Alternatíva Általános Iskola. Gimnázium és. Szakképző iskola

Alternatíva Általános Iskola Gimnázium és Szakképző iskola

Pedagógiai program

2010

1

1. Bevezetés Az intézmény neve: Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Az intézmény rövidített neve:

Alternatíva Iskola

Székhelyének címe:

3793 Sajóecseg, Széchenyi utca 2.

Telephelyeinek címe:

3530 Miskolc, Petőfi Sándor utca 11/B. 3793 Sajóecseg, Széchenyi utca 7. 3793 Sajóecseg, Széchenyi utca 43.

Az intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény – melyben egységes általános iskola és gimnázium valamint szakképző iskola (szakiskola és szakközépiskola) működik.

OM azonosító:

201338

Az alapítás éve:

2009.

Az alapító, illetve fenntartó neve és címe: 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány Székhelyének címe:

3530 Miskolc, Petőfi Sándor út 11/B.

Adószáma:

18444467-2-05

Az intézmény felügyeleti szervei: A szakmai és törvényességi felügyeletet a 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány biztosítja. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Főjegyzője biztosítja. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézményt a kinevezett igazgató, vagy az általa megbízott személy képviseli. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az igazgatót a 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány kuratóriuma nevezi ki és a kuratórium elnöke gyakorolja fölötte munkáltatói jogokat. Az intézmény minden további dolgozója fölött az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézmény munkarendje: Nappali rendszerű, valamint nappali, esti és levelező munkarend szerinti. Az intézmény működésének kezdete: 2009. szeptember

2

Az iskola nevelési programja I/1. A nevelő-oktató munkánk alapelvei A tanáraink elméleti ismeretei és tapasztalatai, s a szülők megfigyelései, továbbá a gyermekek véleményei alapján alapelvünk, hogy elsősorban „a gyermek a mindenkori tanterv”!Ahhoz, hogy ez az evolúciós pedagógia megvalósíthatóvá váljon a környezetünkben, négy alappillért látunk nagyon fontosnak. 1. A gyermekek fejlődés lélektani hátterének ismeretére építést. 2. A gyermekek életkorának megfelelő, speciálisan srukturált tananyag alkalmazását. 3. A tanító és tanár személyiségét. 4. A magyar nemzeti érzület ápolását.

1.

Az antropológiai nézőpontot, több reformpedagógiai irányzat is előtérbe helyezte Nagy László, Karácsony Sándor és Rudolf Steiner is a gyermekek fejlődésének szakaszait hasonló aspektusból közelítették meg. Az utóbbiak a test-lélek- szellem hármasságának ismeretét tekintették olyan alapnak, melynek segítségével a nevelési, oktatási és lélek- egészségügyi kihívásokra is adekvát választ adhat egy felkészült szakember. A gyermekek változásainak elméleti ismeretei és a gyakorlati tapasztalatok megfelelő rátekintést, odafigyelést generálnak az aktuális kihívásokra. Ily módon, ez állandó fejlődést jelent mind a nevelő, mind a növendék számára. Így válik természetes módszerré. A gyermekek személyiségének minél mélyebb és sokoldalúbb tanulmányozása segíti elő a tanár számára azt, hogy ideális környezetet biztosítson nekik. Ezáltal, a képességeiket szabadon kibontakoztathassák és az EGÉSZ-séges fejlődés megvalósulhasson minden gyermeknél. Fontos feladatunk, hogy a diák, megismervén a körülötte lévő világot, abban természetesen tudjon működni. Ismerje meg a saját képességeit, s tudja alkalmazni a tanultakat a gyakorlatban is. Szemléletmódunk szerint sokféle intelligencia létezik: a matematikára, logikára és verbalitásra épülők mellett rendkívűl fontosak az emocionális, művészi és szociális képességek is, tehát e tekintetben is a teljességre törekszünk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a valódi eredmények csak évekkel később jelentkeznek az ifjú emberek életében. Figyelemmel a fejlődéslélektanra, 7-14 éves korig, az érzésvilág és az akarati nevelés fejlesztését is fontosnak tartjuk, hiszen ezek biztos alapokat jelentenek a későbbiekre jellemző kreatív gondolkodásnak. Pedagógiánk sarokkövének tekintjük, hogy mindig az egészből kiindulva haladjunk és az észlelés, fogalomalkotás fejlődésével fedezzenek fel egyre több részletet, majd az egészhez térjenek vissza. Viszonyulásúnkat a szintézis, analízis, holisztika jellemzi. Nem a kész tények közvetítése, hanem az önálló felfedezés elősegítése a feladatunk, annak érdekében, hogy a gyermek egyéni módon, összefüggéseiben, változatosságában ismerje meg és fogadja be a világ dolgait. Az általuk teremtett belső képek teszik élővé számukra a világot és ezek ápolását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk kisgyermekkorban, hiszen erre építkezhetünk a motiváció és a kreativitás területén.

2.

Az életkoruknak megfelelő tananyag kialakítását is nagyon lényegesnek tekintjük. A tantervünk gerincét azok a kultúrkorszakok alkotják, amelyeken az emberiség is áthaladt. Ezért a gyermekek az első években, elsősorban a mese- és mondavilággal ismerkednek meg. Átfogó képeket és az életkorukhoz igazodó lelki táplálékot kapnak általuk. Ebből a képlékeny tér és időszemléletből továbbhaladnak a mitológiák, legendák titokzatos világa felé. Az addigi képi világ, ügyességük, tapasztalataik által gazdagodik. Később, egyre érettebbé válva összefüggéseket találnak a görög-római történelemben. A hősök és példaképek igénye is megjelenik náluk. Majd, a felfedezések izgalmas korát, a történelem forradalmi időszaka és a technikai fejlődés elemzése, szemlélése követi. A többi tantárgy körülöleli ezeket a történelmi lépéseket, Így pl. az adott korhoz kapcsolható zene, irodalom, kézművesség, művészet, az idegen nyelv, a mozgás elősegíti, hogy több érzéket megszólítva egységében szemlélve és gondolkodva ismerjék meg a múltat és a környezetünket. A lelki-tapasztalati szint fokozatosan átrendeződik elemző gondolkodásmóddá a kamaszkorban. Jellemző még a sok képi elem használata, de megjelenik a nyelv sokrétűségére épülő teremtett kép is. Elkezdődik a szimbolikus jelentés szintjeinek vizsgálata pl. irodalom, kommunikáció stb. A tananyagon kívül egyre inkább a gyakorlati életben is belekóstolnak. Mezőgazdasági, erdészeti, ökológiai, ipari, szociális gyakorlatokon szereznek tapasztalatokat, melyek sok segítséget nyújtanak a személyiségük fejlődéséhez.

3.

A harmadik alappillér a legfontosabb ebben az evolúciós pedagógiában; a tanító. Tőle válik élővé az egész rendszer. Igényeink szerint, a tanítót mindig a gyermekből kiinduló humanizmus jellemzi és annak a gondolatnak az elfogadása, hogy a létezésnek az érzékszervi megismerésen túl lévő elemei is befolyásolják a

3

nevelést, azaz a tanító a teljes személyiségével nevel. Mindig a nevelő viszonyul a gyermekhez, s az ő életkorához. A szolgálni, kiszolgálni továbbá a keresővé nevelni elv kapjon hangsúlyt a tanítói tevékenységében. Ezek a feladatok komoly szakértelmet és intuíciót igényelnek mindenkitől. A sokoldalú, találékony tanító olyan egyéniség, akiben a tudós és a művész harmonikus egésze fellelhető.

4.

A szemléletünk negyedik pilléreként a magyar nemzeti érzület ápolását jelöltük meg, amely a magyar örökség élő módon való közvetítését jelenti. Ennek alapja, hogy a világ-, illetve természetszemlélet a magyar nyelv és a magyar történelem hangsúlyos szerepet kap a tananyagban. A művészetek, a népi játékok, a néptánc, a kézművesség az érzelmi, akarati területeket fejleszti és az összefüggések megértését segíti. Iskolánk ezeket a gondolatokat a gyakorlatban is megvalósítva bevezeti a párhuzamos művészeti szakképzést is. Intézményünk nyitott a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására, mivel sok olyan tevékenységi formát alkalmazunk, amelyek gyógyító, terápiás lehetőségek a speciális szükségletű gyermekeknek. A mennyiség helyett a minőségre helyezzük a hangsúlyt az oktatás során. A tananyag ciklikus felépítése segíti az egyre mélyebb szintű tudás elsajátítását. A készségfejlesztést szorgalmazó rendszerünk lehetővé teszi a szakmai képzés és munkavállalói, vállalkozási létre való alapozást.

I/2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai A XXI. század trendje nem elsősorban az információs társadalom, hanem a tudástársadalma. A jövő világában a hasznosítható tudás lesz az igazi tőke. Ez sokkal többet jelent, mint megszerzett szakképzettségeket. Készségeket, kompetenciát és jártasságot feltételez elsősorban, melyek egész életen át hasznosíthatóak Olyan embereket, akik képesek a különböző forrásokból szerzett anyagok integrációjára. Nyitottságot vélelmez ez, amely tulajdonképpen az élethossziglani tanulást jelenti. A leendő munkahely, vagy vállalkozás szempontjából is nagyon fontossá válik a képességek megalapozása. Nem arról a képességekről van szó, hogy képesek vagyunk megtanulni egy leckét, a történelem egy részét vagy a számok sorát, hanem arról, hogy minden pillanatban megfelelő választ tudjunk találni egy kérdésre, ösztönzésre, felhívásra, bírálatra vagy kérésre. Minden valódi tanulás gyökerében egy felfedezés. Az oktatásnak, nevelésnek ez a felfogása, a hozzáállás és a képességek oldaláról, az oktatásnak, nevelésnek egy állandó jelleget ad. Az ilyen irányú képességek megalapozása már az általános iskolában el kell, hogy kezdődjék. Az iskolánk a képességek megalapozásához nyújt olyan partikuláris segítséget, amely nincs jelen más hagyományos típusú oktatásban. A tanítás-nevelés, az alkalmazott tudomány és a művészet elemeit foglalja magában. Jellemzői: - A nevelést az egész emberre vonatkoztatják. - Építenek a legbensőre – a megismerési vágyra. - Igénybe veszi a természetes energiákat, melyek támogatják a spontán tanulást. - A tudásanyag megfelelő strukturálását, a fokozatosság elvével kombinálja. - Sok, cselekvéses úton való elsajátítatás. - Az ismeretet nem készen kapják, hanem a felfedezés öröme dominál. Tehát kisgyermekeknél nem az intellektuális tudás közvetítése a cél, hanem a „képesség a cselekvésre” kialakítása. Az ember kiegyensúlyozott életéhez intellektuális, emocionális és szociális képességek szükségesek. A képesség ugyanis mindig lehetőség az értelmes felhasználásra, s az új tudás megszerzésére, és alkotó módú alkalmazására. Az önálló individuum fejlődése így segítheti a társadalom és az emberiség egészét. Alapvető célunk, hogy a gyermekek nálunk; autonóm, önmagukért és másokért felelős egyedi emberként nőjenek fel és a személyiségük, tehetségük kibontakoztatása révén felfedezzék az egyéni útjukat, s megtalálják helyüket az életben. Törekszünk arra, hogy a gyermekeknek az életkoruknak megfelelően csak éppen annyit és éppen azt adjuk, amire éppen szükségük van, s ez által segítsük a testi, lelki és szellemi fejlődésüket. Az ismeretek közvetítésében elsődleges az emberhez kapcsolni mindent, mert így a gyermek személyes kapcsolatot érez a megismerés tárgyával. Célunk az élményszerű oktatás, amely az érzelmi, képzeleti területek megragadásával segíti a tanulókat. Élmény nélkül nincs ön-, ember- és világismeret.

4

Szeretnénk megvalósítani Nagy László reformpedagógiai gondolatát:”Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni.” Kiemelt területként kezeljük a tevékenységközpontú tanítást, a kreativitásfejlesztést, a tehetséggondozást, a művészeteket. A gyermekek környezetének kialakításánál törekszünk arra, hogy számára az iskola, a természetes életének színtere legyen. További törekvésünk, hogy „cselekvő iskola” legyünk, ahol a gyermek munkája, tevékenysége uralkodik és nem a tanárközpontúság. Érezzék, hogy a tanárok gyermekszeretete az egész földet átfogó egyetemes emberszeretet alapján áll. Iskolánk célja, hogy tanulóink a természettel és a környezettel egészséges kapcsolatot alakítsanak ki. A környezetben minden mindennel összefügg, a természetes és a társadalmi környezetünk megismerését segíti a rendszerszemléletű látásmód kialakítása. Ez eredményezheti, hogy nem birtokolni akarja a természetet, hanem építő módon együtt élni vele, megőrizve a következő nemzedék számára is. Egészségtudatos embereket szeretnénk nevelni, akik megtanulják az egészségtudatos táplálkozás alapjait. Prioritás számunkra, a magyarság kulturális örökségének a nemzeti hagyományoknak, a magyar nyelvnek a gondozása, ápolása. Természetesen nem feledkezhetünk meg a más népek kultúrájának minél alaposabb megismeréséről sem és ennek egyik legfontosabb feltétele a színvonalas idegen nyelvi képzés. További célunk, hogy a fiatalokat pozitív életvezetésre tegyük képessé, olyan életvitelre, ami szociálisan is értékes. Magatartási, döntési, életvezetési minták nyújtásával az a célunk, hogy hosszabb távú, racionálisan átgondolt életvezetési koncepció, életterv, életeszmény, életideál formálódjon diákjainkban. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük, biztosítjuk ezáltal az esélyegyenlőségüket. Célunk az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A sajátos nevelési igényű tanulókhoz, szakemberekből álló team felállítása.

I/3. A nevelő-oktató munkánk feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógiai munkánk feladata, hogy olyan megfelelő környezetet biztosítsunk a gyermekek számára, hogy a bennük „alvó” képességek szabadon kibontakozhassanak. Ebben az esetben az egészséges fejlődését segítjük elő. A további lényeges feladat, hogy képessé váljon a saját feladatának felismerésére és a szociális közegének megtalálására. Az emberi lény természetét, átfogó, holisztikus megértéssel kell megközelíteni. Alapvető az előzmények, következmények és a folyton változó élettények összetettségének megfigyelése, s megértése. Karácsony Sándor elveit elfogadva a következőkre is hangsúlyt kell fektetni. A nevelés „társasjáték” azaz mindenféle megértés alapja a másik ember és ehhez a nyelv használata rendkívűl fontos. A nyelv lélektani jelenség, a mondanivaló formája. „Nem elvont elméletekből és fogalmakból kell kiindulni, hanem a közvetlen érzékelésből, a napi nyelvből.” Ne a világ szemlélése történjen,- mondja-, hanem hatékonyan, potensen éljék a magyar életet, ami a nyelv, tudomány, művészet, társadalmi gesztusok, vagyis társas lélektani funkciók összessége. A generációk közötti ellentét –vallja-, természetes jelenség. Az ifjúság jogokat követel, és más nyelven beszél. A megoldás; szabadságra nevelés. Munkatárssá válik a nevelő és a növendék. A nyelv, mint integrációs eszköz alkalmazható a nevelésben; nyelvként kezelhetjük a zenét, a képzőművészeti kifejezést, irodalmat, táncot. Tehát irodalomra irodalommal, életközösségre pedig életközösséggel neveljünk. A tanító feladata: - egészségesen igényelni - jókedvvel segíteni - értelmesen szolgálni - önfeláldozóan cselekedni - áhítatosan szeretni Alkalmazni a passzivitást, mint a legnagyobb aktivitás elvét. Erre Karácsony Sándor az úszást említi: az indogermán magatartás e tekintetben; ellenségem a víz, legyőzőm. A keleti magatartás; szövetségesem a víz. Fontosnak tartjuk a tanítói szabadságot a különböző helyzetekhez, közösségekhez, egyénekhez igazított módszerek alkalmazását tekintve. Elsősorban az ösztönző attitűd és a szociális technikák alkalmazása jellemezze a tanítót.

5

Minden esetben a példa, a példakép az elsődleges módszer, kiegészítve a dicsérettel, elismeréssel, biztatással. A jutalmazást és a versenyt nem tartjuk üdvözítő dolognak. Fontosnak ítéljük a fejlesztő beszélgetéseket, egészséges vitákat. Rendkívűl fontosnak tartjuk az általános iskola bevezető és kezdő szakaszát. Ebben az időszakaszban a humanisztikus koopereatív gyakorlati módszert tartjuk elsődlegesnek és ezért az 1-6. évfolyamban egy speciális projekt keretében ezt alkalmazzuk. Ez a szemléletmód áthatja a pedagógiánk egészét a későbbi oktatás és nevelés során is.

I/4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A fejlődés lélektani szakaszokhoz igazított tananyag és a tanár személyisége együtt teremti meg a személyiség egészséges kifejlődését. Tulajdonképpen a gyermek fejlődési fázisainak minél jobb ismerete és a megfelelő tananyag játékban és munkában való beágyazottságának alkalmazása, biztosítja a személyiségfejlesztést. Különösen kiemelten gondozzuk a következőket: - szabadságszeretet - moralitás - jó beszéd és vitakészség - felelősségérzet - nyitottság - helyes ítéletalkotó képesség - akarat, érzés, gondolkodás egysége Az alapelveknél említett test, lélek és szellem egységes szemléletéből fakadóan a fejlődési szakaszokat, alapvetően 0-7 évig és 7-14 évig, továbbá 14-21 évig tekintjük. Mindegyik szakaszt egy sajátos komplex változás jellemzi. A következő leírás csak egy rövid összefoglaló kíván lenni. A fejlődési fázisoknál tapasztalható folyamatok egy tetőpont után a következő szakaszban már képességként jelentkezik. Ezek felismerése és támogatása fontos a tanító számára. Az iskolában, a 7-14 éves szakasz az első, amely több kisebb fázisra bontható. A hét és kilenc év közötti gyermekekre jellemző a szabályozott játék igénye és konkrét tapasztalatokra vágyik. A tanító elsősorban az emlékezeti erőket és a fantáziát szólítja meg sok-sok ritmussal fűszerezve. A gyermekek feltétel nélküli odafordulása a felnőttek felé már ilyenkor átalakul, és olyan embert tud elfogadni, akinek szavai és tettei egyaránt hitelesek számára. Kérdéseket fogalmaznak meg önmagukról és a világról, s ha ezen alapkérdésekre az órákon választ kapnak sok tapasztalat segítségével, akkor képesek elismerni a tanítói tekintélyt. A gyermekek ekkor még együtt lélegeznek a külvilággal és ezért is nagyon fontos minél több természettel kapcsolatos közvetlen tapasztalat a számukra. Az utánzás elemei is működnek náluk még és jellemző a helyhez kötődő emlékezet. A kognitív folyamatokon kívül nagyon fontosak az érzelmi, akarati és szociális területek gazdagítása Az első elszakadási tapasztalatra a kilencedik életév körül kerül sor. Ekkor kezdik megkérdőjelezni a tanár odáig kikezdhetetlennek tűnő tekintélyét. és tudni akarják, hogy mindaz, amit a tanár mond a világ alapos ismeretén alapul-e. A gyermekek most tisztelni akarják azt a tanítót akit korábban szerettek, de meg akarnak győződni róla, hogy tiszteletük jogos-e. Ilyenkor a tanárnak figyelembe kell vennie ezt a folyamatot, a tanításnál. A világot teljes valójában tárjuk elébük, de nem úgy, hogy száraz és az emberi szempontoktól teljesen független tudományos tényekkel árasztjuk el őket, hanem továbbra is az érzelemre fókuszálunk. Minden egyes gyermekkel éreztetni kell, hogy ő maga is egy egyedi világot alkot, amely szervesen kapcsolódik a környezetéhez. A tizedik és tizenkettedik életévük közötti fejlődési szakaszban az értelmi tevékenység, gyűjtés, memoriterek a jellemzőek. Sok ritmikus élményre van szükségük és az anyagokat is ennek figyelembevételével szükséges csoportosítani. Tizenkét éves korukra a testük harmonikus arányai általában felbomlanak. A végtagok kerülnek fokozatosan túlsúlyba, és az izomzat válik egyre fontosabbá. Lelkiállapotukra a kritikai-szemlélet jellemző, és kezdenek ok-okozati összefüggésekben gondolkodni. A tanítónak a helyes irányba kell terelnie a gyermekek készülődő intellektualitását és a tanulók kérdező, kereső hozzáállását. Egyre inkább az élettelen természet és annak törvényei iránt kell felkelteni az érdeklődést. A gyermekek már jól érzékelik ilyenkor, hogy nem csak a teret, de az időt is strukturálni kell, s ez jelzi azt.; elérkezett az ideje, hogy történelmi folyamatokról tanuljanak. A történelem tanítása során eléjük tárjuk, hogy az emberiség történelme nem csupán eseményekből és évszámokból áll, hanem egyedi individuumok alakították olyanná, amilyen, másrészt rájuk is alapvetően hatottak ezek a történelmi erők.

6

A 7–14 év közötti fázis utolsó részét pubertásnak nevezzük. A fizikai változásokat általában a lelki egyensúly kizökkenése kíséri. A gyermek ebben az időszakban testi és lelki téren, egyaránt elvesztheti az egyensúlyt és nyugalmat. Azok a viselkedési formák, szokások, amit eddig elsajátítottak, elveszettnek tűnhetnek. Ekkor a kiskamaszok egyre jobban saját belső folyamataikra figyelnek és egyre nagyobb szükségük van arra, hogy szüleik, és tanítóik az eddiginél objektívebb szemléletmóddal forduljanak feléjük. A pubertás szakaszában a gyermek egyre inkább elkülönül, szembehelyezkedik a felnőttek világával. A fizikai erőpróbák segítenek kirántani őket ebből az állapotból. Már egyre jobban érdekli őket a technika, a munka, a hivatás. Nagy segítség számukra, ha látják és tudják, hogy saját belső küzdelmeikkel nem állnak magányosan a világban. Elég szabadságot kell biztosítani nekik, ha azt akarjuk, hogy ezek a felfedezések segítségükre legyenek. A 14 év feletti ifjúembernek lételeme a harc. A hite a kétely, s ezen át küzd a személyes hitéért Ebben a korban már az ítéletalkotás és az igazságkeresés a jellemző. Lehetőséget kell számára biztosítani minden eszközzel, hogy a világot különböző nézőpontokból vizsgálhassa. Az önálló véleményalkotását tapintattal és figyelemmel,munkatársként segítse a tanár ebben a különösen érzékeny időszakban. A mezőgazdasági, erdészeti, ökológiai, ipari és szociális gyakorlatok is olyan lehetőségek számukra, amikor egy teljesen más nézőpontból és főleg saját tapasztalatuk alapján ítélhetnek meg őket is izgató problémákat, ismerhetnek meg egyedi, szociális viszonyokat.

I/5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az ember egyediségének tiszteletét, s a tolerancia elvét igyekszünk a nevelés és oktatás során, személyes példánkkal erősíteni a gyermekekben. Fontos, hogy lássák és tapasztalják a türelmet és szeretet, mert ez az alapja annak a finoman szövődő szociális érzékenységnek, amely, majd segíti a további útjukat. A későbbi, munkahelyi és bármilyen közösséghez való illeszkedésük, ezáltal könnyebb lehet, mert a saját és a másik ember egyéniségét is tisztelve válhatnak igazi építő tagjává a leendő közösségnek. A közösségépítés ugyanolyan fontos, számunkra, mint az individuum nyomon követése. Amikor a gyermekek iskolánkba érkeznek, először is a családias, meleg, biztonságos osztályközösség kialakítása a cél. A tanórák légköre és módszerei, például sok-sok előadás egyedi rituálék mind-mind ezt segítik. A különböző túrák, kirándulások, közös munkák, sportesemények is komoly közösségformáló erők. Továbbá az ünnepeket az egész iskola közössége egyszerre éli meg. Látják egymást, a különböző korosztályú gyermekek hasonló helyzetben és kíváncsiak egymásra. Feladatunk ezeknek az eseményeknek és lehetőségeknek a tudatos tervezése és kivitelezése. Az eltérő képességű gyermekek együtt tanulnak együtt haladnak, s látják egymás fejlődését és elfogadják a másik embert, aki bizonyos területen elmarad, avagy kifejezetten tehetséges. Látják, hogy a tanító törekszik a hátrányos helyzetű gyermeket segíteni illetve a tehetséges fejlődésének teret adni. A különböző temperamentumú gyerekek konfliktusai és azok tudatosan kezelt közös megoldásai sok segítséget jelenthetnek számukra a későbbi életszakaszukban. Az ilyen miliőben felnövő diák egészséges odafigyeléssel fordul embertársaihoz és a közvetlen környezetéhez. Nyitott személyiségként természetes módon kapcsolódik a magyar hagyományok megőrzéséhez és más kultúrák megismeréséhez.

I/6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei. A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében elsődleges feladatunk azoknak a körülményeknek a felderítése, amelyek a zavart okozzák, mert csak így tudjuk a megfelelő segítséget biztosítani. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, kiszűrésére, illetve korrigálására. Feladatok -

A tanulási és magatartási nehézségek okainak feltárása. A viselkedési tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások gyermekmegbeszélés A tanító és tanulók közötti kapcsolatok erősítése. Pozitív tulajdonságok erősítése motivációval, dicsérettel. Egyénre szabott tanulási módszerek és eljárások kidolgozása. Prevenciós munka Külső nevelési és pszichológiai segítség biztosítása.

-

területeinek

tanulmányozása,

7

Együttműködő kapcsolatot tartunk fenn a helyi óvodával, a Nevelési Tanácsadóval, a Családgondozóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Foglalkozásokat szervezünk az alapkészségek, képességek fejlesztésére a lemaradó tanulók számára, időszakos jelleggel. A szülőt tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani, gyermeke megfelelő színvonalú felkészítéséhez. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanulók eltérő képességeit. Szükség esetén igénybe vesszük külső szakértők segítségét: logopédus, gyógytornász, gyógypedagógus, pszichológus, iskolaorvos.

I/7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók már a tanítási órákon differenciált foglalkozásokon vesznek részt. A további lehetőség, a tehetségek kibontakoztatására a csoportbontás az órákon belül. Fakultatív jelleggel, kézműves, képzőművész, színjátszó, zene és sportfoglalkozások szervezését is vállaljuk. Önköltséges tanfolyamokat szervezhet a nevelőtestület bármely tagja, avagy a szülők is. Pl.: lovaglás, tánc, nyelvvizsga, stb.

I/8. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A családok egységét egyre több tényező veszélyezteti korunkban és ez nyilvánvalóan kihat a gyermekekre. Iskolánk nevelőtestülete egyébként is szoros kapcsolatokat ápol a szülőkkel és így a családi háttér ismerete eleve egy prevenciós tevékenységet jelent. Minden hónapban Szülői Esteket tartunk, ahol általában és egyénileg is sok aktuális felvetéseket beszélhetünk meg a gyermekekkel kapcsolatosan. Bármilyen veszélyeztetettségre, beilleszkedési és tanulási zavarra utaló észlelések esetén, az osztálytanítók konzultációt kezdeményeznek az ifjúságvédelmi felelős tanárral, aki nyomon követhető nyilvántartást vezet. Ebben meghatározza a fejlesztéseket és támogatásokat, amelyek a gyermek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenek. Szükség esetén bevon speciális szakembereket is a munkájába, (pszichológus, fejlesztő pedagógus, védőnő, orvos). A károsító környezeti hatásokat tekintve felveszi a kapcsolatot a helyi önkormányzattal és együttműködik a családgondozóval. Különböző mentálhigiénés programokat szervez prevenciós jelleggel a diákok szülők, tanárok számára. Állandó kapcsolatot tart a szülőkkel, szakemberekkel, diákönkormányzattal a segítés érdekében. Tájékoztatást ad a szülők számára a külső szakemberek támogatási lehetőségeiről.

I/9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. Sajátos Nevelési Igényű (SNI) tanulók oktatása-nevelése Arra törekszünk, hogy minden olyan gyermek, aki bármilyen okból tanulási nehézségekkel küzd, képessé váljon teljesíteni a tantervi követelményeket. Figyelmet fordítunk arra, hogy reális célt jelöljön meg a tanuló a továbbtanulásánál. Alapelveink szerint a tanórákon eleve, a gyermekek képességeinek és készségeinek megfelelő differenciált oktatást nyújtunk. Lehetőséget teremtünk a részképesség zavarokkal küzdő gyerekek számára egyéni fejlesztésre. Az SNI-s tanulókkal való eredményes foglalkozás feltétele az osztályban tanító tanárok kooperatív együttműködése, és a kifelé irányuló kooperáció. A felméréseket követöen egyéni fejlesztési programok készülnek. A tanulócsoport színvonalának, szociális fejlettségének megfelelő egyéni haladási ütemet lehetővé tevő differenciált oktatásszervezéssel felzárkóztatjuk a nehézséggel küzdő gyermekeket. A cél a tanuláshoz szükséges motiváció felkeltése, a munkához való pozitív hozzáállás segítése, a kulcskompetenciák és képességcsoportok fejlesztése. Ezek elsősorban a következőek: olvasás, kommunikációs képességek, a döntés felelőssége, szabálykövetés, problémamegoldás, kreativitás, szolidaritás, lényeglátás, együttműködés. A hiányok pótlása, tanórán kívüli korrepetálásokon történik. Speciális esetekben a Nevelési Tanácsadó szakembereivel egyeztetve tervezünk egyéni fejlesztési programokat.

I/10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk vezetése az év elején, felméri azokat a családokat, akik anyagi és szociokulturális nehézségekkel küzdenek. A gyermekvédelmi tevékenységet ellátó tanár vezetésével a szociális csoport dolgoz ki különböző alternatívákat a lehetséges segítségre, amely a család és természetesen a gyermek számára megfelelő. A segítés formái. - A rászoruló tanulóknak az iskola fenntartója rendszeres szociális támogatást adhat.

8

- A gyermekvédelmi szakszolgálattal való kapcsolat felvétele és annak ápolása - A család segítése az iskolai közösség által anyagi és szociális értelemben is. - Délutáni napközis foglalkozás - Mentálhigiéniás programok - Komplex tehetséggondozó projektek - Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése

I/11. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskolai oktatás, nevelés igényli a szülő együttműködését a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztéséhez. A szülő és a pedagógus is átérzi a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősséget. A gyermek egészséges kibontakoztatásához szükséges a kölcsönös bizalom, őszinteség. Számunkra fontos a szülők: - aktív részvétele az iskolai rendezvényeken, - őszinte véleménynyilvánítás, - együttműködő magatartás, - nevelési nehézségek közös megoldása, - érdeklődő – segítő hozzáállás, - szponzori segítségnyújtás. Iskolánk az év elején megjelenteti különböző információs csatornákon keresztül az éves munkatervet, az aktuális feladatokat, mind a szülők mind a tanulók számára. Az iskola életét, terveit, iskolagyűlések keretén belül vitatjuk meg. Az osztálytanítók és az osztálykísérők, a szülőket a tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják a havi rendszerességgel tartott Szülői Esteken. Fogadóórák. Feladatuk a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A Szülői estek célja: – a szülők tájékoztatása: – az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, – a helyi tanterv követelményeiről, – a szaktanárok értékelő munkájáról, – a tanulók fejlődéséről, – az osztály tanulmányi munkájáról – az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, – a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé, Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munkájának hétköznapjaiba, megismerjék a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjanak gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Családlátogatás. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése. Kapcsolattartás információáramlás eszközei A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőkkel. A tanulók rendszeres tájékoztatásának eszközei: – iskolai hirdetőtábla, – iskolaújság, – iskolagyűlések, – személyes beszélgetések, – az iskola honlapja. A szülők informálása az iskola életéről: – szülői estek alkalmával, – szülők-nevelők művészeti, pedagógiai fórumának szervezésével, – iskolaújság megjelentetésével, – levélben történő tájékoztatással, – személyes beszélgetésekkel, – az iskola honlapján keresztül.

9

Információk, kapcsolatok a nevelőtestületben: – heti kollegiális megbeszélések – napi kommunikációs formák, – továbbképzések – szakmai sajtó figyelemmel kísérése. A pedagógus – tanuló együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei - A tanulók rendszeres tájékoztatása a Diákönkormányzaton keresztül. - Diák-tanár sport rendezvények - Közös túrázás - A diákok bevonása a döntés-előkészítő munkába - Ügyeleti munkába aktív részvétel

I/12. A környezeti nevelés programja A legfőbb cél, hogy a tanulók az alapelveinkkel összhangban természetes módon viszonyuljanak a mindenkori környezetükhöz és a környezetvédelmi kérdések iránt elhivatott állampolgárokká válva kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkezve eligazodjanak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén. Felelős autonóm emberként viszonyuljanak az egész Föld adottságainak megőrzésének érdekében. Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése és a lehetséges továbbfejlesztése felé irányul. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását már a családban fontos elkezdeni és az oktatásban folytatni. Az iskolában szemléletet csak úgy tudunk formálni, hogy minden tantárgynál és minden iskolán kívüli programon törekszünk az egységes egész látásmód kialakítására, amelyben a gyermek a természetet és benne az embert, szerves egységként érzékeli. Fontos, hogy a szülők megerősítsék a gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Fő nevelési feladataink: – Önmagukért és másokért, a környezetért érzett felelősségtudat kialakítása és fejlesztése. A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer megalapozása. – A globális gondolkodás, ökológiai szemlélet, problémamegoldó képesség, innováció elősegítése. – A környezet ismeretével és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórán A tanórákon kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos környezetvédelmi vonatkozások, természetes módon a gyakorlatba ágyazva minél több oldalról megerősítve: – Az iskola külső és belső környezeti értékeinek megismerése, védelme. – A belső környezet alakítása: – esztétikus egészséges tantermek, amelyeket a tanulókkal közösen festünk ki – dekorációknál a természetes anyagok előnybe részesítése, – élő növények telepítése, gondozása a tantermekben, folyosókon, – az iskola környezetének szépítése, parkosítása, – környezetbarát anyagok felhasználása, – tiszta, rendezett környezet biztosítása. – természetes anyagokból készült játékok, díszítő elemek alkalmazása. - A környezettudatosság érvényesítése a műveltségi területeken, a tantárgyakban. - Rendszeres biokertészeti munkák. Nem hagyományos tanórai keretben: Energiatakarékossággal és újrahasznosítással kapcsolatos feladatok adása a tanulóknak, (papírgyűjtés, vízcsapelzárás, szelektív hulladék stb.) Aktuális környezetvédelmi események megjelenítése különböző információhordozókon. (pl. faliújság) Környezetért felelős aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítása, működtetése A Föld Napja, A fák és a madarak napja és a Környezetvédelmi világnap alkalmából rendezvények, programok szervezése. Ismerkedjenek meg a gyermekek szülőföldjük. ill. lakóhelyük földrajzi arculatával, természeti és társadalmi értékeivel, hagyományaival. A környezeti nevelés céljainak megvalósításához elsősorban a következő módszereket alkalmazzuk: játékok konkrét fizikai tevékenység

10

-

riport módszer projekt módszer közösségépítés művészi kifejezés kooperatív tanulási technikák

Az iskolán belüli együttműködést osztályközösségeknek.

tekintve

kiemelkedő

feladata

van

a

diákönkormányzatnak,

az

Továbbá, fontosnak tekintjük az iskolán kívüli együttműködést és a különböző módszerek alkalmazása során kapcsolatot teremtünk a következő intézményekkel: - Pedagógiai Intézet - Bükki Nemzeti Park - Környezetvédelmi Felügyelőség - Ökológiai Intézet - Észak-Erdő Rt. - Más közoktatási intézmény Minőségfejlesztés Az iskolai munkaterv részeként minden tanév elején írásos formában elkészítjük az iskola, éves környezeti nevelési programját, amely tartalmazza a fő céljaink mentén a rövid távú céljainkat, feladatainkat, az anyagi, és nem anyagi erőforrásokat, módszereket, eszközöket. A félévi és év végi nevelőtestületi megbeszéléseken az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.

I/13. Az egészségnevelés programja Iskolánk célja, hogy minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítsük a gyermekekben az egészséges élet iránti igényt. Fontosnak tartjuk, hogy már gyermekkorban kialakítsák, illetve folyamatosan erősítsék a saját szellemi, fizikai állapotukért felelősséget vállaló, tudatos magatartást. Az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati tudáshoz és elméleti ismeretekhez kell segítenünk, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl, biztos és egészséges belső és külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni. Olyan programoknak biztosítunk prioritást, ahol a testi és lelki egészségfejlesztéshez, az egészségtudatos szemléletmód kialakítására van mód. Törekszünk tanulóink és tanáraink mentális fejlődésének biztosítására. Feladatok: Önmagunk egészségi állapotának ismerete A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák elsajátítása Tanulási környezet alakítása Az egészséges életformák és szokások választását elősegítő ismeretek beépítése a tanulókkal való érintkezés és kommunikáció, különböző formáiba, a foglalkozási tervekbe, tanmenetekbe. Az egészséget károsító tényezők tudatosítása, a következményekkel való szembesítés. Az egészséget károsító szokások megelőzése. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés. Családi életre, felelős párkapcsolatokra való felkészítés. Konfliktusok kezelésére, megoldására való felkészítés. A testkultúra jelentősége és a sport értékeinek integrálása az oktatásban. Mindennapi testmozgás biztosítása a tanulók számára. Eltérő adottságú gyermekek számára is megfelelő, sikerélményt nyújtó mozgásformák alkalmazása. Iskolaorvosi rendelésen való részvétel biztosítása. -

A helyi közösségekkel együttműködni.

Mentálhigiénés nevelés

– –

a tanulási nehézségek megelőzése, azonosítása és korrekciója, a személyiségfejlődés életkori kríziseiben és az iskolai beilleszkedésben való segítségnyújtás, – a tanulók egészséges életmódjának, természeti és emberi környezetükkel való harmonikus kapcsolatának alakítása, – a tanulók önismeretének, önkifejező készségének és szabálytudatának fejlesztése, – drogfogyasztás megelőzése, – az oktatás mentálhigiénés tartalmának bővítése és fejlesztése,

11

–

– –

a pedagógusok önismeretének, önkifejező készségének, pedagógiai attitűdjének alakítása, a pedagógusok közérzetét javító munkaértékelési rendszer kialakítása. szaktárgyi órák témafeldolgozása

Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a mentálhigiénéhez is. – Sportprogramok, színjátszó szakkör, zene, táncfoglalkozások, játékos programok. – Hétvégi iskolai programok a közösségfejlesztés, vagy a családi életre nevelés jegyében – szülői estek – szakmai tanácskozások, tréningek

Segítő kapcsolatok – A segítő kapcsolatok intézményen belül: Iskola vezetés Iskolaorvos Védőnő Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Osztálykísérő Szaktanár Diákok - A segítő kapcsolat intézményen kívül Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Ifjúsági Információs Iroda Szakértők Szülők Mindennapos testmozgás – A mindennapi oktatás során a ritmikus részben a testmozgás kerül előtérbe – Minden nap az oktatást a mozgásos tevékenység járja át. – A szünetekben a friss levegőn való tartózkodást szorgalmazzuk. Minden testnevelési órán megtörténik a keringési- és légzőszervrendszeri megfelelő terhelés. Minden testnevelés órán van gimnasztika és légző torna. A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A napközis tanulók mozgásigényének kielégítését a napközis nevelők mozgásos játékokkal biztosítják. 1. Szervezett mozgásos tevékenységek Mindennap a szabadban tartózkodás idejében a napközis nevelő mozgásos játékokba vonja be a tanulókat. 2. Szabad mozgásos tevékenységek A napközis nevelők ügyelnek arra, hogy a tanulók a lehetőség szerint minél több időt töltsenek szabad mozgásos játékokkal a szabadban. Számukra e tevékenységekhez játékokat és sporteszközöket biztosítanak. A tanulók délután a megfelelő életkorban rendszeresen lehetőséget kapnak a sportolásra. Sportkörök és szakkörök formájában biztosítjuk a szervezett foglalkozási formákat. Folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat a sportolási lehetőségekről. Testápolás, öltözködés Egységes követelmények és szokásrend kialakítása érdekében: – Időjárásnak és tevékenységnek megfelelő öltözék, váltóruha használata. – Étkezés előtti kézmosás, kulturált étkezés szokásmóddá válása. – WC-használat utáni kézmosás rendszeressé tétele. – Tiszta kéz, tiszta eszközök használata az órákon. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Hungarofit tesztrendszert alkalmazzuk. Fogyasztóvédelem-táplálkozási szokások – A tudatos fogyasztási magatartás kialakítása érdekében az órákon, kirándulásokon, szabadidős rendezvényeken hangsúlyosan foglalkozunk a média hatásaival, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. – Az aktuális órákon megismertetjük tanulóinkat azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, vegyi termék, gyógyszer használata esetén tekintettel kell lenni. – Helyes táplálkozási szokások kialakításához szükséges ismereteket beépítjük az órák tanmeneteibe. – Előadásokat szervezünk a biogazdálkodás és az egészséges táplálkozás témakörében.

12

Balesetvédelem – A tanítási órákon felhívjuk a figyelmet a konkrét veszélyforrásokra, a helyes, célszerű eszközhasználatra. – Helyes szokásrend kialakítására törekszünk, a közlekedés szabályainak ismertetésével és gyakoroltatásával az iskola belső és külső programjainak szervezésekor. – Balesetvédelmi oktatást tartunk a balesetveszéllyel járó órákon. Bűnmegelőzés, drogprevenció, – elősegítjük a gyermek és fiatalkorúak családi, iskolai és társadalmi környezetének önvédelmi képességének fejlesztését; – az iskolában és az iskola társadalmi környezetében kívánunk a közbiztonsági közérzetet befolyásoló hatékony megoldásokat keresni; – előmozdítjuk és terjesztjük a jogkövető magatartás kultúráját, hozzájárulunk a konfliktusok erőszakmenetes megoldásához; – bevonjuk a bűnmegelőző programjainkba az iskolai közösséget és annak társadalmi környezetét; – szeretnénk kihasználni az iskolai szabadidő-szervezésben rejlő lehetőségeket; – a mozgalom során kiemelt figyelmet fordítunk a családra; a családi felelősség erősítésére; az iskolai közösség erősítésére; – támogatjuk az alkohol és kábítószer ártalmait bemutató felvilágosító, megelőző munkát. Színterek: Tanórai foglalkozások: – Testnevelésóra – Biológiaóra – Főoktatás – Drámaóra Tanórán kívüli foglalkozások: – Napközis foglakozások – Egészségnap, drog prevenciós nap – Délutáni sportfoglalkozások – Meghívott előadók előadásai Módszerek: – Hagyományos egészségnevelés tanórákon – Kortárskapcsolatok kialakítás – Sportfoglalkozások – Kirándulások – Külső előadók meghívása – Dramatikus játékok – Kiscsoportos beszélgetések – Könyvtári foglalkozások – Filmvetítések – Diák önkormányzati programok. Az egészségnevelés minőségfejlesztési terve Fontos, hogy ugyanazzal a minőségfejlesztési elgondolással dolgozzunk itt is, mint a környezeti nevelés területén.Minden tanévben elkészítjük az iskola egészségnevelési program munkatervét, amelynek értékelését a félévi és tanév végi megbeszélésen a tantestület előtt bemutatjuk, és elfogadásra ajánljuk.

I/14. Minőségirányítási program Minőségpolitikai nyilatkozat Az Alternatíva Iskola, felelős a pedagógiai programban megfogalmazott és ígért nevelési kínálatának fenntartásáért és fejlesztéséért. Folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelési feladatellátás minőségét ennek keretében folyamatosan ellenőrzi és értékeli az intézmény működését, továbbá méri, értékeli és visszacsatolja a partnerei elégedettségét, elégedetlenségét és elvárásait. Iskolánk kiemelt jelentőséget tulajdonít mind az ágazatba tartozó, mind az ágazaton kívüli partnereivel való együttműködésnek, azt folyamatosan fejleszti. Fontosnak tartja a

13

humánerőforrás fejlesztését, arra törekszik, hogy az intézmény hatékonyan és gazdaságosan működjön, feladatai ellátása során a szolgáltatói szemléletmód érvényesül. Az intézmény dolgozói és vezetése felelős a nevelés, oktatás minőségéért. Jogszabályi kereteken belül törekszünk a helyi társadalom elvárásainak kielégítésére, kiemelten fontosnak tartjuk a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentését, az abból következő hatások mérséklését a hátrányos helyzetű gyermekek gondozása révén. Elkötelezettek vagyunk a minőségi feladatellátás mellett, ennek szellemében minden feltételt biztosítunk a minőségirányítási program végrehajtásához, folyamatosan értékeljük annak megvalósítását. Ígérjük, hogy mindig a tudásunk és okos szeretetünk legjavát nyújtjuk. Minden munkatárstól elvárom, hogy partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze feladatait. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, gyermekére, minden folyamatára és tevékenységére. ________________________ Igazgató

