A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Pedagógiai Programja 2013

A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Pedagógiai Programja

2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolánkról – bevezető –

4.

ELSŐ RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása –

6.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

9.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

12.

Iskolai egészségnevelési program

14.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

16.

Iskolai környezeti nevelési program

18.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

19.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 20. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. 20. Az egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek

21.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

24.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

28.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 38. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 41. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

46. 48.

MÁSODIK RÉSZ HELYI TANTERV A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező óraszámaik (óraterv) 49.

(választható) tantárgyak és

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

52.

A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

53.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

69.

A tanulók fizikai állapotának mérése

70.

HARMADIK RÉSZ A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézményünk társadalmi szerepe

79.

A kollégiumi nevelés

80.

A kollégium működése

89.

A kollégiumi tevékenység szerkezete

99.

A kollégiumi foglalkozások keretterve

103.

A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

104.

Eszközök, felszerelések

107.

Mellékletek 1.sz. Napirend

110.

2.sz. Házirend

111.

NEGYEDIK RÉSZ SZAKMAI PROGRAM Az iskola szakképzési rendszere

117.

1.sz. melléklet: Szakközépiskolai oktatás tantárgyi rendszere és óraterve

121.

2.sz. melléklet: Érettségire épülő szakképzés tantárgyi rendszere és óraterve

123.

3.sz. melléklet: Két éves szakképzések tantárgyi rendszere és óraterve

125.

(szakképzési lehetőségek érettségizettek, illetve a középiskola 10. évfolyamát befejezők részére) 4.sz. melléklet:Három éves szakképzések tantárgyi rendszere és óraterve

135.

(8. osztályra épülő szakképzések) 5.sz. melléklet: Két éves szakközépiskola tantárgyi rendszere és óraterve

145.

(szakképzettség megszerzése után 2 év alatt érettségi) 6.sz. melléklet: Ráépülő szakképesítések

146.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 152. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

156

MELLÉKLETEK: 1.sz. melléklet: Helyi tanterv 2.sz. melléklet: Középszintű érettségi vizsga témakörei A pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaljuk össze: TANÉV

9.

10.

11.

12.

20132014 20142015 20152016 20162017

2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

A pedagógiai programot meghatározó dokumentumok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, és ennek módosítása (26/2013.(II.12.)) 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. kormányrendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

Mottó: "…embernek az emberrel bánnia kell tudni” (Czuczor G.) ISKOLÁNKRÓL - bevezető Intézményünk mezőgazdasági és vendéglátó ipari szakemberek nevelését tekinti feladatának. Az intézmény kb. 4900 lakosú városban, szerény kulturális és gazdasági adottságokkal rendelkező településen látja el feladatait. Az iskolánk meghatározó nevelési-oktatási és termelési objektum, mivel nem csak helyi, hanem megyei, sőt regionális feladatot is ellát. Iskolánk több szempontból is sajátos helyzetű. Meghatározó, hogy a történelmi múltú Horthy-kúria a kollégium. Másik sajátosság földrajzi helyzetünk: az Alföld közepe, ahol a lakosság nagy része mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ezért is születhetett meg 1950-ben az a gondolat, hogy itt Kenderesen egy mezőgazdasági szakképző iskola alapjait kell lerakni. Különböző rövid időtartamú traktoros és öntözőgépész tanfolyamok után 1958-tól 2 éves, 1968-tól 3 éves ifjúsági növénytermesztő gépészképzésnek adott otthont a volt falusi kúria. 1989-től évente új képzés indításával bővült az iskola profilja. Jelenleg a korábbi 6 osztállyal és 1 szakmával szemben 24 osztályban folyik mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító; növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó; gazda; lótartó és lótenyésztő; szakács; pincér; vendéglős, továbbá mezőgazdasági és vendéglátó-idegenforgalmi szakmacsoportos szakközépiskolai oktatás, amelyek biztosítják az érettségi bizonyítvány megszerzésének a lehetőségét. Iskolánk bekapcsolódott 2006-ban – sikeres pályázat útján – a HEFOP 3.1.3. projektbe. A projekt fő célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése: szövegértés-szövegalkotás; matematika-logika; szociális, életviteli és környezeti, illetve életpálya építés területein. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti

szeretet felébresztésére, a különféle

világnézetű

emberek

cselekvő

együttélésének

gyakoroltatására. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók

felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő polgároknak!

NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

-

Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni szűkebb és tágabb lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

-

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a tankerületben található iskolákkal, közművelődési intézményekkel,

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él,

-

szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. Kompetencia alapú oktatás keretében az általános fejlesztési alapelvek a következők: gyermekközpontúság, gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás; a tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Kompetencia alapú oktatás során feladataink tovább bővültek az alábbiakkal: – oktatás fejlesztése, – a tartalomba ágyazott képességfejlesztések, – jól kiválasztott tananyagok, – tanítási tartalomnak megfelelő képességfejlesztés

–

a képzések során megszerzett új módszerek szűkebb és tágabb környezetünkben való alkalmazása, elterjesztése.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

A kompetencia alapú tanítási-tanulási folyamatban prioritással bírnak a kooperatív technikák, a frontális óravezetéssel szemben a tanulók együttműködésére építő tanulási-tanítási módszerek, eljárások. Ez együtt jár módszertani kultúránk megújításával, amelynek eszközei: problémaközpontú tanítás, cselekvésből induló gondolkodásra nevelés, felfedeztető tanítás-tanulás, megértésen alapuló fejlesztések. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka: -

minden

tantárgyból

megfelel

az

középfokú

nevelés-oktatás

kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-

olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek birtokában megfelel a szakmunkás munkakör egyre fokozódó körülményeinek

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy az önművelés, továbbtanulás útján képesek ismereteik továbbfejlesztésre, illetve az érettségi bizonyítvány, második vagy további

szakmai

képesítés

megszerzésére,

valamint

felsőfokú

intézmények

követelményeinek a későbbiekben megfeleljen. -

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - lovas szakkör, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - kondicionáló terem használata, - az iskola sportpályáinak használata b) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai: biológia, kémia, ételkészítési ismeretek, élelmiszerismeret, mezőgazdasági ismeretek, növénytermesztés, növényvédelem c) az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy, az egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projekthét szervezése; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Vöröskereszt; csecsemőápolási, gasztronómiai klub); - minden évben egy sportnap és a Kastély Kupa szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; - külső előadó meghívása a következő témákban: dohányzás-, alkohol-, drog-, AIDS prevenció - véradásokon való részvétel f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - évente egy alkalommal a kilencedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés munkavédelem

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

-

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal a kilencedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök, tanfolyamok (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projekthét szervezése a tanulók számára.

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk, hazánk természeti értékeivel,  lakóhelyünk, hazánk környezetvédelmi feladataival.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagai kémia, biológia, földrajz, b) a kilenc-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projekthét szervezése a „Föld napja” alkalmából.

-

minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése az iskola területén, a településen;

-

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában,

-

növénytermesztési, kertészeti foglalkozások,

-

természetjáró túrák, tanulmányi kirándulások,

-

minifarm

-

iskolai könyvtár: a témákhoz kapcsolódó korszerű anyag gyűjtése

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró illetve az önmagát értékelni és irányítani képes személyiség kialakulása) 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

-

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek  Minden tanév folyamán iskolai szintű rendezvényt tartunk a következő alkalmakkor: 1848. március 15-e és 1956. október 23-a évfordulóján, a gyermeknapon, illetve a végzős osztályok szalagavatóján és ballagásakor.  Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján.  Tízévenként (az iskola alapításának kerek évfordulóján) az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.  A városban a lakóhelyünkön fellelhető helytörténeti és néprajzi, illetve a Horthy családhoz kapcsolódó emlékeket őrző gyűjtemény található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. Osztályaink minden tanévben egy alkalommal (osztályfőnöki, ill. művészetek órán) ismerkednek a kiállítás anyagával. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-13. osztályokban megválasztott küldöttekből álló iskolai diák-önkormányzat, illetve az általuk választott vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén –ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Kollégisták részére pedig napi háromszori étkezést. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz, szakmákhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  A 9. évfolyamon magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból a tanulók képességeinek fejlesztésére az első két hónapban felzárkóztató helyi tantervvel dolgozunk. A további évfolyamokon pedig felzárkóztató órákat szervezünk.  A szakközépiskola 12. évfolyamán a továbbtanulás elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv, idegen nyelv és matematika tantárgyakból.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szakmai, szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók (elsősorban a kollégisták) számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. j) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.

A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3.

A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes továbbtanulás elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség, stb.). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon.

7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel.

-

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10.

Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12.

Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

13.

Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

14.

A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai -

-

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű, és iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább kéthavonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább két hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az elektronikus naplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását. Végzős évfolyamban ellátja a tanulók továbbtanulási jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, segít a tanulóknak elkészíteni az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben legalább kéthavonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Kollégista tanuló - Más településről bejáró tanuló - Helyi tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Végzős évfolyamon a továbbtanulás és a munkába állás jellemzői  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Munkába állás adatai (munkahely címe, munkakör)  Pályakövetés érdekében: tanulók e-mail címe, lakcíme, telefonszáma A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat ( a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros és gyalogos közlekedés szabályai. - A tömegközlekedési eszközökkel való utazás, viselkedés szabályai

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés az aradi vértanúkról, a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 9-14. évfolyam Célok és feladatok A nevelés valamennyi pedagógus feladata és szakmája. A 14-21 évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy-hat év során kivétel nélkül belépnek az ifjúkorba. Az ambivalencia -az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása -számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az énfelnagyítás dominál -sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja -máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a - napjainkban egyre több problémát hordozó, bizonytalan perspektívájú - felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett (olykor sajnos helyett ) a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskoláinkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja -ha tudja -ellensúlyozni. És itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltságra, szellemi szintre, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmi-lelki kapcsolatokra. Az osztályfőnök munkája során - mindezeket a körülményeket figyelembe véve - igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Az osztályfőnöki helyi tanterv ebben nyújt segítséget, de ennek megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja.

Fejlesztési követelmények Segíteni a tanulót abban és megtanítani őt arra, hogy önmagát érdekesnek és értékesnek lássa, az élete célját keresse, másokra odafigyeljen, másokkal kommunikáljon. Segiteni abban, hogy tartozzék valahová, valakihez, akik elvárják tőle, hogy igényes legyen, s akiknek nem csak kényszerből, de belső akaratából is meg akar felelni Felismerje hogy az élet felnőttként való megéléséhez önbizalom, önhitt kell. Ráébreszteni a felelősségteljes gondolkodás fontosságára, az emberi élet méltóságára, a környezettel való harmonikus együttlét igenlésére Legyen fogékony a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére, a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítására, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére. Ráérezzen a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségére a saját egészségében. Megismerje a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáit, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókat. 9. évfolyam Évi óraszám : 36 TÉMAKÖRÖK "Bemutatkozás"1-6.óra

A serdülés

TARTALMAK Év eleji adminisztrációs feladatok (tankönyvproblémák, házirend, iskola bemutatása -tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem ) Szakkörök, diákélet -iskolaélet A könyvtárban való eligazodás Hogyan tanuljunk? A hatékony tanulás technikája

7-16. óra Énképünk - milyen a harmonikus személyiség? ( önismeretfejlesztés-személyiségfejlődés )

Egészségünk védelme 17-26. óra Az emberi test felépítése, működése Az egészséges ember A beteg ember Az egészséges életmód ( testkultúra ; napirend-pihenés, táplálkozás, alvás) A káros szenvedélyek ( dohányzás, alkohol, kábítószer ) A szex három forradalma ( nemi-érés; nemi-egészség ) Az elsősegély 27-32. óra Tennivalók veszélyhelyzetben Az elsősegélynyújtás gyakorlata Sebek és vérzések Néhány, betegségre utaló tünet Kötések és kötöző anyagok A beteg mozgatása és szállítása Elsősegély veszélyhelyzetben "Aktuálisok "

33-36. óra Az eredmény és tanulás feltételeinek megbeszélése Aktuális feladatok 10. évfolyam

Évi óraszám :36 TÉMAKÖRÖK "Visszatérő " feladatok 1-4. óra A család mint a társas kapcsolatok színtere,

TARTALMAK A tanév munkarendje, a házirend Aktuális feladatok (pl. tűzrendészet és balesetvédelem vagyonvédelem ) A család ( érzelmek; nehéz helyzetek feldolgozása; kimutassam vagy eltitkoljam; stressz )

5-21. óra

Fogamzásgátlás 22-27. óra

A szexuálisan terjedő betegségek 28-33. óra "Aktuálisok" 34-36. óra

A szülők Az anya A gyerekek A nagyszülők A házasság A válás Egyedül Barátság Szerelem (ismerkedés-gátlások ) Szexualitás -felkészülés a családi életre -nemi-fantázia korszaka -a szerelem hét ismérve -együttjárás-családalapítás -szeretkezés -teszt A természetes termékenység A korszerű fogamzásgátlás A fogamzásgátló tabletták A mechanikus fogamzásgátló-módszerek A sürgősségi védekezés Általános jellemzésük A vérbaj Leggyakoribb SZTB-k Az AIDS A HIV fertőzés következményei Az eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése Aktuális feladatok 11. évfolyam

Évi óraszám : 36 TÉMAKÖRÖK "Visszatérő" feladatok 1-4. óra Helyünk a társadalomban

5-24. óra

Ember és természet 25-32. óra

TARTALMAK A tanév munkarendje, a házirend Aktuális feladatok Társadalom és az állam A Rendről ( közbiztonság-közrend ) Magánélet -közélet Társadalmi konfliktusok Másság a társadomban Devianciák - öngyilkosság - bűnözés -börtönélet -alkoholizmus -kábítószer -prostitúció Gyermekvédelem és gyermekbűnözés A gyermekek jogai Vallás és társadalom ( szekták ) A környezetünk védelméről A vízszennyezésről A talajszennyezésről A légszennyezésről

A sugárszennyezésről A fák és erdő szerepéről A lárma és a csend A tűz elleni védelemről "Aktuálisok" 33-36. óra

Az eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése Aktuális feladatok 12. évfolyam

Évi óraszám : 32 TÉMAKÖRÖK "Visszatérő" feladatok 1-4. óra

Családtervezés 5-10. óra

TARTALMAK Felkészülés az érettségire, szakmai vizsgára -érettségi, a szakmai vizsga szerepe -vizsgaszabályzat -iskolai előírások A családtervezési alkalmassági vizsgálat A 3 hónapos felkészülés a fogamzásra Korai terhesség fokozott védelme A családtervezés általános szabályai A sikertelen családtervezők

A munka világa, a munkaerőpiac

11-25. óra

A munka szerepe az ember életében A pályaválasztás A munkavállalás -a foglalkoztatással kapcsolatos fogalmak Munkajog. A Munka Törvénykönyve A munkabérekről A munkanélküliségről A szaktudás fejlesztése -továbbképzés -áthelyezés A szakszervezetekről Munkahelyi viselkedéskultúra Ügyintézés, az intézmények rendszere Vállalkozási formák -egyéni vállalkozás -társas vállalkozás -magángazdálkodás

"Aktuálisok" 26-32. óra Az eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése Aktuális feladatok 13. évfolyam Évi óraszám : 37 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

"Visszatérő" feladatok 1-4. óra

A tanév munkarendje, a házirend Aktuális feladatok

A világ és én

Értéktudat ; a felnőtt élet értékei ; értékek átrendeződése Mit jelent a boldogság ? Hogyan éljünk boldogan Hiba - bűn - bűntudat Kapcsolatok a felnőttek világában Alkalmazkodás és következetlenség Problémalátás és problémamegoldás Konfliktusok kezelése és megoldása Etikai kérdések

5-20. óra

Viselkedés a társadalmi kapcsolatokban -ünnep -betegség -halál Mi és a világ 20-31. óra

Közéletiség és demokrácia -államrendszer -állampolgári jogok -állampolgári kötelességek -Honvédelmi Törvény -határőrség,rendőrség -államigazgatási ismeretek Magyarország helye a világban és Közép-Európában Kapcsolatunk a szomszédos országokkal Európai identitástudat , az európai hagyományok Globális problémák -szegénység -civilicációs betegségek -regionális túlnépesedés -természeti környezet szennyezése

"Aktuálisok" 32-37. óra

Aktuális feladatok 14.évfolyam

Évi óraszám: 32 TÉMAKÖRÖK "Visszatérő" feladatok 1-4. óra A média társadalmi szerepe 5-14. óra

Önálló média-hatalmak 15-21. óra Világmagyarázatok 22-28. óra

"Aktuálisok" 29-32. óra

TARTALMAK A tanév munkarendje, a házirend Aktuális feladatok A kommunikáció elemi modellje A tömegkommunikáció A média intézményrendszere A média közönsége Médiatechnológiák A rádió A televízió Szórakoztatni, tanítani, irányítani A brahmanizmus A buddhizmus Kínai vallások A kereszténység Az iszlám A világvallások összehasonlítása Aktuális feladatok

A taneszközök Ajánlott irodalom Aszmann Anna (szerk.) : Egészségvédelem az oktatásban Bagdy Emőke -Telkes József : Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Bácskai júlia : Magánélettan 1-2

Békefi József (ford.) : Az elsősegély kézikönyve Dr. Berend Mihály : Útmutató a "Felkészülés a családi életre" tantárgy oktatásához. Dr.Czeizel Endre : Felkészülés a családi életre Dr.Kisida Erzsébet : Állampolgári ismeretek Kiss Albert : Szexuálkultúra Pease,Allan : Testbeszéd Rudas János : Delfi örökösei Dr.Sille István : Illem, etikett, protokoll Szabó Kálmán : Osztályfőnöki kézikönyv Vekerdy Tamás : Kicsikről nagyoknak 2.( Az iskoláskor ) Walker,Jamie : Feszültségoldás az iskolában (Játékok és gyakorlatok ) Zsidi Zoltán : Hagyjuk sorsára ? ( Magatartászavar fiatalkorban )

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Az intézmény biztosítja a fenntartó által az alapító okiratban meghatározott sajátos nevelési igényű tanulók adekvát ellátását. Ennek érdekében a fogyatékossági kategóriák szerinti képzettséggel rendelkező gyógypedagógust alkalmaz. A rehabilitációs foglalkozások szervezésében és kivitelezésében gyógypedagógiai tanár a kompetens. Az intézmény rendelkezik a rehabilitációs foglalkozások lebonyolításához egy megfelelően berendezett, maximum 8 főt befogadó fejlesztő teremmel. A rehabilitációs foglalkozások diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukációt figyelemfejlesztést, magatartási korrekciót, komplex személyiségfejlesztést tartalmazhatnak. A rehabilitációs foglalkozások heti időkerete a szakértői véleményben előírt óraszám .A rehabilitációs foglalkozásokat kizárólag a kötelező tanórai foglalkozásokon túl lehet szervezni. A rehabilitációs foglalkozások dokumentálása: - - szakértői vélemény (TKVSzRB készíti), - - egyéni fejlesztési terv (gyógypedagógus készíti), - - rehabilitációs órarend (az igazgatóhelyettes készíti a gyógypedagógussal együttműködve), - - egyéni fejlődési lap (gyógypedagógus készíti), - - egyéni értékelő lap (gyógypedagógus készíti). A sajátos nevelési igényű tanulókat – a szakértői vélemény alapján – az intézményvezető felmentheti a különböző feladatok végzése alól, az értékelés és minősítés alól, az ismeretek elsajátításához hosszabb időintervallumot is engedélyezhet, segédeszközök használatát is támogathatja úgy a számonkérés, mint az ismereteket elsajátító helyzetben. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,



számítógépek fejlesztő programokkal.

