TARTALOMJEGYZÉK
Az iskola adatai ....................................................................................................................... 2 Helyzetelemzés ..................................................................................................................... 30 Az iskola feltételrendszere .................................................................................................... 34 Az iskola irányítása és szervezeti struktúrája ....................................................................... 36 NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 37 I. Pedagógiai alapelveink ................................................................................................. 37 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............ 39 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 53 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 56 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ......................................................................... 57 VI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ............................. 63 VII. Iskolai egészségnevelési program ................................................................................ 66 VIII. Iskolai környezeti nevelési program ............................................................................ 68 HELYI TANTERV .................................................................................................................. 79 I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ................................. 79 II. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................... 85 III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................................................... 86 IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ....................................................... 87 V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése............................................................................................................................... 88 VI. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....................................................................................................................... 93 VII. A tanulók fizikai állapotának mérése ........................................................................... 93 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ......................................................................................................... 100 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ........... 122 I. A pedagógiai program érvényességi ideje.................................................................. 122 II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ...................................................... 122 III. A pedagógiai program módosítása ............................................................................. 122 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................................................ 122 A PEDAGÓGAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................................ 124
Törvényi háttér Az iskolák a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 48. § (1) b) alapján dolgozzák ki helyi tantervűket, amelynek keretében meghatározzák: b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül − az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, − az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, − az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, − az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, − moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, − nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, − nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, − a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, − a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. (2) Az iskola első-negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe − a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére − további egy vagy több testnevelési óra is beépíthető. A többlet testnevelési órákkal az e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra − a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra − be kell építeni a testnevelési órát.
A többlet testnevelési órákat az első-negyedik évfolyamon − az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő − testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár is taníthatja. (4) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait. A tanulói jogviszony, az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskola a beiskolázási körzetből – melyet a fenntartó határoz meg –minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-ig betöltse. Amennyiben ezt csak az adott tanév december 31-ig tölti be, a szülő kérheti gyermeke felvételét. Ebben az esetben az óvoda vagy nevelési tanácsadó szakvéleményének ismeretében, az iskola pedagógusaiból álló bizottság ezek figyelembe vételével döntést hoz. Az iskolába felvételt nyert első osztályos tanulót – a szülői kérést figyelembe véve sorolja tanulócsoportba az iskola. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésnek, a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. magatartás és szorgalom érdemjegyeinek valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem tagadható meg az 1-4 évfolyamba járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.
Az iskola képzési szakaszai I. Bevezető, kezdő, alapozó szakasz 1–6. évfolyam Funkciói: Az iskola elfogadása, alkalmazkodás helyi viszonyokhoz, szabályokhoz, az érdeklődés felkeltése. A kommunikáció, mint önkifejezés eszközének és mások megértése képességének kialakítása Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat megalapozása. Az iskolai oktatás-nevelés eredményességét az alapozó szakasz hatékonysága határozza meg. Szakaszai 1−2. évfolyam, Bevezető szakasz Az óvodából az iskolába való átmenet szakasza, a pedagógia tevékenységek alkalmazkodnak a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, és személyiségéhez. Az oktatás helyi sajátosságai: pl. iskolaotthonos nevelés, csoportbontás adott tantárgyakban, egyéni fejlesztés formái. 3–4. évfolyam Kezdő szakasz A tanítási-tanulási folyamatban meghatározók a tantervi követelmények. Helyi sajátosságok lehetnek, osztálytanítók felmenőrendszerben, tantárgycsoportos oktatás, idegen nyelv oktatása csoportbontásban, 5–6. évfolyam Alapozó szakasz Önálló
tanulás
kulcskompetenciáinak
meglapozása.
Belépő
tantárgyak
történelem,
természetismeret, informatika, és moduláris tárgyak. A tanulási idő 25%-ában nem szakrendszerű oktatás keretében folyik, amelynek elsődleges feladata a kulcskompetenciák megalapozása. Helyi sajátosságok: egyedi tárgyak, kompetencia és alapképességek fejlesztésben alkalmazott oktatásszervezési eljárások.
II. Fejlesztő szakasz 7. – 8. évfolyam Általános feladata a meglévő kulcskompetenciák fejlesztése. Funkciói: Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztés Az
önértékelés
képességének
fejlesztése.
Az
érdeklődésnek
megfelelő
ismeret
és
információszerzés lehetőségeinek megteremtése. Felkészülés a továbbtanulásra. Helyi sajátosságok: egyedi tantárgyak, sajátos fejlesztő tevékenységek, alkalmazott oktatásszervezési eljárások Képzési sajátosságok Az iskolai képzési sajátosságok bemutatása: Két tanítási nyelvű oktatás, nemzeti etnikai kisebbségi oktatás, emelt szintű oktatás stb. Fejlesztő foglakozások: felzárkóztatás, tehetséggondozás
Műveltségi területek és tantárgyak összefüggése Műveltségi terület
Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom
Magyar (1-4. évf.) Magyar nyelv Magyar irodalom
Élő idegen nyelv
Angol/Német stb.
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Történelem Hon és népismeret Etika
Földünk-környezetünk
Környezetismeret Földrajz
Ember a természetben
Természetismeret Biológia Egészségtan Fizika Kémia
Művészetek
Ének-zene Tánc-dráma Rajz Mozgóképkultúra és média ismeret
Informatika
Informatika
Életvitel és háztartási ismertek
Technika - életvitel
Testnevelés - sport
Testnevelés
Kulcskompetenciák Anyanyelvi kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Hatékony önálló tanulás kompetencia A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Esztétikai és művészeti tudatosság, kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben
Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
Kezdeményező és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
Évfolyam
Kt. 52. § NAT 7. § (1)
52. § (4) bekezdés
(2) b.1
Nemzeti
a, b, c2
52. § (7)4
Kt. 52. § (11) c5
etnikai
kisebbségi oktatás3 óra
óra
óra
óra
óra
1. évfolyam
20
2
10%
2
10%
2
12%
2,4
2. évfolyam
20
2
10%
2
10%
2
12%
2,4
3. évfolyam
20
2
10%
2
10%
2
12%
2,4
4. évfolyam
22,5
2
10%
2,25
10%
2,25
12%
2,7
5. évfolyam
25
3
10%
2,5
25%
5,625
12%
2.,7
6. évfolyam
25
3
10%
2,5
25%
5,525
12%
2,7
7. évfolyam
27,5
4
10%
2,75
30%
7,5
12%
2,7
8. évfolyam
27,5
4
10%
2,75
30%
7,5
12%
2,7
Összesen: A felhasználható időkeret megállapítása 1
Heti kötelező órák száma
2
A választható órák heti óraszáma
3
Nemzeti etnikai kisebbségi oktatás esetén megemelt időkeret
4 5
A tanórán kívüli foglalkozásokra felhasználható időkeret Az egyéni fejlesztésre fordított időkeret óraszáma
Az évfolyamonként megadott óraszámot megszorozva a tanulócsoportok számával megkapjuk az iskolában felhasználható órák összegét. Kötelező órák Az iskola oktatási feladatait a kötelező és választható órák keretében valósítja meg. A kötelező órák számát a Kt. az alábbiak szerint szabályozza: 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 5. § (1) értelmében a választott tanórai foglalkozás az adott tanévre kötelező. A Kt. 52. § (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása − a (4) és (6) bekezdés kivételével − nem lehet több a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál.
Választható órák A választható órák számát a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (1) a, b, c, pontjai alapján kell meghatározni meg. 7. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott időkeretet a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés értelmében (3) Ha az iskolai oktatást a közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklete II. fejezet 4. pontja szerint összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan tanítás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. Egyéni foglalkozás időkerete KT. 52. § (11) c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tízedik évfolyamán ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az elsőnegyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából, d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére.
(12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható. Nem óratervi órák Kt. 52. (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete − osztályonként − a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások a) az első-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt, c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, d) a kilencedik-tízedik évfolyamon negyvenöt, e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan, f) a szakképzési évfolyamon öt százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.
3. számú melléklet II. A Kt 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát 1-4. évf. 10 fő, 5-8. évf. 11 fő További közoktatási szolgáltatások Kt. 53. § (1) Az iskola − a tanórai foglalkozások mellett − a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. (3) Az iskola köteles − a szülő igénye alapján − a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. (4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tízedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás - egy iskolában - több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani.
Kt. 52. § (9) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik - az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. Kt. 52. § (10) Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.
Egyéb közoktatási szolgáltatások Foglalkozás megnevezése
Csoportok
Óraszáma/
száma
Időkeret
Tanulószoba
1
15
Napközi foglalkozás
5
22,5
1
10
Egyéb
5
5
Összesen
12
52,5
Iskolaotthon Ügyelet Könyvtár
Befogadó tantárgy Tantervi modul Hon és népismeret – történelem Tánc és dráma – magyar nyelv és irodalom Ember és társadalomismeret, etika – történelem Mozgókép és médiaismeret – Informatika Egészségtan – Testnevelés és sport Az egyes modulok egy, vagy több tantárgyba építve, ill. önálló tantárgyi modulként is megjelenhetnek lehetséges Az oktatott tantárgyak célja Alsó tagozat (1.-4. évfolyam): Az alsó tagozat tantárgyai egységet alkotnak, az oktatás-nevelés egységét a tanító személye biztosítja. Anyanyelvi tárgyak Elsődleges cél az anyaelvi kifejezőképesség megalapozása Idegen nyelv tanításának az alsó tagozaton az a célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a nyelvtanulás iránt. Matematika a valóság megismerésének egyik eszköze, a logikus, az alkotó, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének eszköze. Természetismeret tárgy tanításának célja a földünk a világ megismerése, a személyes élményeken és tapasztalatokon keresztül. Ének-zene tárgy célja az éneklés örömének megismerése, az esztétikai élményszerzés. Rajz és vizuális kultúra tárgy célja, hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Továbbá célja azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek
a
vizuáliskommunikáció
magasabb
szintű
műveléséhez,
a
látható
világ
használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek Technika és életvitel: A mezőgazdaság, közlekedés, távközlés, iskola, otthon, háztartás, szolgáltatás stb.) és a következő évtizedekre várható technikai fejlődés indokolja, hogy a ma iskolásainak ismernie kell a szűkebb és tágabb környezetük technikai összetevőit és azok összefüggéseit. Olyan kognitívképességekkel, intellektuális képességekkel, pszicho-motorikus képességekkel, attitűdökkel kell rendelkezni a ma iskolásának, amelyek a jelenben és jövőjükben is elősegíti a konstruktív életvezetését. Testnevelés és a sport: mozgásműveltség kialakítása, a kondicionális és koordinációs képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése. A tananyag tartalma, annak
feldolgozása közvetlenül szolgálja az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. Felső tagozat (5.-8. évfolyam) Magyar nyelv és magyar irodalom: A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént
kulturális önazonosságának
kialakításában. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Történelem és állampolgári ismeretek: A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség (a lakóhelyünktől a nemzetünkön és európai közösségünkön át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy egyrészt a jelen – egyéni életünket is beleértve – nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes, megélt élményt jelentsen. Hon és népismeret: tanításának célja az, hogy a gyermekek megismerkedjenek a hagyományos népi kultúra elemeivel, ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományinak megismeréséhez. Informatika tantárgy: A termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére, a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek − megfelelő továbbtanulás után − később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés
jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Élő idegen nyelv: Európa népei sok, egymástól különböző nemzetből, közösségből, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlő alapon történő cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különböző történelmi múlttal, ám közös jövővel rendelkező népek kölcsönösen elfogadják egymást. Ezért még soha nem volt ennyire fontos az, hogy polgárai rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek szomszédaik megértéséhez és az azokkal való kommunikációhoz szükségesek. Tehát el kell sajátítanunk az egymással való eredményes kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen mások, illetve mások kultúrája és szemlélete iránt. Matematika: Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a megfelelő segédeszközök alkalmazásával a matematika nyelvén kommunikáljon. Természetismeret: Az élő és élettelen természet biológiai, földrajzi, fizikai, kémiai alapjelenségeit – ahol erre lehetőség van – integráltan dolgozza fel. A tárgy tanulása során a tanulók érzékelik a Föld és a természeti jelenségek egységét, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát. A sikeres tanulás elengedhetetlen feltétele a tárgy iránti érdeklődés felkeltése, és magas szinten tartása, továbbá a természeti környezetben zajló folyamatok megfigyelésével a közvetlen tapasztalatszerzések biztosítása. Fizika: A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a fizikai ismeretek megfelelő hátteret biztosítanak. Biológia: A 7−8. évfolyamon az ismeretek bővítése és a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében megismerkednek a távoli tájak életközösségeivel élőlények és környezetük kapcsolatával, majd az eddig megismert élőlényeket csoportosítják a főbb rendszertani csoportokba. A 8. évfolyam anyaga az ember testfelépítését és életműködéseit dolgozza fel. A főbb szervrendszerek megismerésén túl, foglalkozik az egészségmegőrzés feladataival is. Kémia: Az anyagok megismerése, kémiai jelenségek megfigyelése és értelmezése. A vegyipar jelentőségének megértése, a vegyipari termék megjelenése a hétköznapi életünkben
Földrajz: Célja megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak, melyeket változásaiban, kölcsönhatásaiban és fejlődésében mutat be, és komplexen, a természet, a társadalom és a környezettudományok szempontjából dolgoz fel. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó – szintén világméretű – természeti és társadalmi problémákat. Tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete, fokozatosan kialakul a felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezetük iránt. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól,
jellemző
társadalmi-gazdasági
folyamatairól,
valamint
az
európai
integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Ének-zene: Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálása. A rajz és vizuális kultúra: a mai problematikáit dolgozzák fel vizuális eszközökkel. Kiemelten kell foglalkozni a mai vizuális környezettel, hiszen a tanulók ezzel szembesülnek nap, mint nap, ezt kell, hogy értsék, használják, alakítsák. Ebben a szakaszban már nem csupán alkalomszerűen
találkoznak
az
órákon
műalkotásokkal.
Elkezdik
a
kronologikus
művészettörténet tanulását. A tanítás sikere azon múlik, hogy megértik-e, mi köze van pl. az egyiptomi művészetnek mai életükhöz. Technika és életvitel: A technikai környezet megismerése, abban való eligazodás, technikai eszközök alkalmazásának képessége.
Testnevelés és a sport: Az iskolai testnevelés célja, hogy − az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint − a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik
motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját,
a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik is azt;
megbecsülik társaik teljesítményét,
felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit,
a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik.
Csoportbontás alkalmazása Csoportbontás szempontjai: Átjárhatóság a csoportok között Csoportbontásban oktatott tantárgyak megnevezése évfolyam szerint 1-2. évfolyamig
idegen nyelv
2 csop.
3.8. évfolyam
idegen nyelv
3 csop
5-8, évfolyamig
magyar nyelv és irodalom matematika
nívó
német nyelv
1-8. (két tanítási nyelvű osztály)
2 csop.
6-8.
német irodalom
2 csop.
6-8,
országismeret
2 csop.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Lehetséges szempontok: Szakmai munkaközösségek feladatai Pedagógusok módszertani szabadsága. A tankönyv, tanulmányi segédlet, és az iskola helyi tantervének illeszkedése Tartós tankönyvek alkalmazása Költség vonzata A taneszközök beválását az iskola a szakmai munkaközösségek irányításával évente felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A fenntarthatóság garanciái: − személyi feltételek milyen módon biztosíthatók, − a teljes képzési ciklusra (8 év) szükséges garantálni a megkezdett, vagy újólag bevezetett kompetencialapú tanulásszervezést, − kompetenciaalapú oktatás és a meglévő helyi tantervek viszonyának végig gondolása, szükséges változtatások szükségességének igénye. − oktatási segédletek – tanári, tanulói – beszerzése, rendelkezésre állása, Bármilyen megoldás esetén szükséges referencia csoportok működtetése, és annak meghatározása, hogy az eredményességet, milyen szempontok alapján milyen időközönként (félévente, évente) értékeli az iskola.
