KISS ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS .........................................................................................................................................5 NEVELÉSI PROGRAM .........................................................................................................................7 1.
HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................................. 8 1.1. Kiss Árpád Általános Iskola (központi iskola)..................................................................................... 8 1.2. Dózsa György Tagiskola ...................................................................................................................10 1.3. Szabó Lőrinc Tagiskola .....................................................................................................................12
2.
A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA
PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ..............................14
2.1. Pedagógiai alapelveink ....................................................................................................................14 2.2. Céljaink, feladataink, eszközeink, eljárásaink ...................................................................................15 3.
SAJÁTOS CÉL-, FELADAT- ÉS
ESZKÖZRENDSZER .............................................................................................17
3.1. Kiss Árpád Általános Iskola ..............................................................................................................17 3.2. Dózsa György Tagiskola ...................................................................................................................18 3.3. Szabó Lőrinc Tagiskola ....................................................................................................................19 4.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ........................................21
5.
A NEVELÉS – OKTATÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ................................................................23 5. 1. Kompetencia alapú oktatás.............................................................................................................23 5.2. Csoportbontás, képességcsoportok ..................................................................................................23 5.3. Napközis és tanulószobai foglalkozások ...........................................................................................24 5.4. Egész napos iskolai nevelés-oktatás .................................................................................................24 5.5. Diákétkeztetés ................................................................................................................................24 5.6. A TÁMOP 3.1.4.-12/2-2012. pályázat által biztosított foglalkozások .................................................25
6.
KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK .....................................................................................................26 6.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok ..................................................26 6.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló....................................................30
7.
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .....................................................................32
8.
A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ......33 8. 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról ....................33 8. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról ............................................33 8. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról ................33 8. 4. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok ...........................................................34
9.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................35
10.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................37
2
10.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai .......................................................37 10.2. Az egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják ..................................37 11.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................40
11.1. A környezeti nevelés fogalma ........................................................................................................40 11.2. A környezeti nevelés átfogó célja ...................................................................................................40 11.3. Az iskola hitvallása ........................................................................................................................40 11.4. Hosszú távú pedagógiai célok ........................................................................................................40 11.5. Konkrét célok és feladatok .............................................................................................................41 11.6. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés .........................................................................................41 12.
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .......................................42
13.
A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI ..................................................................................................43
13.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata ....................................................................................43 13.2. A pedagógusok feladatai ...............................................................................................................43 13.3. Az osztályfőnökök feladatai ...........................................................................................................44 14.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ..................46
14.1. Cél: ................................................................................................................................................46 14.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok. ...................................46
HELYI TANTERV ...............................................................................................................................47 1.
AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK ......................................................................................48 1.1. A tantárgyi rendszer éves óraszámai a Kiss Árpád iskolában ............................................................49 1.2. Tantervi órák rendszere és a heti óraszámok a NAT 2013 alapján .....................................................53 1.3. Új tanulásszervezési módszerek és eljárások ....................................................................................56 1.4. Tanórán kívül választható tevékenységek.........................................................................................56
2.
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .......................................................................57
3.
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ..............................................................................................58 3. 1. Az 1. évfolyamon: ..........................................................................................................................58 3. 2. A 2-8. évfolyamon: ........................................................................................................................58 3. 3. A magasabb évfolyamba történő lépéshez .....................................................................................58
4.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ................................................................................59
5.
ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ ISKOLÁBAN ........................................................................................................60 5.1. Az értékelés alapelvei ......................................................................................................................60 5.2. Az értékelés formái .........................................................................................................................61
6.
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁRÓL .........................................................................67 6.1. A fejlesztés alapelvei........................................................................................................................67 6.2. Az iskolai nevelés oktatás során kiemelt feladat: ..............................................................................67 3
6.3. A fejlesztést segítő tevékenységformák, módszerek:.........................................................................68 6.4. Speciális fejlesztés céljai, feladatai ...................................................................................................68 6.5. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei ............................................................................70 6.6. A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus oldaláról ..................................................71 7.
AZ INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA..................................................................................................72
8.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .................................................................................................76
9.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ......76
11.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ...............................................................................78
MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................79
4
Mottó: " A tehetség, a képességek optimális kiművelése nagyobb nemzeti vagyon, mint a termőföld, az ásványi kincsek ..."
/Kiss Árpád/ BEVEZETÉS Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselőtestülete 130/2007.(VI. 27.) határozata alapján 2007. augusztus 1-jével integrált intézményt alapított, amely a Kiss Árpád Általános Iskolából, a Dózsa György Tagiskolából és a Szabó Lőrinc Tagiskolából áll. Fenntartó: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerülete. Müködtető: Balassagyarmat Város Önkormányzata. Az integrált intézmény tagintézményei egyrészt azonos pedagógiai elvek, célok és feladatok alapján végzik nevelő-oktató tevékenységüket, másrészt a három önálló arculattal rendelkező iskola megtartja sajátos profilját és folytatja kialakult hagyományait is. Iskolánkban bevezettük a kompetencia alapú oktatást és az integrációs pedagógiai rendszert. Ezekre a stabilizálódó és folyamatos fejlesztés alatt álló tevékenységcsomagokra építjük a kompetencia alapú fejlesztés tanulását és megvalósítását. A fejlesztési stratégia hatással van iskolánk egészének működésére. Ez azt jelenti, hogy elsősorban tantestületünk és tanulóink jelentős szakmai/ módszertani fejlődés közepette élik mindennapjaikat. A komplex intézményfejlesztés kifejti hatását az iskolahasználók teljes körére is. Tudjuk, hogy egy hosszú távú megújulási folyamat – pedagógiai kultúránk fejlődésének – elején járunk, de a tantestület nyitott az új út végigjárására. A pedagógiai program részei: 1. Nevelési program (a központi iskola és két tagiskolájának (későbbiekben tagintézmények) közösen elfogadott alapelvei mellett megfogalmaztuk a közös és a – tagintézmények speciális képzésének megfelelő- speciális tagintézményi célokat, feladatokat, majd ezekhez hozzárendeltük az általunk jónak tartott eszközöket, eljárásokat. ) 2. Helyi tanterv Mellékletei: - 1-4. évfolyam tantárgyi tanterve - 5-8. évfolyam tantárgyi tanterve - speciális tantervek: - enyhe fokban értelmi fogyatékosok tanterve - sportiskola tanterve - IPR - kompetencia alapú programcsomag- tantervek
5
Intézményi adatok az alapító okirat szerint:
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nevelése, oktatása (1-8. évfolyam)
Általános iskolai és sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Egész napos iskola Fejlesztő felkészítés Szakmai továbbképzések
Az intézmény által az alaptevékenység körében ellátott alapfokú nevelési-oktatási feladatok:
Nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamokon, ezen belül: -
Emelt óraszámú oktatás idegen nyelvből a székhelyen – Kiss Árpád Általános Iskola
-
Emelt óraszámú oktatás testnevelésből, sportiskolai nevelés-oktatás a Dózsa György Tagiskolában
Emelt óraszámú oktatás matematikából a Szabó Lőrinc Tagiskolában
Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók és testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.
Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: MKM rendelet) 39./D. és 39/E. §-aiban foglaltak szerint
Egész napos iskola
Az intézmény körzeti pedagógiai szakmai szolgáltatási bázisintézmény
fejlesztő foglalkoztatás
6
NEVELÉSI PROGRAM
7
1. HELYZETELEMZÉS
1.1. KISS ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA (KÖZPONTI ISKOLA) A Kiss Árpád Általános Iskola Balassagyarmat legrégibb intézményei közé tartozik. Az 1875ben alapított polgári fiú- és leányiskola a mai Balassi Bálint Gimnázium épületében működött, majd 1903-ban költözött jelenlegi helyére. A II. világháború befejezése utáni két tanévben a polgári iskolai forma fokozatosan megszűnt, s 1947-ben teljesen átadta helyét a nyolcosztályos általános iskolának. Kiss Árpád, a híres magyar pedagógus nevét 1986-ban vette fel az intézmény A nevelő-oktató munkánkat 16 tanulócsoportban, valamint 10 napközis csoportban végezzük. A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulóinkat integráltan oktatjuk fejlesztő- és gyógypedagógus segítségével. Alsó tagozaton egész napos nevelés folyik – 1-2. osztályban iskolaotthonos, 3-4. osztályban napközi otthonos formában – tantárgycsoportos oktatással. Az 5. osztályok összetétele a helyi 8 osztályos gimnázium miatt jelentős változáson megy át, mivel sok tehetséges tanulónk ott folytatja tanulmányait. Minden végzős tanulónk továbbtanul, és a középiskolában megállják a helyüket. A sokáig működő ének-zene tagozat helyett nyelvi speciális képzést indítottunk. Jelenleg emelt szintű nyelvi osztályainkban csoportbontásban folyik a képzés angol és német nyelven. Jól felszerelt számítógépteremmel rendelkezünk. A nevelő-oktató munka tárgyi feltételei adottak, köszönhetően a pályázatokból erre fordított összegeknek(IPR, TÁMOP, TIOP,laptop program, interaktív tábla). Tantestületünk tagjai tapasztalt, jól képzett pedagógusok, akik folyamatosan továbbképzik magukat, fogékonyak minden új, innovatív módszer iránt. A szülői közösség közvetlen kapcsolatteremtéssel, együttműködéssel, sokirányú segítségnyújtással támogatja az iskola, az osztályok célkitűzéseinek megvalósítását. Az iskolánkba járó gyerekek szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és oktató munka is ehhez a helyzethez igazodik. Diákjaink többsége rendezett családi háttérrel rendelkezik, de a tanulók negyedrésze hátrányos helyzetű, ezek fele pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A sportélet is aktív, legnépszerűbb a futball, a kézilabda, az atlétika és a duatlon. A sportéletet a Kiss Árpád VDSE szervezi. 2010 szeptemberében új tornacsarnokkal bővült iskolánk. Ezt a beruházást az önkormányzat által benyújtott pályázatból valósult meg.
8
Sportolásra, testnevelésre kitűnően használható az udvarunkon lévő két sportpályánk és a liget gyönyörű területe is. Évközben túrákon, nyaranta pedig táborokban vehetnek részt a gyerekek. Az iskolai élet kiemelkedő eseménye a Kiss Árpád- napok. E rendezvénysorozaton a gyerekek kiállításokat nézhetnek, előadásokat hallgathatnak, vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat. Művészeti tevékenységünk szakköri keretben (énekkar), illetve művészeti iskolákkal való együttműködés során valósul meg. Kézműves foglalkozásainkon a régi technikák mellett az új kézműves technikákat is megtanítjuk a gyerekeknek. A nyáron megrendezésre kerülő kézműves-és játékhetünk programjában megtalálhatóak a kézműves programok, valamint számos közösségfejlesztő, személyiségfejlesztő játék is. A szabadidő hasznos eltöltésére a jól működő diákönkormányzat gazdag programot kínál a gyerekeknek. Emellett a szervezeti kereteket is megújította, ezzel is lehetőséget biztosítva a diákoknak a közösségi munkára. Hagyománya van iskolánkban a vers-és prózamondásnak is, alsó- és felső tagozaton is rendezünk versenyeket. Évente két alkalommal tartunk koncertet (karácsonykor és év végén), melyen a különféle művészeti ágakban jeleskedő tanulók és csoportok kapnak szereplési lehetőséget. A gálák iskolánk hagyományos rendezvényeivé váltak. Az aulánkban található iskolagaléria kiállításaival lehetőséget adunk tehetséges tanulóink, tanáraink valamint városunk, környékünk képzőművészeinek megismerésére és kibontakoztatására. Iskolai könyvtárunk könyvtári órák megtartásával, internet használatának és a rendszeres könyvkölcsönzés lehetőségének biztosításával segíti tanulóink olvasóvá nevelését. A Kiss Árpád Nevelési Alapítvány 1991 óta működik. Célja a gyerekek érdekeinek és igényeinek megfelelő programok támogatása. A nevelő-oktató munkánk feltételrendszerének, tárgyi eszközrendszerének javításához nagyban hozzájárulnak a tantestület által pályázott összegek. Eredményeinket, az év eseményeit, programjait a minden év végén kiadott évkönyv foglalja össze.
9
1.2. DÓZSA GYÖRGY TAGISKOLA Intézményünk az 1969-70-es tanév második félévében kezdte meg működését. 1980-ban az iskola új épületszárnnyal és tizenhat tanteremmel bővült. 1990-ben elkészült a tornacsarnok. Tagiskolánk épületei, adottságai kedvezőek. Környezetünk esztétikus, rendezett. Az udvaron sportpályák, (beton és salak) parkosított terület található, ez mind megfelel a kor előírásainak, elvárásainak. Tárgyi eszközrendszerünk kimagasló, megfelelő számú, az IKT eszközök beszerzése, széles körű használatának elterjesztése a folyamatos feladata tagiskolánknak. Jelenleg az épületeinkben, az évfolyamonkénti két, ill három párhuzamos osztály elhelyezése biztosított. 17 tanulócsoportunk osztálytermei mellett, két kooperatív tanulásszervezési eljárásra alkalmas csoportfoglalkoztató termünk, három számítástechnika termünk (15-30 fő), az integrációs programokra alkalmas táncművészeti termünk, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulóink fejlesztéséhez szükséges, logopédiai ellátásra is alkalmas fejlesztő termünk áll rendelkezésre a hatékony pedagógiai munka elvégzéséhez Melegítőkonyhánk és ebédlőhelyiségeink tanulóink helyben étkeztetését szolgálják. A tagiskola megközelítése, vidékről érkező tanulóink részére az új buszpályaudvar átadásával előnyösebb lett. Az iskolai könyvtár több mint 15 000 db példányszámmal egész nap gyermekeink rendelkezésére áll, s lehetőséget ad a változatosabb tanórák tartására. Gyakori színhelye különböző vetélkedőknek is. Intézményünkben zárt videólánc működik. Kialakítottunk egy média (mozi) termet az iskolai élet színesebbé tétele érdekében. Minden osztályban színes TV segíti az oktatómunkát és a kikapcsolódást. Tanulói létszámunk 400 fő körül mozog. Elsősorban a város keleti feléből, lakótelepi illetve családi házas környezetből érkeznek. Az sportiskolai képzést nyújtó osztályainkba a város és város környékéről is beiskolázunk jelentkezőket. Tanulóink közel egynegyede bejáró tanuló. Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók 31%-ot tesznek ki az összes tanulóhoz viszonyítva. Képzett tantestületünk biztosítja a kiváló szakmai hátteret. Szakos ellátottságunk 100%-os. A nevelőtestület 38%-a több diplomával is rendelkezik. A nevelőtestületünk jól képzett, igényes és innovatív. A beiskolázási körzetünkben a lakosság mind műveltségi, mind anyagi-szociális szempontból rendkívül változó összetételű. A heterogén összetételből adódóan rendkívüli sokszínűség jellemzi az iskola gyermekközösségét. A sokszínűségnek egyik előnye, hogy szociális helyzetre, iskolán belüli teljesítményre, érvényesülésre való tekintet nélkül tanulják meg elfogadni egymást, megismerni és tolerálni a másságot. A változatos tanulói összetétel polarizálja az iskola tevékenységét. Egyszerre és egyforma súlyú feladatként jelentkezik az esélyegyenlőség
10
biztosítására való törekvés, a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatása és a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése. Az ismeretek elmélyítését szolgálják a napközis és egyéb foglalkozások. A szabadidő hasznos eltöltését segíti az énekkar, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola közreműködésével pedig a videós és színjátszó szakkör, valamint a BADISZVSE foglalkozásai. Iskolai galériánk ad helyet számos képzőművészeti kiállításnak. Diákjaink szabadidejének eltöltéséhez sok segítséget, hasznos keretet nyújt a diákönkormányzat. Programjaink kialakításában elsődlegesen a gyermekek igényeit vesszük figyelembe. Az alsós és felsős osztályok „testvérkapcsolatban” vannak egymással. Nagyszabású éves rendezvényünk a farsang. Iskolai ünnepélyeink, nemzeti ünnepeinkről szóló megemlékezéseink magas színvonalúak. A városi rendezvényeken tanulóink és pedagógusaink rendszeresen képviselik tagiskolánkat. Kiemelt feladatként kezeljük környezetünk védelmét. Gyermekeink rendszeresen vesznek részt hasznos anyag, gyűjtő versenyben, valamint a veszélyes anyagokhoz tartozó elemgyűjtés is folyamatos tevékenység az intézményünkben. Környezetvédelmi és a „Földlakók” vetélkedőkön is formáljuk szemléletüket. Tanulóink ismeretszerzését támogató, előremutató kezdeményezésből nőtt ki az erdei iskola. Gyermekeink örömmel vesznek rész programjában, hiszen az itt szerzett tapasztalatok élményszerűek, jobban rögződnek. Az erdei iskola az ismeretszerzésen túl a személyiségfejlesztés sajátos színtere, mindez táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezzük. 1972 óta működik sporttagozat, 2007-től sportiskolai képzés melyben a sportági felkészítésen túl ingyenes úszásoktatást biztosítunk a programban résztvevő tanulóknak. A nyári szünidő programjait fonyódligeti táborozásunk, az úszótáborunk, és a nyári kézműves tábor színesíti. Évek óta folyik a közlekedési ismeretek oktatása, és rendszeresen részt vesznek tanulóink prevenciós foglalkozásokon, mint pl. DADA, NMKH Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet egészségfejlesztő foglalkozásai, Egészségesebb Nemzedékekért program. Iskolánk 2002-től bekapcsolódott a minőségbiztosítási munkába. Tantestületünk, dolgozóink azon munkálkodnak, hogy partnereinkkel minél jobb, eredményesebb kapcsolatot alakíthassunk ki. A minőségbiztosítás legfontosabb feladata, hogy szülő és gyerek elégedett legyen iskolánkkal. A felmérések és a kompetencia mérések adatai alapján tagiskolánk megítélése a szülők és a fenntartó véleménye szerint jó. Veszélyeztetett gyerekeinket ifjúságvédelmi felelős segíti. Szoros az együttműködésünk a nevelési tanácsadóval, családvédő szolgálattal. Tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával, küszködő tanulóinkkal képzett gyógypedagógus kollégáink és fejlesztő pedagógusaink foglalkoznak.
11
1. 3. SZABÓ LŐRINC TAGISKOLA
A Szabó Lőrinc Általános Iskolát 1996. január 30-án alapította Balassagyarmat Város Önkormányzata. Három, profiljában eltérő intézményt vontak össze egy igazgatás alá két telephelyen működve. A város déli részén, kertvárosi környezetben felépült korszerű épületben a volt Petőfi és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kapott helyet, míg a hatvanas években épült Ifjúság úti épületben a Szabó Lőrinc Iskola diákjai megszokott környezetükben folytathatták tanulmányaikat. Az „új” iskola névadására 1998-ban, az új tornaterem átadásakor került sor. Az egyesítés után az eggyé vált közösségben megőriztük a jogelőd iskolák profilját: emelt szintű matematika – informatika, „élő” német nyelvoktatás, környezeti nevelés. Az összevonás után ezek kiszélesítésére volt lehetőség, a hagyományok megtartásával, új célok is megjelenhettek. Nevelő-oktató munka Két párhuzamos osztállyal működik tagintézményünk, de továbbra is megtartjuk a hagyományosan kialakított profilokat, melyek eredményeként az eltelt tizenhét év alatt, lelkiismeretes szakmai munkával számtalan sikert értünk el a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. Matematika-informatika képzésünk megalapozása alsó tagozaton megkezdődik, de emelt óraszámot ötödik évfolyamtól biztosítunk tanulóinknak. Ebben a képzésben olyan tudásra tehetnek szert a gyermekek, amellyel középfokú tanulmányaik során a más iskolákból érkezők ismereteit magasan túlszárnyalják. A tanulmányi versenyeken, középiskolai felvételiken, és a kompetencia-mérésben bizonyítás nyer többlet ismeretük. A „jó gyakorlatként” elfogadott „élő” német nyelv oktatását a jogelőd iskolában kialakított nevelési program szerint végezzük. Saját összeállítású, a bevezető és kezdő szakaszok életkori sajátosságainak megfelelő oktató füzetekkel, mindennapos gyakorlással folyik a képzés. Az alapfokú nyelvvizsga megszerzését az alapozó szakasztól bevezetett többlet nyelvóra biztosításán túl a nyelvvizsga felkészítővel segíti az iskola. A természettudományos felfedezések, ismeretek bővülése, a környezeti kultúra fejlesztése érdekében sokrétű ismereteket nyújtunk ezen tudományok alapjaiból. Az elért megyei és országos tanulmányi verseny eredmények, a továbbtanulási irányok igazolják a képzés sikerességét. Tárgyi feltételek Az iskola épületét 2006-ban négy tanteremmel bővítették, így 16 tanulócsoport befogadására alkalmas korszerű intézmény. Tetszetős, modern külsővel rendelkezik és berendezései is (kis kivétellel) újak, a kor követelményeinek megfelelőek. Szaktantermi oktatás megvalósítására természetismereti, biológia, földrajz, rajz, matematika szaktanterem került kialakításra, melyek szemléltető és oktató eszközökkel jól felszereltek. Interaktív tábla, színes televízió, projek-
12
tor, CD lejátszó, írásvetítő minden tanulócsoport rendelkezésére áll. A nyelvi labor kiépítése érdekében a tetőtér kialakítása, az elkészült terveknek megfelelően, a következő évek feladata. Három számítógép terem, technikaterem, könyvtár, zeneterem, logopédiai foglalkoztató és kisméretű csoportszobák biztosítják a széleskörű nevelést-oktatást. Internet hozzáférés minden teremben biztosított, valamint zártláncú videó rendszerrel rendelkezik. Az új sportcsarnok elősegíti a testi nevelés és a mindennapi sportolás lehetőségét. Szabadtéri testnevelésre egy sportpálya szolgál, a teljes sportudvar kialakítása csak pályázattal valósulhat meg. A szabadidő hasznos eltöltését a saját erőből létesített udvari játszótér és az iskolával szemben lévő modern játszópark biztosítja. Az iskola környékét az iskola dolgozói, a gyerekek és szülők bevonásával pályázati pénzekből tettük szebbé, hangulatosabbá. A fák, bokrok gondozása folyamatos feladatot jelent az iskolának, hasonlóan a közeli városi játszótér fenntartása is. Humán erőforrás Az iskola alapítása után, a tanulólétszám emelkedésével párhuzamosan növekedett a pedagógusok száma. Az utóbbi öt évben ez a tendencia megfordult, előbb a tantestület stabillá vált, míg jelenleg létszám csökkenés várható. Az összetételét tekintve középkorúnak mondható, a nevelők közösségének kétharmad része 40 év feletti, és egyharmada 50. évét betöltötte. A munkaközösségi foglalkozások, munkaértekezletek, az egységes pedagógiai és szakmai elvek kialakításával közelebb hozták egymáshoz a nevelőket. Felkészültségét, hivatástudatát tekintve stabil és mégis fejlődésképes testület alakult ki. A nevelő-oktató munkához szükséges lelkiismeretesség, szakmai fejlődni vágyás jellemzi a nevelőket. A továbbképzésre és önképzésre megfelelően motivált pedagógusok előtérbe helyezik azon tanfolyamokat, ahol a korszerű informatikai és módszertani ismeretekhez juthatnak, vagy az iskola és saját érdekeiket figyelembe véve új szakot vesznek fel. Bizonyítja ezt, hogy a tantestület 80 %- a rendelkezik alap- vagy középfokú informatikai végzettséggel és kooperatív tanulási technikák alkalmazásához szükséges továbbképzésekkel. Minden nevelőnk részt vett az Integráció Pedagógiai Rendszer bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanfolyamokon. Az iskola technikai személyzete létszámában csökkent, de feladatukat szakmai ismereteik és felelősségtudatuk birtokában teljes mértékben ellátják. Megfelelő segítői és partnerei a pedagógusoknak az iskola céljainak elérésében.