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség nemcsak azoknál a tanulóknál figyelhető meg, akiknek gyenge a tanulmányi eredményük. Sok jó tanulónál is előfordul az idegrendszeri labilitás, a depresszió, a teljes zárkózottság, esetleg az ellenkezője: az agresszió, a túlzott önbecsülés stb. Ezek a zavarok más életmódbeli problémákkal is jelentkezhetnek. Minden esetben elvárás a pedagógussal, különösképpen az osztályfőnökkel szemben: -  nevelje a közösséget a másság, a különbözőség tolerálására, -  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, -  a szülővel kiemelten foglalkozzon, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen -  szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kérjen segítséget az iskolaorvostól, -  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának eredményességét, -  gondoskodjon a tanuló megfelelő pályaválasztásáról, -  szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli véleményt. Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: -  differenciált tanulásszervezés,  kooperatív technikák,  projekt-módszer,  tevékenység központú pedagógiák,  individuális tanulás. -

-

3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

-

4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. kollégiumi elhelyezés

AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, illetve az iskolaszékkel. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. 3. Az intézményi tanács ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az intézményvezető, (ha nem tagja az intézményi tanácsnak) - a fenntartó képviselője, 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az intézményvezető

rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az intézményi tanácsot. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézményvezető, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az intézményvezető legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, a tájékoztató füzetben, illetve az elektronikus naplón keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, illetve az iskolaszékkel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az intézményvezető legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. f, Elektronikus napló. Az elektronikus naplóhoz a szülő belépési kóddal rendelkezik. Az e-napló használatának szabályai az intézmény Házirendjében vannak rögzítve. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.

5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, illetve az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézményvezetőtől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az intézményvezetőnél; - az intézményvezető-helyetteseinél; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér . - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Kenderes Város Önkormányzata, 5331 Kenderes, Szent István út 56. - A megyei pedagógiai intézettel: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, Mária út 8. - A kenderesi Apáczai Csere János Általános Iskola vezetőjével és tantestületével, valamint a beiskolázási körzet Általános Iskoláinak vezetőivel. - A beiskolázási körzetben működő nevelési tanácsadókkal. - A szakmai képzést segítő kamarákkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Szentannai Sámuel alapítvány kuratóriumával. - Közművelődési intézményekkel: Kenderes Városi Könyvtár; Móricz Zsigmond Művelődési Ház; Szigligeti Színház; - Társadalmi egyesületekkel: Kenderesi Sportkör; Lovas Baráti Kör, Kenderesi Néptánccsoport, - Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, amelyek segítik az iskolában folyó szakképzést. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn Kenderes város egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanulók lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az oktatási intézményvezető-helyettes a felelős. 5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga, - különbözeti vizsga, - szintvizsga, - érettségi (rendes, előrehozott, kiegészítő, pótló, javító, ismétlő) - szakmai vizsga - komplex szakmai vizsga 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanuló szakképzésben vesz részt és az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az elméleti és gyakorlati órák húsz-húsz százalékát, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. Szintvizsga az első szakképzési évfolyamon tanulók részére kötelező (kivéve, ha a tanuló érettségivel rendelkezik). A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére az illetékes kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. 6.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

7. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két héttel; - javítóvizsga esetén a tanév végén (az osztályozó értekezlet után) közölni kell. 8. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 9. Érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után tehető, szervezése a 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet és a 2011. évi CXC törvény alapján történik. 10. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint tartjuk meg. 11. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

ÍRÁSBELI TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés

SZÓBELI VIZSGA Közismereti tárgyak írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

GYAKORLATI

gyakorlati gyakorlati gyakorlati

Szakmai tárgyak Bármelyik elméleti szakmai tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsgát tesz a tanuló. Gyakorlatból való bukás évismétlés jelent, nem lehet javító vizsgát tenni.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánkba a kilencedik évfolyamra azok a tanulók jelentkezhetnek, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezték. 2. A középiskola osztályaiba felvételi vizsga nincs. A közismereti tárgyakból jó tanulmányi eredményű tanulókat előnyben részesítjük. 3. A szakképzési évfolyamra a felvétel nincs tanulmányi eredményhez kötve, azt az osztálylétszámok korlátozzák. Túljelentkezés esetén az előző iskolatípusban a közismereti és készségtárgyakból jobb eredményt elérők nyernek felvételt. 4. A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a tanuló személyi igazolványát; - a tanuló lakcímkártyáját; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredményét 5. A tanév közben történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló személyi igazolványát; - a tanuló lakcímkártyáját; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredményét 6. A tanév közben jelentkező tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézményvezető dönt. 7. Ha az átvételt kérő tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri a helyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 8. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 9. Más iskolából való átvétel azonos szakma esetén azonos évfolyamra történhet. 10. Más iskolából, vagy iskolán belül más szakmára jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában/osztályában nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

HELYI TANTERV

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: 51/2012.(XII.21)EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról 6.sz. melléklet - szakközépiskola 8.sz. melléklet - szakiskola 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A szakiskola szakmai tantárgyi rendszere és óraszámai a szakmai programban találhatók. 4. A szakközépiskolában és a szakiskolában a miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával különböző tantárgyak óraszámát növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

ÉVFOLYAM

9. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11 12. 12. 12. 9. 11. 11.

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? szakközépiskola magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

informatika

1

magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek informatika idegen nyelvek matematika informatika magyar nyelv és irodalom matematika informatika szakiskola magyar-kommunikáció magyar-kommunikáció matematika

1 1 2 1 1 2 1 1 2

1 1 1

1 0,5 1

5. Iskolánk a tizedik évfolyamon a művészetek tantárgy keretén belül a Mozgóképkultúra és médiaismeret kerettantervet választotta. 6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása.

1. sz. melléklet 7. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. 8. Szakközépiskolai képzésben a kötelező érettségi tárgyak:  magyar nyelv és irodalom  történelem  angol nyelv vagy német nyelv  matematika Kötelezően választandó: szakmai tantárgyból az érettségi. Választható érettségi tárgyak: informatika és a földrajz. Középszintű érettségi vizsga témakörei: 2. sz. melléklet Szakközépiskolai képzésben intézményünk közép és emelt szintű érettségi felkészítést folytat a kötelező érettségi tárgyakból:  magyar nyelv és irodalom  történelem  angol nyelv  német nyelv  matematika  a választható érettségi tantárgyak: o mezőgazdasági alapismeretek o vendéglátó és idegenforgalmi alapismeretek o földrajz o informatika o biológia A 2016/2017-es tanévtől a szakközépiskolai képzésben az 51/2012 EMMI rendelet értelmében kötelező lesz a szakmai tantárgyakból tett érettségi vizsga, ezért a választható érettségi tantárgyakból történő érettségi felkészítés okafogyottá válik. A közép és emelt szintű érettségi felkészítés, illetve a továbbtanulás támogatásának érdekében intézményünk fakultációs képzést biztosít a következő tantárgyakból:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  angol nyelv  német nyelv  földrajz  biológia  informatika A tanulók a 10. évfolyam befejezésekor fakultációs tantárgyat választanak. A választott fakultáció kötelezően látogatandó tanítási óra és a tanuló teljesítményét osztályzattal értékeljük. A fakultációk tanmenetét illetve a tantárgyi követelményeket a szaktanár állítja össze a közép illetve emelt szintű érettségi követelmények alapján. A fakultációk 8 fő jelentkező esetén indulnak, ellenkező esetben a tanulók kötelesek másik tantárgyat választani illetve csatlakozni valamelyik induló tantárgyi csoporthoz. A fakultációk heti óraszáma 2 óra. 9. Az adott tanév elején jelentkező feladatok függvényében évfolyamonként, osztályonként csoportbontásra kerülhet sor a következő területeken:  idegen nyelv (angol, német)

 számítástechnika  szakmai gyakorlat 10. Kötelező tantárgyak és óraszámok a szakközépiskolában és a szakiskolában:

Kötelező tantárgyak és óraszámok a szakközépiskolában Tantárgyak

9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv vagy Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összes heti óra

5

5

4

4

4

4

4

3

4

3

4

4

2

2

3

3

1 2 1

1

2 5 1 8 35

2 5 1 11 35

2 2 1 1 1 2 5 1 7 36

2 2 2 2 5 1 6 35

Közismereti tantárgyak és óraszámok a szakiskolában: Tantárgyak Magyar-kommunikáció Idegen nyelvek Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés osztályfőnöki összesen

9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam 3 1 0,5 2

2

2

2 2 3 5 1 18

1 1

1

2,5 0,5 8

2,5 0,5 6,5

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a művészetek, valamint a szakmai gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja. 1. Ellenőrzés, mérés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a Szervezeti és működési szabályzatban és a Házirendben) meghatározott előírásokban való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a Belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: 



pedagógus esetében: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes(ek), a munkaközösségvezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az intézményvezető által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

1.1. A pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:  a tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására,  a szülőkkel való kapcsolattartásra,  a nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:  a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája,  a tanítási órán alkalmazott módszerek,  a tanulók ellenőrzése, értékelése,  a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán.  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,  a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.  az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére,  a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására,  a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására,  a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. A tanulók iskolai munkáján belül:  a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira,  a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre,  az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére,



a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 1.2. Mérések Az iskola nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: A pedagógusok körében   

Az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az intézményvezetői megbízás lejárta előtti tanévben). Felelős: intézményvezető SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (kétévente). Felelős: intézményvezető A pedagógusok értékorientációs vizsgálata (ötévente, az intézményvezetői megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén). Felelős: intézményvezető

A szülők körében A szülői elégedettség mérése: - csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök. - kérdőíves módszerrel a 9. 10. 11. és 12. évfolyamon (Háromévente). Felelős: intézményvezető A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - szociometriai vizsgálat a 9. 10. 11. és 12. évfolyamban. (évente). Felelős: osztályfőnökök. - tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a 9. és 12. osztályokban (évente). Felelős: osztályfőnökök. - a tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 9. és a 12. évfolyam elején (évente). Felelős: osztályfőnökök. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:  évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: szaktanárok.  a 10-dikeseknél a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a történelem, a 11. és 12. évfolyamokon a szakmai tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: szaktanárok, munkaközösségvezetők, gyakorlatioktatás-vezetők.  a testi fejlettség (testnevelés): minden. évfolyamon évente. Felelős: testnevelés szakos nevelők.

2. Értékelés Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: o az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, o a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értéke-lésre, o a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 2.1. Intézményszintű értékelés Az intézmény nevelő-oktató munkáját az intézményvezető minden tanév végén, valamint az intézményvezetői megbízatás lejáratakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:  az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).  a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok).  a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).  a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása).  az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a médiában, az iskola és a tantestület hírneve). 2. 2.

Pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése

A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az intézményvezető, a helyettesei és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban - az érintett nevelő kérésére azonban írásban - végzik. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma o o o o

Helyesen határozta- e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett- e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e - a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének,

- a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése o Az óra felépítése megfelelt- e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? o Milyen az óra technikai szervezése, a tanító tanár időbeosztása? o Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? o Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? o Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek o Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? o Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? o Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) o Milyen módszereket alkalmazott a pedagógus az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? o A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? o Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiváltsága? o Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történike fegyelmezetlenség az órán?) o Milyen a tanulók kapcsolata a pedagógussal? o Milyen a tanulók kapcsolata egymással? o o o o

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása o Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? o Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? o Mi jellemzi a tanító tanár beszédkultúráját, kérdésfeltevését? o Jellemzi-e a pedagógust: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? o Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? o Milyen a nevelő kapcsolata a tanulókkal? o Tiszteletben tartja-e a nevelő a tanulók személyiségét?

o Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? o Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége o El tudta-e érni a pedagógus a kitűzött didaktikai és nevelési célt? o Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?- Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a tanító tanár? o Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (pl: önálló tanulás módszereinek megismertetése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) o Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?

A pedagógusok tanórán kívüli nevelési-oktatási munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása: o szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl.: színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl.: klubdélután, karácsonyi ünnepség) o iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése o a nevelők, tanulók és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel o az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel o a diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése o a diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet o iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel o a tehetséges tanulók gondozása o iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel o a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása o a gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése o az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében szerepvállalás a munkaközösség, a tantestület aktuális feladataiban részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása továbbképzésekben való részvétel, önképzés a pedagógus önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit továbbképzéseken való részvétel a továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak o az iskolai munka eredményességének javítása o pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége o az eredményes pályázatok céljainak megvalósításában való bekapcsolódás o o o o o o o o

o az iskolai alapítvány működésének segítése o az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítsa (innováció). Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások o díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.) o a pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése o önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel) Az iskola képviselete o részvétel a beiskolázási programban (a beiskolázási felelősökön túl) o tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban, a sajtóban o bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe o érdeklődés a helyi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel o aktív részvétel, tisztségek vállalása a község társadalmi, kulturális, sport stb. életében. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala o előzetes felkészülés a tanítási órára o a motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke o a tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés o a tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján o a nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán o a nevelő tanórai munkája, elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? o a tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás o megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, kollégiumi csoport kialakítása o a nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége o a problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás o ifjúságvédelmi feladatok ellátása. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése - az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb). A nevelő szakmai pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival: a pedagógus rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). Személyes példamutatás

o a tanulókkal, a szülőkkel, a pedagógustársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. o magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony o o o o o o

a munkaköri kötelességek teljesítése a tanítási órák pontos és eredményes megtartása az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság) a különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása a rábízott osztályterem, szaktanterem, gyakorlati képzőhely gondozottsága, ápoltsága és pedagógiai szakszerűsége.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában o részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemző-készség, vitakészség, önálló vélemény o önkéntes feladatok vállalása a tantestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása o a különféle nevelői közösségek vezetői (intézményvezető,intézményvezetőhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés o a vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal o elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban o a nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre o kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé o egymás segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése o a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje o a tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. Szakmai felkészültség o milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) o az iskolában hasznosítható szakképesítések száma o idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga o tudományos fokozat o publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése

o a tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál o a továbbtanulás elősegítése, illetve a másod szakma megszerzése az előbb felsorolt tanulók esetében is. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése a szaktanár, szakoktató által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon és a tanuló továbbtanulásának eredményei. 2.3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének értékelése A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: o az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók) o az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, ifjúságvédelmi munka) o a tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei) o az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése) o neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) o a közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel) o a szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával) o minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - milyen változások történtek? - milyen új problémák jelentkeztek? - milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 2.4. A tanulók személyiségfejlődésének értékelése A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és az ellenőrző könyvön keresztül írásban - értékelik.

3. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének követelményei és formái 3.1. Az értékelés elvi alapjai (szempontok, ellenőrzés – értékelés módja):

Az értékelés – mivel elsősorban képességeket fejlesztünk – a kompetenciára és nem a nyelvi tartalmakra irányul. Ebből következik, hogy az értékelés: kommunikatív nyelvhasználat során történik, döntően szubjektív, kvalitatív és szöveges, segíti a tanuló önismeretét, növeli önbizalmát, önbecsülését (fejlesztő és pozitív – mit tud – alapú), önértékelésre és a tanulók egymásról alkotott véleményére épül, átlátható (szempontjai, módja és ideje ismert a tanulók számára), tekintetbe veszi a tanulók eltérő kiindulási, nyelvi szintjét, a csoport teljesítményét értékeli. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével az értékelés az alábbi komponensekkel bővült (hiszen a tanulás nem csupán a kognitív területekre terjed ki, hanem affektív, effektív és szociális területeket is érinti). Értékelésünkben szerepet kap az iskola és az adott szocio-kultúrális háttér, együttesen alkalmazzuk a puha és kemény teljesítménymérési formákat, 

a formatív, a fejlesztő, a szummatív, a lezáró, a minősítő-értékelési stratégiák egymást kiegészítő, a céloknak és feladatoknak megfelelő alkalmazását végezzük,



kerüljük a társakhoz, az átlaghoz viszonyított értékelést, inkább az önmagához viszonyított kritériumokra irányuló értékelésre törekszünk,



lépésről lépésre beépítjük a tanulási-tanítási folyamatba a diagnosztizáló értékelést,



legfőbb törekvésünk, hogy a gyenge tanulmányi teljesítményt mutató tanulók esetében a tanítási teljesítmény-visszajelzés ne közömbösséget, visszautasítást, nyílt vagy burkolt igazságtalanságot tükrözzön,



fejlesztő-kompetencia orientált visszajelzést várunk,



értékelésünket a pozitív gondolkodás irányítja, ehhez elengedhetetlen a gondolkodási hibák korrigálása, a blokkolódó akarat aktiválása az értelem segítségével, az iskolai tanulás értelmének egyéni keresése, a tanuló jövőképének tudatosítása,



a szövegértés, szövegalkotás A kompetencia terület esetében az integrált nyelviirodalmi-kommunikációs képességek fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt.

Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, 

heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel,



Heti három óránál magasabb óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli, feltéve, hogy a tanuló hiányzásai az adott időszakban nem érik el a tantárgy óraszámának tíz százalékát.

A tanuló teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. A tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanév összes érdemjegyének átlagából kerekítéssel kapott jegyet vesszük alapul. Ha a tanév végi osztályzat ettől a jegytől a tanuló hátrányára eltér, a szaktanár az osztályozó értekezleten tájékoztatja az osztályban tanító tanárokat az eltérésről és annak indokairól. Ha az osztályban tanító tanárok az indoklással nem értenek egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosítják. Az e pontban meghatározott eljárást alkalmazzuk a félévi osztályzatok megállapításánál is.

3.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 

Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat a befogadó tantárggyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette.



A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget.

A szakképzés moduljai és a tantárgyak rendszere a szakmai programban található. 3.3. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái a következők: 

témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak;



egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető,



a kompetencia alapú oktatás írásbeli beszámoltatásának sora bővül szövegértési feladatok megoldásával, szövegalkotási feladatok megírattatásával. Továbbá bővül olyan feladattípusok gyakoroltatásával, melyek a matematikai kompetenciákat (rendszerezőképesség, kombinatív képesség, induktív és deduktív gondolkodás) fejlesztik.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők:  

témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.



egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja;



a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.

Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt – felhívja a tanulók figyelmét. A figyelemfelhívás elmulasztása esetén a tanuló kérheti, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és a tanév végi osztályzatok kialakításakor a szaktanár egyszeres súllyal vegye figyelembe. Ha a dolgozat kizárólag a tanult ismeretek azonosítását, kiválasztását, illesztését, közlését, felidézését tartalmazza, akkor a dolgozat értékelésénél a következő – a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott – ponthatárokat alkalmazzuk: jeles: nyolcvanhét és fél százaléktól; jó: hetvenöt százaléktól; közepes: hatvankettő és fél százaléktól; elégséges: ötven százaléktól.

Ha a dolgozat a fenti tevékenységeken kívül tartalmaz még információ átalakítást, jelentés és összefüggés kifejtést, következtetést, bizonyítást, tudásfelhasználást a gyakorlati feladatok megoldására, akkor a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: jeles: kilencven százaléktól; jó: hetven százaléktól; közepes: ötven százaléktól; elégséges: harminc százaléktól. Ha a szaktanár az e fejezetben meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. 2.3.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik.



Az írásbeli házi feladatok elkészítése – a házi dolgozat kivételével – kötelező. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.



A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a szaktanárnak, ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását.



A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: 

a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább kéthetes beadási határidővel adja ki;



a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék;



a beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak.



Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti.



Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők:





a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki;



a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon.

Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem vesszük figyelembe.

3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei és formái 

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – havonta végzi.



A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyet és osztályzatot alkalmazzuk.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás és a szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - intézményvezetői dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, a kiemelkedő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - intézményvezetői figyelmeztetés; - intézményvezetői intés; - intézményvezetői megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás.

