AZ ÁBRÁNYI EMIL ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

AZ ÁBRÁNYI EMIL ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

I.

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 4 PREAMBULUM............................................................................................................ 5

1.

1.1.

Az iskola tömör /emblémaszerű/ leírása: .................................................................. 5

1.2.

Az iskola földrajzi működési területe........................................................................ 7

1.3.

Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése:.......................... 7

1.4.

Az iskola tanulócsoportjának száma (beleértve a napközit, a tanulószobát is) ........... 8

HELYZETELEMZÉS ................................................................................................... 8

2.

2.1. Az iskola társadalmi környezete ................................................................................... 8 2.2.

A szociális helyzet jellemzői .................................................................................... 8

2.3.

A közszolgáltatások elérése ...................................................................................... 8

3. A TANULÓCSOPORTOK ÖSSZETÉTELE, A TANULÓK NEVELTSÉGI ÁLLAPOTA ...................................................................................................................... 10 4.

A MIKROKÖRNYEZET ELVÁRÁSAI .................................................................... 11

5.

TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................ 11

6.

A NEVELŐKÖZÖSSÉG FELKÉSZÜLTSÉGE ........................................................ 12

7.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK ....................................................................................... 21

8.

AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE............................................................... 21

10.

AZ ISKOLA SAJÁTOS ARCULATA ........................................................................ 24

NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................... 25 I.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK .................................................................................... 25

II.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI................... 26

III.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai .................................. 33

IV.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai .................................. 43

V.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei ................................... 45

VI.

Kiemelt fejlesztési feladatok ........................................................................................ 53

1.

A sajátos nevelési igényű tanulók / enyhe fokban értelmi fogyatékos, diszlexiás, diszcalculiás, diszgraphiás,/ nevelésének-oktatásának fejlesztése ................................... 59

2.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei ................................... 61

3.

A NAT differenciált alkalmazása az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésében oktatásában................................................................................................. 64

4.

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése........................................................................ 64

5.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) ............................................................................................ 66

VII.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK .......................................................................................................... 68

VIII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 74 1.

Közösségfejlesztés ......................................................................................................... 74

2.

A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai............................................................... 76

3.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak meg alósítását szolgáló tevékenység rendszer és szervezeti formák. .................................................................... 77 3.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere ........................................ 77

3

3.2. Hagyományok ............................................................................................................ 78 3.3. Napközi otthon, tanulószoba ...................................................................................... 78 3.4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások........................................................ 79 3.5. Iskolai sportkör. ......................................................................................................... 79 3.6. Szakkörök. ................................................................................................................. 79 3.7. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. .............................................................................. 80 3.8. Tanulmányi kirándulások. .......................................................................................... 80 3.9. Szabadidős foglalkozások. ......................................................................................... 80 3.10.

Iskolai könyvtár...................................................................................................... 80

3.11.

Művészeti iskola. ................................................................................................... 80

3.12.

Önálló innováció: Nyári napközis tábor szervezése ................................................ 80

3.13.

Hit- és vallásoktatás. .............................................................................................. 81

IX.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése ................................................... 81

1.

A Tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ................................................................ 81

2.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. ........................................... 82

X. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................. 84 1.

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok............................................................................. 84

XI. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ................................... 86 XII.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek.............................................. 88

XIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések .............................................................................................. 90 XIV. KAPCSOLATRENDSZER, EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................... 95 XV.

A SZÜLÖK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁl....................................................................................................................... 96

XVI. Egészségneveléssel és környezeti neveléssel összefüggő iskolai feladatok .................... 98 XVII. A fogyasztóvédelmi oktatással összefüggő feladatok ................................................... 98 1.a. sz. melléklet ....................................................................................................................... 99 1.b. melléklet .......................................................................................................................... 100

4

BEVEZETÉS A magyar közoktatás az elmúlt évtizedekben, főként a 90-es évek kezdetétől nagy változásokon ment keresztül, mind a rendszer hatékonyságát, mind irányítását és finanszírozását tekintve. A 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA mérés eredményei világítottak rá először arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20%-a súlyos olvasási és matematikai nehézségekkel küzd, amit a 2006-os vizsgálat is megerősített. Ugyancsak évek óta elégedetlenek a munkaadók az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők felkészültségével. Mindezek a negatív jelzések, illetve a hazai mérések eredményei is a szakterület korszerűsítését sürgették. A közoktatás hosszú távú stratégiája már pontosan megjelöli a fejlesztés irányait, eszközrendszerét. A Nemzeti alaptanterv (NAT) a tartalmi szabályozást helyezte új alapokra.

Feladat a fejlesztés helyes irányainak megtalálása A magyar közoktatás főbb gondjai

A fejlesztés irányai

Szelektív iskolarendszer

egységes, befogadó (komprehenzív) iskolarendszer

tanár központú módszertan

tanulóközpontú módszertan

kanonisztikus tananyag kijelölés

pragmatikus , testre-szabott tananyag válogatás

Központi tantervek

helyi tantervek

Egységes módszertan

differenciált módszertan

nagy és egyrétegű tananyag

kevés és rétegzett tananyag

ismeretátadás

ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, kompetencia alapú képzés

aktív tanár- passzív tanuló

aktív tanár – aktív tanuló (megváltozott tanárszerep)

egyirányú kommunikáció

vertikális és horizontális információáramlás

A teljesség illúziója

reális teljesítés

Szelekció, szegregáció

integráció

A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munkát pedagógiai program szerint kell folytatni, továbbá meghatározza a pedagógiai program lényeges elemeit, tartalmát.

Az intézményünk nevelőtestülete által készített és

elfogadott pedagógiai program a

törvénynek megfelelően a NAT-ra és a kerettantervre építve a helyi igények (fenntartó, szülő, mikrokörnyezet) és a tanulók szükségleteinek érdeklődésének figyelembevételével, valamint a lehetőségek számbavételével készült. Kiegészül a kompetencia alapú oktatás pedagógiai programmal, melynek alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához.

5

1.

PREAMBULUM

Az intézmény típusa:

Általános iskola

Az intézmény neve:

Ábrányi Emil Általános Iskola

Alapítási éve:

1951.

Alapit szerv:

Nyírábrány Községi Tanács

Fenntartó szerv neve

Nyírábrány Nagyközségi Önkormányzat

Az intézmény székhelye:

Nyírábrány. Iskola u. 8.

Az intézmény felügyeleti szerve: Nyírábrány Önkormányzat Képviselő-testülete Az intézmény működési területe: Nyírábrány község közigazgatási területe Az intézmény feladatai, alaptevékenysége: Állami feladatként ellátandó tevékenysége -

a 8 osztályos iskolai nevelés, oktatás,

-

sajátos

nevelési

igényű

(enyhén

értelmi

fogyatékos,

diszlexiás,

diszgraphiás,

diszcalculiás, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő) tanulók integrált oktatása, -

A hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók integrációs és képesség

kibontakoztató felkészítésének pedagógiai program (IPR) szerinti nevelése-oktatása, -

A TÁMOP 3.1.4.pályázat alapján kompetencia alapú oktatás bevezetése és fenntartása.

-

étkeztetés,

-

felnőttek étkeztetése

-

napközi otthoni és tanulószobai ellátás,

-

tanórán kívüli tevékenységek:

-



szakkörök



korrepetálás



tehetséggondozás



diáksportkör

általános iskolai felnőttoktatás,

. Az intézmény szervezete: az intézmény szervezeti és működési szabályzat alapján működik, melyet a nevelőtestület fogad el és a képviselő-testület hagy jóvá. Az intézményben az évfolyamok száma nyolc. Az intézmény igazgatója részben önálló gazdálkodó. Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója: Szőllősi Lászlóné

1.1.

Az iskola tömör /emblémaszerű/ leírása:

Pedagógiai hitvallásunk felvállalni

az általánosan képző komplex személyiség és

képességfejlesztő pedagógiát megvalósító iskolát, ahol előtérbe kerülnek a következő alapelvek: -komplexitás,

6

-személyközpontúság, -nyitottság, -esélyegyenlőség. - Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás bevezetése.

Közoktatási törekvések : Várt eredmények -

az integrációs folyamatok erősödése,

-

pedagógusok felkészítése a kulcskompetenciák fejlesztésére,

-

a képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben, új pedagógiai kultúra megismertetése,

-

a tanulási – tanítási kultúra megújítása,

-

korszerű tanulási környezet megteremtése: infrastrukturális fejlesztés, intézmények felújítása, új hálózatok kiépítése

A közoktatás tartalmi megújítása -

kompetencia alap

-

pályaorientációs tanácsadás

-

átfogó mérési, értékelési, minőségirányítási rendszer fejlesztése

-

tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák

-

oktatási dolgozók át-és továbbképzése, alkalmazkodóképesség

-

kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás érdekében

7

Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló fejlesztések -

hátrányos vagy roma tanulók szegregációja elleni küzdelem,

-

integrációs nevelés és integrált oktatás

-

sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

-

migrációs tanulók integrált oktatása

Intézményi modernizációs feladatok -

a közoktatási törvény módosításainak végrehajtása

-

intézményintegrációs törekvések erősítése

-

a

közoktatás

hatékonyságát

elősegítő

területi

együttműködések

támogatása-

modellhálózatok létrejötte, hálózati együttműködés, hálózati tanulás támogatása A tanítók és tanárok feladatai és változó szerepük -

az óvoda –iskola átmenet segítése

-

képességfejlesztés az ismeretközpontúság helyett befogadó szemlélet, integrációs gyakorlat

-

„Minden gyermek más”- egyénre szabott fejlesztési programok

-

új pedagógiai „szerepértelmezés”

-

új pedagógiai kultúra alkalmazása

-

szöveges értékelés, értékelés osztályszinten, egyénileg, önértékelés

-

a fejlesztő hatások szakaszainak egymásra építése (1-6. és 7 – 8 évf.)

-

az átmenetek elősegítése

1.2.

Az iskola földrajzi működési területe

Nyírábrány rövid bemutatása: Nyírábrány Hajdú-Bihar megye északkeleti szélén, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a 48. számú főút mentén, Debrecentől mintegy 30 km-re fekszik. Az ivóvízhálózat minden utcán kiépült, a lakások 90 százaléka van a rendszerre csatlakozva. Vezetékes gázzal a lakások 70 százaléka rendelkezik, szennyvízcsatornával kb. 80 %, az elektromos hálózat teljesen kiépített. A lakások mintegy 60 százaléka rendelkezik telefonnal. A településen két háziorvosi körzet és egy gyógyszertár működik, mely az alapellátást biztosítja. A működő mentőhálózat is szűkebb keretek között látja el feladatát. A közművelődést az Ábrányi Kornél Művelődési-ház és az ott működő könyvtár látja el. A helyi ünnepségeken kívül az évente megrendezésre kerülő motoros találkozó illetve az „Eördöghsziget” fesztivál kiemelt eseményei településünknek. Egy kastély és három templom van Nyírábrányban. A római katolikus templom kertjében található a II. világháborús hősök emlékműve. A község tájházzal rendelkezik.

1.3.

Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése:

Az iskola körzetesítése miatt Szentannapusztáról, Budaábrányból, MÁV

8

telepről, Tóthfaluból, Bernátrészről illetve helyből járnak be autóbusszal a tanulók.

1.4.

Az iskola tanulócsoportjának száma (beleértve a napközit, a tanulószobát is) Az utóbbi néhány évben a tanulólétszám stagnál 400-450 fő között. Tanulócsoportok száma évfolyamonként általában 2 vagy 3 osztály. A szülői igényeknek megfelelően szervezzük a napközis foglalkozásokat illetve a tanulószobát.

2.

HELYZETELEMZÉS

2.1.

Az iskola társadalmi környezete

Nyírábrány demográfiai adatai A lakosság száma kb. öt éve változatlan, 4. 100 fő körül stagnál. Jellemző az el és bevándorlás Debrecenből és a környező községekből, de kisebb számban Romániából is áttelepülnek. Így lényegesen nem változik a lakosságszám. Amíg a megyei és az országos népesség életkor szerinti összetételének változása a népesség elöregedése irányába mutat, a településre nem ez a jellemző. A népesség 20 százaléka roma, növekvő tendenciát mutat a lakosság számarányában. Jellemzően három, négy gyermek van egy családban. A környező településen ez az arány alacsonyabb. Nyírábrányban Cigány Kisebbségi önkormányzat működik 1998 óta. A település két részből áll Kisábrányból vagy Budaábrányból, amely falusiasabb rész, és Nagyábrányból, ami jobb infrastruktúrával rendelkezik. Mindkét településrészen laknak cigányok. A budaábrányi részen a Homok és a Mester utcán, a régen teknővájással foglalkozók telepedtek le. A település másik részén, a Fülöpi úton a vályogvetők építkeztek. A település központi részében a Fő utcán is sok roma származású család él. Megállapítható, hogy Nyírábrányban nem alakult ki elkülönült cigánytelep, szegregált etnikai környezet.

2.2.

A szociális helyzet jellemzői A munkanélküliek száma Nyírábrányban 341 fő (8,3 %), amely magasabb az országos

átlagnál Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 781 gyermek után igényeltek, ebből iskoláskorú 350 fő. A regisztrált munkanélküli személyek jelentős hányada a cigány kisebbséghez tartozik. Komoly problémát jelent még a munkanélküliek iskolázottsági szintje, ugyanis viszonylag magas azoknak a száma, akiknek még az alapfokú végzettsége sincs meg, illetve azok száma, akik csak alapfokú végzettséggel rendelkeznek. A munkavállalók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit javítja a SZILTOP kht által működtetett, helyi gimnáziumban és szakközépiskolában megszerezhető érettségi illetve szakképzés esti tagozaton.

2.3.

A közszolgáltatások elérése Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján Nyírábrány Önkormányzata a közoktatási

feladatok közül helyben látja el az óvodai nevelés, az 1-4 évfolyamos általános iskolai oktatás, az

9

5-8 évfolyamos általános iskolai oktatás, és az alapfokú művészetoktatás feladatait. Nyírábrány nagyközségben az óvodai ellátást egy intézmény (Nyírábrányi Önálló Napköziotthonos Óvoda), két feladatellátási helyen (Nyírábrány Hajnal út 3. és Árpád út 27.), az általános iskolai ellátást egy intézmény (Ábrányi Emil Általános Iskola 4264 Nyírábrány, Iskola u. 8.) biztosítja. Az alapfokú művészetoktatási feladatot az Abigél Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakképző Iskola, Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (4481 Nyíregyháza, Sóstóhegy Kemecsei u. 50.) látja el az általános iskola épületében, a Matura Alapítvány fenntartásában. A közoktatási szakszolgálati feladatok nem helyben valósulnak meg. A Hajdúhadházi Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás keretében a logopédiai ellátást helyben, a pályaválasztási tanácsadást Debrecenben, és a gyógytestnevelést helyben érhetik el a tanulók. A gyermekjóléti alapellátások közül a településen megoldott a gyermekjóléti szolgáltatás és iskolai napközi. Bölcsőde nincs Nyírábrányban.

Közszolgáltatások

Helyben

Más településen, éspedig... (km)

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1X 4. Általános iskolai oktatás 5X 8. Alapfokú művészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai X Debrecen 30 km tanácsadás Korai fejlesztés és X Debrecen 30 km gondozás X Debrecen 30 km Fejlesztő felkészítés X Debrecen 30 km Nevelési tanácsadás X Kistérségi Társulás finanszírozza Debrecenből, egy része a fenntartó, helyben Logopédiai ellátás megoldott. X Kistérségi Társulás finanszírozza Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Debrecenből, X Kistérségi Társulás finanszírozza helyben megoldott. Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi X Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK X Debrecen 30 km Családok átmeneti otthona

Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom?

A szolgáltatás ellátatlan

X 12 heti

X X X

10

3.

A

TANULÓCSOPORTOK

ÖSSZETÉTELE,

A

TANULÓK

NEVELTSÉGI ÁLLAPOTA A tanulócsoportok összetétele igen heterogén. A hh. tanulók száma 350 fő a tanulók 80%a, a hhh tanulók száma 186 fő, ami 42 %-ot mutat. A magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép. Az agresszivitástól az önzetlen segítőkészségig, a több tantárgyból történő bukástól az országos és megyei tanulmányi versenyeken elért szép sikerekig minden megtalálható az egyes osztályokban. A tanulóink életkörülményeit vizsgálva az alábbi veszélyeztető tényezőket találtuk, illetve találjuk folyamatosan: -

Gyermekét egyedül nevelő szülő

-

Rendezetlen családi jogállapot

-

Nevelési hiányosság

-

Káros életvezetési szokások

-

Kedvezőtlen lakásviszony

-

Antiszociális környezet

-

Gondozatlanság, felügyelet hiánya

-

Érzelmi hiány

-

Túlzott szorongás, gátlás

-

Rossz anyagi helyzet, munkanélküliség, stb.

Osztályonként átlagosan 4-5 tanulónál a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek, ami már önmagában is nehezíti a tanulmányi előrehaladást, az előforduló tanulmányi motiválatlanság, illetve részképesség zavarok, képesség hiányok mellett. Az Ábrányi Emil Általános Iskola a település egyetlen Általános Iskolája, mely feladatait önállóan látja el. Biztosított a település tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók intézményes nevelése, az IPR program működtetése. Az intézményben nem érvényesül a szegregáció. Kiegyenlített a hhh tanulók aránya évfolyamonként a tanulócsoportok között, nem tér el 25%-ban egymástól. A SNI, enyhe fokban értelmi fogyatékos, diszlexiás, diszcalculiás, diszgraphiás atipusos autista, mutista tanulókat integráltan neveljük-oktatjuk. A tanulólétszám 400-450 fő között változik. Az osztályokban foglalkoztatott tanulók száma 1826 fő. A törvényben előírtaknak megfelel. Több mint 30 tanuló beilleszkedési zavarokkal, magatartásbeli rendellenességekkel, illetve tanulási nehézségekkel küzd. A nevelési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy nő a veszélyeztetett környezetben, rossz szociális körülmények között élő gyermekek száma. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk: 

a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységre,



a felzárkóztatást segítő programokra,



olyan befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakítására, melynek keretei között megkezdődik a tényleges együttnevelés , a különböző háttérrel rendelkező gyermekek egy csoportba való nevelése.

11

4.

A MIKROKÖRNYEZET ELVÁRÁSAI Fontos feladatunk, az esélyegyenlőség biztosítása, hogy minden tanuló továbbépíthető

tudáshoz illetve értékekhez jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapoznunk, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusba folytathassák tanulmányaikat. Kiemelt feladatunk közé tartozik: 

A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása minden tanuló számára



a SNI tanulók közül az enyhén értelmi fogyatékos, diszlexiás diszcalculiás, diszgraphiás, atipusos autista , mutista tanulók integrált iskolai oktatása.



Az IPR pedagógiai rendszer működtetése.



A program közvetlen célja: Olyan tanulási kompetenciák kialakítása, amelyek lehetővé teszik a hhh és a hh tanulók képességeinek maximális kibontását személyre szabott, differenciált oktatási, nevelési módszerek alkalmazásával.

E pedagógiai rendszer részeként megjelenő Multikulturális tartalmak segítik a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása -

pedagógiai diagnosztika,

-

tehetségazonosítás,

-

tanulási stratégiák és módszerek megismerése,

-

tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság),

-

részképesség-zavarok kiszűrése,

-

a személyiség komplex megismerése

-

A helyes szokások, viselkedési normák kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan értékek átszármaztatása , amelyek alapján a tanulók képessé válnak az egyetemes emberi értékek befogadására, továbbvitelére.

5.

-

Az esélyegyenlőtlenségek mérséklése.

-

A lemorzsolódások megakadályoztatása.

-

A tanórán kívül lehetőség biztosítása a kultúrált szórakozásra,

-

művelődésre, sportolásra.

TÁRGYI FELTÉTELEK A nyírábrányi Általános Iskola 1983-ban épült, két emeletes paneliskola, 1999-ben 4

tanteremmel bővült. Festői környezete - hatalmas erdő, füves park, szökőkút, bitumenpálya, játszóudvar, az udvaron nádfedelű gomba - ellensúlyozza a betonépület egyhangúságát. Az épület állaga közepesnek mondható. Rendezett játszóudvara és sportpályája vonzza nemcsak a tanítványainkat, hanem a környékbelieket is. A tizenkét tantermesnek épült iskola tantermeit

12

fokozatosan és folyamatosan szaktantermi rendszerűvé alakítottuk, 4 tanteremmel bővítettük. Szaktantermeink felszereltsége átlagosnak mondható a szemléltető eszközök területén, a bútorzat azonban folyamatosan cserére szorul. Iskolánk sajátos szaktantermei közé sorolható a 200 m2 területű Tornaterem. 21 számítógéppel / a SZILTOP kht tulajdonát képezi/, internet hozzáféréssel számítástechnika terem, valamint

egy közel 13 000 kötetes könyvtár. Egy saját üzemeltetésű

konyha és ebédlő tartozik az épülethez. Az épület gázfűtéses. Az iskola udvarán kézilabda- és futballpálya található

6.

A NEVELŐKÖZÖSSÉG FELKÉSZÜLTSÉGE A szakember ellátottság az intézményben jó. A szakos ellátottság 98 %-os.

Kompetencia- lista ALSÓ TAGOZAT

Sorsz.

Név

1.

Borza Beáta

2.

Csontó Erika

3.

Gresku Györgyné

4.

Bordás

Alapvégzettség+ kiegészítő végzettség

Továbbképzések/tanfolyamok

a) Tanítóképző + Kooperatív módszertanra épülő gyógypedagógiai együttműködés 30 óra szakkollégium A sajátos nevelési igényű gyermekek b)Gyógypedagógus együttnevelésére felkészítő képzés tanár 60 óra Életpálya építés az 1-6. évf. képzés 30 óra Projektpedagóia, epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra a) Tanítóképző + NYIK tanf. orosz szakkollégium ÉKP tanf. Gordon 30 óra Meixner-féle dyslexia 40 óra Szám.gép és internet alap 55 óra H.helyz. cigány integr.nev-okt. 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra a) Tanítóképző ÉKP tanf. b) Közoktatási vezető Gordon 30 óra Szám.gép és internet alap 55 óra Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra Konfliktuskezelés 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra TanítóKooperatív módszertanra épülő

Várható továbbképzések/tanfolyamok

13

5.

Renáta

kommunikáció műveltségterület

Kovács Pál

a) Tanítóképző + népművelési és testnevelés szakkollégium b) Informatikus OKJs képzés c) Egészségfejlesztés, mentálhigiénia

együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra NYIK tanf. ÉKP tanf. UNICRI-MKM Integr.Prev. Progr. Iskolai drogkoordinátor 30 óra Napközis komplex 120 óra Környezet pedagógia 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés 60 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tanórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra

14

Sorsz.

Név


6.

Kovács Zsolt

7.

Kocsel Anna

8.

Matlag Attila

9.

Perecsényi Orsolya

Tanítóképző + könyvtárinformatika műveltség terület

10.

Fejér Mónika

Tanítóképző + technika szakkollégium


Tanítóképző pedagógia szakkollégium

+ Szám.gép és internet alap 55 óra Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra Minőségfejlesztés 30 óra Környezetpedagógia A tanulás tanulása 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Tanítóképző Anyanyelv és komm. NYIK 120 óra Szám.gép és internet alap 55 óra Gordon 30 óra Konfliktuskezelés 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Tanítóképző + Konfliktuskezelés 30 óra testnevelés és sport A tanulás tanulása 30 óra műveltség terület Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Matematika kompetencia alapú képzés 1-4. évf. 30 óra Hatékony tanulói megismerési technikák 30 óra Projektpedagóia, epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Konfliktuskezelés 30 óra A tanulás tanulása 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra NYIK tanf. ÉKP tanfolyam Meixner-féle dyslexia prev. 40 óra Szám.gép és internet alap 55 óra Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra H.helyz. cigány integr.nev-okt. 30 óra Konfliktuskezelés 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra


15

Sorsz.

Név


11.

Szilágyiné Tanítóképző + Fényi Anita technika szakkollégium

12.

Szőllősi Lászlóné

13.

Vrancsik Istvánné

14.

Szabóné Karácsony Ilona


Szám.gép és internet alap 55 óra Fejlesztőpedagógia 120 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Szövegértés, szövegalkotás Kompetencia alapú képzés 1-4. évf. 30 óra Projektpedagóia,epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra a) Tanítóképző Komplex szeminárium 2 év b) Közoktatási Ped.intenzív tanf. 1 év vezető NYIK tanf. ÉKP tanf. Gordon 30 óra Fejlesztő ped. tanf. 30 óra Minőségfejlesztési alapism. 30 óra Min.fejl.ben haszn.módsz. 30 óra H.helyz. cigány integr.nev-okt. 30 óra Szám.gép és internet alap 55 óra Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Projektpedagóia,epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Tanítóképző + NYIK tanf. rajz ÉKP tanf. szakkollégium Gordon 30 óra Tánc és dráma 120 óra Szám.gép és internet alap 55 óra Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Tanító + magyar Kooperatív módszertanra épülő nyelv és irodalom együttműködés 30 óra műveltség terület Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra


16

FELSŐ TAGOZAT

Sorsz.

Név


1.

Antal Lajosné Matematika-kémia szakos tanár

2.

Bagoly Béla

3.

Bagoly Béláné

4.

Derzsi József


Gordon 30 óra Kémiatanárok szakmódsz. 30 óra Ellenőrzés, ért kémia órán 30 óra Szám.gép és internet alap 55 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Földrajz-biológia Biológia komplex szemin. 2 év szakos tanár Földrajz komplex 2 év Szám.gép és internet alap 55 óra Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra Minőségfejlesztés 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra a) Történelem szakos Mozgóképkult.és média 120 óra tanár és népművelő Szám.gép és internet alap 55 óra b) Dráma pedagógus Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra Minőségfejlesztés 30 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Életpálya építés a 7-8. évf. képzés 30 óra Projektpedagóia,epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra a) Tanítóképző NYIK tanf. b) Informatika szakos ÉKP tanf. tanár Gordon 30 óra c, matematika Internet alkalmazói ism. 40 óra műveltségi terület Minőségfejlesztés 30 óra Min.fejl.haszn.módsz 40 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra


17

Sorsz.

Név

6.

Kálmándi Árpádné

7.

Kiss József

8.

Kiss Józsefné

9.

Kiss Zoltán



Magyar-orosz szakos NYIK tanf. 100 óra tanár Gordon 30 óra Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra Drámapedagógia 40 óra Minőségfejlesztés 30 óra H.helyz. cigány int.okt. 30 óra Konfliktuskezelés 30 óra Nem szakr. Okt. 120 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Szövegértés, szövegalkotás Kompetencia alapú képzés 5-8. évf. 30 óra Hatékony tanulói megismerési technikák 30 óra Projektpedagóia,epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra a) Tanítóképző Gordon 30 óra b) Technika szakos Középfokú szám.techn. 60 óra tanár Adatbázis-kez. isk. muk. 35 óra c) Műszaki ism. Kooperatív módszertanra épülő szakoktató együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra a) Tanítóképző + Gordon 30 óra ének-zene Munkaközösségvezetői 2 év szakkollégium komplex tanfolyam b) Fizika szakos tanár Intézm.értékelés a közokt. 60 óra Szám.gép és internet alap 55 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Biológia-testnevelés Diff.és könny.gyógytestn. 138 óra szakos tanár Szám.gép és internet alap 55 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30


18

11.

óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Kiss Zoltánné a) Tanítóképző Diff.és könny.gyógytestn. 138 óra b) Testnevelés szakos Szám.gép és internet alap 55 óra tanár Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra

19

Sorsz.

Név



12.

Kovács Orsolya

a,Angol nyelv és irodalom szakos tanár b,Magyar nyelv és irodalom tanár

Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra + Szám.gép és internet alap 55 óra

13.

Nagyné Fark a) Tanítóképző Tímea közművelődési szakkollégium b) Angol szakos Kooperatív módszertanra épülő nyelvtanár együttműködés 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra

14.

Pogány Gyuláné

15.

Zilahiné Krausz Rita

a) Magyar-orosz szakos tanár b) Angol szakos nyelvtanár c) Szakvizsgázott pedagógus-szakértő

NYIK tanf. Gordon 30 óra Szám.gép és internet alap 55 óra SOL Anglia 84 óra Szeml.váltás az angol okt. 30 óra Nem szakr. Okt. 120 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Projektpedagóia,epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra Matematika-ábrázoló Minőségfejlesztés 30 geometria szakos óra tanár H.helyz. cigány int.okt. 30 óra Értékelés,mérés az okt-nev. 30 óra OIR Int.inf.rendsz. 30 óra Konfliktuskezelés 30 óra Tanulás tanulása 30 óra Nem szakr. Okt. 120 óra Kooperatív módszertanra épülő együttműködés 30 óra Matematika kompetencia alapú képzés 5-8. évf. 30 óra


20

Projektpedagóia,epochális Oktatás 30 óra Integrációra érzékenyítő (IPR LIGHT) továbbképzés 30 óra Tnórai differenciálás a gyakorlatban 30 óra

21

A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tudatos és tervszerű. . Az elméleti felkészültséget és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a munkaközösségek (alsó, felső tagozat). Az IPR-ben

minden pedagógus részt vesz, vállalva a kötelező módszertani elemek

megismerését, elsajátítását és alkalmazását. A nevelők többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket. Általánossá vált a differenciált képességfejlesztés szerinti óravezetés. A nevelők figyelembe veszik a tanulók képességeit és egyénre tervezik a feladatokat. A TÁMOP-os pályázat lehetőséget teremt a tantestület módszertani megújulására, ami az új tanulásszervezési eljárások, változatos módszerek alkalmazását jelenti a mindennapi pedagógiai munkánkban, a tanórákon és tanórán kívül:

7.

-

differenciálás,

-

kooperatív technikák alkalmazása,

-

témahét,

-

3 hetet meghaladó projekt,

-

tömbösített oktatás.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

A nevelő-oktató munkát 26 pedagógus, 9 fő technikai , (3 takarító, 6 konyhai dolgozó) 2 ügyviteli dolgozó segíti a nevelő-oktató munkát. Az átlagéletkor 46 év.

8.

AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Szervezetünk alapjába véve lineáris felépítésű, de fellelhetők a funkcionális és a törzskari szervezet elemei is.

Funkcionális elemek:

Az alsó-felső munkaközösségben alsós és felsős kollégák egyaránt részt vesznek, szűkebb szakmai csoportok TEAM-ek működnek. Mindkét munkaközösség vezető középvezetőnek számít, felettese az igazgató. Az IPR pedagógiai programban a menedzsment száma 3 fő. 1 pedagógus az alsó tagozatos, 1 pedagógus a felső tagozatos nevelők munkáit segítik, az iskola igazgatója koordinálja a pedagógiai folyamatot. A TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás bevezetését és folyamatos megvalósítását koordinálja a szakmai vezető. Törzskari szervezet elemei:

Kooperációs tanácskozás egy-egy vezetői döntés előtt.

22

Résztvevők köre: 1.

Szűk vezetőség (társadalmi oldal vagy szakmai oldal külön-külön.

2.

Kibővített vezetőség (társadalmi oldal + szakmai oldal).

Az ábrából kiderül a szakmai irányítás és annak szintjei, a -

vezetők közötti munkamegosztás, a hatáskörök, a felelősség, ellenőrzési,

-

döntési jogkörök és az információáramlás iránya.

-

Ezek részletezése a Szervezeti és Működési Szabályzatban megtalálhatók.

Az iskola vezetési szerkezete /1.a. sz. melléklet/ Az IPR menedzsment vezetés szerkezete az 1.b. mell. Az intézmény vezetése

IPR menedzsment

Igazgató

igazgató

Munkaközösség -vezetők

alsós pedagógus felsős pedagógus

Az intézmény vezetési szerkezete Szakmai oldal

Társadalmi oldal

Igazgató Szakmai vezető

Igazgató

Munkaközösség-vezetők

Közalkalmazotti Tanács elnöke

Minőségügyi-vezető IPR menedzsment vezetősége Diákönkormányzat elnöke Szülői munkaközösség elnöke

Kibővített vezetőség

9.

FELADATMEGOSZTÁS Az iskola igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogkört, irányítja az iskola munkáját.

Részben önálló gazdálkodó. Az igazgató feladatait a munkaközösség- és a

minőségügyi vezetővel osztja meg, akik

távollétében helyettesítik. Az intézményi IPR szervezeti felépítése, a mikrocsoportok feladatai IPR menedzsment 

Óvoda-iskola átmenet csoport



Továbbtanulást segítő csoport



Mérés, értékelési csoport



Önálló tanulást segítő fejlesztési csoport

23



Eszközjellegű kompetenciák fejlesztését segítő csoport



Szociális kompetenciák fejlesztését segítő csoport.



Integrációt segítő tanórán kívüli program szabadidős tevékenységeket segítő csoport.



Módszertani adaptációt segítő csoport



Környezeti csoport

IPR menedzsment feladatai: 

Komplex IPR fejlesztés irányítása, koordinálása, integrációs stratégia kialakítása.



Együttműködések szervezése intézményen kívül és belül.



Feltételek megteremtése (humánerőforrás, eszközök).

Óvoda-iskola átmenet team feladatai: 

Óvoda-iskola átmenetet segítő tevékenységek megvalósítása.



Kapcsolatépítés az iskola és az óvoda között.

Továbbtanulást segítő csoport feladatai: 

Segítséget nyújtani a diákok iskolai továbbhaladását, középiskolába történő továbbtanulását.



Tevékenységükkel

javítani

az

intézmény

országos

kompetencia

mérésének

eredményén. Módszertani adaptációt segítő team feladatai: 

A továbbképzéseken szerzett ismeretek beépítésének támogatása a pedagógiai gyakorlatba.



Szakmai támogatásnyújtás.



Hospitációra épülő szakmai együttműködés koordinálása.



Iskolai szintű projektek koordinálása.

Intézményi Környezeti Csoport feladatai: 

Az IPR-t segítő partneri kapcsolatok kiépítése és működtetése.

Szakmai vezető feladata: 

A TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás projekt szakmai megvalósításának koordinálása, nyomon követése.



Az implementációs folyamatban résztvevő pedagógusok támogatása / óralátogatás, tanórák kiértékelése/.



A továbbképzések és tanácsadói szolgáltatások igénybe vételének szakmai koordinációja.



Az integrációt célzó tevékenységek és folyamatok támogatása .



Az önálló intézményi innováció szervezése, nyomon követése.

24

- Az iskola irányításában fontos szerepet tölt be az alsós és felsős munkaközösség-vezető. A szakmai munka szervezői és ellenőrzői. - Az IPR menedzsment a hhh tanulók tanulási sikerességének gondozása. - Jelentős munkát végeznek a diákönkormányzat vezetésével megbízott pedagógusok. Egyik az alsó tagozatban, a mási a felső tagozatban segíti a tevékenységet. - Nagy szerep jut az osztályfőnököknek a gyermeki közösségek kialakításában, fejlesztésében. Az IPR program keretén belül közösségi foglalkozást tartanak az osztályfőnökök.

-

Intézményünkben szülői munkaközösség tevékenykedik. - Iskolánkban Közalkalmazotti Tanács működik. A Közalkalmazotti Tanács elnöke a törvény által biztosított jogkörét gyakorolhatja.

10.

AZ ISKOLA SAJÁTOS ARCULATA Az oktató-nevelő munka az 1-8. évfolyamokon, - Napközis ellátás biztosítása az igényeknek megfeleően, - Befogadó iskolai környezet kialakítása melyben , sajátos nevelési igényű /enyhe fokban értelmi fogyatékos, dyslexiás, dyscalculiás, dysgraphiás, Atipusos autista, mutista BTMes / és hh, hhh tanulók integrált nevelése-oktatása történik. - Az IPR, az integrációs, képesség- kibontakoztató program alkalmazása, - Partnerközpontú iskolaműködés, az iskolahasználók igényeinek folyamatos mérése, a partnereknek való megfelelésre törekvés. - A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon, - A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás a szövegértés- szövegalkotás /anyanyelvi kommunikáció/, matematika , és az életpálya-építés kulcskompetencia területen. -Innovatív intézmény mely: 

Készen áll arra, hogy pedagógiai szemléletét korszerűsítse,



Vállalja, hogy az intézmény struktúráját a korszerű, kompetencia alapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítja,



Bevezeti azokat a fejlesztéseket, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy az intézmény pedagógiai programját átalakítsa

- Az ABIGÉL Művészeti Iskola telephelyeként működő, művészeti oktatás: színjáték, társas tánc, grafika, fotó-videó, zongora tanszakokon.

25

NEVELÉSI PROGRAM Küldetésnyilatkozat

Ábrányi Emil költő, iskolánk névadójának üzenete: A magyar nyelv sokszínűsége és szépsége tudatosítása mellett több idegen nyelv tudása, mely lehetőséget biztosít az életben való boldoguláshoz. Mámoros hazafiság. Megalkuvás nélküli becsület és jóság. Más népek iránti szeretet és tisztelet.

Továbbá: Élethosszig tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése , ami hozzájárul a tanulók sikeres szocializációjához később a foglalkoztatási helyzet javításához.

I.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Az Ábrányi Emil Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató

munkáját az alább felsorolt pedagógiai alapelvek határozzák meg: 1. A településen lakó minden tanuló számára biztosított, az érdeklődésének és képességének megfelelő szintű, minőségi nevelés-oktatás. 2. A hátrányos megkülönböztetés tilalma. 3. Az egyéni tanulási utak biztosítása. 4. Az esélyhátrányok folyamatos csökkentése. 5. A tanulók személyiségének kibontakoztatása, folyamatos fejlesztése. 6. A tanuló mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele. 7. Az intézményválasztás szabadságának biztosítása az iskola használók számára. 8. Felelősség vállalás a tanulók testi, értelmi erkölcsi fejlődéséért, és a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. 9. Együttműködés a szülői házzal és a szülői szervezetekkel. 10. A tanulói és szülői jogok érvényesülésének biztosítása. 11. Az egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása. 12. Tevékenység-központú tanítási gyakorlat meghonosítása. 13. SNI-s tanulók integrált oktatása. 14. Élethosszig tartó tanulás alapjainak megteremtése a következő kompetenciák fejlesztésével:

szövegértés-szövegalkotás,

matematika,

életpálya-építés,

infokommunikációs technológiák. 15. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. 16. A kompetencia alapú oktatás során az ismeretek-készségek és attitűdök kölcsönhatásban való fejlesztése.

26

17. A konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségeinek megalapozása. 18. A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával a tárgyi és személyes világukban való képességek kialakítása. 19. A

képesség-kibontakoztató

/IPR/

felkészítés

a

személyiségfejlesztés,

közösségfejlesztés segítségével való hozzájárulás a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a továbbtanulási esély növeléséhez. 20. Alkotó pedagógiai klíma megteremtése.

II.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi

értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában

a különböző szintű

adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

1. Ennek érdekében célunk:

1 a,. 

Az alapfokú nevelés-oktatás a bevezető és kezdő szakaszára (1 – 4. évfolyam) az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;



vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;



tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;



az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;



az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;



az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;



társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;



szeressék és óvják természeti környezetüket;



az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;



mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

1.b, 

Az alapfokú nevelés-oktatás az alapozó és fejlesztő szakaszára (5 – 8. évfolyam): folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;

27



a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;



vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;



vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;



a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;



az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú,

kultúrájú

gyerekeket

-

érdeklődésüknek,

képességüknek

és

tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; 

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;



magas

színvonalú

és

sokrétű

ismeretátadással

fejlessze

a

tanulók

önálló

problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; 

a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;



tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;



segítse tanulóit abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;



elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;



az emberismeret az etika alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez;



a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;



fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;



a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók

önismeretét,

együttműködési

szolidaritásérzését, empátiáját;

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

28



a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;



jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;



a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon;



a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;



a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;



a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,



az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;



alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét;



ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;



legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;



személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;



alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

1.c.

A kompetencia alapú oktatás fejlesztés céljai Cél: 1. A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen a kulcskompetenciák alapozása, fejlesztése- minden tanuló rendelkezzen életkori sajátosságainak megfelelő szintű ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyik mind iskolai előrehaladásához, mind a társadalomban való boldogulásához szükségesek. 2. Ezt a szolgálja a TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás bevezetése. Célja: 

Olyan pedagógiai környezet kialakítása mely lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelését.



A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához.



A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése, széleskörű elterjesztése.



A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése.

29



A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével.



Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése.



Infrastrukturális

fejlesztések

összekapcsolása

a

szükséges

szakmai

(

tartalmi,

módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járulnak hozzá az oktatás minőségének javulásához. A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják: 1. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése minél szélesebb körben, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése : 

projekt alapú oktatás,



kompetenciaalapú tananyagok,



taneszközök,



egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása.

2. Az intézményben szegregáció mentes, együttnevelési környezet kialakítása:

3.



Oktatási integráció



Befogadó pedagógiai kultúra támogatása,



Egyéni fejlesztési tervek készítése,



Lemorzsolódások csökkentése,



Bukások csökkentése,



Differenciálás, egyéni bánásmód alkalmazása.

Az IKT-eszközök célirányos mindennapi használata ismeretszerzéshez, a tudás elmélyítéséhez.

4. A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válása. 5. A TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészülés. 6.

Tevékenységek köre:

-

TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás implementációja – A NAT szerinti kulcskompetencia-

területek

fejlesztését,

újszerű

tanulásszervezési

eljárások

alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja.

30

Évfolyam/2 09/2010-es tanév változó

kompetenciaterület

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

2.a., 5.b.

szövegértés; szövegalkotás

csoportnapló

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

3.b., 6.a.,

matematikai logika

csoportnapló

egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

4.c.

Életpálya-építés „B” programcsomag „C” programcsomag

csoportnapló

Magyar nyelv és irodalom, Szövegértés, szövegalkotás, Matematika

Pedagógiai program, csoportnapló

5.b.

Magyar nyelv és irodalom


2.a., 5.b. 3.b., 6. a, 4.c., 7.a.

Szövegértés Matematika Életpálya-építés

csoportnapló

1-8. évfolyamok

Tantestületi IPR képzés, Tantestületi IPR-hez kapcsolódó módszertani képzés, SNI tanulókat érintő együttnevelésre felkészítő továbbképzés 2 fő.

Szegregációmentes együttnevelési környezet. A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.

Tanusítványok

Kooperatív technikák, projekt módszer, témahét,/

Kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása.


Témahét: Egészséghét

A helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesedésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok,nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozása, azok gyakorlati megvalósítása.


Tevékenységek

7.a.

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális taneszközök %)

tartalmak, használata(25

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,

önálló intézményi innováció megvalósítása

7.a. osztály valamint az 1-8. osztályok bevonásával . 7.a. b. osztályok , valamint az 5-8 osztályok bevonásával

3 hetet meghaladó projekt: Nyírábrány története címmel.

1-7 évf. /30 fő/ Napközis nyári tábor a hh tanulók részére : Magatartás és viselkedési kultúra.

Moduláris program jó gyakorlatok átvétele

6.a.

Sikerkritérium

UNIÓS ismeretek IKT alkalmazása a tanórákon

Mutató forrása /dokumentáció/

Pedagógiai program, csoportnapló A horizontális tanulás elősegítése

31



A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok 5 éves ütemezése:

Implementáció

Célok, indikátormutatók

teljes

tanórai

lefedettséget

biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített

oktatás

Fenntarthatóság

éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

5

10

15

15

15

15

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

a

szakrendszerű oktatásban(5-1015 %) műveltségterület

tantárgyi

bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók

esélyegyenlőségének

javítása új

módszerek

intézményi

alkalmazása,elterjesztése, önálló

intézményi

megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

innováció

32



Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása.

IKT

eszközhasználat

szövegértés

matematikai logika

Életpálya- építés

tevékenységrendszere információs és

IKT

alkalmazása

Kommunikációs

tanítási-tanulási



Technológia

folyamatban.

folyamatban.

folyamatban.

SDT,

IKT alapú eszközök

a

Internetes

IKT

alkalmazása

SDT,

a

Internetes

feladatbankok.

feladatbankok.

Laptop, projektor, DVD,

Laptop,

digitális fényképezőgép

digitális fényképezőgép

IKT-val támogatott tanóra

IKT

alkalmazása

SDT,

a

Internetes

feladatbankok. projektor,

Laptop,projektor digitális fényképezőgép

30%

30%

30%

IKT-val támogatott mé-

Az IKT-val támogatott



rés ,értékelés

mérés,

mérés,

mérés,

értékelési

értékelési

értékelési

módszerek alkalmazása a



tanár,

tanár,

tanár,

tanuló

számára

tanuló

számára

tanuló

számára

azonnali, egyénre szabott



visszajelzést

visszajelzést

visszajelzést

lehetővé.

tesz

lehetővé.

tesz

lehetővé.

Újszerű tanulásszervezési eljárások -

Kooperatív technikák

-

Projektmódszer

-

Témahét

-

Múzeumpedagógia

Következő kötelező elemek megvalósítása -

Legalább egy, 3 hetet meghaladó projekt/tanév

-

Legalább egy témahét/tanév

-

Legalább egy moduláris oktatási csomag/ Európai Unió-s ismeretek/

-

Digitális tartalmak, taneszközök alkalmazása

-

Kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tanulói, tanári eszközök biztosítása.

-

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

-

Egyéni tanulási utak

-

Integrációt elősegítő célzott fejlesztési programok.

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése -

„ Jó gyakorlatok átvétele”

-

Intézményi innováció /nyári napközis tábor/

tesz

33

1.d. Az IPR program általános célja: 

A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg.



Állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra.



Olyan

képességekkel,

készségekkel

rendelkezzenek,

amelyek

megalapozzák

élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba. 

A tartós együttnevelés pedagógiája a mindennapok gyakorlatává váljon.



Nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó intézményi környezet megteremtése.



A szociális, gazdasági hátrányokból eredő esélykülönbségek csökkentése.



A pedagógiai kultúra fejlesztése a társadalmi és kulturális különbözőségek iránti érzékenység fejlesztése.

III.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai

A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több színtű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). A kompetencia az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam): 

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;



a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;



alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);



a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;



alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;



támogassa az egyéni képességek kibontakozását;



az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;

34



a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;



működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;



törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;



tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;



erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;



a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8 évfolyam): 

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;



az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; 

olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;



tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;



tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;



a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;



vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;



erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; /modul: UNIÓS ismeretek/



felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;



a test és a lélek harmonikus fejlesztése;



a szocializáció folyamatainak elősegítése;



az elemi műveltség alapjainak lerakása,



a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;



a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;



adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat;

35

1.Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitüd fejlesztés területein: A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia meghatározása A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek Készségek Attitűdök A kommunikáció a gondolatok, Az alapszókincs, a funkcionális Különböző üzenetek közlése Az anyanyelvhez való pozitív attitűd 1. Anyanyelvi érzések és tények szóbeli és nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi írásban és szóban, illetve azok kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelvünk kommunikáció írásbeli formában történő funkciók biztos ismerete. megértése vagy másokkal való személyes és a kulturális gazdagodás egyik kifejezésének és értelmezésének A verbális interakció különféle megértetése változatos lehetséges forrása. képessége a társadalmi és típusainak (beszélgetés, interjú, vita helyzetekben, különböző céllal. A Mások véleményeinek és érveinek kulturális kontextusok teljes stb.) és a különféle beszélt nyelvi különféle kommunikációs nyitott módon történő megközelítése, és skáláján – a munkahelyen, stílusok és regiszterek bő jellemzőinek helyzetekben elhangzó különböző konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. otthon és a szabadidőben. ismerete. szóbeli üzenetek meghallgatását és A nyilvánosság előtti magabiztos A kommunikációban használt megértését, valamint a tömör és megszólalás. paralingvisztikai eszközök /nem világos beszédet foglalja magában. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton verbális kommunikáció/ ismerete (a Idetartozik az üzenetátadás túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. beszédhang minőségével kapcsolatos sikerességének megfigyelése, Az irodalom szeretetének elsajátítása. jellemzők, arckifejezések, testtartás és valamint beszélgetések változatos A kultúrák közötti kommunikáció iránti gesztusok rendszere). kommunikációs kontextusokban pozitív attitűd kialakítása. Az irodalmi szövegfajták (mese, történő kezdeményezése, folytatása mítosz, legenda, vers, lírai költemény, és befejezése is. dráma, novella, regény) és fő Különféle szövegek olvasása jellemzőik, valamint a nem irodalmi és megértése a különböző céloknak szövegfajták (önéletrajz, pályázat, (információszerzés, tanulás vagy beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és szórakozás) és szövegtípusoknak fő jellemzőik ismerete. megfelelő olvasási stratégiák Az írott nyelv fő jellemzőinek az alkalmazásával. ismerete (hivatalos, hétköznapi, Különböző típusú és különféle tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas célokat szolgáló írott szövegek stb.) alkotása. A szövegalkotás A nyelv és a kommunikációs folyamatának nyomon követése (a formák időhöz, földrajzi, társadalmi és vázlatkészítéstől az átolvasásig). kommunikációs környezethez való Írásbeli információk, adatok és kötöttségének és változatosságának fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás felismerése. szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során.

36

Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján ( a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben ) az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint.16

A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.). A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete. A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve – egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló

A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában (beleértve a szomszédos országok nyelvét, a régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) és = kultúrák közötti kommunikáció iránt.

37

tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása. 3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia17 az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia18 a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás). és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően

A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak (a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak ) az ismeretét foglalja magában. A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése.

A matematikai kompetencia Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. alapelemeinek alkalmazása Hajlandóság a számtani műveletek használatára a összeadás és kivonás, mindennapi munkában és a háztartásban adódó szorzás és osztás, problémák megoldására. százalékok és törtek, mértékegységek Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló során, mint például: indokok keresésére. a háztartási költségvetés Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy kezelése (a bevételek és a kiadások nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján kiegyensúlyozása, tervezés, történő elfogadására, illetve elutasítására. megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő

38

és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírásés ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 3.2 Természettudományi és technológiai kompetenciák

A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia

A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A technológia és más területek ;tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet

A technológiai eszközök és gépek, Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, valamint tudományos adatok és azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal megállapítások felhasználása, illetve kapcsolatos és az etikai kérdéseket is. az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete érdekében. és annak felismerése, hogy a következtetések A tudományos kutatás lényegi levonása egy logikai folyamat eredménye. jellemzőinek felismerése.

39

ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva. 4. Digitális kompetencia

5. A tanulás tanulása

(környezetszennyezés, fejlődés) közötti megértése.

fenntartható összefüggések

A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT)magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20

A „tanulás tanulása” a saját

Saját kedvelt tanulási módszerek,

a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és a kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését; az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén; a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének /elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

Következtetések és a Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és kidolgozásukhoz vezető érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt. gondolatmenet ismertetése.

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így = tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek = következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata; az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen. A tanulás és általában véve a

Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internethasználathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT-használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

A

kompetenciák

változtatására

és

40

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban (otthon, és munkahelyen, az oktatásban és képzésben történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

pályafutás önálló, hatékony irányítása.21 A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint a motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során . Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

41

az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség. 6.2 Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként tudhatók be, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

A polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismerete. A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban.

Részvétel a település/lakóhely életében, valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban; választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

A lakóhelyhez, hazához, az Európai unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

7. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív

A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes,

A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés,

Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az

42

8. Kulturális kompetencia

összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

szakmai és/vagy tevékenységeihez lehetőségek felismerése.

üzleti illeszthető

eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon (többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet ) történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.22

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

43

2.

Az IPR pedagógiai program teljes körű bevezetése, alkalmazása.

3.

TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás implementációja – A NAT szerinti kulcskompetencia- területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. -

Élet közeli tanulási környezet kialakítása

-

A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása.

-

A játékosság a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

A következő elemeket tartalmazza: 1. Szövegértés, szövegalkotás 2.a. 5.b. /teljes tanórai lefedettség/ 2. Matematika kulcskompetencia terület 3.a, 6.a, /teljes tanórai lefedettség/ 3. Életpálya építés 4.c, / B változat/7.a. / C változat, tanórán kívül/ 4. Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban : A kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének 10%-a. 5. A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása „magyar nyelv és irodalom” 2.a, 5.b, . 6. Az előző pontban szereplő, oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása /kooperatív technikák, projektmódszer, témahét,/ . 7. A tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében a következő kötelező elemek megvalósítása: 

Egy három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként.



Egy témahét megszervezése tanévenként,



Egy moduláris oktatási program megszervezése tanévenként.



Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.

A programba bevont tanulócsoportok

implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.

IV.



Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;



az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;

44



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;



az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;



a napközi otthoni nevelés - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;



a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;



a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;



az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;



növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;



heurisztikus/

tapasztalatokra

épülő/

tanulási

helyzeteket

és

rendszerező

ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;

45



az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;



a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;



az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;



V.

alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei 

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;



a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;



személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;



a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;



az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható

tudás gyarapítása,

a problémamegoldó gondolkodás

fejlesztése

érvényesül; 

megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;



alkalmazzuk a digitális pedagógia - IKT-alapú pedagógiai módszertanát Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: -

Tantárgyi

ismeretek

megvalósulási

bővítése,

rendszerezés

formái:

-

Mennyiségi differenciálás

-

Minőségi differenciálás

-

Tanulási követelmények differenciálása

amelynek

a

következők

a

46

Ajánlott óratípusok:



-

Új ismeretanyag feldolgozása

-

Alkalmazás-gyakorlás

-

Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

-

Alkalmazására szánt feladattípusok:

-

Problémamegoldó csoportfeladatok

-

Alkotó feladatok

-

Felfedező, kutató feladatok

-

Érvelésre-vitára alkalmas feladatok

-

Ellenőrzés, értékelés

a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;



nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;



a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A:

a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi

módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B:

a

tevékenység

megszervezésének

módszerei:

csoportképzés,

kooperatív

feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C:

a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret a Házirendben meghatározottak szerint, oklevél, kitüntetés, jutalmazás b.)

kényszerítő

módszerek:

felszólítás,

követelés,

parancs,

büntetés,a

Házirendben meghatározottak szerint. c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;Házirend  A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…).  A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: -

nyelvi

(verbális)

eszközök

(az

információközlés

azon

módja,

amikor

közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés

47

egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; -

nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések,

-

szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában,

-

technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés,

-

szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység;

48

1.

A kompetencia-területek beépítése

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

Iskolánkban egy idegen nyelvet (angol )magas színvonalon oktatunk.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

ESZKÖZÖK Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.h u A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan epocha/tantárgytömbösít ett oktatás/ beépítése 5 – 8 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Az idegen nyelvtanulása iránti igény felkeltése.

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Minél több tanuló sajátítsa el azokat az ismereteket, melyek a továbbhaladásukhoz szükségesek.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben

Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak,

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés,

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, az SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

49

megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

a pedagógus facilitáló szorongásszintet fenn.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait.

A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

A szociális, életviteli és környezeti/SZEK/ kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan

csak

modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).

tart

A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, segítjük.

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.

A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; honés népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. ;

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és

A programcsomagok elemei, modulok, epochák. Az Apáczai tantervcsalád módszertani ajánlásai.

50

felelősséggel cselekedni!

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotás-centrikusság, 3./minőség-centrikusság 4./kultúra-centrikusság

A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-8. évfolyamokon.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; az ember és társadalom; - ember a természetben; földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. Együttélés és illem

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre fejlesztési kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

szabott módok

51

elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

A tanulók idegennyelv – használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhaználatot erősíti.

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvet tanulók fontos mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.

fő

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

Szabad interakció: -feladatfelmérés -tervezés -követés -értékelés -megvitatás

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

52

2.

A pedagógiai program tartalma a kt. 48. §-a alapján

A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos helyi alapelvek / tényszerű megállapítások, tézisek kijelentő mondatokban A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése

A célrendszer kiegészítése a NAT szerinti kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó helyi célokkal /mozgósító erejű/

Az Új céloknak megfelelő feladatok meghatározása: Olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a célok megvalósítását

A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése Esélyegyenlőség A hh és hhh tanulók biztosítása segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával. SNI-s tanulók A digitális írástudás integrált oktatása elterjesztése

A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése

Élet közeli tanulási környezet kialakítása

A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása A tanulók A tanulók A játékosság, a képességeinek és képességeinek és szimuláció gazdag kulcskompetenciáinak kulcskompetenciáinak eszköztárának biztosítása egyénre szabott egyénre szabott fejlesztése fejlesztése Alkotó pedagógiai Önálló intézményi Klíma megteremtése innováció megvalósítása, nyomon követése A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek:

Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  az inkluzív nevelés  attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)

53

 prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

VI.

Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.

Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az iskola pedagógiai programja a NAT – ban és az enyhe fokban értelmi fogyatékosok tantervében

leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a

tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,

egyéb

(érdeklődési

körüket

érintő)

tevékenységükkel,

szervezett

ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A fenti feladatok megvalósítását segíti a kompetencia alapú oktatás keretén belül az „ Életpályaépítés”.

54

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának

történetéről,

alkotmányáról,

intézményrendszeréről,

az

uniós

politika

szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A fenti alapelveket erősíti a Kompetencia alapú oktatás keretében bevezetett modulárisan az Európai Uniós ismeretek” oktatása. Az „Európai Uniós ismeretek” oktatása a nemzeti, európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. Az oktatási program feladata az európai uniós szemlélet fejlesztése. Az európai népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó európai látásmódot, a különbségek tudomásulvétele a kultúrák sajátos értékeinek megismerését, tiszteletben tartását kívánja.

55

A modul célja és feladata, hogy a 12 éves tanulók megismerjék az Európai Unió tagállamait, földrajzi adottságait, bepillantást nyerjenek kultúrájukba. Ismerjék meg az európai integráció történetét, szervezeti működését, felépítését, az uniós tagállamok együttműködését. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az oktatás célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletben, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így az Európai Uniós ismeretek oktatása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

56

Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez

úgy

valósítható

meg,

ha

különös

figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

57

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk

a

könyvtári

ismeretszerzés

technikáját,

módszereit

mind

a

nyomtatott

dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani,

58

amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt

helyezni a tanulói

döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás,

helytelen

táplálkozás)

kialakulásának

megelőzésében.

Az

iskola

megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

59

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani,

amelyek

elősegíthetik,

hogy

a

tanulók

kipróbálhassák

képességeiket,

elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

1.

A sajátos nevelési igényű tanulók / enyhe fokban értelmi fogyatékos, diszlexiás,

diszcalculiás, diszgraphiás,/ nevelésének-oktatásának fejlesztése 2/2005. (III. 1) OM Rendelet a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveiről

OM.

Rendelet

2.

számú

mellékletének 1.5.

pontja értelmében:

A többségi

intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: -

Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

60

-

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs

módszertani

eljárások

szemlélet

alkalmazása.

érvényesülése A

és

módszerek,

a

sérülésspecifikus

módszerkombinációk

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. -

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a)

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes

sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b)

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni

haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c)

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban

szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d)

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat

keres; e)

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f)

együttműködik

különböző

szakemberekkel,

a

gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár az együttműködés során a)

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b)

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez

szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c)

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális

segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d)

javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk alkalmazására; e)

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények

értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

61

f)

együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval

foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g)

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen

foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes

gyógypedagógiai

módszertani

intézmények,

szak-

és

pedagógiai

szakmai

szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Hatályba lépés ideje 2005. szeptember 1.

A sajátos nevelési igényű tanulók az enyhe fokban értelmi fogyatékos, diszlexiás diszcalculiás, diszgraphiás esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: -

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;

-

szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;

-

az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

2.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az értelmi fogyatékos (mentálisan sérült) gyermekek csoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérüléseivel vagy funkciózavarával függ össze. A fogyatékosság diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Tanulási helyzetben megfigyelhető jellemzők: -

a téri tájékozódás

-

a finom motorika

-

a figyelemkoncentráció

-

a bonyolultabb gondolkodási folyamatok

-

a kommunikáció

-

a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

62

A tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak: -

a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében,

-

abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök stb.) érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő,

-

a fejlődés ütemében és dinamikájában,

-

a fejlesztés várható eredményében.

Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen kézség-, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyamig tart. További két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, valamint az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra. Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a köztudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első évfolyam tananyagának átadását két - az első két évfolyam tananyagának átadását három - tanévre tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az alapfokú nevelés, oktatás második szakasza az 5-8. évfolyamot foglalja magába.

63

A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire - elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra - épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

Az integrált keretek között nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a tantervi irányelvekben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. Iskolának helyi tantervében szerepelt a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveit és figyelembe vesszük a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meghatározzuk és biztosítjuk azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, a kultúrtechnikai tárgyak tanításához, az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár alkalmazása szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl.: terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be vonjuk a fejlesztő munkába. Egyénre szabott módszer. egyéni bánásmód.

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Beépül a tanítási óra programjába. A gyógypedagógus, esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizál. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

64

3.

A NAT differenciált alkalmazása az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai

nevelésében oktatásában

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő közoktatási intézmények a tantárgyi rendszer és óraszám helyi tantervi szintű kimunkálásánál figyelembe vesszük a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. Korm. r. rendeletnek a tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezéseit, a tanulók tanítási órán való részvételének rendjét, valamint a helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A helyi tantervben az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs órák helyi tantervi tanóraként szerepelnek. Az 1-4. valamint az 1-6. évfolyamok tekintetében a szabad mozgástér még hangsúlyosabban jelentkezhet. Valamennyi tantárgy helyi tantervben összevont tantárgyként szerepel. Ennek megfelelően az iskola az általa kidolgozott követelményekre épülő, az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyat, a terápiás célokat, a habilitációs, rehabilitációs feladatokat helyi szinten határozzuk meg.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. ezek jelzések arra vonatkoznak, hogy milyen tanulási szituációkat, helyzeteket kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. A követelmény egy-egy tantárgyra vonatkozóan orientáló elvárást tartalmaz, jelezve, hogy milyen alapokra van szüksége a tanulóknak a továbbtanuláshoz. A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az iskola - az Irányelvben megfogalmazott követelmények értelmezésével, szükség szerint konkretizálásával és helyi szintre történő lebontásával, szintezésével - helyi tantervében határozza meg.

4.

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése

A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének szükségessége, hogy a négy éves (alsó tagozatos) alapkészség fejlesztés nem elég, a tanulók jelentős részének ennél több időre van szüksége, mert csak „görgeti” maga előtt az első osztálytól kezdve kialakuló hátrányokat. Összességében elmondható, hogy: 

erősíteni kell a tanulók olvasás-szövegértési készségét,



fejleszteni kell a matematikai problémamegoldó gondolkodást,



az alapvető készségek fejlesztéséhez kevés a 4 év,



bővíteni kell a pedagógusok módszertani eszköztárát új munkaformák alkalmazásával.

Célja:

A nem szakrendszerű oktatás célja a kulcskompetenciák és alapkészségek komplex fejlesztése, kapcsolódási pontok keresése a tantárgyak között. Ennek jellemzői: 

A tudás (ismeretek) és a kompetencia (alkalmazás és cselekvőképesség)

65



együtt szerezhető meg, egyik sem létezik a másik nélkül.



Nagyobb hangsúlyt kap a tapasztalati tanulás.



Előtérbe kerülnek minden tanuló sajátos, csak rá jellemző tulajdonságai,



értékei.



Felszabadultabb, örömtelibb lesz a tanulás.



Javul a gyerekek tanulási motivációja és közösségi összetartása.Több teret kap a pedagógus kreativitása, új lehetőségek nyílnak meg



számára.



Javul a tanár-diák kapcsolat.

A nem szakrendszerű oktatás nem kötődik konkrét tantárgyakhoz, de minden tantárgyat érint! Kiemelt cél az olvasás-szövegértés és a matematikai problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, azonban nyilvánvaló, hogy e két terület soha nem elszigetelten jelenik meg az ember életében, tehát kapcsolódási pont lehet akár a rajz, az ének-zene vagy a testnevelés is!

Módszertani változások 

Egyéni tanulási utak jelennek meg - a tanuló sok tekintetben választhat abból, amit felkínálunk



neki egy-egy témában (nem azt és úgy kötelező tanulni, ahogy a tankönyvben van!)



Több lesz a kooperációt igénylő feladat - A diákok egymásra vannak utalva, minél jobban



tudnak együttműködni, annál több sikert érhetnek el.



Fontossá válik a használható, segítő, motiváló tanári visszajelzés, és a tanulói önértékelés -



nemcsak a témazáró után(!) derül ki, hogy mit kellett volna másképp csinálni.



Jelen van az észrevételezés, vita lehetősége - a diákok maguk is alakíthatják a tartalmakat,



ezáltal érdeklődésük jobban fenntartható.

A nem szakrendszerű oktatás törvényi háttere

A nem szakrendszerű oktatás tartalmát a Nemzeti alaptanterv határozza meg. Ennek lényege, hogy olyan kompetenciák fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, melyek a tanulót cselekvőképessé és versenyképessé teszik a továbbtanulásban, az életben és a munka világában. A megfogalmazott irányelvek értelmezését a törvény nem szűkíti le konkrét témakörökre, vagy módszertani megoldásokra – az iskola ebben teljes szabadságot kap. A helyi tantervben pontosan rögzíteni kell a nem szakrendszerű oktatás órakeretét és tartalmát.

Munkaszervezési módok

A nem szakrendszerű oktatás során a frontális osztálymunka aránya csökken, hiszen az ismeretközlés és a gyakorlás mellett nagy hangsúlyt kap a tapasztalatszerzés és az együttműködés. Ehhez a csoportmunka az egyik legkézenfekvőbb lehetőség, melyben különféle

66

kooperatív technikák kaphatnak helyet. Ez azonban nem valamilyen egységes eljárás vagy módszer alkalmazását jelenti, mert maga a feladat határozza meg, hogy valójában ki milyen szerepet tölt be a csoportban. A feladatokból nagyobb feladategységeket, modulokat és projekteket lehet szervezni.

5.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének

pedagógiai rendszere (IPR)

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésénekoktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja.

A képesség-kibontakoztató felkészítés

9/D. § A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával.

A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján

– kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.

A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség

67

szintjeihez

igazodik.

A

differenciálás

mindenki

számára

a

saját

komplex

személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg.

Az integrációs felkészítés pedagógiai programja (IPR) a következő elemeket tartalmazza: I.

Az alkalmazás feltételei

II.

A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

III.

Elvárható eredmények

IV.

Két éves bevezetési ütemterv

I.

Az alkalmazás feltételei

1.

Integrációs stratégia kialakítása

2.

Az iskolába való bekerülés előkészítése

3.

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

II.

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei

1.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

1.1.

Az önálló tanulást segítő fejlesztés 

1.2.

1.3.

2.

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 

tantárgyi képességfejlesztő programok



kommunikációs képességeket fejlesztő programok

Szociális kompetenciák fejlesztése 

közösségfejlesztő, közösségépítő programok



mentálhigiénés programok

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 

3.

4.

5.

tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

együttműködés civil (pl. tanodai) programmal

Az integrációt elősegítő módszertani elemek 

egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés



kooperatív tanulásszervezés



drámapedagógia

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 

értékelő esetmegbeszélések



problémamegoldó fórumok



hospitálásra épülő együttműködés

A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 

a szöveges értékelés – árnyalt értékelés



egyéni fejlődési napló

68

6.

Multikulturális tartalmak 

7.

multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása 

III.

pályaorientáció

Várható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai programjának bevezetését követően az alábbi

eredményekkel számolunk, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: 

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.



Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.



Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.



Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.



Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként: 

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.



Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.



Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.



Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

VII. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét, az IPR pedagógiai program segítségével és a kompetencia alapú oktatással, különféle iskolai tevékenységek szervezésével, széleskörűen fejlessze.

A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat

saját

testükön,

lelki

világukban,

tájékozódásukat

szűkebb és

tágabb

környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink Nagy József nyomán: -

Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés keretében.

-

A személyiség funkcionális modellje

69

SZEMÉLYES KOMPETENCIA

KOGNITIV KOMPETENCIA

SZOCIÁLIS KOMPETENCIA

(Az értelem kiművelése)

(Segítő életmódra nevelés)

(Egészséges és kulturá1t életmódra nevelés)

SPECIÁLIS KOMPETENCIA (A szakmai képzés alapozása, pályaorientáció)

Kognitív kompetencia Az értelem kiművelése során fejlesztendő komponensek.

Motívumfejlesztés.

1.

A tanulási motívumok fejlesztése

1.1.

A megismerési vágy fejlesztése

1.2.

-

kíváncsiság

-

érdeklődés → kérdéskultúra

A felfedezési vágy fejlesztése -

megfigyelési késztetés

-

értelmezési vágy

1.3.

A játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése

1.4.

A tanulási teljesítményvágy optimalizálása

1.5.

2.

-

tanulási sikervágy és kudarcfélelem

-

tanulási elismerésvágy

-

kötődés → Referencia személy

-

tanulási kötelességtudat

-

tanulási igényszint

-

tanulási ambíció

A tanulási életprogram fejlődésének segítése → életfogytig tartó tanulás -

a tanulás gyakorlati értéke

-

tanulási szándék, önfejlesztési igény

KOGNITÍV KOMPETENCIA Az értelem kiművelése során fejlesztendő komponensek

Képességfejlesztés

2.1.

Kognitív képességek fejlesztése

2.1.1. Kognitív rutinok -

felismerés

-

gondolatképzés

-

összevonás

-

összehasonlítás

-

azonosítás és besorolás

70

-

sorrend felismerés és sorképzés

-

belátás

-

elemi kombinálás – tapasztalati követk.

2.1.2. Megismerés -

megfigyelés

-

átkódolás → idegen nyelvről magyar nyelvre fordítás

-

értékelés

-

értelmezés

-

bizonyítás

2.1.3. Kognitív kommunikáció → jó tankönyv -

ábraolvasás és ábrázolás

-

tapasztalati és értelmező nyelvtudás

-

beszéd és beszédértés

-

írás és olvasás

-

formalizált kommunikáció

2.1.4. Gondolkodás -

viszonyítás

-

általánosítás

-

problémamegoldás

2.1.5. Tanulás

A. 3. SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A segítő életmódra nevelés során fejlesztendő komponensek Motívumfejlesztés 3.1.

Az egyéni szociális értékrend fejlesztése

3.1.1. Szociális hajlamok -

kötődés

-

rangsorképzés

-

csoportképzés → vegyes életkorú

-

birtoklás → pozitív motívum

-

párképzés és szexualitás, családi és utódnevelés → néma nevelés

-

családi életre nevelés

3.1.2. Szociális attitűdök és meggyőződések

B. 3.

-

szociális attitűdök

-

szociális meggyőződése

SZOCIÁLIS KOMPETENCIA A segítő életmódra nevelés során fejlesztendő komponensek Képességfejlesztés

3.1.

A szociális képességrendszer fejlesztése

3.1.1. A szociális komponens készletek gyarapodásának segítése -

szociális szokások és minták → dramatizálás

71

-

szociális készségek

-

szociális ismeretek

3.1.2. A szociális kommunikáció fejlesztése -

érzelmi kommunikáció

-

szóbeli szociális kommunikáció

3.1.3. A szociális érdekérvényesítés fejlesztése -

segítőképesség fejlesztése

-

együttműködési képesség fejlesztése

-

vezetésképesség fejlesztése

-

versengés képességének fejlesztése

C. 3. SZEMÉLYES KOMPETENCIA Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés során fejlesztendő komponensek Motívumfejlesztés 3.1.

A személyes motívumok fejlesztése

3.1.1. Önkiszolgálási motívumok -

a biológiai szükségletek szocializálása

-

a komfort szükségletek szocializálása

-

a mozgásszükséglet szocializálása

-

az élményszükségletek szocializálás

3.1.2. Önvédelmi motívumok -

egészségvédő motívumok

-

identitásvédő motívumok

3.1.4. A szuverenitás motívumai -

szabadságvágy

-

önállósulási és öntevékenységi vágy

3.1.5. Önértékelési motívumok -

önbecsülés

-

önbizalom

-

ambíció

D. 3. SZEMÉLYES KOMPETENCIA Az egészséges és kulturált életmódra nevelés során fejlesztendő komponensek Képességfejlesztés 3.1.

A személyes képességek fejlesztése

3.1.1. Önkiszolgálási képességek -

testi képességek

-

önellátási képességek

-

befogadó képességek

-

önkifejezési képességek

3.1.2. Önvédelmi képességek -

egészségvédő képességek

-

identitásvédő képességek

72

3.1.3. A szuverenitás képessége 3.1.4. Önreflexív képességek

4.

-

önértékelő képességek

-

önmegismerő képességek

-

önfejlesztő képességek

SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK

6-8 fős kis csoport

A szakmai képzés során fejlesztendő komponensek 4.1.

Alkotóképesség fejlesztése -

tapasztalati alkotóképesség

-

értelmező alkotóképesség

4.1.1. Tehetséggondozás -

differenciálás

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszere

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. A gyermekek számára, a kultúra teljes rendszerére építve, olyan szükséglet kiegészítő tevékenységek szervezése, amely leköti őket, komfort élményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket.

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

73

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).

A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Speciális kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,

Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

74

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztesvesztes).

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség).

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

A pedagógus tekintélyét a szakmai emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.

Korlátozottan Változatos, a tekintélyelvű és magas szituációkhoz adekvát színtű demokratizmusra módon megválasztott épülő nevelési stílusra nevelési eljárásokat és törekszünk, a módszereket pedagógusok bánásmódja, alkalmazunk. kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja Formáljunk sokoldalú Az ember és pedagógiai tevékenység és nevelési stílusa legyen társas kapcsolatokra társadalomismeret, etika alapja a tanuló, nevelő, szociál-integratív! képes, környezettudatos, modul keretében szülő együttműködése egészséges életmódot összehangoltan az közvetítő, kialakító osztályfőnöki témákkal, személyiségeket valamint az valamennyi tantárgy egészségnevelési modul tanítása során, kiemelten tartalmával. az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. A SZÉK kompetenciák A nevelési területek Az életkornak és A közösségi nevelés fejlesztése a készségek és kölcsönös fejlettségi szintnek módszereinek, a képességek fejlesztése, hatékonyságának megfelelő prioritások szociálpszichológiai pozitív attitűdök megteremtése a megtalálása, a csoportnyomás kialakítása szintézisében személyiség harmonikus nevelőhatások eszköztárának történik. fejlődése érdekében. összehangolása. alkalmazása

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi-természetitársadalmi környezet alakításának képességét.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. Az empátiaképesség A harmonikus együttélés A formális és informális kialakításával növelni a szabályainak és napi emberi-közösségi másság elfogadásának, a gyakorlatának kapcsolatokat építő toleranciának a fokát. befogadása, követése. fórumok, rendezvények, A társadalmi együttélési programok szervezése. normák és formák kölcsönös alakítása.

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

VIII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1.

Közösségfejlesztés 1.1.

A KÖZÖSSÉG

-

életteret biztosít tagjainak

-

segíti az egyéneket az erejüket meghaladó feladatok megoldásában

-

biztosítja a normák, magatartásmódok szocializációját

-

segíti a kölcsönös támogatás érvényesülését

-

kapcsolatban áll kontrollintézményekkel

1.1.1. A közösségfejlesztés biztosítja

75

-

az ember kiteljesedését

-

életminőségének javítását

-

hátrányainak megszüntetését

-

esélyeinek növelését

1.1.2. A közösségfejlesztés során a tanulók megtanulják hogyan -

ismerjék fel szükségleteiket, értékeiket, érdekeiket

-

lássák meg problémáikat

-

tárják fel lehetőségeiket

-

fogalmazzanak meg célokat

-

keressenek megoldásokat

-

szervezzék meg a közös munkát, szórakozást

1.1.3. A képességfejlesztés folyamatának legfontosabb elvei az együttnevelés során -

kiindulás a szükségletekből

-

alulról szerveződés

-

építkezés a meglévő értékekről → hagyományok

-

partnerség

-

nyilvánosság

-

konfliktusosság

1.2.

A SZEMÉLYISÉG ÉS KÖZÖSSÉG FORMÁLÁSA KÖZVETLEN DIREKT MÓDSZEREKKEL

1.2.1. A beidegzés közvetlen módszerei -

a követelés módszere → Házirendben konkrétan meghatározni

-

a gyakoroltatás módszere

-

a segítségadás módszere

-

az ellenőrzés módszere

-

az ösztönzés módszere → elismerés, dicséret, buzdítás

1.2.2. A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei -

az elbeszélés módszere → modell

-

a tények és jelenségek bemutatásának módszere → dramatizálás

-

műalkotások bemutatása → példakép, eszménykép

-

személyes példaadás → pedagógus

1.2.3. A tudatosítás közvetlen módszerei -

az előadás, a magyarázat, a beszélgetés módszere

-

a tanulók önálló elemző munkája

1.3.

A

SZEMÉLYISÉG

ÉS

KÖZÖSSÉG

INDIREKT MÓDSZEREKKEL

1.3.1. A beidegzés közvetett módszerei

FORMÁLÁSA

KÖZVETETT

76

-

a közösségi tevékenység megszervezésének módszere

-

a perspektívák megszervezésének módszere

-

a hagyományok kialakításának módszere

-

közvetett követelés

-

közvetett ellenőrzés

-

közvetett ösztönzés

1.3.2. A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei -

a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben

-

pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből

1.3.3. A tudatosítás közvetett módszerei

2.

-

a közvetett felvilágosítás módszere

-

a vita módszere

A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai

Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez.

Ezek

az

ellátandó

feladatok

az

iskola

pedagógiai

értékközvetítő

tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés.

Ezek közé tartoznak -

az erkölcsi ismeretek,

-

a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek,

-

az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség,

-

a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés,

-

a bűnmegelőzés, -

a drogprevenció,

-

fogyasztóvédelmi nevelés.

E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása az IPR pedagógiai program segítségével iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

77

2.1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2.2.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

2.3.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

2.4.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési, formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

IPR keretében az együttélés és illem

szabályinak elsajátítása. 2.5.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

3.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak meg alósítását szolgáló tevékenység rendszer és szervezeti formák.

3.1.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során, az IPR pedagógiai program alkalmazásával kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását , a differenciálást, egyéni fejlesztést. a)

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek

a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. /IPR tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek programelem./ b)

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe

helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. /IPR integrációt elősegítő módszertani elemek kooperatív tanulásszervezés,

78

drámapedagógia alkalmazása./

c) A kooperatív együttműködésből adódó helyi feladatok, elvárások megfogalmazása: -

A közösségfelkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére

-

A másság elfogadása

-

A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, tolerancia, alkalmazkodó készség.

A pedagógusok nevelő-oktató munkája során a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

3.2.

Hagyományok

Kialakult a rendezvények hagyományának rendszere, amelyet a tanulók, a szülők és a helyi társadalom igényel, számon tart és tevékenyen támogat.

3.3.

-

Községi ünnepekre műsorok szervezése (október 23., március 15.) /témahét/

-

Ábrányi Emil Hét Témahét

-

Zenei világnap projekt

-

Megyei helyesíró verseny szervezése

-

Tanulmányi versenyek, vetélkedők (helyi, megyei, országos)

-

Diákönkormányzati nap projekt

-

Karácsonyi ünnepség

-

Farsang

-

Gyermeknap

-

Madarak, fák napja

-

Nyílt tanítási nap

-

Kulturális bemutató

-

4 évenként sportbemutató

-

Tanulmányi kirándulások

-

Színházlátogatások

-

Úszótanfolyam

Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik – az

iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-.4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működhet.

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

79

szabadidős

programokat

szervez

(pl.

túrák,

kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények sportversenyek, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni . Az IPR programban részt vevő tanulóknak a felmerülő költségeket az IPR /szociális hátrányok enyhítése../támogatásból kell finanszírozni.

Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. A hh és hhh tanulók térítésmenetesen/államilag finanszírozott/ étkeznek 1-7.évf., a 8-os tanulók, akik az IPR programban részt vesznek az IPR támogatásból finanszírozott.

3.4.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. IPR pedagógiai programon belül a tantárgyi képességfejlesztő programok biztosításával történik. 

Az 1-8 évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó és az IPR-ben részt vevő

hhh tanulók részére egyéni fejlesztési terv alapján egyéni felzárkóztató

foglalkozást, és korrepetálást biztosítunk. A tehetséges tanulók részére tehetséggondozást szervezünk. 

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztatást, a jó eredményt elért tanulók részére tehetséggondozást biztosítunk magyar nyelv és irodalom matematika és idegen nyelv tantárgyakból. Az IPR-ben részt vevő tanulók részére a továbbhaladás feltételeinek biztosítása. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások programját az éves munkaterv tartalmazza.

3.5.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója.

Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az IPR-t segítő tanórán kívüli programok szabadidős tevékenységek megvalósítása. Együttműködés a községi sportegyesülettel.

3.6.

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A

szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények

80

és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételévei minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is ellátja, aki nem az iskola dolgozója.

3.7.

Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti

stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

3.8.

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka

elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az IPR programban részt vevő tanulók részvételi költségeit a kiegészítő normatívából fedezzük.

3.9.

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

programokat

szervez

(pl.

túrák,

kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az IPR programban részt vevő tanulók részvételi költségeit a kiegészítő normatívából fedezzük.

3.10. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A hh és hhh tanulóknak lehetőséget biztosítunk, a könyvtáros tanár segítségével, a másnapi felkészülésre.

3.11. Művészeti iskola. Jelenleg az ABIGÉL Művészeti Iskola tagintézményeként látja el a művészeti oktatást 4 tanszakon: zongora, társastánc, fotó-videó, színjáték, grafika. A hhh tanulók térítés menetes részvétele.

3.12. Önálló innováció: Nyári napközis tábor szervezése Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Az IPR programban részt vevő tanulók részére a sporteszközöket, sportruházatot megvásároljuk.

81

3.13. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett -egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Felnőttoktatás. A nyolc általánossal nem rendelkező felnőttek részére osztályozó vizsgát szervezünk évente két alkalommal. A SZILTOP kht. által fenntartott esti tagozatú, Kölcsey Ferenc Gimnázium tagintézménye biztosítja a 9-12 évfolyamon a gimnáziumi oktatást, az érettségi utáni szakképzést a Báthory István Szakképző Iskola.

IX.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

1.

A Tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Az IPR pedagógiai program alkalmazása

Esélyegyenlőség, sokszínű tevékenységformák biztosítása 

Differenciált tanulásszervezés



Kooperatív technikák alkalmazása



Projekt-módszer alkalmazása



Tevékenységközpontú pedagógiák



A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése



Az alapozó szakasz elnyújtása



Fejlesztő értékelés alkalmazása



A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–8. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;



a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének alkalmazása;

megismerése,

az

ahhoz

illeszkedő

pedagógiai

módszerek

82



a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;



adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása;



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

Az kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.

Tevékenységek:



szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel,- IPR program keretében „ az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése”- nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;



az egyéni képességekhez igazodó, fejlesztési terv alapján tanórai és tanórán kívüli tanulás megszervezése;



a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; IPR „ A három havonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei” szerint.



a családlátogatások; IPR „ A három havonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei” szerint.



a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. IPR „ problémamegoldó fórumok” szervezése.

2.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési

eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: 

differenciált tanulásszervezés



kooperatív technikák



projektmódszer



tevékenységközpontú pedagógiák

Fontos, hogy a valamely területen tehetséges SNI-s tanulókat célirányosan fejleszteni szükséges.

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:



individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.

83



kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).



projekt módszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

Tanórán kívüli tehetséggondozás színterei: 

a tehetséggondozó foglalkozások;



az iskolai sportkör;



a szakkörök;



versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);



a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;



Érettségit adó középiskolára való felkészítés magyarból, matematikából és idegen nyelvből.



művészeti oktatás /ABIGÉL/

Feltételek: Tárgyi feltételek: 

Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény



Számítógép, mint fejlesztőeszköz,



Videó, zenei anyagok,



Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz



Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek: 

A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes).



Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.



A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban.



A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.

84



Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait.



Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

X. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok:

a)

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését

veszélyeztető

megszüntetésében,

körülmények

tanulók

megelőzésében,

mentorálásában.

IPR

feltárásában,

keretében

értékelő

esetmegbeszélések az osztályban tanító pedagógusok körében. b)

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: -

a tanulók és a szülők. tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

-

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

-

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

-

a

tanulók

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását kezdeményezi, c)

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

d)

-

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

-

meg kell keresni a problémák okait,

-

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

-

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal, és  családsegítő szolgálattal, IPR együttműködési megállapodás szerint.

85

 polgármesteri hivatallal,  gyermekorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e)

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások~  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, az IPR programban részt vevő tanulóknak.  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős o tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása, hhh tanulóknak taneszközök vásárlása.  a szülőkkel való együttműködés hhh tanulóknak három havonkénti szöveges értékelés.  A tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Az IPR program közvetlen célja 

Olyan tanulási kompetenciák kialakítása, amelyek lehetővé teszik a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók képességeiknek maximális kibontását

személyre

szabott,

differenciált

oktatási

nevelési

módszerek

alkalmazásával. 

Aktív cselekvésen alapuló tanítási- tanulási technikák elsajátítása pedagógusokkal, diákokkal.



Multikulturális elemek megjelenítésével a tananyagban érjük el a tanulók érdekeltté tételét az oktatatás eredményességében.



Csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók száma.



Jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók az országos kompetencia méréseken.



Hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében, hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában.

86



Olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását.



Olyan szabadidős foglalkozások szervezése a tanulók számára, melyen kreatív kézműves képességeiket fejleszthetik, valamint lehetőségük van kialakítani egy, a környezeti

fenntarthatóságot

biztosító

felelősen

dönteni

tudó

állampolgári

magatartást.

XI. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése EGYSÉGES ALAPOKRA ÉPÜLŐ DIFFERENCIÁLÁS Az IPR pedagógiai program alkalmazása a hhh tanulók esetében A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a

tananyag

feldolgozásához,

elmélyítéséhez

és

kiegészítéséhez,

a

követelmények

teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás az adaptív tanulásszervezés, egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán

módon

szerzett

tapasztalataikkal

összhangban

–

minél

teljesebben

bontakoztathassák ki személyiségüket. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki:

87

-

Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában történjen.

-

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.

-

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

-

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

Fontosnak tarjuk, az intézményben lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi

tanóra

kompetenciafejlesztő

teljesítményszintekhez

igazodva,

szakaszaiban,

differenciált

a

méréseknek

oktatás keretében kell

megfelelő

egyéni

megvalósítani

a

felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó TAMOP 3.1.4 projekt tevékenységrendszere: 

Önálló innováció /Tábori programok/ a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését.



Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására.



A referencia intézményi hálózatban együttműködés kialakítása az IPR működtetésére, fejlesztésére.



Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.

88



Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt számára.

Színterei: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



a napközi otthon;



a tanulószoba



az egyéni



az egyéni foglalkozások;



felzárkóztató foglalkozások






a továbbtanulás irányítása, segítése.

XII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

1. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: 

Hh,hhh, SNI-s integráció segítése, elfogadása, érzékenyítése



IPR rendszer működtetése



Képesség-kibontakoztató program alkalmazása



Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása



A nem szakrendszerű oktatás keretében a felzárkóztatás segítése.

Színterei: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



a felzárkóztató foglalkozások



Tehetséggondozás



Mentorálás



a napközi otthon;



a tanulószoba;



a diákétkeztetés;






a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;



a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;



a családlátogatások;



a továbbtanulás irányítása, segítése;



az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;



a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek



az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

89



szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

Az átmenetek problémáinak megoldása

A gyermekek az életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felső tagozatba illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. Az új környezethez sok tanuló nehezen tud alkalmazkodni. Magatartásukban, fejlődésükben zavar következhet be. Feladatunk, hogy könnyítsünk a gyermekek helyzetén.

Óvodából iskolába való átmenet segítése az IPR program szerint.

Ennek érdekében a már említett eddig is jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával: -

kölcsönös hospitálás (tapasztalatcsere, konzultáció)

-

DIFER mérések végzése közösen óvónők, tanítók együtt

-

az iskolába jövő gyermekek és szüleik részére nyílt napok szervezése

-

óvodába járó nagycsoportos gyermekek szülei részére szülői értekezlet tartása

-

alsós iskolai osztályok és nagycsoportos óvodások patronálása, közös rendezvények szervezése: Mikulás-nap, Farsang, Gyermeknap.

Alsó és felső tagozat közötti átmenet biztosításáért lehetővé kell tenni a kis felmenő rendszert 12. és 3-4. osztályokban. 3-4. osztályban tantárgycsoportos oktatás folytatása. -

Rendszeressé kell tennünk a konzultációt, hospitálást a 3-4-5- osztályban tanító osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között.

-

Nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamon

-

Alsó-felső munkaközösségek közös konzultációja.

-

Szakonként, évfolyamonként TEAM-ok működtetése. /Egyeztetni kell a tananyag és követelményrendszert/

-

A tantárgyfelosztásnál megengedhető, hogy 1-2 tantárgyat (pl. készségtárgyak) szaktanár tanítsa 3-4. osztályban.

-

Ki kell használni a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket. (Pl.: szaktárgyi tanulmányi versenyeken való együttműködést.)

-

A

diákönkormányzat

diák

vezetőit

bevonni

a

versenyek

közreműködésébe,

lebonyolításába.

A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében az IPR pályaorientációs és továbbtanulásra felkészítő programok segítségével: -

a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelően fakultációs programokat szervezünk (angol-német, számítástechnika)

-

középiskolai előkészítő (magyarból, matematikából)

-

pályaválasztási tanácsadásra, melyet szakember végez lehetőséget biztosítunk

90

-

a környék középfokú intézményeit, nyílt napok alkalmával a tanulók meglátogatják

-

a

továbbtanulási

lehetőségekről

folyamatosan tájékoztatjuk

a

tanulókat

és

a

szülőket.(Pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a 8. osztályos tanulók szülei részére).

XIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések

I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tanterem

19

figyelembe lehet venni a szaktantermeket is

szaktanterem

6

ha az iskolát hét vagy évfolyammal alapították

tornaterem

1

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították;

sportudvar

2

helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel

igazgatói iroda

1

az iskola székhelyén;

nevelőtestületi szoba

1


ügyviteli helyiség

1


könyvtár

1

a legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában,

orvosi szoba

1

annál

több

91

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Kiszolgálóhelyiségek sportszertár

1

aula (előtér, közösségi tér)

1

porta

1

ebédlő

1

főzőkonyha

1

helyben főznek

tálaló-mosogató,

1

helyben étkeznek

öltöző hideg-meleg zuhanyozó

nyolc évfolyammal iskolában

alapított

általános

nemenként 1 vizes

nemenként 1

személyzeti WC

Szintenként, nemenként 1

tanulói WC

szintenként, nemenként 1

mosléktároló

1

helyben étkeznek

éléskamra

1

helyben főznek

szárazáru raktár

helyben főznek 1

földesáru raktár

1

helyben főznek

egyéb raktár 1 szertár

II.

3

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Tanterem tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

nevelői asztal, szék

tantermenként 1

eszköztároló szekrény

tantermenként 1

tábla

tantermenként 1

Beépített szekrény

életkornak megfelelő méretben;

tanulók létszámának figyelembevételével 5-8. évf.

szeméttároló sötétítő függöny

1 ablakonként

az ablak lefedésére alkalmas méretben

92


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2. Szaktantermek a) számítástechnikai terem tábla

1

számítógépasztal számítógépek tartozékai

kettő tanulónként 1 és

nyomtató

kettő tanulónként 1 felszerelés 1

programok

szükség szerint

lemeztároló doboz

a pedagógiai program előírásai szerint

2

b) idegen nyelvi, magnetofon

1

írásvetítő

1

c) természettudományi szaktanterem fali mosogató

tantermenként 1

poroltó

tantermenként 1

mentőláda

tantermenként 1

eszközvegyszerszekrény

és

méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi

1 1

elhelyezése a szertárban

tantermenként 1

d) művészeti nevelés szaktanterem tárgyasztal (állítható) vízcsap (falikút)

2

pianínó

1

ötvonalas tábla

3

CD vagy lemezjátszó, magnetofon

tantermenként 1

tárolópolcok

tantermenként 1

e) technikai szaktanterem

(életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)

tanulói munkaasztal

25 tanuló részére

állítható magasságú támla nélküli szék

25 tanuló részére

93


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) kosárlabda palánk

2

gyűrű

1

mászórúd

2

6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése

1

magasugró állvány, léc

1

távol-, gödör

1

homokkal vagy szivaccsal

1

lehetőség szerint kialakítva

magasugró

futópálya egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

7. Igazgatói iroda íróasztal

1

szék

1

tárgyalóasztal

1

szék

6

iratszekrény

2

lemezszekrény

1

telefon

1

8. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

szék

pedagóguslétszám szerint 1

napló és folyóirattartó

1

könyvszekrény

1

ruhásszekrény fogasok

vagy

pedagóguslétszám figyelembevételével

mosdókagyló

1

tükör

1

bármelyik játék kiválasztható

94


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

9. Ügyviteli helyiség asztal

felnőtt létszám figyelembevételével

szék

felnőtt létszám figyelembevételével

iratszekrény

3

írógépasztal és szék

1-1

fénymásoló

számítógéppel kiváltható

1

számítógépasztal szék

és

1

számítógép nyomtatóval telefon /fax

közös vonallal is működtethető

10. Könyvtár tanulói asztal, szék

egy iskolai osztály életkornak megfelelő méretben; egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

könyvtárosi asztal, szék 1-1 szekrény (tároló)

tárolók, szabadpolcok

13000 könyvtári dokumentumok elhelyezésére

polcok, 6

létra (polcokhoz)

1

számítógép, nyomtató

1-1

video (lejátszó, 1 felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó

1

egyedi világítás

Taneszközök

írásvetítő

23

projector

3

TV

6

DVD lejátszó

3

videó

2

Számítógép

rádiós magnó

14

Kölcsey Gimnázium

Saját/laptop

21

3/9

Fénymásoló

Nyomtató Multifunkcionális nyomtató

1

6/1

A kompetencia alapú oktatás megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések: Az IKT eszközök listáját az „Informatikai stratégia”c. dokumentum tartalmazza.

95

A programcsomag bevezetéséhez szükséges taneszközök /tanulói/ Kompetencia alapú oktatás céljainak megfelelő tankönyvek /az Educatio honlapján található kompetencia alapú oktatást segítő tankönyvek/ 1.Szövegértés-szövegalkotás 2.5. évf.

A pedagógus munkáját segítő taneszközök 1.Tanári módszertani kézikönyvek, segédletek. Interaktív irodalom 5-8. CD 2.Laptop 3. Digitális fényképezőgép 4. Multifunkcionális nyomtató 5. Fénymásoló lapok 6. A kooperatív technika alkalmazásához szükséges taneszközök.

2.Matematika 3.6. évf.

2.Laptop

3. Életpálya építés 4.7. évf.

3. Digitális fényképezőgép

A beszerzés módja A kompetencia alapú oktatás céljainak megfelelő taneszközöket a Tankönyvjegyzékről, ill. az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kompetencia alapú oktatási programok(programcsomagok) közül választottuk ki. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges oktatási segédletek , taneszközök beszerzése a 11/1994./Vl.8./ MKM rendelet 7.sz. melléklet alapján történt.

4. Multifunkcionális nyomtató 5. Fénymásoló lapok

XIV. KAPCSOLATRENDSZER, EGYÜTTMŰKÖDÉS

A)

A

TANULÓK

NEVELÉSÉNEK

HATÉKONYSÁGA

ÉRDEKÉBEN

JÓ

EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KELL TÖREKEDNÜNK ISKOLÁN BELÜL

1.

A Diákönkormányzattal

Képviselőikkel biztosítani kell a lehetőségeket, hogy rendszeresen találkozzanak az iskolavezetéssel. El kell érnünk, hogy aktívan kapcsolódjanak be az iskolai rend, fegyelem biztosításába és a társadalmi tulajdon védelmébe. Vegyenek részt az iskolarádió, iskolaújság szerkesztésében, különböző rendezvények (kulturális, sport) események rendezésében. Tudatosítani kell, hogy a diákönkormányzat munkája az iskola tevékenységének szerves része, munkaterve része az iskola munkatervének.

A dolgozó érdekeinek védelmében együtt kell működni:

2.

Közalkalmazotti

Tanáccsal,

mely

a

Működési

Szabályzatban

meghatározott

Közalkalmazotti Szabályzat alapján érvényesíti jogait.

Külső kapcsolataink:

1. A helyi egyházak vezetőivel (görög katolikus, római katolikus, református) és hitoktatóival kialakult folyamatos és korrekt együttműködés. 2. Önkormányzattal, 3. Családsegítő- és gyermekjóléti Szolgálattal. 4. Kisebbségi Önkormányzattal,

96

5. Óvodával, 6. Művelődési házzal, 7. Községi Sportegyesülettel, 8. egészségüggyel, 9. vállalkozókkal. 10. Községi polgárőrséggel

3.

Szakmai

Tanácsadó

Intézettel,

a

Hajdú-Bihar

megyei

Pedagógiai

Intézettel,

SULISZERVIZ-zel

4.

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézet.

5.

Hajdú-Bihar Megyei Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ.

6.

ABIGÉL Művészeti Iskola

7.

SZILTOP kht. fenntartásához tartozó tagintézménye

XV. A

SZÜLÖK,

A

TANULÓK

ÉS

A

PEDAGÓGUSOK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁl IPR célja: A tartós együttnevelés pedagógiája a mindennapok gyakorlatává váljon. 

A szülők, partnerek szerepe az új tanulásszervezési eljárások során /projektek, témahét/ , az együttműködés érdekében aktív részvétel



A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei /Web-lap, faliújság, helyi újság dokumentumok nyilvánossága/

1.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

 2.

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják

3.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

97

4.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a)

Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b)

Szülői értekezlet. Feladata: 

a szülök és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,



a szülök tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a

szülök

kérdéseinek,

véleményének,

javaslatainak

összegyűjtése

és

továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c)

Fogadó óra. Feladata a szülök és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni

tanulás,

szabadidő

helyes

eltöltése,

egészséges

életmódra

nevelés,

tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d)

IPR A hhh és a hh tanulók részére a három havonta kötelező szöveges értékelés, árnyalt értékelés, ahol jelen van a tanuló, szülő, osztályfőnök, az értékelő pedagógus, gyermekjóléti szolg. Vezetője, iskola igazgató, esetleg a gyógypedagógus.

e)

Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. f)

Szülők bekapcsolódása ill. részvétele az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása során szervezendő projektekben, témahetekben.

98

g)

Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

6.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatóságával,

nevelőtestületével .

XVI. Egészségneveléssel és környezeti neveléssel összefüggő iskolai feladatokat az önálló Egészségnevelési és környezetnevelési program tartalmazza. Az intézmény által kidolgozott a témához kapcsolódó program az „Egészséghét”témahét, mely a PP mellékletében található. XVII. A fogyasztóvédelmi oktatással összefüggő feladatokat a helyi tanterv tartalmazza.

Nyírábrány, 2010. május 27. Szőllősi Lászlóné Isk. ig.

99

1.a. sz. melléklet SZERVEZETI ÁBRA

Igazgató

Iskolatitkár

Alsós munkaközösség vezető

Felsős munkaközösség vezető

Alsós pedagógusok

Felsős pedagógusok

Technikai dolgozók (takarítók)

Minőségügyi vezető

Szakmai vezető

Diákönkormányzat vezető

Élelmezés vezető

Közalkalmazotti Tanács elnöke

Szülői munkaközösség vezető

Pedagógusok

Kompetencia alapú oktatásban résztvevő pedagógusok

Osztályfőnökök

Konyhai dolgozók

Iskolai alkalmazottak

Szülők választmánya

100

1.b. melléklet

Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés az Ábrányi Emil Általános Iskolában IPR szervezeti ábra:

Management

Alsós képviselő

Igazgató

Felsős képviselő

Külső kapcsolat építés

Munkacsoport vezetők

Alsós pedagógusok

Felsős pedagógusok

AZ ÁBRÁNYI EMIL ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents