A FELSŐSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
A FELSŐSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nevelési program
Tartalomjegyzék A felsőszentmártoni Általános Iskola pedagógiai programja Nevelési program Bevezetés ............................................................................................................................. 1. o. I. Az intézmény alapelvei, céljai.............................................................................. 9. o. II. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere ......... 10. o. III. Nemzetiségi nyelvoktatásunk, kisebbségi nevelés ............................................... 11. o. IV. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása integrált keretek között............ 12. o. V. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 14. o. VI. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok........................................................ 16. o. VII. Személyiség- és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek (folyamatok)........ 18. o. VIII. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje .............................................................................................................................. 22. o. IX. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység................ 24. o. X. A szülők tájékoztatás ............................................................................................ 26. o. XI. A taneszközjegyzék .............................................................................................. 27. o. XII. A pedagógusok neveléssel összefüggő feladatai .................................................. 31. o. XIII. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai ........................... 32. o. XIV. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................................... 34. o. XV. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban ..... 37. o. XVI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv ..................... 38. o. XVII. Az intézmény partnereivel történő kapcsolattartás formái ................................... 39. o. Helyi tanterv ...................................................................................................................... 41. o. I. A tankönyvek kiválasztásának elvei, tanulói felszerelések beszerzése ................ 44. o. II. A magasabb évfolyamra lépés feltételei............................................................... 40. o. III. A tanulók beszámoltatása; teljesítményének ellenőrzése, értékelése................... 45. o. IV. A tanulók minősítése ............................................................................................ 47. o. V. A házi feladat – elvek és korlátok ........................................................................ 49. o. VI. A gyermekek átvétele, felvétele ........................................................................... 51. o. VII. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................... 52. o. VIII. Egyéb foglalkozások terve ................................................................................... 53. o. IX. A szülő, a tanuló, a gyermek és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.......................................................................... 55. o. X. Az iskolában alkalmazott tanterv ......................................................................... 57. o. XI. Mindennapos testnevelés...................................................................................... 61. o. XII. Hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése ............................................ 62. o. XIII. Szabadidős programok ......................................................................................... 63. o. XIV. A kerettantervben meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások65. o. XV. Nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, a foglalkozások megnevezése és óraszáma ............................................................................................................... 66. o. XVI. A NAT-ban megfogalmazott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai .............................................................................................................................. 67. o.
XVII. Választható tantárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .............................................................................................................................. 70. o. XVIII. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................... 71. o. XIX. Tanulók esélyegyelőségét szolgáló intézkedések................................................. 72. o. XX. A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek......................................................... 74. o. Záró rendelkezések ............................................................................................... 75. o. Jegyzőkönyv ......................................................................................................... 75. o. Felülvizsgálat tárgya ............................................................................................ 76. o. Új tartalmak jegyzéke ........................................................................................... 76. o. Fenntartóra háruló többletkötelezettség ............................................................... 76. o. Mellékletek ........................................................................................................... 77. o. Óratervek .............................................................................................................. 78. o. A felsőszentmártoni Általános Iskola környezeti nevelési programja ......................... 87. o. A felsőszentmártoni Általános Iskola egészségnevelési programja .............................. 130. o.
BEVEZETÉS (A jelenlegi helyzet bemutatása)
Az intézmény neve:
Felsőszentmártoni Általános Iskola
Az intézmény címe, telefonszáma: 7968 Felsőszentmárton, Kossuth u. 1-3. 73/352-051 Az intézmény fenntartóinak neve és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény hivatalos beiskolázási körzete: Felsőszentmárton község, Drávakeresztúr község
Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolai nevelés és oktatás, 1-8. évfolyamon horvát két tannyelvű nemzetiségi oktatás, fogyatékos tanulók oktatása és nevelése
Az intézmény jogállása:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egysége
Módosítva: …………………………..
-2-
Az intézmény rövid története Iskolánk 1857-ben épült, az oktatás azonban csak 1859-ben vált kötelezővé. A kötelező oktatás bevezetésével megkezdődött a horvát nyelv oktatása is, amely az első világháborúig tartott. A századforduló táján egy kocsma épületéből alakították ki a második osztálytermet, ahová a Zános-i (Dráva-parti cigánytelepi) cigánygyermekek járhattak. Ezt az épületet még ma is „cigányiskolának” nevezik. Az első világháború után újabb két tanteremmel gyarapodott az iskola. A tanítók száma megegyezett a tantermek számával. A háború alatt tönkrement bútorzat pótlására a szülők kétszemélyes fapadokat készítettek. Könyvtárunk, szertári felszerelésünk csak az 50-es években kezdett kialakulni. Ettől az időtől osztottá és szakosítottá vált az oktatás. Az iskola azóta is nyolc évfolyammal működik. 1951-től ismét tantárgy lett a horvát nyelv és irodalom, amely még mindig kötelező tantárgy minden tanulónk számára. 2004. szeptember 1jétől pedig bevezetésre kerül az alsó évfolyamokon felmenő rendszerben a horvát kétnyelvű nemzetiségi oktatás. Iskolánk két volt tanulójának versei híressé tették falunkat a horvátság körében, sőt az anyaországban is. Név szerint: Josip Gujaš Džuretin és Đuso Šimara Pužarov Gyakran megemlékezünk róluk verseik felelevenítésével, mind tanórai keretek között, mind szavalóversenyeken. Az iskola egyik fő célja továbbra is a horvát nyelv oktatásának biztosítása, a nyelvi ismeretek fejlesztése. A hagyományok, népszokások ápolásával, falunk történetének, népköltészetének, költőink verseinek tanításával erősíthetjük tanítványaink identitástudatát, fejlesztjük nyelvi kultúráját. Az intézmény bemutatása 1. Tárgyi feltételek Iskolánk első szárnya 1970-ben épült. 1979-ben pedig elkészült a másik szárnya is. A két rész egybeépült. Az így kapott L-alakú épületben 7 tanterem, 1 könyvtár, 1 számítástechnika terem, valamint az ebédlő és a konyha található. A könyvtárat tanteremként is használjuk. 1995-ben adták át a nemzetközi méretű sportcsarnokot, amely tornateremként működik az iskola életében. A sportcsarnok tőszomszédságában található az aszfalttal borított sportpálya. Az iskola épületének füvesített környezete lehetőséget nyújt a tanulóifjúság szabadtéri mozgásához. Az udvari játékok is ezt a célt szolgálják. Felszereléseink közül pályázatok segítségével felújítottuk, illetve bővítettük számítógéppark állományunkat összesen 7 db géppel, melyek jelenleg már korszerűtlennek számítanak. A szabadidő egyfajta eltöltéséhez és az oktatófilmek vetítéséhez színes televízió, videomagnó, DVD-lejátszó szolgál. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához írásvetítő, kazettás magnók, CD-lejátszók, Hi-Fi, fénymásolók, nyomtatók is megtalálhatók
-3-
Folyamatos a régi és elavult földrajzi és történelmi fali térképek állományának felújítása. Az iskolai – községi könyvtár több mint 8 ezer kötete ki tudja elégíteni a tanulók, a pedagógusok és a lakosság mind magyar nyelvű, mind horvát nyelvű igényeit. Az iskolai sportfelszerelések pályázatok segítségének köszönhetően jelenleg kielégítő minőségű és mennyiségű. 2. Az iskola tanulói Az iskola tanulóinak létszáma a 2012/13-as tanévben 61 fő, ebből alsós 27 fő, felsős 34 fő. Az említett létszámból 9 a bejáró tanulók száma (Drávakeresztúr, Lakócsa, Tótújfalu, Szentborbás). Az iskola osztott, nyolc évfolyammal és kettő napközis csoporttal működik. Az 1-4. osztályosok és az 5-8. osztályosok alkotnak egy-egy csoportot. A napközis tanulók száma 27 fő. A tanítási órák hossza 45 perc, 10 illetve egy 20 perces szünettel közbeiktatva. A faluban született, de még iskolába nem járó gyermekek száma csökken, így az iskola tanulói létszáma süllyedő tendenciát mutat, de reméljük, hogy ennek ellenére adott lesz a nemzetiségi osztály indításához szükséges 8 fős tanulói létszám. A tanulók számára az önkormányzat kedvezményes étkezést biztosít: napközi – háromszori, menza – kétszeri, ebéd – egyszeri. A nehéz anyagi helyzetben lévő családok szülei és a törvényben szabályozott rászorulók további csökkentést kérhetnek.
3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei Az intézményi dolgozók létszáma 12 fő közalkalmazott, 3 fő óraadó és 1 fő mentortanár. A fenntartóval rendszeres és jó a munkakapcsolatunk. Iskolaorvossal, védőnővel és egyéb szakszolgálati szervekkel jó az együttműködés. Az iskola szakos ellátottsága nem mondható 100 %-osnak, de ez egy kis iskolában nehezen lenne megoldható a kis nevelői létszám miatt. A rajz, földrajz, biológia, ének-zene, német, technika tantárgyak nincsenek szakosan ellátva, de ezeket olyan pedagógusok tanítják, akiknek van gyakorlatuk és tapasztalatuk ahhoz, hogy jó munkát végezzenek. Arra törekszünk, hogy maximálisra emeljük a szakos ellátottságot, pl. óraadók alkalmazásával, szakos pedagógusok felvételével. Az oktató-nevelő munkát végzők kis közösségéről van szó, kialakult az egymás megbecsülése és a korrektségen alapuló nevelőtestület
-4-
Kis létszám eredményeként családias a hangulat, demokratikus a légkör. Ebből adódik, hogy valamennyien segítőkészek, lelkesek. Jellemző még a munkafegyelem és a munkabírás. Pedagógusaink bekapcsolódnak a meghirdetett szakmai megyei és intenzív továbbképzésekbe, valamint a kerettantervre felkészítő, új módszereket, eszközöket bemutató tanfolyamokba. Részt veszünk a helyi és intézményközi munkaközösségi foglalkozásokon, bemutatókon. Következő tanévtől célunk a szakos ellátottság százalékos arányának növelése továbbképzések, új szakos pedagógusok képzése, felvétele útján. Szeretnénk a sajátos arculatot jobban kidolgozni, eddigi eredményeinket továbbfejleszteni, a továbbképzéseken hallottakat hasznosítani. A nevelőtestület belső továbbképzése A nevelési értekezletek száma tanévenként kettő. Ezeknek a szakmai, pedagógiai kultúrát fejlesztő, az alapkérdések megvalósításában belső egységet biztosító szakmai, nevelőtestületi tanácskozásoknak a témáját tanév elején rögzítjük, megvalósulásukat értékeljük. 4. Az iskola tanulmányi helyzete Horvát kétnyelvű nemzetiségi oktatás bevezetésére került sor intézményünkben a 2004/05-ös tanévtől az alsó évfolyamokon. 2005. szeptemberétől a felsőbb évfolyamokon is elkezdődött a tantárgyak két nyelven történő oktatása . Az alaptantárgyak mellett az iskola tanórai keretek között oktatja a horvát nyelv és irodalmat horvát szakos pedagógusok közreműködésével. Tanórán kívüli foglalkozások A tanulók választhatnak ének, színjátszó, néptánc, foci, kézi szakkörök közül. A falu vallásos jellegéből adódóan szinte minden iskolás részesül hitoktatásban. A tanulmányi téren lemaradt tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, korrepetálásokat tartunk. A tehetséges tanulóknak levelező szakkörök, magyarból, matematikából továbbtanulási előkészítő foglalkozások vannak biztosítva. Versenyeken, vetélkedőkön vesznek részt.
-5-
Például: - horvát vers- és prózamondó versenyek helyi, regionális, megyei, országos szinten,
-
helyi magyar nyelvtan, szavaló versenyek, helyi, térségi, megyei matematika versenyek, sportversenyek térségi, megyei szinten, térségi illetve megyei szavalóversenyek.
Egyéb tanórán kívüli tevékenységek: -
-
hagyományőrzés: megemlékezések október 6-ról, 23-ról és március 15-ről, ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, kulturális programok: karácsonyi műsor, november 11-i Szent Márton-napi műsor, farsangi bál, horvát est, Ki mit tud?-est, gyermeknap, anyák napja, napközi otthon, diákétkeztetés, túrák, kirándulások, tanulmányi kirándulások, színházlátogatások, szabadidős foglalkozások: klubdélutánok, egyéb rendezvények, osztályprogramok.
5. Integrált oktatásunk Iskolánkban 1999. óta folyik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása. Kezdetben megbízási szerződéssel alkalmaztunk gyógypedagógust. Jelenleg saját dolgozónk megfelelő végzettsége lehetővé teszi ezen tanulók fejlesztését. Mivel kevés tanulóról van szó, ezért összevontan zajlik a fejlesztő foglalkozásuk, heti 4 órában. Lehetőségeinkhez képest nyelvi órákon, esetleg olyan órákon, amelyek oktatása számukra nem kötelező (fizika, kémia, biológia) tudjuk képességeiket egyénileg fejleszteni. A gyógypedagógus rendszeres kapcsolatot tart a szaktanárokkal, naprakész információkkal tájékoztatják egymást a tanulók előmeneteléről, problémáiról, sikereiről. Tanácsokkal látják el egymást a hatékonyabb munka, a fejlődés érdekében. Integrált oktatásban azok a tanulók vesznek részt, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott igazolással rendelkeznek. Meghatározott időközönként felmérik őket a Bizottság szakemberei. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó nekik szánt tankönyveit használjuk az oktatás során. A fejlesztő foglalkozásokon különböző képességfejlesztő játékokkal dolgoznak. Ehhez használjuk Német Istvánné, Némethné Tóth Ágnes és kollégáik által készített tanítási-tanulási segédanyagokat. Munkánkat a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei szerint végezzük. Emellett foglalkozunk a nevelési tanácsadóban kiszűrt részképesség-zavarokkal küzdő tanulók képességfejlesztésével is.
-6-
6. Az intézmény közösségei Az intézmény vezetéséért, irányításáért, működéséért az intézményvezető távollétében az intézményvezető-helyettes a felelős. A vezetőség tagjai: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők. A vezetőség részt vesz a gyermekekkel, a tanulókkal kapcsolatos döntések előkészítésében, a szakmai munka ellenőrzésében és tervezésében.
A szakmai munkaközösségek Intézményünkben három szakmai munkaközösség működik (alsós, horvát, osztályfőnöki – felsős). A munkaközösségek előkészítik és megszervezik a házi tanulmányi versenyeket és felméréseket. Bemutató órákat tartanak. Tájékoztatják a tanulókat a különféle pályázati lehetőségekről. El kell érnünk, hogy a munkaközösségek között a nevelőtestületen belül jó szakmai felkészültség, problémaérzékenység, jó vitaszellem alakuljon ki. A megvalósítás módjai: részletes tájékoztatás az iskola életéről, munkaértekezletek megtartása, pedagógiai és szakmai színvonal javítása (továbbképzések). Szülői szervezet Tagjait a tanév első szülői értekezletén választják a szülők. Az óvodában a tanév első szülői értekezletén egy háromtagú munkaközösséget választanak meg a szülők, akik képviselik őket óvodai ügyekben, segítik az óvoda szabadidős programjának szervezését, lebonyolítását. Az iskolában a szülői szervezetbe minden osztályból egy főt delegálnak, akik több alkalommal üléseznek. Segítik a tanórán kívüli programok, kulturális és sportrendezvények lebonyolítását. Az iskola és a szülők kapcsolata kielégítőnek mondható. Szülői értekezletek alkalmával, ellenőrzőbe való beírással illetve gyermekükkel való beszélgetéssel tájékozódnak annak tanulmányi eredményéről és magatartásáról. A szülők úgy segítik gyermekeiket, hogy együtt tanulnak velük vagy kikérdezik őket. A szülők az iskola vonzerejének azt tartják, hogy gyermekeik nyelveket, számítástechnikát tanulhatnak, a továbbtanuláshoz szilárd alapot kapnak.
-7-
Diákönkormányzat Minden iskolai osztályközösség tanév elején megválasztja az Osztály Diákbizottságot (ODB) és az osztály titkárát. A tanulóközösségek küldöttet delegálnak az intézmény diákvezetőségébe. A teljes tanulóközösség érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság ) IDB) látja el. Ők alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolják jogaikat. Munkájukat a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki eljárhat az IDB képviseletében és folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az ODB képviselője, az osztálytitkár jár el. Az IDB tanév elején munkatervet készít. Munkájukról a segítő pedagógus a félévi és a tanévzáró értekezleten tájékoztató beszámolót tart.
7. Az iskola szerepe a település életében Felsőszentmárton Baranya megye déli részén, Somogy megye határán fekszik a Dráva folyó partján, közvetlen szomszédságban Horvátországgal. Községünk a Dráva mentén elterülő horvátok lakta települések központjának tekinthető. Ez tulajdonképpen arra kötelez minket, hogy fejlesztéseket vállaljunk föl. Ezek a fejlesztések már az alapoknál, az óvodában, az általános iskolában kell, hogy meginduljanak. Ezt az igényt figyelembe véve építették meg a sportcsarnokot, amely a környező falvak sportéletének is a meghatározója lehet. Központi szerepünk tényét látva, a falu vezetése szükségét érzi a kulturális programok, műsorok lebonyolítását, szervezését térségi, megyei, országos, esetleg nemzetközi szinten. Mindez az iskola pedagógusai, tanítványai pozitív hozzáállása, nagy áldozatkészsége nélkül megvalósíthatatlan lenne. Az itt élők büszkék múltjukra, horvát nemzetiségükre, valamint településükre. A falu történelmi múltja, az együvé tartozás az igazi összetartó erő, ez egy nagy család, itt mindenki ismer mindenkit, senki sem megy el szótlanul a másik mellett. Valamennyien használják a horvát nyelvet. Az önkormányzat, amely egyben a kisebbségi önkormányzat is, nemcsak külsőségekben építi a jövőt (víz, telefon, járdák, utak, sportcsarnok), hanem az itt élők tudatának formálásában is. Költségvetésben biztosítja a gyermekek óvodai, iskolai képzését, maximálisan támogat minden hasznosnak látszó kezdeményezést. Orvosi rendelő, egészségház, fogászati rendelő, gyógyszertár szolgálja az itt élőket. A falu futballcsapatának eredményei kihatnak a tanulóifjúság igényeire is. Már iskoláskorban szervezett keretek között folyik a futballra való felkészítés. Világosan látjuk és hisszük, hogy amit az iskolában teszünk, azzal mi magunk is alakítjuk a bennünket formáló környezetet.
