Tartalomjegyzék I. ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 3. I.1. Az iskola adatai 3. I.2, Az intézmény alaptevékenységei 3

Tartalomjegyzék

I. ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE

3.

I.1. Az iskola adatai

3.

I.2, Az intézmény alaptevékenységei

3.

II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI

5.

III. PEDAGÓGIAI PROGRAM

7.

III.1. Az iskola története

7.

III.2. Tárgyi feltételek

8.

III.3. A feltételrendszer fejlesztése

8.

III.4. Gazdálkodás

8.

III.5. Földrajzi környezet

9.

III.6. A tanulólétszám alakulása

9.

III.7. Személyi feltételek

9.

III.8. Pedagógiai programunk célja

10.

III. 9. Képzési szerkezet alakulása

11.

III.10. Egyéb feladatok

13.

III.11. Beiskolázási terv

14.

IV. NEVELÉSI PROGRAM IV.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka … IV.1.1. Pedagógiai alapelveink IV.2. Pedagógiai célok

16. 16. 30. 32.

IV.2.1. Iskolánkban

32.

IV.2.2. Nevelési célok

32.

IV.2.3. Oktatási célok

35.

IV.2.4. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai

37.

IV.2.5. Iskolánkban folyó fejlesztő munka-mozgásterápia

38.

IV.2.6. Az iskolánkban folyó kompetencia oktatás

42.

IV.2.7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai

59.

IV.2.8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei

64.

IV.2.9. A tanulók értékelése

66.

Pedagógiai Program 2011.

1.

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSE KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

69.

V.1. Életkori jellemzés

69.

V.2. Családi háttér

69.

V.3. A tanulói személyiségfejlesztés

40.

V.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

73.

V.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai …

77.

V.6. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

79.

V.7. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

80.

V.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

83.

V.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

85.

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUSOK …

86.

VII. AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

88.

VII.1. Egészségnevelési program

88.

VII.1.1. Drogstartégiánk

92.

VII.2. Környezeti nevelési program

94.

VII.2.1. Közlekedési biztonság növelése

94.

VIII. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN

96.

VIII.1. A szülők részvétele az iskola munkájában

96.

VIII.2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben

98.

IX. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI FELADATAINK

98.

X. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES…

99.

XI. HELYI TANTERVEK ÉS SZAKMAI PROGRAMOK

101.

XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

102.

MELLÉKLETEK OKJ Szakmai központi programok


2.

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE

I.1. Az iskola adatai

Az intézmény neve:

Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium (OM azonosító: 200483)

Az intézmény székhelye: 1086. Budapest, Dankó utca 11. A intézmény telephelye: 1101. Budapest, MÁV telep 38. Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, közös irányítású óvoda, általános iskola, szakiskola és gimnázium Az intézmény alapítója és fenntartója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest, V. Városház utca 9-11. Az intézmény működési területe: Budapest és Pest megye Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy - Részben önállóan gazdálkodó szerv

I.2. Az intézmény alaptevékenységei

Az intézmény alaptevékenysége: 80. 10 Alapfokú oktatás – Óvoda - Általános Iskola 80. 21 Általános középfokú oktatás - 9-10. évf. 80. 22 Szakmai középfokú oktatás - Szakiskola - OKJ-s képzések 85.32 Gimnáziumi középiskolai oktatás Az intézmény további szakfeladatai:

55. 51 Munkahelyi étkeztetés 80. 31 Felsőfokú oktatás (mint gyakorlóhely) 80. 40 Felnőttoktatás


3.

Évfolyamok száma Óvoda:

szükség szerint (3 – 5 év) 3 éves kortól a tankötelezettségig

Általános iskola:

1-4. évfolyam 5-8.évfolyam

Szakiskola:

Általános műveltséget megalapozó 2 éves (9-10.) Szakképző évfolyamokon az OKJ szerint (11-12.)

Gimnázium:

Középszintű

érettségit

adó

2

éves

(rövidített

tanulmányi idő > 9-12.) Az intézménybe felvehető tanulólétszám: Óvodai nevelés:

40 fő

Általános iskolai képzés:

nappali: 165 fő felnőtt /nappali/esti/levelező: 50 fő

Általános műveltséget megalapozó képzés: nappali: 40 fő Szakiskolai képzés:

nappali: 100 fő (50 fő/hét)

Gimnáziumi képzés:

felnőtt /nappali/esti/levelező: 75 fő

Szakmai képzés Szakmacsoportok:

Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció Építészet Faipar Elektrotechnika-elektronika Egyéb szolgáltatások

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően

felnőttképzési

tevékenység

folytatása,

és

ahhoz

kapcsolódó

szolgáltatások nyújtása. Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése Egyéb oktatási tevékenység Saját konyha üzemeltetése


4.

II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok szem előtt tartásával készült.  a Közoktatásról szóló –többször módosított– 1993. évi LXXIX. törvény;  a Szakképzésről szóló-többször módosított- 1993. évi LXXVI. Törvény  A 2005. évi CXLVIII. törvény az oktatást érintő egyes törvények módosításáról  20/1997.(II. 13) kormányrendelet a Közoktatási törvény végrehajtásáról  A 37/2003.(XII. 27) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről  1/2006.(II.17) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről  2/2005.(III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek Óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  a Szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló, 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet;  34/2003. (XII. 21.) OM. Rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről  2/2004.(I. 30.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről  a Szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó illetékes miniszteri rendeletek  26/2001 (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.  a 277/1997. (XII. 22.) számú a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

résztvevők

juttatásairól

és

kedvezményeiről szóló kormányrendelet;  a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet-jelenleg a 4/2006.(II. 24.) OM rendelet a 2006/2007. tanév rendjéről.  az 1999. évi CXXI. törvény „A gazdasági kamarákról” 

„ A nevelési oktatási intézmények működéséről” szóló 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet

 137/1996. (VIII. 28.) Kormány rendelet az Óvodai nevelés országos programjának kiadásáról


5.

 A kormány 243/2003.(XII. 17.) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A 28/2000.(IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A 26/1997.(IX. 3.) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról  A 16/2004.(V. 18.) OM - GYISM együttes rendelete az iskolai sporttevékenységről  12/2004.(IV.13) építészeti,

OM

műszaki

rendelet

a

közoktatási

követelményeiről

szóló

intézmények

elhelyezésének

19/2002.(V.8.)

OM

rendelet

módosításáról  A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatója a „Funkcionális taneszköz jegyzékről és ajánlás a taneszköz fejlesztéseihez”  Egészségügyi évtizedének „Johan Béla” Nemzeti Programja  OM - segédlet az iskolai egészség nevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez  OM - segédlet az iskolai környezeti nevelési programjának elkészítéséhez  1993. évi LXXVI. Törvény A szakképzésről  Az alap közoktatási törvényről rendelkező 2007. évi LXXXVII. Törvény  A kormány 202/ 2007. (VII.1.) rendelete a NAT kiadásáról, bevezetetéséről és alkalmazásáról szóló 243/ 2003. (XII.17.) Korm. Rend. módosításáról  A 2/2008 (II.8.) OKM rendelet az 1/2004 OM rendelet módosításáról  4/2002. (II. 26.) OM rendelet  11/2007. (III. 14.) OKM rendelet 

20/2007 (V.21.) SZMM

 133/2010. (IV.22.) Korm. rendelet  Nemzeti Drogstratégia

A szervezés során figyelembe vesszük a helyi önkormányzatok rendelkezéseit, a szülői és tanulói képviseletekre vonatkozó törvényi előírásokat, valamint a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezetek igényeit.

Az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Közoktatási törvény 44.-48.§ - a alapján határozzuk meg.


6.

III. PEDAGÓGIAI PROGRAM

III. 1. Az iskola története

Iskolánk a tízedik kerület egyik legrégebb intézménye. Alapításától, 1905-tól kezdve falai között több nemzedék tanult. A második világháború előtt a MÁV dolgozó gyermekeinek oktatását, tanítását, nevelését végezte mai napig is ez a fő szempont, ámbár a MÁV-telep mai állapotát figyelembe véve kezd „kiöregedni”, így a jelenlegi iskola ún. körzetes feladatot is ellát, illetve a kerület iskoláiból kibukott, vagy leszakadt, de még tanköteles tanulókat fogadja. 2004. szeptember elsejei kezdéssel az addigi Általános Iskolát a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vette át, megalapította a Wesley János Óvoda és Általános Iskolát. Jelenleg Óvodaként, Általános – és szakiskolaként működik, egyházi fenntartásban, de önkormányzati feladatokat is ellát, a kerület egyéni sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett, roma származású gyermekek tanítását, nevelését is ellátja. Szülői igényként lépett fel az, az igény, hogy az általános iskola tanulmányok befejezésével, az itt tanuló gyermekek maradhassanak az iskolában, megfelelő szakmát tanulva, hiszen évek alatt a pedagógusok megismerhették, megszerethették őket, így az iskola váltása nem okoz traumát. Az előzetes szülői felmérések, és a testületi, majd fenntartói döntés vezetett el az iskola szerkezetének bővítéséhez. Az intézmény célja a következő években, hogy a szakiskola folyamatosan alkalmazkodjon a külső igényekhez, és csak olyan szakmákban folytasson képzést, amelyek jó megélhetést biztosítanak végzős tanulóinknak. Az iskola jellemzőjévé kívánjuk tenni az informatika átlagosnál magasabb szintű oktatását. A szakképzési célok teljesítésével egyenrangúnak tekintjük a nevelést, mert az általános műveltség viszonylag magas szintje és egy adott szakma ismerete önmagában még nem elegendő a sikeres élethez. Az általános iskola mellett szakiskolai és esti gimnáziumi tagozat működik az iskolánkban.


7.

III. 2. Tárgyi feltételek

Az iskola megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik a programban meghatározott feladatok ellátásához. Az iskola épületében egy számítógéptermet iskolai szakköri célokra is használjuk. Folyamatosan a bővülő igényekhez és gyermeklétszámhoz igazodva növeljük a tárgyi feltételek színvonalát. Olyan oktató bázist szeretnénk létrehozni, ahol az elméleti képzés növekvő hosszú távú célkitűzéseit messzemenően biztosítani tudnák, valamint kényelmes, barátságos, esztétikus környezetet alakíthatnánk ki diákjainknak. Az épület kiválasztásánál alapvető, hogy egészségügyi és munkavédelmi szempontból megfelelő, tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető legyen.

III. 3. A feltételrendszer fejlesztése

A mindennapi testnevelés feladatainak megoldására az intézménynek szüksége van egy megfelelő méretű tornateremre. Nagy gondot fordítunk a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben előírtak beszerzésére, a számítástechnikai eszközpark fejlesztésére, feltételeinek állandó javítására.

III. 4. Gazdálkodás

A nevelési-oktatási célok megvalósulásához szükséges feltételeket az intézmény és fenntartója kiegyensúlyozott, jó gazdálkodással teremti meg, és külső források bevonásával (pályázatok, szakképzési

támogatások,

adó

1%-ok,

támogatások

stb.)

igyekszik

feltételrendszerét

folyamatosan javítani.


8.

III. 5. Földrajzi környezet

Az iskola jó feltételeket biztosít a tanulók tanulásához. A főváros tízedik kerület családias területén helyezkedik el, családi házas környezetben, sok fával, bokrokkal határolt telepen. Valamennyi épülete egy telephelyen található, a tanulók meleg étkezést kapnak. Az intézmény városon belüli elhelyezkedése és megközelíthetősége kiváló. A tanulók elsősorban az adott MÁV-telepről, illetve közvetlen környezetéről járnak be az iskolába.

III. 6. A tanulólétszám alakulása

Az iskola tanulólétszáma a nappali képzésben meghaladta a 150 főt, ebben lényeges változás a következő években sem várható. A képzési kínálat bővülésével fokozatosan évről évre növekszik majd a létszám a működési engedélyben megállapított határig.

III. 7. Személyi feltételek

A személyi feltételek megfelelőek. A pedagógusok rendelkeznek a törvény által előírt végzettséggel. Az elkövetkező években növelni kell a szociálpedagógiai végzettséggel rendelkező pedagógusok számát. Törekedni kell a szakvizsgázott pedagógusaink számának növelésére és arra, hogy a pedagógusok továbbképzése összhangban legyen az iskola szükségleteivel. A

KT.

15.§-a

szellemében

törekszünk

arra,

hogy

a

tantestület

legalább

70%-a

munkaviszony keretében lássa el oktató-nevelő feladatait. A KT. 1. sz. melléklete alapján biztosítjuk a szükséges nem pedagógus feladatok ellátását szolgáló technikai létszámot is. Az gyermekvédelmi felelősi, a könyvtárosi, a diákönkormányzat segítői feladatokat az ennek megfelelő végzettségű vagy képzettségű szakemberek rész vagy egész munkaidőben látják el. A közoktatás rendszerének elemi struktúrája a működési folyamatok, a működés tartalmi elemei, az oktatás szereplői és a szereplők közötti kapcsolatok, viszonyulások állandó változást okozó hatást jelentenek a rendszerre. A felgyorsult változások miatt az iskolák szakszerű, gazdaságos


9.

és törvényes, de mindenekelőtt eredményes működése bonyolult sokváltozós folyamatként modellezhetők. Az oktatáspolitika minőségfejlesztést megcélzó koncepciójának megfelelés, a minőségirányítási program kidolgozását és működtetését jelenti. A minőségbiztosításhoz a partnerközpontú szemlélettel és rendszerszemlélettel felépített- vagy átalakított struktúra, valamint az ezen belül működő folyamatok fenntartása a feladat. A kerettantervben, valamint intézményi szinten a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési-oktatási célok, feladatok meghatározásakor, vagyis a tartalmi szabályozásnál igazodni kell a közoktatás, a szakképzés közvetlen szereplőin kívül a társadalom és a gazdasági elvárásokhoz is.

III. 8. Pedagógiai programunk célja

Napjainkra jelentősen megváltozott a társadalmi berendezkedés, a társadalmi rendszer működése, ezen belül az oktatási alrendszer egyre összetettebb és rendkívül sokrétű feladatfeladatrendszer – elé állítja a közoktatás szereplőit. A nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységével a pedagógiai alapelvek következetes érvényesítésével. Az

oktatástechnológiák,

követelmények

tanulók

adottságaihoz,

fejlettségéhez

igazításával a kulturálisan és szociálisan heterogén összetételű diákságunk eredményes ismeretbővítését, a képességek és készségek eredményes fejlődésének a szakmai kompetenciák szélesítésének lehetőségét. Képezni kívánjuk azokat a tanulókat is, akik beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdenek, de a szakképzési törvény értelmében szakmai vizsgára felkészíthetők. Várjuk azokat a fiatalokat, akik az általunk kínált szakmák valamelyikéhez vonzódnak, abban akarják tovább képezni magukat.

Iskolánk vallási és világnézeti tekintetben semleges, demokratikus szellemű intézmény. Elfogadja az itt hivatkozott törvények szellemiségét, a tanulók felvétele tekintetében külön kikötéseket nem alkalmaz.


10.

Az iskola megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolával kapcsolatban állók (tanulók és szülők) emberi méltóságának, személyi jogainak tiszteletben tartására. Ezt a képzésben közreműködő (gyakorlati oktatást végző) szervektől és személyektől is elvárja, szerződési feltételként is rögzíti. A tantestület számít a tanulók és szülők képviseleti szerveinek közreműködésére, törekszik azok működési feltételeinek biztosítására.

III. 9. Képzési szerkezet alakulása

Óvodai nevelés: - vegyes életkorú csoportban az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelési programmal, melynek célja, hogy az óvodában töltött 1-4 év alatt felkészíteni arra, hogy felkészülten bekapcsolódhassanak az általános iskolai nevelésbe.

Általános Iskolai nevelés: - Nappali tagozaton: - 1-8 évfolyamos képzés az általános iskolák kerettanterve alapján amennyiben szükséges, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei figyelembevételével. - Iskolaotthonos képzés 1-6. évfolyamon. - Felnőttoktatási tagozaton: - általános iskola képzés a „Felnőttek általános iskolája”” kerettanterve alapján olyan tankötelezettségi kor feletti felnőttek számára, akik élethelyzetük miatt nem tudták befejezni eredményesen az általános iskolai tanulmányaikat. Amennyiben lehetséges szeretnénk elérni, hogy befejezzék a 8. évfolyamot is, de legalább odáig jussanak el, hogy felzárkóztató oktatás keretében felkészülhessenek a szakképzésbe való eredményes bekapcsolódásra.


11.

Szakiskolai képzés:

Szakiskola 9-10. évfolyama: A szakiskolai képzés fő célkitűzéseként azt határoztuk meg, hogy olyan szakképzési profilt alakítsunk ki, ami figyelembe veszi a munkaerő piaci átalakulást, rugalmas képzési rendszert biztosít, és figyelembe veszi a szakiskolába beiratkozott, különböző fokú hiányossággal rendelkező tanulók adottságait. A

szakiskola

9-10.

évfolyamán

a

közismereti

tantárgyak

súlypontozásával

kívánjuk

megerősíteni az általános képzés szerepét és biztosítani annak a lehetőségét, hogy a szakképesítés megszerzését követően a tanulók bekapcsolódhassanak a gimnázium adott évfolyamára.

A 9-10. évfolyam szakmai alapozását elősegíti a megalapozottabb szakmaválasztást a szakmai orientáció segítségével. Gyakorlati alapok adásával előkészíti a későbbi szakmai specializációt a piacorientált szakmai képzésben, és olyan ismeretekkel ruházza fel a tanulókat, amelyek alapvetően fontosak a későbbi munkavállaló számára. Többek között az élet és pályatervezés, a szakmai kommunikáció, a vállalkozási ismeretek tantárgyak segítségével. A szakiskola 2 éves szakképzési évfolyamból álló szakképesítések oktatási modelljét választotta iskolánk azoknak a tanulóknak a számára, akik általános iskolai tanulmányaikat elfogadható eredménnyel végezték el, akik a továbbtanulásukat a szakmaszerzés, (esetleg később az érettségi megszerzése) irányában kívánják folytatni.

Rész-szakképesítések megszerzése:

Az új OKJ és a Szakképzésről szóló törvények változása lehetővé teszi, hogy azon tanulók számára, súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdenek, de a szakképzési törvény értelmében szakmai vizsgára felkészíthetők, de nem képesek eredményes teljes szakmai vizsga letételére. Ezeket, a tanulókat jól felkészült, az oktatott szakmákhoz nagy affinitással rendelkező szakemberek és gyógypedagógusok oktatnák. A fentieket figyelembe véve lehetőség van az általunk oktatott szakmáknál a részszakképesítések megszerzésére.


12.

Csak szakképzési évfolyamokkal működő szakiskolai képzés:

10. évfolyamot (bármelyik iskolában) elvégzett tanulók számára szervezett az intézmény képzési profiljának megfelelő szakmákban.

III. 10. Egyéb feladatok:

1. Az iskolarendszerű tanulmányok befejezéséhez szükséges vizsgák megszervezése és vizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása. 2. Az intézmény képzési profiljában, lévő szakmákban iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás és a vizsgáztatási jog megszerzésére irányuló pályázatok benyújtása.

A szakképzések tartalmát a Nemzeti Szakképzési Intézet és más a szakképzésért felelős minisztériumok irányításával készített központi szakmai programok és a kiadott szakmai vizsgakövetelmények alapján végezzük. Valamennyi program kötelező elméleti óraszámát, s annak tartalmát átvesszük. A gyakorlatot együttműködési szerződés alapján a gyakorlatot a Csertszak KFT végzi. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakhoz készült ajánlást figyelembe vettük, de természetesen az iskola jellegének, a szakma elvárásainak megfelelő tartalommal töltöttük meg.

Jelenleg a szakképzések tartalmának tervezéséhez a még érvényben lévő 37/2003.(XII. 27.) OM rendelet, és a Kormány 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendje, alapján kiadott Központi Programokat használtuk fel kifutó jelleggel. Az új (1/2006.(II. 17) OM rendelet), és a legújabb OKJ rendelet (1/2010.(II. 5.) SZMM rendelet) hatására az adott szakképzésekért felelős miniszterek által jóváhagyott szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásra kerültek. A képzésnél és a vizsgáknál ezeket vesszük figyelembe.

Az Alapító Okirat alapján jelenleg az alábbi szakmák oktatására van lehetőségünk.


13.

Kereskedelmi, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: Bolti eladó

31 341 01 0000 00 00

Elágazás:Bútor- és lakástextil-elad

31 341 01 0010 31 01

Élelmiszer- és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 02 Műszakicikk eladó

31 341 01 0010 31 03

Ruházati eladó

31 341 01 0010 31 05

Zöldség-gyümölcs eladó

31 341 01 0010 31 06

Elektrotechnika-elektronika: Villanyszerelő

33 522 04 1000 00 00

Faipar szakmacsoport: Épületasztalos

31 582 08 1000 00 00

Bútorasztalos

33 543 01 1000 00 00

Építészet szakmacsoport: Kőműves

31 582 15 1000 00 00

Burkoló

33 582 03 1000 00 00

Festő, mázoló és tapétázó

33 582 04 1000 00 00

Felsőfokú szakképesítés Gyakorlati oktató (Wesley János Lelkészképző Főiskolával kötött együttműködési szerződés alapján)

55 146 01 0000 00 00

III. 11. Beiskolázási terv Terveink szerint a következő képzéseket indítjuk nappali és esti rendszerű képzésben:


14.

A már megkezdett képzések folytatása: - Óvodai csoport - 1-8. évfolyamos általános iskolai osztályok

- Iskolarendszerű felnőttoktatás az általános iskola évfolyamain - szakképző osztályok indítása a jelentkezések függvényében - gimnáziumi képzés, esti jelleggel Új képzések indítása: - új szakmákban szakképző osztályok indítása a jelentkezések függvényében - felsőfokú szakképzés

A központi programok alapján készített helyi program szerint a szakképző osztályok indítása megfelelő számú jelentkező esetén.


15.

IV. NEVELÉSI PROGRAM

IV. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai és eszközei

Alapelvek

Iskolánk partnerközpontú működtetése.

Célok

Az iskola és a szülői ház olyan szemléletű amelyben

együttműködése, mindkét

fél

érzi:

Feladatok

Eljárások

Eszközök

Folyamatos kapcsolattartás az egyházi

Jó kapcsolat kialakítása

Szülői

vezetéssel,

és fenntartása, hogy az

fogadóórák, nyílt napok,

iskolahasználók érezzék,

SZMK

közösek

iskolai

az

önkormányzattal,

iskolahasználókkal

érdekeink és céljaink közösek.

választmánnyal stb.)

Jó kapcsolatot fenntartani a

Az

fenntartóval,

rendszeres

a

gyakorlati

(SZMK

iskolahasználók kikérése,

igényeinek elégedettségük

oktatást biztosító gazdálkodó

mérése.

szervezetekkel,

problémákról, a mérések eredményeiről.

az

Visszajelzés

az

a

felmerült

iparkamarával.


16.

érdekeink. feladat

céljaink, Ebben hárul

iskolavezetésre.

fő az

értekezletek,

értekezletek, és

vallásokhoz

kötött rendezvények.

Az

„emberközpontú”

Minden

tevékenységünket

a

A

tanuló

teljes

személyiségének

képességeinek

a

Személyes

példa-

önismeret kialakításával,

mutatással,

modell-

adással

nevelni

nevelés, ahol a megértés,

tanuló okos szeretete hassa át.

fejlesztése,

a bizalom, a tisztelet és a

Jellemezze munkánkat egyfelől

bontakoztatása és az általános emberi

az

tolerancia

a következetes követelés és

értékek továbbadása. Modellt adni az

képességének

megkülönböztetett

igényesség, másrészt a tanulók

empátiára,

fejlesztésével,

szerepet kap.

jogainak, emberi méltóságának

kialakítására.

A

tiszteletben tartása.

harmonikus

kapcsolatot

a

személyes

ki-

Mindezt

kapcsolatok

környezethez

való

elősegítő

képességek és készségek fejlesztése.

tanulói

önértéke-lés

tanulóinkat az

együttműködéshez szükséges

emberi

tulajdonságok

17.

értékes

jellem-vonások

elsajátítására. A pozitív

kialakításával érhetjük el.


emberi

az

motiváció élünk.

eszközeivel

Alapelvek

Célok

Tanulóink

Az

személyiségének

tevékenység

fejlesztése. A harmonikus

személyiség

személyiségfejlődés

fejlesztésében

a

Feladatok

iskolai

testi és lelki egészséget

Pedagógusaink

egyaránt magába foglalja.

erkölcsileg egészséges

nevelő-oktató célját

a

tanulói

széles-körű látjuk. szellemileg, és

testileg nemzedéket

kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Eljárások

Eszközök

Mindezeket a célokat és

A közismereti és szakmai

személyiségének fejlesztése, kiemelten a

feladatokat

tárgyakon

bűn

személyiség

Iskolánkban

a

tanulók

megelőzésre,

ismereteinek,

valamint

teljes

korszerű

készségeinek

és

képességeinek kialakítása és bővítése a

érzelmi

legfontosabb

helyes

pedagógiai

feladat.

tanulói erkölcsi

értelmi

alapozásával,

formák

emberré válhassanak.

megismertetésével

A

gyakoroltatásával kívánjuk elérni.

tulajdonságok kialakítása.

18.

fejlesztéssel.

a

Személyiségük

és

keresztül

differenciált

és

magatartás-

Segítjük tanulóinkat abban, hogy művelt

szakemberektől elvárt emberi


arculatának

a

alakulásának

folyamatos

követésével,

személyre

szóló, folyamatos értékeléssel.

Olyan pedagógiai légkör

Cél

kialakítása, hogy tanulóink

kialakítása, ahol érvényesül — a

az

pedagógus

iskolánkban

érezhessék

otthon magukat.

olyan

mellett

pedagógiai

irányító —

légkör

szerepe

Ehhez

biztonságot

nyújtó

Növeljük a tanulók aktív

Tanulói

kapcsolat megvalósítása szükséges, ahol a

részvételét

igénylő

megfelelő

tanulót

ismeret-szerzési

módok

iskolai rendezvényekkel.

egyen-rangú

tanár-diák

partnerként

a

tanulói

kezeljük, s ahol a tanuló bizalommal

a

tanulói

fordul osztályfőnökéhez, tanáraihoz.

Segítőkészség a tanulói

biztonságérzet,

aktivitás

aktivitás,

kibontakozásában,

személyiségfejlődés

tevékenységük

- fejlesztés.

a

tanulói

megszervezésében, személyiségük fejlesztésében.


19.

arányát.

érdeklődésnek diákkörökkel,

Derűs iskolai lég-körben

Teremtsünk

és

környezetben

biztosítjuk

tanulóink

olyan

légkört,

Az egészséges és kulturált élet-mód

Az

környezetet, ahol mindenki jól

iránti

önellátás

intelligencia mélyítésével,

kialakításával otthonosság

érzi magát.

képességének kialakítása. Az egészség

gazdagításával. Az iskolai

teremtése.

megőrzésének

diákkörök

mindennapos

testi-lelki fejlődését.

igény

felkeltése,

az

lehetőségei,

módjai.

Komplex egészségvédelmi programokkal, az

egészséges

roma

értelmi

és

és

érzelmi

sport-kör

működtetésével.

ételek

Esztétikus

környezet

A

mozgáslehetőség biztosítása.

megismertetésével.

Alapelvek

Célok

Alkotó pedagógiai klímát

Minden

teremtünk

képességének

eredményes

az munka

érdekében pedagógusaink számára.

a

Feladatok

pedagógus

egyéni

A

tantestület

folyamatos

tovább-

Eljárások

Eszközök

A nevelőtestület szakmai

Szakmai

és

képzésének, önképzésének ösztönzése.

továbbképzésével,

képzésekkel,

érdeklődésének

megfelelően

Bevonása az innovációs tevékenységbe.

önképzésével.

képzéssel,

kapcsolódjon

be

a

Minden pedagógus egyéni képességei,

továbbképzésekbe, iskolánkban

érdeklődése szerint vállal szerepet az

hasznosítható újabb diplomák

órán

meg-szerzésébe.

erkölcsi és anyagi elismerés kísérje.


kívüli

feladatokból.

Munkájukat

20.

továbbönmásod-

diplomával, pályázatokkal.

Iskolánk

legyen

a

Tanulóinkat

demokrácia gyakorlásának

toleranciára,

színtere is.

elfogadására, emberi

neveljük a

másság

empátiára,

jogok

a

Demokratikus viszonyt

álló

alakítsunk

az

tanulóinkban

tiszteletben

környezetből

tartására.

alapon

értékeket. szokásokat

a

ki.

tanár-diák

Tudatosítsuk

szűkebb

és

megismerhető Erősítsük és

a a

tágabb erkölcsi pozitív humánus

magatartásmintákat.

Az érzelem, az értelem

Osztályközösségben,

és

iskolai

a

cselekvés

közösségben

összefüggéseinek

gyakorolni a joggyakorlás

tudatosítása. A cselekvés

eszközrendszerét.

és

A

az

erkölcsi

meggyőződés

diákönkormányzat

működése.

összhangjának felismertetése.

Az

iskolai

terepet

közösségek

biztosítanak

a

Az

iskolai

közösségek tanulók

A

szocializációs

folyamatok

fejlesszék

a

növendékek

önismeretét,

együttműködési

önállóságának,

készségét,

öntevékenységének,

segítőkészségét,

tevékenykedésre.

önkormányzó

szolidaritásérzését, empátiáját.

közérdek fogalma, fontossága.

akaratát,

tudatos

A

kortárs

kapcsolatok

irányítása, elősegítése. Fogékonyság az

megerősítésével,

emberi

állampolgári és minden-

tapasztalatok

a

napi

megszerzéséhet:

a

összefüggő

Nyitottság

kapcsolatokra, az

barátságra.

élményekre, Az

egyéni

és

elemi

Gyakorló

életvitellel praktikus

biztosítunk az életszerű

diákönkormányzat

képességének

diákönkormányzat érdemi

működtetésével.

kibontakoztatásához.

működtetésével.

21.

az

iskolai közösségek és a

ismeretek nyújtásával. A


terepet

Alapelvek

Célok

Iskolánkban nagy gondot

A

fordítunk

eredményein

tükröződjön

iskolánkban

folyó

a

tanítás

minőségére.

tanulmányi

munka.

versenyek az

minőségi Tanulmányi

Feladatok

Eljárások

Eszközök

Előtérbe kerül az iskolai hatékonyság és

Rendszerező

Az

iskolai

tanulás

minőség

ismeretszerzési

folyamatában

a

problémája.

kihívásoknak minőségi

is

meg

oktatást

Ezeknek kell

és

a

felelnünk:

nevelést

kell

élményeket

kínálunk

tanulóinknak.

