ÚJBUDAI SPECIÁLIS SZAKISKOLA NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készítette:
Kapja:
A Budai Speciális Szakiskola Nevelőtestülete (2004) Módosította (2007) Az Újbudai Speciális Szakiskola Nevelőtestülete 1119 Budapest Leiningen u. 27-35. Tel.: 371-0782
Újbuda Önkormányzatának Képviselő testületre 1113 Budapest Bocskai út 39-41.
1.
Iskolai adatlap
1.1.
Intézményi adatok:
Az intézmény neve: Budai Speciális Szakiskola Az intézmény vezetője: Palánczné Németh Zsuzsanna Székhelye:
1119 Budapest, Leiningen u. 27-35.
Telefon: 371-0782, fax: 371-0783 Fenntartó: Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Működési terület: Budapest XI. kerület, Budapest, Pest megye Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként működő költségvetési szervezet Gazdálkodása: részben önálló költségvetési szervezet.
1.2.
Alaptevékenység: nappali rendszerű képzés
a, 9-10. osztály iskolai oktatása, tanulásukban akadályozott tanulók számára, b, munkába állásra és életkezdésre felkészítő osztály, 2 évfolyammal c, szakiskolai szakképzés az OKJ szerint Speciális szakiskolai (sajátos nevelési igényű) tanulók számára Alapító okirat száma, kelte: 85/2004/XI. ÖK/III.18/ Létrehozva: 150-998/1973. Fővárosi Tanács VB Művelődési Főosztály rendelete alapján, a 22. 153/1973. szám alatt a XI. ker. Tanácsának Végrehajtó Bizottsága /1973.05.02./
2
1.2.1. Az iskolánk szervezeti felépítése
1.
Igazgató
1.1.1. Igazgatóhelyettes (2) 1.1.2. Gyakorlati oktatás vezető 1.1.3. Gyakorlati oktatás vezető helyettes 1.1.4. Nevelőtestület 1.1.4.1.Munkaközösség-vezető 1.1.4.2.Osztályfőnökök 1.1.4.3.Tanárok 1.1.4.4.Szakoktatók 1.1.4.5.Tanulószobás tanár (2) 1.1.5. Az iskola többi dolgozói 1.1.5.1.Portás 2 1.1.5.2.Ügyviteli dolgozó (3) 1.1.5.3.Konyhai alkalmazott (2) 1.1.5.4.Takarítók (8) 1.1.5.5.Egyéb alkalmazott: 11 1.1.6. Megbízott felelősök 1.1.6.1.Gyermekvédelmi felelős (0,5) 1.1.6.2.Munka- és tűzvédelmi felelős (1) 1.1.6.3.Könyvtáros (1) 1.1.7. Tanulók 1.1.7.1.
Tanulócsoportok
3
1.3 Iskola története, helyzetelemzés Iskolánk sajátos helyzetű iskola, mely abban tér el a többi szakképzést végző iskolától, hogy sajátos nevelési igényű, tanulásukban akadályozott /enyhe értelmi fogyatékos/ gyermekeket nevel és oktat. A közoktatásról szóló 2003. évi LXI. Tv. Módosításában is tanulóinkat megilleti: „a különös gondozáshoz,
a
rehabilitációs
célú
foglalkoztatáshoz
való
jog”.
Ennek
egyenes
következménye, hogy az igazgatónak a rábízott erőforrásokkal az átlagosnál sokkal jobban kell tudni gazdálkodni. Az erőforrások létező, működő és a „létezhető” ágait kell közös törzsbe oltani azért, hogy az iskola működjön, fejlődjön és az EU oktatást megközelítse, majd elérje. 1.3.1 Mi történt a múltban… Az 1973/74-es tanévben indult be az ipari és mezőgazdasági továbbképző tagozat két tanulócsoporttal. Lakatos, esztergályos és marós betanított munkás képzésére a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára tanműhelyt, az elméleti oktatást szolgáló tantermet és annak berendezését is biztosította az ott tanuló gyermekek számára. Az igényeket és lehetőségeket felmérve a következő években hasonló jó feltételekkel kötöttünk új szerződéseket új gyárakkal /Kábel, Zománchuzal, Csokoládégyár/. Így bővült a választható szakmák köre zománchuzalkészítő, festő-mázoló, kőműves, asztalos, kertész, édesipari termékgyártó területekre, korlátozottan lehetőség nyílt az ügyesebbeknek üzemi adminisztrátor képzésre is. A „továbbképző tagozat” elnevezést 1985-től a Speciális Szakiskola névre változott. Az 1980-as évek végén a gazdasági helyzet okozta a változások nagy visszaesést idéztek elő a Speciális Szakiskola életében. A munkahelyek egymás után bontották fel szerződésüket. 1990-ben a Speciális Szakiskola a Budapest XI. Fehérvári út 188. sz. alá költözött önálló épületbe. 1995-ben kaptunk még egy épületet a Szalóki u. 53-ban. 1999. 09. 01-től egy harmadik helyen is működtünk /VSZM/ 2000. 07. 01-től új helyünk lett a Leiningen utca 27-35-ben. Tanulóink létszáma növekvő tendenciát mutat, ellentétben a többi középfokú intézmények létszámával. A 2000-ben 28 tanulócsoportból 2001-ben 32 tanulócsoport lett. Folyamatos fejlődés tapasztalható iskolánk életében. 4
1.3.2 Jelenlegi folyamatok A nevelőtestületünkben nagy áldozatokat kell vállalnia azért, hogy Budapest és Pest megyében élő hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulásukban akadályozott /enyhe értelmi fogyatékos/ tanulóknak piacorientált szakmát, megfelelő elhelyezkedést és a munka világába való beilleszkedést és a munka világába való beilleszkedést biztosítani tudjuk. Ezeket a feladatokat csak olyan elkötelezett és empátiával rendelkező gyógypedagógusok képesek maradéktalanul végrehajtani, akik a szakmájukat szertik és gyermekeink gondjait maradéktalanul képesek felvállalni. Vagyis az alkotó vezetőnek feladata, hogy a köréje, melléje rendelt erőforrásokat maradéktalanul kihasználja és az intézmény szolgálatába állítsa. Örökké törekedjen a jobbra, szebbre, többre és az erőforrás felhasználásában objetiválódjon. Képes legyen az erőforrások utánpótlására, szükség szerinti átcsoportosításra, hisz a vezetői munka eredményessége az erőforrások hatékony működtetésétől függ. Az erőforrás a vezetői munkavégzés feltételrendszere. A vezetés lényeg az erőforrás felhasználásában objetiválódik. Az igazgató feladata a munka szervezése során mindig szem előtt tartani, hogy mindenki olyan és annyi feladatot kapjon és végezzen el, amire, és amennyire a legjobban képes. Az igazgató egyszemélyi felelős, de az elvégzendő feladatok megfelelően feloszthatók. Ehhez megfelelő szervezetet kell létrehozni, ahol mindenki pontosan tudja a feladatait, kötelességeit, jogait.
5
NEVELÉSI PROGRAM
6
„A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek szavakkal összecsengjenek” (Seneca) 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ELJÁRÁSAI Az iskola képzési rendje, szerkezete:
-
9-10 évfolyam
-
Munkába állásra és életkezdésre felkészítő osztály két évfolyammal
-
szakképző évfolyamok
A diákok Összetételük, az oktatási specialitásuk, a szakmák sokasága differenciált vezetői technikát igényel. Fontos, hogy a körülmények adta helyzetben is az iskolában tanuló gyermekek otthon érezzék magukat, életterük központi helyévé váljék. Az igazgató személye, vezetői hatalma meghatározza az intézmény fegyelmi, tanulmányi arculatát, a légkört, a hangnemet. A diákok partnerekké kell, hogy váljanak az iskola céljának megvalósításában. Itt még sok-sok feladat vár az iskolánkban valamennyiünkre. Le kell küzdeni a negatív tényezők hatásait. 2.1. Az iskola pedagógiai alapelvei - a törésmentes oktatás biztosítása az újabbnál újabb kihívások esetén, - az eddig elért, megszerzett értékeink és eredményeink megtartása, gyarapítása, - nevelési-oktatási színvonal még magasabb szintre való fejlesztése, - harmonikus személyiség fejlesztés /testi-lelki/ - megfelelni a szakmai, társadalmi és gazdasági kihívásoknak, a „jövőnek” /hazához való kötődés, környezetünk védelme/ - a fenntartó, a szülők, a tanulók és a társadalmi környezet megelégedésére végezni munkánkat, - hagyományainkat megőrizve és továbbfejlesztve működtetni az intézményt, - tehetséggondozás 7
2.2.
