AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

RÖSZKEI ÁLTALÁNOS ISKOLA

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

„Amit megtartasz magadnak, az örökre elvész. Amit odaadsz másoknak, az örökre tiéd marad” Hippokratesz

Röszke, 2004

PDF Created with deskPDF PDF Writer - Trial :: http://www.docudesk.com

{PAGE } TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 6. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7. 7.8. 7.9. 7.10. 8. 8.1. 9. 9.1. 9.2. 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.3. 10. 10.1. 10.2. 11. 12. 13. 1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. 6. sz.

Általános rész Egészségügyi jogszabályok Nemzetközi politikai stratégiák Nemzeti politikai stratégiák Közoktatási jogszabályok Önkormányzati jogszabályok Helyi politikai stratégiák Az egészségnevelési programunk célja Az egészségi állapotot meghatározó négy tényezı Általános hazai helyzetleírás, értékelés A régió bemutatkozása Röszke földje és népe Levegıtisztaság-védelemi szempontok A település épített környezete Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései Az iskola, mint hely Szocio-kulturális jellemzık Egészségi állapt Egészségügyi ellátórendszer A vizsgálat alapján helyzetértékelésre van szükség Erısségek, gyengeségek, hiányok Az egészségnevelési program Alapelvek Pedagógiai alapelvek Értékek Célok Az Általános Iskola küldetése, hitvallása Az iskola mint az egészséfejlesztés legfontosabb eszköze Az egészségnevelési feladatok Mentálhigiénés feladatok Iskolai egészségvédı programok szervezése Fejlesztési követelmények a 8. osztály végére Ellenırzés, értékelés Stratégiák, módszerek, technikák Megvalósuló szakmai programjaink A már mőködı tevékenységek Szakmai programok témái Egészséges táplálkozás Mindennapi testnevelés megvalósítása Az értékrendszer kiépülése Egészségnevelés, egészségvédelem, az osztályfınöki órákon Káros szenvedélyek /alkohol, drog, dohányzás) prevenció A Helyi Tantervben megvalósuló programok Egészségfejlesztı teamet hozunk létre Belsı erıforrások Külsı erıforrások A program mőködésének ellenırzése, viszajelzés, minıségbiztosítás Irodalomjegyzék Mellékletek Községi Egészségterv Kérdıívek Egészségtan tantárgy Mi is az a Tankonyha? Önismeret és személyiség fejlesztés az általános iskolában A Helyi Tanterv, melyben az egészségnevelés feldatok jelölve vannak

3 4 4 5 6 7 7 8 8 8 9 9 10 11 11 11 12 12 12 14 15 16 16 16 17 17 19 19 19 23 24 24 24 24 25 25 25 25 26 27 27 27 29 30 30 31 32 34 35 36 48 53 55 57 60

{PAGE }


{PAGE }

A Röszkei Általános Iskola egészségnevelési programja "Az egészségmegırzés az emberekkel együtt valósul meg. Képessé kell tenni az egyéneket arra, hogy saját egészségük érdekében aktívan cselekedjenek. "Fejleszteni kell a csoportok, szervezetek, közösségek kézségét és lehetıségeit arra, hogy az egészséget meghatározó tényezıket pozitívan befolyásolják. Az egészség megırzési lehetıségek javítása nevelést, képzést, forrásokat igényel." Dzsakartai Nyilatkozat részletek

A WHO adatai szerint világszerte minden évben 5 millió gyermek hal meg az egészségtelen környezet miatt.

{ INCLUDEPICTURE "http://misc.magyarorszag.hu/dimages/5915_gyerekekoldalrol2.jpg" \* MERGEFORMATINET }

1. Általános rész Az egészséges élet védelme, a helyes életvitelre nevelés intézményünk alapvetı célja. A felgyorsuló életritmust követve kell elég figyelmet fordítanunk az egészségünkre, s annak fejlesztésére, a sportra, a pihenésre. Az egészségfejlesztés egy folyamat, amely képessé teszi az embereket, s iskolánk tanulóit arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erısítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvezı legyen. Ez a folyamat, képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezık felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. Ahhoz, hogy egy alapvetı igény kialakuljon az egészséges életmódra, már kisgyermekkortól a mindennapok részévé kell, hogy váljon a test és a lélek egészségének ápolása. Az egészségfejlesztés fı feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztı környezet megteremtése, az egészségfejlesztı közösségi tevékenység az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés győjtıfogalom, mely magába foglalja a korszerő egészség nevelést, az elsıdleges prevenciót is. Az egészség: az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya. Az egészség nevelés olyan tudatosan létrehozott tanulási lehetıségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismeretekkel bıvíti a tudást, az egyén és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében. A korszerő egészségnevelés, egészség cselekvésorientált tevékenység. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem az ember testi, lelki állapotának és szociális helyzetének egyensúlya. Az egészég nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére a következı négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskola, környezethez), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megırzi, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai és a társadalmi lehetıségei között.

{PAGE }


{PAGE } Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. • Mivel a gyermekek alapvetıen egészségesek, ezért a fı hangsúlyt a prevencióra kell fektetnünk. • Az egészséges életet a mindennapok részévé kell tennünk, és példát kell mutatnunk. • Kiemelten kell figyelnünk a kortársak megelızı szerepére. A korai életszakaszban jelentkezı, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztetı magatartásformák a kortársak nyomására, hatására jelennek meg. Az elsı cigaretta, az elsı részegség, az elsı illegális drog használat, mindegyike a társas tevékenység részeként történik. Arra próbáljuk megtanítani a gyerekeket, hogy képessé váljanak nemet mondani az egészséget veszélyeztetı tevékenységre.

2. Egészségügyi jogszabályok: A jogszabályok melyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különbözı feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 2.1. Nemzetközi, politikai stratégiák •Az Egészségügyi Világszervezet 1998-ban az elérhetı legjobb egészségi állapotot, mint az alapvetı emberi jogok egyikét határozza meg. •A Gyermek jogairól szóló egyezmény /1989. New York/ 6. cikke kimondja: Az Egyezményhez részes államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre. Az Egyezményben részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlıdését. 24. cikk: 1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehetı legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi és gyógyító nevelésben részesülhessen. Hazánk 1991-ben ratifikálta az Egyezményt. •Az Egészségügyi Világszervezet 2001-es elemzése a társadalmi és gazdasági fejlıdés és az egészség összefüggéseirıl a következıket állapítja meg:„Az egészség érdekében eszközölt hatékony beruházásoknak gyorsító, tovagyőrőzı hatása van a gazdasági növekedésre és a társadalmi fejlıdésre.” •Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaiban, mintegy 15 évvel ezelıtt jelent meg a mindennapi élet szintereiben való gondolkodás /iskola, munkahely stb./ elve. •Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartája meghatározza a korszerő egészségfejlesztés legfıbb elveit és kulcsterületeit. Ezek a következık: o Az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése o Az egészséget segítı környezeti feltételek kialakítása o Közösségi cselekvés. o Az egészséges élet egyéni készségeinek erısítése. o Az egészségügyi ellátás megelızési szerepének hangsúlyozása. •Az Európa Tanács Bizottságának ajánlásai az egészségfejlesztés feladatairól és színtereirıl is szólnak: o (86) 14 számú ajánlás: ”Az egészségügyi információk és az egészségnevelési stratégia fı célja az egészséges életmód támogatása, az egészséges környezet biztosítása és a veszélyeztetı tényezık csökkentése.” o (88) 7 számú ajánlása:

{PAGE }


{PAGE } elvként kimondja, hogy az egészségnevelésre – a család központi szerepe mellett – a legmegfelelıbb struktúra az iskola, mivel azokat a korosztályokat csoportosítja, amelyek a legalkalmasabbak az egészséges magtartás tanulására. •A Johannesburg 2002 Világkonferencia és Föld-csúcs a fenntartható fejlıdés kapcsán tágabb összefüggésben, szociális, ökológiai szempontú megközelítésben szól a közegészségügy feladatairól: ”…a vízszennyezés intenzív megelızésével csökkenteni kell az egészség veszélyeztetését és védeni kell az ökoszisztémákat., csökkenteni kell az egészségkárosító környezeti hatásokat, figyelembe véve a gyermekek sajátos igényeit, valamint a szegénység – környezet - egészség közti összefüggéseket., csökkenteni kell a levegıszennyezettségbıl redı légzıszervi megbetegedéseket, különös tekintettel a nıkre és gyerekekre.” 2.2. Nemzeti politikai stratégiák • A nemzetközi egészségstratégiákban az egészséghez való jognak, mint alapvetı emberi jognak megfogalmazása a Magyar Alkotmányban is helyet kap: 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ 1. A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezete védelmével valósítja meg. Az egészséghez való jog, mint alapvetı emberi jog érvényesítésének mikéntjét, a közoktatást, közegészségügyet szabályozó törvények a következı módon fogalmazzák meg. Az Egészségügyi törvény /1972/ 2 §-a alapelvként mondja ki a lakosság – benne a gyermekek – gyógyító, megelızı ellátását, a gyógyszerellátását, az egészséges életmódra nevelés prevenciós tevékenységét. 13. §-a pedig kimondja, hogy: ”A gyermekek és az ifjúság egészséges fejlıdésének elısegítése érdekében a gondozó, nevelı-oktató munkában érvényesíteni kell a közegészségügyi követelményeket.” Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló (1991.) törvény megszabja az egészségvédelemhez a végrehajtás szervezeti keretét, a gyermek egészséghez való jogának érvényesítését. A Magyar Vöröskeresztrıl szóló /1993/ törvény a gyermekjogok érvényesítését a saját mőködési területén így illeszti a vöröskeresztes feladatok közé: 2.§ „…egészségneveléssel, házi gondozó szolgálat kialakításával, elsısegélynyújtásra oktatásával, továbbá a rendelkezésre álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez.” • A Közoktatási törvény /1993. LXXIX/ 10. §-ban a gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei felsorolásában elsı helyre került az életbiztonság és az egészség védelme az iskolai körülmények között. Rendelkezik továbbá a törvény a mindennapos testmozgás bevezetésérıl is. • A kerettanterv 2002-es bevezetése lehetıséget ad arra, hogy a 6. és 8. évfolyamon a 18 órás modultantárgy, az egészségtan keretében az egészségnevelés minden területével megismerkedjenek a tanulók tantárgyi keretben is. • A 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról 48.§ (3) bek.

{PAGE }


{PAGE } •

• •

A Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad majd a sikeres végrehajtásnak 1. a 96/2000.(XII.11.) országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 2. a 1036/2003. (IV.12.) Kormány. Határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatban kormányzati feladatokról. 3. a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyőlési határozat, az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról” 4. a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény 5. az Európai Egészség 21. nyilatkozatot 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága fogadta el, melynek célkitőzései többek között kimondják, hogy 2015-re a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyezı anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. 6. az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38.§ (1) és (2) bek. 7. az iskolaegészség-ügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 8. a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 9. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXXI. Tv. 10. a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait határozza meg. 11. Az Egészségesebb Iskolák Európai Hálózata, Strasburg 1990. (Európai Közösség, Európa Tanács, és a WHO Európai Irodája) 12. Ottawa Charta, 1986. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet. IV. Európai Miniszteri Konferencia a Környezetért és az Egészségért — Budapest, 2004. június 23-25. A Budapesten tartandó WHO konferencia, melynek központi témája gyermekeink jövıje. A konferencia középpontjába a gyermekek egészségének védelme került. A konferencián várhatóan elfogadásra kerülı nemzetközi dokumentumok olyan cselekvési programok alapjait teremtik meg, melyek a gyermekek egészséges környezetét biztosítják a jövıben. (Határozatai.)

2.3. Közoktatási jogszabályok •A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsırendő jelentıségő. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre és azzal kapcsolatban az egészség megırzésére. • A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlıdését veszélyeztetı okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelızésére, illetıleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.

{PAGE }


{PAGE } •

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti- és egészség nevelést.

2.4. Önkormányzati jogszabály. • Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítését, a lakosság önszervezıdı közösségei tevékenységének támogatását. Az önkormányzatoknak biztosítani kell az egészségre nem ártalmas, tiszta ivóvizet. 2.5. Helyi politikai stratégiák Az ország, illetve Röszke község lakosságának egészségi állapotával kapcsolatos elemzések megállapításai fıbb vonalaikban megegyeznek. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a feszültséghelyzetek kezelésének elégtelensége a kórkép közös elemei. • Röszke község, községi egészségterve 1999-ben készült el. Stratégiai tervében megfogalmazódik, hogy ki kell dolgozni életminıség-javító programként egy, az életmód megváltoztatására irányuló programot, amely tudatosítja, hogy olyan egészséges életszemlélet és életgyakorlat kialakítására van szükség, amelynek nyomán javulnak a község lakóinak életesélyei. 1. Mellékletben • Röszke község Önkormányzata Közoktatási Minıségirányítási Programjának tervezete /2004/ az egészségüggyel kapcsolatban kiemelt feladatként a következıket jelöli ki: o iskolaorvosi vizsgálatot, o fogászati ellenırzések és kezelések, o egészségügyi tájékoztatás, egészségügyi témájú elıadások szervezése, o egészségügyi napok szervezése, o egészséges életmódra nevelés, a környezeti ártalmakról szóló tájékoztatók, o a vöröskeresztes tevékenység hagyományainak felelevenítése.

{PAGE }


{PAGE }

3. Az egészségnevelési programunk célja, az egészség megırzése szempontjából a helyes Életminıség, Táplálkozás, Mozgás, Testápolás, Szexualitás, Lelki egészség védelme, Személyiségfejlıdés, a tanácsok elfogadása, az együttmőködés Mentális szokások kialakítása. Az egészségnevelési feladatban fontos szerepe van tehát a szülınek, a kortárs segítınek, a tanárnak, az orvosnak, az ifjúságvédınek, a szociális munkásoknak, az ifjúsági egyesületnek, a rádiónak, a TV-nek, a tankönyveknek, a sajtó különbözı formáinak. Az egészség nevelésért kiemelt felelıssége van az oktatási intézménynek. Az intézmény feladata, hogy az egészségnevelés elvei tartalma megjelenjen a NAT-ben. Az iskola speciális helyzeténél fogva, hatással van az egyén kialakuló életmódjára. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülı tevékenység kell, hogy legyen, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismeretinek bıvítésére, korszerősítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erısítésére, az oktató-nevelıi tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Ennek a feladatnak a rendszerét és egyes elemeit kívánjuk bemutatni, ahogyan iskolánkba ezt megvalósítjuk. Induljuk ki az adottságokból. 3.1. Az egészségi állapotot meghatározó négy tényezı: o o o o

4.

genetikai tényezık, környezeti tényezık, életmód, az egészségügyi ellátó rendszer mőködése.

Általános hazai helyzetleírás értékelés

• Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának helyzetelemzésébıl: ”A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezıtlen, és jelentısen elmarad attól, amit társadalmi – gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetıvé tenne. Egyes megbetegedések, halálok tekintetében hazánk vezetı helyet foglal el a nemzetközi statisztikában. Jelenleg a születéskor várható élettartama férfiaknál 68, a nıknél 76 év, ami messze elmarad az Európai Unió tagállamaitól. Különösen tragikus a középkorú férfiak kimagasló halálozása.” • „A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: túlzott az energia-, zsír-, és só-bevitel, elégtelen a rost-, zöldség-, fızelék- és gyümölcsfogyasztás.” • „A magyar felnıtt lakosság jelentıs része túlsúlyos, illetve elhízott. A felnıtt lakosság napi átlagban alig tölt többet tíz percnél szabadidıs testmozgással.” • „A felnıtt férfiak 41, a nık 26%-a dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, fıként a fiatal nık között a dohányzók aránya gyorsan emelkedik.”

{PAGE }


{PAGE } • „Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószer-fogyasztás. A népesség jelent1ıs részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való magbirkózás képessége, széleskörően elterjedtek a lelki egészség zavarai.” • A Község Önkormányzata községi egészségtervének helyzetelemzésébıl: Az ország, illetve Röszke lakosságának egészségi állapotával kapcsolatos elemzések megállapításai fıbb vonalaikban megegyeznek. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a feszültséghelyzetek kezelésének elégtelensége a kórkép közös elemei. 4.1. A régió bemutatkozása – természeti, kultúrtörténeti értékei: Csongrád-megye Déli részén a Tisza folyó jobb partja közelében fekszik Röszke község. Ezen a tájon az ember már nagyon régen, gyökeresen átalakította a tájat. Sajnos ez a kép nem messze van a valóságtól, hiszen a természetes vegetációnak már csak töredéke maradt meg ezen a tájon. A természeti adottságok döntıen meghatározták az itt élı lakosok életminıségét. 4.2. Röszke földje és népe • Röszke Szegedtıl 15 km-re délnyugatra, az E5-ös fıközlekedési út mentén fekvı 3364 fıs (2002) település. Területe 3663 ha, melynek jelentıs része (3200 ha) külterület, sőrőn lakott tanyás térség. A községet Szeged, Domaszék és Mórahalom települések, illetve az országhatár fogja közre. A település átmeneti helyzetben fekszik a Tisza egykori ártere és a Duna-Tisza közi homokhátság között, de kialakulását és fejlıdését alapjaiban meghatározza a Tisza közelsége. A különbözı korok leletei, az újkıkor korai szakaszától bizonyítják, hogy ez a terület folyamatosan lakott volt. Röszkén 1926-tól van önálló anyakönyvezés, majd önálló községgé 1950-tıl vált. Röszke lakó népessége, amely 1970 óta közel hatszáz fıs csökkenést mutat. A változás az öregedı népesség miatti negatív természetes szaporodás és egy idıben differenciáltan változó bevándorlási folyamat eredményeként alakult. Az 1970-es és ’80-as évtizedeket jelentıs elvándorlás, valamint az elöregedés miatti természetes fogyás jellemezte, az 1990-es években azonban a természetes fogyás folytatódott, azonban egy azt meghaladó pozitív vándorlási egyenleg tapasztalható, ami 1990 és 2001 között már közel 200 fıs népességszám-növekedést eredményezett. A külterületi népesség 695 fı (22%). Röszke népesedési adatai 1970-2001 (a KSH népszámlálási adatai alapján) 1970 Lakónépesség

1970-1980

3733

1980

1980-1990

3462

1990

1990-2001

2979

Élvszületés

478

289

Halálozás

487

513

Vándorlási egyenleg

- 262

- 259

2001

3166 320 559 426

{PAGE }


{PAGE }

A lakosság nem és korcsoport szerinti bontásban 1998-ban Életkor 0-14 év 15-39 év 40-59 év 60 felettiek Összesen

Férfi

Nı

275 569 461 303 1608

246 499 448 433 1626

Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás Aktív keresı Inaktív keresı Eltartott Munkanélküli

993 280 328 58

816 511 295 66

1809 791 623 124

56 24 19 3,8

Férfi

Nı

együtt

Összlakosság %-ában

Rendszeres jövedelem nélküliek számaránya a lakosság %-ában: 5%. 4.3. Levegıtisztaság-védelmi szempontból meghatározó a mezı-, erdı-, illetve zöldfelület-gazdálkodás. • A természeti adottságok közül a domborzati, a talajtani és az éghajlati viszonyok játszanak elsıdleges szerepet a szálló- és ülepedı por képzıdésében. A község területe egy felszíni vizekben szegény, gyér növényborítottsága, enyhén hullámos síkságon terül el, felszínének átlagos relatív reliefje 2 m/km2. • A porszennyezés szempontjából kedvezıtlen, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság közvetlen határán fekszik, így a homokos területekrıl kifújt por – a domináló ÉNy-i szelek miatt Röszkén is fokozza a levegı természetes eredető porterhelését. A szántóföldi kiporlásból származó légszennyezés – elsısorban a gyér növényborítottság idıszakában jelentıs mértékben növeli a levegı portartalmát, fıként a település nyugati részein. Az utak menti gyomosodás, valamint a gondozatlan telkek által okozott légköri pollenszennyezés. Az allergén gyomok, elsısorban a parlagfő (Ambrosia) – felerısítve a szálló por káros egészségügyi hatásait – az év egyre hosszabb idıszakában okoz allergiás, légúti megbetegedéseket (asztma, hörghurut, szénanátha). A parlagfő elterjedését figyelı és az igen agresszíven terjedı növény terjedésének megakadályozáséban a helyi civil szervezetek együttmőködnek. A település tisztasága, az illegálisan lerakott hulladékok miatt még kívánni valót hagy maga után. A lakossági tüzelés szezonális légszennyezı. A bel- és külterületi ingatlanok döntı többsége rácsatlakozott földgáz vezetékre, mely a legkisebb mértékő légszennyezı-anyag (CO, NOx) kibocsátást eredményezi.

{PAGE }


{PAGE } 4.4. A település épített környezetének helyzetét meghatározza az, hogy aránylag fiatal település. A lakások életkora jól mutatja a település folyamatos, csaknem egyenletes növekedését. A belterületi házak 1950-1960-ig elsısorban vályogból és téglából, majd az 1960-as és 1970-es években blokk téglából épültek. 2001-ben a lakások között elenyészı az egyszobás méret (80 db), inkább a 2 és 3 szobás (579 illetve 486 db) dominál, de jelentıs a négyszobás vagy annál nagyobb lakásméret (231) is. Ez jól megmutatkozik a lakások alapterületében is. Az lakások infrastrukturális ellátottsága jó, a folyamatban levı csatornázás, - jelenleg a település lakosainak kb. 50 %-a rákötött a csatornahálózatra. A településkép szempontjából fontos lenne a települési zöldterületek növelése, a tanyaudvarok fásítása, virágosítása, a szilárd burkolatú utak kiépítése a külterületen. 4.5. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései A település mezıgazdasági jellegébıl következıen sokan növénytermesztéssel, illetve állattenyésztéssel foglalkoznak. Ebbıl adódón a lakosság körében a mozgásszervi megbetegedések a leggyakoribbak. Második helyen az egyre általánosabbá váló légúti megbetegedések és a por-, illetve pollenallergia áll. Az allergiás megbetegedések leggyakoribb okozója a parlagfő, melynek irtása sok gondot okoz a település számára. Részleges problémát jelent, hogy a külterületi lakosság részben fúrt talajvíz-kutakból nyert vizet fogyaszt, melynek minısége nem mindenben megfelelı. Az orvosi ellátás színvonala jónak mondható: gyermek-, fogorvos és két háziorvosi látja el a község lakosságát. Röszke Község Egészségvédı Egyesülete és több a civil szervezet összefogásával készült el a Települési Egészségterv. (1. Mellékletben.) Az Egészségvédı Egyesület kezdeményezésére megvalósult az Életmód Klub, a Tankonyha program az Általános Iskola számára (4. Mellékletben.), az Egészség Hetek rendezvényei, szőrıvizsgálatok, az allergén gyomnövények elleni akció program és egy ismeretterjesztı, a prevenciót segítı elıadássorozat. Az Egészségvédı Egyesület a cselekvési tervének elkészítéséhez széleskörő lakossági felmérést is végezett. 4.6. Az iskola, mint hely Iskola és környezet bemutatása: Az épületek közül kettı több mint százéves, a fıépület közel negyven éve mőködik jelentısebb felújítás nélkül. Nincs mozgáskorlátozott WC, akadálymentesítés és megfelelı számú és mérető tanterem. A bútorzat fokozott igénybevételnek van kitéve és az ennek megfelelı idıszakos cserék nem valósulnak meg, csak legfeljebb pótlás. Korszerő eszközök vásárlására nincs anyagi lehetıség, csak sikeres pályázat esetén vagy a tárgyi eszközfejlesztés normatíva keretében tudunk évente egy-két szükséges berendezési tárgyat megvásárolni. A tanulói padok és székek nem korszerőek az egészséges testtartás szempontjából. Az ablakok fából készültek, melyek az állagmegóvó festések elmaradása miatt elhasználódtak és funkciójukat csak rossz hatásfokkal, töltik be. A kültéri ajtókat négy éve cseréltük korszerő üvegezésőekre, míg az iskola beltéri ajtói negyvenévesek. A világítás és a főtésrendszer korszerőtlen, elavult. A világítás korszerősítését a 2004. évben tervezzük. Az udvar burkolata elhasználódott, töredezett, néhol balesetveszélyes. Egy kis zöld park teszi kellemesebbé, melyet a környezetvédı szakkör tagja telepítettek pályázati támogatásból. Az udvarra nézı ablakok védırácsai állapotuk miatt szintén balesetveszélyesek. Az iskola rendelkezik korszerő tornateremmel, melynek a felszereltsége megfelelı.

{PAGE }


{PAGE } A vízöblítéses WC-k száma elegendı, tisztasági festésük évrıl évre megtörténik. Takarítószert biztosítunk és kisebb karbantartásokat évente megvalósítunk. Az étkeztetés tárgyi és személyi feltétele: A konyha nem felel meg a normáknak. A konyhát vállalkozó üzemelteti, az ebédeltetéshez szükséges felügyeletet az iskola pedagógusai végzik. Tanulói létszám: A 2003. októberi statisztikai adatok alapján 229 gyermek jár iskolánkba. Az intézményben tizenkét tanulócsoport és öt napközis csoport mőködik. 4.7. Szocio-kulturális jellemzık: Általában szakmunkás végzettségő szülık és általános iskolai végzettségő nagyszülık gyermekei tanulnak iskolánkban. Az érettségizett szülık aránya mintegy 15-20 %. A község általános iskoláskorú gyerekeinek 50 %-a részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Nagy a tanyai lakosság aránya: jelenleg 83 tanyai bérlettel rendelkezı tanulónk van. 4.8. Egészségi állapot: Az egészségfejlesztés legfontosabb tere az iskola. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegő, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettıl függetlenül, illetve ezt gyengítı, vagy erısítı módon ható un. „rejtett tanterv”, mely az iskola mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezet, az emberi viszonyok minısége egyaránt tükrözıdik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplıkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szőkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolai egészségfejlesztés módszerei: Az egészségi állapotot négy tényezı határozza meg. o Genetikai tényezı o Környezeti tényezı o Életmód o Az egészségügyi ellátó rendszer mőködése. A négy tényezı vizsgálata a Röszkei általános Iskolába. 4.9. Egészségügyi ellátórendszer: Az alapellátást 2 háziorvosi rendelıben 2 háziorvos és 1-1 asszisztensnı végzi. háziorvosi körzet: 1169 fı bejelentett beteg háziorvosi körzet: 1543 fı bejelentett beteg A fogorvosi ellátást egy fogszakorvos végzi a hét minden napján, melybıl egy napon iskola fogászati rendelést tart. Morbitási mutatók, rizikótényezık: o Dohányzók: 60% o Alkoholisták: 5% o Túlsúlyosak 50%

{PAGE }


{PAGE } A dohányzók százalékos aránya kiemelkedıen magas az országos 40%-hoz viszonyítva, mégis reálisnak tartható, mert ismeretlen kérdezıkkel, anonim kérdıívre adott válaszokkal jutottunk hozzá. Az iskolában a pedagógusok 13 %-a dohányzik mely azért is figyelemre méltó, mert az elsıdleges megelızést az iskolában kell kezdeni – személyes példamutatással. Programunk egyik célkitőzése a pedagógusok bevonása a dohányzás ellenes csoportba. A gyermeklakosság ellátását házi gyermekorvosi szolgálat biztosítja 1997. december 1jétıl, 1 gyermekorvos 2 asszisztensnıvel. A praxis létszáma: 550 fı. A tanulók ellátását segíti a családsegítı szolgálat is. Az iskolába beírtak száma 2003. okt.1-én: 239 fı, közülük gondozást igényel: Mentális okokból: 14 fı Szociális okokból: 31 fı Az intézményben balesetet szenvedık száma: 2 fı Az adott tanévben a gyermekorvos által megvizsgált Tanulók száma: 229 fı A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utalt tanulók száma: 63 fı A megvizsgált gyermekeknél talált betegségek, ill. elváltozások: o Scoliosis: 28 fı, kliphosis: 1 fı o Pes planus: 34 fı o Szemészet: 24 fı o Obesites: 42 fı o Hipertónia: 1 fı o Asthma: 13 fı krónikus légzıszervi beteg Alergia asthma: 16 fı összesen 29 fı o Végtagfejlıdési rendellenesség: 1 fı o Kardiológiai: 4 fı o Diabetes mellitus: 1 fı o Urológiai gondozott: 1 fı o Idegrendszeri gondozott: 6 fı Szőrıvizsgálatok eredménye 356 gyermeknél (óvodával együtt): Fogszuvasodás: 283 Mozgásszervi elváltozás: 134 Túlsúlyos: 24 Beszéd és részképesség zavar: 34

vizsgált Krónikus betegség gondozott Keringésszervi: 7 fı Emésztıszervi: 4 fı Légzıszervi: 13 fı Idegrendszeri: 12 fı Szociálisok: 31 fı

miatt

A 2003. évi szőrések alapján 80 gyermek szorul gyógytestnevelésre elsısorban túlsúly, lúdtalp és gerincproblémák miatt. o Összességében az iskola tanulóinak 72 %-a valamilyen ok miatt gondozott volt az elızı évben. o Átlagos napi betegforgalom: 19 fı nagy évszaki ingadozással. o Anya- és csecsemıvédelmi szolgálat: 2 védınıvel. Szociális ok miatt veszélyeztetett kiskorúak: 30 családban összesen 100 gyermek a gondozott gyermekek 20%-a: o Alkoholizmus: 5 család

{PAGE }


{PAGE } o Csonka család: 6 család o Árva: 2 család o Egyéb/szegénység/: 12 család Gyógyszertári ellátás. Helyi patikában 1 gyógyszerésszel és 2 asszisztensnıvel. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: o Az egész lakosságra irányul és együttmőködésre épít, o Az okok feltárására, és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különbözı szereplıivel való együttmőködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) o Az egyén autonómiája érvényesül az egészet befolyásoló döntésben, aktivitásba.

5. A vizsgálat alapján a helyzetértékelésre van szükség. Az egészségfejlesztési stratégia kidolgozásához a szükséglet felmérése az elı feladat. A helyi elemzés következtetéseinek megfontolása az intézményi egészségnevelési program kialakításában azért olyan fontos, mert a mindennapi élet egyik alapvetı színterérıl, a családnak a szereplıirıl szól. A család mindennapi élete, viselkedése, egészségmagatartása például szolgál, sıt tagjai „egészségügyi körülményeit” alapvetıen meghatározza. Nem készíthetı tehát hatékony program az ezekben a családokban nevelkedı gyermekek, fiatalok számára, a nevelıdı nemzedékek egészségi állapotára, egészségszokásaira vonatkozó alapvetı ismeretek nélkül. Az intézmény egészségtérképének megrajzolása során tehát arra törekedtünk, hogy minél több statisztikai adatot győjtsünk össze a település egészségprogramja által megállapított problémák kapcsán az intézmény tanulóival, dolgozóival kapcsolatban is. A Mellékelt kérdıívek alapján végeztük a felmérést. 2.sz.Melléklet Felmérések eredményei: Tanárok, diákok, szülık véleménye. A szülık által kitöltött kérdıív alapján: elégedettek • az iskola egészséges életmódra való nevelésével, • az iskolaétkeztetéssel • tisztaságával • környezetének adottságával • az iskola délutáni programjaival megfelelınek találják • az iskolában lévı sporttevékenységet • az iskola felszereltségét elégedetlenek • az iskola építészeti adottságával A tanulók által kitöltött kérdıív alapján: elégedettek

{PAGE }


{PAGE } • a tornaterem tágasságával, tisztaságával és szépségével • a tantermek tágasságával, szépségével • az öltözık tisztaságával, biztonságával • a folyosók tágasságával, biztonságával, felszereltségével • az ebédlı tisztaságával • az udvar tágasságával • a tanárok segítıkészségével • az osztályfınökökkel • az iskolai rendezvényekkel, programokkal megfelelınek találják • a tantermek biztonságát, tisztaságát, felszereltségét • az öltözık tágasságát • a mosdók tágasságát, biztonságát, felszereltségét • a folyosók tisztaságát • az ebédlı tágasságát, felszereltségét • az iskolában folyó oktatást elégedetlenek • az ebédlı szépségével, biztonságával, szépségével • az udvar felszereltségével, biztonságával, szépségével • az öltözık, mosdók szépségével

6. Erısségek, gyengeségek, hiányok Erısségeink, • Hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése, sorsuk figyelemmel kísérése • Tanulói szőrıvizsgálatok elvégzése • Serdülıkori problémákkal kapcsolatos tájékoztatás • DADA program segítésével a tanulók felvilágosítása a drog, alkohol, dohányzás, AIDS egészségre káros hatásairól • Testnevelés órákon is részben kielégíteni a tanulók mozgásigényét, • Egészségnevelési modul programunk MELLÉKLETBEN • Folyamatos kapcsolattartás a szülıkkel. Gyengeségeink, • Tágabb és szőkebb környezet óvása, szebbé tétele • A szabadidıs tevékenységek keretein belül minél több szabadban végezhetı program (túra, kirándulás szervezése) • Az egészséges környezet nélkül nincs egészség szemlélet alapozása, alakítása • Tanórák keretein belül tudatosítani az egészséges táplálkozás, a helyes életmód, az elegendı mozgás és pihenés szükségességét • Empátiakészség fejlesztése, hogy képesek legyenek társaikra figyelni (megérezni, megérteni, elfogadni) • Pozitív lelki beállítódás • Problémamegoldó képesség módszertanának bıvítése. Hiányaink • Önismeret, ennek birtokában önirányító képesség

{PAGE }


{PAGE }

7. Az egészségnevelési program „Az utat meg lehet mutatni, De menni mindenkinek magának kell.” Bajza József Az egészségnevelés az egészségfejlesztési stratégia immanens része, az egészségfejlesztés sikerének nélkülözhetetlen eleme. Az egészség az élethez szükséges „erıforrás”, ezért az egészségnevelés szerves részét kell, hogy alkossa az életre való felkészítésnek. Az iskola olyan elsıdleges színtér, ahol kedvezı egészségtámogató magatartási szokások kialakítására.