13
2.
A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA
PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FEL-
ADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI
2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 2. 1.1. A tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és –készségek fejlesztése 2.1.2. A tanítási-tanulási valamint nevelési folyamatok lehetőség szerint mind nagyobb mértékben szerveződjenek
a demokratizmus
a humanizmus
az egyén tisztelete
a lelkiismereti szabadság
a személyiség fejlődése
az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása
nemzedékek közötti párbeszéd
a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége
az esélyegyenlőség érvényesítése
a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján.
2.1.3 Olyan erkölcsi és szellemi értékek közvetítése, mint a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. 2.1.4. Versenyképesség megőrzése, javítása 2.1.5. Az a tudás és a tudás megszerzéséért kifejtett erőfeszítés, valamint azok a viselkedésbeli jellemzők kiemelt értéknek tekintendők, amelyek nélkülözhetetlenek a magyar gazdaság pozíciójának erősítéséhez a világméretűvé vált gazdasági versenyben, valamint szerepet játszanak annak fenntartható növekedésében. 2.1.6. Kiemelt érték az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonysága és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatósága, hasznossága. 2.1.7. Fontos az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti öntudat fejlesztése
14
2.2. CÉLJAINK, FELADATAINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK
Céljaink
Feladataink
Eszközeink, eljárásaink
- A tanulók képes-
Kompetencia alapú oktatás ségeinek és kulcskiterjesztése kompetenciáinak - felkészítés az életen át történő tanulásra egyénre szabott -alkalmazásképes tudás kifejlesztése alakítása, kulcskompetenciák fejlesztése, úgymint: - az esélyegyenlő- -anyanyelvi ség érvényesítése, -idegen nyelvi a leszakadás -matematikai megakadályozása, -természettudományos tehetséggondozás -digitális -a hatékony, önálló tanulás -szociális és állampolgári -kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétilai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - sokszínű tevékenységrendszerének, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása - új tanulásszervezési módok alkalmazása - a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, - A sajátos nevelési igényű tanulók in tegrált nevelése, oktatása, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása -Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása - biztonságos, alkotó légkör teremtése
- az egyéni teljesítményre, egyéni képességszintre támaszkodó tanulási technikák felismerése, elfogadása, elsajátítása és fejlesztése. -Egyéni, személyre és a sajátos nevelési igénynek megfelelő értékelés biztosítása, egyéni fejlesztés - tanulóink személyiségnek tiszteletben tartása - a gyerekek bevonása saját iskolai életük megszervezésébe - az iskolai légkör feszültségmentességének biztosítása - a pedagógusok jóindulatú
15
-hatékony, új tanulási módszerek bevezetése - tevékenytetésre épülő tanulásszervezés - projektoktatás, témahét tantárgytömbösítés - műveltségterület tantárgyi bontás nélkül - moduláris oktatás - az infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz alkalmazása - a hagyományos tanulásszervezés (frontális osztálymunka, önálló munka stb.) mellett kooperatív, együttműködésre épülő tanulásszervezési eljárások (pl. csoportmunka, vita, drámapedagógia, kooperatív tanulás) - a belső és külső mérések eredményeit figyelembe vesszük
- speciális foglalkozások - tanórai és tanórán kívüli alkalmakat - a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szervezzük a képességkibontakoztató és integrációs felkészítést - gyógypedagógus szakembereket vonunk be a munkába - egyéni fejlesztési terveket készítünk, alkalmazunk
- személyes példaadásunkkal segítjük a gyermekeket abban, hogy önmagukat, társaikat és a felnőtteket is becsülni és tisztelni tudják - tanulóink nevelésére az adott közösségekben nagy gondot fordítunk: a közösségi lét szabályait szituációs játékok, szerepjátékok segítségével, stb. gyako-
segítségének biztosítása a tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban
roltatjuk - lehetőséget teremtünk diákjainknak arra, hogy problémáikkal felkereshessék az iskola dolgozóit - a tanulócsoportok számának megfelelő számú tantermet és egyéb helyiséget biztosítunk.
- tárgyi feltételrendszer biztosítása diákjaink színvonalas oktatáshoz és neveléshez
- élet közeli tanulási környezet kialakítása és megóvása - az épület és eszközállomány állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, karbantartáok,beszerzések megvalósítása
emberi kapcsolatok kialakítása, erkölcsi nevelés
- a kapcsolati lehetőségek - rendszeres kapcsolatot tartunk tanulóink megismertetése az érintett szüleivel, a családokkal, ennek formái: felekkel s azok lehetőség fogadóóra, szülői értekezlet, szülői fószerinti bővítése a partnerumok, közös programok, kulturális berek, mutatók, partneri igény és elégedett- tanuló és tanuló, ség felmérése, írásos és szóbeli közlé- tanuló és pedagógus, sek, beszélgetések - tanuló és szülő, - szülő és pedagógus, - az iskolai létet irányító szabályzatok kö- pedagógus és pedagógus vetelményeinek betartását szorgalmazközött zuk, az íratlan „etikai kódex” elvárásait - szegregációmentes együttmagunkra és társainkra nézve betartani igyekszünk nevelési környezet kialakítá-
- az iskola életében - a család életében
- folyamatosan modernizáljuk eszközállományunkat: a fenntartó,a szülői felajánlások valamint a pályázatok segítségével
sa a közösségi érdekek és értékek alapján
- a lakóhelyünk életében
nemzeti öntudat, hazafias nevelés
- iskolánk részvételének megszervezése a különféle városi rendezvényeken, ill. a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulásokon
- a város által szervezett nemzeti és helyi ünnepségeken, egyéb rendezvényeken a tagiskolákban kialakított rend szerint tanulóinkkal részt veszünk - bekapcsolódunk a helyi programok szervezésébe
- ünnepségek szervezése, azokon való részvétel
-nemzeti ünnepeink méltó megünneplése iskolai szinten
- nemzeti értékeink megismerése,
-osztályfőnöki órák, kirándulások
- fizikai állapot javítása
-Mindennapos testmozgás biztosítása
-mindennapos testnevelés, testedzés,
- a testi és lelki egészségre nevelés
-
16
3. SAJÁTOS CÉL-, FELADAT- ÉS ESZKÖZRENDSZER 3.1. KISS ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA CÉL
FELADAT
ESZKÖZ, ELJÁRÁS
Idegen nyelvi oktatással felkészíteni tanulóinkat az egész életet átölelő nyelvtanulásra Ismeretek alkalmazása valós helyzetekben Érdeklődés felkeltése a nyelvek és más kultúrák iránt
Annak biztosítása, hogy az emelt szinten idegen nyelvet tanulók legalább alapfokú próbanyelvvizsgát tehessenek. Nyelvi önbizalom kialakítása
-Versenyeztetés, szakkör, levelezés, - testvériskolai kapcsolat, cserediák program - külföldi nyelvgyakorlás anyanyelvi környezetben szülői kísérettel és költségvállalással , - nyelvi tábor, szereplés, -digitális online technológiák és a kreatív multimédiás lehetőségek kihasználása -koncentráció más tantárgyakkal -különböző szituációk, cselekedtetések, játékok, nyelvi produktumok, projektek megvalósítása
Hagyományaink megőrzése, névadónk szellemi örökségének ápolása
Névadónkhoz és iskolánkhoz kötődő hagyományaink ápolása
- Tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások keretében névadónk legjelentősebb tevékenységének megismertetése
Kiss Árpád- napok programsorozat megőrzése, és színvonalának emelése. Tanulóink munkájának elismerése
- A Kiss Árpád- napok programjai: „Humor az irodalomban”( megyei), Korózs János technika emlékverseny (területi), városismereti akadályverseny (városi),városi idegen nyelvi vetélkedők, Föld napja- területi természet-és környezetvédelmi vetélkedő (10-14 évesek) Kiss Árpád-kupa (területi sportverseny kézilabda, mezei futás, sakk sportágakban) Kiss Árpád –emléktúra és forgószínpadi foglalkozások, névadónk emléktáblájának koszorúzása Hagyományossá vált tanulóink munkájának elismerése a következő címekkel: - „Kiss Árpád Általános Iskola – az év kiváló tanulója” cím adományozása (a tanév, több területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulójának) - „Kiss Árpád Általános Iskola örökös tagja” cím adományozása azoknak a nyolcadikos tanulóknak, akik 8 éven át iskolánkban tanultak és képességeiknek megfelelően vettek részt a tanulmányi és diákönkormányzati munkában - „Kiss Árpád Általános Iskola kiváló tanulója” cím adományozása a tanév kiváló tanulmányi vagy közösségi munkát végző tanulóinak
Az intézmény széles körű kapcsolatrendszerének továbbfejlesztése
Kapcsolataink bővítése a szülőkkel és városunk lakosaival
Kapcsolattartás óvodákkal, alap-és középfokú intézményekkel, művészeti iskolákkal, szakmai szervezetekkel, művelődési intézményekkel, civil szervezetekkel Részvétel, szereplés városi rendezvényeken Évkönyvön keresztül tájékoztatás nyújtása Szülők akadémiája
17
A gyermeki személyiség kibontakoztatása, a személyiség fejlesztése az érzelmi fejlődés megalapozása a művészeti képzés lehetőségeivel
A művészeti nevelés és a drámapedagógiai módszerek alkalmazása, az iskolánkban meglévő lehetőségek kihasználása
-Táncoktatás : néptánc – tanórai keretben kicsiknek, klasszikus tánc – szakköri keretben nagyoknak -Énekkar működtetése -Két művészeti gála szervezése (karácsonyi, tavaszi), fellépések -Kézműves foglalkozások, kézműves-és játékhét (nyáron) - Iskolagaléria működtetése
3. 2. DÓZSA GYÖRGY TAGISKOLA CÉL
FELADAT
ESZKÖZ, ELJÁRÁS
Közoktatási típusú sportiskolai képzésben: Sportemberré nevelés Az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása a felnövekvő nemzedékekben Az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása
Az egész életen áttartó, testkulturális tevékenységprofil kialakítása A tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása Alapvető viselkedési minták kialakítása, és alkalmazása a testnevelés eszközeivel Az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása Az igény felkeltése az esztétikus test és a helyes testtartás kialakítására
- a tudományos ismeretek felhasználásával az élet- és az edzéskornak, a funkcióérettségnek megfelelő edzésgyakorlatok - sportáganként kidolgozott sportágfejlesztési programok -küzdelem és játék modul - tevékenykedtető, képességfejlesztő és differenciálpedagógiai szemléletű eljárásmódok -egymástól tanulás és a kooperatív tanulás alkalmazása -a kiválasztott sportágak megismertetése (labdarúgás, triatlon, kézilabda, és atlétika sportágak )
Hagyományaink megőrzése, névadónk szellemi örökségének ápolása
Névadónkhoz és iskolánkhoz kötődő hagyományaink ápolása
- névadónk tevékenységének megismertetése: évfolyamonkénti bontásban iskolánk történetének legfontosabb állomásainak beépítése az osztályfőnöki tanmenetbe
Dózsás-napok programsorozat megőrzése, és színvonalának emelése Halloween- nap Szent Martin nap Pancake-day
a környezettudatos magatartás kialakítása
-az iskolai és otthoni élet tudatos szervezése, gyakoroltatása
18
- A Dózsás- napok programjai: MI-TI-Ők, területi természet-és környezetvédelmi vetélkedő (3-4. osztályosoknak), -Árpád-kupa névadónk szobrának koszorúzása, Dózsa Galéria kiállítás, rajzpályázat, vetélkedő, iskoladíszítés, bál, lampionos felvonulás, futóverseny - környezetismereti vetélkedők szervezése (Földlakók, városi vetélkedő) -tantermek, közös terek dekorálása, rendben tartása -osztályok közötti tisztasági verseny. -világnapok rendezvényeinek szervezése
A drámapedagógia eszközeivel a csoportlégkör kialakítása, gyerekek személyiségének nyitottságának fejlesztése, gátlásaik oldása, a játékban való részvétel iránti igény felkeltés, önmegvalósítás, önkifejzés,beszédmű velés fejlesztése
-személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás verbális és non-verbális kommunikáció fejlesztése improvizációs technikák elsajátítása
-játékalkalmak, különféle gyakorlatok – ritmusgyakorlatok, szabályjátékok, szituációs és improvizációs játékok, mondókák és bábjátékok, kiszámolók, mesék, mondák, legendák , a szépirodalmi és népi alkotások dramatizálása esztétikai jellegű tevékenység bevonása(mesélés, éneklés, rajzolás, színjátszás, verselés) színházi előadások
3.3. SZABÓ LŐRINC TAGISKOLA CÉL
FELADAT
Tanulóink a matematika tantárgy ismereteit a minden-napi életben használni tudják, és logikus gondolkodásuk erősödjön,a továbbtanuláshoz magasabb szintű tudás, ismeret birtokába jussanak.
Rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés, a kreativitás fejlesztése. A matemetika megszerettetése, a tanulók problémamegoldókészségének fejlesztése, a matematikai gondolkodás intenzívebb fejlesztése. Az önálló tanulásra nevelés. Az önismeret fejlesztése. A tudás, a felfedezés örömének megismertetése.
A kor követelményeinek megfelelő informatikai ismeretek, eszközök használatának széleskörű elsajátítása
Számítástechnikai és információ-technológiai eszközök használatának megismerése. Információs-kommunikációs technikák elsajátítása. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, készségek kialakítása.
Természettudományi tárgyakban a NAT megfogalmazott elvárásain túli ismeretelsajátítást nyújtsunk.
ESZKÖZ, ELJÁRÁS Az általános tanterven felüli tananyag nyújtása. Emelt óraszám biztosítása (5+2) ötödik évfolyamtól. Képesség szerinti csoportok létrehozása, differenciált oktatás. Szorobán használat bevezető szakasztól. Versenyek szervezése, felkészítés házi, megyei és országos megmérettetésekre. Felvételi felkészítők. Zrínyi Ilona Megyei Matematikaverseny szervezése
Korszerű, a modern kornak megfelelő eszközpark és szaktantermek biztosítása. Bevezető szakasztól informatikai ismeretek nyújtása nem csak tanórai keretben. Alapozó szakasztól emelt óraszám és csoportbontás biztosítása. Házi és megyei versenyek szervezése, azokon való részvétel. Minden nevelőnk alkalmazza tanításában a IKT eszközöket. Korszerű természettudományi A természettudományos felfedezések, ismeretek helyi tantervbe építé- ismeretek bővülése, fejlesztése érdekése ben sokrétű ismereteket nyújtunk ezen A tanulók önálló ismeretszertudományok alapjaiból. zésének fejlesztése. Kooperatív tanulási módszerek alkalmaTermészettudományok terülezása, bővítése tén való továbbtanulás. Önálló megfigyelések, gyűjtőmunka növelése. Tanulói kiselőadások tanórán „Kistermészettudós” előadások tartása tanórán kívül. Megyei és országos tanulmányi versenyekre való felkészítés és részvétel. (Kaán Károly, Herman Ottó, Teleki Pál, Öveges József országos versenyek)
19
A közvetlen és tágabb természetes és mesterséges környezetünket tanulóink megismerjék és azzal harmonikusan együtt éljenek.
Olyan tevékenységrendszer kialakítása, mely képessé teszi a tanulókat a környezetük megismerésére, a változások észrevételére, elemi szintű értékelésére. A természet és ember alkotta környezet értékeinek felismerése, megőrzése, a környezet védelmével kapcsolatos jogok, kötelességek gyakorlása.
„Jó gyakorlat”: Első osztálytól a német nyelvet mindennapos foglalkozások alkalmával ok-tatjuk, és minden tevékenységet átszövi az ismeretszerzés Saját oktató eszközünk használata a bevezető szakasztól Többlet nyelvóra biztosítása csoportbontásban Kommunikatív, a továbbtanuláshoz és a nyelvvizsgához szükséges tananyaggal rendelkező tankönyvek és ismerethordozók használata Nyelvvizsga felkészítő foglalkozások, nyelvi versenyeken való részvétel Jogelőd iskolánk névadóihoz Hagyományőrző Napok rendezvényei Jogelőd iskoláink hakötődő hagyományaink ápolá- (rajz pályázat, szavalóverseny, matematigyományainak megtartása sa, az eddig folytatott tevéka olimpia). kenységeink tovább fejlesztése. Iskolatörténet megismerése Elődeink témahét rendezése Az Európai Unió elvárásainak meg-felelő idegen nyelvi tudást nyújtsunk, és az alapfokú német nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét biztosítsuk.
A tanulók a választott idegen nyelvet a bevezető szakasztól megismerhessék játékos formában. Felsőbb évfolyamokon többlet óra biztosításával segítjük a nyelv minél jobb elsajátítását. Igényeknek megfelelő nyelvvizsga felkészítés.
Esztétikus nevelő környezet kialakítása. „Madárbarát kert” cím elérése. Tantermek, közös terek dekorálása, rendben tartása. Osztályok közötti tisztasági verseny. Év eleji papírgyűjtés, szárazelemgyűjtés, PET-palackok zsugorítása. Környezeti nevelés modul bevezetése. Világnapok rendezvényeinek szervezése. (Föld Napja, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, stb) Természetjárás, kirándulások, erdei iskola szervezése.
20
4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK CÉLOK Az értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása érdeklődésük felkeltése
FELADATOK
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK
-A tanulók tanulás iránti motivációjának fejlesztése -Helyes tanulási szokások kialakítása -A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás, nevelés egységes feladatellátása
-tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek -egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése -tudományos diákmunkák, tanulmányi vetélkedők - audiovizuális eszközök használata -interaktív tanulás önállóan a számítógép segítségével -tantárgytömbösítés, korszerű tanulási tevékenységek:csoportmunka, projektek, kooperatív technika -szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon -önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe -szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben -viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása szituációs játékokban -egyéni „érzékenység” elfogadása, csoportok, közösségek, barátságok kialakulása -egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása - választékos, közérthető kommunikáció - a reális „ÉN kép”, és környezeti kép kialakítása, játékos önismereti beszélgetések, szociometriai felmérések - pozitív visszacsatolások, önbizalom erősítés a különböző képességek és készségek figyelembe vételével - segítség pozitív és negatív élmények feldolgozásában - nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete - szemléletés, szemléltető tanítás, tanulás - a tanulás értelmének megmutatása a tanulók fejlődésén keresztül - fokozatos önállóságra nevelés tanórai differenciálással - önálló munkák, feladatok, versenyfeladatok alkalmazása,szövegértési feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása - vélemény kialakítása, meggyőző érvelés technikájának, módszereinek elsajátítása - a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök, fórumok keretében
Szociális kompetencia, életvitel, ill. életpályaépítés kompetencia fejlesztésével sokoldalú személyiség kialakítása
-A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése -Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. -Egyértelmű magatartási szabályok -A tanulók személyiségénekÖnismeret, önér- széleskörű fejlesztése tékelés, önszabá- -Az önismeret, a tanulók saját lyozás önbecsüszemélyiségének kibontakoztalés tására vonatkozó igény felébfejlesztése resztése -A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása -Reális teljesítményértékelés A tanulás tanítása - A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása Az egyéni tanulási útvonal, differenciált fejlesztés biztosítása -Fokozatos önállóságra nevelés, lényegkiemelés képességének fejlesztése -Kialakítani és fejleszteni a taVitakultúra, együttműködés, nulók vitakultúráját, a saját véegyéni és közös lemény kialakítását, érvelést, feladatvállalás illetve más véleményének elfo-
21
-fejtsék ki saját véleményüket felmerülő témák, dolgok iránt Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése
Problémamegoldó és alkotóképesség előtérbe állítása, alkotó képzelet fejlesztése
A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása A kezdeményezőkészség és a szervezőkészség erősítése -a szülőföld, lakóhely iránti szeretet, -a népünk múltjának, néphagyományának feltárása d iákjaink megalapozott műveltséggel,egészséges világszemlélettel,reális vlágképpel rendelkezzenek
gadását, és az azzal való azonosulást. Együttműködési készség kialakítása, legyenek képesek a tanulók munka- és feladat megosztásra a közös cél eléréséért Az információszerzés és információ feldolgozás, felhasználás módjainak elsajátítása
Az alkotó és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása Kognitív képességek, illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés valamennyi tanórán és foglalkozáson. Alkotó jellegű feladatok biztosítása Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek megszervezni az önálló tanulásukat, figyelembe véve saját korlátaikat, ill. az elsajátítandó, ismétlendő tananyagot DÖK, osztályközösségek, szülői szervezetek, munkaközösségek munkájának segítése, lehetőségteremtés a tanulók együttműködésére
- versenyfeladatok megoldása tanulmányi versenyeken, órai munka során - az „önkéntesség” díjazása a jutalmi rendszerben - az egyén és csoport közötti különbségek bemutatása gyakorlati példákon keresztül - az információhoz jutás folyamatainak bemutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.) - az információ feldolgozásának szükségessége(újságírás, cikkek, közlemények írása) az információtovábbítás lehetőségeinek vizsgálata -a probléma megoldás folyamatainak bemutatása a felismeréstől a feldolgozásig -szituációk, szerepjátékok alkalmazása -alkotóképesség új dimenzióinak megnyitása, festés, rajzolás, szobrászat, digitális művészet, (rajzfoglalkozás, szakkör) - a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával - elméleti és gyakorlati tanácsok, módszerek az időbeosztás megszervezésére - széleskörű elérés, illetve hozzáférés biztosítása a tananyagok, dokumentációk, háttér információkhoz, törzsanyaghoz - a könyvtár, számítástechnikai terem - testnevelés, versengések - közművelődési és tanulmányi versenyek - DÖK által szervezett, támogatott programok
- tanulóink megismertetése nem- - a nemzeti, helyi és iskolai ünnepségeket a zeti kultúránk és történelmünk DÖK segítségével rendezzük meg főbb eseményeivel, kiemelke- a helyi vonatkozások kiemelésével tápláldő személyiségeivel és hagyojuk a gyermekekben a haza, a szülőföld imányaival ránti szeretetet, a Palócföldhöz való kötő- a lakóhely megismertetése dést -olyan ismeretek közlése, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben
22
- a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható alapműveltséget, valamint a világképük formálódását, a világban való eligazodásukat segítő információkat nyújtunk
5. A NEVELÉS – OKTATÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
5. 1. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS A programfejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
5.2. CSOPORTBONTÁS, KÉPESSÉGCSOPORTOK A tantermek mérete és az osztálylétszámok függvényében kiscsoportos bontást alkalmazunk a technika és informatika tantárgyban. Az idegen nyelv kiscsoportos bontására is törekszünk, hogy a tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz hozzájussanak.
