Tartalomjegyzék: I. AZ ISKOLA ADATAI 2. oldal II. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 3. oldal III. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS NEVELÉSI-, OKTATÁSI-, ÉS KÉPZÉSI

Tartalomjegyzék: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV.

AZ ISKOLA ADATAI 2. oldal AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 3. oldal AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS NEVELÉSI-, OKTATÁSI-, ÉS KÉPZÉSI CÉLJA 8. oldal TÖRÖLVE BEISKOLÁZÁS 15. oldal ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK 17. oldal EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM 19. oldal ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 21. oldal AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 24. oldal TÖRÖLVE A TANÁRI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE 30. oldal AZ ISKOLA VIZSGARENDSZERE, TOVÁBBLÉPÉS FELTÉTELEI 33. oldal A TANKÖNYV ÉS A TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 34. oldal TÖRÖLVE KÖTELEZŐ NEVELÉSI TÉMÁK AZ OSZTÁLYFŐNÖKI- ÉS CSOPORT FOGLALKOZÁSOKON 36. oldal PEDAGÓGIA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 45. oldal KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETVÉDEEM ISKOLAI PROGRAMJA 49. oldal AZ ISKOLA TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA 68. oldal TÖRÖLVE AZ ISKOLAVÁLTÁSSAL ÉS A TANULÓ ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 70. oldal A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA 73. oldal VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK 74. oldal MÁSODIK IDEGEN NYELV TANULÁSÁNAK LEHETŐSÉGE 75. oldal JÓVÁHYAGYÓ NYILATKOZATOK 77. oldal Mellékletek PEDAGÓGUSOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK (1. sz. melléklet) 78. oldal HELYI TANTERVEK A HUMÁN TANTÁRGYAKBÓL (2. sz. melléklet) 85. oldal HELYI TANTERVEK A REÁL TANTÁRGYAKBÓL (3. sz. melléklet) 121. oldal HELYI TANTERVEK A SZAKMAI TANTÁRGYAKBÓL (4. sz. melléklet) 210. oldal ÓRAKERETEK (5. sz. melléklet) --------------------- külön dokumentum illetve file

Old. 1

I.

1.

AZ ISKOLA ADATAI

Az iskola hivatalos elnevezése: Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium

2.

Az iskola alapítója, fenntartója és üzemeltetője: Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1950. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Vác Város Önkormányzata

3.

Az iskola felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

4.

Az iskola működési területe: Elsősorban Vác város, másodsorban Pest megye, de más megyékből is vehet fel tanulókat. Az iskola regionális beiskolázású. Országhatáron túlról elsősorban magyar nemzetiségű diákot vehet fel korlátozott létszámban.

5.

Az iskola jogállása: Az iskola önálló jogi személy, amely az oktató-nevelő munka tartalmát a törvényi keretek között maga határozza meg. A vagyonnal a működtetővel történt megállapodás alapján gazdálkodik, de önálló költségvetéssel nem rendelkezik. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az iskolátt és a közalkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.

5.

Az iskola székhelye: 2600 Vác, Németh László utca 4 – 6. Tel.: 27/317-077, 27/311-413 Fax: 27/315-093 E-mail: [email protected].

6.

Kollégium helye: 2600 Vác, Brusznyai Árpád u.1. Tel.: 27/317-938 Fax: 27/311-795

7.

Gyakorlati oktatás helye: 2600 Vác, Kossuth tér 1. Tel.: 27/317-886, 27/317-780

Old. 2

II. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 1. Az iskola rövid története Iskolánk létrejötte és működése szorosan kapcsolódik a hazánkban és térségünkben kibontakozott iparfejlesztési törekvésekhez, és része a magyarországi középfokú műszaki szakember- és technikusképzésnek. Az iskolánk szervezetileg 1950. augusztus 15-én alakult a Vallás- és Közoktatási Minisztérium rendeletére, mint a Váci Állami Gimnázium Ipari Gimnáziumának általános gépészeti tagozata. Az intézmény neve 1950. szeptember 1-én 21.sz. Általános Gépészeti Technikum lett. A technikum három első osztályába 138 tanuló iratkozott be. Ebből váci lakos volt 31, a környező településekről járt be 32, a többi tanuló a külön igazgatás alatt működő Lőwy Sándor Diákotthonban kapott elhelyezést. A tanév közben további beiratkozásra volt lehetőség, illetve a gimnáziumi osztályokból át lehetett lépni — különbözeti vizsga letételével — a technikumi osztályokba. Ezzel a lehetőséggel élt is további 18 diák november 15-ig. Önálló tantestülete az iskolának az első tanévben nem volt. Alapvető fordulatot jelentett az iskola életében a Közoktatásügyi Minisztérium 1951. október 1-én kiadott határozata, amely szerint a technikum kikerült a gimnázium közös igazgatása alól, önállósult, s a tanárok közül Tódor László kapott megbízást az igazgatói teendők ellátására és az önálló tantestület megszervezésére. Ezzel egyidőben a Konstantin tér 6. sz. alatti épületet a benne működő technikummal együtt a Kohó- és Gépipari Minisztérium fennhatósága alá helyezték. Az iskola fenntartója előbb a Közoktatásügyi Minisztérium, majd a Pest megyei Tanács lett. 1952-ben államosították a váci Püspöki Hittudományi Intézetet, s annak épületét utalták ki a gimnázium és diákotthona elhelyezésére (Sztáron Sándor, majd Madách Imre Gimnázium). Az egyházi épületek államosítása után a technikum épületében működő gimnáziumot, valamint a Lőwy Sándor Diákotthonban lakó gimnáziumi tanulókat átköltöztették a volt egyházi épületbe. Ezt követően — 1952-ben — a technikum harmadik tanévét már konszolidált körülmények között, tágas környezetben, a volt gimnázium közel 80 ezer forint ráfordítással korszerűsített, megszépített épületében, mint egyedüli használó kezdhette meg. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium még 1950-ben elrendelte az iskola udvarában egy új műhelyépület megépítését. A műhelyépületet 1951. május 15. és 1952. június 6. között több kivitelező építette fel, közel 200 ezer forint költségen. A tanműhely felszerelése, gépek vásárlása jelentős anyagi eszközöket igényelt. Ennek hiányában az ország különböző vállalataitól kapott használt szerszámgépek kerültek elhelyezésre az új létesítményben. A gyakorlati oktatás hatékonyságát és a szakemberképzés életszerűségét segítették elő azok a vállalati képzési- és munkakapcsolatok, amelyek a KGM 1227/1951.sz. alatt kiadott rendeletében fogalmazódtak meg. Az iskola a patronáló vállalatoktól kapott bérmunkák és önállóan készített tanműhelyi termelvények előállításával és produktív termeléssel képezte növendékeit. A nyári összefüggő termelési gyakorlatokat az ország különböző nagyüzemeiben töltötték tanulóink központilag irányított formában. A Ságvári Endre Népi kollégium felszámolása és a gimnáziumi kollégium átköltözése után 1953. október 1-től a diákotthon is a Kohó- és Gépipari Minisztérium főhatósága alá került, elveszítette önállóságát és a technikummal közös igazgatás alatt újjá is szerveződött, s ma is ilyen szervezeti keretek között teljesíti fontos feladatát. Az 1953/54-es tanévben a nappali tagozat 12 tanulócsoport erőgépgyártó szakkal, a felnőttoktatás évfolyamonként 1-1 osztállyal — 20.sz. Dolgozók Gépipari Technikuma

Old. 3

elnevezéssel — működött. A felnőtt korú dolgozók képzésére létrehozott tagozat 1950. november 1-jén kezdte meg működését. Az erőgépgyártó technikusok, s egyben az új technikum első érettségiző növendékei 1954 nyarán hagyták el az iskolát. 1955-ben az iskola felvette Lőwy Sándor nevét és az iskola új elnevezése Lőwy Sándor Általános Gépipari Technikum lett. A KGM 1952-ben „Kiváló Tanuló” címet adományozott az arra érdemes tanulóknak, rendszeressé tették a formasapka és az iskolai sapkajelvény viselését. Vagyis az iskola első öt évében a nehézségek ellenére megteremtődtek a későbbi évek fejlődésének alapjai, s a technikum kivívta a város és a megye elismerését, s egyre inkább nélkülözhetetlen szerepet töltött be a megye ipari szakemberképzésében az iparfejlesztés kezdeti időszakában. 1958-59-ben 2,5 millió forint költséggel tatarozták az iskola és a diákotthon épületét. A tanműhely épületének toldaléképülettel való bővítése, a gyakorlóhelyek kézi és gépi felszerelésének korszerűsítése, gyarapítása valamint a laboratóriumok létrehozása után a gyakorlati oktatásra szolgáló épület felvette a TANÜZEM nevet. A tanüzemben a 60-as évek végétől kezdődően egyre magasabb színvonalú és széleskörű igényes bérmunka-tevékenység bontakozott ki, ami tovább javította az iskola és a megyei iparvállalatok kapcsolatát, kölcsönössé és sokágúvá fejlesztette azt. 1962-ben a dolgozók esti tagozata mellett megindult a technikusok képzése a levelező tagozaton is. Az 1962/63-as tanévben felsőfokú technikumi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam indult iskolánkban, amit 1963-66 közötti tanévekben a Bánki Donát Felsőfokú Gépipari Technikum Vácra kihelyezett képzése egészített ki. A kihelyezett, érettségire épülő felsőfokú szakképzés 1966-ban gép- és villamosipari szakokon a sikeres államvizsgák letétele után megszűnt. A diákotthont 1962 márciusában a KGM határozatával „Kollégium”-má nyilvánították. A megnövekedett tanuló- és tanári létszám, a szerteágazó speciális szakmai, pedagógiai igények fogalmazták meg a kabinetrendszerű oktatás megteremtését. A különböző szakkabinetek kialakítása jelentős lépéssel vitte előre az elméleti oktatást és megtermékenyítően hatott a gyakorlati oktatásra és a laboratóriumi foglalkozásokra is. Az 1969-ben életbe lépett iskolareform megszüntette a technikusképzést, helyette szakközépiskolai képzési célú osztályok szervezését rendelte el. Ez utóbbi forma teljessé válása maga után vonta az esti és levelező oktatás képzési jellegének megváltoztatását is. Központi döntésre 1975-ben a KGM iskolafenntartói jogát átadta a Pest megyei Tanácsnak, amely 1978-ban a fenntartói jogot — felügyeleti jogát megtartva — Vác Város Tanácsára ruházta. Az iskola képzési jellege 1978-ban újból megváltozott. A kiépülő szakmunkás képzési célú osztályok létesítése már gép-, műszer- és villamosipari szakokon indult meg. A klasszikus fémipari képzés mellett 1982-re teljessé vált a műszer- és villamosipari szakképzés. Az érettségiző osztályok ettől az időtől kezdődően az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkásbizonyítványt is kaptak marós, esztergályos, szerszámkészítő, mechanikai műszerész és elektronikai műszerész szakmákban. A felnőttoktatás 1983-ban Szakmunkások Középiskolája 3 éves levelező tagozattal bővült, de több éven át folyt textilipari, vízügyi és gázipari szakemberképzés is. Általánossá lett a hegesztők, fűtők, hűtőgépkezelők, s az igénytől függően a művezetők betanító jellegű képzése és továbbképzése is. Az iskola máig ható, tartalmának és képzési profiljának megújítását szolgáló változásai a 80as évek második felében indultak meg, és alapvetően érintettek minden területet. A több évtizedes technikusképzési hagyományokra és a kialakult gépész és elektronikai képzési tapasztalatokra építve állt át az iskola az 5 évfolyamos modellre, és újra általánossá lett a középfokú műszaki szakemberképzés. Ennek megfelelően új szakok képzése indult: 1983-ban a megújhodást a gépszerkesztő képzés nyitotta meg, amit 1987-ben az automatizálási, 1988-ban a gázipari, 1990-ben a gépgyártástechnológiai-számítástechnikai technikusképzés követett. Old. 4

Az első személyi számítógépek megjelenése az iskolában az elektronikai technikusképzés forradalmi változását hozta. 1988-ban megindult számítástechnikai technikusképzésből nőtt ki előbb a számítástechnikai informatikus technikusképzés, amit követett 1991-ben a paksi modell átvételével a számítástechnikai programozó képzés. A világbanki modellhez iskolánk 1992-ben csatlakozott. Az intenzív idegen nyelv oktatás (angol, német) és az ezzel összefüggő kéttannyelvű szakképzés kiépítése 1998-ban indul meg. A szakközépiskolai képzés mellett a gimnáziumi a város polgárainak kérésére 1996-2000 között lett teljes. Igaz, egyéb érdekcsoportok nyomására a fenntartó 1999-ben határozatban tiltotta meg az iskola számára gimnáziumi osztályok indítását. Így azokat a „szakma nélküli szakközépiskolai osztályok” váltották fel, egészen a 2011-2012-es tanévig, amikor ismét engedéllyel indulhatott a gimnáziumi képzés. 1989-ben a tanüzem tetőtér-beépítésével a korszerű gyakorlati oktatás feltételeinek javítása, majd 1992-ben az iskolaépületben idegen nyelvi szaktantermek létesítése, amit a német és angol nyelv oktatásának fontossága kényszerített ki. 1992-95 között újabb szaktantermek (számítástechnika, automatizálási, CNC, gázipari) és elektronikai mérőlaborok következtek. A fizika, kémia, biológia és földrajz oktatása egyre bővülő eszközfeltétellel szolgálja a növendékek sokirányú felkészítését. Közel másfél évi vándorlás és hontalanság után a kollégisták 1995 januárjában foglalták el végleges helyüket az iskolacentrum modern, 190 férőhelyes kollégiumában, amely az egykori laktanya területén megmaradt épület átalakításával valósult meg. A kollégium koedukálására 2003-ban került sor, egy időben az iskola kiköltözésével. Az 1960-as évek sikertelen próbálkozása után 1994-ben kezdtük meg újra iskolánkban a felsőfokú képzés keretében a mérnök és közgazdászképzést a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozataként, amely 2007-ig működött, majd a csökkenő létszám miatt Budapestre lett telepítve. 2004-ben indult az érettségire épülő multémidás szak, melyet az iskolarendszerű oktatásból való törlés miatt lecseréltünk a mozgókép és animációs filmkészítőre, 2007-ben. Később ez a szak is a „leépítendő” besorolást kapta, így itt 2012-ben szerveztük az utolsó technikusi vizsgát. 2007-ben indítottuk először a német nyelvi előkészítőben a kezdő szintű oktatást, majd a következő évben ugyanezt angolból is. 2008-ban kezdődött meg az angol kéttannyelvű programozó képzés, amelyet 2010-től ugyanilyen formában követett a környezetvédelem-vegyészeti alapképzés elindítása. 2009-ben még csak kísérleti jelleggel indítottuk a két éves technikusi képzést azon diákok számára, akik nem szakirányból érkeztek a megjelölt szakra (főleg gimnáziumi érettségivel), de az egyre növekvő népszerűségnek köszönhetően 2012-2013-as tanévben már két osztályt indítottunk. A 2009-2010-es tanévben a KMOP pályázaton elnyert 601 millió forintos támogatásnak köszönhetően a főépület 2300 m2-rel bővült, ahol új laboratóriumok, mérőhelyek, előadók és elméleti szaktermek jöttek létre. Az utóbbi évtizedben ezen kívül is sok új létesítménnyel és pedagógiai lehetőséggel bővült, színesedett iskolánk belső élete: központi fűtés (még a régi épületben), kondi-terem, könyvtár és olvasóterem, új előadótermek, szaktantermek, villamos laboratóriumok, stúdió, kábeltelevíziós rendszer, sportpályák, szakkörök, énekkar, zenekarok, sportszakosztályok, irodalmi bemutatók, szavalóversenyek, tanulmányi és szakmai versenyek. A korrepetálás mellett általánossá és hatékonnyá vált a szintrehozás, a tehetséggondozás, az érettségire és felsőfokú tanulmányokra való felkészítés és a versenyeztetés is. Sportversenyek országosan összesített rangsorában immáron 2002 óta folyamatosan a legjobb tíz között vagyunk (többször dobogós helyen), matematikából 2009-ben, 2011-ben és 2012ben is mi lettünk a legeredményesebb szakközépiskola. 2008-óta minden évben a legjobb tíz között szerepelünk a „Kutató Diákok Országos Egyesületének” ranglistáján, ahol 2009-ben listavezetők is voltunk.

Old. 5

De állandó tagjai vagyunk a TOP 10-nek az OKTV-ken elért eredményeink alapján is. A szakmai versenyek kategóriájában sincs szégyenkezni valónk, hiszen többször kiérdemeltük a „legeredményesebb szakközépiskola” jelzőt az OSZTV-ken elért eredményeken. Minden általunk oktatott szakmából van győztesünk a 2008-2012-es időszakból, sőt informatikából és elektronikából az is előfordult, hogy a dobogó mindhárom fokán a mi diákunk állt. Az iskola mindenkor fogékony volt az újra, a változásra. Sokágú kapcsolatrendszert épített ki városi intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, sport és civil egyesületekkel, egész társadalmi környezetével. Számtalan városi, megyei, országos és nemzetközi szakmai, tanulmányi, kulturális és sportsiker, kitüntetés és elismerés fémjelzi, dokumentálja a magas szinten képzett, elkötelezett tantestület munkáját és a tanulóifjúság szorgalmát, céltudatos törekvését. Az iskola fennállása óta közel 200, főállású pedagógus segítette a növendékek felsőfokú tanulmányokra való felkészülését, technikussá válását és művelt állampolgárrá nevelését. Az iskolaalapítás óta eltelt több mint hatvan év alatt az intézményben megteremtődtek a gépipari, elektronikai, számítástechnikai, műszeripari és környezetvédelmi technikusképzés tárgyi és személyi feltételei, valamint sokágú kapcsolatai. Közkedvelté vált a gimnáziumi jellegű oktatás és nagyon sikeres az angol és német nyelvű képzés. Az iskolára mindvégig a társadalmi és gazdasági környezethez, a gyorsan változó gazdaság és munkaerőpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás, a nyitottság, a gazdálkodókkal való aktív és sokoldalú együttműködés volt a jellemző. Az intézmény erre a széles bázisra építve, a hagyományokból táplálkozva teljesíti feladatait, végzi eredményesen oktató-nevelő munkáját, teljesíti közoktatás-politikai feladatait. 2. A mai iskola és holnap iskolája A közoktatáson belül a középfokú szakképzés sajátos, függő helyzetben van. Mozgásterét, lehetőségét, egyben célját és tennivalóit behatárolja a gazdaságpolitika (tulajdonviszonyok, technikai, technológiai változások), szociálpolitika, az oktatás- és művelődéspolitika, s a munkaerőpiac igénye, ezért az átalakulás jelen szakaszában országos érvényű oktatáspolitikai koncepcióra építve regionális, helyi és iskolai érvényű programot kell kidolgozni a társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci változások figyelembevételével. Az iskola helyi irányítása, a gazdaság és a fenntartó anyagi helyzetétől erősen függő volta miatt, az abban folyó tevékenységeket (oktatást, nevelést, képzést, fejlesztést, a szakmastruktúrákat, a felkészítés színvonalát és hatékonyságát stb.) nem minősíthetjük elszigetelten, vagy általános kritériumok szerint, hanem csak annak alapján, hogy sikeresek voltak-e válaszai a társadalmi, politikai, gazdasági, munkaerő-piaci, egyéni egzisztenciális kihívásokra. Sikeresen alkalmazkodott-e a folyamatosan változó körülményekhez, teljesíteni tudta-e alapfeladatát, képzési célját. Vagyis az iskola eddigi munkáját több más mellett az is minősíti, hogy mennyire volt képes előrelátni, érzékelni a bekövetkező változásokat, annak elébe menni, és ennek alapján saját stratégiáját, taktikáját és döntéseit a változásokkal összhangban hogyan hozta meg, s mindezt hogyan teljesítette. A váci Boronkay György Műszaki Szaközépiskola és Gimnázium az elmúlt évtizedben, de főként az utóbbi években céltudatosan törekedett megszilárdítani elért oktatási, nevelési és képzési színvonalát, eredményeit megtartotta, továbbépítette rugalmasságát és nyitottságát a változásokra. A közismereti és szakelméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés feltételrendszerének gyorsított ütemű fejlesztésével megteremtette egy szélesebb alapú, többágú, a csúcstechnológiák irányába mutató korszerű technikai munkakultúra oktatásának alapjait (elektronika, informatika, automatika, robottechnika, számítástechnika, CNC-technika stb.). A szakmunkásképzési célú képzési formákat előbb középfokú képzési célúra sikerült

Old. 6

változtatni, majd uralkodóvá tettük a technikusképzést a fémtechnikai, elektronikai és informatikai szakmacsoportokban, amely kiegészült a környezetvédelmi képzéssel. Az intézményben kialakult nevelési gyakorlat a korlátozott lehetőségek mellett is pedagógiai eszközökkel biztosította — az állandósult társadalmi és pedagógiai értékzavar ellenére — a tudás konvertálhatóságát, vagyis valóságos tudást, maradandó kultúrát adott, céltudatosan válogatott, s ennek megfelelően alapvetően stabil nemzeti és emberi értékeket közvetített. A végzős növendékek társadalmi beilleszkedési zavarokkal nem küszködnek. A kialakított nyitottságuk, igényszintjük, ambíciójuk alapján az érettségizők jelentős számban jutnak be különböző felsőoktatási intézményekbe (a 2012-ben érettségizettek ezen aránya 85,6%-volt már az érettségi évében, amely a technikusi vizsgát követően 90% fölé emelkedett). Az iskola növendékei, a különböző közösségek és csoportok (iskola, kollégium) mentesek a fiatalkori devianciától, a különböző szélsőségektől. Az iskolai és a kollégiumi nevelés egészének helyzete, kialakult értékrendje — a magatartás és viselkedéskultúra normarendje, annak elfogadása és elfogadtatása segítette és jó irányba fejlesztette a tanár- diák- szülő viszonyt. Az intézmény oktatási-nevelési és képzési eredményei, kialakult igényszintje elismert bizalmat keltett a szülőkben és a helyi közvéleményben, kellő garanciát teremtett a továbblépéshez, az új társadalmi és nemzeti értékek befogadásához, közvetítéséhez. A jelentős létszámú tantestület (óraadókkal és részmunkaidősökkel együtt kb. 100 fő) összetételével, emberi és szakmai értékeivel, gyermekközpontúságával, komoly szellemi erőt képvisel a megyében és a városban egyaránt. A testület fogékonysága az újra, tenniakarása az eredmények érdekében és felelősségérzete diákjaiért fejlett, aminek talaján képes az oktatási és szakképzési törvényekben megfogalmazott változásokat végrehajtani. Képes közvetlen pártpolitikai beavatkozástól mentesen az önállóság kiteljesedésével az iskola elé állított követelményeket teljesíteni, a helyi nevelési rendszer körvonalait megfogalmazni, illetve az oktatással, neveléssel, képzéssel kapcsolatos igényeket egyeztetni és a helyi szintű közmegegyezésből származó, iskolára jutó feladatokat megoldani. Az iskola kapcsolatai a helyi társadalommal és szervezetekkel, a fenntartó önkormányzattal, a politikai pártokkal, a gazdálkodó szervezetekkel, a közművelődési, közoktatási és tudományos intézetekkel rendezett és széleskörű, az iskola belső autonómiáját nem sérti, a kölcsönös bizalomra és érdekazonosságra épített. Az utóbbi években kiépült új típusú pedagógiai megoldások és kapcsolati formák (tehetséggondozás, pályaválasztási akciók, vegyes kollégiumi tagság, országos és nemzetközi versenyek, elért eredmények) tovább szélesítették, erősítették iskolánk jó hírnevét. Az iskola kisugárzó hatása elsősorban Pest megyére és dél-Nógrádra terjed ki, de hírünk egyre terebélyesedik országszerte. Az iskola nyitottságából, elkötelezett pedagógiai törekvéseiből adódóan szabad teret engedett, s segítséget adott a középfokú szakképzés megújítását akaró tanári törekvések megvalósításához (tehetséggondozás, nyelvoktatási kísérletek, technikusképzés, tankönyvírás, diákönkormányzat, iskolaújság, anyanyelvi oktatás megújítása, rugalmasan kezelt tanterv és óraterv alkalmazása –a törvényi korlátok között-, újabb szakmai képzettségek megszerzése, tudományos fokozatok elérése stb.). A tanulók szociális összetétele alapvetően nem változott. Továbbra is jellemző az, hogy az igényes, érettségizett szakmunkások, termelésirányítók, műszaki szakalkalmazottak, állami hivatalnokok, a műszaki értelmiség és a pedagógusok gyermekei alkotják iskolánk derékhadát, de megjelentek a humán- és vezető értelmiség, a vállalkozók gyermekei is. Az utóbbi években emelkedett a leánytanulók száma, ami újabb nevelési feladatok mellett pozitívan hatott a diákság egészére. Intézményünk a hagyományos technikusképzésben szerzett tapasztalatokat az 1985. évi Közoktatási Törvényben leírt öt éves technikusképzésben kamatoztatta. Ezt váltotta fel részben az itt elért eredmények alapján beinduló világbanki képzés. Iskolánk az Emberi Erőforrások Fejlesztése Világbanki Program keretében eredményesen pályázott a részvételre. A pályázat feltételeinek teljesítése után a gépészeti, az elektrotechnikai-elektronikai és Old. 7

informatika (számítástechnika) – hírközlés szakmacsoportokban képzett tanulókat. A 4 éves érettségivel záruló alapképzést 1 vagy 2 éves szakmai képzés követte. 1995-től nyelvi előkészítő évfolyam indításával alapoztuk meg a 1998-tól kiépítendő kéttannyelvű középiskolai képzést előbb német, majd angol célnyelven. A képzést gépipari területen indult, majd tovább bővült a humán, a programozó, majd a környezetvédelmi területekkel. Iskolánk Vác város közvéleményének kérésére 1996-ban kezdte meg a szakközépiskolai osztályok mellett a gimnázium kiépítését korlátozott osztályszámmal, elsősorban a természettudomány és matematika iránt érdeklődő tanulók beiskolázásával. Ezt váltotta fel a szakmai oktatást nem folytató középiskolai forma 2000-től felmenő rendszerben. Tehát hivatalosan, 2004 szeptemberétől 2011 szeptemberéig nem volt az iskolában tisztán gimnáziumi képzés. Fontos szerepet szánunk a felsőfokú intézményekkel kiépített kapcsolatainknak, ezen belül is a műszaki és természettudományos képzést folytatókkal. Iskolánkban a korábban jelentős létszámú esti tagozatos képzés 2013-ban befejeződött. Iskolarendszeren kívüli oktatáshoz és szakképesítő bizonyítvány (OKJ) kiadásához a Fővárosi Munkaügyi Központ 07-0087-02/2004 számon az iskola részére tanúsítványt adott ki. A tanúsítványban engedélyezte 21 OKJ szakmában a felnőttképzés szervezését és szakképesítések kiadását, amelyet a változó jogszabályoknak megfelelően időről időre megújítunk, átalakítunk.

III. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLJA 1. A fenntartó cél- és feladat-meghatározása A 2012. december 31-ig fenntartóként eljáró Vác Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 95/a/2009. (V.21) sz. képviselő-testületi határozatával az iskola feladatát és alaptevékenységét a módosított alapító okiratban, az alábbiakban határozta meg, melyet a KLIK Ceglédi Megyeközpontú Tankerülete jóváhagyott: Az intézmény illetékességi és működési köre: Regionális jellegű, közszolgáltatást biztosító középfokú közoktatási intézmény. Intézmény egységei Gimnázium Szakközépiskola Kollégium / koedukált / Tanműhely Felnőttoktatás Az intézmény típusa, besorolása: Típusa: Közintézmény /Gimnázium, Szakközépiskola, Két tanítási nyelvű középiskola, Kollégium/ Közoktatási és szakképzési ellátást végző közszolgáltató költségvetési szerv Szakágazati besorolása: 853 200 (Szakmai középfokú oktatás) Szakképesítés tanulmányi területe: Műszaki, technikusi, számítástechnikai képesítések Szakmacsoport: gépészet, elektrotechnika, elektronika, informatika, vegyipar, környezetvédelem, vízgazdálkodás OM. azonosítója 032566

Old. 8

Évfolyamainak száma: 7 /maximum/ Szakfeladat rendje a kiegészítő tevékenységekkel együtt az éppen aktuális alapító okiratban olvasható. E dokumentum aktualizálásakor érvényes szakmai alapdokumentum a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 123. § alapján készült) Az intézmény (fenntartó által) nappali tagozaton maximált tanulói létszám és csoportszáma: Főépületben lévő tanulói létszám: 1050 fő Tanüzemben lévő tanulói létszám: 250 fő Osztályszintű csoportok száma: 35 csoport Kollégiumi férőhelyszáma: 200 fő Az intézmény feladatellátásához rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyon: A Vác, Németh L. út 4- 6. sz. alatti 1899/30. hrsz. ingatlanon található iskolaépület, díszterem, könyvtár, tornaterem, laboratóriumok, raktárak, tálalókonyha, ebédlő a hozzátartozó sportudvarral. A Vác, Kossuth L. tér 1. sz. alatti 3162/2. hrsz. ingatlanon található tanműhely és elméleti oktatási helyiségek. A Vác, Brusznyai Á. út 1. sz. alatti 1899/5. hrsz. ingatlanon levő kollégium épülete, raktárak főzőkonyha, ebédlő, a hozzátartozó udvarral és politechnikai műhellyel. Az intézményi leltár szerinti tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) 2. Általános célok Az alapító okiratban megfogalmazottakat, továbbá a helyi tanterv és képzési tantervek követelményeit is figyelembe véve a tantestület az iskola nevelési-oktatási és képzési célját az alábbiak szerint foglalja össze, határozza meg. — Az iskolában folyó pedagógiai folyamatnak elsősorban az értelemi fejlesztést, az oktatással együtt a nevelést, az érzelmi és akarati élet formálását, a felelős társadalmi és állampolgári életre való felkészítést kell szolgálnia. Ennek megfelelően az iskola fő feladata: az általános emberi - polgári értékek — az igazságosság, a szépség és a jóság — továbbadása, az iránta való elkötelezettség kialakítása, elmélyítése. A tanítás fő célja: gondolkodni, beszélni és cselekedni tanítás, ami a tudományok, a művészetek, a testkultúra (sport)— s általában az emberi kultúra tanításán, az értékteremtésen és az alkotómunka révén valósítható meg. — Az intézmény alapfeladatának tekinti a szakközépiskolában elsősorban a szakirányú, a gimnáziumban a szakképzést nem folytató formátumban a többirányú továbbtanulásra történő felkészítést. Kiemelt hangsúlyt kap az idegen nyelvek oktatása. — A szakképző szakaszban a kor követelményeinek megfelelő magas színvonalú, szilárd alapokon nyugvó alap- és speciális szakmai ismeretek elsajátíttatását és ennek megfelelően technikusok képzését kell biztosítani. Az iskola nem ír elő kötelező alapvizsgát, de a diákok élhetnek jogukkal a Közoktatási törvény 9. §. 3. pontja alapján, és ha kérik, tehetnek vizsgát a 10. évfolyam befejezése után. Az iskola felkészít emeltszintű érettségi vizsga letételére, a tanulók igényétől, a törvényi előírásoktól (lehetőségektől) és fenntartói utasításoktól függően. Ennek értelmében biztosítani kell:  a nemzeti kultúránk alapvető értékeinek ismeretét, megbecsülését és védelmét,  az egyetemes emberi kultúra — kiemelten az európai kultúra — ismeretét, elfogadását,  a hatékony ismeretszerzést, a tanulási képességek és készségek elsajátítását, Old. 9

           

a társadalmi szolidalítás elmélyítését, kellő tolerancia alapozását, az önművelődési igény és képesség kialakítását, az értékteremtő fizikai és szellemi munka vállalását és megbecsülését, az ismeretek önálló alkalmazására való képesség elmélyítését, a kreatív és problémamegoldó gondolkodás kialakítását, az önfegyelem, önismeret és bizalom képességének kialakítását, elmélyítését, az önálló értékítélet és döntési képesség megalapozását, a felelősségtudat elmélyítését és vállalását, a segítőkész viselkedés és együttműködési készség kialakítását, a testi és lelki egészség elmélyítését, a tehetségek fokozott felkutatását és gondozását, a szociális hatások leküzdésében való aktív közreműködést.

A feladatok konkrét meghatározása: Ismerjék meg és becsüljék nemzeti kultúránk értékeit, a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát. Legyenek tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, művészetében, történelmében, tudományos és technikai eredményeiben, a mindennapi életében. Becsüljék és ápolják anyanyelvünket, fordítsanak gondot a kultúrált nyelvi kifejezésre. Ápolják településük, lakókörnyezetük, iskolájuk neves (névadó) személyiségeinek emlékét. Tárják fel szűkebb lakókörnyezetük hagyományaink kulturális értékeit, népi kultúráját, őrizzék ezeket a hagyományokat és legyenek képesek azok továbbadására. Legyenek nyitottak a környezetükben élő más népcsoportok, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság elfogadása. Törekedjenek a közös európai értékek megismerésére. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, és értékeljék azt, hogy a mi nemzeti kultúránk is hozzájárult mindezekhez az eredményekhez, része az összeurópai kultúrának. Legyenek képesek a valódi értékek és az értéktelen tendenciák megkülönböztetésére. Fogadják kritikával a kulturális és gondolkodásbeli „divatokat”. Ápolják kapcsolataikat más nemzetek fiataljaival, ismerjék meg mindennapjaikat, gondolkodásmódjukat, kultúrájukat, és legyenek készek népünk szokás- és gondolkodásmódjának másokkal való megismertetésére. Váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit és technikáját, ezen belül az egyénre szabott tanulási módszereket, az emlékezet fejlesztésének metódusait és a rögzítés célszerű eljárásainak módozatait. Tegyenek szert megfelelő önállóságra a tanulás időbeli és sorrendi eltervezésében, a kedvező külső körülmények megteremtésében. Az ismeretszerzés, a tanulás személyiségüknek megfelelő technikáinak és módozatainak elsajátítása nyomán ízleljék meg az ebből fakadó sikerélményt és annak az önbecsülésre gyakorolt pozitív hatását. Ismerjék meg a tudás örömét, építsék be értékrendjükbe a műveltség rangját. Legyenek tisztában azzal, hogy a műveltség olyan érték, amelyet egész életük folyamán gyarapítaniuk érdemes, valamint azzal, hogy a műveltség nem a gyakorlati haszonszerzés mértékével mérhető, hanem gazdagítja személyiségüket, tartalmasabbá teszi emberi kapcsolataikat, harmonikusabbá teszi viszonyukat önmagukhoz és a világ jelenségeihez. Törekedjenek sokoldalú műveltségre, lássák be és tapasztalják meg, hogy ezzel közelebb jutnak a világ sokszínűségének megismeréséhez és megértéséhez, önmaguk helyének megtalálásához.

Old. 10

Legyenek képesek hosszú távú céljaikat a pillanatnyi érdekeik fölé emelni. Viseljék el fegyelmezetten a kudarcokat, és a sikertelenség sarkallja őket további erőfeszítésekre. Tanulják meg, hogy az ismeretszerzés időt, fáradságos munkát, sok lemondást és önfegyelmet követel. Ismereteik gyarapítása mellett alakuljon ki bennük az igény a megtanultak önálló alkalmazására, újabb összefüggések felismerésére. Tapasztalati úton ismerjék fel, hogy „felfedező tanulás”, a jelenségek több szempontú megközelítése, viszonyítása és a rendszerezés fejleszti a problémamegoldó gondolkodást, felkelti az öntevékenység igényét, segíti az önálló értékítélet kialakulását. Becsüljék a munkát, mint értékteremtő tevékenységet, maguk is törekedjenek alkotó munkára. Tapasztalják, hogy az alkotó tevékenység közelebb viszi őket önmaguk megismeréséhez és megvalósításához, gazdagítja személyiségüket. Tartsák tiszteletben a saját és mások szellemi és fizikai alkotó tevékenységét, becsüljék annak értékét. Törekedjenek önmaguk árnyalt és sokoldalú megismerésére, reális önértékelésre. Legyenek tisztában saját képességeikkel és készségeikkel, teljesítőképességük határaival, tehetségükkel és hiányosságaikkal. Ragadják meg az alkalmat, hogy kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területen, ezáltal is segítve pályaorientációjuk kialakulását és megszilárdulását. Reális önértékelésük segítse őket abban, hogy kiegyenlítsék környezetük túl- vagy alulértékelő gesztusainak káros következményeit: az önteltséget illetve a kisebbrendűségi érzést. Tapasztalják meg, hogy a reális önértékelés kialakítása révén sajátíthatják el mások helyes értékelésének képességét is. A diákokban jellemzően felerősödő önállósulási vágy konfliktusainak feloldására sajátítsák el az ítéletalkotás képességét, legyenek képesek konfliktushelyzetekben a helyes döntésekre, illetve döntéseik felülvizsgálatára. Legyenek készek arra, hogy megismerjék és megfontolják mások értékítéletét és szembesítsék azt a sajátjukkal. Mindehhez sajátítsák el az önfegyelem képességét. Legyenek alkalmasak a globális értékrend elsajátítására és elfogadására, ami megalapozza a sajátos, egyéni értékrend kialakulását is. Ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, hogy megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét. Egyéni értékrendjükben kapjon kiemelkedő helyet a humanizmus és az egymásért érzett felelősség. Legyenek tisztában azzal, hogy felelősek cselekedeteikért, döntéseikért, természeti, tárgyi és emberi környezetükhöz való viszonyukért. Hassa át felelősségtudat a baráti és párkapcsolataikat, a családjukhoz való viszonyukat. A szociális készségek eredményes fejlesztése következtében sajátítsák el a segítőkész viselkedés normáit, a segítő együttműködés, a demokratikus vezetés és a tisztességes versengés képességét. Családi kapcsolataikban törekedjenek segítőkész magatartásra. Ezzel együtt lássák be, hogy az egymás közötti optimális kölcsönhatások kialakításán belül nagy jelentősége van a pedagógusok és a tanulók közötti pozitív szociális kölcsönhatásnak. Tapasztalják meg, hogy a nevelés nem egyéb, mint a gondozási hajlamból fakadó segítő viselkedés, tevékenység, azaz segítő együttműködés. Sajátítsák el a kommunikáció optimális képességét. Legyenek tisztában azzal, hogy a kommunikáció fogalma nem csupán a nyelvi kifejező rendszerrel való érintkezést jelenti, hanem érzelmi kapcsolatteremtést is. Sajátítsák el az érzelmi kötődés képességét, törekedjenek dominánsan pozitív érzelmi kontaktus kialakítására a kisebb és a tágabb közösségükben. Törekedjenek a szóbeli kommunikáció alapvető készségeinek: a meghallgatás (odafigyelés), az érdeklődés, a kérdés és a kérés, a meggyőzés, az elismerés és a bírálat készsége, a társalgási és a vitakészség elsajátítására. Legyenek képesek az egészséges életvitel kialakítására. Használják ki a testedzésre, az egészséges testi fejlődésre nyújtott lehetőségeket, kerüljék a káros szenvedélyeket. Ismerjék meg a betegségek, balesetek elkerülésének és az egészség megőrzésének módozatait. Érezzenek felelősséget környezetük egészséges életvitele iránt is. Tanúsítsanak elfogadó Old. 11

magatartást sérült, beteg vagy fogyatékos embertársaik iránt. Legyenek tisztában azzal, hogy a lelki egészség védelme, a belső harmónia megteremtése kihat egész tevékenységükre, teljesítőképességükre, teljes emberi fejlődésükre. Az oktató – nevelő munka kiemelt elemei Az á1ta1ánosan megfogalmazott célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a változó társadalom elvárásaiból lett levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték - cél - feladat rendszerben lehet megvalósítani.

Old. 12

Érték

Cél

Feladat

1. Erkölcsi alapok

Fogadják el hogy van az emberi együttélésnek általános követelményés szabályrendszere. Ez az erkölcs ami az ember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet az ember „teljesítőképes” szaktudással. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére.

2. Pályaválasztási érettség

A tanulók a 10. évfolyam végéig ismerjék meg, hogy a pályaválasztásban saját személyiségük a döntő. Tanulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén érdeklődési körének, képességeinek, személyiségjellemzőinek és értékítéleteinek hasznosítására.

A tanárok minősítési- és követelmény-rendszerét is erkölcsi és szakmai alapon kell összeállítani. Figyelembe kell venni, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg. Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat. A pályaalkalmasságból, pályaorientációs és más orientációs órák önismereti foglalkozásaira támaszkodva feltárjuk a személyes alkalmasságot. A szükséges mértékben és esetekben segítjük az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását. A tanulók végleges döntését jövőjüket illetően a 12. évfolyamban várjuk el.

Old. 13

3. Pályaérettség

A 14. évfolyam végéig tegyék magukévá a tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a technikusi vizsgáig (14. év végéig).

A pályaorientációs és az osztályfőnöki és a szakmai alapozó órákon beszélgetések és más alkalmak során felkészítjük a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra. Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerőpiaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettséget. Tapasztalatszerzést pedig üzemlátogatásokon és a szakmai gyakorlatokon biztosítunk a számukra.

4. Testi - lelki egészség

Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a sport és a művészetek iránt.

5. Munka és minőség

Következetes nevelőmunkával el kívánjuk érni, hogy a tanulók már az iskolában, majd azt követően is a munkát tartsák a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának. Ismerjék fel, hogy a minőség az élet általános jellemzője és értéke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények jelentik a társadalommal szembeni elvárások alapját.

A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és napi munkafeladat. Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Segítjük az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat. Négy évszakos táborokat és túrákat szervezünk. Művészeti napokat, kiállításokat, múzeum- és színházlátogatásokat szervezünk Feladatunk minden tanórai és az azon kívüli tevékenységben az igényességre való ösztönzés. A feladat választásoknál, főleg az intellektuális képzésben, építeni kell a tanulói aktivitásra. Erkölcsi elismerésben kell részesíteni minden kiemelkedő teljesítményt. A tanári munka minőségével is folyamatosan példát kell mutatni.

Old. 14

6. Kommunikációs készség

Az emberi és szakmai együttműködés nem valósítható meg nyelvi és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúrák értékeinek közvetítése. A nyelvi kommunikáció mellett biztosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommunikációs készség kialakítása érdekében. Segítjük a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását is.

Elsajátíttatjuk és megköveteljük a szép magyar beszédet és a szakmai nyelvet. Biztosítjuk a könyvtár- használatot a média elemekkel együtt. Biztosítjuk az internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakítását helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlatokkal segítjük, tanítási órákon és azon kívül is.

7. Állampolgári aktivitás

Célunk az iskolai közélet feltételeinek biztosítása és formálása annak érdekében, hogy erre támaszkodva a tanulók szívesen vállalják állampolgári jogaik gyakorlását és felkészülhessenek döntéseik vállalására.

A diákönkormányzat és más diákszervezetek munkájának segítésével kívánjuk ezt a célt megvalósítani. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerű tanítása a tanórákon. Minden szaktanár feladata, hogy órán kívüli munkájával és személyes példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlődését, mert ez a közösségi élet az állampolgári aktivitás alapja.

8. Alkotóképesség

Az eredmény érdekében való Az egyes tantárgyak tervszerű és kitartó munka oktatása magában foglalja a vonzóvá tétele is fontos tárgy sajátos tanulási

Old. 15

nevelési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegű, és ne reproduktív legyen. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét. Fokozni kell az absztrakciós képességet. Növelni kell az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt.

módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorlati képzésben fokozzuk a problémaorientált projektek arányát. Ösztönözzük a tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt. Fokozottan kell támogatni a részvételt vállaló tanulókat. Teret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes eseteket és személyeket.

IV. A 2013. január 01-én bekövetkezett fenntartóváltás miatt törölve

V. BEISKOLÁZÁS Iskolánkban egymás mellett működik a négyosztályos szakképzést előkészítő és a gimnáziumi (szakképzés nélküli), érettségire felkészítő képzés, valamint a nyelvi előkészítő osztályok is. Majd erre épül rá a 13-14-dik évfolyamon folyó szakképzés (a technikusképzést). 1.

Old. 16

A középiskola nappali tagozatos osztályainak 9. évfolyamba, a fenntartó által engedélyezett (előírt) szakterületekre veszünk fel tanulókat, akik a hivatalos szervek által kiadott, és a köznevelési törvény előírásainak megfelelő kerettanterv alapján folytatják tanulmányaikat a 9-12. évfolyamon. Minden osztályba az általános iskola 8dik osztályának megfelelő előképzettséggel kerülhetnek be a tanulók, de felvehetők tantervváltók is. A nyelvi előkészítő évfolyama is középiskolának minősül. A gimnáziumi osztályokban szakmai képzésre nem kerül sor. A felvételi rangsor kódonként kerül kialakításra az elért pontok alapján. Amíg a törvényi feltételek nem változnak, ezek az alábbiak:  általános iskolából hozott pontok (meghatározott tantárgyak, meghatározott évfolyamainak eredményei alapján)  központi felvételin elért pontszámok (magyar anyanyelv, matematika, ha később lesz esetleg idegyen nyelv is)  szóbeli felvételi (elsősorban a nyelvi előkészítő- és kéttannyelvű osztályokba)  bizonyos szakokra előírás lehet az egészségügyi alkalmasság igazolása (pl. elektronikai szakokra nem nyerhet felvételt színtévesztő)  a nyelvi csoportba soroláshoz szintfelmérő megírása lehetséges, kijelölt időpontban  az adott tanévre történő pontszámítási szabályokat a fenntartó jóváhagyása mellett, előző év október 31-ig hozzuk nyilvánosságra az iskola honlapján és szórólapok formájában

 minden, itt nem tárgyalt feltétel az éppen aktuális jogszabályoknak megfelelően (pl. plusz pontok megadásának lehetősége, előnyben részesítési kötelezettség, stb.) A szabadon felhasználható órakeret elsősorban az idegen nyelvi, a matematikai és természettudományos ismeretek elmélyítésére valamint tehetséggondozásra használjuk fel a „Helyi tantervben” leírtak szerint. Kiemelten kezeljük az emelt szintű érettségire való felkészítést. A kéttannyelvű képzésbe (ha indul) a 8-dik osztályból vagy a nyelvi előkészítő osztály elvégzése után lehet bekerülni az adott tanévre érvényes szabályok alapján. 2.

A szakközépiskola szakképző (technikusi) évfolyamaira érettségi bizonyítvánnyal lehet jelentkezni, elsősorban a szakmai előkészítő évfolyamokról, de más középiskolákból is, megfelelő feltételek megléte esetén. Ha több jelentkező van, mint amennyi a képzés indítására szánt hely, akkor a matematika év végi valamint az érettségi és az informatika év végi jegyek alapján kerül kialakításra a rangsor. A képzés megkezdéséhez minden tanulónak előírt összefüggő szakmai (termelési) gyakorlaton kell részt vennie. A képzés ideje a beszámíthatóságot figyelembe véve 11.5 vagy 2 tanév hosszúságú, melynek végén a képesítő vizsga megkezdésének feltétele az adott szakra pontosított feltételek teljesítése után lehetséges. A szakközépiskolai szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programja alapján a szakirányba továbblépők esetén a képzés egy év, a többieknek kettő év. (Az iskola ezt a gyakorlatot alkalmazza immáron több mint 20 éve).

3.

Dolgozók középiskolai, esti tagozatos oktatása három vagy négy éves képzési idővel történik, az érvényes jogszabályok figyelembe vételével. Ez azonban csak az újraindítás esetén válik aktuálissá, hiszen 2013-ban (legalábbis átmenetileg) megszűnik iskolánkban az érettségire való felkészítés ezen formája.

4.

A felnőttoktatásba (technikusi képzés a 20. életévet követően) való bekapcsolódás pedig egy előttünk álló feladat, hiszen a technikusi képzésben való részvétel feltételei a nappali és iskolarendszerű formában megszigorodtak. Az engedélyek beszerzését követően a 2-es pontban leírt feltételeket kívánjuk támasztani a jelentkezők elé.

VI. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK 1. A tanítási időben kötelezően igénybe vehető szolgáltatások  Nappali rendszerű, általános műveltséget valamint szakmai ismereteket megalapozó középiskolai oktatás kétszintű érettségire való felkészítés  Iskolarendszerű szakképzés, képesítő vizsgára való felkészítés  Középiskolai kollégiumi ellátás fiúk és lányok részére  Iskolarendszerű felnőttoktatás, középszintű érettségire és technikusi képesítő vizsgára való felkészítés 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások  Konzultáció biztosítása a tanulási problémák megoldása érdekében  Kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, más iskolai szakemberrel a diákok kérésének megfelelően  Felkészítés tanulmányi-, szakmai-, kulturális- és sportversenyekre  Felkészítés egyéb, tanulóknak meghirdetett versenyekre, vetélkedőkre Old. 17

              

Szakkör, önképzőkör, diákkör szervezése, indítása, működtetése Könyvtár és médiatár használatának biztosítása Színház- , mozi- és múzeumlátogatások szervezése Egyéni öntevékeny számítógép használat, internet hozzáféréssel Hangversenyek biztosítása éves rend szerint Egyéni öntevékeny edzőteremi használat Egyéni öntevékeny sportpálya használat Különböző szaktanfolyamokon való részvétel lehetőségének biztosítása Speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély, stb.) Egyetemi előkészítő tanfolyamok szervezése Nyelvvizsgára előkészítő külföldi tanulmányi utak szervezése Felvételi előkészítő tanfolyam általános iskolásoknak Tanulmányi kirándulások, országjárások Felzárkóztató foglalkozások biztosítása Intenzív tehetséggondozó programok szervezése iskolai és egyetemi szakemberek biztosításával  Iskolai menza igénybevétele  Ünnepélyek, rendezvények, diáknapok szervezése Az órakereten túli szolgáltatások egy része térítésmentesek, de vannak, amelyeken való részvételért meghatározott összeget kell fizetni. Ezen díjak még a jelentkezések előtt kihirdetésre kerülnek. A térítésmentes szolgáltatások alanyi jogon (a térítési díj befizetése nélkül) megilletik valamennyi beiratkozott tanulót. Térítési díjat főleg a különböző szaktanfolyamokat, a nyelvvizsgára előkészítő tanulmányi utakat, az iskolai menzát, a nem pontszerző versenyekre való felkészítést és az iskolai sportköri (szakosztályi) munkát igénybevevők fizetnek. A színház, a mozi látogatás az országjárás a tanulmányi kirándulások felmerült költségeit a résztvevők fizetik. A többi felsorolt szolgáltatás költségét az iskola számára meghatározott órakeretből vagy más forrásból (pályázat, alapítvány, szponzor) biztosítjuk. A tanulóknak az iskolai szolgáltatások iránt támasztott igényeit az osztályfőnökök, és a szaktanárok és a diákvezetők gyűjtik össze. 3. Szociális szolgáltatások és a hátrányos helyzetű tanuló kezelése Az iskola biztosítja:  A fenntartói, az iskolai és egyéb támogatások elvszerű elosztását  A rászorulók egyéni segítésének szervezését  A reggeli és délelőtti étkezési lehetőséget az iskolai és tanüzemi büfében illetve a folyosókon elhelyezett automaták igénybevételével  Ebédelési lehetőséget az iskolai menzán  Reggeli, ebéd és vacsora lehetőségét a kollégisták és az externisták részére  Segélyezési lehetőséget: SZMSZ szabályozása alapján  Egészségügyi szűrővizsgálatokat és iskolaorvosi ellátást az előírások szerint  A szociális – mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatást az ifjúságvédelmi felelős, a DÖK vezető tanár és az osztályfőnöki munkaközösségvezető, valamint a kollégiumi igh. segítségével az osztályfőnöktől, a nevelőtanártól, vagy mástól való jelzés alapján a szükséges belső és külső együttműködéssel biztosítjuk  Iskolai alapítványi támogatást elbírálás alapján.  Sportorvosi szolgálatot a diákolimpiai versenyekhez Old. 18

 Ingyenes tankönyvellátást a törvényben előírtak szerint  Az előírt tankönyvek megvásárlásának lehetőségét 4. Vakációs és tanítási szünnapon adott kínálatok  Péntek éjszaka a kollégiumi tartózkodás lehetőségét megfelelő indok alapján biztosítunk  Nyári szünetben táborozásokat, túrákat, nyelvi felkészítőket szervezünk  Az iskola által tervezett időpontban osztálykirándulásokon lehet részt venni  Mozi, színház és más kulturális lehetőségek, hangversenyek  Sportnap  Diáknap  Gólyatábor  Kollégiumi programok, rendezvények, kollégiumi nap  Megfelelő érdeklődés mellett hétvégéken (szombat) az iskolai sport létesítmények használata (működtetői jóváhagyás mellett) 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulók magatartása a társadalomban, és a családban lévő feszültségek hatását magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a megbízott felelősnek, az osztályfőnöknek és a csoportvezető nevelőtanárnak kiemelt feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható súlyos rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni az illetékesnek:(osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató és rajtuk keresztül ha szükséges az illetékes önkormányzat gyámügyi előadójának, a családsegítő központnak). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, a gondok lehetőség szerinti közös orvoslása. Néha előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen szerepel a gyermek személyiségének megismerése. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a tanuló megismeréséhez a személyiségzavarok leküzdéséhez. A kollégiummal való együttműködésben különösen is nagy figyelmet szentelünk ennek a feladatnak. Az ifjúságvédelmi megbízott és kollégiumi segítője tennivalóit pontosítani, kiképzését és továbbképzését támogatni kell. Ifjúságvédelmi felelős részére órakedvezményt biztosítunk. A prevenciós tevékenységek keretein belül folyamatosan biztosítunk vendégelőadókat az AIDS megelőzésére, a drog, az alkohol és dohányzás káros hatásainak megismertetésére. E nevelési terület az osztályfőnöki kötött órákban kap kiemelt szerepet. A felhasználható videóanyag a diákok rendelkezésére áll és hozzáférhető a könyvtárban. A tanárok rendszeresen részt vesznek a témában szervezett továbbképzéseken. Állandó kapcsolatban állunk a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával, a családsegítő központtal és az iskolapszichológussal. Minden tanévben előadás sorozat keretében készítjük fel a diákokat az állampolgári kötelességek teljesítésére. Évenként részt veszünk az ÁNTSZ által szervezett mentálhigiénés tanfolyamokon és a „Kortárssegítő” programokon.

Old. 19

Szorgalmazzuk, hogy a diákaktivisták elvégezzék az ÁNTSZ által szervezett AIDSprevenciós továbbképzést és minél többen kapjanak elsősegélyt nyújtó alapismeretet, vegyenek részt véradásban.

VII.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI- ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM

20/2012 (EMMI rendelet 128§) Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. A tudatos egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola minden részére beépülnek. A felsorolt témák mindegyikére tervezünk speciális előadásokat évfolyam vagy osztályszinten az osztályfőnökök, saját tanáraink illetve meghívott előadók segítségével. Az egyes területek szakértőinek bevonásával igyekszünk az iskolai könyvtárunk írott és elektronikus kínálatának fejlesztésére is az adott témákban. A lényeges területek a következők, amelyeken belül afent említetteken túl az alaábbi tevékenységeket végezzük: 1. önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  önismereti foglalkozások az iskolapszichológus és egyéb meghívott szakértők bevonásával  részvétel a kötelezően előírt szűrővizsgálatokon  lehetőség az alkalmi módon szervezett „egyéb” szűrővizsgálatokon 2. egészséges testtartás, a mozgás fontossága  testnevelési órák speciális gyakorlatai  iskolai keretek között szervezett gyógytestnevelési órák  iskolai sportfoglalkozások (szakági és tömegsport jellegűek egyaránt) szervezése  gyalog-, kerékpár- és vízi túrák szervezése  sí-, turisztikai és vízi táborok szervezése  egyesületi sportolás támogatása 3. a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  az iskolai büfé kínálatának szabályozása 4. a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat 5. a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében  tanácsadás az iskolaorvos, iskolapszichológus és a védőnők bevonásával 6. a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  egyéni és kiscsoportos foglalkozások az iskolapszichológus segítségével 7. a tanulás technikái 8. az idővel való gazdálkodás szerepe 9. a rizikóvállalás határai 10. a szenvedélybetegségek elkerülése 11. a tanulási környezet alakítása 12. a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége  természetjáró túrák  kármegeleőző és kármentesítő önkéntes munkák az iskola és a lakóhely környékén  részvétel természetvédelmi akciókban

Old. 20

Ezzel kapcsolatos tevékenységünk a következő témakörök köré csoportosul: 1. tájékozódás, felmérés  egyéni-, kis- és nagycsoportos beszélgetések alapján készített jegyzetek  feltett kérdésekben nyílt vagy titkos szavazás  kérdőívek név szerinti vagy anonim kitöltése 2. tájékoztatás, megelőzés  előadások  beszélgetések  video anyagok vetítése  szakirodalom ismertetése 3. kapcsolattartás  rendőrség  családsegítő központ  iskola-egészségügyi szolgálat  iskolapszichológus  civil szervezetek 4. továbbképzéseken való részvétel 5. segítségnyújtás, tanácsadás

Old. 21

 Tájékozódás, felmérés A törvényi kereteken belül megpróbáljuk felmérni diákjaink lehetőségeit, igényeit. Nagy szerepe van ebben az osztályfőnöknek, akinek megfelelő érzékenységgel kell viseltetnie a diákság problémái iránt. Észre kell vennie a hátrányos helyzetű vagy korlátozott képességű diákot. Ismernie kell a diákok egészségi állapotát, családi- és szociális hátterét.  Tájékoztatás, megelőzés: Diákok felé: - Felvilágosító programok szervezése: Iskolánkban rendszeresen járnak előadók. Az alkalmankénti előadások (egészséges táplálkozás, sport szerepe stb.) mellett, évente visszatérő program a rendőrség részéről egy jogi előadás a 11.-12. évfolyam részére, és egy szakember részéről mentálhigiénés felvilágosítás a 9. évfolyam lányai részére - Szórólapok, kiadványok: Évente a fontosabb eseményekhez kapcsolódva (tanévkezdés, diáknap, évzárás stb.) szóróanyagokat osztunk a diákság részére. Minden tanév elején eljuttatunk egy közlekedésbiztonsági témájú körlevelet a diákokhoz. (9.-10. évfolyam gyalogos- és segédmotorkerékpár közlekedés, 12.-13. évfolyam: autózás) - Osztályfőnöki órák: Az osztályfőnöki órák témakörei szervesen kapcsolódnak az egészséges életmód, a megfelelő szemlélet kialakításához. Az órák témaköreinek feldolgozását kiképzett kortárssegítők segítik. - Vetélkedők, egyéb rendezvények: A témakörhöz kapcsolódó vetélkedőkön és egyéb rendezvényeken (konferenciák, előadások) részt veszünk, diákjaink ez irányú kezdeményezéseit értékeljük. - Kiadványok: Iskolánk könyvtárában külön helyet kaptak az egészséges életmóddal kapcsolatos szakkönyvek, CD-k és videók. Ezekről külön lista álla rendelkezésre, amelyet minden osztályhoz eljuttatunk Tanárok felé: - Szórólapok, körlevelek: Minden tanév elején az osztályfőnökök körlevelet kapnak, amely tartalmazza: osztályfőnöki témaköröket, kortárssegítők névsorát, szóróanyagokat, a témával kapcsolatos könyvtári kiadványok jegyzékét, fontosabb információkat. Emellett egy éven belül, különböző eseménykehez kapcsolódva szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak. - Értekezletek: Tantestületi értekezleteke során tájékoztatás a témában - Segédanyagok: a témák feldolgozásához segédanyagokat (CD, video, dia) és szórólapokat bocsátunk rendelkezésre. Szülők felé: - Értekezletek: Iskolánk évente kétszer összevont szülői értekezletet is tart, amelyen az ifjúságvédelem témakörében is tájékoztatást kapnak a szülők.

VIII. ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Általánosságban elmondható, hogy az átlagtól való eltérésnek mindig okai vannak, amelyről az egyén gyakran nem is tehet. Így született, így alakult az élete. Ezért a beilleszkedésük, s

Old. 22

végül társadalmunk hasznos állampolgáraivá válásuk miatt kiemelt szerepet kell kapjanak az alábbiak:  osztályfőnök és minden szaktanár megfigyelő, tényfeltáró, segítő szándékú tevékenysége  szakértői vélemények bekérése, tanulmányozása, megértése, megfelelő döntések meghozatala  differenciált terhelés mind a tanítási órára, mind az otthoni munkára vonatkozólag  folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel (felügyeleti jogot gyakorlókkal)  tanuló társak (főleg osztálytársak) felkészítése a toleranciára, segítség nyújtás módjaira  az indokolt (de csak azok) könnyítések megadása 1. Hallás-, látás- vagy mozgássérült diák. Intézményünk beiskolázási követelményei miatt szellemi fogyatékos tanulók nem kerülnek be a rendszerbe. Viszont szinte minden tanévben bejut ép értelmű, de egyéb fogyatékossággal rendelkező diák. Aki szakértői igazolást mutat be valamely csoportra vonatkozólag, annak:  választása szerint biztosítjuk a törvény által előírt óraszámban a plusz foglalkozásokat (elsősorban az érettségi tantárgyakat javasoljuk)  engedélyezzük a segédeszközök órai használatát (laptop, halló készülék, egyedi megvilágítás, stb.)  biztosítjuk az akadálymentes közlekedést, lifthasználatot, mozgássérülteknek kialakított vizes blokkot  megszervezzük a tanulótársaik által nyújtott segítséget a közlekedésben, órai munkában és a tanulásban egyaránt  írásos szülői kérésre (igazgatói elbírálás alapján) részleges vagy teljes felmentést kaphatnak bizonyos tantárgyakból  a tanórai foglalkozáson megválaszthatják az ülőhelyüket a jobb látás, hallás, szájról olvasás, közlekedés érdekében  az érintett tanárokat felkészítjük a probléma kezelésére, a legalapvetőbb segítségek megadásának módjaira (pl. hallássérült tanuló estében, mindig felé fordulva, artikulálva beszéljen; látássérült tanuló estében a dolgozatok feladatlapjait legalább kétszeres nagyításban készítse el) 2. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küszködő tanulók részére összefüggő programok és szolgáltatások biztosítása Az egyik legnehezebb feladat ezen csoportba tartozó tanulók felderítése, hiszen szégyenérzetből, vagy akár tudatlanságból is, de igyekeznek titkolni. S valljuk be, mi tanárok is hajlamosak vagyunk az elvártnál gyengébb teljesítményű diákot a „lusta” jelzővel ellátni. Nagyon fontos szerep hárul az osztályfőnökre, de érzékenynek kell lennie minden tanárnak is. A legárulkodóbb jelek ha a gyenge teljesítmény annak ellenére keletkezik, hogy a diák: szerény, segítőkész, igyekvő, dolgozatoknál rendszeresen időzavarba kerül, órai magyarázatokat annak ellenére nem érti, hogy figyel. A probléma kezelésére az alábbi tevékenységeket végezzük:  személyes és interneten keresztüli tanácsadás  önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és azon kívül  tanulási technikák tanítása osztályfőnöki és tantárgyi szakórák keretében  korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése elsősorban a 9. és 10. évfolyamos tanulók részére  írásos szülői kérésre (igazgatói elbírálás alapján) részleges vagy teljes felmentést kaphatnak bizonyos tantárgyakból

Old. 23

 társasági életben való jártasság kialakítása (részvételre ösztönzés az iskolai szakkörökben, diákönkormányzat által szervezett programokban, stb.)  a bejáró tanulók várakozásához tanulásra is alkalmas körülmények biztosítása  vegyen részt a tanulóknak szervezett színház-, kiállítás- és hangversenylátogatásokon  kapcsolódjon be az iskolai kiállítások, kulturális bemutatók, ünnepségek, megemlékezések, kollégiumi rendezvények szervezésébe, vagy legyen ott szereplő, stb. 3. A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítására tett intézkedések A felismerés általában nem okoz gondot. Sajnos a kiváltó ok viszont nagyon sokféle lehet. Csak tanulási oldalról nézve az egészen gyenge képességek leplezésére való törekvéstől a kiemelkedő képességek miatti „unatkozom, nekem ez kevés” demonstratív kifejezéséig bármi. S akkor még nem beszéltünk az olyan orvosi esetekről, amikor még a rendszeres gyógyszerezés is előírt a számára, amit persze sokszor még a szülő is titkol, nehogy megbélyegzett legyen a gyereke. Tehát kiemelt szerepet kell kapjon az okok feltárása, hogy aztán a megfelelő bánásmódban részesüljön.          

ifjúságvédelmi felelős alkalmazása az iskolában és a kollégiumban iskolapszichológusi rendelések megszervezése önértékelési tréningek, foglalkozások szervezése osztályfőnöki egyéni beszélgetések szervezése, a diákok megismerése családdal való folyamatos kapcsolattartás (szülői értekezletek, értesítések, tájékoztatók stb.) megszervezése szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása (pszichológus) az ifjúságvédelmi és szociális szervekkel való kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása osztályfőnökök és tantestület érdeklődő tagjainak szakmai továbbképzése a DÖK bevonása az érdekvédelmi és karitatív munkába a személyiség alapos megismerése, feladattal való ellátása, a teljesítmény értékelése, ösztönző intézkedések.

