Általános tudnivalók
Az iskola adatai és tanári kara Iskolánk címe és telefonszámai Név: OM azonosító: Cím: Igazgatói titkárság: Fax:
Pasaréti Gimnázium 035343 1022 Budapest, Lóczy Lajos u. 11. 326-90-16 326-90-71 326-86-20 326-66-73
Az iskola nyitva tartása tanítási napokon Iskola:
Hétfőtő - csütörtök: 730 - 1700 Péntek: 730 - 1500
Titkárság:
Hétfőtő - csütörtök: 745 - 1600 Péntek: 730 - 1400
Iskolaorvos: Hétfő:
1400 - 1500
A heti munkarendről általában A tanítási órák 830-kor, míg a külső helyszínen (sportpálya, sportcsarnok) tartott testnevelés órák 800 órakor kezdődnek. A délelőtti foglalkozások legkésőbb 1445 - kor befejeződnek, majd 1500 - kor kezdődnek a délutáni foglalkozások: • • • •
konzultációk vagy korrepetálások, a diáksportkör foglalkozásai, szakköri foglalkozások és emelt szintű órák. táncfoglalkozások
Étkezés A gimnáziumban a diákok előfizethetnek ebédre, amelyet havonta előre az iskolatitkárnál lehet befizetni, az adott hónapot megelőző héten.
2
Általános tudnivalók Az iskola vezetősége Pintér Zsolt
igazgató
Titkárság Szénásiné Felcsuti Zita
iskolatitkár
A tantestület névsora Osztályfőnökök 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály
Pócsi Gusztáv Selymes Enikő Tóth Adrienn Pintér Zsolt Tánczos Kinga
nyelvi előkészítő 10. osztály 11. osztály 12. osztály
Zsilák György Majoros László Rudas Fruzsina Varga Balázs
Szaktanárok Bedécs Brigitta Gauland Dávid Gazdag Ágnes Hesser Judit Kaplár F. Krisztina Katona Mária Khern Attila dr. Lipovits Anna Majoros László Nagy Judit Pintér Zsolt Pócsi Gusztáv Rudas Fruzsina Selymes Enikő Blanka Seregi Kata Szabó Imola Tánczos Kinga
ének – zene – karvezetés testnevelés rajz-és vizuális kultúra testnevelés angol nyelv - földrajz biológia - technika történelem – jogi alapismeretek német nyelv matematika – fizika – informatika történelem – spanyol nyelv földrajz – testnevelés – gazdasági ismeretek történelem – földrajz angol nyelv matematika - kémia német nyelv spanyol nyelv magyar nyelv és irodalom – mozgókép és médiaismeret magyar nyelv és irodalom francia nyelv – olasz nyelv angol nyelv angol nyelv
Tóth Adrienn Varga Balázs Villao, Jessica Zsilák György
Beiratkozás a 2008-2009-es tanévre A 2008-2009-es tanév beiratkozási időszaka 2008. június 1-jétől június 30-ig tart. A fenntartó Név: Adószám: Bankszámla száma:
Alapítvány a Pasaréti Gimnázium létesítésére és működtetésére 18074356-1-41 10104105-56274046-00000006
Az elmúlt adóévben személyi jövedelemadójuk alapítványunknak felajánlott 1%-át tisztelettel megköszönjük.
3
Általános tudnivalók
A 2007/2008-es tanév munkarendje I. félév Augusztus 31.
Szülői értekezlet
Szeptember 3. Szeptember 4-7. Szeptember 4-7. Szeptember 16. Szeptember 22.
Évnyitó Tanulmányi kirándulás Krakkóba (11-12. évf.) Erdei Iskola (5-10. évf.) Kerületi Kaptató (futóverseny) Sportnap
Október 20. Október 22-23. Október 27. Okt. 28 - Nov. 4.
Tanítási nap/Okt. 23-i ünnepély Tanítási szünet Tanítási nap/Hétfői tanítási rend Őszi szünet
November 9. November 14.
Negyedéves értékelés (magatartás-szorgalom) Fogadóóra (minden évfolyamnak)
December 1. December 6. December 12. Dec. 22 - Jan. 2.
Advent Bécsben (1 napos fakultatív kirándulás) Mikulás Szülői értekezlet Téli szünet
Január 10-16. Január 17. Január 18. Január 19.