lehetıségek

kínálkoznak

az

Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg: • az egészségnevelési tanterv: • a tanított „tananyag” és azok a különféle megközelítések, amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek; • legeredményesebben a „rejtett tanterv” segítségével érhetı el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz; Az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást. 7.1. Alapelvek Etikai alapelvek Az egészségnevelés értékítéleteken, világképen alapul. A tanulók szabadon választott viselkedését, attitődjét szeretnénk pozitív irányban befolyásolni, ezért a négy etikai alapelvet figyelembe kell vennünk. Az autonómia tiszteletének elve: Autonóm az az ember aki korlátozások nélkül, minden kényszertıl mentesen, szabadon képes mérlegelni alternatívák között és ennek megfelelıen képes cselekedni. Az egyén autonóm döntései, tettei nem korlátozhatók mindaddig, míg mások autonómiáját nem sértik. Ne árts! Elve: A lehetséges elınyöket és hátrányokat mindig mérlegelni, elemezni, értékelni kell, s csak a kedvezı elıny – hátrány programokba szabad belekezdeni. Jótékonyság, hasznosság elve: A lehetséges alternatívák közül mindig azt kell választani, amely a maximális haszon-kár arányt eredményezi. (Ezt az elvet alkalmazzuk olyan morális konfliktusok esetén, amikor két értékrend ütközik.) Az igazságosság elve: Kulcsfontosságú alapelv, melynek célja a szociális igazságosság és az esélyegyenlıség biztosítása. 7.2. Pedagógiai alapelvek Általános elvként fogalmazódik meg, hogy az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása. Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükbıl fakadó erıvel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket. {PAGE }


{PAGE } Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévı ismereteibıl, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket. Pedagógiai programunkban alapelvként fogalmazódik meg, hogy: • Megfelelı módszerekkel, pozitív pedagógiai attitőddel minden gyermeknek esélyt kell adni ahhoz, hogy azzá válhasson, amivé lehet; • Olyan szokások és normák kialakítását kell a nevelési hatásokkal elısegíteni, amelyek az egészséges életvitel, a közösségi értékrend, a társas kapcsolatok és kommunikáció alapjait biztosítják. Egészségnevelési programunk alapelve, hogy: • Csak akkor tudunk célirányosan tervezni, ha alaposan megismerjük tanítványainkat és azokat a feltételeket, amelyeket befolyásolni, változtatni kívánunk. Az egészségnevelési koncepció központi elve az „egészséges emberkép”. 7.3. Értékek A pedagógiai programban a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. Az egyik legfontosabb emberi érték az egyén konstruktív életvezetése, a közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartásformák, tevékenységformák ösztönzése, megerısítése és ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások visszaszorítása, leépítése. Az általunk kiemelt értékek: kreativitás, munka, szellemi képességek, tudás, kíváncsiság, kérdezés, egység, egészség, lelki erı, élet, szeretet, szépség, szabadság, nyitott az újra, rugalmasság, leleményesség, tolerancia, autonómia, önelfogadás, önértékelés, kooperáció másokkal, együttmőködési készség, akaraterı, önuralom. Az iskolai értékszocializációs folyamat nélkülözhetetlen irányítója a pedagógus, aki példamutatásával is tudatosítja az egészség-érték fogalmát a tanulókban és a szülıkben egyaránt. A család, mint háttértényezı, jelentıs módon befolyásolja az iskolában folyó egészségnevelı munkát. Ha az egészség otthon nem érték, akkor a gyerek számára is nehéz lesz annak értékként való elfogadása. Ezért az egészségnevelési program lényeges eleme a szülıkkel való együttmőködés. 7.4. Célok „Életet adni az évekhez, és egészséget adni az élethez.” (Népegészségtan) Az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” célja, hogy minden magyar állampolgár a lehetı legegészségesebben éljen. A Nemzeti Program az egészséges ifjúságért célul tőzte ki, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvetı színterévé. Községi egészségtervünkben is célként fogalmazódik meg, hogy olyan egészséges életszemlélet és életgyakorlat kialakítására van szükség, melynek nyomán javulnak életesélyeink. Ezért rendkívül fontos az egészséges életmód szerepének tudatosítása és az ezzel kapcsolatos szokásrendszerek kialakítása, megerısítése. Az önkormányzat Közoktatási Minıségirányítási Programja céljai között szerepel, hogy fel kell készíteni az iskolából kikerülı gyerekeket arra, hogy az új helyzetekhez tudjanak alkalmazkodni, legyenek képesek eligazodni az ıket körülvevı világban és problémáikat sikeresen tudják megoldani. Fontos célkitőzésünk az egészséges életmódra való nevelés az iskolában, a mindennapos testmozgás, a szabadidıs- és versenysport feltételeinek a megteremtése. További céljaink:

{PAGE }


{PAGE } • • • • • • • • • • • • •

Tudatosodjon tanítványainkban, hogy mindenki felelıs saját egészségéért. Érezzenek felelısséget döntéseik meghozatalánál, tudatosodjon bennük, hogy cselekedeteiknek következményei vannak. Utasítsák el az egészségre ártalmas életvezetést és idıtöltéseket. Ismerjék meg jobban önmagukat és egymást. Fedezzék fel az élet értékeit és tudjanak örülni neki. Váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a számukra veszélyes élethelyzeteket. Érezzék át a közösséghez tartozás örömét és legyenek tudatában annak is, hogy a társakkal való együttlét milyen veszélyeket rejt magában. Tudjanak érvelni a dohányzás ellen. Ismerjék meg önmaguk megvédésének lehetıségeit és felelısségét, tudjanak nemet mondani. Alakuljon ki bennük az akaraterı és az önuralom, mely képessé teszi ıket a saját sorsuk alakításában való felelısségvállalásra és arra, hogy változtatni tudjanak életmódjukon. Fejlıdjön ki bennük a permanens önnevelés szükséglete. Erısödjön a környezetükért érzett felelısségtudat, hogy felelısséggel alakítsák a maguk és környezetük életminıségét. A célok elérése érdekében a legelsı lépés egy olyan pedagógusokból álló tantestület példamutatása, akik értékként kezelik az egészséget. Ezért is szükséges minden pedagógust felkészíteni az egészségnevelési feladatokra.

{PAGE }


{PAGE } 7.5. Az Általános Iskola küldetése, hitvallása: „Az élet meghosszabbításának a titka, hogy meg ne rövidítsük.” Móra Ferenc Az egészségnevelési koncepció központi elve az „egészséges emberkép” . • • • • •

Iskolánk igyekszi az egészség érték programnak megfelelni. A szociálisan hátrányos és nehézségekkel küzdı gyerekek hátrányát igyekszik csökkenteni. Különös figyelemmel leszünk a különösen nehéz szociális helyzetben, sérült és nehéz helyzetben lévı tanulók segítésére. Az iskolai tanórán és tanórán kívül, alapfeladataink közt kiemelt szerepet kap a tanulók figyelmének felhívása az egészséges életmód megtartásának fontosságára. Legyen a szabadidı eltöltése mindenkor egészség megırzı, vagy fejlesztı program. Az egészség megırzı munka során be kívánjuk vonni a szülıi szervezeteket, a település munkahelyeinek aktivistáit, a településen mőködı „Röszkei Egészségvédı Egyesületet”, a tantestület minden tagját, az iskola minden dolgozóját.

7.6. Az iskola, mint az egészségfejlesztés legfontosabb eszköze: Az iskolában a tanulók sok évet töltenek, ezért ebben az idıszakban lehet érdemi hatást gyakorolni a személyiségfejlesztésükre, mely majd meghatározza a késıbbi szokásaikat. Az iskola hatása többrétegő. Egyrészt létezik • egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt • ezzel összefüggésben vagy ettıl függetlenül, illetve ezt gyengítı, vagy erısítı módon ható un. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezet, az emberi viszonyok minısége egyaránt tükrözıdik. Tehát az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak, azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. 7.7. Az egészségnevelési feladataink: Ismeretek hiányában nem várható el az öntevékenység, sem a pozitív attitőd, sem a kívánt magatartás. Ezért rendkívül fontos, hogy tanítványaink megismerjék az egészséges életmód összetevıit és jelentıségüket az egészség fenntartásában. • • • • • • • • • • •

Egészségnevelési feladataink: Életminıség Személyi higiéné Egészséges táplálkozás Mozgás (Fizikai terhelés) Stresszkezelés, stressztőrés Baleset – megelızés Kiegyensúlyozott szexualitás Nem dohányzás Mérsékelt alkoholfogyasztás Drogtagadás Idıben történı orvoshoz fordulás, a szőrıvizsgálatokon való részvétel.

{PAGE }


{PAGE } • •

Lelki egészség védelme, mentálhihiéne, , személyiségfejlıdés, a tanácsok elfogadása, az együttmőködés Az egyéni környezettisztelet, környezetvédelem

Életminıség: • az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. • elısegítsük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, és az eredményes tanulást. • alakítsuk ki és erısítsük meg az együttmőködést a pedagógiai, és az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola környezete egészségesebb legyen. • alakítsunk ki a helyi egészségügyi szolgáltatások szakembereivel az együttmőködést, vegyünk részt hasonló témájú közös programokban. • elısegítsük, hogy iskolánkban olyan oktatási-nevelési gyakorlat folyjon, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetıséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erıfeszítést. Személyi higiéné Kisgyermekkortól kezdve a családban alakul ki. Ennek a szükségletét tovább kell erısíteni az iskolában. Aki igényes a tisztaságra, az fontosnak tartja az egészséget is. • tudatosítjuk a tanulókban a testi higiénia fontosságát, a testápolás elmulasztásának kockázatát, és biztosítjuk a testápolás lehetıségét, pl. testnevelési órák után, étkezés elıttután, WC használat elıtt-után, Egészséges táplálkozás A táplálkozás hibái arányaiban helytelen táplálkozás, hiányállapotok vagy túltáplálás formájában jelentkezhetnek. A helyes táplálkozás az egyik legfontosabb eszköz az optimális testi és szellemi fejlıdés biztosításához, az egészség megırzéséhez, fejlesztéséhez. A kialakult, berögzıdött szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. A tudatos és helyes táplálkozás kialakítása erısíti a szervezet védekezırendszerét, az immunrendszert, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. • El kell érnünk, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek • Az étkezést biztosító – akár iskola, akár vállalkozó a kornak megfelelıen, szakmailag bizonyíthatóan- állítsa össze az étlapot. Erre vonatkozóan az iskola kijelöli, hogy ez hogyan történik és ezt hogyan ellenırzi. • Legyen képzett az élelmezésvezetı az iskolában. Ha ezt nem tudjuk megoldani, lehet ez a fejlesztési terv része. Meg kell jelölni, hogy ki és hogyan ellenırzi az étlap összeállítást. (Bár nem része az egészségfejlesztési feladatoknak, de meg kell határozni, hogy milyen a konyha állapota, mennyire felel meg a korszerő étkezésnek és a gyerekek milyen körülmények között étkeznek és mivel?) • Be kívánjuk vezetni a dietetikus tanácsadói közremőködését. Kezdetben csak választási lehetıségként tálalható lenne a mai modern étkezésnek megfelelı ebéd. Tapasztalatok mutatják, hogy a gyerekek fogékonyak az újra, ha az ízletes, esztétikus formában van tálalva. • Jelenleg nincs mód egyes beteg gyermekek étkeztetésére, ezt meg kell oldani. • Osztályfınöki órák keretében dietetikus tart majd felvilágosító órákat, esetleg kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával. Mindez a szülık és a pedagógusok egészségfejlesztéséhez is elengedhetetlen.

{PAGE }


{PAGE } • az életkornak megfelelı mennyiségő és minıségő táplálék biztosítása, pl. fehérjében gazdag, szénhidrátban és zsírban szegény étrend, • káros táplálkozási szokások tudatosítása, otthonról hozott negatív minták korrigálása, • az egészséges étkezésre, a testedzésre és a szabadidı hasznos eltöltésére, a lelki egészség fejlesztésére fektetünk hangsúlyt, • rendszeresség és tudatosság kialakítása, pl. mindig azonos idıpontban történjen az étkezés, és kultúrált körülmények között, Megfelelı mozgás, fizikai terhelés A sport a helyes életmód kialakításába, az egészségmegırzésében, a betegségek megelızésében tölt be fontos szerepet. Az iskolasport magába foglalja az iskola tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórán és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet éppen úgy mint az iskolán kívüli keretekben végzett testgyakorlást, testedzést és a játékokat, versenyeket, mozgásos alkalmakat. • Civilizációs „betegség” a mozgásszegény életmód, a kényelmesedı élet testsilányító hatásának tudatosítása, • Egészségünk fenntartása szempontjából rendkívül fontos, hogy a mindennapos mozgás igénye szükségletté váljon, így elkerülhetjük szervezetünk ellustulását, izületeink idı elıtti kopását. A megfelelı mozgás segíti a testi-lelki egészség megırzését, az arányos testalkat kialakulását és megtartását, alapvetı igényt kell kialakítanunk a mindennapos testmozgásra, mind tanórai, mind a tanórán kívüli sportolási lehetıségekkel, Stresszkezelés, stressztőrés A stresszsorok különbözı reakciókat váltanak ki a szervezetünkbıl. Csak akkor tudunk egészségesek maradni, ha alkalmazkodunk a megterhelésekhez. Az egészségmegtartást nagymértékben befolyásolja a problémamegoldó készség mértéke. Minél szélesebb problémamegoldó spektrummal rendelkeznek tanulóink, annál nagyobb az esélye annak, hogy a keletkezett feszültségeket nem rizikómagatartások segítségével próbálják meg csökkenteni. Baleset-megelızés A balesetveszélyes helyzetek megbeszélése, a felvilágosítás a szülık és a pedagógusok közös feladata. A példamutatás és az ésszerő korlátok tudatosítása rendkívül fontos. A balesetek nagy része az egészségvédı, felelısségteljes magatartás kialakításával elkerülhetı. Kiegyensúlyozott szexualitás Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a szexualitás, mint az egyik alapvetı emberi érzés, amivel helyesen kell élni. A szexualitás nem kizárólag egészségügyi téma, a család és az iskola segítsége is nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott szexualitás elfogadásában. • a szexuális nevelést az érzelmi nevelésen keresztül közelítjük meg. Hangsúly fektetünk a felelısségérzet kialakítására, pl. elıadásokat, fórumokat szervezünk, ahol a tanulók válaszokat kapnak kérdéseikre. • Törekszünk az életkornak megfelelı szexuális felvilágosításra, Nem dohányzás Információátadással, attitődformálással, magatartás-átalakítással érhetjük el a visszautasítást, a tagadást a dohányzással szemben. A tiszta levegıhöz való jog alapvetı emberi jog, de a dohányosokkal szembeni toleranciával is foglalkoznunk kell.

{PAGE }


{PAGE } Mérsékelt alkoholfogyasztás A magyar tradíciók az alkoholfogyasztást nem tekintik elítélendınek, csak a részegséget. Tudományosan alátámasztott tény, hogy az alkohol kis mértékben jótékony hatást fejt ki a szervezetben, ezért a teljes tiltása nem indokolt. Tudatosítani kell azonban a túlzott mértékő alkoholfogyasztás leépítı hatását, hogy a testi leépülést szellemi és lelki leépülés is követi. Drogtagadás A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenı alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlıdésére nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a jövıben. Az egészségfejlesztési terv részévé kell, váljon a mentálhigiénés szemlélet, s annak megjelenési formái. A nehéz gyermekkor, a szülık hiánya, a gyermekkori viselkedészavarok, a gyermekkorban szenvedett lelki sérülések, az önértékelés zavara, a tanulási zavarok, a kommunikációs zavarok mind-mind veszélyeztetı tényezı a szenvedélyek kialakulásában. A pozitív énkép kialakítása, a pozitív értékek keresése megtanítja a gyerekeket arra, hogy felismerjék, az ember nem más, mint amivé önmagát teszi. A helyes önismeret vezet el a „nem” kimondásához. Idıben történı orvoshoz fordulás, a szőrıvizsgálaton való részvétel. A szőrıvizsgálaton való részvétel és az idıben történı orvoshoz fordulás az egészséges életmód meghatározó összetevıje. Tudatosítanunk kell tanítványainkban, hogy merjenek segítséget kérni, mert ha a bajt idıben felismerjük, könnyebb segíteni és a gyógyulás is gyorsabb. A tanácsok elfogadása, az együttmőködés • Képet adunk a gyerekeknek az alapvetı viselkedési normákról, a valódi emberi értékekrıl, (Ez fıleg a tanári példamutatáson és a pedagógus személyiségén keresztül történik, ugyanakkor példaként állítjuk a megfelelı viselkedéső tanulókat.) • segítjük a diákjainknak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségeknek egészségük megırzését. • az egészség, mint érték fogalmát minden szinten megértsék és elfogadják. • Megtanítjuk a gyermekeket harmóniában élni önmagukkal és környezetükkel. • Elısegítjük a másság elfogadását, • Figyelembe vesszük a serdülıkori változásokat oktatásunk során, • tudatosítjuk, hogy az egyént a társas kapcsolatok segíthetik át a krízisen, ezért erısítjük az osztályközösséget, a szocializáció esetleges hibáit megpróbáljuk korrigálni, • A szakember által adott jó tanácsokat meg kell fogadni, beláttatjuk tanítványainkkal, hogy számukra mi az elınyös. Segíteni csak annak lehet, aki elfogadja azt és együttmőködik. Az egyéni környezettisztelet, környezetvédelem „Az ember és környezete biológiai egység, ezért minden olyan törekvés, amely az egészséges környezet létrehozására irányul, egyúttal az ember egészségének a védelmét is szolgálja.” A környezettudatos magatartás és életvitel kialakításában óriási szerepe van az iskolának, a tanítványok számára mintaképül szolgáló felnıtteknek. Ezek az értékek, a minták nem a szavakban jelennek meg, hanem nap mint nap, amit teszünk és ahogyan tesszük.

