A Kenderesi Szakiskola, Középiskola. és Kollégium. pedagógiai programja 2011

Mottó: "… embernek az emberrel bánnia kell tudni" (Czuczor G.)

A Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium

pedagógiai programja

2011.

1

Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ Nevelési program ................................................................................................................... .6 Bevezetés ….....……………………………………….. ......................................................... 6 1. Fenntartás, irányítás, ellenőrzés ………………………… .............................................. 8 2. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 9 2.1. Tanulók-szülői háttér ............................................................................................. 9 2.2. Szülők -elvárásaik az iskolával szemben ............................................................ 10 2.3. Tantestület ........................................................................................................... 10 2.4. Egyéb munkakörben alkalmazottak .................................................................... 11 2.5. Tárgyi, dologi feltételek ...................................................................................... 11 2.6. Munkarend ........................................................................................................... 12 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai .............................................................................................................. 13 3.1. Pedagógiai hitvallásunk ...................................................................................... 13 3.2. Alapelveink, céljain, közvetítendő értékek ......................................................... 13 3.3. Feladataink, nevelési módszereink ...................................................................... 14 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 16 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................ 18 6. Iskola egészségnevelési programja ................................................................................. 21 6.1. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzése ................................................ 21 6.2. Az egészségfejlesztés főbb területei .................................................................... 21 6.3. Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei .............................................. 22 6.3.1. Iskolaorvos, védőnő –mérések, diagnosztika ....................................... 22 6.3.2. Egészségügyi szűrővizsgálatok ............................................................ 22 6.3.3. Testnevelési órák –mindennapos testnevelés ....................................... 22 6.4. Felvilágosítás és szemléletformálás .................................................................... 23 7. Az iskola környezetnevelési programja.......................................................................... 24 7.1. A környezeti nevelés program célkitűzései ......................................................... 24 7.2. A környezetvédelem főbb területei ..................................................................... 24 7.3. A környezeti nevelés fő célcsoportja és színterei ................................................ 24 7.4. Felvilágosítás és szemléletformálás .................................................................... 25 8. Beilleszkedési, magatartási nehézségek összefüggő pedagógiai tevékenység .............. 26 9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......................................... 28 10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................. 29 10.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség ............................................................ 29 10.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai.................................................... 30 10.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai .......................................................... 30 10.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok ................................................. 30 10.3.2. Pedagógiai tevékenységek .................................................................. 31 10.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése ............................................... 31 10. 4. A gyermek- és ifjúságvédelemi felelős tájékoztatási kötelességei ................... 32 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................... 33 11. 1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység ........................................ 33 11. 2. A tanulókat segítő tevékenységek .................................................................... 33 11. 3. A felzárkóztatási program értékelése ............................................................... 34 11. 4. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése………………………………34 12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................... 35 2

12.1. Helyzetfeltárás ................................................................................................... 35 12.2. Hátránykompenzáció ......................................................................................... 35 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................ 37 14. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................... 38 14.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái ....................................... 38 14.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei ............... 38 14.3. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között ....................................... 38 14.4. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között 39 14.5. Együttműködési keretek a kollégium és a szülők között................................... 39 15. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 40 15.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 40 15.2. Jogi háttér 40 15.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 41 15.4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 43 15.5. Módszertani elemek 43

MÁSODIK RÉSZ Helyi tanterv 45 1. Iskolai órakeret meghatározása 45 1. 1. Óraszámok beszámíthatósága a szakképzésbe 45 1. 2. Az iskola tantárgyi rendszere és óraterve 45 1.2.1. Mg-i szakmacsoportos szakközépiskolai képzés-nappali tagozat 45 1.2.2. Vendéglátó-idegenforgalmi szakmacsoportos szakközépiskolai képzés – 46 nappali tag. 1.2.3. Szakiskolai képzés vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban 47 1.2.4. Szakiskolai képzés mezőgazdasági szakmacsoportban 48 1.2.5.Intenzív gimnázium 48 1.2.6. Négyévfolyamos gimnázium 49 1.2.7. Dolgozók szakközépiskolája – esti tagozat ………………………...50 1.2.8. Vendéglős – érettségire épülő szakképzés ………………………… .51 1.2.9. Szakács ……………………………………………………………….52 1.2.10. Szakács ………………………………………………………………52 1.2.11. Szakács ………………………………………………………………53 1.2.12. Pincér ………………………………………………………………..53 1.2.13. Pincér ………………………………………………………………..54 1.2.14. Pincér ………………………………………………………………..54 1.2.15. mezőgazdasági gépszerelő …………………………………………..55 1.2.16. növénytermesztő gépész……………………………………………..56 1.2.17. gazda ………………………………………………………………...57 1.2.18. lótartó és lótenyésztő ………………………………………………..58 1.2.19. mezőgazdasági technikus ……………………………………………58 1.3. A rendelkezésre álló időkeret elosztása ………59 1.3.1. A kötelező, szabadon tervezhető óraszám elosztásának elvei 59 (választható) tanórai foglalkozások időkerete 59 1.3.2. A nem kötelező 1.3.3. Egyéni (1-3) tanuló részére szervezett foglalkozások óraszámai 59 3

2. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 59 2.1. Ellenőrzés, mérés 60 2.1.1. A pedagógiai munka ellenőrzése 60 2.1.2. Mérések 61 2.2. Értékelés ………62 2.2.1. Intézményszintű értékelés 62 2.2.2. Pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése 63 2.2.3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének 69 értékelése 2.2.4. A tanulók személyiségfejlődésének értékelése 69 2.3. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének követelményei és formái 70 2.3.1 Az értékelés elvi szempontjai…………………………………………70 2.3.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 71 2.3.3. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 71 2.3.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 73 2.3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének 73 követelményei és formái 3. A középszintű érettségi vizsga témakörei 76 77 4. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 5. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 78 6. A TANULÓI JOGVISZONY 79 6.1. A bekerülés feltételei 79 6.2. A továbbhaladás feltételei 79 6.3. Az átlépés feltételei 79 6.4. A tanulói jogviszony megszűnése 80

HARMADIK RÉSZ A kollégium pedagógiai programja……………………………………………………. 81 Bevezetés ............................................................................................................................. 81 1. Intézményünk társadalmi szerepe .................................................................................... 82 2. Kollégiumi nevelés ........................................................................................................... 83 3. A kollégium működése..................................................................................................... 92 4. A kollégiumi tevékenység szerkezete ............................................................................ 102 5. A kollégiumi foglalkozások keretterve .......................................................................... 108 6.A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere .............................................................................................. 109 7. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések............................................. 111 Mellékletek ........................................................................................................................ 114 1. Kollégiumunk napirendje ........................................................................................ 114 2 Kollégiumunk házirendje ........................................................................................ 115

4

NEGYEDIK RÉSZ Szakmai program ............................................................................................................. 121 1. Szakközépiskola ............................................................................................................. 121 2. Szakiskola....................................................................................................................... 122 3. Szakmai előtanulmányok beszámíthatósága .................................................................. 123 4.Szakmai gyakorlati képzés helyei és formái ................................................................... 124 5.Iskolarendszeren kívüli, szakmai képzés, felnőttképzés ................................................. 124 Mellékletek ......................................................................................................................... 124 Szakközépiskola tantárgyi rendszere és óraterve ....................................................... 124 Érettségire épülő szakképzés moduljai és tantárgyi rendszere, óraterve ................... 126 Szakiskolai osztályok tantárgyi rendszere és óraterve ................................................ 128 Szakképző évfolyamok moduljai, tantárgyi rendszere és óraterve ............................. 128 Gazda .................................................................................................................... 128 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító .................................................................. 130 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó ............................................. 132 Lótartó és –tenyésztő ............................................................................................ 133 Szakács ................................................................................................................. 134 Pincér .................................................................................................................... 136 Az előrehozott szakképzés moduljai, tantárgyi rendszere és óraterve ......................... 137 Gazda ..................................................................................................................... 137 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó .............................................. 139 Lótartó és –tenyésztő ............................................................................................. 141 Szakács .................................................................................................................. 142 Vendéglátó eladó ................................................................................................... 143 Panziós, falusi vendéglátó ..................................................................................... 144 Élelmiszer és vegyi áru eladó ................................................................................ 145 Zöldség-gyümölcs eladó ....................................................................................... 145 ÖTÖDIK RÉSZ A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása…………………………………….147

MELLÉKLETEK 1.sz melléklet: Alapító okirat 2.sz.melléklet: Szervezeti és működési szabályzat 3.sz.melléklet: Házirend

5

ELSŐ RÉSZ

NEVELÉSI PROGRAM

Bevezetés Intézményünk mezőgazdasági és vendéglátóipari szakemberek nevelését tekinti feladatának.

Az intézmény kb. 5900 lakosú városban, szerény kulturális és gazdasági adottságokkal rendelkező településen látja el feladatait. Az iskolánk meghatározó nevelési-oktatási és termelési objektum, mivel nem csak helyi, hanem megyei, sőt regionális feladatot is ellát.

Iskolánk több szempontból is sajátos helyzetű. Meghatározó, hogy a történelmi múltú Horthykúria a kollégium. Másik sajátosság földrajzi helyzetünk: az Alföld közepe, ahol a lakosság nagy része mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ezért is születhetett meg 1950-ben az a gondolat, hogy itt Kenderesen egy mezőgazdasági szakképző iskola alapjait kell lerakni.

Különböző rövid időtartamú traktoros és öntözőgépész tanfolyamok után 1958-tól 2 éves, 1968-tól 3 éves ifjúsági növénytermesztő gépészképzésnek adott otthont a volt falusi kúria. 1989-től évente új képzés indításával bővült az iskola profilja. Jelenleg a korábbi 6 osztállyal és 1 szakmával szemben 24 osztályban folyik mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító; növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó; gazda; lótartó és lótenyésztő; szakács; pincér; vendéglős, továbbá mezőgazdasági és vendéglátó-idegenforgalmi szakmacsoportos középiskolai valamint gimnáziumi oktatás, amelyek biztosítják az érettségi bizonyítvány megszerzésének a lehetőségét.

Iskolánk bekapcsolódott 2006-ban – sikeres pályázat útján – a HEFOP 3.1.3. projektbe. A projekt fő célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése: szövegértés-szövegalkotás; matematika-logika; szociális, életviteli és környezeti, illetve életpályaépítés területein.

6

A pedagógiai programot meghatározó dokumentumok

1.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai

2.

Nemzeti Alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17. ) Kormány rendelet és módosításai

3.

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről és módosításai

4.

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és módosításai

5.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat intézményhálózat-működtetési fejlesztési programja.

6.

Az iskola alapító okirata.

7

Közoktatás-feladatellátási,

1. FENNTARTÁS, IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS − Az iskola fenntartója: Kenderes Város Önkormányzata, amely az önkormányzati testületen keresztül érvényesíti fenntartói jogait és teljesíti fenntartói kötelezettségeit. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv: neve: Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium címe: 5331 Kenderes, Szent István út 27. alapítás éve: 1950. Az alapító okirat hatályos szövege mellékelve (1. sz. melléklet). Többcélú, összetett iskolánk szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi nevelési-oktatási és kollégiumi nevelési feladatokat lát el. A kollégium az iskolával közös igazgatás alatt áll. A szakmai gyakorlati oktatás elsősorban az iskola tanműhelyeiben és az iskola tangazdaságban szervezett. Az ingatlanok tulajdonosa a kenderesi önkormányzat, kivéve a tangazdaság részét képező 78 ha szántóterületet, mely a Magyar Állam tulajdona, továbbá az állattartó telepet, terményszárító pajtát, mely a Kenderesi Szentannay Sámuel Alapítvány tulajdona. A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében az intézmény használói joggal rendelkezik. − Az iskola gazdálkodását a Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium által alapított Szentannay Sámuel Alapítvány segíti, melynek nyilvántartási száma: P.K. 20.753/1990./59 székhelye: Kenderes alapítás kelte: 1990.09.10. célja: Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Békés Megye területileg közelebb eső részében élő fiatalok mezőgazdasági, vendéglátó-idegenforgalmi szakmai képzésének és a képzés feltételei megteremtésének segítése. A kiemelkedő képességű diákok tehetségének gondozása, támogatása. − Az intézmény belső működését a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szabályozza (2. sz. melléklet), a tanulók jogait és kötelezettségeit az iskolai, valamint a kollégiumi házirendek tartalmazzák. − Igazgatási, gazdálkodási munkánkat a helyi önkormányzat, szakmai munkánkat ezen túl az FVM, VKSZI, NSZFI, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara és a Jász-NagykunSzolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara segíti, ellenőrzi. − A fenntartó, a szülői ház és az intézmény közös ügyének egyeztető fóruma az Iskolaszék.

8

2. HELYZETELEMZÉS

2.1. Tanulók - szülői háttér

Nevelő-oktató munkánk meghatározója a tanulói összetétel. Iskolánk tanulói személyiségük fejlődése szempontjából a legfontosabb és egyben a legproblémásabb életszakaszukat élik. A gyermekkorból való kilépés és az út a felnőttkor felé olyan felgyorsult ütemű biológiai, pszichológiai és magatartásbeli változásokkal jár, amely az egészségesen fejlődő személyiség esetében is sok konfliktus forrása lehet. Azt, hogy a serdülő a változásokat hogyan vészeli át, szocializációja hogyan sikerül, nagyban függ eddigi neveltetésétől, életkörülményeitől, a család összetételétől, szociális és településviszonyaitól és a szülők réteghelyzetétől. Tanulóink 50 %-a kisvárosból, másrészük kisebb településről való, közülük sokan tanyán élnek. A szülők többsége (50 %) szakmunkás, 32 % befejezett általános iskolai bizonyítvánnyal, 15 % középiskolai, 3 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A munkanélküliség az átlagosnál súlyosabban érinti tanulóink családjait (kb. 40 %). Az átlagos családnagyság 4-6 fő. Sajnálatosan magas a csonka családok aránya. Felméréseink szerint minden negyedik tanulónk válás, vagy az egyik szülő halála miatt csonka családban él. A társadalomra jellemző válsághelyzetek tanulóink családjában is kimutathatók (pl. tartós betegség, rokkantnyugdíjazás, alkoholizmus, börtönbüntetés). A családok mintegy harmada mindennapi anyagi problémákkal küszködik, emiatt a tanulók is gyakran feszültek, zaklatottak. A szülők egy részénél az alacsony iskolázottság és igényszint miatt a gyermekükkel szemben támasztott követelmény alacsony. A gyenge családi motiváltság, az állandó iskolai kudarcélmények, az ingerszegény környezet okozta verbális nehézségek meghatározzák a tanuláshoz való viszonyukat, és negatív tanulási attitűd kialakulását eredményezik. A tanulási nehézségekhez sok esetben önismeret hiánya is társul, az önbizalomhiány és teljesítmény túlértékelés egyaránt jellemző. Azokat a feladatokat kedvelik, amelynek eredménye azonnal látható és sikerélményt nyújt. Jelenleg a szakképzésben résztvevőtanulók mindössze 20 %-a tervezi az érettségi bizonyítvány megszerzését (önbizalomhiány, megfelelő tanulási módszerek, illetve hiányos alapismeretek miatt). A szakközépiskolai képzésében résztvevők már jobban látják az érettségi által megnövekedett lehetőségeket. Pillanatnyilag 42 %-uk tervezi a továbbtanulást.

9

2.2. Szülők - elvárásaik az iskolával szemben

A tanköteleskor kiszélesítése, a társadalmi, gazdasági változások (munkanélküliség és az ebből következő szegénység) kialakították az igényt a szülőkben, hogy gyermekeik minimum szakmát, de a szakközépiskola, ill. az intenzív gimnázium által adott lehetőséget kihasználva érettségi bizonyítványt is szerezzenek (35 %). Az iskolánkba bekerült gyermekek előképzettségének színvonalával a szülők is többnyire tisztában vannak, ezért tartják szükségesnek a korrepetálást, fontosnak a szakmai ismeretek magas szintű elsajátíttatását, a munka megszerettetését, a gyermekközpontúságot, a következetességet, a továbbtanulásra való felkészítést, a kapcsolatteremtő képességek fejlesztését, a kulturált viselkedésre nevelést, az idegen nyelv- és számítástechnika oktatását, s ezek türelmes, elfogadó szigorúsággal történő megvalósítását. Igénylik a gépjárműoktatást (28 %), és a jövőt látva az informatika, valamint az idegen nyelv oktatását.

2.3. Tantestület Iskolánkban a közismereti és szakmai tantárgyakat, gyakorlatokat felkészült, jó szakmai megalapozottsággal rendelkező pedagógusok, szakoktatók oktatják. A nevelőtestület képzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő. A tanári kar többségét egyetemi végzettségű pedagógus alkotja. Az oktató-nevelő munkát főállású dolgozók végzik. A nevelőtestület életkori megoszlása kiegyensúlyozottnak tekinthető, a tapasztalt középkorú kollegák mellett sok a fiatal is. A tanári karban a továbbképzések szervezetten, a 2009-ben elfogadott 5 évre szóló továbbképzési programban lefektetett elveknek, és az éves beiskolázási tervnek megfelelően zajlanak. Az engedélyezett álláshelyek száma az oktatási struktúrának, a gyermekek létszámának megfelelő, az oktatási intézmény dolgozói létszámukban és összetételükben alkalmasak a feladatok ellátására. A szakmai felkészültség további mutatói: − Iskolánk a szent István Egyetem Tanárképző Intézet gyakorlati gyakorló iskolája. Szakoktató szakos hallgatók hospitáláson és gyakorló vizsgatanításon vesznek részt intézetünkben. − A tantestület 1 tagja az Országos Szakoktatási Szakértői Névjegyzék tagja. − 1 fő az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, illetve az NSZFI szakértője - tagja. − A tantestület tagjai részt vállaltak a gazda, a képesített gazda, a mezőgazdasági gazdaasszony és a képesített mezőgazdasági gazdaasszony, ezüstkalászos gazda, aranykalászos gazda OKJ szerinti szakma szakmai és vizsgáztatási követelményeinek és a központi programjainak kidolgozásában, illetve ugyanezen szakmákhoz tankönyvírási munkákban vettek részt. − Helyi tantervkészítő munkánk jelentős. Az 1992-ben készült (42.355/92. IX. MKM. sz.) gazdaképzési programunk országosan elterjedt. A gazdaasszony-képzésre épülő falusi vendéglátóképzés tanterve (43.397/1/1996. FM.), valamint az Ezüst- és Aranykalászos gazda képzés tanterve (1/1999.) szintén minősített.

10

− 1990-től országos és megyei pályázatokon nyert támogatások a tantervfejlesztő munkát és gyakorlati oktatás fejlesztését segítették. - Kompetencia alapú oktatásra felkészített 16 nevelőnk. 2.4. Egyéb munkakörben alkalmazottak

A működés biztosításához 33 főt alkalmazunk. Ebből: − gazdasági dolgozók, iskolatitkár: 4 fő − karbantartók: 4 fő − mezőgazdasági tevékenységet (állattenyésztés, kertészet) segítők: 8 fő − konyhai személyzet: 6 fő − kisegítő személyzet (őrök, takarítók): 11 fő.

2.5. Tárgyi, dologi feltételek

Az iskola Kenderes központjában 3,9 ha területtel rendelkezik. Itt található a tanügyi épület, a kollégium, a sportpályák, a gépész tanműhelyek, a kertészeti oktatáshoz szükséges létesítmények egy része, a tankonyhák, tanéttermek és az állattartó telep. A kétszintes, gázfűtéses, eredetileg 4 tantermes tanügyi épületben ma 10 tanterem működik. A tantermek számának növekedése a szolgálati lakás, illetve a könyvtárhelyiség átalakításából valósult meg. Az elméleti oktatás összesen 12 tanteremben (2 szükségtanterem tanműhelyből kialakított), illetve csoportbontásoknál (angol és német) a növénytermesztési és egészségügyi gyakorló teremben folyik. 2009 szeptemberétől az önkormányzat a rendelkezésünkre bocsátotta a Szent István út 39. szám alatti épületet, ahol a 8 tanterem a középiskolai oktatásunkat segíti. A számítástechnikai tantárgy oktatásához 3 db szaktanterem áll rendelkezésre. A számítógépparkunk - a világbanki program támogatási rendszerének köszönhetően optimális; összesen 38 db számítógéppel rendelkezünk; ebből a tanulók számára szabadon hozzáférhető 8 db. A Hefop pályázaton 42 db laptopot nyertünk. A korszerűen felszerelt tantermeinkben minden diák széles sávú Internet hozzáférést biztosító saját gépen dolgozhat. Az elméleti oktatás taneszköz ellátottságát fejleszteni szükséges: projektorok, aktív táblák, magnetofon beszerzése indokolt. A nyelvoktatás tárgyi feltételeit is szükséges javítani, továbbá természettudományos szaktanterem létrehozása szükséges. Gond a tornaterem hiánya is. A kondicionáló terem és a szabadtéri sportpályák felújítását is meg kell kezdeni, valamint továbbiakban is együtt kell működni az általános iskolai tornaterem közös használatában. A gyakorlati oktatási feltételek a célirányos pályázatoknak és a szakképzési hozzájárulásoknak köszönhetően jók. A szakmai képzést szolgáló műhelyek, gyakorlóhelyek szakmánként a következők:

11

a mezőgazdasági gépész szakmai oktatáshoz: 4 db erőgép műhely (ebből 1 diagnosztikai műhely) 2 db munkagép műhely 2 db fémmegmunkáló műhely 41 db mezőgazdasági erőgépből és munkagépből álló géppark, a kertészeti szakmák oktatásához: 100 m2 felületű üvegház 800 m2 felületű fóliasátor berendezés 600 m2 Filclair fóliaház 400 m2 szőlőfelület 3000 m2 tankertészet 4,9 ha tancélú intenzív almaültetvény 2 ha szilvaültetvény 300 m2 gyümölcstároló épület, a vendéglátóipari szakmák oktatásához: 2 × 12 fős tankonyha 80 főt befogadó tanéttermek egészségügyi gyakorló, a gazdaképzéshez a fentieken túl: komplex, valamennyi állatfaj tartására alkalmas állattartó telep terményszárító pajta áll rendelkezésre. Mindezt 141,7 ha szántóterület egészíti ki, mely a tanüzemi gazdálkodás alapja, a mezőgazdasági termelési gyakorlatok helye. A műhelyek, gyakorlóhelyek eszközellátottsága, felszereltsége a tervezett szakmák követelményrendszerének megfelel. A feltételek esetleges hiánya esetén a gyakorlatok szervezésére a tanüzemekben kerül sor. 2.6. Munkarend

− Iskolánkban a tanév rendje a minisztérium által kiadott rendeletben foglaltakhoz igazodik. − Szükség esetén (a tangazdasági mezőgazdasági munkákhoz igazodva) a rendelettől eltérhet a tavaszi szünet időpontja. - Az állami ünnepeket megtartjuk, azokhoz kötődően iskolai ünnepélyt és egyéb rendezvényeket szervezünk. − A napirend, a foglalkozások rendje az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, illetve az éves munkatervben kerül meghatározásra. − Az iskola szakképzésben résztvevő 11. évfolyamos tanulóinak a követelményrendszerben előírt kötelező összefüggő gyakorlatból 4 hetet az iskola tangazdaságában kell eltölteniük. Az összefüggő gyakorlatok ezen felüli ideje az 1993. évi LXXVI. törvény előírásainak megfelelő munkahelyeken szervezett. A szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulóknak 10. és 11. évfolyamon nyáron kéthetes gyakorlaton kell részt venniük, lehetőleg az iskola gazdaságában. − Az iskola pedagógusai a nyári szünet idején minimum 1 hétre - tanulófelügyelet ellátására - berendelhetők a tangazdasági munkák zavartalan bonyolításához.

12

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

3.1. Pedagógiai hitvallásunk

Továbbadni és gazdagítani Szent-Györgyi Albert által megfogalmazottakat: "Az iskola arra való, hogy az ember (bármilyen adottságú is) meg tanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, meg tanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."

3.2. Alapelveink, céljaink, közvetítendő értékek

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. -

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

-

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

-

Az önismeret, a saját személyiség kibontakozásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

-

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

-

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

-

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 13

-

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

-

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

-

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

-

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségeinek elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

-

Kompetencia alapú oktatás keretében az általános fejlesztési alapelvek a következők: gyermekközpontúság, gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás; a tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása.

3.3. Feladataink, nevelési módszereink

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Kompetencia alapú oktatás során feladataink tovább bővültek az alábbiakkal: – oktatás fejlesztése, – a tartalomba ágyazott képességfejlesztések, – jól kiválasztott tananyagok, – tanítási tartalomnak megfelelő képességfejlesztés – a képzések során megszerzett új módszerek szűkebb környezetünkben való alkalmazása, elterjesztése.

és

tágabb

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: -

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

14

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások célzó, módszerek.

Közvetlen módszerek kialakítását - Követelés. beidegző - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek - Elbeszélés bemutatás, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. -Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita

Kompetencia alapú tanítási-tanulási folyamatban prioritással bírnak a kooperatív technikák, a frontális óravezetéssel szemben a tanulók együttműködésére építő tanulási-tanítási módszerek, eljárások. Ez együtt jár a módszertani kultúránk megújításával, amelynek eszközei: – problémaközpontú tanítás, – cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, – felfedeztető tanítás-tanulás, – megértésen alapuló fejlesztések. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a tizenkettedik illetve a tizenharmadik évfolyam végén: -

-

-

minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek birtokában megfelel a szakmunkás munkakör egyre fokozódó körülményeinek rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy az önművelés, továbbtanulás útján képesek ismereteik továbbfejlesztésre, illetve az érettségi bizonyítvány, második vagy további szakmai képesítés megszerzésére, valamint felsőfokú intézmények követelményeinek a későbbiekben megfeleljen. 15

4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Intézményünkben személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb céljaink, hogy olyan tanulókat neveljünk és képezzünk, akik a saját szakterületükhöz értenek, széleskörű alap- és kiegészítő ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek, természeti és társadalmi környezetüket tisztelők és az Európai Unióban önmagukat továbbfejleszteni képesek. •

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos további célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, eltérő ütemű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, a szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

•

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataikat pedagógusaink a középfokú nevelés és oktatás közoktatási törvényben meghatározott szakaszaihoz alkalmazkodva építik be pedagógiai munkájukba. Ezek a szakaszok a következők: a) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító szakasz, b) a tizenegyedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget és a szakmai tudást– a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően – elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz.

•

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére.

•

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása során megalapozzuk a tanulók műveltségét, hozzájárulunk világszemléletük, világképük formálódásához. Az iskola helyi tantervei a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelményeket határoznak meg, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást.

•

A személyiségfejlesztés érdekében iskolánk a tanulás mellett teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a játéknak, sportnak is. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddzük akaratukat. Nevelő-oktató munkánkkal hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos alakításához.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban pedagógusaink kiemelt feladata • •

Az érdeklődés fejlesztése, különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, a tanulási igényszint fejlesztése, kognitív képességek fejlesztése, A pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, egyéni szociális értékrend fejlesztése, olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit,

16

• • • •

•

Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés iránti igény kialakítása, fejlesztése, rendszeres önértékelésre nevelés, A szociális kommunikáció, szociális érdekérvényesítés, segítőkészség fejlesztése egyrészt a tananyagból kiemelt mintákon keresztül, másrészt olyan segítő légkör kialakításával és fenntartásával, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység, Az együttműködési képesség fejlesztése közös tevékenységeken keresztül, egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes kompetencia fejlődésének segítése. A kompetencia alapú oktatás keretein belül olyan tanulási környezetet biztosítunk, amelyben minden tanuló képes tanulni és elérni saját, egyéni kiválóságát, mert ez a környezet bontakoztatja ki a tanulók egyéni tehetségét és kreativitását. Ebben a folyamatban integráljuk az egyes tanulók eltérő tapasztalatait, kiépítjük az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges maradandó szokásokat. Pedagógusaink tudatosan segítik tanulóink reális pályaválasztását.

A fentiek értelmében konkrét feladataink • •

• • • •

•

Tanulóinkat tanulmányi versenyekre készítjük fel, számukra házi versenyeket szervezünk, Az iskolai sportkör keretében játékos vetélkedőket állítunk össze, ahol egyéni képességeik kibontakozhatnak, iskolánkban tanulóink egyéni érdeklődésének megfelelő, azt figyelembe vevő szakkörökön való részvétellel biztosítjuk a személyiségfejlesztés tevékenységét, Önálló dolgozatok, országos pályázatok készítésére ambicionáljuk diákjainkat Feladatunk az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, melyen belül külön hangsúlyt fektetünk a testkultúra, a táplálkozás, a káros szenvedélyek veszélyeire, Intézményünkben tanulóinknak tanulmányi kirándulásokat, színház-, kiállítás- és múzeumlátogatásokat szervezünk, A kompetencia alapú oktatás segíti az olyan emberi értékek, tulajdonságok, képességek fejlődését, mint az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés, a konfliktuskezelés. A speciális kompetenciák fejlesztésére iskolánk szakképző jellege sajátos lehetőséget nyújt.

17

5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység fő területei • • • •

a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások, a diák-önkormányzati munka, a szabadidős tevékenységek.

Pedagógusaink a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységüket úgy végzik, hogy a tevékenységi területek sajátos foglalkoztatási formáit kihasználva tevékenyen hozzájárulnak a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A kompetencia alapú oktatás a következő képességek fejlesztését szolgálja: • • • • • •

együttműködés, sportszerűség, tolerancia, szolidaritás, önbemutatás, konfliktuskezelés.