Kritériumvizsgák Osztályozó vizsgák / Osztályozó konferencia Félévi értesítők kiosztása Szalagavató bál
II. félév Február 15. Február 20-24.
Érettségire jelentkezés határideje Síszünet
Március 14. Március 21-30.
Március 15. ünnepély Tavaszi szünet
Április 1. Április 7. Április 9. Április 16. Április 18. Április 29. Április 30.
Matematika próbaérettségi Történelem próbaérettségi Negyedéves értékelés (magatartás-szorgalom) Holokauszt emléknap/Fogadóóra (minden évfolyamnak) Pasaréti Nap / Magyar próbaérettségi Osztályozó konferencia (12. évfolyam) Ballagás
Május 1-2. Május 5-22. Május 5-7. Május 12. Május 28.
Tanítási szünet Írásbeli érettségi vizsgák Érettségi szünet/Osztálykirándulások Pünkösd Országos kompetenciamérés a 6., 8., 10. évfolyamokon
Június 5-11. Június 12. Június 13. Június 16-17. Június 21-28.
Kritériumvizsgák Osztályozó vizsgák / Osztályozó konferencia Tanévzáró Szóbeli érettségi vizsgák Nyári tábor Horvátországban
4
Általános tudnivalók
A Pasaréti Gimnázium házirendje Általános elvek •
•
A tanulók jogait és kötelességeit az 1993. évi LXXIX. törvény 10., 11. és 12. §-a, a tanulói közösségek, a diákönkormányzat jogait pedig a 62., 63 és 64. §-a határozza meg. A házirendre vonatkozó szabályozást a törvény 40. §-a, (7)-(8) bekezdése tartalmazza. A tanulók kötelességeinek teljesítését a 11./1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20-27. §-a szabályozza. A jogok biztosítása, a kötelességek teljesítésének ellenőrzése az iskolavezetés, a tantestület és a diákönkormányzat közös feladata.
Az iskola munkarendje • • • • •
Az iskola épülete tanítási napokon 730 – kor nyit. A tanulók kötelessége, hogy az iskolába illetve az iskolai rendezvényre legkésőbb 10 perccel a tanítás, illetve a rendezvény megkezdése előtt megérkezzen. A tanítás 830 –kor kezdődik. A tanulóknak legkésőbb 820 –ra kell az iskolába megérkezniük A külső helyszínen (sportpálya, sportcsarnok), a reggeli időszakban tartott testnevelés órák 8 órakor kezdődnek. Ezen órák esetében a megérkezés és a késés fentebb ismertetett szabályai értelemszerűen módosulnak. Ha a tanuló a tanórai foglalkozásra késve érkezik, a késés idejét a szaktanár a napló megfelelő rovatába bejegyzi, amit az osztályfőnök hetente összesít. Ha ez az idő eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.
Tanórák, csengetési rend •
A fentiek értelmében a csengetési rend a következő: 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
• • •
800 - 845 830 - 915 930- 1015 1030 - 1115 1130 - 1215 1225 - 1305 1315 - 1355 1405 - 1445
A diákok a becsengetés után késedelem nélkül a tantermekbe mennek, előkészítik felszerelésüket, és várják a tanárt. Az iskolát a tanítás befejezése előtt csak tanári kísérettel, illetve igazgatói, osztályfőnöki vagy ügyeletes tanári engedéllyel szabad elhagyni. Az iskola engedély nélküli elhagyása fegyelmi szankciókat von maga után. Az iskolában délutánonként szakkörök és délutáni foglalkozások állnak a tanulók rendelkezésére.
Az iskolai és iskolán kívüli viselkedés normái • •
• • •
Az iskolai közösség tagjainak tetteiben és szóbeli megnyilatkozásaiban érvényre kell jutnia a tiszteletnek, a kölcsönös megbecsülésnek és a mértéktartásnak. Kívánatos, hogy a fiúk megtanulják a lovagiasság szabályait, s ugyanilyen fontos, hogy a lányok mellőzzenek minden olyan gesztust, amelyek a fiúkat ezen szabályok tiszteletben tartása alól felmenthetik. Illendő, hogy a lányok és a fiúk kapcsolatában is a mértékletesség legyen a vezérelv, amely világosan megszabja, mi az, ami e kapcsolatból a közösségre tartozik, és mi az, ami nem. Becsengetéskor a tanuló a tanteremben várja a tanárt, majd annak belépésekor vagy távozásakor felállással köszönti őt. Az iskola a tanulók értékeiért felelősséget nem vállalhat, a diákok ne tartsanak maguknál indokolatlanul nagy értéket vagy sok pénzt. Rendkívüli esetekben a gimnázium páncélszekrényében helyezzük el az értékeket. A tanulók az általuk okozott kárt az 1993. évi LXXIX. törvény 77. §-a, valamint a 11./1994. (VI. 8.) MKM rendelet 32-33. §-a szerint kötelesek megtéríteni.
5
Általános tudnivalók • • • •
Tanulóink számára kívánatos a tiszta és ápolt megjelenés, amely egyszerű és természetes, a divat szélsőségeitől mentes. Nem kívánatos például az extrém hajfestés, hajnyírás, a nyári könnyedséget idéző ruházat, testékszerek használata, stb. Abban az esetben, ha a diák mobiltelefonjával zavarja a tanórát vagy az iskolai rendezvényt, telefonját köteles átadni a tanárnak. A készüléket a szülő személyesen veheti át az iskola titkárságán. Az iskolai rendezvényeken tilos a szeszesital fogyasztása és a dohányzás. A szabály ellen vétő diákot az iskola kizárhatja a rendezvényről és ellene fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A házirend szabályai az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken is teljes mértékben érvényesek.
Szülői értekezletek és fogadóórák • •
Szülői értekezletet a tanév rendjében meghatározott időpontokban tartanak az osztályfőnökök. Rendkívüli értekezletet az osztályfőnök hívhat össze. A fogadóórákra a tanév rendjében rögzített időpontokban kerül sor. A megadott napon a szaktanárok az előre egyeztetett időpontokban fogadják a szülőket. Időpontot a titkárságon lehet kérni a fogadóóra előtti héten.
A hetes feladatai • • • •
A hetes gondoskodik a tanterem rendjéről és ügyel annak tisztaságára. Minden óra után tisztára törli a táblát és kiszellőzteti az osztálytermet. Óra elején jelenti a hiányzókat a tanárnak. A tanítás végén ellenőrzi, hogy mindenki kitakarította-e a padfiókját, és székét a padra feltette-e, majd jelentkezik ellenőrzésre az ügyeletes tanárnál.
A tanulók vélemény nyilvánításának rendje, formái •
• •
A diákok kollektív jogainak érvényesítése, egyéni érdekvédelmük segítése céljából diákönkormányzatot hoznak létre. Ennek működését külön szervezeti és működési szabályzat írja le. A diákság nagyobb közösségének, csoportjának tekintjük a legalább két osztály tanulóiból álló csoportot. A diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhatja az iskola igazgatójával folytatott megbeszéléseken. A diákönkormányzat kérdéseire az igazgató 30 napon belül ad választ. A nevelőtestületi értekezleteken a diákönkormányzat képviselői tanácskozási joggal vesznek részt. Diákönkormányzat, a következő tanév munkatervének kialakításában való hatékonyabb közreműködése érdekében a folyó év június 15-ig egyeztet az Iskolavezetéssel. A diákközgyűlést minden évben a Pasaréti Napon tartjuk a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban. A közgyűlésen osztályonként 3 képviselő kap lehetőséget arra, hogy a diákélettel kapcsolatos javaslatait előterjessze, illetve a közoktatási törvény adta lehetőségekkel éljen. A diákközgyűlés technikai feltételeit az iskola biztosítja, megszervezése a diákönkormányzat feladata. A diákönkormányzat írásbeli kezdeményezésére az igazgató három héten belül köteles tanítási időn kívülre összehívni a rendkívüli diákközgyűlést.
