I. AZ ISKOLA ADATAI. 1. Az iskola hivatalos elnevezése: Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium

I. AZ ISKOLA ADATAI

1.

Az iskola hivatalos elnevezése: Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium

2.

Az iskola alapítója, fenntartója és üzemeltetője: Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1950. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vác Város Önkormányzata

3.

Az iskola felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

4.

Az iskola működési területe: Elsősorban Vác város, másodsorban Pest megye, de más megyékből is vehet fel tanulókat. Az iskola regionális beiskolázású. Országhatáron túlról elsősorban magyar nemzetiségű diákot vehet fel korlátozott létszámban.

5.

Az iskola jogállása: Az iskola önálló jogi személy, amely az oktató-nevelő munka tartalmát a törvényi keretek között maga határozza meg. A vagyonnal a működtetővel történt megállapodás alapján gazdálkodik, de önálló költségvetéssel nem rendelkezik. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az iskolátt és a közalkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.

5.

Az iskola székhelye: 2600 Vác, Németh László utca 4 – 6. Tel.: 27/317-077, 27/311-413 Fax: 27/315-093 E-mail: [email protected].

6.

Kollégium helye: 2600 Vác, Brusznyai Árpád u.1. Tel.: 27/317-938 Fax: 27/311-795

7.

Gyakorlati oktatás helye: 2600 Vác, Kossuth tér 1. Tel.: 27/317-886, 27/317-780

II. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 1. Az iskola rövid története Iskolánk létrejötte és működése szorosan kapcsolódik a hazánkban és térségünkben kibontakozott iparfejlesztési törekvésekhez, és része a magyarországi középfokú műszaki szakember- és technikusképzésnek. Az iskolánk szervezetileg 1950. augusztus 15-én alakult a Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendeletére, mint a Váci Állami Gimnázium Ipari Gimnáziumának általános gépészeti tagozata. Az intézmény neve 1950. szeptember 1-én 21.sz. Általános Gépészeti Technikum lett. A technikum három első osztályába 138 tanuló iratkozott be. Ebből váci lakos volt 31, a környező településekről járt be 32, a többi tanuló a külön igazgatás alatt működő Lőwy Sándor Diákotthonban kapott elhelyezést. A tanév közben további beiratkozásra volt lehetőség, illetve a gimnáziumi osztályokból át lehetett lépni — különbözeti vizsga letételével — a technikumi osztályokba. Ezzel a lehetőséggel élt is további 18 diák november 15-ig. Önálló tantestülete az iskolának az első tanévben nem volt. Alapvető fordulatot jelentett az iskola életében a Közoktatásügyi Minisztérium 1951. október 1-én kiadott határozata, amely szerint a technikum kikerült a gimnázium közös igazgatása alól, önállósult, s a tanárok közül Tódor László kapott megbízást az igazgatói teendők ellátására és az önálló tantestület megszervezésére. Ezzel egyidőben a Konstantin tér 6. sz. alatti épületet a benne működő technikummal együtt a Kohó- és Gépipari Minisztérium fennhatósága alá helyezték. Az iskola fenntartója előbb a Közoktatásügyi Minisztérium, majd a Pest megyei Tanács lett. 1952-ben államosították a váci Püspöki Hittudományi Intézetet, s annak épületét utalták ki a gimnázium és diákotthona elhelyezésére (Sztáron Sándor, majd Madách Imre Gimnázium). Az egyházi épületek államosítása után a technikum épületében működő gimnáziumot, valamint a Lőwy Sándor Diákotthonban lakó gimnáziumi tanulókat átköltöztették a volt egyházi épületbe. Ezt követően — 1952-ben — a technikum harmadik tanévét már konszolidált körülmények között, tágas környezetben, a volt gimnázium közel 80 ezer forint ráfordítással korszerűsített, megszépített épületében, mint egyedüli használó kezdhette meg. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium még 1950-ben elrendelte az iskola udvarában egy új műhelyépület megépítését. A műhelyépületet 1951. május 15. és 1952. június 6. között több kivitelező építette fel, közel 200 ezer forint költségen. A tanműhely felszerelése, gépek vásárlása jelentős anyagi eszközöket igényelt. Ennek hiányában az ország különböző vállalataitól kapott használt szerszámgépek kerültek elhelyezésre az új létesítményben. A gyakorlati oktatás hatékonyságát és a szakemberképzés életszerűségét segítették elő azok a vállalati képzési- és munkakapcsolatok, amelyek a KGM 1227/1951.sz. alatt kiadott rendeletében fogalmazódtak meg. Az iskola a patronáló vállalatoktól kapott bérmunkák és önállóan készített tanműhelyi termelvények előállításával és produktív termeléssel képezte növendékeit. A nyári összefüggő termelési gyakorlatokat az ország különböző nagyüzemeiben töltötték tanulóink központilag irányított formában. A Ságvári Endre Népi kollégium felszámolása és a gimnáziumi kollégium átköltözése után 1953. október 1-től a diákotthon is a Kohó- és Gépipari Minisztérium főhatósága alá került, elveszítette önállóságát és a technikummal közös igazgatás alatt újjá is szerveződött, s ma is ilyen szervezeti keretek között teljesíti fontos feladatát. Az 1953/54-es tanévben a nappali tagozat 12 tanulócsoport erőgépgyártó szakkal, a felnőttoktatás évfolyamonként 1-1 osztállyal — 20.sz. Dolgozók Gépipari Technikuma elnevezéssel — működött. A felnőtt korú dolgozók képzésére létrehozott tagozat 1950. november 1-jén kezdte meg működését.

Az erőgépgyártó technikusok, s egyben az új technikum első érettségiző növendékei 1954 nyarán hagyták el az iskolát. 1955-ben az iskola felvette Lőwy Sándor nevét és az iskola új elnevezése Lőwy Sándor Általános Gépipari Technikum lett. A KGM 1952-ben „Kiváló Tanuló” címet adományozott az arra érdemes tanulóknak, rendszeressé tették a formasapka és az iskolai sapkajelvény viselését. Vagyis az iskola első öt évében a nehézségek ellenére megteremtődtek a későbbi évek fejlődésének alapjai, s a technikum kivívta a város és a megye elismerését, s egyre inkább nélkülözhetetlen szerepet töltött be a megye ipari szakemberképzésében az iparfejlesztés kezdeti időszakában. 1958-59-ben 2,5 millió forint költséggel tatarozták az iskola és a diákotthon épületét. A tanműhely épületének toldaléképülettel való bővítése, a gyakorlóhelyek kézi és gépi felszerelésének korszerűsítése, gyarapítása valamint a laboratóriumok létrehozása után a gyakorlati oktatásra szolgáló épület felvette a TANÜZEM nevet. A tanüzemben a 60-as évek végétől kezdődően egyre magasabb színvonalú és széleskörű igényes bérmunka-tevékenység bontakozott ki, ami tovább javította az iskola és a megyei iparvállalatok kapcsolatát, kölcsönössé és sokágúvá fejlesztette azt. 1962-ben a dolgozók esti tagozata mellett megindult a technikusok képzése a levelező tagozaton is. Az 1962/63-as tanévben felsőfokú technikumi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam indult iskolánkban, amit 1963-66 közötti tanévekben a Bánki Donát Felsőfokú Gépipari Technikum Vácra kihelyezett képzése egészített ki. A kihelyezett, érettségire épülő felsőfokú szakképzés 1966-ban gép- és villamosipari szakokon a sikeres államvizsgák letétele után megszűnt. A diákotthont 1962 márciusában a KGM határozatával „Kollégium”-má nyilvánították. A megnövekedett tanuló- és tanári létszám, a szerteágazó speciális szakmai, pedagógiai igények fogalmazták meg a kabinetrendszerű oktatás megteremtését. A különböző szakkabinetek kialakítása jelentős lépéssel vitte előre az elméleti oktatást és megtermékenyítően hatott a gyakorlati oktatásra és a laboratóriumi foglalkozásokra is. Az 1969-ben életbe lépett iskolareform megszüntette a technikusképzést, helyette szakközépiskolai képzési célú osztályok szervezését rendelte el. Ez utóbbi forma teljessé válása maga után vonta az esti és levelező oktatás képzési jellegének megváltoztatását is. Központi döntésre 1975-ben a KGM iskolafenntartói jogát átadta a Pest megyei Tanácsnak, amely 1978-ban a fenntartói jogot — felügyeleti jogát megtartva — Vác Város Tanácsára ruházta. Az iskola képzési jellege 1978-ban újból megváltozott. A kiépülő szakmunkás képzési célú osztályok létesítése már gép-, műszer- és villamosipari szakokon indult meg. A klasszikus fémipari képzés mellett 1982-re teljessé vált a műszer- és villamosipari szakképzés. Az érettségiző osztályok ettől az időtől kezdődően az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkásbizonyítványt is kaptak marós, esztergályos, szerszámkészítő, mechanikai műszerész és elektronikai műszerész szakmákban. A felnőttoktatás 1983-ban Szakmunkások Középiskolája 3 éves levelező tagozattal bővült, de több éven át folyt textilipari, vízügyi és gázipari szakemberképzés is. Általánossá lett a hegesztők, fűtők, hűtőgépkezelők, s az igénytől függően a művezetők betanító jellegű képzése és továbbképzése is. Az iskola máig ható, tartalmának és képzési profiljának megújítását szolgáló változásai a 80as évek második felében indultak meg, és alapvetően érintettek minden területet. A több évtizedes technikusképzési hagyományokra és a kialakult gépész és elektronikai képzési tapasztalatokra építve állt át az iskola az 5 évfolyamos modellre, és újra általánossá lett a középfokú műszaki szakemberképzés. Ennek megfelelően új szakok képzése indult: 1983-ban a megújhodást a gépszerkesztő képzés nyitotta meg, amit 1987-ben az automatizálási, 1988ban a gázipari, 1990-ben a gépgyártástechnológiai-számítástechnikai technikusképzés követett.

Az első személyi számítógépek megjelenése az iskolában az elektronikai technikusképzés forradalmi változását hozta. 1988-ban megindult számítástechnikai technikusképzésből nőtt ki előbb a számítástechnikai informatikus technikusképzés, amit követett 1991-ben a paksi modell átvételével a számítástechnikai programozó képzés. A világbanki modellhez iskolánk 1992-ben csatlakozott. Az intenzív idegen nyelv oktatás (angol, német) és az ezzel összefüggő kéttannyelvű szakképzés kiépítése 1998-ban indul meg. A szakközépiskolai képzés mellett a gimnáziumi a város polgárainak kérésére 1996-2000 között lett teljes. Igaz, egyéb érdekcsoportok nyomására a fenntartó 1999-ben határozatban tiltotta meg az iskola számára gimnáziumi osztályok indítását. Így azokat a „szakma nélküli szakközépiskolai osztályok” váltották fel, egészen a 2011-2012-es tanévig, amikor ismét engedéllyel indulhatott a gimnáziumi képzés. 1989-ben a tanüzem tetőtér-beépítésével a korszerű gyakorlati oktatás feltételeinek javítása, majd 1992-ben az iskolaépületben idegen nyelvi szaktantermek létesítése, amit a német és angol nyelv oktatásának fontossága kényszerített ki. 1992-95 között újabb szaktantermek (számítástechnika, automatizálási, CNC, gázipari) és elektronikai mérőlaborok következtek. A fizika, kémia, biológia és földrajz oktatása egyre bővülő eszközfeltétellel szolgálja a növendékek sokirányú felkészítését. Közel másfél évi vándorlás és hontalanság után a kollégisták 1995 januárjában foglalták el végleges helyüket az iskolacentrum modern, 190 férőhelyes kollégiumában, amely az egykori laktanya területén megmaradt épület átalakításával valósult meg. A kollégium koedukálására 2003-ban került sor, egy időben az iskola kiköltözésével. Az 1960-as évek sikertelen próbálkozása után 1994-ben kezdtük meg újra iskolánkban a felsőfokú képzés keretében a mérnök és közgazdászképzést a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozataként, amely 2007-ig működött, majd a csökkenő létszám miatt Budapestre lett telepítve. 2004-ben indult az érettségire épülő multémidás szak, melyet az iskolarendszerű oktatásból való törlés miatt lecseréltünk a mozgókép és animációs filmkészítőre, 2007-ben. Később ez a szak is a „leépítendő” besorolást kapta, így itt 2012-ben szerveztük az utolsó technikusi vizsgát. 2007-ben indítottuk először a német nyelvi előkészítőben a kezdő szintű oktatást, majd a következő évben ugyanezt angolból is. 2008-ban kezdődött meg az angol kéttannyelvű programozó képzés, amelyet 2010-től ugyanilyen formában követett a környezetvédelem-vegyészeti alapképzés elindítása. 2009-ben még csak kísérleti jelleggel indítottuk a két éves technikusi képzést azon diákok számára, akik nem szakirányból érkeztek a megjelölt szakra (főleg gimnáziumi érettségivel), de az egyre növekvő népszerűségnek köszönhetően 2012-2013-as tanévben már két osztályt indítottunk. A 2009-2010-es tanévben a KMOP pályázaton elnyert 601 millió forintos támogatásnak köszönhetően a főépület 2300 m2-rel bővült, ahol új laboratóriumok, mérőhelyek, előadók és elméleti szaktermek jöttek létre. Az utóbbi évtizedben ezen kívül is sok új létesítménnyel és pedagógiai lehetőséggel bővült, színesedett iskolánk belső élete: központi fűtés (még a régi épületben), kondi-terem, könyvtár és olvasóterem, új előadótermek, szaktantermek, villamos laboratóriumok, stúdió, kábeltelevíziós rendszer, sportpályák, szakkörök, énekkar, zenekarok, sportszakosztályok, irodalmi bemutatók, szavalóversenyek, tanulmányi és szakmai versenyek. A korrepetálás mellett általánossá és hatékonnyá vált a szintrehozás, a tehetséggondozás, az érettségire és felsőfokú tanulmányokra való felkészítés és a versenyeztetés is. Sportversenyek országosan összesített rangsorában immáron 2002 óta folyamatosan a legjobb tíz között vagyunk (többször dobogós helyen), matematikából 2009-ben, 2011-ben és 2012ben is mi lettünk a legeredményesebb szakközépiskola. 2008-óta minden évben a legjobb tíz között szerepelünk a „Kutató Diákok Országos Egyesületének” ranglistáján, ahol 2009-ben listavezetők is voltunk. De állandó tagjai vagyunk a TOP 10-nek az OKTV-ken elért eredményeink alapján is.

A szakmai versenyek kategóriájában sincs szégyenkezni valónk, hiszen többször kiérdemeltük a „legeredményesebb szakközépiskola” jelzőt az OSZTV-ken elért eredményeken. Minden általunk oktatott szakmából van győztesünk a 2008-2012-es időszakból, sőt informatikából és elektronikából az is előfordult, hogy a dobogó mindhárom fokán a mi diákunk állt. Az iskola mindenkor fogékony volt az újra, a változásra. Sokágú kapcsolatrendszert épített ki városi intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, sport és civil egyesületekkel, egész társadalmi környezetével. Számtalan városi, megyei, országos és nemzetközi szakmai, tanulmányi, kulturális és sportsiker, kitüntetés és elismerés fémjelzi, dokumentálja a magas szinten képzett, elkötelezett tantestület munkáját és a tanulóifjúság szorgalmát, céltudatos törekvését. Az iskola fennállása óta közel 200, főállású pedagógus segítette a növendékek felsőfokú tanulmányokra való felkészülését, technikussá válását és művelt állampolgárrá nevelését. Az iskolaalapítás óta eltelt több mint hatvan év alatt az intézményben megteremtődtek a gépipari, elektronikai, számítástechnikai, műszeripari és környezetvédelmi technikusképzés tárgyi és személyi feltételei, valamint sokágú kapcsolatai. Közkedvelté vált a gimnáziumi jellegű oktatás és nagyon sikeres az angol és német nyelvű képzés. Az iskolára mindvégig a társadalmi és gazdasági környezethez, a gyorsan változó gazdaság és munkaerőpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás, a nyitottság, a gazdálkodókkal való aktív és sokoldalú együttműködés volt a jellemző. Az intézmény erre a széles bázisra építve, a hagyományokból táplálkozva teljesíti feladatait, végzi eredményesen oktató-nevelő munkáját, teljesíti közoktatás-politikai feladatait. 2. A mai iskola és holnap iskolája A közoktatáson belül a középfokú szakképzés sajátos, függő helyzetben van. Mozgásterét, lehetőségét, egyben célját és tennivalóit behatárolja a gazdaságpolitika (tulajdonviszonyok, technikai, technológiai változások), szociálpolitika, az oktatás- és művelődéspolitika, s a munkaerőpiac igénye, ezért az átalakulás jelen szakaszában országos érvényű oktatáspolitikai koncepcióra építve regionális, helyi és iskolai érvényű programot kell kidolgozni a társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci változások figyelembevételével. Az iskola helyi irányítása, a gazdaság és a fenntartó anyagi helyzetétől erősen függő volta miatt, az abban folyó tevékenységeket (oktatást, nevelést, képzést, fejlesztést, a szakmastruktúrákat, a felkészítés színvonalát és hatékonyságát stb.) nem minősíthetjük elszigetelten, vagy általános kritériumok szerint, hanem csak annak alapján, hogy sikeresek voltak-e válaszai a társadalmi, politikai, gazdasági, munkaerő-piaci, egyéni egzisztenciális kihívásokra. Sikeresen alkalmazkodott-e a folyamatosan változó körülményekhez, teljesíteni tudta-e alapfeladatát, képzési célját. Vagyis az iskola eddigi munkáját több más mellett az is minősíti, hogy mennyire volt képes előrelátni, érzékelni a bekövetkező változásokat, annak elébe menni, és ennek alapján saját stratégiáját, taktikáját és döntéseit a változásokkal összhangban hogyan hozta meg, s mindezt hogyan teljesítette. A váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium az elmúlt évtizedben, de főként az utóbbi években céltudatosan törekedett megszilárdítani elért oktatási, nevelési és képzési színvonalát, eredményeit megtartotta, továbbépítette rugalmasságát és nyitottságát a változásokra. A közismereti és szakelméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés feltételrendszerének gyorsított ütemű fejlesztésével megteremtette egy szélesebb alapú, többágú, a csúcstechnológiák irányába mutató korszerű technikai munkakultúra oktatásának alapjait (elektronika, informatika, automatika, robottechnika, számítástechnika, CNC-technika stb.). A szakmunkásképzési célú képzési formákat előbb középfokú képzési célúra sikerült változtatni, majd uralkodóvá tettük a technikusképzést a fémtechnikai, elektronikai és informatikai szakmacsoportokban, amely kiegészült a környezetvédelmi képzéssel. Az intézményben kialakult nevelési gyakorlat a korlátozott lehetőségek mellett is pedagógiai eszközökkel biztosította — az állandósult társadalmi és pedagógiai értékzavar ellenére — a

tudás konvertálhatóságát, vagyis valóságos tudást, maradandó kultúrát adott, céltudatosan válogatott, s ennek megfelelően alapvetően stabil nemzeti és emberi értékeket közvetített. A végzős növendékek társadalmi beilleszkedési zavarokkal nem küszködnek. A kialakított nyitottságuk, igényszintjük, ambíciójuk alapján az érettségizők jelentős számban jutnak be különböző felsőoktatási intézményekbe (a 2012-ben érettségizettek ezen aránya 85,6%-volt már az érettségi évében, amely a technikusi vizsgát követően 90% fölé emelkedett). Az iskola növendékei, a különböző közösségek és csoportok (iskola, kollégium) mentesek a fiatalkori devianciától, a különböző szélsőségektől. Az iskolai és a kollégiumi nevelés egészének helyzete, kialakult értékrendje — a magatartás és viselkedéskultúra normarendje, annak elfogadása és elfogadtatása segítette és jó irányba fejlesztette a tanár- diák- szülő viszonyt. Az intézmény oktatási-nevelési és képzési eredményei, kialakult igényszintje elismert bizalmat keltett a szülőkben és a helyi közvéleményben, kellő garanciát teremtett a továbblépéshez, az új társadalmi és nemzeti értékek befogadásához, közvetítéséhez. A jelentős létszámú tantestület (óraadókkal és részmunkaidősökkel együtt kb. 100 fő) összetételével, emberi és szakmai értékeivel, gyermekközpontúságával, komoly szellemi erőt képvisel a megyében és a városban egyaránt. A testület fogékonysága az újra, tenniakarása az eredmények érdekében és felelősségérzete diákjaiért fejlett, aminek talaján képes az oktatási és szakképzési törvényekben megfogalmazott változásokat végrehajtani. Képes közvetlen pártpolitikai beavatkozástól mentesen az önállóság kiteljesedésével az iskola elé állított követelményeket teljesíteni, a helyi nevelési rendszer körvonalait megfogalmazni, illetve az oktatással, neveléssel, képzéssel kapcsolatos igényeket egyeztetni és a helyi szintű közmegegyezésből származó, iskolára jutó feladatokat megoldani. Az iskola kapcsolatai a helyi társadalommal és szervezetekkel, a fenntartó önkormányzattal, a politikai pártokkal, a gazdálkodó szervezetekkel, a közművelődési, közoktatási és tudományos intézetekkel rendezett és széleskörű, az iskola belső autonómiáját nem sérti, a kölcsönös bizalomra és érdekazonosságra épített. Az utóbbi években kiépült új típusú pedagógiai megoldások és kapcsolati formák (tehetséggondozás, pályaválasztási akciók, vegyes kollégiumi tagság, országos és nemzetközi versenyek, elért eredmények) tovább szélesítették, erősítették iskolánk jó hírnevét. Az iskola kisugárzó hatása elsősorban Pest megyére és dél-Nógrádra terjed ki, de hírünk egyre terebélyesedik országszerte. Az iskola nyitottságából, elkötelezett pedagógiai törekvéseiből adódóan szabad teret engedett, s segítséget adott a középfokú szakképzés megújítását akaró tanári törekvések megvalósításához (tehetséggondozás, nyelvoktatási kísérletek, technikusképzés, tankönyvírás, diákönkormányzat, iskolaújság, anyanyelvi oktatás megújítása, rugalmasan kezelt tanterv és óraterv alkalmazása –a törvényi korlátok között-, újabb szakmai képzettségek megszerzése, tudományos fokozatok elérése stb.). A tanulók szociális összetétele alapvetően nem változott. Továbbra is jellemző az, hogy az igényes, érettségizett szakmunkások, termelésirányítók, műszaki szakalkalmazottak, állami hivatalnokok, a műszaki értelmiség és a pedagógusok gyermekei alkotják iskolánk derékhadát, de megjelentek a humán- és vezető értelmiség, a vállalkozók gyermekei is. Az utóbbi években emelkedett a leánytanulók száma, ami újabb nevelési feladatok mellett pozitívan hatott a diákság egészére. Intézményünk a hagyományos technikusképzésben szerzett tapasztalatokat az 1985. évi Közoktatási Törvényben leírt öt éves technikusképzésben kamatoztatta. Ezt váltotta fel részben az itt elért eredmények alapján beinduló világbanki képzés. Iskolánk az Emberi Erőforrások Fejlesztése Világbanki Program keretében eredményesen pályázott a részvételre. A pályázat feltételeinek teljesítése után a gépészeti, az elektrotechnikai-elektronikai és informatika (számítástechnika) – hírközlés szakmacsoportokban képzett tanulókat. A 4 éves érettségivel záruló alapképzést 1 vagy 2 éves szakmai képzés követte. 1995-től nyelvi előkészítő évfolyam indításával alapoztuk meg a 1998-tól kiépítendő kéttannyelvű középiskolai képzést előbb német, majd angol célnyelven. A képzést gépipari

területen indult, majd tovább bővült a humán, a programozó, majd a környezetvédelmi területekkel. Iskolánk Vác város közvéleményének kérésére 1996-ban kezdte meg a szakközépiskolai osztályok mellett a gimnázium kiépítését korlátozott osztályszámmal, elsősorban a természettudomány és matematika iránt érdeklődő tanulók beiskolázásával. Ezt váltotta fel a szakmai oktatást nem folytató középiskolai forma 2000-től felmenő rendszerben. Tehát hivatalosan, 2004 szeptemberétől 2011 szeptemberéig nem volt az iskolában tisztán gimnáziumi képzés. Fontos szerepet szánunk a felsőfokú intézményekkel kiépített kapcsolatainknak, ezen belül is a műszaki és természettudományos képzést folytatókkal. Iskolánkban a korábban jelentős létszámú esti tagozatos képzés 2013-ban befejeződött. Iskolarendszeren kívüli oktatáshoz és szakképesítő bizonyítvány (OKJ) kiadásához a Fővárosi Munkaügyi Központ 07-0087-02/2004 számon az iskola részére tanúsítványt adott ki. A tanúsítványban engedélyezte 21 OKJ szakmában a felnőttképzés szervezését és szakképesítések kiadását, amelyet a változó jogszabályoknak megfelelően időről időre megújítunk, átalakítunk.

III. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLJA 1. A fenntartó cél- és feladatmeghatározása A 2012. december 31-ig fenntartóként eljáró Vác Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 95/a/2009. (V.21) sz. képviselő-testületi határozatával az iskola feladatát és alaptevékenységét a módosított alapító okiratban, az alábbiakban határozta meg: Az intézmény illetékességi és működési köre: Regionális jellegű, közszolgáltatást biztosító középfokú közoktatási intézmény. Intézmény egységei Gimnázium Szakközépiskola Kollégium / koedukált / Tanműhely Felnőttoktatás Az intézmény típusa, besorolása: Típusa: Közintézmény /Gimnázium, Szakközépiskola, Két tanítási nyelvű középiskola, Kollégium/ Közoktatási és szakképzési ellátást végző közszolgáltató költségvetési szerv Szakágazati besorolása: 853 200 (Szakmai középfokú oktatás) Szakképesítés tanulmányi területe: Műszaki, technikusi, számítástechnikai képesítések Szakmacsoport: gépészet, elektrotechnika, elektronika, informatika, vegyipar, környezetvédelem, vízgazdálkodás OM. azonosítója 032566 Évfolyamainak száma: 7 /maximum/ Szakfeladat rendje a kiegészítő tevékenységekkel együtt az éppen aktuális alapító okiratban olvasható (e dokumentum aktualizálásakor érvényes alapító okirat 2010. március 20-án 54 különböző kód felsorolásával) Az intézmény (fenntartó által) nappali tagozaton maximált tanulói létszám és csoportszáma: Tanulói létszám: 1030 fő Csoportszám: 29 csoport Kollégiumi férőhelyszáma: 190 fő Az intézmény feladatellátásához rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyon: A Vác, Németh L. út 4- 6. sz. alatti 1899/30. hrsz. ingatlanon található iskolaépület, díszterem, könyvtár, tornaterem, laboratóriumok, raktárak, tálalókonyha, ebédlő a hozzátartozó sportudvarral. A Vác, Kossuth L. tér 1. sz. alatti 3162/2. hrsz. ingatlanon található tanműhely és elméleti oktatási helyiségek. A Vác, Brusznyai Á. út 1. sz. alatti 1899/5. hrsz. ingatlanon levő kollégium épülete, raktárak főzőkonyha, ebédlő, a hozzátartozó udvarral és politechnikai műhellyel. Az intézményi leltár szerinti tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) 2. Általános célok Az alapító okiratban megfogalmazottakat, továbbá a helyi tanterv és képzési tantervek követelményeit is figyelembe véve a tantestület az iskola nevelési-oktatási és képzési célját az alábbiak szerint foglalja össze, határozza meg. — Az iskolában folyó pedagógiai folyamatnak elsősorban az értelemi fejlesztést, az oktatással együtt a nevelést, az érzelmi és akarati élet formálását, a felelős

—

—

társadalmi és állampolgári életre való felkészítést kell szolgálnia. Ennek megfelelően az iskola fő feladata: az általános emberi - polgári értékek — az igazságosság, a szépség és a jóság — továbbadása, az iránta való elkötelezettség kialakítása, elmélyítése. A tanítás fő célja: gondolkodni, beszélni és cselekedni tanítás, ami a tudományok, a művészetek, a testkultúra (sport)— s általában az emberi kultúra tanításán, az értékteremtésen és az alkotómunka révén valósítható meg. Az intézmény alapfeladatának tekinti a szakközépiskolában elsősorban a szakirányú, a gimnáziumban a szakképzést nem folytató formátumban a többirányú továbbtanulásra történő felkészítést. Kiemelt hangsúlyt kap az idegen nyelvek oktatása. A szakképző szakaszban a kor követelményeinek megfelelő magas színvonalú, szilárd alapokon nyugvó alap- és speciális szakmai ismeretek elsajátíttatását és ennek megfelelően technikusok képzését kell biztosítani. Az iskola nem ír elő kötelező alapvizsgát, de a diákok élhetnek jogukkal a Közoktatási törvény 9. §. 3. pontja alapján, és ha kérik, tehetnek vizsgát a 10. évfolyam befejezése után. Az iskola felkészít emeltszintű érettségi vizsga letételére, a tanulók igényétől, a törvényi előírásoktól (lehetőségektől) és fenntartói utasításoktól függően.

Ennek értelmében biztosítani kell:  a nemzeti kultúránk alapvető értékeinek ismeretét, megbecsülését és védelmét,  az egyetemes emberi kultúra — kiemelten az európai kultúra — ismeretét, elfogadását,  a hatékony ismeretszerzést, a tanulási képességek és készségek elsajátítását,  a társadalmi szolidalítás elmélyítését, kellő tolerancia alapozását,  az önművelődési igény és képesség kialakítását,  az értékteremtő fizikai és szellemi munka vállalását és megbecsülését,  az ismeretek önálló alkalmazására való képesség elmélyítését,  a kreatív és problémamegoldó gondolkodás kialakítását,  az önfegyelem, önismeret és bizalom képességének kialakítását, elmélyítését,  az önálló értékítélet és döntési képesség megalapozását,  a felelősségtudat elmélyítését és vállalását,  a segítőkész viselkedés és együttműködési készség kialakítását,  a testi és lelki egészség elmélyítését,  a tehetségek fokozott felkutatását és gondozását,  a szociális hatások leküzdésében való aktív közreműködést. A feladatok konkrét meghatározása: Ismerjék meg és becsüljék nemzeti kultúránk értékeit, a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát. Legyenek tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, művészetében, történelmében, tudományos és technikai eredményeiben, a mindennapi életében. Becsüljék és ápolják anyanyelvünket, fordítsanak gondot a kultúrált nyelvi kifejezésre. Ápolják településük, lakókörnyezetük, iskolájuk neves (névadó) személyiségeinek emlékét. Tárják fel szűkebb lakókörnyezetük hagyományaink kulturális értékeit, népi kultúráját, őrizzék ezeket a hagyományokat és legyenek képesek azok továbbadására. Legyenek nyitottak a környezetükben élő más népcsoportok, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság elfogadása. Törekedjenek a közös európai értékek megismerésére. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, és értékeljék azt, hogy a mi nemzeti kultúránk is hozzájárult mindezekhez az eredményekhez, része az összeurópai kultúrának. Legyenek képesek a valódi értékek és az értéktelen tendenciák megkülönböztetésére. Fogadják kritikával a kulturális és gondolkodásbeli „divatokat”. Ápolják kapcsolataikat más nemzetek

fiataljaival, ismerjék meg mindennapjaikat, gondolkodásmódjukat, kultúrájukat, és legyenek készek népünk szokás- és gondolkodásmódjának másokkal való megismertetésére. Váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit és technikáját, ezen belül az egyénre szabott tanulási módszereket, az emlékezet fejlesztésének metódusait és a rögzítés célszerű eljárásainak módozatait. Tegyenek szert megfelelő önállóságra a tanulás időbeli és sorrendi eltervezésében, a kedvező külső körülmények megteremtésében. Az ismeretszerzés, a tanulás személyiségüknek megfelelő technikáinak és módozatainak elsajátítása nyomán ízleljék meg az ebből fakadó sikerélményt és annak az önbecsülésre gyakorolt pozitív hatását. Ismerjék meg a tudás örömét, építsék be értékrendjükbe a műveltség rangját. Legyenek tisztában azzal, hogy a műveltség olyan érték, amelyet egész életük folyamán gyarapítaniuk érdemes, valamint azzal, hogy a műveltség nem a gyakorlati haszonszerzés mértékével mérhető, hanem gazdagítja személyiségüket, tartalmasabbá teszi emberi kapcsolataikat, harmonikusabbá teszi viszonyukat önmagukhoz és a világ jelenségeihez. Törekedjenek sokoldalú műveltségre, lássák be és tapasztalják meg, hogy ezzel közelebb jutnak a világ sokszínűségének megismeréséhez és megértéséhez, önmaguk helyének megtalálásához. Legyenek képesek hosszú távú céljaikat a pillanatnyi érdekeik fölé emelni. Viseljék el fegyelmezetten a kudarcokat, és a sikertelenség sarkallja őket további erőfeszítésekre. Tanulják meg, hogy az ismeretszerzés időt, fáradságos munkát, sok lemondást és önfegyelmet követel. Ismereteik gyarapítása mellett alakuljon ki bennük az igény a megtanultak önálló alkalmazására, újabb összefüggések felismerésére. Tapasztalati úton ismerjék fel, hogy „felfedező tanulás”, a jelenségek több szempontú megközelítése, viszonyítása és a rendszerezés fejleszti a problémamegoldó gondolkodást, felkelti az öntevékenység igényét, segíti az önálló értékítélet kialakulását. Becsüljék a munkát, mint értékteremtő tevékenységet, maguk is törekedjenek alkotó munkára. Tapasztalják, hogy az alkotó tevékenység közelebb viszi őket önmaguk megismeréséhez és megvalósításához, gazdagítja személyiségüket. Tartsák tiszteletben a saját és mások szellemi és fizikai alkotó tevékenységét, becsüljék annak értékét. Törekedjenek önmaguk árnyalt és sokoldalú megismerésére, reális önértékelésre. Legyenek tisztában saját képességeikkel és készségeikkel, teljesítőképességük határaival, tehetségükkel és hiányosságaikkal. Ragadják meg az alkalmat, hogy kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területen, ezáltal is segítve pályaorientációjuk kialakulását és megszilárdulását. Reális önértékelésük segítse őket abban, hogy kiegyenlítsék környezetük túl- vagy alulértékelő gesztusainak káros következményeit: az önteltséget illetve a kisebbrendűségi érzést. Tapasztalják meg, hogy a reális önértékelés kialakítása révén sajátíthatják el mások helyes értékelésének képességét is. A diákokban jellemzően felerősödő önállósulási vágy konfliktusainak feloldására sajátítsák el az ítéletalkotás képességét, legyenek képesek konfliktushelyzetekben a helyes döntésekre, illetve döntéseik felülvizsgálatára. Legyenek készek arra, hogy megismerjék és megfontolják mások értékítéletét és szembesítsék azt a sajátjukkal. Mindehhez sajátítsák el az önfegyelem képességét. Legyenek alkalmasak a globális értékrend elsajátítására és elfogadására, ami megalapozza a sajátos, egyéni értékrend kialakulását is. Ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, hogy megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét. Egyéni értékrendjükben kapjon kiemelkedő helyet a humanizmus és az egymásért érzett felelősség. Legyenek tisztában azzal, hogy felelősek cselekedeteikért, döntéseikért,

természeti, tárgyi és emberi környezetükhöz való viszonyukért. Hassa át felelősségtudat a baráti és párkapcsolataikat, a családjukhoz való viszonyukat. A szociális készségek eredményes fejlesztése következtében sajátítsák el a segítőkész viselkedés normáit, a segítő együttműködés, a demokratikus vezetés és a tisztességes versengés képességét. Családi kapcsolataikban törekedjenek segítőkész magatartásra. Ezzel együtt lássák be, hogy az egymás közötti optimális kölcsönhatások kialakításán belül nagy jelentősége van a pedagógusok és a tanulók közötti pozitív szociális kölcsönhatásnak. Tapasztalják meg, hogy a nevelés nem egyéb, mint a gondozási hajlamból fakadó segítő viselkedés, tevékenység, azaz segítő együttműködés. Sajátítsák el a kommunikáció optimális képességét. Legyenek tisztában azzal, hogy a kommunikáció fogalma nem csupán a nyelvi kifejező rendszerrel való érintkezést jelenti, hanem érzelmi kapcsolatteremtést is. Sajátítsák el az érzelmi kötődés képességét, törekedjenek dominánsan pozitív érzelmi kontaktus kialakítására a kisebb és a tágabb közösségükben. Törekedjenek a szóbeli kommunikáció alapvető készségeinek: a meghallgatás (odafigyelés), az érdeklődés, a kérdés és a kérés, a meggyőzés, az elismerés és a bírálat készsége, a társalgási és a vitakészség elsajátítására. Legyenek képesek az egészséges életvitel kialakítására. Használják ki a testedzésre, az egészséges testi fejlődésre nyújtott lehetőségeket, kerüljék a káros szenvedélyeket. Ismerjék meg a betegségek, balesetek elkerülésének és az egészség megőrzésének módozatait. Érezzenek felelősséget környezetük egészséges életvitele iránt is. Tanúsítsanak elfogadó magatartást sérült, beteg vagy fogyatékos embertársaik iránt. Legyenek tisztában azzal, hogy a lelki egészség védelme, a belső harmónia megteremtése kihat egész tevékenységükre, teljesítőképességükre, teljes emberi fejlődésükre. Az oktató – nevelő munka kiemelt elemei Az á1ta1ánosan megfogalmazott célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a változó társadalom elvárásaiból lett levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték - cél - feladat rendszerben lehet megvalósítani. Érték

Cél

Feladat

1. Erkölcsi alapok

Fogadják el hogy van az emberi együttélésnek általános követelményés szabályrendszere. Ez az erkölcs ami az ember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet az ember „teljesítőképes” szaktudással. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére.

A tanárok minősítési- és követelmény-rendszerét is erkölcsi és szakmai alapon kell összeállítani. Figyelembe kell venni, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg. Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat.

2. Pályaválasztási érettség

A tanulók a 10. évfolyam végéig ismerjék meg, hogy a pályaválasztásban saját személyiségük a döntő. Tanulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén érdeklődési körének, képességeinek, személyiségjellemzőinek és értékítéleteinek hasznosítására.

A pályaalkalmasságból, pályaorientációs és más orientációs órák önismereti foglalkozásaira támaszkodva feltárjuk a személyes alkalmasságot. A szükséges mértékben és esetekben segítjük az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását. A tanulók végleges döntését jövőjüket illetően a 12. évfolyamban várjuk el.

3. Pályaérettség

A 14. évfolyam végéig tegyék magukévá a tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a technikusi vizsgáig (14. év végéig).

A pályaorientációs és az osztályfőnöki és a szakmai alapozó órákon beszélgetések és más alkalmak során felkészítjük a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra. Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerőpiaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettséget. Tapasztalatszerzést pedig üzemlátogatásokon és a szakmai gyakorlatokon biztosítunk a számukra.

4. Testi - lelki egészség

Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a sport és a művészetek iránt.

A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és napi munkafeladat. Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Segítjük az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat. Négy évszakos táborokat és túrákat szervezünk. Művészeti napokat, kiállításokat, múzeum- és színházlátogatásokat szervezünk

5. Munka és minőség

Következetes nevelőmunkával el kívánjuk érni, hogy a tanulók már az iskolában, majd azt követően is a munkát tartsák a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának. Ismerjék fel, hogy a minőség az élet általános jellemzője és értéke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények jelentik a társadalommal szembeni elvárások alapját.

Feladatunk minden tanórai és az azon kívüli tevékenységben az igényességre való ösztönzés. A feladat választásoknál, főleg az intellektuális képzésben, építeni kell a tanulói aktivitásra. Erkölcsi elismerésben kell részesíteni minden kiemelkedő teljesítményt. A tanári munka minőségével is folyamatosan példát kell mutatni.

6. Kommunikációs készség

Az emberi és szakmai együttműködés nem valósítható meg nyelvi és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúrák értékeinek közvetítése. A nyelvi kommunikáció mellett biztosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommunikációs készség kialakítása érdekében. Segítjük a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását is.

Elsajátíttatjuk és megköveteljük a szép magyar beszédet és a szakmai nyelvet. Biztosítjuk a könyvtár- használatot a média elemekkel együtt. Biztosítjuk az internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakítását helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlatokkal segítjük, tanítási órákon és azon kívül is.

7. Állampolgári aktivitás

Célunk az iskolai közélet feltételeinek biztosítása és formálása annak érdekében, hogy erre támaszkodva a tanulók szívesen vállalják állampolgári jogaik gyakorlását és felkészülhessenek döntéseik vállalására.

A diákönkormányzat és más diákszervezetek munkájának segítésével kívánjuk ezt a célt megvalósítani. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerű tanítása a tanórákon. Minden szaktanár feladata, hogy órán kívüli munkájával és személyes példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlődését, mert ez a közösségi élet az állampolgári aktivitás alapja.

8. Alkotóképesség

Az eredmény érdekében való tervszerű és kitartó munka vonzóvá tétele is fontos nevelési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegű, és ne reproduktív legyen. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét. Fokozni kell az absztrakciós képességet. Növelni kell az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt.

Az egyes tantárgyak oktatása magában foglalja a tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorlati képzésben fokozzuk a problémaorientált projektek arányát. Ösztönözzük a tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt. Fokozottan kell támogatni a részvételt vállaló tanulókat. Teret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes eseteket és személyeket.

V. BEISKOLÁZÁS Iskolánkban egymás mellett működik a négyosztályos szakképzést előkészítő és a gimnáziumi (szakképzés nélküli), érettségire felkészítő képzés, valamint a nyelvi előkészítő osztályok is. Majd erre épül rá a 13-14-dik évfolyamon folyó szakképzés (a technikusképzést). 1.

A középiskola nappali tagozatos osztályainak 9. évfolyamba, a fenntartó által engedélyezett (előírt) szakterületekre veszünk fel tanulókat, akik a hivatalos szervek által kiadott, és a köznevelési törvény előírásainak megfelelő kerettanterv alapján folytatják tanulmányaikat a 9-12. évfolyamon. Minden osztályba az általános iskola 8dik osztályának megfelelő előképzettséggel kerülhetnek be a tanulók, de felvehetők tantervváltók is. A nyelvi előkészítő évfolyama is középiskolának minősül. A gimnáziumi osztályokban szakmai képzésre nem kerül sor. A felvételi rangsor kódonként kerül kialakításra az elért pontok alapján. Amíg a törvényi feltételek nem változnak, ezek az alábbiak:  általános iskolából hozott pontok (meghatározott tantárgyak, meghatározott évfolyamainak eredményei alapján)  központi felvételin elért pontszámok (magyar anyanyelv, matematika, ha később lesz esetleg idegyen nyelv is)  szóbeli felvételi (elsősorban a nyelvi előkészítő- és kéttannyelvű osztályokba)  bizonyos szakokra előírás lehet az egészségügyi alkalmasság igazolása (pl. elektronikai szakokra nem nyerhet felvételt színtévesztő)  a nyelvi csoportba soroláshoz szintfelmérő megírása lehetséges, kijelölt időpontban  az adott tanévre történő pontszámítási szabályokat a fenntartó jóváhagyása mellett, előző év október 31-ig hozzuk nyilvánosságra az iskola honlapján és szórólapok formájában  minden, itt nem tárgyalt feltétel az éppen aktuális jogszabályoknak megfelelően (pl. plusz pontok megadásának lehetősége, előnyben részesítési kötelezettség, stb.) A szabadon felhasználható órakeret elsősorban az idegen nyelvi, a matematikai és természettudományos ismeretek elmélyítésére valamint tehetséggondozásra használjuk fel a „Helyi tantervben” leírtak szerint. Kiemelten kezeljük az emelt szintű érettségire való felkészítést. A kéttannyelvű képzésbe (ha indul) a 8-dik osztályból vagy a nyelvi előkészítő osztály elvégzése után lehet bekerülni az adott tanévre érvényes szabályok alapján.

2.

A szakközépiskola szakképző (technikusi) évfolyamaira érettségi bizonyítvánnyal lehet jelentkezni, elsősorban a szakmai előkészítő évfolyamokról, de más középiskolákból is, megfelelő feltételek megléte esetén. Ha több jelentkező van, mint amennyi a képzés indítására szánt hely, akkor a matematika év végi valamint az érettségi és az informatika év végi jegyek alapján kerül kialakításra a rangsor. A képzés megkezdéséhez minden tanulónak előírt összefüggő szakmai (termelési) gyakorlaton kell részt vennie. A képzés ideje a beszámíthatóságot figyelembe véve 11.5 vagy 2 tanév hosszúságú, melynek végén a képesítő vizsga megkezdésének feltétele az adott szakra pontosított feltételek teljesítése után lehetséges. A szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programja alapján a szakirányba továbblépők esetén a képzés egy év, a többieknek kettő év. (Az iskola ezt a gyakorlatot alkalmazza immáron több mint 20 éve).

3.

Dolgozók középiskolai, esti tagozatos oktatása három vagy négy éves képzési idővel történik, az érvényes jogszabályok figyelembe vételével. Ez azonban csak az újraindítás esetén válik aktuálissá, hiszen 2013-ban (legalábbis átmenetileg) megszűnik iskolánkban az érettségire való felkészítés ezen formája.

4.

A felnőttoktatásba (technikusi képzés a 20. életévet követően) való bekapcsolódás pedig egy előttünk álló feladat, hiszen a technikusi képzésben való részvétel feltételei a nappali és iskolarendszerű formában megszigorodtak. Az engedélyek beszerzését követően a 2-es pontban leírt feltételeket kívánjuk támasztani a jelentkezők elé.