Az iskola pedagógusainak és valamennyi alkalmazottjának kiemelt feladata hogy a közösségfejlesztés során megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával példaként álljon a diákok előtt. Pedagógusaink közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai különösen a következők: • • • • •

tanulóinkkal megismerteti a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, megismerteti népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, elsajátíttatja azokat az ismereteket és gyakoroltatja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, segíti a tanulók kezdeményezéseit, hozzájárul a közvetlen tapasztalatszerzéshez, ösztönzi a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységet, arra törekszik, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,

18

• • • •

úgy irányítja a tanulókat, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, a közösségfejlesztő munkája során olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölésére törekszik, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervez, olyan közösség kialakítására, fejlesztésére törekszik, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. nevelő-oktató munkája során segíti az olyan csoportok kialakulását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét pedagógiai feladataink • Hagyományőrző tevékenység keretében: minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: - 1956. október 23-a, - 1849. október 6-a, - 1848. március 15-e, - Karácsonykor, - Április 16-án megemlékezünk a Holocaust, valamint a kommunizmus áldozatairól, - Tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató és ballagási ünnepséget szervezünk. • Osztálykereten belül, tanórán kívül klubdélutánok, tanulmányi illetve osztálykirándulások, túrák szervezése • Bekapcsolódunk különböző országos versenyekbe, amely által a kiscsoportos munka, csapatszellem erősödik, • A Kastély Kupa sport és szakmai programjain osztályszinten történő részvétel az osztályfőnök irányításával • A diákönkormányzat működése, a közösség irányító, mozgató ereje, a vezetői képességek gyakorlásának színtere, a vélemény alkotás és annak megfogalmazásának, kinyilvánításának a fóruma. A diákönkormányzat működését patronáló tanár segíti. • Diákvállalkozás. Intézményünk a „diákvállalkozások és oktatás a régió nyolc középiskolájában” Phare projekt tapasztalatai alapján, (melyben a 2003/2004. tanévben vettünk részt) tanulóink képzésében fontosnak tartja a vállalkozási ismeretek gyakorlati körülmények között történő elsajátítását, mely a tapasztalati tanulás fontos módszertani eszköze. Ennek érdekében iskolánk évente felülvizsgálja, hogy mindenkori lehetőségeink alapján mely évfolyamokra, milyen formában tudja alkalmazni ezt a programot. Ezen képzés folytatása során felhasználjuk az említett projekt tapasztalatait, elkészült tananyagait és kollegáink ott szerzett ismereteit. • A diáknapnak különösen kiemelkedő szerepe van a tanár-diák kapcsolat elmélyítésében, programját a tanulóifjúság öntevékeny kezdeményezésére úgy kell szervezni, hogy az iskola valamennyi tanulóját aktivizálja, lehetőséget biztosítson a kiemelkedő teljesítmények bemutatására, és színvonalas programokkal járuljon hozzá a tanulók szórakozásához. • Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek 19

valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. • A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken (területi, megyei, országos) való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. • Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. • Az iskola pedagógusai a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. • A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a tantestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Hit- és vallásoktatást az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. • A hazai és külföldi partneriskolákkal szervezett rendezvényeken diákjaink részt vesznek, (vendégként és szervezőként) erősítve a nemzeti és Európai Uniós közösségi érzést. /Szlovákia, Magyarország/

20

6. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

6.1. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései

Iskolánk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Ezen irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk szelleméhez hűen ezt a programot. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát. Az elméleti kérdéseken felül nagy hangsúlyt fektetünk az empirikus tapasztalatok gyakorlati megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A pedagógusok pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. A diákoknak módjuk van az egészségügyi szolgáltatások feltérképezésére, így életük folyamán tudatos lehetőségük lesz a kockázati tényezők függvényében szelektálni, megismerkedni a tüdőszűrés és a rákszűrés mechanizmusával, s azok prevenciós hatásaival is. Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődés biztosítását a tanulók számára. Ezen felül célként fogalmaztuk meg „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását, mely programunk mottójául is szolgálhatna. (Egészség: „teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota. Betegség: „a homeosztázis felbomlása”.) Központi kérdés iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztése, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítése, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítása. Hasonló fontosságú a káros szokások kialakulásának megelőzése.

6.2. Az egészségfejlesztés főbb területei

Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: • a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”), • az alkohol- és a drog prevenció, • az egészséges táplálkozás, • az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, • a mentális betegségek megelőzése, • az AIDS prevenció. Az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk.

21

6.3. Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei

Intézményünkben az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni. 6.3.1. Iskolaorvos, védőnő – mérések, diagnosztika Gyakorlati célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Szükség esetén – az iskolaorvos javaslatára – a tanulóknak lehetőségük van gyógytestnevelésen való részvételre és szükség esetén szakorvoshoz történő átirányításra (szemészet, ortopédia, kardiológia). 6.3.2. Egészségügyi szűrővizsgálatok Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre. Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségével lehetőségünk van a BTMN-es és SNI-is tanulóink kiszűrésére, és hatványozottabb segítség nyújtására. A mentális, pszichés zavarok szűrésével is lehetőségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására. A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére. Az SNI és BTMN tanulók fejlesztésében nagy segítséget jelent a gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus alkalmazása. 6.3.3. Testnevelési órák - mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában. Ennek érdekében fittségi vizsgálatokat tartunk, ahol a diák maga mérheti le kondícióját, s azon tudatosan változtathat. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésére bocsátjuk. Ezen felül a testnevelés órák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése is. Tanulóinknak heti 2 kötelező testnevelés órája van. A többi testnevelési óra a sportköri foglalkozások órarendbe állításával biztosítható. A fennmaradó két napra délutánonként az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: 

kondicionáló terem használata erőnléti edzésekre, 22

  

kosárlabda és labdarugó szakosztály foglalkozásainak látogatása, házibajnokságokon való részvétel, osztályok közötti sportversenyek sportköri órákon.

6.4. Felvilágosítás és szemléletformálás • • • • • • •

•

• •

Az iskolánkban tradicionálisan megrendezett Egészségnappal és Életmódnappal kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. A természetjáró túrák, osztálykirándulások, lovaglási és fogathajtási lehetőségek szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Az évente megrendezésre kerülő Sportnap és Kastély Kupa mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. A különböző szakkörök (kézilabda, futball, lovagló, testépítő) tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. Versenyeken való részvétel (megyei és területi sportversenyek, elsősegélynyújtó verseny, polgárvédelmi verseny). Véradás diákok és tanárok részvételével („Ha vért adsz, életet adsz!”). Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, és idegen nyelvórán, gyakorlatokon folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Kondicionáló terem, sportpályák (udvari kosár- és futballpálya), iskolai büfé, ebédlő biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Férfi tanári futballal és gasztronómiai klub rendezésével követendő példát kívánunk nyújtani tanítványaink számára.

23

7. AZ ISKOLA KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA

7.1. A környezeti nevelési program célkitűzései

A környezetnevelés fő céljaiként megfogalmazhatók az alábbiak: A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban. Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, a természet és a társadalom harmóniájára törekvés.

7.2. A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, gyepesítése, madáretetők telepítése, a védett fasor gondozása, a tömegközlekedés, a kerékpár használata és a szárazelem és a fáradt olaj begyűjtése.

7.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei Iskoláról lévén szó elsődleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozói, valamint a szülők bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétűbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a biológia, a testnevelés, a kémia, a földünk és környezetünk, az osztályfőnöki és az idegen nyelvórákon, a gyakorlatokon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidős tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedő, korszerű ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk.

24

7.4. Felvilágosítás és szemléletformálás A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetőségeink az alábbiak: • • •

• •

A Föld napja (április 22.) rendezvény keretein belül lehetőség nyílik a környezeti nevelés legtöbb kitűzött területének megvalósítására. Igen komplex lehetőségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezet- és természetvédelemben (Víz világnapja, Biodiverzitás világnapja). A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különböző növénytermesztési, kertészeti foglalkozások, természetjáró túrák, a tanulmányi kirándulások, Magyarország nemzeti parkjainak megismerése. A csoportos látogatások (Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi Víztároló, Újpesti víztisztító) tovább szélesítik tanulóink környezetvédelmi látókörét. Az állattenyésztő telepünkön (minifarm) a tanulók fizikális kontaktusba kerülhetnek különböző állatokkal, megismerhetik szokásaikat, megtanulhatják tisztelni a többi élőlényt, és megérthetik, hogy felelőséggel tartozunk értük.

A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.

25

8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG •

Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Ennek gyanúja esetén pedagógusaink az ifjúságvédelmi felelőssel és a gyógypedagógussal együttműködve tájékoztatják az érintett tanulókat és szüleiket az igénybe vehető lehetőségekről.

•

Szakértői vélemény alapján az ilyen tanuló o egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthető az értékelés, minősítés alól, o az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban megjelölt módon – másik tantárgyat választhat, o az érettségi, osztályozó, különbözeti és javítóvizsgákon számára hosszabb felkészülési időt biztosítunk, írásbeli esetén lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. számítógép) használatát, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, o tanulmányait magántanulóként folytathatja.

•

Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, az iskola – a közoktatási törvényben meghatározott nem kötelező és egyéni foglalkozások időkeretének terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében az adott tantárgyat tanító pedagógus – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.

•

Ha a tanuló tanulmányait szakértői vélemény alapján magántanulóként folytatja, az iskola – a közoktatási törvényben meghatározott kötelező és nem kötelező foglalkozások időkeretén felül a törvény szerint külön erre a célra biztosított időkeretből – átlagosan heti 10 óra egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozások keretében pedagógusaink felkészítik a tanulót az osztályozó vizsgára.

•

Az e fejezetben foglaltakat a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően sajátos nevelési igényű és súlyos betegsége miatt tanulmányait magántanulóként folytató tanulók esetében is alkalmazzuk.

•

Az egyéni foglalkozások keretében szervezett fejlesztő, felkészítő foglalkozásokat csak arra a tanévre biztosítjuk a tanulónak, amelyet megelőző tanévben május 20-ig szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemben a tanuló – és kiskorú tanuló szülője – kérte a tanuló mentesítését egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól, vagy azt, hogy a tanuló tanulmányait a következő tanévben magántanulóként folytathassa.

26

•

A beilleszkedést, felzárkózást segítő tevékenység területén pedagógusaink feladatai különösen, hogy a szaktanár tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, a hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.

•

Az osztályfőnök a tanuló problémáiról tájékoztassa a szaktanárokat, kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a szülővel, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, segítse a tanuló megfelelő pályaválasztását. A kompetencia alapú oktatás keretében nagyon fontosnak tartjuk az együttélési képességek fejlesztését. Ennek keretében a kötődési képesség; kapcsolatkezelési és empatikus készség, tolerancia, konfliktuskezelési, segítőkészség, felelősségvállalás, szabálykövetés, alkotás, csoportkezelő képesség, nevelőképesség (képességek) fejlesztését tűztük ki.

•

A szociális hátrányokkal, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókat az osztályfőnök feladata kiszűrni. A veszélyeztetett, potenciálisan veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, nehezen kezelhető, roma származású, valamint állami gondozottak nyilvántartása, állandó figyelemmel kísérése folyamatos. A hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzációjára (legyen az anyagi, tanulmányi stb.) megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A hátrányos helyzetűek, a valamilyen ok miatt lemaradók felzárkóztatására mind az iskolában, mind a kollégiumban korrepetálásokat szervezünk. Az osztályfőnök kapcsolatot kell, tartson a családdal, az esetleges hiányzásról, annak okairól értesíti a szülőt. Feladatunk az anyagi gondokkal küzdő tanulók segítése is. Számukra tankönyv és étkezési támogatást biztosítunk. A tankönyv és étkezési támogatás minden év szeptember 15-ig az osztályfőnökökön keresztül igényelhető. Elbírálás az előre meghatározott irányelvek szerint történik. Biztosítani kell, hogy anyagi nehézség miatt egyetlen tanuló sem legyen megfosztva a tanulás lehetőségétől. Szükség esetén külön kérelemre szociális támogatást kell kérni az állandó lakóhely szerinti önkormányzat bizottságától.

Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó, tanórai tanulás megszervezése - kollégiumi elhelyezés - felzárkóztató órák, foglalkozások - csoportbontásban történő oktatás - szilencium - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai - családlátogatások - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése - kapcsolat a beiskolázási terület pedagógiai intézményeivel, nevelési tanácsadóval és családsegítő szolgálattal.

27

9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

•

A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét

•

A tehetséggondozás területei a differenciált osztálymunkában megvalósított tehetséggondozás; differenciálást szolgáló tanórai foglakozások, ezen belül különösen a csoportbontás és a fakultáció; csoportos vagy egyéni tanórán kívüli foglalkozások, ezen belül különösen a szakkörök, sportkörök, versenyre felkészítő foglalkozások.

•

Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat.

•

A kompetencia alapú oktatás során a tehetséggondozás a következő módszerek alkalmazásával valósul meg:

•

differenciálás heterogén csoportban, kooperatív tanulás, drámapedagógiai eszközök alkalmazása, egyéni és csoportos projektmunka, átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulási-tanítási folyamatban. Pedagógusaink a tehetséges tanulókkal való külön foglalkozást beépítik nevelő-oktató munkájukba, tanórai foglalkoztatásukat a tehetséggondozás feladatainak figyelembevételével tervezik és végzik.

•

A csoportbontások és a fakultáció rendszerét iskolánk helyi tanterve rögzíti.

•

Tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások szervezésére fordítjuk az iskolánk számára rendelkezésre álló – a közoktatási törvényben biztosított – órakeretből a nem kötelező tanórai foglalkozások és csoportbontás szervezésére, valamint a fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezésére fel nem használt órakeretet.

28

10. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Iskolánk tanulóifjúságának többsége – az évente elvégzett felmérések szerint - hátrányos helyzetű, vagy a veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki. Túlnyomó többségük rendezetlen családi háttérrel rendelkezik és nem optimális az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. A gyermek egészséges fejlődését biológiai–, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással.

10.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség.

Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.

29

10.2 Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai Előzze meg, hárítsa el, vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Hassa át az iskola teljes nevelési szellemét.

10.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai

10.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos, az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése.

A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: · · · · ·

szorongások, félelmek, családi problémák, kortárskapcsolati konfliktusok, a serdülőkorral járó mentális gondok, lelki traumák. 30

10.3.2. Pedagógiai tevékenységek Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal, a könyvtárossal, a szabadidő szervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel). Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése. Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok). Prevenció: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, foglakozások). Egészségnevelő tevékenységek: konfliktuskezelési, szabadidős felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. Az iskolai könyvtárban korszerű könyvek, CD-k, CD-ROM-ok, videó filmek segítik a tájékozódást, felvilágosítást. 10.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, a könyvtárossal 31

(szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral, a szabadidő szervezővel, a kollégiumi nevelő tanárokkal. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolában iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. Szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására (tankönyvtámogatás ill. kirándulástámogatás). Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyerekeinek. Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak.

10.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat · az ifjúságvédelmi felelős személyéről, · az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségekről, · az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, · az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segélytelefon). Tájékoztatja a szülőket · az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), · az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. Tájékoztatja a pedagógusokat · a szakirodalomról, · a pályázati lehetőségekről, · a továbbképzési lehetőségekről, · az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

32

11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Iskolánk tanulói között minden évfolyamon találhatók tanulási kudarccal küzdő diákok. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése.

11.1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység

•

A Gólyatábor (önismereti tábor) keretében – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas a tábor ideje arra is, hogy az ott lévő tanárok (trénerek) és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásukról.

•

A 9. évfolyamon, az év elején, tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

11.2. A tanulókat segítő tevékenységek •

Az iskola ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Felzárkóztatás szervezhető a tanórán (differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatással), a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozások keretében.

•

A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a gyengék ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából ill. a tananyag újra magyarázásából állhatnak.

•

A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a kerületi nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani.

33

•

Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki.

•

A kompetencia alapú oktatás keretében a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának módszerei: kooperatív tanulás, egyéni és csoportos projektmunka, differenciálás, hatékony tanulói megismerési és segítő technikák alkalmazása, attitűdváltást segítő programok használata, inkluzív nevelés megvalósítása, habilitációs és rehabilitációs tevékenység folytatása annak érdekében, hogy megelőzzük a korai iskolaelhagyást.

•

A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. Az eltanácsolás lehetőségével csak végső esetben élünk.

11.3. A felzárkóztatási program értékelése •

A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő osztályértékelő értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről.

•

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.

11.4. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján •

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos

•

pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). /Kt.121.§ (29)./

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását integráltan, a nem fogyatékosok együttes nevelésével, fejlesztésével valósítjuk meg. Intézményünk pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés személetét képviselik. 34

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók együttnevelése során 9-10. osztályban csökkentett tanterv szerint, a szakképzésben a minimális követelmények előtérbe állításával történik.

12. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése.

12.1. Helyzetfeltárás A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat

12.2. Hátránykompenzáció Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése). A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, jól felszerelt könyvtárral a kulturális hiányok pótlása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. Drog és bűnmegelőzési programok szervezése.

35

Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon. Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása. Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma). Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése. A kompetencia alapú oktatás során különös figyelmet szentelünk a segítő, megértő tolerancia kialakítása érzelmi, értelmi és környezeti viselkedési mintákon keresztül. Továbbá az empátia képességének kiterjesztése elméleti és gyakorlati vonalon is. A fentieket nemcsak tanítási órákon, hanem tanórákon kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg.

36

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A nevelő-oktató munkát segítő kötelező (minimális) taneszközök és felszerelések jegyzékét mind a középiskola, mind a kollégium viszonylatában a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása a tankönyvek és taneszközök tudatos választását is meghatározza. Iskolánk a segédeszközök választásánál figyelembe veszi a helyi tantervben megfogalmazott vállalásainkat, és annak megfelelően használja a képességfejlesztő program részeként kiadott szakmai eszközrendszereket (23/2004. (VIII: 27.) OM rendelet 26/A §.) A tantermek bútorzatának beszerzésekor figyelemmel leszünk arra, hogy a tanulóközösségek több munkaformában is dolgozhassanak, a mozgatható és összeforgatható asztalok biztosítsák a gyors átalakítás lehetőségét. A tantermek info-kommunikációs felszereltsége (aktív tábla, projektor, számítógép) a többoldalú interakció biztosítéka. Az iskola pedagógiai programjának megvalósítása folyamatos fejlesztő munkával lehetséges. A program végrehajtásához modern eszközök is szükségesek. Az eszközrendszer kialakításában meghatározó szerepet játszott a világbank által támogatott képzési rendszerben történt részvételünk. Az iskola európai szintű eszközrendszerének beszerzése és működtetése csak állandó pályázati figyeléssel és sikeres pályázatok megvalósításával lehetséges. Iskolánk a sikeres HEFOP 3.1.3. pályázat megvalósításához az elnyert pénztámogatást a következő taneszközök beszerzésére fordította: • multimédiás aktívtábla, • számítógépek, • projektorok. Az „A” és „B” programcsomagok megvalósításához rendelkezésre álló eszközök, szolgáltatások: • munkafüzetek, • új tankönyvek, • Lénárt-gömb, • Internet használat (Sulinet Digitális Tudásbázis), • fénymásolási lehetőségek. Pedagógiai programunkban kulcsszerepet töltenek be a – a program más fejezeteiben részletezett - tanórán kívüli tevékenységek, melyek közül a legfontosabbak a következők: • iskolai stúdiós diákstáb működtetése, • iskolai ünnepélyek szervezése, • szakmai- és osztálykirándulások, • speciális iskolai rendezvények szervezése (Kastély Kupa, gólyabál, szalagavató bál, farsang, sportnap, ballagás, tanévnyitó, tanévzáró), 24 órás vetélkedő, • tanulmányi versenyek. A tanórán kívüli tevékenységek megvalósításában fontos szerepet töltenek be a következő eszközök: iskolai audio-, videó- és számítógépes (internetes) hálózat, iskolai stúdió, iskolarádió, hordozható számítógép, projektor, digitális kamera, digitális fényképezőgép.

37

14. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Az iskola és a kollégium tanári közössége, a szülők és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján élő munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi előírások, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirend szabályozza. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréből adódó problémák. A tehetséges és különleges képességű tanulók menedzselése ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzdők, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttműködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjában.

14.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek. Szülői szervezet: szülői munkaközösség – saját szervezeti szabályzata alapján működik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre bontott feladataihoz. Diák szervezetek: diákönkormányzat (DÖK). 14.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere (osztályfőnök – szaktanár - szülő), oktatási-nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése, fegyelmik egyeztetése, igazgatói pályázatok véleményezése.

14.3. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között szülői munkaközösség, szülői értekezletek (félévente legalább egy alkalommal), össztanári fogadóórák (félévente egy alkalommal), a tanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (heti egy alkalom), osztálykirándulások, osztályprogramok, érettségi és szakmai szóbeli vizsga, ünnepségek, versenyek.

38

14.4. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között az osztályfőnökök és a tanulók nevelőtanárai közötti kapcsolat, a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az osztályfőnöki munkaközösség, a kollégium vezetője és a nevelőtanárok megbeszélése (negyedévente legalább egy alkalommal). 14.5. Együttműködési keretek a kollégium és a szülők között kollégiumi szülői értekezletek, rendszeres kapcsolattartás a nevelőtanár és a szülői ház között. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a minőségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttesen motiválja. Az együttműködés részletes kifejtése a kollégium pedagógiai programjában található.

39

15.A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI

FELADATOK

15.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja

“A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

15.2. Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. b. c. d. e. f. g. h.

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. 40

A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

15.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntőhatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

41

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: • • •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: • • •

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 42

15.4 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak beépítésének lehetőségei: Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

15.5. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az 43

információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • • • • • • • • •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

44

MÁSODIK RÉSZ HELYI TANTERV

1. ISKOLAI ÓRAKERET MEGHATÁROZÁSA 1. 1. Óraszámok beszámíthatósága a szakképzésbe

A közoktatási szakasz óraterveiben szereplő szakmai órák szakképzésbe történő beszámításáról a Pedagógiai Program Harmadik része a Szakmai Program fejezete rendelkezik. A Közoktatási törvény 27. § (2). bekezdése értelmében a 9-10. évfolyam szakiskolai osztályában heti 4 órában folyik a gyakorlati oktatás, maximum 12 fős csoportokban. A Közoktatási törvény 29. §-a értelmében a szakközépiskola 9-10. évfolyamán gyakorlati oktatást 20 %-ban számítható be a szakképzési évfolyamokon.

1.2. Az iskola tantárgyi rendszere és óraterve Iskolánk a közismereti tárgyakból a kerettantervet, szakképzésben a központi programokat használja. 1. 2. 1. Mezőgazdasági szakmacsoportos szakközépiskolai képzés

Tantárgy 9. 2 3 2 3 3 1 1 2 1 2 2 2 1

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv (bontott) Matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (bontott) Szakmacsoportos alapozó oktatás

45

Heti óraszámok 10. 11. 2 2 3 3 2 3 3 4 3 4 2 1 1 2 2 1 2 2 2 2 1 -

12. 2 3 3 4 5 1 2 1 -

Szakmai alapismeretek -növénytermesztés -állattenyésztés -műszaki ismeretek -kertészeti ismeretek Szakmai gyakorlat (bontott) Mezőgazdasági alapismeretek - Növénytermesztés - Kertészet - Állattenyésztés - Gazdasági ismeretek Műszaki ismeretek Fakultáció (bontott) Kötött óraszám összesen Kötelező óra Egy tanuló maximális óraszáma

1 1 1 4

2 1 1 4

-

-

32 27,5 32

34 27,5 32

-

-

5

5

2 1 1 1 1 2 32 30 34

2 1 1 1 1 2 32 30 34

Magyarázatok: • Mivel az évfolyamokon a kötött óraszám meghaladja a közoktatási törvény által előírt kötelező óraszámot, a magyar nyelv és irodalom, matematika és a szakmai alapozó tárgyak kerettantervi kereteket meghaladó része kötelezően választott órának minősül. • Idegen nyelvként az angol és a német nyelv választható • A fakultáció két órája informatikára használható fel. • A 11. és 12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) mellett szakmai alapismeretekből és informatikából biztosítjuk az érettségire való felkészítést. • Csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika, szakmai gyakorlat • A szakmacsoportos alapozó tárgy félévi és év végi osztályzatának megállapítási szabályait a helyi tanterv 5. fejezete rögzíti. 1. 2. 2. Vendéglátó- idegenforgalmi szakmacsoportos szakközépiskolai képzés

Tantárgy 9. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv (bontott) matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (bontott) Szakmacsoportos alapozó oktatás Szakmai alapismeretek 46

Heti óraszámok 10. 11.

2 3 2 3 3 1 1 2 1 2 2 2 1

2 3 2 3 3 2 1 2 1 2 2 2 1

2

2

2 3 3 4 4 1 2 2 1

12. 2 3 3 4 5 1 2 2 1

Szakmai előkészítő gyakorlat (bontott) Turizmus szállodaismeret Marketing Fakultáció Kötött óraszám összesen Kötelező óra Egy tanuló maximális óraszáma

4

4

31 27,5 32

32 27,5 32

3 2 2 2 2 31 30 34

3 2 2 2 2 32 30 34

Magyarázatok: • Mivel az évfolyamokon a kötött óraszám meghaladja a közoktatási törvény által előírt kötelező óraszámot, a magyar nyelv és irodalom, matematika és a szakmai alapozó tárgyak kerettantervi kereteket meghaladó része kötelezően választott órának minősül. • Idegen nyelvként az angol és a német nyelv választható • A fakultáció két órája informatikára használható fel. • A 11. és 12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) mellett szakmai alapismeretekből, földünk és környezetünkből és informatikából biztosítjuk az érettségire való felkészítést. • Csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika, szakmai gyakorlat • A szakmacsoportos alapozó tárgy félévi és év végi osztályzatának megállapítási szabályait a helyi tanterv 5. fejezete rögzíti.

1. 2. 3. Szakiskolai képzés vendéglátó, idegenforgalom szakmacsoportban Tantárgyak/évfolyamok Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv (bontott) matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (bontott) Szakmai alapismeretek Szakmai előkészítő gyakorlat (bontott) Kötött óraszám Kötelező óra Egy tanuló maximális óraszáma

Heti óraszámok 9. 10. 4 4 2 2 3 3 3 3 1 2 1 1 2 2 1 1 2 1 2 2 2 2 1 1 2 2 4 4 30 30 27,5 27,5 32 32

Magyarázatok: • Mivel az évfolyamokon a kötött óraszám meghaladja a közoktatási törvény által előírt kötelező óraszámot, a természettudományos tárgyak (kémia, biológia, földünk és 47

• • •

környezetünk) kerettantervi kereteket meghaladó része kötelezően választott órának minősül. Idegen nyelvként az angol és a német nyelv választható. Csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika, szakmai gyakorlat A szakmacsoportos alapozó tárgy félévi és év végi osztályzatának megállapítási szabályait a helyi tanterv 5. fejezete rögzíti.

1. 2. 4. Szakiskolai képzés mezőgazdasági szakmacsoportban Tantárgyak/évfolyamok Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv (bontott) matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (bontott) Szakmai alapismeretek Szakmai gyakorlat (bontott) Kötött óraszám Kötelező óra Egy tanuló maximális óraszáma

Heti óraszámok 9. 10. 4 4 2 2 3 3 3 3 1 2 1 1 2 2 1 1 2 1 2 2 2 2 1 1 2 2 4 4 30 30 27,5 27,5 32 32

Magyarázatok: • Mivel az évfolyamokon a kötött óraszám meghaladja a közoktatási törvény által előírt kötelező óraszámot, a természettudományos tárgyak (kémia, biológia, földünk és környezetünk) kerettantervi kereteket meghaladó része kötelezően választott órának minősül. • Idegen nyelvként az angol és a német nyelv választható. • Csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika, szakmai gyakorlat • A szakmacsoportos alapozó tárgy félévi és év végi osztályzatának megállapítási szabályait a helyi tanterv 5. fejezete rögzíti. 1.2. 5. Intenzív gimnázium Tantárgyak/évfolyamok

Heti óraszámok 11.

12.

2 3 4 4 5

2 4 4 5 6

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Első idegen nyelv (bontott) Matematika 48

Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (bontott) Második idegen nyelv (bontott) Kötelezően választott fakultáció (bontott) Kötött óraszám Kötelező óra Egy tanuló maximális óraszáma

1 1 2 2 2 2 2 1 3 34 30 34

1 1 2

3 3 31 30 34

Magyarázatok: • Mivel az évfolyamokon a kötött óraszám meghaladja a közoktatási törvény által előírt kötelező óraszámot, a magyar nyelv és irodalom és a matematika tárgyak kerettantervi kereteket meghaladó része kötelezően választott órának minősül. • Idegen nyelvként az angol és a német nyelv választható • A fakultáció három órája informatikára, biológiára illetve földünk és környezetünkre használható fel. • A 11. és 12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) mellett földünk és környezetünkből, biológiából és informatikából biztosítjuk az érettségire való felkészítést. • Csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika, fakultációként választott óra.

1.2.6. Négy évfolyamos gimnázium Tantárgyak neve

9. 4 2

Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki

4 3 4 3

2 2 1 3 1

Heti óraszámok 10. 11. 4 4 2 3 1 4 4 3 3 4 3 1 2 2 2 2 1 2 1

12. 4 3 4 3 3

2 2

1 2 2

1 2 1

1 2 1

Tantervi modulok Társadalomismeret

2 49

Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Kötött óraszám összesen Törvény szerint kötelező óra Egy tanuló maximális óraszáma Választható óra

1 30 27,5 32 2

30 27,5 32 2

2 2

2 2

1 27 30 34 6

28 30 34 6

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

Választható tantárgyak 1. idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Informatika Földünk és környezetünk

2

Magyarázatok: • Idegen nyelvként az angol és a német nyelv választható. • A 11. és 12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) mellett földünk és környezetünkből, biológiából és informatikából biztosítjuk az érettségire való felkészítést. • Csoportbontásban tanított tantárgyak: idegen nyelv, informatika, emelt óraszámban választott tantárgyak.

1.2. 7. Dolgozók szakközépiskolája – esti tagozat

Évfolyam/tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Történelem Művészet ismeret Társadalom ismeret Filozófia-etika Matematika Angol/Német Földrajz Fizika Kémia Biológia Osztályfőnöki Szabadsáv Összesen:

9.