1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

3. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Lányok 9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 1,78 1,85 1,88 1,95 1,81 1,88 1,91 1,98 1,84 1,91 1,94 2,01 1,87 1,94 1,97 2,04 1,90 1,97 2,00 2,07 1,93 2,00 2,03 2,10 1,96 2,03 2,06 2,13 2,00 2,06 2,09 2,16 2,04 2,09 2,12 2,19 2,07 2,12 2,15 2,22 2,10 2,15 2,18 2,25 2,13 2,18 2,21 2,28 2,16 2,21 2,24 2,31 2,19 2,24 2,28 2,34 2,22 2,27 2,31 2,37 2,25 2,30 2,34 2,40 2,28 2,33 2,37 2,43 2,31 2,37 2,41 2,46 2,34 2,41 2,45 2,50 2,38 2,45 2,49 2,54 2,42 2,49 2,53 2,58

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 1,51 1,55 1,56 1,58 1,54 1,58 1,59 1,61 1,57 1,61 1,62 1,64 1,60 1,64 1,65 1,67 1,63 1,67 1,68 1,70 1,66 1,70 1,71 1,73 1,69 1,73 1,74 1,76 1,72 1,76 1,77 1,79 1,74 1,79 1,80 1,82 1,77 1,83 1,84 1,85 1,80 1,86 1,87 1,89 1,83 1,89 1,90 1,93 1,86 1,93 1,94 1,97 1,89 1,97 1,98 2,00 1,92 2,01 2,02 2,04 1,96 2,04 2,05 2,07 2,00 2,07 2,08 2,10 2,04 2,10 2,11 2,13 2,08 2,13 2,14 2,16 2,12 2,16 2,17 2,19 2,15 2,19 2,20 2,22

2.

HASONFEKVÉSBŐL

feladat:

TÖRZSEMELÉS

ÉS

LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk

Lányok Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 3.

9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 36 38 40 42 40 42 44 46 44 46 48 50 48 50 52 54 52 54 56 58 56 58 60 62 60 62 64 66 64 66 68 70 68 70 72 74 72 74 76 78 76 78 80 82 80 82 84 86 84 86 88 90 88 90 92 94 feladat:

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

HANYATTFEKVÉSBŐL

9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Lányok 9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 44 46 48 50 49 51 53 55 54 56 58 60 59 61 63 65 64 66 68 70 69 71 73 75 74 76 78 80 79 81 83 85 84 86 88 90 89 91 93 95 94 96 98 100 99 101 103 105 104 106 108 110 108 110 112 114

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 40 42 44 46 44 46 48 50 49 51 53 55 54 56 58 60 59 61 63 65 64 66 68 70 69 71 72 75 74 76 78 80 79 81 83 85 84 86 88 90 89 91 93 95 94 96 98 100 99 101 103 105 104 106 108 110

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Lányok 9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 21 23 25 27 23 25 27 29 25 27 29 31 27 29 31 33 29 31 33 35 31 33 35 37 33 35 37 39 35 37 39 41 37 39 41 43 39 41 43 45 41 43 45 47 42 44 46 48 43 45 47 49 44 46 48 50

Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

9. 10. 11. 12. osztály osztály osztály osztály 7 8 9 10 8 9 10 11 9 10 11 12 10 11 12 13 11 12 13 14 12 13 14 15 13 14 15 16 14 15 16 17 15 16 17 18 16 17 18 19 17 18 19 20 18 19 20 21 19 20 21 22 20 21 22 23

III. A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiumának Pedagógiai Programja

BEVEZETÉS

A kollégium a maga sajtos eszközeivel, lehetőségeivel támogatja, kiegészíti az iskolai oktatási és nevelés célkitűzéseit. A pedagógiai program kollégiumunk stratégiai szakmai dokumentuma, amely igyekszik sok információt szolgáltatni mindazon tizenéves diákok és szüleik számára, akik érdeklődnek kollégiumi szolgáltatásaink iránt. Programunkban meghatározzuk pedagógiai tevékenységünk főbb területeit, kollégiumi nevelésünk célját, feladatait, alapelveit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat és kijelöljük a szakmai fejlesztésünk irányait. A program kidolgozásakor, elkészítésekor az alábbiakban felsorolt jogszabályokat, törvényeket, ill. külső és belső tényezőket vettük figyelembe: 



      

Központi és fenntartói dokumentumok útmutatásai: Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény, 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet, 46/2001. (XII.22.) OM rendelet, 59/2013 (VIII.9.) EMMI rendelet - KNOA A NAT A kerettantervi rendelet Az eszköz-, és felszerelési jegyzék Benedek István: Kollégiumi Neveléstan Makro- és mikrokörnyezeti tényezők A térség gazdasági helyzete A település jellege A szülők iskolai végzettsége, igényei A helyi oktatáspolitika célkitűzései Az iskola célkitűzései, szakmai profilja A fenntartó önkormányzat fejlesztési terve A kollégium szakmai és a helyi társadalomban elfoglalt helye, szerepe A kollégium tárgyi felszereltsége Pedagógiai feltételrendszer A tanárok felkészültsége, szakos összetétele, szakmai érdeklődése A tanulók fejlettsége, egyéni adottságai, motivációja, életpálya elképzelése A kollégiumban működő hagyományrendszer, a közösségi tevékenységszerkezet, a differenciált tevékenységkínálat

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény neve:

Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Az intézmény címe:

5331 Kenderes Szent István út 27.

Telefon:

06/59 328-158

Fax:

06/59 328-158

Az intézmény fenntartója:

Földművelésügyi Minisztérium

Alapító okirat száma, kelte: Beiskolázási körzet:

Jász-Nagykun-Szolnok megye települései és a környező megyék települései

Férőhelyek száma:

146 fő

Kastély főépület

86 fő fiú/44 fő lány

Szövetkezet úti épületben

16 fő fiú

1. INTÉZMÉNYÜNK TÁRSADALMI SZEREPE

Kollégiumunk alapfeladata, hogy megteremtsük és biztosítsuk a lakhatási és tanulási feltételeket azoknak a tanulóknak, akiknek a továbbtanuláshoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, vagy akiknek a tanuláshoz szükséges feltételeket a család, a szülők otthon nem tudják biztosítani. Intézményünk fő profilja a környező településekről érkező gyermekek bentlakásos intézményben történő elhelyezése, sajátos pedagógiai eszközökkel és módszerekkel történő nevelése, oktatása, szocializálása, másodsorban tanulási időszakon kívül a városunkba érkező vendégek elszállásolása. Kiemelt társadalompolitikai szerepünk és feladatunk, hogy segítsük elsősorban a vidéki kistelepülésekről érkező tanulóinkat a hátrányok leküzdésében, teremtsünk számukra felzárkózási esélyeket, biztosítsuk integrációjukat, a minőségi tudás elérhetőségével javítsunk életminőségükön, járuljunk hozzá társadalmi mobilitásukhoz, rakjuk le diákjainknál az egész életen át tartó tanulás alapjait, bontakoztassuk ki és erősítsük bennük az ehhez szükséges készségeket és képességeket, kulcskompetenciákat, közreműködjünk a tehetséges gyermekek kibontakoztatásában és zárkóztassuk fel a tanulmányaikban elmaradottakat.

2. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS 2.1. Kollégiumi nevelésünk célja Célunk, hogy szakszerű, humánus, a gyermekek életkorához és sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszereink felhasználásával és sajátos eszközeinkkel segítsük a kollégiumunkban elhelyezett diákok szocializációját, lehetővé tegyük számukra az eredményes felkészülést, biztosítva részükre a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételeket és az állandó szaktanári támogatást. Célunk továbbá kollégistáink kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése és kibontakoztatása, valamint sokoldalú, széles ismeretekkel rendelkező, pozitív értékekre érzékeny és fogékony, a társadalom számára hasznos állampolgárokká történő nevelése. A felsorolt célok elérése érdekében alakítjuk ki tevékenységrendszerünket, programkínálatunkat, melyeket az éves munkatervben rögzítünk. 2.2. Nevelési alapelveink Céljaink megvalósulása érdekében kollégiumi nevelő, oktató tevékenységünket az alábbi alapelvek figyelembevételével szervezzük és végezzük:  személyiségközpontúság elve  állampolgári-, és szabadságjogok elve  demokratizmus, humanizmus, európaiság elve  közösségek iránti felelősség elve  egymás iránti bizalom elve  segítőkészség elve  aktivitás elve  kreativitás elve  konstruktív együttműködés elve  tudatosság, tervszerűség elve  rendszeresség elve  következetesség elve  integrált nevelés elve  motiváció elve  tevékenységközpontúság elve  egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételének elve  sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételének elve  egyéni bánásmód alkalmazásának elve  mások tiszteletben tartásának elve

2.3. Kollégiumi nevelési feladataink 2.3.1. Kollégistáink személyiségének megismerése és fejlesztése -

Elsődleges feladatunk, hogy a kollégiumba érkező diákok személyiségét megismerjük, hiszen csak ennek birtokában leszünk képesek céltudatosan összeállítani a tanulókhoz igazodó, változatos tevékenységformákat, amelyek hatékonyan elősegítik majd a kívánatos személyiségvonások fejlesztését.

-

A tanulók személyiségének megismerését segítik az egyéni és csoportos beszélgetések, a tesztek, kérdőívek, a képességfelmérések, a diákok külső és belső vonásainak, valamint (és talán a legfontosabb) a cselekvés-, és tevékenységformáinak megfigyelései. Törekednünk kell arra, hogy diákjaink felismerjék a szubjektív és objektív énképük közötti különbségeket, és reális énképet alakítsanak ki önmagukról. Ennek ismeretében képesek lesznek az önnevelésre, az önfejlesztésre. Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk jelentkező diákokat alkalmazkodó képessé, empatikussá neveljük, s a másokhoz való viszonyuk mentes legyen az előítéletektől. Célunk, hogy kollégistáink teljesítményorientáltak legyenek, s alakuljon ki közöttük már a beköltözés után egy egészséges haladást, eredményességet elősegítő versenyszellem. Szituációs helyzetekkel, filmvetítések utáni beszélgetésekkel is szeretnénk elérni, hogy kollégistáink időben felismerjék a konfliktushelyzeteket, kezelni tudják azokat, s képesek legyenek bizonyos helyzeteken, problémákon változtatni, jó megoldásokat találni.

2.3.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése, a tanulási feltételek megteremtésével -

            

Ahhoz, hogy tanulóink felkészülése hatékony legyen, nagyon fontos, hogy a diákok a tanuláshoz kipihent állapotban fogjanak hozzá, ezért a felkészítő foglalkozások előtt biztosítjuk kollégistáink részére a kikapcsolódáshoz, a testedzéshez, és idegrendszerük regenerálódásához szükséges szabadidőt. Igyekszünk minden alkalommal megteremteni a tanulást segítő külső körülményeket, objektív feltételeket /állandó, megszokott helyiség, audiovizuális-, és tömegkommunikációs eszközök, számítógéppark használatának lehetőségei stb. A figyelmet elterelő ingereket kikapcsoljuk, eltávolítjuk, megszüntetjük. Minden nap megpróbáljuk megteremteni a szellemi munkához, az összpontosításhoz szükséges csöndes, nyugodt légkört. Az olvasáshoz, a tanuláshoz, a munkához megfelelő világítást biztosítunk. A csoportvezető tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi teljesítményét, s arról havonta jelentést adnak a kollégiumvezetőnek. A kollégiumunkban dolgozó valamennyi nevelőtanár arra törekszik, hogy az esetleges tanulási kudarcok okait feltárja, azokat minél hatékonyabban kezelje, s a tanulókban a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelést kialakítsa. Szünet beiktatásával lehetővé tesszük diákjaink számára a „szilenciumok” közötti mozgást, pihenést, feltöltődést! Célunk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Igyekszünk felébreszteni minden tanulónkban az ismeretszerzési vágyat, folyamatosan fejlesztjük megismerési és gondolkodási képességeiket, lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél előbb megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Megfelelő motivációs bázist kialakítva próbáljuk felkelteni diákjaink érdeklődését, fejleszteni bennük a megismerés és a felfedezés utáni vágyat. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést, folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük, az újonnan érkezett tanulókat mindaddig, amíg képessé nem válnak az önálló tanulásra! Biztosítjuk diákjainknak az egyéni és a közös tanulás lehetőségét (kollégiumi helyiségek igénybe vétele tanulási célból). A kiválóan teljesítő, szorgalmas diákoknak jutalmazásképpen kedvezményeket adunk („szabadszilencium”). Különböző tanulást segítő módszerek, technikák alkalmazásával, azok elsajátíttatásával törekszünk arra, hogy valamennyi kollégistánk számára megkönnyítsük a felkészülést! Ilyenek: -

az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése értő olvasás fejlesztése emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakításával a gondolkodási kultúra művelése az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása

2.3.3. Tanulási motívumok fejlesztése  

 

Célunk, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük, megismerési és felfedezési vágyukat előmozdítsuk, látókörüket kiszélesítésük, a tanuláshoz szükséges akaraterejüket kialakítsuk, ill. továbbfejlesszük, figyelem-összpontosításukat fokozzuk. A tananyaghoz kapcsolódó érdekességek, kiegészítő olvasmányok ajánlásával ismeretszerzésre, tanulásra motiváljuk kollégistáinkat. Fontos feladatunk a kultúraközvetítés, amivel hozzájárulunk tanulóink általános műveltségének fejlesztéséhez. Ebben segítenek bennünket a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek. Igyekszünk fenntartani, és továbbfejleszteni tanulóink újabb ismeretek utáni kíváncsiságát, könyvtári szolgáltatásunkkal is. A kollégiumi nevelőtanárok folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatják a diákokat a tanulásra, érdeklődésfelkeltő ismeretanyagokkal segítik tanulóinkat.

2.3.4. Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése       

A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését! A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában! Feladatunk, hogy támogassuk a tanulásban elmaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, és adjunk esélyt számukra is, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat! A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt! A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órákon és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban!

2.3.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások  



Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban! A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban figyeljünk oda, szükség esetén irányítsuk őket a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ)! A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket!

     



Csoportfoglalkozásokon beszélgessünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről. A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben! A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt! A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség! Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni! A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését legyenek hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le! Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról!

2.3.6. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, közösségfejlesztés 

 

   

Feladatunk, hogy fejlesszük diákjaink szociális tájékozódási készségét, és segítsük őket abban, hogy az új szociális környezetbe (kollégium, iskola, majd később a munkahely) sikeresen és könnyen be tudjanak illeszkedni. Ehhez igyekszünk olyan alkalmat és közeget teremteni, amelyben a közösségi értékrend és normarendszer fejleszthető. Elsődleges feladat a kollégiumunkba kerülő diákok további szocializációja. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását. Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket. Olyan kapcsolat- és tevékenységrendszert szervezünk, és olyan ismeretek közvetítünk, amelyek segítik a diákok reális önismeretének kialakulását. Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. Kiemelt szerepet és lehetőséget biztosítunk a kollégiumi diákönkormányzati rendszernek.

2.3.7. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése   

Csoportvezető tanáraink nagy hangsúlyt helyeznek a diákok szociális készségeinek fejlesztésére. Cél a tanulók egymás iránti alkalmazkodó készségének, empátiájának, együttműködésének minden napi alakítása és fejlesztése. Állandó javításra szorul diákjaink kommunikációs és vitakészsége, amelyet tanáraink a rendszeres egyéni beszélgetések és csoportfoglalkozások keretein belül fejlesztenek eredményesen.

       

     

Törekszünk arra, hogy diákjaink minden helyzetben segítsék egymást. Figyeljenek rászorult, esetleg sérült, fogyatékos társaikra és támogassák őket. tanulópárok létrehozása, a gyengébb képességű diákok tehetségesebbek általi korrepetálása a beteg szobatársak orvoshoz, ügyeletre való elkísérése lázas, legyengült csoporttársra való odafigyelés, segítségnyújtás A kooperációt segítik a szabadidőben a szobák lakóinak érdekében együttesen végzett takarítási munkák, de együttműködésre adnak lehetőséget a vetélkedők, a szilenciumokon való felkészülések, az egymás segítése érdekében végzett tevékenységek is. Különösen a nagy létszámú hálókban, ahol a diákok közötti súrlódások száma is több, szükséges kialakítanunk és fejlesztenünk tanulóinkban a konfliktuskezelési képességet. A közösségi és együttélési szabályok kialakítása és betartása egyaránt fontos a diákság és a tantestület számára is, hiszen ezek nélkül felborul a rend, és nem működik a kollégiumi rendszer. Csoportfoglalkozások keretein belül kollégistáinkat megismertetjük más népek szokásaival, különböző kultúrákkal, és vallásokkal. Filmvetítéseken és az azt követő beszélgetéseken gyakran ejtünk szót a másságról. Ezeknek a foglalkozásoknak célja, hogy tanulóink nyitottak legyenek más kultúrák irányában és elfogják más népek élet-, és gondolkodásmódját. Pedagógusaink feladata, hogy odafigyeljenek a valamilyen okból (iskolai teljesítmény, etnikai hovatartozás, betegség, stb..) kisebbségben lévő tanulókra és megakadályozzák a diákok közötti bármilyen negatív irányú megkülönböztetés, kiközösítés kialakulását. Kollégiumunk feladatának tekinti a családi életre nevelést, ezért tanulóinknak sok előadást tartunk a családi szerepekről, a párkapcsolatokról, a takarékos, és ésszerű pénzbeosztásról. Leány tanulóinknak igyekszünk olyan konzultációkat szervezni, ahol az anyaságról, a gyermeknevelésről az átlagosnál többet hallhatnak. A környezeti értékek megóvására neveljük kollégistáinkat akkor, amikor saját szobáikat kitakarítják, szekrényeiket rendben tartják, és a szociális helyiségekben is tisztaságot hagynak maguk után. Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy szobájukat esztétikusan díszítsék, hiszen az ízlésesen elhelyezett, kulturált dekorációk, a tanulók által készített képek, plakátok, kézimunkák, az otthonról hozott virágok, és tárgyak, mind-mind értéknövelők kollégiumunk számára. A kollégiumi élet megszervezésébe, kialakításába, programok megtervezésébe, létrehozásába, foglalkozások, ünnepségek megrendezésébe nevelőtanáraink bevonják a kollégiumi diákönkormányzat tagjait.

2.3.8. Egészséges életmódra nevelés 

  



A helyesen összeállított napirenddel igyekszünk hozzájárulni tanulóink megfelelő életritmusának kialakításához. A következetesen betartatott, és rendszeresen elvégeztetett tevékenységekkel segítjük diákjainkat abban, hogy idejüket a jövőben is pontosan be tudják majd osztani, és kapkodások nélkül, ritmikusan végezhessék el feladataikat. Feladatunk, hogy a nevelés során tanulóink olyan ismeretekre, gyakorlati képességekre tegyenek szert, olyan szokásokat tanuljanak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Célunk és feladatunk, hogy a meghatározott szokásrendszerek (mindennapi szobatakarítás, mosás, vasalás, stb..) kialakításával kollégistáink számára az egészséges öltözködés, a kulturált étkezés, a környezet tisztasága, a testápolás, a rendszeretet belső igénnyé váljon. Tanulóink testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése érdekében szorgalmazzuk a rendszeres testedzés beiktatását. Sporttalálkozók szervezésével, versenyek megrendezésével biztosítjuk kollégistáinknak a mindennapi mozgást (foci, kézilabda, kondi, tenisz, lovaglás stb..). Rendszeres napi ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk kialakítani diákjainkban azt az igényt, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, hogy környezetkímélő magatartásuk beépüljön életvitelükbe.



 

Felvilágosító előadásokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül tájékoztatjuk tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyekről (kábítószer, alkohol, cigaretta, szexuális kapcsolatok útján terjedő fertőzések, stb.), azoknak elkerülési módjairól, a káros szenvedélyek elleni védekezési módokról és lehetőségekről. A kollégiumunkban végzett tevékenységek hatására a gyerekek olyan gyakorlati képességekre tesznek szert, amelyeket jól tudnak hasznosítani felnőtt életük során. A diákok ízlésének, igényességének kialakítását segítik elő a tanév eleji és az évközi szobadekorálások, az ünnepi díszvacsorákhoz való terítések, a szobákban esztétikusan elrendezett berendezések.

