethelyzetben találkozzanak egymással. A különböző csoportok módot adnak arra, hogy egy tanuló az egyik helyen periférián, máshol a központban legyen. Minél többféle tevékenységformában vesz részt egy tanuló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy amiben sikeres, ott egyben a helyét is megtalálja. Fontos az is, hogy olyan mikroközösségek működjenek, amelyekben a résztvevők egyben a makroközösség számára is valamilyen szolgáltatást nyújtanak, így teremtve meg a lehetőséget az iskola egészével való kapcsolatra, a lojalitás, az identitás megszerzésére. Állandó közösségek Makroközösségbe beletartozik az iskola valamennyi tanulója. Mikroközösségek közé tartoznak az osztályközösségek (iskolai elsődleges közösség), tanulói csoportok A tanuló állandó környezete az iskola és az osztály. Ez a szervezeti, közösségi forma a képzés egész ideje alatt megmarad. Az iskolai hagyományok megteremtése és ápolása mindig a tanulókhoz kötődik, mely csak erős közösségi háttér támogatásával lehetséges. A tantárgyak tanulása, a közösség rendezvényei közös élményt biztosítanak. Változó csoportok, közösségek A szabad programválasztás különböző életkorú és létszámú csoportokat hoz létre. Vertikálisan szerveződnek a tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódó csoportok: szakkörök, diákszínpad, sportkör. Ami az egyes tanuló számára változó csoport, az az iskolában sokszor állandó, az iskola számára tradíció, s egyben sok tanulónak az állandó közösség is. A makro- és mikroközösségekben a tanulók közötti kapcsolatok és viszonyok játsszák a meghatározó szerepet, amelyeket a közös, értékes és a személyiség számára jelentős tartalma közvetít. Tevékenységét az egyén nem légüres térben fejti ki, hanem tevékenységével kapcsolódik szűkebb vagy tágabb közösségek életéhez és tevékenységrendszeréhez akkor is, ha ez a tevékenység nem társas-kooperatív, hanem egyéni jellegű, s nem közvetlenül valamely közösségi elvárás teljesítésére irányul, hanem önfejlesztő természetű, s így csak áttételesen járul hozzá a közösség fejlődéséhez. Tág értelemben tehát a közösségi tevékenység körébe sorolhatjuk az etikai töltésű közösségfejlesztő tevékenység mellett a közvetlen etikai minőséget nem hordozó önfejlesztő tevékenységformákat is, pl. intellektuális és esztétikai tevékenység, egészséges életmód fenntartására irányuló tevékenység. Az ilyen tevékenység megfelel az egyén vagy a szűkebb közösség érdekeinek, de nem ellentétes a legtágabb közösségek érdekeivel sem.

1.3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 1.3.3.1. Diákközösségek fejlesztése A tanórán

23

Az osztályközösség a tanulók tanulmányi munkájának összefogó kerete. legfontosabb feladatunk olyan közösség formálása, amely a közös cél érdekében elfogadja a közös értékrendet, valamint hajlandó a tanórákon megfelelően viselkedni, munkálkodni. Az iskola legfontosabb közössége az osztály. Az osztály az a közeg, amelyben – a kollektivitás élményén keresztül – a tanulók önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, amely legfőbb alakítója az éppen formálódó középiskolás korosztálynak. Az a tudás- és ismeretanyag, amely az osztály nyújtotta együttes élményen keresztül jut el a tanulóhoz, az feltétlenül személyiségformáló erővé válik. Ami nem, az általában megmarad holt és idegen ismeretnek. Feltétlen kritérium annak a légkörnek a megteremtése, amelyben a tudás érték, amelyben a világ megismerése személyes feladat, amelyben a tanulás nem formális kötelezettség. A osztályközösség kialakításánál tudatosan, tervszerűen törekszünk az élménygazdagságra, az élménysűrűségre. Alakuljon ki egy valódi "mi-élmény". Legyen az osztálynak saját szimbólumrendszere, "összekacsintás élménye". Tudatos nevelői ráhatás eredményeként alakuljon ki jellegzetes közös értékrend, de fogadják el egymás értékrendjét is. Jelentsen biztonságot az osztályközösség – "közeg-élmény, védőháló funkció". Fontos a bizalom megteremtése és a kooperációs képesség kialakítása. Tudja az osztályközösség konfliktusait önmaga megoldani. Kritérium a nyitottság és a kritikus hozzáállás is, mégpedig ezek nehezen megtalálható egyensúlya: olyan szellemiség, amelyben az érdeklődés és a szkepszis, az elfogadás és a fenntartások egyszerre vannak jelen. Összességében az osztályközösség minden tulajdonsága az iskola hatására alakul ki vagy nem alakul ki. Értékrendjét, elvárásait, kommunikációját elsősorban az osztályfőnök, a tanárok, az iskolai légkör, a hagyományok alakítják. Kiemelkedően fontosnak tartjuk tehát, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó.

Tanórán kívül A tanórán kívüli tevékenységek pedagógiai irányításával erősítjük a közösséghez való tartozás érzését, a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére neveljük.

Az önkormányzás képességének kialakítása Kezdetben a csoport, osztály tagolatlan társas mező, halmazszerű állapotban van. A személyközi érintkezésben a közvetlen személyes és dologi kontaktusok dominálnak és jelentős szerepet játszik a hasonlósági paradigma. Lassanként átrétegeződnek a kapcsolatok, strukturálódik a társas mező, bontakozik a közös tevékenység. A következő szakaszban kiválasztódnak a vezetők, kialakul az önkormányzat, a közös feladatok vállalására szervezett tevékenységek beindulnak. A közösségi szakaszban kialakul az önmeghatározás, az önkormányzás képessége. A tanulói közösségek fejlesztése során tehát ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a tanárirányítóval együtt saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célokat jelölünk, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban állnak.

24

Olyan közösség kialakítása, fejlesztése a cél, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése a tanulói közösséget irányító tanár feladata, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokon aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. Ki kell alakítanunk a tanulói közösségre jellemző, az összetartást erősítő viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válását, ápolását. Az iskolánk feladata és egyben jelentősége is az erkölcsi nevelést illetően az, hogy az erkölcsi ítélőképesség kognitív (megismerő) fejlődését, valamint az erkölcs gyakorlását a közösségi életben és a közös munkában biztosítsa. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A szabadidő szervezését végző tanár/személy feladata olyan rendezvények, összejövetelek szervezése, amelyek biztosítják a tanulók szabadidejének tartalmas, kulturált eltöltését. Az osztályfőnökök feladatához tartoznak olyan események, rendezvények szervezése – mozi és színházlátogatás, tanulmányi kirándulás, túra – amelyek elősegítik az osztályközösség kialakítását, fejlesztését.

1.3.4. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi formák Nevelői módszerek a közösségfejlesztésben A tanulói közösségek irányításakor a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó – heteronóm személyiségből az autonóm személyiséggé válásig – közösségi magatartáshoz. A közösségfejlesztő nevelőnek alkalmaznia kell a direkt és indirekt hatásrendszert. A direkt hatásrendszer esetében a személyiségformáló hatások forrása a nevelő, akinek akciói az egyes tanulókra irányulnak, de az ő fejlesztésével természetesen pozitív befolyást gyakorolnak a közösségre is. Az indirekt hatásrendszer forrása ezzel szemben a közösség tevékenysége, az ezen belül kialakított feladatok rendszere, valamint a közösségi tevékenység keretében kibontakozó hatások, amelyeket maguk a közösség tagjai produkálnak igen változatos kölcsönhatások, interakciók formájában. A nevelőnek az indirekt hatásrendszer életre hívásában és orientálásában is nélkülözhetetlen szerepet kell betöltenie. A nevelő szakszerű pedagógiai eljárásokat alkalmazva működjön közre a közösség optimális személyiségformáló tevékenységrendszerének és kölcsönhatásrendszerének kialakításában.

Közösségformálás a tanórán Kölcsönös segélynyújtással, közös ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével támogatjuk a tanulók tanulását. Segítjük a tanulók kezdeményezéseit, közvetlen tapasztalatszerzését.

25

Példamutatással, a helyes cselekvések bemutatásával, bírálat–önbírálat segítségével fejlesztjük a közösségi cselekvéseket. Fejlesztjük a tanulók önállóságát, öntevékenységét, önigazgató képességét. Változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny stb.) erősítjük a tanulók együvétartozását, az egymásért való felelősség érzésének kialakulását. Minden tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Váljon a tanulóban meghatározóvá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés. Tudatosuljon benne, hogy életünk során bár egyénileg szűkebb körben tevékenykedünk, de a sok helyes és helytelen emberi tevékenység összessége már lassan összemérhető a természeti erőkkel bolygónkon – tehát minden kicsi eredmény számít, mindenki elsősorban magáért felelős. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és azok elhárításának módozatait. A nevelőtestület összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival koordinálja az egyes osztályok tevékenységét, munkáját.

Közösségfejlesztés tanórán kívüli foglalkozásokon Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. Az iskolánkban működő szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, de kitűnő keretet biztosítanak a közösségi magatartás gyakorlására, a közösségfejlesztésre is. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, gyárakban, kutatóintézetekben – múzeum, levéltár, könyvtár, színház, filmszínház, csillagvizsgáló, stb. – tett csoportos látogatások. Ezeken a foglalkozás csak akkor nem kötelező a részvétel, ha az költségekkel jár. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre, de a szakkörökhöz hasonlóan kiváló lehetőséget biztosítanak – vertikális felépítésük mellett is – a közösségfejlesztésre. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a március forradalom évfordulója, az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából, valamint karácsonykor, szalagavatókor, ballagáskor, évnyitás és évzárás alkalmával. Hasznos lehet minden olyan együttes cselekvést igénylő rendezvény, amely elősegíti az adott közösség formálását, fejlesztését.

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a székhelyintézményben és a tagiskolákban diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló iskolai diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója, illetve a tagintézmény-vezető által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervez.

26

1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozással összefüggő pedagógiai tevékenységek 1.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztésének elvei A szakemberek beilleszkedési, magatartási zavarok magyarázatára több okot, illetve ezek együttesét feltételezik. Ezek lehetnek biológiai (netán genetikai) problémák, stresszhelyzetek és családi zavarok. A magatartási vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekeknek a közoktatási törvény alapján ugyanúgy helyük van a középiskolákban, mint szerencsésebb társaiknak. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői és a rehabilitációs bizottság döntése alapján a tanuló részére az iskola egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozást biztosít, amely segíti a tanuló felzárkózását. A középiskolába felvett beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulóra jellemző a figyelemzavar, magatartászavar, tanulászavar, feszültek, szorongóak, agresszívak, ezek következménye, hogy képességük színvonala alatt teljesítenek. Az iskola, a pedagógus feladata a megelőzés és a szakember (orvos, pszichológus) segítségével a kezelés. A prevenció módjai: ƒ oki megelőzés, ƒ a kezdeti stádiumban levő esetek gyors, hatékony megoldása, ƒ a további károsító hatások következményeinek csökkentése Ennek érdekében a pedagógus tartson szoros kapcsolatot a családdal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, az iskola-egészségüggyel, a gyógypedagógussal. A beilleszkedési, magatartási nehézségeket több módszerrel enyhíthetjük: A tanórai tanulás megszervezésénél a pedagógus igazodjon a tanuló egyéni képességeihez. Az iskolához köthető „teljesítményszorongás” folyamatosan akadályozza az eredeti, önálló, kreatív megoldások keresésében, ezért ezek a tanulók jobban szeretnek és többet is tudnak írásban produkálni, mint szóban. A felzárkóztató órák és foglalkozások csökkenthetik a szorongást, a kudarckerülő magatartást felváltja a sikerre való törekvés. Az „eltűnni” igyekvő szorongó tanuló mellett a figyelmet magára felhívó, agresszív tanulónak is segíteni kell. Ha pozitív magatartásformákkal (pl. jó teljesítmény) nem tud annyi figyelmet ébreszteni a pedagógusban, szülőben, társakban, amennyire szüksége lenne, akkor negatív formát (bohóckodást, agressziót) választ. Megfelelő mennyiségű és intenzitású figyelemmel csökkenthető ez a magatartási zavar. A kötekedő, agresszív tanulóval szemben (ezeknél a tanulóknál általában agresszív a családi háttér) a pedagógusnak segíteni kell az „áldozatnak” úgy is, hogy az osztályközösséget szembefordítja az agresszív tanulóval. A támadó és védekező agresszió kezelésében a szülő segítsége is szükséges. A párbeszéd színtere az iskolai lehetőségek (szülői értekezlet, fogadóóra) mellett a családlátogatás lehet.

27

A pedagógus és a tanuló személyes kapcsolataiban a együttműködő elfogadó magatartás érvényesüljön. Tehát a pedagógus részéről a következőknek kell érvényesülnie: ƒ a helyes cselekedetek mindig kapjanak pozitív megerősítést; ƒ tetteit, döntéseit mindig indokolja meg; ƒ beszélgessen gyakran a tanulóval; ƒ a tanuló közeledésére mindig pozitívan reagáljon. A beilleszkedési és magatartási nehézségek kezelése gyakran jelent problémát a pedagógusnak. Gyakorlatlanok a kapcsolatkezelési és viselkedési készségekben, nincs önbizalmuk az esetek kezelésében, nem érzik kompetensnek magukat. A tanulók esetében gyakran találkozunk olyanokkal, akik fegyelmezetlenséggel, az óra zavarásával, társaikhoz való deviáns viszonyulással próbálják észrevétetni magukat és ilyen módon a számukra hiányzó figyelmet tanáraiktól és társaiktól megpróbálják kicsikarni. Ezeknek a problémáknak a kezelése minden tanár feladata, hiszen biztosítaniuk kell az órai munka zavartalanságát. Ők jelzik az osztályfőnöknek, ha a tanulóval sorozatosan problémák vannak. Az osztályfőnök elbeszélget a tanulókkal, szükség esetén meglátogatja a családot, és kéri az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyilvántartást vezet ezeknek a tanulóknak a helyzetéről, szükség szerint közvetít a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat és az önkormányzatok felé. Amellett, hogy ezeknek a tanulóknak megpróbálunk segítséget adni helyzetük feldolgozásában és esetleges megoldásában, tőlük is megköveteljük a rendszeres iskolába járást és az iskolai normáknak megfelelő viselkedést. Amennyiben ez elmarad, a házirendben leírt megfelelő intézkedéseket megtesszük. (A jegyző értesítése tanköteles tanuló esetén, fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás megindítása.) Az iskola biztosítja a sajátos nevelési igényű, ép intellektusú, a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia körében) integrált nevelését, oktatását (1993. évi LXXIX. Törvény 121§. (1) bekezdés 29/b). Fejlesztő pedagógus tanórán kívül foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulókkal. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: • Differenciált tanulásszervezés • Kooperatív technikák alkalmazása • Projekt-módszer elterjesztése • Tevékenységközpontú pedagógiák • Individuális tanulás előtérbe helyezése. • Az alapozó időszak elnyújtása. • Fejlesztő értékelés bevezetése • A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D és a 39/E szakaszokban maghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott programok szerint.

28

1.4.2. Tartósan beteg tanulók fejlesztésének elvei 1.4.2.1. Mozgáskorlátozott tanuló A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése Alapelvek: A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).

1.4.2.2. Egyéb krónikus betegségben szenvedő tanuló A krónikus betegségben szenvedő tanulóinkat segítjük élethelyzetükből adódó problémáik megoldásában. Azoknak a tanulóknak, akiknek szakorvosi javaslat speciális étrendet vagy egyéb meghatározott körülmények biztosítását javasolja, a megfelelő segítséget megadjuk. Megfelelő pedagógiai módszerekkel, tapintattal segítjük tartósan beteg tanulóink integrálódását a közösségbe, a tanulói közösség részéről pedig a befogadást, a segítőkészséget.

1.4.3. Felnőttoktatás A felnőttoktatásban kiemelt fontosságú feladatunk a tanulók önbizalmának, kitartásának, helyes tanulási módszereinek fejlesztése és így a lemorzsolódások számának csökkentése. Ezt a célt szolgálja egyes tantárgyak csoportbontásban való tanítása és a konzultációs foglalkozások szervezése is A pedagógusok továbbképzése is szükséges, hogy módszertani eszköztáruk növelésével a probléma- és konfliktuskezelő képességük fejlesztésével kezelni tudják a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat. A pedagógus kérje szakemberek (iskolapszichológus) segítségét azokban az esetekben, amelyek számára valamilyen szempontból nehézségeket okoznak. Ezek a konzultációk a pedagógusok pszichológiai továbbképzésének speciális, személyre szabott módszerei, amelyekben azokat a gyakorlati technikákat, módszereket ismertetik meg, amelyek alkalmazására a pedagógiai gyakorlatban az igény felmerült.

29

1.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1.5.1. A tanulók képességének kibontakoztatása Az ember egyéniségének, személyiségének, biológiai-testi felépítésének, lelkialkatának a kialakulása az öröklődés és a környezeti hatások eredménye. Amikor valaki tizennégy éves korában az iskolánkba kerül, már alapvető hatások érték, olyan hatások, amelyek megváltoztatására nincs lehetőség. Ilyenek a szülői ház, a család hatása (a gyereknevelés alatt érvényesített értékek, pl. a tanulás megbecsülése, a munka szeretete), valamint a szűkebb és tágabb környezet (elsősorban az iskola és környezete). A fentiek alapján a középiskolába kerülő tanulók összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez megmutatkozik az eltérő neveltségi szintben, magatartásformákban, az elsajátított ismeretek mennyiségében és minőségében. Legtöbbjük még nem ébredt rá arra, hogy milyen képességei vannak, mihez van tehetsége.

1.5.2. Tehetségfejlesztés A tehetség általában sokirányú érdeklődésben nyilvánul meg. A tehetséges tanuló viselkedése gyakran eltér az átlagostól. Máskor úgy nyilvánul meg, hogy egy-egy területre korlátozódik, más területeket pedig teljesen elhanyagol. Ennek a felismerése (már akkor is, amikor a teljesítményben még nem mutatkozik meg) a nevelőtestület kötelessége, minden tanár egyéni felelőssége. Mind a családnak, mind az iskolának ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet. Néhány mutató: ismeretszerzésükre jellemző, hogy gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat; jó megfigyelők; megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni; kritikusan, függetlenül gondolkodnak; az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak; tökéletességre törekednek; szívesen dolgoznak önállóan; kreatívak, a probléma felvetésekor sok ötletet adnak; nem értékelik a sablonos megoldásokat; szociális viselkedésük is eltér az átlagtól; nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek; egyéniségek, individualisták, mennek a maguk útján; nem fogadnak el tekintélyalapon véleményt; felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak stb. A tehetség típusai: intellektuális, művészi, pszichomotoros (sport, tánc, kézügyesség) és szociális (vezetői) képesség. A kiragadott tulajdonságok mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tehetségek teljesítménye nem mindig jó, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt az iskolai munkában. Ezért a környezet segítsége nélkülözhetetlen.

1.5.3. Feladataink a képesség kibontakoztatásában, a tehetségfejlesztésben A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételei között – a család mellett – az iskola a legfontosabb. Nevelésünk és oktatásunk egyik fontos célja az, hogy a tanulók megtalálják azt, amihez tehetségük van. Arra kell törekednünk, hogy csökkentsük vagy megszüntessük a tehetség kibontakozását akadályozó tényezőket. Olyan értékrendet kell közvetítenünk a diákoknak, amely azt sugallja, hogy a bennük lévő képességek csak aktív tevékenység során, munkával, gyakorlással fejleszthetők ki. Minden tanulót hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy saját lehetőségeinek maximumát érje el életkorának és személyi előfeltételeinek megfelelő ütemben.

30

Az ismeretek megtanítása során a legkorszerűbb tudásanyag átadására és a kor követelményeinek megfelelő képességek kialakítására kell törekednünk. Iskolánk felelőssége éppen az, hogy felismerje és gondozza a tehetséget, megfelelő pályát biztosítson a kibontakozáshoz, elhárítsa azokat a hátrányokat, amelyek gátolják a tehetség kibontakozását. Az osztályfőnöki programnak az önismeret, a személyiségfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint a tanulás tanítása köré kell szerveződni. A legfontosabb a tanulók személyiségének megismerése. Az ismeretek birtokában tervezhetjük és szervezhetjük meg a hatékony képességfejlesztést és tehetséggondozást. A tehetségfejlesztés a szakmai oktató munka része is. Ugyanakkor nem elegendő hozzá a jó színvonalú hagyományos oktatás, differenciált, speciális és egyéni foglalkozást igényel. A tehetséggondozó tanárnak szakmailag, pedagógiailag, pszichológiailag rendkívüli felkészültséggel kell rendelkeznie: Ismernie kell a tehetséges diák természetét és igényeit, naprakésznek kell lennie az oktatás új fejleményeinek és a kutatás legújabb eredményeinek területén. Elengedhetetlen a pszichológiai fejlődés, valamint a tanított tárgy átlagon felüli ismerete. Alkalmaznia kell a különleges oktatási módszereket, jártasnak kell lennie az irányításban és vitavezetésben. Nagyon fontos a tehetségeknél a kreativitás fejlesztése (az önálló, új és értékes produktumok létrehozása), vagyis a kreatív emberre jellemző divergens gondolkodás (eredetiség, többféle helyes válaszadásra, megoldásra való képesség) és a flexibilitás (szellemi rugalmasság, nézőpont, szempontváltás képessége) fejlesztése. A tehetséggondozónak a legtöbb és legnehezebb feladata a feladatelkötelezettségben van (motiváló tényezők: kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás). A pedagógusok segítsége nélkülözhetetlen a tehetségek iskolai, szociális beilleszkedéséhez. A környezet segítsége is nélkülözhetetlen a tehetséges tanuló érzelmi biztonságának megteremtésében. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: • differenciált tanulásszervezés • kooperatív technikák • projektmódszer • tevékenységközpontú pedagógiák

1.5.4. A képességfejlesztés és tehetségfejlesztés formái A képességfejlesztés, a tehetségfejlesztés részben a tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Iskolánkban a képességfejlesztésnek, tehetségfejlesztésnek az alábbi formáit preferáljuk.