10.

11.

12.

1 2 1 1 1 3 3 1 1 1 1 1 1 18

1 2 1 1 1 3 3 1 1 1 1 1 1 18

1 2 1 1 1 3 3

1 2 1 1 1 3 3

4

4

1 1 18

1 1 18

50

1.2.8. Vendéglős – érettségire épülő szakképzés

Tantárgyak Ételkészítési ismeretek Élelmiszerismeretek Idegen nyelv (bontott) Számítástechnika (bontott) Gazdálkodási ismeretek Kommunikáció Értékesítési ismeretek Ellenőrzés Marketing Áruforgalmi ismeretek Osztályfőnöki Eladói ismeretek Vállalkozási ismeretek Italismeret testnevelés Ételkészítési gyakorlat (bontott) Értékesítési gyakorlat (bontott) Az osztály óraszáma Nevelői óraszám Nyári gyakorlat

Heti óraszámok 13. 14. 4 5 2 2 2 2 3 3 2 1 1 3 2 1 1 3 2 1 1 2 2 1 1 6 6 4 6 35 35 50 52 200 óra

51

1.2.9. Szakács 33 811 03 1000 00 00 szakács - 2+3 tantárgy neve ételkészítési ismeretek élelmiszerismeret idegen nyelv gazdálkodási ismeretek számítástechnika kommunikáció ételkészítési gyakorlat testnevelés osztályfőnöki külső gyakorlat összesen

évfolyam 11. 12. 13. 6 5 5 2 1 1 2 2 2,5 2,5 1 1,5 1 2 2 1 1 1 5 5 5 1 1 1 0,5 0,5 0,5 14 14 14 35 32,5 33,5

Magyarázat: ebben a képzésben az utolsó évfolyam a 2011/2012-es tanévben végez. (kifutó képzés). 1.2.10. szakács 33 811 03 1000 00 00 szakács - 2+2 évfolyam tantárgy neve 11. 12. ételkészítési ismeretek 4 4 élelmiszerismeret 1,5 1,5 idegen nyelv 2,5 3 gazdálkodási ismeretek 1,5 2 számítástechnika 2 1,5 kommunikáció 1 1 ételkészítési gyakorlat 5 5 testnevelés 1 1 osztályfőnöki 0,5 0,5 külső gyakorlat 14 14 összesen 33 33,5 Magyarázat: Ez a képzés a 2010/2011-es tanévtől indul.

52

1.2.11.szakács – előrehozott szakképzés tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv történelem természettudományok művészetek tanulás élelmiszerismeret Ételkészítési ismeretek Szakmai idegen nyelv gazdálkodási ismeretek számítástechnika kommunikáció ételkészítési gyakorlat testnevelés osztályfőnöki összóraszám

1. 2 2 3 2 2 1 1 3

1,5 2 4 2 1 26,5

2. 2 1

3. 0,5

2 1 2 1 1,5 3 3 1 2,5

0,5 1 0,5 0,5 1,5 4 2 1,5 2

10 2 1 33

14 2 1 31

Megjegyzés: a 3. évfolyam óraszáma az első félévre vonatkozik. Az előrehozott szakképzés a 2011/2012-es tanévtől indul.

1.2.12. pincér 33 811 02 1000 00 00 pincér - 2+3 tantárgy neve pincérismeret élelmiszerismeret étel-ital készítési ismeret számítástechnika idegen nyelv vezetés és gazdálkodási ismeret önfejlesztés kommunikáció pincérgyakorlat étel-ital készítési gyakorlat testnevelés osztályfőnöki külső gyakorlat összesen

évfolyam 11. 12. 13. 4 3,5 2 1,5 1,5 1 0 1,5 1 1 1 1 2 2 2 3 2 1,5 0 0 0,5 1 1 0,5 6 6 6 0 1 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 14 14 14 33,5 34,5 32,5

53

Megjegyzés: Ebben a képzési formában az utolsó osztály a 2011/2012-es tanévben végez. 1.2.13. pincér 33 811 02 1000 00 00 pincér - 2+2 tantárgy neve pincérismeret élelmiszerismeret étel-ital készítési ismeret számítástechnika idegen nyelv vezetés és gazdálkodási ismeret önfejlesztés kommunikáció pincérgyakorlat étel-ital készítési gyakorlat értékesítési gyakorlat testnevelés osztályfőnöki külső gyakorlat összesen

évfolyam 11. 12. 3 2,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 2 2 1,5 1,5 0 0 0,5 0,5 3 3 1,5 2 2,5 3 1 1 0,5 0,5 14 14 33 33

Megjegyzés: Ez a képzési forma először a 2010/2011-es tanévtől indul. 1.2.14. pincér

33 811 02 1000 00 00 pincér - előrehozott szakképzés évfolyamok tantárgy neve 1. 2. 3. Magyar nyelv és irodalom 2 2 0,5 matematika 2 2 Idegen nyelv 3 2 1,5 Történelem 2 2 0,5 Természettudományok 2 1 1 Számítástechnika 2 1 1,5 Művészetek 1 2 0,5 Tanulás 1 1 0,5 Testnevelés 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 Vezetés és gazdasági ismeretek 1 1 1 Kommunikáció 0,5 0,5 Kínálat 0,5 54

Forma-szín-tér Gyakorlat Pincérismeret Étel-italkészítési ismeret Étel-italkészítési gyakorlat Élelmiszerismeret Összesen

0,5 7 2

8 2 0,5 2 1,5 29,5 31

15 2 1 1,5 1 31

Megjegyzés: Ez a képzési forma a 2011/2012-es tanévtől indul. A harmadik évfolyam óraszáma az első félévre vonatkozik.

1. 2. 15. Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító

Tantárgyak/évfolyamok Munka-tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági alapismeretek Vállalkozási és gazdálkodási alapismeretek Gépelemek Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági munkagépek Szakmai számítás Osztályfőnöki Testnevelés Anyagismeret Gépjavítás Mezőgazdasági gépek diagnosztikája Közlekedési ismeretek Fémipari alapképzés – gyakorlat (bontott) Mezőgazdasági erőgépek szerelése, javítása-gyakorlat (bontott) Mezőgazdasági munkagépek szerelése, javítása-gyakorlat (bontott) Az osztály óraszáma Nevelői óraszám

Megjegyzés: Fémipari alapképzés: anyagismeret Fémipari alapok Gáz- és ívhegesztés Forgácsolás, kovácsolás Mezőgazdasági erőgépek szerelése, javítása és gépelemek szerelése. Mezőgazdasági gépek diagnosztikája.

55

Heti óraszámok 11. 12. 1 2 2 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 2 2 1 2 2 1 1 7 7 7 7 7 7 36 36 57 57

1. 2. 16. Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

Tantárgyak/évfolyamok

Heti óraszámok 11. 12. Munka-tűz- és környezetvédelem 1 0,5 Mezőgazdasági ismeretek 2 2 Vállalkozási ismeretek 1 Géprajz, gépelemek 1 1 Mezőgazdasági erőgépek 2 1 Mezőgazdasági munkagépek 2 3,5 Szakmai számítások 1 Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 2 2 Járművezetési ismeretek 1,5 Anyagismeret 1 Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése – gyakorlat (bontott) 7 7 Gépüzemeltetés – gyakorlat (bontott) 7 7 Technológia és anyagmozgató gépek üzemeltetése – gyakorlat (bontott) 7 7 Az osztály óraszáma 34,5 34 Nevelői óraszám 55,5 55

Megjegyzés: az elsősegélynyújtás és a járművezetői ismeretek beépül a technológia és anyagmozgató gépek üzemeltetése gyakorlatba.

56

1. 2. 17. Gazda Tantárgyak/évfolyam Osztályfőnöki Testnevelés Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Növénytermesztés Állattenyésztés Kertészet Munka-, tűz- és környezetvédelem Falusi turizmus Kommunikáció (idegen nyelv) Szakszámtan Mezőgazdasági gépészet, építészet Növénytermesztés/termeléstechnológia – gyakorlat Mezőgazdasági gépészet, építészet – gyakorlat Állattenyésztés Kertészet Az osztály óraszáma Nevelői óraszám

57

Heti óraszám 11. 12. 1 1 2 2 1 2 2 2,5 2 2,5 1 1 1 1 1 1 2 1 1 7 7 3,5 3,5 7 7 3,5 3,5 35 35 35 35

1. 2. 18. Lótartó és lótenyésztő

Tantárgyak/évfolyamok

Heti óraszám 11. 12. 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 1 1 1 1 7 7 7 7 7 7 35 35 35 35

Osztályfőnöki Testnevelés Anatómia, élettan Takarmányozástan Általános állattenyésztés Lótartás munkavédelme Lótenyésztés Lovak egészségvédelme Lóhasználat- és versenyzési ismeretek Gazdasági ismeretek Jogi ismeretek Informatika Gondozási, ápolási gyakorlat Tenyésztési gyakorlat Lovaglás, fogathajtás Az osztály óraszáma Nevelői óraszám

1.2.19. Mezőgazdasági technikus – érettségire épülő szakképzés

tantárgy neve/ óraszám heti gazdasági ismeretek műszaki ismeretek növénytermesztés növényvédelem kertészet állattenyésztés,-tartás munkavédelem ellenőrzés gy-gazdasági gy-műszaki gy-növénytermesztés gy-állattenyésztés,-tartás gy-munkavédelem gy-ellenőrzés Számítástechnika osztályfőnöki angol nyelv vezetési ismeretek Összesen

13. éves 2 1,5 2 2,5 2,5 2 1 0 2 3 7 3 1,5

1 2 2 35

14. 2.félév

1.félév 72 54 72 90 90 72 36 0 72 108 252 108 54 0 36 72 72 1260

58

össz.óra éves

1 2 3

2 2 2

5 2 3 4 3 7

5 1 1 3 4 3 7

2 2 1

1 2 1

35

34

46 64 82 0 0 160 14 50 96 128 96 224 0 50 64 32 0 1106

118 118 154 90 90 232 50 50 168 236 348 332 54 50 64 68 72 72 2366

1.3. A rendelkezésre álló időkeret elosztása

1.3.1. A kötelező, szabadon tervezhető óraszám elosztásának elvei

Szakközépiskolai képzésben − Mezőgazdasági szakmacsoportban a kötelezők mellett választható érettségi tárgyak: a mezőgazdasági alapismeretek, biológia és informatika. − Vendéglátói-idegenforgalmi szakmacsoportban a kötelezők mellett választható érettségi tantárgyak: vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek, földrajz és informatika. − Gimnáziumi osztályban választható érettségi tárgyak: földrajz, biológia és informatika.

1.3.2. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások időkerete (52 § (7))

Évfolyamonként, osztályonként a jelentkező feladatok függvényében az adott tanév elején csoportbontásban, mindennapos testedzésre, iskolai sportkör működtetésére, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra használjuk fel.

1.3.3. Egyéni (1-3) tanuló részére szervezett foglalkozások óraszámai (52 § (11) 9

Tehetség kibontakoztatására és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására szükség szerint a törvényi kereteken belül tervez órát iskolánk.

59

2. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja.

2. 1. Ellenőrzés, mérés

Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a Szervezeti és működési szabályzatban és a Házirendben) meghatározott előírásokban való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a Belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: −

−

pedagógus esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes(ek), a munkaközösségvezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

2.1.1. A pedagógiai munka ellenőrzése

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: − a tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására, − a szülőkkel való kapcsolattartásra, − a nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: − a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája, 60

a tanítási órán alkalmazott módszerek, − a tanulók ellenőrzése, értékelése, − a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. − az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, − a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére, a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására, a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. −

− − − − −

A tanulók iskolai munkáján belül: − a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira, − a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre, − az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére, − a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

2.1.2. Mérések

Az iskola nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként:

A pedagógusok körében − − −

Az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben). Felelős: igazgató. SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (kétévente). Felelős: igazgató. A pedagógusok értékorientációs vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén). Felelős: igazgató.

A szülők körében 61

A szülői elégedettség mérése: - csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök. - kérdőíves módszerrel a 9. 10. 11. és 12. évfolyamon (Háromévente). Felelős: igazgató. A tanulók körében

A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - szociometriai vizsgálat a 9. 10. 11. és 12. évfolyamban. (évente). Felelős: osztályfőnökök. - tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a 9. és 12. osztályokban (évente). Felelős: osztályfőnökök. - a tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 9. és a 12. évfolyam elején (évente). Felelős: osztályfőnökök. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: − évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: szaktanárok. − a 10-dikeseknél a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a történelem, a 11. és 12. évfolyamokon a szakmai tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: szaktanárok, munkaközösség-vezetők, gyakorlatioktatás-vezetők. − a testi fejlettség (testnevelés): a 9. és a 11. évfolyamon évente. Felelős: testnevelés szakos nevelők. 2.2. Értékelés

Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelőoktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, 62

- a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésre, - a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 2.2.1. Intézményszintű értékelés

Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejáratakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: − az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). − a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). − a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). − a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). − a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). − az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a médiában, az iskola és a tantestület hírneve).

2.2.2.

Pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése

A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban - az érintett nevelő kérésére azonban írásban - végzik. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma - Helyesen határozta- e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? - Illeszkedett- e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? - Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? - Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e 63

- a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének, - a tanulók életkori sajátosságának?

Az óra felépítése és szervezése - Az óra felépítése megfelelt- e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? - Milyen az óra technikai szervezése, a tanító tanár időbeosztása? - Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? - Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? - Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? - Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) - Milyen módszereket alkalmazott a pedagógus az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? - A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? - Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiváltsága? - Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?

A tanulók munkája és magatartása - Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? - Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? - Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? - Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) - Milyen a tanulók kapcsolata a pedagógussal? 64

- Milyen a tanulók kapcsolata egymássa

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása - Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? - Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? - Mi jellemzi a tanító tanár beszédkultúráját, kérdésfeltevését? - Jellemzi-e a pedagógust: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? - Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? - Milyen a nevelő kapcsolata a tanulókkal? - Tiszteletben tartja-e a nevelő a tanulók személyiségét? - Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? - Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége - El tudta-e érni a pedagógus a kitűzött didaktikai és nevelési célt? - Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? - Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a tanító tanár? - Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (pl: önálló tanulás módszereinek megismertetése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) - Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?

A pedagógusok tanórán kívüli nevelési-oktatási munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása: - szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl.: színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl.: klubdélután, karácsonyi ünnepség) - iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése - a nevelők, tanulók és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel - az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - a diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése - a diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet - iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel - a tehetséges tanulók gondozása - iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel - a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán 65

belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása - a gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése - az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - szerepvállalás a munkaközösség, a tantestület aktuális feladataiban - részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban - oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása - belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása - továbbképzésekben való részvétel, önképzés - a pedagógus önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit - továbbképzéseken való részvétel - a továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak - az iskolai munka eredményességének javítása - pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége - az eredményes pályázatok céljainak megvalósításában való bekapcsolódás - az iskolai alapítvány működésének segítése - az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítsa (innováció). Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások - díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.) - a pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése - önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel) Az iskola képviselete - részvétel a beiskolázási programban (a beiskolázási felelősökön túl) - tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban, a sajtóban - bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe - érdeklődés a helyi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel - aktív részvétel, tisztségek vállalása a község társadalmi, kulturális, sport stb. életében. 66

Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala - előzetes felkészülés a tanítási órára - a motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke - a tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés - a tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján - a nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán - a nevelő tanórai munkája, elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? - a tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon

A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás - megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, kollégiumi csoport kialakítása - a nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége - a problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás - ifjúságvédelmi feladatok ellátása. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése - az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb). A nevelő szakmai pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival - a pedagógus rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). Személyes példamutatás - a tanulókkal, a szülőkkel, a pedagógustársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. - magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony - a munkaköri kötelességek teljesítése - a tanítási órák pontos és eredményes megtartása - az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása 67

- pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság) - a különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása - a rábízott osztályterem, szaktanterem, gyakorlati képzőhely gondozottsága, ápoltsága és pedagógiai szakszerűsége.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény - önkéntes feladatok vállalása a tantestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért.

A vezetői feladatok ellátása - a különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés - a vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal - elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban - a nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre - kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé - egymás segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása.

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése - a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje - a tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.

Szakmai felkészültség - milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) - az iskolában hasznosítható szakképesítések száma - idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga 68

- tudományos fokozat - publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése - a tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál - a továbbtanulás elősegítése, illetve a másod szakma megszerzése az előbb felsorolt tanulók esetében is.

Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése - a szaktanár, szakoktató által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon és a tanuló továbbtanulásának eredményei.

2.2.3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének értékelése

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: - az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók) - az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, ifjúságvédelmi munka) - a tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei) - az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése) - neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) - a közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel) - a szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával) - minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - milyen változások történtek? - milyen új problémák jelentkeztek? - milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

69

2.2.4. A tanulók személyiségfejlődésének értékelése

A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és az ellenőrző könyvön keresztül írásban értékelik.

2.3. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének követelményei és formái

2.3.1. Az értékelés elvi alapjai (szempontok, ellenőrzés – értékelés módja): Az értékelés – mivel elsősorban képességeket fejlesztünk – a kompetenciára és nem a nyelvi tartalmakra irányul. Ebből következik, hogy az értékelés: kommunikatív nyelvhasználat során történik, döntően szubjektív, kvalitatív és szöveges, segíti a tanuló önismeretét, növeli önbizalmát, önbecsülését (fejlesztő és pozitív – mit tud – alapú), önértékelésre és a tanulók egymásról alkotott véleményére épül, átlátható (szempontjai, módja és ideje ismert a tanulók számára), tekintetbe veszi a tanulók eltérő kiindulási, nyelvi szintjét, a csoport teljesítményét értékeli. •

A kompetencia alapú oktatás bevezetésével az értékelés az alábbi komponensekkel bővült (hiszen a tanulás nem csupán a kognitív területekre terjed ki, hanem affektív, effektív és szociális területeket is érinti). Értékelésünkben szerepet kap az iskola és az adott szociokultúrális háttér, együttesen alkalmazzuk a puha és kemény teljesítménymérési formákat, a formatív, a fejlesztő, a szummatív, a lezáró, a minősítő-értékelési stratégiák egymást kiegészítő, a céloknak és feladatoknak megfelelő alkalmazását végezzük, kerüljük a társakhoz, az átlaghoz viszonyított értékelést, inkább az önmagához viszonyított kritériumokra irányuló értékelésre törekszünk, lépésről lépésre beépítjük a tanulási-tanítási folyamatba a diagnosztizáló értékelést, legfőbb törekvésünk, hogy a gyenge tanulmányi teljesítményt mutató tanulók esetében a tanítási teljesítmény-visszajelzés ne közömbösséget, visszautasítást, nyílt vagy burkolt igazságtalanságot tükrözzön, fejlesztő-kompetencia orientált visszajelzést várunk, értékelésünket a pozitív gondolkodás irányítja, ehhez elengedhetetlen a gondolkodási hibák korrigálása, a blokkolódó akarat aktiválása az értelem segítségével, az iskolai tanulás értelmének egyéni keresése, a tanuló jövőképének tudatosítása, a szövegértés, szövegalkotás A kompetencia terület esetében az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességek fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt.

•

Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. 70

•

A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, Heti három óránál magasabb óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli, feltéve, hogy a tanuló hiányzásai az adott időszakban nem érik el a tantárgy óraszámának tíz százalékát.

•

A tanuló teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

•

Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk.

•

A tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanév összes érdemjegyének átlagából kerekítéssel kapott jegyet vesszük alapul. Ha a tanév végi osztályzat ettől a jegytől a tanuló hátrányára eltér, a szaktanár az osztályozó értekezleten tájékoztatja az osztályban tanító tanárokat az eltérésről és annak indokairól. Ha az osztályban tanító tanárok az indoklással nem értenek egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosítják. Az e pontban meghatározott eljárást alkalmazzuk a félévi osztályzatok megállapításánál is.

2.3.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe •

Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat a befogadó tantárggyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette.

•

A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget.

•

Szakmacsoportos alapozó oktatás értékelése: 9-10. évfolyamon a szakmai alapismereteket együtt értékeljük, év végén egyetlen érdemjegyet kap. Mezőgazdasági szakközépiskolában a mezőgazdasági ismereteket együtt értékeljük, a műszaki ismeretek külön érdemjegyet kap a 11. és 12. évfolyamon. Vendéglátó-idegenforgalmi szakközépiskolában a 11. és 12. évfolyamon a turizmus, a szállodaismeret és a marketing külön érdemjegyet kap. Érettségin viszont egy érettségi tárgynak számít.

A szakképzés moduljai és a tantárgyak rendszere a szakmai programban található. 71

2.3.3. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya •

A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái a következők: témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számonkérhető, a kompetencia alapú oktatás írásbeli beszámoltatásának sora bővül szövegértési feladatok megoldásával, szövegalkotási feladatok megírattatásával. Továbbá bővül olyan feladattípusok gyakoroltatásával, melyek a matematikai kompetenciákat (rendszerezőképesség, kombinatív képesség, induktív és deduktív gondolkodás) fejlesztik.

•

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja; a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.

•

Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt – felhívja a tanulók figyelmét. A figyelemfelhívás elmulasztása esetén a tanuló kérheti, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és a tanév végi osztályzatok kialakításakor a szaktanár egyszeres súllyal vegye figyelembe.

•

Ha a dolgozat kizárólag a tanult ismeretek azonosítását, kiválasztását, illesztését, közlését, felidézését tartalmazza, akkor a dolgozat értékelésénél a következő – a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott – ponthatárokat alkalmazzuk: jeles: nyolcvanhét és fél százaléktól; jó: hetvenöt százaléktól; közepes: hatvankettő és fél százaléktól; elégséges: ötven százaléktól.

72

•

Ha a dolgozat a fenti tevékenységeken kívül tartalmaz még információ átalakítást, jelentés és összefüggés kifejtést, következtetést, bizonyítást, tudásfelhasználást a gyakorlati feladatok megoldására, akkor a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: jeles: kilencven százaléktól; jó: hetven százaléktól; közepes: ötven százaléktól; elégséges: harminc százaléktól.

•

Ha a szaktanár az e fejezetben meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja.

2.3.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai •

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik.

•

Az írásbeli házi feladatok elkészítése – a házi dolgozat kivételével – nem kötelező. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.

•

A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a szaktanárnak, ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását.

•

A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább kéthetes beadási határidővel adja ki; a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék; a beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak.

•

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti.

•

Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők: a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki; a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon. 73

•

Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem vesszük figyelembe.

2.3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei és formái •

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.

•

A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyet és osztályzatot alkalmazzuk.

•

Példás a magatartása annak a tanulónak, akinek magatartására a következők teljesülnek, feltéve, hogy kizáró ok nem áll fenn: o magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból; o szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, öregbíti iskolája hírnevét; o kerüli a durvaságot, nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket; o betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét;

•

o ügyel környezete rendjére, tisztaságára, ruházkodása nem kihívó. Nem lehet példás magatartású a tanuló abban a tanévben, amelyben igazolatlanul hiányzott, vagy szaktanári figyelmeztetésnél súlyosabb büntetést kapott.

•

Jó a magatartása annak a tanulónak, akinek a magatartására a példás magatartásnál felsoroltak jellemzőek, feltéve, hogy kizáró ok nem áll fenn.

•

Nem lehet jó magatartású a tanuló abban a tanévben, amelyben igazolatlanul több alkalommal hiányzott, vagy osztályfőnöki megrovásnál súlyosabb büntetést kapott.

•

Változó a magatartása annak a tanulónak, akinek a magatartására a példás magatartásnál felsoroltak nem mindig jellemzőek, feltéve, hogy kizáró ok nem áll fenn.

•

Nem lehet változó magatartású a tanuló abban a tanévben, amelyben igazgatói megrovásnál súlyosabb büntetést kapott.

•

Rossz a magatartása annak a tanulónak, akinek a magatartására a példás magatartásnál felsoroltak nem jellemzőek.

•

Példás a szorgalma annak a tanulónak, akinek tanulmányi munkájára a következők teljesülnek, feltéve, hogy kizáró ok nem áll fenn: törekszik arra, hogy iskolai feladatait a legjobb tudása szerint teljesítse; tanulmányi eredményei megfelelnek a képességeinek; a tanítási órákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan közreműködik; a tanórákon kívül is aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó programokban; önműveléssel is fejleszti tudását, adottságait.

•

Nem lehet példás a szorgalma annak a tanulónak, aki az előző tanév végi vagy az előző félévi eredményeihez képest kettőnél több tantárgyból rontott. 74

•

Jó a szorgalma annak a tanulónak, akinek tanulmányi munkájára a példás szorgalomnál felsoroltak jellemzőek, feltéve, hogy kizáró ok nem áll fenn.

•

Nem lehet jó a szorgalma annak a tanulónak, aki az előző tanév végi vagy az előző félévi eredményeihez képest valamelyik tantárgyból kettő vagy több jegyet rontott.

•

Változó a szorgalma annak a tanulónak, akinek tanulmányi munkájára a példás szorgalomnál felsoroltak nem mindig jellemzőek, feltéve, hogy kizáró ok nem áll fenn.

•

Nem lehet változó a szorgalma annak a tanulónak, aki valamelyik tantárgyból megbukott.

•

Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akinek tanulmányi munkájára a példás szorgalomnál felsoroltak nem jellemzőek.

•

A magatartás és a szorgalom értékelésénél az itt meghatározott szempontoktól az osztályfőnök különösen indokolt esetben, az osztályban tanító tanárok egyetértésével eltérhet.

75

3.A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

•

Iskolánkban középszintű érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

•

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a helyi tantervek tartalmazzák minden olyan tantárgyból, amelyekből helyi tanterv szerint felkészítést szervezünk a középszintű érettségi vizsgára.

76

4. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) Az iskolánkban használt tankönyvek jegyzéke a mellékletben megtalálható. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév júniusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, – az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, – a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be, – a kompetencia alapú oktatás sikeres megvalósítása érdekében a programba előírt eszközöket használjuk. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a mellékletben talál Helyi tantervként a kerettantervet, szakképzésben a központi programokat használjuk.

77

5. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által előírt kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 9-14. évfolyamokon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 9-14. évfolyamon tanév végén „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - magántanuló volt. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához az egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztó tanuló osztályozó vizsgát tehet, ha a tantestület ezt engedélyezi. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 9. 10. 11. 12. 13. és 14. évfolyamokon: a tanév során tanított tantárgyak.

78

6. A TANULÓI JOGVISZONY 6.1. A bekerülés feltételei

A kilencedik évfolyamra azok a tanulók jelentkezhetnek, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezték. A szakképzési évfolyamra belépés feltétele a 16. életév betöltése, illetve az alapfokú végbizonyítvány, továbbá az OKJ szerint meghatározott szakmák esetében az eredményesen elvégzett 10. osztály. A felvétel nincs tanulmányi eredményhez kötve, azt az osztálylétszámok korlátozzák. Túljelentkezés esetén az előző iskolatípusban a közismereti és készségtárgyakból jobb eredményt elérők nyernek felvételt. A középiskola 11. évfolyamára a felvétel feltétele a befejezett tizedik évfolyam. Felvételi vizsga nincs. A közismereti tárgyakból jó tanulmányi eredményű tanulókat előnyben részesítjük. Az azonos eredményt elérő tanulókból felvesszük azokat, akik iskolánkban szerezték meg a szakképesítést, illetve iskolánkban fejezték be a tizedik évfolyamot, akiknek iskolánkba jár a testvére, illetve akik valamilyen területen tehetségesek, illetve családi körülményeik miatt felvételük különösen indokolt.

6.2. A továbbhaladás feltételei

A bekerülést követő tanévben a tanuló felsőbb osztályba lép, ha: - a kötelező szakmai gyakorlatot, farmügyeletet teljesítette, - a házirendben meghatározott órakeretnél többet nem hiányzott, - a tanévet eredményesen zárta, bizonyítványa legalább elégséges minősítésű, illetve a gyakorlati tárgyakat kivéve bukott, de sikeres javítóvizsgát tett. (Gyakorlati tárgyból nem lehet javítóvizsgát tenni!) Amennyiben a tanuló teljesítménye javítóvizsgán nem éri el az elégséges szintet, illetve gyakorlati tárgyból bukott, úgy tanköteles korig évfolyamot ismételni köteles.

6.3. Az átlépés feltételei

Más iskolából átlépés azonos szakma esetén azonos évfolyamba. Más iskolából vagy iskolán belül rokonszakmába átlépés különbözeti vizsgával, egyedi elbírálással, ha a gyakorlat követelményeit teljesíti. Eltérő közismereti képzéskor átlépés különbözeti vizsga letételével, vagy határozott időn belüli tananyagpótlás utáni osztályozóvizsgával lehetséges.