2.3.9. Kollégiumunk egészségnevelési programja Egészség: „a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota” -

-

-

-

-

-

Kollégiumunk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Az elméleti kérdéseken nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlati tapasztalatok megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. Törekszünk a tanulók egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődésének biztosítására. Fontosnak érezzük kollégiumunkban az egészséges táplálkozás elterjesztését, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítését, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítását. Hangsúlyt fektetünk a káros szokások kialakulásának megelőzésére. Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: - a dohányzás visszaszorítása, - az alkohol- és a drog prevenció, - az egészséges táplálkozás, - az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, - a mentális betegségek megelőzése, - az AIDS prevenció, - az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Mindennapos testnevelés- Testnevelési órák Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában, ezen kívül az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kollégistáink rendelkezésére kívánjuk bocsátani. Ennek érdekében ösztönözzük diákjainkat, hogy rendszeresen vegyenek részt délutánonként a mindennapos testnevelési foglalkozásokon, járjanak el kondicionáló edzésekre, a kora őszi, és tavaszi időszakban javasoljuk számukra a futást, valamint hétfő és szerda esténként rendszeres sportolási és mozgási lehetőséget biztosítunk nekik az általános iskola tornatermében. A 18. életévüket betöltött tanulóinkat igyekszünk bevonnia a kollégiumban szervezett véradási programba / „Ha vért adsz, életet adsz!” /.

2.3.10. A kollégium környezetnevelési programja -

Feladatunk a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Igyekszünk érzékennyé tenni diákjainkat a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Törekvésünk, hogy valamennyi tanulónkban környezetkímélő magatartást alakítsunk ki, s személyesen is vállaljanak felelősséget a környezetük védelméért.

-

Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Fontos feladatunk, hogy kollégistáinkat a természeti értékeink megőrzésére, tiszteletére neveljük, és a nevelés hatására valamennyi tanulónk törekedjen a természet és társadalom harmóniájának kialakítására.

2.3.11. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése -

-

-

-

Nevelési feladatunk, hogy bővítsük tanulóink ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről és felkeltsük diákjaink érdeklődését a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekhez való hozzájuttatással megpróbáljuk elérni, hogy kollégistáink tájékozottak és jártasak legyenek a világ dolgaiban, fejlődjön személyes és szociális azonosságtudatuk. Feladatunk, hogy foglalkozásaink során megismertessük a diákjainkat a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával. Törekszünk arra, hogy ápolják nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, erősödjön tanulóink hazaszeretete, és nemzeti értékeink iránti tisztelete. Sokszínű, kulturális tevékenységgel kívánunk hozzájárulni a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. Feladatunk, hogy kollégistáink világképét formáljuk és hozzásegítsük őket európai uniós polgár identitásuk kialakulásához, bemutatva számukra az Európai Uniós tagság révén megnövekedett kihívásokat, és az Unió kínálta lehetőségeinket.

2.3.12. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei és a társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése  

 

 

A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. Kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményünkben kialakult és jól bevált szokásokat is. Segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között – a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, figyelembe véve az egyének közötti különbözőségeket. A napirend kialakításánál a kollégium diákönkormányzata javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik. Teszi mindezt intézményünk hírnevének javítása, és a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében.

2.3.13. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei. -

A tanulás közös formáinak alkalmazásával (tanulópárok), a kollégisták közötti viszonyok, kapcsolatok, függőségek rendszerét fejlesztjük.

-

Az évente ismételten megtartott rendezvényeink, ünnepségeink nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. Ilyenek: az elsősök fogadása a tanévnyitó „Ismerd meg városunkat!”, vetélkedő elsősöknek, a szeptemberi bemutatkozó és ismerkedési est, az évnyitó diákközgyűlés, a diákönkormányzat újraválasztása, a történelmi eseményekhez fűződő megemlékezések, koszorúzások, Mikulás napi mókás ébresztő a karácsonyi vacsora, farsangi mulatság a végzősök szalagavatója, a végzős diákok utolsó vacsorája a ballagási búcsúztató, a táncos-, zenés találkozók, a hálók és csoportok közötti versengések, ahol a diákok a cél érdekében együttműködhetnek egymással, A kisközösségek (szobaközösségek) részben spontán szerveződnek, részben a nevelőtanárok és a kollégiumvezető véleménye alapján. Nevelőtestületünk tanév elején és szükség esetén tanév közben is lehetővé teszi a diákok számára a szabad szobaválasztást. Az újonnan és egy településről érkezett elsősöket igyekszünk lehetőség szerint egy szobában elhelyezni, és ezzel is megkönnyíteni számukra a beilleszkedést. A heterogén (más életkorú és más évfolyamba járó) diákok egy szobában történő elhelyezését azért tartjuk helyesebbnek és jobbnak, mert így az idősebb kollégisták segítséget tudnak nyújtani fiatalabb társaiknak. Ezáltal gyorsabb a tapasztalatcsere és a szokásrendszereket is hamarabb elsajátítják az elsős tanulók. A szabadidőben igyekszünk minél több sportolási lehetőséget tervezni és lebonyolítani, amelyek diákjaink jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. A tavaszi és őszi időszakban gyakran szervezünk sportversenyeket, melyekre a szomszédos szakközépiskola tanulóit is meghívjuk. A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél úgy válogatjuk össze a csapatokat, hogy a kevésbé jó sportolók, a tehetségtelenebb diákok is szerephez jussanak és megmérethessék önmagukat, legyen sikerélményük, játékélményük. A művelődési lehetőséget kollégiumon belül a könyvtár, valamint a videó-tárunkban rendelkezésre álló művészfilmek teszik lehetővé. Célunk az, hogy a városi könyvtár által szervezett író-, olvasó találkozókon, a művelődési házban neves művészek és közéleti személyiségek előadásain is részt vehessenek tanulóink. A nagyobb városokban megrendezésre kerülő országos hírű kiállításokra, színházi előadásokra pénzügyi lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elvinni kollégistáinkat. -

-

-

-

-

-

3. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE

3.1. A kollégista tanulók összetétele Kollégiumunkba elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkeznek azok a 8 általános iskolát végzett tanulók, akik a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban kívánják folytatni tanulmányaikat. A környező megyékből is rendszeresen vannak intézményünkbe beiratkozó diákok. Kollégistáink különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek, de közülük egyre többen

vannak olyanok, akik hátrányos családi körülmények közül érkeznek (szegény-, elvált-, munkanélküli-, rokkant-, nyugdíjas-, alacsony iskolázottságú- szülők gyermekei, rendszeres havi jövedelemmel nem rendelkező család). Az iskola sokszínű oktatási tevékenysége miatt rendkívül heterogén a tanulói összetétel. Tanulóink előképzettsége is nagyon változó, mivel szakiskolai és szakközépiskolai osztályok egyaránt megtalálhatók iskolánkban. 3.2. Személyi feltételek, elvárások Kollégiumunkban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – nevelőtanárok és kollégiumi felügyelők látják el. Nevelőtestületünk létszáma: Ebből intézményegység-vezető: nevelőtanár

6 fő 1 fő (főiskolai és közoktatás vezető végzettséggel) 5 fő (főiskolai végzettséggel)

3.2.1. A nevelőtestület felkészültsége, a tanárok szakképzettsége: Informatika, rajz, kertész, testnevelés, edző, általános szakoktató, kollégiumi nevelés szakirányok megtalálhatók a nevelőink végzettsége terén. Nagy hangsúlyt fektetünk a személyes példamutatásra (dohányzás mentes, egészséges életmódot folytató nevelőtestület). Az intézményben dolgozó pedagógusok végzettségük alapján megfelelnek a kollégiumok nevelőtestületével szemben támasztott törvényi előírásoknak, elvárásoknak, követelményeknek. A testület tagjai sokféle diplomával rendelkeznek, ami kedvező a diákok munkájának segítése szempontjából, és azért is, mivel a kollégiumi nevelőmunka sajátos időbeosztást, munkarendet, komoly pedagógiai felkészültséget és helytállást igényel. Ahhoz, hogy a hozzánk érkező diákokkal szemben felállított céljainkat megvalósíthassuk és a kitűzött feladatainkat kimagaslóan el tudjuk végezni, a magunkkal szemben kijelölt elvárásoknak is meg kell felelnünk. 3.2.2. Nevelőtanárainkkal szemben felállított elvárások             

A nevelőtestület tagjai a vezetővel együtt szoros szakmai együttműködésben végezzék munkájukat, rendszeresen vegyenek részt a saját, és más intézmények által szervezett továbbképzéseken, ahol újabb ismeretekkel és információkkal gazdagíthatják tudásukat, egyéni önképzéssel és tapasztalatcserékkel bővítsék eddigi ismeretanyagukat, legyenek képesek a nevelési folyamat megtervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, foglalkozási terveikben olyan tevékenységeket állítsanak össze és szervezzenek meg, amelyekben a diákok jól érzik magukat, s amelyek fejlesztő hatásúak, legyenek jártasak a különböző pedagógiai eljárások, és módszerek alkalmazásában, megjelenésükkel, egyéniségükkel, műveltségükkel példaképként járjanak a diákok előtt, a nevelési cél érdekében folyamatosan működjenek együtt az iskolában tanító tanárokkal, a tanulók szüleivel, empátiával közelítsenek a kollégisták felé, akiknek problémáira minden esetben figyeljenek oda, nyújtsanak segítséget, vagy irányítsák a megfelelő helyre a segítségre szoruló diákokat, legyenek képesek a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, tudjanak a tanulókkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, legyenek képesek a konfliktusok eredményes kezelésére törekedjenek a nevelés eredményességére, és munkájukban folyamatosan legyen jelen a gyermek centrikusság!

3.2.3. A pedagógiai folyamatokat kiegészítő, segítő rendszer vizsgálata



 

Gazdálkodás: az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket a fenntartó biztosítja, a finanszírozás az iskola költségvetésének keretein belül történik. Bevételi forrást jelentenek számunkra a szállásadásból befolyt összegek, valamint a különböző nyertes pályázatokon elnyert pénzösszegek. Kollégiumunkban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság kell, hogy jellemezze. A technikai dolgozók jelenléte, megnyilvánulásaik, színvonalas tevékenységük nevelési tényezőként kell, hogy hassanak a kollégista diákokra.

3.3. Szervezeti jellemzők Intézményünk, a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tagintézménye, melynek mindenkori vezetője az intézményvezető. Kollégiumunk élén a kollégiumvezető áll, aki a pedagógia elveinek megfelelően irányítja, ellenőrzi és értékeli az itt folyó munkát. A kollégium nevelőtestületét a kollégiumvezető, valamint a nevelőtanárok alkotják. A technikai dolgozók száma 2 fő, akik a takarítási munkákat végzik. A karbantartási munkákat az iskola karbantartói a műszaki vezető irányításával végzik, a konyhai és portaszolgálat munkáját közvetlenül a gazdaságvezető felügyeli, mind két vezető szoros együttműködésben van a kollégium vezetőjével. 3.5. Tárgyi, dologi feltételeink, környezeti jellemzők Kollégiumunk nem önálló intézmény, az iskola tagintézményeként működik, és fogadja az ország keleti megyéiből, elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jelentkező 14 – 20 éves korú fiatalokat. A főépület a Horthy Kastély, mely az 1950-es évektől iskolai kollégiumként működik. Ebben az épületben 4, 6 és 8 ágyas szobákban kapnak elhelyezést a diákok, s bár a feltételek valamivel jobbak, mint egy évtizeddel ezelőtt, a kor jelenlegi kívánalmainak már egyre inkább nem felel meg ez az épület. Nincs kellő mozgástér, hiányoznak azok a helyiségek, ahol a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozásokat meg lehetne tartani. Amennyiben a diák az esti étkezés után kíván étkezni, a kollégium nevelői felügyelet mellett biztosítja a kulturált körülmények közötti étkezést, valamint a mosás lehetőségét. A Szövetkezet úti épület1995-től üzemel, egy családi házban lett 4 háló kialakítva, mely lakásban kialakított kollégium, képes megadni a kollégisták számára azt a kényelmet, otthonosságot, amelyet a diákok a családban megszoktak. Országosan is azon kevés iskolához tartozunk, ahol a kollégisták száma az elmúlt években csak kis mértékben csökkent. A nevelést és a kollégisták tanulását, szórakozását, kényelmét segítő eszközök a gyerekek és a pedagógusok rendelkezésére állnak. Intézményünk rendelkezik a szükséges és ma már nélkülözhetetlen számítógépekkel, amelyek azért is fontosak, mert diákjaink közül néhányan informatika tantárgyból érettségiznek, s így mindennapi felkészülésükhöz elengedhetetlenek a computerek. Magnók, DVD lejátszók, televíziók, sporteszközök, társasjátékok, kollégiumunk könyvtárából kölcsönözhető könyvek biztosítják a szórakozást, és a tisztálkodáshoz, mosáshoz, takarításhoz szükséges kellékek is fellelhetőek intézményünkben. Az épületeinkben lévő régi bútorokat folyamatosan javítjuk, cseréljük, ami által igyekszünk az otthonosságot, és a kényelmet biztosítani, pótolni kollégistáinknak. 3.6. A tanulók ellátása, róluk való (szociális) gondoskodás.



  

 







 

  

Kollégiumunk mind fizikai, mind pszichés és preventív biztonságot igyekszik nyújtani az intézményünkbe jelentkező tanulóknak, teszi ezt az által, hogy a nevelőtanárok folyamatosan, és rendszeresen ellenőrzik a gyermekek testi higiéniáját, öltözködésüket (időjárásnak megfelelő-e), egészségi állapotukat (a beteg gyermeket azonnal orvoshoz irányítják a nevelők – a gyógyulás érdekében és a többi diák egészségének védelmében), figyelnek a diákok lelki szükségleteire, a gyermekek megszokottól eltérő pszichés viselkedéseire, (síró, szomorú, búslakodó tanulók) stb.. Az intézményben dolgozó pedagógusok igyekeznek családpótló szerepet betölteni, s az iskolai tanár-diák viszonytól eltérően szorosabb és meghittebb kapcsolatokat próbálnak kialakítani a kollégista-tanulókkal. A mindennapi magán- és közösségi életet szabályozó alapelveket úgy próbáljuk meghatározni a házirendben, napirendben, hogy azok szorosan igazodjanak a tanulók szükségleteihez és érdekeihez is. Az eddig megtett lépéseken túl (pl.: a nemdohányzók védelme érdekében szigorúbban lépünk fel a tiltott helyeken - WC, fürdőszoba - dohányzó diákokkal szemben), további intézkedéseket teszünk az egészséges életmód feltételeinek megteremtésért, javításáért (több sportrendezvényt, mozgásos játékot, szabadban történő tevékenykedtetést iktatnunk be). Diákjaink egészségének védelme érdekében igyekszünk minél több olyan programot tervezni, és szervezni, amelynek keretében sportolhatnak, mozoghatnak a gyerekek. A diákoknak igyekszünk a lehetőségeken belül nagy mozgásszabadságot és önállóságot biztosítani. Kollégistáinkat a szabadidejükben és a térbeni mozgásukban csak abban az esetben korlátozzuk, ha tanulmányi eredményeikben erőteljes negatív elmozdulást tapasztalunk, vagy komolyabb magatartási problémák merülnek fel viselkedésükkel szemben. Igyekszünk biztosítani tanulóink számára azokat a lehetőségeket, ahol személyi szükségleteiket érvényesíthetik (Többek között megpróbáljuk biztosítani azt, hogy akik igénylik, azok egyénileg félrehúzódva tanulhassanak, akár a délutáni, akár a villanyoltás utáni időszakban, természetesen a helyiségek száma adott és ez néha korlátokat szab; az éjszakai pihenés biztosítása érdekében megköveteljük a tanulóktól, hogy a villanyoltás után csendben maradjanak szobáikban.) Az újonnan érkező, kilencedikes diákok esetében igyekszünk úgy kialakítani a szobaközösségeket, hogy az azonos helységekből érkező tanulókat egy szobában helyezzük el, de e mellett figyelembe vesszük a gyermekek kéréseit is, s általában a barátnők kívánságai is mindig teljesülni szoktak. Évek óta kialakult és, mint azt a tapasztalok is bizonyítják, jól bevált szokás a vegyes korosztályok egy szobában történő elhelyezése. Ennek az elhelyezési formának köszönhetően nem alakul ki elszigetelődés a magasabb és az alacsonyabb évfolyamba járó tanulók között, a nagyobbak segítenek a kisebbeknek a tanulásban, a szokásrendszerek elsajátításában, a szabályok megismertetésében. A gyermekek étkezési kultúrája nagyon egyoldalú, mivel leginkább csak a ma már divatossá vált amerikai gyorsételeket és a szénsavas üdítőket kedvelik, és fogyasztják. A kollégista diákok élelmezését az iskola által működtetett konyha oldja meg, ahol igyekeznek változatos, tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, ételeket készíteni a tanulók számára. A kollégisták egészségügyi ellátását az iskolaorvos végzi saját rendelőjében, de súlyosabb esetben a kollégium épületében látja el az arra rászorultakat. Vendégeket és látogatókat állandóan fogadunk, mivel a kastély idegenforgalmi látványosság. Szállás lehetőség vendégeknek a hétvégeken, és a tanítási szünetek ideje alatt van, de a tanítási időszakban is ki tudunk elégíteni 8 fő vendégszobai szállásigényt a 4 vendégszobánkban, és 20 fő szállásigényt az üres Honvéd utcai lakásokban. Kollégistáink részére előzetes igényfelmérés után, indokolt esetben, a hétvégeken is biztosítjuk az elhelyezést. A gyermekek családtagjaival, különösképpen a problémás tanulók szüleivel folyamatos kapcsolatot tartunk fenn, főként telefonon, de személyesen és írásban is. A kollégium külső és belső környezetének esztétikáján évente próbálunk javítani, mind a technikai dolgozók, mind a kollégista diákok bevonásával.

3.7. A kollégiumi nevelés-oktatás folyamatában megfigyelt tapasztalatok, és egyéb sajátos jellemzők Tanulási kultúra  A gyermekek mindennapi felkészülését megfigyelve a nevelőtanárok azt tapasztalják, hogy a tanév kezdetén, különösen a kistelepülésekről érkezett 9. osztályos tanulóknak gyakran okoz nehézséget az általános iskolai elvárásokról, a középiskolai követelményszintre való átállás. Sok gyermek képtelen a tananyagból a lényeget kiszűrni, és csak „hangos” tanulással képes a feladott leckék elsajátítására. A kollégiumba érkező diákok egy része hozzá szokott ahhoz, hogy nem azonos időpontokban készül fel a másnapi tanórákra, így többeknek problémát jelent a tanulás kötött időpontja (tanulószobai foglalkozás /„szilencium”/.  Megfigyelhető, hogy tanári irányítás és felügyelet nélkül több diák rendszertelenül készülne az órákra (pl.: csak akkor tanulna intenzívebben, ha tudja, hogy felelni fog, vagy ha témazárót fog írni). Munkakultúra  Sok tanulónk esetében fejletlen munkakultúráról beszélhetünk, sajnos egyre több azoknak a diákoknak a száma, akiknek otthon semmiféle munkát nem kell végeznie, mivel a szülők mindent elvégeznek a gyerekeik helyett. A tanulók nagy részét otthon a szülők kiszolgálják. A családi közegben nincsenek kellően bevonva a diákok a munkamegosztásba, még egyszerűbb házimunkát is csak nagyon kevesek végeznek otthon (takarítást, mosogatást, bevásárlást, stb.) Ilyen előzmények miatt a kollégiumban komoly nehézségeket okoz számukra saját közvetlen környezetük rendben tartása, még a szemét kiürítése is, stb. Társas kapcsolatok kultúrája  Kollégiumunkba is érkeznek olyan diákok, akik túlzottan befelé fordulók, s szinte csak családtagjaikkal tartják a kapcsolatot, kortársaikkal nem barátkoznak, vagy képtelenek a kapcsolatteremtésre zárkózottságukból adódóan.  Megfigyelhető, hogy a gyermekek többsége a közösségi dolgok iránt közömbös, érdektelen, nem szívesen tesznek a gyermekek társaik érdekében szolgálatokat.  A gyerekek vegyes korosztályonként történő elhelyezése a szobákban tapasztalataink alapján jobbnak bizonyul, mint egy homogén összetétel, mivel így a nagyobbak szorosabb kapcsolatot építenek ki a kilencedikesekkel, könnyebbé teszik számukra a beilleszkedést, a szokások elsajátítását. Néha előfordul, hogy az idősebb diákok ki akarják használni fiatalabb társaikat – ez a jelenség főként a fiúknál a tanév elején figyelhető meg (ágyaztatás, takaríttatás, stb..), de a nevelők még időben kezelik az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket. A társadalmi lét, a közélet kultúrája, politikai kultúra, kollégiumi közéleti aktivitás  A közéleti szereplési vágy nem sok gyermekre jellemző – bizonyítja ezt az is, hogy a tanév eleji diákönkormányzati tagok megválasztásánál sokszor nehezen találunk jelölteket.