VI. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK 1. A tanítási időben kötelezően igénybe vehető szolgáltatások  Nappali rendszerű, általános műveltséget valamint szakmai ismereteket megalapozó középiskolai oktatás kétszintű érettségire való felkészítés  Iskolarendszerű szakképzés, képesítő vizsgára való felkészítés  Középiskolai kollégiumi ellátás fiúk és lányok részére  Iskolarendszerű felnőttoktatás, középszintű érettségire és technikusi képesítő vizsgára való felkészítés 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások  Konzultáció biztosítása a tanulási problémák megoldása érdekében  Kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, más iskolai szakemberrel a diákok kérésének megfelelően  Felkészítés tanulmányi-, szakmai-, kulturális- és sportversenyekre  Felkészítés egyéb, tanulóknak meghirdetett versenyekre, vetélkedőkre  Szakkör, önképzőkör, diákkör szervezése, indítása, működtetése  Könyvtár és médiatár használatának biztosítása  Színház- , mozi- és múzeumlátogatások szervezése  Egyéni öntevékeny számítógép használat, internet hozzáféréssel  Hangversenyek biztosítása éves rend szerint  Egyéni öntevékeny edzőteremi használat  Egyéni öntevékeny sportpálya használat  Különböző szaktanfolyamokon való részvétel lehetőségének biztosítása  Speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély, stb.)  Egyetemi előkészítő tanfolyamok szervezése  Nyelvvizsgára előkészítő külföldi tanulmányi utak szervezése  Felvételi előkészítő tanfolyam általános iskolásoknak  Tanulmányi kirándulások, országjárások  Felzárkóztató foglalkozások biztosítása  Intenzív tehetséggondozó programok szervezése iskolai és egyetemi szakemberek biztosításával  Iskolai menza igénybevétele  Ünnepélyek, rendezvények, diáknapok szervezése Az órakereten túli szolgáltatások egy része térítésmentesek, de vannak, amelyeken való részvételért meghatározott összeget kell fizetni. Ezen díjak még a jelentkezések előtt kihirdetésre kerülnek. A térítésmentes szolgáltatások alanyi jogon (a térítési díj befizetése nélkül) megilletik valamennyi beiratkozott tanulót. Térítési díjat főleg a különböző szaktanfolyamokat, a nyelvvizsgára előkészítő tanulmányi utakat, az iskolai menzát, a nem pontszerző versenyekre való felkészítést és az iskolai sportköri (szakosztályi) munkát igénybevevők fizetnek. A színház, a mozi látogatás az országjárás a tanulmányi kirándulások felmerült költségeit a résztvevők fizetik. A többi felsorolt szolgáltatás költségét az iskola számára meghatározott órakeretből vagy más forrásból (pályázat, alapítvány, szponzor) biztosítjuk. A tanulóknak az iskolai szolgáltatások iránt támasztott igényeit az osztályfőnökök, és a szaktanárok és a diákvezetők gyűjtik össze. 3. Szociális szolgáltatások és a hátrányos helyzetű tanuló kezelése Az iskola biztosítja:  A fenntartói, az iskolai és egyéb támogatások elvszerű elosztását

VII.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI- ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM

20/2012 (EMMI rendelet 128§) Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. A tudatos egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola minden részére beépülnek. A felsorolt témák mindegyikére tervezünk speciális előadásokat évfolyam vagy osztályszinten az osztályfőnökök, saját tanáraink illetve meghívott előadók segítségével. Az egyes területek szakértőinek bevonásával igyekszünk az iskolai könyvtárunk írott és elektronikus kínálatának fejlesztésére is az adott témákban. A lényeges területek a következők, amelyeken belül afent említetteken túl az alaábbi tevékenységeket végezzük: 1. önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  önismereti foglalkozások az iskolapszichológus és egyéb meghívott szakértők bevonásával  részvétel a kötelezően előírt szűrővizsgálatokon  lehetőség az alkalmi módon szervezett „egyéb” szűrővizsgálatokon 2. egészséges testtartás, a mozgás fontossága  testnevelési órák speciális gyakorlatai  iskolai keretek között szervezett gyógytestnevelési órák  iskolai sportfoglalkozások (szakági és tömegsport jellegűek egyaránt) szervezése  gyalog-, kerékpár- és vízi túrák szervezése  sí-, turisztikai és vízi táborok szervezése  egyesületi sportolás támogatása 3. a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  az iskolai büfé kínálatának szabályozása 4. a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat 5. a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében  tanácsadás az iskolaorvos, iskolapszichológus és a védőnők bevonásával 6. a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  egyéni és kiscsoportos foglalkozások az iskolapszichológus segítségével 7. a tanulás technikái 8. az idővel való gazdálkodás szerepe 9. a rizikóvállalás határai 10. a szenvedélybetegségek elkerülése 11. a tanulási környezet alakítása 12. a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége  természetjáró túrák  kármegeleőző és kármentesítő önkéntes munkák az iskola és a lakóhely környékén  részvétel természetvédelmi akciókban

Ezzel kapcsolatos tevékenységünk a következő témakörök köré csoportosul: 1. tájékozódás, felmérés  egyéni-, kis- és nagycsoportos beszélgetések alapján készített jegyzetek  feltett kérdésekben nyílt vagy titkos szavazás  kérdőívek név szerinti vagy anonim kitöltése 2. tájékoztatás, megelőzés  előadások  beszélgetések  video anyagok vetítése  szakirodalom ismertetése 3. kapcsolattartás  rendőrség  családsegítő központ  iskola-egészségügyi szolgálat  iskolapszichológus  civil szervezetek 4. továbbképzéseken való részvétel 5. segítségnyújtás, tanácsadás  Tájékozódás, felmérés A törvényi kereteken belül megpróbáljuk felmérni diákjaink lehetőségeit, igényeit. Nagy szerepe van ebben az osztályfőnöknek, akinek megfelelő érzékenységgel kell viseltetnie a diákság problémái iránt. Észre kell vennie a hátrányos helyzetű vagy korlátozott képességű diákot. Ismernie kell a diákok egészségi állapotát, családi- és szociális hátterét.  Tájékoztatás, megelőzés: Diákok felé: - Felvilágosító programok szervezése: Iskolánkban rendszeresen járnak előadók. Az alkalmankénti előadások (egészséges táplálkozás, sport szerepe stb.) mellett, évente visszatérő program a rendőrség részéről egy jogi előadás a 11.-12. évfolyam részére, és egy szakember részéről mentálhigiénés felvilágosítás a 9. évfolyam lányai részére - Szórólapok, kiadványok: Évente a fontosabb eseményekhez kapcsolódva (tanévkezdés, diáknap, évzárás stb) szóróanyagokat osztunk a diákság részére. Minden tanév elején eljuttatunk egy közlekedésbiztonsági témájú körlevelet a diákokhoz. (9.10. évfolyam gyalogos- és segédmotorkerékpár közlekedés, 12.-13. évfolyam: autózás) - Osztályfőnöki órák: Az osztályfőnöki órák témakörei szervesen kapcsolódnak az egészséges életmód, a megfelelő szemlélet kialakításához. Az órák témaköreinek feldolgozását kiképzett kortárssegítők segítik. - Vetélkedők, egyéb rendezvények: A témakörhöz kapcsolódó vetélkedőkön és egyéb rendezvényeken (konferenciák, előadások) részt veszünk, diákjaink ez irányú kezdeményezéseit értékeljük. - Kiadványok: Iskolánk könyvtárában külön helyet kaptak az egészséges életmóddal kapcsolatos szakkönyvek, CD-k és videók. Ezekről külön lista álla rendelkezésre, amelyet minden osztályhoz eljuttatunk Tanárok felé:

-

-

Szórólapok, körlevelek: Minden tanév elején az osztályfőnökök körlevelet kapnak, amely tartalmazza: osztályfőnöki témaköröket, kortárssegítők névsorát, szóróanyagokat, a témával kapcsolatos könyvtári kiadványok jegyzékét, fontosabb információkat. Emellett egy éven belül, különböző eseménykehez kapcsolódva szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak. Értekezletek: Tantestületi értekezleteke során tájékoztatás a témában Segédanyagok: a témák feldolgozásához segédanyagokat (CD, video, dia) és szórólapokat bocsátunk rendelkezésre.

Szülők felé: - Értekezletek: Iskolánk évente kétszer összevont szülői értekezletet is tart, amelyen az ifjúságvédelem témakörében is tájékoztatást kapnak a szülők.

 A rászorulók egyéni segítésének szervezését  A reggeli és délelőtti étkezési lehetőséget az iskolai és tanüzemi büfében illetve a folyosókon elhelyezett automaták igénybevételével  Ebédelési lehetőséget az iskolai menzán  Reggeli, ebéd és vacsora lehetőségét a kollégisták és az externisták részére  Segélyezési lehetőséget: SZMSZ szabályozása alapján  Egészségügyi szűrővizsgálatokat és iskolaorvosi ellátást az előírások szerint  A szociális – mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatást az ifjúságvédelmi felelős, a DÖK vezető tanár és az osztályfőnöki munkaközösségvezető, valamint a kollégiumi igh. segítségével az osztályfőnöktől, a nevelőtanártól, vagy mástól való jelzés alapján a szükséges belső és külső együttműködéssel biztosítjuk  Iskolai alapítványi támogatást elbírálás alapján.  Sportorvosi szolgálatot a diákolimpiai versenyekhez  Ingyenes tankönyvellátást a törvényben előírtak szerint  Az előírt tankönyvek megvásárlásának lehetőségét 4. Vakációs és tanítási szünnapon adott kínálatok  Péntek éjszaka a kollégiumi tartózkodás lehetőségét megfelelő indok alapján biztosítunk  Nyári szünetben táborozásokat, túrákat, nyelvi felkészítőket szervezünk  Az iskola által tervezett időpontban osztálykirándulásokon lehet részt venni  Mozi, színház és más kulturális lehetőségek, hangversenyek  Sportnap  Diáknap  Gólyatábor  Kollégiumi programok, rendezvények, kollégiumi nap  Megfelelő érdeklődés mellett hétvégéken (szombat) az iskolai sport létesítmények használata (működtetői jóváhagyás mellett) 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulók magatartása a társadalomban, és a családban lévő feszültségek hatását magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a megbízott felelősnek, az osztályfőnöknek és a csoportvezető nevelőtanárnak kiemelt feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható súlyos rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni az illetékesnek:(osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató és rajtuk keresztül ha szükséges az illetékes önkormányzat gyámügyi előadójának, a családsegítő központnak). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, a gondok lehetőség szerinti közös orvoslása. Néha előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen szerepel a gyermek személyiségének megismerése. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a tanuló megismeréséhez a személyiségzavarok leküzdéséhez. A kollégiummal való együttműködésben különösen is nagy figyelmet szentelünk ennek a feladatnak.

Az ifjúságvédelmi megbízott és kollégiumi segítője tennivalóit pontosítani, kiképzését és továbbképzését támogatni kell. Ifjúságvédelmi felelős részére órakedvezményt biztosítunk. A prevenciós tevékenységek keretein belül folyamatosan biztosítunk vendégelőadókat az AIDS megelőzésére, a drog, az alkohol és dohányzás káros hatásainak megismertetésére. E nevelési terület az osztályfőnöki kötött órákban kap kiemelt szerepet. A felhasználható videóanyag a diákok rendelkezésére áll és hozzáférhető a könyvtárban. A tanárok rendszeresen részt vesznek a témában szervezett továbbképzéseken. Állandó kapcsolatban állunk a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával, a családsegítő központtal és az iskolapszichológussal. Minden tanévben előadás sorozat keretében készítjük fel a diákokat az állampolgári kötelességek teljesítésére. Évenként részt veszünk az ÁNTSZ által szervezett mentálhigiénés tanfolyamokon és a „Kortárssegítő” programokon. Szorgalmazzuk, hogy a diákaktivisták elvégezzék az ÁNTSZ által szervezett AIDSprevenciós továbbképzést és minél többen kapjanak elsősegélyt nyújtó alapismeretet, vegyenek részt véradásban.

VIII. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Általánosságban elmondható, hogy az átlagtól való eltérésnek mindig okai vannak, amelyről az egyén gyakran nem is tehet. Így született, így alakult az élete. Ezért a beilleszkedésük, s végül társadalmunk hasznos állampolgáraivá válásuk miatt kiemelt szerepet kell kapjanak az alábbiak:  osztályfőnök és minden szaktanár megfigyelő, tényfeltáró, segítő szándékú tevékenysége  szakértői vélemények bekérése, tanulmányozása, megértése, megfelelő döntések meghozatala  differenciált terhelés mind a tanítási órára, mind az otthoni munkára vonatkozólag  folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel (felügyeleti jogot gyakorlókkal)  tanuló társak (főleg osztálytársak) felkészítése a toleranciára, segítség nyújtás módjaira  az indokolt (de csak azok) könnyítések megadása 1. Hallás-, látás- vagy mozgássérült diák. Intézményünk beiskolázási követelményei miatt szellemi fogyatékos tanulók nem kerülnek be a rendszerbe. Viszont szinte minden tanévben bejut ép értelmű, de egyéb fogyatékossággal rendelkező diák. Aki szakértői igazolást mutat be valamely csoportra vonatkozólag, annak:  választása szerint biztosítjuk a törvény által előírt óraszámban a plusz foglalkozásokat (elsősorban az érettségi tantárgyakat javasoljuk)  engedélyezzük a segédeszközök órai használatát (laptop, halló készülék, egyedi megvilágítás, stb.)  biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, lifthasználatot, mozgássérülteknek kialakított vizes blokkot  megszervezzük a tanulótársaik által nyújtott segítséget a közlekedésben, órai munkában és a tanulásban egyaránt  írásos szülői kérésre (igazgatói elbírálás alapján) részleges vagy teljes felmentést kaphatnak bizonyos tantárgyakból  a tanórai foglalkozáson megválaszthatják az ülőhelyüket a jobb látás, hallás, szájról olvasás, közlekedés érdekében  az érintett tanárokat felkészítjük a probléma kezelésére, a legalapvetőbb segítségek megadásának módjaira (pl. hallássérült tanuló estében, mindig felé fordulva, artikulálva beszéljen; látássérült tanuló estében a dolgozatok feladatlapjait legalább kétszeres nagyításban készítse el) 2. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küszködő tanulók részére összefüggő programok és szolgáltatások biztosítása Az egyik legnehezebb feladat ezen csoportba tartozó tanulók felderítése, hiszen szégyenérzetből, vagy akár tudatlanságból is, de igyekeznek titkolni. S valljuk be, mi tanárok is hajlamosak vagyunk az elvártnál gyengébb teljesítményű diákot a „lusta” jelzővel ellátni. Nagyon fontos szerep hárul az osztályfőnökre, de érzékenynek kell lennie minden tanárnak is. A legárulkodóbb jelek ha a gyenge teljesítmény annak ellenére keletkezik, hogy a diák: szerény, segítőkész, igyekvő, dolgozatoknál rendszeresen időzavarba kerül, órai magyarázatokat annak ellenére nem érti, hogy figyel. A probléma kezelésére az alábbi tevékenységeket végezzük:  személyes és interneten keresztüli tanácsadás  önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és azon kívül  tanulási technikák tanítása osztályfőnöki és tantárgyi szakórák keretében

 korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése elsősorban a 9. és 10. évfolyamos tanulók részére  írásos szülői kérésre (igazgatói elbírálás alapján) részleges vagy teljes felmentést kaphatnak bizonyos tantárgyakból  társasági életben való jártasság kialakítása (részvételre ösztönzés az iskolai szakkörökben, diákönkormányzat által szervezett programokban, stb.)  a bejáró tanulók várakozásához tanulásra is alkalmas körülmények biztosítása  vegyen részt a tanulóknak szervezett színház-, kiállítás- és hangversenylátogatásokon  kapcsolódjon be az iskolai kiállítások, kulturális bemutatók, ünnepségek, megemlékezések, kollégiumi rendezvények szervezésébe, vagy legyen ott szereplő, stb. 3. A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítására tett intézkedések A felismerés általában nem okoz gondot. Sajnos a kiváltó ok viszont nagyon sokféle lehet. Csak tanulási oldalról nézve az egészen gyenge képességek leplezésére való törekvéstől a kiemelkedő képességek miatti „unatkozom, nekem ez kevés” demonstratív kifejezéséig bármi. S akkor még nem beszéltünk az olyan orvosi esetekről, amikor még a rendszeres gyógyszerezés is előírt a számára, amit persze sokszor még a szülő is titkol, nehogy megbélyegzett legyen a gyereke. Tehát kiemelt szerepet kell kapjon az okok feltárása, hogy aztán a megfelelő bánásmódban részesüljön.          

ifjúságvédelmi felelős alkalmazása az iskolában és a kollégiumban iskolapszichológusi rendelések megszervezése önértékelési tréningek, foglalkozások szervezése osztályfőnöki egyéni beszélgetések szervezése, a diákok megismerése családdal való folyamatos kapcsolattartás (szülői értekezletek, értesítések, tájékoztatók stb.) megszervezése szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása (pszichológus) az ifjúságvédelmi és szociális szervekkel való kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása osztályfőnökök és tantestület érdeklődő tagjainak szakmai továbbképzése a DÖK bevonása az érdekvédelmi és karitatív munkába a személyiség alapos megismerése, feladattal való ellátása, a teljesítmény értékelése, ösztönző intézkedések.

4. Etnikai kisebbségi ügyek kezelése Az iskolába és a kollégiumban 1998 óta nem volt egyetlen egy etnikai vagy kisebbségi üggyel kapcsolatos gond vagy probléma. Az iskolavezetés és a nevelőtestület ismeri a törvényi kötelezettségeit. Folyamatosan figyeljük a témában megjelenő pályázatokat, amelyekre felhívjuk diákjaink figyelmét és igény esetén segítünk is nekik az ezeken való indulásban (az utóbbi években több sikeres programunk is volt). Több diákunkról tudjuk (bár ilyen jellegű felmérést nem készítünk), hogy szüleik, vagy ajkár ők maguk is aktív résztvevői a főleg lakóhely szerinti kisebbségi programoknak (esetleg kisebbségi önkormányzatnak), amely tevékenységet mi is támogatunk. Sőt több alkalommal képviseltettük magunkat műsorral ilyen jellegű eseményeken. 2008 és 2012 között szerepeltünk: ruszin, német és szlovák programokon. Iskolai galériában kiállítóként szerepeltek cigány és ruszin festők művei, de tanáraink közül is többen részt vesznek nemzetiségi találkozókon vagy ebben a témában szervezett megbeszéléseken, előadásokon.

5. Alapítványaink segítsége Iskolánkban három alapítvány is működik, amelyek indokolt esetben (főleg szociálisan rászorulóknak) anyagi támogatást tud nyújtani a kérvénnyel hozzájuk forduló diákoknak: eszközvásárláshoz, tankönyvvásárláshoz, ruházkodáshoz, étkezéshez, utazáshoz, nevezési díjak átvállalásához stb. (alapítványaink pontos célrendszere és működési mechanizmusa a honlapunkon olvasható) 6. Panasztételi lehetőségek Fontos, hogy a vélt vagy valós sérelmet elszenvedett diák a problémáival tudjon kihez fordulni. Érezze a biztonságot, hogy az általa elmondottak nem jutnak illetéktelenek tudomására, s legfőképpen, hogy neki ebből nem származik hátránya.  Elsődleges személy ebben a folyamatban az osztályfőnök, aki mint egy szülő kell, hogy felügyelje a rá bízott tanulókat. Tudjon az őket érdeklő és érintő problémákról, igyekezzen azokat diplomatikusan megoldani, de szankcionáljon is, ha kell.  Súlyosabb esetekben érdemes az igazgatóhoz fordulni. Főleg ha valakit emberi mivoltában aláztak meg testi ereje, vallása, bőrszíne vagy bármilyen egyéb oknál fogva. Ide tartoznak a Házirendben a súlyos vétség témakörébe sorolt elemek is. Valamint a felmentések kérése, és az anyagi segítségek igénylése.  2009-től működik az iskolában pszichológus, aki nem csak foglalkozásokat vezet kisebb-nagyobb csoportoknak, de egyéni rendelést is tart. Ő név nélkül jelezné, ha valamely probléma akuttá vagy általánossá válásának fenn állna a veszélye.  Az ifjúságvédelmi felelős elsődleges feladata ezen problémák kezelése, de még az is, hogy a potenciálisan bajba kerülő gyerekeket figyelje, ha kell közbelépjen. 7. A feltárt problémák megoldása Igyekezni kell a lehető legkisebb konfliktussal járó megoldást választani:  leggyakrabban már a kibeszélés is segít  szaktanácsadás, vagy ilyenre alkalmas szervezetekhez való irányítás  az érintettekkel történő megbeszélés  felmentések különböző kötelezettségek alól  támogatások megítélése  eljárás lefolytatása (csak végső esetben)

IX. AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A tanulók értékelése

1.

Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségének optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi, szakmai és testi fejlődésben. Ezért biztosítjuk számukra, hogy bővítsék ismereteiket, kibontakoztathassák képességeiket, megvalósíthassák céljaikat, elképzeléseiket és törekvéseiket. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú eredményes oktatás-nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységének áttekinthetőségének megőrzése, és tudatosítása. Az értékelés célja:

2.

o o o o

a személyiség fejlesztése az önértékelési képesség kialakítása motiváció pályorientáció

Az értékelésre a tanítási - tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. A TANULÁSI FOLYAMAT AZ ÉRTÉKELÉS KEZDETE diagnosztikus Fajtája feltárja az előzetes ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás esetén, Ideje a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor visszajelzés tanár, diák, Célja szülő számára Formája

3.

FOLYAMATA

formatív fejlesztő, önfejlesztést segítő

időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében a tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése rövid dolgozat röpdolgozat, (osztályozni nem illik) a szóbeli feleletek, teljesítményt pontban, osztályfeleltetés, vagy százalékban fejezi gyakorlat ki.

VÉGE

szummatív minősítő értékelés, a tanulási időt zárja le félév, év vége érettségi, szakmai képesítő, szintfelmérő viszgák összegezés, minősítés, értékelés témazáró, szóbeli- írásbeli feleltetés, gyakorlati feladat megoldása

Alapelvek Az értékelés legyen:  folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető,

 sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a diák valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, gyakorlatok végzése, stb.),  változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket,  kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzést és a felelősségtudat kialakulását,  konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentsen további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet,  objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra,  kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tehetnek javaslatokat. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak (elviselésüknek) megszokása. 4. A tanulók magatartásának értékelése Magatartás

példás

jó

1. Fegyelmezettsége

nagyfokú, megfelelő állandó, másokra pozitívan ható

2. Viselkedés kultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

kevés kivetnivalót hagy maga után

3. Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen járó, kezdeményez ő betartja, arra ösztönöz nagyfokú

részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú néha hibázik

4. Házirend betartása 5. Felelősségérzete

időnként feledékeny

változó

rossz

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni udvariatlan, nyegle

erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

nem árt, ingadozó vagy közömbös, vonakodó részben tartja be ingadozó

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő sokat vét ellene felelőtlen, megbízhatat-

6. Hiányzásai

igazolatlan órája nem lehet

lan igazolatlan óráinak száma: 8-nál több

igazolatlan óráinak száma: 1-2

igazolatlan óráinak száma: max. 8

jó figyelmes, törekvő

változó ingadozó

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, megbízhatatla hullámzó, n, önállótlan gondatlan

megfelelő, néha ösztökélni kell ösztönzésre dolgozik

felszerelése gyakran hiányos

5. A tanuló szorgalmának értékelése

Szorgalom 1. Tanulmányi munkája

2. Munkavégzése

3. Kötelességtudata

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

példás céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésér e kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan kifogástalan, precíz

rendszeres, érdeklődő

ritka

hanyag hanyag, lassító

felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs egyáltalán nem

Kiegészítés a magatartás és szorgalom értékeléséhez a nevelőtestület egységes eljárása érdekében Elismerések adhatók (nem „jár”) a házi-, városi, megyei, országos és nemzetközi versenyeken elért eredményekért:  Háziversenyek (tanulmányi, szakmai, művészeti, sport) I-III. helyezett: osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli dicséret,  Városi versenyek (tanulmányi, szakmai, művészeti, sport) I-III. helyezett: igazgatói dicséret, IV-VI. helyezett: szaktanári dicséret,  Megyei versenyek I-V. helyezett: igazgatói dicséret, VI-X. osztályfőnöki vagy szaktanári dicséret

 OKTV, OSZTV, OMTV és más országos versenyeredmény: I-X-ig helyezett: nevelőtestületi dicséret és a szabályzatban foglaltak szerint kitüntetések adományozása, kedvezmények biztosítása.  Nemzetközi versenyeredmények: helyezéstől függetlenül nevelőtestületi dicséret és kitüntetés adományozása  Kitüntetések: A kitüntetések rendszere időről-időre változhat a tantestület döntése alapján. Ennek pontos szabályozása mindig az adott tanévre érvényes Házirend mellékletében olvasható. A 2012-2013-as tanévre érvényes lista az alábbi: A 9-14. évfolyam végén adományozható, s a tanévzáró ünnepségen kerül kiosztásra (végzősök esetében a ballagási ünnepségen): Kitűnő tanuló Kiváló Tanuló Kiváló Kollégista Iskola Kiváló Népszerűsítője A Tanév Kiváló Sportolója A Tanév Kiváló Tanulmányi Versenyzője Nyelvmester Közösségi munkáért Kizárólag a végzősök vehetik át, több éves munkájuk elismeréseként az alábbiakat: Boronkay Emlékérem Tanulmányi Versenyekért Emléklap Boronkay Sportjáért Emléklap Boronkay Kiváló Népszerűsítője Emléklap

6. Tantárgyi minősítések Pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érettségi és képesítő vizsgán a tanuló teljesítményét a vizsgabizottság értékeli, minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét ellenőrző könyv útján rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Fő elv, hogy a félévi és év végi osztályzat nem lehet alacsonyabb, mint az addig megszerzett osztályzatok súlyozott átlagának egész része. Azaz pl. 3,99-re még adható közepes értékelés, de 4,00-ra már nem. A felfelé történő eltérés nincs szabályozva, de fontos rendező elv, hogy az évközi osztályzatok azért vannak, hogy a lezárások azok átlagához igazodjanak. Így pl. a 4,23-ra megadott jeles lezárás még elfogadható, de a 3,87-re már nem javasolt. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

- a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat, de egyes esetekben a kerettantervi integráció keretében az értékelés módja az érdemjegy mellett szóbeli értékelés is lehet. Az osztályzásban az 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk. - a magatartás és szorgalom minősítése a pedagógiai gyakorlatban kialakult módon történik. Az érettségire épülő képzési szakaszban a magatartást és a szorgalmat nem minősítjük. A tantárgyi osztályzat akkor: Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tanagyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. A gyakorlati és mérési feladatot jó színvonalon, igényesen teljesíti. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak. A gyakorlati és mérési feladatot teljesíti. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget és többször rászorul a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). A gyakorlati és mérési feladatot segítséggel teljesíti. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek csak hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. A gyakorlati és mérési feladatot nagyobb segítséggel, nehezen teljesíti. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. A gyakorlati és mérési feladatot segítséggel sem tudja megoldani. Jártasságot nem mutat. 7. Osztályozás, értékelés, osztályozó, javító és pótló vizsga Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

A javító-, osztályozó- és pótló vizsgára utalt tanulók esetében a továbbhaladás szempontjából szükséges osztályzatot a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság határozza meg. Év végi elégtelenről induló vizsga esetén a „buktató” tanár nem lehet a vizsgabizottság tagja. Ez a helyzet akkor is, ha nagykorú tanuló, vagy kiskorú esetén annak szülője (gondviselője) írásban kérvényezi, hogy az osztályozó vizsgán az addig őt tanító tanár ne legyen (azt nem kérheti, hogy kit jelöljön ki az igazgató erre a feladatra). A felnőtt oktatásban az évközi érdemjegyeket és a továbbhaladás szempontjából döntő és szükséges év végi osztályzatot írásban, szóban vagy mindkettő alapján, beszámoló keretén belül szerzik meg a hallgatók. A magántanulók félévkor és évvégén adnak számot tudásukról, felkészültségükről osztályozó vizsga keretében. Az igazgató felmentheti a tanulót részben vagy egészben a kötelező tanórai foglalkozások látogatása, illetve egyes tantárgyak tanulása alól. A tanulás alóli felmentés esetén a tanuló tudását nem kell osztályzattal értékelni, minősíteni. Osztályozó vizsgát a tanév során bármikor lehet tartani, a szaktanárral történt egyeztetés után. Az osztályozó vizsga letételéhez az igazgató vizsgabizottságot jelöl ki. A vizsgabizottság áll: elnökből és minimum két kérdező tanárból. A vizsgabizottság döntését szótöbbséggel hozza meg. Az osztályozó és javító (pótló) stb. vizsgáról az előírásoknak megfelelően jegyzőkönyv készül. A vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vagy ezek kombinációja a vizsgaszabályzattól függően. A tanuló félévkor és évvégén minden tantárgyból egy osztályzatot kap. A szakmai orientációs ismereteket és a szakmacsoportos alapozó ismereteket egyetlen tantárgyként kezeljük és egy osztályzattal értékeljük. Miután ezt a rendszert felmenő módon felválltja a szakmacsoportos oktatás, a szakmai tárgyak értékelése a törvényi előírásoknak megfelelően összevontan, vagy tantárgyanként fog történni. Ettől függetlenül az egységesnek tekintett tantárgy (összevont osztályzás) egyes elemeit évközben külön – külön osztályozzák a tanárok. Az egyes elemek részosztályzatai a heti óraszámuk arányában szerepelnek a végső érdemjegy meghatározásánál félévkor és évvégén is. Valamely résztantárgy elégtelen osztályzata esetén a továbbhaladás szempontjából az orientációs ismeret vagy a szakmacsoportos alapozó ismeret év végi osztályzatát elégtelennek kell minősíteni és javítóvizsgát a sikertelen résztantárgy ismeretanyagából kell tenni. Kerekítés esetén a matematikai kerekítési szabályokat kell alkalmazni. Hasonlóan kell eljárni más integrált tantárgyak tanítása értékelése és osztályozása esetén is.

XI.

A TANÁRI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE

A tanári munka ellenőrzésének és értékelésének módjai és szempontjai részletes kifejtésre kerülnek a többször módosított IMIP-ben. Ezt ugyan felváltja a pedagógusokat minősítő eljárás, de tájékoztató jelleggel egyes elemeit a jövőben is szeretnénk működtetni. Ilyen például a tanulók által a tanév végén, anonim módon kitöltött kérdőív kiértékelése. Alapelvek: Az iskola a tapasztalatok és a társadalom megítélése szerint sok értéket közvetít. Az értékközvetítésben a tanárnak meghatározó szerepe van. Ennek megfelelően a tanár nem csak az iskolában, hanem a társadalmi élet más területén is életvitelével, példájával nevel és hat a környezetére. Tanítványaival bárhol találkozhat és figyelő tekintetek kísérhetik az iskolán kívül is. Ha az iskola és a tanár nem képviseli a megfelelő értékrendet, könnyen elveszítheti a szülők bizalmát és ezáltal csökken a mintaszerep. Ez negatívan befolyásolhatja az iskola munkájának megítélését. Ellenőrzés szempontjai: 1. Az iskolahasználók elvárásai (diákok, szülők) 2. Adminisztratív munka ellenőrzése 3. Fenntartó elvárásai 4. Iskolavezetés elvárásai Az ellenőrzések módja:  magánbeszélgetések (igazgató, szaktanár),  munkaközösségen belüli megbeszélések,  óralátogatások (igazgató, munkaközösség-vezetők),  osztályozó értekezletek,  osztályban tanító tanárok értekezlete,  szintfelmérők (tesztek) alkalmazása és értékelése  adminisztratív munka ellenőrzése (naplók, jelenléti ívek, jegyzőkönyvek)  beszámolók Az ellenőrzés követelményei:  tényszerű és objektív legyen,  folyamatos és tervszerű legyen,  a mérést minden esetben értékelés kövesse. A megítélés területei:  a szakmai, pedagógiai munka színvonala, eredményessége,  a tanítási órán alkalmazott módszerek, eszközök eljárások hatékonysága, eredményessége,  a pontos órakezdés,  a naplók és egyéb dokumentumok vezetése,  a tanulók értékelésének folyamatossága, reális volta, a helyes önértékelés kialakulása, eredményessége,  a tanulókkal való kapcsolattartás módja,  a tanulói terhelés folyamatosságának, arányosságának, biztosítása,

 a szülői értekezletek megtartása, a szülőkkel való kapcsolattartás, a szülők reális tájékoztatása  az önképzés, a továbbképzéseken való részvétel eredményesség és hasznosság,  a kezdő pedagógusok és más munkatársak szakmai és módszertani támogatása,  a tantestület egysége érdekében tett erőfeszítések,  a felzárkóztató és tehetséggondozó munka, a versenyekre való hatékony felkészítés,  a lemaradók a segítséget igénylők támogatása. A felsorolt feladatok megszervezését az igazgató és munkatársai végzik az egyenlő terhelés és a szakmai kompetenciák figyelembevételével. A kiadott feladatokról az egyes területek vezetői az igazgatónak számolnak be. A szaktanáros ellenőrzésében, értékelésében és közvetlen irányításában a munkaközösség-vezetőknek meghatározó szerepük van. Az értékelés: Az ellenőrzés és az értékelés a szakmai és az emberi bizalmon alapuló irányítási tevékenység. Ennek azáltal kívánunk érvényt szerezni, hogy a munkatársak értékelését, az osztályfőnökök segítségével elsősorban a munkaközösség-vezetők végzik. A végső minősítést az igazgatóhelyettesekkel és a gyakorlati oktatásvezetőkkel együtt az igazgató alakítja ki. Az iskola egyes területeinek vagy egészének értékeléséhez külső szakértőket is lehet alkalmazni. A munkaközösségek és a területfelelős igazgatóhelyettesek, (gyakorlati oktatásvezetők) értékelik az alábbiakat:  a tanórán végzett munka,  az órakezdés és befejezés  a naplók és egyéb pedagógiai dokumentumok vezetése,  a tanulók értékelésének módja, rendszeressége,  a tanórán kívüli tevékenységek,  a konfliktusok kezelése (szülőkkel, tanulókkal és kollégákkal),  a továbbképzések anyaga és az iskolai terjesztés,  a módszertani kezdeményezések,  a tanulók fejlődését segítő egyéb tevékenységek (tehetséggondozás, előadás, egyéni tanácsadás, csoportos tevékenység támogatása stb.),  a napi oktató-nevelő munka öntevékeny segítése, a feltételek javítása. A munkaközösségek által elkészített a szakterületre vonatkozó értékelést a tantestülettel ismertetni kell. Ezek az értékelések részét képezik az iskolai szintű értékelésnek.

XII. AZ ISKOLA VIZSGARENDSZERE, TOVÁBBLÉPÉS FELTÉTELEI 1.

Az érettségi vizsga A szakközépiskola, a gimnázium és a két tannyelvű képzés (nyelvi előkészítő év kivételével) az érettségi vizsgára, s a annak meglétére épülő továbblépésre (technikusi képzés, felső fokú tanulmányok) készít fel. Az iskola közép-és emeltszintű érettségi vizsgára készít fel, minden olyan tantárgyból, amelyet a fenntartó számára kijelöl, vagy jóváhagy. A törvényi előírások szerint kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, választott idegen nyelv és egy ötödik tantárgy. A szabadon választható vizsgatárgyak listájáról minden évfolyamot tájékoztatunk előadás keretében és írásos formában is az iskola honlapján. A vizsgatárgyak jelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat előírásait vesszük figyelembe. Így például fontos tudni, hogy 2015-től a szakmai képzésben részt vett végzősöknek az ötödik érettségi tantárgy a „szakmai alapismeretek”, míg a gimnazisták továbbra is szabadon választhatnak bármely tantárgyat a listán szereplők közül. A felnőttoktatás vizsgatárgyai megegyeznek a nappali tagozatosokéval. Lehetőséget biztosítunk az előrehozott érettségi vizsga letételére is, minden olyan tantárgyból, amely az adott vizsgaidőszakban megszervezésre kerül. Az érettségi vizsgák szerkezetét, típusait, fő tartalmát az éppen érvényben lévő, felsőbb szabályozás rögzíti.

2.

A szakmai képesítő vizsgák Iskolánk az Alapító okiratnak megfelelően a Köznevelési és a Szakképzési törvény szellemében szakmai képesítő vizsgát szervez, az OKJ előírása szerint. Az iskola a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgához előírt feltételeket biztosítja és a vizsgát az iskola saját területén és tanműhelyében bonyolítja. Az iskola nem csak a saját iskolarendszerű képzésében részt vett tanulók számára szervez OKJ szerinti vizsgát, hanem vállalja máshol vagy saját tanfolyamain felkészítettek vizsgáztatását is.

3.

A szintfelmérő vizsga Az osztály vagy a teljes évfolyam tudásszintjének mérésére szolgál. Általában félévkor vagy a tanév lezárása előtt alkalmazzuk. Az iskola szervezésében lebonyolított szintfelmérőket lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy az más tantárgyak óráit ne zavarja, a diákok szabadidejét ne vegye el. Ettől csak igazgatói engedéllyel lehet eltérni. Témaköreit, tantárgyait, lebonyolításának idejét és módját a vizsga előtt 3-4 hónappal előbb a tanulókkal tudatni kell. Az értékelése %-os módon történik, ami osztályzatra váltható át. A szintfelmérő anyagát a teszteket és a szóbeli kérdéseit a munkaközösség állítja össze, határozza meg. Szintfelmérőt az adott terület éves munkaterve alapján (tehát a munkaközösség jóváhagyásával) lehet tartani. Az oktatásért felelős miniszter (államtitkár) az adott tanévre vonatkozó utasításában elrendeli a teljes iskolára, évfolyamra vagy 1-1 osztályra vonatkozó tudáspróbát (pl. kompetencia alapú mérések, nyelvi szintfelmérő, stb.). A mérést a mérési biztosok végzik vagy ellenőrzik. Iskolánk tanárai ebben megbízás alapján vesznek részt.

4. Osztályozó vizsga

Azok a diákok, akik az előírt minimumnál (lásd az éppen aktuális Házirend) kevesebb tanítási órán vettek részt (pl. tartós betegség, magántanulói státusz, egyéb hiányzásokból adódik össze), vagy az előírtnál kevesebb osztályzatot szereztek a szorgalmi időszak alatt (általában azért mert éppen a számonkéréses órákon hiányoztak) osztályozó vizsgát kötelesek tenni. Ezek időpontjai: február, április (csak a végzősöknek), június (csak igazgatói engedéllyel) és augusztus. A feladat –és kérdéssorokat a szaktanár állítja össze és értékeli, s állapítja meg az osztályzatot. Igazgatói engedéllyel lehetőség van ezen vizsga letételére azon diák számára is, akik ezt indoklással ellátva írásban kérvényezik (kiskorú tanuló esetében a gondviselő), pedig nem lenne számára kötelező. 5.

A javító vizsga Azok a diákok, akik a szorgalmi időszak végére egy vagy két tantárgyból elégtelen minősítést kaptak, és 16. életévüket az adott év augusztus 31-ig nem töltötték be, külön kérvény nélkül is javító vizsgán vehetnek részt. Ennek időpontja mindig augusztus 2131. közötti időszakra esik. A pontos dátum a tanévzáró ünnepségen kerül kihirdetésre, de ezt követően az iskola honlapján is közzé tesszük. Aki betöltötte a 16. életévét, annak írásos kérvényt kell benyújtania (18 év alattiak esetében a gondviselőnek) az igazgatónak címezve az adott év június 20-ig, melyet a tantestület bírál el a tanévzáró értekezleten. A javító vizsga lebonyolítására az igazgató bizottságot jelöl ki, mely minimum három főből áll. Egy adott tantárgy vizsgaanyagát az ahhoz kötődő munkaközösség állítja össze, így az állhat írásbeliből, szóbeliből, vagy mindkettőből. Gyakorlati tantárgyak esetében az éves követelményekhez kötődő produktum elkészítéséből vagy bemutatóból. A kérdező-értékelő tanár nem lehet az, aki a szorgalmi időszak végén az elégtelen minősítést adta. A javító vizsga eredményét lehetőleg még a teljesítés napján, de legkésőbb a vizsga befejezését követően 24 órán belül tudatni kell a tanulóval. Olyan tantárgyak esetében amelyek az első félévben lezáródnak, külön igazgatói engedéllyel a javító vizsga megszervezhető május 30-ig is.

6.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Azon tantárgyakból, amelyekből ezt nem sikerült elérni az augusztusi javító vizsgákon van lehetőség megszerezni az előző pontban leírt feltételek megléte esetén. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítőknek legkésőbb az augusztusi javító–pótló-osztályozó vizsga idején adjanak számot tudásukról. Ők elégtelen osztályzat esetén szeptember 30-ig tehetnek javítóvizsgát azon tantárgyakból, amelyekből augusztusban nem javítóznia kellett. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen megkezdhetik tanulmányaikat. A javító-osztályozó-pótló vizsga más időben történő letételét vagy sikertelen vizsga megismétlését nagyon indokolt esetben az igazgató írásos kérésre engedélyezheti. A szakképző évfolyamokra sikeres érettségi vizsgával lehet beiratkozni. Aki a 12. évfolyam végén sikertelenül érettségizett, az a szakképző évfolyamra csak feltételesen vehető fel, abban az esetben ha az adott év őszi vizsgaidőszakában a pótérettségire jelentkezik. Sikertelen pótérettségi esetén a tanulók névsorából törölni kell.

Törölni kell azt a tanulót is, aki a félévi értékeléskor kettőnél több tárgyból nem szerezte meg a legalább elégséges minősítést. Az iskolára jellemző továbblépési periódus a tanév. Ettől eltérő továbbhaladási engedélyt kiskorúaknál a szülő kérésére, nagykorúaknál egyéni kérésre a szaktanár és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató adhat engedélyt, s minden esetbe különbözeti vizsga teljesítéséhez kötött. 7.

Évfolyamismétlés alapesetei         

aki kettőnél több tárgyból nem éri el az elégséges minősítést a szorgalmi időszak (június 15) végére aki a javítóvizsgán valamely tantárgyból nem éri el az elégséges minősítést aki 250 óránál többet hiányzik és nem kíván osztályozó vizsgát tenni akinek az igazolatlan hiányzásai elérik a 30 órát akinek valamely gyakorlati jellegű tantárgy óráiról való hiányzása (az igazolatlan órák száma 20% alatti) meghaladja a 20%-ot, és a tantestület nem ad engedélyt a javító vizsgára (írásban kell kérvényezni az adott év június 20-ig) akinek valamely gyakorlati jellegű tantárgy óráiról való igazolatlan hiányzása meghaladja a 20%-ot akinek valamely elméleti tantárgy óráiról való hiányzása (az igazolatlan órák száma 30% alatti) meghaladja a 30%-ot, és a tantestület nem ad engedélyt a javító vizsgára (írásban kell kérvényezni az adott év június 20-ig) akinek valamely elméleti tantárgy óráiról való igazolatlan hiányzása meghaladja a 30%-ot indoklással ellátott, írásos kérvény alapján

XIII. A TANKÖNYV ÉS A TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. A tankönyv kiválasztás elve, és a tankönyv forgalmazása  A tankönyvek alkalmazása csak a munkaközösség véleményének kikérésével lehetséges. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez.  Fontos, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával.  Csak olyan kiadványt használunk kötelezően megvásárolandó tankönyvként a tanításban, amely szerepel a hivatalosan jóváhagyott „tankönyv listán”.  A tankönyvet, tankönyvcsaládot a felmenő rendszeren belül nem szabad váltani, kivéve ha az addig alkalmazott könyvet már nem adják ki, vagy az új „család” tartalmi elemei megegyeznek az éppen leváltottal.  A kiválasztásnál figyelembe kell venni a tankönyv árát is. Azonos körülmények mellett, vagy ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését, az olcsóbb könyvet kell alkalmazni.  Csak olyan tankönyv alkalmazható, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést.  Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben alkalmazott ábrák megfelelően segítik-e a szöveges részek megértését.  Nyelvkönyvek esetében előnyben kell részesíteni azokat a könyveket, ahol megvalósul a nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer egysége.  A kiválasztott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek felsorolását évfolyam és osztály pontosítással, a beszerzési árak megjelölésével legkésőbb a tanévzáró ünnepségen minden tanulóval tudatni kell.  A tankönyvek értékesítése az iskola közreműködésével megbízott személyen keresztül történik.  Senkinek nem kötelező az iskola által megbízott személytől beszerezni a tankönyveket. Ez csak lehetőség. A megadott lista alapján bárki intézheti egyénileg is.  Azon diákoknak, akiknek a határidőre benyújtott igazolás alapján jár a tankönyv ingyenes biztosítása, az iskola könyvtári állományából oldjuk meg. Tehát ezen könyveket a diákok nem örökbe kapják meg, hanem egy tanévre kölcsönzik, így azokat, természetesen használódástól eltekintve, sértetlen állapotban (nem lehet szaggatott lap, firka, ételfolt, stb.) június 15-ig le kell adni. 2. A taneszköz kiválasztás elve  Figyelembe vesszük a szakmai követelményrendszerben és a tantervben előírtakat.  A hagyományos, közvetlen megjelenítésen alapuló eszközök rendszerben tartásával is biztosítjuk a többoldalú szemléletet a tananyag átadása során.

HELYI TANTERV ANGOL NYELV TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Az iskolai oktatás struktúrájában jelentős szerephez jut az első idegen, az angol nyelv tanítása, több okból is. Mindenekelőtt azért, mert a kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános nyelvi kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. Sajátos helyzeténél fogva – hiszen a nyelv tárgya, célja és eszköze is egyben a nyelvtanításnak – az idegen nyelv oktatása kiváló lehetőséget nyújt az oktató-nevelő munkára, a tantárgyközi integrációra. Lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, szervesen kapcsolódjon azokhoz, így kialakulhat egyfajta kölcsönhatás a tantárgyak között: a tanulók az idegen nyelv tanulása során építhetnek más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is, ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A tanulók motivációját is növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására. A nyelvtanár sokat segíthet, pl. a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával, az ok-okozati viszonyokat, következményeket feltáró, valamint az önismeretet segítő feladatokkal. Ezen szempontokat szem előtt tartva a középiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalattal és tudással fognak rendelkezni ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig széleskörű információszerzésre lesznek képesek. Ez pedig átvezet minket az angol nyelvnek az oktatásban betöltött másik fontos szerepéhez, nevezetesen, hogy kötelező érettségi tantárgy, és mint ilyen, a továbbtanulásban is nagy jelentőséggel bír. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van, egyensúlyt teremtve a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Iskolánkban az angol nyelv tanítása a csoportok többségében első idegen nyelv keretében folyik.