79

6.4. A tanulói jogviszony megszűnése

Megszűnik a tanulói jogviszony: - ha a tanuló a tizedik évfolyamot elvégezte, és (tanköteles tanuló esetén) másik iskolában kívánja folytatni tanulmányait, - igazgatói határozat hatálybalépését követően a tanköteles kivételével annak a tanulónak, aki igazolatlanul 30 óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább két alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire, - ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, - a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, - középiskolai tanulmányok esetén, továbbá a szakiskolában az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, - a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad, - a bejelentés tudomásulvételének napján, - ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

80

Harmadik rész A Kenderesi Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium Kollégiumának Pedagógiai Programja

81

BEVEZETÉS

A kollégium a maga sajtos eszközeivel, lehetőségeivel támogatja, kiegészíti az iskolai oktatási és nevelés célkitűzéseit. A pedagógiai program kollégiumunk stratégiai szakmai dokumentuma, amely igyekszik sok információt szolgáltatni mindazon tizenéves diákok és szüleik számára, akik érdeklődnek kollégiumi szolgáltatásaink iránt. Programunkban meghatározzuk pedagógiai tevékenységünk főbb területeit, kollégiumi nevelésünk célját, feladatait, alapelveit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat és kijelöljük a szakmai fejlesztésünk irányait. A program kidolgozásakor, elkészítésekor az alábbiakban felsorolt jogszabályokat, törvényeket, ill. külső és belső tényezőket vettük figyelembe: •

•

• • • • • • •

Központi és fenntartói dokumentumok útmutatásai: Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény, 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet, 46/2001. (XII.22.) OM rendelet, A KNOA A NAT A kerettantervi rendelet Az eszköz-, és felszerelési jegyzék Benedek István: Kollégiumi Neveléstan Makro- és mikrokörnyezeti tényezők A térség gazdasági helyzete A település jellege A szülők iskolai végzettsége, igényei A helyi oktatáspolitika célkitűzései Az iskola célkitűzései, szakmai profilja A fenntartó önkormányzat fejlesztési terve A kollégium szakmai és a helyi társadalomban elfoglalt helye, szerepe A kollégium tárgyi felszereltsége Pedagógiai feltételrendszer A tanárok felkészültsége, szakos összetétele, szakmai érdeklődése A tanulók fejlettsége, egyéni adottságai, motivációja, életpálya elképzelése A kollégiumban működő hagyományrendszer, a közösségi tevékenységszerkezet, a differenciált tevékenységkínálat

82

A programot a 46/2001. (XII.22.) OM rendelet alapján 2010 márciusában módosítottuk.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény neve:

Kenderesi Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

Az intézmény címe:

5331 Kenderes Szent István út 27.

Telefon:

06/59 328-158

Fax:

06/59 328-158

Az intézmény fenntartója:

Kenderes Városi Önkormányzat

Alapító okirat száma, kelte: Beiskolázási körzet:

Jász-Nagykun-Szolnok megye települései és a környező megyék települései

Férőhelyek száma:

176 fő

Kastély főépület

90 fő fiú 46 fő lány

Szövetkezet úti épületben

20 fő lány

Honvéd úti épületben

20 fő lány

1. INTÉZMÉNYÜNK TÁRSADALMI SZEREPE

Kollégiumunk alapfeladata, hogy megteremtsük és biztosítsuk a lakhatási és tanulási feltételeket azoknak a tanulóknak, akiknek a továbbtanuláshoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, vagy akiknek a tanuláshoz szükséges feltételeket a család, a szülők otthon nem tudják biztosítani. Intézményünk fő profilja a környező településekről érkező gyermekek bentlakásos intézményben történő elhelyezése, sajátos pedagógiai eszközökkel és módszerekkel történő nevelése, oktatása, szocializálása, másodsorban tanulási időszakon kívül a városunkba érkező vendégek elszállásolása. Kiemelt társadalompolitikai szerepünk és feladatunk, hogy segítsük elsősorban a vidéki kistelepülésekről érkező tanulóinkat a hátrányok leküzdésében, teremtsünk számukra felzárkózási esélyeket, biztosítsuk integrációjukat, a minőségi tudás elérhetőségével javítsunk életminőségükön, járuljunk hozzá társadalmi mobilitásukhoz, rakjuk le 83

diákjainknál az egész életen át tartó tanulás alapjait, bontakoztassuk ki és erősítsük bennük az ehhez szükséges készségeket és képességeket, kulcskompetenciákat, közreműködjünk a tehetséges gyermekek kibontakoztatásában és zárkóztassuk fel a tanulmányaikban elmaradottakat.

2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS

2.1. Kollégiumi nevelésünk célja

Célunk, hogy szakszerű, humánus, a gyermekek életkorához és sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszereink felhasználásával és sajátos eszközeinkkel segítsük a kollégiumunkban elhelyezett diákok szocializációját, lehetővé tegyük számukra az eredményes felkészülést, biztosítva részükre a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételeket és az állandó szaktanári támogatást. Célunk továbbá kollégistáink kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése és kibontakoztatása, valamint sokoldalú, széles ismeretekkel rendelkező, pozitív értékekre érzékeny és fogékony, a társadalom számára hasznos állampolgárokká történő nevelése. A felsorolt célok elérése érdekében alakítjuk ki tevékenységrendszerünket, programkínálatunkat, melyeket az éves munkatervben rögzítünk. 2.2. Nevelési alapelveink Céljaink megvalósulása érdekében kollégiumi nevelő, oktató tevékenységünket az alábbi alapelvek figyelembevételével szervezzük és végezzük: − − − − − − − − − − − − − − − − − −

személyiségközpontúság elve állampolgári-, és szabadságjogok elve demokratizmus, humanizmus, európaiság elve közösségek iránti felelősség elve egymás iránti bizalom elve segítőkészség elve aktivitás elve kreativitás elve konstruktív együttműködés elve tudatosság, tervszerűség elve rendszeresség elve következetesség elve integrált nevelés elve motiváció elve tevékenységközpontúság elve egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételének elve sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételének elve egyéni bánásmód alkalmazásának elve 84

− mások tiszteletben tartásának elve

2.3. Kollégiumi nevelési feladataink

2.3.1. Kollégistáink személyiségének megismerése és fejlesztése

-

Elsődleges feladatunk, hogy a kollégiumba érkező diákok személyiségét megismerjük, hiszen csak ennek birtokában leszünk képesek céltudatosan összeállítani a tanulókhoz igazodó, változatos tevékenységformákat, amelyek hatékonyan elősegítik majd a kívánatos személyiségvonások fejlesztését.

-

A tanulók személyiségének megismerését segítik az egyéni és csoportos beszélgetések, a tesztek, kérdőívek, a képességfelmérések, a diákok külső és belső vonásainak, valamint (és talán a legfontosabb) a cselekvés-, és tevékenységformáinak megfigyelései.

-

Törekednünk kell arra, hogy diákjaink felismerjék a szubjektív és objektív énképük közötti különbségeket, és reális énképet alakítsanak ki önmagukról. Ennek ismeretében képesek lesznek az önnevelésre, az önfejlesztésre.

-

Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk jelentkező diákokat alkalmazkodó képessé, empatikussá neveljük, s a másokhoz való viszonyuk mentes legyen az előítéletektől.

-

Célunk, hogy kollégistáink teljesítményorientáltak legyenek, s alakuljon ki közöttük már a beköltözés után egy egészséges haladást, eredményességet elősegítő versenyszellem.

-

Szituációs helyzetekkel, filmvetítések utáni beszélgetésekkel is szeretnénk elérni, hogy kollégistáink időben felismerjék a konfliktushelyzeteket, kezelni tudják azokat, s képesek legyenek bizonyos helyzeteken, problémákon változtatni, jó megoldásokat találni.

2.3.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése, a tanulási feltételek megteremtésével

85

-

Ahhoz, hogy tanulóink felkészülése hatékony legyen, nagyon fontos, hogy a diákok a tanuláshoz kipihent állapotban fogjanak hozzá, ezért a felkészítő foglalkozások előtt biztosítjuk kollégistáink részére a kikapcsolódáshoz, a testedzéshez, és idegrendszerük regenerálódásához szükséges szabadidőt.

−

Igyekszünk minden alkalommal megteremteni a tanulást segítő külső körülményeket, objektív feltételeket /állandó, megszokott helyiség, audiovizuális-, és tömegkommunikációs eszközök, számítógéppark használatának lehetőségei stb. A figyelmet elterelő ingereket kikapcsoljuk, eltávolítjuk, megszüntetjük. Minden nap megpróbáljuk megteremteni a szellemi munkához, az összpontosításhoz szükséges csöndes, nyugodt légkört. Az olvasáshoz, a tanuláshoz, a munkához megfelelő világítást biztosítunk. A csoportvezető tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi teljesítményét, s arról havonta jelentést adnak a kollégiumvezetőnek. A kollégiumunkban dolgozó valamennyi nevelőtanár arra törekszik, hogy az esetleges tanulási kudarcok okait feltárja, azokat minél hatékonyabban kezelje, s a tanulókban a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelést kialakítsa. Szünet beiktatásával lehetővé tesszük diákjaink számára a „szilenciumok” közötti mozgást, pihenést, feltöltődést! Célunk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Igyekszünk felébreszteni minden tanulónkban az ismeretszerzési vágyat, folyamatosan fejlesztjük megismerési és gondolkodási képességeiket, lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél előbb megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Megfelelő motivációs bázist kialakítva próbáljuk felkelteni diákjaink érdeklődését, fejleszteni bennük a megismerés és a felfedezés utáni vágyat. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést, folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük, az újonnan érkezett tanulókat mindaddig, amíg képessé nem válnak az önálló tanulásra!

− − − − − − − − −

− − −

Biztosítjuk diákjainknak az egyéni és a közös tanulás lehetőségét (kollégiumi helyiségek igénybe vétele tanulási célból). A kiválóan teljesítő, szorgalmas diákoknak jutalmazásképpen kedvezményeket adunk („szabadszilencium”). Különböző tanulást segítő módszerek, elsajátíttatásával törekszünk arra, hogy megkönnyítsük a felkészülést!

technikák alkalmazásával, azok valamennyi kollégistánk számára

Ilyenek: -

az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése

-

értő olvasás fejlesztése emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakításával a gondolkodási kultúra művelése az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása

2.3.3. Tanulási motívumok fejlesztése

−

Célunk, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük, megismerési és felfedezési vágyukat előmozdítsuk, látókörüket kiszélesítésük, a tanuláshoz 86

szükséges akaraterejüket kialakítsuk, ill. továbbfejlesszük, figyelemösszpontosításukat fokozzuk. −

A tananyaghoz kapcsolódó érdekességek, kiegészítő olvasmányok ajánlásával ismeretszerzésre, tanulásra motiváljuk kollégistáinkat. Fontos feladatunk a kultúraközvetítés, amivel hozzájárulunk tanulóink általános műveltségének fejlesztéséhez. Ebben segítenek bennünket a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek.

−

Igyekszünk fenntartani, és továbbfejleszteni tanulóink újabb ismeretek utáni kíváncsiságát, könyvtári szolgáltatásunkkal is. A kollégiumi nevelőtanárok folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatják a diákokat a tanulásra, érdeklődésfelkeltő ismeretanyagokkal segítik tanulóinkat.

−

2.3.4. Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése −

A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését!

−

A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában!

−

Feladatunk, hogy támogassuk a tanulásban elmaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, és adjunk esélyt számukra is, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat.

−

Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat!

−

A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt!

−

A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órákon és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség.

−

A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban!

2.3.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások −

Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban!

−

A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban figyeljünk oda, szükség esetén irányítsuk őket a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ)!

87

−

A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket!

−

Csoportfoglalkozásokon beszélgessünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről.

−

A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben!

−

A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt!

−

A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség!

−

Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni!

−

A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését legyenek hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le!

−

Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról!

2.3.6. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, közösségfejlesztés

−

Feladatunk, hogy fejlesszük diákjaink szociális tájékozódási készségét, és segítsük őket abban, hogy az új szociális környezetbe (kollégium, iskola, majd később a munkahely) sikeresen és könnyen be tudjanak illeszkedni. Ehhez igyekszünk olyan alkalmat és közeget teremteni, amelyben a közösségi értékrend és normarendszer fejleszthető.

−

Elsődleges feladat a kollégiumunkba kerülő diákok további szocializációja. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását.

−

Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket.

−

Olyan kapcsolat- és tevékenységrendszert szervezünk, és olyan ismeretek közvetítünk, amelyek segítik a diákok reális önismeretének kialakulását. Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra.

− −

88

−

Kiemelt szerepet és lehetőséget biztosítunk a kollégiumi diákönkormányzati rendszernek.

2.3.7. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése −

Csoportvezető tanáraink nagy hangsúlyt helyeznek a diákok szociális készségeinek fejlesztésére.

−

Cél a tanulók egymás iránti alkalmazkodó készségének, empátiájának, együttműködésének minden napi alakítása és fejlesztése.

−

Állandó javításra szorul diákjaink kommunikációs és vitakészsége, amelyet tanáraink a rendszeres egyéni beszélgetések és csoportfoglalkozások keretein belül fejlesztenek eredményesen.

−

Törekszünk arra, hogy diákjaink minden helyzetben segítsék egymást. Figyeljenek rászorult, esetleg sérült, fogyatékos társaikra és támogassák őket.

−

tanulópárok létrehozása, a gyengébb képességű diákok tehetségesebbek általi korrepetálása

−

a beteg szobatársak orvoshoz, ügyeletre való elkísérése

−

lázas, legyengült csoporttársra való odafigyelés, segítségnyújtás

−

A kooperációt segítik a szabadidőben a szobák lakóinak érdekében együttesen végzett takarítási munkák, de együttműködésre adnak lehetőséget a vetélkedők, a szilenciumokon való felkészülések, az egymás segítése érdekében végzett tevékenységek is.

−

Különösen a nagy létszámú hálókban, ahol a diákok közötti súrlódások száma is több, szükséges kialakítanunk és fejlesztenünk tanulóinkban a konfliktuskezelési képességet.

−

A közösségi és együttélési szabályok kialakítása és betartása egyaránt fontos a diákság és a tantestület számára is, hiszen ezek nélkül felborul a rend, és nem működik a kollégiumi rendszer.

−

Csoportfoglalkozások keretein belül kollégistáinkat megismertetjük más népek szokásaival, különböző kultúrákkal, és vallásokkal. Filmvetítéseken és az azt követő beszélgetéseken gyakran ejtünk szót a másságról. Ezeknek a foglalkozásoknak célja, hogy tanulóink nyitottak legyenek más kultúrák irányában és elfogják más népek élet-, és gondolkodásmódját.

−

Pedagógusaink feladata, hogy odafigyeljenek a valamilyen okból (iskolai teljesítmény, etnikai hovatartozás, betegség, stb..) kisebbségben lévő tanulókra és megakadályozzák a diákok közötti bármilyen negatív irányú megkülönböztetés, kiközösítés kialakulását.

−

Kollégiumunk feladatának tekinti a családi életre nevelést, ezért tanulóinknak sok előadást tartunk a családi szerepekről, a párkapcsolatokról, a takarékos, és ésszerű pénzbeosztásról.

−

Leány tanulóinknak igyekszünk olyan konzultációkat szervezni, ahol az anyaságról, a gyermeknevelésről az átlagosnál többet hallhatnak.

−

A környezeti értékek megóvására neveljük kollégistáinkat akkor, amikor saját szobáikat kitakarítják, szekrényeiket rendben tartják, és a szociális helyiségekben is tisztaságot hagynak maguk után.

−

Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy szobájukat esztétikusan díszítsék, hiszen az ízlésesen elhelyezett, kulturált dekorációk, a tanulók által készített képek, plakátok, kézimunkák, az otthonról hozott virágok, és tárgyak, mind-mind értéknövelők kollégiumunk számára.

−

A kollégiumi élet megszervezésébe, kialakításába, programok megtervezésébe, létrehozásába, foglalkozások, ünnepségek megrendezésébe nevelőtanáraink bevonják a kollégiumi diákönkormányzat tagjait.

2.3.8. Egészséges életmódra nevelés

89

−

A helyesen összeállított napirenddel igyekszünk hozzájárulni tanulóink megfelelő életritmusának kialakításához. A következetesen betartatott, és rendszeresen elvégeztetett tevékenységekkel segítjük diákjainkat abban, hogy idejüket a jövőben is pontosan be tudják majd osztani, és kapkodások nélkül, ritmikusan végezhessék el feladataikat.

−

Feladatunk, hogy a nevelés során tanulóink olyan ismeretekre, gyakorlati képességekre tegyenek szert, olyan szokásokat tanuljanak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

−

Célunk és feladatunk, hogy a meghatározott szokásrendszerek (mindennapi szobatakarítás, mosás, vasalás, stb..) kialakításával kollégistáink számára az egészséges öltözködés, a kulturált étkezés, a környezet tisztasága, a testápolás, a rendszeretet belső igénnyé váljon.

−

Tanulóink testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése érdekében szorgalmazzuk a rendszeres testedzés beiktatását. Sporttalálkozók szervezésével, versenyek megrendezésével biztosítjuk kollégistáinknak a mindennapi mozgást (foci, kézilabda, kondi, tenisz, lovaglás stb..).

−

Rendszeres napi ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk kialakítani diákjainkban azt az igényt, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, hogy környezetkímélő magatartásuk beépüljön életvitelükbe.

−

Felvilágosító előadásokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül tájékoztatjuk tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyekről (kábítószer, alkohol, cigaretta, szexuális kapcsolatok útján terjedő fertőzések, stb.), azoknak elkerülési módjairól, a káros szenvedélyek elleni védekezési módokról és lehetőségekről.

−

A kollégiumunkban végzett tevékenységek hatására a gyerekek olyan gyakorlati képességekre tesznek szert, amelyeket jól tudnak hasznosítani felnőtt életük során.

−

A diákok ízlésének, igényességének kialakítását segítik elő a tanév eleji és az évközi szobadekorálások, az ünnepi díszvacsorákhoz való terítések, a szobákban esztétikusan elrendezett berendezések.

2.3.9. Kollégiumunk egészségnevelési programja Egészség: „a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota” -

-

-

-

Kollégiumunk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Az elméleti kérdéseken nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlati tapasztalatok megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. Törekszünk a tanulók egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődésének biztosítására. Fontosnak érezzük kollégiumunkban az egészséges táplálkozás elterjesztését, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítését, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítását. Hangsúlyt fektetünk a káros szokások kialakulásának megelőzésére. Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: - a dohányzás visszaszorítása, - az alkohol- és a drog prevenció, - az egészséges táplálkozás, - az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, - a mentális betegségek megelőzése, - az AIDS prevenció,

90

az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Mindennapos testnevelés- Testnevelési órák Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában, ezen kívül az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kollégistáink rendelkezésére kívánjuk bocsátani. Ennek érdekében ösztönözzük diákjainkat, hogy rendszeresen vegyenek részt délutánonként a mindennapos testnevelési foglalkozásokon, járjanak el kondicionáló edzésekre, a kora őszi, és tavaszi időszakban javasoljuk számukra a futást, valamint hétfő és szerda esténként rendszeres sportolási és mozgási lehetőséget biztosítunk nekik az általános iskola tornatermében. A 18. életévüket betöltött tanulóinkat igyekszünk bevonnia a kollégiumban szervezett véradási programba / „Ha vért adsz, életet adsz!” /. -

-

-

2.3.10. A kollégium környezetnevelési programja -

Feladatunk a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Igyekszünk érzékennyé tenni diákjainkat a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Törekvésünk, hogy valamennyi tanulónkban környezetkímélő magatartást alakítsunk ki, s személyesen is vállaljanak felelősséget a környezetük védelméért. Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Fontos feladatunk, hogy kollégistáinkat a természeti értékeink megőrzésére, tiszteletére neveljük, és a nevelés hatására valamennyi tanulónk törekedjen a természet és társadalom harmóniájának kialakítására.

2.3.11. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése

-

-

-

-

Nevelési feladatunk, hogy bővítsük tanulóink ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről és felkeltsük diákjaink érdeklődését a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekhez való hozzájuttatással megpróbáljuk elérni, hogy kollégistáink tájékozottak és jártasak legyenek a világ dolgaiban, fejlődjön személyes és szociális azonosságtudatuk. Feladatunk, hogy foglalkozásaink során megismertessük a diákjainkat a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával. Törekszünk arra, hogy ápolják nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, erősödjön tanulóink hazaszeretete, és nemzeti értékeink iránti tisztelete. Sokszínű, kulturális tevékenységgel kívánunk hozzájárulni a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. Feladatunk, hogy kollégistáink világképét formáljuk és hozzásegítsük őket európai uniós polgár identitásuk kialakulásához, bemutatva számukra az Európai Uniós tagság révén megnövekedett kihívásokat, és az Unió kínálta lehetőségeinket.

91

2.3.12. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei és a társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

− −

− −

− −

A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. Kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményünkben kialakult és jól bevált szokásokat is. Segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között – a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, figyelembe véve az egyének közötti különbözőségeket. A napirend kialakításánál a kollégium diákönkormányzata javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik. Teszi mindezt 92

intézményünk hírnevének javítása, és a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében.

2.3.13. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei.

-

A tanulás közös formáinak alkalmazásával (tanulópárok), a kollégisták közötti viszonyok, kapcsolatok, függőségek rendszerét fejlesztjük.

-

Az évente ismételten megtartott rendezvényeink, ünnepségeink nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. Ilyenek: -

az elsősök fogadása

-

a tanévnyitó

-

„Ismerd meg városunkat!”, vetélkedő elsősöknek,

-

a szeptemberi bemutatkozó és ismerkedési est,

-

az évnyitó diákközgyűlés,

-

a diákönkormányzat újraválasztása,

-

a történelmi eseményekhez fűződő megemlékezések, koszorúzások,

-

Mikulás napi mókás ébresztő

-

a karácsonyi vacsora,

-

farsangi mulatság

-

a végzősök szalagavatója,

-

a végzős diákok utolsó vacsorája

-

a ballagási búcsúztató,

-

a táncos-, zenés találkozók,

-

a hálók és csoportok közötti versengések, ahol a diákok a cél érdekében együttműködhetnek egymással,

-

A kisközösségek (szobaközösségek) részben spontán szerveződnek, részben a nevelőtanárok és a kollégiumvezető véleménye alapján. Nevelőtestületünk tanév elején és szükség esetén tanév közben is lehetővé teszi a diákok számára a szabad szobaválasztást.

-

Az újonnan és egy településről érkezett elsősöket igyekszünk lehetőség szerint egy szobában elhelyezni, és ezzel is megkönnyíteni számukra a beilleszkedést.

-

A heterogén (más életkorú és más évfolyamba járó) diákok egy szobában történő elhelyezését azért tartjuk helyesebbnek és jobbnak, mert így az idősebb kollégisták segítséget tudnak nyújtani fiatalabb társaiknak. Ezáltal gyorsabb a tapasztalatcsere és a szokásrendszereket is hamarabb elsajátítják az elsős tanulók.

-

A szabadidőben igyekszünk minél több sportolási lehetőséget tervezni és lebonyolítani, amelyek diákjaink jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. A tavaszi és őszi időszakban gyakran szervezünk sportversenyeket, melyekre a szomszédos szakközépiskola tanulóit is meghívjuk.

-

A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél úgy válogatjuk össze a csapatokat, hogy a kevésbé jó sportolók, a tehetségtelenebb diákok is szerephez jussanak és megmérethessék önmagukat, legyen sikerélményük, játékélményük.

-

A művelődési lehetőséget kollégiumon belül a könyvtár, valamint a videó-tárunkban rendelkezésre álló művészfilmek teszik lehetővé.

-

Célunk az, hogy a városi könyvtár által szervezett író-, olvasó találkozókon, a művelődési házban neves művészek és közéleti személyiségek előadásain is részt vehessenek tanulóink.

93

-

A nagyobb városokban megrendezésre kerülő országos hírű kiállításokra, színházi előadásokra pénzügyi lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elvinni kollégistáinkat.

3. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE

3.1. A kollégista tanulók összetétele Kollégiumunkba elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkeznek azok a 8 általános iskolát végzett tanulók, akik a Kenderesi Szakiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat. A környező megyékből is rendszeresen vannak intézményünkbe beiratkozó diákok. Kollégistáink különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek, de közülük egyre többen vannak olyanok, akik hátrányos családi körülmények közül érkeznek (szegény-, elvált-, munkanélküli-, rokkant-, nyugdíjas-, alacsony iskolázottságú- szülők gyermekei, rendszeres havi jövedelemmel nem rendelkező család). Az iskola sokszínű oktatási tevékenysége miatt rendkívül heterogén a tanulói összetétel. Tanulóink előképzettsége is nagyon változó, mivel szakiskolai és szakközépiskolai osztályok egyaránt megtalálhatók iskolánkban. 3.2. Személyi feltételek, elvárások Kollégiumunkban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – nevelőtanárok és kollégiumi felügyelők látják el. Nevelőtestületünk létszáma: Ebből kollégiumvezető: nevelőtanár kollégiumi felügyelő

8 fő 1 fő (főiskolai és közoktatás vezető végzettséggel) 5 fő (főiskolai végzettséggel) 2 fő (középiskolai érettségi)

3.2.1. A nevelőtestület felkészültsége, a tanárok szakképzettsége: Informatika, rajz, kertész, testnevelés, edző, általános szakoktató, kollégiumi nevelés szakirányok megtalálhatók a nevelőink végzettsége terén. Nagy hangsúlyt fektetünk a személyes példamutatásra (dohányzás mentes, egészséges életmódot folytató nevelőtestület).

Az intézményben dolgozó pedagógusok végzettségük alapján megfelelnek a kollégiumok nevelőtestületével szemben támasztott törvényi előírásoknak, elvárásoknak, követelményeknek. A testület tagjai sokféle diplomával rendelkeznek, ami kedvező a diákok munkájának segítése szempontjából, és azért is, mivel a kollégiumi nevelőmunka sajátos időbeosztást, munkarendet, komoly pedagógiai felkészültséget és helytállást igényel. 94

Ahhoz, hogy a hozzánk érkező diákokkal szemben felállított céljainkat megvalósíthassuk és a kitűzött feladatainkat kimagaslóan el tudjuk végezni, a magunkkal szemben kijelölt elvárásoknak is meg kell felelnünk.

3.2.2. Nevelőtanárainkkal szemben felállított elvárások − − − − − − − − − − − − −

A nevelőtestület tagjai a vezetővel együtt szoros szakmai együttműködésben végezzék munkájukat, rendszeresen vegyenek részt a saját, és más intézmények által szervezett továbbképzéseken, ahol újabb ismeretekkel és információkkal gazdagíthatják tudásukat, egyéni önképzéssel és tapasztalatcserékkel bővítsék eddigi ismeretanyagukat, legyenek képesek a nevelési folyamat megtervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, foglalkozási terveikben olyan tevékenységeket állítsanak össze és szervezzenek meg, amelyekben a diákok jól érzik magukat, s amelyek fejlesztő hatásúak, legyenek jártasak a különböző pedagógiai eljárások, és módszerek alkalmazásában, megjelenésükkel, egyéniségükkel, műveltségükkel példaképként járjanak a diákok előtt, a nevelési cél érdekében folyamatosan működjenek együtt az iskolában tanító tanárokkal, a tanulók szüleivel, empátiával közelítsenek a kollégisták felé, akiknek problémáira minden esetben figyeljenek oda, nyújtsanak segítséget, vagy irányítsák a megfelelő helyre a segítségre szoruló diákokat, legyenek képesek a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, tudjanak a tanulókkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, legyenek képesek a konfliktusok eredményes kezelésére törekedjenek a nevelés eredményességére, és munkájukban folyamatosan legyen jelen a gyermek centrikusság!

3.2.3. A pedagógiai folyamatokat kiegészítő, segítő rendszer vizsgálata −

− −

Gazdálkodás: az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket a fenntartó biztosítja, a finanszírozás az iskola költségvetésének keretein belül történik. Bevételi forrást jelentenek számunkra a szállásadásból befolyt összegek, valamint a. különböző nyertes pályázatokon elnyert pénzösszegek. Kollégiumunkban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság kell, hogy jellemezze. A technikai dolgozók jelenléte, megnyilvánulásaik, színvonalas tevékenységük nevelési tényezőként kell, hogy hassanak a kollégista diákokra.

3.3. Szervezeti jellemzők

95

Intézményünk, a Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium tagintézménye, melynek mindenkori vezetője az iskola igazgatója. Kollégiumunk élén a kollégiumvezető áll, aki a pedagógia elveinek megfelelően irányítja, ellenőrzi és értékeli az itt folyó munkát. A kollégium nevelőtestületét a kollégiumvezető, valamint a nevelőtanárok és kollégiumi felügyelők alkotják. A technikai dolgozók száma 2fő, akik a takarítási munkákat végzik. A karbantartási munkákat az iskola karbantartói a gyakorlatoktatás vezetőjének irányításával végzik, a konyhai és portaszolgálat munkáját közvetlenül a kollégiumvezető felügyeli.

3.5. Tárgyi, dologi feltételeink, környezeti jellemzők Kollégiumunk nem önálló intézmény, az iskola tagintézményeként működik, és fogadja az ország keleti megyéiből, elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jelentkező 14 – 20 éves korú fiatalokat. A főépület a Horthy Kastély, mely az 1950-es évektől iskolai kollégiumként működik. Ebben az épületben 4, 6 és 8 ágyas szobákban kapnak elhelyezést a diákok, s bár a feltételek valamivel jobbak, mint egy évtizeddel ezelőtt, a kor jelenlegi kívánalmainak már egyre inkább nem felel meg ez az épület. Nincs kellő mozgástér, hiányoznak azok a helyiségek, ahol a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozásokat meg lehetne tartani. Hiányzik a tanulókonyhai étkezési és mosási lehetőség. A Szövetkezet úti épület1995-től üzemel, egy családi házban lett 4 háló kialakítva. 2009-ben a megnövekedett tanulói létszám miatt két lakás átépítésre került az iskola területén. A három Honvéd úti lakásban kialakított kollégium képes megadni a kollégisták számára azt a kényelmet, otthonosságot, amelyet a diákok a családban megszoktak. Országosan is azon kevés iskolához tartozunk, ahol a kollégisták száma az elmúlt években folyamatosan nőtt. A nevelést és a kollégisták tanulását, szórakozását, kényelmét segítő eszközök a gyerekek és a pedagógusok rendelkezésére állnak. Intézményünk rendelkezik a szükséges és ma már nélkülözhetetlen számítógépekkel, amelyek azért is fontosak, mert diákjaink közül néhányan informatika tantárgyból érettségiznek, s így mindennapi felkészülésükhöz elengedhetetlenek a computerek. Magnók, DVD lejátszók, televíziók, sporteszközök, társasjátékok, kollégiumunk könyvtárából kölcsönözhető könyvek biztosítják a szórakozást, és a tisztálkodáshoz, mosáshoz, takarításhoz szükséges kellékek is fellelhetőek intézményünkben. Az épületeinkben lévő régi bútorokat folyamatosan javítjuk, cseréljük, ami által igyekszünk az otthonosságot, és a kényelmet biztosítani, pótolni kollégistáinknak.

