Családokért Határon Innen és Túl Egyesület Székhely: 2095 Pilisszántó, Vörösmarty utca 30. Elnök:Deák Zsuzsanna Tünde e-mail:
[email protected] ALAPSZABÁLY módosítás Családokért Határon Innen és Túl Egyesület Módosítás oka törvényi háttér változása: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát: . Elnök: Deák Zsuzsanna Tünde, 2095 Pilisszántó, Vörösmarty utca 30. I.
AZ EGYESÜLET ADATAI
Az Egyesület alapelveit, céljait, a tagok jogait és kötelezettségeit, valamint a működési és a szervezeti felépítését alapszabályban rögzítik a következők szerint. Az Egyesület neve: Családokért Határon Innen és Túl Az Egyesület rövidített neve: Családokért Egyesület Egyesület működési helye:Magyarország A szervezet székhelye: Magyarország, Pilisszántó, Vörösmarty utca 30. I/1. Az Egyesület célja:
kikapcsolódás és értékközvetítés a családoknak a kultúra eszközével adósságkezelési tanácsadás családi mediáció segítség az életmód megválasztásában a természet szeretetére való rávezetés közösségteremtő, ízlésformáló rendezvények szervezése hátrányos helyzetű gyerekek szabadidős programjainak megszervezése és táborozási, nyaralási részvételük támogatása a magyar néphagyományok, néprajzi értékek felelevenítése, bemutatása, a falusi turizmus keretein belül falusi hagyományőrző tevékenységek felelevenítése (húsvét, betlehemi játékok) kapcsolattartás más, hagyományőrző magyar és nemzetiségi csoportokkal, hangsúlyt fektetve a határon túli magyar csoportokkal, családokkal való kapcsolattartásra
I/2. Az Egyesület alapvető feladatai, tevékenysége:
Szakmai, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő rendezvények, jótékony célú akciók, könyvek és kiadványok, a film, a zene, valamint az írott és elektronikus média eszközeivel, film-és műsorgyártással is segíti. Támogatókat keres munkájához, működéséhez Keresi az együttműködés lehetőségét az állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel, pályázatokkal fordul a meghirdető szervhez Rendezvényszervezés keretein belül közös programok megszervezése és lebonyolítása a családoknak, piciktől egészen az idősekig, hiszen a család teljessége fontos számunkra, családi mediáció (2011. CCXI.tv.a családok védelméről 1§-6§) Táborok, több napos összejövetelek szervezése és lebonyolítás, családi játékos versenyek megszervezése (1997)
1
Foglalkozásokat szervezése: játszóházak, kézműves foglalkozások, népi kismesterségek, hagyományok továbbvitele, mesedélutánok, diavetítés, filmvetítés, színjátszókör, társasjáték táncház, dal és tánctanítás, meseoldal működtetése (1991.évi XX,tv 121 § a)- b) Szabadtéri programok: majális, születésnap, kézművesség a szabadban, „kertibáb” és „kertiszín”: báb és színdarabok a szabadban,kirándulás, lovaglás, lovastúra és természetjárás kísérő rendezvények vendéglátás, piknik, teaház Kapcsolatok: testvérkapcsolatok kiépítése határon innen és túl, valamint a magyarországi nemzetiségiekkel való kapcsolatépítés, közös rendezvények megszervezése, lebonyolítása 2011.CLXXIX tv. nemzetiségek jogairól 115 § a)-i ) más szervezetekkel való kapcsolatok kiépítése, támogató kapcsolatok keresése
I/3. Az együttműködés elvei: Programjaink pillére a prevenció. A családépítésen belül nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a gyermek és ifjúsági feladatokra. Fontosnak tartjuk a természetjárást, mint az értékes családi szabadidő eltöltésének népszerűsítését, a fiatalok környezettudatosságának, környezetkultúrájának segítését, partnerségi hálózat kialakítását határon innen és túl, valamint oktatási intézmények bevonását a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták kialakításában. Programjaink fejleszteni kívánják a családtagok, egyének kulcskompetenciáit.