Célkitűzés
A speciális szakiskola célja, hogy a gyógypedagógiai alapfokú nevelőoktató munka eredményeire támaszkodva az üzemmel, vállalattal együttműködve nyújtson differenciált segítséget a szakmatanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészüléshez, ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy társadalmunk rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak. A speciális szakiskola a központi idegrendszert, valamint az érzékszerveket ért károsodás következtében eltérő fejlődésű – az érvényben lévő jogszabályok alapján az alapfokon már áthelyezett és az alapfokú iskolát elvégzett – fiatalokat nevelő középfokú nevelési-oktatási intézmény. A speciális szakiskola általános társadalmi funkciója, hogy a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára biztosítsa az alapfokú iskolában közismereti műveltség elmélyítését, szakképzését társadalmilag hasznos munkavégzésre való felkészítését. A speciális szakiskola olyan szakmai képzést nyújtó nevelőiskola, amelynek feladata az egész személyiség, a fizikai teljesítőképesség fejlesztése és az értelmes munka szeretetére nevelés. A speciális szakiskola átfogja és befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét: a szakmatanulást, a közösségi-közéleti tevékenységet, a szabadidő eltöltését. Mindez megköveteli az iskola nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak szélesítését, a munkahelyen és az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását. Európai szintű iskola Hatékony oktatás Emberközponti iskola Gyermekcentrikus iskola Különös gondozás Rehabilitáció Rehabilitációs nevelésünk célja a tanulók szocializációja. Végcél az eredményes társadalmi integráció.
8
Az intézményi nevelő-oktatómunka fő feladatai:
2.3. -
nyújtson minden tanulónak korszerű szakmai alapműveltséget, amely elősegíti a minél teljesebb kibontakozását,
-
tartsa szinten és mélyítse el az alapfokon megszerzett műveltségi anyagot,
-
nevelje ki a tanulókban a munkafegyelmet és a közösségi magatartást,
-
pályaválasztását
-
tegye képessé a tanulókat a munka esztétikumának felismerésére, a rendezett munkahelyi környezet megteremtésére és megóvására,
-
munkabíró, egészséges, edzett fiatalokat neveljen,
-
mindezzel tegye képessé a tanulókat a szakképesítés megszerzésére.
Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése az 1997. évben kiadott 23/1997/VI.4. M.K.M. rendelet módosításai, irányelvei alapján a szellemi és fizikai terhelhetőségüknek figyelembevételével: -
korszerű és tudományos alapokon nyugvó, továbbfejleszthető ismeret és szakmai tananyagok közvetítése,
-
képessé tenni őket az értékek meg-, felismerése és azok befogadására,
-
kialakítani bennük egymás másságainak elfogadását és a társadalomba való beilleszkedés módját,
-
a 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatásban részesíteni tanulóinkat, felkészíteni őket az alapműveltségi vizsgatétekre, egyénileg képességeik szerint,
-
előkészíteni őket az OKJ-ban szereplő szakmák elsajátítására, a szükséges szakmai vizsgákra,
-
felkészíteni a szakképzésből kimaradó tanulókat a társadalmi beilleszkedésre, a munkavállalásra és az életkezdésre,
-
folyamatosan gondoskodni védelmükről, az ártalmak kivédéséről, a folyamatos prevencióról,
-
segíteni a szülőket az önkormányzattal együttműködve – gyermekük iskoláztatási
problémáinak megoldásában és a védett munkahelyek létesítésével. 2.4. További feladataink Az anyanyelvi nevelés, a kommunikációs képességek fejlesztése, beszélgetések, szituációs játékok során. A mindennapos testedzés biztosítása. 9
Nyelvoktatási lehetőség biztosítása az érdeklődő tanulóknak. Alapvető számítástechnikai ismeretek, kellő gyakorlási lehetőségek biztosítása. -
Környezeti nevelés
-
Egészségnevelés.
Fejleszteni kívánjuk tanulóink viselkedéskultúráját, a társadalmi beilleszkedésük módjait, megerősíteni és alkalmazni a megszerzett ismereteket. Fejleszteni
és
érvényesíteni
kívánjuk
a
tanulói
önállóságot,
tevékenységek,
tevékenykedtetések során keresztül. Gyakoroltatni, tudatosítani az önálló életvezetési technikát. 2.5. Speciális módszerek és eljárások
-
Biztosítsa, hogy a nevelés minden egyes fiatal esetében szerves folytatása legyen a megelőző intézményes és családi nevelésnek. Szükség szerint differenciált fejlesztéssel és egyéni korrekcióval segítse az eltérő egyéni sajátosságokból eredő hátrányok kiegyenlítését /habilitáció-rehabilitáció/.
-
Vegye figyelembe, hogy a károsodás következményei a tanulók személyiségében a sokoldalú szakmai és korrekciós fejlesztéssel jelentősen ellensúlyozhatók. Kísérje figyelemmel a tanulók fejlődését a szakmai nevelés egész ideje alatt.
-
Minden rendelkezésére álló eszközzel segítse elő, hogy a szakmai képzés ideje alatt lehetőleg valamennyi tanuló eredményesen befejezze az iskolát.
-
Valósítson meg konkrét gyógypedagógiai tevékenységet: a közismereti tantárgyak gyógypedagógus által történő tanításával, az egyéni korrekció gyógypedagógus által történő végeztetésével, valamint a tanítási időn és a tanműhelyekben, vagy iskolán kívüli közösségi élet, a kulturális és sporttevékenység gyógypedagógiai tanár által történő irányításával.
-
Az épen maradt és sérült funkciók fejlesztése.
-
A terápiás személyiségfejlesztés. (OFFICINA BONA program)
-
Nevelési tréningek
-
Csoportbontás
-
Egyéni foglalkozási forma
10
2.5.1. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Közvetett módszerek
- a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása, - hagyományok kialakítása - követelmények - ellenőrzés - ösztönzés 2. Magatartási - elbeszélés - a nevelő részvétele a tanulói közösség modellek tények és jelenségek tevékenyégében bemutatása, bemutatása - a követendő egyéni és csoportos közvetítése - műalkotások bemutatása minták kiemelése a közösségi életből a nevelő személyes - szituációs játékok példamutatása 2. Tudatosítás - magyarázat, beszélgetés - felvilágosítás a betartandó 3. (meggyőződés - a tanulók önálló elemző magatartási normákról kialakítása munkája - vita 3.
- követelmények - gyakoroltatás - segítségadás - ösztönzés
A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Iskolánk feladata speciális tevékenység. A fogyatékos gyermekre irányul, akinek fejlődés menete, személyiség szerkezete eltér a normálistól s ezért fejlesztésük sérülés specifikus feladatokat igényel. A sérült személyiség fejlesztésének folyamatában a sérült funkciókat is korrigálni kell. -
az érzékelést,
-
észlelést,
-
figyelmet,
-
emlékezetet
-
képzeletet,
-
gondolkodási műveleteket,
-
érzelmi – akarati életet,
-
motivációt,
-
magatartást,
-
cselekvést,
-
analízist – szintézist.
11
A sérült személyiség fejlesztését egységes folyamatként értelmezzük, nemcsak a sérült funkciót, hanem a gyermek egész személyiségét fejlesztjük. Célunk, hogy a sérült funkciókat a jól bevált gyógypedagógiai speciális nevelési és oktatási módszerekkel olyan szintre fejlesztjük, hogy a gyermekből, a társadalmi elvárásoknak megfelelő ember váljék. Fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógiai programban érvényesüljön a gyermek sokirányú fejlesztése. A személyiségfejlesztés nem határolható el a sérült gyermek más funkcióitól. A fejlesztés tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon folyik. Tanórán fejlesztési célok: - önismeret, önértékelés, akaraterő fejlesztése, empátiás érzék fejlesztése, felelősségvállalás. Módszerek: - szenzomotoros tréning - konduktív mozgásnevelés - kommunikációs oktatás Tanórán kívül: - szakkörök, - konduktív mozgásnevelés, - gyógy-testnevelés, - ének-zene, - irodalmi szakkör, - fejlesztő matematika 3.3. A közösségfejlesztés A közösségfejlesztés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes iskolai közösségeknek, pedagógusoknak, mint közösségfejlesztőknek. Bátorító, ösztönző, informáló munkájuk segítheti, kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi formákat, erőforrásokat. A közösségfejlesztés a pedagógiai program egyik célkategóriája. Kiemelt feladatok -
a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében, 12
-
aktív, dinamikus kapcsolatot teremteni az egyén és a társadalom között,
-
olyan fiatalokat nevelni, akik az információs környezetben jól eligazodnak, s azt kritikai módon használják,
-
harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel.
Fő fejlesztési irányok, feladatok, tevékenységi formák. Nyitottság, tolerancia A tanulók legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások, a másság iránt, tolerálják és becsüljék ezeket. Környezetvédelem Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a környezeti értékek megőrzésébe, gyarapításába. Kommunikációs kultúra - önálló ismeretszerzés fejlesztése - ki kell fejlesztenünk a tanulókban a vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit (véleményformálás, érvelés, párbeszéd, vitakultúra) 3.3.1. Tanulóink fejlődésének fejlesztésének életkori szakaszai: A pubertás kor /12-16 év/ Jellemző jegyek: önmegismerés, önállósulási törekvés, véleményalkotás, Pályaválasztás Postpubertás kor /17-20 év/ Jellemző jegyek: értékrend, kommunikáció, fizikai munka, döntési képesség, társadalmi aktivitás Személyiség fejlődésük változatos, függ attól, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességet mutatnak. Tanulási folyamatukban megfigyelhető a -
téri tájékozódás
-
finom motorika
-
figyelem koncentráció
-
bonyolultabb gondolkodási folyamatok 13
-
kommunikáció
-
a szociális alkalmazkodás
Továbbfejlesztések valósíthatók meg rehabilitációs foglalkozásokon is. Eredmény a nevelés és oktatás egységével érhető el. Tanórán kívüli személyiségfejlesztő foglalkozások. -
szakkörök
-
sportfoglalkozások
-
diáksportkör
-
erdei iskola
-
kirándulások
-
külföldi utak
-
könyvtár
-
táborok
-
hittan
-
múzeum látogatások
3.4. A személyiség- és közösségfejlesztés megvalósításának tevékenységi formái, szervezeti keretei A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. 3.4.1. Tanórán kívüli lehetőségek: - diákokkal való egyéni foglalkozások /versenyre felkészítés, versenyeken való részvétel/ - kirándulások 3.5. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tevékenységek, iskolai hagyományok 3.5.1. Hagyományok: Házi versenyek (tantárgyi-, szakmai-, kulturális és sport) Országos versenyeken való részvétel.
14
3.5.1.2. Egyéb hagyományok - szavalóverseny április 11. - kirándulások - farsangi bál, - ballagás - mikuláskor, karácsonykor ajándékozás - nyári táborok (alkalmi táborok) - külföldi kapcsolatok ápolása, folyamatos csere program. - a Föld napja - A Kihívás napja - Kerületi nap 3.5.2. Könyvtár
4.
Beilleszkedési és magatartási zavarok
Manapság egyre nő az érzelmileg sérült, neurotikus, beilleszkedési zavarokkal küzdő inadaptált gyermekek száma. Ez a tény mind az általános iskolai, mind a speciális iskolába járó tanulókra vonatkozik. Iskolánkba értelmileg különböző súlyosságban sérült tanulók járnak. Márpedig az oligofrén egyén semmiképpen sem azonosítható az ép gyermekkel. Közöttük ugyanúgy találkozhatunk legkülönfélébb jellegű gyermekekkel, mint az épek között, csakhogy ezeket a jellegbeli különlegességeket az értelmi fogyatékosság ténye módosítja. Míg az ép gyermek személyiségét a harmonikus fejlődés jellemzi, addig a sérült egyén személyisége diszharmonikus. Nemcsak izoláltan az intellektus defektusáról van szó, hanem messze túl az értelmi funkciók zavarán, az egész személyiség sérüléséről is.
4.1.
A beilleszkedési és magatartási zavar definíciója
A beilleszkedési és magatartási zavaros gyermekek azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól és az adott korban megkívánható, helyes magatartástól és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés is szolgál. Használatos a: beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, nehezen nevelhetőség, inadaptált magatartás, érzelmi zavar, stb.
15
4.2. A beilleszkedési és magatartási zavarok okai A fogyatékos személyisége /genetikai okok pl.: kromoszóma eltérés, genetikailag determinált kedvezőtlen alkat, stb./ A fogyatékosság súlyossága nem feltétlenül koreláll a személyiség zavarral. A szomatikus jegyek gyakran utalnak a sérülést létrehozó genetikai okokra /pl. Down kór/ és ezzel együtt a velejáró személyiség károsodásra is. Aktuális környezeti tényezők Család A személyiség fejlődésében 0-6-7 évig a családi környezetnek van domináló hatása. Leggyakoribb okok: kényeztetés, túlzott szigor, nem kívánt gyermek, diszharmonikus családi légkör, csonka család, szülők negatív személyiségvonásai, a gyermek önállósági vágyának elnyomása, negatív szociokulturális háttér, stb. 4.3.A beilleszkedési és magatartási zavarok megjelenési formái, jellegzetességei, tünetei Idegesség, figyelmetlenség, alvási zavarok, anuresis, defekáció, hibás automatizmusok /ticek/, beszédzavarok, étvágytalanság, hisztéria, félénkség, gátoltság, agresszió, csekély teherbíró képesség, fejfájás, dac, csökkentértékűségi érzés, túlértékelés, szemtelen magatartás, regresszió, csökkent frusztráció tűrés, hyperaktivitás, kleptománia, stb. A beilleszkedési és magatartási elvárások többnyire alkalmazkodnak a fogyatékosság minőségéhez és súlyosságához. A súlyosabb fogyatékosok között több problematikus gyermek van, mint a kevésbé súlyosak között, mivel a társadalmi elvárások alkalmazkodnak a sérülés mértékéhez. Az enyhe fokban értelmi sérültek, akikkel szemben maradéktalanul elvárjuk az épek társadalmába való beilleszkedésüket – nehéz helyzetbe kerülnek. Mint már említettük az értelmi sérülés gyakran párosulhat személyiség károsodással, így az enyhe fokban értelmi sérültek akaratuktól függetlenül nem tudnak megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Az
oktatás
fontosságát
figyelembe
véve
még
több
energiát
kéne
fordítani
a
személyiségfejlesztésre és az utógondozásra is. Javasolnánk egy utógondozói hálózat kiépítését, amennyiben a törvény biztosítani fogja.
16
4.4. Fejlesztési terápiák Ha a károsodások felismerése minél korábban megtörténik s a szakszerű gondozás, fejlesztés, nevelés azonnal megkezdődik, a személyiség sérülése a károsodás súlyossági fokától függően megelőzhető, enyhíthető, de legalábbis nagymértékben kedvezően befolyásolható. 4.5. Osztálykereten belül Fejlesztési célok: önismeret, önértékelés, akaraterő fejlesztése, frusztráció tűrés, közösségi viselkedés, empátiás érzék fejlesztése stb. Módszerek: -
pozitív tulajdonságokra építés
-
dicséret, ösztönzés, jutalmazás
-
egyéni bánásmód
-
differenciált oktatás
-
kapcsolattartás a családdal
4.6. Osztálykereten kívül Az osztálykeretekben meg nem oldható problémákban segítséget nyújt: -
iskola pszichológus (egyéni és családterápia)
-
logopédiai szakszolgálat – a beszédhibák kezelése mellett a másodlagos
-
sérülések megelőzésében, csökkentésében segít
-
szakkörök
-
egyéni foglalkozások – gyógyúszás, gyógylovaglás, szenzoros integrációs tréning, „duci” torna, stb.