Műveltség terület szerinti oktatás A 6. évfolyamig kiterjesztett alapozó szakasz lehetőséget kínál a szaktárgyak nélküli oktatásra, lehetséges területei: - környezetismeret, - művészetek (rajz, ének, tánc-dráma) - integrált tantárgy lehetséges megoldás a fent említett művészetek kiegészítve a technika tantárggyal, annak keretében kézműves foglalkoztatással. Moduloktatás A műveltség terület szerinti oktatás modulokra osztható. Fontos, hogy a modulok ne tantárgyakhoz kötötten legyenek kidolgozva pl. ének, rajz. Egy –egy témakörben együttesen jelenjenek meg a tantárgyi tartalmak pl. egy tájegység művészete. Témahét Lehetséges megoldás a tanórán kívüli megszervezés. Lehetséges területei: -
egészségnevelés,
-
környezetvédelem,
-
erdei iskola,
-
lakóhelyünk megismerése.
Évfolyamonként lehetséges eltérő tartalmakat választani a témahét megszervezésére. Projekt A projekt értelmezése alapján különbséget kell tennünk projektalapú oktatás, projekt módszer alkalmazása között. − Projekt alapú oktatás esetén az adott tantárgy, vagy műveltségterület teljes tantervét projektekre bontva kell megtervezni. − A projekt módszer egy-egy tananyagegység projekt keretében történő feldolgozását feltételezi. − Az iskola részben tanórán kívüli foglalkozások keretében évente egy, esetleg két iskolai projektet is megvalósíthat. A pedagógiai program szintjén meghatározható, hogy egyes évfolyamokon vagy tanulócsoportokban milyen tantárgyakra kiterjedően, hány órában kerül – hány projekt kerül alkalmazásra.
22
Az egyes oktatásszervezési eljárások összefüggnek. Nem lehetséges, hogy minden alkalmazott megoldás önálló tartalomra terjedjen ki. A nem szakrendszerű oktatás, és tantárgy tömbösítés, valamint a műveltség terület szerinti oktatás, projekt módszerrel megvalósítva alkothat egy-egységet. A programalkotásnál az iskola erőforrásainak ismeretében azt kell végiggondolni, hogy az egyes évfolyamokon alkalmazott tanulásszervezési eljárások, hogyan épülnek egymásra, és hogyan függnek össze a hagyományos pedagógiai módszerekkel. Tanulásszervezési eljárások Kooperatív tanulásszervezés − alkalmazása meghatározható tantárgyakra bontottan időarányosan, pl. valamennyi tantárgy éves óratervének 20% − alkalmazásáról dönthet a szakmai munkaközösség, amit az iskola az éves munkatervében határoz meg; Tanórai differenciálás Elsődlegesen egy közös értelmezési alap szükséges arról, hogy mit tekint a nevelőtestület a differenciálás tartalmának, és azok közül mit preferál: − eltérő feladatadás, − bemeneti mérésen alapuló egyéni fejlesztést, − kooperatív technikákban alkalmazott eltérő munkáltatást, A megvalósítás módjáról való döntést célszerű a szakmai munkaközösségekre bízni. A végső pontosítást a tanmenetekben jelölni, és vezetni.
23
Drámapedagógia Részben a tánc-drámaoktatással, valamint a szociális kompetenciák fejlesztésével összefüggésben alkalmazható. Tanulásmódszertan Megoldási módja: − az egyes tantárgyakba építve, az adott évfolyamon újonnan belépő tantárgy esetében az éves óraszám bizonyos hányadában megállapítva; − önálló tantárgyként meghatározott évfolyamon, − modulként beépítve egy-egy tantárgyba. IKT alapú módszerek Megfelelő eszközök birtokában a digitális kompetencia fejlesztése, és az eszközök alkalmazási területeinek megjelölése: − projektmódszer alkalmazásánál, − hagyományos oktatásszervezésben − differenciált óraszervezésnél, − tanulók tudása, teljesítménye, kompetenciáinak, mérése, ellenőrzése, értékelése területén. Hatékony tanuló megismerés Az eddig alkalmazott módszerek összegyűjtésén túl kiegészíthető tovább eljárásokkal: − bemeneti mérések képzési szakaszok kezdetén, − egyéni fejlődési napló bevezetése. Tehetséggondozás pedagógiája A tehetségnevelés hagyományos szinterei mellett lehetséges az új oktatási szervezési eljárásokból következő bővítés: − differenciált tanulásszervezés lehetőségei, − projektmódszer lehetőségei − kooperatív technikák alkalmazása, Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek otthoni gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló 24
fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni A tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét. Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei − eredményessége szempontjából szükséges az órán a megfelelő előkészítés, a kijelölt − feladatok értelmezése, − a mindennapi tananyagon alapuljon, egyértelmű, önállóan megoldható legyen, − a ténye a füzetben vagy a leckekönyvben rögzítésre kerüljön, − az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vesszük figyelembe, de lehetőség − van képesség szerint differenciált feladatok adására is, − a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya lényeges. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végezzük. A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődése rendszeresen végzett felmérésekkel évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) történik.
25
I. Bevezető 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK A jövő nemzedékért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt igényel a közoktatásban érintett résztvevőktől: az iskolafenntartótól, az iskolától, a szülőktől. A napjainkra jellemző értékválság, a tudás leértékelődése, mint társadalmi tünet ellenére a szülők jellemző többsége tisztában van azzal, hogy gyermekük sikeres önmegvalósításának esélye, az életminőség felnőttkori alakulása összefügg az iskoláztatás színvonalával, eredményességével. Minden nehézség ellenére az ésszerűség azt követeli, hogy a felnövő generáció érdekei prioritást élvezzenek. A tudást közvetítő pedagógusba vetett hit, a szülők támogató segítsége biztosíték kell, hogy legyen egy pedagógiailag átgondolt helyi program megvalósításának. Iskolánk nevelőtestületének egységes álláspontja az, hogy az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodó nevelési-oktatási programot valósít meg. Alapvető kötelezettségünknek érezzük az emberiség egyetemes, sok ezer éves, kiérlelt értékeinek felmutatását. Egyik oldalon a rend, a nyugalom, a biztonság, a hagyományok, a család és a közösség értékeinek felmutatását, a másik oldalon a szabadság, egyenlőség, szolidaritás, valamint az igazságosság, a másság, a tudás és a türelem felvilágosult értékrendjét. Az értékek pártatlan bemutatására törekszünk, a sokféle értéket és értékrendet úgy jelenítjük meg, hogy azokra a fejlődő gyermek szuverén módon bármilyen világképet, világnézetet vagy emberképet ráépíthessen.
26
Iskolánk munkájának legfőbb jellemzői és irányai a következők: - Iskolánk szolgáltató tevékenységét a társadalmi valóságból eredeztetjük, helyi tantervünk a NAT követelményeire épül, és azt teljesíti, pedagógiai programunk – a feltételek meglétének a függvényében - a tanulók (szülők) igényeinek a minél teljesebb kielégítésére törekszik, miközben variánsok felmutatásával azok esetleges átalakítására és új igények támasztására is ösztönözni kíván. - Oktató-nevelő munkánk fontos alapelve az egyéni bánásmódból következően a tehetségígéretű és tehetséges tanulók optimális fejlesztése, valamint a szükség szerinti felzárkóztatás. - Munkánk során a pozitív motivációt és a nevelő jellegű, meggyőződésen alapuló ráhatások módszereit részesítjük előnyben. Valljuk, hogy a nevelés folyamatának a teljes személyiség megalapozását kell szolgálnia, amelyben a tanuló teljes jogú résztvevője az adott pedagógiai folyamatnak, az önnevelésének. Iskolánk ethoszát az alábbi küldetési nyilatkozat törekszik megfogalmazni: -
-ISKOLÁNK JÖVŐORIENTÁLT :Boldog embereket akar nevelni, a gyerekekért van.
-
-GYERMEKKÖZPONTÚ : Olyan odafigyelő, személyességre ösztönző környezet megteremtésére törekszik, ahol minden diák jól érzi magát, és képességei szerint a legtöbbet tudja nyújtani.
-
-DEMOKRATIKUS : Mindenkit valós szükségletei szerint fejleszt, s korszerű tudást nyújt.
-
-AUTONÓM : Szakmai önállóság jellemzi, tiszteletben tartja a gyermek személyiségét, és biztosítja az egyéni jogokat.
-
-ESÉLYEGYENLŐSÉGRE törekszik: Szociálisan érzékeny,s a hátrányok kompenzálásával esélyt nyújt a képességek szerinti továbbtanulásra.
27
AZ ISKOLA ADATAI Az intézmény neve:
Bocskai István Általános Iskola
Címe:
2071 Páty, Bocskai u. 9.
Az intézmény fenntartója:
Páty Község Önkormányzata
Az intézmény hatályosAlapító Okiratának kelte: 2011. 05. 18. határozat száma: 138./2011. kiadta: Páty Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Alapításának éve:
1948
Az intézmény tevékenysége: a) alaptevékenységek: Szakágazat: 852010 Alapfokú oktatás Szakfeladatok 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján SNI a, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók
vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos
rendellenességével küzd, SNI b, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatása
28
(5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanuló nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján SNI a, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók
vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos
rendellenességével küzd, SNI b, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 931204 Diáksport 562913 Iskolai intézményi étkeztetés Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. Önállóan működő költségvetési szerv, amely a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében részjogkörrel rendelkezik, és amelynek a pénzügyi-gazdálkodási és munkaügyi feladatait megállapodás alapján Páty Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a fenntartó az általa jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A
fenntartó
szervnek
kell
gondoskodnia
az
alapfeladatok
ellátásához
szükséges
pénzeszközökről. A program benyújtója az iskola igazgatója.
Junek Mariann
2011. június 15.
29
Helyzetelemzés AZ INTÉZMÉNY MÚLTJA, JELENLEGI HELYZETE, HAGYOMÁNYAI ÉS FŐBB TÖREKVÉSEI Községünk - Páty - a Zsámbéki-medencében terül el, a fővárostól 20 km-re. Lakosainak száma kb. 7300 fő. Az első iskolát 1640-ben építették, ahol egy tanító foglalkozott 100-200 gyerekkel. 1852-ben építette fel a református egyház a ma is álló emeletes iskolát a pápai kollégium mintájára. Az épületben négy tanterem volt egy szolgálati lakással. A római katolikus egyház iskolája 1882-ben épült két tanteremmel és tanítói lakással, melyet azóta lebontottak. A két felekezeti iskola az 1948-as államosításig működött. Ekkor egy állami intézmény létrehozására került sor. Az 1961 és 1979 közötti időszakban a tanulók négy épületben tanultak. A tantermek zöme szükségtanterem, egészségtelen, rossz megvilágítású volt. A tanítás két műszakban folyt. A falu létszámának növekedése szükségessé tette egy új iskola építését, mely 1979-ben került átadásra. Ekkor került bevezetésre az egyműszakos tanítás. A tornatermi és ebédlői rész 1980 decemberében készült el. A sportudvart 1981-ben adták át. 2008-ban megtörtént a 30 éves új iskola felújítása, és elkezdődött az iskola bővítése. Ha elkészül az új szárny, az alsó és felső tagozat egy épületbe költözhet, amivel az oktatási környezet ugrásszerűen javulna. 2009. szeptember 1-jétől az Iskolai és Községi Könyvtárat a képviselő-testület Művelődési Házhoz csatolta, mely továbbra is ellátja az iskolai könyvtár feladatait. Alapfeladatunk az általános iskola 1-8. osztályába járó gyerekek nevelésével-oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel. Fontos elvárás
velünk
szemben,
hogy
minden
tanuló
továbbépíthető
tudáshoz,
illetve
ismeretanyaghoz jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapoznunk, hogy valamennyien képességeiknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat.
30
Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tehetséges diákjaink a tanulmányi illetve sportversenyeken összemérhessék tudásukat más iskolák diákjaival, ezért több területi és megyei versenyen is részt veszünk. Közülük néhánynak (területi vers és prózamondó, Aradi Jenő megyei rajzverseny) a lebonyolítását is magára vállalja iskolánk. Tehetséges gyerekeink természetismeret, rajz, Kazinczy, vers és prózamondó versenyen szép eredményeket érnek el. Továbbtanuló gyerekeink a 4, 6 és 8 osztályos gimnáziumokban egyaránt megállják helyüket. Alsó tagozaton napközi, felső tagozaton tanulószoba működik. Korrepetálásokon alsósoknak a tanítók, felsősöknek a szaktanárok nyújtanak segítséget a tananyag jobb megértéséhez. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekekkel kis csoportban fejlesztőpedagógus foglalkozik. A problémákkal küzdő családoknak az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyújt segítséget. Diákjaink minden napjukat osztályfőnöki beszélgetéssel kezdik háromnegyed 8-kor. A 15 perces beszélgetés biztosítja a gyerekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott munkakezdést. Az iskola életét szakkörök, házi versenyek és sportversenyek, túrák, táborok, farsang, iskolanap színesítik. 2005 októbere óta működik diákönkormányzatunk, amely segíti az ifjúsági programok szervezését és képviseli a diákok érdekeit. 2009 szeptemberétől felmenő rendszerben egységesen bevezettük a Meixner módszer alkalmazását 4. évfolyamig. 2007-ben ÖKO programot dolgoztunk ki, mert tanulóinkat a környezetért felelősen gondolkodó emberekké szeretnénk nevelni. 2011–ben megpályáztuk az ÖKOISKOLA címet. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által felkért Értékelő Bizottság javaslatára 2011-2014 közötti időszakra iskolánk elnyerte az Ökoiskola címet. Az Ökoiskola Hálózat, az OECD-ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) nemzeti projektjeként 1986-ban indult útjára. Magyarországon 2000 óta működik az
31
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálásával. 2007-ig összesen 272 iskola nyerte el az „Ökoiskola” címet. Miben különbözik egy átlagos iskolától egy ökoiskola? Egyrészt nemcsak a tanításban kell hogy érvényesüljenek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén; másrészt az iskola elkészített egy részletes „ökoiskola” munkatervet, amelyben olyan feladatokat vállalt fel, amelyek a környezetkímélő működtetéstől kezdve a község környezeti problémáinak megoldásához nyújtott segítségen át sok-sok részfeladatot megjelölnek, amelyek az iskola tanulói számára a környezettudatos nevelést előtérbe állítják. Milyen előnyökkel jár ez a cím az iskolánk számára? Iskolánk 2014-ig viselheti a címet, utána ismételten pályázni szükséges a cím megújítására. Ez a cím nagyobb esélyt jelent valamennyi olyan pályázaton való indulásnál, amely a környezeti neveléssel, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos. Iskolánk az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, remélhetőleg bővül hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünk és a hálózat programjai, továbbképzései segítik szakmai fejlődésünket. 2011 ben Pedagógiai Programunkba adoptáltuk A Junior Achievement® Magyarország /JAM/ Alapítvány programját. Az Alapítvány jelenleg 360 oktatási intézménnyel áll szerződéses kapcsolatban, egyedülálló hálózatát – melyet az ország területén regionális fejlesztési koordinátorok segítenek - számos szakmai testület kezeli „jó példa”-ként. JAM elsődleges célcsoportja a 6-14 éves diákok köre. Korszerű pedagógiai módszerrel oktatható,
az
életkori
sajátosságokat
követve
gyakorlatorientált
gazdasági
és
vállalkozásszervezési ismeretekkel kapcsolatos tananyagot építünk be helyi tantervünkbe.(1-4. környezet és technika tantárgyakba) Az oktatás 4. osztály végéig felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A tananyagokhoz kapcsolódó, azokat kiegészítő 14 oktatási program színesebbé, életközelivé teszi és elmélyíti az elsajátított elméleti tudást. Céljuk az üzleti élet és a közoktatás közötti kapcsolatrendszer kialakítása, amelyen keresztül a két szféra résztvevői között együttműködés jön létre, a diákok és tanáraik körében egyfajta üzleti-gondolkodásmód alakul ki.
32
A JAM a pedagógusoknak akkreditált képzések keretein belül nyújt módszertani segítséget a gazdasági ismeretek oktatásához, és évente két alkalommal szakmai konferenciát rendez számukra. 2011-12-es tanévtől felmenő rendszerben egyik osztályunkban bevezetjük a német két tanítási nyelvű oktatást. Új elemként a 2011-12 es tanévtől a kormányzat Nemzeti Lovasprogramjával összhangban ötödik és hatodik osztályosainknak választható formában felkínáljuk a lovas oktatást a Bellandor Lovardával való közös együttműködés keretében. 2011-től felmenő rendszerben harmadik első osztályunkban a hagyományőrzést tekintjük elsődleges feladatunknak. Ennek tananyagát az ének- és rajzórák helyi tantervébe építjük be. Iskolánkban a Szülői Szervezet gyakorolja munkánk eredményességével, javaslattétellel kapcsolatos jogokat. Kapcsolatunk együttműködő, nyílt. Hagyományos közös programjaink: projekt napok, farsangi bál, iskolanap, és a remélhetőleg hagyománnyá váló Suli-buli. A tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota A tanulócsoportok összetétele igen heterogén. Magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép. Kb. 15 % az igen jó értelmi képességű, a jó képességűek 20 %-ot tesznek ki, 40 % közepes, 20 % a közepesnél gyengébb, 5 % nagyon gyenge képességű. A középiskolába történő beiskolázás alakulása:
Gimnáziumba százaléka Szakközépiskolába százaléka Szakiskolába százaléka Nem tanul tovább százaléka Összesen:
2007. 4 fő 12% 20 fő 61% 8 fő 24% 1 fő 3% 33 fő
2008. 7 fő 20,5 % 15 fő 44 % 12 fő 35,5 % 0 fő
2009. 8 fő 27,5 % 11 fő 38 % 10 fő 34,5 % 0 fő
2010. 7 fő 25 % 12 fő 43 % 9 fő 32 % 0 fő
2011. 14 fő 48% 9 fő 31% 6 fő 20 % 0 fő
34 fő
29 fő
28 fő
29 fő
33
Egyre nő azoknak a száma, akik beilleszkedési zavarokkal, magatartási problémákkal, illetve tanulási nehézségekkel küzdenek. A nevelési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy nő a veszélyeztetett környezetben, rossz szociális körülmények között élő gyermekek száma. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységre, továbbá a felzárkóztatást segítő programokra. Tanulók létszámának alakulása a Bocskai Általános Iskolában: várható év
2008.10. 01.
2009. 10. 01.
2010. 10. 01. 2011. 10. 01.
létszám
292
296
327
368
AZ ISKOLA FELTÉTELRENDSZERE 1. Tárgyi feltételek Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, a település egyetlen iskolája. Az alsó és felső tagozat a falu két különböző pontján lévő épületben tanul. Az alsó tagozat épülete 156 éves, az épület korszerűtlen, a földszinti termek sötétek, a fűtési rendszer megbízhatatlan. A testnevelés órák tartásához egy, mindössze 18,5x8 m-es tornaszoba áll rendelkezésre. Az épület vízelvezetése megoldatlan, gyakoriak a beázások, őszi és tavaszi időszakban az udvar használhatatlan. Ezekre a gondokra a már épülő 11 tantermes új iskola a megoldás. A Bocskai utcai épületben szaktantermi rendszerben folyik a tanítás. Tornaterünk 12x24 m-es, azonban burkolata balesetveszélyes, felújításra szorul. Sportudvarunkat hosszú ideje nem tudjuk rendeltetésszerűen használni. 1984-ben iskolai könyvtárunkhoz csatolták a községi könyvtárat, így 17.000 kötetnyi könyv áll a tanulóink és a község lakói rendelkezésére. 2008-tól, a Bocskai utcai épület felújításától kezdve a könyvtár külön épületben működik. A fenntartó 2009-ben a Művelődési Házhoz csatolta. A kötelező eszközökön túl, az iskola jól felszerelt számítástechnika teremmel, interaktív táblával rendelkezik.
34
Sajnos az AV eszközök többsége leselejtezésre került, pótlásukra még nem került sor. 2. Személyi feltételek Az iskolában 2011 szeptemberétől a pedagógusok statisztikai álláshelyeinek száma 32,5. Tekintettel, hogy intézményünk Alapító Okirata az SNI s gyermekek integrációját és BTMs tanulók fejlesztését is kimondja, 2011. szeptemberétől logopédus-gyógypedagógus kolléga is segíti e tevékenységünk ellátását. A 2011-12-es tanévtől fél álláshelyen határozatlan időre kinevezett gyógy-testnevelő javítja a szakorvos által kiszűrt gyermekek mozgásszervi elváltozásait. A 2011-12-es tanévtől felmenő rendszerben a c osztályok német két tanítási nyelvű osztályok lesznek. Intézményünk abban a szerencsés helyzetben van, hogy határozatlan idejű német anyanyelvi lektort (tanítót) is foglalkoztatunk, így a törvényi előírásnak személyi feltételeink megfelelnek. A német tanítási nyelven folyó órákat tanítói, német nyelvtanári végzettséggel, illetve német szakkollégiumi végzetséggel rendelkező tanító kollégák látják el. A pedagógus továbbképzéseknél az éves beiskolázási terv összeállításakor prioritást élveznek azok a kollégák, akik a PP két tanítási nyelvű osztályaiban 1-8.-ig a két tanítási nyelven oktatott tantárgyakhoz a német nyelv oktatásához szükséges szakképesítést a szükséges időre megszerzik. A szakképzettségen túl a pedagógusok továbbképzéseken vesznek részt, melynek keretében egyrészt új tanulásszervezési módszerekkel ismerkednek meg, illetve a Meixner Ildikó olvasástanítási módszerét sajátítják el. Intézményünk adoptálta a JAM alapítvány programját, ezért előnyben részesítjük a dolgozók továbbtanulásánál az erre felkészítő tanfolyamokat. Összességében
a
testület
munkájában
nyomon
követhető
az
igényesség,
az
eredményességre törekvés, és a tanulókért érzett felelősség. Ez a garancia arra is, hogy a pedagógiai program megvalósításával megfelelő színvonalú oktatást tud biztosítani az idejáró tanulóknak.
35
AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA Az iskola irányításáért, működéséért az igazgató és az igazgatóhelyettes a felelős. Mivel az alsó és felső tagozat 2 épületben helyezkedik el, az alsó tagozat szakmai munkáját az alsós munkaközösség-vezető irányítja, aki 10 órakedvezményt kap. Az iskola vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a minőségirányítási csoport vezetője, az alsós, napközis, felsős (osztályfőnöki), reál, humán, idegen nyelvi munkaközösségek vezetői, az ÖKO munkacsoport vezetője, a Diáksport-kör vezetője, a DÖK munkáját segítő nevelő, valamint a közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény működési rendjét az 1996-ban jóváhagyott, azóta többször módosított Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Működik az iskola Szülői Szervezete, ide minden osztályból két főt delegálnak. Tájékozódnak az oktatás-nevelés helyzetéről, segítik a tanórán kívüli programok lebonyolítását. Az iskola folyamatosan erőfeszítéseket tesz a szülőkkel való kapcsolattartás bővítésére. Rendszeres tájékoztatást adunk az iskolát és a gyermekeket érintő kérdésekben, kikérjük véleményüket. A hagyományos alkalmakon (szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt órák) kívül új kapcsolattartási formákkal is próbálkozunk. Pl.: Előadásokat szervezünk szülőket érintő kérdésekben, közös projektnapokat bonyolítunk, stb. Eredményeink összegzése: a szülők kétharmada érdeklődést mutat az iskola iránt, segítő és együttműködő a pedagógusokkal. A többiek csak saját gyermekük aktuális gondjainak megoldásáért keresik a kapcsolatot az iskolával.
36
NEVELÉSI PROGRAM I.
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Bocskai István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:
A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a tanulók egyéni képességét az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott kötelezettségeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
az iskola életében szeretetteljes és korrekt emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: -
tanuló és tanuló,
-
tanuló és nevelő,
-
szülő és nevelő,
-
nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.
37
Az alapfokú oktatás valamennyi szakaszán fejlesztjük az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. Ennek érdekében biztosítjuk: -
a megfelelő anyanyelvi és matematikai alapozást
-
az idegen nyelven történő kommunikációt
-
az informatikai alapismeretek elsajátítását
-
az egyéni képességek kibontakoztatását
Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, tudásnak és a munkának becsülete legyen, mindez a helyes önértékelés tükrében.
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel.
3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyük életében. Ennek érdekében:
rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
38
igyekszünk lehetőséget teremteni arra (honlap, iskolaújság), hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a község érdeklődő polgárai,
ápoljuk kapcsolatainkat a közművelődési intézményekkel,
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltessék magukat a különböző községi rendezvényeken.
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI,
II.
FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Céljaink: „Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat,
amelyek
elengedhetetlenek
a
változásokhoz
való
rugalmas
alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához.” Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszának (6. évfolyam) befejezésekor tanulóink rendelkezzenek azokkal az alapképességekkel, amelyek megalapozzák hatékony tanulásukat, személyes boldogulásukat, eligazodásukat különböző élethelyzetekben, és eredményes érvényesülésüket. Ezért az 1-6. évfolyamon az olyan kulcskompetenciák fejlesztése az elsődleges cél, mint az anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, mellérendelve az idegen nyelvi kommunikáció, és a digitális kompetencia fejlesztése. Ennek érdekében Pedagógiai Programunkba adoptáltuk a JAM programját, hogy a felnőtt lét kihívásait felvállalni képes nemzedéket tudjunk útjára bocsátani. A JAM tananyagai és programjai lefedik a NAT kulcskompetenciái közül a következőket: -
anyanyelvi kommunikáció
-
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
-
szociális és állampolgári kompetencia,
39
illetve gyakorlati oldalról, közvetve közelítik meg -
a matematikai kompetenciát,
-
a digitális kompetenciát és
-
a természettudományos kompetenciát.
A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok közül: -
az énkép, önismeret,
-
az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,
-
a gazdasági nevelés,
-
a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, és
-
a környezettudatosságra nevelés
Tananyagok: 1-4. évfolyamig. 1. Mi magunk 2. Családunk 3. Környezetünk 4. Településünk A tananyagok a technika és a környezetismeret tantárgyak helyi tantervébe kerülnek be. Diákvállalkozási program: Ötödik osztálytól szakköri keretek között folytatjuk a programot. A diákvállalkozási program egy olyan hosszú távú, egész tanéven átívelő projekt melyben a diákok megtapasztalják, hogyan kell működtetni egy vállalkozást. Valós környezetben megismerik az üzleti élet alapvető szabályait, a vezető pozíciók betöltésével járó felelősségeket, a pontos adminisztráció és a határidők betartásának fontosságát, a munkavállalók jogait és kötelességeit. A program során a tervező, szervező, előadó, döntéshozó, információ-feldolgozó, elemző képességeik mellett szükségük lesz a kreativitásukra, kritikai gondolkodásukra, nyitottságukra is. A program különlegessége, hogy –Magyarországon egyedülálló módon- a diákok valós pénzforgalmat bonyolíthatnak, nyugtát állíthatnak ki termékeikről, szolgáltatásaikról. Erre az APEH és a JAM közötti keret-megállapodás biztosít lehetőséget: az oktatási
40
célból létrehozott és működtetett diákvállalkozásokat pénzügyileg a JAM Alapítvány fedi le. Célunk valamennyi évfolyamon, hogy tanulóink elsajátítsák a hatékony, önálló tanulás képességét, fejlődjenek természettudományos kompetenciáik, szociális és állampolgári kompetenciájuk, kezdeményező és vállalkozóképességük, esztétikai és művészeti tudatosságuk, kifejezőkészségük valamint erősödjön környezettudatos gondolkodásuk. Céljaink a nevelés területén, hogy tanulóinkat
az érdeklődés nemzeti önbecsülés és hazaszeretet az egymás iránti figyelem, megértés, és elfogadás környezetvédő gondolkodás és cselekvés a nyílt és kulturált kommunikáció a közös Európa iránti figyelem a becsületes versenyszellem jellemezze.
Ezért, amennyiben az adott tanévben 3 első osztály indításra lesz lehetőségünk, a harmadik elsőnk 4. osztályig hagyományőrző osztály nevet viseli. Az osztály tananyagát az ének és rajz helyi tantervében pontosítjuk. Kulcskompetenciák fejlesztése, a célok eléréséhez vállalt feladatok: A céljaink között megnevezett kulcskompetenciák fejlesztését a NAT (Nemzeti Alaptanterv) erre vonatkozó előírásai és tartalmai szerint végezzük. Fontosnak tartjuk, hogy mindazok az eszközök, és eljárások, amelyeket alkalmazunk, megfeleljenek a gyerekek életkori sajátosságainak, érzelmi, értelmi, közösségi, gondolkodásbeli érettségüknek, biztosítsák a tanulók számára a tapasztalatszerzés örömét. Figyelembe véve, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés, cselekvés útján szerzett tapasztalatokhoz, az alapozó funkciók fejlesztését a lehető legtöbb esetben tevékenységre alapozottan, tevékenységbe ágyazottan valósítjuk meg. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: Valamennyi tantárgy és a szabadidős tevékenység idősávjának bevonásával változatos tevékenységformákat biztosítunk az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képességek, a kommunikáció, a gondolatok kifejezésének fejlesztéséhez. Ennek részét képezik az értő olvasás fejlesztésének tanórai feladatai és az alkalmazást biztosító tanórán kívüli feladatok,
41
tevékenységek (házi dolgozatok, kutatómunkák, interjúk készítése, véleményalkotási lehetőségek generálása, önértékelések stb.) A matematikai kompetencia fejlesztése: A matematikai ismeretek felhasználását, a gondolkodási képességek fejlesztését megfelelő gyakorlatok alkalmazásával a tantárgyak széles körébe bevonjuk. A matematikai kompetencia fejlesztése felkészíti tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására is. A természettudományos kompetencia fejlesztése: A tanult természettudományos ismeretek és módszerek felhasználásával lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy magyarázatokat tegyenek, és előrejelzéseket készítsenek a természetben. Tevékenységeken keresztül megértik az emberi beavatkozás okozta változásokat, és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklődése szerint. Ennek megfelelően tehetséges tanulóink számára 6. osztálytól lehetőséget biztosítunk második idegen nyelv tanulására is, ill. 8. osztályban alapfokú nyelvvizsga letételére készítjük fel őket. A 2011-12-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetjük a magyar-német két tanítási nyelvű oktatást. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvit 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a következőképp fogalmazza meg: 1. § (1) Két tanítási nyelvű iskola az az általános iskola, amelyben a nevelő- és oktatómunka a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik. (2) A két tanítási nyelvű iskolák helyi tantervük elkészítésénél, illetve elfogadásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervben, valamint
42
az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében, továbbá az e rendelet 2. számú mellékletében a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben és az e rendelet 3. számú mellékletében a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltakat. (3) A két tanítási nyelvű iskola helyi tanterve elkészítésekor a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben meghatározottak szerint kiegészíti a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (7) bekezdésében szabályozott időkeret terhére. Az iskola erről a felvételi tájékoztatóban, illetve beiratkozás előtt - a kerettantervről szóló rendelet 7. §ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - köteles tájékoztatni a szülőket és a jelentkezőket. 2. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve. (2) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat - a helyi tantervben meghatározottak szerint - osztálybontásban szervezik. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei: Alapelvek: 1. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet. 2. A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. 3. A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében.
43
A két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás célja és feladata: 1. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. 2. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelvtanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben -közlésben és –alkalmazásban -egyaránt. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében.
44
A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás 1. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és célnyelven történő tanulás egyidejűleg kezdődik. 2. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás az iskola pedagógiai programjában meghatározott évfolyamon kezdődik és legkésőbb a nyolcadik évfolyamon fejeződik be. 3. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanulók kötelező tanórájának harmincöt százalékánál ne legyen kevesebb, és ötven százalékánál ne legyen több. Az idegen nyelv műveltségi területen a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott követelmények szintjét meg kell emelni. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás tartalma A két tanítási nyelvű iskolai oktatás a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv követelményeit tartja irányadónak. Saját céljaiból fakadóan módosítja és kiegészíti az idegen nyelv (célnyelv) műveltségi területét, és bővebben ismerteti meg a célnyelv országainak kultúráját. Az idegen nyelv műveltségi területen a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott követelmények szintjét meg kell emelni. Német nyelven tanított tantárgyak: Német játék-beszélgetés
1-2. évfolyamon
(csoportbontásban)
heti 5 óra német nyelv
3-4. évfolyamon
(csoportbontásban)
heti 5 óra rajz
1-4. évfolyamon
technika
1-4. évfolyamon
környezetismeret
4. évfolyamon
természetismeret
5. évfolyamon
országismeret
6-8. évfolyamon
(csoportbontásban)
45
német nyelvű irodalom
6-8. évfolyamon
mozgókép
8. évfolyamom
etika
7. évfolyamon
testnevelés
1-8. évfolyamon.