A nyelvi előkészítő évfolyam kerettantervei közül az „A” változatot használjuk 4 csoportban, amely azon tanulók számára készült, akik az általános iskolában már tanulták a célnyelvet. Az ajánlott témaköröket a tanulók életkori sajátosságainak és nyelvi szintjüknek megfelelően dolgozzuk fel (B1-B2). Ezeknél a csoportoknál a B1es szint elérése a minimum cél, de a jobb csoportoknál törekszünk a B2-es szint elérésére is. A heti óraszám két csoportban 18, kettőben pedig 12 óra, így az év folyamán kb. 65, illetve 43 órát használhatunk fel szabadon. Ezt az órakeretet a következő tartalommal töltjük ki, az adott csoport igényeihez igazítva: 65 óra szabad órakeret esetén:     

21-30 óra: dolgozat írása, javítása, megbeszélése (leckékként az órán használt tankönyv szerint) 8-10 óra: a célnyelv történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek feldolgozása 4 óra: a célország ünnepeinek megismertetése 8-10 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása 15-20 óra – nyelvvizsgára felkészítő feladatlapok megoldása

43 szabad órakeret esetén:  24-30 óra: dolgozat írása, javítása, megbeszélése (leckékként az órán használt tankönyv szerint)  4 óra: a célország ünnepeinek megismerése  4 óra: a célország történelmével, kultúrájával kapcsolatos filmek feldolgozása  8-10 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása A „D” betűjelű osztályban egy kezdő angol nyelvi csoport indul, heti 12 órával, és egy haladó csoport, heti 6 órával. A kezdő csoportnál a nyelvi előkészítő évfolyam kerettantervei közül a „B” változatot használjuk, ami kezdő csoportok számára készült. A tanév végére az A2-es szint elérése a cél. Ennek a szintnek megfelelően dolgozzuk fel az ajánlott témaköröket is. Az év folyamán kb. 43 órát használhatunk fel szabadon. Ezt az óraszámot a csoport igényeihez igazodva a következő tartalommal töltjük ki:  24-30 óra: dolgozat írása, javítása, megbeszélése (leckékként az órán használt tankönyv szerint)  4 óra: a célország ünnepeinek megismerése  4 óra: a célország történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek feldolgozása  8-10 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása A haladó csoportnál, ahol heti 6 órában folyik az oktatás, a gimnáziumi kerettanterv 9. osztályra vonatkozó részét használjuk. A tanulók tudásszintje várhatóan A1-A2 szintű lesz, ezért a tanév végére a B1 mínusz illetve a B1-es szint elérésére törekszünk. Ennek megfelelően dolgozzuk fel az ajánlott témaköröket is. Szabad órakeretre 22 órát használhatunk fel, ami csupán a dolgozatok írására, javítására, egy film feldolgozására és a célország ünnepeinek megismerésére elég. A gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályainkban egyaránt a központi kerettantervet használjuk, amely az óraszám 90%-át fedi le (36 hét × 3 óra = 108 óra,

90% = 97 óra). A fennmaradó 10%-ot, azaz 11 órát, az adott tankönyv tanmenete szerint dolgozatok írására, javítására és megbeszélése használjuk fel. A központi kerettantervben kiadott 3 órás heti óraszámra a gimnázium 9-10. évfolyamán iskolánk 2-2 többlet órát biztosít. Ezen többlet óraszám felét (évfolyamonként 36 óra) a tananyag elmélyítésére fordítjuk, a másik felét (évfolyamonként 36 óra) a célnyelvi országok kultúrájának megismerésére fordítjuk a következő felosztás szerint:    

9 óra: anyanyelvi filmek megtekintése, feldolgozása 9 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása 9 óra: angol nyelvű magazinok feldolgozása 9 óra: célnyelvi országok ünnepeinek megismerése

A szakközépiskolai osztályok központi kerettantervben kiadott 3 órás heti óraszámra a 9. évfolyamán iskolánk 2, 10-11. évfolyamon 1-1 többlet órát biztosít, amelyet a következőképpen használunk fel: 9. évfolyam  Nyelvtani és szókincsfejlesztés  Nyelvi készségek megszilárdítása

10. évfolyam 11. évfolyam Beszédkészség fejlesztése a Készségfejlesztés célirányos vizsgákon szereplő társalgási vizsgafeladatok megoldásával témakörök feldolgozásával

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A tananyag feldolgozásánál a nyelvórán komplex módszereket alkalmazunk, amely magában foglalja a célnyelv autentikus használatával való közvetlen kapcsolat megteremtését szóban és írásban. Az órai tevékenység egyéni, pár- és csoportmunka formájában folyik. Az alkalmazott módszerek legtöbbje a páros és csoportos kooperatív tanítási munkaformákat követi. A frontális osztálymunka elsősorban a tanári magyarázatoknál, célok közlésénél, ismertetéseknél jelenik meg. Csoportmunka keretein belül a diákok projektfeladatokat is végrehajtanak, amelyek a következő területeket ölelik föl:     

Poszterek, faliújságok készítése megadott témakörök alapján. Internetes kutatások és diavetítéses prezentációk létrehozása. Interjúk készítése angol anyanyelvű személyekkel. Angol nyelvű iskolai rendezvények, versenyek megszervezése, lebonyolítása. Angol nyelvű előadások begyakorlása, megtartása.

4. A középszintű érettségi témakörei 1. Személyes vonatkozások, család  A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai  Családi élet, családi kapcsolatok  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők, házimunka  Személyes tervek 2. Ember és társadalom

 A másik ember külső és belső jellemzése  Baráti kör  A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel  Női és férfi szerepek  Ünnepek, családi ünnepek  Öltözködés, divat  Vásárlás, szolgáltatások 3. Környezetünk  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A városi és a vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás 4. Az iskola  Saját iskola bemutatása  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka  A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa  Diákmunka, nyári munkavállalás  Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód  Napirend, időbeosztás  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás  Szabadidős elfoglaltságok, hobbik  Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.  Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport  Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet  Kulturális események 8. Utazás, turizmus  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

 Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika  Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 5. Az érettségire bocsájtás feltételei Érettségi vizsgára bocsájtás a törvényben előírtaknak megfelelően történik. Az előrehozott érettségik céljából (a tanuló bejelentkezett érettségi vizsgára) osztályozóvizsga az alábbi szabályok alapján tehető:  A nyelvi előkészítő osztályt végzett, illetve középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók esetén legkorábban 10. évfolyam második félévében (áprilisban) tehető.  A többi tanuló legkorábban a 11. évfolyam 2. félévében (áprilisban) tehet osztályozóvizsgát, amennyiben tanulmányi eredménye angol nyelv tantárgyból legalább jó.  Az osztályozó vizsgára az előrehozott érettségire való jelentkezéssel egyidejűleg február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. A fenti szabályozás az érettségi szabályzat módosításával egyidejűleg 2014. január 1én lép életbe. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei Iskolánkban a következő szempontok érvényesülnek a tankönyvek és a tanulási segédletek kiválasztásánál: A sávrendszerben tanított diákok oktatásában az adott szintű csoportnak megfelelő ’elementary’, ’pre-intermediate’, ’intermediate’, ’upper-intermediate’ és ’advanced’ szintű könyveket használunk. Kommunikatív, a való életre felkészítő, használható nyelvtudás elsajátítását segítő, modern, érdekes, a 14 és 19 éves korosztályt érdeklő témákat feldolgozó tankönyveket használunk. Módszertanilag igyekszünk a legújabb kutatásokat felhasználó, interaktív, az internet és a számítástechnika vívmányait kiaknázó tananyagokat alkalmazni. A diákokat a tankönyvlistán szereplő tankönyvekből tanítjuk. Fő tankönyvként az Oxford University Press három tankönyvcsaládját használjuk: New English File, Solutions, Headway, a csoportokba járó diákok igényeinek megfelelően. Kiegészítésként gyakran a szintén Oxford University Press kiadványt, az Oxford Angol Nyelvtan-t használjuk. Középszintű írásbeli érettségire való felkészítésnél elsősorban a Maxim Kiadó erre a célra készült könyveit, szóbelire a Twenty-three Topics for Teenagers-t használjuk. Vizsgafelkészítésnél figyelembe vesszük, hogy a diákok többsége milyen típusú

nyelvvizsgára szeretne bejelentkezni, és az ahhoz való felkészítő könyvet használjuk. Itt már a szóbeli témákat magasabb szinten feldolgozó könyveket is használunk, pl. 1000 Questions 1000 Answers. Akkreditált könyvekként a tankönyvlistán szerepelnek a következő árakkal a 20132014. tanévre vonatkozóan szintektől függően:      

New English File tankönyvek: 2388 Ft New English File munkafüzetek: 1272 Ft Solutions tankönyvek: Elementary: 1690 Ft, a többi szint: 2028 Ft Solutions munkafüzetek: Elementary: 1490 – a többi szint: 1500 Ft Headway tankönyvek: Third edition: 2160 Ft, a többi: 2388 Ft Headway munkafüzetek: 1272 Ft

Tanulási segédletként jelenleg a csoportok szintjének és igényeinek megfelelően az alábbi könyveket használjuk:  érettségire (Színes kérdések, Twenty-three Topics for Teenagers)  nyelvvizsgára felkészítő könyveket (TELC angol nyelvvizsga gyakorlófeladatok)  nyelvtani összefoglaló feladatgyűjteményeket (Oxford Angol Nyelvtan)  szókincsbővítő könyveket (Oxford Word Skills) Tanulási segédletként használt kiadványok köre az évenként újonnan kiadott könyvekkel bővülhet. A tanárok az adott iskolaév elején, egymással és a diákokkal egyeztetve, az igényeket és a szükségleteket felmérve közösen döntenek a kiegészítésként használandó könyvekről. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A tanulók teljesítményét idegen nyelvből szóbeli és írásbeli számonkérés alapján értékeljük. Az osztályzatok száma az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően félévente:    

heti 1 óra: minimum 2 osztályzat/félév heti 2 óra: minimum 3 osztályzat/félév heti 3-4 óra: minimum 5 osztályzat/félév heti 4-nél több óra: minimum 8 osztályzat/félév

A témazáró dolgozatok száma éves szinten minimum a heti óraszámmal megegyező. A témazáró dolgozatok érdemjegyét duplán számítjuk a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. A dolgozatoknál a tanulók teljesítményét a következő százalékok arányában váltjuk át érdemjegyre:     

0 % - 45%: elégtelen 46% - 60%: elégséges 61% - 75%: közepes 76% - 87%: jó 88% - 100%: jeles

A fogalmazás jellegű feladatok értékelése az érettségi vizsga értékelési útmutatójában meghatározott szempontok alapján történik.

A fenti értékelési rendszertől a 0. osztályban, az osztály speciális igényeihez igazodva el lehet térni. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Természetesen követni kell azokat a hagyományosan megállapított alapelveket, melyek szerint a házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető. A hétköznapokon és hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra is. Az idegen nyelv esetében a szóbeli házi feladat ugyanolyan fontos, mint az írásbeli. A házi feladat ellenőrzése mindig történjen meg, de érdemjeggyel, azaz 1-essel, ne értékeljük annak hiányát. Ez alól kivételt képez az úgynevezett házi dolgozat számonkérése, melyre legalább egy hét áll a tanulók rendelkezésére és egy komolyabb háttérmunkát igénylő összetettebb feladat (pl. könnyített idegen nyelvű irodalmi olvasmányok feldolgozása), mely érdemjeggyel értékelendő. Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási kompetencia kialakulását. Fontos a házi feladat esetében is a differenciálás. Jobb képességű tanulóknak más jellegű és mennyiségű feladat is adható. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Az angol nyelv tanítása minden osztályban csoportbontásban zajlik. Az osztályokba érkező tanulók tudásszintjét írásbeli szintfelméréssel mérjük fel. A nyelvi előkészítő osztályokban az angol nyelvet a diákok a korábban megírt szintfelmérő alapján kialakított csoportokban tanulják. A gimnáziumi osztályokban is szintfelmérés alapján történik két nyelvi csoport kialakítása. A nyelvi előkészítőből, vagy az általános iskolából jó nyelvtudással érkező a tanulókat egy „felső középhaladó” és egy középhaladó csoportba soroljuk. A szakközépiskolai osztályok esetében az angol nyelvet sávos csoportbontásban tanítjuk. Két-két osztályból, a gépészeti és az elektronikai, valamint a környezetvédelmi és a programozó osztályból 4-4 csoportba osztjuk új diákjainkat írásbeli szintfelmérés alapján a homogénebb nyelvi csoportok kialakítása érdekében. A csoportbeosztás előzetes írásbeli szintfelmérés alapján történik. A négy csoport „felső” középhaladó, középhaladó, „alacsony” középhaladó és álkezdő, vagy a gépészeti és elektronikai sávban kezdő szintről indulhat. A magasabb (középhaladó, és „felső” középhaladó) szintekről induló csoportokban célkitűzés az előrehozott érettségi angol nyelvből. A csoportok átjárhatósága: ld. 12. pont: Esélyegyenlőség biztosítása Az egyéb foglalkozások elveit lásd a következő (10.) pont alatt. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Amennyiben a diák nyelvi felkészültségi szintje valamilyen okból nagymértékben elmarad a csoport szintjétől, van lehetőség a felzárkóztatásra. Ez történhet a tanóra keretein belül a diák egyedi igényeihez szabott feladatok segítségével, vagy

tanulópárok kialakításával. Nagyobb mértékű lemaradás, vagy több érintett diák esetén a szaktanárral történt egyeztetés után külön foglalkozásokra is lehetőség van. Amennyiben a diák az órai munka során a tananyagot nem képes megfelelő ütemben és mértékben elsajátítani a szaktanár egyéni foglalkozásokon illetve tanulópárok kialakításával nyújthat segítséget. A kiemelkedő tehetséggel rendelkező diákok számára lehetőség van a tanórára külön az ő tudásszintjéhez mért feladatokkal készülni, beszámolni és/vagy kiselőadást tartani. Az olvasási készség jól fejleszthető irodalmi művek és igényes magazinok eredetiben történő olvasásával, amihez a szaktanár ajánlása segítséget nyújt. Az OKTV-re (Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre) történő felkészítés ingyenes szakköri keretek közt zajlik. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az intézményben alkalmazott idegen nyelvi könyvek tematikája, elsősorban az olvasott szövegértési feladatok, feldolgozásra ajánlja a környezetszennyezés aktuális problémáit, annak megoldási lehetőségeit. Az autentikus újságcikkek és más egyéb források mellett gazdag képanyag biztosítja a téma feldolgozásához a lehetséges motivációs hátteret. Az egészség nevelés témaköre szintén az idegen nyelvi kultúra részét képezi, amelyre a nyelvkönyvek nagy hangsúlyt fektetnek. . Mindkét kérdéskör szerepel az érettségi témák sorában. Ugyanakkor a tantárgy jellege a célnyelven történő elméleti feldolgozásra ad csak lehetőséget. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Iskolánk alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű biztosítása, amely az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét jelenti. Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség biztosítását a tanítási folyamat során: az ismeretközvetítésben az egyéni fejlesztésben, az értékelésben, vizsgafelkészítésben, továbbtanulásban és pályaorientációban. Az intézményben az angol nyelvet a Pedagógiai programban meghatározott, évfolyami szinteken speciális, úgy nevezett sávos csoportbontásban oktatjuk. Ennek alapelve a tanulók tudásszintjének felmérését követően különböző szintű csoportok kialakítása, melyek között az egyéni haladás és fejlődés alapján biztosított az átjárhatóság. Minden tanuló a képességeinek megfelelő ütemben fejlesztheti nyelvi tudását az adott csoportokon belül, illetve egyéni felmérés után szaktanári javaslattal válthat tankört. A sajátos nevelési igényű tanulók az angol nyelvi órákon egyéni elbírálásban részesülnek, melyek speciálisan a tanulóhoz szabott formát ölthetnek. A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok felzárkózását és tanulmányi előmenetelét kiemelt figyelemmel kezeljük a tanóra keretén belül és igény esetén külön foglalkozásokon.

13. Jutalmazások, dicséretek elvei

Elveink szerint a jutalmazásnak nem csak a teljesítmény elismerésében van szerepe, hanem erős motivációs hatással is bír. Tanév közben szaktanári dicséretre van lehetőség valamilyen kiemelkedő teljesítmény elismeréseként, amit a naplóba, valamint a diák ellenőrzőjébe ír a szaktanár. Tanév végén tantárgyi dicséret adható, amely szerepel a diák bizonyítványában. A nyelvvizsgák elismeréseként létrehoztuk a Nyelvmester Díjat, amelyet két kategóriában adunk ki: I.kategória: 9-10. évfolyamos diákok számára II.kategória: 11-14. évfolyamos diákok számára A díj odaítélése egy speciális pontrendszer szerint történik. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi(gyakorlásának) módjai, főbb tematikája

és

elsősegély-nyújtási

átadásának

A tantárgy jellegénél fogva nem alkalmas közvetlen módon a balesetvédelmi, illetve elsősegély nyújtási alapismeretek gyakorlati alkalmazására. Ugyanakkor a célnyelven történő elméleti témakifejtés megvalósítható az „Egészség, betegségek és közlekedés” mint témakör tárgyalása alkalmával. A tárgyhoz köthető szakszókincs, annak felhasználása szituációs gyakorlatok során az idegen nyelvi kultúra fejlesztésének része lehet. 15. Egyéb specialitások A tanulói igények felmérését követően évente tervezzük angol nyelvi tábor megszervezését, illetve csoportos utazást angol nyelvterületre, melyeknek célja az idegen nyelv gyakorlása és fejlesztése iskolán kívüli környezetben. Fontos szempont a tanulók megismertetése az adott népcsoport kultúrájával, tradícióival és sajátos életformájával. Emellett különböző rendezvények és rendhagyó tanóra keretein belül is lehetőséget biztosítunk a tanulók számára, hogy anyanyelvi tanárokkal és vendégekkel ismerkedjenek meg és kötetlenebb formában tegyék próbára kommunikációs képességeiket angol nyelven. Az interneten meghirdetett nyelvi levelező versenyekben számos tanuló vesz részt szaktanári irányítással.

HELYI TANTERV NÉMET, FRANCIA, SPANYOL és OROSZ TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A német nyelvet iskolánkban az angol nyelv mellett hagyományosan a kiemelten fontos tantárgyak között oktatjuk, hiszen a földrajzi és a gazdasági feltételek predesztinálják iskolánkat, hogy Németország és Ausztria közelsége miatt nagy gondot fordítsunk erre a nyelvre. A francia, spanyol, orosz nyelvekkel szélesíteni kívánjuk a választási lehetőséget a diákok számára.

Valamennyi felsorolt élő idegen nyelv érettségi tantárgyként szerepel a kötelező, ill. a szabadon választható tantárgyak sorában. Iskolánkban fontos nevelési elv, hogy a nálunk érettségizett diákok nagy része rendelkezzen legalább egy középfokú C típusú nyelvvizsgával, hiszen ez nagyban segíti a diákokat a továbbtanulásnál, mert plusz pontokat lehet érte szerezni. Ugyanakkor javítja elhelyezkedési lehetőségeiket későbbi életük során. Idegen nyelvet tanító kollégáink valamennyien jól képzett szakemberek, megfelelő képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai A német, mint első idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban a 9-12. évfolyamon A gimnáziumi kerettanterv az 1. idegen nyelv tanítására 3 órát biztosít hetente, melynek 10%-os szabad mozgásterét a munkaközösség némettanárai a következőképpen használják fel: (Az iskola vezetősége a kerettantervi óraszámot a 9. osztályban további heti 1 órával növelte. Ezen az évfolyamon a szabadon felhasználható órák száma 46 óra/év, a további évfolyamokon a kerettanterv értelmében 10 óra/év.) 9. osztály 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 14 óra

írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) ország-ismereti tudás szélesítése, elmélyítése idegen nyelvű filmek a tananyag ismétlését, elmélyítését célzó feladatok, a négy alapkészség (olvasás-, írás-, beszédkészség, hallás utáni értés) fejlesztése érdekében

10.-11.-12. osztály

4 óra írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) 4 óra szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) 2 óra a tananyag ismétlését, elmélyítését célzó feladatok, a négy alapkészség (olvasás-, írás-, beszédkészség, hallás utáni értés) fejlesztése érdekében

A német, mint második idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban a 9-12. évfolyamon A gimnáziumi kerettanterv a 2. idegen nyelv tanítására 3 órát biztosít hetente, melynek 10%-os szabad mozgásterét a munkaközösség némettanárai a következőképpen használják fel: Cél: 10. évfolyam végére az A1-es nyelvi szint, 12. évfolyam végére minimum az A2-es nyelvi szint elérése 9. évfolyam: 10 óra, ebből 4 óra ország ismeret, 6 óra dolgozat 10. évfolyam: 46 óra, ebből 10 óra szókincsfejlesztés, 10 óra nyelvtani gyakorlás, 10 óra ország ismeret, 6 óra filmnézés, ill. hallás utáni szövegértés, 10 óra dolgozat. 11. évfolyam: 46 óra, ugyanaz, mint a 10. évfolyamnál 12. évfolyam: 42 óra, ebből 10 óra szókincsfejlesztés, 10 óra nyelvtani gyakorlás, 10 óra ország ismeret, 6 óra hallás utáni szövegértés, 6 óra dolgozat.

A szakközépiskolai kerettanterv az 1. idegen nyelv tanítására felhasználható 10%-os szabad mozgásterét a munkaközösség némettanárai a következőképpen osztják el: 9-10-11. 4 óra írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) osztály 4 óra szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) 2 óra a tananyag ismétlését, elmélyítését célzó feladatok, a négy alapkészség (olvasás-, írás-,beszédkészség, hallás utáni értés) fejlesztése érdekében 12. : osztály

2 óra szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) 2 óra írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) 2 óra országismereti tudás bővítése, idegen nyelvű filmek

A francia, mint második idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban, a 9-12. évfolyamon A kerettantervben megfogalmazott elsődleges cél a második nyelv A2-es nyelvi tudásszintjének elérése. Ehhez a négy nyelvi készséget (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, szóbeli megnyilvánulás, íráskészség) egyszerre szükséges fejleszteni. A kerettantervben meghatározott témakörök feldolgozása és a francia nyelvre jellemző kiterjedt nyelvtan megtanítása és begyakoroltatása több órát igényel az előírtnál. A plusz órákat és a 10 %-os szabad mozgásteret (36 óra) új nyelvtan esetében nyelvtani gyakorló feladatok megoldására, míg a szóbeli témakörök feldolgozásánál szókincsbővítő feladatokra, képleírásokra, szituációs játékokra, hallott szöveg megértését elősegítő gyakorlatokra (hangfelvételek ahhoz kapcsolódó írott feladatsorral kiegészítve) használjuk fel. Így egyszerre fejlesztünk több nyelvi készséget. A nyelv elsajátítása mellett fontos szerepet kapnak az ország-ismereti órák is, ahol a francia kultúrához kapcsolódó fontos ismeretekkel gyarapítjuk a diákok általános műveltségét, és ezzel közelebb hozzuk hozzájuk a francia nyelvhez kötődő egyéb kulturális vonatkozásokat (történelem és földrajz: frankofon országok, gasztronómia: borok, sajtok, tájegységek jellegzetes ételei, művészetek: zene, film, mindennapi élet: ünnepek, hagyományok, francia szimbólumok, jellegzetesen francia eszközök: TGV, Concorde, La Manche-csatorna, stb.) A spanyol, mint második idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban, a 9-12. évfolyamon A spanyol, mint második idegen nyelv tanításában elsődleges cél, ahogyan az a kerettantervben is megfogalmazódott, a különféle nyelvi kompetenciák integrált tanításával elsajátítatni az új nyelvet a tanulókkal. A hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség párhuzamosan kell, hogy fejlődjön a diákokban, a különböző tanulási szinteken. A cél 12. évfolyamra elérni az A2-es nyelvi tudásszintet. A kerettantervben összefoglalt témakörök feldolgozása és a spanyol nyelvre jellemző kiterjedt nyelvtan megtanítása és begyakoroltatása több órát igényel az előírtnál. Így a plusz órákat és a 10%-os szabad mozgásteret, mely 36 óra, új nyelvtan esetében nyelvtani gyakorló feladatsorok megoldására, és az egyes témakörök feldolgozásánál szókincsbővítő feladatokra, képleírásokra és szituációs játékokra használjuk fel. Fontos a nyelv elsajátítása mellett az ország megismerése is. A spanyol hagyományok, szokások, ünnepek, gasztronómia feldolgozása is ezeken az órákon kaphat nagyobb teret.

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Beszédkészség fejlesztése: - szókincsfejlesztés szótár, internet, a tankönyvek lexikai anyagának figyelembevételével - kommunikációs készség fejlesztése magnó, DVD, televízió segítségével - másodlagos nyelvi hordozók fejlesztése mimika, gesztikuláció alkalmazásával Íráskészség fejlesztése: - baráti és hivatalos levelezés formai és tartalmi elemeinek megismerése - önéletrajz, pályázat, reklamáció szabályainak megismerése Olvasáskészség fejlesztése: - újságcikk, képregény, történetek, kisregények értő olvasásának fejlesztése - igaz- hamis tesztek - feleletválasztós tesztek - kérdés – válasz - jegyzetkészítés - szöveg összeállítása, rekonstruálása - fejezet-címadás Hallás utáni értés fejlesztése Autentikus szövegek segítségével, kazetta, CD, televízió felhasználásával. Tesztfajták tekintetében lásd olvasáskészség. Nyelvhelyesség fejlesztése A tankönyvek gyakorlófeladatainak felhasználásával. 4. A középszintű érettségi témakörei Német nyelv A családi élet Emberi kapcsolatok (barátok, kollégák, szomszédok) A női és férfi szerepek manapság Szolgáltatások (posta, bank, mosoda, javítás) Tervek a jövőre nézve (munka, képzés, tovább-, ill. átképzés) Lakóhely, lakás Szabad idő (hobbi, mozi, színház, kiállítás, koncert) Természeti környezetünk (növény- és állatvilág, környezetvédelem) Médiák a mai világban (nyomtatott, elektronikus médiumok) Öltözködés, divat Egészség, betegség Iskola, iskolai rendezvények Technika a mindennapokban Nyaralás külföldön, belföldön Napirend Időjárás, évszakok Étkezési szokások Közlekedési lehetőségek Sport Vásárlás, fogyasztói szokások Ünnepek, szokások 5. Az érettségire bocsájtás feltételei

Érettségi vizsgára bocsájtható az a diák, aki minden tanév végén megszerezte legalább az elégséges osztályzatot, vagy osztályozó vizsgát tett a 9-12. tanév anyagából. Az osztályozó vizsga kiváltható a 16. életév betöltése után, a B2 szintű középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzésével. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei Német nyelv Kötelezők: Dallapiazza – Dinsel – Schümann: Tangram 1A, 1B, 2A, 2B Aufderstraße- Müller- Storz: Delfin 1-2. Uta Matecki: Dreimal Deutsch Fakultációs órákon: Veres Mária: Színes kérdések és válaszok német nyelvből Fóbs Anna – Gaál Zsuzsa: Perfekt sprechen Kulcsár Péter: Sprich einfach B2 Husztiné V.K. – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvből (középszint) Dixer Márta – Sominé H. O.: 7 próba érettségi német nyelvből (középszint) Husztiné V. K. – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvből (emelt szint)

2850Ft 4900Ft 5050Ft

2680Ft 1980Ft 2480Ft 2780Ft 2080Ft 2180Ft

Francia nyelv Kötelezők: 9-10. évfolyamon: Connexions 1. tankönyv (5690 Ft) és munkafüzet (4040 Ft), Editions Didier Vida Enikő: Le nouvel Allons-y, tankönyv és munkafüzet (3300 Ft), Lexika Kiadó 2011. 11-12. évfolyamon: Connexions 2. tankönyv (5690 Ft) és munkafüzet (4040 Ft), Editions Didier Michel Soignet – Szabó Anita: France- Euro- Express Nouveau tankönyv (4390Ft) és munkafüzet (1672Ft), Nemzeti TKK. 2005 Fakultációs órákon: Vida Enikő: Francia szóbeli érettségi feladatgyűjtemény, középszint. (2070 Ft) Lexika Kiadó Vida Enikő: Társalgás, szituációk, képleírások és hallás utáni szövegértés franciául. (2990Ft) Lexika Kiadó, 2012 Spanyol nyelv Kötelezők: 9- 10. évfolyamon: Nagy Erika - Seres Krisztina: Colores spanyol nyelvkönyv 1 ára 4190.- Ft Nagy Erika- Seres Krisztina: Colores spanyol munkafüzet 1 ára: 2390.- Ft 10- 11. évfolyamon: Nagy Erika- Seres Krisztina- Ana Orenga Portolés: Colores spanyol nyelvkönyv 2

Nagy Erika- Seres Krisztina- Ana Orenga Portolés: Colores spanyol munkafüzet 2 A tankönyv ára: 4190.- Ft Munkafüzet ára 2390.- Ft 12. évfolyamon: Gajdos Zsuzsanna- Nagy Erika- Seres Krisztina: Colores spanyol nyelvkönyv 3 Gajdos Zsuzsanna- Nagy Erika- Seres Krisztina: Colores spanyol munkafüzet 3 A tankönyv ára: 4100.- Ft ,Munkafüzet ára: 2390. - Ft Fakultációs órákon: Bánki Tímea- Csete Beatrix- Nagy Erika: Correcto 300 ejercicios gramaticales Tanórákon felhasznált taneszközök, segédletek: CD, mp3, DVD, térképek, laptop projektorral, célnyelvi sajtó, szótár. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja Az osztályzatok száma igazodik az iskola pedagógiai programjában foglaltakhoz. Az osztályzatok 1-5-ig érdemjegyekkel történnek, amelyet témazáró dolgozat esetén maximum kétszeresen lehet figyelembe venni. A dolgozatok %-os átváltása érdemjegyekre: Témazáró nagydolgozat: 100-80%: 5 79- 65%: 4 64-50% : 3 49-30%: 2 39- 0 % : 1 Röpdolgozat: 100-85%: 5 84-70%: 4 69- 50%: 3 49-40%: 2 39 - 0%: 1 A kidolgozott százalékos skálától a szaktanár egyedi esetekben eltérhet, ha ezt a számonkérés előtt a megfelelő százalékos skála megadásával a diákok tudomására hozza. A szóbeli számonkérést a szaktanár nem köteles bejelenteni; ugyanez vonatkozik a nem témazáró, írásbeli röpdolgozatokra is. Ezzel ellentétben a témazáró dolgozatot a megírás előtt egy héttel előbb kell a diákoknak bejelenteni. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Házi feladatot a szaktanár minden órán adhat, amit a következő órán szóban vagy írásban ellenőriz. A házi feladat érdemjeggyel nem értékelhető, kivételt képez ez alól a házi dolgozat, amelyet a szaktanár köteles előre jelezni. Hivatalos iskolai szünidőre házi feladat nem adható, ami nem vonatkozik a hétvégi feladatokra. Házi feladat nem teljesítése esetén a tanár a naplóba tesz bejegyzést „S” jellel. Öt darab „S” jel után a diák elégtelen osztályzatot kap. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei

Amennyiben lehetőség van csoportbontásra, elsődleges elv a szintfelmérő dolgozat megíratása, majd a csoportok kialakítása. Egy szinten lévő csoportok esetén lehet csoportot kialakítani névsor szerinti bontással, önkéntes jelentkezéssel, továbbtanulási szándék szerint vagy az előző évben megszerzett osztályzat alapján. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Szakköri keretek között végezhető a leghatékonyabb módon felzárkóztatás, ill. korrepetálás. Tehetséggondozás is külön foglalkozás keretében végezhető hatékonyan. Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, órai keretek között, differenciált oktatással lehet a fent említett átlagtól eltérő eseteket kezelni. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az iskola alapprogramjának meghatározása szerint 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjának meghatározása szerint 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Szaktanári dicséretet adhat a szaktanár kiemelkedő tanórai munkáért, vagy versenyen elért eredményekért. Nyelvmester díj: a Házirendben leírt szabályozás szerint a tantestület beleegyezésével adható a tanév végén. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtás átadásának módjai, főbb tematikája A tanév elején és végén végzett osztályfőnöki oktatás alapelvei szerint. 15. Egyéb specialitások A diákok nyelvtanulásához szükséges motiváltság eléréséhez a nyelvi munkaközösség MULTI-KULTI rendezvényt szervez, ahol játékos keretek között lehetőség van a különböző országok kultúrájának, gasztronómiájának megismerésére. A munkaközösség törekszik nyelvi táborok szervezésére, hogy a diákok aktívan gyakorolhassák az idegen nyelvet és alkalmuk legyen a célnyelvi országot megismerni.

HELYI TANTERV A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés

Miért érdemes a magyar nyelvet és irodalmat tanítani és tanulni? Mert a nyelv és az irodalom szerves része az életünknek. Mert a nyelv és az irodalom érdekes: új dolgokat, nézőpontokat ismerhetünk meg általa. Az olvasás új s új ablakot nyit a világra, az irodalom ismerete döntő lehet világképünk kialakításában. Az irodalmi művek befogadása a magas szintű, teljes emberi élet fontos eleme. Persze magyar nyelvet és irodalmat nem „csak” ezért lehet, kell tanulni. A magyar nyelv és irodalom kötelező érettségi vizsgatárgy is. Az érettségi vizsgára pedig alaposan fel kell készülni. A továbbtanulás szempontjából napjainkban egyre több területen jelenik meg a magyar nyelv és irodalom kötelezően választható vizsgatárgyként:bölcsészképzés, jog, kommunikáció és médiatudomány, pszichológia, régészet, szociológia, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes szakjai. Az irodalom segíti a tanulót önmaga minél mélyebb megismerésében, közelebb viszi az emberi létezés legfontosabb céljaihoz, a szabadsághoz, a boldogsághoz, a szeretethez. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, valamint elősegíti más kultúrák megismerését. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, gyakorlati alkalmazását. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készségszintű gyakorlati alkalmazását.) A magyar nyelv és irodalom tantárgy közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Értékközvetítő feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető

kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott kerettanterv: Kerettanterv magyar nyelv és irodalom a gimnáziumok vagy a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára. A 10%-os szabad mozgásteret a szóbeli, illetve írásbeli számonkérésre, valamint egyes témakörök, tananyagok intenzívebb elsajátítására, elmélyítésére használjuk fel. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Iskolánkban az osztályoknak és a tanított anyagrészeknek megfelelően változatos módszereket alkalmazunk a magyarórákon. Frontális oktatás A frontális módszert, melynek alkalmazásakor a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja, mindenekelőtt az ismertető típusú órákon használjuk, pl. új anyagrész bevezetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél. Pármunka Pármunka lehetséges órán is, de érdemes hosszabb távon együtt dolgozó tanulópárokat is kialakítani. Bizonyos házi feladatok is kiadhatók pármunkában. Csoportmunka A csoportalakításnak számos szempontja lehet. Egy-egy órán nagyobb csoportok (810 fő) is együtt dolgozhatnak, de hosszabb távon együttműködő csoportok esetében célszerű a létszámot 5 főben maximalizálni. A csoportos otthoni munka mindig hosszabb távú, minimum egy hét időtartamú, hogy a diákok meg tudják szervezni a közös munkát. A csoportmunka hatékony, a diákok számára általában kellemes, örömteli tevékenység, sokféle készséget fejleszt, és a XXI. századi elvárásoknak leginkább megfelelő módszer. Kooperatív tanulás Olyan csoportmunkáról van szó, ahol a diákok egymást tanítva tanulnak. A tananyag elsajátítása ezzel a módszerrel hatékony, de időigényes. A szociális készségek empátia, kooperáció, segítségadás - jelentősen fejlődnek. Drámajáték Nemcsak a tananyagban szereplő színművek, hanem olykor epikus vagy akár lírai alkotások dramatizálására is sor kerülhet. A drámajáték segíti az önkifejezést, fejleszti az azonosulási képességet, a szövegértést és még számos más fontos kompetenciát, köztük szociális készségeket is. A tanulói portfólió

Általában egyéni munkát, komolyabb elmélyülést követel meg a portfólió, melynek elkészítése több hetet vesz igénybe. A portfólió kiváltja a témazáró dolgozatot. Egyegy portfólióban 5-10 különféle dokumentumot készít el a diák, amelyek különböző képességeit fejlesztik: lehet benne gyűjtőmunka, kreatív írás, önálló alkotás, elemzés, szövegértési feladat, játékos feladat stb. A portfólió feladatait a diák állítja össze oly módon, hogy ízlésének megfelelően választ a tanár által kínált lehetőségek közül. A portfólió értékelése - a terjedelemnek és az elkészítés idejének megfelelően hosszadalmasabb lehet, mint más dolgozatok értékelése, amelyeknek az idejét a házirend szabályozza. A projektmódszer A projekttanulás az egyik legkorszerűbb tanulási forma. Csoportos, kooperatív munka, a diákok beleszólhatnak a témák kialakításába - vagy akár saját témát is választhatnak - , önállóan tervezik a tanulási folyamatukat, kölcsönös és önértékelést végeznek, s együttes munkával valamilyen produktum létrehozásán dolgoznak egy adott időkeretben. Nemcsak tantárgyi tudásuk fejlődik, hanem szociális kompetenciáik, digitális írástudásuk, érzelmi intelligenciájuk és problémamegoldó-képességük is. A projektmódszer alkalmazása lehetséges egy tantárgyon belül is, de több tantárgy bevonását is ajánlja a módszertani szakirodalom. A több tantárgyas projekteket az egyes tantárgyak tantervein belül nem tárgyaljuk, mivel megvalósításuk nagyon sok tényezőtől, tanártól, osztálytól és tananyagtól függ. Mindenképp figyelembe vesszük a kerettantervben az egyes témáknál megjelölt kapcsolódási pontokat. A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belüli projektek 2-5 hetes időtartamúak. Ajánlott / tervezett témakörök magyar nyelvből: Kommunikáció: tömegkommunikáció, metakommunikáció Szöveg: szövegtípusok, szövegalkotás Stilisztika: köznyelvi metaforák Jelentéstan: frazeologizmusok Nyelv és társadalom Nyelvtörténet Témakörök magyar irodalomból: tulajdonképpen a tananyag bármely tetszőleges része feldolgozható projektmódszerrel. Különösen alkalmasak erre a nagy irodalmi korszakok (ókori mitológia, görög epika, antik dráma, Biblia, a középkor irodalma, a reneszánsz irodalma, az európai színjátszás a 10-16. században, nyelvtörténeti emlékek, középkori magyar irodalom, az európai barokk és klasszicizmus, a felvilágosodás, az európai romantika, az európai irodalom a 19. sz. 2. felében (epika, líra, dráma), a Nyugat első nemzedéke, az avantgárd, 20. századi európai irodalom, kortárs irodalom, regionális kultúra, az irodalom határterületei), akárcsak az egyes szerzők, művek és utóhatásuk (Horatius noster, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Shakespeare, Molière, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Babits Mihály, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, illetve más szerzők a 20. századi magyar irodalomból). A fenti témáktól eltérőek is választhatók, ezt az egyes osztályokban tanító tanárok döntik el, mindenekelőtt az osztály tanulóinak képességeihez és érdeklődési köréhez

igazodva. Mivel a projektmódszer nagyfokú elmélyülést tesz lehetővé, a témákat lehetőleg az érettségi témakörökkel összhangban érdemes választani. A projekt témájától függően a feldolgozás lehet csoportos vagy egyéni. A projekt idejére a tanulók mentesülnek az adott tantárgyból a házi feladatok megírása alól. A projektet úgy kell kialakítani, hogy az iskolán kívüli munka mennyisége ne haladja meg az egyébként a házi feladatra fordított energiát. Ennek kiszámításánál figyelembe kell venni, hogy a csoportmunka könnyebbséget jelent a diáknak, s az egy főre jutó munkamennyiség racionalizálható, a diákok túlterhelése elkerülhető. A projekt értékelése történhet egy vagy két osztályzattal, a feldolgozott témakör nehézségétől, a ráfordított időtől és energiától függően. Az értékelésnek nemcsak a produktumok minőségére, hanem a diák munkájába fektetett energiájára, szorgalmára is ki kell terjednie, illetve a csoporton belüli munka arányos elosztását is figyelembe kell vennie. 4. A középszintű érettségi témakörei Témakörök magyar irodalomból: Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között, a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai vagy egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban.

Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom határterületei Az irodalom filmen, televízióban, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. Regionális kultúra A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők – tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, folklór, művelődéstörténeti vonatkozások, múzeum, színház). Témakörök magyar nyelvből: Ember és nyelv Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban

Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi – stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat 5. Az érettségire bocsájtás feltételei A tanuló magyar nyelv és irodalomból abban az esetben bocsátható érettségire, ha minden tanév végén legalább az elégséges osztályzatot megszerezte a tantárgyból. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei A nyelvi előkészítő évfolyamon a szövegértési és szövegelemzési képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. E mellett fontos, hogy fordítsunk időt a helyesírásra, a szintre hozásra, az összefoglaló ismétlésre, tehát alaposan előkészítsük a középiskolai tanulmányokat. Az általunk használt tankönyvek: Turcsányi Márta: Szövegértés, szövegalkotás, szövegelemzés Középiskolai előkészítő (1065 Ft) Hajas Zsuzsa: Helyesírási feladatgyűjtemény középiskolásoknak 9-12. (1200 Ft) A 9-12. évfolyamon az irodalomkönyvek kiválasztásánál azt a szempontot vettük elsődlegesen figyelembe, hogy a tankönyv irodalmi és szépirodalmi nyelvezete a diákok számára legyen érthető, követhető és elsajátítható. A lírai és prózai művek igényes feldolgozása minél nagyobb segítséget nyújtson a tanulóknak a sikeres középszintű érettségire való felkészülésben. Kötelező irodalomkönyvek: 9. évfolyam: Mohácsy Károly: Színes irodalom 9. (1515 Ft) Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 9. ( 945 Ft) 10. évfolyam: Mohácsy Károly: Színes irodalom 10. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 10.

(1515 Ft) ( 945 Ft)

11. évfolyam: Mohácsy Károly: Színes irodalom 11. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 11.

(1515 Ft) ( 945 Ft)

12. évfolyam: Mohácsy Károly - Vasy Géza: Színes irodalom 12. (1515 Ft) Mohácsy Károly – Vasy Géza: Irodalmi szöveggyűjtemény 12. (945 Ft)

Ajánlott irodalomkönyv: Fűzfa Balázs: Irodalom 9. Irodalom 10. Irodalom 11. Irodalom 12.

(2321 Ft) (2321 Ft) (2321 Ft) (2321 Ft)

A magyar nyelv esetében olyan tankönyvet választottunk, amely a középszintű témaköröket magas szinten dolgozza fel, valamint a tényanyagot kellőképpen megvilágítja a gyakorlatban is. E mellett az általunk használt tankönyvcsalád 9-10. és 11-12. évfolyamon tartalmaz egy Szövegértés – szövegalkotás munkafüzetet is, melynek feladatai segítenek abban, hogy milyen jellegű készségeket és képességeket, ismereteket kell a tanulóknak mozgósítaniuk a középszintű szövegértési feladatsorok eredményes megoldásához. Kötelező nyelvtankönyvek: 9. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Helyesírási feladatgyűjtemény középiskolásoknak 9-12. 1200 Ft Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 9. (1085 Ft) Hajas Zsuzsa: Szövegértés – szövegalkotás 9-10. (1195 Ft) 10. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 10. (1035 Ft) 11. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 11. (1085 Ft) Hajas Zsuzsa: Szövegértés – szövegalkotás 11-12. (1140 Ft) 12. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 12. (1085 Ft) A 2013-14-es tanévben a 9. évfolyam részére a Mozaik Kiadó gondozásában megjelenő Fráter Adrienne: Magyar nyelv 9. a középiskolák számára tankönyvet rendeljük meg. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A számonkérés magyar nyelv és irodalom tantárgyakból lehet írásbeli és szóbeli. A szóbeli számonkérést nem kell előre bejelenteni. Mivel az osztályok létszáma általában 36 fő, a szóbeli számonkérés esetén arra törekszünk, hogy évente legalább egyszer mindenkire sor kerüljön. Az írásbeli számonkérés fajtái lehetnek: röpdolgozat, témazáró dolgozat, esszé, stb. Röpdolgozat bármikor íratható, előzetes bejelentés nélkül is. Értékelése: 90% fölött jeles (5) 80% és 90% között jó (4) 65% és 80% között közepes (3) 50% és 65% között elégséges (2) 50% alatt elégtelen (1). A témazáró dolgozat időpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. A témazáró érdemjegye kétszeres értékkel számít. Értékelése: 85% fölött jeles (5) 70% és 85% között jó (4)

55% és 70% között közepes (3) 45% és 55% között elégséges (2) 45% alatt elégtelen (1). Az esszé értékelésekor a tartalmi és a nyelvi szempontokat is figyelembe vesszük. A tartalom a tárgyi tudást méri, a nyelvi minősítés a dolgozat megszerkesztettségét, stílusát, helyesírását értékeli. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai a) A magyar munkaközösség feladatának érzi a tanulók fejlesztését az által is, hogy minden tanórán házi feladatot adunk, ezzel is segítve a rendszeres felkészülést, a tananyag, az irodalmi művek elmélyítését. A házi feladat szóbeli és/vagy írásbeli házi feladat lehet. b) A kitűzött házi feladat mennyiségénél arra kell törekedni, hogy az annak elvégzésére fordított idő átlagos képességű tanuló esetében ne haladja meg egy tanóra hosszát. c) Írásbeli házi feladat el nem készítése első alkalommal nem osztályozható, de a rendszeres felkészületlenséget a tanórára szankcionálni lehet. A kitűzött házi feladat feleletként számon kérhető. d) Az írásbeli érettségire való felkészítés és a tanulók írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében elengedhetetlen, hogy házi dolgozatot írasson a magyartanár. A házi dolgozatok elkészítésére hosszabb időt kell biztosítani. A házi dolgozatot osztályozzuk, amennyiben azt a tanuló nem készíti el, elégtelen érdemjeggyel minősíthetjük. e) A tanulók pihenésének biztosítása érdekében a nyári szünetre házi feladat nem adható, de az őszi és a tavaszi szünetekre kitűzhető otthoni írásbeli vagy szóbeli munka. f) A következő tanév kötelező olvasmányainak listáját minden tanév végén megkapják tanulóink . g) Egyéb, általunk nem szabályozott kérdésben a Köznevelési Törvény házi feladatokra vonatkozó cikkelyét tekintjük irányadónak. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei A magyar nyelv és irodalom tantárgyat jelenleg teljes osztályokban (általában 36 fő) tanítjuk. Amennyiben lehetőség nyílna a csoportbontásra, az alábbi szempontok lehetnének mérvadóak: - Szintfelmérő alapján - Továbbtanulási szándék alapján - Önként jelentkezés alapján - Előző év végi eredmény alapján. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja a) A tehetséges tanulók, valamint a lemaradók fejlesztésének egyik módja a tanórán a diákok differenciált foglalkoztatása. b) Ezen kívül törekedni kell arra, hogy korrepetálások formájában felzárkóztassuk a helyesírási nehézségekkel küzdő tanulókat. c) Érdeklődő diákjaink számára versenyfelkészítő szakköröket, készségfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk, fontosnak tartjuk azonban az egy-egy versenyre való egyéni felkészítő foglalkozásokat is.

11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Alapvetően az alapprogram pontjaihoz igazodunk, ám az irodalom azon tantárgyak egyike, ahol a szépirodalmi művek elemzése során az élet szinte valamennyi összetevője előtérbe kerül. Így például a családi, hitvesi, vallásos líra vagy a hazafias költészet kapcsán a konkrét tényanyag megtanításán túl teret engedünk a diákok személyes élményeinek megbeszélésére, lehetőség nyílik a különböző vélemények ütköztetésére, ami, természetesen, hatással van személyiségük formálódására. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Tanulmányi jó előmenetel, a tantárgyban való eredményesség alapján a diák kaphat tantárgyi dicséretet, illetve felterjeszthető kitüntetésre az iskola házirendjében foglaltak szerint. Ezen jutalmazások adhatóak, de nem bírnak kötelező jelleggel, továbbá függnek a tanuló iskolában tanúsított magaviseletétől is. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi(gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Az alapprogramban leírtak szerint.

és

elsősegély-nyújtási

átadásának

15. Egyéb specialitások A magyartanárok a tanagyag megtanításán túl, a tanórai keretek mellett külön kulturális, „szakmai” foglalkozásokat is szerveznek a tanulóknak. LiteraTúra Szavalóverseny

Kulturális kirándulás valamilyen irodalmi vonatkozással is bíró úticéllal. (Múzeumlátogatás, rendhagyó irodalomóra egy-egy költő, író életében fontos szerepet játszó helyszínen, stb.) Évente megrendezett verseny, ahol a szavalásban tehetséges tanulók vesznek részt egy az adott évben meghatározott témához tartozó, lletve egy szabadon választható vers vagy próza(részlet) előadásával.