-
orvosi kezelés, terápia
4.7. Speciális tevékenységei: -
nyomon követése a tanulónak ifjúságvédelmi felelős révén
-
megfelelő érzelmi kapcsolatok kialakítása
-
önismeret fejlesztése (milyen vagyok)
-
önvizsgálat kialakítása
-
társismeret, kapcsolatfejlesztése
-
lelki egészség helyreállítása
-
beilleszkedés, énvédelem kialakítása
-
iskolán kívüli tevékenységbe a tanuló bevonása 17
-
kulturális programokba való mozgósítás
-
üdültetésük
5.
A tehetség, képesség kibontakozását segítő képesség, tevékenység
Az intézményi céloknak való megfelelés: Iskolánkban – jellegéből adódóan – különleges problémákkal küszködő gyermekeket oktatunk. Tanulóink nagy része tanulási nehézségekkel küzd, túlmozgásos vagy éppen túlságosan visszahúzódó, érzelmileg és intellektuálisan is elmaradnak ép társaikból, sok esetben testi rendellenességekkel küzdenek. Az ilyen jellegű rendellenességekben szenvedő gyermekek esetében a környezetből érkező információ felvétele illetve annak feldolgozása nehézségekbe ütközik, következésképp a gyermekek elképzelése környezetükről sokszor torzul. A környezeti ingerek pontatlan felfogása miatt fogyatékos tanulóink önértékelése rendkívül alacsony. Hiányosságaik az iskolán kívüli, teljesítményt nem kívánó helyzetekben is megmutatkoznak. Tanulóinknak még ép társaiknál is nagyobb szükségük van olyan tevékenységek gyakorlására, mely felkelti érdeklődésüket, amely iránt fogékonyak, amikor olyasmit tehetnek, amire méltán büszkék, ami kiváltja a környezet elismerését.
5.1.
A tehetséggondozás formája:
Iskolánkban az oktatás kiscsoportos jellegű, így a nevelők részéről a gyermek több megbecsülést, figyelmet, elismerést, segítséget kap. Ez az oktatási forma lehetőséget nyújt az egyéni problémák feltárása mellett a fejlettebb vagy talán kiemelkedően fejlett képességek felismerésére is. Iskolánkban külön kell választanunk a valódi tehetség kiszűrését, gondozását, illetve ami gyakoribb, a közepesen (vagy jobban) fejlett képességek felismerését, továbbfejlesztését. Intézményünkben éppen ezért számos szakkör működik, mely a vizuális, manuális, mozgásos területeket érinti. Fontosnak tartjuk a verbalitás fejlesztését. Tanulóink esetében az időben felismert képességek továbbfejlesztése pályaválasztásukat segíti. Tehát a szakköri munka a személyiség kibontakoztatását túl gyermekeink továbbtanulásában is jelentős szerepet játszik. A tehetséges gyermek szűrése, az időkeret meghatározása: 18
Az iskolában dolgozó pedagógusok jól ismerik tanítványaikat, azok testi, szellemi és pszichés fejlettségét, érdeklődési körét. A gyermekek kiválasztását és a megfelelős szakkörre irányítását az osztálytanítók a szakkörvezetőkkel együttműködve végzik. Szakköreinken természetesen a kevésbé tehetséges, de nagyon érdekelődő gyermekek is részt vehetnek. Iskolánkban a szakkörvezető tanárok minden érdeklődő gyermek számára megadják a lehetőséget, hogy egy új, nekik tetsző tevékenységben vehessenek részt. Az igazán tehetséges gyermekek motiválása, külön fejlesztése, megfelelő mértékű terhelése a szakkörvezető feladata. Szakköreink heti 3 vagy 3 x 1 órában működnek. Az időtartamot a tevékenység jellege és tanulóink terhelhetősége határozza meg. A működtetéshez szükséges feltételek meghatározása:
5.2.
Az iskola minden szakköre szaktanteremben működik, a működtetéshez minimálisan szükséges eszközökkel az iskola rendelkezik, illetve folyamatosan fejleszti eszköztárát: -
ének-zene: hangszerek, CD-k, műsoros kazetták
-
irodalom: irodalmi művek, művészeti CD-k, videofilmek
A felhasználandó anyagok beszerzése (papír, textil, fonal, anyag, máz, faanyagok, fémek, festékek, ragasztó stb.) egyszerre nagyobb mennyiségben tanévkezdéskor történik, sokszor a tanév során is szükség van ezek pótlását. A képességfejlesztésre és tehetséggondozásra a szakkörökön kívül a tanórák is lehetőséget adnak és jelentős részt vállal ebben a tanulószoba is sport, kulturális és technikai foglalkozások keretében. Gyermekeink szakkörökön, illetve kiscsoportos fejlesztésen való sikeres részvételének feltételei: -
a gyermek számára legmegfelelőbb foglalkozás kiválasztása
-
motiváció
-
oldott légkör, mely segíti a gátlásos tanulók kibontakozását is
-
bizalom
-
fokozatosság elvének érvényesítése a foglalkozásokon
-
egyéni fejlesztés
-
szabadság, mely segíti a gyermek kreatív fantáziájának kibontakozását
-
megfelelő eszközök
-
az egyéni fejlesztés tudatos tervezése
19
Szakkörök:
5.3. -
informatika
-
- film klub
-
kézműves
-
PC
-
zene-bona
-
egészségőr
-
természetjáró
-
sport
-
mozgásnevelés
-
fejlesztő matematika
-
virágkötő
-
környezetvédelem Házi versenyekkel kell segíteni a tehetséggondozást
5.4.
Házi versenyeket rendezünk: -
Egészségnevelési verseny
-
matematika, vers és prózamondó, rajz, origami
-
informatika verseny
-
„éljünk egészségesebb és tisztább környezetben” vetélkedő
-
Kerület napja (környezetvédelmi nevelés)
6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek neveltségi szintje, a családok anyagi helyzete, kultúrája, összetétele különböző. Fogyatékossága miatt alapvetően minden tanuló veszélyeztetett. A munkanélküliség, a létbizonytalanság, az elszegényedés, a meglévő javak felélése sok-sok problémát okoz. Mindezekből következik, hogy az érzelmi és anyagi veszélyeztetettség is társul a meglévőkhöz. Alapjelenség – bizonyára mindenhol -, hogy a gyermekek délután, este az utcán csellengenek, heccből, balhéba is keverednek. Minden különösen veszélyes tanulóinkra. Ebből következő folyamatos gyermekvédelmi feladataink az 1997. évi XXXI. Törvény értelmében: - év eleji helyzetfelmérés, prevencióként, jelzések a 40 §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgálatnál, 20
- halmozottan hátrányos helyzetű tanulók figyelése, iskolai munkájának segítése, tanszerekkel, tankönyvvel való ellátása, ingyenes étkeztetése, segélyezése, - családlátogatások, - kapcsolatok tartása az illetékes önkormányzatokkal a tanulók jogainak védelméért, Az ifjúságvédelmi munkát 1 fő pedagógus látja el a törvény rendelkezéseinek megfelelően. -
a törvényben megfogalmazott gyermeki jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése
-
érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakítása a 35 § alapján
-
étkezési térítési díjak, kedvezmények biztosítása. A gyermekvédelmi munka
6.1.
