Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola

Házirend

Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola

1

Házirend


TARTALOMJEGYZÉK 1. A Házirend .................................................................................................................................................. 4 2. A tanuló jogai, kötelességei és az iskola által elvárt viselkedés szabályai................................................... 5 2.1 A tanuló jogai:........................................................................................................................................ 5 2.2 A tanuló kötelessége: .............................................................................................................................. 6 2.3 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai ............................................................................................... 6 3. A tanítás és az iskola rendje........................................................................................................................ 7 3.1 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok................................................... 7 3.2 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében ....................................................................................................................................... 8 3.3 Az iskola működési rendje....................................................................................................................... 9 3.4 Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................................ 10 3.5 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ............................................. 13 3.6 A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok.................................................................. 13 3.7 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges tárgyak behozatala az iskolába ..................................................... 13 3.8 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása.......................................................... 14 3.9 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga................................................................. 15 4. A tanulók tantárgyválasztása.................................................................................................................... 15 5. A tankönyvtámogatás elve, elosztás rendje .............................................................................................. 16 6. A tanulmányok alatti vizsgák szabálya..................................................................................................... 17 6.1 Osztályozóvizsga .................................................................................................................................. 17 6.2 Javítóvizsga.......................................................................................................................................... 17 7. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolítása................... 18 8. A tanulók közösségei ................................................................................................................................. 20 8.1 Az osztályközösség................................................................................................................................ 20 8.2 A diákkörök .......................................................................................................................................... 20 8.3 Az iskolai Diákönkormányzat................................................................................................................ 20 8.4 Az iskolai diákközgyűlés ....................................................................................................................... 21 9. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása...................................................................... 21 10. Térítési díj és szakköri díj befizetése, visszafizetése ............................................................................... 23 11. A tanulók jutalmazásának elvei és formái .............................................................................................. 23 12. A tanuló fegyelmi felelőssége................................................................................................................... 24 12.1 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei .................................................................... 24 12.2 Fegyelmi eljárás ................................................................................................................................. 25 12.3 Egyeztető eljárás ................................................................................................................................ 26 13. A tanuló kártérítési felelőssége................................................................................................................ 27 14. A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai ......................................................................... 27 2

Házirend


Záró rendelkezések ......................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Házirendjének elfogadása és jóváhagyása .. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

Házirend


1. A Házirend Célja és feladata 1. A Házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A Házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. Hatálya 1. A Házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a Házirend előírásait. Nyilvánossága 1. A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyettesénél;  az osztályfőnököknél;  a Diákönkormányzatot segítő nevelőnél;  az Iskolaszék elnökénél;  az Intézményi Tanács elnökénél;  az iskolai Szülői Szervezet (közösség) vezetőjénél;  az iskola fenntartójánál;

4

Házirend


 az iskola honlapján. (http://olcsai.kormend.hu) 3. A Házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított Házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 5. A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A Házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

2. A tanuló jogai, kötelességei és az iskola által elvárt viselkedés szabályai 2.1 A tanuló jogai:  A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és közös jogait.  A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog.  Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a Diákönkormányzat, egy osztály diákközössége, tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítás terveit a kezdeményező egyeztetni köteles az iskola igazgatójával.  A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola

5

Házirend


működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben.  Diákjainknak joguk van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról tájékoztatást kapjanak. A tanuló napi készültségének ellenőrzésére irányuló, kisebb anyagrészt érintő dolgozat bármikor, bejelentés nélkül íratható, még akkor is, ha más tantárgyból témazárót írnak aznap.  A Házirend fejezetei további jogokat tartalmaznak. 2.2 A tanuló kötelessége:  rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,  fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, ne zavarják társaikat a tanulásban,  az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,  távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a Házirend előírásai szerint igazolják,  a tanuláshoz szükséges felszerelést és az értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden órára hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek adják át láttamozásra.  A Házirend fejezetei további kötelességeket tartalmaznak. 2.3 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolába járó tanulóktól elvárjuk, hogy  betartsák a jogszabályok, az iskolai Házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,  tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársaiknak emberi méltóságát,  senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,  senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,  viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, tisztelettudóan,  köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,  tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,  ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is 6

Házirend


figyelmeztessenek,  az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg,  az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,  az iskola által szervezett, az iskolán kívüli rendezvényeken is tartsák be a Házirend előírásait,  ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,  tartsák be a Házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,  ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot, energiaitalt).

