AZ ÁBRÁNYI EMIL ÁLTALÁNOS ISKOLA

AZ ÁBRÁNYI EMIL ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HELYI

TANTERV lI.

2

BEVEZETŐ l. Helyi tanterv jellemzői - A helyi tantervünk figyelembe vette, hogy érvényesíteni kellett azokat a változásokat, amelyek jogi szempontból az 1993. évi LXXIX. törvény 2003–2007. évek közötti időszak módosításaihoz kapcsolódnak. . A NAT a tartalmi szabályozást helyezte új alapokra. - Figyelembe vettük, hogy a NAT értékrendszere bővült, elsődlegesen az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítésével, valamint az oktatási programok fejlesztésével , mely első ízben a Nemzeti fejlesztési terv l. keretei között vált lehetővé. Célja: - A befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakítása, ahol megkezdődik a tényleges együttnevelés, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelésével. -A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. - Ennek érdekében a helyi tanterv tartalmazza a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű ismereteit. - Meghatározza a korszerű tanulásszervezési eljárásokat, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, az egyenlő hozzáférést, és esélyegyenlőség biztosítását. - Módszertani ajánlásokat tesz minden tantárgy esetében a tananyag feldolgozásához, a fejlesztési feladatok sikeres megoldásához. Tartalmazza a TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás implementációját A NAT szerinti kulcskompetencia- területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetésének adaptációját. A tevékenység tartalmazza a következő kötelező elemeket:  Szövegértés- szövegalkotás 2.a.,5.b.  Matematika kulcskompetencia 3.b., 6. a.  Életpálya-építés 4.c, /kereszttanterv/ 7.a /Tanórán kívül/  Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban : A kt.52§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének 10%-a mértékéig/2. félév/. Magyar nyelv és irodalom 5.b, 6.b, 6.c, Matematika 6.a, 7.a,  Magyar nyelv és irodalom műveltségterület a z 5.b, osztályban tantárgyi bontás nélküli oktatása.  A tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében a következő kötelező elemek valósulnak meg: 1. Egy 3 hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. 2. Egy témahét megszervezése tanévenként.

3

3. Egy moduláris oktatási program megszervezése. 4. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközökkel valósuljon meg. - A tantárgyi tantervben / a helyi tanterv melléklete/ tantárgyanként megtalálható a jellemző kulcskompetenciákra való hivatkozás, valamint a tantárgyi bevezetőkben az általános nevelési elvek és fejlesztési feladatok. - Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok beépültek a műveltségi területekből kialakított tantárgyak tanterveibe. - A kiemelt fejlesztési feladat a Gondolkodás- és tanulásfejlesztés az 1-8 évfolyamokra vonatkozóan, A részletes tanterv a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /5-6. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 217.- 380 oldalain található., mely beépül a tantárgyak tanterveibe és a tanmenetekbe. -- A műveltségi területek fejlesztési feladatait fejlesztési szakaszokra (1–4., 5–6.,7–8.) ezen belül pedig, évfolyamokra bontja. Áttekinthető szerkezetben, tanulói tevékenységekre építi a tantárgyak tartalmait - A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepéről kialakított filozófiát, érvényesíti a helyi tantervünk az 5–6. évfolyam átalakításával, a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével, a tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítésével, a Magyar nyelv és irodalom, Szövegértés szövegalkotás, a Matematika tantárgyak tanterveiben meghatároztuk a fejlesztés területeit és időkereteit is. - A helyi tantervünk tartalmazza az 5-6 évfolyamra vonatkozóan a TUDÁS és KÉPESSÉG TERÜLETEKET /TKT/ 1. Kommunikáció 2. Mindennapi életünk 3. Tér és idő 4. Szabályok 5. Szülőföldünk Melyek beépülnek a tantárgyi tantervekbe és a tanmenetekbe./ A témaköröket a ….sz. melléklet tartalmazza./ Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: → az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz, → a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz, → az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, → a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. . Az iskolai nevelés-oktatás szakaszhatárainak kijelölésénél fontos szerepet tölt be az a rendelkezés, amely szerint az általános műveltséget megalapozó szakaszon belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek.

4

II. 1-4. évfolyam

1. Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik.

Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréséhez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3–4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók.

5

Értékközvetítő szerepe A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van:  az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának,  a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének,  a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának,  a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől,  az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára,  a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának,  különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.),  az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és – az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák:  az aktív és felelős – nemzeti és uniós – állampolgári létre,  a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és  a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül. Ilyen értékek például:  az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;  a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés;  az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

2. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet- és tevékenységváltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttműködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a

6

feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére.Hon- és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget – pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést – célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához.

Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széles körű lehetőséget.)

Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről.

7

A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását.

Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett – a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő – kreatív feladatok és projektjellegű tevékenységek.

A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi – felnőtt kori –munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben.

Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie – a testilelki egészség védelmében – a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó

8

szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

3. AZ 1-4. ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

3.1.Az 1–4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt:  a közoktatási törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, – a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, – a testnevelés tanítására a közoktatási törvényben meghatározott időkeret, – az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, – választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom szövegértés szövegalkotás kompetencia /2.a./ teljes lefedettség

8 296

8 296

8 296

7 259

Matematika Matematika kompetencia alapú oktatás /3.b./ ./ teljes lefedettség

5 185

5 185

4 148

3,5 129,5

-

-

-

1

Informatika

9

37 Idegen nyelv

-

-

-

3 111

Környezetismeret

1 37

1 37

1,5 55,5

2 74

Ének-zene

1 37

1 37

1 37

1 37

Rajz és vizuális kultúra

1 37

1 37

1 37

1 37

Technika és életvitel

1 37

1 37

1 37

1 37

Testnevelés és sport

3 111

3 111

3 111

3 111

0

0

0,5 18,5

0

20 740

20 740

20 740

22,5 832,5

KOT.52§ 7.a

2 72

2 72

2 72

2,2 81,4

Tehetséggondozás, korrepetálás

2 72

2 72

2 72

2,2 81,4

22 812

22 812

22 812

24,7 913,9

Szabadon tervezhető óra

Kötelező óraszám a törvényben

Összes óraszám

KOT.52.§ 11.c egyéni foglalkozás biztosítása az arra rászoruló tanulók részére.

3.2.A kompetencia alapú oktatás tantárgyi rendszere: 1.

Szövegértés, szövegalkotás: A 6-10 éves korosztály anyanyelvi nevelésének a NAT-ra épülő pedagógiai dokumentuma. A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület új szemléletű tanításához készült, mely az anyanyelvi nevelést a kommunikáció, szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület komplex fejlesztési feladatrendszerébe értelmezi. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének célja és kiemelt pedagógiai feladatai

A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak – a későbbiekben kiteljesedő – igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az új nyelvhasználati módok megtanulásával kiszélesedik a nyelvi tevékenységek köre, gazdagodik eszköztára, pontosabbá válik a

10

megértés és a kifejezés, és differenciálódik az információs forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszere. Sikeressége szoros kölcsönhatásban áll a többi műveltségterület tanításával: meghatározza tanításuk eredményességét, de az ott folyó tanulás jótékonyan vissza is hat az anyanyelvi kompetenciák fejlődésére. Kapcsolódása az ember és társadalom, a művészetek, valamint az informatika műveltségterülethez kitüntetett szerepű. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése komplex folyamat, mely a speciális műveltségterületi célok megvalósítása során jelentős mértékben hozzájárul többféle kulcskompetencia és a nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósulásához is. A fejlesztés eszköze a tanulói aktivitást feltételező, integrált szemléletű változatos tevékenységrendszer, melynek középpontjában a szóbeli és írásbeli szöveg megértése, valamint a szó-és írásbeli szövegalkotás áll. Ebben a folyamatban - miközben megalapozást nyernek, fejlődnek, tökéletesednek a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó, elektronikus) módjai – célirányosan fejleszthetők az önálló tanulás képességei, és természetes feladathelyzetekben nyílik lehetőség a digitális kompetencia fejlődésének megindítására és értelmes aktivizálására. A különböző anyanyelvi kompetenciák fejlesztéséhez felhasznált feladatok szövegkörnyezete és a szövegértés fejlesztéséhez feldolgozott olvasmányok szöveganyaga modellként szolgál az igényes anyanyelvhasználat elsajátításához, gazdag terepet kínál az anyanyelvi tapasztalatszerzéshez és feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség élményszerű megalapozásához. A különféle funkciójú és témájú szövegek tartalmi elemzése során gazdagodik a tanulók világról való tudása, értékes társadalmi tapasztalatok birtokába jutnak (pl. a családról, a hazáról, a munkáról, az alapvető emberi kapcsolatokról), mely fejleszti erkölcsi értékrendjüket, megindítja nemzeti azonosságtudatuk megalapozását, növeli szociális érzékenységüket, természeti környezetük iránti felelősségüket. A kerettanterv adaptív pedagógiai megalapozottságából szükségszerűen következik a differenciálás preferenciája a tanulásirányításban, mely kedvező feltételt teremt a befogadható sajátos nevelési igényű tanulók (pl. hallássérültek, látáskárosultak, mozgásukban korlátozottak) eredményes fejlesztéséhez, együttneveléséhez is. A tanulás folyamatában követelmény a differenciált tanulásirányítás, a kooperatív technikák és a drámapedagógia alkalmazása. Ezek feltételt teremtenek a tanuláshoz való pozitív viszonyulás

11

megerősödéséhez, megkönnyítik a kapcsolatteremtést, az együttműködést, egymás elfogadását és kialakítják a segítségadás természetes és célravezető módjait, gyakorlóterepet kínálva a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez és az élethosszig tartó tanulás megalapozásához NAPI GYAKORISÁGÚ FOLYAMATOS FEJLESZTÉS A képességfejlesztés fókuszai

A fejlesztés dimenziói

Beszédkedv Beszédbátorság Szabálykövetés

Beszélgető körrel: - a társas kapcsolatok alakítása, - az énkép, az önismeret fejlesztése, - a szocializáció támogatása.

Kognitív képességek Auditív és vizuális észlelés, képteremtés Beleélés

Napi mesehallgatással: - a befogadói magatartás fejlesztése, - erkölcsi, esztétikai értékközvetítés, - szókincsfejlesztés.

Ritmikus mozgások Figyelemkoncentráció Mozgáskoordináció

Ritmust érzékeltető versmondás Oldott csoportlégkör

2. Matematika kompetencia: A tanterv hangsúlyai elsősorban a matematikai kompetencia következő készség- és képesség – komponensei köré szerveződtek: Készségek

Gondolkodási képességek Számlálás, Rendszerezés Számolás, Kombinativitás Mennyiségi Deduktív következtetés, következtetés Becslés, Induktív mérés, következtetés Mértékváltás, Valószínűségi szöveges következtetés feladatok Érvelés, megoldása. bizonyítás

Kommunikációs képességek Relációszókincs Szövegértés Szövegértelmezés Térlátás, térbeli viszonyok,ábrázolás, prezentáció

Tudásszerző képességek Problémaérzékenység Problémareprezentáció Kreativitás Problémamegoldás metakogníció /a saját tudásunkról rendelkezésre álló tudás, amelyet a hosszú távú emlékezetben tárolunk; a saját tudásunk működtetésének ellenőrzése/

Tanulási képességek Figyelem Rész-egész észlelése Emlékezet Feladattartás Feladatmegoldási sebesség

3. Életpálya –építés „B” kereszttantervi modulokból álló programcsomag a 4. c osztályban

12

A program sajátosságai: Az életpálya-építés minden iskolai területet (tantárgyakat és szabadidőt) iskolai szakaszt, tovább a személyiség egészét érintő kompetenciastruktúra, ezért eleme lehet valamennyi területnek. Az életpálya- építés Magyar nyelv és irodalom és Matematika tantárgyak keretében valósul meg. A magyar nyelv és irodalom tanórákon kéthetente 15-20 percet igénylő, a tanórák aktuális tartalmához jól illeszthető kerettantervi modul. Éves modulszám:18. A matematika „B” modulok egységes koncepció alapján a figyelemkoncentráció, a logikai gondolkodási készség, továbbá egyes moduljai az emlékezet, számemlékezet fejlesztését tűzik ki célul. Ehhez kapcsolódnak az egyes matematikatanítás témakörökbe illeszthető matematikai, időmérési problémákat feszegető feladatok. A matematika „B” modulok mindegyike 15-20 percre tervezett. Éves modulszám: 18. 3.3.Gondolkodás- és tanulásfejlesztés A tanterv különleges jelentőséget tulajdonít a „Hatékony, önálló tanulás” kulcskompetenciának és ezért ennek fejlesztését önálló TKT keretében is biztosítani kívánja. Az 1–4. évfolyamra tervezett program emellett előkészíti az alapozó szakaszban a TKT-k keretében folyó tanítási-tanulási folyamatot is. A program kifejezetten a gyermekek gondolkodási, tanulási és szociális kompetenciáit kívánja komplex módon, aktivizáló, kooperatív módszerekkel, modern tanulásszervezési eljárásokkal fejleszteni. Ezt tükrözi a helyi tanterv e részének felépítése is: valamennyi évfolyam nyolc azonos témakörben (tanulási technikák fejlesztése, önismeret, kapcsolatok, szabályok, viselkedés, egészséges élet, közösség, értékrend), de az életkornak megfelelően változó és koncentrikus körökben spirálisan bővülő tartalommal és módszerekkel modulszerűen építkezve célozza meg a tanulók fejlesztését. Ez a tantervi rész a szokásosnál jóval részletesebb, majdnem tanmenetszerű óraleírásokat tartalmaz. A TKT fejleszti a gyermekek ön- és emberismeretét, önértékelését, kommunikációs (szövegalkotási,szövegértési, lényegkiemelési, kérdésalkotási, véleményalkotási, vita- és érvelési), mérlegelési, döntési, probléma-felismerési, -elemzési és megoldási, kezdeményező, vállalkozási és együttműködési képességét. Toleranciára, empátiára, konfliktuskezelésre, kreativitásra és kritikai gondolkodásra nevel. A kompetenciák komplex fejlesztése következtében a 4. évfolyam végére várhatóan a tanulók többsége képessé válik az önálló ismeretszerzésre, szövegfeldolgozásra, lényegkiemelésre,vázlatírásra. A kooperatív módszerek megismerése és gyakorlása során erősödik együttműködési készségük, a kérdező közösség segíti a demokratikus és etikus személyiség alakulását. Lehetőségük nyílik egymás munkájának értékelésére, mások produktumainak megismerésére és véleményezésére. Megismerkednek a demokratikus döntéshozatallal, a szavazással, a többségi vélemény elfogadásával. A TKT a település és az iskola típusától, a gyerekcsoport összetételétől függetlenül minden iskolában jól használható. A részletes tanterv a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /5-6. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 217.- 327 oldalain megtalálható..

13

III. 5–8. évfolyam

1. Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7–8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5–6. évfolyamon, míg a 7–8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A közoktatásról szóló törvény 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban (1–4. évfolyamon) nem szakrendszerű oktatás folyik, míg az alapozó szakaszban (5–6. évfolyamon) részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás folyik. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25–50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5–6. évfolyamán a korábbinál több időben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az időkeret fennmaradó 75–

14

50%-ában pedig csökkent időben kezdődik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A nem szakrendszerű tanítás szervesen folytatva az 1–4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. A törvényi változtatás azzal jár, hogy az általános iskola 5–6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyer, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhet – méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt az intervallumban rögzített időkeretek is jelzik. Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben e-területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja – többek között – a kommunikációs képességeket, a szövegértéstolvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamok tartalmát más tantárgyak (műveltségi területek) bevonásával alakítsák ki (pl. művészeti nevelés, mely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe), a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) is jónak tűnő megoldás. Álláspontunk szerint iskolánként, és az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat – vagyis nincs egységesen jó megoldás. Az időkeret megállapítása és felhasználása iskolai szintű döntést jelent. Minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje), a kompetencia fejlesztésének iskolai szintű feladata. A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret nem feltétlenül igényli azt, hogy minden tanuló részt vegyen a nem szakrendszerű oktatásban. Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten kell meghatározni és felhasználni. Ennél a feladatnál az ötödik-hatodik évfolyamra kell a számítást elvégezni és a felhasználást az adott évfolyamra megtervezni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. Azonos idősávban, tehetségnevelés végezhető a „szakrendszerű” keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megoldható a foglalkoztatás)

2. Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó és a fejlesztő szakaszban A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik.

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét.

15

Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5–8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudáselemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni.

Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudáselemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Egyszerű eszközök, szerszámok használatában fontos a figyelem és az elővigyázatosság megtanulása. A rend és az időbeosztás hatását a hatékony munkavégzésben tapasztalhatják a tanulók. Az érdeklődés és munkamód befolyással lehet az időbeosztásra. Alapvető szerepe van a gazdasági nevelésben annak, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak. Ehhez mérlegelni kell a választásban a termék értékeit, a pénzzel való gazdálkodást. Okos döntést kell hozni, amihez az iskolai nevelésben az okos gazdálkodás alapjait, a gazdálkodási képességet is fejleszteni kell. Tudatosítani kell, hogy a gazdálkodás, az életünk része (termékelemzésekkel, a „Vásárlói kosár” vizsgálatával). Fejlesztő gyakorlat lehet a különböző termékek rendeltetésének felismerése, a legkedvezőbbek kiválasztása. Értékbecslés játékosan, figyelemfelkeltő plakát tervezése. A 7–8. évfolyamon már elvárható, hogy ismerjék a tanulók egy család jövedelemforrásait és kiadásait. Törekedni kell arra, hogy legyenek elképzeléseik a célszerű gazdálkodásról. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben.

16

A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére.

A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle

17

információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és

18

társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.

3. AZ 5-8. ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

A Nat műveltségterületeinek megjelenése az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszerében A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom (dráma) szövegértésszövegalkotás kompetencia

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika, matematika kompetencia

Ember és társadalom

Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Etika /Életpálya építés/

Ember a természetben

Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan

Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc)

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika és életvitel

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport (tánc)

19

Az 5–8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy

5. évf .

Magyar nyelv 3,5 és irodalom (dráma) 129,5 nyelvtan és irodalom azonos /heti: 1,75 óraszám váltásban ó/ évi: 64,7/ Magyar : szövegértés /tantárgyi bontás nélküli oktatás/ 6.b. Nem szakrendszerű oktatás 1 37 Történelem és állampolgári 1,5 ismeretek (hon és 55,5 népismeret) Nem szakrendszerű oktatás 0,5 18,5 Idegen nyelv 2,5 92,5 Nem szakrendszerű oktatás 0,5 18,5 Matematika 3 111 Nem szakrendszerű oktatás 1 37 Informatika 0,5 18.5 Természetismeret/ 1,5 egészségtan 55,5 Nem szakrendszerű oktatás 0,5 18,5 Fizika

6. évf. 3,5 129,5

1 37 1,5 55,5 0,5 18,5 2 72 1 37 3 111 1 37 1 37 1,5 55,5 0,5 18,5

Kémia Földrajz

Rajz és vizuális kultúra Nem szakrendszerű oktatás Mozgóképkultúra és médiaismeret

1 37 0,5 18,5 0,5 18,5

8. évf.

4 148

4 148

2 74

2 74

3 111

3 111

3 111

3 111

1 37

1 37

1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1 37 1 37

1.5 55,5 1.5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1 37 1 37

Teljes lefedettség

Biológia és egészségtan

Ének-zene

7. évf.

1 37 0,5 18,5 0,5 18,5

0,5 18,5

20

Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Nem szakrendszerű oktatás Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki /nem szakrendszerű oktatás/

Kötelező óraszám a törvény alapján KOT.52§ 7. b, c

1 37 1,5 55,5 1 37

1 37 1,5 55,5 1 37

1 37 2 92,5

1 37 2 92,5

0,5 18,5

1 37

0,5 18,5

0,5 18,5 0,5 18,5

22,5 832,5

22,5 832,5

25 925

25 925

5,6 207

5,6 207

7,5 277,5

7,5 277,5

1 37 1 37

1 37 1 37

KOT 52. § 7. b. c. 25 % terhére Nem szakrendszerű oktatás magyar nyelv és irodalom matematika Német nyelv csoportbontással TÁMOP 3.1.4.kompetencia alapú oktatás életpálya-építés

3 111 1 37

7.a.

TÁMOP 3.1.4.kompetencia alapú oktatás Moduláris program „UNIÓS” ismeretek 6.a. Matematika Testnevelés Informatika Középiskolára előkészítő Magyar, matematika, idegen nyelv Tehetséggondozás, korrepetálás

Összes óraszám

0,5 18,5

0,5 18,5 0,5 18,5

0,5 18,5

1 37 1 37

1 37

3 111 2 72

2 72

2 72

27,5 1015,5

27,5 1015,5

33 1221

31,5,5 1165,5

KOT.52.§ 11.c egyéni foglalkozás biztosítása az arra rászoruló tanulók részére.

21



A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok 5 éves ütemezése:

Célok, indikátormutatók

Implementáció éve 2009/2010

Fenntarthatóság 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/20

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

5

10

15

15

15

15

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

3.1.A kompetencia alapú oktatás tantárgyi rendszere:

22

1. Szövegértés, szövegalkotás Kiemelt célok és faladatok:  Integrált magyartanítás.  A különböző közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáink felépítése. A kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata. Az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata.  Anyanyelvi norma, ill. az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége. A nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése. A szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedezésével. A nem verbális önkifejezés képességnek fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.  A szöveg grammatikai alapjainak felfedezése és kommunikatív alkalmazása. Nyelvi adatokkal műveletek végzése. Szabályfelfedeztetés:a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára , lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása.  A szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezet kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása. Szövegtípusok interpretálása és alkotása. A szöveg logikai és tematikus szerkezete nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia. A szöveg háttérmondatainak és előfelvetéseinek a szöveg értelmezésében. A racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. 2. Matematika kompetencia  Az alsó tagozat közvetlen folytatása.  Az elemi számolás, mérés megalapozása.  A természetes számok fokozatos bővítése, a művelek kiterjesztése.  Az absztrakabb matematikai témakörök előkészítése /algebra, transzformációk, függvények, geometria deduktív tárgyalása/  Szövegértés fejlesztése.  Az alsó tagozaton megkezdett módszerek továbbvitele.  Sok és változatos tapasztalatszerzés, eszközhasználat és játék a konkréttól az általános felé haladó fogalomépítés.  Lehetőség biztosítása az érvelésekre, vitákra, állítások igazságának alátámasztására, esetleg cáfolatára.  Tanulási szokások kialakítása.  Kiemelt figyelem fordítás a rendszeres próbálkozás, becslés , ellenőrzés képességének fejlesztésére, a megoldások előtervezésére, és a megoldási menet érthető leírására.  Kulcsfontosságú feladat a tanulók felkészítése a felsőbb évfolyamokra, a felzárkóztatás, a differenciálás. 2. Életpálya- építés C programcsomag. Tanórán kívüli tevékenység. A programban részt vevők a 7. a. osztály /12-13 korcsoport/ A fejlesztés tartalma: A fejlesztés, az oktató-nevelő munka egészét érintő, személyre és a szociális értékekre fókuszál. A fejlesztés általános területei:  Információkezelés  Az emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek attitűdök.  Problémakezelés

23

 Önismeret fejlesztés  Pályaorientáció Módszerek:  Projektmódszer  Drámapedagógia  Kooperatív tanulás  Önálló ismeretszerzés  Differenciált tanulás  Heurisztikus tanulás önállóan és csoportosan A fejlesztés várható eredménye:  Gazdagodik és formálódik a tanuló énképe  Tapasztalatot szerez kommunikációs, együttműködési és szervezési képességeiről.  Megismeri egyéni adottságait.  Fejlődik a kritikai gondolkodása  Képessé válik az önálló tanulásra, alkalmazza a számára leginkább eredményes tanulási módszereket, tanulási technikákat.  Fejlődik döntéshozatali, problémamegoldó képessége, alkalmazza a különböző  konfliktusmegoldó technikákat. 3. Moduláris oktatási program „ EURÓPAI ISMERETEK „ bevezetése a 6. osztályban évi 16 órában 

CÉLOK ÉS FELADATOK Az „Európai Uniós ismeretek” oktatása a nemzeti, európai és az egyetemes emberi

identitást formálja, erősíti. Az oktatási program feladata az európai uniós szemlélet fejlesztése. Az európai népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó európai látásmódot, a különbségek tudomásulvétele a kultúrák sajátos értékeinek megismerését, tiszteletben tartását kívánja. A modul célja és feladata, hogy a 12 éves tanulók megismerjék az Európai Unió tagállamait, földrajzi adottságait, bepillantást nyerjenek kultúrájukba. Ismerjék meg az európai integráció történetét, szervezeti működését, felépítését, az uniós tagállamok együttműködését. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az oktatás célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletben, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így az Európai Uniós ismeretek oktatása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. 

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Az Európai Uniós ismeretek oktatása fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók

24

ismereteket szerezzenek képekből, tömegkommunikációs eszközökből, tárgyi és szöveges forrásokból, statisztikai adatokból, diagramokból. Ezeket az ismereteket egyre önállóban, kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. Sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és- felhasználás képességét, a legfontosabb uniós kiadványok, könyvek, térképek használatát. Legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, jelenségek között összefüggéseket keresni, összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és változások szerepét a gazdasági, társadalmi folyamatokban. Az Uniós ismeretek oktatásának a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A diákok szerezzenek tapasztalatot szövegek reprodukálásában, tanuljanak meg jegyzetelni, rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témában. Véleményüket lényegre törően, érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Fontos az időbeli és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában, összefüggések keresésében.

3.2.A tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében a következő kötelező elemek valósulnak meg: 1. Egy 3 hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. Projekt Egy adott tantervi fejlesztési cél elérése érdekében, − egy kijelölt témakör keretén belül, − meghatározott időkeretben, − a tanár és a tanulók közös célmeghatározásával és − közös tevékenységével, − konkrét – legtöbbször tárgyiasult – eredménnyel járó tanulás. a) éves projektet, amelyet horizontális (osztály, tanulócsoport) vagy vertikális korcsoportba szerveződve, tanári irányítással, heti 1-2 alkalommal végeznek a tanulók; b) témahetet, amelyben egy adott homogén korcsoportban (osztály, tanulócsoport), egy közösen meghatározott cél, akár egy tantervi témakör tanulása érdekében, egy tanítási hét egészében, egész napos elfoglaltsággal, tanári animációval végeznek a tanulók; c) komplex projektet, amelyet tipikusan az alapozó szakaszban, a nem szakrendszerű oktatás részeként, kiemelt kompetenciafejlesztési cél érdekében az epochánál meghatározott időkeretben tanulnak a tanulók. A komplex projekt több műveltségterület tananyagtartalmát ötvözi. A projektterv elkészítésének a sablonját a melléklet tartalmazza.

25

5. Egy témahét megszervezése tanévenként. ./A témát minden tanévben a munkatervben rögzítjük/. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor a tanulók az adott tárgykörben 3-5 tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeret között változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témahét elkészítésének a sablonját a melléklet tartalmazza. 6. Egy moduláris oktatási program megszervezése. Európai UNIÓS ismeretek a 6.évfolyamon kerül megvalósításra. Moduláris oktatás: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját , jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. 7. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 30-a IKT-eszközökkel valósuljon meg. IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. 8. tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevontan szervezik meg. Megvalósítás:  a tanítási ciklusnak legalább két hetente kell váltaniuk egymást  a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esni  a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lenni  az egy tanítási napon szerzett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani A programot a melléklet tartalmazza. A tantárgytömbösítésbe bevont órákat minden tanévbe a munkatervbe tervezzük be, majd ezt követi az órarend készítés. 9. műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 5.b osztály magyar nyelv és irodalom =szövegértés, szövegalkotás Felmenő rendszerben történik. 10. Jó gyakorlat: Adott szakmai kritériumnak (NAT) megfelelő innováció, oktatási-, pedagógiai gyakorlat, amely az intézmény fejlesztő munkáját az osztálytermi, illetve egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja. 11. Jó gyakorlatok átvétele az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítésére, tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, mér kifejlesztett kipróbált „jó gyakorlatok” megismerése és adaptációja: egymástól tanulják meg a pedagógiai gyakorlatukban bevált szakmai eszközrendszer adaptációját az intézményi helyi sajátosságainak megfelelően. Intézményünk IKT jó gyakorlatot vásárol.

26

3.3. Gondolkodás- és tanulásfejlesztés A Kerettanterv különleges jelentőséget tulajdonít a „Hatékony, önálló tanulás” kulcskompetenciának és ezért ennek fejlesztését önálló TKT keretében is biztosítani kívánja. Míg az 1–4. évfolyamra tervezett program emellett előkészíti az alapozó szakaszban a TKT-k keretében folyó tanítási-tanulási folyamatot is, az 5–6. osztályra készült program kiegészíti azt. A TKT - az 5–6. évfolyamra készült többi TKT-tól eltérően – igen részletesen, tanórákra lebontva mutatja be a gondolkodás- és tanulásfejlesztés javasolt programját. A program kifejezetten a gyermekek gondolkodási, tanulási és szociális kompetenciáit kívánja komplex módon, aktivizáló, kooperatív módszerekkel, modern tanulásszervezési eljárásokkal fejleszteni. Éppen e cél érdekében ebben a TKT-ben nem a tartalmon, hanem a feladattípusokon van a hangsúly. A TKT az e területen alkalmazható feladattípusok nagyon széles körét sorakoztatja fel. A részletes tanterv a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /5-6. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 217.- 327 oldalain megtalálható..

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott NAT és kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, a német nyelv tanulását választhatják. Az iskola tanulói számára a mindennapi testezést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon o A heti három kötelező testnevelés óra, o A többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Mindennapos testnevelés.  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o A heti három kötelező testnevelés óra, o Az iskolai sportkör különféle sportágban szerzett foglalkozásai, o A hét minden napján szerzett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.  A napközi otthonban és a tanulószobán o A játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

3.4.A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

27

 individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer.

A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

IV. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON

Törvényi háttér A 1993-as oktatási törvény 2003-as és 2006-os módosításai Kt. 8/A § (2). „2/A § A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában a tanulói közreműködésre építve , az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldás keresésre, és a tanulói képesség fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására

28

irányuljon. Az alapozó és fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. 2.§ R.8 § (2). Azokon a tanítási napokon , amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt , más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető Kt.8.§ (3) Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. Kt. 52. § Az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma: 22,5 óra, ám ebben a §-ban a (7) bekezdés szerint ennek 25 % lehet a nem kötelező órák száma, ami összesen: 5,625 óra, feltéve ha a fenntartó ennél nagyobb időkeretet nem állapít meg. Ezt az órakeretet a tanórán kívüli órakerettel is ki lehet egészíteni. Kt. 133.§ (1) Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Kt. 121.§ (34.) Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Kt.17. § (8) bekezdés "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."

Kt.128. § (19) A 2008/2009 – 2010/2011. Tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el. Kt.128. § (20) bekezdés Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon

3.1. Célok Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése

29

Alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet.

A változásról A bevezetés esedékessége 2008/2009-es tanévtől 5. évfolyamon 2009 / 2010-es tanévtől 5. és 6. Évfolyamon A tartalom: A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben

Hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében. Lényege, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a probléma megoldó képesség, a kockázat értékelése, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthető minden kompetencia esetében. A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A fejlesztési területek az adott iskola adott tanulóinak szintjétől függnek. A nem szakrendszerű oktatásban erőteljes hangsúlyt kap: személyiségfejlesztés tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek felzárkózást segítő programok szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek Ehhez kell igazítani a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit.

Tanulásszervezés Tanári tanulásszervezés mellett tanítói tanulásszervezés jelenik meg az 5. És 6. Évfolyamon. Nem más tanár végzi a pedagógiai feladatokat egy-egy adott szaktárgy keretein belül, hanem azonos személy (esetleg több) nem szaktárgyi órán. Időkeret megoszlása

2011-ig: Az órakeret (a kötelező és nem kötelező összesen) min. 20% -ában 2011-től: Min. 25 %-ában max. 50%-ábn Tantárgyak tananyaga Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola csökkenti a szakrendszerű órakeretet, csökkenteni kell a tananyag terjedelmét is Szemléletváltás Minden tekintetben meg kell változnia

30

-

Nem szaktárgyakban gondolkodunk Nem osztályban gondolkodunk Nem feltétlen heti órarendben gondolkodunk Megszűnik a „tankönyvközpontúság” Ismeretátadás helyett fejlesztés Vége a „frontális” munkaforma uralmának – módszerváltás (differenciálás, kooperatív technikák stb.) Az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő, motiváló funkció

Célok 1. 2. 3. 4.

Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. 5. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet.

.Feladatok     1. 2.

Az alapozás folytatása, Felzárkóztatás, Tehetséggondozás Fejlesztés A tanulók közötti különbségek mérése Fejlesztésközpontú folyamattervezés A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva - Mindenkinek a neki megfelelő gondoskodást igyekszünk nyújtani Eltérő tanulási eljárások alkalmazása – differenciálás 3. Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés.