Bevezető Az iskolánk pedagógiai szemléletmódjának egésze egy önmagát állandóan megújításra inspiráló rendszer. A megfelelő és következetes alkalmazása már minőséget jelent, mert feltételezi az alkalmazó személy kreativitását, tanulásra való készségét, nyitottságát. A minőségirányítási program bevezetésének célja hogy minőségibb szolgáltatást nyújtson a partnerek (gyermekek, szülők) és az emberiség megelégedettségére. A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere Az iskola tantestülete elsősorban pedagógiai, szakmai kérdésekben kompetens. Ez együttműködésen alapuló iskolavezetést feltételez. Kisebb feladatok elvégzésére egyes tagok, vagy tagok által létrehozott csoport a szükséges jogkörrel együtt mandátumot kaphat. A közösségre az önigazgató szervezeti együttmunkálkodás a jellemző. Feladatorientált és horizontális a munkamegosztás. A célok és a munkamódszerek által rendszeresen végeznek a pedagógusok információgyűjtést, tervezést, elemzést, ellenőrzést, értékelést, amely logikai folyamat a minőség iránti elkötelezettséget is jelenti. Az intézményben a belső és a külső kommunikáció átszövik egymást. A kapcsolattartás módjai; konferenciák, csoportülések, rendezvények, szülői estek, fogadóórák, tanácskozások stb. – a tervezett Szervezeti működési szabályzat fogja részletesen rögzíti ezeket. A Kuratórium, tantestület mellett az oktató – nevelő munka elősegítésére Iskolaszék működtetését tervezzük. Jogairól és működéséről, továbbá a szülők, diákok jogairól szintén az SZMSZ -ben lehet tájékozódni. Az intézményt fenntartó elvárásai Az Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola teljesítse az Alapító okiratban és a Pedagógiai programban leírtakat. A minőségirányítási rendszer emberi erőforrásai A minőséget tekintve nagyon fontos alappillér az emberi erőforrás, a hozzá szorosan kapcsolódó tényezőkkel; motiváció, kommunikáció, és fejlesztés. Megállapítható, hogy az intézményünkben a tanárnak teljes személyiségével kell dolgoznia egy ilyen komplex pedagógiai rendszer működtetése során. Ez fokozott jelenlétet követel, amely a csapatmunkában és a rendszer fejlesztésében való részvételnél is kívánalom. Az alapelvekből következő szabadsága komoly kihívást jelent számára, amely a saját munkájáért viselt felelősséget indukálja. További motivátorként működik a munkatársak véleménye, s a szervezeti kultúra. A struktúra miatt az iskolában többirányú kommunikációt kell működtetni. Egyrészt közvetlen kommunikációs láncra épülve, (napi kapcsolat) másrészt közvetett módon; külön személyek által a szükségleteknek megfelelően.

14

Az előzőekből következtethető, hogy nagyon fontos az ember és az önismeret ezen a területen. Az iskolában sok lehetőség kínálkozik az egyéni önfejlesztésre, szakmai továbbképzésre. Belső képzések: a rendszeresen működő tantestületi ülések alkalmat adnak szakmai továbbfejlődésre; gyermekmegfigyelések; osztálymegfigyelések; stúdium; művészi, pedagógiai munkák stb. A következő lehetőség hospitálás a saját és másik iskolában. Külső képzések: pedagógiai és művészeti képzések. Mind-mind kiváló lehetőség arra, hogy az emberi erőforrásaink fejlődését segítse a minőségi munkában. Az iskola minőséggondozásának egyik oszlopa maga a szervezet s annak fejlődése, amely rugalmas, önigazgató és tanulásra nyitott. A másik oszlop a szabadon, kreatívan és felelősen tevékenykedő ember. A harmadik, a külső – belső partnerek elégedettsége. A külső partnerek: gyermekek, szülők és a fenntartók jóérzésének feltétele, pedagógiai programunk megvalósulása. A belső partnerek; a pedagógusok és egyéb munkatársak esetén, a jó szervezeti kultúra.

Intézményi minőség irányítás Az intézményi működés hosszú távú elvei Iskolánk szeretettel odafigyelve óvó- segítő módon törekszik nevelni-oktatni minden egyes gyermeket. Igyekezve az ember egyediségét tisztelve az optimális környezetet biztosítani számukra. A pedagógia elveinkből természetes módon következik a gyermekközpontúság, s a globális szemléletmód. Ez a fajta látásmód a mindennapi gyakorlati teendőkben is megmutatkozik, s eljut a tanuló oda, hogy az ember a természet része. Kialakítva egy ökológiai gondolkodást, s egy holisztikus világlátást. Szervesen kapcsolódik ezekhez az a szociális érzékenység. Ahhoz hogy ezek megvalósuljanak az iskola munkatársai komoly szakmai felkészültséggel, etikus magatartási mintákat is közvetítve szabadon és felelőséggel tevékenykednek. Számukra a művészeti, differenciáltan fejlesztő- felzárkóztató és integrált- nevelés kihívásai, egy olyan innovatív munkát követelnek, melyek- nyugodtan kijelenthető- a kutatás fejlesztés tárgykörébe sorolhatóak. A kreativitás, rugalmasság, nyitottság, nem csak a pedagógusokra kell, hogy jellemző legyen, hanem magára a szervezetre is. Az evolúciós pedagógiához illeszkedő evolúciós szervezet szinkronitása önmagában hordozhatná a végtelenített innováció elvét. Ahhoz, hogy a felnövekvő ifjúság az iskolából önmaguk értékeit ismerő, saját magukban bízó a világban magukat elhelyezni tudó egészséges emberekként lépjenek közvetlen környezetükbe, fokozottan szükséges a család támogató szerepe. A családok, illetve a szülők lelkesedése, hite, munkája olyan erő, amelyek nélkül nincs iskola. A szülők- mint fenntartók is egyben- őszinte, bizalomteli támogatása feltétlenül szükséges az iskola optimális működéséhez. A pedagógiánk alapjait adó szellemi források és egy minőségi kultúra képviselete, közvetítése- az iskola hathatós segítségével- nem csak a saját gyermekeik számára lehet fontos, hanem a társadalmi környezetnek is. Ilyen értelemben az iskola közössége olyan új szociális impulzusokat adhatezen a területen új utakat keresők számára-, amelyek az emberiség javát szolgálhatják. Az Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola minden munkatársa elkötelezett a hivatása, saját munkája, s a munkahelye és a közösség iránt. Valamennyien hozzájárulnak, hogy a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsuk. Számunkra a minőség az alábbiakat jelenti: - szeretet - szabadság - gyermekközpontúság - szociális érzékenység - etikus magatartás - szakmai felkészültség - felelősségtudat - innováció - kreativitás - egyenlőség - nyitottság - globális szemléletmód - megbízhatóság - ökológiai gondolkodás - döntési képesség - együttműködés - rugalmasság - szociális küldetés

15

A minőségirányítás megvalósításához kapcsolódó elképzelések A partnereink elvárásainak megvalósítása érdekében célul tűzzük ki, hogy az iskolaközösség minden tagja jól érezze magát az iskolában (a közösségben). További cél: - A tárgyi felszereltség, munkakörülmények, közös helyiségek, - területek állapotának javítása. - Minél több gyermeknek lehetőséget biztosítani, hogy itt végezzék tanulmányaikat. Ezekhez szükséges:

- Evolúciós modellnek megfelelő szervezetfejlesztés. - Emberi erőforrások fejlesztése. - Partneri elégedettség vizsgálata.

A minőségfejlesztési rendszer Vezetés Az igazgató és a tantestület felelőssége, elkötelezettsége Az igazgató és a tantestület ebben az intézményi minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert az Alternatíva Iskola szolgáltatásaira vezeti be. A rendszer kiépítésénél figyelembe vesszük a fenntartó elvárásait is. Az igazgató és a tantestület kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: -

A partneri igények, elvárások optimális teljesítésének tudatosításában az iskola minden szintjén. A minőségirányítás és minőségcélok meghatározásában, elérésében és rendszeres átvizsgálásában. A működéséhez szükséges erőforrások biztosításában.

Az igazgató és a tantestület vállalja, hogy a minőségfejlesztési rendszert fenntartja és a partneri elégedettség érdekében folyamatosan tökéletesíti. Felelősséget visel a minőségirányítás megvalósításáért és a minőségcélok eléréséért. Minden munkatárs joga, és kötelessége a munka bármilyen fázisában észlelt, a minőséget negatívan befolyásoló jelenséget saját megítélése szerint: önálló hatáskörben megszüntetni, javítani, vagy az igazgatónak, a tantestületnek, minőségi csoportnak, mentornak, tanácsadónak jelezni a megoldás érdekében. Jogi megfelelés Az igazgató gondoskodik arról, hogy az iskola működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, az SZMSZ-ben hozzáférhetőek legyenek a minőséggel kapcsolatos kérdéseknél. A minőségfejlesztési rendszer működtetése Az igazgató és a tantestület mandátumot ad az önszerveződő minőségfejlesztési csoportnak, amely tanácsadó, koordináló szerepet vállalva működteti a rendszert. A minőségfejlesztő csoport kapcsolattartása A csoport 3 havonta egy alkalommal, az igazgatónak és a tantestületnek beszámol a tevékenységéről. A további kommunikáció napi formája a szóbeli közlés, vagy írásos feljegyzés. A külső kommunikáció tekintetében: konferenciák, tanácskozások. Felelősségi kör, hatáskör A munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az SZMSZ és a munkaköri leírások rögzítik. Minden munkatárs felelős a munkája minőségéért. Az igazgató és a tantestület a minőségfejlesztési csoportnak működéséhez a következő hatáskört adja: - Kidolgozza és a tantestület elé tárja az évi minőségi tervet. - Biztosítja a minőségirányításban és a minőségcélokban megfogalmazott elvek megvalósítását. - Koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait. Tervezés

16

-

A tantestület és a minőségfejlesztési csoport elvégzi a közös önértékelést. Az értékelés kiterjed a szervezeti struktúrára, folyamatokra, emberi erőforrásokra és a partnerekre. A minőségfejlesztési csoport kidolgozza az értékelés alapján a minőségirányítást és a minőségcélokat. Előterjeszti írásban a tantestületnek, megvitatásra kerül, s ha szükséges módosítják azt. A csoport a módosított változatot megismerteti az iskola minden munkatársával, a fenntartóval és az Iskolaszékkel, s ha szükséges, módosítják azt.

A végleges változat elfogadása után lebontják feladatokra, folyamatokra, s hozzárendelik az erőforrásokat határidőkkel együtt. A folyamatok tervezése és feladatokra bontása az evolúciós szervezeti modell és a TQM rendszer sajátosságai alapján történik. A tantestület elé terjesztik, megvitatják azt, s az elfogadását követően az önként vállalt felelősökkel tartják a közvetlen kapcsolatot. A szükséges fejlesztésekhez, változtatásokhoz tanácsokat adnak, módszertani segítséget nyújtanak, illetve koordinálnak. Ellenőrzés, elemzés A csoport évente egy alkalommal a minőségfejlesztési rendszert felülvizsgálja, illetve szükség esetén többször is ellenőrzi. Az elemzés kiterjed a következőkre: - partneri elégedettség és panaszok - erőforrások helyzete - szolgáltatások megfelelősége - preventív tevékenységek - változások szükségessége - erőforrások fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése Az elemzést feljegyzésben dokumentálják és a felülvizsgálatban résztvevő munkatársak aláírják azt. A munkatársak a munkájuk során elsősorban önellenőrzést, elemzést hajtanak végre. A feltárt hibákat, eltéréseket önállóan javítják, vagy a mentor, tanácsadó, minőségfejlesztési csoport és a tantestület segítségével teszik meg a szükséges intézkedéseket. Mérés Pedagógiai mérés - Intézményi külső mérés - Egy alsó tagozatos tanuló csoportnál kulcsképességek mérése. - Intézményi belső mérés - Második osztályos gyermekek képességeinek mérése (mozgás, mozgáskoordináció, emlékezet stb.). Eredményvizsgálat - Az iskolát végzett diákok longitudinális vizsgálata. - Összehasonlító vizsgálat, más iskolákkal, az egészségmagatartással kapcsolatosan. Partneri igény és elégedettség mérés A szolgáltatásokkal kapcsolatban, évente egy alkalommal kérdőívek alkalmazásával, felmérjük a külső, belső partnereink igényét. Értékelés Szervezeti hatékonyság értékelése Az igazgató és a tantestület jogi, gazdasági, pedagógiai szempontok alapján az intézmény működési gyakorlatát megvizsgálja évente. Intézményi önértékelés Az iskola 3 évente teljes körű önértékelést végez, a tanegységek helyzetére és programokra összpontosítva. Nevelő- oktató tevékenységek értékelése Az értékelés a kulcsképességekre irányul életkor-specifikusan. Minőségügyi dokumentációk rendje

17

Az Alternatíva Iskola, dokumentált minőségfejlesztési rendszert hoz létre és kíván fenntartani. Az intézmény minőségügyi dokumentumait a minőségügyi feljegyzések és az egyedileg kialakított, egységesített, belső nyomtatványok egészítik ki. Számítógépes adathordozón és hagyományos formában tároljuk. A bizalmas információkat tartalmazó dokumentumokat óvjuk az illetéktelenektől.