23
5.3. NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK A közoktatási törvénynek megfelelően a tanulóknak délutáni időben napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. A napközis csoportok szervezésénél az egy osztályba járók közösségét tekintjük egységnek. Összevont napközis vagy tanulószobai csoportokat akkor szervezünk, ha a csoportlétszám egy osztályból nem tevődik ki. A napközi otthon igyekszik egészséges napirendet kialakítani a gyermekben. Az adott gyermekcsoport életkorának megfelelő időtartamú és minőségű szabadidőt biztosítunk, hogy feltöltődhessen az önálló tanulásra. Igyekszünk elsajátíttatni az önálló tanulmányi munka módszereit és feltételeinek megteremtését. Fejleszteni kívánjuk felelősség és kötelesség tudatát munkájával, társaival szemben. Kihasználjuk a közösség személyiségformáló hatását. Differenciálást és változatos tanulásszervezési munkaformákat alkalmazunk.
5. 4. EGÉSZ NAPOS ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS Olyan iskolaszervezési forma, amelyben a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve 16 óráig szervezzük meg. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. Az 1-2. osztályban folyó iskolaotthonos oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Az iskolaotthon felmenő rendszerben megszűnik, felváltja az egész napos iskola.
5. 5. DIÁKÉTKEZTETÉS A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek vagy menzát igényelnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
24
5.6. A TÁMOP 3.1.4.-12/2-2012. PÁLYÁZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT FOGLALKOZÁSOK: -
gazdasági és pénzügyi ismeretek bővítése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását elősegítő intézményi innováció
-
idegen nyelvek tanításának fejlesztése (nyelvi táborok)
-
idegen nyelvek tanításának fejlesztése (nyelvi témahetek)
-
idegen nyelvek tanításának fejlesztése (nyelvi vetélkedők)
-
környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatása (ökoiskolák, ökotáborok, erdei iskolák, tangazdaságok)
-
informatika tantárgy tanításának fejlesztése, illetve más tárgyak oktatásának IKT-val való támogatása (informatikai szakkör
-
Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében
-
iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében - egészségnap (félévente), egészségmegőrző akadályverseny
-
mindennapos testnevelés részét képező mozgásprogramok
-
nemzetiségi, népismereti programok
-
nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenység
-
iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében - elsősegély-nyújtási tanfolyam
-
konfliktus- és iskolai agresszió- kezelési program
-
családi életre nevelést célzó programok
-
dohányzás megelőzést és dohányzásról leszokást célzó programok
-
sportkirándulások
-
természet közeli sporttáborok
-
szabadtéri jellegű – mozgásos tevékenységek
-
komplex közlekedési ismeretek oktatása
25
6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK 6.1. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1.1. A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló képesség kibontakoztatását segítő tevékenység FELADAT Sokoldalú képzés, változatos szabadidő biztosítása Minőségbiztosítás, színvonalas oktatónevelő munka Kompetencia alapú oktatás megvalósítása Tehetségkutatás, a tehetségek azonosítása A tehetséges tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése, ösztönzése Ismeretszerzési és tanulási technikák alkalmazására szoktatás
Esélyegyenlőség biztosítása
Csoportbontás, képességcsoportok a tanórai foglalkozásokon
ESZKÖZ, ELJÁRÁS Fakultatív képzés tanórán kívül
Szakkörök indítása (számtás-technika, énekkar, tánc, kézműves, néptánc, stb.) Egységes nevelési eljárások, Tudatos, szakszerű ismeretátadás. sokoldalú szemléltetés, koncent- Tanulásirányítás, tanulásszervezés, ráció Tömbösítés, csoportmunka, Infokommunikációs eszközök használata Tanulók és munkáinak megfigyelése órán és órán kívül Önképzés elsajátítása, kiállítás tanulói munkákból, A kiemelt figyelmet igénylő tanulók képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenységek biztosítása Könyvtárhasználati órák, könyvtárlátogatások, kölcsön-zések, tanulmányi kirándulások, színház, múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése A kiemelt figyelmet igénylő (a tehetséges, a hátrányos helyzetű tanulók motiválása, bevonása a közösségi és a képesség-kibontakoztató programokba Osztálybontások, tanulóra szabott egyéni plusz feladatok. Csoportmunka. Nívócsoportok
Tudatos médiahaszná- Mértéktartás! TV, számítógép latra helyes, mértéktartó használata. nevelés A szabadidő helyes eltöltése, egészséges életvitel Iskolarádió, iskolaújság Sikeres továbbtanulás, Középiskolai előkészítők, szánpályaválasztás dék felmérések, pályaválasztási szülői értekezlet, iskolalátogatások. Együttműködés szülőkkel
Kapcsolattartás a szülőkkel
26
A sikerélményt nyújtó adottságok, képességek felfedezése a tanulókban Érdeklődés felkeltése a tanulókban, tanulói teljesítmény növelése, egyéni feladatok, kutatói munkára nevelés, tanulmányi versenyek ( országos és megyei kiírású versenyek) A tanuló számára a legmegfelelőbb tanulási technikák elsajátítása. Az értő olvasási készség elsajátítása. Ismeretszerzésre, nyitottságra való törekvés a tudomány és a művészetek körében. A szociális és kulturális hátrányok leküzdése Alapítvány támogatása Együttműködési kompetencia erősítése. A tanuló képességeinek megfelelő csoportban tanuljon. A képességek felismerése, alkalmazkodás a tanulói sajátosságokhoz A médián keresztül kísérjék figyelemmel a napi eseményeket, műsorok és sajtó-termékek szelektálása
Minden tanuló a képességeinek megfelelő középiskolát válassza
Fogadóórák, szülői értekezletek Családlátogatás. Találkozások, beszélgetések iskolai rendezvényeken, programokon
6. 1. 2. Sajátos nevelési igényű tanulók ESZKÖZ, ELJÁRÁS
FELADAT
Megfigyelés tanórán, óraközi szünetekben, Pszichés tünetek: napközi otthonban. Ma- kritikátlan (ép gyerek, de nem tudja kivel, milyen hangot üthet meg) gatartási zavarral küzdő - befolyásolhatóság, ingerlékenység (alacsonyabb ingerküszöb), tanulók felderítése rossz hangulat, indulatkitörések, indítékzavar,kiegyensúlyozatlanság, Probléma esetén az osztál agresszivitás, fáradékonyság, koncentrációgyengeség, figyelemzafőnök a gyermek- és ifjúvar, ingadozó teljesítmény, túlmozgékonyság ságvédelmi felelős segítséOrganikus tünetek: gét kérve elindítja a tanuló - a motorikum érési zavara (mozgás-összerendezettséggel van baj) problémájának megfelelő - vizio-percepciós gyengeség (látás útján való felismerés hibás) szűrést. - vizio-motoros zavar 1. Viselkedési zavarok felismerése
Szűrés, diagnosztizálás
- alkalmazkodási nehézség a szülőkkel, tanárokkal szemben - a tanulmányi sikertelenség nehezíti a beilleszkedést. 2. Figyelemzavarban szenvedők kiszűrése: -
a figyelem rövid ideig köthető le ( könnyen elterelhető) nincs kitartás nála fiatalabb gyerek szintjén működik impulzív (nem tűri a késleltetést, hanem azonnal cselekszik) gyors felindulás (tör-zúz, verekszik) rendszertelen, ösztönös alacsony toleranciaszint dühkitörések kiszámíthatatlan magatartás
3. Az okok megszüntetésére irányuló tevékenységek SNI tanulók fejlesztése érdekében az együttműködés kiterjed: sérülésspecifikus fejlesztő programok kidolgozására; azok gyakorlati megvalósítására; a munka eredményességének vizsgálatára
-konzultáció
- Speciális módszerrel tanítsuk meg, hogy vállalja a felelősséget tetteiért. - Próbálja befolyásolni temperamentumát - Megtervezzük a jutalmazás és a büntetés módját.
Sokszínű tevékenységformák biztosítása
differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák alkalmazása projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák fejlesztő értékelés alkalmazása individuális tanulás előtérbe helyezése az alapozó időszak elnyújtása IKT eszközhasználattal a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása - Kapcsolatfelvétel, együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal,Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Szakszolgálattal, pszichológussal. - Javaslat a napközi otthonba való felvételre - Délutáni szabadidős programokon való részvétel sérülésspecifikus tanórán kívüli foglalkozások gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok segítségével foglalkozások önismereti és konfliktuskezelő tréningek
27
4. A sikerterületek felfedezése 5. A szenvedélybetegségek megelőzése
- Az órai munka, a teljesítmény megfigyelése. - Egyéni beszélgetés. Gyermekek részvétele érdeklődés szerint szakkörökön, sportfoglalkozásokon, énekkaron, versenyeken.
Felvilágosítás: drog, aids, dohányzás, alkoholizmus.
6.1.3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, gyermek Figyelmet fordítunk az átlagtól lemaradó, tanulási kudarccal vagy magatartászavarral küzdő gyerekek kiszűrésére. Fejlesztő pedagógusok illetve pszicho-pedagógiát, gyógypedagógiát végzett nevelőink tudják segíteni beilleszkedésüket. Azok a gyerekek, akik nem tudják teljesíteni és elérni az iskolában megkövetelt vagy elvárt szintet, a tanulásban kudarcot vallanak. A gyermek kudarcának gyakran külső okai vannak, amelyeket szociális intézkedésekkel vagy pedagógiai eszközökkel orvosolni lehet. A pedagógus számára a problémák, azaz a tanulási korlátok (tanulási nehézségek, tanulási zavarok, tanulási akadályozottság) kialakulásának a megelőzése a legfontosabb, hogy a tanulók az elvárt ütemben haladhassanak a tananyag elsajátításakor. A prevenció (megelőzés) kiterjed minden olyan beavatkozásra, amelynek célja a tanulási korlátok elkerülése, felismerése, megszüntetése, csökkentése, valamint a már kialakult akadályozottság speciális kezelése. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok CÉL, FELADAT 1. A speciális tanulási nehézség felismerésének kritériumai az iskolába lépés időszakában
ESZKÖZ, ELJÁRÁS, MÓDSZER - Észlelési funkciók megfigyelése: látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás - Mozgás,figyelem, emlékezet,verbalitás ,munkatempó megfigyelése - Megfelelő ülésrend
2. Tanulási kudarc (zavar) esetén a tünetegyüttes szűrése
- Anamnézis felvétele - interjú, kérdőív segítségével környezettanulmány készítése - Pedagógiai-pszichológiai tesztek elvégzése (szorongás, koncentrálási nehézségek) - Viselkedés megfigyelése
3. Viselkedési zavar (magatartászavar) tünetegyütteseinek feltárása
- A magatartás folyamatos megfigyelése tanórán, az óraközi szünetekben, a napközi otthonos foglalkozásokon. - Pszichopedagógus bevonása - Családlátogatás
4. Az elmaradt részképességek, pszichikus területek fejlesztése.
- Speciális, egyénre, ill. kiscsoportra szabott fejlesztőprogram összeállítása. Prevenció illetve korrekció alkalmazása.
28
6. Hallásgyengeség kiszűrése
- A tanulók hallási képességeinek megfigyelése. - A beszédértés minőségének vizsgálata, tesztek,hangkazetták.
A A nyelvi fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű tanulók tanulási nehézségének enyhítése
7. Mozgásproblémák, testi hibák kiszűrése A tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatása tanórai foglalkozások keretében, illetve a tanítási órákon kívül
egyéni haladási ütem biztosítása egyénre szabott felzárkóztató program készítése egyénre szabott követelmények megállapítása tanórai differenciált foglalkoztatás segédeszközök használatának lehetősége (pl.: helyesírási szótár, számológép, számítógép) hosszabb idő biztosítása (felkészülés, feladat megoldás, számonkérés, stb.)
- Gyógytestnevelés A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében- a felzárkóztatás segítése - Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák - Napközi otthonos foglalkozások, egyéni fejlesztő órák szervezése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; - egyéni felzárkóztató foglalkozások; - speciális szakember által végzett fejlesztés, - külső szervezetek által szervezett foglalkozások
A gyermekeket érő kudarcok megszüntetése, a sikertelenség megelőzése A helyes tanulási technikák elsajátítása, a megfelelő tanulási stratégiák kiépítése A tanulás megszerettetése Szabadidő helyes eltöltésének megszervezése
- Pszichopedagógus segítségének igénybe vétele
- Rendszeres tanulásra szoktatás. - A gyermekekkel együtt felépíteni a számukra megfelelőbb tanulási stratégiát. - Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása - Érdeklődési területeknek megfelelően szakkörök beindítása. - Sportversenyek szervezése. - Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus tevékenységek beépítése a tananyagba
A tanulók felkészítése a következő iskolafokozatba kerülésre, pályaválasztás A felzárkóztatást, fejlesztést segítő programok finanszírozása
A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek megfelelő középiskolába jutása - Pályázatok írása - Önkormányzati támogatás - Állami normatíva
Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola keretein túl
- Állandó ill. időszerű kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, önkormányzattal, pedagógiai szakszolgálattal, gyermekorvossal.
29
6.2. A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK, TANULÓ A veszélyeztető körülmények, amelyekből egy-egy gyermek szociális hátránya adódik, összefoglalva a következők: 1. Szülők deviáns viselkedése (pl. alkoholizmus, kriminalitás) 2. Kedvezőtlen családi szerkezet (gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő) 3. Alacsony iskolai végzettség 4. Kedvezőtlen lakásviszonyok 5. Alacsony vagy létminimum alatti jövedelmi viszonyok 6. Szülők tartós betegsége 7. Etnikai kisebbségből fakadó problémák Az iskolában a szociális hátrányok enyhítését szolgálhatják a következő tevékenységi formák: CÉLOK A szociális hátrányok enyhítése
FELADATOK
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK
A szociális hátrányokkal küzdők felderítése
Környezettanulmány készítése és kapcsolat felvétele: - családdal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - óvodával, - gyermekjóléti szolgálattal
Helyi, regionális, országos támogatások megszerzése
Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások alkalmával. Pályázatok figyelése, készítése, ösztöndíjak .A szociális hátrányokkal - a tanulmányi ered- - Tanszersegély, ingyenes tankönyv küzdők segítése mények javítása, - Felvilágosító munka a szociális juttatások lebukások csökkenhetőségeiről a szülői értekezleteken, fogatése dóórákon, családlátogatásokon - Szociális segélyezésüket - Napközis csoport működése - Kedvezményes étkeztetés a szociálisan rászorulóknak - IPR működtetése, differenciálás A szociális és kulturális hátrányokkal induló gyerekek művelődési esélyeinek növelése
A tanulók egészségi állapotának javítása
Választható csoportok:napközi, énekkar, diáksportkör, rajzszakkör Beiratkozás a könyvtárba, könyvtári órák Egyéni foglalkozások segítik a gyenge képességű tanulók felzárkózását. Tehetséggondozás Pályaorientációs tevékenység A tanulók egészségi állapotának figye-
Folyamatos kapcsolat fenntartása az iskolaorvossal, védőnővel 30
lemmel kísérése
- A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, ill. megvalósulását - diákjaink szociokulturális különbsége enyhüljön
Tanári kíséret az egészségügyi szűrővizsgálatokra Drog-és bűnmegelőzési program
- biztosítjuk a képes- - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinknál ségfejlesztést, feloktatásuk, nevelésük során, egyéni képessézárkóztatást, tehetgeiket figyelembe vesszük: felmérésekkel, séggondozást kérdőívek kitöltésével, egyéni elbeszélgetés-meghatározzuk a tasel, tanulási szokásaik megfigyelésével nulási hátrány oka- - integrációs pedagógiai rendszert it, kijelöljük a fejműködtetünk lesztendő területe- együttműködve a családokkal, a gyerekek és ket családjaik megismerése után fogunk hozzá a - a diákjaink szocialikülönbségek csökkentéséhez zációját segítjük
31
7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
IPR, egyenlő esélyek biztosítása
a felzárkóztató foglalkozások,
a különleges bánásmódot igénylő gyermekek tanulmányainak figyelemmel kísé-
rése, a szakértői felülvizsgálatok, egyéb vizsgálatok megtörténtében a szülőknek való segítségnyújtás
a tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök
az indulási hátrányok csökkentése,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a családi életre történő nevelés,
a napközis foglalkozások,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
32
8. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 8. 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagiskola-vezetők, a diákönkormányzat felelős vezetői és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója és a tagiskola-vezetők legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetői havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
8.2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók és tanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók szüleivel speciálls formában kell együttműködni. 8. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagiskola-vezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója és a tagiskola-vezetők legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról
Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás (indokolt esetben) Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet feladata az együttműködés növelése érdekében
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők megnyerése, szemléletformálása kooperatív technikák alkalmazásával a szülők tájékoztatása -
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
-
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, 33
-
a helyi tanterv követelményeiről,
-
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
-
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
-
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémákról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Témahét, projekthét megszervezése, lebonyolítása f) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. g)
Szülők-nevelők találkozója
h) Szülők akadémiája előadássorozat
8. 4 A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.
34
9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK CÉLOK
FELADATOK
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK
Közösségkialakítás, közösségfejlesztés
Kapcsolattartás a gyermek környezetével Tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanár-szülő kapcsolat alakítása
Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése
- Egészséges versenyszellem kialakítása, az összefogás szükségességének felismertetése csoportos tevékenységek útján
- Szülői értekezletek, szülői munkaközösség, családlátogatás: feljegyzés készítése - Közös osztály, iskolai és iskolán kívüli programok, ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra a rendes munkaidőn belül. - Klubdélutánokon közös játék, ügyességi, szellemi vetélkedő - Gyermeknapi rendezvénye, farsangi bál, jelmezverseny
Erkölcsi szemlélet fejlesztése
becsületesség, küzdőszellem, negatív magatartásformák elítélése, pozitívak elfogadása - Óvják a természet értékeit, vigyázzanak szűkebb és tágabb környezetük értékeire.
- Osztályfőnöki és tanórákon: beszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, szociometriai felmérés - Természetvédelmi terület,Vadaspark - Túrák: őszi vagy tavaszi túra, akadályverseny, vetélkedők, sportversenyek, csapatversenyek
Nyitottá tenni a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.
- Helyi hagyományok, népszokások őrzése, továbbadása: etnikai folklór – tánc, zene, drámapedagógia, osztályfőnöki óra
Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés
Környezeti értékek védelme és gyarapítása
- Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, rendben tartása - Ne pazaroljanak fölöslegesen! - Az iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka a DÖK vezetésével
A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása
A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentősége Jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése
- Beszélgetések az osztályfőnöki órákon - Alkalmazása a tanórákon - Jogorvoslat lehetősége - Egyeztető eljárás és fegyelmi tanács működtetése Iskolai diákönkormányzat működtetése
Ismerjék meg a helyi természeti és emberi környezetet. Nyitottság kialakítása, tolerancia a másság elfogadtatására
A kommunikációs önálló ismeretszerzés, véleménykultúra fejlesztése formálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége
35
- Iskolaújság készítése, amely képet ad az iskola életéről, eseményeiről és tükrözi a tanulók véleményét. - Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a mindennapi eseményekről, használja fel lehetőségeit az információnyújtás, véleményformálás terén.