Mulasztások igazolása •
• • • • • •
Az iskolából történő hiányzást szülő, orvos, osztályfőnök, illetve az iskolavezetés igazolhatja: szülő egy tanév során összesen 35 órát igazolhat, írásban, kizárólag az ellenőrző könyvben, az igazolást legkésőbb egy héttel a mulasztást követően az osztályfőnöknek be kell mutatni, az osztályfőnök és az iskolavezetés indokolt esetben (pl. tanulmányi verseny, sportkikérő stb.) igazolhat mulasztást. Az első igazolatlan hiányzás után az iskola levélben értesíti a szülőt. 10 óra igazolatlan hiányzás után az iskola levélben értesíti a szülőt. 20 óra igazolatlan hiányzás után az iskola levélben értesíti a szülőt, és - tanköteles korú növendék esetén - a lakóhely szerint illetékes jegyzőt. 30 óra igazolatlan hiányzás után az iskola a közoktatási törvénynek megfelelően jár el. A három napot meghaladó, előre látható távolmaradást - a szülő írásbeli kérelme alapján - az igazgató engedélyezheti. A testnevelési órákról való állandó felmentést – orvosi indok alapján – az iskolaorvos adhat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1. mellékletében leírtak figyelembevételével.
6
Általános tudnivalók • • •
•
A tanítás nélküli munkanapokon is kötelező a programokon való részvétel (pl.: Pasaréti nap, Múzeumi nap, Sportnap). A megjelenés elmulasztása tanórai hiányzásnak minősül, ami igazolás hiányában igazolatlan órát jelent. Késés csak indokolt esetben igazolható. Az indokoltságot az osztályfőnök állapítja meg. Ha egy tanuló összes hiányzása egy tanév során meghaladja az oktatási törvényben meghatározott 250 órát, vagy egy bizonyos tantárgy éves kötelező óraszámának 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
A számonkérésekkel kapcsolatos külön szabályok • • •
A tanuló joga, hogy az írásbeli számonkérést legkésőbb – a tanár betegszabadságát illetve hivatalos távollétét nem beleszámítva – 10 munkanapot követő első szakórán kijavítva megkapja. Amennyiben a tanár a határideig nem javítja ki az aktuális dolgozatot, az arra adott érdemjegyet a diák nem köteles elfogadni – választhat, hogy az érdemjegy a naplóba kerüljön-e. Amíg a tanár nem javítja ki az aktuális írásbeli számonkérést, addig nem írathat újabb, 15 percnél hosszabb dolgozatot az egész osztállyal.
A jutalmazás formái •
Tanév közben adható jutalmak: szóbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói), írásbeli dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói), nyilvános dicséret az iskolaújságban vagy az ünnepélyeken.
•
Tanév végi jutalmak: a bizonyítványba bejegyzett szaktárgyi dicséret, a bizonyítványba bejegyzett általános dicséret, oklevél, jutalomkönyv, emlékérem, kupa.
Fegyelmi szankciók • • • •
Szaktanári figyelmeztető, intő, rovó Osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó. Igazgatói vagy tantestületi figyelmeztető, intő, rovó. A tanuló iskolai jogviszonyának megszüntetése.
A fegyelmi szankció nem ismételhető, ismételt fegyelmi kihágás esetén csak magasabb szintű büntetés adható. A kiemelkedő fegyelmi kihágásokat az iskola fegyelmi bizottsága vizsgálja ki. Rendkívüli események • •
Bombariadó esetén a megszakított vagy elmaradt tanórákat a tűzszerészeti átvizsgálást követően rövidítve kell megtartani. Tűz és baleset esetén a Tűz- és balesetvédelmi Szabályzatban rögzítettek az irányadók.
7
Általános tudnivalók Ünnepi alkalmak • • • • •
szalagavató, ballagás, szóbeli vizsgák, iskolai ünnepélyek, az igazgatóság által előre bejelentett egyéb események.
A Pasaréti Gimnázium diákjai számára ünnepi alkalmakkor a következő ruházat kötelező: • •
lányok számára: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, a ruhának megfelelő cipő, iskolajelvény fiúk számára: fehér ing, sötét zakó és nadrág, nyakkendő, a ruhának megfelelő cipő, iskolajelvény.
Ha a nevezett alkalmakkor a diák nem az előírt öltözékben jelenik meg, az fegyelmi szankciót von maga után. A számítógépterem használatának rendje • • • • • •
A gépterembe csak tanári engedéllyel szabad belépni. Diákok a gépteremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A gépterembe ételt, italt bevinni szigorúan tilos. A számítógépeket és a hozzájuk tartozó perifériákat csak tanári engedéllyel szabad be- vagy kikapcsolni. Csatlakozó kábeleket tilos áthelyezni. A számítógépeken csak az iskola által adott, vagy a rendszergazda által előzetesen ellenőrzött adathordozókkal szabad dolgozni. A adathordozóra adatokat felvinni, törölni vagy onnan letölteni csak a rendszergazda engedélyével szabad.