-8-
8. Külső kapcsolataink -
-
-
-
-
Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az igazgatóság állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: A fenntartóval, tankerületünkkel szívélyes, közvetlen és segítőkész kapcsolatot alakítottunk ki. Szakmai Szolgáltatások Központja rendszeres információnyújtással segíti munkánkat. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a Sellye és Siklós környéki általános iskolákkal, horvátországi (Hercegovac) iskolával és a pécsi Miroslav Krleža iskolával. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn a védőnővel, iskolaorvossal, fogorvossal. Ennek segítségével megszervezi a gyermekek rendszeres iskolaorvosi és iskolafogászati szűrését. Jó az együttműködés a napközi otthonos óvodával: A nagycsoportosok és vezetőjük iskolalátogatást, a leendő 1. osztályos tanítónő óvodai látogatásokat tesz. Tapasztalatokat cserélnek egymással. Együtt végzik el az iskolaérettségi vizsgálatokat. A szülőkkel fenntartott kapcsolat: A szülői szervezet időszakos találkozásain kívül, évi kettő szülői értekezlet (óvodai, osztályszintű, iskolai szintű), heti fogadóórák erősíthetik az együttműködést. A nyílt napok tartása bepillantást enged mindennapi munkánkba. A Művelődési Házzal is jó a kapcsolatunk. Fellépéseink, ünnepélyek, kultúrműsorok és programok lebonyolítása a Művelődési házban történik.
9. Kiegészítő gondolatok Iskolánk épülete a helyi tanterv kívánalmainak megfelel. Környezete kellemes, otthonos. Az alsóbb évfolyamok osztálytermei mesefigurás fali rajzokkal vannak díszítve. A két folyosón, az osztálytermekben a kihelyezett virágok esztétikus, szép látványt nyújtanak. A nyolc évfolyamon egységes a csengetési rend. Tervünk szerint ez továbbra is így marad. Az összes évfolyamon osztálytermi oktatás folyik.. A kiadók által ajánlott, hivatalosan elfogadott tankönyveket használjuk. A horvát nyelv oktatásához a horvát munkaközösség által meghatározott tankönyveket alkalmazzuk. Többségük a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadótól megrendelt, különböző címmel rendelkező alsós tankönyvek, munkafüzetek. Bevezetésre kerültek a Croatica Kiadó tankönyvei és munkafüzetei, valamint a horvát alapfokú és középfokú nyelvvizsgákra felkészítő segédanyagok.
-9 -
I. AZ INTÉZMÉNY ALAPELVEI, CÉLJAI
Intézményünk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Nemzetiségi intézmény lévén nagy figyelmet fordítunk az azonosságtudat ápolására, kibontakoztatására. Emellett nagy jelentőséget tulajdonítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja, hogy: A társadalom számára hasznos embereket neveljen tanítványaiból. Felkészítse diákjait arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban. - A tanítványok az iskolából kikerülve nemcsak az életben legyenek képesek érvényesülni, hanem a társadalomba is be tudjanak illeszkedni. - Segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak. - Biztosítsa a tanulók számára a megfelelő színvonalú nemzetiségi oktatást, felkészítse őket legalább az alapfokú horvát nyelvvizsgára. - Segítse a kulturális sokszínűség megismerését, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének megfelelő értékelését, a másság elfogadását. A nemzeti öntudat helyes értelmezését, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja. -
Célok eléréséhez alkalmazott nevelési területek: 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás
- 10 -
7.
8.
Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.
- 11 II. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE
A. Eljárások, módszerek 1. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, előadás, vita, beszámoló. 2. A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás. 3. A magatartásra ható módszerek: o ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret (szóbeli: osztályfőnöki, igazgatói, írásbeli: osztályfőnöki, igazgatói, oklevél, kitüntetés, egyéb elismerések), osztályozás, jutalmazás o kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés (ennek formái az SZMSZ-ben) o gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás.
B. Eszközök, módszerek 1. Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, interjú. 2. Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések. 3. Szociális technikák: o technikák az ön- és emberismereti fejlesztéséhez: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, o szociális készségfejlesztő technikák: (a problémamegoldó és konfliktuskezelő készségek fejlesztése) minta és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás, szerepjáték, dramatizáló tevékenység.
-11III. NEMZETISÉGI NYELVOKTATÁSUNK
Az iskola típusa: horvát kétnyelvű nemzetiségii oktatást biztosító alapfokú intézmény. Az integrált tanulók kivételével iskolánk minden tanulója részesül horvát nyelvoktatásban. A horvát nyelv és irodalom oktatásán kívül a 2004/05. tanévtől az alsó évfolyamokon ének, matematika, technika, rajz, környezetismeret tantárgyak horvát nyelven tanítását is bevezettük. A kétnyelvű oktatás lehetővé teszi tanulóink számára a horvát nyelv rendszeres használatát, különböző szituációkban történő alkalmazását, a kommunikatív készségek fejlesztését. Ennek főleg azért van nagy jelentősége, mert a kisebbségi nyelv községünkben kezd kiszorulni a mindennapi nyelvhasználatból, a család lassan elveszíti anyanyelv-átörökítő szerepét. Ezért egyik fontos feladatunk, hogy e nyelvet oktatva és tanítva őrizzük, ápoljuk hagyományainkat, erősítsük önazonosságunkat, a gyökerek feltárásával ismertté tegyük tanítványaink számára őseink szokásait, életét. Tudatos nyelvhasználattal lehetővé tegyük a nemzetiségi nyelv alapjainak elsajátítását, az ismeretek bővítését. Ehhez megfelelő anyagi és erkölcsi támogatást kapunk különböző szervektől. Többek között – a nemzetiségi szakkörök indításával – a fenntartó játszik legfontosabb szerepet intézményünk nemzetiségi feladatvállalásában. Nagy jelentőségű az iskola néptánc és ének szakköreinek a működtetése. Horvátországi testvérkapcsolatok ápolásával elősegítjük anyaországunkhoz fűződő viszonyunkat, ezáltal közelebb kerülünk gyökereinkhez, szélesebb körben ismerhetjük meg múltunkat és más horvát tájegységek hagyományait és kultúráját. Diákjaink, pedagógusaink rendszeresen részt vehetnek horvátországi képzéseken, kulturális rendezvényeken. Tanulóink a tanórán kívül is alkalmazzák, használják a horvát nyelvet. Pl.: ünnepélyek, rendezvények, kultúrműsorok, külföldi kirándulások, szavalóversenyek, különböző találkozók, nyelvi vetélkedők, stb. során.
- 12 -
IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE ÉS ISKOLAI OKTATÁSA INTEGRÁLT KERETEK KÖZÖTT
Az óvodából átjött és beiratkozott sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az iskolában integrált keretek között folyik, a nem fogyatékos tanulókkal közösen kialakított osztályközösségben, a közoktatási törvényben megfogalmazott, rájuk vonatkozó előírások alapján. Biztosítjuk számukra a továbbtanulás és a társadalmi beilleszkedés lehetőségét az egyedi sajátosságok figyelembevételével. Lehetővé tesszük számukra a másik, azonos típusú intézményre való átlépést és a megfelelő tudás megszerzését differenciált keretek közötti oktató munka segítségével. Nevelés és oktatás során fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs és terápiás célú feladatokkal kívánjuk emelni a minimális tanulói teljesítményt.
A tanulásban akadályozott tanulók fejlesztése A tanulásban akadályozott tanulók A tanulásban akadályozottak személyiségének fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló oktatása iskolánkban kettő pedagógiai szakaszra bontottan történik. Az első pedagógiai szakasz az 1-6. évfolyamot öleli fel. Ez a pedagógiai szakasz hosszabb időt biztosít a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztéséhez. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók közötti nagyobb eltéréseket és ezt érvényesíteni kell a műveltségi anyag megválasztásában, annak megfelelő kijelölésében. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában.
- 13 -
A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésre kell törekednie.
E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. A második pedagógiai szakasz két évet ölel fel, a 7. és a 8. évfolyamot foglalja magába. A serdülőkorú enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire, elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Év elején minden tanulóról készül fejlesztési terv, amely alapot ad a további munkához. A NAT differenciált alkalmazása a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében, oktatásában.
- 14 -
V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA FELADATOK
Intézményünk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: -
a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás.
E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél személyiségüket.
teljesebben
bontakoztathassák
ki
A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással és elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk elsőbbséget:
- 15 Az intézmény pedagógiai programja, nevelési, oktatási folyamata adjon teret: - a színes sokoldalú óvodai és iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, - fejlessze a gyermekek, a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, - járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, horvátsággal kapcsolatos szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Pedagógiai programunk középpontjában áll a tanulók tudásának, képességeinek, a tanulók egész személyiségének fejlődése, fejlesztése. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. . A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. . Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Feladatok - A társadalmilag szükséges, a továbbtanulást megalapozó ismeretek megtanítása. - A tehetséges tanulók továbbfejlesztése. - A gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása, korrepetálása. - A tanuló megismertetése a szabadidő hasznos eltöltésének módjaival. - A szociális hátrányok enyhítése. - A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek. - A mozgás, a sport iránti igény kialakítása. - Nemzeti öntudatra, hazafiasságra, állampolgársága, demokráciára történő nevelés. - Megismertetni: az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályájánaz etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen
- 16 VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei: -
tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek,
Valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: -
az egyén közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó és –nyilvánító képességének fejlődéséhez, a horvát közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a gyermekek, diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg a társas együttélés szabályait a harmonikus kapcsolatok kialakítása céljából, - ismerje meg népünk, a horvát és a magyar nép kulturális örökségének jellemző sajátosságait, értékeit, - ismerje meg az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei életét, - legyen nyitott és megértő a különböző életszokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, - vállaljon részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - őrizze és védje környezete értékeit, - tudjanak adott témáról szabatosan kommunikálni,
- 17 -
-
ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, ezek elkerülésének módjait, tanuljon meg tanulni, legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.
A közösségfejlesztés tanári módszerei A tananyag elsajátítása: - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, amely elősegíti a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse a hazaszeretetet, - ösztönözzön a hagyományok feltárására, ápolására, - alakítsa ki a tanulóban a környezetkímélő magatartás erkölcsi alapelveit, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség megőrzésére, - fordítson figyelmet a családi életre történő felkészítésre, - során kapjon átfogó képet a munka világáról.
- 18 -
VII. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK (FOLYAMATOK)
a. Tehetséggondozás Első feladat a tehetséges tanulók felismerése. A felismerést követően a hatékony formák kidolgozása (differenciált óravezetés, szakkör, tanfolyam). Biztosítani kell a versenyeztetést is, amelyre fel kell készíteni a tanulókat.
b. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az iskolában Mint az a helyzetelemzésből is olvasható, iskolánkban fokozatosan csökken a tanulólétszám és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli családok száma, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók létszáma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítést szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja -
segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, aki szociális körülményüket tekintve hátrányos helyzetűek (családi környezetből adódóan hátrányos helyzetű, iskolai körülményeket tekintve hátrányos helyzetű, csonka családban felnövő gyermekek, munkanélküli szülők gyermekei) és akik átmenetileg hátrányos helyzetűek (áttelepült tanulók, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek). A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait.
- 19 -
A program távlati ütemterve (évi program): Időpont Szeptember
Október - Június Március - Április Május
Feladat A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése Tevékenységi formák megvalósítása A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása A fejlesztési tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre, eredmények számbavétele
Felelős
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: 1. Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése 2. Drog- és bűnmegelőzési programok 3. Mentálhigiénés programok 4. Pályaorientációs tevékenység 5. Komplex tehetséggondozó programok (tánc, sport) 6. Táborozások, kirándulások 7. Fesztiválok, bemutatók 8. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön 9. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal 10. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 11. Táborozási hozzájárulások 12. Részvétel a pályázatokon
- 20 -
Adatlap a hátrányos helyzetű tanulók regisztrációjához
…….. . osztály NÉV
A hátrány oka jellege
Enyhítést szolgáló tevékenységi forma
Kelt: ………………………….. osztályfőnök
- 21 -
c. A pályaorientáció Továbbtanulási mutatók Országos átlag 2005/06.
Gimnázium 36,6 %
szakközépiskola 43,1 %
Szakiskola 19 %
2005/06. 2006/07. 2007/08. 2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12.
28,6 % 27,3 % 33,3 % 50 % 33 % 43 % 30 %
28,6 % 9,1 % 58,3 % 16,7 % 33 % 21 % 30 %
42,8 % 63,6 % 8,4 % 33,3 % 33 % 36 % 40 %
A hátrányos helyzettel érkező tanulóink nehezen veszik a tanulás akadályait. Ebből adódik a feladatunk: a felzárkóztatás differenciált keretek között, abból a célból, hogy tanítványaink elérjék a szintet, ami a továbbtanulás alapját adja. A végzettek közül saját szakmájukban kevesen dolgoznak. Külföldi (horvátországi) munkahelyen eddig elhelyezkedettek csak ideiglenesen végeztek munkát Néhányan munkahelyi felvételnél előnyhöz jutottak a horvát nyelvvizsga megléte alapján. Ezen a téren kellene a meglévő lehetőségeket kihasználni, fejleszteni oktatással, és így segíteni a továbbtanulást, munkavállalást. A nemzetiségi oktatás irányelveinek alapján alapműveltségi vizsga tehető nemzetiségi nyelvből, ha a tanuló vendégtanulói jogviszonyban áll olyan középiskolával, ahol biztosítva van az adott nyelvből az alapvizsga letétele: A mi diákjaink is élhetnek ilyen lehetőséggel középiskolai továbbtanulásuk esetén, ha a pécsi horvát gimnáziummal létesítenek ilyen jogviszonyt. Egyik célunk tehát még egyszer, a tanulók anyanyelvi oktatása, a nyelvvizsgák letételéhez szükséges tudás átadása.
- 22 -
VIII. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG RENDJE
1. Felzárkóztatásra szoruló tanulók Képességeik és hátrányos helyzetük miatt felzárkóztatásra szoruló tanulók az intézmény által kínált egyéni fejlesztéseken, korrepetálásokon vehetnek részt. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálás differenciált foglalkoztatás, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti egy órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti két óránál többre nem emelhető. A korrepetálás ingyenes. Célja, hogy a tanulmányi munkában lemaradt vagy a gyengébb tanulási képességekkel rendelkező tanulókat felkészítsük, a többi tanulóval történő együtt haladásukat biztosítsuk. A felzárkóztatás másik színtere a napközis foglalkozás, amely a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének egy fontos lehetősége. A napközis foglalkozás során a felzárkóztatásra szoruló tanulók nevelői segítséggel elkészítik írásbeli házi feladataikat és felkészülnek a tanórára. Nagyon fontos, hogy a pedagógus felismerje minden tanulóban az egyéni képességeket és azokat maximálisan fejlessze a tanulókat sikeres munkavégzésre motiválva. 2. Tehetséggondozás A tehetséggondozás és a jó képességű tanulók fejlesztése céljából tanórán kívüli szervezett foglalkozási formákat biztosítunk: - szakkörök, - sportkör, - tanulmányi és sportversenyek, - kulturális rendezvények. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően a tanulói igény és az adott lehetőség összhangjának, az iskolai tantárgyfelosztás figyelembevételével lehet indítani. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. A tömegsport, sportkör a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul ki. A heti öt óra testmozgás biztosítása érdekében heti két óra áll a
- 23 -
tanulók rendelkezésére kötelező foglalkozások keretei között, a törvény életbelépésétől felmenő rendszerben. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulók az intézmény, a járás, a megye és az országosan meghirdetett versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételért térítési díjat nem kell fizetni. Egyéb esetben a tanfolyam-vezető írásban értesíti a szülőket a tandíjak mértékéről és a befizetés módjáról, időpontjáról.
- 24 -
IX. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
Az intézménynek a gyermekjóléti, gyermekvédelmi felelőssel és a hatóságokkal való együttműködését a Gyvt. Kötelező feladatként határozza meg. Az együttműködés szervezése a gyermekjóléti szolgálat egyik alapvető feladata. A gyermek- és ifjúságvédelmi alapellátás célja, hogy szervező, tájékoztató munkájával támogatást biztosítson a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A nevelőtestület valamennyi tagjának is egyik elsődleges célja a gyermek- és ifjúságvédelem. A legfontosabb feladat a megelőzés. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben észrevett rendellenességeket időben fel kell tárni, és jelezni az illetékesek felé (osztályfőnöknek, intézményvezetőnek, helyettesének, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, gyámügyi előadónak). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. A legfontosabb az iskolai hiányzások visszaszorítása, különösen az igazolatlan mulasztások megelőzése. Napjainkban a 6-14 éves korú gyermekek számára is egyre nagyobb veszélyt jelentenek a kábítószerek. A drogprevenciós rendszerek országos hálózata lehetőséget teremt a veszély megfékezésére, esetleg visszaszorítására. Nagy szerepet kap iskolánk is ebben a folyamatban, amelyet helyi szervezésben kell realizálnunk. Nagy figyelmet kell fordítani a gyermekvédelem terén a bántalmazás, elhanyagolás, önveszélyeztető magatartás megelőzésére, kezelésére is. Különösen nagy odafigyelést igényel a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beteg, fogyatékos, nehezen nevelhető, szociálisan hátrányos és deviáns viselkedésű gyermekek segítése. Intézményünkben az intézményvezető-helyettes, munkaköri leírása alapján gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Irányításával valamennyi nevelő részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek megvalósításában. Az ifjúságvédelmi felelős legfontosabb feladatai: -
a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a gyermekek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének felismerése, segítségnyújtás, együttműködési és jelzési kötelezettség,
- 25 -
dokumentációs feladatok.
Az intézmény prevenciós feladatai: -
belső továbbképzés, ismertető, tájékoztató anyagok, jogszabályok megtekintése, megismerése, intézményvezetővel, kollégákkal együttműködés, legalább havonta egy alkalommal megbeszélések, tapasztalatcsere.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját a belső szabályozásokban leírtak alapján végzi.
- 26 -
X. SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA A TANULÓK ISKOLAI MUNKÁJÁRÓL
-
-
Az írásbeli ellenőrzés során kapott jegyet az írástól számított hét napon belül a szaktanár köteles kiadni. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe, a naplóba az adott órán be kell írni. Az osztályfőnök kéthetente átnézi az ellenőrzőbe beírt jegyeket és a hiányzókat pótoltatja. Minden hónapra magatartásból és szorgalomból értékelést kapnak a tanulók. Ez a munka az osztályfőnökök feladata. A magatartás és szorgalom jegyek az iskola szervezeti és működési szabályzatában leírtak alapján adhatók. Amennyiben a tanuló szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli figyelmeztetésben részesül, félévkor vagy év végén magatartásból változó (3) osztályzatnál jobbat nem kaphat. A szülők szülői értekezleten, fogadóórákon, nyílt napokon is tájékozódhatnak a tanulók iskolai munkájáról.