Az összetartozás, a szolidaritás érzésének kialakítása
A közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése /osztályközösség fejlesztése is!/ Egymás sikerének elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése
- Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel /tanulmányi, műveltségi/ - Sportversenyek
A pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése Az integrált nevelés során eljutni az inklúzív pedagógiai szemléletű oktatáshoz
A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása és ennek tanúsítására neveljük ta-
-
Közösségi rendezvényeken és a mindennapi életben való részvételük segítése
nulóinkat, tanulói közösségeinket. SNI tanulók befogadása, sérülésükből adódó hátrányaik csökkentéséhez segítőkészség kialakítása a közösségben
A hazaszeretet ér- Legyenek büszkék iskolájukzésének erősítése, ra, öregbítsék annak jó hírnea hagyományok ávét. polása, ünnepségek értékének megőrzés
36
- Ünnepségek rendezése - Iskolai hagyományok őrzése - Részvétel a városi ünnepélyeken
10. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségmegőrzés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. A harmonikus személyiségektől elválaszthatatlan a konfliktusok kezelésében való jártasság.
10.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
10.1.1. Az egészséges táplálkozás (tanulói gyümölcsprogram folytatása, a közétkeztetés befolyásolása a helyes irányba, az iskolai büfék, automaták kínálatának ellenőrzése) 10.1.2. Az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás (megelőző és felvilágosító munka) 10.1.3.
Az aktív életmód, a sport, a szabadidő hasznos eltöltése (mindennapos testnevelés, szervezett szabadidős programok)
10.1.4. A személyi higiénia területén (tiszta és egészséges környezet biztosítása, tisztálkodó eszközök biztosítása) 10.1.5. A szexuális fejlődés területén (védőnői előadások, felvilágosító tevékenység osztályfőnöki és biológiaórán) Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
10.2. Az egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: -
a heti öt kötelező testnevelésóra,
-
az iskolai vagy diáksport egyesületi sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
37
-
a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.
-
a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, tánc.
-
a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás
Az osztályfőnöki óra:
egészségnevelés DADA – program, mentálhigiénés programok
személyi higiéné
életmód és táplálkozás – védőnői előadás
pályaalkalmassági vizsgálat – iskolaorvos, védőnő
szexuális felvilágosítás – védőnői előadás
Johnson & Johnson – program
Egészségtan: az emberi test felépítése és működése Biológia: egészséges táplálkozás, környezetszennyezés hatása az élővilágra Technika, életvitel:
Egészséges táplálkozás
Korszerű ételek készítése – terítési verseny
Életmód és veszélyes anyagok – elemgyűjtés, papírgyűjtés Kémia: A környezet hatása az élővilágra Testnevelés:
10.2.1
Fizikai erőnlét fejlesztése, alap-mozgáskultúra fejlesztése
Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (IVK;
csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalogvagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; félévente egészségnap; szülők akadémiája: egészségnevelési előadások szülők részére, részvétel az Egészségesebb nemzedékekért Közhasznú Egyesület programjában 10.2.2
Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének
igénybe vétele:
félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.
az egészségnevelés támogatói iskolánkban: -
gyermekorvos, védőnő
-
rendőrség
-
osztályfőnökök
-
szaktanárok
-
vöröskeresztes tanár 38
Az iskola-egészségügyi szolgálat kapcsolódása A Kiss Árpád Általános Iskola és tagiskoláinak Egészségnevelési programtervéhez
Az egészségmegőrzés szorgalmazása, átfogó összefogást igénylő tevékenység. Hatékonyságra akkor számíthatunk ha folyamatos, következetes, egyeztetett elveken alapul a család és a nevelési intézményen belül tevékenykedők között. Az iskolán belül az egészségmegőrzési-nevelési folyamat hatékonyságát segíti az iskola eü. szolgálat, két tagja az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolaorvos, aki házi gyermekorvos az iskolán belüli fő tevékenysége:
kampányoltások során az orvosi felelősséget igénylő feladatok
egészségi állapot romlásra utaló tünetek korai felismerése ( másodlagos prevenció ) 13, 5-7. évfolyamon
kiszűrt tanulók szakorvoshoz utalása, gondozásuknak irányítása
Az egészségnevelés szempontjából a szolgálat fő pillére a védőnő:
aki tervezi, szervezi, koordinálja az isk. eü. tevékenységet
szorosan együttműködik az iskolaorvossal, pedagógusokkal, szülőkkel
munkája során információkat gyűjt az iskolaközösség helyzetéről, szűrővizsgálatai során a tanulók egészségügyi állapotáról, az adatokat dokumentálja, meghatározza a szükségleteknek megfelelő célokat , kiválassza a célok eléréséhez szükséges eszközöket
Az egészségügyi ismeretei, gyakorlatias szaktudásával, tapasztalataival fokozhatja az egészségnevelés erejét, hatékonyságát, segíti a pedagógusok munkáját a következő területeken: -
1-4. évfolyamon: napirend, személyi higiénia,
-
5. évfolyamon: kiemelten az egészséges táplálkozás
-
6. évfolyamon: a serdülőkori változások, védőoltások jelentősége
-
7-8. évfolyamon: serdülőkor problémái, reprodukciós egészségvédelmi ismeretek, szenvedélybetegségek megelőzése, családi életre nevelés
Az egészségnevelés színterei a védőnő számára: a kiscsoportokban zajló védőnői szűrés során egyéni gondozás az önálló védőnői tanácsadásón berendelés és önkéntes megjelenéskor, higiéniai szűrés során, védőoltások idején, egészségnevelési órákon ahol a tanulók aktív részesei a folyamatnak, a mondanivaló életszerű gyakorlati példákkal illusztrált és a hatékonyság érdekében 12-15 fős csoportokban zajlik
39
11. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
11.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre, megoldások megkeresésére
11.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÁTFOGÓ CÉLJA A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.
11.3. AZ ISKOLA HITVALLÁSA A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak viszsza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.
11.4. HOSSZÚ TÁVÚ PEDAGÓGIAI CÉLOK
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
a környezetetika hatékony fejlesztése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia kialakítása
40
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
globális összefüggések megértése
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
a családi életre nevelés fejlesztése
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
11.5. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK
természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése
helyi értékek és problémák feltérképezése
helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék , energiatakarékosság, helyi védettség stb.)
lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)
hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken
azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken
a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése
legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése
az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismert.
mindennapi testedzés, testnevelésórák, napközis szabadidő, óraközi szünetek, túrák, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok, mint lehetőség
11.6. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS / MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.
41
Eredményvizsgálatunk: - egyes tanulók esetében o
az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására
o
a szociális képességek alakulására
o
a beállítódások és értékorientáció fejlődésére
o
a csoporthelyzet megismerésére
o
a konfliktuskezelés módjára irányul.
- osztályközösségek esetében o
a csoportviszonyok alakulásának
o
a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak
o
a tevékenységrendszernek, az informális kapcsolatrendszernek a megismerésére irányul.
12. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az EMMI 128.§ (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, köztük az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját.
A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. Osztályfőnöki órán az iskolai védőnő tartson szakmai felkészítést a témáról!
A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.
Az iskola eddigi hagyományainak megfelelően tanulóink továbbra is minden tanévben vegyenek részt a Városi Vöröskereszt által szervezett elsősegély-nyújtási versenyen!
TÁMOP 3.1.4-12/2. pályázat elsősegély ismereteket nyújtó foglalkozásai, egészségnapjai
42
13. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI , AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 13.1. A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA
legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,
a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,
szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,
a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.
13.2. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI
A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.
Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.
Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.
Tételesen:
a tantervek végrehajtása
a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;
a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/;
a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt;
43
az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;
a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;
a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi
a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz
a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;
a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén.
gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;
kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.
13.3. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért. Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.
44
Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni. Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.
45
14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 14.1. CÉL:
Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.
Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében-
A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.
14.2.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HELYI-
SÉGEK, BÚTORZATOK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAK, VALAMINT EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK FELSOROLÁSÁT A NEVELÉSIOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ 11/1994.
(VI. 8.) MKM
RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE TARTALMAZZA. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben a mellékletben szereplő alapfelszerelések és eszközök szolgálják.
46
HELYI TANTERV
47
1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI Az új NAT a 110/2012. Kormányrendelet alapján 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, első alkalommal a 2013/14. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán. Ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az iskola e rendelet melléklete alapján áttekintette pedagógiai programját, és a szükséges változásokat átvezette. A Nemzeti alaptanterv alapján készített tantervek közül választottunk, és azt építettük be helyi tantervként a pedagógiai programba. Intézményünkben hagyományos tantárgyi szerkezetben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás az elkövetkező tanévekben: NAT = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. NAT 2013 = A 110/2012. Kormányrendelet alapján
TANÉV
ÉVFOLYAM
2012-2013
1.
2.
3.
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT NAT
2013-2014 NAT 2013
2014-2015 NAT 2013 NAT 2013
4.
5.
6.
7.
8.
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT NAT 2013
NAT
NAT
NAT
NAT NAT 2013
NAT
NAT
NAT
2013 2015-2016 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013
NAT
2016-2017 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013
NAT 2013
48
NAT 2013
NAT 2013
NAT
NAT
NAT
2013
2013
NAT
NAT
NAT
2013
2013
2013
1.1. A TANTÁRGYI RENDSZER ÉVES ÓRASZÁMAI A KISS ÁRPÁD ISKOLÁBAN Tantárgy
1. évf.
2. évf.
296
296
259
277,5
Matematika
166,5
166,5
166,5
166,5
Erkölcstan
37
37
37
37
Idegen nyelv
37
37
74
74
Környezetismeret
37
37
37
74
55,5
55,5
55,5
74
Rajz és vizuális kultúra
74
74
74
74
Technika és életvitel
37
37
37
37
Testnevelés és sport
185
185
185
185
Összesen
925
925
925
999
Magyar nyelv és irodalom
Ének-zene
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
148
148
148
148
Idegen nyelv Matematika Erkölcstan
185 148 37
185 148 37
185 111 37
185 148 37
Történelem
74
74
74
74
37
37
37
55,5
55,5
Biológia
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
Földrajz
55,5
55,5
Tantárgy
Informatika Természetismeret (egészségtan 6.96.
74
Hon-és népismeret Fizika
37
74
Ének-zene
37
37
37
37
Rajz
37
37
37
18,5
Mozgóképkultúra és médiaismeret
18,5
Technika és életvitel
37
37
37
37
Testnevelés és sport Osztályfőnöki
185 37
185 37
185 37
185 37
Összesen
1036
1036
1147
1147
49
A tantárgyi rendszer éves óraszámai a Dózsa Tagiskolában Tantárgy
1.osztály
2.osztály
3.osztály
4.osztály
a
b
a
b
a
b
a
b
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene, tánc Rajz,mozgókép és méd Technika és életvitel Testnevelés és sport Erkölcstan Küzd-játék, dráma-tánc
259
259
259
259
259
259
148
148 37 37 74 74 37 185 37 37
148
148 37 37 74 74 37 185 37 37
148
148 37 37 74 74 37 185 37 37
259 74 148 0 37 74 74 37 185 37 37
259 74 148 37 37 74 74 37 185 37 37
Sportág választó
37
Kötelező óraszám össz:
925
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Tört. és állampolg-i ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene, tánc Rajz,mozgókép és méd Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Erkölcstan Sporterkölcstan Küzd-játék, dráma-tánc Sportág választó Tanulás módszertan
37 74 74 37 185 37 37
37 74 74 37 185 37 37 37
925
925
37 925
925
37 925
999
999
5.osztály
6.osztály
7.osztály
8.osztály
a
b
a
b
a
b
a
b
148 74 111 148 37 74
148 74 111 148 37 74
148 74 111 148 37 93
148 74 111 148 37 93
148 74 111 111 37
148 74 111 111 37
148 74 148 111 37
148 74 148 111 37
74 74 56 56 37 37 37 185 37 37 18,5 18,5
74 74 56 56 37 37 37 185 37 37
56 56 74 74 37 37 0 185 37 37 18,5 18,5
56 56 74 74 37 37 0 185 37 37
37 37 37 185 37 37
37 37 37 185 37 37
37 37 37 185 37 37
37 37 37 185 37 37
37
37
19
19
37
37
19
19
19
19
Hon és népismeret Kötelező óraszám össz:
37 74 74 37 185 37 37
37
37
1036 1036 1038 1038 1148 1148 1148 1148
50
Szabó Lőrinc Tagiskola
Tantárgy
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
296
296
296
277,5
Matematika
185
185
185
166,5
Erkölcstan
37
37
37
37
Idegen nyelv
74
Környezetismeret
37
37
55,5
55,5
Ének-zene
74
74
55,5
55,5
Rajz és vizuális kultúra
74
74
74
74
Informatika
37
Technika és életvitel
37
37
37
37
Testnevelés és sport
185
185
185
185
Összesen
925
925
925
999
Tantárgy
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
148
148
148/111
185/148
Idegen nyelv
185/111
185/111
185/111
185/111
Matematika
148/222
148/222
148/222
148/222
Erkölcstan
37
37
37
37
Történelem
74
74
74
74
37
37
37
Fizika
55,5
55,5
Biológia
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
Földrajz
55,5
55,5
Magyar nyelv és irodalom
Informatika Természetismeret (egészségtan 6.96.
74
Hon-és népismeret
37
74
Ének-zene
37
37
37
37
Rajz
37
37
37
18,5
Mozgóképkultúra és médiaismeret
18,5
Technika és életvitel
37
37
37
37
Testnevelés és sport
185
185
185
185
Osztályfőnöki
37
37
37
37
1036
1036
1147
1147
Összesen
51
Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megfelelnek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
Idegen nyelvként az angol vagy a német nyelv tanulását választhatják.
A nem kötelező (választható) tanítási órákból elsősorban az emelt szintű tantárgyak (idegen nyelv, matematika, testnevelés) óraszámait biztosítjuk. A fennmaradó órákat az 52.§(7) és a (11) c pontja alapján csoportbontásra, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra fordítjuk.
Az SNI és az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának tanterve a NAT és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei alapján készült.
A kompetencia-fejlesztések minden műveltségterületen megjelennek, a műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. .A kompetencia-fejlesztés adott osztályokban kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával valósul meg. A kompetencia alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és a követelményeket a tantárgyi programtervek tartalmazzák tantárgyanként és évfolyamonként.
52
1.2 TANTERVI ÓRÁK RENDSZERE ÉS A HETI ÓRASZÁMOK A NAT 2013 ALAPJÁN
Kiss Árpád Általános Iskola OSZTÁLY TANTÁRGY
5. 1.
2.
3.
4.
nor mál
6.
emelt
7.
8.
nor eme nor eme nor eme lt mál lt mál mál lt
52. § (3) bekezdés Magyar nyelv és irodalom (dráma)
4
4
4
4
4
4
4
4
Történelem
2
2
2
2
2
2
2
2
Nép-és honismeret
1
1
8
8
7
7,5
Idegen nyelv
1
1
2
2
3
5
3
5
3
5
3
5
Matematika
4,5
4,5
4,5
4,5
4
4
4
4
3
3
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
Fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
1,5
1,5
Földünk és köny.-
1,5
1,5
1,5
1,5
Informatika Környezetismeret
1
1
1
2
Term.ism. egtan.6.
Ének–zene. Rajz és vizuális kult.
2
2
1,5
1,5
1,5
2
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
Mozgókép-és médiai Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnev és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
1
1
26
28
26
28
29
31
29
31
Osztályfőnöki Kötelező tanóra
25
25
25
27
53
Dózsa György Tagiskola Sportiskola
Normál
Sportiskola
Normál
Sportiskola
8
Normál
7
Sportiskola
6
Normál
5 Sportiskola
Normál
4 Sportiskola
Normál
3 Sportiskola
Normál
Normál
Tantárgy
2 Sportiskola
1
Osztály
7
4
4
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
52. § (3) bekezdés
Magyar nyelv és irodalom
7
7
7
7
7
7
7
Történelem Nép-és honismeret
0,5 0,5
Idegen nyelv
2
2
3
3
3
3
3
3
4
4
Matematika
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
3
3
3
3
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Környezetismeret
1
2
2
Fizika
2
2
1,5 1,5
Biológia
2
2
1,5 1,5
1 1
1
1 1
1
1
1
1
1
Természetismeret
2,5 2,5
Kémia
1,5 1,5
2
2
Földünk és köny.-
1,5 1,5
2
2
1
1
Ének–zene.
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
Rajz és vizuális kult.
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
0,5 0,5
Mozgókép-és médiai Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnev és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5 0,5
Osztályfőnöki Sporterkölcstan Küzdelem - játék Dráma-tánc Sportágválasztó
1 1
1 1
1
1 1
1
1
1
Tanulás módszertan Kötelező tanóra
1
1 1
0,5 0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5 1
1 1
1
0,5 0,5
25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 31 31 31
54
Szabó Lőrinc Tagiskola OSZTÁLY TANTÁRGY
1.
2.
3.
5.
4.
6.
7.
8.
normál
emelt
normál
emelt
normál
emelt
normál
emelt
4
4
4
4
4
3
5
4
Történelem
2
2
2
2
2
2
2
2
Dráma-tánc
1
1
2
5
3
5
3
5
3
5
3
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
8
8
8
Idegen nyelv
7,5
Matematika
5
5
5
4,5
4
6
4
6
3
6
3
6
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
Fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
1,5
1,5
Földünk és környezetünk
1,5
1,5
1,5
1,5
Informatika Környezetismeret
1 1
1
1,5
1,5
Term.ism. egtan.6.o
2
2
Ének–zene.
2
2
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz és vizuális kult.
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
0,5
Mozgókép-és médiai Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnev és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
1
1
28
28
28
28
31
31
31
31
Osztályfőnöki Kötelező tanóra
25
25
25
27
Választható tanóra Matematika
1
Informatika
1
Fizika
1
1
1 1
Technika és életvitel
1
1 1
55
1
1.3 ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK 1.3.1. Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása és lehetőségei 1.3.1.1. Teljes lefedettséggel, a tantárgy teljes óraszámában alkalmazott: Szövegértés-szövegalkotás magyar tantárgyban:
1-4. évfolyam 5-8. évfolyam
Matematika-logika kompetenciák matematika tantárgyban:
1-4. évfolyam 5-8. évfolyam
1.3.1.2. Beépítve más tantárgy anyagába (évi 30 óra, 25% eltérés megengedhető): Szövegértés-szövegalkotás környezetismeret tantárgyban:
3-4. évfolyam
Szövegértés-szövegalkotás történelem tantárgyban:
5-8. évfolyam
Matematika-logika kompetenciák környezetismeret tantárgyban: 1-4. évfolyam Matematika-logika kompetenciák testnevelés tantárgyban:
1-4. évfolyam
Matematika-logika kompetenciák fizika tantárgyban:
7-8. évfolyam
Szociális kompetenciák fejlesztése osztályfőnöki órán és délutáni foglalkozáson: 3-8. évfolyam Szociális kompetenciák fejlesztése matematika és magyar órákon:5-8. évfolyam Életpálya építés osztályfőnöki órán és délutáni foglalkozáson:
7-8. évfolyam
1.3.1.3. Délutáni foglalkozások keretében alkalmazott: Szövegértés-szövegalkotás napközi keretében:
5-6. évfolyam
Szociális kompetenciák fejlesztése napközi keretében:
5-6. évfolyam
1. 3. 2. Tantárgy tömbösítés, műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, témahét, projekt (leírásuk a mellékletben található) 1. 3. 3. Tanulói laptop program Célja a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése 1. 3. 1.3. 4. Interaktív táblák használata
1. 4. TANÓRÁN KÍVÜL VÁLASZTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
szakköri foglalkozások a TÁMOP 3.1.4-2012 segítségével:
nyelvvizsga és verseny felkészítők
differenciált foglalkozások elsősorban magyar és matematika tantárgyakból
énekkari foglakozások
sportköri foglalkozások alsó és felső tagozatban atlétika, szertorna, triatlon, labdajátékok megtartásával
56
tanulmányi kirándulások
táborok, erdei iskolák
Minden tanórán kívüli foglalkozásra való jelentkezés önkéntes, ez után a részvétel kötelező, szervezésük feltétele a szülők beleegyezése és hozzájárulása. A tanórán kívüli foglalkozások indításáról – a felmerült tanulói és szülői igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév végéig a tagiskola nevelőtestülete dönt.
2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, és szerepelnek az oktatási információs rendszerben. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a tantervben rögzített követelményeknek.
A kompetencia-fejlesztést szolgáló kiadványok előnyt élveznek.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
Az SNI tanulók speciális igényei
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
Az iskola arra törekszik, hogy költségvetési keretből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a tankönyveket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Kötelesek azok állapotára ügyelni. A tankönyvek kiválasztásakor a hasonló típusúak közül a kedvezőbb árfekvésűeket választjuk.
57
3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 3. 1. AZ 1. ÉVFOLYAMON: A tanuló az előírt tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül magasabb évfolyamba lép, kivéve, ha az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni a követelményeket, és a tantestület évfolyamismétlésre vagy osztályozóvizsgára utasítja. A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyam megismétlése. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a szülő kérésére – az igazgató és a tagiskola-vezetők
mentesíthetik az értékelés és minősítés alól
egyéni továbbhaladást engedélyezhetnek.
3. 2. A 2-8. ÉVFOLYAMON: A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előirt minimum tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A 2-8. évfolyamon a tanév végén "elégtelen" osztályzatot kap, függetlenül a tantárgyak számától, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Bármely tantárgyból való sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évet megismételheti. A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyam megismétlése. Engedélyezhető abban az esetben is, ha a tanuló különben felsőbb évfolyamba léphetne. A magasabb évfolyamba lépés alapfeltétele minden évfolyamnál a minimum követelmények teljesítése. A minimum követelmények a helyi tanterv követelményeinél megtalálhatóak.
3. 3.
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA TÖRTÉNŐ LÉPÉSHEZ, A TANÉV VÉGI
OSZTÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A TANULÓNAK OSZTÁLYOZÓVIZSGÁT TEHET, HA
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
magántanuló volt.