(csoporton belüli együttműködés,problémamegoldás,önállóság stb.) Az pénzügyi ismeretek hiánya az iskolákban országos űrként jelentkezik. A mai magyar társadalom többsége lehetőségei felett él. A takarékoskodás az embernek a családi minta alapján kellene elsajátítani, de a fogyasztói társadalom nem ösztönöz erre. A fogyasztói igényeket az emberek jó része hitelből elégíti ki. Nem csak a pénzzel való takarékoskodás, hanem az energiával, az étellel való takarékoskodás is része kell, hogy legyen a család mindennapjainak, újra kell tanítani a családokat beosztani. A telhetetlen, pazarló életmódon változtatni szükséges! A kedvező irányú attitűdváltás érdekében programunk keretében a tradicionális fogyasztási szokásokat és a hagyományos ismereteket kívánjuk népszerűsíteni. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használhatja fel. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok még hatékonyabb érdekében fő-és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezi, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjeleültet nem állít és nem támogat. Az Egyesület pályázatokat írhat ki, és pályázhat. Az Egyesület képviselője: Deák Zsuzsanna Tünde, egyesületi elnök. Az Egyesület hatóköre: nemzetközi II.TAGSÁGI VISZONY II/1 Tagsági viszony létrejötte(Ptk. 3:67. § alapján), és formái . Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében, tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. A tagsági viszony létrejötte: elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabály II/2/b.alpontjában foglalt kötelezettségeket. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz. . A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
2
Az Egyesületi tagság formái: -rendes tagság -tiszteletbeli tagság -pártoló tagság -ifjúsági tagság A cselekvőképtelen személy nevében a kérelem előterjesztésére a törvényes képviselő jogosult, a korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmet a törvényes képviselő hozzájárulásával terjesztheti elő. Tiszteletbeli taggá választható, aki az Egyesület keretén belül hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet fejtett ki.(tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök) Tiszteletbeli tagok megválasztása a közgyűlés kizárólagos hatásköre. Az egyesület pártoló tagja lehet az a személy, vagy jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet aki, illetőleg amely készséget fejez ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja, és akit/ amelyet az egyesület elnöksége pártoló taggá választ. Költségvetési szerv pártoló tag nem lehet. II/2. A Tagok jogai és kötelezettségei II/2/a Az Egyesület rendes tagjait egyforma jogok illetik meg: a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein e) az Egyesület által nyújtott kedvezményeket igénybe vehetik f) tájékoztatást kapnak a testületi szervek vezetőitől g) 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; h) II/2/b Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei(Ptk 3:66§) Az egyesület tagja: a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni. A különleges jogállású tagok (pártoló-, tiszteletbeli) az egyesület szerveibe nem választhatók, a döntéshozatalban csak tanácskozási joggal vehetnek részt II/3.Tagsági jogviszony megszűnés, a megszűnés eljárási szabályai (felmondás, kizárás) A tagsági jogviszony megszűnése (Ptk 3:68§ (1bek)): tag kilépésével, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, a tag kizárásával, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. Ezen túlmenően a tag is bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti tagsági jogviszonyát akként, hogy az erre irányuló írásbeli nyilatkozatát az egyesület képviselőjéhez eljuttatja. (Ptk. 3:68. § (2) bek.) A tagsági jogviszony megszűnés eljárási szabályai: 1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában elfogadja az Egyesület céljait, magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát és vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését valamint vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét. Amennyiben az egyesület alapszabálya a tagságot feltételekhez köti, és azoknak a tag nem felel meg, úgy a közgyűlés harminc napos határidővel írásban felmondhatja az adott tag tagsági jogviszonyát. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. (Ptk. 3:69. § (1) bek.)