Kiemelt feladata, hogy az iskolába járó, tanulásukban akadályozott gyerekek rendszeresen iskolája járjanak, legalább a tankötelezettség végéig. Továbbá a felső osztályokba járók megszerezzék a betanított, vagy szakmunkás bizonyítványt, és a lemorzsolódás, a lehető legkisebb legyen. A fokozott figyelmet indokolja, hogy ez az a korosztály, mely hamar elkallódik a helyes értékrend hiánya miatt, a szülők már nem képesek kézbentartani gyermekük nevelését. A munka folyamatos, melyben az egyes feladatok kiemelt hangsúlyt kapnak egy-egy időszakban. Az iskola huszonnyolc osztállyal, 346 gyerekkel működik. A szülők 90 %-a fizikai munkás, és egyre nagyobb a munkanélküliek száma, ami jól érzékelhető a rendszeres nevelési támogatás, segélyek, és étkezési térítések támogatásánál. Minden osztályban felmérésre került a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma, és a gyermekekkel kapcsolatos teendők. A gyermekek rendszeres iskolába járása, a problémák megelőzése, megoldása érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk az: -
Önkormányzat Gyermekvédelmi Osztályával,
-
A Nevelési Tanácsadóval,
-
Családsegítő Központtal,
-
Gyermekjóléti Szolgálattal
Az új esetek nyilvántartásba kerülnek, és egész évben figyelemmel kísérjük, amennyiben nem tudunk az iskola keretein belül megoldást találni, külső segítséget veszünk igénybe.
21
A gyermekvédelmi feladatok hónapokra lebontva
6.2.
Szeptember Az iskola gyermekanyagának egyeztetése, veszélyeztetett és problémás gyerekek felmérése. A tanköteles korú tanulók felszólítása rendszeres iskolába járásra. Kapcsolatfelvétel a -
Gyermekjóléti Szolgálattal,
-
Családsegítő Központtal,
-
Nevelési Tanácsadóval,
-
Önkormányzat Gyermekvédelmi Osztályával.
Október Szociális juttatások felmérése egyéni igények alapján. Aktuális problémák megoldása, személyiséglapok kitöltése.
November-december-január Az elvégzett feladatok, tapasztalatok folyamatos értékelése, elemzése. A fokozott tanulási nehézségekkel küzdőket tanulószobára javasolni. A szülők meggyőzése a tanulás fontosságáról – gyermekük személyes érintettségével. Február A személyiséglapon feltüntetett gyermekek problémáinak felülvizsgálata – további intézkedések megtétele. A súlyos problémás eseteknél azonnali segítségnyújtás. Március-április Az éves beszámoló elkészítése. Statisztika készítése a tanév folyamán elvégzett vagy függőben lévő esetekről. A munkatervben szereplő feladatok értékelése, összegzése. A felmerülő újabb aktuális problémák megoldása. A tanköteles tanulók névsorának nyilvántartása. 7. Tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A K.O.T. 52. § 5/6c pontjában meghatározott: - egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs (rehabilitációs) tanórai foglalkozások.
22
Iskolánkba olyan gyerekek kerülnek, akiknél a különleges gondozáshoz való jog igénye megfogalmazódott. Egy részük – kapcsolatteremtésben, kommunikációban gátolt, valamint beszédészlelési zavarral küzd. A kudarcokat megélő gyermekeknél különböző módokon ismerhetők fel a tünetek: - olvasás-írásban fellépő tünetek - beszéd területén megnyilvánuló tünetek - magatartásban fellépő tünetek - egyéb területen jelentkező tünetek /fejletlen ritmusérzék, dominancia zavarok, testséma kialakulatlansága, ügyetlen finommozgás, rossz tér-időbeli tájékozódás/
7.1.
Ebből eredő feladatunk:
A pedagógus, szülő, iskolaorvos bevonásával, professzionális gyermekvédelemmel - feltárjuk a problémákat - szakvéleményt készítünk, - habilitációs célú program szerint foglalkozunk a gyerekekkel. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek mind szenzomotoros, mind pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Ezért fontos a mindennapos oktatást, nevelést kiegészítő, a teljes személyiség harmonikus fejlődését szolgáló eljárások alkalmazása. Lehetőséget kell teremteni a tanítási órákon megvalósuló
differenciált
fejlesztésen
és
felzárkóztató
egyéni
mikrocsoportos
foglalkozásokon túl kiegészítő terápiák, módszerek, speciális tréningek igénybevételére. A beszédfejlődés szoros összefüggésben áll a mozgásfejlődéssel. Ezért a terápiák közül feltétlenül szükségesek a logopédiai illetve a mozgás-nevelést célzó foglalkozások. A tünetek megelőzése, kiküszöbölése folyamatos fejlesztést kíván. E célt szolgálja a Meixnerprogram. Dyslexia prevenció módszere: két fontos része a fejlesztés és maga az olvasástanítás. A már kialakult dyslexiásokkal reedukációs munkával dolgozunk. A fejlesztendő csoportok összeállításakor törekednünk kell a homogenitásra. Minden gyermek sokat szenved saját kudarcától. Aki dyslexiás az dysgraphiás is! Terápiája: dyslexia prevenció, reedukáció. Dyscalculia: az érzékelés és észlelés sérülése.
23
Dyscalculia terápiája: általános készségfejlesztés során mindazon készségek fejlesztésére törekszünk, amely nélkül a számfogalom nem vagy csak bizonytalanul alakulhat ki. Gyógytestnevelés: -
hangsúlyozottan szükség van erre a pedagógiai szolgáltatásra
-
gyógytestnevelési feladatok ellátása az orvosi diagnózis alapján erre rászoruló gyermekek
részére, szakképzett gyógytestnevelő és erre kiképzett gyógypedagógus segítségével. Ayres-terápia: erre rászoruló olyan gyerekeknél, akiknek diffúz fejlődési rendellenessége, figyelemzavara és az ehhez társuló nehezen irányítható magatartása nem tesz lehetővé más, hagyományos megközelítési módot.
7.2.
A terápia lépései, a fejlesztés területei:
- vesztibuláris és taktilis rendszer normalizálása - primitív posztuláris reflexek integrációja - egyensúlyi reakciók fejlesztése - szemmozgások normalizálása - test két oldala közötti integráció kialakítása - vizuális forma és térérzékelés fejlesztése erre kiképzett gyógypedagógus vezetésével.
7.3.
Kiegészítő, speciális terápiák iskolánkban alkalmazott formái:
Tanítási órák keretében is alkalmazott speciális terápiás módszerek. 1. logopédiai terápiák
nyelvi kommunikációs hibák javítása
2.
gyógytestnevelés
4.
kommunikáció oktatás
7.4.
Tanítási órákon kívül szervezett habilitáció-rehabilitációs foglalkozás
1. konduktív mozgásnevelés 2. sport körök 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység egyik legfontosabb színtere az iskola. Átfogja és befolyásolja a tanulók egész tevékenységét, a közösségi – közéleti tevékenységet, a munkát és a szabad idő eltöltését. 24
Mindez megköveteli az iskola nyitottságát, társadalmi kapcsolatainak szélesítését. Az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását, a művelődési, önművelődési igény és a képességek megalapozását, sokoldalú fejlesztését, a fizikai és szellemi munkavégzésre nevelést a tanuló képességeinek megfelelő szinten. A társadalom nevelő – formáló hatása nem épülhet be spontán módon a nevelési folyamat egészébe. Az iskola feladata, hogy feltérképezze, szelektálja, segítséget nyújtson a nagy mennyiségű információ feldolgozásához, rendszerezéséhez. Jó hatásrendszer kialakításának feltétel az iskola és közvetlen társadalmi környezete, a lehetőségek és az adottságok reális ismerete, számbavétele. Arra kell törekedni, hogy a gyermeket érő valamennyi nevelési hatás egységes rendszerré váljon, megfelelő irányítás mellett. Minden fogyatékosnak joga van a teljes emberi élethez. A tanulók fogyatékosságukból fakadóan speciális gondoskodást igényelnek biológiai, pszichológiai és szociális szempontból is messzemenőkig figyelembe véve életkori sajátosságaikat, nevelhetőségüket. Ahhoz, hogy tanulóink boldog, kiegyensúlyozott emberek legyenek fő feladatunk képessé tenni őket arra, hogy hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak. Mielőtt a terápiát megkezdenénk, tisztázni kell, hogy melyek a szociális hátrányok. Ezek a következők: -
primitív háttér, szülők italozó életmódja
-
nem működő család, csonkacsalád, rossz családi modell,
-
rossz anyagi háttér
-
magányos gyermek
-
csonka család
A fentiek ismeretében célunk, hogy a sérült funkciókat olyan szintre fejlesszük, melyek megalapozzák: - társadalmi beilleszkedést - zavarmentes kommunikációt - kritikus élethelyzetekben a segítség kevés képességét - a negatív irányú befolyásolás elutasítását - a reális önértékelés képességének kialakulását - a hasznos munkavégzést - az önálló, harmonikus életvezetésre, családi életre való törekvés - igény az önművelésre, egészséges életre, az otthon, a környezet szépítésére, védelmére 25
8.1.