8
Általános tudnivalók
A Pasaréti Gimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat jogi kerete az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és az alapműveltségi vizsgáról szóló 24/1997.(VI.5.) MKM rendelet. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami (érettségi) vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI.13) Kormány-rendelet) vonatkozik.
I. fejezet Általános rendelkezések 1.
Az értékelés elvei
A diákok munkájának értékelése a Pasaréti Gimnáziumban a következők alapján történik: a) A tanulmányi eredmények értékelése Jeles (5): Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül. Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek. b) A magatartás értékelése Példás (5): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán valamint azon kívül is, pontosan jár iskolába, rendszeres vagy kiemelkedő közösségi munkát végez, fegyelmező intézkedésben (a szaktanári figyelmeztetéstől kezdődően) nem részesült. Jó (4): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán illetve azon kívül is, pontosan jár iskolába. Változó (3): akinek a felszerelése gyakran hiányos vagy öt óránál több igazolatlan hiányzása van vagy osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmi büntetése van. Rossz (2): akinek igazgatói vagy tantestületi fegyelmi büntetése van vagy 10-nél több igazolatlan órája van vagy fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.
c) A szorgalom értékelése A szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát fejezi ki. Példás (5): a tanítási órákra való készülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív. Jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. Változó (3): iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos. Hanyag (2): képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgyból megbukik vagy felszerelése rendszeresen hiányos.
9
Általános tudnivalók 2.
Az értékelés formái
Szóbeli felelet, röpdolgozat, írásbeli dolgozat, témazáró dolgozat, órai munka, füzetjegy, munkafüzet jegy, házi feladat, házi dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladat, szóbeli vizsga, önálló vagy csoportos kutatómunka. 3.
Az oktatás és az értékelés általános elvei
a) Intézményünkben az éves tananyag elsajátíttatása témakörökre bontva történik az összes évfolyamon minden tantárgyban. b) A témaköröket a szaktanárok a Tanév-navigátorban ismertetik. A témakör befejeztével a tanulók témaköri jegyet kapnak, amit a témakör tananyagának feldolgozása során kapott jegyek figyelembevételével a szaktanár alakít ki. c) A féléves és az év végi jegyek kialakítása a témaköri jegyek alapján történik. d) 5-12. évfolyamokon angol nyelvből a diákok a félévek végén központilag összeállított szintfelmérésen vesznek részt. Az, hogy a tanuló melyik csoportban folytathatja nyelvi tanulmányait, az itt elért eredménytől függ. e) Azokban az évfolyamokban, ahol lehetőség van emeltszintű oktatás igénybevételére, a diákok választhatnak az iskola által megadott tantárgyak közül. f)
A tanuló választása a 9. évfolyamokon írásos kérelemmel szeptember 30-ig módosítható, ezt követően a 10. osztály végéig a tanóra látogatása kötelező.
g) A 11. évfolyamokon és a 2007-2008-as tanévben a 12 évfolyamon is, - írásbeli kérelemmel – a választott emeltszintű illetve kritériumvizsga tantárgyak megváltoztatására szeptember 30-ig van lehetőség, ezt követően a 12. osztály végéig a tanóra látogatása kötelező. 4.
Magántanuló jogviszony létesítése
a) A magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozást a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 7. §-a, valamint a 11/1994. (VI. 8.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló MKM rendelet 23. §-a tartalmazza. b) Ha a tanuló tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, a szülő írásbeli kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához. A bejelentést követő három napon belül az igazgató beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. c) Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel.
