Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024, Győr, Nádor tér 4.

Pedagógiai Program 2013.

A Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024 Győr, Nádor tér 4.

Pedagógiai Programja

Készítették: Árvai Zsolt Badics Tünde

Horváth Miklósné igazgató 2013. március 31.

1



Tartalomjegyzék 1. Bevezető .............................................................................................................................................. 6 1.1. Az intézmény neve és címe: ............................................................................................................. 6 1.2. A nevelési oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások........... 6 1.3. Az intézmény mottója: ................................................................................................................... 14 1.4. Iskolánkról...................................................................................................................................... 14 N E V E L É S I P R O G R A M ......................................................................................................... 16 2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......................... 16 2.1. Pedagógiai alapelveink, iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása.................................. 16 2.2. Jövőkép........................................................................................................................................... 20 2.3. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......... 20 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 26 4. Az iskola egészségnevelési terve: egészséges táplálkozás, elsősegélynyújtás, személyi higiénia, testi-lelki egészség, bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése.............................................................. 30 4.1. Az iskolai egészségfejlesztés célja ................................................................................................. 30 4.2. Az iskolai egészségfejlesztés feladata............................................................................................ 30 4.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei ........................................................................................... 30 A tanórákon ..................................................................................................................................... 31 A tanórákon kívül .................................................................................................................................. 31 4.4. Az iskola egészségügyi team részvétele az iskolai egészségfejlesztésben..................................... 32 5. Az Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................. 33 6. Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................................................... 35 6.1. Az iskolai környezeti nevelés céljai és feladatai ............................................................................ 35 6.2. Az iskola környezeti nevelés szinterei: .......................................................................................... 35 Tanórákon ..................................................................................................................................... 35 Tanórákon kívül..................................................................................................................................... 36 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................... 37 7.1. A közösségfejlesztés célja:............................................................................................................. 37 7.2. A közösségfejlesztés területei az egyén életében különös szerepet játszó közösségek.................. 37 7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolában és az osztályban:.............................. 37 Az osztályfőnök irányító tevékenységének területei............................................................................... 38 A Diákönkormányzat ............................................................................................................................. 39 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink................................................................. 39 8. A Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák................................................................................................................ 41 8.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra................................................................................................... 41 Az egységes alapokra épülő differenciálás............................................................................................ 41 8.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: .................................................................................................................... 42 9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................ 46 9.1. A pedagógusok alapvető feladatai.................................................................................................. 46 9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai......................................................... 50 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................... 57 10.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ................................................................................................... 57 10.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ..... 58 10.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik ..................... 58 10.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek................................................................................................................................. 59

2



11. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .......................................................................... 60 11.1. Az iskola közösségeinek együttműködése ................................................................................ 60 A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése ................................................................................... 60 A szakmai közösségek együttműködése ................................................................................................. 61 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése................................................................. 61 11.2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje.... 62 A Diákönkormányzat ............................................................................................................................. 62 DÖK választása, működése ................................................................................................................... 63 11.3. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ......................................................... 63 11.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ............................................................................................................................... 65 11.5. Az iskola kapcsolatai.................................................................................................................... 66 Kapcsolattartás formája a partnerekkel................................................................................................ 66 12. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata......................................................................................... 67 13. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei................................................... 68 13.1. Az iskolába történő beiratkozás feltétele...................................................................................... 68 13.2. A felvételnél be kell mutatni ........................................................................................................ 68 13.3. A felvételi rendszeren kívül hozzánk jelentkező tanulók átvétele ............................................... 68 13.4. Osztályba sorolás elvei és rendje.................................................................................................. 68 14. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések .......................................................................................................................................... 70 14.1. A pedagógiai program érvényességi ideje.................................................................................... 70 14.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata........................................................................ 70 14.3. A pedagógiai program módosítása ............................................................................................... 70 14.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala........................................................................... 71 14.5. A pedagógiai program elfogadása, a véleményezési jog gyakorlása ........................................... 72 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE....................................................................................................... 76 1. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................................. 76 1.1. Célok, feladatok.............................................................................................................................. 76 1.2. Fejlesztési területek – nevelési célok ............................................................................................. 76 1.3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................................................... 79 1.4. Egységesség és differenciálás ........................................................................................................ 81 1.5. A közismereti képzés heti óraszámai ............................................................................................. 82 1.6. Tantárgyi kerettantervek................................................................................................................. 82 Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom......................................................................................... 83 Idegen nyelv ........................................................................................................................................ 100 Matematika.......................................................................................................................................... 115 Társadalomismeret .............................................................................................................................. 126 Természetismeret ................................................................................................................................ 140 Testnevelés és sport............................................................................................................................. 157 Osztályközösség-építés ....................................................................................................................... 198 2. A választott kerettanterv feletti óraszám ......................................................................................... 227 2.1. Kommunikáció - Magyar nyelv és irodalom (KOMA) ................................................................ 227 2.1. Idegen nyelv ................................................................................................................................. 227 2.3. Matematika................................................................................................................................... 228 2.4. Társadalomismeret ....................................................................................................................... 228 2.5. Természetismeret.......................................................................................................................... 228 2.6. Testnevelés és sport...................................................................................................................... 229 2.7. Osztályközösség-építés ................................................................................................................ 229 2.8. Informatika ................................................................................................................................... 229 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei............................. 231 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................... 232

3



4.1. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás viszonya:................................................................. 232 5. Mindennapos testnevelés................................................................................................................. 234 6. Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ............................................................................ 235 7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve ....................................................... 237 7.1. Csoportba sorolás elvei és rendje ................................................................................................. 237 7.2. Alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolási szempontjai................. 237 7.3. Alapképzést kiegészítő nem tanórai, választható foglalkozások besorolási elvei....................... 237 8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................................... 238 8.1. Az egyenlő bánásmód követelménye ........................................................................................... 238 8.2 Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése.................................................................. 238 8.3 Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indítható eljárások........................... 240 8.4 Az esélyegyenlőség biztosítása .................................................................................................... 240 8.5. A felvételi, beiratkozás................................................................................................................. 241 8.6. Oktató munka ............................................................................................................................... 241 8.7. A tanulók egyéni fejlesztése......................................................................................................... 241 8.8. Értékelés ....................................................................................................................................... 242 8.9. Tanulói előmenetel ....................................................................................................................... 243 8.10. Fegyelmezés, büntetés............................................................................................................... 243 8.11. Tananyag kiválasztás.................................................................................................................. 244 8.12. Továbbtanulás ............................................................................................................................ 244 8.13. Humánerőforrás – fejlesztés, pedagógus továbbképzés ............................................................. 244 8.14. Partnerkapcsolatok ..................................................................................................................... 244 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...................... 245 9.1. Ellenőrzés ..................................................................................................................................... 245 9.2. Mérés............................................................................................................................................ 245 9.3. Értékelés ....................................................................................................................................... 245 9.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...... 246 Iskolai írásbeli beszámoltatások ......................................................................................................... 246 10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ....................................................................................... 248 10.1. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei.............................................................. 248 10.2. Az átjárhatóság........................................................................................................................... 248 Iskolák közötti átjárhatóság ................................................................................................................ 248 11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .............................. 249 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............................. 251 12.1. Magatartás .................................................................................................................................. 251 12.2. Szorgalom................................................................................................................................... 251 12.3. Jutalmazási elvek........................................................................................................................ 251 12.4. Jutalmazás formái....................................................................................................................... 252 12.5. Fegyelmezési elvek .................................................................................................................... 252 12.6. Fegyelmezés formái ................................................................................................................... 252 13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........................... 253 SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................................... 254 1. Az iskola képzési rendje.................................................................................................................. 254 1.1. Képzési irányok............................................................................................................................ 254 Új OKJ szerinti 3 éves szakmai képzés................................................................................................ 254 Új OKJ szerinti 2 éves szakmai képzés................................................................................................ 254 Kifutó rendszerű 3 éves előrehozott szakképzés .................................................................................. 255 Kifutó rendszerű 2 éves szakmai képzés .............................................................................................. 255 2. Tantárgyszerkezet és óratervezet a szakképző évfolyamokon ........................................................ 256 2.1. Új OKJ szerinti szakmai képzések ............................................................................................... 256 Építészet szakmacsoport...................................................................................................................... 256 34 582 01 Ács szakma ......................................................................................................................... 256 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakma ......................................................................................... 259

4



34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakma...................................................................................... 262 34 582 10 Szárazépítő szakma............................................................................................................. 265 Faipari szakmacsoport......................................................................................................................... 268 34 543 02 Asztalos szakma.................................................................................................................. 268 34 542 05 Kárpitos szakma ................................................................................................................. 271 Szakma ráépülés.................................................................................................................................. 274 35 582 07 Tetőfedő szakma ................................................................................................................. 274 2.2. Kifutó rendszerű szakmai képzés ................................................................................................. 276 3 éves szakmai képzés a 133/2011 (VII.18) Kormányrendelet szerint ............................................... 276 Építészet szakmacsoport...................................................................................................................... 276 Faipari szakmacsoport ........................................................................................................................ 278 2 éves szakmai képzés a 133/2011 (VII.18) Kormányrendelet szerint ............................................... 279 Építészet szakmacsoport...................................................................................................................... 279 Faipari szakmacsoport ........................................................................................................................ 280 3 éves szakmai képzés a 150/2010 (VII.6) Kormányrendelet szerint ................................................. 280 Építészet szakmacsoport...................................................................................................................... 280 Faipari szakmacsoport ........................................................................................................................ 282

5



1. Bevezető 1.1. Az intézmény neve és címe:

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024 Győr, Nádor tér 4. Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg érvényes rendelkezése alapján: „Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. § (14) bekezdés] 1.2. A nevelési oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § E törvény alkalmazásában tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat, 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a

6



fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, 50. § (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.

7



(3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. 96. §(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. § (14) Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.” A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

8



ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

9



bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket,

10



valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik. 9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. (2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 10. § A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza.

11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási

11



óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, be kell szerezni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

12



(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.” A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: „7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg.

13



9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.” 1.3. Az intézmény mottója:

„ Non scolae sed vitae discimus. – Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” 1.4. Iskolánkról Hosszú évtizedek szakították meg azt a szakmatörténeti folyamatot, melyben kialakultak az építőmesterségek. Neves művelőiről egy-egy faluban vagy városban míves épületek homlokzatai, belső terei, értékes bútorok és a mesterségről szóló emlékezet történetei maradtak ránk. A mesterségek, a régvolt építőmesterek előtt tiszteleg az utókor és büszkén említi a paloták és templomok falait rakó kőműves, a tornyot emelő ács, a tetőfedő, a kőfaragó és az asztalos nevét. A mesterségek a tömeges termeléssel, az egyéni kvalitások társadalmi értékének gyengülésével átalakuló szakmákban oldódtak fel. A közvélemény általánosított, és egyre alacsonyabbra helyezte a szakmunkások társadalmi értékét.

Az 1995-ben alapított Gábor László Műhelyiskola legfontosabb célja és feladata az, hogy új utat nyisson az egyéni képességek kibontakoztatásának az építőipari és faipari szakmákban. A társadalmi, gazdasági környezet már nyitott arra, hogy vállalkozási alkalmazásban minden tanítványunknak biztos munkahelyet, önálló vállalkozásban pedig a kiemelkedő képességűeknek érvényesülési lehetőséget, elismert társadalmi szerepkört kínáljon.

14



Az iskola önállóan, a szülői együttműködés és gazdasági partnerei nélkül nem lehet képes arra, hogy a fiatalok érdeklődési körébe vonja az építő és faipar értékes szakmáit. A Gábor László Építőipari Szakképző Iskola nyitott minden fiatal előtt, aki esélyt keres a képességei szerinti szakma megtalálására. Meggyőződésünk, hogy a gyermek érzékeny életkorban átélt kudarcai – nem csak a szakmai pályáját érintő – életére kihatnak. Ezért nagyon fontos a szülők, a pedagógus figyelme minden jelzésértékű mozdulatra, melyben a gyermek örömét leli fiatalabb éveiben is. Gyakorlati képességeinek korai üzenetét is őrizzék meg értékként, biztatásként a sikeres pályaválasztáshoz.

15



NEVELÉSI PROGRAM 2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Pedagógiai alapelveink, iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

A Gábor László Építőipari Szakképző Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

2.

•

tanuló és tanuló,

•

tanuló és nevelő,

•

szülő és nevelő,

•

nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

16



iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk diákjainkban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

17


4.


Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

5.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra,

gondolatait helyesen és

szabatosan tudja

megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

18



ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: •

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

•

a természet, a környezet értékeit,

•

más népek értékeit, hagyományait,

•

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

19



2.2. Jövőkép Felvállaltuk és a jövőben is fel kívánjuk vállalni a tiszta szakiskolai profilt, visszaadva a szakmunkás és a szakmunkásképzés rangját. Ennek érdekében az oktató-nevelő munkánkat tanulóközpontúan – teret adva a tanulók képességeinek kibontakoztatására - a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodva, az oktatás változásaira nyitottan kívánjuk megvalósítani. Intézményünk nyitott az akkreditált felnőttképzés megvalósítására. 2.3. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az alapfunkció természetes részeként törekszünk a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgáló tanórai és tanórán kívüli lehetőségek kihasználására is. A szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai nevelés és oktatás céljainak az alábbiakat tekintjük: Iskolánk alapvető feladata az általános műveltséget megalapozó, szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez és a sikeres életvezetéshez szükséges ismeretek nyújtása, kompetenciák kialakítása. Legfőbb célunk, hogy a nálunk végzett fiatalok bármely élethelyzetben érvényesülni tudjanak. Feladataink megvalósításának biztosítéka a nevelőtestület elkötelezettsége, tudatos pedagógiai oktató-nevelő munkája és a közös értékek vállalása. A nevelőtestület felkészültségének folyamatos fejlesztésével, a partnerek elvárásaihoz igazodó magas szintű minőségi szolgáltatást kívánunk nyújtani. Kiemelten kezeljük a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének módjaival való megismerkedést; a felhasználói szintű informatikai ismeretek elsajátítását; a tehetséges tanulók tudatos fejlesztését; a nemzeti értékek, hagyományok, az anyanyelv megbecsülését és tiszteletét. Elfogadjuk és szükségesnek tartjuk azon egzakt méréseket, amelyek törekvéseink sikerességét igazolják vagy sem, de értékelési eszköz lehet a nevelőtestület, a szülő, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a diákok véleményének, értékelésének meghallgatása és elemzése is. A külső mérések eredményeinek és külső szakértők véleményének fontossága mellett meghatározó érvek szólnak a belső értékelésünk mind szélesebb körűvé tétele mellett is. Pedagógiai alapelveink az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallásán alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a sokoldalú és harmonikus személyiségfejlesztés egyik

20



alapfeltétele az olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben a tanulók az iskolát magukénak tekintik, és otthon érezhetik magukat benne. Ezen alaptörekvésünk kiegészül azzal, hogy a szülőkkel, társintézményekkel, a város társadalmával karöltve folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Eszményeinkben olyan diák képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen lelkileg, szellemileg, testileg megerősödve lép ki az iskolánkból, amely egyszerre a diákok, a szülők és tanárok iskolája. Minden nevelőnek tisztán látnia kell, hogy ezen törekvésünk csakis hiteles példa felmutatása mellett valósulhat meg. Teljesítendő célkitűzésnek tekintjük továbbá, hogy diákjaink a Nemzeti alaptanterv és a szakmai vizsga követelményeit minél magasabb szinten teljesítsék. Elsődleges cél, hogy a tanulók többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Alapvető nevelési célkitűzéseink egyike a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása a következő nemzedékeknek. Pedagógiai programunk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység, számos más egyéb fórum. Határozottabb formát kaphat a közös, együttes nevelési tevékenységből a családi, szülői felelősség és szerepkör a tanulók napirendjének szervezésében, életritmusuk alakításában, kulturális szokásaik formálásában, szabadidejük ellenőrzésében. Törekszünk rá, hogy nevelő munkánkban a humánum, a megértő, elfogadó magatartás érvényesüljön, anélkül azonban, hogy a követelményszintből engednénk. Itt kaphat nagyobb szerepet a differenciált bánásmód, a képességekhez mért követelmény és értékelés. Ezeket az elveket érvényesítjük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásában, nevelésében is. Fontosnak tartjuk olyan iskolai légkör kialakítását, amely teljesítményre ösztönző, amelyben a tanuló folyamatos, egyénre szóló visszajelzést és értékelést kap, s amelyben megtalálhatja a diáklét, diák-életforma cselekvési tereit, lehetőségeit, amit magáénak, otthonosnak érezhet. (Szakkör, hobby-kör, társas összejövetelek, alkalmak, az osztályok dekorációjától a tárgyak, eszközök megbecsülésén, állaguk óvásán, rendeltetésszerű használatán át.) Ha elégedettebb és emberségesebb társadalmat szeretnénk, akkor erősítenünk kell a tanulókban az olyan tulajdonságokat, képességeket mint az önbecsülés és önismeret, a konfliktus kezelés, tolerancia, empátia, kooperativitás, kreativitás, a felelősség

21



önmagáért, társas környezetéért. Alkalmasnak kell lenniük az önálló informácószerzésre és feldolgozásra. Szükségük van a társadalomban való eligazodás képességére, a kudarc tűrésére, kellő intelligenciára a változásokhoz. Fontosnak tartjuk az iskola Győr városban betöltött helyét, szerepét. Az együttműködést társintézményekkel, a rendszeres és aktív részvételt a város közéleti, kulturális és sportrendezvényein. Fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, a felkészítést a családi életre, veszélyesnek ítéljük a dohányzás, alkohol, kábítószerek terjedését a tágabb környezetben, igyekszünk saját eszközeinkkel, lehetőségeinkkel a megelőzésre fektetni a hangsúlyt. Ebbéli munkánkat ifjúsági védőnő programszerűen segíti. Alapelvünk, hogy az iskolának a tudás, képességek és készségek mellett értékeket kell közvetíteni. Alapvető célunk: műveltséget adni, szakmai vizsgára felkészíteni, formálni a diák személyiségét. Nevelő-oktató munkánk során, döntéseinknél a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdekét és az egyenlő bánásmód követelményét vesszük alapul. Az általános emberi értékek kialakításában kiemeljük a humanizmust, nyitottságot, toleranciát, hazafiasságot, egymás segítését. Követelményrendszerünkben az egységesség és következetesség a legfontosabb tényezők. Ebből adódó feladataink: a pedagógusok példamutatása; az iskolai hagyományok ápolása; a pedagógiai munkánk színvonalának emelése (önképzés, továbbképzés biztosítása, a tapasztalatok, jó módszerek közkinccsé tétele); a szakmai és osztályfőnöki munkaközösségek tervező, elemző, értékelő funkcióinak erősítése; az iskolai követelményrendszer normáinak betartatása, az elvárások összehangolása a családi nevelési célokkal, követelményekkel; a tanulók neveltségi állapotának időszakos, rendszeres felmérése, a problémák, eredmények számbavétele; kapcsolattartás és együttműködés a társintézményekkel, kulturális intézményekkel. Feladatunk az optimális működéshez szükséges feltételek biztosítása, a negatív jelenségek (igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlenség, igénytelenség) visszaszorítása. Olyan embereket kívánunk formálni, akik számára fontos saját testi, lelki, erkölcsi fejlődésük. Olyan személyiségeket, akik megjelenésükben, megnyilvánulásaikban

22



képesek megjeleníteni korosztályuk értékeit, s akiknek a társadalommal szemben megfogalmazott elvárásai mögött a megszerzett tudás, ismeret és az életkornak megfelelő teljesítményszint áll. Aki nemcsak tisztességesen tanul, hanem tud a diákszerepen kívül fiatal is lenni, tartalmas, a jövőt megalapozó életet élve. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1.

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2.

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3.

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. 6.

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált

magatartás

és

kommunikáció

a közösségben.

Udvariasság,

figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek,

23



hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9.

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1.

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.

Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

1. szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. magatartási modellek bemutatása, közvetítése

3.

tudatosítás

- követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés

- elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés

24

Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó


(meggyőződés kialakítása)


- a tanulók önálló elemző munkája

magatartási normákról - vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka az utolsó évfolyam végén: •

Sikeres szakmai vizsgát tegyen. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg követelményeknek.)

•

az

iskolánk

helyi

tantervében

megfogalmazott

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy sikeres szakmai vizsgát tegyen és a szakmai pályán és a magánéletben is megállja a helyét.

•

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

•

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

25



3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret, önbecsülés mások megbecsülése alkalmazkodóképesség felelősségérzet kudarctűrés konstruktivitás kreativitás, fantázia empátia tolerancia beszédkészség nyitottság Az iskolában folyó személyiségformálás, nevelés színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, versenyek, szabadidős programok, a diákönkormányzat szervezései adják. A Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv alapján készült helyi tanterv javarészt meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyek nevelési céljaink elérését, a komplex személyiségfejlesztést segítik a tanórákon. Ezeket csak néhány általános megállapítással egészítjük ki: a)

Lehetőséget adunk órákon az önálló és csoportos munkára: információgyűjtésre, feldolgozásra, feladatmegoldásra. Ösztönözzük az önálló véleménynyilvánítást. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási – tanulási formákat, melyek a diákok (minél intenzívebb) aktivitását igénylik, melyek színesebbé teszik a tanulást. A játékos tanulási formák különösen eredményesek lehetnek nevelési céljaink eléréshez.

b)

Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyéni előrehaladást. Követelményrendszerünknek és a hozzá kapcsolódó értékelési rendszernek motiválnia kell a diákokat az önfejlesztésre. Éppen ezért fontos, hogy az értékelés ne rombolja a gyerekek önbecsülését, és személyre szóló legyen.

26



c)

Megköveteljük tanítványainktól a szép és kifejező beszédet. Törekszünk a különböző tantárgyak kapcsolódási pontjainak bemutatására.

d)

Az osztályfőnöki órák tág lehetőséget adnak fontos nevelési feladatok megvalósításához.

e)

Ösztönözzük a gyerekeket a véleménynyilvánításra – ez kitűnő lehetőség arra is, hogy megtanulják meghallgatni egymást. Az értékek formálásához különösen fontos hogy kialakítsuk az osztályban az „ítéletmentes légkör”- t, ahol a gyerekek szabadon (társaik vagy a pedagógus „megítélésének” veszélye nélkül) elmondhatják gondolataikat, érzéseiket, hogy ily módon lehető leghatékonyabban formálódhassanak értékítéleteik, gondolkodásuk.

f)

A dráma-játékok, a csoportos együttműködést segítő játékok, az ötletbörzék, olyan új és hatékony lehetőségek a személyiségfejlesztésben, értékformálásban, kreativitásfejlesztésben, melyet érdemes alkalmazni az osztályban.

g)

Fontosnak tartjuk a következő viselkedésformák kialakítását és gyakorlását az osztályban: •

odafigyelés másokra – a másik meghallgatása;

•

agresszív viselkedésformák tudatos kerülése;

•

együttműködés csoportban;

•

konstruktív konfliktuskezelés;

•

asszertív magatartás (önérvényesítés – mások igényeinek figyelembevételével és tiszteletben tartásával).

h)

A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatására, illetve a szabadidő kulturált eltöltésére. Fontos, hogy a diákok is cselekvő résztvevői, alakítói legyenek ezeknek a folyamatoknak. Kapjanak lehetőséget és felelősséget életük irányításában. Feladatunk, hogy – mint eddig is – sokoldalú, változatos lehetőségeket biztosítsunk ezen a téren.

A felgyorsult változásokra csak úgy tudunk reagálni, ha józan kritikával, de nyitottan készen állunk új pedagógiai eszközök és eljárások elsajátítására, bevezetésére. Pedagógiai munkák állandó fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy oktatási-nevelési tevékenységünk minél eredményesebbé váljon. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

27



Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.

2.

A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés

3.

igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas

4.

kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek

5.

6.

7.

kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való

8.

9.

részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és

28



az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

29



4. Az iskola egészségnevelési terve: egészséges táplálkozás, elsősegélynyújtás, személyi higiénia, testi-lelki egészség, bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése 4.1. Az iskolai egészségfejlesztés célja Az egészségnevelésért, fejlesztésért kiemelt felelősséggel tartozik az oktatási-nevelési intézmény. Az iskola speciális, kulcsfontosságú színtere az egészséges életmódra nevelésnek, amelyben olyan személyi és tárgyi környezetet kell teremteni, amely segíti a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulását. Olyan értékek tiszteletére kell nevelni, amelyek a harmonikus élet és életvitel alapjai lehetnek. Meg kell ismertetni a fiatalokat az egészséget, a testi lelki épséget veszélyeztető tényezőkkel és ezek elkerülési módjaival. Akkor tudunk helyesen dönteni, ha elegendő információ van a birtokunkban (tudás) az egészséggel illetve az egészségkárosító tényezőkkel kapcsolatban, ha rendelkezünk a szükséges attitüddel, továbbá és ez a legfontosabb a megfelelő készségeket is elsajátítottuk a viselkedés kivitelezéséhez. Az iskolai egészségfejlesztésnek célja kell, hogy legyen a fiatalok tudását olyan szintre emelni, amely lehetővé teszi, hogy mindazokat a lehetőségeket igénybe vegyék, és használni tudják, amelyek számukra biztosítottak. Készségeket kell kialakítani, ezáltal képessé tenni őket arra, hogy a kapott információk alapján egészségi állapotukat illetően maguk tudjanak hatékony döntéseket hozni, a mindennapi élet alternatívái közül az egészségesebbet tudják választani. 4.2. Az iskolai egészségfejlesztés feladata edukációs tevékenység: testi-lelki-szociális személyiségvédelem, egészségvédelem és egészségfejlesztés támogató (szupportív) tevékenység: a tanuló illetve kapcsolati, közösségi problémáinak feldolgozása személyiségkorrekciós tevékenység: a tartóssá váló, alkalmilag tüneti viselkedés, magatartásproblémák, teljesítményzavarok kezelése, szakemberhez irányítás. A problémák-zavarok korai felfedezésének kedvező adottságai vannak az iskolában (a gyermekkel hosszú időn keresztül, nap, mint nap találkoznak a nevelők) és lehetőség van a veszélyeztetett gyermekek stigmatizálás nélküli kezelésére 4.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei Az iskolai egészségfejlesztés színterei lehetnek a tanórákon és a tanórákon kívüli tevékenységek.

30



A tanórákon társadalomismeret komplex műveltségterület: társadalmi és állampolgári ismeretek című részében természetismeret komplex műveltségterület: biológia, természetföldrajz című részében kommunikáció – magyar nyelv és irodalom komplex műveltségterület: művészetek, médiaismeret-kommunikáció című részében osztályközösség-építés komplex műveltségterület: életvitel, etika-egészségtudatosság, fenntartható fejlődés című részében testnevelés és sport komplex műveltségterületen A tanórákon kívül Egyéni módszerek • tanácsadás, támogatás: ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, védőnő Csoportos módszerek • kulturális-, sport-, diákrendezvények: Gábor László-nap, vetélkedők, versenyek • túrák, kirándulások Egyéb módszerek • a lehető legegészségesebb, egészségmegőrző iskolai környezet biztosítása: a rendelkezésre álló épületek, tantermek, szobák, sportpálya, tornaterem, orvosi rendelő, büfé • az egészséggel kapcsolatos reális és vonzó alternatívákat kínálni a gyermekek és a nevelők számára, bátorítani az egészséges életmódot (pl.: egészséges táplálkozás, szabadidős tevékenységek, sport területén) • az egészséges életmódra nevelés megvalósításához szükséges a nevelők, a szakemberek és a tanulók által is használható módszertani bázis (pl.: audiovizuális eszközök) • az iskolai egészségfejlesztő programoknak része a támogató környezet kialakítása, a lehető legjobb kapcsolat kialakítása az iskola és a helyi önkormányzat, a helyi politikai és gazdasági élet képviselőivel, a helyi közösségi erőforrások alkalmazása • nagy hangsúlyt kell fektetni a szülők bevonására. Sokszor ugyanis a szülők nem tudják, hogyan is kellene nevelniük gyereküket, különösen a kritikus időszakokban (pl. a serdülőkorban). Nem tudják, hogy a gyerek mit tanul az iskolában, mit hall vagy mit hallhat kortársaitól, hol is jár a fejlődésben, mit lehet neki elmondani. Ez a szülők helyzetét is megkönnyítheti. Szülői értekezletek, szülői levelek, egyéni tanácsadások formájában. • a pedagógusok, a nevelők lelki és testi egészsége, modellnyújtása, konfliktuskezelő képessége, kommunikációs készsége központi jelentőségű. Az iskolai egészségfejlesztés sikeréhez a pedagógusok, a nevelők újszerű felkészülése és munkamódja szükséges, hiszen saját személyisége még inkább munkaeszköz, mint általában az iskolai nevelésben, személyiségének

31



igénybevétele, terhelése nagyobb, ami komoly stresszforrás lehet, jobban fenyegeti a „kiégés”, a burnout szindróma. A segítség, a megelőzés módjai • egészséges pedagógiai munkarendszer kialakítása, az iskola rendszerjellegű részvétele, támogató vezetés, segítő kollektíva • a nevelők felkészítő tréningen vesznek részt, és később is biztosítva van számukra a szakmai továbbképzés, az új módszerek megismerésének lehetősége, illetve a folyamatos konzultáció, esetmegbeszélés, szupervízió szakemberekkel • speciálisan képzett szakemberek: ifjúságvédelmi felelős, védőnő, egészségfejlesztő - mentalhygienikus szakember, iskolapszichológus tervezési és gyakorlati munkába való bevonásuk 4.4. Az iskola egészségügyi team részvétele az iskolai egészségfejlesztésben Az iskola egészségügyi team tagjai: iskolaorvos: iskola és ifjúság-egészségügyi szakvizsgával rendelkező főállású orvos, hetente két alkalommal (kedd, csütörtök) tartózkodik az iskolában védőnő: főállású ifjúsági védőnő, egészségfejlesztő - mentalhigienikus szakember hetente három alkalommal (hétfő, kedd, péntek) tartózkodik az iskolában

32



5. Az Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1.

2.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb • •

alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

• • •

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; • •

3.

(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében • az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; • tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli •

4.

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

órás,

elsősegély-nyújtási

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

33


TANTÁRGY


ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

égési sérülések

-

forrázás

-

magasból esés

biológia

fizika testnevelés

•

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: •

szakkörök (elsősegély-nyújtó);

•

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a tanulók számára.

34



6. Az iskola környezeti nevelési elvei 6.1. Az iskolai környezeti nevelés céljai és feladatai Rendszerszemléletre nevelés. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, önmaguk keressék meg az arra adható válaszokat és képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítatása. Nem elegendő az egyes problémák, sőt a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók, több alternatívát is igényeljék és ezek értékelése és ellenőrzése után képesek legyenek a helyes válasz kiválasztására. Globális összefüggések megértetése. A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. A tanulók ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék, azonosítsák az okokat saját környezetükben és tanuljanak meg ezek szem előtt tartásával cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása. Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünk egyik alapvető meghatározója, gondolkodásunkban még sem tükröződik vissza ez automatikusan. Nehéz megérteni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása. A személeti alapok megteremtése után szükség van arra is, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. Fel kell fedeztetni, hogy a biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben. Az ember történelme során nem csak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. 6.2. Az iskola környezeti nevelés szinterei:

Tanórákon társadalomismeret komplex műveltségterület: társadalmi és állampolgári ismeretek című részében természetismeret komplex műveltségterület: biológia, természetföldrajz című részében kommunikáció – magyar nyelv és irodalom komplex műveltségterület: művészetek, médiaismeret-kommunikáció című részében

35


osztályközösség-építés komplex fenntartható fejlődés című részében


műveltségterület:

Tanórákon kívül múzeumlátogatás állatkerti órák tanulmányi kirándulások környezetszépítés szelektív hulladékgyűjtés veszélyes hulladékgyűjtés

36

etika-egészségtudatosság,


7. A közösségfejlesztéssel feladatok


kapcsolatos

pedagógiai

7.1. A közösségfejlesztés célja: a) Képessé tenni az egyént arra, hogy a körülötte lévő társadalmi és természeti környezettel olyan kontaktust alakítson ki, mely lehetővé teszi képességeinek kibontakozását, személyiségének kiteljesedését úgy, hogy közben azonosul azzal. b) Az iskolába érkező gyermekekből mesterségesen (valamilyen szempont szerint verbuválódott csoportokból) az iskolai nevelőmunka önszerveződésre képes közösségek alakuljanak ki.

hatására

öntevékeny,

c) A tanulók osztályfőnöki órákon, diákönkormányzati megbeszéléseken készüljenek fel a közszereplésre. Tudjanak megnyilatkozni, érvelni, cáfolni, kulturáltan vitázni. d) Legyenek képesek figyelni társaikra, lássák meg és érezzék át mások problémáit, legyenek toleránsak a másság iránt, segítőkészek az arra rászorulók esetében.

7.2. A közösségfejlesztés területei az egyén életében különös szerepet játszó közösségek a család, az iskola, az osztály (szakkör, diákkör, sportkör, stb.), a település, a lakóhely, a haza és a nép. A közösségfejlesztés tudatos irányítói pedagógiai felkészültségüknél fogva erre hivatott személyek: az osztályfőnökök, a szaktanárok, szakkörök és diákkörök vezetői.

7.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolában és az osztályban: Az iskola követelményrendszerével és szokásrendjével hat a tanulóra, biztosítja számára a kibontakozást, az érvényesülést, képességének és szorgalmának megfelelő sikerélményt. Az intézmény hagyományaival, egész múltjával, tekintélyével biztonságérzetet is ad, mely lehetővé teszi a nyugodt felkészülést, magabiztos fellépést.