E célok megvalósítására a következő módszereink szolgálnak:
-
egyéni, segítő beszélgetések, melyek során megismerjük tanulóinkat és családi
-
hátterüket.
-
tárgyi cselekedtetés
-
érzékszervi tapasztalás
-
egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés
-
helyes motiválás, sikerélményhez juttatás
-
pszichikus funkciók korrekciója
-
kognitiv funkciók korrekciója
-
megértés fejlesztése
-
önálló tanulási képességek kialakítása
-
a kommunikáció különböző területeinek fejlesztése
-
önértékelés
-
felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése
-
drog- és bűnmegelőzési program
-
szociális hátrányok leküzdésére (ingyenes tankönyv, étkezés biztosítása)
-
felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatásokon
-
motiválás arra, hogy a gyermek tanulószoba vagy napközis ellátásban részesüljön
-
kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, áthelyező bizottsággal.
Ezen módszereken belül a gyermek önállóságának fejlődése megköveteli, hogy a családon kívül is saját lábára álljon. Engedni és gyakoroltatni kell, hogy a gyermek személyével kapcsolatos dolgokban maga döntsön, mert csak így várható el, hogy az élet minden területén önálló, döntőképes és megfelelő értékrendű felnőtté váljon. 9. A P.P. végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Magyar nyelv- és irodalom -
képek
-
helyesírási szótárak
-
nyelvtani szabályokat megjelenítő poszterek, táblázatok
-
irodalmi könyvek
-
TV, videó, filmek
-
CD lejátszó, kazetták, lemezek 26
Matematika A tananyaggal összefüggő szemléltető eszközök (mely a tanár kompetenciája) - tablók, ábrák, vonalzók, szögmérők - terület, felszín, térfogat-számítási ábrák, tablók - TV, videó, film, írásvetítő Történelem és társadalmi ismeretek -
a magyarok krónikája
-
az emberiség krónikája c. könyvek
-
időszalag
-
térképek
-
atlasz
-
videó, filmek
-
aktuális statisztikai, gazdasági folyóiratok
-
törvények, alkotmány, egyezmények szövegei
-
TV, videó, filmek
-
Írásvetítő
Biológia, egészségtan -
szemléltető táblák
-
emberi csontváz
-
TV, videó, filmek
-
elsősegély-nyújtási eszközök
-
írásvetítő
-
DADA program
Fizika -
szakmai napok, folyóiratok, lexikonok, táblázatok
-
eszközök: optikai pad (lencsék) prizmák, fényforrások, optikai építőszekrény, nagyítók,
tükrök, vetítőernyő, színszűrők, üvegkád, fluoreszcein-oldat, Hartl-korong -
Elektrovaria-készlet, elemek, zsebtelepek, vezetékek, izzók, izzólámpák, veszültségmérő,
ellenállások, transzformátormodell, izzólámpák soros és párhuzamos kapcsoláshoz, mágnesek, iránytű, elektrolit oldatok, háztartási gépek, TV, videó, filmek, írásvetítő
27
Kémia -
táblázatok
-
periódusos rendszer
-
képlet táblázatok (savak, bázisok)
-
példatár, számológép
-
kémia üvegpoharak, fiolák, főzőpohár, vegyszeres kanál, lombikok, kémcsövek,
borszeszégő -
molekulamodell
-
kísérletekhez szükséges anyagok
Földrajz -
térképek
-
földgömb
-
terepasztal
-
fali felszíni domborzat
-
csillagászati gömb
-
látcső
-
diaképek
-
TV, videó, filmek
-
írásvetítő
-
kép- és ábraanyag, folyamatábrák,
-
ismeretrögzítéshez (munkafüzet, feladatlap)
Informatika -
személyi számítógépek a hálózatban, CD ROM, internet, szemléltetőképek
-
írásvetítő
Testnevelés és sport -
tornaterem, tornaszoba
-
a gyakorlatoknak, sportágaknak megfelelő eszközök, gyógytestnevelés eszközei, kondicionáló és erőgépek
Idegen nyelv (angol) -
tárgyak, képeskönyvek, képeslapok, újságok, 28
-
TV, videó, írásvetítő, hang és videókazetták
Pályaorientáció Újságok, képek, kiadványok, TV, videó, írásvetítő, (videófilmek a szakmákról) Ének-zene -
zeneszerzők tablói
-
tankönyv
-
ritmus kártyák
-
szemléltetőképek, illusztrációk
-
zongora
-
fúvós hangszerek
-
CD lemezek, hangkazetták
-
TV, videofilmek (népzenei, opera stb.)
-
Írásvetítő
Rajz -
rajztábla
-
tárlók
-
szabad falfelület
-
kreativitást biztosító eszközökre, anyagokra (fém, fa, papír, nemez, anyag, textil, tus, festék)
-
diavetítő, filmek
-
írásvetítő
-
TV, videó, filmek
10.
A szülő, tanuló, iskola és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái
A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Iskolánkban nagyon nehéz feladat. A szülők (mint iskolahasználás) közösségének szervezetei: -
szülői munkaközösség 29
-
szülői szervezet
-
iskolaszék
Tájékoztatásuk formái: -
szülői értekezletek (évi 3 alkalom)
-
fogadóórák (hetente)
-
családlátogatás (alkalomszerűen)
-
ellenőrző könyv
-
iskolai hirdetőtáblák
-
tájékoztatólapok
-
levelek
10.1. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője. Színtere:
osztályfőnöki óra szülői értekezlet szabadidős tevékenység kulturális tevékenység sport tevékenység
Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a gyűlés, alkalomszerűen, általában havonta. Diák Önkormányzat nincs. 10.2. A
kollégiumban
elhelyezett
tanulókat
a
kollégiumi,
pedagógus
követi
figyelemmel. Formái: - tanulmányi eredmény nyomon követése -
iskolába járás nyomon követése
-
korrepetálás
-
telefonkapcsolat
-
fegyelmi esetén: szülő, iskola, kollégium
-
kizárás esetén:
”
”
”
-
korrepetálás
”
”
”
10.3. A megfelelő partnerkapcsolat kiépítésének és megőrzésének érdekében a pedagógus: 30
-
kapcsolatot tart a szülőkkel, rendszeresen tájékoztatást ad a tanulók magatartásáról,
szorgalmáról, tanulmányi eredményeiről, a fogadóórákon, szülői értekezleteken, szükség esetén egyéni időpontban is, -
családlátogatások alkalmával megismeri tanítványainak családi környezetét, az otthoni
nevelés legfontosabb jellemzőit, a szülőktől nyert információkat felhasználja az iskolai nevelés folyamatában, -
tanácsot ad vagy szakemberhez irányít nevelési problémák esetén,
-
figyelemmel kíséri a tanulók szociális szükségleteit, biztosítja a segítségnyújtás lehetőségeit, gyermekvédelmi, vagy egyéb hatósági segítséget kezdeményez,
-
bemutatja, megtanítja és gyakoroltatja a helyes, önálló tanulási módszereket, ezeket lehetőség szerint a szülőkkel megismerteti,
-
gyakorlati útmutatásokat nyújt a gyermekkel való otthoni foglalkozáshoz,
-
támogatja a szülőket gyermekük másságának elfogadásában, feldolgozásában,
-
a szülőket bevonja a közös iskolai élet szervezésébe, tervezésébe,
-
tájékoztatja a szülőket a továbbtanulási lehetőségekről, segíti a pályaválasztásban,
-
kezdeményezi az osztályközösség, a gyermekek közötti kapcsolatok kialakulását,
-
segíti a tanulókat szabadidejük hasznos eltöltésében.