Kiemelten fontos fejlesztési feladatok      

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása az információszerzés-, és feldolgozás képességének fejlesztése a kommunikációs képességek erősítése a szociális kompetenciák fejlesztése a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

A fejlesztés kiemelt területei Az említett kulcskompetenciákon belül a fejlesztés legfontosabb területeit az alábbiakban

31

foglalhatjuk össze:

Információ kezelése: 1. Célravezető kérdések megfogalmazása 2. Célok meghatározása 3. Nagyobb feladatok felbontása kisebb részfeladatokra 4. Információforrások megtalálása 5. Szükséges információk kiválasztása, szűrése 6. A feladat megoldásához szükséges legjobb módszer megválasztása Problémamegoldó gondolkodás: 1. Sorba rendezés, osztályozás, összehasonlítás 2. Becslés, előrejelzés 3. Tények és vélemények megkülönböztetése 4. Saját állítások, következtetések indoklása, alátámasztása 5. Előnyök és hátrányok vizsgálata 6. Megoldási módok megfogalmazása Kreativitás: 1. A felmerülő kérdések, problémák több szempontú megközelítése 2. Kísérletezés 3. Új kapcsolatok keresése a szokványosak mellett 4. A másoktól való tanulásra való nyitottság 5. Válaszok meglátása a váratlan helyzetekben 6. Válaszok meglátása a hibákban 7. Kockázatvállalás Együttműködés: 1. Mások véleményének figyelő meghallgatása 2. Mások nézeteinek, véleményének tiszteletben tartása 3. Különböző helyzetekben való adekvát viselkedés és kifejezésmód 4. A megosztás, együttműködés és a másiknak teret engedés képessége 5. Visszajelzés adása és vétele 6. Felelősségvállalás az elvégzett munkáért 7. Közös álláspont kialakítása tárgyalás és kompromisszumok mentén  Javaslatok megfogalmazása a még hatékonyabb közös munka érdekében

32

Tapasztalati tanulásra épül A tapasztalati tanulás lényege maga a tevékenység és a közben megszerzett tapasztalatok feldolgozása – gondolatban vagy írásban (vagy más módon). Leggyakoribb formái a játék, kísérlet,modellezés, vagy a kirándulás. További fontos jellemzői: Nemcsak a végeredmény számít, hanem maga a folyamat is fontos! A feladatok / tevékenységek valósághűek (nem tankönyvszagúak), ezért a diákok motiváltabbak Csoportmunka esetén sok a szóbeli interakció a résztvevők között (instrukció, vita, összegzés, következtetés, stb.) A tanulók saját maguk tudják értékelni az elvégzett munkát, érzéseiket is megosztják egymással A csoportban végzett feladatok során erősödik a közösségi szellem A tanultak jobban megmaradnak az emlékezetben és az ismeretekhez való viszonyulás is jobb lesz Jó példa a tapasztalati tanulásra a kirándulás, természetjárás, egy közös szervezési feladat (farsang, stb.), vagy minden olyan feladat, ahol az egyéni megismerés és döntéshozatal szerepet játszik. A helyi sajátosságokat figyelembe kell venni.

A fejlesztés célterületei Kompetenciák – kompetenciakomponensek     

Matematikai kompetenciák Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos kompetenciák:/személyes komp., kognitív komp., szociális komp. / Tudás és képesség területek TKT /Kommunikáció, mindennapi életünk, tér és idő, szabályok, szülőföldünk./ Gondolkodás- és tanulásfejlesztés Kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás

1. Matematika A kompetencia készség és képességterületei: A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004). Készségek  Számlálás  Számolás  Mennyiségi következtetés  Becslés, mérés  Mértékegységváltás  Szöveges feladat- megoldás

33

Gondolkodási képességek:  Rendszerezés  Kombinativitás  Deduktív következtetés  Induktív következtetés  Mennyiségi következtetés  Érvelés, következtetés Kommunikációs képességek  Nyelvi képességek  Nyelvi fejlettség  Relációszókincs  Szövegértés  Szövegértelmezés  Olvasási sebesség  Térlátás  Térbeli viszonyok  Hosszúságbecslés  Rész-egész észlelése  Észlelési képesség Tudásszerző képességek  Feladatmegoldó képességek  Reakcióidő  Számolási képesség  Műveletvégzési sebesség Problémamegoldó képesség  Problémaérzékenység  Problémareprezentáció  Eredetiség  Kreativitás Tanulási képességek  Figyelem  Rész-egész észlelés  Memóriaterjedelem  Asszociatív memória  Értelmes memória  Feladattartás  Tanulási sebesség Matematikai készség és képességfejlesztés feladatai  A természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben  A számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen)  A biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben

34

      

A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kialakítása, fejlesztése (mérések, mértékváltások) A sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése A geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal A probléma –megoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával A valószínűségi szemlélet megalapozása a valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel Konkrét példákkal, szituációkkal alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

2.Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos kompetenciák

2.1. Személyes kompetenciák fejlesztése           

Az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztése A tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálása Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése A konfliktuskezelés képességének fejlesztése A konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása Önkifejezés, önellenőrzés, hibajavítás Önmegfigyelő, önértékelő képesség fejlesztése Önismeret, emberismeret fejlesztése Önbizalom, ötletesség, a belső képek, képzetek előhívásában Képzelet mozgósítása (pl. kreatív szövegformálás) Az esztétikai fogékonyság növelése

2.2. A kognitív kompetenciák fejlesztése  

  

Az önművelésnek igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése Az emlékezet fejlesztése A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása: - Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése - Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve - Lényegkiemelés - Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás

35

-

Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében

Tér és idő A tudás- és képességterület tantervi tervezésének egyik alapvető szempontja a tanulás személyes tudásépítésként való felfogása. Tartalmi oldalról ez azt jelenti, hogy kiemelt jelentőséget kap az alapozás, az átfogó kulcsfogalmak kiépítése. A tanulási tevékenységek oldaláról ehhez párosulnak az aktív, együttműködésen alapuló tanulási módszerek, a változatos tanulási környezet, amely gyakran az iskola falain túli világba is elvezet, akár képzeletben, akár a valóságban. A tudásépítés személyes világhoz igazodása a tantárgyi keretek átlépésében, az integrált szemlélet alkalmazásában is megjelenik. Ennek egyik eszköze a rendszerszemlélet néhány alapelemének felhasználása, amely segítségével a gyerekek mindennapi világából vett tapasztalati tudást igyekszünk a megismerés egyik tudatos eszközévé fejleszteni. A tér és idő fogalmi kulcsaival közelítve megnyílik az anyagi rendszerek egymásba épülő világa, a részecskéktől a kozmikus méretekig. A társadalmi viszonyok között érvényesülő időbeliséget és térbeliséget – a hagyományos extenzív kronológiát mellőzve – itt csak mint értelmezési keretet tárgyaljuk, mivel úgy gondoljuk, hogy ebben az életkorban a történetiség még elsősorban csak közvetlenebb, személyesebb szinten élhető meg: a nagyobb történelmi fejlődéssorok megtanítása a későbbi tanulmányok feladata. Ugyanakkor azonban fontosnak tartjuk tudatosítani a tanulókban azt, hogy az idő, a változások és folyamatok időbeliségének vizsgálata elvezeti őket a múlt eseményeitől a jelen állapotain át a jövő előrejelzéséig. Felfedezhetik saját, a jövő alakításában viselt felelősségüket, mely figyelembe vételével megtervezhetik személyes és közösségi cselekvéseiket. A rendszerek és környezetük kapcsolatrendszerét kutatva az anyagok, az energia és az információ fogalmait is megalapozzák a tanulók, felszínre hozva és fejlesztve már meglévő természetképüket. Az integrált szemlélet alkalmazása mellett a tudás érvényessége, a személyes életben és a társadalom működésében való felhasználhatósága is fontos szempont volt. Ez a cél és a megfelelő eszközrendszer megjelenik a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységekben és a témaválasztásban, így pl. a probléma alapú tanulási helyzetek kialakításában. Ezek a csomópontok több pólus erőterében, a természet, a technika és a társadalom viszonyrendszerei által formálva alakulnak ki. Erre lehet példa a globális éghajlatváltozás problémája, amelynek kezelése a jövő egyik meghatározó feladata.

Kiemelt kompetenciák • A természeti világ alapelveinek ismerete • Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete • A fenntartható fejlődés támogatása • A sokféleség elismerése • Az információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete • A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése • Szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokális és globális cselekvésre • A helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítása • A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése • Technológiák előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete

36

• Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete • Természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása a problémamegoldásban • Természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala • Különböző nézőpontok figyelembe vétele és megértése • A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés • Biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban.

Gondolkodás- és tanulásfejlesztés A program kifejezetten a gyermekek gondolkodási, tanulási és szociális kompetenciáit kívánja komplex módon, aktivizáló, kooperatív módszerekkel, modern tanulásszervezési eljárásokkal fejleszteni. Ezt tükrözi a mellékelt kerettanterv e részének felépítése is: valamennyi évfolyam nyolc azonos témakörben (tanulási technikák fejlesztése, önismeret, kapcsolatok, szabályok, viselkedés, egészséges élet, közösség, értékrend), de az életkornak megfelelően változó és koncentrikus körökben spirálisan bővülő tartalommal és módszerekkel modulszerűen építkezve célozza meg a tanulók fejlesztését. Ez a kerettantervi rész a szokásosnál jóval részletesebb, majdnem tanmenetszerű óraleírásokat tartalmaz. A TKT fejleszti a gyermekek ön- és emberismeretét, önértékelését, kommunikációs (szövegalkotási, szövegértési, lényeg-kiemelési, kérdésalkotási, véleményalkotási, vita- és érvelési), mérlegelési, döntési, probléma-felismerési, -elemzési és megoldási, kezdeményező, vállalkozási és együttműködési képességét. Toleranciára, empátiára, konfliktuskezelésre, kreativitásra és kritikai gondolkodásra nevel. A kompetenciák komplex fejlesztése következtében a 4. évfolyam végére várhatóan a tanulók többsége képessé válik az önálló ismeretszerzésre, szövegfeldolgozásra, lényegkiemelésre, vázlatírásra. A kooperatív módszerek megismerése és gyakorlása során erősödik együttműködési készségük, a kérdező közösség segíti a demokratikus és etikus személyiség alakulását. Lehetőségük nyílik egymás munkájának értékelésére, mások produktumainak megismerésére és véleményezésére. Megismerkednek a demokratikus döntéshozatallal, a szavazással, a többségi vélemény elfogadásával. A részletes tanterv a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /5-6. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 134.- 180 oldalain található..

2.3. Szociális kompetencia fejlesztése    

A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlesztése A közösségi magatartás formálása Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése, - erkölcsi választásokban - a jó és a rossz elkülönítése beszélgetésben, vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel, -tartás, saját álláspont előadása, megvédése, figyelem az ellenvéleményre együttműködés a társakkal, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése.

37

Mindennapi életünk A Mindennapi életünk tudás és képesség területen azokkal az ismeretekkel és képességekkel ismerkednek meg a tanulók – illetve rendezik, rendszerezik az e területen már megszerzett tapasztalataikat –, amelyek a mindennapi életünkhöz kötődnek. E területen olyan ismeretek és képességek sajátos együttesét kapcsoltuk össze, amelyekre a mindennapi életünk során van szükségünk. A szükséges tudásokat és képességeket ennek megfelelően integráltuk a különböző hagyományos tantárgyak tartalmaiból és kiegészítettük a kerettanterven túli, e problémakörbe tartozó ismeretekkel, képességekkel is. Az első nagy témakör az emberi együttélést lehetővé tevő szabályok, a szokások, hagyományok, az illem, az erkölcs és a jog területeivel foglalkozik. Ennek keretében a tanulók gyűjtőmunka során rendszerezik az egyéni, családi, helyi szokásokról, hagyományokról, a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok szokásairól, a viselkedési szabályainkról, az erkölcsről és a jogról meglevő ismereteiket, és összekapcsolják azokat a különböző módon szervezett tanulás (gyűjtőmunka, interjúk, projektek, szituációs gyakorlatok, dramatizálás, irodalmi művek feldolgozása, gyermekfilozófia stb.) során megszerzett új ismeretekkel és képességekkel. A második nagy egységben - koncentrikusan táguló körökben – az emberi együttélés során keletkező kapcsolatokkal foglalkoznak a tanulók: barátság, párkapcsolatok, család, közösségi kapcsolatok (iskola, munkahely, lakóhely), s az együttélés során felmerülő ügyek intézésével kapcsolatos ismereteket és képességeket sajátítanak el. A tanulásszervezés itt is hasonló módon - gyűjtő és rendszerező munka, interjúzás, esetek és irodalmi példák dramatizálásával, projekt keretében, nagyrészt csoportos munkavégzéssel – történik. A harmadik témakör a társadalomról szól, a gazdaság, a társadalmi rétegződés és a kultúra szempontjaiból közelíti meg a témát. Itt is az előzőekben már hivatkozott, modern tanulásszervezési eljárásokkal végzik a tanulók a feldolgozást.

Kiemelt kompetenciák • Szövegértés és szövegalkotás • Információkeresés, gyűjtés, feldolgozás, kritikus alkalmazás • Érvek láncolatának követése és értékelése • Logikus okok és érvényesség keresése • Elemzési képesség • Kreativitás • Kritikus és kíváncsi attitűd • Munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása • Saját munka értékelése • A célok elérését segítő motiváció és elhatározottság • A tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén • Saját nézőpont összevetése mások véleményével • Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése • Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete • A közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása • Mások értékeinek, magánéletének tisztelete

38

• A társadalmi sokféleség és kohézió tisztelete  A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció A részletes tanterv a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /5-6. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 51.- 97 oldalain található..

Szabályok /együtt élés és illem/ A Szabályok címet viselő komplex tudás és képesség terület elsősorban azt igyekszik tudatosítani a tanulókban, hogy az ember alapvetően értelmező és rendszerező lény. Mindez azt jelenti, hogy minden ember és minden kultúra folyamatosan értelmezi, és szabályokba rendezi az általa felismert természeti és társadalmi jelenségeket, összefüggéseket, s ezáltal teszi otthonossá és biztonságossá a körülötte lévő világot. Mindez azt is jelenti, hogy a különböző emberi közösségek alapvető jellemzője az, hogy milyen értelmezési keretek, milyen szabályrendszerek segítségével fogalmazzák meg önmagukat: milyen a világképük, értékrendjük, milyen jellegű szabályokba – mitikus, tudományos, vagy hétköznapi stb. – rendezik tudásukat melyek a szabályalkotás rendszerezés alapvető módozatai stb. A „szabályok”, mint integráló elv, kiváló lehetőséget ad egy műveltségterületen belül, vagy több területet a (hagyományos reál és hunmán műveltségelemek, IKT stb.) összekapcsoló tárgyközi szemlélet érvényesítésére. A szabályok hasonlósága szembeötlő lehet akár a társadalom, akár a természet, vagy a technológia világát kutatjuk. A tantervben megjelenik a szabály fogalma a szabályozottság jelentésében. Itt elsősorban a tudományos megismerési rendszer szabályainak sajátosságait mutatjuk be, amely az egyén szintjén, a hétköznapi életben is hasznos tudást és képességeket jelenthet. A természeti folyamatok irányítása az energia és az információ hatása alatt áll, a viszonyokat jelenlegi tudásunk alapján megfogalmazott törvények írják le. Az élő rendszerek új szabályozást hoznak a világba, létfenntartásuk az állandó állapot, fejlődésük a változás biztosításán alapul. A technika világában is egyre bonyolultabb szabályozási módokat fejlesztenek ki, ezek az eszközök már mindennapi környezetünk részévé váltak. Fontos szabály a fejlődés, fejlesztés elve is. A természeti rendszerek fejlődéstörténete az idő különféle dimenzióiban, a szerveződés egymásba épülő szintjein jelenik meg. A fejlődés szabályozásában döntő tényező a rendszer és környezete viszonya. Ez határozza meg az együttélés szabályait is, akár az egyén és közösség, akár az ember és természet, vagy az ember és technika kapcsolatrendszerében. A Szabályok címet viselő komplex tudás és képesség terület azonban nemcsak a természetre és társadalomra vonatkozó alapvető összefüggéseket és szabályrendszereket, s az azokhoz tartozó tudáselemeket kívánja közvetíteni a diákoknak életkori sajátosságaiknak megfelelően. Legalább ennyire fontos az is, hogy rávilágítson arra, hogy minden emberi közösség együttélésének alapvető feltétele a szabályalkotás érvényesülése, a szabályok közös elfogadása és betartása. Az együttélését szabályok fontosságának tudatosítása napjainkban egyrészt égető globális feladattá vált, hiszen az emberi civilizáció egyre ellenőrizhetetlenebbé váló fejlődése mindinkább veszélyezteti az ember és a természet összhangját, valamint az emberek társadalmi együttműködését. Ugyanakkor a magyar társadalom demokratizálásának is alapvető kulcskérdésévé vált az, hogy a felnövekvő nemzedékek mennyiben lesznek képesek az ún. társadalmi szerződés érvényesítésére, a kölcsönösségre épülő társadalmi szabályrendszer megvalósítására.

