I. Az iskola általános adatai

A kal oc s ai Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.

„ A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek / az eddigieknél különbbé / nevelhetők, s hogy / az eddiginél többre / taníthatók.” / Németh László /

I. Az iskola általános adatai 1.

BEVEZETŐ

1.1.

Iskolánkról Szent István érsekséget alapított és székesegyházat építtetett Kalocsán. Ezzel megteremtette a város középkori fejlődésének alapjait. A kalocsai érseki cím birtoklása a középkorban fontos országvezető méltóságot jelentett. A középkori kalocsai érsekek közül jelentős politikusok, diplomaták, nagy műveltségű államférfiak (p.l.: Asztrik, Győri Saul, Váradi István, Váradi Péter) és hadvezérek (p.l.: Csák Ugrin, Tomori Pál) kerültek ki. A XIX-XX. század fordulóján, az elemi iskolán kívül polgári iskola, főgimnázium, tanítóképző intézet, kis és nagy szeminárium is működött. Az 1884. évi XVII. törvény bizonyos feltételek mellett kötelezővé tette a helyi igényeknek megfelelő iparoktatást. Ezzel a város meglévő iskolái kiegészültek egy szakképző intézménnyel. Ettől az időtől kezdve, a háborús időket leszámítva, a mai napig működik Kalocsán olyan iskola, amelyben a különböző szakmák oktatása folyik. Az elmúlt százhúsz évben, hol önálló iskolaként, hol megyei tagiskolaként képezte az iparosok, a szakmunkások, a technikusok utánpótlását. A kalocsai Ipariskolából fejlődött ki a Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az 1961. évi III: törvény a korszerűsített szakmunkásképző intézményeket beillesztette a közoktatás rendszerébe. 1969-ben létrehozták az emelt szintű szakmunkásképző iskolákat. Az 1969. évi VI. törvény újra szabályozta a szakmunkásképzést, létrejött a Szakmunkásképző Iskola. Az 1977-ben megindult iskolareform, valamint, az 1985. évi közoktatási törvény alapján iskolánkban már szakközépiskolai képzés is folyt: -1983-ban indult a Ruhaipari Szakközépiskola, még a régi épületben; -1988-ban került átadásra az új épület (jelenleg a Szakiskola épülete); -1992-ben indítottuk a Szakmunkások Szakközépiskolája Levelező-tagozatának első évfolyamát; -1993-ban, az igényeknek megfelelően, indítottuk a gépgyártás technológiaszámítástechnika szakot és a technikusképzést; -1995-ben a környékben szinte egyedüli iskolaként indítottuk el a négy éves szakmunkásképzést; -1996-ban indult a Szakmunkások Szakközépiskolája Intenzív Nappalitagozatának első évfolyama; -1998. A NAT bevezetésének éve. A Dózsa György Szakközépiskolát 1949-ben alapították s a mezőgazdasági oktatás a Miasszonyunk Kalocsai Iskolanővérek épületében kezdődött mint mezőgazdasági gimnázium. 1954-től 4 éves mezőgazdasági technikum

2

1964-től kertészeti szakemberek képzése kezdődött 1965-től szakközépiskola lett iskolánk 1968-tól növénytermesztés és állattenyésztés középfokú képzés indult, s az iskola neve Dózsa György Mezőgazdasági Technikum lett 1973-től szakmunkásképzési célú szakközépiskolai képzés kezdődött 1992-től ismét beindult a technikus képzés, megkezdődött a közgazdasági képzés 1998-től új szakképzést kezdtünk a rendvédelmi előkészítő képzést 2003. a két intézmény összevonása: az intézmény új neve: Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Jelenleg 4 szakterületen 11 szakmacsoportban oktatjuk a tanulókat. A legtöbb szakmában biztosítjuk a gyakorlati munkahelyet is a teljes képzési időre, illetve az alapképzés idejére. A Hunyadi János Középiskolai Kollégiumot három városi kollégium összevonásával hozták létre. Ezek az intézmények adták a második otthonukat a térség diákjainak. 1894. a kalocsai fiúkollégium működésének kezdete 1860. a kalocsai leánykollégium alapítása 1949. a mezőgazdasági technikum létrehozása A három kollégium 1995-ig önállóan segítette az iskolai nevelő-oktató munkát. 1995. a Hunyadi János Középiskolai Kollégium alapítása, a három városi kollégium összevonásával. 2007. újabb fontos dátum a kollégium életében, amikor a Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolával került összevonásra. Az új intézmény neve: Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Az iskola működési területe elsősorban Kalocsa és a környező községek, néhány szakmában a megye távolabbi, illetve környező megyék települései. Minden igénylő számára kollégiumi férőhelyet tudunk biztosítani a város kollégiumában.

1.2.

Finanszírozási feltételek A pedagógiai program megvalósításához szükséges órakeret feltételeinek meghatározásánál négy szabályozót kellett figyelembe venni. A kötelező és a nem kötelező tanórák számát a közoktatási törvény 52. § (3) és (7) bekezdésében meghatározott órakeret szerint állapítottuk meg. Éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a heti időkeret az egyes évfolyamok között átcsoportosítható. Szakképző évfolyamon a Kt. 52. §. (18) bekezdése szerint a "szakmai gyakorlat megszerzésére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni", így a gyakorlati foglalkozásokat csoportbontásban terveztük.

3

A közoktatási törvény 52. § (11) c-ben biztosított órakeretet a tehetség kibontakoztatására és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására használjuk fel. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére teremtjük meg. 1.3.

Az iskola dolgozóinak összetétele Az iskola rendelkezik a feladat ellátásához szükséges számú és szakképzettségű felsőfokú pedagógiai képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású alkalmazottal. A pedagógiai végzettséggel nem rendelkező vagy nem megfelelő végzettségű pedagógusok mesterképzésen vesznek részt. Azokon a műveltségi területeken, ahol az óraszámok nem igényelnek egy teljes főállású tanárt, az órák ellátását a helyi középiskolákból óraadó tanárral biztosítjuk. A hatékonyabb nevelő-oktató munka ellátására, az egyéb feladatok megszervezésére, a továbbképzések, önképzések megfelelő biztosítására munkaközösségeket hoztunk létre. Az iskolában osztályfőnöki-, humán-, reál-, idegen nyelvi-, készségtárgyak-, szakmai-, informatikai-elektronikai-, és osztályfőnöki munkaközösségek működnek. A hatékonyabb nevelő-oktató munkát könyvtáros és rendszergazda segíti. Az iskola működésének biztonságát 42 technikai dolgozó biztosítja.

1. 4.

A pedagógiai program teljesítésének tárgyi - dologi feltételei Az iskola nyolc épületből áll: - Az iskola székhelye (Asztrik tér 7.) ez az épület az iskola székhelye az Érsekkert bejáratánál helyezkedik el, előtte gondozott park és a iskola névadójának Dózsa Györgynek a mellszobra áll. Az épületben szakközépiskolai képzés folyik három szakmacsoportban. - Tangazdaság:(Kőégető 4.) a város szélén, az egykori ÁG- területéből 100 ha nagyságrendű, benne egy gyakorlókert és karbantartó gépkiszolgáló épület, amely 1989-ben létesült. - Diákfarm (Kisfoktő) a várostól 10 km-re található, állattartó épületekkel és 11 ha legelővel. 1993-ban került kialakításra. - Szakiskola (Martinovics u. 2.) a város központi részén, iskolák környezetében, jelentős zöld területtel rendelkezik 1988-ban épült. - Szakközépiskola (Tompa M.u. 12.) a városközponttól 10 percre, jelentős zöld, illetve betonos udvarral, szabadtéri sportpályával, sportcsarnokkal. Az iskolaépület 1966-ban, a tornacsarnok 1980-ban épült. - Tanműhely (Mócsy J. u. 8.) a városközponttól 8 percre, kellemes udvarral, ahol fák, bokrok biztosítják a kellemes környezetet. A tanműhelynek helyet adó épület 1965-ben épült. - Kollégium. Ez két épületben ad helyet a tanulóknak

4

- A Hunyadi János Középiskolai Kollégium /Kunszt J. u. 1./ az iskola székhelyével egy épületben van. Ebben az épületben vannak a középiskolai tanulók elhelyezve. - A Tomori Pál Főiskolai Kollégium /Kossuth L. u. 14-16./ az iskolától kb. 500 m-re van. Jelenleg a főiskola hallgatói lakják. Az épületekben normál méretű tantermek és csoportfoglalkoztatásra alkalmas kiscsoportnak helyet adó termek, fizika előadó, kémia előadó, hat számítógépterem, taniroda, egy CNC terem, két könyvtár és kiszolgáló helyiségek vannak. A kémia és fizika előadók mellett szertárak vannak, de szertárak csatlakoznak a csoportfoglalkoztatókhoz is, amelyekben az egyes szakmák szakmai óráit tartjuk. A tanműhelyben két elektronikai, egy lakatos, egy esztergályos, két ívhegesztő, egy lánghegesztő, porcelánfestő, szobafestő, asztalos műhely, szociális és kiszolgáló helyiségek találhatók. A számítógép termek és a CNC terem számítógépei hálózatba kötve működnek (NOVELL), az internet hozzáférés is megoldott. A rendszer és a felhasználói programok jogtiszták. A Martinovics utcai könyvtárban 7 számítógép internet kapcsolattal áll a diákok és a tanárok rendelkezésére. Az Asztrik téri épületben internetes hozzáférés a számítógép termekben került felszerelésre. A tornacsarnokban méretei miatt egyszerre több tevékenység is folytatható (küzdőtér, tornatér, konditerem). A szertárak jól fölszereltek. Audio-vizuális eszközökkel rendelkezünk. Az iskola Martinovics utcai épületében zárt láncú televízió működik. Az iskola rendelkezésére áll a saját csarnokán kívül a városi sportcsarnok is napi három órában, illetve a mellette található szabadtéri sportpályák is használhatók.

5

2.

2.1.

AZ ISKOLA SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA

Az intézmény irányítása Igazgató Kt. 54. § A közoktatási intézmény vezetője (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. (2) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. (3) A közoktatási intézmény vezetője az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Kt. 55. § (1)a) Az önálló intézményként működő óvoda élén óvodavezető, iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató, országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén – a munkáltató döntésétől függően – igazgató vagy főigazgató áll. b) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő kollégium élén kollégiumvezető, más közoktatási intézmény élén tagintézményvezető vagy intézményegység-vezető áll. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a) a nevelőtestület vezetése;

6

b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; e) a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Feladata az iskola pedagógiai, gazdasági irányítása, munkáltatói jogok gyakorlása. Megbízatása öt évre szól. A megbízó Kalocsa Város Önkormányzata Képviselőtestülete

2.2.

Vezető, irányító testületek Intézmény vezetőség tagjai: igazgató általános igazgatóhelyettesek szakmai igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető helyettes kollégium vezető A testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Rendszeresen megbeszéléseket tart. A megbeszélésekről írásos emlékeztető feljegyzés készül. Az intézmény vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A vezetőség együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, az iskolaszék és a diákönkormányzat képviselőivel.

Nevelőtestület Kt. 56. §

A nevelőtestület

(1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

7

(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Kt. 57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; j) jogszabályban meghatározott más ügyek. (2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a) a nevelési, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskola-székre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket

8

nem lehet alkalmazni a nevelési, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. (5) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó – intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó – intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott – az 56. § (2) bekezdésében felsorolt – alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (6) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. (7) Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat – kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak – a szakalkalmazotti értekezlet [121. § (1) bekezdés 31. alpontja] gyakorolja. A nevelőtestület tagjai az intézet főállású pedagógusai és felsőfokú végzettségű egyéb dolgozói. Az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező joga van. Az iskolai osztályt érintő kérdésekben jogkörét átruházhatja az osztályban tanító pedagógusok közösségére. Üléseit szükség szerint tartja. Összehívásáról az igazgató gondoskodik.

Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség Az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Iskolánkban működő munkaközösségek és a munkaközösségbe tartozók köre:

Műszaki iskolarész: Humán munkaközösség: Tagjai: - a magyar nyelv és irodalom, - történelem tantárgyak tanárai. Reál munkaközösség:

9

Tagjai: - a matematika, - a fizika, - a földrajz - a kémia, - a biológia tantárgyak tanárai. Informatika-elektronika munkaközösség: Tagjai: - az informatika, - az elektronika tantárgyak tanárai. Készségtárgyak munkaközösség: Tagjai: - a rajz, - az ének, - a testnevelés, - a művészeti tantárgyak tanárai. Idegen nyelvi munkaközösség: Tagjai: - az angol, - a német, - a spanyol tantárgyak tanárai. Szakmai munkaközösség: Tagjai: - az adott évben szakmai tantárgyakat tanító tanárok. Osztályfőnöki: Tagjai: - az adott évben osztályfőnökséget ellátó tanárok.

Gazdasági iskolarész: Humán munkaközösség: Tagjai: - a magyar nyelv és irodalom, - a történelem, - a német nyelv, - az angol nyelv tantárgyak tanárai.

Reál munkaközösség: Tagjai: - a matematika, - a fizika, - az informatika, - a kémia,

10

- a földrajz, - a biológia tantárgyak tanárai.

Szakmai munkaközösség: Tagjai: - a testnevelés - az adott évben szakmai tantárgyakat tanító tanárok.

Osztályfőnöki munkaközösség: Tagjai: az adott tanévben osztályfőnökséget ellátó tanárok.

11

II. Az iskola nevelési és pedagógiai programja 1.

AZ ISKOLA CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE

1.1.

Általános célkitűzések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és annak módosításai a szakközépiskolák és szakiskolák feladataként az alábbiakat határozza meg: Kt. 29. § A szakközépiskola (1) A szakközépiskolának – a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a NAT-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg .Ha a szakközépiskolába több szakképesítés megnevezésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma – a felkészítési időtől függően – az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is. (2) … (3) … (4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. (5) A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. (6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve – ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi – csak szakmai vizsgát tesz. (7) A szakközépiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola,gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán. (8) … (9) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készít fel szakmai vizsgára.

12

Kt. 27. § A szakiskola 27. § (1) A szakiskolának - a (7)-(8), a (10) és a (12)-(14) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. 27. § (1) A szakiskolának - a (4)-(5), a (7)-(8), a (10) és a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. (2) A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni. (3) A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel. (4) A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést. (5) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettségüket, és a szakképzési évfolyamokon csak szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyhat. (6) A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően - tanulmányainak beszámításával - folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. (7) … (8) A szakiskolában - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke -

13

az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni: a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola - hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), - hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos) felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít. d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatási miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni. g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba.

14

(9)… (10) … (11) … (12)… (14) A (8) bekezdésben szabályozott felzárkóztató oktatást a kilencedik évfolyamon kell megszervezni, amely - az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint egy vagy két évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A (9)-(10) bekezdésben szabályozott szakiskola kilencedik évfolyammal működik, amelynek időtartama két évig (húsz hónapig) tart abban az esetben, ha olyan tanulókat készít fel, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel. (15) Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően - a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával - folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.

1.2.

Az iskolai nevelés - oktatás közös értékei A Nat olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. A Nat olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált gazdasági versenyben, és képes legyen a fenntartható növekedésre. Támogatja mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Ennek érdekében kiemelten kezeljük, hogy az elsajátított tudás és kompetenciák használható, bármikor mozgósítható bázist képezzenek tanulóink életében, diákjaink felkészüljenek az egész életen át tartó tanulásra. Az egyes műveltségi területek, tevékenységek alkalmat biztosítanak a kulcskompetenciák sokoldalú fejlesztésére. Számos kulcskompetencia kialakítására és kiemelt fejlesztési feladat megvalósítására több műveltségi terület is lehetőséget ad. Iskolánk a kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést a 13. számú mellékletben megfogalmazott módon kívánja megvalósítani a tanítási órákon és tevékenységi területeken. A képzés alatt igen jelentős változások alakulnak ki a gyerekekben. Az a 6, illetve 4 év, amit iskolánkban töltenek, egyben a gyermekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is, biológiai és szociális szempontból egyaránt. Ezért szükségesnek látszott

15

az életkori sajátosságokhoz, változásokhoz igazodva, az általában egységes – azonos típusú tevékenységformákban megjelenő – középiskolát, két, egymástól viszonylag jelentősen eltérő szakaszra különválasztani. Úgy gondoljuk, hogy sem pedagógiai, sem képzési szempontból nem szabad egy 14-15 éves gyereket ugyanolyan módon tanítani, mint egy 16-19 éves ifjú embert. 1.2.1. Szakiskola Célok és feladatok A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára készítjük fel a tanulókat. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeinket a tanulók adottságaihoz igazítjuk. A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, igény a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatásunk alapvető célja tehát, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez.