10.4. A szülő az iskolában folyó nevelőmunkát úgy segítheti, ha:
-
részt vesz a szülői értekezleteken, fogadóórákon, érdeklődik gyermeke tanulmányi előmeneteléről, lehetőség szerint együttműködik a gyermekét tanító pedagógusokkal a nevelési problémák megoldásában
-
ellenőrzi gyermeke felszerelését,
-
segíti az otthoni felkészülést, tanulást,
-
szükség
esetén
segítséget
nyújt
a
közös
iskolai
programok
szervezésében,
lebonyolításában (kísérlet, szállítás stb.) A kollégiumban, nevelőotthonban élő tanulóink pedagógusaival jó kapcsolatok kialakítására törekszünk, igyekszünk nevelési elveinket összehangolni, egymás munkáját támogatni.
11.
Egészségnevelési program
A kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett az új Nemzeti Alaptanterv (NAT).
31
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatról rendelkezik a 96/2000. (XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizetének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, 38. §. (1) bekezdés. Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnőve képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezek megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Képesek legyenek figyelemmel kísérni:
viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását.
az egészségkárosító magatartásformák elkerülését,
a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni,
tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése
érdekében,
erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési
magatartásformák fejlesztését. Módszertani elemek: -
interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról
-
serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások,
-
kortárssegítők képzése,
-
problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,
-
szituációs játékok, 32
-
részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,
-
sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,
-
az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,
-
érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),
-
környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),
-
a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezések,
-
az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.
11.1. Az egészségnevelés iskolai területei:
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek ismerete
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
a tanulás és a tanulás technikái
az idővel való gazdálkodás szerepe
a rizikóvállalás és határai
a szenvedélybetegségek elkerülése
a tanulási környezet alakítása
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
11.2.1. Területei: -
az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,
-
az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka),
-
a mindennapi testmozgás,
-
a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,
-
a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,
-
az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,
-
a szexuális nevelés.
33
Tanórai foglalkozások: -
Szaktárgyi órák témafeldolgozása
Tanórán kívüli foglalkozások: -
Tanulószobai foglalkozások
-
Délutáni szabadidős foglakozások
-
Egészségnap
-
Hétvégi iskolai programok
Tájékoztató fórumok: -
Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató
-
Szakmai tanácskozások, tréningek (szükség esetén).
11.3. A mindennapos iskolai testedzés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10), valamint az 53. § (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XI. 17.) Korm. Rendelet keretei között. A megvalósulás egészségügyi és pedagógiai szempontjai:
minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás-programban
minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon a keringési és légző-
rendszer megfelelő terhelése megtörténjen
minden testnevelési órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes
testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (1. a 243./2003. (XII. 17) kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait);
minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt
jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is;
a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás
programban;
a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is tanítson;
a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmazzon.
A fittség mérése tanulóinknál az országos átlagtól eltérő egyéni méréssel történik, mivel a fogyatékosokra nem készültek külön mérési mutatók.
34
Az alábbiakban felsorolt feladatokat leegyszerűsített formában képesek megoldani. Feladatok és módszereik:
Aerob állóképesség mérése – Cooper-teszt (futással, vagy úszással)
Általános testi erő és állóképesség mérése
Helyből távolugrás
Törzsemelés hason fekvésből
Felülés hanyatt fekvésből térdérintéssel
Karhajlítás és nyújtás fekvőtámaszban
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése is egyéni iskolánkban, a leggyengébb eredmény és a legjobb eredmény átlaga szabja meg a legmagasabb elérhető pontot.
Az egészségnevelési program szak és szakmai tanórákon és osztályfőnöki órákon valósul meg az osztályfoknak megfelelően. 12. Az iskolai környezetvédelemmel összefüggő feladatai 12.1. Jogi háttér A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. Törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is. Ezek a jogszabályok lehetőséget kínálnak arra, hogy az iskolák megtervezzék környezeti nevelési tevékenységüket. 12.2. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. 12.3. A környezeti nevelés színterei az iskolában: Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai. A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások). Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek).
35
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 12.4. A környezeti nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 12.5. Módszerek a környezeti nevelés számára: Természettudományos megfigyelések. Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról. Helyi országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása. „Öröm- és bánattérkép” készítés Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Esszé
kidolgozása
csoportosan
(ötletgyűjtő,
kidolgozó,
véleményező
feladatok
munkamegosztással). Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása. Írásbeli
értekezések,
vitairatok
készítése,
vélemények,
beadványok,
megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Viták, szituációs játékok. Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása). Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés).
36
javaslatok
Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése). 12.6.. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -
Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,
munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. -
Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és
figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. -
Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház
és az iskola harmonikus együttműködése. -
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai
dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzései az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés -
Fenntartó
-
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények
-
Civil szervezetek
-
Hivatalos szervek.
Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.
37
Anyagi erőforrások Saját erőforrások -Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják (fásítás, parkosítás)
Külső erőforrások -
Fenntartó.
-
Pályázat.
12.7. Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: -
a fenntartható fejlődés;
-
a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;
-
a helyi globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
-
alapvető emberi szükségletek;
-
emberi jogok;
-
demokrácia
-
elővigyázatosság;
-
biológiai és társadalmi sokféleség;
-
az ökológiai lábnyom.
Hosszú
távú
célunk,
jövőképünk,
hogy
környezettudatos
állampolgárrá
váljanak
tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -
a környezettudatos magatartást és életvitelt;
-
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
-
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak
megőrzésének igényét és akaratát; -
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, és a sokféleség őrzését;
38
-
a rendszerszemléletet;
-
tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
-
az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -
alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
-
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
-
szintetizálás és analizálás;
-
problémaérzékenység, integrált megközelítés;
-
kreativitás;
-
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
-
vitakészség, kritikus véleményalkotás;
-
kommunikáció, média használat;
-
állampolgári részvétel és cselekvés;
-
értékelés és mérlegelés készsége.
12.8. Konkrét célok Új tervek -
a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;
-
tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszerinek bemutatása;
-
új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap (értekezlet)
Hagyományok ápolása -
iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;
-
a kerület nevezetességeinek feltérképezése (kerületi nap. xi. 11.);
-
évfolyamonkénti erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása (ha támogatást kapunk);
-
drog-prevenciós program folytatása.
Szaktárgyi célok: -
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);
39
-
a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
-
természetvédelmi versenyekre felkészítés;
-
multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
-
a számítógép felhasználása a tanórákon.
12.9. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások -
tanulmányi kirándulások
-
kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött.
-
„akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőívesé felmérés,
-
„látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, stb;
-
versenyek;
-
szakkörök.
12.10. Módszerek -
kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;
-
játékok;
-
modellezés
-
Riportmódszer
-
Projektmódszer;
-
Kreatív tevékenység;
-
Közösségépítés;
-
Művészi kifejezés.
12.11. Taneszközök: filmek, könyvek, CD-k 12.12. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Iskolán belüli kommunikáció formái: -
poszterek készítése és bemutatása;
-
iskolarádió felhasználása híradásra;
40
-
faliújságon közölt információk készítése;
-
szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái -
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapok
-
környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
-
a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
13. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatai A parlament 1997. december 15.-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló1997. évi CLV. Törvényt, melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek /vetélkedők, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek: A
módszereknek
tartalmaznia
kell
az
egyén
és
társadalom
viszonyáról
szóló
információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.
41
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Helyi- országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár
készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).
Megvalósítási színterei: Csak 11-12 osztályban a szakképzési programokon belül az adott témákhoz kapcsolódóan.
14. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 14.1. A pedagógiai program érvényességi ideje -
az iskola előző, jóváhagyott pedagógiai programja kiegészítve módosításokkal, a
képviselőtestület jóváhagyása után lép életbe(kivéve a helyi tanterv, szakképzés érvényes) -
jelen pedagógiai program (nevelési program és helyi tanterv bevezetésének időpontja:
2004/2005. tanév. 14.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: -
A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a
pedagógiai programban (nevelési programban és helyi tantervben megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását). -
A kilencedik évfolyam végén, és az új belépő évfolyamokon minden tanév végén fel
kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítették. Tervezett felülvizsgálat éve: 2010. 14.3. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására:
42
-
az iskola igazgatója (ha a törvény valamely ponton változik, O:K:J. - fogyatékos irányelvek.