Kiselőadók Fóruma Évente megrendezett verseny, ahol a jelentkezők bármilyen általuk választott témából készülnek igényes előadással, illetve prezentációval, melyet szakmai zsűri értékel. Boronkay Anyanyelvi Verseny

Évente megrendezésre kerülő verseny 8. osztályosok számára melynek elsődleges célja, hogy közvetlenül a középiskolai felvételi előtt próbára tehessék magukat a diákok, e mellett azonban az is motivál bennünket, hogy megismerjük a magyar nyelv iránt különösen érzékeny és fogékony tehetségeket.

A magyar kultúra napja - projektnap A projektnap célja: a A közösségi ünnep megülése oly módon, hogy a diákok minél aktívabb résztvevői legyenek az eseménynek. A hagyományosnak mondható, frontálisan átadott ünnepi műsor, mely voltaképpen tananyagközpontú, ebben a projektnapban nincs jelen. Az ünnep kreatívvá válik, kifejezetten a diákok válnak az esemény központjává, az ő tevékenységeik és játékos versengésük adja a szellemi tartalmat.

A projektnapon az iskola minden diákja részt vesz, csoportokba szerveződve, akadályverseny-szerűen oldják meg a feladatokat, amelyek az iskola különböző termeiben, helyszínein várnak rájuk. A feladatok többsége kreatív és játékos, az anyanyelvi kompetenciát fejlesztik, gyakran az esztétikait is. Sok lehetőséget nyújtanak drámajátékra, ami az önkifejezést, az empátiát és a szép beszédet fejleszti. Ezek a feladatok felbukkanhatnak a projektnapon kívül is, beépítve a kompetencia alapú oktatás menetébe. A projektnap nem igényel a diákok részéről anyagi hozzájárulást, eszközöket, mindenki számára elérhető, hozzáférhető. A feladatok minimális eszközigényét az iskola képes biztosítani. Ilyen alkalom az iskola életében előfordult már más ünnephez kötődve is (a költészet napjához). A projektnapok tematikáját mindig az aktuális év részletes tervének kidolgozásakor fogadja el a munkaközösség. Drámatanítás: Pedagógiai cél: „A diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.” Pedagógiai eszköz: egy drámai vagy dramatizált mű előadása osztályszinten, azaz egy osztályközösség képes legyen megszervezni egy olyan művészi produkciót, amellyel a nyilvánosság előtt megmérettetik. Várható eredmények: a tanulási folyamat az osztályon belüli kooperációt, a közösség kohézióját rendkívüli mértékben megerősíti. Megtanítja a diákokat konfliktusok kezelésére, ezáltal önismeretre is nevel. Közvetíti a társadalmi nyilvánosság színterein szükséges magatartásról való tudást, az önuralom képességét segít kialakítani. Bővíti a diákok önkifejezési eszközkészletét, megteremti az igényt a színházi kultúrára. A folyamat megszervezése: a) Az aktuális tanév 3 hónapját érinti kezdve a feladat kihirdetésével és lezárva a színpadi produkciók értékelésével. b) A tanórákból legfeljebb 4 tanítási óra fordítható a produkció előkészítésére. c) A diákok önállóan készülnek fel kezdve a darabválasztástól a rendezésig. Konzulens tanárt választhatnak. d) Az osztály minden tagja részt vesz a produkció megvalósításában. e) Az előadásokat az iskola épületében, két délután mutatják be az osztályok.

f) A bemutatott mű színpadi megvalósítása minimum 10, maximum 50 percet vehet igénybe. g) A diákok számára a próbalehetőséget az iskola biztosítja a tantermekben és a díszteremben, egyeztetéssel az aulában is a délutáni időszakban. h) Az előadások értékelési szempontjait a magyar szakos tanárok dolgozzák ki. Érdemjegyekkel, a nyertes osztályt pedig ezen felül (egy osztálynappal jutalmazza az iskola?). Színjátszókör Az iskolában 2006/2007-es tanévben elindított folyamat eredményeként működő művészeti csoport. Tagjai lehetnek az iskola diákjai függetlenül az évfolyamtól és az osztályok specializációjától. A csoport hetente az iskola által biztosított teremben készül egy szabadon választott drámai mű előadására. A felkészüléshez és a bemutatóhoz a technikai berendezést szintén az iskola adja. A színjátszókör munkáját felnőtt vezető segíti. Az előadások megvalósítása a városi kulturális intézményekkel együttműködve történik.

HELYI TANTERV TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A történelem kötelező érettségi tantárgy. Így kiemelt szerepe van az iskolai nevelésünkben, hiszen mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulóinknak a 12. tanév végén számot kell adniuk a tudásukról. A tantárgy hangsúlyos szerepet tölt be a (köz)nevelési feladatok sikeres megvalósításában, hiszen jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a haza felelős, hasznos polgáraivá váljanak; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert; képessé váljanak az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; megismerjék és megértsék a természeti, társadalmi, valamint kulturális jelenségeket, folyamatokat. Jó alapot ad a tudatos közéleti részvételhez, és erősíti a demokrácia értékeinek (többek között a jogállamiság, részvétel a döntéshozatalban, a társadalmi igazságosság, az önrendelkezés, a szolidaritás, a tolerancia, az együttélés) tiszteletét. A történelem tanulása elősegíti a szűkebb és a tágabb közösségekhez – a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez, Európához, az emberi civilizációhoz – tartozás személyes megélését. A történelem tanulmányozása a múlt örökségének megismerésével szolgálja az eligazodást a jelenben, és segíti a felkészülést a jövőre. A történelmi műveltség a közös emlékezetben őrzött legfontosabb tartalmakat foglalja magába/jelenti. Ezek tudományos igényű feldolgozása biztosítja, hogy a tanulók életkorukhoz, érdeklődésükhöz igazítva hiteles képet kapjanak a történelmet formáló erők működéséről, az előző nemzedékek sorsáról, alkotásaikról, létfeltételeik alakulásáról, az egyes korok gondolkodását meghatározó eszmékről és hitekről, ezek eredetéről, kialakulásuk okairól. A történelmi múlttal való találkozást, valamint a történelemből fakadó tanulságok feldolgozását személyes élményként is meg kell élniük a tanulóknak. A történelem problémaközpontú

megközelítése az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztésének és a pozitív énkép kialakításának lehetőségét is biztosítja a növendékeknek. Cél a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók rugalmas adaptálása, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazása. A tanulók felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Történelem kerettanterv 10%-os szabad mozgástér felhasználása: Az egyes témakörökhöz kapcsolódóan a tananyag elmélyítése, rendszerező ismétlés, összefoglalás és írásbeli vagy szóbeli számonkérés. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása megköveteli, hogy változatos, a tanított korszaknak és az adott osztálynak megfelelő módszereket alkalmazzunk a történelem tanításában. Frontális oktatás A frontális tanításnál a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja. Az ismertető típusú órákon használjuk többek között új anyagrész bevezetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél. Párban folyó munka Egy tanórán is lehetséges, de hosszabb távú alkalmazás esetén érdemes tanulópárokat kialakítani. A tanulópárok kialakítás történhet hasonló szintű diákok közt (pl. versenyre való felkészülést segítendő), vagy különböző szintűek között a felzárkózást segítendő. Ez a módszer fejleszti többek között a kooperatív készségeket, a toleranciát. Csoportmunka Számos szempont alapján alakíthatunk ki csoportokat, melyeknek a létszáma 3-10 fő között ingadozhat, de hosszabb távon célszerűbb kisebb csoportokat, 4-5 fős kialakítani. A csoportmunka folyhat tanórai keretek között, de lehet házi dolgozat elkészítéséhez szervezett csoport. Ez utóbbi esetben legalább egy hét időtartamú felkészülés szükséges a tanulóknak, hogy kellő módon tudják szervezni a feladataikat. Ez a módszer jól fejleszti a kooperatív képességeket, a kommunikációt, az odafigyelést, alkalmazkodást másokhoz, a munkamegosztás elsajátítását. Önálló feldolgozás (órai munka, otthoni munka) Ennek a módszernek az alkalmazásánáll fontos a különösen differenciálás, hogy egyes tanulók ne kapjanak számukra megoldhatatlan feladatot. A módszer elősegíti az önnállóságra nevelést, egy adott téma saját szempontú megközelítését, a lényegkiemelés megtanulását, az adatgyűjtés szükségességét. Projektmódszer Egy-egy központi problémát dolgoznak fel a diákok, több oldalról megközelítve a kérdést. A feldolgozott téma igazodik a tanulók érdeklődéséhez, melyet a tanár is kijelölhet, de a diákok is választhatják maguk számára. Az anyag elsajátítása ennél a módszernél indirekt módon valósul meg és nagyfokú szabadságot ad a tanulóknak. A projekt végén szükséges egy produktum előállítása, ami lehet tabló, honlap, makett, tanulmány vagy bármi más, amely tükrözi, hogy a diákok az adott témában elmélyedtek és kellőképpen feldolgozták. Ezzel fejleszthetjük az együttműködési készséget, a kreativitást, a divergens

gondolkodást, a kommunikációt, a problémaérzékenységet, az alkalmazható tudás létrejöttét segíti, önállóságra nevel, lehetőséget biztosít a szereplésre, más oldaláról is megismerhetőek a tanulók a tanár és az osztálytársak számára. A projekt lehet egyéni vagy csoportos. Úgy kell kialakítani, hogy összességében az erre fordított idő ne haladja meg a szokásos időmennyiséget, amit a házi feladatra fodítanának. A projekt témakörei felölelik a teljes tananyagot, így csak néhány lehetséges témát emelünk ki, melytől a tanár természetesen eltérhet az osztály érdeklődési körének megfelelően. Lehetséges témák például: ókori vallások összehasonlítása, a kereszténység, a kersztény egyházszervezet létrejötte, államformák az ókorban, a középkorban és az újkorban, alkotmányosság kérdései, Széchenyi István és Kossuth Lajos reformkori tevékenységének összehasonlítása, 1956-os forradalom és szabadságharc. 4. A középszintű érettségi témakörei 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. 2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X–XI. században. 2.2. A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század. 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai. 2.4. A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.

A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban.

A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése Nincs középszintű követelmény 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV–XVI. században. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. 3.2. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3.3. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 3.5. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. 3.6. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján. 4.2. Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői – források alapján. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája Nincs középszintű követelmény 6.3. A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativimus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 6.4. Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és a kor néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktus okai. 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7. 1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 7.2. A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői. 7.3. A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4. A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság és a közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó).

A nők szerepének változása. 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Nincs középszintű követelmény 8.4. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. 8.7. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). 8.9. A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban 9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon (pl. zsidótörvények, gettósítás, deportálás). 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár korszakban Életmód és mindennapok. 10.6. A rendszerváltozás

A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség) 11. A jelenkor 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. 11.2. Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. 11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). 12.3. A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 12.5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 5. Az érettségire bocsájtás feltételei Minden tanév végén legalább elégséges osztályzat megszerzése. Amennyiben lehetségessé válik előrehozott érettségi letétele a tantárgyból, akkor sikeres osztályozó vizsga (írásbeli és szóbeli) után lehet érettségire bejelentkezni. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei A tankönyvek kiválasztásánál a 2012-2013-as tanév adatait vettük figyelembe. Ettől az aktuális tanévben eltérhetünk például tanügyi változások miatt. 9. évfolyam: Száray Miklós: Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam NT-14125 1 580 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Történelem I. képességfejlesztő munkafüzet NT-14125/M 1 050 Ft 10. évfolyam: Száray Miklós: Történelem II. középiskolák, 10. évfolyam NT-14225 1 700 Ft Kaposi József - Száray Miklós: Történelem II. képességfejlesztő munkafüzet NT14225/M 1 050 Ft 11. évfolyam: Száray Miklós: Történelem III. középiskolák, 11. évfolyam NT-14325 1 700 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet NT14325/M 1 050 Ft

12. évfolyam: Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV. középiskolák, 12. évfolyam NT-14425 1 700 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Történelem IV. képességfejlesztő munkafüzet NT14425/M 1 090 Ft Mind a négy tanévben használt könyvek, segédanyagok: Középiskolai történelmi atlasz CR-0080 2 410 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Érettségi adattár 9-12. évfolyam NT-81530 1 050 Ft 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A tanulók ellenőrzése minden évfolyamon szóban illetve írásban történik. Szóbeli feleletek száma lehetőleg minden tanulónál érje el legalább az évi kettőt. Írásbeli számonkérés lehet: Röpdolgozat (pl.: napi anyagból, több lecke anyagából, stb.) Tényanyag számonkérése (fogalmak, évszámok topográfia – vaktérkép, stb.) Témazáró dolgozat Ismétlő dolgozat A tanulók értékelése a következő szabályok szerint történik: 85-100%-ig jeles 70-84%-ig jó 50-69%-ig közepes 30-49%-ig elégséges 0-29%-ig elégtelen osztályzatot kap a növendék. A témazáró dolgozat kétszeres súlyozással, a többi dolgozat vagy felelés egyszeres értékkel számítandó be a félévi illetve az év végi jegy magállapításakor. Az értékelési szabályoktól a tanár eltérhet, ha azt előre bejelenti. Ellenőrzés gyakorisága: Szóbeli feleltetés lehetőleg minden órán legyen, amikor írásbeli számonkérés nincs. Írásbeli feleltetés (röpdolgozat, tényanyag számonkérése) a tanár belátása szerint. Az ilyen dolgozatokat nem kell előre bejelenteni. Témazáró dolgozatot egy nagyobb egység végén írnak a növendékek, melynek az időpontját egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ismétlő dolgozat esetén hasonló szabályok alkalmazandók, mint a témazáró dolgozatnál. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Minden órára van házi feladat. Írásbeli adható a munkafüzet feladatai alapján, vagy az átvett tananyag alapján a tanár egyéni kérdéseivel. Az írásbeli feladatot úgy kell kitűzni, hogy harminc percnél többet lehetőleg ne vegyen igénybe az elkészítése. A házi feladatra jegy nem adható. Amennyiben a tanuló egyszer nem készíti el neki felróható okból, akkor szóbeli figyelmeztetésben részesül. Ha a házi feladatot kétszer vagy többször nem készítette el a diák neki felróható okból, akkor esetenként egy „kis” elégtelen osztályzatot kap. Három ilyen jegy egy, az osztályozó naplóba beírandó elégtelen osztályzatot tesz ki. Házi dolgozatot a tanár belátása szerint írathat a tanulókkal az évfolyamhoz kapcsolódó bármely tananyag kapcsán. A házi dolgozatot a tanár értékelheti osztályzattal. Az osztályzás szempontja megegyeznek az ellenőrzésnél alkalmazott szabályokkal. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei A tantárgyból csoportbontás nincsen a középszintű érettségire való felkészítésnél jelenleg.

Ha ez lehetségessé válik, akkor a bontást elsősorban képességek alapján kell megvalósítani. Ennek felmérése az év elején történik írásos formában, amely során az előzetes tudás mellett kompetenciákat (pl.: források használata és értékelése, szaknyelv alkalmazása, tájékozódás térben, időben, eseményeket alakító tényezők) is mérni kell. Emelt szintű érettségire való felkészítés csoportbontásban történik. Ilyen csoportba elsősorban olyan diákok kerülnek, akiknek a történelem felvételi tantárgyként szerepel a továbbtanulási céljaik során. Az ilyen csoportokba önkéntesen, a tanuló szabad választása alapján kerülhetnek a diákok. Csoportváltásra év elején illetve a második félév elején van lehetőség az iskolában elfogadott szabályok figyelembe vételével. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Órai keretek között a differenciált oktatás módszereit alkalmazva. Szakköri keretek között elsősorban a tanulmányi versenyekre való felkészítés történik. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. Továbbá a következő érettségi témaköröknél a tananyagba beépítve: 6.4. Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján. 11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Az iskola Házirendjében foglaltak szerint történik. Minden jutalom és dicséret adható és nem kötelezően jár. Elnyerésnél a tanulmányi munka mellett figyelembe veendők más szempontok is: pl. a növendék magatartása, osztálytársaival/tanáraival való viszonya. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási ismeretek átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája A történelem tantárgyhoz ilyen ismeretek nem kapcsolódnak 15. Egyéb specialitások Munkaközösségünk együttműködve az iskola többi munkaközösségével a tanórai foglalkozásokon túl számos iskolai rendezvény megszervezésében vesz részt. Ezzel is segítve nemzetünk múltjának jobb megismerését, erősítve a hazaszeretet és a lokálpatriotizmust. Tanévenként változóan megemlékezést szervezünk az aradi vértanúk napján, az 1848-49es és az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán. Szervezünk műsort a

karácsonyhoz kapcsolódóan, a kommunizmus és a holocaust áldozataira emlékezve. Rendezünk iskolai háziversenyt a 11. évfolyamosok számára országos emlékévekhez, évfordulókhoz fűződően vagy városunk történelmével összefüggésben.

HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 16. Bevezetés „Neveljünk zenével! Régi tapasztalat: a zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt is, pontosságra szoktat, kitartásra nevel, edzi az emlékezőtehetséget. És a sok egyéb tárgy tanulása közben pihenteti, felfrissíti az elmét, ami hasznára van annak a sok egyéb tárgynak is. Minél többet neveljünk zenével!” Bárdos Lajos) Ezek a gondolatok segítenek az ének-zene heti egy tanítási óra tervezésében és eredményes megtartásában. Cél, hogy az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, a zenei ízlés formálása, a kritikai képesség fejlesztése, a nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a nemzeti hagyományok megismerése, a zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése, a nyitottság kialakítása az új befogadására. Ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban szükséges, hogy az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, használható műveltséggé szintetizálódjanak.

17. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott kerettanterv: Kerettanterv ének-zene a gimnáziumok vagy a szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára. A 10%-os szabad mozgásteret a szóbeli, illetve írásbeli számonkérésre, valamint egyes témakörök, tananyagok intenzívebb elsajátítására, elmélyítésére használjuk fel. 18. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Éneklés A közösségi nevelés, az egymás elfogadása a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. Ahhoz, hogy a dal a tanuló későbbi életének – vagy legalább ünnepeinek – szerves részévé váljék, szükséges, hogy az alkalmakhoz, hangulatokhoz illő dallamokat (népdalt, kánont, egyházi éneket, egy-egy szép zenei témát föl tudjon idézni. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg. Frontális oktatás A frontális módszer alkalmazásakor a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja, mindenekelőtt az ismertető típusú órákon használatos, pl. új anyagrész bevezetésénél, ismertetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél. Pár- vagy csoportmunka

Órán is lehetséges, de bizonyos házi feladatok is kiadhatók pár-, illetve csoportmunkában. Az ilyen típusú otthoni munka mindig hosszabb távú, a diákoknak legyen idejük megszervezni a közös munkát. Ez a típusú együttmunkálkodás hatékony, legtöbbször örömteli tevékenység, sokféle készséget fejleszt, és a XXI. századi elvárásoknak leginkább megfelelő módszer. Kooperatív tanulás Olyan csoportmunkáról van szó, ahol a diákok egymást tanítva tanulnak. A tananyag elsajátítása ezzel a módszerrel hatékony, de időigényes. A szociális készségek, mint az empátia, kooperáció, segítségnyújtás is jelentősen fejlődnek. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9–10. évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre, a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére.

Zenetörténeti ismeretek A kerettantervi előírások figyelembe vételével a zeneszerzők nem kizárólag önálló fejezetben, az alkotó korszakuk tanulmányozása közben lesznek megemlítve, hanem a rájuk legjobban jellemző formáknál, műfajoknál is. Pl. Bach az egyházzenében, Haydn a vonósnégyesnél, Beethoven a klasszikus korban, Liszt a programzenénél.

Zeneelméleti ismeretek

Az érvényben lévő heti egy tanítási óra mindössze csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér, amennyi a megértéshez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges.

Kapcsolódó ismeretek, integráció A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét, hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi, és egységben tárja fel az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig a műveltségi területek tényanyagait.

Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) esetleg kotta felhasználásával – részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése formanyelvének megértéséhez.

hozzájárul

más

művészeti

ágak

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon.

Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc-együttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. Jelenti továbbá az önazonosság, a nemzeti és az európai kultúrával való azonosság képességét, amelyhez a közös zenei tevékenységben megélt, létrehozott érzelmi, motiváló hatásával mindegyik zenei tevékenység jelentősen hozzájárulhat. Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rátalálás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját műveltségterületen belüli megújulás a „művészetek” műveltségi terület többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatásban történjen. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önművelődésre, az ismeretbővítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe.

19. A középszintű érettségi témakörei Iskolánk pedagógiai programjában nem vállalt érettségiztetést ének-zenéből. 20. Az érettségire bocsátás feltételei Iskolánk pedagógiai programjában nem vállalt érettségiztetést ének-zenéből. 21. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához. Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek KC-0001 (1598 Ft) Tankönyv Tanári segédanyagok: Kulcs a muzsikához Énektár Kulcs a muzsikához Énektár 2 Kulcs a muzsikához Rendhagyó szerkezetű 14 darabból álló CD-sorozat

22. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A számonkérés ének-zene tantárgyból lehet írásbeli és szóbeli. A szóbeli számonkérést nem kell előre bejelenteni. Az írásbeli számonkérés fajtái lehetnek: röpdolgozat, témazáró dolgozat, esszé, stb.

Röpdolgozat bármikor íratható, előzetes bejelentés nélkül is. Értékelése: 90% fölött jeles (5) 80% és 90% között jó (4) 65% és 80% között közepes (3) 50% és 65% között elégséges (2) 50% alatt elégtelen (1). Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.  Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése (dallamok felidézése, műfajok, stílusok), fogalmak felismerése, alkalmazása, a kommunikáció fontosabb szabályainak ismerete és reprodukálása.  Összefüggések megértése  Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas), írásbeli és képi kommunikációs képességek kialakítása (fölhangzó művek stíluskorszakokba sorolása, a hallott hangszínek hangszerekhez, hangszer együttesekhez társítása), gondolatok és érzések kifejezésének képessége, a tanuló saját munkájának fokozatos önkontrollja.  Véleményalkotás zeneművekről, jelenségekről, egyéniségekről, kritikai érzék kialakítása.  A tanulók évközi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli és írásbeli teljesítményük, ismereteik osztályzattal történő értékelése alapján:  Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége.  Témazáró dolgozatok írása, értékelése.  Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom vagy önálló gyűjtés alapján.

 Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.  Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.  Munkák közös értékelésére, amelyek során a tanulók elmondhatják kritikai észrevételeiket.  A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala.  Kórusban, szóló- vagy kamaraegyüttesben nyújtott teljesítmény értékelése. 23. Házi feladatok, otthoni munka szabályai a) Feladatunk a tanulók fejlesztése az által is, hogy minden tanórán házi feladatot adunk, ezzel is segítve a rendszeres felkészülést. b) A kitűzött házi feladat mennyiségénél arra kell törekedni, hogy az annak elvégzésére fordított idő átlagos képességű tanuló esetében ne haladja meg egy tanóra hosszát. c) Egyéb, általunk nem szabályozott kérdésben a Köznevelési Törvény házi feladatokra vonatkozó cikkelyét tekintjük irányadónak. 24. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Az ének-zene tantárgyat teljes osztályokban (általában 36 fő) tanítjuk. Iskolánkban már több mint két évtizede vegyes kar működik. Az énekkarhoz csatlakozás önkéntes alapon történik, minek egyetlen feltétele a tiszta hangképzés képessége. (Az énekkari taggá válásnak még a kotta, illetve lapról olvasás sem kötelező feltétele.) 25. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A váci Bartók Béla Zeneiskola iskolánkba kihelyezett zongora-orgona tagozata biztosítja ezt a lehetőséget. 26. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az érzelmi-értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségi területekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs alkalmakat is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan is kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni és védeni, érvekkel alátámasztani. 27. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. 28. Jutalmazások, dicséretek elvei Tanulmányi jó előmenetel, a tantárgyban való eredményesség alapján a diák kaphat tantárgyi dicséretet, illetve felterjeszthető kitüntetésre az iskola házirendjében foglaltak szerint. Ezen jutalmazások adhatóak, de nem bírnak kötelező jelleggel, továbbá függnek a tanuló iskolában tanúsított magaviseletétől is. 29. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi(gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Az alapprogramban leírtak szerint.

és

elsősegély-nyújtási

átadásának

30. Egyéb specialitások A tanagyag megtanításán túl, a tanórai kereteken kívül külön kulturális, „szakmai” programok is megvalósulnak. Karácsonyi hangversenyek: Iskolánk azon diákjai, akik a középiskola mellett folytatják hangszeres zenei tanulmányaikat, bemutatkozó fellépési lehetőséget kapnak. Ezek a hangversenyek nemcsak komolyzenei élményekben részesítik kortársakat, illetve tanáraikat, de diáktársaiknak jó példát is mutatnak a szabadidő hasznos, tartalmas felhasználásáról. Ünnepségek: A hagyományoknak megfelelően, minden tanévben irodalmi-zenés műsorok keretében történik a nemzeti ünnepekről és egyéb jeles napokról való megemlékezés, úgymint: október 6, október 23, karácsony, Magyar Kultúra Napja, március 15, stb. Ezen alkalmakkor is legtöbbször hangszeres és vokális komolyzenei művek, esetleg részletek csendülnek fel a zenélni tudó tanulók közreműködésével. Búcsúhangverseny: 2002 óta hagyománnyá vált, hogy azok a diákok, akik a középiskolai tanulmányaik alatt is jártak zeneiskolát, egy szép közös hangversennyel vesznek búcsút a két intézménytől. Színház, Operaház, kiállítások és hangversenyek látogatása: Nagyon fontos, hogy a felnövekvő ifjúság kulturális ízlésének csiszolása, a kulturális értékek megismertetése és megszerettetése. Az opera, balett, színházi előadások, hangversenyek és kiállítások rendszeres látogatása régi hagyomány iskolánkban. A sokévi odaadó munka eredményeként tanulóink már nemcsak elfogadják, de elvárják, sőt, igényeiket megfogalmazva kérik is az ilyen kulturális rendezvények rendszeres szervezését, melyeken igen szép számmal vesznek részt.

HELYI TANTERV A MATEMATIKA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein.

A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok.

A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. A matematika munkaközösség és az iskola vezetése is fontosnak tartja, hogy a matematikát a kerettantervben meghatározott heti 3 órával szemben heti 4 órában tanítsuk, így elérhető, hogy az ismeretek jobban elmélyülhessenek. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai A választott kerettantev a szakközépiskolák számára ajánlott alaptanterv. Ennek heti óraszáma minden évben 3 óra. Mivel iskolánk minden évre heti négy órával tervez, ezért a plusz órákat és a 10%-os mozgásteret egybevonva illesztettük a helyi tantervbe. A 9.-10. évfolyamra egy tanterv készült. Mivel 11.-12. évfolyamon sokan emeltszintű érettségire készülnek, ezért számukra egy heti 4+2 órás verzió is készült. Itt a plusz 2 órát a tanterv végére helyeztük el. 9.-10 évfolyam: A kerettantervben 172 óra van leosztva (a 10 óra számonkérés és a 12 óra rendszerezésen kívül), amivel szemben heti 4 órával számolva 288 óra a tervezendő. Így alább a különbözetként előálló 116 óra elosztása áll. 14 óra rendszerezésre 14 óra számonkérésre

Az algebra témakörének elmélyítésére 30+45 óra A hegyesszögek szögfüggvényeire: 13 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2. Számelmélet, algebra 2.1. Oszthatóság

Órakeret 30 óra

Osztó, többszörös, prímszám, prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

A tematikai egység A korábbi években szerzett ismeretek elmélyítése, bővítése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Osztó, többszörös, oszthatóság, oszthatósági szabályok. Az oszthatósági szabályok rendszerezése. Analógiák nem tízes alapú számrendszerek oszthatósági szabályaiban. NIM játék. Példák egyéb számokkal (pl. 7-tel) való oszthatóságra tízes számrendszerben. Algebrai azonosságok alkalmazása oszthatósági feladatokban. Teljes indukció alkalmazása oszthatósági feladatokban. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. Informatika: nagy A számelmélet alaptétele. prímek szerepe a Végtelen sok prímszám van. titkosításban. Néhány további tétel és sejtés a prímszámok elhelyezkedéséről. Osztók számának, összegének, szorzatának meghatározása a prímtényezős felbontásból. Kis Fermat-tétel. Néhány speciális prím: pl. Mersenne-prímek, Fermat-prímek, faktoriális prímek, Sophie Germain-prímek. Matematikatörténet: Euklidesz, Eratosztenész, Euler, Fermat. Diofantoszi egyenletek. Lineáris diophantoszi egyenlet. Az ax + by + cxy = d típusú diofantoszi egyenlet. Szöveges feladatok megoldása diofantoszi egyenlettel. Matematikatörténet: Diophantosz. Kulcsfogalmak/ Osztó, többszörös, prím, prímtényezős felbontás, a számelmélet alaptétele, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számelmélet, algebra 2.2. Egyenlet, egyenlőtlenség, egyenletrendszer

Órakeret 45 óra

Előzetes tudás

Egyismeretlenes, elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz vizsgálata, ellenőrzés. Azonosság. Szöveges feladatok – matematikai modell alkotása.

Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell A tematikai egység hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; az nevelési-fejlesztési ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a problémának megfelelően. Számológép céljai használata. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Elsőfokú egyenletek. Alaphalmaz, megoldáshalmaz, igazsághalmaz. Ekvivalens átalakítások. Elsőfokú paraméteres egyenletek. Egyenletek grafikus megoldása.

Fizika; kémia: képletek értelmezése, egyenletek rendezése.

Elsőfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. A korábban tanult módszerek elmélyítése. További módszerek szöveges feladatok megoldására. Példák egyenlet nélküli megoldási módszerekre.

Fizika: kinematika, dinamika. Kémia: oldatok összetétele.

Törtes egyenletek, egyenlőtlenségek. Értelmezési tartomány vizsgálata, hamis gyök. Mikor lesz egy tört értéke nulla, pozitív, negatív? Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. (Több abszolút értéket tartalmazók is.) Abszolút értéket tartalmazó egyenlőtlenségek. Algebrai és grafikus megoldás.

Fizika: a mérés hibája.

Elsőfokú egyenletrendszerek. Informatika: Egyenletrendszerek grafikus megoldása. számítógépes program Behelyettesítő módszer. használata. Egyenlő együtthatók módszere. Új ismeretlen bevezetése. Elsőfokú paraméteres egyenletrendszerek. Egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok. A kapott eredmény értelmezése, valóságtartalmának vizsgálata. Elsőfokú egyenlőtlenségek. Egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszer. Másodfokú függvények vizsgálata. Teljes négyzetté alakítás használata.

Fizika: fizikai tartalmú minimum- és

Szélsőérték-feladatok. Másodfokú függvény vizsgálatával. Kapcsolat: számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség felhasználásával történő megoldás. Optimális megoldásokra törekvés. Másodfokú egyenletek. Grafikus megoldás. Teljes négyzetté kiegészítés. Egyenletmegoldás szorzattá alakítással. A másodfokú egyenlet megoldóképlete. A megoldóképlet készségszintű alkalmazása. Számológép használata. A másodfokú egyenlet diszkriminánsa. Diszkusszió. Önellenőrzés. Gyöktényezős alak, Viete-formulák. Másodfokúra visszavezethető egyenletek. Új ismeretlen bevezetése. Racionális gyökök keresése. Viete-formulák. Néhány további módszer az egyenlet speciális tulajdonságainak felhasználásával. Matematikatörténet: magasabb fokú egyenletek megoldhatósága. Cardano, Galois, Abel.

maximumproblémák.

Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. Modellalkotás, megoldási módszerek.

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás leírása. Informatika: számítógépes program használata.

Filozófia: egy adott rendszeren belül megoldhatatlan problémák létezése.

Másodfokú egyenlőtlenségek. A megoldás megadása másodfokú függvény vizsgálatával. Többféle megoldási módszer összevetése. Másodfokú egyenletrendszer. Másodfokú egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok. Emlékezés korábban megismert módszerekre, alkalmazás az adott környezetben. Gyökös egyenletek. Ekvivalens és nem ekvivalens egyenlet-megoldási lépések. Hamisgyök, gyökvesztés. Önellenőrzés képességének fejlesztése. Paraméteres másodfokú és másodfokúra visszavezethető

Fizika: ütközések.

egyenletek. Esetszétválasztások, divergens gondolkodás fejlesztése. Elsőfokú egyenlet, egyenlőtlenség, értelmezési tartomány, azonosság. Kulcsfogalmak/ Ekvivalens átalakítás, hamis gyök. Másodfokú egyenlet, egyenlőtlenség, megoldóképlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Négyzetgyökös egyenlet. fogalmak Paraméteres egyenlet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

3. Függvények 3.1. Hegyesszögek szögfüggvényei

Órakeret 13 óra

Hasonlóság alkalmazása számolási feladatokban. Pitagorasz-tétel.

A tematikai egység Síkbeli és térbeli ábra készítése a valós geometriai problémáról. nevelési-fejlesztési Számítási feladatok, a megoldáshoz alkalmas szögfüggvény megtalálása. Számológép, számítógép használata. céljai Ismeretek és fejlesztési követelmények Távolságok, magasságok meghatározása arányokkal. A valóság kicsinyített ábrájáról szögeket és szakaszokat határozunk meg méréssel és számolással. A hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója. Szögfüggvény értékének meghatározása számológéppel. Számítási feladatok szögfüggvények használatával síkban és térben.

Kapcsolódási pontok Fizika: lejtőn mozgó testre ható erők kiszámítása.

Pótszögek szögfüggvényei. Összefüggések egy hegyesszög szögfüggvényei között. Egyszerű trigonometrikus összefüggések bizonyítása. Nevezetes szögek szögfüggvényei: 30°; 60°; 45°. (Megtanulandók.) 18º, 36º, 54º, 72º. (Kiszámolás az „aranyháromszögből”.) Hegyesszög egy tetszőleges szögfüggvényének értékéből a többi szögfüggvény pontos értékének kiszámolása. Kulcsfogalmak/ Szögfüggvény. fogalmak 11.-12 évfolyam (középszintű érettségire): A kerettantervben 164 óra van leosztva (a 12 óra számonkérés és az 5 óra rendszerezésen kívül), amivel szemben heti 4 órával számolva 268 óra a tervezendő. Így alább a különbözetként előálló 104 óra elosztása áll. 8 óra rendszerezésre a 11. évfolyamon 16 óra számonkérésre Az exponenciális-logaritmus témakör elmélyítésére 20 óra A trigonometria bővítésére: 20 óra További koordináta-geometriára: 20 óra Térgeometria kiterjesztésére: 20 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2.1 Hatvány, gyök, logaritmus

Órakeret 20 óra

Hatványozás egész kitevővel, hatványozás azonosságai, n-edik gyök, gyökvonás azonosságai. Valós számok halmaza.

A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása: a A tematikai egység racionális kitevő értelmezése, az irracionális kitevőjű hatvány nevelési-fejlesztési szemléletes fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: exponenciálisan, logaritmikusan változó mennyiségek. Más céljai tudományágakban a matematika alkalmazásának felfedezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A racionális kitevőjű hatványok, a hatványozás azonosságainak ismétlése. Számolás racionális kitevőjű hatványokkal, gyökös kifejezésekkel. Irracionális szám kétoldali közelítése racionális számokkal.

Technika, életvitel és gyakorlat: kamatszámítás, hitelfelvétel, törlesztőrészletszámítás. Fizika: radioaktivitás.

Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek. Megoldás a definíció és az azonosságok alkalmazásával. Exponenciális egyenletre vezető valós problémák megoldása.

Földrajz: globális problémák (pl. demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás).

Számolás 10 hatványaival, 2 hatványaival. A logaritmus azonosságai. Szorzat, hányados, hatvány logaritmusa, áttérés más alapú logaritmusra. Az értelmezési tartomány változásának vizsgálata az azonosságok kétirányú alkalmazásánál. A logaritmus azonosságainak alkalmazása kifejezések számértékének meghatározására, kifejezések átalakítására. Matematikatörténet: Napier, Kepler. A logaritmus fogalmának kialakulása, változása. Logaritmustáblázat.

Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás.

Logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek. Megoldás a definíció és az azonosságok alkalmazásával. Értelmezési tartomány vizsgálatának fokozott szükségessége logaritmusos egyenleteknél. Egyenletek ekvivalenciájával kapcsolatos ismeretek összegzése. Kulcsfogalmak/ Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Trigonometria

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Vektorokkal végzett műveletek. Hegyesszögek szögfüggvényei, szögmérés fokban és radiánban, szögfüggvények közötti egyszerű összefüggések.

A geometriai látásmód fejlesztése. A művelet fogalmának bővítése egy A tematikai egység újszerű művelettel, a skaláris szorzással. Algebrai és geometriai nevelési-fejlesztési módszerek közös alkalmazása számítási, bizonyítási feladatokban. A tanultak felfedezése más tudományterületeken is. A függvényszemlélet céljai alkalmazása az egyenletmegoldás során, végtelen sok megoldás keresése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A vektorokról tanultak rendszerező ismétlése: – a vektor fogalma, – vektorműveletek, – vektorfelbontás. A vektorok koordinátáival végzett műveletek és tulajdonságaik. A vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. A skaláris szorzás alkalmazása számítási és bizonyítási feladatokban. Merőleges vektorok skaláris szorzata. Szükséges és elégséges feltétel. Két vektor skaláris szorzatának kifejezése a vektorkoordináták segítségével. A skaláris szorzat és a Cauchy-egyenlőtlenség kapcsolata. Vektorok vektoriális szorzata. Szemléletes kép, bizonyítások nélkül.

Fizika: munka, elektromosságtan.

A háromszög területének kifejezése két oldal és a közbezárt szög segítségével. A háromszög egy oldalának kifejezése a köré írt kör sugara és szemközti szög segítségével.

Technika, életvitel és gyakorlat: alakzatok adatainak meghatározása. Földrajz: távolságok, szögek kiszámítása – terepmérési feladatok. GPS-helymeghatározás.

Trigonometrikus egyenletek. Az összes megoldás megkeresése. Hamis gyökök elkerülése. Trigonometrikus egyenlőtlenségek. Grafikus megoldás vagy egységkör alkalmazása. Időtől függő periodikus jelenségek vizsgálata. Trigonometrikus kifejezések szélsőértékének keresése.

Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

Kulcsfogalmak/ Skaláris szorzat, szinusztétel. koszinusztétel, addíciós tétel, trigonometrikus azonosság, egyenlet. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.1 Koordinátageometria

Órakeret 20 óra

Koordinátarendszer, vektorok, vektorműveletek megadása koordinátákkal. Ponthalmazok koordináta-rendszerben. Függvények ábrázolása. Elsőfokú, másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása.

A tematikai egység Elemi geometriai ismeretek megközelítése új eszközzel. Geometriai nevelési-fejlesztési problémák megoldása algebrai eszközökkel. Számítógép használata. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A Descartes-féle koordinátarendszer. A helyvektor és a szabadvektor. Rendszerező ismétlés.

Informatika: számítógépes program használata.

A kör egyenlete. Kétismeretlenes másodfokú egyenlet és a kör egyenletének kapcsolata. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintőjének egyenlete. Két kör közös pontjainak meghatározása. Másodfokú, kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. A diszkrimináns vizsgálata, diszkusszió. Szerkeszthetőségi kérdések.

Informatika: számítógépes program használata.

Összetett feladatok megoldása paraméter segítségével vagy a szerkesztés menetének követésével. Mértani helyek keresése. Apollóniosz-kör. Merőleges affinitással kapott mértani helyek. Ponthalmazok a koordinátasíkon. Egyenlőtlenséggel megadott egyszerű feltételek. Lineáris programozási feladat.

Informatika: több feltétel együttes vizsgálata.

Kulcsfogalmak/ Vektor, irányvektor, normálvektor, iránytényező. Egyenes, kör, parabola egyenlete. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2Térgeometria, felszín, térfogat

Órakeret 20 óra

Térelemek illeszkedése, távolsága, szöge. Térbeli testek jellemzői: csúcs, lap, átló, felszín, térfogat.

A tematikai egység A korábban kísérletezéssel, méréssel, szemlélet alapján megszerzett nevelési-fejlesztési ismeretek mélyítése, elméleti hátterük megteremtése. A térszemlélet, az esztétikai érzék fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Térelemek. Két kitérő egyenes hajlásszöge. Síkra merőleges egyenes.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: axonometria.

Egyenes és sík hajlásszöge. Két sík hajlásszöge. Pont távolsága síktól. Két párhuzamos sík távolsága. Két kitérő egyenes távolsága. A fogalmak bemutatása modelleken és a környezetünk tárgyain. Modellezőkészletek használata. Digitális technikák használata térbeli ábrák megjelenítéséhez. Kerület- és területszámítás eddig tanult részeinek áttekintése. Síkidomok kerülete, területe. Képi emlékezés, ismeretek felidézése. Képzeletben történő mozgatás, átdarabolás, szétvágás. Testek, szabályos testek. Térbeli modellek használata, készítése. Számítógép használata ábrázoláshoz. Ábrakészítés térbeli testekről.

Informatika: számítógépes szimulációs program használata.

A térfogatszámítás alapelvei. Mérőszám és mértékegység. Egyenes hasáb felszíne, térfogata. Forgáshenger felszíne, térfogata. Az összefüggések alkalmazása változatos térgeometriai feladatokban, gyakorlati alkalmazások.

Informatika: számítógépes program használata.

A kúp felszíne, térfogata. A közelítés szemléletes fogalma. Csonkagúla, csonkakúp. A csonkagúla, csonkakúp térfogata és felszíne. A hasonlóság alkalmazása. A gömb térfogata és felszíne. Térgeometriai ismeretek alkalmazása. Matematikatörténet: Cavalieri.

Vizuális kultúra: építészet. Biológia-egészségtan: keringéssel kapcsolatos számítási feladatok.

Kulcsfogalmak/ Felszín, térfogat, hengerszerű test, kúpszerű test, csonkagúla, csonkakúp. fogalmak 11.-12 évfolyam (emeltszintű érettségire): Az előzőekben ismertetett heti 4 órás tantervben 268 óra került elosztásra. Azok számára ,akik emeltszintű érettségire készülnek a további témakörökre heti 2 plusz órában további 134 órát terveztünk. Ennek felosztása: 4 óra rendszerezésre a 11. évfolyamon 10 óra számonkérésre Sorozatokra: 15 óra Nevezetes egyenlőtlenségekre: 15 óra Differenciálszámításra: 30 óra Integrálszámításra: 40 óra Statisztika és valószínűségszámításra: 20 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Sorozatok

Órakeret 15 óra

Számtani sorozat, mértani sorozat fogalma, egyszerű alapösszefüggések.

A tematikai egység A hétköznapi életben, matematikai problémában a sorozattal leírható nevelési-fejlesztési mennyiségek észrevétele. Sorozatok megadási módszereinek alkalmazása. Összefüggések, képletek hatékony alkalmazása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A sorozat fogalma, megadása, ábrázolása. Korábbi ismeretek rendszerező ismétlése. Sorozat megadása rekurzióval – Fibonacci-sorozat. Rekurzív sorozat n-edik elemének megadása. Matematikatörténet: Fibonacci.

Informatika: algoritmusok.

Számtani sorozat. A számtani sorozat n-edik tagja. A számtani sorozat első n tagjának összege. Mértani sorozat. A mértani sorozat n-edik tagja. A mértani sorozat első n tagjának összege. Számítási feladatok számtani és a mértani sorozatokra. Szöveges faladatok gyakorlati alkalmazásokkal. A számtani sorozat mint lineáris és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Gyakorlati alkalmazások – kamatos kamat számítása. Törlesztési feladatok. Pénzügyi alapfogalmak – kamatos kamat, törlesztőrészlet, hitel, THM, gyűjtőjáradék. Véges sorok összegzése. Számtani és mértani sorozatból előállított szorzatok összegzése. Teleszkópos összegek. Matematikatörténet: Fibonacci.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: lineáris és exponenciális folyamatok.

Sorozatok konvergenciája. A határérték szemléletes és pontos definíciói. Műveletek konvergens sorozatokkal. Konvergens és divergens sorozatok. n

 1 Az a , n 1   sorozatok.  n Konvergens sorozatok tulajdonságai. Torlódási pont. Konvergens sorozatnak egy határértéke van. Minden konvergens sorozat korlátos. Monoton és korlátos sorozat konvergens. Konvergens sorozatokra vonatkozó egyenlőtlenségek. Rendőrelv. n

n

Végtelen sorok. Végtelenen sor konvergenciája, összege. Végtelen mértani sor.

Technika, életvitel és gyakorlat: hitel – adósság – eladósodás.

Szakaszos végtelen tizedes tört átváltása. További példák konvergens sorokra. Teleszkópos összegek. Négyzetszámok reciprokainak összege. Példák nem konvergens sorokra. Harmonikus sor. Feltételesen konvergens sorok. Kulcsfogalmak/ Sorozat, számtani sorozat, mértani sorozat, kamatos kamat, rekurzív sorozat. fogalmak

Tematikai egység/ 7. Nevezetes egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok elemi Órakeret Fejlesztési cél megoldása 15 óra Előzetes tudás

Nevezetes azonosságok ismerete. Közepek és sorendjük ismerete két változóra. Másodfokú és trigonometrikus függvények ismerete.

Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása. A modell A tematikai egység hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal. nevelési-fejlesztési A szélsőérték-problémához illő megoldási mód kiválasztása. Gyakorlat céljai optimális megoldások keresésében. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Azonos egyenlőtlenségek. Nevezetes közepek közötti egyenlőtlenségek. (Többváltozós alak bizonyítása fokozatos közelítés módszerével.) Nevezetes közepek közötti egyenlőtlenségek alkalmazása szélsőérték-feladatok megoldásában. Szélsőérték-feladatok megoldása függvénytulajdonságok segítségével. (Másodfokú és trigonometrikus függvényekkel.) Szélsőérték-feladatok megoldása fokozatos közelítés módszerével. Bernoulli-egyenlőtlenség. Cauchy-egyenlőtlenség. Jensen-egyenlőtlenség. (Bizonyítás nélkül, szemléletes képpel.) Környezetvédelem: legrövidebb utak és egyéb optimális módszerek keresése. Kulcsfogalmak/ Szélsőértékhely, szélsőérték. Nevezetes közép. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

8. Folytonosság, differenciálszámítás

Órakeret 30 óra

Függvények megadása, értelmezési tartomány, értékkészlet. Függvények jellemzése: zérushely, korlátosság, szélsőérték, monotonitás, paritás, periodicitás. Sorozatok határértéke.

Megismerkedés a függvények vizsgálatának új módszerével. A függvény A tematikai egység folytonossága és határértéke fogalmának megalapozása. A nevelési-fejlesztési differenciálszámítás módszereinek használta a függvények lokális és globális tulajdonságainak vizsgálatára. A matematikán kívüli területeken céljai – fizika, közgazdaságtan – is alkalmazások keresése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A valós számok halmazán értelmezett függvények jellemzése. Korábbi ismeretek rendszerező ismétlése.

Informatika: számítógépes szoftver alkalmazása függvények grafikonjának megrajzolására.

Függvény határértéke. A függvények határértékének szemléletes fogalma, pontos definíciói. Jelölések. Függvények véges helyen vett véges; véges helyen vett végtelen; végtelenben vett véges; végtelenben vett végtelen határértéke. A sorozatok és a függvények határértékének kapcsolata. sin x A függvény vizsgálata, az x = 0 helyen vett határértéke. x

Informatika: a határérték számítógépes becslése.