{PAGE }


{PAGE } Mind ezek megvalósíthatósága tekintetében, elınyös, ha megjelenik egy egészségfejlesztési tervben az, hogy milyen jellegő az iskolai vezetés, a mentálhigiénés képzettsége a tanároknak milyen, van-e köztük, akinek ez rész vagy teljes feladata, és annak mi a dolga az iskolában. Pedagógus példamutatás, hangulat a tanárok között, milyen az iskola környezeti hangulata, például színek, tantermek berendezése, a szünetek hol telnek el, milyen a kert stb. Jelenleg az intézményben nincs olyan pedagógus, akinek részben, vagy egészben ez a feladata. Az iskolaorvos, a védınık, és szülık a tantestülettel közösen megbeszélve határozzák meg, hogy ki, milyen mértékben tudja segíteni az iskolai egészségnevelés programjának megvalósítását. Az egészség érték voltát minden tantárgyon belül szükséges „oktatni”. Ezért a 12 meghatározott területet piktogramokkal jelölve minden pedagógus jegyzi a saját egyéni tanmeneteiben, adott tantárgyi témákhoz kapcsolva. Iskolánkban megvalósul az egészségnevelési modul. EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY 5.-8. évfolyamon, az egészségnevelési kérdések spirálisan épülnek be a helyi tantervbe, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait, felfogóképességük szintjét. 3. sz. Melléklet. A program része, hogy az iskola-egészségügyi szolgálat évente 1 alkalommal szőrıvizsgálatot végez: • iskolába lépés elıtt az iskolára való alkalmassági szőrıvizsgálat (érzékszervek, pszichológiai és testi alkalmasság), majd folyamatosan minden tanév elején. A kapott vizsgálati eredményekrıl tájékoztatást kapnak a pedagógusok és a szülık. Az eredményeket értékelve (közösen) határozzuk meg a fejlesztési irányt. Iskolánkban 2002/2003. és a 2003/2004. tanévben megvalósult minden évfolyamon a Tankonyhai foglalkozás, melynek keretében a helyes táplálkozás mikéntjérıl szerezhettek elméleti és gyakorlati ismereteket. Ez a programot a 2004/2005. tanévtıl kezdıdıen már nem Tudjuk megvalósítani. Testnevelési órákon évente két alkalommal (ısszel és tavasszal) felmérjük a gyerekek állóképességét. Ennek eredményérıl tájékoztatást kapnak az osztályfınökök, az iskolaegészségügyi szolgálat és a szülık. A kapott információkat az osztályfınök megbeszéli a gyerekekkel, és lehetıséget ajánl szakszerő segítségre az arra rászorulóknak. 7.8. Iskolai mentálhigiénés feladatunk: A gyerekek lelki egészségének védelme, és testi egészségének megóvása. Kiemelt feladatnak tartjuk az agresszió távoltartását iskolai környezetünktıl, az agresszióra való hajlam elızetes kiszőrése által az egyéni fejlesztést. Az agresszió leküzdésének tantárgyi kezelési lehetıségeit feltárjuk. Felmérjük, hogy a családok belsı életében mennyire van jelen az agresszió. Figyelmet fordítunk, a mára már nagyon elterjedt nyelvi durvaságra. Fontosnak tartjuk, hogy a nehéz pillanatokban a gyerekek ne a trágárságban keressék a megoldást. Az iskolai mentálhigiénés szemlélet megerısödésének kulcskérdése az, hogy a tantestület tud-e együttmőködı közösséggé, mőhellyé válni.

{PAGE }


{PAGE }

7.9. Iskolai egészségvédı programok szervezése Szabadidıs programokat, egészségnapokat, sportnapokat rendezünk, ennek a programja az adottságokra vagy az iskola helyi problémáira koncentrál. Fontos lenne, hogy több alaklommal koncentráljunk a táplálkozásra, a dohányzás elkerülésére. A szülık bevonása is fontos, ekkor a kétgenerációs egészségnevelés is megvalósulhat, ami igencsak felértékeli az egészségfejlesztési tervünket. 7.10. Fejlesztési követelmények a 8. osztály év végére • Legyen tisztában az alapvetı személyi higiénés követelményekkel. • Ismerje a helyes és helytelen táplálkozás következményeit. • Váljon szükségletévé a rendszeres mozgás igénye. • Ismerje és alkalmazza a kooperatív konfliktuskezelési technikákat. • Ismerje és tartsa be az alapvetı magatartási szabályokat. • Legyen képes mások megértésére, tiszteletére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. • Legyen tudatában, hogy az életvitel, a magatartás, a testi és lelki egészség hatnak egymásra. • Ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket. • Legyen képes a választási lehetıségek mérlegelése, a jó és hibás döntések felismerésére. • Becsülje az élet értékeit és tudjon érvelni mellettük. • Legyen tisztában a jó kapcsolatok értékével. • Érezzen felelısséget környezetéért, ismerje fel mi mindent, tehet érte. • Ismerje a természet értékeit, becsülje meg és tudjon érvelni mellettük.

8. Ellenırzés, értékelés Az osztálynaplóban a félévenként értékeljük, lásd a Pedagógiai Programban. Az értékelést az adott pedagógus az egészségnevelési terület piktogramjával és betőjével jegyzi. Értékeli a következıket: a=aktivitás gy=győjtımunka k=kiselıadás Nincs negatív értékő bejegyzés! Az értékelés a tanítvány alapos megismerése alapján az egyénnek szól, segítı, formáló, megerısítı. Az önértékelés szerves része a folyamat. Dominál a szóbeli értékelés. Az értékelés tartalmi megfogalmazása: Aktivitás (a): érdeklıdést, egyéni gondolkodást, problémalátást, problémamegoldó készséget, kreativitást, kitartást, együttmőködést, a csoportmunkában való részvételt stb. Győjtımunka (gy): rajzokat, jegyzeteket, Kiselıadás (k): Az egészségnevelési programunk a 8. osztály év végén zárul. 8.1. Stratégiák, módszerek, technikák Biztosítani kell annak a lehetıségét, és elegendı idıt arra, hogy a tanulók elgondolkodjanak a jelenségeken, a felvetett problémákon. Olyan légkört kell teremteni, amely kiváltja és segíti a tanulók aktív tevékenységét, hogy bátran vessenek fel kérdéseket, keressék a lehetséges válaszokat, megoldásokat. Módszerek: flexibilis óravezetés, beszélgetés, vita, egyéni és csoportos, kooperatív tanulásszervezés, kísérletek, kutatás, gyakorlati tevékenységek, projektmódszer, bemutatók, kiállítások, szituációk, játék és szerepjátszás, tanácsadás. {PAGE }


{PAGE }

9. Megvalósuló szakmai programjaink: Keressük az egészségnevelés megvalósításának lehetıséget a különbözı, • tanóra foglalkozások témaköreiben, a • tanórákon kívüli programokban • a szabadidı eltöltése folyamán, • a családi körben. 9.1. A már mőködı tevékenységek: Olyan tevékenységi formákat mőködtetünk, amelyek segítenek abban, hogy felszínre kerüljenek a tanulókban rejlı értékek, s képesek legyenek egészségükkel kapcsolatban önálló, felelısségteljes döntéseket hozni. • • • • • • •

DADA-program Országos Higiéniai Oktatóprogram-hálózatban való részvétel Országos Always Egészségügyi programban való részvétel Rendszeres fogorvosi szőrıvizsgálatok Védınık egészségügyi elıadásai Szőrıvizsgálatok (védınık) Egészségtan-modul 6. és 8. évfolyamokban. 3. számú Melléklet

9.2. Szakmai programok témái Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék és konkrét tevékenységekben alapozódhasson meg. Az egészségnevelés megvalósítható: • Tanórai foglalkozásokon, szaktárgyi órákon • Tanórán kívüli foglalkozásokon, napközis foglalkozáson, szabadidıs foglalkozásokon, egészségnapon, túrákon, sportrendezvényeken, • Tájékoztató fórumokon, 9.2.1. Egészséges táplálkozás Az utóbbi évtizedben a lakosság egészségi állapota jelentısen romlott. Az egészségtelen életmód, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, az élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása, jelentıs mértékben növeli a halálozási mutatót. A keringési, a daganatos betegség valamint mozgásszervi betegség nagyban összefügg az egészségtelen táplálkozással. A kiegyensúlyozatlan táplálkozás fıbb jellemzıi: 1. Túlzott zsír- és koleszterinfogyasztás 2. Túlzott cukorfogyasztás 3. Túlzott konyhasófogyasztás 4. Alacsony élelmi rostfogyasztás 5. Alacsony vitamin és ásványi anyagfogyasztás Hogyan, milyen tantervi keretben valósítjuk meg? A fenti célokat osztályfınöki óra keretébe beépítve, illetve a szaktárgyak adta lehetıségeket kihasználva valósítjuk meg. A felsı tagozatosok számára sikeres pályázati lehetıség esetén a tankonyha program folytatódhat, mint tanórán kívüli, fakultatív

{PAGE }


{PAGE } tevékenység. Amennyiben erre nem lesz lehetıség, úgy az életvitel gyakorlati foglalkozási modul keretében kell megismertetni a tanulókkal a programot. Ki, vagy kik lesznek a program felelısei? Valamennyi osztályfınök illetve szaktanár, az élelmezésvezetı és munkaközösség-vezetı a program felelıse. Erıforrások, Pályázati lehetıségek kihasználása. Szakmai szempontok: • iskolai étkeztetés körülményeinek figyelemmel kísérése, szakmai ellenırzés, • a megvalósító képzettsége, továbbképzés, diétás étkeztetés megvalósítása, van – e lehetıség a diétás étrend biztosításához? Szakmai ellenırzést az ÁNTSZ ellenırei, valamint az intézmény vezetıje végzi. • az iskolában büfé nem mőködik. • kóstolók, ételbemutatók a rendezvényeken, pl. osztály szinten, iskola farsang alkalmával, • tankonyha program, a pályázati támogatás esetén. 9.2.2. Mindennapi testnevelés megvalósítása: Az alsó tagozatos programok felelıse: A felsı tagozatos tanulók programjának kialakítása az óratervek szerint. Cél az, hogy minden tanulónak meglegyen a napi egy óra, az az heti öt óra testnevelés foglalkozás. Azok a tanulók, akik nem vesznek részt valamilyen versenysportban, azoknak részt kell venni a hét többi napján tömegsport keretében sportfoglalkozásokon. A tömegsport-foglalkozások tematikus terv szerint zajlanak. Felelıs a testnevelés szakos tanár. Rendszeres foglalkozások vannak: pl. sportjátékok, úszásoktatás, stb. Gyerekeinket a mindennapos testedzés keretében szeretnénk megismertetni az egészségnevelés alapjaival. Az iskolában ennek megfelelıen naponta biztosítunk változatos programot a szabadidı hasznos eltöltésére is. A túlsúlyosság problémáját a testnevelés tantárgy keretein belül lenne szükséges megoldani, speciális mozgásprogramok kidolgozásával és végrehajtásával, hiszen ez jelentkezhetne rendszeres és ellenırzött keretek között végzett hatékony mozgásterápiát a probléma megoldására. Részt veszünk a település határában lévı természeti területek megismerésében, így a Börcsökszék, Madarásztó, ahová havonta szeretnénk szervezni gyalog vagy kerékpártúrákat. Öt éve, hogy iskolánk kapcsolatot épített ki a Szeded táncegyüttessel. Ennek keretében az alsó tagozatos tanulók valamennyien néptánc-oktatásban részesülnek. Az iskolán belül, tanórán kívül minden tanuló meg tanul úszni. Jelenleg a Szegedi Sportuszodában bérel az iskola férıhelyet. A tanulókat bérelt autóbusszal szállítjuk. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. Egészségfejlesztı testmozgás minden nap, A személyes kapcsolattal, mely a szakorvosokkal vagy iskolaorvossal létrejön, sok betegséget okozó tünet megszüntetése elérhetı, javulása nyomon követhetı.

{PAGE }


{PAGE } • •

Mit, hogyan, kivel? Iskola egészségügyi adatok, és egyéb felmérések, pl. sport, antropometriai mérések. Gyógytorna, gerinc torna, légzı torna, sportkörök, életmód sportok.

9.2.3. Az értékrendszer kiépülése • A család szerepe az értékrendszer kiépülésében: Tehát az egészségnevelés egyik alapvetı feladata az értékközvetítés. • A pedagógus szerepe a tanuló értékrendszerének kiépülésében, a tanár személyisége meghatározó példa. Az állapotleírásban feltárt adatok, a mentálhigiénés helyzet javítása. Az iskolának nincs önálló képzett gyógypedagógusa, pszichológusa. A külsı szakember elıre meghatározott idıpontban vesz részt a programban. Egy kollega rendelkezik tanfolyami szintő végzettséggel. Alapfokú mentálhigiénés képzéssel egy kolléga sem rendelkezik. Feladat, a hiány pótlása céljából egy-két tanár beiskolázása. Az iskolai környezetünk a segítségre szorulók számára biztosítja a támogatást. Milyen módszerekkel, milyen színtereken valósul meg? 9.2.4. Egészségnevelés, egészségvédelem az osztályfınöki órákon Célja: az egészség érték szemlélet kialakítása, A saját egészségi állapot felmérése, értékelése. Helyes magatartásformák, és életmódi szokások kialakítása, személyi higiéné, biztonságra nevelés, megelızés. Az egészséges életre nevelés tananyagát be lehet építeni az osztályfınöki tananyagba, vagy témanapok szervezését valósítjuk meg. Ezek a foglalkozások idıkerete az ötödik-tizenkettedik évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. Az osztályfınöki órák tananyagát, tematikáját, a tantestületünk a helyi tantervben határozza meg. A program kialakításában és megvalósításában vegyen részt az iskola orvos a védını segítségével. Megvalósítható az 5. számú Melléklet szerint. Az iskola feladata, hogy • biztosítsa a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. • neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. • a tanulókat nevelje arra, hogy elfogadó és segítıkész legyen a beteg, sérült és fogyatékos embertársai iránt. • fordítson figyelmet a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre • biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést, Egyéb szereplık bevonása: család, orvos, védını. 9.2.5. Káros szenvedélyek /alkohol, drog, dohányzás / prevenció A program indokai: A magyar lakosság egészségi állapota nagyon kedvezıtlen. A halálozások 91%-áért öt nagy betegségcsoport felelıs: a szív- és érbetegségek (50%), a daganatos betegségek (22%), az erıszakos halálokok (9%), az idült tüdıbetegségek (4%) és a májzsugor (4%). Ezek között találhatók elkerülhetı halálokok is, és ezek száma Magyarországon növekszik, míg Európában csökken. A 18 év felettiek közül a férfiak 41%-a, a nık 26%-a aktív dohányos, a lakosság 65%-a naponta átlagosan 270 percet tölt el füstös környezetben. Magyarországon az egy felnıttre {PAGE }


{PAGE } esı cigarettafogyasztás évi 3260 szál, ezzel harmadikak vagyunk a világon. (Csak a lengyelek és a görögök elıznek meg bennünket.) A jelenlegi dohányosok átlagosan 12,7 éves korukban szoktak rá szenvedélyükre. Egészségkárosítóan alkoholfogyasztó a felnıtt lakosság közel 10%-a. Hazánkban az egy fıre jutó alkoholfogyasztás tiszta alkoholban számolva eléri a 10 litert évente. A májzsugorban meghaltak száma 1980 óta megháromszorozódott. A drogfüggık száma és halálozása is növekvı tendenciát mutat. A 14-24 év közötti korosztály 30%-a használ rendszeresen valamilyen kábítószert. A 16-17 éves tanulók 21,5%-a próbált már ki valamilyen drogot. Budapesten a kábítószert elıször kipróbálók 30%-a 16 évesen, egyharmada 14 évesen, vagy ennél is fiatalabb korban találkozott elıször az illegális szerekkel. A toplistát a marihuána vezeti, de sokan használtak már ecstasyt, amfetamint is. 2002-ben közel 13 ezer embert kezeltek valamilyen kábítószerrel kapcsolatban, közülük 3 ezer volt heroinfüggı. Kábítószerrel való visszaélés miatt 4775 eljárás indult, az esetek 80%-ában fogyasztás miatt.Mindezek ismeretében igazi kihívás a mai magyar pedagógustársadalom elıtt, hogy megtalálja mindazokat a tartalmakat és módszereket, amelyekkel képes kedvezıen befolyásolni a felnövekvı nemzedék egészségmagatartását. A drog-prevenció színterei, céljai Elsıdleges prevenció: A drogmentesek megóvása, olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer kialakítása, amelyek hatására a fiatalok eredményes védelmi stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történı csábítási helyzetekre. Másodlagos prevenció: A szerfogyasztók ártalomcsökkentı hatású megóvása. Harmadlagos prevenció: A fogyasztók gyógyítása. A szermentes drogosok visszaesésének megakadályozása, reszocializáció. Az iskolai drogstratégia azoknak a konkrét egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az elsıdleges drog-prevenció megvalósítását és a másodlagos drog-prevenció elısegítését célozza meg. Az iskolai drogstratégiát az egészségstratégiába beleillesztve célszerő tervezni. Az Ottawai Charta, a WHO „Az egészséges iskola” c. kiadványa, „Az Egészség Évtizednek Johann Béla Nemzeti Programja”, a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” c. kiadványok irányt mutathatnak, segíthetnek abban, hogy az iskolák a sajátosságaikat figyelembe véve elkészítsék egészségstratégiájukat. Az egészségnevelés feladatunk, hogy a gyerekeket - különösen a serdülıket - a káros függıséghez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelızésére nevelje. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. A program megvalósítását biztosíthatjuk, ha a programunk • céljaiban konkrét, reális • az életkori sajátosságokat figyelembe veszi • a tantestület és a segítı kapcsolatok szakemberei által elfogadott, • a megvalósítás lépéseiben a valóságot veszi alapul, • a szükséges forrásokat meghatározza, • kijelöli a határidıket és megnevezi a felelısöket Alkalmazott módszerek: A probléma bemutatása, közös megbeszélés, aktuális hírek felhasználásával. További kidolgozásra váró tematikák: 9.2.6. Az értékek ismerete 9.2.7. Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete 9.2.8. A személyes krízishelyzetek felismerése.

{PAGE }


{PAGE } 9.2.9. A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, (elsısegély nyújtás, gyógyszerhasználat) 9.2.10. A barátság, 9.2.11. A testi higiénia 9.2.12. A szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció 9.2.13. A természethez való viszony, az egészséges környezet jentısége Kivel? Milyen korcsoportban, mit szeretnénk elérni? 9.3. A Helyi Tantervben megvalósuló programok Egészségnevelési és környezeti nevelési program szoros kapcsolatban van. Ajánlott módszerek: Legeredményesebb és leghatékonyabb a munkánk, ha az iskola a saját ötleteire és hagyományaira épít, valamint ha több szektor képviselıje egyszerre vesz részt a megvalósításban. • • • • • • • • •

csapat munka. A program összeállítása után megbeszélni egyeztetni az iskola vezetéssel, egyéb téma felelısökkel szülık képviselıjével és az iskola egészségüggyel. Meghívott elıadó segítségével, pedagógusok, szülık, alkalmazottak, tanulók számára. „Tegyük szebbé az iskolai környezetünket” akció megszervezése, pl. versenyek, poszterek készítése a témában, cikkek, fogalmazványok, Szervezzünk tematikus kirándulásokat, tegyük lehetıvé a rendszeres testmozgást, vonjuk be a szülıket is. Vizsgáljuk meg az egyes tantárgyak témaköreit és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete. Ha nincs egészségtan tanár, akkor a képzés a legfontosabb feladat. Az értékelés és ellenırzés módszereinek meghatározása. Ki, mit, mikor, milyen módszerekkel ellenırzi a célok megvalósulását. Kiállítások, bemutatók, látogatások egészségügyi intézményekben, ételkóstolók szervezése. „Szervezzünk életmód tábort”.

{PAGE }


{PAGE }

10. Egészségfejlesztı teamet hozunk létre: A kialakított munkacsoport a belsı innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban mőködik közre. Az egészséget, mint elérendı és óvandó célt kell tanítani, attitődformálással, életmód alakítással, és öntevékenységre serkentéssel. A pedagógus saját egészsége egészségmagatartása – a közösség számára minta. Életmóddal kapcsolatos példamutatással képes befolyásolni mások egészségmagatartását. A pedagógusokat az alkalmazandó módszerek és ismeretek szempontjából fel kell készíteni, rendszeresen tovább képezni. Képességeik és ismereteik folyamatos fejlesztésérıl gondoskodni kell. 10.1. Belsı erıforrás: a csoport tagjai: Humán erıforrások Iskolavezetıség

Egészségnevelı, (egyben az iskola drogügyi koordinátora) aki célirányos továbbképzésen vett részt. Iskolaorvos, védını, pszichológus

Testnevelı

Egészségnevelési munkacsoport (munkaközösség)

Osztályfınöki közösség Szülık, szülıi szervezetek Diákönkormányzatot segítı és a mentálhigiénés tanár Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Osztályfınöki munkaközösség

Feladat, szerepkör Támogatja az egészségnevelési programokat. A minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. A munkacsoport közremőködésével, kidolgozza az egyes tantárgyakban megvalósítható egészségnevelési tartalmakat, és segíti a tantestület munkáját. Különös tekintettel az állapotleírásban felmerülı problémák, megoldását irányítja. Elvégzi a szükséges felméréseket, Elıadások tartása az egészséges életmód megvalósításáról annak fontosságáról, a környezeti ártalmakról. Az iskola mindennapos testnevelési programját összeállítja. Egészség fejlesztı testmozgás minden nap. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelıen az éves tervet, tantárgyakra, foglalkozásokra, akciókra lebontva, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelı munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külsı támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı tartalmak feldolgozásával. Folyamatos kapcsolattartás a az osztályfınökökkel és munkaközösség vezetıkkel. Tagjai az egészségnevelési munkacsoportnak. Lehetıségük van a egészségnevelés területeinek erısítésére. Feltérképezi a rászorulókat, számon tartja a segítségre szorulókat, Segíti a programok elıkészítését. A külsı és belsı kapcsolatok szervezése,

Erısségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata az egészség nevelés.

Segíti a tantestület szakmai munkáját, Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Irányítja a tanulócsoportok munkáját

Lehetıséget ad a különbözı szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, akciók, kiállítások, eseményei stb.)

Lehetıség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten. Nagy ismertségük miatt szót értenek a családokkal. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.

A pedagógusok terheinek csökkentése, gyakorlati szakértelem. Egészségvédı program, szervezése, jó hagyományaink összegyőjtése és ápolása.

{PAGE }


{PAGE } vezetıje Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás és kezdeményezések.

A családsegítık, gyermekjóléti szolgálatok, és a szociális munkások,

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentısége a helye, az egészséges életmód ismérveinek elterjesztésében. Partnerség a felnıtt résztvevıkkel. A fı hangsúly a szemléletformáláson van. Elıadások tartása, állami szakhálózattal Tevékeny részvétel a programokban kapcsolattartás

A program sikere a csoport együttmőködésének színvonalától és a csoport képzettségétıl függ. Továbbá, ha a programok kidolgozása közös munka és a megvalósításhoz az iskolavezetéstıl folyamatos segítséget kapnak. 10.2. Külsı erıforrások: A program sikere szorosan összefügg az egészséget támogató társadalmi környezet kialakításával. Munkánk hatékonyságának érdekében szoros együttmőködést kell kialakítani a családokkal, helyi közösségekkel. A család az egészségfejlesztés alapvetı színtere, a szülıket is be kell vonni az egészségnevelésbe. Folyamatos kapcsolattartás az iskolaorvossal, védınıkkel, fogorvosokkal. intézmény, szervezet Más közoktatási intézmény Felsıoktatási Intézmények Megyei Pedagógiai Intézet Önkormányzat egészségvédı referense

kapcsolat formája, tartalma iskolai van képviselı, kapcsolattartó X

szakmai és módszertani együttmőködés

X

Szakmai együttmőködés

X

Egészségügyi intézmények, kábítószer egyeztetı fórumok

X

Megyei ÁNTSZ Regionális vagy helyi egészségvédı civil szervezetek Rendırség helyi, regionális üzemek Anyagi forrást biztosító kapcsolatok

X X

a szervezet képviselıje, ügyintézı neve

igazgató

címe, elérhetısége Általános Iskola Szövetség

Iskola egészségnevelési program megvalósításáért felelıs Iskola egészségnevelési program megvalósításáért felelıs Szakmai segítség nyújtás

Dr. Sövényházi Ilona Dr. Patkós Róbert

Röszke Rendelı u.3.

X X

{PAGE }


{PAGE }

11. A program mőködésének ellenırzése, visszajelzés, minıségbiztosítás, 11.1. Érvényességi területe: Az Általános Iskolában, akik a tevékenységben részt vesznek. 11.2. A felelısség meghatározása: Mindazon személyek, akik részt vesznek a programok munkájában:

• • • • •

intézményvezetı munkaközösségek vezetıi osztályfınökök pedagógusok iskolaorvos, védını, fogorvos

11.3. Az eljárás leírása: • Tanári – tanulási - szülıi kérdıívek kiértékelése. (Elégedettségi mérések) • Gyógytorna adatok (felmentettek aránya) • Rendszeresen sportolók és nem sportolók arányai • Mulasztási adatok • Fogászati - szőrési adatok • Iskolai balesetek gyakorisága. • Szőrıvizsgálati adatok • Alkohol, drogfogyasztás, dohányzási adatok • Testi higiénés állapotfelmérés. • Családok, szociális helyzet felmérése. (Hátrányos helyzet, csonka család aránya) A rövid távú hatásfelmérések népszerőbbek. Azokat a célkitőzéseket mérjük, amelyek a tervezési folyamatban szerepelnek. Kiértékelésünk célja, hogy valódi különbségeket tudjunk kimutatni, s a kapott eredményeket tanulmányozzuk. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az egészségnevelési tevékenység kiszámítható legyen, és továbbfejlıdjön. A folyamatos nyomon követés és dokumentálás a legeredményesebb módja az ellenırzésnek. Évente: • Szakmai egyeztetés, a különbözı szakmai szintek feladatainak koordinálása. • Szakmai egyetértés a feladatok elvégzésérıl. • A mőködı programok munkájának értékelése (munkaközösségi, nevelıtestületi, vezetıi) • A munkaközösségi foglalkozásokon fontos a tapasztalatcsere, a helyi problémák kihangsúlyozása. • Folyamatos a kapcsolattartás az iskolaorvossal, védınıkkel, s azokkal a személyekkel, akik a program eredményességében részt vesznek. Az értékelés tehát rövid távon hatásos, szükségszerő. A hosszú távú eredményesség kiértékelésére a program végsı stádiumában kerülhet sor. A diákok (8. o. végén) nyilatkoznak arról, (felmérések, naplóvezetés) hogy mennyiben változott meg az életmódjuk a program kezdetétıl számítva, és hogy jövendı életformájukra is kihatással lesz-e. Kétévenként: • Elégedettségi mérések (kérdıívek diákoknak, szülıknek, tanároknak) • Statisztikai mérési adatok összehasonlítása. • A mőködı programok munkájának értékelése. (munkaközösségi, nevelıtestületi, vezetıi)

{PAGE }


{PAGE } •

Értékelésnél nem csak az ismeretek elsajátítását, a tevékenységek gyakorlását kell figyelembe vennünk, hanem a tanuló által preferált gondolkodási és viselkedési módokat, általános viselkedésüket, magatartásukat is.

Kiértékelésre és dokumentálásra azért van szükség, hogy meggyızıdjünk róla: az egészségnevelési tevékenység a kívánt hatást valóban elérte.

{PAGE }


{PAGE }

12. IRODALOMJEGYZÉK Dr. Dési Illés: Népegészségtan, Semmelweis Kiadó Bp. 1998 Bagdy Emıke-Telkes József: Személyiségfejlesztı módszerek az iskolában, Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2002 Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek, Mőszaki Könyvkiadó Bp. 1998 Jennie Naidoo – Jane Wills: Egészségmegırzés, Gyakorlati alapok. Medicina Könyvkiadó Rt. Bp. 1999 Dr. Czeizel Endre: Felkészülés a családi életre, Corvina 1996 Dr. Baloghné Makó Teréz: Embertan, erkölcstan, Munkatankönyv (4.-5.-6.-7.-8. osztály), Mozaik Kiadó Szeged 2002 Egészségtan munkafüzetek (1 – 3. osztály), Nemzeti Tankönyvkiadó

{PAGE }


{PAGE }

13. MELLÉKLETEK 1. számú Melléklet: Röszke község Egészségterve 2. számú Melléklet: Kérdıívek 3. számú Melléklet: EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY 5.-8. évfolyamon 4. számú Melléklet: Mi is az a Tankonyha? 5. számú Melléklet: Önismeret- és személyiségfejlesztés az általános iskolákban 6. számú Melléklet: A Helyi Tanterv, melyben az egészségnevelési témakörök és feladatok jelölve vannak. (Folyamatosan készülnek)

{PAGE }


{PAGE } 1.számú Melléklet

Községi Egészségterv A Soros Alapítvány pályázati felhívására készült, az 1998-ban beadott és támogatásban részesült program folytatása. Az egészségterv készítıje a Röszke Község Egészségvédı Egyesület néven létrejött civil szervezet. Az egyesület egyik fı célkitőzése szintén a községben élık testi, lelki és szociális helyzetének javítása. Az egészségterv tartalmazza a község jelenlegi állapotának részletes leírását, az itt élık életminıségének jellemzıit. Ebbıl adódóan azokat a problémákat, amelyek megoldásra várnak. Kulcsproblémának tartjuk az egészségkultúra alacsony színvonalát. Rövid távú célkitőzésünk ezért Életmód Klub létrehozása, melyben összefoghatóan az eddigi törekvések és a lakosság széle körében kiterjeszthetık. Ennek elemei óvodai szinten családi szoba kialakítása az új óvodában és a játszóudvar rendezése. Az iskolában az egészségnevelési munka kiterjesztése, kortárs segítı csoport létrehozása. Községi szinten a Klub keretében három témakörben csoportosítjuk a tevékenységünket: 1418 éves korosztálynak csoportfoglalkozások a serdülıkor kapcsolati problémáinak kezelése és felkészülés a családi életre témakörökben. A szülık iskolája is ennek a korosztálynak kérdéseivel foglalkozik. A Leche liga a kismamák önszervezıdı csoportja, az anyatejes táplálás népszerősítése, a csecsemı és kisgyermeknevelés közös gondjainak megosztása érdekében. A rizikó klub tevékenysége három csoportban valósul meg: - Dohányzás elleni csoport - Alkoholizmus elleni csoport - Diétás csoport A legfontosabb krónikus betegségek megelızési lehetıségeivel, az egészséges életmóddal foglalkozik. A klub, mint információs és tanácsadó hely segítheti az egészségügyi ellátás preventív tevékenységét.

I. Állapotleírás, cselekvésterv Az 1998-ban készült pályázatunk anyagával azonos. 1. Állapotleírás -- az egészségkép 1.1. Rövid történelmi múltja-földrajzi helyzete A település Szegedtıl délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a holt Tisza, az 5-ös út és az országhatár között. A község Szeged irányából közúton kétfelıl közelíthetı meg: az E-5, valamint a 43011-es úton. Kis-Jugoszláviából közúton az E-5 úton a határátkelın át, vasúton Horgos vasútállomásról érhetı el. Röszkének nincs vonzáskörzete, viszont két önkormányzati szervezıdésnek is tagja. Mórahalom és Szeged vonzáskörzetéhez kapcsolódik. Határos települések: Szeged, Mórahalom, Domaszék. A külterületen 400 tanya található. A település földrajzi elhelyezkedése utal arra, hogy fontos átkelıhelyként tartották számon. Az Alföldet Torontál megyével összekötı kompjárat emlékei a 30-as évekig nyomon követhetık. Az utolsó tanyamalmot 1895-ben vontatták el Martonosra. {PAGE }


{PAGE }

A települést Szeged birtoka révén kisbérlık, törpebirtokosok mővelték: alsóvárosi gányók, dohánykertészek települtek itt meg. Késıbb úgynevezett „krajcáros földekként” egy-két holdas birtokokat szereztek. Nagybirtok nem volt. Röszke 1731-ben kapta királyi adománylevelét, de ekkor még nem szerepelt önálló településként, Szegedhez tartozott. 1720 óta követhetjük nyomon a benépesülését: - 18. Század eleje – szerb granicsárok (határırök), horvát birtokosok zsellérei alkotják a népességet. - 1950-ig Szeged város alsótanyai közigazgatási egysége. Önálló kapitányság, kapitányai Rózsa Vince, Guczi József. - 1950-tıl önálló község 1.2. Demográfiai helyzet A község lakóinak száma: 1998-ban 3234 fı Születések száma: 25/1996 Halálozás: 59/1996 Fogyás: -34/1996 Vándorlási különbözet: 47/1996 A lakosság nem és korcsoport szerinti bontásban Életkor Férfi Nı 0-14 év 275 246 15-39 év 569 499 40-59 év 461 448 60 felettiek 303 433 Összesen 1608 1626 1.3. Lakáshelyzet A lakóházak (háztartások) száma: 1440 (ebbıl 465 a külterületen) Évente épülı új lakóházak száma az utóbbi 5 év átlagában: 12/év Egy szobára jutó lakók száma: 1.3 fı/lakószoba

1.4. Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás

Aktív keresı Inaktív keresı Eltartott Munkanélküli

Férfi 993 280 328 58

Nı 816 511 295 66

Együtt 1809 791 623 124

Össz. lakosság %-ban 56 24 19 3,8

Rendszeres jövedelem nélküliek számaránya a lakosság %-ában: 5% 1.5. A Községben mőködı intézmények a) Önkormányzat: -

Képviselı testülete: 12 fı 4 bizottság mőködik: ügyrendi: 3 fı

{PAGE }


{PAGE }

-

pénzügyi: 3 fı népjóléti. 5 fı közoktatási: 5 fı tisztségviselık: polgármester, jegyzı, ügyintézı: 14 fı feladatkörök: autó csoport, igazgatási, költségvetési, mőszaki, gyermekjóléti, fizikai dolgozók csoportja. Az önkormányzat fejlesztési terve: - Rövidtávú célok: az óvoda újjáépítése a szennyvízhálózat elkészítése a község hosszú távú rendezési tervének elkészítése és elindítása - Hosszú távú célok: az úthálózat felújítása mezıgazdasági feldolgozó üzem létesítése falusi turizmus beindítása

b) Az általános iskola bemutatása: -

241 tanulóval, 12 tanulócsoportban, 3 napközis csoportban, 21 pedagógussal, teljes körő szakos ellátottsággal mőködik.

