PEDAGÓGIAI PROGRAM KISKUNFÉLEGYHÁZI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Az iskola hivatalos elnevezése: Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KISKUNFÉLEGYHÁZI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az iskola hivatalos elnevezése: Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola

Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az iskola szakmai alapdokumentumának száma: 22/2014

Az iskola OM azonosítója: 202964

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezető 1. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások 2. Iskolánkról

5 5

II. Az iskola nevelési programja 1. Pedagógiai alapelveink 2. Az iskolában folyó nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. A közösség 4.2. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai 5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 5.1. A tanítási óra keretén belüli tevékenységek 5.1.1. A tanítási óra 5.1.2. Osztályfőnöki óra 5.1.3. Hit-és vallásoktatás 5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 5.2.1. Napköziotthon, tanulószoba 5.2.2. Sportkörök 5.2.3. Szakkörök 5.2.4. A tehetséggondozás 5.2.5. Tanulmányi kirándulások 5.2.6. Tanulói érdekérvényesítés – diákönkormányzat 5.2.7. Szabadidős tevékenység 5.2.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások 5.2.9. Versenyek, vetélkedők, bemutatók 5.2.10. Könyvtárhasználat 5.2.11. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 5.2.12. Az iskola hagyományrendszere 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1. Alapvető feladatok 6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók

7 7

6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló/a hátrányos és a halmozottan 1

5

10 13 16 16 17 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20 21 21 21 22 22 22 22 22 23 23 24

hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek 6.4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 6.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése 6.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenysége 7. A tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái 7.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 7.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 7.2.1. A szülői közösség 7.2.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás 7.2.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje 7.2.4. A szülői értekezletek rendje 7.2.5. A szülői értekezletekkel szemben támasztott elvárások 7.2.6. Az iskolai fogadóestek rendje 7.2.7. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje 7.2.8. A szülői közösség jogai, kötelességei 8. Iskolai egészségnevelési program 8.1. Elméleti alapvetés 8.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 8.3. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységi formák 8.4. A tanórákon és egyéb foglalkozásokon megismert és elsajátított elméletek alkalmazási területei 8.5. A teljeskörű iskolai egészségnevelés hatékonysága 9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 9.1. Elméleti alapvetés 9.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának céljai 9.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok 9.4. Tevékenységi formák 10. Iskolai környezeti nevelési program 10.1. Helyzetkép 10.2. Alapelvek és célok 10.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 11.1. A pedagógusok alapvető feladatai 11.1.1. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás 11.1.2. A tehetséges tanulók gondozása 11.1.3. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a 2

25 25 26 27 27 28 28 32 32 32 33 33 33 33 34 34 34 34 35 35 36 36 37 37 37 37 38 39 39 39 41 42 42 43 43

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése 11.1.4. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 11.1.5. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel 11.1.6. Munkafegyelem, a munkához valóviszony 11.1.7. A folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 11.1.8. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés 11.1.9. Az iskolai munka feltételeinek javítása 11.1.10. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 11.1.11. Aktív részvétel a tantestület életében 11.1.12. Az iskola képviselete 11.1.13. A vezetői feladatok ellátása 11.1.14. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal 11.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 11.2.1. Az osztályfőnök feladatai 11.2.2. Az osztályfőnöki munka tervezése 11.2.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról 11.2.4. Az osztályfőnöki órák témái 12. Az iskola szereplőinek és partnereinek kapcsolattartási formái 12.1. Az iskola közösségeinek együttműködése 12.1.1. Az iskola vezetősége és a nevelőtestület együttműködése 12.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 12.1.3. A nevelők és tanulók kapcsolattartása és együttműködése 12.1.4. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 12.1.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 12.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködésük iskolán kívüli intézményekkel 13. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 13.1. A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai 13.2. A vizsgatárgyak részei és formái

3

43 43 44 44 44 44 44 45 45 45 45 45 46 46 47 48 49 50 50 50 51 51 52 52 54 55 55 56

14. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 14.1. Az intézmény első évfolyamára történő felvétel 14.2. A 2-8. évfolyamra történő átvétel

57 57 57

III. Az iskola helyi tanterve 1. A kerettantervre vonatkozó jogszabályi előírások 2. Az érvényben lévő tantervek 2013. szeptember 1-től 3. A tantárgyak óraszámai NAT 3 és NAT 3 Kerettanterv alapján 4. A 2014/2015-ös tanév óraterve 5. Kerettantervi változatok 6. A helyi tanterv alapján működő szabályozások 6.1 Emelt óraszámú angol nyelvoktatás 6.2. Emelt szintű matematikaoktatás 6.3. Matematika- és történelem-vizsgarendszer 7. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 8. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 9. Egész napos iskola 9.1 Az egész napos iskola törvényi háttere 9.2. Az egész napos iskola szerkezete 9.3. Az egész napos iskola pozitívumai 9.4. Az egész napos iskola oktatási-nevelési feladatai 9.5. A nevelési-szabaidős terv elemei 9.6. Módszerek 9.7. Az egész napos foglalkozatási tevékenység területei 10. Projektoktatás 11. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 13. A tanulók fizikai állapotának mérése 14.A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 14.1. Alapelvek 14.2. A tanulók tudásának értékelése és minősítése 14.3. A magatartásjegy kialakításának elvei 14.4. A szorgalomjegy kialakításának elvei 14.5. A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei 15. A tanulók jutalmazása és elmarasztalása 15.1. A tanulók jutalmazásának elvei 15.2. Az iskolai jutalmazás formái 15.3. A tanulók elmarasztalásának elvei 15.4. Az iskolai büntetések formái 15.5. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

58 58 59 60 62 64 64 64 65 66 67 68 69 69 69 70 70 70 71 71 71

IV. Hatástanulmány

93

V. Záró rendelkezések

93

4

72 73 74 83 83 84 86 87 87 89 89 89 91 91 92

I. BEVEZETŐ 1. A nevelési-oktatási vonatkozó jogszabályi előírások

-

intézmények

pedagógiai

programjára

A pedagógiai program tartalmazza az iskola nevelési programját és az iskola helyi tantervét. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A pedagógiai program létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CCIX családok védelméről szóló törvény 110/2012. (VI.04.) kormányrendelet a NAT-ról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről 2011. évi CXCV. törvény államháztartásról 15/2013. (II. 27.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a kerettanterv módosításáról 73/2013. (III. 08.) kormányrendelet a NAT változásokról 121/2013. (IV. 26.) kormányrendelet 229/2012. (VIII. 28.) végrehajtási rendelet

2. Iskolánkról MOTTÓ

„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös J.) A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskolában 1980 óta folyik oktató-nevelő munka 8 évfolyamon, kezdetben 12, 1988-tól 16 osztályban. Jól felkészült és hivatása iránt elkötelezett tanári közösségünk gondoskodik arról, hogy az itt tanuló gyermekek képességeiknek, érdeklődésüknek és személyiségüknek 5

megfelelően fejlődhessenek. Meggyőződésünk, hogy a képességek kibontakozását, a személyiségfejlődést segítheti, ha a tanulók jól érzik magukat az iskolában, ezért fontosnak tartjuk a gyermekbarát, szeretetteljes légkör kialakítását és megtartását. Ebben kívánjuk biztosítani tanulóink folyamatos fejlesztését, a tehetséggondozást s a lemaradók felzárkóztatását. Saját hagyományainkat ápolva és a szülőkkel folyamatosan együtt munkálkodva olyan nyitott iskolát szeretnénk, ahol a színes, sokoldalúan szervezett élet egyszerre adhat helyet a tanulásnak, az önművelésnek, az értékek megismerésének, az önismeret és a kapcsolatok alakításának és a játéknak. Elsődleges partnereinknek gondoljuk a szülőket, akik gyermekük fejlődése érdekében együttműködnek az iskolával, s támogatják törekvéseinket és alapítványunkat. Fontosnak tartjuk azokat a rendezvényeket, amelyek lehetőséget adnak egymás jobb megismerésére (családi nap, jótékonysági vacsora). Nevelő-oktató munkánkat tekintve az alapozó szakaszban elsődleges célként fogalmazzuk meg az olvasás, az írás, a számolás alapkészségeinek biztos kialakítását, hogy ezek birtokában tanulóink használható, korszerű tudásra tehessenek szert, s képesek legyenek boldogulni a különböző élethelyzetekben. Első és második évfolyamon választható jelleggel, harmadiktól tantervi keretek között tanítjuk az angol és a német nyelvet, angol tekintetében minden évfolyamon a differenciált csoportbontás, hetediktől – kimenő rendszerben – az emelt szintű oktatás lehetőségével. Sok diákunk zárja a folyamatot nyelvvizsgával. A matematikai képességeket intézményünkben eddig is csoportbontásban gondoztuk. A 2013-14-es tanévtől azonban lehetőségünk nyílt a tantárgy emelt óraszámban történő oktatására, ötödik évfolyamtól egy tanulócsoportban. Matematikából és történelemből a nyolcadik év végén tanítványaink vizsga formájában adnak számot rendszerezett tudásukról. Minden területen fontosnak tartjuk a tehetségek gondozását, amelyet jól mutatnak a széles körű és nagyszámú helyi, regionális és országos versenyeken elért eredmények. A képességek fejlesztését szolgálják a 21 éve működő diákújság mellett a művészetek, az informatika és a sport terén nyíló lehetőségek is. A kiemelkedő teljesítményeket és eredményeket hagyományainknak megfelelően ismerjük el. Fontos értéknek tekintjük a szűkebb környezetünkhöz, az iskolához, a városhoz, illetve a hazánkhoz való kötődést. Tanítványaink nagy számban és eredményesen vesznek részt Kiskunfélegyháza helyismereti vetélkedőin; a város és a szomszéd települések iskolái pedig rendszeres résztvevői az általunk szervezett történelemversenyeknek. Egészségnevelési programunk nagy figyelmet szentel a testedzés lehetőségeinek megteremtésére, csakúgy, mint a tanórákon kívüli formák keresésére: az erdei iskolákban diákjaink a természet közelségében szerezhetnek ismereteket, tapasztalatokat és használható tudást. Művészeti nevelésünk különleges alkalmait jelentik tíz éve működő iskolagalériánk változatos tárlatai, melyek a tapasztalás, a kortárs művészekkel történő személyes találkozás semmivel sem pótolható alkalmait nyújtják gyermekeinknek. Jótékonysági árveréseinken a neves alkotókon kívül egyre nagyobb számmal vannak jelen munkáikkal tanítványaink is. Programjaink és tevékenységi formáink széles választéka egészet alkotva készíti elő tanulóinkat a pályaválasztásra, a továbbtanulásra. Az iskola címe: 6100 Kiskunfélegyháza, Dózsa György u. 26-32. sz. Telefonszáma: 06-76/462-047 Fax: 06-76/560-088 e-mail: [email protected] 6

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Pedagagóiai alapelveink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: - tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - figyelembe vesszük az egyéni képességeket, mert minden tanulónak képességeinek megfelelő képzést kell biztosítani, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - építünk az otthonról hozott értékekre, - fontosnak tartjuk a folyamatos tájékoztatást, a visszajelzés működését mind a gyermek, mind a szülő felé, - az iskola életében szeretetteljes, együttműködő és toleráns emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: · tanuló és tanuló, · tanuló és nevelő, · szülő és nevelő, · nevelő és nevelő között. - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - építünk az egyenrangúság elvére, átadjuk és gyakoroltatjuk a demokrácia alapelveit, de tisztában vagyunk a pedagógus vezető szerepének fontosságával. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. -

Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük 7

-

formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, nevelő és oktató tevékenységünk célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, meghatározónak tartjuk az iskolában dolgozó minden felnőtt példáját, magatartását, függetlenül attól, hogy célzottan vagy anélkül kerül a gyermekkel kapcsolatba, mivel a gyermeki személyiség fejlődésében meghatárotó szerepet tölt be a tapasztalatszerzés, az iskolai trevékenységeknek, élethelyzeteknek, olyanoknak kell lenniük, amelyek vonzóak az adott életkorokban, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, az önálló ismeretszerzés képességét, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a media káros hatásainak kivédésére, megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - fontos feladatnak tartjuk, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű események szervezésében és lebonyolításában maga is részt vállal. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek, - az eltérő adottságok és képességek figyelembevételével változatos és vonzó tevékenységeket biztosítunk, minden gyermeket önmagához képest juttatunk fejlődési-fejlesztési helyzetbe. Ebből következik, hogy az értékelési formák alkalmazásakor is szem előtt tartjuk a gyermeki személyiség egyéni sajátosságait (az önmagához viszonyított pozitív elmozdulás szempontját).