4. Etnikai kisebbségi ügyek kezelése Az iskolába és a kollégiumban 1998 óta nem volt egyetlen egy etnikai vagy kisebbségi üggyel kapcsolatos gond vagy probléma. Az iskolavezetés és a nevelőtestület ismeri a törvényi kötelezettségeit. Folyamatosan figyeljük a témában megjelenő pályázatokat, amelyekre felhívjuk diákjaink figyelmét és igény esetén segítünk is nekik az ezeken való indulásban (az utóbbi években több sikeres programunk is volt). Több diákunkról tudjuk (bár ilyen jellegű felmérést nem készítünk), hogy szüleik, vagy ajkár ők maguk is aktív résztvevői a főleg lakóhely szerinti kisebbségi programoknak (esetleg kisebbségi önkormányzatnak), amely tevékenységet mi is támogatunk. Sőt több alkalommal képviseltettük magunkat műsorral ilyen jellegű eseményeken. 2008 és 2012 között szerepeltünk: ruszin, német és szlovák programokon. Iskolai galériában kiállítóként szerepeltek cigány és ruszin festők művei, de tanáraink közül is többen részt vesznek nemzetiségi találkozókon vagy ebben a témában szervezett megbeszéléseken, előadásokon. 5. Alapítványaink segítsége Iskolánkban három alapítvány is működik, amelyek indokolt esetben (főleg szociálisan rászorulóknak) anyagi támogatást tud nyújtani a kérvénnyel hozzájuk forduló diákoknak: eszközvásárláshoz, tankönyvvásárláshoz, ruházkodáshoz, étkezéshez, utazáshoz, nevezési

Old. 24

díjak átvállalásához stb. (alapítványaink pontos célrendszere és működési mechanizmusa a honlapunkon olvasható) 6. Panasztételi lehetőségek Fontos, hogy a vélt vagy valós sérelmet elszenvedett diák a problémáival tudjon kihez fordulni. Érezze a biztonságot, hogy az általa elmondottak nem jutnak illetéktelenek tudomására, s legfőképpen, hogy neki ebből nem származik hátránya.  Elsődleges személy ebben a folyamatban az osztályfőnök, aki mint egy szülő kell, hogy felügyelje a rá bízott tanulókat. Tudjon az őket érdeklő és érintő problémákról, igyekezzen azokat diplomatikusan megoldani, de szankcionáljon is, ha kell.  Súlyosabb esetekben érdemes az igazgatóhoz fordulni. Főleg ha valakit emberi mivoltában aláztak meg testi ereje, vallása, bőrszíne vagy bármilyen egyéb oknál fogva. Ide tartoznak a Házirendben a súlyos vétség témakörébe sorolt elemek is. Valamint a felmentések kérése, és az anyagi segítségek igénylése.  2009-től működik az iskolában pszichológus, aki nem csak foglalkozásokat vezet kisebb-nagyobb csoportoknak, de egyéni rendelést is tart. Ő név nélkül jelezné, ha valamely probléma akuttá vagy általánossá válásának fenn állna a veszélye.  Az ifjúságvédelmi felelős elsődleges feladata ezen problémák kezelése, de még az is, hogy a potenciálisan bajba kerülő gyerekeket figyelje, ha kell közbelépjen. 7. A feltárt problémák megoldása Igyekezni kell a lehető legkisebb konfliktussal járó megoldást választani:      

leggyakrabban már a kibeszélés is segít szaktanácsadás, vagy ilyenre alkalmas szervezetekhez való irányítás az érintettekkel történő megbeszélés felmentések különböző kötelezettségek alól támogatások megítélése eljárás lefolytatása (csak végső esetben)

IX. AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1.

A tanulók értékelése

Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségének optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi, szakmai és testi fejlődésben. Ezért biztosítjuk számukra, hogy bővítsék ismereteiket, kibontakoztathassák képességeiket, megvalósíthassák céljaikat, elképzeléseiket és törekvéseiket. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú eredményes oktatás-nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységének áttekinthetőségének megőrzése, és tudatosítása.

2.

Az értékelés célja: o a személyiség fejlesztése o az önértékelési képesség kialakítása

Old. 25

o motiváció o pályorientáció Az értékelésre a tanítási - tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. A TANULÁSI FOLYAMAT AZ ÉRTÉKELÉS KEZDETE diagnosztikus Fajtája feltárja az előzetes ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás esetén, Ideje a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor visszajelzés tanár, diák, Célja szülő számára Formája

3.

FOLYAMATA

formatív fejlesztő, önfejlesztést segítő

időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében a tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése rövid dolgozat röpdolgozat, (osztályozni nem illik) a szóbeli feleletek, teljesítményt pontban, osztályfeleltetés, vagy százalékban fejezi gyakorlat ki.

VÉGE

szummatív minősítő értékelés, a tanulási időt zárja le félév, év vége érettségi, szakmai képesítő, szintfelmérő viszgák összegezés, minősítés, értékelés témazáró, szóbeli- írásbeli feleltetés, gyakorlati feladat megoldása

Alapelvek Az értékelés legyen:  folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető,  sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a diák valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, gyakorlatok végzése, stb.),  változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket,  kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzést és a felelősségtudat kialakulását,  konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentsen további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet,  objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra,  kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tehetnek javaslatokat. A nevelési folyamat fontos része az

Old. 26

értékelés szempontjainak (elviselésüknek) megszokása.

elsajátítása,

megtanulása,

alkalmazásuknak

4. A tanulók magatartásának értékelése Magatartás

példás

jó

változó

rossz

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni udvariatlan, nyegle

erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

1. Fegyelmezettsége

nagyfokú, megfelelő állandó, másokra pozitívan ható

2. Viselkedés kultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

kevés kivetnivalót hagy maga után

3. Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen járó, kezdeményez ő betartja, arra ösztönöz nagyfokú

részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú néha hibázik

igazolatlan órája nem lehet

igazolatlan óráinak száma: 1-2

igazolatlan óráinak száma: max. 8

jó figyelmes, törekvő

változó ingadozó

4. Házirend betartása 5. Felelősségérzete 6. Hiányzásai

időnként feledékeny

nem árt, ingadozó vagy közömbös, vonakodó részben tartja be ingadozó

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő sokat vét ellene felelőtlen, megbízhatatlan igazolatlan óráinak száma: 8-nál több

5. A tanuló szorgalmának értékelése

Szorgalom 1. Tanulmányi munkája

Old. 27

példás céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésér e

hanyag hanyag, lassító

2. Munkavégzése

3. Kötelességtudata

4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan kifogástalan, precíz

rendszeres, érdeklődő

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, megbízhatatla hullámzó, n, önállótlan gondatlan

megfelelő, néha ösztökélni kell ösztönzésre dolgozik

felszerelése gyakran hiányos ritka

felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs egyáltalán nem

Kiegészítés a magatartás és szorgalom értékeléséhez a nevelőtestület egységes eljárása érdekében Elismerések adhatók (nem „jár”) a házi-, városi, megyei, országos és nemzetközi versenyeken elért eredményekért:  Háziversenyek (tanulmányi, szakmai, művészeti, sport) I-III. helyezett: osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli dicséret,  Városi versenyek (tanulmányi, szakmai, művészeti, sport) I-III. helyezett: igazgatói dicséret, IV-VI. helyezett: szaktanári dicséret,  Megyei versenyek I-V. helyezett: igazgatói dicséret, VI-X. osztályfőnöki vagy szaktanári dicséret  OKTV, OSZTV, OMTV és más országos versenyeredmény: I-X-ig helyezett: nevelőtestületi dicséret és a szabályzatban foglaltak szerint kitüntetések adományozása, kedvezmények biztosítása.  Nemzetközi versenyeredmények: helyezéstől függetlenül nevelőtestületi dicséret és kitüntetés adományozása  Kitüntetések: A kitüntetések rendszere időről-időre változhat a tantestület döntése alapján. Ennek pontos szabályozása mindig az adott tanévre érvényes Házirend mellékletében olvasható. A 2012-2013-as tanévre érvényes lista az alábbi: A 9-14. évfolyam végén adományozható, s a tanévzáró ünnepségen kerül kiosztásra (végzősök esetében a ballagási ünnepségen): Kitűnő tanuló Kiváló Tanuló Kiváló Kollégista Iskola Kiváló Népszerűsítője A Tanév Kiváló Sportolója A Tanév Kiváló Tanulmányi Versenyzője Nyelvmester Közösségi munkáért

Old. 28

Kizárólag a végzősök vehetik át, több éves munkájuk elismeréseként az alábbiakat: Boronkay Emlékérem Tanulmányi Versenyekért Emléklap Boronkay Sportjáért Emléklap Boronkay Kiváló Népszerűsítője Emléklap

6. Tantárgyi minősítések Pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érettségi és képesítő vizsgán a tanuló teljesítményét a vizsgabizottság értékeli, minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét ellenőrző könyv útján rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Fő elv, hogy a félévi és év végi osztályzat nem lehet alacsonyabb, mint az addig megszerzett osztályzatok súlyozott átlagának egész része. Azaz pl. 3,99-re még adható közepes értékelés, de 4,00-ra már nem. A felfelé történő eltérés nincs szabályozva, de fontos rendező elv, hogy az évközi osztályzatok azért vannak, hogy a lezárások azok átlagához igazodjanak. Így pl. a 4,23-ra megadott jeles lezárás még elfogadható, de a 3,87-re már nem javasolt. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: - a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat, de egyes esetekben a kerettantervi integráció keretében az értékelés módja az érdemjegy mellett szóbeli értékelés is lehet. Az osztályzásban az 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk. - a magatartás és szorgalom minősítése a pedagógiai gyakorlatban kialakult módon történik. Az érettségire épülő képzési szakaszban a magatartást és a szorgalmat nem minősítjük. A tantárgyi osztályzat akkor: Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tanagyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. A gyakorlati és mérési feladatot jó színvonalon, igényesen teljesíti. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak. A gyakorlati és mérési feladatot teljesíti.

Old. 29

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget és többször rászorul a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre). A gyakorlati és mérési feladatot segítséggel teljesíti. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek csak hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. A gyakorlati és mérési feladatot nagyobb segítséggel, nehezen teljesíti. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. A gyakorlati és mérési feladatot segítséggel sem tudja megoldani. Jártasságot nem mutat. 7. Osztályozás, értékelés, osztályozó, javító és pótló vizsga Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. A javító-, osztályozó- és pótló vizsgára utalt tanulók esetében a továbbhaladás szempontjából szükséges osztályzatot a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság határozza meg. Év végi elégtelenről induló vizsga esetén a „buktató” tanár nem lehet a vizsgabizottság tagja. Ez a helyzet akkor is, ha nagykorú tanuló, vagy kiskorú esetén annak szülője (gondviselője) írásban kérvényezi, hogy az osztályozó vizsgán az addig őt tanító tanár ne legyen (azt nem kérheti, hogy kit jelöljön ki az igazgató erre a feladatra). A felnőtt oktatásban az évközi érdemjegyeket és a továbbhaladás szempontjából döntő és szükséges év végi osztályzatot írásban, szóban vagy mindkettő alapján, beszámoló keretén belül szerzik meg a hallgatók. A magántanulók félévkor és évvégén adnak számot tudásukról, felkészültségükről osztályozó vizsga keretében. Az igazgató felmentheti a tanulót részben vagy egészben a kötelező tanórai foglalkozások látogatása, illetve egyes tantárgyak tanulása alól. A tanulás alóli felmentés esetén a tanuló tudását nem kell osztályzattal értékelni, minősíteni. Osztályozó vizsgát a tanév során bármikor lehet tartani, a szaktanárral történt egyeztetés után. Az osztályozó vizsga letételéhez az igazgató vizsgabizottságot jelöl ki. A vizsgabizottság áll: elnökből és minimum két kérdező tanárból. A vizsgabizottság döntését szótöbbséggel hozza meg. Az osztályozó és javító (pótló) stb. vizsgáról az előírásoknak megfelelően jegyzőkönyv készül. A vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vagy ezek kombinációja a vizsgaszabályzattól függően. A tanuló félévkor és évvégén minden tantárgyból egy osztályzatot kap. A szakmai orientációs ismereteket és a szakmacsoportos alapozó ismereteket egyetlen tantárgyként kezeljük és egy osztályzattal értékeljük. Miután ezt a rendszert felmenő módon felválltja a szakmacsoportos oktatás, a szakmai tárgyak értékelése a törvényi előírásoknak megfelelően Old. 30

összevontan, vagy tantárgyanként fog történni. Ettől függetlenül az egységesnek tekintett tantárgy (összevont osztályzás) egyes elemeit évközben külön – külön osztályozzák a tanárok. Az egyes elemek részosztályzatai a heti óraszámuk arányában szerepelnek a végső érdemjegy meghatározásánál félévkor és évvégén is. Valamely résztantárgy elégtelen osztályzata esetén a továbbhaladás szempontjából az orientációs ismeret vagy a szakmacsoportos alapozó ismeret év végi osztályzatát elégtelennek kell minősíteni és javítóvizsgát a sikertelen résztantárgy ismeretanyagából kell tenni. Kerekítés esetén a matematikai kerekítési szabályokat kell alkalmazni. Hasonlóan kell eljárni más integrált tantárgyak tanítása értékelése és osztályozása esetén is.

X.

Old. 31

Az iskola 2013. január 01-én bekövetkezett fenntartóváltása miatt törölve

XI.

A TANÁRI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE

A tanári munka ellenőrzésének és értékelésének módjai és szempontjai részletes kifejtésre kerülnek a többször módosított IMIP-ben. Ezt ugyan felváltja a pedagógusokat minősítő eljárás, de tájékoztató jelleggel egyes elemeit a jövőben is szeretnénk működtetni. Ilyen például a tanulók által a tanév végén, anonim módon kitöltött kérdőív kiértékelése. Alapelvek: Az iskola a tapasztalatok és a társadalom megítélése szerint sok értéket közvetít. Az értékközvetítésben a tanárnak meghatározó szerepe van. Ennek megfelelően a tanár nem csak az iskolában, hanem a társadalmi élet más területén is életvitelével, példájával nevel és hat a környezetére. Tanítványaival bárhol találkozhat és figyelő tekintetek kísérhetik az iskolán kívül is. Ha az iskola és a tanár nem képviseli a megfelelő értékrendet, könnyen elveszítheti a szülők bizalmát és ezáltal csökken a mintaszerep. Ez negatívan befolyásolhatja az iskola munkájának megítélését. Ellenőrzés szempontjai: 1. Az iskolahasználók elvárásai (diákok, szülők) 2. Adminisztratív munka ellenőrzése 3. Fenntartó elvárásai 4. Iskolavezetés elvárásai Az ellenőrzések módja:  magánbeszélgetések (igazgató, szaktanár),  munkaközösségen belüli megbeszélések,  óralátogatások (igazgató, munkaközösség-vezetők),  osztályozó értekezletek,  osztályban tanító tanárok értekezlete,  szintfelmérők (tesztek) alkalmazása és értékelése  adminisztratív munka ellenőrzése (naplók, jelenléti ívek, jegyzőkönyvek)  beszámolók Az ellenőrzés követelményei:  tényszerű és objektív legyen,  folyamatos és tervszerű legyen,  a mérést minden esetben értékelés kövesse. A megítélés területei:  a szakmai, pedagógiai munka színvonala, eredményessége,  a tanítási órán alkalmazott módszerek, eszközök eljárások hatékonysága, eredményessége,  a pontos órakezdés,  a naplók és egyéb dokumentumok vezetése,  a tanulók értékelésének folyamatossága, reális volta, a helyes önértékelés kialakulása, eredményessége,  a tanulókkal való kapcsolattartás módja,  a tanulói terhelés folyamatosságának, arányosságának, biztosítása,  a szülői értekezletek megtartása, a szülőkkel való kapcsolattartás, a szülők reális tájékoztatása  az önképzés, a továbbképzéseken való részvétel eredményesség és hasznosság, Old. 32

   

a kezdő pedagógusok és más munkatársak szakmai és módszertani támogatása, a tantestület egysége érdekében tett erőfeszítések, a felzárkóztató és tehetséggondozó munka, a versenyekre való hatékony felkészítés, a lemaradók a segítséget igénylők támogatása.

A felsorolt feladatok megszervezését az igazgató és munkatársai végzik az egyenlő terhelés és a szakmai kompetenciák figyelembevételével. A kiadott feladatokról az egyes területek vezetői az igazgatónak számolnak be. A szaktanáros ellenőrzésében, értékelésében és közvetlen irányításában a munkaközösség-vezetőknek meghatározó szerepük van. Az értékelés: Az ellenőrzés és az értékelés a szakmai és az emberi bizalmon alapuló irányítási tevékenység. Ennek azáltal kívánunk érvényt szerezni, hogy a munkatársak értékelését, az osztályfőnökök segítségével elsősorban a munkaközösség-vezetők végzik. A végső minősítést az igazgatóhelyettesekkel és a gyakorlati oktatásvezetőkkel együtt az igazgató alakítja ki. Az iskola egyes területeinek vagy egészének értékeléséhez külső szakértőket is lehet alkalmazni. A munkaközösségek és a területfelelős igazgatóhelyettesek, (gyakorlati oktatásvezetők) értékelik az alábbiakat:  a tanórán végzett munka,  az órakezdés és befejezés  a naplók és egyéb pedagógiai dokumentumok vezetése,  a tanulók értékelésének módja, rendszeressége,  a tanórán kívüli tevékenységek,  a konfliktusok kezelése (szülőkkel, tanulókkal és kollégákkal),  a továbbképzések anyaga és az iskolai terjesztés,  a módszertani kezdeményezések,  a tanulók fejlődését segítő egyéb tevékenységek (tehetséggondozás, előadás, egyéni tanácsadás, csoportos tevékenység támogatása stb.),  a napi oktató-nevelő munka öntevékeny segítése, a feltételek javítása. A munkaközösségek által elkészített a szakterületre vonatkozó értékelést a tantestülettel ismertetni kell. Ezek az értékelések részét képezik az iskolai szintű értékelésnek.

XII. AZ ISKOLA VIZSGARENDSZERE, TOVÁBBLÉPÉS FELTÉTELEI Az érettségi vizsga

1.

A szakközépiskola, a gimnázium és a két tannyelvű képzés (nyelvi előkészítő év kivételével) az érettségi vizsgára, s a annak meglétére épülő továbblépésre (technikusi képzés, felső fokú tanulmányok) készít fel. Az iskola közép-és emeltszintű érettségi vizsgára készít fel, minden olyan tantárgyból, amelyet a fenntartó számára kijelöl, vagy jóváhagy. A törvényi előírások szerint kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és

Old. 33

irodalom, történelem, matematika, választott idegen nyelv és egy ötödik tantárgy. A szabadon választható vizsgatárgyak listájáról minden évfolyamot tájékoztatunk előadás keretében és írásos formában is az iskola honlapján. A vizsgatárgyak jelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat előírásait vesszük figyelembe. Így például fontos tudni, hogy 2015-től a szakmai képzésben részt vett végzősöknek az ötödik érettségi tantárgy a „szakmai alapismeretek”, míg a gimnazisták továbbra is szabadon választhatnak bármely tantárgyat a listán szereplők közül. A felnőttoktatás vizsgatárgyai megegyeznek a nappali tagozatosokéval. Lehetőséget biztosítunk az előrehozott érettségi vizsga letételére is, minden olyan tantárgyból, amely az adott vizsgaidőszakban megszervezésre kerül. Az érettségi vizsgák szerkezetét, típusait, fő tartalmát az éppen érvényben lévő, felsőbb szabályozás rögzíti. A szakmai képesítő vizsgák

2.

Iskolánk az Alapító okiratnak megfelelően a Köznevelési és a Szakképzési törvény szellemében szakmai képesítő vizsgát szervez, az OKJ előírása szerint. Az iskola a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgához előírt feltételeket biztosítja és amennyiben lehetőséget vagy felkérést kap erre, a vizsgát az iskola saját területén és tanműhelyében bonyolítja le. Az iskola nem csak a saját iskolarendszerű képzésében részt vett tanulók számára szervez OKJ szerinti vizsgát, hanem vállalja máshol vagy saját tanfolyamain felkészítettek vizsgáztatását is. A szintfelmérő vizsga

3.

Az osztály vagy a teljes évfolyam tudásszintjének mérésére szolgál. Általában félévkor vagy a tanév lezárása előtt alkalmazzuk. Az iskola szervezésében lebonyolított szintfelmérőket lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy az más tantárgyak óráit ne zavarja, a diákok szabadidejét ne vegye el. Ettől csak igazgatói engedéllyel lehet eltérni. Témaköreit, tantárgyait, lebonyolításának idejét és módját a vizsga előtt 3-4 hónappal előbb a tanulókkal tudatni kell. Az értékelése %-os módon történik, ami osztályzatra váltható át. A szintfelmérő anyagát a teszteket és a szóbeli kérdéseit a munkaközösség állítja össze, határozza meg. Szintfelmérőt az adott terület éves munkaterve alapján (tehát a munkaközösség jóváhagyásával) lehet tartani. Az oktatásért felelős miniszter (államtitkár) az adott tanévre vonatkozó utasításában elrendeli a teljes iskolára, évfolyamra vagy 1-1 osztályra vonatkozó tudáspróbát (pl. kompetencia alapú mérések, nyelvi szintfelmérő, stb.). A mérést a mérési biztosok végzik vagy ellenőrzik. Iskolánk tanárai ebben megbízás alapján vesznek részt. 4. Osztályozó vizsga Azok a diákok, akik az előírt minimumnál (lásd az éppen aktuális Házirend) kevesebb tanítási órán vettek részt (pl. tartós betegség, magántanulói státusz, egyéb hiányzásokból adódik össze), vagy az előírtnál kevesebb osztályzatot szereztek a szorgalmi időszak alatt (általában azért mert éppen a számonkéréses órákon hiányoztak) osztályozó vizsgát kötelesek tenni. Ezek időpontjai: február, április (csak a végzősöknek), június (csak igazgatói engedéllyel) és augusztus. A feladat –és kérdéssorokat a szaktanár állítja össze és értékeli, s állapítja meg az osztályzatot. Igazgatói engedéllyel lehetőség van ezen vizsga letételére azon diák számára is, akik ezt indoklással ellátva írásban kérvényezik (kiskorú tanuló esetében a gondviselő), pedig nem lenne számára kötelező.

Old. 34

A javító vizsga

5.

Azok a diákok, akik a szorgalmi időszak végére egy vagy két tantárgyból elégtelen minősítést kaptak, és 16. életévüket az adott év augusztus 31-ig nem töltötték be, külön kérvény nélkül is javító vizsgán vehetnek részt. Ennek időpontja mindig augusztus 2131. közötti időszakra esik. A pontos dátum a tanévzáró ünnepségen kerül kihirdetésre, de ezt követően az iskola honlapján is közzé tesszük. Aki betöltötte a 16. életévét, annak írásos kérvényt kell benyújtania (18 év alattiak esetében a gondviselőnek) az igazgatónak címezve az adott év június 20-ig, melyet a tantestület bírál el a tanévzáró értekezleten. A javító vizsga lebonyolítására az igazgató bizottságot jelöl ki, mely minimum három főből áll. Egy adott tantárgy vizsgaanyagát az ahhoz kötődő munkaközösség állítja össze, így az állhat írásbeliből, szóbeliből, vagy mindkettőből. Gyakorlati tantárgyak esetében az éves követelményekhez kötődő produktum elkészítéséből vagy bemutatóból. A kérdező-értékelő tanár nem lehet az, aki a szorgalmi időszak végén az elégtelen minősítést adta. A javító vizsga eredményét lehetőleg még a teljesítés napján, de legkésőbb a vizsga befejezését követően 24 órán belül tudatni kell a tanulóval. Olyan tantárgyak esetében amelyek az első félévben lezáródnak, külön igazgatói engedéllyel a javító vizsga megszervezhető május 30-ig is. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

6.

Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Azon tantárgyakból, amelyekből ezt nem sikerült elérni az augusztusi javító vizsgákon van lehetőség megszerezni az előző pontban leírt feltételek megléte esetén. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítőknek legkésőbb az augusztusi javító–pótló-osztályozó vizsga idején adjanak számot tudásukról. Ők elégtelen osztályzat esetén szeptember 30-ig tehetnek javítóvizsgát azon tantárgyakból, amelyekből augusztusban nem javítóznia kellett. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen megkezdhetik tanulmányaikat. A javító-osztályozó-pótló vizsga más időben történő letételét vagy sikertelen vizsga megismétlését nagyon indokolt esetben az igazgató írásos kérésre engedélyezheti. A szakképző évfolyamokra sikeres érettségi vizsgával lehet beiratkozni. Aki a 12. évfolyam végén sikertelenül érettségizett, az a szakképző évfolyamra csak feltételesen vehető fel, abban az esetben ha az adott év őszi vizsgaidőszakában a pótérettségire jelentkezik. Sikertelen pótérettségi esetén a tanulók névsorából törölni kell. Törölni kell azt a tanulót is, aki a félévi értékeléskor kettőnél több tárgyból nem szerezte meg a legalább elégséges minősítést. Aki szakirányú előképzettséggel érkezik, azok számára a technikusi képzés egy tanév, aki ilyennel nem rendelkezik, azok számára két tanév. Az iskolára jellemző továbblépési periódus a tanév. Ettől eltérő továbbhaladási engedélyt kiskorúaknál a szülő kérésére, nagykorúaknál egyéni kérésre a szaktanár és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató adhat engedélyt, s minden esetbe különbözeti vizsga teljesítéséhez kötött. 7.

Évfolyamismétlés alapesetei 

Old. 35

aki kettőnél több tárgyból nem éri el az elégséges minősítést a szorgalmi időszak (június 15) végére

       

aki a javítóvizsgán valamely tantárgyból nem éri el az elégséges minősítést aki 250 óránál többet hiányzik és nem kíván osztályozó vizsgát tenni akinek az igazolatlan hiányzásai elérik a 30 órát akinek valamely gyakorlati jellegű tantárgy óráiról való hiányzása (az igazolatlan órák száma 20% alatti) meghaladja a 20%-ot, és a tantestület nem ad engedélyt a javító vizsgára (írásban kell kérvényezni az adott év június 20-ig) akinek valamely gyakorlati jellegű tantárgy óráiról való igazolatlan hiányzása meghaladja a 20%-ot akinek valamely elméleti tantárgy óráiról való hiányzása (az igazolatlan órák száma 30% alatti) meghaladja a 30%-ot, és a tantestület nem ad engedélyt a javító vizsgára (írásban kell kérvényezni az adott év június 20-ig) akinek valamely elméleti tantárgy óráiról való igazolatlan hiányzása meghaladja a 30%-ot indoklással ellátott, írásos kérvény alapján

XIII. A TANKÖNYV ÉS A TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. A tankönyv kiválasztás elve, és a tankönyv forgalmazása  A tankönyvek alkalmazása csak a munkaközösség véleményének kikérésével lehetséges. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez.  Fontos, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával.  Csak olyan kiadványt használunk kötelezően megvásárolandó tankönyvként a tanításban, amely szerepel a hivatalosan jóváhagyott „tankönyv listán”.  A tankönyvet, tankönyvcsaládot a felmenő rendszeren belül nem szabad váltani, kivéve ha az addig alkalmazott könyvet már nem adják ki, vagy az új „család” tartalmi elemei megegyeznek az éppen leváltottal.  A kiválasztásnál figyelembe kell venni a tankönyv árát is. Azonos körülmények mellett, vagy ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését, az olcsóbb könyvet kell alkalmazni.  Csak olyan tankönyv alkalmazható, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést.  Vizsgálni kell, hogy a tankönyvben alkalmazott ábrák megfelelően segítik-e a szöveges részek megértését.  Nyelvkönyvek esetében előnyben kell részesíteni azokat a könyveket, ahol megvalósul a nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer egysége.  A kiválasztott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek felsorolását évfolyam és osztály pontosítással, a beszerzési árak megjelölésével legkésőbb a tanévzáró ünnepségen minden tanulóval tudatni kell.  A tankönyvek értékesítése az iskola közreműködésével megbízott személyen keresztül történik.

Old. 36

 Senkinek nem kötelező az iskola által megbízott személytől beszerezni a tankönyveket. Ez csak lehetőség. A megadott lista alapján bárki intézheti egyénileg is.  Azon diákoknak, akiknek a határidőre benyújtott igazolás alapján jár a tankönyv ingyenes biztosítása, az iskola könyvtári állományából oldjuk meg. Tehát ezen könyveket a diákok nem örökbe kapják meg, hanem egy tanévre kölcsönzik, így azokat, természetesen használódástól eltekintve, sértetlen állapotban (nem lehet szaggatott lap, firka, ételfolt, stb.) június 15-ig le kell adni. 2. A taneszköz kiválasztás elve  Figyelembe vesszük a szakmai követelményrendszerben és a tantervben előírtakat.  A hagyományos, közvetlen megjelenítésen alapuló eszközök rendszerben tartásával is biztosítjuk a többoldalú szemléletet a tananyag átadása során.  A modern és a hagyományos szemléltetést párhuzamosan alkalmazzuk ugyanazon témák oktatása során.  Fontos szerepet biztosítunk a saját készítésű eszközöknek.  Nem tekintjük a számítógépet kizárólagosnak és mindenre alkalmas, mindent helyettesítő eszköznek, de alkalmazását kiterjesztjük minden indokolt esetre.  Ügyelünk rá, hogy a valóságot egyre tökéletesebben utánzó eszközök révén ne tegyük a valóságot elvonttá. A szimuláció előnyei mellett a hátrányait is elemezzük az eszközválasztásnál és alkalmazásánál.  A taneszközök beszerzésénél figyelembe vesszük az erkölcsi elavulás és a tényleges amortizáció várható alakulását.  Csak munkavédelmileg minősített eszközt alkalmazunk, ha azok mechanikai ereje, üzemi feszültsége vagy más jellemzője ezt megköveteli.  A gyakorlati oktatásban alkalmazott gépek és műszerek ösztönző hatásúak kell, hogy legyenek. Az eszközök által is vonzóvá tesszük a tevékenységet, hogy ezáltal is segítsük a programban meghatározott "munka és minőség" részcél megvalósítását.  Az iskolába kerülő taneszközök, szemléltetési eszközök, más segédletek vásárlása előtt a munkaközösségek véleményét, a szakmai oktatás eszközeinél a műhelyfőnök véleményét ki kell kérni. Az iskolába bekerülő új eszközök, segédletek kezelésére, használatára az illető tanárokkal, majd a használó diákokat a használat előtt ki kell oktatni.  Az egyéni felszerelést képező eszközök kötelező listáját minden szaktanár a tanév elején ismerteti. Fontos elv, hogy szorítkozzunk az olcsón beszerezhető alapeszközökre (főleg író és rajz eszközök, füzetek, speciális ruházat) XIV. Az iskola 2013. január 01-én bekövetkezett fenntartóváltása miatt törölve

Old. 37

XV. KÖTELEZŐ NEVELÉSI CSOPORTFOGLALKOZÁSOKON

TÉMÁK

AZ

OSZTÁLYFŐNÖKI

–ÉS

Az osztályfőnöki órák és kollégiumi foglalkozások keretén belül a szabadon választható témák mellett a tanulók életkori sajátosságának, az iskola és a kollégium nevelési elveinek, a szülők elvárásainak valamint a fenntartói és törvényi előírásoknak megfelelően tanévenként a következő témaköröket mint kötelezően feldolgozandó anyagot jelöljük ki. 1.

Kötelező osztályfőnöki témák: 9. évfolyamon: Egészséges életmód és a serdülés: - egészség - életmód - serdülés - az internet - könyvtárhasznált - helytörténet - kortársak - kapcsolatok, csapatépítés - káros szenvedélyek - kockázatok - változások 10. évfolyamon: Helyem a világban – én és mások - „kisközösségi” elvárások - életmód - kortársak, önismeret - média - az internet - társadalmi elvárások - deviancia - káros szenvedélyek - kölcsönhatások - megfelelés 11. évfolyamon: Hogyan tovább? - társadalmi együttélés osztályai - társadalmi normák - táplálkozás - párkapcsolatok - szexualitás - káros szenvedélyek - karrier - önismeret, pályaválasztás - „maradj a napos oldalon”! 12. évfolyamon: Felelősség a közösségért - felnőtté válás, pályaválasztás - döntések - kapcsolatok - személyi higiénia

Old. 38

- család - munka - felelősség a környezetért, közösségért - életminőség - helyem a világban 2. 

Kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások témái: Tanulásmódszertan

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. A vizsgák rendje, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felvételi rendje, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, tesztés esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban.

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben,

Old. 39

valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A szellemi munka technikája. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. 

Önismeret, pályaválasztás

Ki vagyok én?

Reális énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítélet-nyitottság, gyávaságbátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma - beszélgetés, vita. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban.

Pályaorientáció

Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek

Old. 40

megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése. 

Művészet és információs kultúra

Mindennapok művészete

A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, egyéni ízlés.

Az alkotás öröme

Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.

Nemzeti kultúránk

A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. Ismerkedés a néphagyomány értékeivel. Nép- és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása. Alkotókörök létrehozása.

Egyetemes műveltség

A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei.

Old. 41

Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása. Informatikai és számítástechnikai ismeretek

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás.

Könyvtári informatika

Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.



Környezeti nevelés

Környezetünk állapota

Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld mint egységes rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel.

Közös felelősségünk

Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek "életútjának" követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium

Old. 42

döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 

Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

Társas kapcsolataink

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).

Élet a kollégiumban

Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi "jól létéért". Szabadidő tervezés, szervezés.

A háztartás

Lakásszerzés. A népművészeti hagyományok felhasználása a tárgykészítésben, alakításban és díszítésben. Hasznos tárgyak készítése, használati tárgyak javítása. Gazdálkodás. A bevételeim, kiadásaim mérlege, a takarékosság, takarékoskodás, az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. Az alapvető szolgáltatások megismerése. Családi költségvetés készítése.

Testi, lelki egészségünk

A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok.

Old. 43

Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megtanulása. Függőséghez vezető szokások megelőzése.



Egyén és közösség

Én és a család

Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban.

A kollégium és az iskola

A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében.

A társadalom

Magánérdek és közérdek. (A társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia). Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei). A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok.) Információk gyűjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából - feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek). A történelmi és társadalomismereti

Old. 44

tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó és médiaanyagok) segítségével. A munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. 

Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

Helyismeret, helytörténet

A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése.

Múltismeret, hagyományok

Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, európai és magyar impresszionisták stb.) A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból.

Jelenismeret

A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi

Old. 45

programokban és a diákönkormányzat munkájában. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek.

A határon kívüli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.

3. Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság *

9. évfolya m 4 3 3 2 4

10. évfolya m 3 3 3 2 4

11. évfolya m 3 4 2 2 4

12. 13. évfolya évfolyamtó m l , 3 2 4 5 2 3 5 5

3 3

3 4

3 4

3 3

2 3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

XVI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. A személyi feltételek Az egyes munkakörökben foglalkoztatható létszám a Nemzeti Köznevelési Törvény mellékletében tekinthető meg. Ez igazodik a tanulói létszámhoz és az ellátandó feladatok mennyiségéhez, milyenségéhez. Törekszünk arra, hogy valamennyien az előírt képesítéssel rendelkezzenek, illetve az előírt határidőig azt szerezzék meg. Fenntartói jóváhagyás mellett természetesen törekedni fogunk arra is, hogy minden területen a lehető legnagyobb mértékben ezt ki is használjuk:

Old. 46

 Iskolai oktató-nevelő munkát végzők (közismereti tantárgyakat tanító tanárok, szakmai elméleti tantárgyakat tanító tanárok, szakmai gyakorlatot oktatók).  Kollégiumi oktató-nevelő munkát végzők.  Pedagógiai munkát közvetlenül segítők (iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek, laboránsok, rendszergazda, iskolapszichológus) Az iskola működtetésével összefüggő feladatok (2013. január 01-től bizonytalan ideig) elválnak a pedagógiai tevékenységtől, s egyben az itt dolgozók kikerülnek az igazgató hatásköréből. Természetesen a munkájuk továbbra is fontos az iskola külső megjelenése, a szolgáltatások minősége, s úgy általában a jó közérzet miatt. Az iskola és ezen dolgozók kapcsolatát a fenntartó és a tulajdonos (működtető) közötti írásos szerződés rögzíti. A főbb területek:  karbantartás, felújítás  takarítás, terepgondozás  étkeztetés  közmű-szolgáltatás  portai szolgálat, nyitva tartás  vagyonelemek bérbeadása, értékesítése  oktató-nevelő munka feltételeinek biztosítása 2. A tárgyi feltételek Az iskola épületének legfőbb adatai: Az elméleti oktatást szolgáló iskola a város északi végén és a szakoktatást szolgáló műhelyépület a város központjában helyezkedik el. A kollégium az iskolához közel az iskolacentrumban található. A kollégium jelenlegi helyére 1995-ben került, konyháját és ebédlőjét 1996-ban bővítették. A kollégium koedukálására 2003-ban került sor. A 9-12. évfolyam közismereti oktatását szolgáló, 6300 m2-es iskolaépület átadására 2003. szeptember 1. került sor. Ennek 2300 m2-rel történő bővítése 2010. május 31-én lett átadva. Az iskola és a műhely közötti összeköttetést távközlés technikai úton és internettel biztosítottuk. A műhelyépület kismértékű átépítése, a célnak megfelelő átalakítása, és önálló közmű csatlakozása biztosítása 2003-2004-ben megvalósult. A kollégiumi tanulószobák kettős funkciót látnak el. Napközben tanterem, délután és este tanulószoba. A jelenlegi épületegyüttes az alábbi egységekből áll: iskolaépület tanműhely épület kollégium épület iskolaudvar területe kollégiumi udvar területe 6.000 m2 kollégiumi garázs

8.560 m2 2.690 m2 3.430 m2 12.000 m2 130 m2

Az intézet épületállományának teljes alapterülete: ebből oktatási célra igénybevett: kollégiumi:

14.680 m2 11.810 m2 3.430 m2

Az iskolánk két támogatott és egy követő szakmacsoportban vett részt 1994 -1998 között az Emberi Erőforrások Világbanki Programban. Ennek keretén belül 300 000 dollár értékű eszköz került beszállításra a meglévő állomány mellé. A szakszertárak, a géptermek és

Old. 47

a laborok ellátottsága jó, folyamatosan bővül, korszerűsödik. A kizárólag tanulók által használt számítógépek száma: 256. Ez az informatika/számítástechnika órák számához képest megfelelő. A géptermek leterheltsége nagy. A személyi számítógépek teljes mennyisége a szertárakban, laborokban, tanári szobákban és irodákban közel 300 db. Jó színvonalúnak minősíthető a fizika tantárgy eszközellátottsága, sokat fejlődött az utóbbi években a kémia, a biológia és a földrajz szaktanterem és szertár is. Az idegen nyelv oktatása tíz nyelvi szaktanteremben folyik. A termek felszereltsége: videomagnó, erősítő, magnetofon, írásvetítő és TV készülék. Az ének-zeneoktatáshoz pianínó és elektromos orgona áll rendelkezésre. A történelem és földrajz oktatásához megfelelő számú és minőségű a térképgyűjtemény. Az iskolai könyvtár szabadpolcos és megfelelő olvasóteremmel van ellátva. A könyvtári egységek száma 25000 kötet. Összetétele követi az iskolai igényeket a mindennapos tanulás a tudományos szintű kutatómunka és a szabadidő hasznos eltöltése terén egyaránt. Fejlesztését a kollégiumi könyvtárral összehangolva, a rendelkezésre álló források és pályázati lehetőségek mellett végezzük minden évben. A kollégium felszereltsége 200 tanuló elhelyezésére biztosított. Az épület szerkezete, belső kialakítása differenciált, életkorhoz igazodó nevelést tesz lehetővé. A hiányzó sportolási lehetőségeket az iskolában biztosítottuk, de helyszínen is folyamatos bővülés figyelhető meg: kondi terem kialakítása, szabadtéri pálya építése. Iskolánk eszközállományából — fontosságuk miatt — kiemeljük a működő NOVELL, WINDOWS NT és UNIX számítógép-hálózatotokat. A közismereti és szakmai tantárgyak oktatását segítő megfelelő, jogtiszta szoftverállomány zömében biztosított. Minden oktatási épületben, minden helyiségben kiépített a távközlési-, a videohálózat, az internet és a kábeltévé elérhetősége. Kiemelkedő fontosságú a tanítást jó szolgáló DEGEM, FESTO laboratórium és oktatórendszer. A szakmai tantárgyak oktatásánál NC, CNC oktatására alkalmas oktató, és oktató-termelő gépek is rendelkezésre állnak Rendelkezünk korszerű színvonalú irányítástechnikai oktatóteremmel, hidraulika, pneumatika PLC oktatáshoz szükséges teljes felszereléssel. Megkezdtük a robottechnika oktatását ipari robot és gyártórendszer beállításával A gépgyártás technológia szak oktatását segítik a fémmegmunkáló és CAD/CAM szoftverek és az alkalmazásukhoz szükséges számítógépek. A csúcstechnológiák oktatását is lehetővé tevő berendezések mellett a tanműhely felszereltsége biztosítja az alapozó és speciális szakképzést, továbbá a OKJ szerint folyó felnőtt képzést. Az általunk oktatott szakmák a csúcstechnológiákhoz kötődnek. Az oktatáshoz, ide értve a teljes körű elméleti képzést is, jórészt olyan eszközök kellenek, amelyeknek szakmai elévülési ideje 5-10 év. Ezek fejlesztésével kapcsolatban még rövid távú pénzigény sem konkretizálható, hiszen a fejlődés jelenlegi üteme mellett gyakran olyan eszköz alkalmazása is szükségessé válik, ami ma meg sem nevezhető. A fejlesztések elsődleges forrása 2013-tól a központi költségvetés, felváltva ezzel a TISZK-ek begyűjtő-újra elosztó szerepét. Természtesen nem mondunk le a pályázati lehetőségekről, az alapítványaink, a cégek és magán személyek jövőbeli támogatásáról sem.

Old. 48

Iskolának szabadtéri sportlétesítményei, két részre választható tornaterme és jól felszerelt konditerme van. Ezek igénybevétele a tanulók számára az oktatási időn kívül is biztosított, bár amikor a mindennapos testnevelés az összes évfolyamot érinteni fogja, nem sok „szabad kapacitás” marad. Az iskolai épület védelmi rendszerének kiépítése, a telek bekerítése és a Duna-part felé való bővítése kiemelt fontosságú feladat. Ezen munkálatok folyamatosan haladnak. 3. A fejlesztés irányai és forrásai Az iskolában folyó képzés fejlesztésének az irányait a fenntartó határozza meg, s biztosítja az ezekhez kötődő feladatok teljesítéséhez a szükséges eszközöket, forrásokat.  1994/98 között a világbanki fejlesztési keret terhére 50 millió forint összegben történt tárgyi eszközbeszerzés, ami jelentős előrelépés volt.  Decentralizált pályázaton nyert összeg segítségével 60 millió forintos fejlesztés lett végrehajtva a gépészet és az elektronika területén 2008-ban.  A KMOP pályázaton elnyert 601 millió forintos támogatással valósult meg a főépület bővítése, melynek fő célja a gépészet, elektronika és környezetvédelmi képzések fejlesztése illetve beindítása.  Más forrásokból — elsősorban a szakképzési alap átvételével és sikeres pályázatokkal —további 150 millió forint összegű célirányos tárgyi eszközfejlesztést hajtottunk végre az elmúlt a 2007-2011-es években.  A képzés szerkezetének kismértékű változtatása további fejlesztéseket tesz szükségessé. Ennek biztosításához továbbra is számítunk a korábban kialakított, s 2012-ig jól működő bázisvállalati kapcsolatainkra. Bár szakképzési alapot már nem utalhatnak, ilyen jellegű támogatást, esetleg eszközöket adhatnak.  Továbbra is figyeljük és kihasználjuk a pályázási lehetőségeket .  Folyamatos feladat az elavult, javíthatatlan bútorzat cseréje.  Feltétlenül tervezni kell a kollégiumi épület vizesblokkjainak felújítását, a bútorzat egy részének cseréjét, és a koedukálásból adódó további fejlesztéseket.  Törekedni kell a jogtiszta szoftverek vásárlására, és biztosítani iskola szinten a számítógéppark egységesítését, fejlesztését.  Az évenként jelentkező fejlesztési feladatokat, a sürgős és kevésbé sürgős karbantartási-felújítási igényeket írásban jelezzük a felettes szerveknek.

XVII. KÖRNYEZETI NEVELÉS- ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM ISKOLAI PROGRAMJA 1. Alapok Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Old. 49

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Old. 50

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok A köznevelésről szóló törvény (2011. CXC tv.) szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az iskolának fel kell deríti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.”

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú

Old. 51

oktatásban a program időszakának végére el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

2. Helyzetkép

A. Az iskola 1.1. Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából  Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az üvegfalak hátránya viszont napsütésben a nagy hőség.  A megfelelő fény miatt az iskola kiválóan alkalmas zöld növények elhelyezésére, igényes belső terek kialakítására.  Az iskola körüli zöld terület parkosítható.  Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott laboratórium és előadó áll a rendelkezésünkre. 1.2. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink  Tanulmányi kirándulások természetvédelmi területekre.  Laboratórium illetve szennyvíztelep látogatása a biológiából érettségiző csoportok számára.  Jeles napok alkalmából az iskola egészét vagy egy-egy csoportot érintő akciók, tevékenységek.  Iskolai tábor természetes élőhelyek látogatásával.  Az érdeklődő diákok számára szakkörök működtetése.  Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés.

B. A település és a régió, a helyi értékek Old. 52

 Iskolánkban évente egy napot a közvetlen környezet jobbítására fordítunk.  A városi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, egy –egy környezetkárosítás feltárásába.  A város közvetlen közelében lévő természeti értékek (Ártéri Tanösvény, Naszály) jó lehetőséget biztosítanak kirándulások, terepi programok szervezéséhez.  A cselekvési kedv fokozása és az iskola környéke vagy a város lakosságának bevonása a különböző környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekbe mindenki számára hasznos. 3. Erőforrások A) Belső erőforrások Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Természettudományi munkaközösség

Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.

Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)

Diákönkormányzatot Lehetőségük van a környezeti nevelés segítő és egészségnevelési területeinek Old. 53

Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák

mentálhigiénés tanár

erősítésére.

azonnali kezelése.

Iskolaorvos

Segíti a tanárok munkáját az egészségneveléshez kötődő tevékenységekben.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások)

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.

Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb.

A környezetvédelem szempontjai megjelennek a mindennapi gyakorlatban is.

Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt: hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

B) Külső erőforrások Intézmény, szervezet nemzetközi kapcsolatok

A kapcsolat formája, tartalma csatlakozás, mérés, kiadványok alapján tájékozódás

(WWF, Climate Network) Más közoktatási intézményekkel általános- és középiskolákkal: részvétel vetélkedőkön, kapcsolat versenyeken, környezetvédelmi programokon Kutató Diákok Köre megyei pedagógiai szaktanácsadója önkormányzat referense

diákjaink bekapcsolódnak diákkör alakítása

a

mozgalomba,

intézet szakmai együttműködés

környezetvédelmi bekapcsolódás a helyi környezetvédelmi programokba

Duna-Ipoly Nemzeti Park

bármelyikkel szakmai előadások, terepgyakorlatok szervezése

erdészet

Old. 54

iskolai

Terepgyakorlatok szervezése

laborlátogatás, szakmai anyagok

DMRV országos környezeti szervezetek

nevelési

Göncöl Szövetség

információs, szakmai anyagok

MKNE

információs, szakmai anyagok

regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek Magosfa Környezeti Egyesület Vác Városi Egyesület

Nevelési tájékoztatás, közös szervezési munkák

Környezetvédelmi tájékoztatás, információs anyagok

egyéb országos szervezetek

környezetvédő

Magyar Madártani Egyesület Magyar Szövetsége

egyéni tagság

Természetvédők információs anyagok

nemzetközi szervezetek

környezetvédő szakmai anyagok, akciók

WWF közművelődési intézmények

Városi Könyvtár, Madách Imre segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása Művelődési Központ Magyar Múzeum

Természettudományi szakmai segítség, tanulmányi kirándulások szervezése

Vácrátóti Botanikus Kert, szakmai segítség, tanulmányi kirándulások szervezése Fővárosi Állat- és Növénykert ÁNTSZ

előadások, versenyek

helyi média

tájékoztatás

Rendőrség

engedélyek pl. demonstrációhoz, előadások

helyi, regionális üzemek

alkalmanként kapcsolat, látogatások, bemutatók

helyi szolgáltatók

alkalmanként kapcsolat, látogatások, bemutatók

anyagi forrást kapcsolatok

biztosító

iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális lehetőségek

Old. 55

pályázati

vállalkozó szülők alkalmi szponzorok

C) Tárgyi erőforrások  szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök  ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),  „zöld könyvtár”  audiovizuális eszközök: projektor, videó, stb.

4. Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében, tudatos és felelős módon cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek  az egyetemes természetnek, mint önmagában való értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;  érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt;  környezettudatos magatartás és életmód kialakítására való törekvés;  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése;  képessé tenni a tanulókat arra, hogy felelős állampolgárként, személyes tapasztalataik alapján, saját hatáskörükben együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Pedagógiai célok  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása;  a környezettudatos gondolkodás kialakítása, fejlesztése;  rendszerszemléletre nevelés;  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;  az organikus kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben;

Old. 56

 fenntarthatóságra nevelés, az elvi hátterével („Small is beautiful”) való azonosulás elősegítése;  a környezetetika hatékony fejlesztése;  érzelmi és értelmi környezeti nevelés;  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;  tolerancia és segítő életmód kialakítása;  a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése;  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése;  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;  az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése;  a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése;  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése;  hatékony kommunikációs készségek kialakítása;  igény a környezet jobbítására;  globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.

Konkrét célok és feladatok Rövid távú célok A környezeti nevelés iskolánk oktató-nevelő munkájának valamennyi tevékenységi területén jelenjék meg.

Feladatok

Sikerkritériumok

A helyi tantervben és az egyes tantárgyak tanmeneteiben konkrétan jelöljük meg a kapcsolódó tevékenységeket és módszereket.

Több környezeti nevelési tartalom az órákon, változatosabb tanulási tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

A pedagógusok, a felnőtt Tájékoztatók, beszámolók, dolgozók és a szülők szülői értekezletek tartása az személyes példájukkal adott témában. legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre többen vesznek részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program.

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

Old. 57

Környezettudatos vásárlói szokások erősítése, takarékos papírhasználat, veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése.

Javul az iskola tisztasága, a tanulók és az iskola dolgozói a lehetőségek szerint szelektíven kezelnek egyes hulladékfajtákat. Csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb a csomagolóanyag a szemetesekben.

Takarékoskodás a vízzel Rendszeres ellenőrzések. és a villannyal.

Nem lesznek nyitva felejtett, csöpögő csapok, égve felejtett villanyok, észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

Aki ismeri a környezetét, kötődik hozzá, gazdaként bánik vele és óvja. A rendezvényeken szerzett ismereteket, tapasztalatokat, élményeket a diákok továbbadják társaiknak.

Részvétel pályázatokon, környezeti nevelési programokon. Természetben végzett vizsgálódások, kirándulások, terepi gyakorlatok. Előadások, kutatómunka.

Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

Legyenek a tanulók „Örökbefogadási” akciók, téli környezetük, madáretetés. szülőföldjük védelmezői. A szűkebb környezetünket, iskolánk épületét és környékét igyekszünk rendben tartani, szépíteni.

A tanulók kötődnek környezetük egy szeletéhez, és ezen keresztül átérzik környezetünk megóvásának fontosságát.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást.

Szakkönyvek, szakfolyóiratok, CD-k beszerzése, Internethozzáférés biztosítása. Részvétel versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.

Egyre több növendékünk kér feladatot, tart kiselőadást, vesz részt sikerrel különféle versenyeken, pályázatokon.

Felkészítés a kétszintű érettségire.

A környezetvédelmi vonatkozások feltérképezése, az ezzel kapcsolatos követelmények tananyagba integrálása.

Sikeres szereplés a megmérettetésen.

Változik a tanulók környezeti erkölcse.

Módszertani megújulás az érintett szaktárgyi területeken.

Interaktív módszerek kipróbálása.

4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek A) Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórák során a téma fontossága miatt minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A különböző közismereti tantárgyak feladata a világ sokféleségének megismertetése, és a cselekvőképes Old. 58

környezettudatos magatartás kialakításához szükséges különféle kompetenciák, készségek elsajátíttatása. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását;  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat;  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását;  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük;  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség;  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül;  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit;  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét. Idegen nyelv A tanulók

Old. 59

 váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni;  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek reális becslésekre;  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  magatartás fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése

Old. 60

 felelősségérzet fejlesztése  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat;  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá;  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére;  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától;  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket;  értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet;  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény;  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére;

Old. 61

 fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően;  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit;  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit;  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat;  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait;  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat;  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény;  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság;  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás;  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására;  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában;  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Ének-zene A tanulók  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók

Old. 62

        

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát; ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Informatika A tanulók  legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;  ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre;  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait;  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások);  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével;  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését és a szervezet egészét tekintve;  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet sokrétűségét;  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására;  segítse az egészséges életritmus kialakulását.

Old. 63

B) A nem hagyományos tanórai formák Tanulmányi kirándulásokon, szakkörökön, terepi foglalkozásokon törekszünk a megszerzett ismeretek egymásba integrálására, a rendszerszemlélet kialakítására, az elsajátított készségek alkalmaztatására. C) Szakképzés A hatékony környezeti nevelési munkához elengedhetetlen a környezetvédelmi szempontok beépítése a szakmai tárgyak tantárgyi struktúrájába. A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenységével valamennyi földi szférában változásokat okoz. Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók  ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók  legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük;  sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;  tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.);  ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;  sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;  látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;  tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban  alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem;  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

Old. 64

Tanórán kívüli foglalkozások A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, ismérve a komplexitás. Ennek lényege:  a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”;  a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által;  a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése;  kapcsolatközpontúság;  értelem és érzelem egysége;  módszerek sokfélesége. A fentiekhez kapcsolódóan:  Az érdeklődők számára külső helyszíneken látogatásokat, tanulmányutakat, terepi gyakorlatokat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal.  Diákpályázatokon (irodalmi, fotó, képzőművészeti, diákalkotói, stb.) veszünk részt, környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat.  Megünnepeljük a jeles napokat az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével. 5. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Az egyes tevékenységi körökhöz olyan módszereket kell választanunk, amelyekkel hitelesen tudjuk megvalósítani pedagógiai céljainkat. Néhány, a munkánk során alkalmazott módszercsoport:         

kooperatív tanulási technikák; játékok; modellezés; riport-módszer; projekt-módszer; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenységek; közösségépítés; művészi kifejezés.

6. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára: Nagy példányszámban: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek,

Old. 65

ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről), lexikonok, enciklopédiák. Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére. Eszközök:    

multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó); laboratóriumi mérőkészletek; távcsövek, mikroszkópok (fénymikroszkóp, sztereomikroszkóp), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera; transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

Biztosítani kell a biológiai és kémiai laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Gondoskodni kell róla, hogy a környezeti nevelési tanórák számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök és ismerethordozók álljanak a tanárok és tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

7. Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan lehet az iskola még inkább környezetbarát, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak:  anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok;  pedagógusok, dolgozók példamutatása;  a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása;  termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése;  a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése;  a büfé árukészletének átalakítása;  az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média).

Old. 66

8. Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság és az iskolarádió lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a természettudományi munkaközösség. Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz.

2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai diáklapban megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket.

9. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különböző résztvevőkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minőségbiztosítást egy környezeti nevelési munkaközösség hangolja össze. A környezeti nevelési program életbelépésekor az iskola valamennyi dolgozójával kérdőíves attitűdvizsgálatot végzünk, majd a tapasztalatokból a feladatokat megfogalmazzuk. Várhatóan közte lesz az is, hogy a munkaköri leírásokat át kell dolgozni az új szempontok figyelembe vételével. A pedagógusok környezeti nevelői munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki, s ennek alapján évente értékeljük az egyének, a munkaközösségek munkáját, elért eredményeit, meghatározzuk feladataikat, a továbblépés lehetőségeit. Néhány példa az elemzési szempontokhoz:  mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során;  tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek);  részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából;  személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal. A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük például az alábbi módokon.  A középiskolai tanulmányok kezdetén életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le.  A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt.

Old. 67

 A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez. 10. Továbbképzések Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

XVIII. AZ ISKOLA TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJA Iskolánk egyik fontos vezérelve szerint: „Mindenki tehetséges valamiben!”. A folyamatban nagyon fontos, egymástól el nem különíthető elemek vannak. Akiről már ideje korán kiderült, miben, az szerencsés, s tulajdonképpen csak rajta és a környezetén (elsősorban a szülők, másodsorban az iskola) múlik, hogy az kibontakoztatásra kerüljön. Akiről viszont még nem tudható, mely területen tudna megfelelő körülmények között az átlag fölé nőni, arról ki kell deríteni! Talán, ez az egyik legnehezebb dolog. Olyan ez, mint betegségeknél egy jó diagnosztika. Ha már tudjuk, mire kell kezelni, akkor az már fél siker. Ezt követi a tehetséggondozás, ami azért nem könnyű, mert sokszor a gyerek alulmotiváltságába ütközünk. Sajnos ki kell mondani, hogy a diákok egy részének a szemében ma a munkának nincs értéke. Rengeteg beilleszkedési problémákkal, elutasítással szembesülnek kortársaik részéről a tehetséges diákok. Sokszor kényelmesebb számukra „besimulni” a középszerűségbe. Tehát ezen folyamat része kell legyen az értékrend befolyásolása, a magasabb teljesítmények széles körű elfogadtatása is. Nem kis feladat az ehhez megfelelő környezet kialakítása. Fontosnak tartjuk a tehetség tényleges megnyilvánulását, azaz a fellépéseket, szerepléseket, versenyeket. A folyamat jó esetben nem zárul be, csak egy szakasza ér véget a középiskolában. Ezen időt fel kell használni arra is, hogy diákjainkat felkészítsük a továbblépésre, a magasabb szintre való eljutás igényére. Sajnos ezek mindegyike anyagi forrásokat igényel, ezért a működtetésüket csak a megfelelő háttér megléte mellett tudjuk évről évre vállalni. Az egyes programok meghirdetése mindig az adott tanév szeptembere folyamán történik.

1. Tehetségkutatás az általános iskolában A legkorábban felismerhető tehetségelemek a művészetekben, a sportban és a matematikában jelentkeznek már az alsó tagozatban, s szerencsére ezek megmaradnak később is. Ehhez kapcsolódnak a döntően felső tagozatban felszínre kerülő nyelvi, természettudományos és ritkán a kutatói érdeklődések fokozódása. A sport terén viszonylag egyszerű dolgunk van, hiszen a legkülönbözőbb versenyeken lehetőségük van a diákoknak bemutatkozni. Testnevelő kollégáink figyelik és jegyzetelik ezeket a rendezvényeket.

Old. 68

A művészetek területén is vannak alkalmak a bemutatkozásra, amelyet az iskolánk rajz tanára, ének tanára és a színjátszó kör vezetője figyel. Ezen felül minden évben szavaló és mesemondó versenyeket is hirdetünk. Műszaki iskola révén, számunkra a legfontosabb terület a matematika. Kialakult és folyamatosan fejlődő monitoring hálózatot üzemeltetünk. A tehetségkutatást már az 5. osztályban elkezdjük a minden év áprilisában megrendezésre kerülő „Boronkay Matematikai Versennyel”. Ez a következő években folytatódik a „Kempelen Matematika Versennyel”, amely őszi lebonyolítású. Ez kiegészül az 5-6 fordulós, levelező versenyünkkel. A természettudományos tantárgyak és a kutatómunka iránti érdeklődés felkeltése érdekében víztisztasági és radiológiai méréseket, több napos táborokat szervezünk a felső tagozatosok számára. A nyelvi készségeket a „Boronkay Anyanyelvi”, a „Boronkay Német nyelvi” és a „Boronkay Angol nyelvi” versenyeken teszteljük. 2. Általános iskolások tehetséggondozása Ezen korosztály tehetséggondozásában több évtizedes múltra tekinthetünk vissza, főleg a matematika területén. Ide sorolandó a levelező versenyünk, hiszen itt nem csak feladatsorokat kapnak időről időre a kisdiákok, de ezekhez kidolgozott mintapéldákat és magyarázatokat is. Október elejétől január közepéig foglalkozunk a 8. osztályosokkal magyar anyanyelvből és matematikából, hogy a központi írásbeli vizsgákra felkészítsük őket, s ezzel esélyt teremtsünk arra, hogy a nívósabb iskolákba is bekerüljenek. Ezen kategóriában a csúcsot a „Matematika Szuperszakkör” jelenti, amelyre azon 6. és 7. osztályosokat várjuk, akik már korábban is elértek versenyeken jó eredményeket, vagy a szaktanáruk kiemelkedően tehetségesnek ítélik. De mindenképpen meg kell említeni a „RAD-labor”-unk által szervezett terepgyakorlatokat, amelyek víztisztaság-mérésből és radon sugárzás detektorainak elhelyezéséből és begyűjtéséből áll. 3. Tehetségek beiskolázása Az általunk rendezett programokon (a fenn említettek listája itt kiegészül a nyílt napjainkkal) felhívjuk a diákok figyelmét a nálunk folyó munkára és ösztönözzük őket, hogy továbbtanulási lapjukon jelöljék meg iskolánkat is. Ha a törvényi keretek lehetőséget biztosítanak rá, akkor a különböző versenyeken megszerzett eredményeket plusz felvételi pontokkal jutalmazzuk. (Ez a lehetőség 2008-ban megszűnt, remélhetőleg csak átmenetileg.) 4. Tehetségkutatás saját diákjaink között Ebben a társaságban könnyebb dolgunk van, hiszen minden tanítási órát mi tartunk, így a szaktanárok megfigyelhetik, hogy kik tanúsítanak nagyobb érdeklődést, kik motiváltabbak az átlagnál és azokat is látják, akik különösebb erőfeszítés nélkül érnek el jó teljesítményt. Természetesen motiváljuk őket arra, hogy kapcsolódjanak be az iskola szakköri munkáiba, vegyen részt versenyeken, szerepléseken, s abban is támogatjuk őket, hogy más iskolák (főleg felsőoktatási intézmények) által szervezett programokon is részt vegyenek. 5. A tehetséggondozás intézményi szinterei: A tanítási óra, ahol a szaktanár elsősorban egyéniségével, változatos óravezetési tematikával, másodsorban aplikációs és multimédiás eszközökkel igyekszik fokozott érdeklődést kiváltani a rá bízott tanítványokban. A kötelezően előírt tananyagon túl szorgalmi feladatokat ad és ösztönzi a diákokat a szakkörökön, versenyeken való részvételre. A szakkörök heti rendszerességgel, jellegétől függően hetente 1-4 alkalommal kerülnek megtartásra. A teljes szakköri lista minden évben olvasható az iskola honlapján. Legfontosabb vezérelv, hogy mindenki találjon az érdeklődéséhez közelit. Így van sport, szakmai, reál és humán tárgyakhoz köthető, valamint művészeti jellegű is.

Old. 69

De meg kell említeni az iskola tanárai által vezetett különböző kutatómunkára, innovációra irányuló tevékenységeket is, melynek témái természetesen időről időre változnak, az éppen fellépő igényeknek megfelelően. (Volt már nyelvészeti, pézügyi-adózási, mikoro-biológiai, műszerfejlesztési és még sok más témában.) 6. Versenyeztetés, szerepeltetés A folyamat egyik fontos, bár nem nélkülözhetetlen elemének tartjuk. A verseny nem csak sikerélmény forrása, de ismerkedési lehetőség is. Ismerkedés más, hasonló érdeklődésű diákokkal és felnőttekkel, más intézmények épületeivel, de nem elhanyagolható magának az utazásnak az izgalma sem. Így a diákoknak természetessé válik az idegen környezetben való mozgás, a változó körülmények közötti jó teljesítmények nyújtása, vagyis az ALKALMAZKODÁS. Általános rendező elv, hogy az OKTV és SZÉTV esetében minden általunk oktatott részéből indulunk az első fordulóban, illetve 9-10. évfolyamokon az ezt előkészítő versenyeken. Ugyanígy fontos eleme a technikusi képzésnek az OSZTV. Fakultatív versenyek között prioritást élveznek a minisztériumok által szervezett vagy az általuk támogatott versenyek. Sportban a pontszerző diákolimpiai versenyek kezelendőek kiemelten. Ugyanezen érvek mondhatók el az előadó-művészeti ágakban jeleskedőkről. Számukra évente több alkalmat is biztosítunk iskolai és városi szinten a fellépésre, bemutatkozásra. 7. Elfogadtatás Nagyon nehéz dolog tud lenni egy tanár számára, hogy a kiugróan jól teljesítő diákot a többiek ne nézzék „strébernek”, sőt ez magának a tehetséges gyereknek sem könnyű. Iskolánk több dologgal is igyekszik ez ellen hatni: Összetett kitüntetési rendszert dolgoztunk ki (Házirend), aminek az a lényege, hogy mindenkit abban ismerjünk el, amiben tényleg jó, abban viszont legyen is elismerve. A tanévzáró ünnepségeken a diákok közel fele átvehet valamilyen elismerést (sport, kultúra, közösségi munka, műszaki, közismereti), így csökken az „irigység” effektus, megtanulják egymás eredményeinek elismerését. S ezek megjelennek az iskolaújságban is. Folyamatos megerősítést kapnak arról, hogy ők is tehetségesek valamiben, igyekezzenek hát azt megtalálni, s abban az átlagot meghaladó teljesítményt nyújtani. A tanév közben elért eredményeket (még ha nem iskola színekben születnek is) kihelyezzük a hirdetőre, érmeket, okleveleket, kupákat pedig közszemlére tesszük az Aulában. A legkiemelkedőbb eredményeket márványtáblába vésetjük, amely nem csak nagy dicsőség, de örökérvényű emlék is. 8. Továbbtanulás Felméréseink szerint (2011-2012-es időszakot vizsgálva) az iskolai tehetséggondozásban aktívan résztvevő diákjaink közel 100%-a felvételt nyert felsőoktatási intézményekbe. Talán ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy sikerült a tudás utáni vágyat fenntartani, esetleg néhány esetben felébreszteni. Korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy közülük többen kiemelkedő eredményeket értek el ott is. Többen doktori címet szereztek közvetlenül az egyetemi évek után. 9. Kommunikáció A munkánk visszaigazolása, ha sok jó (főleg országos szinten) eredmény születik. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy erről a közvélemény is értesüljön, ezért az alábbi eszközöket vesszük igénybe:  a jól szerkesztett iskolai honlapunkon naprakészen „kihirdetjük” a legfrissebb eredményeinket, amelyek az archívumból később is kikereshetőek maradnak (az eredmények felsorolásán kívül általában fotók és egy rövid cikk is tartoznak ezekhez)  az előző egy rövidített változatát elküldjük a helyi elektronikus sajtóknak

Old. 70

 a legkiemelkedőbb eredményeket újságcikkbe fogalmazva jelentetjük meg a helyi írott sajtóban (sajnos ezért 2010 óta fizetni kell)  a tanév eseményeit, eredményeit összegyűjtő kiadványba is bekerülnek, melyeket eljuttatunk minden környékbeli (közel 100) általános iskolába  a legkiemelkedőbbeket szóban is elmondjuk a hozzánk ellátogató vendégeknek, illetve akkor, amikor mi magunk előadóként veszünk részt valamilyen rendezvényen 10. Anyagi forrás Ahogy arra a bevezetőben is utaltunk, ezen tevékenységek folytatásához szükség van megfelelő anyagi háttérre. A legfontosabb kiadások: tanári óradíj (foglalkozások, kíséretek, felügyeletek, feladatsorok összeállítása és javítása), utazási-, szállás-, étkezési-, nevezési-, részvételi-, bérleti és jogdíjak, anyag-, eszköz- és postaköltségek. Tehát látható, hogy még logisztikailag sem kis feladat egy összetett, minden tantárgyra, sőt ezen felül egyéb területekre kiterjedő tehetséggondozó rendszert működtetni. A dolog érdekessége, hogy minél jobban végezzük a dolgunkat, annál többe kerül, hiszen egy adott fordulón továbbjutók újabb költségeket generálnak, csakúgy mint egy-egy új programba való bekapcsolódás is. De nem sajnáljuk az ezzel járó plusz munkát, hiszen mindez a tanítványaink épülésére az iskola hírnevének öregbítésére szolgálnak. A legfontosabb forrásaink:  Az iskola költségvetése is tartalmaz egy órakeretet, amelyet ezen célra használhatunk. Korábban volt egy keretünk, amelyet a tehetséggondozással összefüggő kiadásokra fordíthattunk. Reméljük, ez a jövőben is megmarad.  Iskolánk alapítványai is jelentős mértékben hozzájárulnak ezekhez a tevékenységekhez, elsősorban az eszközvásárlás és a részvételi költségek tekintetében.  Egyre növekvő jelentőségű a szülői hozzájárulás is. Ennek két formája van. Az egyik a tagdíj fizetésen keresztül olyan foglalkozások esetében, amelyek nem pontszerző versenyekre készítenek fel (pl. színjátszó szakkör). A másik a rendezvényen való részvétel költségeinek részbeni vagy teljes átvállalása. Az elsőt akkor alkalmazzuk, ha az iskola is szeretné a részvételt, de nem feltétlenül ragaszkodik hozzá. A másodikat pedig akkor, ha ezt elsősorban a diák szeretné.  Szerencsére az utóbbi években be tudtuk vonni az egyéni és céges szponzorációt is a költségek fedezésébe.  Sajnos csak alkalmi, akkor viszont igen jelentős forrásokat biztosítanak a pályázatok, amelyek területén igen eredményesek voltunk a közelmúltban.  Korábban jelentős forrásokat biztosítottak a saját bevételek is. 2013-tól azonban az iskolától elvonják az önálló gazdálkodási jogkört, így ez a forrás megszűnik. Reméljük, más csatornán visszapótlásra kerül.

XIX. Az iskola 2013. január 01-én bekövetkezett fenntartóváltása miatt törölve

Old. 71

XX. AZ ISKOLAVÁLTÁSSAL ÉS A TANULÓ ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Elsősorban családi-, tanulmányi- és fegyelmi okok miatt előfordulhat, hogy egy diák és szülei iskolaváltás mellett döntenek. Ez lehet akár önként vállalt, sőt kifejezetten igényelt, de akár „kikényszerített” is. A sok lehetséges variáció közül bármelyik is forduljon elő, az elsődleges rendezési elv a diákság érdeke, ami nem mindig egyezik az egyén érdekével. Fontosnak tartjuk ezen elv rögzítését, mert az utóbbi időben sajnos elszaporodtak azok az esetek, amikor egy-egy „agilis” szülő kiharcolta azokat a dolgokat, amelyeket a saját gyereke érdekének vélt, s mivel a csendes többség (főleg az érintett osztályközösség diákjai és szülei) ebbe beletörődött, a felettes szervek nem vették figyelembe az iskola jelzéseit. Általános megjegyzések:  kiskorú tanuló esetében mindig a gondviselőnek kell eljárnia  az iskolaváltást elsősorban az aktuális tanév lezárását követően javasoljuk  az iskolaváltás nagy súlyú döntés, ezért javasoljuk többször átgondolni, alaposan tájékozódni a végső lépés előtt Alapesetek: 1. Ha egy diákunk szeretne átmenni egy másik iskolába  szándékát írásban jelezze az igazgatónak címezve  jelölje meg a fogadó iskola nevét, címét, az iskolaváltás dátumát  mutassa be a fogadó nyilatkozatot (ennek hiányában szülői nyilatkozat az iskoláztatási kötelezettség tudomásulvételéről – tanköteles gyermek esetén)  ha lehet, indokolja döntését (nem kötelező)  adjon le minden, az iskolához tartozó dolgot: könyvtári könyvek, belépő kártya, menza kártya, iskolai ruházat, eszközök, szerszámok, segédletek, stb.  megszűnik minden, a tanulói jogviszonyához kötődő kedvezmény: alapítványi támogatás, menza- és kollégiumi ellátás, ösztöndíj, sportköri tagság, szakköri részvétel, stb.  a megállapodás hivatalossá válását követő napon törlésre kerül az iskola névsorából, melyet a központi adatbázison is átvezetünk 2. Ha más iskola diákja hozzánk szeretne átiratkozni  a szülőnek és a gyermeknek együtt, személyesen meg kell keresnie az igazgatót tájékozódás és egyeztetés (feltételek, lehetőségek, kötelezettségek, elvárások) miatt  hozzák magukkal a bizonyítványokat, vagy azok fénymásolatait  ha az igazgató lehetőséget lát az átvételre, akkor a potenciális osztályfőnökkel történt egyeztetés után három nap, úgynevezett „próbaidőn” vesz részt a jelölt a lehetséges osztályában  a próbaidő alatt kell teljesíteni az előírt szintfelmérőket (kötelező érettségi tantárgyakból) és különbözeti vizsgákat (korábban nem tanult tantárgyakból), melynek formája lehet írásbeli, szóbeli vagy a kettő kombinációja, ezekre a „megfelelő” vagy „nem megfelelő” minősítést kapja  a próbaidő leteltével az osztályfőnök begyűjti a szaktanárok benyomását, felmérők, különbözeti vizsgák eredményeit ezt kiegészíti a saját véleményével, nyilatkozik a jelölt is, s ha mindenki igent mond, az igazgató kiállítja a befogadó nyilatkozatot, s már a következő naptól „majdnem” teljes jogú tagja az iskola diákságának

Old. 72

 azért csak „majdnem”, mert tanulói jogviszonyát csak akkor tudjuk hivatalossá tenni, ha előző iskolája már törölte a saját névsorából és ezt a központi adatbázison is átvezette  ettől függetlenül az ösztöndíj és az alapítványi támogatáson kívül minden egyéb kedvezményt igénybe vehet, ami a többi diákunkat is megilleti  Fontos, hogy más iskolából érkező diákot csak „szabadon” lévő helyre veszünk fel. Ha egy osztályban több jelentkező van, mint a szabadon lévő helyek száma, akkor az igazgató ütemezése szerint vesznek részt a jelentkezők a próbaidőn, s ha ezt mindenki teljesítette az igazgató az osztályfőnökkel konzultálva választja ki azt a diákot, akinek felajánlja a lehetőséget. Az is előfordulhat, hogy egy osztályban a létszámadatok alapján van egy szabad hely, de azt fenntartjuk egy átmenetileg külföldön tanuló diákunknak, így az nem tölthető be. 3. Ha egy diákunknak mi magunk „javasoljuk” az iskolaváltást  ennek elsősorban tanulmányi és magatartási okai lehetnek  ha a diák tanköteles és nincs ellene elmarasztaló fegyelmi határozat, akkor azt a gondviselő nem köteles elfogadni  ha olyan esetekről van szó, amelyeknél a jogszabály lehetőséget ad az iskolaváltás „kikényszerítésére”, akkor tanköteles diák esetében az igazgató segít egy új iskola találásában  a távozó diáknak természetesen ebben az esetbe is szabályosan (lásd 1-es pontban leírtak) le kell szerelnie 4. n

XXI. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Iskolánk tantestülete kiemelten fontosnak tartja az ifjúság egészséges életmódra való nevelését, melynek egyik fontos eszköze a sport, a testkultúra. Intézményünkben évtizedekre visszavezethető hagyományai vannak a tömeg- és versenysportnak egyaránt, melyre bizonyíték a diákolimpiai versenyek rangsorában évről évre elért előkelő helyezés. A minden nap megtartott egy testnevelés óra is jó lehetőség lenne a fiatalok testmozgásra „kényszerítésének”, de sajnos ehhez a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Bár az eszközellátottságunk a többi magyarországi iskolához viszonyítva jónak nevezhető, s azt sem tartjuk megvalósíthatatlannak, hogy a testnevelés órák egy része az iskolai folyosókon, a szabadban vagy a lépcsőházban legyen megtartva, de az öltözői kapacitásunk mindenképpen kevés ehhez. Szerintünk a 2010’-es években nem elvárható, hogy a gyerekek kulturált öltözködési és tisztálkodási lehetőségek nélkül sportoljanak, majd ezt követően vegyenek részt (leizzadtan) egyéb tanítási órákon. Ezért a törvény adta lehetőséget kihasználva úgy döntöttünk, hogy órarendileg heti három testnevelési órát tartunk meg minden olyan osztály számára, amelynek a mindennapos testnevelés kötelező (a többieknek heti két óra). A másik két órát „egyéb” foglalkozásokon teljesíthetik a diákok, melyről a számukra rendszeresített formanyomtatványon igazolást kell bemutatni a testnevelőjének, aki ezt folyamatosan jegyzőkönyvezi:  Az adott tanévre kiállított versenyengedély egy hivatalosan bejegyzett sportegyesületben (egy tanévben háromszor kell az igazolást bemutatni – év eleje, félév, tanév vége - , melyen az edző vagy az egyesület vezetője hivatalosan nyilatkozik arról is, hogy hetente minimum két órás testmozgással jár az edzés).

Old. 73

 Iskola tömegsport foglalkozásokon való részvétel, melyet a programot vezető tanár igazol az erre rendszeresített kis füzetben az eltöltött órák számának beírásával és aláírásával. Minden hónapban minimum hat órát kell így igazolni, de éves szinten meg kell lennie a 68 órának (a szorgalmi időszak utolsó két hetét már nem vesszük figyelembe). Egy adott hónap hiányát a következő hónapban kell pótolni. Ha ez nem történik meg, akkor a rákövetkező hónapban a testnevelő tanár által kijelölt foglalkozáson kell részt venni. Ha ez sem történik meg, akkor a hiányzás igazolatlannak minősül. Ha mindez a tanév utolsó két hónapjában történik (azaz nincs mód az eljárás végigvitelére), akkor hivatalos igazolást kell bemutatni az utolsó tanítási óráig. Ennek hiányában a hiányzó órák mindegyike igazolatlan.  Egyéb, hivatalosan bejegyzett olyan civil szervezetek (pl. táncstúdió, turisztikai egyesület, vízi mentők, stb.), ahol a testmozgás szerepe elsődleges, igazolása az előző pontban leírtak szerint

XXII. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A választható tantárgyakat, mint lehetőségeket két szempont alapján kínáljuk fel a diákoknak. 1. A kerettantervben eleve választani kell a „művészetek” témakörben. Itt a szakközépiskolások számára a képzést segítő specialitása miatt kizárólag a rajzot kívánjuk felkínálni. A gimnáziumi osztályaink számára viszont minden olyan területet, amelyhez van, vagy tudunk tanárt szerezni. Természetesen az irreális elvárás, hogy egy 30-34 fős osztályban akár öt különböző képzés legyen egy időben, mert az nagyon gazdaságtalan lenne. Ezért ha órarendileg meg tudjuk oldani, akkor több osztályt „párhuzamosítunk” (egy időben lesznek az ilyen típusú óráik), de még így is csak azokat indítjuk be, amelyeknél a jelentkezők létszáma meghaladja a 12-t. Ha még így sem jön össze a minimális létszám, akkor ezen társaság tagjai a beindítottak közül választhatnak. 2. A „szabadon felhasználható” időkeret terhére kizárólag a célnyelvi civilizációt tervezzük beemelni az órarendbe, azt is csak a kéttannyelvű képzésben résztvevők számára. Az egyéb foglalkozások körébe rengeteg minden tartozhat. Gyakoriságuk tekintetében alapvetően három csoportba sorolhatóak: 1. Az egész tanéven átívelő, heti rendszerességgel, jellemzően azonos időpontokban megtartottak: szakkörök, edzések és tömegsport foglalkozások. Mindhárom listája az adott tanév kezdetekor (szeptember első hetében) kerül kihirdetésre a korábbi évek tapasztalatai (mire van a diákok részéről igény) és a rendelkezésre álló anyagi és humán erőforrás ismeretében. A jelentkezések regisztrálása szeptember 20-án lezárul, s bár a foglalkozások már a második tanítási héten beindulhatnak, csak azok folytatódnak, amelyre kellő számú jelentkező lesz (foglalkozásonként eltérő, de jellemzően minimum 12 fő, ennél kevesebbel csak külön igazgatói engedéllyel működhet). 2. A tanév egy időszakában, de ott heti rendszerességgel, jellemzően azonos időpontokban megtartottak: versenyfelkészítések, korrepetálások

Old. 74

Ezen foglalkozások résztvevői elsősorban tanári javaslat alapján kerülnek kiválasztásra, de nem zárjuk ki az önként jelentkezőket sem. Meghirdetésük a szakkörökkel egy időben történik, működési feltételeik is hasonlóak. Lényeges különbség, hogy csak az indokoltság lejártáig működnek (véget ért a verseny, sikerült a felzárkóztatás). 3. Alkalmanként (nem heti rendszerességgel) megrendezett foglalkozások. Ezek között is vannak olyanok, amelyeket minden évben lebonyolítunk: nyelvi táborok, sí tábor, gólya tábor, szecskaavató, ének-zenei témanap, Bor-show, stb. És természetesen olyanok is, amelyek egy-egy tanév specialitásai: rendhagyó órák meghívott előadókkal (művészek, kutatók, újságírók, stb.), Guinness rekord kísérlet, speciális kiállítások, stb. Amelyek megrendezését már augusztusban tervbe vesszük, az bekerül az éves programba is (főleg az évente ismétlődőek), de adódnak év közben is olyan lehetőségek, amelyet kár lenne kihagyni. Minden ilyen programunkról időben értesítjük a diákságot, a tantestületet és a szülőket is. A foglalkozások egy része ingyenes (korrepetálások, pontszerző versenyekre való felkészítés, tömegsport). Egy részénél hozzájárulást is lehet, hogy fizetni kell (nem pontszerző versenyekre való felkészítés, bizonyos szakköröknél az anyagköltségekhez való hozzájárulás, DSK díj az edzéseken való részvételre). Ennek mértéke minden tanév elején, még a jelentkezések előtt kihirdetésre kerül. Ugyanakkor nem szeretnénk, hogy egy tehetséges diák azért maradjon ki ezekből, mert nincs a szüleinek erre pénze, ezért a szaktanárok, osztályfőnökök felelősége is, hogy ezeket az eseteket jelentsék az igazgatóságon, ahol megszületnek az ezzel kapcsolatos döntések, illetve az alapítványaink is segítenek ezekben az esetekben, ha azt a kuratórium jogosnak ítéli. S lesznek olyan programok is, amelyek teljes mértékben önköltségesek: sí tábor, nyelvi táborok, de úgy általában minden olyan dolog, amelynek támogatása már meghaladja az iskola illetve az alapítványok anyagi lehetőségeit.

XXIII. MÁSODIK IDEGEN NYELV TANULÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A, Gimnáziumi osztály A pedagógiai program korábbi fejezeteiben leírtak szerint ebben a képzési típusban már a 9. évfolyamban elkezdődik a második idegen nyelv oktatása. A választható nyelvek listája a rendelkezésre álló tanári állomány alapján kerül kihirdetésre. Terveink szerint hosszú távon is választható lesz: angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, orosz nyelv. A lehetőségeinkhez mérten ezen lista bővülhet az alábbiakkal: spanyol nyelv, olasz nyelv, kínai nyelv. B, Szakközépiskolai osztályok Mivel a szakmához kötődő kötelező órák száma magas, viszont a szabadon felhasználhatóké alacsony – 4 óra/hét, amelyek ráadásul szükségesek a fő tantárgyak megerősítésére (pl. a műszaki területen: matematika, fizika, informatika)-, itt csak az az út járható, hogy az arra alkalmasak a 10. évfolyam végén előrehozott, középszintű érettségit tesznek. Erre a volt nyelvi előkészítősök döntő többsége alkalmas szokott lenni. Ezt követően kérvény alapján felmentést kapnak az adott nyelv további tanulása alól, s e helyett vesznek fel egy másik nyelvet, amelyet ugyanazon órarend szerint tanulnak, mint társaik az első nyelvet. Felkínált nyelvek: angol nyelv, német nyelv, francia nyelv C, Mindkét képzési típusra érvényes megjegyzések Old. 75

 Egyes csoportok beindításának feltétele, hogy legalább 12 fő válassza azt. Annak érdekében, hogy senki ne maradjon második nyelv nélkül, mindenki két nyelvet jelölhet meg – sorrend megadásával - a kiosztott igényfelmérő lapon. Ez a módszer biztosítja, hogy mindenki a választása szerint tanulhat második idegen nyelvet. Természetesen, ha valamely nyelvből 24 fölé kerül az igények száma, ott két csoport indul.  A második nyelvből is választható emelt szintű érettségire való felkészítés (fakultáció).  Minden olyan nyelvből meghirdetünk szakkört, amelyre tanárunk van. A beindításnak azonban feltétele a 12 fős jelentkezés. Ezen létszám alatt is vállaljuk a szakkör megszervezését, de azt már csak önköltséges formában (szükséges szülői nyilatkozat). A legfogékonyabbak így akár kettőnél több nyelvet is tanulhatnak.  Legalább 12 fős igény esetén megszervezzük a nyelvvizsgára felkészítő szakkört is, önköltséges formában.

Old. 76

XXIV. Jóváhagyó nyilatkozatok Nyilatkozat-I. (szülői képviselet) A Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Szülői közösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program módosításához és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A szülők a korábban érvényes dokumentum módosítását 2014. november 14-ei ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Vác, 2014. november 19. ……….…………………………. a szülők képviseletében

Nyilatkozat-II. (diákképviselet) A Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a dokumentum módosítási javaslatait 2014. november 14-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta. Vác, 2014. november 19. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője Nyilatkozat-III. (tantestület) A Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Tantestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program módosításait az iskola pedagógusai egyhangúlag (nulla tartózkodás, nulla ellenszavazat mellett) megszavazták a 2014. november 18-án megtartott, rendkívüli tantestületi értekezleten. Vác, 2014. november 19. …………………………………… a tantestület megbízott képviselője Nyilatkozat-IV. (jóváhagyás) Alulírott Fábián Gábor a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója a tantestület által elfogadott Pedagógiai Programot jóváhagyom, egyben elrendelem annak 2014. november 19-én való hatályba lépését. Vác, 2014. november 19. ……………………………… Fábián Gábor igazgató

Old. 77

Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programjának 1-es számú melléklete Pedagógusokkal szemben támasztott intézményi elvárások (a Pedagógiai szakmai ellenőrzéshez igazodóan) Terület, tartalom

Az intézmény elvárásai a pedagógussal szemben

1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 1.1, Hogyan méri fel - milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz - a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? 1.2, Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában a tanítás, tanulás folyamatában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? 1.3, Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

1.4, Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat?

Old. 78

A diákok tanórai és tanórán kívüli megfigyelésével (viselkedés, öltözködés, feladatvállalások, szóbeli megnyilvánulások, teljesítmény, íráskép, stb.), a tanulóval, tanáraival, ismerőseivel folytatott beszélgetésekkel legyen képes megítélni minden diákja értelmi, erkölcsi és szociális állapotát. Tudja felmérni az aktuális érzelmi állapotát. Képes legyen egyénre szabottan olyan feladatokat kiadni, amelyek a legjobban szolgálják a diák fejlődését az adott területen. Az egyéni fejlesztés fontos eleme a hiányosságok és az erősségek egyénre szóló értékelése mind tantárgyi vonatkozásban, mind a személyiségfejlesztés terén. Ezt minél többször alkalmazza a tanár. A szociokulturális hátteret elsősorban a szorgalmi feladatok kiadásában vegye figyelembe. A tanulók képességei és az adott tantárgyhoz kötődő motiváció eltérőek, s ehhez legjobban az egyéni foglalkozások alkalmával lehet igazodni. Erre a magas létszámú csoportokban kevés lehetőség. A tanár törekedjen arra, hogy a tanév során többször legyen differenciáltan kiosztott feladat a tanítási órán illetve házi feladatban is. Így valósulhat meg a hiányosságok megszüntetése és erősségek megszilárdítása. Ismerje a csoportjában lévő SNI-s, BTM-s tanulókat és problémáikat (Ehhez az ifjúságvédelmi felelőstől kap információkat). Ismerje meg a szakértői vélemények tartalmát és a lehetőségekhez képest alkalmazkodjon a leírt tanácsokhoz. A határozatok elkészítéséhez véleményének kifejtésével segítsen az igazgatónak. A HH-s és a HHH-s tanulók estében értékelésben, feladatkitűzésben nem kell különbséget tenni, de az eszköz-, felszerelés és anyagigényeket úgy állítsa össze, hogy ez számukra ne legyen megterhelő. A tehetséges tanulók gondozása iskolánk kiemelt feladatai közé tartozik, ezért a felkutatott (beazonosított) tanulókat ösztönözze a plusz munkára, rendszeresen adjon számukra szorgalmi feladatokat, irányítsa őket a tantárgyi szakkörökre és vegyen részt a versenyfelkészítésükben.

Terület, tartalom Az intézmény elvárásai a pedagógussal szemben 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A diákok tanórai és tanórán kívüli megfigyelésével (viselkedés, öltözködés, feladatvállalások, szóbeli megnyilvánulások, ki ki mellé ül, milyen csoportok alakulnak ki, stb.), a tanulókkal, tanáraikkal, ismerőseikkel folytatott beszélgetésekkel legyen 2.1, Milyen módszereket, képes megítélni a csoport belső szerkezetét, dinamikáját. Ehhez eszközöket alkalmaz a közösség alkalmazza a páros és a csoportmunkát mint módszert is. Az belső struktúrájának feltárására? együtt dolgozó csoportok kialakítása lehetőség szerint spontán és irányított módon is történjen a feladat lehetőségeinek megfelelően. Figyelje a visszajelzésekre. Adjon közös feldolgozásra feladatokat tanórán kívül is. 2.2, Hogyan képes olyan nevelési, Tartsa és tartassa rendben az általa használt tantermeket. Tartsa be ezen a területen a tantestületi döntéseket (pl. zárási rend, tanulási környezet kialakítására, tábla, szellőztetés, világítás, stb.) amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat? A tanítási órán legyen rend és fegyelem, amely nem zárja ki a jó hangulatot. A tanári kontroll maradjon meg akkor is, ha pl. Amelyben megtanulják tisztelni, egy szerepjáték miatt az irányítást átadta. elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi A diszkrimináció minden formája elfogadhatatlan, ezért azonnal és határozottan fel kell lépnie ez ellen. Fordítson rögtön rétegekből jött társaikat, a időt a helyzet tisztázására, súlyos esetben értesítse az különleges bánásmódot igazgatóságot is. igénylőket, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? A közösségfejlesztés csak együttmunkálkodással valósítható 2.3, Hogyan jelenik meg a meg, ezért tudatosan alkalmazza ezeket a módszereket: órai és közösségfejlesztés a pedagógiai otthoni páros, illetve a kis- és nagy létszámú csoportmunka. munkájában (helyzetek teremtése, Ösztönözze diákjait az iskola és egyéb szervezetek (főleg sport eszközök, az intézmény és kulturális) munkájában való részvételre, s ha teheti vegyen ő szabadidős tevékenységeiben való maga is részt ilyenekben, akár a tanítványaival együtt (pl. részvétel? iskolai tanár-diák mérkőzés, közös ünnepi fellépés, stb.) Osztályfőnökként tartsa be a munkaköri leírásban lévőket. 2.4, Hogyan működik, mint osztályfőnök? Ezen a területen alkalmazza a figyelő és értő beszélgetéseket elsősorban élő szóban. Az is jó, ha tagja a diákok vagy akár saját maga által létrehozott internetes csoportoknak, ahol kifejtik az egyes témákkal kapcsolatos véleményüket. 2.5, Melyek azok a problémaIgyekezzen meggyőzéssel, érveléssel tanítványait a helyes megoldási és konfliktuskezelési irányba terelni. Az előforduló kirívó esetet jelezze az stratégiák, amelyeket sikeresen igazgatóság felé. Amennyiben szükséges, vegye igénybe a alkalmaz? szakember segítségét (pl. pszichológus). A fegyelem és rend megtartása önmagában nevelő hatású, ezért erre legyen különösen tekintettel. Ha szükséges, alkalmazza a házirendben leírt figyelmeztetési fokozatokat. 3.Módszertani felkészültség Ismerje és alkalmazza a feldolgozandó tananyag sajátosságaihoz igazodó mértékben az alábbi módszereket: frontális munka, egyéni munka, páros munka, kis csoportos (33.1, Milyen a módszertani 5 fő) munka, nagy csoportos (több mint 5 fő) munka. felkészültsége? Természetesen további (akár kísérleti jellegű) módszerek is használhatóak, de fontos elv, hogy ne a módszer újdonsága legyen a lényeg, hanem a tanítás hatékonysága. Old. 79

Terület, tartalom 3.2, Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Az intézmény elvárásai a pedagógussal szemben Lásd a 3.1-ben leírtak.

Egy-egy módszer beválása a diákok tekintetéből, reakcióiból (értem-nem értem) és a felmérők eredményeiből mérhető le. 3.3, Hogyan méri, illetve értékeli Ezért tudatosan figyeljen ezekre a jelekre. Kérjen folyamatos az alkalmazott módszerek visszajelzést a diákoktól, de akár a kapcsolódó tantárgyakat beválását? Hogyan használja fel a tanító kollégáktól és a szülőktől is. mérési és értékelési eredményeket Feljegyzések készítése nem kötelező, de hasznos lehet. saját pedagógiai gyakorlatában? Ne ragaszkodjon mereven egy begyakorolt módszerhez, főleg ha arról bebizonyosodott, hogy nem túl eredményes. Legyen nyitott az új dolgok iránt. A módszerek kiválasztásánál legyen tekintettel a csoport 3.4, Hogyan, mennyire összetételére (pl. SNI-s tanulók száma azok típusai vagy éppen illeszkednek az általa alkalmazott kiemelkedően tehetségesek), az érdeklődési szintre és a módszerek a tanulócsoporthoz, feldolgozandó tananyag specialitásaira. illetve a tananyaghoz? 4. A pedagógiai folyamat tervezése 4.1, Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, óraterv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv)

A tananyag ütemezése során alkalmazkodjon az iskola PP-ban megfogalmazottakhoz és a munkaközösségi döntésekhez. Minden csoportjához legyen tanmenete (megengedett az évfolyamszinten kidolgozott közös tanmenet használata). Óraterv, óravázlat, foglalkozási terv készítése nem kötelező, de egy-egy összetettebb anyag feldolgozásához hasznos. Reflexiók, feljegyzések készítése nem kötelező, de ajánlott a kiemelkedően jól vagy éppen rosszul sikerült dolgokat okulásul lejegyezni. Indokolt esetben el lehet térni a tervezett tematikától. Ha csak két anyagrész felcseréléséről van szó, akkor azt nem kell 4.2, Hogyan viszonyul senkivel egyeztetni. Viszont ha kisebb csúszásról (éves szinten egymáshoz a tervezés és nem több 10%-nál), akkor azt munkaközösségi szinten, ha megvalósítás? nagyobb csúszásról (éves szinten 10% felett), akkor azt igazgatósági szinten kell kezelni. Erkölcsi nevelés: helyes magatartásra, szabályok betartására Nemzeti Öntudatra nevelés: nemzeti nagyjaink és történelmünk ismerete, méltó megemlékezés az állami 4.3, A tervezés során hogyan ünnepeken és emléknapokon érvényesíti a Nemzeti Alaptanterv Állampolgárságra, demokráciára nevelés: demokratikus fejlesztési területei nevelési elemek alkalmazása tanítási órán is (bizonyos kérdésekben céljait, hogyan határoz meg szavazás), beszélgetés a soros helyi vagy országos választások pedagógiai célokat, fejlesztési jelentőségéről, az érintettek ösztönzése a részvételre, kompetenciákat? állampolgári jogok és kötelességek megerősítése Önismeret és társas kultúra fejlesztése: folyamatos (megerősítő, hibajavító) visszajelzésekkel az önismeret, közös Old. 80

Terület, tartalom

4.4, Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

Az intézmény elvárásai a pedagógussal szemben programokkal (pl. tanulmányi kirándulás, csoportmunka, projekt munka) a társas kapcsolatok, kulturált magatartás fejlesztése Családi életre nevelés: „a család, mint a társadalom legfontosabb alapegysége” értékrend erősítése, kapcsolattartás a szülőkkel, bevonásuk az iskola életébe Testi és lelki egészségre nevelés: rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek Felelősségvállalás, önkéntesség: feladatok kiadása, önként vállalt munkák értékének erősítése, ezekre való lehetőségek megteremtése Környezettudatosság, fenntarthatóság: energiatakarékos eljárások és megújuló energiák ismerete, környezetvédelem legfontosabb kérdései (pl. családi szinten a szelektív hulladékgyűjtés) Pályaorientáció: mi érdekel, miben vagyok vagy lehetek a legjobb Gazdasági és pénzügyi nevelés: hitelek, befektetések, megtakarítások, tudatosság Médiatudatosságra nevelés: információk hitelessége, kritikuselemző-értő befogadás Tanulás tanítása: folyamatos (élethosszig tartó) tanulás fontossága, tanulási módszerek ismerete Az éves tematika feleljen meg a NAT-hoz igazított PP-ban leírtaknak. (Lásd 4.3-as pont) A tanulók előzetes tudását belépéskor írásos és szóbeli szintmérőkkel mérje fel, majd használja ezeket. A későbbiek során többször legyen visszacsatolás, megerősítés a korábban vagy máshol tanultakra.

5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 5.1, Milyen hatásos tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz (önálló és csoportos tanulás irányítása, differenciálás, projekt, témahét stb.) 5.2, Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? 5.3, Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?

Old. 81

Lásd 3.1-ben leírtak

Tanítványait változatos módon motiválja, tartsa fenn érdeklődésüket. A legjobbakat ösztönözze szakirányú továbbtanulásra: szakmai tudásával, a tantárgya iránti elkötelezettségével, érdekes tanítási stílusával, osztályzatokkal, jutalmazással, versenyeztetéssel, programokban való részvétellel, továbblépési lehetőségek feltárásával, (a legérdeklődőbbeket pl. kutatómunkával is) Tanítványainak folyamatosan tűzzön ki új és újszerű feladatokat, amelyek között legyenek rutinszerűen megoldható típus feladatok, de a tankönyvekből vagy óravázlatokból egy lépésben közvetlenül nem levezethetőek is. Legyen rendszeresen házi feladat, melynek elkészülte kerüljön időről időre ellenőrzésre.

Terület, tartalom

Az intézmény elvárásai a pedagógussal szemben Ezen feladatok egy részénél alkalmazza a páros és csoportmunkát is.

Használja ki (és alkalmazkodjon) az iskola és a tantermek adta 5.4, Milyen tanulási teret, tanulási lehetőségeket, felszereléseket. környezetet hoz létre a tanulási Nem kötelező, de ha teheti maga is fejlessze az folyamatra? eszközállományt, készítsen applikációs és egyéb dekorációs vagy demonstráló eszközöket. A digitális tananyagok és eszközök használata kétség kívül a 5.5, Hogyan alkalmazza a tanulási kor elvárásaihoz tartozik. Diákjaink így is jellemzően túl sok folyamatban az információidőt töltenek ezen eszközök „társaságában”. Ezért csak az kommunikációs technikákra indokolt mértékben és módon javasoljuk ezeket használni. épülő eszközöket, digitális Támogatandó: tanulói honlap és csoport létrehozása, tananyagokat? Hogyan sikerül a információkeresés (cikkel, táblázatok, adatok, elemzések), egyhelyes arányt kialakítania a egy lecke digitális tananyag (ha rendelkezésre áll) szerinti hagyományos és az információfeldolgozása kommunikációs technológiák Fontos: bármely digitális eszköz (pl. mobil telefon) használata a között? tanítási órán csak a tanár engedélyével lehetséges. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése

6.1, Milyen esetekben alkalmazza a tanulási-tanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? 6.2, Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? 6.3, Mennyire támogató, fejlesztő az értékelése? 6.4, Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? Hogyan győződik meg arról, hogy reálisan értékeli-e a tanulókat?

Az értékelési formákat a házirendben leírtak betartása mellett szabadon használhatja. Az igazgatóság alábbiakat kiemelten javasolja: Diagnosztikus: szintfelmérés, ismétlés. Szummatív: félévzárás, tanévzárás, témazáró dolgozat. Fejlesztő: szóbeli folyamatosan. Mindkét elemmel szembeni elvárás, hogy egyértelmű, rendszeres és következetes legyen. Az értékelést mindig a pozitív dolgok kiemelésével és megerősítésével kezdje. Ezt követően hívja fel a figyelmet a hibákra, annak valószínűsíthető okaira és a kijavításuk módjára. Rendszeresen adjon szóban, s a házirendben rögzítettek szerint írásban (szülők tájékoztatása, osztályzatok) is visszajelzést a tanítványainak. Ezek legyenek az adott helyzetet vagy teljesítményt reálisan értékelők, tanácsokkal kiegészítettek.

7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás

Old. 82

Terület, tartalom 7.1, Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? 7.2, Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?

7.3, Milyen módon működik együtt pedagógus és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

7.4, Együttműködik-e és ha igen, milyen módon más intézmények pedagógusaival? 7.5, Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? 7.6, Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

7.7, Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény hitvallásával?

Az intézmény elvárásai a pedagógussal szemben Beszéde legyen igényes, érthető (hangerő, beszéd sebessége, hangsúlyok). Kerülje a monoton stílust a félreérhető, a trágár, a szitkozódó kifejezéseket és a szlenget. Szóhasználata feleljen meg a szakmai elvárásoknak. Az iskolában törekedjen a partneri kapcsolat kialakítására, a tanári vezető szerep megtartása mellett. Az iskolán kívüli kapcsolattartás nem kötelező, de ha létrejön (pl. internet, ugyanazon sportegyesület, stb.), ott is tartsa be a tanár-diák kapcsolat írott és íratlan szabályait. A csoportbontásos, az egymásra épülő tantárgyak tanárai, valamint a tehetséggondozó foglalkozást tartó és oda delegáló pedagógusok között a napi szintű együttműködés, a tematika egyeztetése kötelező. Szintén egyeztetni kell az iskolai rendezvények (pl. előadások, projekt napok) és a versenyek tekintetében is. Ha a program bizonyos diákok hiányzásával is jár, akkor kötelező az iskolai levelezőrendszert használni, egyéb esetekben az egyeztetés módja nem kötött. Más intézmények pedagógusaival való együttműködés igazgatósági döntés értelmében bizonyos esetekben kötelező (pl. egy pályázat részeként), bizonyos esetekben ajánlott (pl. beiskolázási körzetünkben lévő általános iskolák tanárai), bizonyos esetekben külön kérés alapján engedélyezhető (pl. meghívás egy-egy tanítási órára), s van, amikor tilos (pl. iskolai titoktartás kategóriájába eső témák esetén). Legyen nyitott az új módszerek és eszközök megismerésére, kipróbálására, alkalmazására. Amennyiben teheti (saját idő, motiváltság, energia), vegyen részt ezek fejlesztésében. A tanítás során mérje fel saját képességeit. Próbálja ki magát több területen (felzárkóztatás, érettségiztetés közép- és emelt szinten, tehetséggondozás, rendezvényszervezés, munkacsoport vezetése, osztályfőnöki munka, szakköri munka, stb.), s a számára legjobb területeken mutasson átlagot meghaladó aktivitást. Igazodjon az iskola közössége által megfogalmazott vezérelvekhez: - Mindenki tehetséges valamiben! - Nyitottság az újra, innováció - Hagyományok tisztelete és megerősítése - Rend, fegyelem, szorgos munka - Ember lenni mindig, minden körülményben

8. Az autonómia és a felelősségvállalás

Old. 83

Terület, tartalom 8.1, Munkájában hogyan érvényesíti a PDCA szemléletet?

8.2, Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

8.3, Kezdeményezőképessége, felelősségvállalása mennyire fejlett? 8.4, Munkájában mennyire pontos, megbízható?

Old. 84

Az intézmény elvárásai a pedagógussal szemben Tervezés-Cselekvés-Ellenőrzés-Beavatkozás (Plan-Do-CheckAct) Munkája legyen tervszerű, a leszűrt tapasztalatokat használja fel a szükséges módosítások elvégzéséhez. Olvassa és használja a tantárgyával kapcsolatban az iskolai könyvtárba érkező szakirodalmat (ha van). Ha teheti, vegyen részt a helybe hozott, a tantárgya tanításához vagy általános pedagógiai kérdésekhez kötődő továbbképzéseken. Szánjon időt az ilyen témájú cikkek elolvasására az írott és elektronikus médiában. Ezen rész természetesen csak ajánlott, de az igazgatóság által kihirdetett források tanulmányozása kötelező. Ötleteivel álljon bátran elő. Érdeklődésének, motivációjának megfelelően vállaljon a tanításon kívül egyéb feladatokat is: tananyagfejlesztés, előadás tartása, ünnepség lebonyolítása, közösségi szolgálat megszervezése, stb. Tartsa be az intézményi szabályokat, határidőket. Igyekezzen a kiadott és vállalt feladatait legjobb tudása szerint teljesíteni.

Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programjának 2-es számú melléklete HELYI TANTERVEK A HUMÁN TANTÁRGYAKBÓL

HELYI TANTERV ANGOL NYELV TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Az iskolai oktatás struktúrájában jelentős szerephez jut az első idegen, az angol nyelv tanítása, több okból is. Mindenekelőtt azért, mert a kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános nyelvi kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. Sajátos helyzeténél fogva – hiszen a nyelv tárgya, célja és eszköze is egyben a nyelvtanításnak – az idegen nyelv oktatása kiváló lehetőséget nyújt az oktató-nevelő munkára, a tantárgyközi integrációra. Lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, szervesen kapcsolódjon azokhoz, így kialakulhat egyfajta kölcsönhatás a tantárgyak között: a tanulók az idegen nyelv tanulása során építhetnek más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is, ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A tanulók motivációját is növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására. A nyelvtanár sokat segíthet, pl. a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával, az ok-okozati viszonyokat, következményeket feltáró, valamint az önismeretet segítő feladatokkal. Ezen szempontokat szem előtt tartva a középiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalattal és tudással fognak rendelkezni ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig széleskörű információszerzésre lesznek képesek. Ez pedig átvezet minket az angol nyelvnek az oktatásban betöltött másik fontos szerepéhez, nevezetesen, hogy kötelező érettségi tantárgy, és mint ilyen, a továbbtanulásban is nagy jelentőséggel bír. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van, egyensúlyt teremtve a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását.

Old. 85

2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Iskolánkban az angol nyelv tanítása első idegen nyelv keretében folyik. A nyelvi előkészítő évfolyam kerettantervei közül az a „C” és „E” betűjelű osztályokban az „A” változatot használjuk a „haladó” csoportokban, amely azon tanulók számára készült, akik az általános iskolában már tanulták a célnyelvet. Az ajánlott témaköröket a tanulók életkori sajátosságainak és nyelvi szintjüknek megfelelően dolgozzuk fel (B1-B2). Ezeknél a csoportoknál a B1-es szint elérése a minimum cél, de a jobb csoportoknál törekszünk a B2-es szint elérésére is. A heti óraszám ezekben a csoportokban 18. A kezdő csoportnál a nyelvi előkészítő évfolyam kerettantervei közül a „B” változatot használjuk, ami kezdő csoportok számára készült. Az év folyamán kb. 65 órát használhatunk fel szabadon. Ezt az órakeretet a következő tartalommal töltjük ki, az adott csoport igényeihez igazítva: Haladó csoportban:  21-30 óra: dolgozat írása, javítása, megbeszélése (leckékként az órán használt tankönyv szerint)  8-10 óra: a célnyelv történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek feldolgozása  4 óra: a célország ünnepeinek megismertetése  8-10 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása  15-20 óra – nyelvvizsgára felkészítő feladatlapok megoldása Kezdő csoportban:  21-30 óra: dolgozat írása, javítása, megbeszélése (leckékként az órán használt tankönyv szerint)  8-10 óra: a célnyelv történelmével és kultúrájával kapcsolatos filmek feldolgozása  10-12 óra: a célország ünnepeinek megismertetése  12-16 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása A „D” betűjelű osztályban, ahol két haladó angol nyelvi csoport indul, heti 6 órában, a gimnáziumi kerettanterv 9. osztályra vonatkozó részét használjuk. A bejövő tanulók tudásszintje várhatóan A1-A2 szintű lesz, ezért a tanév végére a B1 mínusz illetve a B1-es szint elérésére a cél, illetve a „haladóbb” csoportban a bejövő szinttől függően törekszünk a B2-es szint elérésére. Ennek megfelelően dolgozzuk fel az ajánlott témaköröket is. Szabad órakeretre 22 órát használhatunk fel, ami csupán a dolgozatok írására, javítására, egy film feldolgozására és a célország ünnepeinek megismerésére elég. A gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályainkban egyaránt a központi kerettantervet használjuk. A központi kerettantervben kiadott 3 órás heti óraszámra a gimnázium 910. évfolyamán iskolánk 2-2 többlet órát biztosít. Ezen többlet óraszám felét (évfolyamonként 36 óra) a tananyag elmélyítésére fordítjuk, a másik felét (évfolyamonként 36 óra) a célnyelvi országok kultúrájának megismerésére fordítjuk a következő felosztás szerint:  9 óra: anyanyelvi filmek megtekintése, feldolgozása  9 óra: könnyített olvasmányok feldolgozása  9 óra: angol nyelvű magazinok feldolgozása  9 óra: célnyelvi országok ünnepeinek megismerése

Old. 86

A szakközépiskolai osztályok központi kerettantervben kiadott 3 órás heti óraszámra a 9. évfolyamán iskolánk 2, 10-11-12. évfolyamon 1-1 többlet órát biztosít, amelyet a következőképpen használunk fel: 9. évfolyam  Nyelvtani és szókincsfejlesztés  Nyelvi készségek megszilárdítása

10. évfolyam 11-12. évfolyam Beszédkészség fejlesztése a Készségfejlesztés célirányos vizsgákon szereplő társalgási vizsgafeladatok megoldásával témakörök feldolgozásával

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A tananyag feldolgozásánál a nyelvórán komplex módszereket alkalmazunk, amely magában foglalja a célnyelv autentikus használatával való közvetlen kapcsolat megteremtését szóban és írásban. Az órai tevékenység egyéni, pár- és csoportmunka formájában folyik. Az alkalmazott módszerek legtöbbje a páros és csoportos kooperatív tanítási munkaformákat követi. A frontális osztálymunka elsősorban a tanári magyarázatoknál, célok közlésénél, ismertetéseknél jelenik meg. Csoportmunka keretein belül a diákok projektfeladatokat is végrehajtanak, amelyek a következő területeket ölelik föl:  Poszterek, faliújságok készítése megadott témakörök alapján.  Internetes kutatások és diavetítéses prezentációk létrehozása.  Interjúk készítése angol anyanyelvű személyekkel.  Angol nyelvű iskolai rendezvények, versenyek megszervezése, lebonyolítása.  Angol nyelvű előadások begyakorlása, megtartása. 4. A középszintű érettségi témakörei 1. Személyes vonatkozások, család  A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai  Családi élet, családi kapcsolatok  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők, házimunka  Személyes tervek 2. Ember és társadalom  A másik ember külső és belső jellemzése  Baráti kör  A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel  Női és férfi szerepek  Ünnepek, családi ünnepek  Öltözködés, divat  Vásárlás, szolgáltatások 3. Környezetünk  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A városi és a vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás 4. Az iskola Old. 87

 Saját iskola bemutatása  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka  A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa  Diákmunka, nyári munkavállalás  Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód  Napirend, időbeosztás  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás  Szabadidős elfoglaltságok, hobbik  Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.  Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport  Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet  Kulturális események 8. Utazás, turizmus  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés  Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika  Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 5. Az érettségire bocsájtás feltételei Érettségi vizsgára bocsájtás a törvényben előírtaknak megfelelően történik. Az előrehozott érettségire való jelentkezés a tanuló osztályozó vizsgára való kötelezettségét vonja maga után. Osztályozóvizsgát a tanuló legkorábban 10. évfolyam 2. félévében (áprilisban) tehet a 10., 11. és 12. évfolyam követelményeinek megfelelően. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei Iskolánkban a következő szempontok érvényesülnek a tankönyvek és a tanulási segédletek kiválasztásánál: A sávrendszerben tanított diákok oktatásában az adott szintű csoportnak megfelelő ̒elementary’, ̒pre-intermediate’, ̒intermediate’, ̒upper-intermediate’ és ̒advanced’ szintű könyveket használunk. Kommunikatív, a való életre felkészítő, használható nyelvtudás elsajátítását segítő, modern, érdekes, a 14 és 19 éves korosztályt érdeklő témákat feldolgozó tankönyveket használunk. Módszertanilag Old. 88

igyekszünk a legújabb kutatásokat felhasználó, interaktív, az internet és a számítástechnika vívmányait kiaknázó tananyagokat alkalmazni. A diákokat a tankönyvlistán szereplő tankönyvekből tanítjuk. Fő tankönyvként az Oxford University Press két tankönyvcsaládját használjuk: a New English File és a Solutions, a csoportokba járó diákok igényeinek megfelelően. Egyes csoportokban az MM Publications Traveller sorozatából tanítunk. Kiegészítésként gyakran a szintén Oxford University Press kiadványt, az Oxford Angol Nyelvtan-t használjuk. Középszintű írásbeli érettségire való felkészítésnél elsősorban a Maxim Kiadó erre a célra készült könyveit, valamint a Longman Kiadó Érettségi aktivátor c. könyvet, szóbelire a Twenty-three Topics for Teenagers-t használjuk. Vizsgafelkészítésnél figyelembe vesszük, hogy a diákok többsége milyen típusú nyelvvizsgára szeretne bejelentkezni, és az ahhoz való felkészítő könyvet használjuk. Itt már a szóbeli témákat magasabb szinten feldolgozó könyveket is használunk, pl. 1000 Questions 1000 Answers. Akkreditált könyvekként a tankönyvlistán szerepelnek a 2014-2015. tanévre:  New English File tankönyvek és munkafüzetek  Solutions tankönyvek és munkafüzetek  Traveller tankönyvek és munkafüzetek Tanulási segédletként jelenleg a csoportok szintjének és igényeinek megfelelően az alábbi könyveket használjuk:  érettségire (Színes kérdések, Twenty-three Topics for Teenagers, Érettségi aktivátor)  nyelvvizsgára felkészítő könyveket (TELC angol nyelvvizsga gyakorlófeladatok)  nyelvtani összefoglaló feladatgyűjteményeket (Oxford Angol Nyelvtan)  szókincsbővítő könyveket (Oxford Word Skills) Tanulási segédletként használt kiadványok köre az évenként újonnan kiadott könyvekkel bővülhet. A tanárok az adott iskolaév elején, egymással és a diákokkal egyeztetve, az igényeket és a szükségleteket felmérve közösen döntenek a kiegészítésként használandó könyvekről. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A tanulók teljesítményét idegen nyelvből szóbeli és írásbeli számonkérés alapján értékeljük. Az osztályzatok száma az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően félévente:  heti 1 óra: minimum 2 osztályzat/félév  heti 2 óra: minimum 3 osztályzat/félév  heti 3-4 óra: minimum 5 osztályzat/félév  heti 4-nél több óra: minimum 8 osztályzat/félév A témazáró dolgozatok száma éves szinten minimum a heti óraszámmal megegyező. A témazáró dolgozatok érdemjegyét duplán számítjuk a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. A dolgozatoknál a tanulók teljesítményét a következő százalékok arányában váltjuk át érdemjegyre:  0 % - 45%: elégtelen  46% - 60%: elégséges  61% - 75%: közepes  76% - 87%: jó  88% - 100%: jeles

Old. 89

A fogalmazás jellegű feladatok értékelése az érettségi vizsga értékelési útmutatójában meghatározott szempontok alapján történik. A fenti értékelési rendszertől a 0. osztályban, az osztály speciális igényeihez igazodva el lehet térni. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Természetesen követni kell azokat a hagyományosan megállapított alapelveket, melyek szerint a házi feladatok elsődleges szerepe az órán tanultak gyakorlása, rögzítése. A feladat mindig legyen konkrét, jól érthető és teljesíthető. A hétköznapokon és hétvégén ügyelnünk kell arra, hogy a tanulóknak elegendő ideje maradjon a pihenésre, kikapcsolódásra is. Az idegen nyelv esetében a szóbeli házi feladat ugyanolyan fontos, mint az írásbeli. A házi feladat ellenőrzése mindig történjen meg, de érdemjeggyel, azaz 1-essel, ne értékeljük annak hiányát. Ez alól kivételt képez az úgynevezett házi dolgozat számonkérése, melyre legalább egy hét áll a tanulók rendelkezésére és egy komolyabb háttérmunkát igénylő összetettebb feladat (pl. könnyített idegen nyelvű irodalmi olvasmányok feldolgozása), mely érdemjeggyel értékelendő. Házi feladat mindig legyen, hogy ezzel is segítsük tanulóinkban az önálló tanulási kompetencia kialakulását. Fontos a házi feladat esetében is a differenciálás. Jobb képességű tanulóknak más jellegű és mennyiségű feladat is adható. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Az angol nyelv tanítása minden osztályban csoportbontásban zajlik. Az osztályokba érkező tanulók tudásszintjét írásbeli szintfelméréssel mérjük fel. A nyelvi előkészítő osztályokban az angol nyelvet a diákok a korábban megírt szintfelmérő alapján kialakított csoportokban tanulják. A gimnáziumi osztályokban is szintfelmérés alapján történik két nyelvi csoport kialakítása. A nyelvi előkészítőből, vagy az általános iskolából jó nyelvtudással érkező a tanulókat egy „felső középhaladó” és egy középhaladó csoportba soroljuk. A szakközépiskolai osztályok esetében az angol nyelvet sávos csoportbontásban tanítjuk. Két-két osztályból, a gépészeti és az elektronikai, valamint a környezetvédelmi és a programozó osztályból 4-4 csoportba osztjuk új diákjainkat írásbeli szintfelmérés alapján a homogénebb nyelvi csoportok kialakítása érdekében. A csoportbeosztás előzetes írásbeli szintfelmérés alapján történik. A négy csoport „felső” középhaladó, középhaladó, „alacsony” középhaladó és álkezdő, vagy a gépészeti és elektronikai sávban kezdő szintről indulhat. A magasabb (középhaladó, és „felső” középhaladó) szintekről induló csoportokban célkitűzés az előrehozott érettségi angol nyelvből. A csoportok átjárhatósága: ld. 12. pont: Esélyegyenlőség biztosítása Az egyéb foglalkozások elveit lásd a következő (10.) pont alatt. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Amennyiben a diák nyelvi felkészültségi szintje valamilyen okból nagymértékben elmarad a csoport szintjétől, van lehetőség a felzárkóztatásra. Ez történhet a tanóra keretein belül a diák egyedi igényeihez szabott feladatok segítségével, vagy tanulópárok kialakításával. Nagyobb mértékű lemaradás, vagy több érintett diák esetén a szaktanárral történt egyeztetés után külön foglalkozásokra is lehetőség van. Amennyiben a diák az órai munka során a tananyagot nem képes megfelelő ütemben és mértékben elsajátítani a szaktanár egyéni foglalkozásokon illetve tanulópárok kialakításával nyújthat segítséget. A kiemelkedő tehetséggel rendelkező diákok számára lehetőség van a tanórára külön az ő tudásszintjéhez mért feladatokkal készülni, beszámolni és/vagy kiselőadást

Old. 90

tartani. Az olvasási készség jól fejleszthető irodalmi művek és igényes magazinok eredetiben történő olvasásával, amihez a szaktanár ajánlása segítséget nyújt. Az OKTV-re (Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre) történő felkészítés ingyenes szakköri keretek közt zajlik. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az intézményben alkalmazott idegen nyelvi könyvek tematikája, elsősorban az olvasott szövegértési feladatok, feldolgozásra ajánlja a környezetszennyezés aktuális problémáit, annak megoldási lehetőségeit. Az autentikus újságcikkek és más egyéb források mellett gazdag képanyag biztosítja a téma feldolgozásához a lehetséges motivációs hátteret. Az egészség nevelés témaköre szintén az idegen nyelvi kultúra részét képezi, amelyre a nyelvkönyvek nagy hangsúlyt fektetnek. . Mindkét kérdéskör szerepel az érettségi témák sorában. Ugyanakkor a tantárgy jellege a célnyelven történő elméleti feldolgozásra ad csak lehetőséget. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Iskolánk alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű biztosítása, amely az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét jelenti. Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség biztosítását a tanítási folyamat során: az ismeretközvetítésben az egyéni fejlesztésben, az értékelésben, vizsgafelkészítésben, továbbtanulásban és pályaorientációban. Az intézményben az angol nyelvet a Pedagógiai programban meghatározott, évfolyami szinteken speciális, úgy nevezett sávos csoportbontásban oktatjuk. Ennek alapelve a tanulók tudásszintjének felmérését követően különböző szintű csoportok kialakítása, melyek között az egyéni haladás és fejlődés alapján biztosított az átjárhatóság. Minden tanuló a képességeinek megfelelő ütemben fejlesztheti nyelvi tudását az adott csoportokon belül, illetve egyéni felmérés után szaktanári javaslattal válthat tankört. A sajátos nevelési igényű tanulók az angol nyelvi órákon egyéni elbírálásban részesülnek, melyek speciálisan a tanulóhoz szabott formát ölthetnek. A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok felzárkózását és tanulmányi előmenetelét kiemelt figyelemmel kezeljük a tanóra keretén belül és igény esetén külön foglalkozásokon. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Elveink szerint a jutalmazásnak nem csak a teljesítmény elismerésében van szerepe, hanem erős motivációs hatással is bír. Tanév közben szaktanári dicséretre van lehetőség valamilyen kiemelkedő teljesítmény elismeréseként, amit a naplóba, valamint a diák ellenőrzőjébe ír a szaktanár. Tanév végén tantárgyi dicséret adható, amely szerepel a diák bizonyítványában. A nyelvvizsgák elismeréseként létrehoztuk a Nyelvmester Díjat, amelyet két kategóriában adunk ki: I.kategória: 9-10. évfolyamos diákok számára II.kategória: 11-14. évfolyamos diákok számára A díj odaítélése egy speciális pontrendszer szerint történik. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája A tantárgy jellegénél fogva nem alkalmas közvetlen módon a balesetvédelmi, illetve elsősegély nyújtási alapismeretek gyakorlati alkalmazására. Ugyanakkor a célnyelven történő elméleti témakifejtés megvalósítható az „Egészség, betegségek és közlekedés” mint témakör tárgyalása alkalmával. A tárgyhoz köthető szakszókincs, annak

Old. 91

felhasználása szituációs gyakorlatok során az idegen nyelvi kultúra fejlesztésének része lehet. 15. Egyéb specialitások A tanulói igények felmérését követően évente tervezzük angol nyelvi tábor megszervezését, illetve csoportos utazást angol nyelvterületre, melyeknek célja az idegen nyelv gyakorlása és fejlesztése iskolán kívüli környezetben. Fontos szempont a tanulók megismertetése az adott népcsoport kultúrájával, tradícióival és sajátos életformájával. Emellett különböző rendezvények és rendhagyó tanóra keretein belül is lehetőséget biztosítunk a tanulók számára, hogy anyanyelvi tanárokkal és vendégekkel ismerkedjenek meg és kötetlenebb formában tegyék próbára kommunikációs képességeiket angol nyelven. Az interneten meghirdetett nyelvi levelező versenyekben számos tanuló vesz részt szaktanári irányítással. HELYI TANTERV NÉMET, FRANCIA, SPANYOL és OROSZ TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A német nyelvet iskolánkban az angol nyelv mellett hagyományosan a kiemelten fontos tantárgyak között oktatjuk, hiszen a földrajzi és a gazdasági feltételek predesztinálják iskolánkat, hogy Németország és Ausztria közelsége miatt nagy gondot fordítsunk erre a nyelvre. A francia, spanyol, orosz nyelvekkel szélesíteni kívánjuk a választási lehetőséget a diákok számára. Valamennyi felsorolt élő idegen nyelv érettségi tantárgyként szerepel a kötelező, ill. a szabadon választható tantárgyak sorában. Iskolánkban fontos nevelési elv, hogy a nálunk érettségizett diákok nagy része rendelkezzen legalább egy középfokú C típusú nyelvvizsgával, hiszen ez nagyban segíti a diákokat a továbbtanulásnál, mert plusz pontokat lehet érte szerezni. Ugyanakkor javítja elhelyezkedési lehetőségeiket későbbi életük során. Idegen nyelvet tanító kollégáink valamennyien jól képzett szakemberek, megfelelő képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai A német, mint első idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban a 9-12. évfolyamon A gimnáziumi kerettanterv az 1. idegen nyelv tanítására 3 órát biztosít hetente, melynek 10%-os szabad mozgásterét a munkaközösség némettanárai a következőképpen használják fel: (Az iskola vezetősége a kerettantervi óraszámot a 9. osztályban további heti 1 órával növelte. Ezen az évfolyamon a szabadon felhasználható órák száma 46 óra/év, a további évfolyamokon a kerettanterv értelmében 10 óra/év.) 9. osztály 8 óra írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) 8 óra szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) 8 óra ország-ismereti tudás szélesítése, elmélyítése 8 óra idegen nyelvű filmek 14 óra a tananyag ismétlését, elmélyítését célzó feladatok, a négy alapkészség

Old. 92

(olvasás-, írás-, beszédkészség, hallás utáni értés) fejlesztése érdekében 10.-11.-12. osztály

4 óra írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) 4 óra szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) 2 óra a tananyag ismétlését, elmélyítését célzó feladatok, a négy alapkészség (olvasás-, írás-, beszédkészség, hallás utáni értés) fejlesztése érdekében

A német, mint második idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban a 9-12. évfolyamon A gimnáziumi kerettanterv a 2. idegen nyelv tanítására 3 órát biztosít hetente, melynek 10%-os szabad mozgásterét a munkaközösség némettanárai a következőképpen használják fel: Cél: 10. évfolyam végére az A1-es nyelvi szint, 12. évfolyam végére minimum az A2-es nyelvi szint elérése 9. évfolyam: 10 óra, ebből 4 óra ország ismeret, 6 óra dolgozat 10. évfolyam: 46 óra, ebből 10 óra szókincsfejlesztés, 10 óra nyelvtani gyakorlás, 10 óra ország ismeret, 6 óra filmnézés, ill. hallás utáni szövegértés, 10 óra dolgozat. 11. évfolyam: 46 óra, ugyanaz, mint a 10. évfolyamnál 12. évfolyam: 42 óra, ebből 10 óra szókincsfejlesztés, 10 óra nyelvtani gyakorlás, 10 óra ország ismeret, 6 óra hallás utáni szövegértés, 6 óra dolgozat. A szakközépiskolai kerettanterv az 1. idegen nyelv tanítására felhasználható 10%-os szabad mozgásterét a munkaközösség némettanárai a következőképpen osztják el: 9-10-11. 4 óra írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) osztály 4 óra szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) 2 óra a tananyag ismétlését, elmélyítését célzó feladatok, a négy alapkészség (olvasás-, írás-,beszédkészség, hallás utáni értés) fejlesztése érdekében 12. : osztály

2 óra szóbeli számonkérés (témakörök, szituációk, képleírás, stb.) 2 óra írásbeli számonkérés (teszt, levélírás, stb.) 2 óra országismereti tudás bővítése, idegen nyelvű filmek

A francia, mint második idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban, a 9-12. évfolyamon A kerettantervben megfogalmazott elsődleges cél a második nyelv A2-es nyelvi tudásszintjének elérése. Ehhez a négy nyelvi készséget (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, szóbeli megnyilvánulás, íráskészség) egyszerre szükséges fejleszteni. A kerettantervben meghatározott témakörök feldolgozása és a francia nyelvre jellemző kiterjedt nyelvtan megtanítása és begyakoroltatása több órát igényel az előírtnál. A plusz órákat és a 10 %-os szabad mozgásteret (36 óra) új nyelvtan esetében nyelvtani gyakorló feladatok megoldására, míg a szóbeli témakörök feldolgozásánál szókincsbővítő feladatokra, képleírásokra, szituációs játékokra, hallott szöveg megértését elősegítő gyakorlatokra (hangfelvételek ahhoz kapcsolódó írott feladatsorral kiegészítve) használjuk fel. Így egyszerre fejlesztünk több nyelvi készséget. A nyelv elsajátítása mellett fontos szerepet kapnak az ország-ismereti órák is, ahol a francia kultúrához kapcsolódó fontos ismeretekkel gyarapítjuk a diákok általános Old. 93

műveltségét, és ezzel közelebb hozzuk hozzájuk a francia nyelvhez kötődő egyéb kulturális vonatkozásokat (történelem és földrajz: frankofon országok, gasztronómia: borok, sajtok, tájegységek jellegzetes ételei, művészetek: zene, film, mindennapi élet: ünnepek, hagyományok, francia szimbólumok, jellegzetesen francia eszközök: TGV, Concorde, La Manche-csatorna, stb.) A spanyol, mint második idegen nyelv a gimnáziumi osztályokban, a 9-12. évfolyamon A spanyol, mint második idegen nyelv tanításában elsődleges cél, ahogyan az a kerettantervben is megfogalmazódott, a különféle nyelvi kompetenciák integrált tanításával elsajátítatni az új nyelvet a tanulókkal. A hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség párhuzamosan kell, hogy fejlődjön a diákokban, a különböző tanulási szinteken. A cél 12. évfolyamra elérni az A2-es nyelvi tudásszintet. A kerettantervben összefoglalt témakörök feldolgozása és a spanyol nyelvre jellemző kiterjedt nyelvtan megtanítása és begyakoroltatása több órát igényel az előírtnál. Így a plusz órákat és a 10%-os szabad mozgásteret, mely 36 óra, új nyelvtan esetében nyelvtani gyakorló feladatsorok megoldására, és az egyes témakörök feldolgozásánál szókincsbővítő feladatokra, képleírásokra és szituációs játékokra használjuk fel. Fontos a nyelv elsajátítása mellett az ország megismerése is. A spanyol hagyományok, szokások, ünnepek, gasztronómia feldolgozása is ezeken az órákon kaphat nagyobb teret. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Beszédkészség fejlesztése: - szókincsfejlesztés szótár, internet, a tankönyvek lexikai anyagának figyelembevételével - kommunikációs készség fejlesztése magnó, DVD, televízió segítségével - másodlagos nyelvi hordozók fejlesztése mimika, gesztikuláció alkalmazásával Íráskészség fejlesztése: - baráti és hivatalos levelezés formai és tartalmi elemeinek megismerése - önéletrajz, pályázat, reklamáció szabályainak megismerése Olvasáskészség fejlesztése: - újságcikk, képregény, történetek, kisregények értő olvasásának fejlesztése - igaz- hamis tesztek - feleletválasztós tesztek - kérdés – válasz - jegyzetkészítés - szöveg összeállítása, rekonstruálása - fejezet-címadás Hallás utáni értés fejlesztése Autentikus szövegek segítségével, kazetta, CD, televízió felhasználásával. Tesztfajták tekintetében lásd olvasáskészség. Nyelvhelyesség fejlesztése A tankönyvek gyakorlófeladatainak felhasználásával. 4. A középszintű érettségi témakörei Német nyelv A családi élet Emberi kapcsolatok (barátok, kollégák, szomszédok) A női és férfi szerepek manapság Szolgáltatások (posta, bank, mosoda, javítás) Old. 94

Tervek a jövőre nézve (munka, képzés, tovább-, ill. átképzés) Lakóhely, lakás Szabad idő (hobbi, mozi, színház, kiállítás, koncert) Természeti környezetünk (növény- és állatvilág, környezetvédelem) Médiák a mai világban (nyomtatott, elektronikus médiumok) Öltözködés, divat Egészség, betegség Iskola, iskolai rendezvények Technika a mindennapokban Nyaralás külföldön, belföldön Napirend Időjárás, évszakok Étkezési szokások Közlekedési lehetőségek Sport Vásárlás, fogyasztói szokások Ünnepek, szokások 5. Az érettségire bocsájtás feltételei Érettségi vizsgára bocsájtható az a diák, aki minden tanév végén megszerezte legalább az elégséges osztályzatot, vagy osztályozó vizsgát tett a 9-12. tanév anyagából. Az osztályozó vizsga kiváltható a 16. életév betöltése után, a B2 szintű középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzésével. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei Német nyelv Kötelezők: Dallapiazza – Dinsel – Schümann: Tangram 1A, 1B, 2A, 2B Aufderstraße- Müller- Storz: Delfin 1-2. Uta Matecki: Dreimal Deutsch Fakultációs órákon: Veres Mária: Színes kérdések és válaszok német nyelvből Fóbs Anna – Gaál Zsuzsa: Perfekt sprechen Kulcsár Péter: Sprich einfach B2 Husztiné V.K. – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvből (középszint) Dixer Márta – Sominé H. O.: 7 próba érettségi német nyelvből (középszint) Husztiné V. K. – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvből (emelt szint)

2850Ft 4900Ft 5050Ft

2680Ft 1980Ft 2480Ft 2780Ft 2080Ft 2180Ft

Francia nyelv Kötelezők: 9-10. évfolyamon: Connexions 1. tankönyv (5690 Ft) és munkafüzet (4040 Ft), Editions Didier Vida Enikő: Le nouvel Allons-y, tankönyv és munkafüzet (3300 Ft), Lexika Kiadó 2011. 11-12. évfolyamon: Old. 95

Connexions 2. tankönyv (5690 Ft) és munkafüzet (4040 Ft), Editions Didier Michel Soignet – Szabó Anita: France- Euro- Express Nouveau tankönyv (4390Ft) és munkafüzet (1672Ft), Nemzeti TKK. 2005 Fakultációs órákon: Vida Enikő: Francia szóbeli érettségi feladatgyűjtemény, középszint. (2070 Ft) Lexika Kiadó Vida Enikő: Társalgás, szituációk, képleírások és hallás utáni szövegértés franciául. (2990Ft) Lexika Kiadó, 2012 Spanyol nyelv Kötelezők: 9- 10. évfolyamon: Nagy Erika - Seres Krisztina: Colores spanyol nyelvkönyv 1 ára 4190.- Ft Nagy Erika- Seres Krisztina: Colores spanyol munkafüzet 1 ára: 2390.- Ft 10- 11. évfolyamon: Nagy Erika- Seres Krisztina- Ana Orenga Portolés: Colores spanyol nyelvkönyv 2 Nagy Erika- Seres Krisztina- Ana Orenga Portolés: Colores spanyol munkafüzet 2 A tankönyv ára: 4190.- Ft Munkafüzet ára 2390.- Ft 12. évfolyamon: Gajdos Zsuzsanna- Nagy Erika- Seres Krisztina: Colores spanyol nyelvkönyv 3 Gajdos Zsuzsanna- Nagy Erika- Seres Krisztina: Colores spanyol munkafüzet 3 A tankönyv ára: 4100.- Ft ,Munkafüzet ára: 2390. - Ft Fakultációs órákon: Bánki Tímea- Csete Beatrix- Nagy Erika: Correcto 300 ejercicios gramaticales Tanórákon felhasznált taneszközök, segédletek: CD, mp3, DVD, térképek, laptop projektorral, célnyelvi sajtó, szótár. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja Az osztályzatok száma igazodik az iskola pedagógiai programjában foglaltakhoz. Az osztályzatok 1-5-ig érdemjegyekkel történnek, amelyet témazáró dolgozat esetén maximum kétszeresen lehet figyelembe venni. A dolgozatok %-os átváltása érdemjegyekre: Témazáró nagydolgozat: 100-80%: 5 79- 65%: 4 64-50% : 3 49-30%: 2 39- 0 % : 1 Röpdolgozat: 100-85%: 5 84-70%: 4 69- 50%: 3 49-40%: 2 39 - 0%: 1 A kidolgozott százalékos skálától a szaktanár egyedi esetekben eltérhet, ha ezt a számonkérés előtt a megfelelő százalékos skála megadásával a diákok tudomására hozza.

Old. 96

A szóbeli számonkérést a szaktanár nem köteles bejelenteni; ugyanez vonatkozik a nem témazáró, írásbeli röpdolgozatokra is. Ezzel ellentétben a témazáró dolgozatot a megírás előtt egy héttel előbb kell a diákoknak bejelenteni. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Házi feladatot a szaktanár minden órán adhat, amit a következő órán szóban vagy írásban ellenőriz. A házi feladat érdemjeggyel nem értékelhető, kivételt képez ez alól a házi dolgozat, amelyet a szaktanár köteles előre jelezni. Hivatalos iskolai szünidőre házi feladat nem adható, ami nem vonatkozik a hétvégi feladatokra. Házi feladat nem teljesítése esetén a tanár a naplóba tesz bejegyzést „S” jellel. Öt darab „S” jel után a diák elégtelen osztályzatot kap. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Amennyiben lehetőség van csoportbontásra, elsődleges elv a szintfelmérő dolgozat megíratása, majd a csoportok kialakítása. Egy szinten lévő csoportok esetén lehet csoportot kialakítani névsor szerinti bontással, önkéntes jelentkezéssel, továbbtanulási szándék szerint vagy az előző évben megszerzett osztályzat alapján. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Szakköri keretek között végezhető a leghatékonyabb módon felzárkóztatás, ill. korrepetálás. Tehetséggondozás is külön foglalkozás keretében végezhető hatékonyan. Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, órai keretek között, differenciált oktatással lehet a fent említett átlagtól eltérő eseteket kezelni. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az iskola alapprogramjának meghatározása szerint 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjának meghatározása szerint 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Szaktanári dicséretet adhat a szaktanár kiemelkedő tanórai munkáért, vagy versenyen elért eredményekért. Nyelvmester díj: a Házirendben leírt szabályozás szerint a tantestület beleegyezésével adható a tanév végén. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtás átadásának módjai, főbb tematikája A tanév elején és végén végzett osztályfőnöki oktatás alapelvei szerint. 15. Egyéb specialitások Old. 97

A diákok nyelvtanulásához szükséges motiváltság eléréséhez a nyelvi munkaközösség MULTI-KULTI rendezvényt szervez, ahol játékos keretek között lehetőség van a különböző országok kultúrájának, gasztronómiájának megismerésére. A munkaközösség törekszik nyelvi táborok szervezésére, hogy a diákok aktívan gyakorolhassák az idegen nyelvet és alkalmuk legyen a célnyelvi országot megismerni.

HELYI TANTERV A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Miért érdemes a magyar nyelvet és irodalmat tanítani és tanulni? Mert a nyelv és az irodalom szerves része az életünknek. Mert a nyelv és az irodalom érdekes: új dolgokat, nézőpontokat ismerhetünk meg általa. Az olvasás új s új ablakot nyit a világra, az irodalom ismerete döntő lehet világképünk kialakításában. Az irodalmi művek befogadása a magas szintű, teljes emberi élet fontos eleme. Persze magyar nyelvet és irodalmat nem „csak” ezért lehet, kell tanulni. A magyar nyelv és irodalom kötelező érettségi vizsgatárgy is. Az érettségi vizsgára pedig alaposan fel kell készülni. A továbbtanulás szempontjából napjainkban egyre több területen jelenik meg a magyar nyelv és irodalom kötelezően választható vizsgatárgyként:bölcsészképzés, jog, kommunikáció és médiatudomány, pszichológia, régészet, szociológia, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes szakjai. Az irodalom segíti a tanulót önmaga minél mélyebb megismerésében, közelebb viszi az emberi létezés legfontosabb céljaihoz, a szabadsághoz, a boldogsághoz, a szeretethez. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, valamint elősegíti más kultúrák megismerését. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, gyakorlati alkalmazását. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Old. 98

(Ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készségszintű gyakorlati alkalmazását.) A magyar nyelv és irodalom tantárgy közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Értékközvetítő feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott kerettanterv: Kerettanterv magyar nyelv és irodalom a gimnáziumok vagy a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára. A 10%-os szabad mozgásteret a szóbeli, illetve írásbeli számonkérésre, valamint egyes témakörök, tananyagok intenzívebb elsajátítására, elmélyítésére használjuk fel. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Iskolánkban az osztályoknak és a tanított anyagrészeknek megfelelően változatos módszereket alkalmazunk a magyarórákon. Frontális oktatás A frontális módszert, melynek alkalmazásakor a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja, mindenekelőtt az ismertető típusú órákon használjuk, pl. új anyagrész bevezetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél. Pármunka Pármunka lehetséges órán is, de érdemes hosszabb távon együtt dolgozó tanulópárokat is kialakítani. Bizonyos házi feladatok is kiadhatók pármunkában. Csoportmunka A csoportalakításnak számos szempontja lehet. Egy-egy órán nagyobb csoportok (810 fő) is együtt dolgozhatnak, de hosszabb távon együttműködő csoportok esetében célszerű a létszámot 5 főben maximalizálni. A csoportos otthoni munka mindig hosszabb távú, minimum egy hét időtartamú, hogy a diákok meg tudják szervezni a közös munkát. A csoportmunka hatékony, a diákok számára általában kellemes, örömteli tevékenység, sokféle készséget fejleszt, és a XXI. századi elvárásoknak leginkább megfelelő módszer. Kooperatív tanulás

Old. 99

Olyan csoportmunkáról van szó, ahol a diákok egymást tanítva tanulnak. A tananyag elsajátítása ezzel a módszerrel hatékony, de időigényes. A szociális készségek empátia, kooperáció, segítségadás - jelentősen fejlődnek. Drámajáték Nemcsak a tananyagban szereplő színművek, hanem olykor epikus vagy akár lírai alkotások dramatizálására is sor kerülhet. A drámajáték segíti az önkifejezést, fejleszti az azonosulási képességet, a szövegértést és még számos más fontos kompetenciát, köztük szociális készségeket is. A tanulói portfólió Általában egyéni munkát, komolyabb elmélyülést követel meg a portfólió, melynek elkészítése több hetet vesz igénybe. A portfólió kiváltja a témazáró dolgozatot. Egyegy portfólióban 5-10 különféle dokumentumot készít el a diák, amelyek különböző képességeit fejlesztik: lehet benne gyűjtőmunka, kreatív írás, önálló alkotás, elemzés, szövegértési feladat, játékos feladat stb. A portfólió feladatait a diák állítja össze oly módon, hogy ízlésének megfelelően választ a tanár által kínált lehetőségek közül. A portfólió értékelése - a terjedelemnek és az elkészítés idejének megfelelően hosszadalmasabb lehet, mint más dolgozatok értékelése, amelyeknek az idejét a házirend szabályozza. A projektmódszer A projekttanulás az egyik legkorszerűbb tanulási forma. Csoportos, kooperatív munka, a diákok beleszólhatnak a témák kialakításába - vagy akár saját témát is választhatnak - , önállóan tervezik a tanulási folyamatukat, kölcsönös és önértékelést végeznek, s együttes munkával valamilyen produktum létrehozásán dolgoznak egy adott időkeretben. Nemcsak tantárgyi tudásuk fejlődik, hanem szociális kompetenciáik, digitális írástudásuk, érzelmi intelligenciájuk és problémamegoldó-képességük is. A projektmódszer alkalmazása lehetséges egy tantárgyon belül is, de több tantárgy bevonását is ajánlja a módszertani szakirodalom. A több tantárgyas projekteket az egyes tantárgyak tantervein belül nem tárgyaljuk, mivel megvalósításuk nagyon sok tényezőtől, tanártól, osztálytól és tananyagtól függ. Mindenképp figyelembe vesszük a kerettantervben az egyes témáknál megjelölt kapcsolódási pontokat. A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belüli projektek 2-5 hetes időtartamúak. Ajánlott / tervezett témakörök magyar nyelvből: Kommunikáció: tömegkommunikáció, metakommunikáció Szöveg: szövegtípusok, szövegalkotás Stilisztika: köznyelvi metaforák Jelentéstan: frazeologizmusok Nyelv és társadalom Nyelvtörténet Témakörök magyar irodalomból: tulajdonképpen a tananyag bármely tetszőleges része feldolgozható projektmódszerrel. Különösen alkalmasak erre a nagy irodalmi korszakok (ókori mitológia, görög epika, antik dráma, Biblia, a középkor irodalma, a reneszánsz irodalma, az európai színjátszás a 10-16. században, nyelvtörténeti emlékek, középkori magyar irodalom, az európai barokk és klasszicizmus, a felvilágosodás, az európai romantika, az európai irodalom a 19. sz. 2. felében (epika, líra, dráma), a Nyugat első nemzedéke, az avantgárd, 20. századi európai irodalom, kortárs irodalom, regionális kultúra, az irodalom határterületei), akárcsak az egyes szerzők, művek és utóhatásuk (Horatius noster, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Shakespeare, Molière, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Babits Mihály, József Attila, Radnóti Miklós, Old. 100

Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, illetve más szerzők a 20. századi magyar irodalomból). A fenti témáktól eltérőek is választhatók, ezt az egyes osztályokban tanító tanárok döntik el, mindenekelőtt az osztály tanulóinak képességeihez és érdeklődési köréhez igazodva. Mivel a projektmódszer nagyfokú elmélyülést tesz lehetővé, a témákat lehetőleg az érettségi témakörökkel összhangban érdemes választani. A projekt témájától függően a feldolgozás lehet csoportos vagy egyéni. A projekt idejére a tanulók mentesülnek az adott tantárgyból a házi feladatok megírása alól. A projektet úgy kell kialakítani, hogy az iskolán kívüli munka mennyisége ne haladja meg az egyébként a házi feladatra fordított energiát. Ennek kiszámításánál figyelembe kell venni, hogy a csoportmunka könnyebbséget jelent a diáknak, s az egy főre jutó munkamennyiség racionalizálható, a diákok túlterhelése elkerülhető. A projekt értékelése történhet egy vagy két osztályzattal, a feldolgozott témakör nehézségétől, a ráfordított időtől és energiától függően. Az értékelésnek nemcsak a produktumok minőségére, hanem a diák munkájába fektetett energiájára, szorgalmára is ki kell terjednie, illetve a csoporton belüli munka arányos elosztását is figyelembe kell vennie. 4. A középszintű érettségi témakörei Témakörök magyar irodalomból: Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között, a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai vagy egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

Old. 101

Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom határterületei Az irodalom filmen, televízióban, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. Regionális kultúra A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők – tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, folklór, művelődéstörténeti vonatkozások, múzeum, színház). Témakörök magyar nyelvből: Ember és nyelv Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Old. 102

Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi – stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat 5. Az érettségire bocsájtás feltételei A tanuló magyar nyelv és irodalomból abban az esetben bocsátható érettségire, ha minden tanév végén legalább az elégséges osztályzatot megszerezte a tantárgyból. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei A nyelvi előkészítő évfolyamon a szövegértési és szövegelemzési képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. E mellett fontos, hogy fordítsunk időt a helyesírásra, a szintre hozásra, az összefoglaló ismétlésre, tehát alaposan előkészítsük a középiskolai tanulmányokat. Az általunk használt tankönyvek: Turcsányi Márta: Szövegértés, szövegalkotás, szövegelemzés Középiskolai előkészítő (1065 Ft) Hajas Zsuzsa: Helyesírási feladatgyűjtemény középiskolásoknak 9-12. (1200 Ft) A 9-12. évfolyamon az irodalomkönyvek kiválasztásánál azt a szempontot vettük elsődlegesen figyelembe, hogy a tankönyv irodalmi és szépirodalmi nyelvezete a diákok számára legyen érthető, követhető és elsajátítható. A lírai és prózai művek igényes feldolgozása minél nagyobb segítséget nyújtson a tanulóknak a sikeres középszintű érettségire való felkészülésben. Kötelező irodalomkönyvek: 9. évfolyam: Mohácsy Károly: Színes irodalom 9. (1515 Ft) Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 9. ( 945 Ft) 10. évfolyam: Mohácsy Károly: Színes irodalom 10. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 10.

(1515 Ft) ( 945 Ft)

11. évfolyam: Mohácsy Károly: Színes irodalom 11. Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény 11.

(1515 Ft) ( 945 Ft)

12. évfolyam: Mohácsy Károly - Vasy Géza: Színes irodalom 12. (1515 Ft) Mohácsy Károly – Vasy Géza: Irodalmi szöveggyűjtemény 12. (945 Ft) Ajánlott irodalomkönyv: Fűzfa Balázs: Irodalom 9. Old. 103

(2321 Ft)

Irodalom 10. (2321 Ft) Irodalom 11. (2321 Ft) Irodalom 12. (2321 Ft) A magyar nyelv esetében olyan tankönyvet választottunk, amely a középszintű témaköröket magas szinten dolgozza fel, valamint a tényanyagot kellőképpen megvilágítja a gyakorlatban is. E mellett az általunk használt tankönyvcsalád 9-10. és 11-12. évfolyamon tartalmaz egy Szövegértés – szövegalkotás munkafüzetet is, melynek feladatai segítenek abban, hogy milyen jellegű készségeket és képességeket, ismereteket kell a tanulóknak mozgósítaniuk a középszintű szövegértési feladatsorok eredményes megoldásához. Kötelező nyelvtankönyvek: 9. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Helyesírási feladatgyűjtemény középiskolásoknak 9-12. 1200 Ft Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 9. (1085 Ft) Hajas Zsuzsa: Szövegértés – szövegalkotás 9-10. (1195 Ft) 10. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 10. (1035 Ft) 11. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 11. (1085 Ft) Hajas Zsuzsa: Szövegértés – szövegalkotás 11-12. (1140 Ft) 12. évfolyam: Hajas Zsuzsa: Magyar nyelv 12. (1085 Ft) A 2013-14-es tanévben a 9. évfolyam részére a Mozaik Kiadó gondozásában megjelenő Fráter Adrienne: Magyar nyelv 9. a középiskolák számára tankönyvet rendeljük meg. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A számonkérés magyar nyelv és irodalom tantárgyakból lehet írásbeli és szóbeli. A szóbeli számonkérést nem kell előre bejelenteni. Mivel az osztályok létszáma általában 36 fő, a szóbeli számonkérés esetén arra törekszünk, hogy évente legalább egyszer mindenkire sor kerüljön. Az írásbeli számonkérés fajtái lehetnek: röpdolgozat, témazáró dolgozat, esszé, stb. Röpdolgozat bármikor íratható, előzetes bejelentés nélkül is. Értékelése: 90% fölött jeles (5) 80% és 90% között jó (4) 65% és 80% között közepes (3) 50% és 65% között elégséges (2) 50% alatt elégtelen (1). A témazáró dolgozat időpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. A témazáró érdemjegye kétszeres értékkel számít. Értékelése: 85% fölött jeles (5) 70% és 85% között jó (4) 55% és 70% között közepes (3) 45% és 55% között elégséges (2) 45% alatt elégtelen (1).

Old. 104

Az esszé értékelésekor a tartalmi és a nyelvi szempontokat is figyelembe vesszük. A tartalom a tárgyi tudást méri, a nyelvi minősítés a dolgozat megszerkesztettségét, stílusát, helyesírását értékeli. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai a) A magyar munkaközösség feladatának érzi a tanulók fejlesztését az által is, hogy minden tanórán házi feladatot adunk, ezzel is segítve a rendszeres felkészülést, a tananyag, az irodalmi művek elmélyítését. A házi feladat szóbeli és/vagy írásbeli házi feladat lehet. b) A kitűzött házi feladat mennyiségénél arra kell törekedni, hogy az annak elvégzésére fordított idő átlagos képességű tanuló esetében ne haladja meg egy tanóra hosszát. c) Írásbeli házi feladat el nem készítése első alkalommal nem osztályozható, de a rendszeres felkészületlenséget a tanórára szankcionálni lehet. A kitűzött házi feladat feleletként számon kérhető. d) Az írásbeli érettségire való felkészítés és a tanulók írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében elengedhetetlen, hogy házi dolgozatot írasson a magyartanár. A házi dolgozatok elkészítésére hosszabb időt kell biztosítani. A házi dolgozatot osztályozzuk, amennyiben azt a tanuló nem készíti el, elégtelen érdemjeggyel minősíthetjük. e) A tanulók pihenésének biztosítása érdekében a nyári szünetre házi feladat nem adható, de az őszi és a tavaszi szünetekre kitűzhető otthoni írásbeli vagy szóbeli munka. f) A következő tanév kötelező olvasmányainak listáját minden tanév végén megkapják tanulóink . g) Egyéb, általunk nem szabályozott kérdésben a Köznevelési Törvény házi feladatokra vonatkozó cikkelyét tekintjük irányadónak. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei A magyar nyelv és irodalom tantárgyat jelenleg teljes osztályokban (általában 36 fő) tanítjuk. Amennyiben lehetőség nyílna a csoportbontásra, az alábbi szempontok lehetnének mérvadóak: - Szintfelmérő alapján - Továbbtanulási szándék alapján - Önként jelentkezés alapján - Előző év végi eredmény alapján. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja a) A tehetséges tanulók, valamint a lemaradók fejlesztésének egyik módja a tanórán a diákok differenciált foglalkoztatása. b) Ezen kívül törekedni kell arra, hogy korrepetálások formájában felzárkóztassuk a helyesírási nehézségekkel küzdő tanulókat. c) Érdeklődő diákjaink számára versenyfelkészítő szakköröket, készségfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk, fontosnak tartjuk azonban az egy-egy versenyre való egyéni felkészítő foglalkozásokat is. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Alapvetően az alapprogram pontjaihoz igazodunk, ám az irodalom azon tantárgyak egyike, ahol a szépirodalmi művek elemzése során az élet szinte valamennyi összetevője előtérbe kerül. Így például a családi, hitvesi, vallásos líra vagy a hazafias költészet kapcsán a konkrét tényanyag megtanításán túl teret engedünk a diákok Old. 105

személyes élményeinek megbeszélésére, lehetőség nyílik a különböző vélemények ütköztetésére, ami, természetesen, hatással van személyiségük formálódására. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Tanulmányi jó előmenetel, a tantárgyban való eredményesség alapján a diák kaphat tantárgyi dicséretet, illetve felterjeszthető kitüntetésre az iskola házirendjében foglaltak szerint. Ezen jutalmazások adhatóak, de nem bírnak kötelező jelleggel, továbbá függnek a tanuló iskolában tanúsított magaviseletétől is. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi(gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Az alapprogramban leírtak szerint.

és

elsősegély-nyújtási

átadásának

15. Egyéb specialitások A magyartanárok a tanagyag megtanításán túl, a tanórai keretek mellett külön kulturális, „szakmai” foglalkozásokat is szerveznek a tanulóknak. LiteraTúra Szavalóverseny

Kulturális kirándulás valamilyen irodalmi vonatkozással is bíró úticéllal. (Múzeumlátogatás, rendhagyó irodalomóra egy-egy költő, író életében fontos szerepet játszó helyszínen, stb.) Évente megrendezett verseny, ahol a szavalásban tehetséges tanulók vesznek részt egy az adott évben meghatározott témához tartozó, lletve egy szabadon választható vers vagy próza(részlet)

előadásával. Kiselőadók Fóruma Évente megrendezett verseny, ahol a jelentkezők bármilyen általuk választott témából készülnek igényes előadással, illetve prezentációval, melyet szakmai zsűri értékel. Évente megrendezésre kerülő verseny 8. osztályosok számára melynek elsődleges célja, hogy közvetlenül a középiskolai felvételi előtt próbára tehessék magukat a diákok, e mellett azonban az is motivál bennünket, hogy megismerjük a magyar nyelv iránt különösen érzékeny és fogékony tehetségeket. A magyar kultúra napja - projektnap A projektnap célja: a A közösségi ünnep megülése oly módon, hogy a diákok minél aktívabb résztvevői legyenek az eseménynek. A hagyományosnak mondható, frontálisan átadott ünnepi műsor, mely voltaképpen tananyagközpontú, ebben a projektnapban nincs jelen. Az ünnep kreatívvá válik, kifejezetten a diákok válnak az esemény központjává, az ő tevékenységeik és játékos versengésük adja a szellemi tartalmat. A projektnapon az iskola minden diákja részt vesz, csoportokba szerveződve, akadályverseny-szerűen oldják meg a feladatokat, amelyek az iskola különböző termeiben, helyszínein várnak rájuk. A feladatok többsége kreatív és játékos, az anyanyelvi kompetenciát fejlesztik, gyakran az esztétikait is. Sok lehetőséget nyújtanak drámajátékra, ami az önkifejezést, az empátiát és a szép beszédet fejleszti. Ezek a feladatok felbukkanhatnak a projektnapon kívül is, beépítve a kompetencia alapú oktatás menetébe. Boronkay Anyanyelvi Verseny

Old. 106

A projektnap nem igényel a diákok részéről anyagi hozzájárulást, eszközöket, mindenki számára elérhető, hozzáférhető. A feladatok minimális eszközigényét az iskola képes biztosítani. Ilyen alkalom az iskola életében előfordult már más ünnephez kötődve is (a költészet napjához). A projektnapok tematikáját mindig az aktuális év részletes tervének kidolgozásakor fogadja el a munkaközösség. Drámatanítás: Pedagógiai cél: „A diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.” Pedagógiai eszköz: egy drámai vagy dramatizált mű előadása osztályszinten, azaz egy osztályközösség képes legyen megszervezni egy olyan művészi produkciót, amellyel a nyilvánosság előtt megmérettetik. Várható eredmények: a tanulási folyamat az osztályon belüli kooperációt, a közösség kohézióját rendkívüli mértékben megerősíti. Megtanítja a diákokat konfliktusok kezelésére, ezáltal önismeretre is nevel. Közvetíti a társadalmi nyilvánosság színterein szükséges magatartásról való tudást, az önuralom képességét segít kialakítani. Bővíti a diákok önkifejezési eszközkészletét, megteremti az igényt a színházi kultúrára. A folyamat megszervezése: a) Az aktuális tanév 3 hónapját érinti kezdve a feladat kihirdetésével és lezárva a színpadi produkciók értékelésével. b) A tanórákból legfeljebb 4 tanítási óra fordítható a produkció előkészítésére. c) A diákok önállóan készülnek fel kezdve a darabválasztástól a rendezésig. Konzulens tanárt választhatnak. d) Az osztály minden tagja részt vesz a produkció megvalósításában. e) Az előadásokat az iskola épületében, két délután mutatják be az osztályok. f) A bemutatott mű színpadi megvalósítása minimum 10, maximum 50 percet vehet igénybe. g) A diákok számára a próbalehetőséget az iskola biztosítja a tantermekben és a díszteremben, egyeztetéssel az aulában is a délutáni időszakban. h) Az előadások értékelési szempontjait a magyar szakos tanárok dolgozzák ki. Érdemjegyekkel, a nyertes osztályt pedig ezen felül (egy osztálynappal jutalmazza az iskola?). Színjátszókör Az iskolában 2006/2007-es tanévben elindított folyamat eredményeként működő művészeti csoport. Tagjai lehetnek az iskola diákjai függetlenül az évfolyamtól és az osztályok specializációjától. A csoport hetente az iskola által biztosított teremben készül egy szabadon választott drámai mű előadására. A felkészüléshez és a bemutatóhoz a technikai berendezést szintén az iskola adja. A színjátszókör munkáját felnőtt vezető segíti. Az előadások megvalósítása a városi kulturális intézményekkel együttműködve történik.

Old. 107

HELYI TANTERV TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A történelem kötelező érettségi tantárgy. Így kiemelt szerepe van az iskolai nevelésünkben, hiszen mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulóinknak a 12. tanév végén számot kell adniuk a tudásukról. A tantárgy hangsúlyos szerepet tölt be a (köz)nevelési feladatok sikeres megvalósításában, hiszen jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a haza felelős, hasznos polgáraivá váljanak; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert; képessé váljanak az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; megismerjék és megértsék a természeti, társadalmi, valamint kulturális jelenségeket, folyamatokat. Jó alapot ad a tudatos közéleti részvételhez, és erősíti a demokrácia értékeinek (többek között a jogállamiság, részvétel a döntéshozatalban, a társadalmi igazságosság, az önrendelkezés, a szolidaritás, a tolerancia, az együttélés) tiszteletét. A történelem tanulása elősegíti a szűkebb és a tágabb közösségekhez – a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez, Európához, az emberi civilizációhoz – tartozás személyes megélését. A történelem tanulmányozása a múlt örökségének megismerésével szolgálja az eligazodást a jelenben, és segíti a felkészülést a jövőre. A történelmi műveltség a közös emlékezetben őrzött legfontosabb tartalmakat foglalja magába/jelenti. Ezek tudományos igényű feldolgozása biztosítja, hogy a tanulók életkorukhoz, érdeklődésükhöz igazítva hiteles képet kapjanak a történelmet formáló erők működéséről, az előző nemzedékek sorsáról, alkotásaikról, létfeltételeik alakulásáról, az egyes korok gondolkodását meghatározó eszmékről és hitekről, ezek eredetéről, kialakulásuk okairól. A történelmi múlttal való találkozást, valamint a történelemből fakadó tanulságok feldolgozását személyes élményként is meg kell élniük a tanulóknak. A történelem problémaközpontú megközelítése az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztésének és a pozitív énkép kialakításának lehetőségét is biztosítja a növendékeknek. Cél a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók rugalmas adaptálása, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazása. A tanulók felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Történelem kerettanterv 10%-os szabad mozgástér felhasználása: Az egyes témakörökhöz kapcsolódóan a tananyag elmélyítése, rendszerező ismétlés, összefoglalás és írásbeli vagy szóbeli számonkérés. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása megköveteli, hogy változatos, a tanított korszaknak és az adott osztálynak megfelelő módszereket alkalmazzunk a történelem tanításában. Frontális oktatás A frontális tanításnál a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja. Az ismertető típusú órákon használjuk többek között új anyagrész bevezetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél. Párban folyó munka Egy tanórán is lehetséges, de hosszabb távú alkalmazás esetén érdemes tanulópárokat kialakítani. A tanulópárok kialakítás történhet hasonló szintű diákok közt (pl. versenyre Old. 108

való felkészülést segítendő), vagy különböző szintűek között a felzárkózást segítendő. Ez a módszer fejleszti többek között a kooperatív készségeket, a toleranciát. Csoportmunka Számos szempont alapján alakíthatunk ki csoportokat, melyeknek a létszáma 3-10 fő között ingadozhat, de hosszabb távon célszerűbb kisebb csoportokat, 4-5 fős kialakítani. A csoportmunka folyhat tanórai keretek között, de lehet házi dolgozat elkészítéséhez szervezett csoport. Ez utóbbi esetben legalább egy hét időtartamú felkészülés szükséges a tanulóknak, hogy kellő módon tudják szervezni a feladataikat. Ez a módszer jól fejleszti a kooperatív képességeket, a kommunikációt, az odafigyelést, alkalmazkodást másokhoz, a munkamegosztás elsajátítását. Önálló feldolgozás (órai munka, otthoni munka) Ennek a módszernek az alkalmazásánáll fontos a különösen differenciálás, hogy egyes tanulók ne kapjanak számukra megoldhatatlan feladatot. A módszer elősegíti az önnállóságra nevelést, egy adott téma saját szempontú megközelítését, a lényegkiemelés megtanulását, az adatgyűjtés szükségességét. Projektmódszer Egy-egy központi problémát dolgoznak fel a diákok, több oldalról megközelítve a kérdést. A feldolgozott téma igazodik a tanulók érdeklődéséhez, melyet a tanár is kijelölhet, de a diákok is választhatják maguk számára. Az anyag elsajátítása ennél a módszernél indirekt módon valósul meg és nagyfokú szabadságot ad a tanulóknak. A projekt végén szükséges egy produktum előállítása, ami lehet tabló, honlap, makett, tanulmány vagy bármi más, amely tükrözi, hogy a diákok az adott témában elmélyedtek és kellőképpen feldolgozták. Ezzel fejleszthetjük az együttműködési készséget, a kreativitást, a divergens gondolkodást, a kommunikációt, a problémaérzékenységet, az alkalmazható tudás létrejöttét segíti, önállóságra nevel, lehetőséget biztosít a szereplésre, más oldaláról is megismerhetőek a tanulók a tanár és az osztálytársak számára. A projekt lehet egyéni vagy csoportos. Úgy kell kialakítani, hogy összességében az erre fordított idő ne haladja meg a szokásos időmennyiséget, amit a házi feladatra fodítanának. A projekt témakörei felölelik a teljes tananyagot, így csak néhány lehetséges témát emelünk ki, melytől a tanár természetesen eltérhet az osztály érdeklődési körének megfelelően. Lehetséges témák például: ókori vallások összehasonlítása, a kereszténység, a kersztény egyházszervezet létrejötte, államformák az ókorban, a középkorban és az újkorban, alkotmányosság kérdései, Széchenyi István és Kossuth Lajos reformkori tevékenységének összehasonlítása, 1956-os forradalom és szabadságharc. 4. A középszintű érettségi témakörei 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában. 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése A kereszténység főbb tanításai 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása Old. 109

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. 2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X–XI. században. 2.2. A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század. 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai. 2.4. A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.

A középkori kereskedelem sajátosságai. 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban.

A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése Nincs középszintű követelmény 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV–XVI. században. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. 3.2. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3.3. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 3.5. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. 3.6. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján. 4.2. Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. Old. 110

4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői – források alapján. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia, stb.). 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája Nincs középszintű követelmény 6.3. A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativimus és szocializmus) jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás). 6.4. Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és a kor néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktus okai. 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7. 1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 7.2. A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői. 7.3. A polgári forradalom A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények. 7.4. A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat.

Old. 111

7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság és a közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Nincs középszintű követelmény 8.4. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. 8.7. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A holocaust. 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). 8.9. A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban 9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon (pl. zsidótörvények, gettósítás, deportálás).

Old. 112

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban. 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár korszakban Életmód és mindennapok. 10.6. A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség) 11. A jelenkor 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái. 11.2. Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei. 11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). 12.3. A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 12.5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 5. Az érettségire bocsájtás feltételei Minden tanév végén legalább elégséges osztályzat megszerzése. Amennyiben lehetségessé válik előrehozott érettségi letétele a tantárgyból, akkor sikeres osztályozó vizsga (írásbeli és szóbeli) után lehet érettségire bejelentkezni. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei

Old. 113

A tankönyvek kiválasztásánál a 2012-2013-as tanév adatait vettük figyelembe. Ettől az aktuális tanévben eltérhetünk például tanügyi változások miatt. 9. évfolyam: Száray Miklós: Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam NT-14125 1 580 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Történelem I. képességfejlesztő munkafüzet NT-14125/M 1 050 Ft 10. évfolyam: Száray Miklós: Történelem II. középiskolák, 10. évfolyam NT-14225 1 700 Ft Kaposi József - Száray Miklós: Történelem II. képességfejlesztő munkafüzet NT14225/M 1 050 Ft 11. évfolyam: Száray Miklós: Történelem III. középiskolák, 11. évfolyam NT-14325 1 700 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet NT14325/M 1 050 Ft 12. évfolyam: Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV. középiskolák, 12. évfolyam NT-14425 1 700 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Történelem IV. képességfejlesztő munkafüzet NT14425/M 1 090 Ft Mind a négy tanévben használt könyvek, segédanyagok: Középiskolai történelmi atlasz CR-0080 2 410 Ft Kaposi József – Száray Miklós: Érettségi adattár 9-12. évfolyam NT-81530 1 050 Ft 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A tanulók ellenőrzése minden évfolyamon szóban illetve írásban történik. Szóbeli feleletek száma lehetőleg minden tanulónál érje el legalább az évi kettőt. Írásbeli számonkérés lehet: Röpdolgozat (pl.: napi anyagból, több lecke anyagából, stb.) Tényanyag számonkérése (fogalmak, évszámok topográfia – vaktérkép, stb.) Témazáró dolgozat Ismétlő dolgozat A tanulók értékelése a következő szabályok szerint történik: 85-100%-ig jeles 70-84%-ig jó 50-69%-ig közepes 30-49%-ig elégséges 0-29%-ig elégtelen osztályzatot kap a növendék. A témazáró dolgozat kétszeres súlyozással, a többi dolgozat vagy felelés egyszeres értékkel számítandó be a félévi illetve az év végi jegy magállapításakor. Az értékelési szabályoktól a tanár eltérhet, ha azt előre bejelenti. Ellenőrzés gyakorisága: Szóbeli feleltetés lehetőleg minden órán legyen, amikor írásbeli számonkérés nincs. Írásbeli feleltetés (röpdolgozat, tényanyag számonkérése) a tanár belátása szerint. Az ilyen dolgozatokat nem kell előre bejelenteni. Témazáró dolgozatot egy nagyobb egység végén írnak a növendékek, melynek az időpontját egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ismétlő dolgozat esetén hasonló szabályok alkalmazandók, mint a témazáró dolgozatnál. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Minden órára van házi feladat.

Old. 114

Írásbeli adható a munkafüzet feladatai alapján, vagy az átvett tananyag alapján a tanár egyéni kérdéseivel. Az írásbeli feladatot úgy kell kitűzni, hogy harminc percnél többet lehetőleg ne vegyen igénybe az elkészítése. A házi feladatra jegy nem adható. Amennyiben a tanuló egyszer nem készíti el neki felróható okból, akkor szóbeli figyelmeztetésben részesül. Ha a házi feladatot kétszer vagy többször nem készítette el a diák neki felróható okból, akkor esetenként egy „kis” elégtelen osztályzatot kap. Három ilyen jegy egy, az osztályozó naplóba beírandó elégtelen osztályzatot tesz ki. Házi dolgozatot a tanár belátása szerint írathat a tanulókkal az évfolyamhoz kapcsolódó bármely tananyag kapcsán. A házi dolgozatot a tanár értékelheti osztályzattal. Az osztályzás szempontja megegyeznek az ellenőrzésnél alkalmazott szabályokkal. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei A tantárgyból csoportbontás nincsen a középszintű érettségire való felkészítésnél jelenleg. Ha ez lehetségessé válik, akkor a bontást elsősorban képességek alapján kell megvalósítani. Ennek felmérése az év elején történik írásos formában, amely során az előzetes tudás mellett kompetenciákat (pl.: források használata és értékelése, szaknyelv alkalmazása, tájékozódás térben, időben, eseményeket alakító tényezők) is mérni kell. Emelt szintű érettségire való felkészítés csoportbontásban történik. Ilyen csoportba elsősorban olyan diákok kerülnek, akiknek a történelem felvételi tantárgyként szerepel a továbbtanulási céljaik során. Az ilyen csoportokba önkéntesen, a tanuló szabad választása alapján kerülhetnek a diákok. Csoportváltásra év elején illetve a második félév elején van lehetőség az iskolában elfogadott szabályok figyelembe vételével. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Órai keretek között a differenciált oktatás módszereit alkalmazva. Szakköri keretek között elsősorban a tanulmányi versenyekre való felkészítés történik. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. Továbbá a következő érettségi témaköröknél a tananyagba beépítve: 6.4. Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján. 11.3. A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Az iskola Házirendjében foglaltak szerint történik. Minden jutalom és dicséret adható és nem kötelezően jár. Elnyerésnél a tanulmányi munka mellett figyelembe veendők más szempontok is: pl. a növendék magatartása, osztálytársaival/tanáraival való viszonya. Old. 115

14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási ismeretek átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája A történelem tantárgyhoz ilyen ismeretek nem kapcsolódnak 15. Egyéb specialitások Munkaközösségünk együttműködve az iskola többi munkaközösségével a tanórai foglalkozásokon túl számos iskolai rendezvény megszervezésében vesz részt. Ezzel is segítve nemzetünk múltjának jobb megismerését, erősítve a hazaszeretet és a lokálpatriotizmust. Tanévenként változóan megemlékezést szervezünk az aradi vértanúk napján, az 1848-49es és az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán. Szervezünk műsort a karácsonyhoz kapcsolódóan, a kommunizmus és a holocaust áldozataira emlékezve. Rendezünk iskolai háziversenyt a 11. évfolyamosok számára országos emlékévekhez, évfordulókhoz fűződően vagy városunk történelmével összefüggésben. HELYI TANTERV ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 16. Bevezetés „Neveljünk zenével! Régi tapasztalat: a zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt is, pontosságra szoktat, kitartásra nevel, edzi az emlékezőtehetséget. És a sok egyéb tárgy tanulása közben pihenteti, felfrissíti az elmét, ami hasznára van annak a sok egyéb tárgynak is. Minél többet neveljünk zenével!” Bárdos Lajos) Ezek a gondolatok segítenek az ének-zene heti egy tanítási óra tervezésében és eredményes megtartásában. Cél, hogy az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, a zenei ízlés formálása, a kritikai képesség fejlesztése, a nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a nemzeti hagyományok megismerése, a zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése, a nyitottság kialakítása az új befogadására. Ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban szükséges, hogy az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, használható műveltséggé szintetizálódjanak. 17. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott kerettanterv: Kerettanterv ének-zene a gimnáziumok vagy a szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára. A 10%-os szabad mozgásteret a szóbeli, illetve írásbeli számonkérésre, valamint egyes témakörök, tananyagok intenzívebb elsajátítására, elmélyítésére használjuk fel. 18. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Éneklés A közösségi nevelés, az egymás elfogadása a másokra való figyelés hatékony eszköze az együtt éneklés. Ahhoz, hogy a dal a tanuló későbbi életének – vagy legalább ünnepeinek – szerves részévé váljék, szükséges, hogy az alkalmakhoz, hangulatokhoz illő dallamokat (népdalt, kánont, egyházi éneket, egy-egy szép zenei témát föl tudjon idézni. Ezt a célt a közös dalkincs kialakításával alapozhatjuk meg.

Old. 116

Frontális oktatás A frontális módszer alkalmazásakor a tanár az osztály egészét egyszerre foglalkoztatja, mindenekelőtt az ismertető típusú órákon használatos, pl. új anyagrész bevezetésénél, ismertetésénél, illetve egy-egy témakör osztályszintű megbeszélésénél. Pár- vagy csoportmunka Órán is lehetséges, de bizonyos házi feladatok is kiadhatók pár-, illetve csoportmunkában. Az ilyen típusú otthoni munka mindig hosszabb távú, a diákoknak legyen idejük megszervezni a közös munkát. Ez a típusú együttmunkálkodás hatékony, legtöbbször örömteli tevékenység, sokféle készséget fejleszt, és a XXI. századi elvárásoknak leginkább megfelelő módszer. Kooperatív tanulás Olyan csoportmunkáról van szó, ahol a diákok egymást tanítva tanulnak. A tananyag elsajátítása ezzel a módszerrel hatékony, de időigényes. A szociális készségek, mint az empátia, kooperáció, segítségnyújtás is jelentősen fejlődnek. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9–10. évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre, a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. Zenetörténeti ismeretek A kerettantervi előírások figyelembe vételével a zeneszerzők nem kizárólag önálló fejezetben, az alkotó korszakuk tanulmányozása közben lesznek megemlítve, hanem a rájuk legjobban jellemző formáknál, műfajoknál is. Pl. Bach az egyházzenében, Haydn a vonósnégyesnél, Beethoven a klasszikus korban, Liszt a programzenénél. Zeneelméleti ismeretek Az érvényben lévő heti egy tanítási óra mindössze csak annyi és olyan formájú zeneelmélet fér, amennyi a megértéshez vagy a gazdagabb élményszerzéshez mint eszköz szükséges. Kapcsolódó ismeretek, integráció A kapcsolódó ismeretek nemcsak a művészetek körét, hanem a más tantárgyakban rejlő koherens lehetőségeket is megnevezi, és egységben tárja fel az ókor nagy folyam menti kultúráitól napjainkig a műveltségi területek tényanyagait. Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – Old. 117

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) esetleg kotta felhasználásával – részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc-együttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. Jelenti továbbá az önazonosság, a nemzeti és az európai kultúrával való azonosság képességét, amelyhez a közös zenei tevékenységben megélt, létrehozott érzelmi, motiváló hatásával mindegyik zenei tevékenység jelentősen hozzájárulhat. Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rátalálás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját műveltségterületen belüli megújulás a „művészetek” műveltségi terület többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatásban történjen. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önművelődésre, az ismeretbővítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe. 19. A középszintű érettségi témakörei Iskolánk pedagógiai programjában nem vállalt érettségiztetést ének-zenéből. 20. Az érettségire bocsátás feltételei Iskolánk pedagógiai programjában nem vállalt érettségiztetést ének-zenéből. 21. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához. Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek KC-0001 (1598 Ft) Tankönyv Tanári segédanyagok: Kulcs a muzsikához Énektár Kulcs a muzsikához Énektár 2 Kulcs a muzsikához Rendhagyó szerkezetű 14 darabból álló CD-sorozat 22. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A számonkérés ének-zene tantárgyból lehet írásbeli és szóbeli. A szóbeli számonkérést nem kell előre bejelenteni. Az írásbeli számonkérés fajtái lehetnek: röpdolgozat, témazáró dolgozat, esszé, stb. Röpdolgozat bármikor íratható, előzetes bejelentés nélkül is. Értékelése: 90% fölött jeles (5) 80% és 90% között jó (4) 65% és 80% között közepes (3) 50% és 65% között elégséges (2) 50% alatt elégtelen (1). Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.

Old. 118

 Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése (dallamok felidézése, műfajok, stílusok), fogalmak felismerése, alkalmazása, a kommunikáció fontosabb szabályainak ismerete és reprodukálása.  Összefüggések megértése  Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas), írásbeli és képi kommunikációs képességek kialakítása (fölhangzó művek stíluskorszakokba sorolása, a hallott hangszínek hangszerekhez, hangszer együttesekhez társítása), gondolatok és érzések kifejezésének képessége, a tanuló saját munkájának fokozatos önkontrollja.  Véleményalkotás zeneművekről, jelenségekről, egyéniségekről, kritikai érzék kialakítása.  A tanulók évközi munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, szóbeli és írásbeli teljesítményük, ismereteik osztályzattal történő értékelése alapján:  Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége.  Témazáró dolgozatok írása, értékelése.  Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom vagy önálló gyűjtés alapján.  Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.  Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.  Munkák közös értékelésére, amelyek során a tanulók elmondhatják kritikai észrevételeiket.  A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala.  Kórusban, szóló- vagy kamaraegyüttesben nyújtott teljesítmény értékelése. 23. Házi feladatok, otthoni munka szabályai a) Feladatunk a tanulók fejlesztése az által is, hogy minden tanórán házi feladatot adunk, ezzel is segítve a rendszeres felkészülést. b) A kitűzött házi feladat mennyiségénél arra kell törekedni, hogy az annak elvégzésére fordított idő átlagos képességű tanuló esetében ne haladja meg egy tanóra hosszát. c) Egyéb, általunk nem szabályozott kérdésben a Köznevelési Törvény házi feladatokra vonatkozó cikkelyét tekintjük irányadónak. 24. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Az ének-zene tantárgyat teljes osztályokban (általában 36 fő) tanítjuk. Iskolánkban már több mint két évtizede vegyes kar működik. Az énekkarhoz csatlakozás önkéntes alapon történik, minek egyetlen feltétele a tiszta hangképzés képessége. (Az énekkari taggá válásnak még a kotta, illetve lapról olvasás sem kötelező feltétele.) 25. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A váci Bartók Béla Zeneiskola iskolánkba kihelyezett zongora-orgona tagozata biztosítja ezt a lehetőséget. 26. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az érzelmi-értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségi területekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs alkalmakat is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan is kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni és védeni, érvekkel alátámasztani. Old. 119

27. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint. 28. Jutalmazások, dicséretek elvei Tanulmányi jó előmenetel, a tantárgyban való eredményesség alapján a diák kaphat tantárgyi dicséretet, illetve felterjeszthető kitüntetésre az iskola házirendjében foglaltak szerint. Ezen jutalmazások adhatóak, de nem bírnak kötelező jelleggel, továbbá függnek a tanuló iskolában tanúsított magaviseletétől is. 29. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi(gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Az alapprogramban leírtak szerint.

és

elsősegély-nyújtási

átadásának

30. Egyéb specialitások A tanagyag megtanításán túl, a tanórai kereteken kívül külön kulturális, „szakmai” programok is megvalósulnak. Karácsonyi hangversenyek: Iskolánk azon diákjai, akik a középiskola mellett folytatják hangszeres zenei tanulmányaikat, bemutatkozó fellépési lehetőséget kapnak. Ezek a hangversenyek nemcsak komolyzenei élményekben részesítik kortársakat, illetve tanáraikat, de diáktársaiknak jó példát is mutatnak a szabadidő hasznos, tartalmas felhasználásáról. Ünnepségek: A hagyományoknak megfelelően, minden tanévben irodalmi-zenés műsorok keretében történik a nemzeti ünnepekről és egyéb jeles napokról való megemlékezés, úgymint: október 6, október 23, karácsony, Magyar Kultúra Napja, március 15, stb. Ezen alkalmakkor is legtöbbször hangszeres és vokális komolyzenei művek, esetleg részletek csendülnek fel a zenélni tudó tanulók közreműködésével. Búcsúhangverseny: 2002 óta hagyománnyá vált, hogy azok a diákok, akik a középiskolai tanulmányaik alatt is jártak zeneiskolát, egy szép közös hangversennyel vesznek búcsút a két intézménytől. Színház, Operaház, kiállítások és hangversenyek látogatása: Nagyon fontos, hogy a felnövekvő ifjúság kulturális ízlésének csiszolása, a kulturális értékek megismertetése és megszerettetése. Az opera, balett, színházi előadások, hangversenyek és kiállítások rendszeres látogatása régi hagyomány iskolánkban. A sokévi odaadó munka eredményeként tanulóink már nemcsak elfogadják, de elvárják, sőt, igényeiket megfogalmazva kérik is az ilyen kulturális rendezvények rendszeres szervezését, melyeken igen szép számmal vesznek részt.

Old. 120

Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programjának 3-as számú melléklete HELYI TANTERVEK A REÁL TANTÁRGYAKBÓL HELYI TANTERV A MATEMATIKA TANTÁRGYBÓL 31. Bevezetés Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési Old. 121

sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök,

Old. 122

közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. A matematika munkaközösség és az iskola vezetése is fontosnak tartja, hogy a matematikát a kerettantervben meghatározott heti 3 órával szemben heti 4 órában tanítsuk, így elérhető, hogy az ismeretek jobban elmélyülhessenek. 32. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai A választott kerettantev a szakközépiskolák számára ajánlott alaptanterv. Ennek heti óraszáma minden évben 3 óra. Mivel iskolánk minden évre heti négy órával tervez, ezért a plusz órákat és a 10%-os mozgásteret egybevonva illesztettük a helyi tantervbe. A 9.-10. évfolyamra egy tanterv készült. Mivel 11.-12. évfolyamon sokan emeltszintű érettségire készülnek, ezért számukra egy heti 4+2 órás verzió is készült. Itt a plusz 2 órát a tanterv végére helyeztük el. 9.-10 évfolyam: A kerettantervben 172 óra van leosztva (a 10 óra számonkérés és a 12 óra rendszerezésen kívül), amivel szemben heti 4 órával számolva 288 óra a tervezendő. Így alább a különbözetként előálló 116 óra elosztása áll. Old. 123

14 óra rendszerezésre 14 óra számonkérésre Az algebra témakörének elmélyítésére 30+45 óra A hegyesszögek szögfüggvényeire: 13 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2. Számelmélet, algebra 2.1. Oszthatóság

Órakeret 30 óra

Osztó, többszörös, prímszám, prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

A tematikai egység A korábbi években szerzett ismeretek elmélyítése, bővítése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Osztó, többszörös, oszthatóság, oszthatósági szabályok. Az oszthatósági szabályok rendszerezése. Analógiák nem tízes alapú számrendszerek oszthatósági szabályaiban. NIM játék. Példák egyéb számokkal (pl. 7-tel) való oszthatóságra tízes számrendszerben. Algebrai azonosságok alkalmazása oszthatósági feladatokban. Teljes indukció alkalmazása oszthatósági feladatokban. Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás. Informatika: nagy A számelmélet alaptétele. prímek szerepe a Végtelen sok prímszám van. titkosításban. Néhány további tétel és sejtés a prímszámok elhelyezkedéséről. Osztók számának, összegének, szorzatának meghatározása a prímtényezős felbontásból. Kis Fermat-tétel. Néhány speciális prím: pl. Mersenne-prímek, Fermat-prímek, faktoriális prímek, Sophie Germain-prímek. Matematikatörténet: Euklidesz, Eratosztenész, Euler, Fermat. Diofantoszi egyenletek. Lineáris diophantoszi egyenlet. Az ax + by + cxy = d típusú diofantoszi egyenlet. Szöveges feladatok megoldása diofantoszi egyenlettel. Matematikatörténet: Diophantosz. Kulcsfogalmak/ Osztó, többszörös, prím, prímtényezős felbontás, a számelmélet alaptétele, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2. Számelmélet, algebra 2.2. Egyenlet, egyenlőtlenség, egyenletrendszer

Órakeret 45 óra

Egyismeretlenes, elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz vizsgálata, ellenőrzés. Azonosság. Szöveges feladatok – matematikai modell alkotása.

A tematikai egység Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell Old. 124

nevelési-fejlesztési hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; az ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, céljai eredmény kerekítése a problémának megfelelően. Számológép használata. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Elsőfokú egyenletek. Alaphalmaz, megoldáshalmaz, igazsághalmaz. Ekvivalens átalakítások. Elsőfokú paraméteres egyenletek. Egyenletek grafikus megoldása.

Fizika; kémia: képletek értelmezése, egyenletek rendezése.

Elsőfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. A korábban tanult módszerek elmélyítése. További módszerek szöveges feladatok megoldására. Példák egyenlet nélküli megoldási módszerekre.

Fizika: kinematika, dinamika. Kémia: oldatok összetétele.

Törtes egyenletek, egyenlőtlenségek. Értelmezési tartomány vizsgálata, hamis gyök. Mikor lesz egy tört értéke nulla, pozitív, negatív? Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. (Több abszolút értéket Fizika: a mérés hibája. tartalmazók is.) Abszolút értéket tartalmazó egyenlőtlenségek. Algebrai és grafikus megoldás. Elsőfokú egyenletrendszerek. Informatika: Egyenletrendszerek grafikus megoldása. számítógépes program Behelyettesítő módszer. használata. Egyenlő együtthatók módszere. Új ismeretlen bevezetése. Elsőfokú paraméteres egyenletrendszerek. Egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok. A kapott eredmény értelmezése, valóságtartalmának vizsgálata. Elsőfokú egyenlőtlenségek. Egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszer. Másodfokú függvények vizsgálata. Teljes négyzetté alakítás használata. Szélsőérték-feladatok. Másodfokú függvény vizsgálatával. Kapcsolat: számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség felhasználásával történő megoldás. Optimális megoldásokra törekvés. Másodfokú egyenletek. Grafikus megoldás. Teljes négyzetté kiegészítés. Egyenletmegoldás szorzattá alakítással. A másodfokú egyenlet megoldóképlete. A megoldóképlet készségszintű alkalmazása. Számológép használata. A másodfokú egyenlet diszkriminánsa.

Old. 125

Fizika: fizikai tartalmú minimum- és maximumproblémák. Filozófia: egy adott rendszeren belül megoldhatatlan problémák létezése.

Diszkusszió. Önellenőrzés. Gyöktényezős alak, Viete-formulák. Másodfokúra visszavezethető egyenletek. Új ismeretlen bevezetése. Racionális gyökök keresése. Viete-formulák. Néhány további módszer az egyenlet speciális tulajdonságainak felhasználásával. Matematikatörténet: magasabb fokú egyenletek megoldhatósága. Cardano, Galois, Abel. Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. Modellalkotás, megoldási módszerek.

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás leírása. Informatika: számítógépes program használata.

Másodfokú egyenlőtlenségek. A megoldás megadása másodfokú függvény vizsgálatával. Többféle megoldási módszer összevetése. Másodfokú egyenletrendszer. Másodfokú egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok. Emlékezés korábban megismert módszerekre, alkalmazás az adott környezetben.

Fizika: ütközések.

Gyökös egyenletek. Ekvivalens és nem ekvivalens egyenlet-megoldási lépések. Hamisgyök, gyökvesztés. Önellenőrzés képességének fejlesztése. Paraméteres másodfokú és másodfokúra visszavezethető egyenletek. Esetszétválasztások, divergens gondolkodás fejlesztése. Elsőfokú egyenlet, egyenlőtlenség, értelmezési tartomány, azonosság. Kulcsfogalmak/ Ekvivalens átalakítás, hamis gyök. Másodfokú egyenlet, egyenlőtlenség, megoldóképlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Négyzetgyökös egyenlet. fogalmak Paraméteres egyenlet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

3. Függvények 3.1. Hegyesszögek szögfüggvényei

Órakeret 13 óra

Hasonlóság alkalmazása számolási feladatokban. Pitagorasz-tétel.

A tematikai egység Síkbeli és térbeli ábra készítése a valós geometriai problémáról. nevelési-fejlesztési Számítási feladatok, a megoldáshoz alkalmas szögfüggvény megtalálása. Számológép, számítógép használata. céljai Ismeretek és fejlesztési követelmények Távolságok, magasságok meghatározása arányokkal. A valóság kicsinyített ábrájáról szögeket és szakaszokat határozunk meg méréssel és számolással. A hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója. Old. 126

Kapcsolódási pontok Fizika: lejtőn mozgó testre ható erők kiszámítása.

Szögfüggvény értékének meghatározása számológéppel. Számítási feladatok szögfüggvények használatával síkban és térben. Pótszögek szögfüggvényei. Összefüggések egy hegyesszög szögfüggvényei között. Egyszerű trigonometrikus összefüggések bizonyítása. Nevezetes szögek szögfüggvényei: 30°; 60°; 45°. (Megtanulandók.) 18º, 36º, 54º, 72º. (Kiszámolás az „aranyháromszögből”.) Hegyesszög egy tetszőleges szögfüggvényének értékéből a többi szögfüggvény pontos értékének kiszámolása. Kulcsfogalmak/ Szögfüggvény. fogalmak 11.-12 évfolyam (középszintű érettségire): A kerettantervben 164 óra van leosztva (a 12 óra számonkérés és az 5 óra rendszerezésen kívül), amivel szemben heti 4 órával számolva 268 óra a tervezendő. Így alább a különbözetként előálló 104 óra elosztása áll. 8 óra rendszerezésre a 11. évfolyamon 16 óra számonkérésre Az exponenciális-logaritmus témakör elmélyítésére 20 óra A trigonometria bővítésére: 20 óra További koordináta-geometriára: 20 óra Térgeometria kiterjesztésére: 20 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2.1 Hatvány, gyök, logaritmus

Órakeret 20 óra

Hatványozás egész kitevővel, hatványozás azonosságai, n-edik gyök, gyökvonás azonosságai. Valós számok halmaza.

A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása: a A tematikai egység racionális kitevő értelmezése, az irracionális kitevőjű hatvány nevelési-fejlesztési szemléletes fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: exponenciálisan, logaritmikusan változó mennyiségek. Más céljai tudományágakban a matematika alkalmazásának felfedezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A racionális kitevőjű hatványok, a hatványozás azonosságainak ismétlése. Számolás racionális kitevőjű hatványokkal, gyökös kifejezésekkel. Irracionális szám kétoldali közelítése racionális számokkal.

Technika, életvitel és gyakorlat: kamatszámítás, hitelfelvétel, törlesztőrészletszámítás. Fizika: radioaktivitás.

Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek. Megoldás a definíció és az azonosságok alkalmazásával. Exponenciális egyenletre vezető valós problémák megoldása.

Földrajz: globális problémák (pl. demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek,

Old. 127

világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás). Számolás 10 hatványaival, 2 hatványaival. A logaritmus azonosságai. Szorzat, hányados, hatvány logaritmusa, áttérés más alapú logaritmusra. Az értelmezési tartomány változásának vizsgálata az azonosságok kétirányú alkalmazásánál. A logaritmus azonosságainak alkalmazása kifejezések számértékének meghatározására, kifejezések átalakítására. Matematikatörténet: Napier, Kepler. A logaritmus fogalmának kialakulása, változása. Logaritmustáblázat.

Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás.

Logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek. Megoldás a definíció és az azonosságok alkalmazásával. Értelmezési tartomány vizsgálatának fokozott szükségessége logaritmusos egyenleteknél. Egyenletek ekvivalenciájával kapcsolatos ismeretek összegzése. Kulcsfogalmak/ Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Trigonometria

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Vektorokkal végzett műveletek. Hegyesszögek szögfüggvényei, szögmérés fokban és radiánban, szögfüggvények közötti egyszerű összefüggések.

A geometriai látásmód fejlesztése. A művelet fogalmának bővítése egy A tematikai egység újszerű művelettel, a skaláris szorzással. Algebrai és geometriai nevelési-fejlesztési módszerek közös alkalmazása számítási, bizonyítási feladatokban. A tanultak felfedezése más tudományterületeken is. A függvényszemlélet céljai alkalmazása az egyenletmegoldás során, végtelen sok megoldás keresése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A vektorokról tanultak rendszerező ismétlése: – a vektor fogalma, – vektorműveletek, – vektorfelbontás. A vektorok koordinátáival végzett műveletek és tulajdonságaik. A vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. A skaláris szorzás alkalmazása számítási és bizonyítási feladatokban. Merőleges vektorok skaláris szorzata. Szükséges és elégséges feltétel. Két vektor skaláris szorzatának kifejezése a vektorkoordináták segítségével. A skaláris szorzat és a Cauchy-egyenlőtlenség kapcsolata.

Old. 128

Fizika: munka, elektromosságtan.

Vektorok vektoriális szorzata. Szemléletes kép, bizonyítások nélkül. A háromszög területének kifejezése két oldal és a közbezárt szög segítségével. A háromszög egy oldalának kifejezése a köré írt kör sugara és szemközti szög segítségével.

Technika, életvitel és gyakorlat: alakzatok adatainak meghatározása. Földrajz: távolságok, szögek kiszámítása – terepmérési feladatok. GPS-helymeghatározás.

Trigonometrikus egyenletek. Az összes megoldás megkeresése. Hamis gyökök elkerülése. Trigonometrikus egyenlőtlenségek. Grafikus megoldás vagy egységkör alkalmazása. Időtől függő periodikus jelenségek vizsgálata. Trigonometrikus kifejezések szélsőértékének keresése.

Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

Kulcsfogalmak/ Skaláris szorzat, szinusztétel. koszinusztétel, addíciós tétel, trigonometrikus azonosság, egyenlet. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.1 Koordinátageometria

Órakeret 20 óra

Koordinátarendszer, vektorok, vektorműveletek megadása koordinátákkal. Ponthalmazok koordináta-rendszerben. Függvények ábrázolása. Elsőfokú, másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldása.

A tematikai egység Elemi geometriai ismeretek megközelítése új eszközzel. Geometriai nevelési-fejlesztési problémák megoldása algebrai eszközökkel. Számítógép használata. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A Descartes-féle koordinátarendszer. A helyvektor és a szabadvektor. Rendszerező ismétlés.

Informatika: számítógépes program használata.

A kör egyenlete. Kétismeretlenes másodfokú egyenlet és a kör egyenletének kapcsolata. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintőjének egyenlete. Két kör közös pontjainak meghatározása. Másodfokú, kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. A diszkrimináns vizsgálata, diszkusszió. Szerkeszthetőségi kérdések.

Informatika: számítógépes program használata.

Összetett feladatok megoldása paraméter segítségével vagy a szerkesztés menetének követésével. Mértani helyek keresése. Apollóniosz-kör. Merőleges affinitással kapott mértani helyek.

Informatika: több feltétel együttes vizsgálata.

Old. 129

Ponthalmazok a koordinátasíkon. Egyenlőtlenséggel megadott egyszerű feltételek. Lineáris programozási feladat. Kulcsfogalmak/ Vektor, irányvektor, normálvektor, iránytényező. Egyenes, kör, parabola egyenlete. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2Térgeometria, felszín, térfogat

Órakeret 20 óra

Térelemek illeszkedése, távolsága, szöge. Térbeli testek jellemzői: csúcs, lap, átló, felszín, térfogat.

A tematikai egység A korábban kísérletezéssel, méréssel, szemlélet alapján megszerzett nevelési-fejlesztési ismeretek mélyítése, elméleti hátterük megteremtése. A térszemlélet, az esztétikai érzék fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Térelemek. Két kitérő egyenes hajlásszöge. Síkra merőleges egyenes. Egyenes és sík hajlásszöge. Két sík hajlásszöge. Pont távolsága síktól. Két párhuzamos sík távolsága. Két kitérő egyenes távolsága. A fogalmak bemutatása modelleken és a környezetünk tárgyain. Modellezőkészletek használata. Digitális technikák használata térbeli ábrák megjelenítéséhez.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: axonometria.

Kerület- és területszámítás eddig tanult részeinek áttekintése. Síkidomok kerülete, területe. Képi emlékezés, ismeretek felidézése. Képzeletben történő mozgatás, átdarabolás, szétvágás. Testek, szabályos testek. Térbeli modellek használata, készítése. Számítógép használata ábrázoláshoz. Ábrakészítés térbeli testekről.

Informatika: számítógépes szimulációs program használata.

A térfogatszámítás alapelvei. Mérőszám és mértékegység. Egyenes hasáb felszíne, térfogata. Forgáshenger felszíne, térfogata. Az összefüggések alkalmazása változatos térgeometriai feladatokban, gyakorlati alkalmazások.

Informatika: számítógépes program használata.

A kúp felszíne, térfogata. A közelítés szemléletes fogalma. Csonkagúla, csonkakúp. A csonkagúla, csonkakúp térfogata és felszíne. A hasonlóság alkalmazása. A gömb térfogata és felszíne.

Vizuális kultúra: építészet.

Old. 130

Biológia-egészségtan: keringéssel kapcsolatos számítási

Térgeometriai ismeretek alkalmazása. Matematikatörténet: Cavalieri.

feladatok.

Kulcsfogalmak/ Felszín, térfogat, hengerszerű test, kúpszerű test, csonkagúla, csonkakúp. fogalmak 11.-12 évfolyam (emeltszintű érettségire): Az előzőekben ismertetett heti 4 órás tantervben 268 óra került elosztásra. Azok számára ,akik emeltszintű érettségire készülnek a további témakörökre heti 2 plusz órában további 134 órát terveztünk. Ennek felosztása: 4 óra rendszerezésre a 11. évfolyamon 10 óra számonkérésre Sorozatokra: 15 óra Nevezetes egyenlőtlenségekre: 15 óra Differenciálszámításra: 30 óra Integrálszámításra: 40 óra Statisztika és valószínűségszámításra: 20 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Sorozatok

Órakeret 15 óra

Számtani sorozat, mértani sorozat fogalma, egyszerű alapösszefüggések.

A tematikai egység A hétköznapi életben, matematikai problémában a sorozattal leírható nevelési-fejlesztési mennyiségek észrevétele. Sorozatok megadási módszereinek alkalmazása. Összefüggések, képletek hatékony alkalmazása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A sorozat fogalma, megadása, ábrázolása. Korábbi ismeretek rendszerező ismétlése. Sorozat megadása rekurzióval – Fibonacci-sorozat. Rekurzív sorozat n-edik elemének megadása. Matematikatörténet: Fibonacci.

Informatika: algoritmusok.

Számtani sorozat. A számtani sorozat n-edik tagja. A számtani sorozat első n tagjának összege. Mértani sorozat. A mértani sorozat n-edik tagja. A mértani sorozat első n tagjának összege. Számítási feladatok számtani és a mértani sorozatokra. Szöveges faladatok gyakorlati alkalmazásokkal. A számtani sorozat mint lineáris és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Gyakorlati alkalmazások – kamatos kamat számítása. Törlesztési feladatok. Pénzügyi alapfogalmak – kamatos kamat, törlesztőrészlet, hitel, THM, gyűjtőjáradék. Véges sorok összegzése. Számtani és mértani sorozatból előállított szorzatok összegzése. Teleszkópos összegek. Matematikatörténet: Fibonacci.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: lineáris és exponenciális folyamatok.

Old. 131

Technika, életvitel és gyakorlat: hitel – adósság – eladósodás.

Sorozatok konvergenciája. A határérték szemléletes és pontos definíciói. Műveletek konvergens sorozatokkal. Konvergens és divergens sorozatok. n

 1 n  1   sorozatok. Az  n Konvergens sorozatok tulajdonságai. Torlódási pont. Konvergens sorozatnak egy határértéke van. Minden konvergens sorozat korlátos. Monoton és korlátos sorozat konvergens. Konvergens sorozatokra vonatkozó egyenlőtlenségek. Rendőrelv. n

a,

n

Végtelen sorok. Végtelenen sor konvergenciája, összege. Végtelen mértani sor. Szakaszos végtelen tizedes tört átváltása. További példák konvergens sorokra. Teleszkópos összegek. Négyzetszámok reciprokainak összege. Példák nem konvergens sorokra. Harmonikus sor. Feltételesen konvergens sorok. Kulcsfogalmak/ Sorozat, számtani sorozat, mértani sorozat, kamatos kamat, rekurzív sorozat. fogalmak

Tematikai egység/ 7. Nevezetes egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok elemi Órakeret Fejlesztési cél megoldása 15 óra Előzetes tudás

Nevezetes azonosságok ismerete. Közepek és sorendjük ismerete két változóra. Másodfokú és trigonometrikus függvények ismerete.

Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása. A modell A tematikai egység hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal. nevelési-fejlesztési A szélsőérték-problémához illő megoldási mód kiválasztása. Gyakorlat céljai optimális megoldások keresésében. Ismeretek/fejlesztési követelmények Azonos egyenlőtlenségek. Nevezetes közepek közötti egyenlőtlenségek. (Többváltozós alak bizonyítása fokozatos közelítés módszerével.) Nevezetes közepek közötti egyenlőtlenségek alkalmazása szélsőérték-feladatok megoldásában. Szélsőérték-feladatok megoldása függvénytulajdonságok segítségével. (Másodfokú és trigonometrikus függvényekkel.) Szélsőérték-feladatok megoldása fokozatos közelítés módszerével. Bernoulli-egyenlőtlenség. Cauchy-egyenlőtlenség. Jensen-egyenlőtlenség. (Bizonyítás nélkül, szemléletes képpel.)

Old. 132

Kapcsolódási pontok

Környezetvédelem: legrövidebb utak és egyéb optimális módszerek keresése. Kulcsfogalmak/ Szélsőértékhely, szélsőérték. Nevezetes közép. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

8. Folytonosság, differenciálszámítás

Órakeret 30 óra

Függvények megadása, értelmezési tartomány, értékkészlet. Függvények jellemzése: zérushely, korlátosság, szélsőérték, monotonitás, paritás, periodicitás. Sorozatok határértéke.

Megismerkedés a függvények vizsgálatának új módszerével. A függvény A tematikai egység folytonossága és határértéke fogalmának megalapozása. A nevelési-fejlesztési differenciálszámítás módszereinek használta a függvények lokális és globális tulajdonságainak vizsgálatára. A matematikán kívüli területeken céljai – fizika, közgazdaságtan – is alkalmazások keresése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A valós számok halmazán értelmezett függvények jellemzése. Korábbi ismeretek rendszerező ismétlése.

Informatika: számítógépes szoftver alkalmazása függvények grafikonjának megrajzolására.

Függvény határértéke. A függvények határértékének szemléletes fogalma, pontos definíciói. Jelölések. Függvények véges helyen vett véges; véges helyen vett végtelen; végtelenben vett véges; végtelenben vett végtelen határértéke. A sorozatok és a függvények határértékének kapcsolata. sin x A függvény vizsgálata, az x = 0 helyen vett határértéke. x

Informatika: a határérték számítógépes becslése.

A függvények folytonossága. Példák folytonos és nem folytonos függvényekre. A folytonosság definíciói. Intervallumon folytonos függvények. Korlátos és zárt intervallumon folytonos függvények tulajdonságai. (Bizonyítások nélkül, de ellenpéldákkal azokra az esetekre, ha az intervallum nem korlátos, nem zárt, illetve ha a függvény nem folytonos.)

Fizika: példák folytonos és diszkrét mennyiségekre.

Bevezető feladatok a differenciálhányados fogalmának előkészítésére. A függvénygörbe érintőjének iránytangense. A pillanatnyi sebesség meghatározása.

Fizika: az út-idő függvény és a pillanatnyi sebesség kapcsolata. A fluxus és az indukált feszültség kapcsolata.

Old. 133

Fizika: felhasználás sin x, illetve tg x közelítésére kis szög esetében.

Biológia-egészségtan: populáció növekedésének átlagos sebessége. A differenciálhatóság fogalma. A különbségi hányados függvény, a differenciálhányados (derivált), a deriváltfüggvény. Példák nem differenciálható függvényekre is. Kapcsolat a differenciálható és a folytonos függvények között. Alapfüggvények deriváltja: Konstans függvény, xn, trigonometrikus függvények deriváltja. Műveletek differenciálható függvényekkel. Függvény konstansszorosának deriváltja, összeg-, szorzat-, hányados-, összetett függvény deriváltja. Inverz függvény deriváltja. Exponenciális és logaritmusfüggvény deriváltja. (Bizonyítás nélkül.) Magasabbrendű deriváltak. Matematikatörténet: Fermat, Leibniz, Newton, Cauchy, Weierstrass.

Fizika: harmonikus rezgőmozgás kitérése, sebessége, gyorsulása – ezek kapcsolata.

A függvény tulajdonságai és a derivált kapcsolata.  Lokális növekedés, fogyás – intervallumon monoton függvény.  Szélsőérték – lokális szélsőérték, abszolút szélsőérték. A szükséges és az elégséges feltételek pontos megfogalmazása, alkalmazása. Középértéktételek. Rolle- és Lagrange-tétel. (Szemléletes kép.)

Fizika: fizikai tartalmú függvények (pl. út-idő, sebesség-idő) deriváltjainak jelentése.

Konvexitás vizsgálata deriválással. A konvexitás definíciója. Inflexiós pont. A második derivált és a konvexitás kapcsolata. Függvényvizsgálat differenciálszámítással. Összevetés az elemi módszerekkel. Gyakorlati jellegű szélsőérték-feladatok megoldása. A differenciálszámítás és az elemi módszerek összevetése.

Fizika: Fermat-elv, Snellius-Descartes törvény. Fizikai jellegű szélsőérték-problémák.

Függvényfolytonosság, -határérték. Különbségi hányados függvény, Kulcsfogalmak/ derivált, deriváltfüggvény, magasabbrendű derivált. Monotonitás, lokális fogalmak szélsőérték, abszolút szélsőérték. Konvex, konkáv függvény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Old. 134

9. Integrálszámítás, térgeometria

Órakeret 40 óra

Folytonos függvények fogalma. Területszámítás elemei. Sorozatok, véges sorok. Differenciálási szabályok ismerete.

Az integrálszámítás módszereivel találkozva a közelítő módszerek A tematikai egység ismeretének bővítése. A függvény alatti terület alkalmazásai a nevelési-fejlesztési matematika és a fizika több területén. Áttekintő képet kialakítása a céljai térgeometriáról, a felszín- és térfogatszámítás módszereiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A területszámítás alapelvei. Néhány egyszerűbb alakzat területének levezetése az alapelvekből. A területszámítás módszereinek áttekintése. Területszámítási módszerek alkalmazása a matematika más témaköreiben. (Pl. geometriai bizonyításokban.) A térfogatszámítás alapelvei. Néhány egyszerűbb test térfogatának levezetése az alapelvekből. A térfogatszámítás áttekintése. A térfogatszámítás néhány új eleme. Cavalieri-elv, a gúla térfogata. Csonkagúla térfogata. Érintőpoliéderek térfogata. Alakzatok felszíne, hálója. Csonkakúp felszíne. Gömb felszínének levezetése (Heurisztikus, nem precíz módszerrel.) Térgeometria elemei. Tetraéderekre vonatkozó tételek. (Van-e beírt, körülírt gömbje, súlypontja, magasságpontja?) Ortogonális tetraéder. Tetraéder és paralelepipedon. Euler-féle poliéder-tétel. (Bizonyítás nélkül.) Szabályos testek.

Kémia: kristályok. Művészetek: szimmetriák.

Bevezető feladatok az integrál fogalmához. Függvény grafikonja alatti terület. A megtett út és a sebesség-idő grafikon alatti terület. A munka kiszámítása az erő-út grafikon alatti terület alapján. Alsó és felső közelítő összegek. Az intervallum felosztása, a felosztás finomítása. Közelítés véges összegekkel. A határozott integrál fogalma, jelölése. A szemléletes megközelítésre alapozva eljutás a pontos definícióig. Példa nem integrálható függvényre is. Negatív függvény határozott integrálja. A határozott integrál és a terület-előjeles terület. Az integrál közelítő kiszámítása. Számítógépes szoftver használata a határozott integrál szemléltetésére. Matematikatörténet: Bernhard Riemann.

Informatika: számítógépes szoftver használata.

Az integrálhatóság szükséges és elegendő feltétele. Korlátos és monoton függvények integrálhatósága.

Fizika: A munka és a mozgási energia.

Old. 135

A határozott integrál tulajdonságai.

Elektromos feszültség két pont között, a potenciál. Tehetetlenségi nyomaték. Alakzat tömegközéppontja. A hidrosztatikai nyomás és az edény oldalfalára ható erő. Effektív áramerősség.

Az integrál mint a felső határ függvénye. Integrálfüggvény. Folytonos függvény integrálfüggvényének deriváltja. Kapcsolat a differenciálszámítás és az integrálszámítás között. A primitív függvény fogalma. A primitív függvények halmaza – a határozatlan integrál:  hatványfüggvény, polinomfüggvény,  trigonometrikus függvények,  exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. A Newton-Leibniz-tétel. Integrálási módszerek: Integrálás helyettesítéssel. Matematikatörténet: Newton, Leibniz, Euler. Az integrálszámítás alkalmazása matematikai és fizikai problémákra. Két függvénygörbe közötti terület meghatározása. Forgástest térfogatának meghatározása. Henger, kúp, csonkakúp, gömb, gömbszelet térfogata. Az integrálás közelítő módszerei – numerikus módszerek.

Fizika: Potenciál, munkavégzés elektromos, illetve gravitációs erőtérben. Váltakozó áram munkája, effektív áram és feszültség. Newton munkássága.

Néhány egyszerűbb improprius integrál. Néhány hatványsor. (Formális meghatározás integrálással.) Hatványsorok szerepe a matematikában, fizikában, informatikában. Hogyan számolnak az egyszerű számológépek 12 jegy pontossággal? Alsó- és felső közelítő összeg, határozott integrál. Primitív függvény, Kulcsfogalmak/ határozatlan integrál. Newton-Leibniz-tétel. fogalmak Felszín, térfogat, forgástestek, csonkagúla, csonkakúp, gömb.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Old. 136

10. Statisztika, valószínűség

Órakeret 20 óra

Adatok elemzése, táblázatok, grafikonok használata. Terjedelem, átlag, medián, módusz, szórás. Klasszikus valószínűségi modell.

A tematikai egység A valószínűség fogalmának bővítése, mélyítése. A kombinatorikai nevelési-fejlesztési ismeretek alkalmazása valószínűség meghatározására. Mit jelent a valószínűség – a nagy számok törvénye. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Statisztikai mintavétel. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. Számsokaságok jellemzése: átlag, medián, módusz, szórás. Gyakorlati példák arra, hogy mikor melyik mutatóval célszerű jellemezni a számsokaságot. Átlagos abszolút eltérés, átlagos négyzetes eltérés. A medián és az átlag minimumtulajdonsága. Közvélemény-kutatás. Statisztikai évkönyv. Minőség-ellenőrzés.

Kapcsolódási pontok Informatika: táblázatkezelő, adatbázis-kezelő program használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: választások.

Eseményalgebra. Kapcsolat a halmazok és a logika műveleteivel. Matematikatörténet: George Boole. Véletlen jelenségek megfigyelése. A modell és a valóság kapcsolata. Szerencsejátékok elemzése. Klasszikus valószínűségi modell. Események összegének, szorzatának, komplementerének valószínűsége. Kizáró események, független események valószínűsége. Feltételes valószínűség. Mintavételre vonatkozó valószínűségek megoldása klasszikus modell alapján. Nagy számok törvénye. (Szemléletes tárgyalás képletek nélkül.) Geometriai valószínűség. Matematikatörténet: Pólya György, Rényi Alfréd.

Informatika: véletlen jelenségek számítógépes szimulációja.

Kulcsfogalmak/ Valószínűség, kizáró esemény, független esemény. fogalmak 33. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Leggyakrabban alkalmazott módszer a frontális osztálymunka. Esetenként a csoportokat kisebb csoportokra bontva nívócsoportokban folyik a munka. 34. A középszintű érettségi témakörei Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűségszámítás, statisztika 35. Az érettségire bocsájtás feltételei Érettségire bocsájtható az, aki a középiskola 9.-12. évfolyamát elvégezte és minden évfolyamon legalább elégséges érdemjegyet szerzett. Előrehozott érettségit az a diák tehet, aki: - a 9.-11. évfolyamát elvégezte és minden évfolyamon legalább elégséges érdemjegyet szerzett és,

Old. 137

-

a 12. évfolyam anyagából sikeres osztályozó vizsgát tett és, 11. évfolyamon emelt szintű oktatásban részesült és, 12. évfolyamra beiratkozott.

36. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei - A tankönyvek és feladatgyűjtemények tartalmazzák a helyi tanterv elsajátításához szükséges elméleti és gyakorlati tudásanyagot. - Lehetőleg minden évben egyformán kevéssé terhelje anyagilag a diákot. - A könyvek mérete és súlya ne legyen túlzott. - 9. évfolyamon 1 tankönyv, 1 függvénytáblázat, 2 feladatgyűjtemény (kb. 8000 Ft) - 10. évfolyamon 1 tankönyv (kb. 2000 Ft) - 11. évfolyamon 1 tankönyv, 1 feladatgyűjtemény (kb. 5000 Ft) - 12. évfolyamon 1 tankönyv (kb 2000 Ft) - emelt szinten 1 tankönyv 1 feladatgyűjtemény (kb 4000 Ft) 37. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja: Minden évben 3-5 témazáró írása, melyek 2-szeres súlyozásúak. Minden további jegy egyszeres súlyozású. Kisdolgozatok és felelésekből éves átlagban legalább havi 1 jegy szerezhető. A dolgozatok értékelésénél mindig az adott évi érettségi előírása szerinti %-os átváltását követjük, amitől a tanár előre bejelentett esetben eltérhet. (pl. szóbeli felelet, teszt-típusú dolgozat.) 38. Házi feladatok, otthoni munka szabályai. Minden óra után legfeljebb annyi házi feladat adható, amelynek elvégzése egy átlagos diák számára nem haladja meg az 1 órát. A házi feladatok elvégzése ellenőrizendő, osztályozható. Amennyiben hiányzik, úgy 2 „feketepont” adandó. 5 „feketepont” automatikusan 1 db egyes osztályzatot jelent. A tanítási szünetekre legfeljebb annyi házi feladat adható. mint egy tanórára. (Nyári szünetre azonban nem lehet házi feladatot adni.) 39. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei. Iskolánk adottságai lehetővé teszik a csoportbontást, így minden osztályunkban nívócsoportokban folyik az oktatás. 40. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja. A felzárkóztatás és korrepetálás a differenciált csoportbontással megvalósul A tehetséggondozás helyszínei az évfolyamonkénti szakkörök. Minden évfolyamon legalább 2 szakköri csoport működik. Ezekhez szabadon csatlakozhat minden olyan diák, aki vállalja a szakkörökkel járó plusz terhelést. 41. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja. Az iskola általános pedagógiai programjában leírtak szerint. 42. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola általános pedagógiai programjában leírtak szerint. 43. Jutalmazások, dicséretek elvei. Év végén a matematika versenyeken eredményesen szereplők dicséretben részesülnek, amely bekerül a bizonyítványukba. További honorálásuk az iskola házirendjében leírtaknak megfelelően történik. Old. 138

44. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Az iskola általános pedagógiai programjában leírtak szerint.

átadásának

45. Egyéb specialitások HELYI TANTERV A FIZIKA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Iskolánk jelene és múltja azt mutatja, hogy a Boronkay György Műszaki Szaközépiskola és Gimnázium minden osztályába első sorban műszaki, természettudományos és matematikaérdeklődésű tanulók jelentkeznek. Ennek megfelelően a szabadon felhasználható órakerettel a Nemzeti Kerettanterv minimumnak megjelölt fizikaóraszámát, ezzel a fizikatantárgy keretében nyújtható természettudományos szemléletre nevelést erősítjük. Ahogyan mondani szokás a fizika a természettudományok és a műszaki tudományok latinja, de talán még ennél is fontosabb, hogy a fizika szerteágazó, az élet csaknem minden területén jól használható módszereket mutat meg, sajátíttat el a diákokkal. A műszaki és természettudományos pályákra készülő diákoknál pedig elengedhetetlen a minél magasabb szintű fizikatudás. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott kerettantervünk a gimnáziumok számára a Kerettantervben megadott Fizika B változat, a szakközépiskolai osztályok számára a kerettantervi középszintű tanterv. Az összefoglaló táblázatban, amely az óraszámokat tünteti fel, a gépész, elektronika, programozó szakképzést adó három osztályt röviden szakközépnek nevezzük, a környezetvédelem és vegyészeti szakközépiskolai osztályt pedig környezetre rövidítettük. Boronkay gimnázium Kerettantervi minimum gimnázium 9. 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. választott tanterv 2 2 2 0+2 2 2 2 kerettanterv gimn B G1 2 2 2 kerettanterv gimn B 9.-11., G2 2 2 2 2 12. + 2 választható Kerettantervi minimum szakközépiskola 9. 10. 11. 12. választott tanterv 2 2 1 Szk

K1

Old. 139

Kerettanterv + gimn B 9. - 11. 9. + 1, 11. + 1, 12 + 2 Kerettantervi minimum szakközépiskola 9. 10. 11. 12. választott tanterv 2 2 1 kerettanterv + gimn B 11.-ben + 1

Boronkay szakközép 9. 10. 11. 12. 2+1 2 1+1 0+2 3

2

2

2

Boronkay környezet 9. 10. 11. 12. 2 2 1+1 0+2 2

2

2

kerettanterv + gimn B 11.-ben + 1, 12. + 2 választható Helyi tantervi kiegészítések: K2

2

2

2

2

G1 Nincs kiegészítés, az osztály a kerettanterv B változata szerint sajátítja el a fizikát. A szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. G2 A 9., 10. és 11. osztályban a kerettanterv B változata szerint sajátítják el a fizikát a tanulók. Ebben a három évben a szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. A 12. osztályban választható heti 2 órában – a továbbtanuláshoz vagy ha a fizikai nem felvételi tantárgy, de a továbbtanulásban szükséges – az életkornak és matematikai tudásnak megfelelő, alaposabb ismétlés, gyakorlati alkalmazások szélesebb körének bemutatása, többrétű tudást igénylő tanulói mérések elvégeztetése lesz a tematika. Azoknak a tanulóknak, akik szándékuk szerint felvételi-érettségi tantárgynak választják majd a fizikát, elmélyült ismétlés, gyakorlás, kísérletezés lesz az érettségi témakörökben, (lásd. 4. pont, illetve ha ez a későbbiekben változik, akkor a megváltozott témakörökben). A G2 változatot a 11. és 12. osztályban egyrészt a fizikát fakultációs tárgyként is választóknak ajánljuk. Amennyiben arra lehetőség van, akkor ezen tanulókat külön csoportba osztjuk be. Valamint a G2 változatot ajánljuk (fakultáció nélkül is) mindazoknak, akiknek további munkájában a fizikatudás várhatóan lényeges elem lesz. Szakközépiskola A szakközépiskolai középszintű kerettantervet a 11. osztályban az általunk adott egy többlet óra miatt a gimnáziumi kerettanterv B változatával egészítjük ki. Ezen túlmenő óraszám többletünkben az egyes években a következőkkel egészítjük ki az előbbieket: A 9. osztály +1 órájában – tekintettel ezen osztályok szakközépiskolai jellegére – erősítjük a tanulói kísérletek, tanulói mérések szerepét, valamint a műszaki gyakorlatban történő alkalmazást a kerettantervhez illeszkedő témákban:  Sebesség mérése különböző módszerekkel (Mikola-cső, strobo-felvétel) (4 óra)  Sűrűség mérése (2 óra)  Lendületmegmaradás mérése ütközéskor (4 óra)  Egyensúly feltételének mérése (2 óra)  Boyle-Mariotte–törvény kísérleti igazolása, hibaszámítással együtt (4 óra)  Gázhőmérő elkészítése, skálázása (2 óra)  Folyadék fajhőjének mérése, hibaszámítással együtt (4 óra)  Szilárd anyag fajhőjének mérése, hibaszámítással együtt (4 óra)  Olvadáshő és forráshő mérése (4 óra)  A hőtan (túlmelegedés, hőtágulás, robbanásveszély, stb) szerepe a műszaki megoldásokban. Háromfős csoportok projektmunkája. Prezentációval együtt (6 óra) A 10% órakeretet (11 óra/év) gyakorlásra, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. A 10. osztályban az óraszám a kerettantervével megegyező. A szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk. A 11. és 12. osztályban a kerettanterv összesen 1 órát ad. Nálunk itt összesen 4 óra lesz. E többletórákból 11. osztályban 36 többletórát a gimnáziumi kerettanterv B változatából át-

Old. 140

vett tananyaggal oldunk meg. A 10%-nak megfelelő órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk. A 12. osztályban a heti 2 órás fizikában a korábbi évek fizikájának ismétlése, gyakorlása, és emeltebb szintű kísérletezés lesz olyan témakörökben, amelyek az osztály szakmai képzését kiegészítik. Az ismétlésben kihasználjuk a tanulónak erre az életkorra elért matematikai tudásszintjét. Ebben az évben legalább két projektmunkával feldolgozandó egységet tervezünk, amelyek a fizikában tanultakat összekapcsolják a tanuló szakközépiskolai tanulmányaival, a projektek témájuk szabadon választható a tanulók által, tanári segítséggel. A 10%-nak megfelelő, szabadon hagyott órákat (6 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk. Ha a szakközépiskolás olyan továbbtanulást választ, ahol a fizikára kiemelten szüksége lesz, és/vagy felvételi érettségi tantárgynak kívánja választani, akkor a 11. és 12. osztályban a fizikát fakultációs tárgynak ajánljuk. Ebben az esetben, amennyiben arra lehetőség van, akkor ezen tanulókat külön csoportba osztjuk be, s ezzel az alap és fakultációs órák tematikáját összehangoljuk. K1 A 9. és 10. osztályban nincs többletóra, a 11. osztálybeli 1 többletórával az osztály a kerettanterv gimnáziumi B változatából átemelt anyagtöbblettel sajátítja el a fizikát. A szabadon hagyott órákat (7 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. K2 A 9., 10. és 11. osztályban lásd K1. A 12. osztályban a heti 2 órás fizikát azoknak ajánljuk, akiknek érettségi után tanulásában/munkájában szükséges az elmélyültebb fizikatudás. Ebben az évben a korábbi évek fizikájának ismétlése, gyakorlása, és emeltebb szintű kísérletezés olyan témakörökben, amelyek az osztály környezetvédelmi és vegyészeti szakmai képzését kiegészítik. Az ismétlésben kihasználjuk a tanulónak erre az életkorra elért matematikai, kémiai és biológiai tudásszintjét. Ebben az évben legalább két projektmunkával feldolgozandó egységet tervezünk, amelyek a fizikában tanultakat összekapcsolják a tanuló környezetvédelmi tanulmányaival, témájuk szabadon választható a tanulók által, tanári segítséggel. A 10%-nak megfelelő, szabadon hagyott órákat (6 óra/év) gyakorlásra, tanulói projektek ismertetésére, dolgozat íratására és javítására használjuk fel. Ha a diák olyan továbbtanulási irányt választ, ahol a fizikára kiemelten szüksége lesz, a fizikát felvételi–érettségi tárgynak választja, akkor a 11. és 12. osztályban a fizikát fakultációs tárgynak ajánljuk. Ekkor, amennyiben arra lehetőség van, a tanulókat külön csoportba osztjuk be, s ezzel az alap és fakultációs órák tematikáját összehangoljuk. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A hagyományos módszerektől a leginkább modernnek számítókig mindent alkalmazunk az adott gyerekcsoport és az elsajátítandó anyag függvényében. Felsorolásszerűen: a. Probléma felvetése, megvitatása. b. Kísérlet bemutatása, mérés elvégzése; lehetőleg a tanulók bevonásával. c. Jelenség, kísérlet megmutatása videofelvételen. d. Rövid prezentáció, előadás diák vagy tanár által. e. Nyílt és zárt végű feladatok egyéni, illetve kiscsoportos megoldatása. f. Interneten történő adat, fénykép, video gyűjtése. g. Szimulációs játékok, illetve interaktív számítógépes szimulációk alkalmazása. h. Projektmunkák elsősorban kiscsoportokban, alkalmanként egyénre szabottan. Old. 141

4. A középszintű érettségi témakörei A 2012 novemberében érvényes témakörök a fizika középszintű érettségihez I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 5. Periodikus mozgások II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan – optikai eszközök IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. A atommag összetétele, radioaktivitás 18. Sugárzások – sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező – gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat

5. Az érettségire bocsájtás feltételei 4 tanéven keresztül az év végi elégséges osztályzat elérése. Javasoljuk a fakultáción történő részvételt a 11. és 12. osztályban. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei A középiskolás fizika tanulmányok során az alább felsorolt tankönyvek, illetve feladatgyűjtemény kötelezően előírtak (2012. novemberi állapot szerint): Út a tudáshoz: Fizika tankönyvcsalád középiskolásoknak (2012. évi kedvezményes ár): Fizika 9. osztály (MX-225) 1380 Ft, Fizika 10. osztály (MX-230) 1480 Ft, Fizika 11. osztály (MX-232) 1580 Ft, Tematikus feladatgyűjtemény fizikából, CD-melléklettel (MX-365) 2980 Ft. Ezen kívül a matematika tantárgyban is használatos Négyjegyű függvénytáblázat, valamint a fakultációs, érettségire felkészítő tanórákra ajánlott a kiegészítő feladatgyűjtemény, laborméréseket tartalmazó munkafüzet. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja

Old. 142

Az értékelés formái: Szóbeli felelet, írásbeli felelet, előre bejelentett témazáró dolgozat, egyéni és csoportban történő projektmunkára adott értékelés. A témazáró dolgozatok érdemjegyei kétszeres súlyozással számítanak, pontjainak érdemjegyre való átváltása a mindenkori érettségi %-os átváltása szerint történik. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Házi feladat tanítási időben nem haladhatja meg a fizikaórák idejének 80%-át. Házi feladat típusa Házi feladat ellenőrzése, értékelése Minden óra után a füzetben is rögzített, kevés Feleltetéssel, röpdolgozattal számú fogalom, törvény memorizálása Szöveges és jeggyel történő értékelés Alkalmanként nyílt vagy zártvégű feladat Feleltetéssel vagy eredmény ellenírásban történő megoldása őrzésével Szóbeli vagy jeggyel történő értékelés Egyes témakörökben a tanár által meghatáro- Kiselőadás tartásának szóbeli és zott kérdésben a neten szerezhető információ jeggyel történő értékelése felkutatása „Konyhában” elvégezhető kísérlet Fénykép, rajz, leírás bemutatása Szóbeli és/vagy jeggyel történő értékelés Szüneti időszakokra (nyári, őszi, téli, tavaszi szünet) kötelező házi feladatot nem adunk. Ajánlott feladatokat azonban az érdeklődőknek, érettségizni szándékozóknak, versenyre készülőknek adunk, amelyet a tanuló kérésére ellenőrzünk. Ezeket szóban értékeljük, jeggyel nem. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Ha a jövőben is lehetőség lesz csoportbontásra, akkor  a 11. és 12. osztályban a fakultációt választókat külön csoportban tanítjuk, összevont fakultációs és alapóraszámban.  ha a 9. és 10. osztályokban is lehetséges lesz a csoportbontás, akkor első sorban a tanulók választása alapján az azonos érdeklődésűek kerülnek egy-egy csoportba. A választásra a csoportok jellegének meghirdetése után kerül sor. Csoportjellegek: fizikát később érettségi szinten tanulók csoportja, az inkább kísérletező irányultságú tanulók, felzárkóztatandó tanulók csoportja. A fizikában „egyéb” foglalkozás, ha lesz rá mód, a szakkör. A szakköri részvétel önkéntes, bárki részt vehet benne, aki félévente 4-nél több szakkörről nem hiányzik, viselkedésével mind maga, mind társai elmélyülését nem zavarja, 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A fizika munkaközösség alapvetően az egész iskolára megfogalmazott felzárkóztatási, korrepetálási és tehetséggondozási elveket alkalmazza. A fizikában a tehetség felismerésénél különös gondot fordítunk a gyakorlatias, kísérletező tehetségek felismerésére. Ennek érdekében a tanulói kísérletezést nem csak a tananyag elsajátítására, hanem a tehetséges diákok felismerésére is használjuk. Ha mód lesz rá, akkor a továbbiakban is elviszünk kísérleteket beiskolázási körzetünk általános iskoláiba, hogy a majdan hozzánk beiratkozó gyerekek tehetségét időben felismerjük, felvételire történő kéOld. 143

szülését lehetőségeinkhez képest támogassuk. Ha mód lesz rá, akkor szakközépiskolai osztályainkban továbbra is támogatjuk a 12 fős csoportbontást a 9. és 10. osztályokban. Részben a megfelelő kísérleteztetés megvalósítása érdekében, másrészt, hogy felismerhetőek legyenek a fizika területén bármi módon is tehetséget mutató tanulók, és velük differenciált foglalkoztatással tudjunk törődni. A kísérletező, kutatói vénájú és gyakorlatiasan tehetséges tanulók kiteljesedését egyéni vagy kiscsoportos önként vállalt projektmunkákban támogatjuk. Ebben segítségünkre van az iskolánkban folyó szakképzés, valamint az Ifjúsági Kutató – Váci Tudásközpont. Tehetséges tanítványainknak versenyt előkészítő szakköröket tartunk. A tehetséggondozással kapcsolatban lásd még a fizika tárgyhoz kapcsolódó 15. Egyéb speciális fejezet tartalmát. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Lásd a Nemzeti Kerettantervben a fizikával kapcsolatos egészségnevelési elveket, ajánlott megvalósításukat. A környezeti nevelési elvek és megvalósításuk tekintetében szintén a Nemzeti Kerettantervhez igazodunk. A környezetvédelmi és vegyészeti szakközépiskolai osztályainkban a környezetvédelemi nevelésünket kiegészítjük a radiológia részletesebb bemutatásával, a Püspökszilágyi Izotóptárolóval kötött együttműködési szerződés (tanulók évi kétszeri látogatása, szakmai ismertetés, laboratóriumi mérés követése) alapján. Minden osztályban néhány diák mérésbe történő bevonásával a lakóhelyi sugárterhelést (természetes eredetű radongáz) mérjük, az eredményeket osztályszinten elemezzük. Bármilyen nukleáris esemény esetén tárgyszerűen tájékoztatjuk tanítványainkat a lehetséges következményekről, lehetőség szerint méréseket végzünk velük környezeti mintákon. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola általánosan megfogalmazott elveit valljuk magunkénak. A fizikaórákon azt azzal egészítjük ki, hogy azok a tanulók, akik megfigyelésben, kísérletezésben, mérési feladatok végrehajtásában, matematikai tehetségükben, más természettudományokban, zenében, irodalomban, történelemben érdeklődőbbek, jártasabbak, közelíthessenek a fizika módszereihez, megértéséhez ebből az irányból is. Erre a folyamatra a projektmunkák esetén tanulóra lebontva a feladatot konkrétan figyelünk. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Az iskolai közösen elhatározott elvekkel a fizikus munkaközösség maradéktalanul egyetért, azt alkalmazza. A fizikaórákon a legegyszerűbb, az órai munkát előbbre vivő esetekben is minimum szóbeli dicséretet kap a tanuló, kiemelkedőbb hozzászólásáért jeles osztályzatot. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának módjai, főbb tematikája Minden tanév első óráján röviden ismertetjük a tanulókkal a fizikaórákon esetleg bekövetkező balesetek elleni védekezés és elsősegély nyújtás módját. A fizika szaktantermekben és laborokban a munka közben a tanárnak, minden tanulónak vigyáznia kell a saját és társai testi épségére és a jelenlévő eszközökre. A

Old. 144

fizikában nincsenek különösen veszélyes tevékenységek, de az elektromos árammal, forró anyagokkal és más eszközökkel végzett munka fokozott figyelmet kíván. A szaktantermekben az otthonról is ismert 230 V-os földelt konnektorok vannak. Ezekbe a csatlakozókba kizárólag földelt villásdugót szabad dugni! A legfontosabb balesetvédelmi szabály, hogy a 230 V-os csatlakozókba TILOS banándugókkal csatlakozni! – Az áramütés megfelelő figyelemmel elkerülhető. Ha mégis bekövetkezne, akkor a következők a teendők: Ne kíséreljük meg az áramütött személy elmozdítását! Egyrészt minket is áramütés érhet, másrészt a rajtunk átfolyó áram miatt nőhet a balesetet szenvedetten átfolyó áram is. Ehelyett azonnali feszültség-mentesítés kötelező. A feszültség azonnali levételének módját minden teremben az ott első óráját tartó tanár megtanítja a tanulóknak.

Egyéb veszélyforrások  A forró testekkel, forró vízzel végzett munkánál legyünk óvatosak. Égési sérülés esetén fontos az érintett testfelület hűtése hideg vízzel, majd kezelése (Irix spray).  Mechanika tanulása során bemutatott demonstrációk, kísérletek, mérések során a tanár felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyforrásokra.  A kísérletekhez használt lézerek kis teljesítményűek, de ne nézzünk közvetlenül a fénysugárba, és más szemébe se világítsunk, mert látáskárosodást okozhat.  A radioaktivitással kapcsolatos kísérletekben természetes, bárhol fellelhető sugárforrásokat használunk. (Természetben talált kőzetek, sárgára festett csempék, világító számlapú órák.) Ennek ellenére figyelmeztetjük a tanulókat, hogy az enyhén radioaktív anyagok érintése után kezet kell mosniuk, a legkevesebb sugárdózis elérése érdekében távolságot kell tartaniuk a sugárforrástól. Az eszközök védelme: A fizika szaktanterme és laboratórium eszközeivel, műszereivel a mérési leírásoknak megfelelően, kellő gondossággal kell bánni. Ha tanulói kísérletezés, mérés során valami meghibásodik, azt a tanárnak azonnal jelezni kell. A műszerek közül kiemelten figyelni kell az ampermérőkre, mert ezeknek kicsi az ellenállása, ezért ha pl. tévedésből közvetlenül egy feszültségforrásra csatlakoztatja valaki, akkor nagyon nagy áram folyhat, ami rosszabb esetben a műszert tönkreteheti (vagy jobb esetben csak a biztosítékot olvasztja ki).

15. Egyéb specialitások A Boronkay György Műszaki Szaközépiskola és Gimnázium a nevelési, oktatási feladatokon valamint az érettségire történő felkészítésen túl alapvető feladatának tekinti a diákok felsőoktatási intézményekbe történő sikeres bejutását is. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat kiépítését. Mivel az iskola végzős diákjai közül a legtöbben műszaki felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat az érettségi után, ezért elsősorban a műszaki képzésben résztvevő felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatfelvételt kezdeményezzük. Különösen fontos közülük a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem (BME), mint az ország első és legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye. A Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium fizika munkaközössége évek óta szoros kapcsolatot ápol a BME Villamosmérnöki és Informatika Karával (VIK). Ennek keretein belül előadásokat szervezünk iskolánk diákjai számára, melyeket a BME oktatói és hallgatói tartanak. A BME VIK lehetőséget biztosít tanulóink számára a laboratóriumaik és intézményeik megtekintésére. Rendszeresen konzultálunk a Kar oktatási vezetésével a BME-re bejutott, valamint oda felvételizni szándékozó tanulók fizika és természettudományos ismereteivel kapcsolatos követelményrendszeréről és annak továbbfejlesztéséről. Terveink között szerepel a BME más karaival (gépészmérnöki, építőmérnöki, építészmérnöki) való kapcsolatfelvételt is.

Old. 145

Munkaközösségünk felvállalta a természettudományok népszerűsítését. A természettudományos érdeklődés felkeltésének legjobb eszköze a kísérletezés. Ezért évente több alkalommal fizika kísérleti bemutatókat tartunk a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium vonzáskörzetébe tartozó általános iskolákban az iskola névadójához kapcsolódó rendezvényeken, illetve tanulmányi versenyeken, színesítve ezzel a rendezvények programját. Rendszeres résztvevői vagyunk a Radioaktív Hulladékokat Kezelő KHT (RHK KHT) által szervezett Szilárd Leó Fizika és Kémia Tanulmányi Versenynek, ahol munkaközösség tagjai a verseny részeként tartanak kísérleti bemutatókat. A Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium fizika munkaközössége szoros kapcsolatot épített ki az RHK KHT-vel a Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóval és a Paksi Atomerőművel is. Ennek részeként ezen intézmények munkatársai évente több alkalommal tartanak előadásokat iskolánk diákjai számára, valamint lehetőséget biztosítanak diákjainknak az intézmények megtekintésére. A fizika munkaközösség szoros kapcsolatot épített ki az Ifjúsági Kutató – Váci Tudásközponttal, hogy azok a tanítványaink, akik önálló kutató munkát kívánnak végezni, erre lehetőséget kapjanak. HELYI TANTERV BIOLÓGIA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Iskolánk biológia tanításának fő céljai: a diákok  ismerjék a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;  képesek legyenek egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;  értsék az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;  képesek legyenek megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;  felismerjék a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismerjék a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;  ismerjék a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;  képesek legyenek véleményüket – különösen az etikailag is fontos kérdésekben – kifejteni, alátámasztani, ismeri-e a lehetséges ellenérveket. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott tantervek: Gimnáziumi osztályok: Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára, B változat. A tematikai egységek áttekintő táblázata 10. évfolyam Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

Old. 146

Elméleti Gyakorlati óra óra 2

0

Összefoglalás 0

Számon- Összes kérés óra 0

2

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

2

0

0

0

2

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

4

0

0

1

5

2+1

2

0

0

5

Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

2

1

0

1

4

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

3

2

0

1

6

Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

5

1

0

1

7

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

6

1

1

1

9

Az állatok viselkedése

5

1

0

1

7

A növényi sejt. Szerveződési formák

2

1

0

1

4

A növények országa. Valódi növények

7

2

1

1

11

A növények élete

7

1

0

1

9

Év végi összefoglalás

0

1

0

0

1

47+1

13

1+1

3+6

72

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

Összesen

11. évfolyam

Elméleti Gyakorlati Összefog- Számon óra óra lalás kérés

Összes óra

Ökológia. Az élőlények környezete

6

2

0

0

8

Ökoszisztéma

3

1

1

1

6

Életközösségek

6

terepgyakor

0

1

7

Old. 147

lat Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje

16

3

1

1

21

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

8

2

1

1

12

Genetika: az öröklődés

10

5

1

1

17

Év végi összefoglalás

0

1

0

0

1

Összesen

49

14

2+2

2+3

72

12. évfolyam

Elméleti Gyakorlati Összefogl Számon óra óra alás -kérés

Összes óra

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

5

0

0

0

5

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése

12

2

1

1

16

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

4

1

0

0

5

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

12

1

1

1

15

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

5

1

0

0

6

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz alapjai

4

0

0

1

5

Evolúció. Biológiai evolúció.

5

1

0

0

6

Rendszerbiológia és evolúció

2

0

0

1

3

Év végi összefoglalás

0

1

0

0

1

Összesen

49

6+1

1+1

1+3

62

Szakközépiskolai osztályok Old. 148

Kerettanterv a szakközépiskolák 10-12 évfolyama számára Tematikai egységek: 10. évfolyam

Órakeret

Láthatatlan élővilág – mikróbák

10 óra

Zöld birodalom – a növények világa

12 óra

Akik benépesítik a földet – az állatok világa

13 óra

Kapcsolatok az élők és az élettelen között – Élőlények és környezetük

10 óra

Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése

10 óra

Másfélmillió lépés Magyarországon – A Kárpát-medence élővilága

9 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

8 óra

Összes óraszám

72 óra 11. évfolyam

Órakeret

Sejtjeinkben élünk – A sejt

8 óra

Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test

12 óra

Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma

15 óra

Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr

6 óra

Egyensúly és alkalmazkodás

14 óra

Vagyok mint minden ember… – Az ember egyéni és társas viselkedése

9 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

8 óra

Összes óraszám

72 óra 12. évfolyam

Órakeret

Az élet kódja- A biológiai információ és átöröklése

10 óra

Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás

9 óra

Kibontakozás – Biológiai evolúció

7 óra

Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság

6 óra

Old. 149

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 óra

Összes óraszám

36 óra

Környezetvédelem és vízgazdálkodás képzésben: Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára, emelt változat Az emelt tananyag feldolgozása a környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban a szabad órasáv terhére történik. A tematikai egységek áttekintő táblázata 9. évfolyam – EMELT (heti 2 óra)

Elméleti Gyakorlati Össze- Számon- Összes óra óra foglalás kérés óra

Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

4

1

0

0

5

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

3

1

0

1

5

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

5

2

0

1

8

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

5

2

0

1

8

Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

6

1

1

1

9

Ökológia. Az élőlények környezete

11

4

1

1

17

Ökoszisztéma

4

2

0

1

7

Életközösségek

8

2 + terepgyakorlat

1

1

12

Év végi összefoglalás

0

0

1

0

1

Összesen

46

14+1

3+1

5+2

72

10. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

Elméleti Gyakorlati Össze- Számon- Összes óra óra foglalás kérés óra

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

7

2

0

1

10

Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek,

9

2

1

1

13

Old. 150

ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

10

3

1

1

15

Az állatok viselkedése

11

1

1

1

14

A növényi sejt. Szerveződési formák

5

2

1

1

9

A növények országa. Valódi növények

19

4

1

2

28

A növények élete

12

4

1

1

18

Év végi összefoglalás

0

0

1

0

1

Összesen

73

18

5+2

4+4

108

11. évfolyam – EMELT (heti 3 óra)

Elméleti Gyakorlati Össze- Számon- Összes óra óra foglalás kérés óra

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

10

6+2

1

1

20

Sejtbiológia: a sejt felépítése

4+2

1

0

0

7

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

11

2

1

1

15

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

12

4

1

1

18

Genetika: az öröklődés

16

2

1

1

20

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

6+5

1

1

1

14

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

5+1

0

0

0

6

Feladatok megoldása

0

6

0

0

6

Év végi összefoglalás

0

0

2

0

2

64+8

20+4

7+3

2+3

108

Összesen 12. évfolyam – EMELT (heti 3

Old. 151

Elméleti Gyakorlati

Össze-

Számon- Összes

óra)

óra

óra

foglalás

kérés

óra

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

15

1

1

1

18

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

5

1

0

1

7

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

15

3

1

1

20

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

7

1

1

1

10

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

7

1

0

1

9

Evolúció. Biológiai evolúció, mikroevolúció

8

3

0

1

12

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció.

10

1

0

1

12

Rendszerbiológia és evolúció

1

3

0

0

4

Feladatok. Év végi összefoglalás

0

1

0

0

1

Összesen

68

15

2+1

4+3

93

A 10% szabad felhasználhatóság terhére tervezett órák témája: összefoglalás és dolgozatírás. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek A biológia tantárgy tanítása során nagy szerepet kap a frontális osztálymunka, csoportmunka, páros munka, bemutató kísérlet, önálló kísérlet, emellett a modellezés, kiselőadás, vita, játék, riport, gyűjtőmunka, terepgyakorlat. 4. Érettségi A biológia nem kötelező érettségi tárgy. Az általános tapasztalat, hogy évente főleg az orvosi-, állatorvosi- és a gyógyszerész karra-, illetve az agrároktatásba jelentkezők választják. A 2012-2013. tanévtől - mivel az orvosi- és állatorvosi egyetemekre kötelező a két emeltszintű érettségi - az érettségizők nagy része biológiából emelt szintű vizsgát tesz. A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre

Old. 152

is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé teszi az esetleg szükséges szelekciót is. A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A középszintű érettségi témakörei Témakör 1. Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szint) A sejtet felépítő elemek és szervetlen vegyületek Az elsődleges biogén elemek és a víz fontossága az élő szervezetek számára. A szerves vegyületek A szénhidrátok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak szerkezete, biológiai szerepe. A fehérjék és denaturációjuk. Nukleotid típusú vegyületek és nukleinsavak szerkezete, biológiai szerepük. Fizikai-kémiai folyamatok A reakciósebességet befolyásoló tényezők, a katalízis. Az enzimek működése, jelentősége. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. A koaguláció, a kolloid állapot fenntartásának biológiai jelentősége. 2. Sejtszintű biológia Az eukarióta sejt felépítése A sejt alapvető részei, ezek funkciói. A növényi és az állati sejtek közötti fő különbségek. A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma Az erjedés folyamata, termékei, gyakorlati jelentősége. A sejtlégzés lényege. A fotoszintézis lényege. Az ATP mint általános energiaforrás szerepe a sejtben. A sejtek anyagfelvétele és kiválasztó tevékenysége. A plazmamembránok molekuláris felépítése. Aktív és a passzív transzport. Az endocitózis és szerepe. Sejtek közti kommunikáció A hormonok és az ingerületátvivő anyagok működésének hasonlósága. Drogok hatása, függőség, drogprevenció. Speciális sejtműködések A felszívó-, kiválasztó- és különböző összhúzékony sejtek (izom) felépítése és működése. 3. Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek) A prokarióták A baktériumok felépítése, életmódja. Az eukarióta egysejtűek Az eukarióta egysejtűek testfelépítése, életmódja néhány faj példáján. A gombák A gombák testfelépítése, életmódja, gyakorlati jelentősége néhány faj példáján. A növények Szerveződési formák: telepes, hajtásos szerveződés (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők). A növényi szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk. Az alapvető növényi szervek felépítése, szerepe, és az életmóddal összefüggő néhány módosulatuk. A növényi táplálkozás. A víz felvétele és továbbítása virágos növényekben, párologtatás a növényekben: az egy- és kétszikűek edénynyaláb szerkezete, a háncs és fatest szerepe, a levél szerkezete és a részek funkciói. Az állatok Állati szövetek Old. 153

Testszerveződés és önfenntartó funkciók Az állati szövetek típusai, jellemzésük, előfordulásuk, funkciójuk. A táplálkozás, az emésztés, a keringés, a légzés, a mozgás összehasonlító anatómiai és élettani áttekintése; a kültakaró, a légzés és a mozgás kapcsolata az életmóddal és a környezettel. Az emberi szervezet önfenntartó működései A testfolyadékok A táplálkozás, emésztés és felszívás A testfolyadék mint belső környezet: a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A vér és a nyirok összetétele, keletkezése, a fő vérképző szervek, ezek betegségei. A vörösvértest és a hemoglobin szerepe, a vér egyéb funkciói. A vérerek felépítése közti különbségek. A vérnyomást és pulzust befolyásoló tényezők. A szív szerkezete és működése. A keringési rendszer fontosabb betegségei, ezek megelőzésének és gyógyításának módja. Az ember emésztőszervrendszerének élettani szerepe és anatómiája: szakaszai és a hozzá tartozó szervek azok funkciói. A vérzéscsillapítás módja, a vérrögök kialakulásának lehetősége, kockázati tényezők. Az egyes enzimek szerepe az emésztésben. Az emésztőrendszer fontosabb betegségei, ezek megelőzésének és gyógyításának módja. A légzés Az ember légzőrendszerének felépítése és működése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A légzésszabályozás fő mechanizmusai. A légzőrendszer fontosabb betegségei, a megelőzés és a gyógyítás módja. A kiválasztás A kiválasztás funkciója, a kiválasztó szervek. A kiválasztó szervrendszer részei, ezek funkciói, hormonális szabályozása. A kiválasztás zavarai, kialakulásuk okai, a megelőzés és gyógyítás lehetőségei. A bőr A kültakaró fölépítése, a bőr mint érzékszerv. Egészségvédelmi vonatkozások, a károsító tényezők és az ellenük való védelem. A csont kémiai összetétele, az alkotórészek szerepe. Az ember passzív és aktív mozgási szervrendszerének anatómiai felépítése és működése, a csontváz főbb alkotói. A testedzés jelentősége, a fontosabb sérülések és betegségek, ezek megelőzésének és kezelésének módjai. A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei Az immunitás biológiai funkciója, az immunválasz fő lépései. A gyulladás tünetei, lázcsillapítás. Az AB0 és az Rh vércsoportrendszerek. A védőoltások szerepe, a higiéné fontossága. A vírusok felépítése, a fertőzés módja, a baktérium - és vírusbetegségek kezelésének eltérő módja. Az immunrendszer fontosabb rendellenességei. Az idegrendszer felépítése Az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszer fő részei, ezek funkciói. Az idegrendszer gyakoribb betegségei, tünetei. Az idegrendszer mozgató működései Reflexívek, a mozgáskoordináció módja. A gerincsérülés tünetei, a teendők.

Old. 154

A vegetatív idegrendszer: a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egymást kiegészítő szerepe, hierarchikus felépítésük, hatásuk néhány szervre. Tanulás és emlékezés: a tanulás folyamatának lényege, típusai példákkal. Érzékszervek, receptorok Az érzékszervek általános működési elve, a receptorok típusai. A fájdalomérző idegvégződések. A hallás, a fül felépítése és működése. Fényérzékelés, a szem felépítése és működése, gyakoribb betegségei, megelőzésük és kezelésük módjai. A hormonális szabályozás lényege, a hormonok hatása. A hormonális rendszer gyakoribb rendellenességei, a tünetek, a kezelés módja Az élő egyed homeosztázisa A homeosztázis fogalma, a szervezet testhőfok szabályozási mechanizmusainak lényege. A stressz fogalma, rövid és tartós hatásának következményei. Az egészség és a homeosztázis kapcsolata. . Biológiai ritmusok: a biológiai óra fogalma, példák ciklusos működésekre. Az önfenntartó működések és a viselkedés kapcsolata. 4. Az öröklődés és a változékonyság (genetika) A mendeli genetika A mendeli genetika alapfogalmai. A humángenetika sajátos vizsgálati módszerei. Dominanciaviszonyok, két függetlenül öröklődő gén együttes megjelenése. A mennyiségi tulajdonságok poligénes öröklésének lényege, a környezet befolyásoló szerepe. Az alkalmazott genetika fontossága (mezőgazdaság, genetikai tanácsadás, etikai kérdések). Sejtszintű genetika A génkapcsoltság és a crossing over lényege, hatása. A nemhez kötött öröklés. A kromoszómák fogalma. A mitózis és meiózis összehasonlítása. A nem meghatározása emlősökben. Néhány lehetséges kromoszómamutáció-típus. Molekuláris genetika A DNS szerkezete, a bázispárosodás szabályai, a genetikai információ továbbítása. Az átírás, a lefordítás folyamata, a riboszómák, a tRNS szerepe. A mutációk típusai hatásuk, kiváltójuk, helyük szerint. Mutáció és a rák összefüggése. 5. A szaporodás és az egyedfejlődés A szaporodás típusai A növények szaporodása Ivartalan és ivaros szaporodási formák: az ivaros szaporodás fontossága a fajon belüli változatosság kialakításában. Ivartalan növényi szaporodási és szaporítási módok. A virág részei és funkciójuk. A kettős megtermékenyítés folyamata, a mag és a termés. Az állatok szaporodása Szaporodási rendszerek (monogámia, poligámia), kialakulásuk okai, az ivadékgondozás típusai. Az ember szaporodás biológiája A férfi húgyivarszervek és a női ivarszervrendszer részei, funkcióik. A megtermékenyítés, a terhesség. A hímivarsejt képzés és a menstruációs ciklus hormonális szabályozása. Nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük. A családtervezés módjai, etikai kérdések. Az egyedfejlődés Növények Állatvilág Old. 155

Ember A csírázás feltételei, életszakaszok. Az embrionális és a posztembrionális fejlődés fogalma. Méhen belüli fejlődés, a szülés. A születés utáni fejlődés szakaszai, biológiai és pszichikai jellemzői, igényei. 6. Szünbiológia (egyed fölötti szerveződési szintek) A társas viselkedés A populáción belüli társas viselkedés etológiai jellemzői és ökológiai szerepe (rangsor, agresszivitás, ritualizáció, önzetlenség). Az emberi és állati kommunikáció szerepe, különbségei. Populációk A populáció fogalma, jellemzői, változásai és a populációs kölcsönhatások. Az életközösség fogalma, jellemzői. Az anyagforgalom és az energiaáramlás általános jellemzői. Biotikus és abiotikus korlátozó tényezők. A szén, oxigén, nitrogén és foszfor körforgásának lépései és biológiai jelentősége. Az ember szerepe a ciklusok megváltoztatásában,s e változások veszélyei. A fenntartható fejlődés fogalma. Biomassza és produkciópiramisok. Tájékozódás a Föld élővilágában A Föld nagy biomjait fenyegető legfontosabb veszélyforrások. A hazai zonális és nem zonális társulások. A környezet és a természet védelme A környezet- és természetvédelem fogalma, lehetőségei hazai- és nemzetközi példák alapján. A legfontosabb környezetkárosító tényezők (levegő, víz, talaj, sugárzás, hulladék), ezek megszüntetésének technikai és életmódbeli lehetőségei. 7. Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója Klasszikus módszerekés elméletek Az evolúciós gondolat története, legnagyobb alakjai, érveik (fosszíliák, kormeghatározás, összehasonlító szervezettani érvek). Darwin magyarázatának lényege. Evolúciógenetika Az ember származása és hatása Az ideális populáció fogalma. Evolúciós tényezők. A bioszféra evolúciójának főbb eseményei. Anatómiai, biokémiai és kromoszomális hasonlóságok és különbségek az emberszabású majmok és az ember között. 8. Általános biológiai fogalmak Az élővilág rendszerezésének alapelvei Kategóriák, természetes rendszer és mesterséges rendszerek. A biológia tárgya Az életjelenségek. Szintek A szerveződési szint fogalma és biológiai tartalma. Rendszer és környezet A biológiai rendszerek általános jellemzői (szabályozottság, vezéreltség, stabilitás) és ezek kapcsolata a környezettel. 9. Tudománytörténeti ismeretek A fölismerés, rendszerezés és bizonyítás a biológiában néhány tudós munkásságának példáján.

Old. 156

5. Az érettségire bocsájtás feltételei Az érettségire bocsájtás feltétele az évfolyamokon előírt óraszámok és követelmények teljesítése. Minden tanév végén minimum elégséges osztályzat szükséges. Előrehozott érettségi vizsga nem lehetséges. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) Előnyben részesítettük azokat a taneszközöket:     

amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

Tankönyvek: Gimnáziumi osztályokban és környezetvédelem vízgazdálkodás osztályokban:: Gál Béla: Biológia 10. tankönyv és digitális tankönyv Gál Béla: Biológia 11. tankönyv és digitális tankönyv Gál Béla: Biológia 12. tankönyv és digitális tankönyv Szakközépiskolai osztályokban: Dr. Szerényi Gábor: Biológia 10. tankönyv Dr. Szerényi Gábor: Biológia 11. tankönyv Dr. Szerényi Gábor: Biológia 12. tankönyv Ajánlott tankönyv: Környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban: Fazekas –Szerényi: Biológia I-II. kötet, Scolar Kiadó, várható költsége: 2*7450 Ft Kötelező tanulmányi segédletek: Környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban: Dr. Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény, Scolar Kiadó, várható költsége 3300 Ft Ajánlott tanulmányi segédletek: Varga Zoltán: Állatismeret Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek, ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről), lexikonok, enciklopédiák. Kötelező taneszközök: Környezetvédelem és vízgazdálkodás osztályokban: fehér, hosszú ujjú laborköpeny kb. 10000 Ft 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Törekszünk arra, hogy szóbeli feleletre minél gyakrabban sor kerülhessen; ilyenkor egy-egy probléma kifejtésére kerül sor.

Old. 157

A szaknyelv helyes használatát rendszeres kiselőadások alkalmával is gyakorolják a tanulók. A kiselőadások témáját a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési, környezet- és természetvédelmi témakörökből válogatjuk, a gyűjtőmunkára illetve az előadás szerkesztettségére az érettségi szóbeli tétel értékelési szempontjainak alapján kap jegyet a tanuló. Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, struktúra-funkció feladatokat illetve egyszer számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. Az érettségire készülők számára gyakorlati feladatokat is adunk. Ezeket a feladat megoldása után elkészített jegyzőkönyv vagy a gyakorlat kivitelezése közben kitöltött feladatlap alapján értékeljük. A feladatok megoldására az alábbi arányok szerint adunk jegyet: Középszinten: 90-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 75-89% -os teljesítmény esetén: jó 60-74%-os teljesítmény esetén: közepes 45-59%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-44%-os teljesítmény esetén: elégtelen Emelt szinten: 80-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 60-79% -os teljesítmény esetén: jó 40-59%-os teljesítmény esetén: közepes 20-39%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-19%-os teljesítmény esetén: elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább 8 jegyet kell szereznie a tanulónak (heti egy óra esetén ennek felét, négy óra esetén dupláját). Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai A házi feladat az órán szerzett ismeretek elmélyítéséhez, begyakorlásához elengedhetetlennek tartjuk a házi feladatok adását. Ezek mennyisége arányban van a tanulók időbeli és teljesítménybeli korlátaival, az elvégzett anyag mennyiségével. Tanítási szünetekre (kivéve nyári szünet), illetve témakörök végén gyakorlásként nagyobb mennyiséget is kiadunk, megoldására megfelelő időt hagyva. Kiselőadásokra, házi dolgozatokra, szövegelemző munkákra legalább egy hetes felkészülési időt adunk. Biológiából a környezet- és vízgazdálkodás osztályokban a tanulók gyűjteményt is készítenek, amelyre legalább három hét áll rendelkezésre. A házi feladat lehet: - az órán megoldottakhoz hasonló számítási feladat; - az órai anyaghoz kapcsolódó egyszerű probléma elemzése; - gyűjtőmunka (tudománytörténet, életmód, természet- és környezetvédelem, koncentráció más tárgyakkal); - a tankönyv alapján kijelölt szöveg otthoni olvasása; - az órai anyag alapján feleletvázlat készítése; - a tananyaghoz kapcsolódó házi dolgozat készítése.

Old. 158

A házi feladatot mindig ellenőrizzük. Az alaposabb felkészülést igénylő feladatokra külön is érdemjegyet kap a tanuló – ennek értékelése az írásbeli feladatokéval megegyező. A differenciált felkészítést biztosítandó az érdeklődő tanulóknak szorgalmi feladatokat adunk, melyek lehetnek: - bonyolultabb számítási feladatok; - problémafeladatok; - gyűjtőmunka. A házi feladattal és értékelésével kapcsolatos tudnivalókat a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei: A laboratóriumi foglalkozások csoportbontásánál névsor szerinti bontást alkalmazunk. Elméleti órákon egész osztály csoportbontása, ha később erre lehetőség nyílik: elsősorban teljesítmény, tudás alapján történik majd. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja: Órán differenciált oktatás, foglalkozás csoportbontásban, órán kívül a szakkörök adnak erre lehetőséget 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően;  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit;  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit;  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat;  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait;  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat;  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.  A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény;  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság;  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás;  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.  A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására;  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában;  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam)

Old. 159

 A tanulók ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;  tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az  egészségkárosodás megelőzésére;  ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.  12. Esélyegyenlőség biztosítása: Kommunikációs tréning órakereten belül és azon kívül Tanulási technikák tanítása a szakórák keretében Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése elsősorban a 9. és 10. évfolyamos tanulók részére Az arra rászoruló beszéd és más fogyatékossággal rendelkező tanulók, részére megfelelő felmentések biztosítására 13. Jutalmazások, dicséretek elvei A házirendben lévő kitüntetési rendszer szerint, a versenyekért különböző pontok járnak és így az elismerések is differenciáltak Emellett elvárt az udvarias etikus viselkedés, csak ezek megléte mellett adható a dicséret 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Év elején a tantárgyhoz köthető balesetvédelmi és elsősegély nyújtási oktatást tartunk, elméleti és gyakorlati szinten, majd az osztály Balesetvédelmi naplójában dokumentáljuk. Tematika:  A labormunka során betartandó öltözködési és hajviseleti, viselkedési szabályok  A kísérletezés során betartandó előírások.  Baleset esetén a követendő eljárás szabályai  A laborrend betartására vonatkozó szabályok

HELYI TANTERV A KÉMIA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A természettudományok így a kémia esetében a gyakorlatban hasznosítható ismeretek egyrészt konkrét tárgyi ismereteket jelentenek, másrészt pedig az ismeretekből kialakuló olyan szemléletet adnak, amely a még nem ismert, új jelenségekben való eligazodásban nyújt segítséget. A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a felnőttek képesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontból helyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, a fenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét. A konkrétumokból kialakuló szemlélet pedig lehetővé teszi az áltudományos, féltudományos és reális állítások közötti eligazodást, a médiatudatosságot.

Old. 160

A kémia nem kötelező érettségi tárgy, de iskolánkban évente 10-15 fő mégis választja érettségi tárgyként, főleg az orvosi-, állatorvosi- és a gyógyszerész karra jelentkezők. Az idei tanévtől, mivel ezekre a helyekre kötelező a két emeltszintű érettségi, az érettségizők nagy része emeltszintű vizsgát tesz. Fontos szerepet játszik még a megalapozott kémiai háttér az agrár-, kertészeti-, élelmiszeripari, biológus, környezetvédelmi-, természetvédelmi képzésekben is. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Gimnáziumban az A- kerettantervi verziót választottuk, mely az alábbi tematikai egységekre tagolódik az adott évfolyamokon: A 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Mivel foglalkozik a kémia

7 óra

Milyen részecskékből állnak az anyagok, és ezek hogyan kapcsolódnak

12 óra

Mi okozza a fizikai tulajdonságokat

14 óra

Az elektronok egy másik atommag vonzásába kerül, kémiai reakció

11 óra

Csoportosítsuk a kémiai reakciókat

11 óra

Kémiai folyamatok a környezetünkben

9 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

7 óra

Az éves óraszám

72 óra

A 10. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Miért más egy kicsit a szerves kémia

12 óra

Szénhidrogének

10 óra

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

10 óra

Egyéb heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek

10 óra

Biológiai jelentőségű anyagok

15 óra

A környezeti rendszerek kémiai vonatkozásai

8 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

Old. 161

7 óra

Az éves óraszám

72 óra

A környezetvédelmi szakközépiskolai osztályokban az első két évben a gimnáziumi osztályokban használt kerettantervvel megegyező verziót fogunk használni. 11-12 évfolyamon akik választják továbbra is a kémiát az alább ismertetett tematikus egységekkel egészíthetik ki tudásukat, megalapozva egy sikeres érettségit: A 11. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Szervetlen kémia alapjai, csoportosítása

5 óra

Hidrogén és halogénelemek és vegyületeik

10 óra

Az oxigéncsoport és vegyületeik

9 óra

Nitrogéncsoport és vegyületeik

9 óra

Széncsoport és szervetlen vegyületeik

12 óra

Fémek és vegyületeik

20 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

7 óra

Az éves óraszám

72 óra

A 12. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Elektrokémia

10 óra

Általános kémia ismétlése és kiegészítése az emeltszintű követelményekkel

10 óra

Szervetlen kémiai ismeretek ismétlése és kiegészítése az emeltszintű követelményekkel

10 óra

Szerves kémiai ismeretek ismétlése és kiegészítése az emeltszintű követelményekkel

10 óra

Emeltszintű számítások

10 óra

Emeltszintű kísérletek

7 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok Az éves óraszám

Old. 162

6 óra 63 óra

Szakközépiskolai osztályokban az egyetlen szakközépiskolai kerettantervet fogjuk használni, mely az alábbi tematikai egységekre tagolódik az adott évfolyamokon: A 9. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben

10 óra

A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”

4 óra

A kék bolygó. A víz. Változások.

16 óra

A kék bolygó. Anyagok körforgásban

16 óra

A kék bolygó. Ember a Földön

7 óra

A kék bolygó. Az energia

12 óra

Szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

7 óra

Az éves óraszám

72 óra 10. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok

7 óra

Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák

5 óra

Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek

6 óra

Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság

4 óra

Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek

4 óra

Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok

4 óra

Kémia a mindennapokban. A tudomány

3 óra

Összefoglalásra, ismétlésre szánt szabad órakeret: gyakorlás, összefoglalás, dolgozatok

3 óra

Az éves óraszám

36 óra

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van)

Old. 163

A kémia tantárgy tanításában elsődleges szerep jut a frontális osztálymunkának, hiszen sok az új ismeret. A csoportmunka, egyéni önálló munka, kiselőadások viszont lehetőséget nyújtanak a diákoknak az egyéni és csoportban történő munkára. Ennél a tantárgynál projectoktatást, mint módszert nem tervezünk. 4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével 2. Az elsőrendű kötések kialakulásának feltételei és bemutatásuk 3. A kristályrácstípusokösszehasonlítójellemzése 4. Az oldódás folyamata energiaviszonyai, kolloidok 5. A reakciókat kísérő energiaváltozások, reakciósebesség 6. Egyirányú és megfordítható kémiai folyamatok, egyensúly eltolása 7. Protonátmenettel járó kémiai reakciók jellemzése, kémhatás 8. Oxigén és allotróp módosulata 9. Klór és vegyületei 10. Nitrogén és vegyületei 11. Kén és vegyületei 12. Szén és szervetlen vegyületei 13.A fémek általános jellemzése 14. Alkáli földfémek jellemzése 15. Alkánok általános jellemzése 16. Alkének általános jellemzői 17. Alkoholok jellemzői 18. Aldehidek és ketonok közös és eltérő tulajdonságai 19. Kis szénatomszámú karbonsavak jellemzői 20. Az észterek csoportosítása, jellemzői 21. Egyszerű szénhidrátok 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Az érettségire bocsájtás feltétele minden tanév végén minimum elégséges osztályzat elérése, valamint ha tantervszerűen nem tanul kémiát akkor általános-, szervetlen- és szerves kémiából osztályozó vizsga letétele szükséges tantárgyi bizottság előtt írásban és szóban egyaránt és a vizsgán minimum elégséges szint elérése. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) Az eddig használatos tankönyveink: Mozaik Kiadó: Kémia 9, Kémia 10. Fakultáció: Mozaik Kiadó: Kémia 11-12, Blázsikné-Dr. Kiss: 12 próbaérettségi kémiából Ajánlott: Villányi Attila: Kémia feladatgyűjtemény kétszintű érettségire A jövőben az Oktatási Minisztérium által megadott engedélyezési listán szereplő könyveket fogjuk használni 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet-, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Törekszünk arra, hogy szóbeli feleletre minél gyakrabban sor kerülhessen; ilyenkor egy-egy probléma kifejtésére kerül sor.

Old. 164

A szaknyelv helyes használatát rendszeres kiselőadások alkalmával is gyakorolják a tanulók. A kiselőadások témáját a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési, környezet- és természetvédelmi témakörökből válogatjuk, a gyűjtőmunkára illetve az előadás szerkesztettségére az érettségi szóbeli tétel értékelési szempontjainak alapján kap jegyet a tanuló. Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, struktúra-funkció feladatokat illetve egyszerű számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. Az egyiket a dolgozatban szereplő alapfogalmak, ábra felismerési, rendszerezési vagy egyszerű választásos kérdések alapján, míg a másikat az alkalmazási készségeket igénylő bonyolultabb (problémafeladat, struktúrafunkció, számításos feladat vagy relációanalízis) kérdések alapján. Az érettségire készülők számára gyakorlati feladatokat is adunk. Ezeket a feladat megoldása után elkészített jegyzőkönyv vagy a gyakorlat kivitelezése közben kitöltött feladatlap alapján értékeljük. A feladatok megoldására az alábbi arányok szerint adunk jegyet: 90-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 75-89% -os teljesítmény esetén: jó 60-74%-os teljesítmény esetén: közepes 45-59%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-44%-os teljesítmény esetén: elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább két szóbeli, négy röpdolgozat és hat témazáró jegyet kell szereznie a tanulóknak (heti egy óra esetén ennek felét, négy óra esetén dupláját). Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) Ha a házi feladat hiányzik egy mínuszt kapnak és 3 mínusz egy naplóba szereplő 1 jegynek felel meg. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei A laboratóriumi foglalkozások csoportbontásánál névsor szerinti bontást alkalmazunk. Elméleti órákon az egész osztály csoportbontása, ha később erre lehetőség nyílik, elsősorban teljesítmény, tudás alapján fog történni. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A kémia órákon alkalmazott differenciált oktatás, foglalkozás csoportbontásban ad lehetőséget a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra, órán kívül szakkörök formájában biztosítunk lehetőséget erre. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

Old. 165

• legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére; • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától; • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait 12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint 13. Jutalmazások, dicséretek elvei A házirendben lévő kitüntetési rendszer szerint, a versenyekért különböző pontok járnak és így az elismerések is differenciáltak Emellett elvárt az udvarias etikus viselkedés, csak ezek megléte mellett adható a dicséret 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása két formában alkalmazott: - Tanév elején a tanterem és laboratórium berendezéseinek szakszerű használata esetleges baleseti veszélyforrások ismertetése, megelőzésének lehetősége - az esetlegesen bekövetkezett balesetek esetén az eljárás szabályai - Tanév közben témakörhöz kötődően a baleseti veszélyforrások ismertetése Tematika: - Tűzrendészeti szabályok - Tanterem és laboratórium használata - Tisztaság, rend fenntartásának szabályai, módjai - vegyi anyagok helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése - Speciális eszközök helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése.

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társföldtudományok által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra. Továbbtanulás során földrajz tárgy emelt- vagy közép szintű érettségi eredménye az alábbi területeken beszámítható (2013-as adat, mely későbbiekben változhat) Természettudományi képzési terület: - fizika Old. 166

- matematika - biológia - földrajz - földtudományi - kémia - környezettan Agrár terület: - élelmiszermérnöki - szőlész-borász mérnöki - gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki - informatikus és szakigazgatási agrármérnöki - kertészmérnöki - környezetgazdálkodási agrármérnöki - tájrendező és kertépítő mérnöki - állattenyésztő mérnöki - mezőgazdasági mérnöki - természetvédelmi mérnöki - vadgazda mérnöki - földmérő és földrendező mérnöki - mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki Bölcsészettudomány képzési terület: - történelem - történelem (régészet) Társadalomtudományi képzési terület: - kulturális antropológia 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott tantervek: Szakközépiskolai osztályok: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12 évfolyama számára: Földrajz (9.-10. évfolyam) Gimnáziumi osztályok: Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára: Földrajz (9-10. évfolyam) Gimnázium 9. évfolyam A Föld kozmikus környezete  A csillagászati ismeretek fejlődése, Világegyetem  A Naprendszer tagjai, Nap mint csillag  A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók  Az űrkutatás szerepe, műholdak gyakorlati jelentősége  A Föld mint égitest, a tengely körüli forgás  Nap körüli keringés  A Hold.

Óraszám 7 óra

A földi tér ábrázolása  A térképkészítés fejlődése, a modern térképkészítés elvei.  A földrajzi fokhálózat értelmezése

6 óra

Old. 167

 A térképek csoportosítása  Távolság- és magasságmeghatározási  Tájékozódás  A műholdak csoportosítása, GPS működési elve és jelentősége A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai  A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete  A kőzetlemezek és mozgásaik következményei.  A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei  A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása  A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló  A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése  magmás és üledékes ércképződés  Fosszilis energiahordozók  A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák  A talaj szerkezete, szintjeinek jellemzői  A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása  A földtörténeti időskála elemzése  A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei A légkör földrajza  A légkört felépítő anyagok csoportosítása, A légkör tartományainak jellemzése  A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei  A felhő- és csapadékképződés feltételei  A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása, A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzése  A légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései  A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása  A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők  A ciklon és az anticiklon összehasonlítása  Az időjárás, a hideg és a meleg front  A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége  A legnagyobb légszennyező források megnevezése A vízburok földrajza  A vízburok tagolódása  A tengervíz mozgása: hullámzás kialakulása és jellemzői, a tenger felszínformáló munkája  A tengeráramlást kialakító tényezők  A tengerjárás  A felszín alatti vizek típusai  a folyóvíz felszínformáló munkája  A tómedencék kialakulásának típusai  A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkája  A karsztosodás  A vízgazdálkodás  A vízburok környezeti problémái A földrajzi övezetesség  A szoláris és valódi éghajlati övezetesség

Old. 168

13 óra

11 óra

11 óra

12 óra

 A forró éghajlati övezet  A mérsékelt éghajlati övezet 1  A hideg övezet  A függőleges övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején 6 óra  A népességszám-változása, A népesség térbeli eloszlása  Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedése, A nyelvi sokszínűség jellemzése, A világvallások  Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése  A települések csoportosítása  A falu és a város  A városodás és városiasodás, az urbanizációs folyamatok 66 óra Összefoglalás, gyakorlás (10%) 6 óra Összesen 72 óra Gimnázium 10. osztály A világgazdaság jellemző folyamatai 11 óra  az állam piacgazdaságban betöltött szerepe  A gazdasági fejlettség összehasonlítása : a centrum és periféria  A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése  A gazdasági szerkezet  Az integrációk fejlődési szintjei, legfontosabb nemzetközi integrációk  A globalizáció értelmezése  A transznacionális vállalatok (TNC) működés  A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői  A mindennapok pénzügyi folyamatai  Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők, A hitelfelvétel és az eladósodás  A nemzetközi pénzügyi szervezetek Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában 14 óra  A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése 1  A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása  Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatai  Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése  A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeinek rendszerezése  Az idegenforgalom társadalmi adottságai  A regionális szerveződések  Hazánk Európai Unióban betöltött szerepe A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 14 óra  Az Európai Unió  Németország  Franciaország  Benelux államok  Egyesült Királyság  Ausztria és Svájc  Olaszország, Spanyolország és Görögország  Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai

Old. 169

     

Csehország, Szlovákia Lengyelország Románia délszláv országok Ukrajna Oroszország Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági 14 óra jellemzői  Ázsia regionális földrajza  A szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében  Törökország  Izrael  Japán  Kína  India  Az Amerikai Egyesült Államok  Kanada és Mexikó  Latin– Amerika  Brazília  Afrika gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezői  Dél– afrikai Köztársaság Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei 10 óra  A szférákat ért környezetkárosító hatások  A népességrobbanás kialakulása, következményei, eltérő népesedési folyamatok  A nagyvárosok  Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése  A bioszféra és a talaj  A genetikailag módosított termékek  A nyersanyag- és energiaválság  A fogyasztói társadalom  A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás  A környezet- és a természetvédelem feladatai, a legfontosabb nemzetközi szervezetek 63 óra Összefoglalás, gyakorlás (10 %) 7 óra Összesen 70 óra Szakközépiskola és környezetvédelmi osztály 9. évfolyam A Föld kozmikus környezete  A csillagászati ismeretek fejlődése  A Világegyetem:  Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében  A Föld, mint égitest  A Hold A földi tér ábrázolása  A térkép  Távérzékelés és térinformatika A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

Old. 170

Óraszám 4 óra

4 óra

9 óra

   

A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele A kőzetlemezek és mozgásaik következményei Ásványkincsek A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák  A talaj A légkör földrajza  A légkör anyagai és szerkezete  A felhő- és csapadékképződés  Időjárás, időjárási frontok  A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége  A légszennyezés következményei A vízburok földrajza  A vízburok tagolódása, a vízkészlet összefüggéseinek megismerése  A tengervíz mozgásai  A felszín alatti vizek  Felszíni vizek  A víz és a jég felszínformáló munkája  A karsztosodás  A vízburok mint gazdasági erőforrás  A vízburok környezeti problémái A földrajzi övezetesség  A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség  A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet  A függőleges övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején  Demográfiai folyamatok a 21. század elején  A népesség összetétele  Településtípusok – urbanizáció A világgazdaság jellemző folyamatai  Nemzetgazdaságok és a világgazdaság integrációs folyamatok  A globalizáció  A monetáris világ Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei  A globálissá váló környezetszennyezés és következményei  Demográfiai és urbanizációs válság  Élelmezési válság  A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei, környezet- és a természetvédelem feladatai Összefoglalás, gyakorlás (10 %) Összesen Szakközépiskola és környezetvédelmi osztály 10. évfolyam Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában  A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői  A magyarországi régiók földrajzi jellemzői  Határokon átívelő kapcsolatok

Old. 171

9 óra

8 óra

9 óra

4 óra

10 óra

8 óra

65 óra 6 óra 71 óra Óraszám 12 óra

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában  Az Európai Unió  A területi fejlettség különbségei Európában

10 óra

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői  Ázsia  Amerika  Afrika

10 óra

Összefoglalás, gyakorlás (10%) Összesen

32 óra 3 óra 35 óra

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) A tananyag feldolgozása során a frontális óramenet mellett a csoportmunka, szerepjáték, játék, páros munka, bemutató kísérlet, önálló kísérlet, emellett a modellezés, kiselőadás, vita, terepgyakorlat és projektmódszer kap szerepet. A szemléltetéshez digitális és hagyományos szemléltetőeszközök, multimédiás eszközök kerülnek használatba. Projektmódszer hazánk és szűkebb környezetünk megismerésére, illetve a globális környezeti-társadalmi problémák témakörében kerül alkalmazásra. 4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) 1. Csillagászat és térképészet A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben. A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában 2. A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása 3. A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat

Old. 172

4. A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája A talaj 5. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség 6. Társadalom és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői 7. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 8. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 9. Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota 10. Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 11. Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Afrika általános földrajzi Amerika 12. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei Old. 173

A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Az érettségire bocsájtás feltétele a helyi tantervben rögzített követelmények teljesítése, minimum elégséges érdemjegy. Előre hozott érettségi a tárgyból nem tehető.

– – – –

6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) A taneszköz kiválasztásának elvei: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; - taneszköz ár-érték aránya megfelelő

Előnyt élveznek azok a taneszközök: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, feladatgyűjtemény); – amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. Kötelező taneszközök: 9. év: Nagy Balázs-Nemerkényi Antal-Sárfalvi Béla: Földrajz 9. Általános természetföldrajz NT-16133, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 1 760,-Ft Farkas Bertalan Péter - Neumann Viktor: Földrajz 9. munkafüzet NT-16133/M, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 800,-Ft 10. év Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. Regionális földrajz NT-16136, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 1 760,-Ft Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. munkafüzet NT-16136/M, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 800,-Ft Ajánlott taneszközök: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. - Cartographia Tankönyvkiadó Kft.: Földrajzi atlasz NT-81557, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 2 280,-Ft Cartographia Tankönyvkiadó Kft.: Középiskolai földrajzi atlasz CR-0031, Cartographia Tankönyvkiadó Kft. 2 410,-Ft Mura-Mészáros Csaba: Földrajzi fogalomtár középiskolásoknak NT-81536, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 1 120,-Ft Old. 174

Az Oktatási Minisztérium által megadott engedélyezési lista változásának függvényében a kiválasztott taneszközök változhatnak. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet-, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Az értékelés jellemzője: - folyamatos - sokoldalú - változatos - kiszámítható - konkrét - objektív - kollektív Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, logikai feladatokat illetve egyszerű számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. A dolgozatok érdemjegye az elérhető maximális pontszám százalékos arányában alakul: 100%- 90% - jeles 89%- 75 % - jó 74%- 50% - közepes 49%- 30% - elégséges 29%- 0% - elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább 8 jegyet kell szereznie a tanulónak. A megszerzett érdemjegyek matematikai átlaga alapján történik a félévi és évvégi osztályzatok meghatározása. Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) A házi feladat az órán szerzett ismeretek elmélyítéséhez, begyakorlásához szükséges. Ezek mennyisége arányban van a tanulók időbeli és teljesítménybeli korlátaival, az elvégzett anyag mennyiségével. A házi feladatot mindig ellenőrizzük. Az alaposabb felkészülést igénylő házi dolgozatokra külön is érdemjegyet kap a tanuló – ennek értékelése az írásbeli feladatokéval megegyező. A differenciált felkészítést biztosítandó az érdeklődő tanulóknak szorgalmi feladatokat adunk, melyek lehetnek: - bonyolultabb számítási feladatok; - problémafeladatok; - kiselőadás, prezentáció készítse A házi feladattal és értékelésével kapcsolatos tudnivalókat a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei

Old. 175

Adott tantárgyból csoportbontás nincs. Amennyiben később csoportos képzésre adódik lehetőség, a csoportbontás névsor vagy teljesítmény alapján kerül meghatározásra. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Tehetséggondozás színterei: Általános iskola: - általános iskolás tehetséges diákok felkutatását célozzák a tanulmányi versenyek (dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny), kihelyezett tanórák és terepgyakorlatok. Középiskolás diákjaink: - tanóra: változatos óravezetéssel, szemléltetéssel igyekezünk az érdeklődést felkelteni. Az érdeklődő diákok plusz feladatokat kaphatnak, felhívjuk figyelmüket a szakkörök és versenyek lehetőségére. - szakkörök: heti rendszerességgel szakköröket szervezünk, ahol diákok lehetőséget kapnak az ismeretanyag bővítésére, egyéni (kreatív) feldolgozására, kísérletek, megfigyelések végzésére. A kiscsoportos foglalkozásokon az érdeklődési területhez igazított tematikával, változatos vizsgálati, megfigyelési módszerekkel (pl: mikroszkópos vizsgálat, meteorológiai mérőműszerek, kísérletek) ismerkednek meg a diákok, melyekre a tanóra a nagy létszám miatt nem ad lehetőséget. - kutatási témák kiadása: különböző versenyek és tehetséggondozó szervezetek (pl: kutdiák) kapcsán kutatási témákat ajánlunk tehetséges diákjaink számára, melyek kidolgozásához lehetőséget adunk. - terepgyakorlat: több természettudományos tárggyal összevonva terepi megfigyeléseket végzünk, mely igazolja a tantárgy interdiszciplinális voltát is. Felzárkóztatás színterei: - Lemaradó diákok számára külön szakirodalmat ajánlunk. - Szakkörön belül lehetőség van differenciáltabb oktatásra, mely segíti a felzárkózást is. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A környezeti nevelés célja hogy diákjaink megfelelő ismeretekkel, készségekkel, szemlélettel rendelkezzenek szűkebb és tágabb környezetük folyamataival, problémáival, védelmével kapcsolatban. Földrajz tárgy ezen célok megvalósításához az alábbiakkal járul hozzá: - fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása - tanulók elsajátítják az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást - különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését - nő az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához - elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tiszteletet - hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez - földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához - a tanuló érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét - a tanuló képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola minden részére beépülnek. A lényeges területek földrajz tárgyból a következők:

Old. 176

-

-

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása Ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában

12. Esélyegyenlőség biztosítása Az iskola alapdokumentumában megfogalmazottak szerint. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Kiemelt teljesítmény (versenyen való részvétel, kutatás stb.) jutalmazása a szaktanár hatáskörén belül dicsérettel. Magasabb szintű eredmények az iskola házirendjében rögzített kitüntetési rendszer szerint. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája A tantárgy jellegéből adódóan speciális balesetvédelmi oktatás nem szükséges. A baleset- és munkavédelmi oktatás tanév elején az alapdokumentumban megfogalmazottak szerint zajlik.

HELYI TANTERV RAJZ TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk értő alakításához. További célok: - épített környezet iránti tudatosság fejlesztése - kreativitás működtetése, illetve fejlesztése - a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása - alkotótevékenység megszerettetése - alkotó magatartás kialakítása - a problémamegoldó képesség erősítése - A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése Vizuális kultúra tantárgyból érettségi tehető. Továbbtanulás szempontjából két területen érintettek az érdeklődők. A művészeti felsőoktatás egyéni felvételi rendszert követ, melynek részét képezi a tantárgy anyaga is. A műszaki felsőoktatásban építész és formatervező irányokban alkalmassági vizsga során kerül számonkérésre a tárgyi tudás. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Választott tantervek:

Old. 177

Szakközépiskolai osztályok: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12 évfolyama számára: Művészetek-vizuális kultúra (10. évfolyam) Gimnáziumi osztályok: Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára: Vizuális kultúra (9. évfolyam) Kerettanterv a gimnázium 9-12 évfolyama számára: Művészetek-vizuális kultúra (1112. évfolyam Tananyag: Szakközépiskola 10. évfolyam Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése

Óraszám 10 óra

Vizuális kommunikáció Történet - kép – szöveg

6 óra

Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök

6 óra

Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

4 óra

Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története

6 óra

Szabadon választott téma feldolgozása (10%) Összesen Gimnázium 9. osztály Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Kép és szöveg Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök Vizuális kommunikáció Tér-idő kifejezése Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra Funkció Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története Szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása (10 %) Összesen Gimnázium 11. évfolyam

Old. 178

30 óra 5 óra 35 óra Óraszám 8 óra 12 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 4 óra 8 óra 64 óra 6 óra 70 óra Óraszám

Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet Ábrázolás és stílus Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Kifejezés, képzőművészet Korszakok, stílusirányzatok Vizuális kommunikáció A fotografikus kép nyelve Szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása (10%) Összesen Gimnázium 12. évfolyam Vizuális kommunikáció Mozgóképi kifejezés Vizuális kommunikáció Tömegkommunikáció Vizuális kommunikáció Az újabb médiumokkal való kísérletezés Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra Tervezés és fogyasztói szokások Tárgy- és környezetkultúra Tárgy és hagyomány Tárgy- és környezetkultúra Az épített, alakított környezet változásai Szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása (10%) Összesen

10 óra 8 óra 12 óra 18 óra 12 óra 60 óra 6 óra 66 óra Óraszám 12 óra 4 óra 12 óra 12 óra 4 óra 5 óra 12 óra 61 óra 5 óra 66 óra

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) A vizuális kultúra tantárgy során kiemelt szerepet kap az egyéni, önálló alkotás. Emellett csoportos munka, projektmódszer, kutatás, kiselőadás, frontális óravezetés kap szerepet. A projektmódszer kiemelten szerepet kap a tárgy- és környezetkultúra tervezési feladatainál. 4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) A) ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök 1.1 Vizuális nyelv 1.1.1 A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík és térforma

Old. 179

- Tónus, szín - Tér 1.1.2 A vizuális nyelvi elemek elrendezése - Kompozíció, (konstrukció) - Kontraszt, harmónia 1.1.3 Vizuális nyelv és kontextus 1.2 Technikák - Rajzolás - Festés - Montázs-, kollázskészítés - Nyomtatás - Makettezés, modellezés - További technikák 2. Tevékenységszintek 2.1 Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1 Formaértelmezés - Arány - Forma, alak, karakter - Szerkezet, felépítés, működés 2.1.2 Térértelmezés - Téri helyzetek - Nézőpont - Térmélység - Térábrázolási konvenciók 2.1.3 Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok 2.1.4 Mozgásértelmezés 2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - Térviszonyok - Nézőpont - Kompozíció - Színhatás - Érzelmek, elvont gondolatok - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ - Tárgyak és környezet B) BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök 1.1 Megjelenítés sajátosságai - Vizuális nyelvi elemek - Térábrázolási módok - Vizuális minőségek - Látványértelmezés - Kontraszt, harmónia - Kontextus 1.2 Technikák 2. Tevékenységterületek 2.1 Vizuális kommunikáció - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg - Vizuális információ Old. 180

- Tömegkommunikáció - Médiakategóriák - Fotó, mozgókép 2.2 Tárgy- és környezetkultúra - Forma- és funkcióelemzés - Tervezési folyamat - Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet 2.3 Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak - Műfajok - Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok - Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Műelemző módszerek - A mű tárgyi és kulturális környezete 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Az érettségi feltétele a helyi tantervben rögzített követelmények teljesítése minimum elégséges osztályzat. Az érettségi évét megelőző két évben iskolai környezetben (tanóra, szakkör, fakultáció) egy portfólió összeállítása, melynek tartalmát a középszintű vizsgakövetelmények rögzítik. Előre hozott érettségi nem lehetséges. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) Taneszközök: A taneszközök kiválasztásánál figyelembe véve a rajz- és vizuális kultúra speciális tárgyi igényeit a rajzfelszerelés alapvető részei a következők: Rajzmappa (A/3-as méretű rajzlapokkal) Rajzeszközök (festő- és grafikai eszközök, vonalzó, olló, ragasztó) Jegyzetfüzet Várható költségei: 2000 Ft A taneszközökről a tanév elején a szaktanár tájékoztatást ad. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet-, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) Tanulók értékelése három területen zajlik: - Dolgozatok (rajz elmélet és művészettörténet alapjai) - Órai munkák (képző és iparművészeti alkotások - Házi dolgozatok Értékelés menete: Dolgozatok: Az írásbeli számonkérés formája a röpdolgozat: rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, logikai feladatokat tartalmaz. 100 %- 90% - jeles 89%- 75% - jó 74%- 50% - közepes 49%- 30% - elégséges 29%- 0% - elégtelen

Old. 181

Órai munkák: Órai munkák értékelésénél az alábbi szempontok kerülnek előtérbe: - feladat megértése - vonalvezetés - eszközhasználat - kreativitás - felismerhetőség - tónushasználat - színhasználat - térábrázolás - kompozíció - rendezettség Az egyes szempontok 0-3 pontig értékelhetőek. Mivel rajzi feladatonként nem minden szempont kerülhet értékelésre, így az összpontszám változhat. Az érdemjegy kialakítás az elérhető maximális pontok százalékában a dolgozatok osztályzási menetét követi. A dolgozatok, órai munkák és házi dolgozatok érdemjegyeinek matematikai átlaga határozza meg a félévi és évvégi osztályzatot. A számonkérés és értékelés módjáról a tanár a tanév elején tájékoztatást ad. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) Házi dolgozatok a tanév során havonta egyszer kerülnek kihirdetésre. A házi dolgozat egy-egy megadott téma szabad feldolgozását jelentik, ahol a technika és stílus szabadon megválasztható. A házi dolgozat célja, hogy a diák elmerüljön egy-egy témában, kreativitását kiélhesse és javítási lehetőséget biztosít a tanév során. A házi dolgozatok értékelése az órai munkák értékelési szempontjait követik. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Vizuális kultúra tantárgynál csoportbontást nem alkalmazunk. Szakköri órák szervezése alkalmával a jelentkezés alapján határozzuk meg a csoportokat. A szakkörök tematikája alkalmazkodik az igényekhez, így differenciált témaválasztás lehetséges, mely érdeklődés függvényében a csoportbontásokat is meghatározza. Csoportbontás szüksége esetén a névsor alapján történő elosztás alkalmazható. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Tehetséggondozás színterei: tanóra: változatos óravezetéssel, szemléltetéssel igyekezünk az érdeklődést felkelteni. Az érdeklődő diákok plusz feladatokat kaphatnak, felhívjuk figyelmüket a szakkörök és versenyek lehetőségére szakkörök: heti rendszerességgel szakköröket szervezünk, ahol diákok lehetőséget kapnak az ismeretanyag bővítésére. A kiscsoportos foglalkozásokon az érdeklődési területhez igazított tematikával, változatos anyag és eszközhasználattal (olajfestés, sokszorosító grafikai eljárások stb) és témákkal (csendélet, tájkép…stb) ismerkedhetnek meg a tanulók, melyre a nagy létszám miatt órai keretben nincs lehetőség. kiállítások: diákoknak lehetőségük van kiállításokon való részvételre iskolánk területén.(Szent György-napi kiállítás, évvégi kiállítás) Pályázatok: Lehetőség van pályázatokon való részvételre, mely tematikája, követelménye évente változó. Old. 182

Kiállítás látogatása: kiscsoportos és fakultációs szinten kiállítások, tárlatok látogathatóak. Felzárkóztatás színterei: tanórán: differenciált feladatválasztással szakkör: lehetőség a lemaradó diákok számára a kiscsoportos, speciális feladatok megoldása Lemaradó diákok számára külön szakirodalmat ajánlunk. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Az erkölcsi nevelés Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar művészeket tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet A családi életre nevelés Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiénére Fenntarthatóság, környezettudatosság Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Médiatudatosságra nevelés Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére. A tanuló képes képi, plasztikai megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. 12. Esélyegyenlőség biztosítása Old. 183

Figyelembe véve a vizuális kultúra készségtárgy voltát, témakörönként lehetőség van differenciáltabb feladatok kiválasztására. Különböző egészségügyi problémák (pl: színvakság, színtévesztés) egyes témaköröknél fokozott figyelmet érdemelnek, ezért itt is kialakítható az egyénre szabott feladat. Egyéb speciális esetekben az iskola alapprogramjában meghatározottak szerint járunk el. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Tantárgyi dicséretben részesülhetnek a tárgyhoz kötődő versenyeken való részvétel, rendezvény (kiállítás) szervezésében való részvétel, melyet a szaktanár saját hatáskörben dönt el. A kiemelkedő teljesítmény jutalmazása az iskola házirendjében meghatározott kitüntetési rendszabályokat követi. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása két formában alkalmazott: - Tanév elején a tanterem szakszerű használata esetleges baleseti veszélyforrások ismertetése - Tanév közben témakörhöz kötődően a baleseti veszélyforrások ismertetése Tematika: - Tűzrendészeti szabályok - Tanterem használata - Tisztaság, rend fenntartásának szabályai, módjai - Rajzasztalok működése, meghibásodás veszélyei - Festékek, ragasztók, egyéb vegyi anyagok helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése - Speciális eszközök helyes alkalmazása, veszélyek ismertetése.

HELYI TANTERV A TESTNEVELÉS TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A testnevelés és sport műveltségtartalma tovább mélyíti és bővíti a sportolás és az aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket, a mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a tanulás és a mozgás helyes aránya. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak alkalmazásakor inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültség-levezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.

Old. 184

A kívánt cél: a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. Minden tanuló számára a hatékony és élményszerű motoros tanulást szükséges biztosítani. Módszerekben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását kell előtérbe helyezni. Ebben az oktatási szakaszban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatásinevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. A szakasz végén előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a

Old. 185

frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

2. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel kiadott kerettanterv 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről előírja a mindennapos testnevelést, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk (a törvény 27 §, 11 bek. alapján) - a tanulók által a délutáni időszakban választott tömegsport-foglalkozásokon történő részvétellel, a választható sportágakat és időpontokat az intézmény igazgatója az első tanítási héten nyilvánosságra hozza, - a diáksportkörben (diáksport egyesületben) sportoló tanulók számára a választott szakosztályban legalább heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel (az adott tanévben induló szakosztályok listája az első tanítási héten kerül kihirdetésre) - versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, - egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással - A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatellátásának keretein belül szervezzük meg.

Tematikai egység

Old. 186

9.-10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

Sportjátékok (kosárlabda, röplabda)

32

35

31

Torna jellegű feladatok

23

21

19

Atlétika jellegű feladatok

41

39

34

Egészségkultúra - prevenció

9

10

9

Önvédelem és küzdősportok

3

3

3

9-10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Sportjátékok

32 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és A tematikai egység szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. A sportjátéknevelési-fejlesztési specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok céljai magasabb gondolkodási, motoros szinten történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés Old. 187

Kapcsolódási pontok Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.

Old. 188

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

23 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és A tematikai egység differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a nevelési-fejlesztési gimnasztika, torna mozgásrendszerén belül. Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test térbeli, időbeli és dinamikai céljai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában,

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

Old. 189

növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. A korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Talajtorna: Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna Egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, Old. 190

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont.

vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Biológia-egészségtan: Szertorna lányok számára egyensúlyérzékelés, Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, izomérzékelés, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, elsősegély. támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

41 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság A tematikai egység kialakítása az egyes szakági technikákban. Az emberi teljesítőképesség nevelési-fejlesztési jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítményhez, ennek révén az céljai önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás Old. 191

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret.

szabályainak gyakorlása. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, Ének-zene: ritmusok. az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Informatika: Játékok és versenyek táblázatok, grafikonok. Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt.

Old. 192

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Önvédelem és küzdősportok

3 óra

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő játékok tudatos alkalmazása során az nevelési-fejlesztési önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására céljai szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Grundbirkózás Kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek

Old. 193

Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, fogalmak tisztelet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Egészségkultúra – prevenció

9 óra

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. Az A tematikai egység egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az nevelési-fejlesztési egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. Az élethosszig tartó céljai sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzés változatos mintákkal, 46 feladattal.

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Motoros tesztek – központi előírás szerint.

Old. 194

Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja, mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem. Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek A fejlesztés várt megfelelő megválasztása. eredményei a két A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a évfolyamos ciklus csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. végén Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.

Old. 195

Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban. 11. és 12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Old. 196

Sportjátékok

35 és 31 óra

A választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.

A választott két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló A tematikai egység játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi nevelési-fejlesztési növelése. Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. A céljai többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában a szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Old. 197

Kapcsolódási pontok Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.

Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében. Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Kulcsfogalmak/ Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, fogalmak Old. 198

megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

21 és 19 óra

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban.

A koordináció, a cselekvésbiztonság továbbfejlesztése a már ismert és új elemkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének minden területén: bemelegítésben, A tematikai egység képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. nevelési-fejlesztési Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele. A közös tervezés, céljai kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Old. 199

Kapcsolódási pontok Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás. Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.

Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna A 9-10. osztályban választott szeren, a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Művészetek: az Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, esztétika fogalma. mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.

Old. 200

Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Atlétikai jelegű feladatok

39 és 34 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés biomechanikai különbözőségei.

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, A tematikai egység dobószámok versenyszabályai a korosztályos előírások szerinti nevelési-fejlesztési alkalmazása és betartása. Motiváló eljárások az egyéni eredmény, céljai teljesítmény javítására. A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.

Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás.

Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások

Old. 201

Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története

A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító technika, átlépő, guruló, fogalmak hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Egészségkultúra és prevenció

10 és 9 óra

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, A tematikai egység bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához nevelési-fejlesztési szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációra kész fizikai céljai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Edzés, terhelés A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció.

Old. 202

Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.

Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai és a relaxáció. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Old. 203

Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, Kulcsfogalmak/ tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív fogalmak relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Önvédelem és küzdősportok

3 óra

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. A grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, nevelési-fejlesztési különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok céljai elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.

Old. 204

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távolkeleti kultúrák.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak Sportjátékok A tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Torna jellegű feladatok: A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben.

Old. 205

Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek Együttes foglalkoztatás, csoportonkénti foglalkoztatás, egyéni foglalkoztatás, csapat foglalkoztatás, bemutatás, bemutattatás, magyarázat 4. A középszintű érettségi témakörei 1. Elméleti ismeretek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A harmonikus testi A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. fejlődés Az egészséges Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód életmód összetevőinek értelmezése. A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés Testi képességek szabályai. A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a Gimnasztika képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. Torna A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset megelőző eljárások. Ritmikus gimn. Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdősportok, Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. önvédelem Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Testnevelés és Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték sportjátékok játékszabályainak értelmezése. Természetben Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb űzhető sportok szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). Magyar sportsikerek

Old. 206

2. Gyakorlati ismeretek Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. Gimnasztika Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Egy választott futószám bemutatása: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal, Futások 2000 m síkfutás. Egy választott ugrószám bemutatása: magasugrás választott Ugrások technikával, távolugrás választott technikával. Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Torna Talajtorna A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása: lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Ritmikus Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása gimnasztika Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Küzdősportok, Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Judo önvédelem gurulás előre. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 Úszás méter leúszása. Testnevelési és Egy sportjáték választása kötelező. sportjátékok Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után. Távolba dobás tetszőleges lendületszerzéssel, kézilabdával. 7 méteres büntető dobás. Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, visszakapott labdával, labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Szlalom labdavezetésből kapura lövés. Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Nyitás választott technikával. 5. Az érettségire bocsájtás feltételei Érettségire bocsájtható az, aki a 9.-12. évfolyamot elvégezte és minden évfolyamon legalább elégséges érdemjegyet szerzett, előrehozott érettségi vizsga nem tehető. A testnevelés ötödik, választott vizsgatárgy lehet a gimnáziumi osztályokban. 2017. január 1. után a szakközépiskolában hatodik vizsgatárgyként lehet a testnevelést választani. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök A testnevelésből érettségizőknek Köntös Zoltánné: Hogyan csináljam? c. könyvét ajánljuk. Testnevelés órán a tanulóknak sportfelszerelésben kell megjelenniük: kék nadrág, fehér póló, váltócipő, sport zokni. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja Old. 207

A tanulók értékelése a sportági technikák, teljesítményszintek, órai munkára kapott érdemjegyek alapján történik. Az iskola színeiben különböző versenyeken induló diákok munkáját jeles érdemjeggyel díjazzuk. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Testnevelésből nincs házi feladat. 9. Csoportbontások elvei Három osztályt négy csoportra bontunk, lehetőleg azonos nemű csoportokba rendezve. A délutáni tömegsport foglalkozásokon vegyes csoportokkal dolgozunk (atlétika, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, asztalitenisz, nordic walking, mini tenisz, kondicionálás). A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatellátásának keretein belül szervezzük meg. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Tanórán kívüli, délutáni tömegsporton és edzéseken történik. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek Óráinkon az egészségkultúra – prevenció keretein belül alkalmazzuk azokat a speciális gyakorlatokat, ami az egészséges testtartás elősegíti. A rendszeres mozgás jelentőségére folyamatosan felhívjuk tanulóink figyelmét. Több sportágban lehetőséget biztosítunk tömegsport és szakosztályi foglalkozásokon való részvételre, támogatjuk az egyesületi, versenyszerű sportolást. Rendszeresen gyalog-, kerékpár-, vízi túrákat és sí-, turisztikai és vízi táborok szervezünk. 12. Esélyegyenlőség biztosítása A mozgásszervi problémákkal érkező diákokat szakorvoshoz küldjük. A beérkezett vélemények alapján differenciált terhelést kapnak, illetve ha szükséges gyógytestnevelésen vesznek részt, vagy teljes felmentést igényelhetnek.

13. Jutalmazások, dicséretek elvei Tantárgyi dicséret: a szaktanár által adott, éves munkát jutalmazó kitüntetés. A tanév kiváló sportolója: évfolyamonként, országos első tízben végzett az iskola színeiben Boronkay sportjáért érdemérem: a ballagás évében, négy éves sporttevékenység alapján; arany-, ezüst- és bronz fokozat. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Minden tanév első testnevelés óráján a szaktanárok elméleti oktatást tartanak az alábbi tematika alapján. A diákok az elhangzottak tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. 1. A tanuló köteles egészségügyi állapotával kapcsolatban minden rendellenességet jelenteni a testnevelési foglalkozás előtt. 2. Testnevelés órán minden sérülést azonnal jelenteni kell a testnevelő tanárnak! 3. Ha a testnevelés óra után jelentkezik a sérülés, akkor az orvosi vizsgálat után kell a testnevelő tanárt értesíteni. 4. A tornateremben a tanulók csak a testnevelő tanár felügyelete mellett tartózkodhatnak. 5. Órát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót, testékszert testnevelés órán viselni tilos! 6. Testnevelés órán tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség), amely a tanulótársak testi épségét veszélyezteti! Old. 208

7. A tanulók a testnevelés órán csak a tanár által meghatározott feladatokat, illetve gyakorlatokat végezhetik. 8. Tornaszereket csak a testnevelő tanár jelenlétében, utasítása szerint lehet használni (szőnyeg előzetes alákészítésével és egy tanuló segítségadásával).

Old. 209

Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programjának 4-es számú melléklete HELYI TANTERVEK A SZAKMAI TANTÁRGYAKBÓL HELYI TANTERV A SZAKMAI GYAKORLAT TANTÁRGYBÓL 46. Bevezetés A szakmai gyakorlat a technikus képzés fontos része. A gyakorlatok során a tanulók megismerkednek különböző technikákkal és technológiákkal. Megtanulják a szerszámok és mérőeszközök szakszerű használatát. Elsajátítják a szakma írott és íratlan szabályit. Megismerik a munkafolyamatok lehetséges baleseti forrásait és a balesetek elkerülésének lehetőségeit. Szimulációs programokat használnak, alkalmaznak a tanult ismereteket a gyakorlati munkában is alkalmazzák. Megismerkednek a korszerű tervező és rajzoló programokkal, CNC szerszámgépek kezelésével. Környezetvédelem: A terepi, a labor- és a műhelytevékenység közben önállóságra, pontosságra, szakmai igényességre, a természet szeretetére és környezettudatos magatartásra nevelés. Az önálló tevékenység, a közvetlen megfigyelés, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával a tanulók problémamegoldó képességének és kreativitásának fejlesztése. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. A képzés során tanulók elsajátítsák az élettelen környezeti tényezők fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározását terepi és laboratóriumi eszközökkel. Tudjanak meteorológiai jellemzőket mérni és értékelni. Szakszerűen tudják használni a munkájukhoz szükséges laboratóriumi és terepi eszközöket és berendezéseket (zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt, sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és talajmintavevőket). Tudjanak baktériumokat, gombákat, növényi és állati szöveteket vizsgálni. Tudják, hogyan kell a levegőszennyezést és az eutrofizációt modellezni. Ismerjék az állat- és növényhatározás menetét. Képesek legyenek egyszerű környezettechnikai műveletek elvégzésére. A gyakorlati oktatás célja a tanulók manuális készségének fejlesztése, a laboratóriumi munka során nélkülözhetetlen alapműveletek szakszerű elvégzésének elsajátítása és begyakorlása, a laboratóriumi mérőeszközök magabiztos használata. Megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A gyakorlati tevékenység során a tanulók alakítsák ki egyéni és csoportos tanulási módszereiket, ismerjék meg a laboratóriumi körülményeket. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a környezetvédelmi analitikai tevékenységek végzéséhez szükséges balesetvédelmi és munkavédelmi szabályokat, vegyszerek biztonságos használatát, aktív környezetvédő magatartásformákat. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre, kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, az eredmények értékelésére és dokumentálására. Tudják alkalmazni az elméletben megtanult analitikai számításokat. Old. 210

Ismerjék meg a térfogatos elemzések szabályait, tudjanak mérőoldatokat készíteni, koncentrációt meghatározni, értsék az indikálási módokat. Szokjanak hozzá a pontos, precíz munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokhoz. 47. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai  A tervezési, gyártási és szerelési feladatok gyakorlása. Környezetvédelem:  Laboratóriumi alapgyakorlatok tantárgy elmélyítése, gyakorlása (Fizikai jellemzők mérése és eszközei, oldatkészítés, laboratóriumi alapműveletek, preparatív feladatok) 48. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek:  tanári – gyakorlati feladat bemutatása,  tanulói - gyakorlati feladat gyakorlása,  csoportos - hibakeresés, javítás, katalógus használat,  a témához tartozó filmek bemutatása,  üzemlátogatás.  A középszintű érettségi témakörei (felsorolás): A tantárgy nem érettségi tantárgy. Környezetvédelem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve 1.1. magyarázat 1.2. szemléltetés 1.3. kooperatív tanulás A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Sor-szám 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. Old. 211

Tanulói tevékenységforma Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Készülék rajz értelmezése Helyszín rajz értelmezése Helyszín rajz készítése Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esetleírás készítése Utólagos szóbeli beszámoló

5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 8. 8.1. 8.2.

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése

49. Az érettségire bocsájtás feltételei  A tanév végén minimum elégséges osztályzat. 50. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) ELEKRTONIKA:  MK:59216 Alapgyakorlatok (2012-ben: 1800 Ft)  MK: ISBN 963161790 Ipari elektronikai mérések (2012-ben: Ft) GÉPÉSZ kötelező:  36001/I. Fémtechnológia 1 (2012-ben: 2890 Ft)  MK 59229 Forgácsolási eljárások (2012-ben: 3281 Ft)  NS110026406001-3 CNC forgácsolás 1. (2012-ben: 1260 Ft) GÉPÉSZ ajánlott:  36001/II. Fémtechnológia 2 (2012-ben: 2990 Ft)  NS110026406002-0 CNC forgácsolás 2. (2012-ben: 1360 Ft) Környezetvédelem: Adott szakmai képzéshez a hivatalos tankönyvjegyzékben tankönyv nem áll rendelkezésre. A diákok jegyzetből, elektronikus forrásokból, prezentációk alapján sajátítják el a tananyagot, mely tananyagok elérhetőségét a szaktanár tanév elején ismerteti. Későbbiekben a minisztérium által engedélyezett szakkönyveket alkalmazzuk. Kötelező felszerelés: fehér, hosszú ujjú laborköpeny kb. 10000 Ft 51. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja Gyakorlati ismeretek számonkérése témazáró dolgozat, felelés és gyakorlati munkadarab készítésének formájában történik. A dolgozatok, feleletek és gyakorlati feladatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre: Az ötfokozatú érdemjegyeket az alábbi %-ok arányában váltjuk át érdemjegyre: Javaslat: 0 - 39% 1 40 - 54% 2 55 - 69% 3 70 - 84% 4 85 -100% 5 A tanulók gyakorlati feladatok végzését, annak műveleti sorrendjét dokumentálják. Old. 212

A dokumentálás lehet:  tanulói füzetbe,  kiadott feladatlapon,  munkanaplóba. A feladatok, gyártott munkadarabok értékelés szempontjai:  dokumentáció készítése /ábrák, rajzok készítésének szakmai értékelése/,  a gyártás műveletének tervezése, bemutatása,  mérési eredmények rögzítése, azok pontossága,  a gyártásra, szerelésre vonatkozó szabályok betartása,  munkavédelmi szabályok betartása. Környezetvédelem: A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Törekszünk arra, hogy szóbeli feleletre minél gyakrabban sor kerülhessen; ilyenkor egy-egy probléma kifejtésére kerül sor. A szaknyelv helyes használatát rendszeres kiselőadások alkalmával is gyakorolják a tanulók. A kiselőadások témáját a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési, környezet- és természetvédelmi témakörökből válogatjuk, a gyűjtőmunkára illetve az előadás szerkesztettségére az érettségi szóbeli tétel értékelési szempontjainak alapján kap jegyet a tanuló. Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, struktúra-funkció feladatokat illetve egyszer számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. Gyakorlati feladatokat is adunk. Ezeket a feladat megoldása után elkészített jegyzőkönyv vagy a gyakorlat kivitelezése közben kitöltött feladatlap alapján értékeljük. A feladatok megoldására az alábbi arányok szerint adunk jegyet: Középszinten: 90-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 75-89% -os teljesítmény esetén: jó 60-74%-os teljesítmény esetén: közepes 45-59%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-44%-os teljesítmény esetén: elégtelen Emelt szinten: 80-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 60-79% -os teljesítmény esetén: jó 40-59%-os teljesítmény esetén: közepes 20-39%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-19%-os teljesítmény esetén: elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább 8 jegyet kell szereznie a tanulónak (heti egy óra esetén ennek felét, négy óra esetén dupláját). Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 52. Házi feladatok, otthoni munka szabályai  A kiadott feladatok munkanaplóban történő dokumentálása. Környezetvédelem: A házi feladat lehet: - az órán megoldottakhoz hasonló számítási feladat; - az órai anyaghoz kapcsolódó egyszerű probléma elemzése; Old. 213

- gyűjtőmunka (tudománytörténet, életmód, természet- és környezetvédelem, koncentráció más tárgyakkal); - az órai anyag alapján feleletvázlat készítése; - a tananyaghoz kapcsolódó házi dolgozat készítése. A házi feladatot mindig ellenőrizzük. Az alaposabb felkészülést igénylő feladatokra külön is érdemjegyet kap a tanuló – ennek értékelése az írásbeli feladatokéval megegyező. A differenciált felkészítést biztosítandó az érdeklődő tanulóknak szorgalmi feladatokat adunk, melyek lehetnek: - bonyolultabb számítási feladatok; - problémafeladatok; - gyűjtőmunka. A házi feladattal és értékelésével kapcsolatos tudnivalókat a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal 53. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei  önkéntes jelentkezés alapján,  továbbtanulási szándék alapján,  előző évi eredmények alapján,  maradnak-e technikus képzésen,  névsor szerint. Környezetvédelem: A laboratóriumi foglalkozások csoportbontásánál névsor szerinti bontást alkalmazunk, ha később erre lehetőség nyílik: elsősorban teljesítmény, tudás alapján történik majd. 54. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja  A szakmai versenyekre felkészítés. Környezetvédelem: Tehetséggondozás színterei: - tanóra: változatos óravezetéssel, szemléltetéssel igyekezünk az érdeklődést felkelteni. Az érdeklődő diákok plusz feladatokat kaphatnak, felhívjuk figyelmüket a szakkörök és versenyek lehetőségére. - szakkörök: heti rendszerességgel szakköröket szervezünk, ahol diákok lehetőséget kapnak az ismeretanyag bővítésére, egyéni (kreatív) feldolgozására, kísérletek, megfigyelések végzésére. A kiscsoportos foglalkozásokon az érdeklődési területhez igazított tematikával, változatos vizsgálati, megfigyelési módszerekkel (pl: mikroszkópos vizsgálat, meteorológiai mérőműszerek, kísérletek) ismerkednek meg a diákok, melyekre a tanóra a nagy létszám miatt nem ad lehetőséget. - kutatási témák kiadása: különböző versenyek és tehetséggondozó szervezetek (pl: kutdiák) kapcsán kutatási témákat ajánlunk tehetséges diákjaink számára, melyek kidolgozásához lehetőséget adunk. - terepgyakorlat: több természettudományos tárggyal összevonva terepi megfigyeléseket végzünk, mely igazolja a tantárgy interdiszciplinális voltát is. Felzárkóztatás színterei: - Lemaradó diákok számára külön szakirodalmat ajánlunk. - Szakkörön belül lehetőség van differenciáltabb oktatásra, mely segíti a felzárkózást is. 55. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja  Energia felhasználás – gépek berendezések használaton kívüli kikapcsolása.  Vegyi anyagok takarékos, és gazdaságos felhasználása – gépek, berendezése, eszközök használatához használt kenőanyagok. Old. 214

 Veszélyes anyagok ártalmatlanítása – elemek, akkumulátorok biztonságos kezelése, vegyszerek tárolása, ártalmatlanítása.  Viselkedési szabályok - munkahely rendje, a gyakorlati foglalkozás alatti viselkedési szabályok (telefon használat, zenehallgatás, étkezés,..)  Szakmai igényesség kialakítása - a munkadarab készítése, gyártása során a készített munkadarabbal szemben és fokozott figyelem mérőeszközök, szerszámok használatára. Környezetvédelem: A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére; • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától; • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait 56. Esélyegyenlőség biztosítása  Gyengén látoknak helyi megvilágítás.  Mérőeszközök leolvasásához nagyító használat biztosítása.  Gyengén hallók első padba, vagy a tanári asztal közelébe ültetése. 57. Jutalmazások, dicséretek elvei  Szaktanári dicséret szóbeli, írásbeli /A foglalkozáson nyújtott munkájáért./  Félévi-, év végi osztályzat jeles, dicsérettel  Iskolai kitüntetési rendszer –  A ….. tanév Kiváló Műszaki Versenyzője Szakmai verseny országos döntőjében az első húszban végzett  A ….. tanév Kiváló Tanulmányi Versenyzője Valamely tantárgyhoz köthető verseny országos döntőjében az első húszban végzett 58. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája  Egyéni védőeszközök, védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályok.  ELEKRTONIKA:  munkaköpeny használata kötelező,  maró vegyszerek használatakor gumikesztyű, védőszemüveg stb..  GÉPÉSZ:  munkaköpeny használata kötelező,  az előírtaknak megfelelő lábbeli,  védőfelszerelések esetenként: védőszemüveg, védőkesztyű, stb..  Mérőlabor szabályzat:  tanév elején vagy technológia váltáskor, balesetvédelmi-, tűz és vagyonvédelmi oktatás,  oktatás dokumentálása: balesetvédelmi oktatási naplóba.  Házirend. / X. A tanüzemi oktatásra és laboratóriumi foglalkozásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések/ Környezetvédelem:

Old. 215

Év elején a tantárgyhoz köthető balesetvédelmi és elsősegély nyújtási oktatást tartunk, elméleti és gyakorlati szinten, majd az osztály Balesetvédelmi naplójában dokumentáljuk. Tematika:  A labormunka során betartandó öltözködési és hajviseleti, viselkedési szabályok  A kísérletezés során betartandó előírások.  Baleset esetén a követendő eljárás szabályai  A laborrend betartására vonatkozó szabályok 59. Egyéb specialitások  Orvosi pályaalkalmassági vizsgálat megléte a szakterületnek megfelelő alkalmassági vizsgálatokra:  Színtévesztés,  Mágneses térre való érzékenység,  Forgó mozgásra való érzékenység,  Vér, vér látványára való érzékenység,  Vegyszerekre, maró anyagokra való érzékenység, stb..,  A gyakorlati és mérési órák szünet nélkül, összevontan tarthatók a tanulói csoporttal történt egyeztetés alapján.  Vállalatoknál végzett összefüggő szakmai gyakorlaton az ottani szabályok érvényesek, kapcsolattartásról a műhelyfőnök gondoskodik.

HELYI TANTERV MŰSZAKI ELMÉLET (GÉPÉSZET ÉS ELEKTRONIKA, KÖRNYEZETVÉDELEM) TANTÁRGYAKBÓL 1. Bevezetés Gépészet: A gépészeti szakterület az Iskola legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal bíró szakterülete. Az intézmény több mint hatvan éves történetében számtalan változáson átmenve részben követte a gépipar fejlődéséből adódó változásokat, részben megpróbált a változások elé menni és a térség iparvállalatainak szakember utánpótlását biztosítani a szakmunkás szinttől a felsővezetői szintig. Az utóbbi húszhuszonöt esztendőben egyre inkább a felsőfokú műszaki oktatási intézményekbe történő továbbtanulásra való felkészítés került előtérbe. A szakterület műszaki tantárgyai tananyagtartalmuk szerint három csoportba sorolhatók: a) műszaki dokomentáció (ábrázoló geometriai, gépipari műszaki rajzi, valamint számítógépes rajzolás-tervezés tartalommal) b) gépészeti ismeretek (műszaki mechanika, gépelemek, karbantartási ismetetek tartalommal) c) gyártástechnológia (technológiai tervezés, gyártástervezés elmélet, minőségbiztosítás, automatika valamint munkavédelem tartalommal) Ezen tantárgyak hatékony oktatása alapvetően támaszkodik a matematika, a fizika, illetve a kémia tantárgyakra. A 9-12. osztályban szakmai alapozó képzés, a 13-14. évfolyamon szakmai képzés történik. Kötelező érettségi tárgy a 2012-13-as tanévtől induló felmenő rendszerben a gépészeti alapismeretek lesz azon tanulók számára, akik tanulmányaikat a 13-14. évfolyam „gépgyártástechnológiai technikus” képzésben folytatják. Old. 216

Oktató-nevelő munkánk során fontos számunkra, hogy ne csak a szűken vett szaktudásra, hanem széles alapokon nyugvó általános műveltségre, a folyamatos önképzés igényére, valamint emberi tisztességre, emberségre is felkészítsük tanítványainkat. Elektronika: Az intézmény alapfeladatának tekinti a szakközépiskolában elsősorban a szakirányú, továbbtanulásra történő felkészítést. A szakképző szakaszban a kor követelményeinek megfelelő magas színvonalú, szilárd alapokon nyugvó alap- és speciális szakmai ismeretek elsajátíttatását és ennek megfelelően technikusok képzését kell biztosítani. Az iskola felkészít emeltszintű érettségi vizsga letételére, a tanulók igényétől függően. Az elmúlt években a tanulók többsége középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsgát tett Elektronikai alapismeretekből. Környezetvédelem: A környezetvédelem szakterület az Iskola legfiatalabb szakterülete. A környezetvédelmi szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai és elméleti felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket. A hatékony oktatása alapvetően támaszkodik a biológia, földrajz és a kémia tantárgyakra. A 9-12. osztályban szakmai alapozó képzés, a 13-14. évfolyamon szakmai képzés történik. Oktató-nevelő munkánk során fontos számunkra, hogy ne csak a szűken vett szaktudásra, hanem széles alapokon nyugvó általános műveltségre, a folyamatos önképzés igényére, valamint emberi tisztességre, emberségre is felkészítsük tanítványainkat. A környezetvédelem oktatás megalapozza és fejleszti a tanulók környezettudatos életmódját, életvitelét és szemléletét. 2. Oktató-nevelő munkánkat a szakközépiskolai kerettanterv alapján végezzük. Ez az időkeret 90% fedi le. Az ezen felül fennmaradó 10%-os szabadsávot a gépészeti szakmaterületen a műszaki mechanika, a műszaki dokumentáció, mint a gépészeti műszaki tantárgyak alapját képező tudományok, valamint az automatika, mint a korszerű gyártástechnológia egyik legfontosabb szakterületének hatékonyabb megtanítására fordítjuk. Az elektronikai szakterületen pedig az analóg áramkörök, a digitális áramkörök és az irányítástechnika hatékonyabb megtanítására szánjuk. Környezetvédelem szakterületen a Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek részterületeinek elsajátítására és elmélyítésére fordítjuk. 3. Projektoktatási módszereket nem alkalmazunk. A tananyag megtanítása során mind a frontális osztálymunka, mind a csoportmunka, mind pedig az egyéni munka szerepet kap. A hagyományos osztályfoglalkozás differenciálása különösen fontos a szakképzésben, hiszen itt a szakmai elméleti órákon a szakmai munkatevékenységre (is) fel kell készíteni a tanulókat. A gyakorlati életben való munkavégzés különböző élethelyzeteket állít a tanulók elé, ezért fontos, hogy mind a nagyobb közösségben végzendő, mind az egyéni, mind pedig a csoportmunkára való képességet ki lehessen alakítani náluk. Műszaki tantárgyakról lévén szó, kiemelt fontosságú a tanár által végzett táblai szerkesztések, táblai vázlatok hibátlanságra törekvő esztétikus minősége. A legjobb képességű, illetve legjobban motiválható tanulók bevonása egy-egy témakör, vagy téma bemutatására (kis)előadás formájában. Kiváló lehetőséget nyújtanak az egyes tananyagok feldolgozására a magyar, angol, vagy német nyelvű elektronikus információk (egyetemi, illetve céges honlapok). Old. 217

Környezetvédelem: A tananyag feldolgozása során a frontális óramenet mellett a csoportmunka, szerepjáték, játék, páros munka, bemutató kísérlet, önálló kísérlet, emellett a modellezés, kiselőadás, vita, terepgyakorlat és projektmódszer kap szerepet. A szemléltetéshez digitális és hagyományos szemléltetőeszközök, multimédiás eszközök kerülnek használatba. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve 1.1. magyarázat 1.2. szemléltetés 1.3. kooperatív tanulás A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Sor-szám 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

Tanulói tevékenységforma Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Készülék rajz értelmezése Helyszín rajz értelmezése Helyszín rajz készítése Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esetleírás készítése Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

4. A gépészeti alapismeretek középszintű érettségi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: - mechanika (statika és szilárdságtan) - műszaki dokumentáció (ábrázoló geometria és gépipari műszaki rajz) - gépészeti alapismeretek - technológiai tervezés - általános fizikai, kémiai témakörök - balesetvédelem - környezetvédelem Az elektronikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei: - egyenáramú áramkörök Old. 218

- váltakozó áramú áramkörök - négypólusok - erősítő alapkapcsolások - műveleti erősítős kapcsolások - logikai áramkörök - … A környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei: 1. Az ember és a természeti környezet 2. Környezeti elemek 3. Települési alapismeretek 4. Tájékozódás és mérés a terepen 5. Vízgazdálkodási alapismeretek 6. Környezettechnikai eljárások (a víz- és szennyvíz-technológiában) 5. Az érettségire bocsájtás feltétele a tantervben rögzített tananyag legalább elégséges szintű elsajátítása, a tanév végi legalább elégséges osztályzat megszerzése. 6. Gépészet: Munkaközösségünk arra törekszik, hogy az adott tantárgy elsajátításához csak a legszükségesebb, a szülőket anyagilag is csak a legszükségesebb mértékben megterhelő tankönyvek megvásárlását javasolja tanulóinak. Nagyrészben a szaktanár által készített saját jegyzet illetve prezentáció kerül alkalmazásra. Ezekhez a jegyzetekhez, segédletekhez, prezentációkhoz a tanulók elektronikus formában is hozzájuthatnak. Elektronika: A 2012/13-as tanévben a következő tankönyveket használjuk: Gergely István: Elektrotechnika GR-0027 Szűcs László-Szűcs Lászlóné: Elektrotechnika példatár ISBN 9634603718 Puskás István-Kovács Csongor:Analóg elektronika GR-0032 Gyengeáramú példatár MK-59037 Hegyesi László-Kovács Csongor: Digitális elektronika GR-0031 Szűcs László: Digitális számítógépek példatár A jövőben az engedélyezett tankönyveket és segédleteket használjuk az engedélyezett áron. Környezetvédelem: Környezetvédelem területén szakmai irodalom középiskolai szinten nem található. Nagyrészben a szaktanár által készített saját jegyzet illetve prezentáció kerül alkalmazásra. Ezekhez a jegyzetekhez, segédletekhez, prezentációkhoz a tanulók elektronikus formában is hozzájuthatnak. Későbbiekben a minisztérium által engedélyezett szakirodalmat használjuk. Ajánlott irodalom: Nánási Irén: Humánökológia (Medicina, Bp. 2005) 7. A tanulók tanulmányi előmenetelét írásbeli és szóbeli feleletek, illetve témazáró dolgozatok formájában ellenőrizzük és értékeljük. Az ellenőrzéssel szemben inkább az értékelésre kívánjuk helyezni a hangsúlyt, amely során törekednünk kell arra, hogy minél több – a tanulmányi munkájukat ösztönző – sikerélményhez jussanak. Alapelvek: Az értékelés legyen: - folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető, - sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a diák valamennyi pedagógiai szempontból fontos Old. 219

tevékenységét és ezekben elért fejlődését osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, gyakorlatok végzése, stb.), - változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzést és a felelősségtudat kialakulását, konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentsen további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra, kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tehetnek javaslatokat. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak (elviselésüknek) megszokása. A munkaközösségen belüli megállapodás értelmében kerüljük a feleletválasztós teszt jellegű, csekély kreativitást igénylő dolgozatokat, és előnyben részesítjük az önálló alkotómunkát lehetővé tevő írásbeli számítási-tervezési feladatokat, az ún. kis előadásokat, illetve a szóbeli feleleteket. Ezekre a műszaki tantárgyak tartalmuknál fogva kiválóan alkalmasak. Fontosnak tartjuk, és évek óta gyakoroljuk a tanulók tanórai vázlatkészítésének (füzetének) félév, illetve év végi értékelését. Kisebb feladatok megoldásánál, kisebb feleleteknél, kitűnő kérdés-és problémafelvetésnél, tanár által elkövetett tévedés észrevételénél + (plusz), kisebb mulasztásnál – (mínusz) adható, ami megfelelő számú összegyűjtésekor érdemjegyre váltódik át. Az írásbeli témazáró dolgozatok osztályzatát kétszeres súlyozással számítjuk be a fékévi, illetve év végi érdemjegybe. A 13. és a 14. évfolyamon tanév vége előtt néhány nappal, (lehetőség szerint félév vége előtt is) a szóbeli vizsgát modellező próbavizsgát tarthatunk. A százalékos teljesítmények érdemjegyre történő átváltásánál az alábbi fokozatokat alkalmazzuk: 0-39 % elégtelen (1) 40-54 % elégséges (2) 55-69 % közepes (3) 70-84 % jó (4) 85-100 % jeles (5) Környezetvédelem: A tanulókat a tanév során írásban és szóban is értékeljük. Törekszünk arra, hogy szóbeli feleletre minél gyakrabban sor kerülhessen; ilyenkor egy-egy probléma kifejtésére kerül sor. A szaknyelv helyes használatát rendszeres kiselőadások alkalmával is gyakorolják a tanulók. Az írásbeli számonkérésnek két formáját alkalmazzuk: 1. Rövid 5-10 perces röpdolgozat, mely az előző maximum 3 órai anyaghoz kapcsolódó rövid kérdéseket, alapfogalmakat, struktúra-funkció feladatokat illetve egyszer számítási feladatot tartalmaz. 2. Témazáró dolgozat, amely változatos feladattípusokat tartalmaz. A témazáró dolgozatra két jegyet kap a tanuló. A feladatok megoldására az alábbi arányok szerint adunk jegyet: Középszinten: 90-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 75-89% -os teljesítmény esetén: jó Old. 220

60-74%-os teljesítmény esetén: közepes 45-59%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-44%-os teljesítmény esetén: elégtelen Emelt szinten: 80-100 % -os teljesítmény esetén: jeles 60-79% -os teljesítmény esetén: jó 40-59%-os teljesítmény esetén: közepes 20-39%-os teljesítmény esetén: elégséges 0-19%-os teljesítmény esetén: elégtelen Heti két óra esetén a tanév során legalább 8 jegyet kell szereznie a tanulónak (heti egy óra esetén ennek felét, négy óra esetén dupláját). Az értékelés rendjét illetve a követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. 8. A műszaki tantárgyak természeténél fogva a házi feladatok lehetnek megtanulandó szöveges anyagok, elvégzendő számítási feladatok, valamint szerkesztési és rajzi feladatok. Az arra önként vállalkozók egy-egy téma feldolgozását önálló (kis)előadás formájában végzik el. Ez utóbbi feladattípust igyekszünk minél szélesebb körben népszerűsíteni, mert a diákok felsőfokú tanulmányai során számtalan előnyét élvezik az ily módon szerzett gyakorlatnak, tapasztalatnak, és ez a feladattípus hozzájárul önmaguk jobb megismeréséhez is. A házi feladatok mennyiségénél feltétlen figyelembe kell vennünk, hogy annak időigénye tantárgyanként a 40-45 percet ne haladja meg. Tanítási szünetre kötelező jellegű házi feladat nem adható, (önkéntes) szorgalmi feladatokra lehetőség van. Környezetvédelem: A házi feladat az órán szerzett ismeretek elmélyítéséhez, begyakorlásához szükséges. Ezek mennyisége arányban van a tanulók időbeli és teljesítménybeli korlátaival, az elvégzett anyag mennyiségével. A házi feladatot mindig ellenőrizzük. Az alaposabb felkészülést igénylő házi dolgozatokra külön is érdemjegyet kap a tanuló – ennek értékelése az írásbeli feladatokéval megegyező. A differenciált felkészítést biztosítandó az érdeklődő tanulóknak szorgalmi feladatokat adunk, melyek lehetnek: - bonyolultabb számítási feladatok; - problémafeladatok; - kiselőadás, prezentáció készítse A házi feladattal és értékelésével kapcsolatos tudnivalókat a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal 9. Amennyiben csoportbontásos órai munkára kerül sor, a bontás elveit az elvégzendő feladat határozhatja meg. Ilyenkor mindig alapvető cél a heterogén (képességek, motiváltság, tudásszint, stb.) csoportok kialakítása, ami a valós élethelyzeteket modellezi. A csoportbontást elsősorban összetettebb tervezési feladatok esetében alkalmazhatjuk. A csoport vezetőjének kiválasztása általában a tanulók döntésén alapul. 10. A tanulmányi munkában hiányzás, vagy egyéb ok miatt lemaradó tanulóknak a feladatok begyakorlására szánt órákon van lehetősége lemaradások behozatalára. Ez történhet tanári segítséggel, de lehetőség szerint azt a módszert alkalmazzuk, hogy kiválasztás, vagy önkéntes jelentkezés alapján egyik diáktársa (diáktársuk) segít a tananyag megértésében. Ennek sikeressége esetén – amit a soron következő felelet, vagy dolgozat igazol - a korrepetitor mindenkor egy jeles osztályzatot kap. A tehetséggondozás színtere elsősorban a különböző tanulmányi versenyekre való felkészítő órák. Ezek legfontosabbja az SZÉTV, valamint az OSZTV. Old. 221

Környezetvédelem: Tehetséggondozás színterei: - tanóra: változatos óravezetéssel, szemléltetéssel igyekezünk az érdeklődést felkelteni. Az érdeklődő diákok plusz feladatokat kaphatnak, felhívjuk figyelmüket a szakkörök és versenyek lehetőségére. - szakkörök: heti rendszerességgel szakköröket szervezünk, ahol diákok lehetőséget kapnak az ismeretanyag bővítésére, egyéni (kreatív) feldolgozására, kísérletek, megfigyelések végzésére. A kiscsoportos foglalkozásokon az érdeklődési területhez igazított tematikával, változatos vizsgálati, megfigyelési módszerekkel (pl: mikroszkópos vizsgálat, meteorológiai mérőműszerek, kísérletek) ismerkednek meg a diákok, melyekre a tanóra a nagy létszám miatt nem ad lehetőséget. - kutatási témák kiadása: különböző versenyek és tehetséggondozó szervezetek (pl: kutdiák) kapcsán kutatási témákat ajánlunk tehetséges diákjaink számára, melyek kidolgozásához lehetőséget adunk. - terepgyakorlat: több természettudományos tárggyal összevonva terepi megfigyeléseket végzünk, mely igazolja a tantárgy interdiszciplinális voltát is. Felzárkóztatás színterei: - Lemaradó diákok számára külön szakirodalmat ajánlunk. - Szakkörön belül lehetőség van differenciáltabb oktatásra, mely segíti a felzárkózást is. 11. A műszaki elméleti tantárgyak kiváló lehetőséget adnak a környezettudatos élet-és munkamódszerek alkalmazásának kihangsúlyozására. A mindenkor követendő minimális energia és nyersanyag felhasználás elvének érvényesítésére („lex minimi”), az újrahasznosítás lehetőségének szem előtt tartására. A teremtett világ óvására, értékeinek megőrzésére. Környezetvédelem: A környezeti nevelés célja hogy diákjaink megfelelő ismeretekkel, készségekkel, szemlélettel rendelkezzenek szűkebb és tágabb környezetük folyamataival, problémáival, védelmével kapcsolatban. Környezetvédelem szakmai tárgyai ezen célok megvalósításához az alábbiakkal járul hozzá: - fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása - tanulók elsajátítják az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást - különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését - nő az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához - elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tiszteletet - hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez - hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához - a tanuló érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét - a tanuló képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola minden részére beépülnek. A lényeges területek a következők: - A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné - Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében - A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit Old. 222

-

A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása Ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában

12. A szakterületünkön tanuló diákok az előírt rendszeres orvosi vizsgálatokon esnek át. Egészségi szempontból hátrányban lévő diákkal ilyen formán nem találkozhatunk, a hátrány legtöbbször szociális és anyagi természetű. (Például a tanulónak tanulmányai mellett, délutánonként, hétvégeken rendszeresen dolgozni kell.) Alapvető emberi kötelességünk, hogy ilyen esetekben minden szükséges támogatást, segítséget megadjunk tanulmányai végzéséhez. Hosszabban tartó betegség esetén külön tanrendi haladási-felzárkózási lehetőségeget biztosunk. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei: Lehetőség szerin minél többször alkalmazzuk, amennyiben kiérdemelt. („ A jószónak nem törik be a fejét” (Bethlen Gábor)). A szóbeli dicséretek mellett szaktanári dicséretet, illetve a félévi-év végi osztályzatnál indokolt esetben tantárgyi dicséretet adhatunk. A feltételek fennállása esetén alkalmazzuk az iskola kitüntetési rendszerében foglalt: „A tanév Kiváló Műszaki Versenyzője” odaítélését, amennyiben szakmai verseny döntőjében az első húsz között végez. Környezetvédelem: Kiemelt teljesítmény (versenyen való részvétel, kutatás stb.) jutalmazása a szaktanár hatáskörén belül dicsérettel. Magasabb szintű eredmények az iskola házirendjében rögzített kitüntetési rendszer szerint 14. A szakmai elméleti tantárgyak során az általános balesetvédelmi szabályokat alkalmazzuk.

54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS A 10163-12 azonosító számú Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 1. Munkavédelem (elmélet) tantárgy 36 óra / 32 órax *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 1.1. Témakörök és elemeik Munkabiztonság 18 óra / 14 órax *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés A baleset és a munkahelyi baleset fogalma A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái Old. 223

Veszélyforrások kialakulása Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények A munkavédelmi oktatás dokumentálása A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Kockázatelemzés fogalmai, kockázatelemzés, kockázatértékelés A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések A munkavégzés fizikai ártalmai Zaj- és rezgésvédelem Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény A színek kialakítása A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai Villamos berendezések biztonságtechnikája Egyéni és kollektív védelem Munkaegészségügy Tűzvédelem 9 óra / 9 órax *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Általános tűzvédelmi ismeretek Tűzveszélyességi osztályok Tűzveszélyes anyagok Az égés feltételei, az anyagok éghetősége Tűzvédelmi szabályzat A tűzjelzés Teendők tűz esetén Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai Műszaki mentés Környezetvédelem 9 óra / 9 órax *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés A környezetvédelem területei Természetvédelem Vízszennyezés vízforrások A levegő jellemzői, a levegőszennyezés Globális felmelegedés és hatása a földi életre Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása Hulladékok feldolgozása, végleges elhelyezése Az épített környezet védelme 2. Elsősegélynyújtás tantárgy (gyakorlat) 36 óra / 32 órax *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 2.1. Témakörök és elemeik Az elsősegélynyújtás alapjai 16 óra / 16 órax *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett Old. 224

képzés Teendők a baleset helyszínén A baleseti helyszín biztosítása Vérkeringés, légzés vizsgálata Heimlich féle műfogás Rautek féle műfogás Sérülések ellátása 20 óra / 16 órax *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Elsősegélynyújtás vérzések esetén Sebellátás Hajszáleres vérzés Visszeres vérzés Ütőeres vérzés Belső vérzések és veszélyei Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkoholmérgezés Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés Fektetési módok Idegen test szemben orrban, fülben Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén

A 10162-12 azonosító számú Gépészeti alapozó feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 3. Gépészeti alapozó feladatok tantárgy (elmélet) 144 óra / 248 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 3.1. Témakörök és elemeik Műszaki dokumentációk 54 óra / 53 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon Összeállítási és részletrajzok Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Old. 225

Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások A munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumok A munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációk Egyszerű gépészeti műszaki rajzok Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terv Rendszerek rajzai, kapcsolási vázlatok, folyamatábrák és folyamatrendszerek Technológiai sorrend fogalma, tartalma Gépészeti alapmérések 18 óra / 53 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése Mértékegységek Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Mérési utasítás Mérési pontosság Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése Mérési alapfogalmak, mérési hibák Műszerhibák Mérési jellemzők Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Mérőeszközök Hossz- és szögmérő eszközök Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Külső felületek mérésének eszközei Belső felületek mérésének eszközei Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma

Anyagismeret, anyagvizsgálat 36 óra / 53 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai Anyagszerkezettani alapismeretek Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik Ötvözők hatása A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei Kiválasztás szempontjai Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok Könnyűfémek Nehézfémek Szinterelt szerkezeti anyagok Old. 226

Műanyagok Segédanyagok Hőkezelések Feladata, csoportosítása Hőkezelő eljárások Anyagvizsgálati módok Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat, Technológiai próbák Fémek alakítása 18 óra / 53 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok Lemezhajlítás Peremezés Domborítás, ívelés A megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagok Alkatrészek illesztése Illesztés reszeléssel Hántoló szerszámok, eszközök Lemezalkatrész készítése Sík és ívelt felületek hántolása A dörzsárazás szerszámai és művelete Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése Illesztés dörzsárazással Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek Illesztés csiszolással Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok Gépi forgácsolás szerszámai Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai Alapszerelések végzése 18 óra / 36 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Oldható kötések készítése Nem oldható kötések készítése Különféle fémfelületek előkészítése Felületvédelem mázolással, lakkozással 3. Gépészeti alapozó feladatok tantárgy (gyakorlat) 252 óra + 120 ÖGY / 252 óra + 295 ÖGY Old. 227

*Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés

4.1.

Témakörök és elemeik

Műszaki dokumentációk 51 óra + 24 ÖGY / 49 óra + 59 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Megmunkálási technológia behatárolása alkatrészrajzok műszaki tartalmának figyelembevételével Gépészeti alapmérések 51 óra + 24 ÖGY / 49 óra + 59 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel (ÖGY) Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel (ÖGY) Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel (ÖGY) Szögmérés mechanikai szögmérővel (ÖGY) Külső kúpok mérése, ellenőrzése (ÖGY) Belső kúpok mérése, ellenőrzése (ÖGY) Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel (ÖGY) Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával (ÖGY) Felületi érdesség ellenőrzése, mérése (ÖGY) Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése (ÖGY) Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése (ÖGY) Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése (ÖGY) Mérési dokumentumok készítése (ÖGY) Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez (ÖGY) Anyagismeret, anyagvizsgálat 51 óra + 24 ÖGY / 49 óra + 59 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) (ÖGY) Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) (ÖGY) Fémek alakítása 51 óra + 24 ÖGY / 49 óra + 59 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Az előrajzolással szembeni követelmények (ÖGY) Az előrajzolás lépései (ÖGY) Az előrajzolás szerszámai, eszközei (ÖGY) Mérő és ellenőrző eszközök (ÖGY) A felületszínezés lehetőségei (ÖGY) A térbeli előrajzolás eszközei (ÖGY) Old. 228

Az előrajzolás folyamata (ÖGY) Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai (ÖGY) Síkbeli és térbeli előrajzolás (ÖGY) Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez (ÖGY) Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása (ÖGY) Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) (ÖGY) A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Alkatrészek illesztése (ÖGY) A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése (ÖGY) Palástfelület, homlokfelület esztergálás (ÖGY) Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás) (ÖGY) Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás) (ÖGY) Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés) (ÖGY) Alapszerelések végzése 48 óra + 24 ÖGY / 56 óra + 59 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Oldható kötések készítése (ÖGY) Nem oldható kötések készítése (ÖGY) Különféle fémfelületek előkészítése (ÖGY) Felületvédelem mázolással, lakkozással (ÖGY)

A 10172-12 azonosító számú Mérőtermi feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

4. Műszaki mérés tantárgy (elmélet) 68 óra / 36 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. Témakörök és elemeik

Geometriai mérések 34 óra / 18 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Hossz- és szögmérő eszközök Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Külső felületek mérése, mérésének eszközei Old. 229

Belső felületek mérése, mérésének eszközei Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma Villamos mérések 34 óra / 18 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Áramkörök felépítése Egyenáramú motorok és generátorok Transzformátorok Egy- és háromfázisú motorok Villamos gépek vezérlése 5. Műszaki mérés (gyakorlatok) 196 óra / 72 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 6.1.

Témakörök és elemeik

Geometriai mérések 40 óra / 14 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Hossz- és szögmérő eszközök Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Külső felületek mérése, mérésének eszközei Belső felületek mérése, mérésének eszközei Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma Anyagvizsgálat 40 óra / 14 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Mechanikai vizsgálatok Technológiai vizsgálatok Keménységvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) Villamos mérések 40 óra / 14 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Old. 230

Áramkörök felépítése Egyenáramú motorok és generátorok Transzformátorok Egy- és háromfázisú motorok Villamos gépek vezérlése Nagypontosságú mérések 39 óra / 14 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Mérés optikai eszközökkel Sorozatmérések Méréstechnológia Szerszámgépek pontossága 37 óra / 16 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Szerszámgép pontossági előírásai, mérései Sajátpontosság mérése

A10169-12 azonosító számú Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 7. Forgácsoló alapismeretek tantárgy (elmélet) 228 óra / 144 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés

7.1.

Témakörök és elemeik

Forgácsolási alapismeretek 57 óra / 36 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés A forgácsolás fogalma, fajtái A forgácsoló mozgások Fogácsolás-technológiai alapfogalmak Készülékezési alapfogalmak Forgácsoló alapeljárások A forgácsoló alapeljárások gépei Szerszám és gép kiválasztása Technológiai adatok meghatározása Forgácsoló alapeljárások művelettervezése A helyzet-meghatározás és a bázisok szerepe Méretláncok törvénye Elérhető pontosság és felületi érdesség Old. 231

Az egyes forgácsoló eljárások biztonságtechnikai követelményeinek előírása A forgácsoló erő-, teljesítményszükséglet és gépi idő számítása Anyagválasztás 57 óra / 36 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés A gépiparban felhasznált anyagok csoportosítása Metallográfiai alapismeretek Vasötvözetek Nemvas fémek és ötvözeteik Hőkezelés Segédanyagok Előgyártmányok kiválasztása Hűtő- és kenőanyagok kiválasztása A műszaki és a természettudományos szemléletmód erősítése Képlékenyalakítás 57 óra / 36 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Öntési eljárások Öntvényhibák, az öntvénygyártás balesetvédelmi előírásai Kovácsolás A hengerlés szerszámai, gépei A porkohászat felhasználási területei A forgácsnélküli alakító eljárások tervezési CNC alapismeretek 57 óra / 36 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés NC–CNC-technika Geometriai információk meghatározása CNC-programozás Méretmegadási módok A CNC-gépek jellegzetes pontjai Szerszámkorrekció Útinformációk jellegzetes mozgástípusoknál és gépeknél A DIN 66025 utasításkészlete – programtechnikai utasítások, segédfunkciók: M speciális karakterek: %; (; ); / – útfeltételek (előkészítő funkciók): G – útinformációk: (előjel) X; Y; Z – interpolációs paraméterek: I; J; K – technológiai utasítások: F; S; T A mondatfelépítés szabályai 8. Forgácsolási alapismeretek tantárgy (gyakorlat) 324 óra / 180 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Old. 232

8.1.

Témakörök és elemeik

Forgácsolási alapismeretek 114 óra / 60 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Szerszám és gép kiválasztása Technológiai adatok meghatározása Forgácsoló alapeljárások művelettervezése CNC programozás 114 óra / 60 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Egyszerű CNC programok készítése Kontúrleírások Ciklusok, nullponteltolások Szimulációs szoftver, vezérlés-szimulátor Szerszámbemérés, korrekciós adatok meghatározása CNC gyártás 96 óra / 60 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés A CNC-gépek koordináta-rendszerei CNC-gép felépítése, működése, részegységei A vezérlés felépítése, működése – a vezérlés főbb részei – a vezérlő kezelése – a vezérlő üzenetei CNC-szerszámgép kezelési műveletei A szerszámgép üzembe helyezése Az üzemmódok jellemzői és alkalmazása Biztonságtechnikai tudnivalók Gyártás CNC gépen

A10170-12 azonosító számú Gyártástervezés és gyártásirányítás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 9. Gyártástervezés és gyártásirányítás tantárgy (elmélet) 324 óra / 162 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 9.1.

Témakörök és elemeik

Gyártástervezés Old. 233

109 óra / 54 óra

*Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés A gyártáselőkészítés feladatai A technológiai folyamat gazdaságossági követelmények Gyártási rendszerek összefüggése A technológiai tervezés előkészítése Az alkatrészek elemzése gyárthatósági szempontból A technológiai folyamat elvi vázlata A technológiai folyamat műveleti sorrendje A szükséges ráhagyások, hozzáadások számítása Méretek és tűrések meghatározása Bázisválasztás A munkadarab helyzetmeghatározása A szerszámválasztás szabványok felhasználásával A munkadarab-készülék-gép-szerszám-rendszer elemzése Technológiai paraméterek számítása, kiválasztása Jellegzetes megmunkálási módokhoz az alkalmazandó technológia előírása A szükséges hőkezelések megtervezése A gyártásautomatizálás irányai, lehetőségei A gyártástervezés dokumentációi CAD rajzolás 109 óra / 54 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés CAD-CAM rendszerek A rendelkezésre álló CAD program megismerése A CAD program lehetőségeinek kihasználása az alkatrészek tervezésekor CAD rajzolás, rajzdokumentáció készítése Gyártásirányítás 106 óra / 54 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés A számítógéppel segített tervezés és gyártás alapelemei Egy CAD/CAM-oktató szoftveren ismertetése A CIM – gyártócella A munkadarabok CAD/CAM-gyártási foyamatának lépései CNC-gépek CAD/CAM-csatolása FMS-alkatrészprogramok készítése Az FMS mint a CIM alrendszere Egy teljes CIM-rendszer elemzése 10. Gyártástervezés és gyártásirányítás tantárgy (gyakorlat) 10.1.

Témakörök és elemeik

Gyártástervezés A technológiai tervezés adott munkadarab elkészítéséhez Az alkatrészek elemzése gyárthatósági szempontból A technológiai folyamat műveleti sorrendje Old. 234

64 óra

64 óra

A szükséges ráhagyások, hozzáadások számítása Méretek és tűrések meghatározása Bázisválasztás A szerszámválasztás szabványok felhasználásával A munkadarab-készülék-gép-szerszám-rendszer elemzése Technológiai paraméterek számítása, kiválasztása A rendelkezésre álló CAD program felhasználásával alkatrészrajzok készítése Az alkatrészek CAD/CAM-gyártási folyamatának megtervezése

A 10171-12 azonosító számú Karbantartás és üzemvitel megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 11. Szerszámgépek karbantartása tantárgy (elmélet) 192 óra / 72 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés

11.1.

Témakörök és elemeik

Szerszámgépek karbantartása 48 óra / 18 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Karbantartás elmélet: az üzemfenntartás szükségessége, műveletei A karbantartás jelentősége, a karbantartás új értelmezése A karbantartási rendszer műszaki eszközei, a karbantartási műveletek definíciói Karbantartási stratégiák Az RCM megbízhatóság központú karbantartás és a TPM teljes körű hatékony karbantartás Forgácsoló szerszámgépek karbantartása A szerszámgépek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek, műszerek és anyagok Szerszámgépek átvételi előírásai Szerszámgépek telepítése: gépelhelyezés, alapozás Szerszámgépek sajátpontossági vizsgálatai Minőségbiztosítás: Statisztikai jellemzők számítása, a tűrésmezők és a szórás, Cm, Cmk érték megállapítása Gépészeti méretezések, kötések 48 óra / 18 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Gépészeti alapszámítások A statika módszerei Síkidomok súlypontjának meghatározása Tartók terhelés szerinti vizsgálata Szilárdságtan, igénybevételek Húzó és nyomó igénybevétel méretezése, ellenőrzése Hajlító igénybevétel méretezése, ellenőrzése Nyíró igénybevétel méretezése, ellenőrzése Old. 235

Csavaró igénybevétel méretezése, ellenőrzése Összetett igénybevételek méretezése, ellenőrzése Gépelemek Kötőgépelemek, Szegecskötés Szegecstípusok, kötés kialakításának módjai Szegecsek anyagai Szilárdsági méretezés Hegesztett kötés Szilárdsági méretezés Forrasztott, ragasztott kötések Zsugorkötés kialakítása, méretezése Csavarkötések Szabványos csavarok és csavaranyák Csavarbiztosítások Mozgatócsavarok, szilárdsági méretezés Szeg- és csapszegkötések Ék- és reteszkötések, szilárdsági méretezésük Bordástengely, kúpos kötések Rugók feladata, csoportosítása Lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények Tengelyek jellemzése, anyagai, méretezése Csapágyazások, sikló- és gördülőcsapágyak szerkezeti elemei, méretezése Csapágybeépítések, csapágyak kenése Tengelykapcsolók általános jellemzése Fékek kialakítása, általános jellemzése Hajtások általános jellemzése, méretezése Irányítástechnika 48 óra / 18 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Az irányítási rendszer Az irányítás célja, jelképes ábrázolása Az irányítási folyamat jellemzése Vezérléstechnika Mechanikus, pneumatikus, hidraulikus és villamos vezérlések Szabályozástechnika Szabályozások , vezérlések típusai Szabályozók kiválasztása, alkalmazása Vezérlési, szabályozási feladatok megoldása programozható berendezésekkel Robottechnika Villamos gépek 48 óra / 18 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Transzformátorok szerkezeti felépítése, működése Szinkrongépek szerkezeti felépítése, működése Egyenáramú motorok működési elve, tulajdonságai A motorok, generátorok kiválasztásának szempontjai A gépiparban alkalmazott villamos gépek Old. 236

12. Szerszámgépek karbantartása tantárgy (gyakorlat)

96 óra

12.1. Témakörök és elemeik Szerszámgépek karbantartása Szerszámgép átvételi előírásai Szerszámgépek (eszterga-, fúró-, marógépek) sajátpontossági vizsgálatai Minőségképesség vizsgálatok elvégzése, dokumentálása

64 óra

Irányítástechnika Az irányítási folyamat jellemzése, kialakítása Mechanikus, pneumetikus, hidraulikus és villamos vezérlések gyakorlata Szabályozástechnika Szabályozások , vezérlések kialakítása Szabályozók kiválasztása, alkalmazása Mérési dokumentáció készítése

16 óra

Villamos gépek Alapáramkörök mérése Transzformátorok mérése Szinkrongépek mérése Egyenáramú motorok és generátorok mérése

16 óra

Mechanika Mechanika 72 óra / 72 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Statika Szilárdságtan Kinematika Kinetika és energetika Folyadékok mechanikája

54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS Tantárgyak tananyag tartalma 2013 -tól Műszaki

1. informatika Informatikai alapismeretek Hardver, szoftver alapismeretek Állományműveletek, operációs rendszerek Old. 237

18 óra/18 óra

Irodai alkalmazások Alkalmazások használata feladat megoldások során LAN, WAN hálózatok használata Multimédiás, kommunikációs alkalmazások

54 óra/54 óra

Műszaki

2. ismeretek Anyagismeret Metallográfiai alapfogalmak Fémek, nem fémek Anyagok megmunkálása, alapvető technológiák

18 óra/18 óra

Szakrajz Műszaki rajz alapjai Géprajzi alapismeretek Villamos ipari rajzi alapismeretek

18 óra/18 óra

3. Műszaki gyakorlatok Anyagok Fémek, nem fémek Anyagok megmunkálása, alapvető technológiák Szerszámok Kézi szerszámok (ÖGY) Gépi szerszámok Megmunkáló gépek

12 óra/12 óra

12 óra/12 óra + 14 ÖGY

Mérések 12 óra/12 óra + 14 ÖGY Mechanikus alapműveletekhez szükséges mérések (ÖGY) Villamos alapműveletekhez szükséges mérések Mechanikai és villamos kötések Mechanikai kötések készítése (ÖGY) Villamos kötések készítése (ÖGY)

72 óra/72 óra + 42 ÖGY

4. Munkaszervezés Minőségbiztosítás Minőségirányítás, minőségbiztosítás Minőség-ellenőrzés Termékek szolgáltatások minősége Munkafolyamatok megszervezése

18 óra/18 óra

Munka- és környezetvédelem Általános munkavédelem Elsősegélynyújtás Tűzvédelem Környezetvédelem

18 óra/18 óra

5. Műszaki rajz Old. 238

Vetületi ábrázolás Három képsíkos ábrázolás Síklapú testek vetületei Forgástestek vetületei

12 óra/12 óra

Géprajzi alapismeretek Ábrázolás metszetekkel Géprajzi egyszerűsítések, különleges ábrázolások Méretmegadás

12 óra/12 óra

Villamosipari szakrajz alapjai Tömbvázlat Elvi kapcsolási rajz Összeállítási rajz Rajzjelek

12 óra/12 óra

6. Elektrotechnika

Elektrotechnika alapjai Villamos alapfogalmak Egyenáramú hálózatok Villamos és mágneses tér Váltakozó áramú rendszerek

36 óra/36 óra

Egyenáramú hálózatok 54 óra/54 óra Egyenáramú áramkörök alaptörvényei Eredő ellenállás Feszültségosztó Áramosztó Feszültség, áramerősség és ellenállás mérése Műszerek méréshatárának bővítése Villamos munka és teljesítmény Energiaforrások Ideális és valódi generátorok Villamos energiaforrások üzemállapotai és teljesítményviszonyai A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei (Thevenin, Norton) Generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása A szuperpozíció tétele A generátorok teljesítménye és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlati jelentősége A villamos áram hő és vegyi hatása A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése Anyagok viselkedése mágneses térben Kondenzátorok, kapavitások A kondenzátor öltése, kisütése, a kondenzátorban tárolt energia A mágneses tér fogalma, jellemzői és szemléltetése Erőhatások mágneses térben Anyagok viselkedése mágneses térben Egyszerű mágneses körök. Váltakozó áramú hálózatok A szinuszos váltakozó feszültség előállítása Old. 239

54 óra/50óra

A váltakozó feszültség- és áram jellemzői Ellenállás váltakozó áramú körben Kondenzátor váltakozó áramú körben Tekercs váltakozó áramú körben Összetett váltakozó áramú körök Ellenállás tekercs soros kapcsolása Ellenállás kondenzátor soros kapcsolása Ellenállás tekercs párhuzamos kapcsolása Ellenállás kondenzátor párhuzamos kapcsolása Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolása Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolása Ellenállás, tekercs és kondenzátor vegyes kapcsolása Fázisjavítás Valóságos kondenzátorok és tekercsek, veszteségek Műszerek és mérések Méréstechnikai alapfogalmak Villamos mérőműszerek felépítése Egyenáramú mérések Váltakozó áramú mérések

18 óra/16 óra

Villamos gépek 18 óra/16 óra A transzformátor alkalmazásának szükségessége, felhasználása, elvi felépítése, működése Egy – és háromfázisú váltakozó áramú generátorok működési elve, jellemző felhasználása. Egyenáramú generátorok szerkezete és működése, gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások. Váltakozó áramú motorok, forgó mágneses tér, háromfázisú szinkron és aszinkron motorok szerkezete és működése

7.

Elektrotechnika gyakorlat Egyenáramú műszerek és alapmérések 72 óra+25óra ÖGY/ 36 óra+105 ÖGY Ellenállás mérés Ohm törvénye lapján Kirchoff törvényeinek ellenőrzése méréssel Feszültségosztó áramkörök mérése Áramosztó áramkör építése Feszültségforrások vizsgálata Töltés és kisülés vizsgálata Egyenáramú mérések (ÖGY) Váltakozó áramú műszerek és alapmérések 72 óra+25óra ÖGY/ 36óra+50óra ÖGY Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálata Hanggenerátorok vizsgálat Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat Mérések oszcilloszkóppal R-L-C áramkörök méréses vizsgálata Rezgőkörök paramétereinek meghatározása méréssel Elektronikus feszültségmérő műszerek Hanggenerátorok

Old. 240

Oszcilloszkóp (Mérések oszcilloszkóppal) Váltakozó áramú mérések (ÖGY)

8. Elektronika Elektronikus áramkörök Kétpólusok Félvezető diódák Tranzisztorok Bipoláris tranzisztorok Unipoláris tranzisztorok Erősáramú félvezető eszközök Optoelektronikai alkatrészek Digitális technika

72 óra/72 óra

Erősítők Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe Erősítő áramkörök Erősítők jellemzői Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral Visszacsatolás Műveleti erősítők Felépítése Az ideális műveleti erősítő A valóságos műveleti erősítő Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel Nem invertáló alapkapcsolás Invertáló alapkapcsolás Összegző, különbségképző áramkör

72 óra/68 óra

Tápegységek Transzformátorok Egyenirányítók Szűrők Stabilizátorok

36 óra/32 óra

Digitális technika alapjai A logikai hálózatok alaptörvényei A logikai algebra szabályai Logikai műveletek Logikai függvények megadási módjai Logikai hálózatok Kombinációs hálózatok Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése Logikai hálózatok tervezése

72 óra/64 óra

Old. 241

Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségével

9. Elektronika gyakorlat Félvezetős alapkapcsolások 72 óra+20óra ÖGY/ 68óra+20óra ÖGY Félvezető dióda karakterisztikájának felvétele Egyenirányító mérése Tranzisztorok mérése Zener-diódás stabilizátor vizsgálata Erősítő alapkapcsolások mérése Félvezetős kapcsolások mérése (ÖGY) Egyszerű elektronikus áramkörök építése és vizsgálata 144 óra+40óra ÖGY/ 142óra+40óra ÖGY Egyenirányító megépítése és vizsgálata Feszültségstabilizátor megépítése és vizsgálata Erősítő alapkapcsolások megépítése és vizsgálta Elektronikus áramkörök építése és mérése (ÖGY) 10. Irányítástechnika (elmélet) Irányítástechnikai alapismeretek Az irányítás fogalma, felosztása Az irányítás ábrázolási módjai Az irányítás részműveletei A jel fogalma, a jelek fajtái

6 óra/6 óra

Vezérlés A vezérlés fogalma A vezérlési vonal A vezérlések ábrázolási módjai A vezérlések felosztása A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei Áramútrajz A PLC fogalma, felépítése

20 óra/20 óra

Szabályozás A szabályozás fogalma A szabályozási kör A szabályozások felosztása A szabályozások ábrázolási módjai A tag és a hatásvázlat Állandósult és átmeneti állapot P, I, D hatású szabályozók Egyszerű szabályozások

22 óra/22 óra

Jelképzők, jelformálók Villamos érzékelők felépítése, működése és jellemzői Villamos távadók felépítése, működése és jellemzői Alapjelképzők Különbségképzők, jelerősítők és jelformálók

11 óra/10 óra

Old. 242

Villamos gépek és kapcsolókészülékek Beavatkozó- és végrehajtó szervek feladatai és felosztása Mágneskapcsolók és relék Villamos gépek alapjai Egyenáramú motorok Váltakozóáramú motorok

13 óra/10 óra

11. Irányítástechnika gyakorlat Egyszerű vezérlési feladatok Bekapcsolás, kikapcsolás, öntartás Távműködtetés Reteszelés Időzítés Sorrendi vezérlés (ÖGY)

54 óra+25 óra ÖGY/ 34 óra+25 óra ÖGY

Egyszerű szabályozási feladatok 36 óra+25 óra ÖGY/ 22 óra+25 óra ÖGY Feszültségszabályozás (ÖGY) Áramerősség szabályozás (ÖGY) Fordulatszám szabályozás (ÖGY) Motorvezérlések Motorvédő, indító kapcsolások Forgás irányváltó kapcsolások

18 óra/12 óra

Analó

12. g áramkörök Többfokozatú erősítők Többfokozatú erősítők felépítése Erősítőfokozatok csatolása

32 óra

Szélessávú erősítők Szélessávú erősítők felépítése, alkalmazási területei Kisfrekvenciás kompenzálás Nagyfrekvenciás kompenzálás

32 óra

Hangolt erősítők Hangolt erősítők felépítése, alkalmazási területei Hangolt erősítők párhuzamos LC rezgőkörrel Hangolt erősítők sávszűrős csatolással

32 óra

Teljesítmény erősítők Teljesítményerősítők jellemzői A, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítő Ellenütemű teljesítményerősítők Komplementer teljesítményerősítők Teljesítményerősítők túlterhelés elleni védelme Impulzustechnika Impulzus jellemzők Aktív és passzív jelformáló áramkörök Impulzust előállító áramkörök

32 óra

Old. 243

12 óra

13.

Tápegységek Lineáris egyenfeszültségű stabilizátorok Kapcsoló üzemű tápegység

10 óra

Oszcillátorok Oszcillátorok működési elve Visszacsatolt oszcillátorok

10 óra

Analóg mérések Többfokozatú erősítők mérése Munkaponti jellemzők mérése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása

24 óra

Szélessávú erősítők mérése Munkaponti jellemzők mérése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása

24 óra

Hangolt erősítők mérése Munkaponti jellemzők mérése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása

24 óra

Teljesítmény erősítők mérése Munkaponti jellemzők mérése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása

24 óra

Impulzustechnikai mérések Passzív jelformáló áramkörök működésének vizsgálata Aktív jelformáló áramkörök működésének vizsgálata Astabil billenőkapcsolás mérése

24 óra

Tápegység mérése Graetz hidas egyenirányító kapcsolás mérése Zener diódás elemi stabilizátor mérése Soros áteresztő tranzisztoros szabályozó áramkör mérése

20 óra

Oszcillátorok mérése Lineáris RC oszcillátor rezgési feltételének beállítása Működő oszcillátor kapcsolás jellemzőinek mérése

20 óra

14. Digitális áramkörök Sorrendi hálózatok Sorrendi hálózatok építőelemei Aszinkron sorrendi hálózatok Old. 244

32 óra

Szinkron sorrendi hálózatok Funkcionális áramkörök Multiplexerek, demultiplexerek Dekódoló áramkörök Memóriák Mikroprocesszorok

32 óra

15. Digitális technika gyakorlat Digitális áramkör jellemzőinek mérése Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal

32 óra

Digitális áramkör hibáinak felismerése és javítása 32 óra Digitális áramköri hibák típusai Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika). 16. Elektronikai gyakorlatok Nyomtatott áramkörök gyártása Nyomtatott áramköri lemezek készítése Áramköri elemek előkészítése Alkatrészek beültetése Működőképesség kipróbálása

64 óra

Áramköri modulok üzembe helyezése 64 óra Készre szerelt NYÁK ellenőrzése vizuálisan Készre szerelt NYÁK feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése) Az áramkör funkcionális vizsgálata Berendezés összeszerelése, üzembe helyezése Áramköri modulok beépítése Kezelőszervek beépítése, csatlakoztatása Be-és kimeneti csatlakozási felületek kialakítása Speciális funkciójú kiegészítő elemek beépítése A berendezés készre szerelése

17.

64 óra

Mechat ronika (elmélet) Nemvillamos mennyiségek mérése villamos úton Rezisztív mérőátalakítók Kapacitív mérőátalakítók Induktív mérőátalakítók Indukciós mérőátalakítók Piezóelektromos mérőátalakítók

Old. 245

32 óra

Hall-generátoros mérőátalakítók Thermoelektromos mérőátalakítók Sugárzási terjedési jelenség alapján működő mérőátalakítók Villamos és pneumatikus irányítások A sűrített levegő előállítása Pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek Pneumatikus alapkapcsolások Elektropneumatikus vezérlő és vezérelt elemek Sorrendvezérlések Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése

64 óra

18. Mechatronika (gyakorlat) Nemvillamos mennyiségek mérése villamos úton Hőmérséklet mérése Erő, elmozdulás mérése Fordulatszám mérése Nyomás mérése. Villamos és pneumatikus irányítások Pneumatikus alapkapcsolások Elektropneumatikus alapkapcsolások Útfüggő sorrendvezérlések Időfüggő sorrendvezérlések Nyomásfüggő sorrendvezérlések Egyszerű villamos vezérlés megvalósítása, tesztelése, vizsgálata.

32 ó

64 óra

19. Szimuláció (gyakorlat) A számítógépes szimuláció alkalmazásának lehetőségei Szimuláció az elektronikában Szimulációs eljárások A szimuláció alkalmazásának lehetőségei A szimuláció áramköri, logikai és vegyes módú szintjei Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata Egyszerű áramkörök szimulációja Az elvégzett szimuláció dokumentálása

24 óra

Elektronikai áramkörök kapcsolási rajza és NYÁK terve Egyszerű áramkörök műszaki dokumentációjának elkészítése Elektronikai alkatrészek rajzjelei , az alkatrészek jellemzői Kapcsolási rajz készítése Alkatrészjegyzék Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése A PCB kezelése Alkatrészek elhelyezése , tervezési szempontok Automatikus huzalozás Nyomtatás

40 óra

20. PLC (elmélet) Old. 246

Általános PLC ismeret A PLC-k funkcionális felépítése Kompakt és moduláris PLC-k, kiválasztásuk PLC modulok, be- és kimenetek bővítésének lehetősége A PLC bemeneti és kimeneti áramkörei Optikai csatolók, tranzisztoros és relés kimenetek Digitális és analóg be- és kimenetek Szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk PLC berendezések jel- és tápfeszültségei Jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk PLC vezérlők szabályozási körökben

16 óra

PLC programozás 16 óra A PLC-s programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk Relés logikai vezérlések, öntartások, időzítések megvalósítása PLC-vel létradiagrammos programozási nyelven Pneumatikus vezérlések megvalósítása PLC-vel létradiagrammos programozási nyelven Egyéb szöveges és grafikus programozási nyelvek (utasításlistás, funkcióblokkos, sorrendi folyamatábrás) összehasonlításuk PLC program készítése különböző programozó nyelveken

21.

PLC gyakorlat PLC program elkészítése Kész, meglévő programok átírása a PLC típusának megfelelően Program betöltés a PLC-be A program megjegyzésekkel, kommentekkel való kiegészítése A program betöltése vagy visszatöltése a PLC-be, mentés, archiválás Szimulációs ellenőrzés/futtatás a betöltés előtt

32 óra

PLC program tesztelése, üzemi próba 32 óra A program tesztelése a rendelkezésre álló eszközökkel (programfejlesztő szoftver, modell, szimuláció) segítségével. A program véglegesítése (üzemi próba és a szükséges változtatások elvégzése után). A PLC berendezés be- illetve kimeneti eszközökhöz történő bekötése, majd a program futtatása a valós eszközökön. 22. Mikrovezérlők (elmélet) Mikroprocesszoros rendszertechnika Mikroszámítógépek felépítése, mikroprocesszor fogalma Mikroprocesszor felépítése Mikroprocesszor belső egységei Az utasítás végrehajtás lépései Az utasítások felépítése és csoportjai Címzési módok Megszakítások A mikroprocesszorok fejlődése Old. 247

16 óra

PIC mikrovezérlők felépítése Működési vázlat Utasítás végrehajtás Az utasítások típusai és felépítése Regisztertömb, bankok Programmemória, lapozás Órajel generálása Reset áramkör Watchdog timer (WDT) Megszakítás Sleep (szundi) üzemmód A tokok programozása PIC családok.

16 óra

23. Mikrovezérlők gyakorlat Programtervezési módszerek Strukturált programozás Moduláris programozás Felülről-lefelé történő építkezés (top-down)

22 óra

Programozási lehetőségek Gépi kód Magas szintű programozási nyelv Assembly nyelv

21 óra

MPASM assembler Az MPASM jellemzői MPASM direktívák Makrók használata Programmodulok használata

21 óra

Old. 248

54 523 04 MECHATRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A10162-12 azonosító számú Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

4.

Munkavédelem tantárgy (elmélet) 36 óra/32 óra* * Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. Témakörök és elemeik Munkabiztonság 18 óra/18 óra A baleset és a munkahelyi baleset fogalma A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái Veszélyforrások kialakulása Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények A munkavédelmi oktatás dokumentálása A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Kockázatelemzés fogalmai, kockázatelemzés, kockázatértékelés A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések A munkavégzés fizikai ártalmai Zaj- és rezgésvédelem Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény A színek kialakítása A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai Villamos berendezések biztonságtechnikája Egyéni és kollektív védelem Munkaegészségügy Tűzvédelem Általános tűzvédelmi ismeretek Tűzveszélyességi osztályok Tűzveszélyes anyagok Az égés feltételei, az anyagok éghetősége Tűzvédelmi szabályzat A tűzjelzés Teendők tűz esetén Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai Műszaki mentés

9 óra/7 óra

Környezetvédelem A környezetvédelem területei Természetvédelem Vízszennyezés vízforrások A levegő jellemzői, a levegőszennyezés Globális felmelegedés és hatása a földi életre

9 óra/7 óra

Old. 249

Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése, tárolása Hulladékok feldolgozása, végleges elhelyezése Az épített környezet védelme

5.

Elsősegélynyújtás tantárgy (gyakorlat) 36 óra/32 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 5.1. Témakörök és elemeik

Az elsősegélynyújtás alapjai Teendők a baleset helyszínén A baleseti helyszín biztosítása Vérkeringés, légzés vizsgálata Heimlich féle műfogás Rautek féle műfogás

16 óra/14 óra

Sérülések ellátása Elsősegélynyújtás vérzések esetén Sebellátás Hajszáleres vérzés Visszeres vérzés Ütőeres vérzés Belső vérzések és veszélyei Mérgezések: gyógyszer-, metilalkohol-, szénmonoxid (CO) mérgezés Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés Fektetési módok Idegen test szemben, orrban, fülben Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén Elsősegélynyújtó feladatai villamosáram okozta sérülések esetén

20 óra/18 óra

A 10162-12 azonosító számú Gépészeti alapozó feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 6.

Gépészeti alapozó feladatok tantárgy (elmélet) 144 óra/144 óra* *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 6.1. Témakörök és elemeik

Műszaki dokumentációk 54 óra/36 óra Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás Old. 250

Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon Összeállítási és részletrajzok Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások Tűrés, illesztés Felületi minőség Jelképes ábrázolások A munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumok A munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációk Egyszerű gépészeti műszaki rajzok Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terv Rendszerek rajzai, kapcsolási vázlatok, folyamatábrák és folyamatrendszerek Technológiai sorrend fogalma, tartalma Gépészeti alapmérések Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése Mértékegységek Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Mérési utasítás Mérési pontosság Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése Mérési alapfogalmak, mérési hibák Műszerhibák Mérési jellemzők Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Mérőeszközök Hossz- és szögmérő eszközök Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Külső felületek mérésének eszközei Belső felületek mérésének eszközei Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma

18 óra/36 óra

Anyagismeret, anyagvizsgálat Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai Anyagszerkezettani alapismeretek Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik Ötvözők hatása A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei Kiválasztás szempontjai Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok Könnyűfémek Nehézfémek Szinterelt szerkezeti anyagok

36 óra/36 óra

Old. 251

Műanyagok Segédanyagok Hőkezelések Feladata, csoportosítása Hőkezelő eljárások Anyagvizsgálati módok Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat, Technológiai próbák Fémek alakítása 36 óra/36 óra Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok Lemezhajlítás Peremezés Domborítás, ívelés A megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagok Alkatrészek illesztése Illesztés reszeléssel Hántoló szerszámok, eszközök Lemezalkatrész készítése Sík és ívelt felületek hántolása A dörzsárazás szerszámai és művelete Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése Illesztés dörzsárazással Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek Illesztés csiszolással Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok Gépi forgácsolás szerszámai Gépi forgácsoló alapeljárások gépei Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai 7. Gépészeti alapozó feladatok tantárgy (gyakorlat) 252 óra +120 ÖGY/288 óra +430 ÖGY *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 7.1. Témakörök és elemeik Műszaki dokumentációk 10 óra/10 +20 ÖGY Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése Megmunkálási technológia behatárolása alkatrészrajzok műszaki tartalmának figyelembevételével Gépészeti alapmérések Old. 252

22 óra +20 ÖGY/36 +30 ÖGY

Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel (ÖGY) Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel (ÖGY) Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel (ÖGY) Szögmérés mechanikai szögmérővel (ÖGY) Külső kúpok mérése, ellenőrzése (ÖGY) Belső kúpok mérése, ellenőrzése (ÖGY) Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel (ÖGY) Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával (ÖGY) Felületi érdesség ellenőrzése, mérése (ÖGY) Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése (ÖGY) Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése (ÖGY) Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése (ÖGY) Mérési dokumentumok készítése (ÖGY) Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez (ÖGY) Anyagismeret, anyagvizsgálat 36 óra/26 óra +30 ÖGY Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) (ÖGY) Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák) (ÖGY) Fémek alakítása 120 óra +80 ÖGY/108 óra +135 ÖGY Az előrajzolással szembeni követelmények (ÖGY) Az előrajzolás lépései (ÖGY) Az előrajzolás szerszámai, eszközei (ÖGY) Mérő és ellenőrző eszközök (ÖGY) A felületszínezés lehetőségei (ÖGY) A térbeli előrajzolás eszközei (ÖGY) Az előrajzolás folyamata (ÖGY) Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai (ÖGY) Síkbeli és térbeli előrajzolás (ÖGY) Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez (ÖGY) Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása (ÖGY) Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás) (ÖGY) A kézi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése Alkatrészek illesztése (ÖGY) A gépi forgácsoló műhely rendje, munka- és tűzvédelmi ismeretek rendszerezése (ÖGY) Palástfelület, homlokfelület esztergálás (ÖGY) Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás) (ÖGY) Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás) (ÖGY) Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés) (ÖGY) Alapszerelések végzése Oldható kötések készítése (ÖGY) Nem oldható kötések készítése (ÖGY) Különféle fémfelületek előkészítése (ÖGY) Felületvédelem mázolással, lakkozással (ÖGY)

64 óra +20 ÖGY/108 óra +80 ÖGY

A 10172-12 azonosító számú Mérőtermi feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei Old. 253

8. Műszaki mérés (elmélet) 72 óra/64 óra* *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 8.1. Témakörök és elemeik Geometriai mérések Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Mérési hibák Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Hossz- és szögmérő eszközök Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Külső felületek mérése, mérésének eszközei Belső felületek mérése, mérésének eszközei Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Mikroszkóp felépítése Optikai mérőeszközök Idomszerek, kaliberek Etalonok Keménységmérés Szakítóvizsgálat Anyagvizsgálat mikroszkóppal Felületi érdesség Menetek mérése Fogaskerekek mérése Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma

36 óra/32 óra

Villamos mérések 36 óra/32 óra Villamosipari jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának az ismerete. Egyen- és váltakozó villamos jellemzők Áramkörök felépítése Ellenállás, feszültség, áramerősség mérése Villamos mérések eszköz és feltételrendszere Motorok, léptetőmotorok és generátorok Transzformátorok Egy- és háromfázisú motorok Villamos gépek vezérlése Mérések nagyfeszültségű áramkörökben 9. Műszaki mérés (gyakorlat) 126 óra/32 óra* *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés

Old. 254

9.1. Témakörök és elemeik Geometriai mérések 25 óra/5 óra Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Méret és alakhelyesség ellenőrzése tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával, idomszerrel, mérőmikroszkóppal Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel Mikroszkóppal mérés Síkfelületek vizsgálata Forgásfelületek (tengelyek, perselyek), fogaskerekek, menetek ellenőrzése Fogaskerekek mérése Csavarok fajtái, adatai, mérése Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk Külső felületek mérése, mérésének eszközei Belső felületek mérése, mérésének eszközei Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma Mérési eredmények dokumentálása táblázatkezelő programok segítségével Anyagvizsgálat Mechanikai vizsgálatok Technológiai vizsgálatok Keménységvizsgálatok Poldi kalapáccsal, mérőgéppel Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Szakító- és keménységvizsgálat, technológiai próbák Mikroszkópos anyagvizsgálat Villamos mérések Egyszerű áramkörök Ellenállás, feszültség, áramerősség mérése Egyen- és váltakozó villamos jellemzők Egyenáramú motorok és generátorok Nagyfeszültségű áramkörök Transzformátorok Egy- és háromfázisú motorok Villamos gépek vezérlése Hibakeresés

25 óra/5 óra

25 óra/12 óra

Nagypontosságú mérések Mérés optikai eszközökkel Hosszmérőgép Mikroszkóp Sorozatmérések Méréstechnológia

25 óra/5 óra

Szerszámgépek pontossága Szerszámgép pontossági előírásai, mérései Felületi hibák, felületi érdesség

26 óra/5 óra

Old. 255

Sajátpontosság mérése Szerszámgépek dokumentációi, jegyzőkönyvek

A 10190-12 azonosító számú Mechatronikai gépészeti feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 10. Mechatronikai gépészeti feladatok elmélete 252 óra/500 óra* *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 10.1.

Témakörök és elemeik

Műszaki rajz 72 óra/100 óra A műszaki rajzzal kapcsolatos alapfogalmak, rajzszabványok, rajzeszközök Síkmértani szerkesztések Ábrázolási módok: vetületi és axonometrikus ábrázolás Méretezés, méretek megadása Metszeti ábrázolás Az ábrázolásban a jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának ismerete A kapcsolási vázlat készítésének szabályai A fémipari műszaki ábrázolásban a jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának az ismerete Menetes alkatrészek ábrázolása Csavarok fajtái, adatai Gépelemek ábrázolása Tengely csapágyazott és hordozó felületeinek alak-, helyzet-, és mérettűrései Felületi érdesség és minőség. Összeállítási rajzok tanulmányozása A villamosipari műszaki ábrázolásban a jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának az ismerete Szabványos villamos rajzok készítése, olvasása és értelmezése Műszaki rajz, dokumentáció készítése, segédeszközök, informatikai berendezések használata A szerkesztési rajz előírásainak ellenőrzése Nomogramok, katalógusok, szabványok használata Számítógépes rajzoló programok CAD program és más alkalmazások közti kapcsolatok, CAD program lehetőségei a műszaki dokumentációk készítésénél Anyag- és gyártásismeret 108 óra/240 óra Az anyagok csoportosítása alapanyagok, félkész termékek, hulladék és segédanyagok A gépiparban használt anyagok A fémes és nemfémes anyagok jellegzetes tulajdonságai Metallográfiai folyamatok Vasötvözetek Hőkezelés Melegalakítások Hidegalakító szerszámok anyaga Old. 256

Gyorsacél és keményfém szerszámanyagok Kivágószerszámok anyaga Hidegalakító szerszámok hőkezelése Szerszámok hőkezelésének sajátosságai A szerszámkészítéskor használatos eszközök és technológiák Lemezmegmunkáló szerszámok készítése Lemezalakító szerszámok felépítése és legfontosabb elemei A képlékeny anyagalakítások alapfogalmai, csoportosításai, gépei, berendezései Oldható és nem oldható fémes kötések Az anyagszabványok rendszere A fémmegmunkálás technológiai műveletei Anyagvizsgálati módszerek, szakítóvizsgálat, szilárdsági vizsgálatok, keménységmérés, alakíthatósági vizsgálatok A korrózió fogalma a korrózióvédelem eszközeit aktív és passzív korrózióvédelem Kenőanyagok fajtái, csoportosításuk Kenőanyag adagolás, kenőberendezések A forgácsolás alapfogalma, munkafolyamata, szerszámai, eszközei. Az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámok, eszközök, segédeszközök, gépek és mérőeszközök Korszerű forgácsolási eljárások CNC gépek Manipulátorok és robotok szerkezeti felépítése Manipulátorok és robotok típusai, jellemzői Robotok hajtásai, vezérlések, programozásuk A minőségirányítás és minőségbiztosítás fogalmai, rendszerelemei. Munkafolyamat megtervezésének és irányításának elsajátítása Gépelemek 72 óra/160 óra Gépészeti méretezések Igénybevétel, az alakváltozás, az anyagban ébredő feszültség és a feszültségeloszlás kapcsolata Méretezési feladatok és méretellenőrzés Hőmérsékletváltozás hatására létrejövő alakváltozások, feszültségek Kifáradási jelensége Feszültséggyűjtő helyek Tengelyszerű alkatrészek méretezése Gépipari kötések, szegecskötés, hegesztés, forrasztás, ragasztás, zsugorkötés Csavarmenetek, orsó-, anyamenetek, önzárás, csavarbiztosítási eljárások Ékkötés, reteszkötés Mozgatóorsók Lineáris vezetékek fajtái és szerelésük Golyós, görgős és futóvezetékek Csapágyak típusai, csapágykiválasztás, csapágykatalógusok Gördülőcsapágyak beépítési megoldásai, szerelése Tömítések Hajtások: dörzs, szíj, lánc, fogasszíj, fogaskerék, csigahajtás Hajtóművek, funkciói, jellegzetes típusai, szerkezeti felépítésük, működésük Elektromechanikus hajtóművek Golyósorsós hajtás Bolygógörgős hajtás Teljesítmény-nyomaték-, és fordulatszám átvitel törvényszerűségei Mechanikai kényszerek különböző fajtái, alkalmazási területei Mozgásfajták, mozgás-átalakítók Old. 257

Fékező, csillapító és szabályozó szerkezetek Nyomatékátszármaztató hajtások fajtái Az iparban alkalmazott tengelykapcsolók Rugók feladata, alkalmazási lehetőségei Gépészeti biztonságtechnika Bütykös, indítókulcsos és csuklós megoldások, kétkezes indítás, fényfüggönyök 11. Mechatronikai gépészeti feladatok gyakorlata

11.1.

256 óra

Témakörök és elemeik

Pneumatika, hidraulika 96 óra Pneumatika alapjai és elemismeret Lineáris pneumatikus munkavégző elemek Szelepek, légtelenítő, útmeghatározó, áramlásirányító, nyomásirányító és záró szelepek Pneumatikus rendszerek tartozékai, alapkapcsolások, szereléstechnológia Légszállítás, kompresszor, kompresszortelepek A levegő szárítása Előkészítő egységek kialakítási módjai, karbantartása Szelepek beépítése, átszerelése, felújítása Hengerek beépítési módjai, szerelésének fontosabb tudnivalói Csővezetékek, csatlakozók, egyéb tartozékok Elektromos jeladók, jelfeldolgozók, EP és PE jelátalakítók Helyzetérzékelő szenzorok Mechanikus helyzetkapcsolók Mágneses közelítéskapcsolók Elektro-pneumatika (EP) elmélet SPA módszer, Jeladó-Jelfeldolgozó-Végrehajtó (Szenzor-Processzor-Actor) Hidraulika alapjai, elemismeret A hidraulika fizikai alapelvei A munkafolyadék Az olajhőmérséklet, a szűrőszennyeződés és az olajállapot felügyelete, olaj- és szűrőcsere A hidraulikus tápegység és részegységei Hidraulikus munkavégző elemek (munkahengerek, hidromotorok) Hidraulika rendszer tartozékai Tömlők, csővezetékek, alaplapok Nyomásmérés, nyomásérzékelés, átfolyás mérés Hidraulikus alapkapcsolások és mérések Elektrohidraulikus szelepek szerelése Elektro-hidraulika (EH) elmélet EH és HE jelátalakítók Hidraulikus végrehajtók Korszerű szerelési, huzalozási megoldások Logikai kapcsolások, funkciódiagramok Szerelés, karbantartás Műszaki dokumentációk elemzése Szerszámkészítés, javítás Mechanikai kötések készítése Mechanikai mérések elvégzése, ellenőrzése Old. 258

160 óra

Diagnosztikai vizsgálatok A gépek, berendezések működésének megbontás nélküli ellenőrzése, szabályozása és beállítása az adott üzemi jellemzőkre A gépeket érő káros hatások (kopás, korrózió, kifáradás) feltárása Szétszerelés, előkészítő tevékenységek Kötések szétszerelése (csavar, csapszeg, ékkötések, sajtoló- és zsugorkötések) Összeszerelés előkészítése Kötések, gépegységek összeszerelése, alkatrészek beépítése Szerelt gépek vizsgálata, beállítása A szerelés szerszámai, gépei, készülékei Alkatrészek ellenőrzése és minősítése Hajtóműházak tengely- és csapágyhelyzeteinek ellenőrzése Vezetékek, fogaskerekek ellenőrzése Mozgatókarok működő felületeinek ellenőrzése Egyszerű elemek tervezése és legyártása Hibrid hajtások összeépítése Csővezetékek, csatlakozók, egyéb tartozékok A karbantartási dokumentáció tanulmányozása (egy idegen nyelven is) A különböző karbantartási módok ismerete (időszakos, folytonos stb.), az általuk támasztott követelmények rendszerének tanulmányozása Munkafelvételi követelmények a különböző üzemvitelek esetében

A 10191-12 azonosító számú Mechatronikai villamos feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 12. Mechatronikai villamos feladatok elmélete 144 óra/392 óra* *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 12.1.

Témakörök és elemeik

Elektrotechnika-elektronika 144 óra/200 óra Villamosipari gyártástechnológia. Az elektronikában felhasznált anyagok csoportosítása (vezetők, félvezetők, szigetelők) Villamos alapfogalmak Egyenáramú hálózatok alaptörvényei, összefüggések Egyszerű villamos kapcsolási rajzot készítése Egyen- és váltakozó villamos jellemzőhöz kapcsolódó mérőműszerek, a méréshatárok ismerete A villamos áram hatásai Aktív hálózatok Villamos tér Mágneses tér Elektromágneses indukció Elektrotechnikai és elektronikai számítások Váltakozó áramú hálózatok Többfázisú hálózatok Elektronikai alapáramkörök Kétpólusok, négypólusok Old. 259

Félvezető áramköri elemek Analóg alapáramkörök Műveleti erősítő felépítése, jellemzői, alapkapcsolások Teljesítményelektronikai elemek, áramkörök Impulzustechnikai áramkörök Digitális elektronika alapjai. Villamos elosztó-, védelmi-, és kapcsolókészülékek felépítése, működése és jellemzői Tápegységek felépítése, működése Szenzorok és forgó jeladók felépítése, működése és jellemzői Fénytan, opto-elektronika Erősítők Érintésvédelem, villamos gépek biztonságtechnikája Villamos kiviteli terveket értelmez és használ Automatika, irányítástechnika Irányítástechnikai alapismeretek Információ feldolgozás alapjai Segédenergiák Ábrázolási módok, jelek Vezérléstechnika, vezérlési vonal Szabályozástechnika, szabályozási kör Irányítástechnikai tagok Egyszerű és összetett szabályozási körök. Teljesítményelektronikai eszközök felépítése, működése és jellemzői Szenzorok és forgó jeladók Berendezések, gépek, készülékek programozási, működtetési jellemzői Ipari számítógépek alkalmazásának jellemzői

96 óra

Ipari elektronika 96 óra Szenzortechnika, szenzorok fogalma, csoportosításuk Bináris-analóg jeladók Helyzetérzékelő szenzorok Mechanikus helyzetkapcsolók Mágneses, induktív, kapacitív közelítéskapcsolók Optikai érzékelők Ultrahangos közelítéskapcsolók Nyomás érzékelők, mechanikus és elektronikus nyomásérzékelők Áramlás érzékelők Térfogat kiszorításon, átlagsebességen, termikus elven alapuló mérés Hőmérsékletérzékelők: ellenállás hőmérő, hőelem, infravörös hőmérő Útmérők, abszolút, relatív útmérők A villamos gépek felépítése, működése és jellemzői Transzformátorok Motorok, aszinkron, szinkron, szervo AC és DC motorok Aszinkron motorok indítása, forgásirány-változtatása, fordulatszám-változtatása Egyenáramú motorok indítása, forgásirány-változtatása, fordulatszám-változtatása A villamos motorok kiválasztása, üzemeltetése és karbantartása. Léptetőmotorok Frekvenciaváltók Alkalmazott útmérő rendszerek Szervomotor vezérlők Mozgásprofilok Old. 260

Pozícionáló hajtások. Elektromos jeladók, jelfeldolgozók A logikai algebra szabályai, műveletek, függvények, megadási módok, hálózatok A kombinációs és szekvenciális hálózat tipikus alapáramkörei Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése A jellemző logikai kapuáramkörök és felhasználásuk digitális áramkörökben Billenőkörök, tárolók jelölése, felépítése és működése Villamos távadók Villamos kapcsolókészülékek Nyomógombok, kapcsolók, relék, mágneskapcsolók Túláramvédelmi és túlfeszültség védelmi készülékek Számítógépes mérésadat gyűjtési módjai Ipari számítógépek alkalmazásának jellemzői Érintésvédelem 13. Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata 72 óra/288 óra* *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés 13.1.

Témakörök és elemeik

Ipari elektronika 72 óra/160 óra Műszaki tartalmakat értelmez Egyszerű villamos kapcsolási rajzot készít Dokumentáció alapján kiválasztja és összeszereli a villamos áramkört Villamos kéziszerszámok használata Villamos méréseket végez Villamos kiviteli terveket értelmez és használ (idegen nyelven) Felismeri, és dokumentáció alapján megszünteti a villamos készülékek, kezelőelemek, szenzorok, jelátalakítók, beavatkozó- és végrehajtó eszközök hibáit Villamos szerelés és erősáramú szerelés Világítási alapáramkörök kialakítása, lámpatestek szerelése, karbantartása, javítása Tokozott elosztók szerelése, tokozatok, szerelvényeik, szerelési technológiák Szerelvények beszerelése Vezetékezés, sínezés kialakítása Az elektronikus áramkörök kialakítása (nyák, alkatrészek beültetése, csatlakozók) Áramköri elemek adott beültetési és kapcsolási vázlat alapján történő (ellenállás, tekercs, kondenzátor, stb.) beillesztése és beforrasztása az előre gyártott nyáklapra Erősáramú hálózati csatlakozók szerelése Különféle vezetékek, szigetelt vezetékek előkészítése Villamos motorok erősáramú-, jeladó-, és védelmi kábeleinek telepítését, csatlakoztatását védelmének beállítását végzi Villamos motorok üzemeltetése és karbantartása Szinkron és aszinkrongépek vizsgálatai, bekötése, indítása Ellenőrzi a berendezés erősáramú-, vezérlő-, és jelkábeleinek védettségét, folytonosságát, a csatlakozók állapotát Elektromágneses zavarok elleni védelmet biztosít Feszültségmentesítését végez Ipari elektronikai vezérléseket, egyenáramú hajtásszabályzókat, frekvenciaváltós hajtásokat szervo hajtásokat üzemeltet Korszerű hajtások paramétereinek beállítása, ellenőrzése Ellenőrzi, kicseréli a hibás elektronikus alkatrészeket Old. 261

Hibajavítást végez Automatikai rendszereket dokumentáció alapján kiépít és működtet Elektro-pneumatikus, hidraulikus irányításokat tesztel és üzemeltet Ipari buszrendszereket, HMI paneleket, számlálókat, kijelzőket telepít és üzemeltet Villamos karbantartást végez Villamos összeköttetések állapotának ellenőrzése Huzalozás, kábelezés Villamos alkatrészek vizsgálati, szerelése Mechatronikai berendezések élesztése, üzembe helyezése Számítógépes mérésadat gyűjtési módjai Ipari számítógépek alkalmazásának jellemzői A mechanikus-, elektromechanikus-, elektromos-, és optikai mérési eredmények dokumentálása táblázatkezelő programok segítségével Érintésvédelem PLC 128 óra PLC programozás A PLC-k, mikrokontrollerek funkcionális felépítése, működésük Kompakt- és moduláris PLC-k, kiválasztásuk A PLC-vel megvalósított vezérlések jellemzői, előnyei Szimbolikus nevek használata, allokációs lista készítése PLC bemeneti jelei A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, bemeneti modulok, PLC kimeneti jelei A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk, kimeneti modulok Dokumentáció használata, huzalozási rajz olvasása A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük leellenőrzése Egyéb PLC modulok (analóg-, digitális) A PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk A relés logikai vezérlések áttekintése, helyettesítésük PLC-s vezérléssel Relés logikai vezérlések, öntartások, időzítések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos programozási nyelven Időzítések. Számlálók. Flagek, regiszterek használata Logikai vezérlések, öntartások, élvezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, sorrendi folyamatábrás programozási nyelveken Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás On-line diagnosztika (ellenőrzések, be/kimenetek befagyasztása) Programok, programmodulok (multitaszk programozás) Pneumatikus-, relés (léptetőláncos) vezérlések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos programozási nyelven (flag-es, regiszteres léptetés) Egyéb szöveges- és grafikus programozási nyelvek (utasításlistás, funkcióblokkos, sorrendi folyamatábrás), összehasonlításuk A PLC program végrehajtásának módjai, kezelőfelület elemei, üzemmódok A kezelőfelület illesztése, programozása, vészleállítás megvalósítása, gépek biztonságtechnikája Ipari buszrendszerek, PLC hálózatok, kommunikáció, ipari buszok, szelepszigetek, terepi eszközök, kihelyezett I/O-k, korszerű huzalozási módok PLC-PLC kommunikáció megvalósítása, kommunikáció ipari buszon keresztül. Old. 262

Mechanika Mechanika 72 óra/ 68 óra *Kizárólag 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés Statika Szilárdságtan Kinematika Kinetika és energetika Folyadékok mechanikája

HELYI TANTERV MŰSZAKI ELMÉLET (GÉPÉSZET ÉS ELEKTRONIKA) TANTÁRGYAKBÓL 1. Bevezetés Gépészet: A gépészeti szakterület az Iskola legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal bíró szakterülete. Az intézmény több mint hatvan éves történetében számtalan változáson átmenve részben követte a gépipar fejlődéséből adódó változásokat, részben megpróbált a változások elé menni és a térség iparvállalatainak szakember utánpótlását biztosítani a szakmunkás szinttől a felsővezetői szintig. Az utóbbi húszhuszonöt esztendőben egyre inkább a felsőfokú műszaki oktatási intézményekbe történő továbbtanulásra való felkészítés került előtérbe. A szakterület műszaki tantárgyai tananyagtartalmuk szerint három csoportba sorolhatók: a) műszaki dokomentáció (ábrázoló geometriai, gépipari műszaki rajzi, valamint számítógépes rajzolás-tervezés tartalommal) b) gépészeti ismeretek (műszaki mechanika, gépelemek, karbantartási ismetetek tartalommal) c) gyártástechnológia (technológiai tervezés, gyártástervezés elmélet, minőségbiztosítás, automatika valamint munkavédelem tartalommal) Ezen tantárgyak hatékony oktatása alapvetően támaszkodik a matematika, a fizika, illetve a kémia tantárgyakra. A 9-12. osztályban szakmai alapozó képzés, a 13-14. évfolyamon szakmai képzés történik. Kötelező érettségi tárgy a 2012-13-as tanévtől induló felmenő rendszerben a gépészeti alapismeretek lesz azon tanulók számára, akik tanulmányaikat a 13-14. évfolyam „gépgyártástechnológiai technikus” képzésben folytatják. Oktató-nevelő munkánk során fontos számunkra, hogy ne csak a szűken vett szaktudásra, hanem széles alapokon nyugvó általános műveltségre, a folyamatos önképzés igényére, valamint emberi tisztességre, emberségre is felkészítsük tanítványainkat. Elektronika: Az intézmény alapfeladatának tekinti a szakközépiskolában elsősorban a szakirányú, továbbtanulásra történő felkészítést. A szakképző szakaszban a kor követelményeinek megfelelő magas színvonalú, szilárd alapokon nyugvó alap- és speciális szakmai ismeretek elsajátíttatását és ennek megfelelően technikusok képzését kell biztosítani. Az iskola felkészít emeltszintű érettségi vizsga letételére, a tanulók igényétől függően. Old. 263

Az elmúlt években a tanulók többsége középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsgát tett Elektronikai alapismeretekből. 2. Oktató-nevelő munkánkat a szakközépiskolai kerettanterv alapján végezzük. Ez az időkeret 90% fedi le. Az ezen felül fennmaradó 10%-os szabadsávot a gépészeti szakmaterületen a műszaki mechanika, a műszaki dokumentáció, mint a gépészeti műszaki tantárgyak alapját képező tudományok, valamint az automatika, mint a korszerű gyártástechnológia egyik legfontosabb szakterületének hatékonyabb megtanítására fordítjuk. Az elektronikai szakterületen pedig az analóg áramkörök, a digitális áramkörök és az irányítástechnika hatékonyabb megtanítására szánjuk. 3. Projektoktatási módszereket nem alkalmazunk. A tananyag megtanítása során mind a frontális osztálymunka, mind a csoportmunka, mind pedig az egyéni munka szerepet kap. A hagyományos osztályfoglalkozás differenciálása különösen fontos a szakképzésben, hiszen itt a szakmai elméleti órákon a szakmai munkatevékenységre (is) fel kell készíteni a tanulókat. A gyakorlati életben való munkavégzés különböző élethelyzeteket állít a tanulók elé, ezért fontos, hogy mind a nagyobb közösségben végzendő, mind az egyéni, mind pedig a csoportmunkára való képességet ki lehessen alakítani náluk. Műszaki tantárgyakról lévén szó, kiemelt fontosságú a tanár által végzett táblai szerkesztések, táblai vázlatok hibátlanságra törekvő esztétikus minősége. A legjobb képességű, illetve legjobban motiválható tanulók bevonása egy-egy témakör, vagy téma bemutatására (kis)előadás formájában. Kiváló lehetőséget nyújtanak az egyes tananyagok feldolgozására a magyar, angol, vagy német nyelvű elektronikus információk (egyetemi, illetve céges honlapok). 4. A gépészeti alapismeretek középszintű érettségi vizsga az alábbi témaköröket foglalja magába: - mechanika (statika és szilárdságtan) - műszaki dokumentáció (ábrázoló geometria és gépipari műszaki rajz) - gépészeti alapismeretek - technológiai tervezés - általános fizikai, kémiai témakörök - balesetvédelem - környezetvédelem Az elektronikai alapismeretek középszintű érettségi vizsga témakörei: - egyenáramú áramkörök - váltakozó áramú áramkörök - négypólusok - erősítő alapkapcsolások - műveleti erősítős kapcsolások - logikai áramkörök - … 5. Az érettségire bocsájtás feltétele a tantervben rögzített tananyag legalább elégséges szintű elsajátítása, a tanév végi legalább elégséges osztályzat megszerzése. 6. Gépészet: Munkaközösségünk arra törekszik, hogy az adott tantárgy elsajátításához csak a legszükségesebb, a szülőket anyagilag is csak a legszükségesebb mértékben megterhelő tankönyvek megvásárlását javasolja tanulóinak. Nagyrészben a szaktanár által készített saját jegyzet illetve prezentáció kerül alkalmazásra. Ezekhez a Old. 264

jegyzetekhez, segédletekhez, prezentációkhoz a tanulók elektronikus formában is hozzájuthatnak. Elektronika: A 2012/13-as tanévben a következő tankönyveket használjuk: Gergely István: Elektrotechnika GR-0027 Szűcs László-Szűcs Lászlóné: Elektrotechnika példatár ISBN 9634603718 Puskás István-Kovács Csongor:Analóg elektronika GR-0032 Gyengeáramú példatár MK-59037 Hegyesi László-Kovács Csongor: Digitális elektronika GR-0031 Szűcs László: Digitális számítógépek példatár A jövőben az engedélyezett tankönyveket és segédleteket használjuk az engedélyezett áron. 7. A tanulók tanulmányi előmenetelét írásbeli és szóbeli feleletek, illetve témazáró dolgozatok formájában ellenőrizzük és értékeljük. Az ellenőrzéssel szemben inkább az értékelésre kívánjuk helyezni a hangsúlyt, amely során törekednünk kell arra, hogy minél több – a tanulmányi munkájukat ösztönző – sikerélményhez jussanak. Alapelvek: Az értékelés legyen: - folyamatos - kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető, - sokoldalú - ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a diák valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, gyakorlatok végzése, stb.), - változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzést és a felelősségtudat kialakulását, konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentsen további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, objektív - törekedjen igazságosságra, méltányosságra, kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tehetnek javaslatokat. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak (elviselésüknek) megszokása. A munkaközösségen belüli megállapodás értelmében kerüljük a feleletválasztós teszt jellegű, csekély kreativitást igénylő dolgozatokat, és előnyben részesítjük az önálló alkotómunkát lehetővé tevő írásbeli számítási-tervezési feladatokat, az ún. kis előadásokat, illetve a szóbeli feleleteket. Ezekre a műszaki tantárgyak tartalmuknál fogva kiválóan alkalmasak. Fontosnak tartjuk, és évek óta gyakoroljuk a tanulók tanórai vázlatkészítésének (füzetének) félév, illetve év végi értékelését. Kisebb feladatok megoldásánál, kisebb feleleteknél, kitűnő kérdés-és problémafelvetésnél, tanár által elkövetett tévedés észrevételénél + (plusz), kisebb mulasztásnál – (mínusz) adható, ami megfelelő számú összegyűjtésekor érdemjegyre váltódik át. Old. 265

Az írásbeli témazáró dolgozatok osztályzatát kétszeres súlyozással számítjuk be a fékévi, illetve év végi érdemjegybe. A 13. és a 14. évfolyamon tanév vége előtt néhány nappal, (lehetőség szerint félév vége előtt is) a szóbeli vizsgát modellező próbavizsgát tarthatunk. A százalékos teljesítmények érdemjegyre történő átváltásánál az alábbi fokozatokat alkalmazzuk: 0-39 % elégtelen (1) 40-54 % elégséges (2) 55-69 % közepes (3) 70-84 % jó (4) 85-100 % jeles (5) 8. A műszaki tantárgyak természeténél fogva a házi feladatok lehetnek megtanulandó szöveges anyagok, elvégzendő számítási feladatok, valamint szerkesztési és rajzi feladatok. Az arra önként vállalkozók egy-egy téma feldolgozását önálló (kis)előadás formájában végzik el. Ez utóbbi feladattípust igyekszünk minél szélesebb körben népszerűsíteni, mert a diákok felsőfokú tanulmányai során számtalan előnyét élvezik az ily módon szerzett gyakorlatnak, tapasztalatnak, és ez a feladattípus hozzájárul önmaguk jobb megismeréséhez is. A házi feladatok mennyiségénél feltétlen figyelembe kell vennünk, hogy annak időigénye tantárgyanként a 40-45 percet ne haladja meg. Tanítási szünetre kötelező jellegű házi feladat nem adható, (önkéntes) szorgalmi feladatokra lehetőség van. 9. Amennyiben csoportbontásos órai munkára kerül sor, a bontás elveit az elvégzendő feladat határozhatja meg. Ilyenkor mindig alapvető cél a heterogén (képességek, motiváltság, tudásszint, stb.) csoportok kialakítása, ami a valós élethelyzeteket modellezi. A csoportbontást elsősorban összetettebb tervezési feladatok esetében alkalmazhatjuk. A csoport vezetőjének kiválasztása általában a tanulók döntésén alapul. 10. A tanulmányi munkában hiányzás, vagy egyéb ok miatt lemaradó tanulóknak a feladatok begyakorlására szánt órákon van lehetősége lemaradások behozatalára. Ez történhet tanári segítséggel, de lehetőség szerint azt a módszert alkalmazzuk, hogy kiválasztás, vagy önkéntes jelentkezés alapján egyik diáktársa (diáktársuk) segít a tananyag megértésében. Ennek sikeressége esetén – amit a soron következő felelet, vagy dolgozat igazol - a korrepetitor mindenkor egy jeles osztályzatot kap. A tehetséggondozás színtere elsősorban a különböző tanulmányi versenyekre való felkészítő órák. Ezek legfontosabbja az SZÉTV, valamint az OSZTV. 11. A műszaki elméleti tantárgyak kiváló lehetőséget adnak a környezettudatos élet-és munkamódszerek alkalmazásának kihangsúlyozására. A mindenkor követendő minimális energia és nyersanyag felhasználás elvének érvényesítésére („lex minimi”), az újrahasznosítás lehetőségének szem előtt tartására. A teremtett világ óvására, értékeinek megőrzésére. 12. A szakterületünkön tanuló diákok az előírt rendszeres orvosi vizsgálatokon esnek át. Egészségi szempontból hátrányban lévő diákkal ilyen formán nem találkozhatunk, a hátrány legtöbbször szociális és anyagi természetű. (Például a tanulónak tanulmányai mellett, délutánonként, hétvégeken rendszeresen dolgozni kell.) Alapvető emberi kötelességünk, hogy ilyen esetekben minden szükséges támogatást, segítséget megadjunk tanulmányai végzéséhez. Hosszabban tartó betegség esetén külön tanrendi haladási-felzárkózási lehetőségeget biztosunk. Old. 266

13. Jutalmazások, dicséretek elvei: Lehetőség szerin minél többször alkalmazzuk, amennyiben kiérdemelt. („ A jószónak nem törik be a fejét” (Bethlen Gábor)). A szóbeli dicséretek mellett szaktanári dicséretet, illetve a félévi-év végi osztályzatnál indokolt esetben tantárgyi dicséretet adhatunk. A feltételek fennállása esetén alkalmazzuk az iskola kitüntetési rendszerében foglalt: „A tanév Kiváló Műszaki Versenyzője” odaítélését, amennyiben szakmai verseny döntőjében az első húsz között végez. 14. A szakmai elméleti tantárgyak során az általános balesetvédelmi szabályokat alkalmazzuk. HELYI TANTERV A SZAKMAI GYAKORLAT TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A szakmai gyakorlat a technikus képzés fontos része. A gyakorlatok során a tanulók megismerkednek különböző technikákkal és technológiákkal. Megtanulják a szerszámok és mérőeszközök szakszerű használatát. Elsajátítják a szakma írott és íratlan szabályit. Megismerik a munkafolyamatok lehetséges baleseti forrásait és a balesetek elkerülésének lehetőségeit. Szimulációs programokat használnak, alkalmaznak a tanult ismereteket a gyakorlati munkában is alkalmazzák. Megismerkednek a korszerű tervező és rajzoló programokkal, CNC szerszámgépek kezelésével. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai  A tervezési, gyártási és szerelési feladatok gyakorlása. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek:  tanári – gyakorlati feladat bemutatása,  tanulói - gyakorlati feladat gyakorlása,  csoportos - hibakeresés, javítás, katalógus használat,  a témához tartozó filmek bemutatása,  üzemlátogatás.  A középszintű érettségi témakörei (felsorolás): A tantárgy nem érettségi tantárgy. 4. Az érettségire bocsájtás feltételei  A tanév végén minimum elégséges osztályzat. 5. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) ELEKRTONIKA:  MK:59216 Alapgyakorlatok (2012-ben: 1800 Ft)  MK: ISBN 963161790 Ipari elektronikai mérések (2012-ben: Ft) GÉPÉSZ kötelező:  36001/I. Fémtechnológia 1 (2012-ben: 2890 Ft)  MK 59229 Forgácsolási eljárások (2012-ben: 3281 Ft)  NS110026406001-3 CNC forgácsolás 1. (2012-ben: 1260 Ft) GÉPÉSZ ajánlott:  36001/II. Fémtechnológia 2 (2012-ben: 2990 Ft)  NS110026406002-0 CNC forgácsolás 2. (2012-ben: 1360 Ft) 6. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja Gyakorlati ismeretek számonkérése témazáró dolgozat, felelés és gyakorlati munkadarab készítésének formájában történik. Old. 267

A dolgozatok, feleletek és gyakorlati feladatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre: Az ötfokozatú érdemjegyeket az alábbi %-ok arányában váltjuk át érdemjegyre: Javaslat: 0 - 39% 1 40 - 54% 2 55 - 69% 3 70 - 84% 4 85 -100% 5 A tanulók gyakorlati feladatok végzését, annak műveleti sorrendjét dokumentálják. A dokumentálás lehet:  tanulói füzetbe,  kiadott feladatlapon,  munkanaplóba. A feladatok, gyártott munkadarabok értékelés szempontjai:  dokumentáció készítése /ábrák, rajzok készítésének szakmai értékelése/,  a gyártás műveletének tervezése, bemutatása,  mérési eredmények rögzítése, azok pontossága,  a gyártásra, szerelésre vonatkozó szabályok betartása,  munkavédelmi szabályok betartása. 7. Házi feladatok, otthoni munka szabályai  A kiadott feladatok munkanaplóban történő dokumentálása. 8. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei  önkéntes jelentkezés alapján,  továbbtanulási szándék alapján,  előző évi eredmények alapján,  maradnak-e technikus képzésen,  névsor szerint. 9. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja  A szakmai versenyekre felkészítés. 10. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja  Energia felhasználás – gépek berendezések használaton kívüli kikapcsolása.  Vegyi anyagok takarékos, és gazdaságos felhasználása – gépek, berendezése, eszközök használatához használt kenőanyagok.  Veszélyes anyagok ártalmatlanítása – elemek, akkumulátorok biztonságos kezelése, vegyszerek tárolása, ártalmatlanítása.  Viselkedési szabályok - munkahely rendje, a gyakorlati foglalkozás alatti viselkedési szabályok (telefon használat, zenehallgatás, étkezés,..)  Szakmai igényesség kialakítása - a munkadarab készítése, gyártása során a készített munkadarabbal szemben és fokozott figyelem mérőeszközök, szerszámok használatára. 11. Esélyegyenlőség biztosítása  Gyengén látoknak helyi megvilágítás.  Mérőeszközök leolvasásához nagyító használat biztosítása.  Gyengén hallók első padba, vagy a tanári asztal közelébe ültetése. 12. Jutalmazások, dicséretek elvei  Szaktanári dicséret szóbeli, írásbeli /A foglalkozáson nyújtott munkájáért./  Félévi-, év végi osztályzat jeles, dicsérettel  Iskolai kitüntetési rendszer –  A ….. tanév Kiváló Műszaki Versenyzője Old. 268

Szakmai verseny országos döntőjében az első húszban végzett  A ….. tanév Kiváló Tanulmányi Versenyzője Valamely tantárgyhoz köthető verseny országos döntőjében az első húszban végzett 13. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája  Egyéni védőeszközök, védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályok.  ELEKRTONIKA:  munkaköpeny használata kötelező,  maró vegyszerek használatakor gumikesztyű, védőszemüveg stb..  GÉPÉSZ:  munkaköpeny használata kötelező,  az előírtaknak megfelelő lábbeli,  védőfelszerelések esetenként: védőszemüveg, védőkesztyű, stb..  Mérőlabor szabályzat:  tanév elején vagy technológia váltáskor, balesetvédelmi-, tűz és vagyonvédelmi oktatás,  oktatás dokumentálása: balesetvédelmi oktatási naplóba.  Házirend. / X. A tanüzemi oktatásra és laboratóriumi foglalkozásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések/ 14. Egyéb specialitások  Orvosi pályaalkalmassági vizsgálat megléte a szakterületnek megfelelő alkalmassági vizsgálatokra:  Színtévesztés,  Mágneses térre való érzékenység,  Forgó mozgásra való érzékenység,  Vér, vér látványára való érzékenység,  Vegyszerekre, maró anyagokra való érzékenység, stb..,  A gyakorlati és mérési órák szünet nélkül, összevontan tarthatók a tanulói csoporttal történt egyeztetés alapján.  Vállalatoknál végzett összefüggő szakmai gyakorlaton az ottani szabályok érvényesek, kapcsolattartásról a műhelyfőnök gondoskodik.

Old. 269

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLAI INFORMATIKA TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan tudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, - feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Kiemelten fontos az elektronikus dokumentumok gyors és hatékony előállításának, az ehhez használatos eszközök biztos használatának elsajátítása. Az informatika tantárgy feladata, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközökkel segítse a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. A fentiek mellett célunk minél több tanuló informatikai irányú érdeklődésének felkeltése, továbbtanulási céljainak segítése. Célunk a második év végére sikeres középszintű érettségi vizsgára való felkészítés. Igény fakultációs órák mellett vállaljuk az emelt szintű érettségire való felkészítést is. Az informatika tantárgy a 9. és 10. évfolyamon heti két, tantervbe épülő, kötelező órában kerül tanításra. E mellett a felsőbb évfolyamokon választhatóan, heti két óra fakultációs órák felhasználásával segíti a közép- és emelt szintű informatika és informatikai alapismeretek érettségire felkészülést. 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Az informatika tantárgyat a szakközépiskolai informatikai kerettantervet kiegészítve, emelt óraszámban, a kilencedik és tízedik évfolyamon heti két órában, a felsőbb évfolyamokon fakultatívan választható tantárgyként szintén heti két órában tanítjuk a műszaki középfokú oktatás alaposabb informatikai igényeinek megfelelően. Ebben az óraszámban lehetőség nyílik a közép és emelt szintű informatika érettségire való felkészülésre, illetve az informatikai alapismeretek szakmai érettségi vizsga anyagának elsajátítására. E mellett itt történik a szakmai érettségi vizsgák és a technikusi vizsgák informatikai ismereteinek megalapozása is.

Old. 270

Az informatika tantárgy témakörei:          

Az információtechnológia alapjai, Operációs rendszerek , Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés, Adatbázis kezelés, Prezentációkészítés, Internet és Intranet, Multimédia és kommunikáció, Algoritmizálás, adatmodellezés, Dokumentum és könyvtárismeret.

Évfolyamonkénti tananyag: 9. évfolyam Téma Tanítási A feldolgozandó téma, tananyag s.sz. óra I. 1-5 Informatikai alapfogalmak - Az információ forrásai, közvetítése kódolása, dekódolása, - A kommunikációs rendszer részei, - Hang információk és a feldolgozás eszközei, - Képi információk és a feldolgozás eszközei, - Írott információk és a feldolgozás eszközei, - Hírközléstechnikai alapfogalmak és eszközök. II. 6-9 A számítógép, mint informatikai eszköz - Számítógépes információfeldolgozás, - Az számítástechnikában használt számrendszerek, - Számábrázolás digitális számítógépeken, - Karakterek ábrázolása. - Színek, képek ábrázolása. - Képi és hang információk. III. 10-12 A számítógép eszközkészlete - A hardver, - A szoftver, - Szoftverek csoportosítása - Szerzői jog - Adatvédelmi tv. IV. 13-16 Számítógépek felépítése - A Neumann elvű számítógép felépítése, működése, - Hardver alapismeretek, hardverelemek - Ház - Alaplap - Sínrendszerek, - Processzorok, - Memóriák, - Billentyűzet, - Egér, - Floppy meghajtó, - Winchester, - CD ROM, CD RAM, DVD, - Grafikus kártya, Old. 271

V.

17-25

VI.

26-28

VII.

29-30

VIII.

31-32

IX.

33-36

X.

37-62

Old. 272

- Monitor, - Nyomtató, - Scanner, - Flash drive. Operációs rendszerek - Operációs rendszerek csoportosítása, - Egy választott operációs rendszer jellemzői, - Rendszerindítás, - Erőforrás kezelés, tulajdonságlapok, - Konfigurálás, sajátgép eszközkezelő, - Felhasználó kezelés, felhasználói fiókok, felhasználói csoportok és jogok, - Asztal, menük, - Állománykezelés, mappák, ikonok, ablakok, - Új program, installálása, regisztrálása - Ablakkezelés, - Gyorsbillentyűk, - Integrált alkalmazások (szövegkezelés, rajzolás), - Vágólap, - Multimédia. Állománykezelés alapjai - Állománykezelő segédprogramok jellemzői, használata - Panelműveletek, - Menüsor és funkciói, - Eszközsorok, Tömörítés - A tömörítés szükségessége, - Tömörtő eljárások, algoritmusok, - Beépített tömörítők, - Választott tömörítő használata, funkciói, - Tömörített állomány létrehozása, bővítése, kicsomagolás. Vírusok, víruskeresés - Vírus fogalma, - Vírusok fontosabb fajtái, - Vírus általános felépítése, - Az egyes vírusok kártételei, - Védekezési módszerek a vírusok ellen, - Vírusvédelmi rendszer installálása, szolgáltatásai, használata. Képszerkesztés, grafika - Képszerkesztés vektorgrafikus, és raszteres módszerrel, - Képtranszformációk - Színkezelés, - Választott rajzoló program használata, - Rajzfeladatok Szövegszerkesztés - A szöveges oldal fontosabb jellemzői - A szövegszerkesztő képernyőelemei - Egy szövegszerkesztési feladat lépései - A szövegszerkesztő környezetének beállítása - Mozgás kijelölése a szövegben - Folytonos tartománykijelölés - Sor kijelölése - Nagyobb szerkezeti egységek kijelölése

XI.

63-70

71-72

- Vágólap kezelés - Törlés, átírás - Visszavonás, ismételt végrehajtás - Formázási műveletek - Karakterformázás - Térköz és pozíció - Animálás - Nem gépelhető szimbólumok beillesztése - Karakterformázás másolása - Bekezdésformázás - Bekezdésstílusok létrehozása - Automatikus tartalomjegyzék létrehozása - Felsorolás és számozás - Szegély és mintázat - Szakaszformázás - Sablonok - Új dokumentum szerkesztése sablonhasználattal - Fájlműveletek - Objektumok elhelyezése - Beágyazott táblázatok kezelése - Képek elhelyezése - Körlevél készítése HTML, Weblapszerkesztés - Weblap jellemző elemei: - címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű vagy igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, mozgóképek, hanganyag, hivatkozások elhelyezése - Egy grafikus Webszerkesztő használata (egyszerű Weblap szerkesztési feladat). - Weblapkészítés a HTML leíró nyelv segítségével egyszerű szövegszerkesztővel. - A HTML alapelemei. - Az Interneten jellemzően előforduló állomány-formátumok. Rendszerezés, összefoglalás

Téma Tanítási A feldolgozandó téma, tananyag s.sz. óra I. 1-6 Ismétlés - szövegszerkesztés, - HTML, Weblapszerkesztés - képszerkesztés, grafika II. 7-12 Prezentáció készítés - diasorozat felépítése, elemei, - háttérformázás, beágyazott objektumok - sablonok, táblázatok, képek, szövegelemek, - objektumformázás - animálás, áttűnések - időzítés, - diarendezés, - diavetítés - akciógombok, csatolt események III. 13-42 Táblázatkezelés Old. 273

IV.

IV.

43-62

- Táblázatok alapelemei - Szegélyek, kitöltés - Adattípusok - Cellacímzések - Cellák feltöltése, sorozatok - Számformátumok - Dátumformátum - Feltételes formázás - Képletek, függvények - Függvények alkalmazása - Szűrés - Diagramkészítés - Összesítés - Címsorok, oszlopok kezelése - Nyomtatási beállítások, nyomtatás - Importálás, exportálás Adatbázis kezelés

63-66 67-72

- Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs - Az adatbázis-kezelő program interaktív használata - Adattípusok - Adatbevitel, adatok módosítása, törlése - Adatbázisok létrehozása, karbantartása - Alapvető adatbázis-kezelési műveletek - Lekérdezések, függvények használata - Keresés, válogatás, szűrés, rendezés - Összesítés - Képernyő és nyomtatási formátumok - Űrlapok használata - Jelentések használata Könyvtári ismeretek Rendszerezés, összefoglalás

3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek (projektoktatás témakörei külön kiemelve – ha van) Projektoktatási módszereket nem alkalmazunk, az érettségire való felkészülés időszakában összetett feladatsorok viszont szerepelnek. A tananyag megtanítása során a frontális osztálymunka és az egyéni munka is szerepet kap. A tananyagrészek elsajátításának kezdeti időszakában a tanári bemutató és irányított tanulói munka dominál, majd egyre inkább a tanuló által bemutatott feladatmegoldás, illetve az önálló, tanári felügyelettel és segítséggel végzett tanulói gyakorlás kap szerepet. A bemutató feladatok hatékonyságát projektor biztosítja. A diák feladatmegoldások bemutatása során a legjobb képességű, illetve legjobban motiválható tanulók szintén projektor segítségével mutathatják be saját munkájukat a csoportnak. A tanulók otthoni munkáját segítik az elektronikus tananyagok (honlapok, screencastok ) ajánlásai, illetve a házi feladatként kiadott és ellenőrzött gyakorló feladatok is. 4. A középszintű érettségi témakörei (felsorolás) Az informatika középszintű érettségi vizsga témakörei: Old. 274

A gyakorlati vizsgarész témakörei: 1. Szövegszerkesztés, 2. Táblázatkezelés, 3. Rajzolás, grafika, 4. Prezentációkészítés, 5. Honlap szerkesztés, 6. Adatbázis kezelés, A szóbeli vizsgarész témakörei: 1. Kommunikáció 2. Információ elméleti alapfogalmak 3. Szerzői jog 4. Számítógépes rendszerek 5. Jelátalakítás és kódolás 6. Számítógép fejlődése 7. Perifériák 8. Háttértárolók 9. Számítógép hálózatok 10. Helyi hálózati szolgáltatások 11. Operációs rendszer 12. Szoftverek csoportosítása 13. Archiválás és tömörítés 14. Számítógépes vírusok 15. Elektronikus levelezés, levelező szoftverek 16. Elektronikus levelezés – levelezőlisták 17. Internet 18. Internet használat 19. Könyvtárhasználat, könyvtári dokumentumok 20. Könyvtárhasználat, információ keresése 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Informatika érettségire bocsájtható a tanuló, ha a tantervben rögzített tananyagot elsajátította, és a 9. és 10. évfolyamon is legalább elégséges osztályzatot szerzett. Az érettségi vizsgát a 10. évfolyam befejezése után előrehozott érettségi vizsgaformájában is teljesítheti. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei (kötelezően előírtak és ajánlottak külön megjelölve) A Nemzeti Tankönykiadó két évfolyamra szerkesztett tankönyvcsomagja lefedi mind a szóbeli, mind a gyakorlati érettségi legtöbb témakörét. Ezek ára is elfogadható. A két évfolyamos felkészülés során, illetve a fakultatív képzésben is előírjuk ezek használatát. A felkészülést e mellett a tanárok által készített, és az interneten elérhető elektronikus tananyagok is segítik. Informatika 9. Devecz-Juhász-Makány-Végh NT-16172 Informatika 10. Devecz-Juhász-Makány-Végh NT-16172/1 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja (mely számonkérések számítanak súlyozva, milyen mértékben –max kétszeres lehet–, dolgozatok %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre, stb.) A tanulók tudásának felmérését elméleti jellegű írásbeli dolgozatok, szóbeli feleletek, gyakorlati feladatok, házi feladatok formájában kívánjuk felmérni. Az órai munkát is szeretnénk értékelni, az önálló, rendszeres, helyes megoldásokat a gyakorló feladatok elkészítése során jeles érdemjeggyel jutalmazzuk, ezzel is elősegítve a tanulók motiváltságát. Old. 275

A szóbeli feleletek során a tanuló saját füzetének vezetését, annak színvonalát is beleszámítjuk a felelet minősítésébe. Az írásbeli és gyakorlati témazáró dolgozatok osztályzatát egyszeres súlyozással számítjuk be a félévi, illetve év végi érdemjegybe. Az érettségire jelentkezés évében próba-érettségi vizsgát tarthatunk, melyek témazáró dolgozatnak felel meg. A százalékos teljesítmények érdemjegyre történő átváltásánál az alábbi fokozatokat alkalmazzuk: 0-24 % elégtelen (1) 25-39 % elégséges (2) 40-59 % közepes (3) 60-79 % jó (4) 80-100 % jeles (5) 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai (mennyiség, értékelés, ellenőrzés, időszakok –pl. nyári szünetre nincs) A tanulói felkészülés eredményességének növelése érdekében házi feladatok adhatók. Ezek lehetnek megtanulandó szöveges anyagok, illetve elvégzendő gyakorlati feladatok. Az arra önként vállalkozók egy-egy téma feldolgozását önálló (kis)előadás formájában végzik el. Ez utóbbi feladattípust igyekszünk minél szélesebb körben népszerűsíteni, mert a diákok a szóbeli érettségi és a felsőfokú tanulmányaik során számtalan előnyét élvezik az ily módon szerzett gyakorlatnak, tapasztalatnak. A házi feladatok mennyiségénél feltétlen figyelembe kell vennünk, hogy annak időigénye tantárgyanként a 40-45 percet ne haladja meg. Tanítási szünetre kötelező jellegű házi feladat nem adható, (önkéntes) szorgalmi feladatokra lehetőség van. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei: Az informatikai ismeretek tanítása főleg gyakorlati ismeretek elsajátítását teszi szükségessé. A tanulói munka jó részét számítógép mellett végzett szoftveres munka teszi ki. Ennek hatékony elsajátítása állandó felügyeletet, segítséget igényel, megköveteli a tanulók önálló munkájának segítését, esetenként egyenkénti felügyeletét. A fentiek okán az informatika tantárgyat csak csoportbontásban lehet hatékonyan tanítani. A csoportok létszámainak kialakításánál a korábbi bevált gyakorlatot szeretnénk követni, amely szerint egy osztály tanulóit két csoportra szeretnénk bontani. Maximális 34-36 fős osztálylétszámnál ez 17-18 fős csoportokat eredményeznek. Az ettől nagyobb létszámú csoportok kialakítása egyértelműen a minőségi munka rovására történne. (Az ideális csoportlétszám ettől néhány fővel kevesebb) A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók általános iskolai felkészültségét is. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A tanulmányi munkában hiányzás, vagy egyéb ok miatt lemaradó tanulóknak a feladatok begyakorlására szánt órákon van lehetősége az elmaradt tananyag pótlására. Ez történhet tanári segítséggel, diák segítséggel, illetve elektronikus tananyag segítségével. A tehetséggondozás színterei elsősorban a különböző tanulmányi versenyekre való felkészítő órák, szakkörök. Ezek elsősorban az OKTV, SZÉTV és a Nemes Tihamér Informatikai Versenyek. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A diákok az informatika órákon elsajátíthatják az egészséges munkakörnyezet kialakításának elveit, a monitor elhelyezését, a szemkímélő munkavégzést, a helyes testtartást, a monoton, statikus munka végzése közbeni testmozgás (rövid felállás, kis séta. kéz. láb mozgatás) Old. 276

fontosságát. E mellett felhívjuk a figyelmüket az energiafelhasználás minimalizálására, a környezetünk és a ráfordításaink kímélése érdekében. 12. Esélyegyenlőség biztosítása A tantárgy tanulásához elengedhetetlen a számítógép rendszeres használata. A korszerű programok futtatásához megfelelő hardverrel és szoftverekkel rendelkező számítógépre van szükség. A tanuló egy része otthon nem rendelkezik ilyen eszközökkel. Az ő felkészülésük érdekében igény esetén informatika szakköri órákat biztosítunk, illetve az éppen ráérő diák órarendi óráin kívül látogathatja más osztályok informatikai óráit, és az ott folyó munka zavarása nélküli egyéni felkészülést folytathat. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei A szóbeli dicséretek mellett szaktanári dicséretet, illetve a félévi-év végi osztályzatnál indokolt esetben tantárgyi dicséretet adunk. A tanulmányi versenyeken elért, megfelelő szintű eredmények fennállása esetén alkalmazzuk az iskola kitüntetési rendszerében foglalt: „Tanév Kiváló Versenyzője” és „Tanév Kiváló Szakmai Versenyzője” cím odaítélését. 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája Minden tanév első informatika óráján a diákok részére balesetvédelmi –és tűzvédelmi oktatást tartunk. Az oktatás célja a diákok figyelmének felhívása a géptermi veszélyekre, a számítógép használattal kapcsolatos veszélyforrásokra és a balesetek elkerülése érdekében ajánlott viselkedésre. Az oktatás ezen kívül kiterjed a gépek állapotának megőrzését segítő gépteremhasználati szabályzat ismertetésére is. Gépterem-használati szabályzat A gépterem szakszerű és kulturált használata, a számítógépek és egyéb berendezések álagának megőrzése céljából minden felhasználónak az alábbi szabályok betartása kötelező:  A teremben tartózkodni csak felügyelő tanár jelenlétében szabad.  A terem eszközeit szétszedni, csatlakozóit kihúzni, azokat áthelyezni tilos.  Az esetleg felmerülő hibát a teremben felügyelő tanárnak kell jelenteni, aki gondoskodik a hiba elhárításáról.  Fizikai hibás gépen a hiba észlelése után dolgozni tilos, így elkerülhető a felhasználó sérülése, illetve a számítógép további súlyosabb meghibásodása.  Szoftverhiba esetén mentse az éppen aktuális munkáját és kérjen segítséget a felügyelő tanártól.  A számítógépek rendszerállományinak módosítása, törlése, saját driverek és programok telepítése tilos.  Külső tároló eszközt csatlakoztatni csak a felügyelő tanár engedélyével szabad (vizsgán, versenyen ez szabálysértésnek minősül, amelyet jegyzőkönyvezni kell).  A gépteremben WiFi eszközt, telefont használni csak a felügyelő tanár engedélyével szabad (vizsgán, versenyen ez szabálysértésnek minősül, amelyet jegyzőkönyvezni kell).  A diák a kijelölt helyét munka közben nem hagyhatja el, nem használhat másik eszközt csak a felügyelő tanár engedélyével.  A gépteremben a számítógépek közelében ételt, italt fogyasztani tilos. Versenyen, vizsgán ezt egyenként a terem egy elkülönített helyén lehet megtenni a felügyelő tanár engedélyével.  Üzemszerű használatból eredő meghibásodás nem a felhasználót terheli, viszont a szakszerűtlen használatból, rongálásból eredő károkért a felhasználó teljes anyagi felelőséggel tartozik. Old. 277

 A számítógépek hálózati feszültségről működnek, védőföldeléssel vannak ellátva. Életveszélyes feszültség észlelése, illetve a védelem sérülése esetén a számítógéppel dolgozni tilos, ezt jelenteni kell a felügyelő tanárnak, aki szükség esetén elvégzi a feszültségmentesítést.  A teremben, a berendezésekben észlelt tűz esetén a termet azonnal el kell hagyni a felügyelő tanár vezetésével.  A teremben hangoskodni, a kijelölttől eltérő programokat használni, mások munkáját zavarni tilos. 15. Egyéb specialitások A diákok házi feladatait legtöbbször elektronikus formában kapják. Ezt célszerű egy saját hordozó eszközön hazavinni pl. pendrive. Ennek az eszköznek a beszerzése a diákok feladata. Ennek hiányában a házi feladatot az óra végén internetes e-mail fiók használatával is el tudják küldeni. HELYI TANTERV MÉRÉS TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A műszaki mérések tantárgy fontos része a műszaki tantárgyaknak. A későbbi gyakorlati tárgyak a mérésre épülnek, mely nélkül a munkadarabok készítése, gyártása szinte lehetetlen. Ha ezt a tárgyat nem alapozzuk meg időben, felmenő rendszerben, akkor a műszaki gyakorlat elvégzése is nehézségekbe ütközik 2. Választott kerettanterv megnevezése, a plusz órák és a 10%-os szabad mozgástér felhasználásának módja, tananyaga, óraszámai Szakközépiskolai kerettanterv, melyet iskolánkban alkalmazunk lényegében az időkeret 90% fedi le. Így a fennmaradó 10 % a munkaközösség rendelkezésére áll és ezzel gazdálkodhat szabadon. Ezt a 10 %-os mozgáskeretet elméleti tananyagként azokra a korszerű ismeretekre akarjuk felhasználni, amelyek az illeszkedő tananyag részekhez a legkorszerűbb plusz ismereteket jelentik a tanulóknak és még a meglévő, forgalmazott tankönyvekben jelenleg nem található meg. Ez a plusz ismeretanyag közlés éves szinten ténylegesen 4 óra időtartamnak felel meg. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott A középszintű érettségi témakörei. Projektoktatás nincs és nem is kívánjuk alkalmazni, mivel a tananyag elsajátítása a hagyományos módszerekkel eredményesebb. Így egzaktabb módon történik az egyes anyagrészek elsajátítása, értékelése, összefüggéseinek ismerete. Alkalmazott módszerek:  frontális csoportmunka,  bemutató, interaktív  módszerek  számítógéppel támogatott mérőrendszer 4. A középszintű érettségi témakörei Nem érettségi tantárgy 5. Az érettségire bocsájtás feltételei (külön szabályozva az előrehozott, ha lehetséges) Nem érettségi tantárgy 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei Iskolánk szakmai munkaközössége mindenkor arra törekedett és jelenleg is arra törekszik, hogy az adott tantárgy elsajátításához csak a legszükségesebb, anyagi megfontolás tekintetében is és elfogadható áron is megszerezhető tankönyveket ajánlja tanulóinak megvételre. Zömében a szaktanár által készített saját jegyzet illetve prezentáció kerül alkalmazásra. Ezekhez a jegyzetekhez, segédletekhez, prezentációkhoz a tanulók elektronikus formában is hozzájuthatnak. Old. 278

7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja A mérések tantárgy keretében elsődlegesen a számonkérés írásbeli feladatok elkészítését jelenti. Félévente minimum egy alkalommal minden tanuló szóbeli értékelésére is sor kerül. Az órai munkához kapcsolódó dokumentációk is (mérési jegyzőkönyvek) a tanulók értékelését képezik. A tanulók értékelésénél az alábbi értékelési szabályokat alkalmazzuk: 0-39 % elégtelen (1) 40-54 % elégséges (2) 55-69 % közepes (3) 70-84 % jó (4) 85-100 % jeles (5) 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai Házi feladatot a munkaközösség megállapodása szerint nem ad a tanulóknak. Ellenben otthoni munkát több alkalommal is kérnek, ami a soron következő mérési feladat végrehajtását segíti, illetve készíti elő. (táblázatok, üres grafikonok stb.) 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei A műszaki terület munkaközössége a tanulókat mindenkor a tanulói létszám arányában és névsor szerint sorolja csoportokba. Az egyes csoportok között nincs különbség, a tanulók tanulmányi előmenetele tekintetében. 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja A mérések tantárgy keretében - amennyiben tanulói igény merül fel – felzárkóztatás tekintetében, úgy az illető terület szaktanára térítés és ellenszolgáltatás nélkül lehetőséget biztosít az igény benyújtó diákok számára. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja A tantárgy keretében fontosnak tartjuk az egészség- és környezeti nevelési elvek megvalósulását. Energia felhasználás tekintetében a gépek berendezések használaton kívüli kikapcsolása továbbá a veszélyes anyagok ártalmatlanítása, mint például lemerült telepek valamint hibás áramköri elemek szelektív gyűjtése. 12. Esélyegyenlőség biztosítása A gyengén látó és halláscsökkent tanulók részére biztosítjuk a táblához közeli munkahelyeket. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei Természetesen, mint minden más területen, a műszaki terület is alkalmazza a kimagasló eredmények és teljesítmények elismerését különböző formában. Ez megnyilvánulhat szóbeli dicséretben, szaktárgyi dicséretben, jutalom jeles érdemjegyben, valamint az iskola nevelőtestülete által adományozható elismerésben: • A ….. tanév Kiváló Műszaki Versenyzője (Szakmai verseny országos döntőjében az első húszban végzett) 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája A műszaki területen ez a tantárgy a veszélyes munkakör kategóriába sorolható. Számos baleset előfordulására kell a tanulók figyelmét felhívni és megfelelő példákat említve bemutatni a balesetmentes munkavégzés fontosságát. Itt elsősorban az érintésvédelmi előírások betartásának van rendkívül hangsúlyos szerepe. A laborszabályzat betartása elengedhetetlenül fontos. A munkahely és környezet biztonságos felszerelése, a szakszerűtlen- valamint figyelmetlen munkavégzés elkerülése valamint a munkához való nem megfelelő hozzá állás. 15. Egyéb specialitások A mérőlaborokban munkaköpeny viselése kötelező. Mérések órára csak a mérésvezető által előírt taneszközök vihetők be. Old. 279

HELYI TANTERV A SZÁMÍTÓGÉPTERMI GYAKORLATOK TANTÁRGYBÓL 1. Bevezetés A számítógéptermi gyakorlatok az iskola szinte összes szakmai képzésében jelen van. Legnagyobb részben az informatika, de a gépész és hardver-elektronika szakmacsoportban is szerepet kap. Feladata a szakmai érettségi vizsgákra, valamint a technikusi vizsgákra való felkészítés. 2. Az oktatást a szakközépiskolai kerettanterv alapján végezzük. Ez az időkeret 90% fedi le. A fennmaradó 10%-os szabadsáv tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg a tanévet megelőző előkészítő időszakban, a helyi tanterv szerint. 3. A tananyag feldolgozása során alkalmazott módszerek:  tanári – gyakorlati feladat bemutatása,  tanulói - gyakorlati feladat gyakorlása,  egyéni és csoportos feladatmegoldások, 4. A középszintű és emeltszintű érettségi témakörei a. Prezentációkészítés és grafika b. Szövegszerkesztés c. Táblázatkezelés d. Adatbáziskezelés e. Programozási gyakorlat 5. Az érettségire bocsájtás feltételei  A tanév végén minimum elégséges osztályzat megszerzése. 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, várható költségei:  A tankönyveket a munkaközösségek a tanévet megelőző felkészülési időben határozzák meg (általában február közepéig)  Elsődleges választási szempont a minisztérium által ajánlott hivatalos tankönyvjegyzék. 7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének módja Gyakorlati ismeretek számonkérése témazáró dolgozat, felelés és gyakorlati feladat készítésének formájában történik. Az ismeretek %-os teljesítményének átváltása érdemjegyekre mindig az aktuális vizsgaszabályzat értékelése alapján történik. 8. Házi feladatok, otthoni munka szabályai A házi feladatok mennyiségénél feltétlen figyelembe kell venni, hogy annak időigénye tantárgyanként a 40-45 percet ne haladja meg. Tanítási szünetre kötelező jellegű házi feladat nem adható, (önkéntes) szorgalmi feladatokra lehetőség van. 9. Csoportbontások és „egyéb” foglalkozások elvei Csoportok létszámát a számítógéptermek befogadóképességéhez kell igazítani. Törekedni kell a heterogén csoportok kialakítására (kivétel pl.: versenyfelkészítés). 10. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás módja Old. 280

 Felzárkóztatásra az órai munka keretében kerül sor, természetesen a tanulóknak otthoni munka keretében a tanult anyagot be kell pótolniuk.  Korrepetálást, a tantárgyat oktató tanár saját diákjának nem végezhet.  Tehetséggondozás elsősorban versenyfelkészítés keretein belül történik. 11. Tantárgyhoz köthető egészség- és környezeti nevelési elvek és lehetőségek, megvalósításuk módja Energia felhasználás csökkentése – számítógépek világítás használaton kívüli kikapcsolása. 12. Esélyegyenlőség biztosítása A tanüzemben, (lift hiányában) a testi fogyatékos diákot osztálytársai segítik mozgásukban, kísérik az emeletre. 13. Jutalmazások, dicséretek elvei  Szaktanári dicséret /A foglalkozáson nyújtott munkájáért./  Félévi-, év végi osztályzat jeles, dicsérettel  Iskolai kitüntetési rendszer –  A tanév Kiváló Műszaki Versenyzője Szakmai verseny országos döntőjében az első húszban végzett  A tanév Kiváló Tanulmányi Versenyzője Valamely tantárgyhoz köthető verseny országos döntőjében az első húszban végzett 14. A tantárgyhoz köthető balesetvédelmi- és elsősegély-nyújtási átadásának (gyakorlásának) módjai, főbb tematikája  Általános balesetvédelmi szabályok, kiegészítve a gyengeáramú és kisfeszültségű balesetek veszélyeire, elsősegélynyújtási feladatokra.  Tűzvédelmi oktatás (elektromos tüzek oltása, tűzoltó készülék használata).  Házirend. / X. A tanüzemi oktatásra és laboratóriumi foglalkozásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések/

Old. 281