(csoportbontásban)
A magyar-német két tanítási nyelvű osztályba történő felvétel A felvétel az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról „beírás”-ra és „felvétel”-re vonatkozó rendelkezései szerint történik. A magyar-német két tanítási nyelvű osztályba sorolásnál az igazgató a „sorsolás” helyett figyelembe veheti az alábbiakat: -
testvére már az iskola tanulója;
-
a szülő munkahelye az iskola közelében van;
-
biztos iskolaérettség;
-
hosszú távú logopédiai kezelést igénylő beszédhibája nincs a kisgyermeknek;
-
a gyermek már óvodás kortól eredményesen tanulja a német nyelvet;
-
a gyermek német nyelvterületen élt az iskola megkezdése előtt;
-
egyik, vagy mindkét szülője német anyanyelvű.
46
ÓRATERV A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYOKNAK 1. 2. 3. 4. 5. Magyar nyelv és 8 8 8 7 4 irodalom Történelem és hon 2 és népismeret Német nyelv 5 (5) 5 (5) 5 (5) 5 (5) 5 (5) 1-2. osztály német játék beszélgetés Német irodalom Matematika 4 4 4 4 4 Környezetismeret 1 1 1 2 (2) Természetismeret 2 (2) Egészségtan Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene 1 1 1,5 1,5 1 Rajz 1 1 1,5 1,5 1,5 Technika 1 1 1 1 1 Testnevelés 3 3 3 3 2,5 Osztályfőnöki 1 Mozgókép-és médiaismeret Informatika 1 1 Etika Országismeret Német nyelven 10/42% 10/42% 11/44% 13/50% 10,5/36% tanított / % Összesen: 24 24 25 26 26
6. 4
7. 4
8. 4
2
2
2
5 (5)
5 (5)
5 (5)
1 (1) 3
1(1) 3
1 (1) 3
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5 0,5 0,5 1
1(1) 11,5/43%
1 0,5 1(1) 10,5/36%
26,5
29,5
29
2(2)
1 1 1,5 1 2,5 0,5
1
X
anyanyelvi német
X
magyar anyanyelvű, német szakos tanár (akinek megvan az adott szak tanításához szükséges diplomája)
X
magyar
47
1(1) 10/35%
A célnyelvű országok civilizációja 1. A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás többet vállal, mint két nyelv oktatását és két tanítási nyelv alkalmazását. Vállalja az irányelv alapelveinek megfelelő nevelést-oktatást is. A kitűzött célok szükségessé teszik, hogy a tanulók a célnyelv országaival jobban megismerkedjenek, értsék és növekvő empátiával fogadják azok másságát, táguljon világképük. 2. A „Célnyelvű országok civilizációja” témakör oktatása történhet önálló tantárgy keretében, több műveltségi területre lebontva, vagy az idegen nyelv oktatásba integráltan. 3. A célnyelvű országok civilizációja műveltségi blokk a következőket tartalmazza: a) a célnyelv és a célnyelvű kultúra ismeretköréből -
célnyelvről szóló ismeretek,
-
célnyelv országai, célnyelv hazánkban és a világban,
-
célnyelvű országok történelme, földrajza,
-
célnyelvű országok kultúrája, különös tekintettel a célnyelvű irodalomra, ének-zenére, vizuális kultúrára és szokásokra;
b) a nyelv szerepe a személyiségfejlesztésben, a nyelvtudás fontossága témaköreiből: -
nyelvtanulás és az idegen nyelven tanulás tanulása,
-
a kétnyelvű oktatás története és jelene,
-
identitás,
-
alapvető emberi és gyermeki jogok,
-
nemzetközi iskolarendszerek, nemzetközi és európai vizsgák,
-
nemzetközi szervezetek, intézményrendszerek, kapcsolatok,
-
az európai integráció.
48
Két tanítási nyelvű csoport értékelési rendszere: -
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók szöveges értékelést kapnak német nyelvből. A második évfolyam év végétől a 8. évfolyam év végéig érdemjeggyel értékelünk, osztályzattal minősítünk.
-
Negyedévente tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat fejlődésük menetéről és szintjéről.
-
A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy a tantervi követelmények alapján milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest.
-
Tájékoztatást adunk arról, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, mely területen vannak még hiányosságai.
-
Tájékoztatást adunk a tanuló tantárgyhoz fűződő viszonyáról (érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás stb.).
-
Megfogalmazzuk,
hogy
milyen
a
gyermek
feladatvégzése
különböző
feladathelyzetekben, munkaformákban (önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás stb.). A szöveges értékelés részei: megérti és végrehajtja nem érti meg
-
A tanórai utasításokat
-
A tanult szókincset
-
nem sajátította el
-
A tanultak alkalmazása
önállóan – kis segítséggel – nehezen megy
-
Szóbeli kifejezőkészség
sokszínű – érthető – körülményes
-
Olvasás
pontos – folyamatos – akadozó – pontatlan
-
Szövegértés
-
Írásképe
-
Rövid párbeszédeket, versikéket pontosan és folyékonyan mond el – kis segítséggel
elsajátította – részben sajátította el –
jó – felületes – bizonytalan esztétikus – rendezett – rendezetlen
mond el– pontatlanul mond el
49
A helyi tanterv a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 3. számú melléklet a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelethez CÉLNYELVI KERETTANTERVEK A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLAI OKTATÁSHOZ / ÁLTALÁNOS ISKOLA iránymutatása alapján készült.
50
2011-12-es tanévtől (a két tanítási nyelvű osztály kivételével) választható tantárgyként első és második évfolyamosaink részére heti 2 órában angol vagy német nyelvet kínálunk. (Csoportbontásban, 1-1 csoportban) Mivel a gyerekek fejlődése igen eltérő ebben az életkorban, ezzel is lehetőséget biztosítunk az átjárhatóságra első és második osztályig a német két tanítási nyelvű osztályba. Angol vagy német nyelvet tanítunk 3. osztálytól csoportbontásban, 3 csoportban. Angol kezdő, angol haladó, haladó német nyelvű csoportokban) (Kötelezően választható tantárgyként) A digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Informatikaoktatás Negyedik és ötödik évfolyamon gondolkodásfejlesztő, játékos programozó informatikaoktatással a gyerekek logikáját, gép és programozási ismereteit fejlesztjük a Comenius Logo program segítségével. Szoftverhasználati és internetes ismeretekkel hatodik osztálytól foglalkoznak tanulóink. A digitális kompetenciák fejlesztését szolgálja, hogy az egyes tantárgyak házi dolgozataiban, gyűjtő munkákban, kutatásokban a tanulóknak kötelezően alkalmazni kell ismereteiket. Ehhez a tanórán kívül a könyvtár számítógépeit használhatják, ahol rendelkezésükre áll az Internet is. A hatékony, önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy diákjaink képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Képesek az idővel és az információval való hatékony gazdálkodásra. Építenek előzetes tanulási és élettapasztalataikra, tudásukat felhasználják a tanulásban és a mindennapi életben. Ennek érdekében gyakoroltatjuk az információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáit (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg kiegészítés, stb.). A tanulás tanítása minden nevelő feladata. Megismertetjük tanulóinkkal a különböző tanulási stratégiákat és módszereket. 51
Tantervünkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. Cél az, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy miként tudják használni az együtt tanulás módszereit (kooperatív munkaformákat) tanítási órán és tanórán kívül. Szociális és állampolgári kompetencia Ez a kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele. A közösségi életben, a szabadidős és tanórai tevékenységekben, a diák-önkormányzati életben megteremtjük a feltételeket olyan magatartási formák fejlesztésére, amelynek révén hatékony és építő módon tud részt venni a tanuló a szűkebb és tágabb közösség életében, az iskolai közügyekben, és szükség esetén konfliktusokat is meg tud oldani. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti. Szükséges ehhez a környezet ismerete, a lehetőségek felismerése és megragadása, a tervkészítés és végrehajtás képessége. Tanulási projektekben, csoportmunkákban, az osztályközösség és az iskola programjaiban biztosítjuk e kompetencia fejlesztését. (JAM) Esztétikai-művészeti kifejezőképesség és környezettudatosság A tanulóknak lehetősége van a tanulás és ismeretszerzés folyamatában, a közösségi tér alakítása során, vagy iskolai rendezvényeken a gyakorlatban is kipróbálni elképzeléseiket, formába önteni élményeiket, érzéseiket. Megismerkednek a művészet különböző kifejezőeszközeivel, és hangot adhatnak véleményüknek. (Hagyományőrző osztály)
52
A nevelést, az egyéni törődést, a képességek kibontakoztatását segítő vállalt feladataink: - természetjárás, túrázás,
III.
-
sport, csapatjátékok
-
önköltséges közösségi programok, kirándulások (szülői beleegyezéssel)
-
érdeklődésre alapozott diákkörök, szakkörök
-
napközi, tanulószoba
-
tanulási képesség fejlesztés
-
felzárkóztatás, tehetséggondozás
-
Alkalmazott eszközök és eljárások
-
csoportbontások
-
egyéni foglalkozások
-
differenciált tanulásszervezés A
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI
FELADATOK Iskolánk nevelő és oktatómunkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése: Feladat: Az alapvető erkölcsi normák és értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése: Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
53
4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése: Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése: Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok,
a
nemzeti
kultúra
megismertetése,
emlékeinek
tisztelete,
ápolása,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Szűkebb környezetünk, lakóhelyünk szeretetére nevelése. 7. A tanulók állampolgári nevelése: Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenyégségekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése: Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók esztétikai nevelése: Feladat: A szépérzék kialakítása, annak fejlesztése. Az esztétikai értékek felismerése és alkalmazása a gyakorlati életben. 10. A tanulók testi nevelése: Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
54
Ezért csatlakozunk a Nemzeti Lovasprogramhoz. Az ismert pedagógiai módszerek bevonásával a lovasoktatás jelenleg elfogadott módszertana alapján megfelelően képzett iskolalovakon biztosítjuk az oktatást. Ennek keretében tanulóinknak lehetősége nyílik megismerni a
Lovas turizmust, lóversenyeket, a magyarság és a ló kapcsolatát, lovas történelemét.
Lóismeretet, ló és lovaglás történetét, híres lovakat és lovasokat.
A lovak takarmányozását és tartását, a lovassportokat és azok szabályait, a lovak ápolását és idomítását.
A lovaglás elméleti alapjait (lovassportok és szabályaik, egészségügyi szabályok, baleset-megelőzése, a bemelegítés jelentősége).
Lovak betegségeit és ezek megelőzését.
Kommunikációt a lovakkal (testbeszéd).
Természetvédelmet és állatvédelmet, ló és lovas kapcsolatán keresztül.
Ló alkalmazásával az önkontroll, a tolerancia javítását, az önfegyelem javítását vezetői képességek kialakításához.
2011 szeptemberétől felmenő rendszerben 5. és 6. évfolyamra járó tanulóinknak biztosítjuk választható tantárgyként a lovasoktatást. Ezért csatlakozó (5.,6. órában), kell megszervezni az órákat. Ezeken az évfolyamokon 1,5-del szükséges emelni a testnevelésórák számát (heti 4 órára), s azoknak a tanulóknak lehet csak biztosítani, akiknek a szülei a felmerülő minimális költségeket vállalják. Ez a testnevelés szakos pedagógusok óraszámának növekedésével jár, melyet a fenntartó finanszíroz. Cél: A személyiségfejlesztésben 8. évfolyam végére tanulóink a következő személyiségjegyekkel rendelkezzenek:
önállóság alkalmazkodás kreativitás képesség az érzelmi harmóniára türelem, céltudatosság
55
küzdőképesség figyelem- és gondolkodás-összpontosítás kulturált magatartás felnőttekkel és társakkal szemben segítségnyújtás humanizmus tolerancia nyitottság konfliktusmegoldó képesség.
Tanulóink előtt legyen világos, hogy másokkal összefogva képesek környezetükön pozitívan változtatni. IV.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tanulói személyiség fejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat:
Az
iskolai
élet
egyes
területeihez
(tanórákhoz,
tanórákon
kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztése. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a 56
tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekben bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Közösségi magatartását a következők jellemezzék:
V.
együttműködés a munkában együttműködés a szabadidőben az iskola, és az osztály közös céljainak ismerete, és elfogadása az osztályközösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme az iskolai közösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme figyeljen és vigyázzon a közös értékekre környezetében ismerje lakóhelyének közösség értékeit, múltját, történelmét legyen rálátása, hogy a társadalom az emberiség nagy közössége, melyben neki is megvan a helye és szerepe A
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
FELADATAINAK
ÉS
MEGVALÓSÍTÁSÁT
A
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
SZOLGÁLÓ
TEVÉKENYSÉGI
RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb
57
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
kooperatív tanulás, projektmódszer
egyéni, páros, csoportmunka
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a.) Hagyományőrző tevékenységek:
Az évenként megrendezésre kerülő iskola napon a -
nemzeti múlt megismerése
-
a nemzeti kultúra és hagyományok ápolása
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: -
március 15-e, október 6-a, október 23-a,
-
január 22-e a magyar kultúra napja,
-
április 11-e a költészet napja évfordulóján,
-
karácsonykor,
-
8. osztályosok ballagásakor.
b.) Napköziotthon Szülői igény alapján az 1-4. évfolyamon napközi működik. A tanítási szünetekben, a munkanapokon összevont napközi üzemel, ha ezt legalább 10 tanuló szülője kéri. c.) Tanulószoba Szülői igény alapján szervezzük az 5-8. évfolyamon, napi 3 órában. d.) Diákétkeztetés.
Igény szerint minden variációban biztosítunk tanulóink részére tízórait, ebédet és uzsonnát, az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjak befizetése ellenében, melyet csekken kell rendezni.
58
e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az alsó tagozaton az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére 1-2. évfolyamon heti kettő, 3-4. évfolyamon heti egy felzárkóztató órát tartunk.
A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában, matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével, tanulói, szülői kérés alapján - minden tanév elején az iskola igazgatója dönt.
f) Iskolai sport A Diáksport-kör foglalkozásai, valamint a tanórai testnevelési órák együtt biztosítják a mindennapi testedzést, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g.) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök, jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezhető valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerült igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola igazgatója dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem dolgozója az iskolának. h.) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését ill. a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei és a szaktanárok végzik.
59
i.) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.). Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti. Külön épületben működik, a Művelődési Házzal összevontan, de továbbra is ellátja az iskolakönyvtári feladatokat. E feladatát az iskola és a Művelődési Ház együttműködési megállapodása szabályozza. k.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók - tanári felügyelet mellett - használják. l.) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak- az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek, mely a tanulók számára önkéntes. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenység
kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
korrepetálás, felzárkóztatás
egyéni bánásmód az SNI-s és BTM-es tanulókkal
szociális képességek fejlesztése az iskola fejlesztőpedagógusának segítségével
a napköziotthon
tanulószoba
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai
a családlátogatás;
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, családterápia
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
60
nívócsoportos oktatás, magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyból 58. évfolyamig
a nem kötelező (választható) tantárgyak tanulása
a tehetséggondozó foglalkozások
az iskolai sport
a szakkörök
versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatás)
az iskolai könyvtár használata
a továbbtanulás segítése (felvételi előkészítő)
önismereti csoportok alsó és felső tagozaton
5. Gyermek- és ifjúságvédelem A tanulók magatartása a társadalomban, családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani az egyre növekvő feladatokkal. a.) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. b.) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladatai közé tartozik:
a tanulók és a szülők tájékoztatása a lehetőségekről, és azokról a személyekről, akikhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
a
tanulók
anyagi
veszélyeztetettsége
esetén
kiegészítő
családi
pótlék
megállapítását kezdeményezi,
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:
61
veszélyeztető okok megelőzésére,
feltárására,
megszüntetésére.
d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti szolgálattal,
családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal,
gyámhivatallal,
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
felzárkóztató foglalkozások,
a tehetséggondozó foglalkozások,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek)
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a családi életre történő nevelés,
a napközis, tanulószobai foglalkozások,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szünidei program)
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztató a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatról.