16

A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programban határozzuk meg a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. Az iskola a jogszabályi lehetőségek és kötelezettségek alapján azokban a szakmákban, amelyekben rendelkezik tanműhelyi gyakorlóhellyel megszervezi az előrehozott szakképzést. 2006-2007 tanévtől iskolánk bekapcsolódott a Szakiskolai Fejlesztési Programba. A program célja, hogy a közismereti és szakmai alapozás megújítása keretében át kell alakítani a 9-10. osztály közismereti oktatását. A közismereti oktatásnak a szakiskolai tanulók ismereteinek hiánypótlását és szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. Növelni kell a pályaorientáció és a szakmai alapozás időkeretét, valamint a gyakorlatra fordítandó időkeretet is. Jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás aránya, s a képzésből kikerülő fiatalok gyakorlati kompetenciákkal rendelkezzenek. Ehhez tevékenységközpontú tananyagfejlesztés, hatékonyságot, eredményességet növelő programok, új pedagógiai és módszertani ismeretek, s azok elterjesztése szükséges. A reintegrációs évfolyamon a szakképzést új programmal kell indítani, mely eltér a korábban alkalmazott tanulásszervezéstől és módszertantól, ezért jelentős továbbképzési, felkészítési és intenzív motivációs tevékenységekkel kell támogatni bevezetését. Több szakma csoportban elkészültek a bemeneti kompetenciák és a szakképzést elősegítő programok. Az előkészítő évfolyamokat segíteni kell olyan támogató és segítő együttműködési formákkal, amelyek esélyt adnak a hátrányos helyzetű fiataloknak, hogy visszakerüljenek a szakképzésbe és ott szakmai vizsgát tehessenek. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetőséget biztosítunk - az átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamba léphetnek, és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat.

17

1.2.2. Szakközépiskola Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs törekvésekből, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A helyi pedagógiai programunk a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozza meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározza a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során kialakul az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

18

A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és a felsőoktatás által, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

1.2.3. Felnőttek Szakközépiskolája Célok és feladatok A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

19

A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában az óraterv szabad sávjában a központi szakképzési programok tananyaga kerülhet elhelyezésre, lehetőséget biztosítva a szakképzés megalapozására, illetve a szakképzés további fokozataira történő előrelépésre. A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele – netán egy-egy szakmában az előbbre jutás feltétele – a magasabb iskolai végzettség megszerzése. A másik ok, hogy néhányan szeretnének a felsőoktatás valamely területén továbbtanulni. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltétele az középiskolai végzettség. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét, didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek korszerűek és tanításuk reálisan megvalósítható. A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezték, meg a középszintű érettségi követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a felnőttek középiskoláinak kerettanterve sem vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapműveltségi vizsgára és a középszintű érettségire való felkészítést. Semmiféle szakmai végzettség nem kell a felvételhez, a felvétel feltétele a betöltött 16. életév (illetőleg a tankötelezettség teljesítése) a nyolc osztály vagy – attól függően, hogy a jelentkező hányadik évfolyamra kíván menni – az azt követő kilenc-tíz valamint tizenegyedik évfolyam sikeres elvégzése. Ebben az iskolában azonban lehetőség van arra, hogy a tanulókat ne csak a kilencedik évfolyamra vegyék fel, hanem az elvégzett általánosan művelő évfolyamok számát beszámítva, tizedik, tizenegyedik, vagy akár a tizenkettedik évfolyamra való felvétel is lehetséges, természetesen – ha szükséges – különbözeti vizsga letételével. A tanítás munkarendjénél a közoktatási törvény 52. §-a, 78. § (4) bekezdése, illetve 121. § 26. pontja a finanszírozásnál a közoktatási törvény 114-115-116. §-a alapján kell eljárni.

20

1.2.5. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelésének – oktatásának elvei Iskolánk integráltan oktatja a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat. Ezen tanulók fejlesztését gyógypedagógus, illetve fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztési program alapján végzi. Alapelvek: - az ember méltóságának elve: a humánum, mint alapvető érték, - az egyenrangúság elve, - a nevelési stílus jellemzője: a szeretet, a törődés, a gondoskodás és felelősségtudat legyen, - a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek hátránykompenzációjának elősegítése, - alapkészségek szintjén a biztos tudás megerősítése, - humánus légkör megteremtése, ahol a tanítványok képességeik kibontakoztatásának optimális feltételei megvannak, - maximálisan figyelembe venni az oktatás során a tanulók egyéni képességeit, haladásuk állandó figyelemmel kísérése mellett, személyiségközpontú segítséget biztosítva.

Célok: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősáv, időkeret biztosítása ahol erre szükség van, - a tanulók differenciált, egyéni, önmagukhoz mért fejlődésének elősegítése, - helyes tanulási módszerek, technikák, szokások megismertetése és begyakorlása, - a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, - a beilleszkedés segítése (tanulótársak, szülők, tanárok), - a számonkérés egyéni módja, értékeik elismerése, - a tanulók iskolán kívüli tevékenységekbe való bevonása (pl. nemzetközi projekt), - fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus biztosítása. A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 1. számú melléklete alapján 9. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei 9.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós

21

bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás,gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra,megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. 9.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 9.2.1. A fejlesztés alapelvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. 9.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 9.2.2.1. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a

22

sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 9.2.2.2. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

23

h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 9.2.2.3. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokúharcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 9.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. 9.2.4. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. 9.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat.Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. 9.2.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított.

24

A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése aMagyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. 9.3. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció 9.3.1. Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. 9.3.2. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

1.2.6. Az iskolai egészségnevelési program 6. sz. melléklet 1.2.7. Környezeti nevelési program 7. sz. melléklet

25

1.3.

Feladatok, fejlesztési elképzelések

1.3.1.

A tanulókra vonatkozóan 

 

 











1.3.2.

A szakközépiskolai oktatásban résztvevő tanulóink a 9-12. osztályokban szerezzenek olyan általános műveltséget, amely szükséges a mai világban való eligazodáshoz, elegendő az érettségi vizsga letételéhez, a továbbtanuláshoz. Felkelteni a vágyat a tanulásra, a minél több ismeret elsajátítására, az önképzésre. Szerezzenek olyan jártasságot a szakmai alapozó tantárgyakban, hogy megkedveljék a szakma tanulását, és megszerezzék a szakmai végzettséget. A végzett tanulók modora, magatartása, tájékozottsága tükrözze korukat, az igényességet. A 9-10. osztályt elvégzők szerezzenek olyan általános műveltséget, amely elegendő az alapvizsgához, alap a szakmai képzésekhez, az életben való elinduláshoz. A szakképző évfolyamokon olyan szakmai műveltség, elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, amely elegendő a szakmai vizsga letételéhez, amellyel önállóan megkezdhető a szakma gyakorlása. A szakiskolába jelentkező tanulók egy része a magyar nyelv- és irodalom, a matematika-fizika tantárgyakból nem jutott el arra a szintre, hogy arra az alapműveltségi vizsgára való felkészítést alapozni lehessen. Ezen tanulóknak a számolási, helyesírási, olvasási készségét javítani kell, az átlaghoz való felzárkózásukat el kell érni. Az általános és szakmai érdeklődésűeken kívül minden évfolyamon vannak olyan tanulók, akik bizonyos műveltségi területek iránt fogékonyabbak, azokban az átlagnál lényegesen jobb eredményt érnek el. Ezen tanulóknak a képességeik kibontakoztatását biztosítani kell. A szakmai vizsgára, az érettségire való felkészülés több tanulónak kellő szorgalom mellett is gondot okozhat. Náluk is az a cél, hogy iskolai segítséggel, megfelelően felkészülve feleljenek meg a vizsgakövetelményeknek. Mind a szakközépiskolába, mind a szakiskolába jelentkező tanulók között jelentős azok száma, akik kisebb-nagyobb szociális hátránnyal rendelkeznek. Több a félárva tanuló, és sok az elvált szülők gyermeke, de szép számmal vannak létminimum alatt élő családokból is. Ezen tanulóknak az osztályfőnökök, szaktanárok segítségével el kell jutniuk arra a szintre, hogy iskolába járásukon, tanulmányi munkájukon ne tükröződjön a szülői házból hozott hátrány. Szakiskolába iratkozott tanulóink egy része tanulási gondokkal küzd. Ezen tanulók érdemjegyei által mutatott tudás nem áll arányban a tanulók képességeivel. Ezen tanulók tanulási készségeit osztályfőnöki, szaktanári segítséggel olyan szintre kell emelni, hogy érdemjegyeik a képességeiknek megfelelő tudást tükrözzék. A nevelőtestületre vonatkozóan

Az iskolai nevelést közvetlenül is befolyásolják az aktuális társadalmi, politikai és gazdasági változások. Kereteit, feltételrendszerét meghatározza a legújabb közoktatási és szakképzési törvény, az oktató- nevelőmunka tartalmát orientálja a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv. A szakközépiskolában folyó pedagógiai munka szempontjából döntő jelentőségűek a gazdasági szerkezetváltás következtében kialakuló új minőségi követelmények. Működik a munkaerőpiac, amely értékük, illetve kelendőségük szerint rangsorolja a szakmákat. A piacgazdaság viszonyait és intézményrendszerét jól ismerő, munkafolyamatokat szervezni és irányítani tudó, jól felkészült szakembereket

26

vár a gazdaság. Növekszik a kereslet az idegen nyelveket beszélő, a számítógépeket napi munkaeszközként használó szakemberek iránt. Napjaink társadalmi, gazdasági változásai, kihívásai szükségszerűen a pedagógiát és ezen belül a nevelést is jelentős változásokra késztetik, mivel a nevelés feladata mindig a társadalmi életre való felkészítés. A középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje, felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A tehetséggondozást, a képességfejlesztést a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg. Felkészítjük a tanulókat, hogy a kötelező és a választható tantárgyakból az általuk választott szinten alapműveltségi vagy érettségi vizsgát tehessenek. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk jól tudjon kommunikálni, igény szerint fel tudjanak készülni a nyelvvizsgára. A szakmai alapozás során olyan tudás és ismeretanyag nyújtása a cél, amely megalapozza szakmatanulásukat és jobban felkészíti őket az életük során bekövetkező szakmaváltásokra. Az iskolai munka során, a megfelelő pedagógiai, szakmai ráhatások ellenére is lesznek olyan tanulók, akik nem fejezik be eredményesen tanulmányaikat intézetünkben.

2.

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

2.1.

Általános műveltség megszerzése Szakközépiskolai osztályoknál a 9-12. a nem szakközépiskolai osztályoknál a 910. évfolyamokon történik. Helyi tanterv alapján osztálykeretekben minden tanuló számára kötelező. A Közoktatási törvény által biztosított esetben az elméleti oktatás alól, kérelemre, az igazgató felmentést adhat. A tanítás heti öt napon történik, minden tanuló számára tandíjmentes. Szakmai műveltség megszerzése Szakközépiskolai osztályoknál az érettségit követő 1./13. és a 2./14. évfolyamokon, szakiskolai osztályoknál általában 1/9., 1./11., 2./12., 3./13. évfolyamokon történik. A tanulás osztálykeretekben, kisebb létszámoknál szakmai csoportokban történik, minden tanuló számára kötelező. Ha a tantárgy tananyagát a tanuló a szakmai alapozó tantárgy keretében már elsajátította, a tantárgy tanulása alól, kérelmére, az igazgató felmentést adhat. A gyakorlati oktatás heti óraszámait a központi programok tartalmazzák. Az első szakma megszerzése minden tanuló számára tandíjmentes. A további szakma megszerzése tandíjköteles. A tandíjat a fenntartó önkormányzat hatályos rendelete alapján az iskola igazgatója évente határozza meg. Felzárkóztatás A hiányos alapismeretekkel rendelkező tanulók számára a szaktanár, illetve az osztályfőnök javaslatára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. Alacsonyabb érdeklődés esetén évfolyamonként, nagyobb ér-

27

deklődés esetén osztályonként szervezzük. A felzárkóztatás hetenként egy-két tanítási óra. A felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel minden tanuló számára ingyenes. Tehetséggondozás Az egyes tantárgyakból az átlagosnál lényegesen jobb eredményt elérő tanulók számára tehetséggondozást biztosítunk. A tanulóknak a szaktanárok javasolják a részvételt, amely részvétel önkéntes. A tehetséggondozás általában a tanulmányi versenyekhez kapcsolódik, de szakköri keretekben is folyhat. A tanulmányi versenyekhez kapcsolódó tehetséggondozás (felkészítés) versenyenként tíz-húsz óra. A tehetséggondozáson való részvétel minden tanuló számára ingyenes. Felkészítés a vizsgára Érettségire, szakmai vizsgákra a felkészítés a vizsgákat megelőző időszakban történik. A felkészítésen való részvétel önkéntes. 2005-ben valósul meg először a kétszintű érettségi. Ekkor végezték el ugyanis a 12. évfolyamot azok a diákok, akik 2001 szeptemberében a kerettanterv alapján kezdték el tanulmányaikat. A két szint közül a tanuló választ, tantárgyanként.  A középszintű vizsga tartalmi követelményeit az általános, illetve részletes vizsgakövetelmények határozzák meg. Az iskolai szaktanárok a központilag kiadott vizsgaleírásoknak (vizsgamodell) megfelelően vesznek részt az iskolai vizsgák lebonyolításában.  Az emelt szintű vizsgán a központi követelmények érvényesülését az iskolától független külső szakemberek közreműködése biztosítja. Ők végzik a dolgozatok javítását, értékelését és a szóbeli vizsgáztatást. Az emelt szintű vizsga ezen tartalmi és szervezési elemei garantálhatják a vizsgák összemérhetőségét. Az érettségi vizsga kötelező tantárgyait (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) a közoktatási törvény 9. § (5) bekezdése határozza meg. E dokumentum alapján a 100/1997. (VI. 13.) és az azt módosító 71/2003. (V.27.) Korm. rendelet rögzíti az általános követelményekkel rendelkező, szabadon választható tantárgyak körét. A középszintű érettségire való felkészülést segíti az iskola az emelt szintű felkészülésre biztosított időkeret 50%-ában azokban a tantárgyakban, ahol a képzés a 12. évfolyam végéig tart. 2.2.

Tanulói jogviszony, átjárhatóság A más intézményből való átvétel, vagy iskolán belül más osztályba történő átlépés az igazgató döntési hatásköre az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok véleményének meghallgatása után, alapvetően a következő elvek figyelembevételével.

28

2.2.1. Az intézménybe való felvétel módja Az intézménybe való felvétel módját évenként, az előző évi tapasztalatok birtokában (jelentkezők száma, túljelentkezés mértéke, munkaerő-piaci igények) alapján kívánjuk meghatározni. Erről az általános iskolákat a ,,Hogyan tovább?’’ című, a Megyei Pedagógiai Intézet által kibocsátott kiadványban, illetve az iskolákban tartott pályaválasztási tájékoztató megtartásával, szóróanyagoknak a megfelelő helyekre történő közvetlen eljuttatásával értesítjük. A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki a középiskolai általános vagy rendkívüli felvételi eljárásban részt vett. Tanulói jogviszony az iskola 9. évfolyamára való beiratkozáskor alakul ki. A jelentkező tanulók felvételi elbírálása az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. A rendes beiratkozás minden tanév végén, a tanév rendjében meghatározott időben, a pótbeiratkozás augusztus 20.-a után az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelően történik. A szakképzési évfolyamra való felvétel módját a szakmai program szabályozza. 2.2.2. Átlépési lehetőségek intézményen belül 1. Szakközépiskolai szakmacsoportból, szakközépiskolai szakmacsoportba: Különbözeti vagy osztályozó vizsgát kell tennie az átlépő tanulóknak a szakmai alapozó tantárgyakból. Ezek körét a helyi tantervek alapján kell meghatározni. 2. Szakközépiskolai szakmacsoportból, szakiskolai szakmacsoportba: a.) Azonos szakmacsoportok esetében, a helyi tantervek összevetése alapján azokból a tantárgyakból kell osztályozó- vagy különbözeti vizsgát tenni a tanulónak, amelyeket nem tanult. b.) Eltérő szakmacsoportok esetében, a szakmai alapozó tantárgyakból osztályozó vagy különbözeti vizsgát azokból a közismereti tantárgyakból, amelyeket nem tanult, osztályozó vizsgát kell tenni. 3. Szakiskolai szakmacsoportból, szakközépiskolai szakmacsoportba: A 9. és a 10. évfolyam végén kérheti átvételét a tanuló. Mindkét esetben alapfeltétel a jó rendű bizonyítvány (3,7 vagy ennél jobb tanulmányi átlag), a kötelező érettségi tantárgyakból kettő lehet közepes a többi ettől jobb, magatartása legalább jó, fegyelmi büntetése nem volt. a.) Azonos szakmacsoportok esetében, a helyi tantervek összevetése alapján azokból a tantárgyakból kell osztályozó vizsgát tenni a tanulónak, amelyeket nem tanult. b.) Eltérő szakmacsoportok esetében, a szakmai alapozó tantárgyakból a tanulónak osztályozó vagy különbözeti vizsgát, azokból a közismereti tantárgyakból, amelyeket nem tanult osztályozó vizsgát kell tenni. 4. Szakiskolai szakmacsoportból, szakiskolai szakmacsoportba: Különbözeti vagy osztályozó vizsgát kell tenni a szakmai alapozó tantárgyakból. Ezek körét a helyi tantervek alapján kell meghatározni. Minden esetben figyelembe kell venni az osztálylétszámokat az elhagyott és a fogadó osztály vonatkozásában is. Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt a helyettesek és a szaktanárok véleményére alapozva.

29

2.2.3. Átlépési lehetőségek más intézményekből Amennyiben az osztály létszáma lehetővé teszi, más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tantárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben azonos. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell osztályozó-, vagy különbözeti vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja minden esetben csak a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet. Szakközépiskolába csak középiskolából érkező tanulót veszünk át. Szakiskolába szakközépiskolai és szakiskolai tanulókat is átveszünk. Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt a helyettesek és a szaktanárok véleményére alapozva. 2.2.4. A felső évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, akinek nincs elégtelen osztályzata év végén, illetve igazolt és igazolatlan hiányzása nem haladta meg a törvényben meghatározott mértéket, valamint az előírt nyári összefüggő gyakorlatot teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távolmaradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület – a gyakorlati képzés szervezőjének (közoktatási törvény 42.§ (3) bek.) egyetértésével – engedélyezte. magyar nyelv magyar irodalom matematika történelem, társadalmi ismeretek társadalomismeret és etika idegen nyelv fizika kémia biológia földünk és környezetünk informatika ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés szakmai tantárgyak

írásbeli írásbeli írásbeli

írásbeli írásbeli írásbeli

vagy vagy

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

gyakorlati

írásbeli gyakorlati írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati

Magyar nyelv és matematika tantárgyakból sikeres írásbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgától eltekintünk. A tanév megismétlésére kap lehetőséget az a tanuló, aki a javítóvizsgán nem jelent meg, vagy osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

30

Az a tanuló, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozások alól /pl. a magántanuló/, félévenként vizsgázva ad számot tudásáról (ez alól kivétel az a tanuló, aki a felmentést azért kapta, mert a tantárgyi követelményeket már bizonyítottan teljesítette). A beszámolási kötelezettség gyakoriságát az igazgató módosíthatja.

31

2.2.5. Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése Kiskorú (18. életévét be nem töltött) tanuló csak a szülő, vagy gondviselője kérésére szüntetheti meg iskolánkban tanulói jogviszonyát. Tanköteles tanuló esetében csak akkor szüntethető meg a tanulói jogviszony, ha azt a szülő kéri és az átvevő iskola írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről. A tanulói jogviszony megszűntetését egy „Leszámoló lap” kitöltésével lehet elkezdeni. A tanulmányok befejezésével a „Leszámoló lap” kitöltése és leadása után a tanuló megkapja a tanulmányokat igazoló bizonyítványt. Ennek birtokában kezdheti meg az érettségi vizsgát, illetve a szakmai vizsgát. A vizsgák befejeztével a megfelelő okiratokat a tanulóknak kiadjuk. A tanuló kérésére az iskolai végzettség-, illetve szakképzettség igazolását, fénymásolatokat az okiratokról az igazgató aláírásával hitelesítve megkapják. 2.2.6. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése Amennyiben a tanuló külön egyéni program alapján teljesíti a tantervi követelményeket, a nevelőtestület által meghatározott időpontban tett eredményes osztályozóvizsga eredménye számít az adott évfolyamon érvényes év végi osztályzatnak. Az osztályozó vizsgán elért eredmény alapján számára az évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítható. Szakképző évfolyamokon az előírt szakmai gyakorlatot nem lehet rövidebb idő alatt teljesíteni egyéni program alapján.

3.AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGARENDSZERE "Ahhoz, hogy az emberek örömmel végezzék munkájukat, három dolog szükséges: alkalmasnak kell lenniök az adott munkára, nem szabad agyonhajszolniuk magukat, s végül: munkájukban legyen sikerélményük." /John Ruskin/ 3.1.

A vezetés ellenőrzési terve Belső ellenőrzés: ez elsősorban az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatás vezető feladata. Munkájukat segíthetik a munkaközösség vezetők. Az igazgató igénybe veheti a külső szakmai- szakértői ellenőrzés segítségét is. Az oktató-nevelő munka ellenőrzése az elsődleges. A különböző csoportok (munkaközösségek, tagozatok, évfolyamok, igazgató, igazgatóhelyettes) ellenőrzési feladatait az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzésnek két alapformáját, típusát alkalmazzuk az iskolai ellenőrzések során: -

folyamat ellenőrzés: annak érdekében ellenőrzünk, hogy a megkezdett folyamatot időben befolyásolhassuk, szükség szerint korrigáljuk, megváltoztassuk vagy megerősítsük;

32

-

kimenet szabályozás: ez az ellenőrzés a visszacsatolás szerepét tölti be; a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kellene az iskola célkitűzései alapján.

Az ellenőrzéssel a hatékony működést segítjük elő, a tények okait keressük, s ez lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetését, az eredmények megerősítését, az érdekükben alkalmazott jó módszerek elterjesztését. Az ellenőrzés alapjául szolgálhat az iskola pedagógiai programja, munkaterve. Az ellenőrzés legfontosabb követelménye a tervszerűség. 3.2.

A közoktatási intézmény ellenőrzése Kt. 107. § (1) A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – közoktatási szakértő vehet részt. (2)…. (3) A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. A (8) bekezdés a)-b) pontban meghatározott esetben a szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet. (4) A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak. (5) Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát. (6) Az értékelés eredményeképpen a fenntartó – ha az intézkedésre nem ő jogosult – megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. (7) A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni. (8) Szakmai ellenőrzést – a költségek biztosítása mellett – indíthat

33

a) országos, térségi, megyei, fővárosi szinten az oktatási miniszter, szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése, b) megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése, c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése, d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése, e) a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése, f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából. (9) A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. (10) A közoktatási intézményben e törvény 80. § és 82.§-a alapján szerzett törvényességi ellenőrzésnél az (3)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.. (11) A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek , illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre. 3.3. A tanulók teljesítményének mérése, értékelése A tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel (kivéve kommunikációs gyakorlat) félévkor és év végén osztályzatokkal értékeljük. A teljesítmény mérésére tanév közben szóbeli, írásbeli feleletek, rajz, gyakorlati ellenőrző munkák bemutatása, készítése, számítógépen elvégzett feladatok, otthoni önálló munka, kiselőadások, egyéb tanórán kívüli munkák (versenyfeladatok, versenyen való eredményes részvétel, szorgalmi feladatok, ….) és témazáró dolgozatok szolgálnak.

34

Az ellenőrzés év közben folyamatos, a szóbeli és írásbeli feleletek aránya tantárgyanként változhat, melyet az egyes tantárgyi munkaközösségek hangolnak össze. A gyakorlati oktatásban a tanulót minden új alapművelet, technológia tanulásának, és minden összetett munkának a befejezése után érdemjeggyel minősítjük. Több érdemjegy reálisabb képet mutat a tanuló tudásszintjéről, ezért félévente minden tanulónak, amely tárgyból a heti óraszám kettőnél kevesebb legalább három, amelyből minimum 2 óra, legalább négy érdemjegyének kell lennie. A kapott érdemjegyekből legalább két témazáró értékelés (írásbeli vagy szóbeli) legyen. A témazáró dolgozatok időtartama egy tanítási óránál rövidebb nem lehet, ennek érdemjegyét súlyozottan (kétszeres) vesszük figyelembe a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor. A témazáró ellenőrzés időpontját előre közöljük a tanulókkal. Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál több nem íratható egy osztályban. A kisdolgozatok íratása előtt a szaktanárnak előzetes bejelentési kötelezettsége nincs. Az írásbeli munkák javítását, értékelését a szaktanár az elkészítésétől számított két héten belül elvégzi, közli a tanulókkal az érdemjegyet, és beírja azt a naplóba. A szaktárgyi érdemjegyek, osztályzatok megállapítása a szaktanár, szakoktató feladata, neki kell gondoskodni arról, hogy a tanulók ismerjék a követelményrendszert, az ellenőrzés és az osztályzatok megállapítása után mindig történjen szóbeli kiegészítés is. A tanulók ismerjék a várható eredményt a félévi és év végi osztályozás előtt, ezért az első és harmadik negyedévi értékeléskor figyelmeztetést ill. dicséretet adhatunk. Akinek tantárgyi átlaga ekkor nem éri el a 2,00-t, figyelmeztetést kell kapnia az adott tárgyból. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani, indokolt esetben adjunk lehetőséget a javításra. Az osztályzatok megállapításába a nevelőtestület akkor szólhat bele, ha indokolatlanul nagy az eltérés a ciklus során adott érdemjegyek és a félévi/év végi osztályzat között. A nevelőtestület akkor tud ezzel a jogával élni, ha az osztályfőnök az osztályozó értekezlet során ezt a tudomására hozza. Év végén az egész évi munkát értékeljük, figyelembe vesszük a javuló tendenciát is. Ha a tanuló egy általa addig nem tanult idegen nyelvet kezd elsajátítani, a kilencedik évfolyam végén – függetlenül az elért eredménytől, előrehaladástól – ebből az idegen nyelvből nem bukhat meg. A tantárgyi értékelés 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Jeles (5) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből önállóan és összefüggően, szabatosan, a tantárgynak megfelelő szakkifejezéseket alkalmazva, hibátlanul fejti ki a tananyagot, oldja meg a feladatokat, gyakorlaton az előírásoknak megfelelő minőségben és teljesítménnyel készíti el a munkadarabot. Jó (4) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből önállóan és összefüggően, szabatosan, a tantárgynak megfelelő szakkifejezéseket alkalmazva, kisebb pontatlanságokkal fejti ki a tananyagot, oldja meg a feladatokat, gyakorlaton az előírásoknak megfelelő minőségben és teljesítménnyel készíti el a munkadarabot. Közepes (3) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből önállóan, zömében kérdésekre, a tantárgynak megfelelő szakkifejezéseket alkalmazva, kisebb hibákkal fejti ki a tananyagot, oldja meg a feladatokat. Gyakorlaton elfogadhatóan készíti el a munkadarabot, az előírt tűréshatáron belül. Elégséges (2) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből kérdésekre válaszolva, több hibával fejti ki a tananyagot, részben oldja meg a feladatokat, de a továbbhaladáshoz szükséges törzsanyag elsajátítását bizonyította. Gyakorlaton, teljesítménye legalább a 75 %-ot elérte és a készített munkadarab javítható selejt.

35

Elégtelen (1) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből tájékozatlanságot árul el, a továbbhaladáshoz szükséges törzsanyagot még kérdésekre, segítséggel sem tudja kifejteni, a feladatokat részben sem tudja megoldani. Gyakorlaton, ha teljesítménye nem éri el a 75 %-ot, vagy a készített munkadarab nem javítható selejt. Az érdemjegyeket az osztálynaplóban, ellenőrző könyvben, az év végi osztályzatokat az osztálynaplóban, bizonyítványban és a törzslapokban kell rögzíteni. Az első és harmadik negyedévi figyelmeztetéseket és dicséreteket az osztálynaplóban és az ellenőrző könyvben rögzítjük. Az osztályfőnök félévente kétszer ellenőrzi, hogy az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba beírt érdemjegyek megegyeznek-e; a hiányzó jegyeket az osztályfőnök pótlólag beíratja. A szakmacsoportos alapozó oktatás értékelése: A tantárgyi értékeléskor alapelv ha bármelyik modul félévi vagy év végi értékelése nem éri el a kettes osztályzatot, a tanuló érdemjegye elégtelen a tantárgyból, ha a tantárgy év végi osztályzata elégtelen, javítóvizsgát tehet a tanuló csak abból a modulból, amelynek követelményeit nem tudta teljesíteni, sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló osztályzata elégtelen a tantárgyból, ha minden modulból legalább elégséges osztályzatot ért el a tanuló, a tantárgyi jegy kialakításánál az alábbi súlypontozás érvényesül:

Szakközépiskola: közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 9. évfolyam: gazdasági környezetünk információkezelés viselkedéskultúra 10. évfolyam gazdasági környezetünk információkezelés kommunikáció 11. és 12. évfolyam elméleti gazdaságtan üzleti gazdaságtan üzleti gazdaságtan gyakorlatok mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek 9. évfolyam mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 10. évfolyam mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek

50% 40% 10% 50% 40% 10% 40% 40% 20%

70% 30%

70%

36

mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 11. évfolyam a növénytermesztés alapjai II. a kertészet alapjai I. a takarmányozás alapjai I. műszaki alapismeretek III. mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 12. évfolyam a növénytermesztés alapjai III. a kertészet alapjai II. takarmányozás alapjai II. gazdálkodási ismeretek mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

30% 20% 20% 20% 10% 30% 20% 30% 10% 20% 20%

egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a belügyi rendészeti pályára előkészítő szakon Testnevelés és sport – önvédelem 9. és 10. évfolyam testnevelés és sport 50 % önvédelem 50 % Kommunikációs gyakorlaton az elsajátított ismeretek és készségek ellenőrzése folyamatosan történik a csoportvezető tanár és a csoporttagok visszajelzése alapján. A foglalkozásokon osztályozás nincs. A tanulók félévkor és év végén szöveges értékelést kapnak. A használt dokumentumokba (osztálynapló, ellenőrző, stb. …) a „megfelelt” bejegyzés kerül. gépészet és közlekedés szakmacsoport 9. évfolyam: műszaki ábrázolás anyagismeret információ- és adatgyűjtési gyakorlatok 10. évfolyam: műszaki ábrázolás anyagismeret anyagmegmunkálási gyakorlatok 11. évfolyam: mechanika géprajz, CAD ismeretek anyag- és gyártásismeret az ember és környezete gépészeti mérések 12. évfolyam: gépelemek alkalmazott számítástechnika

50% 30% 20%

30% 30% 40% 30% 20% 20% 10% 20% 25% 20%

37

elektrotechnika gépi forgácsolási alapgyakorlatok szerelési alapgyakorlatok

25% 20% 10%

könnyűipar szakmacsoport 9. évfolyam: műszaki ábrázolás információ- és adatgyűjtési gyakorlatok szakmai alapozó gyakorlatok 10. évfolyam: öltözködéskultúra

50% 20% 30%

szakmai alapozó gyakorlatok

60%

11. évfolyam: szabadkézi rajz anyag- és áruismeret szabás-szakrajz alapismeretek technológiai alapismeretek

szakmai alapozó gyakorlatok 12. évfolyam: anyag- és áruismeret szabás-szakrajz alapismeretek technológiai alapismeretek

szakmai alapozó gyakorlatok elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9. évfolyam: műszaki ábrázolás elektrotechnika villamos alapgyakorlatok anyagmegmunkálási alapgyakorlatok 10. évfolyam: elektrotechnika anyagismeret elektrotechnikai alapgyakorlatok elektrotechnikai alapmérések 11. évfolyam: elektronika alapjai elektrotechnikai alapmérések elektronikai alapmérések elektronikai alapgyakorlatok 12. évfolyam: elektronika alapjai elektronikai alapmérések elektronikai alapgyakorlatok informatika szakmacsoport 9. évfolyam: anyag- és eszközismeret számítástechnikai gyakorlatok I.

40%

10% 20% 20% 20%

30% 20% 20% 30%

30%

30% 30% 20% 20% 40% 20% 20% 20% 40% 10% 25% 25% 40% 30% 30%

40% 60%

38

10. évfolyam: műszaki ábrázolás és képfeldolgozás számítógép-programozás I. kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások számítógép-programozási gyakorlatok I. 11. évfolyam: számítógép-programozás II. számítógép-programozási gyakorlatok II 12. évfolyam: számítógép-programozás III. adatbázis-kezelés számítógép-programozási gyakorlatok III. hardverismeret és gyakorlat

20% 30% 20% 30% 40% 60% 20% 20% 30% 30%

Szakiskola: gépészet és közlekedés szakmacsoport 9. évfolyam: műszaki ábrázolás anyagok anyagok megmunkálása, mérések

40% 20% 40%

10. évfolyam: műszaki ábrázolás, gépelemek anyagok mechanika fémipari alapozó gyakorlatok

20% 15% 20% 45%

faipar szakmacsoport 9. évfolyam: műszaki ábrázolás faipari anyagismeret anyagok megmunkálása, mérések 10. évfolyam: faipari anyagismeret faipari szakmai ismeret faipari szakrajz faipari készségfejlesztő gyakorlatok építészet szakmacsoport 9. évfolyam: építészeti műszaki rajz anyagok építőanyagok állványozás 10. évfolyam: építőanyagok

40% 20% 40% 10% 25% 25% 40%

30% 20% 20% 30% 20%

39

építészeti alapismeretek szakmai számítások szakmai alapozó gyakorlatok élelmiszer szakmacsoport 9. évfolyam: táplálkozási alapismeretek géptani alapismeretek munkavédelem és higiénia laboratóriumi alapgyakorlatok

20% 20% 40%

30% 20% 20% 30%

10. évfolyam:

élelmiszeripari szakmai alapozó ismeretek

30%

szakmai kémia mikrobiológia élelmiszeripari szakmai alapozó gyakorlatok

10% 10% 50%

könnyűipar szakmacsoport 9. évfolyam: műszaki ábrázolás könnyűipari anyagismeret gyártási alapismeretek gyártási alapgyakorlatok

20% 20% 20% 40%

10. évfolyam: könnyűipari anyagismeret gyártási alapismeretek öltözködés és divattörténet szakmai alapozó gyakorlatok

15% 20% 15% 50%

művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport egyéb szolgáltatások szakmacsoport 9. évfolyam: néprajz, társadalomismeret, egészségkultúra viselkedés és kommunikációs kultúra manuális készségfejlesztő gyakorlat 10. évfolyam: művészetismeret mindennapi ismeretek manuális készségfejlesztő gyakorlat elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9. évfolyam: műszaki ábrázolás anyagok anyagok megmunkálása, mérések 10. évfolyam: villamosipari szakrajz alapismeretek villamosságtani alapismeretek

40% 30% 30% 30% 20% 50%

40% 20% 40% 20% 30%

40

anyagalakítás és megmunkálás villamos mérések

20% 30%

Azokban a szakmákban, amelyekben a kamara szintvizsgát szervez, a szintvizsga sikeres teljesítése előfeltétele az évfolyam követelményeinek teljesítéséhez. Az év végi osztályzatba az évközi érdemjegyeket 60%-ban, a szintvizsga eredményét 40%-ban kell beszámítani. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, akkor a félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati oktatás vezetője állapítja meg a gyakorlatot vezető szakoktató segítségével. Azokon a szakokon, ahol köztes vizsgát szervezünk, a félévi és év végi osztályzatát a köztes vizsga eredménye, és a gyakorlati oktatás vezetőjének értékelése alapján állapítjuk meg. 3.4.