8

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: · nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, · a természet, a környezet értékeit, · más népek értékeit, hagyományait, · az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Ha ezen tulajdonságok mindegyikét nem is vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében, mindennapi nevelő és oktató munkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

9

2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve tanulóink elsajátítsák a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket, s ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete és elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás a saját sors alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra és az olyan értékek elfogadására, mint amilyen a hűség, az önzetlenség, a megértés, a tapintat, az őszinteség, az egymás elfogadása, az udvariasság, a figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, a nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

10

Oktató munkánkban elsődlegesnek tartjuk: olyan általános, alapozó, szilárd ismeretek és hozzájuk kapcsolódó működés (motívumok, szokások, alkalmazások) kialakítását, amelyek teljes körűen tartalmazzák a ráépíthetőséget, a differenciált fejlesztés lehetőségeit az általános műveltség alapjainak biztonságos elsajátításáért.

-

-

Az értelem kiművelésének kulcsa az információfeldolgozás sikeressége. Ezért kiemelt területként kezeljük: az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítását, a szövegértés fejlesztését, a problémamegoldó és a kommunikációs képességek fejlesztését, a kulturált nyelvi magatartás formáink alakítását, az olvasás megszerettetését, vonzóvá tételét. Ennek érdekében szövegértési teszttel viszgáljuk a fejlesztés eredményeit, a tanórákon tudatosan nagyobb teret engedünk a szóbeliségnek, az órán és az órán kívül felhasználjuk azokat a helyzeteket, amelyek alkalmasak a tapasztalatszerzésre, a mintára és a gyakorlásra, lehetőséget adunk az olvasmányélmények közreadására, megosztására; bővítjük a könyvtárhasználók körét, részt veszünk a meghirdetett versenyeken, minél több gyermeket érdekeltté teszünk diákújságunk olvasásában és az alkotómunkában. A segítő életmódra nevelés, közösségi nevelés terén kiemelt célunknak tartjuk: hogy tanulóink alakítani tudják kapcsolataikat; képesek legyenek egymás elfogadására, a kulturált együttélés szabályainak betartására; a majdani eligazodásra a globális világban. az olyan demokratikus és humanista szellemű személyiségformálást, amely a másik fél érdekeit tiszteletben tartó, az önérdek és a mások érdekeinek kölcsönös érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másikat segítő, vele szolidáris magatartásban nyilvánul meg. Mindezek érdekében szükségesnek tarjuk az emberi, a közösségi-társadalmi együttélés normáinak megismertetését, szokásainak kialakítását, megélésük biztosítását (kommunikációs képességfejlesztő foglalkozásokon, osztályfőnöki órákon szituációs gyakorlatokban, az iskolai élet tanórán kívüli színterein a megfigyelések tapasztalatainak megbeszélésével). E tekintetben árnyaltan, személyre szabottan és azonnal értékeljük tanítványainkat. Szociometriai felméréseket végzünk, ennek elemzésével fogalmazzuk meg az időszerű feladatokat. Fontosnak látjuk, hogy javítsuk az iskolai rendet és fegyelmet. Ennek érdekében oszályfőnökeink folyamatosan értelmezik tanítványaikkal a házirendet, beszélgetnek az iskolai rend és fegyelem fontosságáról, szükségességéről s arról, hogy a gyerekek maguk mit vállalhatnak annak érdekében, hogy a fejlődést mindenki érezze (a vállalások ellenőrzése, értékelése, korrekciója).

11

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen Közvetett módszerek módszerek 1 Szokások - A tanulói . kialakítását - Követelés. közösség célzó, beidegző - Gyakoroltatás. tevékenységének módszerek. - Segítségadás. megszervezése. - Közös (közelebbi - Ellenőrzés. vagy távolabbi) célok - Ösztönzés. kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. 2 Magatartási - A nevelő . modellek - Elbeszélés. részvétele a bemutatása, - Tények és közvetítése jelenségek tanulói közösség bemutatása. tevékenységében. - Műalkotások - A követendő bemutatása. egyéni és - A nevelő személyes csoportos minták kiemelése a példamutatása. közösségi életből. 3 - Magyarázat, . Tudatosítás beszélgetés. - Felvilágosítás a - A tanulók önálló betartandó (meggyőződés elemz ő magatartási kialakítása). munkája. normákról. - Vita. 12

Specialitásaink 1. Vizsgák matematikából és történelemből 2. Csoportbontás matematikából és angol matematikaoktatás 3. Természettudományos gyakorlatok 4. Chipegető diákújság, úságíró szakkör 5. Iskolagaléria, jótékonysági árverés

nyelvből,

emelt

óraszámú

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

-

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően, és az általa választott középiskolába nyer felvételt.

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés e szakaszában fontosnak tartjuk olyan miliő biztosítását, amelyben minden gyermeket önmagához képest fejlődésifejlesztési helyzetbe juttatunk, és amely révén a gyermekek szilárd alap- és ráépíthető ismeretekkel, alkalmazóképes tudással, a tanulásba vetett hittel, az emberi együttélés szokásaival, tudatával, a kiegyensúlyozott testi-lelki harmónia megélésével alanyi jogon rendelkeznek. Sokszínű tevékenységet biztosítunk, hogy az érdeklődések, képességek, tehetségek megmutatkozhassanak, és azok alapján a különböző területek fejleszthetőek legyenek.

-

Személyiségfejlesztésünk arra irányul, hogy tanulóink minél eredményesebbnek érezzék magukat az iskolában és az élet más területein. Ennek érdekében feladatunk: erősíteni a tanulási motívumokat, a megismerési, a felfedezési vágyat, az egészséges teljesítményvágyat; felismertetni gyerekeinkkel a tanulás értelmét, fejleszteni azokat a képességeket, amelyektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége, 13

-

feladatunk a szülők alapos tájékoztatása az alapvető jogaikról, valamint felelősségeikről és kötelességeikről, esetlegesen minták, tanácsok adásával az erre fogadóképes szülőknek, bővítjük azoknak az ismereteknek a körét, amelyek hozzásegítenek az újszerű, bonyolult helyzetek előzetes, gondolati szinten történő megoldásához, gyakoroltatjuk azokat a készségeket, amelyek feltételei a sikeres problémamegoldásoknak, Célunk, hogy fejlődjenek tanulóinkban a tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez, a problémamegoldáshoz és a továbbfejlődéshez szükséges igények; az élethosszig tartó tanulás iránti igény. Ennek érdekében keressük a motívumok bővítésének lehetőségeit, a tapasztalatok nyújtásában, az ismeretek feldolgozásában, alkalmazásában pedig a mindenkire kiterjedő aktív és cselekedtető formákat.

-

Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a különös képességeket, tehetségeket felismerjük, segítsük és fejlesszük, hogy a tanulási nehézségekkel küzdők folyamatos felzárkóztatásának segítésével minél kevesebb kudarcot kelljen tanulóinknak átélniük. Ennek érdekében feladatunknak tartjuk azoknak a lehetőségeknek és szervezeti kereteknek a hatákony kihasználást, amelyekben megvalósulhat a fejlesztés, a tehetséggondozás/felzárkóztatás (differenciált óravezetés, szakkörök, kiscsoportos differenciált foglalkozások, egyéni fejlesztés, napközi, tanulószoba, versenyek, közös fejlesztés más intézményekkel, pl. zenei, esztétikai nevelés, sport).

A személyiségfejlesztés érdekében célunk a partnerközpontú működés fejlesztése és eredményesebbé tétele iskolánkban. Ennek érdekében folyamatosan oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyek partnereink (szülők, gyerekek) igényeinek, elégedettségének méréséből és feldolgozásából következnek, illetve a kapcsolatok jó működésére irányulnak. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos további feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 4. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az 14

elkötelezettség kialakítása. 5. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 6. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 7. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 8. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

-

Célés feladatrendszerünk személyiségfejlesztésre irányuló megfogalmazásainak megvalósulását akkor mondjuk jónak, sikeresnek, ha tanulóink többségében kialakul a megismerési-, felfedezési vágy és a természetes teljesítményvágy, ha egyre több ismeretet és élményt mondhatnak magukénak, ha az eredményességet hátrányosan befolyásoló rossz tanulási szokásain az érintett gyerekek nagyobb tésze változtatni tud, ha valós helyzetekben kipróbálhatják, hogy a megszerzett képességekkel, jártasságokkal mennyire képesek érvényesíteni elképzeléseiket; mások háttérbe szorítása nélkül sikerre vinni érdekeiket és megoldani problémáikat, ha valós helyzetekben kipróbálhatják, mennyire bátrak, kezdeményezők, mennyire bíznak önmagukban, erejükben, képeségeikben, akaratukban, ha kipróbálhatják, mennyire ismerik és milyen reálisan értékelik önmagukat, ha növekszik az olvasmányélményeiről szabatosan beszámolni tudó gyerekek száma, ha nő a könyvtárhasználók száma, ha tudatosulnak bennük az alapvető erkölcsi értékek, ha kialakul bennük az együttműködési készség, a kulturált kommunikáció készsége, ha kialakul bennük a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság igénye, ha tisztelik és ápolják nemzeti kultúrájukat, ha életkoruknak megfelelően ismerik állampolgári jogaikat és kötelességeiket, ha rendben tartják környezetüket, ha kialakul bennük az egészséges életmód iránti igény.

15

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói közösségfejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és a gyerekek közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség, a szülők és a család ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi lét alapja az a csoport vagy osztályközösség, amelynek tevékenységéért az osztályfőnök, a nevelő felel. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve képesek legyenek az elvégzett munkát értékelni. A pedagógusoknak segíteniük kell a közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. 4.1. A közösség A közösség olyan egyedek csoportja, amely meghatározó szerepet tölt be a személyiség fejlődésében, viselkedésének szabályozásában. Tanulóink különböző közösségekben élnek, személyes kapcsolataik át- meg átszövik életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenk beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják a helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. Megatározóan fontos egy pozitív közösségi értékrend kialakítása. Ennek alapja a másik fél érdekeit is figyelembe vevő, kölcsönösen és arányosan érdekérvényesítő, a másikat segítő magatartás, amelynek kialakulásához mindenkinek rendelkeznie kell a szociális képességekkel. Véleményünk szerint csak ott lehet közösséget kialakítani, ahol a személyiség formálásával is törődnek. A kettő kölcsönös hatása segítheti pedagógiai céljaink megvalósítását. A szocializációs folyamat a nevelés-oktatás alsó tagozatán kezdődik, ahol a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása történik. Fontosnak tartjuk, hogy már itt megismerjék a gyerekek a helyes magatartásformákat, és azokat a megfelelő környezetben gyakorolják is. A tanítók-nevelők kiemelt feladata, hogy erősítsék a kortárs kapcsolatokat, valamint praktikus ismeretet adjanak az elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatban. A tanárok már a demokrácia, a társadalom működési mechanizmusait leképező gyakorlati mintákat közvetítik, és azok kialakítását szorgalmazzák. Az életkor változásával nemcsak a kortársi kapcsolatokat, hanem a nemzedékek és a nemek közötti együttműködést, tiszteletet is alakítjuk. Az iskolákban működő, diákokat is magában foglaló szervezetek, az osztályfőnöki és történelem tantárgy programjai segítik az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezését. A közösségi nevelésben nagy szerepet kap az együttműködés értéke a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

16

Fontos feladat, hogy megteremtődjön az összhang az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés között. Itt is fontosnak tartjuk az iskola tantestületének mintaadását és példamutatását, amellyel tudatosíthatja, hogy az érzelem, az értelem és a cselekvés milyen összefüggésben vannak egymással. A szociális képességek fejlesztése iskolánkban arra irányul, hogy gyermekeink alakítani tudják kapcsolataikat, képesek legyenek egymás elfogadására. Ennek érdekében feladatunk: - az emberi kapcsolatok minőségének fejlesztése, - a közösségi kommunikációs képesség fejlesztése, - az elfogadás, az együttműködés képességének, az érdekérvényesítő és a segítő képességnek a fejlesztése. A megbízások adása, számonkérése, a tanulók bevonása az iskolai életbe, a sportcsapatokba, mind hozzájárulnak a közösségi neveléshez. Erre irányuló tevékenységeink a szülőkkel együtt a szülők közösségének szervezésével és véleményeinek, beállítódásainak megismerésével és figyelembe vételével történik.

-

Cél- és feladatrendszerünk közösségfejlesztésre irányuló megfogalmazásainak megvalósulását akkor látjuk jónak, sikeresnek: ha gyermekeink többsége barátságos, segítőkész, türelmes egymással, ha egyéniségüket megőrizve ugyan, de alkalmazkodni képesek, és együttműködnek társaikkal, ha az átlagostól eltérőt, a másságot természetes módon elfogadják és befogadják, ha többségük a felnőttekkel együttműködő, figyelmes, udvarias, érdeklődő, tisztelettudó és barátságos, ha nő a közösségben végzett tevékenységért kapott dicséretek száma, ha nem nő az iskolában a verekedések száma, ha nem nő az ellenőrzőkben az elmarasztaló bejegyzések száma, ha nem nő a viselkedésük miatt az igazgatóhoz küldött gyerekek száma, ha a gyerekek körében végzett, a szociális kapcsolatokra és közérzetre vonatkozó szociometriai mérések eredményei megnyugtatóak, ha a legtöbb tanítványunkban él az igény a világ, a természet, a társadalom s benne az ember megismerésére és elfogadására, ha minél több a pontos munkát végző, megbízható gyerekünk, aki szűkebb és tágabb közösségének megbecsült tagja, és akit önmagáért lehet szeretni és tisztelni. 4.2. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai

-

A tanulók közvetlenül kapcsolódjanak be településük, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Vegyenek részt osztálytermük, az iskola és udvara szépítésében, gondozásában. Őrizzék meg az épített és a természeti környezet szépségét, lépjenek fel a szándékos rongálás, környezetszennyezés ellen. A fiatalok lássák és érezzék át lakóhelyük értékeit, szépségeit. A pedagógusok fordítsanak időt és energiát az egyházi és világi épületeink, múzeumaink és gyűjteményeink, köztéri szobraink és természetvédelmi területeink bemutatására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok kezelésében. 17

-

Közvetlenül segítjük tanulóinkat az értékteremtés közös folyamatának megismerésében. Az intézmény fejlesztése, a település lakosságát szórakoztató műsorok, ünnepi megemlékezések előadása ezt a tevékenységünket szolgálja.

-

A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A nemzetiségi hagyományok, a nyelv ápolása erősítse a kisebbségekkel, más népekkel való kapcsolat kiépítését. A térség szülöttjeinek életműve és emlékük tisztelete szolgáljon példaként a hazafiság és a szabadság eszméjének megértéséhez, és erősítse a néphez, az országhoz való kötődést, az együvé tartozás érzését.

-

A nevelő-oktató munkában arra törekszünk, hogy a tanulók nyitottak és megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, valamint a másság iránt, és becsüljék meg ezeket.

-

A kommunikációs kultúra fejlesztésének középpontjába az önálló ismeretszerzést, a véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének képességeit állítjuk. Az iskoláknak az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Ehhez ki kell használni a közösségi formákat, az osztályfőnöki és a tanítási órákat.

-

Pedagógusaink kialakítják a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

-

Szabályzataink közvetítik a társadalom által elvárt magatartási és illemszabályokat. A közös szórakozás és együttlét hozzájárul a kulturált viselkedés, az ízléses öltözködés és a megjelenés, valamint a társas kapcsolatok elsajátításához. A kompetencia alapú oktatást együttműködésből adódó feladatok: -

alapvetően

jellemző

kooperatív

Az intézmény közösségeinek felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére. A másság elfogadásának támogatása. A különböző szociális kompetenciák fejlesztése (empátia, egymásra figyelés,együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség).

18

5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 5.1. A tanítási óra keretén belüli tevékenységek 5.1.1. A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A hagyományos, túlnyomórészt frontális tanulási formák mellett meg kell jelennie az egyéni és csoportos cselekvő tanulásnak, a kooperatív tanulási formának is. A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik benne a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális képességeinek és együttműködésének segítése. A tanulók a csoportmunka keretében közösen dolgoznak, ez együttes felelősséget jelent a csoport eredményéért, nemcsak a saját, hanem a csoporttársak munkájáért is. Az ismeretelsajátítás alkotó módon történik. 5.1.2. Osztályfőnöki óra Az osztályfőnököknek jelentős szerepük van az új osztályközösségek kialakításában. Közös programokkal, közösségi játékokkal elősegíthetik, hogy a gyerekek minél előbb megismerjék egymást. Fontos feladat a beilleszkedési problémák kezelése. Észrevétlenül, de irányítani kell, hogy az osztályban a jó tanuló, emberileg is értékes gyerekek legyenek a népszerűek, a vezető egyéniségek. A negatív hatást kifejtő tanulók tevékenységét határozottan más irányba kell terelni. A közösség fejlesztésére jó lehetőséget biztosít az osztálykirándulás. A családok anyagi lehetőségeit figyelembe véve évente egy napot biztosítunk arra, hogy tanulóink megismerjék az ország különböző területeinek nevezetességeit, természeti tájait. Színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk. -

A tanítás – tanulás folyamatában legfontosabb a kompetenciák fejlesztése a motiválás a tanulói aktivitás a differenciálás a módszerek és a szemléltetés sokszínűsége az önálló és csoportos munkaforma

19

5.1.3. Hit- és vallásoktatás A hatályos jogszabályok figyelembevételével szervezzük meg a hit- és vallásoktatást. Felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől bevezetésre került az erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgy első és ötödik évfolyamon. A többi évfolyamon a hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 5.2.1. Napköziotthon, tanulószoba A délutáni szakmai és pedagógiai feladatokat az aktuális jogszabályok alapján szervezzük meg. 1-4. évfolyamon napközis csoportok működnek a szülő, a tanuló igénye alapján, melyet a helyes tanulás módszereinek megismerése, elsajátítása érdekében javaslunk. A pedagógus is javasolhatja a napközibe jelentkezést, főleg a tanulási gondokkal küzdő tanulók részére. A 2014-15-ös tanévtől az első évfolyam egyik osztályában bevezetjük az egész napos iskolai formát. Amennyiben indokolt, 5-8. évfolyamon tanulószoba igénybevételét javasoljuk a tanulóinknak. 5.2.2. Sportkörök A Köznevelési törvény 27.§ (13) bekezdésének megfelelően szervezzük meg az iskolai sportkörök működését. 5.2.3. Szakkörök Tehetséges tanulók részére, egyéni érdeklődés alapján hirdetjük meg. Javasolhatja a szaktanár, az osztályfőnök. A szakkörök tematikáját évente a tantárgyfelosztás részeként alakítjuk ki. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Indításukról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az egyes szakkörökre a szaktanárral történt egyeztetés után írásban, a szülő aláírásával lehet jelentkezni.

5.2.4. A tehetséggondozás A tehetséggondozás pedagógiai programunk fontos területe. A tehetséggondozást segítő tevékenységi formák és a különböző sokszínű tartalom együttese ad lehetőséget a tanulók képességeik szerinti fejlesztésre.

20

Tevékenységi formák: - középiskolára előkészítő órák - csoportbontás (idegen nyelv, matematika) - szakkörök - versenyekre való felkészítés iskolai, majd ehhez kapcsolódóan városi és megyei szervezésű tanulmányi, kulturális és sportversenyek - pályázatok írása, levelezéses feladatmegoldások - iskolai szintű rendezvényeken való szereplések 5.2.5. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi és a nevelőmunka segítése céljából a nevelők tanulóink számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek. Az osztálykirándulások témája általában: városnézés, múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése. A szaktanárok is szervezhetnek a tantervbe beépítve tanulmányi kirándulásokat. Ösztönözzük, hogy pedagógusaink természetjáró kirándulásokat, túrákat is szervezzenek, amelyeken a gyerekek megismerkedhetnek az ország egy-egy tájegységének flórájával, történelmi, kulturális szépségeivel, a történelmi Magyarország értékeivel. Ezek a kirándulások önkéntesek, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. 5.2.6. Tanulói érdekérvényesítés - diákönkormányzat Iskolánkban működik diákönkormányzat mint speciális szerveződésű csoport, érdekképviseleti szerv. Tagjai az osztályok választott képviselő. Munkáját nagykorú személy segíti; feladatait, jogait, kötelességeit, illetve működtetését a Kt. 63. §-a szabályozza. Munkaterve szerint dolgozik. A diákönkormányzat segíti az iskola munkáját, másrészt igen aktív, döntéshozó testületet is alkot az iskolai szabadidő szervezésében. Szerepük azért is kulcsfontosságú, mert ők ismerik a legjobban a diákoknak a szabadidős programokra vonatkozó szokásait, igényeit. 5.2.7. Szabadidős tevékenység Az ember természetes igénye, hogy a napi kötelező jellegű munkán és a fiziológiailag szükséges pihenésen, alváson, étkezésen stb. kívül az érdeklődésének megfelelő, lehetőség szerint szabadon választott tevékenységet is végezhessen. Ez nem csupán a pillanatnyi közérzet előfeltétele, hanem a harmonikus életé, a személyiség kiteljesedéséé, a testilelki, szellemi egészségé is. A minden szempontból fejlődésben lévő gyerekek és tanulók számára szabadidejük mennyisége és különösen eltöltésének minősége kiemelkedő fontosságú. Iskolánk a szabadidős tevékenységet prevenciós eszközként is alkalmazza. Arra törekszünk, hogy az életkornak megfelelően megkezdjük a tanulók szervezett felkészítését arra, hogy sikeresen alakítsák ki pozitív értékrendjüket 21

különös tekintettel a konfliktusok belső és külső megoldását célzó stratégia kialakításának képességére, valamint arra, hogy létrejöjjön kellő önismeretük saját erényeiket, gyengeségüket illetően. Úgy véljük, a helyes magatartásminták, a szokások kialakításának leghatékonyabb eszköze a tapasztalás, a közös cselekvés. Erre kiváló alkalmat biztosítanak a nem hagyományos tanulásszervezési módok: - könyvtári foglalkozások, - sportprogramok, sportkörök, - versenyek, - vetélkedők, - játékos programok, - hétvégi iskolai programok (elsősorban osztálykeretben).

5.2.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.9. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók fejlesztését segítik az évente rendszeresen szervezett különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A felkészítést a szaktanárok végzik. 5.2.10. Könyvtárhasználat Minden pedagógus és tanuló számára lehetőséget biztosítunk a könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételére /kutatómunka, kölcsönzés, óratartás/. A könyvtár helyiségében egy darab számítógép segíti a pedagógus munkáját. 5.2.11. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után, az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – pedagógusi felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 5.2.12. Az iskola hagyományrendszere Iskolánk eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos 22

teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét alj, fehér felső, nyakkendő az iskola emblémájával. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányoknak piros dressz, fiúknak piros nadrág, fehér atléta. Az iskolai hagyománynak megfeleő megemlékezéseket, rendezvényeket az iskola éves munkatervében rögzítjük.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1. Alapvető feladatok Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, differenciálása, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. -

Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. A fejlesztés formái: - korrepetálással - a tantárgyi lemaradás pótlására - a Kt. 46. §-a alapján az átjárhatóság biztosítására az iskolánkba érkező tanulók felzárkóztatására iskolánk tantervi kövelményeihez.

-

Fejlesztő pedagógus szakszerű munkájával a tanulási zavarral, magatartási problémákkal küzdő tanulók fejlesztésére egyéni vagy kiscsoportos formában. A fejlesztés alapja az 1. osztályosok év eleji szűrése, valamint folyamatos szűrés a felsőbb évfolyamokon. Az eredményesség érdekében szükséges az osztályfőnökökkel és a szakmai tanácsadó intézményekkel való kapcsolattartás. A fejlesztő tevékenység feltételeit – külön tanterem, tankönyvek, taneszközök, szemléltető eszközök – iskolánk biztosítja. 23

-

Gyógypedagógusok szakmai segítő munkájával

-

Az osztályfőnök, a szaktanárok, tanítók és a gyermekvédelmi felelős napi segítő munkájával     

-

Felzárkóztató órák Napközi Tanulószoba Egyéni beszélgetések Kapcsolattartás a családdal

Külső szolgáltatást is ajánlunk (pl. Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, stb.). 6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: - gyógypedagógus végzettségű pedagógus, - az irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, - a fogyatékosság típusának megfelelő tanulási segédletek, - a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, képességfejlesztő játékok, eszközök. Segédeszközök használatára vonatkozó javaslatok: 1. Matematikaórán használható segédeszköz: pálcika, korong, saját készítésű szorzótábla, zsebszámológép (szakértői szakvélemény alapján), képletek (témazáró dolgozatoknál), mértani testek. 2. Anyanyelvi órán használható segédeszköz: o tanuló által készített táblázat (pl.: névmások stb.) 24

3. Irodalomórán igénybe vehető kedvezmény: o hosszabb vers esetén kevesebb versszak elsajátítása; o pl. ha egy héten belül két verset kell megtanulni, akkor a szakértői/szakvéleménnyel rendelkező tanuló lehetőséget kap arra, hogy hetente csak egy verset kelljen felmondani. 4. Történelemórán használható segédeszköz: o térkép használata 5. Földrajzórán használható segédeszköz: o dolgozatoknál nem használható a földrajzi térkép, de szóbeli javítás során használhat térképet a tanuló.

6.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló / a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek: -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások, képességkibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése, iskolai sportkör, szakkörök, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, családlátogatások, a nevelési gondokkal küzdő szülők és a családok segítése, szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

6.4. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások, képességkibontakoztató felkészítés, iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek 25

-

egyéni vagy csoportos használata, a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése, iskolai sportkör, szakkörök, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). A tanítási órákon biztosítható:

-

Csoportbontással, emelt óraszámú oktatással, valamint a következő tevékenységekkel: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás), a kompetencia alapú oktatás fejlesztése (valóságos tanulási környezet, tevékenységközpontúság, digitális tananyagok, taneszközök használata), kooperatív tanulás, választható tantárgyak tanulása (lásd helyi tanterv) . A tanítási órán kívül szervezhető formák: szakkörök iskolaújság szabadidős foglalkozások /múzeumés színházlátogatás / tehetséggondozó foglalkozások tanulói munkák kiállítása sportkörök versenyek

6.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység E tevékenység megszervezésekor figyelembe kell venni a gyermekvédelmi törvényt (1997. évi XXXI. törvény) és a Kt. rendelkezéseit (4. § 7. pont, 10-11. §). Az igazgató felelős vezetőként (Kt. 54. § 1. pont) felel és irányítja a pedagógiai munkát, az oktató-nevelő tevékenységet, mely tágabb értelemben átfogja a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet. Mivel alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szülői segítséggel járjon iskolába, eredményesen tanuljon, a családi házzal való kapcsolattartás is elengedhetetlen. Ehhez szükséges valamennyi pedagógus, kiemelten az osztályfőnökök és az gyermekvédelmi felelős összehangolt munkája. -

Legfőbb feladatok: a veszélyeztetettség felmérése, figyelemmel kísérése, kapcsolattartás a családdal, megfigyelés, közvetlen beszélgetések során az osztályfőnökök gyermekvédelmi felelős együttes munkájával.

26

és

a

-

A segítés módjai: étkezési támogatás, tankönyv-tanszerellátás a törvény által meghatározott keretek között, közvetlen, segítő szándékú beszélgetések, a gyermekvédelmi támogatás folyamatos felmérése, a rendszeres vagy alkalomtól függő kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a társadalmi szervezetekkel, a Családsegítő Szolgálattal, amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek, gyermekjóléti szolgálat vagy hatóság bekapcsolása, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka rendszeressége, folyamatossága biztosítja azokat a feltételeket a veszélyeztetett gyermekek számára, amelyek jogaik, kötelességeik érvényesítéséhez alapvetőek.

6.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: -

A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása; folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás valamennyi területén. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményének, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása iskolán kívül. Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

6.7.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

A szociális hátrány nem az iskolában kialakuló, hanem elsősorban a tanuló családi környezetéből fakadó hiány. Az enyhítését segítő tevékenységek: -

felzárkóztató órák napközi otthon tanulószoba diákétkeztetés iskolai könyvtár használata fejlesztő foglalkozások kapcsolattartás a családdal segítő beszélgetések étkezési segélyek tankönyvvásárlási támogatás 27

-

kirándulásokhoz, erdei iskoli programokhoz hozzájárulás biztosítása kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Kisebbségi Önkormányzattal kompetencialapú oktatás, differenciált tanulásszervezés tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazása

7. A tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái 7.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők, családok együttműködését a közösen elfogadott és közösen végzendő pedagógiai feladatokra építjük elsősorban. A nevelés-oktatás háromszereplős (diákok, szülők, iskola) folyamatában az iskola a szülőkkel egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik. A gyerekek oktatásában, nevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos „hátországot” jelenti. A kettő harmonikus egységében tud legeredményesebben fejlődni a gyermek. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az iskola, a család a lehető legtöbb értékközvetítésben megegyezzen. Ezek mellett és érdekében a rendszeres információcsere és a kölcsönös együttműködés kialakítása, fenntartása és folyamatos fejlesztése a legfontosabb. Nemcsak kiemelt rendezvényeink nem valósulhatnak meg szülői együttműködés nélkül, de az újszerű tanulásszervezési eljárások sikeressége is nagy mértékben függ a családok, szülők aktivitásától. Az egyénre szabott értékelés eredményesebb lesz, ha a szülőt sikerül a fejlesztéshez támogató partnerként megnyernünk. Ennek feltétele a rendszeres személyes kapcsolattartás. Alkalmazási területe: Az iskola valamennyi tanára, kiemelten az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő tanár, minden diák és szülő.

28

Tevékenység A belépő évfolyam szüleinek tájékoztatása.

A tanév és a tanév rendjének, feladatainak ismertetése.

A félév értékelése.

Tájékoztató a tanulók eredményeiről.

A folyamat tevékenységei, módszerei, szereplői, határidők és felelősei: Feladatok, módszerek, Mikor Felelősök Kik végzik színterek Fórum és beiratkozás. Összevont szülői értekezlet. igazgató, Tájékoztató az iskoláról. osztályfők igazgató minden év március-április. Rövidített mk. vezetők pedagógiaiprogram. leendő oszt.fők Házirend. Osztályonkénti szülőiértekezlet. A házirend ismertetése. osztályfői mk.vez. Az osztályban tanítók osztályfők osztályfők minden év szeptember első fele. bemutatkozása. szaktanárok igazgató Tantárgyi tagintézmény-vezető követelményrendszer ismertetése. osztályfőnöki mk. vez. Osztályonként szülői minden osztályfőnök és február eleje. osztályfők értekezletek. szaktanár igazgató minden tanár, of. Osztályzatok és értékelések havonta. ellenőrzi a tájékoztatóban. Írásos tájékoztató a szülők részére osztályfők a a gyermekük november és április. szaktanárok véleménye osztályfői mk.vez. teljesítményéről. alapján minden Fogadóestek. szaktanár november és április. szaktanárok Egyéni fogadóórák. folyamatos egyeztetve

29

Tájékoztatók: nevelési és egyéb felmérések eredményeiről.

Felmérések: - igényekről, - idegennyelvválasztásról, - választható tevékenységekről, - napköziről, - tan.szobáról, - menzáról, - tankönyvtámogatásról, - akciókról, -táborokról, erdei iskoláról, stb.

Közös programok.

Szülői értekezleteken szóban. Adott korosztály szüleinek írásos és rövidített formában.

Az adott területre érvényes választási lehetőségekkel,igények megfogalmazásával, értékelési kritériumokkal, adott formában történő írásos felmérések, amelyek az érintettek számára teljes körűek.

Tanévnyitó. Zenei világnap. Mikulás. Karácsony. Farsang. Évzáró. Ünnepélyek (pl. okt.23.,

osztályfők

aktuális időpontban

osztályfők, igazgató

osztályf.-ök programot szervezők

aktuális időpontok szerint

iskolavezetőség

aug. vége szept. 29. aktuális időpontok szerint.

6.-os ofők ének-zene tanár osztályfők napk.csop.vez.

6. évfolyam tanulók osztályok + szülők évente váltva alsó-felső tag. 7. évfolyam 8. évfolyam, 5. évf.

30

Június Aktuális időp. szerint

osztályfők 7-es of-ők

márc.15.) Pályaválasztási szülőitanulói fórum. Vizsgák.

6.-os és 8.-os osztályok 8.-os matem. és történelem szaktanárok, osztályok, szaktanárok és szülők

november december Május vége, június eleje.

adott of-ők igazgató és érintett ofők, mk-vezetők, szaktanárok

szülők, DÖK minden osztály Sportversenyek, rendezvények. Tanulmányi kirándulások. Táborozás. Osztályrendezvények. Iskolai disco.

aktuális időpontok

szervező tanárok, szülők osztályok, szülők DÖK, 7.évf. és szülők szülők, iskolaszék, minden dolg. szülők, pedagógusok, más támogatók

aktuális időpontok

aktuális időpontban. aktuális időpontban. aktuális időpontban. aktuális időpontban. aktuális időpontban.

Jótékonysági vacsora Alapítvány támogatása, működtetése.

31

oszt.fők DÖK segítő tanár osztályfők

DÖK segítő tanár megbízott pedagógus érintett osztályfők iskolavezetőség igazgató

7.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 7.2.1. A szülői közösség Intézményünkben a szülők jogaik érvényesítése érdekében és kötelezettségeik teljesítésére szülői szervezetet működtetnek. Az osztály szülői közösséget az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik maguk közül elnököt és tisztségviselőt választanak. Az iskolai szülői közösség tagjai azok a szülők, akik az iskola vezetésében a szülők képviseletét látják el. Az iskolai szülői közösséget az osztályok szülői közösségeinek elnökei és tisztségviselői alkotják, akik elnököt választanak. -

-

Az iskola gondot fordít a szülői igények megismerésére, amelynek formái: iskolaválasztást megelőző találkozók, szülői közösség szervezetének működése (osztály, iskolai), szülői értekezlet, egyéni beszélgetések, fogadóest, rendezvények, a kapcsolatépítés közös fórumai (rendezvények, kirándulások, szabadidős programok, táborok), nyílt tanítási nap az alsó tagozaton. Az iskola gondot fordít arra is, hogy ezek az igények megjelenjenek az iskolai élet szervezésében, tanítási tartalmaiban: Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzat kialakításában, a Házirend összeállításában és tartalmában, az étkezés biztosításában, a rendezvények, ünnepségek szervezésében, a tanítási időn túli elfoglaltságok megszervezésében (szabadidős programok, kirándulás, tábor stb.), a tankönyvválasztásban, a társadalmi munkák szervezésében. 7.2.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart osztálya tanulóinak szülői szervezetével. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az igazgatóhoz, a tagintézmény vezetőjéhez. A szülői közösséget az igazgató a munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a véleményeket és a javaslatokat.

7.2.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A csoportos tájékoztatás módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik. 7.2.4. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az iskola tanévenként legalább kettő, a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. 7.2.5. A szülői értekezletekkel szemben támasztott elvárások -

-

-

-

-

Elősegítik a szülői ház és az iskola nevelési elveinek összehangolását, a tanulók nevelésében előforduló kérdések megvitatását, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban felmerülő problémák megoldását. A nevelés társadalmasításának folyamatában fontos, hogy a szülő és a pedagógus partnerként tevékenykedjék. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék a pedagógiai és nevelési programot, az iskola nevelési alapelveit és céljait, terveit és módszereit, s azt is, hogy a családokban folyó nevelésről mi is tájékozódjunk. A szülői értekezletekre pedagógusaink mindig alaposan felkészülnek. Az osztályfőnököknek meg kell találniuk azt a megfelelő időpontot, alkalmat, amely a szülők többségének megfelel, és adott esetben gondoskodniuk kell arról, hogy minél több szülő, tanár és más érdekelt ott megjelenhessen. A szülői értekezleten elhangozhat rövid tájékoztató, beszámoló az iskolát, az osztályt érintő bármilyen tanulmányi, pedagógiai, oktatáspolitikai, pszichológiai stb. kérdésről, összekapcsolva az osztályban soron következő feladatokkal, az ott folyó tevékenységekkel. A szülői értekezleteknek az osztályközösség előrehaladását, a tanulmányi eredmények növekedését, a tanulók neveltségének javulását kell eredményezniük az iskola és a család közreműködése által. A szülői értekezleteken foglalkozni kell az elfogadott terv alapján egy-egy nevelési kérdéssel is. A szülői értekezletek időpontját az éves munkaterv jelöli ki. 7.2.6. Az iskolai fogadóestek rendje Fogadóestjeinken pedagógusaink – tanévenként két alkalommal, az iskolai munkatervben rögzített időpontban – egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az iskolába, ettől eltérő időpontban is. Ha a szülő szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, előzetesen telefonon vagy írásban időpontot egyeztet vele.

33

7.2.7. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Iskolánk rendszeres írásbeli tájékoztatást ad diákjairól a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztatóban. Írásban értesítjük a szülőket gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatunk az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni (ha erre az tájékoztató lehetőséget ad, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni). A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét, a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az tájékoztató hiányzó érdemjegyeit. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról.

7.2.8. A szülői közösség jogai, kötelességei A Köznevelési törvény 72. §-a alapján a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, gondoskodjon gyermeke értelmi-, testi-, érzelmi- és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről a Köznevelési törvény fenti rendelkezéseinek megfelelően.

8. Iskolai egészségnevelési program 8.1. Elméleti alapvetés Az egészségnevelésünk átfogó célja, hogy elősegítsük tanulóink egészségfejlesztési attitüdjének, magatartásának, életvitelének alakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék tagjaiként képesek legyenek arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotukat érintő hatásokat, és ezáltal képessé váljanak az egészségük megőrzésére, a veszélyeztető hatások csökkentésére, továbbá az egészségüket védő és a környzet védelmére is figyelmet fordító optimális megoldások megismerésére. Az egészséges életmódra nevelésünk nemcsak a betegségek megelőzésének módjára, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő társaink iránti elfogadó és segítőkész magatartásformákat. Sokoldalúan kell foglalkoznunk a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésével. 34

-

Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Célunk, hogy tanítványaink harmóniában éljenek önmagukkal, és önfejlesztésre képes személyiségekké formálódjanak. Ennek érdekében az iskolában végezhető összes tevékenységünknek arra kell irányulnia, hogy biztosítottnak lássuk minden tanítványunk harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy pozitív énképet alakítsunk ki és fejlesszünk szituációs gyakorlatokkal, segítő-formáló értékelésekkel, szeretetteljes miliő biztosításával, hogy az egészséges életmód szokásai gyakorlattá váljanak. 8.2 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-

o o o o o o o o o

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívül is – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a táplálkozás, az alkohol- és kábítószerfogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegélynyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

8.3. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységi formák a) b)

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelésórák, játékos egészségfejlesztő testmozgás a harmadik-negyedik évfolyamon, az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport-foglalkozások, úszásoktatás a helyi tantervben szereplő tantárgyak (környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés) és az osztályfőnöki órák tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli)foglalkozások: minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó 35

tudnivalókkal kapcsolatosan (DÖK nap), f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

Iskolaorvos: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata szűrővizsgálatok - védőoltások - krónikus betegségek, kóros elváltozások korai felismerése fejlődési rendellenességek kiszűrése, javaslattétel Védőnő: - tanácsadás - a tanulók egészségi állapotának rendszeres ellenőrzése serdülőkori problémák, krízisek megoldása - orvosi javaslatok betartása - diagnózis készítése - közreműködés az egészségügyi vetélkedőkre való felkészítésben 8.4 .A tanórákon és egyéb foglalkozásokon megismert és elsajátított elméletek alkalmazási területei: -

étkezések (tízórai, ebéd, uzsonna), helyes étkezési szokások, változatos étrend iránti igény kialakítása, az étkezéshez kapcsolódó higiénés szokások kialakítása, pl. napközi, menza, tisztálkodási szokások, rendszeres fogászati ellenőrzések (étkezések után a teljes napközis létszám fogat mos), a szünetek zömében az udvaron, levegőn töltése, az osztályok frissítő szellőztetése, rendszeres testmozgást segítő sportkörök, kirándulások, túrák, erdei iskola, vetélkedők, pályázatok, a tiszta, rendes környezet együttes alakítása és megóvása, a napközis foglalkozások körében mindennapossá tesszük az ebéd utáni (lehetőleg szabadban eltöltött) rendszeres testmozgást. 8.5. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken eredményezi a hatékonyság növekedését:

-

a tanulási eredményesség javítása, az iskolai lemorzsolódás csökkenése, a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése, 36

-

a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése, bűnmegelőzés, a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal, az önismeret és önbizalom javulása, az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása, érett, autonóm személyiség kialakulása, a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése, a társadalmi tőke növelése.

9. Az elsősegély-nyújtási kapcsolatos iskolai terv

alapismeretek

elsajátításával

9.1. Elméleti alapvetés Meg kell ismertetnünk a környezet, a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Együtt kell felkészülnünk a vészhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére (pl. tűz-, balesetvédelem, bombariadó). Figyelmet kell fordítanunk a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésének legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). 9.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

9.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

37

-

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe. 9.4. Tevékenységi formák

-

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika testnevelés

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti -akadály artériás - és ütőeres vérzés komplex - újraélesztés mérgezések vegyszer - okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid-mérgezés égési sérülések forrázás magasból - esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

38

10. Iskolai környezeti nevelési program 10.1. Helyzetkép Iskolánk kertes, családi házas környezetben helyezkedik el. Az utcában lakók a házuk előtti (a járda és az úttest közötti retületet) rendben tartják, így az iskola előtti kb. 80 m hosszú közterületet mi is gondozzuk együtt a gyerekekkel. Udvarunkat a tanulólétszám mellett körültekintően kell használnunk, növényzetére vigyáznunk, fejlesztését biztosítanunk. Az esztétikus környezet megóvását mindennap, alakítását rendszeres időközönként együtt tervezzük és végezzük tanítványainkkal. Berendezéseinket, belső tereinket szintén együtt fejlesztjük, alakítjuk, megóvásukat figyelemmel kísérjük. Minden tanévben 50 fő részére a 4.-5. évfolyamosok önkéntes jelentkezése alapján önköltséges erdei iskolai programot szervezünk természeti környezetben. Jellemző egész működésünkre a környezetvédelem és a környezettudatos szokások együttes alakítása egységben természetes és mesterséges környezetünkkel. Jeles napokon (pl. Föld napja) akciókat, rendezvényeket tartunk. 10.2. Alapelvek és célok -

Az egyetemes természet mint értékünk tisztelete, megőrzése, benne az egyetemes kultúra értékeivel. A Föld természetes és egészséges folyamatainak harmóniájára törekvés és a bológiai sokféleség megőrzése, valamint a testi-lelki egészség megőrzése. Az iskola környezettudatos működtetése: az alkalmazott eljárások, a használt anyagok feleljenek meg a környezetvédelmi szempontoknak, és követendő mintaként szolgáljanak. Fontosnak tartjuk, hogy:

-

kialakuljon tanulóinkban az esztétikus környezet iránti igény és szeretet, a mesterséges és a természetes környezetünk megóvása, a használat és igénybevétel, a fejlesztés egyensúlyának és harmóniájának megteremtése, a felelősség érzése és együttműködés a fenntartásban és a fejlesztésben egyaránt. Ennek érdekében közösen értékeljük (tanulók és tanárok) a mindennapi használat, a megóvás minőségét. Mindennapos tevékenységgé tesszük a környezetünk szépítését, esztétikumának fejlesztését.

39

Feladataink Jellemzők

Célok

Nagy járműforgalom(reggel és délután)

Zaj, porártalom, légszennyezés

Szemét

Iskolaépület belseje

Fűtés, világítás Vízhasználat Eszközök

-

Tevékenységek és feladatok Sebességcsökkentést figyelmeztető táblák Közlekedési szokások megléte, a kerékpáros alakítása, a közlekedés közlekedés biztonságának biztonságának növelése elméleti és gyakorlati fejlesztése, közlekedési ismeretek tanítása Sövények, cserjék, fák Ezek csökkentése ültetése. Az utcai front és a kerítés melletti szakaszon. Tiszta, esztétikus Alkalmas szeméttároló környezet. A szelektív biztosítása, akciók hulladékgyűjtés szervezése szelektív megismertetése, hulladékgyűjtésre. Udvar, feltételeinek részleges utca szemétmentességének megteremtése. biztosítása. Berendezések, bútorok, felszerelések, dekorációk állapotának figyelemmel kísérése, megóvása. Növények, kerti tó Tiszta, esztétikus környezet gondozása. Melléklhelyiségek használata. Szellőztetés, portalanítás. Lábtörlők (az esetlegesen behozott sár folyamatos feltakarítása). Nyílászárók állapota, Takarékosság szigetelések, fényterelők, neoncsövek Ésszerű takarékosság Öblítők állapota, használata Audiovizuális eszközök, Szemléletesség, esztétikum ITK-eszközök esztétikus falitáblák és dekorációk

Pedagógiai célok: az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, holisztikus és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés, 40

-

a tolerancia és a segítő életmód kialakítása, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése, az állampolgári felelőség felébresztése, az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése, a globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése. Ennek érdekében követjük a gyakorlatban jól bevált hagyományokat, és keressük az új lehetőségeket (tanulás, pihenés, étkezés, tisztálkodás, tárgyi és természeti környezetünk rendben tartásának, együttalakításának hagyományai – pl. kertrendezés –, erdei iskola). Kiemelt célunk, hogy iskolánk és környéke tiszta legyen. Ennek érdekében azt kívánjuk elérni, hogy tanulóink nagy része elkötelezett legyen a törekvés iránt. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-

a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásának feladata.

10.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú faladatokat az éves munkatervbe rögzítjük.

41

Az éves munkatervben iskolánk különös figyelmet fordít az egészségnevelési és környezeti nevelési részprogram és az iskolai tevékenységrendszer koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet és a tanulás harmóniájára. Kiemelten kezeli a környezet és az egészség kapcsolatának jelentőségét.

11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 11.1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején fölüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titok megőrzése. - Az előírt minősítések jogszabályokban meghatározott határidőkre történő megszerzése. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 11.1.1. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozáson. 42

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása az általa tanított tanulók körében.

11.1.2. A tehetséges tanulók gondozása A tehetséggondozás területén elsősorban olyan sokrétű, változatos tevékenységformákat biztosítunk, amelyekben a különös érdeklődésű tehetséges gyermek megmutatkozhat. -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport- és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása, előkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

11.1.3. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása,számukra tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése (fejlesztő, utazó gyógypedagógus), gyermekvédelmi feladatok ellátása a körükben ( ifjúságvédelmi felelős), felkészítésük javító vagy osztályozó vizsgára, az eredményes középiskolai felvételük elősegítése.

11.1.4. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színházés múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő közös programok.

43

11.1.5. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben; részvétel a kirándulásokon, táborokban. (DÖK segítő tanár)

11.1.6. Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

11.1.7. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előladások szervezése, megtartása.

11.1.8. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

11.1.9. Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítványok működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

44

11.1.10. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -

11.1.11.

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében

-

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének, rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. 11.1.12. Az iskola képviselete -

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

11.1.13. A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

11.1.14. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagóguskollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

45

11.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 11.2.1. Az osztályfőnök feladatai -

Megfelelő magaviseletű, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Felhívja a szülők figyelmét a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magtartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás- és szorgalomosztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy a feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. 46

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és az ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

11.2.2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelőmunkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadóórák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

47

11.2.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -

Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanuló Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -

A tanulók száma Az osztályozott tanulók száma és aránya Az osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga A kitűnő tanulók száma és aránya A szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi-, sport-, kulturális-, stb. versenyek eredményei Az iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Az iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői:

o

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika). - Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján: o A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. o A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya. o A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya.

48

-

Továbbtanulás iskolatípusok szerint:

o o o

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya. Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya. Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya. Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya.

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermekés ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (az önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 11.2.4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai.

49

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -

-

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentőszolgálat felépítése és működése, a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szoálgat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés a diktatúrák áldozatainak emléknapjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Az osztálykirándulás előkészítése.

12. Az iskola szereplőinek kapcsolattartási formái

és

partnereinek

12.1. Az iskola közösségeinek együttműködése 12.1.1. Az iskola vezetősége és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -

az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül időben, a tervezhetőséget szem előtt tartva értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: -

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. 50

12.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 12.1.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

51

12.1.4. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - sportélet; - kulturális, szabadidős programok; - a tanulók tájékoztatása. 5. Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie.

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt.

8. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. 12.1.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola vezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 52

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladatuk a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás (szükség esetén) Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása o o o o o o o

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. d) Fogadóest Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) e) Fogadóóra Feladata: személyes egyeztetés alapján a fogadóestek/szülői értekezletek közötti időszakban felmerülő kérdések megbeszélése f) Az első és harmadik évfolyamon nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. g) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. 53

3. A szülői értekezletek, a fogadóestek és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola vezetőjétől, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o o o o o

az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola vezetőségénél.

12.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködésük iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: o Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Petőfi tér 8.) o Nevelési tanácsadó (Petőfi tér 8.) A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: o Pertőfi Sándor Városi Könyvtár Könyvtár (Szent János tér 9.) o Móra Ferenc Művelődési Központ (Petőfi tér 1.) o Kiskun Múzeum (Dr. Holló Lajos utca 9.) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető vagy helyettese, valamint a szaktanárok a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 54

3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola orvosával, védőnőjével és illetékes egészségügyi dolgozóival, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi szervezetekkel: o Családsegítő szolgálat (Hunyadi utca 6.) A munkakapcsolat felügyeletéért az intézmény vezetője a felelős.

13. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 13.1. A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük meg: o osztályozó vizsga o pótló vizsga o javítóvizsga 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához: o ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, o engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, o ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, o ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 4.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel o osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, o javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó- és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai 55

munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

13.2. A vizsgatárgyak részei és formái TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

FELSŐ TAGOZAT SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

és gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI

56

14. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 14.1. Az intézmény első évfolyamára történő felvétel 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek lakcímkártyáját, - az óvodai igazolást, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 14.2. A 2-8. évfolyamra történő felvétel 1. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, - a fenntartó jóváhagyását. 2. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a fenntartóval történő egyeztetés után döntünk.

3. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

57

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A kerettantervre vonatkozó jogszabályi előírások A Magyar Közlöny 2012. évi 177. számában jelent meg az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. E jogszabály mellékletei tartalmazzák az elfogadott kerettanterveket, amelyek alapján az általános és középiskoláknak felül kell vizsgálniuk helyi tantervüket. (A rendelet a 2012. december 29-én lépett hatályba.) „Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. § (14) bekezdés] Az iskoláknak úgy kell átdolgozniuk helyi tantervüket, hogy az megfeleljen: o a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; o a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérőlés alkalmazásáról szóló o 110/2012. Kormányrendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv; o a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) o EMMI rendelet, valamint az annak mellékleteként kiadott kerettantervek előírásainak. A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet a kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályokat, majd a kerettantervek feladatát, felépítését, valamint a kerettantervek jóváhagyásának szabályait rögzíti.

A jogszabály rendelkezése szerint a kerettantervek a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározzák a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat: o a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását, o a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, o a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát, o a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit, o a műveltségi területek vonatkozásában meghatározott tantárgyak óraszámát, o az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását, o a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között, o az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából. 58

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet mellékleteként jelentek meg a kerettantervek. Ezekben kerültek lebontásra a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak. A miniszter által kiadott kerettantervek iskolatípusok, illetve pedagógiai szakaszok szerint tagolódnak: alsó tagozat, felső tagozat. A kerettantervek tartalmazzák: o a bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti óraszámokat; o a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves szakaszokban); o egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit. 1. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tantárgyak kerettantervei évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát, valamint a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlására, a tanulói képességek, tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

2. Az érvényben lévő tantervek 2013. szeptember 01-től TANÉV

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

2013 2014

NAT 4

NAT 3 Kntv.

NAT 3

NAT 3

NAT 4

NAT 3 Kntv.

NAT 3

NAT 3

2014 2015

NAT 4

NAT 4

NAT 3 Kntv.

NAT 3

NAT 4

NAT 4

NAT 3 Kntv.

NAT 3

2015 2016

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 3 Kntv.

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 3 Kntv.

2016 2017

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

NAT 4

59

NAT 3 – A 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv NAT3 Kntv. – 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. NAT 4 – A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 51/2012. (XII. 21.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről EMMI rendeletben lévő kerettanterveket építjük be a helyi tantervünkbe. 51/2012. (XII. 21.) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről EMMI rendeletben lévő kerettanterveket építjük be a helyi tantervünkbe.

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

3. A tantárgyak óraszámai NAT 3 és NAT 3 Kntv. alapján Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

2. évfolyam A B

A

8

8

8

7

7

2

2

3

3

4

4

3

3

1

1

8

Angol nyelv

3. évfolyam B Csoportb.

4. évfolyam B Csoportb.

2

Német nyelv Matematika

A

4,5

4,5

Informatika

3

Környezetismeret

1

1

1

1

2

2

Ének-zene

1

1

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

3

3

3

3

Összesen

22

22

22

22

22,5

22,5

Rajz

Megjegyzés: 3. évfolyamon 2 angol és 1 német csoport működik 2-2 órával. 4. évfolyamon 1. angol csoport 3 óra, 2. angol csoport 3 óra, német csoport 3 óra. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a csoportbontást informatika tantárgyból is felmenő rendszerben. 60

Tantárgyak

A

6. évfolyam B csoportb.

7. évfolyam A B C

A

8. évfolyam B csoportb.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3,5

3,5

3,5

3,5

3,5

Történelem

2

2

2

2

2

2

2

Angol nyelv

5

3

5

3

5

3

3

Német nyelv

3

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

3

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Természetismeret

Földrajz

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

0,5

0,5

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

Rajz Technika Osztályfőnöki Etika Médiaismeret Egészségtan

0,5

0,5

Testnevelés

5

5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

Összesen

27

25

27

25

25

27

25

61

4. A 2014/2015-ös tanév óraterve A választott kerettanterv feletti óraszám NAT 4 alapján

Óraterv a kerettantervekhez 1 - 4. évfolyam 1. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

2. évfolyam

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat, technika Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

4. évfolyam

A

B

A

B

A

B

A

B

7+1

7+1

7+1

7+1

6+1

6+1

6+1

6+1

**+ 1

*2

Idegen nyelv Matematika

3. évfolyam

**+ 1

**+ 1

*+ 2

*2

4+1

4+1

4+1

4+1

4+0,5

4+0,5

4+0,5

4+0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1+0,5

1+0,5

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

3/5

3/5

25

25

25

25

25

25

27

27

Szabadon tervezhető órák:

2

2

2

2

3

3

3

3

Magyar nyelv és irodalom

1

1

1

1

1

1

1

1

Idegen nyelv Matematika

1 1

1

1

1

0,5

Környezetismeret

1

1 0,5

2 0,5

0,5

0,5

0,5

A szabadon tervezhető órakeretet az óratervben + jelzéssel jelöljük.

* idegen nyelv tantárgyból 3-4. évfolyamon 3 csoport működik, 2 angol és 1 német nyelvi csoport. **3. évfolyamon 1-1 szabadon tervezhető órát használunk fel angol és német nyelv tanításra.

62

A választott kerettanterv feletti óraszám NAT 4 alapján

Óraterv a kerettantervekhez 5 - 8. évfolyam 5. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

6. évfolyam

8. évfolyam

A

B

A

B

A

B

A

B

4

4

4

4

3+1

3+1

4

4

*3

*3+1

*3

*3

*3+1

*3

*3

**3+1

**3+1

**3+1

**3+1

**3+2

**3+1

**3+1

Idegen nyelvek

*3+1

*3

*3

*3+1

Matematika

**4+1

**4

**4

**3+2 **3+1

Történelem, társd. és állampolg.ism.

7. évfolyam

*3

2

2

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

***-/1

***-/1

***-/1

***-/1

Természetismeret

2

2

2

2

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1+0,5

1+0,5

1

1

Hon-és népismeret

1

1

Informatika

+1

+1

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

+1

+1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

***2,5/5

***2,5/5

Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlatok

1

1

1

1

1

1

1

1

+1

+1

+ 0,5

+ 0,5

+ 0,5

+ 0,5

+ 0,5

+ 0,5

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

28

28

31

31

31

31

Szabadon tervezhető órák:

3

3

3

3

4

4

4

4

1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

1

1

Matematika

1

2

1 1

1

Vizuális kultúra Informatika

1 0,5

1

1 1

1

1

1

1

0,5

1

Technika és életvitel Term.tud.gyakorlatok

2

1

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

0,5

0,5

* Idegen nyelv tantárgyból 5-8. évfolyamon 3 csoport működik, 2 angol és 1 német nyelvi csoport.

** Matematika tantárgyból 5-8. évfolyamon 3 csoport működik, melyből 1 emelt óraszámú és 2 normál óraszámú csoport. *** Erkölcstan/hit-és erkölcstan, testnevelés tanátrgyakat felmenő rendszerben vezetjük be. 2015/2016-os tanévben: 7. évfolyamon erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgy, 8. évfolyamon testnevelés tantárgy lép be. A szabadon tervezhető órakeretet az óratervben + jelzéssel jelöljük. A szabadon tervezhető órakeret a csoportbontások miatt nem egyformán oszlik el az A és B osztályok között.

63

5. Kerettantervi változatok Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „ B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika A változat Biológia A változat Fizika A változat Kémia A változat Ének-zene A változat

6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 7. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják.

6. A helyi tanterv alapján működő szabályozások 6.1. Emelt óraszámú angol nyelvoktatás A tantárgyválasztás lehetőségét a helyi tanterv előírásai biztosítják. Intézményünkben a 7-8. évfolyamon emelt óraszámú nyelvoktatás folyik. Az idegen nyelvi csoportba sorolás elvei, gyakorlati megvalósítása A gyerekek minden idegen nyelvi csoportban a jelenleg érvényben lévő kerettanterv követelményeinek megfelelően sajátítják el az idegen nyelvet. Az idegen nyelvi csoportbontás célja: képességeken alapuló homogén csoportok létrehozása. A hasonló képességű tanulói csoportokban még nagyobb lehetőség nyílik a differenciált munkára. Ez a haladási mód egyaránt törekszik a kimagasló képességek optimális fejlesztésére, és a különböző okokra visszavezethető esetleges hátrányok kompenzálására. Lehetővé teszi, hogy a gyerekek saját képességeikhez legközelebb álló szinten és tempóban sajátíthassák el az adott idegen nyelv alapjait. Intézményünkben az idegen nyelv órarendbe illesztett tantárgyként való tanítása 4. évfolyamon kezdődik. Amennyiben az intézményi órakeret 64

lehetővé teszi, évfolyamonként csoportbontásban szervezzük meg az idegen nyelvi órákat. Az adott évfolyamon belül a csoportok kialakítása a tanulók eltérő képességszintje és teherbírása alapján történik. A nyelvi csoportok kialakítását a törvényi előírások mellett az évfolyam létszáma és arányossági elvek is befolyásolják. A tanulócsoportok kialakítása a 3. évfolyam év végi eredményeinek figyelembevételével történik. A gyerekeket elsősorban a matematikából és magyar nyelvtanból nyújtott teljesítményük, valamint osztálytanítóik és szaktanáraik közös véleménye (alapképességek, tanulási szokások, tanulási stílus és ütem, figyelem, gondolkodás) alapján soroljuk csoportokba annak érdekében, hogy tempójukhoz mérten a legmegfelelőbb módszereket alkalmazhassuk tanításuk során. Amennyiben alsóbb évfolyamon a gyermek idegen nyelvi szakköri foglalkozásokon rendszeresen részt vett, a foglalkozást tartó nevelő véleménye is mérvadó.





 

A csoportok átjárhatósága A gyorsabban haladó csoportokban a négy nyelvi alapkészség erőteljesebb, mélyebb fejlesztése folyik, haladásmódjuk gördülékenyebb. A csoportok közötti átjárhatóság az 5. és 6. évfolyamon lehetséges az alábbi szempontok figyelembevételével: a tanuló félévkor vagy év végén szülői vagy szaktanári kezdeményezésre a gyorsabban haladó csoportba kerülhet. Ennek feltétele, hogy az idegen nyelvi munkaközösség által a gyorsabb csoport tudásszintje alapján összeállított szintfelmérőt legalább 75%-os eredménnyel teljesíti. a 7. és 8. évfolyamon a tanulók – az évfolyam csoportjai között három tanév alatt kialakult különbségek miatt – nem léphetnek át a gyorsabban haladó csoportba. A haladási tempó és a tananyag mélysége a gyerekek képességeit figyelembe véve ekkor már eltérő. a tanuló a lassabban haladó csoportba kerülhet, amennyiben egy félév során tanulmányi átlaga az adott tantárgyból drasztikus mértékben romlik. Mindez szakmai indokok alapján történhet. A tanuló különleges, pedagógiailag indokolható esetekben (például hosszan elhúzódó betegség, tartós hiányzás, külföldi tartózkodás stb.) a szülő és a szaktanár közös döntése alapján csoportot válthat. 6.2. Emelt szintű matematikaoktatás Iskolánkban a 2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben a felső tagozaton évfolyamonként egy csoportban emelt szinten tanítjuk a matematikát. A szülői elvárások, a személyi feltételek és a célok találkozása biztosította a lehetőségeket számunkra az igényes és hangsúlyozott matematikatanítás megvalósításához. Ez továbbra is fontos célkitűzésünk, hisz a matematika – a tanuláshoz való sokirányú kapcsolódással – a gyakorlatban és a tudományokban való felhasználhatóságával válik nélkülözhetetlen tantárggyá. Legfontosabb célunk a rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés, a célszerű és ötletes megoldások önálló megkeresésére való képesség kialakítása, amelyek feltételezik a legfontosabb gondolkodási módszerek, a gyakran használt eljárások, feladatmegoldási stratégiák és a szükséges ismeretek egységét. A célok eléréséhez a matematikaórák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek (háziversenyek, városi, megyei versenyek), amelyeken 65

tanulóink sokan vesznek részt, többen kiemelkedő eredménnyel. Biztosítjuk a középiskolai felvételik és a középiskolai tanulmányok jó megalapozását. Csoportbontás a matematika tanításában A csoportok a negyedikes matematikatanítók javaslatai alapján, valamint az első hónapok képességés sebességmérései alapján alakulnak ki. A csoportbontás legfontosabb indoka az, hogy a gyerekek eltérő sebességgel képesek haladni az egyszerűbb tapasztalatoktól az összetettebb problémák megoldásain keresztül. Azaz a elmaradóknak lassúbb lépésekre és több tapasztalatra van szükségük, míg a jobb képességűek nagyobb lépésekkel, kevesebb tapasztalattal, de értő alkalmazással hamarabb továbbléphetnek az önálló feladatmegoldások felé. A kombinatív és a rendszerezési képességek mérésére, a számolási képességek gyorsaságára (időegység alatti mennyiségére), az önálló gondolkodási képesség fejlettségére és mérésére alapozunk, amikor a csoportokat kontrolláljuk. A bontás helyességét az országos mérések, a vizsgakövetelmények teljesítései, az önálló munkavégzés szintjei is visszaigazolják. A csoportok átjárhatósága Az 5. és 6. évfolyamon lehetséges a csoportok közötti átjárhatóság. A váltásra a szaktanár javaslatára a tanulóval és a szülővel való egyeztetés után kerülhet sor ötödik évfolyamon az első mérések után, hatodikban félévkor. 7. és 8. évfolyamon csak nagyon indokolt esetben van mód a csoportváltásra. 6.3. Matematika- és történelem-vizsgarendszer Tanítványaink a nyolcadik évfolyam végén történelemből és matematikából vizsgát tesznek. Az évek során folyamatosan alakítottuk, fejlesztettük a vizsgákra való felkészülést és az eredmények értékelésének módját. A történelemvizsga célja: o Mindannak a tudásnak egyfajta – vizsgakörülmények közötti – felmérése, amit a tárgyból követelményként összeállítottunk, a tételsorban és a tételek kidolgozásában rögzítettünk. o Az összefüggő, az adott gondolati tartalom szerinti rendező elvű szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. o Olyan vizsgahelyzet és a vizsgára való felkészülés előzményének átélése, amely segíti, biztonságosabbá teszi tanítványainkat későbbi (érettségi-, képesítő- stb.) vizsgáikra. o Hogy mindenkiben alakuljon ki a korok és az évszámok összefoglaló ismerete. o Hogy azok a gyerekek, akiknek volt a hiányosságuk, a vizsgára készülés folyamatában pótolhassák azokat.

66

A minimum a reprodukciós szint elérése, bizonyítása. A magasabb szint eléréséhez - az események okainak és következményeinek ismerete, magyarázata szükséges és az, hogy ezen okok és következmények fontossága az adott történelmi korban és a korok összehasonlításában is eltérő. - A tanuló átfogóbban lássa, hogy a történelmi változások okai összetettek, a változás és a fejlődés nem mindig ugyanaz; alakuljon ki megítélése: a változások mindegyike fejlődés-e. A vizsgán rontani nem lehet, csak javítani. -

Mit várunk el a gyerekektől? Egy-egy téma kifejtését, önálló kérdésfeltevést; tudjon róla érvelni, vitatkozni, vele kapcsolatban indokolni. Az időrendi sorrend kialakításához ismerje az események sorrendjét, megnevezését, helyszínét. A történelmi korszakok ismerete és jellemzése mellett ismerje az azokon belüli tagozódásokat, fontosabb eseményeket. A nagy világtörténelmi korok és a hazai történelem korszakai között tudjon egyezőségeket, különbségeket megfogalmazni. A történelmi fogalmak magyarázata, definiálása mellett ismerje a róluk szóló információhoz jutás módját, helyét, rendelkezzen az önálló ismreteszerzés lehetőségeinek alapjaival, módszereivel. Tudjon a térképen tájékozódni, ismerje a magyar történelem legfontosabb helyszíneit. Tudjon az egyes történelmi eseményekről, korokról, személyekről, amelyek/akik megítélése az idők folyamán változott. Kiemelten fontos a magyar történelmi személyek iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakulása.

7. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban csak azokat a tankönyveket és egyéb nyomtatott taneszközöket használjuk, melyeket az OM hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A kompetencia alapú oktatás nem tankönyv típusú eszközöket, digitális eszközöket, digitális tananyagot és egyéb eszközöket is igényel. A korszerű, munkáltató jellegű, a tanulók és csoportok tevékenységét biztosító eszközök beszerzése kiemelt feladat az eszközfejlesztés során. A digitális kompetencia fejlsztését biztosító eszközökre és használatukra nagy hangsúlyt kell fektetni. Az évfolyamokon használatos tankönyveket, taneszközöket, digitális tananyagokat a szakmai munkaközösségek határozzák meg iskolánk programja alapján.

67

A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A beszerzés módjáról az osztályfőnökök adnak tájékoztatást, a pedagógusok által ajánlott füzetcsomagok és tanszerek megvásárlására pedig a tanévzáró hetében egy erre a célra kijelölt napon adunk lehetőséget iskolánkban. A taneszközök kiválasztásának szempontjai: -

a több tanéven át használhatóság új taneszközt csak indokolt esetben vezetünk be Igyekszünk a könyvtár számára tartós könyveket beszerezni, melyek a szociálisan rászoruló tanulók ingyen igénybe vehetnek. Ruházati és más felszerelés beszerzését a törvény alapján kérjük a szülőktől. Hagyományaink szerint ünnepi öltözet a sötét alj és fehér felső, nyakkendő az iskola emblémájával; sportfelszerelés: lányoknak piros dressz, fiúknak piros nadrág, fehér atléta. Meghatározott alkalmakra „sulipóló”.

8. A magasabb évfolyamra lépés feltételei -

-

-

-

A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tantárgyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejeztekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, mulasztása az adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv. 68

- 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv. - Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. - Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. -

A 2. évfolyam második félévétől nem alkalmazzuk a szöveges értékelést, visszatérünk az évközi érdemjegyekkel való értékelésre, valamint a félévkor és a tanítási év végén történő osztályozásra.

9. Egész napos iskola 9.1. Az egész napos iskola törvényi háttere A 2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről 4.§ 3. pontja értelmében az egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg. Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012 ( VIII.31.) EMMI rendelete 19.§ (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez b) a tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Az egész napos iskola továbbfejleszti a gyermekek önállóságát társas életük irányításában, a képességeiknek megfelelő szintű tanulásban és önművelésben, a közvetlen környezetüket formáló munkában, a szabadidő személyiségfejlődésük szempontjából optimális eltöltésében. 9.2. Az egész napos iskola szerkezete Az egész napos iskola osztályát két pedagógus vezeti: egyikük délelőtt, másikuk délután dolgozik, műszakuk naponta váltakozik. Egy nevelő a humán tárgyakat, a másik a reál tárgyakat tanítja. Mindkettőjük irányít önálló munkát (a saját maga által tanított tantárgyakból) és szabadidős foglalkozásokat is vezet. Naponta 4-5 óra tanulást, 4-5 óra szabadidős tevékenységet irányítanak (időben változhat). A gyermekek étkeztetését felváltva felügyelik.

69

9.3. Az egész napos iskola pozitívumai  A gyermekek az iskolában az időt életkoruknak, igényeiknek megfelelően változatos tevékenységekkel töltik.  Elegendő idő jut a kulturált étkezésre, a tisztálkodásra.  A szabadidő, a tanulás utáni kikapcsolódási, feltöltődési lehetőség egyenletesen oszlik el a nap folyamán, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, terhelhetőségét, bioritmusukat, az agy élénkebb és lassúbb működési szakaszait.  A gyerekek aktuális állapotának megfelelően a tanító rugalmasabban kezelheti az időkeretet. (Pl. ha fáradtabbak, felcserélheti a tanórát és az azt követő szabadidős foglalkozást.)  Rengeteg lehetőséget nyújt a különböző tanulási tevékenységek integrációjára, összehangolására, a tanulási-nevelési folyamat komplex egységként kezelésére. (Pl. tanulmányi séták, színház- múzeumlátogatás, kirándulások, környezetvédelmi projektek, táncház, könyvtárlátogatás.)  Megkönnyíti az óvodából az iskolába lépést. (Napirendjük az óvodában is hasonló volt.) 9.4. Az egész napos iskola oktatási-nevelési feladatai  Az oktatási-nevelési feladatok elvégzése az iskola által kitűzött célok megvalósítására, az egyén ismereteinek céltudatos felhasználására irányulnak.  A tantervi anyag elsajátíttatása  Értelmi képességek fejlesztése  Speciális helyzetű tanulók segítése, felzárkóztatása, a tehetséges tanulók tehetséggondozása  A társas magatartás követelményeinek kialakítása  Az önálló tanulás módszereinek megtanítása  Az önművelés technikájának elsajátítása, egyéni érdeklődés kibontakoztatása, és felkészítés a felső tagozatra  A tanórákra való eredményes felkészülés biztosítása  A hiányok pótlása  Pozitív munkaszokások kialakítása  Erkölcsi nevelés  Kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása  Magas színvonalú, higiénikus, esztétikus, otthonias környezet biztosítása  Személyi higiéniai szokások kialakítása, betartatása  Étkezési kultúra kialakítása, megőrzése 9.5. A nevelési – szabadidős terv elemei

-

A tevékenységek feltétele: A szabadidőben kezdeményezett tevékenységek jellegét és gyakoriságát a csoport életkora, különböző területeken mutatott fejlettsége és érdeklődése határozza meg. olvasóvá nevelés (mesehallgatás, könyvtárlátogatás, közös olvasás, irodalmi sorozatok) képzőművészeti nevelés: képi, esztétikai élménynyújtás, a különböző technikák megismertetése (papír, agyag, festék, színes kréta, ceruza, mozaik) alkotások bemutatása 70

-

bábjáték vizuális nevelés (kézművesség, barkácsolás) népművészeti nevelés, népművészeti ágazatok megismertetése (ünnepek, szokások) egészségügyi kulturáltságra nevelés (napirendi szokás, testápolás) séták, kirándulások (egészségügyi, megfigyelések, szempontok) filmnézés, elemzés, értékítéletek megfogalmazása ének-zenei nevelés (zeneművek hallgatása, közös éneklés, zenés játékok végzése) 9.6. Módszerek

-

didaktikus játékok – hiánypótlás kezdeményezés, választási lehetőségek érdeklődés felhasználása csoportos foglalkozások helyzetgyakorlatok – szokásrend begyakorlása önálló felkészülések spontán igények megjelenítése tananyaghoz kapcsolódó közös applikációs játékok 9.7. Az egész napos foglalkoztatási tevékenység területei Az egyes tevékenységek iránya megcélozhatja a teljes csoportot, a rászorulókat, gyakorisága pedig napi előfordulástól a féléves időszakig változhat. 10. Projektoktatás Projektmódszer célja Az adott tanuló, tanulócsoport érdeklődésének megfelelő, általuk fontosnak tartott újdonságértékű produktum létrehozása.

-

Projektmódszer értéke: a munkafolyamat a gondolkodási folyamat gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok élmények szellemi és érzelmi hatása. A megvalósítás során önálló, egyéni munkával és/vagy páros és/vagy csoporton belüli munkamegosztáson alapulhat. Minden olyan változás eredménynek számít, amely a tanulók tudásában, képességeiben, attitűdjeiben, magatartásában a projektmunka eredményeként végbement.

-

Kritériumai kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez közös tervezés egyéni munkára, csoportmunkára adjon lehetőséget kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el 71

-

a pedagógus szervező, tanácsadó legyen. A projektoktatás technikái: játékok, dramatizálás, bábozás, vetélkedő, interjú, kiállítás stb. A projektoktatásra az adott évfolyamon, adott témakörben lehetőséget biztosítunk, pl. erdei iskola keretében.

11. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek és képességek kialakításának és fejlesztésének két alapvető terepe van: az iskolában végzett és az otthoni munka, a házi feladat. A házi feladat meghatározása: a tananyag feldolgozásában minden olyan feladat, gyakorlat, melyet tanítási időn kívül otthon, tanulószobán egyéni munkával, önállóan végeznek el a tanulók. A házi feladat célja: az ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, gyakoroltatása, önálló feldolgozások kimunkálása, a különböző időszakokban tanult, de azonos problémakör megoldásához szükséges ismeretek integrálása és a következő tananyag előkészítése.

-

A házi feladat típusai: a, szóbeli házi feladat memoriter, házi olvasmányok szabályok, fogalmak, tartalmi összefüggések,

-

b, írásbeli házi feladat: illusztráció, másolási feladatok, tankönyvi-feladatgyűjteményi feladatok tesztek, házi dolgozatok kiselőadásra, önálló téma kifejtésére való felkészülés

-

c, gyűjtőmunka: könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok

-

d, kísérletek: fizikai, kémiai változások vizsgálata

-

A házi feladatok adásának elvei és korlátai: tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal, mennyisége arányos legyen a tanulók terhelhetőségével és az ellenőrzésre fordítható idővel, megfelelően legyen mennyiségileg, mélységileg és az elvégzéséhez szükséges időben differenciált, legyen megfelelően előkészített, az otthoni felkészülésre fordítandó idő ne haladja meg alsó tagozatban az 72

-

-

-

átlagosan másfél, felső tagozatban a két és fél órát, az ellenőrzés minden esetben terjedjen ki a tényére és a tartalmára, házi feladatot a nevelőtestület által elfogadott szabályok szerint értékeljük, a házi feladat hiánya esetén azt feltétlenül pótoltatni kell; sorozatos elmaradásakor a szülővel személyes kapcsolatot kezdeményezünk, a pótlást ütemezzük, további elmaradása esetén a pótlás minőségét érdemjeggyel osztályozzuk. A felszereléshiányt a szaktanár tartja számon, és ezzel kapcsolatosan ő intézkedik. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra valamint a tanítási szünetek idejére), a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl, nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot A pénteki napok tanóráin a tanuló ugyanannyi házi feladatot kaphat, mint a hét többi napjain. Ezek péntek délután elkészíthetők, a hétvégi zavartalan pihenést nem befolyásolják.

12. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján az iskola minden osztályban fokozatosan megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra meghatározott tanórán való részvétellel,

vonatkozó

rendelkezéseiben

iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 5. osztálytól a sportági utánpótlásnevelés érdekében a diákolimpiai sportágakat javasoljuk. Iskolánkban a következő sportágak a legeredményesebbek, s elsősorban ezeket javasoljuk: 73

o atlétika o úszás o kosárlabda

A választott sportágban az edzéseken való részvétel kötelező. Amennyiben a tanuló nem jár edzésekre, ez kizáró ok lehet. Az iskolát a tanuló a versenyeken köteles képviselni a legjobb tudása szerint a testnevelő tanár által megjelölt sportágban.

13. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testneveléstantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelésórákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. A felmérés a „Hungarofit teszt” (2015 szeptemberétől a “Netfit teszt” alapján alapján) kerül összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.). 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elru-gaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

74

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

PONTSZÁM

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64 1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67 1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70 1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73 1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76 1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79 1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82 1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85 1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88 1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91 1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94 2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97 2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00 2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03 2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06 2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09 2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12 2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16 2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20 2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24 2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28 2.36

75

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. PONTSZÁM

6.

7.

8.

évfolyam

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

2.feladat: 76

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc . Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4.

5.

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

évfolyam 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

77

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28

29 30 32

2

20 23 24 29 32

33 34 36

3

24 27 28 33 36

37 38 40

4

28 31 32 37 40

41 42 44

5

32 35 36 41 44

45 46 48

6

36 39 40 45 48

49 50 52

7

40 43 44 49 52

53 54 56

8

44 47 48 53 56

57 58 60

9

48 51 51 57 60

61 62 64

10

52 55 56 61 64

65 66 68

11

56 59 60 65 68

69 70 72

12

60 63 64 69 72

73 74 76

13

64 67 68 73 76

77 78 80

14

68 71 74 77 80

82 83 84

78

3.feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

PONTSZÁM

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

79

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

PONTSZÁM

5.

6.

évfolyam

80

4.feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítások ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

PONTSZÁM

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

11 13

15 17 19

2

7

9

11 13 15

17 19 21

3

9

11 13 15 17

19 21 23

4

11 13 15 17 19

21 23 25

5

13 15 17 19 21

23 25 27

6

15 17 19 21 23

25 27 29

7

17 19 21 23 25

27 29 31

8

19 21 23 25 27

29 31 33

9

21 23 25 27 29

31 33 35

10

23 25 27 29 31

33 35 37

11

25 27 29 31 33

35 37 39

12

26 28 30 32 34

36 38 40

13

27 29 31 33 35

37 39 41

14

28 30 32 34 36

38 40 42

81

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

2.

3.

PONTSZÁM

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

82

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

14. A tanulók tanulmányi munkájának, szorgalmának llenőrzése és értékelése

magatartásának

és

14.1. Alapelvek 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik a diákok önmagukhoz képesti fejlődését.

83

6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő: KIVÁLÓAN MEGFELELT JÓL MEGFELELT MEGFELELT GYENGE, FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

-

A második évfolyamon a második félévben, valamint harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

7. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 8. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 9. Minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

14.2. A tanulók tudásának értékelése és minősítése A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Alapkészségek Alkalmazóképesség 0-45 % 0-30 % 46-62 % 31-50 % 63-78 % 51-75 % 79-92 % 76-90 % 93-100 % 91-100 %

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Szöveges értékelés Felzárkóztatásra szorul Felzárkóztatásra szorul Megfelelően teljesített Jól teljesített Kiválóan teljesített

Minden dolgozatot 14 munkanap alatt ki kell javítani és a tanulónak legkésőbb a 14. napon ki kell osztani. A témaközi dolgozatok (írásbeli feleletek) hazaküldhetők, a 84

témazáró dolgozatokat az iskolában (fogadóesten vagy egyeztetett időpontban) tekinthetik meg a szülők. A tanuló tudásának értékelése és minősítése esetében az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: Kitűnő (év végén): ha a tantervi követelményeket jelesre teljesíti, és az adott tantárgyból dicséretet kap. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

-

A kapott jegyek beszámítása a félévi, év végi osztályzatba (minden tantárgy esetében 2-8. évfolyamon) felelet értékű szóbeli, írásbeli jegy egyszeres hangsúly; témazáró, tananyagrészt lezáró jegy kétszeres hangsúly; a választott tantárgyak értékelése a közoktatási törvény rendelkezésének megfelelő tantárgyi, továbbhaladási értékelésünkkel megegyező. Az erkölcstan/hit- és erkölcstan, valamint a hon- és népismeret tantárgyak értékelése és minősítése: év közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal. A szöveges minősítés etika és média modulok tekintetében a tanulók teljesítményétől függően a következő lehet: Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg Szövegesen értékeljük a tanulók írásbeli munkáinak külalakját is a következők szerint: Példás: a szabályokat betartó füzetvezetés, igényes, szép, egységes összhatású, esztétikus kép Jó: a szabályokat betartó füzetvezetés, olvasható, rendes, de nem egységes összhatású kép 85

Változó: a szabályok ellen vétő füzetvezetés, olvasható, de gondatlan, igénytelen összkép Hanyag: a szabályok ellen vétő füzetvezetés, alig olvasható, gondatlan, rendezetlen, igénytelen kép A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

14.3. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti, és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. -

A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: az iskolába járási fegyelme társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség ) Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja; magatartásával elvétve zavarja meg az óra menetét; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; 86

előzékenyen,

- az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában cask felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 14.4. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: • a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között, vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), • a tanuló képességéhez mért teljesítménye, • a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), • a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), • a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). 14.5. A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei • a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, • az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), • a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), • a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.) 87

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti, és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók szorgalomosztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeres elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; a tanítási órákra legjobb képességei szerint mindig pontosan felkészül, ott figyel, érdeklődik; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - a tanítási órákon alkalmanként passzív, önellenőrzése hiányos; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; 88

- félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

15. A tanulók jutalmazása és elmarasztalása 15.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. 15.2. Az iskolai jutalmazás formái

a) Az iskolában tanév közben/tanév végén elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, -

A nevelőtestület által adományozható dicséretek: nevelőtestületi dicséret, az iskola sportjáért, az iskola kultúrájáért, közösségi munkáért, jó tanuló, jó sportoló, Dózsás-díj.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén kitűnő és jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki/szaktanári dicséretben részesülnek. e) A regionális és országos versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 89

f) A kiemelkedő eredménnyel végzett munkát, a helytállást tanúsító tanulót osztáylfőnöki dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) Jó tanuló, jó sportoló kitűntetést kap az a tanuló, aki több éven keresztül kiemelkedően tanult és megyei, illetve országos sporteredményeket ért el. Jutalmazás Az eljárás neve Jutalmazás Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret Igazgatói dicséret

Nevelőtestületi dicséret

Jó tanuló, jó sportoló

Az értékelés alapja

Ki értékel

tantárgyi eredmény

szaktanár

közösségi munka

osztályfőnök

az iskola hírnevét növelő tanulmányi-, sport-, és kulturális közösségi tevékenység

igazgató

példás magatartásáért, kiváló tanulmányi eredményért, minimum négy tantárgyi dicséretért, versenyeredményekért országos szintű

nevelőtestület

írásbeli a bizonyítványba

nevelőtestület

könyvjutalom, tanévzáró ünnepélyen az igazgató adja át

sportteljesítményért és 4,5 fölötti átlagért, 8. évfolyam végén Az iskola sportjáért

országos szintű

nevelőtestület

sportteljesítményért bármely évfolyamon Az iskola kultúrájáért

Közösségi munkáért

Dózsás-díj

kiemelkedő kulturális

nevelőtestület

tevékenységért a 8. osztály végén kiemelkedő közösségi munkáért 8. osztály nevelőtestület végén éveken át tanúsított

nevelőtestület

példás magatartásét, szorgalomért, kiváló tanulmányi eredményért, versenyeredményekért A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

90

Módozat

jutalomkönyv, tanévzáró ünnepélyen az igazgató adja át jutalomkönyv, tanévzáró ünnepélyen az igazgató adja át Könyvjutalom, tanévzáró ünnepély, igazgató jutalomkönyv, tanévzáró ünnepélyen az igazgató adja át

15.3. A tanulók elmarasztalásának elvei Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 15.4. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés; ügyeletesi figyelmeztetés; ebédlői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Elmarasztalás 91

Szaktanári figyelmeztetés Ügyeletesi figyelmeztetés

folyamatos hiányosság esetén az óra rendjének megzavarása a szünetekben rendetlen magatartást tanúsító tanulónak

Ebédlői figyelmeztetés az ebédlőben rendetlen magatartest tanúsító tanulónak Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztető Osztályfőnöki figyelmeztetés Osztályfőnöki intő Osztályfőnöki rovó

Igazgatói figyelmeztetés

Igazgatói intő

Igazgatói rovó Fegyelmi eljárás

szaktanár ügyeletes tanár ebédeltető tanár

rendetlen magatartást tanúsí- osztályfőnök tó tanulónak, a házirend megsértéséért, kötelességmulasztásért többszöri rendetlen magatartást tanúsító tanulóknak, a házirend megsértéséért, kötelességmulasztásért osztályfőnök súlyosabb rendetlen osztályfőnök magatartásért többszöri súlyos vétség esetén osztályfőnök az iskola hírnevét rontó magatartásért, a házirend megsértéséért, kötelességmulasztásért az iskola hírnevét sértő súlyos magatartási vétségért, a házirend megsértéséért, kötelességmulasztásért többször elkövetett súlyos, az iskola hírnevét rontó magatartásért, a házirend megsértéséért, kötelességmulasztásért

írásban, ellenőrző, napló írásban, ellenőrző, napló

írásban, ellenőrző, napló írásban, ellenőrző, napló

írásban, ellenőrző, napló írásban, ellenőrző, napló írásban, ellenőrző, napló írásban, ellenőrző, napló

igazgató írásban, ellenőrző, napló igazgató

írásban, ellenőrző, napló

igazgató ha tovább rontja az isnevelőtestület írásban, ellenőrző, napló kola hírnevét, súlyos, halmozott fegyelmi vétség esetén jegyz őkönyv készítése

15.5. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII31..) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 92

IV. Hatástanulmány A Pedagógiai Program fenntartóra háruló többletkötelezettségei: -

Uszodahasználat. Az alapvető úszásnemek megtanulása 1. és 5. évfolyam részére a Városi Uszoda igénybevételével.

-

Természettudományos gyakorlat tantárgy. Terepgyakorlat a Fekete erdőben az 5. évfolyamnak; útiköltség és tárgyi feltételek biztosítása. Terepgyakorlat a Péteri tónál a 6. évfolyamnak; útiköltség és tárgyi feltételek biztosítása. Terepgyakorlat Bugacon a 7-8. évfolyamnak, útiköltség és tárgyi feltételek biztosítása.

-

Erdei iskola lehetőségének biztosítása a fenntartóval való egyeztetés után az adott évfolyamokon.

-

Sport- és egyéb versenyek: járási, megyei, országos versenyeken való részvétel. Utazási költség, érmek, jutalomkönyvek, oklevelek biztosítása. Sporteszközök beszerzése, a sporteszközök folyamatos pótlása.

-

Alsó tagozaton egész napos oktatást szervezünk.

-

Múzeumpedagógiai órák a Kiskun Múzeumban.

-

A mindennapos testnevelés bevezetésének többletóra igénye felmenő rendszerben.

-

Csoportbontás matematika tantárgyból 5., 6., 7., 8. évfolyamon 4 plusz csoportot jelent, ez heti 16 óra összesen. Csoportbontásban nyelvoktatás 3. évfolyamon heti 6 óra, 4. évfolyamon heti 2 óra, 5. évfolyamon heti 4 óra, 6. évfolyamon heti 4 óra, 7. évfolyamon heti 5 óra, 8. évfolyamon heti 5 óra, összesen 26 óra.

-

Projektnap, előadó biztosítása, szakmai anyag beszerzése, tanulók jutalmazása.

-

Szakkörök, szakkörhöz szükséges szakmai anyagok biztosítása.

-

Tanulmányi kirándulások: az alsó tagozat 8 osztálya, a felső tagozat 8 osztálya részére útiköltség, belépődíjak biztosítása.

V. Záró rendelkezések

1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

2. A pedagógiai program módosítása 93

2.1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az intézmény vezetője; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői közösség; az iskola fenntartója. 2.2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 2.3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 3.1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 3.2. Elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internetcíme: 3.3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola vezetőjétől, valamint az iskola pedagógusaitól. -

3.4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő helyeken található meg: az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola vezetőjénél.

94

A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola pedagógiai programjának elfogadása és jóváhagyása

A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola pedagógiai programját a KLIK Kiskunfélegyházai Tankerület igazgatója - mint fenntartó - jóváhagyta.

Kelt: Kiskunfélegyháza, 2014. szeptember …… ……………………………………… tankerületi igazgató

Az iskola pedagógiai programját az iskola nevelőtestülete 2014. szeptember 4. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Kiskunfélegyháza, 2014. szeptember 4. …………………………………… igazgató

Az iskola pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat 2014. szeptember 8. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Kiskunfélegyháza, 2014. szeptember 8. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője

95

Az iskola pedagógiai programját a szülői közösség iskolai vezetősége 2014. szeptember 8. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kiskunfélegyháza, 2014. szeptember 8. …………………………………… szülői közösség vezetője

A Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai Programját az intézmény igazgatója jóváhagyta.

Kiskunfélegyháza, 2014. szeptember 9.

96