6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: 62
az egyéni képességekhez igazodó tantárgyi tanulás megszervezése,
a napközi otthon, tanulószoba,
az egyéni foglalkozások,
a felzárkóztató foglalkozások,
az iskolai könyvtár használata,
a továbbtanulás irányítása, segítése.
7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: Az
iskola
pedagógusainak
a
tanulók
hátrányos
anyagi
helyzete
és
anyagi
veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a közoktatási törvény, és annak végrehajtási rendelete szabályozza. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök kezdeményezi, javasolja: - a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok felmérését - étkezési támogatást - krízishelyzetben lévő családok segítését (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) VI.
A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK
FORMÁI 1.
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják (osztályfőnöki órák)
2.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, ill. írásban) tájékoztatják.
3.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
4.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy évfolyamszintű szülői értekezleten,
5.
az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletén.
A szülők és a pedagógusok együttműködését az alábbi formák szolgálják: a.) Családlátogatás
63
Feladata, a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) Szülői értekezlet Feladata:
a szülők tájékoztatása
-
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
-
az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
-
a helyi tantervi követelményekről,
-
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
-
a gyermekek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, neveltségi szintjéről,
-
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.
a
szülők
kérdéseinek,
véleményének,
javaslatainak
összegyűjtése
és
továbbítása az iskola vezetősége felé. c.) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás,
szabadidő
helyes
eltöltése,
egészséges
életmódra
nevelés,
tehetséggondozás, tanácsadás stb.) d.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő s oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és nyílt tanítási nap időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. 64
6.
Közoktatási intézmények közötti átmenetek problémáinak megoldása A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsőbe illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük számukra. Ennek érdekében a következő területeken erősítjük kapcsolatunkat az óvodával:
az iskolába jövő gyerekek számára „Iskolakóstolgató” címmel nyílt órákat szervezünk,
a leendő tanítók óvodai foglalkozáson vesznek részt,
a nagycsoportos gyerekek szüleinek nyílt órát tartunk,
rendszeressé kell tennünk a konzultációt, hospitálást a 4-5. osztályban tanító osztályfőnökök és tanítók között (munkaközösség keretében),
egyeztetni kell a tananyag és követelményrendszert a sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében,
8. osztályos tanulóinknak felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk (matematika, magyar nyelv- és irodalom tantárgyakból),
második idegen nyelv tanulását tesszük lehetővé 6- 8. osztályos tanulóinknak,
igény és képesség alapján nyelvvizsgára készítjük fel 8. osztályos tanulóinkat,
a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket,
pályaválasztási tanácsadás, pszichológiai foglalkozások egyéni és osztálykeretben.
65
VII.
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskolai egészségnevelés kiemelt céljai, feladatai:
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
Biztosítjuk, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.
Tanulóinknak bemutatjuk, és velük gyakoroltatjuk az egészséges életmód elsajátítását szolgáló tevékenységi formákat.
Együttműködést alakítunk ki az egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.
2. Az egészségnevelés iskolai területei: Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükségük, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területnek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.
Az egészséges testtartás, a mozgás, sport fontossága.
Az értékek ismerete.
Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.
A betegségek kialakulása, a gyógyulási folyamat.
A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben.
A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete.
A tanulás technikái
A szenvedélybetegségek elkerülése
A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
66
3. Az egészségnevelés helyi megvalósulása Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Iskolánk egészségnevelését elsősorban a következő tevékenységek szolgálják: 3.1 Tanórák a. Szaktárgyi órák témafeldolgozása (tantervek alapján). Ezek a környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan órák. b. Kiemelt szerepe van a testnevelés tantárgynak ill. a mindennapi testedzés lehetőségének biztosításának. Ennek megvalósulása a következő:
1-4. osztályban heti 3 testnevelés órát tartunk.
5-8. évolyamon délutáni tömegsport és sportköri foglalkozások
Osztályfőnöki órák
Az osztályfőnöki órák tematikájában az alábbi témák kell, hogy szerepeljenek:
Az egészséges táplálkozás
Szenvedélybetegségek
Szexuális felvilágosítás, családtervezés alapjai, AIDS prevenció.
Testi higiénia.
Környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés).
Személyes biztonság (közlekedés).
Testedzés, mozgás, helyes testtartás.
A felsoroltak minden évfolyamra vonatkoznak az életkori sajátosságok figyelembe vételével. 3.2 Tanórán kívüli foglalkozások -
Napközis foglalkozás – kiegészíti a tanórai programokat, lehetőséget nyújt a konkrét esetfeldolgozásra.
-
Sportköri foglalkozások
-
Sportrendezvények:-
iskolai sportnap -
-
sportversenyek (házi, területi)
Nyári tábor, erdei iskolák (amennyiben a szülő vállalja a finanszírozását)
67
Jogszabály alapján az iskolaorvos, a védőnő és a fogorvos közösen látja el az iskolai egészségügyi feladatokat. Ennek keretében: -
Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi szűrővizsgálaton vesznek részt.
-
Tanévenként meghatározott időpontban kerül sor a tanulók kötelező egészségügyi, szűrő és higiénés vizsgálatára.
-
Igény esetén rész vesznek a tanulók egészségtan oktatásában.
VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Kiemelt célok feladatok Az Európai Közösség megfogalmazta azokat az irányelveket, amelyeket figyelembe kell venni az iskolai nevelésben. - A környezet az emberiség közös öröksége - A környezet minőségének megőrzése, fenntartása, javítása közös kötelesség, az általános emberi egészségvédelem és az ökológiai egyensúly védelmének része - A természet erőforrásait csak előrelátóan és ésszerűen szabad felhasználni - Minden egyes ember saját viselkedésével, különösen, mint fogyasztó, hozzá tud járulni a környezet védelméhez Céljainkat úgy határoztuk meg, hogy eleget tegyünk az általános emberi értékeknek, kötelezettségünknek a jövő generációja felé és az uniós elvárásoknak. A környezeti nevelés általános célkitűzései: Alapelvek Képessé kell tenni a diákokat: - A környezetvédelem szükségességének felismerésére - Annak a ténynek jobb megértésére, hogy az emberiség jóléte a környezet állapotának és a természet megújuló képességének függvénye - Egy pozitív jövőkép befogadására, és az ennek megvalósításához szükséges képességek megszerzésére - Annak a tudásnak az elsajátítására és azoknak a fogalmaknak a megalapozására, amelyeken keresztül megérthető a Föld főbb egyensúlyainak fenntartására (fenntartható fejlődés) alapul szolgáló biofizikai, gazdasági és társadalmi folyamatok 68
- A környezeti problémák kialakulásában szerepet játszó tényezők összességének felismerésére - Azoknak az értékeknek a megismerésére, amelyekkel az állampolgárok tudatos és felelős döntéseket hozhatnak A környezeti nevelés célja iskolánkban - Tanulóink ismerjék szűkebb és tágabb életközösségüket, alakuljon ki részvételi igényük annak alakításában, fejlesztésében. - Ismerjék a Föld nagy környezetvédelmi problémáit, és azonosuljanak a megelőzés gondolatával. Ismerjék fel a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát. - Szerezzenek személyes tapasztalatokat a valóságos természeti és humán környezetről. - Váljon igényükké az esztétikus és higiénikus személyes és közösségi környezet kialakítása. - Legyenek érzékenyek és befogadók a harmonikus és kultúrált környezet szépségére, a természet élvezetére, mert ez lehet alapja egy megelőző, óvó szemlélet kialakulásának. 2. A környezeti nevelés helyi megvalósulása A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. A környezeti nevelés feladatai A feladatokat két területre csoportosítjuk:
A szűkebb és tágabb életkörnyezet megismerése
- Természeti és épített értékek, hagyományok, jellegzetességek - Lakóhelyünk megismerése - Az ország és tájegységeinek megismerése
A környezetet védő gondolkodásmód és életforma kialakítása
- Természetvédelem - Környezetvédelem - Környezeti kultúra és igényesség A megvalósítás módszerei, napi gyakorlata Tantárgyi tartalmak megválasztása Tanórán kívüli foglalkozások megtervezése Tantárgyi tartalmak megválasztása
69
A tantárgyi tartalmak megválasztásán azt értjük, hogy a tananyag tervezésekor a kínálkozó környezeti neveléshez kapcsolódó lehetőségeket észrevesszük és beépítjük a tanmenetbe, a tanórák rendjébe. Nem hagyományos tanórai foglalkozások - témanap: évente két témanapot tartunk ősszel és tavasszal. Egy témát választunk, melyet projekt módszerrel dolgozunk fel a korosztályoknak megfelelően. A bevezető (1-2. évf.) szakaszban a tanító által kialakított környezet az általa nyújtott viselkedési norma, értékrend válik a diákok számára követendő példává. A tiszta környezet, a növények gondozása az osztályterem otthonossá tétele mind a gyerekek tudatos környezeti nevelését segíti. A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet (élő és az épített) megfigyelésével, a természeti jelenségek megismertetésével felkelti a gyermeki kíváncsiságot, ráébreszt az emberi felelősségre. Ebben a szakaszban elsődleges a megfigyelés, a tapasztalatszerzés. A kezdő (3-4. évf.) szakaszban a gyerekek már a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival ismerkednek. Ezen túl elsajátítják az ember természetben való helyes viselkedésének alapjait. A környezet és az ember egymásra utaltsága, mint felismerés, a helyes szemlélet, viselkedés, a fokozott felelősségérzet kialakulásához vezet. A mindennapi életben tett megfigyelések, a fokozatosan kialakuló véleményalkotás felkelti az igényt bennük arra, hogy saját napirendjüket, táplálkozásbeli szokásaikat megváltoztassák. Ekkor már tudatosabb és önállóbb környezetvédő tevékenységre képesek. A rajz tantárgy a természet megfigyelését és ábrázolását, az ember és a környezet kapcsolatának bemutatását teszi lehetővé. A technika és életvitel tárgy az anyagok megismerését, alakítását, a környezet átalakításának módjait, mindennapi életünk legfontosabb színtereit és szabályait ismerteti meg a diákokkal. Magyar nyelv- és irodalomórákon irodalmi alkotásokon keresztül érzékelik a természet szépségeit, az ember és a természet kapcsolatát. Az alapozó (5-6. évf.) és a fejlesztő (7-8. évf.) szakasz célkitűzései az előzőekre épülnek. A természetismeret és a biológia tantárgyakban az előzőeken túl megismerik az élőlények szervezeti – működési jellemzőit, a globális környezeti problémákat, ill. a probléma megelőzés alapvető lehetőségeit. A földrajz tantárgy kereti között a tanulók számos tapasztalatot, élményt szerezhetnek közvetlen élő és élettelen környezetükről. Ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit. 70
A kémia és fizika órákon a különböző anyagok megismerése, a környezeti elemek egyszerű vizsgálata, a környezetbiztonsági ismeretek elsajátítása, a környezettudatos magatartás kialakulását segíti. A tanórán folyó munka célja az, hogy a megszerzett ismereteket a tanulók össze tudják kapcsolni a valós élet problémáival, majd eljussanak addig, hogy maguk is meglássák ezeket, és önállóan is keressék a problémamegoldás lehetőségeit. Tanórán kívüli foglalkozások megtervezése - Szakkörök - Vetélkedők - Múzeumok, kiállítások látogatása - Nyári táborok - Erdei iskolák programjai biztosítják a tanulók tapasztalatszerzését, környezetük megértését. Költségigényes programok szervezése csak a szülők írásbeli egyetértésével és anyagi hozzájárulásával lehetséges. A feladatok kibontása A szűkebb és tágabb életkörnyezet megismerése
Lakóhelyünk megismerése
Tervezett rend szerint ismertetjük meg tanulóinkkal a falu nevezetességeit, történetét, természeti értékeit.
Az ország és tájegységeinek megismerése
Az osztálykirándulásokat különböző helyszínekre tervezve a 8 év alatt tanulóink megismerkedhetnek hazánk nagy tájegységeivel. A táborokat és az erdei iskolákat is változatos helyszínekre szervezzük. A környezetet védő gondolkodásmód és életforma kialakítása
Természetvédelem
- Az ökológiai szemlélet alakítása során felfedeztetjük az életközösségek sokféleségét és összefüggéseit, az élőlények pótolhatatlanságát függetlenül attól, hogy hasznosak vagy károsak-e. Ezeket kirándulások, túrák és a tantermi iskolai környezet alakítása során a gyakorlatban élményszerzéssel sajátítja el a tanuló.
71
- A testnevelési órákon és sportfoglalkozásokon a sportszerű magatartás kialakítása a feladat. A sportember tiszteletben tartja a másik embert ugyanúgy, mint a környező természetet. A sport különleges lehetőséget biztosít a környezeti és egészségnevelésre egyaránt. Törekszünk arra, hogy nevelőink aktív résztvevői legyenek a különböző sportfoglalkozásoknak.
Környezetvédelem
- A takarékosságra, az anyagok és az energia mértékletes és ésszerű felhasználására neveljük tanulóinkat. Ezt segíti a kidolgozott környezetvédelmi programunk. Ebben diákjaink tevékenyen részt vesznek és ez az iskola gazdaságos működtetéséhez, a víz és energiatakarékossághoz, a szelektív hulladékgyűjtéshez és az újrahasznosításhoz kapcsolódik.
Környezeti kultúra és igényesség
A környezeti nevelés hatékonysága érdekében tanulóinkat bevonjuk osztályuk, iskolájuk értékeinek megőrzésébe, fejlesztésébe, a károk megelőzésébe. Esztétikus berendezéssel, a higiéniai helyiségek megfelelő kialakításával is igyekszünk kialakítani tanulóinkban a kulturált környezethez való igényt és odafigyelést, a közös helyiségek kulturált használatát. Iskolánk elnyerte az ÖKO iskola címet, ezért a következő feladatok megvalósítását tűztük ki célul: Céljaink: -
„Egész életen át tartó tanulási folyamat, amely olyan informált és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet-és környezettudomány, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös intézkedésekben. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára.”
-
Gondolkodás a jövőről és annak befolyásolása. Mai életünk döntéseit meghozva befolyásoljuk gyermekeink és unokáink jobb jövőjét. Vértezzük fel őket a jövőtervezés technikáival, és tegyük képessé őket a mind maguk, mind közösségük számára kedvező jövő alakítására. Jövőképeiket természetesen egyaránt meg kell vizsgálniuk a környezet, a gazdaság és a társadalmi igazságosság szempontjaiból.
-
Fenntartható közösségek tervezése. Tanulóink rendelkezzenek a minőségi, igazságos és alkotó tervezéshez szükséges tudással, készségekkel és értékekkel. A jó tervek
72
számolnak a környezettel és a társadalmi viszonyokkal, és gazdasági szempontból reálisak. A közösségre összpontosítunk. -
Megőrző gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A megőrző (fenntartható) gazdálkodás. környezet- és természetvédő gondolkodásmódban.
-
Globalizáció.
tetteink
összessége
milyen
változásokat
okoz
magunkon
és
közösségünkön kívül. -
Rendszerszemléletű gondolkodás. Szükség van olyan polgárokra, akik jobban ismerik a környezetet, és akik rendelkeznek a környezet és a gazdaság egymással összefüggő kapcsolatának megértéséhez szükséges átfogó ismeretekkel.
-
Tevékeny tanulás. A tanulók legeredményesebben olyan tevékenységek végzése során tanulnak, melyek lebilincselőek, kutatásra, problémamegoldásra késztetnek.
-
Szülők/gondviselők bevonása. Az otthoni közösség felnőtt tagjainak bevonása a nevelés folyamatába nagymértékben fokozza annak eredményességét és egyben a felnőtteket is neveli.
Elveink: -
Az erőforrásokat hatékonyan használjuk, a hulladékképződést minimális szinten tartjuk.
-
A szennyezést korlátozzuk azon a szinten, amely nem károsítja sem a természeti rendszereket, sem az emberi egészséget.
-
Az emberek egészségét biztonságos, tiszta és kellemes környezet fenntartásával védjük, olyan egészségügyi szolgáltatás biztosításával, amely a beteg megfelelő ellátása mellett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.
-
A természet sokféleségét (a biodiverzitást) értékként kezeljük és óvjuk.
-
A közösségek helyi igényeit -ahol csak lehet- helyileg elégítjük ki.
-
A munkavégzés során váljon elismertté az egymásért és a közösségért végzett munka értéke.
-
Mindenki megszerezhesse azokat az ismereteket, információkat, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat.
73
-
A társadalom minden tagjának legyen lehetősége a döntéshozatali folyamatban való részvételre.
-
Mindenki számára legyen hozzáférhető a kulturális, pihenési és kikapcsolódási lehetőségek választéka.
-
Az emberek alkotta környezetben, a helyekben és a tárgyakban szépség és hasznosság érvényesüljön. A települések legyenek emberléptékűek. Tiszteljük a sokféleséget és a helyi sajátosságokat.
-
Az élet minden formájának tisztelete. Az emberiségnek nem lehet célja, hogy az egész globális környezetet a maga igénye szerint átalakítsa.
Feltételei: -
A fenntarthatósággal kapcsolatos tudományos ismeretek, szaktudományos háttér
-
A
fenntarthatóság
pedagógiájával
kapcsolatos
neveléstudományi
ismeretek,
módszertani alapok -
Az ismeretek befogadására, alkalmazására képes tanári bázis
-
Az ismeretek széleskörű terjesztésére alkalmas korszerű info-kommunikációs technikai háttér
Módszerei: -
Holisztikus, interdiszciplináris megközelítés
-
Képességfejlesztés
(kritikai
és
kreatív gondolkodás, állampolgári részvétel,
együttműködés, konfliktuskezelés) -
Kompetenciafejlesztés
-
Az alapoktatás színvonalának javítása
-
Az oktatás intézményesített és szabad formái színvonalának javítása
Minden tanulónak meg kell szereznie a következő ismereteket: -
Rendszerismeret (környezeti, gazdasági és társadalmi rendszerek ismerete)
-
A természetes erőforrások végessége miatt Földünkön a növekedés lehetősége korlátozott. Ezek a korlátok befolyásolják a társadalmi és gazdasági rendszereket is. 74
-
A földi életet fenntartó környezeti rendszer alrendszereinek (szárazföldi, vízi, óceáni és légköri) összefüggései. Ide tartozik az élet fenntartásához szükséges jó minőségű és elegendő tiszta víz, termőtalaj és levegő is.
-
Az élőlények sokfélesége (a biodiverzitás magas szintje) létfontosságú az emberiség hosszú távú fennmaradása szempontjából
-
A megfelelő minőségű emberi élet közös természeti erőforrásainktól (táplálék, lakóhely, egészség, esztétika) függ
-
Az erőforrások elosztásának, megszerzésének, felhasználásának és megújításának hatása a társadalom természetére, a gazdasági és társadalmi fejlődés sebességére és jellegére
-
Az ember hatása a mezőgazdasági, ipari és információs társadalmakra, és ezek hatása a természetes, társadalmi és gazdasági környezetre
-
A természettudomány és a technika hatása a társadalom fejlődésére, és a technika hatása a környezetre, gazdaságra, a társadalmi rendszerre és az egyenjogúságra
-
A városiasodás jellemzői és hatása, a határtalan információáramlás, a demokrácia terjedése,
a
víz
elosztása,
az
élelmiszertermelés,
az
éghajlatváltozás,
a
népességváltozás, a globalizálódó kapitalizmus hatása a fenntarthatóság esélyeire -
Az energiatermelés és –fogyasztás kapcsolata, ennek hatása a környezetre, a gazdasági és társadalmi rendszerre fenntartható és nem fenntartható társadalmakban
-
A népesség növekedése, földrajzi eloszlása, koreloszlása, írni-olvasni tudása, és ezek hatása a természetes erőforrások felhasználására, a környezetpusztításra, az anyagi javak eloszlására, a szegénységre, betegségekre, a társadalmi összhangra és az élet általános minőségére
-
Az ökológiai és emberi környezetre vonatkozó különböző kulturális, etnikai, nemzedéki, történelmi, helyi és nemzeti nézetek és filozófiák
-
Az egyének, közösségek és az egész Föld fenntartható jövőképeinek összefüggései
-
Összehangolt nemzetközi, nemzeti és helyi erőfeszítések a globális problémák megoldására, a fenntarthatóbb jövő építése stratégiáinak alkalmazására
75
Minden tanulónak meg kell szereznie a következő készségeket: -
Elemző készségek
-
Lényegre törő tanulmányozás
-
Környezeti, gazdasági és társadalmi rendszerek viselkedésének feltérképezése az okokra, okozatokra és időbeli változásokra összpontosítva
-
A szükséges adatok felmérése és a megfelelő adatgyűjtés megszervezése, elemzése, értelmezése, összegzése
-
Kommunikációs készségek
-
Ismeretek és álláspontok hatékony közlése
-
Együttműködési készségek
-
Együttműködési stratégiák kialakítása
-
Közös jövőképek kialakítása a kortársakkal, családtagokkal és a közösség tagjaival
-
Csoporttagként dolgozni összetett problémák megoldásán
-
Tanuló közösségben cselekvő módon részt venni, ahol a cél a tanulás a tanulás öröméért és azért, hogy mindnyájunk számára jobb jövőt teremtsünk
-
Mély gondolkodás készsége
-
Alapvető fogalmak – pl. környezet, közösség, fejlődés, technika – széleskörű, különböző meghatározásainak alkalmazása helyi, nemzeti és globális esetekben.
-
Feltevések kialakítása kiegyensúlyozott információk, kritikai elemzés és gondos szintézis alapján, majd ellenőrzésük újabb ismeretek, személyes tapasztalatok és meggyőződések tükrében.
-
Egy probléma minden oldalának kifejtése, az ellentétes nézőpontok alapos megértése alapján.
-
A felfedezés folyamatos örömének felfedezése alkotó vizsgálódás, logikai kísérletezés, problémamegoldás, tudományos kutatás, kritikus gondolkodás és jelentőségteljes megbeszélések során
-
Döntéshozási készségek 76
-
Vezető szerep felvállalása az egyéni vagy csoportos problémamegoldás során, annak biztosítása érdekébe, hogy stratégiai módon közelítsünk a feladat megoldásához.
-
A megfelelő technikák alkalmazásának készsége
-
Az információk megszerzése és elemzése, iránymutató kérdések megfogalmazása és megválaszolása céljaira források és technikák széles körének használata
-
Sokféle technikai eszköz (pl. e-mail, internet) felhasználása a kortárs munkacsoport tagjaival, vezetőkkel, tanárokkal és a nagyobb közösség tagjaival való hatékony kommunikáció folyamán.
-
Tervezési készségek
-
Jövőképek kialakítása és felhasználása
-
„Mi lesz, ha...” elemzés és rendszergondolkodás
-
Cselekvési készségek
-
Konfliktuskezelési készségek
-
Egyetértésre jutás tárgyalás útján, közös problémamegoldás
-
Többszörös nézőpont készsége
Általános elvárások: -
Az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról felmérés készül októberben és májusban. Az év során, az osztályfőnöki órákon (legalább két havonta egy alkalommal) megbeszélésre kerülnek a főbb (hétköznapi) öko-szempontok (környezet tudatosság), amit év végén ellenőrzünk,.
-
Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel (MKNE), mely egyesülettel aktívan tevékenykedünk a fenntarthatóságért, és a környezettudatos magatartás bevezetéséért az iskolában.
Tanítás-tanulás: -
Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek, együttműködve az Önkormányzattal, a Szülői Szervezettel és a Művelődési Házzal.
77
Az iskolában a pedagógiai projektmódszer alkalmazása elfogadott. Minden tanévben legalább 5 projektnapot tervezünk tagozat szinten, lehetőleg külső helyszíneket is bevonva. -
ÖKOKARÁCSONY „Egészséges karácsonyi ízek”
-
BOLOND NYUSZI NAPJA (csak alsóban)
-
SPORTNAP
-
EGÉSZSÉGNAP
-
BOCSKAI NAP
-
MAGYARSÁG NAPJA „Magyarok vándorútja a honfoglalás során”
Iskolai keretben megemlékezünk a következő világnapokról is:
-
-
ÁLLATOK VILÁGNAPJA
-
VÍZ VILÁGNAPJA
-
TAKARÍTÁS VILÁGNAPJA
-
FÖLD NAPJA
-
MADARAK ÉS FÁK NAPJA
A természet tanulmányozása a tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. Tantárgyanként min. 1 tanóra a szabadban teljen.
-
A
szabadtéri
programok
szervezésének
fontos
szempontja
az
egészséges
életvitel.
Az
osztálykirándulások megtervezésénél minden osztálynak be kell illesztenie egy hosszabb-rövidebb gyalogtúrát egészséges környezetben. -
ÖKO szakkör működtetése.
-
Erdei iskola szervezés. (melynek finanszírozását a szülő vállalja)
78
HELYI TANTERV: I.
AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
HK2003 =
a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező
óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv
H2004
=
a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján,
valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
TANÉV 20042005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012
1. 2. Bevezető szakasz
ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz
7. 8. Fejlesztő szakasz
H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
79
Helyi tantervünk sajátosságai Tantervünk óraszámait pedagógiai céljainknak megfelelően alakítottuk ki. A részletes tantárgyi tantervek az iskola honlapján megtekinthetők. Nagy hangsúlyt fektetünk a bevezető, a kezdő és az alapozó szakaszban az anyanyelvi és a matematikai kompetenciák, a logikus gondolkodás fejlesztésére az alapozás, és a felvételire való előkészítés érdekében. A Közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvényének módosításáról szóló 2010. LI. törvény alapján, a fenntartó hozzájárulásával (Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság 38/2010. (07. 28.) határozata) az 5., 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást a 2010/11-es tanévtől felmenő rendszerben megszüntetjük.
80
2. Óratervek
Magyar nyelv és irodalom Matematika Matematika kötelezően választható Informatika
ÓRATERV ALSÓ TAGOZAT 1. 2. 3. He ti Évi He ti Évi He ti Évi 8 296 8 296 8 296 8 8 8 4 148 4 148 4 148 4 4 4 0,5 18,5 0,5 18,5 0,5 0,5
Össz. Évi heti 259 1147
4. He ti 7 7 3
111
555
37
148
37
37
111
111
3 1 1 1 1
Idegen nyelv Idegen nyelv kötelezően választható Környezetismeret Ének - zene
3 3 2
1
37
1
1 1
37
1,5
1
74
1 3
111
3
20
740
0,5
111
20
740
18,5 0,5 0,5
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK Tánc 1 37 1 Sport 1 37 1 Rajz-festészet 1 37 1 Ének-dráma 1 37 1 összesen 4 4 148
111
20
3
0,5
37
148
111
444
832,5 2867,5 22,5
74 2
222
3 740 22,5
2
55,5
1
20 18,5
1
1
3
20
37 166,5
1,5 37
3
185
1
1
3
20
1
55,5 1,5
1
1
3
55,5
1,5 37
74 2
1,5 55,5 1,5
1
2
1
1,5 37
37
37 1,5
55,5 1,5
1
1
1
1,5 Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező összesen Kötelezően választható
37 1
1 Rajz
74 2
1
37
148
1
1 1 2 2 2 2 2 2 14
37 1
1
37 1
1 3
37 1 3
111
81
CSOPORTBONTÁS 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Idegen nyelv 2 3 4 4 4 4 2 3 4 4 4 4
82
Magyar nyelv és irodalom Magyar kötelezően választható Történelem, hon-és népism Idegen nyelv
ÓRATERV FELSŐ 5. 6. 7. 8. Összes He ti Évi He ti Évi He ti Évi He ti Évi évi 4 148 4 148 3,5 129,5 3,5 129,5 555 4 4 3,5 3,5 1 37 1 37 0,5 18,5 0,5 18,5 111 1 1 0,5 0,5 2
74
2
74
2 3
2 111
3
1
37
4
1
148
37
3
1
37
1
0,5
1
Természetismeret Fizika
2
74 1,5
444
37
148
3
111
481
74
222
3 74
1
1
2
111
2
111
1
2
2 37
0,5
1
3 37
296
3 37
3
1 18,5
3
1 111
74 2
111
1
3
11
2
3
1
44 Matematika kötelezően választható Informatika
3
3
1
74 2
111
3 Idegen nyelv kötelezően választható Matematika
2
2 37
1
1
37 129,5 1
55,5
129,5
1,5 1,5
55,5 1,5 1,5
Biológia
1,5
55,5 1,5 1,5
Egészségtan
0,5
55,5
111
55,5
111
1,5 1,5
18,5
18,5
0,5 Kémia
1,5
55,5 1,5 1,5
Földünk és környezetünk Ének - zene
1
37 1,5 1
1
37
1
1 Rajz
1,5
Technika
55,5 1,5
1
55,5
37
2,5
1
37
választható
1,5
1
148
37
148
18,5 166,5 0,5
37 0,5 1
18,5 129,5 0,5
92,5 2,5 2,5
55,5
1 37 0,5
92,5 2,5 2,5
1
1
1 92,5 2,5
2,5
1
111
1,5 37
1
1,5
1 Testnevelés
1
1
1,5
55,5 1,5 1,5
37
55,5 1,5
92,5
370
2,5
1,5
83
Ember és társadalom Osztályfőnöki
0,5 1
37 0,5 1
Osztályfőnöki kötelezően választható Mozgókép és médiaismeret Kötelező összesen Kötelezően választható
18,5 0,5 0,5
18,5 0,5 0,5
18,5 0,5 0,5
0,5
18,5
37
18,5
92,5
18,5
37
37
37
925
3515
148
518
0,5 0,5 18,5 0,5
0,5
0,5 1 1
22,5
832,5 22,5 22,5
3
25
111
4
22,5 111
3
832,5
3
925
25
148
4
25
3
25
4
4
3. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az Oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelménnyel. (kivételek: 1-4.
ének-zene-hagyományőrzés
1-4.
környezet-JAM, technika-JAM
5-6.
testnevelés és sport
1-8.
két tanítási nyelvű osztályok nyelvi tantervei)
4. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, valamint a német nyelvet tanulhatják. Ennek tananyaga és követelménye megegyezik az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelménnyel. 5. Az 5. évfolyamtól nívócsoportban tanítjuk a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakat 6. Az 1., 2. és 3. évf.-on a választható tantárgyakhoz helyi tanterv készült. (angol és német nyelv.)
84
II.
TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, rajz, technika.
A tankönyvek, segédletek tartalmukban a kerettantervekhez, a helyi tantervekhez illeszkedjenek.
Biztosítsák a tantervi követelmények elérését a tanulók számára.
Tegyék lehetővé a differenciált foglalkoztatást. A Pedagógiai Programban meghatározott nívócsoportos oktatásra alkalmazhatóak legyenek.
Megjelenése legyen esztétikus, ára a szülők számára megfizethető.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.
Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten ill. írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
85
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI
III.
1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tartárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tantárgyi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszerezni a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon, a tanév végén három v. több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet, ennek hiányában az évfolyamot ismételni köteles. 5. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
-
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
-
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és nem osztályozható
-
magántanuló volt.
6. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 1.-4. évfolyamon
magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret
- 5.-6. évfolyamon
magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv
- 7-8. évfolyamon
magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv
86
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
IV.
1. Iskolánk a községből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyerek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ez csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
-
a szülő személyi igazolványát;
-
a felvételt javasoló óvodai szakvéleményt;
-
a nevelési tanácsadó szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda kérte a vizsgálatát)
-
szükség esetén a szakértői véleményt.
4. A 2.-8. évfolyamra történő felvételhez be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamot tanúsító bizonyítványt; - átjelentkezési lapot. 5. Az 5.-8. évfolyamba jelentkező tanulónak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie - idegen nyelvből. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanuló felvételéről a tanuló előző tanulmányi eredményei, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Csoportba sorolás
Bejövő első osztályosok: -
A csoportba sorolásról a szülői kérések figyelembe vételével szeptember 1-jéig az iskola igazgatója dönt. Cél: hasonló összetételű heterogén osztályok létrehozása.
-
1. és 2. évfolyamtól választható idegen nyelv oktatása a szülő írásbeli kérése alapján német vagy angol nyelvből történik.
-
5. évfolyamtól a tanuló 4. év végén szerzett magyar nyelv és irodalom, matematika és szorgalom érdemjegyei alapján kerül a haladási tempójának megfelelő nívócsoportba. 87
V.
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. A beszámoltatás formái a következők:
Szóbeli felelet
Írásbeli felelet
Témazáró dolgozat
A. Írásbeli felelet A mindennapi számonkérés egyik formája, melyben a pedagógus egy-egy anyagrész, vagy részismeret elsajátításának mértékét ellenőrizheti írásban. Biztosítja a rendszeres ellenőrzést. A pedagógus meglátása szerint bármikor alkalmazható, nem kell előre bejelenteni, súlya a szóbeli felelettel azonos. Értékelése érdemjeggyel történik. B. Témazáró dolgozat Egy-egy terjedelmesebb, összefüggő ismeretanyag ellenőrzésének eszköze. A pedagógustól komolyabb előkészítést, a diákoktól elmélyültebb felkészülést kíván. Minden téma lezárása után kötelező megíratni, amit a nevelő egy évig megőriz. Formája: kérdések, feladatlap, témakifejtés. Íratását előzetesen be kell jelenteni. Egy tanítási napon egy témazárónál több nem íratható. Összeállításának elvei
A felmérő a minimum és optimum követelményeket tartalmazza (optimum fölött nem).
Minden esetben tartalmaznia kell minimum szintű feladatokat, az összes pontszám 3040%-ig.
A minimum szintű feladatokat jelölni kell, hogy a tanuló is és a szülő is tudja, mit kell tudni az elégséges osztályzatért.
A dolgozat értékelése
5-ös osztályzatot kaphat, aki a teljes dolgozat 90%-át teljesítette.
elégséges osztályzatot az kap, aki a minimum szint 80%-át teljesíti.
a hármas és négyes osztályzat meghatározásánál a kettes és ötös pontszámok közötti pontokat arányosan szétosztjuk.
Meg kell adni a javítás lehetőségét minden tanulónak. 88
Az olvasással és írásbeli problémákkal küzdő (diszlexiás és különleges bánásmódot igénylő) tanulóknak lehetőséget biztosítunk szóbeli feleletre vagy más módon való beszámoltatásra. A szerzett osztályzatok súlya A témazáró dolgozat osztályzatát pirossal kell beírni a naplóba. A félévi és év végi érdemjegyek megállapítása átlagszámítással történik, figyelembe véve az egyes érdemjegyek súlyát (pl. témazáró) és a változást is. Ha a tanuló kétes jegyre áll a témazáró jegye dönt. Minimum vizsga Félévkor és év végén minimumszint mérést végzünk azoknál a tanulóknál, akik bukásra állnak, Aki ezt a minimumszint felmérőt 80%-ban teljesíti, az nem bukhat meg (addigi osztályzataitól függetlenül). A tanuló dolgozatát irattárban kell őrizni. A teljesítmény minősítésekor érvényesülő alapelvek Azoknál a tantárgyaknál, amelyek a tanulóktól speciális képességek meglétét igénylik, ill. azt fejlesztik, a tanuló igyekezete, hozzáállása, munkamorálja és a teljesítményszint figyelembe vételével együttesen alakítja ki a pedagógus az értékelést. Ilyenek a testnevelés, az ének, a rajz és a technika. Az értékelésnél a tanuló helyesírását, mondatainak nyelvi helyességét minden tantárgynál figyelembe vesszük, mert helyesen írni, és értelmesen fogalmazni általános követelmény minden tanuló számára. Követelmény minden tantárgyból a füzetek és munkafüzetek áttekinthető, esztétikus vezetése ALSÓ TAGOZAT A Közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvényének módosításáról szóló 2010. LI. törvény alapján, a fenntartó hozzájárulásával (Oktatási, Szociális és Kulturális Bizottság 38/2010. (07. 28.) határozata) az 5., 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást a 2010/11-es tanévtől felmenő rendszerben megszüntetjük. Az értékelés 1. osztályban félévkor és év végén szövegesen, 2 - 4. évfolyamokban osztályzattal történik. A félévi és év végi értékelésnél használt szöveges minősítések és azok tartalma: „Kiválóan teljesített” bejegyzés tartalma: A tanuló:
Az elsajátítandó tananyagot érti, tudását írásban és szóban is képes kifejteni.
Mondanivalóját – írásban vagy szóban – értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő. 89
Képes összefüggő, önálló feleletre, abban segítséget nem, vagy csak nagyon keveset igényel.
A tananyagon kívüli információkat is felhasznál.
A tanultakat kreatívan alkalmazza, önálló feladatmegoldásra képes.
Képes kérdéseket megfogalmazni, problémát felvetni.
Az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri.
Többletfeladatot vállal.
„Jól teljesített” bejegyzés tartalma: A tanuló:
Az elsajátítandó tananyagot általában érti, tudását írásban és szóban is kevés segítséggel képes kifejteni.
Mondanivalóját – írásban vagy szóban – értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő.
Bizonytalanságait, pontatlanságait kis segítséggel képes kijavítani.
A tanultak egyszerű alkalmazására képes.
Problémáit képes megfogalmazni, kérdéseket tesz fel.
Az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri.
Többletfeladatot ösztönzésre vállal.
„Megfelelően teljesített” bejegyzés tartalma: A tanuló:
Az alapvető ismereteket, törvényszerűségeket, szabályokat elsajátította, a tantárgy alapkövetelményeit teljesítette.
A tanultakat csak kérdések segítségével képes reprodukálni.
A tanultakat csak segítséggel, ill. jelentős segítséggel képes alkalmazni.
Folyamatos irányítást igényel.
Mondanivalójának megfogalmazásakor – írásban vagy szóban – törekszik a szép magyar beszéd használatára.
Többletfeladatot nem, vagy csak erős ösztönzésre vállal.
Az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimum szintet eléri.
„Gyengén teljesített” bejegyzés tartalma: A tanuló:
Tanári segítséggel sem képes a tanultakat reprodukálni. 90
A tanulmányi követelményeknek alapszinten sem tesz eleget.
Az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimumszintet nem éri el, ezért a következő félévtől kötelező felzárkóztatáson való részvétele javasolt.
Az évközi szöveges értékelés módja és rendszere: Az évközi értékelés és motiválás a pedagógus joga. A módszerek megválasztásában a pedagógus teljes szakmai önállóságot élvez. Írásbeli munkák (dolgozatok) Az írásbeli munkákba nyújtott teljesítményt százalékban kifejezve értékeljük. E számszerű eredmény mellé szabadon fogalmazott, személyre szóló szöveges értékelést adhatunk, amely jelzés a tanulónak és a szülőnek arról, miben erős, és mit kell még gyakorolnia a gyermeknek. Szóbeli teljesítmény értékelése A tanuló élőszóban történő teljesítményét (felelet, órai munka) azonnal szóban értékeli a tanító. A szülő írásbeli tájékoztatásán túl minden szülő személyes szóbeli tájékoztatást is kap gyermekéről a fogadóórákon. 1. 2. osztálytól 8. évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét évközben és tanév végén érdemjeggyel minősítjük.
A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3. A heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyakból félévente 5-6 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
A tanuló által szerzett érdemjegyről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül.
Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyeket beírja.
1., 2. évfolyamon a választható órákon való részvételt a „részt vett” bejegyzés igazolja.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Magatartás A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó(4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk.
91
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás (5) - ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletlenül sem használ. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. A Házirend előírásait betartja. jó (4) - ha a rá bízott feladatot kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a Házirendben leírt előírásokat betartja, felszerelését mindig elhozza. változó (3) - ha gyakran hiányos a felszerelése. A Házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, ha szaktanári ill. osztályfőnöki figyelmeztetést kapott. rossz (2) - ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, ill. igazgatói megrovást. Felszerelését rendszeresen otthon felejti. Szorgalom A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket használjuk. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás (5) - ha a tanítási órákra való felkészülése képességeihez mérten kifogástalan, tanórákon aktív. Felszerelését mindig elhozza az iskolába. jó (4) - ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését mindig elhozza. Tanítási órán figyel, de nem aktív. változó (3) - ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran hiányos a felszerelése. Teljesítménye nem egyenletes. hanyag (2) - ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha valamely tantárgyból bukásra áll. Felszerelését rendszeresen nem hozza el.
92
VI.
AZ
OTTHONI
(NAPKÖZIS,
TANULÓSZOBAI)
FELKÉSZÜLÉSHEZ
ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Az otthoni (napközis vagy tanulószobai) felkészüléshez adott írásbeli és szóbeli feladatok segítik az elsajátított új ismeretek bevésését, elmélyítését.
Az egymást követő napokra való iskolai felkészülés (szóbeli és írásbeli házi feladat) a tanulók életkorát is figyelembe véve – alsó tagozaton nem lépheti túl a 45-60 perces, felső tagozaton a 90 perces felkészülést (egy átlagos képességű diákot figyelembe véve).
Időben hosszabb és elmélyültebb felkészülést igénylő írásbeli és szóbeli feladat adható akkor, ha nem másnap történik a számonkérés.
A hét végi házi feladat – a mindenkori körülmények figyelembe vételével (pl. felkészülés írásbeli beszámolásra), a pedagógus egyéni belátására bízva – a fenti szempontok alapján adható, vagy el is hagyható.
A hosszabb szünetekre (téli, tavaszi) nem adunk házi feladatot.
VII.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelési órákon, tanévenként két alkalommal, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján kerül összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés - ,majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben 93
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.
2.
3.
1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
4. 5. Évfolyam 1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98
1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09
6.
7.
8.
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
6.
7.
8.
1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74
1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77
1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
1.
2.
3.
0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35
1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44
1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53
4. 5. Évfolyam 1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62
1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66
94
14 15 16 17 18 19 20 21 2.feladat:
1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72
1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
HASONFEKVÉSBŐL
1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
TÖRZSEMELÉS
ÉS
1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
LEENGEDÉS
FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetben van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1 ütemre törzsemelést végez 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma: Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72
22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74
24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80
6.
7.
8.
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86 95
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68
19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71
22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74
3.
feladat:
HANYATTFEKVÉSBŐL
4. 5. Évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80 FELÜLÉS
6.
7.
8.
29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
TÉRDÉRINTÉSSEL
FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
96
PONTSZÁM
1.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90
PONTSZÁM
1.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. 28 31 34 36 38 33 36 39 41 43 38 41 44 46 48 43 46 49 51 53 48 51 54 56 58 53 56 59 61 63 58 61 64 66 68 63 66 69 71 73 68 71 74 76 78 73 76 79 81 83 78 81 84 86 88 83 86 89 91 93 88 91 94 96 98 93 96 98 100 102 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. Évfolyam 23 26 29 32 34 28 31 34 36 38 33 36 39 41 43 38 41 44 46 48 43 46 49 51 53 48 51 54 56 58 53 56 59 61 63 58 61 64 66 68 63 66 69 71 73 68 71 74 76 78 73 76 79 81 83 78 81 84 86 88 83 86 89 91 93 88 91 94 96 98
7.
8.
40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104
42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106
7.
8.
36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
97
4.
feladat:
FEKVŐTÁMASZBAN
KARHAJLÍTÁS-
ÉS
NYÚJTÁS
FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: PONTSZÁM
1.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28
PONTSZÁM
1.
1 2 3 4 5 6 7 8
1 1 2 2 3 4 5 6
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 7 9 11 13 15 9 11 13 15 17 11 13 15 17 19 13 15 17 19 21 15 17 19 21 23 17 19 21 23 25 19 21 23 25 27 21 23 25 27 29 23 25 27 29 31 25 27 29 31 33 27 29 31 33 35 28 30 32 34 36 29 31 33 35 37 30 32 34 36 38 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. 5. 6. Évfolyam 1 2 2 3 4 2 2 3 4 5 2 3 4 5 6 3 4 5 6 7 4 5 6 7 8 5 6 7 8 9 6 7 8 9 10 7 8 9 10 11
7.
8.
17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40
19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42
7.
8.
5 6 7 8 9 10 11 12
6 7 8 9 10 11 12 13
98
9 10 11 12 13 14
7 8 9 10 11 12
8 9 10 11 12 13
9 10 11 12 13 14
10 11 12 13 14 15
11 12 13 14 15 16
12 13 14 15 16 17
13 14 15 16 17 18
14 15 16 17 18 19
2. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0-11 12-22 23-33 34-43 44-52 53-63
Minősítés Igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó kiváló
99
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, DC lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák Hívóképek Írott és nyomtatott ABC (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) Betűsín Írott kis és nagy ABC Bábok (10 db) Fali tablók – hangtani ismeretek -
szavak alakja, jelentése
-
a szó
-
a mondat
Gyermeklexikon (10db) Szólások, közmondások könyve Nemzeti jelképek (fali tabló) Fali táblák: - igék -
az igenév
-
a teljes hasonulás
-
mondat
-
az állítmány fajtái
-
a jelzők rendszere
-
ok és célhatározó
Történelmi arcképsorozat Helyesírási szabályzat és szótár (10db)
100
3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l) Demonstrációs óra Táblai vonalzók Táblai körző Számkártyák (1.1000-ig) Helyi értéktáblázat Kéttányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Színes rudak 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla) Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hőmérő Borszeszégő Domborított földgömb Videokazetták: - életközösségek I -
életközösségek II
-
életközösségek III
-
életközösségek IV
-
vadon nőtt gyógynövényeink
-
Dunántúli középhegység
-
Dunántúli dombvidék
-
Alpokalján
Homokasztal Tanulói kísérleti dobozok (8db) Ásványok
101
Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (dia pozitívok) Testünk (videofilm) Közlekedés szabályai (videofilm) Nagyító Szűrőpapír 5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: - magyar népzenei anyag -
gyermekdalok
-
Himnusz
-
Szózat
-
magyar és rokon népek dalai
-
cselekményes zenék – nőikar, férfikar, vegyes kar
-
iskolai ünnepek újabb dalai
-
európai népdalok
-
egyházi énekek
-
jeles napok, ünnepkörök dalai
-
kórusművek, műzenei szemelvények
6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Diapozitívek: - Steindl Imre: Országház -
Kispaládi parasztház
-
Thököly vár – Késmárk.
-
Medgyessy Ferenc: Anyaság
-
Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra
-
Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű
-
Szőnyi István: Este
-
Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja
-
Pabló Picasso: Maia arcképe
-
Ferenczy Noémi: Noé bárkája –gobelin
102
-
Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék
-
Hollóközi ház
-
Füstös konyha
-
Matyó tisztaszoba
-
Mai lakóház külső és belső képe
-
Árva vára
-
Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum
-
Schaár Erzsébet: Kirakat
-
Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép-ezüstvessző rajz, Hónapok-Berry herceg hóráskönyvéből
-
Eugéne Delcroix: Villámtól megriadt ló
-
Paul Cézanne: Csendélet
-
Ferenczy Károly: Festőnő
-
Fényes Adolf: Testvérek
-
Vaszilij kandinszkij: Festmény három folttal
-
Bálint Endre: Vándorlegény útra kél
-
Ember alakú butella
-
Kerített ház – Pityerszer
-
Botpaládi ház
-
Faragott, festett, oromzatos ház-Hegyhátszentpéter
-
Hősök tere
-
Vajdahunyad vára
-
Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház
-
Ligeti Miklós: Anonymus
-
Ferenczy Béni: Bem érem
-
Götz János: Szarvas
-
Cseh László: Táncolók
-
Michelangelo: Ádám termtése
-
Ferenczy Károly: Október
-
Fényes Adolf: Baabfejtők
-
Koszta József: Tányértörölgetők
-
Glatz Oszkár: Birkózók 103
-
Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb
-
aratókorsó, tálak, miskakancsó
-
Magyar koronázási jelvények
7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló,kés, vonalzó 40db Mintáző eszközök 20 db Építőkocka (fa) Szövőkeret 30 db Csiszolópapír 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp Gumilabda (20DB) Babzsák (20 db) Ugrókötél (20db) Kislabda (20 db) Tornapad (3db) Tornazsámolyok (6db) Medicinlabda (10 db) Karika (20 db) Jelzőszalagok (10 db) Ugrószekrény (1 db) Dobbantó (1 db) Tornaszőnyeg (4 db) Bordásfal (6 db) Mérőszalag (1db) 9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti ) 3 db Írói arcképsorozat (3db) Magyar értelmező szótár (5db) Szinonima szótár (5db) 104
Helyesírási tanácsadó szótár (5db) Életrajzi lexikon (5db) Helyesírási szabályzat és szótár (20db) Hanganyag (hangkazetta,CD): - Népdalok, népmesék -
János vitéz
-
Mitológiai és bibliai történetek
-
Versek (Petőfi, Arany)
-
A kis herceg
-
Görök regék és mondák
-
Rege a csodaszarvasról
-
Népballadák
-
Arany: Walesi bárdok
-
Toldi
-
Egri csillagok (részletek)
-
Janus Pannonius: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei
-
Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei
-
Ómagyar Mária siralom
-
Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték).
-
Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei
-
Megzenésített versek.
Videofilmek: - Magyar népmesék -
János vitéz (rajzfilm)
-
A Pál utcai fiúk (Film)
-
Rab ember fiai (film)
-
Magyar mondák: - Álmos vezér - A fehér ló mondája - A szentgalleni kaland - Botond - Lehel kürtje
105
- István megkoronázása -
Arany: A walesi bárdok
-
Ludas Matyi (rajzfilm)
-
Egri csillagok (film)
-
Janus Pannonius emlékére
-
Mátyás könyvtára
-
A Corvinák
-
Balassi, Csokonai: A felvilágosodás
-
Mikszáth: Szent Péter esernyője (film)
-
Mikszáth prózája
-
Liliomfi (film)
-
A reformkor I-II
-
Petőfi
-
Egy magyar nábob (film)
-
Kárpáti Zoltán (film)
-
A kőszívű ember fiai (film)
-
Halotti beszéd
-
Légy jó mindhalálig (film)
-
Móricz és a Légy jó mindhalálig
-
Móricz élete
-
Nyugat
-
A fiatal József Attila
-
Erőltetett menet (film)
Könyv: - Népmesegyűjtemények (10db) -
O.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5db)
-
Gabnai Katalin: Drámajátékok (5db)
-
Kaposi László: Drámafoglalkozások (5db)
-
Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5db)
-
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30db)
-
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30db)
-
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30db)
-
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30db) 106
-
Szigligeti Ede: Liliomfi (30db)
Fali tablók: - Hangtan -
A teljes hasonulás
-
Jelentéstan
-
Szótan
-
A szófajok
-
Jelentés
-
Szerkezet
-
Mondattan
-
Magyar nyelvemlékek
-
Nyelvcsaládok
10. A történelem tanítását segítő eszközök és taneszközök: Falitérkép: - Az ókori Kelet -
Az ókori Görögország
-
A Római Birodalom
-
Bibliai országok – Pál apostol utazásai
-
Magyarország X-XI.sz.
-
A magyar népvándorlás és a honfoglalás
-
Európa Nagy Károly korában
-
Magyarország a korai feudalizmus idején
-
A feudális Magyarország a XIII.sz.közepétől a XV.sz. elejéig
-
A tatárjárás Magyarországon 1241-42.
-
A Föld népei a XIV-XV. században
-
Magyarország 1526-1606.
-
Európa a XIV-XV. században
-
A feudális Magyarország a XV. században
-
Magyarország a XVII. században
-
Európa a XVII.sz. közepén
-
Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. sz.
-
Magyarország Bethlen Gábor korában (1629)
-
Európa a XVIII.sz. végén 107
-
A Föld népei a XVI.XVIII.században
-
Az 1848-4-es szabadságharc
-
Európa a XIX. század második felében
-
Európa a XIX. században
-
Európa 1818-1849
-
Európa az I. világháború idején
-
A gyarmati rendszer 1830-1914
-
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben
-
A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975)
-
A Tanácsköztársaság honvédő harcai
-
Európa a II. világháború idején
-
Hazánk felszabadulása
Videokazetta: - Az ókori Egyiptom -
Egyiptomi hétköznapok
-
Egyiptom, a Nílus ajándéka
-
Széthi a fáraó
-
A piramisok
-
A kínai Nagy Fal
-
Az ókori Hellász
-
Görögország
-
Az ókori Róma
-
Róma és Pompei
-
Róma építészete
-
A Colosseum, Róma
-
Álmos vezér
-
Honfoglalás, államalapítás
-
Aquincum
-
Élet a középkori Európában
-
Céh, inas-legény-mester
-
A románkori művészet
-
A román stílus
-
Mátyás király 108
-
Mátyás király könyvtára
-
A lovagok, a Hunyadiak
-
Mohács
-
Magyar ereklyék
-
Nagy Szulejmán és kora
-
Rákóczi szabadságharca
-
A francia forradalom
-
Reformkor I-II. rész
-
Kossuth élete
-
A kiegyezés
-
Oroszország a cártól Sztálinig
-
Versailles
-
A II. világháború
-
1956.október 23.
Egyéb: - Írásvetítő transzparens -
Transzparens sorozat az általános iskola történelem tanításához (5-8.évf.)
-
Diapozitív sorozat az általános iskola történelem tanításához (5-8.évf.)
-
A magyar államcímer története (falikép)
-
Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép)
-
A középkori társadalom (falikép)
-
Tanulói egységcsomag az 5., 6. osztályos történelem tanításához
-
Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához
11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Chatterbox 1.,2.,3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor) Project English 1.,2.,3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta , munkafüzet videokazettához) New Project 1.,2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) Videokazetták: - Muzzy in Godoland -
Muzzy Comes Back
-
Window on Britain
109
-
Guide to Britain
CD-ROM: Mano angol 12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Deutsch für Dich I.(munkatankönyv, hangkazetta) Tematikus képek Büderchen komn tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) Schulbus I.(munkatankönyv, hangkazetta) ABC kártya (betűkártyák) A névelő (falitabló) Gyenge ige ragozása (fali tabló) Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) A névelő (falitabló) A főnév szótári alakjai (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) Deutschmobil 1.(tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) Erős ige ragozása (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) A személyes névmás (fali tabló) Az előljárószó (fali tabló) A melléknév ragozása (fali tabló) A személyes névmás ragozása (fali tabló) A főnév ragozása (fali tabló) Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) A birtokos névmás (fali tabló) A melléknév ragozása (fali tabló) Németország (falitérkép 13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (2 db) Táblai vonalzó 45o-os fából (5 db)
110
Táblai vonalzó 60o-os fából (5 db) Táblai szögmérő fából (5 db) Méterrúd fából (5 db) Összerakható m3 (5 db) Alaphálók, alapábrák (2 db) Nagy matematikusok arcképei (5 db) Sík és mértani modellezőkészlet (2db) Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) Oszthatósági szabályok (falikép) Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és súlysorozat Hatványozás azonosságai (falikép) Halmazok (falikép) Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Lineáris függvény (falikép) Másodfokú függvény (falikép) Abszolút érték függvény (falikép) Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmértéksorozat Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép) Terület és kerületszámítások (falikép) Négyszögek kerületet, területe (falikép) A kör kerülete, területe (falikép) Szögpárok (falikép) Hasábok (falikép) Eltolás (falikép)
111
Pitagorasz-tétele (falikép) Az egyenes körkúp, gúla (falikép) Az egyenes henger, gömb (falikép) Műanyag henger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú hasáb Műanyag ötszög alapú hasáb Testek felszíne, térfogata (falikép) Algoritmus folyamatábra (falikép) 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép (15db) Monitor (SVGA) (15db) Billentyűzet (15db) Egér (15db) CD meghajtó 40x (15db) Hangkártya+hangfal (3db) Projektorr (1db) Modem MR 56 SVS-EX 2 (1db) Tintasugaras nyomtató (1db) Fali tablók – a számítógép belső felépítése (IBM02) -
az input-outpu eszközök csatlakoztatása
-
a billetyűzet
Alapvető programok: - WINDOWS 98 vagy 2000 -
OFFICE 97 vagy 2000
-
Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéshez.
15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Terepasztal 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához 112
Kőzetgyűjtemény 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat Hőmérő (15db) Iránytű (15db) Térképjelek Magyarország térképe (falitérkép) A Föld éghajlata (falikép) A Föld természetes növényzete (falikép) A Föld domborzata (falitérkép) Földgömb (10db) Tellurium A Föld felszíne (dombortérkép) A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép) A Föld forgása és keringése (falikép) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép) Kelet-Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép Európa (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép) 16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály)
113
Mágneses rúd pár fatokban Táblai mágnes 25 mm-es Fényből áram (videokazetta) Részecskemodell (videokazetta) Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet (komplett) A naprendszer (tabló) Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db) Mikolacső (10 db) Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db) Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db) Rugós erőmérő (25 db) Kétkarú emelő (5 db) Karos mérleg, súlysorozattal (5db) Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db) Kétütemű motorminta (1db) Négyütemű motorminta (1db) Áramátalakító (1db) Csengő reduktor (1db) Dugaszos ellenállásszekrény (1db) Generátor minta (1db) Elektromotor és generátor (1db) Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet 1 db) Transzformátor modell (2db) Mérőműszer (Voltax, 25 db) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db) Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db) Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel, 2 db)
114
Prizmatartó (1 db) Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15db) 17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag Bonctű Csíráztató Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához Kézi nagyító (15db) Metszettároló Mikroszkópizáló Lámpa Mikroszkóp Szilvafa virága (modell) Burgonya virága (modell) Almafa (oktatótábla Rovarok (oktatótábla) Lepkék (oktatótábla) Sertés koponya Juh koponya Madár csontváz Emlős csontváz Fogtípusok Lábtípusok Szarvasmarha (oktatótábla) Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága (oktatótábla)
115
Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák) Keresztes pók (oktatótábla) Mókus (oktatótábla) Sün( oktatótábla) Szarka (oktatótábla) Róka (oktatótábla) Szarvas v. őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Görény (oktatótábla) Sáska (oktatótábla) Ürge (oktatótábla) Varjú (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Rák testfelépítése (oktatótábla) Fürge gyík (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Fali tablók: - a sejtmagnélküli egysejtűek -
szivacsok, csalánozók
-
gyűrűsférgek
-
puhatestűek
-
ízeltlábúak
-
gerincesek
-
moszatok, zuzmók, mohák, harasztok
-
nyitvatermők
-
zárvatermők
-
a lomblevél működése
-
a virág és virágzat
-
termések, terméstípusok
-
fásszár keresztmetszete
116
-
egyszikű szár keresztmetszete
Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Csípőcsont Csövescsont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal (modell) Légzés (oktatótábla) Szív-modell Vese (metszet) Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla) Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell) 18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek: - az élelem -
alapvető élelmiszerek
-
az izmok és a mozgás
-
a dohányzás és az egészség
-
vigyázz a gyógyszerekkel
-
járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol
-
ép testben ép lélek
-
az emberi szervezet reprodukciós rendszere
19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: kémcső (50 db) Főzőpohár (25db) Óraüveg (10db
117
Borszeszégő (10db) Kémcsőfogó (10db) Vasháromláb (8db) Azbesztháló (8db) Vízbontó készülék (1db) Kalotta molekulamodell (1 garnitúra) Pálcika modell (1 garnitúra) Mágneses atommodell (1 garnitúra) Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCI) (3db) Fali tablók: - atomok elektronvozó képessége -
fémek jellemerősségi sora
-
periódusos rendszer
-
elektronhéjak kiépülése
Oktatótáblák: - fémek reakciói vízzel -
fémek reakciói savval
-
sav-bázis reakció
-
közömbösítés
-
redukció a redukáló sorban
-
peptidkötés
Videokazetták: - ismeretlen ismerős a víz -
kincsek a homokban és a bányákban
-
a fémek általános jellemzése
-
a víz
-
az élet elemei
-
levegő, tenger, kőzet
-
atom és molekula
-
a víz egy csodálatos nyersanyag
-
a konyhasó
-
tűzijátéktól a házépítésig
-
a magyar ezüst, az alumínium
-
az év fém a vas
118
-
lidércfény és nitrátos vizek
-
kénsav a felhőből és a gyárból
-
szabadon és kötve
-
atom és molekula
Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához 81db) 20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianínó A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen Videofilmek: - tánctípusok -
jeles napok népszokásai
Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök 21. a felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző (fém hegyű) 60o-os táblai vonalzó 45o-os táblai vonalzó 100 cm-es táblai vonalzó Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kocka, tégla Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1db) Videofilmek: - képzőművészet a honfoglalás idején -
a román stílus
-
a gótika
-
reneszánsz
-
XIX. Század művészete
-
XX. Század művészete
119
-
Pásztorkodás a Hortobágyon
-
Testbeszéd, gesztus
22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db) Fareszelő gömbölyű 10x200 (15db) Fareszelő fél gömbölyű 25x200 (15db) Vasreszelő lapos 10x200 (15db) Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15db) Vasreszelő fél gömbölyű 25x200 (15db) Laposfogó 810db) Kalapács 15-20 dekás (15db) Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15db) Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15db) Lyukfűrész (10db) Kézi fúró (amerikáner) (4db) Lemezvágó olló 810db) Faliképek a fa megmunkálásáról (5db) Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4db) Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) Asztali fúrógép (állványos) (1db) Asztali körfűrész 81db) A gépek (fali tabló, 1db) Kerékpár (1db) KRESZ-táblák (oktató táblák, 1-1 db) LEGO-DACTA építőkészlet (4db) 23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Bordásfal 40 db Mászórúd 4 db Mászókötél 4 db 120
Tornapad 8 db Svédszekrény 2 db Dobbantó 2 db Zsámoly 10 db Tornaszőnyeg 10 db Tornafilc 3 db Medicinlabda 1-2-3 kg-os 20-20-db Kézisúlyzó 1-2-3-4 kg-os 20-20-db Kosárlabda palánk, gyűrű háló Kosárlabda 5-ös, 7-es 20-20 db Kézilabda kapu, háló Kézilabda 20db Kislabda 40 db Kézigránát 20 db Tornakarika 40 db Ugráló kötél 40 db Futball-labda 4 db Gumi vagy műanyag labda 40 db Gumikötél 20 db Tornabot 40 db Tornagyűrű és felfüggesztés 1 pár Rajttámla 6 db Váltóbot 20 db Röplabda állvány, háló Röplabda 20 db Ping-pong asztal 3 db Ping-pong háló, labdák, ütő 3 pár
121
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje
I.
1. Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2011. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. A testnevelés órák keretében működtetett lovas program 5. és 6. évfolyamon kerül bevezetésre. 4. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2011. szeptember 1. napjától 2019. augusztus 31. napjáig szól. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata
II.
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok meghatározását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A pedagógiai program módosítása
III.
1. A pedagógiai program módosítására:
az iskola igazgatója;
a nevelőtestület három tagja;
szakmai munkaközösség;
az iskola fenntartója
a Szülői Szervezet tehet javaslatot.
2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül SZSZ képviselőik útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA
IV.
1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A
pedagógiai
program
egy-egy példánya
a
következő
személyeknél,
illetve
intézményeknél tekinthető meg:
122
az iskola fenntartójánál;
az iskola irattárában;
az iskola könyvtárában;
az iskola nevelői szobájában;
az iskola igazgatójánál;
az alsós igazgatóhelyettesnél.
az iskola honlapján
123
A PEDAGÓGAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A Pedagógiai Programot az iskola Szülői Szervezete jóváhagyta. Kelt: Páty, 2011. 05. 23.
........................................................ az iskola Szülői Szervezetének elnöke 2. 2. A Pedagógiai Programot a DÖK 2011. év május hó 23. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt:Páty, 2011. május 23.
........................................................ DÖK elnöke
3. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2011. év május hó 24. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Páty, 2011. május 24.
........................................................ igazgató 4. A Bocskai István Általános Iskola pedagógiai Programját Páty Önkormányzatának Képviselő-testülete .................... év ............................ hó .......................... napján tartott ülésén …………………………… határozatával jóváhagyta.
Kelt: .................................................
...................................................... polgármester 124