58
a tanuló igazolt, illetve igazolatlan óráinak száma egy tanévben meghaladja a 250 órát, vagy egy tantárgy tanítási óráinak harminc százalékáról mulasztott, és év végén nem osztályozható.
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: o
1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika
o
2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret
o
5-6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv, informatika 7-8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika,
o
kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv, informatika
4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
4.1. Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. 4.2. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
4.3. A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola igazgatója vagy a tagiskola-vezető dönt. 4.4. Az igazgató vagy a tagiskola-vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek, a tagiskola-vezető helyettesek és az érintett osztályfőnökök véleményét.
Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles elõször a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetõségrõl szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló idõszak elsõ napja elõtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül elõnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
59
azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál elõnyben kell részesíteni azokat a jelentkezõket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehetõ a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.
5. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ ISKOLÁBAN 5.1. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI A tanulók továbbhaladásához elsődleges a NAT alapján készült helyi tanterv követelményeihez való viszonyítás, az ahhoz mért tudás megállapítása és teljesítése. A tanulóknak a PP-ben, helyi tantervben megfogalmazott céloknak megfelelően kell teljesíteni a követelményeket a kívánt értékeléshez, érdemjegyhez. Speciális esetekben a tanuló saját képességeinek figyelembe vételével egyéni haladásra is lehetőség van.(Szakértői vélemény alapján.) Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló sérülését, társaitól való elmaradását. Az 1. évfolyamon félévkor és az év végén, szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Évközi minősítésnél %-os értékelést és érdemjegyet is kaphatnak a tanulók. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését akadályozó tényezőket. Tájékoztatást adunk arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola. Félévkor az 2-8. évfolyamon a tájékoztató füzetben 1-5-ig osztályzattal értékeljük a tanulók előmenetelét. Év végén a 2-8. évfolyamon a bizonyítványban betűvel írjuk az osztályzatot (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Az 1. évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítést kapnak a tanulók.
60
5.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI 5.2.1. Személyes, verbális értékelés Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Az alábbiak szerint jelenhet meg.
elsősorban a tanórák folyamatában megjelenő – szabályozó típusú megnyilvánulások
közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés, kiemelten a kooperatív óráknál
kiemelkedő teljesítmények az egész közösség előtti – osztályfőnöki órákon, iskolagyűléseken, tanévzárókon – értékelése
pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyermekekkel, szülőkkel
5.2.2. Írásbeli, szöveges értékelés lehetőségei
a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, észrevételek, részletes kiegészítések
Az 1-4. évfolyamon a tanulóhoz szóló szöveges értékelés, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a nevelők, szülők és gyermekek számára. Ezáltal segíti a helyes önértékelést, a reális önismeretet. Rávilágít arra, hogy a tanuló önmagához képest hogyan fejlődik. Kiemeli és megmutatja a továbblépés lehetőségeit. A félévi és tanév végi értékelés az értékelő lapok alapján előre meghatározott minősítések szerint aláhúzással vagy mondatokkal történik. A tanulót év közben az osztálynaplókban folyamatosan havonta kell értékelni. Az első évben idegen nyelvet tanulóknál szöveges minősítés is alkalmazható. A szöveges értékeléseket minden osztálynál félévkor értékelő lapon, év végén bizonyítvány pótlapon kapják meg a tanulók. Első évfolyamon negyedéves értékelésre is sor kerül novemberben. Minősítési kategóriák: o
kiválóan teljesített
o
jól teljesített
o
megfelelően teljesített
o
felzárkóztatásra szorul
A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia.
61
Az első évfolyamról kiállított bizonyítványok „ Záradék ”rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése a miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap – jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.
5.2.2. Osztályozás
a tantárgyak, osztályozott tevékenységek követelményeit előre közöljük a tanulókkal
a helyi tantervben meghatározott követelményekhez és teljesítmény kritériumokhoz igazodva történik
a felmérések százalékos értékelése tantárgyanként, évfolyamonként egységes, de figyelembe vesszük az osztályok összetételét és a tanulók egyéni képességeit
a szaktanárok közlik a tanulókkal az érdemjegyre történő számonkérés formáit, a minimum megszerzendő osztályzatok számát ( legalább havonta 1érdemjegy, heti 1órás tantárgynál félévenként 3 érdemjegy ), a félévi és év végi minősítés szempontjait
5.2.3. Országos mérések és belső vizsgák lehetőségei Az iskola tanulói a nevelőtestület döntése alapján vizsgát tesznek: 5. osztály végén:
természetismeretből írásban
6. osztály végén:
matematikából és magyar nyelvből írásban
7. osztály végén:
idegen nyelvből írásban és szóban
8. osztály végén:
magyar irodalomból és matematikából szóban
Belső vizsgarendszerünk célja az eredmények mérése, a vizsgaszituáció kipróbáltatása, az adott szakaszban elsajátított ismeretek rendszerező áttekintése. A vizsga érdemjegye egyharmados beszámítással befolyásolja az év végi osztályzatot. Az országos mérések (kompetencia-mérés) kiértékelését a központi javítókulcsok, programok közzététele után kijavítjuk. Az eredményeit az oktató-nevelő munka során - a tanulók egyéni fejlesztéséhez, a tananyag megválasztásához felhasználjuk. Amennyiben a kiértékelésekre tanév végéig sor kerül az egyéni teljesítmények csak pozitív esetben számíthatók be az év végi osztályzatba. Az osztályok és az iskola eredményeiről a tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk.
62
5.2.4. Műveltségterülete bontás nélküli oktatása Értékelésüknél a tanulók egy érdemjegyet kapnak a műveltségterület megjelölésével. 5.2.5. Az új tanulásszervezési eljárások Az új tanulásszervezési eljárások keretében (kooperatív tanulás, csoportmunka, projektek, moduláris oktatás, stb) kialakult sokszínű tevékenységformákat is értékelhet a pedagógus. Értékelhető tevékenységek:
Projektekben való részvétel
Témahétbe való bekapcsolódás
Csoportmunkában végzett tevékenység
Gyűjtőmunka
Házi dolgozat egyéni és csoportos elkészítése
Prezentáció készítése
Produktum készítése
A kapott érdemjegy a feladat súlyának és a tanuló aktivitásának arányában beszámít az értékelésbe. 5.2.6. Írásbeli beszámoltatás Írásbeli felmérést, témazárót (dolgozatot) csak előzetes bejelentés után írathat a nevelő. A dolgozat előtt összefoglaló, ismétlő órát kell tartani, mely a várható írásbeli beszámoló témakörét érinti. Egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet nem írhatnak, a korábban bejelentett, előkészített dolgozat élvez elsőbbséget. A tanulók és nevelők feladata az előzetes egyeztetés. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke írásos számon kérése A pedagógus 2 héten belül kijavítja a dolgozatokat, az ez után kiadott dolgozatok érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni. A felmérések, témazárók érdemjegyei meghatározóbbak a tanuló félévi és év végi értékelésénél. A naplóban piros színnel jelölve kerülnek ezek az érdemjegyek. 5.2.7. Tájékoztató füzet A nevelők és szülők a gyermekekre vonatkozó információit a tájékoztató füzetben közlik. Ebből értesül a szülő gyermeke előmeneteléről, iskolai rendezvényekről, dicséretről és elmarasztalásról. Az osztályfőnök negyedévente ellenőrzi a tanulók tájékoztató füzetét. A hiányzó érdemjegyeket, bejegyzéseket a napló alapján pótolja. A tájékoztató füzetek ellenőrzésének dátumát az osztálynaplóba kell bejegyezni.
63
5.2.8. Házi feladat A házi feladat minden tanulónak azonos, pontosan meghatározott, az aktuális tananyaghoz kapcsolódik, illetve ismétlés. A jó képességűeknek – differenciáltan - szorgalmi feladat adható. Az SNI tanulóknál a házi feladat egyénre szabott, és figyelembe veszi a tanuló egyéni szintjét, a tanulóra szabott egyéni követelményt. A házi feladat elkészítések ideje 1-1 tantárgyból – egy átlagos képességű tanulónál – ne haladja meg alsó tagozatban 15 percet, felső tagozaton 30 perc Házi feladat ellenőrzése részben vagy egészben történjen meg a következő tanórán. 5.2.9. Iskolaotthon A 2. évfolyamon működő iskolaotthonos osztályokban tanuló diákok hétköznap házi feladatot nem kapnak. A másnapra való felkészülést az iskolában önálló foglalkozásokon kell megoldani. Hét végére életkoruknak megfelelő gyakorló feladatot kaphatnak. 5.3. Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom minősítését a tanulók és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök végzi. A minősítést a tájékoztató füzetben rögzítik, melyet a szülő aláírásával tudomásul vesz. A tanuló év végi érdemjegye az évközi minősítésekből tevődik össze, attól el nem térhet. Minősítési kategóriák: Magatartás:
példás jó változó rossz
Szorgalom:
példás jó változó hanyag
A minősítést a tanuló az alábbi táblázatban foglalt kritériumok szerint kapja. Mind magatartásból, mind szorgalomból négy területre vonatkozó személyiségi jegyeket vizsgálnak a nevelők. Ezeket az elvárásokat a tanulók megismerik, a házi rendben szövegesen is megkapják, ezáltal a szülők is nyomon követhetik gyermekeik fejlődését.
64
Értékelési szempontok Magatartás
példás
jót
viszonya a közösség-
közösségi normák irányít-
a közösségi életben szíve-
hez
ják tetteit
nyeit megtartja és megtartat-
a házirend szabályait megtartja
aktív, tudatosan vállalja az iskola követelményeit
felelősségérzet
fejlett, pozitív tettekben, kezdeményezésekben mutatkozik meg, vállalja a közösség vezetését - csoport-
rá számítani, megnyilvánulásai megbízhatatlanok
rossz rendszeresen árt a közösségnek, megbízhatatlan a házirend szabályait rendszeresen megszegi
a házirendet többé - kevésbé megtartja
ja társaival személyisége
tudatosan nem árt a kö-
sen vesz részt, annak kialakí- zösségének de nem lehet tását nem befolyásolja
a házirendet követelmé-
változó
bár passzív, viselkedésére nincs panasz
hajlamos a fegyelem megsértésére
nem kezdeményez, de elfogadja a kezdeményezést, a közösségi feladatokat
sodródik a közösség
jellemzője a rendszeres fegyelmezetlenség negatív tetteivel kerül kö-
mellett, a közösségi felada- zéppontba felelősségérzete tokat
nincs
végrehajtja
munkában társai érdekeit figyelembe veszi segítőkészség
foglalkozik társaival, ke-
együtt érez a problémák-
szimpátiája ingadozó,
resi a javítás útját, közös
kal küzdő tanulókkal de nem
csoportmunkában csak a
gondolkodás jellemzi a fel-
foglalkozik velük, saját elő-
számára elfogadható tanu-
adatok megoldásánál
menetele irányítja
lókkal dolgozik
65
társait akadályozza, a közös feladatokat megtagadja
szorgalom tanulmányi munka
kötelességtudás
példás céltudatos, igényes fo-
változó
átlagos tanulmányi munka,
hullámzó teljesítményű,
lyamatos, rendszeres, pon-
csak a kötelező feladatokat
képességein alul teljesít,
tos, megbízható
végzi el
figyelmetlen
magas fokú, minden rábízott feladatot elvégez
érdeklődés
jó
ösztönzésre vár, csak motiválással tehető aktívvá
széleskörű, tananyagon
alulmotivált, kevés fel-
figyelmetlen, megbízhatatlan, nem végzi el feladatát
nem törődik kötelességei-
adat végzésére ösztönöz-
vel, a rábízott feladatokat
hető
megtagadja
tananyagon belül teljesít
szétszórt
felül is produkál önállóság szintje
hanyag
érdeklődését nehéz felkelteni, közömbös
önálló, önellenőrző, plusz
ösztönözni kell és ez hatá-
önállótlan, a segítséget
segítségre nem tart igényt
feladatokat vállal, produktu-
sos tanulására, csoportban
elfogadja, csoportos felada- vagy elutasítja a segítséget,
mai igényesek
készített feladatai megfelelő-
tokba nem mindig bevonha- csoportos és egyéni munká-
ek
tó
66
kat nem készít
6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁRÓL Az iskola – alapító okiratának megfelelően – vállalja a szakértői vélemény alapján általános iskolában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatását. „ Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók és testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.” A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása – az enyhe értelmi fogyatékosság kivételével – a normál tantervi tartalmak és követelmények szerint folyik. Az enyhe értelmi fogyatékosok fejlesztése a gyógypedagógus irányítása, koordinálása mellett, a számukra készült kerettanterv alapján történik. Az óraterv szabadon tervezhető óráit egyéni foglalkozásra is fordíthatják. ( Kerettantervük a mellékletben található) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése több éve, gyógypedagógusok vezetésével integráltan folyik. Ebbe a körbe tartoznak a testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) beszédfogyatékos tanulók, hallás sérültek és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók.
6.1. A FEJLESZTÉS ALAPELVEI A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése iskolánkban gyógypedagógiai tanár, logopédus és gyógytestnevelő kollégák alkalmazásával történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.
6.2
AZ ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS SORÁN KIEMELT FELADAT:
Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása
A kudarctűrő képesség növelése
Az önállóságra nevelés
67
A speciális célok és feladatok meghatározásában segítséget ad a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve:
6.3. A FEJLESZTÉST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK, MÓDSZEREK:
egyéni bánásmód, egyéni foglalkoztatás
egyénre szabott feladatok kijelölése
hosszabb türelmi idő biztosítása
pozitív megnyilvánulások megerősítése
a tanítási program változatos feldolgozása;
a gyermek/tanuló sokoldalú tevékenykedtetése;
a tananyag differenciált feldolgozása;
folyamatos pozitív megerősítés,
az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vétele;
teljesítményszintek széles sávjának elfogadása;
pármunka, csoportmunka, valamint egyéni feldolgozás váltakozása;
6.4. SPECIÁLIS FEJLESZTÉS CÉLJAI, FELADATAI 6.4.1. Diszlexia, diszgráfia: Ebbe a tanulási zavar fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései organikus eltérései, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok húzódnak meg. Súlyosabb formája irreverzibilis a közép és felsőfokú oktatásra is kiható. A fejlesztés célja az iskolás korban a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasás-írás készséget fejleszteni, kifejező készséget emelni, az olvasás és írás eszközzé válását elősegíteni. A fejlesztés feladatai:
a testséma biztonságos kialakítása
a téri és időrelációk tudatosítása
a vizuomotoros koordináció gyakorlása
a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése
az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű szótagoló módszerrel
az olvasás, írás folyamatos fejlesztése
a kompenzáló technikák alkalmazása
az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel.
68
6.4.2. Diszkalkulia: Különböző számtani műveletek, matematikai jelek kifejezések, szabályok megértésének a számjegy, számkép felismerésének a számok sorrendiségének nehézsége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. Nehezítetté válik a megértés folyamata, a műveletek, sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése. Súlyos elmaradásuk a matematikai gondolkodást nehezíti. A fejlesztés feladatai:
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése
a testséma kialakítása
a téri relációk biztonsága
a szerialitás erősítése
a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságok alkalmazása
a fogalmak, szám-és műveletfogalmak kialakítása eszközhasználattal.
6.4.3. A nyelvi fejlődés zavara következtében kialakult sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Nevelési tanácsadóban logopédus szűrése alapján a diagnózist a Szakértői Bizottság állapítja meg. Együttműködés a speciális fejlesztő programok alkalmazásában, a munka eredményességének vizsgálatában a szakemberekkel (szakszolgálat, szakorvos), a családdal, gyermekkel/tanulóval. Módszere:
egyéni és csoportos konzultáció;
írásos javaslatok, tematikák egyénre szabott összeállítása, kidolgozása;
egyéni fejlesztési tervek, foglalkozások dokumentálása, a haladás félévenkénti értékelése
beszámolók összeállítása.
ellenőrzés
69
Speciális programok: Szótagoló, elemző olvasástanítási módszer alkalmazása (Meixner: Játékház
vagy
Csabay: Lexi program vagy Adamikné: Mesék csodái) az első osztályban; Sindelar készségfejlesztő gyakorlóprogram a részképesség zavarral küzdő tanulók számára; MSSST fejlesztő program, Ayres terápiás lehetőség a szenzoros integráció zavarával küzdő gyermekek/tanulók számára; A beszédfogyatékossága miatt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - logopédus tanár/terapeuta az együttműködés során: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
6.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE ÉS KÖVETELMÉNYEI Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló sérülését, társaitól való elmaradását.
70
6.6. A TANULÓ OPTIMÁLIS HELYÉNEK MEGVÁLASZTÁSA A PEDAGÓGUS OLDALÁRÓL Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében:
a tanuló viselkedésének megismerése, alkalmazkodó képességének foka
együttműködés a családdal és más szakemberekkel
pozitív visszajelzések, a sikerélmény biztosítása.
A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Munkánkat évek óta eredményesen végezzük. Kimenő tanulóink továbbtanulásáról gondoskodunk, elhelyezésük megoldott (a nyírjesi Speciális Szakképző Iskola). A sajátos nevelési igényű gyermekeink száma évről évre nő, szakszerű integrációjukról gondoskodunk, a tantestület érintett tagjait munkánkba bevonjuk, együttműködésünk különösen az osztályfőnökökkel szoros. Az egészségügyi célú rehabilitációt elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor kapott szakértői vélemény határozza meg (szakorvosi). A folyamatos kontroll biztosítja a folyamatos rehabilitációt. A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képesség-fejlesztő programok külön alkalmazásával a fejlesztések, során tanultak elmélyítésével szol-gálja az eredményes iskolai előmenetelt.
71
7. AZ INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Az alkalmazott program, tevékenység neve, egyéb azono-
Mely évfo-
sítója (pl. átvett program esetén a fejlesztő, kiadó)
lyamokon ?
1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási Tanulás tanítása a tantárgyi tevékenységbe beépítve
1-8. o.
zavarok kialakulását
Módszertani megújulás (kooperatív, projekt, tevékenység-
1-8.o.
megelőző programok
központú, differenciálás)
az önálló tanulási ké-
Könyvtárlátogatás
pességet kialakító prog-
Kulturális kiegészítő program:
ramok
Színházlátogatás
. 1-4.o.
Bábszínház
a tanulók önálló – élet-
Múzeumlátogatás
1-8.o.
Filharmónia
4-8.o.
Kézműves foglalkozások
2-8.o.
kornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősí- Iskolaotthon működtetése
1-2.o.
tő és fenntartó tevé-
Napközis ellátás
5-8.o
kenységek
Internet használat (tanórán kívül, heti egy nap)
5-8.o.
IKT eszközhasználat a tanítási órákon Tantestületen belüli műhelymunka
5-8.
tantárgyi képességfej-
Magyar felzárkóztató, Matematika felzárkóztató
4-6.o
lesztő programok
Kémia felzárkóztató,Angol felzárkóztató
7.o.
Tehetséggondozás és felzárkóztatás osztályonként
1-4.o.
Könyvtári információk igénybevétele naponta, az iskolai
1-8.o.
1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
nyitva tartás alatt korlátlan (gyűjtőmunka) (önálló könyvtára van az iskolának)
72
Az alkalmazott program, tevékenység neve, egyéb azono-
Mely évfo-
sítója (pl. átvett program esetén a fejlesztő, kiadó)
lyamokon ?
kommunikációs képes-
Számítástechnika szakkör
. 5-8.o
ségeket fejlesztő prog-
Nyílt internet a könyvtárban és a számítástechnika terem-
1-8.o.
ramok
ben délutánonként Az iskola és a város közösségi rendezvényei, ünnepségei
1-8. o.
Szaktárgyi versenyek
1-8.o.
komplex művészeti prog- Néptánc, modern tánc
1-2.o
ramok
Zeneiskola kihelyezett tagozatai: szolfézs, tánc
1-4.o.
közösségfejlesztő, kö-
Az iskola hagyományápoló és építő programjai (min. 10 )
1-8.o.
zösségépítő programok
Kulturális programok (színház, mozi, múzeumlátogatások)
1-8.o.
DÖK tevékenység
1-8.o.
1.3 A szociális kompetenciák fejlesztése
Projekttermékek értékelése és kiállítása (iskolai vásárok) mentálhigiénés progra-
Egészséges életmód program: úszás
1-4
mok
Kézilabda, atlétika, labdarúgás, triatlon
5-8.o
Természetjárás
1-8.o
Terítési verseny az előítéletek kezelését
Az iskola minden közösségfejlesztő programja
1-8.o.
szolgáló programok
73
2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori
„Útravaló” ösztöndíjprogram
7-8. o.
Egészségesebb nemzedékekért Közhasznú Egyesület
Feljegyzések
modern tánc, zeneiskola kihelyezett tagozatai:szolfézs, tánc
1-4.o.
vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök
3. Az integrációt segítő módszertani elemek egyéni haladási üte-
A nem szakrendszerű oktatás korrepetálásai
5..o.
kooperativitás
Kooperatív tanulásszervezés, csoportmunka
1-8.o.
projektmódszer
Projektnapok, projekthét
1-8.o.
drámapedagógia
Tantárgyakon belül
met segítő differenciált tanulásszervezés
Az iskolai és városi rendezvényeken való szerepeltetés
4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbe- Munkaközösségek szakmai munkája (alsós, osztályfőnök, szélések
idegen nyelvi és természettudományi) Az SNI-s tanulókat fejlesztő pedagógusok és az osztályban tanítók együttműködése Vezetői team munka Együttműködés a DÖK-kel
74
problémamegoldó
Szakmai team munka (egy osztályban tanítók, versenyezte-
1-8.o.
fórumok
tők, iskolaotthonban tanítók, tanító – napközis nevelő)
1-8.o.
Osztályszinten – felelősi rendszer
hospitálásra épülő
Diákfórum
1-8.o.
Óvoda és az iskola pedagógusai között
nagy csopor-
együttműködés
tos óvónénik 1-2.o.-os mk. Munkaközösségeken belül
1-8.o.