A függvények folytonossága. Példák folytonos és nem folytonos függvényekre. A folytonosság definíciói. Intervallumon folytonos függvények. Korlátos és zárt intervallumon folytonos függvények tulajdonságai. (Bizonyítások nélkül, de ellenpéldákkal azokra az esetekre, ha az intervallum nem korlátos, nem zárt, illetve ha a függvény nem folytonos.)

Fizika: példák folytonos és diszkrét mennyiségekre.

Bevezető feladatok a differenciálhányados fogalmának előkészítésére. A függvénygörbe érintőjének iránytangense. A pillanatnyi sebesség meghatározása.

Fizika: az út-idő függvény és a pillanatnyi sebesség kapcsolata. A fluxus és az indukált feszültség kapcsolata.

Fizika: felhasználás sin x, illetve tg x közelítésére kis szög esetében.

Biológia-egészségtan: populáció növekedésének átlagos sebessége. A differenciálhatóság fogalma. A különbségi hányados függvény, a differenciálhányados (derivált), a deriváltfüggvény. Példák nem differenciálható függvényekre is. Kapcsolat a differenciálható és a folytonos függvények között. Alapfüggvények deriváltja:

Fizika: harmonikus rezgőmozgás kitérése, sebessége, gyorsulása – ezek kapcsolata.

Konstans függvény, xn, trigonometrikus függvények deriváltja. Műveletek differenciálható függvényekkel. Függvény konstansszorosának deriváltja, összeg-, szorzat-, hányados-, összetett függvény deriváltja. Inverz függvény deriváltja. Exponenciális és logaritmusfüggvény deriváltja. (Bizonyítás nélkül.) Magasabbrendű deriváltak. Matematikatörténet: Fermat, Leibniz, Newton, Cauchy, Weierstrass. A függvény tulajdonságai és a derivált kapcsolata.  Lokális növekedés, fogyás – intervallumon monoton függvény.  Szélsőérték – lokális szélsőérték, abszolút szélsőérték. A szükséges és az elégséges feltételek pontos megfogalmazása, alkalmazása. Középértéktételek. Rolle- és Lagrange-tétel. (Szemléletes kép.)

Fizika: fizikai tartalmú függvények (pl. út-idő, sebesség-idő) deriváltjainak jelentése.

Konvexitás vizsgálata deriválással. A konvexitás definíciója. Inflexiós pont. A második derivált és a konvexitás kapcsolata. Függvényvizsgálat differenciálszámítással. Összevetés az elemi módszerekkel. Gyakorlati jellegű szélsőérték-feladatok megoldása. A differenciálszámítás és az elemi módszerek összevetése.

Fizika: Fermat-elv, Snellius-Descartes törvény. Fizikai jellegű szélsőérték-problémák.

Függvényfolytonosság, -határérték. Különbségi hányados függvény, Kulcsfogalmak/ derivált, deriváltfüggvény, magasabbrendű derivált. Monotonitás, lokális fogalmak szélsőérték, abszolút szélsőérték. Konvex, konkáv függvény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

9. Integrálszámítás, térgeometria

Órakeret 40 óra

Folytonos függvények fogalma. Területszámítás elemei. Sorozatok, véges sorok. Differenciálási szabályok ismerete.

Az integrálszámítás módszereivel találkozva a közelítő módszerek A tematikai egység ismeretének bővítése. A függvény alatti terület alkalmazásai a nevelési-fejlesztési matematika és a fizika több területén. Áttekintő képet kialakítása a céljai térgeometriáról, a felszín- és térfogatszámítás módszereiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények A területszámítás alapelvei. Néhány egyszerűbb alakzat területének levezetése az alapelvekből. A területszámítás módszereinek áttekintése. Területszámítási módszerek alkalmazása a matematika más témaköreiben. (Pl. geometriai bizonyításokban.)

Kapcsolódási pontok

A térfogatszámítás alapelvei. Néhány egyszerűbb test térfogatának levezetése az alapelvekből. A térfogatszámítás áttekintése. A térfogatszámítás néhány új eleme. Cavalieri-elv, a gúla térfogata. Csonkagúla térfogata. Érintőpoliéderek térfogata. Alakzatok felszíne, hálója. Csonkakúp felszíne. Gömb felszínének levezetése (Heurisztikus, nem precíz módszerrel.) Térgeometria elemei. Tetraéderekre vonatkozó tételek. (Van-e beírt, körülírt gömbje, súlypontja, magasságpontja?) Ortogonális tetraéder. Tetraéder és paralelepipedon. Euler-féle poliéder-tétel. (Bizonyítás nélkül.) Szabályos testek.

Kémia: kristályok. Művészetek: szimmetriák.

Bevezető feladatok az integrál fogalmához. Függvény grafikonja alatti terület. A megtett út és a sebesség-idő grafikon alatti terület. A munka kiszámítása az erő-út grafikon alatti terület alapján. Alsó és felső közelítő összegek. Az intervallum felosztása, a felosztás finomítása. Közelítés véges összegekkel. A határozott integrál fogalma, jelölése. A szemléletes megközelítésre alapozva eljutás a pontos definícióig. Példa nem integrálható függvényre is. Negatív függvény határozott integrálja. A határozott integrál és a terület-előjeles terület. Az integrál közelítő kiszámítása. Számítógépes szoftver használata a határozott integrál szemléltetésére. Matematikatörténet: Bernhard Riemann.

Informatika: számítógépes szoftver használata.

Az integrálhatóság szükséges és elegendő feltétele. Korlátos és monoton függvények integrálhatósága. A határozott integrál tulajdonságai.

Fizika: A munka és a mozgási energia. Elektromos feszültség két pont között, a potenciál. Tehetetlenségi nyomaték. Alakzat tömegközéppontja. A hidrosztatikai nyomás és az edény oldalfalára ható erő. Effektív áramerősség.

Az integrál mint a felső határ függvénye. Integrálfüggvény. Folytonos függvény integrálfüggvényének deriváltja. Kapcsolat a differenciálszámítás és az integrálszámítás között. A primitív függvény fogalma. A primitív függvények halmaza – a határozatlan integrál:  hatványfüggvény, polinomfüggvény,  trigonometrikus függvények,  exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. A Newton-Leibniz-tétel. Integrálási módszerek: Integrálás helyettesítéssel. Matematikatörténet: Newton, Leibniz, Euler. Az integrálszámítás alkalmazása matematikai és fizikai problémákra. Két függvénygörbe közötti terület meghatározása. Forgástest térfogatának meghatározása. Henger, kúp, csonkakúp, gömb, gömbszelet térfogata. Az integrálás közelítő módszerei – numerikus módszerek.

Fizika: Potenciál, munkavégzés elektromos, illetve gravitációs erőtérben. Váltakozó áram munkája, effektív áram és feszültség. Newton munkássága.

Néhány egyszerűbb improprius integrál. Néhány hatványsor. (Formális meghatározás integrálással.) Hatványsorok szerepe a matematikában, fizikában, informatikában. Hogyan számolnak az egyszerű számológépek 12 jegy pontossággal? Alsó- és felső közelítő összeg, határozott integrál. Primitív függvény, Kulcsfogalmak/ határozatlan integrál. Newton-Leibniz-tétel. fogalmak Felszín, térfogat, forgástestek, csonkagúla, csonkakúp, gömb.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

10. Statisztika, valószínűség

Órakeret 20 óra

Adatok elemzése, táblázatok, grafikonok használata. Terjedelem, átlag, medián, módusz, szórás. Klasszikus valószínűségi modell.

A tematikai egység A valószínűség fogalmának bővítése, mélyítése. A kombinatorikai nevelési-fejlesztési ismeretek alkalmazása valószínűség meghatározására. Mit jelent a valószínűség – a nagy számok törvénye. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Statisztikai mintavétel. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. Számsokaságok jellemzése: átlag, medián, módusz, szórás. Gyakorlati példák arra, hogy mikor melyik mutatóval célszerű jellemezni a számsokaságot.

Kapcsolódási pontok Informatika: táblázatkezelő, adatbázis-kezelő program használata.

Átlagos abszolút eltérés, átlagos négyzetes eltérés. A medián és az átlag minimumtulajdonsága. Közvélemény-kutatás. Statisztikai évkönyv. Minőség-ellenőrzés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: választások.

Eseményalgebra. Kapcsolat a halmazok és a logika műveleteivel. Matematikatörténet: George Boole. Véletlen jelenségek megfigyelése. A modell és a valóság kapcsolata. Szerencsejátékok elemzése. Klasszikus valószínűségi modell. Események összegének, szorzatának, komplementerének valószínűsége. Kizáró események, független események valószínűsége. Feltételes valószínűség. Mintavételre vonatkozó valószínűségek megoldása klasszikus modell alapján. Nagy számok törvénye. (Szemléletes tárgyalás képletek nélkül.) Geometriai valószínűség. Matematikatörténet: Pólya György, Rényi Alfréd.

Informatika: véletlen jelenségek számítógépes szimulációja.

Kulcsfogalmak/ Valószínűség, kizáró esemény, független esemény. fogalmak 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Leggyakrabban alkalmazott módszer a frontális osztálymunka. Esetenként a csoportokat kisebb csoportokra bontva nívócsoportokban folyik a munka. 4. A középszintű érettségi témakörei Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűségszámítás, statisztika 5. Az érettségire bocsájtás feltételei Érettségire bocsájtható az, aki a középiskola 9.-12. évfolyamát elvégezte és minden évfolyamon legalább elégséges érdemjegyet szerzett. Előrehozott érettségit az a diák tehet, aki: - a 9.-11. évfolyamát elvégezte és minden évfolyamon legalább elégséges érdemjegyet szerzett és, - a 12. évfolyam anyagából sikeres osztályozó vizsgát tett és, - 11. évfolyamon emelt szintű oktatásban részesült és, - 12. évfolyamra beiratkozott. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei - A tankönyvek és feladatgyűjtemények tartalmazzák a helyi tanterv elsajátításához szükséges elméleti és gyakorlati tudásanyagot. - Lehetőleg minden évben egyformán kevéssé terhelje anyagilag a diákot.

-

A könyvek mérete és súlya ne legyen túlzott. 9. évfolyamon 1 tankönyv, 1 függvénytáblázat, 2 feladatgyűjtemény (kb. 8000 Ft) 10. évfolyamon 1 tankönyv (kb. 2000 Ft) 11. évfolyamon 1 tankönyv, 1 feladatgyűjtemény (kb. 5000 Ft) 12. évfolyamon 1 tankönyv (kb 2000 Ft) emelt szinten 1 tankönyv 1 feladatgyűjtemény (kb 4000 Ft)

7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja: Minden évben 3-5 témazáró írása, melyek 2-szeres súlyozásúak. Minden további jegy egyszeres súlyozású. Kisdolgozatok és felelésekből éves átlagban legalább havi 1 jegy szerezhető. A dolgozatok értékelésénél mindig az adott évi érettségi előírása szerinti %-os átváltását követjük, amitől a tanár előre bejelentett esetben eltérhet. (pl. szóbeli felelet, teszt-típusú dolgozat.) 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai. Minden óra után legfeljebb annyi házi feladat adható, amelynek elvégzése egy átlagos diák számára nem haladja meg az 1 órát. A házi feladatok elvégzése ellenőrizendő, osztályozható. Amennyiben hiányzik, úgy 2 „feketepont” adandó. 5 „feketepont” automatikusan 1 db egyes osztályzatot jelent. A tanítási szünetekre legfeljebb annyi házi feladat adható. mint egy tanórára. (Nyári szünetre azonban nem lehet házi feladatot adni.) 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei. Iskolánk adottságai lehetővé teszik a csoportbontást, így minden osztályunkban nívócsoportokban folyik az oktatás. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja. A felzárkóztatás és korrepetálás a differenciált csoportbontással megvalósul A tehetséggondozás helyszínei az évfolyamonkénti szakkörök. Minden évfolyamon legalább 2 szakköri csoport működik. Ezekhez szabadon csatlakozhat minden olyan diák, aki vállalja a szakkörökkel járó plusz terhelést. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja. Az iskola általános pedagógiai programjában leírtak szerint. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola általános pedagógiai programjában leírtak szerint. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei. Év végén a matematika versenyeken eredményesen szereplők dicséretben részesülnek, amely bekerül a bizonyítványukba. További honorálásuk az iskola házirendjében leírtaknak megfelelően történik. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Az iskola általános pedagógiai programjában leírtak szerint. 15. Egyéb specialitások

átadásának

HELYI TANTERV A FIZIKA TANTÁRGYBÓL 1.

Bevezetés Iskolánk jelene és múltja azt mutatja, hogy a Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium minden osztályába első sorban műszaki, természettudományos és matematikaérdeklődésű tanulók jelentkeznek. Ennek megfelelően a szabadon felhasználható órakerettel a Nemzeti Kerettanterv minimumnak megjelölt fizikaóraszámát, ezzel a fizikatantárgy keretében nyújtható természettudományos szemléletre nevelést erősítjük. Ahogyan mondani szokás a fizika a természettudományok és a műszaki tudományok latinja, de talán még ennél is fontosabb, hogy a fizika szerteágazó, az élet csaknem minden területén jól használható módszereket mutat meg, sajátíttat el a diákokkal. A műszaki és természettudományos pályákra készülő diákoknál pedig elengedhetetlen a minél magasabb szintű fizikatudás.

2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott kerettantervünk a gimnáziumok számára a Kerettantervben megadott Fizika B változat, a szakközépiskolai osztályok számára a kerettantervi középszintű tanterv. Az összefoglaló táblázatban, amely az óraszámokat tünteti fel, a gépész, elektronika, programozó szakképzést adó három osztályt röviden szakközépnek nevezzük, a környezetvédelem és vegyészeti szakközépiskolai osztályt pedig környezetre rövidítettük.

G1 G2

Szk

K1 K2

Kerettantervi minimum gimnázium 9. 10. 11. 12. választott tanterv 2 2 2 kerettanterv gimn B kerettanterv gimn B 9.-11., 12. + 2 választható

Boronkay gimnázium 9. 10. 11. 12. 2 2 2 0+2 2 2 2

Kerettantervi minimum szakközépiskola 9. 10. 11. 12. választott tanterv 2 2 1 Kerettanterv + gimn B 9. - 11. 9. + 1, 11. + 1, 12 + 2

Boronkay szakközép 9. 10. 11. 12. 2+1 2 1+1 0+2

Kerettantervi minimum szakközépiskola 9. 10. 11. 12. választott tanterv 2 2 1 kerettanterv + gimn B 11.-ben + 1 kerettanterv + gimn B 11.-ben + 1, 12. + 2 választható

Boronkay környezet 9. 10. 11. 12. 2 2 1+1 0+2

2

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Helyi tantervi kiegészítések: G1 Nincs kiegészítés, az osztály a kerettanterv B változata szerint sajátítja el a fizikát. A szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. G2 A 9., 10. és 11. osztályban a kerettanterv B változata szerint sajátítják el a fizikát a tanulók. Ebben a három évben a szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. A 12. osztályban választható heti 2 órában – a továbbtanuláshoz vagy ha a fizikai nem felvételi tantárgy, de a továbbtanulásban szükséges – az életkornak és matematikai tudásnak megfelelő, alaposabb ismétlés, gyakorlati alkalmazások szélesebb körének bemutatása, többrétű tudást igénylő tanulói mérések elvégeztetése lesz a tematika. Azoknak a tanulóknak, akik szándékuk szerint felvételi-érettségi tantárgynak választják majd a fizikát, elmélyült ismétlés, gyakorlás, kísérletezés lesz az érettségi témakörökben, (lásd. 4. pont, illetve ha ez a későbbiekben változik, akkor a megváltozott témakörökben). A G2 változatot a 11. és 12. osztályban egyrészt a fizikát fakultációs tárgyként is választóknak ajánljuk. Amennyiben arra lehetőség van, akkor ezen tanulókat külön csoportba osztjuk be. Valamint a G2 változatot ajánljuk (fakultáció nélkül is) mindazoknak, akiknek további munkájában a fizikatudás várhatóan lényeges elem lesz. Szakközépiskola A szakközépiskolai középszintű kerettantervet a 11. osztályban az általunk adott egy többlet óra miatt a gimnáziumi kerettanterv B változatával egészítjük ki. Ezen túlmenő óraszám többletünkben az egyes években a következőkkel egészítjük ki az előbbieket: A 9. osztály +1 órájában – tekintettel ezen osztályok szakközépiskolai jellegére – erősítjük a tanulói kísérletek, tanulói mérések szerepét, valamint a műszaki gyakorlatban történő alkalmazást a kerettantervhez illeszkedő témákban:  Sebesség mérése különböző módszerekkel (Mikola-cső, strobo-felvétel) (4 óra)  Sűrűség mérése (2 óra)  Lendületmegmaradás mérése ütközéskor (4 óra)  Egyensúly feltételének mérése (2 óra)  Boyle-Mariotte–törvény kísérleti igazolása, hibaszámítással együtt (4 óra)  Gázhőmérő elkészítése, skálázása (2 óra)  Folyadék fajhőjének mérése, hibaszámítással együtt (4 óra)  Szilárd anyag fajhőjének mérése, hibaszámítással együtt (4 óra)  Olvadáshő és forráshő mérése (4 óra)  A hőtan (túlmelegedés, hőtágulás, robbanásveszély, stb) szerepe a műszaki megoldásokban. Háromfős csoportok projektmunkája. Prezentációval együtt (6 óra) A 10% órakeretet (11 óra/év) gyakorlásra, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. A 10. osztályban az óraszám a kerettantervével megegyező. A szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk. A 11. és 12. osztályban a kerettanterv összesen 1 órát ad. Nálunk itt összesen 4 óra lesz. E többletórákból 11. osztályban 36 többletórát a gimnáziumi kerettanterv B változatából átvett tananyaggal oldunk meg. A 10%-nak megfelelő órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk.

A 12. osztályban a heti 2 órás fizikában a korábbi évek fizikájának ismétlése, gyakorlása, és emeltebb szintű kísérletezés lesz olyan témakörökben, amelyek az osztály szakmai képzését kiegészítik. Az ismétlésben kihasználjuk a tanulónak erre az életkorra elért matematikai tudásszintjét. Ebben az évben legalább két projektmunkával feldolgozandó egységet tervezünk, amelyek a fizikában tanultakat összekapcsolják a tanuló szakközépiskolai tanulmányaival, a projektek témájuk szabadon választható a tanulók által, tanári segítséggel. A 10%-nak megfelelő, szabadon hagyott órákat (6 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk. Ha a szakközépiskolás olyan továbbtanulást választ, ahol a fizikára kiemelten szüksége lesz, és/vagy felvételi érettségi tantárgynak kívánja választani, akkor a 11. és 12. osztályban a fizikát fakultációs tárgynak ajánljuk. Ebben az esetben, amennyiben arra lehetőség van, akkor ezen tanulókat külön csoportba osztjuk be, s ezzel az alap és fakultációs órák tematikáját összehangoljuk. K1 A 9. és 10. osztályban nincs többletóra, a 11. osztálybeli 1 többletórával az osztály a kerettanterv gimnáziumi B változatából átemelt anyagtöbblettel sajátítja el a fizikát. A szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. K2 A 9., 10. és 11. osztályban lásd K1. A 12. osztályban a heti 2 órás fizikát azoknak ajánljuk, akiknek érettségi után tanulásában/munkájában szükséges az elmélyültebb fizikatudás. Ebben az évben a korábbi évek fizikájának ismétlése, gyakorlása, és emeltebb szintű kísérletezés olyan témakörökben, amelyek az osztály környezetvédelmi és vegyészeti szakmai képzését kiegészítik. Az ismétlésben kihasználjuk a tanulónak erre az életkorra elért matematikai, kémiai és biológiai tudásszintjét. Ebben az évben legalább két projektmunkával feldolgozandó egységet tervezünk, amelyek a fizikában tanultakat összekapcsolják a tanuló környezetvédelmi tanulmányaival, témájuk szabadon választható a tanulók által, tanári segítséggel. A 10%-nak megfelelő, szabadon hagyott órákat (6 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. Ha a diák olyan továbbtanulási irányt választ, ahol a fizikára kiemelten szüksége lesz, a fizikát felvételi–érettségi tárgynak választja, akkor a 11. és 12. osztályban a fizikát fakultációs tárgynak ajánljuk. Ekkor, amennyiben arra lehetőség van, a tanulókat külön csoportba osztjuk be, s ezzel az alap és fakultációs órák tematikáját összehangoljuk. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A hagyományos módszerektől a leginkább modernnek számítókig mindent alkalmazunk az adott gyerekcsoport és az elsajátítandó anyag függvényében. Felsorolásszerűen: a. Probléma felvetése, megvitatása. b. Kísérlet bemutatása, mérés elvégzése; lehetőleg a tanulók bevonásával. c. Jelenség, kísérlet megmutatása videofelvételen. d. Rövid prezentáció, előadás diák vagy tanár által. e. Nyílt és zárt végű feladatok egyéni, illetve kiscsoportos megoldatása. f. Interneten történő adat, fénykép, video gyűjtése. g. Szimulációs játékok, illetve interaktív számítógépes szimulációk alkalmazása. h. Projektmunkák elsősorban kiscsoportokban, alkalmanként egyénre szabottan.

4. A középszintű érettségi témakörei A 2012 novemberében érvényes témakörök a fizika középszintű érettségihez I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 5. Periodikus mozgások II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan – optikai eszközök IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. A atommag összetétele, radioaktivitás 18. Sugárzások – sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező – gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat

5. Az érettségire bocsájtás feltételei 4 tanéven keresztül az év végi elégséges osztályzat elérése. Javasoljuk a fakultáción történő részvételt a 11. és 12. osztályban. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei A középiskolás fizika tanulmányok során az alább felsorolt tankönyvek, illetve feladatgyűjtemény kötelezően előírtak (2012. novemberi állapot szerint): Út a tudáshoz: Fizika tankönyvcsalád középiskolásoknak (2012. évi kedvezményes ár): Fizika 9. osztály (MX-225) 1380 Ft, Fizika 10. osztály (MX-230) 1480 Ft, Fizika 11. osztály (MX-232) 1580 Ft, Tematikus feladatgyűjtemény fizikából, CD-melléklettel (MX-365) 2980 Ft. Ezen kívül a matematika tantárgyban is használatos Négyjegyű függvénytáblázat, valamint a fakultációs, érettségire felkészítő tanórákra ajánlott a kiegészítő feladatgyűjtemény, laborméréseket tartalmazó munkafüzet.

7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja Az értékelés formái: Szóbeli felelet, írásbeli felelet, előre bejelentett témazáró dolgozat, egyéni és csoportban történő projektmunkára adott értékelés. A témazáró dolgozatok érdemjegyei kétszeres súlyozással számítanak, pontjainak érdemjegyre való átváltása a mindenkori érettségi %-os átváltása szerint történik. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Házi feladat tanítási időben nem haladhatja meg a fizikaórák idejének 80%-át. Házi feladat típusa Házi feladat ellenőrzése, értékelése Minden óra után a füzetben is rögzített, kevés Feleltetéssel, röpdolgozattal számú fogalom, törvény memorizálása Szöveges és jeggyel történő értékelés Alkalmanként nyílt vagy zártvégű feladat Feleltetéssel vagy eredmény ellenírásban történő megoldása őrzésével Szóbeli vagy jeggyel történő értékelés Egyes témakörökben a tanár által meghatáro- Kiselőadás tartásának szóbeli és zott kérdésben a neten szerezhető információ jeggyel történő értékelése felkutatása „Konyhában” elvégezhető kísérlet Fénykép, rajz, leírás bemutatása Szóbeli és/vagy jeggyel történő értékelés Szüneti időszakokra (nyári, őszi, téli, tavaszi szünet) kötelező házi feladatot nem adunk. Ajánlott feladatokat azonban az érdeklődőknek, érettségizni szándékozóknak, versenyre készülőknek adunk, amelyet a tanuló kérésére ellenőrzünk. Ezeket szóban értékeljük, jeggyel nem. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Ha a jövőben is lehetőség lesz csoportbontásra, akkor  a 11. és 12. osztályban a fakultációt választókat külön csoportban tanítjuk, összevont fakultációs és alapóraszámban.  ha a 9. és 10. osztályokban is lehetséges lesz a csoportbontás, akkor első sorban a tanulók választása alapján az azonos érdeklődésűek kerülnek egy-egy csoportba. A választásra a csoportok jellegének meghirdetése után kerül sor. Csoportjellegek: fizikát később érettségi szinten tanulók csoportja, az inkább kísérletező irányultságú tanulók, felzárkóztatandó tanulók csoportja. A fizikában „egyéb” foglalkozás, ha lesz rá mód, a szakkör. A szakköri részvétel önkéntes, bárki részt vehet benne, aki félévente 4-nél több szakkörről nem hiányzik, viselkedésével mind maga, mind társai elmélyülését nem zavarja, 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A fizika munkaközösség alapvetően az egész iskolára megfogalmazott felzárkóztatási, korrepetálási és tehetséggondozási elveket alkalmazza.

A fizikában a tehetség felismerésénél különös gondot fordítunk a gyakorlatias, kísérletező tehetségek felismerésére. Ennek érdekében a tanulói kísérletezést nem csak a tananyag elsajátítására, hanem a tehetséges diákok felismerésére is használjuk. Ha mód lesz rá, akkor a továbbiakban is elviszünk kísérleteket beiskolázási körzetünk általános iskoláiba, hogy a majdan hozzánk beiratkozó gyerekek tehetségét időben felismerjük, felvételire történő készülését lehetőségeinkhez képest támogassuk. Ha mód lesz rá, akkor szakközépiskolai osztályainkban továbbra is támogatjuk a 12 fős csoportbontást a 9. és 10. osztályokban. Részben a megfelelő kísérleteztetés megvalósítása érdekében, másrészt, hogy felismerhetőek legyenek a fizika területén bármi módon is tehetséget mutató tanulók, és velük differenciált foglalkoztatással tudjunk törődni. A kísérletező, kutatói vénájú és gyakorlatiasan tehetséges tanulók kiteljesedését egyéni vagy kiscsoportos önként vállalt projektmunkákban támogatjuk. Ebben segítségünkre van az iskolánkban folyó szakképzés, valamint az Ifjúsági Kutató – Váci Tudásközpont. Tehetséges tanítványainknak versenyt előkészítő szakköröket tartunk. A tehetséggondozással kapcsolatban lásd még a fizika tárgyhoz kapcsolódó 15. Egyéb speciális fejezet tartalmát. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Lásd a Nemzeti Kerettantervben a fizikával kapcsolatos egészségnevelési elveket, ajánlott megvalósításukat. A környezeti nevelési elvek és megvalósításuk tekintetében szintén a Nemzeti Kerettantervhez igazodunk. A környezetvédelmi és vegyészeti szakközépiskolai osztályainkban a környezetvédelemi nevelésünket kiegészítjük a radiológia részletesebb bemutatásával, a Püspökszilágyi Izotóptárolóval kötött együttműködési szerződés (tanulók évi kétszeri látogatása, szakmai ismertetés, laboratóriumi mérés követése) alapján. Minden osztályban néhány diák mérésbe történő bevonásával a lakóhelyi sugárterhelést (természetes eredetű radongáz) mérjük, az eredményeket osztályszinten elemezzük. Bármilyen nukleáris esemény esetén tárgyszerűen tájékoztatjuk tanítványainkat a lehetséges következményekről, lehetőség szerint méréseket végzünk velük környezeti mintákon. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola általánosan megfogalmazott elveit valljuk magunkénak. A fizikaórákon azt azzal egészítjük ki, hogy azok a tanulók, akik megfigyelésben, kísérletezésben, mérési feladatok végrehajtásában, matematikai tehetségükben, más természettudományokban, zenében, irodalomban, történelemben érdeklődőbbek, jártasabbak, közelíthessenek a fizika módszereihez, megértéséhez ebből az irányból is. Erre a folyamatra a projektmunkák esetén tanulóra lebontva a feladatot konkrétan figyelünk. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Az iskolai közösen elhatározott elvekkel a fizikus munkaközösség maradéktalanul egyetért, azt alkalmazza. A fizikaórákon a legegyszerűbb, az órai munkát előbbre vivő esetekben is minimum szóbeli dicséretet kap a tanuló, kiemelkedőbb hozzászólásáért jeles osztályzatot.

14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának módjai, főbb tematikája Minden tanév első óráján röviden ismertetjük a tanulókkal a fizikaórákon esetleg bekövetkező balesetek elleni védekezés és elsősegély nyújtás módját. A fizika szaktantermekben és laborokban a munka közben a tanárnak, minden tanulónak vigyáznia kell a saját és társai testi épségére és a jelenlévő eszközökre. A fizikában nincsenek különösen veszélyes tevékenységek, de az elektromos árammal, forró anyagokkal és más eszközökkel végzett munka fokozott figyelmet kíván. A szaktantermekben az otthonról is ismert 230 V-os földelt konnektorok vannak. Ezekbe a csatlakozókba kizárólag földelt villásdugót szabad dugni! A legfontosabb balesetvédelmi szabály, hogy a 230 V-os csatlakozókba TILOS banándugókkal csatlakozni! – Az áramütés megfelelő figyelemmel elkerülhető. Ha mégis bekövetkezne, akkor a következők a teendők: Ne kíséreljük meg az áramütött személy elmozdítását! Egyrészt minket is áramütés érhet, másrészt a rajtunk átfolyó áram miatt nőhet a balesetet szenvedetten átfolyó áram is. Ehelyett azonnali feszültség-mentesítés kötelező. A feszültség azonnali levételének módját minden teremben az ott első óráját tartó tanár megtanítja a tanulóknak. Egyéb veszélyforrások  A forró testekkel, forró vízzel végzett munkánál legyünk óvatosak. Égési sérülés esetén fontos az érintett testfelület hűtése hideg vízzel, majd kezelése (Irix spray).  Mechanika tanulása során bemutatott demonstrációk, kísérletek, mérések során a tanár felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyforrásokra.  A kísérletekhez használt lézerek kis teljesítményűek, de ne nézzünk közvetlenül a fénysugárba, és más szemébe se világítsunk, mert látáskárosodást okozhat.  A radioaktivitással kapcsolatos kísérletekben természetes, bárhol fellelhető sugárforrásokat használunk. (Természetben talált kőzetek, sárgára festett csempék, világító számlapú órák.) Ennek ellenére figyelmeztetjük a tanulókat, hogy az enyhén radioaktív anyagok érintése után kezet kell mosniuk, a legkevesebb sugárdózis elérése érdekében távolságot kell tartaniuk a sugárforrástól. Az eszközök védelme: A fizika szaktanterme és laboratórium eszközeivel, műszereivel a mérési leírásoknak megfelelően, kellő gondossággal kell bánni. Ha tanulói kísérletezés, mérés során valami meghibásodik, azt a tanárnak azonnal jelezni kell. A műszerek közül kiemelten figyelni kell az ampermérőkre, mert ezeknek kicsi az ellenállása, ezért ha pl. tévedésből közvetlenül egy feszültségforrásra csatlakoztatja valaki, akkor nagyon nagy áram folyhat, ami rosszabb esetben a műszert tönkreteheti (vagy jobb esetben csak a biztosítékot olvasztja ki). 15. Egyéb specialitások A Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium a nevelési, oktatási feladatokon valamint az érettségire történő felkészítésen túl alapvető feladatának tekinti a diákok felsőoktatási intézményekbe történő sikeres bejutását is. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat kiépítését. Mivel az iskola végzős diákjai közül a legtöbben műszaki felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat az érettségi után, ezért elsősorban a műszaki képzésben résztvevő felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatfelvételt kezdeményezzük. Különösen fontos közülük a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem (BME), mint az

ország első és legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye. A Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium fizika munkaközössége évek óta szoros kapcsolatot ápol a BME Villamosmérnöki és Informatika Karával (VIK). Ennek keretein belül előadásokat szervezünk iskolánk diákjai számára, melyeket a BME oktatói és hallgatói tartanak. A BME VIK lehetőséget biztosít tanulóink számára a laboratóriumaik és intézményeik megtekintésére. Rendszeresen konzultálunk a Kar oktatási vezetésével a BME-re bejutott, valamint oda felvételizni szándékozó tanulók fizika és természettudományos ismereteivel kapcsolatos követelményrendszeréről és annak továbbfejlesztéséről. Terveink között szerepel a BME más karaival (gépészmérnöki, építőmérnöki, építészmérnöki) való kapcsolatfelvételt is. Munkaközösségünk felvállalta a természettudományok népszerűsítését. A természettudományos érdeklődés felkeltésének legjobb eszköze a kísérletezés. Ezért évente több alkalommal fizika kísérleti bemutatókat tartunk a Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium vonzáskörzetébe tartozó általános iskolákban az iskola névadójához kapcsolódó rendezvényeken, illetve tanulmányi versenyeken, színesítve ezzel a rendezvények programját. Rendszeres résztvevői vagyunk a Radioaktív Hulladékokat Kezelő KHT (RHK KHT) által szervezett Szilárd Leó Fizika és Kémia Tanulmányi Versenynek, ahol munkaközösség tagjai a verseny részeként tartanak kísérleti bemutatókat. A Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium fizika munkaközössége szoros kapcsolatot épített ki az RHK KHT-vel a Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóval és a Paksi Atomerőművel is. Ennek részeként ezen intézmények munkatársai évente több alkalommal tartanak előadásokat iskolánk diákjai számára, valamint lehetőséget biztosítanak diákjainknak az intézmények megtekintésére. A fizika munkaközösség szoros kapcsolatot épített ki az Ifjúsági Kutató – Váci Tudásközponttal, hogy azok a tanítványaink, akik önálló kutató munkát kívánnak végezni, erre lehetőséget kapjanak. HELYI TANTERV BIOLÓGIA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Iskolánk biológia tanításának fő céljai: a diákok  ismerjék a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;  képesek legyenek egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;  értsék az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;  képesek legyenek megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;  felismerjék a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismerjék a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;  ismerjék a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;  képesek legyenek véleményüket – különösen az etikailag is fontos kérdésekben – kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket.

2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott tantervek: Gimnáziumi osztályok:

Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára, B változat. A tematikai egységek áttekintő táblázata 10. évfolyam

Elméleti Gyakorlati óra óra

Összefoglalás

Számon- Összes kérés óra

Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

2

0

0

0

2

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

2

0

0

0

2

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

4

0

0

1

5

2+1

2

0

0

5

Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

2

1

0

1

4

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

3

2

0

1

6

Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

5

1

0

1

7

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

6

1

1

1

9

Az állatok viselkedése

5

1

0

1

7

A növényi sejt. Szerveződési formák

2

1

0

1

4

A növények országa. Valódi növények

7

2

1

1

11

A növények élete

7

1

0

1

9

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

Év végi összefoglalás Összesen

11. évfolyam

0

1

0

0

1

47+1

13

1+1

3+6

72

Elméleti Gyakorlati Összefog- Számon óra óra lalás kérés

Összes óra

Ökológia. Az élőlények környezete

6

2

0

0

8

Ökoszisztéma

3

1

1

1

6

Életközösségek

6

terepgyakor lat

0

1

7

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje

16

3

1

1

21

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

8

2

1

1

12

Genetika: az öröklődés

10

5

1

1

17

Év végi összefoglalás

0

1

0

0

1

Összesen

49

14

2+2

2+3

72

12. évfolyam

Elméleti Gyakorlati Összefogl Számon óra óra alás -kérés

Összes óra

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

5

0

0

0

5

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése

12

2

1

1

16

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

4

1

0

0

5

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

12

1

1

1

15

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

5

1

0

0

6

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz alapjai

4

0

0

1

5

Evolúció. Biológiai evolúció.

5

1

0

0

6

Rendszerbiológia és evolúció

2

0

0

1

3

Év végi összefoglalás

0

1

0

0

1

Összesen

49

6+1

1+1

1+3

62

Szakközépiskolai osztályok Kerettanterv a szakközépiskolák 10-12 évfolyama számára Tematikai egységek: 10. évfolyam

Órakeret

Láthatatlan élővilág – mikróbák

10 óra

Zöld birodalom – a növények világa

12 óra

Akik benépesítik a földet – az állatok világa

13 óra

Kapcsolatok az élők és az élettelen között – Élőlények és környezetük

10 óra

Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése

10 óra

Másfélmillió lépés Magyarországon – A Kárpát-medence élővilága

9 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

8 óra

Összes óraszám

72 óra 11. évfolyam

Órakeret

Sejtjeinkben élünk – A sejt

8 óra

Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test

12 óra

Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma

15 óra

Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr

6 óra

Egyensúly és alkalmazkodás

14 óra

Vagyok mint minden ember… – Az ember egyéni és társas viselkedése

9 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

8 óra

Összes óraszám

72 óra 12. évfolyam

Órakeret

Az élet kódja- A biológiai információ és átöröklése

10 óra

Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás

9 óra

Kibontakozás – Biológiai evolúció

7 óra

Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság

6 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 óra

Összes óraszám

36 óra

Környezetvédelem és vízgazdálkodás képzésben: Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára, emelt változat Az emelt tananyag feldolgozása a környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban a szabad órasáv terhére történik. A tematikai egységek áttekintő táblázata 9. évfolyam – EMELT (heti 2 óra)

Elméleti Gyakorlati Össze- Számon- Összes óra óra foglalás kérés óra

Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

4

1

0

0

5

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

3

1

0

1

5

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

5

2

0

1

8

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

5

2

0

1

8

Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

6

1

1

1

9

Ökológia. Az élőlények környezete

11

4

1

1

17

Ökoszisztéma

4

2

0

1

7

Életközösségek

8

2 + terepgyakorlat

1

1

12

Év végi összefoglalás

0

0

1

0

1

Összesen

46

14+1

3+1

5+2

72

10. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

Elméleti Gyakorlati Össze- Számon- Összes óra óra foglalás kérés óra

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

7

2

0

1

10

Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

9

2

1

1

13

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

10

3

1

1

15

Az állatok viselkedése

11

1

1

1

14

A növényi sejt. Szerveződési formák

5

2

1

1

9

A növények országa. Valódi növények

19

4

1

2

28

A növények élete

12

4

1

1

18

Év végi összefoglalás

0

0

1

0

1

Összesen 11. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

73

18

5+2

4+4

108

Elméleti Gyakorlati Össze- Számon- Összes óra óra foglalás kérés óra

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

10

6+2

1

1

20

Sejtbiológia: a sejt felépítése

4+2

1

0

0

7

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

11

2

1

1

15

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

12

4

1

1

18

Genetika: az öröklődés

16

2

1

1

20

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

6+5

1

1

1

14

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

5+1

0

0

0

6

Feladatok megoldása

0

6

0

0

6

Év végi összefoglalás

0

0

2

0

2

64+8

20+4

7+3

2+3

108

Összesen

12. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

Elméleti Gyakorlati Össze- Számon- Összes óra óra foglalás kérés óra

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

15

1

1

1

18

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

5

1

0

1

7

Az ember önfenntartó működése

15

3

1

1

20

és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

7

1

1

1

10

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

7

1

0

1

9

Evolúció. Biológiai evolúció, mikroevolúció

8

3

0

1

12

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció.

10

1

0

1

12

Rendszerbiológia és evolúció

1

3

0

0

4

Feladatok. Év végi összefoglalás

0

1

0

0

1

Összesen

68

15

2+1

4+3

93

A 10% szabad felhasználhatóság terhére tervezett órák témája: összefoglalás és dolgozatírás. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A biológia tantárgy tanítása során nagy szerepet kap a frontális osztálymunka, csoportmunka, páros munka, bemutató kísérlet, önálló kísérlet, emellett a modellezés, kiselőadás, vita, játék, riport, gyűjtőmunka, terepgyakorlat. 4. Érettségi A biológia nem kötelező érettségi tárgy. Az általános tapasztalat, hogy évente főleg az orvosi-, állatorvosi- és a gyógyszerész karra-, illetve az agrároktatásba jelentkezők választják. A 2012-2013. tanévtől - mivel az orvosi- és állatorvosi egyetemekre kötelező a két emeltszintű érettségi - az érettségizők nagy része biológiából emelt szintű vizsgát tesz. A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé teszi az esetleg szükséges szelekciót is. A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A középszintű érettségi témakörei

Témakör 1. Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szint) A sejtet felépítő elemek és szervetlen vegyületek Az elsődleges biogén elemek és a víz fontossága az élő szervezetek számára. A szerves vegyületek A szénhidrátok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak szerkezete, biológiai szerepe. A fehérjék és denaturációjuk. Nukleotid típusú vegyületek és nukleinsavak szerkezete, biológiai szerepük. Fizikai-kémiai folyamatok A reakciósebességet befolyásoló tényezők, a katalízis. Az enzimek működése, jelentősége. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. A koaguláció, a kolloid állapot fenntartásának biológiai jelentősége. 2. Sejtszintű biológia Az eukarióta sejt felépítése A sejt alapvető részei, ezek funkciói. A növényi és az állati sejtek közötti fő különbségek. A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma Az erjedés folyamata, termékei, gyakorlati jelentősége. A sejtlégzés lényege. A fotoszintézis lényege. Az ATP mint általános energiaforrás szerepe a sejtben. A sejtek anyagfelvétele és kiválasztó tevékenysége. A plazmamembránok molekuláris felépítése. Aktív és a passzív transzport. Az endocitózis és szerepe. Sejtek közti kommunikáció A hormonok és az ingerületátvivő anyagok működésének hasonlósága. Drogok hatása, függőség, drogprevenció. Speciális sejtműködések A felszívó-, kiválasztó- és különböző összhúzékony sejtek (izom) felépítése és működése. 3. Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek) A prokarióták A baktériumok felépítése, életmódja. Az eukarióta egysejtűek Az eukarióta egysejtűek testfelépítése, életmódja néhány faj példáján. A gombák A gombák testfelépítése, életmódja, gyakorlati jelentősége néhány faj példáján. A növények Szerveződési formák: telepes, hajtásos szerveződés (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők). A növényi szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk. Az alapvető növényi szervek felépítése, szerepe, és az életmóddal összefüggő néhány módosulatuk. A növényi táplálkozás. A víz felvétele és továbbítása virágos növényekben, párologtatás a növényekben: az egy- és kétszikűek edénynyaláb szerkezete, a háncs és fatest szerepe, a levél szerkezete és a részek funkciói. Az állatok Állati szövetek Testszerveződés és önfenntartó funkciók Az állati szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk. A táplálkozás, az emésztés, a keringés, a légzés, a mozgás összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése; a kültakaró, a légzés és a mozgás kapcsolata az életmóddal és a környezettel. Az emberi szervezet önfenntartó működései A testfolyadékok A táplálkozás, emésztés és felszívás A testfolyadék mint belső környezet: a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A vér és a nyirok összetétele, keletkezése, a fő vérképző szervek, ezek betegségei. A vörösvértest és a hemoglobin szerepe, a vér egyéb funkciói. A vérerek felépítése közti különbségek. A vérnyomást és pulzust befolyásoló tényezők.

A szív szerkezete és működése. A keringési rendszer fontosabb betegségei, ezek megelőzésének és gyógyításának módja. Az ember emésztőszervrendszerének élettani szerepe és anatómiája: szakaszai és a hozzá tartozó szervek azok funkciói. A vérzéscsillapítás módja, a vérrögök kialakulásának lehetősége, kockázati tényezők. Az egyes enzimek szerepe az emésztésben. Az emésztőrendszer fontosabb betegségei, ezek megelőzésének és gyógyításának módja. A légzés Az ember légzőrendszerének felépítése és működése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A légzésszabályozás fő mechanizmusai. A légzőrendszer fontosabb betegségei, a megelőzés és a gyógyítás módja. A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a kiválasztó szervek. A kiválasztó szervrendszer részei, ezek funkciói, hormonális szabályozása. A kiválasztás zavarai, kialakulásuk okai, a megelőzés és gyógyítás lehetőségei. A bőr A kültakaró fölépítése, a bőr mint érzékszerv. Egészségvédelmi vonatkozások, a károsító tényezők és az ellenük való védelem. A csont kémiai összetétele, az alkotórészek szerepe. Az ember passzív és aktív mozgási szervrendszerének anatómiai felépítése és működése, a csontváz főbb alkotói. A testedzés jelentősége, a fontosabb sérülések és betegségek, ezek megelőzésének és kezelésének módjai. A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei Az immunitás biológiai funkciója, az immunválasz fő lépései. A gyulladás tünetei, lázcsillapítás. Az AB0 és az Rh vércsoportrendszerek. A védőoltások szerepe, a higiéné fontossága. A vírusok felépítése, a fertőzés módja, a baktérium - és vírusbetegségek kezelésének eltérő módja. Az immunrendszer fontosabb rendellenességei. Az idegrendszer felépítése Az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszer fő részei, ezek funkciói. Az idegrendszer gyakoribb betegségei, tünetei. Az idegrendszer mozgató működései Reflexívek, a mozgáskoordináció módja. A gerincsérülés tünetei, a teendők. A vegetatív idegrendszer: a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egymást kiegészítő szerepe, hierarchikus felépítésük, hatásuk néhány szervre. Tanulás és emlékezés: a tanulás folyamatának lényege, típusai példákkal. Érzékszervek, receptorok Az érzékszervek általános működési elve, a receptorok típusai. A fájdalomérző idegvégződések. A hallás, a fül felépítése és működése. Fényérzékelés, a szem felépítése és működése, gyakoribb betegségei, megelőzésük és kezelésük módjai. A hormonális szabályozás lényege, a hormonok hatása. A hormonális rendszer gyakoribb rendellenességei, a tünetek, a kezelés módja Az élő egyed homeosztázisa A homeosztázis fogalma, a szervezet testhőfok szabályozási mechanizmusainak lényege. A stressz fogalma, rövid és tartós hatásának következményei. Az egészség és a homeosztázis kapcsolata. . Biológiai ritmusok: a biológiai óra fogalma, példák ciklusos működésekre. Az önfenntartó működések és a viselkedés kapcsolata. 4. Az öröklődés és a változékonyság (genetika)

A mendeli genetika A mendeli genetika alapfogalmai. A humángenetika sajátos vizsgálati módszerei. Dominanciaviszonyok, két függetlenül öröklődő gén együttes megjelenése. A mennyiségi tulajdonságok poligénes öröklésének lényege, a környezet befolyásoló szerepe. Az alkalmazott genetika fontossága (mezőgazdaság, genetikai tanácsadás, etikai kérdések). Sejtszintű genetika A génkapcsoltság és a crossing over lényege, hatása. A nemhez kötött öröklés. A kromoszómák fogalma. A mitózis és meiózis összehasonlítása. A nem meghatározása emlősökben. Néhány lehetséges kromoszómamutáció-típus. Molekuláris genetika A DNS szerkezete, a bázispárosodás szabályai, a genetikai információ továbbítása. Az átírás, a lefordítás folyamata, a riboszómák, a tRNS szerepe. A mutációk típusai hatásuk, kiváltójuk, helyük szerint. Mutáció és a rák összefüggése. 5. A szaporodás és az egyedfejlődés A szaporodás típusai A növények szaporodása Ivartalan és ivaros szaporodási formák: az ivaros szaporodás fontossága a fajon belüli változatosság kialakításában. Ivartalan növényi szaporodási és szaporítási módok. A virág részei és funkciójuk. A kettős megtermékenyítés folyamata, a mag és a termés. Az állatok szaporodása Szaporodási rendszerek (monogámia, poligámia), kialakulásuk okai, az ivadékgondozás típusai. Az ember szaporodás biológiája A férfi húgyivarszervek és a női ivarszervrendszer részei, funkcióik. A megtermékenyítés, a terhesség. A hímivarsejt képzés és a menstruációs ciklus hormonális szabályozása. Nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük. A családtervezés módjai, etikai kérdések. Az egyedfejlődés Növények Állatvilág Ember A csírázás feltételei, életszakaszok. Az embrionális és a posztembrionális fejlődés fogalma. Méhen belüli fejlődés, a szülés. A születés utáni fejlődés szakaszai, biológiai és pszichikai jellemzői, igényei. 6. Szünbiológia (egyed fölötti szerveződési szintek) A társas viselkedés A populáción belüli társas viselkedés etológiai jellemzői és ökológiai szerepe (rangsor, agresszivitás, ritualizáció, önzetlenség). Az emberi és állati kommunikáció szerepe, különbségei. Populációk A populáció fogalma, jellemzői, változásai és a populációs kölcsönhatások. Az életközösség fogalma, jellemzői. Az anyagforgalom és az energiaáramlás általános jellemzői. Biotikus és abiotikus korlátozó tényezők. A szén, oxigén, nitrogén és foszfor körforgásának lépései és biológiai jelentősége. Az ember szerepe a ciklusok megváltoztatásában,s e változások veszélyei. A fenntartható fejlődés fogalma. Biomassza és produkciópiramisok. Tájékozódás a Föld élővilágában A Föld nagy biomjait fenyegető legfontosabb veszélyforrások. A hazai zonális és nem zonális társulások. A környezet és a természet védelme

A környezet- és természetvédelem fogalma, lehetőségei hazai- és nemzetközi példák alapján. A legfontosabb környezetkárosító tényezők (levegő, víz, talaj, sugárzás, hulladék), ezek megszüntetésének technikai és életmódbeli lehetőségei. 7. Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója Klasszikus módszerekés elméletek Az evolúciós gondolat története, legnagyobb alakjai, érveik (fosszíliák, kormeghatározás, összehasonlító szervezettani érvek). Darwin magyarázatának lényege. Evolúciógenetika Az ember származása és hatása Az ideális populáció fogalma. Evolúciós tényezők. A bioszféra evolúciójának főbb eseményei. Anatómiai, biokémiai és kromoszomális hasonlóságok és különbségek az emberszabású majmok és az ember között. 8. Általános biológiai fogalmak Az élővilág rendszerezésének alapelvei Kategóriák, természetes rendszer és mesterséges rendszerek. A biológia tárgya Az életjelenségek. Szintek A szerveződési szint fogalma és biológiai tartalma. Rendszer és környezet A biológiai rendszerek általános jellemzői (szabályozottság, vezéreltség, stabilitás) és ezek kapcsolata a környezettel. 9. Tudománytörténeti ismeretek A fölismerés, rendszerezés és bizonyítás a biológiában néhány tudós munkásságának példáján.

5. Az érettségire bocsájtás feltételei Az érettségire bocsájtás feltétele az évfolyamokon előírt óraszámok és követelmények teljesítése. Minden tanév végén minimum elégséges osztályzat szükséges. Előrehozott érettségi vizsga nem lehetséges. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) Előnyben részesítettük azokat a taneszközöket:     

amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

Tankönyvek: Gimnáziumi osztályokban és környezetvédelem vízgazdálkodás osztályokban:: Gál Béla: Biológia 10. tankönyv és digitális tankönyv Gál Béla: Biológia 11. tankönyv és digitális tankönyv

Gál Béla: Biológia 12. tankönyv és digitális tankönyv Szakközépiskolai osztályokban: Dr. Szerényi Gábor: Biológia 10. tankönyv Dr. Szerényi Gábor: Biológia 11. tankönyv Dr. Szerényi Gábor: Biológia 12. tankönyv Ajánlott tankönyv: Környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban: Fazekas –Szerényi: Biológia I-II. kötet, Scolar Kiadó, várható költsége: 2*7450 Ft Kötelező tanulmányi segédletek: Környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban: Dr. Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, Scolar Kiadó, várható költsége 3300 Ft Ajánlott tanulmányi segédletek: Varga Zoltán: Állatismeret Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek, ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről), lexikonok, enciklopédiák. Kötelező taneszközök: Környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban: fehér, hosszú ujjú laborköpeny kb. 10000 Ft 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Törekszünk arra, hogy szóbeli feleletre minél gyakrabban sor kerülhessen; ilyenkor egy-egy probléma kifejtésére kerül sor. A szaknyelv helyes használatát rendszeres kiselőadások alkalmával is gyakorolják a tanulók. A kiselőadások témáját a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési, környezet- és természetvédelmi témakörökből válogatjuk, a gyűjtőmunkára illetve az előadás szerkesztettségére az érettségi szóbeli tétel értékelési szempontjainak alapján kap jegyet a tanuló. Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, struktúra-funkció feladatokat illetve egyszer számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. Az érettségire készülők számára gyakorlati feladatokat is adunk. Ezeket a feladat megoldása után elkészített jegyzőkönyv vagy a gyakorlat kivitelezése közben kitöltött feladatlap alapján értékeljük. A feladatok megoldására az alábbi arányok szerint adunk jegyet: Középszinten: 90-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 75-89% -os teljesítmény esetén: jó 60-74%-os teljesítmény esetén: közepes 45-59%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-44%-os teljesítmény esetén: elégtelen Emelt szinten:

80-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 60-79% -os teljesítmény esetén: jó 40-59%-os teljesítmény esetén: közepes 20-39%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-19%-os teljesítmény esetén: elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább 8 jegyet kell szereznie a tanulónak (heti egy óra esetén ennek felét, négy óra esetén dupláját). Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai A házi feladat az órán szerzett ismeretek elmélyítéséhez, begyakorlásához elengedhetetlennek tartjuk a házi feladatok adását. Ezek mennyisége arányban van a tanulók időbeli és teljesítménybeli korlátaival, az elvégzett anyag mennyiségével. Tanítási szünetekre (kivéve nyári szünet), illetve témakörök végén gyakorlásként nagyobb mennyiséget is kiadunk, megoldására megfelelő időt hagyva. Kiselőadásokra, házi dolgozatokra, szövegelemző munkákra legalább egy hetes felkészülési időt adunk. Biológiából a környezet- és vízgazdálkodás osztályokban a tanulók gyűjteményt is készítenek, amelyre legalább három hét áll rendelkezésre. A házi feladat lehet: - az órán megoldottakhoz hasonló számítási feladat; - az órai anyaghoz kapcsolódó egyszerű probléma elemzése; - gyűjtőmunka (tudománytörténet, életmód, természet- és környezetvédelem, koncentráció más tárgyakkal); - a tankönyv alapján kijelölt szöveg otthoni olvasása; - az órai anyag alapján feleletvázlat készítése; - a tananyaghoz kapcsolódó házi dolgozat készítése. A házi feladatot mindig ellenőrizzük. Az alaposabb felkészülést igénylő feladatokra külön is érdemjegyet kap a tanuló – ennek értékelése az írásbeli feladatokéval megegyező. A differenciált felkészítést biztosítandó az érdeklődő tanulóknak szorgalmi feladatokat adunk, melyek lehetnek: - bonyolultabb számítási feladatok; - problémafeladatok; - gyűjtőmunka. A házi feladattal és értékelésével kapcsolatos tudnivalókat a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei: A laboratóriumi foglalkozások csoportbontásánál névsor szerinti bontást alkalmazunk. Elméleti órákon egész osztály csoportbontása, ha később erre lehetőség nyílik: elsősorban teljesítmény, tudás alapján történik majd.

10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja: Órán differenciált oktatás, foglalkozás csoportbontásban, órán kívül a szakkörök adnak erre lehetőséget

11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja

A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően;  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit;  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit;  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat;  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait;  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat;  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.  A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény;  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság;  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás;  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.  A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezetegészségvédő szokásrendek kialakítására;  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában;  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam)  A tanulók ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az  egészségkárosodás megelőzésére;  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.  12. Esélyegyenlőség biztosítása: Kommunikációs tréning órakereten belül és azon kívül Tanulási technikák tanítása a szakórák keretében Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése elsősorban a 9. és 10. évfolyamos tanulók részére Az arra rászoruló beszéd és más fogyatékossággal rendelkező tanulók, részére megfelelő felmentések biztosítására 13. Jutalmazások, dicséretek elvei A házirendben lévő kitüntetési rendszer szerint, a versenyekért különböző pontok járnak és így az elismerések is differenciáltak

Emellett elvárt az udvarias etikus viselkedés, csak ezek megléte mellett adható a dicséret 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Év elején a tantárgyhoz köthető balesetvédelmi és elsősegély nyújtási oktatást tartunk, elméleti és gyakorlati szinten, majd az osztály Balesetvédelmi naplójában dokumentáljuk. Tematika:  A labormunka során betartandó öltözködési és hajviseleti, viselkedési szabályok  A kísérletezés során betartandó előírások.  Baleset esetén a követendő eljárás szabályai  A laborrend betartására vonatkozó szabályok

HELYI TANTERV A KÉMIA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A természettudományok így a kémia esetében a gyakorlatban hasznosítható ismeretek egyrészt konkrét tárgyi ismereteket jelentenek, másrészt pedig az ismeretekből kialakuló olyan szemléletet adnak, amely a még nem ismert, új jelenségekben való eligazodásban nyújt segítséget. A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét. A konkrétumokból kialakuló szemlélet pedig lehetővé teszi az áltudományos, féltudományos és reális állítások közötti eligazodást, a médiatudatosságot. A kémia nem kötelező érettségi tárgy, de iskolánkban évente 10-15 fő mégis választja érettségi tárgyként, főleg az orvosi-, állatorvosi- és a gyógyszerész karra jelentkezők. Az idei tanévtől, mivel ezekre a helyekre kötelező a két emeltszintű érettségi, az érettségizők nagy része emeltszintű vizsgát tesz. Fontos szerepet játszik még a megalapozott kémiai háttér az agrár-, kertészeti-, élelmiszeripari, biológus, környezetvédelmi-, természetvédelmi képzésekben is. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Gimnáziumban az A- kerettantervi verziót választottuk, mely az alábbi tematikai egységekre tagolódik az adott évfolyamokon:

A 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Mivel foglalkozik a kémia

7 óra

Milyen részecskékből állnak az anyagok, és ezek hogyan kapcsolódnak

12 óra

Mi okozza a fizikai tulajdonságokat

14 óra

Az elektronok egy másik atommag vonzásába kerül, kémiai reakció

11 óra

Csoportosítsuk a kémiai reakciókat

11 óra

Kémiai folyamatok a környezetünkben

9 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

7 óra

Az éves óraszám

72 óra

A 10. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Miért más egy kicsit a szerves kémia

12 óra

Szénhidrogének

10 óra

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

10 óra

Egyéb heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek

10 óra

Biológiai jelentőségű anyagok

15 óra

A környezeti rendszerek kémiai vonatkozásai

8 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

7 óra

Az éves óraszám

72 óra

A környezetvédelmi szakközépiskolai osztályokban az első két évben a gimnáziumi osztályokban használt kerettantervvel megegyező verziót fogunk használni. 11-12 évfolyamon akik választják továbbra is a kémiát az alább ismertetett tematikus egységekkel egészíthetik ki tudásukat, megalapozva egy sikeres érettségit:

A 11. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Szervetlen kémia alapjai, csoportosítása

5 óra

Hidrogén és halogénelemek és vegyületeik

10 óra

Az oxigéncsoport és vegyületeik

9 óra

Nitrogéncsoport és vegyületeik

9 óra

Széncsoport és szervetlen vegyületeik

12 óra

Fémek és vegyületeik

20 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

7 óra

Az éves óraszám

72 óra

A 12. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Elektrokémia

10 óra

Általános kémia ismétlése és kiegészítése az emeltszintű követelményekkel

10 óra

Szervetlen kémiai ismeretek ismétlése és kiegészítése az emeltszintű követelményekkel

10 óra

Szerves kémiai ismeretek ismétlése és kiegészítése az emeltszintű követelményekkel

10 óra

Emeltszintű számítások

10 óra

Emeltszintű kísérletek

7 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok Az éves óraszám

6 óra 63 óra

Szakközépiskolai osztályokban az egyetlen szakközépiskolai kerettantervet fogjuk használni, mely az alábbi tematikai egységekre tagolódik az adott évfolyamokon: A 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben

10 óra

A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”

4 óra

A kék bolygó. A víz. Változások.

16 óra

A kék bolygó. Anyagok körforgásban

16 óra

A kék bolygó. Ember a Földön

7 óra

A kék bolygó. Az energia

12 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

7 óra

Az éves óraszám

72 óra 10. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok

7 óra

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák

5 óra

Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek

6 óra

Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság

4 óra

Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek

4 óra

Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok

4 óra

Kémia a mindennapokban. A tudomány

3 óra

Összefoglalásra, ismétlésre szánt szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

3 óra

Az éves óraszám

36 óra

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) A kémia tantárgy tanításában elsődleges szerep jut a frontális osztálymunkának, hiszen sok az új ismeret. A csoportmunka, egyéni önálló munka, kiselőadások viszont lehetőséget nyújtanak a diákoknak az egyéni és csoportban történő munkára. Ennél a tantárgynál projectoktatást, mint módszert nem tervezünk. 4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével 2. Az elsőrendű kötések kialakulásának feltételei és bemutatásuk 3. A kristályrácstípusokösszehasonlítójellemzése 4. Az oldódás folyamata energiaviszonyai, kolloidok 5. A reakciókat kísérő energiaváltozások, reakciósebesség 6. Egyirányú és megfordítható kémiai folyamatok, egyensúly eltolása 7. Protonátmenettel járó kémiai reakciók jellemzése, kémhatás 8. Oxigén és allotróp módosulata 9. Klór és vegyületei 10. Nitrogén és vegyületei 11. Kén és vegyületei 12. Szén és szervetlen vegyületei 13.A fémek általános jellemzése 14. Alkáli földfémek jellemzése 15. Alkánok általános jellemzése 16. Alkének általános jellemzői 17. Alkoholok jellemzői 18. Aldehidek és ketonok közös és eltérő tulajdonságai 19. Kis szénatomszámú karbonsavak jellemzői 20. Az észterek csoportosítása, jellemzői 21. Egyszerű szénhidrátok 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Az érettségire bocsájtás feltétele minden tanév végén minimum elégséges osztályzat elérése, valamint ha tantervszerűen nem tanul kémiát akkor általános-, szervetlen- és szerves kémiából osztályozó vizsga letétele szükséges tantárgyi bizottság előtt írásban és szóban egyaránt és a vizsgán minimum elégséges szint elérése. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) Az eddig használatos tankönyveink: Mozaik Kiadó: Kémia 9, Kémia 10. Fakultáció: Mozaik Kiadó: Kémia 11-12, Blázsikné-Dr. Kiss: 12 próbaérettségi kémiából Ajánlott: Villányi Attila: Kémia feladatgyűjtemény kétszintű érettségire A jövőben az Oktatási Minisztérium által megadott engedélyezési listán szereplő könyveket fogjuk használni

7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet-, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Törekszünk arra, hogy szóbeli feleletre minél gyakrabban sor kerülhessen; ilyenkor egy-egy probléma kifejtésére kerül sor. A szaknyelv helyes használatát rendszeres kiselőadások alkalmával is gyakorolják a tanulók. A kiselőadások témáját a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési, környezet- és természetvédelmi témakörökből válogatjuk, a gyűjtőmunkára illetve az előadás szerkesztettségére az érettségi szóbeli tétel értékelési szempontjainak alapján kap jegyet a tanuló. Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, struktúra-funkció feladatokat illetve egyszerű számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. Az egyiket a dolgozatban szereplő alapfogalmak, ábra felismerési, rendszerezési vagy egyszerű választásos kérdések alapján, míg a másikat az alkalmazási készségeket igénylő bonyolultabb (problémafeladat, struktúrafunkció, számításos feladat vagy relációanalízis) kérdések alapján. Az érettségire készülők számára gyakorlati feladatokat is adunk. Ezeket a feladat megoldása után elkészített jegyzőkönyv vagy a gyakorlat kivitelezése közben kitöltött feladatlap alapján értékeljük. A feladatok megoldására az alábbi arányok szerint adunk jegyet: 90-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 75-89% -os teljesítmény esetén: jó 60-74%-os teljesítmény esetén: közepes 45-59%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-44%-os teljesítmény esetén: elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább két szóbeli, négy röpdolgozat és hat témazáró jegyet kell szereznie a tanulóknak (heti egy óra esetén ennek felét, négy óra esetén dupláját). Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) Ha a házi feladat hiányzik egy mínuszt kapnak és 3 mínusz egy naplóba szereplő 1 jegynek felel meg. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei A laboratóriumi foglalkozások csoportbontásánál névsor szerinti bontást alkalmazunk. Elméleti órákon az egész osztály csoportbontása, ha később erre lehetőség nyílik, elsősorban teljesítmény, tudás alapján fog történni. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja

A kémia órákon alkalmazott differenciált oktatás, foglalkozás csoportbontásban ad lehetőséget a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra, órán kívül szakkörök formájában biztosítunk lehetőséget erre. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére; • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától; • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint 13. Jutalmazások, dicséretek elvei A házirendben lévő kitüntetési rendszer szerint, a versenyekért különböző pontok járnak és így az elismerések is differenciáltak Emellett elvárt az udvarias etikus viselkedés, csak ezek megléte mellett adható a dicséret 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása két formában alkalmazott: - Tanév elején a tanterem és laboratórium berendezéseinek szakszerű használata esetleges baleseti veszélyforrások ismertetése, megelőzésének lehetősége - az esetlegesen bekövetkezett balesetek esetén az eljárás szabályai - Tanév közben témakörhöz kötődően a baleseti veszélyforrások ismertetése Tematika: - Tűzrendészeti szabályok - Tanterem és laboratórium használata - Tisztaság, rend fenntartásának szabályai, módjai - vegyi anyagok helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése - Speciális eszközök helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése.

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társföldtudományok által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra. Továbbtanulás során földrajz tárgy emelt- vagy közép szintű érettségi eredménye az alábbi területeken beszámítható (2013-as adat, mely későbbiekben változhat) Természettudományi képzési terület: - fizika - matematika - biológia - földrajz - földtudományi - kémia - környezettan Agrár terület: - élelmiszermérnöki - szőlész-borász mérnöki - gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki - informatikus és szakigazgatási agrármérnöki - kertészmérnöki - környezetgazdálkodási agrármérnöki - tájrendező és kertépítő mérnöki - állattenyésztő mérnöki - mezőgazdasági mérnöki - természetvédelmi mérnöki - vadgazda mérnöki - földmérő és földrendező mérnöki - mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki Bölcsészettudomány képzési terület: - történelem - történelem (régészet) Társadalomtudományi képzési terület: - kulturális antropológia 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott tantervek: Szakközépiskolai osztályok: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12 évfolyama számára: Földrajz (9.-10. évfolyam) Gimnáziumi osztályok:

Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára: Földrajz (9-10. évfolyam) Gimnázium 9. évfolyam A Föld kozmikus környezete  A csillagászati ismeretek fejlődése, Világegyetem  A Naprendszer tagjai, Nap mint csillag  A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók  Az űrkutatás szerepe, műholdak gyakorlati jelentősége  A Föld mint égitest, a tengely körüli forgás  Nap körüli keringés  A Hold.

Óraszám 7 óra

A földi tér ábrázolása 6 óra  A térképkészítés fejlődése, a modern térképkészítés elvei.  A földrajzi fokhálózat értelmezése  A térképek csoportosítása  Távolság- és magasságmeghatározási  Tájékozódás  A műholdak csoportosítása, GPS működési elve és jelentősége A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai 13 óra  A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete  A kőzetlemezek és mozgásaik következményei.  A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei  A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása  A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló  A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése  magmás és üledékes ércképződés  Fosszilis energiahordozók  A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák  A talaj szerkezete, szintjeinek jellemzői  A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása  A földtörténeti időskála elemzése  A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei A légkör földrajza 11 óra  A légkört felépítő anyagok csoportosítása, A légkör tartományainak jellemzése  A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei  A felhő- és csapadékképződés feltételei  A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása, A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzése  A légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései  A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása  A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők  A ciklon és az anticiklon összehasonlítása  Az időjárás, a hideg és a meleg front

 A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége  A legnagyobb légszennyező források megnevezése A vízburok földrajza 11 óra  A vízburok tagolódása  A tengervíz mozgása: hullámzás kialakulása és jellemzői, a tenger felszínformáló munkája  A tengeráramlást kialakító tényezők  A tengerjárás  A felszín alatti vizek típusai  a folyóvíz felszínformáló munkája  A tómedencék kialakulásának típusai  A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkája  A karsztosodás  A vízgazdálkodás  A vízburok környezeti problémái A földrajzi övezetesség 12 óra  A szoláris és valódi éghajlati övezetesség  A forró éghajlati övezet  A mérsékelt éghajlati övezet 1  A hideg övezet  A függőleges övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején 6 óra  A népességszám-változása, A népesség térbeli eloszlása  Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedése, A nyelvi sokszínűség jellemzése, A világvallások  Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése  A települések csoportosítása  A falu és a város  A városodás és városiasodás, az urbanizációs folyamatok 66 óra Összefoglalás, gyakorlás (10%) 6 óra Összesen 72 óra Gimnázium 10. osztály A világgazdaság jellemző folyamatai 11 óra  az állam piacgazdaságban betöltött szerepe  A gazdasági fejlettség összehasonlítása : a centrum és periféria  A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése  A gazdasági szerkezet  Az integrációk fejlődési szintjei, legfontosabb nemzetközi integrációk  A globalizáció értelmezése  A transznacionális vállalatok (TNC) működés  A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői  A mindennapok pénzügyi folyamatai  Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők, A hitelfelvétel és az eladósodás



A nemzetközi pénzügyi szervezetek Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában  A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése 1  A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása  Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatai  Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése  A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeinek rendszerezése  Az idegenforgalom társadalmi adottságai  A regionális szerveződések  Hazánk Európai Unióban betöltött szerepe A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában  Az Európai Unió  Németország  Franciaország  Benelux államok  Egyesült Királyság  Ausztria és Svájc  Olaszország, Spanyolország és Görögország  Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai  Csehország, Szlovákia  Lengyelország  Románia  délszláv országok  Ukrajna  Oroszország Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői  Ázsia regionális földrajza  A szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében  Törökország  Izrael  Japán  Kína  India  Az Amerikai Egyesült Államok  Kanada és Mexikó  Latin– Amerika  Brazília  Afrika gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezői  Dél– afrikai Köztársaság Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei  A szférákat ért környezetkárosító hatások  A népességrobbanás kialakulása, következményei, eltérő népesedési folyamatok  A nagyvárosok  Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése  A bioszféra és a talaj

14 óra

14 óra

14 óra

10 óra

    

A genetikailag módosított termékek A nyersanyag- és energiaválság A fogyasztói társadalom A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás A környezet- és a természetvédelem feladatai, a legfontosabb nemzetközi szervezetek

Összefoglalás, gyakorlás (10 %) Összesen Szakközépiskola és környezetvédelmi osztály 9. évfolyam A Föld kozmikus környezete  A csillagászati ismeretek fejlődése  A Világegyetem:  Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében  A Föld, mint égitest  A Hold A földi tér ábrázolása  A térkép  Távérzékelés és térinformatika A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai  A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele  A kőzetlemezek és mozgásaik következményei  Ásványkincsek  A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák  A talaj A légkör földrajza  A légkör anyagai és szerkezete  A felhő- és csapadékképződés  Időjárás, időjárási frontok  A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége  A légszennyezés következményei A vízburok földrajza  A vízburok tagolódása, a vízkészlet összefüggéseinek megismerése  A tengervíz mozgásai  A felszín alatti vizek  Felszíni vizek  A víz és a jég felszínformáló munkája  A karsztosodás  A vízburok mint gazdasági erőforrás  A vízburok környezeti problémái A földrajzi övezetesség  A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség  A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet  A függőleges övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején

63 óra 7 óra 70 óra Óraszám 4 óra

4 óra

9 óra

9 óra

8 óra

9 óra

4 óra

 Demográfiai folyamatok a 21. század elején  A népesség összetétele  Településtípusok – urbanizáció A világgazdaság jellemző folyamatai  Nemzetgazdaságok és a világgazdaság integrációs folyamatok  A globalizáció  A monetáris világ Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei  A globálissá váló környezetszennyezés és következményei  Demográfiai és urbanizációs válság  Élelmezési válság  A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei, környezet- és a természetvédelem feladatai Összefoglalás, gyakorlás (10 %) Összesen

10 óra

8 óra

65 óra 6 óra 71 óra

Szakközépiskola és környezetvédelmi osztály 10. évfolyam Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában  A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői  A magyarországi régiók földrajzi jellemzői  Határokon átívelő kapcsolatok

Óraszám 12 óra

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában  Az Európai Unió  A területi fejlettség különbségei Európában

10 óra

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői  Ázsia  Amerika  Afrika

10 óra

Összefoglalás, gyakorlás (10%) Összesen

32 óra 3 óra 35 óra

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) A tananyag feldolgozása során a frontális óramenet mellett a csoportmunka, szerepjáték, játék, páros munka, bemutató kísérlet, önálló kísérlet, emellett a modellezés, kiselőadás, vita, terepgyakorlat és projektmódszer kap szerepet. A szemléltetéshez digitális és hagyományos szemléltetőeszközök, multimédiás eszközök kerülnek használatba. Projektmódszer hazánk és szűkebb környezetünk megismerésére, illetve a globális környezeti-társadalmi problémák témakörében kerül alkalmazásra.

4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) 1. Csillagászat és térképészet A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben. A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában 2. A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása 3. A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat 4. A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája A talaj 5. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség 6. Társadalom és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői 7. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

8. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 9. Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota 10. Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 11. Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Afrika általános földrajzi Amerika 12. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Az érettségire bocsájtás feltétele a helyi tantervben rögzített követelmények teljesítése, minimum elégséges érdemjegy. Előre hozott érettségi a tárgyból nem tehető. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) A taneszköz kiválasztásának elvei: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; - taneszköz ár-érték aránya megfelelő Előnyt élveznek azok a taneszközök:

– amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, feladatgyűjtemény); – amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. Kötelező taneszközök: 9. év: Nagy Balázs-Nemerkényi Antal-Sárfalvi Béla: Földrajz 9. Általános természetföldrajz NT-16133, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 1 760,-Ft Farkas Bertalan Péter - Neumann Viktor: Földrajz 9. munkafüzet NT-16133/M, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 800,-Ft 10. év Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. Regionális földrajz NT-16136, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 1 760,-Ft Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. munkafüzet NT-16136/M, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 800,-Ft Ajánlott taneszközök: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. - Cartographia Tankönyvkiadó Kft.: Földrajzi atlasz NT-81557, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 2 280,-Ft Cartographia Tankönyvkiadó Kft.: Középiskolai földrajzi atlasz CR-0031, Cartographia Tankönyvkiadó Kft. 2 410,-Ft Mura-Mészáros Csaba: Földrajzi fogalomtár középiskolásoknak NT-81536, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 1 120,-Ft

Az Oktatási Minisztérium által megadott engedélyezési lista változásának függvényében a kiválasztott taneszközök változhatnak.

7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet-, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Az értékelés jellemzője: - folyamatos - sokoldalú - változatos - kiszámítható - konkrét

-

objektív kollektív

Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, logikai feladatokat illetve egyszerű számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. A dolgozatok érdemjegye az elérhető maximális pontszám százalékos arányában alakul: 100%- 90% - jeles 89%- 75 % - jó 74%- 50% - közepes 49%- 30% - elégséges 29%- 0% - elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább 8 jegyet kell szereznie a tanulónak. A megszerzett érdemjegyek matematikai átlaga alapján történik a félévi és évvégi osztályzatok meghatározása. Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) A házi feladat az órán szerzett ismeretek elmélyítéséhez, begyakorlásához szükséges. Ezek mennyisége arányban van a tanulók időbeli és teljesítménybeli korlátaival, az elvégzett anyag mennyiségével. A házi feladatot mindig ellenőrizzük. Az alaposabb felkészülést igénylő házi dolgozatokra külön is érdemjegyet kap a tanuló – ennek értékelése az írásbeli feladatokéval megegyező. A differenciált felkészítést biztosítandó az érdeklődő tanulóknak szorgalmi feladatokat adunk, melyek lehetnek: - bonyolultabb számítási feladatok; - problémafeladatok; - kiselőadás, prezentáció készítse A házi feladattal és értékelésével kapcsolatos tudnivalókat a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Adott tantárgyból csoportbontás nincs. Amennyiben később csoportos képzésre adódik lehetőség, a csoportbontás névsor vagy teljesítmény alapján kerül meghatározásra. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Tehetséggondozás színterei: Általános iskola: - általános iskolás tehetséges diákok felkutatását célozzák a tanulmányi versenyek (dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny), kihelyezett tanórák és terepgyakorlatok. Középiskolás diákjaink: - tanóra: változatos óravezetéssel, szemléltetéssel igyekezünk az érdeklődést felkelteni. Az érdeklődő diákok plusz feladatokat kaphatnak, felhívjuk figyelmüket a szakkörök és versenyek lehetőségére. - szakkörök: heti rendszerességgel szakköröket szervezünk, ahol diákok lehetőséget kapnak az ismeretanyag bővítésére, egyéni (kreatív) feldolgozására, kísérletek, megfigyelések végzésére. A kiscsoportos foglalkozásokon az érdeklődési területhez

-

-

-

igazított tematikával, változatos vizsgálati, megfigyelési módszerekkel (pl: mikroszkópos vizsgálat, meteorológiai mérőműszerek, kísérletek) ismerkednek meg a diákok, melyekre a tanóra a nagy létszám miatt nem ad lehetőséget. kutatási témák kiadása: különböző versenyek és tehetséggondozó szervezetek (pl: kutdiák) kapcsán kutatási témákat ajánlunk tehetséges diákjaink számára, melyek kidolgozásához lehetőséget adunk. terepgyakorlat: több természettudományos tárggyal összevonva terepi megfigyeléseket végzünk, mely igazolja a tantárgy interdiszciplinális voltát is. Felzárkóztatás színterei: Lemaradó diákok számára külön szakirodalmat ajánlunk. Szakkörön belül lehetőség van differenciáltabb oktatásra, mely segíti a felzárkózást is.

11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A környezeti nevelés célja hogy diákjaink megfelelő ismeretekkel, készségekkel, szemlélettel rendelkezzenek szűkebb és tágabb környezetük folyamataival, problémáival, védelmével kapcsolatban. Földrajz tárgy ezen célok megvalósításához az alábbiakkal járul hozzá: - fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása - tanulók elsajátítják az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást - különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését - nő az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához - elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tiszteletet - hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez - földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához - a tanuló érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét - a tanuló képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola minden részére beépülnek. A lényeges területek földrajz tárgyból a következők: - A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné - Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében - A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit - A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira - A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása - Ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapdokumentumában megfogalmazottak szerint.

13. Jutalmazások, dicséretek elvei Kiemelt teljesítmény (versenyen való részvétel, kutatás stb.) jutalmazása a szaktanár hatáskörén belül dicsérettel. Magasabb szintű eredmények az iskola házirendjében rögzített kitüntetési rendszer szerint. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája A tantárgy jellegéből adódóan speciális balesetvédelmi oktatás nem szükséges. A baleset- és munkavédelmi oktatás tanév elején az alapdokumentumban megfogalmazottak szerint zajlik.

HELYI TANTERV RAJZ TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk értő alakításához. További célok: - épített környezet iránti tudatosság fejlesztése - kreativitás működtetése, illetve fejlesztése - a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása - alkotótevékenység megszerettetése - alkotó magatartás kialakítása - a problémamegoldó képesség erősítése - A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése Vizuális kultúra tantárgyból érettségi tehető. Továbbtanulás szempontjából két területen érintettek az érdeklődők. A művészeti felsőoktatás egyéni felvételi rendszert követ, melynek részét képezi a tantárgy anyaga is. A műszaki felsőoktatásban építész és formatervező irányokban alkalmassági vizsga során kerül számonkérésre a tárgyi tudás. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott tantervek: Szakközépiskolai osztályok: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12 évfolyama számára: Művészetek-vizuális kultúra (10. évfolyam) Gimnáziumi osztályok: Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára: Vizuális kultúra (9. évfolyam) Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára: Művészetek-vizuális kultúra (1112. évfolyam Tananyag:

Szakközépiskola 10. évfolyam Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése

Óraszám 10 óra

Vizuális kommunikáció Történet - kép – szöveg

6 óra

Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök

6 óra

Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

4 óra

Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története

6 óra

Szabadon választott téma feldolgozása (10%) Összesen Gimnázium 9. osztály Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Kép és szöveg Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök Vizuális kommunikáció Tér-idő kifejezése Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra Funkció Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története Szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása (10 %) Összesen Gimnázium 11. évfolyam Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet Ábrázolás és stílus Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Kifejezés, képzőművészet

30 óra 5 óra 35 óra Óraszám 8 óra 12 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 4 óra 8 óra 64 óra 6 óra 70 óra Óraszám 10 óra 8 óra 12 óra 18 óra

Korszakok, stílusirányzatok Vizuális kommunikáció A fotografikus kép nyelve Szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása (10%) Összesen Gimnázium 12. évfolyam Vizuális kommunikáció Mozgóképi kifejezés Vizuális kommunikáció Tömegkommunikáció Vizuális kommunikáció Az újabb médiumokkal való kísérletezés Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra Tervezés és fogyasztói szokások Tárgy- és környezetkultúra Tárgy és hagyomány Tárgy- és környezetkultúra Az épített, alakított környezet változásai Szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása (10%) Összesen

12 óra 60 óra 6 óra 66 óra Óraszám 12 óra 4 óra 12 óra 12 óra 4 óra 5 óra 12 óra 61 óra 5 óra 66 óra

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) A vizuális kultúra tantárgy során kiemelt szerepet kap az egyéni, önálló alkotás. Emellett csoportos munka, projektmódszer, kutatás, kiselőadás, frontális óravezetés kap szerepet. A projektmódszer kiemelten szerepet kap a tárgy- és környezetkultúra tervezési feladatainál. 4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) A) ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök 1.1 Vizuális nyelv 1.1.1 A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík és térforma - Tónus, szín - Tér 1.1.2 A vizuális nyelvi elemek elrendezése - Kompozíció, (konstrukció) - Kontraszt, harmónia

1.1.3 Vizuális nyelv és kontextus 1.2 Technikák - Rajzolás - Festés - Montázs-, kollázskészítés - Nyomtatás - Makettezés, modellezés - További technikák 2. Tevékenységszintek 2.1 Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1 Formaértelmezés - Arány - Forma, alak, karakter - Szerkezet, felépítés, működés 2.1.2 Térértelmezés - Téri helyzetek - Nézőpont - Térmélység - Térábrázolási konvenciók 2.1.3 Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok 2.1.4 Mozgásértelmezés 2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - Térviszonyok - Nézőpont - Kompozíció - Színhatás - Érzelmek, elvont gondolatok - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tárgyak és környezet B) BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök 1.1 Megjelenítés sajátosságai - Vizuális nyelvi elemek - Térábrázolási módok - Vizuális minőségek - Látványértelmezés - Kontraszt, harmónia - Kontextus 1.2 Technikák 2. Tevékenységterületek 2.1 Vizuális kommunikáció - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tömegkommunikáció - Médiakategóriák - Fotó, mozgókép

2.2 Tárgy- és környezetkultúra - Forma- és funkcióelemzés - Tervezési folyamat - Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet 2.3 Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak - Műfajok - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok - Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Műelemző módszerek - A mű tárgyi és kulturális környezete 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Az érettségi feltétele a helyi tantervben rögzített követelmények teljesítése minimum elégséges osztályzat. Az érettségi évét megelőző két évben iskolai környezetben (tanóra, szakkör, fakultáció) egy portfólió összeállítása, melynek tartalmát a középszintű vizsgakövetelmények rögzítik. Előre hozott érettségi nem lehetséges. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) Taneszközök: A taneszközök kiválasztásánál figyelembe véve a rajz- és vizuális kultúra speciális tárgyi igényeit a rajzfelszerelés alapvető részei a következők: Rajzmappa (A/3-as méretű rajzlapokkal) Rajzeszközök (festő- és grafikai eszközök, vonalzó, olló, ragasztó) Jegyzetfüzet Várható költségei: 2000 Ft A taneszközökről a tanév elején a szaktanár tájékoztatást ad. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet-, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) Tanulók értékelése három területen zajlik: - Dolgozatok (rajz elmélet és művészettörténet alapjai) - Órai munkák (képző és iparművészeti alkotások - Házi dolgozatok Értékelés menete: Dolgozatok: Az írásbeli számonkérés formája a röpdolgozat: rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, logikai feladatokat tartalmaz. 100 %- 90% - jeles 89%- 75% - jó 74%- 50% - közepes 49%- 30% - elégséges 29%- 0% - elégtelen Órai munkák:

Órai munkák értékelésénél az alábbi szempontok kerülnek előtérbe: - feladat megértése - vonalvezetés - eszközhasználat - kreativitás - felismerhetőség - tónushasználat - színhasználat - térábrázolás - kompozíció - rendezettség Az egyes szempontok 0-3 pontig értékelhetőek. Mivel rajzi feladatonként nem minden szempont kerülhet értékelésre, így az összpontszám változhat. Az érdemjegy kialakítás az elérhető maximális pontok százalékában a dolgozatok osztályzási menetét követi. A dolgozatok, órai munkák és házi dolgozatok érdemjegyeinek matematikai átlaga határozza meg a félévi és évvégi osztályzatot. A számonkérés és értékelés módjáról a tanár a tanév elején tájékoztatást ad. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) Házi dolgozatok a tanév során havonta egyszer kerülnek kihirdetésre. A házi dolgozat egy-egy megadott téma szabad feldolgozását jelentik, ahol a technika és stílus szabadon megválasztható. A házi dolgozat célja, hogy a diák elmerüljön egy-egy témában, kreativitását kiélhesse és javítási lehetőséget biztosít a tanév során. A házi dolgozatok értékelése az órai munkák értékelési szempontjait követik. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Vizuális kultúra tantárgynál csoportbontást nem alkalmazunk. Szakköri órák szervezése alkalmával a jelentkezés alapján határozzuk meg a csoportokat. A szakkörök tematikája alkalmazkodik az igényekhez, így differenciált témaválasztás lehetséges, mely érdeklődés függvényében a csoportbontásokat is meghatározza. Csoportbontás szüksége esetén a névsor alapján történő elosztás alkalmazható. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Tehetséggondozás színterei: tanóra: változatos óravezetéssel, szemléltetéssel igyekezünk az érdeklődést felkelteni. Az érdeklődő diákok plusz feladatokat kaphatnak, felhívjuk figyelmüket a szakkörök és versenyek lehetőségére szakkörök: heti rendszerességgel szakköröket szervezünk, ahol diákok lehetőséget kapnak az ismeretanyag bővítésére. A kiscsoportos foglalkozásokon az érdeklődési területhez igazított tematikával, változatos anyag és eszközhasználattal (olajfestés, sokszorosító grafikai eljárások stb) és témákkal (csendélet, tájkép…stb) ismerkedhetnek meg a tanulók, melyre a nagy létszám miatt órai keretben nincs lehetőség. kiállítások: diákoknak lehetőségük van kiállításokon való részvételre iskolánk területén.(Szent György-napi kiállítás, évvégi kiállítás) Pályázatok: Lehetőség van pályázatokon való részvételre, mely tematikája, követelménye évente változó.

Kiállítás látogatása: kiscsoportos és fakultációs szinten kiállítások, tárlatok látogathatóak. Felzárkóztatás színterei: tanórán: differenciált feladatválasztással szakkör: lehetőség a lemaradó diákok számára a kiscsoportos, speciális feladatok megoldása Lemaradó diákok számára külön szakirodalmat ajánlunk. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az erkölcsi nevelés Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar művészeket tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet A családi életre nevelés Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiénére Fenntarthatóság, környezettudatosság Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Médiatudatosságra nevelés Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum

mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére. A tanuló képes képi, plasztikai megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Figyelembe véve a vizuális kultúra készségtárgy voltát, témakörönként lehetőség van differenciáltabb feladatok kiválasztására. Különböző egészségügyi problémák (pl: színvakság, színtévesztés) egyes témaköröknél fokozott figyelmet érdemelnek, ezért itt is kialakítható az egyénre szabott feladat. Egyéb speciális esetekben az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint járunk el. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Tantárgyi dicséretben részesülhetnek a tárgyhoz kötődő versenyeken való részvétel, rendezvény (kiállítás) szervezésében való részvétel, melyet a szaktanár saját hatáskörben dönt el. A kiemelkedő teljesítmény jutalmazása az iskola házirendjében meghatározott kitüntetési rendszabályokat követi. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása két formában alkalmazott: - Tanév elején a tanterem szakszerű használata esetleges baleseti veszélyforrások ismertetése - Tanév közben témakörhöz kötődően a baleseti veszélyforrások ismertetése Tematika: - Tűzrendészeti szabályok - Tanterem használata - Tisztaság, rend fenntartásának szabályai, módjai - Rajzasztalok működése, meghibásodás veszélyei - Festékek, ragasztók, egyéb vegyi anyagok helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése - Speciális eszközök helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése.

HELYI TANTERV A TESTNEVELÉS TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés 

A testnevelés tantárgy feladata az egészség megőrzése, a mozgáskultúra-, a tanulók testi-, értelmi-, érzelmi-, akarati- és szociális képességeinek fejlesztése. Érettségi tantárgyként iskolánkban középszinten választható.

2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai 

Az OFI által kiadott kerettanterv szerint haladunk, tantervünk egységes a gimnáziumi- és szakközépiskolai osztályokban.



Az éves óraszámok felosztása az iskolánkban a következőképpen alakul a 911. évfolyamon: Szertorna: 16 óra/év Labdajáték: 37 óra/év Atlétika: 48 óra/év (ebből képességfejlesztés 12 óra/év) Szabadidő sport és prevenció: 8 óra/év Összesen: 108 óra/év Délutáni foglalkozások: Alternatív és szabadidős tevékenység (természetjárás, kerékpár, téli sportok, küzdősportok, labdajátékok, tánc, tenisz): 48 óra/év Egészségkultúra és prevenció: 24 óra/év Összesen: 72 óra/év Az éves óraszámok felosztása a 12. évfolyamon: Szertorna: 12 óra/év Labdajáték: 32 óra/ év Atlétika: 38 óra/év (ebből képességfejlesztés: 12 óra) Szabadidősport és prevenció: 8óra/év Összesen: 90 óra/év Délutáni foglalkozások: Alternatív és szabadidős tevékenység (természetjárás, kerékpár, téli sportok, küzdősportok, labdajátékok, tánc, tenisz): 40 óra/év Egészségkultúra és prevenció: 20 óra/év Összesen: 60 óra

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) Az alkalmazott módszerek a tananyag tartalmától függenek, melyeket rendszeresen használunk : szóbeli magyarázat, bemutatás, bemutattatás, rajz, videó anyag . 4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉMAKÖRÖK • Testi képességek (erő,gyorsaság,állóképesség,hajlékonyság,ügyesség) értelmezése, szerepük a teljesítményben • A bemelegítés szerepe a sportban (futás,gimnasztika,nyújtás,rávezető gyakorlatok) • A mozgásszegény életmód következményei • A teljesítményt befolyásoló tényezők (intellektuális és fizikai jellemzők) • A szabadidő sportok jelentősége életünkben (az egészséges életmód kialakításában)

• Osztálytársad túlsúlyos. Tőled kér segítséget, hogy milyen mozgásos tevékenységekkel adhatna le súlyából • Mely sportágaknak van a legnagyobb szerepe az élethosszig tartó sportolás szempontjából? • Az alábbi fogalmak értelmezése: edzés, edzettség, edzésterhelés(külső-belső terhelés)! • Milyen szerepet tölthet be a sport, a testnevelés a lelki problémák ellensúlyozásában, a szenvedélybetegségek megelőzésében? • Magyar sportsikerek az olimpiákon • Az ókori olimpiák (történetük, versenyszámaik) • Olimpiai szimbólumok (zászló, láng, jelszó). Az újkori olimpiai játékok atyja, P.Coubertin. • Kedvenc sportágad, annak kiemelkedő nemzetközi és hazai képviselői • A maratoni futás története • A magyar olimpiai mozgalmak eseményei, személyiségei (nemzetközi vonatkozások) • • •

A mozgás szervrendszere (csont, izom, ízület) A szív szerkezete és működése, edzett szív Doppingszerek alkalmazása a sportban, élettani és etikai következményei

SPORTÁGI TÉMAKÖRÖK Atlétika: A térdelőrajt technikai mozzanatai, és a rövidtávfutás szabályai A futás technikája, versenyszámai és szabályai A rajtok technikája, szabályai A magasugró technikák; egy választott technika jellemzése; a magasugrás szabályai A lépő távolugrás technikája, a távolugrás szabályai A súlylökés technikai mozzanatai, alapvető szabályai Labdajáték: Kosárlabda: A fektetett,- és büntetődobás végrehajtása a kosárlabda játékban; a kosárlabda játék alapvető szabályai Átadások a kosárlabdajátékban, a kosárlabdajáték szabályai Támadó-és védőrendszerek a kosárlabdajátékban, a kosárlabdajáték szabályai Kézilabda: A kézilabdajáték ismertetése, szabályai Röplabda: A kosár,- és alkarérintés végrehajtása a röplabda játékban; alapvető röplabda szabályok ismertetése A nyitások technikai végrehajtása a röplabda játékban, alapvető röplabda szabályok A röplabdajáték általában, nyitásfajták, szabályok

Labdarúgás: A szabadrúgás technikai végrehajtása és szabályai A labdarúgás technikai elemeinek gyakorlása párokban. A bedobás szabályai Torna: A fejállásba emelés és a kézállásba fellendülés technikája. A férfi és női torna versenyszámai A gimnasztika szerepe; a gyakorlatok csoportosítása kiinduló helyzetek és funkció szerint A guggoló átugrás technikai végrehajtása ötrészes szekrényen. A versenytorna pontozásának lényeges szabályai Öt tornaszer és a rajtuk végezhető sajátos elemek felsorolás Úszás: Az úszás általában, az úszás higiéniája, öt neves hazai képviselője Küzdősport: Öt küzdősport, azok sajátosságai és jeles magyar képviselői 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Az iskola pedagógiai programja szerint: minimum elégséges osztályzat. Az előrehozott érettségi feltétele, hogy 2 tanévben a tanuló részt vegyen a tanórákon, a másik kettő anyagából pedig osztályozó vizsgát tegyen. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) A testnevelésből érettségizőknek Köntös Zoltánné: Hogyan csináljam? c. könyvét ajánljuk. A gyakorlati órán résztvevőknek sportfelszerelésben kell megjelenniük ( kék nadrág, fehér póló, váltócipő, sport zokni ) 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max. kétszeres lehet-, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulók értékelése a sportági technikák, teljesítményszintek, órai munkára kapott érdemjegyek alapján történik. A sportoló –, és az iskola színeiben különböző versenyeken induló diákok munkáját plusz jeles érdemjeggyel díjazzuk. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) Nem adunk házi feladatot. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei

Testnevelés órán a következő csoportbontási elvet követjük: két osztályt három csoportra bontunk, lehetőleg azonos nemű csoportokba rendezve. A délutáni tömegsport foglalkozásokon vegyes csoportokkal dolgozunk ( atlétika, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz ). 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Ez a három tevékenység az órán kívüli, délutáni tömegsporton és edzéseken történik. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja a testnevelési órákon az iskola alapprogramjában megfogalmazottak szerint történik. 12. Esélyegyenlőség biztosítása A gyengébb képességűek, túlsúlyosak, fóbiásak ( pl. magasságfóbia a mászókötélen, ill. a gerendán) lehetőséget kapnak arra, hogy egyes mozgásfeladatokat más tevékenységgel helyettesítsenek ( iskolai kirándulások, tömegsport versenyek). 13. Jutalmazások, dicséretek elvei   

Tantárgyi dicséret: a szaktanár által adott, éves munkát jutalmazó kitüntetés. A tanév kiváló sportolója: a tanév legeredményesebb sportolójának járó díj, melyet évfolyamonként ítélünk oda. Boronkay sportjáért érdemérem: a négy éves sporttevékenység alapján; arany-, ezüst- és bronz fokozat. A részleteket az iskola házirendje tartalmazza.

14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi(gyakorlásának) módjai, főbb tematikája

és

elsősegély-nyújtási

átadásának

Minden tanév első testnevelés óráján a szaktanárok elméleti oktatást tartanak, melyet számon kérnek. A diákok az elhangzottak tudomásulvételét aláírásukkal rögzítik.

HELYI TANTERV A GIMNÁZIUMI INFORMATIKA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan tudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, - feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Kiemelten fontos az elektronikus dokumentumok gyors és hatékony előállításának, az ehhez használatos eszközök biztos használatának elsajátítása. Az informatika tantárgy feladata, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközökkel segítse a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. A fentiek mellett célunk minél több tanuló informatikai irányú érdeklődésének felkeltése, továbbtanulási céljainak segítése. Célunk a második év végére az informatikai ismeretek minél magasabb szintű elsajátítása. Fakultációs órák mellett vállaljuk a középszintű, illetve az emelt szintű érettségire való felkészítést. Az informatika tantárgy a 9. évfolyamon heti 2 óra, 10. évfolyamon heti 1 óra, tantervbe épülő, kötelező órában kerül tanításra. E mellett a felsőbb évfolyamokon választhatóan, heti két óra fakultációs órák felhasználásával segíti a közép- és emelt szintű informatika érettségire felkészülést. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Az informatika tantárgyat a gimnáziumi informatikai kerettantervet kiegészítve, emelt óraszámban, a kilencedik évfolyamon heti két órában, és tízedik évfolyamon heti egy órában, a felsőbb évfolyamokon fakultatívan választható tantárgyként heti két órában tanítjuk a középfokú oktatás alaposabb informatikai igényeinek megfelelően. Ebben az óraszámban lehetőség nyílik a közép és emelt szintű informatika érettségire való felkészülésre.

Az informatika tantárgy témakörei:          

Az információtechnológia alapjai, Operációs rendszerek , Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés, Adatbázis kezelés, Prezentációkészítés, Internet és Intranet, Multimédia és kommunikáció, Algoritmizálás, adatmodellezés, Dokumentum és könyvtárismeret.

Évfolyamonkénti tananyag: 9. évfolyam Téma

Tanítási A feldolgozandó téma, tananyag

s.sz.

óra

I.

1-4

Informatikai alapfogalmak

5-6

- Az információ forrásai, közvetítése kódolása, dekódolása, - A kommunikációs rendszer részei, - Hang információk és a feldolgozás eszközei, - Képi információk és a feldolgozás eszközei, - Írott információk és a feldolgozás eszközei, - Hírközléstechnikai alapfogalmak és eszközök. A számítógép, mint informatikai eszköz

7-8

- Számítógépes információfeldolgozás, - Az számítástechnikában használt számrendszerek, - Számábrázolás digitális számítógépeken, - Karakterek ábrázolása. - Színek, képek ábrázolása. - Képi és hang információk. A számítógép eszközkészlete

9-12

- A hardver, - A szoftver, - Szoftverek csoportosítása - Szerzői jog - Adatvédelmi tv. Számítógépek felépítése

II.

III.

IV.

-

A Neumann elvű számítógép felépítése, működése, Hardver alapismeretek, hardverelemek Ház Alaplap

V.

13-20

- Sínrendszerek, - Processzorok, - Memóriák, - Billentyűzet, - Egér, - Floppy meghajtó, - Winchester, - CD ROM, CD RAM, DVD, - Grafikus kártya, - Monitor, - Nyomtató, - Scanner, - Flash drive. Operációs rendszerek -

VI.

VII.

VIII.

21-22

Operációs rendszerek csoportosítása, Egy választott operációs rendszer jellemzői, Rendszerindítás, Erőforrás kezelés, tulajdonságlapok, Konfigurálás, sajátgép eszközkezelő, Felhasználó kezelés, felhasználói fiókok, felhasználói csoportok és jogok, - Asztal, menük, - Állománykezelés, mappák, ikonok, ablakok, - Új program, installálása, regisztrálása - Ablakkezelés, - Gyorsbillentyűk, - Integrált alkalmazások (szövegkezelés, rajzolás), - Vágólap, - Multimédia. Állománykezelés alapjai

23-24

- Állománykezelő segédprogramok jellemzői, használata - Panelműveletek, - Menüsor és funkciói, - Eszközsorok, Tömörítés

25-26

- A tömörítés szükségessége, - Tömörtő eljárások, algoritmusok, - Beépített tömörítők, - Választott tömörítő használata, funkciói, - Tömörített állomány létrehozása, bővítése, kicsomagolás. Vírusok, víruskeresés -

Vírus fogalma, Vírusok fontosabb fajtái, Vírus általános felépítése, Az egyes vírusok kártételei, Védekezési módszerek a vírusok ellen, Vírusvédelmi rendszer installálása, szolgáltatásai, használata.

IX.

X.

XI.

27-32

Képszerkesztés, grafika

33-58

- Képszerkesztés vektorgrafikus, és raszteres módszerrel, - Képtranszformációk - Színkezelés, - Választott rajzoló program használata, - Rajzfeladatok Szövegszerkesztés

59-64

- A szöveges oldal fontosabb jellemzői - A szövegszerkesztő képernyőelemei - Egy szövegszerkesztési feladat lépései - A szövegszerkesztő környezetének beállítása - Mozgás kijelölése a szövegben - Folytonos tartománykijelölés - Sor kijelölése - Nagyobb szerkezeti egységek kijelölése - Vágólap kezelés - Törlés, átírás - Visszavonás, ismételt végrehajtás - Formázási műveletek - Karakterformázás - Térköz és pozíció - Animálás - Nem gépelhető szimbólumok beillesztése - Karakterformázás másolása - Bekezdésformázás - Bekezdésstílusok létrehozása - Automatikus tartalomjegyzék létrehozása - Felsorolás és számozás - Szegély és mintázat - Szakaszformázás - Sablonok - Új dokumentum szerkesztése sablonhasználattal - Fájlműveletek - Objektumok elhelyezése - Beágyazott táblázatok kezelése - Képek elhelyezése - Körlevél készítése HTML, Weblapszerkesztés -

-

Weblap jellemző elemei: címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű vagy igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, mozgóképek, hanganyag, hivatkozások elhelyezése Egy grafikus Webszerkesztő használata (egyszerű Weblap szerkesztési feladat). Weblapkészítés a HTML leíró nyelv segítségével egyszerű szövegszerkesztővel. A HTML alapelemei. Az Interneten jellemzően előforduló állomány-formátumok.

XII.

Téma

65-70

Prezentáció készítés

71-72

- diasorozat felépítése, elemei, - háttérformázás, beágyazott objektumok - sablonok, táblázatok, képek, szövegelemek, - objektumformázás - animálás, áttűnések - időzítés, - diarendezés, - diavetítés - akciógombok, csatolt események Rendszerezés, összefoglalás

Tanítási A feldolgozandó téma, tananyag

s.sz.

óra

I.

1-16

Táblázatkezelés

17-32

- Táblázatok alapelemei - Szegélyek, kitöltés - Adattípusok - Cellacímzések - Cellák feltöltése, sorozatok - Számformátumok - Dátumformátum - Feltételes formázás - Képletek, függvények - Függvények alkalmazása - Szűrés - Diagramkészítés - Összesítés - Címsorok, oszlopok kezelése - Nyomtatási beállítások, nyomtatás - Importálás, exportálás Adatbázis kezelés

II.

-

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

-

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

-

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

-

Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés

-

Képernyő és nyomtatási formátumok

-

Űrlapok használata

33-34

Jelentések használata Könyvtári ismeretek

35-36

Rendszerezés, összefoglalás

-

III.

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) Projektoktatási módszereket nem alkalmazunk, az érettségire való felkészülés időszakában összetett feladatsorok viszont szerepelnek. A tananyag megtanítása során a frontális osztálymunka és az egyéni munka is szerepet kap. A tananyagrészek elsajátításának kezdeti időszakában a tanári bemutató és irányított tanulói munka dominál, majd egyre inkább a tanuló által bemutatott feladatmegoldás, illetve az önálló, tanári felügyelettel és segítséggel végzett tanulói gyakorlás kap szerepet. A bemutató feladatok hatékonyságát projektor biztosítja. A diák feladatmegoldások bemutatása során a legjobb képességű, illetve legjobban motiválható tanulók szintén projektor segítségével mutathatják be saját munkájukat a csoportnak. A tanulók otthoni munkáját segítik az elektronikus tananyagok (honlapok, screencastok ) ajánlásai, illetve a házi feladatként kiadott és ellenőrzött gyakorló feladatok is.

4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) Az informatika középszintű érettségi vizsga témakörei: A gyakorlati vizsgarész témakörei: 1. Szövegszerkesztés, 2. Táblázatkezelés, 3. Rajzolás, grafika, 4. Prezentációkészítés, 5. Honlap szerkesztés, 6. Adatbázis kezelés, A szóbeli vizsgarész témakörei: 1. Kommunikáció 2. Információ elméleti alapfogalmak 3. Szerzői jog 4. Számítógépes rendszerek 5. Jelátalakítás és kódolás 6. Számítógép fejlődése 7. Perifériák 8. Háttértárolók 9. Számítógép hálózatok 10. Helyi hálózati szolgáltatások 11. Operációs rendszer 12. Szoftverek csoportosítása 13. Archiválás és tömörítés 14. Számítógépes vírusok 15. Elektronikus levelezés, levelező szoftverek 16. Elektronikus levelezés – levelezőlisták 17. Internet 18. Internet használat 19. Könyvtárhasználat, könyvtári dokumentumok 20. Könyvtárhasználat, információ keresése 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Informatika érettségire bocsájtható a tanuló, ha a tantervben rögzített tananyagot elsajátította, és a 9. és 10. évfolyamon is legalább elégséges osztályzatot szerzett. Az érettségi vizsgát a 10. évfolyam befejezése után előrehozott érettségi vizsgaformájában is teljesítheti. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) A Nemzeti Tankönykiadó két évfolyamra szerkesztett tankönyvcsomagja lefedi mind a szóbeli, mind a gyakorlati érettségi legtöbb témakörét. Ezek ára is elfogadható. A két évfolyamos felkészülés során, illetve a fakultatív képzésben is előírjuk ezek használatát. A felkészülést e mellett a tanárok által készített, és az interneten elérhető elektronikus tananyagok is segítik. Informatika 9. Informatika 10.

Devecz-Juhász-Makány-Végh Devecz-Juhász-Makány-Végh

NT-16172 NT-16172/1

7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet–, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulók tudásának felmérését elméleti jellegű írásbeli dolgozatok, szóbeli feleletek, gyakorlati feladatok, házi feladatok formájában kívánjuk felmérni. Az órai munkát is szeretnénk értékelni, az önálló, rendszeres, helyes megoldásokat a gyakorló feladatok elkészítése során jeles érdemjeggyel jutalmazzuk, ezzel is elősegítve a tanulók motiváltságát. A szóbeli feleletek során a tanuló saját füzetének vezetését, annak színvonalát is beleszámítjuk a felelet minősítésébe. Az írásbeli és gyakorlati témazáró dolgozatok osztályzatát egyszeres súlyozással számítjuk be a félévi, illetve év végi érdemjegybe. A százalékos teljesítmények érdemjegyre történő átváltásánál az alábbi fokozatokat alkalmazzuk: 0-24 % elégtelen (1) 25-39 % elégséges (2) 40-59 % közepes (3) 60-79 % jó (4) 80-100 % jeles (5) 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) A tanulói felkészülés eredményességének növelése érdekében házi feladatok adhatók. Ezek lehetnek megtanulandó szöveges anyagok, illetve elvégzendő gyakorlati feladatok. Az arra önként vállalkozók egy-egy téma feldolgozását önálló (kis)előadás formájában végzik el. Ez utóbbi feladattípust igyekszünk minél szélesebb körben népszerűsíteni, mert a diákok a szóbeli érettségi és a felsőfokú tanulmányaik során számtalan előnyét élvezik az ily módon szerzett gyakorlatnak, tapasztalatnak. A házi feladatok mennyiségénél feltétlen figyelembe kell vennünk, hogy annak időigénye tantárgyanként a 40-45 percet ne haladja meg. Tanítási szünetre kötelező jellegű házi feladat nem adható, (önkéntes) szorgalmi feladatokra lehetőség van. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei: Az informatikai ismeretek tanítása főleg gyakorlati ismeretek elsajátítását teszi szükségessé. A tanulói munka jó részét számítógép mellett végzett szoftveres munka teszi ki. Ennek hatékony elsajátítása állandó felügyeletet, segítséget igényel, megköveteli a tanulók önálló munkájának segítését, esetenként egyenkénti felügyeletét. A fentiek okán az informatika tantárgyat csak csoportbontásban lehet hatékonyan tanítani. A csoportok létszámainak kialakításánál a korábbi bevált gyakorlatot szeretnénk követni, amely szerint egy osztály tanulóit két csoportra szeretnénk bontani. Maximális 34-36 fős osztálylétszámnál ez 17-18 fős csoportokat eredményeznek. Az ettől nagyobb létszámú csoportok kialakítása egyértelműen a minőségi munka rovására történne. (Az ideális csoportlétszám ettől néhány fővel kevesebb) A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók általános iskolai felkészültségét is.

10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A tanulmányi munkában hiányzás, vagy egyéb ok miatt lemaradó tanulóknak a feladatok begyakorlására szánt órákon van lehetősége az elmaradt tananyag pótlására. Ez történhet tanári segítséggel, diák segítséggel, illetve elektronikus tananyag segítségével. A tehetséggondozás színterei elsősorban a különböző tanulmányi versenyekre való felkészítő órák, szakkörök. Ezek elsősorban az OKTV a Nemes Tihamér Informatikai Versenyek alkalmazói (I-es) kategóriában. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A diákok az informatika órákon elsajátíthatják az egészséges munkakörnyezet kialakításának elveit, a monitor elhelyezését, a szemkímélő munkavégzést, a helyes testtartást, a monoton, statikus munka végzése közbeni testmozgás (rövid felállás, kis séta. kéz. láb mozgatás) fontosságát. E mellett felhívjuk a figyelmüket az energiafelhasználás minimalizálására, a környezetünk és a ráfordításaink kímélése érdekében. 12. Esélyegyenlőség biztosítása A tantárgy tanulásához elengedhetetlen a számítógép rendszeres használata. A korszerű programok futtatásához megfelelő hardverrel és szoftverekkel rendelkező számítógépre van szükség. A tanuló egy része otthon nem rendelkezik ilyen eszközökkel. Az ő felkészülésük érdekében igény esetén informatika szakköri órákat biztosítunk, illetve az éppen ráérő diák órarendi óráin kívül látogathatja más osztályok informatikai óráit, és az ott folyó munka zavarása nélküli egyéni felkészülést folytathat. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei A szóbeli dicséretek mellett szaktanári dicséretet, illetve a félévi-év végi osztályzatnál indokolt esetben tantárgyi dicséretet adunk. A tanulmányi versenyeken elért, megfelelő szintű eredmények fennállása esetén alkalmazzuk az iskola kitüntetési rendszerében foglalt: „Tanév Kiváló Versenyzője” cím odaítélését. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Minden tanév első informatika óráján a diákok részére balesetvédelmi –és tűzvédelmi oktatást tartunk. Az oktatás célja a diákok figyelmének felhívása a géptermi veszélyekre, a számítógép használattal kapcsolatos veszélyforrásokra és a balesetek elkerülése érdekében ajánlott viselkedésre. Az oktatás ezen kívül kiterjed a gépek állapotának megőrzését segítő gépteremhasználati szabályzat ismertetésére is. Gépterem-használati szabályzat A gépterem szakszerű és kulturált használata, a számítógépek és egyéb berendezések álagának megőrzése céljából minden felhasználónak az alábbi szabályok betartása kötelező:  A teremben tartózkodni csak felügyelő tanár jelenlétében szabad.  A terem eszközeit szétszedni, csatlakozóit kihúzni, azokat áthelyezni tilos.  Az esetleg felmerülő hibát a teremben felügyelő tanárnak kell jelenteni, aki gondoskodik a hiba elhárításáról.

 Fizikai hibás gépen a hiba észlelése után dolgozni tilos, így elkerülhető a felhasználó sérülése, illetve a számítógép további súlyosabb meghibásodása.  Szoftverhiba esetén mentse az éppen aktuális munkáját és kérjen segítséget a felügyelő tanártól.  A számítógépek rendszerállományinak módosítása, törlése, saját driverek és programok telepítése tilos.  Külső tároló eszközt csatlakoztatni csak a felügyelő tanár engedélyével szabad (vizsgán, versenyen ez szabálysértésnek minősül, amelyet jegyzőkönyvezni kell).  A gépteremben WiFi eszközt, telefont használni csak a felügyelő tanár engedélyével szabad (vizsgán, versenyen ez szabálysértésnek minősül, amelyet jegyzőkönyvezni kell).  A diák a kijelölt helyét munka közben nem hagyhatja el, nem használhat másik eszközt csak a felügyelő tanár engedélyével.  A gépteremben a számítógépek közelében ételt, italt fogyasztani tilos. Versenyen, vizsgán ezt egyenként a terem egy elkülönített helyén lehet megtenni a felügyelő tanár engedélyével.  Üzemszerű használatból eredő meghibásodás nem a felhasználót terheli, viszont a szakszerűtlen használatból, rongálásból eredő károkért a felhasználó teljes anyagi felelőséggel tartozik.  A számítógépek hálózati feszültségről működnek, védőföldeléssel vannak ellátva. Életveszélyes feszültség észlelése, illetve a védelem sérülése esetén a számítógéppel dolgozni tilos, ezt jelenteni kell a felügyelő tanárnak, aki szükség esetén elvégzi a feszültségmentesítést.  A teremben, a berendezésekben észlelt tűz esetén a termet azonnal el kell hagyni a felügyelő tanár vezetésével.  A teremben hangoskodni, a kijelölttől eltérő programokat használni, mások munkáját zavarni tilos. 15. Egyéb specialitások A diákok házi feladatait legtöbbször elektronikus formában kapják. Ezt célszerű egy saját hordozó eszközön hazavinni pl. pendrive. Ennek az eszköznek a beszerzése a diákok feladata. Ennek hiányában a házi feladatot az óra végén internetes e-mail fiók használatával is el tudják küldeni.

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA INFORMATIKA TANTÁRGYBÓL

-

KÖRNYEZETVÉDELEM

1. Bevezetés Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan tudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, - feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Kiemelten fontos az elektronikus dokumentumok gyors és hatékony előállításának, az ehhez használatos eszközök biztos használatának elsajátítása. Az informatika tantárgy feladata, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközökkel segítse a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. A fentiek mellett célunk minél több tanuló informatikai irányú érdeklődésének felkeltése, továbbtanulási céljainak segítése. Célunk az informatikai ismeretek minél magasabb szintű elsajátítása. Megfelelő számú jelentkező esetén (11- 12. évfolyamon heti két órában fakultációs tantárgyként) vállaljuk az informatika középszintű érettségire való felkészítést. Az informatika tantárgy a 9. évfolyamon heti 2 óra, tantervbe épülő, kötelező órában kerül tanításra. E mellett a felsőbb évfolyamokon választhatóan, heti két óra fakultációs órák felhasználásával segíti a középszintű informatika érettségire felkészülést. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Az informatika tantárgyat a szakközépiskolai informatikai kerettantervet kiegészítve, emelt óraszámban, a kilencedik évfolyamon heti két órában, a felsőbb évfolyamokon fakultatívan választható tantárgyként szintén heti két órában tanítjuk a műszaki középfokú oktatás alaposabb informatikai igényeinek megfelelően. Ebben az óraszámban lehetőség nyílik a középszintű informatika érettségire való felkészülésre.

Az informatika tantárgy témakörei:          

Az információtechnológia alapjai, Operációs rendszerek , Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés, Adatbázis kezelés, Prezentációkészítés, Internet és Intranet, Multimédia és kommunikáció, Algoritmizálás, adatmodellezés, Dokumentum és könyvtárismeret.

Évfolyamonkénti tananyag: 9. évfolyam Téma

Tanítási A feldolgozandó téma, tananyag

s.sz.

óra

I.

1-4

Informatikai alapfogalmak

5-6

- Az információ forrásai, közvetítése kódolása, dekódolása, - A kommunikációs rendszer részei, - Hang információk és a feldolgozás eszközei, - Képi információk és a feldolgozás eszközei, - Írott információk és a feldolgozás eszközei, - Hírközléstechnikai alapfogalmak és eszközök. A számítógép, mint informatikai eszköz

7-8

- Számítógépes információfeldolgozás, - Az számítástechnikában használt számrendszerek, - Számábrázolás digitális számítógépeken, - Karakterek ábrázolása. - Színek, képek ábrázolása. - Képi és hang információk. A számítógép eszközkészlete

9-12

- A hardver, - A szoftver, - Szoftverek csoportosítása - Szerzői jog - Adatvédelmi tv. Számítógépek felépítése

II.

III.

IV.

-

A Neumann elvű számítógép felépítése, működése, Hardver alapismeretek, hardverelemek Ház Alaplap

V.

13-16

- Sínrendszerek, - Processzorok, - Memóriák, - Billentyűzet, - Egér, - Floppy meghajtó, - Winchester, - CD ROM, CD RAM, DVD, - Grafikus kártya, - Monitor, - Nyomtató, - Scanner, - Flash drive. Operációs rendszerek -

VI.

VII.

VIII.

17-18

Operációs rendszerek csoportosítása, Egy választott operációs rendszer jellemzői, Rendszerindítás, Erőforrás kezelés, tulajdonságlapok, Konfigurálás, sajátgép eszközkezelő, Felhasználó kezelés, felhasználói fiókok, felhasználói csoportok és jogok, - Asztal, menük, - Állománykezelés, mappák, ikonok, ablakok, - Új program, installálása, regisztrálása - Ablakkezelés, - Gyorsbillentyűk, - Integrált alkalmazások (szövegkezelés, rajzolás), - Vágólap, - Multimédia. Állománykezelés alapjai

19-20

- Állománykezelő segédprogramok jellemzői, használata - Panelműveletek, - Menüsor és funkciói, - Eszközsorok, Tömörítés

21-22

- A tömörítés szükségessége, - Tömörtő eljárások, algoritmusok, - Beépített tömörítők, - Választott tömörítő használata, funkciói, - Tömörített állomány létrehozása, bővítése, kicsomagolás. Vírusok, víruskeresés -

Vírus fogalma, Vírusok fontosabb fajtái, Vírus általános felépítése, Az egyes vírusok kártételei, Védekezési módszerek a vírusok ellen, Vírusvédelmi rendszer installálása, szolgáltatásai, használata.

IX.

X.

XI.

23-28

Képszerkesztés, grafika

29-42

- Képszerkesztés vektorgrafikus, és raszteres módszerrel, - Képtranszformációk - Színkezelés, - Választott rajzoló program használata, - Rajzfeladatok Szövegszerkesztés

43-46

- A szöveges oldal fontosabb jellemzői - A szövegszerkesztő képernyőelemei - Egy szövegszerkesztési feladat lépései - A szövegszerkesztő környezetének beállítása - Mozgás kijelölése a szövegben - Folytonos tartománykijelölés - Sor kijelölése - Nagyobb szerkezeti egységek kijelölése - Vágólap kezelés - Törlés, átírás - Visszavonás, ismételt végrehajtás - Formázási műveletek - Karakterformázás - Térköz és pozíció - Animálás - Nem gépelhető szimbólumok beillesztése - Karakterformázás másolása - Bekezdésformázás - Bekezdésstílusok létrehozása - Automatikus tartalomjegyzék létrehozása - Felsorolás és számozás - Szegély és mintázat - Szakaszformázás - Sablonok - Új dokumentum szerkesztése sablonhasználattal - Fájlműveletek - Objektumok elhelyezése - Beágyazott táblázatok kezelése - Képek elhelyezése - Körlevél készítése HTML, Weblapszerkesztés -

-

Weblap jellemző elemei: címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű vagy igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, mozgóképek, hanganyag, hivatkozások elhelyezése Egy grafikus Webszerkesztő használata (egyszerű Weblap szerkesztési feladat). Weblapkészítés a HTML leíró nyelv segítségével egyszerű szövegszerkesztővel. A HTML alapelemei. Az Interneten jellemzően előforduló állomány-formátumok.

XII.

XIII.

XIV.

47-50

Prezentáció készítés

51-60

- diasorozat felépítése, elemei, - háttérformázás, beágyazott objektumok - sablonok, táblázatok, képek, szövegelemek, - objektumformázás - animálás, áttűnések - időzítés, - diarendezés, - diavetítés - akciógombok, csatolt események Táblázatkezelés

61-68

- Táblázatok alapelemei - Szegélyek, kitöltés - Adattípusok - Cellacímzések - Cellák feltöltése, sorozatok - Számformátumok - Dátumformátum - Feltételes formázás - Képletek, függvények - Függvények alkalmazása - Szűrés - Diagramkészítés - Összesítés - Címsorok, oszlopok kezelése - Nyomtatási beállítások, nyomtatás - Importálás, exportálás Adatbázis kezelés

-

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

-

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

-

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

-

Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés

-

Képernyő és nyomtatási formátumok

-

69-70

Űrlapok használata Jelentések használata Könyvtári ismeretek

71-72

Rendszerezés, összefoglalás

-

XV.

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) Projektoktatási módszereket nem alkalmazunk, az érettségire való felkészülés időszakában összetett feladatsorok viszont szerepelnek. A tananyag megtanítása során a frontális osztálymunka és az egyéni munka is szerepet kap. A tananyagrészek elsajátításának kezdeti időszakában a tanári bemutató és irányított tanulói munka dominál, majd egyre inkább a tanuló által bemutatott feladatmegoldás, illetve az önálló, tanári felügyelettel és segítséggel végzett tanulói gyakorlás kap szerepet. A bemutató feladatok hatékonyságát projektor biztosítja. A diák feladatmegoldások bemutatása során a legjobb képességű, illetve legjobban motiválható tanulók szintén projektor segítségével mutathatják be saját munkájukat a csoportnak. A tanulók otthoni munkáját segítik az elektronikus tananyagok (honlapok, screencastok ) ajánlásai, illetve a házi feladatként kiadott és ellenőrzött gyakorló feladatok is.

4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) Az informatika középszintű érettségi vizsga témakörei: A gyakorlati vizsgarész témakörei: 1. Szövegszerkesztés, 2. Táblázatkezelés, 3. Rajzolás, grafika, 4. Prezentációkészítés, 5. Honlap szerkesztés, 6. Adatbázis kezelés, A szóbeli vizsgarész témakörei: 1. Kommunikáció 2. Információ elméleti alapfogalmak 3. Szerzői jog 4. Számítógépes rendszerek 5. Jelátalakítás és kódolás 6. Számítógép fejlődése 7. Perifériák 8. Háttértárolók 9. Számítógép hálózatok 10. Helyi hálózati szolgáltatások 11. Operációs rendszer 12. Szoftverek csoportosítása 13. Archiválás és tömörítés 14. Számítógépes vírusok 15. Elektronikus levelezés, levelező szoftverek 16. Elektronikus levelezés – levelezőlisták 17. Internet 18. Internet használat 19. Könyvtárhasználat, könyvtári dokumentumok 20. Könyvtárhasználat, információ keresése 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Informatika érettségire bocsájtható a tanuló, ha a tantervben rögzített tananyagot elsajátította, tanév végén legalább elégséges osztályzatot szerzett. Az érettségi vizsgát előrehozott érettségi vizsgaformájában is teljesítheti. (A sikeres középszintű érettségi vizsgát csak fakultációs plusz órák mellett látjuk biztosítva.) 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) Az általunk használt tankönyv lefedi a kerettanterv által előírt témakörök nagy részét. Ennek az ára is elfogadható. A felkészülést e mellett a tanárok által készített, és az interneten elérhető elektronikus tananyagok is segítik. INFORMATIKA középiskolásoknak

Rozgonyi-Borus Ferenc - dr. Kokas Károly

MS-2151T

7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet–, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulók tudásának felmérését elméleti jellegű írásbeli dolgozatok, szóbeli feleletek, gyakorlati feladatok, házi feladatok formájában kívánjuk felmérni. Az órai munkát is szeretnénk értékelni, az önálló, rendszeres, helyes megoldásokat a gyakorló feladatok elkészítése során jeles érdemjeggyel jutalmazzuk, ezzel is elősegítve a tanulók motiváltságát. A szóbeli feleletek során a tanuló saját füzetének vezetését, annak színvonalát is beleszámítjuk a felelet minősítésébe. Az írásbeli és gyakorlati témazáró dolgozatok osztályzatát egyszeres súlyozással számítjuk be a félévi, illetve év végi érdemjegybe. A százalékos teljesítmények érdemjegyre történő átváltásánál az alábbi fokozatokat alkalmazzuk: 0-24 % elégtelen (1) 25-39 % elégséges (2) 40-59 % közepes (3) 60-79 % jó (4) 80-100 % jeles (5) 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) A tanulói felkészülés eredményességének növelése érdekében házi feladatok adhatók. Ezek lehetnek megtanulandó szöveges anyagok, illetve elvégzendő gyakorlati feladatok. Az arra önként vállalkozók egy-egy téma feldolgozását önálló (kis)előadás formájában végzik el. Ez utóbbi feladattípust igyekszünk minél szélesebb körben népszerűsíteni, mert a diákok a szóbeli érettségi és a felsőfokú tanulmányaik során számtalan előnyét élvezik az ily módon szerzett gyakorlatnak, tapasztalatnak. A házi feladatok mennyiségénél feltétlen figyelembe kell vennünk, hogy annak időigénye tantárgyanként a 40-45 percet ne haladja meg. Tanítási szünetre kötelező jellegű házi feladat nem adható, (önkéntes) szorgalmi feladatokra lehetőség van. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei: Az informatikai ismeretek tanítása főleg gyakorlati ismeretek elsajátítását teszi szükségessé. A tanulói munka jó részét számítógép mellett végzett szoftveres munka teszi ki. Ennek hatékony elsajátítása állandó felügyeletet, segítséget igényel, megköveteli a tanulók önálló munkájának segítését, esetenként egyenkénti felügyeletét. A fentiek okán az informatika tantárgyat csak csoportbontásban lehet hatékonyan tanítani. A csoportok létszámainak kialakításánál a korábbi bevált gyakorlatot szeretnénk követni, amely szerint egy osztály tanulóit két csoportra szeretnénk bontani. Maximális 34-36 fős osztálylétszámnál ez 17-18 fős csoportokat eredményeznek. Az ettől nagyobb létszámú csoportok kialakítása egyértelműen a minőségi munka rovására történne. (Az ideális csoportlétszám ettől néhány fővel kevesebb) A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók általános iskolai felkészültségét is.

10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A tanulmányi munkában hiányzás, vagy egyéb ok miatt lemaradó tanulóknak a feladatok begyakorlására szánt órákon van lehetősége az elmaradt tananyag pótlására. Ez történhet tanári segítséggel, diák segítséggel, illetve elektronikus tananyag segítségével. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A diákok az informatika órákon elsajátíthatják az egészséges munkakörnyezet kialakításának elveit, a monitor elhelyezését, a szemkímélő munkavégzést, a helyes testtartást, a monoton, statikus munka végzése közbeni testmozgás (rövid felállás, kis séta. kéz. láb mozgatás) fontosságát. E mellett felhívjuk a figyelmüket az energiafelhasználás minimalizálására, a környezetünk és a ráfordításaink kímélése érdekében. 12. Esélyegyenlőség biztosítása A tantárgy tanulásához elengedhetetlen a számítógép rendszeres használata. A korszerű programok futtatásához megfelelő hardverrel és szoftverekkel rendelkező számítógépre van szükség. A tanuló egy része otthon nem rendelkezik ilyen eszközökkel. Az ő felkészülésük érdekében igény esetén informatika szakköri órákat biztosítunk, illetve az éppen ráérő diák órarendi óráin kívül látogathatja más osztályok informatikai óráit, és az ott folyó munka zavarása nélküli egyéni felkészülést folytathat. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei A szóbeli dicséretek mellett szaktanári dicséretet, illetve a félévi-év végi osztályzatnál indokolt esetben tantárgyi dicséretet adunk. A tanulmányi versenyeken elért, megfelelő szintű eredmények fennállása esetén alkalmazzuk az iskola kitüntetési rendszerében foglalt: „Tanév Kiváló Versenyzője” cím odaítélését. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Minden tanév első informatika óráján a diákok részére balesetvédelmi –és tűzvédelmi oktatást tartunk. Az oktatás célja a diákok figyelmének felhívása a géptermi veszélyekre, a számítógép használattal kapcsolatos veszélyforrásokra és a balesetek elkerülése érdekében ajánlott viselkedésre. Az oktatás ezen kívül kiterjed a gépek állapotának megőrzését segítő gépteremhasználati szabályzat ismertetésére is. Gépterem-használati szabályzat A gépterem szakszerű és kulturált használata, a számítógépek és egyéb berendezések álagának megőrzése céljából minden felhasználónak az alábbi szabályok betartása kötelező:  A teremben tartózkodni csak felügyelő tanár jelenlétében szabad.  A terem eszközeit szétszedni, csatlakozóit kihúzni, azokat áthelyezni tilos.  Az esetleg felmerülő hibát a teremben felügyelő tanárnak kell jelenteni, aki gondoskodik a hiba elhárításáról.  Fizikai hibás gépen a hiba észlelése után dolgozni tilos, így elkerülhető a felhasználó sérülése, illetve a számítógép további súlyosabb meghibásodása.  Szoftverhiba esetén mentse az éppen aktuális munkáját és kérjen segítséget a felügyelő tanártól.

 A számítógépek rendszerállományinak módosítása, törlése, saját driverek és programok telepítése tilos.  Külső tároló eszközt csatlakoztatni csak a felügyelő tanár engedélyével szabad (vizsgán, versenyen ez szabálysértésnek minősül, amelyet jegyzőkönyvezni kell).  A gépteremben WiFi eszközt, telefont használni csak a felügyelő tanár engedélyével szabad (vizsgán, versenyen ez szabálysértésnek minősül, amelyet jegyzőkönyvezni kell).  A diák a kijelölt helyét munka közben nem hagyhatja el, nem használhat másik eszközt csak a felügyelő tanár engedélyével.  A gépteremben a számítógépek közelében ételt, italt fogyasztani tilos. Versenyen, vizsgán ezt egyenként a terem egy elkülönített helyén lehet megtenni a felügyelő tanár engedélyével.  Üzemszerű használatból eredő meghibásodás nem a felhasználót terheli, viszont a szakszerűtlen használatból, rongálásból eredő károkért a felhasználó teljes anyagi felelőséggel tartozik.  A számítógépek hálózati feszültségről működnek, védőföldeléssel vannak ellátva. Életveszélyes feszültség észlelése, illetve a védelem sérülése esetén a számítógéppel dolgozni tilos, ezt jelenteni kell a felügyelő tanárnak, aki szükség esetén elvégzi a feszültségmentesítést.  A teremben, a berendezésekben észlelt tűz esetén a termet azonnal el kell hagyni a felügyelő tanár vezetésével.  A teremben hangoskodni, a kijelölttől eltérő programokat használni, mások munkáját zavarni tilos. 15. Egyéb specialitások A diákok házi feladatait legtöbbször elektronikus formában kapják. Ezt célszerű egy saját hordozó eszközön hazavinni pl. pendrive. Ennek az eszköznek a beszerzése a diákok feladata. Ennek hiányában a házi feladatot az óra végén internetes e-mail fiók használatával is el tudják küldeni.

 A modern és a hagyományos szemléltetést párhuzamosan alkalmazzuk ugyanazon témák oktatása során.  Fontos szerepet biztosítunk a saját készítésű eszközöknek.  Nem tekintjük a számítógépet kizárólagosnak és mindenre alkalmas, mindent helyettesítő eszköznek, de alkalmazását kiterjesztjük minden indokolt esetre.  Ügyelünk rá, hogy a valóságot egyre tökéletesebben utánzó eszközök révén ne tegyük a valóságot elvonttá. A szimuláció előnyei mellett a hátrányait is elemezzük az eszközválasztásnál és alkalmazásánál.  A taneszközök beszerzésénél figyelembe vesszük az erkölcsi elavulás és a tényleges amortizáció várható alakulását.  Csak munkavédelmileg minősített eszközt alkalmazunk, ha azok mechanikai ereje, üzemi feszültsége vagy más jellemzője ezt megköveteli.  A gyakorlati oktatásban alkalmazott gépek és műszerek ösztönző hatásúak kell, hogy legyenek. Az eszközök által is vonzóvá tesszük a tevékenységet, hogy ezáltal is segítsük a programban meghatározott "munka és minőség" részcél megvalósítását.  Az iskolába kerülő taneszközök, szemléltetési eszközök, más segédletek vásárlása előtt a munkaközösségek véleményét, a szakmai oktatás eszközeinél a műhelyfőnök véleményét ki kell kérni. Az iskolába bekerülő új eszközök, segédletek kezelésére, használatára az illető tanárokkal, majd a használó diákokat a használat előtt ki kell oktatni.  Az egyéni felszerelést képező eszközök kötelező listáját minden szaktanár a tanév elején ismerteti. Fontos elv, hogy szorítkozzunk az olcsón beszerezhető alapeszközökre (főleg író és rajz eszközök, füzetek, speciális ruházat)

XV. KÖTELEZŐ NEVELÉSI CSOPORTFOGLALKOZÁSOKON

TÉMÁK

AZ

OSZTÁLYFŐNÖKI

–ÉS

Az osztályfőnöki órák és kollégiumi foglalkozások keretén belül a szabadon választható témák mellett a tanulók életkori sajátosságának, az iskola és a kollégium nevelési elveinek, a szülők elvárásainak valamint a fenntartói és törvényi előírásoknak megfelelően tanévenként a következő témaköröket mint kötelezően feldolgozandó anyagot jelöljük ki. 1.

Kötelező osztályfőnöki témák: 9. évfolyamon: Egészséges életmód és a serdülés: - egészség - életmód - serdülés - az internet - könyvtárhasznált - helytörténet - kortársak - kapcsolatok, csapatépítés - káros szenvedélyek - kockázatok - változások 10. évfolyamon: Helyem a világban – én és mások - „kisközösségi” elvárások - életmód - kortársak, önismeret - média - az internet - társadalmi elvárások - deviancia - káros szenvedélyek - kölcsönhatások - megfelelés 11. évfolyamon: Hogyan tovább? - társadalmi együttélés osztályai - társadalmi normák - táplálkozás - párkapcsolatok - szexualitás - káros szenvedélyek - karrier - önismeret, pályaválasztás - „maradj a napos oldalon”! 12. évfolyamon: Felelősség a közösségért - felnőtté válás, pályaválasztás - döntések - kapcsolatok - személyi higiénia - család - munka - felelősség a környezetért, közösségért

- életminőség - helyem a világban

2. 

Kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások témái: Tanulásmódszertan

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. A vizsgák rendje, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felvételi rendje, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, tesztés esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban.

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein.

Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A szellemi munka technikája. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével.



Önismeret, pályaválasztás

Ki vagyok én?

Reális énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítélet-nyitottság, gyávaságbátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma - beszélgetés, vita. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban.

Pályaorientáció

Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése,

megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése. 

Művészet és információs kultúra

Mindennapok művészete

A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, egyéni ízlés.

Az alkotás öröme

Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.

Nemzeti kultúránk

A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. Ismerkedés a néphagyomány értékeivel. Nép- és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása. Alkotókörök létrehozása.

Egyetemes műveltség

A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív

kapcsolatok kialakítása. Informatikai és számítástechnikai ismeretek

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás.

Könyvtári informatika

Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.



Környezeti nevelés

Környezetünk állapota

Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld mint egységes rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel.

Közös felelősségünk

Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek "életútjának" követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal.



Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

Társas kapcsolataink

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés.

Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Élet a kollégiumban

Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi "jól létéért". Szabadidő tervezés, szervezés.

A háztartás

Lakásszerzés. A népművészeti hagyományok felhasználása a tárgykészítésben, alakításban és díszítésben. Hasznos tárgyak készítése, használati tárgyak javítása. Gazdálkodás. A bevételeim, kiadásaim mérlege, a takarékosság, takarékoskodás, az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. Az alapvető szolgáltatások megismerése. Családi költségvetés készítése.

Testi, lelki egészségünk

A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megtanulása. Függőséghez vezető szokások megelőzése.



Egyén és közösség

Én és a család

Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma feldolgozás, megbeszélés.

A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. A kollégium és az iskola

A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében.

A társadalom

Magánérdek és közérdek. (A társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia). Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei). A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok.) Információk gyűjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából - feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek). A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó és médiaanyagok) segítségével. A munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban.



Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

Helyismeret, helytörténet

A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével. A település történetének főbb korszakai,

ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Múltismeret, hagyományok

Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, európai és magyar impresszionisták stb.) A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból.

Jelenismeret

A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat munkájában. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek.

A határon kívüli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.

3. Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság *

9. évfolya m 4 3 3 2 4

10. évfolya m 3 3 3 2 4

11. évfolya m 3 4 2 2 4

12. 13. évfolya évfolyamtó m l , 3 2 4 5 2 3 5 5

3 3

3 4

3 4

3 3

2 3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

XVI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. A személyi feltételek Az egyes munkakörökben foglalkoztatható létszám a Nemzeti Köznevelési Törvény mellékletében tekinthető meg. Ez igazodik a tanulói létszámhoz és az ellátandó feladatok mennyiségéhez, milyenségéhez. Törekszünk arra, hogy valamennyien az előírt képesítéssel rendelkezzenek, illetve az előírt határidőig azt szerezzék meg. Fenntartói jóváhagyás mellett természetesen törekedni fogunk arra is, hogy minden területen a lehető legnagyobb mértékben ezt ki is használjuk:  Iskolai oktató-nevelő munkát végzők (közismereti tantárgyakat tanító tanárok, szakmai elméleti tantárgyakat tanító tanárok, szakmai gyakorlatot oktatók).  Kollégiumi oktató-nevelő munkát végzők.  Pedagógiai munkát közvetlenül segítők (iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek, laboránsok, rendszergazda, iskolapszichológus) Az iskola működtetésével összefüggő feladatok (2013. január 01-től bizonytalan ideig) elválnak a pedagógiai tevékenységtől, s egyben az itt dolgozók kikerülnek az igazgató hatásköréből. Természetesen a munkájuk továbbra is fontos az iskola külső megjelenése, a szolgáltatások minősége, s úgy általában a jó közérzet miatt. Az iskola és ezen dolgozók kapcsolatát a fenntartó és a tulajdonos (működtető) közötti írásos szerződés rögzíti. A főbb területek:  karbantartás, felújítás  takarítás, terepgondozás  étkeztetés  közmű-szolgáltatás  portai szolgálat, nyitva tartás  vagyonelemek bérbeadása, értékesítése  oktató-nevelő munka feltételeinek biztosítása 2. A tárgyi feltételek Az iskola épületének legfőbb adatai: Az elméleti oktatást szolgáló iskola a város északi végén és a szakoktatást szolgáló műhelyépület a város központjában helyezkedik el. A kollégium az iskolához közel az iskolacentrumban található. A kollégium jelenlegi helyére 1995-ben került, konyháját és ebédlőjét 1996-ban bővítették. A kollégium koedukálására 2003-ban került sor. A 9-12. évfolyam közismereti oktatását szolgáló, 6300 m2-es iskolaépület átadására 2003. szeptember 1. került sor. Ennek 2300 m2-rel történő bővítése 2010. május 31-én lett átadva. Az iskola és a műhely közötti összeköttetést távközlés technikai úton és internettel biztosítottuk. A műhelyépület kismértékű átépítése, a célnak megfelelő átalakítása, és önálló közmű csatlakozása biztosítása 2003-2004-ben megvalósult. A kollégiumi tanulószobák kettős funkciót látnak el. Napközben tanterem, délután és este tanulószoba. A jelenlegi épületegyüttes az alábbi egységekből áll: iskolaépület tanműhely épület kollégium épület iskolaudvar területe kollégiumi udvar területe

8.560 m2 2.690 m2 3.430 m2 12.000 m2 6.000 m2

kollégiumi garázs

130 m2

Az intézet épületállományának teljes alapterülete: ebből oktatási célra igénybevett: kollégiumi:

14.680 m2 11.810 m2 3.430 m2

Az iskolánk két támogatott és egy követő szakmacsoportban vett részt 1994 -1998 között az Emberi Erőforrások Világbanki Programban. Ennek keretén belül 300 000 dollár értékű eszköz került beszállításra a meglévő állomány mellé. A szakszertárak, a géptermek és a laborok ellátottsága jó, folyamatosan bővül, korszerűsödik. A kizárólag tanulók által használt számítógépek száma: 256. Ez az informatika/számítástechnika órák számához képest megfelelő. A géptermek leterheltsége nagy. A személyi számítógépek teljes mennyisége a szertárakban, laborokban, tanári szobákban és irodákban közel 300 db. Jó színvonalúnak minősíthető a fizika tantárgy eszközellátottsága, sokat fejlődött az utóbbi években a kémia, a biológia és a földrajz szaktanterem és szertár is. Az idegen nyelv oktatása tíz nyelvi szaktanteremben folyik. A termek felszereltsége: videomagnó, erősítő, magnetofon, írásvetítő és TV készülék. Az ének-zeneoktatáshoz pianínó és elektromos orgona áll rendelkezésre. A történelem és földrajz oktatásához megfelelő számú és minőségű a térképgyűjtemény. Az iskolai könyvtár szabadpolcos és megfelelő olvasóteremmel van ellátva. A könyvtári egységek száma 25000 kötet. Összetétele követi az iskolai igényeket a mindennapos tanulás a tudományos szintű kutatómunka és a szabadidő hasznos eltöltése terén egyaránt. Fejlesztését a kollégiumi könyvtárral összehangolva, a rendelkezésre álló források és pályázati lehetőségek mellett végezzük minden évben. A kollégium felszereltsége 200 tanuló elhelyezésére biztosított. Az épület szerkezete, belső kialakítása differenciált, életkorhoz igazodó nevelést tesz lehetővé. A hiányzó sportolási lehetőségeket az iskolában biztosítottuk, de helyszínen is folyamatos bővülés figyelhető meg: kondi terem kialakítása, szabadtéri pálya építése. Iskolánk eszközállományából — fontosságuk miatt — kiemeljük a működő NOVELL, WINDOWS NT és UNIX számítógép-hálózatotokat. A közismereti és szakmai tantárgyak oktatását segítő megfelelő, jogtiszta szoftverállomány zömében biztosított. Minden oktatási épületben, minden helyiségben kiépített a távközlési-, a videohálózat, az internet és a kábeltévé elérhetősége. Kiemelkedő fontosságú a tanítást jó szolgáló DEGEM, FESTO laboratórium és oktatórendszer. A szakmai tantárgyak oktatásánál NC, CNC oktatására alkalmas oktató, és oktató-termelő gépek is rendelkezésre állnak Rendelkezünk korszerű színvonalú irányítástechnikai oktatóteremmel, hidraulika, pneumatika PLC oktatáshoz szükséges teljes felszereléssel. Megkezdtük a robottechnika oktatását ipari robot és gyártórendszer beállításával A gépgyártás technológia szak oktatását segítik a fémmegmunkáló és CAD/CAM szoftverek és az alkalmazásukhoz szükséges számítógépek. A csúcstechnológiák oktatását is lehetővé tevő berendezések mellett a tanműhely felszereltsége biztosítja az alapozó és speciális szakképzést, továbbá a OKJ szerint folyó felnőtt képzést. Az általunk oktatott szakmák a csúcstechnológiákhoz kötődnek. Az oktatáshoz, ide értve a teljes körű elméleti képzést is, jórészt olyan eszközök kellenek, amelyeknek szakmai elévülési ideje 5-10 év. Ezek fejlesztésével kapcsolatban még rövid távú pénzigény sem

konkretizálható, hiszen a fejlődés jelenlegi üteme mellett gyakran olyan eszköz alkalmazása is szükségessé válik, ami ma meg sem nevezhető. A fejlesztések elsődleges forrása 2013-tól a központi költségvetés, felváltva ezzel a TISZK-ek begyűjtő-újra elosztó szerepét. Természtesen nem mondunk le a pályázati lehetőségekről, az alapítványaink, a cégek és magán személyek jövőbeli támogatásáról sem. Iskolának szabadtéri sportlétesítményei, két részre választható tornaterme és jól felszerelt konditerme van. Ezek igénybevétele a tanulók számára az oktatási időn kívül is biztosított, bár amikor a mindennapos testnevelés az összes évfolyamot érinteni fogja, nem sok „szabad kapacitás” marad. Az iskolai épület védelmi rendszerének kiépítése, a telek bekerítése és a Duna-part felé való bővítése kiemelt fontosságú feladat. Ezen munkálatok folyamatosan haladnak. 3. A fejlesztés irányai és forrásai Az iskolában folyó képzés fejlesztésének az irányait a fenntartó határozza meg, s biztosítja az ezekhez kötődő feladatok teljesítéséhez a szükséges eszközöket, forrásokat.  1994/98 között a világbanki fejlesztési keret terhére 50 millió forint összegben történt tárgyi eszközbeszerzés, ami jelentős előrelépés volt.  Decentralizált pályázaton nyert összeg segítségével 60 millió forintos fejlesztés lett végrehajtva a gépészet és az elektronika területén 2008-ban.  A KMOP pályázaton elnyert 601 millió forintos támogatással valósult meg a főépület bővítése, melynek fő célja a gépészet, elektronika és környezetvédelmi képzések fejlesztése illetve beindítása.  Más forrásokból — elsősorban a szakképzési alap átvételével és sikeres pályázatokkal —további 150 millió forint összegű célirányos tárgyi eszközfejlesztést hajtottunk végre az elmúlt a 2007-2011-es években.  A képzés szerkezetének kismértékű változtatása további fejlesztéseket tesz szükségessé. Ennek biztosításához továbbra is számítunk a korábban kialakított, s 2012-ig jól működő bázisvállalati kapcsolatainkra. Bár szakképzési alapot már nem utalhatnak, ilyen jellegű támogatást, esetleg eszközöket adhatnak.  Továbbra is figyeljük és kihasználjuk a pályázási lehetőségeket .  Folyamatos feladat az elavult, javíthatatlan bútorzat cseréje.  Feltétlenül tervezni kell a kollégiumi épület vizesblokkjainak felújítását, a bútorzat egy részének cseréjét, és a koedukálásból adódó további fejlesztéseket.  Törekedni kell a jogtiszta szoftverek vásárlására, és biztosítani iskola szinten a számítógéppark egységesítését, fejlesztését.  Az évenként jelentkező fejlesztési feladatokat, a sürgős és kevésbé sürgős karbantartási-felújítási igényeket írásban jelezzük a felettes szerveknek.

XVII. KÖRNYEZETI NEVELÉS- ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM ISKOLAI PROGRAMJA 1. ALAPOK Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok A köznevelésről szóló törvény (2011. CXC tv.) szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az iskolának fel kell deríti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.”

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. 2. HELYZETKÉP

A. Az iskola 1.1. Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából  Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az üvegfalak hátránya viszont napsütésben a nagy hőség.  A megfelelő fény miatt az iskola kiválóan alkalmas zöld növények elhelyezésére, igényes belső terek kialakítására.  Az iskola körüli zöld terület parkosítható.  Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott laboratórium és előadó áll a rendelkezésünkre. 1.2. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink  Tanulmányi kirándulások természetvédelmi területekre.  Laboratórium illetve szennyvíztelep látogatása a biológiából érettségiző csoportok számára.  Jeles napok alkalmából az iskola egészét vagy egy-egy csoportot érintő akciók, tevékenységek.  Iskolai tábor természetes élőhelyek látogatásával.  Az érdeklődő diákok számára szakkörök működtetése.  Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés.

B. A település és a régió, a helyi értékek  Iskolánkban évente egy napot a közvetlen környezet jobbítására fordítunk.  A városi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, egy –egy környezetkárosítás feltárásába.  A város közvetlen közelében lévő természeti értékek (Ártéri Tanösvény, Naszály) jó lehetőséget biztosítanak kirándulások, terepi programok szervezéséhez.  A cselekvési kedv fokozása és az iskola környéke vagy a város lakosságának bevonása a különböző környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekbe mindenki számára hasznos. 3. ERŐFORRÁSOK A) Belső erőforrások Humán erőforrások Feladat, szerepkör Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Természettudományi munkaközösség

Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.

Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)

Diákönkormányzatot Lehetőségük van a környezeti nevelés segítő és egészségnevelési területeinek mentálhigiénés tanár erősítésére. Iskolaorvos

Segíti a tanárok munkáját az

Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia,

egészségneveléshez kötődő tevékenységekben.

személyes ráhatás.

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások)

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.

Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb.

A környezetvédelem szempontjai megjelennek a mindennapi gyakorlatban is.

Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt: hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

B) Külső erőforrások Intézmény, szervezet nemzetközi kapcsolatok

A kapcsolat formája, tartalma csatlakozás, mérés, kiadványok alapján tájékozódás

(WWF, Climate Network) Más közoktatási intézményekkel általános- és középiskolákkal: részvétel vetélkedőkön, kapcsolat versenyeken, környezetvédelmi programokon Kutató Diákok Köre megyei pedagógiai szaktanácsadója önkormányzat referense

diákjaink bekapcsolódnak diákkör alakítása

a

mozgalomba,

iskolai

intézet szakmai együttműködés

környezetvédelmi bekapcsolódás a helyi környezetvédelmi programokba bármelyikkel

Duna-Ipoly Nemzeti Park

szakmai előadások, terepgyakorlatok szervezése erdészet

Terepgyakorlatok szervezése

DMRV

laborlátogatás, szakmai anyagok

országos környezeti szervezetek

nevelési

Göncöl Szövetség

információs, szakmai anyagok

MKNE

információs, szakmai anyagok

regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek Magosfa Környezeti Egyesület Vác Városi Egyesület

Nevelési tájékoztatás, közös szervezési munkák

Környezetvédelmi tájékoztatás, információs anyagok

egyéb országos szervezetek

környezetvédő

Magyar Madártani Egyesület Magyar Szövetsége

egyéni tagság

Természetvédők információs anyagok

nemzetközi szervezetek

környezetvédő szakmai anyagok, akciók

WWF közművelődési intézmények

Városi Könyvtár, Madách Imre segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása Művelődési Központ Magyar Múzeum

Természettudományi szakmai segítség, tanulmányi kirándulások szervezése

Vácrátóti Botanikus Kert, szakmai segítség, tanulmányi kirándulások szervezése Fővárosi Állat- és Növénykert ÁNTSZ

előadások, versenyek

helyi média

tájékoztatás

Rendőrség

engedélyek pl. demonstrációhoz, előadások

helyi, regionális üzemek

alkalmanként kapcsolat, látogatások, bemutatók

helyi szolgáltatók

alkalmanként kapcsolat, látogatások, bemutatók

anyagi forrást kapcsolatok

biztosító

iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális lehetőségek vállalkozó szülők alkalmi szponzorok

pályázati

C) Tárgyi erőforrások  szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök  ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),  „zöld könyvtár”  audiovizuális eszközök: projektor, videó, stb. 4. ALAPELVEK, CÉLOK ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében, tudatos és felelős módon cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek  az egyetemes természetnek, mint önmagában való értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;  érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt;  környezettudatos magatartás és életmód kialakítására való törekvés;  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése;  képessé tenni a tanulókat arra, hogy felelős állampolgárként, személyes tapasztalataik alapján, saját hatáskörükben együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Pedagógiai célok  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása;  a környezettudatos gondolkodás kialakítása, fejlesztése;  rendszerszemléletre nevelés;  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;  az organikus kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben;  fenntarthatóságra nevelés, az elvi hátterével („Small is beautiful”) való azonosulás elősegítése;  a környezetetika hatékony fejlesztése;  érzelmi és értelmi környezeti nevelés;  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;  tolerancia és segítő életmód kialakítása;  a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése;  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése;  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

 az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése;  a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése;  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése;  hatékony kommunikációs készségek kialakítása;  igény a környezet jobbítására;  globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.

KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés iskolánk oktató-nevelő munkájának valamennyi tevékenységi területén jelenjék meg.

A helyi tantervben és az egyes tantárgyak tanmeneteiben konkrétan jelöljük meg a kapcsolódó tevékenységeket és módszereket.

Több környezeti nevelési tartalom az órákon, változatosabb tanulási tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

A pedagógusok, a felnőtt Tájékoztatók, beszámolók, dolgozók és a szülők szülői értekezletek tartása az személyes példájukkal adott témában. legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre többen vesznek részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program.

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

Környezettudatos vásárlói szokások erősítése, takarékos papírhasználat, veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése.

Javul az iskola tisztasága, a tanulók és az iskola dolgozói a lehetőségek szerint szelektíven kezelnek egyes hulladékfajtákat. Csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb a csomagolóanyag a szemetesekben.

Takarékoskodás a vízzel Rendszeres ellenőrzések. és a villannyal.

Nem lesznek nyitva felejtett, csöpögő csapok, égve felejtett villanyok, észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

Aki ismeri a környezetét, kötődik hozzá, gazdaként bánik vele és óvja. A rendezvényeken szerzett ismereteket, tapasztalatokat, élményeket a diákok továbbadják társaiknak.

Részvétel pályázatokon, környezeti nevelési programokon. Természetben végzett vizsgálódások, kirándulások, terepi gyakorlatok.

Előadások, kutatómunka. Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

Legyenek a tanulók „Örökbefogadási” akciók, téli környezetük, madáretetés. szülőföldjük védelmezői. A szűkebb környezetünket, iskolánk épületét és környékét igyekszünk rendben tartani, szépíteni.

A tanulók kötődnek környezetük egy szeletéhez, és ezen keresztül átérzik környezetünk megóvásának fontosságát.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást.

Szakkönyvek, szakfolyóiratok, CD-k beszerzése, Internethozzáférés biztosítása. Részvétel versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.

Egyre több növendékünk kér feladatot, tart kiselőadást, vesz részt sikerrel különféle versenyeken, pályázatokon.

Felkészítés a kétszintű érettségire.

A környezetvédelmi vonatkozások feltérképezése, az ezzel kapcsolatos követelmények tananyagba integrálása.

Sikeres szereplés a megmérettetésen.

Változik a tanulók környezeti erkölcse.

Módszertani megújulás az érintett szaktárgyi területeken.

Interaktív módszerek kipróbálása.

4. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK TANÓRAI KERETEK A) Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórák során a téma fontossága miatt minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A különböző közismereti tantárgyak feladata a világ sokféleségének megismertetése, és a cselekvőképes környezettudatos magatartás kialakításához szükséges különféle kompetenciák, készségek elsajátíttatása. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását;  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat;  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását;  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük;

 tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség;  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül;  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit;  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét. Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni;  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek reális becslésekre;  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  magatartás fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat;  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá;  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.

Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére;  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától;  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket;  értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet;  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény;  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére;  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően;  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit;  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit;

   

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat; ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait; sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat; ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.

A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény;  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság;  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás;  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására;  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában;  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Ének-zene A tanulók  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát;  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére;  ismerjék a természetes alapanyagok használatát;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Informatika A tanulók  legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;

 ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre;  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait;  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások);  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével;  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését és a szervezet egészét tekintve;  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet sokrétűségét;  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására;  segítse az egészséges életritmus kialakulását.

B) A nem hagyományos tanórai formák Tanulmányi kirándulásokon, szakkörökön, terepi foglalkozásokon törekszünk a megszerzett ismeretek egymásba integrálására, a rendszerszemlélet kialakítására, az elsajátított készségek alkalmaztatására. C) Szakképzés A hatékony környezeti nevelési munkához elengedhetetlen a környezetvédelmi szempontok beépítése a szakmai tárgyak tantárgyi struktúrájába. A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenységével valamennyi földi szférában változásokat okoz.

Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók  ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók  legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük;  sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.);  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;  látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban  alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem;  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, ismérve a komplexitás. Ennek lényege:  a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”;  a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által;  a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése;  kapcsolatközpontúság;  értelem és érzelem egysége;  módszerek sokfélesége. A fentiekhez kapcsolódóan:  Az érdeklődők számára külső helyszíneken látogatásokat, tanulmányutakat, terepi gyakorlatokat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal.  Diákpályázatokon (irodalmi, fotó, képzőművészeti, diákalkotói, stb.) veszünk részt, környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat.



Megünnepeljük a jeles napokat előadássorozatok szervezésével.

az

iskolarádióban,

plakátokon,

akciókban,

5. MÓDSZEREK Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Az egyes tevékenységi körökhöz olyan módszereket kell választanunk, amelyekkel hitelesen tudjuk megvalósítani pedagógiai céljainkat. Néhány, a munkánk során alkalmazott módszercsoport:  kooperatív tanulási technikák;  játékok;  modellezés;  riport-módszer;  projekt-módszer;  terepgyakorlati módszerek;  kreatív tevékenységek;  közösségépítés;  művészi kifejezés.

6. TANESZKÖZÖK Ismerethordozók tanulók számára: Nagy példányszámban: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek, ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről), lexikonok, enciklopédiák. Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére. Eszközök:  multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó);  laboratóriumi mérőkészletek;  távcsövek, mikroszkópok (fénymikroszkóp, sztereomikroszkóp), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera;  transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok Biztosítani kell a biológiai és kémiai laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Gondoskodni kell róla, hogy a környezeti nevelési tanórák számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök és ismerethordozók álljanak a tanárok és tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

7. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan lehet az iskola még inkább környezetbarát, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak:  anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok;  pedagógusok, dolgozók példamutatása;  a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása;  termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése;  a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése;  a büfé árukészletének átalakítása;  az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média).

8. KOMMUNIKÁCIÓ 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság és az iskolarádió lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a természettudományi munkaközösség. Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai diáklapban megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket.

9. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS / MINŐSÉGELLENŐRZÉS A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különböző résztvevőkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minőségbiztosítást egy környezeti nevelési munkaközösség hangolja össze. A környezeti nevelési program életbelépésekor az iskola valamennyi dolgozójával kérdőíves attitűdvizsgálatot végzünk, majd a tapasztalatokból a feladatokat megfogalmazzuk. Várhatóan közte lesz az is, hogy a munkaköri leírásokat át kell dolgozni az új szempontok figyelembe vételével. A pedagógusok környezeti nevelői munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki, s ennek alapján évente értékeljük az egyének, a munkaközösségek munkáját, elért eredményeit, meghatározzuk feladataikat, a továbblépés lehetőségeit. Néhány példa az elemzési szempontokhoz:  mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során;  tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek);  részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából;  személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal. A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük például az alábbi módokon.  A középiskolai tanulmányok kezdetén életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le.  A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt.  A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez. 10. TOVÁBBKÉPZÉSEK Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

XVIII. AZ ISKOLA TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA Iskolánk egyik fontos vezérelve szerint: „Mindenki tehetséges valamiben!”. A folyamatban nagyon fontos, egymástól el nem különíthető elemek vannak. Akiről már ideje korán kiderült, miben, az szerencsés, s tulajdonképpen csak rajta és a környezetén (elsősorban a szülők, másodsorban az iskola) múlik, hogy az kibontakoztatásra kerüljön. Akiről viszont még nem tudható, mely területen tudna megfelelő körülmények között az átlag fölé nőni, arról ki kell deríteni! Talán, ez az egyik legnehezebb dolog. Olyan ez, mint betegségeknél egy jó diagnosztika. Ha már tudjuk, mire kell kezelni, akkor az már fél siker. Ezt követi a tehetséggondozás, ami azért nem könnyű, mert sokszor a gyerek alulmotiváltságába ütközünk. Sajnos ki kell mondani, hogy a diákok egy részének a szemében ma a munkának nincs értéke. Rengeteg beilleszkedési problémákkal, elutasítással szembesülnek kortársaik részéről a tehetséges diákok. Sokszor kényelmesebb számukra „besimulni” a középszerűségbe. Tehát ezen folyamat része kell legyen az értékrend befolyásolása, a magasabb teljesítmények széles körű elfogadtatása is. Nem kis feladat az ehhez megfelelő környezet kialakítása. Fontosnak tartjuk a tehetség tényleges megnyilvánulását, azaz a fellépéseket, szerepléseket, versenyeket. A folyamat jó esetben nem zárul be, csak egy szakasza ér véget a középiskolában. Ezen időt fel kell használni arra is, hogy diákjainkat felkészítsük a továbblépésre, a magasabb szintre való eljutás igényére. Sajnos ezek mindegyike anyagi forrásokat igényel, ezért a működtetésüket csak a megfelelő háttér megléte mellett tudjuk évről évre vállalni. Az egyes programok meghirdetése mindig az adott tanév szeptembere folyamán történik. 1. Tehetségkutatás az általános iskolában A legkorábban felismerhető tehetségelemek a művészetekben, a sportban és a matematikában jelentkeznek már az alsó tagozatban, s szerencsére ezek megmaradnak később is. Ehhez kapcsolódnak a döntően felső tagozatban felszínre kerülő nyelvi, természettudományos és ritkán a kutatói érdeklődések fokozódása. A sport terén viszonylag egyszerű dolgunk van, hiszen a legkülönbözőbb versenyeken lehetőségük van a diákoknak bemutatkozni. Testnevelő kollégáink figyelik és jegyzetelik ezeket a rendezvényeket. A művészetek területén is vannak alkalmak a bemutatkozásra, amelyet az iskolánk rajz tanára, ének tanára és a színjátszó kör vezetője figyel. Ezen felül minden évben szavaló és mesemondó versenyeket is hirdetünk. Műszaki iskola révén, számunkra a legfontosabb terület a matematika. Kialakult és folyamatosan fejlődő monitoring hálózatot üzemeltetünk. A tehetségkutatást már az 5. osztályban elkezdjük a minden év áprilisában megrendezésre kerülő „Boronkay Matematikai Versennyel”. Ez a következő években folytatódik a „Kempelen Matematika Versennyel”, amely őszi lebonyolítású. Ez kiegészül az 5-6 fordulós, levelező versenyünkkel. A természettudományos tantárgyak és a kutatómunka iránti érdeklődés felkeltése érdekében víztisztasági és radiológiai méréseket, több napos táborokat szervezünk a felső tagozatosok számára. A nyelvi készségeket a „Boronkay Anyanyelvi”, a „Boronkay Német nyelvi” és a „Boronkay Angol nyelvi” versenyeken teszteljük. 2. Általános iskolások tehetséggondozása Ezen korosztály tehetséggondozásában több évtizedes múltra tekinthetünk vissza, főleg a matematika területén. Ide sorolandó a levelező versenyünk, hiszen itt nem csak feladatsorokat kapnak időről időre a kisdiákok, de ezekhez kidolgozott mintapéldákat és magyarázatokat is. Október elejétől január közepéig foglalkozunk a 8. osztályosokkal magyar anyanyelvből és

matematikából, hogy a központi írásbeli vizsgákra felkészítsük őket, s ezzel esélyt teremtsünk arra, hogy a nívósabb iskolákba is bekerüljenek. Ezen kategóriában a csúcsot a „Matematika Szuperszakkör” jelenti, amelyre azon 6. és 7. osztályosokat várjuk, akik már korábban is elértek versenyeken jó eredményeket, vagy a szaktanáruk kiemelkedően tehetségesnek ítélik. De mindenképpen meg kell említeni a „RAD-labor”-unk által szervezett terepgyakorlatokat, amelyek víztisztaság-mérésből és radon sugárzás detektorainak elhelyezéséből és begyűjtéséből áll. 3. Tehetségek beiskolázása Az általunk rendezett programokon (a fenn említettek listája itt kiegészül a nyílt napjainkkal) felhívjuk a diákok figyelmét a nálunk folyó munkára és ösztönözzük őket, hogy továbbtanulási lapjukon jelöljék meg iskolánkat is. Ha a törvényi keretek lehetőséget biztosítanak rá, akkor a különböző versenyeken megszerzett eredményeket plusz felvételi pontokkal jutalmazzuk. (Ez a lehetőség 2008-ban megszűnt, remélhetőleg csak átmenetileg.) 4. Tehetségkutatás saját diákjaink között Ebben a társaságban könnyebb dolgunk van, hiszen minden tanítási órát mi tartunk, így a szaktanárok megfigyelhetik, hogy kik tanúsítanak nagyobb érdeklődést, kik motiváltabbak az átlagnál és azokat is látják, akik különösebb erőfeszítés nélkül érnek el jó teljesítményt. Természetesen motiváljuk őket arra, hogy kapcsolódjanak be az iskola szakköri munkáiba, vegyen részt versenyeken, szerepléseken, s abban is támogatjuk őket, hogy más iskolák (főleg felsőoktatási intézmények) által szervezett programokon is részt vegyenek. 5. A tehetséggondozás intézményi szinterei: A tanítási óra, ahol a szaktanár elsősorban egyéniségével, változatos óravezetési tematikával, másodsorban aplikációs és multimédiás eszközökkel igyekszik fokozott érdeklődést kiváltani a rá bízott tanítványokban. A kötelezően előírt tananyagon túl szorgalmi feladatokat ad és ösztönzi a diákokat a szakkörökön, versenyeken való részvételre. A szakkörök heti rendszerességgel, jellegétől függően hetente 1-4 alkalommal kerülnek megtartásra. A teljes szakköri lista minden évben olvasható az iskola honlapján. Legfontosabb vezérelv, hogy mindenki találjon az érdeklődéséhez közelit. Így van sport, szakmai, reál és humán tárgyakhoz köthető, valamint művészeti jellegű is. De meg kell említeni az iskola tanárai által vezetett különböző kutatómunkára, innovációra irányuló tevékenységeket is, melynek témái természetesen időről időre változnak, az éppen fellépő igényeknek megfelelően. (Volt már nyelvészeti, pézügyi-adózási, mikoro-biológiai, műszerfejlesztési és még sok más témában.) 6. Versenyeztetés, szerepeltetés A folyamat egyik fontos, bár nem nélkülözhetetlen elemének tartjuk. A verseny nem csak sikerélmény forrása, de ismerkedési lehetőség is. Ismerkedés más, hasonló érdeklődésű diákokkal és felnőttekkel, más intézmények épületeivel, de nem elhanyagolható magának az utazásnak az izgalma sem. Így a diákoknak természetessé válik az idegen környezetben való mozgás, a változó körülmények közötti jó teljesítmények nyújtása, vagyis az ALKALMAZKODÁS. Általános rendező elv, hogy az OKTV és SZÉTV esetében minden általunk oktatott részéből indulunk az első fordulóban, illetve 9-10. évfolyamokon az ezt előkészítő versenyeken. Ugyanígy fontos eleme a technikusi képzésnek az OSZTV. Fakultatív versenyek között prioritást élveznek a minisztériumok által szervezett vagy az általuk támogatott versenyek. Sportban a pontszerző diákolimpiai versenyek kezelendőek kiemelten. Ugyanezen érvek mondhatók el az előadó-művészeti ágakban jeleskedőkről. Számukra évente több alkalmat is biztosítunk iskolai és városi szinten a fellépésre, bemutatkozásra.

7. Elfogadtatás Nagyon nehéz dolog tud lenni egy tanár számára, hogy a kiugróan jól teljesítő diákot a többiek ne nézzék „strébernek”, sőt ez magának a tehetséges gyereknek sem könnyű. Iskolánk több dologgal is igyekszik ez ellen hatni: Összetett kitüntetési rendszert dolgoztunk ki (Házirend), aminek az a lényege, hogy mindenkit abban ismerjünk el, amiben tényleg jó, abban viszont legyen is elismerve. A tanévzáró ünnepségeken a diákok közel fele átvehet valamilyen elismerést (sport, kultúra, közösségi munka, műszaki, közismereti), így csökken az „irigység” effektus, megtanulják egymás eredményeinek elismerését. S ezek megjelennek az iskolaújságban is. Folyamatos megerősítést kapnak arról, hogy ők is tehetségesek valamiben, igyekezzenek hát azt megtalálni, s abban az átlagot meghaladó teljesítményt nyújtani. A tanév közben elért eredményeket (még ha nem iskola színekben születnek is) kihelyezzük a hirdetőre, érmeket, okleveleket, kupákat pedig közszemlére tesszük az Aulában. A legkiemelkedőbb eredményeket márványtáblába vésetjük, amely nem csak nagy dicsőség, de örökérvényű emlék is. 8. Továbbtanulás Felméréseink szerint (2011-2012-es időszakot vizsgálva) az iskolai tehetséggondozásban aktívan résztvevő diákjaink közel 100%-a felvételt nyert felsőoktatási intézményekbe. Talán ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy sikerült a tudás utáni vágyat fenntartani, esetleg néhány esetben felébreszteni. Korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy közülük többen kiemelkedő eredményeket értek el ott is. Többen doktori címet szereztek közvetlenül az egyetemi évek után. 9. Kommunikáció A munkánk visszaigazolása, ha sok jó (főleg országos szinten) eredmény születik. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy erről a közvélemény is értesüljön, ezért az alábbi eszközöket vesszük igénybe:  a jól szerkesztett iskolai honlapunkon naprakészen „kihirdetjük” a legfrissebb eredményeinket, amelyek az archívumból később is kikereshetőek maradnak (az eredmények felsorolásán kívül általában fotók és egy rövid cikk is tartoznak ezekhez)  az előző egy rövidített változatát elküldjük a helyi elektronikus sajtóknak  a legkiemelkedőbb eredményeket újságcikkbe fogalmazva jelentetjük meg a helyi írott sajtóban (sajnos ezért 2010 óta fizetni kell)  a tanév eseményeit, eredményeit összegyűjtő kiadványba is bekerülnek, melyeket eljuttatunk minden környékbeli (közel 100) általános iskolába  a legkiemelkedőbbeket szóban is elmondjuk a hozzánk ellátogató vendégeknek, illetve akkor, amikor mi magunk előadóként veszünk részt valamilyen rendezvényen 10. Anyagi forrás Ahogy arra a bevezetőben is utaltunk, ezen tevékenységek folytatásához szükség van megfelelő anyagi háttérre. A legfontosabb kiadások: tanári óradíj (foglalkozások, kíséretek, felügyeletek, feladatsorok összeállítása és javítása), utazási-, szállás-, étkezési-, nevezési-, részvételi-, bérleti és jogdíjak, anyag-, eszköz- és postaköltségek. Tehát látható, hogy még logisztikailag sem kis feladat egy összetett, minden tantárgyra, sőt ezen felül egyéb területekre kiterjedő tehetséggondozó rendszert működtetni. A dolog érdekessége, hogy minél jobban végezzük a dolgunkat, annál többe kerül, hiszen egy adott fordulón továbbjutók újabb költségeket generálnak, csakúgy mint egy-egy új programba való bekapcsolódás is. De nem sajnáljuk az ezzel járó plusz

munkát, hiszen mindez a tanítványaink épülésére az iskola hírnevének öregbítésére szolgálnak. A legfontosabb forrásaink:  Az iskola költségvetése is tartalmaz egy órakeretet, amelyet ezen célra használhatunk. Korábban volt egy keretünk, amelyet a tehetséggondozással összefüggő kiadásokra fordíthattunk. Reméljük, ez a jövőben is megmarad.  Iskolánk alapítványai is jelentős mértékben hozzájárulnak ezekhez a tevékenységekhez, elsősorban az eszközvásárlás és a részvételi költségek tekintetében.  Egyre növekvő jelentőségű a szülői hozzájárulás is. Ennek két formája van. Az egyik a tagdíj fizetésen keresztül olyan foglalkozások esetében, amelyek nem pontszerző versenyekre készítenek fel (pl. színjátszó szakkör). A másik a rendezvényen való részvétel költségeinek részbeni vagy teljes átvállalása. Az elsőt akkor alkalmazzuk, ha az iskola is szeretné a részvételt, de nem feltétlenül ragaszkodik hozzá. A másodikat pedig akkor, ha ezt elsősorban a diák szeretné.  Szerencsére az utóbbi években be tudtuk vonni az egyéni és céges szponzorációt is a költségek fedezésébe.  Sajnos csak alkalmi, akkor viszont igen jelentős forrásokat biztosítanak a pályázatok, amelyek területén igen eredményesek voltunk a közelmúltban.  Korábban jelentős forrásokat biztosítottak a saját bevételek is. 2013-tól azonban az iskolától elvonják az önálló gazdálkodási jogkört, így ez a forrás megszűnik. Reméljük, más csatornán visszapótlásra kerül.

XX. AZ ISKOLAVÁLTÁSSAL ÉS A TANULÓ ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Elsősorban családi-, tanulmányi- és fegyelmi okok miatt előfordulhat, hogy egy diák és szülei iskolaváltás mellett döntenek. Ez lehet akár önként vállalt, sőt kifejezetten igényelt, de akár „kikényszerített” is. A sok lehetséges variáció közül bármelyik is forduljon elő, az elsődleges rendezési elv a diákság érdeke, ami nem mindig egyezik az egyén érdekével. Fontosnak tartjuk ezen elv rögzítését, mert az utóbbi időben sajnos elszaporodtak azok az esetek, amikor egy-egy „agilis” szülő kiharcolta azokat a dolgokat, amelyeket a saját gyereke érdekének vélt, s mivel a csendes többség (főleg az érintett osztályközösség diákjai és szülei) ebbe beletörődött, a felettes szervek nem vették figyelembe az iskola jelzéseit. Általános megjegyzések:  kiskorú tanuló esetében mindig a gondviselőnek kell eljárnia  az iskolaváltást elsősorban az aktuális tanév lezárását követően javasoljuk  az iskolaváltás nagy súlyú döntés, ezért javasoljuk többször átgondolni, alaposan tájékozódni a végső lépés előtt Alapesetek: 1. Ha egy diákunk szeretne átmenni egy másik iskolába  szándékát írásban jelezze az igazgatónak címezve  jelölje meg a fogadó iskola nevét, címét, az iskolaváltás dátumát  mutassa be a fogadó nyilatkozatot (ennek hiányában szülői nyilatkozat az iskoláztatási kötelezettség tudomásulvételéről – tanköteles gyermek esetén)  ha lehet, indokolja döntését (nem kötelező)  adjon le minden, az iskolához tartozó dolgot: könyvtári könyvek, belépő kártya, menza kártya, iskolai ruházat, eszközök, szerszámok, segédletek, stb.  megszűnik minden, a tanulói jogviszonyához kötődő kedvezmény: alapítványi támogatás, menza- és kollégiumi ellátás, ösztöndíj, sportköri tagság, szakköri részvétel, stb.  a megállapodás hivatalossá válását követő napon törlésre kerül az iskola névsorából, melyet a központi adatbázison is átvezetünk 2. Ha más iskola diákja hozzánk szeretne átiratkozni  a szülőnek és a gyermeknek együtt, személyesen meg kell keresnie az igazgatót tájékozódás és egyeztetés (feltételek, lehetőségek, kötelezettségek, elvárások) miatt  hozzák magukkal a bizonyítványokat, vagy azok fénymásolatait  ha az igazgató lehetőséget lát az átvételre, akkor a potenciális osztályfőnökkel történt egyeztetés után három nap, úgynevezett „próbaidőn” vesz részt a jelölt a lehetséges osztályában  a próbaidő alatt kell teljesíteni az előírt szintfelmérőket (kötelező érettségi tantárgyakból) és különbözeti vizsgákat (korábban nem tanult tantárgyakból), melynek formája lehet írásbeli, szóbeli vagy a kettő kombinációja, ezekre a „megfelelő” vagy „nem megfelelő” minősítést kapja  a próbaidő leteltével az osztályfőnök begyűjti a szaktanárok benyomását, felmérők, különbözeti vizsgák eredményeit ezt kiegészíti a saját véleményével, nyilatkozik a jelölt is, s ha mindenki igent mond, az igazgató kiállítja a befogadó nyilatkozatot, s már a következő naptól „majdnem” teljes jogú tagja az iskola diákságának

 azért csak „majdnem”, mert tanulói jogviszonyát csak akkor tudjuk hivatalossá tenni, ha előző iskolája már törölte a saját névsorából és ezt a központi adatbázison is átvezette  ettől függetlenül az ösztöndíj és az alapítványi támogatáson kívül minden egyéb kedvezményt igénybe vehet, ami a többi diákunkat is megilleti  Fontos, hogy más iskolából érkező diákot csak „szabadon” lévő helyre veszünk fel. Ha egy osztályban több jelentkező van, mint a szabadon lévő helyek száma, akkor az igazgató ütemezése szerint vesznek részt a jelentkezők a próbaidőn, s ha ezt mindenki teljesítette az igazgató az osztályfőnökkel konzultálva választja ki azt a diákot, akinek felajánlja a lehetőséget. Az is előfordulhat, hogy egy osztályban a létszámadatok alapján van egy szabad hely, de azt fenntartjuk egy átmenetileg külföldön tanuló diákunknak, így az nem tölthető be. 3. Ha egy diákunknak mi magunk „javasoljuk” az iskolaváltást  ennek elsősorban tanulmányi és magatartási okai lehetnek  ha a diák tanköteles és nincs ellene elmarasztaló fegyelmi határozat, akkor azt a gondviselő nem köteles elfogadni  ha olyan esetekről van szó, amelyeknél a jogszabály lehetőséget ad az iskolaváltás „kikényszerítésére”, akkor tanköteles diák esetében az igazgató segít egy új iskola találásában  a távozó diáknak természetesen ebben az esetbe is szabályosan (lásd 1-es pontban leírtak) le kell szerelnie 4. nké

XXI. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Iskolánk tantestülete kiemelten fontosnak tartja az ifjúság egészséges életmódra való nevelését, melynek egyik fontos eszköze a sport, a testkultúra. Intézményünkben évtizedekre visszavezethető hagyományai vannak a tömeg- és versenysportnak egyaránt, melyre bizonyíték a diákolimpiai versenyek rangsorában évről évre elért előkelő helyezés. A minden nap megtartott egy testnevelés óra is jó lehetőség lenne a fiatalok testmozgásra „kényszerítésének”, de sajnos ehhez a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Bár az eszközellátottságunk a többi magyarországi iskolához viszonyítva jónak nevezhető, s azt sem tartjuk megvalósíthatatlannak, hogy a testnevelés órák egy része az iskolai folyosókon, a szabadban vagy a lépcsőházban legyen megtartva, de az öltözői kapacitásunk mindenképpen kevés ehhez. Szerintünk a 2010’-es években nem elvárható, hogy a gyerekek kulturált öltözködési és tisztálkodási lehetőségek nélkül sportoljanak, majd ezt követően vegyenek részt (leizzadtan) egyéb tanítási órákon. Ezért a törvény adta lehetőséget kihasználva úgy döntöttünk, hogy órarendileg heti három testnevelési órát tartunk meg minden olyan osztály számára, amelynek a mindennapos testnevelés kötelező (a többieknek heti két óra). A másik két órát „egyéb” foglalkozásokon teljesíthetik a diákok, melyről a számukra rendszeresített formanyomtatványon igazolást kell bemutatni a testnevelőjének, aki ezt folyamatosan jegyzőkönyvezi:  Az adott tanévre kiállított versenyengedély egy hivatalosan bejegyzett sportegyesületben (egy tanévben háromszor kell az igazolást bemutatni – év eleje, félév, tanév vége - , melyen az edző vagy az egyesület vezetője hivatalosan nyilatkozik arról is, hogy hetente minimum két órás testmozgással jár az edzés).  Iskola tömegsport foglalkozásokon való részvétel, melyet a programot vezető tanár igazol az erre rendszeresített kis füzetben az eltöltött órák számának beírásával és aláírásával. Minden hónapban minimum hat órát kell így igazolni, de éves szinten meg kell lennie a 68 órának (a szorgalmi időszak utolsó két hetét már nem vesszük figyelembe). Egy adott hónap hiányát a következő hónapban kell pótolni. Ha ez nem történik meg, akkor a rákövetkező hónapban a testnevelő tanár által kijelölt foglalkozáson kell részt venni. Ha ez sem történik meg, akkor a hiányzás igazolatlannak minősül. Ha mindez a tanév utolsó két hónapjában történik (azaz nincs mód az eljárás végigvitelére), akkor hivatalos igazolást kell bemutatni az utolsó tanítási óráig. Ennek hiányában a hiányzó órák mindegyike igazolatlan.  Egyéb, hivatalosan bejegyzett olyan civil szervezetek (pl. táncstúdió, turisztikai egyesület, vízi mentők, stb.), ahol a testmozgás szerepe elsődleges, igazolása az előző pontban leírtak szerint

XXII. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A választható tantárgyakat, mint lehetőségeket két szempont alapján kínáljuk fel a diákoknak. 1. A kerettantervben eleve választani kell a „művészetek” témakörben. Itt a szakközépiskolások számára a képzést segítő specialitása miatt kizárólag a rajzot kívánjuk felkínálni. A gimnáziumi osztályaink számára viszont minden olyan területet, amelyhez van, vagy tudunk tanárt szerezni. Természetesen az irreális elvárás, hogy egy 30-34 fős osztályban akár öt különböző képzés legyen egy időben, mert az nagyon gazdaságtalan lenne. Ezért ha órarendileg meg tudjuk oldani, akkor több osztályt „párhuzamosítunk” (egy időben lesznek az ilyen típusú óráik), de még így is csak azokat indítjuk be, amelyeknél a jelentkezők létszáma meghaladja a 12-t. Ha még így sem jön össze a minimális létszám, akkor ezen társaság tagjai a beindítottak közül választhatnak. 2. A „szabadon felhasználható” időkeret terhére kizárólag a célnyelvi civilizációt tervezzük beemelni az órarendbe, azt is csak a kéttannyelvű képzésben résztvevők számára. Az egyéb foglalkozások körébe rengeteg minden tartozhat. Gyakoriságuk tekintetében alapvetően három csoportba sorolhatóak: 1. Az egész tanéven átívelő, heti rendszerességgel, jellemzően azonos időpontokban megtartottak: szakkörök, edzések és tömegsport foglalkozások. Mindhárom listája az adott tanév kezdetekor (szeptember első hetében) kerül kihirdetésre a korábbi évek tapasztalatai (mire van a diákok részéről igény) és a rendelkezésre álló anyagi és humán erőforrás ismeretében. A jelentkezések regisztrálása szeptember 20-án lezárul, s bár a foglalkozások már a második tanítási héten beindulhatnak, csak azok folytatódnak, amelyre kellő számú jelentkező lesz (foglalkozásonként eltérő, de jellemzően minimum 12 fő, ennél kevesebbel csak külön igazgatói engedéllyel működhet). 2. A tanév egy időszakában, de ott heti rendszerességgel, jellemzően azonos időpontokban megtartottak: versenyfelkészítések, korrepetálások Ezen foglalkozások résztvevői elsősorban tanári javaslat alapján kerülnek kiválasztásra, de nem zárjuk ki az önként jelentkezőket sem. Meghirdetésük a szakkörökkel egy időben történik, működési feltételeik is hasonlóak. Lényeges különbség, hogy csak az indokoltság lejártáig működnek (véget ért a verseny, sikerült a felzárkóztatás). 3. Alkalmanként (nem heti rendszerességgel) megrendezett foglalkozások. Ezek között is vannak olyanok, amelyeket minden évben lebonyolítunk: nyelvi táborok, sí tábor, gólya tábor, szecskaavató, ének-zenei témanap, Bor-show, stb. És természetesen olyanok is, amelyek egy-egy tanév specialitásai: rendhagyó órák meghívott előadókkal (művészek, kutatók, újságírók, stb.), Guinness rekord kísérlet, speciális kiállítások, stb. Amelyek megrendezését már augusztusban tervbe vesszük, az bekerül az éves programba is (főleg az évente ismétlődőek), de adódnak év közben is olyan lehetőségek, amelyet kár lenne kihagyni. Minden ilyen programunkról időben értesítjük a diákságot, a tantestületet és a szülőket is.

A foglalkozások egy része ingyenes (korrepetálások, pontszerző versenyekre való felkészítés, tömegsport). Egy részénél hozzájárulást is lehet, hogy fizetni kell (nem pontszerző versenyekre való felkészítés, bizonyos szakköröknél az anyagköltségekhez való hozzájárulás, DSK díj az edzéseken való részvételre). Ennek mértéke minden tanév elején, még a jelentkezések előtt kihirdetésre kerül. Ugyanakkor nem szeretnénk, hogy egy tehetséges diák azért maradjon ki ezekből, mert nincs a szüleinek erre pénze, ezért a szaktanárok, osztályfőnökök felelősége is, hogy ezeket az eseteket jelentsék az igazgatóságon, ahol megszületnek az ezzel kapcsolatos döntések, illetve az alapítványaink is segítenek ezekben az esetekben, ha azt a kuratórium jogosnak ítéli. S lesznek olyan programok is, amelyek teljes mértékben önköltségesek: sí tábor, nyelvi táborok, de úgy általában minden olyan dolog, amelynek támogatása már meghaladja az iskola illetve az alapítványok anyagi lehetőségeit.

XXIII. MÁSODIK IDEGEN NYELV TANULÁSÁNAL LEHETŐSÉGE A, Gimnáziumi osztály A pedagógiai program korábbi fejezeteiben leírtak szerint ebben a képzési típusban már a 9. évfolyamban elkezdődik a második idegen nyelv oktatása. A választható nyelvek listája a rendelkezésre álló tanári állomány alapján kerül kihirdetésre. Terveink szerint hosszú távon is választható lesz: angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, orosz nyelv. A lehetőségeinkhez mérten ezen lista bővülhet az alábbiakkal: spanyol nyelv, olasz nyelv, kínai nyelv. B, Szakközépiskolai osztályok Mivel a szakmához kötődő kötelező órák száma magas, viszont a szabadon felhasználhatóké alacsony – 4 óra/hét, amelyek ráadásul szükségesek a fő tantárgyak megerősítésére (pl. a műszaki területen: matematika, fizika, informatika)-, itt csak az az út járható, hogy az arra alkalmasak a 10. évfolyam végén előrehozott, középszintű érettségit tesznek. Erre a volt nyelvi előkészítősök döntő többsége alkalmas szokott lenni. Ezt követően kérvény alapján felmentést kapnak az adott nyelv további tanulása alól, s e helyett vesznek fel egy másik nyelvet, amelyet ugyanazon órarend szerint tanulnak, mint társaik az első nyelvet. Felkínált nyelvek: angol nyelv, német nyelv, francia nyelv C, Mindkét képzési típusra érvényes megjegyzések  Egyes csoportok beindításának feltétele, hogy legalább 12 fő válassza azt. Annak érdekében, hogy senki ne maradjon második nyelv nélkül, mindenki két nyelvet jelölhet meg – sorrend megadásával - a kiosztott igényfelmérő lapon. Ez a módszer biztosítja, hogy mindenki a választása szerint tanulhat második idegen nyelvet. Természetesen, ha valamely nyelvből 24 fölé kerül az igények száma, ott két csoport indul.  A második nyelvből is választható emelt szintű érettségire való felkészítés (fakultáció).  Minden olyan nyelvből meghirdetünk szakkört, amelyre tanárunk van. A beindításnak azonban feltétele a 12 fős jelentkezés. Ezen létszám alatt is vállaljuk a szakkör megszervezését, de azt már csak önköltséges formában (szükséges szülői nyilatkozat). A legfogékonyabbak így akár kettőnél több nyelvet is tanulhatnak.  Legalább 12 fős igény esetén megszervezzük a nyelvvizsgára felkészítő szakkört is, önköltséges formában.

XXIV.

Jóváhagyó nyilatkozatok Nyilatkozat-I. (szülői képviselet) A Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium Szülői közösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A szülők a korábban érvényes dokumentum módosítását 2013. március 22-ei ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Vác, 2013. március 22. ……….…………………………. a szülők képviseletében

Nyilatkozat-II. (diákképviselet) A Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a dokumentum módosítási javaslatait 2013. március 19-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta. Vác, 2013. március 20. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője Nyilatkozat-III. (tantestület) A Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium Tantestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programot az iskola pedagógusai egyhangúlag (nulla tartózkodás, nulla ellenszavazat mellett) megszavazták a 2013. március 26-án megtartott, rendkívüli tantestületi értekezleten. Vác, 2013. március 26. …………………………………… a tantestület megbízott képviselője Nyilatkozat-IV. (jóváhagyás) Alulírott Fábián Gábor a Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója a tantestület által elfogadott Pedagógiai Programot jóváhagyom, egyben elrendelem annak 2013. szeptember 01-én való hatályba lépését. Vác, 2013. március 26. ……………………………… Fábián Gábor igazgató