37



Az osztály az iskola hagyományos, máig is a legfontosabb szerveződése. Szelleme, hangulata életre szóló élményt jelent. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség. E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg az egyén, hiszen az élmények hathatnak ösztönzőleg és gátlóan. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatosságot igénylő feladat. Az osztályfőnök nevelési programja a helyi adottságok, szükségletek, igények ismeretében alakítható ki.

Az osztályfőnök irányító tevékenységének területei Az osztályközösség szervezése. ellenőrzése, értékelése.

Felelősi

rendszer

Az iskolai munkából az osztályközösségre rendezvények, ünnepélyek, stb.

háruló

kialakítása,

folyamatos

feladatok

megoldása:

Osztályfőnöki órák: irodalmi művek (közösségről, családról, barátságról) ismertetése, elemzése, film, video megtekintése.

szerelemről,

A közösség megjelenése iskolán kívül: osztálykirándulás, színházlátogatás, túrák, a város rendezvényein való részvétel. Önismeret és önértékelés: magatartás, szorgalom önértékelése (Hányast adnál magadnak?), önértékelés a rábízott feladatok teljesítéséről, stb. Fel kell ismerni a hibákat, a félresiklásokat és tudni a korrigálásuk módját. Ura vagy-e önmagadnak? Önismeret- empátia- tolerancia, figyelem a másik iránt. A haza és a nép ismerete úgy épül be nevelő-oktató munkánkba, hogy ez az ismeret párosuljon hazaszeretettel és hazafisággal, váljék képessé minden ifjú a haza védelmére és szeretetére. Szaktárgyi ismereteken túl, azt kiegészítve és felhasználva legyen személyes élményük szűkebb és tágabb környezetükről: túrák, kirándulások, irodalmi, képzőművészeti alkotások, népi értékek. Az ott látottak, hallottak, tapasztaltak felhasználhatók az osztályközösség programjainak lebonyolításában. Az ünnepélyek, emléknapok előkészítése, megjelenés, viselkedés – fontos színtér! Osztályfőnöki órán lehetőséget kell biztosítani az aktív részvételére (gyűjtés, szereplés, a cikkírás, faliújság). Fontosnak tartjuk, hogy hazafiságunk párosuljon más népek tiszteletével, kultúrájuk és hagyományuk iránti érdeklődéssel. A közösség minden szintjén (osztály, iskola, lakóhely, haza) szembesül az egyén azzal a ténnyel, hogy léteznek más felfogások, szokások, népek, kultúrák. Olyan légkörben kell felnőni az ifjúnak, hogy képes legyen ezeket tolerálni, elfogadni, tisztelni. Az iskolában a

38



többi gyermekkel, tanulóval integráltan oktatunk sajátos nevelési igényű tanulókat is, ez a munka a tolerancia kialakításának fontos színtere.

A Diákönkormányzat

A Gábor László Építőipari Szakképző Iskola Diákönkormányzatát iskolánk tanulóifjúsága hozza létre azon célból, hogy a diákságot képviselje a döntéshozatal és a diákélet minden szintjén. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákok által felkért pedagógus segíti, akinek kiemelt feladata a közösségfejlesztés a diák-önkormányzati munkában. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók

39



a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

40



8.

A Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

8.1.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

41



A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon korrigálására és tudásának átrendeződésére.

lehetőséget

esetleges

tévedéseinek

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

8.2.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek •

Fontos feladat az iskola névadójának, Gábor László emlékének ápolása. Minden év november 22-ét megelőző, vagy követő péntek.

•

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve szalagavatókor és ballagáskor, a tanévnyitón és a tanévzárón.

42


•


Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, és a Nemzeti Összetartozás Napján.

Diákönkormányzat •

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

Diákétkeztetés •

A tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások •

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

•

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Iskolai sportkör •

Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök •

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

43



Versenyek, vetélkedők, bemutatók •

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A különböző versenyek iskolai fordulóinak feladatlapját természetesen helyben írják diákjaink, felkérés esetén azonban a szervezőkkel egyeztetve helyet adunk és biztosítjuk az ügyeletet is egyes tanulmányi versenyek olyan fordulójának, ahol más iskolák diákjai is részt vesznek.

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok) •

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezhetnek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődhetnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.

Tanulmányi kirándulások •

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

Osztálykirándulások •

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati

44



lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás •

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Szabadidős foglalkozások •

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata •

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

45



9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

9.1. A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

munkaidejét)

az

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

46



A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

47



A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl.: karácsonyi ünnepség, stb.). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív tevékenységében

részvétel

a

nevelőtestület

és

a

szakmai

munkaközösség

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

48



Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület végrehajtásában

szakmai

életében,

a

döntések

előkészítésében

és

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

49



Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnök feladatai Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

50



Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – írásban az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a ifjúságvédelmi feladatokat, együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

51



A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja és betartatja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri szakszerűségét.

az

osztály

tantermének

gondozottságát

és

pedagógiai

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a)

A tanév elején összeállított munkaterv •

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

•

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

52



•

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

•

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

•

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

•

Az osztály diákközösségének vezetői.

•

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b)

Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán •

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

•

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

•

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról •

Tanulók száma, ebből leány

•

Állami nevelt (gondozott)

•

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

•

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

•

Sajátos nevelési igényű tanuló

•

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

•

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

•

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

•

Más településről bejáró tanuló

•

Nem magyar állampolgár

•

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról •

Tanulók száma

•

Osztályozott tanulók száma és aránya

•

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

•

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

53



•

Az osztály tanulmányi átlaga

•

Kitűnő tanulók száma és aránya

•

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

•

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

•

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

•

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

•

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

•

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

•

A bukások száma tantárgyanként

•

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

•

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

•

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

•

Végzős évfolyamon: -

elhelyezkedési mutató,

-

továbbtanulási mutató

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály összetétele (hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

54



A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: •

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

•

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

•

A problémák célszerűnek?

megoldásának

érdekében

milyen

beavatkozás

látszik

Az osztályfőnöki órák témái a)

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.

b)

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák Évente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkoholés kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

55



Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.

56



10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

10.1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A 2011. évi CLXXXVII. törvény értelmében, az intézmény a szakképzés teljes folyamatában érvényesíti az egyenlő bánásmód elvét, segíti a tanulók komplex szakmai vizsgára való felkészítésén kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítést. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: •

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

57


10.2.


•

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

•

a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

•

képességfejlesztő játékok, eszközök,

•

számítógépek fejlesztő programokkal.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat a helyi iskolai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők

tájékoztatása

a

családsegítő

és

a

gyermekjóléti

szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

10.3.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

58



egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

10.4.

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; szoros kapcsolat a helyi iskolai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása szolgáltatásokról.

a

családsegítő

és

59

a

gyermekjóléti

szolgálatokról,


11.

11.1.


Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

Az iskola közösségeinek együttműködése

A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: •

az igazgatóság ülései,

•

az iskolavezetőség ülései,

•

a különböző értekezletek,

•

megbeszélések,

•

stb.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: •

az

iskolavezetőség

ülései

után

tájékoztatni

az

irányításuk

alá

tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, •

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

60



A szakmai közösségek együttműködése

Az iskolában tevékenykedő szakmai közösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai közösségek vezetői felelősek. A szakmai közösségek vezetői a szakmai közösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: •

a szakmai közösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

•

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

•

iskolán kívüli továbbképzések,

•

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

•

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

•

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten/enaplón keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

61



A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

11.2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A Diákönkormányzat A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: •

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

•

tanulói ügyelet,

•

sportélet;

•

túrák, kirándulások szervezése;

•

kulturális, szabadidős programok szervezése;

•

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben •

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

•

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

iskola

éves

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

62



•

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

•

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

•

a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) és a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat tanár képviselője. DÖK választása, működése Minden év szeptemberében az osztályokban megválasztják az osztály diákbizottság tagjait (ODB tagok) Az osztályok osztálydiákbizottság titkárai és helyettesei a DÖK tagjai A DÖK Közgyűlésén szeptemberben megválasztja tagjai közül az DÖK elnökét. A DÖK Közgyűléseit a tanév rendje szerint tartja A DÖK munkáját segítő pedagógust szeptemberben az intézmény igazgatója bízza meg. 11.3. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

•

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a)

Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez;

63



valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Szülői értekezlet. Feladata: •

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

•

a szülők tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint

64



nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: •

az iskola honlapján;

•

az iskola igazgatójánál;

•

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

11.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

külső

kapcsolatai,

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával Az intézmény működtetőjével A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal A pedagógiai intézettel A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi intézmények dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős.

65



A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába

11.5. Az iskola kapcsolatai

Kapcsolattartás formája a partnerekkel Partner megnevezése: a) Belső partnerek - tanulók - szülők

- pedagógusok

- iskolai védőnő b) Külső partnerek - fenntartó - egyéb köznevelési intézmények - kamara és más érdekképviseleti szervek

- külső gyakorlati képzőhelyek

- gyerekjóléti szolgálat

- szakszolgálatok - rendőrség

- kulturális intézmények

Kapcsolattartás formája: - tanulói elégedettségmérés kérdőív - személyes kapcsolattartás - szülői elégedettségmérés kérdőív - személyes kapcsolattartás - szülői értekezletek - pedagógus elégedettségmérés kérdőív - személyes kapcsolattartás - értekezletek - személyes kapcsolattartás - osztályfőnöki óra látogatás - elektronikus levelezés - kérdőívek - közös programok szervezése, részvétel - versenyek - fókuszcsoportos interjú - programokon, versenyeken való részvétel - személyes kapcsolattartás - fókuszcsoportos interjú - programokon, versenyeken való részvétel - személyes kapcsolattartás - levelezés - telefon - előadásokon való részvétel - személyes kapcsolattartás - programokon való részvétel - levelezés, adatszolgáltatás - telefon - előadásokon való részvétel - személyes kapcsolattartás - programokon való részvétel

66



12. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: •

osztályozó vizsga,

•

pótló vizsga,

•

javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha •

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

•

Iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésre felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át meghaladja emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel •

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,

•

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon a tantárgyakból írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket kell teljesíteniük a tanulóknak.

67



13. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

13.1. Az iskolába történő beiratkozás feltétele

a központi írásbeli felvételi vizsgát nem kell tenni az általános iskola 8. osztálya után a központi felvételi információs rendszeren keresztül jelentkezhet a tanuló a jelentkezési lapon a tanuló 5. 6. 7. év végi és 8. félévi valamennyi tantárgyára kapott érdemjegyet fel kell tűntetni a tanulónak kötelező szakmai alkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie

A felvételi rendszerben az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott módon kell teljesíteni.

13.2. A felvételnél be kell mutatni az addig elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.

13.3. A felvételi rendszeren kívül hozzánk jelentkező tanulók átvétele

A szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

13.4. Osztályba sorolás elvei és rendje A szakmai képzés évfolyamainak esetében jellemző és várhatóan továbbra is jellemző adat, hogy az egyes szakmák iránti kereslet akár egy-két év távlatában is komoly mértékben változik. Ehhez hozzájárul a gazdaság szereplőinek igényeiből származó prioritások gyors változtatási kényszere is. Így az iskola az osztályba sorolás elveit csak a legjellemzőbb esetekre határozhatja meg:

68



azonos szakma tanulóit lehetőség szerint egy osztályba kell sorolni ha azonos szakma tanulói nem sorolhatók egy osztályba, lehetőség szerint úgy kell több osztályba sorolni őket, hogy legalább egy gyakorlati csoportnak megfelelő (8-12) fő legyen egy osztályban. Ilyen esetben - a gyakorlati képzés szervezése érdekében törekedni kell arra, hogy az osztályok eltérő elméleti és gyakorlati hetekre legyenek besorolva több szakma tanulóiból összeállított osztály esetében törekedni kell a rokon szakmákat tanulók egy osztályba sorolására (ha a létszámadatok ezt kívánják meg) különösen akkor, ha ezzel több szakmai tantárgy közös tanulása válik lehetővé törekedni kell arra, hogy a több szakma tanulóiból összeállított osztály közös foglalkozásai egy-egy teljes oktatási napra legyenek beosztva az órarendben ugyanazon egyéni gyakorlati képzési helyen lévő tanulók - ha erre lehetőség van olyan osztályokba legyenek beosztva, melyek eltérő heti váltásban járnak iskolába. Erre évfolyamok átlagában is figyelni kell ugyanazon csoportos gyakorlati képzési hely tanulói - lehetőség szerint csoportonként egy osztályba legyenek beosztva. Több csoport esetén - azonos szakmában - az eltérő hetekre történő besorolás kedvezőbb

69


14.


A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

14.1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

14.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. •

A nevelők szakmai közösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

14.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: •

az iskola igazgatója;

•

a nevelőtestület bármely tagja;

•

a nevelők szakmai munkaközösségei;

•

a szülői munkaközösség;

•

az iskola fenntartója.

70



A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az ötödik és kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

14.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A Pedagógiai Program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.muhelyiskola.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az iskola pedagógusaitól a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: •

az iskola honlapján;

•

az iskola igazgatójánál;

•

az iskola igazgatóhelyetteseinél.

71

14.5. A pedagógiai program elfogadása, a véleményezési jog gyakorlása

Humán szakmai közösség véleményalkotási jegyzőkönyve A pedagógiai program elfogadása előtt a Humán szakmai közösség 10 munkanappal a pedagógiai programot áttekintette, a benne foglaltakat véleményezte, elfogadásra javasolja.

Győr, 2013. április 17.

……………………………………. Humán szakmai közösség vezetője

Reál szakmai közösség véleményalkotási jegyzőkönyve A pedagógiai program elfogadása előtt a Reál szakmai közösség 10 munkanappal a pedagógiai programot áttekintette, a benne foglaltakat véleményezte, elfogadásra javasolja.


……………………………………. Reál szakmai közösség vezetője

72

Építőipari szakmai közösség véleményalkotási jegyzőkönyve A pedagógiai program elfogadása előtt a Építőipari szakmai közösség 10 munkanappal a pedagógiai programot áttekintette, a benne foglaltakat véleményezte, elfogadásra javasolja.


……………………………………. Építőipari szakmai közösség vezetője

Faipari szakmai közösség véleményalkotási jegyzőkönyve A pedagógiai program elfogadása előtt a Faipari szakmai közösség 10 munkanappal a pedagógiai programot áttekintette, a benne foglaltakat véleményezte, elfogadásra javasolja.


……………………………………. Faipari szakmai közösség vezetője

Osztályfőnöki szakmai közösség véleményalkotási jegyzőkönyve A pedagógiai program elfogadása előtt a Osztályfőnöki szakmai közösség 10 munkanappal a pedagógiai programot áttekintette, a benne foglaltakat véleményezte, elfogadásra javasolja.


…………………………………….

73

74

75

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 8. melléklete a Kerettanterv a szakiskolák számára rendelkezik a szakiskolákban alkalmazandó kerettantervről.

Kerettanterv

Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakiskola, 9− −11. évfolyam közismereti képzés

1.1. Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.

1.2. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.

76

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek

77

segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,

78

csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. 1.3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Digitális kompetencia

79

A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

80

1.4. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek, teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében – eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is (pl. szakközépiskola, HÍD-programok). A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal

81

együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

1.5. A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra



1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret (1 óra) - Informatika Szabad órakeret (1,5 óra) - Magyar - Kommunikáció - Matematika - Informatika Összesen:

9. évfolyam 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

11. évfolyam 2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

-

-

-

-

18 óra

11 óra

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 9,5 óra

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

1.6. Tantárgyi kerettantervek • •

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

82

• • • • •

Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport o Testnevelés és sport - 5 órás Osztályközösség-építés

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (KOMA)

Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben, ezért kitüntetett szerepet játszik a szakiskola közismereti programjában. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti és művészeti témákról is beszélgetni. Ez a tantervi program elsősorban nem ismereteket kínál, hanem a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogy lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. Hogy a rossz válasz jobb, mintha eleve elutasítjuk a gondolkodást. A program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat fejlődésük, boldogulásuk érdekében. A kerettanterv fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot tapasztalt diákoknak, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben remélhetően kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását, és fejleszthetjük képességeiket. A program szokatlansága ellenére is tartalmaz olyan elemeket, amelyeket az érettségire való felkészülés során is hasznosíthatnak azok, akik tovább akarnak tanulni. A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a többi közismereti tantárggyal egységben kell tanítani. A tantervi tematika igazodik az osztályfőnöki órákon kijelölt átfogó témákhoz. Minden évfolyamon négy csomópontja van a tananyagnak: a) kommunikáció, b) nyelvtan, c) szövegértés/szövegalkotás, d) művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret. Törekedni kell arra, hogy a beszéd mellett minden órán sor kerüljön írásra, olvasásra, a helyesírás gyakorlására, irodalmi művekkel, képekkel való találkozásra. Ezek arányát és mélységét azonban az érintettségnek, az érdeklődésnek kell meghatároznia. A kommunikációs csomópont a domináns, hiszen az eredményes kommunikáció technikáinak elsajátítása a társadalmi sikeresség egyik kulcsa. A többi csomópont ehhez kapcsolódik. Ezt a területet mindig kiemelten kell kezelni. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben konkrét szituációkat kell megoldaniuk a diákoknak; az elméletnél sokkal fontosabb a gyakorlat. Az egyéni kommunikációtól a társadalmi kommunikációig számos területet érint a kerettanterv. Az egyes kommunikációs témákhoz sokféle út vezethet: az életből vett szituációs játék, médiához köthető feladat vagy valamilyen irodalmi mű, esetleg szövegtani feladat egyaránt lehet kiindulópont, a lényeg az, hogy sikerüljön felkelteni az

83

osztály érdeklődését. Meg kell érinteni a diákokat, érzékennyé kell őket tenni a téma iránt, felkelteni az érdeklődésüket, megmutatni, hogy ezek a tananyagok nem fölöslegesnek tűnő tudást hordoznak, hanem a mindennapok részei, s így megismerésükkel, a velük való foglalkozással életminőségüket, sikerességüket tudják javítani. Nyelvtani csomópont: a szűken vett nyelvtani rész nem haladja meg lényegesen az általános iskolában tanultakat, azt ismétli, illetve mélyíti el. Szemlélete azonban tágabb, arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nyelvtan/nyelvészet a grammatikai szabályok alkalmazásánál sokkal szélesebb körben is értelmezhető. Ebben a csomópontban szerepelhetnek a külön meg nem jelölt, a tanár által az osztály, esetleg az egyes tanulók fejlesztési igényei szerint megválasztott rövid és szisztematikus helyesírási feladatok is. A szövegértés/szövegalkotás csomópontban kapott helyet az olvasás- és íráskészség fejlesztése. Minél több alkalmat kell találni arra, hogy a diákok némán és hangosan is olvassanak, mivel sok esetben éppen olvasási nehézségeik miatt küzdenek alapvető szövegértési gondokkal. Az írásos feladatok is fontosak, füzetbe és feladatlapokra is írhatnak a tanulók. Az írásbeli munkát mindig ellenőrizze és javítsa a tanár, lehetőség szerint óra közben. A tanulók kapjanak lehetőséget arra, hogy bármilyen más órán felmerülő szövegértési problémájukat felvethessék ezeken az órákon. Az irodalom/művészet csomópont: az ajánlott szövegválogatás nem törekszik semmilyen kánon követésére vagy irodalomtörténeti áttekintésre, jóllehet számos szöveg szerepel a magyar és világirodalom különböző korszakaiból. Kortárs szerzők is szép számmal találhatók az anyagban, hogy a mai szövegeknek is legyen esélyük arra, hogy megszólítsák a diákokat, illetve hogy a tanulók kortárs alkotásokkal is találkozzanak. Ezekben az esetekben se hagyományos műelemzés folyjon, hanem kerüljön sor a személyes érzések, az érintettség, a szövegek által kiváltott reakciók megbeszélésére. Nem irodalomtörténetet, szerzőket, nagy műveket kell tanítani, hanem egy-egy mű adott témához kapcsolásával azt kell megmutatni, hogy az irodalmi szöveg is lehet érdekes, izgalmas, kapcsolódhat a diákok életéhez. Minél élményszerűbb a találkozás, annál nagyobb az esély az olvasással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására. Bár nincs irodalomtörténet, a különböző korokból vett (főleg magyar) irodalmi szövegek arra is jók, hogy felismerjék a diákok, hogy ezek a szövegek egy hagyomány és a magyar kultúra részei. A modern szerzők, a modern kultúra, sőt a tömegkultúra is segíthet eljutni a klasszikus értékekhez, hiszen a populáris kultúra általában a klasszikus kultúra alapvető struktúráit másolja, annak eszköztárát veszi át, tematikája pedig sokszor motiválóbb és érdekesebb lehet a diákok számára. A magyartanítás hagyományos tartalmaival és felépítésével kapcsolatban a szakiskolai tanulók többsége negatív élményeket szerzett. A művészeti nevelés alapvető célja az, hogy a műalkotásokkal találkozás során pozitív érzések érjék a diákokat. Örömet találó, gondolkodni akaró embereket nevelése a cél. A kerettanterv épít az egyre nagyobb szerepet betöltő digitális és vizuális kultúrára (fotó, film, digitális tartalmak stb.), illetve a média pozitív és negatív jelenségeinek értelmezésére is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a virtuális világ és vizualitás felől a szövegekhez, mint fordítva. A most szakiskolába kerülő fiatalok már a Z generáció tagjai, akik a digitális világba születtek, teljes természetességgel használják a digitális eszközöket, szabadidejükben a világhálón élnek, sokkal nehezebben illeszkednek be szűk környezetükbe. A kerettantervnek és a hozzá kapcsolódó közismereti programnak ezt figyelembe kell vennie. Ugyanakkor a média működésének, illetve a manipuláció hatásmechanizmusainak megértése is nagyon fontos cél. A Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (KOMA) műveltségterület a Szaki programban kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvető kulcskompetenciák közül többnek a fejlesztésében is szerepe van: az anyanyelvi kompetencia és a kulturális kompetencia

84

fejlesztésében elsőrendűen, de a tanulási képességek fejlesztésében, a szociális és állampolgári kompetencia erősítésében, sőt a digitális kompetencia fejlesztésében is nagy szerepe van. Az általános iskolát végzett tanulók jó része az alapvető kompetenciák hiányában érkezik a szakiskolába, tehát egy alapos mérés után fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben kell részesülniük. Az általános iskolából hozott hiányok csökkentése mellett tovább kell fejleszteni kommunikációs és szövegértési/szövegalkotási képességeiket. A NAT-ban is megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe van a műveltségterületnek abban, hogy a tanulók önismerete, erkölcsi magatartása, felelősségvállalása, jövője, szakmai pályája iránti elkötelezettsége megfelelően alakuljon. Ezt a fejlesztést a 9. évfolyamon tervszerűen kell elkezdeni, hogy mire a tanulók elhagyják a szakiskolát és munkába állnak, felelősségteljes állampolgárokká, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

9. évfolyam A 9. évfolyamon heti két óra áll rendelkezésre. A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi le, azaz 64 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program ezen az évfolyamon négy, egy-egy negyedévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot is ajánl: az első negyedévben egy virtuális osztálykönyvet hoznak létre a diákok, mely alkalmas az osztály megismerésére, a közös munka, feladatvégzés kereteinek megtalálására. A második negyedévben osztályújságot készítenek, ennek megvalósításához már magasabb szintű együttműködésre van szükség. A harmadik negyedévben egy történetet írnak közösen (ehhez készíthetnek fotókat, rövidfilmeket is), a negyedik negyedévben ebből a történetből képregényt készítenek. A 9. évfolyam legfontosabb céljai: — a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás; — a teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése; — ismerjék fel és alkalmazzák a helyesírási alapelveket; — saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban; — a köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése; — ismerjenek fel néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben; — ismerjenek fel néhány alakzatot és szóképet; — legyenek képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat; — legyenek képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet; — ismerjék néhány egynyelvű szótár használatát; — legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak felidézésére; — legyenek képesek történetet írni előre meghatározott szempontok segítségével; — tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján; — legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben; — ismerjék fel a manipuláció eszközeit a különböző médiumokban és műfajokban; — szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében; — ismerjék meg az online kommunikáció módjait írott és íratlan szabályait.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció

85

Órakeret: 8 óra

Az általános iskolából hozott, igen változatos szintű kommunikációs ismeretek. A kommunikáció elemeinek ismerete. Alkalmazkodás a Előzetes tudás kommunikációs helyzetnek megfelelő normákhoz. Hajlandóság az együttműködésre. A szóbeli kommunikáció személyes sikerének fokozása a kommunikáció verbális és egyéb összetevőinek tudatosításával. Az üzenet kódolásának és dekódolásának gyakorlása. Az udvarias, A komplex köznyelvi normának megfelelő kommunikáció igényének műveltségfelébresztése és gyakorlása. A személyközi és a társadalmi, valamint a területhez tömegkommunikáció fogalmának megismerése, ezek kapcsolható megkülönböztetése. A tömegkommunikáció csatornáinak és fejlesztési eszközeinek ismerete, a manipuláció felismerése. Az online feladatok kommunikáció módjainak, írott és íratlan szabályainak megismerése; az egyén felelősségének tudatosítása az internetes kommunikációban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A OKÉ-tematika kommunikáció alapmodellje, összetevőinek azonosítása, illeszkedő részei. értelmezése. Társadalomismeret: A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési társadalmi mechanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték). kommunikáció, A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a tömegkommunikáció, megértésben; a verbális és a nonverbális kommunikáció centrum-periféria. összhangja; dekódolás. Természetismeret, A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. matematika: Generációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl. kommunikációs szleng, réteg- és csoportnyelvek). képességeket fejlesztő A verbális kommunikáció jelentősége és lehetséges formái. A gyakorlatok. kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a Idegen nyelv: megértésben. nonverbális Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett kommunikáció, a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben. testbeszéd, eltérő Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi szabályok különböző játszmák. kultúrákban. A kulturális szignálok használatának, a kommunikációs maximák érvényesülésének vizsgálata. A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és periféria. A társadalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl. menetrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések értelmezése). Tömegkommunikáció és műfajai. A manipuláció fogalma és hatásmechanizmusai. Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Az értő figyelem felkeltése, fenntartása beszélőként; hallgatóként pedig gyakorlása. Énkép, kommunikáció, testbeszéd, mimika, gesztusnyelv, arcjáték, Kulcsfogalmak/ térközszabályozás, kódolás, dekódolás, üzenet, rétegnyelv, kommunikációs zavar, tömegkommunikáció, hír, vélemény, fogalmak manipuláció, sajtó, netikett.

86


Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata; Órakeret: Hivatalos kommunikáció 8 óra Ismeretek a kommunikáció verbális és nonverbális elemeinek működéséről, a tömegkommunikációról és a manipulációról. Előzetes tudás Ismeretek a vizuális kommunikációról, gyakorlat a képi nyelv elemzésében. A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása. A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók esetében, a manipuláció felismerése. Filmnyelvi kommunikációs eszközök megismerése, felismerése és A komplex alkalmazása. műveltségA vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének területhez továbbfejlesztése. kapcsolható A színek jelentéshordozó szerepéről való tudás elmélyítése. fejlesztési Ismerkedés a zenei nyelvvel, és a nyelv zenéjének tanulmányozása. feladatok A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlatban. Hivatalos kommunikáció műfajainak, szövegtípusainak, szabályrendszerének megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális OKÉ-tematika antropológiai szempontok; a divat, az öltözködés jelentéshordozó illeszkedő részei. szerepe. Társadalomismeret: Reklám, plakát, graffiti: meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés, kommunikáció manipuláció. társadalmi és kulturális Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és meghatározottságai. komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció. Természetismeret, A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő meggyőzési lehetőségek, matematika: ezek kipróbálása. kommunikációs Megértés szöveggel és szöveg nélkül, a kontextus és a hagyomány képességeket fejlesztő szerepe, kulturális útjelzők. Hangzó szövegek és képi információk feladatok. megértése. Idegen nyelv: a nem nyelvi jelek és a A filmnyelv mint kommunikációs forma. A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata. kontextus szerepe az A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és idegen nyelvi olvashatósága. kommunikációban. A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a művészetekben. Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv egyetemessége. Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb. Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint műfaj. Gyakorlatok, szerepjáték. Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra, Kulcsfogalmak/ célközönség, színszimbolika, dialógus, zenei nyelv, a nyelv zenéje, fogalmak intonáció, beszédtempó, hivatalos kommunikáció.

87


Órakeret: 8 óra A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről az általános iskolában tanultak. A helyes beszéd és a helyesírás egyéni szintje. A legalapvetőbb nyelvtani ismeretek, a nyelvi elemek felismerése. Előzetes tudás Egyéni fejlesztési szükségletek felismerése, a helyes beszéd és a helyes írás iránt kialakuló motiváció. A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről tanultak felfrissítése, kiegészítése. A helyes beszéd és a jó helyesírás igényének felkeltése, A komplex megerősítése. A nyelvtani ismeretek hasznosságáról való műveltségmeggyőződés kialakítása, megerősítése. Az általános iskolában tanult területhez leíró nyelvtani ismeretek felfrissítése, az alapvető hiányosságok kapcsolható pótlása feladatok megoldása során. A szóelemek és a szófajok, fejlesztési valamint a szintagmák felismerésének fejlesztése, szókincsbővítés. A feladatok teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése. A helyesírás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelv fogalma, nyelv és beszéd. Társadalomismeret, A beszéd jellemzői – az egyénre jellemző beszédmód. idegen nyelv, A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve természetismeret, ismétlése. A jelek típusai (ikon, index, szimbólum). matematika: A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai. helyesírás. A nyelvtan szerepe az egyén életében, tanulásának haszna. Idegen nyelv: a Játék a mondatokkal, nyelvi cselekvésekkel. nyelvek egyedisége és A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan, rokonsága. szótan, mondattan, szövegtan). Hang, fonéma, betű. A hangok jelölése írásban, a betű. Hangtörvények. A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok felelevenítése, helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A hangok szerepe a beszédben. A hangok keletkezése, tiszta ejtés. A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szófajok felismerése, szavak csoportosítása. Morfémák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a mondatalkotásban. Szóalkotó játékok. Szintagmák keresése és jelölése. A szókincs fejlesztése a határozós és a jelzős szintagmákhoz kapcsolódva. A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása. Általános helyesírási gyakorló feladatok az egyéni problémák feltárására és egyéni fejlesztésre. A helyesírás önálló fejlesztésének módjai, az önellenőrzés eszközei. Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, beszédmód, jelrendszer, jeltípus, hang, betű, hasonulás, összeolvadás, morféma, szóelem, szóalak, toldalék, szintagma. fogalmak A nyelv és a nyelvtan rendszere

Tematikai egység/ Órakeret Mondat – szöveg – jelentés Fejlesztési cél 8 óra Az előző félévben tanult nyelvtani ismeretek. Előzetes tudás A mondattani és a szövegtani ismeretek felidézése és bővítése A komplex gyakorlati feladatok során. A központozás mint helyesírási probléma műveltség-

88

gyakorlása. Az értő néma és hangos olvasás fejlesztése kreatív feladatokkal. A jelentéstani ismeretek fejlesztése, szerepük felismerése a művészi nyelvben és a hétköznapi kommunikációban. Szövegelrendezés. A szókincs bővítése, a fogalmazási készség fejlesztése. Ismerkedés az egynyelvű szótárak használatával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Társadalomismeret, A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A modalitás szerepe a közlő szándékának kifejezésében. Írásjelek. idegen nyelv, Az egyszerű és az összetett mondat felismerése, csoportosítása természetismeret, gyakorlati feladatok során. Az összetett mondat típusainak matematika: helyesírás. megkülönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti modellek alapján. A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A Idegen nyelv: a szövegelemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi szófajok ismeretének elemei, lineáris kohézió (pl. névmások, toldalékok vizsgálata a szerepe a szófajokról és a morfémákról tanultak felidézésével). nyelvtanulásban; A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió (pl. a cím, a szövegértést segítő téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai technikák. viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és saját szövegekben). Szövegfonetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, előadóművészet. A fonetikai eszközökkel való tudatos bánásmód gyakorlása. A hangalak és a jelentés viszonya. Azonos alakú, egyjelentésű, többjelentésű, rokon értelmű, hangutánzó és hangfestő szavak felismerése, gyűjtése, csoportosítása. A rokon értelmű szavak szerepe a szóbeli és az írásbeli kommunikáció változatosságában, pontosságában és választékosságában. Szókincsbővítő feladatok. Egyszerű és összetett mondat; kijelentő, felszólító, felkiáltó, óhajtó és kérdő mondat; kohézió, bekezdés, kulcsszó, kulcsmondat, fonetika, Kulcsfogalmak/ hangalak, jelentés, azonos alakú, egyjelentésű, többjelentésű, rokon fogalmak értelmű, hangutánzó és hangfestő szó, alakzat, ismétlés, fokozás, túlzás. területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Szövegértés, szövegalkotás I. Órakeret A szövegek szerkezete 8 óra Különböző szövegek folyamatos olvasása. Az olvasottak lényegének felismerése. Kérdések megfogalmazása az olvasott szöveggel kapcsolatban. Törekvés a gondolatok célhoz illeszkedő kifejezésére írásban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek átfogó megértése, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezése, a szövegből információk visszakeresése. A szöveg tartalmának összefoglalása, jegyzet és vázlat önálló készítése. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Szövegalkotás során a különböző mondatfajták használata. A helyesírás alapvető szabályainak ismerete. Szótárak (papíralapú és internetes) gyakorlott használata, saját szókincs fokozatos bővítése. A

89

szövegek tagolása, főbb szerkezeti elemeinek ismerete. A forrásellenőrzés szempontjainak megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei. OKÉ-tematika Különböző szövegek – különböző szándékok: szerzők, illeszkedő részei. szövegalkotási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól Társadalomismeret, függően. idegen nyelv, Különböző célok – különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők) természetismeret, – olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás matematika: utáni értés. szövegértést, Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek. szövegalkotást Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai, fejlesztő feladatok, hangos és néma típusai. Szókincs bővítése, szótárak, kézikönyvek használata. olvasás gyakorlása. Internetes szótárak, helyesírás-ellenőrző programok, szótárprogramok használata, internetes keresés, források ellenőrzésének kérdései. Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása. Kulcsfogalmak/ Szöveg, szövegalkotási szándék és cél, szövegrész, kapcsolóelem, szótár, szó szerinti jelentés, üzenet. fogalmak


Szövegértés, szövegalkotás II. Órakeret A történetalakítás eszközei 8 óra Az olvasott szövegről saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek megértése. Előzetes tudás Információk keresése a szövegben. A szöveg tartalmának összefoglalása, önálló jegyzet és vázlat készítése. Történet létrehozása előre meghatározott szempontok alapján, a A komplex történet részeinek, felépítésének meghatározása. A történetek műveltségvariálhatóságának megtapasztalása, kipróbálása. területhez Meghatározott szempontok szerint kiselőadások, referátumok önálló kapcsolható elkészítése. Különböző beszédműfajok meghatározása és fejlesztési megkülönböztetése. Különböző beszéd/szövegműfajok jellemzőinek feladatok ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika A történet fogalma, funkciója. Történetalakítás: a történet alapegységei, történetépítés. A történet illeszkedő részei. variálhatósága, különböző műfajok. Saját történet létrehozása, szereplők, történetelemek kiválasztása, Társadalomismeret, cselekménybonyolítás. idegen nyelv, A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgyalás, természetismeret, befejezés. matematika: Beszédműfajok/szövegműfajok. Elbeszélés, élménybeszámoló, szövegértést, felszólalás, hozzászólás, érvelés. szövegalkotást Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, fejlesztő feladatok, csoportnyelvek. hangos és néma A kiselőadás, a referátum és a vázlat készítésének szabályai. olvasás gyakorlása. Forrásmegjelölés, forrásellenőrzés.