5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei szöveges értékelés – Az egy osztályban tanítók team munkája
1-8. osztály
árnyalt értékelés egyéni fejlődési nap- Minden hhh tanulóról vezeti az osztályfőnök ló
1-8.o.
A tanulói portfolió része
6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartal-
Magyar nyelv és irodalom, történelem, rajz, ének-zene, tech-
1-8.o.
mak megjelenítése a nika tantárgyi programokba beépítve különböző tantárgyakban, ill. projektforma alkalmazása
7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció
Működik középiskolára felkészítő program magyar, matemati-
8.o.
ka és angol nyelvből 8. osztályban Osztályfőnöki munkatervekben
6-8.o.
továbbtanulásra fel-
Nyílt napokon, továbbtanulási börzéken való részvétel biztosí- 7-8.o.
készítő program
tása, szervezése
75
8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánk a kiadott segédletek felhasználásával: a Testnevelési Munkaközösség által meghatározott, és a Hungarofit tesztsora alapján végezzük a méréseket. A mérőeszközt a melléklet tartalmazza.
9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
9.1 A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.
10.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -
A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
A 2013/14. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a nevelési program felülvizsgálatát, értékelését, a következő évben a helyi tanterv felülvizsgálatát, értékelését. A nevelőtestület felkéri a szülői szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2013/14. tanév lezárását követően elemezze.
10.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
a szülői munkaközösség;
-
az iskola fenntartója.
A tanulók képviseletében a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők javasolhatják.
76
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
9.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola és tagiskolái irattárában,
-
az iskola igazgatójánál;
-
az iskola igazgatóhelyetteseinél
-
a tagiskola-vezetőknél
-
az iskola honlapján
77
11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A NEVELŐTESTÜLET FOGADJA EL ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ HAGYJA JÓVÁ.
A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta.
A pedagógiai programot a szülői szervezet iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta.
A pedagógia programot a nevelőtestület elfogadta és az igazgató jóváhagyta.
78
Mellékletek
1. Taneszközjegyzék 2. Új tanulásszervezési eljárások 3. Fenntarthatósági táblázatok 4. Fizikai állapot mérése 5. Sportiskola tanterve 6. Enyhe fokban értelmi fogyatékosok tanterve 7. Tantárgyi tantervek 8. Kompetencia alapú programcsomag-tantervek
79
1. Taneszközjegyzék A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként:
a)
Az 1-4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -
b) -
Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók: Hangtani ismeretek Szavak alakja, jelentése A szó A mondat
-
Gyermeklexikon (10 db). Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (falitabló) Falitáblák: Igék Az igenév A teljes hasonulás Mondat - Történelmi arcképsorozat. - Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) - Diasorozat: Ünnepein
Az 1-4. évfolyamon a matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l). - Helyiérték-táblázat. Demonstrációs óra. - Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Táblai vonalzók. - Hőmérő. Táblai körző. - Színes rudak. Számkártyák (1-1000-ig).
c) -
Az 1-4. évfolyamon a környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla). Életközösségek III. Iskolai iránytű. Életközösségek IV. Magyarország domborzati térképe. Vadon nőtt gyógynövényeink. Magyarország közigazgatási térképe a Dunántúli középhegység. megyecímerekkel. Dunántúli dombvidék. - Diasorozat Alpokalján. Mezőgazdasági növények - Ásványok. Állattenyésztés - Magyar nemzet jelképei (falitabló) Falu és város élete - Élő természet (diapozitívek). Veteményeskert, baromfiudvar - Testünk (videofilm). - Videokazetták: - Közlekedés szabályai (videofilm). Életközösségek I. Életközösségek II.
d) Az 1-4. évfolyamon az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kis Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, dob. vegyeskar. - Zenehallgatási anyagok hangkazettán Iskolai ünnepek újabb dalai. vagy CD-n: Európai népdalok. Magyar népzenei anyag. Egyházi énekek. Gyermekdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Himnusz. Kórusművek, műzenei szemelvények. Szózat. Magyar és rokon népek dalai. e) Az 1-4. évfolyamon a rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műalkotások sorozat a 4. évfolyam számára f)
Az 1-4. évfolyamon a technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Olló, kés, vonalzó (40 db). - Szövőkeret (33 db). - Mintázó eszközök (20 db). - Csiszolópapír. - Építőkocka (fa).
80
g) -
Az 1-4. évfolyamon testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. - Jelzőszalagok (10 db). Gumilabda (20 db). - Ugrószekrény (1 db). Ugrókötél (20 db). - Dobbantó (1 db). Kislabda (20 db). - Tornaszőnyeg (4 db). Tornapad (3 db). - Bordásfal (10 db). Tornazsámolyok (6 db). - Mászókötél (5 db). Medicinlabda (10 db). - Mérőszalag (1 db). Karika (20 db).
h) -
Az 5-8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Írói arcképsorozat (3 db). Hangtan. Magyar értelmező szótár (5 db). A teljes hasonulás. Szinonima szótár (5 db). Jelentéstan. Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). Szótan. Életrajzi lexikon (2 db). A szófajok. Helyesírási szabályzat és szótár (20) Jelentés. Könyv: Szerkezet. Népmesegyűjtemények (10 db). Mondattan. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és Magyar nyelvemlékek. közmondások (3 db). Nyelvcsaládok. Gabnai Katalin: Drámajátékok (5db) Egyéb eszközök: Kaposi László: Drámafoglalkozások Petőfi (diasorozat). (3db) Fogalmazás 5. (diasorozat). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (20 db) Arany János: Toldi (diasorozat). Gárdonyi Géza: Egri csillagok (20 db) Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm). Mikszáth Kálmán: Szent Péter eser A főnév (oktatócsomag). nyője (15 db). Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Ady és a nyugatosok, József Attila (20 db). (diafilm). - Falitablók:
i)
j)
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. Európa a XIX. század második felében. Európa az I. világháború idején.
Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914ben. A gyarmati rendszer felbomlása (19171975). Európa a II. világháború idején. Videokazetta: Az ókori Görögország Pompei, Róma Egyéb: Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.
Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafü- New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, zet, hangkazetta, tesztek, szemléltető hangkazetta). képsor). - Videokazetták: - Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munka Muzzy in Godoland füzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, Muzzy Comes Back munkafüzet videokazettához). The wrong trousers Windora Window on Britain I-II.
Guide to Britain
-
CD-ROM: Mano angol
k) A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Tematikus képek. - Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). - Büderchen komm tanz mit mir (hangkazet- A személyes névmás (falitabló). ta, daloskönyv). - Az elöljárószó (falitabló). - Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). - A melléknév ragozása (falitabló). - A névelő (falitabló). - A személyes névmás ragozása (falitabló). - Gyenge ige ragozása (falitabló) - A főnév ragozása (falitabló). - A főnév szótári alakjai (falitabló). - Deutschmobil II-III (tankönyv, munkafüzet, - Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). hangkazetta). - Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, - A birtokos névmás (falitabló). hangkazetta). - A melléknév ragozása (falitabló). - Erős ige ragozása (falitabló). - Németország (falitérkép). l)
Az 5-8. évfolyamon a matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (1 db). - Mértékegységek (falikép). 0 Táblai vonalzó 45 -os fából (5 db). - Kocka, téglatest (testek). 0 Táblai vonalzó 60 -os fából (5 db). - Űrmérték sorozat. 3 Táblai szögmérő fából (5 db). - Szétszedhető dm Méterrúd fából (1 db). - Terület és kerületszámítások (falikép). Alaphálók, alapábrák (2 db). - Műanyag henger, gömb, kocka Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). - Műanyag kúp, Számegyenes, koordinátarendszer (írásve- Műanyag gúla títő-fólia). - Műanyag hatszög alapú hasáb. - Helyiérték-táblázat (írásvetítő-fólia) - Műanyag ötszög alapú hasáb. - Kétkaros mérleg és súlysorozat. - Művelet tört és egész számokkal (falikép) - Derékszögű koordinátarendszer (írásvetí- Négyszögek csoportosítása (falikép) tő-fólia). -
m) -
Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium számítógép (36 db). - Falitablók: Monitor (SVGA) (36 db). A számítógép belső felépítése (IBM02) Laptop (10 db) Az input-output eszközök csatlakoztaKözháló szekrény (1 db) tása Hálózati eszközök (6 db) A billentyűzet. Wifi eszközök (4 db) - Alapvető programok: FF lézer nyomtató (7 db) MS Windows XP op rendszer Színes lézernyomtató (1 db) MS Windows Server 2003 és 2008 Projektor (4 db) MS Office XP programcsomag Digitális fényképezőgép (1 db) Viruskereső és tűzfal program Lapscanner (1 db)
n) A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz ta- Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falinításához. térkép). - 5-8. osztályos írásvetítő-fólia sorozat a - Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata környezetismeret és a földrajz tanításáés vizei (falitérkép). hoz. - Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). - Kőzetgyűjtemény. - Európa domborzata és vizei (falitérkép). - 5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat. - Európa országai (falitérkép). - Magyarország térképe (falitérkép). - Észak-Európa (falitérkép). - A Föld éghajlata (falikép). - Kelet-Európa (falitérkép). - A Föld természetes növényzete (falikép). - Ázsia domborzata (falitérkép). - A Föld domborzata (falitérkép). - Közép Európa (falitérkép). - A Föld felszíne (dombortérkép). - A Kárpát-medence domborzata és vizei - A Föld morfológiai térképe a tengerfenék (falitérkép). domborzatával (falitérkép). Videofilmek: - A Föld forgása és keringése (falikép). Az élő bolygó - Afrika domborzata és vizei (falitérkép). A világjáró nagypapa mesél (Borneó) - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (fa Az egyetlen föld I-IV. litérkép). Képes haza-járás - Afrika domborzata (falitérkép). o) A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. - Írásvetítő-fóliasorozat (fizika 6-8. osztály). - Mágneses rúdpár fatokban.
82
p) -
Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db). Mikola-cső (10 db). Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). Rugós erőmérő (25 db). Kétkarú emelő (5 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db).
-
A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Kézi nagyító (15 db). Metszettároló, metszetsorozat Mikroszkopizáló. Lámpa. Mikroszkóp. Almafa (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok, Izeltláb Szarvasmarha (falikép). Házityúk (oktatótábla). Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Keresztes pók (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla). Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Áramátalakító (1 db). Csengőreduktor (1 db). Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db). -
-
-
Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók: A sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Videofilmek: A csodálatos emberi test Az élet formái Vizek és vízpartok élővilága Védett természeti értékeink Mo. állatvilága I-X. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).
q) Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Videofilmek: Az élelem
Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás
83
r) -
A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol
A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső (50 db). Főzőpohár (25 db). Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Vasháromláb (10 db). Porcelánbetétes háló (10 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra).
Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
-
Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kémia IX. Videofilm Falitablók: Fémek jellemerősségi sora Periódusos rendszer - Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. o. kémia tanításához (1 db).
s) Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pianínó. - Videofilmek: - A kerettantervben szereplő zenehallgatási Tánctípusok. anyag hangkazettán vagy CD lemezen. 40 éves az MRT Gyermekkórusa - 1 beépített magnó, lemezjátszó Jeles napok népszokásai. - 1 hordozható CD-lejátszó - Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, - Kották eszközök. t) -
Az 5-8. évfolyamon a rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. - Videofilmek: Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Képzőművészet a honfoglalás idején Táblai körző (fém hegyű). A román stílus 0 60 -os táblai vonalzó. A gótika 0 45 -os táblai vonalzó. Reneszánsz 100 cm-es táblai vonalzó. XIX. század művészete Táblai szögmérő. XX. század művészete Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Népművészeti értékeink Demonstrációs testek (fa). Korok művészete I-V. Diapozitívek: a kerettantervben a megis Építészet mertetésre, elemzésre ajánlott műalko Szőnyi István tásokról (1-1 db).
u) -
Az 5-8. évfolyamon a technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db). - Kézi fúró (amerikáner) (4 db). Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). - Lemezvágó olló (10 db). Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15) - Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). - Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15). - Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db). - Asztali fúrógép (állványos) (1 db). Laposfogó (10 db). - Asztali körfűrész (1 db). Kalapács 15-20 dekás (15 db). - A gépek (falitabló) (3 db). Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db). - Kerékpár (1 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). - KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db). Lyukfűrész (10 db). - LEGO-DACTA építőkészlet (4 db).
v)
Az 5-8. évfolyamon a testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kosárlabda (10 db). - Súlygolyó 4 kg (2 db). Kézilabda (30 db). - Tornaszekrény (2 db). Focilabda (15 db). - Dobbantó (2 db). Talajszőnyeg (6db) - Tornazsámoly (8 db). Kézilabda kapu (1 pár) - Medicinlabdák (20 db). Kosárlabda állvány (1pár) - Ugráló kötél (20 db). Szöges cipő (30 pár) - Kézi súlyzók (30 db). Stopper (2 db) - Mászókötél (2 db) Mérőszalag (2 db) Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (3 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (2 db).
-
84
2. Új tanulásszervezési eljárások Tantárgytömbösítés 1. Bevezetés A közoktatási rendszer változása szükségszerűvé vált, a partneri igények újszerű a kor követelményeihez igazodó kívánalmaira. Intézményünk innovációs tevékenysége felerősödött az utóbbi években, megvalósulását pályázatok segítségével próbáljuk biztosítani melyek a szakmai kiteljesedésen túl, lehetőséget adnak a tárgyi feltételek biztosítására is. A diákok az őket ért különböző környezeti hatásokkal, előzetes műveltségi szintekkel érkeznek az iskoláinkba, hiszen családi és anyagi helyzetük, szociális és kulturális viszonyaik nem azonos meghatározottságokat hordoznak.
A különböző mértékben tehetséges, ügyes, okos vagy lassú gyerekek ugyanazt a napi időbeosztást kapják. Megállapíthatjuk, hogy a tanítást - tanulást segítőt oktatási rendszerünk már teljes mértékben nem elégséges a mai gyermekek neveléséhez-oktatásához. A szülői és fenntartói elvárások fokmérője az országos kompetenciamérésen elért eredmények lettek. A kor kihívásai, változásai a tevékenység központúbb és különböző kompetenciákat igénylő élethelyzetekre való felkészülést a régi poroszos iskolarendszerrel nem tudjuk teljes mértékben megvalósítani, vállalnunk kell a célok eléréséhez az új módszertani-, új tanulásszervezési eljárások bevezetését az iskolai folyamatok rugalmasabbá tételét.
A tantárgytömbösített oktatás az új tanulásszervezési eljárások bevezetésének egyik fontos, és a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0109 kódszámú pályázat egyik kötelező eleme. Mint minden módszernek, így ennek is számos előnye és hátránya létezik. Feladatunk, hogy ezek közül hangsúlyosabbá tegyük az előnyöket és a gyakorlat során, igyekezzünk a hátrányokat minimálisra csökkenteni. Előnyként jelentkezik, hogy -
a tananyag nem tagolódik szét 1-1 tanítási órára
-
a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódik
-
e területen belül, a tanagyagot különböző megközelítésben, változatos eszközökkel tanulhatják
-
ideális esetben a hagyományos óraszerkezet rugalmasan igazodik a tananyaghoz és a tanulókhoz
85
-
az oktatási formákat jobban jellemzi a tanulóközpontúság, a feladatközpontú ismeretelsajátítás
-
nagyobb léptékkel haladnak a tanulók a tananyagban
-
több idő van az adott téma elmélyítésére
-
munkamegosztáson alapul
Várhatóan -
újrakezdéskor átstrukturálva, érettebben adják elő az ismeretet
-
ez a munkabeosztás nyugodt, fegyelmezett tevékenységre szoktat (a szétszórt, a tanuló számára túlzottan inger gazdag környezetben)
-
felelősségérzetet erősít
-
eltérősége miatt sok tanulónál jobb eredményt hoz
-
folyamatos a tevékenység színvonala, eredménye
-
az eredmény biztosabb, mint a szétszórt szakórai tanulásé
2. Törvényi háttér Tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerű oktatásban a Kt. 52.§(3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15 %- a mértékig, a minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni a választott műveltségterületek/tantárgyak keretein belül.
17/2004. (V. 20.) OM rendelet- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról az intézmények más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak.
2.1 a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra öszszevonva szervezik meg.
2.2 A KT. 52§-a (3) bekezdése alapján a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi órakeret:
2009/2010. tanévben legalább 5 százalékának
2010/2011 tanévben legalább 10 százalékának
2011/2012 tanévben legalább 15 százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: 86
2.2.1. a tanítási ciklusoknak legalább kéthetenként kell váltaniuk egymást, 2.2.2. a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, 2.2.3. a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, 2.2.4. az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.
2.3 Tantárgytömbösítés megszervezésekor figyelemmel kell lenni: 2.3.1
A tanulók heti óraszámára
2.3.2
A pedagógusok kötelező óraszámára
2.3.3. A pedagógusok túlórakeretére 2.3.4. Tanítási időkeretre 2.3.5. A tantárgy éves óraszámár 2.3.6. A tantárgyfelosztásra 2.3.7. A bevont és nem bevont osztályok órarendjére 2.3.8. A tanítás minőségére 3. Tantárgytömbösítés tervezése, ütemezése 3.1
A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása.
3.2
A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület kiválasztása
3.3
A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése
3.4
A humán erőforrás felmérése, a továbbképzési program módosítása.
3.5
Az új tanulásszervezési eljárás szerint tanítók körének meghatározása.
3.6
Időkeret meghatározása – pályázati feltételek, Pedagógiai program
3.7
A tantárgyi tartalmak „tömbösítése”
3.8
Tanmenetek kidolgozása
3.9
A szükséges új ismerethordozók beszerzése, elkészítése
3.10 A tantárgytömbösítés beillesztése az intézményi órarendbe 3.11 Az értékelési rendszer kidolgozása 3.12 Fejlesztésre szoruló tanulók felmérése, a fejlesztendő terület megjelölésével 3.13 A tanév végén eredményesség-vizsgálat, és ennek tükrében a szükséges korrekciók beépítése.
87
4. Alkalmazott segédletek: - tantárgyi tanmenetek - közös fogalomrendszer - tantárgyspecifikus nyomtatott, audio, video stb. oktató eszközök 5. Alkalmazható segédletek: - blokkokra kialakított egységesített tanmenet szerkezet - blokkokra kialakított, egységesített értékelőlap - a minőségbiztosításhoz kialakított tanulói és tanári értékelőlap 6. A tömbösítési rendszerben alkalmazott módszerek, eljárások, technikák - hagyományos tanulási-tanítási eljárások és technikák - új tanulási-tanítási eljárások és technikák (pl.: kooperatív tanulási, eljárások, technikák) - IKT alkalmazása egyénileg, csoportban és frontálisan stb. 7. A házi feladat szabályai a tömbösített oktatásban - törekedni kell az ismeretek legtöbbjének tanórán való elsajátítására - a másnapra, vagy a következő hétre megtanulandó ismeretanyag mennyisége lehetőség szerint ne lépje túl a 2 tanítási egység ismeretanyagának mennyiségét - lehetőség szerint segítse az otthoni vagy a tanulószobai tanulást az órai vázlat - házi feladatként gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat, gyakorlati munka, valamint egyéb tantárgyfüggő megfigyelés, dokumentációkészítés, rajz vagy egyéb kreatív feladat is adható 8. A tömbösítési rendszerben alkalmazható számonkérési és értékelési formák 8.1. Csoportjegy, - ami szerezhető a hagyományos csoportos, illetve a kooperatív csoportmunkában elvégzett szóbeli, írásbeli, számítógépes, valamint gyakorlati feladatok értékelésénél - a csoportjegyet a csoport minden tagja a közösen elvégzett feladatok megoldása után egységesen megkapja (a kiv. képező esetek eldöntése a szaktanár joga és feladata) - értéke egy egységnyi a szerzett osztályzatok között - jelölésére ajánlott a zöld szín használata 88
8.2. Egyéni jegy, - ami szerezhető szóbeli egyéni felelet, írásbeli egyéni felelet, számítógépes egyéni felelet, gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat, gyakorlati munka, tantárgyfüggő megfigyelés, dokumentációkészítés, rajz vagy egyéb kreatív feladat értékelésénél - értéke két egységnyi a szerzett osztályzatok között ( Ennek egyértelmű változata, ha az egyéni jegyért elvégzendő feladat két részfeladatból áll, így akár 2 egymástól eltérő osztályzatot is szerezhet a tanuló. Ennek eldöntése a szaktanár joga és feladata.) - jelölésére ajánlott a kék szín használata 8.3. Egyéni témazáró jegy, - mely szerezhető írásbeli, vagy szóbeli témazáró felelet, esetleg „házi vizsga” értékelésekor - értéke három egységnyi a szerzett osztályzatok között ( Ennek egyértelmű változata, ha a témazáró jegyért elvégzendő feladat három részfeladatból áll, így akár 3 egymástól eltérő osztályzatot is szerezhet a tanuló. Ennek eldöntése a szaktanár joga és feladata.) - jelölésére ajánlott a piros szín használata 9. A dokumentálás formája Az osztálynaplók tartalmazzák, a tömbösített órák egyezményes jeleit, a bekarikázást a tantárgytömbös órák napi óraszámainál. 10. Tömbösített óraszámok intézményi keretei: 2009/2010-es tanév
(tömbösített keret 5%) heti óraszám
éves óraszám
Kiss Á. Általános Iskola
7,25
268,25
Dózsa Gy. Tagiskola
9,55
353,35
Szabó L. Tagiskola
8,5
314,5
2010/2011-es tanév
(tömbösített keret 10%) heti óraszám
éves óraszám
Kiss Á. Általános Iskola
14,5
536,5
Dózsa Gy. Tagiskola
18,25
675,25
17
629
Szabó L. Tagiskola
89
2011/2012-es tanév
(tömbösített keret 15%) heti óraszám
éves óraszám
25,5
943,5
Dózsa Gy. Tagiskola
27,38
1012,9
Szabó L. Tagiskola
25,5
943,5
Kiss Á. Általános Iskola
A további tanévek a 15 %-os kerettel kerülnek megszervezésre. A tantárgytömbösítés tagintézményi megvalósítását a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák. 1.4.3. Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beil90
lesztését a tanítási / tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A gyerekek a tananyagot témák szerint csoportosítva tanulják nem passzív befogadóként, hanem tevékeny résztvevőként. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. Az intézmény választható moduljai:
Környezetvédelem
Egészségvédelem
Művészetek
A moduláris oktatás tagintézményi megvalósítását a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák. 1.4.4. Projektoktatás, pedagógiai projekt: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül.