-

Szakkörök: környezetvédelem, énekkar, tömegsport, hittan, angol nyelv, matematika, magyar-elıkészítés, történelem

-

Fakultációban: környezetvédelem, alapfokú nyelvvizsga felkészítés

-

Iskolai végzettség, továbbtanulás az utóbbi évek átlagában, a tanulók %-os megoszlása: Gimnázium: 18% Szakközépiskola: 50% Szakmunkás: 32% Felsıoktatási intézményben továbbtanuló tanulók 10-15%.

c) Óvoda: 119 fıs létszámmal, 11 óvónıvel, 11 segítı személyzettel 3 épületben, 5 vegyes csoportban mőködik. Ezen belül is büszkeségünk a tanyasi óvoda. Saját nevelési módszerét „Óvodai nevelés játékkal, mesével” címen dolgozta ki – ezzel 3 megyében bázis és referencia óvodaként mőködik. Fı nevelési célkitőzései: - Gyermek központú óvodai nevelés az egyéni képességek figyelembe vételével a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával a környezetbe jól beilleszkedı, kiegyensúlyozott gyermekek nevelése - egészséges életmódra nevelés - családi életre nevelés /a családi élet eseményeinek, mozzanatainak reprodukálása a játékban, pl. veteményezés, kertészkedés, befızés, nagytakarítás, mosás, sütés, felkészülés családi ünnepségekre, családi események megjelenítése-esküvı, szülés, betegség, halál. d) Egészségügyi ellátórendszer: -

-

Az alapellátást 2 háziorvosi rendelıben 2 háziorvos és 1-1 asszisztensnı végzi. háziorvosi körzet: 1169 fı bejelentett beteg háziorvosi körzet: 1543 fı bejelentett beteg Morbitási mutatók, rizikótényezık:

{PAGE }


{PAGE } -

1997-ben a Beretzk Péter Természetvédelmi klub szervezésében 150 családra kiterjedı felmérés készült a Közgazdaságtudományi Egyetem kutatócsoportjának közremőködésével. A reprezentatív felmérést egyetemi hallgatók végezték, melynek sok kérdése a lakosság életkörülményeire vonatkozott. A vizsgálat erdeményeit kiegészítve a háziorvosoktól nyert adatokkal a népbetegségek fıbb rizikótényezıinek elterjedsége a lakosság százalékában:

Dohányzók: 60% Alkoholisták: 5% Túlsúlyosak 50%

-

A dohányzók százalékos aránya kiemelkedıen magas az országos 40%-hoz viszonyítva, mégis reálisnak tartható, mert ismeretlen kérdezıkkel, anonim kérdıívre adott válaszokkal jutottunk hozzá.

-

Számszerő felmérést a polgármesteri hivatal és az intézmények dolgozói között végeztünk. Itt az arány lényegesen jobb, 65 nemdohányzó mellett 13-an dohányoznak. Az iskolában viszont a pedagógusok egyharmada dohányzik mely azért is figyelemre méltó, mert az elsıdleges megelızést az iskolában kell kezdeni – személyes példamutatással. Programunk egyik célkitőzése lesz a pedagógusok bevonása a dohányzás ellenes csoportba.

-

A gondozott krónikus betegek a fıbb betegségcsoportok szerint-14 év felettiek Betegségcsoport

Magas vérnyomás Kardio-vascularis betegségek Deformáló izületi elváltozás A máj betegségei Gyomor-nyombél fekély

-

Aránya az összes beteg %-ában 8,9 8,2

Röszke 37,8 30,3

Csongrád megye 159,7 19,9

5,4

20

23,5

5,3 2,6

19,6 9,7

14,7 28,9

Az orvosi ügyelet helyben van, az orvosok heti váltásban látják el. A gyermeklakosság ellátását házi gyermekorvosi szolgálat biztosítja 1997. december 1jétıl két asszisztensnıvel. A praxis létszáma: 550 fı. Szőrıvizsgálatok eredménye 356 vizsgált gyermeknél: Fogszuvasodás: 283 Mozgásszervi elváltozás: 134 Túlsúlyos: 24 Beszéd és részképesség zavar: 34

-

Morbiditási index

Krónikus betegség miatt gondozott Keringésszervi: 7 fı Emésztıszervi: 4 fı Légzıszervi: 13 fı Idegrendszeri: 12 fı Szociálisok: 31 fı

Összességében a gyermekek 30%-a valamilyen ok miatt gondozott. Átlagos napi betegforgalom: 19 fı nagy évszaki ingadozással.

{PAGE }


{PAGE } -

-

Anya- és csecsemıvédelmi szolgálat: 2 védınıvel. Szociális ok miatt veszélyeztetett kiskorúak: 30 családban összesen 100 gyermek a gondozott gyermekek 20%-a: Alkoholizmus: 5 család Csonka család: 6 család Árva: 2 család Külföldi:5 család Egyéb/szegénység/: 12 család Gyógyszertári ellátás. Helyi patikában 1 gyógyszerésszel és 2 asszisztensnıvel. Állategészségügyi ellátás: 1 fı állami és 1 fı magán állatorvos részvételével

1.6. Szociális ellátás, mentálhigiénés helyzet: Ellátottak pénzbeli juttatásai: a község éves költségvetése 1997-ben: 149 446 ezer forint. Ennek 6,91%-a a szociális ellátásra. Fıbb csoportja: - Jövedelempótló támogatás - Szociális segély: rendszeres és fıként alkalmi - Lakásfenntartási támogatás: csökkenés - Közgyógy ellátási igazolvány, ápolási díj: növekszik - Temetési segély, mozgáskorlátozottak támogatása. - Házi gondozás az idıs korúaknak: 20 éve mőködı szolgálat, átlagban 30 fı gondozott, közel fele a tanyákon él. Két szakképzett gondozónı végzi gépkocsivezetıvel, szállítóeszköz: mikrobusz. Minden gondozott kap ebédet, egyharmada egyéb ellátást is: bevásárlás, gyógyszerkiváltás, ügyintézés. 1.7. Gazdasági élet ismertetése. Az utóbbi évek ipari létesítményeivel a település mezıgazdasági jellegő volta átbillent vegyes formátumúvá. Ugyanis 550 fıt foglalkoztatnak, összességében döntıen helyi lakosokat. Ez a lakosság 17%-a. A legjelentısebb ipari és mezıgazdasági üzemek, létesítmények: - Best Foods Magyarországi Rt. - T & T Marketing áruház - Eurochicken Kft. Ezen kívül több ipari, mezıgazdasági és szolgáltató társas vállalkozás. 26 szolgáltató jellegő egyéni vállalkozás és 22 kereskedelmi tevékenységet folytató üzlet: 6 italbolt, 8 élelmiszer, 2 ruházkodás,2 takarmányozás, 1 mőszaki, 1 papírírószer, 1 zöldség-gyümölcs. Szükség lenne: hentes üzletre, cipészre, cukrászdára, kozmetikusra, fényképészre. 2. A település környezeti állapota A levegı minısége megfelelı, füstgázoktól mentes, legfeljebb poros. A környezeti ártalmak nagy részét az ipari üzemek környezetében érzékelhetı zajártalmak, és az egyre növekvı veszélyes hulladék adja. A korszerő hulladék elhelyezés megoldása folyamatban van. 2.1. Infrastrukturális ellátottság (a lakosság százalékával): -

vezetékes vízzel ellátott: Termál kút: Felszín alatti csatorna: Nyílt árkos csatorna:

99% 1 db 70 % 70%

{PAGE }


{PAGE } -

3.

Szennyvíztisztítás: 100% Megoldott biológiai tisztítással hulladékgazdálkodás: 95% tervezett győjtés és szállítás (kötelezı jelleggel) villannyal ellátott: 100% vezetékes földgázzal ellátott: 45% főtıolajt használ: 3% szenet és egyéb szilárd tüzelıt: 2% belterületi úthálózat hossza: 28 km szilárd burkolatú: 25 km földút autóbuszjáratok menet sőrősége: 34/nap vonatközlekedés: 6 járat/nap telefonnal ellátott lakások: 80% helyi kábel tv: 35% helyi újság: Falusi Suttogó: minden lakásban ingyenesen készítve és eljuttatva Megoldandó: tanyai telefonhálózat. Sportolás – szabadidıs tevékenység:

Tárgyi feltételei: községi sportpálya, lövészpálya, tornacsarnok. Versenysportok: 2 felnıtt futball csapat, 1 ifi, 1 serdülı, 1 elıkészítı és 1 kézilabda csapat. Sporthorgász lehetıség a Holt-Tiszán, Vadásztársaság, lövész és sakk szakosztály. 3.1. Kulturális és Közösségi élet A kulturális élet központja a ’20-as években a „klebelsbergi kultúrpolitika” idején épült mővelıdési ház. Szép parkja I. világháborús és Nagy Imre emlékmővel a falu központjának szíve. Színvonalas és változatos programjai vannak: fıbb rendezvényei: Bálok: évi 3-4 alkalommal Klubok: 2 nyugdíjas és 1 táncklub Jeles napok megünneplése. A falu ünnepei: a Búcsú (Szent Antalkor) a Határırnap a Falunapok Lakossági programok falugyőlés, véradás, vásárok, ismeretterjesztı elıadások, mőveltségi kiállítások, a mővelıdési házban mőködı községi könyvtár 14 000 kötettel, 200 olvasóval, fıként a fiatalok által látogatott. Terveztek az elmúlt évben személyiségfejlesztı párkapcsolati tréningeket ilyen volt a fiataloknak tartott Társ Suli és a felnıtteknek a Házastárs Suli. 4. Közbiztonság, közrend Rendırség Jelenleg még körzeti megbízottal mőködik a helyi rendırség. Az ısz folyamán helyi rendırörs kezdi meg mőködését. A bőncselekmények elemzésekor megállapíthatjuk, hogy megjelentek az olyan vagyon elleni cselekmények, amelyeknek oka az elkövetı alapvetı megélhetési nehézsége. Megjelent a fiatal és gyermekkorú bőnözés, a kábítószer termelése, fogyasztása és forgalmazása. A terület sajátosságát nagymértékben meghatározza a határ közelsége és a közúti határátkelıhely. Az elkövetık nagy része betelepült, valamint más megyébıl származó személy. A bőncselekmények száma növekszik, ennek ellenére a felderítési mutató javul. A közlekedési viszonyokra jellemzı, hogy a közlekedési morál és fegyelem romlik, növekszik a közlekedési balesetek száma és súlyossága. Polgárırség

{PAGE }


{PAGE } Öt éve polgárırség mőködik a községben éjjel nappal szolgálatot teljesít, jelentısen megkönnyíti a határırség munkáját. Például 1997.-ben 22 eseményben vettek részt segítı közremőködéssel. Határırség 17 km hosszan ırködik a magyar-szerb határ felett. 1997.-ben 71 határsértıt fogtak el és 16 fı határátlépıt. Tőzoltóság A helyi önkéntes tőzoltóság 26 taggal napi 24 órában áll a lakosság rendelkezésére. 5. A község kapcsolatrendszere Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Szövetsége. Temes Megye Végvár községével kulturális és sportkapcsolat. 6. Alapítványok és civil szervezetek Röszke Tornateremért Alapítvány Röszke Közbiztonságáért Alapítvány Röszkei Polgárır Egyesület Röszkei Sportkör Egyesület Röszkei Önkéntes Tőzoltók Egyesülete Vadásztársaság A Röszkei Tehetséges Tanulók Támogatására Alapítvány Röszke Község Egészségvédı Egyesülete 7. Összességében jellemzınek tartjuk, hogy a községben minden dolgozni akaró ember számára van munkalehetıség anyagi javak szempontjából megfelelı az életszínvonal az infrastrukturális ellátottság jó. A jó anyagi lehetıségek mellett pihenésre, kikapcsolódásra nagyon kevés idıt fordítanak. A morbiditási statisztikából kiderül, hogy az országos helyzetnek megfelelıen nálunk is elsı helyen áll a szív és érrendszeri betegek csoportja a kockázati tényezık elıfordulása is jelentıs. Ezt követik a mozgásszervi betegségek annak megfelelıen, hogy az emberek a fóliasátrakban sokat dolgoznak szélsıséges idıjárási viszonyok között. A közelmúltban 164 család körében felmérést végeztünk környezetvédelmi témakörben. A felmérésbıl kiderült az is, hogy a lakosság rossz szokásai, hanyagsága és esetenként fellelhetı igénytelensége miatt felelısnek érzi magát a környezet és az egészségi állapot romlásában. Többségi vélemény született abban is, hogy a javítás csak közös munkával érhetı el. Ezek a törekvések közösséget formáló erıkké válhatnak a következı években.

Cselekvési terv Az egyesület korábbi felmérések személyes tájékozódás és egy konszenzus megbeszélés alapján összegyőjtötte a legfontosabb problémákat, amelyek a közeljövıben megoldandók. A biztonságos közlekedésre kellene nevelni a gyermekeket az iskolában ehhez oktató közlekedési park létesítése. Pihenı parkok létrehozása különbözı korosztályok részére. 1 éve létesült tágas játszótér, melyet tovább kellene fejleszteni játszóterekre több helyen is szükség, lenne a faluban. (Idıseknek: sakk, kugli, kicsiknek homokozó stb.) Lakossági jelzések alapján a szakhatóságok ellenırizzék a zajártalom szintjét a legzajosabb létesítmények környezetében.

{PAGE }


{PAGE } Községünkben is fokozódott a kábítószer veszély a fiatalság körében. Lakossági észrevételek alapján fontos lenne annak felderítése, hogy termelnek-e ilyen jellegő növényeket a fóliasátrakban A felújított bıvített óvoda játszóudvarának kialakítása az óvodai nevelés színvonalának és a gyermekek szükségleteinek megfelelıen. Egészségvédı klub létrehozása mely az egyesület célkitőzéseinek megvalósítását elısegítené. Házi betegápolási szolgálat beindítása A falu kulturális hagyományainak ápolása, tanyasi kulturális létesítmény létrehozása a Népház felújításával, ezen keresztül kapcsolódási lehetıség a falusi turizmusba. Az óvoda átépítése után az új épületben „családi szoba” kialakítása. Az utcák és közterületek rendben tartása az illegális szemétlerakó helyek megszőntetése. Évente tartsuk meg a Világ Takarítási Napot szeptember 17-én. A 10 legfıbb probléma rendezése a kompetencia szintnek megfelelıen: II. 2.10 2.7 2.3 I. 2.6 2.5 2.4

IV. 2.2 2.1 III. 2.9 2.8

Ez a problématérkép stratégiai célkitőzéseink meghatározója. Rövidtávú célkitőzés: Életmód-klub létrehozása. Középtávú célkitőzés: Az Óvoda közösségi életébe jól illeszkedı családi szoba létrehozása A falusi turizmus beindítása, mely új munkahelyeket teremt, és környezetünk szépítésére ösztönöz. Hosszú távú célkitőzés: A most elkezdıdött csatornázási munkák befejezése után a falu úthálózatának rendbe hozása, a rendezési tervnek megfelelı pihenıparkok, közlekedési park és Tisza parti üdülı-övezet kialakítása. A pillanatnyi lehetıségeinket tekintve kulcsproblémának tartjuk az Életmód Klub létrehozását, mert a lakosság többsége számára az egészség nem érték, életmódja önpusztító. A probléma oka: A romló életkörülmények és az értékrend torzulása miatt az anyagiak, megszerzésére kerül a hangsúly. Egyre több a munkával töltött idı a család emberi szükségletei háttérbe szorulnak. A család, mint modell nem jól mőködik az emberek nincsenek felkészülve a problémáik kezelésére. Az iskolai nevelımunka ismert nehézségei és hiányosságai az életmód kialakításában és a családi életre nevelésben. Következmény: Az egészségügyi helyzet mutatóinak további romlása várható élettartam, munkaképesség csökkenése, összességében rosszabb életminıség. Cél: Az egészségkultúra színvonalának növelése.

{PAGE }


{PAGE } Ennek eszköze: Életmód Klub létrehozása az eddigi egészségvédı tevékenység összefogása és kiterjesztése a következı célcsoportokra: Serdülık, kismamák és a felnıtt lakosság rizikó csoportjai. Módszere: Kommunikációs lehetıségek bıvítése emberi kapcsolatok létrejöttének elısegítése. Dráma pedagógiai módszer alkalmazása a fiatal szülık gyermeknevelési problémáinak megoldásában szituációs játékok a fiatalok kapcsolatteremtési nehézségeinek leküzdésében. Az életmód károsító tényezık hatásainak megismerése valós élethelyzetekben. A szemléletformálás leghatékonyabb módszere az interaktív cselekvés tapasztalataink szerint az egyszerő tényközlés, felvilágosítás önmagában nem elegendı. Az Életmód Klub tevékenységi területei: Az óvodában: játszóudvar és családi szoba kialakítása, az óvoda jelenleg zajló újjáépítésének befejezıdése után. Ennek idıpontja csak valószínősíthetı, ezért ezt a tervünket inkább középtávú célkitőzéseink közé soroljuk. 1999-ben tervezett és megvalósítható tevékenység: Az iskolában az eddig elkezdett egészségnevelı tevékenység bıvítése sikeres pályázatunk segítségével Községi szinten: a figyelem felkeltése és a követendı magatartásmódok felkínálása az Életmód Klub keretében. Bevont szakértık a programok szerint: Családorvos, Pszichiáter, Pszichológus, Mentálhigiénés szakember, Környezetvédelmi szakember, Óvodapedagógus, Szociális munkás. Egészségtervünk célja összességében: A Röszkén élı és dolgozó embereknek ne csupán lakóhely, hanem élettér legyen ez a község, Alapvetı egészségügyi, oktatási, kulturális és sportolási szükségleteiket itt helyben tudják kielégíteni. Legyen a fiatalok nagy részét itt tartó perspektíva és a közeli nagyvárosból idetelepülık számára vonzó lehetıség. Ehhez természetesen az egész település összefogása szükséges, de mozgató erıi a civil szervezetek.

II. Részletes munkaterv Az életmód információs és tanácsadó klub tevékenységi köre és programja. 1. Óvodai családi szoba létrehozása célja: szülık, testvérek, nagyszülık fogadására alkalmas hely. Közvetlen kapcsolat-teremtési lehetıség az óvoda a gyermekekkel foglalkozó egészségügyi és szociális intézmények és a családok között. Intim beszélgetésre, de kisebb létszámú csoportos programok lebonyolítására is alkalmas. Könyvek játékok kölcsönözhetık információs lehetıség családokat érintı akciókról kulturális és karitatív programokról adományok győjtıhelyek stb. Megvalósítás ütemezése: 1999. Március - április Az óvoda udvarának parkosítása: megfelelı szabadtéri játékok rendelkezésre állnak, de játékfülkék, játéksarkok kialakításával a gyermekek zavartalanul játszhatnak, bábozhatnak, dramatizálhatnak, barkácsolhatnak. Az óvoda négy csoportjának kívánatos lenne különálló homokozó kialakítása és ehhez árnyat, adó fákat ültetni a zajt és port távoltartó lugasokat telepíteni. Ütemezési terv: 1998. október –november.

{PAGE }


{PAGE } 2. Az iskolai egészségnevelı program. Egészségnevelés az osztályfınöki órák keretében 3 témakörben: - Szexuális felvilágosítás, felkészülés a családi életre, az újszülött fogadása - Elsısegély nyújtási ismeretek és teendık a balesetek következményeinek elhárításában ill. megelızésében - Kiemelten a szenvedélybetegségek megelızését szolgáló beszélgetések, meghívott vendég a drogambulanciáról. Élményfeldolgozó kiscsoportos foglalkozás deviáns magatartású szülık gyermekeinek részére szituációs játékokkal. Kortárs segítı csoport kialakítása és képzése az erre vállalkozó gyermekekkel. A program koordinálója és felelıse: Sára Endréné tanárnı. 3. Életmód Klub 3.1. Serdülı és ifjú kor problémái Szülık iskolája. A program célja: a serdülıkor problémáinak megismertetése a szülıkkel a szülı gyermek kapcsolat javítása, elmélyítése megoldási javaslatok a konfliktusok rendezésére. Havonta egy alkalommal, összesen 3x2 órában kötetlen beszélgetés meghívott szakemberekkel a szülık által felvetett problémákról. Elıadók: Vasadi Anna -- gyermekpszichiáter, Kígyós Éva – pszichológus Dr. Zelenai Károly – a drogambulancia vezetıje A serdülık kapcsolatrendszere: A korábban nagy sikerő TárSuli megismétlése mentálhigiénés drámapedagógus vezetésével kiscsoportban. 2 hétvége. Vezetı: Szásziné Fehérvári Anikó. Felkészülés a családi életre: Ismerkedés, önismereti csoport, optimális családtervezés, fogamzásgátlás, terhesség megszakítás és veszélyei 3x2 óra Elıadók: a családvédelmi szolgálat védınıi. A 3.1 program koordinátora és felelıse: Hornyákné Orlik Ilona – könyvtáros. 3.2. Leche-liga csoportmegalakítása és tevékenysége A Leche-liga mozgalom az 1950-es évek végén indult Amerikában az anyatejes táplálás visszaállítása érdekében. A liga az anyák spontán szervezıdı csoportja, tevékenységének lényege a közvetlen segítségnyújtás személyes élmények és tapasztalatok átadása útján. Ennek a civil mozgalomnak köszönhetı csecsemıtáplálási és gondozási szemléletünk átalakulása, mely az utóbbi években, hazánkban is bekövetkezett. A liga tagjai havonta egyszer győlnek össze, gyermekeiket is magukkal hozzák a csoportba, kellemes környezetben teát, gyümölcsöt, rágcsálni valókat kínálunk. Kötetlen beszélgetéssel töltött 1-1.5 óra alatt a kismamák elmondják egymásnak, ki mit tett azért, hogy valamilyen gondját megoldja. Pl.: Veszélyeztetett terhesség kihordása, reménytelennek látszó kezdet után 8 hónapig tartó anyatejes táplálás stb. A csoport vezetıje arra vállalkozó kismama. A szakmai hátterét biztosítja és a téma felelıse: Czirokné Magyar Gizella – helybeli védını. Meghívott vendégek az alábbi témakörökben: - A szülés körülményei, bababarát kórház bemutatása – Dr. Sári Tamás, Szülész – nıgyógyász szakorvos - A csecsemı és kisgyermek fejlıdésének zavarai az érzékszervi fogyatékosság korai felismerése – Dr. Sövényházi Ilona gyermekgyógyász szakorvos - A csecsemı és kisdedkor nevelési gondjai, evési, alvási, tisztasági szokások kialakítása – Kígyós Éva pszichológus

{PAGE }


{PAGE } 3.3 A Rizikó-klub munkaterve A klub keretén belül három csoportot szervezünk az alábbi témakörökben. a) Dohányzás elleni csoport Tagjait a dohányzásról leszokni szándékozók és a krónikus légúti betegsében szenvedı asztmás és szénanáthás betegek alkotják. Célcsoportunk a háziorvosi nyilvántartás alapján ismert légúti betegek, daganatos betegségben szenvedık és az ı családtagjaik, akik közvetlenül tapasztalják a dohányzás következményeit. A program magába foglalja a parlagfő irtást is a helyi környezetvédıkkel összefogva. Erre az egész települést szeretnénk mozgósítani, mert környezetünkben nagyon elterjedtek a káros gyomok. A csoport vezetıje pedagógus, aki maga is ettıl a lehetıségtıl várja, hogy le tud szokni a dohányzásról. Reméljük lesz olyan tagja a csoportnak, akinek ez már sikerült, és tud ebben másoknak tanácsot adni. A dohányzás káros hatásairól eddig is sokat hallottunk, s bár ki kell térnünk erre is, a gondot nem a tudás hiánya, hanem az akaraterı gyengesége okozza. Közösségben, egymásnak segítve talán könnyebb sikereket elérni. Szakmai segítséget az Országos Dohányfüst mentes Egyesülettıl és a Szeged városi Tüdıgondozó Intézettıl várunk, meghívott elıadó Dr. Sejtes Ágnes tüdıgyógyász szakorvos. b) Alkoholizmus ellenes csoport Az alkoholfüggıség a kimutatott néhány százaléknál véleményünk szerint sokkal több embert érint. Sok családi probléma hátterében áll. Vezetıjének egy olyan embert szánunk, aki maga is érintett, emiatt elvált, de szeretne új életet kezdeni. Célunk az, hogy legyen egy hely, ahová az ilyen gondokkal küzdı ember és családja elmehetnek, és segítséget kaphat. A csoport szervezésében a GammaGT-klubok módszerét követjük. Segítségünkre lesz a városi kórház drog és addigtológia szakértıje, Dr. Tari Róbert adjunktus és Dr. Fodor Imre lelkész – a korábban mőködött Szegedi Alkoholellenes Klub vezetıje. c) Diétás csoport Központi kérdése a táplálkozás szerepe a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában és gyógyításában, u.m. magas vérnyomás, érelmeszesedés, kövérség, cukorbetegség, szívinfarktus, agyvérzés. A csoport vezetıje egy olyan beteg, aki maga is túlsúlyos, magas a vérnyomása, de szeretne tenni a jobb egészségi állapot érdekében. A csoport tagjai elmondhatják egymásnak, hogyan kontrollálják cukorbetegségüket, magas vérnyomásukat stb. Diétás nıvérek részvételével a diétás ételek együttes elkészítésére is van lehetıség, valamint számos egyéb hasznos információcserére. A csoport kezdeményezésére egy-két helyi élelmiszer boltban egészség-sarkot lehetne kialakítani, hogy a korszerő táplálkozás alapanyagai elérhetıek legyenek. Speciális kérdésekben meghívott elıadók segítik az elmélyülést. Pl.: diabetológus szakorvos és Lavicska Kálmán a népszerő tv-doktor, aki már volt vendégünk.

{PAGE }


{PAGE }

III. A program értékelése és fenntarthatósága 1. Értékelés Értékelésünk alapja a programokban résztvevık száma – hány embert sikerült bevonni, mi az ı szubjektív véleményük, elégedettek-e, és milyen változtatásokat szeretnének? Erre szolgál az anonim kérdıíves módszer a program félidejében, és a végén egy év múlva. Ebbıl az is kiderül, hogyan folytassuk tovább. 2. Hatékonyság A program hogyan érte el a kívánt célt, pl.: hányan szoktak le a dohányzásról, fogytak e a diétás csoportban? Egy év alatt a lakosság egészét érintı nagy változásokra nem számíthatunk, de ha elindul egy folyamat, néhány év múlva mérhetı eredmények lesznek. 3. Fenntarthatóság Három lényeges vonatkozásban biztosítva látjuk. - A programok résztvevıi aktív szereplık, nem passzív hallgatóság, mivel munkamódszerünk a tapasztalatcserére, szerepjátékokra, közös ételkészítésre és kóstolóra alapszik. A szereplık bevonására is személyes kapcsolatok, és megkeresések útján kerül sor. Számítunk arra is, hogy az egyik résztvevı hozza magával a másikat. Az egyes programokból a résztvevık ötletei alapján új programok bontakozhatnak ki. Pl.: az ifjúsági csoportban már zajló, családi életre felkészítı programunk keretében összejött fiatalok elhatározták, hogy ifjúsági klubot hoznak létre, és ezen túl is rendszeresen összejönnek. Így a jövı évi TárSuli résztvevıi nagy valószínőséggel közülük kerülnek ki. - A most meghívott külsı segítıktıl sokat tanulunk, elsajátítjuk módszereiket, átvesszük a segédanyagokat, és helyben állítjuk elı, a programok szakmai folytathatósága így biztosított. - Az anyagi fedezet a helyi vállalkozók és ipari létesítmények által felajánlott támogatás. Már mőködı, sikeres programokat szívesen szponzorálnak a jövıben. P.: a Best Foods Hungary Kft. (Knorr levesporgyár) ebben az évben 5.5 millió forinttal támogatta a helyi intézményeket.

{PAGE }


{PAGE } 2. számú Mellékelt

Kérdıív gyerekeknek 1. Kérjük, válaszolj az iskoláddal kapcsolatos alábbi kérdésekre úgy, hogy a táblázat minden sorába és oszlopába 1-tıl 5-ig írj osztályzatokat aszerint, ahogy azt a dolgot az adott hellyel kapcsolatban megítéled!

Tágasság

Tisztaság

Biztonság

Felszereltség

Esztétikum

Tantermek Szaktantermek Udvar Tornaterem Sportpálya Öltözık Mosdók Folyosók Büfé Ebédlı Udvar 2. Melyik helyiség(ek) külsı állapotán javítanál és mit? ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... 3. Tudod-e, hol van a helye az iskolátokban - az elsısegélynyújtó doboznak (igen - nem) - a talált tárgyaknak, (igen - nem) - a kerékpároknak, (igen - nem) - a takarítószereknek? (igen - nem) 4. Szoktad-e olvasni az iskolai hirdetıtáblát? Naponta - hetente - néha-néha - csak, ha a barátaim szólnak - csak, ha a tanáraim felhívják rá a figyelmet - egyáltalán nem szoktam. 5. Szerinted melyik megállapítás illik leginkább az osztályotokra? (többet is aláhúzhatsz) - A gyerekek jól ismerik egymást. - Az osztály klikkekre szakadt, nincs összetartás - Mindig csak egy-két hangadó gyerek szava hallatszik. - Fontos kérdésekben általában a tanárra hallgatunk. - Ha valaki kitalál valami jót, akkor a többiek támogatják. - Egy-két ember miatt gyakran rossz szemmel néznek ránk a tanárok. - Voltak problémák, de mostanra összerázódtatok 6. Bánataidról, örömeidrıl kivel szoktál beszélni az iskolában? - csak a legjobb barátommal {PAGE }


{PAGE } - néhány közelebbi osztálytársammal - általában nem beszélek errıl - csak, ha a többiek kérdezik 7. Mi az, amirıl nem szívesen beszélsz senkivel? - tanulási nehézségek - osztályon belüli összetőzések - családi problémák - egészségügyi problémák - fiú-lány ügyek 8. Szoktál-e másoknak segíteni az iskolában és leginkább mivel? Lecke megírása - súgás - puska kölcsönadása - pénz kölcsönzése - korrepetálás - házi feladat elkészítése - kisebb tárgyak ajándékozása - valamilyen drágább használati tárgy kölcsönadása - mások megvendégelése - egyéb, éspedig:......................................... 9. Ha bajban lennél, az iskolában kinek a segítségére számíthatsz? Osztályfınök - tanárok - más felnıttek - gyerekek 1o. Az iskolában azt szeretem legjobban, hogy... (többet is aláhúzhatsz) - a tanárok segítıkészek, kedvesek - sok barátom van - magas szintő az oktatás - sok rendezvény és változatos program van - számítástechnika van - jó az osztályfınököm - jók a sportolási lehetıségek - jó a légkör - jól felkészít a továbbtanulásra 11. Mi az a dolog, amibıl többet szeretnél az iskolában? - Osztályfınöki óra - több szakkör - jobb sportolási lehetıségek - közös program az osztállyal - iskolai versenyek - iskolai rendezvények - kirándulások 12. Szerinted a gyerekek mennyire szólhatnak bele az iskolai ügyekbe? Az osztálytitkáron keresztül - szólunk az osztályfınöknek - cikket írunk a faliújságra - azért van a diákparlament - senki sem kíváncsi a véleményünkre - úgyis az igazgató dönt 13. Mennyire szeretsz ebbe az iskolába járni? Nincs másik iskola nálunk - aránylag igen, mert a másik iskola rosszabb - nekem teljesen jó ez az iskola - nem tudom.

{PAGE }


{PAGE }

Kérdıív tanároknak 1. Az alábbi összetevık közül melyik mennyire tartozik számodra az egészség fogalmához? (Osztályozd 1-tıl 5-ig!) a. jó fizikai állapot b. jó hangulat c. káros szenvedélyek kerülése d. stresszmentes élet e. terhelések viselése f. lelki harmónia g. hit h. másokkal való jó viszony i. elégedettség önmagaddal 2. Véleményed szerint ezek kialakításában a gyerekek életében hol játszik szerepet az iskola? Az ...............................................................................................................pontok esetében. 3. Értékeld az intézmény különbözı tereit az alábbi fogalmakra adott osztályzatokkal! Tágasság

Tisztaság

Biztonság

Felszereltség

Esztétikum

Tantermek Szaktanterem Elıcsarnok Folyosók Tornaterem Sportpálya Öltözık Mosdók Udvar Ebédlı Tanári szoba

4. Ezek közül melyiknek a javításában tudnál Te magad is részt venni? ................................................................................................................................................ Melyikben a szülık? ............................................................................................................ Szerinted hány %-ban tennék ezt meg? ............................................................................... 5. Mennyire értékeled jónak iskolátokban az alábbi kapcsolatokat? (osztályozd!) Gyerek - gyerek Tanár - gyerek Tanár - szülı Tanár - tanár 6. Jellemezd az iskolátokat a lehetı legtágabb értelemben az alábbi két felsorolással!