90

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Történet, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdés, elbeszélés, élménybeszámoló, érvelés, rétegnyelv, nyelvi norma, referátum, kiselőadás.

Irodalom – művészetek – média I. Órakeret Művészeti ágak, műnemek, műfajok 8 óra A rímes, ritmikus szöveg megkülönböztetése a prózától. Ismeretek Petőfi Sándor, Arany János, Gárdonyi Géza tanult műveiről, irodalmi Előzetes tudás alkotásokról való egyszerű saját szöveg alkotásának képessége. A köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése. A komplex Műnemek és műfajok felismerése. A magas és tömegkultúra műveltségkülönbségeinek felismerése. Az ízlés fogalmának megértése, a modern területhez kommunikáció műfajainak megismerése. A művészeti ágak kapcsolható megkülönböztetése. A manipuláció működési mechanizmusának fejlesztési belátása, a fikció fogalmának megértése, az alternatív valóságok feladatok szerepének belátása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok OKÉ-tematika Irodalom: Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint illeszkedő részei. nyelvhasználat: az irodalmi szöveg felhívó jellege. Társadalomismeret: Az irodalom mágikus jellege. tömegkultúra, média. Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok. Idegen nyelv: Műnemek: epika, dráma, líra. egyszerűbb, rövid Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai. irodalmi művek eredeti Napló és blog mint irodalmi műfajok, illetve az internet műfajai. nyelven való olvasása. Levél, e-mail, sms, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett). A Nyugat c. folyóirat. Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha). Kortárs szerzők versei, szövegei. A krimi, sci-fi jellemzői, témái. Groteszk, egyperces novellák. (Javasolt szerzők /művek, műrészletek/: Arany János, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T. Anna.) Művészet/Média: A művészet fogalma, művészeti ágak. Ismerkedés a következő fogalmakkal: magas kultúra, tömegkultúra, kommersz, ízlés. Az írott sajtó műfajai. Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb. Facebook, világháló, játékok, alternatív valóságok. Irodalmi szöveg, köznyelvi szöveg, műnem, műfaj, magas kultúra, Kulcsfogalmak/ tömegkultúra, fikció, manipuláció, virtualitás, alternatív valóság, fogalmak groteszk, ízlés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

91

Irodalom – művészetek – média II. Órakeret Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és 8 óra eszközei Az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése. Önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozások irodalmi művekről. Az Előzetes tudás alapvető műnemek és műfajok jellemzőinek ismerete. A népköltészet, műköltészet, mese, elbeszélés fogalmak ismerete. Az irodalom kezdeteivel kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása. A leggyakoribb alakzatok és szóképek felismerése. A komplex Néhány epikai műfaj, valamint az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmak műveltségismerete és alkalmazása. területhez Művészfilmek és kommerszfilmek közötti különbség felismerése. kapcsolható Filmes adaptációk (képregény, regény, remake) jellemzőinek fejlesztési megállapítása. feladatok Ismerkedés az irodalom határterületeivel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Irodalom: OKÉ-tematika Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda. illeszkedő részei. Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma. Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció, Társadalomismeret: ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesítés, társadalmi környezet, szubkultúrák. szimbólum). Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban. Dalszövegek, kortárs költészet, hangköltemények (pl. rap-szövegek, Idegen nyelv: egyszerű Lovasi András, Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, irodalmi szövegek és Marno János, Ladik Katalin). falfirkák idegen Novella, regény. (Pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. nyelven, az idegen Kafka, B. Hrabal.) nyelvű filmek Az elbeszélő szerepe és típusai. megértése a képi nyelv Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás. elemeinek Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a felismerésével. szövegben. Hagyomány, kánon, történetiség. Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció. Művészet/Média: Graffiti az őskorban és az ókorban. (Pl. barlangrajzok, pompeji falfeliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: művészet vagy kulturális környezetszennyezés. A képregény mint műfaj, híres képregények. Képregények filmes adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika kapitány, Asterix stb.). A képregény mint művészet (pl. R. Lichtenstein). Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok. Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (Pl. Chaplin, Stan és Pan, Buster Keaton). Film és irodalom kapcsolta – adaptáció vagy új műalkotás, remakeek. Népköltészet, műköltészet, alakzat, szókép, epika, novella, regény, Kulcsfogalmak/ cselekmény, korrajz, hagyomány, szubkultúra, graffiti, képregény, fogalmak művészfilm, közönségfilm, adaptáció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

92

Az egyes tanulók önmagukhoz viszonyítva a korábbinál tudatosabban és sikeresebben kommunikálnak. Ismerik a kommunikáció összetevőit, tudnak olvasni a nonverbális jelekből. Igyekeznek alkalmazkodni a helyzetnek megfelelő kommunikációs normákhoz. A tanulók ismerik a kommunikáció fajtáit, meg tudják különböztetni a hírt és a véleményt. Online kommunikációjuk tudatos, ismerik az internetes kommunikáció veszélyeit és illemtanát. A tanulók a pedagógus segítségével felismerik egyéni fejlesztési szükségleteiket, kialakul a helyes beszéd és a helyes írás iránti motiváció, fejlődik az önellenőrzés, az önálló tanulás képessége. A tanulók rendelkeznek a legalapvetőbb nyelvtani ismeretekkel, felismerik a nyelvi elemeket. A tanulók kissé biztosabb leíró nyelvtani ismeretekkel rendelkeznek, ezeket képesek gyakorlati feladatok során alkalmazni. Törekszenek arra, hogy szóban és írásban is teljes mondatokban fogalmazzanak, és törekszenek arra, hogy kevés helyesírási hibát ejtsenek. A tanulók hangosan és némán is értőn olvasnak. Az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban saját véleményt fogalmaznak meg szóban és írásban. Képesek a szövegben információkat keresni. Képesek különböző típusú szövegek tartalmának összefoglalására, jegyzet és vázlat önálló készítésére. Önállóan használják a hagyományos és az internetes szótárakat. Ismerik a forráskritika alapvető szempontjait. A fejlesztés várt Ismerik a netikett alapvető szabályait és ezek alkalmazását. Képesek az eredményei a 9. irodalmi és köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerésére. évfolyam végén Képesek önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra irodalmi művekről. A tanulók ismeretei bővülnek a képi, hangzó és a komplex eszközöket használó kommunikáció, különösen a reklámok és a filmek terén. Felismerik a durva manipulációt. Képessé válnak néhány filmnyelvi eszköz felismerésére és alkalmazására. A tanulók felismerik az egyszerű szövegek témáját, kulcsszavait, meg tudják határozni a bekezdések témáját és ezek kapcsolatát. Fejlődik írásjel-használatuk és olvasási készségük. A tanulók gyakorlatot szereznek a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében. Elmélyül a színek jelentéséről szerzett tudásuk. Képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben. Felismernek néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben, és képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat. Képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet. Tudnak legalább egy nyelvi szótárt használni. Képesek néma olvasással szövegek megértésére és felidézésére. Képesek történet írására előre meghatározott szempontrendszer segítségével. Tudnak vázlatot készíteni megadott szempontrendszer alapján. Felismerik a helyesírási alapelveket, és helyesen alkalmazzák őket. Képesek néhány alakzat és szókép felismerésére. Ismernek néhány epikai műfajt, ismerik és alkalmazzák az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmakat.

93

10. évfolyam A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A NATban megfogalmazott nevelési célok tekintetében elsőrendű szerepe a felelősségvállalásnak, a demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pályaorientációnak. A tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran felmerülő szövegtípusok megértésére. A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a kerettanterv az éves órakeret 90%át, azaz 32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy félévet átívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az első félévben blogot írnak közösen a diákok (képekkel, zenékkel, kommentárokkal, bejegyzésekkel), a második félévben személyes portfóliót készítenek és életpálya-tervezéssel foglalkoznak. A 10. évfolyam legfontosabb céljai: — fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz; — értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát; — kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust; — legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket; — készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre; — legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján különböző műfajú szövegek írására; — tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú szövegeket írni; — legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontok önálló alkalmazásával; — ismerjék a lényegkiemelés eszközeit; — használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.


Előzetes tudás


A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs Órakeret repertoár a gyakorlatban 8 óra Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban. Tömegkommunikációs ismeretek. Tény és vélemény megkülönböztetése. Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértékelés szerepének ismerete a tanulás sikerességében. A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás. Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az udvarias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása. Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése. A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának

94

gyakorlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése. Felkészítés a vizsgahelyzetekre. Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősítés OKÉ-tematika és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony illeszkedő részei. beépítése az önértékelésbe. Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás. Társadalomismeret: A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai. kommunikáció Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak társadalmi és kulturális megismerése, egyszerűsített játék. meghatározottságai, Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és tömegkommunikáció, ízlésformáló szerepe. média, film. Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás. Természetismeret, Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias matematika: társalgás. A vulgarizmus kerülése. kommunikációs Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére. képességeket fejlesztő Különböző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt gyakorlatok. saját és kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése. Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és Idegen nyelv: udvarias társalgás, teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal. Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga, véleménynyilvánítás. mint a meggyőzés színtere. Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa, Kulcsfogalmak/ érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus, fogalmak testbeszéd, arcjáték, hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.

Tematikai egység/ Órakeret Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek Fejlesztési cél 8 óra Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek. Előzetes tudás A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a szépirodalmi művek néhány stílusjegyének felismerésében. A komplex Fejlődés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív műveltségvoltának tudatosítása. területhez A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése. kapcsolható Az alapvető nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bővítése; a fejlesztési szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozása. feladatok A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének, valamint az asszonynév-választás törvényes lehetőségeinek megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Társadalomismeret, A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a idegen nyelv, félhivatalos, publicisztikai helyzetekben. természetismeret, A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések matematika: koherenciájának elemzése. Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos helyesírás. (népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek Idegen nyelv: a alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése. globalizáció

95

Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs következtében történeti rétegei néhány szöveg vizsgálatával. nemzetközivé vált Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv szavak, néhány változásában. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével diáknyelvi és szleng kapcsolatban – köznyelvivé vált idegen és új szavak. elem idegen nyelven. Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével. Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak. Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó. Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata: kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség. Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, művelt Kulcsfogalmak/ köznyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád, fogalmak nyelvváltozat, nyelvjárás, tájszó.


Órakeret 8 óra Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján Előzetes tudás különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás. Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott szempontrendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek A komplex alkalmazása. műveltségKépes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk területhez képpé alakítása. kapcsolható Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló fejlesztési alkalmazása. feladatok Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés, kérvények stb.) megértése és önálló létrehozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők OKÉ-tematika figyelembe vételével, önismeret. illeszkedő részei. Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben Társadalomismeret, (pl. újságcikk, blogbejegyzés). idegen nyelv, természetismeret, Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása. Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók matematika: alapján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.). szövegértést, Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása. szövegalkotást fejlesztő feladatok, Nézőpontváltás a szövegben. Egyedi névjegy tervezése, megalkotása. hangos és néma Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, olvasás gyakorlása. születésnapra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre). A retorika nyelven kívüli eszközei. Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában. Érvelő szövegek olvasása és alkotása. Vers- vagy prózaírás sablon segítségével. Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazása szövegalkotás során. Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok

96



Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás.

Irodalom – művészetek – média Órakeret Műalkotások befogadása 8 óra Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete, szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről. Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése. Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése. Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsolatos legfontosabb ismeretek elsajátítása.

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Irodalom: OKÉ-tematika Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös illeszkedő részei. beszélgetés és elemzés tematikus bontásban. (Javasolt szerzők : Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Kányádi Társadalomismeret: Sándor, Dsida Jenő, Kukorelly Endre versei, F.M. Dosztojevszkij, kisebbségi lét, határon Krúdy Gyula, Tamási Áron, Márai Sándor, Szilágyi Domokos, túli magyarság. Esterházy Péter, Háy János műveiből részletek, Madách Imre, W. Shakespeare drámáiból részletek.) Idegen nyelv: idegen Művészet/média: nyelvű filmek felirattal Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus, vagy anélkül, képi futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus). nyelv, falfirkák. Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat. Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs. Filmek a tematikus bontáshoz. (pl. M. Ferreri, Huszárik Zoltán, F. Zeffirelli, B. Luhrmann filmjéből vett részletek, hollywoodi happy end filmek). Műalkotások (vers, zene, film, tánc stb.). befogadása és kommentálása, a befogadó szerepe a művek értelmezésekor. Kulcsfogalmak/ Avantgárd irányzatok, műkedvelés, hobbi, giccs, befogadó, műértelmezés. fogalmak

Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész életen át tartó tanulás szükségességét. Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot A fejlesztés várt szereznek. eredményei a 10. Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget és évfolyam végén a vulgarizmust. A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempontú kezelésére. Rendelkeznek alapvető nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy időben is többféle nyelvváltozat létezik.

97

Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontrendszer alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra. Tudnak rövid elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas szövegeket írni. Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott szempontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit. Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek szóbeli előadásakor. Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével, felismerik a manipuláció eszközeit. Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani. Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik a képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány jellegzetességét szépirodalmi művekben.

11. évfolyam (Szabad sávból 0,5 óra/hét) Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 12 óra

Helyesírási ismeretek

Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak

98

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.

99

Idegen nyelv A szakiskolai program keretében a 9–11. évfolyamban minden tanuló számára kötelező egy idegen nyelv tanulása. A hatékonyság szempontjából célszerű azt a nyelvet választani, amellyel való ismerkedést a tanuló az általános iskolában elkezdte. Az idegen nyelv műveltségterület kerettantervének középpontjában a tanuló áll, illetve az a törekvés, hogy a tanuló a szakiskolai idegennyelv-tanulás során olyan kompetenciák birtokába jusson, melyek képessé teszik őt az idegen nyelvi kommunikációra, valamint arra, hogy megfelelő motiváció esetén a kötelező nyelvtanulás időszakát követően önállóan is tovább tudja ápolni és fejleszteni idegennyelv-tudását. A használható nyelvtudás a tanuló számára nemcsak azt jelenti, hogy jobb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, hanem egyben kulcsot is ad a kezébe más népek, más kultúrák, s ezáltal önmaga, saját népe és saját kultúrája alaposabb megismeréséhez, jobb megértéséhez. A szakiskolába bekerülő tanulók tanulási nehézségekkel küzdenek, sokuk küzd az alapkészségekhez kapcsolódó problémákkal (írási, olvasási és számolási nehézségekkel). A legtöbbjük hátrányos szociális helyzetű, és meglehetősen motiválatlan a tanulást illetően. Ezért a szakiskolai nyelvoktatásnak biztosítani kell az idegen nyelvi felzárkóztatás lehetőségét, a differenciált, szükség szerint az egyéni tanulás rendszerét. Fejleszteni szükséges a tanulók négy nyelvi alapkészségét, elsősorban a beszédértés és a beszédkészség területén, illetve ezekkel szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban a tanulók stratégiai, szociális és személyes kompetenciáit. A kerettanterv tartalmazza a 9–11. évfolyamok idegennyelv-oktatásának fejlesztési céljait. A célokból kiindulva meghatározza a fejlesztési faladatokat, az ahhoz szükséges előzetes tudást, a követelményeket/tartalmakat, kulcsfogalmakat és a fejlesztés várt eredményeit az évfolyamok végén. A kitűzött célok megvalósításához a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a program évi 36-36-34 tanítási héttel és 72-72-68 tanórával számol (heti 2 kötelező tanóra). A műveltségterület tanításának célrendszere alapját a kommunikatív kompetencia fejlesztése alkotja a négy nyelvi alapkészség – beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség – területén. A készségek közül a beszédértés és a beszédkészség, illetve a szóbeli interakció élvez előnyt. Az elérendő cél az, hogy a tanulók meg tudják oldani a nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése eredményeképpen a tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezésére, és váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák iránt. Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt, a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználásával a nyelvtanítás tartalmának rugalmas keretein belül. Az IKT alkalmazási képességének fejlesztése során a nyelvtanulás és a nyelvtanítás a mai kor igényeinek és szükségleteinek megfelelően, a kommunikációs és információs technológiák használatának beépítésével történjék, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. Fontos cél a nyelvtanulási stratégiák kialakítása, azaz a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a szakiskolai tanulók esetében egy olyan célcsoportról van szó, melynek tagjai közül sokakra jellemző,

100

hogy tanulási nehézségekkel küzdenek, gyakori iskolai élményük a kudarc, kevés az önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintű az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a szülői háttértől. Mindezek tükrében az idegennyelv-oktatásnak ebben az iskolatípusban kiemelt feladata a tanulók nyelvtanulási kedvének felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák önmaguknak és környezetüknek: képesek az idegen nyelv elsajátítására és különböző élethelyzetekben történő sikeres alkalmazására. Biztosítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy logikusan egymásra épülő, kis lépésekben átismételhessék, rendszerezhessék és bővíthessék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az előző évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz. Mindennek eléréséhez, teljesítéséhez fejleszteni kell a tanulók idegen nyelvi alapkészségeit a beszédértés és a beszédkészség előtérbe helyezésével, ezen belül pedig a beszédkészség területén a nyelvhelyesség helyett a folyamatosság és a megfelelő szóhasználat középpontba állításával. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban áll a tanuló általános kompetenciáival, és így fejleszteni szükséges a tanuló stratégiai kompetenciáját, nagy hangsúlyt helyezve azokra a stratégiákra, melyek elősegítik az önálló nyelvtanulóvá válást, melyek hatékonyabbá teszik a nyelvtanulást, és megkönnyítik a nyelvhasználatot; interkulturális kompetenciáját, amibe beletartozik a saját és az idegen kultúra egymáshoz való viszonyításának képessége; a más kultúrák képviselőivel való kapcsolatteremtés készsége és képessége; a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelésére való készség és képesség; szociális kompetenciáját, azaz az egymástól való tanulás és az egymásért végzett munka készségét és képességét; személyes kompetenciáit. A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, a célnyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint más nyelvek megismerésére. Növeli a nyelvtanítás és -tanulás hatékonyságát, eredményességét, ha kialakul a tanulók együttműködési készsége, részt tudnak venni pár- és csoportmunkában. A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 11. évfolyam befejezésekor elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 minimumszintet a négy alapkészségben, elmozduljanak az A2 alapszint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén elérjék az A2 szintet. Optimális esetben a tanulók elérhetik az A2 szintet mind a négy alapkészségben. A1 szinten (minimumszint) a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkeznek. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Beszédértés: képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat. Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. Képes ismerős témakörökön belül lassan és érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá.

101

Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni. Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlő szövegek témáját azonosítsa, és a lényegi információkat megértse. Ismerős kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes szavakat és nagyon egyszerű kifejezéseket. Beszédkészség: képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és nagyon egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. Képes ismerős, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert”, összekössön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából megfelelően alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt. Íráskészség: képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. Képes szótár segítségével mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Képes számára ismerős szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön. Szóbeli interakció: képes egyszerű módon kommunikálni, ha beszédpartnere lassan és érthetően beszél, továbbá hajlandó arra, hogy mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételje, és segítséget nyújtson a válaszadásban. Képes arra, hogy egyszerű beszélgetést kezdeményezzen, s ennek során érti és alkalmazza a köszönés, búcsúzkodás és az alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatait. Képes néhány egyszerű, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal megoldani olyan ismerős helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. Képes jól ismert helyzetekben egyszerű szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével megválaszolni a közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. Képes rövid beszélgetésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad, és keresi a szavakat. Képes arra, hogy beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként értelmezze. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. Írásbeli interakció: képes arra, hogy ismerős témakörökben szótár segítségével egyszerű, rövid közléseket megfogalmazzon, miközben a tanult egyszerű nyelvtani szerkezetek használatában még bizonytalanságokat mutat. Képes arra, hogy személyes kapcsolatai ápolására rövid, egyszerű szövegeket alkosson (pl. üdvözlőkártya, levelezőlap, e-mail). A2 szinten (alapszint) a tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Beszédértés: képes arra, hogy a mindennapi élet területén egyszerű mondatokat, gyakran használt szófordulatokat, szavakat megértsen. Képes arra, hogy felismerje a lassan és

102

érthetően, valamint irodalmi német nyelven elhangzó és ismerős dolgokról szóló szövegek témáját. Képes ismerős témakörökön belül érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes egyszerű, rövid, mindennapokkal kapcsolatos szövegek témáját meghatározni, valamint a szövegekből egyszerű, személyes szükségletei szempontjából fontos információkat kiszűrni. Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált, a mindennapi élettel összefüggő szövegek lényegét megérteni. Képes ismerős témakörökben egyszerű és formalizált szövegeket megérteni, ha azok nagyrészt gyakran előforduló szavakat és fordulatokat és/vagy internacionalizmusokat tartalmaznak. Képes arra, hogy hosszabb szövegekből kiszűrje és megértse a számára fontos információt. Beszédkészség: képes arra, hogy mindennapi helyzetekben egyszerű nyelvi eszközökkel kifejezze magát, miközben azonban még gyakran megakad, és szavak után kutat. Képes arra, hogy egyszerű szavakkal és esetenként rövid mondatokkal megközelítően korrekt közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok) kapcsolatosan. Képes csekély szókincs és egyszerű nyelvtani szerkezetek segítségével ismerős témákról, személyes érdeklődési körében közléseket megfogalmazni. Közléseiben többnyire világosan ki tudja fejezni szándékát. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelő kötőszavak segítségével („először”, „aztán”, „azután”, „később”, végül”) időbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy szavakat és egyszerű mondatokat kötőszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekössön. Képes mondatait helyesen hangsúlyozni és hosszabb közléseit megfelelően tagolni. Kiejtése többnyire nem nehezíti az értést, bár idegen akcentusa feltűnő. Íráskészség: képes arra, hogy egyszerű kifejezésekkel és rövid mondatokkal nagyjából hibátlan közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével kapcsolatban (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok). Képes arra, hogy csekély szókinccsel és néhány egyszerű nyelvtani szerkezettel egyszerű formában nyilatkozzon ismerős témákról, őt magát személyesen érintő kérdésekről. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelő kötőszavak segítségével („először”, „aztán”, „utána”, „később”, „végül”) időbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy egyszerű mondatokat fogalmazzon meg, és ezeket egyszerű kötőszavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekösse. Képes néhány fontos helyesírási szabály megközelítően helyes alkalmazására. Szóbeli interakció: képes ismerős témákról egyszerű módon kommunikálni, ha beszélgetőpartnere irodalmi német nyelven szól hozzá, és hajlandó arra, hogy kérésre bizonyos dolgokat megismételjen vagy átfogalmazzon. Képes arra, hogy a mindennapi élet konkrét szükségleteihez kapcsolódó helyzetekben rövid, egyszerű kifejezésekkel, mondatokkal kommunikáljon, miközben a kevésbé ismerős helyzeteket még nem mindig tudja megoldani, és esetenként félreértésekbe bonyolódik. Képes arra, hogy megoldjon ismerős, egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzeteket, de közléseit rövidre fogja. Képes arra, hogy ismerős helyzetekben egyszerű nyelvi eszközökkel kommunikáljon. Képes arra, hogy ismerős témakörben folyó beszélgetések során, ha azok lassan és érthetően zajlanak, kövesse a beszélgetések fonalát, kérdéseket tegyen fel, illetve kérdésekre válaszoljon. Képes arra, hogy nem értés esetén megkérje beszélgetőpartnerét, ismételje meg a mondottakat, vagy betűzzön bizonyos szavakat, és kérésre ő maga is képes ezt megtenni. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése többnyire nem zavarja közlései megértését. Írásbeli interakció: képes jól ismert helyzetekben megfelelő szókinccsel rövid, egyszerű közléseket fogalmazni, melyekben sok a formalizált elem, visszatérő szófordulat. Képes rövid, személyes jellegű szövegekben, melyek egyszerű formában eseményekre és kívánságokra vonatkoznak, a közléseket megérteni, és azokra egyszerű nyelvi eszközökkel

103

reagálni. Képes gyakran használt szavak esetében alkalmazni a legfontosabb helyesírási szabályokat, s így a helytelen írásmódból adódó félreértéseket elkerülni. A fenti szintleírások alapján az elérhető eredmények a helyi tantervekben tovább pontosíthatók, a lehetőségek és a szükségletek alapján az összes készségre vonatkozóan, vagy csak egyes készségterületeken kiegészíthetők, módosíthatók. Fontos, hogy ne csak a tanárok, hanem a tanulók is tisztában legyenek a nyelvtanításnyelvtanulás céljaival, az elérhető eredményekkel. Ennek érdekében érdemes beszélgetéseket kezdeményezni velük, melyek során egyrészt megismerhetik a célkitűzéseket, másrészt kinyilváníthatják véleményüket, javaslatokat, kívánságokat fogalmazhatnak meg. A szakiskolai 9-10-11. évfolyam idegen nyelvi műveltségterület tartalmát/témaköreit, illetve az órakeretet a következő táblázat tartalmazza. A 11. évfolyam eltérő óraszámai a kevesebb tanítási hét miatt állnak elő.


Órakeret 2

A nyelvtanulás célja

Az általános iskolából hozott ismeretek az idegen nyelvek tudásának fontosságáról.

A tanulók általános iskolában szerzett tapasztalatainak számbavétele. A sikeres területek erősítése, fejlesztése, a kudarcok okainak feltárása, megoldások keresése az eredményes nyelvtanulás érdekében. Az elérendő nyelvi szintek tartalmának ismertetése. Célok meghatározása: a négy nyelvi alapkészség közül a beszédértés és a beszédkészség előtérbe helyezése. A kommunikatív helyzetgyakorlatok szerepének hangsúlyozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok


Az idegen nyelv tanulása során megélt sikerek és kudarcok tematikus összeállítása, elemzése. Egyéni helyzetelemzés a „Checkliste” segítségével. A szakiskolai nyelvoktatás céljainak meghatározása, a tanév során feldolgozásra kerülő témák ismertetése, egyeztetés alapján a sorrendiség rögzítése. A tanár-diák együttműködési szabályok rögzítése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek értelmezése.

Az EU-tagállamokban beszélt nyelvek, nyelvcsaládok, nyelvrokonságok, jövevényszavak a történelmi eseményekhez köthetően, a digitális technológia szókészlete, idegen szavak a mindennapjainkban, nyelvi fordulatok, anyanyelvi sokszínűség, idegen nyelvi korrektség.

Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Órakeret 9

Az általános iskolában az idegen nyelvek tanulása során az alapkészségek területein: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség, szóbeli interakció és az írásbeli interakció terén

104

elsajátított technikák. A környezet (osztálytársak, tanár, iskola), a nyelvtanulási szakasz legfontosabb célkitűzéseinek, tartalmainak megismerése, a tanulói A komplex vélemények figyelembe vétele ezek kialakításában. Az önálló műveltségtanulásra való képesség fontosságának beláttatása. A legalapvetőbb területhez tanulótípusok megismerése, az ismereteket önmagára vonatkoztatása. kapcsolható A hatékony (nyelv)tanulási stratégiák használata. A stratégiai fejlesztési kompetenciák fejlesztése. Alapvető ismeretek szerzése a célnyelvi feladatok országokról, a célnyelvnek Magyarországon, Európában és a világban játszott szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismerkedés az új osztálytársakkal, a nyelvtanárral, az iskolával. Természetismeret: Ismerkedés a tantervvel, a tantervi célok megismerése és idegrendszer és megvitatása, egyéni célok megfogalmazása. viselkedés. A szakiskolai tanulmányok során feldolgozandó témakörök megismerése és megvitatása. Ötletbörze a nyelvtanulás hatékonyságának növelésére. Nyelvórai szabályok – a közös munka kereteinek meghatározása. A célnyelvi országokkal kapcsolatos alapvető ismeretek rendszerezése, elmélyítése, valamint a célnyelvre, annak szerepére, hasznára vonatkozó ismeretek felfrissítése, újabb ismeretek megszerzése, bővítése. (A 10–11. évfolyamokon ez az óraszám az előző évfolyamokon tanultak tematikus ismétlésére szolgál.) Kulcsfogalmak/ fogalmak



Tanulási technika, tanulási stratégia: RJR- ráhangolás, jelentésteremtés, reflektálás; MURDER- MOOD – hangulatteremtés, motiválás. UNDERSTANDING – megértés; RECALLING – visszahívás; DIGEST – „emésztés”, feldolgozás; EXPANDING – kiterjesztés, önvizsgálat; REVIEWING – áttekintés, ismétlés.

Én és a családom

Órakeret: 7

Az általános iskolából hozott, a témakörhöz kapcsolódó szókincs, a szűkebb/tágabb családon belüli kapcsolatrendszer, az ebből fakadó feladatkörök anyanyelven. A generációk fogalma, a kommunikáció lehetséges módjai a szűkebb/tágabb családon belül. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése. A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre.

105

A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Bemutatkozás (alapvető személyi adatok: családnév, keresztnév, kor, lakhely, állampolgárság, foglalkozás, esetleg kedvenc ételek, kedvenc időtöltés, háziállatok stb.). Családtagok bemutatása: rokoni kapcsolatok megnevezése, családtagok legfontosabb adatainak, jellemzőinek felsorolása (név, kor, foglalkozás, esetleg külső és belső tulajdonságok, kedvenc időtöltés stb.). Egy napom: a mindennapokra jellemző alapvető tevékenységek felsorolása, napszakokhoz, esetleg időpontokhoz való kapcsolása. A család egy hétköznapjának bemutatása, a családtagok feladatai. A témába vágó célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján az adott nyelvterület országaiban élő hasonló korú fiatalok személyének, családjának megismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: állampolgári jogok és kötelességek, egyének és közösségek szerepe a történelemben. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: konfliktusok ábrázolása az irodalmi/művészeti alkotásokban.

Személyi adat, lakóhely, állampolgárság, foglalkozás, külső és belső tulajdonság, napszak, időpont, családon belüli feladatok.

Az otthonom

Órakeret: 6

Anyanyelven ismeri a lakhatási lehetőségeket, azok pozitívumait/negatívumait. Meg tudja nevezni a lakás helyiségeit, funkcióit, berendezési tárgyait, a mindennapi élethez szükséges eszközöket.

Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához A komplex szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és műveltségalkalmazása. területhez Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kapcsolható kompetencia fejlesztése. fejlesztési Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, feladatok valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló szobájának, lakóterének bemutatása fényképek, rajz alapján. A kedvenc bútordarab bemutatása. A lakás egyéb helyiségeinek bemutatása. A lakás és közvetlen környezetének bemutatása (kert, park, üzletek, posta stb.). A szomszédok bemutatása. Az iskolától hazáig útvonal leírása. A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján a nyelvterület országaiban élő hasonló korú fiatalok

106

Társadalomismeret: földrajz és település kapcsolata KOMA: hivatalos szövegek, dokumentumok

létrehozása lakókörnyezetének megismerése. Tárgyak, személyek összefüggő leírása egyszerű nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott és olvasott szövegek feldolgozása. A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történő megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában). Különböző forrásokból származó, különböző személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Város, vidék, családi ház, sorház, bérház, albérlet, hajléktalanság, irány, hosszúsági mértékegység, online-vásárlás, online-tervezés, online-lakáshirdetés.