91
A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.
1.4.5. Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül A TÁMOP 3.1.4 /2010. pályázat fenntarthatósága érdekében alkalmazási terület: Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret, történelem és etika . 1.4.6. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. (Ilyenek lehetnek például: városi ökológiai téma; a lovagkor; a nagy földrajzi felfedezések; antik tudomány, vallás, művészet; vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét, stb.
92
3. Fizikai állapot mérése 1. Mérések szükségessége Az utóbbi években kimutathatóan romlott a gyermekek és fiatalok egészségi állapota, teherbíró képessége. Az egészségtelen életmód, kevés mozgás, nem megfelelő táplálkozás következményeként egyre több a gerincbeteg, túlsúlyos gyermek. Az egészségügyi világszervezet megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális környezet állapota. Ha megfelelő az egyensúly, -. testi, lelki és szociális értelemben – annál egészségesebb az ember. Az iskolában leginkább a testi egészség fejlesztésére van lehetőség, ezen keresztül érhetünk el megfelelőbb hatást a gyermekek lelki egészségének formálására. A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánk a kiadott segédletek felhasználásával: a Testnevelési Munkaközösség által meghatározott, és a Hungarofit tesztsora alapján végzi a méréseket.
2. A mérések célja, gyakorlati haszna Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségjavító hatásának növelése, és tudatosítása a tanulók körében. Minőségellenőrzés Az általános teherbíró - képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Szembesülés a pillanatnyi fizikai állapottal, és viszonyítási lehetőség a megadott követelményekhez. Minőségbiztosítás Minden tanuló – képesség szerinti differenciált terheléssel szükség esetén felzárkóztató programok biztosításával – úgy jusson el a felnőttkorba, hogy egészséges fizikai állapotban legyen és ezt az értéket megőrizni, törekedjen. Minden tanévben a kiváló és extra minősítést elért, (vagy bármely motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó) rendszeresen sportolni vágyó fiatal – az általa megjelölt sportágban – szakértő edző irányításával kezdje el az élsportolói pályára való felkészülést. Rendszeres testedzés egészségmegtartó és javító szerepének tudatosítása A fizikai állapot méréséhez önálló, tudatos alkalmazkodás, sportági elméleti ismeretek szükségesek. Ezzel a tanuló sportági ismeretei bővülnek, és készség szintre emelkednek. A testmozgás fejleszti az akaratot, a fegyelmet, önfegyelmet, önismeretet és önbecsülést.
93
3. A tanítók és testnevelők feladata 3.1. Egységes minőség-ellenőrzés Az országos adatszolgáltatáshoz szeptemberben és májusban elvégzik a mellékelt táblázat szerinti fizikai méréseket, motorikus próbákat. Rögzítik a teljesítményt és eredményt, pontozzák az adatokat és minősítenek a mérések között, betartják a megfelelő sorrendet, és a tesztek előírásait. Biztosítják a mérések közti pihenést, a tanulók biztonságos sportolását. Bátorítják, többlet teljesítményre ösztönzik a gyermekeket a jobb eredmények és az önbizalom elérése érdekében. 3.2. Egységes minőségbiztosítás Feltárják az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat. Képesség szerinti differenciált terheléssel törekednek azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzéssel - a szülőkkel, tanulókkal közösen - növelik a gyermekek fizikai képességeit és testi, lelki egészségét. Kialakítják a tanulókban a testedzés utáni vágyat, és több versenysportolót nevelnek. 3.3. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, tervezett foglalkozásokon elemzik a rendszeres testedzés hatását. Nyomon követhetővé teszik a változásokat a tanárok, tanulók és szülők számára. Ezzel fejlesztik a fiatalok önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését. A mérések során kiugró teljesítményt nyújtó, sportolni vágyó gyerekeket - ha a helyi lehetőségek megengedik - az élsport felé irányítják.
3.4. Az adatok nyilvántartása Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban elkészíti. Vezeti az osztályonkénti adatlapot, és
az intézményi összesítőket.
A szabályosan
dokumentált adatokat továbbítja
az
iskolaegészségügy felé.
94
Osztályonkénti összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe: .................................................. A vizsgálatot végző tanár neve:.................................Osztály:............. A tanulók neve Születési: év, hó nap
A felmérés ideje: 20......... /...... .tanév
Minősítés: pontszám öszszese n
Aerob állóképességi próbában elért eredmény 2000 m Teljesítmé ny
1.év 2.év 3.év 4.év 5.év 6.év 7.év 8.év
Helyből távolugrás (cm)
Fekvőtámaszban kar-hajlításés nyújtás (db)
Pon TelPont Telt jesít jesít mény mén y
Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (db)
Pont Teljesít mén y
Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db)
Pont Teljesít mén y
Pont
Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz
Intézményi összesített jelentőlap a tanulók fizikai állapotának minősítéséről Az intézmény megnevezése:______________ Címe ___________________ Tel.:__________________Fax:________________E-mail ______________________ A vizsgálatok elvégzéséért felelős tanár neve:______________________________ A vizsgálat ideje: ____________________ E/1. tábla.
01
1
02
2
(140 pontos skála alapján)
0-20. 5 pont igen gyenge
21-40. 5 pont gyenge
41-60. 0 pont kifogásolható
61-80.5 pont közepes
81-100. 5 pont jó
101-120.5 121-140 pont pont kiváló extra
Lány Fiú
Lány Fiú
Lány Fiú
Lány Fiú
Lány Fiú
Lány Fiú
Megvizsgált tanúlók
Osztály
Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése
Lány
Fiú
95
03
3
04
4
05
5
06
6
07
7
08
8
Összesen
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal szeptember, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: Mini Hungarofit 1+4 motorikus próba 1. Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás. 2. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük centiméterben. 96
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam 1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
97
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam 1
0.97
1.08
1.17
1.24
1.31
1.38
1.43
1.47
2
1.00
1.11
1.20
1.27
1.34
1.41
1.45
1.50
3
1.03
1.14
1.23
1.30
1.37
1.44
1.48
1.53
4
1.06
1.17
1.26
1.34
1.40
1.47
1.51
1.56
5
1.09
1.20
1.29
1.38
1.43
1.50
1.54
1.59
6
1.12
1.23
1.32
1.41
1.45
1.53
1.57
1.62
7
1.15
1.26
1.35
1.44
1.48
1.56
1.60
1.65
8
1.19
1.29
1.38
1.47
1.51
1.59
1.63
1.68
9
1.22
1.32
1.41
1.50
1.54
1.62
1.66
1.71
10
1.25
1.35
1.44
1.53
1.57
1.65
1.69
1.74
11
1.29
1.38
1.48
1.56
1.60
1.68
1.72
1.77
12
1.32
1.41
1.50
1.59
1.63
1.71
1.74
1.80
13
1.35
1.44
1.53
1.62
1.66
1.74
1.77
1.84
14
1.39
1.48
1.57
1.65
1.69
1.77
1.80
1.87
15
1.41
1.50
1.60
1.68
1.72
1.80
1.83
1.90
16
1.44
1.53
1.64
1.71
1.76
1.84
1.87
1.94
17
1.47
1.57
1.67
1.74
1.80
1.87
1.91
1.98
18
1.50
1.60
1.70
1.77
1.84
1.90
1.95
2.02
19
1.54
1.64
1.74
1.80
1.88
1.94
1.99
2.05
20
1.57
1.68
1.78
1.84
1.92
1.98
2.03
2.08
21
1.61
1.72
1.81
1.88
1.96
2.02
2.07
2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.
98
Feladat: a tanuló az 1. ütem törzsemelést végez, 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütem visszanyit tarkórátartásba, 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt folyamatosan végrehajtott törzsemelések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Lányok (4 motorikus próba érték.-e esetén) 1.
8.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
évfolyam 1
20 22 24 26 28 30 32 34
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
24 26 28 30 32 34 36 38
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
28 30 32 34 36 38 40 42
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
32 34 36 38 40 42 44 46
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
36 38 40 42 44 46 48 50
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
40 42 44 46 48 50 52 54
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
44 46 48 50 52 54 56 58
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
48 50 52 54 56 58 60 62
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
52 54 56 58 60 62 64 66
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10 56 58 60 62 64 66 68 70
10 52 55 56 61 64 65 66 68
11 60 62 64 66 68 70 72 74
11 56 59 60 65 68 69 70 72
12 64 66 68 70 72 74 76 78
12 60 63 64 69 72 73 74 76
13 68 70 72 74 76 78 80 82
13 64 67 68 73 76 77 78 80
14 72 74 76 78 80 82 84 86
14 68 71 74 77 80 82 83 84
99
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Lányok (4 motorikus próba é-e esetén)
8.
1.
évfolyam
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
30 33 36 39 41
43
45
47
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
35 38 41 44 46
48
50
52
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
40 43 46 49 51
53
55
57
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
45 48 51 54 56
58
60
62
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
50 53 56 59 61
63
65
67
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
55 58 61 64 66
68
70
72
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
60 63 66 69 71
73
75
78
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
65 68 71 74 76
78
80
82
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10 70 73 76 79 81
83
85
87
10 65 68 71 74 76 78 80
82
11 75 78 81 84 86
88
90
92
11 70 73 76 79 81 83 85
87
12 80 83 86 89 91
93
95
97
12 75 78 81 84 86 88 90
92
13 85 88 91 94 96
98
100 102
13 80 83 86 89 91 93 95
97
14 90 93 96 98 100 102 104 106
14 85 88 91 94 96 98 100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). 100
Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba érték. esetén) 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Lányok (4 motorikus próba érték-e esetén)
8.
1.
évfolyam
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
11
13
15
17
19
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
7
9
11
13
15
17
19
21
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
9
11
13
15
17
19
21
23
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
11
13
15
17
19
21
23
25
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
13
15
17
19
21
23
25
27
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
15
17
19
21
23
25
27
29
6
4
5
6
7
8
9
10
11
7
17
19
21
23
25
27
29
31
7
5
6
7
8
9
10
11
12
8
19
21
23
25
27
29
31
33
8
6
7
8
9
10
11
12
13
9
21
23
25
27
29
31
33
35
9
7
8
9
10
11
12
13
14
10
23
25
27
29
31
33
35
37
10
8
9
10
11
12
13
14
15
11
25
27
29
31
33
35
37
39
11
9
10
11
12
13
14
15
16
12
26
28
30
32
34
36
38
40
12
10
11
12
13
14
15
16
17
13
27
29
31
33
35
37
39
41
13
11
12
13
14
15
16
17
18
14
28
30
32
34
36
38
40
42
14
12
13
14
15
16
17
18
19
101
5. feladat: 2000 m síkfutás Pontozási táblázatok: 2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú leányok számára. Pont- 7 érték éves
8 éves
9 éves
1
21' 03
20' 20
1
21' 03
2
10 éves
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
15 éves
16 éves
19' 50 18' 45
18' 28
18' 11 18' 03 17' 55 17' 47 17' 39
20' 20
19' 50 18' 45
18' 28
18' 11 18' 03 17' 55 17' 47 17' 39
20' 41
20' 00
19' 31 18' 19
18' 11
17' 55 17' 47 17' 39 17' 31 17' 23
3
20' 20
19' 40
19' 12 18' 03
17' 55
17' 39 17' 31 17' 23 17' 16 17' 01
4
20' 00
19' 21
18' 54 17' 47
17' 39
17' 23 17' 16 17' 01 16' 54 16' 47
5
19' 40
19' 03
18' 36 17' 31
17' 23
17' 01 16' 54 16' 47 16' 40 16' 33
6
19' 21
18' 45
18' 11 17' 16
17' 01
16' 47 16' 40 16' 33 16' 26 16' 20
7
19' 03
18' 19
17' 55 17' 01
16' 47
16' 33 16' 26 16' 20 16' 13 16' 06
8
18' 45
18' 03
17' 39 16' 47
16' 33
16' 20 16' 13 16' 06 16' 00 15' 54
9
18' 19
17' 47
17' 23 16' 26
16' 20
16' 06 16' 00 15' 54 15' 47 15' 41
10
18' 03
17' 31
17' 01 16' 13
16' 06
15' 54 15' 47 15' 41 15' 35 15' 23
11
17' 47
17' 16
16' 47 16' 00
15' 54
15' 41 15' 35 15' 23 15' 17 15' 11
12
17' 31
16' 54
16' 33 15' 47
15' 35
15' 23 15' 17 15' 11 15' 06 15' 00
13
17' 16
16' 40
16' 20 15' 35
15' 23
15' 11 15' 06 15' 00 14' 54 14' 49
14
16' 54
16' 26
16' 06 15' 23
15' 11
15' 00 14' 54 14' 49 14' 43 14' 38
15
16' 40
16' 13
15' 54 15' 06
15' 00
14' 49 14' 43 14' 38 14' 33 14' 27
16
16' 26
16' 00
15' 35 14' 54
14' 49
14' 38 14' 33 14' 27 14' 22 14' 17
17
16' 13
15' 47
15' 23 14' 43
14' 38
14' 27 14' 22 14' 17 14' 12 14' 07
18
16' 00
15' 35
15' 11 14' 33
14' 27
14' 17 14' 12 14' 07 14' 02 13' 57
19
15' 47
15' 17
15' 00 14' 22
14' 17
14' 07 14' 02 13' 57 13' 52 13' 48
20
15' 35
15' 06
14' 49 14' 12
14' 07
13' 57 13' 52 13' 48 13' 43 13' 38
21
15' 17
14' 54
14' 38 14' 02
13' 52
13' 48 13' 38 13' 34 13' 29 13' 24
22
15' 06
14' 43
14' 27 13' 52
13' 43
13' 38 13' 29 13' 24 13' 20 13' 16
23
14' 54
14' 33
14' 17 13' 43
13' 34
13' 29 13' 20 13' 16 13' 11 13' 07
24
14' 43
14' 22
14' 07 13' 34
13' 24
13' 20 13' 11 13' 07 13' 03 12' 58
25
14' 33
14' 12
13' 57 13' 24
13' 16
13' 11 13' 03 12' 58 12' 54 12' 50
26
14' 22
14' 02
13' 48 13' 16
13' 07
12' 58 12' 54 12' 50 12' 46 12' 38
27
14' 12
13' 52
13' 38 13' 07
12' 58
12' 50 12' 46 12' 38 12' 34 12' 30
28
14' 02
13' 38
13' 29 12' 54
12' 46
12' 38 12' 34 12' 30 12' 26 12' 22
29
13' 52
13' 29
13' 20 12' 46
12' 38
12' 30 12' 26 12' 22 12' 18 12' 11
30
13' 43
13' 20
13' 11 12' 38
12' 30
12' 22 12' 18 12' 15 12' 07 12' 04
31
13' 34
13' 11
12' 58 12' 30
12' 22
12' 15 12' 11 12' 07 12' 04 11' 56
32
13' 24
13' 03
12' 50 12' 18
12' 11
12' 07 12' 04 12' 00 11' 56 11' 53
33
13' 16
12' 54
12' 38 12' 11
12' 04
12' 00 11' 56 11' 53 11' 49 11' 46
34
13' 07
12' 46
12' 30 12' 04
11' 56
11' 49 11' 46 11' 42 11' 39 11' 36
101
35
12' 54
12' 34
12' 22 11' 56
11' 49
11' 42 11' 39 11' 36 11' 32 11' 29
36
12' 46
12' 26
12' 11 11' 49
11' 42
11' 36 11' 32 11' 29 11' 26 11' 19
37
12' 38
12' 18
12' 04 11' 42
11' 36
11' 29 11' 26 11' 19 11' 16 11' 13
38
12' 30
12' 11
11' 56 11' 36
11' 29
11' 19 11' 16 11' 13 11' 10 11' 07
39
12' 22
12' 04
11' 49 11' 29
11' 19
11' 13 11' 10 11' 07 11' 04 11' 01
40
12' 15
11' 56
11' 42 11' 22
11' 13
11' 07 11' 04 11' 01 10' 58 10' 55
41
12' 07
11' 49
11' 36 11' 16
11' 07
11' 01 10' 58 10' 55 10' 52 10' 49
42
12' 00
11' 39
11' 29 11' 10
11' 01
10' 55 10' 52 10' 49 10' 46 10' 43
43
11' 53
11' 32
11' 22 11' 04
10' 55
10' 49 10' 46 10' 43 10' 40 10' 37
44
11' 46
11' 26
11' 16 10' 58
10' 49
10' 43 10' 40 10' 37 10' 34 10' 32
45
11' 39
11' 19
11' 07 10' 52
10' 43
10' 37 10' 34 10' 32 10' 29 10' 26
46
11' 32
11' 13
11' 01 10' 46
10' 37
10' 32 10' 29 10' 26 10' 23 10' 21
47
11' 26
11' 07
10' 55 10' 37
10' 32
10' 26 10' 23 10' 21 10' 18 10' 15
48
11' 19
11' 01
10' 49 10' 29
10' 26
10' 21 10' 18 10' 15 10' 13 10' 10
49
11' 10
10' 52
10' 43 10' 23
10' 18
10' 13 10' 10 10' 08 10' 05 10' 03
50
11' 01
10' 46
10' 37 10' 18
10' 13
10' 08 10' 05 10' 03 10' 00 9' 58
51
10' 52
10' 40
10' 32 10' 13
10' 08
10' 03 10' 00 9' 58
9' 55
9' 53
52
10' 43
10' 34
10' 26 10' 08
10' 03
9' 58
9' 55
9' 53
9' 50
9' 48
53
10' 37
10' 29
10' 21 10' 03
9' 58
9' 53
9' 50
9' 48
9' 45
9' 43
54
10' 32
10' 21
10' 15 9' 58
9' 53
9' 48
9' 45
9' 43
9' 41
9' 38
55
10' 26
10' 15
10' 10 9' 53
9' 45
9' 43
9' 41
9' 38
9' 36
9' 34
56
10' 21
10' 10
10' 05 9' 48
9' 41
9' 36
9' 34
9' 31
9' 29
9' 27
57
10' 15
10' 05
10' 00 9' 41
9' 36
9' 31
9' 29
9' 27
9' 25
9' 22
58
10' 10
10' 00
9' 53
9' 36
9' 31
9' 27
9' 25
9' 22
9' 20
9' 18
59
10' 05
9' 55
9' 48
9' 31
9' 27
9' 22
9' 20
9' 18
9' 16
9' 14
60
9' 58
9' 50
9' 43
9' 27
9' 22
9' 18
9' 16
9' 14
9' 12
9' 10
61
9' 50
9' 45
9' 38
9' 22
9' 18
9' 14
9' 12
9' 10
9' 08
9' 05
62
9' 43
9' 38
9' 31
9' 16
9' 14
9' 10
9' 08
9' 05
9' 03
9' 01
63
9' 38
9' 34
9' 27
9' 12
9' 08
9' 03
9' 01
8' 59
8' 57
8' 55
64
9' 34
9' 27
9' 20
9' 08
9' 03
8' 59
8' 57
8' 55
8' 53
8' 51
65
9' 29
9' 22
9' 16
9' 03
8' 57
8' 55
8' 53
8' 51
8' 49
8' 47
66
9' 25
9' 18
9' 12
8' 59
8' 53
8' 51
8' 49
8' 47
8' 46
8' 44
67
9' 20
9' 14
9' 08
8' 55
8' 49
8' 47
8' 46
8' 44
8' 42
8' 40
68
9' 16
9' 10
9' 03
8' 51
8' 46
8' 44
8' 42
8' 40
8' 38
8' 36
69
9' 12
9' 05
8' 59
8' 47
8' 42
8' 40
8' 38
8' 36
8' 34
8' 32
70
9' 08
9' 01
8' 55
8' 42
8' 38
8' 34
8' 32
8' 31
8' 29
8' 27
71
9' 03
8' 57
8' 51
8' 38
8' 34
8' 31
8' 29
8' 27
8' 25
8' 23
72
8' 59
8' 53
8' 46
8' 34
8' 31
8' 27
8' 25
8' 23
8' 22
8' 20
73
8' 55
8' 47
8' 42
8' 31
8' 27
8' 23
8' 22
8' 20
8' 18
8' 17
74
8' 51
8' 44
8' 38
8' 27
8' 23
8' 20
8' 18
8' 17
8' 15
8' 13
75
8' 47
8' 40
8' 34
8' 23
8' 20
8' 17
8' 15
8' 13
8' 11
8' 10
102
76
8' 44
8' 36
8' 31
8' 20
8' 17
8' 13
8' 11
8' 10
8' 08
8' 06
77
8' 40
8' 32
8' 27
8' 17
8' 11
8' 08
8' 06
8' 05
8' 03
8' 02
13 éves
14 éves
15 éves
16 éves
