József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola)

József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola) Szervezeti és Működési Szabályzata

József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola) Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. 1


Tartalom jegyzék I. Általános rendelkezések II. Intézményi adatok III. Az intézmény alaptevékenysége IV. Az intézmény felépítése, szervezeti egysége, szervezeti ábrája V. A működés rendje VI. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályai VII. Kapcsolattartás rendje VIII. Tanulókkal kapcsolatos szabályok IX. Tankönyvellátás rendje X. Épülethasználat XI. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje XII. Az iskolai dokumentumokkal kapcsolatos szabályok XIII. Kiadmányozás rendje XIV. Iskolai bélyegzők használata XV. Az iskolai könyvtár működési szabályzata XVI. Záró rendelkezések

2


1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25 §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. Az SZMSZ célja és kapcsolódása más intézményi alapdokumentumokhoz A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza a József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola) szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja: az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása a tanulói jogok érvényesülése az oktatási-nevelési folyamatban résztvevők közötti kapcsolat működtetése Elveiben és tartalmában, összhangban van az iskola más alapdokumentumaival: Alapító Okirat Pedagógiai Program 3


Házirend 1.3. Az alapdokumentumok nyilvánossága Az alapdokumentumok nyilvánosak, 1-1 példányban megtalálhatóak az igazgatói irodában és az iskola honlapján. Tájékoztatás kérhető az igazgató és helyettesének fogadóóráján. Az intézmény működését és szakmai tevékenységét meghatározó további dokumentumok: éves munkatervek belső szabályzatok munkaügyi, munkajogi (belső) szabályzat Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek maguk határozzák meg működésük rendjét az alábbi szabályzatokban: Szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 1.4. Az SzMSz jóváhagyása, személyi és időbeli hatálya Az SzMSz-t az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Véleményezési jogot gyakorol a Közalkalmazotti Tanács, a Diákönkormányzat és a Szülők Közössége. Az SzMSz-t módosítani kell, ha jogszabályváltozások azt kötelezővé teszik Az SzMSz-t módosítani lehet, ha az intézmény vezetője a nevelőtestület 50 %-a a fenntartó a szülői szervezet erre javaslatot tesz. Az SzMSz és a hozzá tartozó egyéb szabályzatok az intézmény összes alkalmazottjára kötelezőek, beleértve az intézménnyel jogviszonyban lévő tanulókat és mindazon személyeket, akik részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik helyiségeit. Az SzMSz az intézményvezető jóváhagyásával lép életbe, és határozatlan időre szól. Ezzel együtt az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályon kívül helyeződik.

4


II. INTÉZMÉNYI ADATOK /TÍPUSA, JOGÁLLÁSA, SAJÁTOSSÁGAI 1. Az intézmény OM azonosítója: 032462 2. Az intézmény elnevezése: József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola) Rövidített neve: József Nádor Ált. és Műv. Isk. 3. Az intézmény székhelye és telephelye: 2096 Üröm, Iskola utca 3. 4. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 5. Az alapító okirat száma, kelte:…………………… Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. III. Az intézmény alaptevékenysége: Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása nappali munkarend szerint; német nyelvoktató iskolai oktatás; az iskola 2007-ben elnyerte az ÖKO iskola címet, így alapvető feladatai közé tartozik a környezetei nevelés;

5


Az alapfokú művészetoktatás keretében művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejező késségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra: zeneművészeti ágban: népi hegedű, népi furulya, ütő, brácsa, kobza, citera, nagybőgő, népi ének tanszakon, 12 évfolyam (előképző 2, alapfok 6, továbbképző 4); táncművészeti ágban: néptánc tanszakon, 12 évfolyam (előképző 2, alapfok 6, továbbképző 4); képző-és iparművészeti ágban: képzőművészet, kézműves tanszakon, 12 évfolyam (előképző 2, alapfok 6, továbbképző 4); IV. Az intézmény felépítése, szervezeti egysége: Az intézmény vezetése: Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Kinevezése a hatályos jogszabályok szerint határozott időtartamra történik. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki munkáját a hatályos jogszabályok szerint végzi.

Az igazgatói hatáskörök átruházása Munkáltatói jogköréből az igazgató átruházhatja – közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével – a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az igazgatóhelyettesre az irányítása alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. Az igazgatót akadályoztatása esetén a munkarend szerint meghatározott igazgatóhelyettes helyettesíti a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével. Az igazgatót és helyetteseit együttes távollét esetén – ha helyettesítésre más nem kapott megbízást – a felsős vagy az alsós munkaközösség vezetők helyettesítik a napi ügyek elvégzésével. 6


Az igazgató a vezetők egyidejű akadályoztatása esetén írásban másnak is adhat megbízást. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult, illetve a munkaköri leírásuk szerinti tárgykörökben az igazgatóhelyettesek. A beszámolásra vonatkozó rendelkezések Az igazgató által megadott szempontok alapján a pedagógusok írásbeli elemző, értékelő beszámolót készítenek féléves és éves munkájukról. Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja határozott időre. Feladataikat, jogkörüket, egyéni felelősségüket a munkaköri leírás tartalmazza.

Kibővített iskolavezetőség A kibővített iskolavezetőség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, KAT elnök, munkaközösségi vezetők, DÖK-öt segítő pedagógus. Az ülések összehívása az igazgató feladata. A kibővített iskolavezetés feladatai: véleményezi a tanév főbb feladatait javaslatot tesz a tanév rendjére előzetesen véleményezi az iskola házirendjét, az iskola munkarendjét, a tanórán kívüli foglalkozások rendjét, a szünidei foglalkozások formáit és rendjét, amelyeket a tantestület fogad el. segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet véleményezi és javaslatot tesz a tantestület tagjainak kitüntetésére, jutalmazására.

Az értekezletek rendje 7


Az intézmény vezetője, szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal, vezetői munkaértekezletet tart az aktuális teendők megbeszélésére

A nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület létrehozza a környezeti nevelési munkacsoportot. Tagjai: 1 fő humán szakos tanár,1 fő reál szakos tanár,1 fő DÖK segítő tanár,1 fő testnevelő tanár,1 fő művészeti tanár. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program és a helyi tanterv elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása az éves munkaterv elfogadása az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépése megállapításának jogát az osztályozó konferencia résztvevőire átruházza. A nevelőtestület véleményező jogköre: a tantárgyfelosztásról elfogadása előtt egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról az igazgatóhelyettes megbízásáról, illetve a megbízás visszavonásáról, a megbízás és a visszavonás előtt az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre.

8


A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet nevelési értekezletek (a tanév rendjéről szóló jogszabályban leírtak szerint) havi munkaértekezlet rendkívüli értekezlet hívható össze az iskola lényeges problémáinak megoldására, amennyiben nevelőtestület, illetve az igazgató szükségesnek látja. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleti formában is végezheti. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. Az értekezletekről szükség szerint jelenléti ív, valamint jegyzőkönyv készül.

A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatokat az igazgató elektronikus úton is kérheti a nevelőtestület tagjaitól. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt.

Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választhatnak.

9


A szakmai munkaközösségek tevékenysége: pedagógiai programmal és éves munkatervvel összhangban tevékenykednek, fejlesztik, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalát fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét közreműködnek a pedagógusok továbbképzésének szervezésében, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket kezdeményezhetnek javaslatot adnak a rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját. Az iskola munkaközösségei: alsó tagozatos felsős tagozatos német nemzetiségi osztályfőnöki a délutáni elfoglaltságokat koordináló környezeti nevelési A szakmai munkaközösség - vezető feladatait, jogait munkaköri leírása tartalmazza.

10


Intézmény szervezeti ábrája Intézmény szervezeti ábrája: Igazgató Általános

Művészeti

igazgatóhelyettes

igazgatóhelyettes

Munkaközösségvezetők

Iskolatitkár Pedagógusok

Pedagógiai

Művészeti iskola

asszisztens

pedagógusai

11


V. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be; A tanítási napok számát a hatályos miniszteri rendelet határozza meg. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben, amelyet a tanévnyitó értekezleten fogad el; Az intézmény nyitva tartási rendje Az iskola épülete 7.30-tól van nyitva, de amennyiben az év eleji felmérésben van ügyeletre jelentkező tanuló, úgy 7.00 órától tart nyitva az épület. A reggeli ügyelet legkorábban 730 órakor kezdődik és 755-ig tart. 16 óra után a tornateremben tartott foglalkozások, rendezvények engedélyezése, felügyelete – amennyiben nem az iskola által szervezett rendezvény – a működtető Önkormányzat feladata és hatásköre. rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt a pedagógusok, a tanulók és szüleik hivatalos ügyeik intézése céljából az iskola honlapján meghirdetett és a hirdető táblán kifüggesztett időpontban, általában 07 30 és 15 30 között fordulhatnak az iskolatitkárhoz. az intézményben mindig tartózkodik döntésképes vezető - igazgató vagy helyettesei – akinek benntartózkodási idejét az adott tanév munkarendje határozza meg. az ügyeleti idő letelte után távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben; a szülői értekezlet és a fogadóóra napjain a nyitva tartás az igazgató rendelkezése szerint 12


