KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja

2


„Higgy a gyermekben! S érezze meg ezt határozottan rólad!” (Kiss Géza)

Kiss Géza fa domborműve (Szatyor Győző alkotása)

3


Preambulum Az intézmény neve: Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Rövid neve: Kiss Géza Ált. Isk. és AMI Székhelye: 7960 Sellye, Bodonyi u. 10. Intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegység: Kiss Géza Általános Iskola (1-8. évfolyam Sellye) Tagintézménye:

Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola

Csányoszrói Tagiskolája (1-4. évfolyam) Telephelye: 7964 Csányoszró, Szabadság u. 2. Intézményegység: Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Telephelye:

7960 Sellye, Bodonyi u. 10.

4


Név, cím Kiss Géza Általános Iskola, Sellye, Bodonyi u. 10.

Általános Iskola, Csányoszró, Szabadság u. 2.

Zenei Alapfokú Művészeti Iskola Sellye, Bodonyi u. 10.

csoport -száma 16

4

alaptevékenység e Általános iskolai oktatás 1-8. évfolyam napközis ellátás iskolaotthonos ellátás 1-2. évfolyamon Általános iskolai oktatás 1-4. évfolyam; napközis ellátás Alapfokú Művészetoktatás - zeneművészeti ág

5

prioritásai integrált és inkluzív nevelés és oktatás; kompetencia alapú oktatás; horvát nemzetiségi nyelvoktatás egész napos oktatás – 1. és 2. évfolyamon; változatos tanulásszervezési eljárások; referencia-intézményi feladatok ellátása integrált és inkluzív nevelés és oktatás; kompetencia alapú oktatás, egészséges életmódra nevelés, „Ép testben ép lélek” program művészeti nevelés – hangszeres képzés klasszikus művészeti ágban zongora, trombita fuvola, furulya és népzenei ágban citera


Bevezető Intézményünk az Ormányság településeinek központjában alapfeladatként biztosítja az általános iskolával és zenei alapfokú művészeti iskolával kapcsolatos ellátást. A tájegységet határmentisége hosszú évtizedeken keresztül elzárta a gazdasági fejlődés átlagos ütemétől. Az elzártság egyetlen előnye, hogy a kistérség megőrizte a táj, a természet, az itt élők néprajzi, építészeti értékeit. Jellemző, hogy sok és nehéz munkával kevés jövedelemhez és megbecsüléshez jutottak az Ormányságban élők. A város és a környező falvak lakossága ma is az országos átlagot lényegesen meghaladó munkanélküliséggel küzd. Bár a családok többsége – néhány lumpenizálódó életvitelű kivételével – gondoskodik a gyermekekről, a napi megélhetési gondok következményei (köztük a mentálisak is) az intézményeinkben is egyre inkább jelen vannak. Tanulóink zöme szociokulturális hátrányokkal küzd, melyek csökkentése komoly feladat elé állítja nevelőtestületünket. A környék lakosságának nagy része alulképzett, ezért a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya is jelentős. Az intézménynek a tanulási szokások kialakítása mellett nagy szerepet kell vállalnia a tanulók alapvető együttélési és erkölcsi normáinak, életvitelének, mentálhigiénés szokásainak kialakításában is. Intézményünk Kiss Géza ormánysági református lelkész, néprajztudós nevét viseli. Kiss Géza élete során kutatómunkájával, írásaival hozzájárult a térség történelmi múltjának és értékeinek szélesebb körű megismeréséhez. Sokat foglalkozott az ifjúsággal, munkája során maga köré gyűjtötte a tehetséges gyerekeket, felismertette velük a tanulás fontosságát, szükségességét és a szülőföld szeretetét plántálta beléjük. Mindennapi munkánkban méltóak szeretnénk lenni szellemiségéhez. Nevének felvételével az Ormánysághoz való tartozásunkat is hangsúlyozzuk. Nekünk is szándékunk annak értékeit megismerni, megőrizni. Gyermekeinket arra ösztönözzük, hogy minél teljesebb ismeretet szerezzenek környezetükről, mert ahhoz lehet igazán kötődni, amit ismerünk. Szeretnénk átadni azt a szemléletet, hogy a jelenben mindig a jövő lehetőségeit és a múlt tapasztalatait kell számba venni, és ennek birtokában tenni a családunkért, a településünkért, önmagunkért.

Küldetésnyilatkozatunk 6


Pedagógiai hitvallásunk lényege, hogy gyermekeinket hozzásegítsük egyéni képességeik és tehetségük kibontakoztatásához, személyiségfejlődésük optimális biztosításához, az alapkompetenciák magas szintű elsajátításához. Célunk, hogy intézményünk diákjai az élethosszig tartó tanulási igény kialakításával képessé váljanak önállóan megtalálni helyüket a társadalomban. Hátrányaik leküzdésében egyenlő esélyek biztosításával segítjük őket. Intézményünk elkötelezett az iránt, hogy az egyének és csoportok sokféleségét elfogadva végezze munkáját, felkészüljön minden gyermek befogadására és ellátására. Ennek érdekében támogatjuk gyermekeinket abban, hogy 

megismerjék és fejleszthessék önmagukat, értékeiket, képességeiket,



egyéni tanulási útjukat bejárva megvalósíthassák önmagukat,



tanulják meg a világban való eligazodás módját,



saját döntéseikért, tetteikért vállaljanak felelősséget,



egymás világát és kultúráját megismerve és elfogadva tudjanak együttműködni.

Intézményünk pedagógus- és alkalmazotti közössége mindent megtesz annak érdekében, hogy minden egyes gyermek a neki legmegfelelőbb ellátásban, képzésben részesüljön. Pozitív tanulási attitűd, tanulási motiváció kialakításával, fenntartásával, az életkori sajátosságok figyelembevételével biztosítjuk az egyéni képességek optimális fejlődését. Kollégáink a több év alatt szerzett tapasztalataikat jó gyakorlatokká fejlesztették, melyeket minősíttettünk, illetve folyamatosan bővítünk. Intézményünk közössége rendelkezik a szükséges kompetenciákkal, készen áll arra, hogy tapasztalatait szervezett keretek között továbbadja.

7


Helyzetkép Intézményünk 2013. január 1-től a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásából a Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

fenntartásába

került.

Az

óvodai

intézményegység és az étkeztetés kiválásával általános iskolai és alapfokú művészeti iskolai intézményegységgel működünk tovább önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező közös igazgatású többcélú intézményként. A megvalósult DDOP pályázatnak köszönhetően 2011-ben a székhelyen korszerű, akadálymentes, megfelelő feltételrendszerrel bíró épületrésszel bővült az intézmény, mely jelenleg minden igényt kielégít. Azonban a régi épületrész tetőszigetelése, vizesblokkja, a tantermek padlózata és a fűtés korszerűsítésre szorul. A tagintézményi telephelyen szintén megfelelő körülmények állnak alsó tagozatos diákjaink rendelkezésére, azonban az IKT eszközök jelentős része elavult, használhatatlan. A székhelyen gáz, a tagintézményben vegyes tüzelésű központi fűtés biztosítja a megfelelő hőmérsékletet az épületekben. A mindennapos testnevelés feltételeit Sellyén a KIK vagyonkezelésébe adott sportcsarnok biztosítja, melynek állapota folyamatosan romlik, sürgős felújítást igényel. Csányoszróban az iskola épületén belül külön tanterem áll a tanulók rendelkezésére a testnevelés órák megtartására. A pedagógiai programok összhangba hozásánál 2007-ben az alapelvekben és a jövőképben jutottunk megegyezésre, a részletekben, a feladatok teljesítésében az eddigi gyakorlatnak és a pályázatokban vállaltaknak megfelelő intézményi sajátosságok érvényesülnek. A rendszerben levő gyerekek és szüleik érdeke is ezt kívánja. A tartalmi korszerűsítést valamennyi intézményegységben és tagintézményben tovább kívánjuk folytatni oly módon, hogy az intézmény partnerei és a környezet által indukált hagyományokat, eredményeket megőrizzük (nemzetiségi oktatás, alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon, hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítése). Az önálló intézményként vállalt kötelezettségeknek (pl.: pályázatok) eleget teszünk. A kompetenciaalapú nevelést, oktatást a HEFOP 3.1.3-as és TÁMOP 3.1.4-es pályázatban vállaltak szerint folytatjuk, tagintézményi szintre is kiterjesztettük. Nevelési-oktatási gyakorlatunk során ennek megfelelően: az egyes műveltségterületek alkalmazásához

ismeretanyagát szükséges

oly

módon

képességeket

8

közvetítjük,

folyamatosan,

hogy

az

ismeretek

rendszerszerűen

és


differenciáltan fejlesztjük. Az ismeretek alkalmazásához szükséges attitűdök, motivációs bázis kialakításáról gondoskodunk. E program keretén belül új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával is gazdagodtunk (epochális/tantárgytömbös oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás felmenő rendszerben). Lehetővé tesszük a hagyományos tanórai oktatás mellett a rugalmas, nem feltétlenül tanteremhez kötött órák szervezését (erdei iskola, projektoktatás, témahét, témanap). TÁMOP 3.1.7- es pályázat keretében referenciaintézménnyé válásunk lehetővé teszi, hogy szűkebb környezetünkön kívül is bemutassuk magas színvonalú szakmai tevékenységünket, minősített jó gyakorlatainkat szakmai segítséggel, mentorálással minden érdeklődőnek szívesen ajánljuk. Referenciaintézményi

státuszunkból

fakadóan

különböző

szakmai

programok

megvalósítását vállaljuk:  továbbképzések,

konferenciák

szervezése,

bemutató

foglalkozások,

előadások tartása, szakmai műhelymunka szervezése az alábbi területeken:  Fejlesztés  Fejlesztő

pedagógusaink

Sindelar-terapeuták

is,

mérések

végzésére

vállalkoznak, melyek segítségével időben kiszűrhetők a részképességzavaros tanulók, és megkezdhető fejlesztésük  Kompetencia alapú oktatás, képzés - A program ismertetése – szakmai konferencia, bemutató órák, tapasztalatcsere (jó gyakorlat)  Mozgáskotta ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek bemutatása  A

dráma

szerepe

a

tanulók

megismerésében,

nevelésében,

a

személyiségfejlesztésben (jó gyakorlat)  Képzőművészeti foglalkozások szakköri keretben (kerámia, tojásfestés (jó gyakorlat))  Projektek bemutatása osztály, évfolyam szinten (jó gyakorlat) – A Föld Napja és/vagy az Erdők Hete alkalmából térségi szinten a Duna Dráva Nemzeti Park lehetőségeinek kihasználásával  Multikulturális találkozók szervezése a kistérség iskoláinak részvételével  Térségi tanulmányi és/vagy kulturális versenyek  Óvoda - iskolai átmenet segítése, csányoszrói 4. osztályos diákok befogadásának előkészítése  Sportnap, sportrendezvények (hagyományként kistérségi szinten)

9


Minden partnerünkkel továbbra is kölcsönös és kétoldalú kapcsolatot kell fenntartanunk, erősítenünk; érdekeink ugyanis közösek: az intézményben jó légkörben, komoly és eredményes munka folyjék.

Helyi sajátosságaink

-

Horvát nemzetiségi nyelvoktatás

A 110/2012. Vl. 4.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében (nemzetiségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban a székhelyintézményben valósítjuk meg célkitűzéseinket. Biztosítjuk a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség történelmének, szellemi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását. Oktatásunk segíti a nemzetiséghez tartozást abban, hogy megőrizze és fejlessze identitását. A nyelv közösségalakító és megtartó erő. Intézményünkben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a horvát nyelv és irodalom tantárgyat felmenő rendszerben, heti 5 órában oktatjuk. A horvát népismeret oktatására a 2013/14-es tanévtől csoportonként 1 órát fordítunk. Jó a kapcsolatunk a horvátországi – Grubišno Polje– általános iskolával. Évente két alkalommal szervezünk diákcsere programot. Ezen kívül természetesen rendszeres és jó kapcsolataink vannak a szomszédos horvát lakta községekben működő általános iskolákkal, valamint a Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal. -

Cigány nemzetiségi program

Iskolánkban nem elhanyagolható a cigány etnikumhoz tartozók létszáma. A cigány népismeret és kultúra megismerését tantárgyakba építve, projektek, témanapok, multikulturális rendezvények keretein belül biztosítjuk. Beilleszkedésük feltétele a szociális kompetenciák fejlesztése mellett a diszkrimináció mentes környezet kialakítása. Célunk: egymás kultúrájának megismerése, elfogadása, valamint a kulcskompetenciák birtokába juttatva hozzásegíteni őket a társadalmi integrációjukhoz.

Feladataink: 

Befogadó pedagógiai környezet kialakítása, fenntartása 10




Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása tanórákon



Kommunikációs képességek fejlesztése



A szülői ház és az iskola közötti rendszeres kapcsolat tartása



Követendő életviteli, magatartási minták bemutatása



Tanulók motiválása a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokra



Kapcsolat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

Várható eredmények: 

Csökkenő igazolatlan mulasztás



Kevesebb iskolai kudarc



Javuló továbbtanulási arány



Az iskola és a CKÖ segítő szerepének javulása

Kellő számú (8) szülői kérelem és nyilatkozat alapján törvényi előírások szerint 2013 szeptemberétől 1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben biztosítjuk a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatást, mely heti 3 órát (1 népismeret és 2 kulturális foglalkozás) vesz igénybe.

Feladataink: 

Befogadó pedagógiai környezet kialakítása, fenntartása



Tevékenységközpontú módszerek alkalmazása tanórákon



Kommunikációs képességek fejlesztése



A szülői ház és az iskola közötti rendszeres kapcsolat tartása



Követendő életviteli, magatartási minták bemutatása



Tanulók motiválása a tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokra



Kapcsolat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

Várható eredmények: 

Csökkenő igazolatlan mulasztás



Kevesebb iskolai kudarc



Javuló továbbtanulási arány



Az iskola és az RNÖ segítő szerepének javulása

11


-

Ép testben ép lélek egészségnevelési program

-

A

helyi

tendenciákra

és

a

társadalmi

folyamatokra

alapuló

pedagógiai

programunkkal olyan eszközrendszert kínálunk fel, amellyel tanítványaink saját kreativitásukat felismerve és felszínre hozva fejlesztik személyiségüket, azaz jelentős mértékben kompenzálják hátrányaikat. -

Integrált Életvitel tantárgy néven a hagyományosnak mondható tantervek egy részét fogadja be, annak érdekében, hogy azok tartalmai, módszerei - a merőben új tantárgyrészekkel együtt - közelebb vigyenek a valóban hátránykompenzáló embernevelésünkhöz. Célunk, hogy gyermekeinknél megalapozzuk azt a tudást, amellyel képesek lesznek önállóan gondolkodni, cselekedni, tanulni, saját jövőjüket alakítani. Életvitel összefoglaló név alatt értjük:

-

a Mentális jóllét,

-

a Nemiségtan,

-

a Pénzügyi intelligencia, és az Örömmozgás

témacsoportokhoz tartozó ismeretek összességét. -

Integrációs és képesség kibontakoztató program

A tanulóink szociális helyzetéből és a képességeik fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozásának céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk. Ennek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének megsegítése történik. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolákban az együttnevelés szempontját emeli ki, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Szerződésünk van az OOIH-val, melynek értelmében évente elkészítjük az integrációs intézményi önértékelést. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a környezethez, amelynek részese. Feladataink: 

Az óvodából iskolába való átmenet segítése.



Heterogén osztályok kialakítása. [11/1994. (VI.8)MKM 39/D § és 39/E §(1)]



Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése 12


Szülői házzal Gyermekjóléti és családsegítői szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középiskolákkal Nemzetiségi önkormányzatokkal Az érintett jegyzőkkel 

Önálló tanulást segítő felkészítés



Szociális kompetenciák fejlesztése



Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek szervezése.



Tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások tartása



Együttműködésen alapuló módszerek alkalmazása.



Értékelő esetmegbeszélések szervezése.



Árnyalt, szöveges értékelés.



Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban.



Továbbhaladás feltételeinek biztosítása.



Tanulók továbbtanulásánál nyomon követés.

Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integráltan történik. A tanulócsoportok, osztályok alakulásánál a jogszabályban előírtakat figyelembe vesszük. A programban résztvevő tanulókat azzal is segítjük, hogy negyedévente kötelező értékelésünket a tantestületi munkacsoport által kidolgozott szöveges, árnyalt értékeléssel készítjük el. Minden integrált tanuló számára egyéni fejlesztési tervet állítunk össze. -

Az inkluzív nevelés

Pedagógiai nézetünk, hogy a különböző etnikumú, kultúrájú vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket is különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az óvodában, iskolában elsajátítsák az együttműködés készségeit. Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzivitás alapja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek együttnevelése, bevonása a többségi oktatásba. A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése az elkövetkező időszakban a pedagógiai szakmai munkánk részévé vált.

Pedagógiai alapelveink 13


nevelési, oktatási tevékenységünk folyamatában, szervezésében a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve 

a tevékenység- és problémaközpontúság



a módszertani sokszínűség



a differenciálás



a fokozatosság és folyamatosság



a tudáshoz való egyenlő hozzáférés



a horizontális tanulás elfogadása, támogatása gyerekek és pedagógusok között egyaránt



az életszerű, életközeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés

Fejlesztési területek, nevelési célok 

erkölcsi nevelés



nemzeti öntudat, hazafias nevelés



állampolgárságra, demokráciára nevelés



önismeret és a társas kultúra fejlesztése



családi életre nevelés



testi és lelki egészségre nevelés



felelősségvállalás másokért, önkéntesség



fenntarthatóság, környezettudatosság



pályaorientáció



gazdasági és pénzügyi nevelés



médiatudatosságra nevelés



a tanulás tanítása



a kulcskompetenciák - anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és technikai, digitális, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség, és a hatékony önálló tanulás - fejlesztése



pozitív tanulási attitűd kialakítása, fenntartása



egyéni képességek optimális fejlesztése



élethosszig tartó tanulás megalapozása



hátránykompenzálás, a tanulási kudarcok megelőzése



életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztése 14




tehetséggondozás

15


A célok megvalósítását segítő feladatok, alapvető módszerek, eszközök, eljárások

Módszer, eszköz, eljárás

Feladat

Tanulási képességek folyamatos Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások,– fejlesztése, a részfunkciók, fejlesztő, játékos feladatok a megfelelő részképességek fejlesztése eszköztárral. Tanítási óra, napközis-, fejlesztő foglalkozás. Tanulási alapképességek Verbális – memoriterek, vizuális – kép, fejlesztése: emlékezet, figyelem, képsorozat, tárgyak és sorrendjük stb. Minden koncentráció foglalkozáson, Sindelar terápia Tanulási alapkészségek fejlesztése: olvasás, írás, számolás, beszéd Tanulási technikák, módszerek kialakítása, elsajátíttatása, fejlesztése, Változatos oktatásszervezési eljárások alkalmazása Érzékszervi tapasztalásra épülő ismeretszerzés az értő olvasás fejlesztése IKT technikák elsajátíttatása és alkalmazása A könyv, a könyv-és médiatár, mint információforrás használata, a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek megfelelően

Differenciált tanulásszervezés, egyéni és/vagy kiscsoportos foglalkozások. Írásvetítő, fóliasorozat, betű-, szó-, számkártyák, oktatótáblák. Tanulás módszertani ismeretek az életkori, az egyéni fejlődésnek megfelelő szintű elsajátíttatása, differenciált csoportos és egyéni foglalkozások, feladatra szerveződő csoportok munkája. Tevékenységség-központú pedagógiai gyakorlat: projekt, témahét, kooperatív technikák könyvtárhasználat IKT eszközök használata valamennyi tantárgy esetében- tanulás módszertani témahét keretében is - tanári, tanulói laptop, aktív tábla, internethasználat. Gyűjtőmunka, katalógusok, internet használata, tájékoztatók, kiselőadások készítése. Vita, projektmódszerek valamennyi tantárgy keretében

16



Feladat

- élményt nyújtó testnevelés órák, mozgáskotta, Az egészséges testi fejlődés gyógytestnevelés érdekében a mozgáskultúra, a - természetjárás, motorikus képességek fejlesztése, - kirándulások, túrák, a rendszeres testmozgás iránti - tömegsport, igény felkeltése: az érdeklődésre - ISK foglalkozások számot tartó sportágak alapjainak - mindennapos testnevelés elsajátíttatása Az intézmény hagyományainak, hírnevének és tekintélyének növelése a következő sportágak kiemelésével: kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, küzdősportok természetjárás. Az egészséges életmód, higiénia, az egészségvédelem, az egészség, mint érték fontosságának tudatosítása

Edzések, versenyek, házibajnokságok, kistérségi, megyei, országos sportrendezvények, kistérségi, járási sportnap

- személyes példamutatás, - életmód- életviteli órák és foglalkozások, egészségnevelési hét, témanap, projekt - beszélgetések, viták, gyűjtőmunka a témáról osztályfőnöki órák - tábor, erdei iskola - külső szakemberek által vezetett foglalkozások (iskolaorvos, védőnő, egészségnevelő, sportoló, edző stb.) Küzdelem a káros szokások, - személyes példamutatás, szenvedélyek kialakulása ellen. - a káros szokások, szenvedélyek hatásának (fizikai, A nézetkülönbségek biológiai, szocializációs, személyiségromboló, megoldásának kulturált morális) sokoldalú bemutatása szakemberek módozatai. bevonásával, drog-prevenció A szabadidő hasznos eltöltésének - aktuális konfliktusok megoldása segítséggel, barátok formái településeinken közreműködésével, kiscsoportban. - napirend, szokásrendszer, életvitel. A mozgás, a tömegsport - vonzó programok és körülmények teremtése, színvonalának, vonzerejének - elismerés, megbecsülés kifejezése, növelése - rendszeres értékelés, - önértékelés, önbecsülés, önfegyelem erősítése

17



Feladat A gyermekek, tanulók személyiségének megismerése, tiszteletben tartása, a pozitív tulajdonságok hatásának kihasználása. Lemorzsolódás minimálisra csökkentése

Családlátogatások, fogadóórák, integrációs fogadóórák, évfolyam, évfolyamközi, illetve osztálymegbeszélések. A tanulók, gyermekek személyiségének megismeréséhez különböző módszerek alkalmazása. Időben történő korrekció (magatartás, tanulási aktivitás, hiányzás)

A másság elfogadása, az empátia készségének kialakítása, fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése. Deviancia kialakulásának megelőzése. Reális önértékelés kialakítása.

Osztályfőnöki órák, szociometriai mérések és elemzések, egyéni megfigyelés, fejlesztő foglalkozás, tréning. Konfliktuskezelés technikái, segítő szerep. Kudarckezelési technikák elsajátíttatása.

A hátrányos helyzetű tanulók segítése, az egyénre szóló személyes törődés, segítés, mentorálás,

Az IPR tevékenység- és élményközpontú pedagógiai módszerei. Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások

Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása.

Útravaló program.

Befogadó, inkluzív pedagógia alkalmazása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.

Egyéni fejlesztések, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

Minden gyermek eljuttatása a lehetőségeinek maximumára

Differenciált foglalkozások, szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása.

Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése

Folyamatos pedagógusképzések

Akadálymentesítés, szakemberek biztosítása

Képességkibontakoztatás

Szakkörök, önképzőkörök, versenyek, vetélkedők intézményegységenként (tanulmányi, sport, ügyességi, kulturális) pályaorientáció.

A gyermekek szociális helyzetének, szociokulturális környezetének megismerése

Családlátogatás, kapcsolattartás a társintézményekkel (gyermekjólét, családsegítő, egészségügyi), a pedagógiai szakmai szolgáltatóval, szakszolgálattal, lakóhelyi önkormányzatokkal.

Szocializációs problémák kompenzálása

Ösztönző értékelés, konfliktuskezelés tanítása, motivációs technikák alkalmazása, magatartáskorrekciós eljárások alkalmazása, pedagógiai műhelymunka, tanítási dráma

ön-és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása

18



Feladat Az élő hagyományok, nemzetiségi, etnikai kultúra megismertetése

Gyűjtőmunka, kiállítás, ppt, népszokások felelevenítése, népdalok, zene, viselet, tájmúzeum anyagának ismerete, vetélkedők, bemutatók, nemzetiségi napok, témanapok, projektek.

Motivációs bázis építése a nyelvtanulás iránt, a nyelvi kommunikáció fontosságának tudatosítása.

Kapcsolatteremtés, tájékozódás. testvérkapcsolatok ápolása, közös programok szervezése, fellépések, szereplések, nyelvi tábor.

A tanórán szerzett ismeretek hasznosítása más közegben

Anyanyelvi közeg (nemzetiségi), testvérkapcsolatok, delegációk a városban, programok (kulturális, sport stb.), versenyek, vetélkedők, játékok.

Legyen a tanulóink többsége a tanult idegen nyelv birtokában az Európai Unió teljes értékű polgára

- nyelvi táborok, - internet, - cserekapcsolatok.

19


Feladat Környezetbarát, környezetkímélő szemléletmód, környezettudatos magatartás kialakítása, megerősítése, Természetismeret elmélyítése

Az élő természet értékeinek megóvása

Közvetlen környezetünk tisztaságának megóvása A gyerekek/tanulók életmódjának, életviteli szokásainak pozitív befolyásolása. Az értékrend alakítása.

Módszerek, eszközök, eljárások - közvetlen környezetünk megismerése, tudatos védelme, - a szelektív hulladékgyűjtésről ismeretek, - környezetbarát anyagok használata az iskolában, otthon - természetjárás, kirándulás, erdei iskola - a Duna-Dráva Nemzeti Park általános, a településeinket érintő részének alaposabb ismerete, a régiónkról készült természetfilmek megtekintése, a sellyei kastélypark, Kisrét megismerése Természeti értékeink, az intézmények környezetének gondozása, a természeti értékek ismerete, védelme, tanítási óra, szakkör, Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Erdők hete Osztályterem, csoportszoba, folyosók, mosdók, udvar rendben tartása, szelektív hulladékgyűjtés.. Személyi higiéné. Életviteli órák, foglalkozások, az iskola munkarendjének a mintaadó követelmények szerinti alakítása, környezetvédelmi jeles napok, egészségnevelési projektek.

20


A személyiségfejlesztés során célunk, hogy gyermekeink minden lehetőséget megkapjanak a következők szerint:

A gyermek és a tanuló Kiegyensúlyozott, rugalmasan alkalmazkodó, nem szorong, nem fél az ismeretlentől Nyitott, érdeklődő, figyelmét a feladatokra képes irányítani Törekszik a beilleszkedésre, vágyik az elfogadottságra Vállalkozó szellemű, aki szereti a kihívásokat, az erőpróbákat Képes az együttérzésre, az empátiára Önbizalma megfelelően alakul Tudatában van annak, hogy érdemes erőfeszítéseket tennie, nem kiszolgáltatott Társaival, környezetével toleráns

Megbízható, őszinte, aki tetteiért vállalja a felelősséget

mert az intézmény biztonságot nyújt

mert nevelői, családja kellő motivációt biztosítanak ehhez, eredeti gondolatait nem kell elfojtania mert szükségleteiről egyeztethet nevelőivel, társaival mert érzi, hogy környezetében segítőkre, támogatókra talál mert vele is tapintatosak, érzékenyek, örömében és kudarcában osztozni tudnak mert számíthat környezetére, az önérzetét nem sértő, fejlődését segítő értékelésekre mert a normákat vele közösen alkották mert tudja, hogy a tudomásulvétel nem jelent feltétlenül egyetértést, de mindent meg lehet beszélni, folyamatosan fejlődik konfliktusmegoldó képessége mert ismeri a szabályokat, tudja, hogy hibái orvosolhatók, megbeszélhetők

A személyiség fejlesztés megvalósítását támogató feladatok

Eszköz, eljárás

Feladatok Gyermekismeret: Tanulók megismerése. A tanulók motiválása. A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő képességek kialakítása. Új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése. Helyes tanulási szokások kialakítása

• • •

pedagógus és a tanuló közvetlen kapcsolata pedagógus és szülő kapcsolata, tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek (szakkörök és játékdélutánok) tapasztalatai alapján a tanulók bevonása különböző tevékenységekbe 21


egyénenként.

• •

• • • • • • • • Szociális kompetencia fejlesztése: Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, egyértelműek. Az elvárás mindenkivel szemben következetes. A felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkában

• • •

• • • • • •

Önismeret, önértékelés, önszabályzás: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A

• • •

egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése, egyének és csoportok jelentkezése önkéntes feladatokra, rendezvényekre tanulmányi vetélkedőkön elért eredmények sikerélmény biztosítása a foglalkozásokon az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban képesség felmérés, értékelés, feladat megjelölés a tanulási módszerek felvetései, azok megbeszélése, játékos alkalmazása (pl.: te hogy tanítanád?) a tanórák színessé tétele a rendelkezésre álló IKT eszközökkel interaktív tanulás, önállóan a számítógép segítségével folyamatos és rendszeres számonkérés, beszámoltatás követelmény és jutalmazási rendszer következetes alkalmazása szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben tanulócsoporton belüli problémák és feladatok közös megoldása páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladat vállalása egységes jutalmazás és büntetési rendszer alkalmazása viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása szituációs játékokban egyéni „érzékenység” elfogadása, csoportok, közösségek, barátságok kialakulása az egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása a társas kapcsolatok kialakításában, fenntartásában választékos, közérthető kommunikáció a reális „ÉN kép”, és környezeti kép kialakítása játékos önismereti beszélgetések, szociometriai felmérések eredményeinek figyelembevételével a társas kapcsolatok 22


kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés. A tanulók ön- és társas értékelési kompetenciájának fejlesztése

• • • • • •

A tanulás tanítása: A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása. Fokozatos önállóságra nevelés, lényegkiemelés képességének fejlesztése.

• • • • •

Vitakultúra, együttműködés, egyéni és közös feladat-vállalás: Kialakítani és fejleszteni a tanulók vitakultúráját, a saját vélemény kialakítását, érvelést, illetve más véleményének elfogadását, és az azzal való azonosulást. Együttműködési készség kialakítása, legyenek képesek a tanulók munka és feladat megosztásra a közös cél elérése érdekében. A tanulókban felkelteni az érdeklődést az egyéni és közösségi feladatvállalás iránt.

• • • • • •

Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése: Az információszerzés és információfeldolgozás, felhasználás módjainak elsajátítása.

• •

•

tudatos befolyásolása Egyéni értékek és képességek felismerése és fejlesztése a közösség érdekében a tanuló által megfogalmazott elvárások bővítése a realitás érzék fejlesztése pozitív visszacsatolások, önbizalom erősítés a különböző képességek és készségek figyelembe vételével segítség a pozitív és negatív élmények feldolgozásában egyéni és csoportos tréningek a pszichológus bevonásával gyakorlás, segítő szempontok adása, nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete szemléletes, szemléltető tanítás és tanulás a tanulás értelmének megmutatása a tanulók fejlődésén keresztül fokozatos önállóságra nevelés (életkor, készség, képesség függvényében) tanórai anyag differenciálásában önálló munkák, feladatok, versenyfeladatok alkalmazása szövegértési feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása vélemény kialakítás, meggyőző érvelés technikájának, módszereinek elsajátítása osztályfőnöki órákon, tanórákon a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök, fórumok keretében versenyfeladatok megoldása egyénileg és csoportokban tanulmányi versenyeken, órai munka során az „önkéntesség” díjazása a jutalmi rendszerben az egyén és csoport közötti különbségek (hatékonyság, minőség, stb.) bemutatása gyakorlati példákon keresztül - a tanulók közötti kapcsolatok új formájának megjelenése a közös munka, feladatvégzés során az információhoz jutás folyamatainak bemutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.) az információ feldolgozásának szükségessége, a hitelesség ellenőrzésének gyakorlati bemutatása (újságírás, e-sajtó, cikkek, blogok írása) 23


• •

• Problémamegoldó gondolkodás és alkotóképesség előtérbe állítása: A tanuló váljék kreatív emberré, fokozatosan alakuljon ki az alkotó és problémamegoldó gondolkodás módja. Kognitív képességek, illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés, ok-okozati összefüggések megláttatása valamennyi tanórán és foglalkozáson. Feltárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat.

• • • • • •

A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása: Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek megszervezni az önálló tanulásukat, figyelembe véve saját korlátaikat, illetve az elsajátítandó, ismétlendő tananyagot. Biztosítani a tanuló számára az önálló tanulás objektív feltételeit. Lehetőség teremtése a tanulók együttműködésére: Demokratikus magatartás, felfogás alakítása társadalmi tevékenységeken keresztül. A kezdeményező-készség és a szervezőkészség erősítése a diákönkormányzati tevékenység keretén belül. A diákönkormányzat, osztályközösségek, szülői szervezetek, munkaközösségek munkájának segítése. A mozgás megszerettetése, egészséges életmódra nevelés: Egyénre szabott mozgásterápia összeállítása, figyelembe véve az életkori

• • •

• •

• • •

az információ osztályozásának lehetősége, módja, gyakorlati felhasználása (látogatás a rendvédelmi szerveknél, postánál, stb.) az információ felhasználásának szükségessége (tér és időbeliség) a visszacsatolásokban, döntési folyamatokban való alkalmazás bemutatása az információtovábbítás lehetőségeinek vizsgálata, eszközeinek bemutatása játékos feladványokon keresztül a probléma megoldás folyamatainak bemutatása a felismeréstől a feldolgozásig pszichológus bevonásával szituációk, szerepjátékok alkalmazása a folyamatok felismerése és elkülöníthetősége érdekében az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése alkotóképesség új dimenzióinak megnyitása, szobrászat, tárgykészítés, ábrázolás, digitális művészet, ) a tanuló irányított fejlesztése az egyszerűábrázolástól az összetett alkotásig, (rajzfoglalkozás, szakkör, stb.) - a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával, stb. elméleti és gyakorlati tanácsok, módszerek az időbeosztás megszervezésére széleskörű elérés, illetve hozzáférés biztosítása a tananyagok, dokumentációk, háttér információkhoz, törzsanyaghoz - a könyvtár, számítástechnikai terem látogatottsága nő

tanítási órák, kooperatív technikák tanulmányi, kulturális és sportversenyek DÖK által szervezett, támogatott programok

a helyes testtartás kialakítása ritmikus mozgás fejlesztése, népdalok, népi játékok alapelemeinek elsajátításával állóképesség fejlesztése az életkor, fizikum 24


sajátosságokat, fizikai állóképességet. Az attitűdformálás, a sportolást kedvelő, abban élményt, felüdülést találó gyermekek pozitív hozzáállásának alakítása. A mozgás megszerettetése, a rendszeres sportolásra nevelés.

Erkölcsi nevelés: Az életkori sajátosságoknak megfelelő erkölcsi normák megismerése és betartása

• • • • • • •

figyelembe vételével pl.: szabályjátékok, labdajátékok, KRESZ vetélkedő, délutáni edzések sportdélutánok, túrák, kirándulások szervezése uszodalátogatás sportversenyeken való részvétel szülők, hozzátartozók bevonása a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekbe közös játékok játszása Erkölcstan/Hit-és erkölcstan órákon Közös iskolai programokon

A közösségfejlesztés A gyermekek/tanulók személyiségének fejlesztésére irányuló nevelési és oktatási munkánk egyrészt a nevelők és a gyermekek/tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén, másrészt közvetett módon, a közösségi hatáson keresztül valósul meg. A közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése, irányítása az intézmény nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, amely az egész intézmény életét átfogja. Az intézményi integráció nyomán különösen fontos, hogy a „mi tudat” intézményi és intézményegység szinten is kialakuljon, erősödjön. Céljaink: 

az összetartozás érzésének erősítése, a másság, a nemzetiségi és etnikai hovatartozástól függetlenül



Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése



A pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése



A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása.



A szolidaritás érzésének kialakítása



A hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, ünnepségek értékének megőrzése



Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés

Eszköz, eljárás

Feladat

25


Közösségkialakítás, közösségfejlesztés • Kapcsolattartás a gyermek környezetével

•

Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. Egészséges versenyszellem kialakítása, az összefogás szükségességének felismertetése csoportos tevékenységek útján Erkölcsi szemlélet fejlesztése: becsületesség, küzdőszellem, negatív magatartásformák elítélése, pozitívak elfogadása. Ismerjék meg a helyi természeti és emberi környezetet. Óvják a természet értékeit, vigyázzanak szűkebb és tágabb környezetük értékeire. . Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.

•

Környezeti értékek védelme és gyarapítása

•

• • • •

• • •

•

•

• • • A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentősége. Jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása. Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése. A helyi demokrácia színtereinek biztosítása.

• • • • • •

Tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanár-szülő kapcsolat alakítása. szülői értekezletek, szülői munkaközösség, családlátogatás: feljegyzés készítése közös osztály, iskolai és iskolán kívüli programok, projektek ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra, erdei iskola, múzeumi foglalkozások, a tanítási –tanulási környezet kitágítása Klubdélutánokon közös játék, ügyességi, szellemi vetélkedők Gyermeknapi rendezvény, farsangi bál, jelmezverseny, közös programok a környező iskolákkal Projektek, témanapok, témahetek, Osztályfőnöki és erkölcstan órákon: beszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, dráma foglalkozások, szociometriai felmérés. Természetvédelmi területeinken túrák, akadályversenyek, vetélkedők,

Helyi hagyományok, népszokások őrzése, továbbadása: etnikai folklór – tánc, zene, hon-és népismeret, horvát és roma projektek, multikulturális napok, drámapedagógia, osztályfőnöki óra. Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, rendben tartása. környezettudatosság /áram, víz, fűtés, szellőztetés/ Környezetkárosító anyagok szelektív gyűjtése. Az iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka a DÖK vezetésével. Beszélgetések az osztályfőnöki órákon. Demokratikus viselkedésformák alkalmazása a tanórákon. Jogorvoslat lehetősége. Fegyelmi bizottságban való részvétel Osztályközösségek Iskolai diákönkormányzati választás megszervezése, DÖK működtetése, amely 26


Kommunikációs kultúra fejlesztése: önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége. Az összetartozás, közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése (osztályközösség fejlesztése is!) Egymás sikerének elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása. A hazaszeretet, magyarság érzésének erősítése. Legyenek büszkék iskolájukra, öregbítsék annak jó hírnevét.

• •

• • • • •

rendelkezik SZMSZ-szel, munkatervvel Iskolaújság készítése, amely képet ad az iskola életéről, eseményeiről és tükrözi a tanulók véleményét. Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a mindennapi eseményekről, használja fel lehetőségeit az információnyújtás, véleményformálás terén. faliújság Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel (tanulmányi, műveltségi, művészeti) Szakköri munka Sportversenyek Közös éneklés, énekkari munka

•

Közösségi rendezvényeken és a mindennapi életben való részvételük segítése.

•

Hagyományaink megismerése, ápolása tanórákon és egyéb foglalkozásokon Iskolai hagyományok őrzése. Ünnepségek rendezése. Részvétel a városi ünnepélyeken.

• • •

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok -

Egészségfejlesztés

Az egészség a teljes testi-lelki és szociális jól-lét állapotát jelenti. Egészségfejlesztő munkánk során képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Nevelőmunkánk az egészségügyi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonsági elvárások biztosítása. A megvalósítás szinterei: - tanítási órák - egészségnevelési projekt, egészségnap, - büfé, iskolai étkeztetés -

Elsősegély-nyújtás

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy

27


-

tanítványaink felismerjék, hogy a bajba került társuknak nyújtott segítség elvárható emberi cselekedet. az ehhez szükséges tudást elsajátítsák, és megfelelően tudják alkalmazni. képesek legyenek felismerni a vészhelyzetet és nyugodtan, logikusan cselekedjenek. tudjanak segítséget kérni mentő, tűzoltó, rendőrség hívásával. kisebb sérüléseknél tudjanak sebellátást végezni, bekötözni, vérzést csillapítani. Ismerjék a stabil oldalfekvésbe helyezés technikájának kialakítását.

Megvalósítás szinterei: elméleti ismeretek nyújtása tanórán (biológia, technika és életvitel, osztályfőnöki és testnevelés) - projektek, témahét/nap keretében - szakköri foglalkozáson A megvalósításba együttműködési szerződés alapján a védőnők is részt vesznek. -

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógia tevékenység -

A tehetséggondozás

A tehetség jellemzőinek tekintjük az életkori átlagot meghaladóan: -

a környezet iránti fokozott érdeklődést,

-

a gazdag és színes fantáziát,

-

a kreativitást és kombinatív készséget,

-

a mozgásban az ügyességet, harmóniát,

-

a kedvet, szorgalmat, kitartást az alkotásban a kiemelkedő eredményekért.

Az adottság, képesség, tehetség korai kibontakoztatásának segítése, fejlesztése, különös tekintettel a szociális hátrányokkal induló gyermekekre, tanulókra minden nevelő feladata (testnevelés, művészetek) Feladat

Eszköz, eljárás

Sokoldalú képzés, változatos szabadidő biztosítása Színvonalas oktató-nevelő munka

Fakultatív képzés tanórán kívül. Szakkörök indítása (számítástechnika, énekkar, stb.) Egységes nevelési eljárások, sokoldalú szemléltetés, koncentráció, Tehetségkutatás Tanulók és munkáinak megfigyelése órán és órán kívül. A sikerélményt nyújtó adottságok, képességek felfedezése a tanulókban. A tehetséges tanulók fejlődésének Önképzés elsajátítása, kiállítás tanulói figyelemmel kísérése, ösztönzése. munkákból, tanári irányítás. Érdeklődés felkeltése a tanulókban, tanulói teljesítmény aktivizálásai, egyéni feladatok, kutatói munkára nevelés –, projektek, témahét, témanapok. 28


Ismeretszerzési és tanulási technikák alkalmazására szoktatás.

Esélyegyenlőség biztosítása.

Egyéni tanulási utak biztosítása

Tudatos médiahasználatra nevelés.

Sikeres továbbtanulás, pályaválasztás.

Együttműködés, kapcsolattartás.