Gondolkodási kultúra, világnézet, világkép, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság  Kevésbé foglalkoztatja a diákokat a hovatartozás kérdése, inkább a nemzetiségi ellentétek azok, amelyek időszakonként előtérbe kerülnek náluk. Az utóbbi években felerősödött a tanulók többségében az előítéletesség – ez a média hatásán kívül részben annak is köszönhető, hogy sokan érkeznek olyan falvakból, ahol a lakosok többsége roma, s gyakoriak a lopások, olykor előfordulnak verekedések stb. Erkölcsi és etikai kultúra  A gyermekek erkölcsi és etikai problémái a legtöbb esetben a nevelési hiányosságokból, a családon belüli elhanyagoltságból, a diákok közvetlen környezetében uralkodó rossz szokások és példák követéséből fakadnak.

Vizuális és esztétikai kultúra: képzőművészet, zene, irodalom, színház, film  Sajnos sok diákra jellemző az esztétikum iránti közömbösség, az igénytelenség. A tanulók zenei érdeklődése többnyire a könnyűzenében merül ki, míg a filmművészetben is inkább csak a „limonádé” filmeket és a szappanoperákat kedvelik. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető a gyerekeknél a színházi előadások iránti érdektelenség. Környezetkultúra: környezetvédelem- és fejlesztés  Egyre gyakrabban tapasztalható kollégiumunkban is a vandalizmus, valamint a közvetlen környezet elhanyagolása. Kevés azon diákok száma, akik környezetük tisztaságával, a kollégium bútorzatának, berendezési tárgyainak megóvásával törődnének. Mentálhigiénés kultúra: önismeret, önértékelés, önkontroll  A diákok többsége önismereti problémákkal küzd, s mivel a gyermekek nem ismerik kellően önmagukat ebből fakadóan sokaknak téves az önmagukról alkotott képe, s rossz az önértékelése is. Egészség-, és testkultúra  A gyermekek többsége nagyon keveset mozog, ennek következtében állóképességük is gyenge, fizikai erőnlétük rossz állapotban van. Keveset tartózkodnak a szabadban, szobáikat ritkán szellőztetik. Sokan egészségtelenül táplálkoznak – az üzemi konyhán elkészített ételek közül csak a kedvükre valót fogyasztják el, így szinte mindig mellőzik a főzelékféléket, de a húsokat és a leveseket sem kedvelik. Megfigyeléseink azt bizonyítják, hogy a diákok többsége a különböző gyorsan készített ételeket (pizza, hamburger) eszi a legszívesebben, és nagyon sokan fogyasztanak, különféle cukros ízesítésű szénsavas üdítő italokat. 3.8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát.         

szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek felzárkóztató, tehetséggondozó programok drog- és bűnmegelőzési előadások pályaorientáció felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése ösztöndíjak a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.)

     

kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal a diákönkormányzat bevonása segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése

         

a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén a tanulók megismertetése a diákjogokkal a diákönkormányzat bevonása a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal.

3.9. Nevelési klíma 

  



 

Törődés A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok folyamatosan odafigyelnek a rájuk bízott gyermekek fizikai és pszichés állapotára, s problémás esetekben segítik a diákokat, vagy a megfelelő szakemberhez irányítják őket, szükség esetén a szülőket is bevonva. Meghallgatás A tanulók meghallgatása a tanárok mindennapi feladatát képezik. A diákokkal történő egyéni beszélgetések teszik lehetővé a tanulók jobb megismerését, s a problémák felszínre hozatalát. A diákok beleszólása az ügyekbe A kollégista gyermekek naponta elmondhatják véleményüket, észrevételeiket a kollégiumi élettel kapcsolatban, érdekeiket a DÖK képviselőiken keresztül is érvényesíthetik. Pedagógusi rugalmasság Mivel kollégiumunk célja az, hogy a ránk bízott gyermekek jól érezzék magukat, így az intézményben dolgozó tanárok a lehetőségekhez mérten rugalmasan kezelik a napirendet, s gyermekekkel kapcsolatos ügyeket. Diák-diák viszony A gyermekek egymáshoz való jó viszonyát azzal is próbáljuk elérni, hogy a szobákban vegyes korosztályú diákokat helyezünk el. A magasabb évfolyamba járó tanulók megkönnyítik az újonnan érkezett diákok számára a kollégiumi közösségbe való beilleszkedést, s a tanulásnál is segítséget nyújtanak számukra. Követelmények A gyermekekkel szemben támasztott követelményeket igyekszünk úgy összeállítani, hogy azok közelítsenek az iskola, a család, és a társadalom elvárásaihoz. Szabályok A szabályokat úgy állapítjuk meg a diákok számára, hogy azok megfeleljenek a törvényi előírásoknak, s lehetővé tegyék minden diák számára azt, hogy a nagy közösségben lehetőleg mindenki jól érezze, és kibontakoztathassa önmagát úgy, hogy ez által nem sérti társait.

3.10. Diákönkormányzat, a tanulók közösségei   

Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, és a mindennapi nevelő-oktató munka során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. A kollégiumi diákönkormányzat az iskolainak a része, mely külön is ülésezik. Célunk, hogy tanulóink megismerjék a kollégiumra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat és azok dokumentumait. Minden tanév első hónapjában újjá szervezzük a diákönkormányzatot.

      

A tanulóközösséget arra motiváljuk, hogy gyakoroljanak döntési jogkört saját közösségi életük megtervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. Arra törekszünk, hogy az intézményünkbe jelentkező gyerekek kellő betekintést kapjanak a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe. Diákjaink vegyenek részt programok, foglalkozások megtervezésében, szervezésében és lebonyolításában, tudjanak önállóan is rendezvényt előkészíteni és megvalósítani! Kollégistáink intézményünkről alkotott véleménye legyen a nevelőközösség számára visszajelzés a következő döntéshozatalnál Tanulóink ismerkedjenek meg más kollégiumok működésével, az ottani feltételrendszerrel, a diákélet sajátosságaival, az ott folyó munkával és tevékenységrendszerrel! A diákönkormányzat tagjait továbbképzésekre küldjük, ahol tapasztalatokat, új ismereteket szerezhetnek, s azokat a későbbiekben hasznosítják intézményünkben. Minden évben egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk, ahol a diákönkormányzat beszámolhat az elmúlt időszakban végzett munkájáról, s kollégistáink megvitathatják a felmerülő problémákat.

3.11. Partneri elvárások, elégedettség Diákok  a tanulók között végzett kérdőíves felméréseink azt mutatják, hogy a diákok többsége elégedett a kollégiumi létformával, bár életkori sajátosságukból fakadóan a meglévőnél sokkal nagyobb szabadságra vágynak, több kimenőt szeretnének és a szilenciumok időtartamát megrövidítenék. Helyi fenntartói igény, támogatói részvétel  igény - arra, hogy minél több diák jelentkezzen kollégiumunkba, hiszen ennek jelentős pénzügyi vonzata van  Támogatói részvétel – a gazdasági problémái miatt a fenntartó nem tud pluszforrásokat biztosítani a kollégium számára A kapcsolódó iskolák elvárásai, elégedettsége, támogatói részvétele  a diákok jól felkészülten járjanak az iskolába, rendszeresen vegyenek részt az iskola által szervezett előadásokon, szakkörökön, képviseljék az iskola diákságát a városi rendezvényeken  az iskola elégedett a kollégiumban folyó munkával  az iskolánk is anyagi problémákkal küzd, ezért tagintézménye a kollégium, évek óta gazdasági téren háttérbe szorul A szülők elvárása, elégedettsége, támogatói részvétele  a kollégista gyermekek szülei az általános elvárásokon kívül (szállás-, étkezés biztosítása, a gyermekek tanórákra való rendszeres felkészítése) nem támasztanak egyéb kívánságokat a kollégiummal szemben  kevés szülőtől érkezik visszajelzés elégedettségük milyenségéről  a családok többsége nem érdeklődik gyermeke kollégiumi hogyléte felől, intézményünk dolgozói sok esetben azt tapasztalják, hogy a szülők nem működnek együtt a gyermekek nevelésében, tanításában, a követelmények és szabályok következetes betartatásában. Intézményi belső elvárások: pedagógusok és nem pedagógus munkatársak elvárásai, elégedettsége  nem pedagógus munkatársak szeretnék, ha a diákok megbecsülnék a környezetüket, jobban ügyelnének a tisztaságra.  a tanárok egyre többször tapasztalják, hogy a kollégiumi nevelőtanári és a szülői elvárások gyakran ellentmondanak egymásnak. A pedagógusok jogos igénye az, hogy a szülők, és a diákok a jelenleginél legyenek sokkal együttműködőbbek. 3.12. A pedagógiai munka dokumentumai   

Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat 59/2013. (VIII.9.) EMMI-rendelet – KNOA

 Munkaterv  Foglalkozási terv  Munkaköri leírások  Csoportnaplók  Ügyeleti naplók 3.13. Kollégiumunk kapcsolatrendszere Céljaink elérésének, és nevelési feladataink megvalósításának érdekében folyamatosan együttműködünk: Iskolánkkal ▪ nevelőtanáraink napi kapcsolatban állnak az iskolában oktató tanárokkal ▪ a kollégiumvezető folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt a kollégiumban történő eseményekről, beszámol az itt végzett munkáról ▪ a csoportvezetők rendszeresen megkeresik a diákok osztályfőnökeit, akikkel egyeztetik, elemzik kollégistáink tanulmányi eredményeit, iskolai, iskolán kívüli, és kollégiumi viselkedését ▪ pedagógusaink a problémás eseteket elemzik a szaktanárokkal, és a bajokra közösen próbálnak lehetséges megoldási módokat keresni A diákok szüleivel, hozzátartozóival a kapcsolattartás és együttműködés az alábbi módon és formában történik: ▪ szülői értekezleteken: házirend, napirend, egyéb szabályok, szokásrendszerek megbeszélése ▪ telefonon keresztül: betegség, lelki-, vagy egyéb problémák észlelése esetén ▪ a szülőt meghívjuk négy, ill. több szemközti beszélgetésekre: a tanulók viselkedési rendellenességeinek észlelése, valamint komoly, sorozatos szabályszegések esetén. Az okok együttes felkutatása, útmutatás, tanácsadás a családnak. ▪ kiértesítés levélben: rossz tanulmányi eredmények, gyakori hiányzások jelzése ▪ család felkeresése: abban az esetben, ha a diák jóval a képességei alatt teljesít, vagy észrevehető negatív változások álltak be viselkedésében, lelki bajai vannak, s ezek feltehetően családi problémákra vezethetők vissza. A Művelődési Házzal: szervezett programokon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel AVárosi Könyvtárral: szakirodalomhoz, szórakoztató irodalomhoz való hozzájutás, író-, olvasó találkozók, vers és prózamondó versenyek, irodalmi vetélkedők Az iskola könyvtárával: könyv-, folyóirat, számítógép használat Az iskolaorvossal: sürgős esetekben kihívjuk, enyhébb problémáknál a tanulók felkeresik A Gyermekjóléti Szolgálattal: hátrányos és veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele A Gyámügyi Hivatallal: rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Családsegítő Központtal: rászoruló családok segítése, tanácsadás A túrkevei és kisújszállási szakközépiskolákkal: sportversenyek A sabinovi testvérvárosi szakközépiskolával: sport és kulturális versenyek A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel: információbővítés, tapasztalatcserék A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Intézettel: továbbképzések, szaktanácsadás 3.14. Ellenőrzés, értékelés a kollégiumban 

Az ellenőrzés tartalma kiterjed ▪ a foglalkozások színvonalára, ▪ ügyeleti munkára ▪ a tanév elején kitűzött pedagógiai célok megvalósítására ▪ a nevelőtanárok és a diákok mindennapi kapcsolatára ▪ a házirendben felállított szabályok megkövetelésére ▪ a gyerekek problémáira való aktív odafigyelésre ▪ következetes munkavégzésre ▪ pedagógustársakkal való együttműködésre ▪ munkaidő pontos betartására ▪ naplóvezetésre

 

Az ellenőrzés működtetése ▪ folyamatos ▪ rendszeres Az ellenőrzések célja a nevelő-oktató munka eredményességének fokozása, a hibák kijavítása, a dolgozók sikerélményhez juttatása

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE

 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások /közoktatásról szóló törvény 53. § (7)/ 4.1.1 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások során szorgalmazzuk a diákok tanuláshoz való pozitív hozzáállását, figyelmet fordítunk pozitív tanulási beállítódásuk megerősítésére, kreativitásuk fejlesztésére, figyelembe véve személyiségük egyéni sajátosságait. 4.1.1.1. A tanulást segítő foglalkozások: a) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozások. cél: a tanulók napi tanulmányi munkájának segítése. feladat: a tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése és biztosítása. tartalom: a tanuló tanulási kötelezettségének megvalósítása állandó tanári segítségnyújtás és ellenőrzés mellett. A foglalkozások a részvétel szempontjából minden tanuló számára kötelezőek, a kötelezettség alóli esetenkénti felmentés (pl.: délutáni iskolai elfoglaltság miatti hiányzás, gyakorlati oktatás) egyéni elbírálás alapján történik (a csoportvezető tanár dönt). A kötelező foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a csoportvezető tanár dönt, a kötötten meghatározott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 15,00 – 19,00-ig szünet közbeiktatásával). b) Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, illetve a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása – diákok egyéni segítése, iskolában ill. kollégiumban történő korrepetálása - a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása. cél: felzárkóztatásnál a tanulók tantárgyi hiányosságainak pótlása, a hátrányok kompenzálása , tehetséggondozásnál a tehetségek felismerése, motiválása, plusz ismeretek nyújtása feladat: szakszerű pedagógiai segítségnyújtás az adott tantárgyi többlet ismeretek eléréséhez, ill. felzárkóztatásnál a hiányosságok leküzdésére tartalom: egyénhez igazított tantárgyi oktatás A foglakozásokat a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok. c) Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök 4.1.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: a) Tematikus csoportfoglalkozások a 36/2009. (XII. 23.) OKM r. rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével (heti 1 alkalommal)

b) Általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, - elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, gondok kerülnek előtérbe, s ezekre keresnek megoldást a diákok csoportvezetőikkel együtt. Ezeken a foglalkozásokon történik meg a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének értékelése A diákok egészséges életének védelme érdekében a csoport-összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről - dohányzás, alkohol, drogfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről – kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok. Cél: a szocializációs folyamat irányítása, közösségformálás, a közösségi lét nevelői hatásainak kiaknázása, tematikus ismeretek közvetítése, átadása Feladat: szakszerű pedagógiai ismeretközvetítés a KNOA által megadott témakörökből, a törvény által meghatározott kötött, csoportos formában Tartalom: a csoport igényeihez, ill. az életkori sajátosságokhoz igazítottan 4.1.2. Speciális ismereteket adó, tematikus foglalkozások: 4.1.2.1.A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, bajaikra a pedagógusokkal együtt megoldást kereshetnek, segítséget, tanácsot kaphatnak. cél: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, segítségnyújtás a diákok egyéni gondjainak megoldásánál. feladat: a tanulók pedagógiai, pszichológiai megsegítése, szülői szerepek helyettesítése tartalom: egyénre szabott 4.1.2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Különböző rendezvények, ünnepségek, megemlékezések a kollégiumi közösség erősítése, valamint a hagyományok megőrzése és ápolása céljából kerülnek megrendezésre. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet játszik a kulturált és egészséges életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a környezet megóvása, ápolása. A szabadidős tevékenységek megtervezésekor hangsúlyt helyezünk a diákok művészeti (képzőművészeti, zenei, irodalmi, stb..) képességeinek fejlesztésére. A kézimunkázás, festés, rajzolás alkotói folyamat, melyben a diákok önkifejeződése is szerepet kap. A kollégisták szabadidejének megszervezésénél aktívan közreműködő szereplő a diákönkormányzat. Szabadidős programoknak, foglalkozásoknak életmód-közvetítő szerepük is van. A séták, kirándulások, kondicionáló tornák, az aerobik, és a relaxáció segítik a rekreációs folyamatot. A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok. Állandó programok: Környezetvédelmi kör: Cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra, közvetlen környezetük megóvására, ápolására, gondozására, tisztántartására nevelése Feladat: ismeretközvetítés, a tanulók pedagógiai irányítása, szülői szerepek helyettesítése Tartalom: egyénre és csoportra szabott

A foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a foglalkozást vezető tanár dönt kötötten 16,00-ig). Sportkör: Cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra nevelése Feladat: a tanulók rendszeres sportolásának, testmozgásának elősegítése, pedagógiai irányítása Tartalom: egyénre és csoportra szabott, aktív részvétel kollégiumi sporttalálkozókon, házi-, és kollégiumok közötti bajnokságokon A foglalkozások eltöltésének módjáról a foglalkozást vezető tanár dönt Helyszín: iskolai sportudvar Időpont: egyeztetett időrendben További rendszeres programok, szakkörök:  kondi szakkör,  labdarúgás szakkör,  gasztronómia szakkör,  kézműves szakkör,  kézilabda szakkör, Cél: a diákok egészséges-, és kulturált életmódra nevelése, a tanulók ismereteinek bővítése Feladat: a tanulók életkorához igazodó ismeretek átadása, speciális ismeretek nyújtása, az elméleti tudás gyakorlati alkalmaztatása egyénre és csoportra szabottan, pedagógiai segítségnyújtás, irányítás A foglalkozások eltöltésének módjáról, és időpontjáról a foglalkozást vezető tanár dönt a megadott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 14,00 -16,00-ig és 19,00 – 20,00-ig). Helyszín: a kollégiumi sportudvar, dühöngő, konditerem, általános iskola tornaterme, ill. tankonyhák Eseti programok: Kulturális verseny (szabad választás alapján) Műveltségi vetélkedő (szabad választás alapján) Egyéni megmérettetések (szavaló-, népdal-, plakátverseny) (szabad választás alapján) Kollégiumi és egyéb pályázatok (szabad választás alapján) Tanulmányi verseny (szabad választás alapján) Házi bajnokságok (szabad választás alapján) Hálók közötti bajnokságok Kollégiumok közötti versenyek (szabad választás alapján) A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban, ill. az ügyeleti naplóban, rögzítik a pedagógusok.

Foglalkozás típusok

A diákok számára a részvétel szempontjából

A kollégium által kötelezően biztosítandó heti órák száma

Tanulást, mindennapi

A foglalkozás irányultsága egyéni és

kötelező

közösségi

felkészülést segítő

fejlesztést 13 óra

Differenciált

előzetes felmérés

képességfejlesztő,

alapján kötelező

megvalósító egyéni fejlesztést megvalósító

felzárkóztató Tehetségkibontako

egyéni fejlesztést

javasolt

zó

megvalósító

Speciális

közösségi

ismereteket

adó,

kötelező

fejlesztést megvalósító

tematikus csoportfoglalkozás

1 óra

KNOA alapján Kollégiumi

élet

egyéni és

szervezésével

kötelező

közösségi

összefüggő

fejlesztést megvalósító

A tanulókkal való egyéni

törődést

biztosító

egyéni fejlesztést választható 10 óra

Szabadidő eltöltését

szolgáló

önképzőkör,

énekkar, művészeti

program,

egyéni és közösségi

(szakkör, érdeklődési kör,

megvalósító

szabadon

legalább

fejlesztést

1 óra kötelezően

megvalósító

választandó

csoport,

tanulmányi, szakmai, kulturális házi iskolák

verseny, bajnokság, közötti

verseny, bajnokság, diáknap)

5. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETTERVE A foglalkozások tartalmát és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket a pedagógiai program és a foglalkozási tervek rögzítik. A 59/2013. (VIII.9.) EMMI-rendelet 2. § 9. pontjában csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása

meghatározott

tematikus

2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelosségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR

1–8. évfolyam

9. évfolya

A tanulás tanítása

4

Az erkölcsi nevelés

2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés

2

m, 9./N évfolya m, 9./Kny. évfolya m, 3 9./Ny. 2 évfolya m 2

1

Testi és lelki egészségre nevelés Felelosségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

10. évfolya m

11 12. . évfolya évfolya m m

13–14. évfolya m

2

2

2

1

2

2

1

1

2

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

1

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

6. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 6. 1. A tanulók minősítésének formái A tanulmányi teljesítmények ellenőrzése az alábbi módon történik - a napi felkészítő foglalkozásokon tanultak kikérdezése - osztályfőnökök, szaktanárok megkérdezése - ellenőrzők, osztálynaplók megtekintése - dolgozatok átnézése A tanulmányi teljesítmények mérése: - a követelmények és a tanuló képességeinek viszonyában mérjük a teljesítményt - az iskolában szerzett jegyek alapján - a jelenlegi és az előző havi érdemjegyek összevetése alapján A tanulmányi teljesítmények értékelése: a diákok képességeit is figyelembe véve a pozitívan teljesítő tanulókat dicséretben, jutalomban, elismerésben részesítjük (lsd.: 2. számú melléklet) - a rossz érdemjegyeket hozó diákokat, elmarasztaljuk, jelzést küldünk a szülők felé, büntetést szabunk ki lsd.: (3. számú melléklet) - minden csoportvezető havonta értékeli a saját csoportjában lévő diákok tanulmányi teljesítményeit - amennyiben a tanuló az előző hónaphoz képest sokat rontott, vagy 3-nál több tárgyból bukásra áll, abban az esetben a nevelőtanár köteles értesítést küldeni a szülőnek - minden félévben a kollégiumi tantestület elemzi a kollégisták tanulmányi helyzetét és teljesítményét - az eredményekről a kollégiumi közgyűléseken is beszámol az otthonvezető - a félévkor és év végén 4,0-nél jobban teljesítő diákok szabadon választhatják meg szilenciumi idejüket A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése -

- a szilenciumi foglalkozásokon - a szabadidőben - a kötetlen foglalkozásokon - az önkiszolgáló tevékenység során A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése az alábbiak alapján történik -

milyen a diákok tanuláshoz való hozzáállása? mennyire fegyelmezettek a tanulók a foglalkozásokon és az önkiszolgáláskor történő munkavégzés során?

2

- milyen a kollégisták munkához való hozzáállása? - milyen a diákok feladathoz való viszonyulása? - milyen a kollégisták társakkal és tanárokkal történő együttműködése? A tanulók neveltségi szintjének mérése az alábbi módon történik - osztályfőnökök, szaktanárok beszámolói alapján - szülők elbeszélése - szobatársak, iskolatársak, kollégisták elmondása alapján - a nevelőtanárok, csoportvezetők megfigyelése A tanulók neveltségi szintjének értékelése: -

jutalmazás (szóbeli, tárgyi) elmarasztalás (szóbeli, írásbeli) büntetés (kimenő megvonása, szülő kiértesítése, behívása, fegyelmi büntetés kiszabása)

6. 2. A pedagógusok értékelése A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájának értékelésénél elsősorban az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: 1.

A csoportvezetői tevékenységét milyen színvonalon végzi el? (a) szilenciumokon biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket, s a diákokat a tanulásra készteti; (b) folyamatosan ellenőrzi a tanulók jegyeit, s törekszik arra, hogy a rosszul teljesítők rövid időn belül javítsanak eredményeiken; (az odafigyelésre, az állandó késztetésre, tanulásra való motiválásra bizonyíték a tanulók jegyeiben történő pozitív irányú változás) (c) munkaidejében rendszeresen részt vesz a tanulók korrepetálásában, felzárkóztatásában (d) a csoportjában lévő diákokkal rendszeresen foglalkozik, ismeri tanulói családi, szociális hátterét; (e) kellő figyelmet fordít a magatartási problémás tanulókra, s megpróbálja a diákokat a helyes útra terelni, ha szükséges büntetést szab ki; (f) rendszeres kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szülőkkel; (g) a csoportjában lévő diákok rendszeresen részt vállalnak a kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában; (h) csoportnaplóját pontosan, és rendszeresen vezeti

Ügyeleti munkáját mennyire végzi eredményesen? (a) ügyeleti munkáját igyekszik mindig pontosan kezdeni, és munkaidejében rendszeresen a kollégiumban tartózkodik, esetenként ez idő alatt csak a kollégiumi ügyek intézése miatt van távol (b) a rá bízott tanulók a napi takarítás után rendet és tisztaságot hagynak maguk után; a rendrakást minden alkalommal személyesen ellenőrzi (c) ügyel arra, hogy diákjai vigyázzanak a kollégium tárgyaira, bútorzatára, rendjére és megbecsüljék, óvják az intézmény tárgyi felszereltségét 3. A kollégium célja érdekében ismeretszerzésben, önképzésben, továbbképzésben vesz részt. 2.

3

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Rendszeresen segíti és támogatja az újonnan érkezett dolgozókat, a pályakezdőket. A kollégium érdekében (pl.: váratlanul megbetegedett munkatársak helyettesítése, nem várt ügyelet ellátása esetén) túlórákat vállal. Tanácsaival, ötleteivel, segíti a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. Tevékenyen részt vesz a kollégium tárgyi, pedagógiai feltételeinek javításában (eredményes pályázatokat készít) Részt vállal a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében. Sportrendezvényeket, szakköröket, és kapcsolatokat létesít más iskolákkal Szabadidős programokat, vetélkedőket szervez.

4

7.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK KOLLÉGIUM I. HELYISÉGEK Kollégiumi helységek tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár hálószoba, hálóterem stúdió sportudvar nevelőtestületi szoba rendezvényterem kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelői szoba vendégszoba ebédlő felnőtt étkező teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti WC tanulói WC mosléktároló tisztítószer, takarítóeszközök tárolója szárítóhelyiség (tanulói)

Kastély főépület 1 1 1 2 20 1 1 1 1 2 1 1 4 1 1 3 3 12 1 1 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvesszekrény szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem számítógép

Kastély főépület 1 6 12 1 1 1 1 1 10

5

nyomtató számítógépasztal, szék programok zárható szekrény Testedző szoba Könyvtár tanulói asztal, szék egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék tárolók, polcok, szabadpolcok fénymásoló video (lejátszó, felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó írásvetítő Hálószoba, hálóterem ágyneműtartós ágy szekrény éjjeli szekrény polc tükör cipőtároló szék asztal ágynemű-garnitúra éjjeli lámpa Stúdió stúdióasztal hangfal belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat hifi-torony mikrofon erősítő hangszóró + fejhallgató videofelvevő kamera cd -lejátszó tárolószekrény Sportudvar kollégiumvezetői iroda íróasztal szék tárgyalóasztal

1 10 szükség szerint 4 konditerem

20 tanulói létszám szerint 1 tanulólétszám szerint 1 1 hálónként 1 hálónként 1 hálónként 1 hálónként 1 hálónként 1 hálónként 11 Minden tanulónak biztosítva hálónként 1 1 1 6 1 1 5 2 hálónként 1 1 4 1 1 1 1 1 1

6

szék iratszekrény fax Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör íróasztal zárható szekrény tároló szekrény stúdió szekrény ágy televízió számítógép nyomtató

1 2 1 1 6 1 1 1 1 1 3 7 2 1 1 1 1 1

III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések televízió rádió CD DVD lejátszó rádiós-magnetofon szkenner tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok sportszerek teniszütő biliárdasztal focilabda kosárlabda kézilabda tollasütő

Kastély főépület 4 1 3 3 1 a kollégium feladataihoz biztosítva 6 1 2 2 2 6

7

Mellékletek

1. számú melléklet

Kollégiumunk napirendje

6,00 - 6,40 6,40 -től 7,00 -től 7,25 -re

Reggeli ébresztés (tisztálkodás, takarítás) A fiú tanulók reggeliznek, addig a lányok rendet raknak a szobáikban, összekészítik holmijaikat az iskolai tanórákra A lány diákok folytatják a reggelit Reggeli után folyamatos átvonulás az iskolába.

Délelőtt a kollégista diákok csak az iskolában tartózkodhatnak! (Azoknak a tanulóknak, akiknek nincs első, vagy második órája, ill. lyukasórája van, azoknak is kötelező az iskolába való átvonulás; (az érintett kollégisták az iskola könyvtárában, vagy más, iskolai helyiségben tartózkodhatnak az órakezdésig.)

Tanár fogadja az iskolából érkező tanulókat, akik a rájuk bízott napi teendők elvégzése után 15,00-ig kimenőre mehetnek a városba. 11,50 – 14,30 Ebéd 11,50 – 15,00 Délutáni kimenő 14,00 – 16,00 Kötelező és szabadfoglalkozások 15,00 – 19,00 Felkésztő foglalkozások, beosztás szerint 17,00 – 18,30 Vacsora 19,00 – 20,00 Esti kimenő (érdem szerint adható, de nem kötelező minden tanuló számára! ) 20,00- 21.00 Szabad foglalkozások 21,00- 21,30 Lefekvéshez felkészülés (takarítás, tisztálkodás) 21,30Létszám és háló ellenőrzés 22,00 Villanyoltás 11,00 -től

8

2. számú melléklet Kollégiumunk házirendje /az iskolai házirend kiegészítő dokumentuma/ I.

Általános rendelkezések

1. A házirend célja: A házirend intézményünk törvényes működésének egyik feltétele, amely a kollégiumi élet mindennapi kérdéseit szabályozza. A kollégium házirendje a kollégiumban lakó diákok és az intézményben dolgozók nyugodt és szervezett közösségi munkavégzését, tanulását, pihenését, együttélését hivatott szolgálni. 2. A házirend feladata: A kollégium belső életének szabályozása. 3. Intézményünk adatai: Kenderesi Mezőgazdasági, Szakképző Iskola és Kollégium 5331Kenderes Szent István út 27. tel.: 06/59 328-158 4. Házirendünk jogszabályi alapjai: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 5. A házirend szabályozási köre: Területi hatálya: A házirend hatálya a kollégium egész területére kiterjed. Személyi hatálya: Az intézmény valamennyi lakójára, pedagógusára, technikai munkatársára, valamint a kollégista diákok szüleire is vonatkozik. Időbeni hatálya: A házirend kihirdetésétől magasabb rendű jogszabályok megjelenéséig, ill. a házirendben rögzített időpontig, azaz tanév végéig terjed. 6. A kollégiumba való felvételi eljárás rendje Minden évben felvételi kérőlap kitöltésével kérhető. A kollégista tanulók joga, hogy: 1. a kollégiumban biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, életrendjét, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák. 2. emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak neki fizikai és lelki erőszakkal szemben. 3. személyiségi jogait, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve

9

a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. (A kollégisták jogait részletesen lsd.: a Ktv.10. §) 4. kollégiumi ellátásban részesüljön, igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, sport- és szabadidőlétesítmények…) 5. hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 6. részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai és kollégiumi köröknek. 7. az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez s arra érdemi választ kapjon. 8. a levelezéshez, továbbá a kollégiumban lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 9. személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési- oktatási intézmény irányításában. 10. választó és választható legyen a diákképviseletbe. 11. a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. (A kollégisták jogai különösen c. fejezetet részletesen lsd.: a Ktv. 11. §) A kollégista tanuló kötelessége, hogy (részletesen lsd.: a Ktv. 12. §) : 1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon. 2. eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségeinek. 3. közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a kollégiumi foglakozások előkészítésében, lezárásában. 4. megtartsa az iskolai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei és a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a kollégium szabályzatainak előírásait. 5. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. 6. megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott oktatás során használt eszközöket, óvja a kollégium létesítményeit, felszereléseit. 7. a kollégium, iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 8. a kollégiumi ünnepségeken, rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözetben jelenjen meg. 9. az iskola házirendjében előírt viselkedési szabályokat a kollégium területén is betartsa.

10

A kollégista diákok pozitív és negatív teljesítményének és magatartásának értékelése 1. Dicséret, jutalmazás, elismerés módjai, formái, fokozatai 2. Elmarasztalás, büntetés módjai, formái, fokozatai A kollégista tanuló fegyelmi felelőssége 1. Amennyiben a kollégista diák kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki. - megrovás, - szigorú megrovás, - kizárás (részletesebben lsd.: a Ktv. 76. § alapján) A kollégiumi diákközösség és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok ( a kollégiumi diákönkormányzat az iskolai részeként működik) Kollégiumunkban a diákmozgalom kötelező főbb tevékenységi körei: -

Diákönkormányzati munka szervezése, irányítása, ellenőrzése A kollégium hagyományőrző programjainak ápolása Az önszerveződő szakkörök beindítása, s a diákok kollégiumon belüli pályázatokon, rendezvényeken való szereplésre, részvételre való ösztönzése

A kollégiumi DÖK feladata, hogy - a diákok érdekeit képviselje, - biztosítsa, hogy a kollégium minden tanulója megismerje jogait - teremtsen fórumot a problémák megvitatásához, a szabadidős tevékenységek szervezéséhez - a kollégium döntéseibe a DÖK-ön keresztül bevonja tanulóit - a diákokat érintő kérdések megvitatásába bekapcsolódjék A diákönkormányzati munka két fő része: -

a diákok jogköreinek gyakorlása a kollégiumi élet kérdéseiben a tanulói képviseleti rendszer (kollégiumi csoportonként) kiépítése, működtetése

A diákönkormányzat jogkörei -

döntési egyetértési véleményezési javaslattevő

11

A kollégiumi házirend védő, óvó előírásai, egyéb rendelkezései: 1. Kimenő minden nap a tanítási órák befejezésétől 15,00-ig. Hétköznap este nincs kimenő. (Az ügyeletes tanár a csoportvezetőkkel történő egyeztetés alapján, a kollégista tanulók magatartásának, közösségi munkájának, valamint megfelelő tanulmányi teljesítményének függvényében, az arra érdemes diákoknak engedélyt adhat arra, hogy este 19,00 – 20,00-ig ügyeiket intézhessék a városban. 2. Kapuzárás hétköznap 20,00 órakor, ajtózárás 21,00-kor (A kollégista tanulók az ajtózárás idejéig az ügyeletes tanárok engedélyével az udvaron tartózkodhatnak.) 3. Hétvégi eltávozásra a diákok pénteken a tanítási órák befejeződésétől, vasárnap 20,30-ig mehetnek. (Pénteken a kollégium 15,00-ig tart nyitva.) 4. A kollégiumból szülői engedély nélkül csak rendkívüli esetben vagy megbetegedés esetén távozhat el a diák. Amennyiben a szülő írásban kéri, vagy előzőleg telefonon egyeztet gyermeke csoportvezető tanárával, akkor a tanuló hétköznap is elhagyhatja a várost. 5. Az együttélési normákat és az erkölcsi szabályokat, a kollégium napirendjét minden tanuló köteles a saját és mások érdekében be-, ill. megtartani. A napirendet a beköltözés napján az ügyeletes tanár ismerteti a diákokkal. 6. Térítési díj befizetésének határideje: minden hónap 15-ig, ettől eltérni csak a gazdasági ügyintézővel történő előzetes egyeztetés alapján lehet. 7. Az ügyeletesi, naposi feladatát minden tanuló a legjobb tudása szerint köteles ellátni. 8. Minden kollégista feladata az önellátásból fakadóan naponta kitakarítani szobáját és rendben tartani közvetlen környezetét, szekrényét, ágyát, személyes holmijait; valamint ügyelnie kell saját személyi higiéniájára is. 9. Az otthonról hozott élelmiszerek tárolása a hűtőszekrényekben történik, az ételek az arra kijelölt helyeken (ebédlő, folyosói asztalok) fogyaszthatók el. 10. Minden 9.,11. és 13 osztályos diák köteles az ideiglenes lakcímét a tanév elején be-, ill. kijelenteni. 11. Az intézményi tulajdon és a személyes holmik szándékos, vagy hanyagságból eredő bármilyen megrongálása esetén a tanulók kártérítésre kötelezhetők. 12. A kollégium felszerelési-, és berendezési tárgyait, valamint az elektromos készülékeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Az elektromos tárgyak meghibásodását az észlelést követően azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak! (Az elektromos berendezések nedves kézzel történő érintése, hibás készülékek használata életveszélyes!) 13. Az ablakon történő esetleges ki-, és bemászás, és az azokon keresztül történő tárgyak kidobálása fegyelmi vétség. 14. A kollégium 20,00 óra után engedély nélkül, bármilyen úton-módon történő elhagyása szabályszegésnek minősül. 15. Esetleges baleset, rosszullét észlelését a diákok azonnal kötelesek az intézmény bármely dolgozójának tudomására hozni! 16. A kollégiumban tűzvédelmi okok miatt tilos a nyílt láng használata / beleértve a gyertyagyújtást is /! 17. A kollégium egész területén tartózkodni, a kollégistákon és az intézmény dolgozóin kívül csak a portás által átadott belépővel lehet. 18. A kollégiumi tanulók tevékenységét a nevelők egy pontozási rendszer keretében tartják nyílván. 19. A kollégiumi hálókban csak az ottlakó diákok tartózkodhatnak. 20. A kollégista diákok naponta 15,00 – ig fogadhatnak vendéget, közvetlen hozzátartozókat, családtagokat, bejárós diákokat a földszinti aulában.

12

21. Villanyoltás után (22,00 órakor) minden tanuló köteles a saját szobájában tartózkodni, és csendben maradni! 22. A szilencium a törvényi előírásoknak megfelelően minden kollégista tanuló számára kötelező. A szilenciumi idő alatt (naponta 15,00-19,00-ig, külön szilenciumi beosztás szerint) a diákok a tananyag elsajátításával kötelesek foglalkozni. A csendet ez idő alatt mindenki köteles betartani, mivel a hangoskodás, a zenehallgatás zavarja a tanulási tevékenységet folytató diákokat! 23. A kollégista diákok a Kt.: 53. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére heti egy alkalommal, a KNOA 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kollégiumi foglalkozáson kötelesek részt venni! 24. A kollégiumba ittasan nem érkezhet be diák sem a kimenőről, sem otthonról! 25. Az intézmény egész területén, és az udvaron szigorúan tilos a dohányzás, a szeszesital, drog behozatala és fogyasztása, valamint a pénzre történő szerencsejátékok! A házirend 24. és 25. pontjának megsértőivel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A szabályszegés jogi következménye lehet a diák kollégiumi jogviszonyának ideiglenes vagy végleges megszüntetése ill. kollégiumból történő kizárása. 26. Egymás holmijainak eltulajdonítása jogi következményekkel jár. 27. A tanulók saját, vagy társaik testi épségét veszélyeztető tárgyakat (pl.: petárda, szúrószerszámok, gáz-spray, ütésre használható eszközök, stb..) a kollégium területén nem tarthatnak, és nem is hozhatnak be. 28. A kollégium területén kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása jogsértő magatartás. 29. A kollégiumba behozott ékszerekért, szabadon, illetve szekrényben tárolt nagyobb értékekért, pénzösszegekért az intézmény dolgozói nem vállalnak felelősséget! Könyvekre, étkezési díjra, behozott nagyobb összegek elzárására, amennyiben ezt a diákok kérik, a tanáriban elhelyezett pénzkazettában van lehetőség. Vegyes rendelkezések 1. Elsősegély doboz a tanári szobában és a kollégiumvezetői irodában található. 2. A kollégium területén csak olyan plakát helyezhető el, amely nem sért emberi jogokat, politikai tartalommal nem bír, és nem ütközik jogszabályokba. Idegen nyelvű plakátok és hirdetmények csak pontos magyar fordítással együtt függeszthetők ki. 3. Főzni, ételt melegíteni csak az arra kijelölt helyiségben szabad, a tűzvédelmi előírások betartásával. 4. A tanulókhoz méltatlan magatartás (közszeméremsértés, garázdálkodás, másik embertárs bárminemű megalázása, terrorizálása stb.) fegyelmi vétség. 5. A kollégium valamennyi helyiségének és berendezésének (mosdók, WC-k) rendjének, épségének és tisztaságának megőrzésért a kollégium tagjai anyagilag is felelőssé tehetőek. 6. A kollégium minden tagja köteles a kollégium értékeit, eszközeit megóvni. 7. A szilenciumok ideje alatt a diákok a csoportnevelő tanár felügyelete mellett tanulhatnak, a foglalkozások helyét a tanárok jelölik ki számukra. 8. A gyengébb teljesítményt nyújtó, vagy rendbontásukkal, magatartásukkal a társaikat zavaró tanulóknak a szilenciumot tartó tanár elrendelheti a társalgóban, vagy az iskolai tanteremben történő külön felkészülést. 9. Amennyiben a kollégista diákok szakköri, vagy egyéb, tanári felügyelet mellett történő iskolai elfoglaltsága egybeesik a kollégiumi felkészítő, vagy csoportfoglalkozások idejével, abban az esetben a tanuló csoportvezetőjének engedélyével felmentést kaphat a kollégiumi foglalkozások alól. 10. A kollégiumi szabadidős tevékenységek lehetőségeihez való hozzájutást a tanév első hetében közlik a diákokkal a csoportvezető tanárok.

13

11. A tanulók a tanítási év első két hetében írásban kötelesek jelezni a kollégiumvezető felé, hogy milyen szakkörben, ill. foglalkozásokon kívánnak részt venni. 12. A kollégista diákok számára minden héten egy alkalommal az esti órákban, az általános iskola tornatermében 2 órás sportolási lehetőség biztosított. 13. A diákkörök létrehozására vonatkozóan lsd. az iskola házirendjének I./9. pontját. 14. A kollégisták hétköznap délután 14,00 – 16,00-ig vehetik igénybe a kollégiumi könyvtár szolgáltatásait. 15. A csoportvezető tanárok a kollégistákat naponta kötelesek tájékoztatni az újabb, diákokat is érintő információkról. 16. A tanulók a kollégiumi élettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak a délutáni órákban a csoportfoglalkozások során, vagy a diákönkormányzaton keresztül. 17. A tanulók 25 %-a minősül nagyobb közösségnek, s képviseletükben véleményezési jogkörrel rendelkezik az őket képviselő diákönkormányzat. 18. A kollégista tanuló problémáival, panaszaival naponta közvetlenül fordulhat a csoportvezető tanárához, az ügyeletes tanárhoz, vagy hétköznap délután 12,00 – 16,00 órától a kollégiumvezetőhöz. 19. Az esetlegesen előforduló konfliktusok kezeléséért az ügyeletben lévő tanárok a felelősek, amelyeket minden esetben kötelesek jelenteni a kollégium vezetőjének. 20. A kollégista diákot megbetegedése esetén az ügyeletben lévő tanár közvetlenül az iskola orvosához irányítja, vagy telefonon történő egyeztetés esetén a szülő kérésére a tanulót hazaengedi. 21. Amennyiben a gyermek az esti órákban betegszik meg, ill. rosszullétre panaszkodik, abban az esetben az ügyeletben lévő tanár kötelessége a tanulót az orvosi ügyeletre elkísértetni, vagy szükség esetén kihívni orvost.

14

Negyedik rész Szakmai Program

Az iskola szakképzési rendszere Intézményünkben szakképzés szakközépiskolában és szakiskolában történik. Szakközépiskolai ágazatok:

XXXIII. mezőgazdaság XXVII. vendéglátóipar

Szakiskolai képzésben érintett ágazatok:

XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXI. Mezőgazdasági gépész XXVII. Vendéglátóipar XXVI. Kereskedelem

20. Mezőgazdaság 18. Vendéglátás-turisztika 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Minden szakma esetében a kiadott kerettantervet használjuk ezekből készítettünk helyi tantervet Szakmacsoportok:

I. SZAKKÖZÉPISKOLA 1.Érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó és az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészítő, négy középiskolai évfolyamból álló képzési forma. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. szakközépiskolai ágazat XXXIII. Mezőgazdaság XXVII. Vendéglátóipar

érettségivel betölthető munkakör 6130 vegyes profilú gazdálkodó 5133 pultos

Az érettségi vizsga letétele után a tanulók folytathatják tanulmányaikat a 13. évfolyamon, ahol felkészülnek a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára. szakközépiskolai ágazat Mezőgazdaság Vendéglátóipar

szakképesítés 54 621 02 mezőgazdasági technikus 54 811 01 vendéglátásszervezővendéglős

15

A szakközépiskolai oktatás szakmai tantárgyi rendszerét és óraszámait a szakmai program 1.sz. melléklete tartalmazza. 2. Érettségivel (de nem az ágazat szerinti szakmai érettségivel) rendelkező tanulók részére a komplex szakmai vizsgára való felkészítés időtartama két tanév. Az adott évfolyamok tantárgyi rendszerét és óraszámait 2. sz. melléklet tartalmazza.  

A tizenharmadik évfolyam elvégzése után a tanuló szakmai érettségi vizsgát tehet! A tizenharmadik évfolyam munkájába bekapcsolódhat az a tanuló is, aki az érettségit az adott tanévben (az első félév utolsó tanítási napjáig) teszi le! Ha az érettségit a megadott határidőig nem szerzi meg, megszűnik a tanulói jogviszonya.

3. Az érettségi végzettséget szerzett tanulók folytathatják tanulmányaikat az alábbi szakképesítések megszerzésére irányuló szakiskolai évfolyamokon is:          

gazda mezőgazdasági gépész lovász kertész dísznövénykertész mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó szakács pincér vendéglátó eladó eladó

Mivel ezek a tanulók már teljesítették a szakiskolai közismereti tantervben előírt követelményeket, így részükre a komplex szakmai vizsgára való felkészítés két év alatt történik. Ebbe a képzésbe kapcsolódhatnak be azok a tanulók is, akik a középiskola tizedik évfolyamát sikeresen befejezték. Ennek az oktatási formának a szakmai tantárgyi rendszerét és óraszámait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A szakközépiskolai érettségi megszerzésének előfeltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, legkésőbb a 11. évfolyam végéig. Ehhez gyakorlati helyet a tanuló is szerezhet, de az iskola is biztosít. Teljesítése és dokumentálása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§ alapján történik.

16

II. SZAKISKOLA Iskolánkban középfokú és emeltszintű szakképesítések megszerzésére készítjük fel a tanulókat. Középfokú szakképesítéseink: 34 621 01 gazda 34 521 08 mezőgazdasági gépész 34 621 02 lovász 34 811 02 mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 34 622 02 kertész 34 622 01 dísznövénykertész 34 811 04 szakács 34 811 03 pincér 34 811 05 vendéglátó eladó 34 341 01 eladó Emeltszintű szakképesítéseink: 54 621 02 mezőgazdasági technikus 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős A középfokú szakképesítések megszerzését célul tűző tanulmányok elkezdéséhez több lehetőséget kínál iskolánk: 1. A 8. osztály elvégzése után, az alapfokú iskolai végzettség megszerzésével és megfelelő kompetenciák birtokában kezdhető el a szakképzés, ahol három év alatt készítünk fel a komplex szakmai vizsgára. A képzés szakmai tantárgyi rendszerét és óratervét a 4. sz. melléklet tartalmazza 2. A középiskola 10. osztályának elvégzése után, illetve az érettségi birtokában jelentkezők számára a képzési idő 2 év. Lásd.3. sz. mellékletet. 3. Másodszakmára jelentkezők esetén lehetőség van a tanult modulok beszámíttatására. Erről minden esetben – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Szakiskolai végzettséget szerzett tanulók részére két éves középiskolai képzést szervezünk, mely keretében felkészítjük tanítványainkat érettségire a négy kötelező közismereti vizsgatárgyból. Ebben a képzésben választható érettségi tárgyként kínáljuk a számítástechnikát, de a tanulóknak lehetőségük van a már megszerzett szakképesítést középszintű szakmai érettségi vizsgának elismertetni. A két éves középiskolai képzés tantárgyi rendszerét és óratervét az 5. sz. melléklet tartalmazza.

III. A SZAKMAI ELŐTANULMÁNYOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA A második, vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplő beszámíthatóságot figyelembe véve az intézményvezető dönt a kérelmekkel kapcsolatosan.

17

Szakközépiskolai képzésben a 2011. évi CLXXXVII. törvény 2.§ (3) alapján az orientációs szakmai gyakorlat alól felmentést kaphat az a tanuló, aki a szakiránynak megfelelő szakmai vizsgával rendelkezik, és a tanuló ezt írásban kérelmezi. A felmentésről – a rendelkezésre álló információk alapján – az iskola igazgatója dönt. IV. A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS HELYEI ÉS FORMÁI Az évközi és év végi szakmai gyakorlat formája és mértéke az oktatott szakmák esetében eltérő, melyet részletesen az óratervek tartalmaznak. Az iskola, valamennyi tanulószerződéssel nem rendelkező tanulójának biztosítja a szakmai gyakorlat megszervezését, a külső gyakorlati munkahelyeken és az iskola tangazdaságában, tankonyháján. A tanulószerződéses fiatalok a szerződtetőnél töltik gyakorlatukat. Az iskolai és üzemi gyakorlatokat szakmai tanulmányutak, üzemlátogatások egészítik ki. V. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI, SZAKMAI KÉPZÉS – FELNŐTTKÉPZÉS Az intézmény felnőttképzést alanyi jogon azokban a szakmákban, illetve a moduláris oktatás alapján részképesítésekben is folytathat, amelyeket nappali képzésben is oktat. VI. MELLÉKLETEK

18

1.sz melléklet Mezőgazdasági szakközépiskola – szakmai tárgyak tantárgyi rendszere és óratervek kimenet: 12. évfolyam végén érettségi, betölthető munkakör: 6130 vegyes profilú gazdálkodó; 13. évfolyam végén mezőgazdasági technikus (54 621 02) szakképesítés megszerzése. modul 11500 - 12 11495 - 12

10960 - 12 11493 – 12 11498 – 12 11052 - 12 11053 - 12

11054 - 12

11082 - 12 összesen

témakör//tantárgy neve Munkavédelem Állattenyésztés Anatómia (és élettan I.) Takarmányozástan Takarmánynövény termesztése állatok egészségvédelme mezőgazdasági alapgyakorlat gazdálkodási alapismeretek gazdálkodási alapgyakorlat foglalkoztatás szakmai idegen nyelv géptan géptan gyakorlat növénytermesztés növénytermesztés adminisztrációja növénytermesztés gyakorlat állattenyésztés II. állattenyésztés adminisztrációja állattenyésztés gyakorlat kertészet gyakorlat Nyári gyakorlat

Szabadsáv terhére adott órák: 9. évfolyam: növénytermesztés 10. évfolyam növénytermesztés 11. évfolyam növénytermesztés 12. évfolyam növénytermesztés 13. évfolyam géptan 13. évfolyam gazdálkodási ismeretek

9. 0,5 0,5 1

10.

11.

0,5

12.

13.

1

1 0,5 3

4

1 2 1 3

3 2 4

1

1

1

1

6 70

7 105

8 140

11 160

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra

2 0,5 2 3 3 6,5 1 3,5 6 1 3,5 2 34

19

Vendéglátó szakközépiskola – szakmai tantárgyi rendszere és óraterve Kimenet:

Modul 11500-12 10053-12 10055-12

10054-12 10052-12

10050-12

10055-12

11499-12 11498-12 Összesen

12. évfolyam végén érettségi, 5133 pultos; 13. évfolyam végén: vendéglátásszervező-vendéglős Tantárgy Munkavédelem/ élelmiszerismeret/ Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Szakmai idegen nyelv Élelmiszerismeret Termelés elmélete (ételkészítési ismeretek) Termelés gyakorlata (ételkészítési gyakorlat) Értékesítés elmélete (felszolgálási ismeretek) Értékesítés gyakorlata (felszolgálás gyakorlata) Vendéglátó vállalkozások (üzletvezetés Vendéglátó vállalkozások működtetése (üzletvezetés) Foglalkoztatás II. (kommunikáció) Foglalkoztatás I. (kommunikáció) nyári gyakorlat

9. 0,5

10.

11.

12.

13.

1

2

1 2 2

3 1,5 2 2 2 2

2 1

1 1

1 1

2

2

2

6

1,5

1

2

1

3

2

1

2

3

5 1 1,5

6 70

7 105

8 140

11 160

1 2 35

Szabadsáv terhére adott órák: 9.évfolyam: termelés elmélete(ételkészítés) 1 óra értékesítés elmélet (felszolgálási ismeretek) 0,5 óra 10. évfolyam: vendéglátó gazdálkodás 1 óra 11.évfolyam: értékesítés elmélete (felszolgálási ismeretek) 1 óra 12.évfolyam: értékesítés elmélete (felszolgálási ismeretek) 1 óra 13.évfolyam: foglalkoztatás II. 0,5 óra vendéglátó gazdálkodás 1óra vendéglátó vállalkozások működtetése (üzletvezetés) 0,5 óra termelés elmélete (ételkészítés) 1 óra értékesítés elmélete (felszolgálás) 1 óra

20

Vendéglátó szakközépiskola – szakmai tantárgyi rendszere és óraterve Kimenet: 12. évfolyam végén érettségi, 5133 pultos; 12. évfolyam végén: vendéglátásszervező-vendéglős Bevezetés: 2015. szeptember 1-től Modul 11500-12 10053-12 10055-12

10054-12 10052-12

10050-12

10055-12

11499-12 11498-12 Összesen

Tantárgy Munkavédelem/ élelmiszerismeret/ Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Szakmai idegen nyelv Élelmiszerismeret Termelés elmélete (ételkészítési ismeretek) Termelés gyakorlata (ételkészítési gyakorlat) Értékesítés elmélete (felszolgálási ismeretek) Értékesítés gyakorlata (felszolgálás gyakorlata) Vendéglátó vállalkozások (üzletvezetés Vendéglátó vállalkozások működtetése (üzletvezetés) Foglalkoztatás II. (kommunikáció) Foglalkoztatás I. (kommunikáció) nyári gyakorlat

9. 0,5

10.

11.

12.

13.

1

2

1 2 2

3 1,5 2 2 2 2

1,5

1 1

1 1

1,5

1,5

1,5

1,5

6

1

1

1

0,5

3

1,5

1,5

1,5

1

5

2 1

3

1 1,5

6 70

7 105

8 140

Szabadsáv terhére adott órák: 9.évfolyam: termelés elmélete(ételkészítés) 10. évfolyam: vendéglátó gazdálkodás 11.évfolyam: értékesítés gyakorlat 12. évfolyam: értékesítés gyakorlat 12.évfolyam: értékesítés elmélete (felszolgálási ismeretek) 13.évfolyam: foglalkoztatás II. vendéglátó gazdálkodás vendéglátó vállalkozások működtetése (üzletvezetés) termelés elmélete (ételkészítés) értékesítés elmélete (felszolgálás)

11 160

1 2 35

0,5 óra 1 óra 1,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1óra 0,5 óra 1 óra 1 óra

21

2 .sz. melléklet 1. Mezőgazdasági technikus (54 621 02) képzés közismeret nélkül: Szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére két éves, érettségi végzettséghez kötött szakképzés keretében mezőgazdasági technikus szakképesítés tantárgyi rendszere és óraterve:

modul 11500-12 11495

10960-12 11499-12 11498-12 11052-12 11053-12

11054-12

11082-12 összesen

témakör//tantárgy neve Munkavédelem Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövények termesztése Állatok egészségvédelme Mezőgazdasági alapgyakorlat Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat Foglalkoztatás Idegen nyelv (angol vagy német) Géptan Géptan gyakorlat Növénytermesztés Növénytermesztés adminisztrációja Növénytermesztés gyakorlat Állattenyésztés II. Állattenyésztés adminisztrációja Állattenyésztés gyakorlat Kertészet gyakorlat Nyári gyakorlat

1/13. 0,5 2 1 1,5 1 1,5 13 3,5 7,5

2 1

34,5 160

Szabadsáv terhére adott órák: 1/13. évfolyam

takarmánynövények termesztése

0,5 óra

1/13. évfolyam

géptan

2 óra

1/13. évfolyam

növénytermesztés

1 óra

2/14. évfolyam

gazdálkodási alapismeretek

2 óra

2/14. évfolyam

géptan

1 óra

2/14.

2 0,5 2 3 3 6,5 1 3,5 6 1 3,5 2 34

22

2. Vendéglátásszervező-vendéglős (54 811 01) képzés közismeret nélkül: Szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére két éves, érettségi végzettséghez kötött szakképzés keretében vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés tantárgyi rendszere és óraterve:

modul 11500-12 10053-12

10051-12

10054-12 10052-12

10050-12 10055-12

11499-12 11498-12 összesen

témakör//tantárgy neve Munkavédelem Vendéglátó gazdálkodás//gazdálkodás Szakmai számítás//gazdálkodás Marketing//marketing Alkalmazott számítástechnika// számítástechnika Ügyvitel//ügyvitel idegen nyelv// angol vagy német Élelmiszerismeret//termelés elmélete Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások //üzletvezetés Vendéglátó vállalkozások működtetése//üzletvezetés Foglalkoztatás II.//kommunikáció Foglalkoztatás I.//kommunikáció nyári gyakorlat

1/13. 0,5 3

2/14.

3 2 1

2,5 2 2 2 2

4 4 4 6 3 3 0,5

3 6 3 5 1 1,5

1

35 160

Szabadsáv terhére adott órák: 1/13. évfolyam: szakmai számítás 1/13. évfolyam: alkalmazott számítástechnika 1/13. évfolyam: termelés elmélete 1/13. évfolyam: élelmiszerismeret 2/14. évfolyam: szakmai számítás 2/14. évfolyam: termelés elmélete

2

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

0,5 2,5 35

23

3.sz. melléklet Szakképzési lehetőségek érettségizettek, illetve a középiskola 10. évfolyamát sikeresen befejezők részére:

1. Gazda 34 621 01 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Témakör/tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Idegen nyelv Állattartás Állattartás gyakorlat Növénytermesztés Növénytermesztés gyakorlat Kertészet Kertészet gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Kiegészítő tevékenységek

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10997-12 10998-12 10999-12 11000-12 11001-12 11002-12 Összesen

nyári gyakorlat

1/11. 0,5

2 6 2 6 1,5 5 2 4,5 2 2 1 34,5 160

2/12. 0,5 2 2 5 2 5 1,5 5 1,5 4 2 2 1,5 34

Szabadsáv terhére biztosított órák: 1/11 1/11 1/11 2/12 2/12 2/12

műszaki ismeretek gazdálkodási ismeretek gazdálkodási ismeretek gyakorlata gazdálkodási ismeretek gazdálkodási ismeretek gyakorlata kiegészítő tevékenységek

1 1 1 1 1 0,5

24

2. Mezőgazdasági gépész 31 521 08 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Modul 11500-12 11499-12 11497 11974-12 11044-12 11045-12 11046-12 11047-12

11048-12

Témakör/tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Idegen nyelv Agrár munka-, tűz- és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagép gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Szakmai számítások Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgép gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek: növénytermesztés alapjai szántóföldi növények állattenyésztési ismeretek gazdálkodási ismeretek

1/11. 0,5

Szakmai alapozó: anyagismeret géprajz Szakmai alapozó gyakorlat

3 1 2 6 34,5 160

Összesen nyári gyakorlat

2/12.

0,5

0,5 2 0,5

3 6 3 1 3,5 6 2

3 6 12 1,5 1,5 3 4,5

2 1,5 1 2

34,5

Szabadsáv terhére biztosított órák: 1/11. 1/11. 1/11. 2/12. 2/12. 2/12.

szakmai számítás mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek szakmai alapozó ismeretek agrár munka-, tűz-, környezetvédelem szakmai számítás mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek

1 1 1 0,5 0,5 2

25

3. Lovász 34 621 02 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Témakör / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Idegen nyelv Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlat Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlat Lótenyésztés Lótenyésztés gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Lovaglás Lovaglás gyakorlat Fogathajtás Fogathajtás gyakorlat

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10951-12

11016-12

11017-12 10953-12 Összesen

Nyári gyakorlat

1/11. 1

2/12. 1 2 3 6 2

4 6 2 2 3 2 1 2 5 2 5 35 160

2 2 2 2 5 1 5 33

Szabadsáv terhére biztosított órák: 1/11 1/11 1/11 2/12 2/12 2/12

lótenyésztés gazdálkodási ismeretek fogathajtás gyakorlata foglalkoztatás lovaglás gyakorlata fogathajtás gyakorlat

1 1 1 0,5 0,5 0,5

26

4. Kertész 34 622 02 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül modul 11500-12 11499-12 11497-12 10960-12 10961-12

10962-12 11024-12 11025-12

Tananyag / tantárgy Munkavédelem, Foglalkoztatás Munkavállalást segítő idegen nyelv Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Gyümölcstermesztési alapok Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Zöldségtermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat

1/11. 0,5

2/12. 0,5 2 3 3

2 2 2,5 2,5 3 1 3 3

3,5 8,5 31,5 160

4 7 3 7 2 31,5

27

5. Dísznövénykertész 34 622 01 – 2 éves szakiskolai képzéssel közismereti oktatás nélkül Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10960-12 10961-12

10962-12 10963-12 10964-12

10965-12

Tananyag / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Munkavállalást segítő idegen nyelv Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat Dísznövénytermesztés 2. Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Dísznövénytermesztés 3. Dísznövénytermesztés 3. gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat

1/11. 0,5

2/12. 0,5 2 1 1

1 2 1,5 2 3,5 1 4,5 7 3 5,5

31,5 160

1 6 1 3 6 10 31,5

28

6. Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, 34 811 02 – 2 éves képzés közismereti oktatás nélkül témakör / tantárgy Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Munkavállalást segítő idegen nyelv Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, -gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartásellátási gyakorlat Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Napi tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

modul 11500-12 11499-12 11497-12 11033-12

11034-12 11035 11036-12 11037-12 11038 11039-12

összesen Nyári gyakorlat

1/11. 0,5

2/12. 0,5 2

4 3 1 4 3 2 8 2

2 2 6,5 35 160

8 1 8 1,5 1,5 8 31,5

Szabadsáv terhére biztosított órák: osztály 1/11. 1/11. 1/11. 1/11. 1/11.

tantárgy Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Családellátás, -gondozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

óraszám 1 0,5 0,5 1 0,5

Gyakorlatok felbontása: Család- és háztartás-ellátási gyakorlat:

ételkészítés 2 óra ruhaápolás 0,5 óra egészségügyi ismeretek 1,5 óra

Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat: kertészet 3,5 óra állattenyésztés 3 óra

29

7. Szakács - két éves szakiskola képzés közismereti oktatás nélkül

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12 10046-12 10049-12 10048-12 10075-12

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési ismeretek Előkészítési és ételkészítési gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat

1/13. 0,5

1 1 1 1,5 2 1 1 2 3,5

17,5 32 160

Szabadsáv terhére biztosított órák: évfolyam 1/11. 2/12 2/12

tananyag/tantárgy élelmiszerek csoportjai vendéglátó gazdálkodás szakmai számítások

óraszám 0,5 1 1,5

2/14. 0,5 2 2 3 2 1

2 1 1 2 17,5 34

30

8. Pincér – 2 éves szakiskolai képzés közismeret oktatása nélkül Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12 10040-12 10047-12 10075-12

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat Üzemi gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat Szabadsáv terhére adott órák: 1/11. 1/11. 1/11. 1/11. 2/12. 2/12. 2/12. 2/12.

élelmiszerek csoportjai szakmai számítás felszolgálási ismeretek felszolgálás gyakorlat élelmiszerek csoportjai szakmai számítás felszolgálási ismeretek felszolgálás gyakorlat

1/11. 0,5

2/12. 0,5 2 1 2,5

1 2 1 2 2 4 5

3 1

4 3,5 17,5 35

17,5 35 160

1 1 1 0,5 1 1 1 0,5

31

9. Vendéglátó eladó – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

modul 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12

10046-12 10056-12

10057-12

Tananyag / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés gyakorlata Értékesítés üzemi gyakorlata

Összesen Nyári gyakorlat

1/11. 0,5

2/12. 0,5 2 1 2

1 2 1 2 2 1,5 0,5 5 17,5 2

2 1 1,5 0,5 2 2 3 17,5 35

35 160

Szabadsáv terhére biztosított órák:

1/11. 1/11. 1/11. 1/11. 1/11. 2/12. 2/12 2/12 2/12

Szakmai számítások Élelmiszerek csoportjai Ételismeret Termelési és eladói gyakorlat Vendéglátó eladó tevékenység Szakmai számítások Ételismeret Termelési és eladói gyakorlat Vendéglátó eladó tevékenysége

1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2 0,5

32

10. Eladó – 2 éves szakiskolai képzéssel közismereti oktatás nélkül

modul 11500-12 11499-12 11497-12 10025-12 11507-12 10027-12 10028-12

10029-12

Tananyag / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlat Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven

Összesen Nyári gyakorlat Szabadsáv terhére adott órák:

1/11. 0,5

2 5 1 6 2 6 1 2 5 1 31,5 160

2/12. 0,5 2 2 2,5 2 1 5 1 6,5 1 1 6 1 31,5

33

4. sz. melléklet 8. osztályra épülő szakképzés szakmai tantárgyi rendszere és óraterve: 1. Gazda 34 621 01 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10997-12 10998-12 10999-12 11000-12 11001-12 11002-12 Összesen

Témakör /tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Idegen nyelv Állattartás Állattartás gyakorlat Növénytermesztés Növénytermesztés gyakorlat Kertészet Kertészet gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Kiegészítő tevékenységek nyári gyakorlat

9. 0,5

2 3 2 3 1 2 1,5 2

17 140

10.

1,5 4 1,5 4 1 4 2 3 1 2 1 25 140

Szabadsáv terhére adott órák: évfolyam 9. 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11.

tananyag / tantárgy állattartás növénytermesztés műszaki ismeretek állattartás növénytermesztés műszaki ismeretek műszaki ismeretek gyakorlat növénytermesztés

óraszám 1 1 0,5 0,5 0,5 1 2 0,5

11. 0,5 2 2 4 1,5 4 1 4 2 2 1 1,5 25,5

34

2. Mezőgazdasági gépész 31 521 08 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással

Témakör / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Idegen nyelv Agrár munka-, tűz- és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagép gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Szakmai számítások Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgép gyakorlat Mezőgazdasági és gazdasági ismeretek: növénytermesztés alapjai szántóföldi növények állattenyésztési ismeretek gazdálkodási alapismeretek Szakmai alapozó: anyagismeret, géprajz Szakmai alapozó gyakorlat

Modul 11500-12 11499-12 11497 11974-12 11044-12 11045-12 11046-12 11047-12

11048-12

Összesen nyári gyakorlat

9. 0,5

10.

0,5 2 0,5

0,5 1 3,5 2 2

2 1 1 7 17 140

3 6 6 1 2,5 3,5 2

3 6 6

1 1

1

1 1

23 140

Szabadsáv terhére adott órák:

évfolyam 9. 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11.

tananyag / tantárgy szakmai számítások mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek szakmai alapozó gyakorlat mezőgazdasági erőgépek gyakorlat mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek szakmai alapozó ismeretek mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek szakmai alapozó ismeretek

11.

óraszám 0,5 1 1 0,5 0,5 1 1,5 1

1,5 3 2,5

1,5 1 1

23

35

3. Lovász 34 621 02 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10951-12

11016-12

11017-12 10953-12

Témakör / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Idegen nyelv Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlat Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlat Lótenyésztés Lótenyésztés gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Lovaglás Lovaglás gyakorlat Fogathajtás Fogathajtás gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat

9. 0,5

2 4 1 1,5 1 1 3 3 17 140

10.

2 4 2 2 2 1 2 4 2 4 25 140

Szabadsáv terhére adott órák:

évfolyam 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 11.

tantárgy lótenyésztés lovaglás gyakorlata fogathajtás gyakorlata lovaglás gyakorlata fogathajtás gyakorlata lótenyésztés lovaglás gyakorlata fogathajtás gyakorlata

óraszám 0,5 1 3 1 1 1 0,5 1

11. 0,5 2 3 4 1 2 2 2 1 3,5 1 3,5 25,5

36

4. Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, 34 811 02 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással

modul 11500-12 11499-12 11497-12 11033-12

11034-12 11035 11036-12 11037-12 11038 11039-12

témakör / tantárgy Munkavédelmi alapismeretek/munkavédelem Foglalkoztatási alapismeretek Munkavállalást segítő idegen nyelv Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás ellátási gyakorlat Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Napi tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

összesen Nyári gyakorlat

9. 1

10.

1 2 3 2 1 4 1 2 8 2

3

8

1 1 4

1 4 1,5 1,5 4

17 140

25 140

Szabadsáv terhére adott órák: évfolyam 9. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11 11 11.

11.

tantárgy Munkavédelmi alapismeretek Család- és háztartás ellátási gyakorlat Állattartás, állati termékfeldolgozás Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás

óraszám 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5

4 1,5 1,5 4,5 25,5

37

5. Kertész 34 622 02 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10960-12 10961-12

10962-12 11024-12 11025-12

Tananyag / tantárgy Munkavédelem, Foglalkoztatás Munkavállalást segítő idegen nyelv Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Gyümölcstermesztési alapok Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Zöldségtermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat

9. 0,5

10.

11. 0,5 2

3 3,5 1 2 1,5 2 2,5 1 2 2

14,5 140

2 3,5 2 3,5 2 3,5 23 140

2 4,5 1,5 4,5 3 5 23

38

6. Dísznövénykertész 34 622 01 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10960-12 10961-12

10962-12 10963-12 10964-12

10965-12

Tananyag / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás Munkavállalást segítő idegen nyelv Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat Dísznövénytermesztés 2. Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Dísznövénytermesztés 3. Dísznövénytermesztés 3. gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat

9. 0,5

10.

11. 0,5 2

1 1 1 2,5 1,5 2 3 1 3

14,5 140

5 6 4 6 1

23 140

3,5 6,5 9,5 23

39

7. Szakács 34 811 04– 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással Bevezetés: 2014. szeptember 1-től Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12 10046-12 10049-12 10048-12

10075-12

Tananyag / tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési ismeretek Előkészítési és ételkészítési gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

Összesen

9. 1

1 1 2 1 1 1,5 2 3,5 3

17

10.

11.

1,5 1

0,5 2 0,5 0,5

2 1

1 1

2 2,5 17,5

27,5

Nyári gyakorlat Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 10. 11.

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Ételkészítési alapok Vendéglátó gazdálkodás Élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Ételkészítési ismeretek Ételkészítési alapgyakorlatok Ételkészítési gyakorlatok

óraszám 0,5 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5

2 2,5 17,5 27,5

40

8. Pincér 34 811 03– 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12 10040-12 10047-12 10075-12

Tananyag / tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat Üzemi gyakorlat

Összesen Nyári gyakorlat

9. 1

1 1 2 1 1 5 5

17 140

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 9. 10. 10. 11. 10. 11. 11.

Tantárgy Munkahelyi egészség, biztonság Élelmiszerek csoportjai Felszolgálás alapjai Élelmiszerek csoportjai Szakmai számítás Szakmai idegen nyelv Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás gyakorlat

óraszám 0,5 1 1 1 1 1 2 1 2

10.

11.

1,5 1

0,5 2 0,5 0,5

2 1

1 1

2 2 17,5 27,5 140

2 2 17,5 27

41

9. Vendéglátó eladó - 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással

modul 11500-12 11499-12 11497-12 10045-12 10044-12

10046-12 10056-12

10057-12

Tananyag/tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés gyakorlata Értékesítés üzemi gyakorlata

Összesen Nyári gyakorlat

9. 0,5

10.

11.

1 2 1

0,5 2

0,5 2 0,5 1

2 1 1 1 3,5

2 1 1 0,5

2 2 17 140

17,5 0,5

25 140

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 11. 11.

Tantárgy Szakmai számítások Élelmiszerek csoportjai Termelési és eladói gyakorlat Szakmai számítások Élelmiszerek csoportjai Szakmai számítás Élelmiszerek csoportjai Vendéglátó eladó tevékenység Ételismeret

óraszám 1 1 0,5 1 1 0,5 1 0,5 0,5

2 1

1 17,5 25,5

42

10. Eladó 34 341 01– 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással modul 11500-12 11499-12 11497-12 10025-12 11507-12 10027-12 10028-12

10029-12

Tananyag / tantárgy Munkavédelem Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlat Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven

Összesen Nyári gyakorlat

Szabadsáv terhére adott órák:

9. 0,5

2 1 2 2 2,5 2 2,5 14,5 140

10.

1 4 1 4 1 6 1 1 3 1 23 140

11. 0,5 2 2 2,5 1

5 1 4 1 3 1 23

43

5. sz. melléklet

2 év alatt érettségi - szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók részére:

Tantárgyi rendszer és óraterv: tantárgy magyar nyelv és irodalom történelem idegen nyelv (angol vagy német) matematika földrajz biológia kémia informatika testnevelés osztályfőnöki fakultáció összesen

11./1. félév 8 5 5 5 2 2 2 2 3 1 35

11./2.félév 10 5 5 6

12. 10 5 5 6

2 3 1 3 35

2 3 1 3 35

44

6.sz. melléklet Ráépülő szakképesítések tantárgyi rendszere 1. Mezőgazdasági gépjavító OKJ száma: 35 521 02 szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság ágazati besorolás: XXXI. mezőgazdasági gépész szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 40% - 60% szakmai előképzettség: 34 521 08 mezőgazdasági gépész Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

Elmélet

11079-12 Mezőgazdasági gépjavítási alapok

Gépjavítási alapismeretek

4

Gépjavítási alapgyakorlatok 11080-12 Javítástechnológiai feladatok

11081-12 Agrárgazdasági gépek javítása

7

Javítástechnológia

4

Javítástechnológia gyakorlat

7

Agrárgazdasági gépek javítása

5

Gépjavítási gyakorlat Összesen:

7 13

Szabadsáv terhére: 11079-12 Gépjavítási alapismeretek: Gépjavítási alapgyakorlat: 11080-12 Javítástechnológia gyakorlat: 2. Belovagló OKJ szám: 35 813 01

Gyakorlat

0,5 óra 1 óra 1 óra

21

45

szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság ágazati besorolás: XXXIII. Mezőgazdaság szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 20% - 80% szakmai előképzettség: 34 621 02 lovász Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik:

Szakmai követelménymodul

11018-12

tantárgyak

elmélet

Kiképzési ismeretek

2

Lovak sportsérülései

0,5

Versenyzési ismeretek

1

Edzéstan

2

gyakorlat

A ló

belovaglásának feladatai

Sportló tenyésztése,

1,5

Takarmányozása Lovaglás gyakorlat

28

Szabadsáv terhére: 1108-12 Sportló tenyésztése, takarmányozása: Lovaglás gyakorlat:

3. Állattartó szakmunkás OKJ szám: 35 612 01 szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság ágazati besorolás: XXXIII. Mezőgazdaság

0,5 óra 3 óra

46

szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 30% - 70% szakmai előképzettség: 34 621 01 gazda Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

Elmélet

11003-12 Az állat és

Állategészségügyi ismeretek

3,5

környezete, állathigiéniai feladatok 11004-12 Takarmányozás

állategészségügyi gyakorlat Takarmányozási ismeretek

7

3,5

Takarmányozási gyakorlat 11005-12 Szaporítás és utógondozás feladatai

Gazdasági állatok szaporítása

Gyakorlat

10 3

Gazdasági állatok szaporítása

7

gyakorlat Összesen:

10

24

Szabadsáv terhére: 11003-12 Állathigiéniai és állategészségügyi ismeretek:

0,5 óra

Állathigiéniai és állategészségügyi gyakorlatok: 1 óra 11005-12 Gazdasági állatok szaporítása gyakorlat:

1 óra

4. Zöldség- és gyümölcstermesztő OKJ szám: 35 622 02 Szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás: XXXIV. Kertészet és parképítés szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 40% - 60% szakmai előképzettség: 34 622 02 kertész Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

Elmélet

Gyakorlat

47

11028-12

Gyümölcstermesztés

Gyümölcstermő

Gyümölcstermesztés gyakorlat

növények termesztése

Műszaki ismeretek

5 7 1,5

Műszaki ismeretek gyakorlat 11029 –12

Zöldségtermesztés

Zöldségnövények

Zöldségtermesztés gyakorlat

termesztése

Műszaki ismeretek

3 6 7 1,5

Műszaki ismeretek gyakorlat Összesen

3 14

20

Szabadsáv terhére: 11028-12

Műszaki ismeretek elmélet: 0,5 óra Műszaki ismeretek gyakorlat:

11029-12

0,5 óra

Zöldségtermesztés elmélet: 0,5 óra Műszaki ismeretek elmélet: 0,5 óra Műszaki ismeretek gyakorlat 0,5 óra

5. Gyógy- és fűszernövény termesztő OKJ szám: 35 622 01 Szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás: XXXIV. Kertészet és parképítés Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet-gyakorlat aránya: 40%-60% Szakmai előképzettség: 34 622 02 kertész Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

Elmélet

11026-12 Gyógynövénytermesztés

Gyógynövényismeret

3

11027-12

Gyógynövényismeret gyakorlat Gyógynövénytermesztés Gyógynövénytermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Fűszernövénytermesztés

Gyakorlat

3 5 8 1 2 3

48

Fűszernövénytermesztés Fűszernövénytermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Összesen:

6 1 2 21

13

Szabadsáv terhére: 11026-12

11027-12

Gyógynövényismeret gyakorlat:

1,5 óra

Műszaki ismeret gyakorlat:

0,5 óra

Fűszernövénytermesztés:

0,5 óra

6. Kertészeti szaktechnikus OKJ szám: 55 622 01 Szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás: XXXIV. Kertészet és parképítés Szakképző évfolyamok száma: 1 Elmélet-gyakorlat aránya: 40%-60% Szakmai előképzettség: 54 621 02 mezőgazdasági technikus Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

11058-12 Gyümölcstermesztés Gyümölcstermesztés

Elmélet

Gyakorlat

3,5

Gyümölcstermesztés

6

gyakorlat 11059-12 Szőlőtermesztés

Szőlőtermesztés

3

Szőlőtermesztés gyakorlat 11060-12 Zöldségtermesztés

Zöldségtermesztés

5 3

Zöldségtermesztés

5

gyakorlat 11061-12 Dísznövénytermesztés

Dísznövénytermesztés

3,5

49

Dísznövénytermesztés

5

gyakorlat Összesen:

13

Szabadsáv terhére: 11058-12 Gyümölcstermesztés:

0,5 óra

Gyümölcstermesztés gyakorlat:

1

11060-12 Zöldségtermesztés gyakorlat:

1

21

50

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

9.

10.

11.

12.

2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

51

-

az intézményvezető;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az iskolaszék;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától a kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. szakiskola.hu 3. A

pedagógiai

programról

intézményvezetőtől,

az

minden

érdeklődő

tájékoztatást

intézményvezető-helyettestől,

valamint

kérhet az

az

iskola

pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az intézményvezetőnél;

52

-

az intézményvezető-helyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

53

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, a jogszabályi előírásokon felül rá többletkötelezettség nem hárul. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat.)

A Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2013. november 25. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) A Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam. Kenderes, 2013. november 25. ................................................. intézményvezető

54

Határozat A nevelőtestület 2014. december 5-ei ülésén 228-1-Vsz11/2014. számú határozatával a Pedagógiai Programot – annak valamennyi mellékletével – egyhangúlag elfogadta.

Kenderes, 2015. január 5.

ph. ……………………………….. Pádár Gizella jegyző

……..…………………………… Pardi Sándor igazgató