{PAGE }


{PAGE }

Kérdıív szülıknek 1. Mennyire elégedett az iskola a./ építészeti adottságaival b./ felszereltségével c./ tisztaságával e./ környezetének esztétikájával ?

(osztályozzon 1-tıl 5-ig!)

2. Milyennek találja az iskolai étkeztetést? ....................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... 3. Ön szerint elég súlyt helyez-e az iskola az egészséges életmódra nevelésre? (igen - nem) 4.

Mi az, amin változtatni kellene? ( többet is aláhúzhat!) - több testmozgás - a környezet állapotának javítása - káros szenvedélyek elleni felvilágosító munka - szexuális felvilágosítás - táplálóbb étkezetés - öltözködési tanácsok a gyerekeknek - jobb légkör az iskolában - egyéb, éspedig...................................................................................................................

5. Bıvítené-e gyermeke délutáni elfoglaltságát az iskolában? Ha igen, akkor mivel?............................................................................................................ 6. Van-e olyan dolog, amivel személyesen is tudná segíteni ezt? (ötlet, önkéntes munka, szülıkkel, pedagógusokkal végzett tevékenység, tudás, tapasztalat, természetbeni adomány, stb.) ............................................................................................................................................. 7. Vezetne-e 1 hétig naplót arról, hogy otthon milyen egészséges és egészségtelen dolgot tett a család? ( igen - nem). Hozzájárulna-e ahhoz, hogy gyermeke errıl részletesen beszámolna az iskolában? (igen - nem) 8. Kivel szokta megbeszélni gyermeke tanulási, magatartásbeli és egyéb nevelési problémáit? a. / családon belül (általában - olykor - egyszer sem) b./ barátnıvel (általában - olykor - egyszer sem) c. pedagógussal ( általában - olykor - egyszer sem ) d./ más szülıvel (általában - olykor - egyszer sem ) e. / védınıvel ( általában - olykor -egyszer sem) f. / orvossal ( általában - olykor - egyszer sem) g./ pszichológussal (általában - olykor- egyszer sem) Más valakivel, mégpedig:................................................................................................. Erısségek:

Gyengeségek:

( a túloldalon folytatható!)

{PAGE }


{PAGE }

Kérdıív szülıknek 9. Mennyire elégedett az iskola a./ építészeti adottságaival b./ felszereltségével c./ tisztaságával e./ környezetének esztétikájával ?

(osztályozzon 1-tıl 5-ig!)

10. Milyennek találja az iskolai étkeztetést? ....................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

11. Ön szerint elég súlyt helyez-e az iskola az egészséges életmódra nevelésre? (igen - nem) 12. Mi az, amin változtatni kellene? ( többet is aláhúzhat!) - több testmozgás - a környezet állapotának javítása - káros szenvedélyek elleni felvilágosító munka - szexuális felvilágosítás - táplálóbb étkezetés - öltözködési tanácsok a gyerekeknek - jobb légkör az iskolában - egyéb, éspedig................................................................................................................... 13. Bıvítené-e gyermeke délutáni elfoglaltságát az iskolában? Ha igen, akkor mivel?............................................................................................................

14. Van-e olyan dolog, amivel személyesen is tudná segíteni ezt? (ötlet, önkéntes munka, szülıkkel, pedagógusokkal végzett tevékenység, tudás, tapasztalat, természetbeni adomány, stb.) ............................................................................................................................................. 15. Vezetne-e 1 hétig naplót arról, hogy otthon milyen egészséges és egészségtelen dolgot tett a család? ( igen - nem). Hozzájárulna-e ahhoz, hogy gyermeke errıl részletesen beszámolna az iskolában? (igen - nem) 16. Kivel szokta megbeszélni gyermeke tanulási, magatartásbeli és egyéb nevelési problémáit? a. / családon belül (általában - olykor - egyszer sem) b./ barátnıvel (általában - olykor - egyszer sem) c. pedagógussal ( általában - olykor - egyszer sem ) d./ más szülıvel (általában - olykor - egyszer sem ) e. / védınıvel ( általában - olykor -egyszer sem) f. / orvossal ( általában - olykor - egyszer sem) g./ pszichológussal (általában - olykor- egyszer sem) Más valakivel, mégpedig:.................................................................................................

{PAGE }


{PAGE } 3. számú Melléklet: EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY 5.-8. évfolyamon Idıtartam: Kéthetente 1 óra Ezeknek az óráknak az alapját az Egészséges élet címő program adja. Ez az Egyesült Királyságban kifejlesztett program, amelyet nemcsak lefordítottak magyarra, hanem adaptáltak is a magyar viszonyokhoz. A tanári kézikönyvet az Egészségügyi Minisztérium adta ki 2000-ben. „A gyerekek a program segítségével meg fogják érteni, hogy mely életmódok tekinthetık egészségesnek, és mennyiben befolyásolják ık maguk a saját életmódjuk alakulását.” A program filozófiájának lényegét négy fı téma alkotja: 1. Egészségvédı iskola: „olyan iskola, ahol a tanterv jó tantermi gyakorlata, az iskola pozitív szellemiségével és az iskola és a közösség között fennálló erıs kétoldalú kapcsolattal párosul.” 2. A gyerekek ismereteibıl indul ki: „olyan iskola, amely arra épít, amit a gyerekek tudnak vagy tudni vélnek az egészségrıl.” 3. Pozitív, egészséges életfelfogás: „széles körő, arányos, a pozitív, egészséges életmódok fontosságát hangsúlyozó tanterv.” 4. Spirális tanterv: „Olyan tanterv, amely ügyel arra, hogy minden téma felmerüljön már a legkisebb korban is, azután pedig, ahogy nınek a gyerekek, feldolgozzák ıket újra és újra.” Módszerek: „A tananyag a tanulók kialakuló életstílusának különbözı aspektusaival foglalkozik, mindinkább megkövetelve olyan készségek alkalmazását, mint a kommunikáció, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a kockázat felbecsülése, a kortársak nyomásának kezelése és nem utolsósorban, annak tudatosulása, hogy személyes érzéseink és érzelmeink mennyire hatnak ezekre a készségekre,” A készségeket interaktív gyakorlatok során fejlesztjük ki és csiszoljuk, mint pl.: Ötletbörze, megbeszélés, elképzelt szituációk, interaktív munkalapok, kérdıívek, kutatások, az irodalom feldolgozása, szerepjátékok, elıre megírt jelenetek eljátszása és csoportmunka. A témák, amelyeket a program során feldolgozunk: Egészséges életmód • A biztonság megırzés • Az egészséges táplálkozás • Mozgás és személyes higiéné • Kábítószer-fogyasztás és a kábítószerrel való visszaélés • Növekedés, változás, emberi szexualitás • Családi élet és kapcsolatok (Az idézetek a tanári kézikönyvbıl származnak.) 5. osztályban az egészséges táplálkozás, 6.-ban a változások, 7.-ben az egyensúly megtartása, 8.-ban a felnıtt életre való felkészülés kapja a legnagyobb hangsúlyt. Ezért 5. osztályban a Nutrikid programot is használjuk, mely az egészséges táplálkozással foglalkozik. 8. osztályban használjuk a Szexuális Nevelés és Kultúra Elısegítéséért Alapítvány programját, mely 7 órában dolgozza fel a szexualitással kapcsolatos fontos ismereteket.

{PAGE }


{PAGE } Értékelés: Az egészségtan tantárgyból nincs félévi, illetve év végi osztályzás. A tanév során elsısorban pozitív értékelésre törekszünk, és a kapott érdemjegyek a természetismeret illetve biológia tantárgyba számítanak oly módon, hogy felfelé vagy lefelé kerekíthetnek.

{PAGE }


{PAGE } 4. számú Melléklet: Mi is az a Tankonyha? Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek beépítése és készségek elsajátítása általános iskolák pedagógiai programjában 1-8. osztályig.

az

Az általunk ajánlott módszer: a Tankonyha program, mint az ismeretek és készségek elsajátításának hatékony eszköze. A háztartási és üzemi konyhák keresztezésébıl létrejött közösségi fızıhely, mely megfelel az alábbi igényeknek: • hozzákapcsolódó (elıtér) étkezıhelység és •-kb. 20 fı vizesblokk (mosdó, WC) konyhai • érdeklıdı és vállalkozó pedagógus, aki vállalja a tevékenység felkészítést (referencia iskolák segítségével) ére • tantárgyi keret, ahol megjeleníthetı: technika, alkalmas (4 életvitel és gyakorlat, egészségtan, osztályfınöki fızıhely, órákba jól beépíthetı megfelelı sütıkapacit 12.2.1. A Tankonyha programja: ás, • az iskolában: órakeretben, vagy fakultációban mosogató és •

szabadidıben: szakkörökben

•

iskolai rendezvények alkalmával: iskolai büfében

•

közösségi szinten: klubokban (ifjúsági, életmód, kismama, cukorbeteg)

•

közösségi rendezvények: vendégfogadás, családi rendezvények

12.2.2. A Tankonyhai ténykedés lépései: • a készítendı ételek vagy ételsor megtervezése, • a hozzávalók összeírása és közös beszerzése, • elıkészítı mőveletek, hámozás, tisztítás szeletelés, dagasztás stb. • elkészítı eljárások: sütés, fızés, • terítés, díszítés, tálalás, • végül, és végre az étel közös elfogyasztása, e közben étkezési kultúránk és szokásaink alakítása, • befejezı hadmőveletek: mosogatás és a konyhai rend visszaállítása. 12.2.3. A programhoz használható segédeszközök. : 1. tanári kézikönyv; 2. munkafüzet; 3. tankonyhai gyakorlatok tanmenet 12.2.4. A gyakorlati megvalósítás módjai: • Lépcsızetesen, néhány hónapig szakkör jelleggel, úgynevezett kívánság lista szerint. • Ezt követıen bizonyos évfolyamokra kiterjesztve: pl. a felsı tagozatra, • Egy idıben bevezetve az iskolai oktatásban 5-tıl 8-ik osztályig havonta • rendszerességgel. 12.2.5. Az anyagi háttér megteremtése •A kialakításhoz: pályázatok (önkormányzati, szponzori támogatások) {PAGE }


{PAGE } •A fenntartáshoz: pályázati támogatások, a rezsiköltségek, és a nyersanyag költségek egy része. •További szükségletek: pályázatok útján, szponzorok támogatásából és a konyha használóinak egyéni felajánlásaiból

{PAGE }


{PAGE } 5. számú Melléklet

Önismeret- és személyiségfejlesztés az általános iskolákban A mentalhigiéne elméleti megközelítése A mentalhigiéne a pszichés betegségek és mőködészavarok megelızésének a tudománya. Sajátos ismeretanyag azokról az oki tényezıkrıl, amelyek a személyiségben zavart vagy betegséget okoznak és módszerekrıl, amelyekkel ezeket a tényezıket hatástalanítani lehet, mielıtt kárt tennének. Nem önálló tudományág, de szorosan része a pszichiátriának. Számos olyan terület alakult ki, amely nem fér el a pszichológiai ellátásban. Ilyenek pl.: önismeret-, személyiségfejlesztés, önsegítı kiscsoportok, mentálhigiénés érdekvédelmi csoportok, családgondozás, veszélyeztetett csoportokra irányuló szervezett segítési formák. A preventív pszichiátriát 3 fı területre osztva lehet vizsgálni: Elsıdleges megelızés célja: Egy adott népességen belül mérsékelje a mentális rendellenességek és zavarok eseteinek elıfordulási arányát. Az erıfeszítések 2 fı területre összpontosulnak: I. Megváltoztatni a környezetet 1. Erısíteni az egyén problémamegoldó képességét Másodlagos megelızés célja: Csökkentse a már kialakult mentális rendellenességek idıtartamát. Harmadlagos megelızés célja: Csökkentse a megbetegedések után visszamaradó defektusok arányát. Rehabilitáció.

II. Az iskola mint mentálhigiénés intézmény Mentálhigiénés aktivitása, problémamegoldó kapacitása, az iskolában alkalmazott preventív módszerek fajtái és minısége függ: 1. A társadalmi környezet elvárásaitól 2. A társadalmi változások mértékétıl 3. A pszichológia és a mentálhigiéné tudományának fejlettségi szintjétıl 4. Az iskola innovációs / megújulási / készségétıl Az iskola egészségnevelési programjának része kell, hogy legyen egy olyan megelızési program, amely a hazánkban hagyományosnak mondható szenvedélybetegségek / alkohol, dohányzás /, ennek és a helytelen életmód következtében kialakuló szív és érrendszeri betegségek, és az egyre terjedı kábítószer-élvezet megfékezésére irányul. Célunk az, hogy olyan készségek kifejlesztéséhez és gyakorlásához adjunk segítséget, amelynek révén: • megismerik önmagukat és társaikat, • tájékozódjanak környezetükben, • megbizonyosodjanak az egészséges és biztonságos élet értékeirıl, • felfedezzék önmaguk megvédésének lehetıségeit Az alábbi személyiségfejlesztı programot az általános iskola alsó és felsı tagozatának ajánljuk.

{PAGE }


{PAGE } A témák beilleszthetık osztályfınöki tanmenetbe, napközis foglalkozásokba és szakórákba is. Témakörök: 1. Önismeret 2. Én és helyem a környezetemben 3. Egészséges és biztonságos élet 4. Veszélyeztetı tényezık 5. Óvd, védd magad! Egy-egy téma végigvezetésével szeretném bemutatni, hogy életkoronként miként épülnek egymásra a foglalkozások anyagai. 1.o. Téma: A méreg Veszélyes tényezık otthon, utcán, iskolában Téma: Testünk, érzékszerveink Egészséges táplálkozás 2.o. Téma: Mennyi a túl sok? Egyensúly, mérték fogalma Milyen testrészünkkel milyen érzéseket tudunk kifejezni? 3.o. Téma: Az alkoholizmus, mint kezelhetı állapot Fotók: alkoholos, dohányos, sovány, elhízott emberekrıl Téma: Jól érzem magam,… a környezetemben. Olyan jó, hogy szeretnek! Nevetı agy Jókedv-kerék 4.o. Téma: Drogokról alapfokon Játék. Az elutasítás formái. A reklámok hamissága Szokásaim-helyi statisztika Gyógyító természet- évszakóra Aktív pihenés. A humor gyógyító ereje 5.o Téma: A drog fogalma, hatása az emberi szervezetre Legális-illegális szerek győjtése Téma: Az egészség értéke Jól érzem magam kívül-belül /rajzkészítés/ Lelki gondjaink fizikai megnyilvánulásokat okozhatnak / fogorvosnál, vizsgadrukk /

{PAGE }


{PAGE } 6.o. Téma: Dohányzás- alkohol Interjú-táblázat A leszokás lehetıségeirıl Téma: A változás jelei 7.o. Téma: Kritikus helyzetek Elektromos drogok Problémamegoldás. Kihez fordulhatok? 8. o. Téma: Az én életösvényem Teendıim a teljes életért Példaképek, szerepmodellek III. Egy lehetséges személyiségfejlesztı szakkör felépítése, gyakorlatok • • • • •

Játékos mozgások Tárgy, élılény, fogalom megjelenítése / Játszd el és mondd el! / A téma kibontása Helyzetgyakorlatok Záró játék,

IV. A szülık tájékoztatása, bevonása • Hogyan segíthetik a szülık gyermekük önbizalmának megalapozását? • Hogyan alakítható a család és iskola közötti kommunikáció? • Együttmőködı csoport létrehozása • Mi a véleményük a programról? V. Önismereti játékok alkalmazása, jelentısége A játékok során ébredı érzéseket / összetartozás, elvárás, elıítélet, kölcsönös bizalom, szeretet, szeretetlenség / nem árt tudatosítani a játékosokban. Remélem, hogy ezzel a programmal segíthetjük, hogy tanítványaink felismerjék az egészséges életmód kínálta lehetıségek közül a kedvükre valót, és örömüket leljék a pozitív értékek kiválasztásában, elutasítsák a számukra ártalmas élvezeteket, idıtöltést. Irodalomjegyzék: Gerevich József: Iskolai mentalhigiéne Bagdy Emıke – Telkes József: Személyiségfejlesztı módszerek az iskolában Caaplan: Az elsıdleges megelızés perspektívái Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek Herkert: Másfél perc lazítás Vaarga I.-Gönczi K.-Pintér I.: Önismereti játékok győjteménye,

{PAGE }


{PAGE }

6. számú Melléklet: A Helyi Tanterv, melyben az egészségnevelési témakörök és feladatok jelölve vannak.

{PAGE }


AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents