2013.
Fejlesztő iskola pedagógiai programja Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola
Hódmezővásárhely
Fejlesztő iskolai oktatás rehabilitációs pedagógiai programja A fejlesztő iskolai oktatás a súlyos és halmozottan fogyatékos 6-10 éves korú tanulók számára szervezett – a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. Teljes időtartama egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül. A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. E tanulók egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos komplex segítségére, támogatására utaltak. Személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. A rehabilitációs program elkészítésénél figyelembe vesszük: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit - intézményegységünk minőségfejlesztési programját. Az irányelv meghatározza a fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljait, alapelveit, a fejlesztés legfontosabb területeit és feladatait. Pedagógiai programunk elvi vezérfonalát adja, egyben a gyakorlati megvalósításhoz konkrét segítségül szolgál. A fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljai és sajátosságai A nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési célok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. 1. Tanulás (figyelembe véve tanulási sajátosságaikat) - a tárgyakhoz és a jelenhez kötődnek - cselekvésen keresztül tanulnak a komplex kommunikációs megerősítéssel kísérve - a tevékenységeken keresztül kis lépésekben tanulnak segítséggel, speciális irányítással - gyenge a spontán tanulási szándékuk. 2. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése -
pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és a legszűkebb környezetükről tudják magukat elkülöníteni más személyektől tanulják meg felismerni az életük különböző szinterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit.
3. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire - az egyes életszakaszok jellemzői, a szükségletek és igények megjelenése alapján biztosítani kell a tanulók számára az önálló döntéshozatal és választás lehetőségét.
4. Testi és lelki egészség - a jó testi és lelki közérzet megteremtése az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata. 5. Információs és kommunikációs kultúra -
a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása céljából szükséges a modern informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, speciális használata.
6. Hon és népismeret – európai azonosságtudat – egyelemes kultúra ismerjék meg a kommunikáció, szociális interakció révén a kultúra alapvető fontosságú értékeit. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének – oktatásának alapelvei 1. A kommunikáció és interakció elve A világ jelenségeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. Fel kell fedezni a kommunikatív szándékot a tanulók legegyszerűbb életműködéseiben is. 2. A normalizáció és a participáció elve Olyan életfeltételeket és életmodelleket kell biztosítani, amelyek lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag érvényes mintákat. 3. A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükséglet orientáltság és a rehabilitáció elve A tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató és gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. A pedagógiai tevékenység központja mindig a tanuló személyisége. Alapfeltétel a szakemberek magas szintű felkészültsége. 4. A kooperáció és a tudatosság elve A pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanítási – tanulási folyamat eseményeiben. Egységes elvárások, következetesség szükséges, ehhez fontos a tanulókkal foglalkozó valamennyi személy folyamatos információ és tapasztalat cseréje. 5. A differenciálás és individualizáció elve Egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján egyéni fejlesztési tervek szerint valósul meg. A fejlesztő iskolai oktatás fejlesztési területei és a fejlesztés feladatai A fejlesztési program tartalma 1. Kommunikáció Feladatok: bármely tanulói megnyilvánulás értelmes közlésként való értelmezése és annak testi kommunikációval történő megválaszolása, a tanulók és a nevelők közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése, a tanulók szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése,
az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapi rutin helyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása. a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése, alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása, a tanulók egymás közötti kommunikációjának ösztönzése, a tágabb környezetben való kommunikáció megtanulása. 2. Mozgásnevelés Feladatok: a testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése, az önálló cselekvés ösztönzése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása, helytelen testtartás és testhelyzet megszűntetése, kóros mozgásminták gátlása, a mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával, kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek fejlesztése, a kommunikáció motoros feltételeinek javítása, fejlesztése. 3. A dologi, emberi és természeti világ jelenségek megértése. Az értékelés-észlelés, az értelem fejlesztése. Feladatok: a szenzomotoros funkciók fejlesztése. a valóság ábrázolásának segítése, utánzása késztetés, szimbolikus játékok alkalmazása, rajzolás, verbális (vagy AAK) önkifejezés elemi gondolkodási funkciók fejlesztése. cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, tér, az idő és a tartam, halmazok, sorozatok elemi fogalmainak elsajátítása. 4. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés Feladatok: az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, azok öröm forrásként való megtapasztalásának segítése, az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményeinek megtapasztalása. 5. Érzelmi és szociális nevelés, az „én” pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kultúrált formáinak elsajátítása A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladat. Feladatok: az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása, az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása,
kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, a közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása, a közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása. 6. Önkiszolgálása, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése Feladatok: a kiválasztási folyamatok (vizelet és székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pelenkázás), szobatisztaságra nevelés, a testápolás szerint örömet adó élmény, és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása, a tisztálkodás helyzeteiben a testi érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása, az öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés, az étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés, az egészséges életmódra való igény belsővé válása, az egészségtudatos tevékenységek előnyben részesítése, a szexualitással kapcsolatos problémák és feszültségek feloldásában segítségadás. Pedagógiai munka tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást egységes szerkezetbe rendezni – sem a tananyag struktúrája, sem tér és időbeli elrendezése szempontjából. A pedagógiai munka szakaszolása az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva a tartalmai munka (tananyag) koncentrikus bővülésével valósul meg, mindenkor szem előtt tartva az egyéni képességeket, szükségleteket. Kiindulás a tanulók alapos ismerete 1. Pedagógiai diagnosztizálás az egyéni képességstruktúrára épített individualizált fejlesztési tervhez Célja: feltérképezés, hogy mit tud a gyermek, hogyan tudja, mik a személyes szükségletei? A diagnosztizálást a következőképpen tervezzük: Pedagógiai diagnosztizálást a súlyosan-halmozottan sérült fejlesztő iskolások körében a szükségletek és képességek feltérképezésére az alábbi eljárásokkal tervezzük: Andreas Frochlich-Ursula Kaupt: Súlyosan fogyatékosok fejlődésdiagnosztikája Rivermead Skála TARC-felmérés A TARC –teszt alkalmazásában több éves tapasztalattal rendelkeznek gyógypedagógusaink, mozgásterapeutáink.
2. Egyéni nevelési – oktatási fejlesztési terv Célja: hosszú távú célkitűzések megfogalmazása. 3. Éves terv Célja: a csoport tevékenységeit tartalmazza. 4. Heti terv Célja: a rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett tartalmazza a tematikus tervezés alapján kitűzött tartalmi egységek feldolgozását. tartalmazza a csoportos és egyéni foglalkozások rendjét. 5. Napirend Célja: a naponta ismétlődő tevékenységeket tartalmazza. 6. Terápiás eljárások komplex gyógypedagógiai fejlesztés, AAK kommunikáció, Bobath-módszer, AYRES terápia, zeneterápia, beszédhabilitáció, gyógypedagógiai lovaglás, konduktív terápia, terápiás célú vízi foglalkozás. 7. A tanulók értékelése A gyermek állapotának és fejlődésének félévi és év végi írásbeli, szöveges értékelése e célra kidolgozott értékelő füzetben. 8. Gyermekszállítás rendje Az intézmény mikrobuszával – a szülői igényeket felmérve - a hmvhelyi gyermekeket be- és hazaszállítjuk. Eddigi tapasztalataink alapján nem minden család igényli a gyermekszállítás szolgáltatást, vannak szülők, akik maguk kívánják ezt megoldani. Természetesen ezt tiszteletben tartjuk. 9.
Gyermekétkeztetés rendje
Intézményünk saját főzőkonyhával rendelkezik, így a gyermekétkeztetést helyben biztosítjuk. Szükség esetén a pépesítés, illetve az orvos által előírt diétás étrend megoldható. A napi egy főétkeztetést további egy segítő létszámmal erősítjük.
10. Bekapcsolódás az intézmény hagyomány rendszerébe A fejlesztő iskolai csoport intézményünk szerves részeként, a többi csoportunkkal azonos esélyekkel és lehetőségekkel működne, így a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek is részesei lesznek a Pedagógiai Programunkban meghatározott hagyományos közösségi rendezvényeinknek, pl.: műsoros tanévnyitó-ill. tanévzáró ünnepély, „Mozgásélmény” sportnap, Mikulás, Betlehemes műsor, farsang, környezetvédelmi programunkhoz kötődő „Jeles nap”, gyermeknap, családi nap. 11.
Szülői kapcsolattartás
tanévnyitó, félévi és év végi szülői értekezlet, igény szerint napi személyes kapcsolattartás, üzenő füzet, havonta egy nyílt nap, bemutató foglalkozások, az egyéni fejlesztési tervek közös kialakítása, gyermeknapon „Együtt-könnyebb” családi nap, szülőklub szervezése, találkozások 2 havonta, szülők számára kölcsönözhető szakirodalom biztosítása. 12. Pedagógiai dokumentációk csoportnapló (a nevelőtestület által elfogadott saját kidolgozású), egyéni fejlesztő napló + betétlap (Tü: 350.és 351. rsz.), egyéni fejlesztési tervek (melléklet szerint), egyéni fejlődési lap.
Napirend Időpont Tartalom, tevékenység 8.00 Érkezés az 8.20 iskolába
Cél
Feladatok
Eszköz
Konvencionális viselkedési formák
Üdvözlések
Verbális, mimika, gesztusok
8.20. – 9.05
Kommunikációs fejlesztés
9.05 – 9.50
9.50 – 10.20
10.20 – 11.05
„Reggeli kör”
Motiválás, közösségi érzés alakítása, Önkifejezés és interakció, bizalmas, bensőséges kapcsolatok, kommunikációs igény felkeltése, a kommunikáció folyamatossága Mozgásfejlesztés Hely- és Testséma alakítása, – konduktív helyzetváltoztatás téri viszonylatok pedagógia tanulása, önálló megélése. cselekvések végzése Aktivitás felkeltése, motoros válaszadás ösztönzése, fej, végtagok célirányos mozgásának alakítása. Kézhasználat alakítása. Beszédszervek funkciójának alakítása. Tízóraizás Önellátás, étkezés Testi higiénére való területén minél igény felkeltése, nagyobb önállóság folyamatossága. elérése. Tisztálkodási Személyi függőség és folyamatok kiszolgáltatottság rendszeressé tétele, csökkentése. egészséges életmód alakítása. Étel elfogyasztásakor együttműködés, önállóság alakítása. Étkezési szokások kialakítása. Levegőzés Testi egészség Ruházattal, (lehetőség biztosítása öltözködéssel szerint) Tágabb környezet kapcsolatos megismerése. ismeretek bővítése. Természeti jelenségek Öltözésnél
Játékeszközök, ritmushangszerek, testi kommunikációs eszközök
Mozgás rehabilitációs terem eszközei: ayres eszközök, terápiás labdák, konduktív pedagógia eszközei.
Fürdőszoba berendezése, pelenkázó helyiség, szappan, törölköző, tálcák, törlőkendő.
Az iskola udvara, utcai környezet, iskolai helyiségek, környező objektumok.
megismerése.
11.0511.50
Egyéni, és csoportos fejlesztés
12.0012.45
Ebéd
12.4513.30
Csendes pihenő, relaxáció
13.3015.00
Egyéni és csoportos
A növendékek egyéni szükségleteinek megfelelően az érzékelés-észlelés, gondolkodás fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele, zenei élmények megélése.
együttműködés, önállóság fejlesztése. Az iskola és környéke megismerése. Időjárás, a természet változásainak észrevétele. Az élővilág jelenségeinek észrevétele, megismerése.