Az iskola és barátaim

Órakeret: 6

Anyanyelven ismeri az iskolatípusokat, azok képzési struktúráját, rendszerét. Tisztában van saját tanulmányi kötelezettségeivel, meg tudja fogalmazni helyét a rendszerben. Tudja a barátság fogalmat definiálni, ismeri a barátság működésének szabályrendszerét.

Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához A komplex szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és műveltségalkalmazása. területhez Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kapcsolható kompetencia fejlesztése. fejlesztési Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, feladatok valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: A magyarországi iskolarendszer megismerése, a különböző iskola a történelemben. szakaszok tartalmi/tantárgyi elvárásai nagy vonalakban. Vizsgarendszerek a magyarországi közoktatásban. Az iskolai hétköznapok rendje, a benne tevékenykedők feladatköre, kötelességei és jogai. A nevelés-oktatás folyamata során barátságok kialakulásának lehetséges módjai, helyszínei, a hosszú barátság, egy életen át tartó barátság feltételei. Egy jó vagy a legjobb barát bemutatása, személyes adatok, külső, belső tulajdonságok. A barátom és én – hasonlóságok és különbségek megnevezése. Közös programok. A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján az idegen nyelvterület országaiban élő hasonló korú fiatalok lakókörnyezetének

107

megismerése. Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénumban. Személyek, tevékenységek összefüggő bemutatása/leírása egyszerű nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása. A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történő megjelenítése szóban, írásban, illetve rajzos formában. Különböző forrásokból származó/különböző személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

Iskolakötelezettség, alapkészség és -képesség, tanulási stratégia, tantárgyi alapkövetelmény, vizsgakövetelmény, általános műveltség, élethosszig tartó tanulás, formális, non-formális, informális tanulás.

Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás

Órakeret: 5

Anyanyelven az évszakok jellemzői, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, annak védekező mechanizmusa, illetve a tevőleges védekezés formái. Anyanyelven a korra, nemre jellemző, az évszakok változását követő, női/férfi ruhadarabok, kiegészítő kellékek, valamint a praktikusság és divat fogalmak.

Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához A komplex szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és műveltségalkalmazása. területhez Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kapcsolható kompetencia fejlesztése. fejlesztési Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, feladatok valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az évszakok jellemzése, hatásai az emberi szervezetre. A női/férfi ruhadarabok és kiegészítők megnevezése, ezek interakcióban való használata. A tanuló kedvenc ruhadarabjai, hajviselet, smink és testékszerek. Mit vegyek fel? Öltözékek összeállítás, a különböző élethelyzetekben/alkalmakra – az iskolában, buliban, osztálykiránduláson, farsangra, ünnepeken, színházban viselt ruhadarabok. Az időjárás megfigyelése napra/hétre/évszakra/égövre

108

Társadalomismeret: a divat története Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: irodalmi és hétköznapi szövegek értelmezése.

vonatkozóan. Esetleg: extrém időjárási viszonyok okozta katasztrófák. Új ruhadarab, cipő, kiegészítők vásárlása a szaküzletekben, plázákban, illetve online-áruházakban. Segítségkérés szóban, írásban. Ok-okozati összefüggések észrevétele az évszakok és az öltözködés között. A divat, praktikusság, az ár-érték arányának fogalma. A témakörhöz kapcsolódó hallott/televízióban látott/olvasott szövegek feldolgozása. Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, térképek, diagramok értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

Évszak, napszak, időjárási jelenség; second hand, online-vásárlás, bankkártyával történő fizetés, reklamálás, árucsere, természetes/környezetre káros alapanyag, a vásárlás mint szenvedélybetegség, fogyasztói társadalom, veszélyforrás, védekezés.

Eszem-iszom, étkezés

Órakeret: 6

A korábbi formális és informális módon elsajátított ismeretek az étkezéssel kapcsolatban, alapanyagok eredete, feldolgozási módjai, receptek értelmezése, ételek elkészítése otthon, vendéglőben, fast food vendéglőben, az egészséges táplálkozás ismérvei, a helytelen táplálkozás okozta betegségek.

Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához A komplex szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és műveltségalkalmazása. területhez Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kapcsolható kompetencia fejlesztése. fejlesztési Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, feladatok valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az étkezési szokások – mikor, mit, hol szokott enni/inni a tanuló. Hogyan étkezik a család, mi a menü hétköznap, ünnepnap, baráti összejövetelek alkalmával? Milyen alkalmakkor étkezik a család házon kívül? Hogyan zajlik ez az esemény? Munkamegosztás a családban – ki vásárol, ki főz, ki teríti meg/szedi le az asztalt, ki mosogat? Az étkezési etikett otthon és vendégségben. Az egyszerű ételek receptjei, amelyeket a tanuló maga is el tud készíteni, az összetevők, az elkészítés módjának szóbeli ismertetése. Kedvenc

109

Természetismeret: táplálkozás, emésztés, kiválasztás.

ételek és az egészség megőrzése. Az egészséges étkezés alapszabályai. A család étkezésére költhető havi összeg, a gazdálkodási, döntési attitűd. Vásárlás a szupermarketben, piacon, pékségben, hentesnél és az őstermelőtől. Az étkezési szokások, az egészség megőrzése, illetve a betegség kialakulása közötti összefüggések felismerése. Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénumban. Tárgyak, események, cselekvéssorok összefüggő leírása egyszerű nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása. Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, diagramok, statisztikai adatok értelmezése. A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása kreatív módon – kollázs, rajz, fotó, poszter – történő megjelenítése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás

Bioélelmiszer, élelmiszeripar, adalék, tömegtermelés, alacsony tápanyagértékű élelmiszer, friss, tápanyagban gazdag élelmiszer, termelési, tenyésztési, főzési technológia, táplálkozás, egészség, betegség, főzés mint hobbi, élelmiszeripari foglalkozás, mezőgazdasági foglalkozás, fogyasztói társadalom, veszélyforrás.

Szabadidőmben

Órakeret: 7

A kulturális és sporttevékenységek egészséges aránya, a nyomtatott és elektronikus média eszközei, a közösségi aktivitások, a zene, a tánc, a színház, az utazás, a mindennapok sportja, extrém-sportok, egészség megőrzése, illetve annak veszélyeztetése, számítógép a munkánkban és a szabadidőnkben. Az elektronikus média mint a haladás, illetve a függőség eszköze.

Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához A komplex szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és műveltségalkalmazása. területhez Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kapcsolható kompetencia fejlesztése. fejlesztési Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, feladatok valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Munkamegosztás a családban – a tanuló feladatai, amelyeket szívesen végez, és amelyeket nem. A tanuló kedvenc időtöltése,

110

Természetismeret: állandóság és

kedvenc filmje, kedvenc könyve/olvasmányai, olvasási szokásai esti programjai, hétvégi programjai, kedvenc zenéje, tévénézési szokásai, haverok, bulik, közös programok. Sportok, amelyeket a tanuló űz/szeret– sport az iskolában és az iskolán kívül, tömegsport, versenysport, extrém sportok. Az egészséges életmód feltételrendszerének megteremtése, annak akadályai, belső-külső tényezői. A belső béke, lelki egyensúly és a szabadidő eltöltésének módja és időtartama. A fizikális erőnlét, a szellemi és testi teljesítőképesség összefüggése. Statisztikai adatok elemzése és következtetések levonása. Szenvedélybetegségek kialakulásának okai, a gyógyíthatóság feltételrendszere. Tervezett szabadidős tevékenységek, avagy mit hoz a nap. Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénumban. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása. A különböző forrásokból származó/különböző személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Előzetes tudás


változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai.

Szabadidős tevékenység, egészségmegőrzés, kikapcsolódás, erőgyűjtés, aktív/passzív tevékenység, szenvedélybetegség, testépítés, a szellem karbantartása, munka és szabadidő aránya, fogyasztói társadalom, veszélyforrás.

Válasszunk szakmát!

Órakeret: 11

Családi tradíciók, sikerszakmák, divatszakmák, fizikai erőnlétet/ szellemi teljesítményt igénylő szakmák, hiányszakmák, alkalmazotti/beosztotti státusz, vállalkozói szemlélet. A formális tanulás során a tantárgyi tartalmak ismerete, a kiválasztott szakmáról szerzett ismeretek, a munkaerő-piaci helyzet aktuális ismerete. A munkába-állás feltételei, kereseti lehetőségek, munkahelyi biztonsági előírások, munkajogi viták, jogorvoslati lehetőségek. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése, A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása. Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre.

111

A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Mit várok a holnaptól? – Képekkel, rajzokkal, rövid szövegekkel illusztrált beszámoló a közeli jövő terveiről. Mit várok a távolabbi jövőtől? – Képekkel, rajzokkal, rövid szövegekkel illusztrált beszámoló a távolabbi jövő terveiről: a család, az ideális partner, gyerekek, nagycsalád, lakáskörülmények; álmaim háza/lakása/kertje, utazások; álmaim országa/városa, foglalkozásom, munkakörülményeim, baráti köröm, társas életem, autóm. Foglalkozások a környezetemben – táblázatos összeállítás, előnyök és hátrányok megfogalmazása. A magyar iskolarendszer felépítése/képzési formák – helyem, lehetőségeim ebben a rendszerben. Összehasonlítás az idegen nyelvterületen kínálkozó lehetőségekkel. Álmaim foglalkozása, a munka világa, kereseti lehetőségek, munkaidő, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges foglakozások, az álláskeresés lehetőségei, az állásinterjú formái, menete, elemei, fogalmak ismerete. Pontokba rendezett önéletrajz elkészítése, egyszerű bemutatkozó levél megfogalmazása. Szakmacsoportos rész Milyen foglalkozások tartoznak egy adott szakmacsoportba? Hol és hogyan lehet megszerezni a megfelelő szakmai képesítést (esetleg összehasonlítva az idegen nyelvű országokkal)? Milyen ismeretek, készségek, képességek szükségesek egy adott szakma gyakorlásához? Milyen tevékenységeket, feladatokat kell ellátni az adott szakmában dolgozóknak? Melyek a munkavégzés legfontosabb eszközei? Milyenek a munkakörülmények és a kereseti lehetőségek, perspektívák a jövőt illetően?


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: globalizációs jelenségek. Matematika: százalékszámítás, hatványozási ismeretek . Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek, dokumentumok létrehozása.

Formális, non-formális, informális tanulás, tanulmányi idő, tandíj, tanulmányok abszolválása, álláskeresés, önéletrajz, állásinterjú, munkába állás, életpálya-építés, egész életen át tartó tanulás, családi bevétel, kiadás, diákmunka, alkalmi munka, főállás, mellékállás, értelmiségi lét, alkalmazotti/beosztotti lét, vállalkozói attitűd, megélhetés, korlátozott lehetőség, családi pénzügyi gazdálkodás.

Végre itt a nyár! - projekttervek

Órakeret: 4

Aktív/ passzív pihenés, országjárás, külföldi utazás, biciklitúrák, szállásfoglalás, étkezés, közlekedés, útikönyv, információgyűjtés, tapasztalatcsere. Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben. A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése. A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkalmazása.

112

Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális kompetencia fejlesztése. Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt. Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő helyzetéből való szemlélésre. A stratégiai kompetencia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Terveim a nyárra (mikor kelek, mivel/kivel töltöm a napokat, heteket, hónapokat), a valós és álom úticél megnevezése, szálláskeresés, információkérés. Bejelentkezés a szállásra – hotel, ifjúsági szállás, kemping –, reklamálás, probléma/panasz udvarias kinyilvánítása, segítség kérése, jegyvásárlás. Diákmunka nyáron – lehetőségek itthon és külföldön. Projektjavaslatok: - Plakát/kollázs készítése álmaink országáról/városáról. - Képekkel, reáliákkal illusztrált beszámoló egy osztálykirándulásról a partner osztálynak. - Utazás megtervezése az idegen nyelvű katalógusok kínálata, internet stb. alapján. - Kvízjáték összeállítása a célországgal kapcsolatos ismeretek köréből a párhuzamos osztály számára, vagy a csoportot kétfelé bontva. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Természetismeret: térképhasználat, országismeret. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: információforrások használata (prospektusok, képek), szövegalkotás.

Hazai/külföldi nyaralás, kikapcsolódás, erőgyűjtés, relaxáció, lelki feltöltődés, útiterv, előzetes informálódás, alkalmazkodás, beilleszkedés, szellemi/fizikális pihenés, aktív pihenés.

A tanuló képes megnevezni és rendszerezni az eddigi tapasztalatait a nyelvtanulás során, képes eldönteni, hogy mely területek voltak sikeresek, illetve kudarcosak, képes a nyelvi készségek területein szerzett tudás/hiány mértékét meghatározni, képes megfogalmazni, hogy milyen erőfeszítésekre hajlandó a sikeres nyelvtanulás érdekében, együttműködést mutat a tanárával a célok elérése érdekében. Beilleszkedik az új tanulási környezetbe, megismeri és elfogadja az előtte álló tanulási szakasz legfontosabb célkitűzéseit, tartalmait, látja az általa tanult idegen nyelv szerepét, fontosságát saját maga és környezete A fejlesztés várt életében. eredményei a 11. Rendelkezik a célnyelvi országokkal kapcsolatos és a célnyelvnek a évfolyam végén szűkebb és tágabb környezetében játszott szerepére vonatkozó alapvető ismeretekkel. Érti és érzi a hatékony tanulás érdekében a tanulási stratégiák ismeretének fontosságát, képes a legalapvetőbb tanulási stratégiák alkalmazására. Ismeri és elfogadja a csoportban való nyelvtanulás eredményessége érdekében az általa betartandó szabályokat. Képes a „család”, az „otthon”, a „barát-osztálytárs” az „időjárásöltözködés”, az „élelmiszerek-étkezési szokások”, a „szabadidő” és a „szakma világa” témakörökhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegekből

113

a legalapvetőbb információk kiszűrésére és felhasználására egy meghatározott kommunikatív feladat elvégzése érdekében. Képes arra, hogy az idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben egyszerű kérdésekre válaszoljon, vagy néhány nagyon egyszerű, összefüggő mondatban meséljen a fent említett témakörök tartalmairól. Ismeri és megfelelően alkalmazza a témakörökhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvető szókincset és nyelvtani szerkezeteket. Érdeklődéssel, nyitottan fordul a másság felé.

114

Matematika A matematika tanulásának eredményeként a tanulók megismerik a világ számszerű vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematika gyakorlati életben és más ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát, és hasznosítsák is azt. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, de elsősorban szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlődés tendenciáinak felismerésére. A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a tanulók figyelem-koncentrációja, fejlődjék önálló és logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, probléma- és összefüggés-felismerő és a fegyelmezett, precíz (kooperatív) munkára való képességük, bővüljön kommunikációs terük (szöveg, ábra, jelrendszer), legyen igényük a folyamatos önellenőrzésre. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevékenységekre helyezzük: — a hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás); — kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás); — szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése; — kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei; — matematikai modellek és alkalmazhatóságuk; — algoritmus, kiszámíthatóság; — mennyiségek közötti kapcsolatok (függvényjellegű, illetve valószínűségi) megértése; — többféle megoldási mód keresése; — önellenőrzés módjai (eredmény realitása); — számológép és számítógép használata. Célunk, hogy a szakiskola elvégzése után a tanuló legyen képes — elvégezni alapműveleteket racionális számkörben; — elvégezni egész kitevőjű hatványozást a racionális számkörben; — behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; — matematikailag értelmezni egyszerű szöveges problémákat; — megoldani egyszerűbb szöveges feladatokat; — megoldani egy ismeretlenes elsőfokú egyenleteket; — értelmezni relációkat pl. (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (pl. és, vagy, haakkor, is); — alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, a százalékszámítást; — használni elemi geometriai fogalmakat; — elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat, mértékegységeket használni; — felismerni a szimmetria, hasonlóság, egybevágóság eseteit; — tájékozódni a számegyenesen, derékszögű koordinátarendszerben; — felismerni egyszerűbb sorozatokat (számtani, mértani); — felismerni műveletsorokat, algoritmusokat;

115

— értelmezni, létrehozni egyszerű grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; — felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség számítás, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; — megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni; — új információkat keresni könyvtárban, interneten. Módszereit és ismeretelemeit tekintve a matematika tanítása szorosan kapcsolódik a többi komplex műveltségterület moduljaihoz (kommunikáció, értő olvasás, pontos fogalmazás, grafikonok, statisztikák, képletek a szakmában, természeti, gazdasági törvényszerűségek stb.). Folyamatosan kötődnie kell a szakmatanulás szükségleteihez és eszközként kell alkalmaznia az informatikát (számítógép, oktatóprogramok). A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és törekszik az egyre önállóbb tanulói munkára is építeni. Az iskolai tanuló számára – minél csekélyebb előismerettel rendelkezik, annál inkább – a saját hétköznapi teendőin, azok megoldásán át vezethet az út a magasabb absztrakciós szint felé (aminek itt csupán az alsóbb lépcsőfokaiig juthatunk el). Másrészt minden más ismeretanyag, információ feldolgozása igényli a matematikai eszközök használatát, e tényt kell tudatosítanunk. A tanítási óra a gyakorlatból (ideális esetben a tanulók által hozott problémából) indul ki, és következtetései, eredményei (általánosan alkalmazhatóan) oda is térnek vissza. Az óravezetésnek rugalmasnak, spontánnak kell lennie, gyakran és hangsúlyozottan a tanulók ötleteire, kérdéseire, kéréseire kell alapoznia. Az egyes évfolyamokon a fő témakörök ismétlődnek (a feladatok nem!), ami egyre bővülő, magasabb szinten történő ismétlésre és elmélyítésre ad lehetőséget, elősegíti a már ismert anyag rögzítését, illetve módot ad az előző évi ismeretek kiegészítésére, a következő év szintjének beállítására. Itt a tanárnak jelentős differenciálásra van módja az egyes osztályok és egyes tanulók előképzettsége, motiváltsága, képességei szerint. (A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedések fordulnak elő, pl. képletek behelyettesítése, képletgyűjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, vagy szöveges probléma megoldásakor geometriai jellegű kérdésből is kiindulhatunk.)

9. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 10 óra Elemi számolás, alapműveletek, tízes számrendszer, algebrai Előzetes tudás kifejezés, képlet behelyettesítési értéke, zsebszámológép használata. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban. A komplex Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, műveltségképzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók területhez használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás kapcsolható (adott feltételek szerinti) fejlesztése. Akarati, érzelmi, önfejlesztő fejlesztési képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése feladatok (kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása. Kommunikáció – A tízes számrendszer használata, ábrázolás számegyenesen, magyar nyelv és Számtan, algebra

116

irodalom; osztályközösség-építés; idegen nyelv: szövegértés, kommunikáció, önismeret, Törekvés az/ önálló, aktív munkára, kreativitásra, kommunikációra, tanulási technikák, kooperáció. kooperációra. Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban: logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Növekvő igény az önellenőrzésre. Fogalmak, szakkifejezések felismerése. Zsebszámológép használata. Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, azonosság, normál alak, Kulcsfogalmak pontosság (hibahatár), számegyenes, számhalmazok. alapműveletek, hatványozás (10 hatványai), elvégzése, négyzetgyökvonás (számológéppel). Algebrai kifejezések (összevonás), képletekbe behelyettesítés (képletgyűjtemények használata). Pontosság (hibahatár), nagyságrend, becslés, kerekítés.


Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, Órakeret valószínűség, statisztika 18 óra Elemi szinten a halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség fogalmának felismerése. Alapfokú számolási készség, egyszerű, rövid Előzetes tudás szövegek értő olvasása. Tájékozódás a számegyenesen (racionális számkör). A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció – Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (elem, válogatás, magyar nyelv és ábrázolás). irodalom; Grafikon, diagram, koordinátarendszer – értelmezés, tájékozódás, osztályközösség-építés; ábrázolás. természetismeret; A nyelv logikai elemeinek felismerése a matematikában társadalomismeret; (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem) idegen nyelv: szövegértés, Feltétel, előzmény, következmény felismerése, alkalmazása kommunikáció, egyszerű esetekben. önismeret, Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, tanulási technikák, lejegyzése, becslés, kiszámítás, ellenőrzés). kooperáció, A valószínűség gyakorlati fogalmának megismerése („biztos”, adatsorok, diagramok „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékok, értelmezése. problémák. Probléma-megoldási módszerek gyakorlása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása,

117

ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel). A fogalmak felismerése, alkalmazása hétköznapi, tantárgyi, gyakorlati előfordulásaikban. Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló szintje.. Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend). Az önellenőrzés igénye, alkalmazása. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Halmaz, számegyenes, pontosság (hibahatár), nagyságrend, Kulcsfogalmak koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai művelet, statisztika, valószínűség.

Tematikai egység/ Órakeret Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus 18 óra Fejlesztési cél Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer. Előzetes tudás A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyes gyakorlati összefüggések matematikai modelljének Kommunikáció megalkotása (egyenes arányosság, táblázat, képlet, függvény, ábra). magyar nyelv és Elsőfokú egy ismeretlenes egyenletre vezető szöveges feladat irodalom; megoldása. osztályközösség-építés; Algoritmusok felismerése, alkalmazása, pl. sorozatok, számtani természetismeret; sorozat, mértani sorozat, kamatszámítás. társadalomismere;, Arányos mennyiségek, fordított arány, százalék, százalékszámítás idegen nyelv: alkalmazása játékos, beugratós, gyakorlatias feladványokban. szövegértés, kommunikáció, Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció és kooperáció önismeret, javuló szintje. tanulási technikák, Többféle megoldási út keresése. kooperáció, Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. társadalom- és Az ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban. természetismereti Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodásra. adatsorok, diagramok, A helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?). függvények Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. értelmezése. köznapi Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. gazdálkodási ismeretek.

118

Kulcsfogalmak


Százalék, sorozat, függvény, egyenlet, definíció (képlet, szabály), grafikon, táblázat, diagram, algoritmus, kamat.

A geometria alapjai

Órakeret 18 óra

Alapfokú tájékozódás a térben, egyszerű alakzatok és testek felismerése, elemi mérés (vonalzó, szögmérő, mérőszalag), vázlatos Előzetes tudás rajzolás, derékszögű koordináta-rendszer ismerete, képletgyűjtemény használata. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, A komplex ismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás műveltségfejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, területhez érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolható kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, fejlesztési motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének feladatok bemutatása (geometria története: a földmérés gyakorlati szükségességéből). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció Alapvető geometriai fogalmak ismerete (sík és tér, pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség, magyar nyelv és irodalom; síkidomok és térbeli testek). osztályközösség-építés; Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai természetismeret; megállapítása (Thalész-tétel). Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása társadalomismeret; idegen nyelv: egyszerű esetekben. Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek szövegértés, kommunikáció, kapcsolata – szögfüggvény). önismeret, Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása tanulási technikák, egyszerű következtetésekben. kooperáció, térbeli relációk, Mérés (módszerek, mértékegységek alkalmazása), kerület, terület szabályosságok. (gyakorlati pl.) kiszámítása. Egyszerű testek fajtáinak felismerése (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása. Vektorok fogalma. (Szak)rajz, ábra olvasása, értelmezése. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése. Geometriai ismeretek használata gyakorlati problémákban. Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlődése. Az eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár). Az önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.

119

Kulcsfogalmak

Sík, tér, szög, síkidom, test, mérés, kerület, terület, térfogat, felszín, szimmetria, síkidom, nevezetes alakzatok,ó

A tanuló képes - elvégezni alapműveleteket és egész kitevőjű hatványozást racionális számkörben; - behelyettesíteni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek értékét; - megoldani egyszerű szöveges problémákat (következtetés, próbálgatás, elsőfokú egyenlet); - értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (nem, és/vagy, ha, akkor, is); - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást; A fejlesztés várt - használni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket; eredményei az - elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat; évfolyam végén - felismerni szimmetriát, egybevágóságot; - tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben; - felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, ábrázolni a tanultakhoz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; - felismerni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; - új információkat keresni (könyvtárban) interneten.

10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra Gyakorlottság a számolásban, alapműveletek, tízes számrendszer, Előzetes tudás algebrai kifejezés, képlet behelyettesítése. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Alapműveletek, hatványozás, négyzetgyökvonás (számológéppel). Kommunikáció Algebrai kifejezések (alapműveletek), műveleti szabályok magyar nyelv és alkalmazása, képletek, behelyettesítés (képletgyűjtemények irodalom; használata). osztályközösség-építés; Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), számolás fejben, idegen nyelv: papíron, géppel, becslés, kerekítés. szövegértés, kommunikáció, Számtan, algebra

120

Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló önismeret, szintje. tanulási technikák, kooperáció. Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Önellenőrzés igénye. Zsebszámológép gyakorlott használata. Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, normál alak, becslés, Kulcsfogalmak pontosság (hibahatár), ellenőrzés, számegyenes.

Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika, Órakeret 10 óra valószínűség, statisztika Halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség fogalmának felismerése, számolási készség, szövegek értő olvasása, tájékozódás a Előzetes tudás számegyenesen. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (részhalmaz, metszet, Kommunikáció magyar nyelv és unió, ábrázolás). irodalom; Grafikon, diagram, koordinátarendszer használata. osztályközösség-építés; A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása a matematikában természetismeret; (összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem). társadalomismeret; idegen nyelv: Ellentmondás, bizonyítás, általánosítás felismerése, alkalmazása szövegértés, egyszerű esetekben. kommunikáció, Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása, önismeret, lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, ellenőrzés), tanulási technikák, matematikai modellalkotás. Gráfok, kombináció, variáció alkalmazása egyszerű problémákban. kooperáció, Valószínűség gyakorlati fogalmának alkalmazása („biztos”, „lehet, adatsorok, diagramok értelmezése. de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékokban, problémákban. Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálgatás; következtetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe). Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel, relevancia, következtetések). Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló szintje. Önismeret fejlődése, reális énkép.

121

Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend). Önellenőrzés igénye, alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Halmaz, számegyenes, koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai Kulcsfogalmak művelet, statisztika, valószínűség.


Órakeret 10 óra Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer, függvények ábrázolása értéktáblázatból, sorozatok fogalma, Előzetes tudás hatványozás, kamatszámítás. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Gyakorlati összefüggések matematikai modelljének alkalmazása Kommunikáció (egyenes/fordított arányosság, táblázat, grafikon, képlet, függvény). magyar nyelv és Elsőfokú egy ismeretlenes egyenletre, egyenletrendszerre vezető irodalom; szöveges feladat megoldása, ellenőrzés, megoldhatóság vizsgálata. osztályközösség-építés; Algoritmusok: pl. sorozatok, számtani sorozat – egyszerű természetismeret; számítások gyakorlati problémákban; mértani sorozat, elemeinek társadalomismeret; számolása; kamatszámítás (kamatos kamat számítása). idegen nyelv: (Fejtörők, beugratós, gyakorlatias feladványok.) szövegértés, kommunikáció, Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló önismeret, szintje. tanulási technikák, Többféle megoldási út keresése. kooperáció, Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása. adatsorok, diagramok, Közelítő fejszámolás (nagyságrend), becslés, pontosság. függvények Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. értelmezése. Helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?). Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Százalék, sorozat, függvény, képlet, szabály, grafikon, táblázat, Kulcsfogalmak diagram, algoritmus. Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus

Tematikai egység/ Órakeret A geometria alapjai 8 óra Fejlesztési cél Tájékozódás a térben, alakzatok és testek felismerése, elemi mérés, Előzetes tudás

122

vázlatos rajzolás, képletgyűjtemény használata. A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése A komplex (tapasztalat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, műveltségismerethordozók használata). Problémakezelés és -megoldás területhez fejlesztése. A kreativitás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, kapcsolható érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése, az együttéléssel fejlesztési kapcsolatos értékek erősítése (kommunikáció, együttműködés, feladatok motiváltság, önszabályozás, énkép). A matematika épülésének bemutatása (geometria története). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az alapvető geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér, Kommunikáció pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, magyar nyelv és merőlegesség). irodalom; Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció osztályközösség-építés; fogalma). természetismeret; Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai társadalomismeret; megállapítása (Thalész-tétel). idegen nyelv: Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása szövegértés, egyszerű esetekben. kommunikáció, Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek önismeret, tanulási kapcsolata - szögfüggvény). technikák, kooperáció, Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása. térbeli relációk, Mérés (módszerek, mértékegységek használata), kerület, terület szabályosságok, (gyakorlati pl.) kiszámítása. szimmetriák. Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp, hasáb, henger, gömb). Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyűjteménnyel kiszámolása. Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák). Vektorok fogalma, egyszerű alkalmazások. Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése. Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlődése. Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibahatár). Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban. Ismerethordozók kezelése, tudatos használata. Sík, tér, szög, távolság, mérés, kerület, terület, térfogat, felszín, Kulcsfogalmak szimmetria, nevezetes síkidomok, szabályos testek..

A tanuló képes - behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) összetettebb A fejlesztés várt (szakmai) képletek értékét; eredményei az - matematikailag értelmezni és megoldani szöveges problémákat évfolyam végén (következtetés, elsőfokú egyenlet); - értelmezni relációkat (kisebb, nagyobb) logikai kapcsolatokat (nem,

123

és/vagy, ha-akkor, is); - alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, százalékszámítást szöveges problémákra is; - használni és alkalmazni elemi geometriai fogalmakat és mértékegységeket; - elvégezni geometriai számításokat; - felismerni szimmetriát, hasonlóságot, egybevágóságot; - tájékozódni számegyenesen, derékszögű koordináta rendszerben; - felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; - értelmezni, ábrázolni a feldolgozott témakörökhöz kapcsolódó grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; - felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség, kombinatorika, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; - megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit, problémáit, megoldást keresni ezekre; - új információkat keresni (könyvtárban) interneten. 11. évfolyam (Szabad sávból 0,5 óra/hét) Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Geometria

Órakeret 12 óra

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata.

Ismeretek Egyszerű szerkesztési feladatok.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése,

Informatika: tantárgyi szimulációs

124

ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.

programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Arányos osztás.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Szerkesztések: A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör.

A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Síkidomok kerületének és területének számítása.

Ismeretek alkalmazása.

Természetismerettermészetföldrajz: felszínszámítás.

A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.

A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program).

125

Társadalomismeret Az Ember és társadalom (és részben a Földünk – környezetünk) műveltségterület tartalmait a szakiskolákban egyetlen tantárgyon keresztül, komplex módon közvetíti a Társadalomismeret című tantárgy. A három évfolyamban több tematikus egységbe szervezve a történelem, a társadalomismeret, az erkölcs és etika, a hon- és népismeret, a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, valamint a filozófia területeinek tartalmait különböző arányban tartalmazza. Ezeken kívül a tantárgy a Művészetek műveltségterületből a mozgóképkultúra és médiaismeret tartalmainak közvetítésére is szolgál. A tantárgyon belüli komplexitás mellett lényeges elvi és szervező erő az új tartalommal bíró osztályfőnöki (a továbbiakban Osztályközösség-építés) és a Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (a továbbiakban Koma) tantárgyakkal való szoros együttműködés, tantervi összehangoltság, ami a tematikai kapcsolódás mellett a tantárgy iskolai megvalósításának is fontos alapvetése. A Társadalomismeret tantárgy főbb feladatai a Köznevelési törvény szakiskolákra vonatkozó szakaszaiból és a 2012-ben elfogadott NAT-ból következően fogalmazhatók meg: — a történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett társadalmi folyamatok megértéséhez; — események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók készségeit, kompetenciát, melynek révén sikeres felnőtté válhatnak; — támogassa a felnőtté váló szakiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív állampolgárrá válásukat, erősítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban; — segítse elő szűkebb és tágabb közösségekhez tartozás személyes megélését, felelősségtudatos magatartásukat; — a történelmi események tanulmányozása tegye képessé a szakiskolai tanulókat a jelenben való eligazodásban, és segítse a jövőre való felkészülésüket; — a szakiskolai tanulók életkorához és érdeklődéséhez igazodva a történelmi megismerés során kapjanak képet a múltról, és különösen a közel múlt világáról, a jelent alakító tényezőiről; — személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal kapcsolatban, lehetőséget biztosítson a történelemből fakadó tanulságok levonására; — a történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban; — a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira. A tantárgy tanításának céljai a szakiskolai közismereti tantárgyrendszerben a következők: — A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazásával. — A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. — A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása segíti a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában, a

126

különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. — A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb célja, hogy a különböző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, közgazdaság-tudomány stb.) nézőpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában; valamint segítse a szakiskolai tanulókat a szűkebb és tágabb környezetükben való eligazodásban, boldogulásban. — Fontos cél továbbá, hogy a személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszerek alkalmazásával a tantárgy megalapozza és fejlessze a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, és erősítse problémamegoldó gondolkodásukat. Lényeges eleme a kerettantervi programszerkezetnek a bemeneti és kimeneti mérések rendszere, amely által pontos képet lehet kapni a szakiskolába belépő tanulóknak a tantárgyhoz kapcsolódó kompetenciáiról és ismereteiről, illetve azok hiányáról, és ennek ismeretében lehet megvalósítani a szakiskolai közismereti kerettantervet, amely lehetőséget ad a tanulók különbözőségének kezelésére. A 9-10. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek — a különböző világképek jellemzőinek felismerésére, a világvallások azonosítására; — a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésére; — az egyén szerepének értékelésére és a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás felelősségének elfogadására; — a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betartására; — a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő döntések meghozatalára; — a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági lehetőségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.

9. évfolyam A nyolc tematikus egység olyan tartalmakból épül fel, amelyek az osztályközösség-építés és a kommunikáció – magyar nyelv és irodalom tantárgyakkal szoros kapcsolatban állnak. Olyan nevelési célok megvalósítására adnak lehetőséget, mint a tanulás, az iskola, a tudás értékeinek, hasznának felismertetése, a társadalom, a közösségek és az egyén kapcsolatának vizsgálata, valamint támogatás a magyar demokratikus intézményrendszerben való eligazodásban. Ezek a tartalmak olyan tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg, amelyek mind az egyének, mind az osztályközösségek számára fejlesztést tesznek lehetővé. A tanulók korábban nem megfelelő szintre fejlesztett kulcskompetenciái, illetve a meglévő kompetenciák bővítésére, fejlesztésére adnak lehetőséget, mint például a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, az önálló véleményalkotás, a kritikai gondolkodás vagy a térbeli tájékozódás. A 9. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek: — a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésére, — az egyén szerepének értékelésére és a közösséghez tartozás felelősségének elfogadására, — kritikusan szemlélni a tömegmédia általuk fogyasztott termékeit,

127

— saját érdekeiknek megfelelően használni Magyarország demokratikus intézményrendszerét, — értékelni a tudást, megbecsülni iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat, valamint kihasználni a szakiskola által biztosított tanulási lehetőségeket. A 9. évfolyam két félévében a társadalomismeret tantárgy a kommunikáció – magyar nyelv és irodalom tantárggyal összefogva egy-egy – a félévek témáit összekapcsoló – feladatot határoz meg. Az első félév tanóráinak összegzése egy virtuális osztálykönyv készítése, ennek legfontosabb célja, hogy e munkafolyamat során az osztály tagjainak kapcsolatai erősödjenek az együttes tevékenységek, a közös cél és produktum révén. A második félévben szintén a kommunikáció – magyar tantárgy keretében elindított osztályújság elkészítése az a félévet összefogó, összetett tevékenység, aminek tartalmainak szélesítésére a társadalomismeret tartalmaihoz kapcsolódó különböző típusú és műfajú, írásos és képes anyagok szolgálhatnak. A tanév során a tanulók produktumai az egyes témákhoz kapcsolódó, azokat bemutató téma-tablók lesznek, amelyeket részben a tanórákon, részben projektek keretében készíthetnek el. Cél az is, hogy az évfolyam programja elmélyítse és kiszélesítse a tanulók ún. történelmi gondolkodását, amelynek segítségével képesek lesznek az egyes történelmi (és jelenben zajló) események megértésére, az eseményekkel kapcsolatos forrásokban megjelenő eltérő nézőpontok értelmezésére.


Magyarország Európában

Órakeret 2

Alapvető topográfiai ismeretek; elemi tájékozódás Európa és Magyarország térképein.

A komplex A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. Topográfiai ismeretek műveltségszerzése. Gyakorlottság növelése különböző információforrások területhez használatában. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyarország földrajzi elhelyezkedése, az Európai Unió országai, tájékozódás Magyarország és Európa térképein, saját településének elhelyezése a térképeken. Az EU, Magyarország, Budapest, az adott település, iskola elhelyezkedése térben – falitérképeken, internetes térképeken (google maps, google earth). Magyarország szomszédai, Magyarország megyéi és úthálózata, azonosítás térképeken. A térkép legfontosabb elemeinek (vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések) megkeresése, azonosítása a térképen. Távolságok becslése és számítása térképeken, események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. Internetes térképek használata. Táblázatok értelmezése, adatok kikeresése, összefüggések megfogalmazása.

128

Természetismeret: térképhasználat. Matematika: mennyiségek összehasonlítása. Idegen nyelv: földrajzi nevek; idegen nyelvű honlapok, alkalmazások. Osztályközösségépítés: ismeretek Magyarországról, az EU-ról.



Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Dél-Európa, ÉszakEurópa, Európai Unió, régió, ország, állam, szövetség, rendszerváltás, demokratikus berendezkedés, úthálózat, infrastruktúra.

Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók

Órakeret 2

Általános iskolai előzmények.

Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, A komplex viselkedésének mozgatórugóira. Az emberi (történelmi) cselekvés és műveltségannak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása területhez konkrét példákon. kapcsolható A kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények megismerése révén az fejlesztési egyén szerepének és felelősségének súlyának megbecsülése. feladatok Az egyéni felelősségérzet erősítése, felelősségvállalás másokért, a közösségért. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Életutak, életművek megismerése. Az egyén szerepe a történelem, a nemzet sorsának alakításában; hősiesség, felelősség, célok és eredmények. I. Szent István, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert, Puskás Ferenc, Papp László életútja, tevékenysége, teljesítménye, hatása. Az egyén, a társadalom és az adott kor összefüggéseinek vizsgálata konkrét példákon. A tehetség és siker összefüggésének felismerése.

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: a személyiség szerepe, magyar művészek. Testnevelés és sport: sportteljesítmények. Osztályközösségépítés: felelősségvállalás, társadalmi és közösségi szerepek.



Egyéniség, államférfi, politikus, Nobel-díj, tehetség, teljesítmény, népszerűség, ismertség, karrier, társadalmi mobilitás, értékteremtés.

A tudás és az iskola szerepe a társadalomban

Órakeret 4

Általános iskolai előzmények. Az iskola, a tanulás szerepének felismerése. Az emberiség tudásának gazdagodási folyamatának bemutatása. A tanulás és az iskola (a tankötelezettség) értelmezése.

129

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanulás eredményessége, a tanulás hiányának következményei – tapasztalatok megvitatása, érvek ütköztetése. Az emberi tudás – mesterségek, tudományok rendszere – kialakulásának megismerése konkrét példák során. A tanulás fontossága, egyéni és közösségi haszna. Az iskola társadalmi szerepe, célja – elképzelések, vélemények ütköztetése. A tudás fogalmának átalakulása, az egész életen át tartó tanulás szükségessége. A tudományos-technológiai fejlődés hatásai – példák gyűjtése, összehasonlítás, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Osztályközösségépítés: iskola, tanulás, a tudás szerepe.

Egész életen át tartó tanulás, tudomány, iskolarendszer, iskolatípus, tankötelezettség, információ, információforrás, tudás, információs társadalom, tudásalapú társadalom, tapasztalati és elméleti tudás.

Tematikai egység/ Órakeret Egyén és társadalom 8 Fejlesztési cél Előzetes tudás Általános iskolai előzmények. A komplex A közösségek és az egyének sokféle kapcsolatrendszerének műveltségbemutatása. A társadalmi és az egyéni érdekek összeegyeztetése, területhez ennek problémáinak, konfliktusainak felismerése, a konfliktuskezelés kapcsolható gyakorlása, vitakultúra fejlesztése. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az emberi kultúra jellegzetességei, sokfélesége, gazdagsága. A társadalmi szintű egyéni és csoportérdekek érvényesítése – ellentétek, konfliktusok felismerése, megoldási módok keresése. Férfi és női szerepek a társadalomban, munka- és feladatmegosztás, együttműködés és rivalizálás, emancipáció, matriarchális és patriarchális társadalmak. A szabadidő a történelemben – egyéni és társadalmi összefüggései; információgyűjtés, összehasonlítás, rendszerezés, véleményalkotás. Esetmegbeszélések, elemzések, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: vita, érvelés. Osztályközösségépítés: vitakultúra, konfliktuskezelés, szabadidős tevékenységek.

Kultúra, emancipáció, matriarchális, patriarchális társadalom, párt, érdekvédelem, érdekérvényesítés, multikultúra, munkakultúra, fizikai és szellemi munka.

Tematikai egység/ Órakeret Média és társadalom Fejlesztési cél 8 Előzetes tudás Általános iskolai előzmények. A komplex A médiaműfajok közötti különbségek, illetve az egyes médiumok műveltség-

130

műsorstruktúrájának megismerése. A média társadalmi szerepének és működésének feltárása. A médiahasználattal kapcsolatos kritikai gondolkodás, tudatos választás képességének fejlesztése személyes élményekre építő képességfejlesztő módszerekkel. A mozgókép szövegértési fejlesztése a tevékenységközpontú, kreatív médiapedagógia eszközeivel. A kereskedelmi kommunikációval, a reklámozással kapcsolatos megfontolt tudatos fogyasztói szerep kialakítása. Az online kommunikációban való tudatos és kreatív részvétel. Az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása. A közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a felelősség, a tájékozottság fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

A tömegmédia világa: a nyomtatott, az elektronikus és a digitális média. A média társadalmi, gazdasági, politikai funkciói, eszközei, jellegzetességei. Kultúra és szórakoztatás, a médiafogyasztás. A média különféle funkcióinak azonosítása, előnyeinek és hátrányainak felismerése. Az aktuális televíziós nézettségi adatok elemzése, értelmezése. A filmes hatáseszközök és a filmalkotási folyamat feladatmegosztásainak megismerése, az alkotói folyamat mint munka. A filmbefogadás működésmódjára történő reflexió. Tanulási és szórakozási lehetőségek, hasznos dolgok és veszélyek – tv, internet, a biztonságos internethasználat szempontjainak tudatosítása. A médiaszövegek befogadásának tanulmányozása, a közönség médiafogyasztási szokásainak kritikus megfigyelésére alapozott tudatos mű- és műsorválasztás. A manipuláció veszélyeinek, technikáinak felismerése, azonosítása konkrét példákban. Az életkori sajátságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról, pl. a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről, a médiafinanszírozással összefüggő kérdésekről, a médiabefolyásolásról, manipulációról, a saját tartalmak közzétételéről, az erkölcsi és jogi normák alkalmazásáról. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: médiával kapcsolatos ismeretek, szövegértés. Osztályközösségépítés: szabadidős tevékenységek, fogyasztói szokások, magatartásformák.

Média, médium, tömegmédia, tömegkommunikáció, az „újmédia”, sajtóműfaj, nézettségi adat, műsorstruktúra, célközönség, plán, vágás, jelenet, storyboard (képes forgatókönyv), forgatás, utómunka, manipuláció, médiahack.

Tematikai egység/ Intézményeink működése Fejlesztési cél Előzetes tudás Általános iskolai előzmények.

131

Órakeret 6

Hivatalos és magánügyek megkülönböztetése. Országos intézmények – országgyűlés, kormány, minisztériumok, bíróságok, adóhivatal – feladatainak, működésének megismerése. Helyi intézmények – önkormányzat, polgármesteri hivatal, az egészségügyi, az oktatási és egyéb funkciójú helyi intézmények – áttekintése. Ügyintézés a gyakorlatban – hasznos tudnivalók, a helyi adottságok, körülmények, kommunikáció és asszertív viselkedés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok


A modern polgári állam funkciói, intézményei. Kommunikáció – A demokratikus berendezkedés, a hatalommegosztás. magyar nyelv és irodalom: szóbeli és A mai magyar állam főbb jellemzői. Az önkormányzat intézményei. írásbeli szövegalkotás, Különböző ügyek intézésének gyakorlata, a kulturált viselkedés hivatalos stílus. gyakorlása. OsztályközösségKülönböző emberi élethelyzetek megfigyelése, következtetések építés: a helyzetnek levonása, magatartásminták elemzése, értékelése. megfelelő magatartás. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása. Kulcsfogalmak/ Állam, államszervezet, önkormányzat, hatalmi ág, demokrácia, fogalmak alkotmány – alaptörvény.


Múlt és jelen képekben és szövegekben

Órakeret 16

Az európai és magyar történelem alapvető eseményeinek (idő, történet) (pl. honfoglalás, 1848/49-es szabadságharc) és az eseményekben részt vevő kiemelkedő személyiségek ismerete.

A történelmi megismerés módjainak, forrásainak, eszközeinek megismerése konkrét példákon. Az európai és magyar történelem kiemelkedő eseményeinek A komplex megismerése, ahogy a műalkotások láttatják (festmények, szobrok, műveltségépületek stb.). területhez Stílus és tartalom összefüggéseinek felismerése konkrét példákban. kapcsolható Makro- és mikrotörténelem kapcsolódásának megmutatása források fejlesztési vizsgálatával. feladatok A filmnek mint a történelmi események láttatójának bemutatása . Gyakorlottság növelése különböző információhordozók, források használatában adott szempontok betartásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Írott és tárgyi források, forrástípusok megismerése, a szerzők/alkotók nézőpontjának azonosítása, alapvető tartalmi elemek felismerése szövegekben, képeken, filmekben. A történelemi események és a család- és helytörténet kapcsolatainak a felismerése, speciális források (pl. oral history – elbeszélt történelem, település- és földrajzi nevek) megismerése. Filmelemzés alapjainak az ismerete (kép, hang, szöveg, vizualitás, rendezői szándék, befogadás-történet), filmelemzés – a történelmi

132

Természetismeret: tájékozódás a térképen. Matematika: adatok értelmezése. Idegen nyelv: földrajzi

tények tükrében (pl. 80 huszár, Trója). Az európai és magyarországi forradalmak alapvető eseményei (1848/49, 1956). A forradalmakhoz kapcsolódó írott források elemzése (újság, irodalmi jellegű szövegek stb.). A történelmi/társadalmi konfliktusok okainak felismerése, a konfliktust lezáró folyamatok értelmezése (forradalmak a történelemben: az 1956-os forradalom eseménytörténete – képekben, a diktatúrák és a személyi kultusz természete). Ismeretszerzés különböző típusú dokumentumokból – újság, plakát, röpirat és irodalmi alkotások elemzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak


és személynevek. Osztályközösségépítés: a személyiség szerepe, információforrások használata.

Írott és íratlan forrás, forrástípus, makro- és mikrotörténelem, forradalom, diktatúra, személyi kultusz, demokrácia, konfliktus, kompromisszum, médium, újság, plakát, napló, memoár.

Múlt és jelen képekben és szövegekben

Órakeret 16

A 9. évfolyamon tanultak ismerete. Különbségek és azonosságok felismerése a társadalomban (vagyoni helyzet, iskolázottság, foglalkozások). Szokások, ünnepek a családban.

A jelen társadalom és gazdaság jellegzetes vonásai a történelmi tapasztalatok tükrében, térben és időben – alapvető tájékozottság A komplex szerzése, az eligazodáshoz szükséges összefüggések, kapcsolatok műveltségfelismerése a konkrét jelenségekben, témákban. területhez Gyakorlottság növelése az információhordozók használatában. kapcsolható Az együttműködés, a vitakultúra fejlesztése. fejlesztési A munkaerőpiac alapvető fogalmainak, szerepének, szereplőinek, feladatok szabályainak megismerése a modern társadalomban (a rabszolgapiactól a munkaközvetítőkig – a munkaerőpiac változásai a történelemben). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Nemek és szerepek a történelemben a jelen társadalmában. A társadalmi rétegződés okai, integráció és szegregáció. A társadalmi mobilizáció – nyílt és zárt társadalmak most és a múltban. Nők és férfiak a társadalomban. A „vállalkozó” történelmi típusai – térben és időben (hajósok, bankárok, konkvisztádorok, újítók és gondolkodók, tudósok). A társadalom és a földrajz, települések; tér és társadalom változásai a történelemben. Kultúrák tájban és időben, térben. Szokások, hagyományok: családi, vallási és társadalmi ünnepek. Az ünnepek szerepe a társadalomban és a családban (rítusok, kultuszok, jeles napok). Hit, vallások, egyházak. Vallások és kultúrák, világvallásoktól a szektákig. A feldolgozás módjának közös meghatározása, részvétel a kivitelezésben.

133

Természetismeret: tudósok, felfedezők. Matematika: adatok értelmezése. Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek. Osztályközösségépítés: munkavállalás; család; vallási közösségek.

A munkaerőpiac működésének elveinek, szabályainak megismerése, gyakorlati ismeretek szerzése a helyi sajátosságok figyelembevételével. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Társadalmi rétegződés, társadalmi mobilizáció, integráció, szegregáció, asszimiláció, nemi szerep; vallás, egyház, fundamentalizmus, reformáció, szekta, kereszténység, iszlám, buddhizmus, sintoizmus, munkaerőpiac, munkavállaló, munkanélküli, munkanélküliség, foglalkoztathatóság.

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 2 óra

A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai elhelyezkedését, a magyar államszervezet főbb szereplőit, az önkormányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a manipuláció eszközeit. Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni A fejlesztés várt és közösségi értékeket, a tudást, a tanulást, és értse az egész életen át eredményei az tartó tanulás személyes és társadalmi szükségességét. évfolyam végén A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez

10. évfolyam A 10. évfolyam programját a tanulók forrás- és tevékenységközpontú munkáltatása határozza meg. Ebben a keretben a tanulóknak a történelmi múlt (és a jelen) különböző típusú forrásainak (szöveg, kép, tárgy, audiovizuális) jellemzőivel és feldolgozási szempontjaival kell megismerkedniük, és tudniuk kell észlelni a szerzők szándékait, nézőpontját. Az egyes történelmi események és helyzetek problémaközpontú elemzése segítheti a múlt és a jelen eseményeinek a megértését. A tanév során cél az is, hogy a tanulók képessé váljanak — a különböző világképek jellemzőinek felismerésére, a világvallások azonosítására; — a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésére; — az egyén szerepének értékelésére és a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás felelősségének elfogadására; — a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betartására; — a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő döntések meghozatalára; — a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági lehetőségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.

134



Tematikai egység/ A világkép Fejlesztési cél Előzetes tudás Általános iskolai előzmények.

Órakeret 2 óra

Órakeret 6

A különböző világképek, -magyarázatok megértése, jellegzetességeik felismerése, ezek értékelése, a saját gondolataik megfogalmazása, A komplex másokkal való megvitatása, és más véleményének, hitének tiszteletben műveltségtartása. területhez A globalizáció legjellemzőbb jelenségeinek és folyamatainak kapcsolható értelmezése, ezek mindennapi életre gyakorolt hatásainak azonosítása, fejlesztési és a globalizációs jelenségeket értékelő, önálló álláspontok kialakítása. feladatok A generációk közötti kapcsolódások (egymásrautaltság, értékrendbeli változások, konfliktusok) feltérképezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Világmagyarázatok, a világról alkotott kép változásai. A sokszínű világlátás. Vallások, világvallások. A tanulás, a tudás és a műveltség mai szerepének értelmezése. A fogyasztói társadalom, a jóléti állam és a világgazdasági válságok. Demográfiai problémák Európában és a világban. A globalizáció és fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásainak hatása hazánk fejlődésére. Alapvető globális problémák tudatosítása. A kulturális globalizáció előnyei és hátrányai. Generációk, generációs kérdések, konfliktusok. Az időskor és a különböző nemzedékek eltérő életmódja. A nemzedékek közti szolidaritás. Az együttélés szabályainak kialakítása és rendeltetése. A család funkciójának és szerepének változásai napjainkban.


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: különböző megközelítési módok, nézőpontok. Természetismeret: környezetvédelem, fenntarthatóság. Osztályközösségépítés: a tanulás szerepe; család; vallási közösségek.

Világkép, civilizáció, filozófia, vallás, hit, ateizmus, egyistenhit, többistenhit, világvallás, földrajzi felfedezés, idealizmus, materializmus, gazdasági, társadalmi, politikai rendszer, berendezkedés, fejlődő és fejlett ország, globalizáció, fenntartható fejlődés, terrorizmus, információs társadalom, klímaváltozás, környezetszennyezés, migráció, nyugdíjrendszer, társadalmi szolidaritás, inaktív korú népesség.

A társadalmi normák – szokások és törvények

Órakeret 4

Általános iskolai előzmények. A társadalmi normák megismerése, megértése és a betartásukra törekvő magatartás bemutatása. A normaszegő magatartás és következményeinek, szankcionálásának felismerése.

135

fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A társadalmi együttélést szabályozó normák (pl. erkölcsi szabályok, etikett, iskolai házirend, KRESZ, törvények) értelmezése, összehasonlítása, értékelése. A normakövető magatartás jelentőségének belátása. A normaszegés és szankcionálása – mérlegelés, a felelősség belátása.


Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:érintkezési formák. Osztályközösségépítés: deviancia, szankciók, felelősségvállalás, normakövetés.

Norma, normakövetés, szokásjog, írott jog, törvény, etikett.

Tematikai egység/ A politika világa – a demokratikus politikai Órakeret Fejlesztési cél berendezkedés 6 Előzetes tudás Általános iskolai előzmények. A komplex A politikai alapfogalmak megértése, értelmezése a mai magyar műveltségpolitikai életre. Történelmi példákon keresztül a szélsőséges politikai területhez irányok veszélyességének beláttatása. A demokrácia működésének kapcsolható modellálása. Az Alaptörvény fontosabb részleteinek megismertetése. fejlesztési Jogok és kötelességek rendszerének átlátása. Az elemző, kritikai feladatok gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A gazdaság, a társadalom és a politika kapcsolata. A politikai berendezkedések: a demokrácia és a diktatúra. A rendszerváltás Magyarországon. Az Alaptörvény főbb pontjai. A politizálás színterei. A politikai pártok ma Magyarországon. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: szövegértés. Osztályközösségépítés: társadalmi és közösségi szerepek.

Politika, demokrácia, diktatúra, párt, politikai jog, rendszerváltás, alkotmány, jogállam.

Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek

Órakeret 4

Általános iskolai előzmények. A közgazdasági és pénzügyi ismeretek, összefüggések megértése. Az ország költségvetésétől az egyén költségvetéséig – az egyéni gazdálkodás gyakorlatának megértése. A realitásérzék fejlesztése, a különböző lehetőségek összevetéséhez, mérlegeléséhez szükséges felelősségtudat erősítése.

136

Ismeretek/fejlesztési követelmények A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazdasági ágazatok, gazdasági szereplők, tőke). Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdálkodása. A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok, banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat, megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfolyam, jelzálog). Egyéni költségvetés készítése. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.

Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: szituációs játékok. Matematika: egyszerű gazdasági számítások. Osztályközösségépítés: egyéni és családi költségvetés, tervezés.


Gazdasági ágazat, költségvetés, vállalkozás, tőke, banki szolgáltatás, pénzügyi tranzakció.

Tematikai egység/ Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és Órakeret 4 Fejlesztési cél szomszédai Előzetes tudás Általános iskolai előzmények. A komplex Az EU létrejöttének megismerése. Magyarország és az EU műveltségkapcsolatrendszerének feltérképezése. Magyarország és a szomszéd területhez államok kapcsolatának bemutatása, különös tekintettel az ott élő kapcsolható magyar kisebbségekre. fejlesztési Az eltérő kultúrák tiszteletének erősítése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az EU rövid története, az európai integráció. Az EU szervezete. A szomszédos államok és az ott élő magyar kisebbségek kultúrája, helyzete. Részvétel a feldolgozás módjának meghatározásában, kivitelezésében.

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: a szomszédos országok egyes írói; a határon túli nyelvhasználat. Osztályközösségépítés: kultúra és kommunikáció kapcsolata.


Európai Unió, határon túli magyarság, emigráció, kisebbség, nemzetállam.

Tematikai egység/ Órakeret A civil társadalom – érdekvédelem 2 Fejlesztési cél Előzetes tudás A 9–10. évfolyamon tanultak. A komplex A társadalmi, gazdasági problémák iránti érzékenység megteremtése. műveltségA társadalmi igazságosság, méltányosság és szolidaritás értékeinek

137

tudatosítása. területhez Az országos és helyi civilszervezet megismertetése, a tanulók számára kapcsolható érdeklődésre számot tartó szervezetek részletes bemutatása. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció – Társadalmi, csoport és egyéni érdekek és az érdekvédelem. magyar nyelv és Érdekellentétek felismerése, kezelése, erőszakmentes megoldása. irodalom: érvelés, vita. A társadalmi szerveződések. A civil társadalom. A fogyasztóvédelem. Önálló információgyűjtés, egy-egy konkrét szervezet munkájának részletesebb megismerése. Esetmegbeszélések.


Osztályközösségépítés: egyéni és közösségi érdek, társadalmi és közösségi szerepek.

Civil társadalom, civil szervezet, önkéntesség, fogyasztóvédelem, érdekképviselet, érdekegyeztetés, szakszervezet, kamara, polgári engedetlenség, sztrájk.

Tematikai egység/ Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos Órakeret Fejlesztési cél magatartás 2 Előzetes tudás A 9–10. évfolyamon tanultak. A komplex A gazdasági-társadalmi változások természetre gyakorolt hatásának műveltségmegismerése. területhez Az ember természetkárosító tevékenységeinek bemutatása, és kapcsolható aktivizálása a különböző környezeti programokban való tudatos fejlesztési részvételre. feladatok A környezetért és a fenntarthatóságért érzett felelősség kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A fogyasztói társadalom hatásai a környezetünkre, a „jólét” ára. Az ökológia fogalma. A földi élővilág eltartó képességének korlátai. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A hagyományos és alternatív energiaforrások gazdasági és társadalmi összefüggései. A természetvédelem és a környezetvédelem. A globális problémák és a lokális cselekvés közötti kapcsolat. Információgyűjtés, esetmegbeszélés, saját tapasztalatok összehasonlítása, mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: információfeldolgozás. Természetismeret: energiaforrások, nyersanyagok, élővilág, környezetvédelem, környezetszennyezés. Osztályközösségépítés: felelősségvállalás, fogyasztói magatartás.

138


Zöld mozgalom, szelektív hulladékgyűjtés, természet- és környezetszennyezés, környezetvédelem, ökológia, ökológiai lábnyom, alternatív energiaforrás.



Órakeret 2 óra

A tanuló képes legyen a körülötte lévő társadalmi-természeti környezet változásait érzékelni, véleményt nyilvánítani a különböző események kapcsán; tudja, hogy milyen társadalmi normák érvényesek rá, és ezek A fejlesztés várt betartásával legyen képes saját érdekeinek megfelelően cselekedni. eredményei az A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető évfolyam végén tulajdonságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi, gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a megértéséhez.

139

Természetismeret A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képességeket fejleszti. Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas legyen a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más intézménytípusaiban való részvételnek megalapozására azzal együtt, hogy lehetővé tegye az ezen intézményekbe lépni nem készülők tudásának bővítését is a nekik megfelelő tananyag és fejlesztési feladatok segítségével. A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz. A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását és fejleszthetjük képességeiket. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kerettantervben leírt program célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a diákot a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a természet-gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő. A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

140

A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére szolgál. Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bővít és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára, valamint a természetismeret iránti érdeklődés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra is. A természetismeret tárgyat elsősorban a matematika tantárggyal egységben célszerű tanítani. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés együttes tartalommal történjen. Ezen túlmenően a kerettanterv kapcsolódási pontokat tartalmaz a többi műveltségterülethez is, komplex módon. A programban a tanévet egy közös produktummal járó feladat zárja. Ennek elkészítésében mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár és az osztály közös döntésén múlik. Az első félév során a tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által vizsgált egyes összefüggésekről, a természettudományos kutatás módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. Mintát kap a jelenségek vizsgálatának módjairól. A tanulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a mechanikai működésekről, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben (meteorológia) és az élő szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk fölépítésének és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti állapota, az itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. A legfontosabb célok a következők: — a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevő világra; — legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok ismeretében az okozatra vonatkozó következtetések levonására; — ismerjék meg és alkalmazzák az alapvető természeti törvényeket; — legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott diagram ismeretében adatok, folyamatok meglátására; — legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére. Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos megfogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is. A második félév fő célja az elvontabb, közvetlenül kevésbé érzékelhető természeti jelenségek vizsgálata. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által vizsgált egyes energetikai összefüggésekről, a természettudományos „láthatatlan” dolgok kutatásának módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg az elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban, valamint az öröklődés, az ember egyedfejlődése, az evolúció és a változások keretét adó környezet fogalmáról. Érti a fentiek az élettelen természetben és az élő szervezetben betöltött szerepét.

141

Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti egységéről. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között is. A legfontosabb célok a következők: — a szerves és szervetlen világ kapcsolatának megismerésének megalapozása; — az energia és energiaáramlás mint általános szervező megismerése; — a „láthatatlan” hatások megismerése; — az atomi/molekuláris folyamatok megismerése; — az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása. — az élő és élettelen világ evolúciójának megismerése; — az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos érvelés néhány sajátságának elmélyítése; — az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek tudatosítása; — az információ és jelentőségének ismerete a fizikai-biológiai-társadalmi létben.

Tematikai egység/ Hogyan működik a természettudomány? Órakeret Fejlesztési cél A tudomány módszerei 4 Tapasztalatok a megfigyelésről. Előzetes tudás Kísérlet és egyszerű megfigyelés különbségének megértetése. A komplex A modellek szempontfüggőségének és a mérések jelentőségének műveltségbemutatása. területhez Eredmények ábrázolása (grafikon), illetve grafikon leolvasása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematika: grafikus Közös cél: Legalább egy megfigyelés, kísérlet és mérés közös ábrázolás. megbeszélése. Lehetséges változatok: Versrészlet és tudományos leírás összehasonlítása. Saját megfigyelések összegyűjtése. A megfigyelések szempontfüggőségének fölismerése. (Pl.: Kinek milyen fiú/lány tetszik? Milyen házban szeretnék lakni?) Megfigyelés leírásának elemzése. (Mire volt kíváncsi a kutató? Mit figyelt meg? Mire következtetett?) A kísérletezés célja: saját kísérletek és ismert kísérletek összegyűjtése. A független és a függő változó fölismerése. A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés, tömegmérés. Példák a „modell” szó hétköznapi (pl. topmodell, vasútmodell) és tudományos (atommodellek, demográfiai növekedési modellek, a szív mint szivattyú) használatára. Modell és makett különbsége. (pl. emberi szív) – mi érthető meg belőle, mi nem: közös megbeszélés. Eltérő modellek/makettek ugyanarról a jelenségről (pl. emberábrázolások), szempontfüggőség felismerése. Órai mérés: a megpendített húrhosszak és hangmagasságok (oktáv,

142

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: Az ember eltérő megjelenítései. Filmes műfajok (dokumentum- és művészfilm). Érvelés.

kvint, kvart) mérése pl. gitáron, citerán. Az eredmény ábrázolása. Példák gyűjtése igazolható feltevésekre: az előrejelzés szerepe a hétköznapokban (népi időjárás-előrejelzések) és a tudományban (meteorológiai hálózat, életmód és betegségek kockázata). Tudományos ismeretterjesztő filmrészlet megtekintése (pl. D. Attenborough: Az élő bolygó – részlet). Hétköznapi vita és tudományos vita eljátszása egy konkrét probléma kapcsán. Mérés, modellezés, feltevés, igazolás, törvény, tudományos leírás, Kulcsfogalmak szimuláció, makett.

Órakeret 8 Függőleges és vízszintes irány, derékszög, koordinátarendszer, sebesség, a kör kerülete, hasonlóság a geometriában, óra, nap, hónap, Előzetes tudás év. A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. A mozgások leírása, az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzők ismerete, használatuk gyakoroltatása. A komplex Az égtájak és a Földről látható égi mozgások összekapcsolása, a műveltségföldrajzi hálózat lényegének megértése. Tematikus térképek jeleinek területhez leolvasása. kapcsolható A föld- és a napközéppontú világkép összehasonlítása: azonos fejlesztési jelenség különböző szempontú értelmezése. Földrajzi, csillagászati és feladatok biológiai ismeretek összekapcsolása. Rendszerek változásának nyomon követése. Folyamatok kimenetelének előrejelzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematika: Közös cél: A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának koordináta-rendszer, megismerése (égtájak, égi mozgások). A távolságok fölmérésének geometriai hasonlóság, geometriai módszere. A hasonlóság fölismerése, a nagyítás, váltószög. kicsinyítés mértékének meghatározása. Fizikai, biológiai, kémiai és csillagászati jelenségek sebességének Kommunikáció – összevetése. Időegységek. Az idő, sebesség, gyorsulás magyar nyelv és mértékegységeinek használata, átváltása. irodalom: vetület, Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, nézet, perspektíva a használata mozgások leírásában. Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás; művészetekben. a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető összefüggései. OsztályközösségA körmozgás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális építés: jeles napok. gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tájékozódás térben és időben

Lehetséges változatok: Kémiai reakciók gyorsaságának függése a hőmérséklettől és a katalizátoroktól. A csillagászati és a mágneses északi iránymeghatározás bemutatása. A legegyszerűbb napóra (gnomón) és a déli irány kapcsolata: a Nap naponkénti égi mozgása. A csillagok égi mozgása, csillagképek.

143

A Föld gömb alakjának bizonyítása, következményei. Gömbi formák síkra vetítése (síktérkép), a torzítás szükségszerűsége. Háromszögelés alkalmazása a térképezésben: ismeretlen magasságú épület magasságának megmérése. A földátmérő megmérése. A Hold és a bolygók távolsága – ókori és mai mérések értelmezése. Hosszúsági és szélességi körök rendszere, a GPS lényege. Tematikus térképek értelmezése. Milyen gyorsan múlik? – a szubjektív és objektív időfogalom összevetése. A nap (a Nap látható mozgása és a Föld forgása alapján), az évszak és az év (a Nap évi mozgása és a Föld keringése alapján). A bolygók és a csillagok mozgásának különbsége. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. Tájolás, torzítás, csillag, bolygó, hosszúsági és szélességi kör, tematikus térkép, nap- és földközéppontú modell, másodperc, perc, Kulcsfogalmak óra, nap, évszak, év, elmozdulás, sebesség, gyorsulás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás, reakciósebesség, katalizátor.

Tematikai egység/ Órakeret Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel! Fejlesztési cél 5 Sebesség, gyorsulás. Előzetes tudás A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Az A komplex állandóság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A műveltségjelenségek közös jellemzőinek felfedezése. Alapfogalmak területhez megalapozása (természettudományos megismerés, kölcsönhatás, erő, kapcsolható rendszer, állapot, változás, egyensúly, folyamat). fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív Társadalomismeret: alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a tudósok és koruk. mindennapokban, a tapadási, csúszási és gördülési súrlódás megkülönböztetése. Kommunikáció – A lendület-megmaradás törvényének kvalitatív alkalmazása. magyar nyelv és irodalom: Lehetséges változatok: irodalom és A lendület-megmaradás felismerése a mindennapokban: – művészetek a rakétameghajtás. tudományban – Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi tudomány az alkalmazásokban. irodalomban és Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók művészetekben. mozgásával. A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. A tömeg és a súly megkülönböztetése.

144

Kulcsfogalmak

Tömeg, tehetetlenség, lendület, fizikai törvény, centripetális erő, súrlódási erő, tömegvonzás, súly.

Halmazok Órakeret Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az 8 időjárás elemei Hőmérséklet, légnyomás, térfogat, sebesség, halmazállapot. Előzetes tudás Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. A komplex Az időjárás napi változásainak megértése. Meteorológiai jelentések műveltségértelmezése. Kísérletek végzése, grafikonelemzés. területhez Magyarázatkeresés a tapasztalt időjárási jelenségekre. Az emberi kapcsolható gazdálkodás és a természeti feltételek kapcsolatának fölismerése fejlesztési néhány fontos hazai példán. feladatok A környezetvédelem néhány példájának megismertetése, az érdeklődés felkeltése a környezettudatosság iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: Társadalomismeret: Az időjárási elemek, ezek változásait befolyásoló fizikai hatások (a Történeti ökológia. napsugárzás, a léghőmérséklet, a légnyomás, a szél, a levegő Önellátó és fogyasztói vízgőztartalma, a csapadékfajták) közti összefüggések társadalom. megfogalmazása. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet közti összefüggésekre. A halmazállapot-változások alapvető jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldás-szintű ismerete. Az gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussac-törvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsiusskála kapcsolatának ismerete. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Lehetséges változatok: Időjárási frontok. Grafikonok, folyamatábrák elemzése. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése. A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élővilága, vízrajza. (Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek, ligeterdők; középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagyepek; magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét; lápok). A gazdálkodás hatása az élővilágra: fokgazdálkodás, erdőirtások, bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, városiasodás, vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, természetvédelmi területek, biogazdálkodás. Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai, problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek. Erdőgazdálkodás, erdőtípusok. Sziklagyepek: természetvédelmi érték. Talaj: összetevői, termőereje, védelme (szikesedés, erózió, trágyázás). Az gáztörvények: Boyle–Mariotte, Gay–Lussac kvantitatív ismerete

145

és alkalmazása. A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi feladatmegoldás, az Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések. Hidraulikus emelő működési elve. Pascal-törvény. A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete és konkrét példák. Bernoulli-törvény, Magnus-hatás. Úszás, lebegés, merülés, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, gáztörvény, zárt rendszer, hő, hőmérsékleti skála, abszolút nulla fok, halmazállapot, olvadáspont, forráspont, napi hőmérsékletjárás, szél, Kulcsfogalmak páratartalom, harmat, dér, eső, köd, szmog (füstköd), életközösség, talaj, szikes, ligeterdő, monokultúra, talajvíz, rétegvíz, ivóvíz, gyógyvíz, biológiai tisztítás, kölcsönhatás, állapot, változás, egyensúly, stabilitás, folyamat, rendszer, környezet.

Tematikai egység/ Órakeret Mechanikai energia Fejlesztési cél 5 Erő, sebesség, tömeg, elmozdulás. Előzetes tudás Alapfogalmak megalapozása, mélyítése (munka, energia, mechanikai A komplex energiafajták, energia-megmaradás, rendszer). A munka és az energia műveltségkapcsolatának tudatosítása. A reverzibilis és irreverzibilis folyamatok területhez megkülönböztetése konkrét példákban. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: Társadalomismeret: Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete, gazdaságföldrajz. elemi alkalmazása. Lehetséges változatok: A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka összefüggéseinek alkalmazása. Az energia-megmaradás tényének, valamint a termodinamika első főtételének ismerete. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció. Az örökmozgó lehetetlensége. Energia, munka, energiafajta, hő, teljesítmény, hatásfok, állapot, Kulcsfogalmak változás, rendszer, környezet, kölcsönhatás.


Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés Órakeret Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és 6 anatómiája A levegő térfogatának és nyomásának összefüggése. A nyomás

146

mértékegységei. Az emberi mozgási és légzési rendszer mechanikai alapelveinek megértése. Az emberi szívműködés és keringési rendszer mechanikai alapelveinek megértése. Az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, az egészséges életmódra való törekvés erősítése.

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: A mozgás és légzés mechanikájának megismerése. A szív és az erek mechanikájának megismerése. Alapvető egészségvédelmi ismeretek elsajátítása.

Kapcsolódási pontok Kommunikáció magyar nyelv és irodalom;: az emberi test ábrázolásai.

Lehetséges változatok: Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt emberi csontok példáján. A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izomműködés lényege. A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük. A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése. A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése. A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védekező reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe. A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés hatására (kiscsoportos feladat). A légzőrendszer egészségét fenyegető és megőrző hatások (sport, dohányzás, szmog, TBC). A szív fölépítése és működése (makett alapján). A vér és a nyirok, az erek szerepe. Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás. A vérnyomás és a pulzus oka, mérése. A keringési rendszer egészségét fenyegető kockázati tényezők és megőrző hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus). Emelő, ízület, reflex, mellkas, rekeszizom, hajlító- és feszítőizom, Kulcsfogalmak légcsere, légzőfelület, szívpitvar, szívkamra, billentyűk, pulzus, vérnyomás, kockázati tényező, vér, nyirok, infarktus, trombózis.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési

Formák és arányok a természetben Órakeret Elemek és vegyületek. Kristályrácsok. 8 Szerves molekulák a mindennapokban Tükrözés, forgatás következményei. Halmaztulajdonságok. Atom és molekula, szerkezeti képlet. Az arányok fontosságának beláttatása, rögzítése. Arányokat fenntartó és felborító erők fölismerése. Állandó és változtatható arányok felismerése. Szerkezet és tulajdonság összefüggésének beláttatása. Szerkezet, arány és biológiai funkció összekapcsolása.

147

feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az arány fontossága és számszerű jellemzése. A geometriai rend fölismerése az anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati fontosságának megismerése konkrét példákon.

Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: disszonancia, (a)szimmetria, kompozíció.

Lehetséges változatok: A harmónia ókori fogalma és az arányok. Szép és rút. Matematika: Aszimmetrikus (szivacs), sugarasan szimmetrikus (medúza) és százalékszámítás, tükörszimmetrikus (ember) lények. egyenes arányosság. A férfi, a női és a gyermektest arányainak összehasonlítása. Változó térfogat- és tömegarányok: elegyek, oldatok. A töménység Társadalomismeret; jellemzése (százalék). Arányok a konyhában (fűszerek, só, pácok) osztályközösség-építés: és az iparban (ötvözetek, beton). a fogyasztói Az élőlények növekedését megszabó arányok (korlátozó tényezők): társadalom hiánybetegségek, fény, víz stb. kialakulása, gazdasági Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű alapjai (fosszilis példákon. energiahordozók Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi használata). egység (cella). Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek, folyadékkristályos kijelzők. A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma. Mesterséges szerves vegyületek (műanyagok, gyógyszerek, tartósítószerek). Előnyök, veszélyek mérlegelése. A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közlekedés, fűtés, vegyipar). Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etilalkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk. Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (szőlőcukor, keményítő, cellulóz). Biológiai szerepük. Néhány nitrogéntartalmú szerves molekula: vitaminok, aminosavak, fehérjék, DNS. Óriásmolekulák felépítése és lebontása az élőlényekben. Az óriásmolekulák érzékenysége: kicsapódás. Mérgezések és következményeik. Szimmetria, százalék, összegképlet, oldat, oldószer, amorf, membrán, Kulcsfogalmak felületaktív anyag, környezeti tényező, mono- és polimer, szénhidrogén, karbonsav, alkohol, aminosav, fehérje, kicsapódás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési

Elektromosság, mágnesesség

Órakeret 5

Erő, energia, tömegvonzás, teljesítmény. Kölcsönhatások, erők alaposabb, rendszerszerűbb ismerete, ok-okozati kapcsolatrendszere, az információ terjedésének lehetséges módjainak leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bővebb ismeretek szerzése a bennünket körülvevő térről. Alapismeretek szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökről.

148

feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése.

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: felvilágosodás, felfedezések, társadalmi hálózatok.

Lehetséges változatok: Példák a statikus elektromosság és a mágnesesség gyakorlati/természetbeni megjelenési formáira, alapvető összefüggések felismerése. Az egyenáram fogalma, jellemzőinek ismerete, egyszerű áramkörök összeállítása, mérések végzése. Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben. Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív összefüggéseinek alkalmazása, különböző elektromos eszközök teljesítményének összehasonlítása. A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése. Az elektromágneses indukció jelensége, gyakorlati/természetbeni megjelenése. A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége. Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. (A spektrum különböző tartományaiban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb.) Elektromos töltés, mágneses pólus, elektromos, mágneses tér, Coulomb-törvény, áramerősség, feszültség, ellenállás, egyenáram, Kulcsfogalmak váltóáram, elektromos fogyasztás, frekvencia, maximális feszültség, elektromágneses indukció, dinamó, transzformátor, elektromágneses hullám.


Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, Órakeret kiválasztás 5 Szerves molekulák. Energianyerő és energiaigényes folyamatok. A légzés funkciója. Az energiaáramlás nyomon követése az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, keringés és kiválasztás összefüggéseinek felismerése az emberi szervezetben. Az anyagcsere és az emberi egészség kapcsolatának tudatosítása, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, erősítése.

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az anyag- és energiaátalakítások biológiai szerepének megértése az élővilágban és az emberi szervezetben. Anyagforgalom és egészség néhány összefüggése. Lehetséges változatok: Változatos energianyerés az élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv,

149

Kapcsolódási pontok Osztályközösségépítés: Etikett, társas viselkedés. Egészséges életmód. Nemek, testképek.

epe, hasnyál). Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek. A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe. Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezések. Az alkohol hatása. Testkép, testépítés, táplálék-kiegészítők kockázatai. A vér szerepe, vérkép. A felszívott tápanyagok sorsa a sejtben (energianyerés, átalakítások). Kiválasztás a vesén, a tüdőn és a bőrön át. A vizeletmennyiség és a belső környezet egyensúlyának, arányainak (homeosztázis) megőrzése. Heterotróf, autotróf életmód, emésztés, kiválasztás, felszívás, Kulcsfogalmak vérplazma, visszaszívás, szűrlet, vizelet.


Órakeret 5 Energia, elektromos töltés, elektromágneses hullám, szimmetria, normálalak. Az anyag, kölcsönhatás, erők, energia, információ fogalmának mélyítése. Az állapot és a változás fogalmának bővítése az atomok mérettartományában bekövetkező jelenségek megismertetésével. Az energiagazdálkodással kapcsolatos felelősségtudat erősítése. Atomi aktivitás

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az atomenergia ismerete.

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: hidegháború.

OsztályközösségLehetséges változatok: építés: fenntarthatóság, Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken atomenergia. keresztül. Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése. A rádióaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának, hatásának megismerése az élő szervezetre. A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció elve. Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése. A Nap energiatermelése, hatása a földi életre. Atom, proton, elektron, neutron, egyensúly, energiaminimum, Kulcsfogalmak rádióaktivitás, atomenergia, maghasadás, láncreakció, magfúzió, napenergia, atomerőmű.


Órakeret 6 Az emberi szervezetben zajló fő kémiai átalakulások. Példák csoportban élő állatokra. A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés

150

Az emberi szervezet egységét fenntartó rendszerek működéseinek, A komplex kölcsönhatásainak megismerése. A testi és lelki egészség alapjainak műveltségtudatosítása, az egészséges életmód iránti igény erősítése. A védekező területhez szervezet működéseinek bemutatása. A tanulás mint a környezethez kapcsolható való alkalmazkodás megismertetése. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció Közös cél: Az önazonosságot (homeosztázist) fenntartó és az azt fenyegető magyar nyelv és főbb hatások áttekintése az emberi szervezet szintjén és a társas irodalom: Érzelmek kapcsolatokban. A szabályozás és a vezérlés néhány formája az ábrázolása, kifejezése; verbális és nonemberi szervezetben. verbális Lehetséges változatok: kommunikáció. HazaSzabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), cukorbetegség. és családszeretet, Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon), magány, vallás, a testméretet megszabó tényezők. lázadás stb. egyes Hormonok és érzelmek kapcsolata. irodalmi művekben. A reflexek fölépítése (térdreflex). Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet Társadalomismeret: az szabályozása. egyéni és csoportos Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, élességállítás). agresszió példái. Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok, Csoportnormák. gyógyszerek). Fájdalom, fájdalomcsillapítás. OsztályközösségAktív és passzív, természetes és mesterséges immunitás. építés: társas Védőoltások. együttélés, devianciák. Immunitás a mindennapokban: allergia, vércsoportok. Stressz és egészség, idegrendszer és immunitás kapcsolata. A tanulás alaptípusai az állatvilágban és az ember esetében. Az emlős állatcsoportok jellemzői (hierarchia). A társas kapcsolatok szerepe a főemlősök és az ember tanult viselkedéseiben: szülő-gyermek kapcsolat, kortárs csoportok, reklámok, függőséget okozó hatások, értelemadás. Segítőkészséget és agressziót kiváltó helyzetek. Tanult megküzdési stratégiák, tanult tehetetlenség. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. Szabályozás, visszacsatolás, hormon, célsejt, szorongás, reflexív, vegetatív központ, tudatmódosítás, immunitás, antigén, stressz, Kulcsfogalmak feltételes reflex, próba-szerencse, bevésődés, utánzás, belátás, kulcsinger, motiváció, öröklött gátlás, hierarchia, agresszió, segítségadás (altruizmus), szabálykövetés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez

Mi a fény?

Órakeret 4

Atom, elektron, tükör, rezgés, elektromágneses hullám. A részecske- és a hullámtulajdonság jellemzőinek felismerése a fény esetén, a kettősség tudatosítása. A fény hullámtulajdonságainak elemzése és felismerése a

151

mindennapokban. kapcsolható A látható fény elektromágneses hullámként történő azonosítása. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció – Közös cél: A fény tulajdonságainak áttekintése. magyar nyelv és irodalom: színek és Lehetséges változatok: fények a művészetekben. A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív szabályainak megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. A fényelhajlás jelensége. A fény elektromágneses hullám mivolta. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei. A fotocella működésének alapjai, a fény „részecsketermészetének” megjelenési formái. A fénysebesség kitüntetett szerepe. Fénytörés, fényelhajlás, domború, homorú tükör, szín, foton, Kulcsfogalmak fénysebesség.

Tematikai egység/ Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az Órakeret Fejlesztési cél emberi élet szakaszai 6 A férfi és női szervezet különbsége (anatómiai és genetikai). Előzetes tudás A látható jellegek és az öröklés kapcsolatának felismerése. A A komplex szexualitás genetikai szerepének megismerése. műveltségA nemi működések megismerése a családtervezés és az területhez egészségmegőrzés szempontjából. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematika: Közös cél: valószínűség, Az öröklött és „szerzett” tulajdonságok megkülönböztetése, az öröklődés és a nemiség kapcsolata. A nemi működések biológiai gyakoriság, eloszlási háttere emberben. A genetika és a szexualitás egészségügyi görbe; kombinációk. vonatkozásai. A genetikai információ megváltozásának lehetséges következményei. Kommunikáció magyar nyelv és Lehetséges változatok: irodalom; Egy gén – egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, öröklődő osztályközösség-építés: betegségek). Szexualitás, családi Mennyiségi és minőségi jellegek különbsége, a környezet szerepe. élet. Identitás. A nemiség szerepe a genetikai információ újrakombinálódásában Öregedés és halál, idős (az ivarsejtek sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága). generáció. A genetikai információ megváltozása: mutációk. Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek). Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltő tényezők, kerülésük.

152

Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk. A hímivarsejt és a petesejt jellemzői. A női nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés. Beágyazódás, magzati élet. A magzat védelme. Az újszülött és a csecsemő világa. Nemi érés, öregedés, halál. Betegségek szűrése, betegjogok. Gén, génváltozat (allél), mennyiségi és minőségi jelleg, recesszív (elnyomott) jelleg, mutáció, mutagén és rákkeltő (karcinogén) hatás, Kulcsfogalmak ivarsejt, ivarszerv, petefészek, tüsző/repedés, menstruáció, megtermékenyülés, tüszőhormon, sárgatesthormon (progeszteron), tesztoszteron, beágyazódás, magzat.


Honnan hová? Órakeret Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció 8 Az ember társas viselkedése Betegség és immunrendszer. Az öröklődés alapjai. Önzetlenség és agresszió. Atom, magfúzió, sebesség, gyorsulás, idő, körmozgás, bolygómozgás, tömegvonzás, kör, ellipszis Különböző területek, jelenségkörök közötti kapcsolatok, összefüggések észrevétele, hasonlóságok, közös vonások felfedezése, megfogalmazása. Az idő- és térfogalom mélyítése, az időbeli tájékozódás fejlesztése a különböző léptékű folyamatok megismerése során.

A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Közös cél: Az egyirányúság fölismerése és magyarázata csillagászati, földtani és biológiai folyamatokban. Az emberi csoportok néhány biológiai jellemzőjének megfogalmazása.

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret; osztályközösség-építés; kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: A haladásLehetséges változatok: eszme különböző korokban; az A csillagok fejlődésének főbb állomásai. A Naprendszer szerkezete, mérete, bolygóinak mozgása, mérete, ideológiák mint a hatalmi rendszer típusai. Legalább két-két jellemző csillagkép ismerete a téli és a tavaszi alátámasztói. égboltról, valamint két-két jellemző csillagkép ismerete az északi és A járványok és a a déli féltekéről. háziasítás történelemformáló A csillag, bolygó, üstökös, meteor megkülönböztetése. szerepe. Szemléletes kép a táguló világegyetem elméletéről. Önzetlenség emberi A Föld felszínének története: a vulkáni működések, földrengések példái (irodalom, oka, következményei. történelem). A jégkorszakok nyomai. Hegységképződés és pusztulás. Szokások, divat. Szabálykövetés és Haladás (fejlődés) és biológiai evolúció. Az evolúció darwini leírása. szabályszegés példái Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák) és, anatómiai érvek. az irodalomban és a A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás. történelemben. Ellenálló kórokozók terjedése. Tömegek viselkedését A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való leíró irodalmi példák.

153

alkalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika). Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése. A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai. Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.) Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, stílusok). Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Csillag, üstökös, meteor, bolygó, galaxis, csillagkép, Naprendszer, Univerzum, Föld-típusú bolygó, szupernóva, evolúció, alkalmazkodás, Kulcsfogalmak közös ős (leszármazás), természetes és mesterséges szelekció, önzetlenség.


Az evolúció színpada és szereplői

Órakeret 8

Anyagforgalom az élő szervezetben. Gazdálkodás a Kárpátmedencében. Tapasztalat szerzése technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzésében. Az egyéni vélemények megfogalmazása során az érvelés, bizonyítás igényének erősítése. Evolúciós, környezetés természetvédelmi szempontok A komplex összekapcsolása, az ember természeti folyamatokban játszott műveltségszerepének kritikus vizsgálata. területhez A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet kapcsolható erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. fejlesztési A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne feladatok élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. Törekvés kialakítása az alkalmazásra a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Társadalomismeret; Közös cél: osztályközösség-építés: Az élőlények együttélését magyarázó feltételek, az ember szerepének elemzése. Környezet és egészség összefüggései, néhány Járványok, sivatagosodás, lehetséges megoldási módszer értékelése. szikesedés, túlnépesedés, Lehetséges változatok: erdőirtások, bányászat, Az élőlény-populációk elszaporodása és visszaszorulása. Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció. folyószabályozások Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, következményei. nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Természetvédelem: Táplálékpiramis (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek). vadasparkok, nemzeti Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító parkok. Nemzetközi civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó szerződések. gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése. Előzetes tudás

154

A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. A közlegelők tragédiája: a klasszikus gazdaságtan és kritikája. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak Szimbiózis, élősködés, versengés, Gaia-elmélet.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése 6 Egyéni (tanulási) tapasztalatok; a tanév során elsajátított ismeretek. Előzetes tudás Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák. fejlesztése. A komplex A tanulók teljesítményének a mérése – komplex mérés a matematika műveltségés a természetismeret területén. (A mérés feladata annak ellenőrzése, területhez hogy a tanuló milyen mértékben igazodik el a természet szerveződési kapcsolható szintjei között, különös tekintettel az atomi és egyed feletti szintekre, fejlesztési képes-e a valószínűségi szemlélet alkalmazására mindennapi feladatok szituációk elemzése során is.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és Minden értékelésében; a projektmódszer megismerése. műveltségterület: a Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelően. projekthez kapcsolható Részvétel a „tudáspróbán”. tartalmi elemek. Kulcsfogalmak Projekt, tervezés, külső és belső értékelés.

A tanuló fogalmazza meg és konkrét példán ismerje föl az egyszerű megfigyelés és a kísérlet különbségét, a két vizsgálati mód célját. Értse a számszerűség jelentőségét a mérésekben, tudjon ábrázolni és leolvasni mért adatokat. Tudja jellemezni a mozgásokat sebességükkel, gyorsulásukkal. Értse a térbeli tájékozódás geometriai módszereinek lényegét. Tudjon tájékozódni térképeken. Értse a tehetetlenség fogalmát, a gyorsulás formáit, okát. Találjon kapcsolatot a tömeg és a súly között. Értse az ok és okozat közötti kapcsolatrendszert. Értse az energia, a munka, a hatásfok és a hő A fejlesztés várt összefüggését. Ismerje az emberi szervezet működésének mechanikai eredményei az hátterét. évfolyam végén Magyarázzon mindennapokban tapasztalt jelenségeket anyagi halmaztulajdonságokkal. Értse az éghajlat és az időjárás elemeinek fizikai hátterét, összefüggését hazánk természeti képével, gazdálkodásával. A tanuló értelmezze és ábrázolja a természetben megfigyelhető arányokat, ismerjen példákat vizsgálatuk módjára. Hozza kapcsolatba az anyagok szerkezetét tulajdonságaikkal, felhasználásukkal. Értse az elektromosság és mágnesesség alapjait. Értse az áram mágneses, valamint a mágneses tér változásának elektromos hatását.

155

Értse a szervezetünkön átáramló anyag és energia szerepét, összefüggését egészségünkkel. Magyarázza az élőlények egymásra utaltságát. Magyarázza a biológiai rendszerek belső rendjét a szabályozás és vezérlés segítségével. Értse az alkalmazkodás szerepét az egyéni és társas viselkedésben. Értse az anyag atomos felépítését, ismerje a proton, neutron, elektron helyét és szerepét az atomon belül. Legyen tisztában a radioaktivitás okával és élettani hatásával. Legyen tisztában az atomenergia felszabadulásának módjaival és lehetőségeivel, környezeti hatásaival. A tanuló értelmezze a tulajdonságok öröklődését családfán, különítse el öröklött és szerzett tulajdonságainkat. Legyen áttekintése a genetikai információról, a génműködés szabályozottságáról, egyirányú változásairól (egyedfejlődés) és zavarairól. Ismerje a Föld és alkotóanyagainak helyzetét a Naprendszerben és az Univerzumban. Ismerje a nemek kromoszomális meghatározottságát, a nemi ciklusok és a családtervezés hormonális-élettani hátterét. Ismerjen nagy léptékű, egyirányú változásokat az élő és élettelen természetben, ismerje ezek bizonyítékait, okait. Ismerjen az élőlény-populációk létszámát és változatosságát csökkentő és növelő tényezőket, az élőlények önszabályozó közösségeinek fölépítését. Tudjon példákat bemutatni az ember környezetfüggésére és környezet-átalakító szerepére.

156

Testnevelés és sport A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges

157

alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a

158

kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 9. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 40 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás.

159

Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések helyben, mozgás közben és irányváltoztatással, átadások mindkét különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával..

160

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó. Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete.

161

Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 30 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos és mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. A tematikai egység Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A nevelési-fejlesztési test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált céljai mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül és zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

162

kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás.

163

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont.

Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra.

Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő

164

Ének-zene: ritmus és tempó.

állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Történelmi táncok gyakorlása: Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei. Sporttáncok gyakorlása: Csoportos táncformák – helyi tanterv szerint szabad választásban, pl. a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga és egyszerűsített szabályai alapján; alacsony feldobások, twirling 1−2. szint, botok cseréje. Néptánc gyakorlása:

165

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország

A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.

tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak


Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 20 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai A tematikai egység törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság nevelési-fejlesztési kialakítása az egyes szakági technikákban. céljai Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját

166

teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sorés váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

167

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.


Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

168

Órakeret 35 óra

Előzetes tudás

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Földrajz: időjárási A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági ismeretek, tájékozódás, mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. térképhasználat. Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása.

169

Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik. Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a

170

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon. fogalmak

171


Előzetes tudás

Egészségkultúra – prevenció

Órakeret 20 óra

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzéses módszer változatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása.

172

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem.

Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek A fejlesztés várt megfelelő megválasztása. eredményei a két A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a évfolyamos ciklus csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. végén Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.

173

Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (4−5 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

174

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban. 10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 35 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.

Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás.

175

Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2−3−4-es csoportokban, 1−2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni

176

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések helyben, mozgás közben és irányváltoztatással, átadások mindkét különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.. Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó. Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2−3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok,

177

beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 29 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos és mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. A tematikai egység Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A nevelési-fejlesztési test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált céljai mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül és zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8−16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,

178

Kapcsolódási pontok Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.

179

Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra.

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások.

180

Ének-zene: ritmus és tempó.

Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20−30 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Történelmi táncok gyakorlása: Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az

181

alkalmazott fogások, testtartás és a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei. Sporttáncok gyakorlása: Csoportos táncformák – helyi tanterv szerint szabad választásban, pl. a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga és egyszerűsített szabályai alapján; alacsony feldobások, twirling 1−2. szint, botok cseréje. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak


Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 25 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája.

182

Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is. Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját nevelési-fejlesztési teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni céljai teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 5−4−3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,

183

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sorés váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.

184


Előzetes tudás


Órakeret 30 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Földrajz: időjárási A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági ismeretek, tájékozódás, mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. térképhasználat. Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.

185

Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 18 óra

Előzetes tudás

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a céljai szabályok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik. Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a

186

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon. fogalmak

187


Előzetes tudás

Egészségkultúra – prevenció

Órakeret 25 óra

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzéses módszer változatos mintákkal, 4−6 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása.

188

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem.

Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek A fejlesztés várt megfelelő megválasztása. eredményei a két A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a évfolyamos ciklus csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. végén Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.

189

Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (4−5 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.

190

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban. 11. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 80 óra

A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. céljai A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel.

191



Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte testtest elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés

192

Kapcsolódási pontok Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.



A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén.

Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínűségszámítás.

Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkelPozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során.

Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.

Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás

193



menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.



194

Órakeret 60 óra


Előzetes tudás


Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A A tematikai egység testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai nevelési-fejlesztési létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek céljai kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Biológia-egészségtan: MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági élettan. mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.) ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben

195



kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat. fogalmak



Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

Órakeret 20 óra

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, nevelési-fejlesztési különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok céljai elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások.

196

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távolkeleti kultúrák.



Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak

197



Osztályközösség-építés (OKÉ) A hároméves szakiskolai közismereti program számára készített Osztályközösség-építő (Egyéni és közösségfejlesztési program szakiskolai tanulók számára) címet viselő program célja az, hogy segítsen az iskoláknak (és a pedagógusoknak) abban, hogy elősegítsék és felgyorsítsák a kilencedik évfolyamra beiratkozott, számos iskolából érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulók (osztály)közösségének kialakulását az iskolai előrehaladás és a tanulás sikeressége érdekében. A tananyag elvégzése lehetővé teszi, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elősegíthetik az idő előtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Az órákon a legfontosabb cél a tanulók minél nagyobb arányú bevonása az osztály munkájába, és ezen belül a tanulói aktivitás erősítése, amely az egyik legfontosabb eszköz lehet a tanulási kudarcok leküzdésében. A program megtervezését az osztályban tanító pedagógusoknak együtt kell elvégezniük. Ez nemcsak azért fontos, mert a hagyományos tantárgyak helyett komplex műveltségterületekben és integrált tantárgyi tartalmakban zajlik a tananyag feldolgozása, hanem azért is, mert ebben tartalmi és szerkezeti szempontból is meghatározó szerepet kell kapnia ennek a programelemnek. A legfontosabb – és minden évfolyamra értendő – a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók. (A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek, ezért évfolyamonként külön–külön már nem ismertetjük őket!)

Az Osztályközösség-építés (OKÉ) programban fejlesztendő kompetenciák A) Kommunikációs kompetenciák A kommunikációs készség fejlesztése, amely olyan társadalmi érintkezési forma, amely nélkülözhetetlen az iskolai és az osztályközösség életében való aktív részvételhez. A fejlesztés hátterében az a törekvés húzódhat meg, hogy a tanuló a közösség tagjaival pozitív és eredményes interakciókat folytasson, amely csökkentheti és tompíthatja az iskolai konfliktusok számát, az agresszivitás mértékét.

A NAT fejlesztési területeinek, nevelési céljainak elemei Médiatudatosságra nevelés. Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.

198



Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Ennek a területnek a fejlesztése kiemelkedően fontos, hiszen közismert, hogy a tanulók egy része az általános iskolai tanulmányok befejezését követően sem rendelkezik az un. kapunyitogató kompetenciákkal, azaz nem tud írni és olvasni megfelelő módon, így gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthető. A megfelelő szintű beszéd(készség) hiánya lehetetlenné teszi a tanuló részvételét az osztályban történő, tanórákhoz kötött interakciós folyamatokban. Ennek a területnek egy másik komponense az olvasás, az írott szövegek megértése, és esetenként írott szövegek létrehozása, a szövegalkotás is. Az egyéni szintű fejlesztési programok tervezésének alapját éppen ezen kompetenciák hiányának regisztrálása képezi. A szaktárgyi szintű fejlesztési tervek számára e program kulcsfontosságú információkat nyújthat. B) Szociális kompetenciák

Médiatudatosságra nevelés.

A szociális kompetenciák fejlesztése egyrészt a tanuló közösségben elfoglalt helyéről, az ott betöltött szerepéről szól, arról, hogy a program mit tehet a tanulói ön- és énkép pozitív irányú fejlesztésében. A fejlesztés két irányban indulhat, egyrészt erősítheti a tanulónak önmagáról mint tanulóról alkotott önképét, ezen keresztül befolyásolhatja az iskolai (és az iskolán kívüli) tanulásról vallott elképzeléseit; másrészt módosíthatja a tanuló a közösségi emberről mint a közösség aktív tagjáról vallott nézeteit, elképzeléseit is. C) Tanulással összefüggő kompetenciák

Erkölcsi nevelés, szolidaritás.

A tanulással kapcsolatos kompetenciák részben a konkrét iskolai tanuláshoz kapcsolható és ott nélkülözhetetlen tényezők

A tanulás tanítása.

Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.

Testi és lelki egészség. Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. A hátránnyal élők segítése, önkéntesség elvének elfogadása.

Önismeret, társas kapcsolati kultúra.

199



fejlesztésére helyezik a hangsúlyt (pl. a tanuláshoz szükséges források keresése és használata /könyvtár, internet), illetve különféle tanulási módszerek elsajátítására. Ezen a területen a különféle műveltségterületek szoros együttműködését kell megvalósítani. Másrészt fontos annak a felismertetése is, hogy a folyamatos tanulás a modern világban az egyik legfontosabb és nem megkerülhető társadalmi integrációs tényező, amelynek elmaradása dezintegrálódást, elszegényedést, kirekesztettséget eredményezhet. D) Alapvető életpálya- és karrierépítési, valamint a munkavégzéshez kapcsolható kompetenciák Az életpálya- és karrierépítéshez szükséges kompetenciák fejlesztése elsősorban az iskolai éveket követő időszak folyamatainak megértését és azok tervezését segítheti elő (munka és magánélet, döntéshozatal az életút meghatározó pontjain stb.). Ennek első állomását azonban a jelen képezi, azok az iskolai évek, ahol a tanulók a választott szakma alapjait elsajátíthatják. Ennél az elemnél különösen fontos a közismereti és szakmai tárgyakat tanítók együttműködése, mert nem kerülhető meg a fejlesztés során az, hogy a tanulók már az iskolai évek alatt a munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal is megismerkedjenek. Ehhez – mint az eltérő területeken zajló „diákmunkához” – nyújthat jelentős támogatást a köz- és szakismereti, valamint a szakmatanuláshoz kapcsolódó gyakorlati tantárgyak együttese.

Pályaorientáció, munkára nevelés. Gazdasági nevelés. Családi életre nevelés. Önismeret, társas kapcsolati kultúra. Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés.

Az egyes kompetenciaterületek fejlesztése a tantárgyak és a tananyag sajátos elrendezése következtében minden évfolyamon elvégzendő feladat. Ennek indoklásához bemutatjuk azt, hogy a közismereti program tartalmi elemei hogyan kapcsolódnak össze a szakiskolai programban:

200



Irodalom-nyelv/tan/ kommunikáció – művészetek (Koma)

Természetismeret Társadalomismeret

Osztályfőnöki Program (OKÉ) Matematika

Idegen nyelv

Az ábra egyrészt az osztályfőnöki programelem integráló szerepét hangsúlyozza, másrészt pedig a hozzá kapcsolódó komplex tantárgyak rendszerét mutatja be. Ez utóbbiak esetében a komplexitást a hagyományos tantárgyak tartalmi elemeinek integrációja jelenti, amely biztosítja, hogy az alacsony óraszám mellett is a legfontosabb, a korszerű általános műveltség szempontjából nélkülözhetetlen tartalmak megjelenhessenek a programban.

9. évfolyam A 9. évfolyamon az Osztályközösség-építő (Egyéni és közösségfejlesztési program szakiskolai tanulók számára) programban a fejlesztés hangsúlyai a tanulással és az iskolával kapcsolatos motivációs bázis erősítésére, az iskolai és osztályközösségben történő beilleszkedés segítésére, a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítésére (írás, olvasás, számolás, szövegértés) irányulnak.



Én és az iskola

Órakeret 6 óra

Az általános iskolai tudás felhasználható elemei (írás, olvasás, számolás, szövegértés). Az előzetes tudás (kompetenciák) felmérése. A tanulás és az iskola fontosságának tisztázása az egyéni életút szempontjából. Az iskolának mint a tudás egyik hordozójának elfogadtatása. Az önismeret fejlesztése. A tanuló helyének feltérképezése a családban, az iskolában és egyéb közösségekben. Az „énismeret” forrásainak és az „énképet” alakító tényezők szerepének erősítése. A tanulás tanulása: alapvető tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása és/vagy fejlesztése.

201



Ismeretek/fejlesztési követelmények


A felmérő feladatlap szöveges és nem szövegalapú (ábra, grafikon Kommunikáció – stb.) feladatainak megoldása. magyar nyelv és Eligazodás a különféle típusú szövegekben, törekvés az értő irodalom: szövegértés. olvasásra, az olvasottak, látottak értelmezésének kísérlete. Az iskola társadalmi és kulturális szerepének fontosságának Matematika: felismerése. grafikonok A tanulással kapcsolatos technikák és módszerek fontosságának értelmezése. felismerése a tanulás hatékonysága és eredményessége érdekében. Az önmagáról alkotott kép (tanulói önkép) és az önmagáról közvetített kép közötti különbség jelentőségének tudatosulása. Alapvető tanulási technikák megismerése, gyakorlása. Kulcsfogalmak/ Egyén, közösség, társadalom, iskola, tanulási technika. fogalmak


Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban

Órakeret 12 óra

Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok felhasználható elemei.

A családi hagyományok ereje és szerepének feltárása. A történelmi/társadalmi és családi példák hatásai egyének és közösségek életére. Közösségek kapcsolati háló(zata)inak megismerése. A komplex Egyéni és csoportos konfliktusok okainak feltárása. műveltségVálságkezelő stratégiák megismerése és lehetséges hatásaik felmérése. területhez Az ünnepek szerepének és jelentőségének bemutatása a család és a kapcsolható társadalom életében. fejlesztési Költségvetés-tervezés – családi szinten; a „fontos” és nem „fontos” feladatok dolgok megkülönböztetése. A tudatos vásárlói attitűd megalapozása. Reklámkezelési stratégiák megismerése, kritikus gondolkodás erősítése. A munka világára vonatkozó alapfogalmak megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A családi hagyományok szerepének és fontosságának felismerése, a család múltjának és az ott keletkezett értékeknek az ismerete. A fontosabb ünnepek tartalmi elemeinek ismerete a család és a társadalom szempontjából. A történelmi példaképek mintaadó szerepének felismerése az egyén és a társadalom szempontjából konkrét példák alapján. Az egyéni és közösségi kapcsolatok szintjeinek és típusainak ismerete. Az alapvető konfliktuskezelő technikák megismerése. A családi szintű pénzügyi tervezés alapjainak ismerete és a tudatos vásárlói szemlélet elsajátítása – mi fontos és mi nem?

202

Társadalomismeret: egyének és közösségek szerepe a történelemben. Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: konfliktusok ábrázolása az irodalmi/művészeti



Foglalkoztatottak és munkanélküliek; munkajövedelmek és a segélyek világa – alapvető ismeretek elsajátítása, információkeresés.



alkotásokban.

Hagyomány, példakép, konfliktus, nemzeti ünnep, családi gazdálkodás, foglalkoztatás, foglalkoztathatóság, munkanélküliség.

A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai

Órakeret 8 óra

Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok hasznosítása

Az életünket szabályozó, mindennapi dokumentumok megismerése, tájékozódás, eligazodás. A testmozgás és a táplálkozás szerepének megismerése életünkben, az egészséges életmód iránti igény felkeltése. Időtervezés és időfelhasználás: az iskolával kapcsolatos tanulói munkaterhek figyelembe vétele. Írott és íratlan szabályok megismerése, igény felkeltése a betartásukra, hasznuk, értelmük belátása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok


Eligazodás a mindennapokban történő tájékozódáshoz Kommunikáció – nélkülözhetetlen dokumentumokban – értelmezés, megkeresésük, magyar nyelv és használatuk gyakorlása (menetrendek, használati utasítások stb.). irodalom: irodalmi és Az egészséges életmód, egészségmegőrzés fontosságának belátása, hétköznapi szövegek értelmezése. lehetséges módszerek, tényezők gyűjtése (környezet, táplálkozás, mozgás stb. szerepe). Iskola és szabadidő – időterv készítése. Társadalomismeret: A társadalmi/közösségi együttélést szabályozó írott (és íratlan) törvény és jog szerepe szabályozók (törvények, normák, erkölcsi alapvetések) ismerete, a történelemben. törekvés a betartásukra a közös munka során. Kulcsfogalmak/ Környezet, életmód, életvitel, szabadidő; munkaidő, törvény, norma, fogalmak erkölcs.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése 6 óra Előzetes tudás Általános iskolai tanulmányok és egyéni (tanulási) tapasztalatok

203



A komplex Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák. műveltségfejlesztése (pl. kommunikációs, szociális kompetenciák). területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében; a projektmódszer megismerése. Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelően. Részvétel a „tudáspróbán”. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, külső és belső értékelés. fogalmak

Minden műveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.

A tanulók harmonikus beilleszkedése az iskola- és az osztályközösségbe. A fejlesztés várt Aktív részvétel az osztályközösséget érintő programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén Aktív részvétel a személyes fejlesztésre irányuló köz- és szakismereti programokban. Bekapcsolódás és aktív részvétel a tanulói értékelésekben.

10. évfolyam Az Osztályközösség-építő program célja a 10. évfolyamon az, hogy erősítse a további tanulás fontosságát, azt a belátást, hogy az eredményes iskolai előrehaladás, a tanulás sikeressége nélkülözhetetlen a szakmatanulás és a szakképzettség megszerzése szempontjából. Emellett azok a területek kapnak nagyobb hangsúlyt, amelyek az osztályközösségen túlnyúló szakmaiemberi és társadalmi-kulturális kapcsolatok kialakítására, ápolására, fenntartására irányulnak. Ebben a tanévben a fejlesztés hangsúlya(i) — az iskolai és az iskolán kívüli (folyamatos) tanulás erősítésére, — az iskolai és osztályközösségben túli szakmai, közösségi és egyéni kapcsolatok további fejlesztésére, a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz szükséges szociális kompetenciák erősítésére tevődnek.

Tematikai egység/ A közösségek belső világa(i) Órakeret Fejlesztési cél 14 óra Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak. A komplex Az iskola hagyományainak megismertetése. műveltségA tanulás támogatása. területhez A deviáns magatartások /szokások felismertetése. kapcsolható A szabadidő-felhasználás fontosságának felismertetése fejlesztési Bekapcsolódás a „tabutémákról” folyó beszélgetésbe. feladatok 204



Ismeretek/fejlesztési követelmények Kutakodás az iskola múltjában, múlt és jelen összehasonlítása (pl. évfordulók, ünnepek, öregdiák-találkozók, jeles rendezvények, a múlt képe: tablók az iskola folyosóin). A (kortárs) tanulástámogatás szerepének ismerete és alkalmazása, tanulás kortárs mentorokkal. Határon innen és határon túl: mi az elfogadható, és hol kezdődik az elfogadhatatlan? – a társadalmilag elfogadható /elfogadhatatlan magatartások /szokások felismerése, megkülönböztetése. Mitől és miért „szub” egy „kultúra” (a képregényektől a tetoválásokig) – a (többségi) kultúra és a szubkultúra közötti összefüggések, különbségek felismerése. Nemek és terek: a plázáktól a stadionok világáig – a szabadidő eltöltésének megválasztása, az aktív és a passzív időfelhasználás különbségeinek ismerete. „Mutasd a ruhatárad és megmondom, hogy ki vagy!” – a divat szerepének felismerése a társadalomban. A felelős gondolkodás – beszélgetés – cselekvés szerepének a felismerése a szex/szexualitás témakörben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: devianciák a művészetben. Társadalomismeret: a divat története.

Iskolai hagyomány, mentor, mentorálás, deviancia, deviáns magatartás, szubkultúra, plázakultúra, sport és kultúra, nemek és divat, szex, szexualitás.

Tematikai egység/ Órakeret „Itthon otthon vagyok!” Fejlesztési cél 14 óra Előzetes tudás A 9. évfolyam tematikai egységeiben tanultak, tapasztaltak.


A hazai régiók sajátosságainak megismerése különböző szempontok alapján. A régióktól a kistelepülésekig – a kulturális különbségek felismerése térben és időben konkrét példák alapján. Népi hagyományok, népi mesterségek – tájak és emberek. Vendégvárás – vendégjárás (gasztronómiai utazás hazai tájakon). Alapvető ismeretek szerzése a világvallásokról. A példakép értékének és értelmének felismerése az önépítés, önmegvalósítás szempontjából. Pályaorientáció, pályatervezés segítése. A hosszabb távú tervezéshez szükséges alapvető ismeretek nyújtása, az ezekkel kapcsolatos realitásérzék, felelősségtudat alapozása, erősítése.

205





A régiók egyes sajátosságainak megismerése adott és saját szempontok szerint. A hagyományos (népi) mesterségek ismerete, néhány hungarikum és a hozzátartozó tájegység összekapcsolása. A helyi sajátosságokban (vendégvárás – gasztronómia, borászat stb.) rejlő kulturális és gazdasági értékek fontosságának felismerése. Egyház(ak) és társadalom – a vallás szerepe a társadalomban és (kisebb) közösségekben. A példaképek szerepe a hétköznapokban és a média világában – a választás szempontjainak tudatosítása. Vízióim a jövő(m)ről – az egyéni pályatervezéshez szükséges alapvető ismeretek, a stratégia-készítés fontosságának a felismerése az egyéni életút szempontjából, a munkavégzés egyéni és társadalmi fontosságának felismerése, A banki műveletekkel kapcsolatos lehetőségek és veszélyek felismerése (pl. hitel, zálog, kölcsön).

Társadalomismeret: földrajzi viszonyok és település kapcsolata.


Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom: hivatalos szövegek, dokumentumok létrehozása.

Ország, régió, tájegység, hungarikum, vallás, egyház, szekta, gasztronómia, példakép, pályatervezés, stratégiai gondolkodás, munka, munkabér, bank, hitel, kölcsön, zálog, uzsora.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret 4 óra Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. A komplex Projektek tervezéséhez, végrehajtásához szükséges kompetenciák műveltségfejlesztése. területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és Minden értékelésében, a projektmódszer ismerete műveltségterület: a Szabad sáv: a választott formának és tartalomnak megfelelően. projekthez kapcsolható tartalmi elemek. Részvétel a „tudáspróbán”. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, kivitelezés, külső és belső értékelés. fogalmak

206



A tanuló részvétele a gyengébb eredményeket elérő tanulók tanulástámogatásában. A gyengébb eredményt elérő tanulók bekapcsolódása a kortárs tanulók tanulás-támogató tevékenységébe. A fejlesztés várt A tanulók aktív részvétele az osztályközösséget érintő programokban és eredményei az feladatokban. évfolyam végén A tanulók képesek saját jövőjüket illetően reális karriertervek végiggondolására. Tudatosan alakítják és fejlesztik az iskolai és osztályközösségen túli szakmai/ közösségi és egyéni kapcsolataikat. Tudatosan építik/fejlesztik azokat a kompetenciáikat, amelyek a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz nélkülözhetetlenek.

11. évfolyam Az Osztályközösség-építő program célja a 11. évfolyamon az, hogy erősítse azokat a kompetenciákat, amelyek elősegítik az egyén számára a munkaerő-piaci és társadalmi integrációt, valamint az egyéni pálya- és karrierépítés tervezését. Ebben a tanévben a fejlesztés hangsúlya(i) — a társas kapcsolati kultúra, — a kultúra- és médiafogyasztás, — valamint a társadalmi-politikai együttélés és szerepvállaláshoz szükséges kompetenciák erősítésére tevődnek.


Globalizáció – lokalizáció

Órakeret 12 óra

A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat. A globalizáció (lokalizáció) fogalmának (és a hozzá kapcsolható folyamatoknak) az ismerete konkrét példákban. A nemzetközi térben szerveződő gazdasággal és munkaerő-piaccal kapcsolatos alapvető jellegzetességek ismerete. Alapvető politológiai alapfogalmak ismerete. A szűkebb és tágabb környezetben fellelhető kulturális sokszínűség felismerése és értékelése.

207





Globalizáció, többféle nézőpontból – a globális és a lokális: Társadalomismeret: elszigetelt világok versus hálózati világok. globalizációs A globális gazdaságtól a helyi piacig – Mit vihetek a tőzsdére, és jelenségek, mit a helyi piacra? – összehasonlítás, megkülönböztetés, az állampolgári jogok és alapfogalmak megismerése, megértése konkrét példák alapján. kötelességek. Én és a politika – a nagypolitikától a helyi politikáig, az érdekképviselet eltérő szintjei és színterei; összehasonlítás, Matematika: megkülönböztetés, az alapfogalmak megismerése, megértése százalékszámítás, konkrét példák, esetek alapján. hatványozási A látható és a láthatatlan gazdaság (a fehér, a szürke és a ismeretek. feketegazdaság); munkaerő-piac nemzetközi térben – alapfogalmak megismerése, előnyök, hátrányok összevetése. Népek és kultúrák („Ahány ház, annyi szokás”); a sokszínű Kárpátmedence – kulturális kaleidoszkóp; távolabbi és közelebbi népek, nemzetiségek szokásainak megismerése, összehasonlítása, tapasztalatok megosztása. Kulcsfogalmak/ Globalizáció, lokalizáció, tőzsde, bux, index, parlament, párt, fogalmak ideológia, önkormányzat, választás, kulturális sokszínűség.


Órakeret 10 óra

Kaleidoszkóp A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A családi hagyományok szerepének és megőrzésük fontosságának felismerése. A kulturális fogyasztás sokszínű kínálatának és az ezekhez kapcsolható értékek ismerete. Az egyén felelősségének belátása mikro- és makroszinten a családtervezés fontosságát illetően. A tolerancia fogalmának megértése. Alapszintű ismeretek szerzése a törvények (jogalkotás) világáról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok


Mikrotörténetek a makrotörténelemben – a családi legendáriumok haszna, kultúra- és tapasztalatátadás rendje a nemzedékek között; élmények, tárgyi emlékek gyűjtése. Az operáktól a performanszig – a kulturális fogyasztás sokszínűségének megismerése, programajánlatok keresése, programtervezés. Családtervezés, gyermekvállalás – a döntések következményeinek felmérése. A nagy családok és a szinglik. Ő és én. Másság és tolerancia: elfogadó és elutasító attitűdök a társadalomban. 208

Társadalomismeret: állampolgári jogok és kötelességek



A törvények világa – a hétköznapok szabályzóinak megismerése (az alkotmány, a törvények és a rendeletek). Hol húzódnak a határok: jogszerű és jogszerűtlen, törvényes és törvénytelen, szankciók – konkrét esetek megvitatása. Kulcsfogalmak/ Családi hagyomány, családtervezés, tolerancia, törvény, rendelet, fogalmak alkotmány.


Mit és miért tanultam az iskolában?

Órakeret 6 óra

A 9. és 10. évfolyam tematikai egységeiben szerzett tudás és tapasztalat.

A komplex A „jó” iskola ismérveinek felismertetése (hatékonyság, műveltségeredményesség, minőség). területhez Az „iskolai tudás” szerepének összekapcsolása a szakmatanulás és az kapcsolható életpálya-építés szempontjaival. fejlesztési Az LLL (élethosszig tartó tanulás) „filozófiájának” megismerése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az ideális iskola képe, ahogy mi (diákok) szeretnénk látni – Társadalomismeret: iskola a történelemben. tervezés, megvitatás, vélemények ütköztetése. Az iskolai tudás haszna és szerepe – elképzelések kialakítása, megvitatása. Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének belátása, összekapcsolás az életpálya-tervezéssel. Kulcsfogalmak/ Minőség, hatékonyság, eredményesség, iskolai tudás, hétköznapi fogalmak tudás, élethosszig tartó tanulás.

Tematikai egység/ Projektek Órakeret Fejlesztési cél A tanulók éves teljesítményének a mérése 2 óra Előzetes tudás A korábbi tanórákon és projektekben szerzett tudás és tapasztalat. A komplex Projektek készítéséhez, a közreműködéshez szükséges kompetenciák műveltségtovábbfejlesztése. területhez A tanulók teljesítményének a mérése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésében, a projektmódszer ismerete. Szabad sáv: a választott tartalom és forma alapján. Részvétel a „tudáspróbán”. Kulcsfogalmak/ Projekt, tervezés, külső és belső értékelés. fogalmak

209

Minden műveltségterület: a projekthez kapcsolható tartalmi elemek.



A tanuló ismerje fel a tudatos, saját értékeire épülő kultúra és médiafogyasztás fontosságát. A fejlesztés várt Rendelkezzen azokkal a kompetenciákkal, illetve tudáselemekkel, eredményei az amelyek a társadalmi-politikai együttéléshez és szerepvállaláshoz évfolyam végén nélkülözhetetlenek. Ismerje fel a családalapítással és gyermekvállalással kapcsolatos egyéni döntések egyéni és társadalmi szinten megjelenő következményeit. Legyen elkötelezett a folyamatos tanulás és tudásbővítés mellett.

210



INFORMATIKA (Szabad sávból) Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a középiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, - feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív 211



részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a szakközépiskolai fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szöveg-, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat.

212



Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére. Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei.

213



Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során idegen nyelvű szövegrészeket olvas. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A programok használatát segítő dokumentumok tanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus

214



gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, - feldolgozó képesség. Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, mert a programozási nyelvek általában angol nyelvű utasításkészletet használnak. A program saját segítségnyújtó dokumentumai, illetve hibaüzenetei általában angol nyelvűek, ezért a programozással foglalkozó diák rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására nagy mennyiségű angol nyelvű minta, megoldási javaslat, forrás lelhető fel az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanuló idegen nyelvi tudása, fejlődik kommunikációs képessége. 9 és 11. évfolyam Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. A szakközépiskolai évek során a magabiztos készségeken alapuló alkotó felhasználásra és a rendelkezésre álló informatikai eszközök lehetőségeinek bővítésére kerül a hangsúly. Napi életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök segítségével, az

215



alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a tanulók a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás fejlesztési célja, hogy a tanulókat alkalmassá tegye a szakmájuknak megfelelő programok keresésére, kiválasztására valamint kezelésére. A tanulóknak alkalmassá kell válnia a szakirányuknak megfelelő új számítógépes programok fejlesztési céljainak megfogalmazására, a fejlesztői csapattal való együttműködésre. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az összetett problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerű, véletlen eseményeket tartalmazó folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Középiskolában a diákok az infokommunikáció során a szükséges információkat már önállóan fogalmazzák meg, önállóan keresik meg és használják. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Az elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten (szöveges állományokat, képeket, multimédiás anyagokat). A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait. Bármilyen tantárgyi műveltségi terület esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit. Hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók a korosztálynak és a szakmai tanulmányaiknak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturális együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók az életkori sajátosságaiknak és az igényeiknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, felismerik a szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek a biztonságos, kritikus használatra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztása, majd a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet.

216



Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg.

9. évfolyam (Szabad sávból heti 1 óra) Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 2 óra

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.

A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához A tematikai egység szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. nevelési-fejlesztési Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges céljai munkakörnyezet megteremtése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve.

Fizika; kémia: elektromágnesesség, optika, félvezetők, folyadékkristályok, színek, festékek, analóg és digitális jelek.

Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Digitalizáló eszközök. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása.

217

Biológia-egészségtan: az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások; a környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat, igény az egészséges életkörülményekre.



Kulcsfogalmak/ Digitális kamera, adatvédelem. fogalmak


Órakeret 14 óra

2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal.

Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő A tematikai egység formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok nevelési-fejlesztési létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat céljai megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. Élőfej, élőláb. Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia; biológia-egészségtan: projektmunka elkészítése; kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. Vizuális kultúra: Gyűjtött információ- és képanyagból írásos összefoglaló készítése. Médiahasználat.

Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása

218

Magyar nyelv és irodalom:



Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. Dokumentumok nyomtatási beállításai.

szövegalkotás.

Hangszerkesztés Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakítása. Hangszerkesztő program használata.

Ének-zene: saját munkák, gyűjtések felhasználása az elektronikus hangalakítás során.

Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Utómunka egy videoszerkesztő programmal. A weblapkészítés alapjai.

Vizuális kultúra: Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése. Szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerűbb (teret és időt formáló) képkapcsolatok, képés hangkapcsolatok értelmezése. Átélt, elképzelt vagy hallott egyszerűbb események mozgóképi megjelenítésének megtervezése, esetleg kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (például storyboard, animáció, interjú).

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: vizsgálatok eredményének prezentálása; projektmunka bemutatása.

Kulcsfogalmak/ Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum, multimédia, videó. fogalmak


2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

6 óra

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokból célszerű diagramok készítése.

A tematikai egység Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel.

219



nevelési-fejlesztési Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények


Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. Függvények használata.

Matematika: kamatos kamat számítása, befektetésekkel, hitelekkel kapcsolatos számítások.

Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése.

Matematika: számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata.

Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.

Matematika; földrajz; fizika; kémia: táblázatok adatainak rendezése.

Térinformatikai alapismeretek Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Fizika; földrajz; matematika: a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban.

220



Kulcsfogalmak/ Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. fogalmak


Órakeret 3 óra

3. Infokommunikáció 3.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése.

A tematikai egység A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, nevelési-fejlesztési meghatározása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló céljai publikálása. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Önálló információszerzés Információkeresési stratégia. Tartalomalapú keresés. Logikai kapcsolatok. A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása.

Kémia; biológia; fizika: természettudományos projektek kidolgozása, pályázati anyagok készítése. A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés.

Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. A közlés céljának felismerése. A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: egy esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése.

A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok

221



publikálása az interneten. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés.


3.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

4 óra

Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. A kommunikáció elméletének ismerete.

A tematikai egység Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több nevelési-fejlesztési résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése. céljai

222



Ismeretek/fejlesztési követelmények Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. Csoportmunka az interneten.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: kommunikáció külföldi partnerekkel.

Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és internetes lehetőségekkel. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikációs program.


3.3. Médiainformatika

3 óra

A legújabb infokommunikációs technológiák használata, alkalmazása.

A tematikai egység Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtárakból.

Kapcsolódási pontok Földrajz: tájékozódás GPS segítségével. Helymeghatározás, ideális útvonalválasztás.

Kulcsfogalmak/ Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv. fogalmak 11. évfolyam (Szabad sávból heti 0,5 óra) Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Az információs társadalom

Órakeret 6 óra

4.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárások. 223



Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. A tematikai egység Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. nevelési-fejlesztési Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. céljai Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvétel a társadalmi felelősségvállalásban.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása. Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái.

Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenntarthatóság értékének és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzésében, javításában. Fizika; biológiaegészségtan; kémia: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció

224



segítésére. Információs- és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Kulcsfogalmak/ fogalmak


Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás.

4.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

6 óra

Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, vélemények gyűjtése, tapasztalatok cseréje.

Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások A tematikai egység kritikus használata. nevelési-fejlesztési A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a céljai médiában.

225





Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: A mindennapi tevékenységekben és a fogyasztói szokásokban megnyilvánuló egészség- és környezettudatosság. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése.

A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában Fogyasztói szükségletek azonosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások. Tudatos vásárlás, fogyasztói szokások. Magyar nyelv és irodalom: a manipulációs szándék, a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése.


Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat.

226



2. A választott kerettanterv feletti óraszám 2.1. Kommunikáció - Magyar nyelv és irodalom (KOMA)

Évfolyam:

Kötelező óraszám a kerettantervben (éves)

Kötelező óraszámon felüli óraszám (éves)

9. évfolyam

64 óra

8 óra

10. évfolyam

32 óra

4 óra

11. évfolyam

0 óra

szabad sávból (0,5 óra/hét) 16 óra



Tartalom - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés helyi tantervben részletezett tantervi tartalom a szakközépiskola kerettantervéből, - gyakorlás, számonkérés

2.1. Idegen nyelv

Évfolyam:

9. évfolyam

22

50

10. évfolyam

22

50

11. évfolyam

19

45

227

Tartalom - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés



2.3. Matematika

Évfolyam:



9. évfolyam

64 óra

8 óra

10. évfolyam

32 óra

4 óra

11. évfolyam

0 óra




Tartalom - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés - helyi tantervben részletezett tantervi tartalom a szakközépiskola kerettantervéből, - gyakorlás, számonkérés

2.4. Társadalomismeret

Évfolyam:

Tartalom - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés - projekt feladat, - gyakorlás, - ismétlés, - számonkérés

9. évfolyam

64 óra

8 óra

10. évfolyam

32 óra

4 óra

Évfolyam:



Tartalom

9. évfolyam

97 óra

11 óra

- projekt feladat, - gyakorlás,

2.5. Természetismeret

228



- ismétlés, - számonkérés 2.6. Testnevelés és sport

Évfolyam:



9. évfolyam

162 óra

18 óra

10. évfolyam

162 óra

18 óra

11. évfolyam

160 óra

0 óra



Tartalom - gyakorlás, - számonkérés - gyakorlás, - számonkérés - gyakorlás, - számonkérés

2.7. Osztályközösség-építés

Évfolyam:

9. évfolyam

32 óra

4 óra

10. évfolyam 11. évfolyam

32 óra 30 óra

4 óra 2 óra



Tartalom - projekt feladat, - játék, - közösségépítés - projekt feladat - projekt feladat

2.8. Informatika

Évfolyam:

9. évfolyam

-

szabad sávból (1 óra/hét) 36 óra

11. évfolyam

-


229

Tartalom - helyi tantervben részletezett tantervi tartalom a szakközépiskola kerettantervéből - gyakorlás, számonkérés - helyi tantervben részletezett tantervi tartalom a szakközépiskola



kerettantervéből, - gyakorlás, számonkérés

230


3.

Az oktatásban alkalmazható kiválasztásának elvei


tankönyvek

és

taneszközök

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket tankönyvi minősítéssel rendelkeznek. Az iskolavezetés a kiválasztott tankönyveket a nevelőtestület javaslata alapján a Diákönkormányzattal és a Szülői Bizottsággal véleményezteti. A hivatalos tankönyvlistára csak olyan tankönyv kerülhet fel, amely rendelkezik a két szervezet együttes elfogadó javaslatával. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a pedagógusok tantárgyi- és szakmai csoportjai határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a beiratkozáskor tájékoztatjuk. A tankönyvek beszerzéséről az iskola gondoskodik, az egyéb taneszközök megvásárlása a szülő kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy a taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a szülő finanszírozni tud. Lehetőség van a jogszabályban foglaltak alapján a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenes tankönyvellátására az iskola tankönyvtárából.

231



4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás viszonya: „A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.” A köznevelési törvény alapján elkészített Pedagógiai Program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen •

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,

•

illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: •

az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;

•

míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze az iskolánkra nézve: ÉVFOLYAMOK TANÉV 9.

10.

11.

20132013 2007 2007 2014 20142013 2013 2007 2015 2015-

2013 2013 2013

232



2016 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

233



5. Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: •

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,

•

iskolai sportkörben való sportolással,

•

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

Iskolánkban a 9-10-11. évfolyamon mind az 5 órát testnevelés óra keretében szervezünk meg

234



6. Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: a) tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, diákkör; c) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. e) iskolai sportkör Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: a) tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - a gyengébb tanulók felzárkóztatása, A tanulót a szülő kérésére, a szaktanárok javaslatának figyelembevételével lehet tanulószobai foglalkozásra felvenni. A felvett tanuló a tanulószobai foglalkozásról való távolmaradását szülői, illetve orvosi igazolással igazolhatja. b) diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre,

235



- vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. c) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. e) az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja.

236



7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elve 7.1. Csoportba sorolás elvei és rendje az iskola kizárólag jogszabályi előírások esetén kezdeményezi a csoportbontás alkalmazását (informatika, nyelvi képzés, gyakorlati oktatás) a szakmai évfolyamokon értelemszerűen bontani kell több szakma tanulóiból összeállított osztályokban a szakmai tantárgyak jelentős részét az osztályok összevonásának lehetősége adott a szakmai előkészítő és szakmai tantárgyak esetében, a jellemzően bemutató előadás jellegű programok keretében

7.2. Alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolási szempontjai Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások elsődleges célja a tanulók felzárkóztatása. Felzárkóztató célzattal biztosítja az iskola az alábbi foglalkozásokat korrepetálás jelleggel is: magyar nyelv- és irodalom matematika

A nem kötelező tanórai foglalkozások a tanórai témakörök elmélyítését, a felmerült - de a kötelező órákon nem pótolható - hiányosságok pótlását célozzák, elsősorban a közös tanulás, felkészülés igényével.

E foglalkozásokra a tanulók besorolása tanári javaslat és önkéntes jelentkezés alapján történik. A foglalkozás jellegéből következően korlátozás nem állítható.

7.3. Alapképzést kiegészítő nem tanórai, választható foglalkozások besorolási elvei Korrepetálást nyújt az iskola minden olyan tantárgyból, melyben igény merül fel.

237



8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 8.1. Az egyenlő bánásmód követelménye Az esélyegyenlőségi tervben foglaltakat minden, intézményünkben pedagógus és pedagógus munkát segítő munkakörű, intézményünkkel jogviszonyban álló dolgozó köteles munkája során figyelembe venni, és a megvalósulását elősegíteni. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértését e szabályzatban megfogalmazott módon orvosolni kell. Ezen intézkedés azonban nem járhat e szabályzat hatálya alá nem tartozó más tanuló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.

8.2 Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése •

a közvetlen hátrányos megkülönböztetés,

•

a közvetett hátrányos megkülönböztetés,

•

a zaklatás,

•

a jogellenes elkülönítés,

•

a megtorlás.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, melynek eredményeként: •

egy személy, vagy csoport valós, vagy vélt neme,

•

faji hovatartozása,

•

nemzetisége,

•

etnikai kisebbséghez való tartozása,

•

fogyatékossága,

•

vallási, vagy világnézeti meggyőződése,

•

politikai, vagy más véleménye,

•

életkora,

•

tanulói jogviszonya,

•

egészségi állapota, 238



•

szociális irányultsága,

•

nemi identitása,

•

társadalmi származása,

•

vagyoni helyzete,

•

egyéb helyzete, tulajdonsága, vagy jellemzője,

•

bőrszíne,

•

anyanyelve miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő tanulóhoz, vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fenti pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes tanulókat, vagy csoportokat más összehasonlítható helyzetben lévő tanulókhoz, vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatásnak minősül a viccelődő, „az ugratás” az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett tanulónak a fentiekben meghatározott tulajdonságával függ össze és célja vagy hatása valamely tanulóval szemben megfélemlítő, ellenséges, támadó, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása, illetve gúny tárgyává teszi. Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a fentiekben meghatározott tulajdonságai alapján egyes tanulókat vagy csoportjukat másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító, vagy az eljárásban közreműködő tanulóval szemben, ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. Előnyben részesítés nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt csoport tárgyilagos értékelésén alapuló esélyegyenlőségének felszámolására irányul, feltéve, ha az törvényen, kormányrendeleten alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkezéséig szól. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Védelmet biztosítunk, fellépünk a jogsérelem bármely formája ellen. (pl: vagyoni, személyiségi, valamely meglévő előny elvesztése). 239


8.3


Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indítható eljárások

Az egyenlő bánásmód megsértésének következményeit orvosolni kell. Ez az eljárás azonban nem járhat más tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. Az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés bárki által, határidő nélkül megtámadható. Az ilyen intézményi döntés ellen a fenntartónkhoz lehet fordulni. Az intézménynél kezdeményezett eljárás mellett az érintett a bírósághoz is fordulhat a személyiségi jogai megsértése miatt. A jogsérelmet szenvedett félnek kell bizonyítani, hogy őt, vagy csoportját hátrány érte. Az intézményünknek kell bizonyítania, hogy: •

megtartotta, vagy

•

az adott viszonyok között nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményeit.

Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a tanuló a Diákönkormányzat vezetőségéhez fordulhat. Vizsgálni szükséges, hogy a hátrányos helyzet bekövetkezését kiváltó intézkedés, döntés szándékos, gondatlan, sőt vétlen, nem kívánt, az eredeti szándéktól eltérő eredményt előidéző.

8.4 Az esélyegyenlőség biztosítása Intézményünk vezetése a helyzetfelmérés során tudomására jutott adatokat a személyes adatok védelméről szóló törvényi rendelkezéseinek megfelelően köteles kezelni. Az esélyegyenlőségi terv elkészítését megelőzően végzett felmérés során az adatokra vonatkozó nyilatkozattétel önkéntes. Különleges személyi adatnak minősül a faji eredet, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozás, így azok csak az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján kezelhető. Az iskolánk tanulója csak abban az esetben vehet részt az esélyegyenlőségi tervünkben rögzített, a helyzetéhez kapcsolódó programban, ha adatai nyilvántartásához és kezeléséhez írásban hozzájárul.