3.6. A tanulók ellátása, róluk való (szociális) gondoskodás. − Kollégiumunk mind fizikai, mind pszichés és preventív biztonságot igyekszik nyújtani az intézményünkbe jelentkező tanulóknak, teszi ezt az által, hogy a nevelőtanárok folyamatosan, és rendszeresen - ellenőrzik a gyermekek testi higiéniáját, öltözködésüket (időjárásnak megfelelő-e), - egészségi állapotukat (a beteg gyermeket azonnal orvoshoz irányítják a nevelők – a gyógyulás érdekében és a többi diák egészségének védelmében), - figyelnek a diákok lelki szükségleteire, a gyermekek megszokottól eltérő pszichés viselkedéseire, (síró, szomorú, búslakodó tanulók) stb.. 96

− Az intézményben dolgozó pedagógusok igyekeznek családpótló szerepet betölteni, s az iskolai tanár-diák viszonytól eltérően szorosabb és meghittebb kapcsolatokat próbálnak kialakítani a kollégista-tanulókkal. − A mindennapi magán- és közösségi életet szabályozó alapelveket úgy próbáljuk meghatározni a házirendben, napirendben, hogy azok szorosan igazodjanak a tanulók szükségleteihez és érdekeihez is. − Az eddig megtett lépéseken túl (pl.: a nemdohányzók védelme érdekében szigorúbban lépünk fel a tiltott helyeken - WC, fürdőszoba - dohányzó diákokkal szemben), további intézkedéseket teszünk az egészséges életmód feltételeinek megteremtésért, javításáért (több sportrendezvényt, mozgásos játékot, szabadban történő tevékenykedtetést iktatnunk be). − Diákjaink egészségének védelme érdekében igyekszünk minél több olyan programot tervezni, és szervezni, amelynek keretében sportolhatnak, mozoghatnak a gyerekek. − A diákoknak igyekszünk a lehetőségeken belül nagy mozgásszabadságot és önállóságot biztosítani. Kollégistáinkat a szabadidejükben és a térbeni mozgásukban csak abban az esetben korlátozzuk, ha tanulmányi eredményeikben erőteljes negatív elmozdulást tapasztalunk, vagy komolyabb magatartási problémák merülnek fel viselkedésükkel szemben. − Igyekszünk biztosítani tanulóink számára azokat a lehetőségeket, ahol személyi szükségleteiket érvényesíthetik (Többek között megpróbáljuk biztosítani azt, hogy akik igénylik, azok egyénileg félrehúzódva tanulhassanak, akár a délutáni, akár a villanyoltás utáni időszakban, természetesen a helyiségek száma adott és ez néha korlátokat szab; az éjszakai pihenés biztosítása érdekében megköveteljük a tanulóktól, hogy a villanyoltás után csendben maradjanak szobáikban.) − Az újonnan érkező, kilencedikes diákok esetében igyekszünk úgy kialakítani a szobaközösségeket, hogy az azonos helységekből érkező tanulókat egy szobában helyezzük el, de e mellett figyelembe vesszük a gyermekek kéréseit is, s általában a barátnők kívánságai is mindig teljesülni szoktak. Évek óta kialakult és, mint azt a tapasztalok is bizonyítják, jól bevált szokás a vegyes korosztályok egy szobában történő elhelyezése. Ennek az elhelyezési formának köszönhetően nem alakul ki elszigetelődés a magasabb és az alacsonyabb évfolyamba járó tanulók között, a nagyobbak segítenek a kisebbeknek a tanulásban, a szokásrendszerek elsajátításában, a szabályok megismertetésében. − A gyermekek étkezési kultúrája nagyon egyoldalú, mivel leginkább csak a ma már divatossá vált amerikai gyorsételeket és a szénsavas üdítőket kedvelik, és fogyasztják. A kollégista diákok élelmezését az iskola által működtetett konyha oldja meg, ahol igyekeznek változatos, tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, ételeket készíteni a tanulók számára. − A kollégisták egészségügyi ellátását az iskolaorvos végzi saját rendelőjében, de súlyosabb esetben a kollégium épületében látja el az arra rászorultakat. − Vendégeket és látogatókat állandóan fogadunk, mivel a kastély idegenforgalmi látványosság. Szállás lehetőség vendégeknek a hétvégeken, és a tanítási szünetek ideje alatt van, de a tanítási időszakban is ki tudunk elégíteni néhány 8 főszállásigényt a 4 vendégszobánkban. − Kollégistáink részére előzetes igényfelmérés után, indokolt esetben, a hétvégeken is biztosítjuk az elhelyezést. − A gyermekek családtagjaival, különösképpen a problémás tanulók szüleivel folyamatos kapcsolatot tartunk fenn, főként telefonon, de személyesen és írásban is.

− A kollégium külső és belső környezetének esztétikáján évente próbálunk javítani, mind a technikai dolgozók, mind a kollégista diákok bevonásával. 97

3.7. A kollégiumi nevelés-oktatás folyamatában megfigyelt tapasztalatok, és egyéb sajátos jellemzők Tanulási kultúra − A gyermekek mindennapi felkészülését megfigyelve a nevelőtanárok azt tapasztalják, hogy a tanév kezdetén, különösen a kistelepülésekről érkezett 9. osztályos tanulóknak gyakran okoz nehézséget az általános iskolai elvárásokról, a középiskolai követelményszintre való átállás. Sok gyermek képtelen a tananyagból a lényeget kiszűrni, és csak „hangos” tanulással képes a feladott leckék elsajátítására. A kollégiumba érkező diákok egy része hozzá szokott ahhoz, hogy nem azonos időpontokban készül fel a másnapi tanórákra, így többeknek problémát jelent a tanulás kötött időpontja (tanulószobai foglalkozás /„szilencium”/. − Megfigyelhető, hogy tanári irányítás és felügyelet nélkül több diák rendszertelenül készülne az órákra (pl.: csak akkor tanulna intenzívebben, ha tudja, hogy felelni fog, vagy ha témazárót fog írni). Munkakultúra − Sok tanulónk esetében fejletlen munkakultúráról beszélhetünk, sajnos egyre több azoknak a diákoknak a száma, akiknek otthon semmiféle munkát nem kell végeznie, mivel a szülők mindent elvégeznek a gyerekeik helyett. A tanulók nagy részét otthon a szülők kiszolgálják. A családi közegben nincsenek kellően bevonva a diákok a munkamegosztásba, még egyszerűbb házimunkát is csak nagyon kevesek végeznek otthon (takarítást, mosogatást, bevásárlást, stb..) Ilyen előzmények miatt a kollégiumban komoly nehézségeket okoz számukra saját közvetlen környezetük rendben tartása, még a szemét kiürítése is, stb. Társas kapcsolatok kultúrája − Kollégiumunkba is érkeznek olyan diákok, akik túlzottan befelé fordulók, s szinte csak családtagjaikkal tartják a kapcsolatot, kortársaikkal nem barátkoznak, vagy képtelenek a kapcsolatteremtésre zárkózottságukból adódóan. − Megfigyelhető, hogy a gyermekek többsége a közösségi dolgok iránt közömbös, érdektelen, nem szívesen tesznek a gyermekek társaik érdekében szolgálatokat. − A gyerekek vegyes korosztályonként történő elhelyezése a szobákban tapasztalataink alapján jobbnak bizonyul, mint egy homogén összetétel, mivel így a nagyobbak szorosabb kapcsolatot építenek ki a kilencedikesekkel, könnyebbé teszik számukra a beilleszkedést, a szokások elsajátítását. Néha előfordul, hogy az idősebb diákok ki akarják használni fiatalabb társaikat – ez a jelenség főként a fiúknál a tanév elején figyelhető meg (ágyaztatás, takaríttatás, stb..), de a nevelők még időben kezelik az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket. A társadalmi lét, a közélet kultúrája, politikai kultúra, kollégiumi közéleti aktivitás − A közéleti szereplési vágy nem sok gyermekre jellemző – bizonyítja ezt az is, hogy a tanév eleji diákönkormányzati tagok megválasztásánál sokszor nehezen találunk jelölteket. Gondolkodási kultúra, világnézet, világkép, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság − Kevésbé foglalkoztatja a diákokat a hovatartozás kérdése, inkább a nemzetiségi ellentétek azok, amelyek időszakonként előtérbe kerülnek náluk. Az utóbbi években felerősödött a tanulók többségében az előítéletesség – ez a média hatásán kívül 98

részben annak is köszönhető, hogy sokan érkeznek olyan falvakból, ahol a lakosok többsége roma, s gyakoriak a lopások, olykor előfordulnak verekedések stb. Erkölcsi és etikai kultúra − A gyermekek erkölcsi és etikai problémái a legtöbb esetben a nevelési hiányosságokból, a családon belüli elhanyagoltságból, a diákok közvetlen környezetében uralkodó rossz szokások és példák követéséből fakadnak. Vizuális és esztétikai kultúra: képzőművészet, zene, irodalom, színház, film − Sajnos sok diákra jellemző az esztétikum iránti közömbösség, az igénytelenség. A tanulók zenei érdeklődése többnyire a könnyűzenében merül ki, míg a filmművészetben is inkább csak a „limonádé” filmeket és a szappanoperákat kedvelik. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető a gyerekeknél a színházi előadások iránti érdektelenség. Környezetkultúra: környezetvédelem- és fejlesztés − Egyre gyakrabban tapasztalható kollégiumunkban is a vandalizmus, valamint a közvetlen környezet elhanyagolása. Kevés azon diákok száma, akik környezetük tisztaságával, a kollégium bútorzatának, berendezési tárgyainak megóvásával törődnének. Mentálhigiénés kultúra: önismeret, önértékelés, önkontroll − A diákok többsége önismereti problémákkal küzd, s mivel a gyermekek nem ismerik kellően önmagukat ebből fakadóan sokaknak téves az önmagukról alkotott képe, s rossz az önértékelése is. Egészség-, és testkultúra − A gyermekek többsége nagyon keveset mozog, ennek következtében állóképességük is gyenge, fizikai erőnlétük rossz állapotban van. Keveset tartózkodnak a szabadban, szobáikat ritkán szellőztetik. Sokan egészségtelenül táplálkoznak – az üzemi konyhán elkészített ételek közül csak a kedvükre valót fogyasztják el, így szinte mindig mellőzik a főzelékféléket, de a húsokat és a leveseket sem kedvelik. Megfigyeléseink azt bizonyítják, hogy a diákok többsége a különböző gyorsan készített ételeket (pizza, hamburger) eszi a legszívesebben, és nagyon sokan fogyasztanak, különféle cukros ízesítésű szénsavas üdítő italokat.

3.8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. −

szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

−

felzárkóztató, tehetséggondozó programok

−

drog- és bűnmegelőzési előadások

−

pályaorientáció

99

−

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon

−

helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése

−

ösztöndíjak

−

a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása

−

a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.)

−

kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal

−

elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal

−

a diákönkormányzat bevonása

−

segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében

−

enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás

−

gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése

−

a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása

−

teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén

−

a tanulók megismertetése a diákjogokkal

−

a diákönkormányzat bevonása

−

a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése

−

− − − −

A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal.

3.9. Nevelési klíma −

−

Törődés A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok folyamatosan odafigyelnek a rájuk bízott gyermekek fizikai és pszichés állapotára, s problémás esetekben segítik a diákokat, vagy a megfelelő szakemberhez irányítják őket, szükség esetén a szülőket is bevonva. Meghallgatás 100

−

−

−

− −

A tanulók meghallgatása a tanárok mindennapi feladatát képezik. A diákokkal történő egyéni beszélgetések teszik lehetővé a tanulók jobb megismerését, s a problémák felszínre hozatalát. A diákok beleszólása az ügyekbe A kollégista gyermekek naponta elmondhatják véleményüket, észrevételeiket a kollégiumi élettel kapcsolatban, érdekeiket a DÖK képviselőiken keresztül is érvényesíthetik. Pedagógusi rugalmasság Mivel kollégiumunk célja az, hogy a ránk bízott gyermekek jól érezzék magukat, így az intézményben dolgozó tanárok a lehetőségekhez mérten rugalmasan kezelik a napirendet, s gyermekekkel kapcsolatos ügyeket. Diák-diák viszony A gyermekek egymáshoz való jó viszonyát azzal is próbáljuk elérni, hogy a szobákban vegyes korosztályú diákokat helyezünk el. A magasabb évfolyamba járó tanulók megkönnyítik az újonnan érkezett diákok számára a kollégiumi közösségbe való beilleszkedést, s a tanulásnál is segítséget nyújtanak számukra.

Követelmények A gyermekekkel szemben támasztott követelményeket igyekszünk úgy összeállítani, hogy azok közelítsenek az iskola, a család, és a társadalom elvárásaihoz. Szabályok A szabályokat úgy állapítjuk meg a diákok számára, hogy azok megfeleljenek a törvényi előírásoknak, s lehetővé tegyék minden diák számára azt, hogy a nagy közösségben lehetőleg mindenki jól érezze, és kibontakoztathassa önmagát úgy, hogy ez által nem sérti társait.

3.10. Diákönkormányzat, a tanulók közösségei −

Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, és a mindennapi nevelő-oktató munka során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. A kollégiumi diákönkormányzat az iskolainak a része, mely külön is ülésezik.

−

Célunk, hogy tanulóink megismerjék a kollégiumra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat és azok dokumentumait.

−

Minden tanév első hónapjában újjá szervezzük a diákönkormányzatot.

−

A tanulóközösséget arra motiváljuk, hogy gyakoroljanak döntési jogkört saját közösségi életük megtervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában.

−

Arra törekszünk, hogy az intézményünkbe jelentkező gyerekek kellő betekintést kapjanak a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe.

−

Diákjaink vegyenek részt programok, foglalkozások megtervezésében, lebonyolításában, tudjanak önállóan is rendezvényt előkészíteni és megvalósítani!

−

Kollégistáink intézményünkről alkotott véleménye legyen a nevelőközösség számára visszajelzés a következő döntéshozatalnál

−

Tanulóink ismerkedjenek meg más kollégiumok működésével, az ottani feltételrendszerrel, a diákélet sajátosságaival, az ott folyó munkával és tevékenységrendszerrel!

−

A diákönkormányzat tagjait továbbképzésekre küldjük, ahol tapasztalatokat, új ismereteket szerezhetnek, s azokat a későbbiekben hasznosítják intézményünkben.

−

Minden évben egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk, ahol a diákönkormányzat beszámolhat az elmúlt időszakban végzett munkájáról, s kollégistáink megvitathatják a felmerülő problémákat.

101

szervezésében

és

3.11. Partneri elvárások, elégedettség Diákok − a tanulók között végzett kérdőíves felméréseink azt mutatják, hogy a diákok többsége elégedett a kollégiumi létformával, bár életkori sajátosságukból fakadóan a meglévőnél sokkal nagyobb szabadságra vágynak, több kimenőt szeretnének és a szilenciumok időtartamát megrövidítenék. Helyi fenntartói igény, támogatói részvétel − igény - arra, hogy minél több diák jelentkezzen kollégiumunkba, hiszen ennek jelentős pénzügyi vonzata van − Támogatói részvétel – a gazdasági problémái miatt a fenntartó nem tud pluszforrásokat biztosítani a kollégium számára A kapcsolódó iskolák elvárásai, elégedettsége, támogatói részvétele − a diákok jól felkészülten járjanak az iskolába, rendszeresen vegyenek részt az iskola által szervezett előadásokon, szakkörökön, képviseljék az iskola diákságát a városi rendezvényeken − az iskola elégedett a kollégiumban folyó munkával − az iskolánk is anyagi problémákkal küzd, ezért tagintézménye a kollégium, évek óta gazdasági téren háttérbe szorul A szülők elvárása, elégedettsége, támogatói részvétele − a kollégista gyermekek szülei az általános elvárásokon kívül (szállás-, étkezés biztosítása, a gyermekek tanórákra való rendszeres felkészítése) nem támasztanak egyéb kívánságokat a kollégiummal szemben − kevés szülőtől érkezik visszajelzés elégedettségük milyenségéről − a családok többsége nem érdeklődik gyermeke kollégiumi hogyléte felől, intézményünk dolgozói sok esetben azt tapasztalják, hogy a szülők nem működnek együtt a gyermekek nevelésében, tanításában, a követelmények és szabályok következetes betartatásában. Intézményi belső elvárások: pedagógusok és nem pedagógus munkatársak elvárásai, elégedettsége − nem pedagógus munkatársak szeretnék, ha a diákok megbecsülnék a környezetüket, jobban ügyelnének a tisztaságra. − a tanárok egyre többször tapasztalják, hogy a kollégiumi nevelőtanári és a szülői elvárások gyakran ellentmondanak egymásnak. A pedagógusok jogos igénye az, hogy a szülők, és a diákok a jelenleginél legyenek sokkal együttműködőbbek.

3.12. A pedagógiai munka dokumentumai − − − − − − −

Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaterv KNOA Munkaköri leírások Csoportnaplók Ügyeleti naplók

102

3.13. Kollégiumunk kapcsolatrendszere Céljaink elérésének, és nevelési feladataink megvalósításának érdekében folyamatosan együttműködünk: Iskolánkkal ▪ nevelőtanáraink napi kapcsolatban állnak az iskolában oktató tanárokkal ▪ a kollégiumvezető folyamatosan tájékoztatja az intézmény igazgatóját a kollégiumban történő eseményekről, beszámol az itt végzett munkáról ▪ a csoportvezetők rendszeresen megkeresik a diákok osztályfőnökeit, akikkel egyeztetik, elemzik kollégistáink tanulmányi eredményeit, iskolai, iskolán kívüli, és kollégiumi viselkedését ▪ pedagógusaink a problémás eseteket elemzik a szaktanárokkal, és a bajokra közösen próbálnak lehetséges megoldási módokat keresni A diákok szüleivel, hozzátartozóival a kapcsolattartás és együttműködés az alábbi módon és formában történik: ▪ szülői értekezleteken: házirend, napirend, egyéb szabályok, szokásrendszerek megbeszélése ▪ telefonon keresztül: betegség, lelki-, vagy egyéb problémák észlelése esetén ▪ a szülőt meghívjuk négy, ill. több szemközti beszélgetésekre: a tanulók viselkedési rendellenességeinek észlelése, valamint komoly, sorozatos szabályszegések esetén. Az okok együttes felkutatása, útmutatás, tanácsadás a családnak. ▪ kiértesítés levélben: rossz tanulmányi eredmények, gyakori hiányzások jelzése ▪ család felkeresése: abban az esetben, ha a diák jóval a képességei alatt teljesít, vagy észrevehető negatív változások álltak be viselkedésében, lelki bajai vannak, s ezek feltehetően családi problémákra vezethetők vissza. A Művelődési Házzal: szervezett programokon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel AVárosi Könyvtárral: szakirodalomhoz, szórakoztató irodalomhoz való hozzájutás, író-, olvasó találkozók, vers és prózamondó versenyek, irodalmi vetélkedők Az iskola könyvtárával: könyv-, folyóirat, számítógép használat Az iskolaorvossal: sürgős esetekben kihívjuk, enyhébb problémáknál a tanulók felkeresik A Gyermekjóléti Szolgálattal: hátrányos és veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele A Gyámügyi Hivatallal: rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Családsegítő Központtal: rászoruló családok segítése, tanácsadás A túrkevei és kisújszállási szakközépiskolákkal: sportversenyek A sabinovi testvérvárosi szakközépiskolával: sport és kulturális versenyek A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel: információbővítés, tapasztalatcserék A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Intézettel: továbbképzések, szaktanácsadás

3.14. Ellenőrzés, értékelés a kollégiumban − ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Az ellenőrzés tartalma kiterjed a foglalkozások színvonalára, ügyeleti munkára a tanév elején kitűzött pedagógiai célok megvalósítására a nevelőtanárok és a diákok mindennapi kapcsolatára a házirendben felállított szabályok megkövetelésére a gyerekek problémáira való aktív odafigyelésre következetes munkavégzésre pedagógustársakkal való együttműködésre 103

▪ ▪ −

munkaidő pontos betartására naplóvezetésre

Az ellenőrzés működtetése ▪ folyamatos ▪ rendszeres Az ellenőrzések célja a nevelő-oktató munka eredményességének fokozása, a hibák kijavítása, a dolgozók sikerélményhez juttatása

−

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE

4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások /közoktatásról szóló törvény 53. § (7)/

4.1.1 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások során szorgalmazzuk a diákok tanuláshoz való pozitív hozzáállását, figyelmet fordítunk pozitív tanulási beállítódásuk megerősítésére, kreativitásuk fejlesztésére, figyelembe véve személyiségük egyéni sajátosságait.

4.1.1.1. A tanulást segítő foglalkozások: a)

Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozások. cél: a tanulók napi tanulmányi munkájának segítése. feladat: a tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése és biztosítása. tartalom: a tanuló tanulási kötelezettségének megvalósítása állandó tanári segítségnyújtás és ellenőrzés mellett. A foglalkozások a részvétel szempontjából minden tanuló számára kötelezőek, a kötelezettség alóli esetenkénti felmentés (pl.: délutáni iskolai elfoglaltság miatti hiányzás, gyakorlati oktatás) egyéni elbírálás alapján történik (a csoportvezető tanár dönt). A kötelező foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a csoportvezető tanár dönt, a kötötten meghatározott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 15,00 – 19,00-ig szünet közbeiktatásával).

b) Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, illetve a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása – diákok egyéni segítése, iskolában ill. kollégiumban történő korrepetálása - a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása.

104

cél: felzárkóztatásnál a tanulók tantárgyi hiányosságainak pótlása, a hátrányok kompenzálása , tehetséggondozásnál a tehetségek felismerése, motiválása, plusz ismeretek nyújtása feladat: szakszerű pedagógiai segítségnyújtás az adott tantárgyi többlet ismeretek eléréséhez, ill. felzárkóztatásnál a hiányosságok leküzdésére tartalom: egyénhez igazított tantárgyi oktatás A foglakozásokat a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok. c)

Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök

4.1.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások:

a) Tematikus csoportfoglalkozások a 36/2009. (XII. 23.) OKM r. rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével (heti 1 alkalommal) b) Általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, - elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, gondok kerülnek előtérbe, s ezekre keresnek megoldást a diákok csoportvezetőikkel együtt. Ezeken a foglalkozásokon történik meg a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének értékelése A diákok egészséges életének védelme érdekében a csoport-összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről - dohányzás, alkohol, drogfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről – kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok.

Cél: a szocializációs folyamat irányítása, közösségformálás, a közösségi lét nevelői hatásainak kiaknázása, tematikus ismeretek közvetítése, átadása Feladat: szakszerű pedagógiai ismeretközvetítés a KNOA által megadott témakörökből, a törvény által meghatározott kötött, csoportos formában Tartalom: a csoport igényeihez, ill. az életkori sajátosságokhoz igazítottan

4.1.2. Speciális ismereteket adó, tematikus foglalkozások:

4.1.2.1.A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

105

Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, bajaikra a pedagógusokkal együtt megoldást kereshetnek, segítséget, tanácsot kaphatnak.

cél: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, segítségnyújtás a diákok egyéni gondjainak megoldásánál. feladat: a tanulók pedagógiai, pszichológiai megsegítése, szülői szerepek helyettesítése tartalom: egyénre szabott

4.1.2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Különböző rendezvények, ünnepségek, megemlékezések a kollégiumi közösség erősítése, valamint a hagyományok megőrzése és ápolása céljából kerülnek megrendezésre. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet játszik a kulturált és egészséges életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a környezet megóvása, ápolása. A szabadidős tevékenységek megtervezésekor hangsúlyt helyezünk a diákok művészeti (képzőművészeti, zenei, irodalmi, stb..) képességeinek fejlesztésére. A kézimunkázás, festés, rajzolás alkotói folyamat, melyben a diákok önkifejeződése is szerepet kap. A kollégisták szabadidejének megszervezésénél aktívan közreműködő szereplő a diákönkormányzat. Szabadidős programoknak, foglalkozásoknak életmód-közvetítő szerepük is van. A séták, kirándulások, kondicionáló tornák, az aerobik, és a relaxáció segítik a rekreációs folyamatot. A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok. Állandó programok: Környezetvédelmi kör: Cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra, közvetlen környezetük megóvására, ápolására, gondozására, tisztántartására nevelése

Feladat: ismeretközvetítés, a tanulók pedagógiai irányítása, szülői szerepek helyettesítése Tartalom: egyénre és csoportra szabott A foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a foglalkozást vezető tanár dönt kötötten 16,00-ig). 106

Sportkör: Cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra nevelése

Feladat: a tanulók rendszeres sportolásának, testmozgásának elősegítése, pedagógiai irányítása Tartalom: egyénre és csoportra szabott, aktív részvétel kollégiumi sporttalálkozókon, házi-, és kollégiumok közötti bajnokságokon A foglalkozások eltöltésének módjáról a foglalkozást vezető tanár dönt Helyszín: iskolai sportudvar Időpont: egyeztetett időrendben További rendszeres programok, szakkörök: kondi szakkör, labdarúgás szakkör, gasztronómia szakkör, kézműves szakkör, kézilabda szakkör, Cél: a diákok egészséges-, és kulturált életmódra nevelése, a tanulók ismereteinek bővítése

Feladat: a tanulók életkorához igazodó ismeretek átadása, speciális ismeretek nyújtása, az elméleti tudás gyakorlati alkalmaztatása egyénre és csoportra szabottan, pedagógiai segítségnyújtás, irányítás A foglalkozások eltöltésének módjáról, és időpontjáról a foglalkozást vezető tanár dönt a megadott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 14,00 -16,00-ig és 19,00 – 20,00-ig). Helyszín: a kollégiumi sportudvar, dühöngő, konditerem, általános iskola tornaterme, ill. tankonyhák

Eseti programok: Kulturális verseny (szabad választás alapján) Műveltségi vetélkedő (szabad választás alapján) Egyéni megmérettetések (szavaló-, népdal-, plakátverseny) (szabad választás alapján) Kollégiumi és egyéb pályázatok (szabad választás alapján) 107

Tanulmányi verseny (szabad választás alapján) Házi bajnokságok (szabad választás alapján) Hálók közötti bajnokságok Kollégiumok közötti versenyek (szabad választás alapján) A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban, ill. az ügyeleti naplóban, rögzítik a pedagógusok.

Foglalkozás típusok

A diákok számára a részvétel szempontjából

A kollégium által kötelezően biztosítandó heti órák száma

Tanulást,

fejlesztést

mindennapi felkészülést segítő Differenciált

A foglalkozás irányultsága egyéni és közösségi

kötelező

megvalósító

előzetes felmérés

egyéni fejlesztést

alapján kötelező

megvalósító

képességfejlesztő,

13 óra

felzárkóztató Tehetségkibontakozó

javasolt

egyéni fejlesztést megvalósító

Speciális ismereteket

közösségi

adó, tematikus csoportfoglalkozás

fejlesztést kötelező

megvalósító

KNOA alapján

108

Kollégiumi élet

egyéni és közösségi

szervezésével

fejlesztést kötelező

összefüggő

1 óra

A tanulókkal való

megvalósító egyéni fejlesztést

egyéni törődést

megvalósító szabadon

biztosító

választható Szabadidő eltöltését

egyéni és közösségi 10 óra

szolgáló (szakkör, érdeklődési kör,

fejlesztést megvalósító

önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport,

legalább

tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi

1 óra kötelezően

bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság,

választandó

diáknap)

5. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETTERVE (A foglalkozások tartalmát és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket a pedagógiai program és a foglalkozási tervek rögzítik). A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában (36/2009. (XII. 23.) OKM r.) felsorolt hét témakörökből minden csoportvezető heti rendszerességgel tart foglalkozásokat a meghatározott időkeretben, összesen legalább 20-22 alkalommal, mely foglalkozásokon a részvétel - a rendelet értelmében - a diákok számára kötelező.

A 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a KNOA kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosítása szerint a rendelet 2. §-a (2) bekezdésében meghatározott kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK

109

1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Összes óraszám

9. évfolyam. 4

10. évfolyam 3

11. évfolyam 3

12. évfolyam 1

13-14. évfolyam 1

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

3

2

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

3 20 óra

A csoportfoglalkozások tartalmi kifejtése a jelen program 3. számú mellékletében található

6. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

6. 1. A tanulók minősítésének formái

A tanulmányi teljesítmények ellenőrzése az alábbi módon történik -

a napi felkészítő foglalkozásokon tanultak kikérdezése

-

osztályfőnökök, szaktanárok megkérdezése

110

-

ellenőrzők, osztálynaplók megtekintése

-

dolgozatok átnézése

A tanulmányi teljesítmények mérése: -

a követelmények és a tanuló képességeinek viszonyában mérjük a teljesítményt

-

az iskolában szerzett jegyek alapján

-

a jelenlegi és az előző havi érdemjegyek összevetése alapján

A tanulmányi teljesítmények értékelése: -

a diákok képességeit is figyelembe véve a pozitívan teljesítő tanulókat dicséretben, jutalomban, elismerésben részesítjük (lsd.: 2. számú melléklet)

-

a rossz érdemjegyeket hozó diákokat, elmarasztaljuk, jelzést küldünk a szülők felé, büntetést szabunk ki lsd.: (3. számú melléklet)

-

minden csoportvezető havonta értékeli a saját csoportjában lévő diákok tanulmányi teljesítményeit

-

amennyiben a tanuló az előző hónaphoz képest sokat rontott, vagy 3-nál több tárgyból bukásra áll, abban az esetben a nevelőtanár köteles értesítést küldeni a szülőnek

-

minden félévben a kollégiumi tantestület elemzi a kollégisták tanulmányi helyzetét és teljesítményét

-

az eredményekről a kollégiumi közgyűléseken is beszámol az otthonvezető

-

a félévkor és év végén 4,0-nél jobban teljesítő diákok szabadon választhatják meg szilenciumi idejüket

A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése -

a szilenciumi foglalkozásokon

-

a szabadidőben

-

a kötetlen foglalkozásokon

-

az önkiszolgáló tevékenység során

A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése az alábbiak alapján történik -

milyen a diákok tanuláshoz való hozzáállása?