39

A társadalomtudományi témák középpontjában a kultúra, illetve a mukltikulturalizmus fogalma áll. Annak tudatosítása, hogy nemcsak a múltban létezett sokféle – a miénktől eltérő – kultúra, hanem mai világunk egyik legfőbb jellemzője éppen az, hogy egymás mellett élnek egymástól nagymértékben különböző emberi kultúrák. Ebből következően tehát nagyon fontos, hogy a tanulók – a teljesség igénye nélkül – megismerkedjenek különböző jellegű kultúrák belső összetevőivel (szimbolikus és tárgyi világával), a számunkra fontos történeti örökséggel1, valamint a különböző kultúrák együttéléséből származó gondokkal és örömökkel.

Kiemelt kompetenciák • Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete • Az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés- mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete • Etikai kérdések iránti érdeklődés • Kulturális-, társadalmi-, szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel • Korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználása • Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése • Különböző nézőpontok figyelembe vétele és megértése • Az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete • A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete • Az európai integráció, az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek ismerete • Az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása • A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése • Mások értékeinek, magánéletének tisztelete • A természeti világ alapelveinek ismerete • A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése • Technológiák előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete • Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete • Természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása a problémamegoldásban • Áltudományos, egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulások kritikája • Különböző nézőpontok figyelembe vétele és megértése • A fenntartható fejlődés támogatása • Szándék és képesség a fenntartható fejlődés érdekében lokálisan és globális vonatkozásban való cselekvésre • A helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés • Biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődés hatásaival kapcsolatban. A részletes tanterv a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /5-6. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 98-.133 oldalain található..

40

3. A kommunikáció fejlesztése (kulcskompetencia, mely személyes- kognitív-szociális aspektusokkal egyaránt rendelkezik) A Kommunikáció tudás- és képességterület alapvető célja azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, amelyek hozzásegítik a tanulókat a különféle formában, kódrendszerben megjelenő üzenetek pontos megértéséhez, valamint hasonló, elsősorban nyelvi üzenetek megalkotásához. Középpontjában természetesen a tág értelemben vett anyanyelvi kommunikáció áll, amely – a Nemzeti alaptanterv megfogalmazását idézve – „magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során […]”.1 Amikor tág értelemben vett kommunikációról szólunk, ide értjük a köznyelvi közlésfolyamatok műfajai (a hétköznapi kommunikáció) mellett, az irodalmi kommunikáció műfajait és szövegfajtáit éppúgy, mint a tudományos-ismeretterjesztő szövegeket és a nem nyelvi kommunikáció különféle – köznapi és művészi – megnyilvánulásait (képi kommunikáció és média), valamint az infokommunikáció egyre általánosabban alkalmazott megoldásait is. Így válhat e tudás- és képességterület az anyanyelvi és irodalmi nevelés eszköze mellett más művészeti ágak és közösségi kommunikációs eszközök (pl. sajtó, reklámok, média) irányában is nyitott, azokat befogadó és részben integráló területté. Kétségtelen, hogy – a magyar nyelv és irodalom műveltségterülethez hasonlóan – az egyik alapvető cél jelen esetben is a további tanulmányokhoz és a felnőtt életben való érvényesüléshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek gondozása és továbbfejlesztése, az olvasás megkedveltetése, az irodalomértő, befogadó olvasók nevelése .

Kiemelt kompetenciák • Hallott és olvasott szöveg értése • Szövegalkotás • Helyes és kreatív nyelvhasználat • Megfelelő szókincs • Saját kommunikáció figyelemmel kísérése • A helyzetnek megfelelős kommunikáció szóban és írásban • Különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása • Információgyűjtés, feldolgozás • Esztétikai minőség tisztelete • Mások megismerésének igénye • Kritikus és kíváncsi attitűd • Saját tanulási stratégia kialakítása, ismerete, értése • A tanultak széles körű alkalmazása az élet minden területén • A nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértése • Az egyenlőség és a demokrácia tisztelete • A vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése • Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés • A helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítása • Európa kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek a megértése A részletes tanterv a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /5-6. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 10.- 50 oldalain található..

41

Kommunikációs képességfejlesztés: a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, a nyelvi probléma észlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének A) A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése 1. Olvasás, írott szöveg megértése  Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség, az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás, különféle szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelés) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése (szövegértés)  az olvasás iránti igény felkeltése  Szövegelemzési eljárások alkalmazása ( a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolat felismerése)  Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából 2. Szóbeli szövegek megértése  Különféle közlések megértése különféle helyzetekben, és a közlés másokkal való megértetése  A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyeltetése, felfogása  A közlésekből ismeretek, információk szerzése  A verbális és nem verbális kódok feldolgozása,  Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra B) Részvétel a kommunikációs folyamatban Kultúrált nyelvi magatartásra, a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodásra való felkészítés  Beszédkészség, az értelmes beszéd fejlesztése, az aktív szókincs gazdagítása  Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés fejlesztése  Kifejezőképesség A szóban és írásban megnyilvánuló önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, fejlesztése - gondolatok, olvasmányélmények, érzelmek, információk érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően – kérdések megfogalmazása - a hallottak kiegészítése - tömör és világos kifejezésmód  Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése  A szituációhoz, címzetthez, témához való rugalmas alkalmazkodás  A köznyelvi normákhoz alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása

42

  

Az anyanyelvi írásbeliség normáinak megismerése, alapvető szövegtípusok elsajátítása Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése.

1. A beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló  tudja változatos kommunikációs helyzetekben egyszerű, érthető módon hatékonyan közölni mondanivalóját,  a közlés céljának és szándékának megfelelően használja a mondatfajtákat,  tudja elvégezni az alábbi szövegelemző eljárásokat: lényeg kiemelése, szöveg tagolása, téma megnevezése, tények, adatok kiemelése, a szóbeli összefoglalás elvégezése.  törekszik önkifejezésében a pontosságra, az érzékletességre, a mások számára érthető, nyelvileg is helyes beszédre,  tudatosan figyel a kulturált nyelvi magatartás kialakítására (megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása),  figyel a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, 2. Az olvasás, az írott szöveg megértése területén  tud különböző szöveget olvasni az életkornak megfelelő tempóban némán és hangosan,  ismert tartalmú szöveget értelmező hangos olvasással olvasni,  megismerkedik a szövegértési technikák alapjaival,  képes a szövegben kifejtett információk visszakeresésére,  a ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésére,  a fontosabb gondolatok kiemelésére és összefoglalására,  gazdagodik az aktív és passzív szókincs különböző szövegösszefüggésben,  megtapasztalja az olvasás örömét,  meg tud fogalmazni néhány mondatos véleményt szóban és írásban az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről. 3. Az írásbeli szövegek alkotása területén  megismeri az anyaggyűjtés és –elrendezés alapjait, különös tekintettel a gyermekek számára készült lexikonokból, szótárakból tanári irányítással,  tud rövidebb szöveget alkotni különböző szövegtípusokban, az alábbi műfajokban: o rövid leírás o kisebb elbeszélés o néhány soros jellemzés,  meg tudja fogalmazni személyes és olvasmányélményeit  az életkornak és a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódja  képes az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazására,  képes a jártasság szintjén a tanult leíró magyar nyelvtani ismeretek birtokában helyesen másolni, korosztályának megfelelő szöveget tollbamondás után helyesen leírni,  helyesen alkalmazza a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteket a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

43

4. A tanulási képesség fejlettségének területén  tud vázlatot készíteni tanári segítséggel, vázlatot felhasználni különböző műfajú szövegek megértéséhez és alkotásához.  gyakorolja az önálló feladatvégzés egyes lépéseit. A nem szakrendszerű oktatásban részvevők körének meghatározása Az évfolyamon tanuló teljes osztály. Az iskolának az egyes tanulók csoportjához igazodva kell a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel lehetőségét biztosítani, pontosan azon a területen, ahol a kulcskompetencia, képesség együttes megalapozása miatt ez szükséges. Tehát: nem szükségszerű, hogy minden tanulónak ugyanazon a területen biztosítsák a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel lehetőségét. mindenkinek

A nem szakrendszerű oktatás szervezeti keretei / munkaformák 1. Teljes osztály – differenciált, kooperatív tanulásszervezés 2. Nívócsoportos képességfejlesztés angolból kötelező óra keretében, magyarból, matematikából a nem kötelező óra keretében. A tantárgyakhoz beemelt képesség fejl. területek kimutatása és annak értékelése Tantárgy Magyar irodalom

Magyar nyelvtan

Matematika

Angol

Történelem Természetismeret Osztályfőnöki Vizuális kultúra Testnevelés

Képességterület-kompetencia terület Kommunikációs képesség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotási képességek fejl Írás, helyesírás fejlesztése szövegalkotási képességek fejl Elemi számolási készség, logikus gondolkodás fejlesztése Írás, olvasási, beszédértés, kommunikációs képességek fejl. Szövegértés, szövegalkotási képességek fejl. Szövegértés, szövegalkotási képességek fejl Szociális képességek fejlesztése Kreativitás, vizuális kommunikáció

Értékelés Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít

Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít Értékelés nélkül Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít Érdemjeggyel a tantárgy értékelésébe beszámít

44

Az érintett tantárgyak helyi tantervének módosítása Csökken a szakrendszerű órák száma Csökken a tananyagtartalom A csökkentés szempontjai: a) A tantárgyi minimumismeretek újrafogalmazása b) A készség- és képességfejlesztés eddigi időkeretét a nem szakrendszerű oktatás feladatainak megvalósítására fordítjuk A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása / eloszlása éves szinten/

A 2009 / 2010-es tanévig A 2010 / 2011-es tanévtől

heti 5 /5.5/óra heti 8 óra

Évfolyamonként minden osztály Az 5. évfolyamban 2 osztályban A 6. évfolyamban 3 osztályban nem szakrendszerű oktatás folyik.

5. évfolyam A kötelező órák bevonásával 2010-ig Kötelező óraszámból: Magyar Matem. Természetism. Történelem Dráma Osztályfőnöki Idegen nyelv Vizuális nevelés /rajz/ Testnevelés Összesen:

1 óra / osztály 1 óra / osztály 0,5 óra/ osztály 0,5 óra /osztály 0,5 óra /osztály

3,5 óra

Nem kötelező óraszámból felhasznált időkeret 2011-ig Magyar nyelv és irodalom : 1 óra Matematika 1 óra Összesen: 2 óra 1. Magyar nyelv és irodalom – 5. évfolyam Évi óraszám: 72 óra /tanórai és tanórán kívül/ Heti óraszám: 2 óra Irodalom: 1 óra Nyelvtan: 1 óra Beszédkészség, beszédművelés

/2010-2011-es tanévtől/ 1 óra 1 óra 0,5óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 6 óra

2011-től 1 óra 1 óra 2 óra

45

Célok és feladatok:  A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése  A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése szituációs játékokkal, az olvasmányok dramatizálásával  Nem verbális elemek használata a mondanivaló kifejezése érdekében  Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával, mondatok alkotásával, helyes szóhasználattal Fejlesztési követelmények:  A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció  Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása  Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról össze-függő beszámoló a szükséges szakszavak használatával. Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok:  A szövegértő olvasás képességének további fejlesztése  A hangos és néma olvasási technika fejlesztése  Szótárak lexikonok használata  Az irodalmi ismeretek további fejlesztése népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasásával: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; néhány mese, elbeszélés és gyermekregény ismerete; néhány művészi eszköz ismerete.  A tanulás tanításának megalapozása, fejlesztése  A fogalmazástanítás gyakoroltatása Fejlesztési követelmények:  Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli olvasása  Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés  Dokumentum, magyarázó, elbeszélő szövegek megértése néma olvasással  Dramatizálás tanítói segítséggel  Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete   

Az olvasott művek megértése, a szereplők megnevezése, a cselekmény felidézése Egy hosszabb terjedelmű mű elolvasása A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása

Írás, szövegalkotás Célok és feladatok:  Az eszközszintű íráshasználat folyamatos fejlesztése  Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának fejlesztése  Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/  A tartalomnak megfelelő szóhasználat Fejlesztési követelmények:  Rendezett, tiszta, olvasható íráskép  Lendületes írás, eszközhasználatot lehetővé tevő írástempó  Hibátlan másolás 5 percig. Rövid mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással  Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás  Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása  Anyaggyűjtés és elrendezés a fogalmazás értelmének megfelelően Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok:  A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel  Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség

46

 A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek  A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása, készségszintű alkalmazása Fejlesztési követelmények:  Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása  Ige, főnév, melléknév, számnév felismerése, igemódok alkalmazása  Igemódokkal kapcsolatos helyesírás, a felszólító módú igealakok írása  Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés  A helyesírási önellenőrzés fejlesztése  A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egy-szerű és összetett szavak, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 30 szóban, mondatfajták felismerése, alkalmazásuk.

2.. Matematika - 5. évfolyam Évi óraszám: 72 óra /tanórai és tanórán kívül/ Heti óraszám: 2 óra Tájékozódás Célok és feladatok:  Tájékozódás síkban és térben; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése  Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint  Tájékozódás időben, időtartamok mérése  Mennyiségi tulajdonságok megfigyelése, becslés, mérés, mértékegységek, mérő-számok, átváltások Fejlesztési követelmények:  A tájékozódást segítő viszonyok; és fogalmak ismerete /alatt, mellett, felett, előtt, között, stb./  Tudjon tájékozódni különféle koordináták szerint: távolság, irány, szög  A dimenzió megértése, megismerése  A múlt, jelen, jövő tartalma és kapcsolatuk, előbb, később, utána, egyidőben  Szöveges feladatok értelmezése és megoldásuk  Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, mérőszám és darabszám, pontos szám és közelítő érték  A szabvány mértékegységek ismerete, (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő) egyszerű átváltások végrehajtása MEGISMERÉS: Számtan, algebra Célok és feladatok:  Tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, sorba rendezés, osztályba sorolás  A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, elemek és tulajdonságok megnevezése  Szétválogatás egy, két és több szempont szerint, halmazok ismerete és használata  Matematikai fogalmak, relációk  Számok és műveletek, műveleti jelek ismerete és használata  Emlékezet- és gondolkodásfejlesztés (motoros, képi, történés, tények, adatok, szabályok, megítélés, döntés, valószínűség, stb.)  Oksági kapcsolatok felismerése, keresése, következtetések levonása Fejlesztési követelmények:  Számok írása, olvasása, helyes használatuk a 10 000-es számkörben, nagyság szerinti összehasonlításuk, felsorolásuk növekvő és csökkenő sorrendben  Számszomszédok megállapítása, kerekítések  Összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése és gyakorlati alkalmazása  Szorzó- és bennfoglaló táblák biztos ismerete

47

 

A műveletek ellenőrzése, hibák javítása A szöveges feladatok megoldási menete; adatok, nyitott mondat, számolás, ellen-őrzés, válaszadás, értő- elemző olvasás fejlesztése  Állítások megítélése, helyesség eldöntése, nyitott mondatok megoldása  Általánosítás, példák és ellenpéldák keresése, következtetés  A tanult ismeretek alkalmazása gyakorlati példákon keresztül Gondolkodási módszerek Célok, feladatok  A nyelv logikai elemeinek helyes használata  Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése  Értelmező olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal  Halmazszemlélet és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Fejlesztési követelmények:  Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmak tudatos használata  Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajá-títása  Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése  Mások gondolatainak megértése, példák, ellenpéldák keresése, megfogalmazásuk, magyarázat kérése, egyszerű következtetések levonása  Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése Összefüggések, függvények, sorozatok Célok és feladatok:  Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése  Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben  Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése Fejlesztési követelmények:  Számegyenesen számintervallumok ábrázolása és leolvasásuk  Táblázatok, grafikonok készítése, értelmezésük, adatok leolvasása, összefüggések felismerése, megkeresése  Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése  Sorozat folytatása a képzés szabályainak megadásával, sorozatok készítése  Pontok ábrázolása a koordinációs rendszerben, a pontok helyzetének meghatározása 3.Élő idegen nyelv - 5. évfolyam Éves óraszám: 18,5 óra Heti óraszám: 0,5 óra Cél:  Adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség kialakítása.  A négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztése. Tevékenységformák: Hallás - Hallás után lejegyzetelni egy család tagjait, a család „házi kedvenceit”. - Fontosabb adatok, életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése. - Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése. - Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után. - Helymeghatározás alapján beazonosítani a térképen a helyet, épületet. Lejegyezni egy ház helyiségeit, egy településen található látnivalókat.