Az Intézmény működési folyamatainak meghatározása Működési terület

1. Vezetés

2. Tervezés

3. Partnerkapcsolatok irányítása

4. Nevelés-oktatás

5. Mérés, értékelés

6. Biztonságos intézmény

A területhez kapcsolódó folyamat 1.1. Az intézmény jogszabályok szerinti működésének biztosítása 1.1.1. SZMSZ felülvizsgálata 1.1.2. Házirend felülvizsgálata 1.1.3. Jogszabályok változásának követése 1.2. Vezetői ellenőrzés 1.3. Beiskolázás 1.3.1. Nyílt nap 1.3.2. Szervezési és adminisztrációs feladatok 1.4. Nyomon követés 2.1. Stratégiai tervezés 2.1.1. Vezetői pályázat 2.1.2. Pedagógiai program módosítása 2.2.3. IMIP felülvizsgálata 2.2.4. Pályázatfigyelés 2.2. Az éves munka megtervezése 2.2.1. Intézményi munkaterv készítése, 2.2.2. Tantárgyfelosztás készítése 2.2.3. Órarendkészítése 2.2.4. Munkaközösségi munkatervek készítése 2.2.5. Tanmenetkészítés 3.1. Partner igény és elégedettség mérés 3.2. Kommunikáció a partnerekkel 3.3. Panaszkezelési eljárás 4.1. A pedagógusok együttműködése 4.1.1. Munkaközösségek munkája 4.1.2. Egy osztályban tanítók együttműködése 4.2. Tanulók értékelése 4.3. Tankönyvválasztás 4.4. Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése 4.5. Közös követelmények, közös mérőeszközök kidolgozása, alkalmazása 4.6. Az osztályfőnök hatékony munkája 5.1. Éves munka értékelése 5.2. Teljes körű önértékelés 5.3. A kompetencia mérés eredményének javítása 5.4. Indikátorrendszer működtetése 6.1. Balesetek megelőzése 6.2. Ifjúságvédelmi feladatok 6.3. Erőszakmentes iskola kialakítása

A folyamat szabályozásának helye

Minőségirányítási Program SZMSZ Házirend

Minőségirányítási Program Pedagógiai Program Éves munkaterv

Minőségirányítási Program

Pedagógiai Program SZMSZ Minőségirányítási Program

Félévi és év végi beszámolók Minőségirányítási Program Minőségirányítási Program Pedagógiai Program SZMSZ

18

7. Emberi erőforrás

8. Intézmény működtetése

7.1. Új dolgozó kiválasztása és beilleszkedése 7.2. Továbbképzési rendszer működtetése 7.3. Minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés odaítélése 7.4. Pedagógusok munkájának értékelése 8.1. Ügyelet megszervezése 8.2. Adminisztráció 8.3. Beszerzés 8.4. Karbantartás

Minőségirányítási Program Pedagógiai Program SZMSZ

Minőségirányítási Program SZMSZ

A fenntartó jóváhagyása A minőségirányítási programot a fenntartó hagyja jóvá. A minőségirányítási program hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések -

A minőségirányítási program hatályba lépése 2010.szeptember 1. A program hatályossága 3 év. A program tervszerű felülvizsgálatát évente egyszer el kell végezni. Ellenőrizzük a rendszerünk működésének hatásosságát. A felülvizsgálatot az igazgató és a tantestület végzi. A felülvizsgálatot és a szükséges intézkedéseket minőségügyi feljegyzésekben dokumentáljuk. A program nyilvánosságra hozatalának módja: hirdetőtáblán közöljük, hogy a minőségirányítási program egy példánya pedig az iskola ügyviteli helyiségében található.

19

I/15. Egységes általános iskola és gimnázium Párhuzamos képzés – gimnáziumi és művészeti szakképzés együtt Az iskola képzési rendje A képzés szakaszai:

a) b) c)

Alapfokú nevelés: 1-4. Évfolyam Gimnáziumi nevelés: 5-12.évfolyam Párhuzamos művészeti képzés festő és grafikus szakon : 5-13. évfolyam

Követelmények az egyes szakaszokban Az alapfokú nevelés, a nevelés-oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakasza, mely az első évfolyammal kezdődik és a 4. évfolyam végéig tart. Az alapozó szakaszban a a tanulókkal való foglalkozás középpontjában a gyermek egyéniségének megfelelő differenciált fejlesztés áll. A különböző pedagógiai szakaszok három fontos területet érintenek: a) Az eredményes és biztonságos alapozás érdekében fontos a tanulás megfelelő tempójának kialakítása. b) A tanulók fejlesztési szükségleteihez igazodó bánásmódot kell kialakítani. c) Fontos a tantervi követelményeknek való megfelelés pedagógiai szempontú megítélése a gyermek egyéni fejlődésének tükrében. Az alapfokú nevelés-oktatás két részre tagolódik: Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén- funkciójából fakadóan- még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Kezdő szakasz és alapozó szakasz: 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban már megjelennek az elkezdett oktatási munkával összefüggésben a teljesítmény – mindenkinél az egyénhez mérten- értékelésének markánsabb megnyilvánulásai is. Az alapozó szakasz elsődlegesen továbbfolytatja a képességek területen való megalapozását.

ápolását, ezzel elősegítve a tanulás minden

A gimnázium első négy éve folytatja és továbbfejleszti a megkezdett nevelő-oktató munkát a 5-8. évfolyamon. A 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megszilárdító szakasz következik. A 11-12. évfolyam az általános műveltséget elmélyíti és a kétszintű érettségire, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészülés segíti. Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Párhuzamos művészeti szakképzés A müvészeti szakképzést az 5-13. évfolyam számára szerveztük festő és grafikus szakon. A gimnáziumi képzés 12. évfolyamon érettségivel zárul és a továbbiakban a13. évfolyam érettségi utáni szakképző évfolyam, amely OKJ vizsgával zárul. A tanulói egyéniség kibontakozásával összhangban olyan elméleti és gyakorlati, szakmai és művészeti képzést nyújtunk, amely előkészít a felsőfokú tanulmányokra, valamint a munkaerőpiacon is kellő esélyeket biztosít.

20

Iskolánk módszertani sajátosságai A gyakorlatunk elméleti hátterét sok neves nemzetközi és hazai szakirodalom jeles szakemberei adják./ John Dewey, Moreno, Eliot Aronson, Erich Fromm, Mária Montessori, Celestine Freinet,, Rudolf Steiner, Carl Rogers, Domonkos Lászlóné, Nemesné Müller Márta, Mérei Ferenc, Buda Béla, Karácsony Sándor, Nagy László, Benda József,...../. Gyakorlati hátterét a Humanisztikus Kooperatív Tanulás-i módszerrel dolgozó több száz pedagógus tapasztalata, s e tapasztalatokat rendszerbe szervező alkotói teamek és koordinátorok alkotják, továbbá a Rudolf Steiner által kidolgozott és a hazai gyakorlatban alkalmazott pedagógiai módszereket gyakorló jelenlegi tanáraink is. Általános működési elvek A tanítónak úgy kell a gyakorlatban a tantervet alkalmaznia, hogy az összhangban legyen a gyermek szellemi, pszichológiai, fizikai fejlettségével és holisztikus világlátásával. Ezt az egységet segíti az 1-6. osztályig alkalmazott humanisztikus kooperatív tanulás módszere, melyet egy osztályban egy pedagógus tart kézben és vezeti, felügyeli azt. Komplex „tantárgyakat” ciklusos elrendezésben tanulnak a gyerekek. (Részletes kifejtését lsd. Az 1-6. osztály tantervében). Fontos, hogy a programot vezető tanító, az elsőtől a hatodik osztályig kíséri a gyermekeket és a lehető legtöbb tantárgyat tanítja is nekik. Ezzel a komplexitást mutatja a gyermekek számára, hiszen megtapasztalhatják, hogy átlagos szinten mennyiféle információ, tudás raktározódik egy emberben. A tanító azáltal, hogy „mindent” tanít, a világ egységét is reprezentálja, ő határozza meg az egyes tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat, mely lehetőséget biztosít a szerves egész látásmód kialakítására. Lényeges, hogy a tanító az első osztálytól kezdve megőrizze a kisgyermek magával hozott, természetes kíváncsiságát az egész kozmosz iránt. Ezért minden tanórát úgy kell felépíteni, hogy az, sok belső élménnyel gazdagítsa a gyermeket. A tananyag az érzéseken keresztül áramoljon a gyermek intellektusáig, amely képes kibontani a teljes személyiséget és az alkotó gondolkodását. Ez a szemléletmód, ahhoz is jelentős mértékben hozzájárul, hogy belső motivációt ébresszen és tartson fenn a gyermek lelkében az iránt, hogy meg akarja ismerni önmagát és a világot. Valódi tapasztalatszerzés csak tevékenységek során valósulhat meg, valljuk és alkalmazzuk Nagy László tanítását, s ezért a gyermekek az ismeretek elsajátítása során a gyakorlatban is kipróbálják magukat. Pl.. szántás, vetés, őrlés, kenyérsütés. Az ötödik osztályban berendezkednek a demokrácia szabályai szerint stb. A hetedik osztályban történő váltás osztályfőnök váltja fel a tanítót, s kezdődik, a gimnáziumi első osztály- már a szakmai tekintély felé orientálja a tanulókat. Ettől az évtől, nagyrészt szaktanárok oktatnak. Az addigi tanító, tanácsadás szinten segíti a hetedikes osztályfőnököt. A 7-10. osztályig hasonló elrendezéssel, mint az 1-6. évfolyamon, ún. epochális (szakaszos) rendszerben folyik a tantárgyak egyrészénél az oktatás. A hetedik osztálytól a tizedik osztályig az epochák, projektek és a szakórák tematikus tervezését minden esetben az adott osztályközösség „igénye” határozza meg. A kilencedik évfolyamtól kezdve elvárható a tanártól, hogy egyre inkább Karácsony Sándor non-direkt pedagógiai szemléletét alkalmazza, azaz munkatárssá lesz a nevelő és a növendék. A 11-12. évfolyamon a hagyományos tantárgyi keretek között 45 perces órákkal folytatódik az oktatás nevelés. A művészeti nevelés Már az alsóbb osztályokban is foglalkoznak a gyermekek több művészeti ággal. Ilyenek, a festés, rajzolás, agyagozás, gyurmázás,dramatikus játékok. Az ötödik osztálytól indul a párhuzamos művészeti szakképzés, amely sok segítséget jelent a gyermekek számára több területen is. Pl: segítik a tantárgyakban való elmélyülést. A művészi gyakorlatok és alkotások során a szívesen végzett kitartó munka a gyermek akarati aspektusát erősíti, a személyiségfejlődésüket segíti. Az akadályok és nehézségek edzik az akaratot. Egy alkotás során, azonban az is fontos, hogy az esztétika területén is fejlődhessenek. Egy-egy művészeti ág, olyan speciális problémákat jelezhet az alkotónak, amelyek megoldásának keresése során önkéntelenül is a beleélő képességét csiszolja és a sokaldalúságát fejleszti. A szívvel-lélekkel végzett munka mellett lényeges a fizikai része is a testnek pl.: az ujjak, a kéz szem koordináció egészséges fejlődését segítik ezek a tevékenységek Tankönyvek és tansegédletek Egytől a hatodik osztályig a programot vezető tanító és munkatársainak elméleti és gyakorlati tapasztalatai és a programhoz kapcsolódó segédletek az elsődleges „tankönyv” a gyermekek számára. Ezek segítik a gyerekeket ahhoz, hogy önállóan készítsenek saját maguk számára tankönyveket, s ezért hagyományos értelemben eddig a korig nincsenek tankönyvek. Ezek nagy alakú, sima fehér lapokkal teli füzetek, melyekben a tananyagot rögzítik