A magatartás és a szorgalom értékelése: Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek, ezért az osztályozó értekezletet megelőzően az osztályban tanító pedagógusok, és az osztály véleményének kikérése után az osztályfőnök állapítja meg a félévi és év végi osztályzatokat. Egyes tanulók osztályzatának megállapításához az osztályozó értekezleten az osztályfőnök kérheti a nevelőtestület segítségét; ekkor többségi szavazással történik a döntés. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Magatartás: Példás :

Jó

:

Változó :

magatartású az a tanuló, aki - életkorának megfelelően a/ az osztály, illetve az iskola közösségéért hajlandó önként feladatot vállalni /a feladat konkrétan előreviszi az osztály, az iskola munkáját/ b/ tevékenységét felelősséggel végzi, tetteit meggondolja c/ tanáraival, tanulótársaival szembeni viselkedése, hangneme kifogástalan d/ a tanítási órán kívüli magatartása kifogástalan e/ semmilyen szintű fegyelmi vétséget nem követett el f/ minden tantárgyból legalább elégséges osztályzata van magatartású az a tanuló, aki - életkorának megfelelően a/ a rábízott feladatokat maradéktalanul elvégzi, de a feladatokkal úgy bízzák meg b/ tevékenységét felelősséggel végzi, tetteit meggondolja /nem vonható be negatív cselekménybe/ c/ tanáraival, tanulótársaival szembeni viselkedése, hangneme kifogástalan d/ tanítási órán kívüli tevékenysége ellen nem merül fel kifogás e/ kisebb szintű fegyelmi vétséget követett el /legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetés/ magatartású az a tanuló, aki - életkorának megfelelően -

41

a/ a rábízott feladatokat hiányosan végzi el, a feladatok vállalásától húzódozik b/ tevékenységét nem a tőle elvárható felelősséggel, meggondoltsággal végzi. Megnyilvánulásai alkalmanként meggondolatlanságot tükröznek c/ tanáraival, tanulótársaival szembeni viselkedése, hangneme időnként kifogásolható d/ a tanítási órán kívüli tevékenységben nem vesz részt, vagy csak erőteljes felszólításra e/ legfeljebb igazgatói megrovás büntetése van Rossz

:

magatartású az a tanuló, aki - életkorának megfelelően a/ a rábízott feladatokat nem végzi b/ tevékenységének alapvető jellemzője a meggondolatlanság c/ tanáraival, tanulótársaival szemben több alkalommal, visszatérően tiszteletlen d/ tanítási órán kívüli magatartása ellen súlyosabb kifogások merülnek fel e/ súlyosabb fegyelmi vétséget követett el.

Szorgalom: Példás :

Jó

Változó:

:

szorgalmú az a tanuló, aki - képességeinek megfelelően a/ tanulmányi munkáját rendszeresen végzi, ellenőrzések alkalmával egyenletes teljesítményt mutat minden tárgyból b/ tanulmányi munkájában a pontosság jellemzi, törekszik az esetleges hiányok pótlására c/ az órai munkába aktívan bekapcsolódik /ez nemcsak a jelentkezésben nyilvánulhat meg/ d/ minden tantárgyat egyenletesen tanul /pl. nincsenek olyan tárgyai, amelyekből nagyon gyenge teljesítményű/ szorgalmú az a tanuló, aki - képességeinek megfelelően a/ tanulmányi munkáját rendszeresen végzi, ellenőrzések alkalmával egyenletes teljesítményt mutat az egyes tárgyakból b/ tanulmányi munkáját a pontosság jellemzi, törekszik az esetleges hiányok pótlására c/ az órai munkába csak tanári felszólításra kapcsolódik be, tudása megbízható d/ képességei miatt nem minden tantárgyat tud egyenletes teljesítménynyel tanulni szorgalmú az a tanuló, aki - képességeinek megfelelően a/ tanulmányi munkáját nem rendszeresen végzi, ellenőrzések alkalmával nem nyújt egyenletes teljesítményt b/ tanulmányi munkájában helyenként nagyobb pontatlanságok mutatkoznak, önként törekszik a hiányok pótlására c/ az órai munkába tanári felszólításra sem tud mindenkor bekapcsolódni d/ az akarat időnkénti hiánya miatt nem tanul minden tantárgyat egyenletesen

42

e/ legfeljebb egy elégtelen tantárgyi osztályzata van a félévi vagy év végi értékeléskor

Hanyag:

szorgalmú az a tanuló, aki –képességeinek megfelelően – a/ tanulmányi munkáját rendszertelenül végzi, illetve elhanyagolja, ellenőrzések alkalmával általában nem tud elfogadható teljesítményt nyújtani b/ tanulmányi munkáját a pontatlanság jellemzi, hiányait felszólításra sem pótolja, nem él a tanári segítséggel c/ az órai munkába nem tud és nem akar bekapcsolódni d/ az akarat hiánya miatt egyes tantárgyakból nem tud elégséges teljesítményt sem nyújtani

3.5. A tanulók fizikai állapotának mérése 8. sz. melléklet 3.6. Az iskola vizsgarendszere A tanulmányokat lezáró vizsgák nem kötelezőek, ezért a vizsgázási szándékot a törvényben előírtak szerint a megfelelő időben jelezni kell. Az érettségi vizsgák és a szakmai vizsgák megszervezését, lebonyolítását a hatályos törvények szerint végezzük. Belső vizsgarendszer Különbözeti vizsga: Az iskola felsőbb évfolyamaira történő felvétel, ill. szakmacsoport váltása esetén szükséges, hogy a tanuló az előírt tananyag ismeretével megfelelő szinten rendelkezzen. Tananyag különbözőség esetén, a hiányzó tantárgy, vagy tananyagrész elsajátításáról különbözeti vizsgán kell számot adnia. A különbözeti vizsgát vizsgabizottság előtt, az igazgató által előírt időben, az általa meghatározott tantárgyból vagy tananyagrészből kell tenni. A vizsgabizottság három tagból, elnökből, ellenőrző pedagógusból és kérdező tanárból áll. Az elnököt és az ellenőrző pedagógust az iskola igazgatója bízza meg, a kérdező tanár az adott tantárgyat, az adott osztályban tanító szaktanár. Osztályozó vizsga: A tanév végén a mulasztás miatt nem osztályozható tanuló a tantestület határozata alapján, a javítóvizsga időszakban (kivéve: a tanulmányi követelményeket egy tanévnél rövidebb alatti teljesítése miatti osztályozó vizsga esetén) osztályozó vizsgát tehet. Az a tanuló, aki osztályozó vizsgát tehet, a tantestület határozatának kézhezvételét követő 15 napon belül írásban jelentkezhet az osztályozó vizsgára. Az osztályozóvizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság összetétele megegyezik a különbözeti vizsgabizottság összetételével. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie (11/1994. MKM rendelet 20. § 6.d,).

43

Javító vizsga: A tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanuló a javítóvizsga időszakban javítóvizsgát tehet. A vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság összetétele megegyezik a különbözeti vizsgabizottság összetételével. A javítóvizsga ideje minden év augusztus hónapban az éves munkatervben rögzítettek szerint. Köztes vizsga: Azon szakiskolai tanulók számára, akiknek a gyakorlati képzése egyedi formában történik, gyakorlati teljesítményük félévi és év végi értékelését megelőzően szervezzük meg. A vizsga szervezését és lebonyolítását a gyakorlati oktatás vezetője végzi. A vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság három főből áll, egy elnökből és két tagból. A vizsgabizottságot az igazgató bízza meg. A vizsga eredményének figyelembe vételével történik a gyakorlat érdemjegyének megállapítása. Szintfelmérő vizsga: A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és módosításai megteremtette annak lehetőségét, hogy bármely szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló átvétellel vagy felvétellel folytassa tanulmányait középiskolai végzettség megszerzése érdekében. Az iskolának lehetősége van a tanuló képességeinek, felkészültségének felmérésére. Írásbeli szintfelmérő vizsgát a Felnőttek Szakközépiskolája nappali munkarend szerinti képzés magasabb évfolyamaira jelentkezők számára szervezünk. Az írásbeli szintfelmérő vizsga tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv. Az írásbeli dolgozat megírására fordítható idő, tantárgyanként 60 perc. Az elvégzett általánosan művelő évfolyamok számát beszámítva, a szintfelmérő vizsga eredményétől függően, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamra való felvétel is lehetséges. A szintfelmérő vizsgát minden év júniusában szervezzük, melynek időpontjáról a jelentkező pontos értesítést kap. Vizsga az akkreditált képzésben: A vizsga szabályait az 5. sz. melléklet tartalmazza

3.7.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az egyes tantárgyak követelményrendszere határozza meg. Ezeket az arányokat az azonos tantárgyat tanító szaktanárok hangolják öszsze, figyelembe véve az egyes tantárgyak specialitásait.

44

Valamennyi szaktanár, szakoktató a feladatok meghatározását a következők szerint végzi: - Mivel az otthoni feladatok célja a gyakorlás, elmélyítés, ezért kötelező házi feladatot csak olyan anyagrészből adunk, amelyet a tanítási órán feldolgoztunk. A tanuló legyen képes a tanítási órán megbeszélt ismeretek, megoldott feladatok áttekintése után házi feladatát önállóan elkészíteni. - Nem kötelező (differenciált) házi feladat adható, ezzel segítjük a versenyekre, emelt szintű érettségire, stb. való felkészülést. - Az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, megbeszélését a következő órán elvégezzük. - Ha a tanuló a tanítási óra kezdetén jelzi, hogy nem tudta elkészíteni a feladatát, segítséget adunk a megoldáshoz; több tanuló jelentése esetén közösen megoldjuk azt. - A szóbeli felkészülés segítéséhez vázlatot készítünk, mindenki számára világosan meghatározzuk, hogy mi az elvégzendő feladat (mit akarunk számon kérni). - Az írásbeli házi feladat mennyiségét, úgy határozzuk meg, hogy az arra fordított idő tantárgyanként ne lépje túl a 30 percet. - Kiselőadás, nagyobb lélegzetű házi dolgozat elkészítéséhez legalább egy hét felkészülési időt adunk. - A hét végi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre csak annyi kötelező írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási napokra. 3.8.

Jutalmazás és fegyelmezés A tanulók jutalmazásának elvei A tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösség életében tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, az OKTV-n és OSZTV-n , SZKTV-n és tantárgyi versenyeken eredményesen vesz részt. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: a)

az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári, szakoktatói; osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni.

45

b) Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, emlékjelvénnyel, anyagi elismeréssel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után a nevelőtestület dönt. c) A tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő teljesítménye (tanulmányi, kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságán és az iskolarádióban ki kell hirdetni. d)

Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás ( színház vagy kiállítás látogatásához).

Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki a házirendet, az iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói intés; igazgatói megrovás. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba kell beírni. Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76 - 77. §-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Kt. 76. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;

46

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát. (5) … (6) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelő-testület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (7) A fegyelmi eljárás megindításáról –az indok megjelölésével– a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. (8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának – a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában – a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. (11) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető-vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel ( az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.

47

A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a 11/1994. MKM rendelet 5. számú melléklete rendelkezései az irányadók. 3.9.

Érettségi és szakmai vizsgák Kt. 9. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola – a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint – a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén – magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven – folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. (2) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. (3) A tanuló – tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte, ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik – a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. (4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. (5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – matematika, valamint – a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével – idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga.

48

(6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak – ha jogszabály másképp nem rendelkezik -, azokból az ismeretekből, amelyekből már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia. (7) … (8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint – megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket – jogszabályban meghatározottak szerint – figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi. (9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után – a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. (10) Az az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. A szakközépiskolai osztályokban a 12. évfolyam befejezése után a tanulók közép vagy emeltszintű érettségi vizsga közül választhatnak. A középszintű vizsgákat az iskola mellett működő állami érettségi vizsgabizottság előtt kell letenni. Szakközépiskolában szakmai előkészítő tantárgyból is tehető érettségi vizsga. Szintvizsga szervezhető/szervezendő egy-egy szakmai képzési szakasz lezárásaként annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. 3.10. Pályakövetés Iskolánk a képzés eredményességének nyomon követése a tanulóink érettségi és szak mai vizsga utáni tevékenységeinek megismerése érdekében pályakövetést végez. A pályakövetéssel járó feladatokat a végzett osztályok osztályfőnökei látják el az erre szolgáló kérdőív összegyűjtésével és kiértékelésével.

3.11. Hiányzás, a hiányzás igazolása, a hiányzás következményei

49

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi igazolással kell igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való betegség miatti távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való elkésését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi. A mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Amennyiben a tanuló eléri a Törvényben előírt mulasztási határt, az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt eljár. Kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Az a tanuló, aki a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározottnál többet hiányzik félévkor, illetve tanév végén nem osztályozható. Az osztályozhatósági határ iskolánkban: 11/1994. MKM rendelet Kt.20.§ (6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, b) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát, d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (7) A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az osztályozhatósági határ óraszáma a helyi tanterv és a szakmai program mellékletében található óratervek alapján számítható.

4.

AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE

4.1.

Általános munkarend Kt.52. § (1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden

50

év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében meghatározottak szerint - februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik, b) c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. (2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. 4.2.

Az iskola tanulóinak munkarendje Az iskolában hagyományos évfolyamokra épített osztályok működnek. Az osztály általában egy szakmacsoporthoz tartozó tanulók összessége. Kisebb létszámú szakmacsoportok esetén több szakmacsoport alkot egy osztályt. Bizonyos tantárgyak, jellegükből és objektív okokból eredően csak kisebb csoportokban taníthatók. Az idegen nyelvek és az informatika osztályonként két csoportra bontva kerül tanításra. Idegen nyelvek esetében –ha ez lehetséges- az osztályok bontása kezdő és haladó csoportra történik. További tantárgyakból is megszervezhető a csoportbontás, ha a szabad órakeretben biztosított órák száma ezt lehetővé teszi. Csoportbontás esetén biztosítani kell, hogy a tanulók meghatározott eredmény elérése esetén a kezdő csoportból a haladóba, illetve a gyengébb csoportból az erősebbe kerülhessenek és viszont. A szakiskola 9. és 10. évfolyamán, illetve a szakközépiskola 9-12. évfolyamán a több szakmacsoportból álló osztályok szakmai alapozó óráit szakmacsoportonként tart-

51

juk. A szakmai alapozó gyakorlati órákra a gyakorlati csoportlétszám kereteit figyelembe véve bontjuk a csoportokat. A szakképző évfolyamokon a több szakmából álló osztály szakmai óráit szakmai csoportokban tartjuk. A szakmai gyakorlati foglalkozásokon az átlagos csoportlétszámnak megfelelően bontjuk a csoportokat. A szakképző évfolyamokon túlzottan kis létszám esetén több évfolyamból összevont csoport is kialakítható. A részletes munkarendet a Házirend szabályozza. 4.3.

A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt:  a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól ( a pedagógiai programmódosításáról, az új tanév feladatairól),  az iskolai szintű rendezvények és ünnepségek tartalmáról és időpontjáról,  a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,  a vizsgák rendjéről,  a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól,  az éves munkaterv jóváhagyásáról,  a házirend módosításáról.

4.4.

Kirándulások, tanulmányi kirándulások A kirándulások szervezése: Előzetes engedélyeztetés:

őszi kirándulás esetén szeptember 15-ig, tavaszi kirándulás esetén február 21-ig Szakmai tanulmányi kirándulások időtartama 1 tanítási nap, melyet az iskola anyagilag is támogathat, az adott költségvetési év anyagi lehetőségeit figyelembe véve. Osztálykirándulás időtartama 1 tanítási nap, melyet az iskola anyagilag nem támogat. 4.5.

Az iskolában működő szervezett tevékenységi formák

4.5.1. Szakkörök Kt.53. § (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap;

52

e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.

4.5.2. Diáksportkör A tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében osztályok, csoportok szervezhetők. A DSK önálló szabályzat alapján működik, tagjai az iskola fel nem mentett tanulói. A diáksportkör támogatására évenként sportköri hozzájárulás szedhető. Az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. Heti öt alkalommal (délután), a tanulók szabadon választhatnak a különböző sportprogramok közül. 4.5.3. Iskolai tevékenységek -

felkészítés tanulmányi versenyekre, egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat, egyéni, öntevékeny konditerem használat, korrepetálás, internet használat.

E szolgáltatások alanyi jogon megilletik a beiratkozott tanulókat. 4.5.4. Hagyományok Az iskola elődjének tekinthető mindkét intézményben több évtizedes működésük alatt kialakultak hagyományok. Ezek olyan szokások, események, amelyek egy-egy jellegzetes eseményhez kötődnek, lezárnak egy időszakot. A tanuló munkájának értékelésében, a jutalmazásban is kialakultak tradíciók. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az iskola hagyományos rendezvényei: -

-

tanévnyitó ünnepség gólyabál Diáknapok ( Nyílt Napok) - pályaválasztási kiállítás - szavalóverseny - informatika verseny (általános iskolásoknak) - helyesírási verseny (általános és középiskolásoknak) - iskolaműsor - gólyakupa Mikulás ünnepség karácsonyi ünnepség

53

- farsangi bál - szalagavató - tantárgyi és szakmai tanulmányi versenyek - iskolai sportversenyek - megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, emléknapok, - ballagás - tanévzáró Az iskola tanulóinak javasolt viselete: köznapi viselet:

ápolt köznapi viselet

ünnepi viselet:

lányok: sötét szoknya, sötét nadrág, fehér blúz, fiúk: sötét szövetnadrág és fehér ing.

Az iskola javasolt sportfelszerelése: lányok: tornadressz vagy torna nadrág, Dózsás póló, tornacipő; fiúk: tornanadrág, Dózsás póló, tornacipő. Ünnepi viselet :

tanévnyitó ünnepség szalagavató ballagás tanévzáró ünnepség nemzeti ünnepeink alkalmával

5.

ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN

5.1.

Szülői részvétel

5.1.1. Iskolaszék Kt.60. § Az iskolaszék (1) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat. (2) Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. (3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt a) fenntartó, b) nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet, c) helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,

54

d) szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara. (4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, b) az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka, c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka [a továbbiakban: az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek]. (5) Az iskolaszékbe a) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet (közösség), ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei, b) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai, c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók választják…. Kt.61. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. (2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; b) a házirend elfogadásakor; c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. (4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt. (5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási in-

55

tézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. (6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolaszék az iskolafenntartó, a szülők, a tanárok és a diákok képviselőiből álló testület. A jogszabályokban előírt véleményezési, javaslattételi, döntési jogokat gyakorolja. 5.1.2. Szülői munkaközösség Kt.59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre…. 5.1.3. Szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. Évente két alkalommal szervezünk szülői értekezletet, az első félévit októberben, a második félévit februárban tartjuk. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól, az októberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő 9. évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatjuk a tudnivalókról. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megbeszélésére. 5.1.4. Fogadóóra Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként minden hónap negyedik hétfőjén tart szülői fogadóórát. Kivétel a január és május hónap. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke tanárával úgy írásban vagy telefonon kell időpontot egyeztetni az érintett pedagógussal.

5.2.

Tanulói részvétel Diákönkormányzat Kt.62. § Diákönkormányzat (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. (2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban…

56

Az intézet tanulóinak demokratikus szervezete, a tanulók érdekképviseleti fóruma. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat feladatát a Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, munkáját a tanulók által felkért tanár segíti. 5.3.

Tanári részvétel

5.3.1. Iskolaszék Az iskolafenntartó, a szülők, a tanárok és a diákok képviselőiből álló testület. A jogszabályokban előírt véleményezési, javaslattételi, döntési jogokat gyakorolja. 5.3.2. Közalkalmazotti Tanács Kjt.14. § (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja. (2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani…. Az intézet dolgozóinak szervezete. A jogszabályokban előírt véleményezési, javaslattételi, döntési jogokat gyakorolja. Iskolánkban a Közalkalmazotti Tanács öt tagú. 5.3.3. Szakszervezeti Bizottság Az intézet pedagógus szakszervezeti tagjainak érdekképviseleti szerve. A jogszabályokban előírt véleményezési, javaslattételi, döntési jogokat gyakorolja. Intézetünkben két reprezentatív szakszervezet működik. Kjt.9. § (1) A munkáltatónál azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, a.) amelynek a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai létszáma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 %-át, vagy b) amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja, de legalább a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 5 %-a.

6.

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Iskolánk a közoktatás irányítás helyi és országos szerveivel rendszeresen kapcsolatot tart. Szoros a kapcsolat az iskola és Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő – Testülete Művelődési, Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottságával, Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályával a Megyei Önkormányzat Művelődési Osztályával. Megfelelő szak-

57

mai kapcsolatban állunk a OKM, az NSZFI, az Oktatási Hivatal, a KIFIR intézményével, az oktatott szakmák képzéséért felelős minisztériumokkal. A szakmai társadalmi szervezetek közül a Kereskedelmi és Iparkamara helyi és megyei szervezetével BKKM-i Agrárkamara közoktatási ügyekben rendszeresen együttműködünk. Bács-Kiskun megye 11 szakképző intézményével egy egyesületet (BKM-i szakképző intézetek Érdekvédelmi Egyesülete) hoztunk létre a megye szakképzésének öszszehangolására, a szakképzésben való együttműködésre, valamint tagjai vagyunk a BKKM-i Szakképző Intézmények Szakmai Konzorciumának. Ezen intézmények között rendszeres a kapcsolat, közös rendezvényeket szervezünk, tapasztalatainkat kicseréljük. Az 1. és 3. vizsgaidőszak szakmunkás vizsgáit közösen szervezzük. A megyei szakképzési konzorcium tagjai vagyunk, munkájában rendszeresen részt veszünk. A város és a vonzáskörzet általános iskoláival rendszeres kapcsolatot tartunk. A beiskolázási szezon kezdetén, évente, osztályfőnöki órákon tájékoztatjuk a végzős tanulókat a továbbtanulási lehetőségekről, elsősorban az iskolánk szakmai képzéseiről. A pályaválasztási szülői értekezleteken részt veszünk, ahol a szülőket tájékoztatjuk a továbbtanulási lehetőségekről iskolánkban. A város középiskoláival rendszeres kapcsolatban vagyunk. Lehetőségeink szerint segítjük egymás munkáját. A város közintézményei közül legszorosabb a kapcsolat a Művelődési Központ és Ifjúsági Házzal. Kulturális rendezvényeink egy részét itt tartjuk. Rendezvényeik megvalósításában sokszor közreműködünk. A Kalocsa TV, Korona Rádió és a Kalocsai Néplap rendszeresen figyelemmel kíséri az iskolában folyó munkát, kulturális rendezvényeinket, tudósít az intézményben történtekről. Iskolánk tanulóinak szüleivel rendszeres a kapcsolat. Előre egyeztetett időpontban intézetünk tanárai, vezetői, a szülők rendelkezésére állnak, oktatási, nevelési és egyéb ügyekben. Az októberi és a februári fogadóóra alkalmával osztály szülői értekezleteket tartunk az iskola minden osztályában. Ezeken az értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket az iskola tanulókkal szembeni elvárásairól, a tanulók előmeneteléről, a velük kapcsolatos nevelési problémákról. A szülőknek itt lehetőség van a tanulással, az iskolai élettel kapcsolatos gondok megbeszélésére. Minden hónap negyedik hétfőjén fogadóórán az intézet minden tanára, minden szülő részére rendelkezésre áll a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató és a ballagás azon ünnepi alkalmak, amelyekre meghívjuk a szülőket, hogy megismerjék iskolánk életét, működését. Október végén vagy november elején Nyílt Napok keretében kiállításon mutatjuk be az oktatott szakmák által előállított termékeket, az általuk használt szerszámokat, készülékeket, eszközöket. A rendezvény záróaktusa az iskolaműsor. Itt az iskolánkban folyó kulturális munkáról is ízelítőt kaphatnak az érdeklődő szülők, vendégek. Iskolai kapcsolataink külföldi iskolákkal is eredményesen működnek már évek óta: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország.

58

7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatait a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a közoktatásról szóló törvény alapvetően meghatározza: „A gyermek nevelése elsősorban a család feladata és kötelessége is”. Ebben segítségére lehet: az iskola; az önkormányzat, az állam. Kt.41.§ (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt.. (6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A gyermekvédelmi törvénnyel összhangban iskolánk minden lehető eszközzel segítséget nyújt a szülőknek ahhoz, hogy a gyermekével megfelelően foglalkozhasson és eleget tegyen a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségének. Az iskola minden pedagógusának figyelemmel kell követnie, hogy a tanulók rendszeresen járnak-e iskolába. Iskolánkban két ifjúságvédelmi felelős működik. Az ifjúságvédelmi felelős hangolja össze az intézet ifjúságvédelmi feladatait. Az anyagi támogatásra, tanári, iskolai segítségre szorulók kiszűrése elsősorban az osztályfőnök feladata. Önkormányzat jelzése alapján, tanulói, szülői beszélgetések útján kiszűri az érintett tanulókat. Évente egyszer (tanév végén) felmérést készítünk és megállapítjuk azon tanulók körét, akik tankönyvtámogatásra, tankönyvkölcsönzésre jogosultak. A központi keretből rendelkezésre álló összegből évente tantestületi döntés alapján részben tartós tankönyveket vásárolunk az iskolai könyvtárba, a szociálisan rászorult tanulóinknak való kikölcsönzésre. A rászorultak számára tankönyvtámogatást biztosítunk. Évente egyszer, év végén, tanulói, diákönkormányzati, osztályfőnöki javaslatra a szociálisan rászorultak számára ruhavásárlási támogatást adunk, anyagi lehetőségünk szerint. A rászorultak számára ingyenes menzai ellátást biztosítunk. A kollégiumi ellátást nem igénylő, de a családi háttér miatt rászoruló helybeli, vagy közeli lakos tanulókat kollégiumban helyezzük el. A gyermekvédelmi törvény alapján közreműködünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátásában is. Intézményünk feladatai közé tartozik a kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal és indokolt esetben eljárás kezdeményezése a gyer-

59

mekvédelmi hatóságnál. E munkába egyéb társadalmi szervezetek bevonása is szükséges, pl.: - rendőrség bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi csoportja; - vöröskeresztes szervezetek; - tisztiorvosi szolgálat; - családsegítő szervezet. Iskolánkban kevés az olyan tanuló, aki valamely etnikai vagy kisebbségi csoporthoz tartozónak vallja magát. Az iskola nevelőtestülete mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisebbségi csoportba tartozó tanulók, ne érezzék kisebbségben magukat. Segítjük őket a beilleszkedésben, a magatartási, tanulási zavarok, a szociális hátrányok leküzdésében,

8.

HELYI TANTERV 

„Az iskolák helyi tantervüket — a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve — az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítik el.



A Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek évfolyamonként határozzák meg a követelményeket együttesen a tizenkettedik évfolyam végéig. A kerettantervek a követelményeknek évfolyamok szerinti tagolásakor eltérhetnek a Nemzeti alaptantervnek azoktól a rendelkezéseitől, amelyek a követelmények teljesítését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik illetve a tizedik évfolyam végére határozták meg.”

8.1.

Alkalmazott óratervek Kerettanterv szerinti közismereti óratervek: Szakiskola Szakközépiskola Felnőttek Szakközépiskolája Nappali-tagozat Esti vagy levelező-tagozat 2. sz. melléklet

9-10. évfolyam 9-12. évfolyam 10-12. évfolyam 10-12. évfolyam

8.1.1. Szakiskola Közismereti tantárgyak A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tizedik évfolyam feladata. A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A kilencedik-tizedik évfolyam kerettanterveinek célja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat.

60

A szakiskolák 9-12. évfolyamára két óratervi változat készült. Az A változat alapvetően azokat a funkcionális készségeket, képességeket kívánja fejleszteni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A B változat megalapozott ismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztésére készült. A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte - alapműveltségi vizsgára való felkészítés is folyik. Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozó oktatás A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület - a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és agrár - tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A pályaorientáció az A változat esetében önálló tantárgyként jelenik meg 74 órás időkeretben, míg a B változatban a szakmai előkészítő ismeretek programjába integrálva oktatható. A szakiskolákban a 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására.

Szakmai előkészítés, szakmai alapozó oktatás időkeretei, arányai A helyi pedagógiai programokban a szakiskolák meghatározhatják, hogy kívánnak-e pályaorientációt, szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást folytatni. Ha pedagógiai programjukba nem építenek be pályaorientációt, szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatást, akkor megnövelhető a szabadon tervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma. Ha ilyen oktatást folytatnak, akkor a kerettantervi időkeret, illetve arányok szerint kell elkészíteniük helyi pedagógiai programjukat. A pályaorientáció, a szakmai előkészítés és alapozás tartalmát, követelményeit a helyi tantervben határozzuk meg az alábbiak együttes figyelembe vételével: 1. az OKJ szakképesítések központi programjai,

61

2. a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás kerettantervi programjai illetve ezek követelményei. 3. az új OKJ szerinti szakképzés tantervei 4. SZFP-II. program szerint: - regisztrációs képzés - módosított képzés 8.1 2. Szakközépiskola Általánosan művelő tantárgyak A kötelező érettségi tantárgyak tartalma és követelményei lényegében azonosak a gimnáziumban meghatározottakkal. Természettudományi tantárgyak és informatika A fizika, kémia, biológia és földrajz oktatására kerettanterv a 9-10. évfolyamon minimálisan 74-74 órát ír elő. Az iskola helyi tanterve határozza meg a kerettantervi rendelet 10. § (8) bekezdésének megfelelően az egyes tantárgyak óraszámát. Ezeknek a tantárgyaknak követelményei úgy is beépíthetők a helyi tantervbe, hogy azokat az iskola a 12. évfolyam végéig teljesíti. Az iskola helyi tantervében a kerettantervi rendelet 10. § (9) bekezdésének megfelelően meghatározza a természettudományi tantárgyak és a informatika közül azt, amelyet a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészülést. Az órakeretet ennek megfelelően használja fel. Szakmacsoportos alapozó oktatás A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés fejlesztésére, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. 8.1.3. Érettségi utáni szakképzés 1. sz. melléklet Szakmai Program 8.1.4. Felnőttek Szakközépiskolája A felnőttoktatásra vonatkozó óraszámok tekintetében a közoktatással megegyezően a közoktatási törvény 52. §-a a meghatározó. Az oktatás munkarendjét a 121. § (1) bekezdés 26. pontja szabályozza: „az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri – az iskolában a tanítási év átlagában – az e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások a) kilencven százalékát, nappali oktatás, b) ötven százalékát, esti oktatás, c) tíz százalékát, levelező oktatás

62

munkarendje szerint folyó oktatás” Az esti, levelező vagy egyéb oktatás mellett lehetősége van a tanulónak 23. életéves koráig a nappali munkarend szerinti oktatásban részt vennie. Ebben az esetben az oktatás ingyenes. Abban az esetben, ha esti, levelező formában vesz részt a tanuló az oktatásban, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően térítési díj vagy tandíjfizetési kötelezettség áll fenn, melynek mértékét a közoktatási törvény 117. §-a szabályozza. A közoktatási törvény lehetővé teszi azt is, hogy a tanuló a szakképzési évfolyam teljesítésével egyidejűleg, azzal párhuzamosan teljesítse a középiskola valamely évfolyamának követelményeit, hiszen a 11. § (1) bekezdés j) pontja szerint a tanuló joga, hogy „jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen.” Az is nyilvánvaló, hogy olyan esetben vállalkozhat bárki a párhuzamos tanulásra, ha képes kötelezettségeinek mindkét helyen eleget tenni, hiszen ilyen jogcímen a tanuló semmiféle felmentésben vagy mentesítésben nem részesülhet. 8.2.

Az iskola tankönyvválasztásának elvei A felhasználásra kerülő tankönyveket, segédanyagokat a munkaközösségek választják ki a következő szempontok alapján: - Legyen kompatibilis a kerettantervekhez, érettségi követelményekhez, helyi tantervekhez. - Az életkori sajátosságoknak feleljen meg. - Legyen szemléletes, jól tagolt, könnyen tanulható. - Szakmailag legyen korrekt, tartalmazza a legújabb ismereteket, elméleteket, feleljen meg az általános didaktikai alapelveknek. - Kereskedelemben könnyen legyen beszerezhető, reális áron. - Az önkormányzat idevonatkozó határozatára tekintettel törekednünk kell a tankönyvek újrafelhasználására. - A tankönyvek rendelése a szükséges egyeztetések után az SZMSZ-ben elfogadottak szerint történik. Az iskolában kötelezően előírt tankönyvekről, tanulmányi segédletekről a tanévet megelőzően tájékoztatjuk a tanulókat. A tankönyveket a tanuló és a szülő döntése alapján a tanuló egyénileg vagy a tanuló és a szülő megbízása alapján az iskolán keresztül szerzi be. Olyan tanulmányi segédlet használatát, amely nem szerepel a tankönyvjegyzékben, csak nem kötelező segédletként javasolhat a tanulónak a szaktanár. A szaktárgy tananyagának elsajátításához, a feladatok elvégzéséhez szükséges taneszközöket a tanár javaslatára a szakmai munkaközösség az igazgató egyetértésével határozza meg.

63

III. A Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Hunyadi János kollégiumának pedagógiai programja

„Nem szavak teszik vitézzé az embert, a csatasorban ismerszik meg, ki mit ér” /Hunyadi/

1. A KOLLÉGIUMUNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA Sajátos tevékenységi rendszerünkön keresztül elősegíteni a választott életpályára való felkészülést, a személyiség harmonikus és egészséges fejlődését. Biztosítani kívánjuk a tudáshoz jutási esélyek közelítését, az eltérő településszerkezetből adódó hátrányok korrekcióját, az iskolai tanuláshoz a nyugodt, alkotó, segítőkész pedagógiai légkört.

2. HELYZETELEMZÉS

2.1.

Az intézményegység alapadatai

Az intézményegység neve, székhelye: Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Hunyadi János Kollégiuma 6300. Kalocsa, Asztrik tér 7. telephelyei: 6300. Kalocsa, Kunszt J. u.1. 6300. Kalocsa, Kossuth L.u.14-16. Az intézményegység működési területe: Bács-Kiskun megye és a környező megyék Az intézménybe felvehető tanulók maximális száma: 200 fő Az intézmény tevékenységei: a. ellátandó alaptevékenysége: 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás ( a város középiskolái számára biztosítja a tanulók kollégiumi elhelyezését) 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára(a város középiskolái számára biztosítja a tanulók kollégiumi elhelyezését) 5533-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés 80591-5Oktatási célok és egyéb feladatok-könyvtár b. alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység: helyiségek bérbeadása,melynek felső határa az intézményegység éves költségvetésének 1 %-a

64

c. ellátandó vállalkozási tevékenysége, mértéke: nincs A feladat ellátását szolgáló vagyon: a. ingó: intézménynél lévő leltárív szerint b. ingatlan 1169 hrsz. Kollégiumi épület 1057 hrsz. Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium II. emelet és az Kunszt utcai szárny Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: A vezetői megbízást az intézmény igazgatója ( igazgató tanácsa) adja a 138/ 1992.(.X.8) korm. Rendelet alapján Az intézményegység képviseletére jogosult: a kollégiumvezető Az intézményegység bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Az intézmény alapfeladata: A közoktatási törvény 32.§-a alapján a kollégium feladata megteremteni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak a tanulóknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük. Meg kell teremteni a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételeket azon tanulóknak, akiknek a szülő nem tudja biztosítani a feltételeket. A kollégium segíti tanulóit tanulmányaik végzésében, a képességüknek megfelelő eredmény elérésében, a gyengéket felzárkóztatja, végzi a tehetséggondozást. A korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával foglalkozik. Felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.

2.2.

A fenntartó közoktatási kollégium fejlesztési koncepciója

A kollégiummal kapcsolatban az önkormányzat fejlesztési terve3/ 2004.öh.sz. határozata- a következőképpen fogalmaz: „A Képviselő- testület szükségesnek látja a kollégium lakhatási feltételeinek további komfortosítását, amely biztosítja egyrészt a tanulók otthonosabb elhelyezését,valamint lehetővé teszi a kollégium idegenforgalmi,rendezvényi hasznosítását. A kollégiumi ellátásban –a szállás és étkezés biztosítása mellett-fontos feladat a tanulók iskolai munkájának segítése,amely komoly szaktanári felkészítő tevékenységet jelent. E munka felerősödött,hiszen a tanulók többsége hátrányokkal érkezik a középiskolába és a szakiskolába.”

65

2.3. Az épület funkcióra való alkalmassága, tárgyi felszereltsége, pénzügyi háttér A kollégium öreg, műemlék jellegű épületben helyezkedik el, ezért számtalan elhasználódással, meghibásodási lehetőséggel kell számolni. A tanulók elhelyezési feltételei biztosítottak: -

Kossuth Lajos utcai épület Főiskolai hallgatók kollégiumi elhelyezését szolgálja. A törvényben, szabványban előírt elhelyezési, lakhatási feltételeknek megfelelően 90 fő befogadására alkalmas.

- Kunszt József utcai épület I. emelet kollégiumvezetői iroda, gondnoki-adminisztrátori iroda, kézi raktár, nevelő tanári iroda, könyvtár, 4 tanterem, 1 kondicionáló szoba ,zuhanyzó, 2 WC,1.vendégszoba, földszinten : dolgozói öltöző, kapus szoba tartozik a kollégiumhoz -

Asztrik tér 7. II. emelet

52 db 7-10 négyzetméteres hálószoba,3 társalgó- tanuló- pingpong- csocsó- TV szoba, 3 számítástechnika terem szolgálnak a diákok elhelyezésére. Raktár, zuhanyzók, WC blokkok, ügyeletes tanári szoba, éjszakai tanári szoba. A fenti helységek a jelenlegi, kollégiumi létszámnak megfelelőek,mind a lakhatás,mind a szilenciumi feltételek biztosítása területén. Szükség esetén az iskola termekkel segíti a szabadidős szakköri és egyéb rendezvények lebonyolítását. Az elmúlt évben a fiú részen két új korszerű vizesblokk került kialakításra és a meleg víz kapacitást is megduplázták, mellyel a kollégium ellátási feltételei jelentősen javultak. A II. emelet bútorzata az elmúlt 5 évben szinte teljes felújításon esett át :- beépített szekrények,új ágybetétek,székek kerültek beszerzésre. Valamennyi szobát leparkettáztattuk. A tanulók részére megfelelő számú televízió, CD,DVD lejátszó felvevő, stúdió felszerelés áll rendelkezésre. Pályázati forrásból a számítógépeink számát 36-ra emeltük internet használati lehetőséggel ellátva. Sportszereinket és könyvtári állományunkat is folyamatosan fejlesztettük pályázati forrásból. Téli időszakokban heti egy órára használhatjuk a Városi Sportcsarnokot. Az ebédlőt az önkormányzat üzemelteti, a város tanulóinak és pedagógusainak, az intézmények technikai dolgozóinak étkeztetését biztosítja.

Pénzügyi háttér: A program megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet a következők biztosítják: - Az önkormányzat által az intézmény számára biztosított éves költségvetés, melyben a kollégiumi feladatok finanszírozása is tervezésre kerül. - Az épület hasznosításából származó éves bevételek (szállásdíj)

66

-

-

A nyertes pályázatok bevételei a szakköri munka és a tartalmi pedagógiai tevékenység eszközeinek pénzügyi hátterét javítják, biztosítják. Az elmúlt 2-3 évben jelentős összegeket nyertünk könyvtárfejlesztésre, bútorzat felújításra, informatikai eszközök fejlesztésére A Kollégium-Kalocsa Alapítvány anyagi hozzájárulást biztosít a szabadidős rendezvények szervezéséhez,szakköri eszközök vásárlásához

2.4. Személyi feltételek (nevelőtanári, technikai dolgozói jellemzők) A pedagógiai programunk összeállításánál alapvető szempontként vettük figyelembe a nevelőtestület szellemi bázisát, szakos összetételét. A pedagógiai program megvalósításának alapvető feltétele a sokoldalúan képzett és a közösen meghatározott célokat maradéktalanul vállaló tantestület. A pedagógiai programot 5 fő pedagógus teljesíti, mindannyian rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges pedagógus végzettséggel. Hiába fejlesztettük 8000 kötetre a könyvtárunkat, nincs önálló könyvtárosi státuszunk. A testület átlag életkora 50 év. Az alacsony nevelői fluktuáció jól mutatja, hogy nem „ugródeszkaként” kezelik a kollégiumot. Valamennyien jól ismerik a kollégiumi élet belső világát, szakmai igényességre törekednek. A tanuló csoportvezetői feladatokon túl a kollégiumi élet teljes keresztmetszetében együtt dolgozik a tantestület( az éjszakai,hétvégi ügyeletek ellátásán keresztül a hagyományos kollégiumi programok ,megyei,országos rendezvényeken való szereplésig)

Célul tűzzük ki: - A pedagógus közösség kapcsolatrendszerének, munka kultúrájának, szakmai kompetenciájának fejlesztését. - A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában és a keretfoglalkozási tervekben megfogalmazott célok és feladatok jelenjenek meg a pedagógusok mindennapi tevékenységében, gondolkodásmódjában. - Az országosan jó eredményeket mutató kollégiumi nevelés irányaival, gyakorlati tapasztalataival való lépéstartás,folyamatos szakmai fejlesztés igényét. - A pedagógus személyiség és attitűd, a szabad, alkotó pedagógus kibontakoztatását. - A helyzetelemzés, diagnosztizálás, a pedagógiai folyamatok vezérlése épüljön be a nevelők pedagógiai eszköztárába. - Az intézményi Minőség Irányítási Program kollégiumi eszköze legyen a kollégiumban zajló folyamatok reálisabb megismerésének és pozitív irányú változásának. Fontosnak tartjuk a nevelőtanári továbbképzéseken, kollégiumi fórumokon, tanfolyamokon, konferenciákon, munkaközösségi értekezleteken való részvételt. Az intézmény anyagi lehetőségei függvényében támogatja az olyan jellegű továbbtanulást ,mely a kollégiumi munkában hasznosítható.

Minden pedagógus számára kötelező az önképzés: - a megjelenő kollégiumi szakmai anyagok folyamatos olvasása, szakmai beszélgetések, ajánlások, - a pedagógiai szakirodalom folyamatos tanulmányozása, - az oktatási törvények ismerete.

67

A fenti ismeretek folyamatos bővítését kiválóan szolgálja a kollégiumban elérhető ingyenes internet használati lehetőség, mely minden kolléga számára biztosított, valamint a könyvtár pedagógiai szakirodalma.

2.5. A tanulói összetétel A kollégiumban megtalálható szakmatípusok a következők: Cukrász, felszolgáló, szakács, bolti eladók, sütőipari, autószerelő, női ruha készítő, asztalos, édesipari termékgyártó, autószerelő, egészségügyi ápoló, rendvédelmi pályára irányító, közgazdász, mezőgazdász, számítástechnikai programozó,pénzügyi szakügyintéző,fodrász,villanyszerelő, Az elmúlt két év tanulmányi átlaga 3,2 volt. Ez a tanulmányi átlag összehasonlítva a bázis iskolák tanulmányi átlagával (az egyes iskolatípusokban járó kollégisták tanulmányi átlagával) néhány századdal jobb eredményt mutat. Tanulóink életkora 14 év és 22 év között van. A szakmunkástanulók tanulmányi eredménye átlagban nem éri el a közepes szintet. A gimnáziumba járó tanulók száma évek óta csökken:- azok tanuláshoz való viszonya is a gimnáziumi elvárások alatt marad. A szakközépiskolások egy részére jellemző a továbbtanulási szándék, viszont itt a szakmánkénti eltérés eltérő tanulási motivációkat is mutat hosszú évek távlatában. Intenzív érettségire történő felkészülésben OKJ-s képzésben való résztvevők kollégiumi élettér az önállóság, a határozottság és a kötetlen helyen és időben történő tanulás a jellemző. Legtöbbjük felnőtt módon viselkedik,a kollégium közösségi életének pozitív formálója,érdemi munkát végeznek a kollégiumi rendezvények ápolásában,az informatikai eszközök működtetésében. A felsorolt tanulói összetételből jól értékelhető, hogy módszertanilag mennyire differenciált pedagógiai feladatot kell ellátnia a nevelőtestületnek. Minden évben felmérést készítünk a diákok körében a szociális hátterükről, életmódjukról. A nevelőtanári tapasztalatok, a szülőkkel, oktató tanárokkal való kapcsolattartás során feltáruló információk is a következőket erősítették meg: tanulóink közel 70 %-a hátrányos helyzetűnek mondható (rossz anyagi körülmények, rendezetlen,munkanélküli szülői háttér, káros szenvedélyek, rossz baráti társaság). Ezért az ifjúságvédelmi feladatok kiemelt szerepet kapnak valamennyi nevelőtanár részéről. A feladatok koordinálását, összefogását a kollégiumvezető végzi A siker érdekében együttműködünk az önkormányzat gyámügyi szakembereivel,családsegítőkkel, az ifjúsági orvossal, a rendőrség ifjúságvédelmi felelősével A veszélyeztetett tanulók esetében a szülőkkel rendszeres, személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Az iskolában tanító osztályfőnök kollégákkal történő folyamatos együttműködésnek kulcs szerepe van abban ,hogy ezeket a problémákat az iskola és a kollégium időben észlelni tudja és a szükséges megelőző intézkedéseket meg tudja tenni. A nevelőtestületnek számos családpótló feladatot is meg kell oldania .Kiemelten szükség van a kollégiumi nevelőtestület „civil élettapasztalatára” konfliktus kezelési érzékenységére.

68

2.6. Ifjúságvédelmi feladatok A kollégium ifjúságvédelmi tevékenységének főbb elemei, tanári feladatok: - A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése és orvoshoz küldése az igények szerint. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása. - A tanulók rendkívül sokféle és szélsőséges családi, szociális hátterének megismerése. - A csoportfoglalkozások tematikájában szerepelni kell a szociális értékrend és képességrendszer fejlesztésének is. - Az aktuális tanulói problémák, gondok megbeszélése és azok megoldásának segítése a nevelő tanárok alapvető feladatai közé tartoznak.

2.7. Az intézmény kapcsolatai Iskolánkkal mind vezetési, mint tantestületi szinten napi munkakapcsolatban állunk. A város többi középfokú oktatási intézményével napi kapcsolatban állunk. Ezt a kapcsolatot a nevelőtanárok és az osztályfőnökök, szaktanárok és a kollégiumvezető rendszeres és folyamatos együttműködése biztosítja. Az iskolák nagyobb rendezvényein a kollégium nevelőtestülete képviselteti magát.

Az iskolával való kapcsolattartás szintjei, formái Szintjei: - vezetői szinten a kollégiumvezető, - osztályfőnöki, szaktanári szinten a nevelőtanárok, - iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelősi szinten a kollégiumvezető - könyvtári szinten a könyvtár működésért felelős tanár - diák-önkormányzati szinten a segítő tanár és a DÖ. elnök (szükség szerint a felelősök). Formái: - személyes találkozás, - nevelőtestületi értekezletek, - kollégiumi és iskolai rendezvények, - nyílt napok - diák-önkormányzati fórumok,rendezvények

Művelődési és egyéb intézmények, szervezetek közül a következőkkel állunk kapcsolatban: Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, Viski Károly Múzeum, Érseki Könyvtár, Városi Vöröskereszt. A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet, Országos Kollégiumi Diákszövetség. A kiskunfélegyházi, és bajai kollégiumokkal baráti kapcsolatban állunk, közös sport rendezvényeket szervezünk minden évben legalább két alkalommal.

69

A Kollégiumi Szövetség által kezdeményezett megyei és országos szintű versenyeken, vetélkedőkön diákjaink évek óta eredményesen szerepelnek. A pedagógiai program megvalósításában a bővülő kapcsolatrendszer sok segítséget ad. Igyekszünk a kapcsolatainkat ápolni, hagyományainkat pedagógiailag értékes tartalommal megőrizni, fejleszteni.

2.8. A szülők kollégiummal szembeni elvárásai -

-

-

Az elhelyezési feltételeket elfogadhatónak tartják,- főleg annak köszönhető, hogy a tanulói létszám csökkenése miatt nőtt a diákok „élettere „és az új vizesblokkok is kialakításra kerültek. A szülők igénylik a fegyelmezett munkára nevelő kollégiumi tevékenységet: - elsősorban az iskolai tanulás segítése terén. A nevelőtestülettől a szülők többsége elvárja, hogy a kollégiumban motiválttá tegyék gyermekét a tanulásra,- ne bukjon meg. A tanulók szülei matematikából, kértek felzárkóztatási, korrepetálási lehetőséget. Jónak tartják, hogy a kollégiumban a számítástechnikai eszközök , a könyvtár által biztosított szakirodalmak mennyiségét,folyamatos elérhetőségét. A szabadidős és egyéb kollégiumi rendezvényeket, programokat főleg azok a szülők igénylik és támogatják , akiknek a gyermeke ezeken sikerrel szerepel és erről a szülőket is tájékoztatja Egyetértettek a házirendben megszabott kimenő idejével, sokkal hasznosabbnak ítélik, ha a gyermeke a kollégiumban értelmes tevékenységgel foglalkozik, min ha a városban járkálna céltalanul vagy a szórakozóhelyeket látogatná 20 óra után.

Összességében a szülők azt várják el a kollégiumtól, hogy a gyermekük a kor színvonalának megfelelő ellátásban részesüljön,a nevelőtestület tagjai maximálisan segítsék az iskolai tanulmányaik sikeres befejezésében. Erősödni látszik azaz elvárás is,hogy a kollégium előzze meg a szélsőséges magatartásformák kialakulását,ne alkoholizáljon,ne dohányozzon,ne fogyasszon kábítószert … Ez utóbbi elvárás főleg azon szülők részéről erős,akik már maguk is kudarcot vallottak gyermekükkel ezen a téren.

2.9. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Célunk: folyamatos és érdemi kapcsolatot kell tartanunk a szülőkkel a gondjainkra bízott gyermekek eredményes személyiség formálása érdekében. Formái: - alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezések (levelezés, telefon), - egyéni fogadóórák, - közös iskolai, kollégiumi fogadóórák, nyílt napok - szülői értekezletek, - szülői részvétel kollégiumi, iskolai rendezvényeken.

70

3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI A kollégiumi nevelés célja: A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának,kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének,tanulásának,a sikeres életpályára való felkészítésének segítése,személyiségének fejlesztése,kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium-céljai elérése érdekében-gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet. A kollégium, mint a közoktatási intézményrendszer szerves része a következő nevelési feladatokat kell, hogy ellássa: a. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése b. Tanulás és gondolkodási kultúra fejlesztése c. Felzárkóztatás,a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció segítése d. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése e. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése f. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

3.1.

Nevelési alapelveink

a. Az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b. Demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c. A kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség,bizalom, szeretet,segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d. A tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása,a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e. A szülőkkel,a kapcsolódó iskolákkal,az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f. A kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g. A nevelési folyamatban részt vevők-szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek,a kollégiumi és iskolai tantestület,a küldő és befogadó környezet számára elfogadott norma-és követelményrendszer alkalmazása,melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h. Kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi. lakhatási biztonság nyújtása, széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása;

71

i. j.

Integrált nevelés megvalósítása; Orientáló,motiváló,aktivizálni képes,tevékenységközpontú,segítő pedagógiai módszerek alkalmazása; k. Az egyéni-és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmódok alkalmazása; l. A nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása,ápolása.

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERKEZETE

Kollégiumunk tevékenységrendszerének kialakításakor figyelembe vettük az 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény valamennyi módosításának paragrafusait, különös tekintettel a 49.§-ra valamint a 46/2001.(XII.22.) OM rendeletet 2009. évi módosítását és annak 1.2.3 sz. mellékleteit A program összeállításánál a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség által kidolgozott szakmai ajánlásokat és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja témakörben tartott Konferencia és Szakmai Napok tapasztalatait is felhasználtuk. Megfogalmaztuk az egyes tevékenységek eszköz és anyagi szükségletét is, amelyek nélkül azok eredményesen nem működtethetők. Abból a nevelési alapelvből indultunk ki, hogy a tanulók személyisége csak az általuk végzett tevékenységrendszeren keresztül fejleszthető a legeredményesebben. Ezeket a tevékenységeket három nagy csoportra osztottuk a közoktatási törvény 53. §- al összhangban.

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: - tanulást segítő foglalkozások - egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások Speciális ismereteket adó foglalkozások: - a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások - a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások.

4.1.Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Ezek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére,e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait.

72

4.1.1. Tanulást segítő foglalkozások Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás A napi felkészülést megfelelő tárgyi környezetben és tanári segítség mellett kell biztosítani. A szilenciumi idő napi három óra. Ebben az időben, az épületben minden tanuló számára nyugodt, csendes tanulási feltételnek kell lennie A csoportfelelős nevelőtanárok döntenek arról (a diák egyéni eredménye, teljesítménye, tanulási szokásai alapján), hogy kik tanulnak közvetlen tanári felügyelet mellett, és kik dolgozhatnak önállóan,de ellenőrzés alatt az épület egyéb helyiségeiben. A diák-önkormányzat és a tantestület által elfogadott tanulói minősítési rendszere ezt egyértelműen alátámasztja és elősegíti. A szilenciumi időkeret terhére más kollégiumi rendezvény nem tervezhető (a szilencium napi kezdési és befejezési időpontja a fentiek figyelembevételével az általános napirendtől eltérően indokolt esetben módosítható csoport és egyéni szinten is) – az iskolai tanórákra való felkészülési időt biztosítani kell. Csoport szinten történik a szilenciumi foglalkozás szervezése a nevelőtanárok által, figyelembe véve a házirendben rögzített általános napirendet. Kollégiumunkban biztosítottak a nyugodt tanulás feltételei. Figyelembe vesszük az adottságbeli, képességbeli tényezőket, valamint a tanulási szokásokat is. A csoport szervezésének alapelvei: - iskolatípus - osztály - szakma - gyakorlati munkahely A foglalkozások szervezése, lebonyolítása során fontos: - a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás, - közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása, - egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása, - nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása, - a folyamatos segítés és ellenőrzés, - kiscsoportos foglalkozások (rendszeresen vagy alkalmanként), - elérendő, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen felkészülés nélkül iskolai órára.

Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás A tanulók igen eltérő képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, ezért fontos feladat az indulási hátrányok csökkentése. Ennek érdekében felmérjük a kiinduló helyzetet, feltárjuk a lemaradás okait, majd kidolgozzuk az egyénre szabott hatékony segítségnyújtás tervét. A tanulási folyamatot állandóan ellenőrizzük, ha kell, elvégezzük a szükséges korrekciókat. A kiemelkedő képességű tanuló számára is lehetőséget biztosítunk arra (könyvtár,számítógép használat, kollégiumon kívüli tehetségfejlesztés igénybevétele) hogy önmagukhoz képest fejlődjenek A tanulmányi munkát segítő tevékenység módszerei: - egyéni és kiscsoportos korrepetálás (diák, szaktanár) - kortárs csoportok segítése - szakköri munkába való bekapcsolódás

73

Az ellenőrzés módszerei: - rendszeres napi ellenőrzés - elemző értékelés havonta a nevelőtanárok részéről csoportszinten - negyedévenkénti elemző értékelés kollégiumi szinten a kollégiumvezető részéről - az értékelésről és a további feladatokról a szülők rendszeres tájékoztatása. A nevelőtanárok szakos összetételének megfelelően tartanak korrepetálást, felzárkóztatást: a) Számítástechnika-informatika felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozás A kollégium ugyan nem rendelkezik informatika szakos tanárral, de van egy kolléga a tantestületben , aki több számítástechnikai tanfolyamot sikerrel elvégzett és évek óta eredményesen segíti a tanulók felkészülését,szakszerű gyakorlási lehetőséget biztosít. A foglalkozásokra naponta 2x 1 óra áll rendelkezésre. Pályázatok útján az elmúlt években jelentősen javult a számítástechnikai eszközök száma, a könyvtárban is a tanulók rendelkezésre áll internet elérési lehetőséggel. Foglalkozáson kívüli, egyéni időkeretben mindennap 13.00-21.00-ig állnak a számítógépek a gyerekek rendelkezésére tanulás céljából (szilenciumi időkereten kívül szabadidős tevékenységre,szórakozásra is használhatják a géptermi rendben előírtaknak megfelelően).

b) Matematika felzárkóztató foglalkozás Az iskola matematika szakos tanára heti 1 órában rendszeres felzárkóztató foglakozást tart a kollégium azon diákjai számára,akiknek az iskolai eredménye elégtelen Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök a) Egészséges életmódra nevelő, elsősegély-nyújtó szakkör A szakkör fő célja, hogy olyan személyiséget alakítsunk ki, aki számára a testi és lelki egészség értéket jelent. Ezt az értéket nemcsak felismerik, hanem életük során igyekeznek védeni, őrizni. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a káros szenvedélyektől mentesség, a helyes táplálkozási szokások kialakítása. A napirend szerinti élet megszervezése és betartás, a rendszeres testmozgás. Az elmúlt években ebben a témában már számos sikeres foglalkozást tartottunk. Felmérések is szerepelnek a tanulók káros szenvedélyeiről. Sajnos, a kollégiumot sem kerüli el a fiatalok körében rohamosan terjedő drogfogyasztás. A nevelőtestület valamennyi tagja aktívan részt vesz ezen diákok felkutatásában, keresi annak lehetőségét, hogy segítsen rajtuk. A lányok tanácsokat kaphatnak nőgyógyászati témakörben is. A szexuális felvilágosításon túl az alkoholfogyasztás, a dohányzás ártalmairól is szerepelnek. A különböző járványszerűen terjedő betegségek megelőzésére, a nemi betegségek elkerülésére is felhívjuk a figyelmet. Megismerkedünk néhány olyan eszközzel, amellyel egészségi állapotunkról visszajelzést kaphatunk. A társadalom legkisebb és legfontosabb alapegysége a család. A kollégium a kötetlen időkeretével, a rendelkezésre álló technikai eszközeivel jól tudja segíteni a családi életre nevelést. Sajnos, a fiatalok jelentős részének az otthon nem nyújt követendő családmodellt. A kollégium,

74

mint sok esetben családpótló, helyettesítő funkciót is ellátó intézmény, - szakköri foglalkozás keretében részt vállal a leendő családok alapítóinak felkészítésében. Ebbe a munkába bekapcsolódik az orvos, a védőnő, a pszichológus. Az elméleti foglalkozások középpontjában a család mindennapos tevékenysége, gazdálkodása, munkamegosztása, a kiegyensúlyozott légkör megteremtése és megtartása áll. Különösen fontosnak tartjuk felhívni a középiskolás korosztály figyelmét arra, hogy a család vállalása mekkora felelősséggel jár. Az elsősegély-nyújtó szakkör szakképzett egészségügyi oktatóval már eddig is eredményes munkát végzett – a diákok elsősegély-nyújtó vizsgát tettek alapismeretekből. A kör alapvető tárgyi feltételei is biztosítottak.

4.1.2 Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások Tematikus csoportfoglalkozások A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának 2. számú mellékletében meghatározott éves óraszámoknak megfelelően a következő témakörökben kerül megtartásra: a) Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi öszszetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulási hatékonyságuk is eltérő. A tanulási képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez,kibontakoztatásához,az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához,az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A kollégiumban lakó 9- 14. évfolyamos tanulók részére a következő témakörök kerülnek feldolgozásra: - tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása - könyvtárhasználat, dokumentumismeret - informatika és számítástechnikai ismeret b ) Énkép, önismeret,pályaorientáció A pszichés történések tudatosítása, önmagunk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyünk felismerését szűkebb és tágabb környezetünkben, felkészít a konfliktusok megoldására,az önbizalom,az önértékelés,a pályakép felépítésére,az önmenedzselés megalapozására. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról,és olyan tevékenységeket kell felkínálnia,amelyek alkalmat adnak arra,hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. A foglalkozások a következő témakörökben kerülnek feldolgozásra: - ki vagyok én? - az egyén és társadalom - pályaorientáció

75

c) Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. A kollégisták más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet-és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni európaiként, és európainak lenni magyarként. Megismerik az európai kulturális hagyományokat és örökséget,elfogadják és tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogokat,más népek nemzeti érzéseit,kultúráját,érzékennyé válnak a világ globális problémái iránt. A foglalkozások a következő témakörökben kerülnek feldolgozásra: - európaiság - mindennapok művészete - az alkotás öröme - a műveltség értéke - a gondolatok közlése - informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása d ) Környezettudatosság A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, a fenntartható fejlődést. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használat életvezetésünk meghatározó része,a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket,életünk kilátásait,minőségét. A foglalkozások a következő témakörökben kerülnek feldolgozásra: - környezetünk állapota - közös felelősségünk e ) Testi és lelki egészség A kollégium különböző tereinek rendezésével,csinosításával,díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A kollégista tanulók váljanak képessé a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítására. A sporthoz, mozgáshoz pozitív viszonyt alakítsanak ki. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. Módot kell adni arra, hogy a diákok elsajátíthassák a mindennapi életben adódó ügyeik intézését, érdekeik jogszerű érvényesítését. A foglalkozások a következő témakörökben kerülnek feldolgozásra: - társas kapcsolataink - élet a kollégiumban - testi, lelki egészségünk f) Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. Ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatot, alakul a személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A

76

kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek,a rugalmasságnak,a toleranciának,az együttműködésnek,továbbá az agresszió elutasításának kiváló gyakorló terepe. A foglalkozások a következő témakörökben kerülnek feldolgozásra: - én és a család - kollégium és az iskola - a társadalom - a háztartás g ) Hon és népismeret A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a külső környezettel, alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. Fő célja a nevelésnek ezen a területen, hogy erősödjön a szülőföld szeretete, a szűkebb és tágabb környezet, valamint nemzetünk történelmének ismerete, hagyományaink, kultúránk ápolása. Fontos, hogy a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, kultúráját, hagyományait, nemzeti jelképeit ugyan úgy tiszteletben tartsák, mint a saját nemzetiségük ezen értékeit. A tanulókban tudatosuljon, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és kultúrák közötti kölcsönhatást megértse. A foglalkozások a következő témakörökben kerülnek feldolgozásra: - helyismeret, helytörténet - múltismeret, hagyományok - szimbólumok - jelenismeret - nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyelvi területekkel

4.1.3. Speciális ismereteket adó foglalkozások A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos tevékenységek, feladatok megbeszélése, értékelése történik. A csoportfelelős nevelőtanár a csoport összetételének megfelelően tervezi a foglalkozásokat. Különös gondot fordít a tanulók tanulmányi munkájának értékelésére, a tanulási motivációra, az alapvető erkölcsi normák elsajátítására, illemszabályokra, a káros szenvedélyek megelőzésére, a tanulók szociális értékrendjének kialakítására. A csoportos foglalkozások hetente egy alkalommal történő elfoglaltságot jelentenek, melyen a csoportfelelős tanulók és a kiscsoportok vezetői is értékelik a tanulócsoport heti tevékenységét, utalnak a jövő heti feladatokra. A tanulócsoportok kialakításánál döntő szempontként vesszük figyelembe a diákok szakos összetételét, iskoláját, gyakorlati helyét, baráti kapcsolatait, ezzel is elősegítve, hogy jobban tudják egymást a tanulásban segíteni, a szabadidős programjaikat össze tudják hangolni.

77

A nevelőtanár kiscsoportos foglalkozást is vezet a tanulók összetételének megfelelően (pl. a csoportban lévő elsős tanulók részére beilleszkedést segítő, tanulást segítő foglalkozásokat tart). Az egyéni törődést biztosító foglalkozások szervezésénél külön hangsúlyt kap a tanulók önálló életkezdését, valamint egyéni problémáik megoldását segítő pedagógiai tevékenység. Ennek főbb elvei tantestületi szinten a következők: A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei. - diák-önkormányzati tevékenységet a tantestület minden tagja támogatja, segíti, - a tanulók szocializációja, közösségben való szereplése, társaival való alkotó együttműködése a kollégiumi nevelés meghatározó elve, - a nevelőtanár a diákokkal egyénileg törődik, minden területen a legjobb tudása szerint köteles segíteni problémái megoldásában – a kollégium szilenciumon kívüli foglalkozásai is segítsék a szervezőkészség, takarékosság, ügyintéző képesség, magabiztos fellépés, környezettudatos magatartás kialakítását. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei -

a szakképző iskolákba járó tanulók részére szakmai képzésüket, felkészülésüket segítő legyen, a kollégium szakkörei járuljanak hozzá a tehetségek felismeréséhez, fejlesztéséhez, a tanulócsoportok foglalkozási tematikájában minden korosztálynál, csoportnál szerepelni kell a pályaválasztás témáinak, az iskolai szaktanárokkal, osztályfőnökökkel, szülőkkel a csoportfelelős nevelőtanár e témában is a tanuló érdekeit szem előtt tartva együttműködik, a kollégium e területen maximálisan tiszteletben tartja a tanulói, illetve szülei által kialakított pályaképet, - a tanuló reális értékelésével segíti a végleges döntést.

A tanulmányi munka napi segítése és számonkérése szintén kiscsoportban és egyénileg is történik. Sok tanulónk hátrányos helyzettel rendelkezik, számos családi problémával küzd, ezért a nevelőtanároknak különösen sokat kell foglalkoznia személyes problémák megbeszélésével, melyekre az oktató iskolában sokkal kevesebb idő jut.

A szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások E foglalkozásoknál jelentősen építettünk az intézmény eddig jól működő és bevált, - a tanulók által kedvelt és a személyiséget is fejlesztő szabadidős tevékenységekre.

Ezek a következők: a. Diáksportkör A testi képességek kifejlesztése és karbantartása érdekében ki kell használni a kollégiumon belüli és a település adta lehetőségeket. Felismerve a sport egészségmegőrző szerepét, az egészséges versenyszellem hatását az élet más területén is – a kollégium különösen fontosnak tartja, hogy minél szélesebb skálán ki tudjuk elégíteni diákjaink ez irányú igényeit.

78

A sportkör működését nevelőtanár segíti, szervezi. Egész éven át tartó bajnokságokat bonyolítunk le (asztalitenisz, sakk, kézilabda, labdarúgás sportágakban) a tanulócsoportok és az egyéni jelentkezők között. Ehhez a Városi Sportcsarnokot is igénybe vehetjük. A fiúk közül sokan igénylik a kondicionáló eszközök használatát. Az I. emeleten van egy kondicionáló helyiségünk a fiúk részére és a II. emeleten a lányok részére, megfelelő eszközökkel. Pályázatok útján és saját erővel folyamatosan fejlesztjük a sportolás tárgyi feltételeit. A kollégium anyagi lehetőségei függvényében a megye kollégiumai közötti sportbajnokságokon is részt veszünk. b. „Százszorszép” művészeti diákkör Az elmúlt évek kollégiumon belüli fellépései, hagyományos ünnepi műsorai, megyei kulturális versenyeken való szereplések egyértelműen bizonyították, hogy magas színvonalú kulturális tevékenységet folytatnak a kör tagjai. Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgás és beszédkultúra fejlesztésére, a játékigény, szereplésvágy kielégítésére, a művészeti ágak iránt érdeklődő gyerekek összefogására, a tehetség feltérképezésére, felismerésére, gondozására, a magyar néphagyomány megőrzésére. Foglalkozásaikat a diákok igényeinek megfelelően tanári segítséggel, támogatással tartják tánccsoportok tagjai. Az egyéni (ének, vers, próza,… ) felkészítést szintén segítik a nevelőtanárok Rendszeresen szerveznek színházlátogatást, a városban lévő lehetőségeket (pódium előadássorozat, művelődési ház egyéb rendezvényei) is igyekeznek kihasználni. c. Önképzés, könyvtár A kollégium fontos feladata, hogy megteremtse a feltételeit az iskolai tanulmányok kiegészítésének. Biztosítsa azokat az eszközöket, amellyel a diák természettudományi és társadalmi ismereteit bővítheti, segíti az iskolai tanulmányai előmenetelét. Az iskolai tanulás, akkor mondható eredményesnek, ha belső igénnyé válik, ha a diák érdeklődésének megfelelően az iskolai tananyaghoz kapcsolódó szakirodalomban is elkezd „kutatni”. Ennek a tevékenységnek két nagyon fontos összetevője van a kollégiumban: - segítőkész, megfelelő szakértelemmel rendelkező pedagógusok, - szakkönyvekkel ellátott könyvtár, melyben számítástechnikai és egyéb informatikai eszközök is rendelkezésre állnak. Könyvtárunk jelenleg a fenti igényeknek megfelel és továbbra is minden pályázati lehetőséget megragadunk a fejlesztésére,mert a diákok folyamatosan használják: - a kollégium egyik legkedveltebb helye. A könyvtár vezetését csoportfelelős teendői mellett egy fő nevelőtanár kolléga látja el.

d) Stúdió

79

A kör működésének személyi feltételei adottak, a technikai eszközök fejlesztése pályázatok útján szinte folyamatos. Valamennyi kollégiumi rendezvényhez, szakköri munkához elengedhetetlen a működése.

5. KÖZÖSSÉGI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG A kollégium nevelési funkciói közül az egyik legfontosabb a tanulók szocializációs folyamatának segítése. Ennek egyik kiváló terepe a diák-önkormányzati tevékenység. A kollégiumban elsajátított érdekérvényesítő, közösségépítő, felelősségvállaló, kezdeményező életstílus, nagyon jól használható egy plurális berendezkedésű társadalomban való tájékozódáshoz. A kollégiumi önkormányzatot egy tanár segíti. Működési szabályzatuknak megfelelően az intézmény alapdokumentumaival összhangban működnek. A tanulmányi munkát segítő (működtetési rendszerükkel), minősítési rendszerükkel hozzájárulnak a tanulók motiválásához. A diák-önkormányzat aktívan részt vállal a kollégiumi élet mindennapi szervezésében ( ügyeleti rend, tantermi közösségek tevékenysége, vetélkedők, kollégiumi szintű rendezvények előkészítése ).

5.1. Diákrendezvények, hagyományok A diák-önkormányzat a nevelőtestület segítségével a következő kiemelt, éves szintű rendezvényeket szervezi: - Gólyatábor az elsős tanulók részére, - Városismereti és kollégium-ismereti vetélkedő az elsősök részére, - Mikulás est – kollégiumi polgárrá avató ünnepséggel, - Karácsonyi ünnepség, fenyőfa állításával, - Farsangi bál, - Valentin napi bál - Kollégiumi napok ( 3 napos rendezvénysorozat, melyen a szakkörök, művészeti csoportok is bemutatkoznak, valamint megjelenik a Hunyadi Vezér- Cikkei című kollégiumi lap). - Végzős tanulóink búcsúzó ünnepsége (Hunyadi Kollégiumért díj átadása).

A kollégium hagyományrendszerének továbbfejlesztési terve: A felsorolt és eddig sikerrel megvalósított hagyományos rendezvényeinket hosszú távon is színvonalasan, minél nagyobb tanulói önállósággal kívánjuk megtartani. Mennyiségi fejlesztést – reálisan ismerve a testület és a diákok képességeit, igényeit, terhelhetőségét – nem tervezünk az elkövetkezendő években. Szeretnénk az eddigi jó hagyományainkat megőrizni, kapcsolatrendszerünk bővítésével pedig minél többet megmutatni másoknak is belőle (szülők, oktatóiskolák,társ kollégiumok Kollégiumi Szövetség,Kollégiumi Diákszövetség).

6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FÓRUMAI

80

A kollégium, mint intézményegység szakmai és szervezeti önállósággal rendelkezik. Munkáját közvetlenül a kollégiumvezető irányítja. Felettese, munkáltatója az intézmény igazgatója. A kollégiumvezető az intézmény előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében kölcsönösen együttműködik az intézmény valamennyi vezető beosztású munkatársával ( igazgató tanács tagjai). A kollégium tantestülete a kollégiumot érintő szakmai kérdésekben az össz. intézményi szabályzatokkal koherens módon, a Közoktatási Törvénynek megfelelően dönt. Teljes jogkörrel részt vesz az intézmény tantestületi értekezletein, s együttműködik az intézmény előtt álló feladatok megoldásában az iskolában tanító kollégákkal . ( Szervezeti ábra az SZMSZ-ben) A csoportfelelős nevelőtanárok tanulócsoportjuk munkájának irányítása mellett ellátják a következő feladatokat: - ifjúságvédelmi feladatok - könyvtári munka - tűz-és balesetvédelmi teendők - szakkörök, diákkörök vezetése - diák-önkormányzati tevékenység segítése - korrepetálások, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások - kiemelt kollégiumi diákrendezvények szervezésének előkészítése - éjszakai hétközi és hétvégi ügyelet ellátása. Az intézmény fórumai: - tanévet előkészítő nevelési értekezlet - havi csoportmunkát értékelő nevelőtanári értekezlet - negyedévi tanulói munkát értékelő kollégiumvezetői értekezlet - félévi nevelői értekezlet - diákközgyűlés - továbbképzési céllal szervezett nevelői értekezlet - év végi értékelő nevelőtanári értekezlet, közgyűlés - ütemezés szerinti diák-önkormányzati és ülés

7.A PEDAGÓGIAI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A megvalósított tevékenységek pedig csak akkor érnek valamit, ha elérik a személyiség pozitív irányú fejlődését, vagyis a kívánt nevelési célt. Ez a következő jelekből egyértelműen lemérhető. -

a tanulók viselkedése, magatartása, neveltségi szintje, szociális képességei, a tanulók testi, fizikai képességének fejlődése, állóképessége, akaraterő, kitartóképesség,( tanuláshoz,,közösségi feladatokhoz való viszony) erkölcsi neveltség szintje.

A fenti tulajdonságok fejlődéséről a nevelőtanárok személyesen, folyamatosan tájékozódnak, minden tanulóról értékelést készítenek a nevelői feljegyzések naplóba.

81

Kollégiumunk 1999-ben bekapcsolódott a Soros Alapítvány Önfejlesztő Kollégiumi programjába, melynek során elvégeztük intézményünk ismételt helyzetelemzését: - a pedagógiai program készítése során 1998-ban is ez alapján kezdtünk munkához. Az Önfejlesztő programban résztvevő 30 kollégiummal együtt mi is kidolgoztuk azokat a nevelésfilozófiai és intézményműködtetési elveket, amelyek a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program 1. modelljével kompatibilis.

Ennek fő elemei a következők: Nyitott önértékelés (intézményi helyzetfelmérés) - milyen a kollégium a tanulók a tanárok, a technikai dolgozók, a szülők, az oktató iskola, a fenntartó szerint. - melyek az erősségeink, gyengeségeink, hol tartunk a nevelő-oktató munkában az intézmény működtetésében. Az érdekelt felek azonosítása - a közvetlen és a közvetett érdekelt felek pontos meghatározása. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése - a velünk szemben támasztott igényeinek konkrét megismerése. Az igények elemezése - az egyes érdekeltek igényeinek fontossági sorrendje, - az igények lényeges elemeinek kiemelése, összhangja. A célok és prioritások meghatározása, illetve összhangja - első helyen a kollégista diákok tanulással, személyiségük fejlesztésével, elhelyezési feltételével, gyermeki, emberi igényeik szerepelnek, - összhangban a szülői elvárásokkal, - a kollégium humánerőforrásainak ésszerű felhasználása, folyamatos fejlesztése (a pedagógiai munka során a tanár és a diákok között alkotó, cselekvő, felelősséget vállaló légkör legyen a meghatározó), - a kollégiumi nevelésre-oktatásra vonatkozó országos és helyi fenntartói, iskolai elvárások, - a város közoktatás fejlesztési koncepciója. Fejlesztési terv készítés Tartalmi elemei: - a kollégium elhelyezési tárgyi feltételeinek fejlesztése, - a pénzügyi források fejlesztése (pályázatok, ) - a pedagógiai programban megfogalmazott tevékenységrendszer eszközhátterének, személyi feltételeinek biztosítása - a kollégium hagyományainak ápolása, fejlesztése, - diák-önkormányzati, közösségi élet fejlesztése, - mérési, értékelési, önértékelési rendszer fejlesztése.

A fejlesztési terv megvalósítása - a pedagógiai program lebontása vezetői, nevelőtanári, technikai dolgozói szintre,

82

-

a pedagógiai programból adódó diák-önkormányzati, tanulói tevékenységek, feladatok, személyre szóló (munkaköri leírás, munkaterv, foglalkozási terv, vezetői megbízás) feladatok, időarányos, határidős teljesítése.

A fejlesztési terv megvalósításának értékelése - igazgatói értékelés minden tanév végén a nevelőtestületi ( kollégiumi és intézményi szinten egyaránt) értekezleten - kollégiumvezetői értékelés félévente a nevelőtestületi értekezleten és a közgyűlésen - nevelőtanári önértékelés (szempont rendszer szerint) félévente, - diák-önkormányzati értékelés a kollégiumi közgyűlésen félévente. Korrekciós terv készítése és megvalósítása - a napi kollégiumi tevékenységek megszervezésénél nevelőtestületi egyetértéssel lehet időpontot, módszert, megvalósítási formát változtatni, - a pedagógiai programban megfogalmazott, az éves munkatervben lebontott feladatokat csak a szorgalmi időn kívül lehet módosítani (tanév előkészítő értekezlet) tantestületi egyetértéssel, - a pedagógiai programon kívüli feladatok amennyiben összhangban állnak a kollégium céljaival, évközben is beemelhetők a tevékenységrendszerbe. Az önértékelés fejlesztése Az önértékelést a következő területeken kell elvégezni: - az intézmény alapdokumentumai (vezetői, nevelőtestületi szinten) -

csoportszintű nevelői programok (nevelőtanári szinten )

-

általános nevelési feladatok végrehajtása csoport és tanulói szinten (nevelőtanári szinten)

-

speciális nevelési feladatok gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi (nevelőtanári szinten)

-

intézményi szakmai programok, továbbképzések, pályázatok (vezetői, nevelőtanári szinten)

-

a kollégium mindennapi működésének személyi, tárgyi, pénzügyi, munkaszervezési, gazdálkodási, törvényességi feltételei (vezetői szinten)

-

az intézmény kapcsolatai (vezetői, nevelőtanári szinten).

A kollégiumban folyó pedagógiai munka értékelését komplex módon a „Minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer” tartalmazza. A kollégiumi munka értékelése, ellenőrzése az egész intézményre vonatkozó Minőségirányítási programmal kompatibilis,annak részét képezi. Az intézményi minőségirányítási csoport munkájában a kollégiumi intézményegységet a kollégiumvezető képviseli és felelős a kollégiumon belüli mérések ,értékelések végrehajtásáért.

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, MÓDOSÍTÁSA

83

A kollégiumi pedagógiai program 5 évre szóló alapdokumentum, melyet az intézmény össz. nevelőtestülete fogad el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai programban megfogalmazottak teljesítését, eredményességének vizsgálatát évente kollégiumi tantestületi értekezlet keretében el kell végezni. A szükséges módosításokat, korrekciókat a tantestület bármely tagja kezdeményezheti, de módosítani csak össz. testületi határozattal lehet. A jelen pedagógiai program az 2010-ben a 36/2009.(XII.23.)OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001(XII. 22.)OM rendelet módosítása kapcsán készült. A pedagógiai program hatálya 2015-ig tart. Jelen pedagógiai programot a kollégiumi diák-önkormányzat 2010.március 29-i ülésén megtárgyalta és a nevelőtestület felé élt véleményezési jogával. A nevelőtestület a pedagógiai programot …………………………. ülésén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. A pedagógiai programot a fenntartó ……………………………..ülésén jóváhagyta.

Kalocsa,…………………………………

Gulyás Béla kollégiumvezető

84

Felhasznált segédletek

A pedagógiai program újraszerkesztése és átdolgozása során forrásként, illetve az iskolai szabályzók kidolgozásához felhasználtuk:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról szóló törvényt a többször módosított 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről a 10/2003. évi OM rendeletet a kerettantervek kiadásával, bevezetéséről és alkalmazásával a többször módosított 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletet az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 25/2003. (IX.26.) OM rendeletet a többször módosított a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt a többször módosított a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt a Dózsa György Szakközépiskola Pedagógiai Programját a Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Pedagógiai Programját a fenntartó helyi rendelkezéseit, határozatait

85

Záró rendelkezések 1. Az intézmény pedagógiai programjának módosítását az iskola nevelőtestülete 2010. április 12-i értekezletén fogadta el. A programról a Szülői munkaközösség és a Diákönkormányzat a 2010. április 12-i ülésén véleményt nyilvánított, támogatta a módosított pedagógiai programot (elfogadásra javasolta). 2. Az iskola pedagógiai programját Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete a ……..…… sz. öh.-al hagyta jóvá. 3. A pedagógiai program módosítását – a Szülői munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményének kikérése után – a nevelőtestület fogadja el. A módosított pedagógiai programot a fenntartó hagyja jóvá. 4. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti: a nevelőtestület az igazgató 5. A pedagógiai program mellékletét képezik: 1. számú melléklet: Szakmai program 2. számú melléklet: 2007-től alkalmazott kerettanterv szerinti óratervek 3. számú melléklet: Szakmacsoportos alapozó oktatás részletezése szakmacsoportonként (óratervek) 4. számú melléklet: Szakképző évfolyamok óratervei 5. számú melléklet: Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevő tanulók tanulmányi és vizsgaszabályzata 6. számú melléklet: Iskolai egészségnevelési program 7. számú melléklet: Környezeti nevelési program 8. számú melléklet: A tanulók fizikai állapotának mérése 9. számú melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei szakmai tantárgyakból 10. számú melléklet: Az osztályfőnöki nevelő-oktató munka terve 11. számú melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 12. számú melléklet: Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok 1. A pedagógiai program 2015. augusztus 31-ig érvényes. 2. Az iskola pedagógiai programját 2015. március 1 – április 30. között felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot el kell végezni akkor is, ha azt törvények, rendeletek változása szükségessé teszi. Kalocsa, 2010. április Készítette: /Vikker József/ igazgató

/Gulyás Béla/ kollégiumvezető

86

9. TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS ADATAI 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2.

Bevezető Iskolánkról Finanszírozási feltételek Az iskola dolgozóinak összetétele A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei Az iskola szervezete, irányítása Az intézmény irányítása Vezető, irányító testületek

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

oldal 1 1 1 2 3 3 5 5 6 11

1. 1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5.

Az iskola cél- és feladatrendszere Általános célkitűzések Az iskolai nevelés – oktatás közös értékei Szakiskola Szakközépiskola Felnőttek Szakközépiskolája Nyelvi előkészítő …

11 11 14 15 17 18 20

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelésének – oktatásának elvei

20

1.2.6. 1.2.7. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.2.6. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 4. 4.1.

Az iskolai egészségnevelési program Környezeti nevelési program Feladatok, fejlesztési elképzelések A tanulókra vonatkozóan A nevelőtestületre vonatkozóan Az iskola képzési rendje Általános műveltség megszerzése Tanulói jogviszony, átjárhatóság Az intézménybe való felvétel módja Átképzési lehetőségek intézményen belül Átlépési lehetősége más intézményekből A felső évfolyamba lépés feltételei Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnései A tanulmányi követelmények teljesítése Az iskola ellenőrzési, értékelési és vizsgarendszere A vezetés ellenőrzési terve A közoktatási intézmény ellenőrzése A tanulók teljesítményének mérése, értékelése A magatartás és szorgalom értékelése A tanulók fizikai állapotának mérése Az iskola vizsgarendszere Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok …. Jutalmazás és fegyelmezés Érettségi és szakmai vizsgák Pályakövetés Hiányzás, a hiányzás igazolása, a hiányzás következményei Az iskola élet- és munkarendje Általános munkarend

24 24 25 25 25 26 26 27 28 28 29 29 31 31 31 31 32 33 40 42 42 44 44 47 49 49 50 50

87

4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.2. 5.3. 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 6. 7. 8. 8.1. 8.1.1. 8.1.2. 8.1.3. 8.1.4. 8.2.

Az iskola tanulóinak munkarendje A tanév helyi rendje Kirándulások … Az iskolában működő szervezett tevékenységi formák Szakkörök Diáksportkör Iskolai tevékenységek Hagyományok Iskolahasználók az iskolai közéletben Szülői részvétel Iskolaszék Szülői munkaközösség Szülői értekezlet Fogadóóra Tanulói részvétel Tanári részvétel Iskolaszék Közalkalmazotti Tanács Szakszervezeti Bizottság Az iskola kapcsolatai Gyermek- és ifjúságvédelem Helyi tanterv 2007-től alkalmazott óratervek Szakiskola Szakközépiskola Érettségi utáni szakképzés Felnőttek Szakközépiskolája Az iskola tankönyvválasztásának elvei

III. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 5. 5.1. 6. 7. 8.

A kollégiumunk pedagógiai programjának célja 64 Helyzetelemzés Az intézmény alapadatai A fenntartó közoktatási kollégium fejlesztési koncepciója Az épület funkcióra való alkalmassága, tárgyi felszereltsége… Személyi feltételek (nevelőtanári, technikai dolgozói jellemzők) 67 A tanulói összetétel Ifjúságvédelmi feladatok Az intézmény kapcsolatai A szülők kollégiummal szembeni elvárásai A szülőkkel való kapcsolattartás formái 70 A kollégiumi nevelés célja, feladatai Nevelési alapelveink A kollégiumi tevékenységrendszer szerkezete Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások Speciális ismereteket adó foglalkozások 77 Közösségi, közéleti tevékenység 80 Diákrendezvények, hagyományok Az intézmény szervezeti felépítése, fórumai A pedagógiai program eredményességének vizsgálata A pedagógiai program elfogadása, módosítása

50 51 51 51 51 52 52 52 53 53 53 55 55 55 55 56 56 56 56 57 59 60 60 60 62 62 62 63 64 64 64 65 66 68 69 69 70 71 71 72 72 73 75

80 81 81 84

88

Felhasznált segédletek Záró rendelkezések 9. Tartalomjegyzék

85 86 87

89