A szenzoros funkciók fejlesztése, vizuális, auditív, taktilis, kinesztétikus, vibratórikus , ízleléssel összefüggő ingerek adagolása. A szenzoros és motoros működések összekapcsolása. A gondolkodás fejlődése érdekében manuális és kognitív feladatok. Testi egészség Kézmosásnál biztosítása. együttműködés. Étkezéssel Esztétikai érzék kapcsolatos fejlesztése, a terítés tisztálkodási igény megfigyeltetése, kiépítése. Étellel kapcsolatos Kulturált étkezési elemi ismeretek, szokások kialakulása. érzékszervi ingerek Tisztálkodásban, adása. Ételek étkezésben elérhető elfogyasztásának önállóság kialakulása. megkedveltetése Száj, fogak tisztán Lehetőség szerinti tartási igényének önálló étkezés kiépítése. alakítása. Törekvés a tiszta étkezésre. Fogmosásnál együttműködés kialakítása. A gyermekek Aki nem alszik, azzal pihenésének csendes foglalkozás – biztosítása. manuális tevékenység Kreativitásra, játékra, Elemi esztétikai szabadidős élmények adása.
Bazális stimuláció eszközei Játékeszközök, gondolkodásfejlesztő játékok, egyszerű zenei eszközök.
Fürdőszoba berendezése, edények, terítők, törlők, evőeszközök, fogmosó felszerelés.
Ceruza, csendes játék eszközök. Papír- és textil eszközök, bábok,
15.00 -
fejlesztés
tevékenységre nevelés.
Hazautazás
Közlekedési élmények szerzése
Érzelmi élet képeskönyvek, gazdagítása. játéktárgyak. Elemi művészi alkotások létrehozása segítséggel. Utazással kapcsolatos Mikrobusz elemi viselkedési szokások kialakítása.
Kiegészítő napirend Őszi és tavaszi idényben lovaglás és vízi foglalkozás terápiás céllal Időpont Tartalom, tevékenység 1./ Lovas foglalkozás
Cél
Feladatok
Eszköz
Szerda 10.2011.05
Félelemérzet csökkentése Biztonságérzet fejlődése Mozgó élő testtel kontaktus teremtése Hangulati orientálás Egyensúlyérzék fejlesztése Testvázlat alakulása Beszéd beindításához segítés
Ismerkedés a lóval, körülményekkel, elemi kapcsolatteremtés Együttműködés kialakítása a lóra felültetéskor. Lovon ülés kialakulásának elősegítése, kapaszkodás alakítása a ló álló helyzetében, majd mozgásban. Az önálló lovon ülés elérése egyéni adottságok szerint, álló helyzetben és mozgásban.
Lovas udvar, ló, terapeuta, lószerszámok, segítők, célszerű játéktárgyak
A vízhez szoktatás különböző lépéseinek betartásával a statikus és dinamikus mozgások fejlesztése.
Uszoda, úszásoktató, terapeuta, konduktor, segítők, célszerű játéktárgyak, egyszerű úszást segítő eszközök.
Lovon segítséggel ülve körben járás
2./ Vízi foglalkozás Péntek 8.00.10.00
A víz kedvező A víz megszerettetése, hatásainak örömteli, célszerű kihasználása tartózkodás a vízben, a dinamikus mozgások fejlődése.
Hetirend Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
8.008.20
Érkezés
8.209.05
„Reggeli kör” az előző napi események megbeszélése, heti téma Hely- és helyzetváltoztatás (konduktor) Önellátás-tízórai- testi higiénia
8.00-10.45 Érkezés az uszodába Vízi foglalkozás
Egyéni és kiscsop.fogl.
Vízi foglalkozás Hazautazás uzsonnázás
10.45-11.30 Egyéni és kiscsop. fogl.
11.30.-12.15 Ebéd (önellátás testi higiénia) 12.30 Hazautazás
9.059.50 9.5010.20
10.20- Levegőzés: környezetünk 11.05 megismerése
11.05- Egyéni és kiscsop. 11.50 foglalkozások
külső helyszín: lovaglás terápia
12.00- Önellátás- ebéd- testi higiénia 12.45
12.45- Pihenőidő, relaxálás 13.30
13.30- Egyéni, csop. fejl. 14.15 14.15- Egyéni fejl. 15.00
15.00- Hazautazás