2000 m síkfutás (perc, mp). Hungarofit pontérték táblázat: 7-16 éves korú fiúk számára. Pontérték
7 éves
8 éves
9 éves
1
20' 20
19' 03
2
20' 10
3
10 éves
11 éves
12 éves
17' 09 16' 33
15' 41
14' 54 14' 22 13' 48 13' 24 13' 07
18' 45
16' 47 16' 20
15' 29
14' 43 14' 12 13' 38 13' 16 12' 58
20' 00
18' 28
16' 33 16' 06
15' 11
14' 33 14' 07 13' 29 13' 07 12' 50
4
19' 40
18' 11
16' 20 15' 54
15' 00
14' 22 13' 52 13' 20 12' 58 12' 42
5
19' 21
17' 55
16' 06 15' 41
14' 49
14' 12 13' 43 13' 11 12' 46 12' 34
6
19' 03
17' 39
15' 54 15' 29
14' 38
14' 07 13' 34 13' 03 12' 38 12' 26
7
18' 45
17' 23
15' 41 15' 11
14' 27
13' 52 13' 24 12' 54 12' 30 12' 18
8
18' 28
17' 09
15' 29 15' 00
14' 17
13' 43 13' 16 12' 46 12' 22 12' 11
9
18' 11
16' 47
15' 11 14' 49
14' 07
13' 34 13' 07 12' 38 12' 15 12' 04
10
17' 55
16' 33
15' 00 14' 38
13' 52
13' 24 12' 58 12' 30 12' 07 11' 56
11
17' 39
16' 20
14' 49 14' 27
13' 43
13' 16 12' 46 12' 22 12' 00 11' 49
12
17' 23
16' 06
14' 38 14' 17
13' 34
13' 07 12' 38 12' 15 11' 49 11' 42
13
17' 09
15' 54
14' 27 14' 07
13' 24
12' 58 12' 30 12' 07 11' 42 11' 36
14
16' 47
15' 41
14' 17 13' 52
13' 16
12' 46 12' 22 12' 00 11' 36 11' 29
15
16' 33
15' 29
14' 07 13' 43
13' 07
12' 38 12' 15 11' 53 11' 29 11' 22
16
16' 20
15' 11
13' 52 13' 34
12' 58
12' 30 12' 07 11' 46 11' 22 11' 16
17
16' 06
15' 00
13' 43 13' 24
12' 46
12' 22 12' 00 11' 39 11' 16 11' 07
18
15' 54
14' 49
13' 34 13' 16
12' 38
12' 15 11' 49 11' 32 11' 10 11' 01
19
15' 41
14' 38
13' 24 13' 07
12' 30
12' 07 11' 42 11' 26 11' 01 10' 55
20
15' 29
14' 27
13' 16 12' 58
12' 22
12' 00 11' 36 11' 19 10' 55 10' 49
21
15' 11
14' 17
13' 07 12' 46
12' 15
11' 49 11' 29 11' 10 10' 49 10' 43
22
15' 00
14' 07
12' 58 12' 38
12' 07
11' 42 11' 22 11' 01 10' 43 10' 37
23
14' 49
13' 52
12' 46 12' 30
12' 00
11' 36 11' 16 10' 55 10' 37 10' 32
24
14' 38
13' 43
12' 38 12' 22
11' 53
11' 29 11' 10 10' 49 10' 32 10' 23
25
14' 27
13' 34
12' 30 12' 15
11' 46
11' 22 11' 01 10' 43 10' 26 10' 18
26
14' 17
13' 24
12' 22 12' 07
11' 39
11' 16 10' 55 10' 37 10' 18 10' 13
27
14' 07
13' 16
12' 15 11' 56
11' 32
11' 10 10' 49 10' 32 10' 13 10' 08
28
13' 52
13' 07
12' 07 11' 49
11' 26
11' 01 10' 43 10' 26 10' 08 10' 03
29
13' 43
12' 58
12' 00 11' 42
11' 19
10' 55 10' 37 10' 18 10' 03 9' 58
30
13' 34
12' 46
11' 53 11' 36
11' 13
10' 49 10' 32 10' 13 9' 58
9' 53
31
13' 24
12' 38
11' 46 11' 29
11' 07
10' 43 10' 26 10' 08 9' 53
9' 45
32
13' 16
12' 30
11' 39 11' 22
11' 01
10' 37 10' 18 10' 03 9' 48
9' 41
33
13' 07
12' 22
11' 32 11' 16
10' 55
10' 32 10' 13 9' 58
9' 43
9' 36
34
12' 58
12' 15
11' 26 11' 10
10' 49
10' 26 10' 08 9' 53
9' 38
9' 31
35
12' 46
12' 07
11' 19 11' 04
10' 40
10' 18 10' 03 9' 45
9' 34
9' 27
103
36
12' 38
11' 56
11' 13 10' 58
10' 34
10' 13 9' 58
9' 41
9' 29
9' 22
37
12' 30
11' 49
11' 07 10' 52
10' 29
10' 08 9' 53
9' 36
9' 25
9' 18
38
12' 22
11' 42
11' 01 10' 46
10' 23
10' 03 9' 48
9' 31
9' 20
9' 12
39
12' 15
11' 36
10' 55 10' 40
10' 18
9' 58
9' 43
9' 27
9' 16
9' 08
40
12' 07
11' 29
10' 49 10' 34
10' 13
9' 53
9' 38
9' 22
9' 12
9' 03
41
12' 00
11' 22
10' 43 10' 29
10' 08
9' 48
9' 34
9' 18
9' 08
8' 59
42
11' 49
11' 16
10' 37 10' 23
10' 03
9' 43
9' 29
9' 12
9' 03
8' 55
43
11' 42
11' 10
10' 32 10' 18
9' 58
9' 38
9' 22
9' 08
8' 59
8' 51
44
11' 36
11' 01
10' 26 10' 13
9' 53
9' 34
9' 18
9' 03
8' 55
8' 47
45
11' 29
10' 55
10' 18 10' 08
9' 45
9' 29
9' 14
8' 59
8' 51
8' 42
46
11' 22
10' 49
10' 13 10' 03
9' 41
9' 25
9' 10
8' 55
8' 47
8' 38
47
11' 16
10' 43
10' 08 9' 58
9' 36
9' 20
9' 05
8' 51
8' 42
8' 34
48
11' 10
10' 37
10' 03 9' 53
9' 31
9' 16
9' 01
8' 47
8' 38
8' 31
49
11' 01
10' 32
9' 58
9' 48
9' 27
9' 12
8' 55
8' 42
8' 34
8' 27
50
10' 55
10' 26
9' 53
9' 43
9' 22
9' 08
8' 51
8' 38
8' 31
8' 23
51
10' 49
10' 18
9' 48
9' 38
9' 18
9' 03
8' 46
8' 34
8' 27
8' 20
52
10' 43
10' 13
9' 43
9' 34
9' 12
8' 59
8' 40
8' 31
8' 23
8' 15
53
10' 37
10' 08
9' 38
9' 29
9' 08
8' 55
8' 34
8' 27
8' 20
8' 11
54
10' 32
10' 03
9' 34
9' 25
9' 03
8' 49
8' 31
8' 23
8' 15
8' 08
55
10' 26
9' 58
9' 29
9' 20
8' 59
8' 44
8' 27
8' 20
8' 11
8' 05
56
10' 18
9' 53
9' 25
9' 16
8' 55
8' 38
8' 23
8' 15
8' 08
8' 02
57
10' 13
9' 48
9' 20
9' 12
8' 51
8' 34
8' 20
8' 11
8' 05
7' 58
58
10' 08
9' 41
9' 16
9' 05
8' 47
8' 31
8' 15
8' 08
8' 02
7' 55
59
10' 03
9' 36
9' 12
8' 59
8' 42
8' 27
8' 11
8' 05
7' 58
7' 52
60
9' 58
9' 34
9' 05
8' 55
8' 38
8' 23
8' 08
8' 02
7' 55
7' 48
61
9' 53
9' 29
9' 01
8' 53
8' 34
8' 20
8' 05
7' 58
7' 52
7' 45
62
9' 48
9' 20
8' 57
8' 47
8' 31
8' 15
8' 02
7' 55
7' 48
7' 42
63
9' 43
9' 16
8' 51
8' 42
8' 27
8' 11
7' 58
7' 52
7' 45
7' 39
64
9' 38
9' 12
8' 47
8' 38
8' 23
8' 08
7' 55
7' 48
7' 42
7' 36
65
9' 34
9' 08
8' 44
8' 34
8' 20
8' 05
7' 52
7' 45
7' 39
7' 33
66
9' 29
9' 03
8' 40
8' 31
8' 15
8' 02
7' 48
7' 42
7' 36
7' 29
67
9' 25
8' 59
8' 34
8' 27
8' 11
7' 58
7' 45
7' 39
7' 33
7' 26
68
9' 20
8' 55
8' 31
8' 23
8' 08
7' 55
7' 42
7' 36
7' 29
7' 23
69
9' 14
8' 51
8' 27
8' 18
8' 05
7' 52
7' 39
7' 33
7' 26
7' 20
70
9' 08
8' 47
8' 23
8' 13
8' 02
7' 48
7' 36
7' 29
7' 23
7' 18
71
9' 03
8' 44
8' 20
8' 10
7' 58
7' 45
7' 33
7' 26
7' 20
7' 15
72
8' 59
8' 38
8' 15
8' 06
7' 55
7' 42
7' 30
7' 23
7' 18
7' 12
73
8' 55
8' 34
8' 11
8' 03
7' 52
7' 39
7' 27
7' 20
7' 15
7' 09
74
8' 51
8' 31
8' 08
8' 00
7' 48
7' 36
7' 24
7' 18
7' 12
7' 06
75
8' 47
8' 27
8' 05
7' 57
7' 45
7' 33
7' 22
7' 15
7' 09
7' 04
76
8' 44
8' 23
8' 02
7' 54
7' 42
7' 29
7' 19
7' 12
7' 06
7' 01
104
A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 20
igen gyenge
21 – 40
gyenge
41 – 60
elfogadható
61 – 80
közepes
81 – 100
jó
101 – 120
kiváló
121 – 140
extra
A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: igen gyenge, az IGEN
0.0 –
egészséges létezés stabil megtartáshoz szükséges szint eléréséig
GYENGE 20.pont nagyfokú, tudatos fejlesztést igényel. Az egyes motorikus próbákban jelzett pontértékek alapján, az igen gyenge-gyenge minősítést jelző kategóriák értékhatárainak figyelembe vételével. A legnagyobb hiányosság: pl. a tartós futás, és a vállöv,- és a karizmok erő-állóképessége területén mutatkozik. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, „felzárkóztató” jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A gyermek fizikai állapota: gyenge. GYENGE
21.0–
A legnagyobb hiányosságok: pl. a tartós futás és hasizmok erő-
40. pont állóképessége területén mutatkozik. A fizikai állapota nagyfokú tudatos fejlesztést igényel. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra – elsősorban a hiányosságok felszámolására irányuló – rendszeres testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig.
105
A tanuló fizikai állapota kifogásolható. KIFO-
41.0-
Kisebb hiányosságok mutatkoznak: pl. a hát, és a hasizmok erő-
GÁSOLH 60. pont állóképessége területén. ATÓ
Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, felzárkóztató jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota közepes.
KÖZEPES
61.0 –
Elérte az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szin-
80. pont tet. Javaslat: a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres testedzés. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy – ha egy mód van rá, tovább javítson edzettségén, de – legalább ezt a szintet megőrizze. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége jó.
JÓ
81. –
Az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet ki-
100.
válóan teljesítette. Az amatőr szinten versenyző – heti 3-4 órát edző
pont
– sportolók között jól bírja az általános és sportág speciális terhelést. Javaslat: az egészséges létezés stabil megtartásához és az amatőr szintű versenyzéshez szinten tartás. Élsportolói szint eléréséhez az általa kiválasztott sportághoz szükséges szintre fejlesztés. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: kiváló.
KIVÁLÓ
101.120. pont
Néhány, – elsősorban „technikai” – sportágban eléri az élsportolók számára „szükséges”, vagy „kell” értéket. Javaslat: az általa versenyszerűen űzött sportágtól függően további fejlesztés, vagy szinten tartás. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: extra.
EXTRA
121.-
Az általános fizikai teherbíró-képessége elérte azt a szintet, hogy
140.0
valamennyi sportágban – nagyobb egészségkárosodás nélkül kivá-
pont
lóan terhelhető a felkészülési és a versenyidőszakban sportág specifikusan is, és nagyobb formaingadozás nélkül versenyezzen. Javaslat: élsportolói pályafutás alatt, folyamatos szinten tartás.
106
Mivel az előbbiek központi felmérések, ezért kötelező a végrehajtása. Azonban vannak benne olyan felmérések, amelyek nem tökéletesen jók a fizikai állapot megállapításához, hiszen a tanulók egy része technikailag nem tudja helyesen elvégezni a feladatokat. Ezért az 1-8. évfolyamokon még további felméréseket is végzünk. Ezek a felmérések külön füzetbe kerülnek, melyekben a testnevelő össze tudja hasonlítani a tanuló éves fejlődését. Szintén ősszel és tavasszal történik a felmérés, de itt nincs pontozási rendszer, csak a nevelő számára ad fontos tájékozódást. Testnevelők és testnevelést tanítók által vezetett felmérések: 1-4. osztály: 50m futás, kislabda hajítás, távolugrás 5-6. osztály: 60m futás, 600m futás, medicinlabda dobás, labdapattogtatás falhoz, 4 ütemű fekvőtámasz, súlypontemelkedés, kislabda hajítás, távolugrás 7-8. osztály: 100m futás, 800m futás, medicinlabda dobás, labdapattogtatás falhoz, 4 ütemű fekvőtámasz, súlypontemelkedés, kislabda hajítás, távolugrás, súlylökés (3kg ill. 4 kg)
50m,60m és 100m futás időre történik, a gyorsaság felmérésére szolgál.
100m és 800m futás időre történik, az állóképesség felmérésére szolgál.
Medicinlabda dobás: 5-6. osztályosok és 7-8. osztályos lányok 2 kg-os, a többiek 3kgos medicinlabdával távolságra. Dobásiránynak háttal állva két kézzel, fej fölött történik a dobás, cm pontossággal mérve. Felsőtest és karerő mérésére szolgál. 2 kísérlet.
Labdapattogtatás falhoz: kézilabdával, 2m-re egy nagyobb falfelülettől, 30 mp alatt hányszor tudja felső egykezes dobással a falhoz dobni a labdát. Ügyesség és labdás technikai szint felmérése.
Súlypontemelkedés: speciális mérőállvány mellett: alapállás, egyik kéz felnyújtása, álló helyzetből történő felurás, milyen magasságig tudja emelni a felnyújtott kezét. A kettő közötti különbség adja cm-ben a súlypontemelkedést. Ruganyosság felmérésére szolgál. 2 kísérlet.
Kislabdahajítás: 50cm-es pontossággal, 3 kísérlet
Távolugrás: cm-es pontossággal, 3 kísérlet az elugrás helyétől
Súlylökés: cm-es pontossággal, 3 kísérlet
Ezeket, a felméréseket pontozás nélkül értékeljük az éves fejlődést figyelve.
107
A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Kiss Árpád Általános Iskola Célok, indikátorok
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban Műv.terület tantárgyi bontás nélküli okt. Digitális tartalma, taneszközök használata A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlat átvétele
Implementáció éve 2009/2010 Szövegértés 1. évf. 1.b Szövegértés 3. évf. 3.b Szövegértés 5. évf. 5.b Matematika 5. évf. 5.a Matematika 5. évf. 5.b Mat. B testnevelés 1. évf. 1.a Mat. B testnevelés 1. évf. 1.b Mat. B testnevelés 4. évf. 4.a Szociális komp. B 4. évf. 4.b Szociális komp. B 7. évf. 7.o. 10% 7. o., 8.a és 8.b kémia, biológia, fizika Ember és társadalom 7.o. 25% Pedagógiai program: mérhető célok,eszközök, eljárások Esélyegyenlőségi terv Munkaterv, feladatok, tevékenységek Moduláris oktatás Témahét Három hetet meghaladó projekt Óvoda-iskola átmenet Tanulói laptop program
2010/2011 2. évf. 4. évf. 6. évf. 6. évf. 6. évf. 2. évf. 2. évf. 3. évf. 3. évf. 8. évf. 10% 7.a, 7.b és 8.o. Kémia, biológia, fizika
Fenntarthatóság időtartama 2011/2012 2012/2013 2013/2014
2014/2015
igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen 15% 7.a, 7.b, 8.a és 8.b Kémia, biológia, fizika, földrajz
igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen 15%
igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen 15%
igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen 15%
igen
igen
igen
25%
25%
25%
25%
25%
igen
igen
igen
igen
igen
igen igen igen
igen igen igen
igen igen igen
igen igen igen
igen igen igen
igen
igen
igen
igen
igen
8.o.
igen
igen
igen
igen
igen
108
A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Dózsa György Tagiskola Implementáció éve
Fenntarthatóság időtartama
Célok, indikátorok 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Matematika 1. évf. 1.b
1-2 évf
igen
igen
igen
igen
szövegértés 1. évf.1.a
1-2 évf
igen
igen
igen
igen
Szociális kompetencia B,osztályfőnöki 5.évf. 5.b
5-6. évf.
igen
igen
igen
igen
Szövegértés-szövegalkotás B,történelem 5.évf. 5.a
6
igen
igen
igen
igen
Matematika B.környezetismeret 3. évf. 3.b
3-4
igen
igen
igen
igen
Szociális kompetencia C, napközi 11.csop
napközis csop
igen
igen
igen
igen
10%
15
15
15
15
5.b (magyar, történelem, ének), 7.b és 8.b (kémia, földr., fiz., biológia)
igen
igen
igen
igen
Történelem- etika 7. évf.
igen
igen
igen
igen
25
25
25
25
igen
igen
igen
igen
igen
moduláris oktatás
igen
igen
igen
igen
igen
témahét
igen
igen
igen
igen
igen
projekt
igen
igen
igen
igen
igen
Önálló intézményi innováció megvalósítása
óvoda - iskola átmenet
igen
igen
igen
igen
igen
Jó gyakorlatok átvétele
Tanulói laptop program
igen
igen
igen
igen
igen
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
5% Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban, 5-10-15%
6.a és 6.b oszt.: magyar, történelem, ének
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli okt.
Környezet-technika 3. évf. 3.b
Digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)
25
Pedagógiai program:mérhető A hátrányos helyzetű és SNI tanu- célok,eszközök, eljárások Esélyegyenlók esélyegyenlőségének javítása lőségi terv
Munkaterv,feladatok, tevékenységek Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,
109
A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése: Szabó Lőrinc Tagiskola Implementáció Célok, indiká-
Fenntarthatóság
éve
tormutatók 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
teljes tanórai lefe-
szövegértés 1. b
szövegértés 2. b
szövegértés 1. b
szövegértés 2. b
szövegértés 1. b
szövegértés 2. b
dettséget biztosító
matematika 1. a
matematika 2.a
matematika 1. a
matematika 2.a
matematika 1. a
matematika 2.a
egy választott
Szociális „B” 4. a
Szociális „B” 3. a
Szociális „B” 4. a
Szociális „B” 3. a
Szociális „B” 4. a
kulcskompetencia
Szociális „B” 6. b
Szociális „B” 7. b Élet-
Szociális „B” 8. b Élet-
Szociális „B” 5. b
Szociális „B” 6. b
Szociális „B” 7. b
területi program-
Életpálya „B” 7. a
pálya „B” 8. a Szöve-
pálya „B” 5. a Szöve-
Életpálya „B” 6. a
Életpálya „B” 7. a
Életpálya „B” 8. a
csomag
Szövegért. „B” 3. b
gért. „B”4. b
gért. „B” 3. b
Szövegért. „B” 4. b
Szövegért. „B” 3. b
Szövegért. „B” 4. b
programcsomag
Szövegért. „C” 6. o Matematika „B” 8.o
Szövegért. „B” 6. o Matematika „B” 8.o
Szövegért. „B”7. o Matematika „B” 8.o
Szövegért. „B”8. o Matematika „B” 8.o
Szociális „B” 3. a
Szövegért. „B” 5. o Matematika „B” 8.o
Szövegért. „B” 6. o Matematika „B” 8.o
tantárgytömbösí-
Magyar 7. a 7. b
Magyar 7. a 7. b
Magyar 7. a 7. b
Magyar 7. a 7. b
Magyar 7. a 7. b
Magyar 7. a 7. b
tett oktatás a szak-
Földrajz 7. a 7. b
8. a 8. b
Földrajz 7. a 7. b
Földrajz 7. a 7. b
Földrajz 7. a 7. b
Földrajz 7. a 7. b
rendszerű oktatás-
Fizika 7. a 7. b
Fizika 7. a 7. b Bio-
Fizika 7. a 7. b
Fizika 7. a 7. b
Fizika 7. a 7. b Bio-
Földrajz 7. a 7. b
ban
Biológia 7. a 7. b
(5-10-15 %)
Fizika 8. a 8. b Kémia 8. a 8. b
műveltségterület tantárgyi bontás
ember és társadalom
ember és társadalom
lógia 7. a 7. b Fizika 8. a 8. b Kémia 8. a 8. b ember és társadalom
Biológia 7. a 7. b Fizika 8. a 8. b Kémia 8. a 8. b ember és társadalom
Biológia 7. a 7. b Fizika 8. a 8. b Kémia 8. a 8. b ember és társadalom
lógia 7. a 7. b Fizika 8. a 8. b Kémia 8. a 8. b ember és társadalom
110
nélküli oktatása digitális tartal-
25
25
25
25
25
25
Projekt: Karácsony
Projekt: Karácsony
Projekt: Karácsony
Projekt: Kará-
Projekt: Kará-
Projekt: Kará-
tézményi alkalma-
Témahét: Elődeink
Témahét: Elődeink
Témahét: Elődeink
zása, elterjesztése,
Modul: Környezeti
Modul: Környezeti
Modul: Környezeti
mak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek in-
nevelés
nevelés
nevelés
csony Témahét: Elődeink zeti nevelés
nyi innováció meg-
Óvoda- iskola átmenet
Óvoda- iskola átmenet
Óvoda- iskola átmenet
Óvoda- iskola
csony
Témahét: Elődeink
Modul: Környe-
önálló intézmé-
csony
Témahét: Elődeink
Modul: Környezeti nevelés Óvoda- iskola
Modul: Környezeti nevelés Óvoda- iskola
átmenet
átmenet
átmenet
Lap-top program
Lap-top program
Lap-top program
valósítása jó gyakorlatok
Lap-top program
Lap-top program
Lap-top program
átvétele
111