Útravaló program Könyvtárhasználati órák, az iskolai könyvállomány bővítése, tanulmányi kirándulások, színház, múzeumlátogatások. A tanuló számára a legmegfelelőbb tanulási technikák elsajátítása. Az értő olvasási készség elsajátítása A tehetséges, hátrányos helyzetű tanulók motiválása, bevonása a közösségi és a képesség-kibontakoztató programokba A szociális és kulturális hátrányok leküzdését támogató foglalkozások a szülők bevonásával. IPR program, Útravaló, mentorálás Csoportbontások tanórákon, tanulóra szabott egyéni plusz feladatok. Csoportmunka. Kooperativitásra épülő tanulásszervezési eljárások, Képességfejlesztés Mértéktartás! (TV, számítógép) Iskolarádió, iskolaújság. A szabadidő helyes eltöltése. Egészséges életvitel. A médián keresztül kísérjék figyelemmel a napi eseményeket. A műsorok és sajtótermékek tudatos szelektálása Középiskolai előkészítők, szándékfelmérések, pályaválasztási szülői értekezlet, iskolalátogatások. Minden tanuló a képességeinek megfelelő középiskolát válassza, és nyerjen is felvételt. Óvodákkal, szülőkkel, szaktanácsadókkal, szaktanárokkal, hospitálások, családlátogatások. Nőjön a szülői értekezletek látogatottsága, fogadóórák és a nyílt tanítási napok látogatottsága. Közös rendezvények lebonyolítása (pl. túrák)

Iskolánkban a tehetséggondozás szinterei: 

Tanórák – differenciált képességfejlesztés



Tanulmányi versenyek szervezése, illetve az azokon való részvétel (utazási költség)



Zrínyi Ilona matematika verseny rendezése és az azon való részvétel (nevezési díj)



Vers- és prózamondó verseny (díjazás)



Olvasási, szép kiejtési verseny (Útiköltség, díjazás)



Művészeti pályázatok (útiköltség, díjazás)

29




Sportversenyek (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, természetjáró sportágban a házi, megyei, országos versenyek, diákolimpiák) (útiköltség)



Horvát nyelvi iskolai, kistérségi, megyei, regionális, országos versenyek, találkozók (vers- és prózamondó, színjátszó, tánc, zene, sport) (útiköltség, szervezési költség, díjazás)



Művészeti pályázatok (rajz, kerámia, tojásfestés, origami…) (Útiköltség, díjazás)



Népdaléneklési verseny (Útiköltség, díjazás)



Hangszeres találkozók, bemutatók (útiköltség)



Projektek (anyag- és eszközigény)



Szakkörök (anyag- és eszközigény)



SNI-s tanulók versenyeztetése (Útiköltség, díjazás)



A tanév rendjébe illeszkedő egyéb versenyek (Útiköltség, díjazás)



Évfordulókhoz, hagyományokhoz kötődő műsorok, rendezvények szervezése (dekoráció, szervezési költség)

-

A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését, felzárkóztatását segítő programok:

Az intézmény beiskolázási körzetében, ahol a kötelező felvételt biztosítja a családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagyon heterogén. Célunk: a.) a nehéz körülmények között élő, a tanulásra való motiváltság hiányával induló gyermekek,

tanulók

hátránykompenzálása

a

személyiség

pozitív

erőinek

mozgósításával. Egyéni bánásmóddal az érdeklődés felkeltése, a tanulási körülmények biztosítása. b.) A tanulási nehézséggel, tanulási zavarral (SNI - tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott) küzdő gyermekek, tanulók szakszerű segítése. Feladatok: a.) A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esetében az IPR kötelező elemeinek megfelelően: -

motivációs bázis építése,

-

alapozó időszak megnyújtása

-

az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása

-

a tanulásnak, mint értéknek elfogadtatása, 30


-

az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása,

-

verbális

és

vizuális

információhordozók

együttes

alkalmazása

a

tanítás

folyamatában, -

egyéni haladási, fejlődési ütemnek megfelelő terhelés, sikerélményhez juttatás, egyéni fejlesztési tervek

-

önértékelés és csoportértékelés alkalmazása,

-

mentorálás,

-

önismeret, önbizalom fejlesztése, pozitív énkép kialakítása,

-

hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása

-

a tanulási feltételek biztosítása az intézményben,

-

a szülők megnyerése az együttműködésre,

-

gyermekvédelmi, családsegítő támogatás igénybevétele,

-

ösztöndíjak.

b.) Tanulási nehézséggel, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók esetében: -

a tanulási probléma okának feltárása,

-

a nevelési tanácsadó, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele, együttműködés,

-

a kommunikációs képesség fejlesztése,

-

az SZRB, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleményének megfelelően fejlesztési terv készítése,

-

a

szükséges

habilitáció,

rehabilitáció

biztosítása

szakemberekkel,

utazó

gyógypedagógussal -

az SZRB szakvéleményének megfelelő nevelés, oktatás biztosítása,

-

az integrált gyermekek, tanulók esetében a csoporton, osztálykeretben egyéni segítségnyújtás.

Feladat, cél A speciális tanulási nehézség felismerésének kritériumai az iskolába lépés időszakában.

Tanulási kudarc (zavar)

Eszköz, eljárás, módszer • • • • • • •

Észlelési funkciók megfigyelése: látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás Mozgás Figyelem, emlékezet Verbalitás Munkatempó megfigyelése Megfelelő ülésrend Anamnézis felvétele 31


esetén a tünetegyüttes szűrése

Viselkedési zavar (magatartászavar) tünetegyütteseinek feltárása

Az elmaradt részképességek, pszichikus területek fejlesztése. Nyelvi problémákkal, beszédhibákkal küzdő gyermekek kiszűrése. Hallásgyengeség kiszűrése. Mozgásproblémák, testi hibák kiszűrése. A tanulók felzárkóztatása tanórai foglalkozások keretében illetve a tanítási órákon kívül. A gyermekeket érő kudarcok megszüntetése, a sikertelenség megelőzése. A helyes tanulási technikák elsajátítása, a megfelelő tanulási stratégiák kiépítése. A tanulás megszerettetése. Szabadidő helyes eltöltésének megszervezése. A hátrányt nem jelentő képességterületeken a gyermekek kiemelkedési lehetőségeinek biztosítása. A tanulók felkészítése a következő iskolafokozatba kerülésre. Pályaválasztás. A felzárkóztatást, fejlesztést segítő programok finanszírozása. Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola

• • •

•

interjú, kérdőív segítségével környezettanulmány készítése Pedagógiai-pszichológiai tesztek elvégzése (szorongás, koncentrálási nehézségek) Viselkedés megfigyelése A magatartás folyamatos megfigyelése tanórán, az óraközi szünetekben, a napközi otthonos foglalkozásokon. Pszichológus bevonása Családlátogatás Speciális, egyénre, ill. kiscsoportra szabott fejlesztőprogram összeállítása. Prevenció illetve korrekció alkalmazása. Logopédiai vizsgálat megszervezése. Pályázatírás logopédiai foglalkozások, fejlesztő órák lebonyolításának finanszírozására. A gyermek szakemberhez való irányítása. A tanulók hallási képességeinek megfigyelése. A beszédértés minőségének vizsgálata, tesztek, hangkazetták. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés

• • • • • • •

Csoportbontás Differenciált órai munka Egyéni képességekhez mért feladatok Napközi otthonos foglalkozások Egyéni fejlesztő órák szervezése Pszichológus segítségének igénybe vétele. Differenciált órai munka.

• •

Rendszeres tanulásra szoktatás. A gyermekekkel együtt felépíteni a számukra megfelelőbb tanulási stratégiát. Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása.

• • • • • • • • • • •

• • • •

Érdeklődési területeknek megfelelően szakkörök beindítása. Sportversenyek szervezése. Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus tevékenységek beépítése a tananyagba.

•

A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek megfelelő középiskolába jutása.

• • • •

Pályázatok írása Önkormányzati támogatás Állami normatíva Állandó, ill. időszerű kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, 32


keretein túl.

önkormányzattal, pedagógiai szakszolgálattal, gyermekorvossal

A felzárkóztatást segítő tevékenységformák 

2004. IX. 1.-től Sindelar-méréssel az 1. és 2. osztályban a tanulók részképesség zavarainak szűrése elindult. Az elkövetkezendő években az óvónők és tanítók jelzése alapján a tanulók vizsgálata megtörténik. A mérés után fejlesztési terv szerint a gyermek részképesség zavarának enyhítésére nyílik lehetőség, melyet a fejlesztő pedagógusok irányítanak. Differenciált óraszervezéssel a tanítók is bekapcsolódnak a munkába. A magatartási zavarral és más részképesség zavarral küzdő tanulóink ellátásában, logopédiai és pszichológia problémák megoldásában a fentieken kívül a Pedagógiai Szakszolgálat Sellyei Kirendeltségének szakemberei nyújtanak segítséget. Tanulóink pedagógusi javaslat alapján vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, melyhez szülői beleegyezés is szükséges.



szoros kapcsolatot tartunk tagintézményeinkkel, a nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal



integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés



Mozgáskotta eszközrendszerének használata



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



Útravaló Ösztöndíj program



a nívócsoportos oktatás



a napközi otthon



a fejlesztő foglalkozások



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata



a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai



a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése



a továbbtanulás irányítása, segítése



az óvoda-iskola átmenet segítése



alapozó időszak megnyújtása – alkalmazkodva a tanulók egyéni képességeihez



Kompetencia-alapú programcsomagok használata (HEFOP 3.1.3; TÁMOP 3.1.4) 33


-

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység:

A beilleszkedési, magatartási zavarok gyakran szocializációs eredetűek és együtt járnak a tanulási problémákkal. A teljesítménykudarcot törvényszerűen kíséri az interperszonális kapcsolatok megromlása. Ugyanakkor fordítva is igaz. Az alacsony szinten szocializálódott gyermek, tanuló éppen azért nem tud teljesíteni, mert nem rendelkezik azzal a pszichés, intellektuális készséggel, amely képessé tenné az eredményes kommunikációra, a tudás befogadására, az ismereteinek közlésére. Ennek tudatában vállaltuk a TÁMOP pályázat keretében a szociális – életviteli kompetenciaterület bevezetését. Cél: az okok felderítése, a beilleszkedés segítése, a személyiség pozitív szegmenseinek transzferálása. Feladat: -

bizalomépítés,

-

motivációs bázis építése,

-

együttműködés a családdal,

-

érzelmi kötődéssel rendelkező személy bevonása,

-

magatartáskorrekció szakember segítségével, nevelési tanácsadó,

-

tanulói és nevelői tolerancia erősítése,

-

önismeret, önfegyelem fejlesztése,

-

pozitív szokások kialakítása,

-

a gyermek, a tanuló szándékának, igényének felkeltése a helyzet feloldása iránt,

-

rendszeres értékelés, önértékelés.

-

A csoport, az osztály kohéziós erejének fejlesztése.

Eszköz, eljárás: -

pszichológiai vizsgálat, javaslat megbeszélése, megtartása,

-

egyéni beszélgetés,

-

kiscsoportos feladatok,

-

szabadidős tevékenységben sikerélményhez juttatás,

-

szituációs játékok,

-

drámapedagógia,

-

családlátogatás,

-

mentor. 34


Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége a szociális hátrányok enyhítése érdekében A gyermekvédelmi munka a nevelőmunka szerves része. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, a lehetőségeket a képességének, tehetségének kibontakoztatásához. Segítse abban, hogy leküzdhesse az esetleges hátrányokat, amelyek születési, családi, vagyoni, jövedelmi helyzeténél fogva, vagy bármilyen más okból fennállnak. Az intézménynek célja, hogy a hátrányos és a veszélyeztetett gyermekeket, tanulókat ismerje, sorsukat figyelemmel kísérje, a hátrány leküzdéséhez hatékony

pedagógiai

segítséget

nyújtson,

az

együttműködés

keretében

a

gyermekvédelem, a családsegítő szervezeteket tájékoztassa. Feladatok: - az osztályfőnökök a gyermek, a tanuló személyiségének megismerése keretében a körülményeiről is tájékozódnak. - A hátrányos helyzetű illetve a veszélyeztetett gyermeket, tanulót nyilvántartásba veszi, a gyermekvédelmi felelőst teljes körűen tájékoztatja. - A gyermekvédelmi felelős a veszélyeztetettség típusát és súlyosságát mérlegeli, egyeztet a gyermekvédelmi szolgálattal. - A tanuló osztályfőnöke megbeszéli a csoportban, osztályban, a napköziben dolgozó nevelőkkel a teendőket, ha szükséges külső szakember segítségét kéri az intézményvezetéssel egyeztetve. Teendők valamennyi gyermekre vonatkozóan: -

hiányzások figyelemmel kísérése,

-

az indokolatlan hiányzások megelőzése,

-

általános

prevenciós

tevékenység,

az

intézmény

szociális

és

társadalmi

környezetének függvényében, -

kapcsolattartás a DÖK-kel ebben a vonatkozásban is,

-

a szociális ellátás lehetőségeinek számbavétele, a változások követése,

-

a környezetben működő segítő szervezetekkel együttműködés,

-

a gyermekek, tanulók érdekeinek képviselete.

A nevelőtestület feladatai: együttműködés az egyes gyermek, tanuló érdekében, kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel és az intézményvezetéssel, az

35


információk átadása, a témát érintő továbbképzéseken aktív részvétel, a szakmai, pedagógiai felkészültség növelése, szakirodalomban tájékozottság. A szülők körében végzendő feladatok: - együttműködés, - tanácsadás, - szükség esetén szakemberhez irányítás, - családlátogatás.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: A helyzetelemzésben is vázoltuk a kistérség gazdasági gondját (az ország legszegényebb települése a szomszédos község), a tartós szegénység kihat az iskoláztatási lehetőségekre is, aminek következménye, hogy a szülők között nagy számban vannak, akik az általános iskolai tanulmányoknál megrekedtek, illetve szakmunkás bizonyítványt szereztek. Intézményünk éppen ezért évek óta folytat igény szerint felnőttoktatást, az általános iskolai tanulmányok befejezése érdekében. Törekvésünk, hogy jelenlegi tanítványainkat

a

szociális

helyzetükből

adódó

hátrány

ne

akadályozza

meg

tehetségüknek megfelelő tanulmányaikban. Cél: minden gyermek, tanuló időben és szükség szerint részesüljön szervezett anyagi és pedagógiai megsegítésben. Feladatok: -

Helyi, regionális és országos programokhoz kapcsolódás a célzott támogatások elérése érdekében

-

Tartós tankönyvek kölcsönzési lehetősége,

-

Tapintatos, megértő, de nem sajnálkozó segítségnyújtás.

Eszközök, eljárás: 

differenciált bánásmód,



személyre szóló segítségnyújtás,



egyéni szükségletek megoldása (taneszközök, ruházat, tisztálkodási eszközök) a szociális hálózaton, segítőkön keresztül,



szabadidő eltöltéséhez, nyári szünetben pedagógiai segítségadás, 36




számítógép

használatának,

könyvtárhasználatának

biztosítása

nevelői

irányítással 

Pályaorientáció: a tanulók önismeretének fejlesztésével összehangolhatók a lehetőségek, a vágyak, realitások. Pályaválasztási tájékoztató a környező középfokú

oktatási

intézmények

vezetőinek

részvételével,

önismereti,

pályaalkalmassági tesztek a Munkaügyi Központ segítségével, esetenként a pályaválasztási tanácsadó felkeresése,  helyi, regionális, országos pályázatokon való részvétel, támogatások igénylése (pl. Arany János Tehetséggondozó Program, Cinka Panna, Útravaló Ösztöndíj program),  a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, 

egészségvédő programok szervezése: betegségek, balesetek megelőzése, az egészség megőrzése szakemberek bevonásával (egészségügyi dolgozók, rendőrök),



a tehetséges tanulók versenyeken való részvételének anyagi támogatása



egész napos oktatás (1. 2. évfolyamon), napközi tanulószoba



táborozási hozzájárulások (alapítványok, pályázatok),



Segítségnyújtás a szociális hátrányok enyhítését segítő szervezetek eléréséhez.



Drog- és bűnmegelőzési programok;

37


A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai és azok gyakorlásának rendje Évente egy alkalommal lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy kapcsolatot teremtsenek az iskola vezetőivel, pedagógusaival, hogy tájékoztatást kérjenek az intézmény működéséről, illetve közvetlenül véleményt nyilvánítsanak. Ez a fórum a diákközgyűlés, amelynek összehívására évente egyszer kerül sor. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákönkormányzat segítő tanára tagja az iskola szakmai tanácsának, Ő biztosítja a rendszeres információ áramlását. A diákönkormányzat dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével

-

A diákönkormányzat véleményt nyilvánít,

-

diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

-

-

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben, a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor, az EMMI-rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató (tantárgyválasztás) elfogadása előtt, az első tanítási óra reggel nyolc óra előtti megkezdéséhez), köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, 38


A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol



megbízás visszavonása előtt, tanulói fegyelmi eljárás esetén, iskolai tankönyvrendelésnél, az intézményi munkaterv tanulókat érintő részénél. az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának meghatározásában

A gyermekek, tanulók jogainak tiszteletben tartása, intézményi döntési folyamatban való részvételük rendje: -

Módszerek, eszközök, eljárások

Feladatok

A gyermekek személyiségének ismeretében annak fejlesztése

Az önkormányzás képességének fejlesztése

A tolerancia – készség fejlesztése a nevelők és a gyermekek körében egyaránt A szabályozókban megfogalmazott elvek, eljárások, magatartásmódok betartatása, mintaadás és mintakövetés rendszeres értékelése

- Ösztönző, az önismeretet fejlesztő visszajelzés, értékelés Valamennyi órán és foglalkozáson, - ötletláda, - kérdőíves elégedettségi vizsgálatok - Naposok - DÖK ülései és témái, - DÖK működésének segítése, - osztályközösségek alakítása, öntevékenység segítése. - közös játék, - szociometriai mérések a tanulók körében, - klímateszt a nevelők körében, - házirend szükség szerinti módosítása, - esetmegbeszélések rendszere. Jogszabályi ismeretek alapossága a nevelőknél, - a házirend ismerete, értelmezése a nevelőkkel, gyermekekkel, szülőkkel.

A pedagógusok feladatai és hatásköre - tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, - osztályozó, javító vizsga lebonyolítása, - kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztés - felügyelet a vizsgákon, versenyeken, méréseken, - iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösségi, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 39


- ifjúságvédelemmel, jutalmazással, fegyelmivel, kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok megtartása, - részvétel értekezleteken, megbeszéléseken, továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeltetéskor, - szervezés, részvétel tanulmányi kirándulásokon, ünnepségeken, - tanítás nélküli munkanapra elrendelt munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - pályázatok készítésébe lebonyolításába való bekapcsolódás, - szaktantermek, osztálytermek, szertárak dekorációjának kialakítása, rendben tartása.

Osztályfőnök feladatai és hatásköre -

az iskolai pedagógiai program szellemében neveli osztályának tanulóit,

-

együttműködik az osztály diákbizottságával,

-

figyelemmel kíséri az osztályban tanító pedagógusok munkáját,

-

rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, fogadóórát, szülői értekezletet tart,

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

-

szervezi az osztály közösségi életét

-

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát egyezteti a nevelőtestülettel

-

ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli teendőket: naplót vezet, bizonyítványt ír, statisztikai adatokat szolgáltat, figyelemmel kíséri a tanulók mulasztását,

-

részt vesz a munkaközösségek, műhelyek munkájában

-

figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát,

-

bekapcsolódik az ifjúságvédelmi feladatokba, kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel és a gyermekjóléti szolgálattal,

-

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,

-

ha szükséges órát látogat az osztályában, szülői értekezletet, esetmegbeszélést tart

-

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, bekapcsolódik azok szervezésébe, tanulóit a megvalósításba bevonja.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

40


Kapcsolattartás, együttműködés szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Feladatok

Módszerek, eszközök, eljárások

Úgy együttműködni a szülőkkel, hogy a szülő és az intézmény dolgozói egyaránt érezzék, hogy közösek a céljaink. Az intézmény a család feladatában segít, de nem vállalhatja és nem is tudja átvállalni azt.

- rendszeres, érdemi tájékoztatás az intézmény céljairól, feladatairól (pedagógiai program, osztály és csoportcélkitűzések, - intézményi szabályozók, - együttműködési szabályok, tartalmak. (szülői értekezlet, SZM –megbeszélések, nemzetiségi és nemzetiségi önkormányzatok). - Fogadóóra, nyílt nap, projektzárók - családlátogatás, - nevelési értekezletek, - munkaközösségi foglakozások, - közös rendezvények a szülői szervezetek szervezésében, iskolai ünnepélyek ünnepélyes alkalmak. - Érdemi tájékoztatás írásban is, pedagógiai tanácsadás (nevelő, óvónő, osztályfőnök, megbeszélés alapján Nevelési Tanácsadó), - Szülők klubja (pedagógiai, egészségügyi, pszichológiai tájékoztatók, ankétok) - a képesség-kibontakoztató és integrációs program alapján a tanulók fejlődésének figyelemmel kisérése.

Tudatosítani a szülők körében a referenciaintézményi feladatok vállalásával együtt járó felelősséget

A nevelési problémák megoldásában együttműködés

Az intézményi együttműködés más szervezetekkel: A hatóságokkal való együttműködés a prevenció és az aktuális esetek kapcsán elengedhetetlen a gyermek, a tanuló érdekében. Ezek: -

a gyerekek, tanulók lakóhelye szerint önkormányzatok,

-

a gyermekjóléti szolgálat,

-

a gyámügy,

-

az ÁNTSZ,

-

egészségügyi intézmények,

-

a rendőrség bűnmegelőzési részlege és az iskolarendőr, 41


-

közművelődési intézmények,

-

középfokú intézmények,

-

civil szervezetek,

-

nemzetiségi önkormányzatok,

-

sportegyesületek,

-

munkaügyi központ kirendeltsége.

Beiratkozással kapcsolatos szabályok: 

Az iskola első évfolyamára:

minden évben a központilag elrendelt időpontban (április) a szülő és gyermeke személyes megjelenésével . A beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat egy hónappal előbb közzé tesszük az óvodában, az intézmény honlapján és hirdető táblákon. 

Nemzetiségi oktatásra:

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor a szülő írásbeli nyilatkozataival 

Hit- és erkölcstan oktatásra:

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor a szülő írásbeli nyilatkozatával 

Alapfokú művészetoktatásra:

Előképzősök részére: minden év május 20-ig a szülő írásbeli nyilatkozatával 

Magasabb évfolyamra lépés esetén: minden év szept. 5-ig írásban az erre rendszeresített jelentkezési lapon



Ha a tanuló magasabb évfolyamra kéri felvételét, kérelméről felvételi bizottság különbözeti vizsga letétele után dönt.



Napközis foglalkozásra 3. évfolyamtól



iskolaotthonos oktatásra 1. 2. évfolyamon



Tanórán kívüli foglalkozásokra

Az igények előzetes felmérését minden év május 20-ig, megerősítését szeptember 5-ig írásban kérjük, az erre rendszeresített jelentkezési lapon.

42


Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei 1. Iskolánk beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felveszünk. A körzeten kívüli tanulók a szabad kapacitásunk terhére felvehetők. A részletesebb szabályokat ld. a házirendben. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.(Kormányhivatal

és szakértői

bizottság engedélye alapján 6 éves kor előtt is megkezdhetők a tanulmányok) 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a szülő személyi igazolványát;



a gyermek lakcímkártyáját;



a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);



a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);



a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló lakcímkártyáját






az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Vizsgaszabályzat Célja: A tanulók és szüleik tájékoztatása az intézmény által szervezett, tanulmányok alatti vizsgáztatás rendjéről, és a vizsgatárgyak követelményeiről Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára 43




aki osztályozó vizsgára jelentkezik



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Az osztályozó vizsgára jelentkező tanulók beszámoltatására évente 2 alkalommal kerül sor, melyekre december 15-ig, illetve május 15-ig írásban az iskola igazgatójánál lehet jelentkezni. A vizsga idejéről és helyéről a szülőt írásban értesítjük. Javítóvizsgát minden év augusztusának utolsó hetében szervezünk, az erre való felkészülést a vizsga előtt pedagógusaink segítik. A vizsga magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsgák három tagú bizottság előtt zajlanak, az aktuális vizsga előtt kiírt rend és beosztás szerint. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, eredményét az osztályfőnök vezeti be a tanügyi dokumentumokba. Vizsgakövetelmények és értékelésük tantárgyanként: Az osztályozó vizsga részletes követelményeit a Házirend tartalmazza. A pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől érvényes. A pedagógiai program módosítása a nevelőtestület és az egyetértési, véleményezési jogot gyakorló szervezetek joggyakorlását követően az intézményvezető jóváhagyásával lehetséges. A módosításra javaslatot tehet: - az intézmény igazgatója, - a nevelőtestület tagja, - a szakmai munkaközösség, - a szülői szervezet - az intézmény fenntartója. A módosítás a mindenkori jogszabályi eljárás szerint történhet. 44


A pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítását az intézmény vezetése folyamatosan vizsgálja. Nyilvánosság: az érvényes pedagógiai programhoz a helyi tantervvel együtt a székhelyintézmény és tagintézmény könyvtárában, valamint az intézmény honlapjánwww.sellyesuli.hu – minden érdeklődő számára szabad hozzáférést biztosítunk. Az aktuális fejezeteket a szülői értekezleteken, a szülői szervezet ülésein megbeszéljük és értelmezzük.

ZÁRADÉKOK: A nevelőtestület döntése az intézményi pedagógiai program elfogadásáról. A szülői szervezet véleményezése az intézményi pedagógiai programról. A diákönkormányzat véleményezése az intézményi pedagógiai programról. A horvát nemzetiségi önkormányzat véleményezése az intézményi pedagógiai programról. 5. A cigány nemzetiségi önkormányzat véleményezése az intézményi pedagógiai programról. 6. Az iskola egészségügyi szolgálatok véleményezés 1. 2. 3. 4.

45


HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján kifutó rendszerben folyik az oktatás:

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

2013-14 NAT 2012 NAT 2007 NAT 2007 NAT 2007 NAT 2012 NAT 2007 NAT 2007 NAT 2007




A NAT 2007 alapján a Nemzeti Tankönyvkiadó által készített kerettanterv, valamint a kompetencia alapú oktatás szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika, szociális és életviteli kompetenciaterületek (A és B) kerettanterveivel összeépítve (ld. valamennyit a mellékletekben). Kivételt képez a technika-életvitel tantárgy, melynél JAM tantervét használjuk. . Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként angol, német nyelv tanulását választhatják, illetve nemzetiségi nyelvoktatásban (horvát) vehetnek részt. . Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: A 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben első és ötödik évfolyamon minden nap testnevelés foglalkozást tartunk a következők szerint: o az iskolaotthonos első osztályokban a szabadidős foglalkozások terhére heti 5 testnevelés órát tartunk. A második -negyedik évfolyamon kifutó rendszerben o a heti három kötelező testnevelés óra, 46


o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás a tanítási órákhoz kapcsolódva, felmenő rendszerben 

heti három testnevelés óra mellett ISK foglalkozás keretében kötelezően választandó tevékenységek:

kosárlabda, küzdősportok, labdarúgás, kézilabda vagy tömegsport a másik két napon. o Az ötödik évfolyamtól (felmenő rendszerben) három testnevelés óra mellett ISK foglalkozás keretében kötelezően választandó tevékenységek:  

kosárlabda, küzdősportok, labdarúgás, kézilabda vagy tömegsport

A hatodik -nyolcadik évfolyamon kifutó rendszerben o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét bizonyos napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.



A napközi otthonban és a tanulószobán o

játékos, egészségfejlesztő testmozgás a szabadidős foglalkozás keretén belül teljesül.

Kompetencia alapú oktatás Intézményünkben kompetencia-alapú oktatás folyik a 2006/2007-es tanévtől, a HEFOP 3.1.3 pályázati program keretében szövegértés-szövegalkotás „A” és „B”, , matematikai

logika

„A”

és

„B”,

valamint

idegen

nyelv

–

angol

–

„A”

kompetenciaterületeken. A 2009/2010-es tanévtől az elnyert TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltak szerint újabb tanulócsoportok kapcsolódtak be a munkába, valamint a szociális és életviteli

kompetencia

fejlesztése

is

elindult

egy

2.

és

egy

MODULOK A 2013/14-ES TANÉVBEN Osztály 1.a

A MODUL

B MODUL

Szövegértés, szövegalkotás Matematikai logika Szociális és életviteli komp 47

7.

osztályban.


1.b

Szövegértés, szövegalkotás Matematikai logika

2.a

2.b

Szociális és életviteli komp

Szövegértés, szövegalkotás


(Matematika)

Matematikai logika Szövegértés, szövegalkotás

3.a

Szövegértés, szövegalkotás Szociális és életviteli komp.

3.b 4.a

Matematikai logika Matematikai logika

4.b 5.a

Matematikai logika Matematikai logika

Történelem: szövegértés, szövegalkotás

Szociális és életviteli komp 5.b



6.a

Matematikai logika


Szociális és életviteli komp 6.b



7.a

Idegen nyelv - német


7.b

Matematikai logika


Szociális és életviteli komp. 8.a

Idegen nyelv - angol

Fizika: szövegértés, szövegalkotás Történelem: szövegértés, szövegalkotás

8.b

Matematikai logika

Fizika: szövegértés, szövegalkotás

Szociális és életviteli komp.


48


ÓRASZÁMOK A Kt. ALAPJÁN Tanév

2009/10 Ált. isk. Napközi Iskolaotthon magántanuló SNI

Kötelező óraszám Kt. 52.§ (3) bek.

Nemzetiségi nyelv Kt. 52. § (4) bek..

Választható óraszám Kt. 52. § (7) bek.

355 97,5 45

19,75

60,1

Egyéni fejlesztés Kt. 52. § (11) bek. 42,6

10 23,25

49

Besz. óraszám II/a

17

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja 1. oszt 2013-14 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

N

H

H

N

4. oszt

H

N

5. oszt H

7

8

8

8

8

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1 1 1 5

5

5

5

5

7 3 4

1 1 1 1 5

1 1 1 1 5

1 1 1 1 3

1 1 1 1 3

2 1 1 1 3

N

1

7 4+0,5 2 3 4 4+0,5 1 2 1 1 1 1+0,5 1 1 3 5

2+2

2+0,5

2+0,5

1 2+0,5

1 +1

1 2

2

2

6. oszt

H

2 2

Nemzetiségi órakeret

Összesen

N

3. oszt

7+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika horvát NSZO/Médiaism Osztályfőnöki

Ebből szabadon tervezhető

2. oszt

2

7. oszt

N

H

3 2 4 1

3+0,5 3 3+1

3+0,5 2 3+1

4 3 3+1

4 2 3+1

4 3 3+1 3+1

1 1 1 5

1 1,5 0,5 5

1 1,5 0,5 5

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

2 1,5+0,5 1,5+0,5 2 2 2

2

2

2

2

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1

N

8. oszt H

N

H 4 2

1 1

1 1 1 1 1 1 2+2 2+1 2+1 2+1 2 2 0,5 0,5 1 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

2

2

3

3

3

3

3

3

25

27

22

26,5

20

24,5

23

26,5

28,5

30

27,5

31,5

26,5

30,5

27

31

50

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja 1. oszt 2014-15 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika horvát NSZO/Médiaism Osztályfőnöki Nemzetiségi órakeret Ebből szabadon tervezhető Összesen

N

2. oszt H

N

3. oszt H

N

4. oszt H

N

7+1

7

7+1

7

8

8

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1 1 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1 1 1 5

5 1 1 1 1 3

5. oszt H

N

5

7 3 4

7 2 4

1 1 1 1 3

2 1 1 1 3

2 1 1 1 3

H

2+2

2+2

2+0,5

1 2+0,5

2 2 27

2 2 27

2 2 24,5

2 3 26,5

2 25

2 20

51

3 23

H

N

8. oszt H

N

H

3 2 4 1

4 3 3+1 1

4 2 3 1

4 3 3+1

4 2 3+1

4 3 3+1 3+1

1 1+0,5 1 5

1 1 1 1+0,5 1 1 5 5

1 1 1 5

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

2 2

2 2

2

2

2

2

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1

1 2+1

1

1 +1

1

2 2

+1 1

2+2 1

2 25

N

7. oszt

4+0,5 3 4+0,5 1

2 2

1

6. oszt

2 28,5

1 2 2 30

1 3 27,5

1 1+3

1 0,5+0,5 0,5+0,5 2 2 3 3 3 30 26,5 30,5

4 2

1 2+1 0,5 0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 2 3 3 27 31

Kiss Géza Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja 1. oszt 2015-16 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

N

2. oszt

H

N

3. oszt

H

N

4. oszt

H

N

7+1

7

7+1

7

6+1

6

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1 1 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1 1 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1,5 1,5 1 5

5. oszt

H 7 3 4 2 1 1 1 3

N

2+2

2+2

1+3

2 25

2 25

2 2 27

3 25

2 3 27

3 23

52

H

N

H

N

H

4 3 3+1 1

4 2 3 1

3+1 3 3+1 1

3 2 3 1

4 3 3+1

4 2 3+1

1 1 1 5

1 1+0,5 1 5

1 1 1 5

1 1 1 5

1 1 1 5

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

2 2

2 2

2 2

2 2

2+0,5

2

2

2

2 1 2 1

2 1 2 1

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1 1+3

1

1 2+1 0,5 0,5+0,5 2 3 31

1 2+0,5

1 +1

2 3 26,5

1

+1 1

2+2 1

2 2 27

N

8. oszt

3 2 4 1

+1 1

H

7. oszt

7 4+0,5 2 3 4 4+0,5 1 2 1 1 1 1+0,5 1 1 3 5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika horvát NSZO/Médiaism Osztályfőnöki Nemzetiségi órakeret Ebből szabadon tervezhető Összesen

6. oszt

2 28,5

1 2 2 30

1 3 27,5

1 1+3 1 2 3 30

+0,5 1

1 3 31

1 2 3 33

0,5 0,5+0,5 3 27


2016-17 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika horvát Osztályfőnöki Nemzetiségi órakeret Szabadon tervezhető Összesen

1. oszt N

2. oszt H

N

3. oszt H

N

4. oszt H

N

7+1

7

7+1

7

6+1

6

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1 1 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1 1 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4 1 1 1,5 1,5 1 5

5. oszt H

6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 5

N 6 2 4 1 1 1 1 1 5

+1 2+2

2+2

1+3

+1

+1 2+2

2 2 27

2 2 27

2 3 27

2 3 29

H

2 25

3 25

3 27

53

N

7. oszt H

N

8. oszt H

N

H

4+0,5 3 4+0,5 1

3 2 4 1

4 3 3+1 1

4 2 3 1

3+1 3 3+1 1

3 2 3 1

4 3 3+1 1

4 2 3 1

1 1+0,5 1 5

1 1 1 5

1 1+0,5 1 5

1 1 1 5

1 1 1 5

1 1 1 5

1 1+0,5 +1 5

1 1

2 2

2 2

2 2

2 2

2+0,5

2

2

2

2 1 2 1

2 1 2 1

1 2 1 2

1 2 1 2

1 +1 1

2 25

6. oszt

2 28,5

1 2+2 1 2 2 30

+1 1 1 3 27,5

1 1+3 1 2 3 30

+0,5 1 1 3 31

1 1+3 1 2 3 33

+0,5 1 1 3 31

5

1 1+3 1 2 3 33


Nem kötelező tanórák felhasználása A mindenkori tantárgyfelosztásban (a fenntartó hozzájárulásával) rögzítettek szerint Kt.52.§.(7.) bekezd. alapján: csoportbontásra szakkörökre ISK foglalkozásokra tehetséggondozásra Kt.52.§.(11) bekezd. alapján: egyéni foglalkozásokra felzárkóztatásra versenyekre való felkészítésre

54


A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, egyeztetve az iskola szülői szervezetével. A kötelezően előírt taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az első osztályosok szüleit a beiratkozáskor tájékoztatjuk a szükséges eszközökről. A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg a Kerettanterv követelményeinek, az iskola helyi tantervének!



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az új ismeretek elsajátításának, a tanult tananyag begyakorlásának valamint a következő tanítási órára való felkészülésnek egyik biztosítéka a házi feladat. Lehetőség szerint képességek alapján differenciált házi feladatot adunk. A tanulás terhelés szabályozása érdekében iskolánk tantestülete a következő elveket és korlátokat állapítja meg: 1. A tanítási napokra adható házi feladat lehet írásbeli és szóbeli is, de ennek mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az elkészítése/a felkészülés ne haladja meg – az átlagos képességű tanuló esetében – a napi 1 órát az alsó tagozatban, a felsőben a napi 1,5 órát.

55


2. Az 1-4. évfolyamon a tanulók a hét végi pihenőnapokra, a tanítási szünetekre sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem kaphatnak. (Szorgalmi feladat, gyűjtőmunka adható.) 3. Az 5-8. évfolyamon a hétvégi pihenőnapokra, a szorgalmi időben biztosított tanítási szünetekre sem adható fel több házi feladat, mint az egyes tanítási napokra. Kivételt képez a memoriter, házi dolgozat, kötelező olvasmány.

A tanulók értékelésének, ellenőrzésének helyi rendszere Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja 

a tanulók minősítése



a visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról



az önértékelés képességének kialakítása



a személyiség fejlesztése

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen 

pedagógiailag kifogástalan



folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális



kiszámítható, nem kampányszerű



sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét



módszertanilag változatos



konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos /vegye figyelembe, hogyan változott a tanuló teljesítménye önmagához képest/



lehetőség szerint kollektív, vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is



természetes kísérője a tanulási folyamatoknak, ne kísérje túlzottan feszült légkör!



Személyre szabott

56


Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái 

szóbeli beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.



írásbeli feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, házi dolgozat, stb.



gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, hangverseny, versenyeredmény



Egyéb tanulói tevékenységek: olvasmánynapló, prezentáció, projektek

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést – ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókat háromhavonta szövegesen is értékeljük.

Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a beszámolás eredményének súlya, szerepe a tanulói minősítésben A beszámoltatás formái 

röpdolgozat



témazáró dolgozat

A beszámoltatás rendje, korlátai: o Egy tanítási napon legfeljebb két írásbeli beszámoló íratható az iskolában. o A témazáró 30 percnél hosszabb, 3 leckét meghaladó anyagrész számonkérését

öleli

fel,

időpontját

a

szaktanár

egyezteti

az

osztállyal/csoporttal. o A beszámoltatási órát összefoglaló-rendszerező, áttekintő óra előzi meg, amely segíti az otthoni felkészülést. Ilyen esetben a beszámoló eredménye a félévi/év végi osztályzatok megállapításában kiemelt szerepet kap. o Ugyanilyen kiemelt, súlyozott módon kell figyelembe venni az év végi felmérések eredményét is. o Az év eleji felmérések tájékoztató jellegűek, ezért %-os formában értékeljük.

57


o Az egyes évfolyamok tantárgyi ismereteiről év elején az előző tanév év végi felmérése tájékoztat, így lehetőség nyílik a tanév végi és tanév eleji tudásszint

összevetésére.

Az

év

eleji

ismétlés

súlypontjait

meghatározzák a hiányosságok. Röpdolgozat (kb. 10-15 perces megoldási/elkészítési időt igénylő) bármikor előzetes bejelentés/egyeztetés nélkül is íratható. Ennek eredménye egyenértékű a szóbeli felelettel. Elégtelen témazáró dolgozat esetén a tanuló a szaktanárral egyeztetve választhat: Írásban vagy szóban tesz beszámolót a témakör anyagából. Hiányzás esetén a tanuló a tananyagot a szaktanárral megbeszélve, a mulasztás idejével arányosan, legfeljebb 5 munkanap alatt pótolja. A tanuló évente és tantárgyanként 1 alkalommal megfelelő indok esetén felmentést kérhet/kaphat a szóbeli és/vagy írásbeli számonkérés alól. Kivétel az előzetesen egyeztetett témazáró dolgozat. Az értékelés módjai a) szöveges b) értékelés 5 fokozatú számskálával Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét (kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. A heti 1 és1,5 órás tárgyak esetén félévente minimum 2 érdemjegy szükséges, 2 és ennél több heti óraszám esetén legkevesebb 4 osztályzat szükséges. 

Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe van.



Az értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere



A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az estlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.



A belépő tantárgyakat 4. és 5. évfolyamon félévkor nem osztályozzuk, szöveges értékelést adunk: kiválóan teljesített (5) 58


jól teljesített

(4)

megfelelően teljesített(3) részt vett (2) 

A dráma és tánc, hon és népismeret, erkölcstan/hit- és erkölcstan, technika és életvitel tantárgyakból osztályzat helyett szöveges értékelést kapnak a tanulók: kiválóan teljesített (5) jól teljesített

(4)

megfelelően teljesített(3) részt vett (2) Az osztályzat (érdemjegy) akkor Jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelő segítségével tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. A szöveges értékelés szempontjai 

tartalmazza milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján



a tanuló milyen ismereteket sajátított el, hol vannak a hiányosságai



tájékoztasson a tanuló tantárgyhoz fűződő viszonyához



a tanuló munkavégzése során milyen az önállósága, önellenőrzése, feladattudata, alkalmazkodása, szervezkedése



irányt mutat a továbbfejlődéshez

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái piros tintával: év eleji-, félévi-, év végi dolgozatok, témazáró dolgozatok

59


kék tintával: gyakorlat (testnevelés) írásbeli és szóbeli feleletek munkadarab, munkafeladat (technika, életvitel, rajz) hangos olvasás, íráskép, külalak(alsó 2-4 oszt.) félévi, évvégi osztályzatok zöld tintával: gyűjtőmunka szorgalmi feladatok kiselőadások füzetek rendje, külalak (felső tagozat) memoriter hangos olvasás (felső tagozat) Az integrációs programban résztvevő tanulók negyedévenként szöveges értékelést kapnak a pedagógusok által kidolgozott és erre rendszeresített nyomtatványon, amit egy közös találkozás során a szülőknek is alá kell írni.

A magatartás és a szorgalom értékelése Alsó tagozaton (1-4. évfolyamon) a tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi értékelése szövegesen történik. Az 5-8. évfolyamon félévkor osztályzattal, év végén szövegesen történik. (példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)) A első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja;



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;



kötelességtudó, feladatait teljesíti;



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; 60




tisztelettudó;



társaival,

nevelőivel,

a

felnőttekkel

szemben

udvariasan,

előzékenyen, segítőkészen viselkedik; 

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;



nincs írásbeli figyelmeztetése vagy megrovása;

a) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli intője vagy megrovása. b) Változó (3) az a tanuló, aki.  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki intője van. c) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

61


A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A felső tagozaton a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanulók szorgalmát az1-4. évfolyamon az osztályfőnök szövegesen minősíti és azt az értesítőbe ill. a bizonyítványba bejegyzi. Az 5-8. évfolyamon félévkor osztályzattal, év végén szövegesen értékelünk. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek

megfelelő,

viszonylag

egyenletes

tanulmányi

teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; 62


 felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló

munkájában

figyelmetlen,

a

tanórán

többnyire

csak

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait többnyire nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek

a

tanulók

fizikai

felkészültségének,

teljesítményének

mérésére,

értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: 1.

feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

2.

feladat:

HASONFEKVÉSBŐL

TÖRZSEMELÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. 63

ÉS

LEENGEDÉS


3.

feladat:

HANYATTFEKVÉSBŐL

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. 4.

feladat:

FEKVŐTÁMASZBAN

KARHAJLÍTÁS-

ÉS

NYÚJTÁS

FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. 4. feladat: COOPER TESZT (12 perc futás)

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;






a gyermek lakcímkártyáját;



a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);



a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);



a

gyermek

egészségügyi

könyvét

a

gyermekorvos

javaslatával; 

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát; 64

felvételi




az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében

meghatározott

követelmények

alapján

összeállított

–

szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév Első évfolyamon a törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha a tanév során 250 óránál 65


többet mulasztott. A szülő külön kérésére lehet évfolyamot ismételni bármelyik osztályban. 2. A sajátos nevelési igényű tanulóinknál az első évfolyamot előkészítő jellegűnek tekintjük. 3. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 4. Sajátos nevelési igényű tanulóinknak a negyedik évfolyam követelményeinek teljesítésére 2 tanév áll rendelkezésükre. 5. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 6. Ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, az évfolyamot ismételni köteles. 7. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírttól eltérő idő alatt teljesítse;



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, emiatt nem osztályozható és a nevelőtestület így döntött;



ha mulasztásai miatt nem tett eleget beszámolási kötelezettségének az adott tantárgyból



magántanuló volt.