3. A tanítás és az iskola rendje 3.1 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:  óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát vagy, ha megsérült;  megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

7

Házirend


 rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.

4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente két alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 3.2 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

8

Házirend


2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. A tantermekben, szaktantermekben elhelyezett készülékeket (számítógép, laptop, digitális tábla) a tanulók nem kapcsolhatják be, engedély nélkül nem működtethetik. 4. Az iskolában tanulói felelősök működhetnek: 

osztályonként két-két hetes,



tantárgyi felelősök.

5. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  ügyelnek a teremben lévő technikai eszközökre (digitális tábla)  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatót,  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 3.3 Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 730 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 730 óra és 750 óra között kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra:

800 - 845

2. óra:

855 - 940

3. óra:

950 - 1035

9

Házirend


4. óra:

1050 - 1135

5. óra:

1145 - 1230

6. óra:

1240 - 1325

5. A tanulóknak az óraközi szünetekben nevelői ügyeletet kell biztosítani. 6. Az első és második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben és az ebédlőben étkezhetnek. 7. A főétkezés az órarend függvényében a 4. 5. 6. tanítási óra után, a tanuló utolsó tanítási órájának befejezése után folyamatosan 1145 és 1400 óra között lehet. Az étkeztetésre a napközis és ügyeletes nevelők felügyelnek. Az étkezés és az ebédlő rendjéért az ott tartózkodó minden felnőtt felelős. 8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 9. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos szülői vagy más hivatalos kérésre engedélyezhetik. 10. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 óra és 1530 óra között. 11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 14. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. 3.4 Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. Az iskolában tanítási napokon a kötelező tanítási órák után a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon működik Az 5-8. évfolyamon a szülői igények alapján tanulószoba szervezhető. A tanítási szünetekben a 10

Házirend


munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások. A tanulási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kötelező jelleggel történik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai

11

Házirend


órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások,

klubdélutánok,

táncos

rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a munkatervben meghatározott nyitvatartási időben rendelkezésére áll. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1345 óra és 1630 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

12

Házirend


3.5 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják az iskola nyitvatartási idejében. 3.6 A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 2. Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb, nem kötelező foglalkozás alól. Felmentés esetén a tanuló a szülő felelősségére távozhat az iskolából a kötelező tanórai foglalkozások után. 3. Tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelezni a szülőnek írásban, ha felmentési kérelemmel kíván élni a következő tanévben. 4. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak. 5. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 1600 óráig tart. 6. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 7. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 8. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” dicséretben részesíthető. 9. A napközis csoportokban tanulói felelősök működhetnek. 3.7 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges tárgyak behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más tárgyakat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik.

13

Házirend


2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába a saját felelősségükre a szülő engedélyével hozhatnak, ezek eltűnéséért, vagy a bennük keletkezett károkért az iskola felelősséget nem vállal. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a nevelő kérésére a tanuló köteles azt átadni. Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott tárgyat az iskola csak a szülőnek adja át. 4. A mobiltelefonokat a tanítási órákon és a délutáni foglalkozásokon ki kell kapcsolni. Engedély nélküli használat esetén a nevelő elveheti és csak a szülőnek adja vissza. 5. A tanuló mobiltelefonján kép és hangfelvételt – a személyiségi jogok védelme érdekében – az iskola területén belül nem készíthet. Amennyiben ez mégis előfordulna, úgy ez fegyelmi eljárást vonhat maga után. 6. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő engedélyével járhatnak. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt a gyermekek számára kijelölt kerékpártárolóban kell tartani. A kerékpár megőrzéséről az iskola nem gondoskodik. 3.8 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül 

három napig terjedő mulasztás esetén szülői,



három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 14

Házirend


6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 3.9 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga A nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanítási órákon, a szabadidős tevékenység ideje alatt előállított alkotások tulajdon jogára és vagyoni jogára azonban az iskola nem tart igényt. Ezek az alkotások hazavihetők. Amennyiben az iskola folyosóinak, termeinek dekorációjához felhasználásra kerülnek, a tanulói jogviszony megszűnése után – kérelemre – visszaadjuk.

4. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola pedagógiai programjában rögzített helyi tanterve a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja. 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. 3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően az állami általános iskolákban az erkölcstan óra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az erkölcstan ill. hit-és erkölcstan órák 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre az első és ötödik évfolyamon. A többi évfolyamon fakultatív hitoktatás folyik kifutó rendszerben.

15

Házirend


A fakultatív hitoktatás a tanítási időhöz igazodva, órarendbe illesztve folyik. Helye az iskola kijelölt tanterme. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az "Erkölcstan/Hit- és erkölcstan" megnevezést használja. 5. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 6. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

5. A tankönyvtámogatás elve, elosztás rendje 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója, az osztályfőnökök – a tanév során tájékoztatják a szülőket 

azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,



arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján, a tanév során felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskolatitkárnak be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára a tanév végéig jogosultak. Tanév végén az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

16

Házirend


6. A tanulmányok alatti vizsgák szabálya 6.1 Osztályozóvizsga 1. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök

és

a

szaktanár

javaslata

alapján –

úgy

dönt,

hogy

osztályozóvizsgát tehet. 3. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének. 4. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: a tanév rendjétől függően a félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőző időpontban, amelyről az érintett tanuló és szülő írásos értesítést kap. 5. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 6. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 6.2 Javítóvizsga 1. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tárgyból szerzett elégtelen osztályzatot, akkor javítóvizsgát tehet. Háromnál több tantárgyból szerzett elégtelen esetén a tanuló évfolyam-ismétléssel folytathatja tanulmányait. 17

Házirend


2. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 3. A tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályait a Pedagógiai Program „A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata” című fejezet tartalmazza.

7. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolítása

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek 

a lakóhelye iskolánk településén található,



szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,



testvére iskolánk tanulója,



munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,



az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található.

3. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. 4. A sorsolás lebonyolításának szabályai: 

A sorsolás nyilvános.



A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.



A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.



A sorsolás helyszíne az iskola épülete. 18

Házirend




A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.



A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.



A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az Intézményi Tanács és a Szülői Szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.



A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.



A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.



A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.



Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.



Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.



A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.



A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.



A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.



Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.

5. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.

19

Házirend


8. A tanulók közösségei 8.1 Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös (tagintézményben összevont) tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:  két fő képviselőt (küldött) az iskolai Diákönkormányzat vezetőségébe. 8.2 A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a Diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az Iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 8.3 Az iskolai Diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik.

20

Házirend


2. Az

iskolai Diákönkormányzat tevékenységét

az osztályokban megválasztott

küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A Diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai Diákönkormányzat képviseletét az iskolai Diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A Diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a Diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai Diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 8.4 Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A

diákközgyűlésen

a

Diákönkormányzatot

segítő

nevelő,

valamint

a

Diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

9. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója o az iskolai Diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább félévente, o

a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

o a földszinti folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül, írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított

21

Házirend


jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a Diákönkormányzathoz, az Intézményi Tanácshoz vagy az Iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az Intézményi Tanáccsal vagy az Iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója o a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o

aktuális esetben írásban tájékoztatja,

 az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 

szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o a tanuló értékelésére szükség esetén összehívott megbeszéléseken,

 írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első évfolyamon a félévi és a tanév végi, második évfolyamon a félévi értékelő lapokon. 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott

ügyben

érintett

gyermek

osztályfőnökéhez,

az

iskola

nevelőihez,

a

Diákönkormányzathoz, az Iskolaszékhez vagy az Intézményi Tanácshoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az Intézményi Tanáccsal vagy az Iskolaszékkel.

22

Házirend


10. Térítési díj és szakköri díj befizetése, visszafizetése 1. A szakköri díj ellenében folyó oktatás fizetésének módját, időpontját minden tanév elején az iskola igazgatója határozza meg. 2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő szakköri díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt a hatályos jogszabályok figyelembevételével. 3. A szakköri díjat a tanulók évente kétszer (félévenként) fizetik be a szakkörvezetőknek, előre írásban közölt időpontig. 4. Étkezési térítési díjat előre meghatározott időpontban kell befizetni az díjbeszedőnél. Hiányzás miatt az étkezést a szülő 1 nappal előre az étkezési díjbeszedőnél lemondhatja. Az étkezés végleges lemondását, minden hónap 25-ig kell az étkezési díjbeszedőnél írásban jelezni. Az igénybe nem vett étkezésekre befizetett díjat a következő hónapban számolják el.

11. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



napközis nevelői dicséret,



osztályfőnöki dicséret,

23

Házirend




igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: 

szaktárgyi teljesítményért,



példamutató magatartásért,



kiemelkedő szorgalomért,



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. 3. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 4. Az

iskolai

szintű

versenyeken

vetélkedőkön,

ill.

előadásokon

bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretben részesülnek. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

12. A tanuló fegyelmi felelőssége 12.1 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,



vagy a tanulói Házirend előírásait megszegi,



vagy igazolatlanul mulaszt,

büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái 

szaktanári figyelmeztetés,



napközis nevelői figyelmeztetés,



osztályfőnöki figyelmeztetés,

24

Házirend




osztályfőnöki intés,



osztályfőnöki megrovás,



igazgatói figyelmeztetés,



igazgatói intés,



igazgatói megrovás,

3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: 

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;



az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;



a szándékos károkozás;



az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;



ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

12.2 Fegyelmi eljárás 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. 3. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló szülője fellebbezéssel élhet, 25

Házirend


melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre vagy törvényességi kifogásokra alapozva. 4. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. 12.3 Egyeztető eljárás 1. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőzően a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet értelmében egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség. 2. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 3. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. 4. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. 5. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 6. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 7. Az egyeztető eljárást az osztályfőnök vezetésével – az ifjúságvédelmi felelős, Diákönkormányzat, Szülői Szervezet bevonásával az osztályban tanítók közössége folytatja le. 8. A sikeres egyeztető tárgyalás jegyzőkönyv elkészültével zárul, melyben a tárgy és a pontos időpont mellett rögzítik a hozzászólásokat és a tárgyalás eredményeképpen létrejött írásbeli megállapodást. Ha a kötelességszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. 9. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 26

Házirend


10. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, vagy a sértett, kiskorú esetén szülője a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatását.

13. A tanuló kártérítési felelőssége 1. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 2. A tankönyvkölcsönzéssel biztosított tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a tanuló szülője, gondviselője köteles az iskolának megtéríteni. A térítés mértéke a mindenkor hivatalos tankönyvjegyzék szerinti beszerzési ár.

14. A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A Házirend

tervezetét

a

nevelők,

a

tanulók

és

a

szülők

javaslatainak

figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A Házirend tervezetét megvitatják az osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai Diákönkormányzat vezetőségéhez. A Diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A Házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A Házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az Intézményi Tanács, az Iskolaszék és az iskolai Szülői Szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az Iskolaszék, az Intézményi Tanács véleményének figyelembevételével elkészíti a Házirend végleges tervezetét. A Házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az Intézményi Tanács, az Iskolaszék, az iskolai Szülői Szervezet, valamint a Diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

27

Házirend


6. Az iskola igazgatója a Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 7. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, és a fenntartó egyetértésével lép hatályba. 8. Az érvényben levő Házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az Intézményi Tanács, az Iskolaszék, a Diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a Szülői Szervezet iskolai vezetősége. 9. A Házirend módosítását az első-hetedik pontban leírt módon kell végrehajtani.

28

Házirend


29

Házirend


30

Házirend


31

Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola

Recommend Documents