meghosszabbodik a nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, tanévenként a szorgalmi idő előkészítése augusztus 20-tól kezdődik, és augusztus 31-ig tart, ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat is; Vezetők intézményben tartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesek közül egy vezetőnek – akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személynek - az iskolában kell tartózkodni. Beosztásukat az éves munkaterv szabályozza. a vezetői ügyeletet tanév elején kell meghatározni és nyilvánosságra hozni. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A pedagógusok napi munkaidejét – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – határozzák meg. A pedagógusok munkaidejének kitöltése Ebben a pontban foglaltak tájékoztató jellegűek. A nyár folyamán bejelentett jogszabály változások várhatók, amelyekben foglaltak szerint kell majd módosítani az e pontban foglaltakat. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása,

13


d) iskolai sportköri foglalkozások, e) szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás stb.) g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, f) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, g) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, h) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, i) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, j) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, k) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, l) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, m) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, n) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, o) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben p) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, q) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, r) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, s) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, t) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

14


u) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, v) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, w) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az igazgatóhelyettesnek. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A munkáltatói szabályozás szerint a napi 20 perc ebédidő nem része a munkaidőnek! A Mt. szerint biztosítani kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló jelenléti ívet – a mindenkor hatályos

15


jogszabályi előírások követésével – az iskolatitkár készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő-nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat a titkárságon leadni.

A tanítási órák, óraközi szünetek, szünetek rendje az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban készült helyi órarend alapján folyik a kijelölt termekben; a tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők; a tanítási órák időtartama 45 perc; az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, az alapfokú művészetoktatásban a tanítási óra ideje a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, illetve 45 perc, a csoportos foglalkozások 45 percesek; a szünetek idejét és rendjét a Házirend határozza meg; indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el; a tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, még az iskolai dolgozók által sem, kivételt indokolt esetben az igazgató engedélyezhet; a kötelező orvosi vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon szervezik, lehetőség szerint úgy, hogy ne zavarja a tanítást; az iskolán kívüli személyeknek óralátogatásra a tanórát tartó tanár engedélyt adhat, illetve megbízást kaphat, az igazgatóval történő előzetes megbeszélés és egyeztetés után; engedély illetve előzetes egyeztetés nélkül csak az iskola igazgatója és helyettesei jogosultak tanítási órát megtekinteni; az óraközi szünetek időtartama 15, 10 illetve 5 perc, a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A délelőtti és a délutáni kötelező foglalkozások között ebédelésre lehetőséget nyújtó szünetet kell hagyni.

16


az óraközi szünetek rendjét a tanév elején és félévkor, az órarendhez igazodóan összeállított beosztás alapján, ügyeletes tanárok felügyelik; A tanulók benntartózkodásának rendje a tanuló tanítási időben csak a Házirendben rögzítettek szerint hagyhatja el az iskola épületét; Szülők és külső látogatók benntartózkodási rendje külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják; a szülők gyermekeiket az iskola bejáratáig kísérhetik, kivéve az első osztályosok szüleit, aki tanév elején két hétig bekísérhetik gyermekeiket az osztályterembe, a gyermekeket az iskola portájánál lehet megvárni; a hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a titkárság hétfőtől csütörtökig 730-és 1530, pénteken 730 és 1430 óra között fogadja a külső személyeket; ebédbefizetések a működtető (önkormányzat) által meghatározott befizetési és pótbefizetési napokon az iskolába érkező külső személyeknek jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek; a fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni a tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt, Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Iskola hagyományinak ápolása fontos pedagógiai célkitűzésünk, ezek megőrzésén diákjaink és tanáraink közösen munkálkodnak. Névadónk József nádor életében kifejtett humanista értékek megismertetése diákjainkkal egyik fontos része nevelő munkáknak. Minden tanév áprilisában József nádor napot rendezünk, amikor megemlékezünk a nádor első feleségéről Alexandra Pavlovnáról is. Iskolánkban fontos feladatnak tartjuk, hogy a nemzeti és iskolai ünnepélyek a különböző korosztályoknak érthető, megfelelő formában kerüljenek megrendezésre, ezt a munkát tantestületünk igen nagy felelősséggel végzi.

17


A nemzeti ünnepeket megelőző utolsó munkanapon az iskolában ünnepséget kell szervezni az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza. Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények: Márton nap Mikulás nap Karácsonyi vásár Karácsonyi ünnep Farsang József nádor nap Német nemzetiségi nap Ballagás Művészeti iskolai előadások és kiállítások Települési rendezvényeken történő fellépés az intézmény vezetés szervezésében. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint – ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy annak veszélye fennáll – a szükséges intézkedéseket megtegye. Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.

18


Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatban. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv, a bombariadó terv rendelkezéseit. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal járó veszélyeket, a tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: Az SzMSz mellékleteit képező munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzatok tanulókra vonatkozó részét (elsősorban a szükséges teendőket, a menekülés rendjét, útvonalát). A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákon (testnevelés, fizika, kémia, technika) év elején külön tűz- és balesetvédelmi oktatást kell tartani. A megtartott oktatás témáját, időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni a házirend alapján. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűz-, a bombariadó terv előírásai szerint kell elvégezni. (ld. Tűzvédelmi szabályzat) Az intézmény dolgozóinak feladata tanulói balesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia, és a szülők értesíteni. a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást tőle telhető módon meg kell szüntetnie E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell venni. Ha az elsősegélynyújtó bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatóhelyettesnek ki kell vizsgálnia. Tisztázni kell a kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna a balesetet elkerülni. Hasonló balesetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 19


Intézményi feladat: 3 napon túl gyógyuló sérüléses balesetet az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvezni kell a balesetvédelmi felelős irányításával a jegyzőkönyvből kap: fenntartó, szülő, iskola, biztosító súlyos balesetet a fenntartónak azonnal jelenteni kell.

VI. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Bármilyen körű ellenőrzéssel szemben követelmény, hogy rendszeres, tervszerű, objektív és nyílt legyen. Az ellenőrzés által érintett személynek előzetesen tudnia kell az ellenőrzés szándékáról, időpontjáról, céljáról, illetve az ellenőrzés végén ismertetni kell velük az ellenőrzés megállapításait, az értékelés során megfogalmazott javaslatokat, eljárásokat, követelményeket; Az éves ellenőrzési tervben kell meghatározni a munkatervi feladatok ellenőrzésének, mérésének, értékelésének rendjét: az ellenőrzést, mérést, értékelést végző személyt az ellenőrzés, mérés, értékelés tervezett idejét az ellenőrzés, mérés, értékelés módját az értékelés szempontjait az értékelés nyilvánosságát Az ellenőrzésben résztvevők köre: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség vezetők Szakmai, pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok: a. adminisztrációs munka, ügyeletek ellenőrzése (hiányzások, érdemjegyek adminisztrációja, oktatási dokumentumok kitöltése, vizsga, óraközi ügyelet, verseny): igazgatóhelyettesek, igazgató; b. nevelői, oktatói munka tartalmának, színvonalának ellenőrzése: a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik, ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján, az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések 20


lefolytatásáról az igazgató dönt, rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, munkaközösségi tagok külön megbízás alapján. Az ellenőrzés módszerei: a) tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; b) írásos dokumentumok vizsgálata, c) tanulói munkák vizsgálata, A belső ellenőrzés tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával- nevelőtestületi értekezleten összegezni, értékelni kell. 3. A belső ellenőrzés dokumentálása Az ellenőrzésekről tervezetet az ellenőrzésért felelős személyek készítenek egy tanévre vonatkozóan, az ellenőrzések összehangolásáért, a távlati ellenőrzési terv készítéséért az igazgató a felelős, A tanítás tartalmi, szakmai vizsgálatára vonatkozó ellenőrzésekről az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés megállapításairól írásbeli összefoglalót készít, ennek tartalmaznia kell: a. az ellenőrzés fontosabb adatait; b. az ellenőrzés megállapításait, értékelését; c. szükség esetén javaslatokat, d. szükség esetén a felelősök megnevezését; e. az ellenőrzött dolgozók esetleges észrevételeit, és aláírását; f. az ellenőrzést végző aláírását; Komolyabb hiányosságok, súlyos fegyelmi szabálytalanság esetén ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni.

21


Az éves munkatervet és az éves belső ellenőrzési tervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el, majd a tanári szobában ki kell függeszteni. Az ellenőrzést végzők jogait, ellenőrzési területeiket munkaköri leírásuk tartalmazza.