Ha a 250 óránál többet mulasztó tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 20 órát, osztályozó vizsgát nem tehet, az évfolyamot ismételni köteles.

66




1 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE ........................ 69

              

1.1 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI: ........................................................................................... 69 1.2 HELYZETELEMZÉS.................................................................................................................................... 69 1.3 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI: .................................................................................... 69 1.4 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI CÉLJAI: .......................................................................................... 71 1.5 A ZENEOKTATÁSUNK KIEMELT KOMPETENCIÁI: .............................................................................................. 72 1.6 A TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAINK: ................................................................................ 73 1.7 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK: .............................................................. 74 1.8 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK: ................................................................................... 75 1.9 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE: .................................................................................... 75 1A KÉPZÉS RENDJE: ...................................................................................................................................... 75 1.11 A BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI: ................................................................... 76 1.12 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI: .............................................................................. 76 1.13 A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE:................................................................... 77 1.14 MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA: .................................................................................................. 78 1.15 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .......................................................................................................................... 80 1.16 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULÁSI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI: ................... 81 1.17 PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSE: ............................................................................................................ 81 1.18 PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE: .............................................................................. 81 1.19 A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI: ....................................................... 81

    

2 HELYI TANTERV ........................................................................................................................... 83

 

2.1 TANSZAKOK ÉS OKTATOTT TANTÁRGYAINK ................................................................................................... 83 2.2 TANTÁRGYAK ÉS KÉPZÉSI IDEJÜK ................................................................................................................ 83 I. 2.2.1 Klasszikus zene „ A” tagozat ................................................................................................... 84 II. 2.2.2 Klasszikus zene „B” tagozat, csak az alapfok 4. évfolyamától ................................................ 85 III. 2.2.3 Népzene „A”tagozat ............................................................................................................... 85 IV. 2.2.4 Népzene „B” tagozat .............................................................................................................. 85



3 TANTERVI KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................................ 86

 V.

3.1 A. KLASSZIKUS ZENE ................................................................................................................................ 86 3.1.1 A/1. ZONGORA ........................................................................................................................ 86 3.1.1.1 3.1.1.2 3.1.1.3 3.1.1.4 3.1.1.5 3.1.1.6 3.1.1.7

VI.

Előképző .............................................................................................................................................. 87 Alapfok „A” tagozat ............................................................................................................................. 88 Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után .................................................................. 94 Művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén ................................................................ 95 „B” tagozat .......................................................................................................................................... 96 Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) ....................................... 99 Művészeti alapvizsga követelményei a „B” tagozat végén ................................................................ 100

3.1.2 A/2. HARMONIKA ................................................................................................................. 100 3.1.2.1 3.1.2.2 3.1.2.3 3.1.2.4 3.1.2.5 3.1.2.6

VII.

Előképző ............................................................................................................................................ 101 Alapfokú évfolyamok „A” tagozat: .................................................................................................... 102 Művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén: ............................................................. 110 „B” tagozat ........................................................................................................................................ 110 Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) .................................... 115 Művészeti alapvizsga követelményei a „B” tagozat végén ................................................................ 115

3.1.3 A/3. FURULYA ....................................................................................................................... 116

3.1.3.1 3.1.3.2 3.1.3.3 3.1.3.4

Előképző: ........................................................................................................................................... 117 „A” tagozat ........................................................................................................................................ 118 Művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén .............................................................. 126 „B” tagozat ........................................................................................................................................ 126

67


3.1.3.5 3.1.3.6

VIII.

3.1.4 A/4. TROMBITA ..................................................................................................................... 132

3.1.4.1 3.1.4.2 3.1.4.3 3.1.4.4 3.1.4.5 3.1.4.6 3.1.4.7

 IX.

X.

XI.

A citeratanítás szakirányú feladatai ................................................................................................... 158 Előképző ............................................................................................................................................ 159 ALAPFOK „ A” tagozat ........................................................................................................................ 161 Követelmények az alapfok „A” tagozat évfolyamainak elvégzése után:............................................ 168 A művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén ........................................................... 169 „B” tagozat ........................................................................................................................................ 170 Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) ..................................... 175 Művészeti alapvizsga követelményei „B” tagozat végén ................................................................... 175

3.4 D. KÖTELEZŐ TANTÁRGY ........................................................................................................................ 176 3.4.1 D/1. SZOLFÉZS ....................................................................................................................... 176 3.4.1.1 3.4.1.2 3.4.1.3 3.4.1.4 3.4.1.5



Előképző .......................................................................................................................................... 146 Alapfokú évfolyamok ...................................................................................................................... 147 A művészeti alapvizsga követelményei ............................................................................................. 158

3.3 C. NÉPZENE ...................................................................................................................................... 158 3.3.1 C/1. CITERA ........................................................................................................................... 158 3.3.1.1 3.3.1.2 3.3.1.3 3.3.1.4 3.3.1.5 3.3.1.6 3.3.1.7 3.3.1.8



Előképző évfolyam............................................................................................................................. 133 „A” tagozat ........................................................................................................................................ 133 Követelmények az alapfok „A” tagozat évfolyamainak elvégzése után ............................................ 140 Művészeti alapvizsga követelményei „A” tagozat végén .................................................................. 140 „B” tagozat ........................................................................................................................................ 141 Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) ..................................... 145 Művészeti alapvizsga követelményei „B” tagozat végén ................................................................... 145

3.2 B. ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE.................................................................................................................. 145 3.2.1 B/1. KLASSZIKUS SZINTETIZÁTOR .......................................................................................... 145 3.2.1.1 3.2.1.2 3.2.1.3



Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) .................................... 131 Művészeti alapvizsga követelményei a „B” tagozat végén ................................................................ 131

A szolfézstanítás célja, feladata: ........................................................................................................ 176 Előképző évfolyam............................................................................................................................. 177 Alapfokú évfolyamok ......................................................................................................................... 181 Követelmények az alapfokú évfolyamok (4. évfolyam) elvégzése után............................................. 198 A művészeti alapvizsga követelményei: ............................................................................................ 207

3.5 E. KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ TANTÁRGY 5-6 ÉVFOLYAMON ........................................................................ 210 3.5.1 E/1. ZENETÖRTÉNET- ZENEIRODALOM ................................................................................. 210

XII.

3.5.1.1 3.5.1.2 3.5.1.3

XIII.

3.5.2 E/2. KAMARAZENE ................................................................................................................ 216

3.5.2.2

XIV.

A művészeti alapvizsga követelményei ............................................................................................. 221

3.5.3 E/3 Népi kamarazene: .......................................................................................................... 223

3.5.3.1 3.5.3.2



Alapfokú évfolyamok ......................................................................................................................... 210 Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után .................................................................. 214 A művészeti alapvizsga a 6. évfolyam végén ..................................................................................... 215

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után ................................................................ 227 A művészeti alapvizsga követelményei ............................................................................................. 228

3.6 F. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY ................................................................................................................... 229 3.6.1 F/1. Kórus: ............................................................................................................................. 229

XV.

-

68


ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE „Egy nemzet zenei műveltsége nemcsak alkotó és előadóművészeinek számával mérhető, hanem még inkább azzal, hogy a zene szeretete és ápolása mily széles körben terjedt el.” (Bárdos Lajos)

o A pedagógiai program jogszabályi alapjai: A sellyei Kiss Géza Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény zeneiskolai pedagógiai programja a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 44-45. és a 48. § - a, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (Vl.8.) MKM rendelet, a 27/1998 (Vl.10.) MKM rendelet, a 3/2011.(I.26.) NEFMI rendelet módosításai szerint készült, és elválaszthatatlan részét képezi az általános iskola pedagógiai programjának.

o Helyzetelemzés Iskolánk régi hagyományokkal rendelkező, 8 évfolyamos alapműveltséget oktató általános

iskola

és

óvoda,

melynek

keretein

belül

működik

az

alapfokú

művészetoktatási intézmény zeneművészeti ága. Fenntartója a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás. A város egyetlen általános- és zeneiskolája, ahová 14 település tanulói járnak Együttműködési szerződés alapján biztosítjuk a kistérségi társuláshoz tartozó vajszlói Kodolányi János Általános Iskola, Szakiskola és Óvoda tanulóinak hangszeres oktatását intézményünkben. .A zeneiskolai oktatás a Bodonyi úti épületben folyik, csatlakozva a délelőtti tanításhoz, a tanulók egyéb elfoglaltságaihoz igazodva. Fontos feladatnak tekintjük a zene értékeinek közvetítését, a zenei tevékenységhez kötődő élmények megismerést, a zene szeretetének átadását. A szülők jogos kívánsága, hogy gyermekeik a tehetségüket kibontakoztathassák, fejleszthessék iskolánkban. Ennek egyik színtere az alapfokú művészeti oktatás

o Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei: Oktató – nevelő munkánkat elsősorban a zene szeretetére, annak hallgatása és 69


művelése iránti igény felkeltésére építjük. Hisszük és valljuk, hogy a zene nemesebbé tesz, személyiség-formáló hatása az élet valamennyi területére befolyással bír. Zenét tanuló növendékeink gazdagodnak ezáltal, ez egyéb eredményeikben is tükröződik. A zenetanulás folyamata, a mindennapos gyakorlás kitartást, szorgalmat igényel, ennek fejlesztése kiemelt feladatunk. A hangszeres órákon erre különösen nagy hangsúlyt fektetünk. A csoportos órákon való részvétel, a

közös

éneklés,

muzsikálás

a

másokra

való

odafigyelésre

is

szoktatja

növendékeinket. A szerepléseken, hangversenyeken felelősséget kell vállalniuk saját magukért, és társaikért. Ez a közösségi szellem erősödését is szolgálja, de az egyén szempontjából

is

fontos.

A

gyermekeket

életkori

sajátosságaihoz

igazított

követelmények elé állítjuk, azok teljesítése erőfeszítést követel ugyan, de a cél sosem elérhetetlen. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerinti önmegvalósítás lehetőségét. Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége és az egészséges önbizalom. Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, kultúrájú növendékekkel - képességüknek és tehetségüknek

megfelelően

foglalkozzunk,

másrészt

arra

törekszünk,

hogy

növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra. Ezt segíti az alkotó pedagógiai légkör, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben

megnyilvánuló

pedagógiai

tapintat,

bizalom,

megértés,

türelem,

igazságosság, A zeneiskolásainkat meg kell tanítanunk a zene írására és olvasására, a főbb zenei stílusok sajátosságaira és a zenetörténet összefüggéseire. Valamennyi növendékünk tudjon arról, hogy 1809-ben Sellyén született az európai hírű fuvolaművész Amtmann Prosper, akinek ismerjék meg életútját, zenei munkásságát. A népzenével foglalkozó növendékeinket ismertessük meg szűkebb és tágabb környezetük népzenei kultúrájával, kezeljük kiemelten egy némuló népzenei táj, az ormánsági nép népdalkincsének újjáélesztését és terjesztését. A népdalgyűjtők köréből kiemelten foglalkozzunk a Kákicson élt Kiss Géza népzenei munkásságával. 70


o Nevelő-oktató munkánk pedagógiai céljai: 

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.



A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).



Zenei

olvasás

és

írás

alapfokot

meghaladó

készségének

megalapozása és kifejlesztése. 

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.



Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.



Zenei műszavak és jelentésük megismertetése.



A

zene

logikájának,

a

harmóniai

szerkezet

és

a

forma

összefüggéseinek megismertetése. 

A

főbb

zenei

korszakainak,

stílusok népünk

sajátosságainak, zenéjének,

a

a

zene

zeneirodalom történetének

nagy és

a

zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. 

A kortárs zene befogadására nevelés.



A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.



Az értékes zene szeretetére, a tanulók zenei ízlésének formálására.



Ösztönözze tanulóit hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és televízió zenei műsorainak meghallgatására, értékes hangfelvételek gyűjtésére.



A tanulók motiválása a zenei tárgyú könyvek és ismeretterjesztő művek olvasására, a társművészetek iránti nyitottság kialakítására.



A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.



Tehetséggondozás.



A

zenei

pályát

választó

növendékek

felkészítése

szakirányú

továbbtanulásra. 

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

71




A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése, közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben,

kórusban

történő

aktív

részvételre

való

előkészítés, ösztönzés. 

Cserekapcsolatok ápolása, létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.



Erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát és késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.

o A zeneoktatásunk kiemelt kompetenciái: Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszik az oktatásba bekapcsolódó tanulóinkat arra, hogy elsajátítsák a zene tanulásához szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia -

A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonáció, dinamika, zenei memória).

-

A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése.

-

A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése.

Személyes kompetencia -

Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság,

kreativitás,

ötletgazdagság,

alkotói

magatartás,

lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia -

Együttműködés képessége, azon viselkedési formák tanulása amely alapján be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben.

-

Esélyegyenlőség

Módszertani kompetencia -

Tanulás tanulása, hatékony gyakorlásra nevelés

-

Rendszerezett zenei ismeretek megalapozása

-

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

72


-

A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

-

A kortárs zene befogadására nevelés.

-

A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

-

A társművészetek iránti nyitottság kialakítása

-

Tehetséggondozás.

-

Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás.

-

A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

o A tehetséggondozással kapcsolatos feladataink: Elsődleges feladatunk, hogy a zenei téren tehetséget mutató tanulóknak a zenetanulást biztosítsuk, számukra tehetségük kibontakoztatására és fejlesztésére lehetőséget adjunk, az ehhez szükséges körülményeket biztosítsuk. Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk a házi növendékhangversenyeken, az iskolai hangversenyeken és a különböző intézmények, illetve a város rendezvényein való szereplésre, a megyei hangszeres találkozókon való részvételre. A kiemelkedően jó zenei képességű növendékek esetében a főtárgy tanár – az azonos, vagy rokon tantárgyat tanító tanárok véleményének figyelembevételével – javasolja a tanuló szüleinek a tanuló zenei pályára való felkészítését. A szülőkkel történő egyeztetés alapján a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőségük van a zeneiskola „B” tagozat szerinti oktatásban részesülni. A „B” tagozatos tanulók eltérő, emelt szintű képzést kapnak, mely megmutatkozik az óraszámban, a tantervi követelményekben, az elvégzendő anyagmennyiségben. A zenei pályára készülő növendékeknek a negyedik évfolyamtól biztosítjuk az emelt szintű képzést. A „B” tagozatos tanulók tanítása fokozottan igényli tanárai együttműködését, ahol a főtárgy tanár az elméleti órák tanáraival együttműködve, a tanszak többi tanárának és a szaktanácsadók véleményének meghallgatásával készíti fel a növendéket a zenei pályára. A szülő folyamatos tájékoztatást kap az előmenetelről, a pályára kerülés reális kilátásairól.

73


o Személyiségfejlesztéssel feladataink:

kapcsolatos

pedagógiai

A zenei nevelést – mint Kodály is vallotta – 9 hónappal a születés előtt kell elkezdeni. Fontos kérdés, hogy milyen zenével. Kokas Klára gondolatait kölcsönözve „… napjaink zenei környezetszennyezése, a gyakran dübörgő hangerővel folyamatosan áradó zenei szemét, az egyéb zajokkal együtt felmérhetetlen károkat okoz. A zene eszközeivel, tömegméretekben előállítható az eladható silány és vacak zenei áru. A kisgyermek teljesen kiszolgáltatott környezete zajártalmainak és zenei ízlésének. Ezért érzelmi fejlődését is jelentősen befolyásolja az őt ért zenei hatások minősége.” A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő inger özönben. A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben ötvöződnek. A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Művészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A művészeti oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői. A naponkénti gyakorlások eredményeképp fejlődik a memória, a motívumsorok, dallamok memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A kiművelt növendék mozgáskultúrája is hatványozottan fejlődik. A tempó és dinamika betartása, a figyelmet és a koncentrációt fejleszti. A művek előadása 74


különös figyelem-összpontosításra és rendre is szoktat. A zeneiskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is.

o Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Ösztönözze tanulóit az aktív társas együttmuzsikálásra, éneklésre, mely erőt, hitet, akaratot, s a másokra való odafigyelés képességét fejleszti, ugyanakkor fegyelemre szoktat. Sikerélmény eléréséhez lehetőséget kell adni az iskolai, városi, városkörnyéki rendezvényeken való nyilvános szereplésre.

o A tanulói jogviszony létesítése és megszűnése: A tanulói jogviszony beiratkozással jön létre. Ehhez a szülőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy a művészeti oktatást igénybe kívánja venni gyermeke számára. A beiratkozás időpontja minden tanévben előképzősök részére május 31-ig, magasabb évfolyamra lépés esetén szeptember 5-ig. A tanulói jogviszony megszűnik, -

az alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát.

-

a továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ennek hiányában az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján.

A tanuló jogviszonya tanév közben csak különösen indokolt esetben szűnhet meg.

o A Képzés rendje: A képzési idő: 11 év (maximálisan) A képzés szakaszai: - előképző:1 év - alapfok: 6 év - továbbképző: 4 év A képzés formája: - egyéni és csoportos Csoportlétszámok:- szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom tantárgy min.10, max.15 fő - kamarazenénél min.3, max.15 fő 75


- kórusnál a 15 főt is meghaladhatja A térítési díj, a tandíjfizetési kötelezettséget, a kedvezményeket az OM 8/2000.(V. 24.) rendelete alapján a fenntartó szabályozza.

o A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái: Hangszeres tárgyak esetén: Kötelező jellegű beszámoltatásra félévkor és a tanév végén kerül sor. A növendékeknek

beszámoló

keretében

számot

kell

adniuk

mind

technikai

felkészültségükről, mind az előadási készségükről. A beszámoló bizottság előtt történik. Hangszeres előkészítő esetén a beszámoló nem kötelező, illetve a főtárgy tanár megítélése szerint a növendékkel való rövid foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A bizottság tagja a főtárgy tanár, a munkaközösség vezetője, valamint az iskolavezetés valamelyik tagja. A félévi érdemjegyet a szaktanár állapítja meg, az értékelés alapja az éves munka, a havi osztályzatok. Az évközi meghallgatáson nyújtott teljesítmény nem játszik közvetlen szerepet az érdemjegy kialakításában. Az év végi beszámoltatáskor a főtárgy tanár javaslata alapján az osztályzatról a bizottság dönt. Rendkívül indokolt esetben a főtárgy tanár javaslata alapján a beszámolót kiválthatja főtárgyszerű foglakozás a növendékkel a bizottság előtt. A beszámolónak ezt a formáját az igazgató engedélyezi, a döntés alapja minden esetben az, hogy a növendéket ne érhesse olyan jellegű negatív élmény, ami beidegződésként az egész zenetanulás folyamatára gyakorolna rossz hatást. Elméleti tárgyak esetén: A beszámolás év végén összefoglaló óra keretében történik, melyen az adott tantárgy tanárán kívül a munkaközösség vezetője, egy rokon tárgyat tanító tanár, és az iskolavezetés egyik tagja is jelen van.

o

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei:

A magasabb évfolyamba lépésről az év végi beszámoló alapján dönt a beszámoltatást végző vizsgabizottság. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek való megfelelés. Amennyiben a bizottság döntésével a főtárgy tanár nem ért egyet, a magasabb évfolyamba lépésről a végső döntést a nevelőtestület hozza meg. 76


Elméleti tárgyakból a magasabb évfolyamba lépés feltétele az év közben szerzett érdemjegyek alapján kapott legalább elégséges osztályzat. Amennyiben a tanuló a minimális követelményeknek nem felelt meg, pótvizsgát tehet, annak sikertelensége esetén tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, évfolyamonként legfeljebb egy alkalommal. Az alapfok elvégzése után művészeti alapvizsgán való megfeleléssel jelentkezhet a továbbképző évfolyamokra. Felsőfokú

továbbtanulás

feltétele

a

művészeti

záróvizsga,

a

továbbképző

befejeztével. A tanuló 22 alkalommal történő igazolt mulasztása esetén nem osztályozható, tanulmányait a következő tanévben a megkezdett osztályban folytathatja.

o A tanulók teljesítményének és szorgalmának értékelése: A tanulók teljesítményét a hangszeres tárgyak esetében a főtárgy tanár folyamatosan képes ellenőrizni. Az egyéni oktatásból kifolyólag az elvárások jelzése és az értékelés minden óra szerves része. A szülő és a növendék felé a visszajelzés konkrét formája a havi osztályozás, ami jelzés a tanuló teljesítményének egyenletessége felől is. Zeneismereti tárgyak esetén a tanuló évközi munkája értékeléseként érdemjegyek születnek, melyek alapján alakul ki a félévi, illetve az év végi osztályzat. A teljesítmény értékelésénél a következő érdemjegyeket használjuk: 

5 – jeles



4 – jó



3 – közepes



2 – elégséges



1 – elégtelen

Szolfézs előképző és kórus tantárgyak esetén az értékelés szöveges formában történik, az alábbiak szerint:

A



Kiválóan megfelelt



Jól megfelelt



Megfelelt



Nem felelt meg

tanuló

szorgalmának

értékelésére

az

alábbi

(Szolfézs előképző esetén csak szöveges formában.) 77

érdemjegyeket

használjuk:




5 – példás



4 – jó



3 – változó



2 – hanyag

A tanulók teljesítményének értékelése a minimum követelményekből kiindulva történik, ami a magasabb évfolyamba lépésnek is feltétele. Az érdemjegyek skálája azt fejezi ki, hogy a minimum követelményektől elmozdulva, mind a technikai, mind az előadói készség tekintetében mennyivel nyújt többet a tanuló. Ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja elsajátítani az anyagot, tanulmányait – évfolyamonként egy alkalommal – a megkezdett osztályban folytathatja. A tanulók zenei tanulmányaik alapján egy szorgalmi jegyet kapnak. A főtárgy tanár feladata összegyűjteni a tanuló által felvett egyéb tárgyak tanárainak szorgalmi jegy javaslatát. A szorgalmi jegyet a főtárgy tanár az összes részjegy figyelembe vételével kell, hogy megállapítsa. A szorgalmi jegy kialakításánál a tanuló órára való készülése, az órán való aktivitása, az iskolai rendezvényeken való részvétele, a választható foglalkozások felvétele, a zenei élet eseményei iránti érdeklődés egyaránt szerepet játszik.

o Művészeti alapvizsga és záróvizsga: Az a tanuló, aki 2004/2005-ben, illetve az ezt követő években kezdte az alapfokú művészetoktatás első évfolyamát és az intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, jelentkezhet művészeti alapvizsgára. Az alapfokú évfolyamról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki a továbbképző utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Az alapvizsga és záróvizsga írásbeli vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Vizsgák időtartama: Hangszeres főtárgynál minimum 10 perc Elméleti tantárgyaknál a növendék választása alapján írásban, minimum 45 perc, vagy szóban minimum 10 perc. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. 78


A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai a helyi tanterv tantárgyainál találhatók. A növedék saját kérésére, szolfézs tantárgyból a negyedik évfolyam végén előrehozott vizsgát tehet. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése: A

tanuló

teljesítményét

vizsgatantárgyanként

külön-külön

osztályzattal

kell

minősíteni. A vizsga eredményét a tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes a vizsga akkor, ha a tanuló valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Javító vizsgát csak a sikertelen vizsgarészből, illetve vizsgatárgyból kell tenni.

79


o A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke  Valamennyi hangszer oktatásához: 

A tanárok részére jó minőségű hangszer – mint munkaeszköz



Kölcsönözhető hangszerek a tanulók számának megfelelően



Megfelelő akusztikájú, szellőztetethető, hangszigetelt, jó megvilágítású tanterem



Szerszámok, eszközök a hangszerek legalapvetőbb javításához, karbantartásához

(csavarhúzók,

kombinált

fogó,

tű,

csipesz,

hangszerolaj, hangolókulcsok, stb.) 

Tantermenként legalább 3 db állítható magasságú kottaállvány



Metronom (tantermenként)



Hangoló (legalább 1 db)



Magnetofon (külön mikrofonnal), jó minőségű CD lejátszó, videó a növendékek produkciójának értékeléséhez



Folyamatosan gyarapodó könyv- és kottatár



A hangszeres irodalom szóló- és kamarazene művészi felvételei



Tantermenként zárható szekrény a fentiek tárolásához

 A fúvós hangszerek oktatására használt tantermekbe: 

A teljes alakot visszaadó tükör

 A citeraoktatáshoz: 

Legalább 3 garnitúra citerahúr, pengető, asztali kottatartó

 Harmonika oktatásához: 

Forgatható zongoraszékek vagy különböző magasságú székek a növendékek testalkatának megfelelően

80


o Az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tantervi követelmények figyelembe vételével a szaktanárok saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló esetén testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva. Csoportos tantárgyak esetén az alkalmazható

tankönyvek

kiválasztásánál

tekintettel

kell

lenni

a

csoportok

átjárhatóságára, több évfolyam anyagát tartalmazó kiadvány használatára. Azonos minőségű és szerkezeti felépítésű tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszköz esetén a kedvezőbb beszerzési árral rendelkezőt kell előnyben részesíteni. Az iskola által használt tankönyvek, kották, segédletek jegyzékét és azok árát a jogszabályi előírásoknak magfelelően az érdekeltek tudomására kell hozni.

o Pedagógusok továbbképzése: Intézményünkben a pedagógusok továbbképzésének az alábbi céljai vannak - A meglévő, korábban szerzett ismeretek további mélyítése - A pedagógiai program színvonalas végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzése - Felkészülés a minőségirányítási program megvalósítására A konkrét éves tervet az iskola továbbképzési programja tartalmazza.

o Pedagógusok teljesítményértékelése, minősítése: Az 1992 évi XXXIII. törvény 2008.október 13-án elfogadott módosítása, az 1993 évi LXXIX. Törvény 40.par. és a 11/ 1994.(VI.8) MKM rendelet 32/ 2008 (XI.24) OKM 8. paragrafusa alapján a közalkalmazottak minősítésének és teljesítményértékelésének részletes kidolgozása (értékelő, önértékelő lapok, óralátogatási szempontok, tanulói kérdőívek) az intézményi minőségirányítási programban találhatóak.

o A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái: Iskolánkban már hagyománya van annak, hogy mindkét félév folyamán tanszaki hangversenyt tartunk, ilyenkor minden növendék szerepel, s erre a szülőket 81


meghívjuk. A hangszeres tanár illetve a kötelező tárgyakat tanító tanár ilyenkor a szülők számára tájékoztatást ad a gyermek előrehaladásáról, szorgalmáról. Lehetőség nyílik ilyenkor a személyes konzultációkra, az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélésére is. Viszonylag kis településen működünk, így a szülők és a pedagógusok szinte napi kapcsolatban vannak, illetve a kapcsolattartás nem ütközik nehézségekbe. A szülők gyakran elkísérik gyermekeiket a szereplésekre is, néhányuk munkahelyén is szervez a növendékeknek bemutatkozási lehetőséget. Ezeket a szerepléseket továbbra is szívesen vállaljuk, hiszen így nem csak a jelenlegi növendékek, de a leendő növendékek szülei is képet kapnak munkánkról.

82


HELYI TANTERV

-

Az iskolában tanulmányaikat 2011. szeptember 1-től, vagy ezt követően megkezdő tanulókra vonatkozik.

o Tanszakok és oktatott tantárgyaink A. Klasszikus zene: -

Billentyűs tanszak tantárgya: zongora

-

Akkordikus tanszak tantárgya: harmonika

-

Fafúvós tanszak tantárgya: furulya

-

Rézfúvós tanszak tantárgya: trombita

B. Elektroakusztikus zene: -

Billentyűs tanszak tantárgya: klasszikus szintetizátor

Kötelező tantárgyak: szolfézs (4. évfolyamig, „B" tagozaton végig), Kötelezően választható tantárgyak (5. évfolyamtól):szolfézs, zenetörténetzeneirodalom, kamarazene, kórus C. Népzene: - Pengetős tanszak tantárgya: citera Kötelező tantárgyak: szolfézs (4. évfolyamig): Kötelezően választható tantárgyak (5. évfolyamtól): népi kamarazene

o Tantárgyak és képzési idejük Népzene

Klasszikus zene Főtárgy

Zongora

1 év előképző

Harmonika

6 év alapfok

Furulya

4 év továbbképző

Trombita

citera

Szintetizátor Kötelező tárgy

Szolfézs

Szolfézs

1 év előképző

83


Alapfok 1-4. évfolyamán Kötelezően választandó tárgy

Szolfézs

Szolfézs

alapfok 5-6.

Zenetörténet-zeneirodalom

Népi kamarazene

évfolyamán

Kamarazene

4 év továbbképzőn Választható tárgy alapfok 5-6.

Zenetörténet-zeneirodalom

évfolyamán

Kamarazene

Népi kamarazene

4 év továbbképzőn

Kórus

Kórus

Az előképző elvégzése nem kötelező.

 Klasszikus zene „ A” tagozat Évfolyam

Főtárgy

Kötelező tárgy

Köt. válasz- Választható tandó tárgy tárgy

Összesen

Előképző 2–4

2 x 30 perc 2 x 45 perc egyéni

csoportos

Alapfok 1-4 évfolyam

2 x 30 perc 2 x 45 perc egyéni

Alapfok 5-től továbbképző 4. évfolyamig

4

csoportos 2 x 30 perc 2 x 30 perc

2 x 30 perc egyéni

egyéni vagy egyéni vagy 2 x 45 perc 2 x 45 perc csoportos*

84

csoportos*

4–6


 Klasszikus zene „B” tagozat, csak az alapfok 4. évfolyamától Évfolyam

Főtárgy

Kötelező tárgy

Választható tárgy

Összesen

Alapfok 4. évfolyamtól, a továbbképző 4. évfolyamig

2 x 45 perc 2 egyéni

perc 2 x 30 perc egyéni 4 – 6

x45

csoportos

vagy 2 x 45 perc csoportos

 Népzene „A”tagozat Évfolyam

Főtárgy

Köt. tárgy

Előképző

2 x 30 perc 2

(1 évfolyam)

egyéni

x

Köt. válasz- Választható tandó tárgy tárgy

Összesen

45

perc

2–4

csoportos Alapfok

2 x 30 perc 2

1 – 4 évfolyam

egyéni

x

45

perc

4

csoportos 5-6. évfolyam

2 x 30 perc

2 x 30 perc 2 x 30 perc

továbbképző

egyéni

egyéni vagy egyéni vagy

4–6

2 x 45 perc 2 x 45 perc csoportos

csoportos*

 Népzene „B” tagozat Évfolyam

Főtárgy

Kötelező tárgy

Választható tárgy

Összesen

Alapfok 4. évfolyamtól, a továbbképző 4. évfolyamig

2 x 45 perc 2 egyéni

perc 2 x 30 perc egyéni 4 – 6

x45

csoportos

vagy 2 x 45 perc csoportos

85


- TANTERVI KÖVETELMÉNYEK o A. Klasszikus zene  A/1. ZONGORA A zongoratanítás feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal -

a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács– mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait,

-

a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit,

-

a hangszer kialakulásának vázlatos történetét.

Alakítson ki -

a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, megfelelő kéztartást,

-

független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő),

-

az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá– és fölétevését),

-

differenciált billentést, ujjvégérzetet.

Tegye képessé a tanulókat arra, hogy -

tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,

-

tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

-

tudja a zongorapedálokat megfelelően használni,

-

a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani,

Fejlessze a tanuló -

muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával,

-

zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, 86


-

metrum– és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását,

-

kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,

-

hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.

 Előképző Fejlesztési feladatok, ismeretek: -

tájékozódás a billentyűzeten (fehér–fekete billentyűk, regiszterek stb.)

-

gyermekdalok, kiemelten az ormánsági gyermekdalok tanulása,

-

elemi ritmusképletek ismerete (belső lüktetés érzete),

-

azonosság, különbözőség felismerése a feldolgozott zenei anyagban,

-

elemi szintű kottaolvasás.

Hangszerkezelés és technika: -

készségfejlesztő játékok,

-

a non legato, legato, staccato játék alapjai,

-

a kézfüggetlenítés előkészítése,

-

különböző kifejezésmódok, érzelmek hangszeres megvalósítása játékos formában,

-

kortárs zene játékelemeinek előkészítése,

-

egyszerű gyermekdalok megszólaltatása változatos módon.

Ajánlott tananyag: 

Ormánsági gyermekdalok



Aszalós T.: A zongorázó gyermek I., III. kötet



Kurtág Gy.: Játékok I., VI.



Papp L.: Zongora ABC



Lakos Á.: Zongoraiskola

Követelmény: Helyes ülésmód. Néhány mondóka, gyermekdal, dallam kifejező hangszeres megszólaltatása külön, illetve kétkezes változatban, minimum kettő ormánsági. Elemi hangszerkezelési ügyesség kialakulása. Kottaolvasás kezdő szinten. Az év végi vizsga ajánlott anyaga:

87


-

Három darab (az egyéni fejlődéstől függően adjon értékelhető keresztmetszetet az elsajátított hangszerkezelés alapelemeiről)

 Alapfok „A” tagozat 1. évfolyam: Fejlesztési feladatok, ismeretek: -

ismerkedés a zongorával (a hangszer felépítése, működése stb.),

-

dallamsorok, motívumok azonosságának, hasonló részek különbözőségeinek felismerése (kérdés – felelet),

-

kulcsok, előjegyzések, módosítójelek,

-

ütemmutatók: 2/4, 3/4, 4/4,

-

pentachord, pentaton,

-

dúr és moll hangsor, vezetőhang,

-

hangközök: oktáv, kvint, kvart, szekundok, tercek,

-

hangjegyértékek (egész, fél, negyed, nyolcad), szünetjelek,

-

nyújtópont (fél és negyed érték mellett), nyújtott és éles ritmus

-

kottaolvasás hangnévvel, ritmusban,

-

a kottában előforduló zenei műszavak, jelzések értelmezése,

-

tájékozottság a magyar gyermek– és népdalokban (sorszerkezet),

-

a klasszikus zenei stílus alapjai,

-

formálás: indítás–lezárás.

Hangszerkezelés, technika: -

helyes ülésmód,

-

a kar és az ujjak együttműködése, a kezek függetlenítése,

-

a staccato és a legato játékmód különböző formái,

-

a pozícióérzet, a pozíciós ujjrend kialakítása,

-

az ujjalátevés előkészítése,

-

pentachordok, skálajáték külön kézzel, kettősfogások, a kisakkord,

-

unisono, tükörjáték, dudabasszus.

Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalgyűjtemény Horvát népdalgyűjtemény Bartók: Mikrokozmosz I.

88


Czövek: Zongoraiskola I. (Zeneműkiadó) Papp L.: Zongora ABC Régi táncok gyermekeknek (Hernádi Lajosné, Hajdú Anna, Fantóné Kassai Mária, Komjáthy Aladárné) Weiner: 3 kis négykezes darab Követelmény: Egyszerű népdalok közülük minimum kettő ormánsági és kettő horvát népdal vagy népdalfeldolgozás legyen. Négykezesek megszólaltatása. A megismert stílusokat képviselő művek kottahű megszólaltatása. Kottaolvasás violin– és basszuskulcsban. A tudásszintnek megfelelő zenei anyag egy részének memorizálása, az otthoni gyakorlás kialakítása. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Minimum három mű kotta nélkül.

2. évfolyam: Fejlesztési feladatok, ismeretek: -

az előzőekben tanultak ismétlése,

-

a dúr és moll hangsor szerkezete, hangközei, hármashangzat,

-

tonika, domináns, szext, szeptim hangközök

-

nyújtópont nyolcad után, szinkópa, triola, új ütemmutatók,

-

a zenei építkezés alapkövei (periódus, visszatérés, két– és háromtagú forma),

-

barokk és klasszikus táncok, azok főbb jellemvonásai,

-

lapról játék egy szólamban,

-

jelek, idegen kifejezések ismerete.


a kezek függetlenítése (dallam és kíséret),

-

dúr és moll skála, külön kézzel,

-

kisakkord és fordításai (kézalkattól függően a későbbiekben nagy akkord), kettősfogás, hármashangzat–felbontás,

-

etűdjáték (a zenei anyaghoz kapcsolódóan). 89


Követelmény: Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező különböző karakterű barokk, klasszikus, XX. századi művek. A tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Ajánlott tananyag: Papp L.: Zongora ABC Papp L.: 27 kis zongoradarab Zongoraiskola II. (Hernádi Lajosné, Inselt Katalin, Fantóné Kassai Mária, Komjáthy Aladárné, Máthé Miklósné, Zeneműkiadó 1964.) Sugár R.: Magyar gyermekdalok (EMB) Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Minimum három különböző stílusú mű kotta nélkül.

3. évfolyam Fejlesztési feladatok, ismeretek: -

az előző évek anyagának ismétlése, továbbfejlesztése,

-

a szubdomináns funkció, kvintkör/kvintoszlop,

-

hangnemi változások megfigyelése,

-

új metrumok (3/8, 6/8),

-

a szonatinaforma vázlatos ismerete,

-

az előforduló jelek, idegen kifejezések ismerete,

-

a romantika előkészítése karakterdarabokkal,

-

a zenei memória fejlesztése.


kézfüggetlenítés, a polifon játék továbbfejlesztése,

-

éneklő (cantabile) billentés, a pergő (leggiero) játék megalapozása a repetíció előkészítése

-

skálajáték: a korábbi elemek bővítése,

-

az Alberti– és a keringőbasszus előkészítése,

-

pedálhasználat (utánnyomásos, előrenyomott),

-

etűdjáték a zenei anyaghoz kapcsolódva,

-

négykezes játék, zongorakíséret,

90


-

lapról játék,

-

a hangerő megfelelő alkalmazása,

Ajánlott tananyag: J. S. Bach és Händel könnyű zongoradarabjai (Hernádi)) Bartók: Gyermekeknek I., III. Bartók: Mikrokozmosz II. W. A. Mozart: A gyermek Mozart (Hernádi, Zeneműkiadó) Teőke M.: Válogatott etűdök III. Weiner: 20 könnyű zongoradarab Haydn: Deutsche Tänze Követelmény: Pontos kottaolvasás, ritmikusság, tempótartás. Felszabadult játszóapparátus. Az évfolyam zenei követelményeit kifejező különböző stílusok ismerete és játéka: barokk, klasszikus (triós forma vagy szonatina), karakterdarab, XX. századi mű, A tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Minimum három különböző stílusú és karakterű mű, kotta nélkül.

4. évfolyam: -

Fejlesztési feladatok, ismeretek:

-

az előzőek ismétlése, bővítése,

-

a kottakép tudatos és helyes megvalósítása, tájékozottság a fő stílusokban,

-

a polifon hallás finomítása,

-

új metrumok (5/8, 2/2, változó ütem), parlando játék,

-

vázlatos formai, harmóniai elemzések.

Hangszerkezelés és technika: -

skálajáték több oktávon keresztül, különböző dinamikával, hármashangzat, futam, repetíció

-

a pergő technika fejlesztése, ékesítések,

-

Alberti– és keringő–basszus,

-

pedálhasználat (együttnyomott), 91


-

etűdjáték a zenei anyaghoz is kapcsolódva,

-

négy– és hatkezes játék, zongorakíséret,

-

lapról játék.

Ajánlott tananyag: A szonatina mesterei I–II. (Csurka M, EMB) Bartók: Gyermekeknek I–III. Bartók: Mikrokozmosz II–III. Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok Haydn – Varró: 4 igen könnyű menüett Magyar szerzők négykezes zongoradarabjai I–II. (EMB) Követelmény: Tudatos memorizálás. Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező különböző stílusok ismerete és játéka: barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi, és kortárs művek. Önállóan megtanult művek. A tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló tudja a műveket megfelelő tempóban, stílusosan előadni. Legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Három különböző stílusú és hangulatú mű kotta nélkül, benne egy barokk mű és klasszikus szonatina tétel előadása.


az előző évek anyagának ismétlése, rendszerezése, bővítése,

-

a tanult művek alapvető formai, harmóniai elemzése a tanár irányításával,

-

kromatikus hangsor, dominánsszeptim, szűkített és bővített akkord,

-

rondóforma.

Hangszerkezelés, és technika: -

az előző években tanult billentésmódok, játékformák tudatos alkalmazása,

-

skálajáték 2–4 oktávon keresztül, kromatikus skála, hármashangzat, futam, akkord, 92


-

etűdjáték a zenei anyaghoz is kapcsolódva,

-

négy– és hatkezes játék, zongorakíséret,

-

lapról játék.

Ajánlott irodalom: A klasszika mesterei (Csurka M., EMB) Bach és Händel könnyű zongoradarabjai (Hernádi) J. S. Bach: 18 kis prelúdium (Hernádi) Bartók: Gyermekeknek III. Bartók: Mikrokozmosz III–IV. Muzsikáljunk együtt II. (Szávai – Veszprémi) Bizet: Gyermekjátékok Követelmény: Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező különböző stílusú és karakterű művek előadása az évfolyamnak megfelelő szintű hangszerkezeléssel. Önállóan megtanult művek, a tananyag körülbelül egyharmada fejből játszandó. A tanuló legyen képes számot adni az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetben leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy barokk mű,

-

Egy szonatina tétel,

-

Egy előadási darab.


variáció, invenció,

-

új stílus előkészítése: impresszionizmus,

-

a hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló önálló formai és harmóniai elemzés,

-

kottában előforduló jelek, zenei műszavak ismerete.

Hangszerkezelés, és technika: -

az eddig tanultak tudatos, önálló alkalmazása,

-

skálajáték, hármas– és négyeshangzat–futam, kettősfogás oktávmenet (kézalkattól függően)

-

különböző billentésfajták ismerete, 93


-

zongorapedálok használata.

Könnyű négykezesek Couperin–től Mozart–ig (Peters) Meister für die Jugend (Peters) Schubert: Originalkompositionen für Klavier 4 Händen I–II. (Peters) Ajánlott tananyag: J. S. Bach: 18 kis prelúdium (Hernádi) Bartók: Gyermekeknek II–IV. Bartók: Mikrokozmosz IV–V. Bécsi mesterek könnyű zongoradarabjai Scarlatti: Klavierbüchlein Brahms: Magyar táncok zongorára I–II. (EMB) Könnyű négykezesek Couperin–től Mozart–ig (Peters) Követelmény: Természetes hangszerkezelés. Zenei stílusismeret, a játszandó művek értelmes előadása. Zenei karakterek megoldása. Pedálok helyes használata. Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy barokk mű (J. S. Bach mű ajánlott),

-

Egy klasszikus szonatina tétel,

-


 Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje -

hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács–mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény),

-

a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait,

-

a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.),

-

a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit,

-

a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. 94


Legyen képes -

természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére,

-

egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni,

-

tudatos, önálló gyakorlásra,

-

a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) használni,

-

a játszandó zongoraművek értelmes tagolására,

-

a zenei karakterek megvalósítására,

-

a zongorapedálok használatára (elő–, után– és együttnyomás),

-

életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,

-

az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret).

Rendelkezzék



-

biztonságos kotta– és lapról olvasási készséggel,

-

adottságainak megfelelő zenei memóriával,

-

képességei alapján kiművelt zenei hallással.

Művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén

A vizsga gyakorlati részből áll, időtartama minimum 10 perc A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű – Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdők zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén. – Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyű szonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina–gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 95


6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91–92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5– 10 nehézségi szintjén. A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

 „B” tagozat 4. évfolyam Fejlesztési feladatok, ismeretek Az előzőek ismétlése, bővítése, az ismeretek rendszerezése. A tanult művek formai, harmóniai elemzése a tanár irányításával. Dominánsszeptim, szűkített, bővített akkord, kromatikus hangsor. Rondóforma, polifon művek. Hangszerkezelés, technika: -

skálajáték 2–4 oktávon, kromatikus skála, hármas– és négyeshangzat– felbontás és fordításai, akkord, futam,

-

biztonságos kézzel megcélzott hangok, ugrások,

-

a pedál differenciált alkalmazása.

Ajánlott tananyag: A szonatina mesterei I–II. (Csurka M. EMB) Bartók: 10 könnyű zongoradarab Beethoven: Leichte Klavierstücke Csajkovszkij: Jugend Album Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok I. Kodály: Gyermektáncok (pl. 3, 7) Könnyű szonatinák zongorára Romantikus zongorazene négy kézre. Követelmény: Értelmes, muzikális formálás, tudatos és önálló munka. Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező művek előadása. Bach– vagy más barokk mű, teljes szonatina, romantikus, XX. századi (kortárs és Bartók), virtuóz jellegű művek. 96


A tananyag körülbelül fele kotta nélkül játszandó. A tanuló nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetében leírtak elsajátításáról. Év vég vizsga ajánlott anyaga: -

Egy barokk mű (ajánlott J. S. Bach–mű),

-

Egy szonatina–tétel,

-

Egy könnyű romantikus darab,

-

Egy XX. századi mű.


az előző évek ismereteit kiegészítve: variáció, invenció, szvit, Scarlatti szonáta,

-

a zenei stílusokhoz megfelelő billentés és hangszínek alkalmazása,

-

a formai tagolódás és a belső tartalom értése és éreztetése,

-

a hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló formai és harmóniai elemzés,

-

új stílus: az impresszionizmus előkészítése,

-

a polifon hallás állandó jellegű művelése.


az előző években tanultak önálló és tudatos alkalmazása,

-

skálajáték (két kézzel, ellenmozgásban, négy oktávon keresztül),

-

dominánsszeptim, szűkített szeptimakkord, futam, oktáv, tört oktáv (kézalkattól függően), tremolo,

-

pedál (a darab stílusához, karakteréhez igazodó, mind önállóbb használat),

Ajánlott tananyag: A szonatina mesterei I. (Csurka M. EMB) A klasszika mesterei (Csurka M. EMB) Bach és Händel könnyű zongoradarabjai (Hernádi) Bartók: Gyermekeknek III–IV. Bartók: Mikrokozmosz IV–V Chopin Mazurkák Czerny: Etűdök op. 821 Debussy: A kis néger 97


Haydn: Szonáta 1/a, 1/b (Urtex) Mendelssohn: Gyermekdarabok Mozart: 6 bécsi szonáta Követelmény: Az évfolyam zenei és technikai követelményeit kifejező művek stílusos előadása. Bach– vagy más barokk mű, Scarlatti szonáta, klasszikus szonatina vagy szonáta, romantikus, XX. századi (kortárs és Bartók) mű. A metrum, ritmus, valamint a tempótartás pontossága. Az anyag körülbelül fele kotta nélkül játszandó. A tanuló nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetében leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy barokk mű (J. S. Bach–mű),

-

Egy szonatina vagy könnyű szonáta tétel,

-

Egy romantikus mű,

-

Egy XX. századi mű.


Az eddigi ismeretek összefoglalása,

-

Új stílus: az impresszionizmus,

-

A hangszeres és elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló önálló formai és harmóniai elemzés.


Skála, hármashangzat, futam felgyorsítása

-

Az eddig tanultak továbbfejlesztése fokozott igényességgel,

-

Az agogika önálló alkalmazása,

-

Zenei stílusjegyek alkalmazása.

Legyen képes: Hajlékony dallamformálásra, Technikájának kiegyenlítettségét ellenőrizni, Hangok közötti kapcsolat megteremtésére, összefoglalására, A zongoramű struktúrájának megértésére és kifejezésre juttatására, Önálló tanulására. 98


Ajánlott tananyag: J. S. Bach: 18 kis prelúdium (Hernádi) J. S. Bach: 15 kétszólamú invenció (Solymos, Urtext EMB) Bartók: Gyermekeknek IV. Bartók: Mikrokozmosz IV–VI. Chopin: Mazurkák Chopin: Keringők Czerny: A kézügyesség iskolája I. Mozart: 6 bécsi szonatina Brahms: Magyar táncok zongorára I–II. (EMB) Követelmény: Kottahű zongorázásra való törekvés, Eddig tanult stílusok önálló, igényes megszólaltatása: önállóan megtanult darabok. A tananyag körülbelül fele kotta nélkül játszandó. A tanuló nyújtson átfogó képet az ismeretek és a hangszerkezelés fejezetében leírtak elsajátításáról. Év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy barokk mű,

-

Egy szonatina vagy szonáta tétel,

-

Egy romantikus darab,

-

Egy XX. századi vagy impresszionista mű.

 Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A tanuló ismerje -

a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét,

Legyen képes -

a kottában előforduló jelek, zenei műszavak és a hangszerre vonatkozó speciális utasítások (pl. una corda, prol. ped.), értelmezésére és használatára

-

a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseinek használatára

-

tudatos, önálló gyakorlásra

-

a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála,

hármashangzat,

futam,

kettősfogás, 99

tremolo,

trilla,

díszítés),


billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, Rendelkezzék -



biztos zenei memóriával és technikai tudással.

Művészeti alapvizsga követelményei a „B” tagozat végén

Négy különböző stílusú darab a tanár választása alapján -

Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit–tétel; J. S. Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók (EMB 6912) C, a, F nehézségi szintjén.

-

Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, variáció; 15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, (Universal) E Hob. XVI/13, (EMB 3658 kötetben) D Hob. XVI/14, (Universal) Mozart: 6 bécsi szonatina (EMB 2395), Beethoven: Szonatinák (EMB 8648), Grazioli: G–dúr Szonáta nehézségi szintjén.

-

Romantikus mű; Schumann: Fantáziatánc (Peters), Chopin: Keringők (EMB 6787) a, h, nehézségi szintjén.

-

XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V. 128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok (EMB 8377, EMB 8378, EMB 8379) nehézségi szintjén.

A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

 A/2. HARMONIKA A harmonikatanítás feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal -

a harmonika alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait, regisztereit, azok elnevezéseit,

-

a hangszer történetét, fajtáit, a rokon billentyűs hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést -

helyes hangszer–, test–, kar– és kéztartást,

-

dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot,

-

sokszínű billentéskultúrát,

-

kidolgozott légszekrényvezetést,

-

a művek karakterének megfelelő regisztrálási képességet, 100


-

gyors és megbízható regiszterváltási készséget,

-

differenciált hangindítást és hanglezárást,

-

laza, egyenletes ujj– és kartechnikát,

-

a két kéz függetlenségét,

-

a különböző testrészek összehangolt munkáját.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen -

dúr és moll skálákat különböző tempókban és billentésmódokkal, párhuzamosan és ellenmozgásban, oktáv, terc, szext és decima távolságban,

-

hármas– és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban, a skálákhoz hasonló módokon,

-

a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat,

-

technikai gyakorlatokat, etűdöket.

Fordítson figyelmet -

a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-

a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-

a tudatos zenei memorizálásra,

-

a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-

a rendszeres társas muzsikálásra.

Fejlessze a tanuló -

zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,

-

metrum– és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást,

-

hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával,

-

légszekrénykezelését,

-

muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával.

Tanítsa meg az alapvető karbantartási feladatokat.

 Előképző Fejlesztési feladatok Ismeretek -

A törzshangok olvasása g–kulcsban c1–g2 hangterjedelemben.

-

A törzshangok olvasása f–kulcsban F–c1 hangterjedelemben. 101


-

Egész, fél, negyed, nyolcad érték játéka az előző évinél erőteljesebb hangerővel.

-

Az alkalmazott regiszterek kiválasztásának szempontjai.

A hangszerkezelés fejlesztése -

A tanuló növekedésének következményeként a szíjak beállításának ellenőrzése.

-

A tanuló növekedésének következményeként a helyes hangszertartás és ülés beállítása.

-

A jobb és a bal kéz helyes tartásának ismételt beállítása.

-

Egy levegőre kettő, három, négy legato hang, billentyűn, illetve a balkéz– gombokon, kényelmes hangtartományban.

-

Törzshangok a billentyűkön, illetve a balkéz–gombokon.

-

Non legato egész és fél ritmusértékű hangok pontos hanghosszúsága.

Ajánlott tananyag: Ormánsági gyermekjátékok, népdalok Bogár I.: Harmonikaiskola I. Követelmény: Pentachord hangterjedelmű gyakorlatok kitartott hangokkal, külön kézzel vagy váltott kézzel. Az év végi vizsga anyaga: -

Két külön kezes vagy kétkezes gyakorlat, gyermek– vagy népdal, egy közülük Ormánsági legyen.

 Alapfokú évfolyamok „A” tagozat: 1. évfolyam: Fejlesztési feladatok Ismeretek -

A harmonika a hangszerek családjában.

-

A harmonika részei és sajátosságai.

-

A harmonika kezelésének, gondozásának és karbantartásának legalapvetőbb ismeretei.

-

A törzshangok olvasása c1–g2, valamint F–d1 hangterjedelemben.

-

A végzett anyagban szereplő módosított hangok ismerete.

-

Az egész, fél, negyed, nyolcad érték és szünetjel. 102


-

A 2/4–es, 3/4–es, 4/4–es ütem.

-

A bal kéz dúr és moll akkordjainak mechanikus jelzése.

-

A tagolás alapfogalmai: ütem, ütemvonal, ismétlőjel, korona, záróvonal, a levegőváltás jelei.

-

A gyakorlatokhoz kapcsolódó tempójelzések.

-

Különböző kitartottságú hangok ismerete, legato, tenuto, staccato.

-

Egyes–kettes ujjak ujjalátevése.

-

Szükség esetén prima volta, seconda volta.

-

Az alkalmazott regiszterek kiválasztásának szempontjai.

-

Az egykórusos regiszterek használata (kezdő tanulóknál előnyös).


A szíjak helyes beállítása.

-

A helyes hangszertartás és ülés beállítása.

-

A jobb és a bal kéz helyes tartásának beállítása.

-

Gyakorlatok külön kézzel, unisono és kétszólamú játék dó– és la–pentachord hangkészletben.

-

Telt mf alaphang kialakítása.

-

A légszekrény helyes kezelésének beállítása, egyenes hangindítás, hangzárás.

-

Az utolsó hang légszekrényes zárása.

-

Előre megtervezett légvezetés.

-

A jobb kéz dallamkísérete dúr és moll akkordokkal.

-

A tenuto hangok pontos, egyenletes és megtervezett hanghosszúsága különféle ritmusértékek esetén.

-

Különböző dinamika: hangos és halk játék.

Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalok Horvát népdalok Bogár I.: Harmonikaiskola I. Követelmény: Jól beállított hangszertartás, kéztartás. Előre megtervezett légvezetés. A jobb kéz dallamának kísérete dúr akkordokkal. Gyakorlatok kitartott hangokkal, váltott kézzel. 103


Az év végi vizsga ajánlott anyaga -

Négy kétkezes mű, gyermek– vagy népdal.

2. évfolyam: Fejlesztési feladatok Ismeretek -

A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C–c3–ig.

-

A tizenhatod érték és szünetjel, a nyújtópont, triola, szinkópa.

-

A bal kéz dominánsszeptim–akkordjainak mechanikus jelzése.

-

Prima volta, seconda volta, da capo al fine utasítások.

-

Dúr skálák 2#, 2b előjegyzésig, hármashangzatok.

-

A jobb kéz dallamának kísérete a bal kéz dúr szext– és dúr kvartszext akkordjaival, vagyis tercváltó és kvintváltó basszuskísérettel.

-

A gyakorlatokhoz kapcsolódó újabb tempójelzések; ritenuto.

-

Ujjalátevés, hétfokú dallam.

-

A tanult művek formai elemzése az életkornak megfelelő szinten. Azonosság, hasonlóság, különbség felismerése.

-

A crescendo, decrescendo jelek ismerete.


A hangszer– és kéztartás további alakítása.

-

Az alaptempók gyorsítása a tanuló készségeivel összhangban.

-

A jobb kéz dallamának kísérete dúr, moll, dominánsszeptim akkordokkal, dúr szext és kvartszext fordításokkal.

-

Differenciált dinamika: f, mf, p.

-

Előre megtervezett légvezetés megnövelt légszekrényutakon.

-

A szünet előtti utolsó hang zárása légszekrénnyel.

-

A bal kéz egyszerű dallamjátéka kísérő funkciós környezetben.

-

A tanult darabok mintegy harmada fejből megtanulandó.

-

A különböző artikulációjú szólamok esetén a hangok hosszúságának pontos beállítása.

Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalok Horvát népdalok Bogár I.: Harmonikaiskola I. 104


Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Követelmény: A jobb kéz ujjalátevés nélküli dallamának kísérete dúr és moll akkordokkal. Előre megtervezett légvezetés rövidebb légszekrényutakkal. Telt mf alaphang. Az utolsó hang légszekrényes zárása. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy etűd, Három gyermekdal vagy népdal. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek -

A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C–e3–ig.

-

Kettősfogások jobb kézben.

-

Dúr skálák 3#, 3b előjegyzésig; dúr hármashangzatok.

-

Összhangzatos moll skálák 2#, 2b előjegyzésig; moll hármashangzatok.

-

Crescendo – decrescendo.

-

A bal kéz hármashangzatainak felismerése kottaképről, a hagyományos lejegyzés megismerése.

-

A tanult anyagban szereplő művek formai elemzése, a barokk táncok főbb jellegzetességeinek megismerése.

-

A bal kéz módosított hangjainak biztos ismerete.

-

A helyes ujjrendkészítés főbb szabályai.

-

A 3/8–os, 4/8–os, 6/8–os ütem.

-

A harmonika regiszterkapcsolói, a regisztrálás mint formaalkotó elem.


A bal kéz dallamjátékának fokozott fejlesztése.

-

A jobb kéz kétszólamú játékának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal, dúr szext és kvartszext fordításokkal.

-

Kétszólamú tisztán polifon játék két kézzel.

-

Az árnyalt és fokozatos, lépcsők nélküli dinamikai formálás fejlesztése.

-

A hosszabb hangok légszekrényes formálása.

-

A regisztrálás technikájának fejlesztése. 105


-

Kamarazene az adott lehetőségek szerint.

-

Repetíciós technika megvalósítása váltott ujjakkal.

Ajánlott tananyag: Bogár I.: Harmonikaiskola I. Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök. Bartók K.: Harmonika átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Követelmény: A jobb kéz ujjalátevéses dallamának kísérete dúr, moll és dominánsszeptim akkordokkal, valamint dúr szext és kvartszext fordításokkal. Előre megtervezett légvezetés hosszabb légszekrényutakkal. Differenciált dinamika. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy etűd, Egy barokk tánctétel, Két előadási darab. 4. évfolyam Fejlesztési ismeretek Ismeretek: -

Akkordfogások a jobb kézben.

-

Dúr és összhangzatos moll skálák 4#, 4b előjegyzésig, két oktávon keresztül; dúr és moll hármashangzatok.

-

Dalforma (ABA), rondóforma.

-

A játszott anyag formai elemzése, a tánctípusok jellegzetességeinek megismerése.

-

Az alteráció fogalma.

-

A hangszer külső karbantartása: a billentyűk, gombok és a légszekrény tisztítása.

-

Páratlan nyolcadszámú ütemfajták.

-

Bal kézben kíséret moll akkordok kvartszext fordításaival.

A hangszerkezelés fejlesztése: -

A légvezetés állandó fejlesztése.

-

A dinamika határainak kiterjesztése f, mf, p, pp.

-

A regisztrálás technikájának továbbfejlesztése. 106


-

A rövidebb hangok légszekrényes formálása.

-

Basszuskulcsban lejegyzett anyag játéka jobb kézben, a hangmagasságnak megfelelően regisztrálva.

-

A skálázás tempójának fokozása, különféle ritmusvariációk.

-

Zenei gondolatok légszekrénnyel történő indítása, zárása.

-

A sforzato technikai megvalósítása, zenei indokoltsága.

-

Kisebb terjedelmű klasszikus szonatinák illetve előadási darabok.

-


Ajánlott tananyag: Bogár I.: Harmonikaiskola I–II. Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Bartók K.: Harmonikaátiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Vas G.: Az ifjú harmonikás I. Vas G.: Muzsikáló gyermekvilág Követelmény: Kétszólamú tisztán polifon játék két kézzel. Barokk tánctétel stílusos előadása. Basszuskulcsban lejegyzett anyag olvasása jobb kézben. Az év végi vizsga ajánlott anyaga Egy etűd, Egy barokk mű, Egy szonatina–tétel, Egy előadási darab. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: -

A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C–a3–ig.

-

A dúr és összhangzatos moll skálák, két oktávon keresztül, hármashangzatokkal is.

-

Díszítések (trilla, mordent).

-

A moduláció fogalma, egyszerű hangnemi kitérések felismerése a tanár segítségével.

-

Négyeshangzatok és fordításaik. 107


-

A hangszer belső tisztítása, a jobb és bal kéz mechanika karbantartása.

-

Bal kézben kíséret moll akkordok szext fordításaival.


A légszekrénytechnikai elemek automatikussá tétele.

-

A dinamika határainak kiterjesztése: ff, f, mf, mp, p, pp a tiszta intonáció megtartása mellett.

-

A kéztechnikai elemek gyorsítása, elmélyítése, tökéletesítése.

-

Hosszabb zenei gondolatok egy légszekrényúttal történő összefogása, tekintettel

az

ötödik

évfolyamban

elvárható

nagyobb

hangszer

adta

lehetőségekre. -

A hangszínváltók használata.

-

Nagyobb terjedelmű klasszikus szonatinák és előadási darabok.

-

A futamtechnika és a tempótartási készség fejlesztése.

-

Az önálló munka alapjainak lerakása.

-

A legfontosabb zenei karakterek (dolce, espressivo, graziozo, parlando stb.) kifejezése.

-

Kamarazene lehetőség szerint más hangszerekkel is.

Ajánlott tananyag: Bogár I.: Harmonikaiskola I–II. Czerny – Bartók K.: Harmoniketűdök Bartók K.: Harmonika átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Vas G.: Az ifjú harmonikás I–II. Vas G.: Muzsikáló gyermekvilág Bogár I.: Szonatina–album Követelmény: Differenciált dinamika és artikuláció. A regiszterkapcsolók stílusos használata. A légszekrénytechnikai elemek stílusos használata. Előre megtervezett légvezetés hosszabb légszekrényutak esetén is. A művek zenei igényének megfelelő tempók, tempótartás. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy etűd,

-

Egy barokk mű,

-

Egy szonatina–tétel, 108


-


6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: -

Dúr és összhangzatos moll skálák két oktávon keresztül, hármashangzatokkal.

-

A tananyagban előforduló összetettebb zenei formák elemzése, felismerése.


Ez a tanév az elmúlt tanévek zenei és hangszertechnikai ismereteinek összefoglalására, megérlelésére szolgál.

-

Virtuózabb jellegű művek, etűdök tempójának gyorsítása, a futamtechnika fejlesztése, tempótartás készségének fejlesztése.

-

Törekvés az önálló munkára.

Ajánlott tananyag: Bogár I.: Harmonikaiskola II. Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Bartók K.: Harmonika átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Vas G.: Dallamos basszusetűdök Vas G.: Az ifjú harmonikás I–II. Vas G.: Muzsikáló gyermekvilág Bogár I.: Szonatina–album Követelmény: Helyes hangszertartás, kéztartás. Telt, erőteljes mf alaphang. Előre megtervezett légvezetés. A légszekrénytechnikai elemek automatikus használata. A záróhangok légszekrényes zárása. Differenciált dinamika, valamennyi dinamikai tartomány használata. A zenei formát visszatükröző légvezetés. A bal kéz valamennyi funkciójának használata. Kifejező játékmód, szépen vezetett crescendo, decrescendo ívek. A regisztrálás lehetőségeinek kihasználása. A zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmód. 109


Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy etűd,

-

Egy barokk mű,

-


-




Művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén:

A vizsga gyakorlati részből áll, időtartama minimum 10 perc A vizsga tartalma: -

Egy etűd; Bartók Karola: Harmonikaetűdök (EMB 4673), 54., 59., 67. számú Czerny–etűd nehézségi szintjén.

-

Egy barokk mű, egy barokk tánc vagy egy prelúdium; Bartók Karola: Harmonika átiratok (Bach és Händel kisebb zongoraművei) 15., 23., 27. nehézségi szintjén.

-

Egy

szonatina

tétel;

Bartók

Karola–Bogár

István

Szonatina–album

harmonikára (EMB 5267); Beethoven (EMB 5267 kötetben), Steibelt (EMB 5267 kötetben), Haslinger szonatinája (EMB 5267 kötetben) nehézségi szintjén. -

Egy előadási darab; Bartók Karola: Kis előadási darabok harmonikára (EMB 5320), Csajkovszkij: Olasz dal, Bogár István: Bolgár tánc, Bartók Karola: Harmonika–album, Schumann: Tüzes lovas nehézségi szintjén.

-

Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

-

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

 „B” tagozat 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismeretek: -

A hangterjedelem kibővítése kromatikusan C–a3–ig.

-

Dúr

és

összhangzatos

moll

skálák

4#,

4b

előjegyzésig,

terc

és

szextmozgásban, hármashangzat felbontással, lehetőség szerint két oktávon keresztül. -

Dalforma (ABA), rondóforma.

-

Az alteráció és a moduláció fogalma. 110


-

Díszítések (trilla, mordent).

-

Akkordfogások a jobb kézben.

-

A többszólamú játék alapjainak lerakása.

-

A hangszer külső karbantartása, a billentyűk, gombok és a légszekrény tisztítása.


A skálázás tempójának fokozása, különféle ritmusvariációk.

-

A légvezetés állandó tökéletesítése.

-

Rövid hangok légszekrényes formálása.

-

A dinamika határainak kiterjesztése f, mf, mp, p, pp.

-

A regisztrálás technikájának továbbfejlesztése.

-

Basszuskulcsban lejegyzett anyag játéka jobb kézben, a hangmagasságnak megfelelően regisztrálva.

-

Kisebb terjedelmű klasszikus szonatinák, előadási darabok, kétszólamú barokk táncok játéka.

-

Zenei gondolatok légszekrénnyel történő indítása, zárása, kisebb és nagyobb zenei formák esetén is.

-

A pergőjáték fejlesztése.

-

A sforzato technikai megvalósítása, zenei indokoltsága.

-

Egyszerűbb háromszólamú polifon darabok.

-


Ajánlott tananyag: Bogár I.: Harmonikaiskola I–II. Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Bartók K.: Harmonika átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Bartók K.: Harmonika–album Vas G.: Az ifjú harmonikás I–II. Vas G.: Muzsikáló gyermekvilág Bogár I.: Szonatina–album Követelmény: Kétszólamú, élénkebb tempójú polifon játék két kézzel. Lassabb tempójú, egyszerűbb háromszólamú mű. Barokk tánctétel stílusos előadása. A jobb kéz élénkebb tempójú, regisztrált, többszólamú játékának kísérete dúr, 111


moll és dominánsszeptim akkordokkal, valamint dúr, moll szext– és kvartszext fordításokkal. Basszuskulcsban lejegyzett anyag olvasása jobb kézben, a megfelelő hangfekvésű regiszterek alkalmazásával. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy etűd,

-

Egy barokk mű,

-


-


5. évfolyam: Fejlesztési feladatok Ismeretek: -

Dúr és összhangzatos moll skálák 5#, 5b előjegyzésig, terc–, szext– és ellenmozgásban, hármashangzat–felbontással, két oktáv hangterjedelemben.

-

Négyeshangzatok és fordításaik.

-

A hangszer belső tisztítása, a jobb és bal kéz mechanika karbantartása.

-

Többszólamú játék.


A légszekrénytechnikai elemek automatikussá tétele.

-

A dinamika határainak kiterjesztése ff, f, mf, mp, p, pp, a tiszta intonáció megtartása mellett.

-

A kéztechnikai elemek gyorsítása, pontosítása.

-

Hosszabb zenei gondolatok egy légszekrényúttal történő összefogása, tekintettel

az

ötödik

évfolyamban

elvárható

nagyobb

hangszer

adta

lehetőségekre. -

A regiszterkapcsolók használata a zenei karakter és a hangfekvés függvényében.

-

Nagyobb terjedelmű klasszikus szonatinák és előadási darabok.

-

Három– és többszólamú polifon művek.

-

A futamtechnika fejlesztése, tempótartás.

-

Az önálló munka alapjainak lerakása.

-

A legfontosabb zenei karakterek (dolce, espressivo, grazioso, parlando stb.) megalapozása és fejlesztése. 112


-

Kamarazene lehetőség szerint más hangszerekkel is.

Ajánlott tananyag: Bogár I.: Harmonikaiskola II. kötet Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Czerny – Bartók K.: Gyakorlatok Bartók K.: Harmonika átiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Bartók K.: Harmonika–album Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Vas Gábor: Dallamos basszusetűdök Vas Gábor: Az ifjú harmonikás I–II Szonatina–album Régi angol orgonazene I–VI. (válogatva) Egyszerűbb kortárs irodalom Követelmény: Differenciált dinamika és artikuláció. A regiszterkapcsolók és a légszekrénytechnikai elemek stílusos használata. Előre megtervezett légvezetés hosszabb légszekrényutak esetén is. A művek zenei igényének megfelelő tempók, karakterek megvalósítása. Legalább háromszólamú polifon mű előadása. Virtuóz, pergőtechnikát igénylő művek előadása. Tempótartás. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy etűd, Egy barokk mű, Egy szonatina–tétel, Egy előadási darab. 6. évfolyam: Fejlesztési feladatok Ismeretek: -

Dúr és összhangzatos moll skálák, két oktávon keresztül, ellenmozgásban, terc– és szextmozgásban.

-

A harmonika basszus oldali elrendezésének fokozott kihasználása a „B” tagozatos

tanulók

valamennyi

évfolyamában,

a

tanulók

zeneelméleti

tudásának fejlesztésére, elmélyítésére, a tonika, domináns és szubdomináns 113


funkciók játékának és meghallásának tudatosítására, valamint transzpozíciós feladatokban. A hangszerkezelés fejlesztése: -

A tanuló önállóságának fejlesztése.

-

A zenei–technikai problémák megoldásának szempontjai.

-

A tanuló igényének felkeltése a tudatos hangképzésre.

-

Skálák, etűdök és virtuóz technikát igénylő darabok tempójának fokozása.

-

A jó levegőgazdálkodás, az egyenletes légszekrényvezetés, valamint az egyenletesen

vezetett

crescendo–decrescendo

ívek

megvalósítása,

fejlesztése. -

A művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjai, a regisztrálási technika fejlesztése.

-

Igényesebb, gyorsabb tempójú két– és háromszólamú művek előadása, ügyelve a tiszta szólamvezetésre, a pontos tagolásra, a világos, érthető megformálásra.

Ajánlott tananyag: Czerny – Bartók K.: Harmonikaetűdök Czerny – Bartók K.: Gyakorlatok Bartók K.: Harmonikaátiratok Bach és Händel kisebb zongoraműveiből Lukács D.: Mai magyar szerzők művei harmonikára Bogár I.: Szonatina–album Egyszerűbb kortárs irodalom Követelmény: Helyes hangszertartás, kéztartás. Telt, erőteljes mf alaphang. Törésmentes légszekrényváltás, előre megtervezett légvezetés. A légszekrénytechnikai elemek automatikus használata. A záróhangok, szünet előtti hangok légszekrényes zárása. Differenciált dinamika, valamennyi dinamikai tartomány ízléses használata. A zenei formát visszatükröző légvezetés. A bal kéz valamennyi funkciójának használata. Kifejező játékmód, szépen vezetett crescendo, decrescendo ívek. A regisztrálás lehetőségeinek kihasználása. Különböző korok és stílusok előadási darabjainak ízléses, igényes előadása. 114


Pontos levegőgazdálkodás hosszabb légszekrény utak esetén, differenciált dinamika és kifejező játék mellett is. Tudja a tanuló a tanult kéz– és légszekrény technikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani. Legyen képes a tanuló egyszerűbb műveket zeneileg és technikailag önállóan is megoldani. Év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy etűd, Egy barokk mű, Egy szonatina tétel, Egy szabadon választott mű.



Követelmények a „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak koncertszerű bemutatásával: Egy élénk tempójú etűd, Egy barokk mű, Egy szonatina, Egy harmonikadarab kortárs szerzőtől, Egy szabadon választott mű. A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

 Művészeti alapvizsga követelményei a „B” tagozat végén -

Dúr és összhangzatos moll skálák 6#, 6b előjegyzésig, ellenmozgásban, terc– és szextmozgásban; hármashangzat–felbontások.

-

Egy élénk tempójú etűd; Bartók Karola: Harmonikaetűdök (EMB 4673)/65., 71. számú Czerny–etűd nehézségi szintjén.

-

Egy többszólamú barokk mű; Bartók Karola: Harmonika átiratok – Bach és Händel kisebb zongoraművei /28., 30., 31. nehézségi szintjén.

-

Egy szonatina vagy egy nehezebb szonatina tétel, Bartók Karola–Bogár István: Szonatina–album harmonikára (EMB 5267); Sugár Rezső (EMB 5267 kötetben), Hajdú Mihály (EMB 5267 kötetben), vagy Bogár István szonatinája 115


(EMB 5267 kötetben), Diabelli (EMB 5267 kötetben), Kuhlau szonatinatételei (EMB 5267) nehézségi szintjén. -

Egy harmonikadarab kortárs szerzőtől; Bogár István: Hat kis darab, Kis szvit, Csajkin: Kis rondó (EMB 5320) nehézségi szintjén.

-


 A/3. FURULYA A furulyatanítás általános céljai, feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) -

a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét;

-

hangszerük

történetét,

akusztikai

sajátosságait,

a

furulyairodalom

legkiemelkedőbb alkotó– és előadóművészeit, -

a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: -

megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test–, hangszer– és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-

dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot,

-

differenciált hangindítást és hanglezárást,

-

megfelelő tempójú repetíciót,

-

laza, egyenletes ujjtechnikát,

-

pontosan összehangolt nyelv– és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen -

tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

-

hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

-

a

felmerülő

technikai

problémáknak

megfelelő

mozdulatsorokat,

ujjgyakorlatokat. -

tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében.


a furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására,

-

a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-

a lapról olvasási készség fejlesztésére, 116


-

a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc–s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra,

-

a tudatos zenei memorizálásra,

-

a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-

az

eredeti

furulyairodalom

mellett

más

zenei

korszakok

műveinek

megismertetésére -

a rendszeres társas muzsikálásra.

-

Tanítsa meg a tanulót a hangszer ápolására.

 Előképző: Fejlesztési feladatok: A tanulók értelmi, érzelmi és fizikai fejlettségéhez alkalmazkodva az előképző célja a hangmagasság, ritmus iránti fogékonyságának, zenei memóriájának fejlesztése, aktivitásának, kreativitásának kibontakoztatása, az életkornak megfelelően játékos formában ritmikus mondókák, ütőhangszerek, esetleg táncmozgások segítségével. Kapjon kiemelt szerepet az Ormánsági mondóka és gyermekjáték. Hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

A hangszer részei, összeállítása.

-

Egyszerű ritmusértékek és ütemsúlyok.

-

Különböző játékmód és hangindítások .

-

A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások.


A helyes légzéstechnika elsajátítása, fejlesztése.

-

Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása.

-

Az ismert hangterjedelmen belül lehetőleg intenzív, lebegésmentes hang elérése.

-

A helyes gyakorlás és memorizálás módjai kottával és kotta nélkül.

Követelmények : Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hüvelykujjtechnika. A tanuló kizárólag helyes beidegződésekkel rendelkezzen. A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete. 117


Gyermekdalok népdalok többsége ormánsági legyen. Egyszerűbb táncok értelmesen tagolt megszólaltatása. Az év végi vizsga ajánlott anyaga -

Négy gyermek– vagy népdal, minimum kettő ormánsági, illetve egyéb dallam a tanult hangterjedelem minél teljesebb igénybevételével, kotta nélkül.

 „A” tagozat 1. évfolyam: Fejlesztési feladatok, hangszeres és zenei ismeretek átadása -

A hangszer részei, összeállítása.

-

Különböző ritmusértékek, pontozások, ütemsúlyok, felütés.

-

A játékmód és az artikuláció alapfogalmai, különböző hangindítások és hanglezárás nyelvvel.

-

A játszott anyagban előforduló tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások stb.

-

A szerkezet és tagolás alapfogalmai (motívum, zenei sor stb.).


A helyes légzéstechnika elsajátítása és állandó fejlesztése.

-

Helyes test–, hangszer– és kéztartás kialakítása, a bal hüvelykujj megfelelő helyzeteinek mielőbbi pontos begyakorlása (a tartófunkció kialakulásának elkerülése érdekében).

-

Hangképzés, különböző hosszúságú hangok.

-

A dü és tü hangindítások, valamint hanglezárás nyelvvel.

-

A helyes gyakorlás és memorizálás módjai.

-

A társas muzsikálás kezdetei, esetleg a tanár vagy zongorakísérő közreműködésével is.

Ajánlott tananyag: Lőrincz–Paragi: Furulya ÁBC (EMB 14090) Béres: Furulyaiskola I. (EMB 5406) Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 1. Ormánsági gyermekdalok, népdalok Horvát népdalok Követelmény: A hangszer helyes összeállítása és ennek önálló ellenőrzése. 118


Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hüvelykujjtechnika. A tanult hangkészlet és ritmusok biztonságos olvasása, valamint a hangkészlet fogásainak ismerete. Gyermekdalok /minimum 2 ormánsági és 2 horvát /, ritmikus népdalok és egyszerűbb táncdarabok értelmesen tagolt megszólaltatása (kotta nélkül is). Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Két–három népdal, kotta nélkül, minimum kettő ormánsági. Egy–két könnyű tánctétel kísérettel, lehetőleg kotta nélkül. 2. évfolyam: Fejlesztési feladatok, hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

Az eddig tanult hangkészlet bővítése, főfogásokkal is könnyen játszható trillák.

-

Az artikulációk szerepe a furulyajátékban.

-

Tizenhatodok, nyolcad szünet, nyújtott ritmus, nyolcad felütés.

-

Régi és új stílusú magyar népdalok.

-

A játszott anyag formai elemzése az életkornak megfelelő szinten: azonosság, hasonlóság, különbségek felismerése stb.


Az alapfunkciók (testtartás, légzéstechnika, kéztartás) állandó ellenőrzése és fejlesztése.

-

Tartott hangok gyakorlása minimális crescendo–decrescendo–val.

-

A hangindítás és hangismétlés gyorsítása a nyelv lazaságának megőrzésével.

-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duók.

Ajánlott tananyag: Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 2. Bali J.: Furulyaiskola I. Béres J.: Furulyaiskola I., II. (EMB 5406, 7062) Keuning, Hans P.: 30 simple studies Giesbert, F. J.: 77 Daily Exercises Anonymus: Allemande (EMB 4303) Anonymus: Angol tánc (EMB 7888) Anonymus: Hajdútánc (EMB 7888) Anonymus: Rondo (EMB 7888) Bach, J. S.: Menuett (EMB 14090/118) 119


Purcell, H.: A pásztor (EMB 8959) Ormánsági népdalok Horvát népdalok Követelmények : Jól értelmezhető beintés a kamarapartner felé. Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hüvelykujjtechnika. A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete. A tü–dü hangindítások zökkenőmentes, de megszólalásában határozottan megkülönböztethető alkalmazása. Dúr skálák gyakorlása. Rövidebb lélegzetű etűdök. Egy ormánsági, egy horvát népdal Egyszerűbb táncdarabok értelmesen tagolt megszólaltatása a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, kotta nélkül is. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Skála lehetőleg figurációkkal kotta nélkül.

-

Egy népdal, kotta nélkül.

-

Egy etűd.

-

Két különböző karakterű tánctétel, kísérettel lehetőleg kotta nélkül.

3. évfolyam: Fejlesztési feladatok, hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

A furulyacsalád tagjai és hangterjedelmük.

-

Az eddig tanult hangkészlet bővítése.

-

A játszott anyaghoz kapcsolódó trilla– és egyéb segédfogások.

-

A játszott anyagban előforduló új ritmusértékek, ütemfajták, tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások stb.

-

A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei (pl. pavane, allemande, chorea, menüett stb.).


A tü, dü, rü artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása.

-

Hanglezárás a száj kinyitásával.

-

Dúr és moll skálák c1–c3 hangterjedelemben. 120


-

Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel játszása, szopránfurulyán.

-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók.

Ajánlott tananyag: Markovich J. GRADUS a barokk furulyához 3. Oromszegi O. 101 etűd, népdalvariáció és karakterdarab Keuning, H. P. 20 studies Rodgers, Ph. Sight reading exercises 118–150. (SM 1479) Giesbert, F. J. 77 Daily Exercises Anonymus: Lassú tánc (EMB 7888) Bach, J. S.: Menuett (EMB 14090/142) Bach, J. S.: Menuett (EMB 2750) Bach, J. S.: Polonaise (EMB 14090/130) Pepusch, J. Chr.: C–dúr szonáta III–IV. tétel (6 szopránszonáta/1.) (EMB 14071) Purcell, H.: Bourrée (EMB 6106) Követelmények: Jól megalapozott testtartás, légzés, hangindítás, hanglezárás, hüvelykujjtechnika. A tanult hangkészlet biztonságos olvasása és fogásainak ismerete. Egyszerűbb szabad díszítések a kottakép alapján. Társas zenélésnél hangolás tanári segítséggel. Parlando népdalok (szöveggel is) és egyszerű tánctételek értelmesen tagolt megszólaltatása, a már megismert artikulációk és trillák alkalmazásával, hangsorok, mérsékelt tempójú rövidebb etűdök (kotta nélkül is). Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Skála figurációkkal (tercek, hármashangzat), kotta nélkül.

-

Egy etűd.

-

Két különböző karakterű előadási darab, trillákkal, kísérettel lehetőleg kotta nélkül.



-

A hangmagasság és az artikulációs magánhangzók összefüggéseinek tudatosítása. 121


-

A megfelelő artikuláció megválasztásának szempontjai.

-

Könnyebb ékítések a trillákon kívül: mordent, paránytrilla, előkék.

-

A játszott anyagban előforduló új tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások stb.

-

A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei (pl. gagliarda, gavotte, siciliano stb.).

-

„F” alapú furulya bevezetése, fogásai és olvasása hangzó magasságban.


A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása.

-

Staccato–játék nyelvzárással.

-

Dúr és moll skálák c1–d3 tercekkel, hármashangzat–felbontásokkal, az eddig tanult artikulációkkal.

-

Az „F”–alapú furulya használatának gyakorlása.

-

Kézfunkciók (különösen a bal hüvelykujj) fokozott ellenőrzése az altfurulya bevezetésekor.

-

A „rekesz”–légzés és támasz állandó ellenőrzése, különös tekintettel az altfurulya megnövekedett levegő–szükségletére.

-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió.

Ajánlott tananyag: Giesbert, F. J.: 77 Daily Exercises Keuning, H. P.: 20 studies Keuning, H. P.: 10 difficult studies Keuning, H. P.: 25 studies Keuning, H. P.: 40 simple studies Linde, H. M.: Die kleine Übung (Tägliche Studien für ….) Markovich J.: GRADUS a barokk furulyához 3. Oromszegi O.: 101 etűd, népdalvariáció és karakterdarab Fesch, W. de: G–dúr szonáta III., IV. tétel (Dobblinger Musicverlag) Pepusch, J. Chr.: d–moll szonáta III–IV. tétel (6 szopránszonáta/4.) (EMB. 14071) Telemann, G. Ph.: G–dúr Partita VI. Aria (Tempo di Minuet) (EMB 14071) Telemann, G. Ph.: Menuett (EMB 13100) Vivaldi, A.: Largo (EMB 14090/167) 122


Händel, G. Fr.: F–dúr szonáta III., IV. tétel Lavigne, Ph. de: Gaiment (EMB 13100) Loeillet, J. B. John: op. 3/2 d–moll szonáta III., IV. tétel (EMB 13100) Somis, G. B.: Allegro (EMB 14095) Követelmények: A összetett hangindítások gördülékeny alkalmazása a tanár útmutatása alapján. „F”–alapú furulya használata. Melodikus vagy összhangzatos moll hangsorok gyakorlása. A fogástáblázat önálló használata. A tanuló alkalmazzon minimális dinamikát a zenei motívumok és kisebb zenei egységek megformálására, a tanár útmutatásai alapján, legyen képes változó nyomáserősségű levegővezetésre. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Skála: figurációkkal (tercek, hármashangzat), kotta nélkül.

-

Egy etűd.

-

Két szonátatétel trillákkal, kísérettel lehetőleg kotta nélkül.



-

A trillatáblázat használata.

-

Inégal játék fogalma, szerepe a furulyajátékban.

-


-

A játszott anyagban előforduló új tánctípusok jellegzetességei (pl. gigue, rigaudon stb.).


Gyakorlás szoprán– és altfurulyán is.

-

Az artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása.

-

Hangsorok gyakorlása lehetőleg altfurulyán.

-

Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel való játéka altfurulyán.

-

Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szoprán– és altfurulyán. 123


-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes.