-

mennyire fegyelmezettek a tanulók a foglalkozásokon és az önkiszolgáláskor történő munkavégzés során?

-

milyen a kollégisták munkához való hozzáállása?

-

milyen a diákok feladathoz való viszonyulása?

-

milyen a kollégisták társakkal és tanárokkal történő együttműködése?

A tanulók neveltségi szintjének mérése az alábbi módon történik -

osztályfőnökök, szaktanárok beszámolói alapján

-

szülők elbeszélése

-

szobatársak, iskolatársak, kollégisták elmondása alapján

-

a nevelőtanárok, csoportvezetők megfigyelése

A tanulók neveltségi szintjének értékelése: -

jutalmazás (szóbeli, tárgyi)

-

elmarasztalás (szóbeli, írásbeli)

-

büntetés (kimenő megvonása, szülő kiértesítése, behívása, fegyelmi büntetés kiszabása)

6. 2. A pedagógusok értékelése

111

A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájának értékelésénél elsősorban az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

1. A csoportvezetői tevékenységét milyen színvonalon végzi el? (a) szilenciumokon biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket, s a diákokat a tanulásra készteti; (b) folyamatosan ellenőrzi a tanulók jegyeit, s törekszik arra, hogy a rosszul teljesítők rövid időn belül javítsanak eredményeiken; (az odafigyelésre, az állandó késztetésre, tanulásra való motiválásra bizonyíték a tanulók jegyeiben történő pozitív irányú változás) (c) munkaidejében rendszeresen részt vesz a tanulók korrepetálásában, felzárkóztatásában (d) a csoportjában lévő diákokkal rendszeresen foglalkozik, ismeri tanulói családi, szociális hátterét; (e) kellő figyelmet fordít a magatartási problémás tanulókra, s megpróbálja a diákokat a helyes útra terelni, ha szükséges büntetést szab ki; (f) rendszeres kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szülőkkel; (g) a csoportjában lévő diákok rendszeresen részt vállalnak a kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában; (h) csoportnaplóját pontosan, és rendszeresen vezeti 2. Ügyeleti munkáját mennyire végzi eredményesen? (a) ügyeleti munkáját igyekszik mindig pontosan kezdeni, és munkaidejében rendszeresen a kollégiumban tartózkodik, esetenként ez idő alatt csak a kollégiumi ügyek intézése miatt van távol (b) a rá bízott tanulók a napi takarítás után rendet és tisztaságot hagynak maguk után; a rendrakást minden alkalommal személyesen ellenőrzi (c) ügyel arra, hogy diákjai vigyázzanak a kollégium tárgyaira, bútorzatára, rendjére és megbecsüljék, óvják az intézmény tárgyi felszereltségét 3. A kollégium célja érdekében ismeretszerzésben, önképzésben, továbbképzésben vesz részt. 4. Rendszeresen segíti és támogatja az újonnan érkezett dolgozókat, a pályakezdőket. 5. A kollégium érdekében (pl.: váratlanul megbetegedett munkatársak helyettesítése, nem várt ügyelet ellátása esetén) túlórákat vállal. 6. Tanácsaival, ötleteivel, segíti a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. 7. Tevékenyen részt vesz a kollégium tárgyi, pedagógiai feltételeinek javításában (eredményes pályázatokat készít) 8. Részt vállal a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében. 9. Sportrendezvényeket, szakköröket, és kapcsolatokat létesít más iskolákkal 10. Szabadidős programokat, vetélkedőket szervez.

7.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

112

KOLLÉGIUM

I. HELYISÉGEK

Kollégiumi helységek tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár hálószoba, hálóterem stúdió sportudvar nevelőtestületi szoba rendezvényterem kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelői szoba vendégszoba ebédlő felnőtt étkező teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti WC tanulói WC mosléktároló tisztítószer, takarítóeszközök tárolója szárítóhelyiség (tanulói)

Kastély főépület 1 1 1 2 20 1 1 1 1 2 1 1 4 1 1 3 3 12 1 1 1

Szövetkezet úti épület 1 1

Honvéd úti épület 1 1

1 4

6

1

1

1 1 1

2 1 1

1

2

1 2

2 3

2

3

1

1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvesszekrény szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem számítógép nyomtató számítógépasztal, szék programok

Kastély főépület 1 6 12 1 1 1 1 1 10 1 10 szükség szerint 113

szövetkezet úti honvédi úti épület épület

1 4

1

4 szükség szerint

1 szükség szerint

zárható szekrény 4 Testedző szoba konditerem Könyvtár tanulói asztal, szék egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék tárolók, polcok, szabadpolcok fénymásoló video (lejátszó, felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó írásvetítő 20 Hálószoba, hálóterem tanulói ágyneműtartós ágy létszám szerint 1 tanulólétszám szekrény szerint 1 1 éjjeli szekrény hálónként 1 hálónként polc 1 tükör hálónként 1 cipőtároló hálónként 1 szék hálónként 1 asztal ágynemű-garnitúra éjjeli lámpa Stúdió stúdióasztal hangfal belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat hifi-torony mikrofon erősítő hangszóró + fejhallgató videofelvevő kamera cd -lejátszó tárolószekrény Sportudvar kollégiumvezetői iroda íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax Nevelőtestületi szoba

1

1

1 8 1 2 1 1 1 1 4 6 tanulólétszám tanulólétszám szerint 1 szerint 1 tanulólétszám tanulólétszám szerint 1 szerint 1 szobánként 2 szobánként2 szobánként 1 szobánként 1

szobánként 1 szobánként 1 szobánként 1 szobánként 1 szobánként 2 szobánként 2 szobánként 1 szobánként hálónként 11 1 Minden minden minden tanulónak tanulónak tanulónak biztosítva biztosítva biztosítva hálónként 1 szobánként 1 szobánként 1 1 1 6 1 1 1 1 5 2 hálónként 1 1 4 1 1 1 1 1 1 1 2 1 114

1

1

1

1

1

1

fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör íróasztal zárható szekrény tároló szekrény stúdió szekrény ágy televízió számítógép nyomtató

1 6 1 1 1 1 1 3 7 2 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

1

1

1 1 1 1

1 1 1 1

III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések televízió rádió CD DVD lejátszó rádiós-magnetofon szkenner tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok

Kastély Szövetkezet úti Honvéd úti főépület épület épület 4 1 3 1 3 1 1 3 1 3 1 a kollégium feladataihoz biztosítva

sportszerek teniszütő biliárdasztal focilabda kosárlabda kézilabda tollasütő

6 1 2 2 2 6

Mellékletek

1. számú melléklet

Kollégiumunk napirendje 115

6,00 - 6,40 6,40 -től 7,00 -től 7,25 -re

Reggeli ébresztés (tisztálkodás, takarítás) A fiú tanulók reggeliznek, addig a lányok rendet raknak a szobáikban, összekészítik holmijaikat az iskolai tanórákra A lány diákok folytatják a reggelit Reggeli után folyamatos átvonulás az iskolába.

Délelőtt a kollégista diákok csak az iskolában tartózkodhatnak! (Azoknak a tanulóknak, akiknek nincs első, vagy második órája, ill. lyukasórája van, azoknak is kötelező az iskolába való átvonulás; (az érintett kollégisták az iskola könyvtárában, vagy más, iskolai helyiségben tartózkodhatnak az órakezdésig.) 11,50 -től

Tanár fogadja az iskolából érkező tanulókat, akik a rájuk bízott napi teendők elvégzése után 15,00-ig kimenőre mehetnek a városba. 11,50 – 14,30 Ebéd 11,50 – 15,00 Délutáni kimenő 14,00 – 16,00 Kötelező és szabadfoglalkozások 15,00 – 19,00 Felkésztő foglalkozások, beosztás szerint 17,00 – 18,30 Vacsora 19,00 – 20,00 Esti kimenő (érdem szerint adható, de nem kötelező minden tanuló számára! ) 20,00- 21.00 Szabad foglalkozások 21,00- 21,30 Lefekvéshez felkészülés (takarítás, tisztálkodás) 21,30Létszám és háló ellenőrzés 22,00 Villanyoltás

2. számú melléklet

Kollégiumunk házirendje 116

/az iskolai házirend kiegészítő dokumentuma/

I.

Általános rendelkezések

1. A házirend célja:

A házirend intézményünk törvényes működésének egyik feltétele, amely a kollégiumi élet mindennapi kérdéseit szabályozza. A kollégium házirendje a kollégiumban lakó diákok és az intézményben dolgozók nyugodt és szervezett közösségi munkavégzését, tanulását, pihenését, együttélését hivatott szolgálni. 2. A házirend feladata: A kollégium belső életének szabályozása. 3. Intézményünk adatai: Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium 5331Kenderes Szent István út 27. tel.: 06/59 328-158 4. Házirendünk jogszabályi alapjai: A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet (A törvény, rendelet jogszabályai megtekinthetők az iskolai könyvtárban) 5. A házirend szabályozási köre: Területi hatálya: A házirend hatálya a kollégium egész területére kiterjed. Személyi hatálya: Az intézmény valamennyi lakójára, pedagógusára, technikai munkatársára, valamint a kollégista diákok szüleire is vonatkozik. Időbeni hatálya: A házirend kihirdetésétől magasabb rendű jogszabályok megjelenéséig, ill. a házirendben rögzített időpontig, azaz tanév végéig terjed. 6. A kollégiumba való felvételi eljárás rendje Minden évben felvételi kérőlap kitöltésével kérhető. A kollégista tanulók joga, hogy: 1. a kollégiumban biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, életrendjét, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák. 2. emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak neki fizikai és lelki erőszakkal szemben. 3. személyiségi jogait, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. (A kollégisták jogait részletesen lsd.: a Ktv.10. §) 117

4. kollégiumi ellátásban részesüljön, igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, sport- és szabadidőlétesítmények…) 5. hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 6. részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai és kollégiumi köröknek. 7. az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez s arra érdemi választ kapjon. 8. a levelezéshez, továbbá a kollégiumban lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 9. személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési- oktatási intézmény irányításában. 10. választó és választható legyen a diákképviseletbe. 11. a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. (A kollégisták jogai különösen c. fejezetet részletesen lsd.: a Ktv. 11. §)

A kollégista tanuló kötelessége, hogy (részletesen lsd.: a Ktv. 12. §) : 1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon.

2. eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségeinek. 3. közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a kollégiumi foglakozások előkészítésében, lezárásában. 4. megtartsa az iskolai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei és a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a kollégium szabályzatainak előírásait. 5. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. 6. megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott oktatás során használt eszközöket, óvja a kollégium létesítményeit, felszereléseit. 7. a kollégium, iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 8. a kollégiumi ünnepségeken, rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözetben jelenjen meg. 9. az iskola házirendjében előírt viselkedési szabályokat a kollégium területén is betartsa.

A kollégista diákok pozitív és negatív teljesítményének és magatartásának értékelése

1. Dicséret, jutalmazás, elismerés módjai, formái, fokozatai 118

2. Elmarasztalás, büntetés módjai, formái, fokozatai A kollégista tanuló fegyelmi felelőssége 1. Amennyiben a kollégista diák kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki. megrovás, szigorú megrovás, kizárás (részletesebben lsd.: a Ktv. 76. § alapján) A kollégiumi diákközösség és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok ( a kollégiumi diákönkormányzat az iskolai részeként működik)

Kollégiumunkban a diákmozgalom kötelező főbb tevékenységi körei: - Diákönkormányzati munka szervezése, irányítása, ellenőrzése - A kollégium hagyományőrző programjainak ápolása - Az önszerveződő szakkörök beindítása, s a diákok kollégiumon belüli pályázatokon, rendezvényeken való szereplésre, részvételre való ösztönzése A kollégiumi DÖK feladata, hogy - a diákok érdekeit képviselje, - biztosítsa, hogy a kollégium minden tanulója megismerje jogait

- teremtsen fórumot a problémák megvitatásához, a szabadidős tevékenységek szervezéséhez - a kollégium döntéseibe a DÖK-ön keresztül bevonja tanulóit - a diákokat érintő kérdések megvitatásába bekapcsolódjék A diákönkormányzati munka két fő része: - a diákok jogköreinek gyakorlása a kollégiumi élet kérdéseiben - a tanulói képviseleti rendszer (kollégiumi csoportonként) kiépítése, működtetése A diákönkormányzat jogkörei - döntési - egyetértési - véleményezési - javaslattevő (részletesebben lsd.: Ktv.: 62.§ 63.§ 64.§)

119

A kollégiumi házirend védő, óvó előírásai, egyéb rendelkezései:

1. Kimenő minden nap a tanítási órák befejezésétől 15,00-ig. Hétköznap este nincs kimenő. (Az ügyeletes tanár a csoportvezetőkkel történő egyeztetés alapján, a kollégista tanulók magatartásának, közösségi munkájának, valamint megfelelő tanulmányi teljesítményének függvényében, az arra érdemes diákoknak engedélyt adhat arra, hogy este 19,00 – 20,00-ig ügyeiket intézhessék a városban. 2. Kapuzárás hétköznap 20,00 órakor, ajtózárás 21,00-kor (A kollégista tanulók az ajtózárás idejéig az ügyeletes tanárok engedélyével az udvaron tartózkodhatnak.) 3. Hétvégi eltávozásra a diákok pénteken a tanítási órák befejeződésétől, vasárnap 20,30-ig mehetnek. (Pénteken a kollégium 15,00-ig tart nyitva.) 4. A kollégiumból szülői engedély nélkül csak rendkívüli esetben vagy megbetegedés esetén távozhat el a diák. Amennyiben a szülő írásban kéri, vagy előzőleg telefonon egyeztet gyermeke csoportvezető tanárával, akkor a tanuló hétköznap is elhagyhatja a várost. 5. Az együttélési normákat és az erkölcsi szabályokat, a kollégium napirendjét minden tanuló köteles a saját és mások érdekében be-, ill. megtartani. A napirendet a beköltözés napján az ügyeletes tanár ismerteti a diákokkal. 6. Térítési díj befizetésének határideje: minden hónap 15-ig, ettől eltérni csak a gazdasági ügyintézővel történő előzetes egyeztetés alapján lehet. 7. Az ügyeletesi, naposi feladatát minden tanuló a legjobb tudása szerint köteles ellátni. 8. Minden kollégista feladata az önellátásból fakadóan naponta kitakarítani szobáját és rendben tartani közvetlen környezetét, szekrényét, ágyát, személyes holmijait; valamint ügyelnie kell saját személyi higiéniájára is. 9. Az otthonról hozott élelmiszerek tárolása a hűtőszekrényekben történik, az ételek az arra kijelölt helyeken (ebédlő, folyosói asztalok) fogyaszthatók el. 10. Minden 9.,11. és 13 osztályos diák köteles az ideiglenes lakcímét a tanév elején be-, ill. kijelenteni. 11. Az intézményi tulajdon és a személyes holmik szándékos, vagy hanyagságból eredő bármilyen megrongálása esetén a tanulók kártérítésre kötelezhetők. 12. A kollégium felszerelési-, és berendezési tárgyait, valamint az elektromos készülékeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Az elektromos tárgyak meghibásodását az észlelést követően azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak! (Az elektromos berendezések nedves kézzel történő érintése, hibás készülékek használata életveszélyes!) 13. Az ablakon történő esetleges ki-, és bemászás, és az azokon keresztül történő tárgyak kidobálása fegyelmi vétség. 14. A kollégium 20,00 óra után engedély nélkül, bármilyen úton-módon történő elhagyása szabályszegésnek minősül. 15. Esetleges baleset, rosszullét észlelését a diákok azonnal kötelesek az intézmény bármely dolgozójának tudomására hozni! 16. A kollégiumban tűzvédelmi okok miatt tilos a nyílt láng használata / beleértve a gyertyagyújtást is /! 17. A kollégium egész területén tartózkodni, a kollégistákon és az intézmény dolgozóin kívül csak a portás által átadott belépővel lehet. 18. A kollégiumi tanulók tevékenységét a nevelők egy pontozási rendszer keretében tartják nyílván. 19. A kollégiumi hálókban csak az ottlakó diákok tartózkodhatnak. 20. A kollégista diákok naponta 15,00 – ig fogadhatnak vendéget, közvetlen hozzátartozókat, családtagokat, bejárós diákokat a földszinti aulában. 21. Villanyoltás után (22,00 órakor) minden tanuló köteles a saját szobájában tartózkodni, és csendben maradni! 22. A szilencium a törvényi előírásoknak megfelelően minden kollégista tanuló számára kötelező. A szilenciumi idő alatt (naponta 15,00-19,00-ig, külön szilenciumi beosztás 120

szerint) a diákok a tananyag elsajátításával kötelesek foglalkozni. A csendet ez idő alatt mindenki köteles betartani, mivel a hangoskodás, a zenehallgatás zavarja a tanulási tevékenységet folytató diákokat! 23. A kollégista diákok a Kt.: 53. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére heti egy alkalommal, a KNOA 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kollégiumi foglalkozáson kötelesek részt venni! 24. A kollégiumba ittasan nem érkezhet be diák sem a kimenőről, sem otthonról! 25. Az intézmény egész területén, és az udvaron szigorúan tilos a dohányzás, a szeszesital, drog behozatala és fogyasztása, valamint a pénzre történő szerencsejátékok! A házirend 24. és 25. pontjának megsértőivel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A szabályszegés jogi következménye lehet a diák kollégiumi jogviszonyának ideiglenes vagy végleges megszüntetése ill. kollégiumból történő kizárása. 26. Egymás holmijainak eltulajdonítása jogi következményekkel jár. 27. A tanulók saját, vagy társaik testi épségét veszélyeztető tárgyakat (pl.: petárda, szúrószerszámok, gáz-spray, ütésre használható eszközök, stb..) a kollégium területén nem tarthatnak, és nem is hozhatnak be. 28. A kollégium területén kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása jogsértő magatartás. 29. A kollégiumba behozott ékszerekért, szabadon, illetve szekrényben tárolt nagyobb értékekért, pénzösszegekért az intézmény dolgozói nem vállalnak felelősséget! Könyvekre, étkezési díjra, behozott nagyobb összegek elzárására, amennyiben ezt a diákok kérik, a tanáriban elhelyezett pénzkazettában van lehetőség.

Vegyes rendelkezések

1. Elsősegély doboz a tanári szobában és a kollégiumvezetői irodában található. 2. A kollégium területén csak olyan plakát helyezhető el, amely nem sért emberi jogokat, politikai tartalommal nem bír, és nem ütközik jogszabályokba. Idegen nyelvű plakátok és hirdetmények csak pontos magyar fordítással együtt függeszthetők ki. 3. Főzni, ételt melegíteni csak az arra kijelölt helyiségben szabad, a tűzvédelmi előírások betartásával. 4. A tanulókhoz méltatlan magatartás (közszeméremsértés, garázdálkodás, másik embertárs bárminemű megalázása, terrorizálása stb.) fegyelmi vétség. 5. A kollégium valamennyi helyiségének és berendezésének (mosdók, WC-k) rendjének, épségének és tisztaságának megőrzésért a kollégium tagjai anyagilag is felelőssé tehetőek. 6. A kollégium minden tagja köteles a kollégium értékeit, eszközeit megóvni. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15.

A szilenciumok ideje alatt a diákok a csoportnevelő tanár felügyelete mellett tanulhatnak, a foglalkozások helyét a tanárok jelölik ki számukra. A gyengébb teljesítményt nyújtó, vagy rendbontásukkal, magatartásukkal a társaikat zavaró tanulóknak a szilenciumot tartó tanár elrendelheti a társalgóban, vagy az iskolai tanteremben történő külön felkészülést. Amennyiben a kollégista diákok szakköri, vagy egyéb, tanári felügyelet mellett történő iskolai elfoglaltsága egybeesik a kollégiumi felkészítő, vagy csoportfoglalkozások idejével, abban az esetben a tanuló csoportvezetőjének engedélyével felmentést kaphat a kollégiumi foglalkozások alól. A kollégiumi szabadidős tevékenységek lehetőségeihez való hozzájutást a tanév első hetében közlik a diákokkal a csoportvezető tanárok. A tanulók a tanítási év első két hetében írásban kötelesek jelezni a kollégiumvezető felé, hogy milyen szakkörben, ill. foglalkozásokon kívánnak részt venni. A kollégista diákok számára minden héten egy alkalommal az esti órákban, az általános iskola tornatermében 2 órás sportolási lehetőség biztosított. A diákkörök létrehozására vonatkozóan lsd. az iskola házirendjének I./9. pontját. A kollégisták hétköznap délután 14,00 – 16,00-ig vehetik igénybe a kollégiumi könyvtár szolgáltatásait. A csoportvezető tanárok a kollégistákat naponta kötelesek tájékoztatni az újabb, diákokat is érintő információkról.

121

16. A tanulók a kollégiumi élettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak a délutáni órákban a csoportfoglalkozások során, vagy a diákönkormányzaton keresztül. 17. A tanulók 25 %-a minősül nagyobb közösségnek, s képviseletükben véleményezési jogkörrel rendelkezik az őket képviselő diákönkormányzat. 18. A kollégista tanuló problémáival, panaszaival naponta közvetlenül fordulhat a csoportvezető tanárához, az ügyeletes tanárhoz, vagy hétköznap délután 12,00 – 16,00 órától a kollégiumvezetőhöz. 19. Az esetlegesen előforduló konfliktusok kezeléséért az ügyeletben lévő tanárok a felelősek, amelyeket minden esetben kötelesek jelenteni a kollégium vezetőjének. 20. A kollégista diákot megbetegedése esetén az ügyeletben lévő tanár közvetlenül az iskola orvosához irányítja, vagy telefonon történő egyeztetés esetén a szülő kérésére a tanulót hazaengedi. 21. Amennyiben a gyermek az esti órákban betegszik meg, ill. rosszullétre panaszkodik, abban az esetben az ügyeletben lévő tanár kötelessége a tanulót az orvosi ügyeletre elkísértetni, vagy szükség esetén kihívni orvost. 22. Amennyiben a kollégiumi nevelő észleli, hogy valamilyen szer vagy alkohol befolyása alatt van a tanuló, akkor drog gyorstesztet vagy szondát alkalmazhat. Amennyiben a tanuló nem járul hozzá akkor orvos jelenlétében végezzük ezt el.

122

Negyedik rész Szakmai Program

Az iskola szakképzési rendszere Iskolánkban agrár és gazdasági-szolgáltatási szakterületen folyik szakközépiskolai és szakiskolai képzés az alábbi szakmacsoportok szerint: Agrár szakterületen: Gazdasági-szolgáltatási szakterületen:

mezőgazdasági szakmacsoportban; vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban; kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban.

I. SZAKKÖZÉPISKOLA Érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamból álló képzési forma. A 9-10. évfolyamon a szakterületnek megfelelő szakmai alapozó ismeret és alapozó gyakorlat oktatása folyik heti 6 órában, a 11-12. évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó ismeretek és alapozó gyakorlat oktatása heti 8 órában történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi rendszerét és óraszámait a szakmai program 1.sz. melléklete tartalmazza. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek.

Az érettségi vizsga letétele után a tanulók folytathatják tanulmányaikat az alábbi szakképesítések megszerzésére irányuló szakképző évfolyamokon. •

•

Nappali rendszerű szakképzés, érettségit igénylő OKJ szakmában, 13-14. évfolyam. Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: vendéglátás-idegenforgalom Modulszerű képzésben: 52 811 02 0000 00 00 vendéglős Nappali rendszerű szakképzés, érettségit igénylő OKJ szakmában, 13-14. évfolyam. Szakterület: agrár 123

Szakmacsoport: mezőgazdasági Modulszerű képzésben: 54 621 02 0010 54 02 mezőgazdasági technikus A tantárgyi rendszerét és az óraszámokat a szakmai program 2.sz. melléklete tartalmazza. •

•

Nappali rendszerű szakképzés, érettségit nem igénylő OKJ szakmában, 11-12. évfolyam. Szakterület: agrár Szakmacsoport: mezőgazdasági Modulszerű képzésben: 33 621 02 1000 00 00 Gazda 31 521 01 0010 31 03 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 31 621 04 0000 00 00 Lótartó és –tenyésztő Nappali rendszerű szakképzés, érettségit nem igénylő OKJ szakmában, 11-12. évfolyam. Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: vendéglátás-idegenforgalom

Modulszerű képzésben: 33 811 02 1000 00 00 Pincér 33 811 03 1000 00 00 Szakács A tantárgyi rendszerét és az óraszámokat a szakmai program 4.sz. melléklete tartalmazza.

II. SZAKISKOLA 1. A 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett a szakmai kerettantervek alapján a tanulók szakterületüknek megfelelő alapozó ismereteket és alapozó gyakorlatot tanulnak heti 6 órában. A tantárgyi rendszerét és az óraszámokat a szakmai program 3.sz. melléklete tartalmazza. A 10. évfolyam elvégzése után a tanulók az alábbi szakmák közül választhatnak, és szakképző évfolyamokon folytathatják tovább tanulmányaikat. •

Nappali rendszerű szakképzés, érettségit nem igénylő OKJ szakmában, 11-12. évfolyam. Szakterület: agrár Szakmacsoport: mezőgazdasági Modulszerű képzésben: 33 621 02 1000 00 00 Gazda 31 521 01 0010 31 03 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 31 621 04 0000 00 00 Lótartó és –tenyésztő

•

Nappali rendszerű szakképzés, érettségit nem igénylő OKJ szakmában, 11-12. évfolyam. Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: vendéglátás-idegenforgalom 124

Modulszerű képzésben: 33 811 02 1000 00 00 Pincér 33 811 03 1000 00 00 Szakács A tantárgyi rendszerét és az óraszámokat a szakmai program 4.sz. melléklete tartalmazza. 2. A 16. évüket betöltött tanulók a 8. osztály elvégzése után közvetlenül kapcsolódhatnak be a szakmai képzésbe. Részükre a következő lehetőségeket biztosítjuk: • Nappali rendszerű szakképzés, érettségit nem igénylő OKJ szakmában, 11-12. évfolyam. Szakterület: agrár Szakmacsoport: mezőgazdasági Modulszerű képzésben: 33 621 02 1000 00 00 Gazda 31 521 01 0010 31 03 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 31 621 04 0000 00 00 Lótartó és –tenyésztő A tantárgyi rendszerét és az óraszámokat a szakmai program 4.sz. melléklete tartalmazza. 3. A 2011/2012-es tanévtől előrehozott szakképzést indítunk, ahol a következő szakképesítések megszerzésére nyílik lehetőség: •

•

Nappali rendszerű szakképzés, érettségit nem igénylő OKJ szakmában, 9-11. évfolyam. Szakterület: agrár Szakmacsoport: mezőgazdasági Modulszerű képzésben: 33 621 02 1000 00 00 Gazda 31 521 01 0010 31 03 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 31 621 04 0000 00 00 Lótartó és –tenyésztő Nappali rendszerű szakképzés, érettségit nem igénylő OKJ szakmában, 9-11. évfolyam. Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: vendéglátás-idegenforgalom

Modulszerű képzésben: 33 811 02 1000 00 00 Pincér 33 811 03 1000 00 00 Szakács 33 811 04 1000 00 00 vendéglátó eladó 31 812 01 0000 00 00 panziós, falusi vendéglátó Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Modulszerű képzésben: 31 341 01 0010 31 02 élelmiszer és vegyi áru- eladó 31 341 01 0010 3106 zöldség-gyümölcs eladó A tantárgyi rendszerét és az óraszámokat a szakmai program 5.sz. melléklete tartalmazza. III. A SZAKMAI ELŐTANULMÁNYOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA 125

A második, vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplő beszámíthatóságot figyelembe véve az iskola igazgatója dönt a kérelmekkel kapcsolatosan. IV. A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS HELYEI ÉS FORMÁI Az évközi és év végi szakmai gyakorlat formája és mértéke az oktatott szakmák esetében eltérő, melyet részletesen az óratervek tartalmaznak. Az iskola, valamennyi tanulószerződéssel nem rendelkező tanulójának biztosítja a szakmai gyakorlat megszervezését, a külső gyakorlati munkahelyeken és az iskola tangazdaságában, tankonyháján. A tanulószerződéses fiatalok a szerződtetőnél töltik gyakorlatukat. Az iskolai és ütemi gyakorlatokat szakmai tanulmányutak, üzemlátogatások egészítik ki.

V. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI, SZAKMAI KÉPZÉS – FELNŐTTKÉPZÉS Az intézmény felnőttképzést alanyi jogon azokban a szakmákban, illetve a moduláris oktatás alapján részképesítésekben is folytathat, amelyeket nappali képzésben is oktat.

1.sz melléklet

Szakközépiskola tantárgyi rendszere és óraterve I. Mezőgazdasági szakmacsoportos szakközépiskolai képzés

tantárgy neve / óraszámok Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem ismeretek

és

9. heti éves 72 2

3 állampolgári 2

Idegen nyelv Matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk

3 3 1 1 2 1 2

10. heti éves 72 2

11. heti éves 72 2

12. heti Éves 64 2

108 72

3 2

108 72

3 3

108 108

3 3

96 96

108 108 36 36 72 36 72

3 3 2 1 2 1 2

108 108 72 36 72 36 72

4 4 1 2 -

144 144 36 72 -

4 5 1 2 -

128 160 32 64 -

126

Biológia Kémia Informatika Szakmai alapismeretek Mezőgazdasági alapismeretek Műszaki ismeretek Gyakorlat Fakultáció Kötött óraszám összesen Kötelező óraszám

2 2 1 2 4 31 27,5

72 72 36 72 144 -

2 2 1 2 4 32 27.5

72 72 36 72 144 -

2 4 1 3 2 31 30

72 144 36 108 72

1 4 1 3 2 31 30

32 128 32 96 72

II. Vendéglátó-idegenforgalmi szakmacsoportos szakközépiskolai képzés

tantárgy neve / óraszámok Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem ismeretek

és

9. heti éves 72 2 3

állampolgári 2

Idegen nyelv Matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai alapismeretek Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek

Gyakorlat Fakultáció Kötött óraszám összesen Kötelező óraszám

3 3 1 1 2 1 2 2 2 1 2 4 31 27,5

10. heti éves 72 2

11. heti éves 72 2

12. heti Éves 64 2

108 72

3 2

108 72

3 3

108 108

3 3

96 96

108 108 36 36 72 36 72 72 72 36 72 144 -

3 3 2 1 2 1 2 2 2 1 2 4 32 27.5

108 108 72 36 72 36 72 72 72 36 72 144 -

4 4 1 2 2 -

144 144 36 72 72 -

4 5 1 2 2 -

128 160 32 64 64 -

5 3 2 31 30

180 108 72

5 3 2 32 30

160 96 72

127

2.sz melléklet Érettségire épülő szakképzés moduljai, tantárgyi rendszere és óraterve

I. 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős

Tantárgy neve / óraszámok Ételkészítési ismeretek Élelmiszerismeretek Idegen nyelv (bontott) Számítástechnika (bontott) Gazdálkodási ismeretek kommunikáció Értékesítési ismeretek Ellenőrzés Marketing Áruforgalmi ismeretek Osztályfőnöki Eladói ismeretek Vállalkozási ismeretek Italismeret Testnevelés Ételkészítési gyakorlat Értékesítési gyakorlat Nyári gyakorlat Az osztály óraszáma

heti 4 2 2 3 2 1 1 2 1 1 2 2 1 1 6 4 200 óra 35

13. éves 144 72 72 108 72 36 36 72 36 36 72 72 36 36 216 144

heti 5 2 2 3 3 1 3 2 1 6 6

1260

35

14. Éves 150 60 60 90

II. 54 621 02 0010 5402 mezőgazdasági technikus A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk:

2201 – 06

Kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel tantárgyak: gazdasági ismeretek tananyagrészek: 385/1.0/2201-06 385/2.0/2201-06 385/3.0/2201-06 elmélet: 118 óra elméletigényes gyakorlat: 168 óra 128

90 30 90 60 30

180 180 1050

2205 – 06

Gépüzemeltetés és –karbantartás tantárgyak: műszaki ismeretek közlekedési ismeretek tananyagrészek: 385/1.0/2205-06 385/2.0/2205-06 385/3.0/2205-06 elmélet 118 óra gyakorlat: 236 óra

2203 – 06

Növénytermesztés, növényvédelem tantárgyak: növénytermesztés növényvédelem tananyagrészek: 385/1.0/2203-06 385/2.0/2203-06 elmélet: 244 óra gyakorlat: 332 óra

2206 – 06

Környezet-, tűz- és munkavédelem tantárgyak: munkavédelem tananyagrészek: 385/1.0/2206-06 385/2.0/2206-06 elmélet: 50 óra gyakorlat: 54 óra

2209 – 06

Szervezés és ellenőrzés tantárgyak: ellenőrzés tananyagrészek: 385/1.0/2209-06 385/2.0/2209-06 elmélet: 50 óra gyakorlat: 50 óra

Tantárgyi rendszer és óraterv

tantárgy neve/ óraszám heti gazdasági ismeretek műszaki ismeretek növénytermesztés növényvédelem kertészet állattenyésztés,-tartás munkavédelem ellenőrzés gy-gazdasági gy-műszaki gy-növénytermesztés gy-állattenyésztés,-tartás gy-munkavédelem

13. éves 2 1,5 2 2,5 2,5 2 1 0 2 3 7 3 1,5

14. 2.félév

1.félév 72 54 72 90 90 72 36 0 72 108 252 108 54

1 2 3

2 2 2

5

5 1 1 3 4 3 7

2 3 4 3 7

129

össz.óra éves 46 64 82 0 0 160 14 50 96 128 96 224 0

118 118 154 90 90 232 50 50 168 236 348 332 54

gy-ellenőrzés Számítástechnika osztályfőnöki angol nyelv vezetési ismeretek Összesen

0 1 2 2 35

36 72 72 1260

2 2 1

1 2 1

50 64 32 0

35

34

1106

50 64 68 72 72 2366

3.sz. melléklet

Szakiskolai osztályok tantárgyi rendszere és óraterve

Tantárgy neve / óraszám Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv (bontott) matematika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika (bontott) Szakmai alapismeretek Szakmai előkészítő gyakorlat (bontott) Kötött óraszám Kötelező óra Egy tanuló maximális óraszáma

heti 4 2 3 3 1 1 2 1 2 2 2 1 2 4 30 27,5 32

9. éves 144 72 108 108 36 36 72 36 72 72 72 36 72 144

heti 4 2 3 3 2 1 2 1 1 2 2 1 2 4 30 27,5 32

10. éves 144 72 108 108 72 36 72 36 36 72 72 36 72 144

4.sz. melléklet

Szakképző évfolyamok moduljai, tantárgyi rendszere és óraterve I. 33 621 02 1000 00 00 azonosító számú gazda szakképesítés moduljai és tantárgyi rendszere A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk: 130

2201 – 06

2205 – 06

2222 – 06 2716 – 06

2206 – 06

2211 – 06 2717 – 06

2718 – 06

2212 – 06

Kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel tantárgyak: gazdálkodási és vállalkozási ismeretek szakmai számítások komunikáció tananyagrészek: 395/1.0/2201-06 395/2.0/2201-06 395/3.0/2201-06 elmélet: 100 óra elméletigényes gyakorlat: 136 Gépüzemeltetés és –karbantartás tantárgyak: mezőgazdasági gépészet, építészet tananyagrészek: 395/1.0/2205-06 395/2.0/2205-06 395/3.0/2205-06 elmélet: 68 óra gyakorlat: 238 óra Növénytermesztés I. Növénytermesztés II. tantárgyak: növénytermesztés tananyagrészek: 395/1.0/2222-06 395/1.0/2716-06 395/2.0/2716-06 elmélet:72+80 óra gyakorlat: 259+231 óra Környezet-, tűz- és munkavédelem tantárgyak: munkavédelem tananyagrészek: 395/1.0/2206-06 395/2.0/2206-06 elmélet: 36 óra Állattartás feladatai I. Állattartás feladatai II. tantárgyak: állattenyésztés tananyagrészek: 395/1.0/2211-06 395/1.0/2717-06 395/2.0/2717-06 395/3.0/2717-06 elmélet: 72+80 óra gyakorlat: 259+231 óra Kertészet tantárgyak: kertészet tananyagegységek: 395/1.0/2718-06 395/2.0/2718-06 395/3.0/2718-06 elmélet: 68 óra gyakorlat: 238 óra Kiegészítő tevékenység tantárgyak: falusi turizmus tananyagrészek: 395/1.0/2212-06 elmélet: 36 óra 131

gyakorlat: beleolvad a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet gyakorlatba

Tantárgyi rendszer és óraterv

11. tantárgyak / óraszámok

12.

heti 1

éves 36

heti 1

éves 32

2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 7 3,5 7 3,5 35

72 36 72 72 36 36 36 36 36 36 252 126 252 126

2 2 2,5 2,5 1 2 1 7 3,5 7 3,5 35

64 64 80 80 32

OSZTÁLYFŐNÖKI Testnevelés Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Növénytermesztés Állattenyésztés Kertészet Munka-, tűz- és környezetvédelem Falusi turizmus Kommunikáció (idegen nyelv) Szakszámtan Mezőgazdasági gépészet, építészet Növénytermesztés/termeléstechnológia – gyakorlat Mezőgazdasági gépészet, építészet – gyakorlat Állattenyésztés Kertészet Az osztály óraszáma

64 36 224 112 224 112

II. 31 521 01 0010 31 03 azonosító számú mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító szakképesítés moduljai és tantárgyi rendszere A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk: 2276 – 06

gépészeti feladatok tantárgyak neve: géprajz, gépelemek munkavédelem vállalkozási és gazdasági ismerete anyagismeret tananyagrészek: 381/1.0/2276-06 381/2.0/2276-06 381/3.0/2276-06 elmélet: 204 óra 132

2277 – 06

2280 – 06

gyakorlat: 68 óra javítástechnológiai feladatok tantárgyak neve: erőgép mg. munkagépek szerkezete mg.gépek diagnosztikája tananyagrészek: 381/1-10.0/2277-06 elmélet:136+68+50 óra gyakorlat: 318 óra mezőgazdasági gép karbantartási, javítási, üzemeltetési feladatai tantárgyak neve: munkagép gépjavítás mezőgazdasági alapismeretek szakmai számítás járművezetési ismeretek tananyagrészek: 381/1-9.0/2280-06 elmélet: 136+50+136+32 óra gyakorlat: 650 óra

Tantárgyi rendszer és óraterv

tantárgyak neve / óraszámok Munka-tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági alapismeretek Vállalkozási és gazdálkodási alapismeretek Gépelemek Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági munkagépek Szakmai számítás Osztályfőnöki Testnevelés Anyagismeret Gépjavítás Mezőgazdasági gépek diagnosztikája Közlekedési ismeretek Fémipari alapképzés – gyakorlat (bontott) –2277-06 Mg. diagnosztika - gyakorlat (bontott)-2276-06 Mezőgazdasági erőgépek -gyakorlat (bontott)-227706 Mezőgazdasági erőgépek – gyakorlat (bontott)-228006 Gépjavítás - gyakorlat (bontott) –2277-06 Gépjavítás – gyakorlat (bontott) – 2280-06 Mezőgazdasági munkagépek – gyakorlat (bontott)2280-06 Az osztály óraszáma

133

heti 1 2 1 2 2 1 1 1 2 2 3 1 3,5

11. éves 36 72 0 36 72 72 36 36 36 72

12. éves 64 32 32 64 64 32 32 32 64 32

72 108 36 126

heti 2 1 1 2 2 1 1 1 2 1 3,5 1 3,5

3,5

126

3,5

112

3 3,5 3,5

108 126 126

3,5 2,5 3,5

112 80 112

36

35

112 36 112

III. 31 521 20 0010 31 04 azonosító számú növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó szakképzés moduljai és tantárgyi rendszere A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk:

0110 – 06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok

2276 – 06

2315 – 06

2316 – 06

2639 – 06

2640 – 06

tantárgyak: munkavédelem tananyagrészek:405/1.0/0110-06 elmélet: 30 óra gyakorlat: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok tantárgyak: vállalkozási ismeretek gépészeti alapfeladatok munkavédelem tananyagrészek: 405/1.0/2276-06 405/2.0/2276-06 405/3.0/2276-06 elmélet:32+68+6 gyakorlat: 172 óra Mezőgazdasági anyagmozgatás tantárgyak: anyagmozgató gépek tananyagrészek: 405/1-10.0/2315 elmélet: 104 óra gyakorlat: 348 óra Mezőgazdasági erőgépek tantárgyak: járművezetési ismeretek mezőgazdasági erőgépek tananyagrészek: 405/1-4.0/2316-06 elmélet:80+140 óra gyakorlat: 236 óra Mezőgazdasági munka és erőgépek üzemeltetése tantárgyak: mezőgazdasági ismeretek munkagépek tananyagrészek: 405/1-10.0/2639-06 elmélet: 64+184 óra gyakorlat: 368 óra Önjáró betakarítógépek üzemeltetése és karbantartása tantárgyak: mezőgazdasági ismeretek betakarítás gépei tananyagrészek: 405/1-6.0/2640-06 elmélet: 36+48 óra gyakorlat: 304 óra 134

Tantárgyi rendszer és óraterv:

Tantárgyak neve / óraszámok Gépészeti alapfeladatok Vállalkozási ismeretek Anyagmozgató gépek Járművezetési ismeretek Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági ismeretek Munkagépek Betakarítás gépei Munkavédelem Testnevelés Osztályfőnöki Gyakorlat-gépészeti alapfeladatok Gyakorlat-anyagmozgató gépek Gyakorlat-mezőgazdasági erőgépek Gyakorlat-munkagépek Gyakorlat-betakarítás gépei Az osztály óraszáma:

heti 1

11. éves 36

2

72

3 1 2 1 1 1 1 3 7 3 4 4 34

108 36 72 36 36 36 36 108 252 108 144 144

heti 1 1 1

12. éves 32 32 32

1 2 3,5 1,5

32 64 112 48

1 1 2 3 4 7 5 34

32 32 64 96 128 224 160

IV. 31 621 04 0000 00 00 azonosító számú lótartó és –tenyésztő szakképzés moduljai és tantárgyi rendszere A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk: 1688 – 06

1693 – 06

1694 – 06

1695 – 06

Gondozási feladatok tantárgyak: anatómia takarmányozástan lovak egészségvédelme tananyagrészek: 401/1-8.0/1688-06 elmélet: 200 óra gyakorlat: 476 óra Tenyésztési feladatok tantárgyak: általános állattenyésztés lótenyésztés munkavédelme lótenyésztés gazdasági és jogi ismeretek tananyagrészek: 401/1-5.0/1693-06 elmélet: 244 óra gyakorlat: 476 óra Lovaglási feladatok I. tantárgyak: lóhasználat- és versenyzési ismeretek tananyagrészek: 401/1.0/1694-06 elmélet: 102 óra gyakorlat: 238 óra Fogathajtási feladatok I. tantárgyak: lóhasználat és versenyzési ismeretek 135

tananyagrészek: 401/1.0/1695-06 elmélet: 102 óra gyakorlat: 238 óra Tantárgyi rendszer és óraterv

Tantárgyak neve / óraszámok Osztályfőnöki Testnevelés Anatómia, élettan Takarmányozástan Általános állattenyésztés Lótartás munkavédelme Lótenyésztés Lovak egészségvédelme Lóhasználat- és versenyzési ismeretek Gazdasági ismeretek Jogi ismeretek Informatika Gondozási, ápolási gyakorlat Tenyésztési gyakorlat Lovaglás, fogathajtás Az osztály óraszáma

heti 1 2 1 1 1 1 2 3 1 1 7 7 7 35

11. éves 36 72 36 36 36 36 72 108 36 36 252 252 252

heti 1 2 1 1 2 2 3 1 1 7 7 7 35

12. Éves 32 64 32 32

64 64 96 32 32 224 224 224

V. 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú szakács szakképzés moduljai és tantárgyi rendszere

33 811 03 1000 00 00 szakács - 2+3 tantárgy neve ételkészítési ismeretek élelmiszerismeret idegen nyelv gazdálkodási ismeretek számítástechnika kommunikáció ételkészítési gyakorlat testnevelés osztályfőnöki külső gyakorlat összesen

évfolyam 11. 12. 13. 6 5 5 2 1 1 2 2 2,5 2,5 1 1,5 1 2 2 1 1 1 5 5 5 1 1 1 0,5 0,5 0,5 14 14 14 35 32,5 33,5 136

Magyarázat: ebben a képzésben az utolsó évfolyam a 2011/2012-es tanévben végez. (kifutó képzés).

33 811 03 1000 00 00 szakács - 2+2 évfolyam tantárgy neve 11. 12. 4 4 ételkészítési ismeretek 1,5 1,5 élelmiszerismeret 2,5 3 idegen nyelv 1,5 2 gazdálkodási ismeretek 2 1,5 számítástechnika 1 1 kommunikáció 5 5 ételkészítési gyakorlat 1 1 testnevelés 0,5 0,5 osztályfőnöki 14 14 külső gyakorlat összesen 33 33,5 Magyarázat: Ez a képzés a 2010/2011-es tanévtől indul és a 2011/2012-es tanévben végez. (kifutó képzés)

11. Modul és tantárgy neve 6273-11 vendéglátó gazdálkodási tevékenység 6274-11 vendéglátó tevékenység alapjai 6275-11 szakmai idegen nyelvi kommunikáció 6280-11 ételkészítés I. Elmélet Kabinet gyakorlat Üzemi gyakorlat Nyári gyakorlat 6281-11 ételkészítés II. Elmélet Kabinetgyakorlat Üzemi gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés összesen

heti 1

éves 36

heti 5

Éves 150

2 1,5

72 54

3 3

90 90

4 9 16

144 324 576 105 3,5 3 16 0,5 1 35

105 90 480 15 30 1050

0,5 1 35

Magyarázat: Ez a képzés 2011. szeptember 1-től indul!

137

12.

18 36 1260

VI. 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú pincér szakképzés moduljai és tantárgyi rendszere

33 811 02 1000 00 00 pincér - 2+3 tantárgy neve pincérismeret élelmiszerismeret étel-ital készítési ismeret számítástechnika idegen nyelv vezetés és gazdálkodási ismeret önfejlesztés kommunikáció pincérgyakorlat étel-ital készítési gyakorlat testnevelés osztályfőnöki külső gyakorlat összesen

évfolyam 11. 12. 13. 4 3,5 2 1,5 1,5 1 0 1,5 1 1 1 1 2 2 2 3 2 1,5 0 0 0,5 1 1 0,5 6 6 6 0 1 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 14 14 14 33,5 34,5 32,5

Magyarázat: ebben a formában a 2011/2012-es tanévben indul az utolsó évfolyam. (kifutó képzés)

33 811 02 1000 00 00 pincér - 2+2 tantárgy neve pincérismeret élelmiszerismeret étel-ital készítési ismeret számítástechnika idegen nyelv vezetés és gazdálkodási ismeret önfejlesztés kommunikáció pincérgyakorlat

évfolyam 11. 12. 3 2,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 2 2 1,5 1,5 0 0 0,5 0,5 3 3 138

étel-ital készítési gyakorlat értékesítési gyakorlat testnevelés osztályfőnöki külső gyakorlat összesen

1,5 2 2,5 3 1 1 0,5 0,5 14 14 33 33

Magyarázat: ebben a formában a 2011/2012-es tanévben indul az utolsó évfolyam. (kifutó képzés)

11. Modulok és tantárgyak 6273-11 vendéglátó gazdálkodási tevékenység 6274-11 vendéglátó tevékenység alapjai 6275-11 szakmai idegen nyelvi kommunikáció 6278-11 felszolgálás I. Elmélet Kabinet gyakorlat Üzemi gyakorlat Nyári gyakorlat 6279-11 felszolgálás II. Elmélet Kabinet gyakorlat Üzemi gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Összesen

12.

heti 1 2 1,5

éves 36 72 54

4 9 16 105

144 324 576 105

0,5 1 35

18 36 1260

Magyarázat: Ez a szakképzés 2011. szeptember 1-től indul.

5.sz. melléklet Az előrehozott szakképzés moduljai, tantárgyi rendszere és óraterve

33 621 02 1000 00 00 gazda 8. osztályra épülő 3 éves szakmai képzés A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk: 2201 – 06

Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel tantárgyak: vállalkozási ismeretek tananyagrészek: 395/1.0/2201-06 395/2.0/2201-06 139

heti 5 3 3

éves 150 90 90

3 3,5 16 0,5 1 35

90 105 480 15 30 1050

2716 – 06

395/3.0/2201-06 elmélet: 104 óra elmélet igényes gyakorlat: 144 óra Gépüzemeltetés és –karbantartás tantárgyak: gépüzemeltetés és –karbantartás tananyagrészek: 395/1.0/2205-06 395/2.0/2205-06 395/3.0/2205-06 elmélet: 82 óra gyakorlat: 72 óra Növénytermesztés I. tantárgyak: növénytermesztés I. tananyagrészek: 39/1.0/2222-06 elmélet: 36 óra gyakorlat: együtt van a növénytermesztés II-vel. Növénytermesztés II.

2206 – 06 2211 – 06 2717 – 06 2718 – 06 2212 – 06

Környezet-, tűz- és munkavédelem Állattartás feladatai I. Állattartás feladatai II. Kertészet Kiegészítő tevékenység (falusi életvitel)

2205 – 06

2222 – 06

kompetencia területek/tantárgyak idegen nyelvi kommunikáció tanulás módszertan történelmi, szociális, állampolgári természettudományos digitális matematika művészeti anyanyelvi kommunikáció testnevelés osztályfőnöki vállalkozási ismeretek gépüzemeltetés és karbantartás növénytermesztés I. növénytermesztés II. munkavédelem állattartás I. állattartás II. kertészet falusi életvitel gy-vállalkozás gy-gépüzemeltetés gy-növénytermesztés I-II. gy-állattartás

1/9 heti 3 1

éves 108 36

heti 0 1

2 2 2 2 1 2 2 1 1

72 72 72 72 36 72 72 36 36

2 1 1 1 2 2 2 1 1

0 1 0 0 1 1 0 1 2 2 2 5

0 36 0 0 36 36 0 36 72 72 72 180

1 0 3 1 0 2 2 0 2

140

7 5

2/10 éves 0 36

1.félév 0 1

3/11 2.félév 0 0

éves 0 18

összes 108 90

72 36 36 36 72 72 72 36 36

1 2 0 0 1 1 0 0 1

0 0 0 0 0 0 0 0 1

18 36 0 0 18 18 0 0 32

162 144 108 108 126 162 144 72 104

36 0 108 36 0 72 72 0 72 0 252 180

1 0 3 1 0 3 1 0 0

2 0 3 1 0 4 1 0 0

7 5

7 5

46 0 96 32 0 110 32 0 0 0 224 160

82 36 204 68 36 218 104 36 144 72 548 520

gy-kertészet(20 hét)+falusi életvitel (12 hét) heti összes

0 34

0 1224

0 37

0 1332

7 35

7 31

224 1064

31 521 20 0010 31 04 növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 8. osztályra épülő 3 éves szakképzés A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk: 0110 – 06

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

tantárgyak: Munkavédelem tananyagrészek: 402/1.0/0110-06 elmélet: 32 óra 2276 – 06 Mezőgazdasági gépészeti feladatok tantárgyak: Technológia tananyagrészek: 402/1.0/2276-06 402/2.0/2276-06 elmélet: 36 óra gyakorlat: 108 óra Vállalkozási ismeretek tananyagrészek: 402/3.0/2276-06 elmélet: 32 óra Munkavédelem tananyagrészek: 402/2.0/2276-06 elmélet: 6 óra 2315 – 06 Mezőgazdasági anyagmozgatás tantárgyak: Anyagmozgatás tananyagrészek: 402/1.0/2315-06 402/2.0/2315-06 402/3.0/2315-06 402/4.0/2315-06 402/5.0/2315-06 402/6.0/2315-06 402/7.0/2315-06 402/8.0/2315-06 402/9.0/2315-06 402/10.0/2315-06 elmélet: 154 óra gyakorlat: 340 óra 2316 – 06 Mezőgazdasági erőgépek tantárgyak: Járművezetési ismeretek tananyagrészek: 402/1.0/2316-06 elmélet: 39 óra gyakorlat: 41 óra Ez a tantárgy tömbösítve lesz leadva! Erőgépek tananyagrészek: 402/2.0/2316-06 402/3.0/2316-06 402/4.0/2316-06 elmélet: 123 óra gyakorlat: 144 óra 141

224 3620

2639 – 06 Mezőgazdasági erő és munkagépek üzemeltetése tantárgyak: mezőgazdasági ismeretek tananyagrészek: 402/2.0/2639-06 elmélet: 125 óra munkagépek tananyagrészek: 402/2.0/2639-06 402/3.0/2639-06 402/4.0/2639-06 402/5.0/2639-06 402/6.0/2639-06 402/7.0/2639-06 402/8.0/2639-06 402/9.0/2639-06 402/10.0/2639-06 elmélet: 169 óra gyakorlat: 581 óra erőgépek tananyagrészek: 402/9.0/2639-06 402/10.0/2639-06 elmélet: 25 óra 2640 – 06 Önjáró betakarítógépek üzemeltetése és karbantartása tantárgyak: mezőgazdasági ismeretek tananyagrészek: 402/1.0/2640-06 elmélet: 25 óra betakarítógépek tananyagrészek: 402/2.0/2640-06 402/3.0/2640-06 402/4.0/2640-06 402/5.0/2640-06 402/6.0/2640-06

kompetencia területek/tantárgyak idegen nyelvi kommunikáció tanulás módszertan történelmi, szociális, állampolgári természettudományos digitális matematika művészeti anyanyelvi kommunikáció testnevelés osztályfőnöki technológia munkavédelem vállalkozási ismeretek anyagmozgatás erőgép mezőgazdasági ismeretek munkagépek

heti 3 1 2 2 2 2 1 2 2 1 1 0 0 1 1 1 1

1/9 éves 108 36 72 72 72 72 36 72 72 36 36 0 0 36 36 36 36

heti 0 1 2 1 1 1 2 2 2 1 0 1 0 2 1 2 2

142

2/11 éves 0 36 72 36 36 36 72 72 72 36 0 36 0 72 36 72 72

3/12 1.félév 2.félév 0 0 1 0 1 2 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 1 2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 1 2 2

éves 0 18

összes 108 90

18 36 0 0 18 18 0 0 0 0 32 46 14 46 64

162 144 108 108 126 162 144 72 36 36 32 154 86 154 172

betakarítógépek gy-technológia gy-anyagmozgatás gy-erőgépek gy-munkagépek gy-betakarítógépek heti összes óraszám

0 3 0 2 5 3 36

0 108 0 72 180 108 1296

2 0 5 3 5 0 36

72 0 180 108 180 0 1296

2 0 5 0 7 10 35

2 0 5 0 7 14 36

64 0 160 0 224 376 1134

31 621 04 0000 00 00 lótartó és –tenyésztő 8. osztályra épülő 3 éves szakképzés

A modulokat a következő tantárgyakban tanítjuk, értékeljük és osztályozzuk: 1688 – 06

1693 – 06

1694 – 06

Gondozási feladatok tantárgyak: anatómia tananyagrészek: 401/1.0/1688-06 elmélet: 50 óra takarmányozástan tananyagrészek: 401/2.0/1688-06 elmélet: 50 óra egészségvédelem tananyagrészek: 401/3.0/1688-06 elmélet: 82 óra lótartás műszaki ismeretei tananyagrészek: 401/4.0/1688-06 401/5.0/1688-06 401/6.0/1688-06 elmélet: 32 óra gyakorlat összesen: 376 óra Tenyésztési feladatok tantárgyak: lovak tenyésztése tananyagrészek: 401/1.0/1693-06 elmélet: 104 óra munkavédelem tananyagrészek: 401/2.0/1693-06 401/3.0/1693-06 elmélet: 50 óra gazdasági és jogi ismeretek tananyagrészek: 401/4.0/1693-06 401/5.0/1693-06 elmélet: 118 óra gyakorlat összesen: 390 óra Lovaglási feladatok tantárgyak: lovaglás tananyagrészek: 401/1.0/1694-06 elmélet: 258 óra gyakorlat: 376 óra 143

136 108 340 180 584 484 3726

1695 – 06

Fogathajtási feladatok tantárgyak: fogathajtás tananyagrészek: 401/1.0/1695-06 elmélet: 258 óra gyakorlat: 394 óra

Tantárgyi rendszer és óraterv:

kompetencia területek/tantárgyak idegen nyelvi kommunikáció tanulás módszertan történelmi, szociális, állampolgári természettudományos digitális matematika művészeti anyanyelvi kommunikáció testnevelés

osztályfőnöki anatómia takarmányozástan egészségvédelem lótartás műszaki ismeretei lovak tenyésztése munkavédelem gazdasági és jogi ismeretek lovaglás fogathajtás gy-gondozás gy-tenyésztés gy-lovaglás gy-fogathajtás heti óraszám

heti 3 1

1/9 éves 108 36

heti 0 1

2/10 éves 0 36

1.félév 0 1

3/11 2.félév 0 0

éves 0 18

összes 108 90

2 2 2 2 1 2 2

72 72 72 72 36 72 72

2 1 1 1 2 2 2

72 36 36 36 72 72 72

1 2 0 0 1 1 0

0 0 0 0 0 0 0

18 36 0 0 18 18 0

162 144 108 108 126 162 144

1 1 0 0 0 0 0 0 3 2 3 3 3 3 36

36 36 0 0 0 0 0 0 108 72 108 108 108 108 1296

1 0 1 1 0 2 1 2 2 3 3 3 3 3 37

36 0 36 36 0 72 36 72 72 108 108 108 108 108 1332

0 0 0 1 1 1 0 1 2 2 5 5 5 6 35

0 1 1 2 1 1 1 2 3 3 5 6 5 5 36

0 14 14 46 32 32 14 46 78 78 160 174 160 178 1134

72 50 50 82 32 104 50 118 258 258 376 390 376 394 3762

33 811 03 1000 00 00 szakács 8.osztályra épülő 3 éves szakképzés Ez a képzés a 2011/2012-es tanévtől indul. 144

Modulok és tantárgyak 6273-11 vendéglátás gazdálkodási tevékenysége 6274-11 vendéglátó tevékenység alapjai 6275-11 szakmai idegen nyelvi kommunikáció 6280-11 ételkészítés I. Elmélet Kabinet gyakorlat Üzemi gyakorlat Nyári gyakorlat 6281-11 ételkészítés II. Elmélet Kabinet gyakorlat Üzemi gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Idegen nyelv Történelem Természetismeret Művészetek Tanulás Informatika összesen

heti 2 1

2 6

1/9. 2/10. éves heti éves 72 72 2 36 72 2 72 2 72 216

2 6 10

140

1 2 2 2 3 2 2 1 1 2 29

36 72 72 72 108 72 72 36 36 72 1184

3/11. heti Éves 1,5 45 1,5 45 60 2

72 216 360 105

1 2 2 1

36 72 72 36

2 1 2 1 1 37

72 36 72 36 36 1437

3 4 17,5 0,5 1 0,5

90 120 525 15 30 15

0,5 1 0,5 0,5

15 30 15 15

34

1020

33 811 02 1000 00 00 pincér 8 osztályra épülő 3 éves szakképzés

Modulok és tantárgyak 6273-11 vendéglátás gazdálkodási tevékenysége 6274-11 vendéglátó tevékenység alapjai 6275-11 szakmai idegen nyelvi kommunikáció 6280-11 pincér I. Elmélet Kabinet gyakorlat Üzemi gyakorlat Nyári gyakorlat 6281-11 pincér II. Elmélet Kabinet gyakorlat Üzemi gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika 145

heti 2 1

2 6

1/9. 2/10. éves heti éves 72 72 2 36 72 2 72 2 72 216

2 6 10

140

1 2 2 2

36 72 72 72

1 2 2 1

3/11. heti Éves 1,5 45 1,5 45 60 2

72 216 360 105

36 72 72 36

3 4 17,5 0,5 1 0,5

90 120 525 15 30 15

Idegen nyelv Történelem Természetismeret Művészetek Tanulás Informatika összesen

3 2 2 1 1 2 29

108 72 72 36 36 72 1184

2 1 2 1 1 37

72 36 72 36 36 1437

0,5 1 0,5 0,5

15 30 15 15

34

1020

33 811 04 1000 00 00 Vendéglátó eladó 8.osztályra épülő 3 éves szakképzés Ez a képzés a 2012/2013-as tanévtől indul.