A

életvitelhez

szükséges

versenyekben való részvétel a

biztosítanunk minden társadalmi réteg

szervezett

kerület, az ország, illetve az

gyermeke

folyamat juttatja el őket

gyarapítása, a probléma-

abaújkéri

esélyegyenlőséget.

a megismerés, a tudás

megoldó

öröméhez,

fejlesztése érvényesül.

testvér

számára,

biztosítva

az

tagintézményünkkel

tanulási

gyakorlatközpontúság, az

erősíti

önbizalmukat

és

meg

alkalmazható

tudás

gondolkodás

növeli

teljesítményük értékét.

Az iskolánk felkészíti a

Az

tanulókat

eredményes továbbtanulásra, a

technikák

gyakorlati

megtanítása

az

ismeretszerzésre önművelésre alapkészségek

a

önálló és szilárd

iskola

készítsen

fel

életre,

az

az

A

lehetséges és a

tanulási

módszerek,

tanulási

stratégiák

tanulóknak.

Mintákat

Az alapvető képességek

Minden

és

képességeinek,

készségek

érdeklődésének, céljainak

adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-

képességek

megszerzésének technikáira.

és

fejlesztésével.

kialakításával.


Igényt

célirányos Részben

alakítunk ki a folyamatos önművelésre. A

szakköri,

részben

tanulás

tartalmi

beépítésekkel.

tanulása,

az

önálló

22.

számára

elsajátításával, a mentális

önművelésre, az új ismeretek

problémamegoldáshoz.

tanuló

óra

ill.

megfelelő

programokat, tevékenységi biztosítunk.

formákat

ismeretszerzés

képességének

Az

önálló

kialakítása mindenki számára elérhető.

önművelés

Differenciált

Az

nehézségű

feladatokkal

tanulás

alapozásával.

minőségirányítási

ütem

rendszerben

kiscsoportos

Egyéni

oktatással

fejlesztő, kívánjuk

meghatározottak szerint

megoldani a felzárkóztatást, a fejlesztő

elvégezzük

pedagógusaink által.

ellenőrzési és értékelési feladatainkat.


iskolai

lehetőséget adunk az egyéni haladási kialakítására.

és

23.

a

mérési,

Alapelvek

Reális

Célok

önismeret

és

A

különböző

érdeklődésű, motivált,

Feladatok

Eljárások

Érjük el, hogy tanulóink mind nagyobb

A

diákok

fejlődésének

A

számban

folyamatos

követésével,

Központ által szervezett

szóló,

pályaorientációs napokon

életszemlélet

képességű,

kialakításával

szocializált, kulturált tanulókat

Felelősségvállalás

megalapozzuk a megfelelő

érdeklődésüknek

és

sorsának

tovább-tanulási irányt, ill.

tehetségüknek

megfelelően

kitartás,

pálya kiválasztását.

készítse

fel

iskolánk

továbbtanulásra ill. a állásra.

a

munkába

továbbtanuljanak. kialakítása

alakításáért szorgalom,

tanulókban képességének teljesítmény-

a

(önállóság,

Munkaügyi

való

A

mindennapi

életvitellel

Pályaválasztási

önértékelés

összefüggő

praktikus

kialakítása,

a

sikerorientált

beállítódás, az egészséges önbizalom fejlesztése.


személyre

Fővárosi

fejlesztő értékeléssel. A

kreativitás).

reális

és

saját

Eszközök

24.

ismeretek nyújtásával.

részvétellel.

osztályfőnöki más

órákkal,

intézmények

napjának

nyílt

látogatásával,

felkészítővel.

Az

iskolánkban

minden

Munkánkat

hassa

tanulónknak esélyt adunk

törekvés,

a

szociokulturális

szociokulturális

hátrányainak leküzdésére hatékony

hogy

minimalizálódjanak.

felzárkóztató

munka segítségével.

át

az

a

Közreműködünk a tanulási nehézségekkel

Differenciált

Felzárkóztató csoportos

a

küzdők

foglalkozással, az egyéni

és egyéni

foglalkozás

gyerekeket hatékonyabb felzárkóztató

haladási

keretében.

Szoros

munkával segítjük.

igazított terheléssel.

hátrányok

segítésében.

A

rászoruló

ütemhez

kapcsolatot tartunk fent

Egyházunk révén anyagi támogatást is

a

nyújtunk szociálisan hátrányos helyzetű

tanácsadójával,

tanulóinknak.

különböző

Rendszeres

ruha,

élelmiszer adományokkal.

kerület


25.

a

rehabilitációs

intézményekkel Vadaskert

Nevelési

pl.

Alapelvek

Lépést

Célok

tartunk

az

informatikai forradalommal, az

általános

amelyet társadalmi

modernizáció

és

Feladatok

Eljárások

Órán kívüli foglalkozáson – szakkörön,

A

tudja alkalmazni és használni a

megtanítjuk

kívüli

modern

számítástechnikai

Minden

pedagógus

és

tanuló

számítástechnikai

–

informatikai eszközöket.

tanulóinknak alapjait,a

a központi

tanterv alapján..

Eszközök

tanórai

és

tanórán

foglalkozások

lehetővé

teszik

A

számítástechnika

tanítása.

a

számítógép és a modern

az

informatikai

életmód átalakulása kíván

eszközök

megismerését.

meg.

Megismertetjük diákjainkkal

nemzeti

Ismerjék

meg

a

tanulók

Egészséges

nemzeti

kultúránkat,

lakóhelyüket,

szűkebb-tágabb

hazaszeretet

történelmünket,

környezetüket, Magyarországot

megismerése,

természeti és környezeti

–

jelképeink

értékeinket,

alakuljon ki hazaszeretetük.

nemzeti

hagyományainkat, ezzel is

annak

jelképeit,

ezáltal

Fogékonyság

önbecsülés

kialakítása.

és

Múltunk

hagyományápolás,

élő

osztályfőnöki

kirándulások keretében a

minták

és

jelképek, a hagyományok

erősítjük

és

értékeket,

természet szépségei iránt.

az

a

megbecsülésére

szülőföld

szeretetét.


kialakításával, követendő

megbecsülése.

tiszteletére,

a

órák,

Hagyományok

egyéni

élettelen

ünnepi

erősítve tanítványainkban haza,

és

megemlékezések,

tisztelete, az

Szaktárgyi

értékek

védelmére nevelünk.

26.

és

csoportos kiemelésével az

erkölcsi

a

humánus

magatartásmin-tákat. és

Alapelvek

Célok

Megismertetjük

Neveljük

tanulóinkkal az európaiság

európaiságra,

gondolatkörét,

elfogadására,

etnikumok

a történetét,

hagyományait,

élők

Feladatok

Eljárások

az

A nemzeti és nemzetiségi azonosságtudat

Az

másság

fejlesztésével az egymás mellett élő

szervezeteinek

kisebbségben

különböző kultúrák megismerése iránti

működésének

igény

megismertetése

tanulóinkat a a

kultúrájának

megismerésére, elfogadására.

felkeltése.

kisebbség

A

hazánkban

jogainak

élő

tisztelete,

Európai

hagyományainak,

Igény esetén biztosítjuk a

tiszteletben

lovári/ beás cigány nyelv

előítélet-mentességre, a konfliktuskeze-

szervezésével,

tanítását

lésre, a megegyezésre.

megismerhetik

tartása.

Törekvés

program más

az

keretében

országok,

Személyes

példa-

és

mutatással

neveljük

tanórai

európaiságra,

kívüli

elfogadására.

ahol

az

bizalom,

iskolákban nagy számban

megértés,

türelem,

lévő kisebbségek és az

igazságosság fontos.

Szoros kapcsolat-tartás a

gyerekek életébe. 2011/2012-es tanévben

Kisebbségi

minden

Önkormányzattal,

más-más

országot

Gyermekjóléti Szolgálattal

27.

pedagógiai

tapintat,

bepillantást

osztályunk

Az

nyilvánuló

programok

szokásaikat, kultúrájukat.

ottani

másság

Olyan

kultúráját, munkásságát, törekvéseit. Ill. az

a

etnikummal szemben meg-

etnikumok bemutathatják

nyerhetnek

az

foglalkozások keretében.

népek

mutat be.


Unió

gyermekeinket

tanórán

művészetét, a másságot.

Multikulturális

kultúrájának

és

Eszközök

Iskolánk segíti a világban

Keltsük fel minden tanulónkban

Anyanyelvén kívül minden tanuló ismerje

Városi és kerületi nyelvi

való eligazodást az idegen

az idegen nyelvek tanulása iránti

egy idegen nyelv (angol/ lovári/ beás

versenyeken

nyelvek tanításával, ahol

igényt.

nyelv) alapjait. Az idegen nyelvek és

részvétel.

megismerkednek népek

más

népek

szokásaival,

megismerése

iránti

Az idegen nyelv tanítása.

való

igény

felkeltése.

kultúrájával.

Minél több tanulónk szerezze meg a középfokú nyelvvizsgát.

Alapelvek

Sokféle kínálatból tanulóink.

Célok

Feladatok

Eljárások

szabadidős

Az iskola szabadidős kínálata

A tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre

Az

választhatnak

legyen sokszínű és változatos,

épített

a

diákönkormányzat

amiből minden tanuló választhat,

sokoldalú

a

szervezett

(diákkörök, sportegyesület).

közösségfejlesztést szolgálják.

szabadidős

tevékenységek

személyiségfejlesztést,

Eszközök

iskola,

ill.

a által és

keltése,

a

fel-

játék,

eredményesség

és

az a

változatosság iránti igény

változatos

szükségszerűsége.

napok,

szabadidős

Egészség

napok,

sport napok, Művészetek hete.

28.

érdeklődés

lebonyolított gazdag és

programokkal (pl. Wesley


Az

Tanulóinkat

az

Keltsük fel minden tanulónkban

Tanulóink

egészséges életmódra, a

az egészséges életmód iránti

egészséges,

környezettudatos

igényt, s tevékenységüket hassa

mentes felnőttekké, s alakuljon ki bennük

alkohol-

és

drogprevenciós

át a természetes illetve épített

a mozgás-gazdag életmód iránti igény.

drogprevencióval,

az

továbbképzéseken

környezetvédelemre

környezet

Annak felismerése, hogy a természet és

egészséges

neveljük.

szeretete.

a

szokások

magatartásra

és

védelme

és

váljanak

környezet

felelősek

káros

edzett,

szenvedélyektől

védelméért vagyunk.

erős,

mindannyian

Mindezt

a

dohányzás

visszaszorításával,

Tanulóink

kívánjuk

kapcsolódjanak be a környezetvédelmi

igényes,

tevékenységekbe.

környezet

ÁNTSZ

táplálkozási elterjedésével elérni.

felkeltésével.

Az

kulturált igényének Külső

előadók meghívásával. Tanulmányi kirándulásokkal.


29.

Az iskolai védőnővel, az munkatársaival

részvétellel,

való

továbbá

tantárgyi keretek között kívánjuk

elérni.

Jeles

napok szervezésével.

IV. 1. 1. Pedagógia alapelveink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása –

Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a tanuló teljes személyiségének fejlesztése, és a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kibontakoztatása és bővítése, továbbá az általános emberi értékek továbbadása. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Alapelvünk az, hogy az iskolának fel kell készítenie a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre.

Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: A gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a szakképzésben. A tanulók személyiségének és emberi méltóságának tiszteletben tartása. A harmonikus személyiségfejlődés, a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokultúrális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulók kapjanak lehetőséget tehetségük kibontakoztatására. A tanuló egyéni fejlődési üteméhez való igazodás. Nyitottság: a piac és a gazdasági környezet igényeit figyelembe venni a képzés tartalmában és az iskola fejlesztésében. A tanuló minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Az iskola biztosítja az ismeretek, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, továbbá megvalósítja az egyenlő bánásmód elvét, kerüli a hátrányos megkülönböztetést. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Iskolánk az angol, német vagy lovári/beás nyelv elsajátítását biztosítja tanulóinak. Törekedni az iskola életében a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.


30.

A tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a tanulók alapkészségeinek fejlesztését és a számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtását. A humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre nevelés. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

A következő személyiségjegyekre hangsúlyozottabban kívánunk figyelmet fordítani: identitástudat, a zsidóság helyének, szerepének értékelése önismeret felelősségérzet: ön-és közösségi probléma- megoldási készség tolerancia, empátia konfliktus-kezelési készség, a toleranciára való képesség érdekérvényesítési készség környezetkultúra Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb-és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várnunk el tőlük. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi munkában és életének egyéb problémáiban. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve életpálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. Tanulóinkat a jelenlegi iskolánkból, illetve a lakóhely környékéből várjuk. Vállaljuk - az iskola szakmai profiljának keretei között - a gyengébbek felzárkóztatását, és az átlag feletti képességű fiatalok tehetséggondozását is. Törekvésünk, hogy megláttassuk és meglássuk, illetve továbbfejlesszük minden tanulóban személyiségének saját értékeit.


31.

Célunk, hogy – elsősorban személyes példamutatással - neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.

IV. 2. Pedagógiai célok

IV. 2. 1. Iskolánkban

A nevelés tartalma mindig a társadalmi életre való felkészítés, a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, tovább építhető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség képességeit, életkori sajátosságait, a szűkebb társadalmi környezetet, továbbá a szülők igényeit és a tanuló elképzeléseit.

Az oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanuló képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása alkotja. A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt. Az iskola oktató tevékenységének célját a tanulói személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében az alábbi nevelési és oktatási célokat valósítjuk meg.

IV. 2. 2. Nevelési célok

A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Az egyetemes emberi értékek közvetítése, mint becsületesség, tisztesség, megbízhatóság, segítőkészség, empátia stb.


32.

A másság elfogadására nevelés. Tanulóközösségeink váljanak az emberekkel és a különböző világnézeti alapállásokkal szembeni tolerancia gyakorlótereivé. Az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása.

Az egészséges életmódra nevelés. Az egészségmegőrzés fontosságának felismertetése. Az egészséges és kulturált életmód és a testmozgás iránti igény felkeltése, komplex egészségvédelmet nyújtunk, amit részben az osztályfőnöki órák menetébe (2000. szept.1-i OM rendelet alapján), részben a tantárgyakba integrálva. A környezettudatos magatartás és életvitel, a környezet értékei iránti felelős magatartás és a környezetvédelem iránti igény kialakítása. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások, kommunikációs készségek kialakítása. Tanulói felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Az önismeret fejlesztése, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, tolerancia, köszönés, stb.). A család tisztelete. A szülőföld megismerése, szeretete, megóvása. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítsük diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, felismerni, megelőzni a rosszat. A tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése. A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, mindezek mellett – amennyiben szükséges - a többségi társadalomba való beilleszkedés segítése Nyitottság

az

élményekre,

a

tevékenységekre,

az

esztétikum

befogadására

és

létrehozására.


33.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki — a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen — egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, becsületesen él, nem bűnözik öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik,


34.

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

IV. 2. 3. Oktatási célok

A tanulók alkalmazása

egyéni képességeit figyelembe vevő, differenciált oktatási módszerek a

tanulási

nehézségek

enyhítésében,

a

felzárkóztatásban

és

a

tehetséggondozásban. Legyenek képesek az értő olvasásra, gondolataikat helyesen és szabatosan tudják megfogalmazni szóban és írásban. Legyenek képesek tudásukat gyarapítani, bővíteni. A tanulók ismerjék a tanulás helyes és hatékony módszereit. Olyan szakmai alapokat nyújtani, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam). A tehetséges tanulók felkészítése a felsőfokú továbbtanulásra. A tanulók szerezhessék meg azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét. A tanulók képességének és érdeklődésének megfelelő végzettség megszerzésére való felkészítés. Felkészítés a záróvizsgákra. A beiskolázott tanulók szakképesítéshez juttatása.


35.

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

minden tevékenységünket az oktatás és nevelés területén egyaránt a tanulók szeretete, személyiségének, emberi jogainak tiszteletben tartása hassa át, a tárgyi tudás mellé a tanuló szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja, minden tanuló számára biztosítsuk a képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat, a 8. ill. 10. évfolyam elvégzése után szakiskolai tanulóink a szakképző évfolyamokon folytathassák tanulmányaikat, a szakképző

évfolyamok

elvégzése után

minél

több tanulónk

(kapcsolódjon be a

felnőttoktatásba és) tegyen sikeres érettségi vizsgát.

Célunk:

jó kapcsolatot tartani mind az önkormányzattal, mind a fenntartónkkal együttműködni a szülőkkel olyan szemléletben, hogy iskola és szülő egyaránt érezze, közösek a céljaink és érdekeink.

A felsorolt célokat iskolánk akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanuláshoz és alkalmazkodik iskolánk munkarendjéhez. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Iskolánk alapértéknek tekinti a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság.


36.

Iskolánk

tanulóit

teljes

személyiségnek

tekinti,

fontos

feladatának

tartja

a

személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe.

IV. 2. 4. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai

Tudásközvetítés:

Az oktató-nevelő munkában a vizsgaorientáltság és a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése. A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki, különösen a 9-10. évfolyamokon.

A fizikum fejlesztése:

Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása. Mozgásterápia alkalmazása, mely túlmutat a fizikum fejlesztésén A tanulók mozgásszükségletének kielégítése. Egészséges életmódra nevelés. A szabadidős sportok megismertetése. A mindennapos testmozgás igényének felkeltése. Az életkoruknak megfelelő állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen a testnevelés tantárgynál). A könnyítet testnevelés iskolán belüli megoldása.


37.

További alapelvekkel kapcsolatos feladatok:

- Nyitottság:

Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységekben. A szakmai tanterveket egyezteti az iskolával kapcsolatban álló nagyobb gazdálkodó szervezetekkel. Évi egy-két alkalommal tanulmányi vagy szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhelylátogatás szervezése a nevelőtestület és a tanulóifjúság számára. Rendszeres kapcsolattartás a gazdasági kamarákkal. Az iskola figyelemmel kíséri a Fővárosi Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, s a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja.

- A pedagógusokkal szembeni elvárások:

Sikerorientáltság, kreativitás. Korszerű szakmai ismeretek. A tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély. Példamutatás, empátia. Összehangolt munkavégzés.

Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez nevelési értekezletek, szakmai kirándulások, munkaközösségi megbeszélések keretében. Iskolánk a pedagógiai munka eredményességének folyamatos javítására törekszik.

IV. 2. 5. Iskolánkban folyó fejlesztő munka – mozgásterápia

A tanulási, magatartási és beilleszkedési problémák hátterében legtöbbször mozgásfejlődési hiányosságok és hibák vannak. Ezek lehetnek organikus eredetűek vagy szerzettek (pl. szociális hátrányok következtében). A mozgásterápia célcsoportja: azok a gyermekek, akik a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok tüneteit mutatják, vagy komplex személyiségük, környezetük, előéletük vagy egyéb körülmény arra mutat, hogy a fenti tüneteket a jövőben fogják mutatni.


38.

A mozgásterápia célja: hogy a szülők vagy/és pedagógusok által észlelt és jelzett problémákat okozó mozgásfejlődési elmaradásokat, hiányokat -vizsgálattal felderítse, megállapítsa, -a hiányosságokat, hibákat pótolja, javítsa, -folyamatos gyakoroltatással a komplex személyiség érését-fejlődését elindítsa és rendszeres kontroll alatt segítse, fenntartsa. Alkalmas még a mozgásterápia a hiányosságok, hibák feltárása által a még nem jelentkező, de potenciális

veszélyként

fennálló

esetleges

jövőbeni

problémák

preventív

kezelésére,

megelőzésére. A

mozgásterápia

által

nyújtott

mozgásfejlettségi

alapozás

előkészíti

és

segíti

a

fejlesztőpedagógus munkáját, ami e nélkül nem lehet eredményes. Jellegét tekintve a terápia, mozgásos, sok eszköz használatával jár, sokszor játékos, ezért a gyermekek jól motiválhatóak. Gyorsan és rendszeresen érnek el látványos sikereket, ami az egészséges önbizalom fejlődésével jár, és ez jó hatással van tanulmányi munkájukra és magatartásukra is. A mozgásterápia hatásmechanizmusa abban tér el az iskolai élet más területein alkalmazott nevelő-oktató interakcióktól, hogy a felmerülő problémákra nem eseti/tüneti megoldást kínál, hanem az azokat kiváltó okokat szünteti meg. A mozgásterápiás fejlesztés során szöveges, vagy osztályzattal történő hivatalos, tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe vagy bizonyítványba kerülő értékelés nincsen, a gyermekek fejlődése nem feltétele a következő évfolyamba lépésnek. A következő területek fejlesztése a cél:

-egyensúlyérzék -rugalmasság -az izomzat normotóniája -ritmusérzék -testséma -térbeli tájékozódás -jobb-bal dominancia -az érzékszervek és a mozgás szervrendszere közötti keresztcsatornák -testközépvonal átlépése -finommotorika


39.

-figyelemösszpontosítás, figyelemmegosztás -kitartó figyelem -szerialitás, sztereotípiák -reakcióidő -emlékezet

A gyakorlatoknak erős jellemzője a komplex hatás, vagyis a fejlesztés számos célterületére hatnak egyszerre. A mozgásterápia adminisztrációs tervezése, bonyolítása: A tevékenység tervezése nem a tanév elején történik (természetesen főbb vonalaiban igen, leginkább ami az osztályszinten történő foglalkozásokat illeti) egy alkalommal, amit a tanév során néhány

kisebb

korrekció

követ,

hanem

folyamatosan,

alkalmazkodva

a

gyermekek

hiányosságainak-hibáinak kiszűréséhez, azok kijavításához-pótlásához, a tanulók előre nem kiszámítható fejlődési tempójához. Az egyéni fejlesztés tervezése az alább látható lapon történik, a fejlesztési területek és az idő (havi, de szükség szerint lehet heti lebontásban is) rácsába „mátrixosan” kerülnek a gyakorlatok betű-számkódjai. Az egyéni fejlesztési tervek hétről hétre folyamatosan változnak-alakulnak. A fejlesztési terv nem függ a gyermekek életkorától, vagy attól, hogy hányadik évfolyamra járnak, hanem a „mindenkori-jelenlegi” fejlettségi szintjétől.


40.

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV NÉV: OSZTÁLY: ÉLETKOR: A MAGATARTÁSI-TANULÁSI PROBLÉMA NEVELÉSI TANÁCSADÓ VAGY MÁS INTÉZMÉNY, SZAKEMBER ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT OKA, A FEJLESZTENDŐ TERÜLET: Fejlesztési idő

október

november

december

január

február

március

április

május

Fejlesztési területek nagymozgások egyensúly rugalmasság térbeli tájékozódás jobb-bal dominancia keresztcsatornák testközépvonal átlépése finommotorika figyelemösszpontosítás figyelemmegosztás kitartó figyelem szerialitás sztereotípiák reakcióidő emlékezet testséma ritmusérzék Izomzat normotóniája Vizuális percepció Akusztikus percepció Szem-kéz koordináció végtagszétválasztás Primitív reflexek


41.

IV. 2. 6. Az iskolánkban folyó kompetencia oktatás IV. 2.6.1. Bevezető A Pedagógiai program kiegészítésének indoklása: A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, mint fenntartó, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben a TÁMOP-3.1.4/09/1-2009-0054 kódszámú program keretében támogatást nyert. A projekt címe: „Gyermekeink jövőjéért a kompetencia alapú oktatás segítségével.” A projekt időtartama 11 hónap – 2011/2012. tanévtől a módszer alkalmazása .

A projekt kapcsán újszerű tanulásszervezési eljárásokat sajátítunk el, vezetünk be, szegregációmentes, együttnevelési környezetet alakítunk ki, a digitális technikákat széles körben alkalmazzuk, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesztjük.

„A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.” Változások, kiegészítések a Pedagógiai Program adott fejezeteiben a HEFOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás bevezetése miatt:

Bevezető: - Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai - Az iskola céljai, feladatai különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére - A nevelő-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere - Személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai


42.

- Közösségfejlesztés feladatai Tanórán kívüli, szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetségek, képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk Szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái és a továbbfejlesztés lehetőségei Értékelés A kompetencia alapú oktatást az alábbi kompetenciaterületen vezetjük be: Szövegértés, szövegalkotás matematika szociális és életviteli magyar műveltségterület


43.

IV.2.6.2. A projekt célja, célcsoportja, feladatterve

A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan) A kompetencia alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését értjük, olyan módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak. Erre a feladatra teljes mértékben alkalmassá kívánunk válni. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy az előírt képzéseket elvégezzük és a kapott információkat belső továbbképzéseken átadjuk, valamint önképzéssel folyamatosan fejlesztjük módszertani-szakmai ismereteinket. A kompetencia alapú oktatás alkalmazásának megfelelően pedagógiai programunkat és a helyi tantervünket módosítjuk, kiegészítve az alapprogrammal, annak megfelelően felmenő rendszerben bevezetjük a Szövegértés-szövegalkotás Matematika Életvitel Magyar műveltségterület kompetencia alapú oktatását

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy iskolánkban az új, korszerű tartalmak és módszertanok, a digitális kultúra eszközrendszerének következetesen alkalmazzuk. Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. Célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a testület legalább 70 százalékának képzési kultúrájában 30 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei.

Feladatok: A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe A pedagógus továbbképzések ismereteinek hatékony alkalmazása Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Milyen újdonság jellemzi a szövegértési - szövegalkotási kompetenciaterületet? Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik. Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár - diák és diák - diák között.


44.

Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk. Differenciálás, ahol a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához. Partnerség, ahol a gyerekek a pedagógus-segítő irányításával érhetik el céljaikat. Matematika-logika kompetenciaterület A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és - megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. A kompetenciaterülethez készült modul - leírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztő folyamatot vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek fejlettsége szerint, alkalmazkodva a lehetőségekhez. Az „A” típus jellemzője, hogy a matematikai kompetencia fejlesztése kötelező tanórai keretben történik, matematikaórán. A programcsomagok alkalmazása valamennyi évfolyamon fejleszti a számolási, számlálási készséget. Fontos, hogy a mennyiségi következtetés, becslés, mérés, szövegesfeladat megoldási, mértékegység - átváltási készségek fejlődjenek. A gondolkodási, kommunikációs, tudásszerző, tanulási képességek fejlesztése szintén kiemelt fontosságú. A rendszerezés, a kombinatív gondolkodás, az induktív és deduktív következtetés kiemelt területe a matematikai kompetenciának. A tanulói aktivitás az új módszereknek köszönhetően növekszik. A tanulók szeretik azokat az órákat, ahol a tananyag feldolgozása nem a hagyományos módszerekkel történik. Különböző játékok, interaktív eszközök, a projektmódszer alkalmazása teszi érdekesebbé és színesebbé a matematikaórákat. A tanulók nemcsak a tanártól, hanem egymástól is tanulhatnak az alkalmazott módszereknek megfelelően. Lehetőség nyílik a differenciálásra a modulok végén található feladatgyűjtemény és a különböző nehézségű feladatok közötti válogatással. Élvezhetik a csoportmunka előnyeit, bár ennek alkalmazása időnként nehézséget okoz ismeretlensége miatt. A tanórán kívüli tevékenység Szövegértés-szövegalkotás (báb - dráma) A szövegértés - szövegalkotás kompetenciaterület kiválóan fejleszthető tanórán kívüli tevékenységek (napközis foglalkozások, báb - dráma szakkörök) keretei között is. Így nemcsak a művészetes osztályok tanulói nyerhetnek betekintést a művészetek adta lehetőségekbe. A tanulók játékosan fejlesztik e készségüket, melyben nagy segítséget nyújtanak a bábok illetve a dramaturgiai feladatok. A pedagógus munkáját kész modulok, tanári kézikönyvek segítik, míg a tanulókat életkoruknak megfelelően összeállított szöveggyűjtemények.


45.

A tanórán kívüli tevékenységek kötetlenebb, szabadabb módja vonzóbbá, minden gyermek számára örömtelibbé teszi az ismeretek alaposabb elmélyítését, készség szintre emelését. A szövegértés - szövegalkotás fejlesztésén túl kiválóan fejleszthetők a tanulók kézügyességei, kommunikációs és empátiás készségei. A bátortalanabb, visszahúzódóbb gyermekek számára is mód nyílik a megnyilvánulásra, szereplésre.

Szakmai feladatterv a projekt időtartamára:

Tanulócsoport 2.osztály

2.osztály

4. osztály

5.osztály

5.osztály

5.osztály

7.B.osztály

Kompetenciaterület „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „B” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szociális-,életviteli-és környezeti” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag Tantárgytömbösített oktatás„Matematika” SULINOVA „A” programcsomag

„Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag


Óraszám teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 3+2 óra/hét Tanórai lefedettség1óra/hét Tanítási időn kívül (szabadidőben) 1 óra/hét teljes tanórai lefedettség 3+1 óra/hét teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét

teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét

46.

2009/2010. tanévben a kompetencia alapú oktatás implementációja elvégezzük a következő módon: Adaptáljuk a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök alkalmazását. Feladatunk tartalmazza a következő kötelező elemeket:

A tevékenység keretében megvalósítjuk a következő elemeket:

Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület

Milyen újdonság jellemzi a szövegértési - szövegalkotási kompetenciaterületet? ►Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik. ►Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár - diák és diák - diák között. ►Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különböző szövegtípusokkal különböző feladatokat kell megoldaniuk. ►Differenciálás, ahol a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához. ►Partnerség,

ahol

a

gyerekek

a

pedagógussegítő

irányításával

érhetik

el

céljaikat.

Matematika-logika kompetenciaterület

►A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és - megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. ►A kompetenciaterülethez készült modul - leírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztő folyamatot vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek fejlettsége szerint, alkalmazkodva a


47.

lehetőségekhez. ► Az „A” típus jellemzője, hogy a matematikai kompetencia fejlesztése kötelező tanórai keretben történik, matematikaórán. A programcsomagok alkalmazása valamennyi évfolyamon fejleszti a számolási, számlálási készséget. Fontos, hogy a mennyiségi következtetés, becslés, mérés, szöveges- feladat megoldási, mértékegység - átváltási készségek fejlődjenek. A gondolkodási, kommunikációs, tudásszerző, tanulási képességek fejlesztése szintén kiemelt fontosságú. A rendszerezés, a kombinatív gondolkodás, az induktív és deduktív következtetés kiemelt területe a matematikai kompetenciának. ►A tanulói aktivitás az új módszereknek köszönhetően növekszik. A tanulók szeretik azokat az órákat, ahol a tananyag feldolgozása nem a hagyományos módszerekkel történik. Különböző játékok, interaktív eszközök, a projektmódszer alkalmazása teszi érdekesebbé és színesebbé a matematikaórákat. ► A tanulók nemcsak a tanártól, hanem egymástól is tanulhatnak az alkalmazott módszereknek megfelelően. Lehetőség nyílik a differenciálásra a modulok végén található feladatgyűjtemény és a különböző nehézségű feladatok közötti válogatással. Élvezhetik a csoportmunka előnyeit, bár ennek alkalmazása időnként nehézséget okoz ismeretlensége miatt.

Szociális-, életviteli-és környezeti kompetencia terület

A kompetencia több mint a készségek és képességek összessége. Az ismeretek, a képességek és a megszerzett tudás sikeres alkalmazásának együttesét nevezzük kompetenciának; az érvényes, mindenféle körülmény között eredményesen, hatékonyan alkalmazott tudást. A szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas kompetenciát, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élő, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező, tudatosan együttműködő egyénekből álló közösség (társadalom) maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes időben reagálni a változásokra (adaptív) és működése fenntartható (azaz nem éli fel saját erőforrásait). Az adaptivitás és a fenntarthatóság fogalmán keresztül lesznek részei a szociális kompetenciaterületnek az életvitellel és a környezettudatossággal kapcsolatos kompetenciák. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerősödésükhöz. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható.


48.

Tanórán kívüli tevékenység

Programunk kialakításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a tanórán kívüli tevékenységeknek is. Az adott kompetencia területeket nemcsak a tanórai menetbe illesztjük, hanem a szabadidős tevékenységekbe is beágyazva szilárdítjuk meg az adott kompetencia területet az alábbi foglalkozások körében:

Szövegértés-szövegalkotás (báb - dráma) A szövegértés - szövegalkotás kompetenciaterület kiválóan fejleszthető tanórán kívüli tevékenységek (napközis foglalkozások, báb - dráma szakkörök) keretei között is. Így nemcsak a művészetes osztályok tanulói nyerhetnek betekintést a művészetek adta lehetőségekbe. ►A tanulók játékosan fejlesztik e készségüket, melyben nagy segítséget nyújtanak a bábok illetve a dramaturgiai feladatok. ►A pedagógus munkáját kész modulok, tanári kézikönyvek segítik, Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét mindenfajta tanórán és minden évfolyamon. ►A tanórán kívüli tevékenységek kötetlenebb, szabadabb módja vonzóbbá, minden gyermek számára örömtelibbé teszi az ismeretek alaposabb elmélyítését, készség szintre emelését. ► A szövegértés - szövegalkotás fejlesztésén túl kiválóan fejleszthetők a tanulók kézügyességei, kommunikációs és empátiás készségei. A bátortalanabb, visszahúzódóbb gyermekek számára is mód nyílik a megnyilvánulásra, szereplésre.

Összességében a kompetencia-alapú oktatással olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre Át kell írni a továbbhaladás feltételeit és az ellenőrzés-értékelést, hiszen az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő és motiváló funkció. A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája lehet a szöveges értékelés is, melyet háromfokú skálán jelzünk: részt vett, megfelelt, kiválóan megfelelt. Megtartható azonban az egyes tantárgyak érdemjeggyel történő minősítése is. Az egyes közoktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló mérést végzünk szövegértésből, a fejlesztés megalapozásához. ►A rászorulóknak korrepetálást tartunk a felzárkóztatáshoz. ►Törekszünk arra, hogy a tanórákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat lehetőség szerint kössük a tapasztalataikhoz. ►A hagyományos tantárgyak szummatív értékeléseikor kompetenciamérő feladatokat is adunk.


49.

Munkaformák, tanulásszervezés, tanulási stratégiák, módszertani elemek

Munkaformák: A kooperatív tanulási formák alkalmazásával fejlesztjük az együttműködőkészséget. Olyan alkalmakat, lehetőségeket biztosítunk, melyek során lehetőség nyílik a kritikai gondolkodás fejlesztésére, más gondolatok, vagy mások véleményének figyelembe vételére, elfogadására. Megtanítjuk tanulóinkat a konszenzus keresésére a kulturált vitakészség szabályai szerint. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Tanulásszervezés: Adaptivitás Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: ►Tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); ►Legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia);

►Legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia A HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ DIFFERENCIÁLÁS ESZKÖZEI

ADAPTÍV OKTATÁSSZERVEZÉS

Ahogyan a különbségekhez viszonyul:

Igyekszik azokat felderíteni és csökkenteni.

Természetesnek veszi.

Célok:

A minimumkövetelmények teljesítése.

Minden tanuló teljesítményének növelése.

Célcsoport:

Rosszul teljesítő gyermekek.

Minden gyermek.

Mire koncentrál:

Lemaradó gyermekek igényei.

Minden gyermek szükséglete.

Attitűd a különbségekkel szemben:

Negatív.

Pozitív.

Az adaptív oktatáshoz szükséges elemek: ►Kapcsolat ►Kompetencia


50.

►Autonómia Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító, vagy a tanár, akinek a mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy szervezi meg az osztály munkáját, hogy figyelembe veszi a tanulók alapszükségleteit, vagyis differenciál. Kapcsolat A tanulóknak is szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Az adaptív pedagógia szerint a tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: ► Érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik ► Figyel rájuk ► Mindig van idő a beszélgetésre ►Érdeklődik a tanuló munkája, környezete, játéka iránt ► Megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket ► Szavai, cselekedetei azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést, és a diszkrimináció egyéb formáit ► Megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal, családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat. Tanulási stratégiák: A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerei. A sokszínű tanulói tevékenység biztosításának lehetőségei a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésével. Az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében meghatározásra kerülnek a helyi tantervben a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése. Tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kap gyakorlat, konzultáció, önálló tananyagfeldolgozás, feladatmegoldások, az önálló szakirodalmi elemzések, az eLearning használata.


51.

A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje, és azt a munkája során alkalmazza. Módszertani elemek: ►Óvoda-iskola átmenet ►Hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. ►Habilitációs és rehabilitációs tevékenység ►Az inkluzív nevelés ►Attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak ►Multikulturális tartalmak ►Tanórai differenciálás (heterogén csoport.) ►Kooperatív tanulás ►Drámapedagógia eszközei ►Tevékenységközpontú pedagógiák eszközei ►Projektmunka (egyéni és csoportos) ►Prezentációs technikák ►Tanulói értékelési formák gazdagítása ►Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

IV.2.6.3. Esélyegyenlőség biztosítása

A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése.


52.

Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése

Fejlesztő értékelés: ►Kompetenciaorientált, alapkészségek kis lépésekben való fejlesztése. ►Egyéni (mert gyermekismeretre épít, differenciált eljárásokat, módszereket alkalmaz a tantestület). ►Segíti a diákok egyéni cél- és feladatállítási stratégiáit. ►Segíti a siker és kudarc feldolgozását. ►Alakítja a tanulók ok felismerését. ►Törekszik a tanulók szorongásának kompenzálására. ► Pozitív gondolkodás, erősségek hangsúlyozása

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a

tanulók

önmagukhoz

és

másokhoz

viszonyított

kiemelkedő

teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.


53.

Ennek megfelelően az alábbi, a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében alapvető szerepet játszó pedagógiai - és részben pszichológiai - szakterületeken szükséges a fejlesztés

Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza.

Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet).

Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul - a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. Iskolánk a harmadik tanéve folytatja a multikulturális tartalmi elemek beépítését a műveltségtartalmakba, illetve a szabadidős tevékenységek sorába.

Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél

a pedagógiai kompetencia

erősítése a tanuló

megismerési

módszerek

kreatív

alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítélet mentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket.

Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában.


54.

Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása - a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében.

Drámapedagógia A terület alkalmat nyújt a tanítási drámába való bevezetésre: felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében.

Óvoda-iskola átmenet támogatása A hátrányos helyzetű gyermekek egyéni sajátosságokra alapozott, megfelelő ütemű, folyamatos, integrált közegben történő nevelésére, a 4-8 éves gyerekek megnyilvánulásainak értő fogadására és szakszerű kezelésére.

Tárgyi feltételek: ►Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény ►Számítógép, mint fejlesztőeszköz, ►Videó, zenei anyagok, ►Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek, pedagógiai attitűdök: ►A pedagógus a tanulókkal szembeni beállítódása legyen igenlő, megfelelő nevelési stílussal ►Jó kapcsolat kialakítására kell törekedni a családdal. Szükség esetén bevonva az gyermekvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. ►Továbbképzéseken való észvétel a differenciált tanulásszervezéshez

IV.2.6.4. A kompetencia alapú oktatás fenntartása, legalább öt tanéven át

A kompetencia alapú oktatás hatóság implementációjában és fenntarthatóságában intézményünk vállalja a bevezetést követő legalább 5 tanévben: A pedagógiai programnak megfelelő gyakorlat folytatását legalább annyi tanulócsoportban, mint amennyi a projektben érintett tanulócsoportok és pedagógusok száma


55.

A bevezetett kompetencia alapú oktatás választott módszertanának és eszközeinek megjelenítését és alkalmazását Olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítését és további alkalmazását, mely elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált nevelés céljainak megvalósulását A fejlesztések és eredmények fenntartását a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében. A fenntarthat óságban vállalt tevékenység ek és érintett évfolyamok/ osztályok: Tevékenysé g/tanév

2011-2012

2012-2013

2013-2014

2014-2015

1.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

1.o. 2.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

1.o. 2.o 3.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

2015-2016

Szövegértés-szövegalkotás, Matematika kulcskompetencia területén

A tantárgytömbösítés során adott napokon, egymást követő 2-3 tanórán, óraszám koncentrálással szervezzük meg az oktatást az adott tanév munkarendjébe foglalva. A bevont tantárgyak, műveltségterületek órái válthatják egymást.

IV.2.6.5. Változások, kiegészítések

Változások, kiegészítések- a kompetencia alapú oktatási pályázat előírása alapján, -a 2010/2011-es tanévben két új tanulócsoportot emeltünk be.

4. évfolyamon: szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület 7. évfolyamon: szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület 6. évfolyamon tovább folytatódik a szociális életvitel és környezeti kompetencia


56.

Szakmai feladatterv a projekt időtartamára: 2010/2011. tanév


Pedagógus Gyarmatiné Borza Katalin

3.osztály

Kósi Mária

4.osztály

Bíró Imréné

5. osztály

Eszes Katalin

6.osztály 7.osztály

Séra Krisztina

6.osztály

Balázs Attila

6.osztály

Iványi Miklósné

8.B.osztály

Iványi Miklósné Tantárgytömbösített oktatás

Bedő Boglárka


Kompetenciaterület „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „B” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szociális-,életviteli-és környezeti” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag

Óraszám teljes tanórai lefedettség 11 óra/hét

„Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag


teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 6 óra/hét teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét 5 óra/hét Tanórai lefedettség2óra/hét

teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét tanórai lefedettség 4 óra/hét

57.

Szakmai feladatterv a projekttovábbvitelére: 2011/2012. tanév


Pedagógus Eszses Katalin

1.osztály

Balázs Attila

2.osztály

Juhász Józsefné (Új belépő)

3.osztály

Szakács-Bolla Erzsébet (Új belépő)

4.osztály

Gyarmatiné Katalin

4.osztály

Kósi Mária

5-6. osztály

Szalai István (Új belépő)

7.osztály 8.osztály

Séra Krisztina

5.osztály

Bíró Istvánné

5-8.osztály

Iványi Miklósné


Borza

Kompetenciaterület „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szociális-,életviteli-és környezeti” „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „B” programcsomag „Szövegértésszövegalkotás” SULINOVA „A” programcsomag „Szociális-,életviteli-és környezeti” SULINOVA „A” programcsomag „Matematika” SULINOVA „A” programcsomag

Óraszám teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét

teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 8 óra/hét teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét teljes tanórai lefedettség 6 óra/hét teljes tanórai lefedettség 4 óra/hét Tanórai lefedettség 2óra/hét


58.

IV. 2. 7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai

Jó kapcsolat kialakítása az egyházi fenntartóval és az iskolahasználókkal, hogy érezzék, közösek céljaink és érdekeink. Az emberközpontú nevelést a tanulói önismeret és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával, az ehhez szükséges emberi tulajdonságok kialakításával érhetjük el. A jó pedagógia légkör kialakításához növeljük tanulóink aktív részvételét igénylő és biztosító ismeretszerzési és tevékenységi módokat, illetve tevékenységformákat. Az ismeretek elsajátításának folyamatában törekszünk az önálló gondolkodás és véleményalkotás képességének fejlesztését szolgáló eljárások alkalmazására. Kialakítjuk tanulóink egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztása megtanításában figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, építünk tanulóink eddigi ismereteire és tapasztalataira. Tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, mások jogainak tiszteletben tartására az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggéseinek tudatosításával neveljük.

Elősegítjük a cselekvés és az erkölcsi meggyőződés

összhangjának felismerését. A harmonikus tanulói személyiségfejlődést a tanulói személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával és a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával kívánjuk elérni. Nemzeti

történetünk,

kultúránk,

hagyományaink,

környezeti

értékeink

megismertetését és a hazaszeretet kialakítását szaktárgyi és osztályfőnöki órákon, élményt

nyújtó

iskolai

megemlékezéseken

és

rendezvényeken

kívánjuk

elérni.

Felébresztjük tanulóinkban a hagyományok és értékek tiszteletének, védelmének és megbecsülésének igényét. A tanítás minőségének javulását ismeretszerzési élményt nyújtó szervezett tanulási folyamattal

kívánjuk

elérni,

törekedve

tanulóink

aktív

részvételét

igénylő

ismeretszerzési módok növelésére, melynek révén tanulóinkat eljuttatjuk a megismerés, a tudásszerzés öröméhez, erősítve önbizalmunkat, növelve teljesítményük értékét. A szociokulturális hátrányok leküzdéséhez:


59.

- tanulói differenciálást, - egyéni haladási ütemhez igazított terhelést alkalmazunk.

A kiemelkedő képességű tanulóinknak tehetségük kibontakoztatásához: -

színvonalas tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket, tevékenységeket,

-

különböző versenyeken való szereplési lehetőségeket biztosítunk.

Minden tanulónknak biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét úgy, hogy igyekszünk sikerélményhez juttatni őket, élve a pozitív motiváció eszközeivel. Tanulóink kommunikációs és viselkedési kultúrájának, szocializációjának fejlődését elősegítjük: - az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggéseinek tudatosításával, - az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos cselekvések

fel-

ismertetésével, - az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, - mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás átadásával. A tanulók szocializációját elősegítjük: - a kortárs kapcsolatok fontosságának tudatosításával, - a jól megválasztott baráti kör értékének felmutatásával. Az informatikai forradalommal való lépéstartás érdekében valamennyi tanulónknak lehetővé tesszük a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, a számítógép és a modern informatikai eszközök megismerését. A megfelelő továbbtanulási igényt illetve pályaválasztást elősegítjük: - a reális önismeret kialakításával, - a diákok fejlődésének folyamatos nyomon követésével, - személyre szóló, fejlesztő értékeléssel. A mindennapos testnevelés biztosításával törekszünk tanulóink sportolási és mozgásigényének kielégítésére, mozgáskultúrájuk fejlesztésére. Az egészséges életmódra nevelést a dohányzás visszaszorításával, alkohol- és drogprevenciós képzéssel kívánjuk elérni. A környezettudatos magatartást és környezetvédelmet szolgálja az igényes és kultúrált környezet iránti igény felkeltése.


60.

A célok ismeretében tervezzük minden év ben a következő tanév feladatait:

Időpont

Feladat

május- június

A hátrányos helyzetű tanulók Gyermekvédelmi felmérése,

Felelős

regisztrálása.

hátrány

felelős,

,

felelős,

,

felelős,

,

felelős,

,

felelős,

,

A osztályfőnökök

meghatározása

adatlapon június-augusztus

A

tevékenységi

megtervezése

a

formák Gyermekvédelmi következő osztályfőnökök

tanévre Szeptember

A

szociális

hátrányok Gyermekvédelmi

enyhítését tevékenységek

szolgáló osztályfőnökök ütemtervének

elkészítése szeptember- június

Tevékenységi

formák Gyermekvédelmi

megvalósítása,

ütemterv osztályfőnökök

szerint Május

Eredmények

felmérése, Gyermekvédelmi

fejlesztési

tevékenységek osztályfőnökök

megtervezése

a

következő

tanévre


61.

Adatlap A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VESZÉLYEZTETETT TANULÓK REGISZTRÁCIÓJÁHOZ

…………………… osztály

Név

A hátrányos, veszélyeztetett Enyhítést helyzet

tevékenységi forma

Oka

Jellege

szolgáló

Kelt,……………………..

…………………………….. osztályfőnök


62.

Szociális hátrányok enyhítését segítő program éves ütemterve

Feladat megnevezése

Teljesítés ( hónap)

Felelős programvezető

09


10

11

01

02

03

04

05

06

63.

IV. 2. 8 .Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei

Minden tanulónk számára biztosítjuk képességeinek, érdeklődésének ill. továbbtanulási céljainak megfelelő programok, tevékenységi formák megszervezését, megtartását. Személyes példamutatással is neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. A

tanítási-tanulási

folyamatokban

érvényesítjük

és

elősegítjük

a

gyakorlatközpontúságot, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését, az életvitelhez szükséges alkalmazható tudás gyarapítását. A nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére nevelési értekezletet tartunk, illetve minden osztályfőnök szoros kapcsolatot tart az gyermekvédelmi felelőssel, és a gyermekjóléti szolgálattal. Az iskola partnerközpontú működéséhez szülői értekezleteket, fogadóórákat, nyílt tanítási napokat s egyéb iskolai rendezvényeket tartunk. Ezekbe bevonjuk az iskolai SZMK-t is. Az iskola jó kapcsolatot ápol a fenntartó egyházzal, a gyermekjóléti szolgálattal, a kamarákkal. Az iskolai hagyományok kialakításával (Wesley- napok, Egyházi Ünnepi sorozatok, Roma Estek, Mikulás nap stb.) erősítjük tanulóinkban a közösségi érzést, kiaknázzuk az iskolához, a nagyobb közösséghez való tartozás jellemformáló erejét. Tanulóink

számára

képességeiknek,

érdeklődésüknek

és

céljaiknak

megfelelő

programokat, tevékenységi formákat biztosítunk. Felzárkóztató csoportos, ill. egyéni foglalkozásokkal segítjük a tanulási nehézséggel küzdő tanulóinkat. Tehetséggondozó szakkörökkel,

kreativitást fejlesztő programokkal, tanulmányi

versenyekkel segítjük a tehetséges tanulóink fejlődését, a pozitív motiváció eszközeivel ösztönözzük tanulóinkat az optimális teljesítmények elérésére, és jutatjuk őket sikerélményhez. Igyekszünk a jutalmazás és büntetés módszereiben egészséges arányok tartásával jó irányba befolyásolni tanulóink személyiségjegyeit és jellemét. Tanulóink mindennapos testmozgásának igényét biztosítjuk a testnevelés órákon. Az osztálytermek, illetve az iskolai helyiségek esztétikus berendezésével igyekszünk az otthonosság érzését megteremteni.


64.

A reális továbbtanulás és pályaválasztás, továbbá a szakvizsga érdekében biztosítjuk tanulóink számára a nyílt tanítási napokon való részvételt. Pályaválasztási tájékoztatókat szervezünk, vizsga felkészítéseket tartunk. Az alkotó pedagógiai munka megteremtéséhez biztosítjuk pedagógusaink, oktatóink szakmai továbbképzését, önképzését, és a kötelező kreditek megszerzését. Közös szakmai programokat szervezünk Biztosítjuk tanulóink számára az iskolai létesítmények, eszközök ingyenes használatát. Modern informatikai eszközök használatának biztosításával segítjük tanulóink magas szintű informatikai képzését. Gazdag tevékenységrepertoár kiválasztásával (kialakításával) felkészítjük tanulóinkat életszerű tapasztalatok szerzésére.

Az iskolában folyó hatékony nevelőmunka érdekében:

beiratkozó tanulóink (és szüleik) beiratkozásakor

megkapják az iskola

házirendjét tanév elején évfolyamgyűlés keretében általános tájékoztatót kapnak az elvárt viselkedési normákról, az iskola munkarendjéről, sérelem esetén azokról a fórumokról, ahová sérelmük orvoslása érdekében fordulhatnak. az iskolai DÖK a tanulók érdekvédelmi szerveként is működik a nevelési értekezletek fórumai az iskolában felmerülő nevelési problémák megbeszélésének, kezelésének az osztályfőnöki órák színterei a nevelésnek, az osztályt érintő nevelési gondok, nehézségek kezelésének a tanórán kívüli foglalkozások hatékony színterei a tanulói személyiség kibontakozásának és a nevelésnek iskolánk széleskörű szabadidő, kulturális rendezvényekkel törekszik olyan személyiségjegyek

kialakítására,

mint

kitartás,

akaraterő,

szorgalom,

megbízhatóság, közösségi szellem.


65.

IV. 2. 9. A tanulók értékelése

Az

iskolai

és

formái;

beszámoltatás, továbbá

az a

ismeretek tanuló

számonkérésének

teljesítményének

követelményei,

értékelésének

és

minősítésének formái A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, a felmerülő problémákat időben észrevegyék, a jól teljesítők megerősítést nyerjenek, a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai: a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez, a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára, a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése, a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez, a

tanulók

tantervi

követelményekhez

viszonyított

tényleges

teljesítményének

minősítése érdemjeggyel. Elvei: Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző. Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be. Módjai: Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.


66.

Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel A Közoktatási Törvény 70. §-a alapján az osztályzatok, minősítések a következők: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen; Magatartásának értékelésénél példás, jó, változó, rossz; Szorgalmának értékelésénél példás, jó, változó, hanyag megnevezést kell alkalmazni. Az első – második évfolyamon félévkor, az első évfolyamon év végén szöveges értékelést alkalmazunk. A tanulók osztályzattal történő értékelése félévkor és év végén legalább három érdemjegy alapján történjen.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról. Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: Ha, a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó:


67.

Ha, a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha, a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha, a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre.

Elégtelen: Ha, a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja.

A feleltetés lehet szóbeli, vagy írásbeli. A

szóbeli

felelés

függ:

beszédkészségtől,

fellépéstől.

Megnyilvánulnak

mindazok

a

metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra.

A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad, ezért lehetőleg egy nap legfeljebb két témazáróra kerüljön sor.

A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni.


68.

Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne a jegyek középarányosaként jelentkezzen.

Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitűnő minősítés szerepelhet.

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

V. 1. Életkori jellemzés

A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részeseivé válunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük fejlődésének. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésében széleskörűen fejlesszük. Tapasztalataink szerint az iskolánkba lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük – többnyire a rendezetlen családi háttér miatt – sokszor kívánnivalót hagy maga után.

V. 2. Családi háttér

Tanulóink neveltségi szintje tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. A tanulók egy része neveletlen, kulturálatlan magatartású és viselkedésű. Sok tanuló a munkában és a tanulásban is igénytelen, önkritikájuk fejletlen. A magatartási hibák fő okai a családon belül keresendők: a problémás eseteknél a legtöbbször kiderül, hogy a szülők nem fordítanak elegendő időt gyermekük értelmi és érzelmi nevelésére. Tanulóink szülei sok esetben munkanélküliek, sokan büntetésüket töltik valamelyik Büntetésvégrehajtási Intézetben. Igen gyakran jelentkeznek magatartási problémák a csonka családban nevelkedő tanulóknál is; ők az átlagosnál több szeretetet, törődést, odafigyelést és türelmet igényelnek. Iskolánk nevelőtestületének ezt a jelenséget különös gonddal kell kezelnie. Pedagógusaink a nem kívánatos környezeti hatások és a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére sikeresen fejlesztik a gyermekekben rejlő lehetőségeket és képességeket.


69.

Az iskolánkba járó tanulók családjának nagy részében rosszabbodnak az anyagi körülmények. Tovább nő a munkanélküli szülők száma. Így a gyerekek egy része nem lát példát rendszeres és pontos munkavégzésre. Ez sajnos rossz hátteret ad egy szakmai képzést is adó iskolának. A családok másik részében a szülőknek van állandó munkája, de az alacsony bérek miatt kénytelenek másodállást és egyéb túlmunkát vállalni azért, hogy el tudják tartani a családot. Így kevés idejük marad a gyermekekre. Olyan családból származó tanulók is vannak iskolánkban, ahol a szülők a törődést és az odafigyelést anyagiakkal próbálják pótolni, s nem fordítanak elég gondot gyermekük lelkivilágának formálására, a jó erkölcsi érzékük kialakítására. Tanulóink jelentős része ingerszegény környezetben él. Sok a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló, sok a túlkoros.

V. 3. A tanulói személyiségfejlesztés

Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés nem elkülönülő tanóra feladata, szükséges integrálni az oktatás-képzés rendszerébe. Fontos, hogy minden pedagógus informált és felkészített, felkészült legyen ezekre, a feladatokra. A személyiségfejlesztéstől azt várjuk, hogy tanulóink sikeresen induljanak el azon a fejlődési úton, amelyen a későbbi évek során érett személyiség válik belőlük.

Mit tartunk az érett személyiség fontos jegyeinek? problémára hangolt (azaz nem vár másoktól segítséget, nem menekül a problémás helyzetektől) szilárd szokásokkal rendelkezik, melyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára képes önmaga és a közösség elvárásai között harmóniát teremteni. rendelkezik változatos viselkedésmintákkal személyiségében a sokféle viselkedésminták összhangban vannak. sokoldalú az érdeklődése és tevékenysége


70.

jelen tevékenységét képes a múlttal és jelennel, valamint jövőbeli terveivel összefüggésbe állítani interdependencia = az érett személyiség képes arra, hogy pl. munkahelyi kudarcának ne vallja kárát a családjával való együttlét jó hangulata helyes a realitásérzéke (biztonságban érzi magát) jól működő, énképhez igazodó a lelkiismerete elfogadja önmagát képes mély kapcsolatokra örömét leli a produktivitásban jó viszonyban van az emberekkel, természettel a közösség normáit elfogadja viselkedését nem jellemzi agresszivitás van kellő belső szabadsága élményeit frissen tudja értékelni van szociális érzülete jelleme stabil etikai biztonságban él van humorérzéke

A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos fő nevelési területeink és feladataink:

- Értelmi nevelés Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása

- Érzelmi nevelés: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

- Akarati nevelés: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az


elkötelezettség kialakítása.

71.

- Erkölcsi nevelés: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

- Közösségi életre nevelés: Az

emberi

fontosságának

együttélés

szabályainak

tudatosítása,

az

megismertetése.

együttműködési

készség

A

társas

kialakítása.

kapcsolatok A

kulturált

magatartás és kommunikáció elsajátítása.

- Hazafias nevelés: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

- Állampolgári nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a

társadalmi

jelenségek

és

problémák

iránt.

Igény

kialakítása

a

közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

- Munkára nevelés: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - Testi nevelés: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása


72.

V. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

-

1. A

különféle

iskolai

tanulói

közösségek (osztályközösségek, diákönkormányzatok)

megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

- 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz

- 3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel vagy önszerveződés útján közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

- 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által


73.

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése során az iskola a szülők közösségével (osztály SZMK, iskolai SZMK) együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Az iskola támaszkodik a szülő segítségére, igényli, hogy a szülő elősegítse gyermeke közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének és magatartási szabályainak elsajátítását. Az együttműködés fórumai: szülői értekezlet, fogadóóra, írásbeli tájékoztató, SZMK.

- 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

Az

iskolában

a

közösségfejlesztési

célok

megvalósítását

az

alábbi

tanítási

órán

kívülitevékenységek segítik:

- Hagyományőrző tevékenységek :

Minden

évben

megemlékezünk

iskolánk

névadójáról,

Wesley

Jánosról

a

Wesley-napok rendezvénysorozata keretében. A tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: - október 6. : megemlékezés az aradi vértanúk napja alkalmából - október 23. : az 1956-os forradalomra emlékezünk - március 15. : az 1848-as forradalom és szabadságharcra való emlékezés Szeptemberben Roma Estet tartunk az osztályok tanulóinak Decemberben Mikulás napi ünnepséget szervezünk A végzős osztályok szalagavatóját az éves munkarendben meghatározottak szerint tartjuk Májusban ballagási ünnepélyt tartunk Osztályfőnöki óra keretében tartott megemlékezéseink: - február 25. megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól - április 16. a holocaust áldozatainak emléknapja


74.

- Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

- Diákétkeztetés: Iskolánkban valamennyi tanulók számára napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek. Az intézmény egyházi fenntartója a rászorultaknak ingyenesen biztosítja az étkezést a törvény által előírtakon felül

- Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik, többek között mozgásterápiával. A

hátrányos

szociokulturális

helyzetű

tanulók

felzárkóztatása

tanítási

órákon,

valamint tanórán kívüli egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások szervezésével valósul meg, részben szaktanári, részben fejlesztő pedagógus közreműködésével. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása szakköri foglalkozásokon történik. Szakmai vizsgára való felkészülés elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején

az

iskola nevelőtestülete dönt.

- Szabadidős foglalkozások: A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős


programokat

szervez

(pl.

kirándulások,

színház-

és

75.

múzeumlátogatások, állatkerti, stb.) Ezek a programok a tanulók számára nem kötelező foglalkozások,

nem

kapcsolódnak

kötelezően

az

iskolai

pedagógiai

program

végrehajtásához. Ezt a tevékenységet az osztályfőnökök koordinálják. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket hátrányos helyzetű gyerekeknek az egyházi fenntartó fizeti

- Szakkörök, diákkörök: A különféle szakkörök, diákkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök, diákkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

- Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (versmondó, Ki Mit Tud stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a külön versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások a szakmai képzés évfolyamain a helyi tanterv szerint.

- Osztálykirándulások: Tanítás nélküli munkanapokon és a hétvégeken az osztályok kirándulást szervezhetnek, amelyen való részvétel önkéntes, a tanulók számára nem kötelező foglalkozásnak minősülnek, nem kapcsolódnak kötelezően az iskolai pedagógia program végrehajtásához. Pályázati összegekkel próbáljuk a költségeket megoldani, illetve egyházi fenntartói hozzájárulásból.

- Gyógytestnevelés: Az

iskolaorvos

által

kijelölt

egészségügyi

problémák

utógondozására

szervezett

foglalkozások. Jelenleg iskolán kívül szervezve, de testnevelő tanárunk gyógytestnevelés szakos képzése folyamatban van.


76.

- Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

- Nyílt tanítási napok: Szervezett nyílt tanítási napok keretében lehetőséget biztosítunk a választható iskolatípusok bemutatására. Segítjük a szakiskolai tanulók pályaválasztását.

- Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

(Szabályozása az

SZMSZ-ben és a Házirendben.)

V. 5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Pedagógiai gyakorlatunkban egyre gyakrabban tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. Azok a tanulók, akik súlyos tanulási problémákkal küszködnek, általában agresszívebben viselkednek, de ez megfordítva is gyakran igaz, hogy az agresszív tanulók jelentősen lemaradnak a tanulásban. A tanulók ezen megmagyarázhatatlan viselkedését, magatartását magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek nevezhetjük. Iskolánknak ezt a problémát is kezelnie kell. Ezen tevékenység három területre terjed ki.

A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. (Ilyen esetben az iskola biztosítja a közoktatási törvényben a tanuló számára előírt jogokat.) A magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési stratégia meghatározása egyénre szabottan.


77.

A tantestületünk tagjai a kedvezőtlen személyiségvonások ellenére jó pedagógiai érzékkel, empátiás készségekkel bontakoztassák ki a gyermekekben lévő lehetőségeket. Egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás megszervezésével, felzárkóztató foglalkozásokkal, egyéni foglalkozásokkal segíti iskolánk a tanulók felzárkóztatását a többiekhez. Szoros kapcsolatot tartunk e tanulóink szüleivel, törekszünk a szülők és a családok gondjainak megértésére, segítésére. Igényeljük, hogy a szülő figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget. Igényeljük, hogy a szülő rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal, s elősegítse gyermeke közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Szoros kapcsolatot tartunk a helyi nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal. Erősítjük a pedagógusok és a családok, a tanulók személyes kapcsolatait. Életvezetési ismeretek programjának beépítése az osztályfőnöki órák témaköreibe: amelynek fő célja a személyiség fejlesztése. Az egészséges életmód program keretében a veszélyekre felhívni a fiatalok figyelmét alkohol – AIDS – drog- prevencióval. 2011/2012. tanévtől pszichológus alkalmazásával. 2011/2012. tanévtől mozgásterápia alkalmazásával A tanórán kívüli rendezvényeken (vetélkedők, versenyek) pozitív motiváció, sikerélmény biztosításával

Iskolánk e feladat megoldásában szorosan együttműködik: a Budapesti Kőbányai Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti Szolgálatával, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel, a Kerületi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Ifjúsági csoportjával.


78.

V. 6. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Kiemelt fontos tényezőnek tekintjük, hogy pedagógusaink oktató munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

E cél elérését az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az

egyéni

képességekhez

igazodó

tanórai

tanulás

megszervezése

differenciált

foglalkozással. Tehetséggondozó tantárgyi foglalkozások. Versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre felkészítjük (Irinyi, Arany Dániel, stb. ). A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A térítési díjas versenyek díjának egy részét az iskola, illetve az egyház átvállalja. Támogatjuk tehetséges tanulóink iskolán kívüli egyesületekben való munkáját. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, etnikaiak, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai énekkar Az iskolai könyvtár állományát a lehetőségekhez mérten folyamatosan bővítjük. Az idegen nyelvek és az informatika oktatásának hatékonyságát fokozzuk. A továbbtanulás segítése minőségi oktatás megszervezésével. Szabadidős foglalkozások: pl. színház, múzeumlátogatások, iskolai ünnepély műsorainak betanulása. A Wesley - napokon osztályok csapatai között és a testvér tagintézményünk tanulói között sport- és szellemi vetélkedőt rendezünk.


79.

V. 7. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

- Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek

is

egyre

kiszolgáltatottabbak,

az

iskola

feladata

és

jelentősége

az

ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű tanulónk száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolákban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a tanulóink eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Iskolánk a közoktatási törvény létszám-előírásai alapján félállásban gyermek- és ifjúságvédelmi

felelőst

foglalkoztat.

A

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

felelős

a

tantestülettel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi munkáját. A nevelők, a tanulók és a szülői ház kapcsolattartásának egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében.

- A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: A

veszélyeztetett,

hátrányos

helyzetű,

beilleszkedési,

magatartási,

tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók felmérése, nyilvántartása. A

tanulók

és

a

szülők

tájékoztatása

azokról

a

lehetőségekről,

személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés. A veszélyeztető tényezők feltárása.


80.

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Szükség esetén védő-óvó intézkedéseket tesz a tanuló érdekében. A

tanulók

személyiségének

fejlesztése,

a

megfelelő

életszemlélet

kialakítása

osztályfőnök - tanár- szülő együttműködésével. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A megszerzett információkat bizalmasan kezeli, s a törvényi előírásoknak megfelelően használja fel.

A pedagógus alapvető feladata: gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, szociokultúrális helyzetét segítse, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását tanulótársaihoz ha észleli, hogy valamelyik tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket tegye meg közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység három fő feladata: a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.


81.

A gyermek- és ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

–

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit,

–

meg kell keresni a problémák okait,

–

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

–

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberinek.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:

–

a felzárkóztató foglalkozások,

–

a tehetséggondozó foglalkozások,

–

az indulási hátrányok csökkentése,

–

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

–

a pályaválasztás segítése,

–

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

–

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

–

a családi életre történő nevelés,

–

a tanulószobai foglalkozások,

–

az iskolai étkezési lehetőségek,

–

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

–

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek), –

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

–

a szülőkkel való együttműködés,

–

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Iskolánk ifjúságvédelmi programjának megvalósítása érdekében szorosan együttműködik az alábbi területileg illetékes szervezetekkel és intézményekkel:


82.

–

A Kőbányait

Polgármesteri Hivatal – Gyermekjóléti Szolgálata

–

Nevelési Tanácsadó

–

Családsegítő Központ

–

Gyámhatóság

–

Önkormányzat szociális irodája

–

Rendőrkapitányság

–

Háziorvosok

V. 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az iskolánkba járó tanulóink egy része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Családi hátterük a mai magyar társadalom szinte összes negatívumával rendelkezik (megélhetési problémák, szegénység, munkanélküliség, alkoholizmus, kettévált családok, félárva gyermekek). Ezek tükröződnek a tanulók teljesítményében és beszédkultúrájukban. Iskolánk pedagógusai alapvető feladatuknak tartják a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását.

A hátrányok leküzdésére iskolánk a következő lehetőségeket biztosítja. Felzárkóztatásukat segítő programokat készítünk. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: tanórai differenciálás különböző

nehézségű

feladatokkal,

csoportmunkával,

egyéni

beszámolóval,

felhasználásával,

tanórán

kívüli

tanulói

képességekhez viszonyított értékeléssel. A

szabadon

választható

órakeret

korrepetálások

szervezésével lehetőséget adunk a hátrányok csökkentésére. Egyéni bánásmóddal. Kötelező órakeretből minden osztály részére megfelelő számú osztályfőnöki órát biztosítunk, amelyen sor kerülhet viselkedési szabályok, kirívó események megbeszélésére, valamint konfliktuskezelésre is. Szükség esetén a nevelési tanácsadó segítségét igénybe vesszük. 2011/2012. tanévtől az iskolai pszichológus segítségét igénybe vehetik tanulóink. Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket azon tanulóink számára, akiknek az előírások szerint ez jár.


83.

Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló, hátrányos helyzetű tanulók számára. Ha az osztály több tanulójánál következik be érzékelhető teljesítménycsökkenés, az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hív össze az okok feltárása, a segítségnyújtás megbeszélése érdekében. Az iskolai könyvtár, valamint eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A továbbtanulás irányítása, segítése. Egyházi fenntartónk segíti a rászorult tanulókat a tankönyvek, tanulási segédletek, tanulási eszközök, illetve ruha és élelmiszer adományokkal. Szoros kapcsolatot tartunk a helyi nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámüggyel az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének irányításával.


84.

V. 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A nehezedő anyagi körülmények miatt iskolánkban megnőtt a szociális támogatások iránti igény.

A hátrányok típusai:

- családi hátrányok (felbomlott család, nevelőszülők, szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, deviáns életvezetés stb.) - anyagi hátrányok (a szülők munkanélküliek, magas az eltartottak aránya, alacsony a munkaképes eltartók aránya stb. ) - kisebbségi, etnikai hátrányok (előítéletek) - tanulási hátrányok (képességbeli problémák, motiválatlanság stb.) Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól. A szociális hátrányok enyhítéséhez a pedagógus hozzáértése mellett megértés, tapintat, kölcsönös bizalom és lelkiismeretesség is kell.

Iskolánk feladata ezen hátrányok kompenzálása, enyhítése.

A tanév elején tankönyvvásárlási támogatásban részesülnek a gyermekvédelmi támogatásban részesülők, s az arra rászorulók. Kedvezményes diákétkeztetés — étkezési támogatásban részesülnek a három ill. a többgyermekes családok, s az arra rászorulók. Ingyenesen biztosítjuk a tankönyveket azon tanulóink számára, akiknek az előírások szerint ez jár. Egyéni foglalkozásokat szervezünk a rászoruló hátrányos helyzetű tanulók, valamint szülői kérésre a különleges gondozást igénylő tanulók számára. Szoros kapcsolatot tartunk a helyi nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámüggyel az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával. Pedagógusaink

kötelessége,

hogy

közreműködjenek

a

tanuló

fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Ezen körülményeket felderítve jeleznek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek.


85.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező meg léte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - a tanuló anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál.

Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.

a szülők és a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítésével, a nevelők és tanulók személyes kapcsolataival, egészségügyi szűrővizsgálatok iskolai megszervezésével, felzárkóztató foglalkozások szervezésével, tanulószoba biztosításával

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az

iskola

igazgatója

legalább

évente

egyszer

a

diákközgyűlésen,

valamint

a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják.


86.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve képviselőik,

tisztségviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatójával,

a

nevelőkkel,

a

nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség szülői fórumán vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

- Szülői értekezlet, melynek feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

vezetője felé.

- Fogadóóra, melynek feladata: -a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.).


87.

Délelőtti fogadóóra - azok vehetik igénybe, akik különböző okok miatt nem tudnak részt venni a délutáni fogadóórán vagy szülői értekezleten, illetve sürgős problémát kell megbeszélni a szaktanárral, osztályfőnökkel. A tanár is hívhatja a szülőt erre az időpontra. Időpontja a tanítási napon van, az adott szaktanár egyéni órarendjétől függően.

- Írásbeli tájékoztató - feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskola vagy osztály szintű programokról.

- A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

VII. AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

VII. 1. Egészségnevelési program

Az utóbbi évtizedekben rendkívül kedvezőtlenül alakult hazánk népességének egészségi állapota. A helyzet kialakulásáért elsősorban az egészségtelen életmód, a hiányos prevenciós tevékenység, a környezeti és társadalmi tényezők, a hiányos egészségkultúra a felelős. A társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos előfeltétele a lakosság jó egészségi állapota. Az iskolára nagy feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. A család mellett az iskoláé a felelősség, hogy tanulóink minél szélesebb körében meggyőződéssé erősödjön az elhatározás, hogy egészségesen éljen.


88.

Célunk, hogy az egészségnevelő programunk hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink:

minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől mentes felnőttekké, képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, minél szélesebb körében kialakuljon a mozgás gazdag életmód iránti igény, hogy a testedzés szükségletükké váljon, ismerjék meg az egészségüket veszélyeztető tényezőket, ismerjék meg a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat és módszereket, javuljon az életminőségük, a várható élettartamuk minél hosszabb legyen, el kell érni, hogy az egészségükért a lehető legtöbbet tegyék meg, hogy alkalmazzák a megtanultakat, fontos, hogy az itt eltöltött évek alatt tudatosodjon tanulóinkban, hogy mindenki maga felelős egészségének megőrzéséért.

Kiemelt feladataink:

a dohányzás visszaszorítása, a rászokás megelőzése a dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki órákon (szükség esetén külső előadók segítségével), az ügyeleti szolgálat segít a dohányzás megfékezésében, az újabb dohányzók számának csökkentésében, az iskolai diákfórumokon rendszeresen folytatjuk a dohányzás elleni kampányunkat, a dohányzás társadalmi elfogadottságának csökkentése, a dohányzás térbeli korlátozásának szigorú ellenőrzése.

az alkohol- és drogprevenció: az alkohol- és drogprevenció megjelenik a kémia, biológia tantárgyak tananyagában, valamint az osztályfőnöki órák fontos témakörei közé tartozik, rendszeresen pályázunk az OM által kiírt ez irányú témákra


89.

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata az osztályfőnökök ez irányú tevékenységének segítése,

az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése: -

az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése a tanulók mind szélesebb körében,

-

a helytelen táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek megismertetése, annak hangsúlyozása, hogy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás, csontritkulás, fogszuvasodás, szív-érrendszeri, keringési, daganatos megbetegedések stb...) jelentős része megelőzhető egészséges táplálkozással,

-

kiállítások szervezése a diákok aktív részvételével

az aktív testmozgás elterjesztése: -

az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzés megvalósítását a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező testnevelés órákon és a szabadon választható foglalkozásokon biztosítja,

-

nagy tömegeket megmozgató iskolai sportnapokat szervezünk,

az egészségügyi biztonság fokozása: -

az iskolaorvos heti 1 alkalommal rendel az iskola orvosi rendelőjében,

-

a tanulók egészségi állapotának ellenőrzése, szűrővizsgálatok rendszeres végzése (fogászati, belgyógyászati, szemészeti és tüdőszűrés),

-

a tanulók fizikai állapotának rendszeres ellenőrzése, mérése, felvilágosító és egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk külső előadók segítségével a lelki egészségi állapot zavarainak feltárásában az iskolai pszichológus segítségét kérheti bármelyik diák, a szorongásos, depressziós diákok felismerése esetén a tanár/osztályfőnök pszichológushoz irányítja a tanulót, prevenció keretében felvilágosító, megelőző filmeket néznek, és előadásokat hallgatnak meg tanulóink.

az egészséges környezet kialakítása:


90.

-

rendszeres szellőztetést végzünk minden szünetben,

-

legyen minél több zöld növény a tantermekben,

-

fokozottan vigyázunk a tantermek, az udvar, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára, terveink között szerepel bokrok és fák telepítése hangsúlyozzuk, hogy a munka mellett a pihenés is fontos az egészséges ember életében, így az egészséges társadalomban is, a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud csak hasznára lenni a társadalomnak ez az egészségfejlesztési stratégia része is, az egészséget az ember teremti meg a mindennapi életében, ahol él, ahol tanul, ahol dolgozik. Az embernek törődnie kell önmagával, az életkörülményeit ennek megfelelően kell alakítania.

Az egészségnevelés színterei iskolánkban:

-

Hagyományos tanórai keretben: -

A különböző tantárgyak tanítási óráin a pedagógus törekedjen a környezetvédő szemlélet és ezzel együtt az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadására. Hangsúlyozza az egészséges szokások kialakítását, továbbfejlesztését és megszilárdítását.

-

A technológia és munkavédelem órákon a különböző gyártási technológiák és eljárások kapcsán figyelmet kap az ártalmas tényezők elemzése a káros hatások csökkentése.

-

A biológia órákon kiemelten kell kezelni az egészségneveléshez kapcsolódó tanítási

témákat.

Tanulóink

ismerjék

meg

és

fogadják

el

a

pozitív

egészségfogalom elvét. -

Testnevelés órán el kell érni, hogy a diákok számára a mozgás létszükségletté váljon. Az iskolaorvos javaslata alapján lehetőséget biztosítunk az egészségi problémával küzdő tanulók számára könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre (iskolán kívül)

-

A fizika, kémia, földrajz tantárgyak témáihoz kapcsolódó egészségvédő ismereteket a szaktanárok részletesen megbeszélik tanulóikkal.


91.

-

A gyakorlati képzésben elsődleges fontosságú a tanulók egészségmegőrzése. Tanulóink már az első foglalkozáson balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. A balesetek

megelőzése

érdekében

a

munkavédelmi

szabályok

betartására

fokozottan figyelünk. Ezen feladatok koordinálása az iskolai munkavédelmi felelős feladata. Tanórán kívüli foglalkozás -

A Wesley-napokon, játékos sportversenyeken nagy számban vesznek részt tanulóink különböző sportágakban.

-

A testmozgás mellett kapjon szerepet az egészséges táplálkozás, a reformétkezés és a roma életek is.

-

Népszerűsítjük azokat a rendezvényeket, előadásokat, kulturális programokat, amelyek az ifjúság testi- és lelki egészségét fejlesztik.

-

A diákok étkeztetése megoldott iskolánkban.

- Az osztályfőnöki órán -

Az egészséges életvitelhez kapcsolódó témák feldolgozása az osztályfőnök irányításával és a tanulók aktív részvételével történik.( 2000.szept.l.OM rendelet alapján)

-

Drogprevenciós foglalkozások lebonyolítása az osztályfőnöki órán külső szakemberek és iskolánk tanárai segítségével.

-

A közlekedési szabályok ismerete elengedhetetlen a balesetek megelőzése és az egészségvédelem szempontjából. Az osztályfőnöki órákon oktatófilmek és Kresz-tesztek

segítségével

történik

az

ismeretek

elsajátítása

illetve

felelevenítése. -

Az egészséges életmódra nevelés során alapvető fontosságú a tantermek, és az iskola egész területének tisztasága és rendje.

VII.1.1. Drogstratégiánk /1. sz. melléklet

Az iskola tanárai által elfogadott korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (=egészségesesen éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (= ne fogyasszanak drogot).


92.

A DROGSTRATÉGIA CÉLJAI ÉS FELADATAI 1. Prevenciós munka tervezése Az iskola a drogprevenció egyik legfontosabb színtere. Ezért a megelőzésben látjuk az intézmény legfontosabb szerepét. Drogstratégiánk kiindulópontja az, hogy az intézményünkben a prevenciós munka tervszerű és kulturált legyen. Az elsődleges prevenció módszerei az iskolában kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmas. Ilyenkor külső beavatkozásra van szükség, általában külső szakemberek bevonásával. 2. Az iskola védő funkciójának erősítése Az iskolai élet rendkívül sok védő (protektív) tényezőt tartalmazhat, másik fő célunk ezek tudatos figyelembe vétele a pedagógiai munkában: - egyéni védő tényezők: iskolai sikeresek, jól fejlett társadalmi és társas, valamint megfelelő döntéshozó készségek - feladat teljesítése - a személyes élet fordulópontjainak pozitív felhasználása - biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer - segítséget és érzelmi támaszt nyújtó tanárok - kortárs hatások, melyek támogatják az iskolai, sportbeli vagy művészeti előrehaladást, mint a kortárscsoporton belüli népszerűség forrásait 3. Az iskolai közösség problémamegoldó készségének növelése a kábítószer probléma visszaszorításában - olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre. A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény- csök-kenéseire terjedjen ki. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az előítélet és stigmatizáció mentes véleménynyilvánításra. 4. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszaszorítására vagyis a tanulók ismerjék meg a egészségvédelem kiemelt kérdéseit: - életkorral járó biológiai,- pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat - társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit - egészségre káros szokásokat


93.

- antihumánus szenvedélyeket egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit

VII. 2. Környezeti nevelési program

Iskolánkban fontos pedagógiai feladat tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása a hétköznapi élet minden területén. E folyamatban felkészítjük tanulóinkat az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert.

Céljaink: - ki kell alakítani tanulóinkban: a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, energiatakarékos életmódot a környezet értékei iránti felelős magatartást, a természetes és épített környezetünk védelmét, szeretetét, az egészséges életmód iránti igényt.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban:

- Hagyományos tanórai szervezésben: a környezeti nevelés fontos színtere a tantárgyi tanítási óra, a tantárgyi kerettantervi tartalmak kiegészülnek a környezetre vonatkozó tananyaggal a szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát kell hangsúlyozni, döntő szerepe és felelőssége a természettudományos tantárgyaknak van, de a társadalomtudományok szerepe is jelentős az ember és környezete kapcsolatának története, sajátosságai szempontjából. A tanórákon hozzárendeljük a feldolgozandó témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Tanulóink elméleti ismereteik gyarapodásával tudnak és akarnak majd küzdeni környezetük megóvásáért.


94.

- Tanórán kívül: a jeles napok rendezvényein aktívan részt vesz minden osztály (Víz világnapja:03.22., Föld napja: 04.22., Takarékossági világnap: 10.31.), igényes,

kulturált

(teremdíszítés,

környezet

kialakítása

a

tantermekben,

az

iskolában

tisztaság),

a diákönkormányzat hulladékgyűjtési akciója az ügyeleti szolgálat segít az iskola egészséges, tiszta környezetének kialakításában, megtartásában,

a

dohányzás

megfékezésében,

újabb

dohányzók

számának

csökkentésében,

Az

osztályfőnöki

órán

és

azon

kívül

–

az

osztályfőnök

koordináló

szerepének

megvalósítása:

- A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó valóságképet. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Általános tájékozottsága, problémafelismerő- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy az iskola környezeti neveléssel kapcsolatos céljai minél eredményesebben megvalósuljanak. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget

nyújt

a

közösségépítésre,

a

személyes

kapcsolatok

kialakítására,

elmélyítésére. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együtt gondolkozását kívánja meg.

Céljaink elérése érdekében segítőként bevonjuk a szülői munkaközösséget, a diákönkormányzatot (kortárssegítők), a

helyi ÁNTSZ erre szakosodott munkatársait. El kell érni, hogy tanulóink

kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapítása. Életmódjukban a természet tiszteletére, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.


95.

VII.2.1. közlekedési biztonság növelése

A társadalom

minden tagja számára nélkülözhetetlen, hogy az egyén rendelkezzen a

közlekedésben való részvétel szempontjából szükséges közlekedési felkészültséggel. Ez alól nem képezhetnek kivételt a gyerekek sem, akik a közlekedésben már önállóan vehetnek részt. A közlekedési helyzetekben történő eligazodás képessége kialakításának egyik fontos eszköze a gyermekek esetében az intézményi keretekben megvalósuló közlekedésre nevelés.

Iskolánkban ez nagyrészt az osztályfőnöki órák, és szabadidős tevékenységek során valósul meg. 8. osztályban a technika óra terhére közlekedési ismeretek óra segíti az ismeretek elsajátítását.

VIII. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN

VIII. 1. A szülők részvétele az iskola munkájában

A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen,

megértésen

kell

alapulnia.

Pedagógiai

programunkat

a

szülőkkel,

mint

iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani.

Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.

Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ezt segíti az Interneten olvasható tájékoztatónk, a MET ( Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség honlapján) amelyet fokozatosan bővítünk, aktuális hírekkel, tájékoztatásokkal töltünk fel. Ebből is megismerhetik az iskola történetét, az oktatás-képzés


96.

formáit, az idegen nyelvtanulás lehetőségeit, valamint a kulturális, szabadidős tevékenység területeit. A szülők internet felhasználási lehetőségeit figyelembe véve, mindezeket az információkat az osztályfőnökök is továbbítják részükre.

A pályaválasztási szülői értekezleten tájékozódhatnak a szülők a következő évi tervekről, a beiskolázásról, s itt mondhatják el a szülők kívánságaikat, igényeiket.

A tanulók és szülők jogait, kötelességeit a közoktatási törvény 10-14 §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet, másrészt a szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei fontos kerete annak, hogy a tanulók és szülők megismerjék jogaikat és kötelességeiket, ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskolánk

számára elengedhetetlenül fontos, hogy a diákoknak

és szülőknek,

mint

iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerjük, munkánk elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegyük, s az iskolafejlesztő munkában felhasználjuk.

A joggyakorlás, a közvetlen információcsere legfontosabb fórumai: diákönkormányzat, szülői munkaközösség, szülői értekezlet és fogadóóra, pályaválasztási nyílt napok.

Az iskolai diákönkormányzat, a szülői munkaközösség működésének céljait, feladatait, a szülők iskolával való kapcsolattartásának szabályait az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az iskolai élet szerves részeként tevékenykedhet. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja.


97.

VIII. 2. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben

A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A

nevelőtestületi

értekezleten

és

a

kibővített

iskolavezetői

értekezleten

a

diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a diákok érdekeit. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.

IX. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI FELADATAINK

Egy iskola kapcsolatok nélkül nem működhet. Kapcsolatokat kell kialakítani az intézmény dolgozói között, a pedagógusok és a diákok között, az intézmény és a leendő diákok között, az iskola és a vállalatok között. De ugyanilyen fontos a gazdasági kamarákkal és a felsőfokú intézményekkel kialakítandó folyamatos együttműködés. A kereslet és kínálat alakulását napjainkban elsősorban a demográfiai hullám változása határozza meg. Az iskolák közötti verseny, a tanulókért folyó harc, az oktatás piacosodása további feladatokat ró iskolánkra.

Céljainkat az alábbiak szerint fogalmazzuk meg:

a szűkülő piaci lehetőségek közepette el kell tudnunk „adni” az iskola oktatási programját az iskolát be kell „tölteni”. Az oktatás piacosodása el kell, hogy vezesse iskolánkat a marketing kommunikáció tudatos megvalósításához ápolni kell a társadalmi kapcsolatokat, formálni a közvéleményt, elősegíteni a kölcsönös megértést és a jó kezdeményezéseket a közvélemény tájékoztatásával, valamint a nyilvánosság felvevőkészségének előmozdításával a tantestület megfelelő informálásával, az iskolai feladatokban való aktív részvétellel segítsük elő a csoportszellem kialakítását, a munkahelyi légkör javítását rendszeresen tájékoztatni kell a tantestületet az iskola aktuális kérdéseiről


98.

X.

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

VÉGREHAJTÁSÁHOZ

SZÜKSÉGES

NEVELŐ

–

OKTATÓ

MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

Az Óvoda (1086. Budapest. Dankó u.11) és az Általános Iskola (1101. Budapest. MÁV-telep 38.) működéséhez szükséges feltételek (épületek, helységek, berendezési tárgyak, eszközök és felszerelések) 2004-óta, amióta a létrejött és egyre bővülő feladatkörrel működik, a törvényekben előírt feltételek szerint biztosítottak, folyamatos fejlesztésük a fenntartó jóvoltából megoldott.

A Szakiskola működéséhez átengedett tantermek, irodák, helyiségek, tanári, közlekedők, folyosók kialakításához figyelembe vesszük a közoktatási intézmények kialakításáról szóló 12/2004.(IV. 13) OM rendelet útmutatásait, berendezéséhez a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 7.sz mellékletében leírtakat. Az elméleti tárgyak tanításához szükséges eszközök beszerzését (a felmenő rendszer igényeinek megfelelően) a „Funkcionális eszközjegyzék” a Kerettanterv és a Központi Programokban megfogalmazott tantárgyi követelmények szerint biztosítjuk. Az általános műveltséghez tartozó elméleti tárgyak oktatásához a Szakiskola az Általános Iskola, szemléltető eszközeit, felszereléseit is szervesen felhasználja (a gazdaságosság és az egy fenntartóhoz tartozás jegyében!). Ugyan így biztosítjuk a könyvtár, az informatikai szaktanterem, a torna szoba (udvar), az ebédlő és az iskola orvosi rendelő szükségletének megfelelő kielégítését. A szakmai elméleti tantárgyakhoz a Központi Programokban előírtaknak megfelelően a szükséges eszközöket felmenő rendszerben mindig az adott év szeptember 01.-ig elsősorban a Fenntartó közreműködésével beszerezzük. A szakmai gyakorlati képzés tárgyi feltételeit részben szaktermekben (pl : üzleti levelezés), részben pedig együttműködési szerződéssel biztosított gyakorlati képzőhelyeken, az ott rendelkezésre álló eszközök segítségével teremtjük meg. Természetesen a szakképzés minőségének folyamatos fejlesztéséhez napi kapcsolatban állunk a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, ahol oktatási segédanyagokkal, aktuális információkkal segítik munkánkat.


99.

Általában biztosítjuk:

A tanárok számára:

 Pedagógiai Program, Tantervek, Központi Programok  Tanmenetek,  Tankönyv, segédanyagok, oktatási segédletek,  Iratrendezők, irodaszerek  Tanítást szolgáló helységek:  iskolaépület,  tantermi berendezések, padok, székek, rajzasztalok,  általános és helyi világító eszközök,  szekrény,  tornaterem,  szociális helyiségek,  konyha, étkező,  tanári szoba, társalgó sarok,  irodák, titkárság,  - Szemléltető eszközök tantárgyanként,  Szemléltető falitáblák, kartonok, filctollak, festékek, ecsetek.  Fehér és színes kréták, szivacs, vonalzó- és körzőkészletek, 1,2 m hosszú egyenes vonalzók, mágnes tábla, gyurmaragasztó,  Szakmai kiadványok, különböző reklámanyagok, termékismertetők, stb.  Könyvtár, szakkönyvek,  - Információ - közvetítő eszközök, berendezések:  írásvetítő, fólia, filctoll, mutatópálca.  Multimédiás számítógép, lemez, CD, másolópapír, színes nyomtató és patronok, projektor  Internet hozzáférés, címjegyzék,  TV, videó, kazetta,  CD-s rádiós-magnó, kazetták, műsoros CD-k,  vetítővászon, sötétítőfüggöny,  fénymásoló, fénymásoló papír, festékanyag,


100.

A tanulók számára:

 Tankönyvek,  jegyzeteket  Író és rajzeszközök,  oktatási segédanyagok  Munkaköpeny, ill. védőruha

XI. HELYI TANTERVEK, ÉS SZAKMAI PROGRAMOK

A 2008-as Pedagógiai program általános iskolai, és az általános műveltséget alapozó képzések változatlanok. Az egyes szakmák képzéséhez szükséges 2010-ben módosított részletes központi programok a mellékletben találhatók.


101.

XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje: 1.

Az iskola 2006. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2006. szeptember 1. napjától majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. A módosított pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. 4. A hatályos törvények szükségessé tették a Pedagógiai Program módosítását – érvényességi ideje változatlan.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III. A pedagógiai program módosítása 1.

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján a SZMK javasolhatja. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.


102.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

a tagintézmények vezetőinél

-

amennyiben az iskola rendelkezik önálló WEB - lappal ott is olvashatóvá kell tenni azt.


103.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. igazgató


104.

Kiegészített, módosított pedagógiai program

Az intézmény neve, székhely: Wesley János Óvoda és Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium 1086.Budapest.Dankó u.11.

Telephelye: 1101. Budapest. MÁV-telep 38. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény alapítója, fenntartója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Az alapító, fenntartó székhelye: Budapest,1086. Dankó u.11 Az alapító Okirat kelte:2003. A módosított Okirat kelte:2005, 2008, 2011.

Az Alapító, fenntartó a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2004.szeptember 1-jei hatállyal a Magyar Egyetemes Kultúra megóvásának és színvonalának növelésére, annak gyarapodása érdekében többcélú intézményt létesített.


105.

A Wesley János Óvoda Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium ( kiegészített)

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Közgyűlése 2011. év……… . hó .…. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Budapest, 2011. év……… . hó …...nap

…………………………………………..

Dr. Iványi Gábor elnök


106.

Tartalomjegyzék I. ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 3. I.1. Az iskola adatai 3. I.2, Az intézmény alaptevékenységei 3

Recommend Documents