Ajánlott tananyag: Kállay G. Hangnemgyakorló szopránfurulyára (EMB14071) Keuning, H. P. 10 difficult studies Keuning, H. P. 25 studies Keuning, H. P. 12 difficult studies Kölz, E. M. l Essercizi per il Flauto dolce Winterfeld, L. Höffer v. Zwölf Etüden für Altblockflöte Corelli, A.: Sarabande (EMB 7888) d’Hervelois, L. de Caix: La Tubeuf (EMB 14071) Loeillet, J. B.: e–moll szonáta I., II. tétel op. 3/7 Loeillet, J. B.: F–dúr szonáta (szopránkiadásból 3/2.) Pepusch, J. Chr.: G–dúr „altszonáták” 6/3. szopránon Telemann, G. Ph.: II. G–dúr Partita – tételek Lavigne, Ph. de: Rondeau – Tambourin I., II. (EMB 13100) Marcello, B.: B–dúr szonáta op. 2/7 III., IV., V. tétel Marcello, B.: d–moll szonáta op. 2/2 Telemann, G. Ph.: F–dúr szonáta II., I. tétel Követelmények: Az egyszerűbb hangnemekhez tartozó fontosabb trillák ismerete. Mordent, paránytrilla, előkék alkalmazása. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Skála figurációkkal (tercek, hármashangzat), kotta nélkül. Egy etűd. Két szonáta– vagy szvittétel trillákkal és egyéb egyszerűbb ékesítésekkel, kísérettel, lehetőleg kotta nélkül. 6. évfolyam: Fejlesztési feladatok, hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

A furulya története és különböző stíluskorszakokban betöltött szerepe.

-

A népi furulya és a furulya (blockflöte) közti különbség.

-


-

A játszott anyagban előforduló új tempó– és karakterjelzések, előadási utasítások stb. 124



Hangsorok gyakorlása altfurulyán.

-

Kromatikus skála.

-

Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon szoprán– és altfurulyán.

-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáták.

Ajánlott tananyag: Kállay G. Hangnemgyakorló szopránfurulyára (EMB 140719) Keuning, H. P. 10 difficult studies Keuning, H. P. 25 studies Keuning, H. P. 12 difficult studies Kölz, E. M. l Essercizi per il Flauto dolce Winterfeld, L. Höffer v. Zwölf Etüden für Altblockflöte Bach, J. S.: Gavotte, Bourrée D–dúr (EMB 14071) Fesch, W.: G–dúr szonáta I., II. tétel Händel, G. Fr.: Menuett (EMB 7888) Loeillet, J. B.: h–moll szonáta op. 3/10 (EMB 13160–3) Telemann, G. Ph.: I. B–dúr Partita – tételek Bellinzani, P. B.: C–dúr szonáta op. 3/3 Händel, G. Fr.: C–dúr szonáta III., IV. tétel Telemann, G. Ph.: B–dúr szonáta III., IV. tétel Veracini, Fr. M.: G–dúr szonáta I., II. tétel (12/2) Követelmények: A trillatáblázat önálló használata. Egyszerűbb trillák forgódíszítéssel. A tanuló alkalmazzon önállóan minimális belső dinamikát zenei motívumok és kisebb zenei egységek megformálására. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Skála figurációkkal (tercek, hármashangzat), kotta nélkül;

-

Egy etűd,

-

Két szonáta– vagy szvittétel, trillákkal és egyéb egyszerűbb ékesítésekkel illetve dallami díszítésekkel, kísérettel, lehetőleg kotta nélkül.

125




Művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén

A vizsga gyakorlati vizsgából áll, időtartama minimum 10 perc -

Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán– vagy altfurulyán; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB14071), Baroque Solo Book–ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész (Schott) nehézségi szintjén.

-

Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello szonáták (EMB13476–7), Loeillet de Gant: Szonáták, op. 1 és op. 3 (EMB 13160–3), Vivaldi: F–dúr szonáta RV 52, d–moll RV 36 (Ricordi Nr13322300), Telemann: F–dúr szonáta (EMB 13542), kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos (Schott), 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok (EMB 14283) nehézségi szintjén.

-

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

A vizsga értékelése: megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség.

 „B” tagozat 4. évfolyam: Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: 126


-


-

A trillatáblázat használata.

-

Jelzetlen kötelező díszítések szükségességének felismerése.

-

Egyszerűbb szabad díszítések a tanár útmutatásai alapján.

-

A megfelelő artikuláció megválasztásának szempontjai.

-


-

A játszott anyagban előforduló táncok jellegzetességei (pl. gagliarda, gavotte, rondeau, gigue stb.).


Artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások állandó gyakorlása.

-

Staccatók nyelvzárással.

-

Az altfurulya használatának gyakorlása.

-

Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szopránfurulyán.

-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duók, triók.

Ajánlott tananyag: Kállay G. Hangnemgyakorló szopránfurulyára (EMB 14071) Keuning, H. P. 10 difficult studies Keuning, H. P. 25 studies Keuning, H. P. 12 difficult studies Kölz, E. M. l Essercizi per il Flauto dolce Winterfeld, L. Höffer v. Zwölf Etüden für Altblockflöte Bach, J. S.: Bourrée I., II. h–moll (Z. 14071) Corelli, A.: op. 5/8 a–moll szonáta I., IV. tétel Loeillet, J. B.: C–dúr szonáta (szopránkiadásból 3/1.) Pepusch, J. Chr.: d–moll szonáta III–IV. tétel (6 szopránszonáta/1.) (EMB 14071) Telemann, G. Ph.: G–dúr Partita – tételek Händel, G. Fr.: g–moll szonáta III., IV. tétel Lavigne, Ph. de: Gaiment (EMB 13100) Marcello, B.: op. 2/2 d–moll szonáta Telemann, G. Ph.: F–dúr szonáta II., I. tétel Követelmények: Mordent, paránytrilla, előkék alkalmazása. 127


Altfurulya használata. A fogástáblázat önálló használata. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Skála

tercekkel,

hármashangzat–

és

domináns

négyeshangzat–

felbontásokkal, kotta nélkül. -

Két etűd.

-

Két szonátatétel egyszerűbb ékesítésekkel és dallami díszítésekkel, kísérettel kotta nélkül.

5. évfolyam: Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: -


-

Egész értéknél hosszabb hangok és szünetjeleik, tizenhatod–triolák.

-

Inégal játék fogalma.

-

A moduláció fogalma, egyszerű hangnemi kitérések felismerése a tanár segítségével.

-

A szonáta felépítése, variációs formák, az anyagban megjelenő új tánctípusok.

-



Gyakorlás szoprán és altfurulyán is.

-

Hangsorok gyakorlása altfurulyán, tempójának fokozása.

-

Hosszabb zenei gondolatok egy levegővel való játéka altfurulyán.

-

Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szoprán– és altfurulyán.

-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes.

Ajánlott tananyag: Kállay G. Hangnemgyakorló szopránfurulyára (EMB 14071) Keuning, H. P. 10 difficult studies Keuning, H. P. 25 studies Keuning, H. P. 12 difficult studies Kölz, E. M. l Essercizi per il Flauto dolce Winterfeld, L. Höffer v. Zwölf Etüden für Altblockflöte 128


d’Hervelois, L. de Caix: La Tubeuf (EMB 14071) Händel, G. Fr.: Menuett (EMB 7888) Loeillet, J. B.: F–dúr szonáta (szopránkiadásból 3/2) Loeillet, J. B.: h–moll szonáta op. 3/10 Telemann, G. Ph.: II. G–dúr Partita Händel, G. Fr.: C–dúr szonáta III., IV. tétel Lavigne, Ph. de: Rondeau – Tambourin I., II. (EMB 13100) Marcello, B.: op. 2/7 B–dúr szonáta Pepusch, J. Chr.: B–dúr „altszonáták” 6/6. Telemann, G. Ph.: B–dúr szonáta III., IV. tétel Veracini, Fr. M.: G–dúr szonáta I., II. tétel (12/2) Vivaldi, A.: d–moll szonáta RV 36 I., III. tétel (EMB 14130) Követelmények: A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások önálló megválasztása, bejegyzése a játszandó anyagnak megfelelően. A trillatáblázat önálló használata. Egyszerűbb trillák forgódíszítéssel. Minimális belső dinamika önálló alkalmazása a zenei motívumok és kisebb zenei egységek megformálására. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Skála

tercekkel,

hármashangzat–

és

domináns

négyeshangzat–


Két etűd.

-

Két

szonáta–

vagy

szvittétel

egyszerűbb

ékesítésekkel

és

díszítésekkel, kísérettel, kotta nélkül. 6. évfolyam: Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

A furulya története és különböző stíluskorszakokban betöltött szerepe.

-

A népi furulya és a furulya (blockflöte) közti különbség.

-


-

Az inégal játék (elsősorban francia zenénél) alkalmazásának szabályai.

-

A játszott anyagban előforduló új tempó– és karakterjelzések, előadási 129

dallami


utasítások stb. -

Versenymű, fantázia.


Gyakorlás szoprán és altfurulyán is.

-

A t, d, r artikulációk és a belőlük alkotott összetett hangindítások, valamint a (t–) t–r–t–r–t inégal játék állandó gyakorlása.

-

A t–l d–l összetett hangindítások bevezetése, gyakorlása.

-

Hangsorok gyakorlása altfurulyán.

-

Lapról olvasás az előző év anyagának megfelelő nehézségi fokon, szoprán– és altfurulyán.

-

Társas zenélés: furulya kísérettel, duó, trió, furulyanégyes, triószonáta.

Ajánlott tananyag: Quantz, J. J.–Nagy Frigyes 100 Tägliche Übungen für Flöte Winterfeld, L. H. v. 40 Studien für Altblockflöte Linde, H. M. Der Kunst des Blockflötenspiels Staeps, H. U. Das Tägliche Pensum Staeps, H. U. Das Tägliche Pensum (átírta: Báthori Béla ) Brüggen, F. 5 etűd Collette, J. 12 melodikus gyakorlat Staeps, H. U. Methodische Übungen Veilhan, J.–C. La flute à bec baroque Winterfeld, L. Höffer v. Technische Studien für Altblockflöte Eyck, J. v. Der Fluyten Lust–hof I–III. Thomas, B. The Baroque solo book Anonymus: Greensleeves to a Ground Bach, J. S.: Menuett h–moll (EMB 13100) Fesch, W.: G–dúr szonáta I., II. tétel Telemann, G. Ph.: I. B–dúr Partita – tételek Bellinzani, P. B.: op. 3/3 C–dúr szonáta Händel, G. Fr.: a–moll szonáta III., IV. tétel Marcello, B.: op. 2/4 e–moll szonáta I., II. tétel Telemann, G. Ph.: „kis” C–dúr szonáta I., II. tétel (TWV 41: C 2) Telemann, G. Ph.: Andante (EMB 14095) Veracini, Fr. M.: a–moll szonáta (12/6) 130


Vivaldi, A.: g–moll szonáta op. 13/6 III., IV. tétel Követelmények: Zárlati hemiolák önálló felismerése. Önálló hangolás. Hosszabb lélegzetű etűdök technikailag pontos megoldása. Barokk szonáták élményszerű előadása a tanult zenei kifejezőeszközök felhasználásával. Altfurulya szólamok olvasása kóruslejegyzésben. Bonyolultabb szabad díszítések játéka a kottakép alapján. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Skála

tercekkel,

hármashangzat

és

domináns

négyeshangzat

–


Egy etűd.

-

Egy teljes szonáta kotta nélkül.




A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: -

dúr és moll skálák 3#, 4b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat– és dominánsszeptim négyeshangzat–felbontásokkal, minimum az f1–g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával,

-

két etűd vagy egy variációsorozat,

-

legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből.



Művészeti alapvizsga követelményei a „B” tagozat végén -

Egy etűd vagy szólómű; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB 14071), J.v.Eyck: Der Fluyten Lust–hof – Variációk (Amadeus), Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára (Hofmeister) nehézségi szintjén.

-

Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Telemann: C–dúr szonáta (EMB 13542), Veracini: a–moll szonáta (Peters), Lavigne: Rondeau és Tambourin I–II. tétel, Fesch: F–dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén. 131


A vizsgaanyagot az etűd és kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani.

 A/4. TROMBITA A trombitatanítás feladatai: -

a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,

-

a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,

-

a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,

-

a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének

tartósabb

igénybevétel

teljesítéséhez

szükséges

készségek kialakítása, -

a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,

-

az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.

Ismertesse meg a tanulókkal -

a trombita történetét,

-

a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét,

-

a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét,

-

a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét

-

a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,

-

a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

Tudatosítsa -

a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,

-

a helyes szájtartás, mint a jó befúvási mód (ansatz) alapfeltételének fontosságát,

-

a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét,

-

a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

Fejlessze a tanuló

132


-

hallását, belső hallását, „intonációs” képességét,

-

hangszeres adottságait,

-

hangszertechnikai tudását,

-

megformáló– és előadói képességét.

Tegye képessé a tanulókat -

rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra,

-

a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,

-

a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,

-

a tiszta intonációra,

-

folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,

-

a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.



Előképző évfolyam

Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

A helyes testtartás rögzítése.

-

A helyes légzés tudatosítása.

-

Fúvókával végzett gyakorlatok a trombitaiskola alapján.

Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán Trombitaiskola I. Gyermekdalok, népdalok Ormánsági népdalgyűjtemény Követelmények: Az egészséges, szép trombitahang kialakítása. Hangterjedelem a kis h–tól az egyvonalas a–ig. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy gyakorlat, Egy előadási darab.



„A” tagozat

1. évfolyam Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: 133


-

A hangszer felépítése, részei.

-

Az egész, fél, negyed és nyolcad hangjegyérték és a megfelelő szünetjelek.

-

Nyújtópont a fél érték mellett.

-

Módosítójelek.

-

A 4/4–es, 2/4–es, 3/4–es ütem.

-

Az előforduló hangok fogásai.

-

Memóriafejlesztés: gyermekdalok, népdalok és az előadási darabok megtanulása kotta nélkül.

-

Motívumok, dallamok azonosságának, különbségének felismerése.

-

A helyes testtartás, hangszertartás kialakítása.

-

A rekeszlégzés alapjainak elsajátítása, a levegővezetés megalapozása.

-

A helyes szájtartás kialakítása ajakrezgés és fúvókázás segítségével.

-

A hangindítás megalapozása.

-

A legato játékmód alapjainak elsajátítása, szekundkötések (ajakrezgéssel, fúvókával, hangszerrel).

Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola I. Gyermekdalok, népdalok Ormánsági népdalgyűjtemény Horvát népdalok Követelmény: Legyen képes egy oktáv hangterjedelmen belül a tanult ritmusértékeket tartalmazó gyakorlat egészséges, szép hangon való eljátszására. Hangterjedelem a kis a–tól a kétvonalas c–ig. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy gyakorlat, Egy előadási darab. 2. évfolyam: Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

A dúr és a moll hangsor hangközei, hármashangzatai.

-

A tizenhatod érték és szünetjele.

-

Nyújtópont a negyed és a nyolcad érték mellett, valamint a szinkópa. 134


-

A tanult művek formai elemzése.

-

A periódus két felének kérdés–felelet viszonya.

-

A magyar népdal jellemzői, formái, valamint a dalforma.

-

A testtartásban és hangszertartásban előforduló hibák korrigálása.

-

A rekeszlégzés gyakorlása.

-

Az egészséges, szép hang létrehozása, a változó sebességű hangindítás megalapozása (nyolcad–, tizenhatodjáték).

-

A természetes kötések megalapozása, kvint– és kvartkötések.

-

A dinamikai árnyalás alapjai, visszhanghatás (f–p).

Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola I. Colin: Skálatanulmányok Barnes: A kis géniusz Barnes: A kis művész Követelmény: A tanuló legyen képes nyolcadokat, tizenhatodokat, valamint kvint– és kvartkötéseket tartalmazó gyakorlat eljátszására. Hangterjedelem a kis g–től a kétvonalas d–ig. Hangsorok, terclépések, hármashangzatok a megadott hangterjedelmen belül (1#, 2b előjegyzésig). Az év végi vizsga ajánlott anyaga -

Egy skála első képlete,

-

Egy gyakorlat,

-



A dúr és a moll hangsor szerkezete.

-

A 3/8–os, a 6/8–os és a változó ütem; különböző ritmusképletek, a triola.

-

A zenei anyagban szereplő darabok, táncok főbb jellegzetességei.

-

A társas zenélés megismertetése duókon keresztül.

-

A funkciók ellenőrzése, a hibák korrigálása a mindennapi gyakorlatok segítségével. 135


-

A bordaközi légzéssel kibővített rekeszlégzés elsajátítása, a légoszlop megtámasztása, a levegővezetés gyakorlása, fokozott figyelemmel a szép hangra.

-

Az ajaktechnika és a nyelvtechnika továbbfejlesztése a mindennapi, illetve a skálagyakorlatok segítségével.

-

A dinamikai skála szélesítése fokozott figyelemmel a hangképzés minőségére (crescendo, diminuendo).

-

A legato játékmód fejlesztése a természetes kvint– és kvartkötésekkel.

Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola I. II. Davidson: Befújási gyakorlatok Bogár: Régi magyar táncok Barnes: A kis virtuóz Barnes: A kis mester Követelmény: A tanuló legyen képes a tanult ritmusokra épülő, gyorsabb technikai gyakorlat eljátszására. Hangterjedelem a kis g–től a kétvonalas e–ig. Hangsorok, terclépések, hármashangzatok egy oktávon keresztül, 3#, 3b előjegyzésig. Az év végi vizsga ajánlott anyaga Egy skála első képlete, Egy gyakorlat, Egy előadási darab. 4. évfolyam: Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

A dúr és a moll hangsor szerkezete és összehasonlításuk.

-

A meglévő hangterjedelmen belül a teljes hangkészlet ismerete, az eddig tanult ritmusképletek átfogó, rendszerezett ismerete.

-

A zenei anyagban szereplő darabok stílusjegyeinek és tempójelzéseinek ismerete.

-

A társas zenélés művelése különböző összeállítású együttesekben, vagy 136


zenekarban. -

A teljes légzés elsajátítása, a kiegyenlített hanganyag és a tiszta intonáció kialakítása, a könnyed fúvástechnika megalapozása.

-

A nyelv– és ujjtechnika továbbfejlesztése, a manuális készség kialakítása a technikai jellegű gyakorlatok segítségével.

-

A legato játékmód gyakorlása a természetes kvint–, kvart– és nagy terc– kötésekkel.

-

A dinamikai határok tágítása (p–mf–f).

Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola II. Davidson: Befújási gyakorlatok Arban: Díszítés– és trillaelőkészítő gyakorlatok Telemann: Szvit (1. és 2.) Követelmény: A tanuló legyen képes melodikus jellegű és igényes ritmikájú gyakorlatok eljátszására. A hangterjedelem kibővítése a kis fisz–től a kétvonalas f–ig. Hangsorok, terclépések, hármashangzatok egy oktávon keresztül, 4#, 4b előjegyzésig. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy skála első képlete, Egy gyakorlat, Egy előadási darab. 5. évfolyam: Fejlesztési feladatok Hangszeres és zenei ismeretek átadása: -

Egyoktávos skála, tercskála, a hangnem fő hármashangzatai (I, IV, V), a dominánsszeptim–akkord ismerete.

-

Az 5/8, 7/8, 9/8–os ütemfajták és különböző ritmusképletek ismerete.

-

A zenei anyagban szereplő darabok formai elemzése, hangnemi kitérések felismerése.

-

Az előforduló tempójelzések ismerete.

-

A kamarazenélés előtérbe helyezése. 137


-

A légzéstechnikában előforduló hibák korrigálása, a játék biztonságának fejlesztése.

-

Az ujj– és nyelvtechnika tökéletesítése, különös tekintettel a művek zenei megoldására.

-

Az ajaktechnika fejlesztése az eddig tanult természetes kötések gyakorlásával, a kvint–, kvart– és nagy terc–kötések összekapcsolásával.

-

Törekvés a teljes dinamikai skála megvalósítására (pp–ff) különös figyelemmel a szép hangra.

Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola III. Clodomir: Petits exercises Clodomir: Etűdök I. Arban: Trombitaiskola Händel: B–dúr szonáta Diabelli: Szonatina Tornyos: 3 sárpilisi népdal Telemann: B dúr szvit (FAM) Követelmény: A tanuló legyen képes zeneileg és ritmikailag igényesebb, differenciáltabb technikát kívánó gyakorlat eljátszására. A hangterjedelem kialakítása a kis fisz–től a kétvonalas g–ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 2#, 2b előjegyzésig, terclépések, hármashangzat–felbontások (I, IV, V) hangköztanulmányok. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy skála első képlete,

-

Egy gyakorlat,

-



Egy oktávos skála, tercskála, a főhármasok és a dominánsszeptim–akkord hangjainak ismerete és összehasonlításuk.

-

A tonika, szubdomináns, domináns funkciók ismerete. 138


-

A hangszeres és az elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló formai és harmóniai elemzés.

-

A légzés és a levegővétel terén eddig tanultak következetes alkalmazása a gyakorlatban.

-

Az előírt hangterjedelmen belül szép, kiegyenlített hanganyag és a tiszta intonáció kialakítása, könnyed fúvástechnika birtoklása.

-

A technikai jellegű gyakorlatok és nehezebb fordulatok megoldása, az előírt tempójelzések következetes betartása.

Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola IV. Arban: Trombitaiskola Clodomir: Petits exercises Etűdök I. Arban: Trombitaiskola (ritmustanulmányok, trillák, díszítések) Albinoni: Esz–dúr concerto III–IV. tétel Albinoni: F–dúr concerto I. tétel Händel: c–moll concerto I. tétel Händel: B–dúr szonáta Händel: Asz–dúr szonáta Telemann: F–dúr szonáta Telemann: d–moll szonáta Követelmény: A tanuló legyen képes egy nagyobb terjedelmű, zeneileg és technikailag igényesebb darab eljátszására. Az ajakizomzat rugalmasságának és erejének fokozása a természetes kis terc– kötésig, fokozott figyelemmel a helyes funkciókra, szép hangra. A hangterjedelem kibővítése a kétvonalas a–ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 4#, 4b előjegyzésig. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: Egy skála első képlete, Egy gyakorlat, Egy előadási darab.

139




Követelmények az alapfok „A” tagozat évfolyamainak elvégzése után -

Ismerje a tanuló

-

a helyes test– és hangszertartást,

-

a helyes légzéstechnikát,

-

a hangszere irodalmát a tanult anyag alapján

-

a dúr és moll hangnemeket 4 #, 4 b előjegyzésig,

-

a tanult anyagban előforduló tempó– és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-

a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

-

Legyen képes

-

a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére,

-

az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, csak fúvókával, hangszerrel,

-

az előírt hangterjedelmen belül g2–ig kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

-

a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,

-

a tanult darabok stílushű megszólaltatására,

-

folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,

-

a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására,

-



skálázni egy oktávon keresztül 4# 4 b –ig.

Művészeti alapvizsga követelményei „A” tagozat végén

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll, időtartama min. 8 perc A vizsga tartalma: -

Egy másfél oktávos skála első képlete.

-

Egy etűd; Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1–65. (EMB13492), Clodomir: Petits exercices 1–21. (Leduc), nehézségi szintjén.

-

Egy előadási darab; Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./66–74. (EMB13492), Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei

140


karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani

 „B” tagozat 4. évfolyam: Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: -


-


-


-

A társas zenélés művelése különböző összeállítású együttesekben, vagy zenekarban.

-


-


-


-


Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola II. Davidson: Befújási gyakorlatok Arban: Díszítés– és trillaelőkészítő gyakorlatok Bach: Ária Fitzgerald: Angol szvit Telemann: Szvit (1. és 2.) Albinoni: F–dúr concerto (FAM) Tornyos: Scherzo Követelmény: Melodikus jellegű és igényes ritmikájú gyakorlatok eljátszása. Ujjgyakorlatok, a díszítés és a trilla megalapozása. A természetes kvint–, kvart– és nagy terc–kötések. 141


A hangterjedelem kibővítése a kis fisz–től a kétvonalas g–ig. Hangsorok, terclépések, hármashangzatok egy oktávon keresztül, 4#, 4b előjegyzésig; a teljes kvintkör ismerete. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Egy skála első három képlete,

-

Egy gyakorlat,

-

Két előadási darab.



-


-


-

A társas zenélés művelése különböző összeállítású együttesekben, vagy zenekarban.

-


-


-


-


Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola II. Davidson: Befújási gyakorlatok Arban: Díszítés– és trillaelőkészítő gyakorlatok Bach: Ária Fitzgerald: Angol szvit Telemann: Szvit (1. és 2.) Albinoni: F–dúr concerto (FAM) Tornyos: Scherzo 142


Tornyos: Változatok Követelmény: A tanuló legyen képes melodikus jellegű és igényes ritmikájú gyakorlatok eljátszására. A hangterjedelem kibővítése a kis fisz–től a kétvonalas f–ig. Hangsorok, terclépések, hármashangzatok egy oktávon keresztül, 4#, 4b előjegyzésig. A tanuló legyen képes egy barokk szonáta–tételpár (lassú–gyors) és két különböző karakterű előadási darab stílusos eljátszására. Egyszerű díszítések és trillák. Kvint–, kvart– és terckötések összekapcsolása, oktávkötések. A hangterjedelem kialakítása a kis fisz–től a kétvonalas a–ig. Ismerkedés a pedálhangokkal. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül. Terclépések, hármashangzat–felbontások (I, IV, V), hangköztanulmányok. Az év végi vizsga ajánlott anyaga -

Egy skála négy képlete,

-

Egy gyakorlat,

-

Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele,

-

Egy más stílusú előadási darab.


Egy oktávos skála, tercskála, a főhármasok és a dominánsszeptim–akkord hangjainak ismerete és összehasonlításuk.

-

A tonika, szubdomináns, domináns funkciók ismerete.

-

A hangszeres és az elméleti órákon szerzett ismereteken alapuló formai és harmóniai elemzés.

-

A légzés és a levegővétel terén eddig tanultak következetes alkalmazása a gyakorlatban.

-

Az előírt hangterjedelmen belül szép, kiegyenlített hanganyag és a tiszta intonáció kialakítása, könnyed fúvástechnika birtoklása.

-

A technikai jellegű gyakorlatok és nehezebb fordulatok megoldása, az előírt 143


tempójelzések következetes betartása. Ajánlott tananyag: Varasdy – Nagyiván – Sztán: Trombitaiskola IV. Peters: Gyakorlatok) Stamp: Warm Ups+Studies Collin: Warm Ups, Lip flexibilites Arban: Trombitaiskola Clodomir: Petits exercises Etűdök I. Albinoni: Esz–dúr concerto III–IV. tétel Albinoni: F–dúr concerto I. tétel Händel: c–moll concerto I. tétel Händel: B–dúr szonáta Händel: Asz–dúr szonáta Telemann: F–dúr szonáta Telemann: d–moll szonáta Hanus: Impromtus Thome: Fantázia Bogár: Concertino I. Követelmény: A tanuló legyen képes egy nagyobb terjedelmű, zeneileg és technikailag igényesebb darab eljátszására. Az ajakizomzat rugalmasságának és erejének fokozása a természetes kis terc– kötésig, fokozott figyelemmel a helyes funkciókra, szép hangra. A hangterjedelem kibővítése a kétvonalas a–ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül, 4#, 4b előjegyzésig. Az ajakizomzat rugalmasságának és erejének fokozása a pedálhangoktól a természetes kis terc–kötésekig, fokozott figyelemmel a helyes funkciókra, szép hangra. A hangterjedelem kibővítése a kétvonalas b–ig. Dúr és moll hangsorok egy oktávon keresztül. A másféloktávos, ötképletes skálatanulmányokból egy dúr és egy moll hangsor. Az év végi vizsga ajánlott anyaga -

Egy skála négy képlete

-

Egy gyakorlat, 144


-

Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele,

-

Egy más stílusú előadási darab.




Ismerje a tanuló -

a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig.

Legyen képes -

az előírt hangterjedelemben belül (b2–ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

-

az állóképesség növelésére,

-

árnyaltabb zenei megformálásokra.



Művészeti alapvizsga követelményei „B” tagozat végén

Egy másfél oktávos skála öt képlettel. -

Egy etűd; Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1–65., IV./1–53. (EMB13492), Clodomir: Petits exercices 1–29. (Leduc), nehézségi szintjén.

-

Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele; Albinoni: Esz–dúr concerto III–IV. tétel, Albinoni: F–dúr concerto I. tétel, Händel: B–dúr szonáta, Telemann: F– dúr szonáta nehézségi szintjén.

-

Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab; Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén.


o B. Elektroakusztikus zene  B/1. KLASSZIKUS SZINTETIZÁTOR A program célja: -

alakítsa ki a különböző billentéstechnikájú billentyűs hangszerek – akusztikus zongora, digitális zongora, szintetizátor – játéktechnikai és zenei alapjait,

-

fejlessze a tanuló zenei képességeit a szintetizátor és a hozzá tartozó digitális eszközök segítségével,

-

alapozza meg a klasszikus és kortárs zenei műveltséget a digitális és számítástechnikai eszközök segítségével,

145


-

fejlessze a hangszínek iránti fogékonyságot és a hallást a különböző előadásmódok finomabb megkülönböztetéséhez.

A program feladata: -

adjon áttekintést a zenetörténet billentyűs irodalmáról, és ne zárkózzon el a jazz– és tánczene kiemelkedő alkotásaitól sem,

-

foglalkozzon a szintetizátorra írott eredeti művekkel és átiratokkal, alakítsa ki az ezek interpretálásához szükséges játéktechnikai és stílusbeli jártasságot,

-

ismertesse meg a hangszer technikai sajátosságait, hangtechnikai alapelveit,

-

teremtse meg már az alsóbb évfolyamokon is az aktív kamarazenélés, zenekari játék lehetőségét,

-

alakítson ki jó improvizációs készséget, ösztönözze a tanulót zenei fantáziájának kiélésére,

-

készítsen fel a számítógépes zenei alkalmazások kreatív használatára,

-

adjon lehetőséget a későbbi szintetizátor előadóművészi, illetve zeneszerzői pályára való felkészülésre. 

Előképző

Fejlesztési feladatok: -

Karos staccato

-

Legato játék

-

Az ujjak kéztőből való, önálló mozgása

-

A hüvelyk– és a kisujj megfelelő tartása

-

A szintetizátor és a zongora összehasonlítása

-

A hangszínváltó gombok használata

-

A játszott dallamok, dalocskák megszólaltatása különböző hangszíneken

-

Az alapvető metrumérzék kialakítása, fejlesztése

-

Játék a hagyományos zongoratechnikáktól eltérő gesztusokkal (tenyeres, alkaros stb.)

-

Környezetünk hangszíneinek megismertetése

Ajánlott tananyag: Aszalós Tünde: A zongorázó gyermek I. Józsefné – Szmrecsányi: Zenei előképző Füzesi Zsuzsa: Daloskönyv Ormánsági gyermekjátékok, népdalok 146


Követelmény: Játsszon a tanuló megfelelő kéztartással. Tudjon játszani hallás után, illetve kottakép alapján egyszerű bi–, tri–, tetra–és pentachord (–ton) hangkészletű dallamokat egy kézzel, két kézzel. Legyen képes egyszerű hangszínváltásokra. Az év végi vizsga ajánlott anyaga -

Két egyszerű gyermekdal, népdal, vagy más dallam lejátszása lehetőleg kotta nélkül 

Alapfokú évfolyamok

1. évfolyam A klasszikus szintetizátor tanítási anyaga általában a zongora szak anyagához igazodik, hiszen a hangszer annak édes gyermeke. A játéktechnikai követelmények valamelyest enyhébbek, tekintettel arra, hogy a speciális hangszerismeret anyagát is el kell sajátítania a tanulónak. Fejlesztési feladatok: -

Érintésvédelmi ismeretek

-

Ismerkedés a hangszerrel

-

A klaviatúra, a hangok elhelyezkedése

-

A szintetizátor és a zongora összehasonlítása

-

A hangszer ki– és bekapcsolása, a hangszínváltó gombok használata

-

A glissando–kerék, a modulációs–kerék és a billentyű–utánnyomás megismertetése

-

Játék a hagyományos zongoratechnikáktól eltérő gesztusokkal

-

Környezetünk hangszíneinek megismertetése

-

Kétkezes játék ellenmozgással és párhuzamos mozgással

-

Fekete billentyűs skálajáték külön kézzel, egy–két oktáv terjedelemben

-

Az első félévben javarészt hallás utáni játék, a második félévben egyszerűbb kottaképek játéka

-

A játszott dallamok, dalocskák megszólaltatása különböző hangszíneken

-

Egyszerű ritmikai improvizációk

-

A kérdés–felelet formai technika 147


-

Kérdés–felelet improvizációk

-

Kottaolvasás rögzített ritmus–patternek (osztinátók) segítségével

Ajánlott tananyag: Aszalós Tünde: A zongorázó gyermek I–II. Hernádiné – Inselt – Fantóné – Komjáthyné – Máthéné: Zongoraiskola I. Bartók: Mikrokozmosz I. Füzesi Zsuzsa: Daloskönyv; Eszterlánc A „Kezdők muzsikája" sorozat különböző kötetei Ormánsági népdalok Horvát népdalok Követelmény: Játsszon a tanuló megfelelő kéztartással. Tudjon játszani hallás után, illetve kottakép alapján egyszerű bi–, tri–, tetra–és pentachord (illetve –ton) hangkészletű dallamokat egy, illetve két kézzel. Legyen képes önálló hangszínváltásokra, egyszerű ritmikai és kérdés–felelet improvizációkra. Tudjon rögzített kísérettel együtt játszani. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Két egyszerű gyermekdal, népdal, vagy más dallam lejátszása

1 2. évfolyam Fejlesztési feladatok: -

A

különböző

akusztikus

hangszerek

hangzásának,

játékmódjának

megismerése -

Hangszintézis– kezdeti elemeinek elsajátítása

-

A két kéz függetlenítésének folytatása ritmikai és dinamikai síkon

-

A karos ejtegetés, karos staccato és legato játék biztonságossá tétele

-

Kétkezes játék bonyolultabb kísérőszólamokkal

-

Előre rögzített (programozott) ostinatókra ritmus–, illetve dallamrögtönzések

-

A II–V–I–es skálajáték előkészítése (harmóniakíséretes skálajáték)

-

A tizenhatod értékű hangok és a velük alkotott ritmuscsoportok

-

A ritmusképletek – szinkópa, éles és nyújtott ritmus – transzpozíciói (augmentálása, diminuálása)

-

Kottaolvasás negyed és fél mérőkkel – a mérőket a szintetizátoron beállított 148


ütőhangszerekkel szólaltatjuk meg -

Játék lapról olvasó oktató szoftverrel

-

Előre rögzített kíséretekkel kamarazenélés

-

Nehezebb ritmikus improvizációk és egyszerűbb dallami figurációk gyakorlása

-

Hosszabb kérdés–felelet improvizációk (esetleg 2 tanulóval, egymásnak adva a dallamokat)

-

Egyszerű hangszerelési gyakorlatok

Hangszerismeret: -

A Display kezelése

-

A kurzormozgató billentyűk használata

-

A numerikus gombok használata

-

Az Up–Down, a Page (lapozó) és egyéb speciális gombok használata

-

Hangbankok kezelése – GM – hangkészlet

-

MIDI összeköttetés, a MIDI és a DIN csatlakozó összevetése

-

Érintésvédelmi kérdések, elektromos veszélyek

Ajánlott tananyag: Aszalós Tünde: Zongorázó gyermek I–III. Hernádiné – Inselt – Fantóné – Komjáthyné – Máthéné: Zongoraiskola I–II. Bartók: Mikrokozmosz I. Teőke: Válogatott etűdök I. A „Kezdők muzsikája" sorozat különböző kötetei: ROLAND PIANO ISM – Skills Book I. Követelmény: Tudjon a tanuló biztonságosan játszani egyszerű kétkezes darabokat. Legyen képes előre rögzített szólamokkal – pl. ROLAND ISM – együtt játszani, illetve egyszerű két–három hangszeres kamarazenélésben részt venni. Tudjon negyed és fél mérővel jó tempóban kottát olvasni. Tudjon adott dallamra ritmikus és egyszerűbb dallam improvizációkat készíteni. Ismerje hangszere alapvető technikai sajátságait, tudja kezelni a technikai képzésről szóló részben megadott funkciókat. Tudjon javaslatot tenni egyszerű darabok hangszerelésére. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

két szóló– és egy kamaradarab eljátszása az ajánlott tananyag nehézségi szintjén 149


2 3. évfolyam Fejlesztési feladatok: -

A hangszintézis–elemek használatának bővítése

-

Hangszercsoportok

hangbeállításainak,

és

azok

játékmodorának,

játékstílusának megismerése -

A II–V–I–es skálajáték rendszeres gyakorlása

-

Az éneklő legato játék és a staccato technika tökéletesítése alkalmas hangszínek, hangzások segítségével

-

Kettősfogasok, hangzatbontás

-

Gyakorlás digitális és akusztikus zongorán

-

Ismerkedés a klasszikus táncok világával

-

A háromtagú forma

-

Előre rögzített kísérettel kamara

-

A tanult darabok rögzítése és elemzése szekvenszer segítségével

-

Könnyű kamaraátiratok készítése

-

Improvizációs játékok a háromtagú formával

-

Szintetizátorzene–szerzőktől egy–egy mű elemzése

-

Játék lapról olvasó oktató szoftverrel

Hangszerismeret: -

A Mód–választó gombok, a single–dual, a mono–poli funkciók és azok használata (a használt szintetizátor adottságaihoz alkalmazkodva)

-

A

Program,

Edit

Program,

Combi,

Edit

Combi

funkciók

(hang,

hangszerkesztés, kombináció, kombináció szerkesztés) -

A hangkeltés, az oszcillátor

-

Az EG–burkológörbe fogalma

-

A transzponálás, a billentyűzet transzponálhatósága

-

MIDI kapcsolatok (IN, OUT, THROUGH), OMNI ON mód

-

A billentyűs hangszercsoport hangszereinek áttekintése

-

A szintetizátor története: a korai szintetizátorok (lehetőleg zenehallgatással egybekötve)

Ajánlott tananyag: Aszalós Tünde: A zongorázó gyermek II–III. Hernádiné – Inselt – Fantóné – Komjáthyné – Máthéné: Zongoraiskola II. Bartók: Mikrokozmosz II. 150


Bartók: Gyermekeknek I. Teőke: Válogatott etűdök II. Régi táncok gyermekeknek (Hernádi – Komjáthy) A „Kezdők muzsikája" sorozat különböző kötetei: ROLAND ISM – Skills Book II. Követelmény: A tanuló legyen képes az ajánlott anyag szintjének megfelelő darabok technikailag és zeneileg helyes előadására, az egyéni adottságok figyelembe vételével. Billentéstechnikája, érzékenysége fejlődjék tovább. Tudja előadni darabját más billentyűs hangszeren is. Tudjon MIDI–s hangszereket összekötni. Kamarazenélésére legyen jellemző a társakra való megfelelő odafigyelés. A hangszintézis alapjainak megismerésével tudjon a preset hangszínekből kiindulva egyszerű editálásokat elvégezni. 3 Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Két szóló– és egy kamaradarab eljátszása az ajánlott tananyag nehézségi szintjén

4 4. évfolyam 5 Fejlesztési feladatok: -

„Klasszikus” szintetizátorzene–szerzők műveinek interpretálása

-

A hangszintézis használt elemeinek bővítése

-

A gyors (kiszórt) staccato gyakorlása pengetős hangzások utánzásának segítségével

-

Hangzatbontások, hangzatfogások

-

Polifon szerkesztésű zenék megfelelő frazeálása

-

A pedálok használata

-

A billentyű–utánnyomás (aftertouch) használata

-

Barokk és klasszikus táncok előadása

-

A jellegzetes barokk hangzások – csembaló, orgona, klavikord – tanulmányozása

-

Bonyolult ritmusanyagok tanulmányozása komputergrafikus megjelenítéssel

-

A II–V–I–es skála folytatása C–, B–, Asz–, Fisz– és E–dúrig

-

A II–V–I–es skála fordított kezes gyakorlása (jobb kézzel harmóniák, bal 151


kézzel skála) -

A kamaraórák keretén belül az ajánlott anyag nehézségi fokához igazodó kamaradarabok előadása

-

Az előadott művek rendszeres átvitele akusztikus, illetve digitális zongorára

-

Improvizációs gyakorlatok patternek segítségével

-

A kottaolvasó készség fejlesztése oktató szoftver segítségével

Hangszerismeret:: -

Az ADSR görbék tanulmányozása és szerkesztése a burkológörbékről szerzett ismeretek felhasználásával

-

A hangkeltő rendszer hangerő burkológörbe (ADSR) szerkesztése

-

A GLOBAL (az egész hangszerre vonatkozó) beállítások áttekintése, klaviatúra–megosztás

-

A

vonós hangszercsoport hangszereinek áttekintése, azok megfelelő

használata -

MIDI–vezérlés, MIDI–csatornák, OMNI Off mód

-

A szintetizátor története: a 60–as, 70–es évek hangszerei

-

A

szintetizátorok

megszólaltatására

hivatott

hangtechnikai

rendszerek

általános áttekintése Ajánlott tananyag: Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok Bartók: Gyermekeknek I–II. Bartók: Mikrokozmosz III. Bach: 18 kis zongoradarab Régi táncok zongorára Aszalós Tünde: A zongorázó gyermek III. (kamaraanyagként is) A „Kezdők muzsikája" sorozat különböző kötetei:  ROLAND ISM – Skills Book II.  P. Wedgwood: It's never too late to play Piano I.  Burgmüller: Easy and progressive studies for the Piano  Kortárs zeneszerzők (Vangelis, Jan Michael Jarre, Isao Tomita, Rick Wakeman, Andreas Vollenweider, Presser Gábor, Benkő László, ifj. Kurtág György, Stockhausen, Ligeti György stb.) szintetizátorra írt műveinek elemzése, hallás utáni feldolgozása. Követelmény: 152


A tanuló tudja az ajánlott anyag szintjének megfelelő barokk és bécsi klasszikus műveket technikailag és zeneileg helyesen interpretálni, egyéni adottságait is figyelembe véve. Billentéstechnikája és billentésérzékenysége érje el azt a szintet, hogy az év során egy–egy művet helyesen meg tudjon szólaltatni akusztikus és digitális zongorán is. A hangszintézisben legyen képes a hangerő – ADSR különböző beállításaival új hangok létrehozására. Kamarazenélésben tudja az alá– és fölérendelt viszonyokat pontosan követni, előadásában adjon helyes polifonikus dallamvezetést. Tudjon dallamokat utánnyomásos billentéssel is megformálni. Legyen képes szintetizátorok között OMNI Off módban MIDI kapcsolatokat teremteni. 6 Az év végi vizsga ajánlott anyaga: 7 Két szóló– és egy kamaradarab eljátszása az ajánlott tananyag nehézségi szintjén 8 5. évfolyam Fejlesztési feladatok: -

Ismerkedés a komputer és keyboard lehetőségeivel, használatával

-

Hangzatbontás futamszerűen

-

Négyeshangzat–fogások

-

Több szólam tiszta, értelmes vezetése

-

Újabb pedálfunkciók elsajátítása

-

Ritmus– és dallamszerkesztés komputergrafikus úton

-

Skálák más harmónia–patternekre

-

Szintetizátorzene–szerzők

eredeti

műveinek

és

átiratainak

megszólaltatása, szükség esetén áthangszerelése -

A kamarazenei munka kibővül tánc– és jazz–zenei produkciókkal

-

Összetettebb művek önálló hangszerelése

-

A játszott és készített művek elemzése számítógépes megjelenítés segítségével

-

Improvizációs gyakorlatok patternek segítségével

-

Rendszeres gyakorlás és előadás digitális és akusztikus zongorán

Hangszerismeret: 153

elemzése,


A szűrők -

A hangkeltő rendszer szűrőjének szerkesztése

-

A hangmagasság–burkológörbe (Pitch EG)

-

Új COMBI hangzások szerkesztése, létrehozása

-

A fúvós hangszercsoport áttekintése, azok megfelelő, stílusos használata

-

A MIDI interface

-

A szintetizátor története: a digitális szintetizátorok

-

A hangtechnikai rendszer elemei: az erősítő és a hangfal

Ajánlott tananyag: Czerny: Könnyű technikai gyakorlatok Bach: 18 kis prelúdium Könnyű szonatinák (Hernádi) Schumann: Jugend Album Csajkovszkij: Jugend Album Schubert: Keringők Bartók: Gyermekeknek II–III. Bartók: Mikrokozmosz III–IV. A „Kezdők muzsikája" sorozat különböző kötetei: A „Régi kamarazene" sorozat kötetei Nagy Olivér: Partitúraolvasás – partitúrajáték (Kétszólamú vokális és transzponáló hangszeres példák) ROLAND ISM sorozat: Mozart, Beethoven Matt Denis: Blues for beginners Gonda János: A rögtönzés világa I. Kovács Gábor: Keyboard iskola I–II. Követelmény: A tanuló tudja az ajánlott anyag szintjének megfelelő barokk és bécsi klasszikus műveket, a könnyebb bécsi szonatinákat, szonátákat valamint romantikus műveket stílushűen előadni. Ezek digitális és akusztikus zongorán való megszólaltatása se okozzon gondot. A kamarazenélés területén mozogjon otthonosan a bonyolultabb barokk polifónia világában, játsszon klasszikus táncokat, könnyebb romantikus műveket, és igény esetén ismerkedjen meg a tánc– és jazz–zenei elemekkel a kamarazenélés 154


során. Legyen képes a komputeres megjelenítés segítségével műveket elemezni, editálni, s ezeket az ismereteket a saját darabok írásánál felhasználni. Legyen képes a MIDI technikát a kamarazenében alkalmazni, szekvenszerrel MIDI– kapcsolatot teremteni. 9 Az év végi vizsga ajánlott anyaga: - Két szóló– és egy kamaradarab eljátszása az ajánlott tananyag nehézségi szintjén. Az egyik szólódarab akusztikus hangszeren kerüljön előadásra. 10 11 6. évfolyam Fejlesztési feladatok: -

Az összes játék– és billentésforma tudatos alkalmazása

-

A futam és a repetíció tempójának gyorsítása

-

A barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zene stílusos előadása

-

A rondó– és a variációs forma tanulmányozása

-

Skálajáték más harmónia patternekre

-

A komputeres alkalmazások köre kibővül a ritmus– és dallamszerkesztésen túl a kottagrafikai szerkesztésekkel

-

A MIDI–alkalmazások áttekintése, MIDI–protokoll

-

A tanuló próbálkozzék önálló darab írásával tanári segítség nélkül

-

A játszott művek további gyakorlása a digitális társhangszereken, illetve akusztikus zongorán

-

Ismert szintetizátorzene–szerzők műveinek elemzése, megszólaltatása, szükség esetén áthangszerelése

-

A jelentős szintetizátorzene–szerzők műveinek igényes előadásban való megszólaltatása

-

Az előadások a XX. századi zenére koncentrálnak ebben az évben

Hangszerismeret: A beépített effektprocesszor működési jellemzői, paraméterezése Az ütős és a szintetikus hangszercsoport hangszereinek áttekintése, stílusos használata A szintetizátor története: a szintetizátorok fejlődési tendenciái A hangtechnikai rendszer elemei: a keverőpult, a mikrofon és a kábelek Javasolt tananyag: 155


Czerny: A kézügyesség iskolája Bach: 18 kis prelúdium Könnyű szonatinák (Hernádi) Csajkovszkij: Jugend Album Schubert: Keringők Bartók: Gyermekeknek III–IV. Bartók: Mikrokozmosz III–IV. (V.) Hacsaturján: Gyermekalbum II. Prokofjev: Kindermusik Könnyű variációk zongorára A „Kezdők muzsikája" sorozat különböző kötetei ROLAND ISM sorozat: Operák Dániel Capeletti: The Complete Piano 1–3. Kovács Gábor: Keyboard iskola I–II. Planki – Endl: Keyboard iskola I–IV. Hegedűs Sándor: Gyermekvarázs Követelmény: A tanuló tudja megszólaltatni a műveket az ajánlott anyag szintjén mind a négy klasszikus stílusban, jó előadásban. Lehetőség szerint rendelkezzék ismeretekkel a jazz– és tánczenei stílusok játékáról is. A kamarazenélésben legyen képes érett produkció nyújtására. Érje el azt a szintet, hogy a továbbiakban bármilyen szintetizátor–zenekarban örömmel és jól tudjon zenélni. Tudjon kisebb volumenű saját művet létrehozni, rendelkezzék a zeneszerzés területén olyan alapismeretekkel, hogy ilyen tanulmányokat folytathasson a későbbiek során. Rendelkezzék a szintetizátorok hangképzésében olyan jártassággal, hogy legyen képes a játszandó művekhez saját maga a leginkább odaillő új hangokat és hangzásokat létrehozni. Tudja használni a számítógépes zenei alkalmazásokat. Legyen képes felmérni, hogy valamely hangszer milyen MIDI–információk fogadására, illetve küldésére, valamint hangszerkesztésre, editálásra képes. 12 Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

Két szóló– és egy kamaradarab eljátszása az ajánlott tananyag nehézségi szintjén. Az egyik szólódarab akusztikus hangszeren kerüljön előadásra.