- 27 -
XI. TANESZKÖZJEGYZÉK
Feltétel- és eszközrendszer fejlesztése Feladataink a fejlesztés terén: A még használható eszközök pontos számbavétele, a használhatatlanok selejtezése, a javításra várók felújítása, a legszükségesebb hiányok pótlása. A fejlesztésre szoruló eszközök felsorolása: Szaktantermek kialakítása, napközi otthon játékainak növelése, pótlása. Nyelvi oktatás fejlesztése céljából CD-k, DVD-k és audiovizuális eszközök beszerzése. Az iskola, épülete (nyílászárók, padozat, padlózat, fal) folyamatos felújítása. Az iskola parkosítását folytatni kell fa-, illetve virágültetéssel. Pályázati lehetőségek kihasználásával és költségvetési támogatás biztosításával ezek az elképzelések, tervek valósággá válhatnak. Az igényelni kívánt eszközök, fejlesztések anyagi vonzatát mindig az adott év költségvetési terve részletesen tartalmazza majd. Az eszközfejlesztést az iskola mindenkori anyagi lehetőségének függvényében lehet tervezni. Az elkövetkező években nem várható az iskola pénzügyi, gazdasági helyzetének radikális javulása. Fontos tehát, hogy az intézmény valamennyi dolgozója, tanulója és gyermeke törekedjen a takarékosságra, óvja a berendezéseket, vigyázzon az eszközök állagára.
I. Helyiségek
-
Tanterem Szaktanterem Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Tornaterem Sportudvar Intézményvezetői és –helyettesi, iskolatitkári szoba1 Könyvtár Sportszertár Általános szertár Ebédlő Melegítőkonyha Tálaló – mosogató Technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC-helyiség Személyzeti WC-helyiség
8 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 4
- 28 -
-
Tanulói WC-helyiség Élelmiszerhulladék-tároló Egyéb raktár
4 1 1
II. Bútorzat és egyéb berendezési tárgyak
1. Tanterem -
Tanulói asztalok, székek Nevelői asztal, szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló fali szekrény Szeméttároló Sötétítő függöny
(életkornak megfelelő méretben) 8 8 8 osztályonként 2 15 minden ablakon
2. Szaktanterem a. Számítástechnika terem tábla + flipchart számítógépasztal számítógép internet-hozzáféréssel, perifériákkal informatikai szoftverek, programok szkenner
1 8 8 1
b. Társadalomtudományi tanterem nyelvi labor berendezés magnetofon CD-író, lejátszó, hangszóró mikrofon, erősítő, fejhallgató DVD (lejátszó, felvevő) írásvetítő projektor
1 4 4 1 2 4 1
c. Természettudományi tanterem vegyszerálló tanulói asztal fali mosogató poroltó elsősegélydoboz eszköz- és vegyszerszekrény eszközszállító kocsi
7 1 1 1 2 1
- 29 -
d. Művészeti nevelés tanterem pianínó tároló polcok
1
3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba -
fejlesztő eszközök tükör asztal szék szőnyeg játéktároló szekrény, könyvespolc
1 1 4 1 1
6. Tornaterem -
kosárlabdapalánk gyűrű mászórúd mászókötél bordásfal kislabda labda tornaszőnyeg tornapad zsámoly gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítő tornakészlet
7. Sportudvar - szabadtéri labdajáték – kézi/focikapu - magasugró állvány, léc - távol-, magasugró gödör - futópálya
2 1 1 1 10 5 33 8 6 9 6 7 9 1 1
2 1 1 1
8. Intézményvezetői, helyettesi, iskolatitkári iroda -
íróasztal szék tárgyalóasztal, fotelok, kanapé számítógép internet-hozzáféréssel, perifériákkal
3 3 3 2
- 30 -
-
iratszekrény digitális adathordozóknak szekrény, polc fax telefon
2 2 1 1
9. Nevelőtestületi szoba -
fiókos asztal (dupla férőhelyes) székek napló- és folyóirattartó könyvszekrény, polcok fénymásoló laptop internet-hozzáféréssel számítógépasztal, szék tükör
4 10 2 9 1 1 1 1
11. Könyvtár -
tanulói asztalok székek könyvtárosi asztal, szék tároló, polcok létra tv CD-lejátszó
10 15 1 1 1 1 1
III. Nevelőmunkát segítő eszközök Taneszközök -
Pedagógiai programban előírt tananyag feldolgozásához tárgyak, eszközök, információhordozók. Egyéni fejlesztéshez speciális eszközök Magnó, CD-lejátszó, TV-készülék
- 31 -
XII. A PEDAGÓGUSOK NEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI
-
-
a tanítási órákra való felkészülés (tanmenet, óravázlat, egyéb anyag készítése), a tanulók munkájának értékelése (dolgozatjavítás, munkafüzetek, feladatlapok, stb. felülvizsgálata), kulturális és sportfoglalkozások, programok iskolán belüli szervezése, ezeken való részvétel, tanulmányi versenyekre való felkészülés, az ezeken való részvétel, kísérés kulturális, sport- és tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, iskolán kívüli programokra, stb., különböző iskolán kívüli programok szervezése, ezeken részvétel, részvétel az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon, részvétel különböző iskolai értekezleteken (testületi, osztályozó, nevelési, stb.), házi továbbképzéseken, nyílt napokon, szakmai bemutatókon való aktív részvétel, területi, megyei és egyéb továbbképzéseken való megjelenés, az itt szerzett információk továbbítása a tantestület felé, a tanulók felügyeletének, óraközi folyosó- és udvari ügyeletének ellátása, munkaközösségek munkájában való részvétel, tanulmányi kirándulások előkészítése, az abban való részvétel, nyári táborok munkájának megszervezése, az abban való részvétel, iskolai ünnepélyek, s egyéb, az éves munkatervben és a pedagógiai programban rögzített rendezvényeken való megjelenés, azok előkészítő, szervező munkái, s ott a gyermekekkel kapcsolatos teendők ellátása, téli és tavaszi szünetekben munkavégzés, beosztás szerint, tanítás nélküli munkanapokon program vagy beosztás szerinti feladatok ellátása, kötelező adminisztráció pontos elvégzése, szertárrendezés, szakleltárok évenkénti elkészítése.
- 32 -
XIII. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI
Az osztályfőnök munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük fejlesztése. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az 5-8. osztályokban az osztályfőnöki órák tématerve. Személyiség- és közösségfejlesztő munkája: -
-
Törekszik tanulói személyiségének, családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére. Igyekszik megfelelni a szülők iskolával szembeni elvárásainak. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Látogatja osztálya tanítási óráit (évente minimum 2 alkalommal), tapasztalatait, észrevételeit megbeszéli az érintett nevelőkkel. Szükség esetén – az intézményvezető hozzájárulásával – az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra összehívja. Osztályozó értekezleteken beszámolót tart saját osztálya magatartásának és szorgalmának helyzetéről, az intézményvezető kérésére nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító kollégákkal megvitatja a tapasztalatokat és a teendőket. Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását, szorgalmát. Kéthetente pótoltatja az ellenőrzőbe a hiányzó érdemjegyeket. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátítására. Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát. A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Az órák témáit osztályfőnöki tanmenetben rögzíti. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat. A gyermekek személyiségfejlesztése érdekében felméréseket, vizsgálatokat tervez, s az osztállyal való egyeztetés után elkészíti a tervezett közös tevékenységeket. Fejleszti a tanulókban a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. A tanulók iskolai tevékenységeit értékeli. Életkornak megfelelően felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra. Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését.
- 33 -
-
-
-
Együttműködik a szülőkkel, évente legalább két alkalommal szülői értekezletet tart, itt megbeszéli velük a házirendet, a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseket, az iskolai programokat. Szükség esetén családlátogatásokat végez a szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza a belső szabályokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit. Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos kitöltéséért. Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. Összesítői, regisztrálja a tanulók hiányzásait, statisztikához adatokat szolgáltat. 8. osztályban elvégzi a továbbtanulással kapcsolatos teendőket. Az osztályfőnököt megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait. Munkájáról beszámol az iskolavezetőség felé. Felelősséggel tartozik az iskola felszerelési tárgyainak épségéért, a rábízott eszközök szabályos kezeléséért.
- 34 -
XIV. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
1. Az egészségügyi felügyelet rendje Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: -
a gyermekek törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, orvosi érettségi vizsgálat, könnyített- és gyógytestnevelés besorolásnak elkészítése, színlátás és látásélesség vizsgálat, egészségügyi felvilágosítás tartása, a konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenőrzése, a beteg tanulók, gyermekek aktuális orvosi kezelése.
A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontjáról, az egyes tanulócsoportok hivatalos egészségügyi ellátásáról a védőnő értesíti az osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben, vagy azt követően történjenek!
2. Testi nevelés és egészséges életmód 2.1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére.
- 35 -
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.
Biztosítjuk: - a tanulók, gyermekek mindennapi testedzését, - a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, - az iskolai sportkörök működését, - a gyógytestnevelést a rászorulóknak. A felsős tanulók hetente az órarendbe illesztetten három testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők sportkör keretében tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról – szakorvosi vélemény alapján – csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. Az iskolai sportkör a tanulók mindennapos testmozgása céljából működik szakkör formájában az intézményben dolgozó pedagógusok irányításával. Valamennyi ügyben az intézményvezetővel kell egyeztetni, ő dönt a versenyek, vetélkedők időpontjáról és azok anyagi kiadásairól is. 2.2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részének – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást ír elő. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. 2.3. Az iskola egészségvédelmi szabályai
- 36 Az intézmény működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.) Az intézményben megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. A pedagógusoknak addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló tanuló az iskolát teljes gyógyulásig nem látogathatja. -
-
Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét iskolába. Fertőző gyermekbetegség esetén az iskolát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. Osztálytermekben szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, ünnepélyek, stb.) Az iskola területén dohányozni tilos!
Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! -
Az iskolában a diák egészsége védelmében az óraközi szünetek ideje alatt – az időjárástól függően – a friss levegőn, az udvaron tartózkodjon. Tartsa tisztán és rendben a környezetét, ügyeljen a mosdók, mellékhelyiségek tisztaságára! Étkezni csak az ebédlőben, tízórai szünetben az osztálytermekben is lehet. A tanulók tisztasági csomagot kötelesek használni.
- 37 -
XV. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN
Az iskolában egy diákönkormányzat tevékenykedik. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választás tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményt nyilvánít: - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Ezekben az esetekben a diákönkormányzat képviselőjét kötelező meghívni a tárgyalásra, legalább tizenöt nappal azt megelőzően. A diákönkormányzat feladatainak ellátáshoz térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit. A diákönkormányzat összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi.
- 38 -
XVI. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERV
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül az alábbi tantárgyak esetén valósul meg: - osztályfőnöki óra, - biológia és egészségtan óra, - testnevelés óra. Az iskola tanórán kívüli foglalkozásokon osztályközösségi program keretei között.
a
védőnő
közreműködésével
egy-egy
Az iskolai elsősegélynyújtás célja: A tanulók baleset, betegség esetén megfelelő információval rendelkezzenek társuk alapellátásában, megismerjék a legfontosabb elsősegély-nyújtási formákat.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: o elmélet, o gyakorlat.
- 39 -
XVII. AZ INTÉZMÉNY PARTNEREIVEL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI
1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -
a fenntartóval (KIK) Baranyai Pedagógiai Szolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával (Pécs, Egyetem u. 6.) Nevelési Tanácsadóval (Sellye) Országos Horvát Önkormányzattal (Budapest)
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -
a sellyei járás iskoláival, a Sellye-Siklós környéki intézmények vezetőivel, a horvátországi testvériskolával, a pécsi Miroslav Krleža iskolával, a szülőkkel, a Művelődési Házzal.
A kapcsolattartásért az intézményvezető felelős. 3. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a védőnővel, iskolaorvossal (Egészségház, Orvosi rendelő Felsőszentmárton). Ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres iskolaorvosi szűrését, az aktuális védőoltások idejét, az eseti – védőnő által is elvégezhető ellenőrzéseket és a továbbtanulók orvosi vizsgálatait. 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvény 40. §-a alapján községünk területi önkormányzati gyermekjóléti szolgálatba lépett be, ezután intézményünk kapcsolatot alakított ki a tanulók, gyermekek veszélyeztetettségének feltárása, illetve megelőzése érdekében.
- 40 -
5. A gyermekjóléti szolgálat segíti az iskola, óvoda gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt kérhet, folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő tanulók szociális helyzetét. Az iskola programokat szervez az olyan gyerekek számára, akiknél ez anyagilag megvalósíthatatlan lenne. A programlehetőségekről a gyermekjóléti szolgálat ad tájékoztatást. 6. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az intézményben működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: - horvát munkaközösség, - alsós munkaközösség, - felsős munkaközösség, 7. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 8. Az intézmény oktató, nevelő munkájának állandó és folyamatos fejlesztése, az innováció, az új és hasznos módszertani tudás elsajátítása céljából rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Baranyai Pedagógiai Szolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával. Az új metodikai ismeretek elsajátításán túl személyiségfejlesztő és egyéb szakmai képzések keretei között kapunk segítséget a központtól. A velük történő kapcsolattartás leggyakoribb módja: e-mail, honlapjukon keresztül történő tájékoztatás, illetve kérés, személyes találkozások az érintett kollégákkal.
A FELSŐSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Helyi tanterv
- 42 -
I. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, TANULÓI FELSZERELÉSEK BESZERZÉSE
A jóváhagyott tankönyvek listájának áttekintése. A sajtóban megjelent tankönyv kritikák folyamatos gyűjtése. A kiválasztott tankönyvekről tiszteletpéldány kérése a kiadótól. Az így kapott könyv megvizsgálása aszerint, hogy mennyire felel meg a tanítványaink fejlettségi szintjének, milyen mértékben tartalmazzák a követelményekben előírt ismeretek, készségek, képességek fejlesztését. 5. A tankönyv (tankönyv, munkafüzet, gyakorló lapok, atlasz, tanulói periódusos rendszer stb.) beszerzését az iskola magára vállalja. A szükségesnek tartott és minden tanuló számára igénybe vehető jegyzékét és árát a tárgyév elején a szülők tudomására hozza. Amennyiben a szülő nem tart igényt a megrendelésre, úgy azt köteles jelezni az osztályfőnök felé. A törvény szerint megkapják a tanulók a tankönyv-támogatási pénzt, a rászorulóknak ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket. Tájékoztatjuk továbbá a szülőket a megelőző tanév végén azokról a taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükségesek lesznek: benti cipő, tisztasági csomag (törülköző, pohár, szappan esetleg WC-papír), testnevelési felszerelés (póló, rövidnadrág, váltó zokni, sportcipő), rajzórákra felszerelés (festék, ecset, rajzlap, grafit, gyurma, zsírkréta), elsős csomag (számszalag, korongok, dobókocka, stb.), füzetcsomag, írószerek, olló ragasztó, színes papír, technika csomag. Egyéb eszközöket az iskola biztosítja (a technika, rajz stb. órákra és a napközibe). Tájékoztatjuk őket az iskolától kölcsönözhető taneszközökről, tankönyvekről – tartós tankönyvekről, kötelező olvasmányokról. A hagyományos tanulói felszereléseken kívül különleges, nagyobb anyagi terhet jelentő elvárásokat a szülőkkel szemben nem támasztunk, az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembevételével támogatjuk a tanév elején szükséges tankönyvek, füzetek beszerzését. 6. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. 1. 2. 3. 4.
Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: - a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás, - a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében, - a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei, - a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben,
- 43 -
a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása, a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába.
A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.
- 44 -
II. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen befejezte. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ezt az előírást kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében, azaz a negyedik évfolyamon. Ez a rendelkezés 2010. 09. 01-jétől lép életbe. Ha a tanuló tanév végén egy vagy kettő tantárgyból bukott, akkor javítóvizsgát tehet az új tanév kezdése előtt, augusztus hónap végén, a nevelőtestület által meghatározott időpontban. Három vagy több tantárgyból történő bukásnál évet kell ismételni. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték a tantárgyak tanulmányi követelményeinek az előírásnál rövidebb idő alatti letételét, ha a tanuló igazolt mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, - átvételnél, - a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egyéb esetben biztosítva van a tanulónak továbbhaladása, magasabb évfolyamra lépése. Nemzetiségi iskola lévén, a NAT életbelépésének időpontjától a tanév végén minden első osztályos tanulónk kétnyelvű bizonyítványt kap kézhez. Ez felmenő rendszerben kerül megvalósításra. A tanuló részére meg van engedve az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója határozatban dönt, amelyben tájékoztatja a szülőt arról, hogy ha a tanuló eredménytelenül fejezi be a tanévet, akkor ez számít bele a továbbhaladást tekintve.
- 45 -
III. A TANULÓK BESZÁMOLTATÁSA; TELJESÍTMÉNYÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE
A folyamatos ellenőrzés, értékelés két leggyakoribb formája az írásbeli illetve a szóbeli beszámoltatás, amely szinte valamennyi tantárgy esetén jelen van az iskola életében. A folyamatos ellenőrzés, értékelés másik gyakori formája az órai munka értékelése: piros és fekete pontokkal, amelyek érdemjeggyé válthatók át – ötösre illetve egyesre. Az órai munka elismerésére, az otthoni kutató, gyűjtőmunka elvégzésére is adható érdemjegy.
Írásbeli beszámoltatás: -
-
-
diagnosztizáló (helyzetfeltáró) – alsóban egy-egy új anyag feldolgozása előtt, amelyre nem kapnak érdemjegyet. A cél a pedagógus tájékoztatása a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekről, szummatív (összegző), amely minden évfolyamon valamennyi elméleti tantárgyban jelen van. A tanuló témazáró jegyet kap, amely piros színnel kerül be a naplóba. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál nagyobb szerepet kapnak ezek az érdemjegyek. A nagydolgozatok, témazárók írásának időpontját legalább egy héttel előbb közölni kell. Egy tanítási napon maximum két dolgozat illetve témazáró íratható, melyet 7 napon belül értékelni kell. A témazáró kiadása után alsóban legalább egy korrekciós órát tartunk, a felső évfolyamokon egy kb.: 15 perces értékeléssel, felzárkóztatással kell biztosítani a tanulók fejlesztését, a hiányok pótlását. Egy új tananyag számonkérése írásban, amelynek érdemjegye kékkel kerül beírásra a naplóba. Nincs akkora értéke, mint a témazárónak.
Írásbeli munkák értékeléséhez egységes százalékkulcsot alkalmazunk: Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
90 – 100 % 75 – 89 % 55 – 74 % 35 – 54 % 0 – 34 %
A témazáró felmérő javítását lehetővé tesszük, amennyiben a tanuló igényli. Ekkor mind a kettő érdemjegy bekerül a naplóba, ellenőrző könyvbe. Az írásbeli ellenőrzések során valamennyi tanuló egységes szintű feladatlapot kap megoldásra. Az érdemjegyekhez a szaktanár szóbeli vagy írásbeli értékelést ad.