-
a nevelőtestület bármely tagja
-
a nevelők szakmai munkaközösségei
-
az iskolaszék
-
az iskola fenntartója tehet javaslatot
-
A szülők és tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői útján az iskolaszéknek javasolhatják,
-
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
-
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első napjától kell bevezetni.
14.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
Az iskola fenntartójánál
-
Az iskola irattárában
-
Az iskola könyvtárában
-
Az iskola igazgatójánál
-
A tanáriban
-
A munkaközösség-vezetőkénél.
43
Középfok 9-10. évfolyam Évolyam
Tantárgyak
Osztályok Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv (angol) Matematika Informatika Természet ismeretek - Biológia, egészségtan Természetismeret – Fizika Természetismeret - Kémia Természetismeret - Földrajz Pályaorientáció Szakmai előkészítő ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rajz és vizuális kultúra Ének zene Kötött óraszám Összesen Rehab. Óra 15 % O.T. 52 § Szabadon Felzárkóztatás, tehetséggondozás 12 % választható Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás 45 % Kötelező és nem kötelező heti időkeret összesen
9.
10.
A 4 2 2 3 2 1
B 4 2 2 3 2 1
C 4 2 2 3 2 1
D 4 2 2 3 2 1
E 4 2 2 3 2 1
A 4 2 2 3 2 1
B 4 2 2 3 2 1
C 4 2 2 3 2 1
D 4 2 2 3 2 1
E 4 2 2 3 2 1
1 1,5 1,5 2 5 0 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 2 5 0 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 2 5 0 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 2 5 0 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 2 5 0 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 0 0 7 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 0 0 7 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 0 0 7 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 0 0 7 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
1 1,5 1,5 0 0 7 2,5 1 1 1 30,5 4 3 9
46,5
46,5
46,5
46,5
46,5
46,5
46,5
46,5
46,5
46,5
44
Munkába állásra és életkezdésre felkészítő osztály (M.É.F.O.) 1/11.
Tantárgyak
Évolyam Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelvtan Társadalmi ismeretek Kommunikáció Munkaerő-piaci felkészítő tréning Munkavédelem Egészségvédelem Művészeti ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Életviteli és háztartási gyakorlat Technika
Helyi adottságok figyelembevéte Konyhatechnika lével szabadon választott Összesen Mindösszesen:
Elmélet 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2,5
2/12. Gyakorlat
12,5
45
Gyakorlat
5 5
5 5
5,5
5,5
15,5 28
Elmélet 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2,5
12,5
15,5 28
Középfok, Szakképzés
Évfolyam Kárpitos Virágkötő Szerkezetlakatos Burkoló Kőműves Szobafestő-mázoló-tapétázó Bőrdíszműves Nőiruha-készítő Asztalos Gépíró- szövegszerkesztő ABC eladó Házvezető/nő Dísznövénytermelő Összesen (évi) Rehabilitáció: KT. 52 § / 6. a. (15 %) Felzárkóztatás, tehetséggondozás (5%) Mindösszesen (évi)
1/11 1365 1225 1365 1365 1365 1365 1365 1365 1365 1295 1365 1270 1365 17440 2616 872 20928
2/11
1/12
2/12
1365 0 1365 1365 1365 1365 1365 1365 1365 1295 1295 1270 1225 16005 2400 800 19205
1225 0 1225 1365 1365 1365 1365 1365 1365 1225 0 1070 0 12935 1443 481 14859
0 0 0 1225 1225 1225 1225 1260 1225 0 0 0 0 7385 1107 369 8861
Megjegyzés: A szakmák óraszámai tartalmazzák a közismereti órák számát is, az NSZI által kiadott kötelező érvényű programok alapján. inden szeptember elején a tantárgyfelosztás tükrözi a szakmai csoportbontásokat a helyi koncepció alapján, ami az itt leírtaktól nem jelent több órát.
46
Ö SSZESÍTŐ T ÁBLÁZAT
Nem kötelező (választható) órák
H ETI Ó RASZÁMOK Csoport
Heti óraszám
9. osztály 10. osztály 1/11 (I) osztály 2/11 (I) osztály 1/12 (II) osztály 2/12 (II) osztály 11 MEFO 12 MEFO Kötelező összesen Tanulószoba I. (9-10) Tanulószoba II.(11-12) Sportkör I. Gyógytestnevelés Ifjúságvédelem Munkaközösség vezetők
46,5 46,5 45 45 45 45 28 28 329 21 21 3 3 20 14
Csoportszám 5 5 13 12 10 6 1 1 53 1 1 1 1 0,5 7
Össz. óraszám 232,5 232,5 585 540 450 270 28 28 2366 21 21 3 3 10 98
Nem kötelező összesen:
82
11,5
156
Mindösszesen:
411
64,5
2522
Megjegyzés: a többi nem kötelező (választható) órák száma az adott tanév tantárgyfelosztásában tükröződik. Az átlag óraszám a nyári gyakorlat óraszámával csökkentve.
47
A
PEDAGÓGIAI PROGRAM E LFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A pedagógiai program módosításait a szülői közösség iskolai vezetősége a 2007. év december hó. 12. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Budapest, 2007. december 12.
........................................................ Az iskolai szülői közösség elnöke
A pedagógiai program módosításait az iskolaszék a 2007. év december 12. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Budapest, 2007. december 12.
........................................................ Az iskolaszék elnöke
A pedagógiai program módosításait a nevelőtestület a 2007. év december hó 12. napján tartott ülésén elfogadta.
Budapest, 2007. december 12. ........................................................ Igazgató
48
A speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolák tevékenységét érintő, szabályozó rendeletek listája
A gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. Törvény (1989. november 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23.25.28.29. cikk. Az Országgyűlés 100/1999. (CXII.10.) OGY határozata alapján Országos Fogyatékosügyi Programot tartalmazó 2062/200. (III.24.) Kormányhatározat A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány létrehozásáról szóló, módosított 164/1997. (IX. 30.) Kormányrendelet (módosítás folyamatban) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 38.-40. §, 92-93. § A szocialista igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 70 § A családok támogatásáról szóló 1998. LXXXIV. törvény A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX törvény (Kt.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet (módosítás folyamatban) A kerettantervek bevezetéséről szóló módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet (módosítások: 4/2001. (I.26.) OM rend., 23/2001. (VII. 20.) OM rendelet,60/2002. (XII. 19.) OM RENDELET, 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveinek kiadásáról szóló 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet A 2004. évi költségvetésről szóló 2003. évi CXVI. Törvény A szakképzésről szóló módosított 1993. évi LXXVI. Törvény (Sztv.) A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII.13.) OM rendelet A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. LXXXVI. tv. és a hozzá kapcsolódó rendeletek Az OKJ-ről 27/2001. (VII. 27.) OM rendelettel is módosított 37/2003. (XII.27.)OM r. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.)OM A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló módosított 1991. IV. törvény ( Flt.) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. A felnőttek képzéséről szóló 2001. CI. Törvény (Fktv.) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásáról szóló 48/2001. (XII.29.)OM rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. Az 1992. évi XXXIII. tv. Végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet Az 1990. C. tv. Adótörvény módosításáról szóló 1995. XCVIII. tv. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. tv.
49
Felhasznált irodalom.
1.
1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (2006. évi módosítása)
2.
1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről (módosításai)
3.
24/2004. (IX.16.) OM rendelettel módosított módosított 17/2004.(V.20.) rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,…” Iskola eddigi dokumentuma
4.
Az iskola igazgatójának pályázata
5.
5OFFICINA
BONA
tantervcsaládból
a
komplex
személyiség
és
magatartásfejlesztő program 6.
728/2000 /IX.21./ OM sz. rendelet 2 §. /4/ Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveinek módosítása
7.
A 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
8.
27/2001. (VII.27) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII.30) MÜM rendelet módosításáról, módosításai
50