156


Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje -

az akusztikus, az elektronikus (analóg és digitális) billentyűs hangszerek kialakulását, fejlődéstörténetét, főbb szerkezeti elemeit, azok működését,

-

az akusztikus, az elektronikus (analóg és digitális) eszközökre írt klasszikus és kortárs irodalmat, a meghatározó előadók munkásságát,

-

az analóg és digitális hangkeltő–berendezések közötti különbségeket,

-

a hangszintézissel kapcsolatos alapvető tudnivalókat,

-

a számítógép felhasználási lehetőségeit a zene területén.

Legyen képes -

a maga és környezete örömére muzsikálni választott hangszerén,

-

klasszikus és kortárs zeneműveket akusztikus és digitális zongorán, illetve szintetizátoron megfelelő szinten megszólaltatni,

-

szintetizátorokkal és más hangszerekkel együtt zenélni (kamara– és zenekari produkcióban egyaránt),

-

a szintetizátor funkciót készségszinten kezelni,

-

a hangszintézis–ismeretek felhasználásával önállóan hangszíneket, hangzásokat létrehozni,

-

a tanult művekből önállóan egyszerűbb átiratokat (kamaraátiratokat is), hangszereléseket készíteni,

-

kisebb kompozíciókat önállóan megalkotni,

-

a hangszer megszólaltatásához szükséges hangtechnikai eszközöket (erősítő, hangfal, mikrofon stb.) összeállítani, alapfokon kezelni.

Rendelkezzék -

a program anyagának megfelelő billentyűs készségekkel az elektronikus zenei területen szükséges és elvárható előadókészséggel,

-

a kortárs zene olvasásához és interpretálásához szükséges alapvető elméleti ismeretekkel,

-

a korszerű képzettség alapjául szolgáló kreativitással,

-

a későbbi amatőr zenéléshez szükséges jártassággal a hangtechnika területén,

-

a zenei alkalmazásoknak megfelelő jártassággal a számítástechnika területén.

157


 A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll, időtartama minimum 10 perc A vizsga tartalma: A vizsgán a tanulónak három művet – köztük legalább egyet akusztikus hangszeren – kell előadnia egyénileg és kamarapartnerekkel -

két előadási darab különböző klasszikus stílusból választva (Bach: 18 kis zongoradarab, „Könnyű szonatinák” (Hernádi), Bartók: Mikrokozmos III kötet, Bartók: Gyermekeknek II–III nehézségi szintjén)

-

egy

3–4

szólamú

kamarazenei

mű

(Bartók–Weiner:

10

darab

a

Gyermekeknek, Bach: Wohltemperiertes Klavier I–II kötetének kamara átiratai nehézségi szintjén). 13 A vizsga értékelése: -

megfelelés az előírt követelményeknek,

-

technikai felkészültség,

-

helyes test– és kéztartás,

-

hangminőség, billentés,

-

kontrollerek használata,

-

hangszerkezelés,

-

artikulációk és díszítések alkalmazása,

-

helyes ritmus és tempó,

-

előadásmód,

-

a zenei stílus és az előírások megvalósítása,

-

alkalmazkodóképesség,

o C. NÉPZENE  C/1. CITERA

 A citeratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulóval -

a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat),

-

a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó 158


más („bourdon”) hangszereket, -

a hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét,

-

a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetési formáit,

-

a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.

Alakítsa ki -

a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a tanulókkal a céltudatos gyakorlás módszereit,

-

a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal– és jobb kéz–játékát.


a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére.

-

a dalok kiválasztásánál kiemelt szerepet kapjanak az ormánsági gyermek és népdalok.

-

A népdalgyűjtők sorában ismerjék meg az Ormánságban élt Kiss Géza munkásságát is.



Előképző

Fejlesztési feladatok: Zenei ismeretek, a hangszerkezelés alapjainak elsajátítása: Jobb kéz -

A pengető szabályos fogásának kialakítása.

-

Egyenletes negyed, nyolcad pengetés – kezdetben csak üres húrokon a le–föl (befelé–kifelé) pengetés szabályai szerint.

-

Az íves pengetési mód gyakorlása

-

Halk játék – a kísérőhúrok dallamhúrokhoz legközelebb eső részének megpengetésével (2–3 húr)

-

Finom pengetés gyakorlása

-

Középerős játék – a kísérőhúrokon a basszushúrokat is érintő pengetéssel (4– 5 kísérőhúr)

Bal kéz -

A természetes bal kéztartás kialakítása (játék közben a csukló és a kézfej 159


helyzete maradjon változatlan, ne törje be és ne forgassa a kézfejét a tanuló) -

A bal kéz négy ujjának alkalmazása dallamjáték során, előre megtervezett ujjrend szerint

-

A negyedik ujj használatát előzzék meg olyan gyakorlatok, amelyekben az F’ hangról lefelé lépegetve negyedik ujjal érjük el a C’ hangot. Hasonló gyakorlatokat végezzen a tanuló G’–ről és A’–ról is.

-

A második érintősor Esz’ hangjának lenyomása 2. ujjal, skálaszerű gyakorlással (G’–F’–Esz’–D’–C’)

-

A dó–pentachord és dó–hexachord hangsorú gyermekdalok játéka kibővül kisterces, lá–pentachord hangsorú gyermekdalok játékával.

-

A citera hat törzshangjának ismerete C’–től A’–ig, valamint az második érintősor Esz’ hangjának ismerete, szolmizációs és abc–s nevekkel való éneklése.

-

A

tanuló

sajátítsa

el

a

kottából

való

daltanulást,

a

fogástáblázat

igénybevételét. -

Ismerje az alsó hangtartomány kifejezést.

-

Ismerje és tudja megnevezni a hangszer fő részeit: nagyfej, kisfej, tőke, fedőlap, oldallap, fogólap, dallam–, kísérő–, kisfejhúr.

Ajánlott tananyag: Ormánsági népi játékok gyűjteménye Népi játékok Baranyában Várnai Ferenc: Citeraiskola Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Magyar citerazene I. Követelmény: Egyenletes pengetéssel gyermekdalok játéka Négy ujj használata a húrlenyomás során A tanuló legyen képes a helyes ujjrend kialakítására, a dallamjátszó ujjak könnyed váltogatására. A második érintősoron található Esz’ módosított hang második ujjal történő lenyomására. Az év végi vizsga javasolt anyaga: -

Gyermekdalok (dó–pentachord, dó–hexachord és lá–pentachord hangsor) éneklése és citerán való megszólaltatása. 160


-

Saját, vagy másik tanuló énekének kísérete citerán.

-

Ormánsági gyermekdalok játéka citerán lassú és középgyors tempóban.

 ALAPFOK „ A” tagozat 1. évfolyam: Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: -

Az előképzőben elsajátított játéktechnika továbbfejlesztése.

Jobb kéz -

Egyenletes negyed, nyolcad pengetés – kezdetben csak üres húrokon a le–föl (befelé–kifelé) pengetés szabályai szerint.

-

Az íves pengetésmód mellett az egyenes vonalú pengetés gyakorlása

-

A tanuló tudja bependíteni a dallamba az utolsó kisfej C” hangját

-

Halk és középerős pengetés gyakorlása

-

A

hangszer

hangszínének

változtatása

a

pengetés

helyének

megváltoztatásával Bal kéz -

A természetes bal kéz tartás kialakítása technikai gyakorlatokkal

-

A négy ujjas játék gyakorlása

-

A helyes ujjrend kialakítása.

-

A hüvelykujj csúsztatása.

-

A dó–pentachord, dó–hexachord és lá–pentachord hangsorú gyermekdalok kibővülnek a C” hanggal a kisfejhúr bependítésével.

Gyermekdalok (legalább 4 ormánsági) énekelve és citerán az alsó hangtartományban. Gyermekdalok összefűzése (2–3 gyermekdal folyamatos játszása). A tanuló tudja szolmizálni, kottából olvasni és abc–s nevekkel megnevezni a tanult C–lá és C–dó pentachord hangsorú gyermekdalok hangjait. Az alsó hangtartomány, 2/4–es ütem, negyed érték, nyolcadpár, negyed szünet fogalmának ismerete. Ismerje a hangszer múltját, a hangszer szerkezetét, főbb típusait. Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalgyűjtemény Kodály: 333 olvasógyakorlat Zeneműkiadó 161


Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Magyar citerazene I. Várnai Ferenc: Citeraiskola Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Követelmény: Mérsékelt tempóban egyenletes negyed– és nyolcadmozgás. A pengetés irányainak biztos tudása. Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés. Technikai gyakorlatok az alsó hangtartományban (C’–A’–ig) 4 ujjal. A kapkodós játék alapjainak elsajátítása. Az év végi vizsga javasolt anyaga: -

Gyermekdalok fűzése / ormánsági gyermekdalokból /

-

Gyermekdalok megszólaltatása citerán énekléssel is (saját vagy más tanuló énekével).

2. évfolyam: Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: Jobb kéz - Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetések váltogatása a tanult dallamokon. -

A kapkodós játék alapjainak gyakorlása: 1) a tanult dallamok negyed értékű szüneteinek kitöltése C” kisfejhúr bependítésével; 2) negyed

értékű

dallamhangok színesítése C” kisfejhúr bependítésével (a negyed értékek nyolcadokra bontásával). Bal kéz - Az alsó hangtartomány bővülése a C’ hang alatti hangokkal -

Alsó hangtartomány bővítése felfelé a G’ A’ B’ C” D” hangokkal

-

A felső– és az alsó hangtartomány összekapcsolása

Gyermekdalok és régi stílusú népdalok játéka csak citerán, illetve éneket kísérve. Közülük legalább 5 ormánsági népdal legyen. Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés. Alsó– és felső hangtartomány fogalmának ismerete. Dó–pentachord,

dó–hexachord,

lá–pentachord,

ismerete. Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalgyűjtemény 162

lá–pentaton,

dór–hangsor


Horvát népdalok Kodály: 333 olvasógyakorlat Zeneműkiadó Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Magyar citerazene I. Várnai Ferenc: Citeraiskola Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Követelmény: Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés tudatos alkalmazása. A sorvégi szünet kitöltése a C”–re hangolt kisfejhúr bependítésével. Biztos hangtartomány váltás. 4 ujjal történő játék, a megfelelő ujjrend kialakítása. Az év végi vizsga javasolt anyaga: - Három–négy dalból álló dalcsokor egyéni és csoportos előadásban, az éves technikai követelményeknek megfelelő szinten. -

Legalább egy dalcsokor megszólaltatása saját éneket kísérve (a tanuló hangfekvésének megfelelően ).

3. évfolyam: Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: Jobb kéz - Esztam kíséret -

Ritmusaprózás, tizenhatodokra bontás

-

Ritmusgyakorlatok a négy tizenhatodos egyenletes pengetés kialakítására

-

Az eddig alkalmazott „normál” negyed– és nyolcadpár pengetés váltogatása a sűrű pengetéssel

Bal kéz - Biztos hangtartományváltás (felülről lefelé) -

Új módosított hang, az Asz’ fogásának gyakorlása, megfelelő ujjrend kialakításával: 1) a 2. ujj csúsztatása B’–ről Asz’–ra; 2) Ugyanez a lépés a 2. és a 3. ujj váltásával

Régi és új stílusú népdalok; lá–pentaton, kétrendszerű lá–pentaton, dór, természetes moll hangsorú dallamok játéka. Közülük min. 5 ormánsági népdal legyen. Dallamdíszítés négy tizenhatodos ritmusaprózással Esztam kíséret.

163


Ritmusaprózás

(tizenhatodokra

bontás)

sűrű

pengetéssel

a

hangszer

dallamhúrjain. A kottából való és hallás utáni daltanulás kialakítása. A kétrendszerű lá–pentaton értelmezése. Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalgyűjtemény Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Magyar citerazene I Művelődési Intézet – Népzenei Füzetek Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I. kötet (1977) Zeneműkiadó Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Követelmény: Esztam kíséret – a felfelé irányuló pengetések hangsúlyozása. Ritmusaprózás, tizenhatodokra bontás. Biztos hangtartomány váltás. Helyes, önálló ujjrend kialakítása. Az év végi vizsga javasolt anyaga: - 3–4 különböző karakterű dalból álló dalcsokor egyéni és csoportos előadásban, az éves technikai követelményeknek megfelelő szinten. -

Dunántúli ugrós dallamok esztam kísérettel.

-

Dalcsokor tizenhatodos ritmusaprózással.

4. évfolyam: Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: Jobb kéz - A tizenhatodos ritmusaprózás, ti–tiri és tiri–ti ritmusok pengetésmódjának gyakorlása -

A tremoló játék alapjai; csak dallamhúrokon, kitartott hangok sűrű pergetése

-

Az esztam kíséret továbbfejlesztése

Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés váltogatása Bal kéz - Dunántúli terc -

Fríges zárású dallamok

-

A biztos balkézjáték technikájának fejlesztése, az újabb hangsorok skálaszerű gyakorlásával

Dél–dunántúli ugrós és kanásztánc dallamok, ormánsági népdalok 164


Dunántúli terces dallamok Fríges zárású dallamok Fríg hangsor, fríges zárlat. Esztam kíséret, ugrós tánc, dunántúli terc. Tizenhatodos ritmusaprózás Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalgyűjtemény Balogh Sándor: Citeraiskola – hangkazettával (Budapest, 1992/1997) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei füzetek, szerk.: Eredics Gábor Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I. kötet (Budapest, 1977) Zeneműkiadó Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Hangzóanyag: Magyar Citerás Antológia I–II. (CD) (Budapest, 2004–2005) Flaccus Kiadó Citerahagyomány (MC) (Budapest, 2000) Óbudai Népzenei Iskola Magyarországi citeramuzsika (LP, MC) (Budapest, 1977) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl (LP) szerk.: Olsvai Imre (Budapest, 1988) Hungaroton Magyar Népzene 1–2. (LP), szerk.: Rajeczky B. (Budapest, 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene (LP) szerk.: Sárosi B. (Budapest, 1980) Hungaroton Követelmény: A tizenhatodos ritmusaprózás megvalósítása. A pergetés (tremolo) önálló alkalmazása. Egyszerű esztam kíséret megvalósítása. Az év végi vizsga javasolt anyaga: - Három egyénileg összeállított dalcsokor megszólaltatása énekléssel és csak hangszeren játszva. -

Csoportos citerázás (3–4 fő).

-

Egy összeállítás esztam kíséret alkalmazásával a Dél–Dunántúl dallamaiból.

5. évfolyam: Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: -

A tremoló játék fejlesztése; 1) felütésből indított pergetés; 2) hangsúlyos

165


pengetésből indított pergetés; 3) felfelé irányuló pendítésből indított pergetés. -

Dallamdíszítés 1) nyolcadoló, kapkodós játékkal; 2) ritmusaprózással – a tizenhatodos

aprózás

sűrű

pengetéseinek

váltakozása

a

normál

pengetésekkel egy dallamon belül. -

Sűrű esztam kíséret elsajátítása.

-

Lépegetős játék gyakorlása.

-

Szinkópa ritmus le–föl–föl irányú pengetése.

-

Negyed értékű dallamhangok nyolcadra csökkentése, diminuálása

-

Dél–dunántúli ugrósok és kanásztáncok

-

Szlavóniai dallamok

-

Felvidéki dudanóták

-

Kanásztánc fogalma.

-

Bővített szekund.

-

Szinkópa ritmus.

-

Diminuálás.

Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalgyűjtemény Várnai Ferenc: Szivárványos az ég alja Művelődési Intézet – Népzenei füzetek, szerk.: Eredics Gábor Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I. kötet (Budapest, 1977) Zeneműkiadó Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Hangzóanyag Magyar Citerás Antológia I–II–III. (CD) (Budapest, 2004–2007) Flaccus Kiadó Citerahagyomány (MC) (Budapest, 2000) Óbudai Népzenei Iskola Magyarországi citeramuzsika (LP, MC) (Budapest, 1977) Hungaroton Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl (LP) szerk.: Olsvai Imre (Budapest, 1988) Hungaroton Magyar Népzene 1–2. (LP), szerk.: Rajeczky B. (Budapest, 1969/1972) Hungaroton Magyar hangszeres népzene (LP) szerk.: Sárosi B. (Budapest, 1980) Hungaroton Követelmény: Pergetéssel való dallamdíszítés. Nyolcadolós kapkodós díszítés. 166


Tizenhatodos aprózással történő díszítés. Sűrű esztam kíséret elsajátítása. Szinkópa ritmus pontos játéka. Az év végi vizsga javasolt anyaga: Három egyénileg összeállított dalcsokor énekkel és citerával Dél–Dunántúl Felvidéki Ormánsági csoportos citerázás (3–4 fő) 6. évfolyam: Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: -

A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetés módjának továbbfejlesztése.

-

A bal kéz virtuóz játékának fejlesztése.

-

A tizenhatodos mozgású dallamdíszítés tanulása (alsó–, felső váltóhangos, körülírásos díszítés).

-

Sűrű esztam kíséret technikájának fejlesztése.

-

A tremoló játék tökéletesítése.

-

A szinkópa ritmus többféle pengetési módjának ismerete, alkalmazása.

-

Pontozott ritmusértékek pengetésének játékmódja az eredeti felvételek alapján.

-

A fél értékű dallamhangok autentikus játék szerinti bontása új stílusú népdalokon.

-


-

Észak–magyarországi és dunántúli dudanóták

-

Alföldi régi– és új stílusú, csárdás tempójú dallamok

-

Alsó–, felső váltóhangos, körülírásos díszítés

-

Nyújtott– és éles ritmus

Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalgyűjtemény Művelődési Intézet – Népzenei füzetek, szerk.: Eredics Gábor Magyar Népzene Tára VI.

és VII. kötetei (Budapest, 1973–1987) Akadémiai

Kiadó 167


Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I–II. kötet (Budapest, 1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén (Budapest, 1961) Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (Budapest, 1981) Zeneműkiadó Bencze Lászlóné: Szivárványos az ég alja – bihari népdalok (Berettyóújfalu, 1978) Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I–II. (Budapest, 1992/1994) Magyar Művelődési Intézet Hangzóanyag Magyar Citerás Antológia I–II–III. (CD) (Budapest, 2004–2007) Flaccus Kiadó Citerahagyomány (MC) (Budapest, 2000) Óbudai Népzenei Iskola Magyarországi citeramuzsika (LP, MC) (Budapest, 1977) Hungaroton Magyar Népzene 1–2. (LP), szerk.: Rajeczky B. (Budapest, 1969/1972) Hungaroton Követelmény: Sűrű esztam kíséret alkalmazása. Tremoló játéktechnika alkalmazása. Dallamdíszítés tizenhatod értékű dallamhangokkal. A szinkópa ritmus többféle pengetés módjának ismerete, alkalmazása. Az autentikus citerajáték szerint a pontozott és fél értékek bontott játéka. A tanuló legyen képes igényesen megformálni az előadandó dallamokat; legyen tisztában a különböző zenei tájegységek dallamdíszítéseivel. Az év végi vizsga javasolt anyaga -

Három népzenei összeállítás előadása citerán, saját vagy mások énekét kísérve:

-

Dunántúl,

-

Alföld,

-

csoportosan (3–4 fő),

 Követelmények az alapfok „A” tagozat évfolyamainak elvégzése után: A tanuló ismerje -

a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat,

-

a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az 168


általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket, -

hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását.

Legyen képes -

a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására,

-

a pontozott ritmusok autentikus, bontott megszólaltatására,

-

a helyes tempó– és ritmustartásra,

-

transzponálni a hangszerének megfelelően,

-

szólóban és zenekarban saját vagy más énekét kísérni,

Ismerje -

a citerazene különböző tájegységeinek általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat,

-

ismerje a kiemelkedő adatközlők játékát,

-

ismerje a bourdon–kíséretes zene jellemzőit,

-

a „kapkodós” játékstílus, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a nyomóval történő játék, a parlando rubato játékmód alapjait.

-

a hangszeren való hagyományos hangsúlyozást,

Rendelkezzék -

tiszta hangképzéssel hangszerén,

-

biztos zenei memóriával,

-

megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel,

-

szereplési (színpadi) gyakorlattal.

-

a parlando–rubato dalok előadására

-

kamarazenére más népi hangszerekkel



A művészeti alapvizsga követelményei az „A” tagozat végén

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll, időtartama minimum 10-15 perc. A vizsga tartalma: Három összeállítás bemutatása, egynek közülük ormánságinak kell lenni. Tartalmaznia kell csárdás, ugrós, friss, nyomóval, egyszerű díszítéssel játszott dallamokat. A vizsga értékelése: -


-

helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás,

-

hangminőség, 169


-

hangszerkezelés,

-


-


-

jobb – és balkéz–technika,

-

előadásmód,

-

zenei stílusok és előadások megvalósítása,

-

díszítések megvalósítása,

-

memória,

-


-

állóképesség.



„B” tagozat

4. évfolyam Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: Jobb kéz -

A tizenhatodos ritmusaprózás, ti–tiri és tiri–ti ritmusok pengetésmódjának gyakorlása

-

A tremoló játék alapjai; csak dallamhúrokon, kitartott hangok sűrű pergetése

-

Az esztam kíséret továbbfejlesztése

-

Hangsúlyos és hangsúlytalan pengetés váltogatása

Bal kéz -

Dunántúli terc

-

Fríges zárású dallamok

-

A biztos balkézjáték technikájának fejlesztése, az újabb hangsorok skálaszerű gyakorlásával

Dél–dunántúli ugrós és kanásztánc dallamok Dunántúli terces dallamok Fríges zárású dallamok Fríg hangsor, fríges zárlat. Esztam kíséret, ugrós tánc, dunántúli terc. Tizenhatodos ritmusaprózás Ajánlott tananyag: Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Magyar citerazene I. (Budapest, 2008) Flaccus 170


Kiadó Balogh Sándor: Citeraiskola – hangkazettával (Budapest, 1992/1997) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei füzetek, szerk.: Eredics Gábor Magyar Népzene Tára VI. és VII. kötetei (Budapest, 1973–1987) Akadémiai Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I. kötet (Budapest, 1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén (Budapest, 1961) Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Hangzóanyag Magyar Citerás Antológia I–II. (CD) (Budapest, 2004–2005) Flaccus Kiadó Citerahagyomány (MC) (Budapest, 2000) Óbudai Népzenei Iskola Magyarországi citeramuzsika (LP, MC) (Budapest, 1977) Hungaroton Követelmény: A tizenhatodos ritmusaprózás megvalósítása. A pergetés (tremolo) önálló alkalmazása. Egyszerű esztam kíséret megvalósítása. A tanuló alkalmazzon sűrű pengetéssel esztam kíséretet Fejlessze a tremoló játék technikáját korábban tanult dallamok hosszabb értékű dallamhangjain Alkalmazza a felfelé irányuló pendítésből indított pergetést Fejlessze a díszítő játéktechnikát nyolcadoló, kapkodós pengetéssel Az év végi vizsga javasolt anyaga: -

Három egyénileg összeállított dalcsokor megszólaltatása énekléssel és csak hangszeren játszva.

-

Csoportos citerázás (3–4 fő).

-

Egy összeállítás esztam kíséret alkalmazásával a Dél–Dunántúl dallamaiból.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: -

A tremoló játék fejlesztése; 1) felütésből indított pergetés; 2) hangsúlyos pengetésből indított pergetés; 3) felfelé irányuló pendítésből indított pergetés.

-

Dallamdíszítés 1) nyolcadoló, kapkodós játékkal; 2) ritmusaprózással – a tizenhatodos

aprózás

sűrű

pengetéseinek 171

váltakozása

a

normál


pengetésekkel egy dallamon belül. -

Sűrű esztam kíséret elsajátítása.

-

Lépegetős játék gyakorlása.

-

Szinkópa ritmus le–föl–föl irányú pengetése.

-

Negyed értékű dallamhangok nyolcadra csökkentése, diminuálása

-


-

Szlavóniai dallamok

-

Felvidéki dudanóták

-

Kanásztánc fogalma.

-

Bővített szekund.

-

Szinkópa ritmus.

-

Diminuálás.

Ajánlott tananyag: Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Magyar citerazene I. (Budapest, 2008) Flaccus Kiadó Balogh Sándor: Citeraiskola – hangkazettával (Budapest, 1992/1997) Magyar Művelődési Intézet – Népzenei füzetek, szerk.: Eredics Gábor Magyar Népzene Tára VI. és VII. kötetei (Budapest, 1973–1987) Akadémiai Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I. kötet (Budapest, 1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk (Budapest, 1973) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén (Budapest, 1961) Népdalválogatás a tanuló általános iskolai ének–zene tankönyvéből. Hangzóanyag Magyar Citerás Antológia I–II–III. (CD) (Budapest, 2004–2007) Flaccus Kiadó Citerahagyomány (MC) (Budapest, 2000) Óbudai Népzenei Iskola Magyarországi citeramuzsika (LP, MC) (Budapest, 1977) Hungaroton Követelmény: Pergetéssel való dallamdíszítés. Nyolcadolós kapkodós díszítés. Tizenhatodos aprózással történő díszítés. Sűrű esztam kíséret elsajátítása. Szinkópa ritmus pontos játéka. A tremoló játék tökéletesítése 172


A tizenhatodos mozgású dallamdíszítés tanulása (alsó–, felső váltóhangos, körülírásos díszítés) A szinkópa ritmus többféle pengetésmódjának ismerete, alkalmazása Pontozott ritmusértékek pengetésének játékmódja az eredeti felvételek alapján A fél értékű dallamhangok autentikus játék szerinti bontása új stílusú népdalokon Az év végi vizsga javasolt anyaga: -

Három egyénileg összeállított dalcsokor énekkel és citerával. eredeti felvételek alapján:

-

Dél–Dunántúl,

-

Szlavónia,

-

csoportosan (3–4 fő)

6. évfolyam Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése: -

A jobb kéz valamennyi eddig tanult pengetésmódjának továbbfejlesztése.

-

A bal kéz virtuóz játékának fejlesztése.

-

A tizenhatodos mozgású dallamdíszítés tanulása (alsó–, felső váltóhangos, körülírásos díszítés).

-

Sűrű esztam kíséret technikájának fejlesztése.

-

A tremoló játék tökéletesítése.

-

A szinkópa ritmus többféle pengetésmódjának ismerete, alkalmazása.

-

Pontozott ritmusértékek pengetésének játékmódja az eredeti felvételek alapján.

-

A fél értékű dallamhangok autentikus játék szerinti bontása új stílusú népdalokon.

-


-

Észak–magyarországi és dunántúli dudanóták

-

Alföldi régi– és új stílusú, csárdás tempójú dallamok

-

Alsó–, felső váltóhangos, körülírásos díszítés

-

Nyújtott– és éles ritmus

Ajánlott tananyag: Balogh Sándor: Citeraiskola – hangkazettával 173


Művelődési Intézet – Népzenei füzetek, szerk.: Eredics Gábor Magyar Népzene Tára VI.

és VII. kötetei (Budapest, 1973–1987) Akadémiai

Kiadó Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I–II. kötet (Budapest, 1977) Zeneműkiadó Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén (Budapest, 1961) Bencze Lászlóné: Szivárványos az ég alja – bihari népdalok (Berettyóújfalu, 1978). Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I–II. (Budapest, 1992/1994) Magyar Művelődési Intézet Hangzóanyag Magyar Citerás Antológia I–II–III. (CD) (Budapest, 2004–2007) Flaccus Kiadó Citerahagyomány (MC) (Budapest, 2000) Óbudai Népzenei Iskola Magyarországi citeramuzsika (LP, MC) (Budapest, 1977) Hungaroton Hungaroton Fellegzik az idő – bihari népdalok (CD) (Budapest, 2008) Dialekton Követelmény: Sűrű esztam kíséret alkalmazása. Tremoló játéktechnika alkalmazása. Dallamdíszítés tizenhatod értékű dallamhangokkal. A szinkópa ritmus többféle pengetésmódjának ismerete, alkalmazása. Az autentikus citerajáték szerint a pontozott és fél értékek bontott játéka. A tanuló legyen képes igényesen megformálni az előadandó dallamokat; legyen tisztában a különböző zenei tájegységek dallamdíszítéseivel. Dúr hangsorú dallamok játéka nyomóval Új stílusú dallamok népdalsorainak összekapcsolása a nyomó csúsztatásával – glisszandó játékmód Húrlefogás – húrtompítás a kísérő húrokon (csárdás táncdallamok játékánál) Kis nyújtott–, kis éles–, triolás nyújtott– és triolás éles ritmus pengetése A parlando–rubato előadásmód tanulmányozása, gyakorlása Az év végi vizsga javasolt anyaga: Három népzenei összeállítás előadása citerán, saját vagy mások énekét kísérve: Dunántúl, Alföld, csoportosan (3–4 fő) 174





A tanuló ismerje és alkalmazza -

a tánczene általános kísérettípusait

-

a diatonikus hangszert és az azon való játékmódot

-

az oktávnyi vagy annál szélesebb glisszandós díszítést

-

a kapkodós játékmódot

-

a húrtompításos játék sajátosságait

Tudjon különbséget tenni -

az énekelt népdal és a tánczenei kíséret között

Legyen képes -

a parlando–rubato dalok előadására

-

kamarazenére más népi hangszerekkel



Művészeti alapvizsga követelményei „B” tagozat végén

A vizsga gyakorlati részből áll, időtartama minimum 15 perc A vizsga tartalma: A vizsgázó öt összeállítást készít a tanult anyag alapján, melyből egynek ormánságinak kell lenni. A vizsgabizottság ezekből választ hármat. A vizsga értékelése -


-

helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás,

-

hangminőség,

-

hangszerkezelés,

-


-


-

jobb– és balkéz–technika,

-

előadásmód,

-

zenei stílusok és előadások megvalósítása,

-

díszítések megvalósítása,

-

memória,

-


-

állóképesség.

175


o D. Kötelező tantárgy  D/1. SZOLFÉZS A

szolfézstanítás

–

a

hangszertanítással

szerves

egységben

–

a

zene

megszerettetését, megértését, valamint a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. A zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén túl a tantárgy sajátosságából adódóan a hangsúly a tanítás folyamatában a zenei ismeretek elsajátíttatására, a képesség– és készségfejlesztésre, a kreativitás és a tudás alkalmazásának kimunkálására kerül. A végső cél a globális zenei látásmód és gondolkozás alapjainak kialakítása, elindítása az alapfokú szolfézstanításban is: „A tanuló, hallja, amit lát és lássa, amit hall!” (Kodály Zoltán) A tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e tevékenység gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.



A szolfézstanítás célja, feladata:

A tanulók zenei készségeinek kiművelése, képességeik fejlesztése és ismereteik bővítése az alábbi területeken: -

belső hallás

-

ritmus–metrum,

-

tiszta intonáció,

-

tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök),

-

dallamhallás,

-

többszólamúság

-

harmóniaazonosítás

-

zenei olvasás – írás,

-

zenei szerkezet (forma),

-

zenei memória,

-

zenehallgatás ( zeneértés)

-

a kreativitás fejlesztése, – rögtönzés, 176


-

a megszerzett tudás alkalmazása,

-

a hangszertanulás segítése,

-

a zenei szaknyelv legfontosabb kifejezéseinek megismertetése,

-

a zenei műveltség igényének kialakítása,

-

a társművészetek iránti nyitottság megalapozása

-

a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra

-

a tanulók személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; nemzeti identitástudatuk megerősítése, érzelemviláguk kibontakoztatása

Rendelkezzék a tanuló -

olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,

-

a tanulmányai során elsajátított készség–, jártasság–, ismeret–repertoárral, melyek eszközt biztosítanak a zene belső elképzeléséhez, értelmezéséhez, stílusos megszólaltatásához,

-

olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség–készség szintjének megfelelő zenei feladatokat,

-

biztos zenei ízléssel és ítélő képességgel és

-

a zene iránti elkötelezettséggel.



Előképző évfolyam

Fejlesztési feladatok: -

Zenei élményanyag gyűjtése énekléssel, játékkal.

-

A magyar gyermekjátékok, dalok és népdalok – mint zenei anyanyelvünk és néphagyományunk – megismerése.

-

A zenei készségek megalapozása a hangszertanulásához.

-

Felkészítés a hangszerválasztásra, a zenére figyelés, a zenehallgatási élmény megteremtése.

Az éneklési készség fejlesztése: -

A tiszta intonáció, a helyes zenei hangsúlyok kialakítása.

-

A kifejező éneklés igényének felkeltése.

Ritmikai ismeretek, készségfejlesztés: -

Az egyenletes lüktetés és az ütempárok megéreztetése mozgással (ütemezéssel).

-

A negyed, nyolcad, fél, egész, pontozott negyed és fél és egész értékek, 177


szünetjeleik, a szinkópa, éles és nyújtott ritmus elsajátítása gyakorló és zenei nevekkel, jelekkel. -

2/4–es ütem.

-

a 3/4–es lüktetés megéreztetése.

-

Szövegek ritmusának megfejtése.

-

Ritmusmotívumok olvasása, felismerése.

-

Az ütemhangsúlyok érzékeltetése.

-

Metrum és ritmus egyidejű megfigyelése.

-

Osztinátó, majd ritmuskíséret ismert dalokhoz.

-

Ritmusgyakorlatok.

Dallami ismeretek, készségfejlesztés: -

Daltanulás játékkal együtt, illetve hallás után.

-

A magas és mély képzet kialakítása.

-

A szolmizációs relációk elsajátítása (hétfokúság).

-

A dallami jelrendszerek ismerete.

-

A szolmizációs hangok kézjele, betűjele és helye a vonalrendszeren.

-

Dallamfordulatok gyakorlása a pentaton és hétfokú hangkészletekben.

-

Éneklés kézjel után, olvasás betűkottáról és ötvonalas rendszerben kulcs nélkül.

-

Dallamfordulatok visszaéneklése.

-

Memorizálás hallás után.

-

A belső hallás fejlesztése.

A kétszólamúság előkészítése: -

Dal és mérő.

-

Felelgetős játékok.

-

Ritmus osztinátók, ritmuskíséretek.

-

Egyszerű dallam osztinátók (dudakíséret).

-

Kétszólamú (igen könnyű) gyakorlatok kézjelekről.

-

Igen könnyű kánonok – a csoport képességei szerint.

-

Kétszólamú ritmusok, ének–kopogós „játékok”.

-

Ének, járás, taps, ütőhangszerek kíséretével, változatos csoportosításban.

Zenei ismeretek: -

Hangközök fogalmának bevezetése, kis– és nagy szekund, tiszta oktáv, tiszta kvint. 178


Formai ismeretek: -

Motívum

-

Azonosság, hasonlóság, különbözőség.

Zenei olvasás, írás: -

Az íráskészség kialakítása (írástechnika, zenei helyesírás).

-

Rövid ritmusmotívumok, könnyű dalok ritmusának lejegyzése ritmusjelekkel (2–4–8 ütem).

-

A dó helyének változtatása.

-

Tájékozódás a vonalrendszeren.

-

Kulcsok, ábécés nevek bevezetése.

-

Dallamok, olvasógyakorlatok éneklése szolmizálva, alkalmi hangzókkal betűkottáról és hangjegyekről.

-

Memorizálás.

-

Könnyű dalok, dalrészletek, dallamok lejegyzése hangonkénti folyóírással vagy emlékezetből, betűkottával, majd hangjegyekkel (2–4–8 ütem).

Rögtönzés: -

Zárások megkeresése ritmusokban, dallamokban.

-

Hiányos dallamok kiegészítése egy–két hanggal.

-

Ritmusfelelgetős, dallamfelelgetős.

-

Ütempárhoz ütempár rögtönzése.

-

Mondókák, versek megszólaltatása énekléssel.

-

Mozgás és játék rögtönzése.

Zenehallgatás: -

Hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése.

-

Emberi hangfajták (gyermek–, női–, férfi).

-

Zenei együttesek: énekkar, zenekar.

-

Dinamika, előadási módok.

-

Különböző karakterek megfigyelése.

-

Hangszerek hangja: zongora, hegedű, cselló, furulya (réz– és fafúvósok).

-

A dallami azonosság, különbözőség felismerése a zenehallgatási anyagban is.

Zenei kifejezések: -

Ritmus, dallam.

-

Ütem, ütemmutató, ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel.

-

A megismert ritmusértékek nevei. 179


-

Tempó, mérőütés.

-

Osztinátó.

-

Hangmagasság, hangköz, hangkészlet, hangsor.

-

Pentaton, pentachord.

-

A G–kulcs, F–kulcs.

-

A törzshangsor.

-

A megismert hangközök nevei, jelentésük.

-

Motívum, dallamsor.

-

Kánon.

-

Piano–forte.

Ajánlott tananyag: Ormánsági mondókák, gyermekjátékok, Magyar népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások Magyar gyermekdalok, népdalok Gyermekversek. Horváth Istvánné Smid Anna: Csicsergő 2.(tankönyv és munkafüzet, Útmutató) Horváth Guidóné: Utazás a zene birodalmába (könyv és munkafüzet, Útmutató) Kodály Zoltán: Kis emberek dalai Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat Forrai Katalin: Ének az óvodában Forrai Katalin: Európai gyermekdalok Ajánlott zenehallgatási anyag: Válogatás a néphagyomány zenei anyagából. Gyermekdal feldolgozások. A hangszeres műzene karakterdarabjai. Mesedarabok. Rövid darabok a hangszeres iskolákból (különböző hangszereken). Követelmények az előképző évfolyam elvégzése után: Rendelkezzék

a

tanuló

a

zenetanuláshoz

szükséges

alapvető

magatartásformákkal: tudjon zenére figyelni, tudjon együttműködni társaival, tanárával a csoportos éneklésben, játékban. Tudjon az egyenletes lüktetéshez járni, énekelni. Tudjon önállóan dalt kezdeni. Ismerje fel kottáról a negyed, nyolcad, fél, egész, pontozott negyed értékű hangokat, a megfelelő szüneteket, valamint a szinkópa, éles és nyújtott ritmust. Legyen képes 4–8 ütemes ritmust folyamatosan olvasni és hangoztatni. 180


Tudja alkalmazni a ritmuselemeket 2/4–es ütemekben. Tudjon lejegyezni rövid ritmusmotívumokat. Ismerje a szolmizációs neveket, kézjeleket és a hangok viszonyított helyét a vonalrendszeren. Tudja a dalokat szöveggel és szolmizálva – a zenei tartalomnak megfelelő tempóban, pontos ritmusban, helyes frazeálással – emlékezetből énekelni. Tudjon rövid zenei egységet (a tanult dallami fordulatok köréből) visszaénekelni. Ismerje a G–kulcs hangjait, legyen tájékozott a vonalrendszeren. Ismerje a kis és nagy szekund, tiszta kvint, tiszta oktáv hangközöket. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

A tanult dalok, gyermekjátékok, ritmus– és dallami elemek, zenei ismeretek elsajátításának bemutatása csoportos és egyéni munkával.

 Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok: -

A zenei élményanyag bővítése.

-

A magyar népzene régi stílusú dallamainak megismerése.

-

Betekintés a műzene kis formáiba. A zenei értelmezés kezdeti lépéseinek kimunkálása.

-

Az előképzőben tanult zenei ismeretanyag ismétlése.

-

A készségek megalapozása, fejlesztése a tananyaghoz kapcsolódóan.

-

Az abszolút rendszer további gyakorlása.

-

A szolfézs és a hangszerjáték kapcsolatának kialakítása.

-

A zenehallgatási élmény elmélyítése.

Az éneklési készség fejlesztése: -

Helyes testtartás, levegővétel, tiszta intonáció, tempótartás.

-

Artikuláció, szövegmondás.

-

A tanulók hangterjedelmének fokozatos bővítése.

-

Az igényes, szép éneklés kialakítása.


Az előképzőben tanult ritmikai elemek alapos ismétlése.

-

A korona, az átkötés, az értéknyújtó pont ismerete.

-

A legegyszerűbb ütemek: 2/4, 4/4, ¾. 181


-

Ütemsúlyok. (ütemezés).

-

A szinkópa, az éles és a nyújtott ritmus ismétlése, elmélyítése.

-

A tizenhatodok páros formációi.


Daltanulás hallás után, kézjelről, betűkottáról.

-

Az új szolmizációs hangok (relációk) elsajátítása.

-

A régi stílusú magyar népdalok jellemzői.

-

A tonalitásérzék fejlesztése. a dallamzáró alaphang: lá, és dó.

-

A hétfokúság dallamfordulatainak gyakorlása.

-

Periodizáló műzenei szemelvények éneklése, memorizálása.

-

A belső hallás további kimunkálása: memorizálás belső hallás alapján kézjelről, kottaképről.

A kétszólamúság előkészítő gyakorlatai: -

Dallamhoz ritmusosztinátó vagy önálló ritmusszólam megszólaltatása.

-

Könnyű kétszólamú művek éneklése (a csoport képességeinek megfelelően válogatott könnyű kánonok, biciniumok).

Hangközök: -

Tiszta prím, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, tiszta kvart, tiszta kvint, tiszta oktáv.

-

Éneklés szolmizálva, építés megadott hangokra.

-

Felismerés kottakép és hallás után (hallás után: szekundok, tercek, kvint, oktáv).

Hangzatok: -

Az alaphelyzetű dúr és moll hármashangzatok szerkezete.

-

Éneklés szolmizálva mindkét irányban.

-

Felismerés hallás után együtthangzásban vagy felbontásban.

-

Építés megadott ábécés hangokra a tanult hangnemek alapján.

Hangkészlet, hangsorok, hangnemek: -

Alaphang fogalma.

-

Tiszta– és pien hangos pentatónia.

-

Pienhangok (fá, ti, fi), díszítőhangok.

-

Módosító jelek, előjegyzések.

-

A módosított hangok nevei

182


-

A tanult hangnemek előjegyzéseinek sorrendje írásban is.

-

Hétfokúság: dúrok és mollok (eol) 2#, 1b előjegyzésig.

-

A párhuzamos hangsorok fogalma.

-

A zeneművek hangnemének megállapítása kottakép alapján az eddigi ismeretek felhasználásával.

A formaérzék fejlesztése: -

Részletek, egységek megfigyeltetése: hasonlóság, azonosság, különbözőség, variáns, sorszerkezet.

-

A kvintváltás megfigyeltetése.

-

A5A5vAAv, illetve A5B5A B sorszerkezetek.

-

A helyes frazeálás.

Zenei olvasás – írás: -

A helyes kottaírás.

-

Ritmusgyakorlatok olvasása.

-

Ritmusfordulatok lejegyzése hallás és memorizálás alapján.

-

Éneklés betűkottáról, majd ötvonalas rendszerben hangjegyekről, G–kulcsban, abszolút magasságban ábécés nevekkel 2#, 1b előjegyzéssel.

-

Dallamok átírása betűkottáról hangjegyekre, illetve G–kulcsból F–kulcsba (és fordítva).

-

Igen könnyű diktálási feladatok.

-

Könnyű dalok, dallamok lejegyzése hangonkénti folyóírással, betűkottával G– és F–kulcsban (2–4–8 ütem).

-

Transzponálás írásban.

Rögtönzés: -

Ritmussorok rögtönzése.

-

Megadott ritmikai, dallami fordulatok variálása (szaporítás – ritkítás stb.).

-

Megadott több ritmussorból, dallamsorból teljes zenei forma kialakítása.

-

Ritmus kiegészítések megadott ütemmutatók alapján.

-

Párbeszéd, kérdés–felelet.

-

Adott dallamhoz ritmuskíséret.

-

Hiányos dallam kiegészítése.

Zenehallgatás: 183


-

Különféle kórushangzások.

-

Dallam és kíséret, szólamok megfigyelése.

-

A hangszerek hangszínének felismerése.

-

Dinamikai különbségek megismerése.

-

A népzene és műzene.

-

A különféle hangulatok, előadásmódok (pl. parlando) megfigyelése.

Zenei szakkifejezések ismerete: -

A szolfézs előképzőben tanultakhoz.

-

Ütemmutató, ütemsúly, ütempár.

-

Alkalmazkodó ritmus.

-

Kulcsok. előjegyzések, módosító jelek.

-

Pentatónia. díszítőhang, vendéghang (pienhang).

-

Hangkészlet, hangsor, hangnem.

-

Pentachord, Dur és moll (eol).

-

A párhuzamos hangsor fogalma.

-

Dallamsorok, alaphang, kvintváltás, szolmizációváltás.

-

Ereszkedő dallamvonal.

-

Azonosság, variáns, sorszerkezet.

-

Szekvencia.

-

Periódus.

-

Transzponálás.

-

Prima volta, seconda volta.

-

Solo, tutti.

-

Parlando, rubato, tempo giusto.

-

Staccato, legato.

Ajánlott tananyag: Ormánsági gyermekjátékok, népdalok Régi stílusú magyar népdalok, énekelhető műzenei szemelvények a hangszeres iskolák anyagából is (könnyű barokk és klasszikus táncok). Könnyű kánonok, Dobszay László: A hangok világa I. és Útmutató Horváth Guidóné: Utazás a zene birodalmába I.II. (könyv és munkafüzet, tanmenet)

184


Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat Kodály Zoltán: Válogatott biciniumok Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa I. Bárdos Lajos: 70 kánon Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok Forrai Katalin: Európai gyermekdalok Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában Ajánlott zenehallgatási anyag: Eredeti népzenei felvételek gyermekdalok, népdalok. Gyermekeknek komponált művek Bartók Béla, Kodály Zoltán Bárdos Lajos kórusműveiből. Követelmény: Tudja a tanuló a dalokat zeneileg igényesen énekelni. Legyen tájékozott a vonalrendszeren, tudjon G– és F–kulcsban ábécés névvel olvasni. Ismerje a módosítójeleket, az előjegyzések sorrendjét írásban is mindkét kulcsban 2#, 1b előjegyzésig. Ismerje a dúr és moll hangsorokat 2#, 1b előjegyzésig. Ismerje fel és tudja ritmusolvasásban folyamatosan hangoztatni a szinkópát, az éles és nyújtott ritmust, valamint a tizenhatodok páros formációit. Legyen képes egyszerű, rövid (a tanult zenei anyagnál könnyebb) dallamfordulatokat hallás után szolmizálva visszaénekelni, memorizálni, lejegyezni. Ismerje a tiszta prím, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, tiszta kvart, tiszta kvint és tiszta oktáv hangközök fogalmát, tudja ezeket kottakép alapján azonosítani. Ismerje fel hallás után a kis és nagy szekund, a kis és nagy terc, a tiszta kvint és tiszta oktáv hangközöket tonális keretben. Ismerje az alaphelyzetű dúr és moll hármashangzatok felépítését. Ismerje a régi stílusú népdalok jellemző vonásait. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

A tanult dalok, gyermekjátékok, ritmus– és dallami elemek, zenei ismeretek elsajátításának bemutatása csoportos és egyéni munkával. 185


2. évfolyam Fejlesztési feladatok: -

A zenei ismeret– és élményanyag bővítése.

-

A zenei képességek, készségek fejlesztése a szolfézs illetve hangszeres anyaghoz kapcsolódóan.

-

Az új stílusú magyar népdalok jellemzőinek elsajátítása.

-

A műzene kis formáinak megismerése: elsősorban barokk tánctételek megszólaltatásával.

-

Tájékozódás és gyakorlás az abszolút rendszerben.

-

Az aktív, a figyelmes zenehallgatás további kimunkálása, fejlesztése.

-

A zenei kifejezőkészség és ízlés formálása.

Az éneklési és intonációs készség fejlesztése: -

A népdalok kifejező megszólaltatása.

-

A tanulók hangterjedelmének fokozatos bővítése.

-

A kétszólamú éneklés kimunkálása.

-

Intonációs gyakorlatok.


Az előző évfolyamokban elsajátított ritmusok ismétlése, további gyakorlása, alkalmazása.

-

A „kis nyújtott” és „kis éles” ritmus, a negyed értékű triola.

-

Negyed felütés.

-

3/8–os ütem.

-

Váltakozó ütem.

-

A 4/4 – 2/4 és a 3/4 – 2/4 váltás megéreztetése.

-

Alla breve.

-

Az új stílusú magyar népdalok néhány ritmikai jellegzetessége: alkalmazkodó ritmus, erős és gyenge zárás.


Daltanulás hallás után, valamint kottaképről.

-

A fi, szi és ta hang, valamint dallamfordulataik.

-

A népdalanyagon belül: dó, lá, ré (mi) és szó alaphangú dalok éneklése.

-

A tanult zenei anyag jellegzetes dallamfordulatainak gyakorlása, olvasása és hallás utáni felismerése. 186


-

Az alap és kvint szerepe, kvintváltás felfelé.

-

Régi és új stílusú népdalok stílusjegyeinek rendszerezése, összefoglalása az eddigi ismeretek alapján.

-

A dúr és moll tonalitás megfigyelése műzenei anyagon.

-

A műzene dallamfordulatainak megfigyelése, éneklése, gyakorlása (hármashangzat felbontások, skálamenetek, terclépések, szekvenciák).

-

A többszólamúság fejlesztése:

-

Hangközök megszólaltatása két szólamban.

-

Intonációs gyakorlatok.

-

Kánonok, biciniumok éneklése.

-

A többszólamú művek szólammozgásainak énekes megszólaltatása (párhuzamos mozgás, ellenmozgás).

Hangközök: -

Az előző években tanult hangközök további gyakorlása.

-

Éneklés szolmizálva, ábécés–s nevekkel mindkét irányban.

-

Felismerés hallás után és kottaképről.

-

A szext hangköz és a szűkített – bővített kvint elsajátítása.

-

A bővített szekund megfigyelése.

Hangzatok: -

Az előző évben tanult hármashangzatok további gyakorlása, elsősorban hallási elmélyítése.

-

A tanult hangnemek alap–hármashangzatai.

Hangsorok: -

A háromféle moll hangsor elsajátítása, a vezetőhang.

-

Dúrok és mollok 3#, 3b előjegyzésig.


AA5A5vA, AA5BA, ABBvA, AABA formaszerkezetek.

-

A periódus felépítése (előtag, utótag, nyitás, zárás).

-

Formai elemzések az elsajátított ismeretek alapján.


Ritmusgyakorlatok olvasása.

-

Ritmusírás énekelt népdalok alapján.

-

Hangszeren megszólaltatott egyszerű ritmusú barokk tánctételek ritmusának 187


lejegyzése. -

Könnyű dallamok olvasása (mérővel), memorizálás, lejegyzés.

-

Egyszerű periodizáló dallamok memorizálása, lejegyzése.

-

Hangközök, hangközláncok lejegyzése betűvel és számmal.

-

Hármashangzatok lejegyzése együtthangzás vagy felbontás alapján.

-

Új stílusú népdalok lapról éneklése szolmizálva, szöveggel.

-

Műzenei szemelvények éneklése szolmizálva és ábécés nevekkel, alkalmi hangzókkal, szöveggel

.Rögtönzés: -

Megadott ritmikai, dallami fordulatok variálása.

-

Hiányos dallam kiegészítése.

-

Megadott dallamsorokból a tanult népdalformák kialakítása.

-

Adott dallamhoz ritmuskíséret.

-

A tanult népdalokhoz hasonló dallamok rögtönzése.

-

AA5A5vA, A5BA, ABBvA formákban, megadott egy vagy több sor alapján.

-

Rögtönzés szövegre is.

-

Megadott periodizáló dallamrészletek kiegészítése.

-

Előtagra utótag rögtönzése (a–av).

Zenehallgatás: -

A tanult népdalok felismerése népdalfeldolgozásokban.

-

Mozgás, gesztus a zenében.

-

Népdalok, népi táncdallamok feldolgozásai, régi magyar táncok.

-

Műzenei táncok (elsősorban menüett) megismerése.

-

A barokk tánctételek jellemzőinek megfigyelése hallás alapján is.

-

A zenekari hangzás megfigyelése, hangszerek hangszínének felismerése.

-

A többszólamú művek szólammozgásainak követése: párhuzamos mozgás, ellenmozgás, „pont”, „vonal” stb.


Triola. „kis” nyújtott, „kis” éles ritmus.

-

Felütés.

-

Váltakozó ütem.

-

Eol, összhangzatos, dallamos moll, vezetőhang fogalma.

-

Az eddigi hangközökön kívül a kis és nagy szext, bővített szekund.

-

Parlando, rubato, tempo giusto. 188


-

A régi és új stílusú népdalok.

-

Motívum, periódus, szekvencia.

-

Kvintoszlop.

-

Párhuzamos és ellenmozgás.

-

A metronómjelzés.

-

A tanult zenei anyagban előforduló előadási jelek és tempójelzések valamint a megismert zeneszerzők nevének helyes kiejtése, leírása.

Ajánlott tananyag: Ormánsági népdalok A magyar népdalok újabb rétege: pentaton, dúr, háromféle moll, valamint dór (fríg) és mixolid hangkészletű dallamok. Néhány tánctétel a barokk korból – elsősorban a tanulók hangszeres anyagából (menüett, bourrée, sarabande, rigaudon, gavotte). Válogatás Bartók Béla Mikrokozmosz c. művéből énekes megszólaltatáshoz (a népdalanyagban

megismert

zenei

jelenségek

valamint

a

többszólamú

komponálási technikák megfigyelésére). Könnyű kétszólamúság: kánonok, biciniumok. Dobszay László: A hangok világa II. és III. kötet és Útmutatók Horváth Guidóné: Utazás a zene birodalmába I.II. (könyv és munkafüzet, tanmenet) Kodály Zoltán: Ötfokú zene I–II. Kodály Zoltán: Válogatott biciniumok Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa I–II. Bárdos Lajos: 70 kánon Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok Szőnyi Erzsébet: Biciniumok Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában Ajánlott zenehallgatási anyag: Népdalfeldolgozások (elsősorban a tanult dalokhoz kapcsolódóan). Szemelvények Bartók Béla Gyermekeknek és Mikrokozmosz című műveiből. Válogatás Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusműveiből. Barokk táncok. (hangszeres táncok, zenekari tételek). 189


Mesealakok a zenében. Követelmény: Tudja a tanuló a dalokat – ezen belül műzenei szemelvényeket – szöveggel, zeneileg igényesen előadni. Legyen tájékozott a vonalrendszeren, tudjon G– és F– kulcsban folyamatosan ábécés névvel olvasni. Ismerje fel kottaképről a tanult ritmusképleteket, tudja folyamatosan olvasni, hangoztatni mérőütéssel vagy belső méréssel. Legyen képes a tanult anyagnál könnyebb, rövid dallamokat szolmizálva visszaénekelni, hallás után lejegyezni, memorizálni. Ismerje fel a népdalok jellegzetességeit, stílusát (sorszerkezet, hangnem). Ismerje a dúr és moll hangsorokat 3#, 3b előjegyzésig, tudja a hangnemeket kottakép alapján megállapítani. Ismerje az eddig tanult hangközöket, tudja ezeket felépíteni, illetve kottaképről azonosítani. Ismerje fel hallás után a kis és nagy szekund, kis és nagy terc, tiszta kvart, tiszta kvint és tiszta oktáv hangközöket tonális keretben. Ismerje a dúr, moll alaphelyzetű hármashangzatok felépítését. Ismerje fel hallás után a dúr és moll hármashangzatokat felbontásban vagy együtthangzásban. Az év végi vizsga ajánlott anyaga A tanult zenei anyag, a ritmus– és dallami elemek, zenei ismeretek elsajátításának bemutatása csoportos és egyéni munkával. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok: -


-

Bevezetés a bécsi klasszikus zene forma– és harmóniavilágába európai többszólamú népdalok és műzenei szemelvények alapján.

-

Tájékozódás és gyakorlás az abszolút rendszerben – elsősorban a dúr és moll tonalitáson belül.

-

A többszólamúság, társas zenélés készségének fejlesztése funkciós művek alapján.

-

A magyar népdalok élményszerű előadása.

-

A zenei kifejezőkészség és ízlés formálása. 190


-

Tudatos zenehallgatásra nevelés.


Kis éles, kis nyújtott ritmusok, a nyolcad triola további gyakorlása, alkalmazása.

-

A nyújtott és szinkópa ritmusok variánsai.

-

Nyolcad és páros tizenhatod felütés.

-

3/8, 6/8. Pontozás, átkötés 6/8–ban.

-

A siciliano és a mazurka ritmus jellegzetessége.

-

Ritmusgyakorlatok egy és két szólamban.


Daltanulás elsősorban kottaképről.

-

Módosított hangok: fi, szi, di, ri és ta gyakorlása népzenei és műzenei olvasási anyagon (szolmizálva és ábécés névvel).

A többszólamú éneklés készségfejlesztése: -

Más népek zenéjének többszólamú megszólaltatása.

-

Hangszerkíséretes dalok.

-

Kánonok.

-

Kürtmenetek, hangközmenetek, kétszólamú funkciós részletek megszólaltatása énekléssel és egyéni hangszerjátékkal is.

-

T–D–T kapcsolatok megfigyelése.

-

Funkciós főhangok éneklése a dallamhoz szolmizálva és ábécés nevekkel.

-

A belső hallás és memória fejlesztése.

Hangközök: -

Az előző évben tanult hangközök gyakorlása: felismerése hallás után és kottaképről.

-

A szűkített, bővített kvint (oldással) ismertetése.

-

Új hangközök: a kis és nagy szeptim, (oldással).

Hangzatok: -

Az alaphelyzetű hármashangzatok felismerése hallás után felbontásban vagy együtthangzásban, építésük, felismerésük kottaképről.

-

A hármashangzatok megfordításainak elve.

-

Hallásgyakorlatok felbontásban, együtthangzásban.

Hangsorok:

191


-

Dúrok és mollok 4#, 4b előjegyzésig.

-

Azonos alapú dúr és moll.

-

A hangnemi kitérés és moduláció megfigyeltetése.


A periódus felépítése. Nyitás –zárás.

-

Kis kéttagú–, háromtagú forma. Rondo forma.


Olvasógyakorlatok szolmizálva, alkalmi hangzókkal, ábécés nevekkel.

-

Igen könnyű magyar népdalok lejegyzése.

-

Hangközök, hármashangzatok felismerése, lejegyzése együtthangzásban vagy felbontásban.

-

Hangközmenetek éneklése felbontással is, lejegyzése memorizálás, hallás után.

-

Könnyű periódusok olvasása, memorizálása kottaképről.

-

Lejegyzés memorizálás vagy hallás után egy szólamban.

-

Igen könnyű funkciós kísérőszólamok megfigyelése, éneklése, lejegyzése betűkottával a dallamhangok alá.

Rögtönzés: -

Adott dallamhoz tercmenet, kürtmenet szerkesztése.

-

Periódusok kiegészítése: adott előtaghoz utótag (A–Av).

-

Periodizáló dallamokhoz egy–egy kísérőhang éneklése.

Zenehallgatás: -

Magyar és más népek táncai a műzenében.

-

Barokk, klasszikus táncok – elsősorban a tanulók hangszeres darabjaiból.

-

A hangszerelés, a dinamika – mint a zenei kifejezés eszközei.

-

Dinamika a barokk korban.

-

A barokk és bécsi klasszikus zenekar hangszerei.

-

A tanult formák, dallami elemek megfigyelése hallás után.


Siciliano és mazurka ritmus.

-

Azonos alapú dúr és moll hangsor.

-

Kvintoszlop.

-

Kürtmenet.

-

Funkciók. 192




-

Hangnemi kitérés, moduláció.

-

Periódus.

-

Kéttagú–, háromtagú forma. Triós forma. Da Capo forma.

-

Duett, duó, tercett, trió.

-

Partitúra.

-

A tanult zenei anyagban előforduló előadási jelek és tempójelzések. Ajánlott tananyag:

 Ormánsági népdalok  Horvát népdalok Más

népek

funkciós

népzenéje:

egyszerű

tercelő,

kürtmenetes

dalok

kísérőszólammal vagy hangszerkísérettel (lengyel, francia, német, olasz népdalok). Könnyű szemelvények a bécsi klasszikus zeneszerzők műveiből, darabok a tanulók hangszeres anyagából is. Két–három–négyszólamú könnyű kánonok. Dobszay László: A hangok világa III. és IV. kötet, Útmutatók Szigetiné Horváth Zsuzsa – Simonné Sármási Ágnes: Készségfejlesztő gyakorlatok J. Irsai Vera: Szolfézs példatár II. Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok Forrai Katalin: Európai gyermekdalok Kodály Zoltán: Válogatott biciniumok Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán Szőnyi Erzsébet: Biciniumok Péter József: 165 kánon Bárdos Lajos: 70 kánon Ajánlott zenehallgatási anyag: Magyar és más népek táncai a műzenében (pl. bécsi klasszikus táncok, valamint F. Chopin, A. Dvořák, B. Smetana, P. I. Csajkovszkij, J. Brahms, M. Ravel művei). Balett részletek (nemzeti karakter–táncok: mazurka, csárdás stb.). Szemelvények a bécsi klasszikus zeneszerzők műveiből: dalok, opera– és szimfónia részletek. Követelmény: 193


Tudja a tanuló a dalokat, illetve a bécsi klasszikus korból a műveket, részleteket stílusosan előadni. Tudjon folyamatosan 6/8–os ütemben ritmust olvasni. Egyszerű 4–8 ütemnyi dallamot lejegyezni, memorizálni. A tanult anyagnál könnyebb dallamfordulatokat kottából szolmizálva, alkalmi hangzókkal, szöveggel megszólaltatni. Tudja a dúr és moll hangsorokat, vezetőhangokat 4#, 4b előjegyzésig. Tudja a hangnemeket kottakép alapján megállapítani. Ismerje az eddig tanult hangközöket, tudja kottaképről azonosítani és felépíteni. Ismerje fel hallás után a kis és nagy szext hangközt. Ismerje fel hallás után az alaphelyzetű dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzatokat. Tudja kottaképről azonosítani és adott hangra szerkeszteni (a tanult hangnemek körében). Ismerje a dúr és moll hármashangzatok fordításainak nevét, felépítésé, a funkciókat. Ismerje a periódus és a kisformák felépítését. Ismerje az alapvető tempo és előadási jeleket. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

A tanult zenei anyag, a ritmus– és dallami elemek, zenei ismeretek elsajátításának bemutatása csoportos és egyéni munkával.


Zenei élményanyag gyűjtése a bécsi klasszikus zeneszerzők műveiből.

-

A periodizáló és funkciós zenei ismeretek elmélyítése.

-

Betekintés a romantika és a XX. század zenéjébe.

-

A tanult magyar népzenei anyag bővítése aszimmetrikus dalokkal.

-

Az eddig tanultak rendszerező ismétlése.

-

A zenei elemzési képesség fejlesztése.

Hallásfejlesztés és zenei ismeretek: -

Átkötés, pontozás gyakorlása.

-

Harminckettedek.

-

Alla breve további gyakorlása. 194


-

A népzenei anyagban arányok, szimmetriák, aszimmetriák megfigyelése.

-

5/8, 8/8 (3+3+2) gyakorlása ritmusfeladatokkal.

-

A módosított szolmizációs hangok további gyakorlása.

-

A bővített kvart oldással.

-

Alterált hangok, mint a díszítés, és mint a hangnemváltás eszközei.

-

A kromatika megfigyelése, kromatikus fordulatok éneklése.

-

Késleltetés.

-

A hangközök rendszerezése.

-

A hangközfordítás elve.

-

A tiszta, kis– és nagy hangközök éneklése, felismerése és megnevezése ábécés nevekkel is.

-

Hangközmenetek éneklése, szolmizálva, ábécés nevekkel; a hangközök megnevezésével, zenei szerepük megfigyelésével.

-

A dúr és moll hármashangzatok fordításai illetve az alaphelyzetű szűkített, bővített hármashangzat gyakorlása oldással.

-

Felismerésük hallás és kottakép alapján, építés.

-

A dominánsszeptim dúrban és mollban.

-

Éneklése oldással szolmizálva.

-

A nyolcütemes bécsi klasszikus periódusforma ritmus– és dallamfordulatainak megfigyelése, kiemelése, gyakorlása.

-

Dallami variánsok, figuráció.

-

A bécsi klasszikus zene funkciós rendjének gyakorlása.

-

T–D–T; T–S–D–T kapcsolatok, funkciós jelző basszus hangok.

-

Funkciós kísérőszólam éneklése a dallamhoz szolmizálva és ábécés nevekkel.

-

Műdalok olvasása zongorakísérettel (tanár, esetleg tanuló közreműködésével).

-

Kétszólamú vagy hangszerkíséretes klasszikus művek éneklése a tanult zenei ismeretek megfigyeltetésével.

-

Két– és többszólamú vokális művek megszólaltatása különféle hangszeres együttesek előadásában.

-

Kánonok éneklése.

-

Hangsorok 6#, 6b előjegyzésig, vezetőhanggal.

A formaérzék fejlesztése: 195


-

Zárlatok: fél– és egész–zárlat, álzárlat.

-

A klasszikus (és romantikus) dal.

-

Két– és háromtagú kisformák, visszatéréses típusok megfigyelése.

-

Egy rondó, egy variáció és egy szonátaforma formai megismerése.


Könnyű periódusok lapról éneklése.

-

Periódus terjedelmű bécsi klasszikus anyag lejegyzése a tanult hangnemekben.

-

Könnyű hangközmenetek éneklése, írása.

-

A kétszólamú írás bevezetése: a kísérő szólamban funkciós főhangok.

-

Könnyű népdalok lejegyzése (szöveggel is).

Zenehallgatás: -

A zenei kifejezés eszközei a bécsi klasszikus korban (stílusjegyek összegyűjtése).

-

Hangszín – hangszerelés.

-

A ritmikai, dallami és harmóniai elemek szerepének hallás utáni megfigyelése: (alteráció, kromatika, késleltetés, hangzatfelbontások, funkciók, zárlatok, feszültség – oldás, hangnemi kitérés, moduláció).

-

Két– és háromtagú kisformák, visszatéréses típusok, egy rondó, egy variáció és egy szonátaforma megismerése zenehallgatás alapján is.

-

A bécsi klasszikus zene stílusjegyeinek, jellegzetes műfajainak, előadói apparátusainak megfigyelése a meghallgatott művekben.

-

A romantika kifejezési eszközeinek és a XX. század új hangzásvilágának megfigyelése.

-

A homofon és polifon szerkesztési mód felismerése hallás után is.

Rögtönzés: -

Ritmuskíséretek rögtönzése aszimmetrikus népdalokhoz. Osztinátók.

-

Periódus kiegészítése: megadott előtaghoz utótag rögtönzése.

-

Periódusok zenei anyagának variálása a megismert ritmikai és dallami elemekkel (hangzatfelbontás, kromatika, késleltetés stb.).

Zenei elemzési képesség: -

A tanult ismeretek alkalmazása a zeneművek feldolgozása során.

-

A stílusjegyek és az alapvető zenei összefüggések megfigyeltetése (ritmika, 196


dallam, funkció, harmónia, forma). Zenei szakkifejezések ismerete: -

Bécsi klasszikusok, Köchel–jegyzék, opusz.

-

Kvintkör.

-

Hangnemi rokonságok, maggiore–minore, a hangnemi kitérés, moduláció.

-

A hangközfordítás elve.

-

Tritonusz.

-

Alteráció, kromatika.

-

Funkciók, funkciós vonzás.

-

Késleltetés.

-

Kadencia, álzárlat, fél– és egész–zárlat.

-

Előjáték, utójáték, visszatérés, Coda.

-

Imitáció.

-

Orgonapont.

-

Hangszeres és vokális zene.

-

Dal, ária, opera.

-

Szimfónia.

-

Kamarazene, duó, duett, trió, tercett, kvartett, kvintett.

-

Kisformák.

-

Triós forma, szonátaforma, rondóforma, variáció.

-

A tanult zenei anyagban előforduló előadási jelek és tempójelzések.

-

Az eddig megismert zenei korok rövid áttekintő ismétlése, kronológiai rendezése, a legfontosabb stílusjegyek kiemelése.

Ajánlott tananyag: Elsősorban bécsi klasszikus (romantikus) hangszerkíséretes dalok, duettek Szimfónia tételek, hangszeres szonáta, variáció, rondó Néhány könnyű XX. századi dal, kórusmű vagy énekelhető hangszeres darab Dobszay László: A hangok világa IV. és V. kötet, Útmutatók Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok Ádám Jenő: A dal mesterei (válogatás a kötetekből) Kodály Zoltán: Biciniumok Szőnyi Erzsébet: Biciniumok Szőnyi Erzsébet: A zenei írás–olvasás gyakorlófüzetei Ajánlott zenehallgatási anyag: 197


Szemelvények a bécsi klasszikusok műveiből a szonátaforma, a szimfónia (Menüett tétel), az opera megismeréséhez. Romantikus dalok, karakterdarabok. A XX. század zenéjéből néhány vokális és hangszeres mű. Néhány darab Bartók Béla Mikrokozmosz sorozatából (aszimmetria). Követelmény: Tudjon a tanuló emlékezetből bécsi klasszikus, romantikus műveket, szemelvényeket (dal, kánon, műrészlet) zeneileg igényesen előadni. Tudjon leolvasni, lejegyezni egyszerű, könnyű klasszikus periódust. Ismerje a dúr és moll hangsorokat 6#, 6b előjegyzésig. Ismerje az oktávon belüli hangközöket. Ismerje a négy alaphelyzetű hármashangzatot, a dúr és moll hangzatok fordításait, valamint a dominánsszeptim akkordot. Tudja ezeket szolmizálva énekelni, felismerni hallás után, ábécés hangokkal megnevezni a könnyebb hangnemekben (3#, 3b.). Ismerje a funkciós főhangokat dúrban és mollban. Ismerje a klasszikus zene alapvető stílusjegyeit, a tanult formáit és műfajait. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

A tanult zenei anyag megszólaltatása szép énekléssel, helyes frazeálással,

-

A műzenei szemelvények, zenei ismeretek elsajátításának bemutatása csoportos és egyéni munkával,

-

Klasszikus kisforma elemzése (csoportos és egyéni munkával, tanári irányítással).



Követelmények az alapfokú évfolyamok (4. évfolyam) elvégzése után Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig. Ismerje fel hallás után és kottaképről a szinkópa–, éles– és nyújtott ritmust, valamint az egyszerűbb ritmikai átkötéseket. Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2 –es ütemekben. Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4#, 4b előjegyzésig.

Ismerje a -

pentaton hangsorokat.

-

tudja a dúr és moll hangsorokat 6#, 6b előjegyzésig, 198


-

ismerje a háromféle moll hangsort.

-

Ismerje fel a művek hangnemeit – hangszeres darabjaiban is.

-

Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban:

-

tudja azonosítani – hangszeres tanulmányaihoz kapcsolódóan is – az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket,

-

ismerje fel ezeket kottaképről és hallás után.

Ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint hangközöket; tudja ezeket kottaképről azonosítani. Ismerje a négyféle alaphelyzetű hármashangzat, a dúr és moll fordítások elvét, valamint a dominánsszeptim–hangzat felépítését. Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani. Ismerje a funkciós főhangokat 3#, 3b előjegyzésig. Ismerje a funkciós vonzást. Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. Tudjon lejegyezni: -

rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel,

-

két szólamú, igen könnyű műzenei periódust, illetve szólamait hallás után kiegészíteni..

Legyen képes a fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni. Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban is alkalmazni): -

a magyar népzene stílusjegyeit,

-

a periódus fogalmát,

-

a kis formákat,

-

a triós formát,

-

a klasszikus szonátaformát,

-

a rondót.

Rendelkezzék a tanulmányai során érintett zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (elsősorban a bécsi klasszikus zenében). Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok: -

A bécsi klasszikus zene periodizáló és funkciós gondolkodásának elmélyítése 199


nagyobb lélegzetű zenei formákban. -

A romantikus zeneirodalom alaposabb megismerése.

-

Ismerkedés a XX. századi zene néhány alkotásával.

-

A tanult magyar népdalkincs bővítése.

-

A többszólamú éneklés hangsúlyosabb megjelenése.

Ismeretanyag és hallásfejlesztés: -

Az előző évfolyamban tanult ritmusok további gyakorlása, alkalmazása.

-

Nyolcad szinkópa és tizenhatod triola és változataik.

-

Augmentálás– diminuálás.

-

Klasszikus és romantikus dalok, duettek megszólaltatása kottakép alapján.

-

Az alterált fordulatok megfigyelése.

-

Az alterációk díszítő vagy hangnemi szerepe.

-

Könnyű klasszikus, romantikus és XX. századi dalok, énekelhető szemelvények, kórusművek megszólaltatása.

-

A dó váltás alkalmazásának elmélyítése.

-

A tonalitás felbomlásának megfigyelése.

Hangközök: -

Az előző évfolyamokban tanult hangközök ismétlése, gyakorlása, hallási elmélyítése.

-

A belső hangközhallás intenzív fejlesztése, törekvés a szolmizáció lassú, fokozatos elhagyására.

-

A szűkített szeptim hangköz, a nóna és decima hangköz fogalma.

-

Hangközmenetek éneklése, szolmizálva, ábécés névvel.

-

A hangközök zenei szerepének megfigyelése (alterációk és funkciók).

Hangzatok: -

Az alaphelyzetű hármashangzatok, a dúr és moll fordítások valamint az alaphelyzetű dominánsszeptim hangzat (oldással dúrban, mollban) további gyakorlása, hallási elmélyítése.

-

A szűkített hármashangzat megfordításainak felépítése, éneklése oldással dúrban.

-

A szűkített szeptimhangzat felépítése, éneklése oldással.

-

A dúr és moll hangsor fokaira épített hármashangzatok.

-

A funkciós alaphangokra építhető hármashangzatok.

Hangsorok: 200


-

Dúrok, mollok, vezetőhangok 6#, 6b előjegyzésig.

-

A modális hangsorok elnevezésének, alaphangjainak ismerete.


Rendhagyó periódusok.

-

Álzárlat.

-

Egyszerű, két– és háromtagú klasszikus formák éneklése, elemzése.

-

A hangnemi kitérés és moduláció megfigyelése (domináns vagy párhuzamos hangnemek).

-

A szonáta–, a variációs és a rondóforma ismétlése, további megfigyelése nagyobb lélegzetű zeneművek tételeként.

-

A formai ismeretek mélyítése.


Klasszikus periódusok, egyszerű modulációs zenei részletek éneklése szolmizálva, dó váltással, alkalmi hangzókkal, ábécés nevekkel.

-

Alterált fordulatok gyakorlása: lapról olvasással, lejegyzéssel.

-

Könnyű romantikus és XX. századi dallamok éneklése, memorizálása, (pl. témák a zenehallgatással feldolgozott művekből).

-

Műdalok olvasása hangszerkísérettel (tanár, esetleg tanuló közreműködésével).

-

Két– vagy többszólamú vokális művek különféle hangszeres együttesekkel is.

-

Könnyű periódusok lejegyzése funkciós alsó szólammal, a felső szólamban egy–egy alterált hanggal.

-

Egyszerű, rövid XX. századi tonális dallamok, dallamrészletek írása emlékezetből.

-

Hangzatok lejegyzése hallás után, felépítés, felismerés kottaképről.

-

Kánonok éneklése a klasszikus és romantikus korból.

Rögtönzés: -

Dallamokhoz funkciójelző alsó szólam éneklése.

-

Egyszerű periódusok zenei anyagának variálása a klasszikus művekben előforduló zenei elemekkel (késleltetés, figuráció, kromatika stb.).

-

Periódusok rögtönzése megadott támpontok alapján.

Zenehallgatás: -

A zenei kifejezőeszközök megfigyelése a romantikus zenében.

-

Új hangnemi rokonságok, harmóniakapcsolatok, formai bővítések. 201


-

A programzene eszközeinek felismerése: a hangulati elemek előtérbe kerülése, a zenekari hangzás bővülése.

-

Új hangszerek, hangszínek megjelenése.

-

A programzene és a társművészetek kapcsolata.

-

A tonalitás felbomlása.

-

A XX. századi zene hangzásvilágának megfigyelése (pl. impresszionizmus).

-

A zenei formák változásainak megfigyelése.

-

Stílusfelismerések zenehallgatás alapján.

A zenei elemzési képesség fejlesztése: -

A hangközök, hangzatok funkciós jelentősége, zenei értelmezése a bécsi klasszikus zenében.

-

Az alapvető zenei összefüggések felismertetése (ritmika, dallam, harmónia, funkció, forma).

-

A kisformák és a triós forma önálló elemzése kottakép (és hallás) alapján.

-

Bartók Béla Mikrokozmosz sorozatából megismert fordulatok megfigyelése (pl. növekedés, fogyás, pont, vonal, moll és dúr bitonalitása stb.).


Komplementer, osztinátó ritmus.

-

Modális hangsorok.

-

A hangnemek rokonsága, tercrokonság, enharmónia.

-

Tonalitás, atonalitás, bitonalitás.

-

Főhang, váltóhang, átmenőhang, figuráció, körülírás, késleltetés, előlegezés.

-

A bővült periódusok: külső és belső bővülés.

-

Zárlatok (gyenge, erős, stb), álzárlat.

-

A szonáta– és a variációs forma.

-

A klasszikus szimfónia tételrendje.

-

Az opera dramaturgiai felépítése, zenei részei.

-

A szimfonikus költemény.

-

Tempó– és előadási jelzések: az elsajátított zenei anyaghoz kapcsolódóan.

Ajánlott tananyag: Dobszay László: A hangok világa V. kötet és Útmutató Agócsy László: Zenei olvasókönyv Agócsy László: Énekeljünk, muzsikáljunk! Péter József: 165 kánon 202


Szőnyi Erzsébet: A zenei írás–olvasás gyakorló füzetei Forrai Miklós: Duettek I–II. Ádám Jenő: A dal mesterei (válogatva a kötetekből) Szabolcsi Bence: Zenetörténet Ajánlott zenehallgatási anyag: Klasszikus szonáták, szimfóniák, versenyművek tételeinek elemző feldolgozása zenehallgatással. A zenei kifejező eszközök megfigyelése a programzene alkotásaiban: válogatás a romantikus dalokból, kis formákból (F. Schubert: dalok, táncok, Moments musicaux darabjai, részletek R. Schumann: Jugendalbum című művéből) Egy dalciklus (pl. Schubert: Die schöne Müllerin) vagy egy szimfonikus költemény meghallgatása, feldolgozása (pl. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei) Romantikus opera részletek. A XX. századi művek hangzásvilágának bemutatása (pl. Bartók Béla kórusművei, válogatott szemelvények a Mikrokozmosz–ból, Kodály Zoltán: Epigrammák c. művéből, B. Britten népdalfeldolgozásai) alapján. Követelmény: Tudja a tanuló a bécsi klasszikus és romantikus dallamokat kotta nélkül stílusosan énekelni, szöveggel előadni (a tanár, a csoporttárs vagy saját zongorakíséretével). Tudja a hangnemeket 6#, 6b előjegyzésig. Ismerje az oktávon belüli hangközöket. Tudja a hármashangzatokat és fordításaikat (a bővített hármashangzatot alaphelyzetben),

valamint

a

dominánsszeptim–

akkordokat

3#,

3b

hangnemekben elhelyezni. Ismerje fel hallás után a dúr és moll hármashangzatok megfordításait, valamint a dominánsszeptim–akkordot. Ismerje a szűkített szeptim– hangzat felépítését. Tudjon – a tanultaknál jóval könnyebb dallamot – lapról olvasni. Legyen képes a tanult anyagnál könnyebb periódus terjedelmű dallamot szólam kiegészítésekkel lejegyezni funkciót jelző basszussal együtt. Tudjon megadott könnyű, periódusterjedelmű dallamot befejezni. Ismerje a klasszikus, romantikus kor fontosabb zenei stílusjegyeit. 203


Tudjon felsorolni a megismert zenei korokból zeneszerzőket, műveket. Ismerje a megtanult zenei formák jellemzőit. Tudja ismereteit a hangszeres repertoárja elemzésére is alkalmazni. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: -

A tanult zenei anyag megszólaltatása szép énekléssel, helyes frazeálással.

-

A műzenei szemelvények, zenei ismeretek elsajátításának bemutatása csoportos és egyéni munkával.

-

Egy klasszikus kisforma elemzése (csoportos és egyéni munkával, tanári irányítással).

-

Stílusfelismerés hangzó anyag alapján.



-

Betekintés a reneszánsz zene művészetébe.

-

A barokk zene stílusjegyeinek, főbb műfajainak, zeneszerzőinek alaposabb megismerése.

-

További ismerkedés a XX. századi zene hangzás– és formavilágával, elsősorban a folklórizmus és a neoklasszicizmus törekvéseivel (valamint a dodekafónia és más irányzatokkal a csoport képességeitől függően).

-

A hat évfolyam műzenei és népzenei ismeretanyagának ismétlése, rendszerezése.

-

Az önálló elemzői munka készségének fejlesztése.

Ismeretanyag és hallásfejlesztés: -

Reneszánsz vokális és hangszeres művek, barokk áriák, táncformák, színpadi betétdalok, vokális és énekelhető hangszeres művek, szemelvények, énekes megszólaltatása kottakép alapján.

-

A jellegzetes barokk fordulatok (komplementer ritmika, hemiola – imitáció, szekvencia, ellenmozgás) megfigyeltetése, felismerése.

-

A

művek

harmóniai

vázának

megszólaltatása

hangközmenetek,

hangzatmenetek éneklésével. -

Homofon és könnyű polifon többszólamúság éneklése és kamarazene–szerű megszólaltatása (a tanulók hangszeres előadásában).

-

Kánonok éneklése, megszólaltatása hangszerekkel is. 204


-

A XX. századi művek éneklése, hangszeres megszólaltatása, feldolgozása során a pentatónia, a modális hangsorok, egészhangú skála, akusztikus skála, kvartépítkezés, bitonalitás, tizenkétfokúság, cluster megfigyelése, felfedezése.

Hangközök: -

A hangközök további gyakorlása, hallási elmélyítése. a hangközök rendszerezése.

-

A szűkített kvart fogalma.

-

Az enharmónia.

Hangzatok: – Az eddigiek gyakorlása, elsősorban hallási elmélyítése. Zenei olvasás, írás: -

Reneszánsz zenei szemelvények, moduláló barokk és bécsi klasszikus dallamok olvasása.

-

Könnyű XX. századi szemelvények éneklése.

-

A zenei íráskészség segítése hallás utáni elemzésekkel.

-

Könnyű barokk és klasszikus kétszólamúság lejegyzése hallás után.

-

Memorizálás kottakép valamint hallás után.

Rögtönzés: -

Dallam– és ritmus kiegészítés.

-

Adott dallamhoz funkciós basszus éneklése.

-

Dodekafon dallamok szerkesztése, komponálása hangszeren.

-

XX. századi effektusok kipróbálása hangszeren.

Zenehallgatás: -

A reneszánsz zene harmóniáinak, szerkesztésmódjának megfigyelése, hangszereinek bemutatása, felismerése a hallgatott művekben.

-

A régi barokk hangszerek jellegzetes hangzásának megismerése.

-

A barokk zenekar hangszerei. Continuo.

-

A zenekar concertáló szólamcsoportjainak megfigyelése hallás után.

-

A zenei dramaturgia az oratórikus művekben.

-

A barokk táncok a szvitekben.

-

A barokk variáció megfigyelése zenehallgatással.

-

A XX. század néhány kiemelkedő magyar alkotásának elemző megismerése, a magyar népzenei elemek megfigyelése e művekben.

-

A zeneművészet korszakainak összefoglaló rendszerezése. 205


-

Stílusfelismerések zenehallgatás alapján.


Hemiola, komplementer ritmus.

-

Számozott basszus, continuo.

-

Imitáció, tonális és reális válasz. Fuga.

-

Motetta, madrigál, mise.

-

Tonalitás, bitonalitás, politonalitás.

-

Akusztikus skála, egészhangú skála, tizenkétfokúság, cluster.

-

Szvit, opera, kantáta, oratórium, korál, recitativo, ária.

-

A barokk versenymű. concerto grosso, concertálás.

-

A szvit és a barokk táncok (allemande, courante, sarabande, gigue, menüett, gavotte).

-

Barokk variáció (passacaglia, chaconne, folia).

-

Tempó– és előadási jelek: a zenei anyaghoz kapcsolódóan.

Zenei elemzési képesség: -

Az alapvető zenei összefüggések felismerése, (ritmika, dallam, funkció, harmónia, forma), a zenei gondolkodás és elemzési képesség alakítása hallás és kottaképi megfigyelés alapján.

-

Önálló elemzés (pl. klasszikus kis formák elemzése lehetőleg hallás után, nagyobb lélegzetű formák elemzése kottakép alapján, tanári irányítással).

Ajánlott tananyag: Reneszánsz kórusművek, hangszeres táncok énekelhető szemelvényei. Dobszay László: A hangok világa VI. kötet és Útmutató Agócsy László: Énekeljünk, muzsikáljunk! Kodály Zoltán: 15 kétszólamú énekgyakorlat Kodály Zoltán – Vargyas Lajos: Magyar népzene Dobszay László: A magyar dal könyve Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I–II. Forrai Miklós: Duettek I–II. Bartók Béla: Mikrokozmosz Bartók Béla: Gyermekeknek Agócsy László: Bach olvasókönyv Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében Frank Oszkár: A funkciós zene harmónia– és formavilága 206


Ajánlott zenehallgatási anyag: Barokk zene régi hangszereken. XX. századi nagyobb lélegzetű mű illetve műrészlet feldolgozása. (pl. C. Debussy: A tenger, Bartók Béla: Concerto, Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, I. Sztravinszkij: Petruska). Követelmény Tudjon a tanuló kotta nélkül öt magyar népdalt, öt reneszánsz, barokk vagy klasszikus dallamot és egy művet a XX. század könnyen énekelhető szemelvényeiből, a megismert művek témáiból (elsősorban Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből). A megszólaltatás legyen zeneileg pontos, stílusos, muzikális. Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7#, 7b előjegyzésig. Tudjon olvasni, írni, tájékozódni 5#, 5b előjegyzésig. Tudjon egyszerű barokk vagy klasszikus periódust lapról énekelni, kottakép, vagy hallás után memorizálni és lejegyezni. Ismerje a hangközöket, hármashangzatokat és fordításaikat. Legyen alapvető stílusismerete a zenetörténeti korokról. Legyen képes önállóan gyakorolni és tanulni. Megszerzett tudását tudja alkalmazni a hangszertanulásban. Az év végi vizsga ajánlott anyaga: A tanult zenei anyag megszólaltatása szép énekléssel, helyes frazeálással. A műzenei szemelvények, zenei ismeretek elsajátításának bemutatása csoportos és egyéni munkával. Klasszikus kisforma elemzése (csoportos és egyéni munkával, tanári irányítással). Stílusfelismerés hangzó anyag alapján.



A művészeti alapvizsga követelményei:

A növendék választhat, hogy írásban vagy szóban kíván vizsgázni. A vizsga a negyedik évfolyam végén, előrehozott vizsgaként is letehető. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. Az alapvizsga tartalma: 207


Írásbeli vizsgára a következő szempontok alapján készülhet a feladatlap, a tanár választása alapján.

o A) Feladatsor 1. Feladatok a hangköz–, hangzat–ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján. -

hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal)

-

hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra,

-

hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről.

A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Könnyű kétszólamú klasszikus periódus felső szólamának lejegyzése A zenei részlet 2/4, 3/4 vagy 4/4–es lüktetésű, lehetőleg A–Av felépítésű, modulációt, alterációt, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó legyen. A tanulók számára a táblán adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A részlet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. 3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján. Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat–felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók.

o B) Feladatsor 1. Feladatok a hangköz–, hangzat– ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján -

hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal)

-

hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra,

-

hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről.

A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Egy magyar népdal lejegyzése A népdal: új stílusú, négysoros, 8–10–es szótagszámú, tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. A tanulók számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A népdal nyolcszor hangozhat el a megadott abszolút magasságban, énekes 208


előadásban. 3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján. Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat–felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók.

o Szóbeli vizsga során 1. Memoriter anyag: A vizsgázó -

tudjon 5 népdalt előadni, közülük kettőnek ormánsági népdalnak kell lenni

-

ismerje azok legfontosabb jellemzőit;

-

tudjon 5 műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy hangszerkísérettel megszólaltatni,

-

ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit.

2. A vizsgán a tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a negyedik évfolyam elvégzése utáni követelmények alapján.

o Az írásbeli vizsga értékelése: 1. feladat – A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése 2. feladat– dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. feladat: – elemzés: Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága.

o A szóbeli vizsga értékelése: -

általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete)

-

zenetörténeti tájékozottság

-

stílusismeret

-

formai ismeretek

-

tájékozódás a zenei műfajok között

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: Jó minőségű és felhangolt zongora vagy pianínó. Hangjegytábla, szemléltető anyagok, ritmushangszerek Megfelelő minőségű audio–vizuális berendezés (magnetofon, DVD, CD–lejátszó) 209


A stíluskorszakokat megfelelően bemutató, kellő számú és minőségű hangfelvétel, zenei szakkönyv.

o E. Kötelezően választandó tantárgy 5-6 évfolyamon  E/1. ZENETÖRTÉNET- ZENEIRODALOM A zenetörténet–zeneirodalom tanításának a célja, hogy a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további önművelésre, valamint a zene aktív művelésére, és sajátos eszközeivel, minél szélesebb körű zenei műveltséget biztosítson. A zenetörténet–zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai -

a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, az eddig megszerzett készségekre építve,

-

hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére, ösztönözze a tanulókat -

rendszeres hangverseny– és operalátogatásra,

-

a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására,

-

a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre,

-

értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására,

-

aktív társas muzsikálásra.

Alakítson

ki

szilárd

értékrendet

a

tanulóban,

melynek

segítségével

a

későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben). Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

 Alapfokú évfolyamok 5. évfolyam Fejlesztési feladatok: Tájékozódás a zene eredetétől a reneszánsz végéig (korai barokk kezdetéig). 210


Zenei ismeretek átadása – Tananyag Bevezetés a zenetörténetbe: 1. A zene eredete a fizikai, a biológiai és az emberi lét szintjén: -

a rezgő anyag zenei tulajdonsága, a felhangok fogalma;

-

fizikai környezetünk és a természet zeneszerű jelenségei;

-

a biológiai zeneiség szerepe a társas élőlények kommunikációjában;

-

a madarak lassított mikro–dallamainak sajátos „zeneisége””, a zene alapelemeinek megfigyelése

(hangköz,

ritmus, motívum,

motívumlánc,

pentaton hangkészlet, transzpozíciós technika, népdalszerű, „tengelyváltós” mikro–dallamok); -

az emberi zene eredethipotézisei, esztétikai–művészeti funkciója.

2. A természeti népek zenéje: -

a zene szerepe az ősi társadalmak életében és kultúrájában; zenélési alkalmak (mágia, munka stb.);

-

az ősi dallamosság (gyermekdalokra, ősi siratókra), a legegyszerűbb zenei formák;

-

a többszólamúság legősibb formái (párhuzamos éneklésmód, heterofónia, dallam+osztinátó stb.);

-

az ősi hangszerek.

Szakkifejezések, fogalmak definiálása, tudatosítása, összekapcsolása az élőzenével. 3. A hangrendszerek kialakulása: -

a pentatónia és diatónia jellemzői, önálló stíluskörei, élőzenei megnyilvánulásai.

Az ókori és ókori eredetű zenekultúrák: -

a mezopotámiai, egyiptomi, kínai, japán, indiai, indonéziai, zsidó és görög zenekultúra.

Az európai középkor zenekultúrája: -

a gregorián ének kialakulása, elnevezése, jellemzői, lejegyzése, énekfajtái, liturgiában betöltött szerepe;

-

a szolmizáció keletkezése;

-

a világi műzenestílus megszületése: trubadúrok, trouvèrek;

-

a többszólamúság kezdeti formái (az organum típusai);

-

ars antiqua (13. század). 211


A reneszánsz zenéje: -

a reneszánsz kezdetei: az ars nova művészete (Machaut, Landini – 14. század);

-

a homofónia és polifónia fogalma;

-

egyházi műfajok: mise, motetta;

-

Németalföld művészete (Dufay, Ockeghem, Josquin és kortársaik – 15. század);

-

a klasszikus vokálpolifónia (Palestrina és Lassus – 16. század);

-

világi vokális műfajok: frottola, villanella, madrigál, chanson, históriás ének;

-

hangszeres zene: táncok, táncpárok, vokális művek hangszeres átiratai, az önálló hangszeres műfajok kialakulása (prelúdium, fantázia, toccata);

-

a kor magyar műzenéje (Tinódi és Bakfark – 16. század).

Ajánlott tananyag: Szabolcsi Bence: A zene története. Az őskortól a 19. század végéig. Budapest: Zeneműkiadó, 1974. Kelemen Imre: A zene története 1750–ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. Darvas Gábor: A totemzenétől a hegedűversenyig. Budapest: Zeneműkiadó, 1977. Régi muzsika kertje. Kétezer év irodalmából összeválogatta Szabolcsi Bence. Budapest: Zeneműkiadó, 1957. Szőke Péter: A zene eredete és három világa. Budapest: Magvető, 1982. Művészetismeret szerkesztette:

–

Zenetörténet.

Kovács

Brigitta.

Őskor,

Az

ókor.

Alternatív

A

szöveggyűjteményt

Közgazdasági

Gimnázium

tankönyve. Budapest, 1991. Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve. Budapest: Editio Musica, 1993. Rajeczky Benjamin: Mi a gregorián? Budapest: Zeneműkiadó, 1981. Escigno, E. – Garavaglia, R.: A keresztény és világi ének a középkorban. Budapest: Zeneműkiadó, 1987. Orselli, Cesare: A madrigál és a velencei iskola. Budapest: Zeneműkiadó, 1986. Követelmény: -

Az ókori, középkori, és reneszánsz zenéhez kapcsolódó lexikális és műfaji ismeretek, a meghallgatott és elemzett zenei szemelvények aktív ismerete (felismerés, elemzés). 212


Év végi vizsga ajánlott anyaga -

Összefoglaló óra, az évfolyam követelménye alapján

6. évfolyam Fejlesztési feladatok: Tájékozódás a barokk kor művészetében, főbb műfajaiban. Zenei ismeretek átadása – Tananyag: A barokk stílus kialakulása, jellemzői: -

a monódia; a firenzei Camerata; az opera születése; a görög és római mitológia szerepe a barokk operákban és más világi műfajokban;

-

Monteverdi – opera és madrigál;

-

Schütz – német egyházi zene a 17. században;

-

Lully, Couperin, Rameau: a francia opera és billentyűs zene a felvilágosodás korában;

-

Purcell – az angol opera (Dido és Aeneas);

-

Corelli, Vivaldi, – concerto és concerto grosso Itáliában, illusztratív jelenségek a hangszeres zenében: a programzene a barokkban (pl. Vivaldi program– versenyművei: Négy évszak stb.);

-

Domenico Scarlatti szonátái – a „virtuóz” billentyűs zene a barokk korszakban;

-

Telemann – „Tafelmusik” – szórakoztató zene a 18. század első évtizedeiben.

A főbb vokális és hangszeres műfajok bemutatása a korszak zeneszerzőinél: opera, oratórium, kantáta, passió, szonáta–típusok (sonata da camera, sonata da chiesa), concerto grosso, concerto, fúga, rondó, variáció (passacaglia, chaconne), szvit stb. Bach és Händel művészete 1. Bach életútja, az életének főbb állomásaihoz kapcsolódó műfajok: -

vokális művek: egyházi és világi kantáták, passiók, a különböző vokális formatípusok részletes megismerése (recitativo secco és accompagnato, ária, arioso, korál, turba stb.);

-

a korál szerepe Bach műveiben;

-

hangszeres művek: billentyűs hangszerre írt polifon műformák (prelúdium, toccata, fantázia és fúga, korálelőjáték, passacaglia), zenekari szvitek (táncformák), versenyművek, ciklikus alkotások.

2. Händel művészete, életútja, főbb műfajai: 213


-

operák, oratóriumok (egyik kompozíciójának részletes megismerése),

-

szvitek, concerto grossók, orgonaversenyek.

A korszak általános stílusjegyeinek, főbb tendenciáinak tudatosítása a két nagy mester művészetében. Ajánlott tananyag: Szabolcsi Bence: A zene története. Az őskortól a 19. század végéig. Budapest: Zeneműkiadó, 1974. Kelemen Imre: A zene története 1750–ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. Darvas Gábor: A totemzenétől a hegedűversenyig. Budapest: Zeneműkiadó, 1977. Régi muzsika kertje. Kétezer év irodalmából összeválogatta Szabolcsi Bence. Budapest: Zeneműkiadó, 1957. Palisca, Claude V.: Barokk zene. Budapest: Zeneműkiadó, 1976. Lise, G. – E. Rescigno: A 18. századi opera Scarlattitól Mozartig. Budapest: Zeneműkiadó, 1986. Barna István: Georg Friedrich Händel életének krónikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1977. Wolff, Christoph: A Bach–család. (Grove monográfiák) Budapest: Zeneműkiadó, 1989. Követelmény: A barokk korszakhoz kapcsolódó lexikális és műfaji ismeretek, a meghallgatott és elemzett zenei szemelvények aktív ismerete (felismerés, elemzés). Év végi vizsga ajánlott anyaga -

Összefoglaló óra, az évfolyam követelménye alapján

 Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók mutassanak kellő tájékozottságot a feldolgozott zenetörténet stíluskorszakok időrendjében. Ismerjék fel az adott zenei korszak jellemző zenei példáit, a feldolgozott művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz,

művekhez,

formaegységekhez 214

szorosan

kapcsolódó


szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben.

 A művészeti alapvizsga a 6. évfolyam végén A növendék választása alapján írásban vagy szóban. Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsgák tartalma 1. Írásbeli vizsga esetén: Előre összeállított feladatlapon, a tanult zenei ismeretek köréből a feldolgozott tematika (korstílus) zenetörténeti korszak főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. Felsorolás elsősorban a reneszánsz és a barokk zene és a korszak társművészeti alkotásainak köréből választódjon. 2. Szóbeli vizsga esetén: A

feldolgozott

zenetörténet–zeneirodalom

anyagából

a

vizsgabizottság

zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. A vizsga értékelése Az írásbeli: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli: -

általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete),

-

zenetörténeti tájékozottság, 215


-

stílusismeret,

-

formai ismeretek,

-

tájékozódás a zenei műfajok között.

 E/2. KAMARAZENE Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene / társasének–tanítás – különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató–nevelő munka egyik legfontosabb tevékenysége. A kamarazenei attitűd elsajátításához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen olyan személyes (fizikai és érzelmi), hangszeres és vokális kompetenciákkal, melyek nélkül a közösségi zenélés hatékony elsajátítása nem képzelhető el. A kamarazene tantárgy alá tartozik a 2 fő feletti, tetszőleges összeállítású hangszeres és/vagy vokális szólamokból álló együttes. A kamarazene főtárgyként az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, de kötelezően választható, vagy választható tantárgyként is tanulható. A kamarazene tanítás célja feladatai: Adjon lehetőséget a zene aktív művelésére és a kamarazene–irodalom megismerésére. Képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat. A

kamarazenéléshez

nélkülözhetetlen

figyelemmegosztó

és

alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanulók személyiségének, egyéniségének formálásához. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. Fejlessze a zenei hallást, az intonációs készséget, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát. Gyakoroltassa rendszeresen a laprólolvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában. 216


A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni az eltérő létszámú és hangszerösszeállítású

együttesekről.

Törekedjen a művek által a kamarairodalomban fellelhető zenei stílusok, műfajok lehető legszélesebb spektrumából választani. Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Fejlesztési feladatok: A kamarazene–oktatásban az évfolyamok fejlesztési követelményei a résztvevők egyéni tudásszintjétől, a hangszeres / vokális szólamok adott tanévre vonatkozó összeállításától függenek ezért minden kamaracsoportra érvényes, éves szintekre lebontott fejlesztési követelményeket nem lehet megadni. Az alábbiakban a fejlesztési feladatokat a kamarazenélésre jellemző ismeretek és készségek szerint csoportosítva soroljuk fel, avval, hogy a képzés során ezek kialakítása és szintjének fejlesztése a képzés célja. A társas muzsikálás gyakorlati ismeretei: -

Beintés–leintés.

-

Közös levegővétel és intés.

-

Az „avizó” fogalma, sebességének tempó–meghatározó szerepe.

-

Intés felütéssel való kezdésre.

-

Lassítás, gyorsítás jelzése az intések sűrítésével, ritkításával, az alapegység megváltoztatásával.

-

A kamaraegyüttes elhelyezkedésének szempontjai.

-

A kottaállványok megfelelő magassága.

A kottaképre vonatkozó ismeretek: -

Tájékozódási pontok: zifferek, ütemszámozás, betűjelzések.

-

Generál szünet, tacet, több ütemes szünetek jelzése.

-

Vi–de jel.

-

A másik szólam apró kottával történő megjelenése.

-

Játék partitúrából.

A hangolással, intonációval összefüggő ismeretek: -

A hangolás módja az adott hangszer sajátosságaiból kiindulva

-

A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének hangolása. (C– hangolású illetve transzponáló jellege.) 217


-

Transzponálás, a transzpozíció fogalma.

-

A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének intonációs és egyéb jellemzői.

-

A saját hangszer intonációs hibáinak javítási lehetőségei (levegőmennyiség, szájtartás, kéztartás, vonótartás–módosítás, segéd– illetve tisztítófogások).

-

A vokális intonációban a temperált hangszerekhez való alkalmazkodás elsajátítása

-

A vokális intonáció és az adott előadóterem akusztikai kapcsolata

-

Az akusztikus intonáció alapvető tudnivalói.

-

A hangológép jelzései.

Ritmikai tudnivalók: -

Izo és hetero ritmikus játék szólamon belül és a szólamok között A hemiola értelmezése, játékmódja.

-

Ütemmutató nélküli kotta, bonyolult átkötött ritmusok, komplementer ritmusok.

A zenei stílusokra, műfajokra vonatkozó ismeretek -

A játszott művek formája, harmóniai világa

-

A játszott művek elhelyezése a zenetörténetben.

-

A disszonancia–konszonancia fogalma, felismerése, megvalósítása.

-

Homofon zene.

-

Polifon zene.

-

Izoritmikus zene.

-

Kánon, imitáció, fúga.

-

Cantus firmus.

-

Consort–muzsika.

-

A leggyakoribb reneszánsz, barokk és klasszikus tánctételek, táncpárok (pavane–gaillarde, gavotte, saltarello, intrada, rigaudon, sarabande, musette, bourrée, menüett stb.).

-

Ellenszólam.

-

Basso continuo.

-

A kamarazene–irodalom leggyakoribb műfajai: triószonáta, fúvósötös, vonósnégyes, stb.

-

A kortárs zene által használt kottagrafikus jelek zenei jelentése

A kamarazenei játékkal összefüggő képességek, készségek fejlesztése: -

Lapról olvasás. 218


-


-

intonációs készség.

-

Az improvizációs készség fejlesztése (reneszánsz és barokk művekben, jazz– zenében).

-

A figyelem megosztása a saját és a többi szólam, illetve az összhangzás közt.

-

Alkalmazkodás a hangképzés, dinamika, karakter, stílus stb. terén.



5. évfolyam



Ajánlott tananyag: Homofon, izoritmikus táncok, korálok, egyszerű kánonok, kezdőknek szánt pedagógiai célú művek megszólaltatása.

Követelmények: A tanuló legyen képes -

megadott hangra önállóan hangolni,

-

hangolni, intonálni a hangológép jelzéseinek megfelelően,

-

be– illetve leintésre játékát pontosan megkezdeni (felütésre is), és befejezni,

-

be– és leinteni,

-

az avizó, a beintés alapján a helyes tempót azonnal felvenni,

-

biztosan tempót tartani,

-

intonációs hibáit javítani a tanár jelzései alapján,

-

a tanár jelzései alapján hangerőben alkalmazkodni,

-

homofon műben tájékozódni, hiba esetén visszatalálni.

A tanuló legyen tisztában -

saját hangszere intonációs jellemzőivel,

-

a különböző ütemfajták ütemsúlyaival,

-

a disszonancia–konszonancia súlyviszonyaival,

-

a játszott művek stílusával, műfajával, formájával.

Az év végi vizsga javasolt anyaga -

Legalább két, rövid, különböző tempójú, karakterű műből (tételből) álló 6–8 percnyi zenei anyag



6. évfolyam



Ajánlott tananyag: Homofon, izoritmikus táncok, korálok, egyszerű kánonok, kezdőknek szánt

219


pedagógiai célú művek megszólaltatása. Követelmények: A tanuló legyen képes -

játék közben új tempót felvenni a partner jelzése alapján,

-

lassítani–gyorsítani a partner jelzése alapján,

-

tempóváltozásokat ő maga is jelezni,

-

szükség esetén lebegésmentesen hangot képezni,

-

legalább a hosszan álló harmóniákban, záróakkordokban önállóan intonálni a basszushoz vagy a stabil hangolású hangszerhez,

-

disszonanciákat kiemelni a tanár kérésére,

-

a tanár jelzése alapján szólamát – szerepének megfelelően – kiemelni vagy háttérbe helyezni,

-

eltolt ritmusokat, hemiolákat stb. helyesen hangsúlyozni.


az együttesben szereplő hangszerek hangolásával (C–hangolású vagy transzponáló jellegével),

-

a saját hangszerére jellemző intonációs hibák javítási lehetőségeivel,

-


Az év végi vizsga javasolt anyaga: -

Koncertszerű, 6–8 perces, különböző tempójú és karakterű művekből (tételekből) álló műsor.

o Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló legyen képes -


-


-

be– illetve leintésre játékát pontosan megkezdeni (felütésre is), és befejezni,

-

be– és leinteni,

-

az avizó, a beintés alapján a helyes tempót azonnal felvenni,

-


-


-


-

tempóváltozásokat ő maga is jelezni,

220


-


-

homofon műben tájékozódni, hiba esetén visszatalálni.



-


-


Ismerje -

a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

 A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll, időtartama minimum 10 perc A vizsga tartalma Két különböző stílusú és karakterű kamaramű vagy tétel koncertszerű bemutatása; Máriássy–Varasdy–Zilcz: Bevezetés a társas zenélés gyakorlatába I–II. (EMB), W. A. Mozart: Kürtduók (EMB), Kratochvil, J. K. Triók (Supraphon), Máriássy I. R. Reneszánsz művek (EMB 6974) Németalföldi mesterek művei három vagy négy hangszerre (Czidra L.) (EMB 8367 EMB 8368), Táncok és kontratáncok (Bali János szerk.) EMB14160, Kamaraének–mesterei (EMB 14058/A) nehézségi szintjén. A vizsga értékelése -


-

helyes légzés, testtartás, hangszertartás,

-

hangszerkezelés,

-


-

állóképesség.

-

hangképzés,

-

intonáció,

-


-

artikulációk és díszítések alkalmazása,

-


-

speciális technikai elemek alkalmazása

-

árnyalt dinamikák alkalmazása,

-

változó tempók önállóan és együttesben, 221


-

a vibrato helyes alkalmazása,

-

előadásmód,

-


-

szép, érthető szövegmondás (vokális kamarazene)

222


 E/3 Népi kamarazene: A népzene tanításában a kamarazenének kiemelt jelentősége van, hiszen a népzene alapvetően közösségi műfaj. A hagyományos népzenei gyakorlatban fontos szerepe van két vagy több hangszer együttes játékának, a hangszeres – énekes együttmuzsikálásnak, melyhez gyakran társul a néptánc is. A társas zenélés

segíti

alkalmazására. képességének irányítókészség,

a

tanulókat

megszerzett

Közösségformáló (közös

jellege

munka,

irányíthatóság,

egyéni

tudásuk

elősegíti

az

alkalmazkodás, tolerancia,

gyarapítására, együttműködés

felelősségvállalás,

kommunikációs

készség)

megerősödését, azon viselkedési formák tanulását, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző

formáiban

(szólistaszerep,

kísérőfunkció,

ének–,

tánckíséret,

táncház). A kamarazene hat az emberi kapcsolatok fejlődésére, hozzájárulva ezzel a harmonikusabb

személyiség

kialakulásához.

Elmélyíti

a

kapcsolatot

a

hagyomány és ennek a mindennapi életben való alkalmazása között, ösztönzi a tanulókat a közös éneklésre, akár saját örömükre, akár koncerteken, táncházakban, ünnepeken való közreműködés formájában. A kamarazene tantárgy alá tartozik a 2–8 fő közötti, tetszőleges összeállítású hangszeres és/vagy vokális tanulókból álló együttes. A népi kamarazene tanítás feladatai Ismertesse meg a tanulókat -

a hangszeres és énekes népzene világával, gyakoroltassa a hangzó anyagok, kották egyéni és közös feldolgozását, ezek szabad alkalmazását, a zenei anyag folyamatos, dallam–, ritmus– és stílushű megszólaltatását, fejlesztve az igényességet a jó hangzásra, lendületes megszólalásra.

-

az egymással társítható népi hangszerek sajátosságaival.

-

a népi variációs, rögtönzésszerű hangszeres dallamvezetés alapvető szabályaival.

-

a

zene

logikájával,

különös

tekintettel

a

népzene

sajátos

gondolkodásmódjának, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak jellemzőire. 223


Tegye lehetővé -

a hangszeresek és énekesek számára, hogy megismerjék az énekes dallamok hangszeres változatait, a hangszeren játszott dallamok szövegeit.

-

hogy a tanuló a saját hangszerén kívül, más népi hangszereket is megismerhessen.

-

hogy a tanuló gazdagítsa zenei műveltségét a szomszéd– és rokonnépek népzenéjének befogadásával, megtanulásával.

Ösztönözze a tanulókat -

népzenei műveltségük elmélyítésére, eredeti hangfelvételek, kottakiadványok és az elméleti szakirodalom önálló tanulmányozására.

-

a népzenei hagyomány elemző megismerésére.

-

a hagyományőrzéshez való kapcsolódás tudatos kapcsolódására.

-

a táncházakban való aktív muzsikálásra, mely élményszerűen ötvözi a hagyományos népi kultúra egységét: zene, ének, tánc.

Készítse fel a tanulókat -

a hagyományos népzenei kamarazenélés önálló művelésére,

-

a szólamok önálló, technikailag magas szintű, stílushű elsajátítására és megszólaltatására.


az egymás játékához, valamint az énekesekhez vagy táncosokhoz való alkalmazkodásra.

Járuljon hozzá -

a

kamarazenéléshez

alkalmazkodóképesség

nélkülözhetetlen fejlesztésével

a

figyelemmegosztó tanuló

és

személyiségének,

egyéniségének formálásához. Fejlesztési feladatok: A kamarazene oktatásban az évfolyamok fejlesztési követelményei függenek a résztvevők egyéni tudásszintjétől, a hangszeres és/vagy énekes tanulók adott tanévre vonatkozó létszámától, arányától, az együttmuzsikáló hangszerek összeállításától. Ezért minden kamaracsoportra érvényes, éves szintekre lebontott fejlesztési követelményeket nem lehet megadni. A népzene sajátossága, hogy az állandó zenei formációk mellett alkalmi együttmuzsikálásban is társulhatnak a rendelkezésre álló hangszerek. Helyezzük előtérbe azonban a népi kamarazenélés hagyományos formáinak, alkalmainak, 224


funkcióinak megismertetését. Az alábbiakban a fejlesztési feladatokat a kamarazenélésre jellemző ismeretek és készségek szerint csoportosítva soroljuk fel, avval, hogy a képzés során ezek kialakítása és szintjének fejlesztése a képzés célja. A társas muzsikálás gyakorlati ismeretei: -

Beintés–leintés.

-

Közös levegővétel és intés.

-

Lassítás, gyorsítás jelzése.

-

A kamaraegyüttes elhelyezkedésének szempontjai.

-

Igénykeltés a pontos tagolás, a tiszta szólamvezetés, a világos megformálás, a differenciált dinamika, a fejlett hangszínkultúra iránt.

A hangolással, intonációval összefüggő ismeretek: -

A hangolás módja az adott hangszer sajátosságaiból kiindulva.

-

A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének hangolása.

-

Transzponálás, a transzpozíció fogalma.

-

A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének intonációs és egyéb jellemzői.

-

A saját hangszer intonációs hibáinak javítási lehetőségei (levegőmennyiség, szájtartás, kéztartás, vonótartás–módosítás,).

-

A vokális intonációban a temperált hangszerekhez való alkalmazkodás elsajátítása.

-

A vokális intonáció és az adott előadóterem akusztikai kapcsolata.

-

Az akusztikus intonáció alapvető tudnivalói.

A zenei stílusokra, műfajokra vonatkozó ismeretek -

A játszott művek formája, harmóniai világa

-

A játszott művek elhelyezése a zenetörténetben.

-

A disszonancia–konszonancia fogalma, felismerése, megvalósítása.

A kamarazenei játékkal összefüggő képességek, készségek fejlesztése: -

Lapról olvasás.

-

Memorizálás képessége.

-


-

Intonációs készség.

-

Az improvizációs készség fejlesztése.

-

A figyelem megosztása a saját és a többi szólam, illetve az összhangzás közt. 225


-

Alkalmazkodás a hangképzés, dinamika, karakter, stílus stb. terén.

-

Színgazdag játék valamennyi dinamikai tartományban, tiszta intonációval.

-

Az önállóság megszerzése a zenei elemzés, értelmezés, a variációképzés területén is.

-

A jó megfigyelőkészség, memória, a gyors hallás utáni tanulás, a biztos kottaolvasási készség fejlesztése.

-

Meggyőző zenei–, előadói élményt keltő hangszerjáték biztos tempótartással szóló és kísérő szerepkörben, változatos kamarazenei összeállításokban.



5. évfolyam



Ajánlott tananyag:  Az öt népzenei dialektus (Dunántúl, Észak, Alföld, Erdély, Moldva kistájaiból, kiemelten kezelve az Ormánságot), a kamaracsoport korosztályától, hangszerösszetételétől, létszámától függően választott népzenei anyag, mely tartalmazzon parlando rubato előadásmódú népdalokat és különböző karakterű, lüktetésű, ritmikájú, tempójú táncdallamokat.

Követelmények A tanuló legyen képes -


-


-

be– illetve leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

-

be– és leinteni,

-

a beintés alapján a helyes tempót azonnal felvenni,

-


-


-

a tanár jelzései alapján hangerőben alkalmazkodni,

-

stílusosan játszani a tanult népzenei dialektus dallamait.



-


-

a népzenei dialektusok hangszeres és énekes zenéjének sajátos stílusával, műfajaival, jellemzőivel.

Az év végi vizsga javasolt anyaga -

Két különböző karakterű és tempójú népdalokat tartalmazó összeállítás a 226


tanév közben megismert népzenei tájak anyagából. -

A tanév közben megismert népzenei tájak anyagából egy táncfüzér, táncrend előadása.



6. évfolyam



Ajánlott tananyag:  Az öt népzenei dialektus (Dunántúl, Észak, Alföld, Erdély, Moldva) kistájaiból a kamaracsoport korosztályától, hangszerösszetételétől, létszámától függően választott népzenei anyag, mely tartalmazzon parlando rubato előadásmódú népdalokat és különböző karakterű, lüktetésű, ritmikájú, tempójú táncdallamokat.

Követelmények: A tanuló legyen képes -


-


-

tempóváltozásokat ő maga is jelezni.

-

stílusosan játszani a tanult népzenei dialektus dallamait.


az együttesben szereplő hangszerek hangolásával (C–hangolású vagy transzponáló jellegével),

-

a saját hangszerére jellemző intonációs hibák javítási lehetőségeivel,

-

a játszott népzenei dialektus hangszeres, énekes népzenei anyagának jellegzetességeivel.

Az év végi vizsga javasolt anyaga: -

Két különböző karakterű és tempójú népdalokat tartalmazó összeállítás és egy táncfüzér, táncrend előadása a tanév közben megismert népzenei tájak anyagából.

 Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló legyen képes -

szükség esetén önállóan hangolni,

-

önállóan, tisztán intonálni,

-

pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

-

új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, 227


-

saját maga is jelezni a tempóváltozásokat,

-

hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába újból bekapcsolódni,

-

szólamát magas szintű hangszertudással, stílusérzékkel megszólaltatni,

-

figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között,

-

állandóan figyelemmel kísérni az együttes összjátékát,

-

saját szólamát önállóan megtanulni és kigyakorolni akár kotta, akár hangzóanyag alapján,

-

zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék – a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, alkalmazkodóképességgel, -

a játszott népzenei anyagra vonatkozó sokrétű ismerettel,

-

kottaolvasási, illetve hangzóanyag feldolgozási készséggel.

 A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll, időtartama minimum 10 perc A vizsga tartalma: Két különböző karakterű és tempójú népdalokat tartalmazó összeállítás és egy táncfüzér, táncrend előadása a tanév közben megismert népzenei tájak anyagából. Az egyik népdalcsokrot ormánsági népdalokból kell összeállítani A vizsga értékelése: -


-

helyes légzés, testtartás, hangszertartás,

-

hangszerkezelés,

-


-

állóképesség.

-

hangképzés,

-

intonáció,

-


-

díszítések alkalmazása,

-


-

változó tempók önállóan és együttesben,

-

előadásmód, 228


-


-

szép, érthető szövegmondás (vokális kamarazene).

o F. Választható tantárgy  F/1. Kórus: A kórus tantárgy oktatásának célja, olyan pozitív élménynyújtás, amely a tanulók zenei és közösségi élményhez juttatásával hat az emberi kapcsolatokra és ezen keresztül az egyén személyiségfejlődésére. A kórusfoglalkozás feladatai: Ösztönözze a tanulót a kórusirodalom, illetve a zeneirodalom megismerésére. Fejlessze a tanulók -

hallását,

-

ritmusérzékét,

-

tempó– és dinamikai érzékenységét,

-

hangszínek iránti igényét,

-

kottaolvasási készségét,

-

zenei memóriáját,

-

zenei ízlését,

-

stílusérzékét,

-

formaérzékét,

-

hangképző– és intonációs gyakorlatok segítségével a harmonikus hallását.

-

Ismertesse meg a kórustagokat

-

az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel a csoportos hangképzés által,

-

a kórusműveken keresztül a zeneirodalom különböző stíluskorszakaival.

Tudatosítsa a tanulókban az alkalmazkodóképesség fontosságát zenei és emberi szempontból is. A zeneiskolai kórus tantervben az egyedi személyi, korosztályi összetétel és a különböző tudásszintek miatt nem lehet egységes, évfolyamokra lebontott követelményeket meghatározni. A felsorolt feladatok a fejlesztési területeket spirálisan jelölik avval, hogy az eredmények mindig a konkrét művek előadásában teljesülnek. Fejlesztési feladatok: 229


-

az aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése.

-

a együtthangzás megvalósítása, a harmonikus hallás és formaérzék fejlesztése,

-

a résztvevők korosztályától, egyéni tudásától függően kánonok, két–, háromszólamú egynemű karok igényesebb három és négyszólamú művek, vegyeskari művek megszólaltatása

-

hangképző és intonációs gyakorlatok a kórus tiszta, egységes, szép hangzásának kialakítására

-

a szólamok ritmikailag pontos, dallamilag hibátlan megtanulása megfelelő formálással, szövegejtéssel,

-

a zene akusztikai összefüggéseinek ismeretében a tiszta intonáció énekkari gyakorlatának megvalósítása.

-

kiegyenlítettség az egyes szólamok és a kórus egésze között:

-

hangszín–kultúra fejlesztése, az intonációs különbségek felismerése, javítása

-

az egységes, kultúrált énekkari hangyás megteremtése.

Követelmény: A kórus -

tudjon a kórusvezetővel együttműködni

-

a dallamot a vezényléssel kapott instrukcióknak megfelelően formálni

-

tudjon, tisztán, pontos szövegmondással, a mű érzelmi tartalmának megfelelő kifejező előadással énekelni.

-

szereplés során az énekkar valamennyi tagja legyen képes képességei legjavát nyújtani

Ajánlott tananyag: Agócsy – Irsai: Énekeljünk–muzsikáljunk Ars musica kötetek (Möseler Verlag Wolfenbüttel und Zürich) M52031–52035 Bartók Béla kórusművei (27 egyneműkar) Bárdos Lajos: 20 és 40 egyneműkar Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa I–IV. Bárdos Lajos: Vegyeskarok B. Horváth Andrea: Ünnepeljünk! (Nemzeti Tankönyvkiadó) Botka Valéria – Csányi László: Gyermekkarok I–IV. Chor Aktuell – Ein Chorbuch für Gymnasien (Gustav Bosse Verlag 1983) 230


Csányi László: Gyermekkórusok kótáskönyve Egyházi karénekeskönyv I–II. (Kiadja: Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya) Eszterházy Pál: Harmonia Caelestis Forrai Miklós: Duettek I–II. Forrai Miklós: Ezer év kórusa Forrai Miklós: Öt évszázad kórusa Gastoldi: 3 balletti Kánongyűjtemények: 25 angol kánon Bárdos: 77 kánon Haydn: Kánonok Mozart: 30 kánon Péter József: 165 kánon Kerényi M. György: Énekiskola – Társasének IV. Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica I–IV. Kodály Zoltán: Gyermek– és nőikarok Kodály Zoltán: Vegyeskarok Liber usualis (gregorián dallamok gyűjteménye) Mozart: 6 noktürn Nádasdy Kálmán: Társas énekek Schola cantorum I–XIII. (Fodor Ákos) Szőnyi E.: Biciniumok Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán Követelmények a program elvégzése után: A kórus legyen képes önálló, élményt adó szereplésre. Tudjon -

fegyelmezetten viselkedni úgy a próbákon, mint a hangversenyeken,

-

„vezénylésre” énekelni.

A tanuló ismerkedjék meg a kórusirodalom számos remekművével. Tudjon jól tájékozódni a különböző stíluskorszakokban. Tudja -

helyes légzéstechnikával, 231


-

tiszta intonációval,

-

pontos ritmusban,

-

érthető szövegmondással,

-

helyes tempó– és dinamikai választással,

-

művészileg kidolgozottan – stílushű formálással, szuggesztivitással – elénekelni szólamát.

Rendelkezzék -

jó kottaolvasási készséggel,

-

zenei memóriával.

Hallgassa a többi szólamot és hangszínével alkalmazkodjék hozzá, ezáltal segítve az egységes kórushangzás megteremtését. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: Megfelelő akusztikájú, hangszigetelt, szellőztethető, csoportos oktatásra alkalmas tanterem, jó minőségű, jól hangolt zongorával. Ötvonalas tábla. Felvételek készítéséhez és lejátszásához használható audiovizuális eszközök. Metronóm, hangvilla, kottaállvány. Ajánlott a kórus színpadi megjelenését emelő egységes formaruha.

232

KISS GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ZENEI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents