III. Az iskola szakmai programja

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program

III. Az iskola szakmai programja

1


Tartalom A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE ............................................................................................................... 4 KERETTANTERVI KÖZÖS MODULOK / TANTÁRGYAK ........................................................................................... 5 Foglalkoztatás I. ..........................................................................................................................................................6 Foglalkoztatás II. .......................................................................................................................................................10 Munkahelyi egészség és biztonság ............................................................................................................................14

VIII. ÉPÜLETGÉPÉSZET ÁGAZAT .............................................................................................................. 19 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS (54 582 01) ........................................................................................................ 20 A szakképzés óraszáma .............................................................................................................................................25

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ................................................................................................................. 27 Épületgépészeti csővezeték-szerelés .........................................................................................................................28 Épületgépészeti rendszerismeret ...............................................................................................................................33 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok...........................................................................39 Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika .....................................................................................44 Vezetési és szervezési ismeretek ...............................................................................................................................53 Épületgépészeti komfort rendszerek ..........................................................................................................................60 Épületgépész ellátó rendszerek..................................................................................................................................69

XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT ...................................................................................................................... 81 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA (54 481 04) ................................................................................................. 82 A szakképzés óraszáma .............................................................................................................................................88

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ................................................................................................................. 89 Információtechnológiai alapok ..................................................................................................................................90 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció ..................................................................97 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés .........................................................................................................104 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások .....................................................................................................115 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete ......................................................................................................122

XVI. ÉPÍTŐIPAR ÁGAZAT ............................................................................................................................ 130 ÁGAZATI KÖZÖS MODULOK / TANTÁRGYAK .................................................................................................... 131 Építész technikusi közös tevékenység .....................................................................................................................132 Építőanyagok gyártása ............................................................................................................................................144 Építőipari műszaki alapismeretek ............................................................................................................................147

MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS (54 582 03) .......................................................................................................... 158 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................164

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 165 Építési technológiák és kivitelezésük ......................................................................................................................166 Magasépítési ismeretek ...........................................................................................................................................175

MÉLYÉPÍTŐ TECHNIKUS (54 582 04) ............................................................................................................ 185 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................191

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 192 Mélyépítési alapismeretek .......................................................................................................................................193 Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük .............................................................................................................201

XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ÁGAZAT ........................................................................................................... 211 ÁGAZATI KÖZÖS MODULOK / TANTÁRGYAK ..................................................................................................... 212

Közlekedésépítő alapismeretek ...............................................................................................................................213 Közlekedésépítési ismeretek ...................................................................................................................................230 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés ...................................................................................................................251

HÍDÉPÍTŐ ÉS -FENNTARTÓ TECHNIKUS (54 582 02) ....................................................................................... 260 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................264

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 265 Hídépítéstan ............................................................................................................................................................266

ÚTÉPÍTŐ ÉS -FENNTARTÓ TECHNIKUS (54 582 05) ........................................................................................ 280 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................284

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 285 Útépítéstan ..............................................................................................................................................................286

VASÚTÉPÍTŐ ÉS –FENNTARTÓ TECHNIKUS (54 582 06) .................................................................................. 297 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................301

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 302

2

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Vasútépítéstan .........................................................................................................................................................303

XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT.......................................................... 311 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS (54 850 01) .............................................................................................. 312 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................317

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 319 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek ..............................................................................................320 Környezetvédelmi technikus feladatok ...................................................................................................................343 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok ...................................................................................................................365

XXXV. FÖLDMÉRÉS ÁGAZAT .................................................................................................................... 370 FÖLDMÉRŐ, FÖLDÜGYI ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS (54 581 01) .......................................................... 371 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................377

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 378 Geodéziai alapismeretek..........................................................................................................................................379 Digitális térképkezelés ............................................................................................................................................390 Fotogrammetria feladatai ........................................................................................................................................396 Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés feladatai .......................................................................................................401 A térinformatika feladatai .......................................................................................................................................406 Mérnökgeodézia feladatai .......................................................................................................................................411 Geodéziai menedzsment ismeretek .........................................................................................................................414 CAD-ismeretek .......................................................................................................................................................419

XIV. VEGYIPAR ÁGAZAT ............................................................................................................................ 422 VEGYIPARI TECHNIKUS (54 524 02) .............................................................................................................. 423 A szakképzés óraszáma ...........................................................................................................................................430

SZAKMAI MODULOK / TANTÁRGYAK ............................................................................................................... 431 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok ......................................................................................432 Vegyipari műszaki alapfeladatok ............................................................................................................................436 Üzemeltetési és mérési feladatok ............................................................................................................................456 Gyógyszerkészítmények gyártása ...........................................................................................................................460 Vegyianyagok gyártása ...........................................................................................................................................463 Vegyipari eljárások és mérések ...............................................................................................................................468

AZ ISKOLAI SZAKKÉPZÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK .................................................................... 483

3


A szakképzés jogszabályi háttere – a szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 582 01 Épületgépész technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet – az 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet – az 54 582 03 Magasépítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet – az 54 582 04 Mélyépítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet – az 54 582 02 Hídépítő és- fenntartó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – az 54 582 05 Útépítő és- fenntartó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – az 54 582 06 Vasútépítő és- fenntartó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – a(z) 54 850 01 Környezetvédelmi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – az 54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

4


KERETTANTERVI KÖZÖS MODULOK / TANTÁRGYAK

5


A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

6

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 1. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 1.3. Témakörök 1.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 1.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal exaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 1.3.3. Nyelvi készségfejlesztés

24 óra 7

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás lakás, ház utazás, étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 1.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 1.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 8

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Közepes (3) osztályzat: Jó (4) osztályzat: Jeles (5) osztályzat:

hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71

Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:

A tárgyi tudás mérése írásbeli dolgozatokkal (teszt, feleletválasztásos, kifejtő, számításos), beadandó feladatokkal, és a kifejezőkészség fejlesztése érdekében szóbeli felelettel történik. félévenként minimum 3 db osztályzat -

9


A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

10

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 2. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1.

Általános jogi ismeretek

1 óra

2.3.2.

Munkajogi alapismeretek

5 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerőkölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.3.

Munkaviszony létesítése

5 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.4.

Álláskeresés

3 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az 11

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.5.

Munkanélküliség

2 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % 12

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program jeles (5)

81-100 %

Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


13


A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

14

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra/18 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3.

Témakörök

1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. 15

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzés Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalommeghatározása.

2 óra/2 óra

Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. 16


A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71

17

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Jeles (5) osztályzat:

hiánytalanul beadott feladatok, a beadott számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71

feladatok

és



18


VIII. ÉPÜLETGÉPÉSZET ÁGAZAT

19


ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS (54 582 01) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 582 01 1.2. Szakképesítés megnevezése: Épületgépész technikus 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 2. EGYÉB ADATOK 2.1.A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: – 2.2. Szakmai előképzettség: – 2.3. Előírt gyakorlat: – 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: – 2.6 Elméleti képzési idő aránya: 40% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 60% 2.8. Szintvizsga: – 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma

3116

FEOR megnevezése

Gépésztechnikus

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Építész-, épületgépész technológus Gépipari mérnökasszisztens Hőerő-gépészeti technikus Hűtő és klíma technikus Szellőzéstechnikus Szellőztetési technikus 20

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 3213

Építőipari szakmai irányító, felügyelő

Felelős műszaki vezető, építőipar

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Épített létesítmények épületgépészeti ellátó és komfort rendszereinek komplex szemléletű telepítés-előkészítése, telepítése, beüzemelése A szakképesítéssel rendelkező képes: - szakáganként feldolgozni és ellenőrizni a terveket, megismerni a rendszereket és rendszerelemeket - egyeztetni a tervvel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket, kiegészíteni a tervdokumentációkat - meghatározni és elvégezni a munkával kapcsolatos szervezési feladatokat - összeállítani az ajánlati dokumentációt, kidolgozni a vállalási árat, a vállalkozási szerződéstervezetet - kialakítani a kivitelezés munkahelyi feltételeit, részletes ütemtervet készíteni - javaslatot tenni a beszerzési forrásokra, alvállalkozói szolgáltatásokra - átvenni-átadni a munkaterületet, irányítani a kivitelezést és biztosítani a munka szakmai ellenőrzését - ellenőrizni a szakmunkások képesítését, gyakorlati bemutatást, oktatást végezni - kezelni a kivitelezés dokumentumait, az építési naplót, ellenőrizni szakáganként a tervszerinti megvalósulást, a készre-szerelést - biztosítani az üzembe helyezés és beszabályozás feltételeit, összehangolni az üzembe helyezési és beszabályozási tevékenységeket - lefolytatni a próbaüzemet, megszervezni az üzemeltető oktatását - átvenni és dokumentálni az alvállalkozói szolgáltatásokat, összeállítani az átadás-átvételi dokumentációt - közreműködni az építési hatóság és a szakhatóságok felé a számukra szükséges dokumentációk benyújtásában, elfogadásában, hatósági bejárások megszervezésében - végrehajtani az átadás-átvételt, lezárni az adott projektet - tervezni és irányítani az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, megtervezni és ütemezni a diagnosztikai vizsgálatokat, a hatósági méréseket 3.3. Kapcsolódó szakképesítések A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 55 582 01 Létesítményi energetikus szakképesítés-ráépülés 35 582 01 Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő szakképesítés-ráépülés 35 582 02 Gázipari műszaki-biztonsági szakképesítés-ráépülés felülvizsgáló 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet 21


azonosító száma

szerinti megnevezése

10214-12

Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

10209-12 10211-12 10206-12 10205-12 10207-12 10208-12 11498-12 11499-12 11500-12

Épületgépészeti csővezeték-szerelés Épületgépészeti rendszerismeret Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika Épületgépész ellátó rendszerek Épületgépészeti komfort rendszerek Vezetési és szervezési ismeretek Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. Záródolgozat leadása iskolarendszerű képzés esetén az utolsó tanítási napja előtt 30 nappal, felnőttképzés esetén a vizsgára való jelentkezés napjáig. 5.2.A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga azonosító száma megnevezése vizsgatevékenysége 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és szóbeli környezetvédelemi feladatok 10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés gyakorlati 10211-12

Épületgépészeti rendszerismeret

szóbeli

10206-12

írásbeli

10205-12

Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika Épületgépész ellátó rendszerek

10207-12

Épületgépészeti komfort rendszerek

írásbeli

10208-12

Vezetési és szervezési ismeretek

írásbeli

22

írásbeli

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program írásbeli

11499-12

Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II.

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

írásbeli

11498-12

írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Záródolgozat készítése, bemutatása A vizsgafeladat ismertetése: Tervdokumentáció alapján létesítmény kivitelezési és beüzemelési ütemterve elkészítése, beszállítói és szolgáltatói szerződések kidolgozása. Záródolgozat ismertetése, vizsgabizottság ehhez kapcsolódó kérdéseinek megválaszolása. A vizsgafeladat időtartama: 15 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 40% (készítés 25%, bemutatás 15%) B) A vizsgafeladat megnevezése: Létesítmény légtechnikai/hidraulikai rendszerének beszabályozása, berendezések beüzemelése A vizsgafeladat ismertetése: Adott létesítmény kiviteli tervdokumentációja alapján beszabályozási részlettervek kidolgozása, a készülékek beüzemelése, beszabályozás végrehajtása, tevékenységek, mérések dokumentálása A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 40% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: – A vizsgafeladat ismertetése: – A vizsgafeladat időtartama: – A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: – 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Épületgépész technikus komplex szóbeli vizsga A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsgakérdései az alábbi kérdéseket tartalmazzák: 23

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program -

létesítmények kivitelezésének előkészítése, szerződéses rendszer létrehozása kivitelezés irányítása, ütemezése, szakmai felügyelete beüzemelés, beszabályozás ellenőrzése, végrehajtása adminisztratív feladatok témaköreit

A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: – 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép Mérőberendezések Műszerek Kommunikációs eszközök Beszabályozásra alkalmas légtechnikai/hidraulikai rendszer

7. EGYEBEK

24

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján készült helyi tanterv: A szakképzés óraszáma 54 582 01 Épületgépész technikus Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13. heti óraszám e

Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzés esetén)

heti óraszám e

gy

1

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelem 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és Elsősegélynyújtás környezetvédelemi feladatok gyakorlata Elektrotechnikai

2,5 5 5 5

Irányítástechnika

Épületgépészeti munkák irányítása

80

1 1 4

Elektrotechnikai gyakorlat Irányítástechnika gyakorlat

10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek

ögy

1 Munkahelyi egészség és biztonság

Épületgépészeti csővezetékek 10209-12 Épületgépészeti Épületgépészeti csővezeték-szerelés csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek 10211-12 Épületgépészeti Épületgépészeti rendszerismeret rendszerek gyakorlata

10206-12 Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika

gy

2/14.

4

80

2 2 1,5

Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat Vállalkozási ismeretek

10207-12 Komfort rendszerek Épületgépészeti komfort rendszerek

25

2 1 2


10205-12 Épületgépész ellátó rendszerek

Komfort rendszerek gyakorlat Vízellátáscsatornázás és vízgépészeti ismeretek (csoportbontásban) Fűtés és megújuló energiák Gázellátás, gázkészülék ismeretek (csoportbontásban) Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat

5

3

3

3

7 4

Szakmai idegen nyelv

2

összes óra

18

összes óra

17 35

26

160,0

17

18 35


Szakmai modulok / tantárgyak

27


A 10209-12 azonosító számú Épületgépészeti csővezeték-szerelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

28

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 1.

Épületgépészeti csővezetékek

90óra / 90 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló sajátítsa el az egyes szakágakban megtalálható csőszerelési technológiák, vezetékek kialakításának, valamint a csőhálózatok üzembe helyezésének elméletét. A munkavégzéshez szükséges dokumentumok, rajzok készítését, értelmezését magabiztosan végezze. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3. Témakörök 1.3.1. Csőszerelés előkészítése 36 óra / 36 óra Épületgépészeti mérőeszközök, mértékegységek. Mérés és az ellenőrzés fogalma. Tűrés fogalma. Csövek, anyagjellemzői. Kézi és gépi fémmegmunkálás technológiai ismeretei. (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés). A fémes anyagok megmunkálhatóságát befolyásoló anyagtulajdonságok. Forgács nélküli hidegalakítás. Vágás művelete Forgácsolás. Hűtés, kenés. 1.3.2. Vezetékhálózat kialakítása 36 óra / 36 óra Acélcső megmunkálás, csőalakítás technológia ismeretei. Acélcsövek hideg- és meleg hajlítási eljárásai, számítása. Menetes csőkötés készítésének, technológiai ismeretei szerszámai. Menetvágás. Menetes furat készítése. Menetmetszés csőre, kézi és gépi menetmetsző szerszámmal. Oldható kötések és helyzetbiztosító elemek, csavar-, tengely- és csőkötése elemei, technológiai ismeretei: Menetes kötések: metrikus és a gázmenet (Whitworth). Karimás kötések. Tokos kötések. Nem oldható kötések elemei, technológiai ismeretei (szegecs). Vörösréz vezeték csőalakítása oldható és nem oldható csőkötések tulajdonságai, lágy és keményforrasztás szerszámai anyagai, technológiája. Kézi gázhegesztés gépi berendezései eszközei, segédanyagai a kötéstechnológiák jellemző műveleteinek elméleti ismeretei. Kézi ívhegesztés gépi berendezései eszközei, segédanyagai a kötéstechnológiák jellemző műveleteinek elméleti ismeretei. Préskötés készítésének műveleti jellemzői, elektromos présgép és présszerszámok használati ismeretei. Műanyagcsövek hegesztett kötéstechnológiája, a kötések készítésének ismeretei. Műanyag és fémcsövek ragasztott kötéstechnológiája, a ragasztás technológiája. Lineáris és térfogati hőtágulás. 29

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Hőtágulás kiegyenlítés elve, csőalakítás, beépíthető kompenzátor kialakítása. Tömítőanyagok, tömített csőkötések készítésének anyagai, követelményei. Korrózió elleni védekezés aktív és passzív megoldásai. Csővezetékek berendezések szigetelése szigetelőanyagok jellemzői. 1.3.3. Csőhálózat üzembe helyezése 18 óra / 18 óra Csőhálózat belső tisztítás, mosatás előírásai. Beüzemelésénél alkalmazott ellenőrző- mérő eszközök. Csőhálózat mérési és beszabályozási műveleti alapismeretei. Nyomáspróba és tömörség ellenőrzés ismeretei. Üzembe helyezés dokumentációs ismeretei jegyzőkönyvi formák. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


30


Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata

108 óra+ 105 óra ÖGY / 144 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja Tudja, használja a csőszerelés előkészítésének műszereit, szerszámait, mérőeszközeit. Kijelöli a vezetékhálózat nyomvonalát, valamint szerelő kőműves munkákat, faláttörést, födém átfúrást horony-falvésést végez. El tudja helyezni az épületgépészeti csőrögzítéseket, függesztéseket. Oldható és nem oldható kötéseket tudjon készíteni. Csőhálózatok üzembe helyezése. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3. Témakörök 1.3.1. Csőszerelés előkészítése 36 óra + 18 óra ÖGY/ 36 óra Használja a csőszerelés előkészítésének műszereit, szerszámait, mérőeszközeit. Egyszerű fém alkatrészt készít. Csőszerelés és csőkötés előkészítésének műszereit ismeri, szerszámait, mérőeszközeit használja (ÖGY). Kijelöli a vezetékhálózat nyomvonalát. Tartószerkezetet készít kézi kisgépes eljárások alkalmazásával (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.). Szerelő kőműves munkákat, faláttörést, födém átfúrást horony-falvésést végez, csőrögzítést készít falhoronyba. Szerelő kőműves munkákat végez kéziszerszámokkal (faláttörést, födém átfúrást horonyfalvésés) csőrögzítést készít. (ÖGY). Elhelyezi az épületgépészeti csőrögzítéseket, függesztéseket. 1.3.2. Vezetékhálózat kialakítása 36 óra + 72 óra ÖGY/ 72 óra Acélcsövön, csőalakítást végez hideg és meleg technológiával. Csőmenetet készít kézi és gépi úton. Acélcsöveken, vörösrézcsöveken és műanyagcsöveken csőkötéseket és elágazásokat készít (ÖGY). Menetes csőkötést készít, menetes idomokkal. Nem oldható kötéseket (szegecs, ragasztott) készít. Oldható és nem oldható kötéseket készít (ÖGY). Általános minőségű hegesztett kötést készít kézi gázhegesztéssel. Általános minőségű hegesztett kötést készít ívhegesztéssel. Vörösréz vezetéken csőalakítást végez, csőkötést készít lágyforrasztással. Vörösréz vezetéken csőalakítást végez, csőkötést készít keményforrasztással. Préskötést készít rézvezetéken. Műanyagcsövet hegeszt különféle eljárásokkal. Elkészíti a csővezetékek hőtágulását kiegyenlítő csőalakítást, beépíti a kompenzátort. Tömítések ismerete és használata, korrózió elleni védekezés, szigetelés szerelési technológiája (ÖGY). Kiválasztja a célnak megfelelő tömítőanyagokat, tömített csőkötéseket készít. Ellenőrzi a csőkötések tömörségét. Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten. Elhelyezi az épületgépészeti csővezetékek, szigetelését a szerelési technológia szerint. (ÖGY) 31


1.3.3. Csőhálózat üzembe helyezése 36 óra + 15 óra ÖGY/ 36 óra Elvégzi a készre szerelt csőhálózaton az esetlegesen szükséges belső tisztítási, mosatási feladatokat. Csőhálózaton tisztítási feladatot végez és mérési beszabályozási műveleteket elvégzi és nyomáspróbát végez. (ÖGY). Beépíti a csőhálózaton betervezett mérési és beszabályozási műveletekhez szükséges kialakításokat. Csőhálózaton tömörség ellenőrzése, üzembe helyezése és a végzett munkát dokumentálja (ÖGY). Elkészült csőhálózaton nyomáspróbát végez, tömörséget ellenőrzi. Dokumentálja az üzembe helyezést megelőző csőhálózaton végzett munkákat. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


32


A 10211-12 azonosító számú Épületgépészeti rendszerismeret megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

33

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 3. Épületgépészeti rendszerek tantárgy

172óra / 180 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja Szakáganként vízellátás-csatornázásban, gázellátásban, központi fűtés, hűtés lég- és klímatechnikában, a rendszereket, rendszerelemeket, és a készülékek szerelési beépítési előírásait alkalmazza és tudja, értelmezi azokat. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

1.3.1. Épületgépészeti alapfogalmak 54 óra / 54 óra SI mértékrendszer alapegységei prefixumok, hosszúság, térfogat stb. Hőtani alapfogalmak, fajhő, hővezetés, hőátadás hőátbocsátás, hősugárzás hőszükséglet meghatározása. Hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok fogalma, számítása. Tüzeléstechnikai alapfogalmak, égés feltételei, tüzelőanyag, levegőellátás, égéstermék összetétele. Nyomás, légköri nyomás, túlnyomás abszolút nyomás, vákuum hidrosztatikai nyomás értelmezése. Alapvető hőtani számítási feladatok, melegítés, hűtés hőigénye. Áramlás változó keresztmetszetű vezetékben áramlási sebesség, térfogatáram, tömegáram, folytonossági törvény, statikus, dinamikus nyomás értelmezése. Alaki és súrlódási ellenállások fogalma, nagyságának meghatározása. Alapvető áramlástani feladatok keresztmetszet, sebesség, térfogatáram számítása. 1.3.2. Épületgépészeti dokumentációk 54 óra / 54 óra Épületgépészeti dokumentációk tervjelképei. Csőhálózati vezetékek, szerelvények, berendezések, ábrázolása, rajzjeleinek bemutatása szakáganként. Alaprajz, függőleges csőterv. Műszaki leírás, költségvetés. 1.3.3. Épületgépészeti rendszerelemek 64 óra / 72 óra Szelepek, csapok, tolózárak (feladatuk, fajtái, részei, jelképei, működésük jellemzői, beépítése). Biztonsági szelepek, szerelvények feladata és működési elve. Tartályok jellemzői (feladatuk, részeik, csoportosításuk). Szivattyúzási alapismeretek, szivattyúk szerkezeti kialakítása, szabályozása, szerelése. Szivattyúk feladata. Csoportosítása, működési elve. Az épületgépészetben alkalmazott szivattyúk fajtái. Hatásfok, munkapont fogalma. Ventilátorok szerkezeti kialakítása, szabályozása, szerelése. Ventilátorok feladata. Csoportosítása, működési elve. 34

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A légtechnikában alkalmazott ventilátorok fajtái. Hatásfok, munkapont fogalma. Hőtermelő berendezések szerkezeti elemei, csoportosítása tüzelőanyag szerint. Levegőellátás, égéstermék elvezetés megoldásai. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


35


Épületgépészeti rendszerek gyakorlata 136 óra + 115 óra ÖGY / 180 óra + 80 óra ÖGY * * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

3.1. A tantárgy tanításának célja Szakáganként vízellátás-csatornázásban, gázellátásban, központi fűtés, hűtés lég- és klímatechnikában, a rendszereket, rendszerelemeket, és a készülékek szerelési beépítési előírásait alkalmazza és tudja, szerelni. Alap épületgépész dokumentációkat és költségvetést tudjon készíteni. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

2.3.1. Épületgépészeti alapfogalmak 36 óra + 35 óra ÖGY / 72 óra Hosszúság, térfogat, felület, keresztmetszet mérési számítási gyakorlat, mérőszalag, tolómérő, mikrométer használata. Alap épületgépészeti számítások ismerete és a mérőszalag, tolómérő, mikrométer használata (ÖGY). Hőmérséklet, mérése, mérőeszközök használata. Adott zárt tér hőszükséglet számítás tantermi gyakorlat. Hőszükséglet meghatározása számítással és a csövekben keletkezett veszteségek ismerete (ÖGY). Nyomásmérés mérőeszközei mérési gyakorlat. Csővezeték ellenállásmérés gyakorlat. 2.3.2. Épületgépészeti dokumentációk 36 óra + 80 óra ÖGY / 36 óra + 80 óra ÖGY Épületgépészeti tervdokumentációk használata. Szakáganként gépkönyvek, szabványok, műszaki táblázatok, gyártmány-katalógusok bemutatása műszaki adatok értelmezése. Épületgépészeti tervdokumentációk tervjeleinek ismerete, műszaki adatok értelmezése, valamint kapcsolási vázlatok készítése szakáganként (ÖGY). Társasház épületgépészeti terveinek bemutatása, értelmezése. Egyszerű kapcsolási vázlatok készítése (szakáganként külön kapcsolási vázlat) Pl.: Fűtésszerelő: álló kazánhoz kapcsolódó szivattyús nyomott fűtési rendszer zárt tágulási tartállyal időjárás követő szabályozás rendszerelemeivel alaprajz és függőleges csőterv. Gázszerelő: előkertes családi ház mérőhely-nyomáscsökkentő szekrény, bekötő és fogyasztói vezeték zárt égésterű falikazán és gáztűzhely gázellátásával, levegőellátás és égéstermék elvezetés tervjelképeivel alaprajz és függőleges csőterv. Vízszerelő: társasház közbenső szintlakás fürdőszoba, konyha berendezéseinek vízellátása, csatornavezetéke, előfalas berendezési tárgyakkal, hideg, és melegvíz főelzáró, mérőhely és szűrő beépítésével. Hűtőgépszerelő: Kamrahűtő berendezés kompresszoros hűtőkör kapcsolás elvi vázlata, a szükséges részegységekkel és biztonsági rendszerelemekkel. (technikusi szinten mindegyik szakág terve). Épületgépész szakáganként anyagjegyzéket és költségvetést készít (ÖGY). 36

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Az elkészített kapcsolási vázlatról szakáganként anyagjegyzék készítése, anyagköltség kiszámítása. Épületgépészeti szerelvények ismerete és beépítésük a hálózatokba (ÖGY). Munkahelyi dokumentációk (munkalap, karbantartási napló, építési napló, felmérési napló, átadási, üzembe helyezési dokumentációk jegyzőkönyvek) készítése. Munkahelyi dokumentáció készítése, jegyzőkönyvek kitöltése (ÖGY). Számítógépes felhasználói ismeretek, épületgépészeti nyomtatványok és jegyzőkönyvek kitöltése. Internethasználat, épületgépészeti gyártmánykatalógusok keresése, tervezési segédletek használata. Épületgépészetben használt méretezési és költségvetési programok használat (ÖGY). Épületgépészetben használt programok kezelésének, használatának bemutatása. Méretezési programok. Költségvetést készítő program. 2.3.3. Épületgépészeti rendszerelemek 64 óra / 72 óra Szelepek, csapok, tolózárak csatlakozása csővezetékbe, menetes, karimás, és nem oldható kötéssel. Biztonsági szelepek, szerelvények beépítése csővezetékbe felszerelése berendezésre. Szivattyú beépítése, jelleggörbe szerkesztése mérés alapján. Ventilátorok beépítése, szabályozása. Különféle tüzelőanyaggal üzemelő, hőtermelő berendezések elhelyezési előírásai, levegőellátás és égéstermék elvezetés előírásainak bemutatása. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 %

37

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


38


Az 10214-12 azonosító számú Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

39


Munkavédelem tantárgy

36 óra/36 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe vételével. A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése, illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Munkaterület munkavédelme 12 óra/12 óra A baleset és a munkahelyi baleset fogalma a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái. A munkáltatók alapvető feladata a veszélyek megelőzése. A munkavállaló magatartási szabályai a biztonságos munkavégzés érdekében. Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények. A munkavédelmi oktatás időpontjai és dokumentálása. A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása. Elsősegélyláda felszerelése. A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések, biztonsági és egészségvédelmi jelzés, biztonsági színek jelentése, állandó jelzések, időszakos jelzések. A munkavégzés fizikai ártalmai, zajos munkahely, rezgések. Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma, légsebesség, a levegő tisztasága, porártalmak. A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény, a színek kialakítása, a munkahelyek természetes megvilágítása, a munkahelyek mesterséges megvilágítása. Épületgépészeti berendezéseken alkalmazott biztonsági rendszerek A nyomástartó berendezések biztonságtechnikája, a nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényei. Magasban végzett munka, létrák, állványok, kezelőjárdák biztonságtechnikai előírásai, ellenőrzése a munkavégzés előtt. A kézi és gépi anyagmozgatás szabályai. A munkavégzés során valamint a telephelyen használt anyagok, eszközök biztonságos tárolása. 1.3.2. Tűz elleni védekezés 12 óra/12 óra Tűz keletkezése, az égés feltételei, gyulladási hőmérséklet, robbanás, alsó-felső robbanási koncentráció, az anyagok éghetősége. Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök, az éghető anyag eltávolításán alapuló mód, az oxigén elvonásán alapuló mód, az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási mód. Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének, működtetésének tűzvédelmi előírásai Nyílt lánggal végzett munkavégzés biztonságtechnikája. A gázhegesztés biztonsági előírásai, az ívhegesztés biztonsági előírásai. 40

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 1.3.3. Környezetvédelem 12 óra/12 óra Vízszennyezés vízforrások, csapadék, felszín alatti vizek, felszín feletti vizek, kommunális szennyvíz, az ipari tevékenység vízszennyezése. A levegő jellemzői, a levegőszennyezés, légkörben lévő alapgázok, légszennyezés forrásai és folyamata. Hulladékok kezelése, a hulladékok szelektív összegyűjtése, hulladékok előkezelése, átmeneti tárolás, hulladékok elszállítása, hulladékok feldolgozása, hulladékok végleges elhelyezése. Az épületgépészeti munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve környezetkárosító hatásuk csökkentése érdekében teendő intézkedések. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


41

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 2. Elsősegélynyújtás gyakorlata tantárgy

36 óra/36 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon kívül is a tanulók képesek legyenek a balesetek során keletkezett sérülések felismerésére és az elsősegélynyújtási teendők ellátására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

1.3.1. Az elsősegélynyújtás általános szabályai Tájékozódás a helyszínen. Teendők a baleset helyszínén. A baleseti helyszín biztosítása. Mentőhívás. Elsősegélynyújtó védelme. Beteg vizsgálata. Újraélesztés. Eszméletlen beteg ellátása. Légútbiztosítás módjának kiválasztása. Stabil oldalfekvés.

18 óra/18 óra

1.3.2. Sérülések ellátása 18 óra/18 óra Vérzéstípusok jellemzői: Hajszáleres vérzés. Visszeres vérzés. Ütőeres vérzés. Elsősegélynyújtás vérzések esetén: Sebellátás. Nyomókötés. Artériás nyomáspontok. Különleges vérzések. Orrvérzés. Belső vérzések és veszélyei. Mérgezések: Gyógyszermérgezés. Ételmérgezés. Gombamérgezés. CO2 mérgezés. Szénmonoxid (CO) mérgezés. Benzinmérgezés. Metilalkoholmérgezés. Égési sérülések osztályozása, jellemzői. Elsősegélynyújtó feladata égés, fagyás által okozott sérülések esetén, sav-lúgmérgezés ellátása. Idegen test okozta sérülések, Heimlich féle műfogás. 42

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Szemsérülés és ellátása. Csontok, ízületek sérülései: nyílt, zárt sérülések ellátása. Rándulás. Ficam. Törés. Fektetési módok, Rautek féle műfogás. Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. Rosszullétek, ájulás, epilepsziás roham, szívinfarktus gyanú, alacsony vércukorszint miatti rosszullét, sokk és ellátása. Az elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. Tömeges balesetek ellátása. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


43


A 10206-12 azonosító számú Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

44


Elektrotechnika

136 óra/144 óra *


1.1. A tantárgy tanításának célja Az épületgépészetben használt elektromos hálózatok, berendezések, villamos gépek, érintésvédelmi módok felépítésének, működésének, beüzemelésének, javításának megismerése. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Elektrotechnika alapjai Az elektrotechnika alapfogalmai. Elektromos jelenségek és azok okai. A villamos töltés. A villamos feszültség. A villamos áram. Villamos áram hatásai. Áramfajták. Villamos áramkör.

18 óra / 18 óra

1.3.2. Egyenáramú körök és hálózatok Villamos áramkör felépítése. Vezetők ellenállása. Ohm törvény Ellenállások hőmérsékletfüggése. Ellenállások kiviteli formái. Villamos munka. Villamos teljesítmény. Ellenállások soros-, párhuzamos-, és vegyes kapcsolásai. Áramosztó kapcsolások. Feszültségosztó kapcsolások.

18 óra / 18 óra

1.3.3.

Váltakozó áram alapfogalmai, -körök, -hálózatok A váltakozó áram jellemzői. Villamos fogyasztók viselkedése váltakozó áramú körökben. Fázistolás. Látszólagos teljesítmény. Hatásos teljesítmény. Meddő teljesítmény. Háromfázisú hálózatok. Érintésvédelmi kapcsolások.

36 óra / 36 óra

1.3.4. Villamos forgógépek Mágnesesség. Forgó mágneses tér.

16 óra / 18 óra

45

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Transzformátorok és üzemállapotai. Forgógépek felépítése. Aszinkronmotorok és üzemállapotai. Egyenáramú forgógépek. Szinkrongépek. Léptetőmotor. Villamos gépek karbantartása és vizsgálata. 1.3.5. Elektronika Villamos hálózatok és villamos jelek. Félvezető diódák működése. Tranzisztorok típusai (bipoláris, unipoláris), működése. Erősáramú félvezető eszközök (tirisztor, Diac, Triac, UJT). Erősítő áramkörök. Műveleti erősítők alapkapcsolásai, alkalmazási lehetőségei. Optoelektronika. Tápegységek, stabilizált tápegységek. Impulzustechnikai áramkörök. Logikai áramkörök alapjai. Logikai algebra szabályai, tételei, logikai függvények. Logikai alapáramkörök. Digitális jelfeldolgozó áramkörök. Analóg-digitális és digitális-analóg átalakítók. Memóriák (RAM, ROM, PROM, újraprogramozható ROM-ok). Mikroszámítógépek, mikroprocesszorok. Programozható logikai vezérlők (PLC).

48 óra / 54 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % 46



47

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 2. Elektrotechnika gyakorlat tantárgy

108 óra + 95 óra ÖGY/144 óra + 80 óra ÖGY *


2.1. A tantárgy tanításának célja Az épületgépészetben használt elektromos hálózatok, berendezések, villamos gépek, érintésvédelmi módok felépítésének, működésének, beüzemelésének, javításának gyakorlatban való megismerése. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Villamos gyakorlat 36 óra + 45 óra ÖGY/72 óra+30ÖGY Bekötések, huzalozások készítése. Villamos kötéseket készítése. Elektromos kábelek nyomvonalának kialakítása (ÖGY). Kábelek szerelése. Villamos szerelvények beépítése, bekötése (ÖGY). Túláram-, túlfeszültség védelmi kapcsolások kialakítása. Érintésvédelmi kapcsolások kialakítása. Elektromos hibák feltárása, javítása (ÖGY) 2.3.2. Elektronikai gyakorlat 36 óra + 30 óra ÖGY / 36 óra + 30 óra ÖGY Gyártási és technológiai rajzok dokumentumai. Méréstechnikai alapok. Elektrotechnika alapjai, villamos alapfogalmak. Erősítő áramkörök, alapkapcsolások, erősítő jellemzők, erősítők fajtái. Elektronikai alapáramkörök. Kombinációs logikai hálózatok. Szekvenciális logikai hálózatok. A villamos kapcsolási rajzok és utasítások alapján összeállítja az áramköröket. Az elkészült áramköröket beüzemeli, beállítja, behangolja és elvégzi a szükséges méréseket (ÖGY). A kész áramkörökben hibajavítást végez (ÖGY). A kapcsolási rajzok alapján műszeres hibakeresést végez és a hiba megállapítása után, elvégzi a szükséges alkatrészcserét (ÖGY). 2.3.3. Villamos mérések Méréstechnikai alapismeretek. Elektromechanikus mérőműszerek. Elektronikus mérőműszerek. Villamos mérések végzése ÖGY. Áramfelvétel mérése ÖGY. Teljesítményfelvétel mérése ÖGY. Érintésvédelmi mérések ÖGY. Dokumentációk készítése a mérésekről.

36 óra + 20 óra ÖGY / 36 óra + 20 óra ÖGY

48

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


49


Irányítástechnika

64 óra/72 óra *


3.1. A tantárgy tanításának célja Az irányítástechnika alapjainak megismerése. Az épületgépészetben használt vezérlő, szabályozó, folyamatirányító rendszerek felépítésének működési elvének megismerése. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Vezérlés és szabályozástechnikai ismeretek Irányítástechnikai alapfogalmak. Vezérlési és szabályozástechnikai alapfogalmak. Irányítástechnikai szervek, tagok, berendezések. Számítógéppel támogatott technológiák. Folyamatábrák olvasása, értelmezése. Diagram, nomogram olvasása, értelmezése.

32 óra/36 óra

3.3.2. Érzékelők és vezérelt eszközök illesztése Érzékelők felépítése működése. Ellenállás változáson alapuló átalakítók. Termoelektromos átalakítók. Hallhatást alkalmazó átalakítók. Induktivitás változáson alapuló átalakítók. Kapacitásváltozáson alapuló átalakítók. Piezoelektromos átalakítók. AD-DA átalakítók. Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé. Az érzékelők és vezérelt eszközök illesztése.

32 óra/36 óra

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: 50

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

0-50 % 51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



51


Irányítástechnika gyakorlat

64 óra/72 óra *


4.1. A tantárgy tanításának célja Az épületgépészetben használt vezérlő, szabályozó, folyamatirányító rendszerek felépítésének működési elvének beüzemelésének gyakorlatban való megismerése. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Vezérlés- és szabályozástechnikai gyakorlat Szabályozó körök készülékeinek szerelése. Vezérlőkörök készülékeinek szerelése. Szabályozó körök készülékeinek beszabályozása. Vezérlőkörök készülékeinek összehangolása.

64 óra/72 óra

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, szaktanterem 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


52


A 10208-12 azonosító számú Vezetési és szervezési ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

53

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 1. Épületgépészeti munkák irányítása

48 óra


1.1.

A tantárgy tanításának célja

Az épületgépészeti munkák során szükséges engedélyek, tervdokumentációk kezelésének használatának, készítésének megismerése. A kivitelezési, engedélyezési, átadási munkák szervezési feladatainak elsajátítása. 1.2.


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Kivitelezési munkák irányítása 24 óra Szakági engedélytervek részlettervek, helyszínrajz, alaprajz, metszet jellemzői. Tervdokumentációk kiegészítésének előírásai (pl.: metszet, részlet és gyártási terv). Kiviteli tervek, elvi vázlatok feldolgozása szerelési, mérési és beszabályozási feltételek meglétének megjelenítése a terveken. Tervdokumentációk ellenőrzési szempontjai javaslatok, észrevételek egyeztetése. Ajánlatok műszaki tartalma. Munkával kapcsolatos szervezési feladatok meghatározása. Árajánlat készítés szempontjai, árképzés elve. Szerelési munkák előkészítése. Vonalas ütemterv, hálódiagram készítése. Kivitelezés munkaterület berendezése, anyagtárolás, raktározás, szempontjai. Munka-, tűz-, baleset-, környezetvédelmi előírás betartásának feltételei a munkaterületen. Saját kivitelezési és szolgáltatási tevékenységek szervezése. Szerelési anyagok, berendezések beszerzésének szervezése. Munkaterületet átvétele, kivitelezés energiaigényének, egyéb feltételeinek biztosítása. Kivitelezési munkák ellenőrzési szempontjai. Kivitelezői jogosultságok egyes szakági feltételei. Kapcsolattartás alvállalkozókkal, más szakágak kivitelezőivel. 1.3.2. Minősítés, felülvizsgálat 24 óra Üzembe helyezés, beszabályozás, átadás-átvételi és használatba vételi tevékenység. Terv szerinti megvalósulás. készre-szerelés feltételei. Üzembe helyezés, beszabályozás feltételei, mosatási műveletek, nyomáspróbák dokumentálása. Üzembe helyezési és beszabályozási tevékenységek szervezése, irányítása. Épületgépészeti és villamos mérések, beszabályozási tevékenység. Próbaüzemet megelőző üzemi próbák. Üzemeltető, kezelő személyzet oktatása és igazolása. Alvállalkozói szolgáltatások átvétele, igazolása, és dokumentálása. Átadás-átvételi dokumentáció összeállítása, megvalósulási terv. Átadás-átvételi eljárás megszervezése hatósági bejárások, eljárások. Hibafelvételi jegyzőkönyv, kijavítási határidők. 54

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Kivitelezési munkák lezárása, dokumentációk megőrzése. Tervszerű megelőző karbantartás programja. Üzemeltetés, karbantartás műszaki feltételei, szervezése, irányítása. Épület-felügyeleti rendszer-üzemeltetési programok felhasználói ismeretei. Meghibásodott elemek, berendezések javításának megszervezése. Épületgépészeti rendszerek bontása, nagytömegű berendezések bontása, mozgatása. Tervszerű megelőző karbantartás programja. Üzemeltetés, karbantartás műszaki feltételei, szervezése, irányítása. Épület-felügyeleti rendszer-üzemeltetési programok felhasználói ismeretei. Meghibásodott elemek, berendezések javításának megszervezése. Épületgépészeti rendszerek bontása, nagytömegű berendezések bontása, mozgatása. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


55


Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat 64 óra * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.1. A tantárgy tanításának célja Kiviteli tervek, elvi vázlatok készítésének alapjainak elsajátítása. Tervdokumentációk tartalmi követelményeinek megismerése. CAD rajzoló programok használatának gyakorlása. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3. Témakörök 2.3.1. Épületgépészeti műszaki ábrázolás 32 óra Tervdokumentáció kiegészítése (pl.: metszet, részlet és gyártási terv). Kiviteli tervek, elvi vázlatok készítése szerelési, mérési és beszabályozási feltételek meglétének megjelenítése a terveken. Tervdokumentációk tartalmi követelményi, műszaki leírás, tervezői nyilatkozat, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi tervfejezet készítése. Költségvetés készítő program alkalmazása. Kivitelezés alatt lévő létesítmény helyszíni bejárása. Fényképes dokumentáció készítése kivitelezési hiányosságok feltárása. Mérési és beszabályozás, műveleténél a mért adatok összehasonlítása a beszabályozási terv adataival, az eltérések dokumentálása és értékelése. 2.3.2. CAD rajzoló programok gyakorlata CAD rajzoló programok gyakorlata. Épületgépészeti részlettervek készítése. Tervdokumentáció kiegészítése (pl.: metszet, részlet és gyártási terv).

32 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem, számítógépterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % 56




57


Vállalkozási ismeretek*

16 óra


3.1. A tantárgy tanításának célja A cégek, vállalkozások működésének megismerése. A különböző hatóságok, pénzügyi szolgáltatók, ellenőrző szervek, működésének megismerése. A munkaviszony létesítésének, a munkajogi és egyéb jogi ismereteinek elsajátítása. Üzemeltetési, karbantartási munkák, szerződések előkészítésének, kivitelezés dokumentumainak, az építési napló, felmérési napló vezetésének megismerése. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Vállalkozói és jogi ismeretek 16 óra Vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségei (adóbevallás kitöltése, sorok értelmezése, adóhatóságok). Pénzforgalmi nyilvántartások vezetése, bizonylatok kitöltése. Számlák alaki formai követelményei. Anyagbiztosítási szerződések, anyagkészlet nyilvántartása. Munkaviszony létesítése, (munkajogi ismeretek, munkaszerződés, munkaviszonnyal kapcsolatos jogok, kötelezettségek). A munkafeltételek változtatásának módja, a munkaszerződés módosítása. A munkaviszony megszüntetése, a munkaügyi viták intézésének módja. A magyar állampolgár külföldi tartózkodása a külföldi munkavállalás. Vállalkozási szerződés alaki, tartalmi, műszaki követelményei. Álláskeresési technikák. Kommunikációs alapfogalmak, a személyes érintkezés kultúrája, kommunikációs zavarok Vállalkozáshoz szükséges vezetői tulajdonságok, üzleti tárgyalás. Vállalkozás létrehozása, működtetése. Vállalkozás eredményessége (gazdaságosság, költségcsökkentés módszerei, bevétel növelése, hatékonyság), üzleti terv készítésének alapelve. 3.3.2. Programtervezési, ellenőrzési feladatok 16 óra Üzemeltetési, karbantartási szerződés alapján végzett munkák, szerződéseinek előkészítése Kivitelezés dokumentumai, az építési napló, felmérési napló vezetése. Kivitelezéssel kapcsolatos egyéb adminisztrációs tevékenységek. Minőségbiztosítási ismeretek minőségirányítás jelentősége a vállalkozásban. Üzemeltetési adatok dokumentálása, kiértékelése, energetikai adatok nyilvántartása. Felújítási és fejlesztési feladatok előkészítése, szükséges részlettervek elkészítése. Javítások, felújítások szervezése és irányítása. Bontási hulladékok kezelése, tárolása újrahasznosítása, veszélyes hulladék nyilvántartása, kezelése, tárolási előírásai. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 3.5.

A tantárgy értékelésének módja 58

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Elégtelen (1) osztályzat: Elégséges (2) osztályzat: Közepes (3) osztályzat: Jó (4) osztályzat: Jeles (5) osztályzat:

bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71



59


A 10207-12azonosító számú Épületgépészeti komfort rendszerek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

60


Komfort rendszerek tantárgy*

64óra


1.1.


Az épületgépészetben használt különböző komfort rendszerek (légtechnika, hűtés-, klímatechnika), feladatának, típusainak, felépítésének-működésének, telepítésének, beüzemelésének, karbantartásának, javításának elsajátítása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3. Témakörök 1.3.1. Légtechnikai alapismeretek 12óra Légtechnikai rendszerek alapelvei. A légtechnikai alkalmazások története. Légtechnikai rendszerek feladata, elszívás, szellőzés, klimatizálás. Levegő kezelés módjai, szerkezeti elemei és eszközei. Hőmérséklet-szabályozás, természetes és mesterséges hűtés, fűtés. Nedvességtartalom szabályozás, szárítás, nedvesítés. Levegő tisztasága, szűrési megoldások és minőségek. A komfortérzetet befolyásoló tényezők, a belső levegőminőség komforttartománya. Légsebesség a tartózkodási zónában. Szellőzési, klimatizálási igény meghatározása, optimalizálása. Légcsere-szám. Optimális légtechnikai rendszer, a fűtő-hűtőberendezés kiválasztása. Légtechnikai hálózatok kialakítási, méretezési szempontjai. Helyiségek átöblítése, szennyezőanyag és hőfok gradiensek. Jellemző légtechnikai rendszerek, alkalmazások. Szellőztető és klímarendszerek elvi felépítése. A légtechnikai rendszerek alkalmazási terület szerinti csoportosítása. Komfort célú rendszerek. Lakásbelső, légcsatorna kialakítása. Kontrollált szellőzés hővisszanyeréssel. Lakóterek szabályozott szellőzése. Kiegyenlített szellőztető rendszer talajhő-hasznosítással. Közösségi helyiségek, terek szellőzése, klimatizálása. Uszodaszellőzés elvi felépítése. Uszodai ködtelenítő berendezések. Nagykonyhák szellőzési rendszerének kialakítása. Előírások a konyhai szellőztetőkre. 1.3.2. Légtechnikai rendszerek elemei Helyi rendszerek – elszívó ernyők. Nagyfelületű mennyezeti rendszerek. Zónás rendszerű elszívó berendezés. Kompakt szellőző és hővisszanyerő egységek nagykonyhai felhasználásra. Technológiát kiszolgáló rendszerek. Technológiai hűtések. 61

12óra

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Precíziós klímarendszerek. Légszárítás, páramentesítés. A páramentesítésre használt eljárások. Légszárító berendezések. Központi légszárítók. Utastér-légkondicionálás - Járműklíma-berendezések szerkezeti elemei. Az autóklíma-berendezés felépítése. Kipufogógáz elszívás. Füstmentesítés - Különleges ventilátorok. A füstmentesítés műszaki kérdései. Légtechnikai rendszerek méretezése. Szellőző levegő mennyiség kiszámítása a személyek számától függően, széndioxid koncentráció. Levegő fűtése. Levegő felületi vagy adiabatikus hűtése. Levegő szárítása. Levegő nedvesítése vízbeporlasztással. Levegő nedvesítése gőzbeporlasztással. Levegőszűrés, porleválasztás. A légtechnika rendszer zajforrásai, testhang és léghang. Légcsatorna és rendszerelem zaj, zajcsillapítás. Légtechnikai hálózatok. Légcsatorna anyagismeret, kötés- és függesztés technika. Szögletes keresztmetszetű légcsatorna hálózatok. Kör keresztmetszetű légcsatorna hálózatok. Légcsatorna méretezése, szükséges keresztmetszet meghatározása felvett sebesség alapján, a légcsatorna súrlódási ellenállása. Légkezelő berendezések. Központi építőelemes légkezelők. ROOF-TOP egységek. Klímaszekrények. Légtechnikai hálózatok elemei, ventilátorok. Befúvó és elszívó rácsok (anemosztátok). Akusztika, a légtechnikai rendszerek hangcsillapító berendezései. Tűzvédelmi csappantyúk. Hőcserélők működési elve. Hővisszanyerés berendezései, energiaigény csökkentési lehetőségek. Légtechnikai csőhálózatok hőszigetelése. Hideg közegű rendszerek szigetelése. Légtechnikai rendszerek szabályozó berendezései. Mennyiségi minőségi szabályozások. Klímarendszerek szabályozása, vezérlése. Primer és szekunder körök beüzemelhetőségi, beszabályozhatósági feltételeinek ellenőrzése. Kapcsolódó hálózatok, rendszerelemek megfelelőség ellenőrzése, beüzemelése, beszabályozása. 1.3.3. Hűtés- és klímatechnikai alapismeretek Hűtéstechnikai alapelvek. A természetes és mesterséges hűtés története. 62

20óra

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program A hűtés célja, termodinamikai folyamata. Hűtőközegek állapotváltozása a hűtő körfolyamatban, túlhevítés és utóhűtés értelmezése Csendes hűtés, ventillátoros hűtés. Hűtési igény meghatározása, optimalizálása. Optimális rendszer és hűtőberendezés kiválasztása. Léghűtők elhelyezése, légeloszlás a hűtött térben. A főbb részegységek kiválasztása katalógusadatok alapján. A telepítés körülményeinek mérlegelése (zaj, elpiszkolódás, környezeti hőm. stb.). Hűtő körfolyamatok. Az abszorpciós hűtés elve. Kompresszoros hűtő körfolyamat, alapelemei, a körfolyamat vázlata. Hűtőközegek halmazállapot változása, telítési állapot jellemző nyomás és hőmérséklet összefüggése. Hűtőközegek gőztáblázata. Hűtőközegek állapotváltozási diagramja. Egyfokozatú kompresszoros hűtő körfolyamat a lgp-h állapotdiagramban. Hűtőközegek. Hűtőközegek csoportosítása, jelölési rendszere. Hűtőközegekkel szembeni követelmények. Hűtőközegek tárolása, szállítása, környezetvédelmi és kezelési előírásai. Palackban lévő ismeretlen hűtőközeg tartalom azonosítása. Hűtőközegek kiválasztási szempontjai, termodinamikai, fizikai, kémiai, fiziológiai, ökológiai jellemzői ODP, GWP, TEWI értékek. A természetes hűtőközegek (R600 a NH3, CO2) és a (HC) szénhidrogének alkalmazása. Azeotrop és zeotropblendek kezelési, betöltési követelményei. A hűtőközegek felhasználhatóságáról készült jelenleg érvényben lévő rendeletek ismerete. Korábban használt (tiltott és szabályozott CFC, HCFC), illetve jelenleg használatos HFC, természetes) hűtőközegek ismerete. Tiltott, vagy szabályozott hűtőközegek cseréje, hűtőközeg váltás technológiai ismeretei, retrofit és drop-in jelleggel alkalmazható hűtőközegek. Olajozás. Kenőolaj szerepe a hűtőberendezésekben. Követelmények (kenés, visszavezetés, oldás, viszkozitás, oldhatósság, savasság). Olaj a hűtő-körfolyamatban. Olajtípusok. Tárolás, kezelés, betöltés. Hűtőgépolajok: ásványolajok, félszintetikus és szintetikus olajok alkalmazhatósága, párosítása hűtőközegekkel. 1.3.4. Hűtés- és klímatechnikai rendszerek elemei Hűtőkörök szerkezeti elemei, kompresszorok. Kompresszorok szerkezeti felépítése, működése. Kompresszorok indítása, védelme, teljesítmény szabályozása. Hűtőkörök szerkezeti elemei, hőcserélők, elpárologtatók. Deresedés, leolvasztásának megoldásai. Hűtőkörök szerkezeti elemei, hőcserélők, kondenzátorok. Kondenzátorok szerkezeti felépítése, működési elve. Hűtőköri szerelvények, szabályzók, biztonsági elemek. Hűtőközeg adagolók feladata, a szabályozás folyamata. Lefúvató szelepek, hasadótárcsák. 63

20 óra

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Nyomáskapcsolók feladata, működése. Hűtőköri szerelvények, elzárók, tartozékok. Kézi elzáró, szakaszoló szerelvények. Mágnes szelepek, visszacsapó-szelepek, biztonsági lefúvató szelepek. Nedvesség és savszűrők, szűrőanyagok, szívó-, nyomóoldali szűrők elhelyezése. Folyadékleválasztók, folyadékgyűjtők. Légtelenítők. Víz- és közvetítő-közeg tartályok. Utóhűtők, belső hőcserélők. Hűtőköri mérő- és segédeszközök. Univerzális hűtőköri mérőműszerek. Hőszigetelés. Léghűtéses hűtőaggregátok, léghűtők. Osztott ("split") berendezések. Hőszivattyús splitek. Multisplit rendszerek. Oszlopklímák. Precíziós klimatizálás készülékei. ROOF-TOP készülékek. VRF rendszerek elve felépítése, bel és kültéri egységei. A VRF hajtás módja, villamos és gázüzemű készülékek. Abszorpciós és adszorpciós készülékek. Egyedi rendszermegoldások. Élelmiszeripari hűtés, hűtőkamrák, hűtőházak. Kereskedelmi hűtőberendezések. Ipari hűtőberendezések. Technológiai klíma- és hűtőberendezések. Hőszivattyúk. Jármű és szállítmányhűtés. Hűtő berendezések általános beüzemelési és üzemeltetési feltételei. Finom-beszabályozások, ellenőrző mérések elvégzése, dokumentálása. A tervezett, kötelező és hatósági méréseket elvégzése. Próbaüzem, kezelőszemélyzet oktatása, a teljes átadási dokumentáció összeállítása, az elkészült berendezés átadása. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 64

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Jeles (5) osztályzat:


feladatok

és



65


Komfort rendszerek gyakorlat tantárgy

160 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja Az épületgépészetben használt különböző komfort rendszerek (légtechnika, hűtés-, klímatechnika), feladatának, típusainak, felépítésének-működésének, telepítésének, beüzemelésének, karbantartásának, javításának gyakorlatban való elsajátítása. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Légtechnikai alapismeretek 32 óra Légállapot mérésére alkalmas műszerek bemutatása és mérési gyakorlat. Széndioxid koncentráció mérése. Levegő hőmérséklet (száraz, nedves hőmérséklet mérése). Nedvességmérés (relatív nedvességtartalom meghatározása). Légtechnikai berendezés zajterhelésének mérése. Csapágyazott forgó alkatrész rezgésvizsgálata. Levegőszűrő áramlási ellenállás mérése. Kifúvó anemosztát légkibocsátás mérése. Ventillátor össznyomás növekedés és szállított térfogatáram mérése. Légcsatorna áramlási viszonyainak (dinamikus nyomás, légsebesség) mérése. Komplex légtechnikai beszabályozási rendszer terv szerinti lég- és hőtechnikai beszabályozás. 2.3.2. Légtechnikai rendszerek elemei 32 óra Lemezalakítási alapgyakorlat, előrajzolás, szabás, élhajlítás, korcolás. Négyszög keresztmetszetű légcsatorna elem készítése alumínium vagy horganyzott lemezből korcolással, összekapcsolása elemes préselt karimaelemmel, csavarozással, rugós klipsszel. Kör keresztmetszetű spirálkorcolt légcsatorna összekapcsolása, tömítése, függesztése. Kasírozott hablemez légcsatorna anyagból derékszögű könyökidom készítése. Axiális ventilátorok szerelése, beépítése. Radiális ventilátorok szerelése, beépítése, ékszíjhajtás beállítása. Építőelemes légkezelők telepítése, szerelése, beüzemelése. Lemezes hőcserélők, kaloriferek beépítése, és csővezeték bekötése. Szellőzőrácsok beépítése kör keresztmetszetű és négyszög keresztmetszetű légcsatornába. 2.3.3. Hűtés- és klímatechnikai alapismeretek 48 óra Hűtéstechnikai szervizeszközök módszerek. Hűtős szerviztevékenység mérő- és segédeszközeinek bemutatása, használata. Tömörségellenőrzés eszközei, módszerei, nyomáspróba. Tömörségellenőrzés eszközei, módszerei, vákuumozás és vákuumtartási próba. Hűtőközeg töltés, lefejtés eszközei, módszerei. Szivárgásvizsgálat fajtái, eszközei, módszerei, szivárgásellenőrzési terv készítése. Hűtőközegek cseréje, hűtőközeg váltás technológiai ismeretei, drop-in jelleggel alkalmazható hűtőközegek. Hűtőközeg, olajok. Palackban, hűtőkörben lévő ismeretlen hűtőközeg tartalom azonosítása, mérési gyakorlat. 66

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Hűtőközeg átfejtése tároló palackba, az átfejtett mennyiség tömegmérésével, dokumentálásával. Azeotrop és zeotropblendek kezelése, folyadék állapotú áttöltés végrehajtása. Olaj savasság vizsgálata olaj-teszter alkalmazásával. Olaj betöltés hűtési rendszerben félhermetikus kompresszorral szerelt hűtőberendezésbe. Hűtőkörök felépítése, működése. Kompresszorok megbontása, belső kialakítás elrendezés vizsgálata. Hűtőközegek állapotváltozása a hűtő-körfolyamatban, túlhevítés és utóhűtés értelmezése, mérése, működő hűtő berendezésen. Hűtőkör első indítása, beüzemelési feltételek meglétének ellenőrzése. Hűtőkör beüzemelése, próbaüzeme. Hűtőköri villamos szabályozások, vezérlések, azok illesztése épület-felügyeleti rendszerhez. Mérés beszabályozás. Üzemelő hűtőkör üzemi paramétereinek ellenőrzése, értékelése. Mérőeszközök kalibrálása, etalonnal való összehasonlítása. 2.3.4. Hűtés- és klímatechnikai rendszerek elemei 48 óra Hűtőberendezések helyszíni szerelése. Hűtőkörök alapelemeinek kiválasztása, telepítése. Hűtéstechnikai rézcső csőalakítási gyakorlat, oldható kötés készítése. Rézcső keményforrasztása, elágazás készítése. Levegős és vizes elpárologtatók elhelyezése, bekötése. Kondenzátor telepítése, bekötése. Léghűtéses hűtőaggregátok, alapelemeinek összeállítása, szerelés alaplemezre, vezetékkötés kialakítása. Zajcsökkentő és rezgéscsillapító rendszerelemek elhelyezése félhermetikus kompresszor felszerelésénél. Rendszerelemek helyszíni szerelése. Termosztatikus expanziós szelepe beépítése, külső nyomáskiegyenlítés vezetékezése Kondenzációs nyomásszabályozó elhelyezése, bekötése. Kézi elzárók, szakaszoló szerelvények beépítése oldható és forrasztott kötéssel. Mágnes szelep beépítése, funkciói. Visszacsapó-szelepek. Biztonsági lefúvató szelepek elhelyezése. Szívó-, nyomóoldali szűrők elhelyezése, cserélhető betétes szűrő szerelése. Folyadékáramlás és nedvességjelző beépítése. Olajellátás szerkezeti elemei, olajszűrők, olajhűtők elhelyezése. Folyadékleválasztók, folyadékgyűjtő beépítése. A hőszigetelés és héjalásának elhelyezése. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 67





68


A 10205-12 azonosító számú Épületgépész ellátó rendszerek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

69


Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek tantárgy

48 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a víznyerési és vízkezelési, vízellátási hálózatokat, szerelvényeket, melegvíztermelőket és a hozzátartozó vezetékhálózatokat, és a méretezési alapokat. A csatornahálózatok kialakításának módjait, a szennyvíztisztító berendezéseket. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Vízellátó hálózatok 24 óra Ismeri a víznyerési és vízkezelési módokat. Ismeri és kezeli a vízlágyító berendezéseket. Kiválasztja a szerelésekhez szükséges anyagokat. Méretezi és kiválasztja a szükséges szivattyút. Tudja kezelni a nyomáscsökkentő és nyomásfokozó berendezéseket. Kialakítja és méretezi a vízellátási hálózatokat, szerelvényeket. Szereli és méretezi a melegvíz-termelőket és a hozzátartozó vezetékhálózatokat. Ki tudja választani a megfelelő hőcserélőt. Felszereli a berendezési tárgyakat. Elvégzi a tervezett, kötelező és hatósági méréseket. Üzembe helyezi és beállítja az egyes hálózatokat, rendszerelemeket, elvégzi a finom beszabályozást, ellenőrző méréseket, dokumentációt készít. Elvégzi a próbaüzemet, mérési jegyzőkönyvet készít, oktatja a kezelő személyzetet, összeállítja a teljes átadási dokumentációt, átadja az elkészült berendezést. Hő- és korrózióvédő szigetelést készít. 1.3.2. Szennyvíz, csapadékvíz hálózatok 24 óra Méretezi és kiépíti a csatornahálózatot. Kezeli a szennyvíztisztító berendezéseket. Elvégzi a tervezett, kötelező és hatósági méréseket. Üzembe helyezi és beállítja az egyes hálózatokat, rendszerelemeket, elvégzi a finom beszabályozást, ellenőrző méréseket, dokumentációt készít. Elvégzi a próbaüzemet, mérési jegyzőkönyvet készít, oktatja a kezelő személyzetet, összeállítja a teljes átadási dokumentációt, átadja az elkészült berendezést. Hő- és korrózióvédő szigetelést készít. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 70





71


Fűtés és megújuló energiák 96 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.1. A tantárgy tanításának célja A különböző hőtermelő berendezések fajtáinak, felépítésének, működésének, beüzemelésének, kiválasztásának megismerése. A fűtési rendszerek fajtáinak, méretezési alapjainak megismerése. A megújuló energiahasznosító berendezések fajtáinak, alkalmazásának megismerése. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Hőtermelő berendezések 24 óra Fosszilis alapú hőigény optimalizálása. Optimális hőtermelő és fűtési rendszer meghatározása. Hőtermelő berendezések kiválasztása. Hőleadók elhelyezése, hőmérséklet és légeloszlás a fűtött térben. Használati melegvíz termelés. A főbb részegységek kiválasztása katalógusadatok alapján. Fosszilis energiahordozón alapuló hőtermelő berendezések jellemző kialakítása. Lehetséges energiahordozók ismerete, elemzése. Égéselmélet, égéshő, kazánhatásfok. Égéslevegő szükséglet, ellátás biztosítása. Égéstermék elvezetés, kéménymegoldások. Természetes és mesterséges huzat biztosítása, mérése, veszélyei. Nyitott és zárt égésterű rendszerek. Kondenzációs technika. Szekunder közvetítő közegek, víz, levegő. Szilárd tüzelőanyag alapú hőtermelők, közvetlen, hőtárolós, közvetítő közeges. Folyékony (olaj) tüzelőanyag alapú hőtermelők, ellátás, égőfej megoldások. Gáz (PB, földgáz,) üzemű hőtermelők, ellátás, égőfej megoldások. Hőtermelő berendezések szabályozása. Hőtermelők tápvíz-kezelése és ellátása. Megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezések. Biomassza alapú hőtermelő berendezések. Biomassza termelés, tárolás, adagolás, biogáz. Hő visszanyerés. Veszteség és hulladék hő hasznosítás. Égéstermék hő hasznosítása, hőcserélők. Nyomás- és tömörségi próba, szivárgásellenőrzések. Hőtermelő berendezések általános beüzemelési és üzemeltetési feltételei. Készre szerelések, nyomáspróbák ellenőrzése. A hőtermelő berendezések, szabályzó elemek és rendszerek programozása. Finom-beszabályozások, ellenőrző mérések elvégzése, dokumentálása. A tervezett, kötelező és hatósági mérések elvégzése. Próbaüzem, kezelőszemélyzet oktatása, a teljes átadási dokumentáció összeállítása, az elkészült berendezés átadása. 72


2.3.2. Fűtési rendszerek 24 óra A helyiségfűtések története. A fűtés folyamata, természetes hőnyereség, hőveszteség számítás. Fűtési igények meghatározása, épületfizikai és rendszertechnikai optimalizálása. Veszteséghő-források, hőforrások, hővisszanyerési lehetőségek feltárása. Mono-, bi- és multivalens-hőközpontok kialakítása. Lehetséges rendszertechnikai megoldások, kapcsolások. Jellemző fűtéstechnikai és használati-melegvíz készítési alkalmazások. Készre szerelések, nyomáspróbák ellenőrzése. Primer és szekunder rendszerek feltöltése, nyomáspróbája, átmosása, légtelenítése. Primer és szekunder körök beüzemelhetőségi, beszabályozhatósági feltételeinek ellenőrzése. Kapcsolódó hálózatok, rendszerelemek megfelelőség ellenőrzése, beüzemelése, beszabályozása. 2.3.3. Napkollektorok, napelemek Megújuló energia alapú hőforrások igénybevételének optimalizálása. Közvetlen napsugárzás hatása, méretezése, szabályozása. Napkollektorok technikai megoldásai, telepítés, rendszerbe illesztés. Napelemek, szolár-cellák, tárolás, átalakítás, hasznosítás. Közvetlen fűtés. Tárolós fűtés.

24 óra

2.3.4. Hőszivattyúk 24 óra Hőszivattyúzás alapelvei. A hőszivattyú működési elve. A kompresszoros hőszivattyú részei. A hőszivattyú berendezések általános csoportosítása, primer-szekunder közvetítő közegek. A hőszivattyús rendszerek felépítése. Hőszivattyú berendezés COP (coefficient of performance) értéke értelmezése. A pillanatnyi COP és a COPéves közötti különbség, rendszer COP. Talajhő hasznosító hőszivattyús rendszerek. A rendszerek jellemző alkotóelemei. A talaj hőfokgradiense, hőkapacitása. Felszíni és talajvizek hőtechnikai jellemzői. Az alkalmazott készülékek, berendezések. Nyitott rendszerű hőgyűjtő (kútkapacitás és kútvízhőmérséklet). A víz elvezetése, elrendezési vázlatok. A zárt hurkos rendszerek létesítésének főbb sajátossága. A primer kör méretezése, jellemző kialakítása. A vízszintes (horizontális), felszínközeli földkollektor rendszer. Direkt és közvetítő közeges talajszondák. Felszíni és talajvíz kollektorok. Talajhős hőszivattyúk gazdaságossága, üzemviteli, alkalmazási jellemzői. Környezeti levegő hőjét hasznosító hőszivattyús rendszerek. A rendszerek jellemző alkotóelemei. A környezeti levegő, mint hőforrás, alkalmazási korlátok. Jellemző alkalmazások (fűtés-hűtés-használati melegvíz). Az alkalmazott készülékek, berendezések. 73

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Egyéb követelmények. Levegős hőszivattyúk gazdaságossága, üzemviteli, alkalmazási jellemzői. Helyszíni hűtőköri szerelést igénylő (levegő-levegő, levegő-víz) berendezések telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése. Kompakt (víz-víz, levegő-víz) hőszivattyús berendezések telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


74


Gázellátás, gázkészülék ismeretek

48 óra*

*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

3.1. A tantárgy tanításának célja Gázellátó közműhálózatok elhelyezésének ismerete. Gázellátó hálózatok kezelése, karbantartása, javításának alapjai. Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek kiépítési ismeretei. Gázellátó rendszerek biztonsági kérdései. Égéstermék elvezetők ismerete. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Gázhálózatok kialakítása Gázellátó közműhálózatok elhelyezkedése közterület típusokon. Gáztörvény, (GOMBSZ, aktuális GMBSZ) gázszolgáltatás folyamata. Gáz, mint energiahordozó, gázok tulajdonságai. Gázellátó hálózatok típusai. Nyomásviszonyai. Csővezeték anyagai, csőkötési módok. Szerelvényei, szerelvénycsoportok. Gázellátó hálózatok kezelése, karbantartása, javítása, javító csőkötések. Nyomásszabályzó és gázátadó állomások. Műszaki átadás, nyomáspróba, üzembe helyezés. Gáz alá helyezés, nyomás alatti rákötés.

16 óra

3.3.2. Gázellátási berendezési tárgyak Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek kiépítési ismeretei. Légellátás, gázterhelés számítási ismeretek. Légbevezető kiválasztása Mérőóra és nyomásszabályzó felszerelési ismeretek. A gázmérő és nyomásszabályozók helyének kialakítása. Speciális idomok beépítése a gázcsőhálózatba csőanyag változási helyeken. Speciális technikákkal gázcsőhegesztés készítése.

16 óra

3.3.3. Biztonsági szerkezetek Gázellátó rendszerek biztonsági kérdései. Hasadó-nyíló felület méretezése. Lefúvató szelepek. Gázkoncentráció érzékelők.

8 óra

3.3.4. Égéstermék elvezetés 8 óra Égéstermék elvezetők fajtái. Égéstermék elvezetésére vonatkozó előírások (készülékoldal, égéstermék-elvezető oldala). Égéstermék elvezetők méretezése. Égéstermék elvezetők felülvizsgálata. 3.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 75

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Tanterem, szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


76


Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

224 óra


4.1. A tantárgy tanításának célja Víz-, gáz-, fűtéshálózat, megújuló energia hálózat kialakítási módjainak, szerelésének, a berendezési tárgyak beüzemelésének, beszabályozásának megismerése. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Vízhálózatok kialakítása Vízvezeték hálózatot szerel. Vízellátási berendezési tárgyakat köt be. Melegvíz-hálózatot szerel. Melegvíz-termelő berendezést köt be. Csatornahálózatot szerel. Csatornázási berendezéseket köt be. Nyomáspróbát végez. Készülék beszabályozást végez. Vízkészülékeket javít. Vízkészülékeket üzemel be. Csatornakészüléket javít. Csatornakészüléket üzemel be.

64 óra

4.3.2. Gázellátási berendezési tárgyak bekötése Gázhálózatot épít. Gázellátási berendezési tárgyakat köt be. Biztonsági szerkezeteket épít be. Levegőellátást szerel. Égéstermék elvezetést szerel. Gázkészüléket javít. Gázkészüléket üzemel be. Nyomás és tömörségi próbát végez.

32 óra

4.3.3. Fűtéshálózatok kialakítása Fűtési hálózatot szerel. Fűtési berendezési tárgyakat köt be. Biztonsági berendezéseket szerel. Felületfűtéseket épít. Napkollektoros rendszert épít. Beszabályozást végez. Nyomáspróbát végez. Szabályozó elemeket programoz. Fűtőkészüléket javít. Fűtőkészüléket üzemel be.

96 óra

4.3.4.

Nyomás és tömörségi próbák

32óra 77

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Készüléktípustól függően égéstermék-elvezetés tömörség ellenőrzések. Víz, gáz tömörségi vizsgálatok. Hatósági vizsgálatok. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


78


Gázkészülék szerelési gyakorlat

128óra


5.1. A tantárgy tanításának célja A különböző típusú és működési elvű gázkészülékek, beüzemelési feltételeinek, hatósági méréseinek megismerése. A készülékek karbantartásának, javításának, hibakeresésének elsajátítása. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3.

Témakörök

5.3.1. Gázkészülékek beüzemelése 64 óra Gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei a GMBSz szerint. Általános elhelyezési feltételek, előírások. Pébégáz üzemű gázfogyasztó készülékek külön előírásai. Gázkészülék típustól függő elhelyezési feltételek. Gázkészüléket víz, gáz, elektromos oldalon leválaszt, készüléket leszerel. Szabályozó elemeket elektromos oldalon leválaszt. Égési levegőellátást, füstgázelvezetést leválaszt. Új készüléket tartóra, vagy előre elkészített alapzatra felszerel. Víz, gáz, elektromos oldali bekötéseket elkészíti. Elvégzi a vízoldali légtelenítéseket. Égési levegőellátást az előírások szerint kialakít. Égéstermék elvezetés kialakítását az előírások szerint elvégez. .Összetett hőtermelő rendszerekben, vízoldalon elkészíti a bekötéseket, a kiegészítő berendezéseket csatlakoztatja. Vízoldalon elvégzi a feltöltést és a légtelenítést. Összetett hőtermelő rendszerekben, elektromos oldalon elkészíti a bekötéseket. 5.3.2. Gázkészülékek javítása 64 óra Gázkészülékek javítás előtti vizsgálata: Készülék és a hozzátartozó műszaki paraméterek ismerete. A mechanikai csatlakozások fajtái. Erős és gyengeáramú csatlakozások, alkatrészek készülékekben. Biztonsági és szabályozó. Vezérlő elemek meghibásodásának lehetőségei. Gázkészülékek javítása. Különböző műszeres mérések elmélete. Szisztematikus hiba-megállapítás. Energiatakarékos üzemvitel ismérvei. Környezetbarát javítási technológiák. Gázkészülékek karbantartása. A karbantartás szükségessége. A karbantartás hatása a készülék élettartamára, tüzelőanyag fogyasztásra és a környezetre. Kiegészítő berendezések felépítése és üzembe helyezése összetett hőtermelő rendszerekben. Tárolók és rétegtárolók. Hőcserélők. 79

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Motoros keverő szelepek, szivattyúk. Hőmennyiség mérők. A beüzemelt kiegészítő berendezések hőtechnikai paraméterei, azok mérése. Gázfogyasztó készülékek, működtető részegységei, alkatrészei a főbb gázkészülék csoportoknál: Konvektorok, Vízmelegítők, melegvizes kazánok, világos és sötét sugárzók. Gázfogyasztó készülékek biztonsági alkatrészei. Lángőrök, hőmérséklet szabályozók és határolók, nyomás jeladók, kapcsolók és határolók, mágnesszelepek, tömörségellenőrzők, gázérzékelők. 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezet 5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


80


XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT

81


INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA (54 481 04) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 1.2. Szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszergazda 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440

2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: 2.2. Szakmai előképzettség: 2.3. Előírt gyakorlat: 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 40% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 60% 2.8. Szintvizsga: 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR FEOR megnevezése száma 3141 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus 82

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Számítógép telepítő Számítógép-szerelő

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus

Számítógép kezelő/operátor

3143

Számítógéphálózat- és rendszertechnikus

3144

Webrendszer- (hálózati) technikus

Szoftvertelepítő Informatikai rendszergazda Hálózatüzemeltető Webmester Adatbázis adminisztrátor

3142

Informatikai ügyfélszolgálati munkatárs Alkalmazás adminisztrátor

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az Informatikai rendszergazda a kis- és közepes vállalat, intézmény, szervezet informatikáért felelős vezetőjének közvetlen munkatársa, vagy kihelyezett informatikai szolgáltatásokat végző cégben első szintű támogatói feladatokat lát el. Megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) informatikai, hálózati ismeretei birtokában részt vesz a munkahely infokommunikációs hálózatának kialakításában és működtetésében. Koncepcionális kérdésekben feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg megvalósításban a koordináló feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai hálózati eszközök, szerverek és munkaállomások, továbbá az informatikai alkalmazások összehangolt működésének és folyamatos frissítésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez. Az Informatikai rendszergazda készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű iparági vizsgák minősítési követelményeinek. A szakképesítéssel rendelkező képes: Számítógépet kezelni, üzemeltetni; Irodai alkalmazásokat, multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat telepíteni, karbantartani és használni; Számítógépek és perifériáik hardveres szerelési, karbantartási és javítási munkáinak elvégzésére; Munkaállomások operációs rendszerének telepítésére és karbantartására; Munkájában alkalmazni az alapvető hálózati fogalmakat és technológiákat; Hálózati operációs rendszerek telepítésére, üzemeltetésére és karbantartására; Alapvető Internetes szolgáltatások telepítésére és karbantartására; Kisebb helyi hálózatot kiépíteni, felügyelni és menedzselni; LAN/WAN hálózati eszközök telepítésére, konfigurálására és üzemeltetésére; LAN/WAN hálózatok tesztelésére, hibaelhárítására; LAN/WAN hálózatok biztonságát biztosítani; Kisebb otthoni, irodai (SOHO) és közepes méretű hálózatok hálózatfelügyeleti és hálózattervezési feladatait elvégezni; Informatikai biztonsági eszközöket, tűzfalakat és vírusvédelmi szoftvereket telepíteni és konfigurálni; Munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos ismereteit hasznosítani, beruházást előkészíteni, végrehajtani; Kisebb projekteteket menedzselni; 83

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Adatbázisokat kezelni, adatbázis szolgáltatásokat igénybe venni és adatbázis műveleteket végezni; Programozási alapismeretek birtokában, alkalmazói és/vagy webes feladatokat megoldani; Webes kiszolgálói rendszert üzemeltetni; Vezeték nélküli hálózatot telepíteni, konfigurálni és üzemeltetni; VoIP rendszereket telepíteni, konfigurálni és üzemeltetni; Virtualizált kiszolgálói környezetet üzemeltetni. 3.3. Kapcsolódó szakképesítések A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 51 481 01 Adatbázis-kezelő részszakképesítés 51 481 02 Szoftverüzemeltetőrészszakképesítés alkalmazásgazda 51 481 03 Webmester részszakképesítés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító megnevezése száma 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10828-12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete 10827-12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: 84


azonosító száma 10815-12 10826-12 10817-12 10828-12 10827-12 11498-12 11499-12 11500-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Információtechnológiai alapok gyakorlati Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, szóbeli munkahelyi kommunikáció Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés gyakorlati, írásbeli (online teszt) Vállalati hálózatok üzemeltetése és gyakorlati, írásbeli felügyelete (online teszt) Hálózati operációs rendszerek és gyakorlati szolgáltatások Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések írásbeli esetén) Foglalkoztatás II. írásbeli Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A)

A vizsgafeladat megnevezése: Hálózatok konfigurálása

A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy hálózati feladatot old meg szimulált környezetben vagy valós eszközökön a 10828-12 számú „Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete” modul témaköreiben, az általa megismert szimulációs eszköz vagy az általa megismert hardver eszközök felhasználásával. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% B)

A vizsgafeladat megnevezése: Hálózati szolgáltatások telepítése és üzemeltetése

A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy összetett feladatot old meg az Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete, Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások témaköreiben, az általa megismert hardver/szoftver eszközök felhasználásával. A vizsgafeladat időtartama: 150 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% C)

A vizsgafeladat megnevezése: Adatbázis-kezelés

A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt kapcsolódik egy SQL kiszolgálón található adatforráshoz és a kijelölt feladatnak megfelelő adatbázis-kezelési és lekérdezési műveleteket hajt végre a „Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés” modul adatbáziskezelés témaköreihez kapcsolódóan. 85


A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 5% A vizsgafeladat megnevezése: Weblapkészítés, programozás

D)

A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy webes dokumentumot készít el, és egy ehhez kapcsolódó programozási feladatot old meg a10827-12 számú „Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés” modul programozás és weblapkészítés témaköreihez kapcsolódóan, az általa megismert szoftver eszközök felhasználásával. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység –

A vizsgafeladat megnevezése: Információtechnológiai alapok

A vizsgafeladat ismertetése: Az írásbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10815-12 számú „Információtechnológiai alapok” modul témaköreinek mindegyikét tartalmazzák. A vizsgafeladat időtartama: 25 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 5% –

A vizsgafeladat megnevezése: Hálózatok

A vizsgafeladat ismertetése: Az írásbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott „Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete”, továbbá a „Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés” modul hálózatok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák. A vizsgafeladat időtartama: 50 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre A vizsgafeladat megnevezése: Hálózatok, munkaszervezés A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott „Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés”, továbbá a „Hálózati, programozás és adatbázis-kezelés” témakörök mindegyikét tartalmazzák. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 86

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában Az 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A, B, C és D pontja során a jelölt, a feladat kidolgozása közben saját jegyzeteit és a vonatkozó kézikönyveket használhatja. 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép Internet kapcsolattal 3 db kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internet-kapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító 3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes, menedzselhető kapcsoló 2 db multifunkciós vezetéknélküli forgalomirányító 2 db laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezetéknélküli interfésszel rendelkező PC vagy laptop Hálózati szimulációs szoftver Ethernet és soros kábelek UTP kábelezéshez szerszámok Kábelteszter

7. EGYEBEK A vizsgabizottsági tagot delegáló szakmai szervezet megnevezése, elérhetősége: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége közti együttműködés alapján, a vizsgabizottsági tagok delegálása a területi kamarák és az IVSZ közös javaslata szerint történik. A területi kamarák minden esetben az IVSZ-szel közös vizsgabizottsági tagot jelölnek ki.

87


A szakképzés óraszáma 54 481 04 Informatikai rendszergazda Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Osztályfőnöki óra

1/13. heti óraszám ögy e gy 1,0

2/14. heti óraszám e gy 1,0

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2,0

Információtechnológiai alapok 10815-12 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya- Munkaszervezési ismeretek építés, munkaszervezés, Munkaszervezés gyakorlat munkahelyi kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

1,5 2,0 1,0 2,0 4,0

0+1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

0,5

8+1

0+2

4,0 8,0

Hálózati operációs rendszerek

5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat

Szakmai angol nyelv

7,0 6,0 6,0 2,0 2,0 0+2 14

összes óra összes óra

21 35

88

160

18

17 35



89


A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

90

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 1. Információtechnológiai alapok tantárgy

36 óra/54 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete 1.3.

Témakörök és elemeik

1.3.1.

Bevezetés a számítógépes architektúrákba 18 óra/27 óra Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok. Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei.

1.3.2.

Szoftverismeretek Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. 91

12 óra/18 óra

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei. Adatszinkronizáció. Hibakeresési folyamat lépései. 1.3.3.

Információtechnológiai biztonság alapjai 6 óra/9 óra Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógép terem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: 92

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

0-50 % 51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



93

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program 2. Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 72 óra+70 óra ÖGY/72 óra+50 óra ÖGY* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete. 2.3.


2.3.1. Számítógép összeszerelése 24 óra+35 óra ÖGY/24 óra+25 óra ÖGY Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése. 2.3.2. Telepítés és konfigurálás 36 óra+35 óra ÖGY/36 óra+25 óra ÖGY Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. 94

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Program Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. 2.3.3. Megelőző karbantartás 12 óra/12 óra Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Hardvertechnikai laboratórium 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % 95



96


A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

97

1. Munkaszervezési ismeretek tantárgy

32 óra/36 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat. Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók, közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül. Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság – Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem. 1.3.


1.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 4 óra/4 óra Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és hátrányai a foglalkoztatott szempontjából. Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az informatikai munkakörök esetében. Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások. 1.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 4 óra/4óra Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei, azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából. A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető szabályok, eljárások. Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében. A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására alkalmazott szoftverek. 98

A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok. 1.3.3. Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 4 óra/4 óra A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok. Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén; Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok; Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása; 1.3.4. Munkavégzés projektekben 8 óra/8 óra Projektmenedzsment alapfogalmai. Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök. Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások kezelésében. A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, jellemző projektdokumentumok. A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe a projektek követésében. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 1.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 6 óra/8 óra Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi, számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben. A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása; Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás, foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés /betegéletút, biztosítási jogviszony). 1.3.6. Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 óra /2 óra Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra épül. A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás. A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények. Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése 1.3.7. Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 2 óra/4 óra Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási eljárásokban. 99

Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok 1.3.8. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése 2 óra/2 óra A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása, hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai Környezetterhelési kockázatok 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


100

2. Munkaszervezési gyakorlat tantárgy

64 óra/72 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámla-vezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez, egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság – Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem. 2.3.


2.3.1. Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése 8 óra/8 óra Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében. 2.3.2. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 12 óra/12 óra A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. 2.3.3. Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás 8 óra/8 óra Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. 101

Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. 2.3.4. Munkavégzés projektekben 16 óra/20 óra Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 2.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 12 óra/16 óra Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása. 2.3.6. Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 óra /2 óra A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. 2.3.7. Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 4 óra/4 óra Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között. 2.3.8. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése 2 óra/ 2 óra Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem Informatikai szaktanterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 102

Közepes (3) osztályzat: Jó (4) osztályzat: Jeles (5) osztályzat:




103

A 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

104

1. Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy

158 óra/144 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói dokumentáció elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés 1.3.


1.3.1. Programozás alapismeretek 8 óra/6 óra A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítása, elő- és utófeltételek megfogalmazása Algoritmusleíró eszközök: folyamatábra, stuktogram, mondatszerű leírás, Jackson diagram A programkészítés elvei: stratégiai elv: lépésenkénti finomítás, Top-Down módszer; taktikai, technológiai, technikai elvek 1.3.2. Adattípusok 24 óra/20 óra Adatok jellemzői: azonosító; hozzáférési jog (konstans, változó); hatáskör (globális, lokális, privát, publikus), kezdőérték; helyfoglalás, műveletek. Elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt, részintervallum. Felépítésük, ábrázolásuk, helyfoglalásuk, műveleteik. Összetett adattípusok: karakterlánc (string) adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Rögzített hosszúságú és nulla végű karakterláncok. Karakterlánc műveletek: hosszúság, részkarakterlánc, karakterláncok egymáshoz kapcsolása, beszúrás, törlés, csere. Összetett adattípusok: tömb adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Indexelés. Egydimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Többdimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Összetett adattípusok: rekordok. Rekordszerkezetek, mező fogalma. Rekordok tárolása (párhuzamos tömbök, változó hosszúságú rekordok), helyfoglalás. Műveletek rekordokkal. 1.3.3. Programozás elemei 8 óra/6 óra Utasítások: értékadás, feltöltés (egyszerű és összetett változó esetén), aritmetikai műveletek, matematikai függvények, véletlenszámok, típuskonverziók. Eljárások, függvények: egyszerű eljáráshívás, paraméterezett eljáráshívás, függvényhívás; eljárás, függvény-definiálás Összetett utasítások: szekvencia, elágazások. szekvencia (BEGIN-END); elágazás (IF-THENELSE); feltételek (=,<,>,>=,<=,<>, NOT); összetett feltételek (AND, OR); választás (CASE) Összetett utasítások - Iterációk: Hátultesztelős ciklus (REPEAT-UNTIL). Előltesztelős ciklus (WHILE-DO). Számlálós ciklus (FOR-DO) 1.3.4. Programozási tételek 40 óra/40 óra Programozási tételek - Egy sorozathoz egy érték rendelése: összegzés tétele, eldöntés tétele, kiválasztás tétele, megszámlálás tétele, maximumkiválasztás tétele Programozási tételek – Keresések: lineáris keresés tétele, logaritmikus (bináris) keresés tétele Programozási tételek - Egy sorozathoz egy sorozat rendelése: másolás, transzformálással, kiválogatás tétele, szétválogatás. 105

Programozási tételek - Rendezések: közvetlen kiválasztásos rendezés, minimum kiválasztásos rendezés, buborék-rendezés, beszúrásos rendezés, rendezések összehasonlítása (legrosszabb eset, átlagos eset, helyfoglalás). Programozási tételek - Több sorozathoz egy sorozat rendelése: metszetképzés tétele, unióképzés tétele, összefuttatás tétele. Rekurzió: Rekurzív specifikáció. Példák rekurzív függvényekre: Fibonacci, faktoriális, binomiális együtthatók. Rekurzív algoritmusok: Hanoi tornyai, QuickSort. Rekurzió átalakítása ciklussá, ciklusok átalakítása rekurzióvá. 1.3.5. Adatstruktúrák 30 óra/30 óra Mutatók, dinamikus tárkezelés: mutatók tárolása, műveletei; hivatkozás mutatók segítségével; típusos és típusnélküli mutatók; helyfoglalás, helyfelszabadítás; dinamikus és statikus változók. Lista adatszerkezet: listák alapfogalmai (csomópont, kapcsolómező, stb.); listák megvalósítása statikusan, ill. dinamikusan; listák bejárása, keresés, beillesztés, törlés. Kétirányú láncolt listák: felépítése; műveletek (bejárás, keresés, törlés, beszúrás); ciklikus listák. Sor adatszerkezet: sor fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); sorokkal kapcsolatos műveletek (inicializálás, sorba, sorból); dupla végű sorok; prioritásos sorok. Verem adatszerkezet: verem fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); veremmel kapcsolatos műveletek (PUSH, POP, túl- és alulcsordulás ellenőrzése); verem alkalmazásai: rekurzió, függvényhívások, lokális változók stb. 1.3.6. Programtervezés 24 óra/24 óra Unified Modeling Language, Az UML építőkövei, az UML diagramjai. Objektumosztályok közötti kapcsolatok Állapotdiagram, szekvenciadiagram, használati esetek diagramja Adatmodell megtervezése, algoritmizálás. Logikai és fizikai rendszerterv fogalma. Felület elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika megvalósítása. Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció. Szoftverprojektek életciklusa. 1.3.7. Adatbázisok 24 óra/18 óra Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis, adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok, mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell. Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyedkapcsolat diagram, adatmodellek típusai. Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés. Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redundancia csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális függések és kulcsok a relációs modellben. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. 106

Elégséges (2) osztályzat: Közepes (3) osztályzat: Jó (4) osztályzat: Jeles (5) osztályzat:

hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71

a a a és



107

2.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 244 óra+120 óra ÖGY/288 óra+60 óra ÖGY* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szükséges komponensek kiválasztására, egy adott programnyelven történő implementálására, az adatmodell fizikai megvalósítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: A weblapkészítés alapjai; Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása; Algoritmizálás és adatmodellezés; 2.3. Témakörök és elemeik 2.3.1. Programozási nyelvek 24 óra/20 óra A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektumorientált. A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek. Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram, bytekód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan, ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása: skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos, kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok. Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése 2.3.2. Objektumorientált programozás 36 óra+36 óra ÖGY/60 óra+18 óra ÖGY Objektumorientált paradigma Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása. Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása. Rendszerterv készítése Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 2.3.3. Programozási nyelv „A” 84 óra+40 óra ÖGY/80 óra+20 óra Ögy A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek, egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a megtervezése. GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez. 108

Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás, konverziók. Mutatók és referenciák. Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások (paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés) Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally). Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a figyelése. Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal. Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás. Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés. Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük. Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás. Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 2.3.4. Állománykezelés 8 óra+10 óra ÖGY/18 óra+6 óra ÖGY Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek, megnyitás, lezárás. Típusos állományok kezelése. Megnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás, olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés, listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás 2.3.5. Web-programozás alapjai 56 óra+34 óra ÖGY/74 óra+16 óra ÖGY HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek) Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat. Javasolt szerver oldali programozási nyelv: PHP vagy JAVA 2.3.6. Adatbázis fejlesztés 36 óra/36 óra Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING Javasolt adatbázis-kezelő eszköz: Microsoft SQL Server vagy MySQL vagy PostgreSQL 109

szerver 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógépterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


110

3. Hálózati ismeretek I.

136 óra/144 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és internet szolgáltatásokra fókuszálva megismertesse a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak elméleti alapjait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai alapok tantárgy Bináris és hexadecimális számrendszer Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek 3.3. Témakörök és elemeik 3.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok 54 óra/72 óra Személyi számítógép típusok, hardver összetevők, operációs rendszerek és alkalmazások Számítógépes rendszer összetevői, számítógép alkotóelemei és perifériái Operációs rendszer kiválasztása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Bevezetés a hálózatokba Hálózati kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten LAN technológiák, Ethernet hálózat hozzáférési rétege és elosztási rétege Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök és átviteli közegek Hálózati címzés (fizikai és logikai cím), IP címek szerkezete, csoportosítása, alhálózati maszkok Hálózati szolgáltatások, ügyfél/kiszolgálók és kapcsolataik OSI és TCP/IP rétegelt modell, protokollok Vezeték nélküli technológiák, eszközök és szabványok Vezeték nélküli LAN-ok és biztonsági megfontolások Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika Hálózati veszélyek, támadási módszerek, tűzfalak használata Hibaelhárítás és ügyfélszolgálat Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése 3.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) 82 óra/72 óra Az internet és használata, ügyfélszolgálati feladatok Az internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP), kapcsolódás az ISP-hez OSI modell és szisztematikus hibaelhárítás Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra, hálózati eszközök IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT fogalma Hálózati eszközök konfigurálási feladatai, forgalomirányítók és kapcsolók felépítése, jellemzői, indulási folyamata Forgalomirányítás, irányító protokollok, belső és külső irányító protokollok 111

ISP szolgáltatások bemutatása, ISP szolgáltatásokat támogató protokollok Tartománynév szolgáltatás (DNS) WAN technológiák, internet szolgáltatások és protokollok ISP felelősség, ISP biztonsági megfontolások, biztonsági eszközök 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


112

4. Hálózati ismeretek I. (gyakorlat) 208 óra+125 óra ÖGY/288 óra+50 óra ÖGY* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

4.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a tanulók meg tudják oldani a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai gyakorlat tantárgy Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek témakörök 4.3.


4.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 108 óra+90 óra ÖGY/144 óra+25 óra ÖGY Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése Számítógépes rendszer összeállítása Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS) Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogramirtó programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése 4.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat 100 óra+35 óra ÖGY/144 óra+25 óra ÖGY Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP) ISP szolgáltatások bevezetése Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása 113

ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS) ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor. 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


114

A 10827 -12 azonosító számú Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

115

1. Hálózati operációs rendszerek tantárgy

176 óra/ 176 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati operációs rendszerek tantárgy tanításának célja, hogy az Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. További cél Windows és Linux szerverek, Internet szolgáltatások telepítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges elméleti ismeretek elsajátítása, különböző hálózati operációs rendszerek integrációjának megismerése. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika tantárgy– Operációs rendszerek ismerete és informatikai eszközök használata témakörök 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai alapok tantárgy Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek 1.3.

Témakörök

1.3.1. Windows Server telepítése és üzemeltetése 80 óra/ 80 óra Windows Server kiadások és licencelési módjuk A hardverkövetelmények meghatározása A telepítési módok áttekintése Frissítés és migráció Szerepkörök és tulajdonságok megtekintésének és telepítésének módja Állapotlekérdezés és üzemeltetési feladatok ellátásának módja a Server Manager segítségével PowerShell alapok A rendszerfelügyeleti eszközök bemutatása Az állomány-kiszolgáló beállítási és kezelési lehetőségeinek áttekintése (megosztások, tárolók, kvóták és szűrések) A nyomtatószolgáltatás beállítási és kezelési lehetőségeinek áttekintése Hálózati alapszolgáltatások áttekintése Biztonsági megfontolások a Windows operációs rendszerekben (hitelesítés, engedélyezés, fájlrendszer jogosultságok, Windows tűzfal, felhasználók felügyelete) Címtárszolgáltatás alapok A címtárszolgáltatás objektumai (Felhasználók, csoportok, számítógépfiókok és szervezeti egységek) Active Directory haladó ismeretek A Csoportházirend A távoli elérési módok áttekintése Network Access Protection Virtualizáció Hyper-V-vel Terminálszolgáltatás alapok A Web- és az FTP szerver Adatbázis kiszolgáló Levelezési szolgáltatás A Server Core telepítési változat A Windows Server Backup 1.3.2.

Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 116

80 óra/80 óra

A szerver hardverkövetelményének meghatározása A szerver betöltési folyamatának áttekintése A futási szintek meghatározása, azok funkciói Linux fájlrendszerek A Linux rendszereknél használt lemezpartícionálások A boot manager működése A megosztott és rendszer könyvtárak meghatározása A csomagkezelők és függőségek áttekintése Munka a parancssorban Parancssori szűrők áttekintése Fájlok és könyvtárak tulajdonságai Szabványos bemenet, szabványos kimenet, szabványos hibacsatorna, csővezetékek Folyamat-menedzsment áttekintése Folyamatok futási prioritása Alapvető reguláris kifejezések Fájlrendszer integritásának fenntartása, monitorozás alapjai Rendszernaplózás Grafikus felhasználói felület beállításai Rendszerfelügyelet időzített folyamatokkal E-mail továbbítás Nyomtatás, nyomtatási sor Hálózati alapok, hálózati alapszolgáltatások Névfeloldás (/etc/hosts, /etc/resolv.conf, /etc/nsswitch.conf, DNS) Címfordítás áttekintése Biztonságos adattovábbítás bemutatása Forgalomirányítás Linux szerver segítségével Biztonsági mentés alapjai Webszerver szolgáltatás Adatbázis kiszolgáló Tűzfal és proxy szolgáltatások (iptables, squid) 1.3.3. Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja 16 óra/16 óra Windows és Linux rendszerek együttműködése Szabványos TCP/IP szolgáltatások vegyes szerver-kliens környezetben Címtár szolgáltatások használata vegyes szerver-kliens környezetben Fájlkiszolgáló használata vegyes szerver-kliens környezetben Levelezési szolgáltatás üzemeltetése vegyes szerver-kliens környezetben 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 117

Jeles (5) osztályzat:


feladatok

és



118

2. Hálózati operációs rendszerek gyakorlat tantárgy

224 óra/ 224 óra *


2.1. A tantárgy tanításának célja A Hálózati operációs rendszerek gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy az Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. További cél Windows és Linux szerverek, Internet szolgáltatások telepítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítása, különböző hálózati operációs rendszerek integrációjának megvalósítása. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika tantárgy– Operációs rendszerek ismerete és informatikai eszközök használata témakörök 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai gyakorlat tantárgy Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek 2.3.

Témakörök

2.3.1. Windows Server telepítése és üzemeltetése 96 óra/96 óra A Windows Server telepítése A Windows Server frissítése és migrációja Szerepkörök és tulajdonságok megtekintése és telepítése a Server Manager eszköz segítségével Állapotlekérdezés és üzemeltetési feladatok ellátása Server Manager segítségével PowerShell parancsok és scriptek Rendszerfelügyeleti eszközök használata Megosztások és tárolók beállítása Kvóták és szűrések beállítása A nyomtatószolgáltatás beállítása és üzemeltetése A DHCP, a DNS, a DFS és a WINS szerver telepítése és beállítása Hitelesítés és engedélyezés beállítása A fájlrendszer jogosultságainak beállítása A Windows tűzfal beállítása Az Active Directory telepítése és beállítása Felhasználók, csoportok, számítógépfiókok és szervezeti egységek létrehozása és kezelése Read-only tartományvezérlő telepítése Csoportházirendek beállítása Távoli elérés klasszikus távoli asztal kapcsolattal Távoli elérés DirectAccess segítségével 119

Network Access Protection A Hyper-V szerepkör hozzáadása, a Hyper-V beállítása és kezelése Virtuális desktop gépek üzemeltetése A terminálszolgáltatás beállítása A Web- és az FTP szerver telepítése, beállítása és üzemeltetése Adatbázis kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Exchange levelezési szolgáltatás telepítése és alapszintű beállítása A Server Core telepítése A Windows Server Backup telepítése, beállítása és üzemeltetése 2.3.2. Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 96 óra/96 óra A szerver hardver konfigurálása A futási szintek beállítása, alapértelmezett futási szint beállítása, váltás a futási szintek között A rendszer leállítása, újraindítása parancssorból A lemezek partícionálása (a fájlrendszer és a swap terület elválasztása) A boot manager telepítése és beállítása Megosztott könyvtárak telepítése Különböző csomagkezelők használata, a függőségek kezelése Programok telepítése forrásból A parancssor és héj használata (shell parancsok, a shell környezet konfigurálása, egyszerű szkriptek írása) Parancssori szűrők használata, szöveges fájlok kezelése Fájlok és könyvtárak kezelése (másolás, áthelyezés, törlés, helyettesítő karakterek, fájltulajdonságok lekérdezése, módosítása) Folyamatok kezelése (előtérben, háttérben futtatás, folyamatok monitorozása, jel küldése folyamatnak) Folyamatok futási prioritásának módosítása Szövegfeldolgozás reguláris kifejezések segítségével Egyszerű szövegszerkesztési lépések (pl. vi editor alapszolgáltatásai) Fájlrendszer monitorozása, egyszerű hibák elhárítása Fájlhozzáférések és lemezkvóták kezelése Hardlink és szimbolikus link létrehozása, törlése X Window konfigurálása, képernyőkezelők használata (pl. XDM, GDM, KDM) Időzített rendszerfelügyeleti beállítások (cron) Nyomtatási sor kezelése, általános nyomtatási hibaelhárítás Hálózati címek beállítása, hálózati alapszolgáltatások használata (ftp, telnet, ssh, ping, dig, traceroute, tracepath) Címfordítással kapcsolatos beállítások Hálózati hibaelhárítás Névfeloldás működése, beállításai (/etc/hosts, /etc/resolv.conf, /etc/nsswitch.conf, DNS) Kétkulcsos titkosítása használata a biztonságos adattovábbításban (OpenSSH, GnuPG, X11 tunnels) Forgalomirányítási beállítások A rendszer biztonsági mentése, részleges és teljes mentés készítése, és rendszer visszaállítása ezekből 120

Apache webszerver telepítése, konfigurálása Adatbázis kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Tűzfal és proxy szolgáltatások beállítása (iptables, squid, ACL, kliensazonosítás) Levelezési szolgáltatások alapbeállításai (SMTP protokoll, postfix, sendmail, exim) 2.3.3. Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja 32 óra/32 óra A különböző operációs rendszereket futtató gépek multiboot rendszerének beállítása Samba szolgáltatás beállítása Linux szerveren Windows kliensek kiszolgálására LDAP szolgáltatás beállítása Linuxon az Active Directory használatához Exchange szerver elérése Linuxon futtatott POP3, IMAP kliensek segítségével 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógépterem (virtuális gép használatára alkalmas hardverrel) 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


121

A 10828-12 azonosító számú Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

122

1.

Hálózati ismeretek II. tantárgy

192 óra/192 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja, hogy a kapcsolt hálózatokra, az IP telefónia igényeire és a biztonságra fókuszálva megismertesse a vállalati hálózatban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének és hibaelhárításának elméleti alapjait. A tantárgy bevezetést nyújt továbbá a közepes- és nagyméretű vállalati hálózatok tervezési folyamatába. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózati ismeretek I. tantárgy Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók 1.3.

Témakörök

1.3.1. Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban 96 óra/96 óra A vállalati hálózat és hálózati alkalmazások ismertetése A hálózati forgalomirányítás és kapcsolás alapjainak áttekintése A vállalati szintű kapcsolás alapfogalmai A kapcsolási hurkok kialakulásának megelőzésére szolgáló technológiák bemutatása (VTP, RSTP, VLAN, PVSTP, 802.1q) A VLAN-ok alapjai A trönkölés és a VLAN-ok közötti forgalomirányítás A VLAN-ok kezelése egy vállalati hálózatban Biztonsági megfontolások egy kapcsolt hálózatban Hierarchikus IP-hálózati címzési sémák alapjai A VLSM Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR IPv6 címzés A NAT és a PAT ismertetése A RIP, EIGRP és OSPF irányító protokollok bemutatása Több irányító protokoll egyidejű használatának bemutatása Vállalati WAN kapcsolatok bemutatása A Frame Relay bemutatása A hozzáférési listák ismertetése A helyettesítő maszkok szerepe Meghatározott forgalomtípusok engedélyezésének és tiltásának elméleti alapjai A kapcsolási és csatlakozási hibák elhárítási módszereinek ismertetése A forgalomirányítási hibák elhárítási módszereinek ismertetése A WAN konfigurációs hibák elhárítási módszereinek ismertetése A hozzáférési listákkal kapcsolatos hibák elhárítási módszereinek ismertetése A VPN technológiák ismertetése Forgalomirányítók közötti PPP kapcsolatok ismertetése 1.3.2. Számítógép hálózatok tervezése és támogatása 96 óra/ 96 óra A hálózat-tervezésének alapjai A mag, az elosztási réteg és a hozzáférési réteg tervezési koncepciója A szerver farmok és a biztonság szerepe a tervezésben A vezetéknélküli hálózatok tervezési szempontjai A WAN-kapcsolatok és távmunkások támogatásának tervezési szempontjai A hálózat életciklusainak meghatározása 123

A tervezés műszaki követelményeinek és a korlátozó tényezőnek beazonosítása A létező hálózat dokumentálásának szempontjai A vezetéknélküli hálózat felmérésének módszertana A hálózati alkalmazások azonosítása és azok hatása a hálózat-tervezésre Minőségbiztosított hálózati szolgáltatások (Quality of Service, (QoS)) bevezetése A hang- és videó-szolgáltatások tervezési szempontjai A megfelelő LAN topológia kiválasztásának módszertana A hálózat biztonságának tervezési szempontjai Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben A megfelelő IP-címzési és elnevezési séma kialakításának szempontjai IPv4 és az IPv6 alapú hálózatok tervezésének alapjai 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


124

2.

Hálózati ismeretek II. gyakorlat tantárgy

192 óra/192 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja, hogy a Hálózati ismeretek II. tantárgyban tárgyalt kapcsolt hálózatokkal, vállalati forgalomirányítással és biztonsággal kapcsolatos elméleti háttérre támaszkodva a vállalati hálózatok tervezését, kialakítását, üzemeltetését és hibaelhárítását a gyakorlatban is alkalmazzák a tanulók. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók gyakorlat (ISP) 2.3.

Témakörök

Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat 96 óra/96 óra A kapcsolási hurkok kialakulásának megelőzése különböző technológiák segítségével (VTP, RSTP, VLAN, PVSTP, 802.1q) VLAN-ok létrehozása és konfigurálása A trönkölés és a VLAN-ok közötti forgalomirányítás beállítása A VLAN-ok konfigurálása egy vállalati hálózatban Biztonsági beállítások egy kapcsolt hálózatban Hierarchikus IP-hálózati címzési sémák kialakítása A VLSM konfigurálása Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása forgalomirányítókon IPv6 címzés gyakorlati alkalmazása munkaállomásokon és forgalomirányítókon A NAT és a PAT beállítása RIP protokollal történő forgalomirányítás konfigurálása EIGRP protokollal történő forgalomirányítás konfigurálása OSPF protokollal történő forgalomirányítás konfigurálása Egy területű (Single-Area) OSPF konfigurálása Irányított hálózatok konfigurálása több irányító protokoll egyidejű használatával Vállalati WAN csatlakoztatások beállítása A Frame Relay konfigurálása Forgalomszűrés hozzáférési listák alkalmazásával A helyettesítő maszkok alkalmazása Meghatározott forgalomtípusok engedélyezése és tiltása A kapcsolási és csatlakozási hibák elhárítása A forgalomirányítási hibák elhárítása A WAN konfigurációk hibaelhárítása A hozzáférési listákkal kapcsolatos hibák elhárítása Távoli hozzáférésű és telephelyek közötti VPN technológiák vizsgálata PPP kapcsolatok beállítása forgalomirányítókon 2.3.1.

2.3.2.

Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat 96 óra/ 96 óra

A hálózat életciklusainak meghatározása és tervezése A létező hálózat dokumentálása A hálózati eszközök operációs rendszerének frissítése A meglévő hardver frissítése 125

A hálózat-tervezési követelményeinek dokumentálása Minőségbiztosított hálózati szolgáltatások (Quality of Service, (QoS)) tervezése A vezetéknélküli hálózat felmérése Vezetéknélküli hálózatok tervezési gyakorlata WAN-kapcsolatok és távmunkások támogatásának tervezése, A hang- és videó-szolgáltatások tervezése A hálózat biztonságának tervezése IP-címzési és elnevezési séma kialakítása IPv4 és az IPv6 alapú hálózatok tervezése Telephelyi hálózat prototípusának elkészítése 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor. 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


126

3. IT hálózat biztonság tantárgy

64 óra/64 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja, hogy a hálózatok biztonságára fókuszálva megismertesse a tanulókkal a hálózatbiztonság alapelveit, a hardveres és szoftveres védelem eszközeit, azok telepítésének, üzemeltetésének elméleti alapjait. A tantárgy bevezetést nyújt továbbá a hálózatbiztonság tervezésébe és támogatásába is. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózati ismeretek I. tantárgy Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati ismeretek II. tantárgy Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban Számítógép-hálózatok tervezése és támogatása 3.3.

Témakörök

3.3.1. IT hálózat biztonság 64 óra/64 óra Hálózat biztonság fejlődése, eszközei, főbb területei, hálózatbiztonsági szervezetek, hálózatbiztonsági házirendek. Vírusok, férgek és trójai programok és a veszélyek elhárítása. Hálózati támadások kategóriái, védekezés lehetőségei. Hálózat biztonság eszközei, biztonság konfigurálása forgalomirányítókon Eszközök monitorozása és menedzselése Biztonságmenedzsment, naplózás (SNMP, syslog) Hitelesítés, engedélyezés és számlázás (AAA) alapfogalmai, konfigurálása, hibaelhárítása Tűzfal technológiák, tűzfal típusok. Hozzáférés-vezérlés listák Behatolás detektálása és megelőzése (IDS IPS) LAN biztonság, biztonsági rések és védelmi módszerek Vezeték nélküli hálózatok és VoIP biztonsági megfontolásai és megoldásai Titkosítási módszerek, szabványok VPN hálózatok célja, típusai, technológiák, VPN konfigurálása. Távoli hálózati hozzáférési módszerek a vállalati hálózatokban Hálózat biztonság, veszélyek azonosítása, kockázatelemzésen alapuló tervezés Biztonság tesztelése, katasztrófa helyzet utáni helyreállítás Hardveres tűzfalak, állapottartó tűzfal eszközök 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező tanterem. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 127

Jó (4) osztályzat: Jeles (5) osztályzat:

hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71



128

4.

IT hálózat biztonság (gyakorlat)

64 óra/64 óra*


4.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja, hogy a hálózatok biztonságára fókuszálva megismertesse a tanulókkal a hálózatbiztonság alapvető gyakorlati feladatainak megoldásait, a hardveres és szoftveres védelem eszközeit, azok telepítésének, üzemeltetésének gyakorlati alapjait. A tantárgy bevezetést nyújt továbbá a hálózatbiztonság tervezésébe, gyakorlati megvalósításába és a biztonság támogató tevékenységébe is. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Hálózati ismeretek II. gyakorlat tantárgy Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat Számítógép-hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat 4.3.

Témakörök

4.3.1. IT hálózatbiztonság gyakorlat 64 óra/64 óra Hálózati támadási eljárások elemzése, védelmi struktúrák kialakítása Vírusirtó programok telepítése és konfigurálása Hálózat biztonság konfigurálása forgalomirányítókon, ACL szűrések kialakítása, AAA védelem beállítása Hálózati eszközök monitorozása és menedzselése (SNMP, syslog) Hardveres és/vagy szoftveres tűzfalak konfigurálása, tűzfalfelügyelet VPN kapcsolatok konfigurálása ((Site-to-site lPSec VPN, Remote Access VPN), VPN felügyelet VLAN-ok konfigurálása IPS konfigurálása, felügyelete Vezeték nélküli hálózatok és VoIP biztonsági beállításai Biztonságos hálózati szolgáltatások beállítása https, sftp, tanúsítványkezelés) Hálózati eszközök biztonságos távelérése (ssh, https) Biztonság tesztelése, hibakeresés, javítás Biztonsági mentések (IOS, konfigurációs állományok), helyreállítás 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor. 4.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

129

XVI. ÉPÍTŐIPAR ÁGAZAT

130

ÁGAZATI KÖZÖS MODULOK / TANTÁRGYAK

131

A 10107-12 azonosító számú Építész technikusi közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

132

1. Statika tantárgy

100 óra / 108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja A statikában használt alapfogalmak megtanulása, az erők, erőrendszerek, és tartók sajátosságainak megismerése, a statika alaptételeinek megtanulása. Az igénybevételek kiszámítása alapján az igénybevételi ábrák megrajzolása. A terhek és az igénybevételek közötti összefüggések, a keresztmetszeti jellemzők meghatározása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök 8 óra / 8 óra

1.3.1. Alapfogalmak Statikai alapfogalmak. Erő. Nyomaték. Statika alaptételei.

1.3.2. Erőrendszerek 10 óra / 10 óra Síkbeli erőrendszer eredőjének meghatározása szerkesztéssel, számítással. Síkbeli erőrendszer egyensúlyozása egy, kettő, három erővel. 1.3.3. Tartók 24 óra / 26 óra Tartók fogalma, osztályozása alak, anyag, statikai rendszer, keresztmetszet szerint. Statikailag határozott tartók támaszerőinek meghatározása: Kéttámaszú tartó. Befogott tartó. Kéttámaszú konzolos tartó. Gerber tartó. Rácsos tartók rúderőinek meghatározása. Tartók helyzeti állékonysága, ellenőrző számítások: Felúszás. Kiborulás. Elcsúszás. 1.3.4. Igénybevételek 42 óra / 46 óra Igénybevételek, belső erők fogalma. Statikailag határozott tartók igénybevételeinek meghatározása, normálerő, nyíróerő és nyomatéki ábrák rajzolása: Kéttámaszú tartó Befogott tartó Kéttámaszú konzolos tartó Gerber tartó. Összefüggések a terhek és az igénybevételek között. 1.3.5. Keresztmetszeti jellemzők Síkidomok keresztmetszeti jellemzőinek meghatározása: Súlypont. Statikai nyomaték. 133

16 óra / 18 óra

Inercianyomaték. Inerciasugár. Keresztmetszeti tényező. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


134

2.

Építési ismeretek tantárgy

240 óra / 252 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A 9.- 12. évfolyamon az ágazati közös képzés alapozó szakmai tárgya, mely során a tanuló az alapismeretek elsajátítása után megismerkedik különféle hagyományos és korszerű épületszerkezetekkel. A szakma megismertetésén túl lehetőség nyílik annak megszerettetésére is. Az ágazati érettségi után a tanulmányaikat a magasépítő technikus szakon folytatók a magasépítéstan, a mélyépítő technikus szakon folytatók a mélyépítéstan tárgyak keretén belül tudják tudásukat elmélyíteni. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Rajzi alapismeretek 6 óra / 6 óra A rajzi ábrázolás szabályai. Műszaki rajz feladata. Rajzlapok jellemzői. Rajzi szabványok, vonalak, vonalvastagságok, feliratmezők, méretmegadás, méretarányok. Rajzi eszközök és jelölések, kis és nagybetűk, szabványírás. Rajzeszközök és alkalmazásuk. Szabványos jelölések a műszaki rajzokon, anyagok, szerkezetek jelölése. 2.3.2. Építészeti alapfogalmak Alapfogalmak. Természetes és mesterséges környezet kapcsolata. Építmények kialakítása, funkciói. Építési tevékenység.

12 óra / 12 óra

2.3.3. Talajok, földmunkák Talajok. Földmunkák. Dúcolások.

18 óra / 18 óra

2.3.4. Alapozások, alépítményi szigetelések Alapozások: Alapfogalmak. Síkalapozások. Mélyalapozások. Talajban található nedvességhatások. Talajpára, talajnedvesség, talajvíz. Talaj víztelenítés. Vízszigetelések. Talajnedvesség elleni szigetelések. Talajvíz-nyomás elleni szigetelések.

36 óra / 36 óra

2.3.5. Függőleges teherhordó szerkezetek Falazóelemek.

72 óra / 72 óra 135

Téglakötések. Falak. Pillérek. Oszlopok. Alkalmazott anyagok, technológiák. Függőleges teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 2.3.6. Vízszintes teherhordó szerkezetek Áthidalók. Födémek. Alkalmazott anyagok, technológiák. Vízszintes teherhordó szerkezetek rajzfeladatai.

64 óra / 72 óra

2.3.7. Íves és ferde teherhordó szerkezetek Boltövek. Boltozatok. Lépcsők. Alkalmazott anyagok, technológiák. Íves és ferde teherhordó szerkezetek rajzfeladatai.

16 óra / 18 óra

2.3.8. Hő-, és hangszigetelések Hő-, hang- és páratechnikai alapfogalmak. Alkalmazott anyagok és technológiák. Hő-, és hangszigetelések rajzfeladatai.

16 óra / 18 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma:

A tárgyi tudás mérése írásbeli dolgozatokkal (teszt, feleletválasztásos, kifejtő, számításos), beadandó feladatokkal, és a kifejezőkészség fejlesztése érdekében szóbeli felelettel történik. félévenként minimum 3 db osztályzat 136

Beadandó feladatok:

-

137

3.

Építésszervezési alapismeretek tantárgy

32 óra / 36 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja Az ágazati képzésben tanulók számára az építésszervezési alapismeretek elsajátításán keresztül betekintést nyújtson az építési beruházási folyamatokba. Az ágazati érettségi után a tanulmányaikat a technikus képzésben folytatók az építésszervezés és az építésszervezés gyakorlat tantárgyak keretén belül tudják ismereteiket kiszélesíteni. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Építés előkészítés A beruházási folyamat. A folyamat résztvevői és kapcsolatuk. Beruházások előkészítése.

16 óra / 18 óra

3.3.2. Kivitelezés Kivitelezések előkészítése. A kivitelezés folyamata. A folyamat résztvevői és kapcsolatuk.

16 óra / 18 óra

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


4.

Kitűzési ismeretek tantárgy

36 óra / 36 óra*


4.1. A tantárgy tanításának célja A kitűzési alapfogalmak és a műszerek megismerése után a különféle geodéziai mérések, helyszínrajzok készítésének elméleti elsajátítása. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök 6 óra / 6 óra

4.3.1. Alapfogalmak Geodézia felosztása, függővonal, alapfelület. Relatív és abszolút helymeghatározás. Geodéziai koordináta rendszerek. Országos mérési alappont hálózatok.

4.3.2. Vízszintes mérések 10 óra / 10 óra Egyszerű eszközök és azok használata. A teodolit felépítése, fajtái, leolvasó berendezések, pontra állás, vízszintes szögmérés, iránymérés. Mérési jegyzőkönyvek készítése. Digitális teodolit, mérőállomás. Vízszintes alappontok, alappont hálózatok meghatározása, sűrítése. Vízszintes felmérési eljárások, manuálék készítése, területszámítás. 4.3.3. Magasságmérés 10 óra / 10 óra A magasság geodéziai fogalma, mérésének módjai. A szintezés elve, eszközei, műszerei, fajtái. Mérési jegyzőkönyvek készítése. Vonalszintezés szabálya. Trigonometriai magasságmérés, építmény magasságának meghatározása. Vegyes terület-felmérési eljárások. Hossz-szelvény és keresztszelvény szintezés. Területszintezés, szintvonalas helyszínrajz szerkesztése. 4.3.4. Térképek, helyszínrajzok Vetületi rendszerek. A térképek felosztása rendeltetésük, méretarányuk szerint. Jelkulcsi alapismeretek. Egységes Országos Térképrendszer, földmérési alaptérképek. Kitűzési ismeretek. A kitűzés alapelve, sorrendje, eszközei. Kitűzési jegyzőkönyv. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 4.5.


10 óra / 10 óra

Elégtelen (1) osztályzat: Elégséges (2) osztályzat: Közepes (3) osztályzat: Jó (4) osztályzat: Jeles (5) osztályzat:




140

5. Kitűzési gyakorlat tantárgy

36 óra + 105 óra ÖGY / 36 óra + 120 óra ÖGY*


5.1. A tantárgy tanításának célja A megtanult elméleti ismeretek alapján, geodéziai eszközök felhasználásával különféle mérések, kitűzési feladatok, gyakorlati végrehajtása. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3.

Témakörök

5.3.1. Egyszerű mérő és kitűző eszközök és használatuk 6 óra + 21 óra ÖGY / 6 óra + 24 óra ÖGY Egyenesek kitűzése (ÖGY). Derékszög kitűzése (ÖGY). Műveletek szögprizmákkal (ÖGY). 5.3.2. Vízszintes mérések 10 óra + 28 óra ÖGY / 10 óra + 32 óra ÖGY Vízszintes mérőeszközök használata, a mérések gyakorlati megvalósítása (ÖGY). Szögkitűzés, távolságmérés (ÖGY). Mérési jegyzőkönyvek készítése (ÖGY). 5.3.3. Magasságmérések

10 óra + 28 óra ÖGY / 10 óra + 32 óra ÖGY

Magasságmérő eszközök használata, a mérések gyakorlati megvalósítása (ÖGY). Trigonometriai magasságmérés, építmény magasságának meghatározása (ÖGY). Építés közbeni kitűzések, ellenőrző mérések (ÖGY). Jegyzőkönyvek vezetése, a mérés értékelése (ÖGY). 5.3.4. Épületek, építmények kitűzése 10 óra + 28 óra ÖGY / 10 óra + 32 óra ÖGY Épületek, építmények helyének kitűzése (ÖGY). Felmérési és kitűzési feladatok végrehajtása derékszögű és poláris méréssel (ÖGY). Felmérési adatok grafikus ábrázolása, manuálék készítése (ÖGY). Zsinórállvány készítése (ÖGY). 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem vagy tanműhely vagy terepi gyakorlat 5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 141



142

6. Építési gyakorlat tantárgy

144 óra + 175 óra ÖGY / 252 óra*


6.1. A tantárgy tanításának célja Az épületszerkezetekről szerzett elméleti alapismeretekkel párhuzamosan a gyakorlati tevékenységek fogásainak elsajátítása. A 9. -12. évfolyamokon tanulók tudásukat az összefüggő gyakorlatokon mélyítik el, az 1/13. évfolyamon tanulóknak a magasabb óraszámú tanórák keretében van erre lehetőség. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3.

Témakörök

6.3.1. Alépítményi munkák Földmunkák (ÖGY). Alapozások (ÖGY). Alépítményi szigetelések (ÖGY).

72 óra + 70 óra ÖGY / 126 óra

6.3.2. Felépítményi munkák Függőleges teherhordó szerkezetek (ÖGY). Vízszintes teherhordó szerkezetek (ÖGY). Íves és ferde teherhordó szerkezetek. (ÖGY)

72 óra + 105 óra ÖGY / 126 óra

6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy építési terület 6.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


A 10108-12 azonosító számú Építőanyagok gyártása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

144

Építőanyagok gyakorlat tantárgy

64 óra / 72 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja Az építőanyagok vizsgálatainak és a különböző gyártástechnológiák folyamatának megismerése. Az építőanyagok tulajdonságainak laboratóriumi körülmények között történő megismerése. A késztermékek, építőanyagok felhasználási lehetőségeinek feltérképezése. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Gyártástechnológiák 32 óra / 36 óra Formázási technológiák. Hőkezelési folyamatok. Termékek előállításához technológiailag szükséges gépi és tüzelési berendezések. 1.3.2. Alapanyagok és vizsgálataik 16 óra / 18 óra A termék előállításához szükséges nyersanyagok, és azok előkészítési műveletei. Mintavétel, anyagvizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok. Építőanyagok fizikai, és szilárdságtani vizsgálatai. 1.3.3. Késztermékek és vizsgálataik 16 óra / 18 óra Nyersanyag összetétel és változásának hatása a késztermék tulajdonságaira. Mintavétel, anyagvizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok. Építőanyagok fizikai, és szilárdságtani vizsgálatai. Tájékoztatja a termék felhasználókat a termékek főbb tulajdonságairól, a felhasználási területéről. Termékismertetőt készít. Termékismertetőt tart. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem vagy tanműhely vagy laboratórium 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % 145

jó (4) jeles (5)

71-80 % 81-100 %



146

A 10109-12 azonosító számú Építőipari műszaki alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

147

1.

Építőanyagok tantárgy

32 óra / 36 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja Az építőanyagok tulajdonságainak és vizsgálati lehetőségeinek megismerése. Az építőanyagok eredet szerinti csoportosításának megtanulása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Építési anyagok tulajdonságai Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok. Hidrotechnikai tulajdonságok. Hőtechnikai tulajdonságok. Akusztikai tulajdonságok. Mechanikai tulajdonságok.

6 óra / 6 óra

1.3.2. Természetes építőanyagok Természetes építőanyagok csoportosítása. Természetes építőanyagok tulajdonságai, jellemzői.

4 óra / 4 óra

1.3.3. Mesterséges építőanyagok 22 óra / 26 óra Agyaggyártmányok, felhasználási területeik. Kötőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területeik. Aszfalt termékek jellemző tulajdonságai, felhasználási területeik. Adalékanyag jellemző tulajdonságai, felhasználási területeik. Betonok jellemző tulajdonságai, szállítása és utókezelése. Előre gyártott beton és vasbeton termékek, felhasználási területei. Habarcsok jellemző tulajdonságai, felhasználásuk szerinti csoportosítása. Építőipari faáruk, felhasználási területük, faanyagok védelme. Fémgyártmányok jellemző tulajdonságai, alkalmazási feltételeik. Műanyag gyártmányok, felhasználási területei. Festő-, és mázolómunkák anyagai. Építési üvegek jellemző tulajdonságai, felhasználási területeik. Szigetelőanyagok, felhasználási területeik. Építőiparban alkalmazott segédanyagok és felületképzők. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 148





149

2.

Ábrázoló geometria tantárgy

108 óra / 108 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja Az építész látásmód alapját képező és a tanulók térlátását fejlesztő alapozó tantárgy, melyben a síkmértani alapozó ismeretek után a különféle térbeli elemek ábrázolásának sajátosságaival ismerkedhetnek meg. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Síkmértan Mértani ismeretek és szerkesztések. Síkmértani alapfogalmak. Szögek, szögpárok. Pont és egyenes, valamint párhuzamos egyenesek távolsága. Síkidomok. Építészeti ívek

18 óra / 18 óra

2.3.2. Térmértan 90 óra / 90 óra Térelemek: pont egyenes sík Térelemek kölcsönös helyzete. Egyenes valódi nagysága. Egyszerű síkalapú testek és ezek származtatása. Forgástestek és származtatásuk. Vetítési módok, vetületek, képsík-rendszer. Térelemek ábrázolása, pont és egyenes, különleges helyzetű egyenesek, általános helyzetű síkok. Axonometrikus ábrázolás szabályai. Perspektív képek szerkesztési szabályai. Rekonstrukció. Sík és egyenes, valamint általános helyzetű egyenes és test döféspontja. Két sík metszésvonala. Fedélidom szerkesztés. Testek általános helyzetű síkkal való metszése. Metszett idom valódi nagysága. Áthatások. Árnyékszerkesztés, önárnyék, vetett árnyék. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. 150



a a a és



151

3.

Műszaki ábrázolás gyakorlat tantárgy

72 óra / 72 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja Az építészeti rajzi ismeretek bevezető tárgya, ahol a szabadkézi ábrázolási és az építészeti rajzi ismereteket tanulják a diákok. Ehhez a tantárgyhoz kapcsolódik a CAD alapismeretek gyakorlat tantárgy, melyen keresztül eljutnak a számítógéppel segített rajzolási folyamat, a rajzolóprogramok megismeréséig.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Szabadkézi rajz A látás törvényszerűségei. Színelméleti alapfogalmak. Testek, testcsoportok ábrázolása. Tónusozás.

18 óra / 18 óra

3.3.2. Építészeti rajz Az építési tervdokumentáció, tervek, terviratok, tervmellékletek. Alaprajzok, metszetek, homlokzatok szerkesztése, rajzolása. Alapozási terv, tervrészlet szerkesztése, rajzolása. Dúcolások rajzi ábrázolása. Szigetelési csomópontok szerkesztése, rajzolása.

54 óra / 54 óra

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % 152



153

4.

CAD alapismeretek gyakorlat tantárgy 68 óra + 35 óra ÖGY / 72 óra + 40 óra ÖGY* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

4.1. A tantárgy tanításának célja A CAD alapismeretek tantárgyon belül sajátítják el a tanulók a számítógéppel segített tervezési ismereteket. Kezdetben a program felépítésével, majd valós feladatokon keresztül ismerkednek meg az építészetben meghatározó számítógépes rajzolási folyamatokkal. Ezek alapján az érettségi utáni évfolyamon az építészeti informatika tantárgy keretében képessé válnak a záró dolgozat elkészítésére. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Tervezőprogramok felépítése 36 óra + 35 óra ÖGY / 36 óra + 40 óra ÖGY A számítógéppel segített tervezési folyamat (ÖGY). Számítógépes tervezőprogramok (ÖGY). A kiválasztott CAD program ismertetése, felépítése, az alkalmazott koordinátarendszerek (ÖGY). A felhasználói felület, menüsor, eszköztár, beállítások, origók, szerkesztőhálók, intelligens kurzor (ÖGY). 2D-s elemek (ÖGY). 3D-s elemek (ÖGY). 4.3.2. Számítógéppel segített tervezés 32 óra / 36 óra Szerkesztő műveletek 2D-ben, 3D-ben. 3D-s ábrázolás, 3D-s navigációs tábla, perspektíva, párhuzamos vetítések. Fotórealisztikus kép. Animáció készítés, prezentáció. Nyomtatás, plottolás. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem vagy számítógépterem 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % 154

elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



155

5.

Munka- és környezetvédelem tantárgy

18 óra / 18 óra*


5.1. A tantárgy tanításának célja A XXI. században egyre fontosabb munka és környezetvédelmi ismeretek elsajátítása során a diákokban kialakul a balesetek megelőzését, a környezet védelmét szem előtt tartó munkakultúra. A tantárgy keretében speciálisan az építőiparra vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokkal ismerkednek meg. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3.

Témakörök

5.3.1. Munkavédelem Munkavédelmi oktatás. Anyagmozgatás, raktározás biztonságtechnikája. Biztonsági szín és alakjelek, KRESZ táblák, jelképek. Foglalkozás egészségügy. Bontási munkák biztonságtechnikája. Villamosság biztonságtechnikája. Munkagépek, közlekedési utak. Alépítményi munkák biztonságtechnikája. Felépítményi munkák biztonságtechnikája. Befejező és szakipari munkák biztonságtechnikája. Magasban végzett munkák. Állványépítés biztonságtechnikája. Létrák biztonságos használata. Védőfelszerelések.

10 óra / 10 óra

5.3.2. Tűzvédelem Tűzvédelmi oktatás. Tűzvédelem a szakma sajátosságait figyelembe véve. Tűzveszélyességi osztályok. Tűzoltás módjai, tűzoltó-készülékek. Tűzvédelmi szabályzatok.

4 óra / 4 óra

5.3.3. Környezetvédelem Környezetvédelem - a szakma sajátosságait figyelembe véve. Feladata, célja, területei. Környezeti elemek, talaj, levegő, víz. Hulladékok keletkezése, fajtái, kezelése, tárolása, elszállítása. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása.

4 óra / 4 óra

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. 156



a a a és



157

MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS (54 582 03) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

1.

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 582 03 1.2. Szakképesítés megnevezése: Magasépítő technikus 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440

2. EGYÉB ADATOK 2.1.A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: – 2.2. Szakmai előképzettség: – 2.3. Előírt gyakorlat: – 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: – 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 60% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 40% 2.8. Szintvizsga: – 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma

3117

FEOR megnevezése

Építő- és építésztechnikus

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Acél- és könnyűfém-szerkezeti technikus Építési műszaki ellenőr Építési műszaki ügyintéző Építésügyi előadó Építész műszaki előadó Építkezés-szervező Építőipari ügyintéző 158

Hídépítő technikus Magasépítő technikus Mélyépítő technikus Statikai tervező (technikus) Útépítő és -fenntartó technikus Útépítő technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő technikus 3139

Egyéb, máshova nem sorolható Építőanyag-ipari technikus technikus

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Önállóan vagy mérnöki irányítással épületek és más építmények terveinek készítésével, az épületek és építmények építésével, felújításával, átalakításával, üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos műszaki feladatokat lát el. Az építőanyag gyártás technológiai folyamatait előkészíti. A gyártási technológia folyamatát és a készterméket ellenőrzi. A szakképesítéssel rendelkező képes: -

az építési anyagok egyedi tulajdonságai alapján dönteni ezek felhasználásáról, minősítéséről a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, műszereket használni mintavételi és vizsgálati jegyzőkönyvet készíteni, értelmezni irányítás mellett terveket, tervrészleteket szerkeszteni számítógéppel segített tervezői program felhasználásával meghatározni a statikailag határozott tartók támaszerőit, igénybevételeit, keresztmetszeti jellemzőit építmények, épületek kitűzése során használni a vízszintes és magasság mérés eszközeit, műszereit, a Mérési jegyzőkönyvek alapján feldolgozni a mérési eredményeket közreműködni a beruházás előkészítésében, pályázati anyagok összeállításában, bekérésében, értékelésében közreműködni az építéshelyi adminisztrációs folyamatokban és a kivitelezési folyamat ellenőrzésében szerződést, számlát készíteni és ellenőrizni meghatározni az egyszerű igénybevételekből származó feszültségeket, a szükséges méreteket irányítani az alépítményi, felépítményi, teherhordó és nem teherhordó szerkezetek, befejező és szakipari munkák építését, bontását épületüzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátni irányítás mellett műszaki terveket, tervrészleteket szerkeszteni, rajzolni a szabványos jelölések alkalmazásával idegen nyelvű szakmai szöveget értelmezni értelmezni a vasbeton szerkezetek statikai terveit, műszaki leírásait, alkalmazni a kivitelezésre vonatkozó szabványok előírásait tervek alapján anyagszükségletet meghatározni irányítás mellett költségvetést készíteni közreműködni a kivitelezés térbeli és időbeli szervezésének tervezésében, aktualizálásában 159

-

részt venni a kivitelezés előkészítésében, megvalósításában, koordinálásában irányítás mellett meghatározni a termék előállításához szükséges nyersanyagokat, és azok előkészítési műveleteit irányítás mellett kiválasztani a termék előállításához technológiailag szükséges gépi és tüzelési berendezéseket gondoskodni a technológiai előírások betartásáról, gyártásközi ellenőrzésről késztermékek minőségi paramétereit ellenőrizni tájékoztatni a termék felhasználókat a termékek főbb tulajdonságairól, felhasználási területéről

3.3. Kapcsolódó szakképesítések A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 55 582 02 Műemlékfenntartó technikus szakképesítés-ráépülés 53 582 01 Építőanyagipari minőségellenőr szakképesítés-ráépülés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakképesítések szerinti azonosító száma 10109-12 10107-12 10110-12 10106-12 10108-12 11498-12 11499-12 11500-12

szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet megnevezése Építőipari műszaki alapismeretek Építész technikusi közös tevékenység Magasépítési ismeretek Építési technológiák és kivitelezésük Építőanyagok gyártása Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5. 2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2.A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: azonosító száma 10109-12 10107-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga megnevezése vizsgatevékenysége Építőipari műszaki alapismeretek gyakorlati, írásbeli Építész technikusi közös gyakorlati, írásbeli, szóbeli 160

10110-12 10106-12 10108-12 11498-12 11499-12 11500-12

tevékenység Magasépítési ismeretek Építési technológiák és kivitelezésük Építőanyagok gyártása Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

írásbeli, szóbeli gyakorlati, szóbeli gyakorlati írásbeli írásbeli írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Záródolgozat készítése A vizsgafeladat ismertetése: Családi lakóépület engedélyezési terve (70 – 120 m2 alapterülettel), kiegészítve egy alapozási- és födémtervvel (M=1: 50), 5 csomóponttal (alapozás, alépítményi szigetelés, födémterv, ereszcsomópont, lépcső (M=1:10). A terv elkészítése számítógéppel történik. Elkészíti az épület számítógépes költségvetési kiírását, és mennyiségszámítását. Egy kiválasztott építőanyag-ipari termék gyártásához szükséges építőanyag-ipari technológia (anyagok, építőipari- gépek, tüzelőberendezések) munkaerő szükséglet meghatározása A vizsgafeladat időtartama: 0 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% B) A vizsgafeladat megnevezése: Költségvetés készítés, anyagmennyiség meghatározás, térbeli, időbeli szervezés, kitűzés, anyagvizsgálat, munka – és környezetvédelmi előírások A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgán a jelölt egy összetett feladatot old meg, terv alapján költségvetés kiírása, anyagmennyiség meghatározása, organizációs terv készítése. A feladathoz kapcsolódó kitűzési feladat, anyagvizsgálat és munka – és környezetvédelmi előírások ismertetése A vizsgafeladat időtartama: 240 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15% C) A vizsgafeladat megnevezése: Prezentáció készítése, bemutatása A vizsgafeladat ismertetése: Rendelkezésre bocsátott dokumentumok termékismertető, termékbemutató készítése (számítógépes prezentáció), bemutatása A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 5% D) A vizsgafeladat megnevezése: Építőmesteri és szakipari munkák kivitelezése 161

alapján

A vizsgafeladat ismertetése: Alépítményi, felépítményi, szakipari munkák végzése, segédszerkezet készítése A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Terv, tervrészlet szerkesztése adott feltételek alapján A vizsgafeladat ismertetése: Függőleges és vízszintes teherhordó és nem teherhordó szerkezetek szerkesztése, rajzolása a szabványos jelölések alkalmazásával A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15% B) A vizsgafeladat megnevezése: Statikai számítás A vizsgafeladat ismertetése: Statikailag határozott tartó belsőerő ábrái, keresztmetszeti tényezők számítása, egyszerű igénybevételnek kitett tartó ellenőrzése A vizsgafeladat időtartama: 75 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 15% C) A vizsgafeladat megnevezése: Idegen nyelvi kommunikáció A vizsgafeladat ismertetése: Idegen nyelvű technológiai utasítás értelmezése A vizsgafeladat időtartama: 45 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 5% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, előre kiadott tételsorokból húzott kérdésekre A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott témakörök közül az alábbiakat tartalmazza: Beruházás folyamata, résztvevői, kapcsolattartás módjai és vállalkozási ismeretek Épületszerkezetek, építéstechnológiák ismertetése, csomópontok szabadkézi ábrázolásával Vasbeton szerkezetek ismertetése, a technikus feladatai a vasbeton szerkezetek kivitelezésénél A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25% 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A gyakorlati vizsgatevékenység az írásbeli vizsgatevékenységet követően, a szóbeli vizsgatevékenységet megelőzően kerül lebonyolításra A gyakorlati feladat megoldása közben saját jegyzeteit, rendelkezésre bocsátott 162

dokumentumokat és a vonatkozó kézikönyveket használhatja Záródolgozatra vonatkozó előírások: A záródolgozatok tárgya komplex feladat, a szakmai irányultságnak megfelelően A záródolgozatokat csak a képző intézmény által jóváhagyott témában lehet benyújtani, a képzés befejezését követő 2 évig A záródolgozatnak tükröznie kell a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását A záródolgozatokat, a komplex szakmai vizsgát megelőzően legalább 30 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: – 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép Szoftverek Nyomtató, rajzok nyomtatására alkalmas nyomtató Irodatechnikai eszközök Geodéziai kitűző eszközök (kitűzőrúd, szögprizma, mérőszalag, libella, függő) Geodéziai mérőműszerek (távmérő, teodolit, mérőállomás, szintezőműszerek, szintezőés teodolitléc, GPS berendezés) Építőipari és talajmechanikai laboratóriumi eszközök, berendezések, műszerek Földmunka és betonozás kisgépei, eszközei Ács és betonacélszerelő kéziszerszámok Elektromos kisgépek Egyéni védőfelszerelés Munkabiztonsági eszközök, felszerelések Műszaki dokumentáció Kézi szerszámok Jogszabály gyűjtemény

7. EGYEBEK

163

A szakképzés óraszáma 54 582 03 Magasépítő technikus Szakmai követelménymodulok

Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak


10107-12 Építész technikusi közös tevékenység

Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat

10108-12 Építőanyagok gyártása

Építőanyagok gyakorlat

10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek

Építőanyagok Ábrázoló geometria csoportbontásban Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10106-12 Építési technológiák és kivitelezésük

10110-12 Magasépítési ismeretek

1/13 heti óraszám ögy e gy 1 0,5 3 7 1 1 1 7

120

2 1 3 3 2

40

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Vasbeton-szerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés csoportbontásban Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Magasépítéstan csoportbontásban Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv


2 3 4 2 2 2 3 5 3 1,5

1 4

2 20

15 35

164

2/14. heti óraszám e gy 1

160

1 24

11 35


165

A 10106-12 azonosító számú Építési technológiák és kivitelezésük megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

166

1.

Vasbetonszerkezetek tantárgy

96 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tárgy tanulása során a diákok megismerkednek az építészeti tevékenység során fontos szerepet játszó vasbeton szerkezetekkel kapcsolatos fogalmi meghatározásokkal. Használja a statika tantárgy során megszerzett ismereteiket. Méretezést és ellenőrzést végeznek, szerkezeti terveket készítenek. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Alapfogalmak Vasbetonszerkezetek anyagai. Szilárdsági jellemzők. Méretezés szabványai. Méretezési táblázatok és segédletek.

8 óra

1.3.2. Méretezés és ellenőrzés Nyomott vasbeton oszlop ellenőrzése. Nyomott vasbeton oszlop méretezése. Hajlított vasbeton szerkezetek ellenőrzése. Hajlított vasbeton szerkezetek méretezése. Tangenciális igénybevételek. Alakváltozások, repedések.

64 óra

1.3.3. Szerkezeti tervek készítése Szerkesztési szabályok. Kiviteli tervek: Zsaluzási tervek. Vasalási tervek. Betonacél kimutatás.

24 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: 167

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

0-50 % 51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



168

2.

Magasépítési gyakorlat tantárgy

128 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlati órákon a tanulók alépítményi munkákat, felépítményi munkákat végeznek. Használják és kibővítik az építési gyakorlat tantárgy során megszerzett ismereteiket. Megismerkednek a szakipari munkák kivitelezésével. Építési segédszerkezetek készítenek. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Alépítményi munkák Földmunkák. Dúcolások. Alapozások. Alépítményi szigetelések.

32 óra

2.3.2. Felépítményi munkák Teherhordó szerkezetek építése. Nem teherhordó szerkezetek építése.

32 óra

2.3.3. Szakipari munkák

32 óra

Szigetelési munkák: Vízszigetelések. Hőszigetelések. Hangszigetelések. Nyílászárók. Burkolatok. Héjazatok. Szárazépítési munkák. 2.3.4. Segédszerkezetek Zsaluzatok. Állványok.

32 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy építési terület 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 169



feladatok

és



170

3.

Építésszervezés tantárgy

128 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja Az építési folyamatok, technológiai sorrendek megismerése során a tanulók képet alkotnak az építési tevékenységekről, a különböző méretű és fajtájú épületek építéséről. Használják és kibővítik az építésszervezési alapismeretek tantárgy során megszerzett ismereteiket. A munkatevékenységek összehangolását lehetővé tevő organizációs és ütemtervek készítése során a költséghatékony kivitelezés szervezés megtanulására nyílik lehetőség. Megismerkednek a különböző építőipari gépekkel, alkalmazási lehetőségeikkel az építési folyamat során. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Építési folyamatok Építést előkészítő tevékenységek. Az építési folyamat szervezeti felépítése. Építéshelyi munkafolyamatok. Az építési munkák munkafázisai, technológiai sorrend. Költséghatékonyság. Épületüzemeltetés, fenntartás. Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás. Költségvetés készítési alapismeretek. Normagyűjtemények használata. Költségvetési tételek kiírása. Költségvetés készítési módszerek.

64 óra

3.3.2. Organizáció Organizációs folyamatok. Organizációs elrendezési tervek. Az építési terület berendezése. Felvonulási utak, építmények. Ideiglenes energia- és közműellátás. Tárolás. Segédüzemek.

16 óra

3.3.3. Ütemtervek Folyamatkapcsolatok. Ütemtervek fajtái.

16 óra

3.3.4. Építőipari gépek Építőipari gépek csoportosítása. Gépek, gépláncok. Kisgépek, kéziszerszámok. Alépítményi munkák gépei. Felépítményi munkák gépei. Gépek üzemeltetése, biztonságtechnikája.

32 óra

3.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 171

Tanterem vagy szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


172

4.

Építésszervezés gyakorlat tantárgy

32 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja Az elméleti órákon megismert építési folyamatok, technológiai sorrendek, organizációs és ütemtervek, a különböző építőipari gépek és alkalmazási lehetőségeik alapján a diákok anyagszükségleteket határoznak meg, költségvetést készítenek. Megismerkednek a számítógépes költségvetés készítő programokkal. A tanultak alapján záró dolgozat készítésére nyílik lehetőség. Szakmai prezentációt készítenek. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Anyagszükséglet Munkamennyiségek meghatározása idomterv segítségével. Méretkimutatás készítése. Anyagigény meghatározása normák alapján. Anyagszükséglet meghatározása kiszerelési egységben. 4.3.2. Költségvetés készítés Költségvetés-készítés tervek, tervrészletek alapján. Költségvetés-készítést segítő programok használata. A költségvetés tételeinek árazása, árelemzése. 4.3.3. Prezentáció készítése Információgyűjtés. Adatfeldolgozás. Prezentáció készítése. Prezentáció bemutatása.

4 óra

10 óra

6 óra

4.3.4. Záró dolgozat 12 óra Elkészíti az adott épület számítógépes költségvetési kiírását, és mennyiségszámítását. Meghatározza egy kiválasztott építőanyag-ipari termék gyártásához szükséges építőanyagipari technológiát. Meghatározza a munkaerő szükségletet. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem vagy számítógépterem 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 173



feladatok

és



174

A 10110-12 azonosító számú Magasépítési ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

175

1.

Szilárdságtan tantárgy

96 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja Az alapfogalmak megismerése után lehetőség nyílik a szerkezetek különféle igénybevételekre való méretezésére, ellenőrzésére. Foglalkozik az igénybevételek hatására bekövetkező alakváltozásokkal, a statikailag határozatlan szerkezetekkel. Használja a statika tantárgy során megszerzett ismereteit. Statikai terveket készít. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Alapfogalmak Tartószerkezetek, igénybevételek, feszültségek, alakváltozások. Tartószerkezetek anyagainak mechanikai tulajdonságai. Erőtani méretezések alapelvei, tartókra ható terhek, hatások, súlyelemzés. Méretezés hatályos szabványai. Méretezési táblázatok és segédletek használata.

6 óra

1.3.2. Igénybevételek Ellenőrzés, méretezés húzó igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés nyomó igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés nyíró igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés hajlító igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés összetett igénybevételekre. Gerendás födém méretezése.

64 óra

1.3.3. Alakváltozások Az alakváltozások formája. Befogott tartók alakváltozása. Kéttámaszú tartók alakváltozása.

6 óra

1.3.4. Statikailag határozatlan szerkezetek A statikai határozatlanság. Statikailag határozatlan, szimmetrikusan terhelt kéttámaszú tartók. Statikailag határozatlan többtámaszú tartók.

6 óra

1.3.5. Statikai tervek Rajzfeladat: Statikai tervrészlet készítése. Gerenda kiosztási terv.

14 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. 176



a a a és



177

2.

Magasépítéstan tantárgy

256 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A korábban az építési ismeretek tantárgy során a tanuló a megszerzett tudást elmélyítve a szakma gerincét képező tantárgy tanulása folyamán, a magasépítő technikus tevékenység során előforduló különféle épületszerkezetekkel, a kivitelezést segítő segédszerkezetekkel ismerkedik meg. Betekintést nyer a szakmájához kapcsolódóan az épületfizika, épületgépészet, épületvillamosság szakterületére, az épület fenntartási, üzemeltetési feladatokba, a bontási tevékenységekbe. Az épületfizika, épületgépészet, épületvillamosság témakörben a korszerű energiaminimumra törekvő épületek alapkoncepcióját, szerkezeti megoldásait is megismerik a diákok. Az egyes témaköröknél az ehhez kapcsolódó építőanyagok, szerkezeti megoldások ismertetésére is sor kerül. Rajzfeladatok és záró dolgozat készítésére nyílik lehetőség. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Építészeti alapfogalmak Természetes és mesterséges környezet kapcsolata. Építmények kialakítása, funkciói. Építési tevékenység.

4 óra

2.3.2. Alépítményi szerkezetek Földmunkák, dúcolások. Alapozási, alépítményi munkák. Alépítményi szigetelési munkák.

16 óra

2.3.3. Teherhordó szerkezetek Függőleges teherhordó szerkezetek: Kiselemekből készülő falazatok. Vázkerámia falazatok. Falazatok falazási szabályok, téglakötések. Monolit falak. Előregyártott falak. Szerelt falak. Pillérek, oszlopok. Vízszintes tartószerkezetek: Áthidalók, boltövek. Födémek, boltozatok. Koszorúk. Lépcsők. Tetők: Magastetők. Lapostetők. Építési rendszerek.

56 óra

2.3.4. Segédszerkezetek Zsaluzatok: Hagyományos.

12 óra

178

Korszerű. Állványok: Hagyományos. Korszerű. 2.3.5. Nem teherhordó szerkezetek Válaszfalak. Kémények, szellőzők. Álmennyezetek. Héjazatok. Bádogos szerkezetek. Burkolatok. Felületképzés. Nyílászárók.

32 óra

2.3.6. Épületfizika, épületgépészet, épületvillamosság Hőtechnika, páratechnika, akusztika. Épületgépészet, közművek és szerelvényeik. Épületvillamosság, épületek elektromos ellátása. Megújuló energiaforrások. Minimalizált energiafelhasználású épületek.

32 óra

2.3.7. Fenntartás, üzemeltetés, bontás Épületek élettartama, állagvédelem. Fenntartás műszaki tervezése. Épületüzemeltetési igények és feladatok. Bontási munkák. Balesetvédelem. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem.

8 óra

2.3.8. Rajzfeladatok Alaprajzok, metszetek, homlokzatok szerkesztése, rajzolása. Alapozási terv, tervrészlet szerkesztése, rajzolása. Szigetelési csomópontok szerkesztése, rajzolása. Födémterv és részleteinek szerkesztése, rajzolása. Lépcsőterv és tervrészlet szerkesztése, rajzolása. Fedélszék terv és tervrészlet szerkesztése, rajzolása. Lapostető szerkezeti részleteinek szerkesztése, rajzolása. Nem teherhordó szerkezetek szerkezeti csomópontjának szerkesztése. Nyílászárók konszignációjának készítése. Felmérési tervek szerkesztése.

64 óra

2.3.9. Záródolgozat 32 óra Családi lakóépület engedélyezési terve (70 - 120 m2 alapterülettel). Alapozási- és födémterv (M=1: 50). Csomóponti rajzok (alapozás, alépítményi szigetelés, födémterv, ereszcsomópont, lépcső (M=1:10). 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 2.5.






180

3.

Építészettörténet és műemlékvédelem tantárgy

48 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja Az építészettörténeti és műemlékvédelem tantárgy keretében az építészeti stílusok, történeti korok arányrendszereinek megismerésére nyílik lehetőség. E mellett a kortárs építészet meghatározó építészeinek, irányzatainak bemutatására is sor kerül. A tanulók segítséget kapnak a műemlékek beazonosításához, az értékek megőrzéséhez. A tananyagban szerepel az örökségvédelmet szabályozó rendelkezések elsajátítása is. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Építészettörténet Alapfogalmak. Építészeti alaktan. Építészeti alaktan rajzfeladat. Építészeti stílusok. Építészeti stílusok rajzfeladat. Őskor építészete. Ókor építészete. Középkor építészete. Újkor építészete. Legújabbkor építészete. Kortárs építészet. Népi építészet. Építészettörténeti emlékek Magyarországon.

24 óra

3.3.2. Műemlékvédelem A műemlékvédelem feladata. Az örökségvédelemre vonatkozó jogszabályok. Az örökségvédelem hatósági intézményei. Műemlékek azonosítása Műemlékek szakszerű felújítása. Világörökségi helyszínek. Műemlék épület megtekintése. Műemlék épület felújításának megtekintése. Műemlékek rajzfeladat készítése.

24 óra

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 181





182

4.

Műszaki informatika gyakorlat tantárgy

96 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A korábban szerzett CAD alapismereteket kibővítve a különféle magasépítési tevékenységhez kapcsolódó tervrajzokat rajzol. A záródolgozat számítógépes rajzait készíti el. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Magasépítési létesítmények terveinek rajzolása Alaprajzok, metszetek, homlokzatok szerkesztése, rajzolása. Alapozási terv. Csomópontok. Födémterv.

32 óra

4.3.2. Záródolgozat 64 óra Családi lakóépület engedélyezési terve (70 - 120 m2 alapterülettel). Alapozási- és födémterv (M=1: 50). Csomóponti rajzok (alapozás, alépítményi szigetelés, födémterv, ereszcsomópont, lépcső (M=1:10). 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem vagy számítógépterem 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


5.

Szakmai idegen nyelv tantárgy

32 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A megszerzett szakmai ismeretek idegen nyelven történő elsajátítása, idegen nyelvi közegben történő értelmezése. A tanuló a „Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)” megnevezésű modul tanulása során megszerzett általános szakmai nyelvi kompetencián túl az építőipari tevékenységek során előforduló nyelvi helyzeteket gyakorolja. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3.

Témakörök

5.3.1. Építési tevékenység Az építési beruházás folyamata. Az építési beruházás résztvevői. Anyagok, gépek, szerszámok.

16 óra

5.3.2. Épületszerkezetek Alépítményi munkák. Felépítményi munkák.

16 óra



MÉLYÉPÍTŐ TECHNIKUS (54 582 04) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 1.

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 582 04 1.2. Szakképesítés megnevezése: Mélyépítő technikus 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440

2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: – 2.2. Szakmai előképzettség: – 2.3. Előírt gyakorlat: – 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: – 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 60% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 40% 2.8. Szintvizsga: – 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma

3117

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Építési műszaki ügyintéző Építész műszaki előadó Építkezés-szervező Építőipari ügyintéző Hídépítő technikus Magasépítő technikus Mélyépítő technikus

FEOR megnevezése


185

3139

Statikai tervező (technikus) Útépítő és -fenntartó technikus Útépítő technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő technikus Egyéb, máshova nem sorolható technikus Építőanyag-ipari technikus

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Önállóan vagy mérnöki irányítással épületek és más építmények terveinek készítésével, az épületek és építmények építésével, felújításával, átalakításával, üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos műszaki feladatokat lát el. Az építőanyag gyártás technológiai folyamatait előkészíti. A gyártási technológia folyamatát és a készterméket ellenőrzi. A szakképesítéssel rendelkező képes: -

az építési anyagok egyedi tulajdonságai alapján dönteni ezek felhasználásáról, minősítéséről használni a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, műszereket irányítás mellett terveket, tervrészleteket szerkeszteni számítógéppel segített tervezői program felhasználásával betartani, betartatni a munkabiztonsági előírásokat, jogszabályokat meghatározni statikailag határozott tartók támaszerőit, igénybevételeit, keresztmetszeti jellemzőit építmények, épületek kitűzése során használni a vízszintes és magasság mérés eszközeit, műszereit, a mérési jegyzőkönyvek alapján feldolgozni a mérési eredményeket közreműködni a beruházás előkészítésében, pályázati anyagok összeállításában, bekérésében, értékelésében közreműködni az építéshelyi adminisztrációs folyamatokban és a kivitelezési folyamat ellenőrzésében szerződést, számlát készíteni és ellenőrizni mintát venni, megrendelni, illetve elvégezni a talajminták előírt helyszíni vagy laboratóriumi vizsgálatát irányítani a földmunkák, alapozások építésével kapcsolatos kivitelezési munkákat meghatározni az egyszerű igénybevételekből származó feszültségeket, a szükséges méreteket alkalmazni a tartó-, vasbetonszerkezetek méretezése, ellenőrzése és kivitelezése során a vonatkozó szabványok előírásait irányítással egyszerű statikai terveket készíteni, szerkeszteni, rajzolni értelmezni, ismertetni a statikai terveket, műszaki leírásokat részt venni mélyépítési tervek szerkesztésében beton és vasbeton szerkezetek készítését irányítani részt venni a mélyalapozási munkák irányításában részt venni az útépítési kivitelezési munkák irányításában részt venni a költségvetés készítésében és felülvizsgálatában közreműködni organizációs tervek készítésében, alkalmazásában, aktualizálásában szervezni és kiadni az építési feladatokat és irányítani a kivitelezési munkákat irányítás mellett meghatározni a termék előállításához szükséges nyersanyagokat, és azok előkészítési műveleteit irányítás mellett kiválasztani a termék előállításához technológiailag szükséges gépi és 186

-

tüzelési berendezéseket gondoskodni a technológiai előírások betartásáról, gyártásközi ellenőrzésről

3.3. Kapcsolódó szakképesítések A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 55 582 03 Vízépítő technikus szakképesítés-ráépülés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység 10111-12 Mélyépítési alapismeretek 10112-12 Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük 10108-12 Építőanyagok gyártása 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A vizsgára bocsátás feltétele záródolgozat készítése 5.2.A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: azonosító száma 10109-12 10107-12 10111-12 10112-12 10108-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga megnevezése vizsgatevékenysége Építőipari műszaki gyakorlati, írásbeli alapismeretek Építész technikusi közös gyakorlati, írásbeli, szóbeli tevékenység Mélyépítési alapismeretek gyakorlati, írásbeli Mélyépítési létesítmények és gyakorlati, írásbeli, szóbeli kivitelezésük Építőanyagok gyártása gyakorlati 187

11498-12 11499-12 11500-12

Foglalkoztatás I. (érettségire írásbeli épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. írásbeli Munkahelyi egészség és írásbeli biztonság

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Záródolgozat készítése és bemutatása A vizsgafeladat ismertetése: Megadott földszint + 1 emeletes lakóépület alapozási és külső közmű-csatlakozási számítógéppel készített tervei. Az alapozási munkák számítógépes mennyiségszámítása, árelemzése költségvetési kiírása és költségeinek meghatározása. Lakóépületek előregyártott vasbeton szerkezeteinek gyártási anyag, munkaerő és gépszükségletének meghatározása számítással A záródolgozat számítógépes bemutatása A vizsgafeladat időtartama: 10 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% B) A vizsgafeladat megnevezése: Laboratóriumi vizsgálatok, építmények kitűzése és mélyépítési szervezési feladatok meghatározása A vizsgafeladat ismertetése: Építési és talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatok elvégzése és értékelése, épület vagy építmény vízszintes és magassági pontjainak kitűzése és mélyépítési szervezési feladatok (időterv, költségvetés, anyagszükséglet) készítése A vizsgafeladat időtartama: 240 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% C) A vizsgafeladat megnevezése: Mélyépítési szerkezeti elem készítése (páros feladat) A vizsgafeladat ismertetése: Alépítményi vasbetonszerkezet vasalásának és zsaluzatának (dúcolásának) készítése A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Egyszerű homogén- és vasbeton tartók meghatározása és mélyépítési tervrészletek szerkesztése A vizsgafeladat ismertetése: Egyszerű igénybevételnek kitett statikailag határozott homogén tartó belső erő ábráinak meghatározása, vasbetonszerkezet ellenőrzése és tervrészletének szerkesztése, és mélyépítési létesítmények (alapozás-, út-, közmű) tervrészleteinek készítése 188

A vizsgafeladat időtartama: 135 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25% B) A vizsgafeladat megnevezése: Idegen nyelvi kommunikáció A vizsgafeladat ismertetése: Idegen nyelvű technológiai utasítás értelmezése A vizsgafeladat időtartama: 45 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 5% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Beruházási, vállalkozási és mélyépítési, technológiai ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: Beruházás folyamata, résztvevői, kapcsolatuk, a kapcsolattartás módjai és vállalkozási ismeretek, mélyépítési technológiák, gépesítésük és munka valamint környezetvédelme A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A gyakorlati feladat megoldása közben a vonatkozó kézikönyveket használhatja Záródolgozatra vonatkozó előírások: A záródolgozatok tárgya komplex feladat, a szakmai irányultságnak megfelelően A záródolgozatnak tükröznie kell a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását A záródolgozatokat, a komplex szakmai vizsgát megelőzően legalább 30 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: – 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép Szoftverek Nyomtató, plotter 189

Irodatechnikai eszközök Geodéziai kitűző eszközök (kitűző rúd, szögprizma, mérőszalag, libella, függő) Geodéziai mérőműszerek (távmérő, teodolit, mérőállomás, szintezőműszerek, szintezőés teodolitléc, GPS berendezés) Építőipari és talajmechanikai laboratóriumi eszközök, berendezések, műszerek Földmunka és betonozás kisgépei, eszközei Ács és betonacélszerelő kéziszerszámok Elektromos kisgépek Egyéni védőfelszerelés Munkabiztonsági eszközök, felszerelések Műszaki dokumentáció Kézi szerszámok Jogszabály gyűjtemény

7. EGYEBEK

190

A szakképzés óraszáma

Szakmai követelménymodulok Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak


10107-12 Építész technikusi közös tevékenység

Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat

10108-12 Építőanyagok gyártása

Építőanyagok gyakorlat

10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek

Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka-, és környezet-védelem Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10111-12 Mélyépítési alapismeretek

10112-12 Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük

54 582 04 Mélyépítő technikus 1/13. 2/14. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy 1 1 0,5 3 7 1 1 1 7

120

2 1 3 3 2

40

0,5 0,5

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Talajmechanika Műszaki informatika gyakorlat Szilárdságtan Vasbeton-szerkezetek Építésszervezés Építésszervezés csoportbontással Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítéstan csoportbontással Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv


2 1,5 4 3 3 2 2

4 2 20

15 35

191

2 1

5 3

160

1 24

11 35


192

A 10111-12 azonosító számú Mélyépítési alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

193

1.

Talajmechanika tantárgy

48 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy keretében az építésföldtani ismereteket, a talajok tulajdonságait, a földmunkák, földművek kivitelezésének elméleti ismereteit sajátítják el a tanulók. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Építésföldtani ismeretek Talajok, kőzetek keletkezése. Geológiai alapfogalmak. Kőzetek osztályozása. Hidrogeológiai alapfogalmak. Sík- és mélyalapozások kialakítását befolyásoló tényezők.

4 óra

1.3.2. Talajok Talajok fajtái, osztályozása. Talaj- és víz-mintavétel, talajfeltárás. Talajok alkotórészei. Szemeloszlási görbék készítése. Talajok tulajdonságai. Talajvíz elhelyezkedése, vízmozgás a talajokban. Víznyomás ábra, szivárgási görbe szerkesztése.

10 óra

1.3.3. Földmunkák Földmunkák fajtái. Víztelenítési eljárások. Földmunkák kivitelezésének követelményei. Talajmechanikai követelmények.

14 óra

1.3.4. Földművek Földművek csoportosítása. Földműveknél alkalmazott anyagok. Állékonysági vizsgálatok.

20 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 194



feladatok

és



195

2.

Műszaki informatika gyakorlat tantárgy

96 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A korábban szerzett CAD alapismereteket kibővítve a különféle mélyépítési tevékenységhez kapcsolódó tervrajzokat rajzol. A záródolgozat számítógépes rajzait készíti el. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Mélyépítési létesítmények terveinek rajzolása Alapozási tervek. Közműtervek. Útépítési tervek. Térburkolatok rajzolása 2D, 3D.

32 óra

2.3.2. Záródolgozat 64 óra Megadott földszint + 1 emeletes lakóépület alapozási terveinek számítógéppel készített tervei. Megadott földszint + 1 emeletes lakóépület külső közmű-csatlakozási számítógéppel készített tervei 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem vagy számítógépterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


3.

Szilárdságtan tantárgy

96 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja Az alapfogalmak megismerése után lehetőség nyílik a szerkezetek különféle igénybevételekre való méretezésére, ellenőrzésére. Foglalkozik az igénybevételek hatására bekövetkező alakváltozásokkal, a statikailag határozatlan szerkezetekkel. Használja a statika tantárgy során megszerzett ismereteiket. Statikai terveket készít. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Alapfogalmak 6 óra Tartószerkezetek, igénybevételek, feszültségek, alakváltozások. Tartószerkezetek anyagainak mechanikai tulajdonságai. Erőtani méretezések alapelvei, szerkezetekre ható terhek, hatások, súlyelemzés. Méretezés hatályos szabványai. Méretezési táblázatok és segédletek használata. 3.3.2. Igénybevételek Ellenőrzés, méretezés húzó igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés nyomó igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés nyíró igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés hajlító igénybevételre. Ellenőrzés, méretezés összetett igénybevételekre. Földtömeg, földnyomás számítás. Víznyomás számítás. Az alapválasztás szabályai az altalaj függvényében. Alapok méretezése.

64 óra

3.3.3. Alakváltozások Az alakváltozások formája, fajtái. Az alakváltozások hatása, következményei.

6 óra

3.3.4. Statikailag határozatlan szerkezetek A statikai határozatlanság. Statikailag határozatlan, szimmetrikusan terhelt kéttámaszú tartók. Statikailag határozatlan többtámaszú tartók.

6 óra

3.3.5. Statikai tervek Dúcolások. Zsaluzatok. Támfalak. Alapozások.

14 óra

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 3.5.






198

4.

Vasbetonszerkezetek tantárgy

96 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A tárgy tanulása alatt a diákok megismerkednek az mélyépítési tevékenység során fontos szerepet játszó vasbeton szerkezetekkel kapcsolatos fogalmi meghatározásokkal. Használják a statika tantárgy során megszerzett ismereteiket. Méretezést és ellenőrzést végeznek, szerkezeti terveket készítenek. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Alapfogalmak Vasbetonszerkezetek anyagai, szilárdsági jellemzői. Méretezés szabványai. Méretezési táblázatok és segédletek.

8 óra

4.3.2. Ellenőrzés és méretezés Nyomott vasbeton oszlop ellenőrzése és méretezése. Hajlított vasbeton szerkezetek ellenőrzése és méretezése. Tangenciális igénybevételek. Alakváltozások, repedések.

56 óra

4.3.3. Szerkezeti tervek készítése Szerkesztési szabályok. Kiviteli tervek.

24 óra

4.3.4. Vasbeton műtárgyak Vasbeton műtárgyak. Földalatti vasbeton műtárgyak

8 óra

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % 199

közepes (3) jó (4) jeles (5)

61-70 % 71-80 % 81-100 %



200

A 10112-12 azonosító számú Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

201

1.

Építésszervezés tantárgy

128 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A mélyépítési folyamatok, technológiai sorrendek megismerése során a tanulók képet alkotnak a mélyépítési tevékenységekről, a különböző méretű és fajtájú létesítmények, műtárgyak építéséről. Használják és kibővítik az építési ismeretek tantárgy során megszerzett ismereteiket. A munkatevékenységek összehangolását lehetővé tevő organizációs és ütemtervek készítése során a költséghatékony kivitelezés, szervezés megtanulására nyílik lehetőség. Megismerkednek a különböző építőipari gépekkel, alkalmazási lehetőségeikkel az építési folyamat során. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Mélyépítési folyamatok Mélyépítési tevékenységek előkészítése. A mélyépítési folyamat szervezeti felépítése. Építéshelyi munkafolyamatok. Az építési munkák munkafázisai, technológiai sorrend. Költséghatékonyság. Épületüzemeltetés, fenntartás. Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás. Költségvetés készítési alapismeretek. Normagyűjtemények használata. Költségvetési tételek kiírása. Költségvetés készítési módszerek.

64 óra

1.3.2. Organizáció Organizációs folyamatok. Organizációs elrendezési tervek. Az építési terület berendezése. Felvonulási utak, építmények. Ideiglenes energia- és közműellátás. Tárolás. Segédüzemek.

16 óra

1.3.3. Ütemtervek Folyamatkapcsolatok. Ütemtervek fajtái.

16 óra

1.3.4. Mélyépítő ipari gépek Építőipari gépek csoportosítása. Gépek, gépláncok, kisgépek, kéziszerszámok. Földmunkák gépei. Alapozások gépei. Útépítés gépei. Közműépítés gépei. A mélyépítési munkák különleges gépei. Gépészeti alapismeretek.

32 óra

202

Gépek üzemeltetése, biztonságtechnikája. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


203

2.

Építésszervezés gyakorlat tantárgy

32 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja Az elméleti órákon megismert mélyépítési folyamatok, technológiai sorrendek, organizációs és ütemtervek, a különböző építőipari gépek és alkalmazási lehetőségeik alapján a diákok anyagszükségleteket határoznak meg, költségvetést készítenek. Megismerkednek a számítógépes költségvetés készítő programokkal. A tanultak alapján záró-dolgozat készítésére nyílik lehetőség. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Anyagszükséglet Munkamennyiségek meghatározása idomterv segítségével. Méretkimutatás készítése. Anyagigény meghatározása normák alapján. Anyagszükséglet meghatározása kiszerelési egységben. 2.3.2. Költségvetés készítés Költségvetés-készítés tervek, tervrészletek alapján. Költségvetés-készítést segítő programok használata. A költségvetés tételeinek árazása, árelemzése. 2.3.3. Prezentáció készítés Információgyűjtés. Adatfeldolgozás. Prezentáció készítése. Prezentáció bemutatása.

4 óra

10 óra

6 óra

2.3.4. Záródolgozat 12 óra Megadott földszint + 1 emeletes lakóépület alapozási munkáinak számítógépes mennyiségszámítása, árelemzése, költségvetési kiírása és költségeinek meghatározása. Lakóépületek előregyártott vasbeton szerkezeteinek gyártási anyag, munkaerő és gépszükségletének meghatározása számítással. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem vagy tanműhely vagy számítógépterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 204



feladatok

és



205

3.

Mélyépítéstan tantárgy

256 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A korábban az építési ismeretek tantárgy során megszerzett ismereteket elmélyítve a szakma gerincét képező tantárgy tanulása folyamán a mélyépítő technikus tevékenység során előforduló különféle szerkezetekkel ismerkedik meg. Betekintést nyer a szakmájához kapcsolódóan az alapozások, különleges mélyépítési feladatok, utak, közművek szakterületére. Rajzfeladatok és záródolgozat készítésére nyílik lehetőség. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Síkalapok Síkalapok fajtái. Az alapválasztás szabályai az altalaj függvényében. Síkalapok építése.

32 óra

3.3.2. Mélyalapok Mélyalapok fajtái. Az alapválasztás szabályai az altalaj függvényében. Mélyalapok építése.

32 óra

3.3.3. Különleges mélyépítési feladatok Alap megerősítés, kiváltás, átépítés. Alapozási sík süllyesztés. Alapozások kedvezőtlen talajviszonyok esetén. Alapozási hibák és kiküszöbölésük. Épületkár vizsgálatok. Talajok dinamikai jellemzői, rezgéstani alapfogalmak, rezgésmentesítés. Gépalapozások.

32 óra

3.3.4. Hídépítés Alapfogalmak. Ideiglenes hidak. Végleges hidak Szigetelések, burkolatok. Hídtartozékok. Híd üzemeltetés.

16 óra

3.3.5. Utak Alapfogalmak. Az úthálózat osztályozása. Az útépítés talajmechanikája. Az utak geometriája. A vízszintes és függőleges vonalvezetés. A keresztszelvény jellemzői. Az utak alkotórészei. Az útépítés gépei és anyagai. Utak műtárgyai és az úttartozékok.

16 óra

206

3.3.6. Közművek A közműépítés csoportosítása és alapfogalmai. A közművek leggyakoribb építőanyagai. Közműépítés földmunkái. Csatornázás, átemelő telepek. Szennyvíztisztítás. Vízellátás. Kábeles közművek. Közvilágítás. A közművesítés sajátosságai.

32 óra

3.3.7. Rajzfeladatok Síkalapok tervei. Mélyalapok tervei. Úttervek. Közműtervek.

64 óra

3.3.8. Záródolgozat 32 óra Megadott földszint + 1 emeletes lakóépület alapozási és külső közmű-csatlakozási tervei. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem vagy szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


207

4.

Mélyépítési gyakorlat tantárgy

128 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlati órákon a tanulók talajmechanikai vizsgálatokat végeznek, mélyépítési létesítményeket tűznek ki, illetve mélyépítési kivitelezési tevékenységeket végeznek. Használják és kibővítik az építési gyakorlat tantárgy során megszerzett ismereteiket. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Talajmechanikai vizsgálatok 32 óra Talaj- és víz-mintavétel, talajfeltárás. Talajok fizikai tulajdonságainak meghatározása. Talajok szerkezete, osztályozása, alakváltozása, szilárdsági tulajdonságai és teherbíró képességének meghatározása. Vízmozgás a hatásának vizsgálata a talajokban. Talajmechanikai szakvélemény. 4.3.2. Laborvizsgálatok Mélyépítési labor. Talajok alapvető laboratóriumi vizsgálatai. Útépítési labor.

32 óra

4.3.3. Mélyépítési létesítmények kitűzése Földmunkák, földművek kitűzése. Alapozások kitűzése. Utak kitűzése. Közművek kitűzése.

32 óra

4.3.4. Mélyépítési létesítmények kivitelezése Földmunkák. Földművek építése. Zsaluzás, vasbetonszerelés. Alapozások. Útépítés.

32 óra

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem vagy tanműhely vagy laboratórium vagy építési terület 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 208



feladatok

és



209

5.

Szakmai idegen nyelv tantárgy

32 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A megszerzett szakmai ismeretek idegen nyelven történő elsajátítása, idegen nyelvi közegben történő értelmezése. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3.

Témakörök

5.3.1. Az építési tevékenység Az építési beruházás folyamata. Az építési beruházás résztvevői. Anyagok, gépek, szerszámok.

16 óra

5.3.2. Alépítményi szerkezetek Földmunkák. Földművek. Alapozások. Utak. Közművek.

16 óra



XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ÁGAZAT

211

ÁGAZATI KÖZÖS MODULOK / TANTÁRGYAK

212

A 10472-12 azonosító számú Közlekedésépítő alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

213

1. Műszaki rajz

72 óra * * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a szakmai tantárgyak tanulása során képes legyen egyszerű alaprajzokat, metszeteket készíteni és értelmezni a hídépítés területén. Az út és vasútépítés szakmai tantárgynál a vízszintes és magassági vonalvezetésnek, valamint a keresztszelvények rajzolvasási és térlátási feladatainak értelmezésére. Ehhez szükséges a műszaki rajz tantárgyban a rajzkészség fejlesztése, a rajzolvasás és a térlátás kialakítása. A szerkesztési feladatok alkalmával kialakítja a pontos és precíz rajzolás módszerét. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: matematika: (alapműveletek, geometria) 1.3.

Témakörök

1.3.1. Síkgeometria (9. o.) 18 óra Alapszerkesztések: Szakasz és szög felezése Nevezetes szögek szerkesztése (60°, 30°,90°) Kör érintője Szakaszok részekre osztása Szabványos sokszögek szerkesztése (körbe szerkesztett négyszög, nyolcszög, hatszög, háromszög, ötszög Ellipszis szerkesztése Egybevágóság: szögek másolása, síkidomok másolása Nagyítás, kicsinyítés 1.3.2. Térgeometria (9. o.) Első és második képsík felállítása és befordítása (K1 K2 és az x12 tengely) Térelemek: pontok, egyenesek, síkok Két pont által meghatározott egyenes Három pont által meghatározott sík Párhuzamos egyenesek, metsző egyenesek, kitérő egyenesek Párhuzamos síkok és merőleges síkok Hasábok és gúlák származtatása, rajzolása Kúpok és hengerek származtatása, rajzolása

18 óra

1.3.3. Vetületi ábrázolás (10. o.) 26 óra Képsíkrendszer felállítása: a harmadik kép az oldalnézettel különböző egyenesek ábrázolása A kocka, hasáb, gúla, három képsíkos szerkesztése A kúp és henger három képsíkos ábrázolása Különböző testek csoportos ábrázolása, hogy a csoportok az első képsíkon állnak x távolságra a x12 tengelytől A különböző testek ábrázolása, ha a testek az első képsík felett y távolságra vannak A különböző testek ábrázolása, ha a testek rajta vannak az x12 tengelyen 1.3.4. Síkmetszések (10. o.) Síkmetszések fogalma és szerkesztése Síkalapú testek síkmetszése (kocka, hasáb, gúla) Henger, kúp síkmetszések 214

10 óra

A síkmetszések valódi nagyságának megszerkesztése Axonometrikus ábrázolás fogalma, és a különböző tengelyek fajtái Kocka és hasáb csonkolása és első, második és harmadik képének szerkesztése Az első, második, és harmadik képből rekonstruálja a kocka vagy hasáb axonometrikus képét 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lehetőség szerint rajzterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


215

2. Műszaki rajz gyakorlat

90 óra *


2.1. A tantárgy tanításának célja A műszaki rajz elméleti tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása. Kialakítsa, fejlessze a rajzkészséget, rajzolvasást, a térlátást, és a szerkesztést. Ezek ismeretében képes legyen a szakmai tantárgyaknál az út, híd és vasútépítés területén alaprajzokat, metszeteket, vízszintes és magassági vonalvezetésének, valamint keresztszelvények rajzolási feladatára, illetve értelmezésére. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika: alapműveletek, geometria 2.3.

Témakörök

2.3.1. Síkgeometria (9. o.) 27 óra A műszaki rajz tantárgyhoz szükséges eszközök: körző, vonalzók, görbe vonalzó megismerése és használata, valamint begyakorlása A műszaki rajz szabványainak ismerése magyar és európai Uniós szabványok A rajzoláshoz szükséges vonalfajták és vonalvastagságok ismerete Méretarányok használata a közlekedésépítés szakterületén Síkgeometriai alapszerkesztések Az elméleti órán tanult alapszerkesztések begyakorlása és rajzfeladat készítése: szakaszok és szögek felezése nevezetes szögek szerkesztések (60°, 30°, 90°) kör érintőjének szerkesztése szakaszok részekre osztása szabványos sokszögek szerkesztése, körberajzolható négyszög, nyolcszög, hatszög, háromszög, ötszög ellipszis szerkesztése Egybevágóság: szögek másolása, síkidomok másolása Nagyítás, kicsinyítés 2.3.2. Térgeometria (9. o.) 27 óra Térelemek megismerése: pontok, egyenesek, síkok Első és második képsíkrendszer értelmezése Pont ábrázolása a képsíkrendszerben Képsíkrendszer egybeforgatása x12 tengely felvétele Két pont által meghatározott egyenesek szerkesztése az első és második képsíkon Pont és egyenes illeszkedése: a pont rajtavan a térbeli egyenesen, vagy nem Különleges helyzetű egyenesek: pl.: az egyenes merőleges a K1 képsíkra Egyenesek kölcsönös helyzete: párhuzamos egyenesek, metsző egyenesek, kitérő egyenesek Általános helyzetű síkok ábrázolása Síkra illeszkedő pontok és egyenesek ábrázolása 2.3.3. Vetületi ábrázolás (10 o.) 26 óra Vetítési módszerek Képsíkrendszer felállítása: felülnézet, elölnézet és oldalnézet Kocka három képsíkos szerkesztése: a kocka rajta fekszik az első képsíkon és x távolságra van az x12 tengelytől A kocka y távolságra fekszik az első képsíktól és x távolságra az x12 tengelytől A kocka rajta fekszik a második képsíkon és x távolságra van az első képsíktól 216

A fenti szerkesztéseket el kell végezni hasáb, gúla, kúp, és henger esetében is Több testet elhelyezünk különböző alakzatban, és annak meg kell szerkeszteni a vetületét három képsíkban 2.3.4. Síkmetszések (10. o.) 10 óra Síkmetszések fogalma, és módszere Síkalapú testek síkmetszése: kocka, hasáb, gúla, kúp, henger Axonometrikus ábrázolás: kocka, hasáb axonometrikus szerkesztése Kocka, hasáb csonkolása, és a három képsíkos ábrázolás úgy, hogy vagy a képsíkok ismertek, és abból kell a kockát rekonstruálni, vagy fordítva 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lehetőség szerint rajzterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


217

3. Építőanyagok

72 óra * * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a tanulók műszaki érzékének kialakítása, fejlesztése. A tanultak alkalmazása a speciális tantárgyak tanulása során, például: szilárdságtan, vasbeton szerkezetek, hídépítés, útépítés, vasútépítés. Az építőanyagok tanításának távolabbi célja és feladata: olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő technikust a leendő munkahelyén az építőanyagok helyes kiválasztására, alkalmazására, minőségének megállapítására. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások 3.3.

Témakörök

3.3.1. Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői 20 óra Az építőanyagok fontosabb tulajdonságai: Fizikai tulajdonságok (halmazállapot, sűrűség, tömörség, testsűrűség), Hidrotechnikai tulajdonságok (víztartalom, vízfelvétel, vízzáróság, fagyállóság, nedvesség felvétel és nedvesség vezetés), Szilárdsági tulajdonságok (nyomó-, húzó-, hajlító-, nyíró szilárdság, alakváltozás, fáradás) Hőtechnikai tulajdonságok (hővezetés, hőtágulás, tűzállóság A témakör lényeges eleme a mérések, mértékegységek és mennyiségek, a súly és a súly mérése, a tömeg és a tömeg mérése, térfogat és térfogat mérése (szilárd anyagok térfogat mérése , folyékony anyagok térfogat mérése), Sűrűség: testsűrűség, halmazsűrűség, tömörség és porózusság meghatározása A témakör feldolgozása során minél több feladatot, számpéldát kell megoldani, ügyelve a nagyságrendek és mértékegységek helyes alkalmazására. Az előírások betartása kötelező, erre már most szoktatni kell a tanulókat! 3.3.2. Természetes kövek, építőipari -faáruk, -fémek, -kötőanyagok

18 óra

A kövek keletkezés szerinti csoportosítása, fajtái, A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai, A hazai kőzetek, A kőzetek szilárdsági tulajdonságainak vizsgálata, A Los Angeles vizsgálat, A Deval vizsgálat A kőzetek alkalmazása a közlekedés,- mély,- és magasépítésben Az építési kerámiák Az építési faárúk, faanyagok csoportosítása, A fa jellemzői, a faanyag szilárdsági tulajdonságai, vizsgálatai, Favédelem, fűrészáruk, lemezipari termékek, Az építési fa alkalmazása a közlekedésépítésnél Építőipari acélok és egyéb fémtermékek, Az acél szilárdsági jellemzői, meghatározása, ábrázolása, Szerkezeti acélok, nagy szilárdságú, -hídépítési acélok, Betonacélok, betonacélok keresztmetszeti kialakítása, a munkahelyen, A betonacél átvétele, tárolása, Acélokra vonatkozó előírások Fémek védelme Kötőanyagok. Kötőanyagok fogalma, fajtái, Cementek, Cementek osztályozása, jelölése, térfogat állandósága, Kötési idő. Cementek szilárdsági tulajdonságai, Cementekre vonatkozó előírások Bitumen: útépítési bitumen, hígított bitumen, bitumen emulzió 218

A tananyag egység tanítása a gyakorlatias jelleggel párhuzamosan biztosítsa, hogy a tanulók a vonatkozó szabványokat, előírásokat megismerjék, majd a laboratóriumi gyakorlatokon azok alkalmazását gyakorolják. 3.3.3. Betonok, habarcsok, aszfaltok 18 óra Az építőiparban használt víz jellemző tulajdonságai, alkalmazási lehetőségek Adalék anyagok. Adalékanyagok fajtái, tulajdonságai, vizsgálatok, Szemeloszlás A beton. A betonok osztályozása, jelölése, tulajdonságai, A beton alkotóelemei: kötőanyagok, víz, adalékanyag, adalékszerek, A beton összetételének meghatározása, betontervezés, A beton keverése, szállítása, bedolgozása, utókezelése, A friss beton tulajdonságai, azok vizsgálata. Mintavétel, konzisztencia vizsgálatok. Bedolgozási tényező meghatározása A megszilárdult beton tulajdonságai, ezek vizsgálata. Próbatest Nyomószilárdsági vizsgálat töréssel, roncsolásmentes nyomószilárdság vizsgálat. Hajlítóhúzószilárdsági vizsgálat, húzószilárdsági vizsgálat Betonkorrózió A vasbeton, Vasbeton tulajdonságai, Feszített vasbetonszerkezetek, Beton és vasbetonszerkezetek előregyártása, A betonok adalékszerei, azok hatásai Vasbeton, -feszített vasbeton szerkezetek alkalmazása a közlekedésépítésben Habarcsok. Habarcsok osztályozása, -összetevői (kötőanyagok, adalékanyagok, keverővíz, adalékszerek), Habarcsok elkészítése, keverése, feldolgozása és utókezelése Aszfaltok. Aszfaltok tulajdonságai, keverékek csoportosítása, Aszfalt keverékek élőállítása, Aszfalt anyagok újra felhasználása A témakör tanításánál nemcsak a tényleges tananyaggal foglalkozzunk, hanem próbáljuk a fejlődés útját is megjeleníteni 3.3.4. Műanyagok, szigetelések 16 óra Építőipari műanyag gyártmányok, Építőipari műanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználásuk, Műanyagok csoportosítása előállításuk alapján, Műanyagok a beton- és habarcs technológiáknál, Műanyag tartószerkezetek, ezek alkalmazhatósága, szilárdsági jellemzőik, Műanyagok alkalmazása a közlekedésépítésben Víz elleni szigetelések, Szigetelő anyagok, ezek tulajdonságai, felhasználásuk, Fő szigetelési rendszerek a hídépítésben, Bitumenes vastaglemez szigetelés, Műanyag bázisú kent – szórt szigetelés, Több komponensű műanyag szigetelések, Bentonitpaplan szigetelés az útépítésben Hő- és hangszigetelés, Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, tulajdonságai, alkalmazásuk A műanyagok és korszerű szigetelő anyagok térhódítása a közlekedésépítés területén Rendszerezés, gyakorlás, ismétlés 3.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 219



220

4. Építőanyagok laborgyakorlat

70 óra ÖGY*


4.1. A tantárgy tanításának célja Az építőanyagok elméleti tantárgyban tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása. A tanultak olyan szinten való alkalmazó kész tudása, hogy a munkahelyi építőanyag laboratóriumban a végzettségének megfelelő vizsgálatokat irányítással, majd gyakorlati idő után önállóan, vagy teamben dolgozva képes elvégezni, jegyzőkönyvet vezetni, a mérési eredményeket számítani, értékelni. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások 4.3.

Témakörök

4.3.1. Építőanyagok tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása 20 óra ÖGY Laboratóriumi berendezés-, eszközök ismertetése, megnevezése, Laboratóriumi rend, előírások, Laboratóriumi munkákra vonatkozó speciális munka-, tűz-, környezetvédelmi előírások, azok kötelezősége. Építőanyagok tulajdonságainak mérése, mérőeszközök, mérések, mértékegységek, mennyiségek (alapmennyiségek neve, jele, mértékegységek) A súly és a súly mérése, mérlegek használata, térfogat mérések (szilárd és folyékony anyagok), sűrűség, halmazsűrűség meghatározása Tömörség és porózusság (testsűrűség és sűrűség mérése után) Sűrűség meghatározása aerométer ,- valamint a Mohr-Westphal mérleggel Tömörség és hézagosság Építőanyagok hidrotechnikai tulajdonságainak mérése, mérések és számítások Fagyállóság. Fagyállósági kísérlet Hőtágulás, feladat megoldás, fajhő, építőanyagok fajhője Megmunkálhatóság, keménységvizsgálatok Brinell-féle vizsgálat (statikus vizsgálat), Poldikalapácsos vizsgálat (dinamikus vizsgálat) Kopásállóság vizsgálat (Bauschinger-Böhme koptatógép használata) Építőanyagok szilárdsága. Szilárdsági vizsgálatok, egyszerű kísérletek: nyomó-, húzó-, hajlító-, nyírófeszültségek, szilárdságok meghatározása próbatestek segítségével és számítással. Alakváltozások. Igénybevétel és alakváltozás összefüggése. (húzás- megnyúlás, hajlításlehajlás, nyomás-megrövidülés vagy kihajlás) Kísérletek, jegyzőkönyv minták kitöltése, számítások, értékelések. Feszültség-alakváltozás diagrammok, azok készítése A laboratóriumi gyakorlatokon a tanulók alkalmazzák az elméleti órákon tanultakat A kísérletek ne bemutató jellegűek legyenek, a hallgatók végezzék és vonják le a következtetéseket. A számításoknál 1-1 bemutatott számítás után hallgatói tevékenység legyen a példa megoldás. A mértékegységeket ki kell írni, A feladatok megoldásához, szabványt, műszaki előírásokat, műszaki táblázatokat, Eurocode előírásokat kell biztosítani, hogy azok használata természetes legyen a számítások megoldásánál 4.3.2. Természetes kövek, építőipari faáruk-, fémek-, kötőanyagok vizsgálata 18 óra ÖGY 221

Kőzetek felismerése, tulajdonságai, azok vizsgálata, Mintavétel, tárolás, próbatestek alakja, méretei. Kőzetek sűrűség meghatározása (tömeg mérés, térfogat számítás), Kőzetek fagyállóságának megállapítása, Kőzetek szilárdsági tulajdonságainak vizsgálata,( Los Angeles vizsgálat, Deval vizsgálat), előírások, táblázatok használata, jegyzőkönyv vezetés, Időállóság meghatározása, Útburkolókövek Az építőfa tulajdonságai, azok meghatározása, Nedvességtartalom mérése, A fa mechanikai tulajdonságainak meghatározása (húzó-, nyomó-, hajlító-, nyírószilárdság), Hídépítésekhez alkalmazott faanyag vizsgálata, előírások használata Acél és egyéb fémtermékek, Szerkezeti acélok, nagyszilárdságú hídépítési acélok szilárdsági jellemzőinek meghatározása, táblázatok, előírások alkalmazása, diagrammok értékelése, Betonacélok, Betonacélok munkahelyi vizsgálata, Egyéb fémtermékek vizsgálata, Fémek védelme Kötőanyagok vizsgálatai, hidraulikus kötőanyagok vizsgálatai A cement vizsgálatai, kötési idő, nyomószilárdság, térfogat-állandóság meghatározása, Kötésidő munkahelyi vizsgálata, a cement szilárdsági vizsgálatai, térfogat-állandóság (vízpróba, főzőpróba) Előírások, táblázatok, szabványok használata 4.3.3. Bitumen, aszfalt, betonok, habarcsok vizsgálatai 18 óra ÖGY Bitumen tulajdonságai, azok meghatározása, Fizikai tulajdonságok, penetráció, lágyuláspont, duktilitás, töréspont, A mérés eszközei, azok használata, Bitumenből készített termékek – aszfaltburkolatok, aszfaltok tulajdonságai, azok vizsgálata Az építési víz minőségi követelményei, azok biztosítása Adalékanyagok, adalékanyagok fajtái, tulajdonságai, szemeloszlás vizsgálatok, azok értékelése, szemeloszlási görbe szerkesztése, értékelése Betonok tulajdonságai, jelölése, szabvány-, és az Eurocode előírásai, Beton szilárdsági jellemzői, Friss beton tulajdonságainak vizsgálata: mintavétel, konzisztencia vizsgálatok (a roskadás mérése, Vebe készülék-,vizsgálat, tömörítési mérőszám meghatározása, a terület mérése, A bedolgozási tényező meghatározása, vízcement tényező számítása, A megszilárdult beton tulajdonságainak vizsgálatai, próbatestek Nyomószilárdság vizsgálat töréssel, roncsolásmentes vizsgálatok, Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat, húzószilárdsági vizsgálat hasítással A témakör lényege a betonra vonatkozó vizsgálatok önálló végrehajtása, azok értékelése alkalmazókész tudása. A gyakorlaton két, három tanuló 1-1 csoportban dolgozhat úgy, hogy teljesítményük külön-külön is mérhető legyen 4.3.4. Műanyagok, szigetelések vizsgálatai 14 óra ÖGY Műanyagok tulajdonságai: fizikai és mechanikai tulajdonságok, hőtani-, elektromos-, kémiai tulajdonságok, azok meghatározása Építőipari műanyagok jellemzői, műanyagok a beton-és habarcs technológiáknál, vizsgálatok, Műanyag tartószerkezetek, szilársági jellemzői, vizsgálatok. Szigetelések, jellemzőik, ezek meghatározása, Fő szigetelési rendszerek a hídépítésben, vizsgálatuk, Bitumenes vastaglemez szigetelés, Műanyag bázisú kent- szórt szigetelés, vizsgálata, Többkomponensű műanyag szigetelés készítése, Bentonitpaplan szigetelés az útépítésben Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, tulajdonságai, alkalmazásuk A szigetelő anyagok és műanyagok alkalmazásának, fejlődésének lehetőségei a közlekedésépítésben Az építőanyag laboratórium gyakorlat tanításának, begyakorlásának egy része, csak munkahelyen valósítható meg. Ott is biztosítani kell a korszerű eszközök használatát, a munka-, tűz-, környezetvédelmi előírások szigorú betartását 222

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lehetőség szerint iskolai építőanyagok laboratórium vagy munkahelyi laboratórium. 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


223

72 óra *

5. Talajmechanika


5.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a tanulók műszaki érzékének kialakítása, fejlesztése. A tanultak alkalmazása a speciális tantárgyak tanulása során, például: szilárdságtan, vasbeton szerkezetek, hídépítés, útépítés, vasútépítés. Az Talajmechanika tanításának távolabbi célja és feladata: olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő technikust a leendő munkahelyén a talajmechanikai vizsgálatok elvégzésére, eredmények értékelésére. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások 5.3.

Témakörök

5.3.1. Geológiai ismeretek, talajképződés, talajfeltárások 12 óra A kőzetburok szerkezete A kőzettan alapjai: A magmás kőzetek, Üledékes és amorf kőzetek, Rövid földtörténeti áttekintés, Az ásványi anyagok kitermelése, A víz a kőzetekben, A karsztvíz, A talajvíz helyzetének felderítése, Hulladéktárolók és szigetelésük A talajok keletkezése Talajfeltárás: A talajfeltárás célja, módszerei, Közvetlen feltárási módszerek, Közvetett feltárási módszerek 5.3.2. Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása 20 óra A talajok fizikai tulajdonságai: A talajok alkotórészei, A talajok alkotórészeinek arányai (tömegarány, térfogatarány), Szemeloszlás, Konzisztenciahatárok (folyási határ, sodrási határ, zsugorodási határ, plasztikus index, konzisztenciaindex) A talajok szerkezete A talajok osztályozása, minősítése, A talajok helyszíni felismerése 5.3.3. Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások a talajban 20 óra Vízmozgás a talajban: Vízáteresztő képesség, Kapilláris emelkedés A talajok alakváltozása: Összenyomódás, Roskadás, roskasztás, Térfogatváltozás Szilárdsági jellemzők: A súrlódás és a kohézió fogalma, Nyomószilárdság A talajok teherbíró képessége, állékonysága: A teherbíró képesség fogalma, A rézsűállékonyság A földnyomás: A földnyomás fogalma, nagysága, Támfalak A talajok tömörsége 5.3.4. Alapozások, munkagödrök víztelenítése 20 óra Az alapozások fogalma, célja: A munkagödör fogalma, kialakítása, Dúcolások (Keskeny munkagödör dúcolása, Széles munkagödör dúcolása, Kihorgonyzás, Berlini vagy Siemensféle dúcolás, A dúcolások méretezése, A dúcolások anyagai, Munkavédelem) Szádfalazások (Fából készült szádpallók, Vasbeton szádpallók, Acél szádpallók, A szádpallók verése) A munkagödrök víztelenítése: Nyílt víztartás (Szivárgók, Gyűjtőaknák, Buzgárképződés) Talajvízszint-süllyesztés (Gravitációs süllyesztés, Vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés, A víztelenítéshez használt fő szivattyútípusok), Elektroozmotikus talajvízszint-süllyesztés, Talajfagyasztás, Balesetelhárítási és munkavédelmi szempontok a víztelenítéshez 224

Síkalapok Mélyalapok: Cölöpalapozás (Előregyártott cölöpök, Helyszínen készült cölöpök, A cölöpök teherbírása, Kút és szekrényalapozás (Kút és szekrényalapozás szerkezete, Kút és szekrényalapozás építése, A süllyesztés folyamata, Zárt szekrények, Légnyomásos víztelenítés, keszonozás) Résfalas alapozás, A résfal fogalma, alkalmazási területe 5.4.


5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


225

6.

105 óra ÖGY/90 óra ÖGY*

Talajmechanika laborgyakorlat


6.1. A tantárgy tanításának célja Az Talajmechanika elméleti tantárgyban tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása. A tanultak olyan szinten való alkalmazó kész tudása, hogy a munkahelyi talajmechanikai laboratóriumban a végzettségének megfelelő vizsgálatokat irányítással, majd gyakorlati idő után önállóan, vagy teamben dolgozva képes elvégezni, jegyzőkönyvet vezetni, a mérési eredményeket számítani, értékelni. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások 6.3.

Témakörök

6.3.1. Talajfeltárások, talajfeltáráskor végzett vizsgálatok 21 óra ÖGY /18 óra ÖGY A helyszínen végezhető talajfeltárási eljárások: A talajfelderítés célja, A talajfeltárás közvetlen és közvetett módszerei, Feltárás kutatógödörrel, Talajminták (átlagminták), Zavart minta, Víztartalmi minta, Zavartalan (kiszúróhengeres) minta és kezelése, A kutatófúrásos feltárás célja, A kutatófúrások felosztása rendeltetésük szerint, A fúrófejek kialakítása és felhasználása, Csiga- vagy spirálfúró, Kanálfúró (koronafúró, vésőfúró), Iszapoló vagy szelepes fúró, Béléscsövek laza talaj esetén Talajfeltáráskor a helyszínen végezhető talajmechanikai vizsgálatok: A talajszelvény feltárása kutatógödörrel, A kutatógödör kialakítása, A szint: a talajok humuszos rétege, B szint: a csekélyebb biológiai aktivitású réteg, C-G szintek: humuszmentes mállott talajkőzet, A talaj színe és színmélysége (Munsen-féle színskála), A talaj nedvességállapotának jellemzői (száraz, friss, nyirkos, nedves, vizes), A talaj mechanikai összetételének jellemzői (kavics, homokos kavics, homok, homokos vályog, vályog, agyag, szerves anyagtartalom), A talaj szerkezete, A talaj tömődöttségének és a talajhibáknak a jellemzői (omlós, laza, tömörödött, erősen tömörödött, tömör, növényi gyökérzet), A karbonáttartalom meghatározása (10%-os sósavval - a pezsgés mértékei), Fenolftalein lúgosság vizsgálata (szín és pH értékhatárok összefüggései) 6.3.2. Talajok fizikai vizsgálatai 28 óra ÖGY /24 óra ÖGY A talajok alkotórészeinek aránya: a talajt alkotó fázisok térfogat- és tömegarányainak meghatározása, Térfogatarányok (S%+V%+L%= 100%), A térfogatszázalékok értelmezése, A térfogatszázalékok ábrázolása háromszögdiagramban, A hézagtényező, Hézagtérfogat, Telítettség, Víztartalom, Testsűrűség, Halomsűrűség (szemcsés talajoknál), Nedves test, Száraz test, Telített test, Víz alatti test, Térfogatsúly Talajok sűrűségének meghatározása: A sűrűség fogalma, A vizsgálatok minimális száma és elvárható pontossága, A hőmérséklet befolyása a víz sűrűségére, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A piknométeres sűrűségmérési eljárás, Eljárás kohézió nélküli talaj esetén, Eljárás kohéziós talaj esetén, A sűrűség értékét befolyásoló tényezők, a sűrűség képlete, A magyar homok-, lösz- és agyag tájékoztató (kb.) sűrűségértékei A talaj víztartalmának, hézagtérfogatának, hézagtényezőjének, térfogatsúlyának és telítettségének meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök, anyagminták és azok tárolása, Tömeg-, illetve súlymérések, A térfogatmérések módszerei, A víztartalom meghatározása (eszközei, a végrehajtás lépései, víztartalom számítása), Hézagtérfogat, hézagtényező, térfogatsúly, telítettség meghatározása, Vizsgálat szabályos alakú mintával, A vizsgálathoz szükséges eszközök (kiszúróhenger), A vizsgálat végrehajtása, Száraz-, nedves-, telített-, víz alatti térfogatsúlyok, Vizsgálat szabálytalan alakú mintával, A vizsgálathoz 226

szükséges eszközök és anyagok, A vizsgálat végrehajtása (száraz súly meghatározása, térfogatmérés), Az értékek meghatározása Szemeloszlás: A szemcsés talajok szemeloszlás meghatározására vonatkozó szabvány MSZ 14043-4:1980, Szemcseátmérő (d: mm), A szemmegoszlási görbe meghatározása és jellemzői, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálati eljárás általános elvei és végrehajtása (szitálás, hidrometrálás, vegyes eljárás) Konzisztenciahatárok: Elvégzi a talajkonzisztenciával kapcsolatos vizsgálatokat, azokat feldolgozza és értékeli, A konzisztencia határok fogalma, Vizsgálati eszközök (Casagrandeféle folyás-határ készülék), Casagrande-féle folyási határ és meghatározása, Sodrási (plasztikus) határ és meghatározása, Zsugorodási határ és meghatározása egyszerűsített eljárással, Telítési határ és meghatározása, Folyási-, plasztikus- és konzisztencia indexek számítása, Folyási határ meghatározása Vasziljev-féle készülékkel Talajok osztályozása: Az agyag iszaptartalom gyors meghatározása, Az agyag iszaptartalom vizsgálatának célja, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A vizsgálat végrehajtása, Az eredmények mérése, Az eredmények értékelése és jelentősége Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások vizsgálatai 28 óra ÖGY /24 óra ÖGY Megvizsgálja a vízmozgást a talajban állandó és változó víznyomás mellett, és a mérések eredményeit feldolgozza, A gravitáció hatására létrejövő vízmozgás a talajban a Darcy-féle törvény szerinti összefüggések alapján (átfolyási sebesség, hidraulikus nyomáskülönbség, áramlási vonalak hossza, hidraulikus gradiens és az áteresztőképességi együttható), Állandó víznyomásos eljárás (talajtömörség hatása), A vizsgálathoz szükséges eszközök, szemcsés és kötött talajminták (zavart, zavartalan), A vizsgálat végrehajtása és értékelése, Változó víznyomással működő készülék használata általában kötött talajoknál, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása és értékelése Összenyomódás: A talajok alakváltozásának vizsgálatát végzi ödométerrel, és a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, A vizsgálat tárgya a kompressziós feszültségállapot, a konszolidáció és a roskadási képesség, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat előkészítése zavartalan és zavart talajmintákkal, A vizsgálati hőmérséklet, Terhelés (lépcsőkben), tehermentesítés és a vizsgálat befejezése, Az összenyomódás és az alakváltozási sebesség mérése, Elsődleges és másodlagos konszolidációs összenyomódás (a szemszerkezet és a vízáteresztő képesség hatása), A roskadás vizsgálata zavartalan mintával, Elárasztás nélküli és elárasztásos vizsgálatok és eredményeinek összehasonlítása a kompressziós görbéken, Az összenyomódási modulus értelmezése Nyírószilárdság: A talajt alkotó szilárd anyag nyírószilárdsági vizsgálatát végzi, és a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, Nyírási kísérletek (lassú, konszolidált, gyors), Kohéziós és kohézió nélküli talajok, A Coulomb-féle egyenlet és egyenes értelmezése (τ = σ x tgφ+ c), A vizsgálatokhoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása kohézió nélküli talajokon, A talaj tömörítése a nyíródobozba (a hézagtényező meghatározása), Függőleges terhelés (összenyomódás-mérés), A talajminta konszolidációja után a vízszintes terhelés mintára vitele (terhelési lépcsők), A vízszintes elmozdulás mértékének mérése, Az elnyíródott minta víztartalmának mérése, Nagyobb normálerővel terhelt minták nyírása (kb. 3-4x), Vízszintes és normális feszültségek számítása (τ= T/Anyírt és σ = N/A nyomott) Nyomószilárdság: Egyirányú nyomókísérletet és háromtengelyű (triaxiális) nyomóvizsgálatot végez, a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, Az egyirányú nyomókísérlet értelmezése (a hengeres talajminta-magasság és az átmérő aránya), A törések fajtái és a rugalmassági modulus meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtásának lépései, A nyomószilárdság, a súrlódási szög és a kohézió meghatározása, Háromtengelyű (triaxális) nyomókísérlet, A vizsgálat jellege nyomócellába helyezett zavartalan talajmintán (hidrosztatikus terhelés), A Coulomb-féle nyírási egyenes 6.3.3.

227

meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök (háromtengelyű nyomócella, terhelőberendezés), A vizsgálat eredményeinek értékelése Talajok tömörsége: Proctor-készülékkel elvégzi a talajok tömörségének vizsgálatát, és azt értékeli, A talaj víztartalmának és tömöríthetőségének összefüggései, A Proctor-vizsgálat módszereinek alkalmazhatósági határai, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása, A szükséges mérések száma és értékelése CBR (California Bearing Ratio) készülékkel elvégzi a talajok tömörségének vizsgálatát, és azt értékeli, A CBR görbék értelmezése tömörítés és a víztartalom függvényében, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása, A talaj proctor görbéjének előállítása, A földmű kb. 0,50 m-es felső rétegének várható viselkedését meghatározó tényezők, A vizsgálandó talajminta összetétele, A talajminta réteges bedolgozása a CBR edénybe, felső felületének kialakítása, Nyomógépbe helyezés, Terhelés (nyomás) és leolvasássok (időpontok, behatolás mértéke), Grafikus ábrázolás (0,25-s 0,5 N/mm2- hez tartozó behatolásértékek), Újabb vizsgálatok (3x3db, magasabb víztartalommal és más tömörségi értékekkel) 6.3.4. Eredmények feldolgozása, értékelése 28 óra ÖGY /24 óra ÖGY Közreműködik a talajmechanikai szakvélemény készítésében, értékelésében. Az elkészített szakvélemény adatait megadja: A kiindulási adatok, A helyszín leírása, Előtanulmányok, A talajfeltárás javaslata és indoklása, A talajrétegződés ismertetése, A talajfizikai jellemzők, A talajviszonyok és hidrológiai adatok, Számítások (a talaj teherbírásának meghatározása, a talajra ható feszültségek eloszlás, süllyedésszámítás, konszolidáció, a talaj áteresztőképessége), Alapozási javaslat a környezeti feltételek figyelembevételével Közreműködik a talajmechanikai szakvélemény készítésében, értékelésében. Az elkészített szakvélemény adatait megadja: A kiindulási adatok, A helyszín leírása, Előtanulmányok, A talajfeltárás javaslata és indoklása, A talajrétegződés ismertetése, A talajfizikai jellemzők, A talajviszonyok és hidrológiai adatok, Számítások (a talaj teherbírásának meghatározása, a talajra ható feszültségek eloszlása, süllyedésszámítás, konszolidáció, a talaj áteresztőképessége), Alapozási javaslat a környezeti feltételek figyelembevételével 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lehetőség szerint iskolai talajmechanikai laboratórium vagy munkahelyi laboratórium. 6.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % 228



229

A 10473-12 azonosító számú Közlekedésépítési ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

230

1. Statika és szilárdságtan

144 óra *


1.1 A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja olyan szilárd statikai és szilárdságtani fogalmak, ismeretek elsajátíttatása, amelyek szükségesek a szakmai tantárgyak tanulásához, a szakmai kifejezések és összefüggések pontos alkalmazásához. Cél: megalapozni a hídépítés és más szakmai tantárgyak megértését, fejleszteni a műszaki érzéket, megismerni az erők, hatások, alakváltozások és a tartók anyaga és méretei közötti összefüggéseket. A hallgatóknak meg kell tanulni egyszerű tartók méretezését, alakváltozás számítását, a számítási segédletek, szabályzatok, Eurocode alkalmazását. 1.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tantárgyak: Matematika: egyenletek, egyenletrendszerek megoldása, képletek: kibontása, összefüggések alkalmazása, szögfüggvények, Pithagorasz-tétel Fizika: erők, alakváltozások, feszültségek, mértékegységek, Hooke- törvény Műszaki tantárgyak: Építőanyagok, műszaki rajz 1.3

Témakörök

1.3.1. Statikai alapfogalmak (10. o.) 26 óra Az erő fogalma és hatása (példák a híd, a közlekedésépítés, a magasépítés területéről), Az erő jellemzői, ábrázolása, mértékegysége (mértékegységek átváltása), Erőrendszerek, eredő erő fogalma, Az erő nyomatéka, a forgatónyomaték hatása, nagysága, számítása, előjele A statika alaptételei, alaptételek értelmezése, feladatok megoldása, (pontos szerkesztés megkövetelése), feladatok választása a híd és közlekedésépítés, magasépítés területéről Merev testek támasztó elemei, kényszerek Síkbeli erőrendszer eredő ereje, Az eredő erő szerkesztése, a szerkesztés általános szabályai, Az eredő erő számítása, Ferde erő felbontása függőleges és vízszintes alkotójára (alkalmazott koordináta rendszerek, előjel szabály, szögfüggvények alkalmazása, számpéldák megoldása), Ferde erő számítása függőleges és vízszintes alkotóiból (előjelek, Pithagorasz–tétel alkalmazása), Párhuzamos erők eredője, szerkesztés és számítás, Szétszórt síkbeli erők eredő ereje, meghatározás szerkesztéssel és számítással (szerkesztés hossz- és erő lépték szerint, a számítási feladatokat az építőgyakorlat köréből kell választani) Erőrendszer egyensúlyozása: egy erővel, két és három erővel (számpéldák megoldása), Az egyensúly feltétele, egyensúlyi egyenletek (begyakorlás, alkalmazó kész tudás szint) A helyzeti állékonyság vizsgálatának alapelvei: elcsúszás, kiborulás, felborulás, felúszás 1.3.2. Tartók (10. o.) 36 óra Tartók fogalma, osztályozása: A tartó erőtani modellje, példák a híd-, a közlekedésépítés, a magasépítés köréből, Tartók osztályozása: anyag-, tengely-, keresztmetszet-, rendeltetés-, statikai rendszer szerint, Statikailag határozott tartók, a határozottság feltétele, Statikailag határozatlan tartók, a határozatlanság foka, Kéttámaszú tartók támaszerő meghatározása szerkesztéssel (csak a bemutatás a statikai érzék fejlesztés szintjén), Kéttámaszú tartók támaszerő számítása, a számítás különleges esetei, Támaszerő számítás egyensúlyi egyenletekkel (a számítás begyakorlása), Statikailag határozott, hajlított tartók belső erői, belső erők és igénybevételek, kísérletek, következtetések A három belső erőhatás: normálerő (jele: N), nyíróerő (jele: V ( tangenciális erő)), hajlítónyomaték (jele: M), fogalma, számítása, ábrázolása, előjel szabály 231

Kéttámaszú tartók belsőerő ábrái szimmetrikus tartón, szimmetrikus terhelésből, Kéttámaszú tartók belsőerő ábrái vegyes terhelésből, A legnagyobb nyomaték helye a kéttámaszú tartón, Összefüggés a nyíróerő és nyomatéki ábra között. Belsőerők meghatározása, ábrák rajzolása, számítások és ábrák gyakorlása, alakhelyes ábrák rajzolása, szoftverek, rajz programok alkalmazása Kéttámaszú konzolos tartók belsőerő ábrái, Ferde és törttengelyű kéttámaszú tartók belsőerő ábrái (csak egyszerű terhelésből), Egyik végén befogott konzoltartó belsőerő ábrái (egyszerű és vegyes terhelésből), Csuklós többtámaszú tartók (csak az alapfogalmak szintjén) Az egyszerű feladatok alkalmazó kész tudása. Rácsos tartók fogalma, hálózata, Rúderők meghatározása szerkesztéssel (csak szemlélet fejlesztéshez), Rúderők számítása csomóponti-, és a hármas átmetszés módszerével, nyomott-, húzott rudak megállapítása , vakrúd keresés (szemlélet fejlesztés), Számpéldák megoldása, gyakorlás 1.3.3. Keresztmetszeti jellemzők (10. o.) 10 óra Statikai nyomaték fogalma, alkalmazási területe, mértékegysége. Összetett síkidomok súlyvonala (vízszintes és függőleges súlyvonal), súlypont Inercianyomaték (a fogalomalkotás előtt végezzünk kísérletet, szemléltessük a keresztmetszet alakja-, helyzete és az alakváltozás közötti összefüggést), Inercianyomaték fogalma, saját súlyvonalra írt inercianyomaték, Táblázatok alkalmazása, Külső tengelyre írt inercianyomaték, Inercianyomaték alkalmazási területe, Feladatok gyakorlása Keresztmetszeti tényező fogalma (táblázatok alkalmazása, számítás inercianyomatékból) Inerciasugár fogalma, alkalmazása, számítása (táblázatok használata vagy számítási képlettel) Keresztmetszeti jellemzők mértékegységei, azok átváltása, A keresztmetszeti jellemzők meghatározása alapfeltétele a szilárdságtan tanulásának, ezért tudásuk alkalmazó kész legyen 1.3.4. A szilárdságtan alapelvei (11. o.) 12 óra Szilárdságtani alapfogalmak: igénybevétel, feszültség, szilárdság, alakváltozás, méretezési követelmények Igénybevételek: normál- (húzó, nyomó), nyíró-, hajlító-, csavaró igénybevétel Feszültségek, szilárdságok, mértékegységek, azok átváltása Alakváltozások: rugalmas-, rugalmas-képlékeny, képlékeny, Összefüggés az erő és az alakváltozás között, a tartó anyaga és a terhelő erő között Méretezési követelmények, a szerkezet biztonsága és kockázata, Méretezési eljárások, Eurocode-ban alkalmazott elnevezések, jelölések Határállapotok és tervezési állapotok, Hatások tervezési és reprezentatív értékei, méretezés használhatósági állapot alapján, A teherhordó elemeket terhelő erők és hatások, A hatások csoportosítása, Hidakat (közúti vagy vasúti) terhelő erők és hatások, Építményeket terhelő erők és hatások Eurocode, szabványok, szabályzatok, utasítások előírásainak értelmezése, alkalmazása 1.3.5. Központosan húzott-, nyomott-szerkezetek méretezése (11. o.) 18 óra Központosan húzott szerkezetek méretezése, rugalmas alakváltozása, A tiszta húzás fogalma, keletkező feszültség, feszültség megoszlása. A keresztmetszet méreteinek tervezése (gyakorló feladat a közlekedésépítés téma köreiből pl.. rácsos tartó húzott rúdja vagy vonórudas ívhíd) A keresztmetszet méreteinek ellenőrzése (gyengített keresztmetszet fogalma), megfelelőssége Húzott elemek alakváltozása, a Hooke törvény alkalmazása, rugalmassági tényező, Feszültség–megnyúlás diagram, a folytacél húzódiagramja, jellemző szilárdságok értelmezése (arányossági határ, rugalmassági határ, folyási határ, húzószilárdság)

232

A feladatok megoldásánál alkalmazni kell a statika tantárgyban tanultakat, pl. rácsos tartó húzott rúdjában keletkező erő számítása. A mértékegységek helyes alkalmazását meg kell követelni! Központosan nyomott szerkezetek méretezése, Központos nyomásból keletkező feszültségek, Kihajlás fogalma, kihajlási hullámhosszak és azok meghatározása Kihajlástól mentes nyomott szerkezetek méretezése, Kihajlásra veszélyes nyomott elemek, méretezése, Karcsúsági tényező meghatározása, Táblázatok alkalmazása Nyírófeszültség, méretezés tiszta nyírásra, szegecskapcsolatok méretezése, szegecs szám meghatározása, Táblázatok, alkalmazása 1.3.6. Hajlított tartók méretezése (11. o.) 32 óra A hajlítás fogalma, merőleges hajlítás, ferde hajlítás, tiszta hajlítás, összetett hajlítás, Merőleges hajlításból származó feszültség, hajlítás alapképlete, a képletben szereplő betűk értelmezése, mértékegységek Homogén anyagú tartók tervezése hajlításra, A statika tantárgyban tanultak alkalmazása (kéttámaszú tartó támaszerőinek, legnagyobb nyomatékainak számítása, belsőerő ábrák megrajzolása , táblázatok használata) A faanyagú tartóknál elsősorban derékszögű négyszög keresztmetszetű-, kör-, szélezett kör keresztmetszeteket tervezzünk A hengerelt acéltartók tervezésénél célszerű a hengerelt acél I, U szelvényeket előnyben részesíteni, illetve nagyobb igénybevételeknél összetett szelvényeket alkalmazni. Nem kell komplikált szelvényeket összeállítani Homogén anyagú tartók ellenőrzése hajlításra, Az ellenőrzésnél is fa és hengerelt acél szelvényeket kell alkalmazni. A tanulók szokják meg a táblázatok, szabványok használatát, a mértékegységes helyes alkalmazását, Kéttámaszú-, kéttámaszú konzolos-, egyik végén befogott tartókat (statikailag határozott tartókat) kell méretezni Hajlításból származó nyírófeszültség meghatározása homogén anyagú tartón, Hajlításból származó nyírófeszültség összefüggése (képlete), A képletben szereplő betűk jelentése, mértékegysége, A nyírófeszültség ellenőrzésének gyakorlati alkalmazása 1.3.7. Hajlított tartók rugalmas alakváltozása (11.o.) 10 óra Hajlított tartók rugalmas alakváltozása, hajlításból keletkező alakváltozások: elfordulás, elmozdulás, Egyik végén befogott konzoltartó alakváltozásának számítása, Mohr tételek alkalmazása, Redukált M ábra fogalma, számítása, Alakváltozás számítás koncentrált erőből és végig egyenletesen megoszló terhelésből, Kéttámaszú tartó alakváltozásának számítása szimmetrikus tartón szimmetrikus terhelésből, A számpéldák megoldásánál csak megegyező nagyságrendű számértékeket szabad behelyettesíteni, Különböző terhelési típusból keletkező alakváltozások számítása, Minta példa : Hengerelt acél I tartó tervezése hajlításra, ellenőrzése hajlításból származó nyírófeszültségre, alakváltozás számítása a végig egyenletesen megoszló terhelésből, Statikailag határozatlan kéttámaszú– és folytatólagos háromtámaszú tartók megoldása, Megoldás táblázatos módon Gyakorlás, rendszerezés, értékelés 1.4


1.5 A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 233





234

2. Közlekedésépítés

204 óra/216 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A közlekedésépítés tantárgy tananyaga alapozza meg a speciális (hídépítés és -fenntartás, útépítés és -fenntartás, vasútépítés és -fenntartás) szakmai tantárgyak tanításának, tanulásának feltételeit, fejlessze a hallgatók szakmai szókincsét. A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák a közlekedésépítés alapjait és azok kapcsolat rendszerét. Meg kell tanítani a szakmai informatika alkalmazását, a számítógéppel vezérelt közlekedésépítési létesítmények ábrázolását, egyszerű tervek készítését. A közlekedésépítés területeiről sajátítsanak el olyan használható tudást, amely felkészíti a szakmai érettségi vizsgára, a munkavállalásra. Mélyüljön el szakmaszeretetük. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika: alapműveletek, egyenletek megoldása Fizika: erő, szilárdság, feszültség, alakváltozás Szakmai tartalmak: Építőanyagok, Műszaki rajz, Informatika, Talajmechanika, Statika 2.3.

Témakörök

2.3.1. Hídépítés alapjai (11. o.) 36 óra Hidak szerepe hazánk és Európa gazdasági és kulturális életében, a hídépítés története. Hídépítési alapfogalmak: a híd fogalma, a hidak fő részei, a hidak jellemző méretei, a hidak osztályozása. Az ábrákat szabadkézzel, arányosan, vagy vonalzóval léptékhelyesen kell készíteni. A híd tervezés általános szempontjai: forgalmi-, műszaki-, gazdasági-, esztétikai követelmények, Hídszabályzatok (közúti hídszabályzat, vasúti hídszabályzat), szabványok, kötelező előírások Eurocode értelmezése, alkalmazása, Közúti és vasúti hidak műszaki tervei, hidak térbeni elrendezése, főbb méretek. Hidak erőtani számítása, méretezése, az erőtani számítás elvi alapjai, méretezési követelmények, A hidak erőtani számítása során figyelembe veendő terhelő erők és hatások. A tanítás, számítási segédletekkel, a gyakorlatban alkalmazott szoftverek alkalmazásával eredményes Hatósági eljárások: az építés engedélyeztetése, (az engedélyeztetést megelőző műszaki és adminisztratív feladatok), Próbaterhelés, próbaterhelési jegyzőkönyv, Hidak nyilvántartása Ideiglenes hidak: Ideiglenes hidak fogalma, alkalmazási területe, rendeltetése, alkalmazott építőanyagok, Ideiglenes hidak tervezésére vonatkozó előírások, forgalmi-, vagy építési provizóriumok, Ideiglenes hidak alépítményei: hídfők és közbenső alátámasztások, szerkezeti elemek, igénybevételeik, Építésük, az építéshez alkalmazott gépek, eszközök, speciális munkavédelmi előírások, tűz és környezetvédelem, Jégtörők, Ideiglenes hidak felszerkezetei: közúti szerkezetek, kész provizóriumok, könnyű hídprovizóriumok, bejáróhidak, Vasúti szerkezetek, sínprovizóriumok, kalodás provizóriumok, süllyesztett pályás provizóriumok, hegesztett szekrénytartós provizóriumok, nagy sebességre alkalmas provizóriumok, Úszó hidak Kész tervrajzok értelmezése, csomópontok, méret növelése, szabadkézi vázlatok készítése 2.3.2. Útépítés alapjai (11. o.) 36 óra Útépítési alapfogalmak: A közlekedés fogalma, ágazatai, Magyarország közúthálózata, Az útpályára jutó erőhatások (merőleges erők, útpálya síkjába eső erők), Sebességfogalmak, Látótávolságok (megállási látótávolság, előzési látótávolság), Az úthálózat szerkezeti elemei (alépítmény, felépítmény), Az úthálózat forgalomtechnikai elemei 235

Vonalvezetés: Vízszintes vonalvezetési elemek (egyenesek, körívek, átmeneti ívek), A vízszintes vonalvezetési elemek összekapcsolása (egyenes és körív kapcsolata, ellenkező irányú ívek kapcsolata, azonos irányú ívek kapcsolata), A szükséges látótávolság, látószélesség biztosítása vízszintes ívekben, Ívben haladó jármű pályája, a túlemelés kifuttatása, Magassági vonalvezetési elemek (emelkedők és lejtők, a hossz-szelvény törés lekerekítései, részletes hossz-szelvény számítása esésváltoztató módszerrel) Földmunkák építése és víztelenítése: A földmunka fogalma, osztályozása, A földmunkák kitűzése, A munkatér előkészítése, töltésalapozási eljárások, A fejtés (kézi fejtés, földfejtés robbantással, gépi fejtés), Szállítás, Beépítés (a talaj elterítése, a talaj tömörítése), Különleges földmunkák, Az utak víztelenítése, (az utak oldalesése, árkok, folyókák, a felszín alatti vizek elvezetése Az útpályaszerkezetek felépítése, teherbírása: Az útpályaszerkezetek fogalma, A pályaszerkezetekkel szemben támasztott követelmények, Az útpályaszerkezet erőjátéka, teherbírása, A hajlékony pályaszerkezet méretezése (hazai típus pályaszerkezetek, méretezés az anyagok egyenértékűsége alapján, ellenőrzés fagykárokra Úttartozékok, közúti műtárgyak: Vezetőoszlop, Vezetőkorlát, Szelvényezést feltüntető táblák, Közúti jelzések (közúti jelzőtáblák, közúti burkolati jelek), Átereszek, Támfalak és bélésfalak 2.3.3. Vasúti pálya alapfogalmai (11. o.) 36 óra A vasúti pálya részei: Alépítmény, felépítmény, A vasúti alépítmény részei: töltés, bevágás, vegyesszelvény, műtárgyak A vasúti felépítmény részei: ágyazat és a vágány. A vágány részei: sínek, aljak, kapcsolószerek, A vasúti alépítmény és felépítmény fontos kitűzési adatai: terepszint, koronaszint, pályaszint, sínkoronaszint, pályatengely, vágánytengely Töltések és bevágások részeinek elnevezése: rézsű, rézsűhajlás, árkok (övárok, szabványárok, szivárgók), Nyomtávolság, űrszelvény, rakszelvény fogalma, kialakítása Állomási vágányok megnevezése, és a nyílt vonal kapcsolata A vasúti pálya vonalvezetése: Vízszintes vonalvezetés: egyenesek, ívek, átmeneti ívek, Ívek: nyombővítés fogalma, kialakítása, Síndőlés fogalma és szükségessége, Túlemelés fogalma, kialakítása, nagysága, és számítása, Átmeneti ívek: fogalma, szükségessége, és fajtái Magassági vonalvezetés: emelkedések, esések, és vízszintes szakaszok, Emelkedések és esések: nyílt vonalon és állomásokon maximális mértéke, Lejttörések fogalma, és lehetséges kialakítása: homorú és domború ívek, Lejttörések számítása 2.3.4. Hidak szerkezeti felépítése (12. o.) 32 óra/36 óra Végleges hidak alépítményei: Alapozás, sík-, cölöp-, kút- és szekrényalapozás, légnyomásos alapozás, Hídfők, azok típusai, monolit és előregyártott hídfők, Töltéslezáró szerkezetek, ábrázolásuk, hídfők egyéb szerkezeti elemei, Pillérek, pillérekre működő erők, Boltozott hidak szerkezeti részei, azok elnevezése, ábrázolása Közúti és vasúti átereszek, tervolvasás, szabadkézi vázlatok készítése Acél- és öszvérhidak: Acélhidak szerkezete, anyagai, anyagelemei, (előírások, táblázatok alkalmazása), Az acél hídszerkezetek kapcsoló elemei, azok jelölése, Acél gerendahidak szerkezeti elemei, Gerinclemezes vasúti és közúti hidak kialakítása, szegecselt, hegesztett, NF csavaros kapcsolatok, kapcsolati erők, Gerinclemezes acélhidak erőjátéka, igénybevétele Öszvér szerkezetek (vasbetonnal együttdolgozó acéltartók), együttdolgoztató elemek Ortotrop pályaszerkezetek hosszbordái, Vasúti ortotrop hidak pályái, Rácsos acélhidak szerkezeti kialakítása, erőjátéka, rúderő számítás, Acél ívhidak, függőhidak, ferdekábeles hidak elrendezése, erőjátéka Vasbeton hidak, Monolit vasbeton hidak fogalma, gerenda hidak keresztmetszeti elrendezése, Közúti és vasúti vasbeton gerendahidak általános elrendezése vasalása. Vasalási tervek értelmezése, szerkesztése program alkalmazásával, Vasbeton keret és ívhidak kialakítása, általános elrendezése, erőjátéka, vasalása 236

Feszített vasbeton: A feszítés elve, feszített szerkezetek anyagai, erőjátéka, feszítési módok, Előre gyártott vasbeton hidak, Előre gyártott elemek a hídépítésben, Tervek, táblázatok, előírások alkalmazása, Állvány nélkül épülő feszített vasbeton hidak, Tervek értelmezése, csomóponti részletek. A témakör óraszáma magába foglalja a gyakorlásra, értékelésre, ismétlésre fordítandó idő mellett az érettségi vizsgára való felkészülést is. 2.3.5. Utak szerkezeti felépítése (12. o.) 32 óra/36 óra Burkolatalapok: A burkolatalapok fajtái és alkalmazásaik, Kötőanyag nélküli alaprétegek, Hidraulikus kötőanyagú alaprétegek, Bitumenes alaprétegek Betonburkolatok: A betonburkolatok előnyei, hátrányai és alkalmazási köre, A betonburkolat erőjátéka, a hézagok kiképzése, A betonburkolat anyagai és összetétele, A betonburkolat kivitelezése, A betonburkolat építési hibái Aszfaltburkolatok: Az aszfalt fogalma, összetevői, Az aszfalttípusok csoportosítása, Az aszfaltok gyártása és beépítése Autópályák és autóutak: Az autópályák és autóutak építésének jelentősége, Az autópályák és autóutak tervezése (az autópályák keresztmetszeti kialakítása, az autópályák vonalvezetése), Az autópályák építése (az autópályák pályaszerkezete, az autópályák vonalvezetése) Városi utak: A városi utak rendeltetése, A belterületi közutak tervezése (a belterületi közutak keresztmetszeti kialakítása, a belterületi közutak vonalvezetése), A belterületi közutak építése (a belterületi közutak víztelenítése, a közművek elhelyezése) A témakör óraszáma magába foglalja a gyakorlásra, értékelésre, ismétlésre fordítandó idő mellett az érettségi vizsgára való felkészülést is. 2.3.6. Vasúti felépítményi szerkezetek (12. o.) 32 óra/36 óra A vasúti felépítményt terhelő erők: függőleges, oldalirányú és hosszirányú Sínek feladata, anyaga, gyártása, fajtái (Vignoles, Phönix, Tömb), folyóméterenkénti tömege Aljak osztályozása anyaguk szerint: faaljak, vasbeton aljak: lágyvasbetétes, előfeszített, utófeszített (vasaljak) Fa és vasbeton aljak gyártása, hossza Kapcsolószerek: kapcsolószerekre ható erők, Nyíltlemezes sínleerősítések, Osztott sínleerősítések, Rugalmas sínleerősítések A fent említett sínleerősítések milyen sebességnél és tengelyterhelésnél alkalmazhatók? Hézagnélküli vágányban alkalmazható sínleerősítések Kitérők és vágánykapcsolások: A kitérők feladata, és fő részei, Kitérő hajlása, sugara és tengelyábrája A kitérők fajtái: egyszerű egyenes kitérő, egyszerű átmenő köríves kitérő, ellenkező görbületű kitérő, ívesített kitérő (azonos és ellenkező görbületű), Átszelések: átszelési kitérő, Kitérők szerkezeti elemei Vágánykapcsolások: Két párhuzamos vágány kapcsolása: egyszerű vágánykapcsolás, egyszerű vágányelágazás, két párhuzamos vágány összekapcsolása két egyszerű vágánykapcsolással, Több párhuzamos vágány kapcsolása: egyalfás lírával, kétalfás lírával: p=4,75m; 5,00m 2.4.


2.5. A tanárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 237





238

3.

Közlekedésépítés szakmai gyakorlat

140 óra ÖGY/108 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja A közlekedésépítő (építőipari) fizikai tevékenységek bizonyos köreinek megismertetése és megszerettetése a tanulókkal. A munkavédelmi előírások betartásának és betartása fontosságának elfogadtatása a jövendő technikusaival. A munkafegyelem megismertetése és elfogadtatása. A szenzomotoros képességek (kézügyesség) és koncentrálóképesség fejlesztése, a szakmai ismeretek és a gyakorlat összekapcsolása. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Fizika (szilárdság, rugalmasság, keménység, alakváltozás) Kémia (vegyi folyamatok, veszélyes vegyületek!) Szakmai tartalmak: útépítés, vasútépítés, hídépítés, anyagtan 3.3.

Témakörök

3.3.1. Ács- állványozó (fa) munkák 46 óra ÖGY /36 óra Famegmunkálás és összeállítás: fűrészelés, gyalulás, ragasztás, szegezés, csavarozás, ácskapcsok alkalmazása, fakötések készítése. Zsaluzatok készítése fából: sík felületek készítése, sík felületek derékszögű kapcsolása (esetenként vasszerelvények alkalmazásával), kaloda készítése. Beton vagy vasbeton pillér zsaluzatának összeállítása (négyszög és kör keresztmetszettel) Vasbeton lemez zsaluzatának elkészítése Gerenda zsaluzatának összeállítása (négyszög keresztmetszetű gerenda, „T”-gerenda; szegéllyel és/vagy szegély nélkül) Zsaluzat szétbontása („a beton megszilárdulása után”) Állványok készítése: munkaállvány építése (alapozás-fapallóból, kettős ék, mint leeresztőberendezés, faoszlopok felállítása-síkbeli és térbeli merevítések: kettős fogófák, András-kereszt merevítések, zsaluzatot megtámasztó állvány összeállítása) Vasúti/Közúti ideiglenes híd gyalogjárójának építése fából (hossztartók, járófelület, lábdeszka, korlát, korláttámasztó) Fa főtartós ideiglenes közúti híd építése: a fa főtartók előkészítése, a távolságtartó keményfa betétek levágása, megmunkálása, a főtartó összeállítása állványcsavarokkal vagy kalodákkal. 3.3.2. Vasszerelés (betonacél) készítése, hengerelt idomacélok alkalmazása 48 óra ÖGY /36 óra Az acélanyagokkal kapcsolatos elemi megmunkálási tevékenységek gyakorlása: kalapálás, reszelés, lyukfúrás (amennyiben lehetőség van rá, bemutató jelleggel: élhajlítás, fémfűrészelés, fémvágás szúrólánggal, forgácsolás, hegesztés) A vasszerelés készítése munkafázisonként: betonacélok egyengetése (kézi erővel, géppel), betonacélok tisztítása (dörzspapírral, drótkefével, oldószerrel), betonacélok méretre vágása (kézi ollóval, géppel), betonacélok hajlítása terv szerint (kézi hajlítóeszközzel, géppel), vasszerelés összeállítása (állványon is, zsaluzatban is) ügyelve a helyzetrögzítésre, a távolságtartásra és a betontakarásra. Vasbeton szerkezetek vasalásának készítése: vasbeton lemez, vasbeton gerenda (négyszögkeresztmetszet és T-keresztmetszet is), vasbeton pillér (négyszög- és kör keresztmetszet is) Vasúti ideiglenes híd -sínprovizórium- összeállítása: három vagy öt darab használt sín egymásba forgatva, kalodákkal összefogva, talpfákkal kiegészítve építünk. 239

Hengerelt acél I-tartókból készült kalodák összeállítása: készítsünk két, ill. három I-tartóból álló kis kalodát, keményfa betét távolságtartóval, vízszintes és függőleges kalodamegoldással (a kaloda összefogója lehet fa, vagy szögacél és a zárást állványcsavarokkal biztosítjuk). 3.3.3. Hagyományos kőburkolatok és kis teherbírású betonburkolatok építése 46 óra ÖGY/36 óra Az építendő út helyének kitűzése egyenesben. Úttükör készítése 3-5 négyzetméter felületen 20-40 centiméter mélységben a tanműhely udvarán. Ágyazat készítése (homok, homokos kavics) a fenti úttükörben 10 centiméter vastagságban. Hagyományos kiskockakő burkolat lerakása az ágyazatra, sablonnal (a sablont helyben készítsük fából), a hézagok kitöltése homokkal, a végleges felület kialakítása sepréssel. Hasonlóan az előbbihez, az úttükör kitűzése és kialakítása egyenesben, és az ágyazat elkészítése. Hagyományos nagykockakő burkolat lerakása kötésben, a hézagok kitöltése homokkal, a végleges felület kialakítása sepréssel. Úttükör és ágyazat kitűzése és készítése egyenesben 3-5 méter hosszban 50-80 centiméter szélességben, 20-30 centiméter mélységben. Előre gyártott betonlapokból gyalogjárda készítése az ágyazatba, hézagokkal. A hézagok kitöltése homokkal, majd sepréssel a végleges felület kialakítása. Az előre gyártott betonlapokat lehetőség szerint a tanműhelyben készítsük el. Egyenes és íves kialakítású szegély helyének kitűzése, majd a földmunka és az ágyazat elkészítése (homok vagy homokos kavics) 4-6 méter hosszúságban. Hagyományos szegélykő rakása az ágyazatba, a hézagok kitöltése homokkal, majd a végleges felület kialakítása sepréssel. Minden egyes feladat elvégzése után az udvar érintett részét rekultiváljuk. Mindhárom témakörnél tanműhelyi szakmai gyakorlat esetén az éves tanmenet a témakörök minimum 2/3-át fedje le. Üzemi körülmények között a tanmenetben a témakörök minimum 50%-át teljesítsük, de kiegészíthetjük a témaköröket hasonló, más jellegű munkákkal. A feladatokat a tanulók 2-3 fős csoportokban, vagy egyénileg végezzék, a feladatkiadást a módszertani ismeretek figyelembevételével a gyakorlatot vezető tanár végezze. A csoportmunka során is feltétlenül legyen minden tanulónak egyénre szabott feladata is. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lehetőség szerint ács-, kőműves-, betonozó műhely vagy vállalkozói munkaterület. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % 240


51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



241

4.

Geodézia alapjai

68 óra/72 óra*


4.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának kettős célja van. Egyrészről az effektív szakmai tudás megszerzése és majd annak a gyakorlatban történő alkalmazása. Másrészről különböző jártasságok, készségek és kompetenciák fejlesztése. A földméréstan minden közlekedésépítő ágazaton egyformán fontos és a gyakorlatban történő alkalmazása elengedhetetlen egy végzett technikus munkája során. A különböző készségek és kompetenciák közül kiemelném a térlátás, a pontosság, rendszerező képesség, és a gyakorlatias feladatértelmezés fejlesztését. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika: alapműveletek, egyenletek, geometria, trigonometria Fizika: nehézségi erő, fénytan, elektronika Földrajz: helymeghatározás a Földön Szakmai ismeretek: útépítés, vasútépítés, hídépítés 4.3.

Témakörök

4.3.1. Földméréstani alapfogalmak (11. o.) 16 óra A földméréstan fogalma és tárgya A földméréstan felosztása (alsó geodézia és felső geodézia) A Föld alakja: geoid, A földalakot helyettesítő szabályos felületek: földi ellipszoid, gömb és sík A helymeghatározás figyelembevétele a nehézségi erő és a szintfelületek függvényében A helymeghatározás alapelve: vízszintes helymeghatározás, függőleges helymeghatározás (magassági), térbeli helymeghatározás Helymeghatározás a Földön (szélességi körök, hosszúsági körök, zéró körök elhelyezkedése, vasárnap/hétfő vonal elhelyezkedései) Helymeghatározás Magyarországon (magyarországi vetületek és szelvényhálózatok) Mértékegységek: a hossz mértékegységei és azok átváltásai (a ma használatos mértékegységek és a közelmúltban használt, ma is ismert mértékegységek és azok átváltásai); a terület mértékegységei és azok átváltása (a ma használatos mértékegységek és a közelmúltban használt, ma is ismert mértékegységek és azok átváltásai); a szög mértékegységei és azok átváltása (régi fok, új fok, radián, és azok átváltásai) 4.3.2. A vízszintes mérés (11. o.) 20 óra Az Országos Háromszögelési Hálózat Az Országos Háromszögelési Hálózat felosztása (felsőrendű hálózat, alsórendű hálózat) Az Országos Háromszögelési Hálózat pontjainak megjelölése (ún. végleges pontjelek) Az Országos Háromszögelési Hálózat pontjainak, az ún. alappontoknak a sűrítése: háromszögeléssel (előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés), sokszögeléssel (egyszeresen tájékozott sokszögvonal, kettősen tájékozott sokszögvonal, beillesztett sokszögvonal), és kis alappontok létrehozásával A vízszintes mérés eszközei és műszerei: szögkitűző eszközök (kitűzőrúd, kettős szögprizmák), szögmérő műszer (teodolit), távolságmérő eszközök (mérőszalag, libellás mérőléc), optikai távmérő műszerek (külső bázisú távmérő, belső bázisú távmérő), elektronikus távmérő műszerek A vízszintes mérések végrehajtása: Távolságmérés (távolságmérés vízszintes terepen mérőszalaggal, távolságmérés ferde terepen mérőszalaggal-redukálva, távolságmérés ferde terepen libellás mérőléccel, távolságmérés optikai vagy elektronikus távmérővel) 242

A kettős szögprizmával végezhető műveletek (egyenes beállás, derékszög kitűzése talppont keresés, párhuzamos egyenesek kitűzése) A vízszintes szögmérés és iránymérés a vízszintes szögmérés és iránymérés eszköze : a teodolit (főbb részei, vázlatos rajza, pontraállás teodolittal, teodolit igazítása, leolvasóberendezések-leolvasás) A szögmérés végrehajtása (jegyzőkönyv kialakítása és vezetése) Az iránymérés végrehajtása (jegyzőkönyv kialakítása és vezetése) Közvetett távolságmérési feladatok 4.3.3. A magasságmérés (12. o.) 16 óra/18 óra Az Országos Szintezési Hálózat Az Országos Szintezési Hálózat felosztása (felsőrendű hálózat, alsórendű hálózat) Az Országos Szintezési Hálózat pontjainak megjelölése (pontjelek) Az Országos Szintezési Hálózat pontjainak sűrítése A magasságmérés módszerei, eszközei és műszerei A magasságmérés módszerei: trigonometriai magasságmérés, szintezés, barométeres magasságmérés A magasságmérés eszközei és műszerei: teodolit (magassági kör, magassági- és zenitszög fogalma), szintező műszer (fő típusai, fő részei, pontraállás, szintezőműszer igazítása, szintezőműszer segédeszközei: szintezőléc és szintezősaru), tahiméter teodolit (a tahiméter mint eljárás, fő típusai), GPS A magasságmérés végrehajtása: Magassági- és zenitszög mérése (jegyzőkönyv kialakítása és vezetése), Szintezés (alapelve): vonalszintezés (célja és végrehajtása, vonalszintezés jegyzőkönyve, hibakiegyenlítés), területszintezés (célja és végrehajtása, területszintezés jegyzőkönyve, területszintezés eredményeinek ábrázolása), hossz- és keresztszelvény szintezés területszintezés (célja és végrehajtása, hossz- és keresztszelvény szintezés jegyzőkönyve, hossz- és keresztszelvény szintezés eredményeinek ábrázolása) Trigonometriai magasságmérés (fő típusai: pontok magasságának meghatározása és épületmagasság meghatározása) 4.3.4. Körívek kitűzése (12. o.) 16 óra/18 óra A körívek kitűzése az útépítés, a vasútépítés és a hídépítés területén (azonos elv és gyakorlat) A körívek középponti szögének meghatározása közvetlen módon A körívek középponti szögének meghatározása közvetett módon, mikor a sarokpont hozzáférhetetlen (a megoldások: két segédponttal, sokszögeléssel, kettős szögprizmával és mérőszalaggal, csak mérőszalaggal) Átmeneti ív nélküli körívek főpontjainak kitűzése hozzáférhető sarokponttal Átmeneti ív nélküli körívek főpontjainak kitűzése hozzáférhetetlen sarokponttal (segédpontokkal érintőről, húrról) Átmeneti ív nélküli körívek részletpontjainak kitűzése (derékszögű koordinátákkal, kerületi szögekkel, húrról, meghosszabbított húrról), a körív részletpontjainak kitűzése történhet egyenlő abszcisszákkal vagy egyenlő ívhosszakkal. Átmeneti íves körívek főpontjainak kitűzése Átmeneti íves körívek részletpontjainak kitűzése (az átmeneti ív részletpontjainak és a tiszta körív részletpontjainak kitűzése), a tiszta körív részletpontjai kitűzhetők az alapérintőről ill. a végérintőről egyaránt. Továbbá a részletpontok kitűzése történhet egyenlő abszcisszákkal vagy egyenlő ívhosszakkal. Inflexiós ívek kitűzése (inflexiós pontban vagy közbenső egyenessel csatlakoztatva) A kitűzési adatokat kinézhetjük az ún. „Nemesdy-féle” Útívkitűző zsebkönyvből, vagy a „Kerkápoly-féle” Körívkitűző kézikönyvből, de kiszámolhatjuk zsebszámológéppel vagy – nagyobb volumenű és bonyolult esetekben- számítógéppel is. 243

4.4.




244

5.

Geodézia alapjai gyakorlat

164 óra /180 óra*


5.1. A tantárgy tanításának célja Egyrészről az elméleti tantárgyban tanultak átültetése a gyakorlatba, továbbá olyan gyakorlati tudás megszerzése, amellyel majd a tanulók munkába állva el tudják látni a közlekedésépítés (általában az építőipar) területén a technikusi feladatokat. Másrészről cél a tanulók képességfejlesztése, elsősorban a logika, absztrakciós képességek, szenzomotoros képességek (kézügyesség), térlátás, koncentrálóképesség, és beosztottak irányításának képessége. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika: alapműveletek, egyenletek, geometria, trigonometria Szakmai ismeretek: útépítés, vasútépítés, hídépítés 5.3.

Témakörök

5.3.1. Vízszintes mérés 56 óra/72 óra Vízszintes mérés I. (11.o. 36 óra) Mértékegységek, mértékegységek átváltása A hosszúság mértékegységei és azok átváltása: a szabványmértékegység (1 méter) és a közelmúltban használt mértékegység (1 öl) alapján. A terület mértékegységei és azok átváltása: a szabványmértékegység (1 négyzetméter) és a közelmúltban használt mértékegység (1 □-öl) alapján. A szög mértékegységei és azok átváltása: régi fokrendszer, új fokrendszer, radián. Távolságmérés: mérőszalaggal vízszintes terepen, mérőszalaggal ferde terepen (redukálva), ferde terepen libellás mérőléccel, optikai távmérővel, elektronikus távmérővel. Kettős szögprizmával végzendő műveletek: egyenesbe állás, derékszög kitűzés, talppont keresés. Párhuzamos egyenesek kitűzése: szögprizmával, szögprizmával és mérőszalaggal. Pontraállás teodolittal, álló tengely függőlegessé tétele. Leolvasóberendezések-leolvasás Vízszintes mérés II. (12. o. 20 óra) Vízszintes szögmérés és iránymérés Szögmérés végrehajtása: pontraállás teodolittal, álló tengely függőlegessé tétele, irányzások, leolvasások, jegyzőkönyv kitöltése, vízszintes szög számítása. Iránymérés végrehajtása: pontraállás teodolittal, álló tengely függőlegessé tétele, irányzások, leolvasások, jegyzőkönyv kitöltése, irányértékek számítása Közvetett távolságmérési feladatok: teodolittal és/vagy mérőszalaggal és/vagy szögprizmával (egyik végpont hozzáférhetetlen és/vagy látási akadály és/vagy mérési akadály) 5.3.2. Magasságmérés 54 óra Szintezés Műszer felállítása, álló tengely függőlegessé tétele Vonalszintezés: vonalszintezés végrehajtása (leolvasások mindig vízszintes irányvonallal, átállásokkal), jegyzőkönyv kitöltése, magasságkülönbség számítása, esetenként abszolút magasság (a Balti- vagy Adriai-tengerre vonatkoztatva) meghatározása. Területszintezés: műszer felállítása, álló tengely függőlegessé tétele, a felmérendő terepen a részletpontok kijelölése (vázlatkészítéssel), a területszintezés végrehajtása (mindig vízszintes irányvonallal, esetleges átállással), jegyzőkönyv kitöltése. A jegyzőkönyv alapján a pontok abszolút magasságának számítása és a kapott adatok rajzi feldolgozása (a vázlat alapján). Hossz- és keresztszelvény szintezés: a felmérendő terepen a szelvényezés végrehajtása vagy 245

annak ellenőrzése és a részletpontok kijelölése (vázlatkészítés) Műszer felállítása, állótengely függőlegessé tétele, a hossz- és keresztszelvény szintezés végrehajtása (leolvasások mindig vízszintes irányvonallal, átállásokkal, jegyzőkönyv kitöltése) A jegyzőkönyv alapján a pontok abszolút magasságának számítása és a kapott adatok rajzi feldolgozása (a vázlat alapján). Trigonometriai magasságmérés: magassági- és zenitszög mérése (pontraállás, álló tengely függőlegessé tétele, leolvasások, jegyzőkönyv kitöltése). Magassági- és zenitszög számítása Adott pont magasságának meghatározása teodolittal és mérőszalaggal, vagy libellás mérőműszerrel. Épületmagasság meghatározása: egy pontból vagy két pontból alapvonalról (teodolittal, mérőszalaggal, szintezőléccel) Magasságmérés tahiméterrel 5.3.3. Körívek kitűzése 54 óra Átmeneti ív nélküli körívek középponti szögének meghatározása: hozzáférhető sarokpont esetén (teodolittal, kettős szögprizmával, mérőszalaggal), hozzáférhetetlen sarokpont esetén (segédpontokkal, teodolittal, sokszögeléssel teodolittal) Átmeneti ív nélküli körívek főpontjainak kitűzése: hozzáférhető sarokpont esetén (teodolittal, szögprizmával, mérőszalaggal), hozzáférhetetlen sarokpont esetén (teodolittal és mérőszalaggal, szögprizmával) Átmeneti ív nélküli körívek részletpontjainak kitűzése: hozzáférhető és hozzáférhetetlen sarokpont esetén (egyenlő abszcisszákkal, egyenlő ívhosszakkal; érintőről, húrról; derékszögű koordinátákkal, kerületi szögekkel; teodolittal, kettős szögprizmával, mérőszalaggal) Átmeneti íves körív főpontjainak kitűzése (sarokpontról, érintőről; teodolittal, kettős szögprizmával, mérőszalaggal) Átmeneti íves körív részletpontjainak kitűzése: az átmeneti ív részletpontjainak kitűzése érintőről (teodolittal, kettős szögprizmával, mérőszalaggal) Tiszta körív részletpontjainak kitűzése érintőről vagy végérintőről Inflexiós ívek kitűzése A kitűzési adatokat kinézhetjük az ún. „Nemesdy-féle” Útívkitűző zsebkönyvből, vagy a „Kerkápoly-féle” Körívkitűző kézikönyvből, de kiszámolhatjuk zsebszámológéppel vagy – nagyobb volumenű és bonyolult esetekben - számítógéppel is. A feladatokat a tanulók 2-3 fős csoportokban, vagy egyénileg végezzék, a feladatkiadást a módszertani ismeretek figyelembevételével a gyakorlatot vezető tanár végezze. A csoportmunka során is feltétlenül legyen minden tanulónak egyénre szabott feladata is. 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Lehetőség szerint geodéziai mérőterület. 5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 246



247

64 óra /72 óra*

6. Vasbetonszerkezetek


6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a vasbetonszerkezetek erőjátékának megismerése, az alapismeretek megtanulása, egyszerű feladatok önálló megoldása. A vasbetonszerkezetek tanulása fejlessze a tanulók műszaki érzékét, szakmaszeretetét. Bővítse tudásukat a társszakmák területeinek megismerésében olyan szinten, hogy továbbképzés-, önképzés után bővíthessék a munkába állásuk lehetőségeit. Szerezzenek jártasságot a vasbeton tervrajzok szerkesztésében, acélvezetési tervek készítésében 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tantárgyak: Matematika: egyenletek megoldása, gyökvonás, táblázat kezelés Informatika: kész programok kezelése (számítási és rajzi program) Szakmai tantárgyak: Építőanyagok (beton, betonacél) Műszaki rajz Statika és szilárdságtan (egyensúly, belsőerő ábrák, igénybevételek, feszültségek, méretezési eljárások) 6.3.

Témakörök

6.3.1. A vasbeton szerkezetei 16 óra/18 óra A vasbetonépítés története A beton összetevői az Eurcode előírásai alapján, Cement: Uniós előírásoknak megfelelő a CEM jelű cement (a minőségbiztosítási rendszer ellenőrzése), A cementfajta megnevezése, jelölése, Az adalékanyag, adalékszerek, Az adalékanyag termékminősítő vagy építéstechnológiai fő jellemzői, A keverő víz A betonacélra vonatkozó Eurocode előírások, szakintézeti igazolás, A beton és vasbeton megfelelősége, Környezeti osztályok A témakör tanulása előtt fel kell eleveníteni az építőanyagok nevű tantárgyban tanultakat, és azokat alkalmazni kell A vasbetonszerkezetek elemei: a vasbeton lemez méretei, a lemez vasalása, szemléltető ábra vasbetongerenda, lemezes gerenda, méret határok, vasalási vázlat oszlop, méret határok, kengyelek elhelyezése, vasalási vázlatok vasbeton fal, héj, koszorú, A vonatkozó szerkesztési szabályok változását követni kell! A vasalási vázlatokat szabad kézzel arányosan kell rajzolni! 6.3.2. Vasbeton tartók méretezése 36 óra/40 óra Vasbeton tartók erőtani követelményei az Európai szabvány szerint Teherbírási követelmények, szilárdságok meghatározása, Hatások tervezési értéke, a tervezés alapkövetelményei, A vasbetonszerkezetek igénybevételi állapotai, A vasbeton szerkezetek méretezésénél alkalmazott jelölések és azok értelmezése Jellemző feszültségi állapotok: I. feszültségi állapot és jellemzője, II. feszültségi állapot (alkalmazás a rugalmasságtani elméleten alapuló méretezésnél III. feszültségi állapot (alkalmazása a képlékenység szerinti méretezésnél) és jellemzői, feszültség megoszlás Vasbetonszerkezetek méretezése hajlításra, Eurocode alapján 248

A méretezéseket számítási segédletek, táblázatok segítségével kell megoldani. Hajlított négyszög keresztmetszet és lemez tervezése táblázatos módon, képlékenység szerint. Számpéldák megoldása a statikában tanultak alapján. A tervezésnél számítani kell a keresztmetszet beton méretét és az alkalmazandó acélfelületet, ennek függvényében meg határozható az alkalmazandó acélok átmérőjét és darabszáma. Vasbeton derékszögű négyszög keresztmetszet és lemez ellenőrzése hajlításra. A számítás sorrendje. Számpéldák megoldása, táblázatok-, Eurocode alkalmazása, vázlatkészítés. Vasbeton fejlemezes gerenda méretezése hajlításra, Feszültségi ábrák, Együttdolgozó lemezszélesség megállapítása. A számítás sorrendje, a szükséges betonacél keresztmetszeti terület számítása. Alkalmazandó betonacélok átmérőjének, darabszámának meghatározása. Számpéldák megoldása, táblázatok használata Vasbeton fejlemezes gerenda ellenőrzése hajlításra, nyomaték felvevő képesség megállapítása. Vasbetonszerkezetek méretezése hajlításból származó nyírásra, nyírási teherbírás-, nyírt szakasz meghatározása, Felhajlított acélbetétek számának és helyének számítása, a felhajlítás helyének szerkesztése, Kengyelek kiosztása Acélbetétek ábrázolása, betonacél kimutatás, Vasalási terv készítése (a cégeknél is használatos számítógépes program alkalmazása), a kapott eredmény értékelése Vasbeton oszlopok méretezése. Kihajlás (szilárdságtanban tanultak alkalmazása) 6.3.3. Vasbeton létesítmények 12 óra/14 óra Vasbetonszerkezetek legfontosabb előnyei, alkalmazhatóságuk az építésben Ipari létesítmények, Ipari létesítmények fogalma, Ipari csarnokok felépítése Ipari csarnokok szerkezeti elemei (alaptestek, oszlopok, oldalfalak, vízszintes teherhordó szerkezetek, gerendák, darupályatartók, tetőszerkezet, héjalás), Tárolók -, silók -, bunkerek rendeltetése, vasalások, tervek „olvasása” értelmezése Kémények, hűtőtornyok szerkezeti elemek, vasalásuk Vízépítési műtárgyak, folyadéktároló medencék (víztározók, derítőmedencék, ülepítőmedencék, sportcélú medencék, kőolajterméket tároló medencék) Víztornyok, víztornyokkal szemben támasztott követelmények Magasépítési vasbetonszerkezetek, födémek Magas épületek jellemző szerkezeti kialakításai Metróépítés, előregyártott, feszített, nagy teherbírású hídgerendák a metróépítésben A témakör óraszáma magába foglalja a gyakorlásra, értékelésre, ismétlésre fordítandó idő mellett az érettségi vizsgára való felkészülést is. 6.4.


6.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 249



feladatok

és



250

A 10475-12 azonosító számú Építésszervezés, gazdálkodás és mérés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

251

1. Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás

128 óra *


1.1. A tantárgy tanításának célja A közlekedésépítés területén tanult szakmai tantárgyak építés előkészítésének és szervezésének ismerete. Átlátja a beruházás folyamatát a programalkotástól az átadás-átvételi eljárás lebonyolításáig. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika Szakmai tartalmak: Közlekedésépítés, Műszaki rajz 1.3.

Témakörök

1.3.1. A beruházás előkészítése 36 óra Építési és beruházási alapfogalmak: Állóalap, állóeszköz, Forgóalap, forgóeszköz, Építmény, műtárgy, Beruházás, Építési munkahely, építési adminisztráció, Építőipari kivitelezési tevékenység, Építtető, felelős műszaki vezető, kivitelező Beruházás megalapozása és előkészítése: Építtető lehet: állam, önkormányzat, jogi személy, természetes személy Beruházás finanszírozása: kizárólag nemzetközi szervezet (EU): kizárólag állami, kizárólag önkormányzati, kizárólag magán, vegyes finanszírozás, Az építés műszaki jellege: új építés, fenntartás, bővítés, korszerűsítés, bontás Programalkotás: lebonyolító, műszaki ellenőr kiválasztása, tervező kiválasztása, előkészítő tervműveletek készítése, a beruházási program véglegesítése Tervezés: engedélyezési terv készítése, kiviteli terv készítése, vállalkozásba adás Pályáztatás 1.3.2. Beruházás ütemezése 20 óra Ütemtervek fogalma fajtái: időtervezés, erőforrás-tervezés: munkaerő, gépkapacitás, anyagok, pénzeszközök ütemezése, sávos ütemtervek fogalma, és készítésének módja, kész ütemtervek tanulmányozása 1.3.3. A beruházás megvalósítása 36 óra A kivitelezési munkában résztvevők a kivitelezőn kívül: műszaki ellenőr, bizonyos esetekben a tervező A műszaki tartalom megvalósításához szükséges: meghatározott minőség, meghatározott idő, meghatározott költség Felvonulás előkészítése: felvonulási hálózat és létesítmények feltételei: építési terület előkészítése, tereprendezés, elkerítés, kapuk biztosítása, építési energia, építési víz és csatorna biztosítása, felvonulási létesítmények telepítése és csatornába kötése (irodák, tárgyalók, étkezési helyiségek, tisztálkodási lehetőségek, illemhelyek), segédüzemek telepítése, raktárak telepítése: fedett és zárt, belső úthálózat és parkolási lehetőségek kialakítása Munkaterület átadása-átvétele: a rendelkezési jog átadása a kivitelező számára, átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma (felvétel helye, időpontja, megjelentek neve, a képviselt cég és beosztás), a terület pontos határai, a területen található építmények, az átadó által biztosított dokumentumok, a kivitelező nyilatkozata a munkaterület átvételéről Építési adminisztráció: az építési és felmérési napló tartalma és vezetése, ütemtervek, tervdokumentációk, munkabiztonság (oktatás, védőfelszerelések), minőségbiztosítás és személyi feltételek

252

Műszaki ellenőrzés: jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, és műszaki tervek betartása, hibák, hiányok építési naplóba történő rögzítése, munkák eltakarása előtt mennyiségi és minőségi ellenőrzés, átadás-átvételi eljárásban való részvétel Megvalósítás: a közlekedésépítés (híd, út, vasút) területén építési munkák a szakmai tantárgy keretein belüli megvalósítása Készre jelentés: a megvalósítás a szerződésbe foglalt kötelezettségének eleget tesz 1.3.4. Átadás-átvételi eljárás és használatba vételi eljárás

36 óra

Próbaüzemeltetés Átadás-átvételi jegyzőkönyv készítése (jelenlévő hatóságok, szakhatóságok, beruházó, műszaki ellenőr) Ellenőrző bejárás: a hiba és a hiányjegyzék összeállítása A kivitelező írásbeli felszólítása a javítások és pótlások határidejének meghatározásával A jegyzőkönyvbe rögzítik az átadás feltételeit Elszámolások készítése, naplók lezárása, építési dokumentumok átadása a beruházó számára Jótállás, szavatosság 1.4.




253

2. Geodéziai mérések

80 óra *


2.1. A tantárgy tanításának célja A végzett közlekedésépítő (út-, vasút-, hídépítési) technikusnak rendelkeznie kell megfelelő elméleti geodéziai (földméréstani) ismeretekkel, amelyekkel későbbi munkájukat sikeresen végezhetik el. A földméréstan tanítása-, tanulása során fejlesztésre kerül a tanulók térlátása, rajz- és számolási készsége, logikai- és absztrakciós képessége. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika (alapműveletek, egyenletek, geometria, trigonometria) Fizika (fénytan, elektromosságtan) Földrajz (hosszúsági- és délkörök, tengerszintek, Magyarország síkrajza és domborzata) Szakmai tartalmak: Útépítés Vasútépítés Hídépítés 2.3.

Témakörök

2.3.1. Vetületi rendszerek, koordináta rendszer, alappont-meghatározás, részletpontok bemérése 28 óra A vetítés elve A vetületi rendszerek (Sztereografikus-, Gauss-Krüger vetületi rendszer, Hengervetületek, UTM, WGS84, Egységes Országos Vetületi Rendszer) Koordinátarendszerek Szelvényhálózatok Egységes Országos Térképrendszer A térképek fajtái, anyaga A koordinátaszámítás alapképletei Az Országos Háromszögelési Hálózat (ismétlés) Alappontok sűrítésének módszerei: -háromszögelés elve (előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés, kisháromszögelés, ívmetszés) sokszögelés elve és végrehajtása (egyszeresen tájékozott sokszögvonal, kettősen tájékozott sokszögvonal, beillesztett sokszögvonal): pontok kijelölése, iránymérés, törésszögek mérése, távolságok mérése, sokszögpontok koordinátáinak számítása mérési vonalhálózat létrehozása: pontok kijelölése, mérések végrehajtása, pontok koordinátáinak számítása részletpontok bemérésének elve és végrehajtása: derékszögű koordináta mérés (vázlatkészítés, mérés végrehajtása szögprizmával és mérőszalaggal, a bemért pontok koordinátáinak számítása, a mérési és számított adatok feldolgozása) poláris koordinátamérés (vázlatkészítés, mérés végrehajtása teodolittal és mérőszalaggal, a bemért pontok koordinátáinak számítása, a mérési és számított adatok feldolgozása) 2.3.2. A vízszintes- és magassági felmérés eszközei, módszerei és a mért/számított adatok feldolgozása 24 óra Tahimetria Tahimetria alapelve A tahiméter teodolit felépítése A tahiméterek fő típusai: Egyszerű irányszálas tahiméter (elve, felépítése, alkalmazása-vázlatosan) 254

Redukáló diagram-tahiméterek (elve, felépítése, vázlatkészítés, mérés végrehajtása, jegyzőkönyv vezetése, mért adatok feldolgozása és ábrázolása) Elektronikus tahiméterek (elve, alkalmazása) Mérőállomások Mérőállomások működésének alapelve, alkalmazása, a mérési adatok feldolgozása GPS A GPS-szel történő helymeghatározás elve, a GPS felépítése, a helymeghatározás módszerei GPS-szel, abszolút és relatív helymeghatározás A felmérések eredményeinek ábrázolása: Helyszínrajzi ábrázolás numerikus magasságokkal (abszolút ill. relatív magasság) Pontok ábrázolása numerikus magasságokkal (kótás projekció) Szintvonalas térképábrázolás: a terep jellemző vonalai, felületelemei, terepidomok Szintvonalas térkép készítése: pontok felrakása a vázlat és a jegyzőkönyv alapján, szintvonalak szerkesztése (grafikusan, ill. számítógéppel) 2.3.3. A közlekedésépítés geodéziai munkái 28 óra A kivitelezés geodéziai munkái Kitűzések elve: Derékszögű koordináta kitűzés: vázlatrajz vagy terv alapján (szögprizmával és mérőszalaggal, teodolittal és mérőszalaggal) Poláris koordináta kitűzés: vázlatrajz vagy terv alapján (teodolittal és mérőszalaggal) Kitűzés előmetszéssel: vázlatrajz vagy terv alapján (teodolittal) Földművek kitűzése (töltés, bevágás, vegyes-szelvény) Úttengely- és vágánytengely kitűzése Útszegélyek ill. burkolatszélek kitűzése Vágánykapcsolások kitűzése Tám- és bélésfalak kitűzése Átereszek és hidak kitűzése Területmérés, mint ellenőrzés: a területszámítás alapelve, egyszerű és összetett síkidomok területe, területszámítás koordinátákból, grafikus területszámítás, területosztás A közlekedésépítés geodéziai ellenőrző munkái: Elkészült földmű, közút, vasút, ill. híd jellemző pontjainak vízszintes- és magassági mérésekkel történő ellenőrzése Vágányszintezés Hidak lehajlásának vizsgálata szintezéssel Ennek a témakörnek csak az adott szakra jellemző feladatait kell feldolgozni. 2.4.


2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 255



256

3.

Geodéziai mérések gyakorlat

96 óra *


3.1. A tantárgy tanításának célja A közlekedésépítő technikusnak rendelkeznie kell az alapvető geodéziai (földméréstani) gyakorlati ismeretekkel, hogy munkáját megfelelő színvonalon tudja ellátni. A földméréstan gyakorlatok végzése közben fejlesztésre kerül a tanulók szenzomotoros (manuális) képessége, koncentrálóképessége, a precíz munkavégzés iránti elkötelezettsége és a vezetői- irányítási (pl.: figuránsok, jegyzőkönyvvezető) készsége. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika (alapműveletek, egyenletek, geometria, trigonometria) Szakmai tartalmak: Földméréstan elmélet Útépítés Vasútépítés Hídépítés 3.3.

Témakörök

3.3.1. Térképek. Alappont sűrítés, alappontok koordinátáinak számítása 33 óra Térképek, szelvényhálózatok megismerése (rajztermi gyakorlat) A koordinátaszámítás alapképletei: számolási feladatok számológéppel és számítógéppel (rajztermi ill. informatikai teremben tartott gyakorlat) Iránymérés tájékozása: iránymérés teodolittal, távolság meghatározás, a számítás végrehajtása (számológéppel, számítógéppel) Háromszögelés: a lehetséges háromszögelési módok közül legalább kétféle feladatot oldjunk meg adott mérési adatokkal (számológéppel, számítógéppel) Sokszögelés: Végezzük egyszeresen- és kettősen tájékozott sokszögvonal mérését és számítását (az alappontok között a sokszögpontok helyét kijelöljük, majd elvégezzük az iránymérést és a törésszögek mérését teodolittal, valamint elvégezzük a távolságmérést mérőszalaggal. A mért adatokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Kiszámítjuk a sokszögpontok koordinátáit számológéppel, számítógéppel) Mérési vonalhálózat létrehozása: a vonalpontok helyének meghatározása, mérések végrehajtása, jegyzőkönyv vezetése, pontok koordinátáinak számítása Részletpontok bemérése: Derékszögű koordináta mérés: vonalas és területi építmények, műtárgyak bemérése vázlatrajz vagy térkép alapján. (bemérés szögprizmával és mérőszalaggal, jegyzőkönyv vezetése, pontok koordinátáinak számítása) Poláris koordináta mérés: vonalas és területi építmények, műtárgyak bemérése vázlatrajz vagy térkép alapján. (bemérés szögprizmával és mérőszalaggal, jegyzőkönyv vezetése, pontok koordinátáinak számítása) 3.3.2. Vízszintes- és magassági részletmérés 27 óra Tahimetrikus felmérés Egyszerű irányszálas tahiméter: kész jegyzőkönyv és vázlatterv alapján a pontok vízszintesés magassági helyének maghatározása és a pontok rajzi ábrázolása Redukáló diagram-tahiméter: a bemérendő pontok kijelölése a terepen, vázlatkészítés, a pontok bemérése a tahiméterrel, jegyzőkönyv vezetés, a mért adatok feldolgozása, a bemért pontok rajzi ábrázolása. 257

Elektronikus tahiméterrel, mérőállomással és GPS-szel történő felmérést legalább bemutató jelleggel végezzünk el. Amennyiben lehetőség van rá, a tanulói csoportok önálló feladatot kapjanak. A kész jegyzőkönyvek alapján végezzük el a számolási- és rajzi feladatokat! Területmérés (teodolittal, szögprizmával és mérőszalaggal) Területszámítás és területosztás (számológéppel és számítógéppel) A mért és számított értékek rajzi ábrázolása 3.3.3. A közlekedésépítés geodéziai munkái 36 óra A kivitelezés geodéziai munkái: Derékszögű koordináta kitűzés (szögprizmával és mérőszalaggal, teodolittal és mérőszalaggal) vázlatrajz vagy terv alapján Poláris koordináta kitűzés (teodolittal és mérőszalaggal) vázlatrajz vagy terv alapján Kitűzés előmetszéssel (teodolittal) vázlatrajz vagy terv alapján Út-, vasút-, hídépítési geodéziai munkák: Földművek kitűzése (tengely, koronaszél, körömpontok vonala) egyenesben és ívben (különböző módszerekkel) Úttengely és vágánytengely kitűzése egyenesben és ívben (különböző módszerekkel) Közúti szegélyek és burkolatszélek kitűzése egyenesben és ívben Vágánykapcsolások és vágányelhúzások kitűzése (a kitűzési adatokat vagy számítjuk, vagy készen kapott adatok alapján végezzük a kitűzést) Támfal, bélésfal kitűzése vázlatrajz vagy terv alapján Áteresz ill. híd kitűzése vázlatrajz vagy terv alapján A közlekedésépítés geodéziai ellenőrzési munkái: Kész földmű ellenőrzése vízszintes- és magassági értelemben egyaránt (tervvel való összehasonlítás alapján) Kész út (gyalogút, kerékpárút) méreteinek és főpontjainak ellenőrzése (méretek ellenőrzése hosszméréssel, főpontok ellenőrzése, főpontok vízszintes bemérése tetszőleges módszerrel, magasságok ellenőrzése hossz- és keresztszelvény szintezéssel) Vágányszintezés Támfal, bélésfal vízszintes elhelyezkedésének, méreteinek és főpontjai magasságának vizsgálata (tervvel való összehasonlítás alapján) Áteresz méreteinek ill. elhelyezésének vizsgálata Híd lehajlás vizsgálata: forgalom által terhelt ill. forgalom által terheletlen állapotban Az előbbi feladatok 2/3-át kell a tantervben tervezni, majd teljesíteni a következő feltételekkel: Minden szakon az általános feladatokon kívül csak az adott szakra jellemző, speciális feladatokat kell elvégezni. A feladatokat a tanulók 2-3 fős csoportokban, vagy egyénileg végezzék, a feladatkiadást a módszertani ismeretek figyelembevételével a gyakorlatot vezető tanár végezze. A csoportmunka során is feltétlenül legyen minden tanulónak egyénre szabott feladata is. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A feladatok egy része csak az iskolán (gyakorlótelepen) kívül végezhető el. Ezen feladatok végrehajtása előzetes tervezést, szervezést igényel. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 258





259

HÍDÉPÍTŐ ÉS -FENNTARTÓ TECHNIKUS (54 582 02) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 582 02 1.2. Szakképesítés megnevezése: Hídépítő és-fenntartó technikus 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: ¦ 2.2. Szakmai előképzettség: ¦ 2.3. Előírt gyakorlat: ¦ 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: ¦ 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 60% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % 2.8. Szintvizsga: ¦ 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 3117

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Építő- és építésztechnikus Hídépítő és- fenntartó technikus FEOR megnevezése

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A hídépítő technikus az operatív vezető közvetlen munkatársa, összekötő szerepet tölt be az építésvezető, a mérnök és a művezető, valamint a szakmunkások között A szakképesítéssel rendelkező képes: 260

- mérési feladatokat végezni - ellenőrzési feladatokat ellátni - dokumentációs tevékenységet végezni - szervezési feladatokat ellátni. - munkavédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat ellátni. - megvalósítani a környezetvédelmi tervet - minőségbiztosítási feladatokat ellátni - aktív részese lenni a belső és külső kommunikáció áramoltatásának - számítástechnikai és informatikai feladatokat ellátni. - új hidat építeni - hidat üzemeltetni - híd fenntartási feladatot végezni - részt venni az útpálya építésében - meglévő utat kezelni - részt venni a vasúti pálya építésében, karbantartásában - tovább képezni magát - biztosítani a hídépítési munkaterület balesetmentességét, betartani a munkabiztonsági, környezetvédelmi és a tűzvédelmi előírásokat - értelmezni és alkalmazni a hídépítéssel kapcsolatos műszaki információkat, tervrajzokat, műszaki leírásokat, technológiai utasításokat, minőségbiztosítási előírásokat - a munkahelyi építőanyagok és talajmechanikai laboratóriumon eszközeinek, gépeinek használatára, egyszerű mérési eredmények értékelésére - alkalmazni a geodéziai műszereket, eszközöket, kitűzni segédpontokat vízszintes értelemben és magasságilag, a mért eredményekről jegyzőkönyvet készíteni, értékelni a mérési eredményeket, alkalmazni a speciális szakmai szoftvereket - hídépítéssel kapcsolatos egyszerű számítási feladatokat megoldani, számított eredményekből résztervet készíteni - részt venni az acél-, vasbeton-, feszített beton-hidak építésében részmunkafolyamatok irányítására, vízelvezetők, korlátok, szigetelések, dilatációk elhelyezésére - ellenőrzési feladatok végzésére, ellenőrizni a híd állapotát, részt venni a karbantartásban - együttműködni a közúti- vagy vasúti-pálya építésében - beosztottai számára kiadni a napi munkát, annak szakszerű végzését ellenőrizni, a műszaki adminisztráció végzésére, az adminisztráció lezárására 3.3. Kapcsolódó szakképesítések

3.3.1. 3.3.2. 3.3.3.

A B C A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja ¦ ¦ ¦

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 10474-12 Hídépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés 261

11498-12 11499-12 11500-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság 5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: azonosító száma 10472-12 10473-12 10474-12 10475-12 11498-12 11499-12 11500-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Közlekedésépítő alapismeretek gyakorlati, írásbeli, szóbeli Közlekedésépítési ismeretek írásbeli Hídépítéstan gyakorlati, írásbeli szóbeli Építésszervezés, gazdálkodás és mérés gyakorlati, szóbeli Foglalkoztatás I. (érettségire épülő írásbeli képzések esetén) Foglalkoztatás II. írásbeli Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli

5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Hídépítés szakmai gyakorlat, A hídépítés kivitelezése, mérések és kitűzések A vizsgafeladat ismertetése: A hídépítés kivitelezéséből egy-egy részfeladat megoldása, anyagmennyiség számítása, (pl. hídtartozékok elhelyezése: élvédőelemek, korlátok, dilatációs szerkezetek, vízelvezetők, vasbetonlemez- vagy vasbetongerenda zsaluzása, betonacél szerelése, előregyártott elemek készítése, stb.) szerszámok, eszközök, kisgépek szakszerű használata, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi előírások betartása (csoportos feladat, az egyéni teljesítmény értékelésével). Vízszintes mérések, magasságmérés, jegyzőkönyvvezetés, a mérési eredmények számítása, ábrázolása, kitűzése (a mérésekhez, geodéziához nem értő figuránsokat kell biztosítani) A vizsgafeladat időtartama: 480 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50 % 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Hidak szerkezeti kialakítása, erőjátéka, építéstechnológiák

262

A vizsgafeladat ismertetése: A különböző hídépítési témákhoz kapcsolódó egyszerű számítási-, szerkezeti-, rajzi-, technológiai feladatok megoldása. A hídüzemeltetési és hídgazdálkodási feladatatok. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Hidakkal szemben támasztott követelmények, szerkezeti kialakítások, építés és fenntartás A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: Az írásbeli vizsgán a számítási feladatok megoldásához az „NSZI Szilárdságtani táblázatok, hidak és szerkezetek méretezése (Bán Tivadarné), vagy a Tankönyvmester kiadásában megjelent „Szilárdságtani táblázatok kivonat” használandó. A táblázatokat a vizsgaszervező biztosítja, a vizsgázó saját táblázatot nem használhat. A rajzeszközökről és számológépről a vizsgázó gondoskodik A szóbeli vizsgán a hídépítés terveket, segédleteket a vizsgaszervező biztosítja. A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában. 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: ¦ 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Munkabiztonsági eszközök, felszerelések Egyéni védőfelszerelések Műszaki dokumentációk Informatikai eszközök Laboratóriumi eszközök Geodéziai kitűző eszközök és műszerek Földmunka kisgépei Ács és betonacél szerelő szerszámok és kisgépek Betonozás kisgépei Kézi szerszámok Elektromos kisgépek 7. EGYEBEK

263

A szakképzés óraszáma 54 582 02 Hídépítő és -fenntartó technikus 0

Tantárgyak

Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. épülő képzések esetén) Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat 10472-12 Építőanyagok Közlekedésépítő Építőanyagok laborgyakorlat alapismeretek Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai 10473-12 gyakorlat Közlekedésépítési ismeretek Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Hídépítés és fenntartás 10474-12 Minőség-ellenőrzés, műszaki Hídépítéstan felügyelet, hídrehabilitáció Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható 10475-12 gazdálkodás Építésszervezés, Geodéziai mérések gazdálkodás és mérés Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra

264


ögy


0,5

0,5 1

2

2 3 2 70 2 90 4 6 4 2,5 5 2 7 2 10 4

2

2,5 23

12 35

160

4 16

19 35


265

A 10474-12 azonosító számú Hídépítéstan megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

266

1. Hídépítés és fenntartás

224 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a hídépítés kivitelezése, az építés és fenntartás munkafolyamataiban biztos tudással rendelkező hídépítő technikusokat képezzen. Olyan technikusokat, akik felelősséggel, biztos szakmai tudással látják el feladatukat a hídépítés bármely területén. Akik nem csak a híd szerkezetét képesek építeni, üzemeltetni és fenntartani, hanem részt tudnak vállalni a hídon lévő közúti- vagy vasúti pálya fenntartásában is. A hídépítő technikus legyen képes már az előkészítő, tervező feladatok szakszerű végzésében részt venni, a szakmai előírásokat betartani. A technikusban legyen meg az igény a magasabb szintű tudás megszerzésére, a továbbképzésre. Szeresse a hídépítő szakmát, a nagyteherbírású, szép hidakat, becsülje annak építőit és üzemeltetőit! 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tantárgyak és tartalmak: Matematika: egyenletek megoldása, trigonometria, hasonlóság, hatványozás Fizika: a dinamika alapfogalmai, Newton törvények, a szilárdságtan elemei Magyar nyelv és irodalom: műszaki szöveg értése, helyes tájékoztatás (szóban és írásban) Idegen nyelv: szakmai tájékoztatók, útmutatók, prospektusok, fordítása, ismertetése 1.3. Témakörök Minden témakörnél először fel kell eleveníteni a Vasbetonszerkezetek és a Közlekedésépítés tantárgyban tanultakat, ismételni kell az előírásokat, szerkezeteket. 1.3.1. Ideiglenes hidak építése, üzemeltetése 21 óra Ideiglenes hidak anyagai, Ideiglenes hidak hídfői (a hídfő anyaga fa, acél vagy vasbeton) Talpfaszőnyeges alátámasztás, a szerkezeti elemek szállítása, helyére emelése, párnafák állványcsavarokkal való rögzítése. Teherelosztás. Töltés-lezárólap elhelyezése. Vasbetonlemezes alátámasztás. A vasbetonlemez szállítása, a párnafa rögzítése Földbeágyazott cölöpjárom, cölöpök leverése, a cölöpverés módjai, munkavédelmi előírások Közös alátámasztó és töltésmegtámasztó cölöpjárom, cölöpök erőjátéka. Függetlenített töltéslezáró és hídtámasztó cölöpjárom. Cölöpsorok merevítése. Fa – és acélcső cölöpök méretezése számítógépes programmal. Cölöpök földbe juttatása, cölöpverés, cölöpsapkák elhelyezése, a verés végrehajtása, munkavédelem. Hídfők használat közbeni ellenőrzése és fenntartása Ideiglenes hidak közbenső alátámasztásai Cölöpjármok kialakítása: kétsoros fa- és acélcső járom. Cölöpök igénybevétele Talpgerendás jármok erőjátéka, fa- és acélcső talpgerendás járom összeállítása, helyére emelése Feltett jármok építése. Állványcsavarok alkalmazása. Víz alatti keresztkötés. Elhelyezése. Közbenső alátámasztások használat közbeni ellenőrzése, fenntartása Jégtörők, jégtörők építése, a vágóél felszerelése, kőszórás készítése A cölöpök, oszlopok befogásáról, kitámasztásáról és egymáshoz merevítéséről már az építéskor gondoskodni kell. Munkavédelmi előírások betartása (biztonsági öv-, biztonsági hevederek-, fejvédő sisak viselése). Ideiglenes hidak felszerkezetei Közúti felszerkezetek: -hengerelt acéltartós-rácsos, szekrény keresztmetszetű, -bejáróhidak (UH-20 és UH-25) könnyű hídprovizórium, a TS uszály tartozékai. Bejáróhidak telepítése, nagy teherbírású daruk alkalmazása. Egyedi tervezésű provizóriumok. Vasúti provizóriumok: Sínprovizóriumok. Kalodás provizóriumok. 267

Süllyesztett pályás provizóriumok „P” jelű, hegesztett szekrénytartós provizórium” NS” jelű provizórium Korszerű, nagy sebességre alkalmas provizóriumok. A felszerkezetek építése tervek alapján, ezek megismerése, az értelmezés gyakorlása Egyszerű számpéldák megoldása, rajz készítés. A felszerkezetek használat alatti ellenőrzése, fenntartása. 1.3.2. Végleges jellegű hidak alépítményeinek építése, fenntartása Boltozott hidak fenntartása 21 óra Adatok gyűjtése az alapozás megválasztásához (talajmechanikai feltárás is), az engedélyezési tervhez. A híd alapozását befolyásolási tényezők. Az alapozási mód kiválasztása: síkalapozás (pontalap, sávalap, lemezalap) Cölöpalapozás: előre gyártott cölöpök, helyben készített cölöpök. Előre gyártott cölöpök Vert és fúrt cölöpök készítése, a cölöpözés gépei, munka- és környezet védelem. Kút-, szekrény– és különleges alapozások a hídépítésben. A kivitelezés problémái, azok kiküszöbölése. Felmenő szerkezetek. Hídfők: támfalszerű-, kitámasztott-, feloldott hídfők. Hídfőkre működő erők, feszültség megoszlások (közlekedésépítés tantárgyban tanultak alkalmazása) Monolit beton hídfők, előre gyártott alépítmények. Hídfők építése. Háttöltés készítése. Visszatöltés készítési ideje, szimmetria betartása. Előre gyártott alépítményeknél az oszlop és alaptest-, az oszlop és fejgerenda kapcsolat kialakítása. A pálya és hídcsatlakozások kialakítása, építése. Szárnyfalak, úszólemezek, burkolt rézsűláb, szigetelés, burkolt folyókák, szolgálati lépcső építése. Pillérek. Magas pillérek építése. Építés csúszó zsaluzattal. Mederpillérek építés technológiája. Munka- és környezetvédelmi szabályok. Fenntartási munka. Az alépítmények hibái. A hibák jegyzőkönyvben rögzítése (leírása, rajzi ábrázolása, fényképe). Az elváltozások, hibák javítása. A javítás szerszámai-, eszközei-, módja (cementbetonok–és habarcsok, adalékszerek, lőttbeton-technológia alkalmazása) Új módszerek-, vegyszerek nyomon követése, befogadása. Átereszek építése, típustervek. Az építés ütemei. Átereszek fenntartása, hibák javítása Boltozott hidak fenntartása, észlelhető jellegzetes hibák és azok javítása. 1.3.3. Acélhidak építése és fenntartása 28 óra Az acélhidak építésének és fenntartásának tanulása előtt össze kell foglalni, rendszerezni kell a Közlekedésépítés tantárgyban ide vonatkozó rész tananyagát. Acél hidak anyagai, acél minőségek, vonatkozó előírások, szabványok, Eurocode Kötőelemek. Szegecsek-, feszítőcsavarok elhelyezése, erő átadás. Hegesztett kapcsolatok készítése. Munkavédelmi előírások. Gerinclemezes acél tartók kialakítása, illesztő elemek. Övlemez elhagyás szegecselt és hegesztett tartón. Gerinc merevítés és húzott öv kapcsolata. A hegesztett gerinclemezes tartók helyszíni illesztései. Ellenőrzés hajlításra, hajlításból származó nyírásra (számítási és rajzi feladat megoldása), övlemez elhagyás. Vasbeton lemezzel együttdolgozó acéltartós híd építése. Együttdolgoztató kapcsolatok kialakítása. Kettős betonövű, együttdolgozó gerinclemezes acéltartó építése, előre gyártott vasbeton pályatábla helyszíni előre gyártása, elhelyezése, elemek kapcsolata Főtartóval együtt dolgozó acél ortotrop pályaszerkezetű hidak építése. Pályatartók hegesztett és NF csavaros kapcsolata Rácsos acélhidak erőjátéka, építése, csomópontok kialakítása. 268

Acél ív-, álív (Langer-tartós), keret hidak építése. Kábeltartós acélhidak fenntartása Acél lemezre épített szigetelések, aszfaltburkolatok. Acélhidak vasúti pályája, féktartók, sínleerősítések. Acélhidak szerelése állványról vagy szabadszereléssel. Különleges szerelési módok. A szerelés gépei, eszközei, segéd berendezések. Korrózió elleni védelem. Munka-, környezetvédelem. Acélhidak rendszeres és szervezett felügyelete, fenntartása. Hídvizsgálatok, a feltárt hibák kijavítása, takarékos- környezetkímélő anyagok használata. A témakör tanításánál minél több kész tervet, terv részletet, műszaki leírást kell bemutatni, azokat értelmezni. 1.3.4. Monolit vasbetonhidak építése és fenntartása 35 óra A kivitelezés tanítása előtt fel kell eleveníteni a „Vasbetonszerkezetek” és a „Közlekedésépítés” tantárgyak megfelelő fejezeteiben tanultakat, valamint a szakmai gyakorlati órákon tapasztaltakat. Monolit vasbeton híd építése. Állványépítés, az állványok építési engedélyeztetése. Hagyományos és korszerű állványszerkezetek építése, beállítása, vizsgálata, építés közbeni ellenőrzése (pl. vihar után). Zsaluzatok, zsaluzatok szerkezeti kialakítása, ellenőrzése, átvétele. Betonacél feldolgozása, szerelése, betonacél- szerelés átvétele Betonozás. Betontechnológiai utasítás. Próbatestek készítése és vizsgálata friss betonkeverékből. A beton utókezelése, nyugalmi állapot biztosítása. Kizsaluzás, állványbontás, utómunkák. Az építés gépei, eszközei, munkavédelmi előírások betartása és betartatása. Vasbeton hidak igénybevétele, számpélda megoldása lemez és gerenda méretezésre, vasalási terv készítése használatos szoftverrel. Vasbeton lemez- és bordás lemezhidak építése. Takaréküreges vasbeton lemezhíd építése, a takaréküreg kiképzése, az üregképző elem merevsége és szilárdsága, lekötése. Vasbeton bordás lemezhíd építése. Alul bordás vasúti lemezhíd. Szekrénytartós vasbeton híd építése, a kivitelezés sorrendje, munkafolyamatok, munkafolyamatok ismétlődése. Vasbeton kerethidak építése, a keretek főacélbetéteinek „megszakítása”. Acél szerelés és betonozás sorrendje. Vasbeton ívhidak, valódi – és álívek állványozása, acélbetétek vezetése, kengyelezés. Vasbeton hidak fenntartása, a hibák javítása. Gyakori hiba az acél korrózió, a felületi porlás és hámlás, feltáskásodás, szivacsosság, elégtelen betonfedés az acélbetéteken, az acélbetét betonfedésének leválása, mechanikai sérülések. A hibák javítására gyakran alkalmazott anyagok, módszerek (cementhabarcs, cementbeton, műgyanta alapú javítóanyagok). Munkavédelmi és környezetvédelmi előírások. 1.3.5. Feszített vasbeton hidak építése és fenntartása 35 óra A Közlekedésépítés és Vasbetonszerkezetek tantárgyakban tanultak rendszerezése, ismétlése A feszített szerkezetek anyagai. A feszítés végrehajtása. Előfeszítés. Hosszúpados és mozgósablonos előfeszítések. Előregyártás a hídépítésben: helyszíni előregyártás, előregyártó telep berendezései Üzemi előregyártás, hídgerendák előregyártása. Hídgerendák gyártósorának elrendezése Üzemben előre gyártott, hídépítésben alkalmazott termék típusok Az előre gyártott hídgerendák szállítása (telepen belül, telepről a beépítés helyére). A szállítás-, a deponálás-, a tartók helyükre emelésének szervezése, célgépek Segédjármos megoldás, behúzópálya alkalmazása, szerelőhíd kialakítása A szerelés munkafázisai 269

Előre gyártott alépítmények elemeinek gyártása, a szerkezeti elemek kapcsolatainak kialakítása. A megfelelő kapcsolat kiválasztása. Helyszínen előre gyártott híd szerkezeti elemei. Utófeszített tartók, a rendszer feszítőelemei. Belsőkábeles feszítési mód, szabadkábeles feszítés. Lehorgonyzó berendezések. Az építési folyamat biztosítása: kábelburkoló csövek elhelyezése, kábelek összeállítása, lehorgonyzó berendezések rögzítése, a szerkezet betonozása. Kész keresztmetszetek kialakítása, építése Technológiai utasítás készítése, betartása Feszített szerkezetek fenntartása 1.3.6. Állvány nélkül épülő feszített vasbeton szerkezetek 35 óra Szabadon betonozott hidak. Indítózöm építése, egy–egy új elem (zöm) betonozása, feszítőkábelek átvezetése az indítózömön, feszítőkábelek egymáshoz feszítése. Mérlegszerű építés Ideiglenes járom építése. Zsaluzó kocsi feladata, alkalmazása, felfüggesztése. Segédtartó kialakítása, előnye. Szakaszos előretolással épülő hidak Gyártópad kialakítása, az elkészült elem kitolása, további kontakt gyártás Gyártási ciklusok betartása Zsaluzatok tisztítása, beállítása, vasszerelés a kábelburkoló csövek elhelyezésével, Betonozás, (a betonszilárdulás) Kizsaluzás, feszítés, előretolás. A gyártás ciklusainak ismétlése, amíg a felszerkezet nem készül el. Az előretolás fő segédszerkezeteinek használata: gyártópad, előretoló szerkezet, szerelőcsőr, csúsztató saruk, oldalvezetők. A gyártópad alapozásával szemben támasztott követelmények betartása (süllyedésmentesség) A szekrénytartó zsaluzatának kialakítása. A betonozás ütemei. Előretolásos módszer. Az előretolás eszközei. Toló szerkezet, különleges hidraulikus tolósajtók alkalmazása. Különböző megoldások (hátsó homloklapra ható tolóerő, vonórúd, feszítő kábel, emelő–toló sajtó alkalmazása). Műveletsor (a felszerkezet megemelése, előretolás, felszerkezet leeresztése, az emelő hidraulika visszahúzása) nyomon követése, geometriai problémák megoldása A fenntartás problémái és azok megoldása. 1.3.7. Hídtartozékok és közlekedési pályák építése, fenntartása 35 óra A híd üzemeltetésének feltétele a hídtartozékok hibátlan működése. Hídtartozékok, azok beépítése, működés képessége, fenntartása. Hídsaruk. Acél, fix saru működése, elhelyezése. Acél mozgó saru szerkezeti elemei, vezetőfog feladata. Acélsaruk rögzítése. Műanyag saruk. Műgumi és teflon saruk. Műgumi lemez vizsgálata, az acéllemez betétes műgumi saru vizsgálata. Műgumi korongsaru, tárolása-, beépítése-, felülvizsgálata. Teflon saruk elemei, beépítése Dilatációs szerkezetek. A vasúti híd és a pálya dilatációja. Csilléry-féle dilatációs sínillesztés, A készülék beállítása. Közúti hidak dilatációs szerkezetei: csúszólemezes-, fésüs-, háromszög alakú-, műgumi elemes dilatációs szerkezetek. A szerkezetek beépítése, vízzáró dilatációs szerkezetek Víztelenítés és vízelvezetés. Függőleges beömlésű víznyelők, oldalbeömlésű víznyelők elhelyezése. Korlátok, acélhíd acélkorláttal, a korlát rögzítése, beton gyalogjárdába épített korlát, kerékvető rögzítése. 270

Élvédő elemek beépítése, lezárása. Vizsgálólépcső és folyóka Szennyfogók kialakítása, elhelyezése Csak vasúti hidakon: terelő berendezések, beálló-helyek, hídvizsgáló berendezések Közlekedési pályák építésében és fenntartásában való részvétel. Szigetelések. Fő szigetelési rendszerek: bitumenes vastaglemez, műanyag bázisú kent-szórt szigetelések. Szigetelési hibák megállapítása, törésponti szigetelés-javítások. A témakör tanulását a gyakorlattal kell összekötni. 1.3.8. Hidak forgalomba helyezése, nyilvántartása 14 óra Forgalomba helyzési engedély. A hidak használatbavétele előtti műszaki vizsgálat. A hozzáférhetőség biztosítása. Terv szerinti megvalósítás-, anyagminőség és technológiai vizsgálatok ellenőrzése. Acélszerkezetek-, vasbeton-, beton, kőszerkezetek-, feszített beton szerkezetek vizsgálata. Hídpálya, pályacsatlakozás és hídtartozékok ellenőrzése Próbaterhelés. Előírások a próbaterhelés végrehajtásához. Állványok és észlelő berendezések. Az elmozdulások mérése, a mérés eszközei Próbaterhelési jegyzőkönyv. Használatbavételi engedély, korlátozott forgalomba helyezési engedély, az engedély megtagadása. Közúti hidak nyilvántartása. A nyilvántartás tartalma, csoportos és egyedi nyilvántartás (törzskönyv, hídlap) Hídtörzskönyv, hídlap. Vasúti hidak nyilvántartása, hídállag, iratgyűjtő, törzskönyv, tervgyűjtemény, az engedélyező hatóság által elrendelt nyilvántartás. A pontos és folyamatosan vezetet hídnyilvántartás a jó hídfenntartás alapja. 1.4.


1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok:

A tárgyi tudás mérése írásbeli dolgozatokkal (teszt, feleletválasztásos, kifejtő, számításos), beadandó feladatokkal, és a kifejezőkészség fejlesztése érdekében szóbeli felelettel történik. 271

Jegyek száma: Beadandó feladatok:

félévenként minimum 3 db osztályzat -

272

2. Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, hídrehabilitáció

64 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A hídépítő technikus irányítással legyen képes minőség ellenőrzési tevékenységet végezni, az adminisztrációt készíteni, kezelni. A tanulók készüljenek fel a műszaki felügyelet, a hídszemle egy-egy munkafázisának önálló végzésére, a szakszerű, felelősség teljes munkára. A hídrehabilitáció során ismerje az előzetes felújítási terv részleteit, a vállalkozásba adás feltételeit. Tudja a hidak erősítésének, szélesítésének, fejlesztése megvalósításának feltételeit, módjait. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Magyarnyelv- és irodalom: szövegértés, fogalmazás Matematika: egyszerű matematikai műveletek Szakmai tartalmak: Statika, szilárdságtan: erőhatások, igénybevételek Vasbetonszerkezetek: méretezések Műszaki rajz: méretarány, ábrázolás módok, rajzolvasás: Közlekedésépítés: híd-, út-, vasútépítés alapjai 2.3.

Témakörök

2.3.1. Minőségellenőrzés a hídépítésben 24 óra A minőségellenőrzés a létesítési terv készítését megelőzően kezdődik és végig kíséri a megvalósulás, a használatbavétel folyamatát. Alapfogalmak: minőség-ellenőrzés, Minőségirányítási Kézikönyv, technológiai utasítások. Technológiai utasítások tartalma: elvégzendő munka, technológiai feltételek, betonkeverék munkafolyamat leírása, technológiai folyamat minősítése, személyi feltételek, munkavédelem, környezetvédelem, rendszeres oktatás Mintavételi és Minősítési Terv. A terv előírásai: a vonatkozó technológiai utasítások megírása, gyártásközi mintavételek ellenőrzések és vizsgálatok (minőségellenőrzési pontok), a késztermék ellenőrzésének módja és gyakorisága, a beérkező anyagok mennyiségi és minőségi átvétele, végellenőrzés, beszállítók alvállalkozók ellenőrzése, a felhasznált termékek specifikációjának beszerzése, a termék átadásához való elkészítésének formája Laboratóriumok kiválasztása (Nemzeti Akkreditáló Testület) Anyagok és termékek kiválasztása A minőség ellenőrzése és a szerkezet minősítése, dokumentációk. Minőség ellenőrzés (vizsgálat, szakvélemény), alkalmassági vizsgálatok. Saját ellenőrzés, Független vizsgálatok. Gyártásközi ellenőrzés folyamatábrája Minősítési dokumentáció. Minősítési dokumentációk kezelése Átadási dokumentáció: záradékolt megvalósulási terv, építési napló, technológiai utasítások, mintavételi és minősítési terv, minősítő iratok, vizsgálati jegyzőkönyvek A minősítési dokumentáció készítése, a megrendelőnek való átadása a szerződésben meghatározott rend szerinti. 2.3.2. Műszaki felügyelet, hídellenőrzés A hidak műszaki felügyelete Fényképezőgép használata, a meghibásodások rögzítése A műszaki felügyelet mélységei: 273

20 óra

első szint az alapvető forgalombiztonsági csoport (a hibákat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy beavatkozni, pl. elkorlátozni) második szint, a híd jövőbeni állapotromlását előidéző okok feltárása, „korai” javítások harmadik szint, az egyedi megoldások részleteinek vizsgálata Hídellenőrzés, hídállapot megállapítása „szemrevételezéssel” Híd szemle Félévenkénti hídszemle, szakirányú végzettségű technikus végezheti, szemrevételezéssel a híd valamennyi elemére kiterjedően. A vizsgálat részletessége: figyelmeztető táblák, jelzések, világító berendezések működése, hídpálya, hídhoz tartozó lépcsők, víznyelők, folyókák, korlátok, mellvédek, zajárnyékoló falak, járdák, kerékpárutak burkolata, szegélyek, dilatációs berendezések, áthidaló és alátámasztó szerkezetek, építési hézagok, korrózió, feszítőkábelek, hídhoz csatlakozó töltések. Intézkedés az észlelt hibák megszüntetésére. Hídvizsgálat. A hídvizsgálatot szakirányú végzettségű mérnök végzi. A vizsgálatról részletes jegyzőkönyv készül, melléklet a fenntartási javítások jegyzéke Fővizsgálat, célvizsgálat. Szakértő mérnök végzi 10 éves gyakorisággal. A fővizsgálatról részletes szakvélemény készül. Műszeres vizsgálatok. Tisztántartási feladatok. Kárelhárító javítások, ideiglenes helyreállítások 2.3.3. Felújítási munkák, hídrehabilitáció 20 óra Előzetes felújítási terv Hídfelújítás keretében készül: szigetelés csere, burkolatcsere, dilatáció csere, betonjavítások, Korrózió elleni védelem, medervédelem, vízelvezetés helyreállítása. A nyilvántartást és a műszaki felügyeletet jogszabály írja elő Munkanemenként: részletes tervrajzok, technológiai leírások Hídgazdálkodás feladata, célja: tervszerű javítások, korszerűsítések, erősítések és az ehhez szükséges tervek elkészítése Hídgazdálkodás célja és feladata a különböző beavatkozások ütemezése úgy hogy a költségek Hosszú távon és a teljes hídállományra vetítve a lehető legkedvezőbb legyen Fenntartási feladatok. A hidak fenntartását a hídépítés tantárgyban tanuljuk, de összefoglalni, ismereteinket bővíteni itt is szükséges. Célszerű a rendszerezést a következő módon összeállítani: az alépítmények fenntartása, kőfalazatok fenntartása, acélszerkezetek-, beton és vasbeton szerkezetek fenntartása, a szigetelés és a burkolat fenntartása. Törekedjünk az ismeretek bővítésére, az alkalmazókész tudás megközelítésére. Hídrehabilitáció, a híd teljes körű felújítása Hidak erősítése, szélesítése, fejlesztése Hatóságilag engedélyköteles tervek, statikai számítások Szakhatóságokkal és kezelőkkel történő egyeztetések Nagy acélszerkezetű hidakon végzett pályaszerkezet csere. Vasbeton pályalemez helyett új acél, ortotrop pályalemez beépítése 2.4.


2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 274





275

Hídépítés szakmai gyakorlat

320 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a hídépítés kivitelezése, az építés és fenntartás munkafolyamataiban biztos tudással rendelkező hídépítő technikusokat képezzen. Olyan technikusokat, akik felelősséggel, biztos szakmai tudással látják el feladatukat a hídépítés bármely területén. Akik nem csak a híd szerkezetét képesek építeni, üzemeltetni és fenntartani, hanem részt tudnak vállalni a hídon lévő közúti- vagy vasúti pálya fenntartásában is. A hídépítő technikus legyen képes már az előkészítő és tervező feladatok szakszerű végzésében részt venni, a szakmai előírásokat betartani. A technikusban legyen meg az igény a magasabb szintű tudás megszerzésére, a továbbképzésre. Szeresse a hídépítő szakmát, a nagyteherbírású, szép hidakat, becsülje annak építőit és üzemeltetőit! 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tantárgyak és tartalom Magyar nyelv és irodalom: műszaki szövegértés, helyes tájékoztatás (szóban és írásban) Idegen nyelv: szakmai tájékoztatók, útmutatók, prospektusok, fordítása, ismertetése Szakmai tantárgyak és tartalom Közlekedésépítés, statika és szilárdságtan, műszaki rajz, hídépítés, minőség-ellenőrzés 3.3.

Témakörök

3.3.1. Részvétel a hídépítés kivitelezésében 120 óra A tantárgy tanítása akkor lenne 100 %-os hatásfokú, ha a tanulók valamennyi típusú híd építésében részt tudnának venni. Ez lehetetlen, de a lehetőségeket kihasználva törekedni kell a teljesség megközelítésére. A munkahelyen végzett munkák közül kiemeltek: Földmunka, az alaptest melletti, talajcsere, háttöltés építése, földvisszatöltés (talaj alkalmassági vizsgálata, szemeloszlás, tömöríthetőség, talaj tömörség mérése, földmű teherbírása, alak méretellenőrzés, korona magasság, szélesség mérése, felületellenőrzés) Betonacél gyártói műbizonylatának ellenőrzése, laboratórium által végzett mechanikai tulajdonságok azonosító vizsgálata, a helyszínen terv szerint ellenőrizni kell a méretét, a beton takarását Feszítőkábelek, a feszítés során elvégzendő vizsgálatok: súrlódási vesztség, nyúlás, dugózási veszteség, feszítő erő Előre gyártott betonszerkezetek terméktanúsítás, megfelelőség, minőségi bizonyítvány Helyszínen készített vasbeton szerkezetek:beton alapanyagok összetételének vizsgálata, beton szemrevételezése, beton konzisztencia merése, beállítása, hőmérséklet mérés, friss betonellenőrzése a bedolgozás során Szigetelés, só-korrózió elleni védelem. A bevonandó felületet a szigetelés, burkolás előtt ellenőrizni kell: szemrevételezéssel a felület épségét, hullámosságát hossz és keresztirányú esését, a betonnedvességet, felületre merőleges tapadószilárdságot. A folyamat befejezésével ellenőrizni kell: a kapott felületet, felületre merőleges tapadószilárdságot, rétegvastagságot. Hidak szerkezete szerinti munkavégzés Ideiglenes hidak építése, Talpfaszőnyeges alátámasztás, a szerkezeti elemek szállítása, helyére emelése, párnafák állványcsavarokkal való rögzítése. Teher elosztás. Töltés-lezárólap elhelyezése. Vasbetonlemezes alátámasztás. A vasbetonlemez szállítása, a párnafa rögzítése Földbeágyazott cölöpjárom , cölöpök leverése, a cölöpverés módjai, munkavédelmi előírások Közúti felszerkezetek: -hengerelt acéltartós-rácsos, szekrény keresztmetszetű, -bejáróhidak (UH-20 és UH-25) könnyű hídprovizórium, a TS uszály tartozékai. 276

Bejáróhidak telepítése, nagy teherbírású daruk alkalmazása. Egyedi tervezésű provizóriumok. Vasúti provizóriumok: Sínprovizóriumok. Kalodás provizóriumok. Süllyesztett pályás provizóriumok „P”jelű, hegesztett szekrénytartós provizórium „NS” jelű provizórium Korszerű, nagy sebességre alkalmas provizóriumok. A felszerkezetek építése tervek alapján, ezek megismerése, értelmezése. Végleges jellegű hidak alépítményeinek építése, fenntartása Hídfő- és pillérépítés, áteresz építésében való résvétel Végleges jellegű hidak építésében való részvétel Acél hidak építése állványról, vagy szabadszereléssel , sarura emelés Monolit vasbeton híd építése, állványzat, zsaluzat betonacél terv szerinti szerelése, betonozás, utókezelés, utómunkák Előre gyártott hidak építése, állvány nélkül épülő feszített vasbeton szerkezetek A munkahelyen végzett munkákról vezessenek munkafüzetet, készítsenek ábrákat, fényképeket a hallgatók 3.3.2. Hídépítés rajztermi gyakorlat 80 óra A rajtermi gyakorlatot sokoldalúan kell felhasználni A foglalkozások feladata elsősorban készségfejlesztő legyen. Fejlessze a tanulók térlátását, rajzkészségét, műszaki érdeklődését, alkotó- és esztétikai érzékét. A cél megvalósításához terv ismertetéseket kell tartani, tanulva ezt a tanártól vagy vállalati szakembertől, később egymástól, eljutva olyan szintre, amiről majd a munkahelyén a munkatársait tudja a napi munkára felkészíteni. Kész tervekről tudjanak magyarázó vázlatokat készíteni, csomópontokat felnagyítva rajzolni. Legyenek képesek egyszerű, a munkahelyeken is használatos, számítási és rajz szoftvereket alkalmazni, a kapott eredményeket értékelni és felhasználni. A megértéshez és megértetéshez készítsenek maketteket is, ezek legyenek ne csak szemléletfejlesztők, hanem esztétikusak is. Minden témakörből célszerű 1-1 híd tervet feldolgozni Feldolgozandó témakörök: 1) Alépítmények felmenő szerkezetei hídfők: támfalszerű-, kitámasztott-, feloldott hídfők. Monolit beton hídfők, előre gyártott alépítmények. Előre gyártott alépítményeknél az oszlop és alaptest-, az oszlop és fejgerenda kapcsolat kialakítása. A pálya és hídcsatlakozások kialakítása. Szárnyfalak, úszólemezek. Átereszek építése, típustervek. 2) Acélhidak Gerinclemezes acél tartók kialakítása, illesztő elemek. Övlemez elhagyás szegecselt és hegesztett tartón. Gerinc merevítés és húzott öv kapcsolata. A hegesztett gerinclemezes tartók helyszíni illesztései. Ellenőrzés hajlításra, hajlításból származó nyírásra (számítási és rajzi feladat megoldása), övlemez elhagyás. Vasbeton lemezzel együttdolgozó acéltartós híd építése. Együttdolgoztató kapcsolatok kialakítása. Kettős betonövű, együttdolgozó gerinclemezes acél híd Főtartóval együtt dolgozó acél ortotrop pályaszerkezetű hidak Rácsos acélhidak 3) Vasbeton hidak Vasbeton lemez- és bordás lemezhidak, Takaréküreges vasbeton lemezhíd építése, a takaréküreg kiképzése, az üregképző elem merevsége és szilárdsága, lekötése. Vasbeton bordás lemezhíd építése. Alul bordás vasúti lemezhíd. Szekrénytartós vasbeton híd Vasbeton kerethidak, keretek főacélbetéteinek „megszakítása” 277

Vasbeton ívhidak, valódi– és álívek állványozása, acélbetétek vezetése, kengyelezése 4) Feszített vasbeton hidak Kész keresztmetszetek kialakítása, építése Technológiai utasítás készítése, Állvány nélkül épülő feszített vasbeton hidak kialakítása 3.3.3. Részfeladatok kivitelezése, hídvizsgálat 120 óra A gyakorlat feladatai 2-3 fős csoportokban oldhatók meg. A csoportokat úgy kell összeállítani, hogy az egyéni teljesítmények is mérhetők legyenek és 1-1 csoportban közel egyenlő fizikumú tanulók kerüljenek. Minden foglalkozás előtt munkavédelmi oktatást kell tartani és a munkavégzés közben ellenőrizni kell azok betartását. A gyakorlati munka elsősorban a hídtartozékok elhelyezése, a szigetelések javítása és a hídvizsgálatból tevődik össze. Nagy gondot kell fordítani a manuális munka megbecsülésére, megszerettetésére. Becsüljék és gondozzák az alkalmazott eszközöket, szerszámokat, kis gépeket. Hídtartozékok beépítése, elhelyezése A híd üzemeltetésének feltétele a hídtartozékok hibátlan működése. Hídtartozékok, azok beépítése, működés képessége, fenntartása. Hídsaruk. Acél, fix saru működése, elhelyezése. Acél mozgó saru szerkezeti elemei, vezetőfog feladata. Acélsaruk rögzítése. Műanyag saruk. Műgumi és teflon saruk. Műgumi lemez vizsgálata, az acéllemez betétes műgumi saru vizsgálata. Műgumi korongsaru, tárolása-, beépítése-, felülvizsgálata. Teflon saruk elemei, beépítése Dilatációs szerkezetek. A vasúti híd és a pálya dilatációja. Csilléry-féle dilatációs sínillesztés A készülék beállítása. Közúti hidak dilatációs szerkezetei: csúszólemezes-, fésűs-, háromszög alakú-, műgumi elemes dilatációs szerkezetek. A szerkezetek beépítése, vízzáró dilatációs szerkezetek. A csúszó lemezes dilatációs készülék recézett csúszó lemezét a felszerkezethez kapcsolják, így a híddal együtt dilettál és a hídfőn mozdul el. A közúti híd vasbeton pályalemezének végéhez és a hídfőkhöz bekötőkarmokkal szögacélokat kell rögzíteni, a bekötőkarmok végeit felhasítják, hogy a karom és a beton között nagyobb legyen a tapadás. Víztelenítés és vízelvezetés. Függőleges beömlésű víznyelők, oldalbeömlésű víznyelők elhelyezése. Korlátok. Acélhíd acélkorláttal, a korlát rögzítése, beton gyalogjárdába épített korlát, kerékvető rögzítése. Élvédő elemek beépítése, lezárása. Hídvizsgáló berendezés. Kialakítása, használata, karbantartása Csak vasúti hidakon: terelő berendezések, beálló-helyek Közlekedési pályák építésében és fenntartásában való részvétel Szigetelések. Fő szigetelési rendszerek: bitumenes vastaglemez, műanyag bázisú kent-szórt szigetelések. Szigetelési hibák megállapítása, törésponti szigetelés-javítások. A témakör gyakorlati megvalósítását az elméleti órákon tanultakkal össze kell hangolni Minden gyakorlat után a gyakorlóhelyet rendben, tisztán kell elhagyni! 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A rajztermi gyakorlat lehetőség szerint rajzteremben, a gyakorlati feladatok pedig munkahelyen legyenek. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. 278



a a a és



279

ÚTÉPÍTŐ ÉS -FENNTARTÓ TECHNIKUS (54 582 05) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 582 05 1.2. Szakképesítés megnevezése: Útépítő és-fenntartó technikus 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: ¦ 2.2. Szakmai előképzettség: ¦ 2.3. Előírt gyakorlat: ¦ 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: ¦ 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 60% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % 2.8. Szintvizsga: ¦ 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma 3117

FEOR megnevezése Építő- és építésztechnikus

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Útépítő és- fenntartó technikus

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az útépítő technikus az operatív vezető közvetlen munkatársa, összekötő szerepet tölt be az építésvezető, a mérnök és a művezető, valamint a szakmunkások között. A szakképesítéssel rendelkező képes: 280

mérési feladatokat végezni ellenőrzési feladatokat ellátni dokumentációs tevékenységet végezni szervezési feladatokat ellátni munkavédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat ellátni megvalósítani a környezetvédelmi tervet minőségbiztosítási feladatokat ellátni aktív részese lenni a belső és külső kommunikáció áramoltatásának. számítástechnikai és informatikai feladatokat ellátni új utat építeni utat üzemeltetni útfenntartási feladatot végezni részt venni az útpálya építésében meglévő utat kezelni részt venni hídépítési és hídkarbantartási munkafolyamatokban részt venni a vasúti pálya építésében, karbantartásában tovább képezni magát biztosítani az útépítési munkaterület balesetmentességét, betartani a munkabiztonsági, környezetvédelmi és a tűzvédelmi előírásokat értelmezni és alkalmazni az útépítéssel kapcsolatos műszaki információkat, tervrajzokat, műszaki leírásokat, technológiai utasításokat, minőségbiztosítási előírásokat a munkahelyi építőanyagok és talajmechanikai laboratóriumon eszközeinek, gépeinek használatára, egyszerű mérési eredmények értékelésére alkalmazni a geodéziai műszereket, eszközöket, kitűzni segédpontokat vízszintes értelemben és magasságilag, a mért eredményekről jegyzőkönyvet készíteni, értékelni a mérési eredményeket, alkalmazni a speciális szakmai szoftvereket az alépítmény és a felépítmény részmunkafolyamatainak irányítására, az út üzemeltetésére és fenntartására, a kivitelezésében való részvételre, az aszfalt és betonburkolat építésében való részvételre, a hibák mérésére, kézi kisgépekkel történő munkavégzésre útépítéshez és fenntartáshoz szükséges anyagmennyiségek számítására, szerszámok, eszközök, kisgépek szakszerű alkalmazására, a különböző útépítési témákhoz kapcsolódó egyszerű számítási-, szerkezeti-, rajzi-, technológiai feladatok megoldására, útüzemeltetési részfeladatok önálló ellátására együttműködni a vasúti pályaépítésében, hídépítésben beosztottai számára kiadni a napi munkát, annak szakszerű végzését ellenőrizni, a műszaki adminisztráció végzésére, az adminisztráció lezárására

-

-

-

-

3.3. Kapcsolódó szakképesítések

¦

A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja ¦ ¦

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 281

10476-12 10475-12 11498-12 11499-12 11500-12

Útépítéstan Építésszervezés, gazdálkodás és mérés Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás ÍI. Munkahelyi egészség és biztonság

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: azonosító száma 10472-12 10473-12 10476-12 10475-12 11498-12 11499-12 11500-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Közlekedésépítő alapismeretek gyakorlati, írásbeli, szóbeli Közlekedésépítési ismeretek írásbeli Útépítéstan gyakorlati, írásbeli szóbeli Építésszervezés, gazdálkodás és mérés gyakorlati, szóbeli Foglalkoztatás I. (érettségire épülő írásbeli képzések esetén) Foglalkoztatás II. írásbeli Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli

5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az útépítés kivitelezéséből egy-egy részfeladat megoldása, anyagmennyiség számítása, szerszámok, eszközök, kisgépek szakszerű használata, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi előírások betartása (csoportos feladat, az egyéni teljesítmény értékelésével) Vízszintes mérések, magasságmérés, jegyzőkönyvvezetés, a mérési eredmények számítása, ábrázolása, kitűzése (a mérésekhez geodéziához nem értő figuránsokat kell biztosítani) A vizsgafeladat időtartama: 480 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50 % 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Utak szerkezeti kialakítása, útpályára jutó erőhatások, építéstechnológiák

282

A vizsgafeladat ismertetése: A különböző útépítési témákhoz kapcsolódó egyszerű számítási-, szerkezeti-, rajzi-, technológiai feladatok megoldása. Útüzemeltetési és útgazdálkodási feladatatok. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Utakkal szemben támasztott követelmények, szerkezeti kialakítások, építés és fenntartás A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A rajzeszközökről és számológépről a vizsgázó gondoskodik. A szóbeli vizsgán a segédleteket a vizsgaszervező biztosítja. A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában. 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: ¦ 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Munkabiztonsági eszközök, felszerelések Egyéni védőfelszerelések Műszaki dokumentációk Informatikai eszközök Laboratóriumi eszközök Geodéziai kitűző eszközök és műszerek Földmunka kisgépei Ács és betonacél szerelő szerszámok és kisgépek Betonozás kisgépei Kézi szerszámok Elektromos kisgépek

7. EGYEBEK

283

A szakképzés óraszáma 54 582 03Útépítő és -fenntartó technikus Szakmai követelménymodulok

1/13

Tantárgyak

heti óraszám e

Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek

10473-12 Közlekedésépítési ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10476-12 Útépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés

2/14 ögy

gy

e

1 Munkavédelmi alapismeretek Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek

heti óraszám gy

1

0,5 2 3 2 70 2 90 4 6 4 2,5 5 2

Foglalkoztatás

0,5

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) Útépítés és fenntartás Útvizsgálatok és minőségbiztosítás

1

2 7 2

Útépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat

összes óra

10 4 2,5 4 23

összes óra

12 35

284

2

19 160

16 35


285

A 10476-12 azonosító számú Útépítéstan megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

286

1.

Útépítés és fenntartás

224 óra *


1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy az útépítés kivitelezése, az építés és fenntartás munkafolyamataiban biztos tudással rendelkező útépítő technikusokat képezzen. Olyan technikusokat, akik felelősséggel, biztos szakmai tudással látják el feladatukat az útépítés bármely területén az építésben, üzemeltetésben és a fenntartásában is. Az útépítő technikus legyen képes már az előkészítő–tervező feladatok szakszerű végzésében részt venni, a szakmai előírásokat betartani. A technikusban legyen meg az igény a magasabb szintű tudás megszerzésére, a továbbképzésre. Szeresse az útépítő szakmát, becsülje annak építőit és üzemeltetőit! 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika: egyenletek, egyenletrendszerek megoldása, mértékegységek átváltása Magyar nyelv és irodalom: műszaki szöveg értése, helyes tájékoztatás (szóban és írásban) Idegen nyelv: szakmai tájékoztatók, útmutatók, prospektusok, fordítása, ismertetése Szakmai tartalmak: Építőanyagok, Műszaki rajz, Talajmechanika, Közlekedésépítés, Geodézia 1.3.

Témakörök

1.3.1. Útépítéstan alapfogalmak 14 óra Vonalvezetés: Vízszintes vonalvezetési elemek, A vízszintes vonalvezetési elemek összekapcsolása, Magassági vonalvezetési elemek, Földmunkák építése és víztelenítése: A földmunka fogalma, osztályozása, A földmunkák kitűzése, A munkatér előkészítése, töltésalapozási eljárások, Fejtés, Szállítás, Beépítés, Különleges földmunkák, Az utak víztelenítése, Az útpályaszerkezetek felépítése, teherbírása: Az útpályaszerkezetek fogalma, A pályaszerkezetekkel szemben támasztott követelmények, Az útpályaszerkezet erőjátéka, teherbírása, Úttartozékok, közúti műtárgyak, Közúti jelzések, Átereszek, Támfalak és bélésfalak, Burkolatalapok: A burkolatalapok fajtái és alkalmazásaik, Betonburkolatok: A betonburkolatok előnyei, hátrányai és alkalmazási köre, A betonburkolat erőjátéka, a hézagok kiképzése, Aszfaltburkolatok: Az aszfalt fogalma, összetevői, Az aszfalttípusok csoportosítása, Autópályák és autóutak: Az autópályák és autóutak építésének jelentősége, Az autópályák és autóutak tervezése, Az autópályák építése, Városi utak: A városi utak rendeltetése, A belterületi közutak tervezése, A belterületi közutak építése, víztelenítése, a közművek elhelyezése 1.3.2. Útüzemeltetés 30 óra Közutak üzemeltetésével – fenntartásával kapcsolatos alapfogalmak, közúti szabályozási kérdések: A közúti üzem, A közúti igazgatás, szabályozás, A közutak kezelése Útüzemeltetés, a közutak állapotának ellenőrzése, a közúti adatok kezelése: Közutak kezelési, üzemeltetési-, fenntartási feladatai, Gyorsforgalmi utak üzemeltetési-, fenntartási sajátosságai, Az útfenntartás beavatkozási feltételei, programozása, A közúti adatbank (OKA)-mérés, fejlesztés, információk, Közutak minősége, állapotmutatók, Általános üzemeltetési feladatok, Útüzemeltetés télen Útfenntartási feladatok: Árkok, padkák, földművek és a közút környezetének fenntartása 1.3.3. Földművek építése és fenntartása 36 óra Az utak földművei és fenntartásuk: A földművekkel szemben támasztott követelmények, A földművek műszaki terveivel szemben támasztott követelmények, Földművek szerkezeti 287

kialakítása, Földművek építése, Különleges földművek építése (háttöltés, szivárgó, árok és csatorna visszatöltés, tereprendezés), Földművek károsodása és helyreállítása, A földművek növényzete, A földutak fenntartása, Padkaépítés, Padka-, és árokrendezés, Rézsűépítés, Műtárgy rézsűkúp építés Útpályaszerkezet alaprétegeinek gyártása, beépítése: Fagyvédőréteg építése, Alaprétegek típusai, kötőanyagok, Kötőanyag nélküli alaprétegek, Hidraulikus kötőanyagú alaprétegek, Bitumenes kötőanyagú alaprétegek 1.3.4. Betonburkolatok gyártása, beépítése 36 óra Betonburkolatok gyártása és építése: Betonburkolatok szerkezeti kialakítása (vasalás nélküli, vasalt betonburkolatok), A hézagok fajtái és kiosztásuk, Hossz- és kereszthézag, Rendeltetése szerint: Vakhézag, Terjeszkedési hézag, Munkahézag, Dilatáció kialakítása és lezárása A betonutak anyagai, Tervezés, méretezés, Betonburkolatok készítése (anyagok fogadása, tárolása, deponálása, a beton keverése), Betonkeverő telepek (vízszintes elrendezésű-, függőleges elrendezésű-, mobil keverők), A beton szállítása, A beton bedolgozása: szerkezeti beton bedolgozása, beton burkolatalap bedolgozása, téli betonozás, Beton pályaburkolat építése, Formasínes és csúszózsalus építéstechnológia munkafolyamatai, gépei, Betonburkolatok utókezelése (nedves utókezelés, védőbevonatos utókezelés), Betonburkolatok utómunkálatai (hézagvágás, hézagkiöntés), Betonfelület impregnálása Betonburkolatok építési hibái: Zsugorodási repedés, Felületi bomlás, Felpattogzás, Vadrepedés, Lépcső vagy felboltozódás, Összemorzsolódás, Hézagoknál feltörő víz Betonburkolatok minőségi követelményei: Pályabeton szilárdsága, Beton távolsági tényezője (légbuborék-rendszer jellemzése), Burkolat vastagsága, Burkolatfelület egyenletessége, oldalesése, Repedések száma, helyzete 1.3.5. Aszfaltrétegek gyártása, beépítése 36 óra Aszfaltrétegek gyártása és beépítése: Aszfalttípusok és alapanyagaik, Aszfaltmakadámok, Melegen vagy forrón előállított aszfaltkeverékek, Aszfalt pályaszerkezetek tervezésére vonatkozó műszaki előírások, Az aszfaltkeverékek gyártása, bedolgozása, tömörítése, Utántömörödő rétegek építése: Itatott aszfaltmakadám, Kötőzúzalékos aszfaltmakadám, Kevert aszfaltmakadám szőnyeg és burkolat), Felújításnál alkalmazható aszfaltrétegek építése (Hígított bitumenes finom aszfaltbevonatok, Folyamatos szemmegoszlású emulziós hidegaszfaltok, Emulziós kötőzúzalék, Finn aszfalt, Útburkolatok felújítása a meglévő pályaszerkezet újrafelhasználásával) Kötőrétegek építése, Kopórétegek építése (Aszfaltbeton burkolatok, Érdesített homokaszfalt burkolatok, Drénaszfalt burkolatok, Zúzalékos masztixaszfalt burkolatok, Öntöttaszfalt burkolatok, A beépített aszfaltrétegek minőségi követelményei, Rendkívül nehéz forgalmi terhelésű utak pályaszerkezetének építése (Hézagaiban vasalt betonburkolat, Nagy modulusú aszfaltokkal készülő pályaszerkezet, Kompozit pályaszerkezet 1.3.6. Útfenntartás 36 óra Útpályaszerkezetek fenntartása, lehetséges fenntartási technológiák: A pályaszerkezetek igénybevételei, A tönkremeneteli jelenségek, A rendszeres fenntartás tervezése, Aszfaltburkolatok fenntartása (Kátyúzás, Repedés és hézagjavítás), Felületi bevonatok, Profil és nyomvályú javítás, Makadám burkolatok fenntartása, Bontott anyagok Ipari melléktermék-, hulladék-hasznosítás, aszfaltanyagok és egyéb szerkezeti rétegek újrahasznosítása (Hidegeljárás, Meleg eljárás) Kőburkolatok építése (természetes kő, betonkő), Kőburkolatok fenntartása Betonburkolatok fenntartása Útburkolatok szélesítése: Burkolatszélességi követelmények, Burkolatszélesség az országos közúthálózaton, Az útpályaszerkezetek szélesítésének irányelvei 288

Az útpályák és a közművek: A közművek útterületen történő elhelyezése, A közutak átkelési szakaszainak csatornázása, Az útpályák közműfektetést, közműjavítást követő helyreállítása Úttartozékok és fenntartásuk: Közúti jelzésrendszerek és fenntartásuk, Közúti passzív biztonsági berendezések, Az úttérség biztonsága 1.3.7. Forgalomtechnika, műszaki dokumentációk 36 óra A közúton végzett munkák jellege, hatása a forgalomra és a forgalombiztonságra, A közúton végzett munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzata, Az elkorlátozás és ideiglenes forgalomszabályozás kézikönyve, Szabványok, műszaki irányelvek és műszaki előírások, A részleges vagy teljes pályalezárás kialakításának feltételei, Körülhatárolás, elkorlátozás, előjelzés, Az elkorlátozás kezdetének kialakítása, Az elkorlátozás hosszanti oldalának kialakítása, Az elkorlátozás kivilágítása, Munkahelyek előjelzése, Forgalomtechnikai eszközök A hatóságok, szakhatóságok fajtái, feladatuk, Az építési hatósági eljárás feladata, jelentősége, Az építési hatósági eljárás, Az engedélyek fajtái, A tervek fajtái, Az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció közötti különbség, részletezésük, A kivitelezési munkák során szükséges engedélyek, Adminisztrációs feladatok a kivitelezésben: Minősítési és mintavételi terv (MMT), Technológiai utasítás (TU) tartalma, Az építési napló feladata, Építési napló vezetésének kötelezettsége, Az építési napló részei és tartalma, Az építési napló vezetésének szabályai, Az organizációs terv feladata, jelrendszere, tartalma Az ideiglenes épületek fajtái, elhelyezésének szempontjai, A gépek, anyagok tárolásának szempontjai, A Mérnök (volt műszaki ellenőr) szerepe a kivitelezésben, Az építésvezető feladata, Az építési napló szerepe a műszaki átadás-átvételi eljárásban, A műszaki átadás-átvételi eljárás célja, A műszaki átadás-átvételi eljárás feltételei, menete, résztvevői, A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma 1.4.


1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma:



-

290

2. Útvizsgálatok és minőségbiztosítás

64 óra *


2.1. A tantárgy tanításának célja Az útépítő technikus irányítással legyen képes minőségellenőrzési tevékenységet végezni, az adminisztrációt készíteni, kezelni. A tanulók készüljenek fel a műszaki felügyelet egy-egy munkafázisának önálló végzésére, a szakszerű, felelősség teljes munkára. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Magyarnyelv- és irodalom: szövegértés, fogalmazás Matematika: egyszerű matematikai műveletek Szakmai tartalmak: Statika, szilárdságtan: erőhatások, igénybevételek Vasbetonszerkezetek: méretezések Műszaki rajz: méretarány, ábrázolás módok, rajzolvasás: Közlekedésépítés: híd-, út-, vasútépítés alapjai 2.3.

Témakörök

2.3.1. Minőségellenőrzés az útépítésben 24 óra A minőségellenőrzés a létesítési terv készítését megelőzően kezdődik és végig kíséri a megvalósulás, a használatbavétel folyamatát (tervezés előkészítése, adatok beszerzése, engedélyeztetés, építés előkészítése, anyagkimutatás) Alapfogalmak: Minőségellenőrzés, Minőségirányítási Kézikönyv, Technológiai Utasítások (TU) Technológiai utasítások tartalma: elvégzendő munka, technológiai feltételek, munkafolyamat leírása, technológiai folyamat minősítése, személyi feltételek, munkavédelem, környezetvédelem, rendszeres oktatás Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) A terv előírásai: a vonatkozó technológiai utasítások megírása, gyártásközi mintavételek ellenőrzések és vizsgálatok (minőségellenőrzési pontok), a késztermék ellenőrzésének módja és gyakorisága, a beérkező anyagok mennyiségi és minőségi átvétele, végellenőrzés, beszállítók alvállalkozók ellenőrzése, a felhasznált termékek specifikációjának beszerzése, a termék átadásához való elkészítésének formája Laboratóriumok kiválasztása (Nemzeti Akkreditáló Testület) Anyagok és termékek kiválasztása A minőség ellenőrzése és a kész munka minősítése, dokumentációk. Minőségellenőrzés (vizsgálatok, szakvélemény), alkalmassági vizsgálatok. Saját ellenőrzés, Független vizsgálatok Gyártásközi ellenőrzés folyamatábrája Minősítési dokumentáció. Minősítési dokumentációk kezelése Átadási dokumentáció: záradékolt megvalósulási terv, építési napló, Technológiai Utasítások, Mintavételi és Minősítési Terv, minősítő iratok, vizsgálati jegyzőkönyvek, szakvélemények A minősítési dokumentáció készítése, a megrendelőnek való átadása a szerződésben meghatározott rend szerint Burkolatfelület állapotának minősítése: Roadmaster rendszerrel, a burkolatfelület állapotát minősítő eljárás, amely útfenntartó mérnöki tevékenység, mérőeszköz és kiértékelő- és nyilvántartószoftverek alkalmazásának összessége 2.3.2. Útügyi feladatok

20 óra 291

Szakmai szempontból az útügyi feladatokat az útügyi hatósági feladatok és az útkezelői feladatok összessége alkotja. Az útkezelői feladatok további négy, viszonylag jól elkülönülő főcsoportra – az útügyi igazgatási jellegű feladatokra, az útüzemeltetési feladatokra, az útfenntartási feladatokra és a közútfejlesztési feladatokra – bonthatók Útügyi igazgatási jellegű feladatok: A közutak osztályba sorolásával, forgalmi rendjének kialakításával, az útkezelői hozzájárulások kiadásával, az útügyi érdekek képviseletével, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a közutak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatai, valamint forgalmi rendje és a közutakra fordított költségek nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos tevékenységek összessége. Üzemeltetési feladatok: A közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását, a közutak biztonságos használatát elősegítő szolgáltatások, rendszeres, illetve eseti beavatkozások összessége. Ilyenek: az út-, illetve járdaburkolat tisztántartása, vízelvezetés biztosítása, a forgalombiztonságot zavaró növényzet eltávolítása, az útkörnyezet tisztántartása, műtárgyak, úttartozékok tisztítása, jelzőtáblák helyreállítása, út- és műtárgy-ellenőrzési és hídvizsgálati feladatok, kaszálás, növényzet gondozása. Útfenntartási feladatok: A forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása, amely alkalmas a meglévő közutak, illetve járdák állagának megóvására. Útfenntartási tevékenységek a következők: kátyúzás, repedésjavítás, burkolatgyűrődések lemarása, keréknyomvályúk megszüntetése, felületi meghibásodások javítása, kőburkolatok süllyedéseinek javítása, kövek cseréje, földutak profilkiegyenlítése, útpadkák lenyesése, rézsűk javítása, az úttartozékok fenntartása, úgymint: új oszlopok, táblák kihelyezése, pótlása, burkolati jelek felfestése, új korlátok kihelyezése, a korlátok javítása, pótlása, mázolása, stb. Közútfejlesztés: Idetartoznak az olyan útépítési munkák, amelyek két földrajzi pont között vagy új összeköttetést teremtenek, vagy a meglévő út kapacitását lényegesen megjavítják. Ilyenek: kül- és belterületi utak építése, szilárd burkolattal való ellátása, járdák, gyalogutak, gyalog- és kerékpárutak, kerékpárutak létesítése, útkorszerűsítés, új hidak és műtárgyak építése vagy korszerűsítése. 2.3.3. Gyorsforgalmi utak üzemeltetési feladatai 20 óra Az üzemelő gyorsforgalmi utak és az azok mentén található műtárgyak, valamint úttartozékok az áthaladó forgalom igénybevétele, az időjárás eróziós hatása és a rendkívüli események következtében előálló meghibásodások miatt rendszeresen felújításra, karbantartásra szorulnak. Útfenntartás: A gyorsforgalmi utak felújítási munkáit tervszerűen és ütemezetten kell végezni (leromlás sebessége, tényleges burkolat állapota, áthaladó járműforgalom nagysága). Az útfelújítások legnagyobb részét a burkolat-felújítások teszik ki (lemarás, aszfaltozás) amelyekhez egyéb járulékos munkák is tartoznak (útpadkák, vízelvezető rendszerek, útburkolati jelek és forgalomtechnikai berendezések felújítása) Hídfenntartás: A gyorsforgalmi úthálózaton megtalálható nagyszámú pálya alatti és pálya feletti híd fenntartását tervszerű felújítási program szerint, részletes tervek alapján kell végezni. A legjelentősebb hídfelújítási munkák: híd pályalemezek vízszigetelésének cseréje, hídszegélyek és hídkorlátok átépítése, betonfelületek korrózióvédő bevonatának időnkénti felújítása. Karbantartás: A ciklikus felújítások közötti időszakokban is szükség van az utak és műtárgyak kisebb-nagyobb hibáinak, sérüléseinek javítására, folyamatos karbantartást kell végezni. Leggyakoribb munkák: az aszfalt útburkolatok lokális kipergésének töredezettségének javítása, kátyúzása, repedéseinek bitumenes kiöntése, nagyobb felületű burkolathibákat egy 292

vagy több sáv aszfalt kopó- kötőrétegének cseréje, nyomvályús szakaszokon felületi bevonat alkalmazásával kell helyreállítani a helyes burkolatprofilt. Heti rendszerességgel jelentkező probléma az utak vízelvezető rendszereinek károsodása, csapadék okozta kimosódása. A karbantartási tevékenység keretében történik az útburkolati jelek festése, acél szalagkorlátok javítása és a táblák cseréje, a nagyobb hidak dilatációs szerkezeteinek javítása, egyéb hídtartozékok karbantartása Havária jellegű károk elhárítása: A szélsőséges időjárási jelenségek, nagy mennyiségű, intenzív csapadék, rendkívül sok kárt okoznak. Leszakadt útpályák, megcsúszott rézsűk, elöntött útszakaszok. Az ilyen jellegű károk gyors és hatékony elhárítása szintén része a fenntartási tevékenységnek. Korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása: meleg remix, kompakt aszfalt Fejlesztés: A fenntartási tevékenység részeként az új építésű gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos közútkezelői feladatok is ellátásra kerülnek. Kapcsolatot kell tartani a Beruházó, a Tervező, a Kivitelező, a Mérnök és az Üzemeltető autópálya mérnökségek képviselőivel. Feladatok: nyomvonal kijelölés, tervezési diszpozíció összeállítása, engedélyezés, versenyeztetés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés, átadás-átvételi eljárások. Garanciális feladatok Magyarországon a Magyar Állam beruházásában épült autópályák és gyorsforgalmi utak a műszaki átadást követően az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kezelésébe, üzemeltetésébe kerülnek. Az üzemeltetési feladatok részét képezik az előírt rendszerességgel tartott ellenőrzések, ezt kiegészítik a jellemzően évenkénti gyakoriságú garanciális felülvizsgálatok. 2.4.




293

3.

Útépítés szakmai gyakorlat

320 óra *


3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy az útépítés kivitelezése, az építés és fenntartás munkafolyamataiban biztos tudással rendelkező útépítő technikusokat képezzen. Olyan technikusokat, akik felelősséggel, biztos szakmai tudással látják el feladatukat az útépítés bármely területén. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Magyar nyelv és irodalom: műszaki szövegértés, helyes tájékoztatás (szóban és írásban) Idegen nyelv: szakmai tájékoztatók, útmutatók, prospektusok, fordítása, ismertetése Szakmai tartalmak: Közlekedésépítés, statika és szilárdságtan, műszaki rajz, hídépítés, minőség-ellenőrzés 3.3.

Témakörök

3.3.1. Részvétel az útépítés kivitelezésében 120 óra A tantárgy tanítása során a tanulók minél több munkafolyamat építésénél részt tudjanak venni, minél több lehetőséget ki kell használni. Burkolatok alépítményének építése: Földmunkák kitűzése, Munkatér előkészítése, töltésalapozási eljárások, Beépítés: A talaj elterítése, A talaj tömörítése, Alakítás és utómunkák, Fagyvédőréteg építése Különleges földmunkák: Hídfő mögötti háttöltés, Szivárgó építés, Meglévő töltés szélesítése, Árok és csatorna visszatöltések, Tereprendezés Burkolatalapok építése: Kötőanyag nélküli alaprétegek, Hidraulikus kötőanyagú alaprétegek, Bitumenes alaprétegek Kőburkolatok építése: Természetes kőburkolatok építése, Betonkő burkolatok építése Betonburkolatok építése: Betonok készítése, Beton pályaburkolat építése (formasínes, csúszózsalus építéstechnológiák, Betonburkolat hézagrés kialakítása, lezárása, Betonburkolatok utómunkálatai, Betonburkolatok építési hibái Aszfaltburkolatok építése: Utántömörödő rétegek építése (Itatott aszfaltmakadám burkolat, Kötőzúzalékos aszfaltmakadám, Kevert aszfaltmakadám szőnyeg és burkolat), Felújításnál alkalmazható aszfaltrétegek építése (Hígított bitumenes finom aszfaltbetonok, Kevert zárórétegek, Folyamatos szemmegoszlású emulziós hidegaszfaltok, Emulziós kötőzúzalék, Finn aszfalt, Kompakt aszfalt, Útburkolatok felújítása a meglévő pályaszerkezet újrafelhasználásával), Kötőrétegek építése, Kopórétegek építése (Aszfaltbeton, Érdesített homokaszfalt, Drénaszfalt, Zúzalékos masztixaszfalt, Öntöttaszfalt burkolatok), Rendkívül nehéz forgalmi terhelésű utak pályaszerkezeteinek építése A munkahelyen végzett munkákról vezessenek munkafüzetet, készítsenek ábrákat, fényképeket a hallgatók 3.3.2. Útépítés rajztermi gyakorlat 80 óra A rajtermi gyakorlatot sokoldalúan kell felhasználni A foglalkozások feladata elsősorban készségfejlesztő legyen. Fejlessze a tanulók térlátását, rajzkészségét, műszaki érdeklődését, alkotó- és esztétikai érzékét. A cél megvalósításához tervismertetéseket kell tartani, tanulva ezt a tanártól vagy vállalati szakembertől, később egymástól, eljutva olyan szintre, amiről majd a munkahelyén a munkatársait tudja a napi munkára felkészíteni. Kész tervekről tudjanak magyarázó vázlatokat készíteni, csomópontokat felnagyítva rajzolni. Legyenek képesek egyszerű, a munkahelyeken is használatos, számítási és rajz szoftvereket alkalmazni, a kapott eredményeket értékelni és felhasználni. A megértéshez és megértetéshez készítsenek maketteket is, ezek legyenek ne 294

csak szemléletfejlesztők, hanem esztétikusak is. A kivitelezésben tapasztaltakat dolgozzák fel projekt módszerrel. Témakörök: Vízszintes vonalvezetés tervezése, Magassági vonalvezetés tervezése, Keresztszelvények, Vízelvezetés tervezése, Egyszerű csomópontok tervezése, Hajlékony pályaszerkezet tervezése 3.3.3. Részfeladatok az üzemeltetés és fenntartás során 120 óra A gyakorlat feladatai 2-3 fős csoportokban oldhatók meg. A csoportokat úgy kell összeállítani, hogy az egyéni teljesítmények is mérhetők legyenek és 1-1 csoportban közel egyenlő fizikumú tanulók kerüljenek Minden foglalkozás előtt munkavédelmi oktatást kell tartani és a munkavégzés közben ellenőrizni kell azok betartását. Általános üzemeltetési feladatok: Útburkolat tisztántartása, Vizek elvezetése burkolatról, padkáról, Láthatóság biztosítása, Zavaró növényzet eltávolítása, Közutak területének tisztítása, Úttartozékok tisztítása, javítása, Forgalomirányító berendezések üzemeltetése, hibák megszüntetése, Téli útüzemeltetési feladatok, Síkosság elleni védekezés, Hóeltakarítás, Vízelvezetés üzemeltetési feladatai, Átereszek tisztítása, Vízelvezetési rendszer tisztántartása (övárok, surrantók, csatornák) Fenntartási feladatok: Árkok, Padkák, Földművek, közúti környezet fenntartása, Kaszálás, Növényzet gondozása, Járulékos munkák Burkolat fenntartása: Kátyúk javítása, Repedések javítása, Egyéb burkolathibák javítása, Keréknyomvályú megszüntetése, Felületi bevonás, Profilkiegyenlítés, Útburkolat alapok készítése, Vékonyaszfalt réteg készítése, Burkolaterősítés, Hídfenntartás, Úttartozékok fenntartása, Közúti jelzőtáblák kihelyezése, pótlása, cseréje, Burkolati jelek festése, Forgalomirányító berendezések fenntartása, Vezetőoszlopok, korlátok kihelyezése, javítása, pótlása 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) A rajztermi gyakorlat lehetőség szerint rajzteremben, a gyakorlati feladatok pedig munkahelyen legyenek. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 %

295



296

VASÚTÉPÍTŐ ÉS –FENNTARTÓ TECHNIKUS (54 582 06) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 582 06 1.2. Szakképesítés megnevezése: Vasútépítő és-fenntartó technikus 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: ¦ 2.2. Szakmai előképzettség: ¦ 2.3. Előírt gyakorlat: ¦ 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: ¦ 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 60% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % 2.8. Szintvizsga: ¦ 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma

FEOR megnevezése

3117


A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Vasútépítő és- fenntartó technikus

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A vasútépítő és fenntartó technikus közvetlen összekötő szerepet tölt be az építésvezető, és a művezető, valamint a szakmunkások között A szakképesítéssel rendelkező képes: - mérési feladatokat végezni 297

ellenőrzési feladatokat ellátni dokumentációs tevékenységet végezni szervezési feladatokat ellátni munkavédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat ellátni megvalósítani a környezetvédelmi tervet minőségbiztosítási feladatokat ellátni aktív részese lenni a belső és külső kommunikáció áramoltatásának számítástechnikai és informatikai feladatokat ellátni vasúti alépítményt és pályát építeni vasúti pályát karbantartani hidat üzemeltetni meglévő utat kezelni tovább képezni magát biztosítani a vasútépítési munkaterület balesetmentességét, betartani a munkabiztonsági, környezetvédelmi és a tűzvédelmi előírásokat értelmezni és alkalmazni a vasútépítéssel kapcsolatos műszaki információkat, tervrajzokat, műszaki leírásokat, technológiai utasításokat, minőségbiztosítási előírásokat a munkahelyi építőanyagok és talajmechanikai laboratóriumon eszközeinek, gépeinek használatára, egyszerű mérési eredmények értékelésére alkalmazni a geodéziai műszereket, eszközöket, kitűzni segédpontokat vízszintes értelemben és magasságilag, a mért eredményekről jegyzőkönyvet készíteni, értékelni a mérési eredményeket, alkalmazni a speciális szakmai szoftvereket vasúti alépítmény és pályaépítés részmunkafolyamatainak irányítására, a vasúti pálya karbantartására, hézagnélküli felépítmény kivitelezésében való részvételre, a pályahibák mérésére, kézi kisgépekkel történő munkavégzésre vasútépítéshez és karbantartáshoz szükséges anyagmennyiségek számítására, szerszámok, eszközök, kisgépek szakszerű alkalmazására, a különböző vasútépítési témákhoz kapcsolódó egyszerű számítási-, szerkezeti-, rajzi-, technológiai feladatok megoldására, utasítások előírások alkalmazására, vasút-üzemeltetési részfeladatok önálló ellátására együttműködni a közúti pályaépítésében, hídépítésben beosztottai számára kiadni a napi munkát, annak szakszerű végzését ellenőrizni, a műszaki adminisztráció végzésére, az adminisztráció lezárására

-

-

-

-

3.3. Kapcsolódó szakképesítések

¦

A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja ¦ ¦

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 10477-12 Vasútépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 298

11499-12 11500-12

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: azonosító száma 10472-12 10473-12 10477-12 10475-12 11498-12 11499-12 11500-12

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Közlekedésépítő alapismeretek gyakorlati, írásbeli, szóbeli Közlekedésépítési ismeretek írásbeli Vasútépítéstan gyakorlati, írásbeli szóbeli Építésszervezés, gazdálkodás és mérés gyakorlati, szóbeli Foglalkoztatás I. (érettségire épülő írásbeli képzések esetén) Foglalkoztatás II. írásbeli Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli

5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Vasútépítés szakmai gyakorlat és Geodéziai mérések és kitűzések A vizsgafeladat ismertetése: A vasútépítés kivitelezéséből egy-egy részfeladat megoldása, anyagmennyiség számítása, szerszámok, eszközök, kisgépek szakszerű használata, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, és környezetvédelmi előírások betartása (csoportos feladat, az egyéni teljesítmény értékelésével). Vízszintes mérések, magasságmérés, jegyzőkönyvvezetés, a mérési eredmények számítása, ábrázolása, kitűzése (a mérésekhez geodéziához nem értő figuránsokat kell biztosítani ). A vizsgafeladat időtartama: 480 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50 % 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Vasutak szerkezeti kialakítása, építéstechnológiák A vizsgafeladat ismertetése: A különböző vasútépítési témákhoz kapcsolódó egyszerű számítási-, szerkezeti-, rajzi-, technológiai feladatok megoldása. Vasút-üzemeltetési feladatatok. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc 299

A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30 % 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Vasútépítéssel szemben támasztott követelmények, szerkezeti kialakítások, építés és fenntartás A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A rajzeszközökről és számológépről a vizsgázó gondoskodik. A szóbeli vizsgán a segédleteket a vizsgaszervező biztosítja. A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában. 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: ¦ 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Munkabiztonsági eszközök, felszerelések Egyéni védőfelszerelések Műszaki dokumentációk Informatikai eszközök Laboratóriumi eszközök Geodéziai kitűző eszközök és műszerek Vasútépítési kisgépek Nyomtávmérő Vágányszintező Kézi szerszámok Elektromos kisgépek Vasútépítési kéziszerszámok

7. EGYEBEK

300


Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

54 582 06 Vasútépítő és -fenntartó technikus 1/13. 2/14 heti óraszám e

Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek

10473-12 Közlekedésépítési ismeretek

1 Munkavédelmi alapismeretek Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

10477-12 Vasútépítéstan

10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés

gy

ögy

heti óraszám e

gy

1

0,5 2 3 2 70 2 90 4 6 4 2,5 5 2 0,5 1

2

Vasútépítés és fenntartás Vasútállomások Szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás

7 2

Geodéziai mérések

2,5

10 4

2

Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra

4 23

12 35

160

19

16 35

A 14/2013.(IV.5.) NGM rendeletben meghatározott szakképzési kerettantervvel összhangban

301


302

A 10477-12 azonosító számú Vasútépítéstan megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

303

1. Vasútépítés és fenntartás

224 óra*


2.1.


A műszaki érzék kialakítása és fejlesztése. A szakmai elméletek ismeretében át tudja ültetni a gyakorlati végrehajtásba. Olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítővasútépítő technikus feladatkörének ellátására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti: Matematika (alapműveletek, geometria, szögfüggvények) Szakmai: Műszaki rajz, Közlekedési alapismeretek

2.3.

Témakörök

1.3.1. Hevederes illesztésű vágány felépítmény cserélése 31 óra Vasúti alépítmény meghibásodásának feltárása (vízzsákok, felszíni vizek elvezetése, talajvízszint süllyesztése), Alépítményi hibák helyreállítása, A felépítménycsere végrehajtható: Platov rendszerű géplánccal, Plasser típusú gyorsfektető géplánncal. Platov darus géplánc technológiája: ágyazatrostálás, alépítményi vedőréteg beépítése (20cm vastag homokos kavics és geotextília) vágánybontás Platov darus bontószerelvénnyel, bontótelep, ágyazat alsó rétegének tömörítése, vágányfektetés kötőtelepen előre összeszerelt vágánymezőkkel,ágyazatpótlás, tömörítés, irány és fekszintszabályozás, mérés-értékelés-FKG szabályozás, dinamikus terhelés, irány és fekszintszabályozás 1.3.2. Hézag nélküli felépítmény elméleti kérdései

31 óra

Hézagnélküli vágány létesítésének feltétele, a vasúti alépítménnyel szemben támasztott követelmények. A vasúti felépítménnyel szemben támasztott követelmények: ágyazatvastagság, aljak, kapcsolószerek (osztott vagy rugalmas), sínek folyóméterenkénti tömege. Hézagnélküli felépítmény erőjátéka, Hőmérsékleti erő, hőmérsékleti feszültség, magyarországi hőmérsékleti viszonyok. Semleges hőmérsékleti zóna, Tényleges semleges hőmérséklet, Munkahőmérséklet, Hézagnélküli vágány szakaszai: mozgó, lélegző szakasz, mozdulatlan szakasz lélegző, mozgó szakasz hossza, Számítási feladatok: Lélegzőszakasz hosszának, maximális hosszának számítása. Sínszakadás esetén a lélegzőszakasz hosszának javítása a számítás figyelembe vételével.

1.3.3. Hézag nélküli felépítmény cserélési eljárásai

32 óra

Kétütemű Platov darus eljárás: első ütem vendégsínes vágánymezők építése hézag nélküli vágány megszüntetése (feldarabolás) , ágyazatrostálás, vágánybontás,tömörítés, vendégsínes vágánymezők lerakása, ágyazatpótlás, tömörítés, irány és fekszintszabályozás, dinamikus terhelés, irány és fekszintszabályozás második ütem: hosszú sínek (120-126m) szállítása és lehúzása a vágánytengelybe közbenső hegesztések elvégzése,vendégsínek kicserélése hosszú sínekre, feszültségmentesítés és a záróhegesztések elvégzése, Plasser típusú technológia oktatófilm tanulmányozása, ha van rá mód, munkahely-látogatás, technológia megtárgyalása

1.3.4. Hézag nélküli felépítmény átvezetése hidakon és kitérőkön 32 óra Hézag nélküli felépítmény átvezetése, ágyazatátvezetéses hidakon (teknőhíd). Hézag nélküli felépítmény átvezetése, ágyazatvezetés nélküli hidakon. Dilatációs szerkezetek alkalmazása, elhelyezése és beállítása. Hézag nélküli vágány átvezetése kitérőszerkezeteken. A kitérő főirányban és mellékirányban is hézagnélküli vágány mozdulatlan szakaszán fekszik. A kitérő főirányban hézagnélküli vágány mozdulatlan szakaszában fekszik, mellékirányban hevederes illesztésű vágányhoz csatlakozik. Kitérő hegesztési tervének készítése: közbenső hegesztések, záróhegesztések. Hőmérsékleti előírások a közbenső és a záróhegesztések elvégzendőségére. Feszültségmentesítés, Oetl-kengyelek felszerelése az alátétlemez mindkét oldalára, csak húzásirányban. 304

1.3.5. Kitérők és vágánykapcsolások

32 óra

Új kitérőszerkezetek lekötése. Kitérőlekötés a beépítés helyénél. Kitérőlekötés az állomáson és a készen lekötött kitérő kiszállítása a beépítés helyére. A lekötés menete. Kitérőszerkezetek lekötési ábrájának ismerete. Munkapad készítés, aljak kiosztása a lekötési terv alapján (hossz és aljtávolság), szerkezeti elemek ellenőrzése méret és minőség szerint, lekötéshez szükséges eszközök, méréshez szükséges eszközök, egyszerű egyenes kitérő, egyszerű átmenő köríves kitérő, ellenkező görbületű kitérő, ívesített kitérő: ellenkező görbületű, azonos görbületű, átszelési kitérő, kitérőszerkezetek beépítése folyóvágányba vagy vágánykapcsolásba. Kitérőcsere végrehajtása: az elhasználódott kitérő elbontása, elszállítása emelődaru segítségével. Az ágyazat eltávolítása, a tükör rendezése és víztelenítése. Ágyazatterítés, tömörítés. Az új kitérő beemelése, beágyazása, tömörítése. A beépített kitérő bemérése.

1.3.6. Vasúti pálya hibái

33 óra

A vasúti pálya hibái a járművek szabálytalan mozgásából keletkeznek. Szabálytalan mozgások: kígyózó, bólintó, támolygó mozgás. A rendszeres fenntartás hiánya: a vasúti alépítmény elsárosodása, az ágyazat elsárosodása. Fekszinthibák: púposodás (fagypúpok), süppedések: egyoldalú süppedés, kétoldali süppedés, keresztsüppedés, vaksüppedés süppedések okai és káros következményei, Irányhiba: az ívek torzulása, Nyomtávhiba: nyombővülés, nyomszűkülés, Sínvándorlás: a sínszálak hosszirányú elmozdulása, csak az egyik sínszál vándorol el, mindkét sínszál egy irányba vándorol, mindkét sínszál elvándorol, de ellenkező irányba. Sínvándorlás okai és káros következményei (húzottnyomott szakasz kialakulása). Felépítmény egyes szerkezeti elemeinek elhasználódása: sínek, aljak, kapcsolószerek, ágyazat, kitérőszerkezetek.

1.3.7. Vasúti pályahibák megszüntetése

33 óra

Fekszinthibák mérése: kézi eszközökkel, vágányon végigtolható vágánymérővel melyen egy számítógép segítségével az adatokat grafikonon rögzítik, mérővonattal Fekszinthibák javítása: kézi eszközökkel, felépítményi karbantartó géplánccal Irányhibák mérése: kézi eszközökkel húrméréssel, felépítményi karbantartó géplánccal Nyomtávhibák mérése: kézi eszközökkel, nyomtávmérővel, vágányon végigtolható vágánymérővel melyen egy számítógép segítségével az adatokat grafikonon rögzítik. Mérővonattal. Sínvándorlás: dilatációs hézagok mérése, dilatációs hézagtáblázat, és sínhőmérő segítségével. sínvándorlás szabályozási terv készítése. Felépítmény egyes szerkezeti elemeinek elhasználódása: sínek kopása, sínvégek lehajlása, síntörés, sínszakadás aljak: faaljak korhadása, csavarlyukak elnyíródása, törés, vasbeton aljak fa vagy műanyag betéteinek tönkremenetele, a beton kopása úgy, hogy az acélbetétek kilátszanak, vasbeton aljak törése kapcsolószerek: törés, kopás, csavarmenet kopása, hajlás javítása cserével, Ágyazat: elszennyeződés, szemcsék elaprózódása, javítása ágyazatrostálással

2.4.


2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % 305


51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



306

2. Vasútállomások

64 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

2.6. A tantárgy tanításának célja Olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő-vasútépítő technikus feladatok ellátására. Cél a műszaki érzék kialakítása és fejlesztése. 2.7. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika Szakmai tartalmak: Műszaki rajz, Vasútépítéstan 2.8.

Témakörök

2.8.1. Állomások csoportosítása 30 óra asútállomások feladata: forgalmi-üzemi feladatok, vonatok forgalmának szabályozása (fogadás, menesztés, áthaladását és találkozását biztosítani) vontatási-üzemi feladatok, mozdonyok üzembeállításával kapcsolatos feladatok (üzemanyag-ellátás, töltés, karbantartás). Kocsik üzemeltetése, javítása, tisztítása. Személyszállítási, üzemi, gazdasági feladatok, teherforgalmi feladatok. Utasok személyszállító vonatokba való kényelmes és biztonságos ki és beszállásának biztosítása, teherforgalmi feladatok: áruk fuvarozásra való felvétele, illetve a fuvarozott áruk kezelése, ki és berakodás raktározás. Állomások csoportosítása forgalmiüzemi szempontból: forgalmi kitérők: egyvágányú pályán az átlagosnál hosszabb állomásközök megosztására, középállomások: vasútvonalak közbenső állomásai, forgalmi, kereskedelmi, és vontatási feladatok. Pályaudvarok: személypályaudvar, teherpályaudvar, rendezőpályaudvar. Csoportosítás pályához való elrendezés szerint: közbenső állomás csatlakozó állomás, elágazó állomás, végállomás. Csoportosítás helyszínrajzi elrendezés szerint: fejállomás, átmenő állomás 2.8.2. Állomási vágányok 14 óra Állomási helyszínrajzok tanulmányozásával magyarázható el az állomási vágányok fajtái, feladatai és kialakítása. Állomási üzem lebonyolítása. Bár nem tartozik az állomási vágányokhoz, de itt érdemes megemlíteni az iparvágányokat. Fővágány: feladata, hossza szerepe az állomásokon. Állomási átmenő fővágány: kialakítása egyvágányú pálya esetén, kétvágányú pálya esetén. Mellékvágány: mi minősül mellékvágánynak és mi a szerepe? Vonatforgalomra ki nem jelölt vágány. Tároló vágány: kocsik tárolása, személyvonati szerelvények tárolása. Körüljáró vágány: az állomás két végét összekötő vágány. Mozdonyok áthaladása az állomás egyik végétől a másikra. Szükségessége, kialakítása. Kihúzó vágány: tolatások végrehajtása a nyílt vonal forgalmától függetlenítve. Raktári és rakodóvágány: teheráruk kirakása, berakása 2.8.3. Állomások műszaki irányelvei 20 óra Lejtviszonyok: (0-1,5 ezrelék) előírásai. Függőleges lekerekítő ívek alkalmazhatósága. Vágánytengely távolságok: állomási vágányoknál (átmenő fővágány, rakodó vágánynál, raktári vágánynál) raktárok közötti szabad tér. Peronok: hosszának meghatározása. Peronok szélessége: szigetperon, széles peron. Felüljárók-aluljárók: Az utasok eljutása a felvételi épülethez. Aluljáró előnye. Lépcsők és akadálymentesítés. Elhelyezkedésük középen, vagy egyik végen. Állomási vágányok hossza: tengelyszám alapján a szükséges vágányhossz számítása. Használható vágányhossz: kijárati jelző helye, vágányút biztosítása, biztonsági határjelző, vágányzáró sorompó. Legkisebb peronhossz fővonalon és mellékvonalon, személyvonatok hossza, tehervonatok hossza. Állomási magas építmények: felvételi épület, előcsarnok, jegypénztár, árusító fülkék, poggyászfeladás, megőrzés, menetrendek, nyilvános 307

wc-k, váróterem, szolgálati helyek, állomásfőnök irodája, forgalmi iroda, biztosító berendezések. Raktárak: áruraktárak, nyílt rakodó, oldalrakodó. 2.9.




308

320 óra*

3. Szakmai gyakorlat


3.6. A tantárgy tanításának célja A tanulók gyakorlati érzékének kialakítása és fejlesztése. Az elméletben tanult szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A tantárgy célja olyan gyakorlati és elméleti tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő-vasútépítő feladatok ellátására. 3.7. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalmak: Matematika Szakmai tartalmak: Építőanyagok, Statika, Közlekedésépítés, Vasútépítés és fenntartás 3.8.

Témakörök

3.8.1. Felépítményi szerkezetek 100 óra Sínek anyaga, gyártása, alakja, hossza, folyóméterenkénti tömege. Aljak osztályozása anyaguk szerint. Aljak hossza, alkalmazhatósága a tengelyterhelés, a sebesség, az ívsugár függvényében. Sínleerősítések fajtái és alkalmazásuk hevederes és hézagnélküli vágányban. Ágyazat feladata, anyaga, vastagsága, tengelyterhelés, sebesség, és a hézagnélküli vágány esetén Anyagszükséglet meghatározása Mérőeszközök és szerszámok ismerete a vágánylekötéshez. Vágánymező lekötése csoportban, megfelelő védőfelszereléssel. 3.8.2. Kitérő szerkezetek 100 óra Kitérők szerkezeti elemeinek megismerése, méretek ellenőrzése Kitérők típusai: egyszerű egyenes kitérő, ellenkező görbületű kitérő,ívesített kitérő: azonos görbületű ,ellenkező görbületű, átszelés és átszelési kitérő. Kitérőszerkezetek időszakos bemérése, és a mérési adatok rögzítése Kitérők egyes szerkezeti elemeinek elhasználódása Szerkezeti elemek javíthatósága, vagy cserélése Kitérőszerkezetek csoportban való lekötése a balesetvédelmi előírások betartásával 3.8.3. Pályahibák 120 óra Pályahibák fajtái: Nyomtávhiba: nyombővülés, nyomszűkülés, nyomtávhibák nagyságának megállapítása nyomtávmérővel, az adatok rögzítése nyomtávszabályozási terv készítése nyomtávszabályozási eljárások, végrehajtásuk. Fekszinthibák: süppedések és púposodások süppedések fajtái: egyoldali süppedések kétoldali süppedés, keresztsüppedés, vaksüppedés süppedések mérési eljárásai: irányzókereszttel, szintezéssel, a vágányon végigtolható műszerrel, amely a méréseket számítógépen rögzíti. Javításhoz szükséges anyagok, szerszámok: javítási módok (csoportos tevékenység) Irányhibák : a járművek szabálytalan mozgása és a pálya elhasználódása következtében az ívek deformálódnak. Irányhibák megállapítása: húrméréssel, vágányon végigtolható műszerrel vagy mérővonattal. Mérési adatok ismeretében a szabályozás megszervezése kézi vagy gépi eszközökkel. Az egyes szerkezeti elemek elhasználódása: sínek: kopások vizsgálata, sínvéglehajlás, ráncosodás, hullámos kopás. Aljak: aljak vizsgálata: faaljak vasbeton aljak javíthatóságának megállapítása vagy az aljcsere szükségessége az aljcserék végrehajtása csoportban. Kapcsolószerek: kopás, törés, meghajlás cseréhez szükséges mennyiségek megállapítása kapcsolószereket nem javítunk, hanem cserélünk ágyazat: elszennyeződés, szemcsék elaprózódása, a szükséges pótlást próbarostálással állapítják meg. 3.9.


3.10. A tantárgy értékelésének módja 309





310

XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEMVÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT

311

KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS (54 850 01) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1.

A szakképesítés azonosító száma: 54 850 01

1.2.

Szakképesítés megnevezése: Környezetvédelmi technikus

1.3.

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

1.4.

Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440

2. EGYÉB ADATOK 2.1.

A képzés megkezdésének feltételei:

2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: 2.2.

Szakmai előképzettség: -

2.3.

Előírt gyakorlat: -

2.4.

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

2.5.

Pályaalkalmassági követelmények: -

2.6.

Elméleti képzési idő aránya: 60%

2.7.

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

2.8.

Szintvizsga: -

2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1.

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok)

FEOR száma

FEOR megnevezése

3134

Környezetvédelmi technikus

3.2.

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Környezetvédelmi technikus Környezet- és vízgazdálkodási technikus

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:

Önállóan vagy mérnöki irányítással mérőműszerek segítségével megállapítja a környezetszennyező anyagok és egyéb egészségkárosító tényezők nagyságát, koncentrációját, a kiértékelt eredmények alapján meghatározza a tennivalókat. 312

A szakképesítéssel rendelkező képes: - alkalmazni a szakmai előírásokat, - a környezeti adatokat nyilvántartani, - feltárni a különböző technológiák szennyező forrásait, - a szennyezőanyag-kibocsátásokat nyilvántartani, - nyilvántartani a védett természeti értékeket, a szennyezett területeket, - adatszolgáltatást végezni, - részt venni környezetvédelmi tervek készítésében, - méréseket végezni, értékelni, - mennyiségileg felmérni, és analitikai vizsgálatnak alávetni a különböző szennyezéseket (víz, levegő, talaj) és hulladékokat, - közreműködni a bírság kiszabásában, - közreműködni levegő-, víz- és talajvédelmi feladatokban, - részt venni hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési feladatokban, - részt venni a fenntartási, kezelési feladatokban, a környezetvédelmi ellenőrzésben, szabálysértési ügyek intézésében, - panaszok ügyében eljárni, - pályázatírási és megvalósítási munkákban részt venni, - kapcsolatot tartani a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal, önkormányzati területen a lakossággal, - közreműködni a környezetvédelmi jogszabályok, biztonságtechnikai előírások betartatásában, - üzemi megbízotti területen közreműködni a környezetbarát eljárások kidolgozásában és bevezetésében, valamint felvilágosítani a dolgozókat a használt berendezések káros hatásairól, és a védekezés módjáról, - szakhatósági területen kivizsgálni a bejelentéseket. 3.3.

Kapcsolódó szakképesítések A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés

azonosító száma 51 850 01 55 850 04 55 850 05 55 850 01 55 850 02 55 850 03 55 850 06

megnevezése Környezetvédelmi ügyintéző Települési környezetvédelmi szaktechnikus Természetvédelmi szaktechnikus Hulladékgazdálkodó szaktechnikus Környezetvédelmi-mérés szaktechnikus Nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus Vízgazdálkodó szaktechnikus

a kapcsolódás módja részszakképesítés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 313

11499-12 11500-12 10869-12 10870-12 11494-12

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelmi technikus feladatok Környezetvédelmi ügyintéző feladatok Környezetvédelmi, vízgazdálkodási alapismeretek

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1.

A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5. 2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2.

A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele:

A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga azonosító száma megnevezése vizsgatevékenysége Foglalkoztatás I. (érettségire 11498-12 szóbeli épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli Munkahelyi egészség és 11500-12 gyakorlati biztonság Környezetvédelmi technikus 10869-12 írásbeli, gyakorlati, szóbeli feladatok Környezetvédelmi ügyintéző 10870-12 gyakorlati, szóbeli feladatok Környezetvédelmi, 11494-12 gyakorlati, szóbeli vízgazdálkodási alapismeretek Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3.

A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai:

5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Környezetvédelmi (fizika, kémiai, biológiai, környezettechnikai és geodéziai mérések) mérések. A vizsgafeladat ismertetése: Talaj, talaj- és hulladék kivonat, víz fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározása hordozható mérőműszerek és tesztkészletek segítségével. Zaj és háttérsugárzás mérése, meteorológiai mérések. Titrimetriás (lúgosság, aciditás, klorid ion, kalcium ion, magnézium ion) meghatározások. Direkt és indirekt potenciometriás és konduktometriás feladatok. Geodéziai alapmérések (magasság, talajvízszint stb.). Határozási és szövettani vizsgálatok, 314

gombavizsgálat, biológiai vízminősítés BISEL- index alapján. Környezettechnikai mérések (pl. derítési próbák, arzénmentesítés, foszfátmentesítés). Zajszint mérése és az eredő zaj nagyságának számítása. A gyakorlati feladatokat a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával végzi. A vizsgafeladat időtartama:150 perc A vizsgafeladat aránya: 15% B) A vizsgafeladat megnevezése: Méréstechnikai gyakorlatok (klasszikus és műszeres analitikai mérések). Műszaki dokumentálás A vizsgafeladat ismertetése: Talaj, víz, hulladék, levegő kémiai jellemzőinek, szennyező komponenseinek klasszikus és műszeres analitikai meghatározása. Direkt és indirekt potenciometriás és konduktometriás feladatok, titrátoros mérések. Spektrofotometriás (UV, VIS) mérések a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartásával. Mérési adatok értékelése és számítógépes dokumentálása. A vizsgafeladat időtartama: 150 perc A vizsgafeladat aránya: 25% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A vizsgafeladat ismertetése Szöveges, rajzos, táblázatos jellegű teszt feladatok környezetvédelmi, természetvédelmi, ökológiai témakörökből. Környezeti elemekkel és környezetszennyezéssel kapcsolatos számítási feladatok. A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat aránya: 20% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A)

A vizsgafeladat megnevezése:

Környezetvédelmi ügyintéző szakmai ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: Környezet-, természetvédelmi jogi, közigazgatási alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat aránya: 15% B) A vizsgafeladat megnevezése: Komplex A vizsgafeladat ismertetése: Környezetvédelmi technikus

szakmai

ismeretek 315

–

Környezettechnikai

eljárások,

foglalkoztatási ismeretek, szakmai idegen nyelven történő bemutatkozás, szakmabemutatás. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 10 perc) A vizsgafeladat aránya: 25% A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott valamennyi modulhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazza. 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5.

A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: -

6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Ökológiai mérőbőröndök Vízvizsgáló (pl.Visocolor) tesztkészletek Hordozható pH-mérők Hordozható konduktométerek Hordozható fotométerek Zajmérők Sugárzásmérők Meteorológiai állomás BOI mérő Konduktométerek Potenciométerek Titrátorok Spektrofotométerek (UV, VIS, IR) Szárítószekrény Analitikai- és gyorsmérlegek Vegyifülke Laboratóriumi üveg- és fémeszközök Hulladékudvar berendezései Komposztáló berendezés 7. EGYEBEK Mentesül az adott vizsgarész letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott teljesítményt eléri. Ilyen esetben az osztályzatot a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló hatályos rendelet alapján kell megállapítani. 316

A szakképzés óraszáma 54 850 01 Környezetvédelmi technikus Szakmai követelménymodulok

Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak


ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. épülő képzések esetén) Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok 11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek


Műszaki ábrázolás

2 5 5 4,5 2

Laboratóriumi alapgyakorlatok

4

Környezetvédelmi gyakorlat

5

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

3

Analitika gyakorlat

3

Környezettechnika

5

Környezettechnika gyakorlat

4

Műszeres analitika gyakorlat

3

Környezetvédelmi számítások

10869-12 Környezetvédelmi technikus Humánökológia feladatok Környezeti biológia

2 3 2

Környezetgazdaságtan

3

Műszaki ismeretek

3

Jogi- és szakigazgatási ismeretek

2

317

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Környezeti analitika gyakorlat

1,5

Ügyintéző feladatok

Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra

3 2 20

15 35

318

160

26,5

8,5 35


319

A 11494-12 azonosító számú Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

320

1.

Környezetvédelmi alapismeretek

172 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi alapismeretek tantárgy tanításának célja a tanulók ökológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi ismereteinek megalapozása és elmélyítése. Adjon tájékozottságot Magyarország ökológiai, természeti és környezeti adottságairól, mutassa be a hazai környezetvédelem és vízgazdálkodás ágazatait, folyamatait, technológiáit. Formálja a tanulók gondolkodásmódját, természet- és környezettudatos magatartását. Világítson rá napjaink globális problémáira és azok mérséklésének lehetséges útjára. Nyújtson átfogó ismereteket a környezeti elemek állapotáról, azok sérülékenységéről. Segítse a tanulókat leendő szakterületük kiválasztásában. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismeretei tantárgyak 1.3. Témakörök 1.3.1. Ökológiai alapfogalmak Az ember és környezete A környezetvédelem fogalma, célja A környezetvédelem kialakulásának története A környezetvédelem és természetvédelem kapcsolata Környezet fogalma, a környezet elemei Biotikus és abiotikus környezet elemei Lokális és globális környezeti problémák Ökológia Az ökológia fogalma, ökológiai faktor Abiotikus környezeti tényezők Biotikus környezeti tényezők Forrás- és feltétel jellegű környezeti tényezők Biológiai organizáció szintjei, szupraindividuális szerveződési szintek A populációk és társulások ökológiai alapfogalmai A populációk sajátosságai: populációdinamika, populációdemográfia Társulások térbeli eloszlás Társulások időbeli változás Populációs kölcsönhatások Táplálkozási szintek, tápláléklánc típusok Lokális körfolyamat A biológiai sokféleség védelem Anyag- és energiaáramlások, biogeokémiai körfolyamatok Víz körforgása Szén körfolyamata Nitrogén körfolyamata Foszfor körforgása a talajban Foszfor körforgása a vízben Az emberi tevékenység hatása a természetes körfolyamatokra 1.3.2. A természetvédelem alapjai A természetvédelem fogalma, célja Aktív, passzív természetvédelmi tevékenység A természetvédelem tárgykörei A tárgykörök jellemzése 321

36 óra/ 36 óra

36 óra/ 36 óra

Természetvédelmi értékek és azokat veszélyeztető tényezők Védett természeti értékek csoportosítása Védett értékek osztályozása Területtel rendelkező védett értékek Terület nélküli védett értékek Ex lege védett értékek Hazai és nemzetközi védelmi kategóriák Védett és fokozottan védett természeti értékek, védetté nyilvánítás folyamata Helyi és országos jelentőségű védett természeti értékek Natura 2000-es területek A természetvédelem tárgykörei: földtani, víztani, állattani, növénytani, tájképi és kultúrtörténeti értékek Tájvédelem - Magyarország flórája és faunája Hazánk élőhelyei és növényzeti térképe Védett növényeink Gyógynövények Inváziós fajok 1.3.3. A víz, mint környezeti elem Természetes vizek csoportosítása Felszíni, felszín alatti és különleges vizek jellemzői Magyarország vízrajza Vízminőség fogalma Víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzői Vízszennyező anyagok, forrásai és hatásuk a vizi ökoszisztémára A víz öntisztulása Vízhasználatok minőségi igényei

36 óra/ 36 óra

1.3.4. A levegő és a talaj, mint környezeti elem 36 óra/ 36 óra A talaj, mint környezeti elem A talaj fogalma, kialakulása, talajképző tényezők A talajban lejátszódó anyag- és energia átalakítási folyamatok A talajok genetikai osztályozása A talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai Természeti erők és antropogén hatások okozta talajkárosodási folyamatok A talajkárosodás elleni védelem lehetőségei, talajok mennyiségi és minőségi védelme A leggyakoribb talajszennyező anyagok forrásai és azok hatás A levegő, mint környezeti elem A levegő összetétele, légkör szerkezete Fizikai állapothatározói A légszennyezés folyamata, jellemzése A légszennyező anyagok forrásai és hatásuk a környezetre. A levegő öntisztulása. 1.3.5. Települési környezet védelme Település fogalma és típusai Urbanizáció folyamata, jellemzői Infrastruktúra fogalma, jellemzői Infrastruktúra szektorai Településeket ellátó közművek Hangtani alapfogalmak Zaj és rezgés élettani hatásai

28 óra/ 36óra

322

Zaj és rezgés hatása az épített környezetre Radioaktivitás alapfogalmai Természetes és mesterséges sugárterhelés Sugárzás élettani hatásai Fényszennyezés fogalma és forrásai Fényszennyezés hatása az élővilágra Hulladékok környezetszennyező hatása Épített értékek védelme, műemlékvédelem feladatai, sajátos eszközei 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi és terepi körülmények 1.6. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


323

2.

Vízgazdálkodási alapismeretek

172 óra/ 180 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodási alapismeretek tantárgy oktatásának célja a Föld természetes vízkészletének bemutatása és annak mennyiségi és minőségi mutatóinak megőrzése, a hidrológiai és hidraulikai folyamatok megismerése. Célja rámutatni a készletekkel történő gazdálkodás fontosságára és mellette a vízminőség-védelemre. A tanuló értse a hidrosztatika és hidrodinamika törvényszerűségeit és a témához kapcsolódó számítási feladatokat. Ismerje Magyarország vízrajzát a vízkészletek változásainak okait. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos tantárgyak 2.3.

Témakörök

2.3.1. Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás 36 óra/36 óra Vízháztartási egyenlet: éghajlat, időjárás, az időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Időjárási térképek Időjárás jelentések A vízkészlet gazdálkodás fogalma és célja, a Föld, Európa és Magyarország vízkészletei A vízigények osztályozása és főbb típusai A vízháztartási és a vízgazdálkodási mérleg, a vízgazdálkodási hossz-szelvény A passzív vízmérleg kiegyensúlyozásának lehetőségei A tározás és szerepe a vízkészlet gazdálkodásban, Magyarország főbb tározási lehetőségei A vízkészlet és változásai egy vízgyűjtőn A statikus és a dinamikus vízkészlet A csapadékos és aszályos év, az ariditás A víz természetes körforgása Felszín feletti vízkészletek: édesvizek, tengerek, óceánok Felszín alatti vizek: talajvíz, rétegvizek Vízmérleg számítása 2.3.2. Hidrológia-hidraulika 54 óra/54 óra A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői, vízkészletek, vízállás fogalma és mérése. Felszíni vizek: állóvizek, folyóvizek Állóvizek fajtái: Forrástó - a vízfelületre hulló csapadék meghaladja a párolgást és kifolyás is van Zárt (lefolyástalan) tó - a csapadék és a hozzáfolyás kisebb, mint a párolgás A tavak típusai eredetük szerint: tektonikus tavak - földkéreg mozgásokra alakultak ki glaciális eredetű tavak) 324

vulkáni eredetű (ún. kráter) tavak karsztos eredetű tavak mesterséges tavak, víztározók, medertározók A folyók három szakasza: - felső szakasz - közép szakasz - alsó szakasz Felszín alatti vizek: talajvíz fogalma, rétegvíz fogalma A talajvíz jellemzői: talajvízállás, talajvízjárás, a talajvíz áramlása, lejtése minőségi jellemzői A rétegvíz fajtái: ásványvíz, gyógyvíz, hévíz, ártézi víz A rétegvíz jellemzői: minőségi, mennyiségi Folyók alaktana, vízfolyások részei Hidrológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás A vízgyűjtő terület fogalma, jellemzői A lefolyást befolyásoló tényezők: a vízgyűjtő terület alakja, nagysága, domborzata, talaja Hidrológiai statisztika: vízállás adatok eloszlása, minimum-maximum adatok, anomáliák, középértékek A vízmozgások osztályozása: permanens és nem permanens vízmozgások Hidraulikai alapfogalmak: hidrosztatika, hidrodinamika Hidrosztatika úszás: Euler törvénye, Archimedesz törvénye Az úszás fajtái, a felhajtóerő Hidrodinamika: gravitációs vízmozgások, nyomás alatti vízmozgások Veszteségek fajtái: helyi és hossz-menti veszteség Edényből kifolyás, átbukás, duzzasztás 2.3.3. Vízméréstan 32 óra/36 óra Vízállás mérése: vízmércék fajtái: lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízminőségi mérések 2.3.4. Geodézia 32 óra/36 óra A geodézia szerepe, helye az információgyűjtés területén. Térinformatikai kapcsolatok, adatgyűjtési méretarány Alapfogalmak; egyszerű geodéziai eszközök (kitűző rúd, kettős derékszögű szögprizma); beintés; beállás; hosszmérés ismertetése; derékszögű felmérés ismertetése Vízszintes mérések: feladata a pontok helyének meghatározása vízszintes felületen. A Föld alakja, szintfelületek, koordináta-rendszerek. Pontok vízszintes értelmű helymeghatározásának elve és módjai Pontjelölések: ideiglenes, állandó Vízszintes mérési eljárások: derékszögű koordinátamérés, poláris koordinátamérés, háromszögelési eljárások: szögek és távolságok mérése, a pont helyzetének meghatározása Tahimetria: a fenti eljárásokat egy mérési folyamatban végezzük el optikai elven működő tahiméter segítségével. 325

Globális helymeghatározó rendszer (GPS): Pontok magassági értelmű helymeghatározásának elve és módjai, pont abszolút magassága, relatív magasság Magasságmérés módszerei: szintezés, közlekedőcsöves szintező, trigonometriai magasságmérés Az iránymérés elve és eszközei Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés Magassági mérések: a szintezés elve és eszközei, az optikai szintezőműszer, a szintezés módszerei, paraméterei, trigonometrikus magasságmérés Szintezés: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi és terepi körülmények 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


326

3. Környezettechnikai alapokantárgy


3.1. A tantárgy tanításának célja A Környezettechnikai alapoktantárgyoktatásának célja olyan elméleti ismeretek átadása, amelyek birtokában a tanulók képessé válnak a környezettechnika fizikai-, kémiai- és biológiai eljárásainak megértésére, azok optimális paramétereinek megadására. Az alapműveletek és eljárások elveinek elsajátításával sikeresen közreműködhessenek a környezettechnikai berendezések működtetésében. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó számítási feladatok fejlesszék a tanulók áttekintő és rendszerező, problémafeltáró és önálló feladatmegoldó képességét, hogy a leendő szakterületükön adódó technológiai kihívásoknak eredményesen megfelelhessenek. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 3.3. Témakörök 3.3.1. A fizikai eljárások alapelvei 36 óra/36 óra A környezettechnika tárgya Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik Aprítás, rostálás, tömörítés, darabosítás, beágyazás A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk Ülepítés és sűrítés gravitációs és centrifugális erőtérben A sűrítési folyamat elvi alapjai A sűrítők főbb típusai A felúsztatás alapelve, berendezései, olaj-, zsír-és benzinfogók A flotációs eljárások elve, levegőztetéses és elektroflotácó Ülepítők és sűrítők felépítése, alkalmazási területük Kapcsolódó számítási feladatok A méretkülönbség elvén alapuló és egyéb fizikai eljárások Szűrés elméleti alapjai A szűrők osztályozása szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás és vízszint szerint Durva és finom szűrés berendezései, alkalmazási területük Durva szűrés, szűrés szemcsés anyagú szűrőn ésszűrőszöveten A szűrők főbb típusainak kialakítása A szűrők öblítése Egyéb fizikai eljárások, műveletek Centrifugálás, fordított ozmózis, Extrakció Bepárlás és a desztilláció elve és alkalmazása a környezettechnikában Hőkezelés, szárítás, Adszorpció és az abszorpció elve és berendezéseik. Levegőztetés és szerepe a környezettechnikában Stripping-gázeltávolítás A legelterjedtebb gázeltávolítási módszerek Kapcsolódó számítási feladatok 3.3.2. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Semlegesítés Kémhatás, pH fogalma 327

40 óra/36 óra

Erős savak és lúgok vizes oldatainak pH- számítása Vízlágyítás Vízkeménység fogalma, jelentősége Kicsapás Csapadékos vízlágyítás és kapcsolódó számítások Ioncsere Természetes ioncserélők, zeolitok Ioncserés vízlágyítás, teljes sótalanítás Oxidáció, redukció, gyakorlatban alkalmazott oxidáló- és redukáló szerek Fertőtlenítés Dehalogénezés jelentősége és módjai Elektrokémiai eljárások Elektroflotálás, elektroflokkulálás, elektrolízis, elektrodialízis Derítés. A derítés fizikai, kémiai alapjai Kolloidok tulajdonságai Koagulálás és flokkulálás A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk 3.3.3. Biológiai eljárások alapjai 24 óra/36 óra Mikrobiológiai folyamatok jellemzése, mikroorganizmusok életműködése, anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés A glikolízis folyamata Eleveniszapos szennyvíztisztítás működésének feltételei Mikroorganizmusok tápanyagszükséglete Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás Biogáz képződésnél lejátszódó folyamatok: a hidrolízisben, a savak keletkezésében és a metán képződésében szerepet játszó mikroorganizmusok Nitrogén eltávolítása: a nitrifikációban és a denitrifikációban résztvevő baktériumok A talajba került szénhidrogének lebontásában résztvevő baktériumok Komposztálás és körülményei A hőmérséklet és a víz szerepe a lejátszódó folyamatokban Az élővilág katalizátorai: az enzimek Enzimek és az enzimes technológiák jelentősége 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi és műveleti laboratóriumi körülmények 3.6. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: 328


0-50 % 51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



329

4. Műszaki ábrázolás


4.1. A tantárgy tanításának célja A Műszaki ábrázolás tantárgyoktatásának célja egy általános műszaki szemlélet és alapvető rajztechnikai, szerkesztési ismeretek nyújtása. Egy olyan térszemlélet kialakulásának segítése, amely birtokában a tanulók sikeresen megoldják az egyszerű rajzfeladatokat, valamint képessé válnak kész műszaki rajzok olvasására. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, ábrázoló geometria 4.3.

Témakörök

4.3.1. Általános rajztechnikai ismeretek Műszaki rajz tartalma Szabványosítás Rajzolás eszközei Rajzlapok anyaga, mérete Vonalak vastagsága, fajtái Méretezés, szövegek felírása Vetületi és axonometrikus ábrázolás Monge féle képsíkrendszer Síkalapú mértani testek ábrázolása Forgástestek ábrázolása Ábrázolás metszetekkel Metszet fogalma Egyszerű metszetek, tejes-, rész- és félmetszet Jelképes ábrázolás Csavar, csavarmenet Folyamatok ábrázolása

18 óra/18 óra

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktantermi körülmények 4.6. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % 330

jeles (5)

81-100 %



331

5.

Laboratóriumi alapgyakorlatok

144 óra + 70 ÖGY/144 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A Laboratóriumi alapgyakorlatoktantárgy oktatásának célja a tanulók manuális készségének fejlesztése, a laboratóriumi munka során nélkülözhetetlen alapműveletek szakszerű elvégzésének elsajátítása és begyakorlása, a laboratóriumi mérőeszközök magabiztos használata. Megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A gyakorlati tevékenység során a tanulók alakítsák ki egyéni és csoportos tanulási módszereiket, ismerjék meg a laboratóriumi körülményeket. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a környezetvédelmi analitikai tevékenységek végzéséhez szükséges balesetvédelmi és munkavédelmi szabályokat, vegyszerek biztonságos használatát, aktív környezetvédő magatartásformákat. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 5.3. Témakörök 5.3.1. Fizikai jellemzők mérése és eszközei 36 óra + 10 ÖGY/36 óra Tömegmérés és eszközei Térfogatmérés és eszközei Üvegeszközök kalibrálása A tömeg- és térfogatmérés elmélete. Területmérés Sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, nedvességtartalom meghatározása Hőmérsékletmérés, lehűlési és felmelegedési görbék felvétele ÖGY CuSO4 kristályvíz-tartalmának meghatározása ÖGY 5.3.2. Oldatkészítés 36 óra + 20 ÖGY/36 óra Oldatkészítés elmélete Tömegszázalékos összetétel. Oldatkészítéssel kapcsolatos számítások Oldatok hígítása, keverése és töményítése Oldatok készítése kristályvizes sóból Oldatok készítése és sűrűségük meghatározása piknométeres módszerrel Anyagmennyiség-koncentráció. Kapcsolódó számítások ÖGY Adott koncentrációjú HCl- és NaOH-oldatok készítése ÖGY Oldáshő mérése, grafikus ábrázolása ÖGY 5.3.3. Laboratóriumi alapműveletek 54 óra + 20 ÖGY/36 óra Kristályosítás Csapadékok leválasztása Bepárlás Szublimálás Derítés, szűrés Desztillálás, desztillátum összetételének vizsgálata, csapvíz, ioncserélt víz, desztillált víz jellemzőinek mérése ÖGY Extrahálás ÖGY 5.3.4. Preparatív feladatok 18 óra + 20 ÖGY/36 óra A laboratóriumi műveletek alkalmazása kémiai anyagok előállítása során 332

A reakcióhoz szükséges kiindulási anyagok mennyiségének kiszámítása, bemérése A kiindulási anyagok előkészítése a reakcióhoz és reagáltatásuk A termék kinyerése megfelelő elválasztó műveletekkel Biztonsági rendszabályok betartása, annak rögzítése A termék mérhető formába hozása Termelési százalék számítása Jegyzőkönyv készítése a feladatról A termékek hétköznapi előfordulásának, jelentőségének bemutatása Malachitzöld készítése Timsó készítése További preparátumok készítése ÖGY 5.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Kémiai laboratóriumi körülmények 5.6. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


333

6.

Környezetvédelmi gyakorlat

172 óra + 105 ÖGY/180 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi gyakorlattantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák az élettelen környezeti tényezők fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározását terepi és laboratóriumi eszközökkel. Tudjanak meteorológiai jellemzőket mérni és értékelni. Szakszerűen tudják használni a munkájukhoz szükséges laboratóriumi és terepi eszközöket és berendezéseket (zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt, sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és talajmintavevőket). Tudjanak baktériumokat, gombákat, növényi és állati szöveteket vizsgálni. Tudják, hogyan kell a levegőszennyezést és az eutrofizációt modellezni. Ismerjék azállat- és növényhatározás menetét. Képesek legyenek egyszerű környezettechnikai műveletek elvégzésére. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 6.3. Témakörök 6.3.1. Környezeti elemek vizsgálata 54 óra + 50 ÖGY/45 óra Természet közvetlen megfigyelése Természeti jelenségek: időjárás, felszínformálódás Változások jelei: meteorológiai jellemzők változása, tájkép változása időszaktól függően, aszpektusok vizsgálata Változások vizsgálata: terepi mérésekkel évszaktól, emberi tevékenységtől, természeti tényezőktől függően Vízanalitikai kémiai tesztek alkalmazása Eszközök alkalmazása: hőmérő, zavarosságmérő, átlátszóság vizsgáló korong, hordozható konduktométer és pH mérő Oldott oxigén mérése (álló és folyóvizekben) Levegővizsgálatok Levegő fizikai állapothatározóinak mérése: Ülepedő porvizsgálat, ülepedő por mennyiségének meghatározása Laboratóriumi vizsgálatok A terepen, külső helyszíneken vett minták laboratóriumi vizsgálata Vezetés és pH-mérés Kolorimetriás vizsgálatok, Biotikus index meghatározása BISEL módszerrel Zuzmótérképezés Humusztartalom vizsgálata izzítással, Arany-féle kötöttségi szám meghatározása Öt órás kapilláris vízemelés vizsgálata Szénsavas mésztartalom és fenolftalein lúgosság meghatározása pH vizsgálat indikátorral Nedvességtartalom meghatározása Vizes talajoldat készítése és kémia vizsgálata mérőbőrönddel Jegyzőkönyvkészítés Az eredmények értékelése, minősítése Terepi mérések ÖGY Talaj helyszíni vizsgálata terepen a megfigyelt természeti környezetben ÖGY 334

Talajszelvény helyszíni vizsgálata: genetikai szintek meghatározása, talajrétegek elkülönítése, fizikai talajféleség helyszíni vizsgálata ÖGY Talaj mintavétel, talajkivonat készítés ÖGY Mintavételi eljárások gyakorlati alkalmazása, mintakezelés ÖGY Kémiai és fizikai jellemzők helyszíni vizsgálata mérőbőrönddel ÖGY Víz helyszíni vizsgálata terepen a megfigyelt természeti környezetben mérőbőrönddel, gyorstesztek végzése ÖGY Felszín alatti és felszíni vizek mintavétele ÖGY 6.3.2. Biológiai vizsgálatok 54 óra + 55 ÖGY/45 óra Mikroszkóp A mikroszkóp részei használata, kiadott minták alapján történő gyakorlás Sejtalkotók vizsgálata Sejtek felépítése: mintakészítés (kaparék, nyúzat, macerátum) és sejtalkotók festése Állatok és állati szövetek vizsgálata Gyűrűsférgek megfigyelése sztereomikroszkóppal és kézi nagyítóval Ízeltlábúak megfigyelése Boncolás, hal, egér Szövetekből mintakészítés és vizsgálat Baktériumok vizsgálata táptalaj elemzése, baktériumok festése Gombák mikroszkópos megfigyelései, egy- és többsejtű gombák Vizekben élő mikroszkópikus élőlények megfigyelése Növények és növényi szövetek vizsgálata Gyökér szöveteinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata Szár szöveteinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata Levél morfológiai vizsgálata azonosítása Növények leveléből történő metszetkészítés és fénymikroszkópos megfigyelése A virágok morfológiai megfigyelése A virág részeinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata előre elkészített minták alapján Termés vizsgálata Termések morfológiai megfigyelése Termések biokémiai vizsgálata Pollenek felismerése és azonosítása Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok vizsgálata Zuzmók, mohák, harasztok megfigyelése sztereomikroszkóppal, kézi nagyítóval és szabad szemmel (fajmeghatározás) Növényhatározás, ökológiai mutatók Élettani vizsgálatok ÖGY Élőhelyek, társulások vizsgálata ÖGY Eutrofizáció vizsgálat összalgaszám meghatározással ÖGY Védett növények és állatok ÖGY Csíranövény tesztek ÖGY 6.3.3. Elválasztó műveletek vizsgálata 32 óra/45 óra Ülepedés vizsgálata, ülepedési próbák végzése Viszkozitás mérése, hatása az ülepedési sebességre Felhajtóerő mérése, úszás, úszó test térfogatának számítása Közegellenállás mérése Dortmundi ülepítő hatékonyságának vizsgálata Vákuumszűrés A derítés folyamatának vizsgálata Szemcseméret szerinti elválasztás, rostálás, szitaanalízis, diagramkészítés 335

Szemcsés szűrő készítése Szűrési sebesség mérése Vízhozam mérése, a szűrő ellenállásának számítása Ioncserélő készítése ÖGY A pH változásának mérése az ioncsere során ÖGY Bepárlás ÖGY Szárítás ÖGY 6.3.4. Környezeti állapot vizsgálata 32 óra/ 45óra Zaj- és sugárzásmérés Zajjal kapcsolatos alapfogalmak Zajmérő készülék használata Forgalom számlás Zajtérkép készítése. Légszennyezés mérése közlekedési csomópontokban Kül- és beltéri levegő vizsgálata Radioaktív sugárzás mérése. Környezeti hatásvizsgálat végzése Környezeti állapot felmérés, megfigyelés és mérés alapján, környezeti hatások tanulmányozásával Ok-oksági kapcsolatok keresése a mért, megfigyelt jellemzők, a környezeti hatások és az emberi tevékenység között Modell kísérletek vízvédelemmel, levegővédelemmel, talajvédelemmel kapcsolatban ÖGY Például eutrofizáció modellezése, üvegházhatás modellezése, műanyagok égetésekor kikerülő gázok hatása az élő és fizikai környezetre ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Terepi és laboratóriumi körülmények 6.6. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 %

336



337

7.

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

108 óra + 140 ÖGY/108 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodási alapgyakorlattantárgy oktatásának célja az elméleti ismeretek elmélyítése, rendszerezése, integrálása, a gyakorlati feladatok, különösen a méréstechnika témakörben a konkrét méréseket megalapozó új elméleti ismeretek szerzése. A terepi, a labor- és a műhelytevékenység közben önállóságra, pontosságra, szakmai igényességre, a természet szeretetére és környezettudatos magatartásra nevelés. Az önálló tevékenység, a közvetlen megfigyelés, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával a tanulók problémamegoldó képességének és kreativitásának fejlesztése. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 7.3. Témakörök 7.3.1. Geodéziai mérések 36 óra + 50 óra ÖGY/72 óra Vízszintes mérések Az iránymérés elve és eszközei A teodolit használata. A vízszintes mérések módszereinek alkalmazása A szögmérés automatizálása Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés Vízszintes abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Egyenesek kitűzése és távolságmérés Derékszögű koordinátamérés Vízszintes értelmű kitűzési munkák (vonalas létesítmények és kisműtárgyak) Szögmérés Poláris koordinátamérés Magassági abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Szintezési munkák: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel Magasságok meghatározása. A szintezés eszközeinek használata, az optikai szintezőműszer. A szintezés módszereinek alkalmazása, trigonometrikus magasságmérés Számítások a vetületi síkon. A geodéziai számítások alapfeladatai, síkkoordináta rendszerek. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés Térbeli helymeghatározás navigációs műholdrendszerrel. A GPS használata. Alaphálózatok, alappont sűrítés. Klasszikus vízszintes és magassági alappont hálózat. Alappont sűrítés műholdas helymeghatározással. Részletes felmérések. Részletpontok vízszintes és magassági felmérése Derékszögű koordinátamérés, szintezés, tachimetria, GPS-mérések ÖGY A műholdak és földi állomások alrendszerei, módszerek és lehetőségek, pontosság, hibaszámítás ÖGY Mérési eredmények digitális feldolgozása ÖGY 7.3.2. Hidrometeorológia mérések 36 óra + 50 óra ÖGY/36 óra Éghajlat, időjárás, időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai ,mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása 338

A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása ÖGY Időjárási térképek elemzése ÖGY Időjárás jelentések elemzése ÖGY 7.3.3. Vízméréstan 36 óra + 40 óra ÖGY/72 óra Vízállás mérése: vízmércék fajtái -lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések ÖGY Vízminőségi mérések ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Terepi és tantermi körülmények 7.6. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma:



-

340

8.

64óra/72 óra

Analitikai gyakorlat

8.1. A tantárgy tanításának célja Az analitikai gyakorlattantárgy tanításának célja korszerű méréstechnikai ismeretek nyújtása. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre, kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, az eredmények értékelésére és dokumentálására. Tudják alkalmazni az elméletben megtanult analitikai számításokat. Ismerjék meg a térfogatos elemzések szabályait, tudjanak mérőoldatokat készíteni, koncentrációt meghatározni, értsék az indikálási módokat. Szokjanak hozzá a pontos, precíz munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokhoz. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 8.3. Témakörök 8.3.1. Bevezetés az analitikába 32 óra/36 óra Munka és tűzvédelem a laboratóriumban A mennyiségi elemzés klasszikus módszerei: gravimetria, titrimetria Mérési hibák Az elemzés lépései, az analitikai minta előkészítése Az anyagmennyiség-koncentráció Sav-bázis titrálások, oldatok pontos koncentrációjának meghatározása, indikátorok használata HClés NaOH-oldatok készítése, pontos koncentrációjának meghatározása HCl, H2SO4, CH3COOH, Na2CO3 oldat hatóanyag tartalmának oldatok hatóanyag tartalmának meghatározása Csapadékos titrálások AgNO3 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Kloridion tartalom meghatározása csapadékos titrálással, Fajans szerint Komplexometriás titrálások EDTA mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Réz-, nikkel-, és cinkionok mennyiségi meghatározása, oldatok kalcium- és magnéziumiontartalmának mérése komplexometriásan Komplex vízvizsgálatok ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 8.3.2. Redoxi-titrálások 32 óra/36 óra Permanganometriás mérések KMnO4 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása H2O2 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan FeCl3 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan Jodometriás titrálások Na2S2O3 és pontos koncentrációjának meghatározása CuSO4 Cu2+ tartalmának meghatározása C-vitamin aszkorbinsav tartalmának meghatározása jodometriásan. Komplex vízvizsgálatok ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Analitikai laboratóriumi körülmények 341



342

A 10869-12 azonosító számú Környezetvédelmi technikus feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

343

1.

Környezettechnika

160óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A környezettechnika tantárgy tanításának célja olyan korszerű elméleti ismeretek nyújtása, amelyek birtokában a tanulók képessé válnak a gyakorlatban szakirányú feladatok elvégzésére. Ismerje a környezetterhelő hatásokat és tudja megoldani a kapcsolódó számítási feladatokat. Ismerje az emissziók mérésének módjait, azok csökkentésének lehetőségeit. Értse a füstgázok és technológiai véggázok tisztításának módszereit, a porleválasztás elvét, a nedves gáztisztítási eljárásokat. Ismerje a zaj és rezgéscsökkentés, valamint a védelem lehetőségeit, a sugárvédelem alapjait. Tudja a hulladékkal, veszélyes hulladékkal, települési folyékony hulladékkal kapcsolatos alapokat. Értse a talaj kármentesítési technológiákat, azok kiválasztásának elveit, a prioritási szempontokat. Képes legyen alkalmazni a tanult elméleti összefüggéseket, számításokat gyakorlati példákon keresztül. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat 1.3.

Témakörök

1.3.1. Víz- és levegőtisztaság védelem Ivóvíz-kezelési módok Felszíni vizek kezelése Mélységi vizek kezelése Szennyvizek fizikai, kémiai, biológiai jellemzői Szennyvizek tisztításának fizikai, biológiai és kémiai módszerei Természetes szennyvíztisztítás Biológiai szennyvíztisztítás Ipari szennyvizek tisztítása Kapcsolódó számítási feladatok Levegőtisztaság-védelem Porleválasztó berendezések csoportosítása és működési elvük Gázok leválasztása Nedves eljárások Katalitikus eljárások Füstgázok és technológiai véggázok tisztítása Kapcsolódó számítási feladatok

40óra

1.3.2. Talajvédelem Talaj minőségi és mennyiségi védelme Talajszennyezés ártalmatlanításának in situ és ex situ módjai Talajszennyezés ártalmatlanításának on site módjai Talajvíztisztítás in situ, és on site módjai Fizikai, kémiai és biológiai eljárások Mikrobiológiai folyamatok jellemzése Mikroorganizmusok életműködése, anyagcsere folyamatok Enzimek és az enzimes technológiák jelentősége Kapcsolódó számítási feladatok

40 óra

1.3.3. Zaj- és sugárvédelem alapjai A hang és a zaj fogalma 344

40 óra

Zajforrások, zajmérés, zajjellemzők meghatározása Környezeti zaj fogalma, napi, napközbeni, esti, éjszakai zajjellemzők A stratégiai zajtérkép, a zajterhelési zajtérkép és a konfliktustérkép fogalma Az intézkedési terv minimális tartalmi követelményei A hang intenzitásával, mérésével kapcsolatos számítások A zajvédelem aktív és passzív módjai A radioaktivitás fogalma. Radioaktív anyagok (izotópok) A radioaktív sugárzás élettani hatásai A sugárvédelem alapelvei. Sugárvédő falak Kapcsolódó számítási feladatok 1.3.4. Hulladékgazdálkodás alapjai 40 óra A hulladék fogalma, osztályozása, típusai A hulladék mennyiségét és minőségét meghatározó tényezők A települési szilárd hulladékok jellemzése, összetételének változása Szelektív hulladékgyűjtés fogalma és jelentősége Szelektíven gyűjthető hulladékfajták Veszélyes hulladék fogalma, veszélyességi tényezők. Toxikus és fertőző hulladékok Radioaktív hulladékok forrásai Hulladékok módosulása a környezetben Újrahasznosítás jelentősége A települési folyékony hulladékok összetétele, gyűjtésének műszaki megoldásai Közműpótló berendezések A településifolyékony hulladékok elhelyezésének megoldásai, hasznosítási lehetőségek Tavas szennyvíztisztítási módok Élőgépek Gyökérzónás szennyvíztisztítás A szennyvíziszap kezelése Kapcsolódó számítási feladatok 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi körülmények Településüzemeltetési helyszínek(szennyvíztisztító telep, hulladéklerakó, vízmű, csatornamű) 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % 345

jeles (5)

81-100 %



346

2. Környezettechnika gyakorlat

64 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A környezettechnika gyakorlat tantárgy tanításának célja a környezetvédelemi alapismeretek, a környezettechnikai alapok, a vízgazdálkodási alapismeretek tantárgyak tanulása során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek elmélyítése, rendszerezése és alkalmazása gyakorlati feladatokon keresztül. Ismerjék a környezettechnikai eljárásokat, azok gyakorlati megvalósítását, a berendezések működési elvét, a műtárgyak funkcióit. Tudják elvégezni a szakmai számításokat, rendszerezni és értékelni a mérési eredményeket, az üzemlátogatások során összegyűjtött megfigyeléseket. Segítse a tanulók problémamegoldó képességének és kreativitásának továbbfejlődését. A tantárgy tanítása biztosítsa a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelemi alapismeretek, Környezettechnikai alapok, Vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlatok Vízgazdálkodási alapgyakorlat 2.3. Témakörök 2.3.1. Szennyvízkezelés kémiai módszerei 21óra Foszfor eltávolítás szennyvizekből Eltávolításának technológiái, lecsapószerek Elméleti lecsapószer mennyiség meghatározása Foszfortartalom meghatározása. Leválasztás hatásfokának megállapítása. Lipcsei ülepítő leválasztási hatásfokának megállapítása különböző vízhozamoknál 2.3.2. Vízkezelési módok 21 óra Gázkihajtás Gázkihajtási módok. Szén-dioxid kihajtása melegítéssel és levegőztetéssel. CO2 koncentráció változásának mérése az idő függvényében. Szén-dioxid kihajtása mechanikus ráhatással és vákuummal. CO2 koncentráció változásának mérése az idő függvényében. Eltávolítási technológiák. Derítés, derítőszerek. Derítési próba flokkteszterrel. Arzénmentesítés 2.3.3. Elválasztó műveletek Extrahálás Szilárd-folyadék extrakció Folyadék-folyadék extrakció Szennyezőanyag kioldása talajmintából Bepárlás, desztillálás Oldószer kinyerése oldatból és folyadékelegyből. Vízgőzdesztillálás 347

22 óra

Illóolaj kinyerése növényekből. Ioncsere Ioncserélő gyanta kapacitásának meghatározása. A lejövő víz pH változásának mérése az idő függvényében. Felúsztatás, flotálás Szűrés Szemcsés szűrő készítése, megfelelő tulajdonságok kialakítása 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Műveleti laboratórium Szaktanterem Üzemlátogatás 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


348

3. Műszeres analitika gyakorlat 64 óra 3.1. A tantárgy tanításának célja A műszeres analitika gyakorlattantárgy tanításának célja, hogy az alapgyakorlatokon és az elméleti órákon szerzett ismeretek birtokában a tanulók képessé váljanak a korszerű analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények feldolgozására, dokumentálására. A cél a műszeres analitikai eszközök működési elvének megismerése és az egyes műszerek leírás alapján történő kezelése. A vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozása az elvárható analitikai pontosság betartásával történjen. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és környezetvédelmi számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Analitika gyakorlat Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat 3.3. Témakörök 3.3.1. Elektroanalitikai módszerek 32 óra Vízminták, talajkivonatok analitikai vizsgálata Elektrokémiai mérések Az elektromotoros erő mérése Elektrokémiai pH-mérés Direkt potenciometria, talaj és hulladékkivonatok, csurgalékvíz pH-mérése Potenciometrikus titrálások (sav-bázis és redoxi titrálás), kénsav-, foszforsav-tartalom, lúgtartalom meghatározása. A titrálási görbék megszerkesztése, a végpont meghatározása Ionszelektív elektródok használata Öntözővíz vezetőképességének, összes sótartalmának meghatározása Vezetőképességi titrálások , sav- és lúgtartalom meghatározása 3.3.2. Optikai módszerek 32 óra Spektrofotometriás mérések, víz nitrit- és nitrát-tartalmának meghatározása, Foszfáttartalom meghatározása, Nehézfémek meghatározása környezeti mintákban UV és VIS tartományban Toxikus anyagok meghatározása környezeti mintákban UV és VIS tartományban Felszínalatti víz vastartalmának meghatározása fotometriásan Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Műszeres analitika laboratórium 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 349



feladatok

és



350

4. Környezetvédelmi számítások

64óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A környezetvédelmi számítások elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti tantárgyak keretében tanultakat a gyakorlatban előforduló példákon keresztül alkalmazzák és számítási feladatokon keresztül begyakorolják. A tanórákon a környezetvédelmi technikus munkaköréhez tartozó szakmai számítások elvégzése nyújtson segítséget az egyes technológiákkal, és a hatósági ellenőrzéssel összefüggő esetek megoldásában. Az elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képessé váljanak a szakmai számítást igénylő munkahelyi feladatok megoldására. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelemi alapismeretek, Környezettechnikai alapok, Vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlatok Vízgazdálkodási alapgyakorlat 4.3. Témakörök 4.3.1. Kémiai számítások SI mértékegységrendszer SI-n kívüli korlátlanul használható mértékegységek alkalmazása Mértékegységek átváltása Gázokkal, gázelegyekkel kapcsolatos számítások Gáztörvények alkalmazása Koncentrációk számítása Erős sav, erős bázis pH-jának számítása Kémiai egyensúlyok Sztöchiometriai számítások Gravimetriás és titrimetriás feladatokhoz kapcsolódó számítások

12 óra

4.3.2. Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások 26 óra Vízminőség-védelemhez kapcsolódó számítási feladatok (vízlágyítás, fertőtlenítés, KOI, BOI,) Levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó számítási feladatok Talajvédelemhez, talajszennyezéshezkapcsolódó számítási feladatok Hulladékgazdálkodással kapcsolatos számítási feladatok Zajvédelemi számítási feladatok Sugárzáshoz, radioaktivitáshoz kapcsolatos számítási feladatok Határértékek, bírságszámítás 4.3.3. Méretezési számítások 26óra A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői,vízkészletek, vízállás fogalma és mérése Hidrometeorológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás Hidrológiai statisztika. Hidrosztatika, Euler törvénye, Archimedesztörvénye Gravitációs áramlások:térfogatáram, középsebesség,folytonossági egyenlet, Chezy képlete, hidraulikai sugár, mederérdesség, c sebességtényező Gravitációs áramlás nyílt csatornában és csővezetékben 351

Szabad átbukás, alulról befolyásolt átbukás, edényből kifolyás: µ vízhozam tényező, bukók hitelesítése Nyomás alatti áramlás: Bernoulli törvénye, geodéziai magasság, nyomásmagasság, sebességmagasság, hossz-menti veszteség, helyi veszteségek, λ súrlódási tényező, ζ helyi veszteségtényező Nyíltfelszínű csatornaméretezés: négyszög szelvény, trapéz szelvény, összetett szelvények, körszelvény Méretezés segédletekkel, méretezés számításokkal folytonossági egyenlet, Chezy-képlet alkalmazása Csőcsatorna méretezés csőcsatornák keresztmetszetei, a különböző keresztmetszetekhez használatos méretezési segédletek Csővezetékek méretezése: Nyomás alatti vízmozgások nyomásellenőrzése Bernoulli egyenlettel Veszteségek számítása különböző anyagú csővezetékeknél Tárolók méretezése vízhasznosítási tározók méretezése középvízhozam összegzés, grafikus módszer,számításos módszer Műtárgyak méretezése bukó, zsilip, áteresz, bújtató, hídnyílások Műtárgyak okozta duzzasztás számítása 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanteremi körülmények 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


352

5. Humánökológia

96óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A Humánökológiatantárgy tanításának célja a tanulók figyelmének ráirányítása a globális problémák közvetlen és közvetett okaira, az ember és a természeti környezet sajátos viszonyára, az emberi tevékenységek következményeire és azok visszahatására az emberre. Célja egy új szemléletmód és értékrend közvetítése a tanulók felé az előző évfolyamokon megszerzett ismeretek integrálása. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelemi alapismeretek, Természetvédelemi alapismeretek, Ökológiai alapismeretek, Közismereti biológia Biológia gyakorlat 5.3. Témakörök 5.3.1. Az emberiség globális problémái 32 óra A népesség növekedés üteme, a növekedés határai, a Föld eltartó képessége A világ (Európa és Magyarország) élelmiszertermelése és az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás alakulása Szegénység, éhezés, Élelmiszer-biztonság fogalma, Élelmiszer higiénia Az élelmiszerek egészségügyi biztonságát veszélyeztető tényezők,vegyi szennyezettség (növényvédő- és gyomirtószerek, rovar- és rágcsálóirtószerek-, gyógyszermaradványok, nehézfémek, tisztító- és fertőtlenítőszerek, stb.)rovarok és paraziták, patogének és toxinjaik, sugárszennyezettség,tartósítószerek, mesterséges színezékek, aromák, állományjavító szerek, fizikai szennyezettség(üvegszilánk, fémforgács, kavics, stb.) Élelmiszerek ökológiai értéke (bio- élelmiszerek, chilled food, stb.) Élelmiszerek természet- és környezetvédelmi értéke (előállítás energiaigénye, környezet védelme, újrafelhasználható és környezetbarát csomagolóanyagok) Biotechnológia mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségei és azok hatásai Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági szabályozása 5.3.2. Környezet-egészségtan, környezettoxikológia 32óra Környezetés egészség kapcsolata, az egészség meghatározói A környezet‐ egészségtan részterületei Civilizációs vagy környezeti betegségek A környezeti ártalmak megelőzése Környezeti hatások okozta egészségkárosodások megelőzése ÁNTSZ feladatai Az emberi tevékenység hatása a légkör összetételére Kültéri (out-door) levegőszennyezés A levegőt szennyező gáznemű anyagok (Szén-monoxid, kén-dioxid és kénsav, savas eső,ammónia és kénhidrogén, argon, klimatikus hatások, klímaváltozás hatása a szervezetre, levegőt szennyező szilárd anyagok, porok) hatása az emberi szervezetre Beltéri (in-door) levegőszennyezés - Sick Building Syndrome Légnyomás Az emberi tevékenység hatása a felszín alatti vizekre és a talajra Hidrológiai folyamatok jellemzése Talajvíz szintek értelmezése, talajvíz áramlása Folyadékvezető képesség, szivárgás 353

A világ ivóvízkészlete Hulladékelhelyezés, hulladéklerakásra alkalmas területek kiválasztása Hulladéklerakók hatása talajra, talajvízre Nehézfémek hatása az emberi egészségre Mezőgazdaságbanalkalmazott kemikáliák, műtrágyák és szervestrágyák és azok környezeti hatásai Peszticidek és herbicidek gyártása Gyógyszeralapanyagok és gyógyszerkészítmények hatása az emberi egészségre Környezeti zajterhelés forrásai,napi, napközbeni, esti, éjszakai zajjellemzők Stratégiai zajtérkép Zajterhelési zajtérkép Konfliktustérkép Intézkedési terv A környezeti toxikológia feladata Vegyi anyagok káros hatásának kimutatása Az ökotoxikológiai mérési eredmények szerepe a környezeti monitoringban környezetirányításban, határértékek kialakításában és a környezetvédelmi technológiák kiválasztásában A vegyi anyag környezetbe kerülése Vegyi anyagok hatása a környezetre 5.3.3. Fenntartható társadalom A fenntarthatóság fogalmának értelmezése A fenntarthatóság alapelvei A fenntarthatóság ökológiai, gazdasági és társadalmi háttere Hulladékok újrahasznosításának jelentősége Energia és környezet kapcsolata Környezetvédelmi szempontból globálisan jelentős energiaigények Szénbányászat és széntüzelés Kőolajbányászat, olajszállítás, folyékony tüzelőanyagok Földgázbányászat, gázszállítás, gáztüzelés Atomerőművek Megújuló energiaforrások Vízenergia Szélenergiát Napkollektor, napelem, naperőmű Árapályerőmű Geotermikus energia Üzemanyagok és kipufogó gázok Benzinüzemű járművek, katalizátorok Gázüzemű motor Hibrid autók A fogyasztó felelőssége

32óra

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. 354



a a a és



355

6. Környezeti biológia

64óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A Környezeti biológiatantárgy tanításának célja a tanulók figyelmének ráirányítása az ember és a természeti környezet sajátos viszonyára. Értse az élőlények közötti hatásokat, az élőlények és környezetük egymásra hatásait. Ismerjék a növényi és állati sejteket, sejtalkotókat, fontosabb szöveteket, az élőlények és környezetük szoros kapcsolatát, a környezetszennyező anyagok élőlényekre gyakorolt hatását. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia gyakorlatok Közismereti biológia Környezetvédelemi alapismeretek Természetvédelemi alapismeretek Ökológiai alapismeretek 6.3. Témakörök Rendszerezés alapjai, növények és állatok 24óra Természetes és mesterséges rendszerek, faj alatti és feletti kategóriák Vírusok és környezeti vonatkozásaik Baktériumok és felhasználásuk Mikrobiológiai folyamatok alkalmazása a környezetvédelemben Gombák, egysejtűek, felépítésük, környezeti vonatkozásaik Biofegyverek hatásai Növények Alacsonyabb rendű növények környezeti vonatkozásai: moszatok, mohák, zuzmók, mint bioindikátorok Magasabb rendű növények környezeti vonatkozásai: harasztok, nyitva- és zárvatermők környezeti igényei Állatok Alacsonyabb rendű állatok környezeti vonatkozásai: szivacsok és csalánozók pusztulása, férgek és ízeltlábúak jelentősége az ökológiai ciklusban Gerincesek környezeti vonatkozásai: dinoszauruszok kihalásainak okai, evolúciós újdonságok Kültakaró változásai – környezethez való alkalmazkodás Mozgás szervrendszere - környezethez való alkalmazkodás Emésztés szervrendszere – vitaminok, nyomelemek, mérgezések Légzés szervrendszere – allergia, betegségek Keringés és az immunrendszer- Vércsoportok, szívbetegségek és a környezet Kiválasztás – kiválasztás szervrendszere – ozmózis jelentősége 6.3.1.

Környezeti tényezők genetikai hatása 20óra Környezeti szennyezők hatása a szaporodásra Az embrionális fejlődést befolyásoló környezeti és genetikai tényezők: a terhességi szűrővizsgálatok fontossága Hormonjellegű anyagok hatása az emberre, élővilágra, nemi jellegre Idegrendszer felépítése Idegrendszer károsodása a környezeti hatásokra Érzékszervek változásai környezeti hatásokra (pl. nagyothallás, vakság) Hallás, egyensúlyozás látás, szaglás, ízérzékelés mechanizmusa 6.3.2.

356

Szem, fül felépítése 6.3.3. Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre 20óra Az élőlények elterjedését befolyásoló környezeti tényezők: élő és élettelen környezeti tényezők hatásai, Liebig-féle minimumelv Darwin nézetei: fajkeletkezés lehetőségei, nagy fajkihalások a Földtörténet során és ezek magyarázatai Élőlények elterjedése földrajzi térben: zonalitás, azonalitás fogalma Élőlények elterjedése időben: Aszpektus, szukcesszió fogalma Föld evolúciója (fizikai, kémiai biológiai evolúció; Miller-kísérlete), élőlények evolúciója (fejlődéstani elméletek, konvergens-divergens fejlődés, analóg-homológ szervek fogalma), emberré válás lépései (Australopithecus, Homo habilis, Homo erectus, Homo sapiens) és az emberek környezet-átalakító tevékenysége Környezeti tényezők hatása a viselkedésre Viselkedési elemek: tanult és öröklött viselkedési elemek, tanulási formák (Pavlovi-reflex, Skinner doboz, belátásos tanulás) Létfenntartó viselkedések: pl. táplálékszerzés, rejtőzködés Fajfenntartó viselkedések: szaporodás jellemzői Állatok kommunikációja és társas viselkedése: ezek fontossága a környezeti hatások változásaira adott reakciókban Állatok viselkedése a környezeti hatásokra (pl. taxis) Emberi viselkedési mintázatok, sztereotípiák 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 6.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


7. Környezetgazdaságtan

96óra

7.1. A tantárgy tanításának célja AKörnyezetgazdaságtantanításának célja bemutatni a környezet pusztulásának folyamatát, a szükségszerű környezetgazdálkodás kialakulásának fő okait, valamint a környezettudatos közgazdasági gondolkodás fejlődését, eredményeit és a tudományterület mai helyzetét. Világítson rá arra, hogy a gazdaság, a társadalom és a bioszféra egy komplex rendszer, amelyben a gazdaság nem vizsgálható megfelelően a többi elem nélkül. A tanulók értsék a társadalmi-gazdasági rendszer és a környezet határán zajló folyamatok, jelenségek összességét, azok kapcsolatait.A tantárgy tanítása segítse az előző évfolyamokon megszerzett természettudományos és társadalomtudományos ismeretek integrálását. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Jogi és szakigazgatási ismeretek Humán ökológia Környezetvédelmi számítások 7.3. Témakörök 7.3.1. Technológia és a környezet 20óra Technológiák fogalma és csoportosítása Főtermék, melléktermék, hulladék A technológiák bemenő- és kimenő anyagai Anyag-, energia- és hulladékmérleg A tisztább termelés fogalma Elérhető legjobb technológia (BAT), az elérhető legjobb megoldás (BATNEEC),a BATReFfogalma és előírásai Technológiai életciklusok A technológiai stratégia Az integrált szennyezés-megelőzés és - ellenőrzés, az IPPC Elérhető legjobb technológia (BAT), az elérhető legjobb megoldás (BATNEEC), a BATReF előírásai Technológiai paraméterek nyilvántartása Környezeti szempontú technológiaértékelés Kémiai biztonság Veszélyes anyag és veszélyes készítmény fogalma, LD-50 Veszélyes anyagok jelrendszere EINECS- és az ELINCS- jegyzék CLP(besorolás, címkézés és csomagolás)rendelet, A CLP- rendeletcélja és feladatai A CLP kötelezettségekben érintettek köre Biztonsági adatlap főbb tartalmi elemei H és P mondatok és számok, veszélyjelek Veszélyes anyag, keverék csomagolási egységén előírt információk Veszélyes anyagok bejelentése, értékesítése, veszélyes készítmények nyilvántartása, nyilvántartási adatlap, az ETTSZ Kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, a kémiai terhelési bírság 7.3.2. Környezetszennyezés gazdaságtana Külső gazdasági hatások Környezeti externáliák Környezeti szabályozás Közvetlen (normatív) szabályozás 358

38óra

Közvetett (gazdasági) szabályozás Adók, díjak, járulékok, Környezetterhelési díj Termékdíj, a termékdíj-köteles termékek köre Betétdíj Támogatások Határértékek és bírságok Levegőtisztaság-védelmi emissziós határértékek A levegőtisztaság-védelmi bírság A vízszennyező anyagok kibocsátási határértékei A vízbírság és a csatornabírság A hulladékbírság A környezeti zajterhelés határértékei, a zajbírság Környezetbarát vállalatirányítás Vállalatok környezeti kockázatainak becslése Vállalatok környezeti felelőssége Környezeti menedzsment Az ISO 14 001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer alapelvei és elemei A KIR A tanúsítás EMAS alapelvei Ökomarketing, ökomarketing – stratégiák 7.3.3. Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás 38óra A környezet gazdasági értékelésének módszerei Környezeti kárértékelés Környezeti hatásvizsgálat Az előzetes környezeti hatástanulmány A részletes környezeti hatástanulmány A környezetvédelmi engedély A környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés Dokumentációs és adatszolgáltatási feladatok Műszaki dokumentáció Veszélyes anyagok nyilvántartási szabályai Biztonsági adatlapok tartalma és nyilvántartása Légszennyezéssel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek Légszennyező források és a források mérési eredményeinek nyilvántartása Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentések (LAL) Változás-bejelentés Levegőtisztaság-védelmi éves bejelentések (LM) Javítójelentés Ózonkárosító anyagok bejelentése Hulladék-nyilvántartási és -adatszolgáltatási jelentősége, fő feladatai Szennyvízkibocsátással kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek A szennyvíz mérési eredményeinek nyilvántartása Vízjogi engedélyek és adatainak nyilvántartása Vízhasználók adatainak nyilvántartása: A, B, C adatlapok Üzemi fogyasztók adatainak nyilvántartása: D, E, F adatlapok Létesítési és szüneteltetési engedélyek nyilatkozatának nyilvántartása: L adatlap Felszíni vízminőség-védelmi alapbejelentés (VAL) Felszíni vízminőség-védelmi éves bejelentések (VÉL) 359

Változás bejelentése 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 7.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


360

8. Műszaki ismeretek

96óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A Műszaki ismeretektantárgy tanulók felismerjék és azonosítsák a legfontosabb szerkezeti anyag tulajdonságokat, műszaki felhasználhatóságuk területét és korlátait, azonosítsák a szerkezeti anyagokra ható fizikai erőket, igénybevételt, mechanikus hatást és azok következményeit. Ismerjék fel és műszaki ábrák alapján azonosítsák a legfontosabb általános gépelemeket, tudjanak gépelemekről, alkatrészekről vázlatrajzot készíteni. Ismerjék, értelmezzék és egyszerű számítási feladatokkal igazolják az alapkészülékek működését vagy tulajdonságait leíró fizikai törvényszerűségeket. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Műszaki ábrázolás 8.3. Témakörök 8.3.1. Mechanikai ismeretek 32 óra Szerkezeti anyagok Anyagok tulajdonságai Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Statika, erők, erőrendszerek, forgatónyomaték, erőpár vizsgálata, statika alaptétele, nyomaték, kényszerek Szilárdságtan, alapfogalmak, igénybevételek hatására ébredő feszültségek, húzó és nyomó igénybevétele, nyíró és hajlító igénybevétel Gépelemek, oldható, oldhatatlan kötések, hajtások, tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, csővezetékek, elzárószerelvények vizsgálata Méréstechnika: méréstechnikai alapfoglamak, mérési hibák, mérési adatok feldolgozása Mérőműszerek általános jellemzése, mérési módszerek Nyomásmérés, mennyiségmérés, áramló mennyiségek mérésének elve és eszközei, gyakorlati mennyiségmérés, hőmérsékletmérés, szintmérés 8.3.2. Szállító berendezések 32óra Tárolás és berendezései Szilárd halmazállapotú anyagok tárolása, folyadékok tárolása, gázok tárolása A szállítás és berendezései Szállító berendezések, áramlástechnika Szilárd anyag szállítása Szilárd anyagok szállítására alkalmas berendezések szerkezeti felépítése, működése Gázok szállítása Gázszállító berendezések működési elve és alapvető tulajdonságai Ventilátorok, fúvók, kompresszorok, többfokozatú kompresszor Gázsűrítés hőmérsékletviszonyai Folyadékok szállítása Folyadékszállító berendezések működési elve és alapvető tulajdonságai jelleggörbék. Folyadék- és gázszállítással kapcsolatos számítások, mérési adatok feldolgozása. 8.3.3. Áramlástechnikai mérések 32óra Folyadékok és gázok áramlásának törvényei A veszteséges áramlás gyakorlati számításai, egyenes csövek veszteségei, idomok és szerelvények ellenállása, csővezeték jelleggörbéje Folyadékszállító berendezések működési elve és alapvető tulajdonságai 361

Térfogat-kiszorítás elvén működő, és örvényelven működő szivattyúk tulajdonságai Szivattyú hatásfokának és szállítómagasságának elemzése, munkapont elemzés Szivattyú jelleggörbe felvétele, sorosan és párhuzamosan kapcsolt szivattyúk jelleggörbéje, két fordulatszámon mért szivattyú jelleggörbéje Üzemi szivattyú jelleggörbéinek vizsgálata Töltetes oszlopos szivattyú vizsgálata Áramlás jellege, lamináris és turbulens áramlás, Reynolds- szám mérése Mennyiségmérés vizsgálata, mérőperem kalibrálása rotaméterrel, mérőperem kalibrálása vízórával, különböző mennyiségmérő műszerek összehasonlítása Csősúrlódási tényező meghatározása, könyökös cső ellenállásának mérése 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 8.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


362

9. Jogi és szakigazgatási ismeretek

64 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A Jogi és szakigazgatási ismeretektantárgy tanulása során fejlődnek a szakmai jogi tantárgyak tanulásához szükséges képességek, a jogszabályokat ismerő, elemző, értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli és írásos kommunikációs képességek. Mutassa be az állam, az államszervezet felépítését, az Alkotmányt, a jogszabályok felépítését, hierarchiáját, a jogi eszközöket. Ismerjék az önkormányzatok működését, a regionális közigazgatás fogalmát, rendszerét. Tudják értelmezni a környezetvédelem és a természetvédelem területén hatályos jogszabályokat, ismereteiket alkalmazni az engedélyezési, szakhatósági, szabálysértési eljárások során. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a jogi, szakigazgatási és szabványügyi szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartásiszabályokat, aktív magatartásformákat. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezettechnika Ügyintézői feladatok 9.3. Témakörök 9.3.1. Jogszabálytan, közigazgatás 32óra A jogszabályok keletkezése, eredete, célja Jogforrások fogalma, értelmezése (anyagi, alaki) A jogszabályok jogforrási hierarchiája A jogszabályok részei (feltétel, rendelkező rész, jogkövetkezmény), szerepük A jogszabályok hatálya (időbeli, területi, személyi, tárgyi) A hagyományos hatalmi ágak, Az Alkotmány, mint a Magyar Köztársaság alaptörvénye Az Országgyűlés feladatai, A köztársasági elnök feladatai, A kormány, minisztériumokés feladatai Államigazgatás helyi szervezetei Alkotmánybíróság feladata, működése. Törvénykezési szervezet (bíróságok, közjegyzők, ügyészség) Önkormányzati igazgatás (szervezet, működése, feladat és hatáskör) Nonprofit szervezetek. 9.3.2. Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek 32óra A szakigazgatás szintjei (VM,NP igazgatóságok, KTVF, önkormányzatok) A kérelem benyújtásának lehetséges módjai, díja, illetéke Lehetséges döntések (elutasítás, megszüntetés, ügyintézés, végrehajtás) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek hatásköre, illetékessége, a működés fő területei Védelemre érdemes természeti értékek, A védetté nyilvánítás menete (országos és helyi) Védett Természeti Területek Törzskönyve, Védett természeti értékekből származó előnyök Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) alapelvei A bírság célja, a bírság kiszabásának alapja Az EU jogszabályok célja, alkalmazásuk előnyei Az EU jogszabályok hierarchikus rendje (ajánlás, határozat, irányelv, rendelet, vélemény) EU jogforrások (szerződések, a nemzetközi megállapodások, a másodlagos jog, előkészítő dokumentumok, a bírósági határozatok és a parlamenti kérdések) Egységes szerkezetbe foglalás jelentése, értelme, korlátai 363

A nemzetközi jogszabályok, egyezmények szükségessége, alkalmazásuk főbb területei A nemzetközi jogszabályok kapcsolódása a hazai jogszabályokhoz Néhány nemzetközi környezetvédelmi (főként levegő, víz, hulladék területekről) egyezmény felsorolása, rövid ismertetése Néhány nemzetközi természetvédelmi egyezmény felsorolása, rövid ismertetése. 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanteremi körülmények 9.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


364

A 10870-12 azonosító számú Környezetvédelmi ügyintéző feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

365

1. Környezeti analitika gyakorlat 48 óra 1.1. A tantárgy tanításának célja A környezeti analitika gyakorlattantárgy tanításának célja Az előző évfolyamon elsajátított laboratóriumi műveletek alkalmazása konkrét környezetvédelmi gyakorlati feladatok megoldása során. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre a kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, a mérési eredmények alapján a mennyiségi összetétel kiszámítására. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és környezetvédelmi számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Analitika gyakorlat Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat 1.3. Témakörök 1.3.1. Vízvizsgálatok 24óra Munka és tűzvédelem a laboratóriumban Talajmintavétel Vízmintavétel Levegőmintavétel Mintakezelés A térfogatos elemzés, acidi-alkalimetria ismétlése. Vízminták p- és m-lúgosságának meghatározása A víz lúgosságának és a változó keménység meghatározása Vízminták hidrogénkarbonát-tartalmának meghatározása Kloridion meghatározása Víz összes, Ca-, Mg- és állandó keménységének meghatározása Réz-, nikkel-, és cinkionok mennyiségi meghatározása komplexometriásan Vezetékes víz vas tartalmának meghatározása Felszíni vizek oldott oxigén tartalmának meghatározása jodometriás módszerrel KOI meghatározásapermanganometriásan Talajvíz szulfáttartalmának meghatározása titrimetriásan Esővízvizsgálatok 1.3.2. Talaj-és hulladékvizsgálatok 24óra Talajkivonat hidrolitos és kicserélődési aciditásának meghatározása Talajkivonat kloridion-tartalmának meghatározása csapadékos titrálással Talajkivonat magnéziumion-tartalmának meghatározása Talajkivonat kalciumion-tartalmának meghatározása Helyszíni mintavételek és vizsgálatok Környezeti minták helyszíni vizsgálata gyorstesztek, ökológiai mérőbőröndök segítségével Hulladékok nedvessé-g és hamutartalma Hulladékkivonatok vizsgálata 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Analitika laboratórium 1.5. A tantárgy értékelésének módja 366





367

2. Ügyintéző feladatok

96 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerjék az Önkormányzat környezetvédelemre vonatkozó napi feladatait. Átlássák a szakigazgatási és hatósági feladatokat.Képesek legyenek adatszolgáltatási és dokumentálási feladatok elvégzésére. Sajátítsák el a kapcsolattartás, panaszkezelés alapjait. Ismerje a tájékoztatás módjait, eszközeit. Tudja értékelni a település környezeti mutatóit és azokból a jellemző változásokat, a környezetei állapotváltozások jellemző tendenciáit. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelem Települési ismeretek Környezetgazdaságtan Humánökológia 2.3. Témakörök 2.3.1. Önkormányzati igazgatás 32 óra Önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai Önkormányzati igazgatás (szervezet, működése, feladat és hatáskör) Önkormányzatok szakigazgatási feladatai Önkormányzatok hatósági feladatai Lakossági részvétel Önkormányzatok gazdálkodása Település fogalma, típusai, települési tervezés, településfejlesztési koncepció, települési tervek típusai Infrastruktúra fogalma, Településüzemeltetés területei, közműszolgáltatások Település-egészségügy kommunális szolgáltatásai, köztisztaság, településtisztaság, temetkezés, kártevőirtás, rágcsálómentesítés, szúnyoggyérítés, parlagfű irtás Engedélyezési és ellenőrzési feladatok ÁNTSZ Település környezeti mutatóinak nyilvántartása Település környezeti állapotának vizsgálata Település egészségügy 2.3.2. Településkörnyezet 32 óra Településeket veszélyeztető antropogén hatások, települési környezetet terhelő tevékenységek Közlekedésből, ipari tevékenységekből, mezőgazdasági tevékenységekből, lakossági tevékenységből származó légszennyezés, talajszennyezés, vízszennyezés, zajterhelés Városok talaja, vízháztartása, városklíma Környezeti hatások okozta egészségkárosodások megelőzése Levegőtisztaság- védelmi határértékek (egészségügyi határértékek, tájékoztatási küszöbérték, riasztási küszöbérték, ökológiai határérték, zónák típusai, emissziós határértékek) Szmogriadó terv, aszmogot okozó leggyakoribb légszennyező anyagok és forrásaik Fenntartható területgazdálkodás, termőföld védelme, termőföld más célú hasznosítása Hulladék elhelyezés, települési hulladéklerakás, elkülönített hulladékgyűjtés szervezése 2.3.3. Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás Nyilvántartás, dokumentálás szabályai Természetvédelmi nyilvántartás Védett Természeti Területek Törzskönyve 368

32 óra

Adatszolgáltatás szabályai, módjai Jegyzőkönyv készítés szabályai Panaszkezelési eljárás Kapcsolattartás módjai Tájékoztatási kötelezettség Nyilvánosság bevonása a döntési folyamatokba Lakossági tájékoztatáshoz, település környezeti értékeléséhez adatgyűjtés 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi körülmények 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


369

XXXV. FÖLDMÉRÉS ÁGAZAT

370

FÖLDMÉRŐ, FÖLDÜGYI ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS (54 581 01) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 581 01 1.2. Szakképesítés megnevezése: Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 1. 3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 2 EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: 2.2. Szakmai előképzettség: 2.3. Előírt gyakorlat: 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 50 % 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % 2.8. Szintvizsga: 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma

FEOR megnevezése

3133

Földmérő és térinformatikai technikus

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Digitális-térkép kezelő Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző Földmérő (technikus) Földügyi térinformatikai szaktechnikus Létesítménygeodéta szaktechnikus Számítógépes térképész (technikus) Távérzékelési szaktechnikus Térinformatikai asszisztens (technikus) Térinformatikai ügyintéző Térképész technikus Térképvizsgáló (technikus) 371

Topográfus 3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A földmérő, földügyi és térinformatikai technikus az intézmény, szervezet, magán, vagy társas vállalkozás munkatársaként, szakmai irányítás mellett geodéziai jellegű terepi adatgyűjtés részfeladatait a vízszintes és magassági alappont-sűrítés, illetve részletmérés területén önállóan elvégzi. Az irodai feldolgozás során elvégzi a geodéziai számításokat, részt vesz a digitális földmérési térképek szerkesztésében. A földmérési térképi tartalmak változásnak terepi, irodai munkafeladatait elvégzi. Az ipari tevékenységhez (közlekedési, építőipari, agro, környezetvédelmi, honvédelmi), valamint a közművezetékek helyének meghatározásához kapcsolódó geodéziai, terepi felmérési, majd az ezt követő irodai feldolgozási részfeladatokat önállóan végrehajtja. A földhivatali hálózatban a földmérési és ingatlan-nyilvántartási állami, alapadatokat a földügy informatikai rendszerének használatával kezeli, módosítja, elvégzi az adatszolgáltatást. A nemzetgazdaság legkülönbözőbb területein megjelenő térinformatikai részfeladatokat, az adatgyűjtést, feldolgozást, adatbázis-kezelést és adatszolgáltatást önálló ellátja. A fentiekben felsorolt résztevékenységek ellátásában alkalmazottként munkát vállal vagy az azokban önállóan vállalkozik. A geodéziai, geoinformatikai munkavégzés során betartja a földmérés etikai normáit, valamint a térinformatikai adatokkal kapcsolatos nemzetközi jogi előírásokat. Együttműködik a munkatársaival. A szakképesítéssel rendelkező képes: - terepi helymeghatározást végezni, - földmérési adatokat gyűjteni, - irányítani a terepen a mérőcsoport munkáját, - részletes felméréshez vízszintes és magassági alappont-sűrítést végezni, - azonosítani a felmérendő objektumokat, - felismerni a terepi idomokat, - elhatárolást végezni, - részletes felmérést készíteni, - a terepi mérések feldolgozásával digitális térképet előállítani, - használni a fotogrammetria eszközrendszerét, - sajátos célú terepi geodéziai munkákat végezni, - sajátos célú geodéziai munkák irodai feldolgozási munkában részt venni, - ipari geodéziai terepi munkákat végezni, - részt venni az ipari geodéziai adatok feldolgozásban, - közműtérképi adatokat azonosítani és gyűjteni, - közműtérképi térképeket készíteni, - közműtérképi adatokat szolgáltatni, - földhivatali földmérési feladatokat végezni, - ingatlan-nyilvántartási adatokat, azonosítani, feldolgozni, - a földügyi térinformatikai rendszerben feldolgozást végezni, - ingatlan-nyilvántartási adatokat szolgáltatni, - térképi adatszolgáltatást végezni, - térinformatikai adatokat gyűjteni, - térinformatikai adatokat feldolgozni, - térinformatikai adatokat szolgáltatni, - távérzékelési feldolgozások részfeladatait elvégezni. 3.3. Kapcsolódó szakképesítések 372

A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 51 581 01 Digitális-térkép kezelő részszakképesítés 51 581 02 Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző részszakképesítés 51 581 03 Térinformatikai ügyintéző részszakképesítés 55 581 01 Földügyi térinformatikai szakképesítés-ráépülés szaktechnikus 55 581 02 Távérzékelési szaktechnikus szakképesítés-ráépülés 55 581 03 Térképész szaktechnikus szakképesítés-ráépülés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10986-12 Geodéziai alapismeretek 10987-12 Digitális térképkezelés 10988-12 Fotogrammetria feladatai 10989-12 Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés feladatai 10990-12 A térinformatika feladatai 10991-12 Mérnökgeodézia feladatai 10992-12 Geodéziai menedzsment 10993-12 CAD-ismeretek 11498-12 Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. Záró-dolgozat elkészítése (bővebben 7. Egyebek). 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység 373

E.)

A vizsgafeladat megnevezése: Záródolgozat készítése

A vizsgafeladat ismertetése: a technikusjelöltek a szorgalmi időszak utolsó fázisában záródolgozatot készítenek. A vizsgafeladat időtartama: 0 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25% F.)

A vizsgafeladat megnevezése: Digitális-térkép szerkesztés

A vizsgafeladat ismertetése: a technikusjelölt az állami földmérésben és a geodéziai műszaki gyakorlatban használt szakmai szoftverek segítségével digitális térképrészletet szerkeszt, meglévő térképi állományban adatváltozást végez. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% G.)

A vizsgafeladat megnevezése: Térinformatikai adatfeldolgozás

A vizsgafeladat ismertetése: a technikusjelöltek a térinformatikai műszaki gyakorlatban jellemző szoftverek segítségével, térinformatikai adatbázist hoz létre, abban adatokat módosít, adatokat feldolgoz, térképen megjelenít. A vizsgafeladat időtartama: 90 perc A vizsgafeladat aránya: 15 % H.)

A vizsgafeladat megnevezése: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

A vizsgafeladat ismertetése: A technikusjelölt a földügyi igazgatásban az ingatlannyilvántartás területén, használt szakmai szoftverek segítségével, ingatlan-nyilvántartási részfeladatot old meg. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat aránya: 10 % 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Sajátos célú geodéziai feladatok A vizsgafeladat ismertetése: A technikusjelölt a mérnökgeodézia, közműfelmérés és további sajátos célú geodéziai feladatok tudásterületeiből összeállított kérdésekre válaszol. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A.)

A vizsgafeladat megnevezése: A záródolgozat védése

A vizsgafeladat ismertetése: A technikusjelölt a szorgalmi időszakban elkészített és értékelt záró-dolgozatát bemutatja, az előre megadott a záródolgozat témájához kapcsolódó, kettő témakörből feltett kérdésekről kifejti a véleményét. 374

A vizsgafeladat időtartama: 10 perc (felkészülési idő 0 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 10% B.)

A vizsgafeladat megnevezése: Geomatikai ismeretek

A vizsgafeladat ismertetése: A technikusjelölt a földmérés, fotogrammetria, topográfia, ingatlan-nyilvántartás és térinformatika tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (ebből felkészülési idő 30 perc) A vizsgafeladat aránya: 20 % 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: Záródolgozatra vonatkozó előírások: A záródolgozat olyan összefüggő komplex mérési, számítási, térképezési, adat-feldolgozási, esetleg vizsgálati feladat, amely felöleli a tananyag egy részét, és kb. 5 nap terepi és 5 nap irodai munkával elkészíthető. A záródolgozat témáját a jelölt választhatja meg, a szaktanár jóváhagyásával, vagy a feladatot a szaktanár jelöli ki. A záródolgozat, elfogadása (legalább elégséges szintű elkészítése) a vizsgára bocsátás előfeltétele. Sikertelennek kell minősíteni a szakmai gyakorlati vizsgát, ha a jelölt a kapott feladatot a szakmai műszaki gyakorlat előírásai szerint, az adott határidőre, önállóan, a megfelelő szinten nem tudta elkészíteni! A záródolgozat témakörei: - vízszintes alappont meghatározások, - magassági alappont meghatározások, - vízszintes részletmérések végrehajtása, - magassági felmérések végrehajtása, - a földmérési alaptérkép tartalmának változásával járó feladatok végrehajtása, - fotogrammetriai adatgyűjtés, adatfeldolgozás, - digitális alaptérkép készítés részfeladatainak végrehajtása, - közműfelmérés, - ipartelepi geodéziai részfeladatok végrehajtása, - ingatlan nyilvántartási feladatok elemző bemutatása, - új geodéziai, fotogrammetriai, szakmai informatikai eszközök, módszerek, programok elemző értékelése, vizsgálata, bemutatása - térinformatikai adatgyűjtés és feldolgozás, - térinformatikai elemzések. A záródolgozatok tárgya komplex feladat. A záródolgozatokat csak a képző intézmény által kiadott, jóváhagyott témában lehet benyújtani. A záródolgozatnak tükröznie kell a választott probléma (kiinduló rendszer) összefüggéseit, kapcsolódásait. Lehetőleg teljes képet kell adnia a kiindulási helyzetről, a megoldási lehetőségekről, és ismertetnie kell az alkalmazott megoldás kiválasztásának a szempontjait is. Terjedelménél fogva nem kell minden részletet tartalmaznia. A kidolgozást olyan mélységig kell elkészíteni, hogy az bemutassa a kitűzött feladat egy reális megoldását. A záródolgozat minősítésének szempontjai: - formai megfelelés, - a feladat megértése, 375

- a feladat végrehajtása, - az önálló munka, - a mellékletek műszaki színvonala. A záródolgozatokat, a komplex szakmai vizsgát megelőzően legalább 30 nappal az előzetes szakmai bírálattal együtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátani. A vizsgabizottság elnöke vizsgálja, hogy a kitűzött feladat nehézségi foka megfelel-e az elvárható szintnek és a dolgozat eleget tesz-e a formai követelményeknek. „A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában”. 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék A földmérési terepi adatgyűjtés hagyományos mérőeszközei A vízszintes és magassági földmérési terepi adatgyűjtés hagyományos műszerei Mérőállomások Geodéziai pontosságú műholdas helymeghatározó eszközök Földalatti közművezeték kutató műszerek Számítógépes szaktanterem, internet hozzáféréssel Geodéziai számítási szoftver Geodéziai térképezési szoftver Fotogrammetriai munkaállomás Az ingatlan-nyilvántartás szoftverei Térinformatikai, navigációs műholdas helymeghatározó eszközök Térinformatikai feldolgozó szoftver CAD szoftver Szakmai jogszabály gyűjtemény

7. EGYEBEK 7.1. A szakirányú ágazati szakközépiskolai tanulmányokat befejező, szakmai érettségit szerzett tanulók a 13. évfolyamon készíthetők fel a komplex szakmai vizsgára, ezért számukra az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése a szakképző évfolyam megkezdése előtt történik. 7.2. A vizsgabizottsági tagot delegáló szakmai szervezet megnevezése, elérhetősége: Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. I. em. 106.

376


Szakmai követelménymodulok

54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

Tantárgyak

1/13. 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Munkavédelemi alapismeretek

0,5

Foglalkoztatás

0,5

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

Geodézia Térképismeret 10986-12 Geodéziai alapismeretek Topográfia Geodézia gyakorlat Digitális térképkezelés 10987-12 Digitális térképkezelés Digitális térkép gyakorlat 10988-12 Fotogrammetria Fotogrammetria feladatai Távérzékelés Jogi és ingatlan- nyilvántartási 10989-12 Az ingatlannyilvántartási ügyintézés ismeretek feladatai Ingatlan- nyilvántartási gyakorlat 10990-12 T

2/14.

Térinformatika Térinformatika gyakorlat

10991-12 Mérnökgeodézia Mérnökgeodézia feladatai Földmérési adatgyűjtés 10992-12 Geodéziai menedzsment ismeretek Mérési gyakorlat 10993-12 CAD-ismeretek CAD - ismeretek Geodézia fakultáció Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki összes óra összes óra

2 7 1 1 6 1

3 4 1

1

4 2

2

2 2

2

1,5

2 3

3 2

3

3,5 5 1 2 1 19

16 35

377

160

160

1 18

17 35


378

A 10986-12 azonosító számú Geodéziai alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

379

1. Geodézia tantárgy

276 óra/288 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A földmérési tevékenység alapjainak, alapfogalmainak megismerése. A földmérés hagyományos és korszerű mérő eszközei, műszerei felépítésének, valamint, az eszköz és műszerelemek funkcióinak elsajátítása. A vízszintes és magassági geodéziai számítások megismerése. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: optikai, elektro-optikai alapfogalmak, természet földrajzi ismeretek, trigonometriai alapismeretek, koordináta geometriai ismeretek Szakmai kapcsolódó tartalmak: 1.3.

Témakörök

1.3.1. Geodéziai alapok, alappontok 18 óra/18 óra Geodézia, fogalma, tárgya, feladata rész és rokontudományai, helye a tudomány fáján A Föld alakja, jellemzői A földmérés és térképészet tudománytörténete A vízszintes alappontok fogalma, állandósítása A magassági alappontok fogalma, állandósítása 1.3.2. A vízszintes mérés egyszerű eszközei, módszerei A vetítők A libellák A kitűző rúd A derékszögű szögprizmák A hosszmérés egyszerű eszközei Egyenesek kitűzése Műveletek a derékszögű szögprizmákkal Vízszintes távolságok meghatározása Derékszögű részletmérés

18 óra/18 óra

1.3.3. A szintezőműszer és használata A szintezés elve A szintezőműszer felépítése A szintezőműszer tartozékai A szintezőműszer vizsgálata Mérés a szintezőműszerrel Pont magasságának meghatározása horizontsíkkal Vonalszintezés számítása

18 óra/18 óra

1.3.4. Vetületi és alappont-hálózati alapismeretek A Geoid és helyettesítő felületei A vetítések fajtái, vetületi torzulások Kartográfiai vetületek Geodéziai vetületek Az EOV Matematikai és geodéziai koordinátarendszerek Vízszintes alappont-hálózatok kialakítása Magyarország vízszintes alappont-hálózata

38 óra/42 óra

380

Magyarország magassági alappont-hálózata Magyarország Integrált Geodéziai Alappont-hálózat (INGA) Poláris és rectanguláris koordináták I. geodéziai alapfeladat II. geodéziai alapfeladat 1.3.5. A vízszintes és magassági szögmérés műszere, végrehajtása A vízszintes és magassági szög fogalma A teodolit felépítése A teodolit tartozékai A teodolit hibái, vizsgálata A vízszintes szög- és iránymérés Ismert ponton mért iránysorozat tájékozása Magassági (zenit) szögmérés 1.3.6. A mérőállomás A fizikai távmérés elve, lehetőségei Az elektro-optikai távmérők felépítése Az elektro-optikai távmérők tartozékai Az elektro-optikai távmérők hibalehetőségei, vizsgálatuk A távmérés végrehajtása, a távolságredukciók A mérőállomások kialakulása A mérőállomások felépítése, tartozékaik A mérőállomások beépített programjai Mérés a mérőállomással 1.3.7. A műholdas helymeghatározás A műholdas helymeghatározás geometriai elve Távolságmérés a műhold és a földi vevő között Az idő-szinkronizáció A műholdak navigációs üzenetei A műholdas helymeghatározás hibaforrásai Műholdas helymeghatározó rendszerek Műholdak, földi irányító rendszer, vevők Magyarországi OGPS hálózat Navigációs és geodéziai célú adatgyűjtés Abszolút és relatív helymeghatározás Kódmérés és fázismérés Valós idejű és utólagos feldolgozás Statikus és kinematikus módszer

36 óra/36 óra

36 óra/36 óra

36 óra/36 óra

1.3.8. Vízszintes koordinátaszámítások 60 óra/66 óra Külpontosan mért irányok központosítása Külpontosan mért távolságok központosítása Tiszta irányméréses alappont meghatározások (elő-, oldal-, hátrametszés) Tiszta távméréses alappont meghatározás (ívmetszés) Vegyes irány- és távméréses alappont meghatározások (poláris pont meghatározás, sokszögvonalak, szabadálláspont meghatározás) Koordináta-transzformációk A mérési hibák Mérési hibák csoportosítása A véletlen hibák eloszlása és valószínűsége 381

Egy mennyiség jellemzésére szolgáló mérőszámok Mérések kiegyenlítése 1.3.9. Magasságszámítások Trigonometriai magasság számítás Magassági metszések Magassági vonalak számítása

16 óra/18 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt falitáblaként elhelyezhetők a geodéziai eszközök, műszerek képei, a földmérési és topográfiai mintatérképek. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


382

2. Térképismeret tantárgy

90óra/ 90 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A térképi ábrázolás geometriai alapjainak megismerése. A földmérés és térképészet kultúrtörténetének megismerése. Térképolvasási készségek szerzése, irány, hossz és területmérések a térképeken. A területmérések, számítások és területosztások lehetőségeinek megismerése. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: geometriai alapfogalmak, szerkesztések, földrajzi térképek, mértékegységek, egyszerű geometriai idomok jellemzői, területük Szakmai kapcsolódó tartalmak: 2.3.

Témakörök

2.3.1. Geodéziai ábrázolás Geometriai alapszerkesztések Geometriai vetítések Monge-féle vetítés Alapfogalmak Pont, egyenes, síkidomok, testek ábrázolása Egyenesek kölcsönös helyzete, Döféspont szerkesztések Metszésvonal szerkesztések Mérőszámos ábrázolás alapfogalmai Alapfogalmak Pont, egyenes, sík és síkidomok ábrázolása Illeszkedési és párhuzamossági feladatok Döféspont szerkesztések Metszésvonal szerkesztések Terepi szintvonalak szerkesztése

36 óra/36 óra

2.3.2. Térkép történeti és térképolvasási ismeretek A térképi ábrázolás jellemzői A térképek csoportosítása A térkép formai és tartalmi megjelenése A térképi tartalom értelmezése A térképi jelkulcs A térképezés kultúrtörténete A természeti népek térképei Az ókori térképek Az O-T térképek Az újkor térképei Hazai térképtörténet Lázár-deák térképétől a DAT-ig

18 óra/18 óra

2.3.3. Mérés a térképen Szög, hossz és terület mértékegységek A méretarány A grafikus térképek metrikus adatai Térképi irányok, hosszak, területek mérése

18 óra/18 óra

383

2.3.4. Területszámítás, területosztás A földfelszíni objektumok terület meghatározásának módszerei Szabályos idomok területei Szabálytalan idomok területszámítása koordinátákból Szabályos idomok területosztása Paralelogramma területosztása Háromszög területosztása Trapéz területosztása

18 óra/18 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt. Falitáblaként elhelyezhetők az egyetemes és hazai térképtörténet térképnagyításai, földmérési térképek, vázlatok és topográfiai mintatérképek. 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


384

3. Topográfia tantárgy

36 óra/ 36 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja A terep domborzatát, a felszíni formákat létrehozó folyamatok megismerése. A domborzatábrázolás módszereinek elsajátítása. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: természet földrajzi ismeretek Szakmai kapcsolódó tartalmak: párhuzamos merőleges vetítés, mérőszámos ábrázolási ismeretek, egyenes graduálása, sík szintvonalai 3.3.

Témakörök

3.3.1. Domborzattan A Föld kialakulásának elméletei Felszínalakító belső és külső erők A terepfelszín idomai Főidomok Mellékidomok Részletidomok

18 óra/18 óra

3.3.2. Magassági ábrázolások A domborzat ábrázolás módszerei A szintvonalas ábrázolás Kótált pontokkal történő ábrázolás

18 óra/18 óra

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai (topográfiai) szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt. Falitáblaként elhelyezhetők a domborzati idomok szintvonalas és metszeti rajzai, illetve topográfiai mintatérképek. 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 %

385



386

4. Geodézia gyakorlat tantárgy

348 óra/ 468 óra*


4.1. A tantárgy tanításának célja A földmérési műszaki gyakorlat hagyományos és korszerű mérő eszközeinek, műszereinek szakszerű, tudatos, balesetmentes kezelése, velük mérési részfeladatok elvégzése. A vízszintes és magassági geodéziai számítások végrehajtása. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: optikai alapfogalmak, természeti földrajzi ismeretek, trigonometriai alapismeretek, koordinátageometriai ismeretek Szakmai kapcsolódó tartalmak: geodéziai mérőeszközök, műszerek, vízszintes koordinátaszámítások, magassági mérések, számítások 4.3.

Témakörök

4.3.1. Szabadkézi és műszaki rajz Rajzlapok, rajzeszközök A perspektív ábrázolás törvényszerűségei Rajzok készítése szemlélet és képzelet alapján A rajz-szabványok Szabványírás

18 óra/18 óra

4.3.2. Geodéziai és térképi alapszámítások Műveletek szögekkel Szög, hossz és területátszámítások Méretarány számítások A mérnöki számológép használata

18 óra/18 óra

4.3.3. A vízszintes mérés egyszerű eszközeinek használata Egyenesek kitűzése Hosszmérések mérőszalaggal A derékszögű szögprizma használata Derékszögű részletmérés végrehajtása, mérési jegyzet készítése

36 óra/36 óra

4.3.4. Szintezés Leolvasás a szintezőlécen A szintezőműszer vizsgálata Pont magasságának meghatározása horizontsíkkal Vonalszintezés végrehajtása A vonalszintezés munkarészeinek kezelése

30 óra/50 óra

4.3.5. A teodolit használata Pontraállás, állótengely függőlegessé tétele Vízszintes és magassági irányzás, szögleolvasások Vízszintes iránysorozat mérése I. geodéziai alapfeladat számítása II. geodéziai alapfeladat számítása Ismert ponton mért iránysorozat tájékozásának számítása Zenit szögek mérése Objektum magasság mérések, trigonometriai magasság számítások A vízszintes és magassági szögmérés munkarészeinek kezelése

36 óra/46 óra

387

4.3.6. Területszámítások, területosztások Hosszak és koordináták mérése grafikus térképeken Területszámítások térképi hosszak alapján Területszámítás koordinátákból Szabályos idomok területosztása Paralelogrammák felosztása Háromszögek felosztása Trapézok felosztása

42 óra/62 óra

4.3.7. A mérőállomások használata A mérőállomások kezelése, beépített programjai A mérőállomások vizsgálata Vízszintes és magassági szög mérése mérőállomással Távmérés végrehajtása mérőállomással A mért távolságok redukció számításai Vízszintes poláris mérés mérőállomással Trigonometriai magasságmérés mérőállomással A mérőállomással történő mérés adatrögzítése, munkarészei

36 óra/56 óra

4.3.8. Műholdas helymeghatározó eszközök használata 36 óra/56 óra Navigációs GNSS eszköz kezelése Objektumok felkeresése navigációs GNSS eszközzel Pontok, útvonalak meghatározása, rögzítése navigációs GNSS eszközzel Geodéziai GNSS eszköz kezelése Helymeghatározás geodéziai GNSS eszközzel Abszolút és relatív helymeghatározás végrehajtása Kódmérés és fázismérés végrehajtása Valós idejű és utólagos feldolgozás végrehajtása Statikus és kinematikus mérés végrehajtása A GNSS mérés adatrögzítése, munkarészei 4.3.9. Vízszintes koordinátaszámítások 72 óra/92 óra Külpontosan mért irányok központosításának számítása Külpontosan mért távolságok központosításnak számítása Tiszta irányméréses alappont meghatározások (elő-, oldal-, hátrametszés) számítása Tiszta távméréses alappont meghatározás (ívmetszés) számítása Vegyes irány- és távméréses alappont meghatározások (poláris pont meghatározás, sokszögvonalak, szabadálláspont meghatározás) számítása Koordináta-transzformációk számítása 4.3.10. Magasságszámítások Magassági metszések számítása Magassági vonalak számítása

24 óra/34 óra

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai gyakorlati szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt. Rendelkezésre áll legalább 20 db mérnöki zsebszámológép. Falitáblaként elhelyezhetők a geodéziai eszközök, műszerek képei, a földmérési és topográfiai mintatérképek. Jól megvilágított geodéziai mérőterem, a földmérési műszerek műszaki leírásaival, használati utasításaival. 388

Terepi geodéziai mérőpálya, melynek beépítettsége, fedettsége változatos, domborzata, tagolt, ahol az átmenő jármű és gyalogos forgalom csekély, balesetvédelmi szempontból alacsony kockázatú. 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


389

A 10987-12 azonosító számú Digitális térképkezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

390

1. Digitális térképkezelés tantárgy

128 óra/132 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A földmérési térképek elkészítési lehetőségeinek megismerése. A térképi tartalom geometriai tulajdonságainak ismerete. A digitális földmérési térképek szerkesztési folyamatának megismerése. A térképi változások érvényesítése és a térképi adatszolgáltatás folyamatának ismerete. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: számítógépes operációs rendszerek, hardver, szoftver, ismeretek Szakmai kapcsolódó tartalmak: térképi alapismeretek, geodéziai számítási ismeretek 1.3.

Témakörök

1.3.1. Térképkészítési technológiák 16 óra/18 óra Földmérési alaptérképek készítésének módszerei Hagyományos térképszerkesztés, terepi mérési és fotogeodéziai adatok alapján Számítógépes térképszerkesztés Hagyományos térképek digitális átalakítása Digitalizálás, térképtranszformálás Helyrajzi számozás A község, belterület, külterület, földrészletek, alrészletek területszámítása Topográfiai térképek készítésének módszerei A topográfiai térkép, sík-, név- és domborzatrajza Tematikus térképek 1.3.2. A digitális térképek tartalma A digitális alaptérkép szabványa A DAT szabvány geodéziai alapjai A DAT tematikai felépítése A DAT adatminősége A DAT adatcsere- formátumú állományok felépítése Geometriai és topológiai építőelemek Objektumok és azok attribútumai A digitális alaptérkép előállításának folyamata

16 óra/18 óra

1.3.3. Digitális-térkép szerkesztés Digitális térképszerkesztő rendszerek Az Interaktív Térképszerkesztő rendszer Az ITR felépítése Az ITR felhasználói felülete Az ITR rétegei Az ITR állományok előkészítése, szerkesztése

32 óra/32 óra

1.3.4. Digitális-térképi adatok kezelése Digitális térképkezelő rendszere DATR A DATR menürendszere Térképi adatok kezelése Változásvezetés Adminisztráció

16 óra/16 óra

391

1.3.5. Térképi változások kezelése Településismeret térképi vonatkozásai Telekalakítások Épület fel és leszüntetések Területosztások Szolgalmi joggal kapcsolatos geodéziai feladatokat Kisajátítási eljárások földmérési feladatai Térképi változásokkal kapcsolatos kitűzések Megvalósulási térképek készítése

32 óra/32 óra

1.3.6. Digitális-térképi adatszolgáltatás 16 óra/16 óra A földhivatalok hatósági feladatai, hiteles földmérési adatszolgáltatás Térképi adatszolgáltatás Vízszintes és magassági alappontokkal kapcsolatos karbantartási és adatszolgáltatási feladatok Adatszolgáltatás a TAKARNET hálózaton 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt. Falitáblaként elhelyezhetők minta hagyományos és digitális földmérési alaptérképek, topográfiai térképek, vázlatok, vázrajzok. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


392

2. Digitális térképkezelés gyakorlat tantárgy

160 óra/160 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A digitális földmérési térképek szerkesztésének végrehajtása térképszerkesztő program alkalmazásával. A térképi változások átvezetéséhez szükséges munkarészek elkészítése. A változások átvezetése. A földhivatali hálózatban, a földmérés és térképészeti intézményekben, az önkormányzatoknál, tervezői intézeteknél, közmű üzemeltetőknél, út, vasút, vízügyi intézményeknél jelentkező földmérési és térképészeti adatok, térképek rendszerezése, kezelése, szakszerű tárolása, illetve tárolt adatokból, térképekből szükséges adatszolgáltatás végzése. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: számítógépes operációs rendszerek, hardver, szoftver, ismeretek Szakmai kapcsolódó tartalmak: térképi alapismeretek, geodéziai számítási ismeretek, műszaki informatikai alapismeretek 2.3.

Témakörök

2.3.1. Térképszerkesztő alkalmazások CAD-programmal rajzok készítése Földmérési rajzok, térképrészletek készítése CAD-programmal Egyéb térképező szoftverrel rajzok készítése Földmérési rajzok, térképrészletek készítése egyéb térképező szoftverrel Térképkészítés általános célú grafikus programmal (CorelDraw) 2.3.2. Földmérési alaptérkép szerkesztése Új ITR állomány létrehozása, a térképszerkesztési környezet beállítása Pont bevitel, vonalszerkesztés, felirat és jelkulcs lerakás Raszter állomány beolvasása és transzformálása Raszter állomány digitalizálása Helyrajzi számozás Területszámítás, területjegyzék készítése Termőföld tulajdonságok feltüntetése Lista műveletek alkalmazása Területosztás ITR szoftverrel DAT állomány készítése A geometriai elemek megírása, feliratozása ITR állomány kiírása DXF formátumba

16 óra/ 16 óra

64 óra/64 óra 48

2.3.3. Sajátos célú földmérési munkák 32 óra/32 óra 48 Változási vázrajzok elkészítése Telekalakítási (földrészlet határvonalának változását feltüntető) vázrajz készítése (megosztás, egyesítés, házhelyosztás, utcanyitás, stb.) Épület fel- és leszüntetési vázrajz készítése Művelési ág változási vázrajz készítése Ingatlan-nyilvántartási tartalmat érintő megvalósulási térkép készítése Egyéb vázrajzok készítése: - osztatlan ingatlanra vonatkozó több kezelői jog vázrajza, - telki szolgalmi jog vázrajza, - villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog vázrajza, 393

-

vezetékjog vázrajza, vízvezetési és bányaszolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges vázrajz, kisajátítási térkép.

2.3.4. Fotogrammetriai és topográfiai térképszerkesztések Digitális képek előállítása Belső tájékozás végrehajtása Relatív tájékozás végrehajtása Abszolút tájékozás végrehajtása Vonalas kiértékelés Digitális topográfiai térképek síkrajzának szerkesztése Digitális topográfiai térképek névrajzának szerkesztése Digitális topográfiai térképek jelkulcs elmeinek kezelése Digitális domborzat modell készítése Digitális ortofotó készítése Távérzékelt felvételek adattartalmának elemzése

32 óra/32 óra

2.3.5. Mérnökgeodéziai térképek kezelése A mérnökgeodézia térképfajtái tartalmának elemzése, értelmezése Mérnökgeodéziai térkép és vázlatrészletek szerkesztése A közmű adatbázis kezelése Változásvezetés a közműadatbázisban Adatszolgáltatás a közműadatbázisból

16 óra/1632 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmai számítástechnikai szaktanterem, 16 tanulói és 1 szaktanári munkahellyel, a számítógépeken telepítve egy földmérési térképszerkesztő (ITR) és egy a földmérési műszaki gyakorlatban elterjedt geodéziai számítási szoftver, egy hálózatra kötött nyomtatóval. Fotogrammetriai munkaállomás, kettő sztereo-szemüveggel. A szaktanteremben megtalálhatóak az állami földmérés hatályos alappont-sűrítési, részletmérési szabályzatai, utasításai. Falitáblán elhelyezhetőek a digitális földmérési, topográfiai és közműtérképek kivágatai. 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % 394



395

A 10988-12 azonosító számú Fotogrammetria feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

396

1. Fotogrammetria tantárgy

32 óra/ 36 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A fotogrammetria fejlődésének, geometriai, matematikai, optikai alapjainak megismerése. A hagyományos és a digitális fénykép alapfogalmai a képrögzítés folyamatának megismerése. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: Descartes- féle derékszögű matematikai koordinátarendszerek, optikai (fizikai) alapfogalmak Szakmai kapcsolódó tartalmak: geodéziai derékszögű koordinátarendszerek, transzformációk, lencsehibák 1.3.

Témakörök

1.3.1. A fotogrammetria alapjai A fotogrammetria fogalma, feladata, módszerei, termékei A fotogrammetria geometriai alapjai A fotogrammetria matematikai alapjai A fotogrammetria optikai alapjai

16 óra/18 óra

1.3.2. A hagyományos és digitális kép Fotokémiai alapismeretek A hagyományos fénykép jellemzői A digitális kép jellemzői A digitális képrögzítés A mérőfénykép alapfogalmai, jellemzői, készítése A mérőfénykép torzulásai

16 óra/18 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Fotogrammetriai szaktanterem, melyben falitáblaként elhelyezhetők a fotogrammetria termékei: légi és földi mérőfénykép-nagyítások, fototérképek, fotogeodéziai termékek. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % 397



398

2. Távérzékelés tantárgy

64 óra/ 64 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A közvetett úton gyűjtött adatok, a földi, légi fényképek, mérőképek, űrfelvételek feldolgozási technológiáinak megismerése. A kiértékelések eredményeinek, a fotogrammetria, a távérzékelés termékeinek ismerete, adatminőségük értékelése. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: számítógépes operációs rendszerek, hardver, szoftver, ismeretek. Szakmai kapcsolódó tartalmak: földmérési térképek készítésének módszerei, geodéziai alappontok fajtái, a Radar-elv. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Ortofotogrammetria 16 óra/16 óra Ortofotogrammetriai alapfogalmak Az Abbe-Scheimpflug tételek A képátalakítás Differenciális képátalakítás Az ortofotogrammetria műszerei, digitális fotogrammetriai munkaállomás 2.3.2. Sztereofotogrammetria 16 óra/16 óra Sztereofotogrammetriai alapfogalmak Természetes és mesterséges térlátás Tájékozások A sztereofotogrammetriai kiértékelés módszerei A sztereofotogrammetriai műszerei, digitális fotogrammetriai munkaállomás 2.3.3. Fotogrammetriai technológiák A földi fotogrammetria munkafázisai Földmérési térképek készítése légi fotogrammetriával Illesztőpontok jelölése Terepi minősítés Fotogrammetriai pontsűrítés Fotogrammetriai kiértékelés A lézer-szkenner

16 óra/16 óra

2.3.4. Távérzékelési adatgyűjtés, adatfeldolgozás A távérzékelési folyamat A távérzékelés fizikai alapjai A távérzékelés adatgyűjtő rendszerei Az analóg távérzékelési feldolgozás A digitális távérzékelési feldolgozás

16 óra/16 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Távérzékelési szaktanterem, melyben falitáblaként elhelyezhetők a fotogrammetria és a távérzékelés termékei: légi és földi mérőfénykép-nagyítások, távérzékelési termékek fototérképek, fotogeodéziai, távérzékelési termékek. 2.5.






400

A 10989-12 azonosító számú Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

401

1. Jogi és ingatlan-nyilvántartási ismeretek tantárgy

68óra/ 72 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja Az államigazgatási és jogi alapismeretek bemutatása, az ingatlan-nyilvántartás alapjainak, rendszerének megismerése. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás elsajátítása. Elmélyedés az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerében. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: informatikai alapfogalmak ismerete Szakmai kapcsolódó tartalmak: földmérési (ingatlan-nyilvántartási) térkép, a község, belterület, zártkert, földrészlet, alrészlet fogalma, területe, a helyrajzi számok 1.3.

Témakörök

1.3.1. Államigazgatási alapismeretek Hatalom és szuverenitás Az állam sajátosságai Az alkotmány A választási rendszer Az államszervezet Földügyi szakigazgatás

18 óra/18 óra

1.3.2. Jogi alapismeretek Jogszabálytani ismeretek Az államigazgatási eljárás általános szabályai Polgári jogi ismeretek Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága

18 óra/18 óra

1.3.3. Az ingatlan nyilvántartás alapjai, rendszere Az ingatlan-nyilvántartás története Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei Az ingatlan-nyilvántartás rendszer Az ingatlan-nyilvántartás részei Az ingatlan-nyilvántartás módja

16 óra/18 óra

1.3.4. Az ingatlan nyilvántartási eljárás Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalma, alanyai, folyamata Az ingatlan-nyilvántartás okiratai A beadványok elintézése Az ingatlan-nyilvántartási határozat Jogorvoslatok az ingatlan-nyilvántartásban Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása Különleges ingatlan-nyilvántartási eljárások

64 óra/66 óra

1.3.5. Az ingatlan nyilvántartási informatikai rendszere A TAKAROS integrált információs rendszer felépítése A TAKAROS rendszer működése A TAKARNET hálózat

16 óra/16 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Általános földmérési, földügyi szaktanterem, melyben a Magyar Alkotmány mellett megtalálható a földügyi igazgatás hatályos jogszabálygyűjteménye, falitáblaként 402

elhelyezhetők a hagyományos ingatlan-nyilvántartás munkarészei: ingatlan nyilvántartási térkép másolat, tulajdonlap. A tanári számítógépre fel van telepítve a TAKAROS szoftver. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


403

2. Ingatlan-nyilvántartási gyakorlat tantárgy óra*

32 óra/32


2.1. A tantárgy tanításának célja Az ingatlan-nyilvántartási eljárás földügyi szakigazgatásban alkalmazott szoftverével az ingatlan-nyilvántartási eljárás komplex végrehajtása 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: számítógépes operációs rendszerek, hardver, szoftver, ismeretek Szakmai kapcsolódó tartalmak: földmérési (ingatlan-nyilvántartási) térkép, a község, belterület, zártkert, földrészlet, alrészlet fogalma, területe, a helyrajzi számok 2.3.

Témakörök

Ügyintézés a TAKAROS szoftverrel, adatgyűjtés a TAKARNET-en 32 óra/32 óra A TAKAROS szoftver felépítése Alapvető műveletek Iktatás Adatváltozások rögzítése Telki szolgalmi jogok bejegyzése Jogi jelleg feljegyzés Tulajdonjog bejegyzés Vagyonkezelői jog bejegyzése Jogok bejegyzése Tények bejegyzése Kombinált eljárások 2.3.1.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmai informatikai szaktanterem, 16 tanulói és 1 szaktanári munkahellyel, a számítógépek hálózatban vannak és fel van rájuk telepítve a TAKAROS szoftver. Megtalálható a földügyi szakigazgatás hatályos jogszabálygyűjteménye, falitáblaként elhelyezhetők a hagyományos ingatlan-nyilvántartás minta munkarészei: földmérési alaptérkép másolat, tulajdonlap. 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % 404

jeles (5)

81-100 %



405

A 10990-12 azonosító számú A térinformatika feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

406

1. Térinformatika tantárgy

96 óra/100 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja Az államigazgatás, a nemzetgazdaság, legkülönbözőbb területein megjelenő térinformatikai jellegű szakfeladatok menedzseri irányítással történő ellátásához szükséges ismeretek megszerzése. A GIS meghatározott részfeladatainak: az automatizált iroda, az adatgyűjtés, adatbázis-kezelés, adatintegrálás térinformatikai megjelenítés megismerése. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: számítógépes operációs rendszerek, hardver, szoftver, ismeretek, webes adatgyűjtés Szakmai kapcsolódó tartalmak: terepi geodéziai adatgyűjtő eszközök, fotogrammetriai, távérzékelési adatgyűjtés lehetőségei 1.3.

Témakörök

1.3.1. Térinformatikai rendszer alapjai GIS jelentősége és elemei Adatbázis-kezelő rendszerek Adatbázis modellek Térinformatikai rendszerek

16 óra/18 óra

1.3.2. Adatmodellek, adatbázis-kezelők A modellek általában Térbeli adatmodellek Az adatok minősége Meta adatok Adatbázis-kezelő rendszerek

16 óra/18 óra

1.3.3. Műveletek térbeli adatokkal Egyszerű és összetett térbeli műveletek Térbeli szerkesztések Síkbeli transzformációk Elemzési műveletek

48 óra/48 óra

1.3.4. A térképészet és a térinformatika kapcsolata Térképészeti eszköztár Tematikus térképkészítési módszerek Generalizálás GIS szoftverek térképészeti lehetőségei

16 óra/16 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Térinformatikai szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt. Falitáblaként elhelyezhetők a térinformatikai feldolgozás termékei, mintatérképei. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 407





408

2. Térinformatika gyakorlat tantárgy

64 óra/64 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja Térinformatikai adatazonosítás, adatgyűjtés végrehajtása. A térinformatikai műszaki gyakorlatban elterjedt szoftver segítségével térinformatikai adatfeldolgozás, adatbázis kezelés és adatfeldolgozás végrehajtása. Térinformatikai termék késztése. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: számítógépes operációs rendszerek, hardver, szoftver, ismeretek, webes adatgyűjtés Szakmai kapcsolódó tartalmak: terepi geodéziai adatgyűjtő eszközök, fotogrammetriai, távérzékelési adatgyűjtés lehetőségei, digitális térképszerkesztési ismeretek 2.3.

Témakörök

2.3.1. Térbeli adatbázisok kezelése Térinformatikai adatgyűjtés Adatbázis építése Alapműveletek Mérések térinformatikai adatbázisban Megjelentések Adatkezelés Adathasználat

32 óra/32 óra

2.3.2. Térbeli adatműveletek végrehajtása Térinformatikai lekérdezések Térinformatikai halmazműveletek Adatok összekapcsolása Övezetgenerálás Tematikus térképkésztés Digitális domborzatmodellezés

32 óra/32 óra

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmai számítástechnikai szaktanterem, 16 tanulói és 1 szaktanári munkahellyel, a számítógépeken telepítve egy a térinformatikai műszaki gyakorlatban elterjedt szoftver, egy hálózatra kötött nyomtatóval. A munkahelyeken Internet hozzáférés. A szaktanteremben falitáblán elhelyezhetőek a térinformatikai feldolgozás termékei, mintatérképei. 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: 409


0-50 % 51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-100 %



410

A 10991-12 azonosító számú Mérnökgeodézia feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

411

1. Mérnökgeodézia

64 óra/64 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja A mérnöki létesítményekkel kapcsolatban előforduló geodéziai feladatok bemutatása, az ipartelepek, illetve a vonalas létesítmények létesítése, átalakítása, során megjelenő földmérési tevékenységek, részfeladatok megismerése, elsajátítása. A közművezetékek és létesítményeik felmérése, térképezése, valamint a közműadatokból adatszolgáltatás végrehajtása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: Szakmai kapcsolódó tartalmak: földmérési térképek, tematikus térképek, DAT, vízszintes és magassági alappont-hálózatok, alappont-sűrítések, részletmérési és kitűzési módszerek. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Ipari beruházások geodéziai munkái 32 óra/32 óra Ipari beruházás résztvevői, geodézia szerepe Vízszintes és magassági alappont-hálózat tervezése, létesítése, alappontok állandósítása Tervezési alaptérképek készítése Vízszintes és magassági kitűzések Építés közbeni geodéziai művezetés, Vízszintes és magassági mozgásvizsgálati feladatok, Megvalósulási és üzemi térképek készítése Ipartelepi geodéziai munkaszervezés és munkavédelem Speciális térképek készítése, (bánya-, barlang-, pincetérképek, stb.) 1.3.2. Közmű-geodéziai feladatok Közművek szerepe, fajtái, nyilvántartásuk Közmű-alaptérkép készítése Közművezetékek és létesítményeik kutatása, felmérése Szakági részletes helyszínrajzok, közműtérkép készítése Közmű-változások átvezetése Adatszolgáltatás a közműnyilvántartásokból

16 óra/16 óra

1.3.3. Építési geodézia Tervezési alaptérképek készítése Vízszintes és magassági kitűzések Építés közbeni geodéziai művezetés Vonalas létesítmények jellemzői, részeik, fajtái Vonalas létesítmények felmérése, kitűzése Szelvényezés Hossz és keresztszelvények

16 óra/16 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt, melyben falitáblaként elhelyezhetők az ipartelepi beruházások, a vonalas létesítmények és a közmű-geodézia mintatérképei, speciális eszközeinek, műszereinek képe, rendelkezésre áll a mérnökgeodéziai szabályzat, annak mellékletei, valamint a közműfelmérést szabályozó utasítás. 1.5.

A tantárgy értékelésének módja

412





413

A 10992-12 azonosító számú Geodéziai menedzsment ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

414

1. Földmérési adatgyűjtés tantárgy

80 óra/ 80 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A modern alappont sűrítési, részletmérési technológiák megismerése. Az ehhez kapcsolódó állandósítási lehetőségek megismerése. A legújabb mérési eljárások, eszközök tanulmányozása. A szabályzatokban rögzített, kötelezően betartandó hibahatárok megismerése, azok eléréséhez szükséges módszerek. A mérési eredmények feldolgozásának számítástechnikai megoldásai. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: Szakmai kapcsolódó tartalmak: geodéziai mérőeszközök, műszerek kezelésének ismerete, DAT és az alappont sűrítési szabályzatok ismerete, vízszintes és magassági alapponthálózatok kialakítása, meghatározása, alappont-sűrítések, részletmérési és kitűzési módszerek. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Vízszintes alappont-sűrítés feladatai Országos vízszintes alappont hálózat áttekintése Felmérési alappontok sűrítésének módszerei A vízszintes alappont sűrítés technológiai lépései Meghatározási terv készítése Záró munkarészek elkészítése

16 óra/16 óra

1.3.2. Magassági alappont sűrítés feladatai Országos szintezési hálózat áttekintése A IV. és V. rendű szintezés szabályai A szintezőműszerek (kompenzátoros, digitális) szakszerű használata A vonalszintezés technológiája

16 óra/16 óra

1.3.3. Vízszintes és magassági részletmérés feladatai A vízszintes és magassági részletmérés módszerei, munkafázisai A poláris részletmérés eszközei, műszerei Részletmérés technológiája A mérési adatok kimentése, feldolgozása Térképszerkesztés a feldolgozott mérési adatokból

32 óra/32 óra

Terepi adatgyűjtés műholdas helymeghatározó rendszerekkel 16 óra/16 óra A geodéziai pontosságú műholdas helymeghatározási módszerek azonosítása (abszolút és relatív helymeghatározás; kódmérés, fázismérés) Aktív GNSS hálózatok Műholdas mérési technológiák - valós idejű és utólagos feldolgozás - statikus és kinematikus módszer - gyors statikus mérés - fél kinematikus mérés - valós idejű mérési technológiák (RTK) - egybázisos RTK mérés - hálózati RTK mérés 1.3.4.

415

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt, melyben az állami földmérés hatályos alappont-sűrítési, részletmérési szabályzatai, utasításai megtalálhatóak. Falitáblaként elhelyezhetők a hagyományos és digitális földmérési alaptérképek, topográfiai térképek, vázlatok, vázrajzok, jegyzőkönyvek mintái. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


416

2. Mérési gyakorlat tantárgy

224 óra/224 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló készség szinten tanulja meg a modern geodéziai műszerek használatát. Sajátítsa el az alappont sűrítési és részletmérési technológiákat. A mérési eredmények alapján számítástechnikai eszközökkel végezze el a feldolgozást. Készítse el a megfelelő szakmai szabályzatokban előírt munkarészeket. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: Szakmai kapcsolódó tartalmak: az alkalmazandó műszerek kézikönyvei, használati utasításai, a DAT és az alappont sűrítési szabályzatok ismerete, vízszintes és magassági alapponthálózatok kialakítása, meghatározása, alappont-sűrítések, részletmérési és kitűzési módszerek. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Vízszintes alappont sűrítés végrehajtása Irodai adatgyűjtés Terepi helyszínelés, szemlélés Meghatározási terv készítése Alappontok helyének kiválasztása, kitűzése Alappontok állandósítása, pontleírás készítése Mérőeszközök, műszerek kiválasztása, vizsgálata Szögmérés, hosszmérés végrehajtása Mérési adatok feldolgozása, koordinátaszámítás Záró munkarészek elkészítése (műszaki leírás)

64 óra/64 óra

2.3.2. Magassági alappont sűrítés végrehajtása Irodai adatgyűjtés végrehajtása Terepi helyszínelés, kitűzés, alappontok állandósítása Szintező felszerelés kiválasztása, vizsgálata Vonalszintezés végrehajtása, a szintezési szabályok betartásával  hagyományos (kompenzátoros) szintezőműszerrel  digitális szintezőműszerrel Irodai feldolgozás, az alappontok magasságainak kiszámítása Záró munkarészek készítése

40 óra/40 óra

2.3.3. Vízszintes és magassági részletmérés végrehajtása Irodai előkészítés végrehajtása Részletmérés végrehajtása terepen poláris felmérés ismert álláspontról poláris felmérés szabad álláspontról kitűzés külpontos mérés Irodai feldolgozás végrehajtása A részletmérés adatai alapján térképszerkesztés Záró munkarészek készítése

56 óra/56 óra

Műholdas helymeghatározó rendszerekkel terepi adatgyűjtés 40 óra/40 óra Előkészítés, a GNSS vevő kiválasztása a terepi adatgyűjtéshez, használatának áttekintése 2.3.4.

417

Statikus mérés végrehajtása irodai utófeldolgozással Gyors statikus mérés elvégzése permanens állomás bevonásával Kinematikus mérés OGPSH, illetve permanens állomás felhasználásával Valós idejű kinematikus mérés (RTK) saját bázis használatával (OGPSH ponton) hálózatos RTK mérés Irodai feldolgozás, térképezés 2.3.5. Mérnökgeodéziai gyakorlat 24 óra/24 óra Tervezési alaptérkép mérési részfeladatai Vízszintes és magassági kitűzések végrehajtása Genplan kezelésével kapcsolatos részfeladatok végrehajtása Egyszerűbb vízszintes és magassági mozgásvizsgálati mérések végrehajtása Közmű-alaptérkép mérési részfeladatai Földalatti közművezetékek kutatása, nyomvonaluk bemérése 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Geodéziai gyakorlati szaktanterem, mely digitális táblával (tanári számítógéppel, projektorral) felszerelt. Rendelkezésre áll legalább 20 db mérnöki zsebszámológép. Falitáblaként elhelyezhetők a geodéziai eszközök, műszerek képei, a földmérési és topográfiai mintatérképek. Terepi geodéziai mérőpálya, melynek beépítettsége, fedettsége változatos, domborzata, tagolt, ahol az átmenő jármű és gyalogos forgalom csekély, balesetvédelmi szempontból alacsony kockázatú. Jól megvilágított geodéziai mérőterem, a földmérési műszerek műszaki leírásaival, használati utasításaival. 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


A 10993-12 azonosító számú CAD-ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

419

1. CAD - ismeretek tantárgy

36 óra/36 óra*


1.1. A tantárgy tanításának célja A műszaki gyakorlat általánosan elterjedt rajzoló, vizuális tervező szoftverének megismerése, a digitális rajzszerkesztés szakmai alapfogalmainak elsajátítása, a vektoros térképszerkesztési szemlélet kialakítása. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kapcsolódó tartalmak: számítógépes operációs rendszerek, hardver, szoftver, ismeretek Szakmai kapcsolódó tartalmak: földmérési térkép sík-, domborzat- és névrajza, jelkulcsi elemek 1.3.

Témakörök

1.3.1. CAD alapismeretek A CAD programok főbb szolgáltatásai, felépítésük Mértékegységek (metrikus és nem metrikus hosszak, szögek) Koordináta rendszerek (helyi és világi) Geometriai alapelemek (pont, vonal, vonallánc, poligon, ív) Fóliák alkalmazásának lehetőségei Blokkok (definiálása, felhasználási esetei)

18 óra/18 óra

1.3.2. CAD szoftver használata 18 óra/18 óra AutoCAD szoftver felépítése (menüszerkezet, rajzfelület, eszköztárak) AutoCAD formátumok (dxf, dwg, exportálás és importálási lehetőségek) Geometriai alapelemek rajzolása, módosítása (áthelyezés, másolás, tükrözés, párhuzamos, felosztás, elforgatás, nagyítás, kicsinyítés, sraffozás, meghosszabbítás levágás) Tárgy-raszter (pont, derékszög, elem közepe, végpont, elérés, stb.) Feliratozás (hossz és szög megíratás, elhelyezés, méretezés, elforgatás, másolás, eltolás, stb.) Parancsok, gyorsgombok (geometriai rajzelemek rajzolása parancssorból, a szerkesztő gyorsgombok használata) Fóliák létrehozása, módosítása (szín, vonalvastagság, láthatóság, rögzítés, stb.) Raszter műveletek (importálás, elforgatás, eltolás, méretarány, vektorizálás) Blokk készítés/szétvetés Nyomtatás (papírméret, méretarány, nyomtatandó terület, *.pdf export) 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmai számítástechnikai szaktanterem, 16 tanulói és 1 szaktanári munkahellyel, a számítógépeken telepítve AutoCAD 2000, vagy későbbi verziószámú szoftver, egy hálózatra kötött nyomtatóval. Falitáblaként elhelyezhetők a CAD alkalmazások minta térképei, munkarészei. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71

420





421

XIV. VEGYIPAR ÁGAZAT

422

VEGYIPARI TECHNIKUS (54 524 02) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 524 02 1.2. Szakképesítés megnevezése: Vegyipari technikus 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440

2. EGYÉB ADATOK 2.1.A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: érettségi végzettség 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: – 2.2. Szakmai előképzettség: – 2.3. Előírt gyakorlat: – 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 60% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 40% 2.8. Szintvizsga: – 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) FEOR száma

3115

3153 3134 8132

FEOR megnevezése

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Vegyésztechnikus Vegyipari méréstechnológus Vegyésztechnikus Gyógyszeripari technikus Kőolajipari technikus Finomvegyipari géprendszer Vegyipari alapanyag-feldolgozó üzemeltető berendezés vezérlője Folyamatoperátor, vegyipar Vegyipari környezetvédelmi Környezetvédelmi technikus technikus Vegyi alapanyagot és terméket Autoklávkezelő, vegyipar gyártó gépkezelő Vegyi,- műanyag- és gumiipari 423

8133 8134

anyagkezelő, alapanyag-előkészítő Vegyianyaggyártó Vegyiparioldószer-kezelő Gyógyszeralapanyag-gyártó Gyógyszergyártó gép kezelője Gyógyszeriparigép-kezelő Műtrágya- és növényvédőszer- Műtrágyakeverő gyártó gép kezelője Növényvédőszer-gyártó

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Vegyipari technikus önállóan vagy mérnöki irányítással részt vesz nagyüzemi vegyi folyamatok végrehajtásában, ellenőrzésében, részleges vagy teljes irányításában, készülékek, berendezések üzemeltetésében, a termékek minőségének és kémiai összetételének ellenőrzésében. Alkalmazható a kőolaj- és benzinszármazékok, gyógyszerek, szintetikus anyagok, kozmetikumok, növényvédő szerek, műtrágyák és műanyagok gyártásában, műanyagok és gumik feldolgozásában. A szakképesítéssel rendelkező képes: -

ellenőrizni, irányítani az alapanyagok, gyártási segédanyagok beszállítását, raktározását és feldolgozását intézkedni a gyártás során felmerülő javítási, karbantartási munkák elvégzése felől alapvető gyorsjavításokat (tömítéscsere, szabványos cserealkatrész beépítése, kenési rendszer ellenőrzése, kenőanyag utántöltése) elvégezni a rendelkezésére álló berendezések elhelyezését és rendszerbe illesztését irányítani új berendezés üzembe helyezésében részt venni, közreműködni az ellenőrzési pontok kialakításában gondoskodni a felügyelete alá tartozó gépek, gyártó berendezések vagy laboratóriumi eszközök termék- vagy műszakváltást megelőző beállításáról figyelemmel kísérni a gyártási paraméterek alakulását, értékelni és összehasonlítani a technológiai utasítással kivizsgálni és javaslatot tenni vagy intézkedni az üzemzavarok, minőségi problémák elhárítása érdekében gondoskodni a gyártási feltételek folyamatos fenntartásáról, ellenőrizni a zavartalan alapanyag- és energiaellátást betartani és beosztott munkatársaival betartatni az üzemre, gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályokat elvégezni a termeléssel összefüggésben szükséges, közvetlen minőségi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokat elvégezni a szilárd anyagok, folyadékok és gázok mennyiségi és minőségi elemzésével kapcsolatos méréseket kezelni a minőségelemző és környezetvédelmi ellenőrző üzemi analitikai műszereket új vagy felújításra váró vegyi üzemek létesítésére és működtetésérevonatkozó tervek kidolgozásában közreműködőként részfeladatokat, kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészíteni és elvégezni

3.3. Kapcsolódó szakképesítések A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 31 524 02 Gyógyszer-készítménygyártó részszakképesítés 31 524 03 Vegyianyaggyártó részszakképesítés 424

55 524 04 55 524 01 55 524 02 55 524 03

Papíripari technikus Drog- és toxikológiai technikus Gyógyszeripari laboratóriumi technikus Műszeres analitikus

szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakképesítésszakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 10093-12 10097-12 10098-12 11498-12 11499-12 11500-12 11477-12 11478-12 11479-12

Üzemeltetési és mérési feladatok Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok Vegyipari műszaki alapfeladatok Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Gyógyszerkészítmények gyártása Vegyianyagok gyártása Vegyipari eljárások és mérések

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele:

10098-12

A szakképesítésszakmai követelménymoduljainak a modulzáró vizsga megnevezése vizsgatevékenysége Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési szóbeli feladatok Vegyipari műszaki alapfeladatok írásbeli

10093-12

Üzemeltetési és mérési feladatok

gyakorlati

11498-12

Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II.

írásbeli

azonosító száma 10097-12

11499-12

425

írásbeli

11500-12


11477-12

Gyógyszerkészítmények gyártása

11478-12 11479-12

Vegyianyagok gyártása Vegyipari eljárások és mérések

írásbeli szóbeli szóbeli gyakorlati és szóbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Vegyipari üzemeltetési feladatok A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari berendezések, karbantartása, működtetése, ürítése és feltöltése, folyadékok és gázok szállítása, hőcserélő berendezések kezelése, anyagelválasztó berendezések kezelése, porszerű szilárd anyagok szemcseösszetételének vizsgálata, szitaelemző és aprító készülékek kezelése. Csomagoló, ampullázó, gyógyszerkiszerelő, tablettázó és egyéb célgépek vezérlése. Üzemi állapotjellemzők mérése, dokumentálása A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat aránya: 15% B) A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari eljárások és mérések Műszeres analitikai mérések végrehajtása, eredmények kiértékelése, dokumentálása, optikai, fotometriás, elektrokémiai, kromatográfiás mérések Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat aránya: 15% II. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése Vegyipari műszaki alapfeladatok A vizsgafeladat ismertetése: Kémiai és fizikai kémiai fogalmak alkalmazását végzi a következő témakörökben: Vegyi anyagok kémiai tulajdonságai, jellemzői Halmazállapotok jellemzése, halmazállapot-változások Elegyek jellemzése, csoportosítása, összetételének megadása jellemzése fázisdiagramjaikkal Elválasztási folyamatok 426

Reakciók kinetikai és termokémiai jellemzői Az egyensúly kialakulása kémiai folyamatokban, a dinamikus egyensúly fogalma, az egyensúly befolyásolása, a konverzió fogalma Elektrokémiai ismeretek A szorpciós jelenségek leírása, alkalmazása Kémiai és fizikai kémiai számításokat végez a következő témakörökben: Anyagmennyiséggel kapcsolatos, valamint sztöchiometriai számítások Gázok, gázelegyek jellemzői, állapotváltozásai Halmazállapot-változások látens hői Elegyek összetétele, koncentrációk egymásba történő átszámítása A relatív tenziócsökkenés, a fagyáspontcsökkenés, a forráspont-emelkedés és az ozmózis nyomás törvények alkalmazása Reakciósebesség leírása a sebességi egyenlettel Tömeghatás törvénye, az egyensúlyi állandó (Kc) alkalmazása, konverzió számítása Elektrolitok egyensúlyai: adott koncentrációjú oldat pH-ja erős és gyenge savak, illetve bázisok esetén, disszociációfok, oldhatósági szorzat Megoszlás két oldószer között Elektrokémiai számítások Termokémiai számítások a reakcióhő meghatározására Vegyipari műszaki ismeretek alkalmazása a következő témakörökben: Vegyipari készülék, készülékrész vagy gépelem azonosítása összeállítási rajz vagy metszeti ábra alapján Mechanikai berendezések (keverők, szivattyúk, centrifugák) teljesítményigényének kiszámítása Anyag- és hőmérleg számítása (bepárlás, lepárlás, szárítás, extrakció, abszorpció) Vegyipari diagramok és táblázatok használata a számítások elvégzéséhez, adatok megállapításához A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat aránya: 15% III. Szóbeli vizsgatevékenység A) A vizsgafeladat megnevezése: Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok A vizsgafeladat ismertetése: Munkavédelmi-, biztonságtechnikai- és tűzvédelmi faladatok ismertetése. Vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásai, légszennyezők, vizek szennyezői, vízminőségi adatok, talajszennyezések bemutatása. Munkajogi, gazdasági, munkaszervezési feladatok ismeretése. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat aránya: 15% B) A vizsgafeladat megnevezése: Vegyipari eljárások és mérések A vizsgafeladat ismertetése:

427

Szerves és szervetlen vegyipari technológiák és műveletek alkalmazása a vegyipari eljárásokban, technológiai folyamatábrák értelmezése, reaktorok, műveleti berendezések működésének ismertetése, jellemzőik megadása. A kémiai reakciók hasznosításának lehetősége az ipari folyamatokban. A termelést befolyásoló műszaki paraméterek hatásának vizsgálata az egyes folyamatokra. A gazdaságosságot befolyásoló energia és anyagszükségletekkel kapcsolatos számítások elvégzése. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat aránya: 15% C) A vizsgafeladat megnevezése: Gyógyszerkészítmények gyártása A vizsgafeladat ismertetése: Növényi-, állati eredetű és szintetikus gyógyszerhatóanyagok gyártásának bemutatása. Gyógyszer kiszerelési eljárások ismertetése A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat aránya: 10% D) A vizsgafeladat megnevezése: Vegyianyagok gyártása A vizsgafeladat ismertetése: Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb szervetlen és szerves alapanyagok előállítását, mint savak, lúgok, szénhidrogének. Ismerteti a az homogenizálás, hőátadás, anyagelválasztás legfontosabb eszközeit és műveleteit. A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat aránya: 15% 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: – 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Fizikai és kémiai vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközökkel felszerelt laboratórium, az alaphálózati kiépítés mellett vákuum vételi lehetőséggel és legalább három, párhuzamosan működtethető vegyifülkével, ioncserélt víz előállítására alkalmas készülékkel. 428

Műszeres analitikai vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközökkel felszerelt laboratórium az alaphálózati kiépítés mellett legalább három, párhuzamosan működtethető vegyifülkével, ioncserélt víz előállítására alkalmas készülékkel. Ipari mérőműszerek használatához és egyszerű mérések elvégzéséhez alkalmas mérőberendezések (áramlásmérők, nyomásmérők, hőmérséklet, pH, nedvességtartalom stb. mérésére alkalmas eszközök). Vegyipari műveleti laboratórium (ún. félüzem, vagy kisüzem) – legalább 12 tanuló egyidejű foglalkoztatására – a vegyipari műveletek és technológiai alapeszközök működtetésének és vizsgálatának elvégzésére alkalmas modellezett körülmények között való gyakorláshoz, legkisebb ipari léptékű anyagtároló, szállító és hőcserélő berendezésekkel, jellegzetes célgépekkel felszerelve. A laboratórium az alaphálózati kiépítés mellett vákuum vételi lehetőséggel és legalább 4 bar nyomású ipari fűtőgőz ellátó hálózattal rendelkezzen. Vegyipari mérés- és szabályozástechnikai eszközökkel, mérési adatgyűjtővel felszerelt méréstechnikai laboratórium – legalább 12 tanuló egyidejű foglalkoztatására – az alaphálózati kiépítés mellett számítógépes ipari adatgyűjtő működtetésére alkalmas hálózati rendszerrel. Vegyipari reaktorok, alapanyag-előkészítő és termékkiszerelő berendezések. Gyógyszergyártó, ampullázó, tablettakészítő stb. célberendezések.

7. EGYEBEK

429

A szakképzés óraszáma 54 524 02 Vegyipari technikus Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Osztályfőnöki óra 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

1/13 heti óraszám e gy

ögy

1 Munkahelyi egészség és biztonság

1

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, Vegyipari biztonság munkaszervezési feladatok 10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok 11477-12 Gyógyszerkészítmények gyártása 11478-12 Vegyianyagok gyártása 11479-12 Vegyipari eljárások és mérések

2/14. heti óraszám e gy

Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Analitikai gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Vegyipari ismeretek Szakmai kémia Fizikai kémia Műszaki ismeretek

3 3

40

3

40

4 4+1

40 40

4,5 6 4 2

Vegyipari műveletek gyakorlat

4,5+ 0,5

Gyógyszertechnológia

2

Technológiai alapismeretek Alapműveletek Alkalmazott kémia Vegyipari műveletek Vegyipari technológia Műszeres analitika elmélet Műszeres analitika gyakorlat

2+1 2 3,5 4 3+1 2 2,5+0,5

0+2 20

Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra

15 35

430

160

27

8 35


431

A 10097-12 azonosító számú Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

432

1. Vegyipari biztonság tantárgy 96 óra 1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje és alkalmazza a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismereteiket a gyakorlati munkája során. Legyen tisztában az általános munkavédelmi szabályokkal, fókuszáljon a vegyipariban különös figyelmet érdemlő biztonságos munkavégzés feltételeire. Ismerje meg a vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatását, a környezeti szennyezések okozta károkat, a hulladékgazdálkodást, a vegyi katasztrófák elkerülésének lehetőségét, annak kezelési módját. Képes legyen ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, betartani és beosztott munkatársaival betartatni az üzemre, gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályokat. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Munkavédelmi alapismeretek 1.3.

Témakörök

1.3.1. Munkavédelem 32 óra A munkavédelem kialakulása, fogalma, célja, alapkérdései vegyipari vonatkozásai. A munkavédelem területei. A munkavédelmi szabályozás rendszere, hatósági felügyelet. A munkavédelem és a szabvány. Munkavédelmi oktatás típusai, tartalma. Súlyos munkabalesetek. A súlyos balesetek nyilvántartása, kivizsgálása, jelentési kötelezettség. Speciális biztonsági szín- és alakjelek, színdinamika. A munkahelyek biztonságos kialakítása tekintettel a vegyipari jellegű munkaterületekre. Fűtés és szellőztetés. Munkahelyi klíma, klímatényezők. Munkahelyek megvilágítása és a világítással szemben támasztott. követelmények. A vibráció és az ellene való védekezés. A sugárzás kialakulása, típusai, a védekezés lehetőségei. Teendők nukleáris katasztrófa esetén. Veszélyes anyagok fogalma, kémiai jellemzői. Biztonsági adatlap, H- és P-mondatok, (R-,S-mondatok) veszélyjelek és .piktogramok (CLPtörvény). Méreg, mérgezések fogalma, letális dózis, a méreg támadási pontja. Maró anyagokkal történő munkavégzés veszélyei, védekezés balesetek ellen. Veszélyes anyagok szállítása közúton és vasúton – veszélyes anyagokbesorolása, Kemlerszám, veszélyességi bárcák, teendők baleset bekövetkezésekor. Veszélyes anyagok tárolásának szabályai. Vegyipari katasztrófák és az elkerülés lehetőségei. Kockázatértékelés, a kockázatcsökkentés lehetőségei. Gépek és berendezések biztonságtechnikája. A villamosság biztonságtechnikája – az áram hatásai, az élettani hatás. súlyosságát befolyásoló tényezők, az áramütés következményei. Az áramütés kialakulásának lehetőségei. Érintésvédelem. Villámvédelem. Nyomástartó edények és berendezések. Egyéni védőeszközök kategóriái, tanúsítása, törvényi háttér. 433

Egyéni védőeszközökkel szemben támasztott követelmények, a kiválasztás szempontjai. Munkaegészségügy fogalma, felosztása, vegyipari vonatkozásai. Munkaélettan. Foglalkozási ártalmak és betegségek, az ellenük való védekezés. Orvosi alkalmassági vizsgálatok. Elsősegélynyújtás (mechanikai sérülések, vérzések, törés, ficam, égés, mérgezés, sav és lúgmarás, villamos áram okozta sérülések ellátása, újraélesztés). Foglalkoztatási feltételek. 1.3.2. Tűzvédelem A tűzvédelem fogalma, feladatai. Jogszabályok, a tűzoltóság irányítása, a tűz elleni védekezés szabályozása. Tűzoltóságok. Általános tűzvédelmi alapfogalmak (égés, robbanás, gyulladáspont). Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv. Tűzvédelmi oktatás a tűz jelzése. Tűzveszélyességi osztályok. Tűzvédelmi fokozatok. A tűzveszélyes anyagok használatára vonatkozó szabályok, tűzveszélyes.tevékenység. A tűzoltás módjai. Tűzoltó anyagok és eszközök. A kézi tűzoltó készülékek használata, a rajtuk található jelzések értelmezése. Viselkedési szabályok tűz esetén.

32 óra

1.3.3. Környezetvédelem Vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásai. Környezetvédelemre vonatkozó előírások, jogszabályok. Környezetvédelmi hatóságok. Levegőszennyezők. Kén-dioxid, kén-trioxid, nitrogén-oxidok. Szén-monoxid, szén-dioxid, szénhidrogének. Egyéb szerves vegyületek, halogének, hidrogén-halogenidek, porok, füstök. Vízszennyezők. Savak, lúgok, mérgező anionok. Nehézfémek, növényvédő szerek. Oldószerek, olajok, olajos anyagok. Biológiailag lebontható szerves anyagok (KOI, BOI), fertőző anyagok. Fizikai hatások. Hősugárzás. Zaj és rezgés. Sugárszennyezés. Hulladékgazdálkodás. A háztartásban és a termelésben keletkező, környezetre veszélyes hulladékok fajtái. Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása, megsemmisítése, újrahasznosítása. A hulladékok újrahasznosításának lehetőségei. Az elkülönített hulladékgyűjtés. A műanyagokkal, biológiai lebomlásukkal, újrahasznosításukkal, felhasználásukkal és előállításukkal kapcsolatos problémák. A fémek, a műanyagok, a papír nyersanyagokként való újrahasznosításának lehetőségei

32 óra

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem 434



435

A 10098-12 azonosító számú Vegyipari műszaki alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

436

2.

Laboratóriumi alapgyakorlat tantárgy

72 óra +70 óra ÖGY/ 108 óra 40óraÖGY

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló az évközi és összefüggő gyakorlat keretében megismerkedjen a laboratóriumban használatos eszközökkel, azok szakszerű használatával. Megismerje a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjon oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos ismeretek, fizika, kémia, szakmai kémia, vegyipari ismeretek. 2.3.

Témakörök

2.3.1. Általános feladatok 36 óra+35 óra ÖGY/ 54 óra + 20óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése. Tömegmérés. Térfogatmérés. Hőmérsékletmérés. Melegedési és hűlési görbék felvétele. Olvadáspont, forráspont mérése. Sűrűség mérése. Törésmutató mérése. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok. (ÖGY) 2.3.2. Oldatkészítés 36 óra+35 óra ÖGY/ 54 óra + 20óra ÖGY Oldat készítése szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató méréssel. Oldat készítése szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel.(ÖGY) A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató méréssel. (ÖGY) Munkahelyi laboratórium megtekintése. (ÖGY) 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Laboratórium 2.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

437

3. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat tantárgy108 óra+105 óra ÖGY/ 108 óra+40 óra ÖGY 3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a laboratóriumban szervetlen készítményeket előállítani, előkészíteni a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat, összeszerelni a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket, végrehajtani a reakciót és a termék kinyerése érdekében a megfelelő elválasztási és tisztítási műveleteket elvégezni. A tanuló ismerje az előállított szervetlen anyagok minőségi ellenőrzésének lehetőségét, képes legyen anionok, kationok kimutatására. Tudjon a mérésről az előírásnak megfelelő dokumentációt készíteni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos ismeretek, kémia, szakmai kémia, vegyipari ismeretek, laboratóriumi alapgyakorlat. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Szervetlen preparátumok készítése 54 óra +50óra ÖGY/ 54 óra+20 óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Laboratóriumi műveletek. Szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás, derítés, szűrés, dekantálás, hűtés, melegítés, desztillálás, szárítás, izzítás. Szervetlen anyagok előállítása. A preparátumokhoz szükséges anyagok jellemzőinek megismerése. A preparátum-készítéshez szükséges eszközök kiválasztása, készülékek összeszerelése. A kiindulási anyagok előkészítése. Mérési leírás alapján a preparátumok elkészítése. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY): gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés. 3.3.2. Minőségi elemzés 54 óra + 55óra ÖGY/ 54 óra +20 óra ÖGY Kvalitatív vizsgálatok. Kationok osztályba sorolása, osztályreakciók. Kationok szétválasztása. Fontosabb kationok és anionok kimutatása jellemző reakcióikkal vagy lángfestéssel. Összefüggő gyakorlaton ismeretlen porminták analízise. (ÖGY) 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Laboratórium 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. 438



a a a és



439

4.

Analitikai gyakorlat tantárgy

108 óra + 140 óra ÖGY/ 144 óra + 40 óra ÖGY

4.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló megismerje a mintaelőkészítés műveleteit, képes legyen az anyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismeretében klasszikus analitikai vizsgálatok elvégzésre, a gyakorlati alkalmazások megismerése, az iparban jelentőséggel bíró mérések áttekintésére. Ismerje a készülékek, eszközök tisztításának módját. Tudjon a mérésről az előírásnak megfelelő dokumentációt készíteni. Képes legyen üzemi körülmények között minőségellenőrzési feladatokban részt vállalni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, laboratóriumi alapgyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat. 4.3.

Témakörök

4.3.1. Gravimetria 54 óra + 70 óra ÖGY/ 72 óra + 20 óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Gravimetriás vizsgálatok: a lecsapás művelete. A csapadék szűrése és mosása: mérési alak és a csapadék alak fogalmai, a mérési alakba hozás művelete. A mérési eredmények alapján az anyag és összetételének megadása. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok. (ÖGY) 4.3.2. Titrimetria 54 óra + 70 óra ÖGY/ 72 óra + 20 óra ÖGY Vegyipari anyagok mintavétele, a minta előkészítése. Környezeti elemek mintavétele, a minta előkészítése. Térfogatos analízis. Sav-bázis-, komplexometriás, csapadékos, permanganometriás, jodometriás titrálások. Komplex vízanalitikai vizsgálatok az összefüggő gyakorlaton. (ÖGY) Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés.(ÖGY) 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Laboratórium 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 440





441

5.

Laboratóriumi gyakorlat tantárgy

128 óra+ 0 óra ÖGY/144 óra + 40 óra ÖGY

5.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a laboratóriumban szerves vegyiparianyagokat előállítani, előkészíteni a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat, összeszerelni a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket, végrehajtani a reakciót és a termék kinyerése érdekében a megfelelő elválasztási és tisztítási műveleteket elvégezni. A tanuló képes legyen az alapvető szerelési munkák elvégzésére, valamint az eszközök, készülékek tisztításának elvégzésére. Képes legyen alkalmazni az iparban használatos mérési eszközöket, műszereket a kémiai és biokémiai vizsgálatok végzése közben. Tudjon a mérési feladatáról szabályos jegyzőkönyvet készíteni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, laboratóriumi alapgyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat. 5.3.

Témakörök

5.3.1. Szerelési gyakorlat 20 óra+ 0 óra ÖGY/30 óra + 10 óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Laboratóriumi gyakorlatok előkészítése. Desztilláló berendezések összeállítása: légköri desztilláló, vákuumdesztilláló, vízgőzdesztilláló. Reaktorok (reakcióedények) felszerelése. Hűtési, melegítési eszközök. Szűrők, elválasztásra alkalmas eszközök. Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése 44 óra+ 0 óra ÖGY/42 óra + 10 óra ÖGY Kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőinek megismerése. Kiindulási anyagok előkészítése. Adott preparátumhoz a készülék összeszerelése. Mérési leírás alapján preparátum elkészítése alapfolyamatok és laboratóriumi műveletek alkalmazásával. Preparátumok ellenőrzése. Ellenőrzés olvadáspont-méréssel, refraktometriás ellenőrző méréssel, vékonyréteg kromatográfiával. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés. (ÖGY) 5.3.2.

5.3.3.

Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata 64 óra+ 0 óra ÖGY/72 óra + 20 óra ÖGY

442

pH mérés, elektromos vezetés mérése; potenciometrikus titrálás; fotometriás mérés látható tartományban, mikroszkópok működése. Környezeti elemek vizsgálata, valamint zsírok, olajok, szappan, keményítő kimutatása és vizsgálata. Fehérjék, enzimek, vitaminok összetételének, szerkezetének vizsgálata. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés. (ÖGY) 5.4. A képzés javasolt helyszíne. Laboratórium 5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


443

6.

Vegyipari ismeretek tantárgy

162 óra/ 162 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelésének, tárolásának előírásait. Megtanulják a laboratóriumi gyakorlathoz kapcsolódó mérések elvi alapjait. Megismerjék a gyakorlati feladatok mérési leírásait. Az elméleti kémiában tanultakat alkalmazzák a számítási feladatok megoldása során, ez segítse a tanulókat a tanult összefüggések megértésében. Tudjanak a gyakorlati feladathoz kapcsolódó szakmai számításokat végezni, reakcióegyenletet felírni. Képesek legyenek a mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítésére, a munka dokumentálására. Képesek legyenek a tanulók az elsajátított kompetenciák birtokában az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és számításokat alkalmazni a gyakorlati munkahelyi feladatok megoldása során. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, laboratóriumi alapgyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat. 6.3.

Témakörök

6.3.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek 27 óra/ 27 óra Vegyszerek biztonságos kezelésének tárolásának szabályai. Laboratóriumi eszközök csoportosítása, biztonságos használatuknak szabályai. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai. Tömeg-, térfogat-, hőmérsékletmérés lehetőségei. Fizikai jellemzők mérésének elvi alapjai. Sűrűségmérés (areométerrel, piknométerrel, digitális sűrűségmérővel), törésmutató mérés elvi alapjai. Olvadáspont, forráspont fogalma és meghatározásának elve. Az anyagok olvadás- és forráspontjának anyagszerkezeti oka. Oldószerek tulajdonságai, oldás folyamata. Oldatkészítés lehetőségei folyékony és szilárd halmazállapotú anyagokból, ésa kapcsolódó szükséges számítások gyakorlása. Oldatok hígítása, keverése és töményítése a szükséges számítások gyakorlása. Mérési eredmények dokumentálásának szabályai, mérési jegyzőkönyvek követelményei. A szelektív hulladékgyűjtés szabályai. 6.3.2. Vegyipari számítások alapjai 27 óra/ 27 óra Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan. Relatív atom- és molekulatömeg számítása.

Anyagmennyiség számítása. Sűrűség számítása, tömeg, térfogat, sűrűség kapcsolata. Moláris tömeg számítása. Gázok moláris térfogata. Avogadro törvényével kapcsolatos számítás. Oldatokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása más típusú (pl. sztöchimetriai) feladatokban. Oldatösszetétel számítások. Koncentrációk számítása, anyagmennyiség koncentráció, tömegkoncentráció. Koncentrációk átváltása. Oldhatóság hőmérsékletfüggése. Sztöchiometriai számítások. 444

Erős sav, erős bázis pH-jának számítása. 6.3.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek 36 óra/ 36 óra Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai. Hőátadási műveletek, hűtés, melegítés, szárítás, izzítás. Fizikai elválasztó műveletek, szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás, derítés, szűrés, dekantálás, desztillálás alkalmazásának lehetőségei. A megfelelő művelet kiválasztásának lehetősége az adott feladathoz. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai, a lecsapás körülményei. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai. A lejátszódó kémiai reakció reakcióegyenlettel történő leírása. Anyagszükséglet és termelési százalék számítása. Mérési leírások értelmezése. A felhasznált vegyszerek veszélyessége és a használatra vonatkozó biztonsági előírások. A preparátumok készítése közben keletkezett hulladékok kezelése Szervetlen ionok kimutatásának elvi alapjai. Kation osztályok, osztály reagensek, kimutatási reakciók ismerete. Anionok kimutatása. Összetett elemzések elméleti alapjai. A szelektív hulladékgyűjtés szabályai a laboratóriumban. A mérési eredmények dokumentálásának szabályai. 6.3.4. Vegyipari számítások 36 óra/ 36 óra Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan. Kémiai egyenlet használata a sztöchiometriai számításokban. Vegyipari folyamatokra vonatkozó számítások, tisztaság, kitermelés, anyagszükséglet számítása. A reakcióegyenlet alapján kémiai feladatok megoldása sav-bázis, redoxi, csapadékképződési és gázfejlődési reakciók során. Szilárd anyagok anyagmennyiség-százalékos összetételével kapcsolatos feladatok, az összetevők eltérő oldódásával összefüggő számítások. Oldhatósággal, oldhatóság hőmérséklet függésével kapcsolatos számítások Oldatok bepárlásával kapcsolatos számítások. Gázelegyekkel kapcsolatos számítások. Gáztörvények alkalmazása számítási feladatokban. Gázkeverékekkel kapcsolatos számítások: gázok sűrűsége, gázkeverékek összetétele, moláris tömege. Kémiai egyensúlyokkal kapcsolatos számítások. Egyszerű elektrokémiai feladatok megoldás. 6.3.5. Analitikai ismeretek Mintavételezés elméleti alapjai. Mintavételi terv készítése. A mérendő rendszer jellemzői. Minta halmazállapota szerinti mintavételi lehetőségek. A minta tárolása, tartósítása. A minta előkészítés szabályai. Fizikai mintaelőkészítés Kémiai mintaelőkészítés. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai. Csapadékos meghatározásokra vonatkozóan az oldhatósági szorzat értelmezése. Titrálási görbék értelmezése. 445

36 óra/ 36 óra

Mérési hibák. Mérési eredmények helyes megadása. Relatív hiba, szórás számítása. Gravimetriás meghatározások elméleti alapjai, kapcsolódó számítások. Gravimetriás és titrimetriás mérési leírások. Gravimetrás feladatokhoz kapcsolódó számítások, mérési eredmények kiszámítása. Titrimetriával kapcsolatos számítások. Mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számítások. Pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számítások. A meghatározandó komponens mennyiségének illetve koncentrációjának kiszámítása. 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem, laboratórium 6.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


446

7.

Szakmai kémia tantárgy

172 óra/216 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános törvényszerűségeket és az így szerzett ismereteiket alkalmazzák a vegyipari folyamatok megértésében, a vegyipari műszaki feladatok elvégzésében. A tanulóminél több olyan kémiai anyag tulajdonságaival ismerkedjen meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhat. Ismerje meg a különböző szervetlen és szerves vegyületek szerkezetükből adódó fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait. A tanuló megismerje, megértse és alkalmazza a természettudományos vizsgálati módszereket a tanulókísérletek elvégzése vagy tervezése során. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni a kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészítésében és elvégezésében. A tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik a gyakorlatban reagensek oldatok, segédanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismeretében azok kiválasztására, előkészítésre a laboratóriumi vagy technológiai eljárásokhoz. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, fizikai kémia, laboratóriumi gyakorlatok, alkalmazott kémia. 7.3.

Témakörök

7.3.1. Általános kémia alkalmazása 36 óra/ 48 óra Az atomok, molekulák, ionok felépítése és szerkezete. Az atomok elektronszerkezete. A periódusos rendszer és használata. Ionok képződése atomokból. A molekulák, képződésük, felépítésük, polaritásuk. Kémiai kötéstípusok. Modellezése illetve azok modelljeinek tanulmányozása, felismerése. A kötéstípusok azonosítása. Anyagi halmazok, kölcsönhatások. Oldatok. A kémiai átalakulások, kémiai reakciók általános jellemzése. A kémiai reakciók csoportosítása, a résztvevő anyagok száma szerint, részecskeátmenet szerint. A kémia reakciók energia változása, termokémiai fogalmak. A kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezők. Savak és bázisok reakciói. Redoxireakciók, oxidációs szám fogalma, meghatározása. A kémiai egyenletek szerkesztése. Tanulókísérletek. Savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára. Sók hidrolízisére. Közömbösítési reakciókra. Ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra. Oxidálószerek és redukálószerek hatására. Reakciók hőszínezetének érzékeltetésére. 7.3.2. Szervetlen kémia alkalmazása Nemfémes és fémes elemek és vegyületeik jellemzésének szempontjai. 447

36 óra/48 óra

Anyagszerkezet, halmazszerkezet, rácstípusok. Fizikai tulajdonságok. Szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség, elektromos vezetés. Kémiai tulajdonságok. Fontosabb reakciók. Előfordulás a természetben (elemi állapotban, vegyületekben). Ipari és laboratóriumi előállítás, felhasználás, környezeti hatások. Nemfémes elemek és vegyületeik. A hidrogén és tulajdonságai. Nemesgázok és tulajdonságaik. A halogénelemek és vegyületeik jellemzői. A víz, mint oldószer. A természetes vizek, vízkeménység. A kén és a kénsav vizsgálata, és jellemzői. A nitrogén, és vegyületeinek vizsgálata, jellemzői. A szén, szén-dioxid és a szénsav jellemzői. Fémek és vegyületek. A fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzői. A p-mezőfémei: alumínium, ón, ólom és vegyületeik. A d-mezőfémeinek atomszerkezete és ebből adódó tulajdonságaik: vas, kobalt, nikkel, króm, mangán, volfrám, titán, réz, arany, ezüst, platina, cink, kadmium, higany. Fémek korrózióvédelme. Tanulókísérletek és kapcsolódó számítások szervetlen elemekkel és vegyületeikkel. Halogéncsoport elemeivel és vegyületeivel. Oxigéncsoport elemeivel és vegyületeivel. Nitrogéncsoport elemeivel és vegyületeivel. A széncsoport elemeivel és vegyületeivel. Alkáliföldfémekkel. Alumíniummal, vassal, rézzel, cinkkel, kálium-permanganáttal. 7.3.3. Szerves kémia alkalmazása 36 óra/48 óra A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma, a szénvegyületek csoportosítása. A szénhidrogének összetétele és csoportosítás. Alkánok. Az izoméria. Az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságai. A földgáz és a kőolaj. A cikloalkánok. Alkének, fizikai és kémiai tulajdonságok. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének. Butadién, izoprén. A kaucsuk és a gumi. Az alkinek. Az acetilén fizikai és kémiai tulajdonságai. Aromás szénhidrogének, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Irányítási szabályok. Halogéntartalmú szénvegyületek és reakcióik. Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének. Oxigéntartalmú szénvegyületek. Az alkoholok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A fenolok. Az éterek, éterképződés. 448

Az aldehidek, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A ketonok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Az észterek, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Zsírok, olajok. Mosószerek. Az aminok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek. Az amidok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A szénhidrátok, a szőlőcukor és tulajdonságai. Fontosabb monoszacharidok. Diszacharidok és poliszacharidok. 7.3.4. Szervetlen kémia a környezetünkben 32 óra/ 36 óra Általános kémiai fogalmak rendszerező ismétlése. A periódusos rendszer és a belőle leolvasható tulajdonságok. A kötések, kötéstípusok, halmazszerkezet és kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal. A kémiai reakciók típusai, feltételei. A pH számítása. A redoxireakciók irányának meghatározása a standardpotenciálok alapján. Termokémiai egyenletek. Légköri gázok. Természetes összetevők kémiai jellemzői: N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok. Légszennyező gázok és forrásaik, kémiai jellemzőik: O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO. Légszennyezők környezeti hatása: üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg A víz környezeti és ipari jelentősége. A természetes víz összetétele A vízszennyező anyagok. A víz felhasználása. Szervetlen kémiai anyagok. Építőanyagok: mész, gipsz, cement. Szervetlen háztartási anyagok. Savak, lúgok és sók használata, ipari jelentősége. Fémek, nemfémek és vegyületeik vegyipari jelentősége. Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik. Fémes és nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai. A korrózióvédelme célja, főbb eljárásai. 7.3.5. Szerves kémia a környezetünkben 32 óra/ 36 óra Szerves kémiai anyagok. Szerves háztartási anyagok Szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentősége: telített, telítetlen és aromás szénhidrogének. Szerves eredetű légszennyező anyagok. Kőolaj előfordulása, feldolgozása, petrolkémiai jelentősége. Ipari alapanyagok és oldószerek: alkoholok, tiolok, fenolok, ketonok, aldehidek, karbonsavak, észterek, nitrogéntartalmú vegyületek jellemzői. A szénhidrátok és fehérjék biológiai jelentősége, előfordulása a környezetünkben. Műanyagok és monomerjeik. A gumi jellemzői Megújuló és nem megújuló energiaforrások. Ipari technológiák energia forrása. 449

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem 7.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


450

8.

Fizikai kémia tantárgy

136 óra/144 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja az alapvető fizikai kémiai fogalmak, ismeretek, törvények közvetítésével hátteret biztosítani a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek és képességek kialakításához. Fejleszti a tanuló problémafeltáró és problémamegoldó készségét, természettudományos szemléletét, megalapozza a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanulását. A tanuló a tanultak birtokában képes legyen vegyipari műszaki feladatok megoldására. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni a kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészítésében és elvégezésében. A tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik a gyakorlatban reagensek oldatok, segédanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak, halmazállapotának, oldódásának, oldhatóságának ismeretében azok kiválasztására, előkészítésre a laboratóriumi vagy technológiai eljárásokhoz. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti és szakmai kémia,közismereti fizika, alkalmazott kémia. 8.3.

Témakörök

8.3.1. Halmazállapotok és halmazállapot változások 36 óra/36 óra A gázhalmazállapot. Általános jellemzői, tökéletes és reális gázok. Az egyszerű gáztörvények áttekintése (megfogalmazásuk, matematikai alakjaik, grafikus képük). Az egyetemes gáztörvény alkalmazása. A gázmolekulák sebessége, a Maxwell-Boltzmann féle sebesség-eloszlási diagram. A folyadékállapot. Általános jellemzés, a folyadékok belső szerkezet. Viszkozitás, felületi feszültség. A szilárd állapot. Általános jellemzése, rácstípusok. Halmazállapot-változások. Párolgás-kondenzáció nyílt és zárt térben, a tenzió. A forrás, a forráspont és befolyásoló tényezői. Az olvadás és a kristályosodás. 8.3.2. Homogén többkomponensű rendszerek Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői. Az elegyek fogalma, jellemzői, csoportosítása. Elegyek összetételének jellemzése (koncentrációk). A gáz-gáz elegyek, gázelegyek általános jellemzése, a Dalton-törvény. A parciális nyomás fogalma és számítása. Móltört, átlagos moláris tömeg számítása. A folyadékelegyek általános jellemzése, párolgásuk, a parciális tenzió. Tenziógörbék típusai, forráspont- és harmatpont-görbék. A Konovalov-törvények. Folyadékelegyek szétválasztása: desztilláció. Az extrakció: Nernst-féle megoszlási törvény, megoszlási hányados. Az extrakció a gyakorlatban.

451

36 óra/36 óra

8.3.3. Egyensúlyi rendszerek 32 óra/36 óra Kémiai egyensúlyok A dinamikus egyensúly, egyensúlyi koncentrációk. A tömeghatás törvényének matematikai alakja, és megfogalmazása (Kc). Az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségei. Homogén egyensúlyok. A disszociáció fogalma, típusai. A disszociációfok, a van’t Hoff-tényező. A gázok termikus disszociációja. Az elektrolitos disszociáció. Fogalma, jellemző mennyiségei: disszociációfok, disszociáció állandó,gyenge és erős elektrolitok jellemzői. A víz autoprotolízise. A pH fogalma. Erős és gyenge savak, bázisok pH-ja. Sók hidrolízisének leíró értelmezése. A pufferek fogalma, működése, gyakorlati felhasználása. Pufferkapacitás fogalma. Rosszul oldódó sók disszociációja.. Az oldhatósági szorzat. Az oldhatósági szorzat értelmezése. Az oldhatósági szorzat gyakorlati alkalmazása. 8.3.4. Elektrokémia Az elektródpotenciál.. Az elektródpotenciál fogalma, kialakulásának értelmezése. A standard elektródpotenciál. Galvánelemek. Galvánelemek és jelentőségük. Az elektromotoros erő fogalma, számítása standard elektródpotenciál alapján. Primer és szekunder elemek. Elektrolízis. Az elektrolízis és gyakorlati jelentősége. Elektródfolyamatok. Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

32 óra/36 óra

8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem 8.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 452



453

9.

Műszaki ismeretek tantárgy

64 óra/72 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a vegyiparban előforduló leggyakoribb technikai tevékenységek eszközeit és módszereit bemutatása. Célja, hogy a tanuló megismerje az ipari gyakorlatban használt gépek, gépelemek, eszközök szerkezetét, működését, azonosításukat ábrájuk alapján, a biztonságos működtetés eszközeit és szabályait. Értse aszállító- és tároló berendezések, hűtő és fűtő berendezések működési elvét, és alkalmazásuk, kiválasztásuk technológiai szempontjait, képes legyen a kiválasztással vagy működtetéssel kapcsolatos egyszerű számítások elvégzésére vagy ellenőrzésére. Képes legyen ismereteit komplex módon alkalmazni az alapműveletek, vegyipari műveletek tanulása során, valamint ezeket az ismeretket a gyakorlatban is alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása során. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti fizika, matematika, laboratóriumi gyakorlat, vegyipari műveletek, félüzemi feladatok. 9.3.

Témakörök

9.3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tárolóberendezések Gépek, gépszerkezetek ábrázolása és működése. Műszaki ábrázolás, rajzolás. A szabványosítás fogalma, műszaki rajzi szabványok. A méretmegadás alapvető szabályai, rajzi méretezés, metszeti ábrázolás. Folyamatábrák olvasása. Gépelemek, vegyipari szerkezetek. Oldható és nem oldható kötő és támasztó gépelemek. Forgómozgás gépelemei, teljesítmény átvitel. Vegyipari gépelemek, csövek, csőszerelvények Az anyagtárolás Eszközei, tartályok és szerelvényeik. Szilárd anyagok tárolása. Folyadékok és gázok tárolása tartályban, tárolási térfogat számítása. Tartályok szerkezeti kialakítása, terhelése, biztonsága. Gázok tárolása palackban, gázpalackok szerkezete, színjelölése, biztonsága. Anyagszállítás. Szilárd anyagok szállítása mechanikus berendezésekkel. Folyadékok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik. Gázok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik. Az anyagok szállításával kapcsolatos számítások.

32 óra/36 óra

9.3.2. Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek Alapanyagok ipari előkészítése. Aprítás, oldás, keverés. Szilárd anyagok aprítása, ipari és laboratóriumi aprító berendezések. Szilárd, szemcsés halmazok osztályozása, szitálás, szétválogatás. Szilárd, szemcsés halmazok és folyadékok keverése, keverő berendezések. Anyagmelegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel. Közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjai, a hő átvitel folyamata. Gázok és gőzök közvetlen hűtése, léghűtő berendezések.

32 óra/36 óra

454

Tartály-jellegű készülékek, duplikátorok hűtése, fűtése. Folyadékok, gőzök és gázok hőcseréje csőköteges készülékekben. Hőcserélők kiválasztása, beállítása egyszerű számítások alapján. Ipari és laboratóriumi hőcserélők, hűtőberendezések. Az anyagok hőcseréjével kapcsolatos számítások. 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 9.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


455

A 10093-12 azonosító számú Üzemeltetési és mérési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

456

1.

Vegyipari műveletek gyakorlat tantárgy

144 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja megismertetni a vegyipari munkaterületen leggyakrabban előforduló anyagmozgatási, hőcserélési, mechanikus, kalorikus vagy diffúziós szétválasztási elven működő vegyipari műveletek tulajdonságait, jellemző készülékeit, vizsgálatát, az ipari mérések kivitelezését és értékelését, valamint az automatizált folyamatirányító berendezések működtetésének és beállításának gyakorlatát. Cél, hogy a mérési gyakorlatok során a tanuló elsajátítsa a mérési módszereket, a berendezések készülékek kezelését, karbantartását az adatok papíralapú és számítógéppel való feldolgozását, értékelését, valamint a mérési adatok alapján a folyamatokba való beavatkozás lehetőségét és gyakorlatát.A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása, előkészítése a karbantartási, javítási munkák elvégzése során. A tanuló a szakképesítés birtokában rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amely alkalmassá teszi irányítás mellett vegyi üzemben készülékek berendezések üzemeletetésére, karbantartás szervezésére, egyszerűbb javításokra.. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Alapműveletek, vegyipari műveletek. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Vegyipari műveleti feladatok 144 óra Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Anyag előkészítés, szállítás. Golyós malom üzemi fordulatszámának számítása és beállítása. Szitaelemzés módszerei, normális és a normálistól eltérő eloszlások. Keverés, folyadékkeverők kezelése. Keverőelemek ellenállásának és a keverés hatékonyságának vizsgálata. Áramlástechnikai mérések, szűkítő-elemes műszerek. Csövek, csőszerelvények szerelése, karbantartása. Csövek, csőszerelvények áramlási ellenállása. Centrifugál szivattyúk típusai, kiválasztásuk, indításuk és terhelésük. Centrifugál szivattyúk vizsgálata. Áramlási rétegek viselkedése, fluidizációs vizsgálatok. Ülepítés, szűrés, centrifugálás. Hidromechanikai műveletek gyakorlati berendezései. Ülepítők kezelése, működtetése, derítési hatásfok vizsgálata. Szűrők kezelése, működése, szakaszos szűrők vizsgálata. Optimális szűrletmennyiség számítása és mérése. Centrifugák kezelése, működtetése, biztonságtechnikája. Hőcserélők vizsgálata. Duplikátorok működtetése, fűtés, hűtés. Folyadék hőcserélők típusai, vizsgálati módszereik. Folyadék hőcserélők hőátbocsátása. Gőzfűtésű hőcserélők hőátbocsátása. Levegő kaloriferek működése, vizsgálatuk, a levegő állapotváltozása. 457

Bepárlás és szárítás. Atmoszférikus és vákuumbepárlók típusai, kezelésük. Bepárlás végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapján. Vákuumbepárlók hatásfokának, gazdaságosságának vizsgálata. Forralócsöves vagy filmbepárlók üzemi vizsgálata. Szárítás szárítószekrényben és levegőfűtésű szárítóban. A nedves levegő állapotváltozásának vizsgálata szárítókban. Desztilláció és extrakció. Egyszerű desztilláció és rektifikálás eszközei. Desztillációs számítások elvégzése munkadiagramokkal. Desztilláció végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapján. Desztilláció elemzése a refluxarány változtatása alapján. Szorpciós és extrakciós berendezések. Abszorpciós számítások elvégzése munkadiagramokkal. Extrakciós számítások elvégzése munkadiagramokkal. Extrakció végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapján. Vegyipari reaktorok kezelése. Keverős autoklávok kezelése, szakaszos reakciók lépései, modellezése. Fűtés, reagens adagolás, keverés, reakció idő ellenőrzése. Készülékek leállítása, tisztítása, biztonságtechnikájuk. Gyógyszertechnológiai gépek karbantartása, tisztítása, üzemeltetése. Gyógyszertechnológiai műveletek alkalmazása mérési feladatokban: tömegmérés, hidrodinamikai műveletek, diszperz rendszerek szétválasztása, dezintegráló műveletek, homogenizáló műveletek, anyagátadási műveletek, diszpergáló műveletek. Karbantartási munkák végzése. Alapvető gyorsjavítások végzése (tömítéscsere, szabványos cserealkatrész beépítése, kenési rendszer ellenőrzése, kenőanyag utántöltése). Rendelkezésre álló berendezések rendszerbe illesztése. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, vegyipari műveleti laboratórium, üzemi tanműhely. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 %

458



459

A 11477-12 azonosító számú Gyógyszerkészítmények gyártása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

460

1.

Gyógyszertechnológia tantárgy

64 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja Az gyógyszertechnológia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló áttekintést kapjon a gyógyszeripar történetéről, a gyártást segítő egyéb tevékenységekről. A tanuló megismerje a gyógyszerhatóanyagok és a gyógyszerkészítmények gyártását és csomagolását. A tanulók ismereteiket gyakorlatban alkalmazzák a gyártási technológiák kivitelezése során. A tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik, hogy irányítással részt vegyen a gyógyszer- és gyógyszeralapanyag-gyártási folyamatban, s alkalmazni tudja gyógyszeripari minőségbiztosítási rendszereket. 1.2.


Vegyipari műveletek 1.3.

Témakörök

1.3.1. Alapanyagtól a gyógyszerhatóanyagig 32 óra Általános gyógyszeripari ismeretek. A gyógyszeripar történetének fordulópontjai, a gyógyszergyártás jelentősége. A természetes hatóanyagok és a gyógyszeripar fejlődése. Egy gyógyszergyár felépítése, működési szerkezete. Gyógyszeripari minőségbiztosítási rendszerek, GMP, GLP lényege. Gyógyszeripar anyag és energiaigénye, környezetterhelése, hulladékai. Munkavédelmi intézkedések. A gyógyszer fogalma, jelentősége, csoportosítása. Gyógyszerek összetevői, hatóanyag, segédanyag. Hatóanyagok és segédanyagok csoportosítása. Gyógyszerek felosztása. Gyógyszerek hatása, gyógyszerfogyasztási szokások. Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés fázisai Gyógyszer-engedélyeztetés, szabadalmazás. Gyógyszerhatóanyag-gyártás. Gyógyszerhatóanyagok előállítása színtézissel, kivonással, fermentálással. Egy tetszőleges szintetikus gyógyszerhatóanyag gyártása. A fermentáció bemutatása egy választott ipari példán. Növényi és állati eredetű hatóanyagok kinyerésének lehetőségei bemutatása egy választott ipari példán. 1.3.2. Gyógyszerhatóanyagtól a gyógyszerkészítményekig A gyógyszertechnológia alapjai. A gyógyszertechnológia kolloid kémiai és fizikai kémiai alapjai. Szilárd anyagok gyógyszertechnológiai jellemzése. A gyógyszertechnológia műszaki alapjai. Gyógyszerkiszerelő berendezések főbb típusai. Technikai utasítások végrehajtása. Készülékek tisztítása és karbantartása. Steril és aszeptikus gyógyszerkészítés. A sterilezés elmélete és gyakorlata. Fermentáció elmélete és gyakorlata. Folyékony gyógyszerformák előállítása. Oldás, oldatok, előkészítési műveletek. 461

32 óra

Kivonás, diszpergálás, homogenizálás és műveleteik. Emulziók. Szuszpenziók Parenterális gyógyszerkészítmények, előállítása. Félszilárd gyógyszerformák előállítása. Kenőcsök, kúpok, krémek, gélek. Szilárd gyógyszerformák előállítása. Granulátumok. Tabletták. Bevont készítmények előállítása és gyakorlata. Kapszulák gyártása. Szappanok és szappantartalmú készítmények előállítása. Gyógyszercsomagolása. Szilárd gyógyszerek csomagolásai. Félszilárd gyógyszerek. Folyékony gyógyszerek csomagolása. Speciális gyógyszerek csomagolása. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, üzemi terület. 1.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


462

A 11478-12 azonosító számú Vegyianyagok gyártása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

463

2.

Technológiai alapismeretek tantárgy

64 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy alapműveletekkel összhangban a tanuló megismerje a vegyipari technológiák energia ellátását s a fontosabb alapanyagok előállítását. Megismerkedjen a tanuló az ipari termelés környezetszennyezésének csökkentési lehetőségeivel. A tanultak hozzá segítsék irányítás mellett vegyi folyamatok technológiai előírás szerinti végrehajtására, a gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályok betartására és betartatására.A tanuló a szakképesítés birtokában rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amely alkalmassá teszi irányítás mellett vegyi üzemben technológiai folyamatokban való részvételre. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Vegyipari műveleti gyakorlat, alapműveletek, alkalmazott kémia. 2.3. Témakörök 2.3.1. Vegyipari üzemek energiaellátása és a kőolaj feldolgozása 32 óra A szervetlen és szerves kémiai technológia tárgya. A szervetlen és kémiai technológia alapelvei, alapfogalmai, a vegyipar szerkezete és jellegzetességei. A gyártási folyamat üzemmenete, ábrázolásának módjai. Gyártási folyamatábrák rajzolása adott technológiákhoz, kész folyamatábrák értelmezése. Kémiai reakciók alkalmazása a vegyipari eljárások során, a reakciók aktiválása, katalizátorok alkalmazása, azok működése, a reakciók. hőszínezete. Energiatermelés. Energiaforrások: fosszilis, fosszilis másodlagos, megújuló, nukleáris; előnyeik és hátrányaik. Alternatív energiaforrások. Energiatermelésből származó környezetterhelés, füstgáztisztítás. Vegyipari nyers- és alapanyagok főbb jellemzői. Szénhidrogén alapú alapanyagok. Kőolaj, földgáz: kitermelése, tisztítása, atmoszférikus és vákuum desztillációja, termékek, nyerspárlatok jellemzése. Felhasználásuk motorhajtóanyagként, petrolkémiai alapanyagként, energiatermelésre. Oktánszám, cetánszám fogalma. Kenőolajok előállítása. Hazai kőolaj feldolgozás. A finomítók környezetterhelése. Hidrogén és az ipari szintézisek. Szintézisgáz előállítása metánból, szintézisgáz tisztítása, a hidrogén kinyerése. Felhasználási lehetőségei. Számításai feladatok a technológiákhoz kapcsolódóan. 2.3.2. A természet nyersanyagai, zöldtechnológia Természetes víz. Tulajdonságok, előfordulás. Felszíni víz, talajvíz, csapadékvíz. A víz felhasználása, ivó- és ipari vizek tulajdonságai. Minőségi követelmények. Fizikai, kémiai előkészítési módszerek. A nyers víz előkészítése, vízlágyítás, teljes sótalanítás, ioncsere, reverzozmózis. 464

32 óra

Szennyvíztisztítás feladata, módszerei. Szennyvizek kezelése a környezeti ártalom csökkentésére. Számítási feladatok keménységgel, lágyítással kapcsolatban. Levegő. A levegő tulajdonságai. Ipari gázok levegőből történő kinyerése. Levegő sűrítése, előhűtése, tisztítása, cseppfolyósítása, szétválasztása. A termékek kinyerése, felhasználása, tárolása. A levegő feldolgozás biztonságtechnikája. Levegő tisztaságának védelme. Egyéb fontos nyersanyagok. Kőzetek, ásványok, ércek, nemérces nyersanyagok, természetes építőanyagok. Szervetlen technológiákkal előállított alapanyagok. Kénsav, nátrium-hidroxid. A hulladékok csökkentésének lehetőségei. Környezetvédelmi feladatok a vegyiparban. A levegőtisztaság, felszíni, felszín alatti vizek, a talaj védelme. Hulladékok szelektív kezelése. Kapcsolódó ipari jellegű számítási feladatok. Termelési szelektív hulladékgyűjtés szabályai. Gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályokat. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


465

3.

Alapműveletek tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a vegyiparban előforduló leggyakoribb technikai tevékenységek eszközeinek és módszereinek megismerése. A tanuló megismerje az ipari gyakorlatban használt gépek, eszközök szerkezetét, működését, és a szerkezetet alkotó anyagokkal szemben támasztott követelményeket, a biztonságos működtetés eszközeit és szabályait. A tanuló ismerje a vegyipari berendezések technológiában betöltött szerepét. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása, előkészítése a karbantartási, javítási munkák elvégzése során. A tanuló a szakképesítés birtokában rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amely alkalmassá teszi irányítás mellett vegyi üzemben készülékek berendezések üzemeletetésére. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technológiai alapismeretek, vegyipari műveleti gyakorlat. 3.3.

Témakörök

3.3.1. Vegyipari gépelemek, anyag előkészítés és szállítás Gépelemek. Kötőgépelemek és forgásátszármaztató gépelemek ábrázolása, működése. Tengelyek, csapágyak és tömítések típusai, kialakítása és működése. Gépelemek, gépek, vegyipari berendezések azonosítása ábrájuk alapján. Anyag előkészítés. Előkészítés szemcseméret változtatással. Anyagszállító berendezések főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése. Aprító, homogenizáló, lebegtető és alakformáló berendezések működése. Szemcsék osztályozása. Homogenizáló műveletek: oldás, keverés. Vegyipari keverős készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése. Folyékony anyagok szállítása. Csövek és csőszerelvények típusai, működése és karbantartása. Csövek, csőszerelvények és hálózatok kialakítása. Térfogat kiszorítás elvén működő vegyipari szivattyúk. Egy- és többfokozatú vegyipari szivattyúk, kapcsolásuk. Gázszállító és gázsűrítő berendezések, ipari kompresszorok. Darabárú szállítás, porszerű anyagok szállítása. Vegyipari reaktorok főbb típusai és működése. Duplikátoros, keverős autoklávok és szerelvényeik. Vegyipari berendezések tervszerű karbantartása.

32 óra

3.3.2. Hőcsere berendezései Ipari és laboratóriumi hőcserélők. Közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjai, a hő átvitel folyamata. Gázok és gőzök közvetlen hűtése, léghűtő berendezések. Levegő hűtők, barometrikus keverőkondenzátorok. Tartály-jellegű készülékek, duplikátorok hűtése, fűtése. Folyadékok, gőzök és gázok hőcseréje csőköteges készülékekben. Közvetlen hőcsere vegyipari típusberendezései. Csőköteges hőcserélők szerkezete, kiválasztása. Forralók és kondenzátorok üzemeltetése, hőkompenzáció.

32 óra

466

Kaloriferek működtetése, számításai. Regenerátorok és rekuperátorok. Ipari hűtéstechnika, sólé előállítás. Ipari hőcserélő berendezések karbantartásának előkészítése előkészíti, tisztítása. Hőcserélők kiválasztása, beállítása számítások alapján. Vegyipari hőcserélő készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése. Ipari hűtéstechnika, hűtőfolyadékok tulajdonságai, hűtés sólével és levegővel. Irányítástechnikai eszközök és berendezések kezelése. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


467

A 11479-12 azonosító számú Vegyipari eljárások és mérések megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

468

1.

Alkalmazott kémia tantárgy

112 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja Az tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a kémiai és fizikai kémia ismereteket, alapelveket alkalmazni vegyipari műveletek, a vegyipari technológia és műszeres analitikában. A tanuló ismerje a szervetlen és szerves kémiai anyagok ipari felhasználást valamint a környezetkárosító hatását. A megismert fogalmakra, törvényszerűségekre építve, segítsen a tanulóknak az ismeretek rendszerezésében, szintetizálásában és azok gyakorlati alkalmazásában a gyártási folyamatokban, a folyamatok fenntartásában a paraméterek értelmezésében, a minőségi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokban. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, fizikai kémia. 1.3.

Témakörök

1.3.1. Általános és szervetlen kémia alkalmazása a műszaki gyakorlatban 28 óra Az elemek periódusos rendszerben elfoglalt helyük, ebből következtethető tulajdonságok. Anyagszerkezet és az anyagi tulajdonságok kapcsolata, ebből adódó alkalmazási lehetőségek. Az egyes anyagokra jellemző kémiai kötések értelmezése. A kémiai reakciók alkalmazása vegyipari eljárásokban. Sav, bázis folyamatok: közömbösítés, semlegesítés, kémhatás. Redoxireakciók. Környezeti és ipari példák az egyes folyamatokra. Nemfémes és fémes elemek és vegyületeik tulajdonságai felhasználásuk vegyipari eljárásokhoz alapanyagként, oldószerként, katalizátorként. Fontosabb vegyipari termékek jellemzői. Szerkezeti anyagok fizikai, korróziós és szilárdsági tulajdonságai. A víz kémiája. A légkör kémiája. A talaj kémiája. Feladatok. Számítási feladatok megoldása az általános- és szervetlen kémia területén Táblázatos, teszt jellegű feladatok, asszociációs feladatok. Esettanulmányok értelmezése és készítése. 1.3.2. Szerves kémiai alkalmazása a műszaki gyakorlatban 28 óra Szerves vegyületek csoportosítása. Szénhidrogének jellemzői, ipari jelentőségük. Halogénezett szénhidrogének, ipari felhasználásuk. Oxigéntartalmú szerves anyagok, mint vegyipari termékek vagy alapanyagok: alkoholok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek. Nitrogéntartalmú vegyületekmint vegyipari termékek vagy alapanyagok: aminok, amidok, nitrovegyületek. Szénhidrátok élettani és ipari vonatkozásai. Fehérjék élettani és ipari vonatkozásai. Feladatok Számítási feladatok megoldása a szerves kémia területén. Táblázatos, teszt jellegű feladatok, asszociációs feladatok. Esettanulmányok értelmezése és készítése. 469

1.3.3. Fizikai kémiai ismeretek alkalmazása a műszaki gyakorlatban 28 óra Gázok, folyadékok, szilárd anyagok. Diagramok értelmezése a gázhalmazállapotban. A reális gázok eltérő viselkedése, a van der Waals egyenlet grafikus értelmezése. A folyadékok tulajdonságainak műszaki alkalmazása (viszkozitások, felületi feszültség). A szilárd állapot szerkezete és a szerkezeti anyagok tulajdonságainak összefüggése. Híg oldatok. Híg oldatok és gyakorlati jelentőségük. A híg oldat fogalma, jellemzése. A relatív tenziócsökkenés törvénye. A forráspont emelkedés és a fagyáspont csökkenés törvénye Az ozmózis, az ozmózisnyomás. Elektrokémia alkalmazása az ektroanalitikában. Elektromos vezetés. Az első- és a másodfajú vezetők jellemzése, összehasonlításuk. Az elektrolitok fajlagos vezetése. Az elektródpotenciál számítása. A standardpotenciál. Elektródok fajtái (első-, másodfajú, redoxi és különleges elektródok). Az elektromotoros erő számítása. Primer és szekunder elemek. Polarizációs jelenségek. Heterogén rendszerek és gyakorlati vonatkozásaik. A heterogén rendszerek jellemzése. A fázis fogalma, komponensek száma. A fázisdiagram fogalma. Egykomponensű heterogén rendszerek (A víz fázisdiagramja). Kétkomponensű heterogén rendszerek (Sóoldatok fázisdiagramja). Eutektikumok és gyakorlati jelentőségük. Tenzió- és forráspontdiagramok szerkesztése, értelmezése. Fázisdiagramok elemzése. Termokémia A reakcióhő fogalma, exoterm és endoterm reakciók. Képződéshő értelmezése. A termokémiai reakcióegyenlet felírása. A termokémia főtételének alkalmazása számítási feladatokban.. 1.3.4. Számítási feladatok Gáztörvények alkalmazása egy és többkomponensű gázállapotú. rendszerekben. Halmazállapot-változások látens hői. Koncentrációk számítása. Híg oldatok törvényei. Megoszlási egyensúly Reakciósebességi egyenlet alkalmazása, reakciósebesség elsőrendű folyamatokban. Termokémia. Kémiai egyensúlyok. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5.


28 óra





471

2.

Vegyipari műveletek tantárgy

128 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja megismertetni és elsajátítatni a tanulóval a vegyipari munkaterületen leggyakrabban előforduló anyagmozgatási, mechanikus, kalorikus vagy diffúziós szétválasztási elven működő vegyipari műveletek tulajdonságait, jellemző készülékeit, működési elvüket és a működtetéssel kapcsolatos számításokat. A tanulóismerje a vegyipari berendezések technológiában betöltött szerepét, valamint irányíthatóságuk technikai feltételeit, a korszerű szabályozási rendszerek működését, beállításuk szempontjait. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása, a karbantartási, javítási munkák elvégzése során vagy képes legyen intézkedni ezek elvégzéséről. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik üzemek létesítése, vonatkozó működtetési tervekhez adatot szolgáltatni, vagy részfeladatokat megoldani. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Műszaki ismeretek, alapműveletek, technológiai alapismeretek, vegyipari technológia, vegyipari műveletek gyakorlat, alkalmazott kémia 2.3.

Témakörök

2.3.1. Vegyipari műveletek, reaktorok Vegyipari készülékek típusai, szerkezeti jellemzője, működése. Mechanikai műveletek. A hidromechanikai szétválasztás elve. Ülepítés, ülepítők számításai, készülékeik és alkalmazásuk. Szakaszos és folyamatos ipari szűrőberendezések. Ülepítő és szűrő centrifugák működése, alkalmazása, biztonságtechnikájuk Mechanikus gáztisztító, porleválasztó készülékek. Kalorikus műveletek. Bepárlás, kristályosítás, szárítás. A kalorikus műveletek elvi alapjai, számításai. Atmoszférikus és vákuumbepárlók típusai, működése. Belső- és külső fűtőterű, valamint filmbepárlók. Többfokozatú bepárlás. A kristályosítás folyamata, típusai, berendezései. Ipari szárítók működése, konduktív és konvekciós szárítók. A nedves levegő állapotváltozása, a szárítási diagramok alkalmazása. Desztilláció és szorpció. Az anyag elválasztási műveletek csoportosítása, elvi alapok. Egyszerű desztilláció és egyensúlyi desztilláció. Rektifikálás. A refluxarány hatása, műveleti számításai. Ipari desztillálók szerkezeti kialakítása, működtetése. Szorpciós műveletek típusai, ciklusuk, munkadiagramjaik. Folyamatos üzemű ab- és adszorberek működtetése, készülékeik. Extrakció. Az extrakció fogalma, célja, fajtái. Szilárd-folyadék és folyadék-folyadék extrakció művelete, berendezései. Extrakciós számítások elvégzése munkadiagramokkal. Extrakció ipari alkalmazásai, szerepe a gyógyszeralapanyag gyártásban. 472

43 óra

Kiszerelő és csomagoló berendezések, reaktorok. Folyadékok adagolása, kiszerelése, ampullázók. Szilárd, porszerű anyagok kiszerelése, tablettázás, brikettálás, granulálá.s Műanyagipari célberendezések, extruderek, fröccsöntők, alakformálók. Folyadék és gázpalackok forgalmazása, szállítása, biztonságtechnikája. Termék kiszerelés, szállítás, raktározás logisztikai feladatai. Vegyipari reaktorok, célberendezések. Vegyipari reaktorok főbb típusai. Duplikátoros, keverős autoklávok és szerelvényeik. Kazánok, égető és tüzelő berendezések. Tekercselt falú készülékek, nagynyomású reaktorok. Szerkezeti anyagok tulajdonságai, korrózió, korrózió védelmi ismeretek. Szerkezeti anyagok terhelhetősége, igénybevétele. Karbantartási, javítási munkák. Üzemzavarok elhárítási lehetőségei. Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata, tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályok betartásának feltételei az üzemeltetés során. Vegyipari műveletek paramétereinek optimalizálása mérési eredmények felhasználásával. Üzemtervezés. Vegyipari táblázatok, diagramok és adatbázisok felépítése, alkalmazása. 2.3.2. Vegyipari műveleti számítások Hő- és anyagmérleg számítások. Anyag- és hőmérleg számítások, berendezések kiválasztása. A hasonlóságelmélet alapjai, hasonlósági számok fogalma. Az áramlás hasonlósága, Re-szám alkalmazása. Hőtani hasonlóságok, hőátbocsátási együttható számítása. A bepárlás hő- és anyagmérlege, forráspont növekedés hatása. A lepárlás hő- és anyagmérlege, a betáplálási hely kiválasztása. A nedves és száraz anyagra vonatkoztatott számítások szárításnál. Az abszorpció és az extrakció számításai, a szükséges oldószer mennyisége. Vegyipari diagramok és táblázatok használata. Vegyipari nomogramok alkalmazása. Anyagok sűrűsége, viszkozitása a hőmérséklet függvényében. Vízgőztáblázat felépítése, használata, a telített gőz nyomása. Csővezetékek, idomok és szerelvények ellenállás diagramja. Keverőelemek ellenállás-diagramja, alkalmazásuk a készülékválasztáshoz. A hőmérséklet-lefutási diagram alkalmazása hőcserélőknél. A nedves levegő hőtartalom diagramjának használata szárításhoz. Közel ideális, kétkomponensű elegyek egyensúlyi diagramja. Az egyensúlyi diagramok használata desztillációnál és extrakciónál. Rektifikáló elméleti tányérszám meghatározása szerkesztéssel.

42 óra

2.3.3. Irányítás- és szabályozástechnika Irányítástechnikai alapok. Az irányítástechnika fogalma, ágazatai. Az irányítás logikai rendszere, fontosabb fajtái és szabványaik. Villamos és pneumatikus áramkörök, alapelemek működése, alkalmazásuk. Mérési adatgyűjtés ipari PC-vel. Vezérléstechnika. A vezérlés és szabályozás elve és célja, technikai megvalósítása.

43 óra

473

Villamos és pneumatikus vezérlő eszközök. Munkahengerek, érzékelők és kapcsolók. A vezérlés hatáslánca, kapcsolási rajzának értelmezése. Út-idő diagramok felépítése, célja, használatuk. Vezérlő kapcsolások elemzése, logikai kapcsolatok, időzítések. Vegyipari reaktor vezérlése lépés-programterv alapján. Szabályozástechnika. A szabályozási kör fogalma, felépítése, tagjai. A szabályozásköri tagok statikus és dinamikus tulajdonságai. Értéktartó szabályozási körök alkalmazási területe. A jelfeldolgozás lehetőségei elektromos és pneumatikus rendszerekben. A szabályozásköri tagok vizsgálatának lehetőségei és eszközei. A követő és az arányszabályozás alkalmazása vegyipari műveleteknél. A kaszkád szabályozás alkalmazása kalorikus és anyagátadási műveleteknél. Kapcsolt és összetett szabályozók alkalmazása technológiai folyamatokban. Egyszerű szabályozási feladatok. Értéktartó szabályozások. Áramlásszabályozás egyszerű szabályozási körrel. Szintszabályozás. Hőcserélők hőmérsékletének szabályozása. Műveletek szabályozása. Összetett szabályozások típusai és eszközei. Arányszabályozás és követő szabályozás. Kaszkádszabályozás. Állandó nyomású szűrés szabályozása. Desztillációs összetétel szabályozása követő szabályozással. Hőcserélők kaszkádszabályozása. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, tanműhely. 2.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 %

474



475

3.

Vegyipari technológia tantárgy

96 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy az előzetes kémiai és fizikai kémia tanulmányok során megismert fogalmakra, törvényszerűségekre alapozva a vegyipari műveletekkel összhangban a tanuló megismerje a vegyipari technológiai eljárásokat. A tanuló olyan vegyipari termék előállításával ismerkedjen meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. További cél a zöld technológiák megismerése fontosságuk bemutatása. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a gyártási folyamatok fenntartásában, a paraméterek ellenőrzésében, a technológiai utasítások betartásában, az alapanyag és energia ellátásban. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik üzemek létesítése, vonatkozó működtetési tervekhez adatot szolgáltatni, vagy részfeladatokat megoldani. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technológiai alapismeretek, szakmai kémia, alkalmazott kémia, fizikai kémia, műszaki ismertek, vegyipari műveletek, vegyipari ismeretek, 3.3.

Témakörök

3.3.1. Szervetlen vegyipari anyagok előállításának iparágai 32 óra Szervetlen technológiát alkalmazós vegyi üzemek jellemzői Kénsavipar. Kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav jellemzői. Kénsav gyártásának és vegyiparban betöltött szerepének történeti .áttekintése, nyersanyagai. A kén-dioxid előállítása kénalapon. A kontakt kénsavgyártás folyamata, fizikai-kémiai alapelvei. A kontakt kénsavgyártás technológiai lépései. Nitrogénipar. Jelentősége és történeti áttekintése, a levegő nitrogénjének kémiai kötésbe vitelének ipari lehetőségei. Nitrogén, hidrogén, ammónia jellemzői. Ammónia gyártása: a szintézis fizikai kémiai alapjai. A Haber-Bosch eljárás technológiai lépései. Salétromsavgyártás ammónia-oxidációs eljárással. Az eljárás fizikai kémiai alapjai, technológiai lépések. Műtrágyaipar. A műtrágyák jellemzői, mezőgazdasági jelentőségük, környezeti hatásuk. Pétisó előállítása. Klór-alkáli ipar. Történeti áttekintés, elméleti alapok. Klórtermelésből és felhasználásból származó termékek jellemző, alkalmazás területei: klór, nátrium-hidroxid, sósav, nátrium-hipoklorit. Az nátrium-klorid elektrolízis elméleti alapjai. Membrános és higanykatódos eljárások gyakorlati megvalósítása, Sósavgyártás. Metallurgiai ipar. A timföldgyártás, a timföld elektrolízise. Az alumínium előállítása. Számítási feladatok. Kén-trioxid előállítás, ammóniaszintézis, szintézisgáz egyensúlyi gázösszetételének számítása, konverziószámítás. Elektrolízishez kapcsolódó számítási feladat. 476

3.3.2. Szerves vegyipari anyagok előállítása Finomító üzemek jellemzői Petrolkémiai alapú termékek. Hőbontás, krakkolás, pirolízis, reformálás, alkilezés, izomerizáció elmélete alapjai. Korszerű motorhajtóanyagok előállítása. Olefinek előállítása benzinpirolízissel. Benzinpirolízis termékei és felhasználásuk. Acetilén előállítása. Aromás alapanyagok előállítása benzinreformálással. Metanol, etanol előállítása. Halogénezett termékek. Halogénezés elméleti összefoglalása. Vinil-klorid előállítása etilén alapon. Klórbenzol előállítása halogénezéssel, hidrolízise fenollá. Szulfonált termékek. Szulfonálás elméleti alapjai. Mosószer alapanyagok előállítása, felületaktív anyagok jellemzői. Mosószerek jellemző. Nitrált termékek. Nitrálás elméleti alapjai. Robbanószer gyártás alapanyagai. Robbanószerek. Oxidált termékek. Oxidációs folyamat elméleti alapjai. Oldószer: aceton előállítása propén közvetlen oxidációjával. Poliészter műgyanta alapanyag: ftálsavanhidrid előállítása o-xilol oxidációjával. Észterek. Észterezési folyamat jellemzői. Aromaanyagok előállítása.

32 óra

3.3.3. Egyéb technológiák 32 óra Műanyagok A műanyagok fogalma, nyers és alapanyagai, csoportosítása, tulajdonságai. A műanyagok felhasználásának területei, és jelentősége. Modern műanyagok. Mesterséges alapanyagú műanyagok. Kondenzációs műanyagok: elméleti alapok (fenoplasztok, poliamidok, poliészter) választott termék technológiája. Polimerizációs műanyagok: elméleti alapok (PE, PVC, PET, poliakrilátok) választott termék technológiája. Poliaddiciós műanyagok: elméleti alapok, monomerek MDI, TDI (Poliuretánok). Természetes alapanyagú műanyagok. Történeti áttekintés. Kaucsuk és gumigyártás. Viszkózgyártás. A műszálgyártás áttekintő jellegű ismertetése. A szénszálak előállítása. Zöldtechnológia. Zöldkémia alapelvei. Alkalmazási lehetőségei. Feladatok. 477

Elektrolízishez kapcsolódó számítási feladat. Anyagmérleg-, anyagszükséglet-, kitermelés számítása, adatok szolgáltatása. Grafikonelemzések. Vegyi üzemek felépítése, működése, létesítése. Gyártási paraméterek értelmezése, betartása. Gyártási dokumentációs rendszer, technológiai utasításokfelépítése. Üzemzavarok, elhárítási lehetőségek. Gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályok. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 3.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


478

4.

Műszeres analitika elmélet tantárgy

64 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a korszerű műszeres analitikai eszközök és az azokkal történő vizsgálatok megismerése. A tanuló képessé váljon ezen ismereteit a gyakorlatban valamint az analitikai munkában alkalmazni. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik szilárd anyagok, folyadékok és gázok mennyiségi és minőségi elemzésével kapcsolatos mérések elvégzésére, a termeléssel összefüggésben szükséges, közvetlen minőségi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokra, vegyi üzemek működtetésérevonatkozó kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészítésére. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Laboratóriumi gyakorlat, analitika gyakorlat, szakmai kémia,alkalmazott kémia, fizikai kémia, vegyipari ismeretek 4.3.

Témakörök

4.3.1. Optikai mérések alapjai Laboratóriumi munkavédelem. Mérési eredmények dokumentálásának szabályai. Mérési eredmények értékelésének módszerei. Mérési adatok statisztikai értékelése, mérési hibák. Optikai mérések. A fény és anyag kölcsönhatásának elmélete és felhasználási területei az analitikában. A refraktometria alapelve. A törésmutatót befolyásoló tényezők. A refraktométerek felépítése és használatuk. Spektrofotometriás mérések. A fény és az anyagi rendszerek kölcsönhatása. Az elektromágneses hullámok teljes spektruma. Fény emisszió és abszorpció fogalma. A fényelnyelés törvényszerűségei, azok analitikai alkalmazása. A spektrofotometriás mérések felosztása. A fotométerek felépítése, főbb részeinek ismerete. Lángfotometriás módszerek. Az anyagok gerjeszthetősége, gerjesztése lángban. A lángfotométer felépítése. Az atomabszorbciós mérési módszerek. Atomizálás lángban és grafitkályhában.

32 óra

4.3.2. Elektrokémiai- és kromatográfiás mérések alapjai Elektrokémiai mérések. A vezetők elektromos jellemzése. Az elektródpotenciál fogalma és mérése. Az elektromotoros erő fogalma. Elektrokémiai pH-mérés. Potenciometrikus titrálás (sav-bázis és redoxi titrálás), titrálási görbe lefutása, a végpont meghatározás módszerei. Elektromos vezetés, fajlagos vezetés, vezetési cella. A vezetési titrálás (konduktometria). A konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont megállapítása.

32 óra

479

Kromatográfiás eljárások. A kromatográfia elve, a kromatográfiás módszerek felosztása. A gázkromatográfia (GC), a gázkromatográfiás jellemzők. A gázkromatográf felépítése. Vivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái, működése. A gázkromatogram kiértékelése. Vékonyréteg kromatográfia elve, jellemzői. Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése. Vegyipari folyamatok környezeti hatásai, a környezettudatosság gyakorlata. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 4.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


480

5.

Műszeres analitika gyakorlat tantárgy

80 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja az laboratóriumi gyakorlatok és az elméleti ismeretek birtokában a tanuló képessé váljon a korszerű analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények dokumentálására, feldolgozására, kiértékelésére ehhez informatikai eszközök használatára, a vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozás során az elvárható analitikai pontosság betartására. A tanuló képes legyen kezelni, a minőségelemző és környezetvédelmi ellenőrző üzemi analitikai műszereket, azokon a mérési leírásnak megfelelően a feladatot végrehajtani. A gyakorlatok elvégzése után a tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik szilárd anyagok, folyadékok és gázok mennyiségi és minőségi elemzésével kapcsolatos mérések elvégzésére, a termeléssel összefüggésben szükséges, közvetlen minőségi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokra, vegyi üzemek működtetésére vonatkozó kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket elvégzésére. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Műszeres analitika elmélet, laboratóriumi gyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat, analitika gyakorlat. 5.3.

Témakörök

5.3.1. Műszeres analitikai feladatok 80 óra Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése. Vegyipari folyamatok környezeti hatásai, a környezettudatosság gyakorlata. Optikai mérések. Mérés refraktométerrel. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. Spektrofotometriás mérések. Mérés UV-VIS tartományban. Mérés lángfotométerrel. Atomabszorbciós mérés végrehajtása. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. Elektrokémiai mérések. Elektrokémiai pH-mérés. Potenciometrikus titrálás (sav-bázis titrálás) kivitelezése, a titrálási görbék lefutása, a végpont meghatározása. A vezetési titrálás (konduktometria). A konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont megállapítása. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. Kromatográfiás eljárások. A kromatográfia elve, a kromatográfiás módszerek felosztása Mérés gázkromatográffal. Vivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái, működése. A gázkromatogram kiértékelése. Vékonyréteg kromatográfiás vizsgálat végrehajtása. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. 481

A témakör részletes kifejtése. 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Műszeres analitikai laboratórium 5.5. A tantárgy értékelésének módja Elégtelen (1) osztályzat: bármely beadandó feladat hiánya esetén, vagy a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga nem éri el az elégséges osztályzatot. Elégséges (2) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 1,71 Közepes (3) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 2,71 Jó (4) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és a számonkérési osztályzatok átlaga legalább 3,71 Jeles (5) osztályzat: hiánytalanul beadott feladatok, a beadott feladatok és számonkérési osztályzatok átlaga legalább 4,71 Az érdemjegyek meghatározásánál a tudásszint %-os értéke: elégtelen (1) 0-50 % elégséges (2) 51-60 % közepes (3) 61-70 % jó (4) 71-80 % jeles (5) 81-100 % Számonkérési módok: Jegyek száma: Beadandó feladatok:


482

Az iskolai szakképzésekre vonatkozó közös szabályok

483

1. Beszámíthatóság a tanulók előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése alapján A szakképzési törvény előírásai szerint [22. § (3)] a szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése az előírt feltételek megléte esetén egyéni elbírálással beszámítható. A beszámítás mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója dönt. Iskolánk jeles érettségi eredményt fogad el beszámítható eredményként. 2. Beszámíthatóság a tanuló előzetes tanulmányai alapján Iskolánkban, a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok csak moduláris felépítésű szakmai vizsgával rendelkező tanulók esetében számíthatók be, amennyiben a képzés során megegyező modul szerepel. Az előzetes tanulmányok, és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani, amelyről határozattal dönt. [Szakképzési tv.. 27. § (1)] 3. A szakmai gyakorlat Iskolánk tanulói kötelező összefüggő szakmai gyakorlatokat teljesítenek a kerettanterv szerint. A szakmai gyakorlatok megkezdése előtt a tanulók munkavédelmi oktatásban részesülnek. A gyakorlati órák számát, tartalmát, a kötelező szüneteket, pihenőidőket a Szakképzési törvény határozza meg. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni iskolánk házirendjében meghatározottak szerint. Azon tanulók részvételét és mulasztását akik külső gyakorlati képzőhelyen tevékenykednek a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. A mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy

484

b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Az elbírálás alapja: a pótlás az iskola számára többletkiadást nem jelenthet, illetve a gyakorlati képzést folytató szervezetnél történő képzés esetén szükséges a gazdálkodó szervezet egyetértése. A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának. A szakképző iskola az előző bekezdés esetén a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletnek a mulasztás következményeire vonatkozó szabályai szerint jár el. A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

485

III. Az iskola szakmai programja

Recommend Documents