48

- Időpontokat feljegyezni. Egy személy napirendjét lejegyezni. Tanórákat, sportokat lejegyezni, egyéb tevékenységeket felismerni hallott szöveg alapján. - Egy személyt több közül kiválasztani a ruházatának leírása alapján. Olvasás: - Tipikus idegen nyelvi és magyar családokról szóló idegen nyelvű szöveg olvasása. - Gyakori idegen nevek olvasása. - Képek és idegen nyelvi szövegek párosítása. - Születésnapi meghívó olvasása. - Születésnapi képeslapok olvasása idegen nyelven. - Az idegen nyelvterület társadalmi ünnepei és azokhoz kapcsolódó szokásairól olva-sás idegen nyelven. - Képek és idegen nyelvi leírások párosítása. - Ismert személy, állat idegen nyelvi leírás alapján történő kiválasztása. - Olvasás egy-egy tipikus magyar ill. idegen nyelvi területhez tartozó falu város életé-ről, épületeiről. - Az idegen nyelvi otthon leírásának olvasása. - Érdekes hobbik, különleges sportok leírásának idegen nyelvű olvasása, megértése. - Divatos és hagyományos öltözékek az idegen nyelvterület jellemzőivel. Beszéd: - Saját család bemutatása fénykép alapján. Saját háziállat bemutatása. - Szituációs játékok idegen nyelven. Ismerkedés. - Telefonbeszélgetés, információkérés. - Érdeklődés barátok, híres emberek iránt. - Beszélgetés ünnepeinkről az iskolában és a családban. - Szokások nálunk és az idegen nyelvi országban. - Saját jellemzés idegen nyelven. - Egy ismert személy jellemzése idegen nyelven. - Interjú készítése, adása vélemények kérése. - Saját lakóhely bemutatása idegen nyelven. - Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás. - Napirendi beszámolás idegen nyelven. - Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven. - Egy személy ruházatának leírása. Írás: - Családfa készítése. - Kedvenc állatok leírása. - Boríték megcímzése. - E-mail írása, rövid üzenet. - Születésnapi meghívó írása - Üdvözlőlapok írása idegen nyelven. - Egyszerű kérdőív kitöltése. - Rövid jellemzés, leírás megfogalmazása. - Kérdőív kitöltése, kedvelt és nem kedvelt dolgok. - Rövid ismertető készítése saját lakóhelyről. - Programjavaslat készítése. - Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről. - Ruházati katalógus megrendelőlapjának kitöltése. - Rövid leírás egy személy ruházatáról. Követelmény: A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást értse meg, arra meg-felelően reagáljon.

49

A tanuló a tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmazzon meg. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatokból álló szövegben a fontos információkat találja meg, a lényeget értse. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid mondatokat 4. Művészeti nevelés, vizuális kultúra /5. évf./ Óraszám: Évi óraszám: 18,5 Heti óraszám: 0,5. A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés. Az önállóság és kreatívitás kialakítása, fejlesztése. A mű-, látvány-, és tárgyelemzésben, a véleményformálásban és az alkotásban. A művészeti ismeretek bővítése és válogatottan különböző korokból, kultúrákból és kontinensekről származó műalkotásokkal a művészettörténeti tanulmányok előkészítése. A tudatos felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása rutinok, készségek kialakításával kezdődik és egyre önállóbban végzett tevékenységekig jut el. Fejlesztési követelmény: Legyen képes személyes élmények, érzelmek, hangulatok kifejezésére. Fokozódó tudatossággal és érzékenységgel használja a vizuális minőségeket kifejező és ábrázoló technikákat alkotásaiban. Ismerje a vizuális művészetek legfontosabb ágainak (: festészet, szobrászat, grafika) alapvető vizuális jellemzőit, használja ezeket az elnevezéseket. Ismerjen néhány képzőművészeti témát, a tematikai sajátosságokat be tudja építeni az elemzésekbe. Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást. Alapismeretekkel rendelkezzen az alkotás létrehozása, a tárgytervezés és kivitelezés folyamatáról. Legyen jártas a látványok (tárgy, tárgycsoport, jelenség) ábrázoló tanulmányozásában. Legyen képes a megismert anyagok, eszközök, technikák önálló használatára. Ismerje az információközlés legfontosabb formáit és jellegzetességeiket, ismerjen fel néhány közlésfajtát, maga is tudja megfogalmazni képben közléseit, magyarázatait. Tárgyalkotó munkáját a kitartás, pontosság, igényesség jellemezze. Legyen képes az életmód és a tárgyforma kapcsolatának meglátására, a tárgyelemzésekben való részvételre. Tartalom: Kifejezés, képzőművészet: - élmények, fantáziaképek síkbeli-térbeli megjelenítése, - népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek vizuális feldolgozása, - ecset-, ceruza-, filctoll- és hurkapálcika rajzok, akvarell-, tempera-, krétafestmények; vegyes technikájú megoldások, - sokszorosító grafikai eljárások: monotípia, papírmetszet, - mintázás agyagból, drótplasztika, - műelemzések a különböző képzőművészeti ágak (festészet, grafika, szobrászat) főbb vizuális jellemzőinek vizsgálatával, különböző korokból és kontinensekről származó jellegzetes példákon keresztül (pl. az iskolánk épülete, a homlokzati szobrok, barlangrajzok; ókori egyiptomi és görög, amerikai prekolumbián, valamint 16-17. és 20. századi szobrok; középkori ikonok, 16-18. századi arcképek és oltárképek, 17. és 19. századi tájképek, avantgárd és neoavantgárd festmények, 16-17. és 20. századi grafikai lapok), - a népművészet jeltartalmú elemeinek jelentésvizsgálata

50

Vizuális kommunikáció: - természeti és mesterséges formák (emberek, növények, állatok, tárgyak - köztük mértani alapformák) és jelenségek ábrázoló tanulmányozása: vonallal, tónusos megoldásban és színnel jellemző forma (karakter) felépítés, kapcsolódás, arány mozgás, a forma változása a lokálszín, színárnyalatok kikeverése, derítés, tompítás felület, faktúra különböző nézőpontok - elképzelt tárgy magyarázó-értelmező megrajzolása elől-, felül- oldalnézetben - rajzos üzenet, képregénykészítés szövegírással - újságokból gyűjtött fotók, betűk, képek jellemzőinek megbeszélése, ezekkel plakát készítése, - közvetlen vizuális közlések (gesztus, jelbeszéd) és rögzített közlések (írás, műalkotás, tárgy, magyarázó rajz, fotó, plakát) információtartalmának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra: - tárgytervezés rajzban, tárgykészítés (pl. használati tárgyak) szabadon választott technikával, - talált tárgyak elemzése: mi volt? mi lehet belőle? - régi tárgyak elemzése: kié volt? milyen korban? mire használta? - fazekastárgyak (pl. a pataki kerámia, kerámiaműhelyek alkotásai, népi fazekasság) elemzése; szalagos és lapokból formált edények építése, faktúraképzés, - fonott és szövött tárgyak elemzése; egyszerű tárgykészítés fonással és szövéssel.

51

6. évfolyam A kötelező órák bevonásával 2010-ig Magyar Matek Természetism. Történelem Dráma Osztályfőnöki Idegen nyelv Vizuális nevelés /rajz/ Testnevelés Összesen:

/2010-2011-es tanévtől/

1 óra / osztály 0,5 óra / osztály 0,5 óra/ osztály 0,5 óra /osztály 0,5 óra /osztály

1 óra 1 óra 0,5óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 6 óra

3 óra

Nem kötelező óraszámból felhasznált időkeret 2011-ig

2011-től

1 óra 1 óra 2 óra

1 óra 1 óra 2 óra

Magyar nyelv és irodalom : Matematika Összesen: 1.Magyar nyelv és irodalom – 6. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Irodalom: 1 óra Nyelvtan: 1 óra Beszédkészség, beszédművelés

Célok és feladatok:  A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése, egy-szerű és érthető közlés az alkalomnak megfelelően  A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése, törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére  Különböző mondatfajták változatos használata a szándéknak megfelelően  Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával Fejlesztési követelmények:  A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció, a mondatés szövegfonetikai eszközök rugalmas és kifejező alkalmazása társalgás-ban, felolvasásokban és memoriterekben.  Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása  Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról össze-függő beszámoló a szükséges szakszavak használatával.  Néhány nyelvi változat ismerete: társakkal, felnőttekkel való beszéd (tegezés, ma-gázás)  Saját vélemény alkotása, megvédése, érvelés Olvasás, írott szöveg megértése

52

Célok és feladatok 

A hangos és néma olvasási technika fejlesztése, az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése  Szótárak, lexikonok használata, a könyvekből tanulás képességének megalapozása  Rövidebb és hosszabb művek, népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasása: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; novellák, elbeszélések és ifjúsági regények ismerete; néhány művészi eszköz ismerete és használata.  Az aktív és passzív szókincsgazdagítása  Az írásbeli és szóbeli vélemény megfogalmazása, gyakorlása Fejlesztési követelmények:  Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli folyamatos olvasása  Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés, címadás, szómagyarázat, kifejezésértelmezés, időrend, helyszín, szereplők, események megnevezése, információk visszakeresése, összefüggések jelölése, válaszadás kérdésekre.  Másfél oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással  A kreativitás fejlesztése olvasmányok dramatizálásával, ünnepélyek szervezésével, dramatizálás, szerepjátszás tanítói segítséggel  Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete  A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása (hasonlat, meta-fora, ismétlés, fokozás) Írás, szövegalkotás Célok és feladatok:  Az írástechnika folyamatos fejlesztése, rendezett írásmód gyakoroltatása  Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának további fejlesztése  Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/  Önkifejezés és kreativitás; szövegek átírása, történetek folytatása, előzmény és következmény lehetőségeinek megfogalmazása Fejlesztési követelmények:  Rendezett, tiszta, olvasható, íráskép és lendületes írástempó  Hibátlan másolás 6-7 percig. Mondatok írása másolással, tollbamondással, emlé-kezetből írással  Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás  Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása, nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása az írásbeli munkákban  Anyaggyűjtés és elrendezés lexikonokból, kézikönyvekből  Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezése Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok:  A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel, gyakorlottság a szavak jelentésviszonyaiban.  Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség, az egy- és többjelentésű szavak alkalmazása, rokon értelmű szavak ismerete  A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. . Fejlesztési követelmények:   

Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása A tanult szó- és mondattani ismeretek alkalmazása Az igemódok változatos alkalmazása a szövegnek megfelelően

53

  

Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés, szóalkotás, A helyesírási önellenőrzés további fejlesztése A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egy-szerű és összetett szavak, mondatok, mondatfajták, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 40-50 szóban.

2. Matematika - 6. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Tájékozódás Célok és feladatok: 

Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megis-merése



Tájékozódást saját testhelyzethez képest, és a másik ember nézőpontja szerint



Tájékozódás térkép és egyéb vázlatok alapján



Mérések különböző mértékegységekkel, a szabványmértékek megismerése, alkalmazásuk, átváltásuk

Fejlesztési követelmények: 

Tájékozódás síkban és térben; relációs szavak megtanulása és használatuk pl.: jobb, bal, benne, előtte, mögötte, irányok és arányok ismerete



A dimenzió megértése, térbeliség ábrázolása két dimenzióban



Testek felismerése és elkészítésük, testhálók készítése



Pont, egyenes, szakasz fogalma



Tengelyes tükrözések készítése, párhuzamos és merőleges fogalma, egyenesek előállítása, szakaszok és felezésük elkészítése



A háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai, speciális esetek



A kör tulajdonságai



A kerület fogalma és kiszámításuk

MEGISMERÉS: Számtan, algebra Célok és feladatok: 

Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, megkülönböztetés, a tulaj-donság tagadása

54



A figyelem tartósságának és terjedelmének növelése, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése



Szétválogatás, több szempont egyidejű követése



Halmazok eszközjellegű használta



Tájékozódás és műveletvégzés a 10 000-es számkörben

Fejlesztési követelmények: 

Számok írása, olvasása, ábrázolása, kerekítése, műveleti jelek ismerete és tudatos alkalmazása



Műveleti tulajdonságok, helyes műveleti sorrend



Becslés, összehasonlítás a törtek körében is



A 10 hatványai és használatuk, egyszerű oszthatósági szabályok



Szöveges feladatok megoldása, adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása



Egyszerű számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok megoldása



Arányosság; egyenes és fordított: kiszámításuk



Százalékszámítás arányos következtetéssel



Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, a megoldások ábrázolása



Többféle megoldási mód keresése, a megoldások ellenőrzése

Gondolkodási módszerek Célok és feladatok: 

A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése



Az elsajátítás képességének fejlesztése



A kommunikációs készség fejlesztése



A nyelv logikai elemeinek helyes használata

Fejlesztési követelmények: 

A matematikai logikában használatos kifejezések és jelentéstartalmuk /és, vagy, ha akkor, minden, van olyan, nem, stb/



Állítások igazának és hamisságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalma-zása



A megoldások megtervezése, eredmények összevetése a valósággal

55



Változatos szövegek értelmezése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása

Összefüggések, függvények, sorozatok Célok és feladatok: 

Rendszeralkotás, elemek elrendezése különböző szempontok szerint



Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről



Elképzelések, definíciók, tételek megfogalmazása



Szabályok alkotása, szabályokhoz számok rendezése

Fejlesztési követelmények: 

Táblázatok, fadiagram, útdiagram kezelése, értelmezése, használata



A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése



Modell alkotása probléma megoldásához



Sorozatok alkotása, elemek sorozatba rendezése, megkezdett sorozat folytatása



Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta rendszerben

3. Élő idegen nyelv - 6. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: 

A diák értse és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat.



Legyen képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan és tagoltan beszél és segítőkész.

Tevékenységformák Hallás: -

Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit.

-

Étlapról ételt kiválasztani hallott kérés alapján.

-

Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján.

- Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. - Időjárás-jelentés megértése hallott szöveg alapján. - Szövegből különböző tevékenységek felismerése.

56

- Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. - Évszámok és életrajzi adatok megfelelő párosítása idegen nyelven. Olvasás: - Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven. - Éttermek megnevezése, egyedi ételek kiválasztása. - Önkiszolgáló éttermek működése. - Érdekes szokások idegen országokban. - Hivatalos és baráti meghívók olvasása. - Hogyan élnek az emberek a távoli tájakon? - Személyes szabadidő eltöltések megismerése. - Újsághirdetések olvasása. - TV, rádió, moziműsor olvasása. - Film, színdarab szinopszisa. - Könnyített részletek ifjúsági művekből. - Egy ma élő személy életrajza. - Egy korábban élt híres ember életrajzának olvasása. Beszéd: - Éttermi párbeszédek, rendelés, rendelésfelvétel. - Asztali párbeszédek. - Kedvenc étel ismertetése. - Meghívás vendégségbe, bemutatás. - Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. - Képleírás az időjárással kapcsolatosan. - Telefonon érdeklődni az időjárásról. - Kedvenc programjaim. - Kedvelt időtöltések, hobbik. - Életrajz ismertetése.

57

- Egy ismert személy életéről beszéd. Írás: - Étlap összeállítása. - Recept írása idegen nyelven. - Menü összeállítása recepttel. - Meghívók készítése, papíron és elektronikusan. - Kedvenc évszakok leírása. - Időjárás-jelentés írása. - Program összeállítása külföldi vendég számára. - Kedvenc hobbim. - Kérdőívek kitöltése. - Kedvenc együttesem. - Életrajz írása idegen nyelven. - Életrajzi kérdőív kitöltése. Követelmény: A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket értse meg, hallott szövegből a lényeget szűrje ki. A tanuló a tanult minta alapján egyszerű közléseket fogalmazzon meg. Párbeszédben érdeklődjön, válaszoljon, kérjen segítséget. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből lényeget szűrje ki, a megfogalmazott kérdésekre válaszoljon. A tanuló egyszerű közléseket fogalmazzon meg, a mondatokat helyesen írja le. Egy-szerű kérdőíveket helyesen töltsön ki.

58

4. Művészeti Nevelés - VIZUÁLIS KULTÚRA – 6. évfolyam Óraszám: Éves óraszám: 18,5 óra Heti óraszám: 0,5 óra Cél: -

A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés.

-

Önállóság, kreatívitás kialakítása, fejlesztése. A mű-, látvány-, és tárgyelemzésben, a véleményformálásban és az alkotásban. A művészeti ismeretek bővítése és válogatottan különböző korokból, kultúrákból és kontinensekről származó műalkotásokkal a művészettörténeti tanulmányok előkészítése.

-

A megfelelő kritikai érzék előkészítése. Az ízlés, a belső igényesség és a tárgyilagos önértékelés alapjainak kialakítása.