21

írásban, rajzokkal illusztrálva. A felsőbb osztályok felé haladva egyre nagyobb szerepet kapnak a tanárok által választott szemelvények és könyvek, amelyek lehetnek tankönyvek, vagy más célú kiadványok és a projektekhez kapcsolódó elektronikus hordozók is. A tanulói jogviszony Belépés az iskolába Az iskolába jelentkező tanulók felvételéről az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozás a Kt. 66.§ (4) bekezdése alapján történik. A jelentkezéshez mellékelni (felmutatni) kell: • az iskolaérettséget igazoló szakvélemény ( 1. évfolyamra történő beiratkozásnál) • a tanuló anyakönyvi kivonatát, • a szülő személyi igazolványát, • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Iskolánk bármely osztályába a tanév során is jelentkezhetnek új tanulók, függetlenül attól, hogy előtte milyen iskolába jártak. Itt gyakran befolyásoló tényező lehet a férőhely kérdése. Fontos szempont, hogy a gyermek hogyan illeszthető be az osztályba. Megfelelő-e neki az új környezet, a nálunk alkalmazott tanítási módszer. Valóban a gyermek érdekét támogatja-e az iskolaváltás. E kérdéseket, a gyerekkel és a szüleivel megbeszéljük és adott esetben „vendégségbe” hívjuk a gyereket a tanítás idejére. E találkozások segítenek a döntésben. A szervezeti működés Az intézmény szervezetét a diákok, tanárok és a technikai dolgozók alkotják. A Tanári Közösség a pedagógiai munkát végzi az iskolában. Minden héten megbeszélést tartanak, ahol megvitatják a gyerekekkel kapcsolatos kérdéseket, feladatokat, az aktuális problémákat, teendőket, megszervezik az évkör ünnepeit, folyamatosan képzik magukat. A tanításhoz, neveléshez szükséges igényeket megfogalmazzák és ebben az értelemben anyagi és technikai jellegű döntéseket is hoznak. Tagjai a pedagógiai munkaminőségben dolgozó munkavállalók. Az iskola, felelős vezetője az igazgató. A pedagógusok ill. teamek egy-egy munkára mandátumot kapva szintén hozhatnak felelős döntéseket. A munka hatékonysága érdekében a pedagógusok mellett a szülők is végeznek az iskolával kapcsolatos szervezési, építési, előkészítő munkákat szintén a mandátum rendszer szerint. A működéshez szükségesek a havi rendszerességgel történő megbeszélések, amelyet az úgynevezett szív-virág csoport tart. Ez a csoport az osztályokból delegált szülőkből és tanárokból áll. Az iskola jövőjét és irányvonalát érintő kérdésekben az iskola vezetése, a szív-virág csoport és a Fenntartó Alapítvány közösen tart megbeszéléseket és hoz döntéseket. Részletesen az SZMSZ tartalmazza a működést. A tanév rendje A tantestület augusztus 20-a után a következő tanévet készíti elő. Ebből legalább 3 nap közös pedagógiai, technikai munka, a többi az osztálytermek, folyosók és egyéb helyiségek előkészítését, és a tanításra való felkészülést szolgálja. Ilyenkor, megtervezik az éves programot, amelyben rögzítik a tanítási napok, szünetek, gyakorlatok, bizonyítványosztás, szülői estek, nyílt napok, fogadó órák és az ünnepek rendjét. Az első tanítási héten ezt minden szülő és gyermek megkapja. A tanév során minden szerdán 16:30 – 19:00-ig a tanárok közös megbeszélést továbbképzést, gyermekmegfigyelést tartanak Heti rend: A nem kötelező foglalkozások egy része a délelőtti, más része a délutáni órarendbe beépül. Napirend: • az iskola 7,40 órától fogadja a gyerekeket • a tanítás 7,55 órától 19,00 óráig tarthat • a napközis foglalkozás, tanulószoba időpontja 12, 45 órától 16,00 óráig, a szakkörök időpontját az iskolavezetés és a szakkörvezetők egyeztetik Szülői érdekképviselet A tanulók szülei az intézményválasztásra vonatkozó állampolgári jogukkal élve választják a gyermekük számára az iskolát. A szülők a szülői közösség tagjaként gyakorolják a szabad iskolaválasztásból fakadó jogokat és kötelezettségeket. A pedagógusokkal kialakított személyes kapcsolattartás révén, a különböző rendezvényeken, ünnepeken, a szülői

22

esteken való részvételen keresztül bekapcsolódnak az iskolában folyó munkába. A szülőknek az intézmény életével kapcsolatban, annak minden területét érintve véleménynyilvánítási joga van. A szülők ezt a jogukat, az intézmény valamennyi dolgozójával való személyes kapcsolaton keresztül valamint a szülői esteken, és a Szívvirág csoportba delegált szülőkön keresztül gyakorolják. A magasabb osztályokba lépés módja Az 1-4. évfolyamnál a 4. év végére kell teljesíteni a tanulmányi követelményeket minden tantárgyból. Az 1-4 évfolyamon a szülők kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A követelmények teljesítését a további évfolyamokban (5.- 12. évf.) a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. • Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból “elégtelen" minősítést kap a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. • Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" minősítést, az évfolyamot ismételni köteles. Az iskolánk egységes iskola, így minden negyedikes számára adott a lehetőség, hogy tanulmányait a gimnáziumban folytathassa tovább. Az átlépést egy felvételi elbeszélgetés előzi meg. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony, ha − a tanulót másik iskola átvette. − fegyelmi határozattal − a tanulmányi kötelezettségének eleget tett, az utolsó évfolyamát eredményesen befejezte. Az iskola figyelemmel kíséri a továbbtanulók sorsát, és tanulmányi eredményét. A tanuló teljesítményének, értékelésének és minősítésének formái A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy figyelemmel kísérhessék a tanulók egyéni fejlődését. A tanárok így láthatják, hogy mennyire hatékony a tanítás, tanulás. A tanulók teljesítményei határozzák meg a korrekciókat és a további gyakorlások témáit. Fontos, hogy az értékelés mindig előremutató legyen. Már a negyedik osztálytól egyre inkább előtérbe kerülhet az önértékelés is. A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be. A közismereti órák írásbeli és szóbeli megmérettetésein kívül színtér lehet pl.:az éves praktikumon való részvétel, a gyakorlat ideje alatt a megadott szempontrendszer szerint írt napló; a nyolcadikban és tizenkettedikben az éves munka; a projektmunkák végterméke. Szóbeli számonkérés esetén a korábbiakban feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, frontális és más elrendezés szerinti osztálymunka keretében, kérdésekre adott válaszok alapján történik. Törekedni kell arra, hogy a diákok minél többször tudjanak az órákon egyénileg vagy a csoport részeként szóban megnyilvánulni, mert így a magyar nyelv ápolása is fontossá válik. megoldásán keresztül végzi a tanár. Az írásbeli beszámoltatásnál egy adott témakörben szerzet szerzett tudás mérését önálló feladatok megoldásán keresztül végzi a tanár. Ilyenek: - Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból - Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. - Nyelvtani tesztek idegen nyelvből - Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. - Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. − Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Ezek közül néhánynak az értékelése százalékos formában történik.

23

A gyakorlati számonkérés esetén, a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság ellenőrzése történik azokban témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Alkalmazzuk az önálló kiselőadást is, amely egy adott téma önálló feldolgozását és előadását jelenti. Értékeljük az órái munkába való bekapcsolódást és az órai munkavégzés minőségét is. Az iskolánkban nincs meghatározott tankönyv az egyes tantárgyak oktatásához, így a tanulók füzetmunkája kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen ők „ írják a tankönyvüket“. A tanulók értékelési rendszerén belül, az iskolában, - 1-4. évfolyamon szöveges értékelést készítünk a tanulók számára. - Az ötödik évfolyamtól a tizedik évfolyamig kiegészítjük év végi osztályzattal is. Elsődleges azonban továbbra is a szöveges értékelés. - A 11-12. évfolyamon, évközben érdemjegyeket alkalmazunk és év végi osztályzat van. a Közoktatási Törvény 70. §-a alapján: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az alapvető pedagógiai célkitűzésünkkel összhangban, írásos értékelést adunk tanév végén a tanulóknak. Ezek a szöveges értékelések az eredmények mellett a változásokat írják le, azt, hogy honnan hová tartanak a tanulók, milyen képességeiket tudják működtetni, hogyan tudják személyiségüket kibontakoztatni, s hogy ehhez milyen segítségre van szükségük. A bizonyítvány másolata és minden egyéb, a gyerek teljesítményével kapcsolatos írásos dokumentum a tanuló dossziéjában kerül megőrzésre. A magatartás és szorgalom értékelése során lemondunk arról mind a tizenkét évfolyamon,hogy egy-egy osztályzatban minősítsük a gyermeket. A szöveges értékelésben mind az osztályfőnök és az összes szaktanár részletesen kifejti, hogy milyennek látja a tanuló magatartását, azaz órai hozzáállását, közösségi munkáját, szociális megnyilvánulásait stb, illetve szorgalmát. A gyermeket mindig önmagához képest értékeljük, akár a szakmai tudását, akár magatartását, szorgalmát nézzük.

A család és az iskola kapcsolata A családoknak kiemelten fontos a szerepe, hiszen közösség nélkül nem működik az iskola! Havonta vannak szülői estek, ahol a szülők tájékozódhatnak az iskolában történtekről, az osztályról, gyermekükről, a közös ünnepek szervezéséről. Az iskola fenntartásban is alapvető szerepük van a szülőknek. Anyagi, szellemi erőik nélkülözhetetlenek az iskola működéséhez. Az iskolai közösséghez való tartozásukat segíti, ha a gyerekeket otthon is hasonló elvek alapján nevelik Ünnepek Az ünnepeink a keresztény kultúrkörben gyökereznek, melyeket az ünnepi kalendárium határoz meg, továbbá fontosnak tartjuk a magyar forradalmi ünnepeinket és emléknapjainkat is. - Évnyitó - Szent Mihály napja (szeptember 29.) - Mindszent havában az aradi vértanúk emléknapja (október 6.) és 1956-os emléknap (október 23.) - Szent András havában a Márton nap (november 11.) - Karácsony havában Szent Miklós (december 6.) és az Advent - Bőjtelő havában a Farsang - Bőtjmás havában a március 15-i forradalom - Húsvét - Szent György nap (április 24.) - Pünkösd és a Ballagási ünnep (május) - Évzáró - Szent Iván havában Szent János napja (június 24.) A népszokásokkal és hagyományokkal a magyar ünnepekre való készülődések alkalmával, illetve kézimunka és kézműves foglalkozások alatt kiemelten is találkoznak a gyerekek. Az évről évre ismétlődő ünnepkör az emberi élet lineáris rendjében jeleníti meg a ciklikusságot. A jeles napoknak, ünnepeknek ez a visszatérése ritmust és biztonságot teremt a gyermekek számára.

24

Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az otthoni felkészülés szerepe, hogy az órákon tanultak bevése és a gyakorlatban való alkalmazása megtörténjen. További jelentősége az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot és a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek. Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen vagy egyénileg mindig ellenőrizzük A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos tanuló 1 órányi munkáját. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése: - Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. - Szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés elsősorban magyar nyelvi órákon. - Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. - A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját és feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. A napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell a lehetőséget, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adjunk, legyen idő a pihenésre és kikapcsolódásra. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak indokolt esetben adható házi feladat.

Részvétel a kötelező tanórai foglalkozások keretében a művészeti próbákon és előadásokon A tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni az éves színdarabhoz kapcsolódó művészeti próbákon és előadásokon, valamint az iskolai ünnepekhez és rendezvényekhez való felkészüléseken, ill. magukon az említett eseményeken. Pl. évnyitó, évzáró, az iskola évkörhöz kapcsolódó ünnepein (ld. nevelési program). Köteles részt venni a tantervben, órarendben meghatározott művészeti foglalkozásokon, próbákon.

Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának (helyi programjának) Szakmai program része A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek önállóan, elméletileg megalapozottan és szakszerűen ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében a képzés - nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához,

25

-

alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlűdésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelűsségtudatra és vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, ki kell fejleszteni igényüket pontos, jó minűségű munkavégzésre.

Az iskolai rendszerű képzés célja, hogy a központi programban megfogalmazott kompetenciák, feladatprofilok, tulajdonság profilok oktatásával teljesítmény képes tudással léphessenek ki a munkaerő piacra. A szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A szakképzésbe való beiratkozás adminisztratív feltételei - érettségi bizonyítvány, - személyi igazolvány, - amennyiben van, megelőző szakképesítést igazoló bizonyítvány - amennyiben a képzés ezt megkívánja, orvosi igazolás az alkalmasságról , - kitöltött jelentkezési lap. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók a magasabb évfolyamba lépés feltételeit a tanévre előírt tantárgyi követelmények teljesítésével szerzik meg. A követelmények a tantervekben kerültek megállapításra. A modulok, tananyagelem, tantárgyak követelményeinek teljesítése az esetleges hiányosságok pótlására lehetősége nyílik minden tanulónak A) félévenként, illetve évvégén – egyedi esetekben, szükség esetén a tanár, szaktanár által kijelölt, ezektől eltérő külön időpontban – az osztályozó tudásfelmérő, modulzáró vizsgák alkalmával. B) Módot biztosítunk arra is, hogy más intézményekben előzetesen szerzett ismereteket, tudást felmérjük és beszámítsuk a képzésbe történő bekapcsolódástól, illetve azt követően az intézmény vezetője részéről határozatban megjelölt beszámolási időpontig. Az ilyen tudásméréseken a tanulók által elért eredményt az előírásoknak megfelelő formában és módon az osztálynaplóban és/vagy jegyzőkönyvben határozatban rögzítjük. A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága A második vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A beszámíthatóságot a szakmai programok tartalmazzák. A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplő beszámíthatóságot figyelembe véve az iskola igazgatója dönt a kérelmekkel kapcsolatosan. Szakmai gyakorlat képzési helyeinek, formáinak bemutatása A szakképzésben a központi tanterv által meghatározott gyakorlatok( beleértve a nyári - pl. 90-120 órás - összefüggő gyakorlatokat is) szervezése – különös tekintettel a tényleges indításra kerülő szakmákra – alapvetően , meghatározó módon a fenntartó által biztosított szaktantermekben ( tanműhelyben) , valamint olyan intézményekben, és gazdálkodó szervezeteknél, az adott szakma vállalkozóinál un. „kihelyezett” gyakorlati helyszíneken folyik , amelyek biztosítják a szakmai követelményekben meghatározott feltételeket. A ténylegesen indított képzéseknél ez utóbbiakra kisebb óraszámmal ( „üzemlátogatás”, nyári gyakorló nap, hét , projekt feladatok… stb. formájában) kerül sor. Az iskola és a gyakorlóhelyek közösen készítik el a gyakorlatok tervét, helyét, feltételeit.

26

Az iskola megfogalmazza a központi tantervnek megfelelően, az egyes területi gyakorlatok követelményeit, a gyakorlati leírások pontosan rögzítik az általános és speciális feladatokat. A szakmai gyakorlatok, amelyek segítik a tanulókat abban, hogy képessé váljanak az alapvető szakmai feladatok ellátására. A tanulóknak a gyakorlat során lehetőséget biztosítunk az problémák megbeszélésére, egyes konkrét esetek bemutatására, elemzésére. A szaktanár a tanulók gyakorlatokon nyújtott teljesítményét érdemjegyekkel értékeli. A gyakorlóterületekkel az iskola szoros szakmai- és munkakapcsolatban áll. Az iskola részletesen tájékoztatja a tanulók képzésével foglalkozó szakdolgozókat is a diákokkal szembeni elvárásokról és a követelményekről. A szakmai egyeztetés és értékelés folyamatos. A szakmai gyakorlatokon is cél (a szakmai ismeretek elsajátíttatása mellett) a szakmaszeretetre, a fegyelmezett munkára, az önállóságra és felelősségvállalásra nevelés.

Szakiskolai és Szakközépiskolai képzésekhez -

Ápolási asszisztens 33 723 01 1000 00 00 (nappali, esti, levelező) Divat- és stílustervező 54 211 07 0000 00 00 (nappali, esti, levelező) Élelmiszer- és vegyiárueladó 31 341 01 0010 31 02 (nappali, esti, levelező) Egészségügyi asszisztens 52 720 01 (nappali, esti, levezelő) Fodrász 33 815 01 1000 00 00 (2 évfolyam) (nappali, esti, levezelő) Fodrász 33 815 01 1000 00 00 (3 évfolyam) nappali, esti, levelező) Fogászati asszisztens 52 720 01 0010 52 02 (nappali, esti, levelező) Grafikus 54 211 09 (nappali, esti, levelező) Gyógymasszőr 52 726 01 0010 52 01 (nappali, esti, levelező) Gyógyszertári asszisztens 52 720 01 0010 52 03 (nappali, esti, levelező) Informatikai hálózattépítő- és üzemeltető 54 481 03 0010 54 01 (nappali, esti, levelező) Kiadványszerkesztő 52 213 01 0000 00 00 (nappali, esti, levelező) Kozmetikus 52 815 01 0000 00 00 (nappali, esti, levelező) Lótartó és –tenyésztő 31 621 01 0000 00 00 (nappali, esti, levelező) Lovastúra-vezető 52 815 02 0000 00 00 (nappali, esti, levelező) Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 05 (nappali, esti, levelező) Szociális asszisztens 54 726 01 0010 54 02 (nappali, esti, levelező)

Párhuzamos művészeti szakképzéshez -

Festő 54 211 08; o általános festő 54 211 08 0010 54 01; díszítő festő 54 211 08 0010 54 02 Grafikus 54 211 09 o Alkalmazott grafikus 54 211 09 0010 54 01

27

A szakképző évfolyamok szakmai programjai Grafikus (alkalmazott) ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK •

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 211 09

2. A szakképesítés megnevezése: Grafikus 3. Szakképesítések köre: 3.1 Rész szakképesítés nincs 3.2 Elágazások azonosítószám: 54 211 09 0010 54 01 megnevezés: Alkalmazott grafikus azonosítószám: 54 211 09 0010 54 02 megnevezés: Képgrafikus 3.3 Ráépülés: nincs •

Hozzárendelt FEOR szám: 3729

•

Képzés maximális időtartama: Szakképesítés megnevezése: Grafikus Szakképzési évfolyamok száma: 2 év, 5 év Óraszám: 3600 II. EGYÉB ADATOK

ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: 4

Alkalmazott grafikus

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:

Bemeneti kompetenciák: – Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: – Előírt gyakorlat: – Elérhető kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70%

28

4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év •

Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető

Ha szervezhető, mikor: – •

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges III. MUNKATERÜLET

•

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás FEOR száma: 3729 FEOR megnevezése: Egyéb művészeti foglalkozások 2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A grafikus olyan vizuális és rajzi kultúrával rendelkező kreatív szakember, aki a grafika különböző szakterületein (képgrafika, alkalmazott grafika) önálló véleményalkotásra, esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Tervvázlatokat készít és azok variációit, majd kivitelezi a munkát, figyelembe véve a mai korra jellemző piaci igényeket, a megrendelők által támasztott követelményeket, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai kritériumait. Munkája során a számítógépes grafikai programok ismeretét és idegen nyelv tudását felhasználja. Széleskörű művészeti és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, amelyek képessé teszik alkotói feladatok megoldására Az alkalmazott és művészi grafika területén, egyéni szemléletű, kifejező képi eszközök használatára törekszik Tudása alapján alkalmas tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 54 211 01 0000 00 00 Alkalmazott fotográfus 54 211 02 0000 00 00 Bőrműves 54 211 03 0000 00 00 Bútorműves 54 211 04 0000 00 00 Dekoratőr 54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 54 211 06 0000 00 00 Díszműkovács 54 211 07 0000 00 00 Divat- és stílustervező 54 211 08 Festő 54 211 10 0000 00 00 Keramikus 54 211 11 0000 00 00 Könyvműves 52 214 01 0000 00 00 Lakberendező 54 213 03 0000 00 00 Mozgóképi animációkészítő 54 211 13 Ötvös 54 211 14 0000 00 00 Porcelánfestő- és tervező asszisztens 54 211 15 Szobrász 54 211 16 Textilműves 54 211 17 0000 00 00 Üvegműves 54 211 18 0000 00 00 Zománcműves

29

PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (hatálya, érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások) A pedagógiai program hatálya: A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. Érvényesség Az iskola 2010. szeptember 1-től, az átdolgozott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a Szülői Szervezet, Iskolaszék - az iskola fenntartója. A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül az Szülői szervezet, az Iskolaszék, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, kikérve a Szülői Szervezet és az Iskolaszék véleményét, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Nyilvánosság Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola nevelői szobáiban, az iskola igazgatójánál, Felvilágosítást kaphatnak a pedagógiai programról: • Igazgatótól, • tanári konferenciától Sajóecseg, 2010. április PH

…………………………….. Igazgató

30

MELLÉKLET Az Alternatíva iskolában a pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek A pedagógiai munkavégzés feltételei: - Az intézményben olyan személy végezhet pedagógiai munkát, aki elfogadja a Pedagógiai Programban rögzített alapelveket, célokat, módszereket és eljárásokat. - Főállásban csak az alkalmazható, 1-6. osztályig aki a közoktatásról szóló törvény 17.§ -a szerinti főiskolai tanítói végzettséggel rendelkezik. - 7-12 osztályig csak az alkalmazható aki a közoktatásról szóló törvény 17§-a szerinti egyetemi végzettséggel rendelkezik. Ez indokolt esetben közös megegyezéssel módosítható. - Technikai, művészeti és gyakorlati ismereteket tanító tantárgyaknál, szaktanár az lehet: a., aki szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik b., aki nem szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik és az adott tantárgy szakavatott és elismert mestere, vagy végzettségét szakmai vizsgabizonyítvánnyal, szaktanfolyami tanúsítvánnyal igazolja. Ez indokolt esetben közös megegyezéssel módosítható.

31