Tanórán:

31

A 9. osztályokban a humán- és természettudományok, az idegen nyelv és a sport területén tájékozódunk a képességeikről. Ennek módszerei: egyéni elbeszélgetés, felmérés, feladatmegoldások. A tanítási órán ezt legkönnyebben egyéni feladatok adásával oldjuk meg. Az egyedül végzett munka során az osztály tagjai egymástól függetlenül dolgoznak. Hamar kiderül, hogy egyesek még csak az instrukciót próbálják értelmezni, míg mások már el si készültek a feladatmegoldással. Az egyéni munka másik gyakran alkalmazott módja a rétegmunka. Az osztály tanulóit képességeik szerint csoportokba osztjuk, s ennek megfelelően kapnak nehéz, közepes vagy könnyű, egyénileg megoldható feladatot. Ennél a módszernél fontos, hogy a feladat egyszerre legyen megoldható és fejlesztő. Figyelembe vesszük a diszlexiás, diszgráfiás és diszcalculiás tanulók egyéni képességeit és a fejlesztendő feladatokat. Azokban az osztályokban, amelyben sajátos nevelési igényű tanulók járnak, szükséges az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A differenciált egyéni tanulás formái akkor hatékonyak, ha biztosítják mindenki számára az előrelépés lehetőségét önmagukhoz képest. A csoportmunkát a differenciálás, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés érdekében alkalmazzuk. A jól szervezett csoportmunka mind az egyes tanulóra, mind az osztályra pozitív hatással van. A tanulók megtanulnak figyelni, hallgatni egymásra, vitatkozni egymással, élményeket szereznek, fontos tapasztalatokat gyűjtenek önmagukról. A tanulók szintjének, sajátosságainak leginkább a szimultán tanulásszervezés felel meg. Miközben az osztály frontálisan tanul, az olyan diákok, akiknek ez a közös szint már biztosan nem megfelelő, teljesen egyénre szabott munkában dolgoznak. A tehetséges tanulók képességei kiselőadásokkal is jól fejleszthetők. Ezt elsősorban a kutató tevékenység, az élményszerű ismeretszerzési forma biztosítja. A képességfejlesztés egyik igen hathatós formája a vita, amely az ismeretek elsajátításán túl fejleszti a gondolkodást és a kommunikációs készséget. Segítségével tartós problémamegoldó képesség kialakítása, attitűdök formálása, személyközi kapcsolatok, a közösség fejlesztése érhető el.

Tanórán kívül A tanulók képességfejlesztésének, a tehetséggondozásnak egyik jelentős terepe a tantárgyakhoz kapcsolódó szakkör, ahol a tanár és a tanulók kooperatív tevékenysége kapcsán a plusz tananyag aktív feldolgozása, magas szintű elsajátítása, a tanulók önálló tanulásra való képességének fejlesztése, kognitív önszabályozása, a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása válik lehetővé. Szorgalmazzuk tanulóink részvételét a tanulmányi versenyeken iskolai szinttől az országosig. A diákok sokirányú fejlesztésének folyamatával elősegítjük tanulóink továbbtanulási esélyeit. A tanulmányi versenyek egyben motiváló szerepet is játszanak a tanulókban lévő értékek kibontakoztatásában. Sokan ezeken a versenyeken szembesülnek valós körülmények között képességeikkel, tudásukkal, összehasonlítva a realitásokkal és mások teljesítményével. A versenyeken megerősítésre vagy cáfolatra találnak az egyéni ambíciók is. A versenyekre való felkészülés érdekében egyéni (1-3 fős) foglalkozásokat szervezünk –diákjaink számára. A tehetséges tanulók lehetőséget kapnak, hogy az iskolanapi rendezvényeken szerepeljenek. Elsősorban a kiemelkedő képességű tanulók vesznek részt külföldi gyakorlatokon. A képességfejlesztés minél magasabb fokon történő megvalósításához tanulóink igénybe vehetik az iskolai könyvtár, médiatár, oktatástechnikai bázis, nyelvi labor, szertárak szolgáltatásait. Az önközvetítő információhordozók a legfontosabb eszközei a képességfejlesztésnek, különös tekintettel a tehetséges tanulókra.

32

Sportolóink is rendre bizonyítják, hogy tehetségesek (városi, megyei és országos versenyeken), ezért szorgalmazzuk, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai sportkör munkájában, hogy kibontakoztathassák képességeiket. A tehetségfejlesztést szolgálják a hagyományos diákkörök is, pl. színjátszó kör, alkalmi rendezvényhez kapcsolódó diákcsoportok. A fentieken kívül szorgalmazzuk, hogy tanulóink részt vegyenek kulturális és sportversenyeken, bemutatókon, műveltségi vetélkedőkön. Hasznos kiegészítői a képességfejlesztésnek, a tehetséggondozásnak a szabadidős foglalkozások, így tanulmányi kirándulások, csoportos színház és múzeumlátogatások.

1.5.5. Összességében a végzett tanulóinktól a következőket várjuk el: Stabil alapismeretekkel, jó tanulási módszerekkel rendelkezzenek, a változásokkal szemben pozitív beállítottságúak legyenek; ƒ Képesek legyenek a szükséges információk megszerzésére, kezelésére és feldolgozására; ƒ Képesek legyenek önálló problémamegoldásra; ƒ Kellő önfegyelemmel és önismerettel rendelkezzenek; ƒ Legyen kialakított saját, a társadalmi normákhoz igazodó értékrendszerük, ismerjék a társadalmi együttélés szabályait; ƒ Legyenek önálló életvitelre képesek; ƒ Tudjanak, akarjanak és szeressenek dolgozni, alkotni ƒ Megfelelő szinten kommunikáljanak idegen nyelven, használják az internet adta szoláltatásokat; ƒ Legyenek nyitottak más kultúrákra és szokásrendszerekre; ƒ Testi adottságaiknak megfelelő képességekkel rendelkezzenek. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő nem kötelező tanórai foglalkozásokat a Közoktatási Törvény 52.§ (7) és (10) bekezdés, valamint az 53.§ (10) bekezdés alapján határoztuk meg és az iskola helyi tantervében található meg.

1.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A terület jogi szabályozását a Közoktatási törvény előírásait figyelembe véve 1997. évi XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A törvény a gyermek (születéstől 14 éves korig) a fiatalkorú (14-18 év) fiatal felnőtt (18-24 év) kategóriákat határozza meg. A fiatalkorúak törvényes védelmével lehet és kell foglalkozni. A törvény alapelvei világosak, pontosan meghatározzák a gyermekvédelem rendszerét, az állam, az intézmények, a feladattal foglalkozó személyek szakmai feladatait működési feltételeit. Az alapelvek szelleméből következik: - A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, amelyhez segítséget nyújt az állam, az önkormányzat, annak hivatalai és intézményei. - A rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez és társadalmi beilleszkedéséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani súlyozott szerepet biztosítva az önkormányzatok számára.

33

A célok megvalósítása érdekében a törvény összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a tanuló védelmét biztosító, pénzben és természetben nyújtott, a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások egyes formáit. E jogosultságok feltételeit, az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét. A gyermekvédelmi gondoskodás, mint hatósági kötelezés egyes formáit, fő szabályait és a gyámügyi igazgatás szervezetét. A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el az egészségügyi és szociális intézmények (házi- és iskolaorvosi védőnői, családsegítő szolgálat) a nevelési- oktatási intézmények, a rendőrség, az ügyészség, stb. A felsorolt intézmények eredményes együttműködése az ifjúságvédelem egyik legfontosabb feltétele. A törvény alkotói a gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi területén a prevencióra helyezik a hangsúlyt. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelem egyik legfontosabb színtere, az első és legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerek minden problémája (éhsége, kék foltjai, agresszivitása, szorongása, formálódó nemisége stb.) itt érzékelhető először. Így az oktatási intézmények feladata, hogy - felismerjék a problémát, - keressék az okokat, - nyújtsanak segítséget, - jelezzenek az illetékes szakembereknek. Az a cél, hogy az iskolai ifjúságvédelem munkáján keresztül a problémákat minél hamarabb felismerjék, hatékonyan kezeljék, megelőzve súlyosabbá válásukat. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Ezért a pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek és ifjú részére biztosítsa: - a fejlődéshez szükséges feltételeket, - lehetőségeket a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, - a segítséget, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak, - illetve ifjúként önhibájából vagy vétlenül bármilyen társadalmi veszélyforrás hatása alá került, ne kerüljön végletesen hátrányos, kitaszított helyzetbe. Az iskolai ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az igazgató és a tagintézmény vezetője felel. E tevékenységet az ifjúságvédelmi felelős hangolja össze. A pálya jellegéből adódóan megfogalmazódnak a pedagógusok számára is gyermek- és ifjúságvédelmi kötelezettségek. - Közre kell működnie az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, - Segíteni kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását. - Észlelnie kell, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indoktalanul leromlik. Illik felfigyelnie a családban jelentkező problémákra (pl. a szülők gazdasági helyzetének, vagy családi életének romlása). - Észre kell vennie a társadalmi veszélyhelyzetbe kerülés (alkohol, drog, dohányzás, kóros lelki folyamatok stb.) jeleit. - Jeleznie kell a felismert problémákat az iskolai ifjúságvédelmi felelősnek. E feladatok külön hangsúlyt kapnak osztályfőnöki megbízás esetében. A pedagógusok ifjúságvédelmi feladatait munkaköri leírásuk is tartalmazza. Társadalmi veszélyforrások: - alkohol;

34

-

drog; dohányzás; öngyilkosság; korai és nem biztonságos párkapcsolat; szerencsejáték; hatalom; a kisebbek terrorizálása; teenagerprostitúció; gyermekbűnözés, a média és a videojátékok káros hatásai.

Ami ezekben közös: veszélyes mértékben hozzá lehet szokni bármelyikhez vagy egyszerre többhöz is. Felmerül a kérdés, mit tehetünk ellene: - Lehetőségünk van a megelőzésre (prevencióra); - Lehetőségünk van a „közbelépésre”, a család, a védőnő és az iskolaorvos közreműködésével; - Végül pedig mindegyik gyógyítható, azonban ez már kevesebb sikerrel kecsegtet. Minél jobban „elmerül” valaki, annál nehezebb segíteni neki. Feladatunk kiépíteni a tanulókban az önmagukkal való helyes viszonyt, tervszerűvé, tudatossá kell, hogy váljék a tanulókban az önuralom, annak elfogadtatása a tanulókkal, hogy fegyelem nélkül nincs termelőmunka, alkotó tevékenység nélkül nem jön létre közösség és társadalom sem, a tanuló fejlődésének önmagához viszonyítása, normakövető magatartás a pedagógus részéről is. Fontos a HH-s, HHH-s és SNI-s integráció segítése, elfogadása. A tanárok igen fontos szerepet tölthetnek be az iskoláskorúak irányításában. Fegyelmezett világával az iskola megnyugtató orientáló „sziget” lehet a vészhelyzeti, káosznak tűnő információözönben. A pedagógus érzelmi támasza lehet azoknak a tanulóknak, akikkel már korábban sikeres közelebbi kapcsolatot épített ki. Az idősebb iskoláskorú gyermekeknél legalább olyan fontos a tájékoztatás kérdése, mint a felnőtteknél. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, érdeklődési körök). Fontos feladatunk ezek bővítése a tanulók érdeklődésének, igényeinek figyelembevételével; • a tanulók szociális helyzetének javítása (pl. segély). Az Eötvös-iskolai Alapítvány, GASZTRO-KER Alapítvány, Kossuth Iskola Alapítvány, Gregus Alapítvány, Vasas Kisinas Alapítvány is támogatja a rászorulókat (pl. tankönyv vásárlás támogatása), • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, • tanulásmódszertan órák a 9. évfolyamon; • az Útravaló Programban való részvétel, a mentorok támogató közreműködése.

35

1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az ismeret és a képesség egymásba integrálódik. Egyik a másiktól elválaszthatatlan. A cél az ismeretek birtokában és gyakorlásával az alap- és további képességek kifejlesztése, kibontakoztatása. Tudni kell: • hogyan kell elsajátítaniuk a tananyagot, • hogyan kell megoldaniuk a feladatokat és • hogyan fogalmazzák meg írásban munkáikat. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Csak aki megtanulta, hogyan kell tanulni, képes arra, hogy a célul kitűzött alapvető ismereteket és betekintést átvigye új tanulmányi témákra. A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

Nagyon fontos, felelősségteljes feladat hárul az osztályfőnökre, az osztályban tanító tanárokra és az ifjúságvédelmi felelősre, hogy feltárják az osztályba járó tanulók közül kik azok, akik kudarcnak vannak kitéve a tanulásban. A felmérés során ki kell annak is derülnie, hogy ennek mi az oka: - otthoni, szociális helyzet, - a szorgalom hiánya, - a céltudatosság hiánya, - képességbeli hiányosság, - nem megfelelő tanulási módszer, - az előképzettség hiányossága stb. A felzárkóztatás módszerét csak ennek megállapítása után lehet meghatározni. Tudni kell, hogy a tanulási nehézségek csak nagyon ritkán vezethetők vissza egyetlenegy okra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatásában jelentős szerepe van a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közötti személyes kapcsolatának. A szaktanár a szakértői vélemények alapján segíti a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkózását, rendszeresen konzultál a gyógypedagógussal. Szorgalmas, segítőkész tanulók, sokat tudnak lendíteni gyenge társaikon, ha együtt tanulnak (tanulópárok). Erre a jövőben jobban kellene figyelni, támaszkodni a szaktanároknak.

36

Minden tanár feladata, hogy a tanórai tanulás megszervezésénél vegye figyelembe az egyéni képességeket, a részképesség-zavarokat, és módszereit az osztály képességeihez igazítsa. Fejlesztőpedagógiai tevékenységünk fő célja a tanulói részképesség-zavarok minimálisra csökkentése. Szintén fontos feladat, hogy diákjainkat ne csak a 9. osztályban figyeljük. Vegyük észre, ha tanulóink közül valaki tanulmányi munkájában, magatartásában negatív irányba változik. Járjunk utána, hogy ennek mi az oka, hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot. A 9. évfolyamos osztályokban minden tanulónál fel kell mérni: -

az olvasási, az írási és a szövegértési készséget.

Időben szűrjük ki a funkcionálisan analfabéta tanulókat. Nekik szervezzünk felzárkóztató foglalkozásokat, tanítsuk meg, hogyan kell helyesen tanulni. Nagyon fontos a „többcsatornás” tanulás. Minél több „csatorna” vesz részt már az információ befogadásában, és „belsőleg” minél alaposabban feldolgozásra kerül az adott témakör, annál tartósabb alapok képződnek az anyag megjegyzéséhez. A tanítás során tanúsított aktív együttműködés csökkenti az otthoni munka időtartamát. Ha egyszer valamit megtanultak délelőtt, azt délután már nem kell újból átvenni, „csak” ismételni. A tapasztalatokon alapuló szabályok a következőképpen szólnak: ismétlés egy pár óra elteltével, ismétlés egy nap múlva, ismétlés egy hét múlva, ismétlés egy hónap múlva, ismétlés egy félév múlva. A legfontosabb munkaformák a következők: rendezés, csoportosítás, egyszerűsítés, strukturálás, osztályozás, kategorizálás, hierarchia megállapítás. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és felzárkóztatását: • Önálló innováció a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését. • Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására.

37

• •

A referencia intézményi hálózatban együttműködés kialakítása az IPR működtetésére, fejlesztésére. Képesség kibontakoztató programok alkalmazása, pl.: motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák.

A szünet nélküli tanulás nem vezet időnyeréshez, sőt időveszteséget okoz, ugyanis az agynak is szüksége van egy olyan pihenési fázisra, amikor „megemésztheti” a befogadott információkat. Azok felzárkóztatását is segítenünk kell, akiknek hiányosságai az általános iskolai tananyag nem megfelelő elsajátításából adódik. Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy családlátogatások alkalmával felmérje az osztályban tanuló gyermekek otthoni, szociális helyzetét. A szociálisan rászorulókat az iskola a lehetőségekhez mérten támogassa az alapítvány segítségével, hogy a tankönyvekhez és a szükséges felszerelésekhez a tanulók hozzájuthassanak. Továbbtanulásukat az osztályfőnök, szaktanárok, ill. az ifjúságvédelmi felelős segíti, irányítja. Családlátogatások, szülői értekezletek alkalmával segítsük a szülőket, a családokat nevelési, életvezetési gondjaik megoldásában, tájékoztassuk őket az önkormányzatok által nyújtott lehetőségekről, pályázati forrásokhoz való hozzájutás módjáról. Az ifjúságvédelmi felelőssel együtt az iskola szoros kapcsolatot építsen ki a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, valamint, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő felkészítése időben megvalósuljon. -

Az ifjúságvédelmi felelős feladata: felmérni a veszélyeztetett tanuló helyzetét; egyénre szabottan megoldást találni a helyzet enyhítésére a gyermekjóléti szolgálat, az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok segítségével; nyilvántartani és figyelemmel kísérni a sajátos nevelési igényű tanulókat; kapcsolatot fenntartani a sajátos nevelési igényű tanulók szüleivel, a szakértői és rehabilitációs bizottsággal, a nevelési tanácsadóval, a gyógypedagógussal. ellenőrizni a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatban a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó által kiadott szakértői vélemények megvalósulását.

Az osztályfőnököknek fontos szerepe van abban is, hogy az osztályban a tanulás fontosságának szellemét elhintsék. Neveljék tanulóikat felelősségteljes munkára, ami az ő esetükben jelenleg a tanulás. Ösztönözzék arra, hogy képességeiknek megfelelően minél többet hozzanak ki magukból, segítsék társaikat. Ne csak jogaikat, hanem kötelességeiket is érezzék magukénak. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő foglalkozásokat a Közoktatási Törvény 52.§ (10) bekezdése és az 53.§ alapján határoztuk meg és az iskola helyi tantervében található meg. A felnőttoktatást elsősorban azok számára szervezzük, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak továbbtanulni vagy a szakmai vizsga után munkába álltak, ezért most a munka melletti 38

tanulást választják. Ők a folyamatos tanulásból kiestek vagy korábban is tanulási nehézségekkel küszködtek. Törekszünk arra, hogy a tananyag kiválasztása és a tanítás módszere olyan legyen, hogy a szerényebb képességű tanulók is teljesíteni tudják a minimum követelményeket. Ezt segítik elő a csoportbontások és a konzultációs foglalkozások.

1.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: a) családi mikrokörnyezet: - a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok, - a túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem, - a kulturális helyzet (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya, a(z) (ön)művelődés lebecsülése …) - családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok …) -

a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, rendezetlen életmód …)

b) családi házon kívüli környezet: - az utca, lakókörzet negatív hatásai - helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyerekcsoportokkal, felnőttekkel. c) iskolai környezetben - az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága, - az iskolába naponta távolról való bejárás, - a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala, - helytelen nevelői magatartás, - rossz tanár-diák viszony, - a tanulók értékelésének, minősítésének merev módszerei, - a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben. A közoktatási törvény alapján a pedagógiai programban csak a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet kell megtervezni, de itt kell megtervezni az átmenetileg hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzációs programját is. A hátrányok számbavétele után – amit osztályonként adatlapon regisztrálunk következik az éves szakaszos ütemterv elkészítése, majd pedig annak a meghatározása, hogy: - a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább, - mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva, - milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében (tevékenységformák meghatározása). 39

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felkészítéséről és integrációs neveléséről a Pedagógiai program külön fejezete foglalkozik. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: -

Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése igény szerint Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) Drog- és bűnmegelőzési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, foglalkozásokon, értesítés formájában Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön az önkormányzatoknál igénybe vehető rendszeres vagy rendkívüli pénzbeli támogatás igénybevételével A szociálisan rászoruló tanulók támogatása érdekében - a tankönyv-támogatási keretből és egyéb forrásokból - egyre inkább bővítjük a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek számát. Kihasználjuk az intézmény mellett működő iskolai alapítványok szociális segélyezési lehetőségeit. Táborozási hozzájárulások az iskolai alapítványok lehetőségei szerint Pályázatok figyelése, melyekről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket Az intézményi kereteket meghaladó esetekben kérjük a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó és egyéb szervezetek, szakemberek segítségét. Felhívjuk a felnőttoktatás tanulóinak figyelmét azokra a lehetőségekre, amelyek révén a térítési díjat, tandíjat csökkenthetik.

1.9. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a tanuló iránt érzett közös nevelési felelősség, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Célunk a szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében, a kooperatív technikák alkalmazása. Az SNI tanulókkal és szüleikkel folyamatos a kapcsolattartás. Biztosítjuk a nyilvánosságot a kompetencia alapú oktatásnak. Az együttműködés formái

1. A szülők részéről:

40

A szülők részéről nevelőmunkánk segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: őszinte véleménynyilvánítást; együttműködő magatartást; a felmerülő problémák őszinte megbeszélését és közös megoldását; érdeklődő – segítő hozzáállást; aktív részvételt az iskolai rendezvényeken; szponzori támogatást a lehetőségek figyelembevételével

2. Az iskola részéről: a) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, a tagintézmény-vezető és az osztályfőnökök tájékoztatják: az igazgató, a tagintézmény-vezető és a szülői munkaközösség ülésein; az osztályfőnökök a szülői értekezleteken. b) Szülői értekezleteket tartunk, melynek feladata: a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a szülők tájékoztatása: - az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; - gyermeke tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról; - az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról; - a szaktanárok értékelő munkájáról; - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről. a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé. c) A fogadó óra elsődleges célja a tanulók egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

3. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat patronáló tanára és az osztályfőnökök tájékoztatják: az igazgató, a tagintézmény-vezető a diákközgyűlésen és az iskolagyűlésen; a diákönkormányzat patronáló tanára a diákönkormányzat vezetőségének ülésén; az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon. A tanulót és szüleit tanulmányi előmeneteléről az ellenőrző könyv útján a szaktanárok tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a tagintézmény-vezetővel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Az iskolánkban szervezett felnőttoktatásba csak nagykorú személyek kapcsolódhatnak be, ezért a tanulók és a pedagógusok együttműködésének elősegítésére minden tanévben osztályonként két osztályértekezletet szervezünk, amelyeken a tanulók, az osztályban tanító pedagógusok és az intézmény vezetői vesznek részt.

41

2. Az iskola és a szülők kapcsolatának fórumai Szülői értekezlet Félévenként egy szülői értekezletet tartunk, rendkívüli szülői értekezletet indokolt esetben hívunk össze. A szülői értekezletek témája a tanulmányi munka, a magatartás és szorgalom értékelése, a közösséget érintő problémák megvitatása és egyéb aktuális feladatok megbeszélése. Az integrációs és képesség-kibontakoztató programban résztvevő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleit negyedévente szülői értekezletet tartunk.

Fogadóóra Évenként legalább kettőt szervezünk, de a szülő munkaidőben előzetes megbeszélés szerint, vagy a kijelölt fogadóóráján keresheti a szaktanárt, az osztályfőnököt vagy az iskolavezetés bármelyik tagját.

Írásbeli tájékoztatás A szülőket az ellenőrző útján tájékoztatjuk gyermekük tanulmányi eredményeiről, az írásbeli büntetésről és a dicséretről. A félévi és az év végi osztályzatok zárása előtt kb. egy hónappal értesítjük a szülőt, ha gyermeke valamelyik tárgyból elégtelenre áll, illetve osztályozóvizsgát kell tennie. Az integrációs és képesség-kibontakoztató programban résztvevő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleit negyedévente szöveges értékelésben tájékoztatjuk a tanuló munkájáról.

Egyéb fórumok Minden év őszén két alkalommal „Nyitott kapuk” címmel meghirdetjük az általános iskolák végzős tanulói és szüleik számára az iskolánkban folyó oktató munka bemutatását. Indokolt esetben családlátogatást végzünk.

2.1. Az iskolaszék Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelőoktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék létszáma: a szülőket a nevelőtestületet az iskolai diákönkormányzatot a fenntartót

15 fő 4 fő 4 fő 4 fő 3 fő képviseli.

42

Az iskolaszék tagjainak megválasztása: A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel; A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület döntése alapján nyílt vagy titkos szavazással választja meg; Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az IDB javaslata alapján delegálják. Ha az iskolaszék szülői, nevelői, illetve diákképviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az iskola igazgatója felelős. Az iskolaszék jogköreit a Közoktatási Törvény 60-61.§ fogalmazza meg. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék iskolai tagjai rendszeres időközönként (évente legalább egy alkalommal) kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat az iskolaszék tevékenységéről. A delegálók javaslatait a felvetést követő ülésen az iskolaszék elé kell tárni. Az iskola életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket évente legalább egy alkalommal. A tanítási év végén az igazgató beszámol a tanév oktató-nevelő munkájáról, ismerteti és értékeli az elért eredményeket. Az iskolaszék működési szabályzatát az iskolai SZMSZ tartalmazza.

43

3. Integrációs és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer szakiskolában és szakközépiskolában 3.1. Az alkalmazás feltételei Felmérés szülői nyilatkozatok és a jegyző adatai alapján: - szülők iskolai végzettsége- 8 általános, - kiegészítő családi pótlékot kap-e gyermeke után, - nyilatkozattételhez, személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, - igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre. • A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %) • Osztályonkénti, évfolyamonkénti, illetve iskolai szintű összegzés készül arányok kimutatásával. • Az intézmény vezetője az osztályba soroláskor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével – a felmérés adatait figyelembe veszi, a rendelet előírásainak megfelelően.

3.1.1. Integrációs stratégia 3.1.1.1. Helyzetelemzés 2008. július 1-től Hódmezővásárhelyen egy oktatási intézményben összevonva működnek az alábbi szakközépiskolák • Eötvös József Szakközépiskola székhelyintézmény • Corvin Mátyás Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény • Gregus Máté Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény • Kalmár Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény ƒ

ƒ

A tankötelesek kötelező felvételére kijelölt iskola a városban. A tanköteles életkor a betöltött 16 év, de a jelenleg 10. évfolyamon már olyanok tanulnak, akik a 18. életévükig tankötelesek lesznek. Összetett közoktatási intézményként az alábbi feladatokat látja el: Szakiskola, általánosan művelő képzés a 9-10-dik évfolyamon. Speciális tantervű, sajátos nevelési igényű tanulók integrált képzése Felzárkóztató képzés az általános iskolát be nem fejezett tanköteles tanulók számára Általánosan művelő képzés, szakközépiskola a 9-13. évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, szakképzésbe vagy felsőfokú oktatásba való bekapcsolódásra. 16. életév utáni OKJ szerinti szakképzés 1/9és 2/10 évfolyamon. 10. évfolyam utáni szakképzés 1/11, 2/12, illetve 3/13 évfolyamon. Érettségi utáni szakképzés 1/13, 2/14, illetve 3/15 évfolyamon. Felsőfokú szakképzés I/13, II/14. évfolyamokon.

44

Felnőttoktatás:- szakközépiskola oktatás esti és levelező tagozaton, Felkészítés második szakma megszerzésére, szakmai átképzés. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, a munkaerő piac igényeihez igazodva

Személyi feltételek A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve a személyi feltételek adottak. Az önkormányzat utazó gyógy-, illetve fejlesztő pedagógust biztosít az SNI-s gyermekek számára. Ezen kívül a tantestület továbbképzési tervezetében is szerepel a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus képzettség megszerzése. Több pedagógus vett részt az integrációs tevékenységet segítő képzéseken: projekt pedagógia, IPR.

Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek szinten tartása vagy javítása az iskolafenntartó támogatásával, a kötött felhasználású normatívák célirányos felhasználásával, aktív pályázati tevékenységgel, a saját bevételek révén, valamint a szakképzési támogatás célirányos felhasználásával lehetséges.

3.1.1.2. Az integráció szempontjai Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények): • Kreatív, a társadalmi szocializálódásra képes személyiségek nevelése. • A nemzeti- és európai értékek megismertetése, elfogadtatása. • A hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás. • A szakmai- és az általános műveltség iránti igény kialakítása. • A felelősségtudat, a munka- és viselkedéskultúra fejlesztése. • Az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus élethez szükséges szokások kialakítása. • Diákközpontúság. • Nyitottság az újra, korszerűség. • Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését – oktatását megvalósítsuk. • Önálló tanulásra szoktatás, érdeklődés fenntartása. • Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása. • Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével. • Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés. • Az iskola párbeszédet alakít ki a programban részt vevő szülőkkel, partnereivel. • Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés • A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe. • Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése. • Növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

45

•

Az intézmény pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten kezeli a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzéseket: - Fejlesztő pedagógus képzése, - Projektoktatás és módszereinek elsajátítása, beillesztése - IPR alkalmazása

Ezek eredményeként: nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

Beiskolázási terv • Hosszútávon használható beiskolázási terv készül trend vizsgálat alapján (demográfiai adatok, beiskolázási terület nagysága, szakmák iránti igény). Tanulók szüleinek informálása. • Pályaorientációs tevékenység megújítása: Általános iskolás tanulók és szüleik tájékoztatása

Szakmaválasztás előkészítése (cégek, vállalkozások látogatása) Szervezetfejlesztési erőforrás és továbbképzési terv Az eszközerőforrások feltérképezése a pedagógiai és a helyi tanterv felülvizsgálata kapcsán megtörtént, a hiányosságok pótlására eszközbeszerzési terv készült. A szükséges eszközök beszerzése, a minimálisan kötelező és meglévő eszközökön túl az elavultak pótlása, a tanulóbarát környezet biztosítása, az iskolai költségvetés és a pályázati források lehetőségeinek függvényében valósíthatóak meg. Pályázati forrásokból és a szakképzési támogatás célirányos felhasználásának segítségével ezek az eszközök rendelkezésünkre állnak. Az intézmény pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten kezeli a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzéseket: • fejlesztő pedagógus, • projektoktatás és annak módszereinek tanulmányozása, • szakirodalom beszerzése folyamatosan • Pedagógusok továbbképzése a különféle kompetencia területeken • a módszertani megújulást célzó továbbképzések támogatása. Az intézmény integrációs önértékelésének elkészítése évente, szükséges korrekció a tapasztalatok függvényében. Adatszolgáltatás a fenntartó számára: a szükséges intézkedések meghozatalához statisztikai adatok, arányszámok, felmérések eredményeinek közlése, integrációs önértékelés elkészítése. A szükséges korrekciók elkészítése (a jelentkező tapasztalatok igények alapján) folyamatos, ezek rögzítése az iskola egyéb dokumentumaiban. 46

3.1.1.3. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az • • • • •

általános iskolából a szakiskolába, szakközépiskolába való átmenet segítése Közös program az általános iskolákkal. célmeghatározás kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése, projekt-team alakítása Intézményünk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (általános iskolai szülői értekezletek, média, pályaorientációs fórumok, bemutatók a partneriskolákban, a pedagógusok tájékoztatása „munkaértekezleten”, igazgatói értekezleten, stb.) a szülőknek felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere által nyújtott lehetőségeket.

Cél: az általános iskolák és intézményünk közötti szakmai együttműködés, az általános iskolában elkezdődött folyamatos és tervszerű fejlesztő munka folytatása intézményünkben is. A kapcsolattartás módja: Az iskola pedagógusai bemutató órákon vesznek részt az általános iskolákban. Konzultálnak a tanárokkal a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Meghívjuk az általános iskolák nyolcadik osztályosait iskolánk rendezvényeire, rendhagyó óráira, pályaorientációs fórumaira, bemutató foglalkozásaira. Felelős: iskolavezetés, munkaközösség-vezetők Helyzetelemzés: A team összegzi a megszerzett információkat, a rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján, mely az osztályba sorolás alapját jelenti a jogszabályoknak megfelelően. Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz.

3.1.1.4. Heterogén osztályok kialakítása A fenti összegzés után, a team javaslata alapján az igazgató dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. Felülvizsgálat, korrekció minden tanév kezdetén. Felelős: igazgató, munkaközösség-vezetők, tanárok, osztályfőnökök

3.1.1.5. Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés Együttműködő partnerek A szülőkkel való együttműködés legváltozatosabb formáinak kialakítására törekszünk. Feladatunk, hogy felismertessük a szülőkkel azt, hogy kamaszkorú gyermekeik nagy figyelmet igényelnek mind a szülőktől , mind a felnőtt társadalomtól. A szülői ház és az iskola szorosabb együttműködésével a tanulók személyisége gazdagodik, tanulmányi munkájuk is eredményesebb lehet.

47

Szülők

Cigány kisebbségi önkormányzat Civil szervezetek

Együttműködés gyakorisága (találkozók stb.) Szülői értekezlet és fogadó óra évi 6 alkalom (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése). Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülők egyetértési nyilatkozata A szöveges értékelés egyeztetése a HHH-s gyermekek szüleivel 3 havonta Családlátogatás szükség szerint Ifjúságvédelmi fogadó óra hetente 2 alkalom Pályaorientációs fórumok Családi nap Nyílt tanítási napok iskolai rendezvények: farsang, diákbál, ballagás, évnyitó, évzáró, kirándulás,

Dokumentáció Jelenléti ív, naplóbejegyzés, meghívó, intézményi munkaterv, jelenléti ív aláírás feljegyzés feljegyzés foglalkozástervezet meghívó, fotók, videofelvétel

Egymás tájékoztatása a pályázati feltételekről, ösztöndíjakról -

Levél

Tanulmányi munkával kapcsolatos, sport-, szabadidős-, életvitel-, életmód tevékenységekkel összefüggő rendezvények támogatása az iskola alapítványa által (folyamatos)

meghívó, tájékoztató (Alapító okirat rögzíti, külön megállapodás nem szükséges)

Alapfokú okta- pályaválasztási börze Szóróanyag, meghívó, tájékoztató tási intézményílt napok nyek pályaválasztási tájékoztatók (8. o. szept. – dec.) pályaválasztási szülői értekezlet (7-8. o. dec. – jan.) Utánkövetés - megküldjük a 9. és 10. évfolyamos tanulók év végi eredményeit az általános iskoláknak A szülőkkel való együttműködés legváltozatosabb formáinak kialakítására törekszünk. Feladatunk, hogy felismertessük a szülőkkel azt, hogy kamasz korú gyermekeik nagy figyelmet igényelnek mind a szülőktől ,mind a felnőtt társadalomtól. A szülői ház és az iskola szorosabb együttműködésével a tanulók személyisége gazdagodik, tanulmányi munkájuk is eredményesebb lehet. Beiskolázás után a személyi anyag átvétele Tájékoztatás az integrációs rendszerben résztve- Telefon, levél, Kagylóhéj vő tanulókról (tanév elején) személyes találkozók Gyermekjóléti Családgondozók és ifjúságvédelmi felelős közös szolgálat családlátogatása (szükség szerint), konzultációk Jelzőrendszer működtetése feljegyzés

48

Pedagógiai szakmai és szakszolgálatok

Logopédiai ellátás (folyamatos) Fejlesztés (folyamatos) Pszichológiai ellátás (szükség szerint) Családterápia (szükség szerint) Kapcsolat felvétele Szűcs Norberttel, a délalföldi integrációs felelőssel

Szakvélemény Munkanapló Feljegyzés Egyéni fejlődési napló

3.2. A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 3.2.1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok 3.2.1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés - A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont: • osztályfőnök • fejlesztő pedagógus • adott szakvélemények alapján. (szept.-okt.-nov.) Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanárok számára irányadók a tanulóval kapcsolatban. Pl. • szükséges fejlesztő, • logopédiai foglalkozások, • differenciált tanulásszervezés tanórákon, • tanulás-módszertani fejlesztés iránya, • kooperatív technikák alkalmazása • Életvezetési ismeretek és készségek • könyvtári foglalkozás • sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások • Sportfoglalkozások: kosárlabda, kézilabda, stb. A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerülnek, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. A tanuló értékelése: • szövegesen árnyalt • ösztönző • a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok

3.2.1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése - Tantárgyi képességfejlesztő programok • Csoportbontások: idegen nyelv, matematika, magyar nyelv, informatika 49

• • • • • •

Kétszintű érettségire való felkészítés a választott tárgyakból Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a differenciált tevékenykedtetést is elősegítve, OKI által kiadott kompetencia alapú feladatok alkalmazása 9-13. évfolyamokon utazó fejlesztő pedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók fejlesztésére Mindennapos testnevelés, mely közösségépítő, személyiségfejlesztő komplex hatásával szolgálja céljainkat, Az iskola kompetencia-fejlesztésre vonatkozó intézkedési tervének minden tanórára vonatkozó fejlesztési metodikája, tematikája, Egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés, szakértői vélemények alapján.

Felelős: tanárok, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógusok, IPR-vezetőség - A szakmai- és az általános műveltség iránti igény kialakítása • A 9-10. évfolyamon a tehetséges és kiemelkedően magas teljesítményt nyújtó tanulóinkat segítjük abban, hogy különbözeti vizsga letétele után a 11-12. évfolyamon folytassák tanulmányaikat, érettségizzenek le, vagy más, érdeklődésüknek, képességüknek megfelelő középfokú intézményben folytassák tanulmányaikat. - Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei: • Osztályközösségek programjai (kirándulások, klubdélutánok, stb.), • Kulturális programok: színház, mozi, könyvtári órák, múzeumlátogatás, • Üzemlátogatások • Sportfoglalkozások: tömegsport, kosárlabda, foci, atlétika, • iskolai kirándulások, táborok (több évfolyam keveredésével), • az iskolai sportköri csoportok foglalkozásai: • az iskola szakköreinek bemutatkozása, • a tanulók szereplési lehetőségei: - tanulmányi és művészeti versenyek, - az iskolai és városi ünnepi megemlékezések, - (Iskolanap, karácsonyi műsor, márc. 15, okt. 23, tanévnyitó, tanévzáró, diáknap, stb.), Felelős: IPR vezetősége - Mentálhigiénés programok Önismereti foglalkozások révén, bővül a tanulók önismerete, fejlődik az önértékelése és a toleranciája, a másság elfogadása. Alakuljon ki az egészséges életmód iránti igényük, fejlődjenek az egyéni higiéniás szokásaik. Egészségnap, sportnap, osztályfőnöki órák keretében meghívott előadók előadásai, filmvetítések, drogprevenciós órák fontos részét képezik iskolánk pedagógiai programjának. Ezeknek fő célja, hogy az önértékelési zavarokkal küzdő serdülők ne a drogban és az alkoholban keressenek megoldást problémáikra. Ezeken a rendezvényeken a szülők is bekapcsolódhatnak a programokba)

50

Életvezetési ismeretek és készségek - Rendhagyó órák keretében különböző témakörben Felelős: ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor - Mentori rendszer működtetése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében az osztályfőnökök mentori tevékenységük során segítik a tanulók felzárkóztatását, tehetséggondozását, a hátrányos helyzetükből adódó hiányosságok kompenzálását. Egyéni előrehaladási naplót vezetnek, rendszeres kapcsolatot tartanak a fejlesztő pedagógusokkal, szaktanárokkal és az érintett szülőkkel. A gyengébb képességű tanulók (SNI+HHH) felzárkóztatását szervezett keretek között végezzük. Intézményünkben az Aranyossy Ágoston Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóval kötött megállapodás alapján utazó gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok végzik a felzárkóztatás az egyéni fejlesztési tervek alapján Felelős: IPR vezetőség A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát: • a tanulóval naponta értékeli a nap eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a család felmerülő kéréseit, kérdéseit, a vele foglalkozókhoz. • személyi anyagát, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében, • tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, • a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével), • kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket, • segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, • kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanárok, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel, • a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól. (Útravaló pályázat) Felelős: iskolavezetés

3.2.1.3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek A tanítást – tanulást segítő eszközrendszer elemei - Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés 51

differenciáló óraszervezés, napközis foglalkozás egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén) tehetséggondozó foglalkozások Kétszintű érettségire való felkészítés a választható tárgyakból OKTV és OSZTV felkészítések Tanulmányi versenyekre való felkészítés Felelős: tanárok, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézményben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférést a fejlesztési eredményekhez. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása a célunk. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként: • •

ƒ

az IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul. A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az Internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását)

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok Tudatosan építjük az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet. Az önálló tanulást segítő felkészítés Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Csökkenjen az igazolatlan hiányzások és az évismétlések száma. Érdeklődés felkeltő és fenntartó feladatok alkalmazásával fokozódjon a tanulók érdeklődése az adott tantárgy ismeretanyaga iránt.

52

Pályaorientációs tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások során szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat a választható szakmákról, legyenek képesek az érdeklődésüknek megfelelő szakmát elsajátítani. ƒ

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Kommunikációs képességeket fejlesztő programok Kommunikációs, önismereti órák alkalmazása fejlesztőpedagógus segítségével, mely segíti a tanulókat a közösségbe való beilleszkedésben. Osztályfőnöki és egyéb közismereti órákon szituációs játékok keretében megtanulják alkalmazni a különböző kapcsolattartás formáit, és a kulturált viselkedést ƒ

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Szakkörök Az iskola szakmai oktatásához kapcsolódóan különböző szakkörök működnek intézményünkben, amelyek segítik fejleszteni a tanulók képességeit igényességét. Jelentős szerepük van a tehetségek felkarolásában, segítésében, az iskolai rendezvények lehetőséget biztosítanak az elkészült alkotások bemutatására, a hagyományok őrzésére.

ƒ

Az integrációt elősegítő módszertani elemek

Kooperatív tanulásszervezés. - A kooperatív tanulás módszereinek a tanórákon való alkalmazásával, fejlődik a tanulók kommunikációs készsége, a gyengébb tanulók is sikerhez jutnak. - Legyenek képesek a diákok egymástól tanulni és együttműködni adott cél érdekében. ƒ

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

Értékelő esetmegbeszélések. Menete: -

mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról, tanárok, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni), eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye), megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként). értékelő esetmegbeszélés a programban tanító kollégák, illetve a munkát segítő szakértők közreműködésével

A felkészítésben részt vevő tanulók haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat a mentorok, osztályfőnökök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.

53

Szempontok: • valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek, • ok-okozati összefüggések felderítése, • fejlődési irány kijelölésre kerüljön, • további szakemberek bevonásának szükségességéről döntsenek. Felelős: IPR vezetőség, mentorok, fejlesztő pedagógusok ƒ

A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés. - November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. - Az értékelés alapelvei – a tanulók személyiségének fegyelembe vételével terjedjen ki az iskolai élet egészére, törekedjen az objektivitásra, igazságosságra. - A szöveges értékeléssel a tanuló – szülő számára árnyalt értékelést tudunk adni. - Fejlesztő és ösztönző szándékú és személyre szóló legyen. - A tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok Felelős: mentorok, osztályfőnökök

ƒ

Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban. A humán tantárgyak (magyar-történelem), és a művészeti tárgyak (rajz, ének) lehetőséget nyújtanak a cigány népismeret elemeinek az órai munkában való bevonására. Részt vesznek tanulóink a multikulturális versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken. A iskola könyvtáros tanára összegyűjti, és hozzáférhetővé teszi a tanórai foglalkozásokat segítő multikulturális ismeretanyagokat tartalmazó kiadványokat. Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, könyvtáros

A multikulturális tartalmak olyan intézményi stratégia gyakorlati megvalósítása kell, hogy legyen, mely az iskolai teljesítmény mellett elismeri a kulturális másságot, megértteti megismerésének fontosságát, hasznosságát, ezáltal társadalmi integrációt generál. • A multikulturális program célja, hogy a többségi és a kisebbségi (össztársadalmi értelemben) gyermekek kölcsönösen megismerjék egymás kultúráját, ezáltal megtanulják a másságot elfogadni és becsülni. • A tanulók együtt, közös osztályokban, csoportokban tanulják a kultúrákat.

54

• A műveltségi területek, de különösen az Anyanyelv és irodalom, az Ember és társadalom, a Földünk és környezetünk, a Művészetek, valamint az Életvitel ismeretanyaga hangsúlyozottan tartalmazza a cigányság kulturális örökségét, jelenét és szokásait. Azt a törekvést, hogy mindezt a többségi társadalom is megismerje. • A cigány tanulók kisebbségi nevelése-oktatása tanórai keretben, differenciált tanulásszervezés formájában, tanórán kívüli kiscsoportos formában, egyéni foglalkoztatás szervezeti keretein belül, ezek kombinációjával valósul meg. • A társadalmi integrációt célzó nevelés és oktatás az iskola nevelő-oktató munkájában nem elkülönülő formában, hanem a teljes intézményi programot átszőve válik a pedagógusok és a teljes tanulói kör természetes igényévé. ƒ

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció - A pályaorientációs órák, pályaorientációs üzemlátogatások során megszerzett ismeretek hozzásegítik a tanulókat a tudatos szakmaválasztáshoz és a szakma megszerzéséhez. - A szülőkkel, és a tanulókkal való kapcsolattartás fontos elemei a pályaválasztási fórumok, börzék, nyílt napok, melyek segítik a szülői támogatások megszerzését, és a tanulói érdeklődés fenntartását. - A hátrányos helyzetű gyerekek számára a kitörési lehetőség a szakma megszerzése, ezért mindent megteszünk azért, hogy a lemorzsolódást csökkentsük és minél több tanulónk végezze el sikeresen a választott szakmáját. - Iskolai pályaorientációs program a „Kéz Kézben” pályázat keretében

Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről. Felelős: igazgató, IPR menedzsment,

3.3. Várható eredmények A hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésre. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki a programban részt vevő szülőkkel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: •

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.

55

• • • • •

Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségi vizsgát tevő hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. Javulnak a kompetenciamérések eredményei Nő a felsőoktatásba jelentkezők száma.

Az Integrációs és képesség kibontakoztató program aktualizálása intézményünkben évente történik.

4.

Egészségnevelési program Egészséges Vásárhely Program: A teljes körű iskolai egészségfejlesztés második elemének bevezetése Hódmezővásárhely középiskoláiban: Életvezetési ismeretek oktatása „Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége” (Platón)

Az Egészséges Vásárhely Program (EVP) egyik célkitűzése, hogy iskoláiban minden tanuló számára biztosítsa az egészséges fejlődésükhöz szükséges tennivalók gyakorlati megvalósítását, vagyis megvalósítsa a teljes körű iskolai egészségfejlesztést. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés tervét, más szóval az iskolai egészségfejlesztési normatíva tervet a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság 2003. május 22-i, 2003. november 11-i üléseinek döntései értelmében az Egészségügyi Minisztérium az illetékes tárcákkal (OM, GYISM, PM) és széles szakmai együttműködéssel tervezte meg 2003-ban. A terv tartalmazta az iskolai egészségfejlesztési normatíva szakmai tartalmát, mutatóit, ellenőrzési módját, finanszírozását és fokozatos bevezetését. Az egészségfejlesztési normatíva lényege, hogy azon iskolák kapják (tanulói létszámuk szerinti összegben), melyek szakmai ellenőrzés és a szülők bevonása mellett teljesítik az elvárt 4 egészségfejlesztési alapfeladatot: - egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés-helyi fogyasztás összekapcsolásával) - mindennapi testmozgás minden gyermeknek, az egészségfejlesztés kritériumainak megfelelően - a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi rítusjátékok, stb.) - a környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában tartalmazó egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony oktatása.

56

A 4 egészségfejlesztési alapfeladat megvalósításának megkezdése előtt egy tanév felkészülési idő alatt - a felkészülési támogatást igénybe véve - az iskola tantestülete elvégzi az elvárt szakmai feladatok teljesítéséhez szükséges akkreditált továbbképzéseket. A 4 egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzése minden tanulóval és a teljes tantestület együttműködésében, valamint a szülők és lehetőleg az iskola környezetében működő civil szervezetek bevonásával azt jelenti, hogy teljes körű egészségfejlesztés valósul meg, s ez az, ami a nemzetközi és hazai tapasztalatok és bizonyítékok szerint hatékony. Ez a teljes körű, tehát rendszerszerűen megvalósuló, teljes iskolát bevonó iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyságot: - tanulási eredményesség javítása - iskolai lemorzsolódás csökkenése - társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése - dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás elsődleges megelőzése - bűnmegelőzés - társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal - önismeret és önbizalom javulása - alkalmazkodókészség, stresszkezelés, problémamegoldás javulása - érett, autonóm személyiség kialakulása - krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése - társadalmi tőke növelése. Mivel a kormányzat az iskolai egészségfejlesztési normatíva terv forrását 2003 óta nem biztosította, és erre a jelenleg ismert helyzetben most sem számíthatunk, az látszik járható útnak, hogy az iskolai egészségfejlesztési normatíva bevezetését a megfelelő szakmai szervezetek és a megvalósítást vállaló önkormányzatok együttműködésében, az EU Strukturális Alapjainak/Szociális Alapjának forrásait igénybe véve kezdjük meg. A TÁMOP 6. prioritás ("Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés") 6.1. intézkedés ("Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés") 6.1.2. konstrukció ("Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok") keretén belül szerepel a "Teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programok" elnevezésű támogatható tevékenység. A pályázati kiírás 2008. III-IV. negyedévben várható. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. január 24-én elfogadta az Egészséges Vásárhely programot, abban a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósításának fokozatos megkezdését. A fokozatos megvalósítás Hódmezővásárhelyen már a 2005/2006-os tanévben megkezdődött, amikor minden iskolában megkezdték a mindennapi testnevelést – ez a teljes körű iskolai egészségfejlesztés legnehezebben megszervezhető, egyben legtöbb forrást igénylő feladata. A fokozatos megvalósítás az EVP keretén belül most azzal folytatódik, hogy Hódmezővásárhely minden iskolájában egységes szakmai program mentén bevezetik az életvezetési ismeretek elsajátítását, s ez megfelel a teljes körű iskolai egészségfejlesztési programban az egészségfejlesztési ismeretek hatékony oktatására vonatkozó feladatnak. Ezzel Hódmezővásárhely iskoláiban a 2008/2009-es tanévben megvalósul a teljes körű iskolai egészségfejlesztési program második eleme is. Az EVP ezen felül külön kiterjed arra is, hogy Hódmezővásárhely 2 kiválasztott iskolájában a teljes körű iskolai egészségfejlesztési program mindegyik elemének végzésére kezdődjön meg a felkészülés, ehhez az Önkormányzat forrást is biztosít. A kiválasztott 2 iskolában a TÁMOP 6.1.2. pályázat forrását felhasználva lehet majd kiteljesíteni a felkészülést, s egyúttal további iskolák is kapcsolódhatnak majd a teljes körű iskolai egészségfejlesztés minden elemének megvalósításába.

57

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a későbbiekben - a hódmezővásárhelyi modell tapasztalatait is felhasználva - a központi költségvetés foglalja majd magába a teljes körű iskolai egészségfejlesztés fokozatos elterjesztéséhez szükséges forrást. Az alábbiakban az életvezetési ismeretek elsajátítását szolgáló egységes középiskolai oktatási panel összefoglalása következik.

Életvezetési ismeretek középiskolai oktatásának egységes tartalmi összefoglalása Fontos előrebocsátani, hogy az ismeretek hatékony átadása akkor történik meg, ha a teljes iskolát áthatja az oktatott ismereteknek megfelelő mindennapi élet és légkör. Ez valósul meg, amikor a teljes körű iskolai egészségfejlesztés mindegyik (azaz négy) alapfeladatát az iskola a teljes tantestület és minden tanuló részvételével, a szülők bevonásával, rendszerbe építve végzi.

Az életvezetési ismeretek oktatásának céljai: -

Olyan „egészséges iskolák” létrehozása, ahol az egészség, mint életvezetési érték a tanórákon belül és az azokon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. A tanulók alapvető értékként az életet és az egészséget jelöljék meg. Az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Olyan magatartás és értékrend elősegítése, amely képessé teszi a tanulókat arra, hogy az értékeset, az egészségeset válasszák, jól döntsenek személyes egészségük érdekében. A tanulók készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. A felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészülés segítése. A szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás. Olyan iskolai környezet kialakításának segítése, amely biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Az életvezetési ismeretek oktatásának témái és módszerei a felhasznált időkeret szerint: I.

Osztályfőnöki óra tanmenetébe beépített (9-13. évfolyam) évi 10 órában megvalósuló egészségfejlesztő- és nevelő program tematikája

58

A tematika összeállításában felhasználtuk Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című programját. A Nemzeti Alaptanterv céljait és követelményrendszerét tükröző program nem ismeretátadásra, hanem a készségfejlesztésen alapuló személyiségfejlesztő módszerek kínálatára alapult. Ehhez rendelkezésünkre álló szakirodalom: Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című középiskolai tanári kézikönyv. Ebből megvalósítandó foglalkozások vázlatcímei: - Egészség - Dohányzás és alkohol - Stressz - AIDS - Szexualitás - Bűn és bűncselekmény - Elsősegély - Értékek - Szabadidő - Önismeret A további foglalkozásvázlat kínálat lehetőséget adhat a tanítványait ismerő pedagógusoknak a testre szabott programalkotáshoz. - Akarat (önismeret-mélyítés) - Barátság - Bizalom - Cél - Élet - Elismerés - Empátia - Érzelmek - Felelősség - Jövőkép II.

Tananyagegységekbe beépíthető egészségnevelési ismeretek

Megvizsgálva a különböző órák tanterveit, megjelöltük azokat a lehetőségeket, ahol a szaktanárnak módjában állhat a tanulók figyelmének orientálására a fontosabb egészségneveléssel kapcsolatos kérdésekre. Így az ismeretek közlése, pontosítása több nézőpontból válik lehetővé.

59

Ssz. 1.

Fogalmak Az egészség Az egészséget befolyásoló tényezők

Fogalmak Tartalmak: - egészségkultúra - egészség definíció - egészségmegőrzés - szűrővizsgálatok - az egészségfejlesztés

2.

Betegség

3.

Megelőzhető betegségek

Betegség fogalma Betegség okai, betegséghez vezető leggyakoribb okok Fertőzés fogalma, fertőtlenítő eljárások Fertőző betegségek terjedése Járvány, fertőtlenítő eljárások Védőoltások Házi patika tartalma Természetes gyógymódok, gyógynövények Higiénia fogalma Személyi és környezeti higiénia kapcsolata (szájhigiénia) Bőrápolás Öltözködés Allergia - Helyes szokások - Napirend, szabadidő helyes felhasználása alvás - Megfelelő egészségi szükségletek - Egészséget veszélyeztető tényezők • Élettelen és élő kórokozók o Mechanikai ártalmak o Elektromos ártalmak o Sugárzási, légköri ártalmak o Kémiai ártalmak

Tantárgy / évfolyam Befogadó tantárgyak: Egészségtan 10. évf. Biológia 10. évf. Egészséges életmód Osztályfőnöki Nyelvtan Rajz Testnevelés Biológia 10. évf. Egészségtan Osztályfőnöki Történelem Egészséges életmód

Egészségtan 10. évf. Osztályfőnöki Biológia Fizika Kémia

Tanulói tevékenység - Plakátok készítése - Gyűjtőmunka: Mit teszel te az egészségedért? - Érvelés - Vita

- Ismerkedés a természet „patikájával” – gyűjtőmunka - Természetes bőrápoló szerek és technikák - Allergének gyűjtése – javaslatok: Hogyan kerülhető el?

4.

Egészséges táplálkozás

o Élő kórokok A táplálkozás élettani alapjai, energiaegyensúly • Tápanyagok fogyasztásának mennyiségi és minőségi arányai, táplálék piramis • A táplálék alkotórészei • Reformétkezés • Kulturált étkezés • Élelmiszerek vásárlása Lelki eredetű táplálkozási zavarok (bulémia, anorexia, nervosa)

5.

A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata

- Az egészséghez szükséges testmozgás - A mozgás hatása a fejlődésre (fizikai és pszichikai hatása)

6.

Önismeret Az érett, autonóm személyiség jellemzői

7.

Családi élet jelentősége Kortárskapcsolatok Szexualitás

- A reális énkép és személyiség kapcsolata - Saját jellemünk tulajdonságainak pontos meghatározása - Önismereti kép, önnevelés folyamata - Értékrend kialakítása, követése - Önuralom és önfegyelem, akarat, önkontroll - Konfliktuskezelés, döntési képesség fejlesztése - Érett, autonóm személyiség jellemzői - A szerep, a viselkedésmódok összessége - Alkalmazkodóképesség kapcsolatainkban - Kortárskapcsolatok - A nő és férfi szerepei, feladatai az életciklusban. Saját feladataim. - Optimális családtervezés, egyedfejlődés - Abortusz erkölcsi, kulturális és vallási 61

Biológia 10. évf. Osztályfőnöki Egészségtan 10. évf. Egészséges életmód 0. évf. Kémia Matematika

Mentálhigiéné Gondozástan Osztályfőnöki Testnevelés Matematika Biológia 10. évf. Egészséges életmód 0. évf. Önismeret 10. évf. Osztályfőnöki Irodalom 9-12. évf. Rajz Ének 9. évf.

Osztályfőnöki Önismeret 10. évf. Gondozástan 12. évf. Biológia Történelem

- Gasztronómiai bemutatók és ismeretanyag gyűjtés - Testtömeg (ideális) számítás - Kalóriatáblázatok készítése - Videofilmek a helyes táplálkozásról

- Gyakorlatok a lúdtalp és a gerincbetegségek megelőzésére - Önreklám címmel poszterkészítés - Irodalmi szemelvények - Képek, zene-részletek (pozitív érzések meghatározása) - Önéletrajzok - Önismeretjátékok - Szerepjátékok - Kapcsolati hálók vázlatrajzai - Osztályközösségen belüli kapcsolatok, csoportosulások ábrázolása szociogrammal

8.

Káros szenvedélyek – helyes döntések

-

9.

Egészséges környezet és védelme

10.

Balesetek megelőzése

-

vonatkozásai Különbségek a nemek között A magzat élete A szexualitás túlhajszolásának következményei Legális és illegális szerek fogalma, törvényi szabályozása A függőség válfajai, fokozatai (TV-, internet-, játék- és szexfüggés) Elvonási tünetek Krónikus drogprobléma (túladagolás, AIDS) Környezetkárosító anyagok Hulladékkezelés Környezeti folyamatok Szellemi környezetszennyezés Tudatos médiafogyasztás Tudatos vásárlás, fogyasztóvédelem Energia-takarékosság - Elektromos ártalom - Mechanikai ártalom - Kémiai ártalom - Elsősegélynyújtási teendők

62

Osztályfőnöki Biológia Egészségtan 10. évf. Mentálhigiéné Történelem Osztályfőnöki Történelem Földrajz Kémia Fizika Irodalom Egészségtan Osztályfőnöki Testnevelés Egyéb tantárgyi

- Vita az abortusz kérdéseiről - Gyűjtőmunka a család történelmi változásairól, abortuszadatokról, stb. - Szerepjátékok - Gyűjtőmunka: kábítószerek és a drogok története - Videofilm

- Videofilm az ipari termelés környezeti hatásairól - Gyűjtőmunka: környezeti szennyezések - Rajz- és fotókiállítás - Intézmény látogatás: hulladékkezelő - Videofilm: balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás - Ismeretterjesztő kiadványok készítése - Iskolai és otthoni alaprajzokban veszélyes pontok bejelölése - Gyakorlati feladatok, szituációs feladatok - Veszélyes foglalkozások gyűjtése - Intézménylátogatás: mentőállomás

III.

Szülőknek, felnőtteknek szervezett programok

A tanuló nem ragadható ki a települési környezete szokásaiból, hagyományaiból, a családját jellemző életmódból, fogyasztásból, időgazdálkodásból. Egészségértékeit ezekhez viszonyíthatja, értelmezheti, fejlesztheti. Ezért ebbe a munkába a szülőket, nagyszülőket is be kell vonnunk! Olyan programok összeállítására törekszünk, amely vonzó lehet egyaránt a tanulók és szüleik számára is: - Felvilágosító előadássorozatok szervezése különböző szakemberek bevonásával (igény szerint); kiemelten a gyermeknevelés, a médiatudatosság és a tudatos vásárlás témakörökben is. - Sportrendezvények, gyalogtúrák szervezése – itt korábban sportoló szülők támogatására számítunk; - Szülők meghívása a diák egészségnapra, felkérni őket, hogy végzettségüknek megfelelően segítsenek az egyes egészségfejlesztő programok lebonyolításában; - Bemutató estek szervezése a szülők meghívásával. IV.

Egészségnap szervezése a diáknapon

1. Előkészítési szakasz Előzetes célként megfogalmaztuk az egészséges életmód tudatosítását az élet néhány területén – természetesen az adott időbeli, pénzügyi, stb. kereteken belül. Semmiképpen nem szeretnénk, ha az egészségnapon túlságosan sok szó esik a drogról, hiszen a prevenció lényege éppen egy homlok-egyenest ellenkező minta adása, mint amit a drogos élet tudna nyújtani. 2. Tervezési szakasz - Tárgyi és személyi feltételek végig gondolása: • az iskola összes pedagógusa, • iskolaorvos, védőnő, • meghívott szakemberek: - bőrgyógyász - dietetikus - kozmetikus - sportolók - a szokásos témák mellett további témák: médiafogyasztás, médiatudatosság, tudatos vásárlás, fogyasztóvédelem, elsősegélynyújtás, energiatakarékosság - Költségvetési terv készítése: • jutalmak a nyerteseknek • az egyes programokhoz feltétlenül szükséges anyagköltség • a szűrővizsgálatokhoz szükségeke: pl. tesztcsík - Támogatók megnyerése 3. Kivitelezési szakasz Periodikusan ismétlődve egyszerre több helyszínen futnak a programok, így a tanulóknak lehetőségük van több helyszínt is meglátogatni. Programkínálatunk: - Egész napos sportrendezvények; 63

- Sportbemutatók meghívott és az iskola sportoló tanulói közreműködésével; - Táncbemutatók; - Filmvetítés (felvilágosító jellegű); - Kézműves foglalkozások; - Előadás az egészséges életmódról (a szokásos témák mellett további témák: médiafogyasztás, médiatudatosság, tudatos vásárlás, fogyasztóvédelem, elsősegélynyújtás, energiatakarékosság - Bemutatóval egybekötött előadás az egészséges táplálkozásról – tanácsadás a megfelelő táplálék összeállításához; - Növények, vitaminok, gyógyteák vásárlási lehetősége; - Egészségügyi TOTÓ; - Egészségügyi vetélkedő: • Feladatai: o kalóriaszámítás, eneriga-egyensúly számítás– heti étrend összeállítása o az orvostudomány Nobel-díjasai: „Ki miről lett híres?” o szervrendszereink felépítése – ábra felismerés o elsősegélynyújtás – szituációs gyakorlati feladatok o betegségek felismerése – symptómák alapján - Kozmetikai bemutató • A bőr ápolása, a napozás szabályai • „Hogyan hat az elfogyasztott táplálék a bőrre.” • Sminkelési technikák (Mikor? Milyet?) - Szűrővizsgálatok • Bőrgyógyász szakorvos (bőrproblémák – anyajegyek vizsgálata) • Iskolaorvos – védőnő által végzett szűrővizsgálatok, tanácsadások (koleszterin, vércukor, vérnyomás, stb. ) Mivel a szűrővizsgálatok egy része eszközigényes, ezek rendszeres elvégzése a mindenkori anyagi forrásoktól lesznek függővé téve. V. -

Iskolaorvosi – védőnői tevékenységek Ezek végzése a tanév során folyamatos és összetett munkát jelent. Felvilágosító – oktató és szűrővizsgálatokból tevődnek össze. Védőnői fogadóórák a tanulók egyéni problémáinak megválaszolására.

VI.

A mindennapi tanulói életet átható tevékenységek

Célja: • -

A tanulók egészségét kiteljesítő, erkölcsös magatartásra ösztönzés, módszerek folyamatos bővítése, frissítése

Az iskolai honlapokon, iskolaújságban cikkek, tájékoztatók aktuális egészségügyi kérdésekről. Az iskolai büfé kínálatának szabályozása az egészséges táplálkozás jegyében.

64

Védőnői munkaterv tematikája középfokú oktatási intézményekben

Az egészségfejlesztés az osztályfőnöki óra keretében a következő kulcsterületeken valósul meg: • • • • • • • • •

lelki egészség, szexuális magatartás és egészség, száj és személyi higiéne, szív és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, balesetmegelőzés - elsősegélynyújtás, allergiák, káros szenvedélyek megelőzése - helyes döntések táplálkozás - mozgás,

Egészségnevelés módszerei: - egyéni - csoportos Az egyes témák tervezésénél figyelembe kell venni: • • •

a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit adott körülményeket, feltételeket és lehetőségeket egyes témák évfolyamonkénti egymásra épülését

Az egészségnevelés módszerei: brainstorming, rejtvény, kérdőív, teszt, esettanulmány, problémamegoldás, szerepjáték, csoportmegbeszélés, vita, demonstráció, audiovízuális szemléltetés, előadás stb. A szemléltetés eszközei: egészségnevelő plakátok, kiadványok, szóróanyagok, faliújság. A témákhoz a legjobb szemléltető eszköz az eredeti tárgy: • személyi higiénéhez: fogkefe, fogmulázs, szappan, intim betétek, bőrápoló szerek • helyes táplálkozáshoz: plakát, élelmiszerféleségek, zsírpapír • káros szenvedélyek szemléltetéséhez: dohányzógép és cigaretta, képek, videóanyag • balesetekhez és az elsősegélynyújtáshoz: imitált sebek, kötszerek, sín, ambubaba • daganat megelőzéshez: here és emlő mulázs, egészséges és daganatos bőrmakett, videófilm, dvd-k A középiskolai egészségfejlesztés során, figyelembe vesszük az általános iskolákban alkalmazott életvezetési ismeretek és készségek címmel tartott személyiségfejlesztő és szenvedélybetegségeket megelőző programot. Az egészségfejlesztési témakörök ezekre épülnek. A leírt tervezet támpontot jelent, mert a korosztály érdeklődése, műveltsége eltérő így a diákjait ismerő védőnő testre szabott programot alakít ki osztályonként is ha szükséges.

65

9. évfolyamban ajánlott egészségnevelési témakörök: Óra Témakör és tananyag szá m Alapvető értékek: 1. A biológiai lét és az egészség

Mi az egészség? Melyek az összetevői? Mi az egészségfejlesztés?

Fogalmak, folyamatok

Tanulói tevékenységek

Szemléltetés

Az egészség, mint állapot: testi, lelki, szociális jólét illetve annak harmóniája és nem csak a betegség hiánya.

Írj fel 10 legfontosabb értéket! Hányadik, helyen szerepelt az egészség?

„Egészségvirág” ha az egyik szirom sérül, kihatással van a többire is.

Folyamat- az egyén aktív közreműködése szükséges.

Mit teszel az egészségedért?

Felelősség Napirend. Tudatos vásárlás. Fogyasztóvédelem. Médiatudatosság. 2.

Önismeret Belső és külső pozitív jellemzők ismerete.

Készség kialakítás Johari ablak megismerése. Énkép területei. Énkép és a médiában látottak.

Feladat: Szemkon- Fólia, vagy plataktus révén párkát választás. Páros bemutatkozás 5-5 percig. Hallgató- beszélő

Személyiség jellemzői Mások végighallgatásának és megértésének tanulása.

Feladat: A másik bemutatása E.sz. 1.személyben.

Érzések megbeszélése. Én és a másik. Én és a feladataim. 3.

Önismeret, önbizalom. Az én értéke„Az, hogy hogyan bánik az im. A másik értékei. emberrel a Az ember társas környezete, az meghatálény. rozza az önbizalmát is”

Énkép, önismeret

66

Aktív figyelem. Megbeszélés.

30 perces DVD

4.

5.

6.

Általában a szenvedélybetegségekről. TV-, internet-, játék- és szex-függés. A drogfogyasztók közös vonásai: szervezetük élettani és pszichikai működése, viselkedése és gondolkodása változik. Orvosi terápiára és gondoskodásra van szükségük. Kigyógyulás lehetséges, de nehéz ezért csak kevesen érik el. „Drogvilág”

A dohányzás története. A dohánynövény hatóanyaga a nikotin, mint drog.

Drog fogalma. Kockázatvállalás. Drogfüggőség. Tolerancia fogalma. Legális és illegális formáiról.

Aktív figyelem.

Dohány és a nikotin összefüggése.

Szituációs játék: Különféle típusú dohányos.

A reklám hatása a magatartásunkra.

Egyéni felelősség. A cigaretta káros anyagainak összefüggése az egyes betegségek kialakulásával.

7.

Mi az alkohol? Milyen hatása van az alkoholnak az emberi szervezetre?(rövid, hosszú távú hatás) Ki az alkoholista?

A függőség kialakulásának jelei előzetes gyűjtőmunka.

Drogtúladagoláshalál. Veszélyes önmagunkra és a társadalomra. Drogélvezet és az erkölcsi züllés öszszefüggése.

Passzív dohányzás. A dohányzás rövid és hosszú távú hatása a szervezetre, és a serdülőkére.

Feladat: Képek, fotók. Plakátkészítés drogok csoportosí- Emberi csomó. tása Madzagos játék.

A DVD értelmezése, üzeneteinek megbeszélése.

A dohányzás pozitív és negatív hatásainak felsorolása . Helyes döntés, nemet mondás lehetőségei Szerepjáték: pl. Alkoholista a családban.

Sejtölő méreg.

Alkohol töméségi fokozatainak ábrázolása.

67

„Dohányzógép” bemutatása.

Feladat: Antireklám készítése.

Az alkoholizmus hatása a családra és a társadalomra.

Berúgás, részegség, alkoholizmus, füg-

DVD film.

Alkoholizmus okozta betegségek gyűjtése, bemutatása.

gőség. Az alkoholizmus figyelmeztető jelei, fokozatai. A fiatalok italozásának okai, következményei.

8.

Személyi higiéné összetevői és hatása. Az ápoltság és tisztaság. Intim higiénia (férfi, női) A külső megjelenés jellemzi az embert!

9.

A táplálkozás Az étrend szerepe és az egészség fontossága az egészség megőrzésében.

Tények és tévhitek megbeszélése

A testméret és az alkohol összefüggése. Pozitív énkép kizárja az alkoholizmust! A tisztaság az egészség feltétele. (Test, ruházat, környezet) Menstruációs higiéne. Bőrtípus és ennek megfelelő bőrápolás. Fog és szájápolás. Hajápolás és hajviselet, körömápolás. Mennyiségi és minőségi táplálkozás. Élelmiszer, élelmi anyag, tápanyag, kalória, rostanyag.

Feladat: Mi a bőr és körömgombásodás oka? Hogyan lehet megelőzni? Hajkorpa okairól, kezeléséről, gyűjtőmunka. A hajtetű és rühesség okairól és kezeléséről.

A helytelen táplálkozási szokások veszélyei. Az alaptápanyagok szükségesnél nagyobb mennyiségű bevitele. (szénhidrát, zsírok, só) A túlzott diétázás vagy egyoldalú táplálkozás során bekövetkező tápanyaghiány.(ásványi anyag és vitaminhiány)

Anorexia, bulimia. Gyermekkori elhízás. Rendszertelen táplálkozás. Vashiány, scorbut, BMI, kóros elhízás, kóros soványság. Székrekedés és aranyér közötti öszszefüggés.

68

Fogmulázs. Preparált tetű.

Étrend összeállítás Táplálékpiramis. megadott szempontok Élelmiszerek, szerint. fűszerek. Táplálkozási kérdőívek kitöltése, eredmények öszszesítése.

Kísérlet: Rejtett zsírok kimutatása.

BMI index meghatározása.

BMI korong,

A mindennapi és az ünnepi ételfogyasztás különbségei. A kulturális és társadalmi szokások Táplálékpiramis összefüggése a táplálkozással. Szerepjátékok. Tudatos vásárlás. Fogyasztóvédelem. Élelmiszerbiztonság. 10.

Testápolási eszközök, intim betétek.

Vitamin és ásványianyag hiány, mely táplálékokkal, élelmiszerekkel lehetséges. Feladat: Rostdús ételek összegyűjtése, megbeszélése.

Testzsír mérő készülék, vércukormérő, koleszterinszint mérő készülék.

10. évfolyamban ajánlott egészségnevelési témakörök: 1. Óravázlat: Női nemi szervek felépítése, működése, intim higiénia, menstruáció, nőgyógyászati vizsgálat Idő

Az óra felépítése

5 perc

Program célja megbeszélése

10 perc

Az ismeretek felmérése

10 perc

5 perc 10 perc

5perc

+

Alkalmazott oktatási módszerek Megbeszélés

Munkaforma

Tanulói tevékenység

Alkalmazott eszközök

Csoportos munka

Vélemény kinyilvánítása A teszt kitöltésében aktívan vegyen részt

Fólia, írásvetítő Nyomtatott anyag

Totó értékelése

Aktív figyelem

Szemléltető anatómiai eszközök

Higiéniai termékek

Kérdések az elhangzott anyaggal kapcsolatban, formatív értékelés, esetlegeses korrigálás A látottak megbeszélése

Teszt (mit Egyéni, de nem tudok a nemi önálló tanulás működésről és érésről, a nem kívánt terhesség megelőzésről) A nemi szerElőadás, Frontális vek felépítése, szemléltetés működése, menstruáció

Higiéniai termékek bemutatása Mikor kell felkeresni a nőgyógyászt?

Szemléltetés

Csoportmunka

Megfigyelés

Körkérdés

Csoportmunka

Aktívan vegyen részt, ne maradjon ki belőle Saját vélemény, tudás

Az elhangzot- Megbeszélés takkal kapcsolatban felmerült kérdések megbeszélése Felkészülés a Házi feladat következő órára: a költők így vallanak a szerelemről

Csoportmunka

Egyéni, de nem önálló tanulás

69

Gyűjtő munka

Értékelés ellenőrzés

Kérdések a témával kapcsolatban, formatív Szummatív értékelés

Könyvek, verses kötetek

Megbeszélés a következő óra elején

2. Óravázlat: Barátság szerelem, felelősségteljes párkapcsolat

Idő

Óra Felépítés

10 perc

Házi feladat (így vallanak a költők a szerelemről)

10 perc 15 perc

10 perc +

Oktatási módszerek Megbeszélés

Munkaforma

Ilyennek képzelem el a páromat…

Körkérdés

Frontális, egyéni munka

Így udvaroltak régen (szemezgetés régi magyar filmekből) Te mit tennél…

Videó filmvetítés

Csoportos munka

Szerepjáték

Csoportos munka

Aktív részvétel, megfigyelés

Nyomtatott anyag

Felkészülés a következő órára: milyen fogamzásgátlási módszerek vannak

Házi feladat

Egyéni, de nem önálló tanulás

Gyűjtő munka

Népszerűsítő irodalom

Csoportos

70

Tanulói tevékenység Aktív részvétel, hozzászólások Aktív részvétel, minden tanulótól Megfigyelés megadott szempontok alapján

Alkalmazott eszközök Hozott irodalom

Ellenőrzés, értékelés Jutalmazás

Minősítő értékelés Videó

A látottak megbeszélése, értelmezése, formatív értékelés A látottak megbeszélése, értelmezése, formatív A következő óra elején megbeszélés

3. Óravázlat: Fogamzásgátlási módszerek alkalmazása, terhesség megszakítás

Idő

Óra felépítése

5 perc

Házi feladat

10 perc

10 perc 15 perc

5 perc

+

Oktatási módszerek Megbeszélése

Munkaforma

Tanulói tevékenység Aktív részvétel

Alkalmazott eszközök Hozott segédanyagok

Ellenőrzés, értékelés Jutalmazás, esetleges korrigálás

Fogamzásgátlási módszerek előnyei, mellékhatások, készítmények fajtái, megbízhatóságuk Így kell használni a gumióvszert Mikor kezdjem el a nemi életet…

Előadás, szemléltetés

Frontális

Aktív figyelem, esetleges, véleménynyilvánítás

Írásvetítő, fólia, szemléltető anyag

Kérdések az elhangzottakkal kapcsolatban, formatív értékelés

Bemutatás

Frontális

Megfigyelés Gumióvszer

Szituációs játék

Csoportos

Aktív részvétel

Számomra a legmebízhatóbb fogamzási módszer… Felkészülés a következő órára: Nézz utána melyek a szexuális úton terjedő fertőző betegségek…

Körkérdés

Frontális

Aktív részvétel hozzászólás

Házi feladat

Egyéni, de nem önálló tanulás

Gyűjtő munka

Csoportos

71

Nyomtatott anyag

Szakirodalom

Kérdések a látottakkal kapcsolatban Kérdések a témával kapcsolatban, véleménynyilvánítás Szummatív értékelés

A következő óra elején megbeszélés

4: Óravázlat: Szexuális úton terjedő fertőző betegségek.

Idő 5perc 10perc

5 perc 10 perc

15 perc +

Óra felépítése, tematika Házi feladat

Oktatási módszer Megbeszélés

Szexuális úton terjedő fertőző betegségek értelmezése, tünetek, előfordulásuk Az AIDS totó kitöltése AIDS ABC

Előadás, szemléltetés

Frontális

Teszt

Egyéni, de nem önálló tanulás Csoportos munka

Videó film megtekintés

Egy felelőtlen Szerepjáték éjszaka története… Felkészülés a Házi feladat következő órára: Baba született nálunk, történetek a családból

Munkaforma Csoportos

Csoportos munka Egyéni, de nem önálló tanulás

72

Tanulói tevékenység Aktív részvétel Aktív figyelem, megfigyelés

Alkalmazott eszközök Hozott segédanyagok Diavetítő, képek

Ellenőrzés, értékelés Jutalmazás

Totó kitöltése Megfigyelés megadott szempontok szerint Aktív részvétel, megfigyelés Gyűjtő munka

Nyomtatott anyag Videó

Totó ellenőrzése Kérdések a megadott szempontok alapján Megbeszélés, esetleges korrigálás A következő óra elején megbeszélés

Nyomtatott anyag Családi fényképek

Kérdések az elhangzott témával kapcsolatban, korrigálás

Óra szám 5.

Témakör, tananyag A biztonság megőrzése A csoport fejlődés szakaszai, csoportalakulás , elrendeződés és működés. Kortárshatás(pozitív és negatív vonatkozásairól) A személyes érték szerepe a kockázatvállalásban.

Fogalmak, folyamatok. A csoport sajátos szokásokat, normákat, törvényeket alakít ki. Szabályozza az egyén és csoport magatartását, viselkedését. Pozitív és negatív hatások döntéseink nyomán.

6.

Stressz kezelés

Döntés fogalma. A stressz élettani folyamat.

Mi okozza a stresszt? A stressz szakaszai. A stressz káros hatásai.

7.

Tanácsok a stressz feldolgozására.

Vészhelyzetben előnyös, ha tartósan fennáll, betegségek forrása.

Önismeret

Életmód változtatás (pozitív szemlélet) Extravertált és introvertált személyiségek jellemzői.

Személyiség mélyebb ismereteinek bővítése.

Szangvinikus, kolerikus, flegmatikus, melankolikus vérmérsékletű emberek pozitív és negatív jellemzőiről.

73

Tanulói tevékenységek A kockázatvállalás típusainak

Szemléltetés

- amelyet el kell fogadni, - amelyet megengedhetünk magunknak, - amelyet nem engedhetünk meg magunknak, - s amelyet nem engedhetünk meg magunknak, hogy meg ne tegyük! Feladat: A stressz feldolgozásának lehetőségei. Problémamegoldás. Gyűjtőmunka.

Különféle szituációk.

Döntésfa, döntési helyzetek.

Plakát Magnó, kazetta

Relaxáció tanítása.

Vérmérsékleti teszt kitöltése, összesítése.

Teszt

8.

Mások szemszögéből látni a dolgokat= empátia. Másokkal történt jó és rossz dolgok átélése. Kommunikáció szerepe A konfliktusok kezelésében. A konfliktuskezelés feltétele: önismeret, probléma megoldási Képesség fejlesztése, és a sikeres kommunikáció.

9. 10.

„Mielőtt” című.. drogprevenciós videófilm megnézése Felelősség Egyéni és csoportos felelősségvállalásról. Ittas vezetésről

Empátia jelentősége Szerep és szituációs a tanulásban: olyan játék. helyzetekből is tanulunk, amelyben Mi a szerepe az mások vetek részt. empátiának, a kommunikációnak Tanulunk mások hibáiból és sikerei- és a probléma megoldó képességnek a ből. konfliktusok kezeA konfliktus meglésében? oldás lépései: - a probléma felméBátran ismerjük be rése és meghatárohibáinkat és törezása, kedjünk kompro- okok feltárása, misszumra. -megoldási lehetőségek számbavétele, - lehetséges reakciók mérlegelése, Vita , problémák , tanulságok megbeszélése. Nyomozós játék.

Bűn és bűncselekmény közötti különbségek meghatá- Szerepjátékok kaprozása. csán a különbségek kihangsúlyozása Jogi következmények. Vétség, bűn és bűncselekmény.

74

Videó film. A hétköznapi életből vett példák. Szerepjátékok a konfliktus megoldására verbális és non verbális módszerekkel.

Videó film. Videó film.

11. évfolyamban ajánlott egészségnevelési témakörök: Óra Témakör és tananyag 1.

Mi a daganat? A daganatok felosztása: - jóindulatú, - rosszindulatú. Életmód és daganat kialakulásának összetevői. Tüdő, gyomor, bél, és bőrdaganat kiemelése.

Fogalmak, folyamatok A daganat, tumor fogalma. Áttét, metasztázis meghatározása. A megelőzés lehetőséget teremt, a korai felismerésnek. Önvizsgálatról általában + a szűrővizsgálatok fontosságáról.

Napozás, szoláriumozás veszélyeiről. 2.

Emlő daganatok Emlő anatómiai felépítése és elhelyezkedésének megbeszélése.

Figyelemfelkeltő jelek bemutatása.

Emlő kvadránsokra való felosztása.

Emlő önvizsgálat lépéseinek tanítása: - megfigyelés - -tapintás

Emlő önvizsgálat jelentősége. Évenkénti rákszűrés fontossága. 3.

Emlő asszimetriájáról, egyéb sajátosságokról.

Mo-on az emlődaganatok előfordulásának gyakoriságáról. Emlőrák keletkezésében szerepet játszó tényezők.

2-3 ujjal (zárt) Körkörös mozgás bemutatása, gyakoroltatása. Daganat 7 figyelmeztető jele.

Tanulói tevékenységek Feladat: A családban fordult-e elő daganatos megbetegedés?

Szemléltetés Fólia. Bőrmakett. Plakát.

Feladat: Szóróanyag. Soroljanak fel rizikótényezőket. A biztonságos napozás feltételeinek összegyűjtése. Feladat: Soroljatok fel olyan élettani állapotot amikor változik az emlő szerkezete?

Fólia. Plakát. Emlőmulázs. Szóróanyag.

Emlőmulázson a tapintás gyakoroltatása, készség szintjén történő elsajátítás biztosítása.

Videófilm megtekintése.

Videófilm. Képek, fotók.

Rákszűrés és emlő önvizsgálat megtekintése videófilmen.

Közös megbeszélés.

Mammográfia, UH Az emlőrák korai felismerése (UH, Mammográfia) Kezelés. 4.

Here daganatok

Emlődaganatok kialakulását segítő rizikótényezők. Here, mellékhere szerkezete, és működése. 75

Here mulázson A tapintás gya-

Fólia, képek.

Férfi heredaganat kialakulásának időszaka 18-30 év. Férfi nemi szervek anatómiája és élettana. Férfi intim higiéne. Heredaganat okairól. Here önvizsgálatról. Hererák korai felismeréséről, és kezeléséről. 5.

Férfi intim higiéne. Here önvizsgálat havonta fürdés után történjen, tapintással.

koroltatása, készség szintjén történő elsajátítatása.

Vidófilm.

Írd le a pulzusmérés szabályit. Gyűjtsétek össze a mentő, rendőrsé, tűzoltóság kihívásainak szabályait.

Plakát .

Heremulázs.

Here önvizsgálat lépéseinek bemutatása. Videófilm megtekintése.

Elsősegélynyújtás

Elsősegély alapjai:

(közúti, iskolán belüli, veszélyhelyzetek felismerése) Elsősegély ABC . A –átjárható szabad légút. B- befúvásos lélegeztetés. C- compressziós szívmasszás.

A pulzus tapintás helyes módjának megtanítása. Sose nagyujjal, hanem mindig 3 ujjal egyszerre végezzük a műveletet.

Ambu baba.

Mentőhívás szabályai.

Hogyan hívjunk segítséget? 104 105 107 6

Elsősegély különböző típusú drogok használata esetén. - részeg - nyugtatót szedő vagy szipus esetben - hallucináló drogos esetében. Stabil oldalfekvő helyzet bemutatása, gyakoroltatása.

Drogok testi-lelki tüne- Bemutatás, gyateinek ismétlése. koroltatás. Stabil oldalfekteElsősegély lehetőségei. tés. Állapotok helyes felismerése. Eszméletlen fogalma. Stabil oldalfekvő helyzet.

A látottak megbeszélése. 7.

Takaró,kötszer, pólya.

„Miután” című film

76

Segítségnyújtás elfogadása,

Videófilm

megtekintése. Oktatási minisztérium adta ki. 8.

9.

10.

Idő/ szabadidő eltöltés lehetőségei. A sport, tanulás, kulturális programok, tevékenységek csökkentik a drogfogyasztás kialakulásának lehetőségét. Döntéshozás, nemet mondás

Mi az allergia?

szakemberhez irányítás.

Produktív tevékenység. Karbantartó tevékenység. Szabadidő tevékenység megbeszélése.

Ötletbörze. Mi a produktív tevékenység a diákok szemszögéből.

Toll, papír

Döntés fogalma.

Feladatok Szituációs játékok.

Papír, toll

Gyűjtőmunka: Allergia típusok összegyűjtése.

Videófilm, papír, toll.

Probléma megoldása(pl: Drogot kínálnak, mit teszel , milyen döntést hozol? Allergia korunk megbetegedése.

Milyen típusa lehetséges?(por, toll, virágpor, Életmód és környezetállati szőr, étel, nap) változás előidéző tényezők. Mikor kezdődhet el? Típusai. Van-e lehetőség a megelőzésre? Megelőzés és kezelés lehetőségei.

77

Csoportmunka.

12. évfolyamban ajánlott egészségnevelési témakörök: Óra 1.

Témakör és tananyag Pozitív családtervezés

Fogalmak, folyamatok

Várandósság előtti felkészülés.

Rendszeres nőgyógyászati vizsgálat.

Tanulói tevékenységek

Szemléltetés Fólia

Pozitív családtervezés fogalma

Power point.

Egészséges életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás elkerülése, tablettaszedés abbahagyása, folsav szedés, eg. táplálkozás)

2.

3.

Ivarsejtek védelme. Genetikai tanácsadás. Szülői szerepek. Apás szülésről. Szoptatás jelentősége. A gyermek testi és pszichés fejlődése. Várandósság Időtartama: 40 hét Trimeszterei: -0-12. hétig -13-28.hétig -29-40. hétig. Várandós életmódja.

4.

Az embrió fejlődése

5.

Az abortusz erkölcsi és kulturális vonatkozásai.

Optimális Családtervezési Szolgálatról.

A család fogalma, szerepei, funkciói. A gyermekvállalás felelőssége.

Feladat: Gyűjtsék össze milyen férfi és női szerepek vannak.

Papír, toll

A várandósság jelei: • Gyanújelek • Valószínűségi jelek • Biztos jelek. A várandósság alatt bekövetkező változások. Az embró ill. magzat fejlődése „A csodálatos élet” című DVD megnézése Összefüggések

Csoportmunka : Várandósság jeleinek összegyűjtése.

Könyvek, képek, Magzat makett, magzati centi.

A film megbeszélése.

DVD

Női élet lebecsülése. Gazdasági helyzet

Abortusz fogalma( természetes vagy művi)

Az abortusznak lehet.e következménye a nő későbbi szexuális életének zavara? Abortusz következményei?

Abortusz következményei és veszélyei, 78

lelki következményei. 6.

Néma sikoly

Abortuszról életképek

7.

Szülés Szülés szakaszai

Szüléssel kapcsolatos tévhitek megszüntetése. Reális kép megszerzése. Félelmek feloldása.

8.

9. 10.

Szív és érrendszeri betegségekről Mo-on 1 helyen szerepel a halálozási statisztikában. Csecsemőgondozás megtanítása Felelősségvállalás a döntéseinkért.

79

Legyenek tisztába a döntés súlyával.

videófilm Videófilm Magzati makett

5.

A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS „Fegyelem kérdése - mondta egyszer később a kis herceg. – Miután gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” (Saint-Exupery: A kis herceg) ALAPELVEK , CÉLOK

A környezettudatos állampolgárrá nevelés az iskola egyik legfontosabb fejlesztési feladata. Intézményünk programja illeszkedik az általános iskolai programhoz, annak szerves folytatása. Továbbra is szeretnénk elmélyíteni az általános és a középiskolák közötti együttműködést. E cél csak a következő esetben valósítható meg: o Valamennyi szaktárgy oktatásában prioritást nyer a környezettudatos elv o Az iskola, mint élettér hitelesen képes közvetíteni a környezettudatos világ modelljét; s ezáltal motiválni, felkészíteni egy. A környezettudatosságra nevelés célja: A környezettudatosságra nevelés átfogó célja: o Elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak az érdekében, hogy a felnövő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését, valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét és olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes számára a káros ártalmaktól. o Ráébressze, szembesítse a diákokat a lokális és a globális problémák összefüggéseire. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Hosszú távú pedagógiai célok o a környezettudatos magatartás, a környezetért felelő életszemlélet kialakítása o a természet és a társadalom életszerű és komplex megértése, „megélésének” előkészítése o az empátia, a szociális érzékenység, tolerancia attitűdjének elősegítése o életmódjuk és életvitelük tudatos alakítása o a tudatos fogyasztói magatartás fontosságának hangsúlyozása o a természeti környezetért vállalható felelősség tudatosítása, beépítve a mindennapokba o a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének a biztosítására nevelés o a természet, az épített és a társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása o rendszerszemléletre nevelés o alternatív, problémamegoldó gondolkodásra nevelés o létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása

80

Konkrét célok o Lakóhely megismerése o Helyi célok megfogalmazása 9 Amennyiben az intézmény célokat fogalmaz meg az iskola épületének, szűkebb és tágabb környezetének környezetbaráttá tétele ügyében – ezzel is segítve a tanulók, a dolgozók környezettudatosságának erősítését – akkor ezt önálló területként érdemes tervezni. 9 Az érettségi követelmények zöldítése A helyzetből adódó jellemzők nagy forgalom

légszennyezés

szemét

az iskolabelső energiafelhasználás világítás vízfelhasználás csatorna iskolakert

iskolabüfé

Célok

Tevékenység, feladat

- közlekedési biztonság - kerékpárral közlekedők számára biciklinövelése tároló - kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése - csökkentés - zöldesítés az iskola épületében, és az iskolakertben - a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás - tiszta, egészséges - szelektív hulladékgyűjtés környezet komposztálás, - felvilágosító előadások tartása az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyektől - tiszta, meghitt - festések, felújítások, falitáblák, környezet - portalanítás (atkák, allergia), - gyakori szellőztetés, - takarékos fűtés - hőmérséklet szabályozása - nyílászárók karbantartása - egészséges, takarékos - egészséges ivóvíz - víztakarékos öblítés, csapok - vízfogyasztás karbantartása csökkentése - a helyi értékek megismerése - a szennyvíztisztító - környezetbarát takarítószerek telep működésének alkalmazása megismerése - rendhagyó órák - növények gondozása, újak helyszíne telepítése - pihenés, - fűszer- és gyógynövénykert kialakítása kikapcsolódás - madáretetők kihelyezése Egészséges ételek, italok

- gyümölcslevek, friss gyümölcsök, joghurtok, gabonapelyhek, - teljes kiőrlésű lisztből készült péksütemények

81

A környezettudatos nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeiként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel társadalmi – gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelet, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, és a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezettudatos nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják a következő folyamatokat: o Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek a kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedék szükségleteinek a kielégítését. o A növekedés korlátai: A Föld, a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, anyagi javainak folyamatos gyarapodását. o Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. o Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/ vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. o Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK A környezeti nevelés összetett, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a diákokban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A környezettudatosságra nevelés színterei az iskolában: TANÓRAI KERETEK o Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai o A nem hagyományos tanórai foglalkozások 9 erdei iskola 9 témanapok 9 tanulmányi kirándulás 9 projekt – tanítás 9 diáknap 9 más komplex tantárgyközi foglalkozások

82

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK szakkörök tanulói pályázatok terepgyakorlat erdei iskola tanulmányi kirándulás üzemlátogatás projektek témanap, témahét tanulmányi versenyek jeles napok a környezetvédelemben kiállítások média, iskolaújság iskolakert, komposztálás szelektív hulladékgyűjtés szülői értekezletek hazai és nemzetközi együttműködés más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel o az iskola környezettudatos működése és más programok

o o o o o o o o o o o o o o o o

Szakkörök – Környezetvédelmi : a környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik. A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése. A környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az ember. Tanulói pályázatok, házi dolgozatok – egy – egy környezetvédelmi program feldolgozása. Diákoknak kiírt pályázatokat keresünk az interneten, valamint jeles napokhoz kapcsolódóan az intézmény pedagógusai hirdetettnek meg. A házi dolgozatok terjedelme minimum 3 oldal legyen. Akkor teljes értékű, ha illusztrációk is kiegészítik, díszítik. A dolgozat első bekezdésében írjon arról, hogy miért ezt a témát választotta. A dolgozat végén nevezze meg a forrásokat. Nem tudományos dolgozatot kell írni, hanem a kutatást, búvárkodást a saját szavaival. Ha saját gondolatok, kételyek, vélemények megjelennek a munkában, az emeli a dolgozat színvonalát még akkor is, ha esetleg tévedésen alapszik! Terepgyakorlat – A lakóhelyi szociokulturális adottságok megismerésétől a környezeti vizsgálódásokig igen színes lehet a terepen végzett munka. Fontos, hogy a terepen alkalmazandó eljárásokat a tanulók előzőleg megismerhessék, felkészülhessenek a tennivalókra, pontosan megértsék, hogy mi a célja a foglalkozásnak. A terepgyakorlat tartalma egyszerre több tárgy ismeretét is integrálhatja, akkor is, ha egyébként tantervileg a tárgyakat önállóan tanítjuk. A terepgyakorlatok önkéntes alapon szerveződnek minta tanárok, mint a tanulók részéről. ( pl. Mártélyon a holtág vízminőségének a vizsgálata egyaránt érintheti a földrajzot, biológiát, kémiát és a társadalomismeretet. ) Erdei iskola – Az erdei iskola nem létesítmény, hanem sajátos tanítás- tanulásszervezési mód. Valahol másutt, az iskola székhelyétől távolabb van. Kimozdítja a tanulókat a lakóhelyi

83

környezetből, ezzel hozzájárul az országismerethez, hazánk tájainak a megismeréséhez. Öt napnál nem lehet rövidebb. Ennyi idő alatt egy új életforma, szokásrendszer alakulhat ki. Az együtt töltött időszak a csoport közös élménykincsének részévé válhat, hozzájárul a közösség fejlődéséhez és az egyéni önállóság fejlődőséhez. Tananyagot a helyszín kínálja. Mártélyi projekt egy hetes erdei iskola program keretében a Bodnár Bertalan Oktatóközpontban. Az Önkormányzat a szállást és a programot díjmentesen biztosítja, a tanulóknak csak az étkezést kell fizetni. Az Oktatóközpontot gyalogosan és kerékpárral is meg lehet közelíteni. Tanulmányi kirándulás – Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. Jelentős pedagógiai értéke van. Az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi és a távolabbi tájak és nevezetességek megismerésével. Szervezhetünk tanösvényekre, vadasparkokba, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, szabadtéri múzeumokba egy vagy többnapos kirándulást. Üzemlátogatás- Az üzemlátogatás során nagyon fontos, hogy a tanulókat előzetesen felkészítsük az ott látottakra. Üzemlátogatás szervezhető : hulladékégetőben, hulladéklerakón, szennyvíztelepen, növényvédő állomásokon, ipari parkban stb. A megfigyelési szempontokat a látogatás előtt közösen kell megbeszélni a tanulókkal. A Paksi Atomerőmű, egy közeli öko – gazdaság, gabona-feldolgozó üzem. Projekt – A projekt általában egy felismert probléma megoldására szerveződik. Valami, amit érdemes megismerni, amit meg kellene változtatni, valami újat létrehozni. A projekt kaland, legjobban egy kutató – felfedező expedíció szervezésével szemléltethető. PROJEKT ÖTLETEK 9. évfolyam 1. parlagfű projekt (részletesen kidolgozva) 2. szelektív hulladékgyűjtés projekt (minta) 3. „Kelttészta a Föld gyomrában” – a lemeztektonikához és a földtörténethez kapcsolódó témák o Forró pontokon o Kirándulás a dinók között 4. „Egy burok, mely véd és eltakar” – a légkör köré csoportosuló témák pl. o Meteorológiai állomás o Hosszú és rövid távú meteorológiai előrejelzések o Éghajlatváltozás és globális felmelegedés o Az utolsó 100 év meteorológiai furcsaságai 5. „Cseppben a tenger” – a víz köré csoportosuló témák pl. o Szennyvíz és ivóvíz o Karszt és víz o Árvizek és árvízvédelem o Hódmezővásárhely vizei

84

10. évfolyam 1. Nemzetközi kapcsolatok pl. o Egy transznacionális vállalat bemutatása o Egy regionális integráció története, létrejöttének okai, működése, szerepe 2. „Hagyomány és modernitás” pl. o Hagyományos és modern gazdálkodási típusok és a kettő között feszülő konfliktusok o Hagyományos és modern társadalmi viszonyok egy országon belül ( Pl. Kína, India, Thaiföld, Brazília ) o Hagyományos (v)iszonyok – modern háborúk a Föld különböző pontjain 3. Globális problémák földrajzi eloszlása 4. „Idegenforgalmi iroda” ( Magyarország) Témanap, témahét – a terepi tanítási projekteket a lebonyolítás időtartama szerint szokás témanapnak, témahétnek nevezni Ilyenkor a lakóhely, illetve az iskola környékének valamilyen környezeti értékét vagy problémáját vizsgáltatjuk a projektmódszer alkalmazásával. Tanulmányi versenyek – ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Helyi versenyek

Realisták Világjárók Ismerd meg Vásárhelyt! Városi versenyek Bodnár Bertalan Emlékverseny Országos verse- Lóczy Lajos Országos Földrajzverseny nyek Kitaibel Pál Biológiai és Környezetvédelmi Országos Tanulmányi Verseny Teörök Aladár Országos Tanulói Gépírói és SzövegszerkesztőVerseny Jeles napok a környezet- és egészségvédelemben - ahogy az életünkben, úgy a környezetés természetvédelemben is vannak ünnepek. Fontosságukat tudatosíthatjuk a tanórákba beépítve, vagy külön programokat, vetélkedőket szervezve.

85

„JELES NAPOK, ZÖLD ÜNNEPEK”

Kitá– tóki állí-

Február 1.

A Tisza élővilágának emléknapja

Február 2. Március 6. Március 22. Március 23.. Április 3. Április 4. Április 7. Április 11. Április 18. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 1. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 8. November 17. November 27. December 1. December 29.

Vizes élőhelyek Nemzetközi Energiatakarékosság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Költészet Napja Műemlékvédelmi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja ( Magyarországon ) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Napja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Építészeti Világnap Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Zenei Világnap Habitat /Élőhely/ Világnap Állatok Napja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Városok Napja Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap ( „Ne vásárolj semmit” Nap) AIDS elleni világnap Biodiverzitás Napja

86

állísok fotó kitás

szervezése. Pl. o „Városunk legszebb látképe” A kiállítás megnyitójára meghívunk régóta a város környékén élő, idős embereket, akik emlékeiket felidézhetik a lakóhelyükről o „Akiket megihletet a természet” - diákok fotói o „Leghasznavehetetlenebb tárgy” o „Pocsék áruk fóruma” Média, iskolaújság – az iskolaújságban hirdessenek versenyt „ A legeredetibb energiatakarékossági ötlet” címmel Iskolakert, komposztálás – napjainkban egyre fontosabbak a természetes gyógymódok, így egyre hangsúlyosabb a gyógynövények szerepe is. Gyógy- és fűszernövénykert kialakítása, valamint komposzt készítése az iskolaudvaron Szelektív hulladékgyűjtés – gyűjtősziget kihelyezése az udvar egyik szegletében. PET – palack, fémdoboz, valamint szárazelem a folyosói gyűjtőkbe. RELEM – országos versenybe való bekapcsolódás. Osztályok közötti verseny hirdetése. Előadások – Hívjanak meg környezetvédelmi jogászt és kérdezzék meg az információhoz jutással kapcsolatos jogaikról. Kérjék fel az ÁNTSZ vagy a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársait a környezetvédelemmel kapcsolatos, aktuális problémákról szóló előadás megtartására. Szülői értekezletek – Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladatainkról. Az iskola törekedjen arra, hogy a szülőket a különböző környezeti akciókba bevonja. Pl. hasznos-anyag gyűjtés terén, vagy más több szabadidős program kapcsán. Hazai és nemzetközi együttműködés más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel o Vegyék fel a kapcsolatot más települések iskoláival és végezzenek összehasonlító méréseket o Vegyenek részt a Madártani Egyesület és a Konrad Lorenz Természet és Állatvédő Egyesület által szervezett munkában, alakítsanak ki kapcsolatot ezen szervezetek aktivistáival Az iskola környezettudatos működtetése és más programok – pl. Valamilyen társadalmi tevékenységben való közös részvétel ( hulladékgyűjtés, erdőtisztítás)

87

Ajánlott módszerek a környezettudatosságra nevelés számára A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Kooperatív módszerek: o o o o o o o o o o o o o

természettudományos megfigyelések interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása SWOT analízis készítése jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan adatgyűjtés, feldolgozás, információrögzítés együttműködéssel esszé kidolgozása csoportosan ( ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással ) problémamegoldó gyakorlat „ötletrohammal”, értékeléssel fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása írásbeli értekezések, vitairatok készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása, és értelmezése csoportos munkában viták, szituációs játékok érveléstechnikai gyakorlatok ( hatékony kommunikáció elsajátítására )

Projektmódszer A projektmunka során alkalmazott lépések: 1. a projektpedagógia fogalmainak bemutatása 2. a téma kiválasztása 3. a tanítás céljainak kijelölése 4. ötletgyűjtés 5. foglalkozási tervezetek kidolgozása 6. a környezeti nevelési foglalkozások végrehajtása 7. a megtartott foglalkozások értékelése Közösségépítés Művészi kifejezés „Öröm – és bánattérkép” készítés Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben ( helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése , a megvalósítás segítése ) Természetvédelmi tevékenység (faültetés, madáretetők kihelyezése, gondozása)

88

A környezettudatosságra nevelés fogalomtérképe Vadaspark Múzeumok

Állatkert Iskolán kívüli

Tanösvény

Természetismeret

Hagyományos Oktatás

Kultúra

Nem hagyományos

Környezet- és természetvédelem

Értékrendszer

Nevelés

Családban Iskolában Egymás oktatása

Környezeti nevelés

Tanár-diák kapcsolat

Globális szemléletmód Fenntartható fejlődés

Egészség Mozgás

Környezet Táplálkozás

89

A PARLAGFŰ Cél: o o o o

Felkeltse a téma iránt a tanulók érdeklődését. Felismerjék a tanulók a téma fontosságát. Tájékozottak legyenek az egyik legnagyobb mértékben allergén növényről. Megismerjék a lehetőségeket arra, hogyan csökkenthetik a parlagfű pollenje okozta allergiás tüneteket. o Elfogadják a diákok az egyén és a társadalom felelősségét, feladatait a parlagfű további elterjedésének megakadályozásában, a jelenlegi fertőzött területek csökkentésében.

Igényelt idő: egy tanítási óra, valamint 20-30 perc a vitára Előzetes ismeretek: o az előző órán tanultak, o 9-10. osztály: az általános iskolában tanultak, saját tapasztalat, o 11-12. osztály:a biológia órán tanultak, saját tapasztalat. Fejlesztendő készségek: Asszociációs-, problémamegoldó ,-információkezelési,- beszéd,- kommunikációs,együttműködési,- elemző készség. Idő 5 perc

Mozzanat Ráhangolás

Feladat A házi feladat megbeszélése-helyi parlagfű térkép elkészítése Minden tanuló helyezzen el egy jelzést a lakóhely térképén, ha van parlagfű náluk. is- A pollennaptár alapján a leginkább allergén növény áttekintése: mogyoró, éger, kőris, nyír, platán, pázsitfüvek, útifű, paréjok, üröm, parlagfű A tanulók kikeresik a fenti növényeket a Növényismeret könyvből, utána a kivetített képek alapján felismerési feladat

Módszer Eszköz Egyéni munka A település térFrontális érté- képe kelés Tapadós lapocskák

10 perc

Rövid métlés

Szakkönyv Simon T. használata Seregélyes T. Egyéni vagy Növényismeret csoport munka, Frontális értékelés

90

7 perc

8 perc

10 perc

5 perc

A téma A parlagfű jellemzése a feldolgozása Növényismeret könyv alapján -behurcolt gyomnövény (60.o.) - levele, virága (164. o. ) -ökológiai jellemzői ( 258. o.)

szakkönyv használata egyéni vagy pármunka frontális megbeszélés Jelöljük Európa térképén a parlagfű szövegértés, elterjedésének útját! térképhasználat, Házi feladat: a gyerekek rajzolják szövegolvasás, be otthon a jegyzetfüzetükbe a be- frontális munka jelölt útvonalat egy általuk rajzolt Európa térképre A parlagfű magyarországi pollen- szövegértés, koncentrációjának összehasonlítása ábraelemzés, az 1998-as leírás és a 2005-ös ábra csoportmunka, alapján frontális értékelés A szerepjáték előkészítése: Téma: A parlagfű kiirtásával megoldódik a pollenre allergiás betegek helyzete a városban, Az egyes csoportok megalakítása lakosság, önkormányzat, civil szervezetek, a mentesítést végző cég Az irodalom kiosztása

91

Simon T. Seregélyes.T. Növényismeret 1. sz. melléklet jegyzetfüzet toll 2. sz. melléklet Európa falitérkép

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet

Hazánkban a pollenszezont három főbb szakaszra lehet elkülöníteni. Az első, tavasszal a fák virágzásakor kezdődik, a második májustál nyár közepéig tart, ekkor a füvek és néhány gyomnövény okoz panaszokat, a harmadik pedig a július végétől őszig tartó szakasz, amikor a parlagfű, az üröm és a libatopfélék szórják pollenjüket. A növények allergológiai jelentősége attól függ, hogy mennyire elterjedtek, mennyi pollent termelnek és hogy a pollenjük mennyire allergén, azaz milyen gyakran és milyen erősségű tüneteket váltanak ki. A barkás, szélbeporzású fáktól és az októberig panaszokat okozó parlagfűig az allergizáló növények szezonjai egymásba érnek. Így azoknak a pollen allergiásoknak, akik számos fajra érzékenyek, akár februártól október végéig is lehetnek tüneteik.

92

1. melléklet Attól függően, hogy hány Növényismeret könyvünk van, egyénileg, vagy párban dolgoznak a tanulók. Előre megadjuk a vázlatban szereplő három vizsgálati szempontot. Ezek alapján a tanulók jegyzetet készítenek a könyvből, majd elmondják a parlagfű jellemzését.

További allergén növényekről képek és leírások találhatók a http:// www.nepegeszseg.net/parlagfu/tarcakozi.html honlapon a Jogszabályok menüponton belül az „Egyéb allergének” címszó alatt.

93

2. melléklet Jelöljük a térképen a parlagfű elterjedésének útját! Készítsünk kis zászlócskákat, amelyekre számok vannak írva. Ezeket a tanteremben lévő Európa térképre fogjuk erősíteni. Minden tanulónak adjunk egy példányt az alábbi szövegből! Mondatonként váltva olvassák hangosan a tanulók. A megemlítés sorrendjében tegyük a zászlókat a megfelelő helyre. Miután minden helyet bejelöltünk, néhány tanuló mondja el összefüggően a parlagfű elterjedésének fázisait. „ A parlagfű 75 évvel ezelőtt még botanikai ritkaságnak számított, mára pedig a leggyakoribb növények egyike Magyarországon. A parlagfű eredetileg Észak-Amerika kelezi részéről származik, ahol a jégkorszak után jelent meg. A múlt században (XIX sz.) a világ számos pontjára behurcolták magvait, legtöbb esetben gabonaszállítmányokkal. Európai története 1863-ban kezdődött, ekkor fedezték fel ugyanis az első parlagfüvet Németország Brandenburg tartományában. Az ottani klíma mellett azonban ott nem volt képes tartósan megvetni a lábát. A Kárpát-medencében minden bizonnyal a század elején jelent meg. Először 1908-ban gyűjtötte Jávorka a Déli-Kárpátok és a Duna találkozásánál fekvő Orsován, sajnos ennek a populációnak a további sorsáról , esetleges terjedéséről nincsenek adatok. Később – talán a tízes években – megtelepedett a Dráva és a Száva közötti Szlavóniában, ahonnan továbbterjedését északkelet felé, és a magyar határt 1922-ben érte el.

94

Három évvel később már az ország egytizedén előfordult, 1926-ban Csepelen is megtalálták, és újabb húsz év elteltével pedig szinte az egész Dunántúlon gyakori volt. Az ötvenes évek elején – minden bizonnyal a Vajdaság és a Bánát felől –elérte Szeged környékét is. Annak ellenére, hogy a klimatikus és talajviszonyok miatt a Dunától keletre lassabban terjedt, mint a Dunántúlon, mára az ország egész területén előfordul az Északi – középhegység és az Alpokalja magasabban fekvő pontjai kivételével. Magyarországról tovább terjedt északra és nyugatra, és most már Pozsony környékén is legalább annyira gyakori mint a Kisalföld magyarországi részén, nem ritka azonban Burgerlandban vagy Kelet – Szlovákiában sem. Európában a Kárpát – medence a parlagfű által leginkább érintett terület, de emellett legalább ilyen gyakori Franciaországban a Rhone völgyében, és nem ritka a Pó – síkságon, Ukrajnában és az Al – Duna mentén. A parlagfű által leginkább érintett országok közül Franciaországban Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon működnek aerobiológiai állomások, melyek a légköri pollenkoncentrációt mérik.” Fehér Zoltán: A parlagfűről Országos Környezetegészségügyi Intézet http://www.behsci.sote.hu/nok/w_allcik4.htm Légköri allergének Tér-és időbeli eloszlása Magyarországon http://efrirk.antsz.hu/oki/V14/parlagfu.htm

Az összefoglalást segítő ábra:

95

3. melléklet Hasonlíttassuk össze a tanulókkal a parlagfű pollenkoncentrációjának alakulását 1998-ban és 2005-ben! Minden tanuló kapjon egy feladatlapot, és 3 – 4 fős csoportba beszéljék meg a véleményüket mielőtt az egész osztállyal megvitatjuk a témát. FELADATLAP A magyarországi pollenhelyzet összehasonlítása 1998 és 2005 A szöveg elolvasása, valamint a térkép tanulmányozása után hasonlítsátok össze a magyarországi parlagfű pollenhelyzetet 1998-ban és 2005-ben! Fehér Zoltán (1998): A parlagfűről „Magyarországon működnek aerobiológiai állomások, melyek a légköri pollenkoncentrációt mérik. A Magyar Aerobiológiai Hálózat mérései szerint hazánk területén belül is igen eltérő a helyzet. A legmagasabb parlagfűkoncentrációk a Dél – Dunántúlon és az Alföld déli részén mérhetők. Ezeken a területeken kezdődik először a virágzás, itt a leghosszabb a szezon, és itt a legtöbb azoknak a napoknak a száma, melyeken a parlagfűpollen koncentráció magas szintet ér el. A legalacsonyabb koncentrációkat általában a miskolci állomás méri és itt a legrövidebb a szezon is, illetve itt a legalacsonyabb a magas pollenkoncentrációjú napok száma. Az nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy az ország északkeleti része még viszonylag kevésbé fertőzött parlagfűvel.”

http:// www.fomi.hu Földmérési és Távérzékelési Intézet ( FÖMI) Írjátok le megállapításaitokat! ………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………...

96

4. melléklet A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Tv. Kimondja: a termelő, földhasználó köteles a károsítók ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. A károsítók fogalomkörébe a gyomnövények is beletartoznak. A 2000. évi XXXV. Tv. szerint károsító alatt értjük azokat a növényi, állati vagy fertőzést okoz egyéb szervezeteket , amelyek ártalmasak lehetnek növényre és növényi termékre. A művelési kötelezettségüket megszegő földtulajdonosok, földhasználók esetében a 2000.évi XXXV.Tv. a közérdekű védekezés jogi lehetőségét is lehetővé teszi. Ezen munkák költségterhei a földtulajdonost, földhasználót terhelik. Forrás: http://www.parlagfu.hu A mulasztás miatt akár 1 millió forint pénzbüntetés is kiszabható. A parlagfű irtást folyamatosan kell végezni. A növényt a virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést. o Gyomlálás: A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót válthat ki. A kézi irtást kesztyűben kell végezni. o Kaszálás: A környezetet és a költségeket is leginkább kímélő eljárás. A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Ha ezzel elkéstünk, az egyszeri kaszálás már nem eredményezi a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul. Általában három kaszálás biztosít megfelelő eredményt. Ha a háromszori kaszálás nem valósítható meg, úgy az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb. o Életlehetőségeinek csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, és fűmagvetéssel, gyep telepítésével. A dús vegetáció mellett a parlagfű ki fog szorulni. http://www.freeweb.hu/budaiestarsa2005kft/

97

Gonosz gaz? Sok más növénytársával együtt minden ősszel virágzik a parlagfű is. Ennek megfelelően az újságok is minden ősszel tele vannak felhívással, hogy ahol csak érjük, irtsuk ezt a növényt. Szedtem egy csokorra valót – no nem a parlagfűből, bár tulajdonképpen szép növény, hanem – azokból a jelzőkből, melyekkel a cikkek szerzői illetik a parlagfüvet: alattomos dudva, veszélyes, veszedelmes, gonosz gaz stb. Egy tudományos ismeretterjesztő lap beszámolója szerint valakik “azt tervezik, hogy versenyeket, pályázatokat írnak ki a parlagfű irtásában közreműködők részére. Mondhatni, vérdíjat, azazhogy pordíjat [értsd: virágpordíjat] tűznek ki a parlagfű fejére. Csak legyen, aki – élve vagy holtan – kézre keríti a gyomok közt első számú közellenségünket.” A főváros felelősei pedig azt javasolják, hogy a parlagfű vétessék föl a “veszélyes növények” listájára. Néhány példa az irtó-hadjáratra való fölhívások közül: “A legcélravezetőbb módszernek az iskolák bevonása látszik, hiszen az utolsó tanítási hét tökéletesen alkalmas lenne egy begyűjtő akcióra. A cél az, hogy mindenkiben tudatosítsák a növény veszélyességét, és minél több embert vonjanak be az irtó-hadjáratba.” “Elég lenne, ha a saját portáján, illetve környékén mindenki rendszeresen irtaná ezt az alattomos dudvát.” A parlagfű elleni akcióban “iskolák, mozgalmak, önkormányzatok, egyetemek, egyházak, üzemek, zöldek és rendek tevőleges részvételére számít” egy környezetügyi és természetvédelmi egyesület. S még hozzáteszi – nagy felkiáltójellel –, hogy “behurcolt faj” (értsd: nem érdemel sem védelmet, sem sajnálatot). Egy környezeti nevelési hírlevél szerint “az iskolaudvart és környékét körüljárva, hagyjuk, hogy a gyerekek maguk fedezzék fel az útszéleken, árokpartokon a vadkendert [ez a parlagfű téves neve], majd csoportokra szakadva az iskolától egyre távolodó sugarú körben igyekezzünk módszeresen kiirtani minden felismerhető méretű egyedet”. Ennek a nagy harci zajnak pedig az az oka, hogy a parlagfű pollenje sokakban allergiát okoz. Szénanáthát, vagy súlyosabb esetben asztmát. Nekem azonban már az allergia vonatkozásában is komoly szakmai fenntartásaim vannak ezen új “kereszteshadjárattal” szemben; környezeti nevelési szempontból pedig kifejezetten ártalmasnak tekintem ezt az egész hajcihőt. Mi ez a növény? Hol és mióta fordul elő hazánkban? Növényünk “parlagfű” neve találó, hiszen elsősorban valóban a parlagon hagyott földeken telepszik meg. “Vadkender” neve nem igazán szerencsés, mert semmi köze sincs a (néhol vadon is megtalálható) kenderhez; még csak nem is igazán hasonlítanak egymásra. Tudományos neve – Ambrosia elatior – éles kontrasztban áll azokkal a becsmérlő jelzőkkel, amelyeket mostanában ráaggatunk. Az ambrózia – αμβροσια (ambrószia) – ugyanis a görög mitológiában az istenek eledele. (Ahogy a nektár pedig az itala). Brotosz = 'halandó'; a(m)brotosz = 'halhatatlan'. A latin elatior az elatus = 'emelkedett, magasztos, büszke' szónak a középfoka.

98

Az újságcikkek ellentmondó információkat adnak a parlagfű hazai történetéről. Egy helyütt azt olvasom, hogy “százötven éve hurcolták be”, máshol viszont azt, hogy “ha fellapozunk egy teszem azt húsz évvel ezelőtti növényhatározót, nyomát se találjuk benne e gyomnak”. Megpróbáltam; föllapoztam egy régi határozó-könyvet. Hortobágyi Tibor (szerk.): Növényhatározó. Szocialista Nevelés Könyvtára, 56. szám. Tankönyvkiadó, 1952. (Tehát nem is húsz, hanem már bő negyven évvel ezelőtti.) A következőt olvasom benne (a botanikai leírást lerövidítve): AMBROSIA elatior L. Parlagfű (Vadkender) ¾ Egyéves növény, kétszeresen szárnyasan szeldelt pelyhes levelekkel... Itt-ott parlagokon, tarlókon, különösen homokon közönséges gyom, délfelől terjedőben, keleten még ritka. A növény valószínűleg e század első vagy második évtizedében került ÉszakAmerikából Európába. Első hitele s hazai leírása 1922-ből való; akkor még szerbfű volt a neve, minthogy délről érkezett hazánkba. Mint látjuk, az ötvenes években már gyakorlatilag az egész országban előfordult, és mára valóban az egész ország “telítve van” parlagfűvel. Most már lakott területektől távol, erdőszéleken és tisztásokon is előfordul. Nem kétséges tehát, hogy a parlagfű “behurcolt faj”. De ebben egyáltalán nincs egyedül. Ha csak legközelebbi biológiai rokonait, a fészkes-virágúakat vesszük sorra, már azok között is sok behurcolt vagy behozott – vagyis eredetileg idegen – fajt találunk: magas aranyvessző, őszirózsa (több faja), betyárkóró, kúpvirág, napraforgó, csicsóka, napfény, kokárdavirág, szépecske, napszem, pillangóvirág, dália, rézvirág, bársonyvirág (büdöske), tárkony, körömvirág, olajözön, benedekfű. A felsorolt növények közül eggyel kapcsolatban sincs háború. Senki sem akarja kiirtani az aranyvesszőt vagy a pillangóvirágot (sőt: kertekbe ültetik mindkettőt); bolondnak tartanák, ha valaki hadjáratot hirdetne a napraforgó vagy a körömvirág ellen, mondván, hogy idegen fajok (hiszen a hasznuk miatt mindkettőt még termesztjük is); és a “kutya sem törődik” a betyárkóróval (pedig legalább annyira elterjedt gyomnövény, mint a hírhedtté vált parlagfű). Az a tény tehát, hogy a parlagfű behurcolt faj, nem indok arra, hogy irtsuk, ahol érjük. Ez a tájidegen voltára való hivatkozásinkább csak afféle “természetvédő ruhába öltöztetett” önigazolás, önmagunknak szóló magyarázat: “nem is kár érte, úgysem idevaló”. Környezetvédelmi alapon – a hazai társulások védelme címén – annyira-amennyire elfogadható pl. az ezüstfa irtása a Fertő-tónál vagy a selyemkóró gyérítése Kiskunságban, de a parlagfű ellenesség ezen az alapon nem igazolható. Megértem, hogy ha valaki pollenallergiában szenved, minden megoldási módot elfogad bajának csökkentésére. Persze, hogy így van: a tüneti kezelésnek, a problémáknak csak a felszínét érintő kezelésnek is van jelentősége, ha csillapítja a szenvedést. De álságos dolog egy “ember-védelmi” akciót úgy beállítani, mint ha természetvédelmi lenne.

99

Valóban a parlagfű okozza a légzőszervi allergiákat? Az allergiás légzőszervi megbetegedések száma meredeken emelkedik. Ma hazánkban a lakosság több mint 10 %-a allergiás valamilyen anyagra. Ételekre, házi porra, festékekre, poratka ürülékre, bizonyos növényekre, s igen sokan különböző virágporokra. A sorozáskor végzett vizsgálatok szerint az ifjak közül minden tizedik alkalmatlan a katonai szolgálatra a légutak allergiás érzékenysége miatt. A pollenallergia kezdeti, legenyhébb formája a szénanátha, amely az adott virágpor belélegzése esetén váladékozást, tüsszögést, könnyezést jelent. Hosszú időn keresztüli, elhanyagolt szénanátha – súlyosabb esetekben – asztmatikus rohamokba mehet át. Sajnos az asztmások száma is rohamosan nő. A hetvenes évek végén hazánkban még csak a gyermekek kb. 1 %-a volt asztmás, 1995-re már 4 %, s néhány éven belül akár a 10 %-ot is elérheti az asztmától szenvedő gyermekek aránya. Valóban nem játék tehát a légzőszervi allergia ügye. De az allergia több-tényezős betegség, kialakulásában a kémiai allergének mellett szerepe van a levegő-szennyeződésnek, a helytelen táplálkozásnak, a pszichés állapotnak és bizonyos öröklött tényezőknek is. A virágpor pollenjének fehérjéje tehát csak egy tényező, önmagában soha sem okoz allergiát! Tanulságosak azok a statisztikák, amelyek összehasonlítják a fővárosi és a vidéki szakmunkástanulók allergiás tüneteit. Ugyanabban az időszakban szénanáthás tüneteket mutatott Budapesten a fiatalok kb. 24 %-a, vidéken azonban csak kb. 4 %-a. Lám, mit tesz a levegőszennyezettség és a stressz-terhelés különbsége. Egy modern ember természet-idegen vegyi anyagok seregével találkozik a háztartásban, a kozmetikában, a közlekedésben, az iparban stb. Ezer és ezer olyan “vegyszer” van az életünkben, amely a természetben nem fordul elő, mi azonban használjuk azt mint ételfestéket, állományjavítót, habzásgátlót, adalékanyagot, antisztatikumot, optikai fehérítőt, tartósítót, gombaellenes szert, oktánszám-növelőt, impregnáló anyagot, textilfestéket, szemfestéket, bőrfestéket, körömlakkot, lakk-lemosót, műanyagot, avasodás-gátlót stb. Hát még amiről nem is tudunk! Mert ugyan ki tudja, hogy mi van a kólában, a rágógumiban, a mosóporban, az öblítőben, a tubusos ragasztóban ...? Csak a gyártó cég. Üzleti titok. Az immunrendszernek az a funkciója, hogy véd minket az idegen anyagok ellen. Ilyenek pl. a baktériumok fehérjéi is, de idegen anyag minden olyan vegyület is, amely a természetben nem fordul elő. Ezért az immunrendszerünk egyre inkább túl van terhelve. Fokozatosan legyengül. S ha ehhez hozzájárul még némi öröklött hajlam is – vagy éppen egy pszichésen labilis állapot - ,akkor már allergiát fog okozni az a virágpor is, amely pedig természetes anyag, s amely önmagában soha de soha nem okozott volna semmiféle tünetet. Mi lenne, ha sikerülne kiirtani a parlagfüvet? Nem sok változna. Ugyanis nagyon sok más növény is okoz allergiát. A szénanátha nem mai “találmány”. Mindig is voltak olyan embertársaink, akik túlérzékenyek voltak bizonyos növények virágporára, s a növényfaj szerint kinek tavasszal, kinek vagy ősszel volt nehéz periódusa. Erősen allergén pl. a közönséges üröm, a mogyoró, a nyír, a gazdasági növények közül a rozs stb. Őshonos “magyar” növények is okoznak tehát légzőszervi allergiás tüneteket. Ha tehát az irtó-hadjárat nyomán írmagja sem maradna hazánkban a parlagfűnek, akkor más növény játszaná ezt a szerepet. A “sikeres” parlagfű-háború után mondjuk a mogyoró kerülne sorra? Vagy az (őshonos!) üröm? Ha nem változtatunk az életmódunkon, nem csökkentjük az immunrendszerünket érő terhelést, nem mérsékeljük a levegőszennyeződést, akkor valamire előbb-utóbb úgyis allergiássá válunk. A rossz szokásainkat kellene tehát inkább irtani, nem a parlagfüvet. Az hatékonyabb – és tisztességesebb – lenne.

100

Ki lehet-e irtani a parlagfüvet? Kétlem. Ezekkel a “kiirtási mozgalmakkal” nem sokra mentünk. Emlékezzünk csak arra, hogy mit gondoltunk negyven-valahány évvel ezelőtt a burgonyabogárról. Azt, hogy “nagy nemzeti nekidurálással” majd mi elintézzük. Iskolás gyerekek és kivezényelt katonák “versenyben” pusztították a krumplibogarat. És mi történt? Annyi, hogy mérsékelni tudtuk a károkat. Burgonyabogár pedig azóta is van (sőt: most már szobra is van). Úgy-ahogy beépült a hazai élővilág rendszerébe, megjelentek a természetes ellenségei is, ezért manapság nem jelent akkora gondot, mint annak-idején. De nem mi oldottuk meg a kérdést, hanem maga a természet, azzal, hogy kialakított valamiféle egyensúlyt a burgonya, a bogár és a bogár “ellenségei” között. Most pedig – megint csak dél felől – jön a Kukoricabogár. Ez is Amerikából. 1992ben jelent meg először Európában, Belgrád környékén. Térképeken pontosan követjük évről évre, hogy hogyan húzódik Észak felé az elterjedési területe. “Napjainkban” várható, hogy megérkezik Magyarországra is. Most már azonban tudjuk, hogy egy ilyen inváziót nem lehet teljesen megállítani. Nem lehet a kukoricabogarat kiirtani Európából. Sokkal inkább lehetséges megkeresni a neki jobban ellenálló fajtákat; segíteni a bogár potenciális ellenségeit stb. Más szavakkal: most már tudjuk, hogy az együttélés módozatait kell megkeresnünk, mert csak az a reális megoldás. Nem a kiirtás! A parlagfű-háború környezeti nevelési hiba Nekünk, környezeti nevelőknek, a környezettel való minél harmonikusabb együttélésre nevelés a célunk. S erre bizony igen nagy szükség is van, mert az immár földgolyó-méretű természetpusztítás gyökere éppen az a helytelen emberi attitűd, hogy a természetet legyőzni kell. Évszázadok óta leigázni törekszünk a természetet, ahelyett, hogy megtanulnánk a vele, benne való együttélés szabályait. És a parlagfű-irtóhadjárat bizony egyértelműen ennek a rossz attitűdnek a gyermeke. Annak az alapállásnak a folyománya, hogy ha nekünk, embereknek valami nem tetszik természeti környezetünkben, akkor akár erőszakkal is “elintézzük a kellemetlenkedő természetet”. Van azonban egy másik baj is azzal, hogy bűnbakként folyton csak a parlagfüvet emlegetjük. Az, hogy az allergia sok-tényezős betegség. És a természeti folyamatok többsége ilyen: nem vezethető vissza egyetlen okra. Csak rendszer-szemlélettel lehet megközelíteni. És ha mi ezzel szemben azt a gondolatot sugalljuk, hogy mi majd egy tényező megváltoztatásával megoldjuk a kérdést, akkor nagy hibát követünk el. Azt a hibát, amely irdatlan sok kárt okozott már a Földnek. A megengedhetetlen leegyszerűsítés hibáját. Aki bízik a parlagfű-háború sikerében, az – tetszik, nem tetszik – természet-idegen gondolkodásmódot követ. A természet legyőzésére nevel; nem a megértésére.

Victor András

101

Módszertani javaslat a szituációs játék szervezéséhez „Középiskolában például az erdei iskola teljes időtartamán is végighúzódhat, keretet is adhat a programoknak egy szituációs játék. A szituációs játék célja, hogy a diákok megismerve egy konkrét esetet, szituációt, környezeti problémát maguk vitassák meg a helyzetet, és hozzanak döntést. Fontos, hogy különböző nézőpontok ismeretében vitatkozzanak, és ezeknek a figyelembe vételével hozzanak döntést az adott helyzetről. A problémának lehet napi aktualitása (Pl.: Tisza ciánszennyezése, a paksi baleset, parlagfűirtás stb.), a helyszín adta lehetőségként (Pl.: a környék hulladékgazdálkodása, vízszennyezése, közlekedési helyzete stb.), valamint a tanulmányok során előkerült kérdésként. Milyen nevelési lehetőség rejlik a szituációs játékban? o A diákok egy olyan élethelyzetbe kerülnek, amely előfordul egy környezeti kérdés megvitatása és megoldása során. o A vita során mindig előkerül egy - egy környezeti probléma társadalmi és gazdasági vonatkozása is. o A tanulók megtapasztalják, hogy a problémákat mindig több oldalról kell megközelíteni. o Azzal, hogy a „játék” végén döntést kell hozni, a tanulók megélik a döntéshozatal nehézségeit és felelősségét. o A vita során a gondolatokat artikuláltan, jól összeszedetten kell megfogalmazni. Ez a helyzet fejleszti tanítványaink beszédkészségét és vitakultúráját. o Egy döntés során mindig vannak „vesztesek”. Rendkívül fontos, hogy a tanár segítse feldolgozni a „vereséget”. o Mivel az egyes érdekeket többen képviselik, ezért a tanulók gyakorolják a csoportban való együttműködés különböző formáit. Előkészítés: o A tanulókkal közösen kiválasztjuk a témát, megfogalmazzuk, hogy miért is fontos a kérdés, és esetlegesen hogyan kapcsolódik az adott helyszínhez. o Minden fél kap egy szakirodalom csomagot, amelyben a saját és a vitapartnerek álláspontja is megtalálható. A vitában alapvető dolog, hogy ismerjük az „ellenfél” érveit. o Meghatározzuk a vitapartnereket: pl. lakosság, társadalmi szervezetek, vállalatok, önkormányzat, minisztériumok stb. Módszertani tudnivalók o A témától és a tanulók korától, ismereteitől függően megfelelő mennyiségű időt kell biztosítani a diákoknak a szakmai felkészülésre. o A tanár a szervezésben fontos szerepet játszik, de magában a vitában visszavonul, legfeljebb vitavezető lehet. o A diákok részvétele lehet kötelező és önkéntes is – tanórán, szakkörön szervezzük. o A csoportok kialakítása közösen történjen a gyerekekkel – pl.: véletlenszerű, egyéni választás a szerep alapján, „csapatkapitány” választás stb. o Mindig előre tisztázni kell a vita formai és tartalmi szabályait – pl.: csendben meghallgatom a másikat, a saját érveim hangsúlyozása a fontos, nem a másik eltaposása, kritizálása.

102

o Minden csapatnak legyen szóvivője, de a vitában lehetőleg minden csapattag jusson szóhoz. o A vitavezető lehet külön személy, de lehet a döntést hozó csapat (pl.: önkormányzat) egy képviselője. Jó, ha a tanulók maguk közül választanak vitavezetőt. o Mindig döntést kell hozni – nem könnyű dolog! o A tanár rögtön a végén értékelje a csoportok munkáját, oldja az abból adódó feszültséget is, hogy valaki „veszít”. Szituációs játék szervezhető például tanórai, szakköri keretben vagy a témanap, témahét programjaként is.” Irodalom: Schróth Ágnes (szerk.) 2004: Környezeti nevelés a középiskolában Trefort kiadó, Budapest .

Természetbarát fertőtlenítőszer parlagfűből? A parlagfű gazdasági felhasználását, a gyomnövényből természetbarát fertőtlenítőszer készítését javasolja. A BGV-INNOV Kht. Ez a cég ügyvezető igazgatója szerint megoldást adna a parlagfűre érzékeny allergiásoknak is. Az idén sikerült a parlagfűből olyan kivonatot készíteni, amelynek antibakteriális hatását vizsgálatok igazolták – jelentette be Bíró Gábor, az információs tanácsadással és képviseleti szolgáltatással foglalkozó cég ügyvezető igazgatója. „ Az állam által évente a parlagfű – probléma kezelésére fordított 60 milliárd forint 3-4 százalékának átcsoportosításával és megfelelő befektetői háttérrel létre lehetne hozni egy évi 5000 tonna kapacitású üzemet. A gyomnövény begyűjtését ellátó hálózat működtetésével és több tízezer alkalmi munkavállaló foglalkoztatásával drasztikusan csökkenthető lenne a parlagfűvel fertőzött terület. A virágzás előtti begyűjtés esetén nem alakul ki a pollen, az alapanyag utánpótlás mégsem szűnne meg, mert a parlagfű magja 35-40 évig csíraképes. Egyelőre még nincs tervezett helye a beruházásnak- Az üzem közepes zaj- és környezetterheléssel működhet majd. A begyűjtött parlagfű szárítás és bálázás után válik alkalmassá a feldolgozásra. A feldolgozásra nem kerülő mennyiséget pedig a biomassza kazánban égetik el, így hasznosítva azt.

103

A HÁZTARTÁSI SZEMÉT SZELEKTÍV GYŰJTÉSE OTTHON 1. Gyűjtse otthonában egy héten keresztül szelektíven a hulladékokat, válogassa ki a veszélyes hulladékokat, majd mérje le a nem veszélyes komponensek tömegét és becsülje meg a térfogatukat! A hulladék anyaga

A hulladék A hulladék A hulladék tömege (kg) térfogata (m3) térfogattömege (kg/m3)

Fémhulladék Üveg Porcelán, kő, kerámia, beton stb. Műanyag Gumi, bőr Textília Papír, karton Csont Fa Konyhai hulladék, élelmiszer és növényi maradék Hamu, salak, egyéb hulladékok 2. Számítsa ki az egyes hulladékok térfogattömegét! ( Térfogattömeg = a hulladék tömege/a hulladék tömörítetlen térfogata ) 3. A mért adatok alapján számítsa ki a háztartásban keletkező hulladék éves mennyiségét! 4. Nevezze meg a kiválogatott veszélyes hulladékokat, és adja meg a veszélyesség jellemzőjüket! 1. Hulladék …………………………….. Veszélyességi jellemző……………………….. 2. Hulladék …………………………….. Veszélyességi jellemző ………………………. 3.

………………………………………. ………………………………………………..

Ajánlott irodalom: 16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet a hulladékok jegyzékéről 10/2002. (III.26.) KÖM rendelet a hulladékok jegyzékéről

104

9. évfolyam Magyar nyelv Témakörök A tömegkommunikáció Könyv- és könyvtárhasználat

Tartalmak A tömegkommunikáció szerepe a környezethez való viszony formálásában Környezeti téma feldolgozása különböző információhordozók segítségével

Magyar irodalom Témakörök Mítosz és irodalom A Biblia A középkor irodalma Portrék a magyar barokk irodalomból

Tartalmak A természet és a mítosz kapcsolata. A természeti képek szerepe a magyar népköltészetben. Virágszimbólumok. Az ember felelőssége a teremtett világgal szemben a Bibliában. Himnuszok, legendák. Assisi Szt. Ferenc. (Állatok Világnapja) Szemelvények Pázmány Péter műveiből. Az életben való tobzódásnak veszedelmes ártalmirúl.

10. évfolyam Magyar nyelv Témakörök Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok Könyv- és könyvtárhasználat

Tartalmak Az érvelés technikája¸érvek, ellenérvek Érvelés adott terület védetté nyilvánítása érdekében. Beszéd, szónoklat, érvelés környezetvédelmi problémák megoldása ügyében Lakóhelyem természeti szépségei Beadvány illegális hulladéklerakók felszámolása ügyében Környezetvédelmi téma feldolgozása különféle források feldolgozásában

Magyar irodalom Témakörök Írók, költők, irányzatok

Tartalmak Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja Estve , A tihanyi echóhoz, A közelítő tél Romantika a világirodalomban Hoffman: Az aranyvirágcserép Három portré Vörösmarty Mihály Jókai Mór A csermelyhez, Szép Ilonka, Az arany ember Petőfi Sándor Kiskunság, Az Alföld, Tisza Arany János A tölgyek alatt Családi kör 105

11. évfolyam Magyar nyelv Témakörök Stílus és jelentés Stílus és jelentés

Tartalmak Hétköznapi metaforák A leírás szerepe szépirodalmi művekben

Magyar irodalom Témakörök Madách Imre Világirodalom – széppróza, líra, dráma Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály

Tartalmak Az ember tragédiája Csehov vagy Ibsen drámája; egy – egy szimbolista és/ vagy impresszionista lírai alkotás Havasok és Riviera Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt szőkesége Esti kérdés

12. évfolyam Magyar nyelv Témakörök Tartalmak A magyar nyelv története Hogyan tükrözi a szókincs eltávolodásunkat a természettől? A nyelv szólásainak romlása

Magyar irodalom Témakörök József Attila Portrék a magyar irodalomból Világirodalom a 20. században Széppróza, líra, dráma Kortárs magyar irodalom

Tartalmak Külvárosi éj, A város peremén, Holt vidék Radnóti Miklós négy műve, köztük egy ekloga Hemingway: Az öreghalász és a tenger Weöres Sándor Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból

106

Történelem 9. évfolyam Témakörök Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma Mindennapi élet, életmódtörténet

Tartalmak Biológiai és társadalmi alkalmazkodás. Eltérő környezeti feltételek és a társadalmi fejlődés. Kiszáradás, elszikesedés hatása a történelmi eseményekre. Kultúrák és természetképek. A természeti feltételek szerepe az ókori keleti fejlettségi szint kialakulásban. Természetfilozófia. A római hitvilág, művészet. tudomány és a jog. Az ókori nagyvárosok környezeti gondjai /vízellátás, közműolló, szemételhelyezés, zaj, zsúfoltság/. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Famítoszok.

10. évfolyam Témakörök Az érett középkor

Tartalmak A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Az erdő jelentősége a középkori civilizációban, erdőirtás. A felmelegedés periódus hatása. Vízimalom, mint energiaforrás. Természetközeli életmód. Mindennapi élet a középkori városokban. Az Árpád – házi királyok A középkori Magyarország hal és vadbősége kora Erdőispánság, erdőóvók Ártéri gazdálkodás A késő középkor A lehűlés, a földek kimerülése, az erdő, mint erőforrás háttérbe szorulása Magyarország a XIV – XV. Népesség és természeti környezet Században Életformák a XV. századi Magyarországon Kora újkor A nagy földrajzi felfedezések A közép- és dél- amerikai kultúrák természetkultusza A felfedezések és a gyarmatosítás környezeti hatásai A tudományos világkép átalakulása A természet feletti uralom gondolata Magyarország története s A török hódoltság kora újkorban Védelmi célzatú vízrajzi beavatkozások ( vizivárak, pl Szigetvár) Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon Erdők csökkenése, vizes területek növekedése

107

11. évfolyam Témakörök A felvilágosodás kora (1721 – 1789) Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között A polgári átalakulás kora A polgárosodás kezdetei A nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kibontakozása Magyarországon Mindennapi élet, életmódtörténet

Tartalmak Ember és a természet viszony a felvilágosodás eszmerendszerében. természetjog Új kultúrnövények Lecsapolás, folyószabályozás, ármentesítés kezdetei. A környezeti válságot okozó eszmék Higiéniai viszonyok Vízrajzi beavatkozások ( A Vaskapu) Az első ipari forradalom kiteljesedésének és a második ipari forradalomnak a környezetre gyakorolt hatása. Intenzívebbé váló természetátalakítás és következményei ( Szuezi – csatorna, Panama – csatorna) Közművesítés, közegészségügy, városrendezés. A modern városfejlődés

12. évfolyam Témakörök Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig A jelenkor

Magyarország a második világháború után ( 1945 – napjainkig)

Mindennapi élet, életmód

Tartalmak A modern háború tájra, természetre és épített környezetre gyakorolt hatása A Tennessee – völgy helyreállítása A sztálini természetátalakító tervek A modern háború hatása a természeti környezetre, az atomrobbantás elhúzódó hatása A fegyverkezési verseny környezetkárosító hatása Környezeti hadviselés ( Vietnam, Öbölháború ) A globális világ környezeti problémái A nemzetközi együttműködés esélyei a megoldásban A kommunista diktatúra gazdasági és kultúrpolitikája „A vas és acél országa” A hajszoltság és a környezetszennyezés tükröződése a demográfiai mutatókban Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés

108

Földünk és környezetünk 9. évfolyam Témakörök Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza

A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmigazdasági életre

Tartalmak A település változása az elmúlt évtizedekben – térképi ábrázolás. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űr elszennyezésének a problémája – használaton kívüli műholdak, kilőtt hulladék A kőzetburok A vulkánok, mint a természetes levegőszennyezés egyik forrása A savas eső hatása a kőzetekre A sugárzó veszélyes anyagok hulladék tárolására alkalmas kőzetek A geotermikus energia felhasználásának lehetőségei A légkör A légköri szennyező anyagok és következményei: ózonpajzs, üvegházhatás – felmelegedés, savas eső. A légköri szennyezések globális és lokális volta – nemzetközi egyezmények A környezeti katasztrófák hatása az időjárásra. El Nino jelenség. A vízburok A Föld vízkészletének szennyezettsége – fő szennyező források A lokális vízszennyezés terjedése a víz körforgásával Az ivóvízkészlet mennyiségi és minőségi veszélyeztetettsége A folyószabályozás hatása az élővilágra – árvízvédelem A sarki jég olvadásának következményei A vízierőművek építésének ökológiai és társadalmi hatásai A talaj A talajeróziót kiváltó tényezők és következményei A trágyázás, valamint az öntözés hatása a talaj minőségére Monokultúra hatása a talaj minőségére A talaj eltartó képessége és az adott terület gazdasági és társadalmi fejlettsége közötti összefüggés A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek környezetkárosító hatása A természetföldrajzi övezetesség A lokális szennyezésből adódó mikroklíma változások Az egyes éghajlati övek ökológiai problémái – életterek és fajok eltűnése, elvándorlása A gazdasági jólét – a környezetszennyezés – a népesség összefüggései A fejlődő és a fejlett országok konfliktusa A nemzetközi egyezmények szerepe A Föld eltartó képessége – a fenntartható fejlődés. Települések a Földön Települések eltűnése a környezeti szennyezések hatására. A település-szerkezet alakítása a környezeti szennyezés figyelembe vételével. 109

Biológia 9. évfolyam Témakörök A vírusok, a prokarioták és az eukariota egysejtűek Az állatok teste és életműködései A növények teste és életműködései

A gombák teste és életműködései A populációk és az életközösségek

Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra

Tartalmak A kórházi veszélyes hulladékok kezelése A baktériumok szerepe a szennyvíztisztításban, az eutrofizációban és a vizek tisztításában A környezetszennyezés ( víz, levegő, talaj) hatása az állatok életmódjára, viselkedésére A növényvények szerepe a bioszférában – oxigéntermelés, a széndioxid megkötése A savas eső és a szennyezett városi levegő hatása a növények életműködéseire, szerveinek fejlődésére A műtrágyázás hatása a mezőgazdasági növények egyes szerveinek fejlődésére - a primőr termékek hatása az egészségre Biodisel, alkoholhajtású motorok és hatásuk az élőlényekre A természetes vizek öntisztulásában szerepet játszó növények Az indikátornövények A rostdús táplálkozás fontossága, a vegetáriánus táplálkozás előnyei és veszélyei A gombák nehézfém felhalmozása és ennek veszélyei A zuzmók, mint a levegő szennyezettségének indikátorai A populációk tulajdonságai és változásai Túlnépesedés, az átlagéletkor növekedésének a következményei a világon Öregedő társadalmak – családpolitika, fogyasztói társadalom Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai A víz, a levegő és a talaj védelme, szennyező vegyületek, üvegházhatás – megelőzés lehetőségei Ökológiai rendszerek Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban és a táplálékláncban Természetes és mesterséges életközösségek Az élővilág sokféleségének fontossága – biodiverzitás Az ember szerepe a természetes életközösségek megőrzésében Az evolúció alapjai és bizonyítékai A természetes és a mesterséges környezetszennyezők, mint evolúciós tényezők, az evolúciót fokozó és gátló környezeti hatások A bioszféra jelene és jövője A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái A fejlődés alternatív lehetőségei A bioszféra jövője

110

10. évfolyam Témakörök A sejtek felépítése és anyagcseréje

Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása

Az ember szaporodása és egyedfejlődése

Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek Az öröklődés

Tartalmak A sejtek felépítése A másodlagos biogén elemek és a mikroelemek felvételének fontossága és veszélyei - a táplálék – kiegészítők, vegyszermaradványok A szaporodás és öröklődés sejttani folyamatai - kémiai ágensek: ózon - fizikai ágensek: radioaktív sugárzás, hő, UV Az idegi és hormonális szabályozás Az UV- sugárzás a szemre A zajszennyezés hatása a fülre Az idegmérgek A hormonkezelt növények és állatok hatása az emberi szervezetre Az egészségtelen életmód hatása a hormonális szabályozásra A keringés A radioaktív sugárzás hatása a vérképző szervekre Az immunitás Az allergiás megbetegedések A táplálkozás Az ivóvízben található kémiai anyagok hatása az emberi szervezetre A táplálékkiegészítők, íz- és aromaanyagok veszélyei – Eszámok Az egészségtelen táplálkozásra biztató reklámok A légzés A belélegzett levegő minősége A dohányfüst károsító hatása A bőr és a mozgás Az UV- sugárzás hatása a bőrre A szmogos időjárás hatása a csontképződésre Az anabolikus szteroidok hatása sz izomfejlesztésre, a body building veszélyei Az ember szaporodása A környezetszennyező anyagok és a radioaktív sugárzás hatása az ivarsejtképződésre és a meglevő ivarsejtekre A magzat fejlődését károsító környezetszennyezések – a koraszülések és a dohányzás Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak A lelki egészség Az ivarsejteket érő sugárzások örökletes hatása, mutációk A károsítások megelőzésének a lehetőségei A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai A mezőgazdasági tömegtermelés és a minőségi termelés ellentmondása Génbankok – laboratóriumi, állattelepek, növények A sokféleség megőrzése – állatkertek, rezervátumok, arborétumok 111

Kémia 9. évfolyam Témakörök Tudománytörténet Atomszerkezeti ismeretek Kémiai kötések Anyagi halmazok

Tartalmak A szennyező kémiai anyagok „megjelenése” Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés Atomszerkezet A sugárzó veszélyes hulladékok kezelése Az atomenergia békés és háborús felhasználása Anyagi halmazok Koncentrációtípusok - egészségügyi határértékek (ppm) Oldódás – példák arra, hogy egyes egészségre ártalmas anyagok milyen mértékben oldódnak vízben

10. évfolyam Témakörök Tudománytörténet Szénhidrogén – kincsünk, mint energiahordozó

Legfontosabb műanyagaink

Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

Tartalmak A szennyező kémiai anyagok megjelenése Telített szénhidrogének A földgáz és a kőolaj kitermelésének globális problémája, a társadalom és gazdaság összefüggése Az ólommentes benzin előnye és hátránya A szteránvázas vegyületek élettani hatásai Aromás szénhidrogének Az aromás vegyületek mérgező hatásai Telítetlen és halogénezett szénhidrogének A műanyagok lebomlása, újrahasznosítása, újrahasználata és égetése A szelektív hulladékgyűjtés fontossága Az ózonréteg védelme – nemzetközi egyezmény, globális kérdés Hidroxivegyületek, éterek Az alkoholüzemű gépjárművek lehetőségei Az alkohol, mint általános oldószer ( filctoll, gyógynövény kivonatok) Oxovegyületek Az aceton, mint a háztartásban előfordiló oldószer Illatok, ízek, fűszerek A mesterséges íz- és aromaanyagok, állományfokozók hatása a szervezetre Zsírok, olajok – gliceridek A használt sütőzsiradék környezeti problémája Szappanok, mosószerek A foszfátmentes mosószer környezeti jelentősége, környezetbarát vízlágyítók A kommunális szennyvíz kezelése

112

A biológia határán A teától a heroinig Környezeti szerves kémia

Szénhidrátok A cukorgyártás környezetszennyezése A papír újrahasznosítási lehetősége – a szelektív hulladékgyűjtés Az aminosavak, amidok, fehérjék A fehérjék kicsapódását okozó kémiai anyagok Nukleinsavak „Mesterséges élőlények” Hozzászokás, függőség Energiagazdálkodás, egyéb műanyagok, táplálékaink Van – e harmadik út? Tervgazdaság és piacgazdaság Fogyasztói társadalom és fenntartható fejlődés

Fizika 9. évfolyam Témakörök Egyetemes tömegvonzás

Tartalmak A mesterséges égitestek szerepe az információk közvetítésében, az időjárás jelzésében

Teljesítmény és hatásfok

Az egyre nagyobb teljesítményű gépek hulladéktermelő hatása – lomtalanítás, veszélyes hulladékok

Hőtan

Hőtani alapjelenségek A víz hőtágulási viselkedésének hatása a vízi élővilágra és a kőzetekre A higany mérgező hatása Halmazállapot változások A globális felmelegedés és következményei – a sarki jég olvadása Csapadék a Föld légkörében Az utak sózásának hatása a növényekre

10. évfolyam Témakörök Elektrosztatika Egyenáramok Elektromos teljesítmény Rezgések, hullámok Atomfizika elemei

Tartalmak Elektromos alapjelenségek Az áramütéses balesetek és megelőzésük A nagyfeszültségű vezetékek élettani hatása az élőlényekre Galvánelem környezetszennyező hatása – veszélyes hulladékok, tölthető „elemek”, akkumulátorok Energiatakarékos fogyasztók használata A zaj, mint a környezetszennyezés egyik formája A fény szerepe a fotószintézisben - oxigéntermelés A napelem, mint megújuló energiaforrás és a kimerült elemek kezelése Az atombalesetek, tiszta energia A magfúziós erőmű előnye A világűr békés felhasználása. A világűr szennyezése 113

Ének – zene 9. évfolyam Témakörök

Tartalmak A kulturális sokféleség megőrzése Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból. Szórakoztató zene napjainkban

Matematika 9. évfolyam Témakörök Tartalmak Szöveges feladatok Területszámítás

10. évfolyam Témakörök Tartalmak Hasonlóság A valóság és modelljének viselkedése. A földrengés hatásai. Szögfüggvények Térképkészítés

11. évfolyam Témakörök Tartalmak Exponenciális függvények Vírusok (AIDS) terjedése. A sejtek osztódása Logaritmus A hang erősségének az élő szervezetre gyakorolt hatása

12. évfolyam Témakörök Kamatos kamat

Tartalmak Egy ország túlnépesedése, és annak veszélyei A dohányzásról való leszokás után hogyan növekszik a havi megtakarításunk

114

Rajz és vizuális kultúra 9. évfolyam Témakörök Képzőművészet, kifejezés

Vizuális kommunikáció Tárgy – és környezetkultúra

Tartalmak Leromlott környezettel, a természeti szépségekkel kapcsolatos életérzés megjelenítése Látványélmények színbeli – formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése Művészi természetábrázolás A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere Bikák terme a Lascaux – i barlangban, Szinyei Merse Pál: Majális Szobrászat Természettanulmányok Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése ( pl. ékszer)

10. évfolyam Témakörök Képzőművészet, kifejezés

Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra

Tartalmak Az építészet szerepe az emberi környezet formálásában Természeti és épített környezet kölcsönhatása. Bioépítészet, tájépítészet, világörökség Stonhenge, Nimes – vízvezeték, Kyotói – zen-kert, Versailles-palota franciakertje, Magyar barokk városkép (Eger) Vizuális nyelv. A táj erőforrásai és a hagyományos kultúra kapcsolata A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása. Népművészet Több generáció által használt tárgyak. A hagyományos tárgyi kultúra védelme.

Idegen nyelv 9 – 12. évfolyam Témakörök

Tartalmak Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem ( Környezetvédelmi kifejezések szótára, környezeti témájú írások eredeti nyelven, levelezés környezeti témákról más diákokkal, részvétel nemzetközi programokban

115

A kompetencia alapú oktatás bevezetése a HISZK Eötvös József Székhelyintézményben Melléklet Intézményünk a fenntartó sikeres TÁMOP 3.1.4. / 08/2 kódszámú pályázatának eredményeképpen a 2009/2010. tanévtől 6 tanulócsoportban bevezeti a kompetencia alapú oktatást. Indoklás: Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. E célok eléréséhez szükséges az oktatás olyan irányú átalakítása, melynek során a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A pályázat a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A fenti célok megvalósulását támogatják: - a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások – projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök bevezetése - szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása - oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciált oktatás - a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása – az IKTeszközökkel támogatott tanórák arányának növelése

A HISZK Eötvös József Székhelyintézményben a kompetencia alapú oktatás a következő kulcskompetencia-területek fejlesztését célozza: o o o

szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelvi (angol).

116

Vállalt feladatok: o

o

o

o

o

o o o o o

egy tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása („A modul”); egy tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása („A modul”); két tanuló csoportban, az „Idegen nyelvi” (angol) kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása („A modul”); két tanulócsoportban a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, nem teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása („B modul”), (földrajz és kémia tantárgy); tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban „Szövegértésszövegalkotás” kulcskompetencia terület/ magyar nyelv és irodalom tantárgy: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni. műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: Földünk és környezetünk két, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként két témahét megszervezése tanévenként egy moduláris oktatási program megszervezése tanévenként digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. Az érintett tanulócsoportok tanóráinak 25%-a IKT - eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.

117

Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelelő kompetenciaterületek, tevékenységek 2009/2010-es tanév: Osztály Kompetenciák, tevékenységek Évfolyam 9. a Matematika B (kémia) 9. b Matematika A 10. a Szövegértés-szövegalkotás A 10. b Matematika B (földrajz) 10. d Idegen nyelvi A (angol) 11. d Idegen nyelvi A (angol) 10. a Tantárgytömbösített oktatás (magyar nyelv és irodalom)

Tanulócsoportok száma 1 1 1 1 1 1 1

A program időtartama 2009-2015 2009-2015 2009-2015 2009-2015 2009-2015 2009-2015 2009-2015

10.

b

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (földünk és környezetünk)

1

2009-2015

9.

a,b

Háromhetes projekt megszervezése

2

2009-2015

d

Téma: Környezetvédelem, Természettudomány * Témahét megszervezése 2

2009-2015

b

Téma: Bűnügyi, Természettudomány * Moduláris oktatási program

2009-2015

10, 11.

10.

1

A kompetencia alapú oktatás a 2009/2010-es tanévtől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre, minden tanévben újabb tanulócsoportok bevonásával. * A projekt és a témahét témáinak megjelölése a 2009/2010-ben indult évfolyamok osztályaira vonatkoznak. A következő évfolyamok témáit a programban résztvevő szaktanárok munkacsoportja a megelőző tanév június 15-ig határozza meg.

118

módszerek, szervezési módok tantárgytömbösítés projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció

évfolyam 9 -

10 x x

11 -

12 -

x

-

-

-

-

x

x

-

-

x

x

-

x

x

x

119

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer, sikerkritériumok meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan. A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

évfolyam 10

kompetenciaterület szövegértés, szövegalkotás

9

matematikai, logika

10, 11

Idegen nyelvi (angol)

10

szövegértés, szövegalkotás

10

Földünk és környezetünk

9-12

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

9-12

új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

9-12

önálló intézményi innováció megvalósítása

9-12

szövegértés, szövegalkotás, matematikai, logika, Idegen nyelvi (angol) szövegértés, szövegalkotás, matematikai, logika, Idegen nyelvi (angol) szövegértés, szövegalkotás, matematikai, logika, Idegen nyelvi (angol) szövegértés, szövegalkotás, matematikai, logika, Idegen nyelvi (angol)

jó gyakorlatok átvétele

120

Sikerkritérium

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése Célok, indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (510-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

Implementáció éve 2009/ 2010 +

Fenntarthatóság 2010/ 2011 +

2011/ 2012 +

2012/ 2013 +

2013/ 2014 +

2014/ 2015 +

+

+

+

+

+

+

5

10

15

15

15

15

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

2

121

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere, az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása: IKT eszközhasználat tevékenységrendszere Információs és Kommunikációs Technológia IKT alapú eszközök

IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés, értékelés

szövegértés

matematikai logika

hang- és képközvetítés, szemléltető eszköz számítógép, projektor, multimédiás eszközök előadás, szemléltetés, prezentáció teszt

digitális tudástár, szemléltető eszköz számítógép, projektor, laptop előadás, szemléltetés, prezentáció teszt, digitális értékelés

választott kompetenciaterület hang- és képközvetítés, szemléltető eszköz számítógép, projektor, laptop előadás, szemléltetés, prezentáció teszt

Fogalmak magyarázata: Oktatási program, Programcsomag: A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Jellegzetes komponensei következők: 1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CDk stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb.. 5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését.

122

Tantárgytömbösített oktatás: a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább öt százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának, a 2011/2012 tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük. A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Eszközjegyzék A minimális eszközjegyzéken felüli a programcsomaghoz kapcsolódó eszközök jegyzéke: notebook multifunkciós készülék pendrive fényképezőgép DVD TV router szkenner

123

A kompetencia alapú oktatás bevezetése a HISZK Gregus Máté Tagintézményben Melléklet Intézményünk a fenntartó sikeres TÁMOP 3.1.4. / 08/2 kódszámú pályázatának eredményeképpen a 2009/2010. tanévtől 6 tanulócsoportban bevezeti a kompetencia alapú oktatást. Indoklás: Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. E célok eléréséhez szükséges az oktatás olyan irányú átalakítása, melynek során a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A pályázat a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A fenti célok megvalósulását támogatják: - a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások – projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök bevezetése - szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása - oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciált oktatás - a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása – az IKTeszközökkel támogatott tanórák arányának növelése

A HISZK Gregus Máté Tagintézményben a kompetencia alapú oktatás a következő kulcskompetencia-területek fejlesztését célozza: o o o

szövegértés-szövegalkotás, matematika, életpálya-építés.

124

Vállalt feladatok: o

o

o

o o

o

o o o o

egy tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; egy tanulócsoportban a „szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan tanórán kívüli foglalkozások szervezése irodalmi önképző formájában; két tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása két tanulócsoportban az életpálya-építés kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban „Szövegértésszövegalkotás” kulcskompetencia terület/ magyar nyelv és irodalom tantárgy: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni. műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: „Szövegértésszövegalkotás” kulcskompetencia terület/ magyar nyelv és irodalom műveltségterület; egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként két témahét megszervezése tanévenként egy moduláris oktatási program megszervezése tanévenként digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. Az érintett tanulócsoportok tanóráinak 25%-a IKT - eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.

125

Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelelő kompetenciaterületek, tevékenységek 2009/2010-es tanév: Osztály Kompetenciák, tevékenységek Évfolyam 9. a Matematika 9. b Szövegértés-szövegalkotás

Tanulócsoportok száma 2 1

A program időtartama 2009-2015 2009-2015

10. 9., 10. 9.

b c,a b

Szövegértés-szövegalkotás C modul 1 Életpálya-építés 2 Tantárgytömbösített oktatás (magyar nyelv 1 és irodalom)

2009-2015 2009-2015 2009-2015

9.

b

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (magyar nyelv és irodalom)

1

2009-2015

9.

a,b,c

Háromhetes projekt megszervezése

3

2009-2015

a,b,c

Téma: A víz Témahét megszervezése

3

2009-2015

1

2009-2015

9.

10.

a

Téma: Csak egy Földünk van* Moduláris oktatási program ( életpálya-építés)

A kompetencia alapú oktatás a 2009/2010-es tanévtől, felmenő rendszerben kerül bevezetésre, minden tanévben újabb tanulócsoportok bevonásával. * A projekt és a témahét témáinak megjelölése a 9. évfolyamra vonatkozik. A következő évfolyamok témáit a programban résztvevő szaktanárok munkacsoportja a megelőző tanév június 15-ig határozza meg.

126

módszerek, szervezési módok tantárgytömbösítés projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció

é v f o l y am 2009/2010. tanév 9 10 11 12 x x x

x

x x

x

x

127

A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer, sikerkritériumok meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan.

A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

évfolyam 9.

kompetenciaterület szövegértés, szövegalkotás

9.

matematikai, logika

9.,10.

életpálya építés

9.

szövegértés, szövegalkotás

9.

szövegértés, szövegalkotás

9-10.

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

9-10.

új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

9-10.

önálló intézményi innováció megvalósítása

9-10.

szövegértés, szövegalkotás matematikai, logika életpálya építés szövegértés, szövegalkotás matematikai, logika életpálya építés szövegértés, szövegalkotás matematikai, logika életpálya építés szövegértés, szövegalkotás matematikai, logika életpálya építés

jó gyakorlatok átvétele

128

Sikerkritérium

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése Célok, indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (510-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

Implementáció éve 2009/ 2010 +

Fenntarthatóság 2010/ 2011 +

2011/ 2012 +

2012/ 2013 +

2013/ 2014 +

2014/ 2015 +

+

+

+

+

+

+

5

10

15

15

15

15

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

2

129

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere, az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása: IKT eszközhasználat tevékenységrendszere Információs és Kommunikációs Technológia IKT alapú eszközök

IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés ,értékelés

szövegértés

matematikai logika

életpálya-építés

hang- és képközvetítés, szemléltető eszköz számítógép, projektor, multimédiás eszközök előadás, szemléltetés, prezentáció teszt

digitális tudástár, szemléltető eszköz

hang- és képközvetítés,

számítógép, projektor, laptop

számítógép, projektor, laptop

előadás, szemléltetés, prezentáció teszt, digitális értékelés

digitális projekt elégedettségi kérdőív

Fogalmak magyarázata: Oktatási program, Programcsomag: A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Jellegzetes komponensei következők: 1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CDk stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettő kombinációi: szoftverek stb.. 5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését.

130

Tantárgytömbösített oktatás: a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább öt százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának, a 2011/2012 tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük. A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok.

Eszközjegyzék A minimális eszközjegyzéken felüli a programcsomaghoz kapcsolódó eszközök jegyzéke: számítógép laptop digitális tábla multifunkcionális fénymásoló PenDrive fényképezőgép router HI-FI TV

131