240



8.5. A felvételi, beiratkozás Érvényesítjük az egyenlő bánásmód követelményét a felvételi kérelmek elbírálása során, az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor. A szülőkkel a beiskolázás időszakában megismertetjük követelményeinket, feltételeinket. A tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit, a tanulmányi követelményekkel összefüggésben állapítjuk meg. Olyan követelményeket támasztunk, jelentkezőnek lehetősége van.

amelyek

megismerésére,

elsajátítására

minden

Nem támasztunk olyan követelményt, amelyre a családi háttér, a szociális körülmények befolyással vannak. A szakképzésbe való bekapcsolódást a Kt. alapján előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményekhez kötjük, illetve figyelembe vesszük a tanulószerződéssel való rendelkezésüket.

8.6. Oktató munka Az osztályokba történő besorolásról az igazgató dönt. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésekor /szakkörök, tanulmányi- és más kirándulások, érdeklődési körök/, a résztvevők kiválasztásakor mindennemű megkülönböztetéstől tartózkodunk. A fenntartó által nem támogatott szakköri foglakozásokhoz /melyhez nem köteles óraszámot biztosítani/ indokolt esetben az iskolánk saját eszközével segíti azokat, akik bekapcsolódásra egyébként nem lennének képesek. Nem működhet intézményünkben olyan szakkör, diákkör, egyéb tanulói, szülői vagy más szervezet, melynek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése, vagy kirekesztése. A Pedagógiai Programunkban rögzítettük, hogy világnézeti, vallási kérdésekben nem foglalunk állást, semlegesek vagyunk.

8.7. A tanulók egyéni fejlesztése Nem lehet egységes, általános, minden esetre igaz egyenlőtlenségi okról beszélni. Nem lehet minden területen valamennyi csoport hátrányos helyzetben.

241



Nem lehet az esélyegyenlőtlenség ellen úgy harcolnunk, hogy ennek következtében a célzott körbe nem tartozók emberi méltósága sérüljön. Nem járhat azzal az előnyben részesítés, hogy az érintettek részére feltétlen előnyt biztosítunk, s nem hagyhatók figyelmen kívül az egyéni szempontok sem. Nem lehet, hogy minden, a csoportba tartozó tanuló egyformán igényt tartson az előnyben részesítésre. Intézményünk minden felvett tanulónak azonos feltételeket biztosít ahhoz, hogy hozzájuthassanak mindazokhoz az ismeretekhez, amelyek átadására jogosult, illetve köteles az intézmény. Pedagógiai tevékenységünket a tanulók egyéniségéhez igazítjuk. Nevelési programunk biztosítja a személyiséghez, a tehetség kibontakoztatásához szükséges feltételeket, s segítséget adunk a családi körülményekből fakadó, vagy a betegségből, fogyatékosságból eredő hátrányok ledolgozásához. Alapvető kötelességünknek tartjuk, hogy az egyes szolgáltatások nyújtásánál, az egyes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének megteremtésénél, egyenlő feltételeket biztosítsunk minden érdekelt tanulónak. Ésszerű indokok, mérlegelés alapján differenciált magatartást, intézkedést, utasítást teszünk, megkülönböztetett feltételeket biztosítunk, gyakorolunk. (pl.: a sajátos nevelési igényű tanulók részére eltérő foglalkozásokat szervezünk, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapján megsegítéseket foganatosítunk) A szülők kérésére, a gyermekük sajátos helyzete miatt a tanulót mentesítjük valamennyi kötelező elméleti tanórai foglalkozás alól abban az esetben, ha iskolába járás nélkül is tudja teljesíteni a követelményeket, a tankötelezettséget. Ezt az igazgató dönti el. A szolgáltatások terén betartjuk az önkéntesség elvét, és szervezőmunkával biztosítjuk az ellátást.

8.8. Értékelés A tanulók teljesítményének értékelése a nyilvános követelményekre épül, és a törvényi előírás szerinti eljárási rend szerint történik. A tanulók teljesítményét a nyújtott teljesítményük alapján, azonos mércével mérjük A tanulók teljesítményét, előmenetelét évközben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, melyről szülőjét rendszeresen értesítjük.

242



Az értékelés a minősítés nem lehet fegyelmezési eszköz. Az év végi osztályzatot a nevelőtestület állapítja meg. Biztosítjuk a sikeres felkészülést a vizsgákra. A megszerezhető tanúsítványokat, bizonyítványokat, okleveleket mindenkinek kiadjuk.

8.9. Tanulói előmenetel Mivel minden tanulónk számára egyforma színvonalú ellátást biztosítunk, ezért az egyéni képességükhöz igazodva nyújtunk differenciált szolgáltatást. Biztosítjuk a tehetséggondozást, az egyéni továbbhaladást, a felzárkóztatást. Pedagógiai Programban szerepeltetjük a beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, ez nem járhat együtt a tanulási elkülönítéssel, a külön tanulócsoport kialakításával. A pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele csak a szülők egyetértésével történhet. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy igény szerint használhassa, igénybe vegye az iskola eszközeit, a könyvtárat, a számítástechnikai eszközöket, a sport- és szabadidős létesítményeket. Biztosítjuk a rendszeres iskola egészségügyi ellátást. Biztosítjuk a jogszabályi alapon járó juttatásokhoz való hozzáférésüket (ingyenes, kedvezményes étkezés, tankönyvellátás, fizetési halasztás).

8.10. Fegyelmezés, büntetés A tanulókat a jogaik gyakorlásához való információhoz hozzájuttatjuk és tájékoztatjuk a joggyakorláshoz szükséges eljárásokról. A tanulók szabadon véleményt nyilváníthatnak minden kérdésről és javaslatot tehetnek (Házirend, SzMSz, Pedagógiai Program, stb.) Tanköteles tanulók esetében a tanulói jogviszony megszüntetését csak kivételesen alkalmazzuk, másik intézménybe való áthelyezéssel. A fegyelmezés és büntetés szabályait a Házirendünk tartalmazza.

243



8.11. Tananyag kiválasztás Figyelembe vesszük a szakértői és rehabilitációs bizottság intézmény típus ajánlását. Szükség esetén biztosítjuk az oktatáshoz a tankönyvet és más segédleteket, az esetleges magánoktatáshoz, integrált neveléshez és oktatáshoz, képzési kötelezettséghez a szakirányú végzettségű pedagógust, illetve szakmai szolgáltatást.

8.12. Továbbtanulás A tanuló vagy a szülők kérésére továbbtanulási tanácsot adunk. Segítjük tanulóinkat a szakmaválasztásban. Támogatjuk a másodszakmás képzést. Segítjük az érettségit adó képzésbe történő bekapcsolódást.

8.13. Humánerőforrás – fejlesztés, pedagógus továbbképzés Mindenkit a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatunk és biztosítjuk a szakmai fejlődéshez szükséges továbbképzést, magasabb iskolai végzettség megszerzését. A továbbtanulás költségeit a lehetőségekhez mérten támogatjuk.

8.14. Partnerkapcsolatok A szülői jogok érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében nem korlátozzuk a szülői szervezetek számát. Iskolánkban a tanulóközösségek, a diákkörök érdekeinek képviseletére nem korlátozzuk a létrehozandó diákönkormányzatok számát. Külső képzőhelyekkel és szakmai szervezetekkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.

244


9. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái


az

ismeretek

számonkérésének

9.1. Ellenőrzés Célunk a fenntartói, jogi normáknak illetve az iskolai szabályoknak megfelelő intézményműködtetés. Az ellenőrzés a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontját áthatja. Az ellenőrzés területei: a tanulók tanulmányi munkája • tanórai, tanórán kívüli tevékenység • szakmai vizsgák • tanulmányi versenyek a tanulók magatartása és szorgalma pedagógusok, technikai dolgozók munkája • önértékelés • a vezetés tervezett és eseti ellenőrzése és értékelése • külső szakmai vizsgálat intézményi szintű ellenőrzés • fenntartói és egyéb vizsgálatok • szakmai tevékenységre vonatkozó vizsgálatok • gazdasági, pénzügyi szempontú vizsgálat • szakmai vizsgák • irányított önértékelés 9.2. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze a mérés. Célja, hogy pontos képet kapjuk arról: melyek az iskolai munkánk erősségei milyen területeken mutatkoznak hiányosságok milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk. Feladatunk az ennek megfelelő értékelési rendszer kialakítása, a meglévő elemek működtetésével. A mérés eszközei: kidolgozott mérési tematikánk és vizsgarendszerünk további működtetése a kidolgozott pedagógus értékelés rendszerbe foglalása 9.3. Értékelés Az értékelés a kitűzött célok és az eredmények összevetése. Az értékelés középpontjában az eredményesség és a minőség áll, célunk ezek javítása, az iskola egészének, vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése.

245



Az intézményi értékelés a működés javítását és folyamatos fejlesztésének rendszerét érinti. Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső- és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák megszűnjenek és megtörténjenek a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Az eljárás során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, észlelt hiányosságok, hibák összegyűjtése és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása. Az intézmény napi működésében felmerülő problémák, észlelt hiányosságok jelzése elsősorban az intézményi dolgozói és a tanulók részéről történhet. A felmerült probléma alapján a folytatás történhet: intézkedéssel intézkedési tervvel fejlesztő tevékenységgel. Intézkedés: Az intézkedést a probléma jellegétől függően az iskolavezetéssel egyeztetve az illetékes terület felelőse, vezetője hozza meg. Intézkedési terv: Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. Fejlesztő tevékenység: Fejlesztő tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert. A folyamatban lévő fejlesztő tevékenységekről a minőségügyi vezető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenységért felelős személyek nevét és a határidőket. 9.4.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás, követelményei és formái

Iskolai írásbeli beszámoltatások formái (kézírással készülnek): • fogalmazás • esszészerű kifejtés • tollbamondás • teszt • fogalom meghatározás • évszám azonosítás • kronológia • mértékátváltás • topográfia • tablókészítés 246

az

ismeretek

számonkérésének



rendje: • írásbeli felelet • röpdolgozat • témazáró • szintfelmérő • próba írásbeli • bemeneti kompetenciamérő (szövegértő- olvasás, matematika) • csoportmunka (tablókészítés) korlátai: • írásbeli kifejezőkészség nehézkessége • írástechnikai problémák • helyesírási gondok tudásértékelésben elfoglalt szerepe: • képet ad: a tárgyi tudásról, íráskészségről, precizitásról, helyesírási készségről, stílusról, külalakról, esztétikai megjelenítésről • a tudásértékelésben az írásbeli beszámoltatások hangsúlyosak, a tantárgyi- és szakmai csoporton belül egységes értékelésűek. Ez kiterjed az írásbeli munka formájára, tartalmára, gyakoriságára, elkészítési idejére. az otthoni írásbeli munka • elvei: kevés, eseti, szorgalmi, gyűjtőmunka, projekt, félévi beszámoló, gyakorló jellegű • korlátai: időigényes ellenőrzés, nem készítik el Az írásbeli beszámoltatások értékelésének szempontjairól a tanulókat a megíratás előtt tájékoztatjuk. A tanév elején megismerik a témazárók, felmérések rendjét, értékelési szempontjait, súlyát. Globális értékelésűek a fogalmazások, az esszészerű kifejtések, pontozásos értékelésűek a tesztek, az évszám azonosítások, matematikai, szakmai számítási feladatok, idegen-nyelvi tesztek. Az írásbeli szöveges értékelés elsősorban az irodalmi dolgozatoknál jelenik meg. Az írásbeli munkák értékelése érdemjegyként bekerül a naplóba, a javítás és értékelés rendje a tantárgyi és szakmai csoportokon belül megegyező. A témazárók a félévi, év végi osztályzatok kialakításában döntő szerepet játszanak, a röpdolgozatok jegyei a szóbeli feleletnél kisebb értékűek. A javítási lehetőség kidolgozott rendszerű, pl.: matematikából, helyesírásból és a szakmai szintvizsgákból, de a lehetőség módja adott és ismertetett más tantárgyakból is. A témazárók és szintvizsgák, a bemeneti és kimeneti mérések, irodalmi fogalmazások idejét a tanmenetekben rögzítjük. A különböző mérések eredményeit a pedagógiai munka tervezése során felhasználjuk, ezek követelményeit a minőségirányításban és a munkatervekben rögzítjük.

247



10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 10.1. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei az évfolyam sikeres teljesítése javítóvizsga sikeres letétele a nevelőtestület határozata alapján a hiányzás miatt nem osztályozható tanuló esetében sikeres osztályozóvizsga letétele az iskola igazgatója által a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló esetében sikeres osztályozóvizsga letétele 10.2. Az átjárhatóság

Iskolák közötti átjárhatóság fogadjuk a szülők kérésére az azonos iskolatípusban általános alapképzésben részt vevő tanulóit fogadjuk a szülő kérésére a gimnázium és szakközépiskola 9-10. osztályából jelentkező tanulókat fogadjuk az azonos iskolatípusban szakmai évfolyamon részt vevő tanulók jelentkezését első szakmai évfolyamra fogadjuk az érettségi vizsgával rendelkező tanulók jelentkezését az első szakmai évfolyamra

248



11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: •

szóbeli,

•

írásbeli munka vagy

•

egyszerre mindkettő.

A házi feladatok célja, hogy a tanulók: •

elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,

•

megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteket és

•

segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését.

A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: •

a szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik;

•

az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.

Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgyak sajátosságaitól. Házi feladatok lehetnek: •

feladatgyűjteményből adott feladatok,

•

tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,

•

vázlatkészítés,

•

leíró vagy elemző munkák,

•

házi dolgozat,

•

gyűjtő- vagy kutatómunka,

249



•

számítógépes feladat,

•

memoriter,

•

a tanult anyag szóbeli visszaidézése.

250



12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 12.1. Magatartás tanulmányi kötelezettségeknek való megfelelés Házirend betartása tanórai viselkedés tanórán kívüli iskolai viselkedés (folyosó, udvar, mellékhelyiségek, büfé) mulasztások aránya (igazolatlan távollét) iskolai rendezvényekről való elmaradás fegyelmi vétségek, elmarasztalások közösségformáló viselkedés közösségi munkában való részvétel dicséretek, jutalmak osztály, iskolai szintű feladatvállalás iskolai környezet óvása 12.2. Szorgalom képességek szerinti tanulmányi teljesítmény munkához való hozzáállás (elmélet, gyakorlat) tanórai munkában való részvétel aktivitás (tanórai, tanórán kívüli) feladatvállalás tanulmányi eredmény változása (javítása, rontása) együttműködési készség Félévkor és a tanév végén a tanuló magatartását és szorgalmát érdemjeggyel minősítjük, az osztályban tanító pedagógusok véleményezésével. 12.3. Jutalmazási elvek példamutató magatartás folyamatosan jó tanulmányi eredmény az osztály, illetve az iskola érdekében végzett közösségi munka iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön való részvétel bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, megőrzéséhez és öregbítéséhez

251



12.4. Jutalmazás formái tanév közben • igazgatói dícséret • osztályfőnöki dicséret • szaktanári dicséret tanév végén • Gábor László Építőipari Szakképző Iskola Kiváló Tanulója • nevelőtestületi dicséret • gyakorlati oktatásvezetői dicséret • osztályfőnöki dicséret • szaktanári dicséret 12.5. Fegyelmezési elvek Házirend megszegése tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti igazolatlan mulasztások száma bármely formában árt az iskola jó hírnevének 12.6. Fegyelmezés formái szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés, rovás gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés nevelőtestületi megrovás nevelőtestületi szigorú megrovás áthelyezés másik iskolába – 6 hónapra felfüggesztve áthelyezés másik iskolába kizárás az iskolából – 6 hónapra felfüggesztve kizárás az iskolából A jutalmazások és fegyelmezések írásban foglalva a szülőkhöz eljutnak.

252


13.


A tanulók fizikai állapotának, szükséges módszerek

edzettségének

állóképesség • Cooper-teszt • Ingafutás motorikus tesztek, erőnlét • álló helyzetből felugrás (súlypontemelkedés) • négyütemű gyakorlat • fekvőtámasz • húzódzkodás • felülés labdás ügyesség, technika • labdavezetés, kosárra dobás • labdavezetés, kapura lövés • büntető dobás, dekázás (választható)

méréséhez

elérhető pontszám 20 pont elérhető pontszám 20 pont elérhető pontszám 10 pont elérhető pontszám 10 pont elérhető pontszám 10 pont elérhető pontszám 10 pont elérhető pontszám 10 pont elérhető pontszám 20 pont elérhető pontszám 20 pont elérhető pontszám 10 pont

A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 30

rossz

31 – 50

nagyon gyenge

51 – 70

gyenge

71 – 90

közepes

91 – 110

jó

111 – 130

kiváló

131 - 140

extra teljesítmény

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.

253



SZAKMAI PROGRAM

1. Az iskola képzési rendje 1.1. Képzési irányok

Új OKJ szerinti 3 éves szakmai képzés A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben kiadott szakmai kerettantervek alapján. általános műveltséget megalapozó közismereti képzés a teljes képzési idő 33 %-ban szakmai elméleti és gyakorlati képzés aránya a teljes képzési időben 30-70 %-ban. szakmai gyakorlati képzés a szakmai kerettantervekben meghatározott időtartamban és tartalomban (szintvizsgákra a tanulók felkészítése és a szintvizsgák lebonyolítása) Szakmacsoport: 9. Építészet

11. Faipar

Szakma száma, megnevezése: 34 582 01 Ács 34 582 04 Festő, mázoló és tapétázó 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 582 10 Szárazépítő 34 543 02 Asztalos 34 542 05 Kárpitos

Szakma ráépülésként: Szakmacsoport: 9. Építészet

Szakma száma, megnevezése 35 582 07 Tetőfedő

Új OKJ szerinti 2 éves szakmai képzés A 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben kiadott szakmai kerettantervek alapján. szakmai elméleti és gyakorlati képzés aránya a teljes képzési időben 30-70 %-ban. szakmai gyakorlati képzés a szakmai kerettantervekben meghatározott időtartamban és tartalomban (szintvizsgákra a tanulók felkészítése és a szintvizsgák lebonyolítása) Szakmacsoport: 9. Építészet

11. Faipar

Szakma száma, megnevezése: 34 582 01 Ács 34 582 04 Festő, mázoló és tapétázó 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 582 10 Szárazépítő 34 543 02 Asztalos 34 542 05 Kárpitos

254



Kifutó rendszerű 3 éves előrehozott szakképzés általános műveltséget megalapozó képzés a teljes képzési idő 33%-ban szakmai elméleti és gyakorlati képzés teljes képzési idő 66 %-ban. iskolai tanműhelyi képzés a központi szakmai programokban meghatározott időtartamban és tartalomban üzemek feletti tanműhelyi gyakorlati képzés (szintvizsgákra a tanulók felkészítése és a szintvizsgák lebonyolítása) Szakmacsoport:

9. Építészet

11. Faipar

Szakma száma, megnevezése: 33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó 33 582 03 1000 00 00 Burkoló 33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 31 582 15 1000 00 00 Kőműves 31 582 17 0000 00 00 Tetőfedő 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos 33 542 04 1000 00 00 Kárpitos

Kifutó rendszerű 2 éves szakmai képzés szakmai elméleti és gyakorlati képzés teljes képzési időben iskolai tanműhelyi képzés a központi szakmai programokban meghatározott időtartamban és tartalomban üzemek feletti tanműhelyi gyakorlati képzés (szintvizsgákra a tanulók felkészítése és a szintvizsgák lebonyolítása) Szakmacsoport: 9. Építészet 11. Faipar

Szakma száma, megnevezése: 33 582 03 1000 00 00 Burkoló 31 582 15 1000 00 00 Kőműves 31 582 17 0000 00 00 Tetőfedő 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos

255



2. Tantárgyszerkezet és óratervezet a szakképző évfolyamokon 2.1. Új OKJ szerinti szakmai képzések A szakmai képzésben 3 éves OKJ szakmai képzést folytatunk. A képzés a kiadott központi programok és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – adja ki rendeletben. A 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek alapján. Építészet szakmacsoport

34 582 01 Ács szakma A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét Ögy 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét Ögy 140 11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét Összesen: 2366 óra

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

256

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra



1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I

2

2

10101-12 Építőipari közös tevékenység 10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Hagyományos zsaluzatok

Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Zsalu- és állványrendszerek 10318-12 Rendszerzsaluzatok kialakítása és állványok Rendszerzsaluzatok alkalmazása

0,5

0,5

1

2

0,5

3

1

0,5

1

1

1 2

2 2

2

2

2

257



gyakorlat

10100-12 Állványzatok

10319-12 Fémszerkezetű állványok

10099-12 Ácsszerkezetek

Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok gyakorlat Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat Ácsszerkezetek

1 2

1 2

2

4

4

7

Összes óra

4,5

Szabad sáv szakmai elmélet

0,5

9

8

1

5 17

15

0,5

10 140

12 12,5

19

8,5

25

140

8,5

17 25,5

2 14

1,5

21 35

10,5 160

Elméleti óraszámok/aránya

812/30,34%

840/29,37%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1864/69,66%

2020/70,63%

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A szabad sáv szakmai elméleti és gyakorlati óráinak felhasználásáról minden évben a tanulók bemeneti kompetencia mérése után döntünk. A döntéskor figyelembe vesszük a tanulók képességeit, kompetenciáit.

258

23

2

2

15

21

1,5

1

12

4,5

13

14

2

2 5

10

10

Szabad sáv szakmai gyakorlat Összes óra

2 1

Ácsszerkezetek építése gyakorlat

Összes óra szabadsávval

1

24,5 35



34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakma A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:


heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét


259

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra




Tantárgyak


ögy




ögy





Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

10103-12 Mázolás Mázolási munkák fa-, fal-, fém és Mázolási munkák speciális gyakorlata felületeken

0,5

0,5

1

2

0,5

3

1 1

1 3

5 1

2 8

2 6

2 3

0,5

1 3

10 4

4

260

2 9 1,5 4

6

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024, Győr, Nádor tér 4. 10105-12 Tapétázási munkák

Tapétázási munkák

Pedagógiai Program 2013. 1

2

Tapétázási munkák gyakorlata

1

Összes óra

4,5


0,5

Összes óra

9

8

1

17

15

0,5

10 140

4 12,5

19

8,5

25

140

8,5

17 25,5

23

2

2

15

8

1,5

1

12

2

5

14

2 5

3

3

10

Szabad sáv szakmai gyakorlat Összes óra szabad sávval

2

2 14

1,5

21 35

10,5 160


812/30,34%

840/29,37%


1864/69,66%

2020/70,63%

24,5 35

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A szabad sáv szakmai elméleti és gyakorlati óráinak felhasználásáról minden évben a tanulók bemeneti kompetencia mérése után döntünk. A döntéskor figyelembe vesszük a tanulók képességeit, kompetenciáit

261



34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakma A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét Ögy 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét Ögy 140 11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét Összesen: 2366 óra

évfolyam 1. évfolyam Ögy 2. évfolyam Összesen:


262

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra



1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

1/9. évfolyam Tantárgyak


Foglalkoztatás I.


Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam ögy

140

0,5

Falazás, vakolás

1

2


0,5

2

2 3

0,5 1

6

1

3

3

1 6

2

3

ögy

0,5

0,5

1

1

2. évfolyam

160

0,5

1

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

2

1. évfolyam

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

140

Foglalkoztatás II.


10275-12 Falazás, vakolás


2/10. évfolyam


1

5

2

2

9

263

4

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024, Győr, Nádor tér 4. 10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok


Víz-, hő és hangszigetelés

2

1

Szigetelések gyakorlat

4

Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

2

2

2

2

10

4

8

1

1

5 4,5


0,5

10

9

14

8

1


4,5

2

Összes óra

Összes óra szabad sávval

1

0,5

2 5

10 140

11,5

20

8,5

25

140

17 25,5

21,5

0,5

2

15

10

0

1

12 17

15

5

3,5 11,5

3 10,5

23,5 35

160


812/30,34%

750/29,52%


1864/69,66%

1790/70,48%

24,5 35


264



34 582 10 Szárazépítő szakma A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:







17 óra/hét




265





Tantárgyak




Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.


10279-12 Belsőépítési szerkezet készítés

10280-12 Szerelt padlók

Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Válaszfal és álmennyezet tervezése Válaszfal és álmennyezet készítésének gyakorlata Szárazaljzat és álpadló készítés


ögy




0,5

ögy


0,5

0,5 140 1

140 2

0,5 160

2 0,5

3

1

2

2 0,5

1

4

5

4

8

1,5

8

3

3

266

7

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024, Győr, Nádor tér 4. Szárazaljzat és álpadló kivitelezésének gyakorlata Tűzvédelmi borítások 10210-12 Tűzvédelmi Tűzvédelmi borítás borítások készítése kialakításának gyakorlata Tetőtér és előtét borítások 10281-12 szerkezete Tetőtér és előtét Tetőtér, előtét- és borítások aknafalak készítésének gyakorlata


készítése

6

1

2

1

3

3

4

3

3

12 4,5


0,5

10

9

14

8

1


2

4

Összes óra


7

0,5

2 5

10 140

12,5

19

8,5

25

140

17 25,5

23

2

2

15

8,5

1,5

1

12 17

15

12

2 14

1,5

21 35

10,5 160


812/30,34%

840/29,37%


1864/69,66%

2020/70,63%

24,5 35


267



Faipari szakmacsoport

34 543 02 Asztalos szakma A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:







17 óra/hét




268





Tantárgyak


ögy




ögy





Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

0,5

1

1

1

1

2

Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek

0,5

2 7

8

1

1

269

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024, Győr, Nádor tér 4. szerelés

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

10228-12 Gépkezelés


Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat

2

2 4

4

Összes óra

8 1

2 10

1

8

15

10 140

1

10,5

21

8,5

25

140

17 25,5

21

0

2,5

15

10,5

0

0

12 17

14,5

0

2 5

2

8,5

2

Szabad sáv szakmai gyakorlat Összes óra szabad sávval

4

1

0,5

11 2

4


8

1

Gépkezelési gyakorlat

4,5

2 4

8,5

1

Összes óra

4 4

9

Gépkezelési ismeretek

Faipari szakrajz 10229-12 Gyártáselőkészítési Gyártáselőkészítési feladatok ismeretek

2

3,5 10,5

3,5

24,5 35

10,5 160


812/30,34%

714/28,11%


1864/69,66%

1826/71,89%

24,5 35


270



34 542 05 Kárpitos szakma A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:







17 óra/hét




271





Tantárgyak


ögy




ögy





Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

Járműkárpitozási ismeretek

2

2

10233-12 Járműkárpitos tevékenységek

0,5

Járművek kárpitozása gyakorlat

Kárpitos szakmai ismeretek 10234-12 Gyártástechnológiai Kárpitozás alapjai alapismeretek gyakorlat 10235-12 Kárpitozástechnológia Kárpitozott termékek Kárpitozott termékek készítése, készítése, javítása felújítása gyakorlat Összes óra

0,5

2 3

5 7

1

2

6

2 11

8

6 3

7

3

10

3

2

3 4,5

7

4 7,5

15

8,5

272

14,5

5 3

11 10,5

29

10 10,5

21




4,5

10

8

15

8,5

14,5

10,5

29

10,5

21

Szabad sáv szakmai gyakorlat

4,5

10

8

15

8,5

14,5

10,5

29

10,5

21


4,5

10

8

15

8,5

14,5

10,5

29

10,5

21

Összes óra

14,5

140

23

140

23

40,5


812/30,34%

160 714/28,11%


1864/69,66%

1826/71,89%

31,5


273



Szakma ráépülés

35 582 07 Tetőfedő szakma A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai Elméleti Gyakorlati követelményTantárgyak heti óraszám heti óraszám modulok 11345-12 Tetőfedési aljzatok és alátéthéjazatok

Tetőfedési aljzatok

4

-

-

8,5

9

-

-

10

Összes óra

13

18,5


1

11346-12 Tetőfedő munkák

Tetőfedési aljzatok gyakorlat Tetőfedő munkák Tetőfedő munkák gyakorlat

Szabad sáv szakmai gyakorlat

2,5


14

274

21


Pedagógiai Program 2013. Összes óra

35

Elméleti óraszámok/aránya:

448/40%


672/60%


275



2.2. Kifutó rendszerű szakmai képzés

3 éves szakmai képzés a 133/2011 (VII.18) Kormányrendelet szerint Építészet szakmacsoport 34 582 01 ács (kísérleti program) Tantárgy Osztályközösség építés Testnevelés Idegen nyelv (német) Társadalomismeret Természetismeret Matematika Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Foglalkozás I. Foglalkozás II. Munkahelyi egészség és biztonság Építőipari alapismeretek elmélet Hagyományos zsaluzatok elmélete Zsalu és állványrendszerek kialakítása Hagyományos állványzatok elmélet Fémállványok szereléstechnológiája Ácsszerkezetek elmélet Szakmai elméket Szakmai gyakorlat Összesen:

Heti óraszám Évfolyam 1/9. 2/10. 3/11. 1 0,5 5 5 2 1 1 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 2 2 2,5 2 4,5 11 14 36

1,5 3 7 20 35

33 582 03 1000 00 00 burkoló Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret

Heti óraszám Évfolyam 1/9. 2/10. 3/11. 0,5 0,5 5 5 1 1 1

1 1 1 4 2

276

1 1 1 1,5 1,5

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024, Győr, Nádor tér 4. Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:

Pedagógiai Program 2013. 2 1 1 17,5 39

1 0,5 1 21 35

33 582 04 1000 00 00 festő, díszítő, mázoló és tapétázó Heti óraszám Tantárgy Évfolyam 1/9. 2/10. 3/11. Osztályfőnöki óra 0,5 0,5 Testnevelés 5 5 Idegen nyelv (német) 1 Tanulás 1 Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek 1 Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek 1 1 Matematikai ismeretek 1 1 Anyanyelvi ismeretek 1 1 Szakmai ismeret 4 1,5 Anyagismeret 2 1,5 Szakrajz 2 1 Munkavédelem 1 0,5 Vállalkozási ismeret 1 1 Szakmai gyakorlat 17,5 21 Összesen: 39 35

31 582 15 1000 00 00 kőműves Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret


1 1 1 4 2 2 1 1

277

1 1 1 1,5 1,5 1 0,5 1



Szakmai gyakorlat Összesen:

17,5 39

21 35

Faipari szakmacsoport 33 543 01 1000 00 00 bútorasztalos Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Munkavédelem Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Gépi technológiák Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:


1 1 1

0,5 1 1

2,5 2 3 1 1,5 17,5 39

2 1,5 2 0,5 21 35

33 542 04 1000 00 00 kárpitos Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret


1 1 1 3 2 2,5 1 1,5

278

0,5 1 1 2 1,5 2 0,5



Szakmai gyakorlat Összesen:

17,5 39

21 35

2 éves szakmai képzés a 133/2011 (VII.18) Kormányrendelet szerint Építészet szakmacsoport 31 582 15 1000 00 00 kőműves Tantárgy

Heti óraszám Évfolyam 1. 2.

Osztályfőnöki óra Testnevelés Munkavédelem Építészeti alapismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Technológia Szakrajz Szakmai számítás Vállalkozási ismeretek Építőipari gépek Informatika Idegen nyelv Építészettörténet Szakmai gyakorlat Összesen

0,5 1 0,5 1 1,5 1,5 1 1 1 0,5 0,5 0,5 24,5 35

31 582 17 0000 00 00 tetőfedő

Tantárgy


Osztályfőnöki óra Testnevelés Építészeti alapismeretek Munkavédelem Szakmai ismeret Anyagismeret Technológia Szakrajz Szakmai számítás Vállalkozási ismeret Építőipari gépek Informatika Idegen nyelv Építészettörténet Szakmai gyakorlat

0,5 1

1 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 0,5 0,5 24,5

279



Összesen

35

Faipari szakmacsoport 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos Tantárgy


Osztályfőnöki óra Testnevelés Munkavédelem Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Gépi technológiák Vállalkozási ismeret Informatika Idegen nyelv Szakmai gyakorlat Összesen:

0,5 1 2 1,5 2 0,5 1,5 0,5 1 24,5 35

3 éves szakmai képzés a 150/2010 (VII.6) Kormányrendelet szerint Építészet szakmacsoport 33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:

Heti óraszám Évfolyam 1/9. 2/10. 3/11. 0,5 1

1 1 1 4,5 1,5 1,5 1 1 21 35

280



33 582 03 1000 00 00 Burkoló Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:


1 1 1 4 2 1,5 1 1 21 35

33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló és tapétázó Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:

31 582 15 1000 00 00 Kőműves Tantárgy


1 1 1 4 2 1,5 1 1 21 35

Heti óraszám

281



1/9. Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:

Évfolyam 2/10.

3/11. 0,5 1

1 1 1 4 2,5 1 1 1 21 35

Faipari szakmacsoport 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Munkavédelem Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Gépi technológiák Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:


1 1 1 3 2 3 1,5 21 35

33 542 04 1000 00 00 Kárpitos Tantárgy

Heti óraszám Évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

282

Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024, Győr, Nádor tér 4. Osztályfőnöki óra Testnevelés Idegen nyelv (német) Tanulás Történelmi, szociális, állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek, biológia Természettudományos ismeretek, fizika Digitális ismeretek Matematikai ismeretek Anyanyelvi ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Szakrajz Munkavédelem Vállalkozási ismeret Szakmai gyakorlat Összesen:

Pedagógiai Program 2013. 0,5 1

1 1 1 3,5 2 2,5 0,5 1 21 35

283

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

Recommend Documents