- 46 -
Szóbeli beszámoltatás Egy-egy új anyag számonkérése esetén alkalmazzuk a szóbeli ellenőrzést. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 2 érdemjegy, amelyek alapján osztályozható a tanuló. Szóbeli és írásbeli érdemjegyek fele-fele arányban legyenek. A tanulók munkájának, teljesítményének ellenőrzése a szaktanár kötelessége. A szaktanár dönti el, hogy milyen ellenőrzési formákat alkalmaz. Írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a tanulók munkáit egy héten belül kijavítja, az írásbeli munkát a tanulók kezébe adja, annak tapasztalatait felhasználva elvégzi a szükséges korrekciót a már említett formában. Az érdemjegyeket a naplóban rögzíti, beírja a tanulók ellenőrző könyvébe, amit az osztályfőnök havonta köteles ellenőrizni. A félévi és év végi osztályzatok megállapítása az érdemjegyek alapján történik, ami a szaktanár feladata. A témazáró dolgozatok jegyeinek átlaga a döntőbb az osztályzatok meghatározása során. Átlagosnál be kell tartani a kerekítés szabályait. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestületnek figyelmet kel fordítani arra, hogy a helyi rendelkezéseket az érintett pedagógusok betartották-e. Az osztályozó értekezletek: -
résztvevői az osztályokban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok, az igazgató és a helyettese, levezetője az igazgató vagy a helyettes.
Az osztályközösség munkájának értékelése osztályfőnöki órán történik. Levezetője az osztályfőnök. Az iskolaközösség értékelése félévkor és tanév végén, tantestületi értekezleten történik. Levezetője az igazgató. A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és tanév végén az osztályozó értekezleten az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok együttesen döntenek. Előzőleg az osztályfőnök bevonja az osztályközösséget az osztályzatok eldöntésébe.
- 47 -
IV. A TANULÓK MINŐSÍTÉSE
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanuló nem osztályzatot, hanem szöveges minősítést kap az alábbiak szerint: -
kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, a tanuló felzárkóztatásra szorul.
Az utóbbi esetben szülő bevonásával értékelést kell készíteni, amely a tájékoztató füzetbe kerül beírásra. Itt fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Javaslatot kell tenni az akadályok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A 2. évfolyam végén, 3-8. évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók osztályzatot kapnak. Évközi érdemjegyek 2-8. évfolyamokon, a félévi és év végi osztályzatok alkalmazása a törvényi előírásoknak megfelelően történik: -
a tanuló tudásának értékelése esetén: jelen (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), a magatartás értékelésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom értékelésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
A következő tananyagokból, tantárgyakból nem értékeljük, minősítjük a tanulók teljesítményét, előmenetelét: - osztályfőnöki tantárgy 5-8. évfolyamokon, - egészségtan, amely 18 órában beépül az osztályfőnöki tantárgy tananyagába 6. és 8. évfolyamokon
A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése 1. A magatartás jegyek minősítése Példás (5) – ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletlenül sem használ. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. A házirend előírásait betartja.
- 48 -
Jó (4) – ha a reá bízott feladatokat kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirendben leírt előírásokat betartja, felszerelését mindig elhozza. Változó (3) – ha gyakran hiányos a felszerelése. A házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat. Ha szaktanári illetve osztályfőnöki figyelmeztetést kapott. Rossz (2) – ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, illetve igazgatói megrovást. Felszerelését rendszeresen otthon felejti.
2. A tanulók szorgalmának minősítése Példás (5) – ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten – kifogástalan, tanórákon aktív. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. Jó (4) – ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését mindig elhozza. Változó (3) – ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést. Kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése. Hanyag (2) – ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha valamely tantárgyból bukásra áll. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.
- 49 -
V. A HÁZI FELADAT – ELVEK ÉS KORLÁTOK
Az otthoni, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai az alábbiak szerint kerülnek megvalósításra: Írásbeli házi feladat Különbségek figyelhetők meg a különböző életkorú diákok iskolai követelményei, tananyaga között. Ezért az alsósoknál, ahol a képességek kialakítása, készségek kibontakoztatása kap nagy hangsúlyt, ott több írásbeli munkára is szüksége van, ezért a házi feladatok nagy része is ilyen jellegű. Matematika, magyar, környezet, horvát, ének és német tantárgyakból minden alkalommal van írásbeli házi feladat, amelynek mennyisége kb.: 15 perces időszak alatt megoldható. A felsősök matematikából, horvátból, énekből, magyarból és németből kapnak rendszeresen írásbeli házi feladatot, kb.: 10-10 perces munkáról van szó, fizikából és kémiából alkalomszerűen kell írásbeli munkát végezniük otthon illetve a napköziben. A házi feladatokkal az iskolánknak az a szándéka, hogy megerősítést kapjanak az órán megtanultakról, készségfejlesztés történjen az adott témában, illetve néhány esetben a régi anyag felidézésével előkészítse az új anyagot a másik tanórához. A házi feladatok megírásának akkor van fejlesztő hatása, ha azt órán ellenőrzik, és a tanuló felismeri hibáit, tévedéseit. Iskolánk ennek érdekében szankciókat dolgozott ki az el nem készített házi feladatért; fekete pontot kap a diák érte, és öt fekete pontért egyes érdemjegyet kap, amit más színnel írunk be az osztálynaplóba. A különböző képességű gyerekek megfelelő módon történő fejlesztése érdekében differenciált írásbeli házi feladatokat adunk, amely a mennyiségbeli különbségekben is megmutatkozik. A jobbak többet és nehezebbet kapnak, a gyengébbek főleg fejlesztő jellegű feladatokat oldanak meg otthon. A diákok segítségére a napközisek esetén a nevelőpedagógus van, míg az otthoni munkához alsós tanuló esetén a szülő. A felsősök általában önállóak, nem igénylik a szülők segítségét a házi feladat megírásában. Pénteken hétfőre nem kapnak a gyerekek írásbeli munkát, hogy minél több időt tölthessenek gondtalanul a családdal. A tanév szüneteiben sem kell tölteniük az időt házi feladat írásával, mert a szünet előtti utolsó nap sem kapnak írnivalót a szünet utáni első tanítási napra. A szóbeli házi feladat az új, elméleti anyag feladása minden tantárgy esetén megengedett a szabadnapokra és a szünetekre vonatkozóan is.
- 50 -
Alsóban rendszeresen kapnak differenciált szóbeli házi feladatot a tanulók, felsőben azonban egységes a megtanulnivaló tananyag. Csak a kiselőadások készítése jelenti náluk az eltérő, differenciált otthoni munkát. A tanulnivaló anyag a tankönyvben megtalálható. Nehezebb részek esetén a pedagógusok órán vázlatot készítenek a tankönyv alapján, és azt kérik számon. A házi feladat bármelyik formája csak akkor teljesítménynövelő, ha azt a tanár megfelelően előkészítette.
- 51 -
VI. A GYERMEKEK ÁTVÉTELE, FELVÉTELE
A kívülről, más intézményből érkező tanuló esetén a következő adminisztratív feltételekre van szükség: - a tanuló életkora: 6-16 év, - bizonyítvány, egészségügyi törzslap megléte, - iskolaváltoztatási igazolólap kiadása. Tantárgyi követelmények az iskolában a következők: -
osztályozó vizsga jellegű szintfelmérés tantárgyanként, a horvát nyelvtudás mértékéről történő vizsgálódás, az esetleges differenciálás érdekében.
- 52 -
VII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
Iskolánk tanulói fizikai állapotának méréséhez kétfajta módszert alkalmazunk: - OM által kiadott útmutató szerinti mérés, - gerinc-testtartásmérés. Lényegük: 1. OM mérés évente két alkalommal: az OM előírása szerint állóképesség mérése: Cooper teszt és a 2000 m-es síkfutás erő, állóképesség mérése: helyből távolugrás, hason hanyattfekvésből felülés, fekvőtámaszban karhajlítás.
fekvésből
törzsemelés,
Életkor és nemek szerinti táblázat alapján a szerzett pontok segítségével figyelhető meg az egyes tanulók fejlődése, esetleg a visszaesése, az előző időszakhoz képest.
2. Testtartás mérés és korrekció az Egészségügyi és Sportminisztérium által kiadott segédanyag alapján, amely kiterjed az alábbiakra:
állás – guggolás viszonya, váll – vállöv ereje és nyújthatósága, hát és csípő feszítő izmai, has izmainak felülről indított ereje, has izmainak alulról indított ereje, comb elülső izmainak ereje, ágyéki gerinc előrehajlítása, ágyéki gerinc hátrahajlítása, alsóháti és ágyéki gerinc csavarodása, comb és lábszár hátulsó izmainak nyújthatósága, csípőt hajlító izmok nyújthatósága.
Ezeket a testnevelés órákon megfelelő speciális gyakorlatokkal fejlesztjük.
- 53 -
VIII. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK TERVE
Iskolánk egyéb foglalkozások keretében biztosítja tanítványainak a napközi otthonos ellátást. A napközi otthon általános iskolánk szerves része. Sajátos funkciójának megfelelően feladatai közé tartozik a nyugodt és eredményes felkészülés biztosítása, ugyanakkor a rászoruló tanulók tanulmányi tevékenységének segítése. Kiemelt feladatunk az otthoni körülmények miatt elmaradt tanulók felzárkóztatása. A mindennapi élet megszervezése során alakítanunk kell a tanulók szokásrendszerét. A megfelelő szabadidő biztosításával tanulhatják meg a napközisek a felszabadult idő kulturált, tartalmas eltöltését. Igényt kell ébresztenünk a kulturális és sportfeladatok vállalására. Ki kell alakítanunk tanulási szokásaikat, tanulási technikákat. Pl.: a tanulás előkészítésekor a pedagógusoknak mire kell ügyelniük; a megfelelő környezeti feltételek biztosítására, a szükséges tanszerek előkészítésére, a motivációkra, a feladatokkal kapcsolatos problémák megoldására, az ismeretek önálló bővítési lehetőségeinek megjelölésére. A tanulók önálló tanulásának biztosításával kapcsolatosan szükséges az egyéni odafigyelés, a segítségnyújtás.
Célszerű tanulási sorrend A tanuló a legkönnyebb feladattal kezdje a tanulást, utána foglalkozzon a legnehezebb feladattal. Lehetőleg eltérő tartalmú tevékenységek kövessék egymást. Ha azonos témakörből szóbeli és írásbeli feladat is van, a tanulást a szóbelivel kezdje. A szóbeli tanulás hatékony módszere a következő felsorolásban található: 1. a tanuló a tankönyvi anyagrész címének, témájának ismeretében próbálja felidézni az órán hallottakat. 2. Utána olvassa el az anyagot, azzal a beállítódással, hogy az elolvasás után önmagának el fogja mondani. 3. Olvasás közben az esetleges ismeretlen szavak jelentését kérdezze meg. 4. Emelje ki az anyag legfontosabb vázát. 5. Próbálja magának elmondani. 6. Nézze meg a könyvben, mire nem emlékezett. Mondja el magának újra. 7. Ha szükséges, ismételje meg az előző lépéseket.
- 54 -
A szabadidő pedagógiai befolyásolása A jól szervezett szabadidő fejleszti a testi, a lelki, a szellemi egészséget, az akaratot, a jellemet, a kulturált viselkedést, az értékeket, az emberi érintkezési formákat. Jelentősen hozzájárul a társadalmi beilleszkedési zavarok csökkentéséhez.
Pedagógiai teendők: -
A szabadidős tevékenységeket gondosan elő kell készíteni. Ebbe be kell vonni a tanulókat. Biztosítani kell a tevékenységek választhatóságát, az időt, a helyet, az eszközöket. A sport, a séta, a kirándulás nagy arányt kapjon. Le kell kötni a gyermekek energiáját. A napközi otthoni szabadidős foglalkozások változatosan legyenek, általában viseljék magukon a nemzetiségi oktatás speciális jegyeit. Elégítse ki a gyermek alkotóvágyát, a mozgásigényt, a pihenési, a művelődési, a szórakozási igényt. Fontos, hogy a szülők és a pedagógusok közösen érjék el, hogy a gyermekek szabadidejükben épüljenek, fejlődjenek.
- 55 -
IX. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A GYERMEK ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény, csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulók érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés -
megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltételei: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, eredménye: a családi és intézményi nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.
Együttműködési formák 1. A szülők részéről: -
aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtás az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése, érdeklődő, segítő hozzáállás, szponzori segítségnyújtás.
2.
Intézmény részéről:
-
nyílt napok szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, különböző iskolai szakkörök indítása, igények figyelembevételével, szülői értekezletek, fogadóórák, pályaválasztási tanácsadás,
- 56 -
-
közös kirándulások, előadások szervezése:
nevelési tanácsadó pszichológus egészségügyi szakember meghívásával
3. A szülői ház és az intézmény együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: -
osztály- csoport-család közös hétvége, túrázás szülői munkahelyeken üzemlátogatás, családi játékos vetélkedők, közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével
- 57 -
X. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT TANTERV
Általános iskolánk a központilag kiadott kerettanterv és a horvát nemzetiségi oktatás kerettanterve szerint végzi nevelő-oktató tevékenységét a törvényileg szabályozott helyileg kidolgozott óraterv heti óraszámai és a Nemzeti, etnikai, kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendelet alapján. Mivel intézményünk horvát nemzetiségű, ezért a tantárgyainkba beépítettük a helyi sajátosságokat, horvát jellegzetességeket, amely a helyi tanterv mellékletében található.
A választott kerettanterv A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk a) 1-4. évfolyamok Központilag kiadott kerettantervek kerülnek bevezetésre, az ének-zene tantárgyból a két megadott változat közül az „A” változatot fogjuk alkalmazni. A nemzetiségi oktatáshoz a nemzetiségi kerettantervben rögzítettek az irányadók. A szabadon és a nemzetiségi oktatás megszervezéséhez felhasználható órakeret terhére szervezzük meg a horvát nyelv és irodalom, valamint a népismeret oktatását. A magyar nyelv és irodalom, valamint horvát nyelv irodalom oktatására előírt tananyagot és óraszámot az EMMI 17/2013 (III.1.) a nemzetiségek irányelveiről szóló rendelet 10. §-a alapján készítettük el. b) 5-8. évfolyamok A központilag kiadott és a kétnyelvű nemzetiségi horvát kerettanterv alapján tervezzük a nevelő-oktató munkát. A választható változatok az alábbi táblázatban láthatók: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene
„A” változat függelék: német nyelvi specifikáció „A” változat „B” változat „B” változat „A” változat
- 58 -
A Dráma és tánc/Hon- és népismeret közül a Hon- és népismeret tantárgyat választotta az iskola kötelezően bevezetendő tantárgynak. A horvát nyelven oktatott tantárgyak az óratervben vastagon szedve (a magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv kivételével a megmaradt órák legalább 50 %-a. Legalább 3 tantárgy és horvát nyelv és irodalom esetében nemzetiségi nyelvű oktatás van). A testnevelés tantárgy heti 5 órás alkalmazásához a heti 3 órás kerettanterv szerint készítjük el az éves munkánkat. A hiányzó két órát tömegsport szervezésével tanítjuk le: a fiúknak fociszakkör, a lányoknak kézilabda szakkör keretei között. Az enyhén szellemi fogyatékos tanulók számára is a központi kerettantervet alkalmazzuk a sajátos nevelési igényű tanítványaink integrált oktatásához. Az összes alkalmazott kerettanterv CD-n elmentve a pedagógiai program mellékletét képezi. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:
ÓRATERV 1-4. évfolyam Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
4 1 1 2 2 1
4 1 1 2 2 1
4 1 1 2 2 1
1 2 4 1 1 2 2 1
5 27
5 27
5 27
5 29
- 59 -
ÓRATERV 5-8. évfolyam Tantárgyak
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret Matematika Történelem Erkölcstan Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népism. Informatika Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Idegen nyelv Összesen:
4
4
3
4
4
4
4
4
1 4 2 1 2
1 3 2 1 2
1 3 2 1
1 3 2 1
1,5
1,5
1 1
1,5 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1 1
1
1 1
1 1
1 1
5
5
5
5
1 2 30
1 3 30
1 3 33
1 3 34
1 1 1
A vastagon szedett óraszámok a horvát nyelvű tantárgyak óraszámai A horvát nyelven oktatott tantárgyak meghatározása a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet alapján történt: 8. §-a szerint legalább 3 tantárgyat kell horvátul tanítani horvát nyelv és irodalom mellett. A magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv tantárgyak óraszámát kivéve a megmaradt óraszámok 50%-ában horvát nyelven folyjon az oktatás. Alsóban szinte minden tantárgy oktatása horvátul is zajlik. Felsőben az alábbiak szerint történt a számítás az előzőleg említett törvényi előírásnak megfelelően:
- 60 -
Évfolyam 5. 6. 7. 8.
összes óra 30 30 33 33
megmaradt órák 24 23 27 26
50%-uk 12 óra 12 13 13
óratervi horvát nyelvű órák 13 óra 13 óra 14 óra 14 óra
- 61 -
XI. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: -
A mindennapos testnevelés biztosításához az 1-4. évfolyamokon a központi kerettantervben megjelölt heti 5 órás tantervet alkalmazzuk.
-
A felsős testnevelés tantárgy heti 5 órás alkalmazásához a heti 3 órás kerettanterv szerint készítjük el az éves munkánkat. A hiányzó heti két órát tömegsport szervezésével tanítjuk le: a fiúknak fociszakkör, a lányoknak kézilabda szakkör keretei között.
Mindkét tanterv anyaga és követelményrendszere a pedagógiai program mellékletét képező CD-n található.
- 62 -
XII. HIT- ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE
A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Ntk. 54. § (2-3.) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul.
- 63 -
XIII. SZABADIDŐS PROGRAMOK
Intézményünk tanórán kívüli szervezett foglalkozási keretek között biztosítja a tanulók szabadidős programjának megvalósítását, melyek az alábbi formában vannak jelen: szakkörök, sportkör, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás. 1. Szakkörök Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően a tanulói igény és az adott lehetőség figyelembevételével lehet indítani. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A tömegsport, sportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére szolgál.
2. Versenyek A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézmény, a járás, a megye és az országosan meghirdetett versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést vehetnek igénybe. Az iskola könyvtársa nyitvatartási idejében a tanulók rendelkezésére áll. Iskolánk 1996. óta hagyományosan rendezi meg a Baranya megyei horvát általános iskolák számára Josip Gujaš Džuretin felsőszentmártoni költő nevét viselő megyei horvát szavalóversenyt. 3. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Tanítási napon is szervezhető kirándulás, ha iskolán kívül megvalósítandó tananyag szerepel a követelményekben. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat.
- 64 -
A felsős tanulók évente látogatják meg Budapesten a Parlamentet és a nevezetesebb múzeumokat, az alsós évfolyamok Baranya megye nevezetességeit, tájait tekintik meg osztályilletve csoportkirándulás keretei között. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, vagy szülőt kell kérni, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 4. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Intézményünk a horvátországi Hercegovác általános iskolájával tart testvériskolai kapcsolatot immár 1997. óta. Évente látogatjuk meg őket különböző programok és rendezvények alkalmából. Általában októberben, a horvát nyelv hete keretében szervezett testvériskolai kapcsolat közös rendezvényeire fogadjuk őket iskolánkban. Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 5. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. 6. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
- 65 -
XIV. A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK
A kerettantervben meghatározott óraszám feletti kötelező óraszámot a nemzetiségi oktatás kapta, melyet a megengedett nemzetiségi heti 2 óra/évfolyam óraszámával emeltük meg.
- 66 -
XV. NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK TANANYAGA, A FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE ÉS ÓRASZÁMA
Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai az alábbi táblázat szerint alakulnak:
sorszám 1.
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. összesen
Foglalkozás neve
Foglalkozás óraszáma Korrepetálás: magyar 5óra nyelv és irodalom, 2óra matematika Korrepetálás: horvát 5óra Tehetséggondozás: 7óra magyar nyelv és irodalom, matematika Szakkör: magyar 1óra Szakkör: matematika 1óra Felvételi előkészítő: 1óra magyar Felvételi előkészítő: 1óra matematika Szakkör: folklór 4óra Szakkör: színjátszó 2óra Szakkör: angol/német 2óra Szakkör: 2óra művészeti/rajz/ Szakkör: kézimunka 2óra DÖK foglalkozás 1óra Sportkör 4óra Osztályközösségi 8óra program 48óra
heti Évfolyam 1-4. 5-8. 1-8. 1-4.
5-7. 5-7. 8. 8. 1-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 1-8.
-
67 –
XVI. A NAT-BAN MEGFOGALMAZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban -
A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.
-
-
Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
- 68 a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismerésével és gyakoroltatásával. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során - A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. -
Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és a z önművelés alapozásával, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. - Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. - Az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok). - Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén. -
- 69 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. -
-
Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, a XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe,
-
természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;
-
természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.
- 70 -
XVII. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI
Intézményünk tanulói és pedagógusai alacsony létszáma miatt nem indítunk választható tantárgyakat, foglalkozásokat. A jelenlegi helyi tantervben nincsenek választható tantárgyak.
- 71 -
XVIII. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA
A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgára vonatkozik: - osztályozó vizsgákra, - javítóvizsgákra. Hatálya kiterjed, az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. A vizsgatárgyak a kerettanterv alapján a helyi tantervben szereplő tantárgyak. A pedagógiai program szerinti követelmények alkalmazásával történik a vizsgafeladatok, feladatsorok elkészítése. A helyi vizsgák lebonyolítása az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítettek alapján történik.
- 72 -
XIX. TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
Intézményünk tanulóifjúsága, mint a jövő új nemzedéke, olyan alapokat kell, hogy kapjon, amellyel, egyenlő esélyekkel indulhasson a felnőtt élet felé. E célból vezérelve az alábbi intézkedéseket határozzuk meg az esélyegyenlőség biztosítása érdekében:
-
Szabadidő - sport, szórakozás
A mindennapos testmozgás bevezetésével, a szabadidő hasznos eltöltésének részeként jelentkezik. Délutáni, illetve tanórai keretek között megtartott sportkör biztosítja a tanulók egyénre szabott lehetőségét: foci, kézi. Osztályonként havi rendszerességgel tartott programok is elősegítik a tanulók testi, lelki fejlődését, illetve a hátrányos helyzetű gyermekeknek lehetőséget ad olyan kikapcsolódásra, amit a családja nem tud biztosítani nekik. Az osztályprogramot a tanév elején állítja össze az osztály a szülők véleménye alapján. Napjainkban a tanulók nagy része a számítógép előtt tölti szabadidejét. Iskolánk fontos feladatának tekinti, hogy megtanítsa a fiataloknak az internet, különösen a közösségi oldalak felelős használatát. Ehhez példát mutatnak a pedagógusok, hiszen ők is használják ezeket a közösségi tereket, ismerik az oldalak veszélyeit, felhívják a diákok figyelmét ezekre. Számítógéppel nem rendelkező tanulók előre egyeztetett időpontban igénybe vehetik az iskola számítógépeit, felügyelettel.
-
Egészséges életmód
Az egészségkárosító függőségek, szenvedélyek, magatartások kialakulását a felsőbb évfolyamokon tartott osztályfőnöki órák, programok és egyéb, szakemberek segítségével tartott rendezvények lebonyolításával tudatosan próbáljuk megakadályozni. A dohányzás, alkohol és a drog egyre inkább terjed a fiatal korosztály köreiben. Az osztályfőnöki órák keretei között megismertetjük a tanulókat ezek káros hatásaival, következményeivel. Mindezek elkerüléséhez fontos, hogy hasznos időtöltési lehetőségeket kínáljunk fiataljainknak. Ezek alapján hozzászoktatjuk őket arra, hogyan kössék le energiájukat, szabadidejüket.
- 73 -
-
Tehetséggondozás, felzárkóztatás
Intézményünk az egyik leghalmozottabban hátrányos helyzetű térség településén található, ezáltal minden lehetőséget meg kell ragadnunk a tehetséges gyermekek fejlesztéséhez, illetve a gyengébb képességekkel rendelkező tanulók felzárkóztatása céljából. Tehetséggondozás legfontosabb színterei a szakkörök: ének, néptánc, moderntánc, sport és tantárgyi foglalkozások. A tervek között szerepel a zeneoktatás is, különösen a népzenei ága. Az SNI tanulók számára biztosítjuk gyógypedagógus által tartott fejlesztő foglalkozásokat, a tanórán pedig a differenciált óravezetést. A felzárkóztatásra szoruló diákoknak egyéni felkészítéseket és korrepetálásokat biztosítunk, szinten tartás céljából és a jobb tanulmányi eredmények elérése érdekében. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terén kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése
- 74 XX. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ELVEK
Jutalmazás előtt tisztázni kell: -
-
kik jutalmaznak: osztályfőnök, szaktanár, munkaközösség-vezető, intézményvezető, nevelőtestület, kiket jutalmaznak: egyes tanulókat, tanulócsoportokat, osztályokat, miért jár, illetve adható jutalom: o jár: tanórai kiemelkedő munkáért, példás magatartásért, illetve szorgalomért, kimagasló sportteljesítményért, o adható: tanórán kívüli munkáért, szép eredményért (verseny, rendezvény, szakkör, napközi), közösségi tevékenységért, mivel jutalmaznak: egyéni és csoportos jutalmazás formái lehetnek: - erkölcsi: dicséret, - anyagi: kirándulás, könyv, emléklap, oklevél, édesség – gyümölcs, tárgyjutalmak, kik ajánlhatják: - nevelők, diákok közössége, intézményvezető, szülők, intézményen kívül álló szerv.
- 75 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
JEGYZŐKÖNYV a pedagógiai program felülvizsgálatáról
amely készült 2014. március 20-án, a Felsőszentmártoni Általános Iskola szakmai munkaközösség és szülői munkaközösség értekezletén. Az értekezlet témája: A Pedagógiai Program 7/2014. (I. 17.) Kormányrendelet alapján történő módosítása. Az iskola három szakmai munkaközössége: az alsós, felsős és horvát munkaközösség valamint a szülői munkaközösség a Kormányrendelet előírásainak figyelembevételével megfelelőnek találták az új kiegészítéseket. Felsőszentmárton, 2014. március 20. Jelenlevők aláírása: Név
Aláírás
…………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………
…………………………………. …. ……………………………… …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. …………………………………. ………………………………….
Felsőszentmárton, 2014. március 20. Hideg Béláné intézményvezető
- 76 1. A felülvizsgálat tárgya A 7/2014. (I.17.) Kormányrendelet, mely a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. r. módosításait rendeli el, előírja az iskolák számára a benne foglaltak alapján a pedagógiai programjuk 2014. március 31-ig történő felülvizsgálatát. A felülvizsgált pedagógiai program szerint 2014/15. tanévben kell megkezdeni a nevelő- oktató munkát. A pedagógiai programon belül néhány tartalmi elem más összefüggésben szerepel, esetleg újjal egészül ki. 2. Az új tartalmak jegyzéke: Nevelési programban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
erkölcsi nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés állampolgárságra, demokráciára nevelés testi és lelki egészségre nevelés idegen nyelvi kommunikáció természettudományos és technikai nevelés szociális nevelés Helyi tantervben
8. A NAT-ban megfogalmazott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 9. Tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 10. Környezeti nevelési és egészségnevelési elvek 3. Fenntartóra háruló többletkötelezettség 1.Horvátországi testvériskolai kapcsolatok ápolása 2. Horvát megyei szavalóverseny lebonyolítása 3. Környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos programok lebonyolítása 4. Tanulók év végi jutalmazása (könyv) 5. Tanulmányi kirándulások (alsós – Baranya megye, felsős – Budapest)
- 77 -
MELLÉKLETEK
A pedagógiai program helyi tantervének részeként megjelenő követelmények CD-n elmentve a melléklet részét képezik az alábbiak szerint: -
tantárgyakra vonatkozó követelmények, testnevelés tantárgy követelményei 5-8. évfolyam heti 3 tanóra + 2 szabad foglalkozás, az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tanterve, horvát nyelv és irodalom kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási tanterv, horvát népismeret tanterv, környezeti nevelési program, egészségnevelési program.
FELSŐSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS ISKOLA
ÓRATERVEK 2013/14-es tanévtől
Éves óraszámok alakulása a 2013/14-es tanévtől 1. osztálytól felmenő rendszerben
Heti óraszám
Éves óraszám
0,5
18
1
37
1,5
55
2
74
3
111
3,5
129
4
148
4,5
166
5
185
5,5
203
ÓRATERV a 2013/14-es tanévben 37 hétre 1-4. évfolyam
Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
5
5,5
5
7
5 1
Angol
2
Matematika
4
4
4
5
Erkölcstan
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
1
1
1
Vizuális kultúra, rajz Életvitel és gyakorlat Horvát és népismeret Testnevelés
2
1
1
1
1
1
1
1
5,5
5,5
5,5
5
3
3
0,5
0,5
22
27
5
Informatika Összes:
27
24
ÓRATERV a 2014/15-ös tanévben 37 hétre 1-4. évfolyam
Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
5
5
5
7
5
5
1
1
Angol
2
Matematika
4
4
4
5
Erkölcstan
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
1
1
Vizuális kultúra, rajz Életvitel és gyakorlat Horvát és népismeret Testnevelés
2
2
1
1
1
1
1
1
5,5
5,5
5
3
0,5
0,5
24
27
5
5
Informatika Összes:
27
27
ÓRATERV a 2015/16-os tanévben 37 hétre 1-4. évfolyam
Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
5
5
5
7
5
5
5
1
1
1
Angol
2
Matematika
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
1
Vizuális kultúra, rajz Életvitel és gyakorlat Horvát és népismeret Testnevelés
2
2
2
1
1
1
1
1 5,5
5
5
5
Informatika Összes:
5
5 0,5
27
27
27
29
ÓRATERV a 2016/17-es tanévtől 37 hétre 1-4. évfolyam
Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
Angol
2
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra, rajz Életvitel és gyakorlat Testnevelés
2
2
2
2
1
1
1
1
5
5
5
5
Összes:
27
27
27
29
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
ÓRATERV a 2013/14-es tanévben 37 hétre 5-8. évfolyam 5. 6. 7.
8.
4
4
4
4
4
4
4
4
1
1
1
1
2
2
2
Német Angol Matematika
2 4
3
3,5
3
Történelem
2
2
2
2,5
Erkölcstan
1
Természetismeret
2
Biológiaegészségtan Fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
2
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra, rajz Hon- és népismeret Informatika
1
1
1
1
1
1 1
1
1
Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1
1
1
1
5
5
3
3
Osztályfőnöki és egészségtan Ember- és társadalomismeret Mozgókép- és médiaismeret Összesen:
1
1 1,5 (1+0,5)
1,5 (1+0,5) 1 1
30
29,5
31,5
32
Tantárgy Magyar ny. és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
ÓRATERV a 2014/15-ös tanévben 37 hétre 5-8. évfolyam 5. 6. 7.
8.
4
4
4
4
4
4
4
4
1
1
1
1
2
2
Német Angol Matematika
2 4
3 3
3,5
3
Történelem
2
2
2
2,5
Erkölcstan
1
1
Természetismeret
2
2
Biológiaegészségtan Fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra, rajz Hon- és népismeret Informatika
1
1
1
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1
1
1
1
5
5
5
3
1
1
1
Osztályfőnöki és egészségtan Ember- és társadalomismeret Mozgókép- és médiaismeret Összesen:
1
1,5 1 1 30
30
33,5
32
ÓRATERV a 2015/16-os tanévben 37 hétre 5-8. évfolyam Tantárgy
5.
6.
7.
8.
4
4
3
4
4
4
4
4
1
1
1
1
Német Angol Matematika
2 4
3 3
3 3
3
Történelem
2
2
2
2,5
Erkölcstan
1
1
1
Természetismeret
2
2
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
2
Biológiaegészségtan Fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra, rajz Hon- és népismeret Informatika
1
1
1
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1
1
1
1
5
5
5
5
1
1
1
Osztályfőnöki és egészségtan Mozgókép- és médiaismeret Összesen:
1
1,5 1 30
30
33
34
ÓRATERV a 2016/17-es tanévtől 37 hétre 5-8. évfolyam Tantárgy
5.
6.
7.
8.
4
4
3
4
4
4
4
4
1
1
1
1
Német Angol Matematika
2 4
3 3
3 3
3 3
Történelem
2
2
2
2
Erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Biológiaegészségtan Fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom Horvát nyelv és irodalom Népismeret
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra, rajz Hon- és népismeret Informatika
1
1
1
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1
1
1
1
5
5
5
5
1
1
1
1
Összesen:
30
30
33
34
1
A FELSŐSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
- 88 -
Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: - érzelmek alkotó kezelése, - stressz kezelés, - önismeret, önbecsülés megerősítése, - célok megfogalmazása és kivitelezése, - konfliktuskezelés, - problémamegoldás, döntéshozás, - célok megfogalmazása és kivitelezése, - konfliktuskezelés, - problémamegoldás, döntéshozás, - kortárscsoport nyomásának kezelése, - segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, - elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: - egészséges táplálkozás, - rendszeres testmozgás, - higiénés magatartás, - tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Javaslatok röviden megfogalmazott elemekre: A helyes táplálkozás jelentősége… A rendszeres testmozgás jelentősége és nevelési módszere… A higiéniás magatartás kialakítása… Tartózkodás az egészségkárosító anyagoktól… A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé.
- 89 Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. Első és második évfolyam: -
fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát, játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre, elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára, kielégíteni a gyermek kíváncsiságát, érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel, kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre, az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása.
Harmadik és negyedik évfolyam: - fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát, - tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket, - mintákat adni a természet megismeréséhez, - kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét, - az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét, - kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert. Ötödik és hatodik évfolyam: -
képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést, stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat, lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során, meglapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit, tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét, kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan.
Hetedik és nyolcadik évfolyam: -
elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést, a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést, fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán, kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét, a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal, a természet közeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása.
- 90 -
Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület egésze foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.
- 91 -
A környezeti nevelés munkaformái iskolánkban: - Hagyományos tanórai oktatásszervezésben - Kooperatív tanulási technikák - Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló tevékenységformák
egyéni,
páros
és
csoportos
Színterei: - Tanítási órák - Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidő-szegmense, valamint a napközis foglalkozások - Osztálykirándulások, táborok - Iskolai, országos versenyek - Projektnapok iskolán kívüli helyszínei
Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben.
Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata.
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi Részvétel a helyben hagyományos szokások ünneplésben. Pl.: Madarak és fák napja, a Föld napja Egy fa, bokor örökbefogadása. A közvetlen környezetben előforduló gyakori Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító növények, állatok megfigyelése. irányításával. A sokféleség bemutatása. Elemi ismeretek a növénygondozásról. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldat-készítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi- vagy
hobbiállatok bevitele az osztályba (aranyhörcsög, macska, kutya). Könnyen tartható állatok az osztályban: halak, tengerimalac. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca-napkor. Aranyfa (tévesen aranyesőnek is nevezik), barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára.
2. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.
A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása zajkeltő tárggyal.
A anyagok csoportosítása. Az anyagok Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti között. Az anyagok azon tulajdonságainak kapcsolat. észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, műanyag kanál, vagy üvegpohár, műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése: fából készül, fémből készül, stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek készítése. A termesztett növények megfigyelése. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, szempontsor alapján. zöldségek szerepe az egészséges Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, táplálkozásban. veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása,
saláták készítése.
A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.
Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk, stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei.
Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl.: napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők).
A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek.
A település és környéke felszínének jellemző Természeti értékeink szépségének formái, vizei. felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése.
- 94 -
3. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek).
Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból.
A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére.
Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az „örökbefogadott” fával?
Helyes viselkedésünk a természetben.
Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta, kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madárles, hangok a természetben („hangtérkép” játék), szeméttérkép.
Életünk nélkülözhetetlen feltételeinek vizsgálata. A változásinak hatása életünkre.
környezeti Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok környezet megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: fákat ültettek az utcánkban.
- 95 -
4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetősége.
Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata (áttetsző-e, zavaros-e, szagtalan vagy bűzös?). Van-e benne élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannak-e talajlakó állatok?
Különválogató hulladékgyűjtés.
Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban.
A környezet szennyeződése miatt kialakuló Kapcsolat keresése az egyes anyagok veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem tulajdonságai és a környezetszennyezés lehetőségeinek megismerése. között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok.
- 96 -
Az ember hatása az élőhelyekre. A természet Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink védelmének fontossága, védett helyi befolyásolják a jövőt. természeti értékek. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természet közeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete. Helyes és helytelen szokásaink. Az Dramatikus játékok helyes és helytelen egészséget károsító szokások (dohányzás, szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kívánt hatás és a valóság között. kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.
Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Kifejezések, képzőművészet
Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl.: állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigaházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok.
Tárgy- és környezetkultúra
Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.
- 97 -
2. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Vizuális kommunikáció
Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak.
Tárgy- és környezetkultúra
Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták?
Technikák
Konstruálás talált tárgyakból (pl.: termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.
3. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Vizuális kommunikáció
A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl.: meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések…).
- 98 -
4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Vizuális kommunikáció
Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl.: egy növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt a hóember… „Házimozi”-játék.
Tárgy- és környezetkultúra
Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés.
Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek.
Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok készítése.
A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.
A közlekedés környezetszennyezése: lég- és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos járművek.
- 99 -
2. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.
Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak felsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Makett készítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetőbaba készítése.
Az anyagok feldolgozása. anyagfelhasználás.
Takarékos Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával (pl.: vesszőből, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs, stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekről. A maradék anyagok tárolásának megszervezése.
3. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai A környezet tárgyainak anyagai és élőhelyek hasznosítható anyagai. A eredetének megismerése. hasznosítható élettelen anyagok. Gyűjtő utak: kukoricacsuhé, fűzfavessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. Háztartástan, életvitel. Háztartási eszközök és használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.
A háztartást megkönnyítő eszközök biztonságos megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság.
- 100 -
4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.
A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs játékok.
Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a résztermék, a félkész termék, a termék, a legkevesebb hulladékra törekvés a hulladék és a melléktermék fogalma. munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Az emberi alkotással létrehozott terek Egyszerű makettek készítése. esztétikai követelményei. Működőképesség Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A és esztétikum. lakóhely legszebb épületei. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. vízi, légi közlekedés. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, Helyi és távolsági közlekedés. lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok.
- 101 Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Irodalom, szövegértés. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.
1. o. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2. o. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3. o. A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4. o. Érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár
Testnevelés 1-2. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek
Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.
- 102 3. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenységek
Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.
4. évfolyam Témakörök, tartalmak
Tevékenységek
Szabadidős sporttevékenység
Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.
Ének-zene 1. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Ünnepkörök dalai (Mikulás, Lucázás, Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel karácsony, március 15., anyák napja). emlékezetből. Művészeti értékű komponált gyermekdalok Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. (pl.: gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek.
2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák. gyermekjátékdalok, népszokások.
Tartalmak Népi Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák.
- 103 3. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). 4. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Jeles napok, ünnepkörök dalai
Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben
Az elemi udvariassági formák ismerete és használata
Természet, táj, szülőföld; család, szülők Petőfi Sándor: Az Alföld gyerekek Arany János: Családi kör és egyéb művek A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. A barátság, művekben ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. Az ember felelőssége az élő és élettelen környezettel szemben. Könyv- és könyvtárhasználat
Tájékozódás a különféle dokumentumtípusok között: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). Környezeti témájú könyvek és segédkönyvek bemutatása, használata.
- 104 -
6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Páros és kisközösségi kommunikáció
Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. Környezeti kérdésekkel kapcsolatos vélemények kommunikációja.
Képek és formák a költészetben
A lírai formanyelv sokfélesége. Változatok a környezetet bemutató képiségre, zeneiségre, szerkezetre.
Könyv- és könyvtárhasználat
A korosztálynak sajtótermékek.
szánt
fontosabb
7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Magán- és közéleti kommunikáció
A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. Az előbbi műfajok környezeti témákra való alkalmazása.
Ritmus, kép kifejezésmód – líra alapformái Különféle (pl.: környezeti) témájú lírai (dal, elégia, epigramma) alkotások.
8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika, interjú, riport
- 105 Az irodalom nagy témáiból
Utazás. A természeti környezet állapota leírásakor és ma, a társas és a természeti környezet viszonyának bemutatása.
Történelem és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Élet az őskorban
Vadászat, halászat gyűjtögetés. Természeti népek napjainkban. Földművelés, állattenyésztés, termelés, természetimádat.
Az ókori Kelet világa
Öntözéses földművelés.
Ószövetségi történetek
Ószövetségi történetek a teremtésről, a vízözönről.
Az ókori görögök életéből
Demokrácia. Természet és gazdaság az ókori Görögországban.
Az ókori Róma évszázadai
Természet és Birodalomban.
A magyar történelem kezdetei
Finnugor nomád pásztorkodás.
Mindennapi élet, életmódtörténet
Gyűjtögető, halászó, vadászó folytató népek napjainkban.
gazdaság
a
Római
életmódot
6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Képek a középkori Európa életéből
Milyen volt a középkori uradalom és falu?
Az újkor kezdetén
Fogalmak: gyarmatok, manufaktúra, világkereskedelem. A gyarmati rendszer a manufaktúra és a világkereskedelem kialakulásának nyomai a mai globális folyamatokban.
- 106 7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A polgári átalakulás kora
A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás.
Nemzetállamok kora
Az állam új feladatai; egészségügyi, szociálpolitika.
A dualizmus kora
Gazdasági felzárkózás, folyószabályzások.
Mindennapi élet, életmódtörténet
Közlekedés és világítás a XIX. században. A magyar malomipar.
oktatásügy,
8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A globalizálódó világ
Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalmak: globalizáció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás. A problémák kezelésére tett nemzetközi és hazai erőfeszítések (ENSZ programok, Riói folyamat). Az Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése
Idegen nyelv 5-8. évfolyam Témakörök Témalista (ajánlás): Természeti környezetünk a természet megóvása; állatok, növények.
Tartalmak
- 107 -
Matematika 1-8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése. Adatok gyűjtése környezetünkből.
A tanult matematikai összefüggések felhasználása környezeti kérdésekkel kapcsolatos problémamegoldásban. Adatok gyűjtése a környezet állapotáról.
Informatika 5-8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Felhasználói szintű számítógépes ismeretek
Környezeti vonatkozású feladatok megoldása számítógép használattal.
Tantárgyi multimédia oktatóprogramok Környezeti vonatkozású kezelése. bemutatása, adatok értelmezése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás.
szoftverek
Természetismeret 5. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Megismerési módszerek fejlesztése
Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok segítségével.
Tájékozódás a térképen, térképismeret
Turistatérkép. Környezeti vonatkozású térképek (pl.: vízminőség térkép).
Az időjárás és az éghajlat elemei
A jelenlegi klíma változásai (globális felmelegedés). Szélsőséges időjárásviszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (belvíz, árvíz, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és az azoknak
megfelelő magatartás.
- 108 -
A földfelszín változása
A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben.
Környezetünk élővilága
A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.
6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Megfigyelési módszerek fejlesztése
Környezeti témájú megfigyelések
Magyarország nagytájainak jellegzetességei
A táj arculata, természetes vizei, környezeti értékei, társadalmi életképe.
Hazai tájaink életközösségei
Az erdők és védelmük. Vizes élőhelyek és védelmük, a füves területek és védelmük. A lakóhely környékének védett és nem védett természeti értékei.
Fizika 7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Nyomás a folyadékokban és gázokban
Közlekedőedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége.
Mechanikai megmaradás
energiafajták,
energia- Az energia megmaradásának tudatosítása. Annak tudatosítása, hogy végesek energiakészleteink, ezért életfontosságú az ésszerű energiahasználat.
- 109 -
8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Elektromos munka, elektromos teljesítmény
Háztartási gépek teljesítménye és fogyasztása
Az elektromágneses indukció gyakorlati Az elektromos hálózat, energiaellátás. alkalmazásai Az energiatakarékosság
Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása.
Biológia 7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A földi élővilág általános jellemzése
Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából.
A forró övezet élővilága
Az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás.
A mérsékelt övezet élővilága
A lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük.
A hideg övezet élővilága
A tundra, sarkvidék és védelmük.
Tengerek és tengerpartok élővilága
Életközösségek. A tengerek és az óceánok öntisztulása, a szennyeződés következményei, a megelőzés lehetőségei (tanker- és fúrótorony-katasztrófák, a tengerek, mint szemétlerakók).
A sejtmagnélküliek egysejtűek Gombák
és
a
sejtmagvas Egészségügyi és ökológiai jelentőségük. Egészségügyi és ökológiai jelentőségük.
- 110 -
8.évfolyam Témakörök
Tartalmak
Az emberi bőr
Bőrápolás. Környezeti ártalmak (pl.: UVsugárzás) hatása a bőrre.
A mozgás
A mozgásszegény életmód következményei.
A táplálkozás
Az egészséges táplálkozás. Szennyező, allergén és genetikailag manipulált anyagok az élelmiszerekben.
A légzés
A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai.
Kiválasztás
A szennyező anyagok kiválasztása.
Szaporodás
A nemi szervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése.
Az ember egyedfejlődése
Az egészséges környezet és a környezeti ártalmak hatása a fejlődésre.
Idegi és hormonális szabályzása
A lelki egészség.
Kémia 7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Anyagok
A természetes anyagok és a vegyipari termékek sokfélesége. Vegyipari anyagok hatása a természetre. A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben, helyes használatuk. Egészség- és környezetkárosító hatásaik.
Változások
Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban.
- 111 -
8.évfolyam Témakörök
Tartalmak
Szerkezeti fémjeink és amit a kincsesláda rejt
Korróziós jelenségek a mindennapi életből, korrózióvédelem. A korrózió és a korrózióvédelem környezeti vonatkozásai.
Szervetlen anyagok a természetben és a Talaj: Na, CaCo3, K, Mg. Si, szilikátok. mindennapokban Növényvédő szerek, réz-szulfát, műtrágyák, és ezek környezeti hatásai, előnyei és hátrányai. Természetes vizek: vízkeménység, a legfontosabb szennyezőanyagok és hatásaik. Építkezések anyagai, előállításuk környezeti kérdései. Környezeti kémia
Energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram, megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása.
Földünk és környezetünk 7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Az Európán kívüli kontinensek tipikus Afrika: elsivatagosodás, „éhség-övezet” tájainak és néhány kiemelt országának Amerika: Az ültetvény a farmvidék, a természet- és társadalomföldrajza. technológiai part és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Európa országainak társadalomföldrajza.
természet-
és Az egyes országok kapcsolata a természeti környezettel.
- 112 -
8.évfolyam Témakörök
Tartalmak
Természeti adottságok és a társadalmi- Természeti adottságaink és erőforrásaink gazdasági lehetőségek Magyarország tájain medencejelleg. A belvíz, az árvíz és a hóesés okozta veszélyhelyzetek. Népesedési folyamatok. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra. A gazdasági élet ágazatainak jellemzői a tájakon, kapcsolatunk a természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági környezettel. Hazai tájaink idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme.
Ének-zene 5. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Éneklés
Újabb magyar népdalok, ünnepkörök dalai. Más népek dalai. Hazai nemzetiségek dalai. A környezeti harmónia iránti érzékenységet fejlesztő dalok. Természeti témájú dalok.
6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Éneklés
Népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai. Természeti témájú dalok.
Zenehallgatás
Népzenei felvételek (a szülőföld és más földrész népzenéjéből).
- 113 -
7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Éneklés
Nemzeti és etnikai kisebbségek népdalai. Természeti témájú dalok.
Zenehallgatás
Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus előadásmódban.
újabb
8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Éneklés
A tanult dalok földrajzi, vonatkozásainak gyűjtése.
Zenehallgatás
A XX. század zenei irányzatai. Könnyűzene. Autentikus előadásmód a magyar, az európai és a világzenében. A zene szerepe a globalizálódó világban.
környezeti
Rajz és vizuális kultúra 5. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Kifejezés és képzőművészet
Személyes élmények, megjelenítése.
Vizuális kommunikáció
Szövet és kép összerendezése különböző konkrét (környezeti) célú közlésekben.
Tárgy- és környezetkultúra
A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya.
képzeleti
képek
- 114 -
6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Kifejezés és képzőművészet
Tájkép, csendélet.
Vizuális kommunikáció
Növény ábrázolása. térbeli modellezése.
Természeti
formák
7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Kifejezés és képzőművészet
Érzelmek, hangulatok megjelenítése.
Vizuális kommunikáció
Nagyobb méretű mesterséges és természetes formák távlati ábrázolása. A tudományos közlések képi formái
Tárgy- és környezetkultúra
A tárgyak és az életmód kapcsolata.
8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Kifejezés és képzőművészet
A látványrendezés. Személyes témák, érzelmek, gondolatok, plasztikai vagy síkbeli kifejezése.
Vizuális kommunikáció
Összetettebb természeti forma részletesebb analízise. A középületek tájékoztató rendszere
Tárgy- és környezetkultúra
Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl.: külső tér, kert).
- 115 -
Technika és életvitel 5. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Az ember és környezete
Az ember környezet-átalakító tevékenysége. Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz, a természetes és a mesterséges környezet.
Anyagok és átalakításuk
Természetes és feldolgozott anyagok
Tervezés, építés
A lakóházak jellemzői, építési módok (környezettudatos építészet). A rendszerek működéséhez energiára van szükség. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. Helyes magatartásformák veszélyhelyzetben.
Közlekedési ismeretek
A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés, és elkerülésének lehetőségei. A kerékpáros, a gyalogos és a tömegközlekedés.
Háztartástan, életvitel
Egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése. Ruházkodás: növényi, állati eredetű és mesterséges szálas anyagok.
6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Az ember és környezete
Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.
Anyagok és átalakításuk
A bányászat hatásai a környezetre. A környezetszennyezés megelőzése. Környezetkímélő technológiák, hulladékok.
Közlekedési ismeretek
Kerékpáros közlekedés főúton, felelősség a közlekedésben.
Háztartástan, életvitel
Összefüggés a környezet és a közérzet között. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.
- 116 -
7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Anyagok és energia
A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív energiaforrások (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl.: napkollektor) egyszerű bemutatása. A műanyagok. A környezetet szennyező anyagok újrahasznosítása.
Közlekedési ismeretek
A közlekedési eszközök környezetkímélő használata.
Háztartástan, életvitel
Energiatakarékosság a lakásban. Növények szerepe az életünkben.
8.évfolyam Témakörök
Tartalmak
Anyagok és energia
A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Napelemek működése. Építőanyagok. A magyar népi építészet jellegzetességei. Az épített környezet és az életvitel.
Tervezés, építés
Hőmérsékletszabályozók. A fűtés története, energiatakarékosság és a környezet megóvása. Vízvezeték és csatornahálózat a nagyüzemi szennyvíztisztítás, alternatív szennyvíztisztítási technológiák.
Közlekedési ismeretek
Környezetkímélő közlekedési eszközök.
Háztartástan, életvitel
A fogyasztói társadalom és a reklám. Anyag és energiatakarékosság a háztartásban.
- 117 -
Testnevelés és sport 5-8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Szabadidős sporttevékenységek
Kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, síelés, szánkózás, hócsaták, korcsolyázás, evezés, kajak-kenu. Felkészülés a sí-, természetjáró-, víziés kerékpáros táborozásra. A természetben való szabadidős és sporttevékenységek alapvető szabályai. A komplex intézményi mozgásprogramban szereplő feladatok megvalósítása Egyszerű relaxációs eljárások.
Előkészítés és prevenció
Hon- és népismeret (A változat) 5. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A ház
Az éghajlat, a természeti környezet és az építkezési alapanyagok összefüggéseinek bemutatása. Az életmód és az építkezés összefüggése.
6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A kamra és a gazdasági épületek
A kamra tárgyai, a gazdasági épületek és eszközök, a háziállatok, és ezek haszna.
A paraszti munka évi rendje
A gazdálkodáshoz természetismeret.
nélkülözhetetlen
- 118 -
Hon- és népismeret (B változat) 5-6. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A lakóhely természeti adottságai, társadalmi, A lakóhely természeti adottságai, hon- és népismereti jellemzői hagyományos gazdálkodási tevékenysége. Néprajzi és nyelvjárási tájegységek
Hagyományos gazdasági tevékenységek: pl.: halászat, nád-, gyékényfeldolgozás, makkoltató sertéstartás, fakitermelés, mészés faszénégetés, juhászat, szőlőtermesztés, rideg állattartás, ártéri gazdálkodás, gyümölcsés zöldségtermesztés, földművelés, erdőgazdálkodás, irtásgazdálkodás, havasi gazdálkodás, kenderfeldolgozás. Mindezek hatása a környezetre.
Ember- és társadalomismeret, etika 7. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Test és lélek
Testünk és egészségünk iránti felelősségünk.
Pszichikus működésünk és mozgatóink
Előítéleteink, nyitottság, empátia, tolerancia.
Életszínvonal, életmód és életminőség
Jólét és jól-lét. Háztartás. Ünnep és ünneplés.
Ember és természet
Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet és világegyetem környezetvédelem.
Egyéni és közösségi értékek
A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, törvényesség, igazságosság, a polgári állam értékei, a részvételi demokrácia alapjai. Döntés, megegyezés, együttműködés a társadalomban, többség, kisebbség.
- 119 Mozgókép és médiaismeret A változat Témakörök
Tartalmak
A valóság médiareprezentációja
A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek stb. valóságtól eltérő megjelenítése a médiában.
A reklám
A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere).
B változat Témakörök
Tartalmak
Hogyan működik a televízió?
A közvélemény befolyásolása. Magatartásminták, hatásmechanizmusok. A televízió hatása a mindennapi életre, testi és lelki egészségünkre, az ízlésre és a környezetre.
Egészségtan 6. és 8. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A biztonság megőrzése
Az egészséget veszélyeztető néhány tényező. Egyén és csoport viszonya a kockázatok felmérésében és kivédésében.
Táplálkozás
Az étrend fontossága. Példák egészséges étkezésre.
Mozgás és személyes higiéné
Mozgás és egészség, a külső megjelenés szerepe életünkben. A pihenés, relaxáció szerepe, formái.
- 120 -
Veszélyes anyagok
Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszichoaktív szerek veszélyei a gyerekek életében. A „legális” is „illegális” szerek függőség, hozzászokás fogalma, törvényi szabályozás.
Az emberi szexualitás
A túlnépesedés kérdésköre. Sztereotípiák a nemi szerepekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális, vallási vonatkozásai.
Családi élet és kapcsolatok
A kapcsolati hálók fontossága. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. A reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögéből látni a dolgokat. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben, a kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében.
A környezet
A jelen hatása a jövőre. Az ipari méretű árutermelés és a környezet. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Marketingtechnikák és környezetvédelem.
Az osztályfőnöki óra 5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk? 6. évfolyam A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk. A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az
- 121 -
értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. A DDNP-ba való ellátogatás például biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetőkké lesznek. 7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást. Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be. 8.évfolyam A varázsszó: energia Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat! Tanórán kívüli programok: -
Az érdeklődő gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Különböző akciókban veszünk részt: o Az iskolában különböző gyűjtési akciókat (elem-, alumínium-, papírgyűjtés) szervezünk. o Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó kiállítást. o Tanulóink környezetvédelemmel foglalkozó csoportok akcióiban vállalnak feladatokat. o Egy-egy környezetvédelmi probléma önálló kutatása, feldolgozása pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás. o Rendezünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat. o Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, múzeumokba.
- 122 -
o Találkoznak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, (pl.: DDNP), amely segítségével a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt szervezünk. Erőforrások: A környezeti nevelési munkánk céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -
Tanárok o Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kapcsolódtak be az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet a munkaközösség-vezető tanárok látják el.
-
Diákok o Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákoknak.
-
Tanárok és diákok o A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a tanulmányi kirándulásoknak, gyűjtési akcióknak, tóráknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.
- 123 -
-
Tanárok és szülők o Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
-
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak o Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kétoldalas fénymásolás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.
Iskolán kívüli együttműködés -
Fenntartó o Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.
-
Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények o A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük el. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.
- 124 -
-
Civil szerezetek o A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.
-
Hivatalos szervek o A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Külső erőforrások -
Saját bevétel. o Az iskolának szülői támogatásból van saját bevétele, melynek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a munkaközösségvezetők képviselik a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.
-
Pályázat o A pályázat-megjelenések figyelése igazgatói és igazgatóhelyettesi feladat. Tájékoztatják a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segítik a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép -
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait kell járnunk, meg kell világítanunk: o a fenntartható fejlődés, o a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, o a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, o alapvető emberi szükségletek, o emberi jogok, o demokrácia, o elővigyázatosság, o biológiai és társadalmi sokféleség, o az ökológiai lábnyom.
- 125 -
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! -
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: o a környezettudatos magatartást és életvitelt, o a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, o a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, megőrzésének igényét és akaratát, o a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, o a rendszerszemléletet, o tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, o az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
-
A célok eléréséhez készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: o alternatív, problémamegoldó gondolkodás, o ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, o szintetizálás és analizálás, o problémaérzékenység, integrált megközelítés, o kreativitás, o együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, o vitakészség, kritikus véleményalkotás, o kommunikáció, médiahasználat, o konfliktuskezelés és –megoldás, o állampolgári részvétel és cselekvés, o értékelés és mérlegelés készsége.
-
Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és taralmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának
- 126 -
megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, laboratóriumban, nyári táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. -
Új tervek o az egészségnevelési program elkészítése, o a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, o tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, o új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése,
-
Hagyományok ápolása o gyermeknap szervezése az egész iskolai közösség számára, o az iskola hírességeinek élete – kutatás, o farsangi, Mikulás-bál, Ki mit tud? szervezése, o drogprevenciós program folytatása, o osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
-
Szaktárgyi célok o a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl.: ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei), o a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre), o interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok), o tanórán kívüli munka szervezése, o természetvédelmi versenyekre felkészítés, o multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon, o a számítógép felhasználása a tanórákon.
- 127 -
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, stb., - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, stb., - „akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, „nemzetközi akciók”, - modellezés, - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, stb., - versenyek, - iskolazöldítés, - „DÖK-nap”, - „jeles napok”, - tanórán, laboratóriumban. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - játékok, - modellezés, - terepgyakorlati módszerek, - kreatív tevékenység, - közösségépítés, - művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.
- 128 -
Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, - házi dolgozat készítése, - poszterek készítése és bemutatása, - faliújságon közölt információk készítése, - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel, - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A munkaközösségek – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészítik az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
- 129 -
Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösségből legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen.
A FELSŐSZENTMÁRTONI ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA
- 131 -
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a gyermekek és tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s ezek konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. 1. Az egészségügyi felügyelet rendje Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos, védőnő közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: - a gyermekek belgyógyászati vizsgálata, ortopéd, szemészeti és fogászati szűrése, - a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, - könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - színlátás és látásélesség vizsgálata, - egészségügyi felvilágosítás tartása, - a konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenőrzése, - a beteg tanulók, gyermekek aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontjáról, az egyes tanulócsoportok hivatalos egészségügyi ellátásáról a védőnő értesíti az osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás szüneteiben, vagy azt követően történjenek! A fogorvossal kötött megállapodás alapján a tanulók évenkénti fogászati szűrésen jelennek meg illetve ez alapján fogászati kezelésben részesülnek. 2. Testi nevelés és egészséges életmód 2.1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére.
- 132 -
Biztosítjuk: - a tanulók mindennapi testedzését, - a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, - az iskolai sportszakkörök működését, - a gyógytestnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten három testnevelés órán vesznek részt, téli időszakban, a sportcsarnokban, jó idő esetén, az udvari pályán vagy a füves futballpályán. A testnevelők tömegsport keretében tartanak testedzéseket, a felsős fiúk számára foci-, a lányoknak kézi szakkört önkéntes jelentkezés alapján. A tanulókat testnevelés óráról – szakorvosi vélemény alapján – csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk – az időjárási viszonyoktól függően – a szabadban. Az egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A napközis tanulók – időjárástól függően – rendszeresen szabad levegőn testmozgással töltik a játékra szánt foglalkozási órát. Az udvaron elhelyezett kinti játékok valamennyi tanuló számára megadja a lehetőséget, hogy szabad idejükben (óraközi szünetek, délután) mozoghassanak. Az osztályfőnökök által elkészített havi szabadidős osztályprogramok keretei között a tanulók rendszeres testmozgást végeznek. Pl.: hójátékok, kerékpártúra, kirándulások, gyalogtúra, sorversenyek. 2.2.. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi
- 133 7. szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 8. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 9. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 10. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 11. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. 2.3. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részének – egészségi állapota miatt – az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást ír elő. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. 2.4. Egészséges életmód 2.4.1. Higiénés magatartásra nevelés Fontos az egészség megóvása, az egészségvédelem a prevenció Programok: - vetélkedők, versenyek, bemutatók, filmek… - Always-program (segítség a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához) 2.4.2. Egészséges táplálkozásra nevelés Az egészséges életmód feltétele az egészséges táplálkozás.
-
Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében.
-
- 134 Iskolai büfé kínálata, valamint az iskolai étkeztetéssel, étkezéssel kapcsolatos szükséges változtatások kezdeményezése (pl.: a tízórai minden tanuló a padjában ülve, szalvétával megterített padon fogyassza el, nyugodt körülmények között).
2.4.3. A biztonság megőrzése Az egészség, kiegyensúlyozott élet alapja a személyes biztonság megőrzése. Fontos a közlekedésbiztonságra nevelés: - Elsősegélynyújtás, - iskolai KRESZ, - oktatás és vetélkedők szervezése, Kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdései: - biztonságos iskolaprogram, - propaganda tevékenység – faliújság. 2.4.4. Növekedés, változás, emberi szexualitás, családi életre nevelés Fontos, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára. A témát feldolgozzuk: - tanórai keretben (biológia, technika, osztályfőnöki órák, modulok), - tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő. 2.5. Az egészségtan A modul tananyagát a 6. és 8. évfolyam osztályfőnöki óra tananyagába építettük be 18-18 órában. Minősítésre, értékelésre nem kerül, mert az osztályfőnöki tantárgy részeként jelenik meg. A kerettantervben rögzített témakörök és tartalmak szerint oktatjuk. 2.6. Az egészséges életmódra nevelés tananyaga az osztályfőnöki órákon A tananyag feldolgozása során az ún. részvételen alapuló oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jól-lét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoportmunka stb.).
5. évfolyam Életmódok és az egészség
- 135 Óracímek 1.
Mi minden értendő az egészség fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? Az óra központi témája annak megértetése a gyerekekkel, hogy az emberek különbözőképpen gondolkodnak arról, hogy mit is jelent az egészség, valamint egészségesnek lenni. Másképp vélekedhetnek erről a kérdésről a különböző szakmák képviselői (pl.: az egészségügyi dolgozók), a fiatalok, az idősek vagy akár a mozgássérült emberek. A gyerekekhez el kell, hogy jusson, hogy az egészség nem csupán valamilyen betegség hiányát jeleni, tehát a fizikai egészséget; hanem a lelki, érzelmi kiegyensúlyozottságot, valamint szociális jóllétet is. Mindez magában rejti azt, hogy egészségesek többféleképpen is lehetünk. Az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy átgondolják, mi teszi őket és általában az embereket egészségessé, mit tehetnek saját maguk az egészségükért, valamint ki segíthet abban, hogy egészségesek maradjanak. Ajánlott órai tevékenység: Egészségpiac
2.
Mi is az az életmód? Az óra fő témája annak átgondolása a gyerekekkel, hogy mit is értünk életmód alatt. Az életmódnak többféle összetevője van, mint például azt, hogy mennyit mozgunk, hogyan táplálkozunk, mennyire fontos számunkra a személyes higiénia, de az is, hogy milyenek emberi kapcsolataink, a közérzetünk, milyen az önbecsülésünk, vagy hogyan tudjuk a kockázatokat környezetünkben felismerni és elkerülni. Mindezen összetevők látszólag függetlenek egymástól, mégis minden elem alapvető és egyenrangú szerepet játszik a kiegyensúlyozott életvitel megvalósításában, mely jó egészségi állapotunkkal is szorosan összefügg. Az óra során a gyerekek végiggondolhatják, hogy is él az ő családjuk, milyen az életmódjuk, van-e különbség egyes családtagjaik életmódja között. Mindezt megoszthatják osztálytársaikkal, ami lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzék az egyes családok közötti különbségeket és hasonlóságokat.
- 136 -
3.
Mitől egészséges az én életmódom? Kutatások bizonyítják, hogy a jó egészségi állapot, valamint az egészséges életmód szorosan összefüggnek egymással. Tudjuk, hogy rendkívül sokféle életmód létezik, melyek valójában egyénre szabottak is. Az egészséges életmód fogalmának is ilyennek kell lennie, hogy alkalmazhassuk egyéni esetekre is, valamint szükség esetén változtathassunk rajta. Ugyanis változhat az életmód az életkor előrehaladtával, az orvosi ismeretek bővülésével vagy új kockázati tényezők megjelenésével. Az emberek társadalmi hovatartozásuk, szokásaik, vallásuk, de testi adottságaik alapján is különböző életmódokat élnek, amelyek közül mind lehet egészséges. Nem mondhatjuk, hogy csak egy járható út van, csak egyfajta egészséges életmód létezik, pontosabb, ha bevezetjük az egészséges életmódok fogalmát. A gyerekekkel meg kell értetni ezeket az egyéni különbségeket, valamint azt, hogy „mindenkinek vannak gazdálkodható lehetőségei”, mivel mindenkinek az életmódjában vannak olyan elemek, melyek egészségesek, és bizonyos fokú változtatásra is mindenki képes.
4.
Életmód és táplálkozás A cél, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője, és különösen fontos az egészségünk és boldogságunk szempontjából. A gyerekek egyheti étrendjük megírásával alkalmat kapnak arra, hogy áttekintsék, hogyan táplálkoznak, és melyek családjuk étkezési szokásainak jellegzetességei. Lehetőségük nyílik arra is, hogy összevethessék saját családjuk szokásait más családokéival. Fontos kiemelni a tanulók számára azt, hogy az egészséges táplálkozás valójában a megfelelő egyensúlyon alapul. Bevezethetjük az órán az egészséges és a kevésbé egészséges ételek fogalmát, kerülve az egészségtelen szót. Beszélgethetünk a különböző tápanyagokról, a túlzott zsír-, cukor-, illetve sófogyasztásról, valamint, hogy a gyerekek mennyit fogyasztanak ezekből. El kell fogadtatni a gyerekekkel, hogy végső soron ők felelősek a tápláléknak a kiválasztásáért, amely a szervezetükbe kerül. Hangsúlyozni kell, hogy nem azt várjuk tőlük, hogy étkezésüket teljes mértékben megválasztassák, hanem azt, hogy tudatosságra próbáljanak törekedni táplálékuk megválasztásában.
- 137 -
5.
Az életmód és a biztonság megőrzése Bár kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekek ebben a korban már átfogó nézetekkel rendelkeznek a biztonságuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekről, mindenképpen hangsúlyoznunk kell számukra, hogy biztonságérzetünk több tényezőből tevődik össze. A sokat emlegetett testi vagy fizikai biztonság mellett a lelki biztonság fontosságát is ki kell emelnünk. Meg kell tanulniuk, hogy nemcsak a testüket, hanem az érzéseiket is meg kell óvni a fenyegetettségtől és sérüléstől. Tudatosítani kell bennük az érzelmek és a biztonság közötti összefüggéseket. Az érzelmek, melyek az egészségnek és a jól-létnek fontos részét képezik, jelentős szerepet játszanak abban, hogy segítségükkel felismerjék a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat. Ugyanakkor az erős érzelmi hatások (pl.: izgalom, idegesség, kétségbeesés, fenyegetettség) viselkedésmódunk alakulását befolyásolhatják, gyakran okozhatnak különféle baleseteket is azáltal, hogy elnyomják a tudást, tapasztalatot, az előzőleg már jól begyakorolt készségeket és akár azokat a szabályokat is, amelyeknek korábban engedelmeskedtek.
6.
Az életmód és a veszélyes anyagok Rengeteg veszélyes anyag létezik a környezetünkben, itt azonban azok kerülnek az óra középpontjába, melyek összefüggésben állnak életmódunkkal: a cigaretta, az alkohol és a pszichoaktív szerek. Az óra központi témája azok az életmóddal kapcsolatos veszélyes anyagok, amelyek szerepet játszanak saját életünkben vagy amelyekkel esetleg a jövőben találkozhatunk. A gyerekekkel való beszélgetés során el kellene jutni odáig, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg, miért is veszélyesek számukra azok az anyagok, amelyeket megneveztek. Fontos, hogy az óra lehetőséget adjon annak áttekintésére is, hogy a gyerekek milyen társadalmi helyzetekben kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a – legális vagy tiltott – anyagokkal, és mely helyzetekben kínálhatják meg őket velük. Tudatosítani kell a gyerekekben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos döntéseik hatását is későbbi életükre.
7.
Az életmód és a kapcsolatok Az óra legfontosabb feladata annak megértetése a gyerekekkel, hogy kapcsolatrendszerekben élünk, valamint hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. Korábban már megfogalmazódott, hogy milyen típusú kapcsolataink lehetnek, mikért formálódnak ezek a kapcsolatok, valamint milyen hatással vannak ezek hétköznapjainkra. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a tanulók áttekintsék saját kapcsolatrendszereiket, és bemutassák ezeket egymásnak. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy bizonyos kapcsolataink naponta változhatnak és változnak is. Módot kell adni az órán arra is, hogy a gyerekek megfogalmazzák a családi kapcsolatrendszerben való élés előnyeit és esetleges hátrányait. Fontos, hogy valamilyen módon azok a gyerekek is bevonódjanak az órai munkába, akiknek esetleg nincs családjuk. Ajánlott tevékenység: Kapcsolatháló megrajzolása
- 138 -
8.
Az életmód és a növekedés Visszautalva a korábbi órák beszélgetéseire, a gyerekek emlékezhetnek arra, hogy életmódjukat mennyi minden befolyásolhatja. Ezek között az egyik legfontosabb tényező az életkor változása. Életkorunk előrehaladtával rengeteg minden változik mind bennünk, mind körülöttünk. Megváltozhatnak értékeink, attitűdjeink, szokásaink, időbeosztásunk és mindezzel együtt egyszerű hétköznapjaink is. Növekedésüknek ebben a szakaszában a gyerekek életében is ugyancsak sok változás megy végbe. Egyre önállóbbakká válnak, egyre több döntést hoznak meg egyedül, mely életmódjukra is hatással van vagy lehet. Ez az óra ezekre a növekedéssel kapcsolatos változásokra próbál rávilágítani, hangsúlyozva, hogy a változás életünk természetes velejárója, melynek egyaránt vannak jó és rossz pillanatai.
9.
Az életmód és a környezet Az emberek – felnőttek és gyerekek – tehát mi magunk „alkotórészei” vagyunk a környezetnek, melyben élünk. Ezen az órán megpróbáljuk feltárni és tisztázni mit értünk „környezet” kifejezésen. A gyerekek próbálják meg szavakból vagy akár képekből felépíteni környezetük világát. A beszélgetés során megfogalmazhatják, mi az, amit szeretnek környezetükben, mi az, amire vágynak, mi az, amire szükségük van, és mit nem szeretnek benne. Fontos annak az áttekintése is az órán, hogy milyen kapcsolat van életmódunk, környezetünk minősége, valamint megbeszélhetik, hogy vajon maguk mit tudnának tenni környezetükért. Az óra fontos üzenetei, hogy a környezet hatással van mindennapjainkra, és minősége egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolja, valamint mindannyian felelősséggel tartozunk környezetünk állapotáért.
10.
Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? – Életmódjavító szerződés megkötése Az óra fő témája a tudatosság szerepe az életmódot illető szokások tekintetében. Az elmúlt órákon sokat beszélgettek az életmódról, az életmód összetevőiről, egészséges életmódról, valamint, hogy milyen is a mi életmódunk. Ezen az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megkössenek egy ún. életmódjavító szerződést, amely arra készteti őket, hogy tudatosan végiggondolják, hogy mi az, ami változtatásra szorul az életmódjukban, és mi az, aminek a megváltoztatását vállalni is tudják. A szerződésnek – bár betartását komolyan elvárjuk a gyerekektől – valójában szimbolikus jelentősége van: azt próbálja tudatosítani bennük, hogy annak elérésében, hogy egészségesebb és teljesebb életet éljenek, nagyon fontos, hogy kritikusan tudják szemlélni cselekedeteiket, valamint tudatosan próbáljanak törekedni arra, hogy változtassanak életmódjuk egy-egy összetevőjén.
- 139 -
6. évfolyam Korlátok és lehetőségek Óracímek 1.
Amiről én döntök, és amiről nem Egy korábbi óra során már megfogalmazódott,, hogy a gyerekek ebben az életkorban egyre önállóbbá válnak, egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában felelősségérzetük növekedésével is kell, hogy járjon. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek végiggondolják, hogy a velük kapcsolatos döntések területén mi változott az elmúlt időszakban, melyek azok a helyzetek vagy dolgok, amelyekben korábban nem maguk döntöttek, most már viszont igen. Csoportosíthatják döntéseiket aszerint, hogy életük mely területével kapcsolatosak. Az óra a felhozott példák felhasználásával lehetőséget ad a döntés fogalmának tisztázására, annak megválaszolására, hogy minek köszönhetően változik a döntési kompetencia, valamint felhívja a figyelmet egy-egy döntéssel járó felelősségre, a lehetséges következményekre.
2.
Légy bátor IGEN-t- mondani! Az óra középpontjában a döntések meghozatalát befolyásoló tényezők áttekintése áll. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy döntéseink meghozatalánál talán néha tudattalanul, de több mindent számba veszünk. Döntéseinket így sok tényező befolyásolhatja, melyek segíthetik, vagy éppen megnehezíthetik a döntést. Hangsúlyozzuk a különböző külső és belső tényezők, valamint a különféle jelzések felismerésének, valamint a pillanatnyi és hosszú távú negatív következmények és előnyök mérlegelésének fontosságát.
3.
Légy bátor NEM-et mondani! Az óra célja különböző kommunikációs technikák elsajátítása, a kommunikációs készségek fejlesztése. Külön hangsúly helyeződik arra, hogy hogyan tudják a gyerekek felismerni a csoportnyomás jelzéseit körülöttük. Ebben a korban ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egészségkárosító szokások kialakulásában a csoportnyomásnak döntő szerepe lehet, az óra címe is valójában a csoportnyomásnak való ellenállást fejezi ki. A gyerekeknek ki kell fejleszteniük olyan készségeket, melyek segítik őket gondolataik, akaratuk megfelelő kifejezésében, érvényre juttatásában és a konfliktusok elkerülésében.
- 140 -
4.
Amiről én döntök: mit eszem? Fontos szót ejteni két olyan tényezőről, mely életünk több területén nagy fontossággal bír, és hatással van ránk: ezek a divat és a reklám. Az óra keretében egyrészt ezek hatását vizsgáljuk az étkezéssel kapcsolatos döntéseinkre. Átgondolhatják a gyerekek, hogy mit is lehet a reklámok célja, valamint mik azok a stratégiák, melyeket a reklámozók előszeretettel használnak. A reklámok értelmezése nem könnyű feladat, ebben segíthet ez az óra (pl.: a reklámok sokkal inkább egy úgynevezett „életérzést”, vagyis egyfajta életszituációt közvetítenek, mint magát a terméket). Hogyan hat a divat az étkezésünkre? Miért járunk például előszeretettel gyorséttermekbe, ahelyett, hogy nyugodt körülmények között otthon, például családunk körében étkeznénk? Mi az, ami vonz bennünket? A válasz nehéz, de talán a témáról való beszélgetés felhívja a figyelmet a reklámok és a divat káros hatásaira. Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy ételválasztásunkat sajnos nemcsak egyéni ízlésünk befolyásolja, hanem léteznek különböző kényszerdiéták, melyek betartása kötelező bizonyos emberek számára jó egészségi állapotuk fenntartásához (pl.: tejérzékenyeknek tejmentes diéta, cukorbetegeknek speciális diéta). Ilyenkor személyes döntéshozásunk korlátozott. Fontos, hogy a gyerekekkel el tudjuk fogadtatni társaik eltérő, megkötött étkezési szokásait.
5.
Amiről és döntök: mozgás és személyes higiéné Ebben az életkorban a rendszeres testmozgás szinte mindenki számára természetes, a gyerekeknek alapvető igényük van rá. Az életkor előrehaladtával azonban a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, amit különböző okokkal indokolnak. Ezen óra elsősorban arra koncentrál, hogy megfogalmazza, mit érzünk, amikor olyan mozgást végzünk, amelyik örömet szerez, nem pedig olyat, amely speciális képességeket vagy ügyességet kíván. Fogalmazzák meg azt is a gyerekek, hogy miért nehéz a rendszeres testmozgás. Beszélgethetnek a szépségideálnak való megfelelés vágya vagy a „menőként”, „jó fejként” való feltűnés és a testmozgás kapcsolatáról. A téma egyidejűleg alkalmat ad arra is, hogy a személyi higiénével kapcsolatos néhány kérdésről is beszélgessenek.
6.
Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás I. A két óra célja valójában kettős. Egyrészt megpróbál a gyerekekben egy általános és kiegyensúlyozott képet adni a fentebb említett anyagok természetéről és az előírásoknak megfelelő és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, valamint megpróbálja megtanítani a gyerekeket arra, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben valamilyen – legális vagy tiltott – anyaggal kínálják őket, megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az óra valójában nem ismereteket akar átadni. Nagy valószínűséggel minden gyerek tudja, hogy ezeknek az anyagoknak a használata káros egészségünkre. A kérdés sokkal inkább az, hogy ennek ellenére mégis rengetegen használják őket. Miért? Van-e más választás? A gyerekek segítségével próbáljunk választ adni ez utóbbi két kérdésre.
- 141 -
7.
Amiről én döntök: veszélyes anyagok II. Az előző óra folytatása
8.
Amiről én döntök: környezet Az óra legfőbb feladata az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás tudatosítása a gyerekekben. A korábbi órákon már beszélgettek arról, hogy személyes döntéseink és választásaink milyen mértékben hatnak egészségünkre. Életmódunk több összetevője, mint például táplálkozásunk vagy esetleges egészségkárosító szokásaink többnyire saját döntéseink eredményeképpen formálódnak. A „környezet” azonban az előbb említettekkel érdekes ellentétben áll, ugyanis a személyes döntések és választások nem igazán tudják befolyásolni, és ez általában elriasztja a gyerekeket, valamint a hétköznapi embereket attól, hogy aktívan részt vegyenek a környezettel kapcsolatos vitákban és feladatokban. Ezért mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy bár látszólag ebben a kérdésben a nem szakembereknek passzív szerepük van, és ezáltal úgy tűnik, mi vagyunk azok, akiket a környezetünk alakít, mégis mi is formáljuk vagy formálhatjuk közvetlen környezetünket. Valójában egyfajta kölcsönhatásról van szó, amelyben mindenki vállalhat aktív szerepet, mindenki tehet valamit azért, hogy javítson környezete állapotán. Az óra ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy javítson környezete állapotán. Az óra ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy beszélgessenek olyan környezeti problémákról is, amelyek világszerte aggodalomra adnak okot.
9.
Ezek a döntések, de HOGYAN? Életünk során döntések sokaságával kell szembenéznünk, melyek hol kisebb súlyúak, hol nagyon komolyak és későbbi életünkre hatással lehetnek. De hogyan hozzuk meg döntéseinket? Milyen lépésekből áll egy döntésmeghozatal? Az óra központi témája a különféle döntési technikák megismertetése a gyerekekkel. Tudatosítani kell bennük, hogy a döntéshozásnak különböző módjai vannak, és hogy egy probléma megoldására és a döntésre mindig többféle lehetőség van. Rá kell világítani arra is, hogy az emberek személyisége is hatással lehet döntéseinkre: különböző emberek különböző helyzetekben eltérő döntéseket hozhatnak. A döntéshozás során azonban ideális esetben megvizsgáljuk a különböző lehetőségek jó és rossz oldalait, racionálisan mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy érzelmeink is gyakran befolyásolják döntéseinket, így gyakran a racionalitás ellenére is cselekszünk. A döntéshozás gyakran nagyon nehéz, de ez életünk természetes velejárója.
- 142 -
10.
Mai döntések – holnapi következmények Az elmúlt órákon sok szó esett már arról, hogy mi befolyásolja döntéseinket, milyen döntési technikák léteznek, valamint milyen döntéseket kell meghoznunk életünk különböző területein. Ez az óra megpróbál rávilágítani az önvizsgálat szerepére későbbi döntéseink meghozatalában. A hangsúly itt arra tevődik át, hogy fontos-e felülvizsgálni korábbi döntéseinket, hasznos lehet-e az számunkra, tanulhatunk-e belőle valamit. Léteznek bizonyos közmondások, mint „Okos ember más kárán tanul!” vagy „Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba!”, melyek jól kifejezik a témával kapcsolatos emberi dilemmákat. Vajon mennyire könnyű követni az első közmondás tanácsát, és beletörődni a második által kifejezett helyzetbe? Szó kell, hogy essék itt az egyes döntéseinkkel kapcsolatos felelősség kérdéseiről, valamint a döntéshozatal lehetséges következményei felmérésnek fontosságáról is.
7. évfolyam Függetlenségi törekvések és az egészség Óracímek 1.
Változások kora – Hogyan nézek ki? Ezen életszakaszt hívhatjuk a változások korának: a gyerekek rövid idő alatt egy sor alapvető testi, érzelmi és társas kapcsolati változáson mennek keresztül, mely gyakran elégedetlenséget szül önmagukkal szemben. Az óra ezekre a változásokra világít rá azáltal, hogy megpróbálja kideríteni, mennyit tudnak és értenek meg a gyerekek a növekedéssel járó testi változásokról. Fontos az érzelmekre összpontosítani, mivel sok fiatalban olyan új, erőteljes érzelmek támadnak változó testükkel kapcsolatban, amelyek eltérnek a barátsággal, az otthonnal és az iskolai élettel kapcsolatos érzelmeiktől.
2.
Változások kora – Hogyan érzem magam? Tulajdonságok, társas kompetenciák: Mi befolyásolja a jól-létemet? Ez az óra az előző folytatásának tekinthető. A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jól-létüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik magukat és melyek azok, amelyekben nem választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep- és szituációs játékok segítéségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására.
- 143 -
3.
Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Családi mindennapok. Családi elvárások – egyéni törekvések (konfliktusok, megoldások, szabályok örömök). A család még ebben az életkori csoportban is kiemelkedő fontosságú. A 13 év körüli gyerekek egészen másként látják önmagukat, mint családtagjaik őket. Ez a körülmény nem kevés feszültség és összeütközés forrása. Fontos tehát foglalkozni a különböző nézőpontokkal. A családi konfliktusok másik csoportja ahhoz a problémához kötődik, hogy a serdülő szemében fokozatosan veszít a család, kiváltképpen a szülő a megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből. A jelenség további aspektusa abból a körülményből fakad, hogy az önmagát tévedhetetlennek tettető kamasz tényleges lehetőségeit illetően meglehetősen korlátozott világban él. A helyzet valamennyi szereplője motiváltan, saját igazát abszolutizálva cselekszik. Ezt a jelenséget kell az óra során konkrét családi mindennapokból kölcsönzött példákon keresztül megvitatni a gyerekekkel annak érdekében, hogy az ő mindennapi felszültségeiket lehessen csökkenteni. Ezek a feszültségek ugyanis gyakran vezetnek valamilyen egészséget veszélyeztető magatartásforma kipróbálásához.
4.
Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Ki lehet barát? Elég jó-e nekem? Elég jó vagyok-e neki? Tulajdonságok vs. szociális kompetenciák. A kortárskapcsolatok ebben az életkorban mindennél nagyobb jelentőséggel bírnak a gyerekek életében. Életük egyik meghatározó motívuma, hogy miként tudnák meglelni önmagukat, identitásukat. A társas élet egyik központi motívuma, hogy milyen irányzathoz tartoznak. Az irányzathoz tartozás meghatározza öltözködésüket, zenei ízlésüket. Ennek mentén szerveződnek, illetőleg szilárdulnak meg a barátságok. Spontán módon is felmerül a kérdés, milyenek ők, milyennek szeretnék magukat láttatni, és milyennek látják őket a többiek? Az óra során ezeket a kérdéseket lehet körüljárni, empátiás és kommunikációs készségeik fejlesztésével.
5.
Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Ez az óra az előző folytatása, ugyanezt a társas kapcsolati problémakört hivatott körüljárni, a tárgyalás fókuszát egy további szemponttal bővítve: mi a különbség ma a társválasztásban, mint két évvel ezelőtt. Az időperspektíva bevezetése lehetővé teszi, hogy az aktuálisan alkalmazott kritériumok megfogalmazódhassanak. Fontos, hogy az adott közösségen (osztályon) belüli átrendeződések, melyek a társas alakzatban beálltak, ne sértsenek semmilyen személyes érzékenységet.
- 144 -
6.
Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? 7. osztályban vagyunk, egyre több esetben indokolt feltételezni, hogy szerelmek szövődnek, sok esetben persze nem az osztálytársak között. De még ezek a szerelmek is begyűrűznek az osztályba. Mit érez az, aki szerelmes, mit gondol, hogyan látja a másikat, mit képzelünk majdani szerelmünkről? Ezekről a fontos kérdésekről kötetlen formában, a szerep- és szituációs játék lehetőségeinek a segítségével érdemes beszélgetni. Szépirodalmi mű is képezheti ennek a beszélgetésnek az alapját (svéd gyermekversek). Fontos lenne, ha szó kerülne a szerelem testi vonatkozásairól is, hiszen ez amúgy is a gyerekek mindennapi fantáziálásának fontos részét képezi.
7.
Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Ebben az évben ismét szükséges a veszélyes anyagokról beszélni. A gyerekek már tudják, hogy vannak legális és tiltott veszélyes anyagok, azt is tudják, hogy azok milyen szempontból jelentenek veszélyt saját életükre. Ezen az órán már nem szükséges ezeket az ismereteket hangsúlyozni, inkább olyan szituációs játékot lenne szerencsés kezdeményezni, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek kimondják saját aggályaikat például az illegális anyagok használatával kapcsolatban, vagy esetleg beszámoljanak saját létező és az esetek túlnyomó többségében rémületet vagy csalódást keltő tapasztalataikról.
8.
A veszélyes anyagok és a kapcsolatok A serdülőkor igazi létkérdéseiről van szó: mindenben egyformának kell-e lenni? Hogyan tudunk tartani valahová úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? A veszélyes anyagok használata általában a kortárscsoport nyomására kezdődik el: olyan „snassz” nem kérni a cigiből, nem inni a sörből. S bizony gyakran nehéz kilógni a társaságból. Az órán annak megbeszélésére szükséges sort keríteni, hogy miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban. Miképpen lehet a társkapcsolati nyereségeket úgy maximalizálni, hogy egyéni életünk esélyeit nem veszélyeztessük.
9.
Biztonság a változásokban Ez idő tájt tovább folytatódik a testi-lelki kapcsolati átrendeződés. Nézzük meg, hogy mit okoznak ezek a változások! Az egyéni tapasztalatok számbavétele révén láthatóvá válik, hogy alkalmasint segítségre van szükség ahhoz, hogy ismét megtalálunk egy törékeny egyensúlyt. Mi és ki segíthet az új egyensúly kialakításában?
- 145 -
10.
Előretekintés/visszatekintés Az év utolsó órájához érkeztünk. Ezt az óra az előző szerves folytatása. Folytassuk a leltárkészítést, és nézzük meg, milyen további változásokra számíthatunk?
8.évfolyam Felelősséged a jövődért Óracímek 1.
Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései A környezetvédelemre legtöbbször úgy tekintünk, mint egy hatáskörünkön kívüli feladatra, amely a kormányokra vagy a nagyvállalatokra tartozik, bár tudjuk, hogy más érdekcsoportok is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy már ebben a korban is lehet tennivalójuk ezen a területen. Gondolkodjanak el együtt azon, hogy a saját helyükön vajon mit tudnának tenni a környezetükért? Különböző döntéseink, választásaink, melyekre a reklámok igencsak hatással vannak, ugyancsak befolyásolhatják környezetünket. –tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minden cselekedetük hatással van a környezetükre, és még ha csekély mértékben is, de kutatások, együttműködések, demokratikus eljárások és főként egyéni akciók révén pozitív hatással lehetnek környezetük alakulására. Bátorítani kell őket, hogy vegyék észre, értékeljék és tegyenek valamit környezetük javítása érdekében.
2.
Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan A környezettel foglalkozó órák keretén belül a gyerekek mindenképpen személyes élményt szerezzenek arról, hogy ők maguk is tehetnek valamit közvetlen környezetükért, szépíthetnek, javíthatnak rajta. A legjobb módszer ennek elérésére, ha a gyerekek egy projektet dolgoznak ki az iskolában vagy annak közelében. A projektkészítés célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a különböző társadalmi-politikai folyamatokra, melyek kihatnak az egészségünkre, hiszen azt már tudják, hogy az nem csupán életmódunk függvénye. Mindemellett a feladat megtervezése és kivitelezése során a tanulók ismereteket szerezhetnek arról, hogy mi a projekt, gyakorolhatják a projektszerű gondolkodást. A feladat megválasztásánál mindenképpen törekedni kell arra, hogy viszonylag könnyen megvalósítható legyen a projekt, ne tűzzenek ki a tanulók irreális célokat, ezért a feladat kiválasztása során a tanár szerepe alapvető. Fontos, hogy a gyerekek előre meghatározzák, mit szeretnének elérni rövid, illetve középtávon, valamint mindenképpen legyen lehetőségük egy későbbi időszakban munkájuk értékelésére és elemzésére.
- 146 -
3.
Alternatív étrendek Ebben az évben ismét szót ejtünk a táplálkozásról. E téma tárgyalása során érdemes ismereteket is nyújtani a gyerekeknek elsősorban annak érdekében, hogy lássák: az étkezési szokások egy értelmes rendbe szervezve alakultak ki. Segítséget jelenthet, ha a jelenséget kultúrtörténeti összefüggésben tárgyaljuk, és kitérünk bizonyos érdekességekre. Érdekes lehet különböző étkezési rendek (vallási tiltások és előírások) történeti-társadalmi kontextusának áttekintése, valamint annak elemzése, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az emberek életére.
4.
Változtassunk! Táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megváltoztatására, hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék, lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon mindenképpen szükség van-e változtatásra. Ismét szóba kerülhet a divat, illetőleg a reklámok szerepe.
5.
Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Ebben az életszakaszban gyakran nem „menő” az, aki mozog. Más a „menőség” kritériuma. Vizsgálják meg a gyerekek, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető-e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt az órát valamikor az osztálykirándulást megelőző időszakban tartani vagy közvetlenül az után, amikor lehet utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, közös élményekre. Így, ebben az összefüggésrendszerben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú egészségforrásnak.
6.
Látsz-e változást életmódodban? A 8. osztály az összefoglalások, áttekintések időszaka. Az egészségfejlesztés terén is ezt tesszük: a saját élményeket hangsúlyozva áttekintjük, hogy mi is változott életmódunkban az elmúlt 4 év során. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy örülünk-e ezeknek a változásoknak vagy sem. Fontos annak megértése és átélése, hogy a változások elkerülhetetlenek, s hogy a kedvezőtlennek tartott elemek nélkül nem élvezhetnénk a kedvezők jótéteményeit sem.
- 147 -
Mit változtatnál?
7.
A 8. osztály az áttekintések és összefoglalások mellett egyben arra is alkalmat ad, hogy jövőre vonatkozó elképzelések fogalmazódjanak meg. Nemcsak továbbtanulási tervek körvonalazódnak – egyébként kötelező jelleggel – hanem élettervek is. Ezen az órán az életmódra vonatkozó jövőbeni tervekkel foglalkozzunk az egészséggel összefüggésben. Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)?
8.
A jövőbeni tervek szövögetése során szinte mindenki saját sikertörténetét írja. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki az, aki ma sikeresnek tartunk, milyennek látjuk a sikeres ember életét? A sikeres ember milyen jellemzőit tudják a gyerekek azonosítani? Vajon mindenki számára ugyanazt jelenti-e a sikeresség? Milyen más mérce képzelhető el? E kérdések megbeszélését segítheti valamilyen szépirodalmi forrás feldolgozása is (pl.: S Maugham: Edward Barnard bukása). Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek?
9.
Visszatekintés az elmúlt évekre. Főbb változások, múltbéli döntések. Ezek alapján mit javasolhatunk? Életed 10 év múlva
10.
Ezen az órán a gyerekek egy rövid fogalmazást írnak. „Életem 10 év múlva” címmel. Ez a fogalmazás képezheti alapját annak a beszélgetésnek, amely a pályaválasztásról, a jövőképről, a vágyakról és a realitásokról szól majd.
2.7. Tanórán kívüli foglalkozások -
-
-
Napközis foglalkozások A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak. Fontos a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő közötti együttműködés, a közös tervezés. Délutáni szabadidős foglalkozások Osztályprogram keretei között zajló közös tevékenységek: sportprogramok, filmvetítések (témához kapcsolódóan), vetélkedők, versenyek. Sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások.