Követelmény: Legyen jártas a vizuális minőségek és a kompozíciós megoldások felismerésében és alkalmazásában. Ismerje a különböző anyagok viselkedésének törvényszerűségeit, legyen képes a kifejezőeszközök megválasztásával, alkalmazásával a gondolatok közlésének erősítésére. Legyen jártas néhány egyénileg választott technika használatában, a kézművesség egyik ágában; képes a technikai kivitelezés minőségének megítélésére. Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást. Ismerje néhány festészeti, szobrászati és grafikai műfajt és technikát, a műfaji-technikai sajátosságokat meg tudja fogalmazni az elemzések során. Legyen képes a látvány (tárgy, tárgycsoport, jelenség) tanulmányozására, elemzésére, egyszerű magyarázó ábrák készítésére és elemzésére. Legyen jártas a látványtól való elvonatkoztatásban, a forma- és színredukció megoldásaiban, a téri modellkészítésben. Rendelkezzen alapismeretekkel a szerkesztőrajz közlésformájáról, különböző közlésfajták jellemzőiről, jártas a szerkesztőrajz készítésében. Ismerje a vizuális információközlés legelterjedtebb módjait, alapvető jellemzőiket; legyen képes a betű és kép együttes alkalmazására. Ismerje a legfontosabb képi jeleket, a nemzeti ereklyéket. Ismerje a tárgytervezés és -készítés folyamatának legfontosabb lépéseit, szempontjait.

59

Legyen képes az életmód, a lakás berendezése és a használati tárgyak közötti összefüggések felismerésére. Legyen tájékozott lakóhelye, megyéje népi kismesterségeiről. Váljon igényévé a kultúrált környezet, annak megteremtésében, fenntartásában aktívan vegyen részt. Tartalom: Kifejezés, képzőművészet: - személyes és művészeti (népművészet, képzőművészet, színház, tánc, zene, irodalom) élmények feldolgozása képi, plasztikai kompozíciókban (pl. népballadák, a magyar és a világirodalom klasszikusai, antik mitológia, biblia, mondák, legendák, klasszikus és rockzene), homogén és vegyes rajz- és festőtechnikák, monotípia, papírmetszet, mintázás-térformálás, papírplasztika, képsorok egyszerű animációval, különböző korokból származó műalkotások elemzése; az elemzések során a művészeti műfajok (szobrászat: körplasztika, dombormű; festészet: táblakép- és falfestészet; sokszorosító grafika: mély- és magasnyomás) és technikák (szobrászat: faragás, mintázás, öntés; táblakép: tempera- és olajfestés; falfestészet: freskó, mozaik; mélynyomás: rézkarc; magasnyomás: fametszet, linómetszet) jellemzőinek vizsgálata, - a vizuális nyelv alapelemei, a használt technika/anyag és a komponálási mód kifejező hatásán alapuló alkotómunka, a kifejező hatás megfigyelése az elemzett művekben.

Vizuális kommunikáció: - kompozíciós gyakorlatok látványok ábrázolásával, - tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó, elemző rajzok, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése forma- és színredukcióval, - fejlődést, változást, működést, folyamatot magyarázó, szemléltető ábrák készítése, - geometrikus térmodellek készítése papírból hálózatrajz, szerkesztőrajz alapján - 3 képsíkos vetületi ábrázolás az elkészített geometrikus formákról, - térformálás - térábrázolás: összetettebb makettek készítése papír- és textilplasztikában, természetes anyagok használatával; alaprajz és térképkészítés (pl. történelmi mondák, legendák, olvasmányok alapján helyszínek, épületek - jurta, vár, templom; népi építészet vagy helyi műemlék feldolgozása), - a sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, film) jellemzőinek elemzése, a kép és szövegfolt arányára figyelve újság, könyvcímlap tervezése,

60

- a képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása közismert jelekben, szimbólumokban, jelképek, nemzeti ereklyék (pl. címer, zászló, szakrális tárgyak), jel- és üzenettartalma, a közösségi élet jelei - informáló jelek a mindennapi életben, - vizuális jelek gyűjteményének készítése; jeltervezés és kivitelezés.

Tárgy- és környezetkultúra: - a tervezési folyamat alapjainak megismerése valódi szükségletként jelentkező vagy elképzelt (esetleg fantasztikus) tárgy létrehozásával: a hiányhelyzet felismerése, ötletek a hiány pótlására, tervezés az anyagok, eszközök megválasztásával, kivitelezés, (pl. egy használati tárgy -iskolai felszerelés, személyes tárgy- elkészítése; játék vagy báb készítése), - a viaszírásos batiktechnika munkafázisai, tárgykészítés-díszítés (pl. terítő, párna, trikó), - a tágabb környezet rendeltetésének, formáinak elemzése, kritikája: különböző funkciójú épített terek osztásai, mozgáslehetőségek a terekben, térérzetek, életterek, az otthon berendezése és tárgyai, - egy választott tárgy történeti változásai

61

Szociális képességek fejlesztése / Osztályfőnöki óra/

5. osztályban heti 0,5 óra, 6. osztályban heti 1 óra. Témakör Fejlesztési területek Iskolai szabályok Figyelmesség tanár, társak felé, egymás házirend segítése, munkamegosztás, alkalmazkodás Önismereti játékok Énkép alkotás, Önbizalom fejlesztés Önismeret fejlesztése Család Szerepek, viszonyok szerepészlelés Iskolai közösségek együttműködés Barátok tanulócsoport Párkapcsolatok Tolerancia Önértékelés Kapcsolatteremtés Lányok-fiúk, testkultúra Értékek Együttműködés, konfliktuskezelés kreativitás Szabadidő Életfa, életút ,jövőkép

Kritikus szemlélet Szociális kapcsolatok, illem, etika Tolerancia, nemi különbségek Nemzeti örökségünk megbecsülése. Az emberi nagyság tisztelete. Konfliktusok megoldása Asszociációs képességek fejl. Kulturális értékek megismerése Élethosszig tartó tanulás

Tanítási órán és délutáni foglalkozáson Tanítási időben - nem szakrendszerű órán teljes osztály - differenciálással Heti két délután - csak a rászorulóknak osztályonként . Az 5. évfolyamon évi (129,5) 203,5 óra ,a 6. évfolyamon évi (111) 203,5 óra a kötelező időkeretből, heti 2 óra, évi 72 óra a nem kötelező időkeret felhasználásával történik. A nem kötelezőből hetente két délután 1 óra magyar 1 óra matek nívócsoportos oktatás, Egy csoport felzárkózáson egy csoport tehetséggondozáson vesz részt. A kompetencia fejlesztő órák számozása a naplóban folyamatosan történik / nem tantárgyhoz kötötten/. A felzárkóztatásra szorulók és a tehetséggondozó kompetencia fejlesztő foglalkozások óraszáma a naplóban szerepel, a résztvevők névsorát a szaktanár tartja nyílván. A nem szakrendszerű oktatás eloszlása éves szinten Folyamatosan nem tömbösítve. . Tanítási órán, egész osztály  Egy (azonos) pedagógus tart magyar alapú fejlesztő órát.  Egy (azonos) pedagógus tart matematika alapú fejlesztő órát.  Egy azonos pedagógus tart történelem / hon – és népismeret /, dráma alapú órát.  Nem azonos pedagógus tart természetismeret alapú órát.  Egy azonos pedagógus tart angol alapú órát.

62

 Egy azonos pedagógus tart vizuális nevelés / rajz/alapú órát.  Egy azonos pedagógus tart testnevelés alapú órát.  Egy azonos pedagógus tart osztályfőnöki alapú órát.  A nem kötelező órát a magyar szakos és a matematika szakos pedagógus tartja. A tanulás színterei a nem szakrendszerű oktatásban Az osztálytermi környezetből ki lehet lépni a tágabb környezetbe, ahol a diákok a feladatok megoldása során új partnerekkel találkoznak: A tanulás színterei: Belső és külső partnerek: Osztály Könyvtár Internet Udvar Polgármesteri Hivatal Utca, közterek Bolt, áruház

polgárőrség szülők, nagyszülők takarítók konyhás nénik polgármesteri hivatal dolgozói orvos, védőnő mentőállomás dolgozói

Bevezetés: -

-

-

Egész osztály bevonásával történik a nem szakrendszerű oktatás feladatainak teljesítése folyamatos. A tantárgyak közül a magyar, matek, természetismeret, történelem, (dráma,) Rajz és vizuális kultúra angol, osztályfőnöki, testnevelés az érintettek. Az óraszámuk 1-el és 0,5 –el csökken. A fejlesztés tananyagokon alapul, új ismeret tanítása nélkül. Felhasználják a 2 felzárkóztatásra fordítandó órát, melyet nívócsoportosan valósítanak meg. A gyengébb tanulóknak felzárkóztató, a tehetségeseknek tehetséggondozó foglalkozásokat szerveznek. A nívócsoportos oktatás keretén belül a új ismeretet tanítani nem lehet. A későbbiekben az óraszám tovább növekszik kötelező és a nem kötelező órakeretből. A fejlesztő feladatokat továbbképzésben részesült szaktanár végzi. Differenciálás, kooperatív tanulási technikák alkalmazásával. Értékelés: százalékos eredmények a méréseknél , szöveges értékelés valamint érdemjegy félévente.

Tapasztalati tanulásra épül         

A tapasztalati tanulás lényege maga a tevékenység és a közben megszerzett tapasztalatok feldolgozása – gondolatban vagy írásban (vagy más módon). Leggyakoribb formái a játék, kísérlet,modellezés, vagy a kirándulás. További fontos jellemzői: Nemcsak a végeredmény számít, hanem maga a folyamat is fontos! A feladatok / tevékenységek valósághűek (nem tankönyvszagúak), ezért a diákok motiváltabbak Csoportmunka esetén sok a szóbeli interakció a résztvevők között (instrukció, vita, összegzés, következtetés, stb.) A tanulók saját maguk tudják értékelni az elvégzett munkát, érzéseiket is megosztják egymással A csoportban végzett feladatok során erősödik a közösségi szellem A tanultak jobban megmaradnak az emlékezetben és az ismeretekhez való viszonyulás is jobb lesz.

63

 

Jó példa a tapasztalati tanulásra a kirándulás, természetjárás, egy közös szervezési feladat farsang, stb.), vagy minden olyan feladat, ahol az egyéni megismerés és döntéshozatal szerepet játszik. A helyi sajátosságokat figyelembe kell venni.

A nem szakrendszerű oktatásban részesülők kiválasztását / az egyéni különbségek megállapítását szolgáló eszközök Mérések /Részletesen az 1. sz. mellékletben./ Fajtái: 2.OKÉV kompetencia mérés 4. Évfolyam (az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése) 1. Iskolai helyi mérés 4. Évfolyam vége / 5. Évfolyam eleje Célterületei pl. 1. Matematikai kompetencia 2. Szövegértési szövegalkotási kompetencia Szempontjai pl. Ha az alábbi kompetenciák - kompetenciakomponensek - fejlettségi szintje az első szinten vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges - kommunikációs képességek - szövegértést - olvasáskészség, - íráskészség - problémamegoldás, - elemi rendszerező képesség, - elemi kombinatív képesség. - elemi számolási készség

Ellenőrzés, értékelés A)

Diagnosztikus mérés Cél: A fejlesztési feltételek, a kiinduló állapot felmérése Pedagógiai döntések meghozatala A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók egyéni különbségeinek megállapítása Fejlesztési területek, feladatok kijelölése Az egyes fejlesztési feladatok időarányainak meghatározása A vizsgálatok ideje: 1. Szeptember - a fejlesztés előtt 2. Május Célterületek Matematikai kompetencia

64

Szövegértési szövegalkotási kompetencia Az elemzés alapvető szempontjai Ha az alábbi kompetenciák - kompetenciakomponensek - fejlettségi szintje az első szinten vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges - kommunikációs képességek - szövegértést - olvasáskészség, - íráskészség - problémamegoldás, - elemi rendszerező képesség, - elemi kombinatív képesség. - elemi számolási készség OKÉV kompetencia mérés – 4. évfolyamon – Május végén kerül sor a mérésre. – Az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése szolgáltat információt a pedagógiai döntés meghozatalához: Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje (az alapkészségekben mutatkozó elmaradás) B)

Formatív mérés A folyamat közben Cél: – A hibák, eredmények feltárása – Segítés, korrekció, megerősítés A vizsgálatok ideje decemberben márciusban Alternatívák:  A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat  Osztályozás  Szöveges értékelés Év végén a diagnosztikus méréshez kapcsolódva A gyerek állapotának leírása annak érdekében, hogy kiderüljön: hol, milyen beavatkozásra van szükség Az értékelés fő szempontjai: 1. A készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel 2. A továbbhaladás konkrét feladatai

 

Az értékelés funkciói: Személyiségfejlesztés Visszajelzés

65

  

Prognosztizálás Megerősítés Motiválás

Fejlesztési terv készítése a felzárkóztatást igénylő gyerekekkel kapcsolatban Sikerkritériumok: minden tanulóra vonatkozóan. Az egyes területeken mért májusi eredményekben a tanulók  100 %-a érje el az I. szintet  Min. 50 % - a haladja meg az I. szintet  Min. 20%-a haladja meg a II. szintet Sikerkritériumok ( az egyénre vonatkozóan)  Az adott fejlesztési feladat kapcsán fogalmazza meg a pedagógus Az egyéni teljesítmények növekedése százalékos formában kifejezve (min. 30 %os fejlődés)

Az oktató-nevelő munka személyi feltételei A nem szakrendszerű oktatásban foglalkoztatottak 1. Tanítói és szaktanári diplomával rendelkező pedagógusok 2. A nem szakrendszerű oktatásra jogosító 120 órás tanfolyam követelményeinek eleget tevő szaktanárok 3. 2004-ig ötéves alsó tagozatos szakmai gyakorlattal rendelkező tanár 4. A megfelelő szakvizsgával rendelkező pedagógus 5. IPR módszertani továbbképzésen való részvétel . 6. Differnciált tanulásszervezés és kooperativ technikák alkalmazása a tanulás-tanítás folyamatában. Tanulásszervezési eljárások a tanulás- tanítás folyamatában 1. Frontális osztálymunka 2. Tanári magyarázat előadás 3. önálló tanulói munka /differenciálás/ 4. páros munka 5. Csoportmunka /kooperatív tech. 6. Kísérletezés 7. Projekt-módszer 8. játék 9. Témahét 10. projekt 11. Tantárgytömbösítés 12. Müveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 13. IKT –val támogatott tanórák 14. Laptop program

66

V. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK EL VEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanuIói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tankönyvek kiválasztása.  Figyelembe kell venni a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. után kiadott tankönyvek.  Segítse a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését.  Járuljon hozzá az oktatás minőségének javulásához.  Újszerű tanulásszervezési eljárások megvalósítására alkalmas legyen. 3. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!  Illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényező  Az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont.  A differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező.  Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszköz-szerep.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Az IPR pedagógiai programban részt vevő tanulók részére taneszközöket az IPR támogatásból megvásároljuk.

67

VI. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei " c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:      

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.

6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

68

VII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZÖ T ANULÓK FEL VÉTELÉNEK EL VEI

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek. az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői: bizottság véleményét.  A tanulócsoportok összetételét úgy kell meghatározni, hogy a hh.és a,hhh. egyik csoportban sem haladhatja meg a 25%-ot. . 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívü1(más településen) lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának valamint az adott évfolyamra figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a

69

beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételévei dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesítem kell.) 8. IPR program szerint heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően az alábbi szempontok figyelembe vételével történik:  Az első osztályosok beiskolázását úgy kell szervezni, hogy az egyes osztályokban a heterogenitást ki kell alakítani.  A felső tagozaton a heterogén osztályok szervezése mellett a heterogenitást meg kell őrizni a csoportbontás esetén is.

70

VIII. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1–4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év végén az osztályozást felváltó szöveges minősítés felmenő rendszerben, az általános iskola 13. évfolyamán és a 4. évfolyamon az első félévben. Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. A pedagógiai értékelés sokféle funkciót tölt be az általános visszacsatoláson túl: feltárja a helyzetet (diagnosztikus értékelés), segít a folyamatok korrigálásában (formatív értékelés), minősít, szelektál (szummatív értékelés), tájékoztatja az oktatásban érdekelteket, befolyásolja a személyiség fejlődését, stb. A sokféle funkciót hatékonyan csak egy jól átgondolt értékelési rendszer keretében, megfelelő külső és belső értékeléssel lehet megvalósítani. A pedagógiai funkciók közül jól ismertek a tanuló számára adott visszajelzés, a motiválás, a nevelő-személyiségformáló szerep, a tanár, a szülő számára szóló visszajelzés. Alapelvek az értékelésben, 1.

A képességeknek, készségeknek motívumoknak, melyek fejlesztése – mai tudásunk szerint – lehetséges intézményes keretek között is némelyike már első osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően tekinthetők kiemelt szerepűnek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően – természetesen – értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban.

2.

Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Diagnosztizálni mégis azért célszerű, mert az adott személyiség összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit.

3.

Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni (a gyermek és szülő számára!), amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban.

4.

Különösen óvatosan kell eljárni egy-egy területtel kapcsolatosan, mérlegelve hogy az alsó tagozaton meg kell-e kezdeni az értékelést. Ilyen például a kognitív kompetencia területén a gondolkodási képességek fejlettsége, melyek kialakulása fokozatosan megkezdődik ugyan a 10 éves kor előtt, de igazi tudatos fejlesztése a felső tagozat és a középiskola feladata inkább. Számos részképesség, rutin, készség stb. előzetes létrejötte a feltétele. Ezért például a problémamegoldó gondolkodás, a kreatív gondolkodás és az alkotóképesség „hosszú távú” követelmények, mint fejlesztendő területek szerepeljenek a szempontrendszerben. Ezen képességek

71

kezdetlegessége ugyanis nem hiányossága, hanem természetes jellemzője az alsó tagozatos korosztálynak. Lehetőség van azonban arra, hogy kiemelkedő fejlettség esetén egyes tanulóknál ezt is minősítsük, azaz méltóképpen elismerjük. 5.

A másik olyan terület, melyhez nem lehetnek előre megfogalmazott példamondatok, a Tanulási képességek, készségek, rutinok területe. Ez a képességcsoport ugyanis nagyon fontos területet érint – melyen gyakorlatilag nem volna szabad, hogy a 4. osztály végére bárkinél komoly hiányosságok legyenek. Az ugyanis lehetetlenné tenné a tanuló számára a továbbhaladást. Ha mégis van hiányosság, az kiemelten fontos szerepet kap a 4. osztályos félévi értékelésben, hogy a tanulót tovább tanító felsős tanár is figyelembe tudja venni. Több ilyen képesség gyengesége esetén megfontolandó az évismétlés lehetősége a szülő és a gyerek megfelelő beavatásával!

6.

A hangsúly tehát a fejlesztésen van! Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha maga is hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is.

Az értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket előre kell tájékoztatni. Tulajdonképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is be kell avatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat. 7.

A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk

8.

Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.

9.

Különleges szerepet kell, hogy betöltsön az 1. osztály első félévi és a 4. osztály félévi értékelése. A legelső értékelés elsősorban a szülőket fogja orientálni, és több évre előre megalapozhatja hozzáállásukat, az iskola elvárásait illetően. A legutolsó részletes szöveges értékelés, pedig minden eddiginél nagyobb segítséget jelenthet a felső tagozatos tanároknak. Célszerű tehát, hogy annak alapos áttanulmányozására felhívjuk a figyelmüket, részükre azok egy példányát átadjuk az 5. osztály megkezdése előtt.

10.

Az IPR pedagógiai programban három havonta kötelező a szöveges értékelésárnyalt értékelés, melyek a következő területre terjednek ki: 

Tanulási jellemzők 1. Beszédkészség 2. Általános Ismeretek

72

3. gondolkodás 4. Figyelem 

Motivációs jellemzők 1. Munkához való viszony 2. Önálló tanulás



Kreativitás jellemzői 1. öteletgazdag 2. érzelmi fejlettség 3. kudarctürő képesség 4. siker 5. vélemény nyílvánítása



Közösségi jellemzők 1. Egyéni tanulás 2. páros munka 3. kooperatív munka 4. mentálhigiéniai szokások 5. társakkal való kapcsolat 6. Onismeret 7. Projekt munkaformában való részvétel 8. közösségi rendezvényeken való részvétel 9. Önbizalom

A MAPPA (más néven) PORTFÓLIÓ RENDSZER Az IPR programban részt vevő tanulók esetében is. Az értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok, rajzok, felmérések, fogalmazások). Alternatív programok tapasztalatából tudjuk, hogy a tanulók munkáinak összegyűjtése (mappába rendezése) nagyon sok esetben, a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos, hogy minden munkán szerepeljen a készítés dátuma. Erre a célra úgynevezett „Gyűjtő mappa” lehet – ami akár egy egyszerű dosszié. Egyszerűen a tárolásra kijelölt helyen hozzáférhető (polcon, szekrényben). A tanító, majd később a tanuló is elhelyezheti a munkákat. A „Bemutató mappa” arra való, hogy adott időszak „termését” együtt láthassuk. Kedvelt kiegészítője lehet a szülői értekezleteknek, ahol a prezentációhoz tartozhat. Ez is úgy értékes, ha minden tanulónak külön-külön van egy saját doboza (mappája). Az „Értékelő mappa”a tanító munkaeszköze, melyben szisztematikusan megőrzi a gyermekre vonatkozó fontos információkat.

73

A mérés értékelés módszerei 1. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az IPR pedagógiai programban részt vevő tanulók mérésénél és értékelésénél az egyéni képességeket kell figyelembe venni. A tanulót fejlődésében kell mérni és értékelni. 2. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. Tovább folytatjuk a teljes év végi záróvizsgákat a következő osztályokban, a következő tantárgyakból: 1. osztály: magyar nyelv és irodalom, matematika 4. osztály: magyar nyelv és irodalom, matematika 8. osztály: matematika (szóbeli, írásbeli) magyar irodalom (szóbeli) magyar nyelvtan (írásbeli) történelem (szóbeli) idegen nyelv Az értékelés minden esetben számszerű. Az írásbeli eredményeket %-ban kell meghatározni. Iskolánkban alapvető ellenőrzési módnak tekintjük a folyamatos információszerzést, amely lehet megfigyelés, vagy e célra alkalmas eszköz (feladatlap, dolgozat) alkalmazása. Történhet szóbeli, írásbeli formában. Szükséges egy-egy tematikus tanítási egység összegző lezáró minősítő jellegű értékelése. Az értékelés időpontjának, körülményeinek, formájának meghatározása a nevelők kompetenciájába tartozik. 5. Az értékelési tevékenységnek az alábbi követelményeket kell kielégítenie: - tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről, a minősítési rangsorolás érdekében viszonyítani kell a standardhoz, a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását, a lényeges elemeket tükrözze. Formáját tekintve lehet számszerű (osztályozás, feladatlapok pontozása, %-os meghatározás) szöveges minőségi értékelés (jellemzés), valamint metakommunikációs jelzés. Az értékelés és minősítés módjai. Beszámoltatási események: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való aktivitás értékelése, évközi tematikus mérések, dolgozatok, röpdolgozatok, tesztek, szöveges értékelés, csoport vagy osztályértékelés, önértékelés. Az érdemjegy színeinek meghatározása, beírása a naplóba:: dolgozatjegy piros, memoriter zöld, szóbeli felelet és röpdolgozat kék, gyűjtőmunka bekarikázott kék, helyesírás fekete.

74

Javító színek: tanórán és dolgozatjavítások piros, a napköziben történő javítás zöld. A nevelőnek a tanmenetben kell tervezni az ellenőrzést és értékelést. A magatartás és szorgalom elbírálásának a helyi körülményeket is figyelembe vevő minősítés rendszerét a tanulók bevonásával az osztályfőnöki TEAM készíti el. Törekedni kell arra, hogy azt valamennyi diák és szülő megismerje, és biztosítani kell, hogy a tanulók osztályközössége részt vegyen az egyes gyermekek magatartásának és szorgalmának megítélésében. Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata: - a tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése - a folyamatos ellenőrzés és önellenőrzés alkalmainak biztosítása - az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés A dráma tantárgy minősítése: szöveges értékelés A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül - a témazáró dolgozaton kívül - csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők ;a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik.  

A negyedik osztály félévtől az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, c1őmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

 KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL  A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

75

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), j6 (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1.). A tanulók munkájának előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ~ havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: Negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika,környezetismeret, ének-zene, rajz, technika testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, Műveltség terület bontás nélkül szövegértés, szövegalkotás történelem, idegen nyelv, matematika,matematika kompetencia, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés a kompetencia fejlesztő értékelés beolvad a magyar nyelv és irodalom, a matematika,a történelem,a természetismeret tantárgyba., a hon és népismeret értékelése beépül a történelem tantárgyba. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, a kompetencia fejlesztő értékelés beolvad a magyar nyelv és irodalom, a matematika,a történelem,a természetismeret tantárgyba., a hon és népismeret értékelése beépül a történelem tantárgyba, -, egészségtan. dráma: szöveges értékelés - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika,

76

-

testnevelés, etika. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, ,matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret,

Iskolai beszámoltatás, értékelés a kompetencia alapú oktatásban bevont tanulócsoportokban Műveltség terület bontás nélkül: szövegértés szövegalkotás : érdemjegy Matematika kompetencia : érdemjegy Életpálya- építés 4.c. beépül a matematika és a magyar tantárgyakba. Életpálya-építés 7.a. szöveges értékelés. Moduláris oktatás : Európai Uniós ismeretek értékelése „ részt vett” Témahét, projektmunka értékelése amennyiben közvetlenül a tantárgyhoz . ill. a tananyaghoz kacsolódik a tanuló érdemjegyet kap , melyet kék színnel bekarikázva jelöl a pedagógus. Az egész produktum értékelése szóban történik a programban megfogalmazottak szerint az iskolai tanulóközösség előtt. A programban részt vevő tanulók szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretet kapnak. SNI-s tanulók : egyéni fejlesztési terv-értékelés speciális szabályok szerint./A szakszolgálat javaslata alapján/. TKT értékelése a Kerettanterv az alapfokú oktatás-nevelés alapozó szakaszán /56. évfolyam/ folyó nem szakrendszerű oktatás számára c. dokumentum 381-.386 oldalain megtalálható...

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával,

támogatásával

történő

megvalósítása,

elősegítve

ezzel

a

Nat

célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: 

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)



bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)

77



fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)



összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére



számítógéphez

kapcsolható

audio-vizuális

és/vagy

multimédia

eszközök

(projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban 

csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)



mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk 1. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Összefoglalva az 1.számú mellékletben. 2. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; .. önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja;

78

- tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; .. - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza~ - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba. be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munka végzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) .ló ~ 4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

79

- a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán. kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - igazgatóhelyettesi dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartás ért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyv jutalmat kapnak, melyet a tanévzáró Ünnepélyen az

80

iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolat1amul mulaszt, - vagy bármely n1ódon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

81

IX. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-.4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működhet.

Szabadidős foglalkozások, A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények sportversenyek, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni . Az IPR pedagógiai programban részt vevő tanulók részvételi költségeit az IPR támogatásból finanszírozzuk. 1.Közösségfejlesztő, közösségépítő programok szervezése:  Együttélés és illem  Kulturális és önművelési programok  Dök programok  Sportköri programok 2.Polgárőrséggel mint civil szervezettel való együttműködés /l. együttműködési megállapodás alapján/ 3. Helyi sportegyesülettel való együttműködés 4. Művészeti körök /színjáték, fotókészítés, dekoráció készítés/

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. / IPR/ A hh és hhh tanulók napközi otthonban való felvételnél elsőbbséget élveznek. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató adhat engedélyt. a./ Napközi otthon: - Az 1. és 2. osztályban a napközis csoportok homogének, a 3-4. osztályokban heterogének. - Munkakezdés a délelőtti óraszámtól függően 11.30, illetve 13.30 órakor kezdődik. - Napközis csoportok az autóbusz menetrendjéhez igazodva 16.10-ig tartják a foglalkozásokat. - Tanulási idő a napköziben:

82

1.-2.évf. 2x35 perc 13,45 - 14,15 14,25 - 14,55 3.-4.évf. 2x35 perc 13,45 - 14,20 14,25 - 15,00 A tanulási idő aránya , a nevelő önállósága a betartást illetően módosulhat. Tanulási idő kezdete: 14 óra Levegőztetés: Köteles a csoportvezető naponta 1 órát a szabadban tölteni csoportjával a tanulási idő megkezdéséig. 15 órától szabadidős foglalkozás a tanteremben ,jó idő esetén az udvaron. Tehetséggondozás, korrepetálás, felzárkóztatás, szakkörök napközis tanulási idő előtt történik. A napközis csoportok főbb feladatai:

-

-

Legfontosabb feladat a tanulók következő napi órákra való felkészülésének biztosítása. Az önálló tanulás módszereinek megtanítása, szükség szerinti segítségnyújtás a tanulásban. Az IPR pedagógiai programban részt vevő tanulók egyéni felzárkóztatása, közösségi programok szervezése. Tanulmányi idő védettsége. Különösen figyeljünk a napközis foglalkozások időtartamára: 16 óra előtt tanuló csak indokolt esetben mehet el! Az elmélyült tanulás biztosítása, mennyiségi, minőségi ellenőrzés (1-2. osztályokban)., mennyiségi ell. 3-4.osztályban. Olvasás gyakoroltatása. Memoriterek kikérdezése; lehetőség szerint a rászorulókkal egyéni foglalkozás biztosítása. Az önálló tanulás idejének helyes beosztása. Együttműködés a csoport tanulóit tanító nevelőkkel, hospitálás tanórákon. A szabadidő helyes megszervezése, fejlesztő hatású tevékenységek kialakítása. Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, foglalkozások között, minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást! A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni! A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc! Kulturált viselkedés, étkezés, ebéd utáni szabad levegőn tartózkodás, mozgásos tevékenységek biztosítása. Személyi higiénia szabályainak betartatása. Környezet tisztántartása, otthonossá tétele. Felelősrendszer kialakításával közösségfejlesztés. A gyerekek érdeklődését felkeltő programok szervezése. Hagyományok ápolása. Játéktanítás. Nevelői beszélgetések hetente 1 alkalommal. Vetélkedők szervezése, hetiterv készítés, rendszeres értékelés. Kapcsolatrendszerek erősítése. Könyvtárlátogatások, mesedélutánok, technikai tevékenységek alkalmazása a lehetőségek szerint. Munkaközösségi foglalkozásokon aktív részvétel, ismeretek bővítése, önképzés.

83

Felelős: a napközis munkacsoport vezetők, alsós munkaközösség-vezető.

A NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI:

-

A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

-

A napközi otthonba, minden hh és hhh jelentkező tanulót, fel kell venni. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladja a közoktatási törvényben

előírt létszámot a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, 

akiket a jegyző védelembe vett,



Akik hhh, ill. hh. tanulók



akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,



akiknek mindkét szülője dolgozik,



akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

84

X. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBA) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra ),  valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  A projekttel, témahéttel kapcsolatos otthoni írásbeli feladatok elvégzése kötelező, mely nem lehet megterhelő, a tanuló érdeklődési körére épüljön.  Kapjon segítséget arra, hogy az ismereteket milyen módon tudja megszerezni, az internet hozzáférés biztosított legyen. SDT használata 



az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

85

Xl. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra" hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00

1.10 1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

1

1.03

1.13 1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16 1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19 1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22 1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25 1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28 1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31 1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34 1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37 1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40 1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

86

12

1.33

1.43 1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45 1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48 1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52 1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56 1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17 18

1.48

1.58 1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

1.62 1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

1.51

' .'

19

1.54

1.66 1.80

1.8

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70 1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

22

1.61

1.74 1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

6.

7.

8.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

Evfolyam 1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31 1.38

1.43

1.47

2

1.00

Lll

1.20

1.27

1.34 1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37 1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40 1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43 1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48 1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51 1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

II

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60 1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96 2.02

2.07

2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS

87

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

4. S. 6. évfolyam

7.

8.

,.

1

20

22 24 26 28 30 32 34

2

24

26 28 30 32 34 36 38

3

28

30 32 34 36 38 40 42

4

32

34 36 38 40 42 44 46

5

36

38 40 42 44 46 48 50

6

40

42 44 46 48 50 52 54

7

44

46 48 50 52 54 56 58

8

48

50 52 54 56 58 60 62

9

52

54 56 58 60 62 64 66

10

56

58 60 62 64 66 68 70

11

60

62 64 66 68 70 72 74

12

64

66 68 70 72 74 76 78

13

68

70 72 74 76 78 80 82

14

72

74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. évfolya m

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

88

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

3. feladat: HANYA TTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felütés következik folyamatosan., Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felü1ések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 2 30 33 36 39 41 43 3 35 38 41 44 46 48 4 40 43 46 49 51 53 J 45 48 51 54 56 58 6 50 53 56 59 61 63 7 55 58 61 64 66 68 8 60 63 66 69 71 73 9 65 68 71 74 76 78 10 70 73 76 79 81 83 11 75 78 81 84 86 88 12 80 83 86 89 91 93 13 85 88 91 94 96 98 14 90 93 96 98 100 102

7. 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

8. 42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

89

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 1 2

4. 5. 6. 7. évfolyam 20 23 26 29 32 34 36 25 28 31 34 36 38 40

38 42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

8.

48 50 52 53 55 57 58 60 62 63 65 67 68 70 72 73 75 77 78 80 82 83 85 87 88 90 92 93 95 97 98 100 102

4. feladat: FEKVÖTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképesség ének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvő támaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

1 2 3 4

5 7 9 11

2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam

7 9 11 13

9 11 13 15

11 13 15 17

13 15 17 19

15 17 19 21

17 19 21 23

19 21 23 25

90

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZAM 1. 2. 3.

4.

5. 6. 7. 8.

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám

Minősítés

0 - 11 12 - 22 23 - 33 34 - 43 43 - 52

Igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó

91

53 - 63

kiváló

Óraterv a 2008/2009-es tanévtől 1–8. évfolyamon 1.

Évfolyamo k

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

3,5

3,5

3,5

3,5

1

1

2,5

3

3

3

3

4

3

3

3

3

1 1,5

0,5 1,5

2

2

0.5

0.5

A bevezető és kezdő szakasz tanterve Az alapozó és fejlesztő szakasz tanterve Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Kompetencia fejlesztés Élő idegen nyelv Matematika Kompetencia fejlesztés Ember és társadalom

Angol Német 5

5

4

Történelem a hon- és népismerettel egybeépítve

Kompetencia fejl. Ember a természetben

Etika Környezetis meret Természetis meret Kompetencia fejl.

0,5 1

1

1,5

2

1,5

1,5

0,5

0,5

93

Biológia Fizika

Földünk– környezetünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Összesen: Kt. 52.§ 7.p.

. Maximális heti óraszám

Kémia Egészségtan Földrajz

1,5 1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1 1

1 1

0,5

Ének-zene Vizuális kultúra Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1 0,5

1 1 0,5

1

1

0,5 1

1 1

1 1

1 1

1,5 1

1,5 1

Testnevelés

3

3

3

3

2,5

2.5

2,5

2,5

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

22,5

1 1 0,5 25

1 1 0,5 25

1 26

1 26

0,5

Nem szakr. Okt. magyar matematika testnevelés 20

20

20

A 2009/2010-es tanév óraterve Évfolyam 6.

Tantárgy

2. 1.

3.

4.

5. 55.5 55,5 1.5 1,5 129,5 3,5

Magyar nyelv TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás Magyar nyelv és irodalom Műveltségterület a 2.a, és az 5.b.osztályban Nem szakrendszerű oktatás.

296 8 148 148 4 4

148 4

111 3

148 148 4 4

148 4

148 4

18,5

Történelem/hon-és népism. Nem szakrendszerű oktatás. 111 3

Idegen nyelv

TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás 3.b.6.a. Matematika Nem szakrendszerű oktatás.

Informatika Környezetismeret/természetism. Nem szakr. oktatás

166,5 4,5 185 185 166,5 148,0 5 5 4,5 4 18,5 0,5

37 1

37 1

55,5 1,5

74 2

0.5 74 2 18.5 0.5 55.5 1.5 18.5 0.5 111 3

111 3 37 1 37 1 55.5 1.5 18.5 0.5

74 74 0,5 2 2 74 2 74 74 18,5 0,5 2 2 55,5 1,5 18,5 74 74 0,5 2 2 111 111 111 3 3 3 111 3 111 3 18,5 111 148 0,5 3 3 37 37 37 1 1 1 74 1,5 18,5 0,5 55,5 55,5 1,5 1,5

Fizika 18,5

Biológia és egészségtan

0,5

Kémia Földrajz Ének-zene

8.

18.5

Magyar irodalom Nem szakrendszerű oktatás

7.

37 1

37 1

37 1

37 1

37 1

37 1

55,5 55,5 1,5 1,5 55,5 55,5 1,5 1,5 55,5 55,5 1,5 1,5 37 37 1 1

95

Technika Testnevelés Rajz

37 37 1 1 111 111 3 3 37 37 1 1

37 1 111 3 37 1

37 1 111 3 37 1

Osztályfőnöki dráma Nem szakrendszerű oktatás.

37 37 1 1 92,5 92,5 2,5 2,5 37 37 1 1

18,5 0,5

37 37 1 1 74 74 2 2 37 37 1 1 18,5 18,5 0,5 0,5

18,5 0,5

18,5 0,5

Etika /modul/

18,5 0,5

Mozgókép és médiaismeret /modul/

Kötelező óraszám a tv. alapján

740 740 20 20

740 832,5 832,5 832,5 925 925 20 22,5 22,5 22,5 25 25

KOT 52. § 7. b. c. 25 % terhére Nem szakr. Oktatás.Kompetencia fejlesztés magyar nyelv és irodalom matematika

37 1 37 1 37 37 1 1

TÁMOP 3.1.4.kompetencia alapú oktatás életpálya-építés 4.c. 7.a. 18,5 0,5

Testnevelés Matematika TÁMOP 3.1.4.kompetencia alapú oktatás Moduláris program „UNIÓS” ismeretek 6.a. 20

20

20

22,5

25

1 18,5 37 0,5 1 37 1 18,5 0,5

37 1 37 1

25,5

27

TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás implementációja A NAT szerinti kulcskompetencia- területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése adaptációja. A tevékenység tartalmazza a következő kötelező elemeket:  Szövegértés- szövegalkotás 2.a.,5.b.  Matematika kulcskompetencia 3.b., 6. a.  Életpálya-építés 4.c, /kereszttanterv/ 7.a /Tanórán kívül/

27

96



 

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban : A kt.52§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének 10%-a mértékéig/2. félév/. Magyar nyelv és irodalom 5.b, 6.b, 6.c, Matematika 6.a, 7.a, Magyar nyelv és irodalom műveltségterület a 2.a, és az 5.b, osztályban tantárgyi bontás nélküli oktatása. A tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében a következő kötelező elemek valósulnak meg: 1. Egy 3 hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. 2. Egy témahét megszervezése tanévenként. 3. Egy moduláris oktatási program megszervezése. 4. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközökkel valósuljon meg.

97

fogyasztóvédelmi oktatás

Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár rendelkezik fogyasztóként a következő jogokkal: -az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, -a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, -a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga -a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, -a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, -az egészséges és elviselhető környezetben való éléshez való jog, -a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997.-ben fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvényt, melynek első része rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. (V. fejezet 17.§.) Az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikát. A 2003. évi LXXIX. módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban”. (Nat)

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez fontos a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek hordoznak gazdasági és társadalmi előnyöket is. Szociális magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás, s az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ebben a folyamatban a tanuló megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja hogyan viselkedjen piaci viszonyok

98

között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére. Ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése a kiemelt terület. Később, 5-8. évfolyamon már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztéssel a jogismeret, szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az iskolai programokban a pszichológiai motívumokra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek kiválasztásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. A fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei az oktatásban

Az egyes tantárgyakba jól beépíthetőek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Magyar nyelv és irodalom- reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási szokások és számítások. Földrajz – eltérő fogyasztási szokások. Biológia

–

génmódosított

élelmiszerek,

táplálkozás

kiegészítők,

egészséges

táplálkozás. Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok tudatos használata. Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák). Informatika

–

elektronikus

kereskedelem,

internetes

fogyasztóvédelem,

veszélyforrások. Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem, a reklám története.

99

Tanórán kívüli tevékenységek – vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli séták alkalmával: piacon, üzletekben történő látogatások. Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

Módszertani elemek

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Ezzel hatást gyakorolhat az iskola a fenntartható fogyasztásra, a tudatos fogyasztóvá neveléssel a szülők a legfontosabb segítők lehetnek. Az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos feladatok segíthetnek abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a tanulók a témában változatos módszereket és minél gyakrabban alkalmazzanak, a napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Például: Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Viták, szituációs játék (eladói és vásárlói értékek összehangolása). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). A fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (1012 Budapest, Logodi u. 22-24.) több korosztálynak megjelentetett kiadványokat (feladatlapokat), amelyeket ingyenesen igényelni lehet. Fogyasztóvédelem oktatási segédlet a 13-14 éves diákok tanóráihoz (tartalom: Mi fogyasztók, Fogyasztók és alapvető jogaik az ENSZ szerint, A fogyasztóvédelem történetéről, Általános szabályok, Javasolt témakörök a tanórákhoz) Tudatos vásárló leszek! (tanulói és tanári segédanyag) középiskolák részére.

100

Fogyasztóvédelmi témakörök az interneten: Vásárlás az interneten: http://www.nhh.hu

Élelmiszerek címkézése: http://fvf.gov.hu

http://www.fvf.gov.hu

http://fvm.hu http://www.mebih.gov.hu

Egészségbiztosítás: http://www.owp.hu

Utasbiztosítás: http://www.indrabizt.hu

Táplálékok, tápanyagok: http://www.eum.hu

Adósságkezelés: http://www.bisz.hu

http://ofe.hu

http://www.mnb.hu

Szerzői jog: http://www.artisjus.hu

Újrahasznosítás: http://www.e-misszio.hu

http://www.mszh.hu

http://www.energiaklub.hu

101

Mellékletek: 1 Tanulók értékelése 2. Projekt-témahét terv 3. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0153 nyertes pályázat megvalósításában való jelölésekről Kimutatás, mely a naplók elejében van elhelyezve: 4.A tantárgytömbösítés tanulásszervezés eljárásának bevezetése, módszertanának kidolgozása /nyomtatott formában valamint www.nyirabranyiskola.hu /TÁMOP 3.1.4. menüpontban/ 5. Moduláris Oktatás Európai Uniós Ismeretek tanterve /nyomtatott formában/ 6.Témahét: Egészséghét /nyomtatott formában valamint www.nyirabranyiskola.hu /TÁMOP 3.1.4. menüpontban/ 7. Projekt: Nyírábrány története /nyomtatott formában/www.nyirabranyiskola.hu /TÁMOP 3.1.4. menüpontban/

Tantervek-programcsomagok 2.a. Az Educatio Kht. kompetencia fejlesztő oktatási program kerettanterve „ Szövegértés, szövegalkotás kompetencia” Általános iskola 1-4. évfolyam / magyar nyelv és irodalom/ www.educatio.hu Helyi tanterv /tanmenet/ nyomtatott formában 3.b. Az Educatio Kht. kompetencia fejlesztő oktatási program kerettanterve „ Matematika kompetencia terület” Általános iskola 1-4. évfolyam. www.educatio.hu Helyi tanterv /tanmenet/nyomtatott formában 4.c. Életpálya-építés kompetencia terület „B” Magyar nyelv és irodalom és matematika www.educatio.hu /tanmenet/nyomtatott formában 5.b. Az Educatio Kht. kompetencia fejlesztő oktatási program kerettanterve „ Szövegértés, szövegalkotás kompetencia” Általános iskola 5-8. évfolyam, / magyar nyelv és irodalom/www.educatio.hu Helyi tanterv /tanmenet/nyomtatott formában

6.a. Az Educatio Kht. kompetencia fejlesztő oktatási program kerettanterve „ Matematika kompetencia terület” Általános iskola 5-8. évfolyam. www.educatio.hu Helyi tanterv /tanmenet/nyomtatott formában

102

7.a. Életpálya-építés „C” kompetencia terület www.educatio.hu Helyi tanterv /tanmenet/nyomtatott formában

1. sz. mell. A tanulók értékelése Az értékelés területei

Módszerei

Értékeltek köre

Ideje

Tanulmányi fejlődés Tantervi követelmények teljesítése Teljesítmény

Folyamatos megfigyelés

1. o.

A tudásszint értékelése

Diagnosztikus 2-8. o. mérések Szóbeli feleltetés Írásbeli feleltetés Témazáró dolgozat Félévi felmérések 1-4. o

Neveltségi szint

Magatartás szorgalom

Év végi felmérések 1-4. o. 8. o. Minimumszint bukásra mérések állók Osztályozó- és javítóvizsga Irányított munkamegfigyelés terv szerint kérdőív kidolgozott szempontok alapján (SZMSZ)

1-8.

félévkor

Formái 1-4. o. szöveges

Dokumentálása

Az értékelő

5-8. o. -------

N. Tf. N. T. B. Isk. lát. bizonyítvány

Tanítók

év végén

kt.

-------

az év folyamán 4 alkalom

Kiválóan, jól, ------megfelelően telj., felzárkóztatásra szorul

szeptember 1-2. hét folyamatos folyamatos témakör végén január 2-3. hét május 3-4. hét félévkor év végén jún. 3-4. aug. 3-4. h. folyamatos

-------

%

---------------------szöveges %

érdemjegy

%

%

--------

osztályzat

év végén

szöveges

szöveges

összehasonlító elemzés

Negyedévkor félévkor év végén

Szöveges Szöveges Szöv. Érd.jegy

érdemjegy érdemjegy érdemjegy

N. Tf. B. T.

N. Tf. Szülők tájékoztatása! N. Tf. dolgozat füzet összegző értékelés

Tanítók, szaktanárok

érdemjegy, % %

N. T. B.

vizsga- bizottság

feljegyzések

osztályfőnök napközi vezető osztályfőnöki munkaközösség osztályfőnökök szaktanárok, napközi vezető

104

Versenyeredmény iskolai szintű ek tanulmányi vers Városi, megyei, országos vers.

1-3. hely.

diákgyűlés

1-10. hely

Kiemelkedő eredmények

ballagás tanévzáró ünnepély, a tanév folyamán, amikor a tanuló kiérdemli.

Ábrányi Emil Díj

SZMSZ . Szóbeli, írásbeli fejezet a tanulók jutalmazásá nak elvei és formái tanévzáró ünnepély oklevél, könyvjutalom ballagáskor 10 000 Ft értékű vásárlási utalvány

szaktanári figyelm. szaktanári intés osztályfőnöki figy. osztályfőnöki intés igazgatói figyelm. igazgatói intés

SZMSZ a tanév folyamán, fegyelmező amikor a tanuló intézkedése kiérdemli k formái, alkalmazásá nak elvei

Fegyelmező intézkedések

szaktanári dicséret osztályfőnöki dics igazgatói dicséret nevelőtestületi dics napközi vezetői d.

oklevél, könyvjutalom, szó- és írásbeli dics.

Szóbeli, írásbeli

N. Tf.

nevelőtestület, igazgató

TF. N:

szaktanár osztályfőnök igazgató nevelőtestület napközi vezető tantestület

B. N. . TF. N:

szaktanár osztályfőnök igazgató

Az 1-4. évfolyamon

Az értékelés módja

Az ért. dokumentálása

Ki értékel?

Év közben

Szóbeli értékelés, piros, pont, csillag,

Füzet, munkafüzet, tájékoztató

Tanító, szaktanár, napközis nevelő,

dicséret, szöveges értékelés 1.-3. osztályban füzet és , érdemjegyek a 1-4. és 4.o.félévig, 4. évvégén az ötfokozatú skála szerint. Félévkor

Negyedévente előre meghatározott

Tájékoztató füzet melléklete

nyomtatott skála szerinti szöveges értékelés

Az osztálytanító, a készségtárgyat tanító szaktanár, a napközis nevelő

a tanuló teljesítményére, szorgalmára és magatartására. Év végén

Kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy

Bizonyítvány.

Az osztálytanítók. A készségtárgyat

105

felzárkóztatásra szorul vagy tanévi munkája Iskolalátogatási bizonyítvány. előkészítő jellegű volt. Tanulmányait az

tanító szaktanárok. A napközis nevelők.

Szöveges értékelés külön

általános iskola első osztályában folytatja (a dokumentálva. szülő egyetértésével).

5-8. évfolyamon

Az értékelés módja

Év közben

Érdemjegyekkel az ötfokozatú skála szerint. Osztálynapló, tájékoztató füzet. Tantárgyanként havonta legalább egy

Az ért. dokumentálása

Ki értékel? A szaktanárok.

Füzetben, munkafüzetben.

érdemjeggyel. Dicséret, elmarasztalás. Kisjegyek. Félévkor

A tantárgyi teljesítményt az ötfokozatú

Osztálynapló, tájékoztató füzet.

érdemjegyekkel. Integrált oktatás esetén

A szaktanárok. A tanuló előmeneteléről az osztályozó konferencia.

negyedévente szöveges értékelés Év végén

Osztályzat. jeles, jó, közepes, elégséges,

Bizonyítvány.

A szaktanárok. A tanuló

elégtelen. Tantestületi dicséret szaktárgyi

továbbhaladásáról az osztályozó

dícséret

konferencia.

106

2. sz. melléklet

Projekt-Témahét -terv /tervezés-szervezés-kivitelezés-értékelés/ Feladatok, cselekvési sor

Munkaformák Tantervi tartalom

feltételek

tárgyi Témaválasztás Tervkészítés/gondolattérkép/ adatgyűjtés Téma feldolgozása Termékproduktum összeállítása Projekt értékelése, korrigálása Termék, produktum bemutatása, nyilvánossá tétele

Részt vevők személyi intézményi

időterv

Elvárt Mérés, Felelős eredmény, értékelés produktum

107