3
A tag kizárása (Ptk. 3:70 § ) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály II/1 pontjában foglaltak az irányadóak. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. III.AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Vezetőség III/1. A Közgyűlés A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes, tehát a tagok kevesebb, mint fele jelenik meg. A megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes lesz, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban felhívta. III/1./a A Közgyűlés ülésrendje, összehívása A közgyűlés összehívásának módja, meghívó, közgyűlés helye, szabálytalan összehívási esetek (Ptk 3:17§), napirend kiegészítés: A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon (tértivevény, e-level tértivevénnyel). A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.(napirend kiegészítés Ptk 3:75§)A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. A Közgyűlés határozatképessége (Ptk 3:18. §)(1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozathozatal, kizáró szabályok (Ptk3:19. § (2 bekezdés)) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, -akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
4
-akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; -aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; -akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; -aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy -aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. A Közgyűlés összehívásának kötelező esetei(Ptk. 3:81. §): Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtételecéljából, ha a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. III/1./b A Közgyűlés hatásköre A közgyűlés hatáskörébe tartozik (Ptk 3:74§) a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása; d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. A Közgyűlés döntéshozatala (Ptk 3:76§): A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés lebonyolítása,tisztségviselők megválasztása, határozatok közlése, nyilvántartásvezetés, jegyzőkönyvvezetés módja: A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat: akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. . III/2. Elnökség (Ptk. 3:78. § alapján) Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A vezetőség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni Az egyesület vezetősége három fő. Az alakuló ülés az egyesület elnökének, az egyesület alapítóját 5 évre Deák Zsuzsanna Tünde, 2095 Pilisszántó, Vörösmarty utca 30., bízza meg, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. A továbbiakban az Elnök kinevezése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Alakuló Ülés továbbá vezetőségi tagoknak választotta meg: Keil Veronika, 2534 Tát, Munkácsy M. u. 5. Kocsis Bálint Bányász körönd 28. II/3.. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló . A vezetőség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. (tértivevény, e-level tértivevénnyel). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a Vezetőséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. III/2/a A Vezetőség feladata és hatásköre, tisztség megszűnése összeférhetetlenségi szabályok
6
Az elnökség hatáskörébe(Ptk 3:80§) tartozik: a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h./ a tagság nyilvántartása; i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és l./ a tag felvételéről való döntés. m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:((Ptk 3:25§) a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ lemondással; d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Összeférhetetlenség ( Ptk 3:22. §) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. III/2/b Az Egyesület elnöke az Elnök feladata és hatásköre: az Egyesület tevékenységének irányítása; a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; döntés és intézkedés az Vezetőség ülései közötti időszakban az Vezetőség hatáskörébe tartozó kérdésekben; a Közgyűlés és az Vezetőség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; irányítja a Vezetőség munkáját; vezeti a Vezetőség üléseit; képviseli az Egyesületet; intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; összehívja a Vezetőség üléseit; vezeti az ügyintéző apparátust; irányítja az Egyesület gazdálkodását; utalványozási jogot gyakorol; gyakorolja a munkáltatói jogokat; minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
7
IVA KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA ÉS AZ EGYESÜLET MÉDIAKAPCSOLATAI Az egyesületet Elnökének és Vezetőségi tagjainak a feladata, hogy az egyesület tevékenységéről a közvéleményt rendszeresen tájékoztassák. A tájékoztatás történhet: • sajtótájékoztatók • tájékoztató anyagok terjesztése (papír alapú, internet) • hirdetések • más alkalmas eszközök és módszerek felhasználásával A fent megjelölt vezető tisztségviselők kötelesek a tömegkommunikációs szervezetekkel a lehető legjobb kapcsolatot fenntartani. A nyilatkozat illetve az egyesület nevében vagy képviseletében tett bármely megnyilatkozás nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével, illetve jogosulatlan károkozással. V.
AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
Az Egyesület vagyonával, önállóan gazdálkodik. Kiadásaikat tagdíjakból, valamint természetes- és jogi adományaikból és pályázati, illetve egyéb támogatásokból fedezi. Az Egyesület gazdálkodását az éves költségvetés határozza meg, amelyről a Vezetőség beszámolót készít és elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszt. Az Egyesület gazdálkodásáról a Vezetőség jelentést készít és a Közgyűlés elé terjeszt. A rendes tagdíj éves összege minimum 4.000,-Ft.-, ifjúsági tagság:1,000.-Ft/Év, tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezett-ségük nincs. A tagdíj összegének esetleges emeléséről a Közgyűlés dönt. A megállapított tagdíjat csak pénzben lehet megfizetni rögtön a belépési nyilatkozat, kérelem elfogadását követően. A rendes és ifjúsági éves tagdíj esedékessége október 1. Ifjúsági tagnak 18 éven aluli fiatalokat lehet felvenni. Az ifjúsági tagok tagdíja a felnőtt tagok által fizetendő tagdíjnál mindenkor kedvezőbb, ez az ifjúsági tagok közgyűlésen gyakorolható szavazati jogát ugyanakkor nem érinti, az minden tag esetében azonos. Az ifjúsági tagdíj befizetése a belépési nyilatkozat, a kérelem benyújtásának és annak elfogadásának időpontjában keletkezik. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, illetőleg gazdálkodó szervezet lehet aki/amely az támogatás céljából az Egyesülethez csatlakozni kíván, és akit a közgyűlés felvesz az Egyesület pártoló tagjainak sorába. Az Egyesület nem nyereségelvű, minden bevételét az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek az egyesületnek megfizetni, az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.. Az egyesület vagyonát a Ectv. 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályosjogszabályok alapján végzi.Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán és házipénztárban kezeli. Az Egyesület a pénzeszközeit elsősorban számlán kezeli. A házipénztárban csak az elszámolási betétszámlát vezető banknál felvett és a készpénzben befizetett összegeket lehet kezelni. A házipénztárban idegen – más szervezetek és személyek – pénzét vagy értékét tárolni nem lehet. A pénztárzárás után a házipénztár készpénzállománya nem haladhatja meg a 150 000 Ft-ot. Az ezen felüli összeget be kell fizetni az Egyesület bankszámlájára. Az Egyesület működése során törekedni kell arra, hogy a pénzmozgások a házipénztár elkerülésével menjenek végbe. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni. V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása V. /1.Az Egyesület bevételei, kiadásai Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiakból adódnak: tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; magán és jogi személyek támogatásai; az Egyesület alapszabályba foglalt tevékenységéből, másoknak nyújtott szolgáltatásaiból származó bevétel; vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; rendezvény bevétel; költségvetési támogatás a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költség-vetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; befektetési tevékenységből származó bevétel;
8
egyéb bevételek. Az Egyesület költségei,kiadásai:
gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költség.
V/2. Az Egyesület adománygyűjtés tevékenysége Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján. Az adománygyűjtés során figyelembe kell venni a személyhez fűződő jogokat és az emberi méltóságot. Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozók nyilvántartásába kell venni. Az adománygyűjtésre egyebekben a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. VI.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Egyesület megszűnésének módjai: Jogutódlással történő megszűnés: (Ptk. 3:83. § ) Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Jogutód nélküli megszűnés: (Ptk. 3:84. § (1)) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. Ptk. 3:84. § A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Jogutód nélküli megszűnés esetén a fennmaradó vagyon sorsa: Rendelkezés a fennmaradó vagyonról: (Ptk. 3:85. § (1)) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. (Ptk. 3:85. § (2)) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.VII. JOGORVOSLATOK: Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőben - a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat bíróság előtt történő megtámadása a határozat végrehajtására nézve nem rendelkezik halasztó hatállyal. A bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
9
VIII.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
1. Az egyesület működése felett a Pest Megyei Főügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. 2. Az egyesület olyan tevékenysége felett, amely tevékenységet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, az e tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv is felügyeletet gyakorol. 3. Az egyesület által kapott költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. IX.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. Ezt az alapszabályt az alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyezőt az alulírott helyen és napon aláírták. Pilisszántón, 2015.november 25 ……………………………………. Deák Zsuzsanna Tünde elnök Előttünk, mint tanúk előtt:
Tanú1: Név:………………………………….. Lakcím:………………………………. Aláírás:……………………………….
Tanú2: Név:……………………………………. Lakcím:………………………………… Aláírás:…………………………………
10