Modulok és tantárgyak 6273-11 vendéglátás gazdálkodási tevékenysége 6274-11 vendéglátó tevékenység alapjai 6275-11 szakmai idegen nyelvi kommunikáció 6284-11 eladói ismeretek I. Ételkészítés gyakorlat Üzemi gyakorlat 6285-11 eladói ismeretek II. Pincér gyakorlat Üzemi gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Idegen nyelv Történelem Természetismeret Művészetek Tanulás Informatika összesen

1/9. 2/10. heti éves heti éves 72 72 2 2 36 72 1 2 72 2 72 36 2 1 216 4 144 6 216 6 36 1 144 4 144 4 36 36 1 1 72 72 2 2 72 72 2 2 72 36 2 1 108 3 72 72 2 2 72 36 2 1 36 72 1 2 36 36 1 1 72 36 2 1 29 1044 39 1404

31 812 01 0000 00 00 panziós, falusi vendéglátó 8. osztályra épülő szakképzés Ez a képzés a 2012/2013-as tanévtől indul. 146

3/11. heti Éves 1,5 45 1,5 45 60 2

3 6 14 0,5 1 0,5

90 180 420 15 30 15

0,5 1 0,5 0,5

15 30 15 15

32,5 975

Modulok és tantárgyak 1452-06 gazdasági ismeretek 1453-06 falusi turizmus 1454-06 ételkészítés – elmélet

heti 1,5 2,5 1 4

1/9. 2/10. éves heti éves 54 1,5 64 90 2,5 90 36 144

Ételkészítés gyakorlat 1454-06 felszolgálás – elmélet Felszolgálás gyakorlat 1454-06, 1457-06 takarítás – elmélet Takarítás gyakorlat 1454-06 munkavédelem 1455-06 élelmiszer higiénia 1456-06 állattartás Állattartás gyakorlat 1457-06 kertművelés Kertművelés gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Idegen nyelv Történelem Természetismeret Művészetek Tanulás Informatika összesen

36 54

1 1,5

36

1

1 2 2 2 3 2 2 1 1 2 30.5

36 72 72 72 108 72 72 36 36 72 1098

1 2 0,5

36 72 18

1 1 2 3

36 36 72 108

1 2 2 1

36 72 72 36

2 1 2 1 1 27.5

72 36 72 36 36 990

3/11. heti Éves 120 4 120 4 60 2 4,5 135 1 1 0,5 1 1

30 30 15 30 30

1,5 4 0,5 1 0,5

45 120 15 30 15

0,5 1 0,5 0,5

15 30 15 15

30

900

31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi árú- eladó 8. osztályra épülő szakképzés

Ez a képzés a 2012/2013-as tanévtől indul.

Modulok és tantárgyak

heti 147

1/9. 2/10. 3/11. éves heti éves heti Éves

0004-11 áruforgalmi ismeretek 0005-11 gazdálkodási ismeretek 0005-11 értékesítési gyakorlat 0007-11 idegen nyelv 0007-11 értékesítési ismeretek 0007-11 gyakorlat

3 4 7 1,5 2,5

108 144 252 54 90

1 2 2 2 3 2 2 1 1 2 36

36 72 72 72 108 72 72 36 36 72 1296

Külső gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Idegen nyelv Történelem Természetismeret Művészetek Tanulás Informatika összesen

1 2,5

36 90

1,5 2

45 60

0,5 0,5 6 10 1 2 2 1

18 18 216 360 36 72 72 36

1 1 6 12 0,5 1 0,5

30 30 180 360 15 30 15

2 1 2 1 1 33,5

72 36 72 36 36 1206

0,5 1 0,5 0,5

15 30 15 15

28

840

31 341 01 0010 31 06 Zöldség – gyümölcs eladó 8.osztályra épülő szakképzés Ez a képzés a 2012/2013-as tanévtől indul.

1/9. heti éves 108 3 144 4 1,5 54 2,5 90 252 Gyakorlat 7 Külső gyakorlat Nyári gyakorlat 36 1 72 2 72 2 72 2 108 3 72 2 72 2 36 1 36 1 72 2 36 1296

Modulok és tantárgyak 0004-11 áruforgalmi ismeretek 0005-11 gazdasági ismeretek 0122-11 idegen nyelv 0122-11 értékesítési ismeretek

Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Idegen nyelv Történelem Természetismeret Művészetek Tanulás Informatika összesen

148

2/10. heti éves 36 1 2,5 90 0,5 18 0,5 18 216 6 360 10 160 36 1 72 2 72 2 36 1 2 1 2 1 1 33,5

72 36 72 36 36 1206

3/11. heti Éves 1,5 45 60 2 30 1 30 1 180 6 300 10 0,5 1 0,5

15 30 15

0,5 1 0,5 0,5

15 30 15 15

26

780

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2011.év szeptember hó 1. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kenderes, 2011..szeptember 1. ………………………………………... az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2011. év szeptember hó 2. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kenderes, 2011. szeptember 2. ……………………………………….. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2011. év szeptember hó 5. napján tartott ülésén elfogadta. Kenderes, 2011. szeptember 5. ………………………………………... igazgató

A Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium pedagógiai programját Kenderes Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. év szeptember hó 22. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kenderes, 2011. szeptember 22. ………………………………………... polgármester

149

Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium

Házirendje

150

Tartalomjegyzék Bevezető rendelkezések ...................................................................................................... Az intézmény adatai ............................................................................................................ I. Jogok ................................................................................................................................ I. 1. A tanulók jogai ............................................................................................................. I. 2. A tanulói jogok gyakorlása .......................................................................................... 2. A tanuló kötelessége........................................................................................................ 3. Az iskola munkarendje .................................................................................................... 4. Általános működési szabályok ........................................................................................ 4. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok................................................................ 4. 2. A számítógéptermek sajátos rendje ............................................................................. 4. 3. Az étkezések rendje ..................................................................................................... 4. 4. A térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése ............................................................. 4. 5. A kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásának rendje................................................. 4. 6. A tanulók tájékoztatásának, véleményalkotásának rendje és formái .......................... 4. 6. 1. A diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogköre ................................... 4. 6. 2. Az osztályközösségek véleményezési és egyetértési jogköre ................................. 4. 6. 3. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái ........................................... 4. 7. Egészségvédelem ........................................................................................................ 4. 8. Balesetvédelem, az iskolavédő, óvó előírásai ............................................................. 4. 9. Vagyonvédelem, kártérítés .......................................................................................... 4. 10. Egyéb ......................................................................................................................... Tanulmányi kötelezettségek ................................................................................................ A tanuló fegyelmi felelőssége ............................................................................................. Fegyelmi intézkedés ............................................................................................................ Fegyelmi büntetés ............................................................................................................... A tanuló anyagi felelőssége................................................................................................. A tanuló munkájának elismerése, értékelése....................................................................... Tanulmányi jegyek .............................................................................................................. Jutalmazások ....................................................................................................................... A hivatalos ügyek intézésének rendje ................................................................................. Záró rendelkezések .............................................................................................................. Mellékletek ..........................................................................................................................

151

Bevezető rendelkezések

A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége.

A házirendet az igazgató készíti el az iskolavezetés tagjainak közreműködésével, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor és módosításakor a szülői közösségek és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolnak. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirendet megalapozó törvények és rendeletek: a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény; a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; az intézmény Szervezeti és működési szabályzata.

A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a tanulókra vonatkozó előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazniuk kell.

Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a házirend szövegét, és megismertetik őket azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel foglalkoznak. A házirend előírásai vonatkoznak az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényekre és az oda- és visszautazásra is.

Az intézmény adatai Neve: Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium 152

Székhelye: 5331 Kenderes, Szent István út 27. Felügyeleti szerve: Kenderes Város Önkormányzata

Az iskola nagyobb tanulóközösségei A tanulók nagyobb közössége a tanulólétszám 10 %-a.

A tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleten való részvételt.

I. Jogok I. 1. Az iskola minden tanulójának joga – tanulói jogviszonya alapján – hogy: - színvonalas oktatásban részesüljön, abban rész vegyen; - személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára; - tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén; - egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos ill. az iskolavezetés segítségét; - igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi, kulturális, sportolási és egyéb kedvezményeket (felzárkóztatás, képességfejlesztés, tanfolyam, fakultáció, könyvtárhasználat, kedvezményes étkeztetés); - érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön; - csak napi 2 nagydolgozatot (témazárót) írjon, előzetes egyeztetés alapján (legalább egy héttel a témazáró előtt); - kiértékelt írásbeli munkáját 20 tanítási napon belül kézhez kapja, ellenkező esetben a diák eldöntheti kéri-e az osztályzatot (a tanár táppénzes napjai nem számítanak a 20 napba); - szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérje; - véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos, diákérdekeket érintő kérdésekben (pl. tanulók jutalmazása, a magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai, a házirend) a diákönkormányzaton keresztül, s ezekre érdemi választ kapjon; - tanítási órán az órát vezető pedagógus irányításával, az óra menetéhez, felépítéséhez alkalmazkodva élhet véleményalkotási jogával, tiszteletben tartva mások személyiségi jogait és művelődéshez való jogát; - képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; - választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén; - kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök, szakkörök, stb.) létrehozását és ezek munkájában rész vegyen; - kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon; - tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson; - részt vegyen tanulmányi versenyeken; - a 11. és 12. évfolyamon folytatott tanulmányai során az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között megválassza azokat a tantárgyakat, amelyekből érettségizni kíván; 153

-

ha tanulmányi munkájában önhibáján kívül elakad, akkor tanítási órán kívül is segítséget kaphasson (korrepetálás); családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére – indokolt esetben –kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön; továbbtanulásával kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől; szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra járjon (kulturális, tömegsport, sportverseny); kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba; kérje átvételét másik iskolába; ellene kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése miatt őt hátrány ne érje.

I. 2. A tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, ill. az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. A jogorvoslati eljárás megindítása előtt az iskola előzetes egyeztetési lehetőséget biztosít. Ezt a szülő vagy a tanuló az osztályfőnöknél, vagy az igazgatónál kezdeményezheti. Diákönkormányzat (DÖK)

Megválasztása tanévenként történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a DÖK-ön keresztül érvényesíthetik jogaikat.

A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50%-át érintő kérdésben kötelező kikérni a DÖK véleményét. Kötelező a vélemény kikérése az iskola kisebb csoportját (osztályt) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a DÖK véleményét. A tanulóközösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, s ehhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkör

Létrehozását minimum 10 tanuló kezdeményezheti, az oktatási igazgatóhelyettesnél benyújtott kérvényben. Ha a diákkör az iskola részére rendelkezésre álló időkeretből biztosítható, akkor ingyenes, hanem, akkor költségtérítéses. Az iskolában tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus, vagy szakirányú végzettségű személy irányíthatja, vezetheti. A diákkör megalakulása esetén az iskola biztosítja a működés feltételeit. A tanulmányokkal összefüggő mentesítés iránti kérelmeket az igazgatóhelyettesnek kell benyújtani, aki erről 30 napon belül dönt, s erről írásban értesíti a tanulók és a szülőt. Pályaválasztási tanácsok az osztályfőnöktől folyamatosan kérhetők. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási Törvény 11. § (1) bekezdésének a-d pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

2. A tanuló kötelessége

154

Minden tanuló az iskolai közösség tagja, a Közoktatási Törvény 12. §-ban felsorolt kötelességeit a beíratás napjától gyakorolja. Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy - betartsa a házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit; - minden körülmények között, véleményalkotási jogának gyakorlása közben is, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait, emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse. Ezért jogellenes mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel büntethető, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

- részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton; - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással – képességeinek megfelelően – eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének; - az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, járuljon hozzá a kulturált környezet védelméhez, tartsa tisztán azt a padot, asztalt, széket, amit használ; - biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem; - a tanuláshoz szükséges valamennyi felszerelést hozza magával, a tanítási órákon felkészülten jelenjen meg; - a tanítási órákon és gyakorlati foglalkozásokon fegyelmezetten dolgozzon, tartsa tiszteletben társai tanuláshoz való jogát, nem zavarhatja az órát; - segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését; - tisztelje társait; - védje saját és társai egészségét, ezért tilos az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányozni csak a kijelölt helyen lehet; - az iskolai ünnepélyeken (okt.23, márc.15, tanévzáró, szalagavató, ballagás) és az érettségi vizsgákon, szakmunkásvizsgán az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing, blúz és sötét nadrág, szoknya) jelenjen meg; Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, mobiltelefon, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) kiskorú tanuló a szülő, nagykorú a saját felelősségére hozhat csak az iskolába. E tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. A mobiltelefon tanórán ki kell kapcsolni, vagy el kell némítani és tanítási órán a táskában kell tartani. Társai és tanárai törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmében, külön engedély nélkül az iskola területén mobil telefonnal képeket illetve hangfelvételeket nem készíthet, fényképezőgéppel, kamerával az érintettek tudta és engedélye nélkül felvételeket, filmet nem rögzíthet. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el (felelős: a hetes és a tanító tanár). Az utolsó tanítási óra után az osztály kötelessége a padból a szemetet kiüríteni és a székeket a padra feltenni. (felelős: a hetes és a tanító tanár). Tanítási órán ételt és italt fogyasztani tilos. A szóbeli és egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályterem látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert, vagy fegyvernek minősülő eszközt. A vendéglátó szakmacsoportban a tanuló a szakmai évfolyamokat csak tanulói szerződéssel, együttműködési megállapodással és érvényes egészségügyi kiskönyvvel kezdheti meg. Az iskola épületében bármilyen kereskedelmi tevékenység csak az igazgató engedélyével végezhető. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.

3. Az iskola munkarendje 155

Az iskola éves munkarendjét a tantestület és a DÖK határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor meg kell határozni. Az iskolában (tanügyi épületben, kollégiumban, műhelyekben) csak a tanulók, a tanárok, a dolgozók, illetve a hivatalos ügyeket intézők, vendégek tartózkodhatnak. Külső gyakorlaton lévő tanuló csak indokolt esetben tartózkodhat az iskola épületében. A tanítás a nappali tagozaton 7.25-kor kezdődik. Minden diák a tanítás megkezdése előtt 5-10 perccel érkezzen meg az iskolába és az osztálytermek előtt várja fegyelmezetten a tanárát. A szünetben a tanulók a folyosón, az udvaron tartózkodhatnak. Az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartaniuk. Az iskola területét csak osztályfőnöki, illetve szaktanári engedéllyel hagyhatják el. A folyosón, a lépcsőházban a diákok kerüljenek minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén a menekülési terv szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. Az erre vonatkozó szabályokat részletesebben a tűz- és balesetvédelmi szabályzat tartalmazza. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon és a pénztárban a kiírt ügyintézési időben intézhetik. Tanáraikat a tanári szobából kihívhatják, de oda csak az illetékes tanár engedélyével léphetnek be. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend (1. sz. melléklet) határozza meg. A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okból megengedhető 8-9. óra is. A fakultatív tantárgyak órái és a képességfejlesztő foglalkozások délutánra kerülnek. Az étkezést a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé a tanulók részére csak az óraközi szünetekben tart nyitva. Az ebédlő igénybevételére az étkezési rend szerint van lehetőség.

4. Általános működési szabályok 4. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

Az iskolai könyvtár az iskola minden tanulója rendelkezésére áll. A kölcsönzési és nyitvatartási rend a 2. sz. mellékletben szerepel. Az a tanuló, aki a könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza, köteles másik példányról gondoskodni, vagy kártérítést, illetve késedelmi díjat fizetni. 4. 2. A számítógépterem sajátos rendje

A 3.sz. mellékletben szerepel. 4. 3. Az étkezések rendje Az étkezések rendjét a Kollégium Házirendje, illetve az SZMSZ tartalmazza.

4. 4. A térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése Az intézményben alkalmazott térítési ill. tandíjakat a Közoktatási Törvény 115. és 116. §-a határozza meg. Ezek mértékét a város önkormányzatának rendelete alapján az intézmény vezetője évente állapítja meg. A tandíjakat (második, ill. további szakmáknál) havonként kell fizetni. Be nem fizetése esetén – az írásban közölt 8 napos határidőn belül - a tanulót ki kell zárni a szolgáltatás igénybevételéből, ill. tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni. Az étkezési térítési díjat minden hónap 15-ig kell az iskola pénztárába befizetni. 156

A térítési díj és tandíj összegének csökkentését kérheti a tanuló (írásban) szociális helyzete miatt. Az elbírálásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni, ill. mérlegelni: - a szülő jogosult gyermekvédelmi támogatásra; - a családban három vagy több gyermek van; - a tanuló tartósan beteg; - a tanuló sajátos nevelési igényű (SNI, BTMN, enyhén értelmi fogyatékos). A térítési díj és a tandíj visszafizetésére a következő esetekben van lehetőség: - A tanuló igazolt okból nem veszi igénybe a szolgáltatást, ezt írásban bejelenti, akkor a díj teljes összegét, illetve a megfelelő időarányos részt vissza kell téríteni. - Ha a tanuló neki felróható okból nem veszi igénybe a szolgáltatást, akkor számára az iskola nem köteles a befizetett díj időarányos részét sem visszafizetni. 4. 5 a kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásának rendje A kollégium igénybevételét bármely 9-14. évfolyamos tanuló, illetve szülője igényelheti. Az igényt a megelőző tanév június 15-ig kell a kollégium vezetőjének bejelenteni. További igény beadására a tanévben folyamatosan van lehetőség a körülmények változása miatt. A vezető a kérelem elbírálásáról 8 napon belül értesíti a tanulót. 4. 6. A tanulók tájékoztatásának, véleményalkotásának rendje és formái A tanulónak joga van az iskolai élet kérdéseiben a megfelelő információkra, valamint az egyéni, ill. kollektív véleményalkotásra. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái: - az iskola életével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az első három osztályfőnöki óra anyaga tartalmazza, melynek ismertetése kötelező, s melynek tudomásul vételét a tanulók aláírásukkal igazolják; - a tanév rendjét minden osztálytitkár megkapja; - a teljes pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend mindenki számára hozzáférhető az iskola könyvtárában, a vezetőknél, valamint a fenntartónál; - a tanév során különböző írásos tájékoztatókat ismertetnek meg az osztályfőnökök a tanulókkal (érettségi és szakmai vizsgával kapcsolatosat, tanév eleji és végi tudnivalókat, stb.) - minden fontos információ elolvasható a hirdetőtáblákon is; - iskolagyűlés.

A tájékoztatás formái: osztályfőnöki órák, évfolyam-megbeszélések. Személyes információs lehetőség a pedagógusoknál és az iskolavezetésnél előzetes egyeztetés alapján lehetséges. Az igazgató és a vezető beosztású dolgozók a hirdetőtáblán megjelölt időpontban lehetőséget adnak az előzetes egyeztetés nélküli megkeresésre is. A véleményalkotás színterei: 157

Egyéni véleményalkotás az osztályfőnöki órákon, a pedagógusokkal, a vezetőkkel történő megbeszéléseken. Kollektív véleményalkotásra az osztály, valamint a DÖK jogosult. A diákokat és csoportjaikat nem érheti hátrányos megkülönböztetés a véleményalkotás miatt. 4. 6. 1. A DÖK véleményezési és egyetértési jogköre A véleményezési jogkör területei: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések megbeszélése; - a tanulói versenyek, pályázatok meghirdetése, szervezése; - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározása; - a könyvtár működési rendjének kialakítása. Az egyetértési jogkör területei: - a házirend kialakítása, - a térítési- és tandíj fizetési rendszerének kialakítása. 4. 6. 2. Az osztályközösségek véleményezési és egyetértési jogkörének területei - a közösségi programok tervezése és szervezése; - a tanulók dicsérete, jutalmazása; - kirándulások és intézménylátogatások szervezése; - közművelődési programok szervezése; - osztályünnepségek szervezése. 4. 6. 3. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: - osztályközösségi megbeszélések; - diákbizottsági ülések; - diákbizalmik megbeszélése; - diákközgyűlés. A diákközgyűlés összehívását a DÖK kezdeményezheti. Az oktatási igazgatóhelyettes a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kihirdetéssel (körözvénnyel) történik. Ha az igazgatóhelyettes a diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó ok más úton való megnyugtató rendezéséről. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A tanulók részére az igazgatóhelyettes ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a DÖK a titkár, a tanulók az osztályképviselők útján írásban eljuttatják az igazgatóhelyetteshez vagy az igazgatóhoz. Az írásban, ill. szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető vagy pedagógus ad választ. 4. 7. Egészségvédelem A tanulók részére iskolaorvosi rendelés van. A tanulók egészségi állapotának ellenőrzésére, felülvizsgálatára évente (a törvényben meghatározott módon) iskolaorvosi és védőnői rendelés is van. 158

Ha a pedagógus betegség tüneteit észleli a tanulón, gondoskodik a szülő legrövidebb időn belüli értesítéséről, továbbá a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről. 4. 8. Balesetvédelem, az iskola védő, óvó előírásai A tanév megkezdésekor minden tanulónak baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor. A részvételt a tanulók aláírásukkal igazolják. A számítástechnikai, testnevelési, a fizika, a kémia órák megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A gyakorlati foglalkozások munkavédelmi oktatással kezdődnek. A diákok az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Saját és társai testi épségére mindenki köteles vigyázni. Tilos mindenféle durvaság, verekedés, közönséges beszéd. Kést, szúróeszközt, veszélyes törékeny tárgyat tilos iskolába hozni. Körzőt csak szakórán és rendeltetésszerűen szabad használni. Testnevelési órán ékszer, testékszer nem hordható. Megőrzésre a testnevelő tanárnak kell átadni. A tantermek, folyosók veszélyforrásai: A folyosókon, lépcsőkön futni, csúszkálni balesetveszélyes. Az ablakokba felülni, kihajolni balesetveszélyes. A tantermekben a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A konnektorokhoz hozzányúlni tilos. Meghibásodott elektromos készülékekhez nyúlni tilos. A hibáról az ügyeletes tanárt vagy vezetőt azonnal értesíteni kell. Kitört, eltört ablakhoz, üveghez nyúlni tilos. Az ablaktörést azonnal jelenteni kell az ügyletes tanárnak, vagy a vezetőnek. Udvari veszélyforrások: Az udvaron és a sportpályán kerékpározni tilos. Labdázni csak a pályán szabad. A pályán található hálókra, támfalra, kosárpalánkra, kézilabdakapukra felmászni tilos. 4. 9. Vagyonvédelem, kártérítés. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek az állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló fegyelmileg felelős és kártérítésre kötelezett. A gyakorlati ruhásszekrényre vonatkozó szabályok: A ruhatári szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. 4. 10. Egyéb Ellenőrzőkönyv : Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze, bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti.

159

A tanuló köteles minden nap magával hozni, a kapott érdemjegyeket beírnibeíratni, és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és az osztályfőnöknek bemutatni. Késés: A késő tanulót a tanítási órára be kell engedni, a késő tanuló kötelessége, hogy az óra zavarása nélkül foglalja el a helyét. A késést, az órát tartó tanár a naplóba bejegyzi. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek: Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról, beszámolóról, vizsgáról távol marad, akkor a mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrzőkönyvbe kell bejegyeztetni, s az osztályfőnöknek kell odaadni, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást minden tagozaton igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Családi vagy hivatalos programhoz távolmaradási engedélyt 3 napos időtartamig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható, ha - a tanuló –a szülő írásbeli kérelmére- előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra; - a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta; - a tanuló gyakorlati helyen történő munkavégzés, hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőket), hogy már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Ha a diák az iskolában ebédel, akkor az élelmezésvezetőt is. 1 óra igazolatlan mulasztás után az iskola értesíti a szülőt, 10 óra után a Gyermekjóléti Szolgálatot és a szülőt, a következő igazolatlan mulasztás alkalmával jegyzőt és a szülőt. 30 óra igazolatlan mulasztás után, nem tanköteles korú tanuló esetén, a tanulói jogviszony jogszabály szerint megszüntethető. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő kiskorú tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. 3 késés egy óra igazolatlan hiányzásnak számít. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, szilenciumról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Ha a tanuló az iskolát képviseli egy rendezvényen, ha versenyre készül, vagy azon vesz részt, illetve farmszolgálat vagy vezetési gyakorlat miatt engedéllyel hiányzik, akkor a naplóba be kell írni, de a távollétet az osztályfőnök a hiányzásba nem számolja be. Aki igazolt ok miatt nem tud megjelenni az érettségin, illetve a szakmunkásvizsgán, halasztást kérhet az igazgatótól. Ezt legkésőbb a vizsgát megelőző napon teheti meg. A szülő egy tanévben összesen három napot igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a kiskorú tanuló egyik szülőjének is alá kell írnia. Ha a nappali tagozaton, bármely tantárgyból, a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30%-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. 160

Egy tanévben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak, ha - felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, -a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozóvizsga teljesítésének határideje: félévkor: február 1-15. év végén: a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függően az intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések: Szóbeli figyelmeztetés: szaktanári, osztályfőnöki Írásbeli figyelmeztetés: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói Írásbeli intő: osztályfőnöki, igazgatói Fegyelmi büntetés: Megrovás Szigorú megrovás Áthelyezés az évfolyam másik osztályába Áthelyezés másik, azonos típusú iskolába Kizárás az iskolából A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás és a fegyelmi büntetés kiszabásakor az 1993. évi LXXIX. törvény szerint kell eljárni. Tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: első esetben osztályfőnöki intő; második esetben igazgatói intő; harmadik esetben fegyelmi eljárás megindítása. A tanuló anyagi felelőssége A tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. 161

Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a helyi vezető javaslata alapján az igazgató dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről, és a döntésről a tanulót és a szülőt értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírásainak megfelelően az iskola pert indít. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. A tanuló munkájának elismerése, értékelése A tanulók munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzat az első féléven, míg az év végi osztályzat a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár állapítja meg. A szaktanár – a munkaközösséggel egyetértésben- meghatározza, és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő tantárgyi követelményeket. A tanulók munkájának értékelését a pedagógiai programban leírtak szerint végezzük. Jutalmazások: Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei, csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. Jutalmazások formái: Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- és sorozatos gyűjtőmunkáért, folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több szaktanári dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; Igazgatói dicséret: adható tanulmányi versenyen elért eredményért, műsorokon, projektekben való részvételért, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt. Tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján adható. Jó tanuló, jó sportoló. Jó sportoló. Kiváló gyakorlati munkáért. A jutalmak formái: Oklevél Díszoklevél Könyvjutalom Tárgyjutalom Pénzjutalom Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom, gyakorlati munkavégzés versenyeken, pályázatokon való részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység A hivatalos ügyek intézésének rendje: 162

A tanulók, a rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató, vagy helyettese dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. A tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak ügyfélfogadási időben kereshetik fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni (maximum 2 fő)

Záró rendelkezések A házirend nyilvános, a titkárságon, a tanáriban, a könyvtárban, az osztályfőnököknél bárki számára hozzáférhető. A házirendet minden évben felülvizsgáljuk, és igény szerint módosítjuk.

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

A házirendet a nevelőtestület 2008. december 19-én elfogadta. Életbelépésének időpontja: 2009. január 5.

....................................................... Pardi Sándor mb. igazgató

163

2008. december 19-én az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

....................................................... Szendrei Imre DÖK munkáját segítő tanár

A házirendet a fenntartó jóváhagyta.

164

1. számú melléklet

Csengetési rend

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

7.25 – 8.20 – 9.15 – 10.10 – 11.05 – 12.00 – 12.55 – 13.50 – 14.45 – 15.45 -

8.10 9.05 10.00 10.55 11.50 12.45 13.40 14.35 15.30 16.25

165

2. számú melléklet

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje

1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A kabátokat és a nagyobb táskákat a könyvtár bejáratánál lévő fogason kell hagyni. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetőek pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. A könyvtárban ételt, italt fogyasztani szigorúan tilos  Az internetet a tanulmányokkal kapcsolatos információk keresésére használhatják.  őrizzék meg a könyvtár csendjét  A könyvtárban tartott hivatalos rendezvények, tanórák idején a könyvtár szünetel. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 21 nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni, vagy kártérítést fizetni, amely a mindenkori beszerzési árral egyenlő. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár nyitva tartása az alábbi helyeken tekinthető meg:  A könyvtár ajtaja  Porta  Hirdetőtáblák 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

166

Géptermi rend

3. számú melléklet

1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a szaktanár vagy a rendszergazda engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezés (betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működéséért felelős megbízottaknak. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos: - a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit engedély nélkül megváltoztatni, - mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni, az iskola tulajdonát képező számítástechnikai eszközökre (szoftver) az iskola engedélye nélkül más programot, képet, játékot feltölteni nem szabad, továbbá az 167

iskola jogos tulajdonát képező programokat letölteni tilos! 13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

168