VII. Kapcsolattartás rendje a. Belső kapcsolattartás rendje: Az intézmény vezetője az alábbi iskolai szervezeti egységekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek (lásd. IV. Az intézmény felépítése, szervezeti egysége.) diákönkormányzat osztályközösségek iskolai sportkör

A diákönkormányzat

1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 1. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 2. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A tanulók, a tanulóközösségek és diákbizottságok érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A DÖK az iskola valamennyi tanulójának érdekképviseleti szerve, tevékenységét saját szervezeti és 22


működési szabályzat alapján folytatja. A munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének és a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból tisztségviselőket választ a diákönkormányzat vezetőségébe. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos azon kérdésekben, melyek a tanulók közösségeit érintik. A DÖK tanévenként egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról dönthet. A DÖK-ről a Házirend rendelkezik részletesen, működésének feltételeit az iskola biztosítja. A diákközgyűlés A diákközgyűlést az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze.

Osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnökök személyére az igazgató teszt javaslatot a tantárgyfelosztás ismertetésekor, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai

adatok

szolgáltatása,

bizonyítványok

23

megírása,

továbbtanulással

kapcsolatos


adminisztráció elvégzése. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

Iskolai sportkör Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkör működtetésével biztosítja. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem-testnevelő tanár felügyelete mellett- a tanulók rendelkezésére álljon a sportköri foglalkozás keretében.

b. Külső kapcsolattartás rendje Az intézmény rendszeres kapcsolatai: Szülői munkaközösség pedagógiai szakszolgálat családsegítő és gyermekjóléti szolgálat iskola-egészségügyi szolgáltató (gyermekorvos, üzemorvos, fogorvos, védőnő) Művelődési Ház Német Nemzetiségi Önkormányzat

24


Egyéb civil szervezetek

Szülői munkaközösség 1. Az osztályok szülői munkaközösségei: az osztály szülői munkaközösségeit az osztályban tanuló diákok szülei (gondviselői) alkotják, minden osztályban képviselőket (l fő vezető, l fő helyettes) választanak tanévenként, a feladatok elvégzésére, a választott képviselők kapcsolatot tartanak az iskola igazgatójával, helyetteseivel, valamint az osztályfőnökökkel; részt vesznek az Iskolai SZMK üléseken az osztályok szülői munkaközösségei az osztályfőnök közvetítésével is eljuttathatják véleményüket, javaslataikat, kéréseiket az iskola vezetőségéhez; az osztályok szülői munkaközössége figyelemmel kíséri az oktató-nevelő munkát, segítséget nyújt az iskolai és a családi nevelés összehangolásában, segíti az osztályt a tanórán kívüli programok (pl. kiállítások, színházlátogatás) szervezésében, közreműködik a tanulókat érintő rendezvények lebonyolításában;

A szülői szervezet: dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos kérdésekben véleményezési jogot gyakorolhat a Pedagógiai Program, a Házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban. VIII. A tanulókkal kapcsolatos szabályok 1. Az iskolába való felvétel: 25


az iskolában a tanulói jogviszony a beiratkozással létesül; az intézmény körzeti feladatot ellátó iskola, tehát minden olyan tanulót köteles fogadni, aki rendelkezik állandó, vagy ideiglenes lakcímigazoló kártyával, és a beiratkozáshoz szükséges okmányokkal, szakértői javaslattal; amennyiben a tanuló lakó-vagy tartózkodási helyét illetően nem tartozik a körzet szerinti ellátandók sorába, felvételéről,- a szükséges okmányok bemutatása mellett,- az iskola igazgatója dönt, döntéséhez kérheti helyettesei, vagy a kibővített vezetőség véleményét; ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor a Házirendben részletezet feltételek az irányadóak (lásd. Házirend: Az iskola első évfolyamára jelentkezők felvétele, átvétele, illetve a sorsolással történő felvétele). a művészeti oktatás tanszakain a tanulói jogviszony a beiratkozással kezdődik; a művészeti oktatás tanszakaira való beiratkozás előtt, felvételi vizsgát tesz a tanuló a művészeti oktatás tanszakaira olyan tanuló is beiratkozhat, aki általános iskolai tanulmányait nem intézményünkben folytatja, illetve nem tanköteles korú egyén is, 6-tól 22 éves korig a tankötelezettség kezdetéről az iskola igazgatója dönt, az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél – az egyedi körülmények mérlegelése alapján – az igazgató dönt. Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a jogszabályok alapján az igazgató dönt. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól – a szülő írásbeli kérésére, megfelelő indoklás mellett – az igazgató adhat. Ugyanez vonatkozik egyes tantárgyak tanulása alóli mentesítésre is. Magántanulóvá nyilvánítás előtt az iskola igazgatója kikérheti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló tanulmányi 26


kötelezettségét köteles teljesíteni. A tantárgyi követelmények teljesítéséről az iskola által lebonyolított vizsgán számot kell adnia. Készségtantárgyakból (ének, rajz, testnevelés) nem kell vizsgázni. a tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik; Tanulói jogviszony megszüntetése Tanulói jogviszony megszüntetése a hatályos törvény szerint történik. A tanulók jogait és kötelességeit a jogszabályok alapján elkészített Házirend tartalmazz

A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A tanuló köteles a tanítási órákról és az intézmény által szervezett rendezvényekről való mulasztását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni; ha a tanuló hatósági intézkedés miatt mulasztott, arról is igazolást kell hoznia a szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. a távolmaradás igazolását a tanuló az osztályfőnöknek adja át, legkésőbb a mulasztást követő ötödik tanítási napon; a tanuló mulasztását a haladási naplóba a tanár jegyzi be, a mulasztott órák heti összegzését és igazolását az osztályfőnök végzi; A hiányzásokkal kapcsolatos tájékoztatás, a szülő értesítése, behívása A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan mulasztáskor a szülő értesítése

27


ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. a nevelőtestület az osztályozó vizsga lehetőségét megtagadhatja, ha az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt órák számát és a szülő időben lett értesítve ha a tanuló ezeket a határokat 75%-ban megközelíti, az iskola köteles a szülőt értesíteni; ha a tanuló méltányolható körülmények miatt ( külföldi tanulmányok folytatása, külföldi tartózkodás) 250 óránál többet mulasztana, vagy betegség miatt folyamatosan egy évnél hosszabb ideig nem tud tanulmányi kötelezettségének eleget tenni, szülői kérelemre az igazgató a tanulmányok megszakítását engedélyezheti, a tanóráról való késések fegyelmező intézkedést vonnak maguk után; Összesen 45 perc igazolatlan késés egy igazolatlan órának számítható be.

28


A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg, a fenti rendelet 51.§ 60.§ -ban foglaltaknak megfelelően: A fegyelmi eljárás megindítása A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi határozat A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra 29


és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a fenti EMMI rendelet 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás menete az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

30


ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni Kártérítési felelősség A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 61.§-a szerint: (1) Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

IX. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért és ellenőrzéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársak díjazásának módjáról és mértékéről az iskola igazgatója dönt, a külön szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

31


A tankönyv jegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szaktanárok választják ki a szakmai munkaközösséggel egyeztetve a megrendelésre kerülő tankönyveket. Törekedni kell a kölcsönözhető tartós tankönyvállomány növelésére. A tankönyvrendelést az igazgató ellenőrző hatáskörébe helyezi az SZMSZ X. Épülethasználat Az intézmény helységeinek használatát a szülői munkaközösséggel egyeztetve külön szabályzatban rögzítjük.

XI. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

32


Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárazni kell.

XII. Az iskolai dokumentumokkal kapcsolatos szabályok Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, a jogszabályoknak megfelelően és a helyben szokásos módon megtekinthető illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A házirend kivonatos másolatát minden beiratkozáskor a szülőnek átadjuk. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (bizonylatok, szabályzatok stb.) kiadása csak az igazgató engedélyével történhet. Személyi anyag nem adható ki.

33


A személyi iratokba való betekintésbe az alábbi személyek jogosultak: •Az intézmény vezetője és helyettesei. •Az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója. •A vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (belső ellenőr, revizor) •Saját kérésére az érintett kollega.

XIII. Kiadmányozás rendje Az iskolában bármilyen területen kiadmányozásra az igazgató, távolléte esetén az igazgatóhelyettes jogosult. XIV. Bélyegzők használata Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Cégbélyegző használatára jogosult: •igazgató •igazgatóhelyettesek Az intézményben használatos valamennyi bélyegző lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni, felelőse az iskolatitkár. A bélyegzők átvevői személyesen felelősek annak megőrzéséért.

XV. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: 34


a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel . Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

Iskolai könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

35


f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell 36


visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. XVI. Záró rendelkezések Az SZMSZ 2013. szeptember 1-jétől hatályos. Az SZMSZ-t a József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola) Intézmény nevelőtestülete 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén elfogadta. Üröm, 2013. március 25.

Mocsári József igazgató

37

József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola)

Recommend Documents