II. fejezet Tanulmányi idő alatti vizsgák 1. A kritériumvizsga a) A kritériumvizsga célja, hogy a diákokat a tanult ismeretek rendszerező, az anyagrészek közti kapcsolatokat is láttató összefoglalására késztesse, felkészítse az érettségi vizsga teljesítésére, valamint lehetőséget biztosítson a tanulók írásbeli és szóbeli beszámolási képességeinek fejlesztésére. b) Mindezek alapján a Pedagógiai Program célkitűzéseinek megfelelően a Pasaréti Gimnázium 9., 10., 11. és 12. osztályos tanulói egyes tantárgyakból félévenként kritériumvizsgákat tesznek. c) A 9. és a 10. osztályban a kritériumvizsga tárgyak a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika), valamint az angol és a második választott idegen nyelv. d) A 11. és a 12. osztályban a kritériumvizsga tárgyak a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika), valamint az angol és egy, a diák által választott tárgy. A
10
Általános tudnivalók választott vizsgatárgyat a tanulónak a tanév rendjében előírt időpontig kell megjelölnie, írásban, az osztályfőnök felé. e) A kritériumvizsgák letételére évente kétszer, a tanév rendjében kitűzött időpontokban van mód. A kritériumvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, amelyek értékelése önálló érdemjeggyel történik. Az érdemjegyeket a tantárgyat oktató szaktanár állapítja meg. f) A féléves és az év végi érdemjegyek kialakításakor a kritériumvizsga jegyeit a témazáró jegyekkel azonos súllyal kell figyelembe venni. g) Az egyes vizsgahetek időrendjét, beosztását, illetve a vizsgával kapcsolatos egyéb rendelkezéseit az iskolavezetés hirdetményben teszi közzé a vizsgahetet megelőzően. h) Ha a tanuló önhibáján kívül álló okból nem vett részt egy tantárgy kritériumvizsgáin, akkor azt az osztályozó vizsga időszakban – igazgatói engedély birtokában – kell pótolnia. i) Szabálytalanság miatt felfüggesztett vizsga érdemjegye elégtelennek minősül. j) A kritériumvizsgák javítására nincs mód. 2. Osztályozó vizsga a) Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, - akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és jegyei alapján nem osztályozható (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ a.), - akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ d.), - aki tanulmányait magántanulóként végzi. b) A tanulónak év végén az egész év anyagából kell vizsgáznia, ha nem kívánja, hogy a félévi osztályzatot az év végi vizsgán beszámítsák. Ha a magántanulói jogviszony az osztályozó vizsgára való jelentkezés határideje után létesül, a tanuló csak év végén tehet osztályozó vizsgát. c) Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbelin a tanuló a megadott témakörök mindegyikéből húz tételt. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki. 3. Különbözeti vizsga a) Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki - tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, - eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, - aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. b) A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki. 4. Javítóvizsga a) Javítóvizsgát tesz az a tanuló, - aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, és a javítóvizsga letételére a tantestülettől engedélyt kapott. Három vagy több elégtelen esetén a tanuló további tanulmányairól a nevelőtestület dönt - aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, - aki az osztályozó-, pótlóvizsga követelményeinek nem felelt meg. b) A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki.
11
Általános tudnivalók 5. Pótlóvizsga a) A tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.
III. fejezet Tanulmányi idő alatti vizsgák rendje 1. Vizsgaforma, vizsgarészek: a) szóbeli vizsga, b) írásbeli vizsga, c) gyakorlati vizsga.
2. Vizsgaidőszakok a) b) c) d)
javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. közötti időszakban, osztályozó vizsga: a tanév rendjében meghatározott két időszakban, különbözeti vizsga: szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele történt, Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
A diák a vizsgák témaköreit írásban kapja a vizsgát szervező oktatási igazgatótól, javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően. (A szaktanár a témakijelölést 2 példányban készíti el a diák, és az oktatási igazgató részére).
3. A szóbeli vizsgák rendje a) A vizsgabizottság tagjainak száma legalább 2, legfeljebb 3 fő. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására, idegen nyelv esetén a kiadott olvasmány áttekintésére legalább 15 perc felkészülési időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. A szóbeli vizsgán utoljára vizsgázó diákot a közvetlenül előtte vizsgázó diák a vizsga helyszínén köteles megvárni és feleletét végighallgatni. b) A szóbeli vizsgák nyilvánosak, de a megtekintési szándékot legkésőbb a vizsganap előtti munkanapon írásban jelezni kell az iskola igazgatóságán, és az csak akkor engedélyezhető, ha azzal a vizsgázó is egyetért. 4. Az írásbeli vizsgák rendje: a) b)
A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető.
5. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai a) A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. b) A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító- és pótlóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni.
12
Általános tudnivalók c) A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. A dolgozat írásához csak a dolgozaton feltüntetett segédeszközök használhatók. d) Az utolsó előtti szóbeliző köteles az utolsó feleletet végigvárni. e) Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
6. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása a) A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel szóban értesíti az érintetteket. b) A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. c) Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el.
13
