AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE III. KÖTET

A

ndreetti

1 Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9.

Tel.: 06 23 348-072 E-mail. [email protected]

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE

III. KÖTET

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja

A

ndreetti



Tartalom Bevezetı………………………………………………………………………………...4 I. rész ZENEMŐVÉSZETI ÁG A) KLASSZIKUS ZENE I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA................5 A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai II. Fejezet HANGSZERES TANSZAKOK Furulya………………………………………...…….………….11 Fuvola………………………………………………..………....16 Trombita…………………………………………………….….20 Harsona………………………………………………………....24 Gitár…………………………………………………………….28 Zongora………………………………………………………....32 Hegedő………………………………………………………….35 III. Fejezet ELMÉLETI ISMERETEK Szolfézs……………………………………………………...….40 IV. Fejezet KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ, ILLETVE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY Fafúvós kamara…………………………………………….…..53 Rézfúvós kamara………………………………………….....…56 Vonós kamara…………………………………………………..58 B) NÉPZENE I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA………..61 A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai II. Fejezet HANGSZERES TANSZAKOK Citera…………………………………………….……………..65 III. Fejezet ELMÉLETI TANTÁRGYAK Népzenei ismeretek II. rész TÁNCMŐVÉSZETI ÁG I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA………..68 A néptánc tanszak struktúrája, óraterve, tantárgyai II. Fejezet Néptánc tanszak…………………………………………...……70 III. rész KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI ÁG I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA............101 A képzés struktúrája II. Fejezet

A

ndreetti



KÉPZİMŐVÉSZET Rajz-festészet tanszak……………..…………………..………106 III. Fejezet IPARMŐVÉSZET Kerámia tanszak……………..……………………………..…109 IV. Fejezet SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK Mővészettörténet……………………………………………...111 Népmővészet……………………………………………….…113 IV. rész113 SZÍNMŐVÉSZETI-BÁBMŐVÉSZETI ÁG I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA A képzés struktúrája……………………………………….….115 II. Fejezet SZÍNJÁTÉK TANSZAK Drámajáték………………………………………………..…...119 Színjáték…………………………………………………..…..133 Beszédgyakorlatok…………………………………………....141 Mozgásgyakorlatok……………………………………….…..149 Vers- és prózamondás…………………………………….…..156

A

ndreetti



Bevezetı

Az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola mint alapfokú mővészetoktatási intézmény ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján a zenemővészet, táncmővészet, képzı- és iparmővészet, valamint a színmővészet területei iránt érdeklıdı tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejezı képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. A mővészeti tevékenységet mint a személyiségformálás specifikus lehetıségét széles körben alkalmazzuk tanulóink körében: a részképesség-zavarokkal, illetve magatartászavarokkal küszködı gyerekeknél szinte terápiaként, a jobb képességőeknél pedig tehetséggondozásként. Ám bármelyik oktatási cél is kerül elıtérbe az egyes gyerekeknél, a mővészi alkotás során gyorsabban alakul ki az én-azonosság tudatuk, ezáltal az önismeretük és egészséges önbizalmuk. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a játékos ismeretszerzés során a pozitív élmények megtapasztalását felerısítse a tanulócsoportok kohéziós ereje. Az egyéni, hangszeres oktatásban a gyakori közönség elıtti bemutatkozás nyújt lehetıséget a gyerekeknek a visszajelzésre, ami elısegíti az alkotó-alakító kedvük kibontakoztatását. Iskolánkban a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium követelményei és tantervi programja irányelvei szerint, kiegészítve a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) alapján folyik a mővészeti oktatás a klasszikus zenei, a népzenei, a képzı- és iparmővészeti, a színmővészet-bábmővészeti ág tanszakain. (Ezeknél a tanszakoknál a kisebb eltéréseket, a helyi adottságokból adódó speciális tényezıket, preferenciákat külön dılt betős szöveggel közöljük.) Néptánc tanszakunk új tantervének akkreditálását elindítjuk, ugyanis elengedhetetlenül szükségessé vált a térségben egy új tanterv létrehozása. A helyi sajátosságok, Sóskút község nemzetiségi összetétele, illetve egyéb szakmai megfontolások ösztönözték arra iskolánkat és a térségbeli szaktanárokat, hogy a ténylegesen felmerült igények szerint igazítsák át a központi tantervet. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy iskolánkban a tánc és dráma kerettanterven belül növendékeink az alsós évfolyamokban néptáncot és drámajátékot tanulnak, így az alapfokú mővészeti képzést már erre építhetjük. A népzene mővészeti ágban éppen ezért nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyban a népi ének – népi játékot. Színjáték tanszakunknál pedig a drámajátékok ismeretére alapozva indíthattuk a képzést, mellızve az elıképzıs évfolyamokat.

5

A

ndreetti

Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9.


I. Rész ZENEMŐVÉSZETI ÁG A) KLASSZIKUS ZENE I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfaj sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárnak gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség átadása. A zenei mőszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A fıbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelı zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására való ösztönzés. A társmővészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közremőködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatır zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történı aktív részvételre való elıkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetıség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

6

A

ndreetti



A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, hegedő, trombita, harsona, gitár, zongora, citera Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zeneirodalom Képzési idı: (Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az elıképzı, alapfok és továbbképzı évfolyamait. A képzési idı elsı számjegye az elméleti és egyéb elıtanulmányokat jelöli.) A" tagozaton 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, gitár, zongora, hegedő,) 2+8 évfolyam (trombita, harsona) 2+6 évfolyam B" tagozaton A „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett elıtanulmányokat jelentik. „B” tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. (3)+9 évfolyam (furulya, trombita, gitár, zongora, harmonika, hegedő) (3)+7 évfolyam (harsona) Elmélet és egyéb fıtanszakok „A” tagozaton 2+10 évfolyam (szolfézs, zeneirodalom, kamarazene) 2+6 évfolyam (szolfézs) 4 évfolyam (szolfézs) „B” tagozaton (5)+7 évfolyam (szolfézs fıtanszak)Óraterv

TANTÁRGY Fıtárgy Kötelezı v. köt. választható tárgy: szolfézs, zeneirodalom Szab. választható tárgy. 2. hangszer, kamara, zeneelmélet. Összesen

Elıképzı 1. 2. (2) (2)

1. 2

2. 2

ÉVFOLYAMOK Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2

Továbbképzı 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az elıképzıt a növendéknek nem kötelezı elvégeznie. Fıtárgy: hangszeres tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos). Kötelezı tárgy: szolfézs, zeneirodalom, Kötelezıen választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneirodalom, (mindezek együttes mőveltségi programként is taníthatók); - gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene.

A

ndreetti



Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom (mindezek együttes mőveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, népzene. (Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes mőveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthetı.) Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, zongora) fıtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések „A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendı. Fıtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: „A” tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum) 1-2. évfolyamon 10 perc 3-4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelezı tárgy: a képzési idı minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 6. évfolyam végéig „B” tagozaton a 12. évfolyam végéig Választható tárgy: az elıképzı 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres elıkészítı: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a mőfajnak megfelelıen: 2-8 fı, maximum 15 fı. Kötelezı zongora: minimum 1x30 perc

A

ndreetti



„A” és „B” tagozat, rövid tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendı Fıtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon: „A” tagozaton (minimum) 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum) 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Hangszeres elıkészítı: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a mőfajnak megfelelıen: 2-8 fı, maximum 15 fı. A zeneoktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más mővészeti ág (képzı- és iparmővészeti, táncmővészeti, szín- és bábmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

A

ndreetti



II. Fejezet HANGSZERES TANSZAKOK Furulya Iskolánkban fúvós tanszakon a furulya hangszer tanítása a zenei és hangszeres alapismeretek elsajátítását szolgálja. Elıtanulmány a késıbbi fa- és rézfúvós hangszerek oktatásához. Általában 4 éves képzést jelent. A furulya tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A furulyatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelı szinten) - a furulya lehetıségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb mővek minél szélesebb körét; - hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedıbb alkotó- és elıadómővészeit, - a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelı légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejezı furulyahangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - megfelelı tempójú repetíciót, - laza, egyenletes ujjtechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen: - tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetıség szerinti megtartásával, - hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különbözı figurációkkal, - a felmerülı technikai problémáknak megfelelı mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a növendéket a furulyairodalom javát képezı reneszánsz és barokk mővek díszítésében. Fordítson figyelmet: - az elıkészítı hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a különbözı alaphangú furulyák használatakor az ábécés névvel történı helyes (nem transzponáló) olvasásra, - a tudatos zenei memorizálásra, - a mővek zeneileg igényes kidolgozására, - az elsısorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

10

A

ndreetti



Óraterv

Tantárgy 1. Fıtárgy Kötelezı tárgy: Szolfézs Összesen

ÉVFOLYAMOK Alapfok 2. 3.

4.

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Követelmények az alapfok 4. évfolyamának elvégzése után Az „A” tagozat végén Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek elıkészítı hangszere, a növendék az elıképzı vagy az elsı évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A növendék ebben az esetben is: - tudjon a tanult hangterjedelemben ábécés hangnévvel biztosan kottát olvasni, - rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. A növendékek egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak elıképzı hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: - legyen képes a német fogásrendszerő hangszer használatára, - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelı hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F, - ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetıségeit, - legyen képes a segédfogások önálló megválasztására, - rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, - legyen fogalma a furulya történetérıl, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különbözı mőfajokban betöltött szerepérıl, - a játszott zenei anyagot kotta- és stílus hően, értelmesen tagolva, kifejezıen szólaltassa meg, - legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelı elıadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, - rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelıerıvel. A „B” tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történı bemutatásával: - dúr és moll skálák 3 #, 4 b elıjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyes hangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható), - két etőd vagy egy variációsorozat, - legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenymőbıl.

11

A

ndreetti



Fuvola

A fuvola tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A fuvolatanítás szakirányú feladatai - a helyes légzés kialakítása, - a kifejezı fuvolahang elsajátíttatása, - a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, - a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, - a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, - a belsı hallás fejlesztése, - a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, - rendszerezett zenei ismeretek átadása. Ismertesse meg a növendékkel - a fuvola történetét, - a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), - a hangszer irodalmát, - a jelentısebb alkotó- és elıadómővészek munkásságát. Tudatosítsa - a helyes légzéstechnikára épülı ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, - a hangminıség, dinamika és intonáció összefüggéseit, - a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, - a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerőségeit, - a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, - a kottahő játék - mint legfontosabb alapelv - pontos betartását. Fejlessze a növendék zenei képességeit: - hangszeres technikáját, - improvizációs tevékenységét (kreativitását), - lapról játszási készségét. Ösztönözze a növendéket - a lapról olvasási készség folyamatos, aktív mővelésére. Óraterv TANTÁRGY Fıtárgy: fuvola Kötelezı tárgy: szolfézs,zeneirodalom Szabadon választható. tárgy: 2. hangszer, kamara Összesen

Elıképzı 1. 2.

ÉVFOLYAMOK Alapfok 3. 4. 5. 6.

7.

Továbbképzı 8. 9. 10.

1.

2.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2-3

2-3

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

A

12

ndreetti



Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az "A" tagozat végén A növendék ismerje - a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, - a hangszer hangterjedelmét H”’-ig - a tudatos és helyes légzéstechnikát, - a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), - a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b elıjegyzésig, - a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettıs ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát, - a különbözı korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk), - a vibrato szerepét a zenei megvalósításban, - ismerje a tanult anyagban elıforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb elıadási jeleket, zenei mőszavakat és ezek jelentését, - ismerje a tanult elıadási darabok zeneszerzıinek nevét, a mővek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - a jelentısebb fuvolás elıadómővészeket. Legyen képes - a kiegyenlített és kifejezı hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a különbözı hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, - a különbözı nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére, - az önálló hangolásra, - a könnyebb technikai problémák elemzı gyakorlására, - a kottahő játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, - hosszabb zenei gondolatok egy levegıvel történı összefogására, - a különbözı artikulációs elıírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), - egyenletes, pergı-technikához vezetı ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes - dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b elıjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is, - szélsıséges dinamikák megvalósítására, - készségfejlesztı gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.), - nehezebb etődök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etődsorozata), - egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerőbb díszítésekkel, - hosszabb terjedelmő mővek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.).

A

ndreetti



További követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes - a szép, kifejezı hang tudatos megteremtésére, - a tiszta intonációra, - a hangszerét könnyedén kezelni, - a levegı tudatos beosztására, - hosszabb zenei gondolatok egy levegıvel történı összefogására, - a nagyobb lélegzető, összetett feladatokat tartalmazó etődök eljátszására, - a vibrato sőrőségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, - a különbözı zenei korok stílushő díszítéseinek önálló alkalmazására, - a technikai és zenei szempontból tudatos, elemzı gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, - az értelmes, tagolt, árnyalt elıadásra, - a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, - önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére, - egyszerőbb javítási mőveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenırzése stb.).

A növendék rendelkezzék - megfelelı hangszeres technikával, elıadói és formálókészséggel, - képzelıerıvel, - biztos zenei memóriával, - koncentrálóképességgel, - olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, - olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid idın belül elérhetık, - a tudásszintjének megfelelı önállósággal a játszandó mővek kiválasztásánál.

A növendék tudja alkalmazni - a hang képzésének fizikai törvényszerőségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), - a különbözı artikulációs elıírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.).

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje - az újabb légzéstechnikákat, - a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, - korunk zenéjének intonációs sajátosságait, modern zenei effektusokat} Hangképzési céllal használjuk

Legyen képes - biztos hangindításra és -befejezésre, - nehéz etőd virtuóz elıadására (pl. Köhler: Etődök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etőd, vagy Jean-Jean: Modern etődök), - nehezebb elıadási darab, kamaramő, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására.

Rendelkezzék - olyan biztos hangszeres tudással, elıadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható, közép-, esetleg felsıfokra is.

A

14

ndreetti



Trombita A trombita tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A trombitatanítás szakirányú feladatai - a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlı pedagógiai lehetıségek kihasználására, - a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, - a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, - a hangszeres játék megvalósításában részt vevı izmok lazaságának, terhelhetıségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, - a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, - az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történı önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a növendékkel - a trombita történetét, - a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetıségeit, - a hangszer irodalmát, - a tananyagon keresztül a fıbb zenei stílusokat, - a trombita hazai és külföldi mővészeinek munkásságát. Tudatosítsa - a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenırzésének fontosságát, - a helyes szájtartás, mint a jó "ansatz", befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát, - a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, - a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a növendék - hallását, belsı hallását, "intonációs" képességét, - hangszeres adottságait, - hangszertechnikai tudását, - megformáló- és elıadói képességét. Tegye képessé a növendéket - rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, - a gyakorlás során felmerülı hibák önálló kijavítására, - a beállított alapfunkciók önellenırzésére, - a tiszta intonációra, - folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos elıadásra, - a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések elıadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.

15

A

ndreetti



Óraterv

TANTÁRGY

Elıképzı 1. 2.

Fıtárgy: trombita Kötelezı tárgy: szolfézs, zeneirodalom Szab. választható. tárgy 2. hangszer, kamara Összesen

1. 2

2. 2


7. 2

Továbbképzı 8. 9. 10. 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2-3

2-3

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az "A" tagozat végén Ismerje a növendék - a helyes test- és hangszertartást, - a helyes légzéstechnikát, - a hangszere múltját, irodalmát, - a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b elıjegyzésig, - a tanult anyagban elıforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb elıadási jeleket, zenei mőszavakat és ezek jelentését, - a tanult elıadási darabok zeneszerzıinek nevét, a mővek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, - az alapvetı funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: a) fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, b) csak fúvókával, c) hangszerrel, - az elıírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a könnyebb technikai problémák elemzı gyakorlására, - a tanult darabok stílushő megszólaltatására, - folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, - a különbözı artikulációs elıírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, - skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történı bemutatásával: - egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másféloktávos rendszerben, - Clodomir: Trombitaiskola I/26., 28., 29., - Telemann: F-dúr szonáta I-II. vagy Händel: B-dúr szonáta I-II.

A

ndreetti



További követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a növendék - a hangszere múltját, a jelentısebb alkotó- és elıadómővészek munkásságát, - a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a növendék - az elıforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, - az elıírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejezı hang elérésére, - a különbözı hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, - a különbözı nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, - önálló hangolásra, - a hosszabb zenei gondolatok egy levegıvel történı összefogására, - skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, - az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelıen, kotta- és stílushően, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék rendelkezzék megfelelı állóképességgel. Ismerje a hangképzés folyamatát. Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Tudja - az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, - az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben.

A

17

ndreetti



Harsona A harsona tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A képzés legeredményesebb módjának az tekinthetı, ha a növendék 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 1112 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendı a zenemővészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez. A harsonatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelı szinten) - a harsona lehetıségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedıbb alkotó- és elıadómővészeit, - a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelı légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejezı harsonahangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - megfelelı tempójú repetíciót, - laza, egyenletes kartechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetıség szerinti megtartásával, - hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különbözı figurációkkal, - a felmerülı technikai problémáknak megfelelı mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, - a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: = fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal, = csak fúvókával, = hangszerrel, = mindezek ellenırzése fúvóka karikával, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a mővek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

18

A

ndreetti



Óraterv

TANTÁRGY

Elıképzı 1. 2.

Fıtárgy: harsona Kötelezı tárgy: szolfézs,zeneirodalom Szab. válaszható tárgy: 2.hangsz., kamara Összesen

1. 2

2. 2


Továbbképzı 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2-3

2-3

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék - a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelı hangszerkezeléssel, kotta- és stílushően, értelmesen tagolva, kifejezıen szólaltassa meg, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvetı tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, - sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést, - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az elıírt hangterjedelemben, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejezı hangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különbözı módjait, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, - tudjon önállóan hangolni, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvetı feladatait, és végezze ezeket önállóan, - ismerje a tanult anyagban elıforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb elıadási jeleket, zenei mőszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különbözı zenei kifejezıeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerőbb dallami díszítésére, - ismerje a tanult elıadási darabok zeneszerzıinek nevét, a mővek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, - ismerje az adott hangszer szerepét különbözı zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történı bemutatásával: - egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben, - két, lehetıleg különbözı jellegő gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.), - egy elıadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria címő mő nehézségi szintjén).

A

ndreetti



További követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A légzés, levegıvezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az elıforduló hibák korrigálása. A hangterjedelem további bıvítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. A kamarazenélés és a zenekari játék elıtérbe helyezése. A növendék ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különbözı - díszítéseket, - trillákat, - elıkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje - hangszere múltját, irodalmát, - a kimővelt hangszeres technika alapjait. Legyen képes - minden regiszterben kimővelt harsonahang megszólaltatására, - biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, - pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára, - dupla- és triplanyelv alkalmazására, - vibrátora és trillákra.

A

20

ndreetti



Gitár A gitár tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás.

A gitártanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelı szinten) - a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetıségeit, - a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedıbb alkotó- és elıadómővészeit, - a gitáron megszólaltatható fıbb zenei stílusok elıadási sajátosságait, - a leggyakrabban elıforduló akkordokat és akkordfőzéseket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejezı gitárhangot, - differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, - laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát, - a két kéz pontosan összehangolt mozgását. Tanítsa meg - a játszott mővek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését, - a legato játékot, - a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását, - a gitárjáték alapvetı technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok), - a tompítás különféle lehetıségeit. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - hangsorokat különbözı figurációkkal, - a felmerülı technikai problémáknak megfelelı mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Ösztönözze a növendékeket a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a precíz hangszerhangolásra, - a tudatos zenei memorizálásra, - a mővek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az elızı év nehézségi szintjén gyakoroltatva. Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

21

A

ndreetti



Óraterv

TANTÁRGY

Elıképzı 1. 2.

Fıtárgy: gitár Kötelezı tárgy: szolfézs, zeneirodalom Szab. választható. Tárgy: 2. hangszer., kamara Összesen

1. 2

2. 2


7. 2


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2-3

2-3

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a 6 év során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különbözı stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje - a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, - a tanult anyagban elıforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb elıadási jeleket, zenei mőszavakat és ezek jelentését, - a tanult elıadási darabok zeneszerzıinek nevét, a mővek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvetı technikai elemeit: - a fekvésjátékot, fekvésváltást, - a kis és nagy barré-t, - a kötéseket (ráütés, elpengetés), - a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, - az akkordfelbontás (arpeggio) különbözı formáit, - a törtakkord megszólaltatását, - a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különbözı játékmódok megvalósítására: - dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok), - harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), - egyszerő többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). Rendelkezzék az egyszerő kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani.

A

ndreetti



A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történı bemutatásával: - G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok, - 2 etőd (pl. Carcassi: Etődök op. 60), - 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mő, - XX. századi mővek (pl. Bartók - Szendrey). A választott etődök tartalmazzanak egymástól eltérı technikai feladatokat. A teljes anyagot kotta nélkül kell elıadni.

További követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Rendelkezzék a növendék ismeretekkel - a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemzı vonásairól, - a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás), - a gitárdarabok szerzıinek és elıadómővészeinek munkásságáról, - a hangszer múltjáról, hagyományairól. Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelı zene még árnyaltabb, kifejezıbb elıadására, mely kiterjed a kötetlenebb elıadású romantikus és impresszionista mővekre is. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék ismerje a különbözı hangeffektusokat és azok használatának módját. Legyen képes - a darabok hibátlan megszólaltatására, - a szólamvezetések pontos megvalósítására, - természetes, oldott hangszerkezelésre, - az egész fogólapot uralni, - tiszta, könnyed fekvésváltásra, - a vibrato alkalmazására, - a fontosabb zenei karakterek megjelenítésére, - a tiszta játék érdekében történı hangtompítások végrehajtására, - értelmesen tagolt, árnyalt és kifejezı elıadásra. Rendelkezzék - kimunkált elıadói és technikai képességekkel, - biztos memóriakészséggel, - koncentrálóképességgel, - hangszere rendeltetésszerő használatához és karbantartásához szükséges alapvetı ismeretekkel.

A

23

ndreetti



Zongora

A zongora tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel - a zongora alapvetı sajátosságait, felépítését, mőködésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, - a hangszer gazdag irodalmának legjelentısebb zeneszerzıit és elıadómővészeit, - a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki - a testarányoknak megfelelı elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, - megfelelı kéztartást, - független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, - rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtı), - az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését), - differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a növendéket arra, hogy - tudjon a billentyőzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, - tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettısfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - tudja a zongorapedálokat megfelelıen használni (prolongációs, bal - tompító, jobb), - a mő mondanivalójának megfelelıen tudja kifejezı hangon, hangszínben, hangerıben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, - a zongoradarabokat stílus- és kottahően játszani. Fejlessze a növendék - muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, - zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, - metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, - kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, - hangszerkezelését, technikáját az ügyesítık, az ujjgyakorlatok, etődök, skálák alkalmazásával.

24

A

ndreetti



Óraterv

TANTÁRGY Fıtárgy: zongora Kötelezı tárgy: szolfézs, zeneirodalom Szabadon váasztható tárgy…2. hangszer, kamara Összesen

Elıképzı 1. 2. 1 1

1. 2

2. 2


7. 2


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

4

4

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje - hangszere alapvetı sajátosságait, mőködési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), - a zongorairodalom legjelentısebb alkotóit és alkotásait, - a tanulandó zenemő formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, - a kottában elıforduló jeleket és zenei mőszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), - a kortárs zenei notáció alapvetı jelzéseit, - a tanult elıadási darabok zeneszerzıinek nevét, a mővek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, - egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, - zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, - a zongorajáték során elıforduló különbözı játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettısfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - a játszandó zongoramővek értelmes tagolására, - a zenei karakterek megvalósítására, - a zongorapedálok használatára (elı-, után- és együttnyomás), - életkorának és képességeinek megfelelıen a zongorázandó anyag kottahő, stílusos, dinamikailag változatos és kifejezı elıadására, - az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék - biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, - adottságainak megfelelı zenei memóriával, - képességei alapján kimővelt zenei hallással.

A

ndreetti



A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történı bemutatásával: - 2 fúgaszerkesztéső J. S. Bach-mő (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.), - 1 teljes klasszikus szonáta, - 1 virtuóz etőd, - 2 különbözı stílusú elıadási darab, melybıl az egyik XX. századi magyar mő legyen. A teljes anyagot kotta nélkül kell elıadni.

További követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje - hangszere múltját, irodalmát és a jelentısebb külföldi és hazai elıadómővészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György ...), - a kottában elıforduló jelek és zenei mőszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes - technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, - a zongorajáték során elıforduló különbözı játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettısfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - saját kézalkatának megfelelı ujjrendek készítésére, - a zongorapedálok tudatos használatára, - a zongoramővek formálására és kifejezı elıadására. Rendelkezzék - olyan zenei mőveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, - az együttzenélés igényével. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes - a zongorázandó anyag kottahő, stílusos, dinamikailag változatos és kifejezı elıadására, - skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, - a különbözı játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelıen alkalmazni, - a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, - dinamikailag árnyalt és kifejezı hangképzésre, - a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. Rendelkezzék - megfelelı hangszeres ügyességgel, virtuozitással, - biztos memóriával, koncentrálóképességgel, - megfelelı lapról olvasási készséggel. A "B" tagozatos növendék rendelkezzék olyan szintő zongoratudással, hogy zenei képességei alapján - adott esetben - legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.

A

26

ndreetti



Hegedő A hegedő tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A hegedőtanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel - a hangszer lehetıségeit, irodalmát, történetét, - a hegedő akusztikai sajátosságait, - a hangszer hangolását, - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangképzés fıbb fiziológiai törvényszerőségeit, - a különbözı ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, - a hegedőirodalom legkiemelkedıbb alkotó- és elıadómővészeit, - a vonós hangszercsalád többi tagját. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelı vonóvezetést, bal kéz-technikát, - helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejezı hegedőhangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, - a kezek pontosan összehangolt mozgását. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - hangsorokat és hangzatokat különbözı vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben, - a felmerülı technikai problémáknak megfelelı mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat. Fordítson figyelmet - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a különbözı vonásnemek elsajátítására, - a pizzicato-technikára, a pergı-technikára, - az üveghangok megszólaltatására, - a megfelelı ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására, - a hangköz és akkordjáték sajátosságaira, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a mővek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetıbb hangszer-karbantartási feladatokra.

27

A

ndreetti



Óraterv

TANTÁRGY

Elıképzı 1. 2.

Fıtárgy: hegedő Kötelezı tárgy: szolfézs Szab. vál. tárgy…2. hangsz., kamara Összesen

1. 2

2. 2


7. 2


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2-3

2-3

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, - a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangsorok elıjegyzését és ujjrendjét, - a hangképzés fıbb fiziológiai törvényszerőségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése), - a gyakran elıforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést, - a tanult anyagban elıforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb elıadási jeleket, zenei mőszavakat és ezek jelentését, - a tanult elıadási darabok zeneszerzıinek nevét, a mővek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes - a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushően, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezıen megszólaltatni, - ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, - szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb mővet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni, - technikai eszközeit a stílusos és kifejezı játék szolgálatába állítani, - tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra, - az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelı vonóbeosztás alkalmazására, - szép hangon való, karakteres elıadásra, - a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására. Kottaolvasási készsége legyen olyan szintő, hogy belsı elképzelés vezesse játékát.

A

ndreetti



A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történı bemutatásával: - háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal, - 2 szabadon választott etőd, - 1 versenymő saroktétele, - 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú elıadási darab. A választott etődök tartalmazzanak egymástól eltérı technikai feladatokat. További követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék legyen képes - szép hangon, kifejezıen koncertet, szonátákat, elıadási darabokat eljátszani, - gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb mővek eljátszására, - a stílusnak és karakternek megfelelı vonásnemek, a célszerő ujjrendek megválasztására, - igényes intonációra, az elıforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására, - elıadási darabokat, kamaramőveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni. Bıvítse repertoárját. Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) A növendék legyen képes - természetes, oldott hangszerkezelésre, - az egész fogólapot uralni, - a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra, - a különbözı skálákat 3 - esetleg 4 - oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, - differenciált vibrato alkalmazására, - a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, - az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására, - dinamikailag árnyalt és kifejezı hangképzésre. Rendelkezzék - igényes, fejlett hallással, kontrolláló képességgel, - biztos memóriakészséggel, - koncentrálóképességgel, - megfelelı lapról olvasási készséggel.

29

A

ndreetti



III. Fejezet ELMÉLETI ISMERETEK Szolfézs A szolfézs kötelezı elméleti tantárgyat ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint oktatjuk. A kistérségi jelleg specialitása miatt a csoportösszetételek egyénien változnak, több évfolyam összevonásával jöhetnek létre. A csoportok létrehozásának alapvetı szempontja a gyerekek képességeinek figyelembevétele. A mindenkori tanmenetet a csoport szintjéhez igazítjuk. Ezért az egyes csoportokban differenciált oktatás folyik. A csoporttal szembeni elvárások a készségszinthez igazodnak. Azokban a csoportokban, ahol a készségfejlesztési gyakorlatok nehezebben kivitelezhetıek, a hangsúly az anyag elméleti részére tolódik. A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése mellett törekszünk a tanulók maximális zenei érzékenységének és muzikalitásának megteremtésére. Azokban a csoportokban, ahol az intonáció gondot okoz, ott hangszerhasználattal kompenzálunk, a motiváció érdekében az erısségeket helyezzük elıtérbe. (Az elıképzıben hangsúlyt helyezünk a ritmikus mozgásokra, játékokra, mondókákra, ritmushangszereket a felsıbb évfolyamokon is használunk. A zenei képességek fejlesztése a lehetı legtöbb zenehallgatással történik. A továbbképzı évfolyamokon kötelezıen választható tárgyként zeneirodalmat tanítunk, amely nem jegyköteles. A szolfézstanítás szakirányú feladatai A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy - az általános zenei képességek fejlesztését, és - a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. - a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása, - átfogó zenei mőveltség kialakítása, - a hangszertanulás segítése, - a társmővészetek iránti nyitottság megalapozása, - a zenei készségek kimővelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken: = ritmus-metrum, = tiszta intonáció, = tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök),

30

A

ndreetti



= dallamhallás, = többszólamúság - harmóniaazonosítás, = zenei olvasás-írás, = zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika), = zenei memória, = rögtönzés, = zenehallgatás (szemben az elıbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése), - a zenei pályára készülı növendékek felkészítése a továbbtanulásra. A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a késıbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.

Követelmények a program elvégzése után Általános követelmények Rendelkezzék a növendék - olyan késztetéssel, mely a választott - eddig tanult - muzsikálási formát élete szerves részévé teszi, - mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushő megszólaltatásához, - olyan zenei áttekintıképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képességkészség szintjének megfelelı zenei feladatokat, - a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I).

Követelmények az alapfok elvégzése után Hangszeres tanszakok és szolfézs fıtanszak „A” tagozat Ismerje a növendék a ritmuselemeket a harminckettedektıl az egész értékő kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is. Ismerje fel hallás után és kottaképrıl az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerőbb átkötések (K). Legyen áttekintıképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K). Ismerje az egyszerőbb aszimmetrikus metrumokat (J-I). Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K). Ismerje az ötfokú és hétfokú hangsorokat. (J-I). Tudja megállapítani a hangnemeket - hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K). Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: - ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K), - ismerje a bıvített szekund, bıvített kvart, szőkített és bıvített kvint, szőkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképrıl is azonosítani (J). Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szőkített és bıvített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.) Ismerje a funkciós fıakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképrıl felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I).

A

ndreetti



Ismerje a funkciós vonzást (I). Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát (J-I). Tudjon lejegyezni: - rövid szótagszámú, magyar népdalt szöveggel (K), - igen könnyő mőzenei periódust, Legyen képes fentieknek megfelelı nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K). Ismerje és tudja kottaképrıl is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni): - a magyar népzene stílusjegyeit, - a periódus fogalmát, - a kis formákat, - a triós formát, - a szonátaformát, - a rondót, - a barokk és klasszikus táncokat (J-I). Rendelkezzék alapvetı zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedı zeneszerzık, mőfajok ismeretével (J-I). Ismerje a leggyakrabban elıforduló zenei kifejezéseket. Zenei anyag Tudjon - 15 magyar népdalt élményszerő elıadásban megszólaltatni (kotta nélkül), - 5 mőzenei szemelvényt (ebbıl kettıt kotta nélkül) énekes vagy hangszeres elıadásban megszólaltatni a következı zenetörténeti korokból arányosan: a) középkor, b) reneszánsz, c) barokk, d) klasszika, e) romantika, f) XX. század. (Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmő mővekbıl.) Hangszeres tanszakok „B” tagozat „Hosszú” tanszakok (Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához) Tudjon a növendék 10 - periódus terjedelmő - barokk és klasszikus dallamot fejbıl szolmizálni, szöveggel elıadni. Tudjon 10 magyar népdalt fejbıl, szöveggel, élményszerően elıadni. Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b elıjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor). Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b elıjegyzésig. Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim és a mollbeli VII. fokú szőkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással. Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján. Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b elıjegyzésig a fıhármasokat dúrban és mollban.

A

ndreetti



Tudjon lejegyezni - hangköz- és hangzatmenetet - mely könnyő alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján, - kétszólamú dallamot - mely könnyő alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat - 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségő dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Legyen képes az egyszerő mőzenei formákat hallás után felismerni. Ismerje a fontosabb mőzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció. Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. Rendelkezzék alapvetı zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal. Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushően megszólaltatni mőveket. Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására. „Rövid” tanszakok Azonos a 6 éves tanszakok "B" tagozatos követelményrendszerével, kivéve: Tudjon lejegyezni - hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyő alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján, - kétszólamú dallamot, mely könnyő alterációt tartalmazhat, - 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Szolfézs fıtanszak „B” tagozat Azonos a 6 évfolyamos "B" tagozat követelményrendszerével, kivéve: Tudjon lejegyezni - hangközmenetet, - hangzatmenetet, mely alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján, - kétszólamú dallamot, mely alterációt, hangnemi kitérést, modulációt tartalmazhat - 6-8 meghallgatás alapján. Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Ismerje fel a funkcióváltásokat. Ismerje fel a hangnemi kitéréseket és a modulációt. Zeneirodalom Az alapfok elvégzése után a kötelezıen választható tárgy a zeneirodalom. Zeneirodalom tanításának a célja, hogy - a zene iránt érdeklıdı, mővelt embereket neveljen, akik zeneiskolai tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önmővelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) mővelésére, - legyen lehetıségük zenei mőveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni.

A

33

ndreetti



A zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai: - a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bıvítése, - hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, mőfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körő kitekintéssel az adott kor fıbb tendenciáira, stílusjegyeire, társmővészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a növendékeket - rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, - a rádió és a televízió zenei mősorainak meghallgatására, - a zenei élet eseményei iránti érdeklıdésre, - értékes hangfelvételek és videofelvételek győjtésére és meghallgatására, - aktív társas muzsikálásra. Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a késıbbiekben a zene bármely mőfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklıdıvé a növendéket minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társmővészetekben). Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát. Követelmények a program elvégzése után A növendékek mutassanak kellı tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett mővek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, mőfajokhoz, mővekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társmővészetek idevonatkozó legfıbb stiláris jelenségeiben. Az egyes évfolyamokban elérendı minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítıképességének figyelembevételével. Minium követelmény az alapfokot követı 4 évfolyam elvégzése után Ismerjen a növendék: - minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentıs mővet, válogatva a következıkbıl: = gregorián zene, = reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus), = a középkor hangszeres világi zenéje, = kora barokk (Monteverdi, Pucell), = barokk: - J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus mővek), - Händel (oratórium, concerto), - Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso), = klasszicizmus: - szonáta, - szimfónia, - kamarazene, - opera, - versenymő,

A

ndreetti



= romantika: - zongoramuzsika (Chopin, Liszt), - dal, - szimfonikus költemény, - opera, = a századforduló zenéje: - impresszionizmus, - második bécsi iskola, = Bartók, Kodály, Sztravinszkij, = kortárs zeneszerzık. Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat idıben összekapcsolni és társmővészeti alkotásokhoz kötni. Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

A

ndreetti



Zeneóvoda

Zenei anyag: - Zenei élményanyag győjtése énekléssel és játékkal, - Zenei készségfejlesztés megalapozása. - Zenei képességek korai fejlesztése játékos, kötetlen és kötött formában. - Ritmus- és hallásfejlesztés a gyermekek életkorának megfelelıen. - A csoportos és egyéni ének, játék megszerettetése, a zenélés örömének megismertetése. - Közösség- és személyiségformálás, a közös és egyéni szereplések biztosítása. - Magyar gyermekdalok, játékok, mondókák, esetleg más népek dalai Szakirányú feladatok: A 4-5-6- éves korú, óvodás gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlıdéséhez elengedhetetlen a mozgás és a játék. Ezen keresztül ismerkednek meg szinte mindennel, tanulásukat ezáltal lehet irányítani. Az óvodában/zeneiskolában történı rendszeres zenei foglalkozások kitőnıen ötvözik a mozgást és a játékot, a dalanyag lehetıséget biztosít a korai hallás- és ritmusfejlesztésre. Dalanyag: Minden esetben törekednünk kell arra, hogy az életkornak megfelelı, kisebb hangterjedelmő, igényes zenei anyagból válogassunk. -

népi gyermekjátékok - önállóan, főzéssel, mozgással, játékkal népi gyermekdalok - mozgással, játékkal kísérve mondókák, versek - ritmikus anyag a beszéd- és ritmuskészség fejlesztéséhez egyéb zenei anyag - mődalok gyermekeknek, alkalmi és ünnepi dallamok hangszerismeret bıvítése

Ismeretanyag, készségfejlesztés •

•

•

Éneklési készség - a tiszta és szép éneklés készségének kialakítása, csoportos és egyéni éneklés, önálló dalkezdés. Ritmusérzék fejlesztés - az egyenletes lüktetés (mérı) és a dalok ritmusának megfigyelése, megkülönböztetése, megszólaltatása ritmusnevekkel. - negyed, páros nyolcad, negyed szünet, fél kotta kottaképrıl való felismerése > ritmuskártya kirakójáték, ritmus – dobókocka használata. - 2 – 4 ütemes motívumok visszatapsolása ritmusnévvel. - dalfelismerés ritmusképletrıl. - a gyors és lassú tempó megkülönböztetése. - dalok kísérete ritmushangszerekkel > triangulum, cintányér, Hallásfejlesztés - hangmagasság – magas és mély hang – megfigyelése.

A

ndreetti


•

•

•


- rövid dallamfordulatok visszaéneklése énekhang és hangszer (furulya, zongora) után la-lázva. - dalfelismerés. Improvizációs gyakorlatok - ritmus- és dallam kiegészítése, - ritmusok, mondókák megszólaltatása énekléssel. Hangszerismeret Ütıs-, vonós-, fúvós- és billentyős hangszerek csoportosítása, fényképrıl való felismerése. Zenehallgatás A hangszerek hangszínének megfigyelése, megkülönböztetése, felismerése hangzó anyag, ill. élı hangszer bemutatása alapján.

Követelmény • 20 mondóka, kiszámoló • 20 gyermekdal, népi játék • egyenletes mérılépés, mérıtaps kialakítása, fejlesztése • térben való tájékozódás (egyenes és ívelt vonalú mozgás) • egyszerő ritmusmotívumok hallás utáni megszólaltatása • a rövid és hosszú ritmusértékek megkülönböztetése, megnevezése • egyszerő, kis dallammotívumok hallás utáni megszólaltatása • kis hangterjedelmő gyermekdalok éneklése, játékkal, mozgással kísérve • ünnepi alkalmakon való bemutatkozás, közös és egyéni produkciókkal • játékfőzés, memóriafejlesztés • csoportos és egyéni éneklés. Felhasználható irodalom József Andrásné – Szmrecsányi Magda: Zenei elıképzı Horváth Istvánné Schmidt Anna: Zeneóvoda Rápli Györgyi: Ének.Zene Lantos Rezsıné-Lukin Lászlóné: Ének-Zene Botosné Hodossy Rózsa: Ének-zene

Megjegyzés: A zeneóvodai foglalkozás nagycsoportos, iskolába készülı gyerekek számára biztosított elsısorban, de a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van kisebb gyermekek számára is a foglalkozások megtartására. Ebben az esetben figyelembe kel venni az életkori különbségekbıl adódó sajátosságokat, illetve a hosszabbtávú tervezését a fejlesztendı területeknek. Értékelés: szóbeli

A

37

ndreetti



IV. Fejezet KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ, ILLETVE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY Fafúvós kamara A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülı növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelı munka lényeges, kiemelt elemét jelenti. A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a késıbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Készítse fel a növendékeket amatır kamaraegyüttesben való közremőködésre, tegye képessé ıket a kamarazene önálló mővelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensıséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a növendékek egymás iránti felelısségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához. A tananyag megválasztásával a lehetıségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhetı zenei stílusokról, mőfajokról. Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahő, zeneileg igényes megszólaltatására. Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú elıadásra. Ismertesse meg a növendékekkel a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában. A kamaraegyüttesek közremőködésével színesítse a zeneiskola és egyéb intézmények rendezvényeinek mősorát.

A

38

ndreetti



Követelmények a program elvégzése után A növendék legyen képes - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetıen be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvő megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni, - önállóan, tisztán intonálni, - figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - a zeneiskolai szintnek megfelelı kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelı szólamokat önállóan elsajátítani, - zeneiskolai tanulmányai befejezését követıen a kamarazene önálló mővelésére. Rendelkezzék - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott mővekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában - a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplı transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzıinek nevét, a mővek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

A

39

ndreetti



Rézfúvós kamara A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülı növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelı munka lényeges elemét jelenti. A rézfúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai - adjon lehetıséget a kamarazene-irodalom megismerésére és a zene aktív mővelésére, - képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat, - ismertesse meg a közös zenélés alapszabályait, - fejlessze a zenei hallást, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát, - ismerkedjék meg a különbözı zenei stílusokkal, és elıadási hagyományokkal, - a rézfúvós hangszerek sajátosságaiból adódó problémák megoldása egyes zenemővekben, a rézfúvós hangzás kialakítása, amely képlékenyen beépül minden hangszer-összeállításba, - a nem rézfúvós hangszerekkel való együttjáték fejlesztése, ezáltal a tanszakok közötti "átjárhatóság" lehetısége, elıkészítve és segítve a zenekari munkát, - teremtsen lehetıséget a növendékeknek arra, hogy az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg harmonikus személyiséggé válhassanak. Követelmények a program elvégzése után A növendék - rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelı elméleti és hangszertechnikai ismerettel, - szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik, - irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együttjátékoz, - szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához: - intonáció, - levegıvétel - zenei tagolás, - tempóvétel - tempótartás. Legyen képes - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetıen be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvő megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni, - önállóan tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - a zeneiskolai szintnek megfelelı kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelı szólamokat önállóan elsajátítani, - zeneiskolai tanulmányai befejezését követıen a kamarazene önálló mővelésére.

A

40

ndreetti



Rendelkezzék - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott mővekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában - a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplı transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzıinek nevét, a mővek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit. Vonós kamara A vonós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a késıbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Készítse fel a növendékeket amatır kamaraegyüttesben való közremőködésre, tegye képessé ıket a kamarazene önálló mővelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensıséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a növendékek egymás iránti felelısségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó- és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához. A tananyag megválasztásával a lehetıségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a vonós kamarairodalomban fellelhetı zenei stílusokról, mőfajokról. Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahő, zeneileg igényes megszólaltatására. Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú elıadásra.

A

41

ndreetti



Ismertesse meg a növendékekkel a vonós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában, zongorakivonatban. A kamaraegyüttesek közremőködésével színesítse a zeneiskola és egyéb intézmények rendezvényeinek mősorát.

Követelmények a program elvégzése után A kamarazene mint választható tárgy esetében A növendék legyen képes - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetıen be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvő megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni, - önállóan tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - a zeneiskolai szintnek megfelelı kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelı szólamokat önállóan elsajátítani, - zeneiskolai tanulmányai befejezését követıen a kamarazene önálló mővelésére. Rendelkezzék - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott mővekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában - a vonós hangszercsaládhoz tartozó és a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a vonósokhoz társított transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzıinek nevét, a mővek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit, - a kamarazene-irodalom néhány kiemelkedı alkotását.

A

ndreetti



Kamarazene, mint fıtárgy esetében (a fenti követelményeken felül) Ismerje fel a témabelépéseket és zárlatokat. A mindenkori vezetıszólamot tudja megkülönböztetni a kísérettıl. Ismerje a barokk zene fontosabb ritmus-konvencióit (nyújtóponthasználat, duola és triola kölcsönös alkalmazkodása, inégal játék) és a gyakoribb barokk ékesítések írás- és játékmódját. Ismerje és alkalmazza a klasszikus mővekben (fıként a kísérı szólamokban) szükséges movimento ordinario játékmódot (a hangok elválasztása és határozott indítása), valamint a vonóvibratót (a kötıív alatt staccato ponttal jelölt hangoknak, a zene karakterétıl függı, lágy, alig érzékelhetı elválasztása). Legyen képes könnyő kamaramő Urtext kiadású szólamát a többi szólammal összehangoltan, egyszerő ujjrenddel és vonásjelekkel ellátni. Tudjon kijelölt szólamból könnyebb mővet együttesben lapról játszani.

A

43

ndreetti



B) NÉPZENE I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintő elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, ırzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. 2. A program lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer- és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A népzeneoktatás általános fejlesztési követelménye, feladata A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció szabadabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggı hangsúlyviszonyainak megismertetése. Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása. A technikai készség, a variációképzı rögtönzıkészség kialakítása, személyiségfejlesztés és tehetséggondozás. A korábban győjtött vagy még élı népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a növendék megismertetése a különbözı népzenei mőfajok, dialektusok, stílusok sajátosságaival, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy elıadó-egyéniségeivel. A mővészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemlélető feldolgozására nevelés. Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kialakítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék - különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira - stílusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia,

44

A

ndreetti



elıadói és manuális készség) fejlesztése. Rendszerezett zenei-népzenei ismeretek átadása, az általános zenei mőveltség megalapozása. A zenei írás-olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti elıadásmód alapvetı jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása. Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értı zenehallgatásra nevelés, igény kialakítása a társas muzsikálásra. Aktív közmővelıdési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint győjtı utakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. A növendékek hazai és - a lehetıségeknek megfelelıen - nemzetközi programokban való részvételének, cserekapcsolatok kialakulásának szorgalmazása. Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, régi zene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt, a zenei értékek élményt adó felismerésére és befogadására nevelés. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai Hangszeres tanszak: citera Egyéb tantárgyak: kamarazene (kétéves hangszertanulás után), népi játék-népszokás. Elméleti tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom, A képzés idıtartama Megjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az elıképzı, alapfok és továbbképzı évfolyamait. A képzési idı elsı számjegye az elméleti és egyéb elıtanulmányokat jelöli. Hangszeres tanszak: 1+10 évfolyam (citera), Óraterv

TANTÁRGY Fıtárgy – citera Kötelezı tárgy: szolfézs Szab. vál. tárgy: kamara Összesen

Elıképzı 1. 2. (2) (2)

1. 2

2. 2


7. 2


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-4

2-4

4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A

ndreetti



Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni. Az elıképzıt a növendéknek nem kötelezı elvégeznie. Elıképzı: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek. Fıtárgy: népi hangszer tanszak (egyéni foglalkozás); Elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás). Kötelezı tárgy: szolfézs, zeneirodalom Kötelezıen választható tárgyak: - elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom; - gyakorlati: második hangszer, népi játék-népszokás, kamarazene. Választható tárgy: a fentiek vagy más mővészeti tárgyak (a zeneoktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más mővészeti ág zenemővészeti, képzı- és iparmővészeti, táncmővészeti, szín- és bábmővészeti ág - képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet). Zenei ismeret: a szolfézs, népzenei ismeretek, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes mőveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthetı. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendı. Fıtárgy: minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos). A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: minimum 5 perc. Kötelezı tárgy: a 4. évfolyam végéig a képzési idı minimum 2x45 perc. Kötelezıen választható tárgy: hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon, rövid tanszakokon az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc, gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni). Választható tárgy: az elıképzı 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás. Kamarazene: minimum 1x45 perc, csoportlétszám: a mőfajnak megfelelıen 2-8 fı, maximum 15 fı.

A

46

ndreetti



II. Fejezet HANGSZERES TANSZAKOK Citera A citera tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. Iskolánkban a tánc és dráma kerettanterven belül növendékeink az alsós évfolyamokban néptáncot, ezen belül népiének – népi játékot tanulnak, így a citera tanszakon éppen ezért ezt nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyban. A népzenei ismereteket sem külön tantárgyként tanítjuk, ezeket az ismereteket részben a fıtárgy, illetve a szolfézs órakeretén belül sajátítják el a tanulóink. A citeratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a tanulóval - a citera lehetıségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertıl idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat), - a citerával rokon pengetıs hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más ("burdon") hangszereket, - a hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét, - a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit, - a játékot megelızı zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát. Alakítsa ki - a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit, - a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot. Fordítson figyelmet - a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje - a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat, - a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei győjteményeket, szakkönyveket, - hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását. Legyen képes - a hangszernek megfelelı népzene stílushő és improvizatív elıadására, - szólóban és zenekarban saját énekét kísérni, - szólóban és zenekarban táncot kísérni.

A

ndreetti



Ismerje - a citerazene különbözı tájegységeinek (Dél-alföld, Nagykunság, Nyírség, Dél-Dunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat, - ismerje a kiemelkedı adatközlıket, - a "kiszedıs" játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sőrő pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait. Rendelkezzék - biztos zenei memóriával, - megfelelı technikával, stílusismerettel, elıadói készséggel, - tánckíséreti tapasztalattal, - szereplési (színpadi) gyakorlattal.

További követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után A növendék ismerje - a citerán használatos valamennyi hangsort, - a citerával történı tánckíséret technikai jellegzetességeit. Legyen képes - igényesen megformálni az általa elıadott dallamokat a különbözı díszítésmódjainak, játékmódjainak felhasználásával, - önállóan összeállításokat készíteni a különbözı dialektusterületek dallamaiból.

dialektusok

Tudjon - hangsúlytalan elıkéket, tizenhatod ritmusú díszítéseket és dallamokat játszani, tremolózni a dallam megfelelı hangjain. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: - Alkalmas legyen több éves válogatásra. - Megfeleljen a tanuló hangszerkezelési technikai szintjének figyelembe véve az életkori sajátosságait - Fejlessze hangszerjátékát, gyarapítsa dallamkincsét. - Tartalmas zenei élményeket nyújtson különbözı dialektus területekrıl. - Minél több eredeti hangzóanyag hallgatására legyen lehetıség. - Ismerjen meg minél több népzenei együttest, megjelent hangzóanyagokat, népzenei kiadványokat, kottagyőjteményeket. Az értékelés szempontjai, a továbbhaladás feltételei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: - Az adott évfolyamtan anyagának ismerete, gyakorlati alkalmazása. - A tananyag minimum szintjének teljesítése. - A tanult ismeretanyag megfelelı elıadásmódja, kivitelezése.

A

ndreetti



Az értékelés rendszere - Az elıírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítésekor a tanuló bizonyítványt kap Félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba. - Elsı osztálytól minimum elégséges osztályzat szükséges a továbbhaladáshoz. - Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. - Az igazgató engedélyével és vizsga letételével két vagy több évfolyamra megállapított követelményt egy tanévben vagy annál rövidebb idı alatt is teljesíthet a tanuló. - Ha a tanuló a tantervi követelményeknek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja. - A kiemelkedı tanulmányi munkát folytatott tanulók év végén dicséretben és/vagy könyvjutalomban részesülnek.

Mővészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei a 27/1998 (VI.10.) MKM rendeletben foglaltak szerint. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése: A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minısíteni. Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát, vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a fıtárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamelyik vizsgarészbıl. Illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A mővészeti alapvizsga részei: Az alapvizsga írásbeli és /vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészbıl áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat szolfézs írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelezı. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak tennie kell.

A

ndreetti



Zenemővészet A mővészeti alapvizsga tartalma tanszakok szerint Zongora „A” tagozat A 6. osztály anyagából 3 különbözı stílusú darab, amibıl lehet egy kamaramő. A három mő közül lehetıség szerint egy éneklı, egy pedig virtuóz jellegő legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6. „B” osztály nehézségi szintjén Etőd 1 Bach kétszólamú invenció Klasszikus szonatina vagy szonáta tétel, vagy variáció Romantikus mő XX. Századi mő A vizsgamősorban legyen egy éneklı és egy virtuóz darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Zongorakötelezı – hangszeres fıtárgyasoknak Az adott osztály anyagából két különbözı stílusú mő elıadása kotta nélkül. Hegedő „A” tagozat A 6. osztály anyagából 1 etőd 2 különbözı karakterő elıadási darab, koncert tétel, vagy szonáta tétel A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.”B” osztály nehézségi szintjén 2 különbözı technikai feladatot tartalmazó etőd 1 elıadási darab vagy barokk szonáta tételpár 1 koncert vagy szonáta tétel A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. Gitár „A” tagozat A 6. osztály anyagából 1 etőd 3 különbözı stílusú mő A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.B osztály nehézségi szintjén 1 etőd 3 különbözı stílusú mő 1 XX. századi mő A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. Furulya „A” tagozat 1 etőd vagy technikai jellegő mő Elıadási darab két különbözı karakterő tétele, vagy 2 különbözı karakterő elıadási darab, az egyik lehet kamaradarab A vizsgaanyagot az etőd és a kamara kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani.

A

ndreetti



„B” tagozat Etőd vagy technikai jellegő szólómő Elıadási darab két különbözı karakterő tétele, vagy 2 különbözı karakterő elıadási darab, az egyik lehet kamaradarab A vizsgaanyagot az etőd és a kamara kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. Fuvola „A” tagozat A 6. osztály anyagából etőd vagy szólódarab, vagy technikai jellegő mő barokk szonáta tétel elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.”B” osztály anyagából két etőd vagy technikai jellegő darab barokk szonáta tételpár 1 karakterdarab vagy kamaramő A vizsgaanyagot az etőd és a kamara kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. Trombita „A” tagozat A 6. osztály anyagából -másfél oktávos skála elsı képlete 1 etőd 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 6.”B”. osztály anyagának nehézségi szintjén másfél oktávos skála öt képlete 1 etőd 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele 1 eltérı karakterő elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. Kürt „A” tagozat A 4. osztály anyagából 1 kantiléna 2 különbözı karakterő etőd 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4.”B” osztály anyagának nehézségi szintjén Skála, különbözı képletekkel 1 kantiléna Két különbözı karakterő etőd 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani.

A

ndreetti



Harsona „A” tagozat A 4. osztály anyagából 1 dúr hangsor másfél oktávon hármashangzat felbontással 1 etőd 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4.”B” osztály nehézségi szintjén 1 dúr hangsor és a párhuzamos mollja másfél oktávon különbözı képletekkel 1 etőd 1 elıadási darab A vizsgaanyagot az etőd kivételével kotta nélkül kell játszani. Tuba „A” tagozat A 4. osztály anyagából skála három variációval 1 gyakorlat 1 elıadási darab A vizsgaanyagot a gyakorlat kivételével kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 4.”B” osztály anyagának nehézségi szintjén egy skála dúr és moll párja három variációval 1 gyakorlat 1 elıadási darab A vizsgaanyagot a gyakorlat kivételével kotta nélkül kell játszani. Szolfézs Hangszeres fıtanszak „A” tagozat Hozott anyag: 10 népdal kotta nélkül, elemzéssel mővészeti szemelvény (társas ének, hangszerkíséretes darabok, reneszánsztól-XX.századig) éneklıtársakkal, illetve hangszerkísérettel. Ebbıl kettı kotta nélkül. A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő, zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános kérdéseket tesz fel. Hangszeres fıtanszak „B” tagozat Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel. (2/4,3/4,4/4, vagy 6/8, ritmus: egész hangtól tizenhatodig, változatos ritmikai, dallami fordulatok, átkötések, alterált hangok, hangnemi kitérése, moduláció elıfordulhat) Hozott anyag: 10 népdal kotta nélkül énekelve, ismerje ezek legfıbb jellemzıit, 4 mőzenei szemelvény énekelve, ebbıl kettıt kotta nélkül. A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő, zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános kérdéseket tesz fel.

A

ndreetti



A mővészeti záróvizsga tartalma tanszakok szerint Gyakorlati vizsga Zongora „A” tagozat A 10. osztály anyagából 3 különbözı stílusú darab, amibıl lehet egy kamaramő. A három mő közül lehetıség szerint egy éneklı, egy pedig virtuóz jellegő legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Öt különbözı stílusú darab a 10.”B” osztály nehézségi szintjén Etőd Prelúdium és Fúga Klasszikus szonáta tétel, vagy variáció Romantikus mő XX. Századi mő A vizsgamősorban legyen egy éneklı és egy virtuóz darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Zongorakötelezı – hangszeres fıtárgyasoknak Az adott osztály anyagának megfelelı nehézségő 3 különbözı stílusú mő elıadása kotta nélkül. Hegedő „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén Két különbözı karakterő zongorakíséretes mő, vagy barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymő két tétele, vagy 1 gyors és egy lassú tempójú elıadási darab. Az egyik lehet kamaramő A kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén Háromoktávos hangsortanulmány Két etőd Barokk szonáta két tétele 1 koncerttétel, vagy elıadási darab zongorakísérettel A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Gitár „A” tagozat A 10. osztály anyagából 1 etőd Három különbözı stílusú elıadási darab, amibıl az egyik lehet többtételes. Az etőd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén Két különbözı karakterő etőd Három különbözı stílusú elıadási darab, melybıl az egyik lehet 1 szvit vagy versenymő több tétele, vagy egy szonáta, a másik kortárs mő Az etőd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani

A

ndreetti



Furulya „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén 1 technikai jellegő mő vagy szólódarab 1 teljes szonáta vagy concerto (kettısverseny) és egy korabarokk, vagy XX. századi mő, vagy tétel A vizsgaanyagot a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén 1 etőd, vagy szólódarab 1 teljes szonáta vagy concerto és 1 korabarokk vagy XX. századi mő, vagy tétel, amelybıl 1 lehet kamaramő A vizsgaanyagot a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. Fuvola „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén 1 etőd vagy szólódarab, vagy technikai jellegő mő 1 barokk szonáta két tétele, vagy 1 barokk kamaramő 1 karakterdarab, vagy XX. századi mő, vagy kamaradarab A vizsgaanyagot az etőd és a kamaramő kivételével lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén 1 etőd vagy szólódarab, vagy technikai jellegő mő 1 barokk szonáta két tétele, vagy 1 barokk kamaramő 1 XX. századi mő Kürt „A” tagozat A 8. osztály nehézségi szintjén Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben. Két különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, ill. versenymő, vagy szonáta lassú és gyors tétele kotta nélkül; az egyik elıadási darab helyett kamaramő játszható. Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 8.”B” osztály nehézségi szintjén Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben Egy etőd Egy kamaramő Egy elıadási darab, vagy 2 különbözı karakterő tétel zongorakísérettel Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Trombita „A” tagozat A 10. osztály nehézségi szintjén Egy másfél oktávos skála öt képlettel. Egy etőd Két különbözı karakterő elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani.

A

ndreetti



„B” tagozat A 10.”B” osztály nehézségi szintjén Egy dúr és 1 moll skála másfél oktávon, öt képlettel. Két etőd, vagy 1 etőd és 1 kamaramő Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele Egy más stílusú elıadási darab Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. Harsona „A” tagozat A 8. osztály nehézségi szintjén Egy etőd Két különbözı karakterő zongorakíséretes elıadási darab, melybıl az egyik lehet kamaramő Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 8.”B” osztály nehézségi szintjén Két etőd (az egyik etőd helyett duó, vagy egyéb kamaramő is választható) Egy barokk szonáta két tétele (lassú-gyors), és egy más stílusú elıadási darab zongorakísérettel Az etőd és a kamaramő kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani Tuba „A” tagozat A 8. osztály anyagából Két etőd Két elıadási darab Az etőd kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat A 8. „B” osztály nehézségi szintjén Két gyakorlat Két elıadási darab Az etőd kivételével a vizsgaanyagot lehetıleg kotta nélkül kell játszani. Szolfézs Hangszeres fıtanszakos „A” tagozat Periódus terjedelmő dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel. (változatos ritmikai és dallamfordulatok, hangnemi kitérés, esetleg moduláció) Hozott anyag: 15 népdal, ebbıl öt kotta nélkül, ismerje azok legfontosabb jellemzıit 5 mőzenei szemelvény, ebbıl három kotta nélkül, ismerje az énekelt dallam legfontosabb jellemzıit. (társas ének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsz/barokktól a XX. Századig) Zeneirodalom- zenetörténet Hangszeres fıtanszakos „A” tagozat Teszt: 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladat A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerő, zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, mőfaji, formai és egyéb általános kérdéseket tesz fel.

A

ndreetti



III. Rész TÁNCMŐVÉSZETI ÁG I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA Az alapfokú táncmővészeti oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvı biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncmővészeti nevelés alkalmat ad a táncmővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik tánctechnikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncmővészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmővészeti pályára, illetve az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmővészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı táncmővészeti kultúra és mőveltség megszerzésére. Az alapfokú táncmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtı képességét. Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncmővészetet értı közönséget, - táncot szeretı fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncmővészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

56

A

ndreetti



II. Fejezet NÉPTÁNC TANSZAK Iskolánk néptánc tanszakán a 2006/2007-es tanévig ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyt a mővészeti oktatás. A helyi sajátosságok, Sóskút község nemzetiségi összetétele, illetve egyéb szakmai megfontolások azonban arra ösztönözték iskolánkat és a térségbeli szaktanárokat, hogy a ténylegesen felmerült igények szerint új helyi tantervet hozzanak létre. Készítette: NÉPI JÁTÉK, NÉPTÁNC – Németh Ildikó, Sóskuti Edit, Mohácsyné Lırincz Hortenzia FOLKLÓRISMERET, KINETOGRÁFIA, TÁNCTÖRTÉNET – Sóskuti Edit, Mohácsyné Lırincz Hortenzia A TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Óraterv Tantárgy Évfolyamok Elıképzı 1. 2. 1. 2 2 3-4

Népi játék Néptánc Folklórismeret Tánctörténet Köt. vál. t. Szab.vál.t. 1 Összesen 2-3

1 2-3

1 1 4-5 (6)

A tanszak tantárgyai Fıtárgy: Népi játék, néptánc Kötelezı tantárgyak: Folklórismeret Tánctörténet Kötelezıen választható tantárgyak: Népi ének Folklórismeret Tánctörténet Kinetográfia

2. 3-4

1 1 4-5 (6)

Alapfok 3. 4. 3-4 3-4

5. 3-4

6. 3-4

1

1

1

1 4-5 (6)

1

1 (4) 5-6

1 (4) 5-6

1 (4) 5-6

1. 4


1

1

1 5-6

1 5-6

1 1 5-6

1 1 5-6

A

57

ndreetti



Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelı gyakorlati tantárgya. A tantárgyak választása függhet a tanulók korosztályi és tudásbeli összetételétıl, érdeklıdésétıl. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK, CÉL- ÉS FELADATRENDSZER A táncoktatás célja: − alapozza meg a tánc iránt érdeklıdı tanulók mozgásigényének és mozgáskultúrájának fejlesztését, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtı képességét − fejlessze a tanulók fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, tér- és formaérzékét, nevelje ıket egészséges életmódra, magabiztosságra − alakítsa ki a tanulók esztétikai érzékét −alakítsa ki a tanulókban a tánc iránti szeretetet, a tánc elıadásához szükséges önfegyelmet, önkontrollt, a mővészi elıadásmód kivitelezését, a rendszeres munka igényét, közös munkában való részvételhez szükséges magatartásformákat, magas fokú alkalmazkodó képességet (egyén−pár−csoport viszonylatban) − tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejlesztheti akaratát, formálódik az ízlése − irányítsa a kiemelkedı képességő tanulók szakirányú továbbtanulását − ösztönözze a tanulót az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra, elsısorban a környék táncegyüttesein keresztül − ismerje meg a tanuló a tanult táncmőfaj, néptánc történetét, stíluselemeit, mozgáskultúráját − alakítson ki a tanulókban fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására − váljon a tanulók tánctudása életelemükké, anyanyelvként, improvizatív módon tudják használni a tánc elemeit, a stíluskörnyezetnek megfelelıen − a társas kapcsolatok megteremtıjévé, a harmonikus élet megteremtıjévé váljon A TANSZAK ÉRTÉKELÉSI RENDJE Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek, tudásának egybevetése alapján történik: fıtárgy esetében adható érdemjegyek: kitőnı (5), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) elıképzı értékelése: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg MŐVÉSZETI ALAP- ÉS ZÁRÓVIZSGA Az alapvizsga és a záróvizsga a mővészeti ág jellegének megfelelı elméleti és gyakorlati vizsgából áll, mely az alapfokú mővészetoktatás követelménye, és annak tantervi programjára épül. Az alapvizsga funkciója, hogy a vizsgázó rendelkezik-e megfelelı felkészültséggel ahhoz, hogy a továbbképzı évfolyamokba lépjen. A mővészeti záróvizsgára az alapfokú mővészetoktatási intézményben folytatott tanulmányok lezárását követıen kerülhet sor. A vizsgakövetelményeket az iskola határozza meg, az alapfokú mővészetoktatás követelményeire és helyi tantervi programjára építve.

58

A

ndreetti



NÉPI JÁTÉK, NÉPTÁNC A 2 év elıképzıre, 6 év alapfokra és 4 év továbbképzıre kidolgozott helyi tantervben nagyobb arányban szerepelnek a dunai dialektus táncrendjei, tánctípusai. Településünk nyugati dialektusbeli elhelyezkedése is indokolja e célkitőzésünket. Nemzetiségi táncok tanítására több évfolyamon kínálunk lehetıséget. Sóskúton nagy arányú a szlovák nemzetiség, ezért fontosnak tartjuk, hogy tanulóink bepillantást nyerjenek a helyi nemzetiségi tánckultúrába is. A szlovák néptáncokat a tanszak anyagában lehetıség szerint a magyar táncanyaggal párhuzamosan tanítjuk. ELİKÉPZİ 1. ÉVFOLYAM Követelmény

Tananyag TÁNCTECHNIKA - lépés – egyenletes lüktetés negyedes ritmusban

NÉPI JÁTÉKOK - fogócskák - kiszámolók, mondókák – természetmondókák - rejtı-keresı játékok - kifordulós, guggolós, párválasztó körjátékok - altatók

-

helyes testtartás egyenletes járás tudatos alkalmazása

-

tanult játékok magabiztos alkalmazása, újraalkotása

-

tanult játékok dallamának, ritmikájának ismerete egyszerő ritmusképletek visszaadása

ugróiskolákA tanított játékok egy vidékhez, faluhoz tartozzanak! HANGKÉPZÉS, RITMIKA - népi játékok dallama, ritmusa - negyedes értékek - egyszerő ritmusképletek (taps, lépés) - negyedes lüktetés több szinten történı, egyidejő alkalmazása (ének, taps, lépés) - egyszerő dinamikai elemek (halk – hangos, lépés – dobogás) NÉPTÁNC ALAPOK - tanult játékok egyszerő mozdulattípusai (lépés, testsúlyáthelyezés, ugrás, kifordulás) TÁNCOS NYELV - jobbra – balra - elıre – hátra - körforma

-

-

tanult mozdulattípusok alkalmazása és újraalkotása

tanult irányok és formák alkalmazása és újraalkotása

59

A

ndreetti



ELİKÉPZİ 2. ÉVFOLYAM Követelmény

Tananyag TÁNCTECHNIKA - egyenletes lépés negyed és nyolcad értékben - különbözı ugrástípusok - ellentartás fejlesztése

-

NÉPI JÁTÉKOK - fogócskák - kiszámolók - páros szökdelık - páros forgók - párválasztó körjátékok - vonulós, bújós-kapuzós körjátékok - ugróiskolák

helyes testtartás egyenletes járás tudatos alkalmazása ugrástípusok helyes alkalmazása

-

tanult játékok magabiztos alkalmazása, újraalkotása

-

tanult játékok dallamának, ritmikájának ismerete egyszerő ritmusképletek visszaadása

A tanított játékok egy vidékhez, faluhoz tartozzanak! HANGKÉPZÉS, RITMIKA - népi játékok dallama, ritmusa - fél, negyed és nyolcad értékek - egyszerő ritmusképletek (taps, lépés) - tanult ritmikai értékek több szinten történı, egyidejő alkalmazása (ének, taps, lépés) - egyszerő dinamikai elemek (halk – hangos, lépés – dobogás, taps, csapás) NÉPTÁNC ALAPOK - tanult játékok egyszerő mozdulattípusai (lépés, testsúlyáthelyezés, ugrás, szökdelés, fordulás, forgás) - játékok motívumai (pl. csárdás) - ugrós alapmotívumai (Bogyiszló, Kalocsavidék, Mezıföld, Somogy, Sárköz valamelyike) - esetleg egyszerőbb moldvai táncok TÁNCOS NYELV - jobbra – balra, elıre – hátra - körforma

-

-

tanult mozdulattípusok alkalmazása és újraalkotása

-

tanult irányok és formák alkalmazása és újraalkotása

60

A

ndreetti



ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM Követelmény

Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - helyes testtartás tudatosítása - ugrástípusok - kis és nagy ugrások - testfordulatok helyben, járás és ugrás közben - térdhajlítás, féltalpra emelkedés - térdhasználat! NÉPI JÁTÉKOK - kiszámolók - guggolós, kifordulós, párválasztó körjátékok - vonulós, kanyargós játékok - fogócskák - páros szökdelık - természetmondókák HANGKÉPZÉS, RITMIKA - fél, negyed, nyolcad értékek felismertetése, tapsoltatása, dobogtatása - fél, negyed, nyolcad értékő járás - népi játékok dalanyaga - ugrós, csárdás dallamok felismertetése, különbözıségei - kisebb hangterjedelmő dalok játék, tánc közbeni szabad énekeltetése - hangterjedelem bıvítése

NÉPTÁNC ALAPOK DUNÁNTÚLI táncanyag MEZİFÖLDI, SOMOGYI - ugrós, páros ugrós: lépık, rakosgatók, lengetık, cifrák, csapásolók - eszközhasználat: bot, botok fölötti táncolás, eszköz láb alatti átvétele - friss csárdás: libbenı, egyszerő bukósok, forgás, váltások - esetleg lassú csárdás: kétlépéses csárdások, forgás, irányváltás, fogásmódok!

-

helyes testtartás ugrások, testfordulatok magabiztos alkalmazása, újraalkotása

-

tanult játékok ismerete, magabiztos alkalmazása

-

tanult játékok dallamának, népdaloknak ismerete tanult értékek megkülönböztetése ugrós és csárdás dallamoknak megkülönböztetése

-

-

tanult motívumok ismerete, alkalmazása szabad táncalkotás a tanult anyagból

61

A

ndreetti


TÁNCOS NYELV - elıre – hátra, jobbra – balra, rézsút irányok - kör, félkör, cikk-cakk és soralakzat - kicsi – nagy, gyors – lassú TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet


-

alap és rézsút irányok ismerete és alkalmazása tanult alakzatokban történı magabiztos mozgás

- számonkérés szóban


Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - egyensúlyozó járás - különbözı ritmusban - térhajlítás, nyújtás páros és egy lábon - lábcsúsztatások - alappozíciók (I, II, V) - helyben forgás - lépéssel, csárdással (esetleg cifrával), ¼, ½ fordulatos ugrások - ellentartást fejlesztı gyakorlatok - bokamozgás – bokaerısítı gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK - ügyességi (pl. köcsögös) és erıjátékok - párválasztó körjátékok - leánykérı játékok - páros forgók – páros szökdelık HANGKÉPZÉS, RITMIKA - tanult dalok kísérete ritmusokkal - tanult ritmusok visszatapsoltatása - kéz – láb kétszólamú munkája - népi játékok dalanyaga - tanult táncok dallamainak felismertetése - tanult dalok önálló énekeltetése (önálló kezdés) - dinamikai gyakorlatok (gyors – lassú, halk – hangos) - ütemváltó dallamok

-

alappozíciók ismerete a térdhajlítás és féltalpra emelkedés tudatos használata a mozgás során

-

tanult játékok ismerete, magabiztos alkalmazása

-

tanult népdalok ismerete, önálló éneklése

A

ndreetti



NÉPTÁNC ALAPOK RÁBAKÖZI táncanyag - dus: pihenı, höcögık, cifrák, sarkazók, rakosgatók, csapásolók, bokázók - mars - körverbunk - friss csárdás: lippentık, ritka forgók, kiforgatás, lezárók, sőrő forgás, szaladók, mártogatós - lassú csárdás: kétlépéses csárdás, forgás, váltás, kifordítás NEMZETISÉGI táncok: Sóskúti szlovák polka

-

TÁNCOS NYELV - tempó: lassú – közepes – gyors - alakzat: vonal, sor, oszlop - szimmetria - térirányok (1-8)

-

TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

tanult motívumok ismerete, alkalmazása szabad táncalkotás a tanult anyagból (kivéve körverbunk) a táncszerkesztés törvényszerőségeinek alapvetı ismerete

tempóváltás alkalmazása térirányok ismerete

- számonkérés szóban


Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - járás - különbözı helyzetekben (kartartások, súlypontváltások) - fordulások egylépéses csárdással, cifrával - forgás helyben - haladás cifrával – közben forgással - ugrás haladással - pozíciók: a tanultak kombinációja - térdhasználat tudatosítása, fejlesztése – rugózás! NÉPI JÁTÉKOK - ügyességi játékok - párválasztó körjátékok

-

az ismert motívumok alkalmazása helyben forgás ill. haladás közben pozíciógyakorlatok összekapcsolása

-

népi játékokban való aktív részvétel szabályismeret

A

ndreetti


-


vonulós, kapuzós játékok

HANGKÉPZÉS, RITMIKA - tanult táncok dalainak ismerete - régi és új stílusú dalkincs tudatosítása - lassú – friss tempó tudatosítása - szünet, mint hangjegyérték - önálló ritmusalkotás - visszhang, futótőz ritmikai gyakorlatok - bukós ritmusának tudatosítása

-

tanult népdalok ismerete régi és új stílusú gyakorlatok felismerése lassú és friss csárdás megkülönböztetése, zenei kíséretének felismerése

-

tanult táncrend tudatos alkalmazása, újraalkotása az improvizációk során a táncszerkesztés törvényszerőségeinek alapvetı ismerete

NÉPTÁNC ALAPOK NYUGATI PALÓC táncanyag - lassú csárdás: kettes csárdás, forgás - friss csárdás: lippentı, bukó - leánykörjátékok, karikázó - mars MOLDVAI táncanyag – választott táncok NEMZETISÉGI táncok:Maglódi szlovák cifruválás, csárdás, friss, mars TÁNCOS NYELV - rézsútirányok - rendezıi bal-jobb - cikk-cakk, hullámvonal, különbözı alakzatok variációi - hasonlóság, azonosság, különbözıség TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

-

-

különbözı alakzatok tudatos alkalmazása, variálása

- számonkérés írásban vagy szóban

64

A

ndreetti



ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM

Követelmény

Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - kombinált fej-, váll-, kar-, hát-, vállgyakorlatok - ugráskombinációk fordulatokkal - olló elıre, hátra oldalra - fordulatok, forgások különbözı tanult motívumokkal - kéz és láb kétszólamú mozgása NÉPI JÁTÉKOK - sportjellegő játékok - eszközös ügyességi játékok - bújós, vonulós játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA - tanult táncanyag dalkincse, ritmikája

-

ugráskombinációs gyakorlatok tudatos végrehajtása fordulatok, forgások alkalmazása az ismert motívumokkal

-


-

tanult népdalok ismerete tanult táncok zenei anyagának ismerete

-

tanult táncok motívumkincsének ismerete tudatos alkalmazása a szabad táncalkotás során a táncszerkesztés törvényszerőségeinek alapvetı ismerete

NÉPTÁNC ALAPOK KALOCSA-VIDÉKI táncanyag - fércelés: lassú és gyors - mars: cifrák, lengetık, kirúgók, kézmozgás! FELSİ-TISZA VIDÉKI, esetleg LÁPVIDÉKI (pl. Nagyecsed, Tyukod) - verbunk: bokázók, hegyezık, fonások, harangok, csapások - lassú csárdás: kétlépéses csárdás, díszítések, figurázók, forgás, irányváltás, kifordítás - friss csárdás, körcsárdás TÁNCOS NYELV - dinamika – plasztika - lendület - szimmetria – aszimmetria - térbeli, táncbeli korrigálások a táncfolyamat közben

-

-

tanultak alkalmazása színpadi körülmények között

65

A

ndreetti


TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet




Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - ugrások, forgások - kombinált gyakorlatok - lábkörzések - nehezített koordinációs gyakorlatok - fogásmódok, karhasználat (a tanulandó táncanyaghoz) NÉPI JÁTÉKOK - sport jellegő játékok - eszközös ügyességi játékok

-

-

HANGKÉPZÉS, RITMIKA - hosszabb ritmusképletek memorizálása (fogyó- gyarapodó) - régi és új stílus tudatosítása - bukósok ritmikai értelmezése, tudatosítása NÉPTÁNC ALAPOK SÁRKÖZI táncanyag - cinegés: a már tanult motívumok ismétlése, bonyolultabb motívumok tanulása – dinamikai, ritmikai kiegészítéssel - lassú csárdás: kétlépéses csárdás, forgás, irányváltás, csalogatások - friss csárdás: pihenı-lippentı, forgás, irányváltások, bukósok, csalogatások ERDÉLYI táncanyag SZILÁGYSÁGI (legényes – alapmotívumok, csárdás és ugrálós – csárdások, vezetgetés, forgás, irányváltás, kifordítás, dobogás) vagy NEMZETISÉGI táncok: Nyírségi tirpák

-

-

-

lábkörzések ismerete, tudatos alkalmazása kombinált gyakorlatok összekötése


tanult táncok zenei anyagának ismerete hosszabb ritmusképletek memorizálása

tanult táncok motívumainak alkalmazása a szabad táncalkotás során konstrukciós elvek alkalmazása

66

A

ndreetti


TÁNCOS NYELV - frontirányok ismerete, tudatos használata - a motívumok plasztikai és dinamikai jegyeinek eltérı változásai


-

TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

motívumok ritmikai, dinamikai, plasztikai jegyeinek ismerete tanultak alkalmazása színpadi körülmények között



Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációja - összetett koordinációs gyakorlatok - fogásmódok kialakítása (tanulandó táncanyag) - ellentartást fejlesztı gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK - sport jellegő játékok - eszközös ügyességi játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA - különbözı tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismertetése, megkülönböztetése NÉPTÁNC ALAPOK MEZİSÉGI táncanyag SZÉKI - négyes vagy magyar bekezdı forgás, váltás, pihenı - csárdás: pihenı, bekezdı, figurázás, forgás, irányváltás - lassú: lépı helyben, fordulva, haladva

-

tanultak alkalmazása tánctanuláshoz szükséges technikai elemek ismerete

-


-

különbségek felismerése

-


-

A

ndreetti


-


sebeslassú

SZABADONVÁLASZTOTT táncanyag DÉL-ALFÖLDI - oláhos, lassús, frisses NEMZETISÉGI táncok: Csabai szlovák TÁNCOS NYELV - frontirányok ismerete, tudatos használata - a motívumok plasztikai és dinamikai jegyeinek eltérı változásai TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

-

motívumok ritmikai, dinamikai, plasztikai jegyeinek ismerete tanultak alkalmazása színpadi körülmények között


68

A

ndreetti



TOVÁBBKÉPZİ 1. ÉVFOLYAM Követelmény

Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációja - összetett koordinációs gyakorlatok - ellentartást fejlesztı gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK - sport jellegő játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA - összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) - a különbözı tánctípusú és dialektusú anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekbıl - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképlet alkotás NÉPTÁNC ALAPOK SZÉKELYFÖLDI táncanyag SÓVIDÉKI - verbunk: bokázó, légbokázó, terpeszbokázó, kopogók, csapásolók - forgatós: összerázó, átvetı, összeugró, csapások, kiforgatók, forgatások, forgás, váltás - szöktetıs: cifrák, kopogók SOMOGYI – tanultak felelevenítése, bıvítése, - kanász, páros kanász – eszközös! - lassú csárdás - libbenıs – mártogatós - leány körjátékok, körtáncok – böjti… TÁNCOS NYELV - tanultak tudatos alkalmaztatása órán, szabad táncalkotás közben, koreográfiák táncoltatása során

-

ismert technikai elemek magabiztos végrehajtása, alkalmazása, összekapcsolása

-


-

ritmusképlet önálló alkotása tanult táncok zenei anyagának ismerete

-


-

-

tanultak alkalmazása improvizáció és színpadi elıadás során

69

A

ndreetti


TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet




Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációja - összetett koordinációs gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK - sport jellegő játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA - összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) - a különbözı tánctípusú és dialektusú anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekbıl - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképlet alkotás NÉPTÁNC ALAPOK KELETI PALÓC táncanyag - verbunk - csárdások: lassú, friss és körcsárdás - karikázó MEZİSÉGI táncanyag - lassú és sőrő magyar (individuális jelleg!) - lassú csárdás, sőrő csárdás: vezetgetések, forgások, váltások, dobások, forgatások, csapások - polgári táncok - hétlépés

-


-


-


-


-

70

A

ndreetti



ABAÚJI SZLOVÁK táncanyag TÁNCOS NYELV - tanultak tudatos alkalmaztatása órán, szabad táncalkotás közben, koreográfiák táncoltatása során TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

-




Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációja - összetett koordinációs gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK - sport jellegő játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA - összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) - a különbözı tánctípusú és dialektusú anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekbıl - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképlet alkotás - népdalok tanítása - Búza NÉPTÁNC ALAPOK KÜKÜLLİ MENTI táncanyag - pontozó, szegényes - csárdás, szökı - féloláhos

-


-


-


-


-

71

A

ndreetti



GYIMESI táncanyag - lassú és sebes magyaros - kettıs jártatója és sirülıje - csárdás - féloláhos, verbunk TÁNCOS NYELV - tanultak tudatos alkalmaztatása órán, szabad táncalkotás közben, koreográfiák táncoltatása során TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

-




Tananyag TÁNCTECHNIKA - gimnasztika - az eddig tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi

-

az ismert technikai gyakorlatok magabiztos végrehajtása, összekapcsolása

NÉPI JÁTÉKOK - sport jellegő játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok

-

különbözı népi játékokban való aktív részvétel szabályismeret

HANGKÉPZÉS, RITMIKA - összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) - a különbözı tánctípusú és dialektusú anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekbıl - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképlet alkotás

-

-


A

ndreetti


NÉPTÁNC ALAPOK KALOTASZEGI táncanyag - legényes - csárdás, szapora: vezetgetések, forgások, váltások, forgatások, csapások -


-

tanult táncrendek táncainak, motívumainak ismerete

-


korábban tanult táncrendek ismétlése, kiegészítése, továbbfejlesztése

TÁNCOS NYELV - tanultak tudatos alkalmaztatása órán, szabad táncalkotás közben, koreográfiák táncoltatása során TÁNCELMÉLET A tanult táncanyagok elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet


A

73

ndreetti



KINETOGRÁFIA A kinetográfia kötelezıen, esetleg szabadon választható tantárgy. Heti 1 órában kötelezı tantárgy a továbbképzı 3-4. évfolyamán, de igény szerint 1 (2) évvel korábban is bevezethetı, a tanulók korosztályi, tudásbeli összetételétıl, érdeklıdésétıl függıen. A kinetográfia (Lábán), azaz a táncjelírás a táncprodukciók lejegyzését, rögzítését szolgálja. Már a 15. században történtek kísérletek lépések jelekkel való rögzítésére. - Arbeau – Orchésographie (1588) - Feuillet – Choréographie (1700) Meglehetısen pontos, ma is visszaolvasható lépésleírásokat adtak korabeli táncokról. A 19. században felmerült a test- és a kéztartás rögzítésének igénye, majd a 20. században a teljes táncmő partitúraszerő lejegyzése is idıszerővé vált. A módszert Rudolf Lábán dolgozta ki (Labanotation), ı hozta létre a jelrendszer alaprétegét. Munkáját Albrecht Knust, Lisa Ulmann és Szentpál Mária tökéletesítette. Magyarországi bevezetése Lugossy Emma, Lányi Ágoston és Szentpál Mária nevéhez főzıdik. (Anglia - Benesh Notation) A kinetográfia idıbeli és térbeli folyamatok egyszerre történı lejegyzését teszi lehetıvé, kiegészítve a dinamikai jelekkel és a testrészek helyzetének, mozdulatainak fázisonkénti változásával. A táncjelírás tanításához elengedhetetlen a mozdulatelemzés alapfogalmainak elsajátítása. A tanmenet összeállításakor, helyi tantervünk Neuwirth Annamária Táncjelírás és olvasás alapfokon (Lábán-Kintográfia) címő munkáját veszi alapul. Tananyag 1. év 1. óra bevezetés táncjelírás története 5. óra helyzettípusok 9. óra testsúlyáthelyezés (lépés, ringás, súlyt hordó láb mozgása, ugrás) 13. óra vonalrendszer 17. óra motívumok ismétlése 21. óra ugrás

2. óra a tánc tagolódása, alaptényezık 6. óra mozdulattípusuk 10. óra testsúlyáthelyezés (lépés, ringás, súlyt hordó láb mozgása, ugrás) 14. óra vonalrendszer 18. óra motívumok ismétlése 22. óra ugrás

3. óra ritmika

4. óra plasztika

7. óra lépés

8. óra lépés

11. óra gesztusok

12. óra gesztusok

15. óra motívumok ismétlése 19. óra fél súly 23. óra távolság csökkentése, növelése 27. óra dinamika 31. óra pozíciók

16. óra motívumok ismétlése 20. óra ugrás 24. óra távolság csökkentése, növelése 28. óra lábfırészek, lábfıjelek 32. óra ismétlés gyakorlatok

25. óra hajlítás-feszítés 29. óra ringás

26. óra dinamika 30. óra pozíciók

33. óra ismétlés gyakorlatok

34-35. óra Tanév végi beszámoló, vizsga A tanév munkájának értékelése, dolgozatok értékelése

74

A

ndreetti



2. év 1. óra forgatás 5. óra forgás 9. óra páros viszonyok 13. óra keringés 17. óra testrészek, izületjelek 21. óra a törzs gesztusai 25. óra fogások 29. óra eszközök átugrása

2. óra forgatás 6. óra térgyakorlatok 10. óra páros viszonyok 14. óra táncos és eszköz viszonya 18. óra testrészek, izületjelek 22. óra izületjelek felhasználása 26. óra fogások 30. óra elıjegyzések

3. óra forgás 7. óra helyzettípusok 11. óra páros viszonyok 15. óra táncos és eszköz viszonya 19. óra Ismétlés, félévi vizsga 23. óra izületjelek felhasználása 27. óra eszközök kezelése 31. óra elıjegyzések

33. óra ismétlés gyakorlatok

34-35. óra Tanév végi beszámoló, vizsga A tanév munkájának értékelése, dolgozatok értékelése

4. óra forgás 8. óra helyzettípusok 12. óra keringés 16. óra testrészek, izületjelek 20. óra a törzs gesztusai 24. óra fogások 28. óra eszközök kezelése 32. óra ismétlés gyakorlatok

A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgát tesznek. Az elméleti és gyakorlati vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, a vizsgaanyag a helyi tantervi felosztásra épül. Ajánlott irodalom Neuwirth Annamária: Táncjelírás

TÁNCTÖRTÉNET A tánctörténet kötelezıen, esetleg szabadon választható tantárgy. Heti 1 órában kötelezı tantárgy a továbbképzı 1-2. évfolyamán, de igény szerint korábban is bevezethetı, a tanulók korosztályi, tudásbeli összetételétıl, érdeklıdésétıl függıen. A tantárgy indításakor a tanulók rendelkezzenek a szükséges történelmi, irodalmi, zenei és mővészettörténeti ismeretekkel. Tananyag 1. év Szeptember: Bevezetés, tánctörténeti korszakok, a tánc társadalmi szerepének változásai Október: Tánc és vallás - ıskor - ókor: görög-római tánckultúra, antikvitás táncesztétikája, Lukianosz: Beszélgetés a táncról India – trimutri, templomi táncok, néptáncok

A

75

ndreetti



November, december: Tánc és szórakozás - középkor, reneszánsz, barokk: itáliai reneszánsz, maestro di ballo, tánckönyvek Január-február: Színpadi táncmővészet - udvari balettek (francia királyi udvar – Királyi Táncakadémia, Lully, Beauchamp, Feuillet) - rokokó (Vestris, Marie Camargo, Marie Salle) - felvilágosodás (Noverre – ballet d’action, Vigano – choreodramma) Március-április-május: A színpadi tánc története - romantikus balett (Marie Taglioni, Fanny Elssler, Carlotta Grisi) - klasszikus balett (Petipa)

2. év Szeptember-január: 20. század - balett (Gyagilev balettje, nemzeti balettek, táncszínház) - modern tánc (szabadtánc, mozdulatmővészet) - folklorizmus Február-május: Magyar néptánc - jeles koreográfusok, együttesek - táncházmozgalom Tanévenként legalább két táncelıadás megtekintése és közös feldolgozása! A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgát tesznek. Az elméleti vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, mely a helyi tantervi felosztásra épül. FOLKLÓRISMERET A folklórismeret kötelezıen, esetleg szabadon választható tantárgy. Heti 1 órában kötelezı az alapfok 3-6. évfolyamán, de szabadon választott tantárgyként korábban is bevezethetı (alapfok 2.) vagy folytatható (továbbképzı 1.), a tanulók korosztályi, tudásbeli összetételétıl, érdeklıdésétıl függıen. A tanterv öt évfolyamra készült. Az elsı alapozó év tananyagát a második évben bıvítve ismételjük. 1. év NÉPSZOKÁSOK, JELES NAPOK Szeptember: - Bevezetés a néprajzba. A néprajz fogalma, felosztása, a folklór. - aratás, aratókoszorú, felvonulás, aratóbál - kukoricafosztó - Mihály napja

A

ndreetti


Október: - Vendel napja - szüret November: - Márton napja - András napja - disznótor - fonó - tollfosztó December: - Szent Miklós -Luca napja -Karácsony - kántálás, betlehemezés, regölés - szilveszter Január: - újévköszöntés - Vízkereszt - háromkirály-járás Február: - farsang - Balázs napja - jégtörı Mátyás Március: - nagyböjt - Szent Gergely napja - fagyosszentek Április: - virágvasárnap - húsvét - Szent György napja Május: - májusfaállítás - pünkösd - Szent Orbán napja Június: Szent Iván napja tőzugrás Péter-Pál napja, aratás


A

77

ndreetti



2. év NÉPSZOKÁSOK, JELES NAPOK Szeptember-október: A naptári ünnepek Napforduló, napéjegyenlıség Aratóünnep, a hozzá kapcsolódó rituális cselekmények A szüret és maszkos figurái Pásztorünnepek (Mihály, Vendel, Dömötör) A disznótor November: A téli ünnepkör A tél eleji jeles napok Miklós-nap Luca napja Kotyolás, lucázás, jóslás Advent, felkészülés a karácsonyra December: A karácsony eredete, szerkezete A betlehemi történet, a betlehemezés helye az ünnepkörben Háromkirályok-járás, csillagozás, kántálás Karácsonyi étkezési és díszítési szokások A tőz és a víz szerepe karácsonykor Névnapköszöntések Aprószentek A regösének Szilveszter, óévbúcsúztatás

Január-február: Újévköszöntés Vízkereszt A farsang eredete, farsangi étkezési szokások A farsang farka, a maszkos alakoskodás Téltemetés, álesküvı, busójárás Boricatánc, vénleány-, vénlegénycsúfolás Jeles napok a farsangi idıszakban Március-április: A nagyböjt Virágvasárnap, nagyhét Nagyszombat, húsvétvasárnap, -hétfı A tőz és a víz szerepe húsvétkor A húsvéti tojás Fehérvasárnap, komatál Zöldfarsangi játszó

78

A

ndreetti



Május-június: Május elseje és Szent György-nap Pünkösd, pünkösdi királyság Pünkösdölés, pünkösdi királyné-járás Szent Iván napja, a tőz ünnepe Szent Iván-i ének Aratóünnep, az ahhoz kapcsolódó rituális cselekmények Zöldfarsangi játszó

3. év AZ EMBERI ÉLET FORDULÓI Szeptember: bevezetés születés jóslások, praktikák, babonák terhes nı státusza tabuk, bába, apa Október: újszülött családba fogadása védelmezı mágiák keresztelés, mulatság, komaság asszonyavatás altatódalok November: gyermekkor játékok, körjátékok munkára nevelés, munkába állás gyermekkiváltságok legényélet, leányélet aprók tánca December: táncalkalmak, gyereklakodalom tabuk megszegése, fel nem avatottak tilalmainak megszegése avatás: bandák, céhek udvarlási szokások Január: házasság elıkészítése, párválasztás, megállapodások, móring, hozomány kézfogó, eljegyzés próbaházasság

A

79

ndreetti



Február: pogány magyar házassági szokások krónikák, leírások, leányrablás, szöktetés, asszonyvétel lakodalom rítusok, énekek Március: lakodalmi tisztségek lakodalmi táncok, alakoskodások táji eltérések lakodalmi szokások Április: házasok életmódja új státusz, vadházasság, félrelépés, közösségi szankciók halál halálhoz való viszony felkészülés a halálra Május: haldoklóval kapcsolatos szokások halottal kapcsolatos szokások, hiedelmek, mágiák siratók temetés, tor, gyász, kísértet, halottkultusz 4. év I. félév TÁNCTÍPUSOK – RÉGI ÉS ÚJ RÉTEG A magyar tánckincs történeti stílusrétegei A régi réteg táncai A leánykörtánc Fegyvertánc, botoló, pásztortánc Az ugrós-legényes típuscsalád Régi párostáncok Az új stílusú táncok Verbunk Csárdás A magyar népi hangszerek Idiofon hangszerek Membranofon hangszerek Chordofon hangszerek Aerofon hangszerek Hangszeregyüttesek Cigányzenész együttesek Parasztbandák

80

A

ndreetti



II. félév TÁNCDIALEKTUSOK Dunai táncdialektus Az északnyugati dialektus Csallóköz- Szigetköz Rábaköz Nyugat-és Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Kelet-Dunántúl Kalocsa vidéke Kiskunság, Solt és Tápió vidéke Tiszai dialektus Felsı-Tisza vidéke Északkeleti felvidék Keleti palócok és matyók Nagykunság, Jászság Dél-Alföld, Alsó-Tisza vidéke Erdélyi dialektus Kalotaszeg Mezıség Maros- Küküllı- vidéke Marosszék Székelyfıld Barcaság, hétfalusi csángók Gyimesi csángók Bukovinai székelység Moldvai csángók 5. év TÖRTÉNETI, TÁJI CSOPORTOK Dunántúl: Bakony, Balaton-felvidék, Göcsej és Hetés, Kisalföld (Hanság, Rábaköz, Szigetköz), Mezıföld, Ormányság, İrség, Sárköz, Somogy, Szlavónia, Zselic Felföld: barkók, Csallóköz, Galga mente, matyók, Mátyusföld, Tokaj-Hegyalja, Zobor-vidék Alföld: Bácska, Bánát, Bodrogköz, Debrecen, hajdúk, jászok, Kalocsa-vidék, kunok, Szeged, Erdély: Kalotaszeg, Mezıség, Szék, székelyek, csángók (Moldva, Gyimes, Hétfalu) A MAGYAR NÉP HIEDELEMVILÁGA A népszokások anyagának átismétlése, hangsúlyozva a hiedelemhez kapcsolható összetevıket. A magyar ısvallás és világkép. A kereszténység hatásai.

A

ndreetti



NÉPKÖLTÉSZET A népköltészet általános jellemzıi. A népdal és a ballada. A népmese. Ajánlott irodalom: Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok Pesovár Ernı: Tánchagyományunk történeti rétegei Sebı Ferenc: Népzenei olvasókönyv Tátrai Zsuzsa- Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Darmos István: Újesztendı, lyukas kendı…(Folklórismeret 1) A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgát tesznek írásba vagy szóban. Az elméleti vizsga anyagát, mely a helyi tantervi felosztásra épül, a szaktanár állítja

A

ndreetti



IV. Rész KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI ÁG

I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA Az alapfokú képzı- és iparmővészeti oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képzı- és iparmővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában.

A képzı- és iparmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult mővészi kifejezı eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,

83

A

ndreetti



- a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, Tegye lehetıvé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget. A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv

TANTÁRGY Vizuális alapismeretek Rajz-grafika Mőhely-elıkészítı Mőhelygyakorlat: grafika Szabadon választható tárgy Szabad sáv Összesen

Elıképzı 1. 2. 2-4 2

2-4

1.

2.


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4-6

4

4

4

4

4

4

4

4

4

7.


2-4 2

2-4

A

ndreetti



A képzés tanszakai, tantárgyai Vizuális alapismeretek - Az elıképzı komplex mővészeti tantárgya. Kötelezı tantárgyak - Rajz-grafika - Mőhely-elıkészítı, mőhelygyakorlat. Kötelezı mőhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzımővészet: grafika. - Iparmővészet: kerámia./szakkörként/ A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a mőhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-grafika tantárgy biztosítja a képzı- és iparmővészeti alapozást. A mőhely-elıkészítı foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A mőhelygyakorlat teszi lehetıvé a képzı- és iparmővészeti szakirányú tevékenységeket. A képzımővészet, iparmővészet és média területén a helyi lehetıségektıl függıen a fenti mőhelyek közül a tanuló érdeklıdésének és képességeinek megfelelıen választhat. A képzımővészet és iparmővészet-oktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más mővészeti ág (zenemővészeti, táncmővészeti, szín- és bábmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

II. Fejezet KÖZÖS KÖTELEZİ TANTÁRGY Rajz-grafika Az alapfokú mővészetoktatás 12 évfolyamára a program a következı cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmezı képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezık tudatosítása, - a megjelenítı és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése = az elemzés, = az elvont gondolkodás, = a képi gondolkodás, = a képzettársítás és a szintetizálás (sőrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete,

A

ndreetti



- a vizuális kifejezıkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-grafika alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstıl az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a rajzi, technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerőségeit a képzımővészet világában. A tanuló legyen képes - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - a síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a mővészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a vizuális nyelv kifejezıeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvetı törvényszerőségeit és azok ábrázolási konvencióit, - a mővészettörténet nagy korszakait. A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történı) feldolgozására, - a mővészeti alkotómunka különbözı elemeinek egyidejő alkalmazására, - sík- és térbeli mővek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemzı értelmezésére, sokrétő feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy mővészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni.

86

A

ndreetti



II. Fejezet KÉPZİMŐVÉSZET Grafika tanszak A grafika tanszakon az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A mővészettörténeti ismereteket az alapfok osztályaiban nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyként, hanem a rajz-grafika részeként, mindig az adott témához kapcsolódva tanítjuk az aktuális ismereteket. A 2008/2009-es tanévben rajz-grafika tanszakon egy csoportot tudtunk indítani. Az évfolyamokat az 1993. LXXIX törvény 3. sz. melléklete alapján vontuk össze. Óraterv

TANTÁRGY Vizuális alapismeretek Rajz-grafika Mőhely-elıkészítı Mőhelygyakorlat: grafika Szabadon választható tárgy Szabad sáv Összesen

Elıképzı 1. 2. 2-4

2-4

2

2

2-4

2-4


Továbbképzı 7. 8. 9. 10.

1.

2.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4-6

4

4

4

4

4

4

4

4

4

A grafikai mőhelygyakorlat célja, hogy a tanuló ismerje meg - a különbözı technikai eszközök használatát - a grafikai szakkifejezéseket - ismerkedjen meg a grafika lehetıségeivel és korlátaival, - tevékenységének végzésében váljon önállóvá - egyéniségének megfelelıen tudjon egy adott, általa választott grafikai technikát alkalmazni. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a hagyományos grafikai technikákat, - a technikák alkalmazásának módozatait, A tanuló legyen képes - a megismert grafikai technikákkal mőveket készíteni, - figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni, - vázlatokat készíteni és azok után képeket alkotni, - síkban és térben, beállítás után és szabadon grafikákat készíteni,

A

ndreetti



A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a rajz-grafikai technikai eljárásait, - a technikai eljárások alkalmazását különbözı feladatokban, - a kompozíció törvényeit, - a színház és képzımővészet találkozását jelentı színpadi festészetet (díszlet), - azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy grafikai alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet. A tanuló legyen képes - önálló grafikai alkotások tervezésére és létrehozására, - saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfolió készítése), - a megismert technikák változatos és szakszerő alkalmazására, - önálló véleményformálásra saját és mások mőveit illetıen, - véleményének szakszerő kifejezésekkel való interpretálására. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése: Egész évben havonta a készített munkák értékelése szóbeli megbeszélés, elemzés alapján történik, ekkor szorgalmi és tantárgyi jegyet kapnak a tanulók. Félévente az egész félév munkáit értékeljük, és a tanuló képességeit, fejlıdését figyelembe véve kap érdemjegyet. (Szaktantágyi minısítés: kitőnı, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen; szorgalom: példás, jó, változó, hanyag) Képzımővészet A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei 1. A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei: Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladata meghatározásának módja : A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérheti és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: -grafika - mőhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - mővészettörténet, A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a mővészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll.

A

ndreetti



3. A mővészeti alap és záróvizsga alóli mentesség: Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzıként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képzı- és iparmővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható mőhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés 4. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése: A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a vizsgatantárgy végsı eredmény meghatározásában a mőhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a dönti. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A grafika szak alapvizsga követelményei 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Grafika mőhelygyakorlat maximum 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - grafikakészítés 130 perc 2. A vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a tanuló tervezı, alkotó képessége kerüljön elıtérbe. A tervezı feladat megoldásból mérhetıen tükrözze a tanuló grafikai tudását a mővészet anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnikai lehetıségekrıl megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. A mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A grafika mőhelygyakorlat a) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai vagy tervezıgrafikai feladat (meghívó, bélyeg...), - versillusztráció, - természeti forma tanulmánya, átírása. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezi intézménynek.

89

A

ndreetti



b) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet: - exlibris, - embléma, - piktogram, - illusztráció, - mintatervezés különbözi felületek, faktúrák alapján. 3. A vizsga értékelése A grafika mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezıi készség, - tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfeleli átíró, kifejezi készség, - alapvetı anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret, - színelméleti alapismeretek, - a kész munka összhatása. III. Fejezet IPARMŐVÉSZET Kerámia tanszak A kerámia tanszakon ’Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag (ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród, 1998) szerint folyik a mővészeti oktatás. A népmővészeti ismereteket az alapfok 1-4. osztályában nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyként, hanem a kerámia mőhelygyakorlat tantárgy részeként, mindig az adott témához kapcsolódva tanítjuk az aktuális ismereteket. A felmenı rendszerben az 5. évfolyamtól kezdjük a tantárgy feladat- és követelményrendszere alapján a népmővészetet oktatni. A 2007/2008-as tanévtıl szakunk szakkörként mőködik.

TANTÁRGY Vizuális alapismeretek Rajz-grafika Mőhely-elıkészítı Mőhelygyakorlat: kerámia Szabadon választható tárgy Szabad sáv Összesen

Elıképzı 1. 2. 2-4 2

2-4

1.

2.


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4-6

4

4

4

4

4

4

4

4

4

7.


2-4 2

2-4

A

ndreetti



A kerámia mőhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan - tegyen szert a tanuló alapvetı mesterségbeli tudásra, - rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a mővészeti szakközépiskolára való felkészülés. A kerámia mőhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg - a kerámiamővészet sajátos nyelvével, kifejezı eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival, - a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, - egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével, - kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtıl a kész munkáig, - a kerámiakészítés környezet-, tőz- és balesetvédelmi szabályaival. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját, - a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes - a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, - elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani, - a helyes munkamenetet betartani, - tapasztalatait, ismereteit - életkori szintjének megfelelı önállósággal - a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - mőalkotások értı befogadására, - felismerni környezetében a pozitív esztétikai minıséget, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, - egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, - a forma és díszítmény összhangjának jelentıségét, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes - önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem elıtt tartásával, - terveit látványszerő és formaértelmezı rajzokban igényesen megjeleníteni, - megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában tervet megvalósítani, - a cél és az eredmény összevetésére, - a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a mőtárgyak elemzésére, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

A

ndreetti



IV. Fejezet SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK Mővészettörténet A mővészettörténet oktatás szorosan kötıdik a mővészeti képzés programjához, a rajz-grafika órákon, valamint a mőhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társmővészetek felé is. A tantárgy tanításának célja, hogy - keltse fel a tanuló érdeklıdését, tegye érzékennyé és nyitottá a mőalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására, - a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a mőalkotásokból, - a közösen végzett és egyéni mőelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemzı legfontosabb stílusirányzatokat, - a már megismert mővészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit, - kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során, - biztosítsa az eligazodást a mővészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába, - az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, mőfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegő mőelemzésre. A tantárgy tanításának feladata, hogy - nyújtson mővészettörténeti, mővészetelméleti és mőfaji ismereteket az ıskortól napjainkig, - foglalkozzék a világkép és a képzımővészet viszonyával, - mutassa be a mővészet folytonosságát és korról korra változó jellegét, - mutassa be a mővészeti ágak kapcsolatát, - ismertesse a mővészettörténet nagy alkotóit és jellemzı alkotásait az ıskortól napjainkig, - végezze el az egyes mővészettörténeti korok jellemzı stílusjegyeinek összehasonlítását, - értelmezze a kortárs mővészet hagyományokhoz való viszonyát, - foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével, - ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a mővészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban. A tanulóval ismertesse meg - a mővészetek formanyelvének alapvetı elemeit, - a mővészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait, - a legjellemzıbb kifejezı eszközöket és komponálásmódokat a mőalkotásokban, - a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minıségek kifejezıdését a látványokban, - alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentıs mőemlékek, múzeumok, győjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával, - értelmezze a mővészet helyét a kultúrában és a társadalomban, - fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével,

A

ndreetti



- használja a legkülönbözıbb és legkorszerőbb mővészeti médiumokat, - érzékeltesse a mőfajhatárok elmosódását, - ismertesse a mőfajok közötti közlekedés lehetıségeit. Követelmény A tanuló az alapfok végén ismerje - az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét mőalkotásokban, - a mővészettörténeti korok (korszakok), irányzatok fıbb stílusjegyeit és legkiemelkedıbb alkotóit, alkotásait. A tanuló tudjon - mőalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából, - eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában, - megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni; az egyes mővészettörténeti korokra jellemzı kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával. A tanuló legyen képes - az egyes mővészettörténeti korokra jellemzı stílusjegyek felismerésére, - mővészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, - a megismert mővészettörténeti korok idırendi áttekintésére, - a mővészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére, - a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására, - mőalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással, - a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására.

A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a mővészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzıbb alkotások tükrében, és - tudja olvasni, elemezni a tanult mőalkotásokat, és - értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait. A tanuló tudjon - összehasonlító elemzéseket végezni jellemzı példák, mőalkotások segítségével, - alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes élmények kifejezésére, - reálisan értékelni - önmaga és mások munkáját, eredményeit. A tanuló legyen képes - összefüggések megértésére a kor és a mőalkotások kapcsolatában, - tájékozódni a mővészettörténet nagy korszakaiban, - ismertetni az adott kor kiemelkedı alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat, - észlelni és megítélni esztétikai minıségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban, - felismerni koronként jellemzı alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából, - önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában. A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotószellemő mőelemzı készsége a vélemények ütköztetésével, a vitakészség fejlesztésével.

A

ndreetti



Népmővészet A népmővészet tantárgy tanításának célja A népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása. A hagyomány értékeinek bemutatásával a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A népmővészet tantárgy tanításának feladata - a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása, - a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé, - a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával, - az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása, - a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése, - az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülıföldhöz való kötıdés erısítése, - élményszerő megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl. győjtés személyektıl, szakirodalomból, múzeum, illetve tájházlátogatások), - értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai etikai élmény- és ítélıképesség mélyítése.

A tantárgy követelménye A tanuló a program végén ismerje - a néprajz fogalmát, területeit, - az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát, - a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát, - a népmővészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit, - a magyar népmővészet táji, történeti tagolódását, - a díszítımővészet eszközrendszerét, - az alapvetı néprajzi szakirodalmat. A tanuló legyen képes - a népmővészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint, - az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni, - megadott szempontok alapján önálló győjtımunkára, - az empátiára, a sajátjától eltérı kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

A

ndreetti



V. Rész SZÍNMŐVÉSZETI-BÁBMŐVÉSZETI ÁG Iskolánkban a 2005/2006-os tanévbеn indult еl a színjáték tanszak. A korosztályban vеgyеs csoportba az általános iskola 4. osztályától vеttük fеl a tanulókat. A csoport élеtkori sajátossági miatt és mivеl az alsó tagozatban a tánc és dráma kеrеttantеrvbеn foglalkoztak drámajátékkal az еlıképzı évfolyamokat mеllızvе -, a tantеrv еlsı évfolyamától kеzdtük mеg az oktatást. I. Fejezet A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA Az alapfokú színmővészeti-bábmővészeti képzés célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú mővészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetıséget biztosít a színmővészet-bábmővészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, mővészeti kifejezı készségeik kialakítására, a mővészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklıdését, életkori sajátosságait, elızetes színházi-dramatikus tapasztalatait. 2. A képzés lehetıvé teszi a színmővészet területén - minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt; - a színpadi megjelenítés törvényszerőségeinek megismerését; - differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körő alkalmazását; - az alapvetı színpadtechnikai eljárások megismerését; - a színjáték kulturális tradícióinak megismerését; - a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bıvítését; - azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják; - minél több élı és felvett színházi elıadás - köztük társaik által készített produkciók megtekintését; - a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint mővészi kommunikációs formának megtapasztalását, - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan elıadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött elıadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét; - az önkifejezést; - az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

95

A

ndreetti



Általános fejlesztési követelmények A színmővészet területén Készítse fel a tanulókat - drámai szövegek értı - színészi szempontokat figyelembe vevı - olvasására, - különbözı színészi technikák tudatos alkalmazására, - színházi improvizációra, - karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, - egyes színházi stílusoknak megfelelı színészi játékra, - különféle szerepek megformálására, - a rendezıi instrukciók mentén végzett munkára, - a más mővészeti ágak területérıl származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során, - színházi elıadások elemzésére, értékelésére.

Ismertesse meg a tanulókkal - a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket, - a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, - a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat, - a színházi mőfajokat, - a szöveg- és elıadáselemzés szempontjait, - a színészi játék alapvetı iskoláit, - a színészi alkotómunka fázisait, fıbb összetevıit, - a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét, - napjaink színházi struktúráját.

A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam A képzés tanszaka: - Színjáték tanszak Óraterv (óraszámok heti bontásban) Figyelembe véve a mővészeti ág sajátosságait, a rendkívül széleskörő készségfejlesztést és ismeretanyagot, illetve a mindenkori elıadások próbáit - a báb tanszakhoz hasonlóan - a heti óraszámot 6 órában (2x3x45 percben) állapítottuk meg. A szabadon választható tantárgy keretét szükség szerint használjuk fel vagy elıadás próbájához, vagy drámajátékhoz, vagy a beszéd- és mozgásgyakorlatokhoz. TANTÁRGY Fıtárgy: Drámajáték Színjáték Kötelezı tárgyak: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Köt. választható: versmondás Szabadon választható Összesen:

Elıképzı 1. 2. -

-

1.

2.

ÉVFOLYAMOK Alapfok 3. 4. 5.

3

3 -

3 -

3 -

3 -

3 -

2

2

3

3

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 1

1 1

-

-

1

1

1

1

1

1

1 6

1 6

1 6

1 6

-

-

1

1

1

1

1

(2) 2-4

(2) 2-4

1 6

1 6

1 6

1 6

1 6

6

6.

7.


96

A

ndreetti



A képzés tantárgyai Színjáték tanszak Fıtárgy: - drámajáték (2) +(1-6. évfolyam) - színjáték (7-10. évfolyam) Kötelezı tantárgyak: - beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam) - mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam) Kötelezıen választható tantárgyak Megjegyzés: A 7-8. évfolyamon a kötelezı tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak - természetesen - választhatók). - vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható), - bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható), - tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható), - kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható), - színházismeret (a 3. évfolyamtól választható), - beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható). Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetıségek függvényében) Néhány javaslat - pantomim (a 4. évfolyamtól) - a Bábjáték tanszak azonos elnevezéső tantárgya - színháztörténet (az 5. évfolyamtól) - színháztechnika (szcenika) (a 7-10. évfolyam) - zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól) - dramaturgiai-rendezıi ismeretek (9-10. évfolyam) - drámajáték-vezetıi ismeretek (9-10. évfolyam)

II. Fejezet SZÍNJÁTÉK TANSZAK Drámajáték A tantárgy tanításának célja A drámajáték fıtárgy célja, hogy a különbözı dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztı gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elı a tanulók szocializációjának folyamatát.

A

ndreetti



A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értı befogadására, értelmezésére, illetve mővészi együttmőködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára.

Követelmények Az alapfok elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek - figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre, - társaik, önmaguk és a felnıtt világ érzékeny megfigyelésére, - a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára, - a bizalom átélésére, az empátiás képesség mőködtetésére társas helyzetekben, - érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására, - érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására, - tiszta és kifejezı verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra, - pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg, - kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvetı eszköztárának önálló alkalmazására, - saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésre, a tér kreatív használatára, - egyre növekvı intenzitású, tudatosságú és mélységő részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban, - különbözı - felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt - érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társmővészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történı kifejezésére, - összetett mővészi üzenetek közlésére különbözı anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül, - a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének elıkészítésében. Ismerjék - a saját testük adta lehetıségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát, - a különbözı verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét, - a különbözı, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét, - figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit, - társaik, önmaguk és a felnıtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban, - a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetıségeket, használatuk lehetséges módjait, - az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban, - az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetıségeit a szerepjátékokban, - a kreatív dramatizálás alapvetı eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit, - összetett mővészi üzenetek közlésének különbözı anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetıségeit, - a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetıségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének elıkészítésében.

Alkalmazott tankönyvek, irodalom: Gabnai Katalin: Drámajátékok Gabnai Katalin: Drámajátékok 10-14 éveseknek - Színházas könyv I. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam

A

ndreetti



Alapfok (1. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: • a képzet, az emlék szerepét • az érzelmek kifejezésének nonverbális és verbális jellemzıit • az egyszerő mozgáselemek összekapcsolását • a tér használatát és az abban való tájékozódást • a helyszín fogalmát, jelentıségét • a figyelem-összpontosítás fontosságát • az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait (pl. maszkkészítés)

fejlessze a tanulók: • együttmőködı képességét • képzelıerejét • verbális és mozgásos megnyilvánulásainak kifejezı erejét • érzelemkifejezı mozgásos improvizációs képességét • térbeli tájékozódását • figyelem-összpontosító képességét • megfigyelı képességét • dramatikus érzékenységét • manuális ügyességét

ösztönözze a tanulókat: • maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére • a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására • társaikkal való együttmőködésre • képzelıerejük kibontakoztatására • gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére • a csoporton belüli aktív és kezdeményezı munkára

biztosítson lehetıséget: • kiscsoportokban történı tevékenységre • a kreatív képességek kibontakoztatására • manuális tevékenység végzésére • a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására

A tanulók az alapfok 1. évfolyamának elvégzését követıen legyenek képesek: • az érzékszervi finomításokkal elért készségük birtokában egyszerő képzettársításra • a képzettársítással felidézett emlékek érzelmi jellegő megközelítésére • a felidézett érzelmek verbális és mozgásos kifejezésére

• a felidézett érzelmek kifejezésére vizuális eszközök segítéségével (pl. maszkkészítés) • a tanult mozgáselemek, csoportos mozgásformák kreatív összekapcsolására • az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra • a helyszín fogalmának alkalmazására, jelentıségének felismerésére • részvételre egy verses mese dramatikus feldolgozásában

A

ndreetti



ismerjék: • az emlék fogalmát • az érzelmek nonverbális és verbális kifejezésének jellemzıit • a tér és helyszín fogalmát • a figyelem-összpontosítás jelentıségét • az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait • verses mesék dramatikus feldolgozásának módjait

Tananyag Bemelegít játékok • csapatjátékok, versenyjátékok, ügyességi játékok • lazító és feszítı gyakorlatok • érzékelést fejlesztı játékok • kapcsolatteremtı és bizalomjátékok Fantáziajátékok • játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidézı gesztusok • játék elképzelt személyek megjelenítésével • játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével • játék különbözı hangulat-felidézı gesztusok, motívumok alapján • játék különbözı érzelem-felidézı gesztusok, motívumok alapján Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memória-gyakorlatok • csapatjátékok, versenyjátékok • játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok • térkihasználó gyakorlatok • térkitöltı gyakorlatok • térérzékelı gyakorlatok • ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok • gyermekversek, mondókák mondása ritmus- és mozgásváltással Dramatikus játékok • mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére • szituációs játékok szó, mondat, helyszín stb. megadásával Egyszer maszkok készítése • rajzolás; érzelmek kifejezése a szem és száj formáján keresztül • festés; érzelmek kifejezése színekkel • nyírás, agyagozás; érzelmek kifejezése formákkal

A

ndreetti



Alapfok (2. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: • a figyelem-összpontosítás tudatos alkalmazását • a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát • a bizalomra épülı kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait • a tiszta, érthetı beszéd alapjait •a fıhıs és a szereplık különbözıségét, a hıs és a többiek viszonylatát • a szereplık jellemzését segítı technikákat (beszédstílus, testtartás stb.) fejlessze a tanulók: • koncentráló képességét • megfigyelıképességét • szociális érzékenységét • verbális megnyilvánulásainak tisztaságát • fogalmazási és kifejezı képességét • dramatizáló képességét ösztönözze a tanulókat: • figyelmük tudatos összpontosítására • a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére • önálló és tudatos kapcsolatteremtésre • önálló verbális megnyilvánulásra • pontos és kifejezı szerepjátékra • önálló dramatizálásra biztosítson lehetıséget: • a jelentkezı önálló törekvések megvalósítására • a differenciált munkamegosztásra • a nemkívánatos viselkedésformák megváltoztatására • az elızı évek manuális tevékenységének gyakorlására • a tanulók eredményes együttmőködésére különbözı tevékenységformákban A tanulók az alapfok 2. évfolyamának elvégzését követıen legyenek képesek (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • figyelmük tudatos összpontosítására • társaik, önmaguk és a felnıtt világ érzékeny megfigyelésére • a bizalom átélésére • érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására • tiszta és kifejezı verbális megnyilatkozásokra • egy nagyobb lélegzető vers pontos, tiszta, érhetı elmondására • aktív és kreatív szerepjátékra • kreatív dramatizálásra

A

ndreetti



ismerjék (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • a figyelem-összpontosítás alapszabályait • a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát • a bizalom élményét • a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait • a tiszta, érthetı beszéd szabályait • a kifejezı szerepjáték szabályait • a szereplık jellemzését segítı technikákat (testtartás, beszédstílus stb.)

Tananyag Koncentrációs és mozgáskoordiánciós gyakorlatok • megfigyelésre és utánzásra ösztönzı gyakorlatok • mozgásos, szöveges és relaxációs gyakorlatok • szólánc-játékok • érzékszervekkel kapcsolatos játékok • tükörgyakorlatok Kapcsolatteremtés és bizalomgyakorlatok • szemkontaktussal • érintéssel • kézfogással • hanggal • „vakvezetı” játékok Beszéd- és mozgásgyakorlatok • kiscsoportos és páros szituációk mozgásos és szöveges megjelenítése • dinamikus mozgásokat ábrázoló képzımővészeti alkotások megfigyelése, a mozgás utánzása • szoborgyakorlatok, tablók Improvizációs játékok • mimietikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal) • hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel • szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzımővészeti alkotások reprodukcióival, a szereplık jellegzetes vonásainak megadásával stb.) Dramatizálás • verses mesék, mesék elemzése • a szerkezet érzékeltetése(kezdet, vég, fıhıs, szereplık, helyszín) • az eddig tanult vizuális ábrázolások alkalmazása

A

ndreetti



Alapfok (3. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: • az empátia, azaz az együttérzı beleélés szükséges voltát • a szavak nélkül9 közlések jelentıségét • a nonverbális kommunikáció csatornáinak mőködését • a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét • a belsı feszültség élményét és fogalmát • a különféle anyagok (pl. textíliák) felhasználási lehetıségét fejlessze a tanulók: • alakulóban lévı empátiás képességét • verbális és nonverbális kommunikációs képességét • fantáziáját és kreativitását • drámai érzékenységét • esztétikai érzékenységét • differenciált kifejezı képességét • fogalmi gondolkodását ösztönözze a tanulókat: • ıszinte megnyilvánulásra • elfogadó együttmőködésre • érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére • a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára • vizuális önkifejezésre biztosítson lehetıséget: • a kialakulóban lévı önkifejezési szándékok megvalósítására • a fantázia fejlesztésére • képzımővészeti alkotások megtekintésére • más, hasonló életkorúakból szervezıdött csoportok munkájának megismerésére • manuális tevékenység folytatására A tanulók az alapfok 3. évfolyamának elvégzését követıen legyenek képesek (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • szavak nélküli közlések különbözı élethelyzetekben való felismerésére • a nonverbális kommunikációs csatornák használatára • aktív részvételre különbözı élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban • feszültségtermelı drámai jelenetek létrehozására • mővészi jellegő üzenetek közlésére anyagok (pl. textíliák) segítségével

ismerjék (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • az empátia, az együttérzı beleélés fogalmát, élményét • a szavak nélküli közlések jelentıségét különbözı élethelyzetekben • a belsı feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben • a feszültség fogalmát, jelentıségét

A

ndreetti



Tananyag Kapcsolatteremtés és kommunikációs játékok • az arc, tekintet, gesztusok kifejezı képességét fejlesztı játékok, gyakorlatok (grimaszjáték, személyiség-tükör stb.) • érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal • üzenetek (utasítások, parancsok, kérések stb.) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok • tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak • élılények megszemélyesítése, beszéltetése • belsı képek megjelenítése mozgással, szóban és különbözı vizuális eszközökkel Improvizációs játékok • szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának megtiltásával • feszültségteli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése • látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban Interakciós játékok • tükörjátékok • távolság megtartását célzó játékok Térjátékok különbözı anyagokkal, kreatív térhasználattal • folyosók, irányok • szerkezetek • textíliák megkülönböztetése tapintásra, színre, formára, esésre • térplasztikák kialakítása színekkel, formákkal, esésekkel Alapfok (4. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: • az empátiára épített elemzı gondolkodás lényegét, használatát • különbözı hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének lehetséges módjait • a konfliktus és a fesztültség fogalmát, különbözıségét • a színpadi tér kreatív használatának lehetıségeit fejlessze a tanulók: • elemzı gondolkodási képességét • morális érzékenységét • szóbeli és nem szóbeli kifejezıképességét • fogalmazási képességét • helyzetfelismerési képességét • problémamegoldó érzékenységét • együttmőködési képességét • megfigyelési képességét

A

ndreetti



ösztönözze a tanulókat: • maguk és környezetük tudatos megfigyelésére • kritikus és önkritikus gondolkodásra • különbözı élethelyzetek és morális problémák erıszakmentes kezelésére • beszédük és mozdulataik koordinált és kifejezı használatára • a különbözı közlésformák differenciált alkalmazására • egy-egy színházi élmény cselekvı elemzésére • egy-egy drámai szöveg érzékletes és kreatív bemutatására biztosítson lehetıséget: • a nem kívánt viselkedésformák kezelésére, visszaszorítására • az adott életkor jellemzı problémáink dramatikus feldolgozására • az adott életkorra jellemzı problémákkal foglalkozó színházi elıadások megtekintésére • az adott életkorra jellemzı problémákkal foglalkozó filmek megtekintésére • az együttmőködés fontosságának és különbözı módjainak megtapasztalására • a manuális tevékenység folytatására A tanulók az alapfok 4. évfolyamának elvégzését követıen legyenek képesek (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • különbözı élethelyzeteik kritikus és önkritikus elemzésére • kreatív részvételre különbözı élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban • konfliktushelyzetek erıszakmentes megoldására • pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre • egy-egy drámai szöveg konfliktusának elemzésére • a tér kreatív használatára ismerjék (az elızı évfolyamok követelményeink kívül): • különbözı élethelyzeteik és morális problémáik dramatikus feldolgozásának lehetséges módozatait • szóbeli és nem szóbeli kifejezési formák hiteles, pontos, együttes használatát • a konfliktust mint a drámai cselekmény egyik mozgatórugóját • egy-egy drámai szöveg többféle értelmezését • a tér kreatív használatát Tananyag Beszéd- és mozgásgyakorlatokon alapuló improvizációs játékok • életjátékok (egy-egy aktuális téma feldolgozása) • jelenetek közmondás, konfliktus, ki nem mondott konfliktus megadásával • szerepjátékok megadott témára • „nem azt mondom, amit gondolok” • „nem azt teszem, amit mondok” • monológok különbözı élethelyzetekben • hétköznapi szituációkat feldolgozó páros jelenetek Drámarészletek, balladák • balladák egyes történéseinek dramatikus formában való megjelenítése • az epikus mőben nem szereplı háttér-történések kitalálása és dramatikus formában való megjelenítése

A

ndreetti



Alapfok (5. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: • az érzelmi emlékezet felszínre hozásának élményét • a személyes érzelmek és gondolatok, valamint az empátiás készségbıl fakadó érzések és gondolatok közti szoros kapcsolatot • a felszínre hozott érzelmek által keletkezett gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésének módját • a szimbólum fogalmát, illetve a szimbólumot mint a gondolatok és fogalmak kifejezıjét és hangulatok, érzések felidézıjét • a kontraszt fogalmát, az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtı használatát fejlessze a tanulók: • megismerı, önmegismerı képességét • személyiségének pozitív jellemvonásait • akaraterejét • asszociációs képességét • konstruktivitását • elemzı gondolkodását • kritikai és önkritikai képességét ösztönözze a tanulókat: • az „én”-en kívüli tapasztalatok befogadására • önálló döntéshozatalra • szimbólumok keresésére és kreatív használatára • hiteles és ıszinte színpadi jelenlétre • elırevivı,építı gondolkodásra biztosítson lehetıséget: • a feszültségteli helyzetek,konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre • más csoportok munkájának beható megismerésére • színházi és mozgásszínházi elıadások megtekintésére • színházi elıadásokat bemutató videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére A tanulók az alapfok 5. évfolyamának elvégzését követıen legyenek képesek (az elızı évfolyamok követelményeink kívül): • érzelmi emlékek felszínre hozására • az empátiás készségbıl fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolat felismerésére • felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására • a szimbólumok keresésére, kreatív alkalmazására • az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtı alkalmazására • egy-egy drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítésére

A

ndreetti



ismerjék (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját • az empátiás készségbıl fakadó érések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot • a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítését és kreatív alkalmazását • a szimbólum fogalmát, kreatív alkalmazását • a kontraszt fogalmát, tudatos alkalmazását Tananyag Fantáziajátékok • irodalmi mővek „új címe” • képzımővészeti alkotások „elızménye” • kevéssé ismert irodalmi mővek folytatása, befejezése • szimbolikus tárgyak használata • tárgyak nem rendeltetésszerő alkalmazása Beszéd- és mozgásgyakorlatok • figurateremtı hang- és artikulációs gyakorlatok • érzelemkifejezı hangbeli és gesztusnyelvi eszközöket fejlesztı gyakorlatok • fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztı gyakorlatok • csoportos együttmőködést igénylı mozgásgyakorlatok Improvizációs gyakorlatok • versek indulati tartalmaira épülı improvizációk • versek által keltett hangulatokra épülı improvizációk • szimbolikus mozgásokból építkezı improvizációk • zenés etődök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) • státuszjátékok • etődök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) • rögtönzések ellentétek megadásával • drámarészletek mögöttes tartalmának kibontásával

Alapfok (6. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: • az elızı évek során tapasztaltak, tanultak kreatív alkalmazásának lehetıségeit • az egy-egy színpadi eladás létrejöttét megalapozó és elısegítı munkaformákat • a színházi forma kiválasztását a gondolatok, érzelmek erısítéséhez • a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében

A

ndreetti



fejlessze a tanulók: • kreativitását, eredeti gondolkodását, kombináló képességét • drámai érzékenységét • színházi fogékonyságát • kritikai és önkritikai képességét • más mővészetek iránti fogékonyságát • önállóságát, magabiztosságát ösztönözze a tanulókat: • kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttmőködésre • drámai mővek olvasására • színházzal rokon mővészeti tevékenységek megismerésére • önálló, magabiztos megnyilvánulásra biztosítson lehetıséget: • a színházzal rokon mővészeti tevékenységek gyakorlására • más mővészeti tevékenysége folytató csoportok tevékenységének megismerésére • nyilvánosság elıtti fellépésre A tanulók az alapfok 6. évfolyamának elvégzését követıen legyenek képesek (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • alkotó és eredeti módon hasznosítani az elızı évek tapasztalatait • a megismert munkaformákban felismerni a színházi alkalmazhatóságot • kiválasztani a legmegfelelıbb munkaformát az adott gondolat, érzelem erısítése érdekében • a munkaformák tudatos alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének elıkészítésében • részvételre egy adott mő színpadi feldolgozásának elıkészítésében ismerjék (az elızı évfolyamok követelményein kívül): • az elızı évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetıségét • a munkaformák színházi alkalmazhatóságát • egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását • a színpadi improvizációban rejlı lehetıségeket Tananyag Alapvetı színpadi-színházi konvenciók • színházi térformák (dobozszínpad, körszínpad, kamaraszínpad stb.) • az egyes színházi térformákból következı, a színésszel szembeni elvárások • a különbözı színházi konvenciók (pl. „félre”, monológ, „kacsintás” a közönségre stb.) színjátékos alkalmazása A drámai konvenciók színjátékos és színpadi alkalmazása • különbözı drámai konvenciók (pl. állókép, gondolatkövetés stb.) alkalmazása az improvizációk és egy adott színdarab megjelenítésének elıkészítésében • különbözı drámai konvenciók (pl. belsı hangok, „forró szék” stb.) alkalmazása a szerepépítés folyamatában Összetettebb színpadi improvizációk • rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékos stílusok, szöveg megadásával • rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szereplık érzelmi állapotának kibontásával

A

ndreetti



Tárgyi feltételek •tágas terem • magnó, kazetták • ritmushangszerek • különbözı papírfajták, ollók, festékek, színezık, ragasztók, pálcikák stb. • anyag és gipsz • textíliák, cérnák, tők • televízió, videolejátszó • alapvetı fénytechnika, dobogók Színjáték A tantárgy tanításának célja A színjáték fıtárgy elsıdleges célja, hogy a színházmővészet − ezen belül is elsısorban a színjáték − iránt érdeklıdı tanulók számára lehetıséget biztosítson a színjátékon keresztül történı önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A fıtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehetı legnagyobb mértékben a tanulók − többségükben tizenéves fiatalok − adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnıtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a képzéssel szemben ne lennének tartalmi és formai vonatkozású minıségi követelmények. Éppen ellenkezıleg: a színjáték fıtárgy tanításán keresztül a tanárnak arra kell törekednie, hogy a fiataloknak a színházi és színjátékos ismereteket a számukra legérvényesebb és leghatékonyabb módon közvetítse. Követelmények A továbbképzı elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek - a különbözı színészi technikák tudatos alkalmazására, - karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, - egyes színházi stílusoknak megfelelı színészi játékra, - más mővészeti ágak területérıl származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során, - színházi improvizációra, - különféle szerepek megformálására, - drámai szövegek értı - színészi szempontokat figyelembe vevı - olvasására, - színházi elıadások elemzésére, értékelésére, - a rendezıi instrukciók mentén végzett munkára, - a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot. Ismerjék - a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, - az alapvetı színházi szakkifejezéseket, - a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi mőfajokat, - a szöveg- és elıadáselemzés szempontjait és módszereit, - a színészi játék alapvetı iskoláit, - a színészi alkotómunka fázisait, fıbb összetevıit, - a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját.

A

ndreetti



Tananyag Továbbképzı (7. évfolyam) A valóságtól a színpadig Ezen az évfolyamon az alapfokot elvégzı, többnyire kamasz korú fiataloknak a címben szereplı út megkezdését kívánjuk lehetıvé tenni. Önmagunk megismerése, saját személyiségünk, képességeink adta lehetıségeink és korlátaink felismerése, a körülöttünk lévı világ és a másik ember megfigyelése jelenti a munka elsı szakaszát. Az elızı évek (az alapfokú képzés) során elsajátított technikai készségek alkalmazására a vers- vagy prózamondás például kiváló lehetıséget nyújt. Mindezek tapasztalatait figyelembe véve a hétköznapi életanyagból építkezı, kevés szereplıs, rögtönzésre épülı etődök létrehozása, kidolgozása jelentheti a színpad, a színpadi munka felé vezetı út következı fázisát. A színész • önismereti játékok (pl. Névjegy; Mi lenne, ha...) • spontán improvizációk egyéni munkában, az improvizáció szabályainak betartásával (légy jelen; tarts a szabályokat; tartsd a kapcsolatot; abba ne hagyd; ne nézz ki stb.) • spontán improvizációk páros munkában, az improvizáció szabályainak betartásával • saját élethelyzetek megjelenítése • etődök szöveg nélkül, egyéni munkában • etődök szöveg nélkül, páros munkában • etődök tárgyak használatával • etődök megadott szövegre (pl. versrészlet, kisebb dialógus) • etődök kötött szabályok mentén (pl. a tér, a helyzet megadásával) • etődök vágyképekre, félelmekre, konfliktusos élethelyzetekre • etődsorozatok összeállítása önálló munkában A színház • a tér különbözı zónái (pl. személyes, társas stb.) • a térhasználat mint emberi és kulturális jellemzı • a különbözı színpadtípusok tere és azok használata (pl. körszínpad, amphiteátrum, pást stb.) • a pódium • a fény térkiemelı, tér-határoló szerepe (pl. fényfüggöny, folyosó, spot stb.) • a színpadi fények típusai (pl. szórt fény, pontfény, derítıfény, ellenfény stb.) • színház a szabadban • színház az osztályteremben A darab • jelenet indítása, tetıpontja, lezárása • etődsorozatok szerkesztési elvei • a kontraszt szerepe, alkalmazása; az ellenpont-technika • az idı kezelése (pl. lineáris idıkezelés, idısík-váltás, flash-back stb.) • a köznapi párbeszédtıl a drámai dialógusig • a köznapi nyelvtıl az irodalmi (értékő) textusig

A

110

ndreetti



A közönség • a színjáték eredete • színész és nézı viszonya régen és ma (az ısi rítusok; az antik világ színjátékformái; a középkori színjátékformák; a reneszánsz színháza; az újkori színház; XX. Századi színházi törekvések; népi színjátékformák´ • a közönség összetétele régen és ma • az elıadás és a közönség szervezése régen és ma Ajánlott mőfajok, mővek: • életjáték • etődökbıl szerkesztett mősor • lírai, epikus vagy drámai alapanyagból építkezı oratórium • vers, kispróza • a tanulók hétköznapi élethelyzeteihez hasonló vagy azokkal analóg történeteket feldolgozó drámák részletei

Továbbképzı(8. évfolyam) A típus megjelenítése a színpadon „...ahol nincs típus – ott nincs, nem lehet törvényes az improvizáció, a rögtönzés.” (Vekerdy Tamás) A hétköznapi típusfiguráktól, továbbá azok tipikus helyzeteitıl, a lélektan tipológiáitól a sőrített, a színpadi típusnak megfelelı figurák és helyzetek tanulmányozásáig ívelı folyamat adja a 8. évfolyam tananyagának gerincét. A típusok sémákból épülnek fel, ugyanakkor a típusok színpadi használata a sémák kreatív használatát jelenti, nem pedig a klisék puszta ismételgetését. Az elızı évi munka szerves folytatásaként a típusok és megjelenítésük eleinte vizsgálható élethelyzetekre épülı etődökben, az év során azonban a színmőirodalom egyszerőbb szerkezető, típusfigurák sorát felvonultató mőveibıl is válogathatunk. A színész • a lélektan szerinti típusok (Arisztotelész tipológiájától Jung archetípusaiig) • saját magunk típusba sorolása • a lélektani típusok a hétköznapokban (típusfigurák megfigyelése) • hétköznapi típusok megjelenítése: jellemzıik sőrítése • egyéni típusfigura-tanulmányok • hétköznapi típusfigurák különbözı szituációkban (páros munkaforma) • típusok – korok, kultúrák • tanulmányok különbözı korok drámai alkotásainak típusfiguráira • tanulmányok a commedia dell’ arte típusfiguráira A színház • a típusfigurák jellemzı maszkjai, jelmezei, kellékei az egyes tárgyalt történeti korszakokban • típusfigurák megjelenítését segítı eszközök a mai színházban • a színpadi típusfigurák és a hétköznapok valósága közti kapcsolat • a színjáték helyszínének térbeli megteremtése; a jelzésszerő megoldások alkalmazása

A

ndreetti



A darab • a rítusban megjelenı archetípusok és azok mai megfelelıi • a népi színjátszás típusfigurái • a misztériumjátékok, moralitások allegorikus alakjai • a commedia dell’ arte típusfigurái • a klasszika színházának típusfigurái • az újkori színház távolodása a típusfigurák alkalmazásától • operai és operettfigura-típusok • vígjátéki és tragikus típusok • típusok az abszurdban • típusfigurák típushelyzetei • a helyzetkomikum A közönség A színház funkciója régen és ma: • a színház mint szórakoztatás • a színház mint nevelés • a színház mint a politizálás színtere • színház és népünnepély • a színház mint templom Ajánlott mőfajok, mővek: • népi komédiák • vásári komédiák • misztériumjátékok, moralitások • fennmaradt vagy rekonstruált commendia dell’ arte jelenetek • helyzetkomikumra épülı vígjátékok részletei • abszurd drámák típusfigurákat felvonultató jelenetei • modern típusfigurákat felvonultató televíziós és mozifilmek egyes helyzetei

Továbbképzı (9. évfolyam) Jellem a színpadon A típusfigurák egyéni vonásokkal való felruházása (egyénítése) a jellemábrázolás felé tett jelentıs lépés: a tanév elsı szakaszában ezzel foglalkozunk – tudva azt, hogy az egyénített típus nem azonos a jellemmel. Az embert megmutatni változásai folyamatában, fejlıdésében, itt és most, a múltjával és a jövıbeli lehetıségeivel együtt, a vágyaival és törekvéseivel, kinyilvánított akaratával és titkaival, érzelmeivel és gondolataival – mindez a színészi munka magasiskolájához tartozik. Ezt az alapfokú mővészeti képzés során várhatóan – már csak élettapasztalatuk, életkori adottságaik miatt is – csak elemeiben sajátíthatják el a tanulókat: ennek megfelelıen kell szerveznünk a tevékenységet, és felállítanunk a követelményeket. A színmőirodalom mindazon alkotásai – többnyire ezek részletei vagy húzott változatai – alapanyagot szolgáltathatnak, amelyek részletes jellemrajzot adnak, s az embert változásai folyamatában mutatják be.

A

ndreetti



A színész • a típusfigurák egyénítése improvizációkban • típusfigurák atipikus helyzetben • egyéni munkára épülı etődök: a figura „hátterének” kidolgozása • „belülrıl kifelé” • „kívülrıl befelé” • a figurák érzelmi állapotának változását ábrázoló egyéni és páros mozgástanulmányok • egyéni jellemrajz- tanulmányok egyazon figura különféle helyzetekbe helyezésével • a figura jellemzı jegyeinek megtartásával jelenetsor kidolgozása A színház • a dobozszínpad tere és használata • hangsúlyos pontok • láthatósági szabályok a dobozszínpadon • kommunikációs szabályok a dobozszínpadon • szcenikai megoldások, színházi illúziókeltési törekvések régen és ma (díszletek, jelmezek, maszkok, gépezetek, egyéb hatáskeltı eszközök alkalmazása) • napjaink színpadtechnikája (beleértve a mőködtetéssel kapcsolatos szabályokat is) • szakmák, mőhelyek a színházban • a színházi mőködési struktúra napjaink különbözı típusú színházaiban • színész és rendezı viszonya • iskolateremtı színházi mőhelyek A darab • a drámaíró jellemábrázolási lehetıségei (dramaturgiai/drámatörténeti áttekintés) => az antik világ drámairodalmának jellemábrázolási technikái (pl. Szphoklész, Arisztophanész, Plautus) => jellemábrázolás a reneszánsz színházban (pl. Shakespeare, Ben Hohnson) => a klasszika színházának jellemábrázolása (pl. Moliére, Racine, Corneille) => a polgári dráma jellemrajzai (pl. Ibsen, Strindberg, Molnár Ferenc) => Csehov figurái (a szövegalatti tanulmányozásának lehetısége) => Brecht tandrámáinak figurái => abszurd színház és jellemábrázolás (pl. Beckett, Ionesco) A közönség • korunk színházba járási szokásai • napjaink hivatásos színházi struktúrája – a változások tükrében • a színházi munka finanszírozása, pénzügyi háttere • a színész mint „munkaerı” („foglalkoztatott”) • színész és közönsége (pl. a színész mint sztár) Ajánlott mőfajok, mővek: • a fenti felsorolásban szereplı szerzık mőveinek egyes részletei

A

ndreetti



Továbbképzı (10. évfolyam) Színpadtól színpadig A XX. Század színházi irányzatai az elızı évfolyamokon tanulmányozott színészi munkától jelentısen eltérı feladatokat is állítanak napjaink színészei elé. A mővészeti iskola utolsó évfolyamán a színjáték fıtárgy – gyakorlati munkán keresztül – betekintést kíván nyújtani a következı irányokba: tánc- és mozgásszínház, kegyetlen színház, szegény színház, vizuális színház, rituális színház, performance, happening. Nem az irányzatok stílusjegyeink utánzása a cél: a felsoroltak közül valamelyik formanyelvét felhasználva önálló, kreatív alkotás létrehozása az ez évi munka központi eleme. A színészi munka mellett a tanulók kapjanak módot arra, hogy az elıadás létrehozásához szükséges összes tevékenységben való jártasságukat bizonyíthassák. A színész • etődök megadott témákra, kiscsoportos munkaformában – összetett (dús), és a végletekig egyszerősített színészi eszköztárral • etődök különbözı stílusokban - stílusgyakorlatok • etődök megadott témákra, kiscsoportos munkaformában – formanyelvi kísérletek • a színész játéka, amikor a gesztusé, a mozgásé a fıszerep • a színész mint a csoport/kép része • a színész teste mint látvány-elem • a színész test kinetikai lehetıségeinek feltárása (kreatív alkotási folyamatban) • etődök zenei motívumok alapján • a nem verbális és vokális kifejezı eszközök színpadi használata • a pantomim mint mőfaj és eszköz • a monotónia és a tematikus variációk színpadi alkalmazása • a transz-állapot • a próba mint a színészi tudattalan feltárása és munkába állítása • a próba mint a színész ösztöneinek feltárása és munkába állítása • a hétköznapok rítusaitól a színpadi rítusok felé • a közönség bevonása színpadi történésbe A színház • „hagyományos” és „modern” színházépületek • napjaink érdekesebb szín(játék)terei: a megszokott színpadi terektıl a dobozszínpad (másik három falának) lebontásáig; a nagyszínházi terektıl a kamarák, stúdiószínpadok teréig • a különbözı auditív színházi eszközök típusai (emberi és zenei hang, zörej stb.); hangtechnikai eszközök és azok használata • zenés színházi mőfajok • színház és show A darab • színház szöveg nélkül: a kép, a gesztus, a mozgás tervezése, szerkesztése, szervezése, rögzítése • amikor a látványé a fıszerep • a színészi test és hang mint színpadi jel • zene a színpadon – ezen belül => a hanghatások szerepe az elıadások hangsúlyos pontjainak kiemelésében és az atmoszférateremtésben => a jeleneteket aláfestı zene => a jeleneteket átkötı zene

A

114

ndreetti



=> élı zene a színpadon (az elıadás részeként) • a szöveg mint asszociációkeltı alapanyag • a szöveg mint vokális alkotás • a szöveg mint nyelvi játék • rögtönzés és szerkesztés – a nem reprodukálható színházi elıadások (fórum-színház, happening, performance stb.) A közönség • a kortárs közönség rétegzıdése, napjaink differenciált színházba járási (és nem járási...) szokásai • a színház mint üzlet – a szórakoztatóipari színház nézıje • a színház mint „laboratórium” – a formát keresı (...valamint akaró, idınként valami mást akaró...) színházak nézıje • a rítus résztvevıje: egyidejőleg alkotó és közönség • a színház mint templom – és nézıje • a színház mint terápia – és nézıje • az elıadás mint kísérlet • az elıadás mint provokáció • az elıadás mint lázadás • az elıadás mint rejtély Ajánlott mőfajok, mővek: (A 7-9. évfolyam esetében feldolgozásra, jelen esetben megtekintésre ajánlunk alkotásokat.) • dokumentumfelvételek a XX. század jelentıs színházi alkotóinak munkásságából (ami elérhetı: pl. Grotowski, Barba tréningjei, illetve elıadásai, Kantor, Brook elıadásai stb.) • a magyar színház utolsó két évtizedébıl elérhetı dokumentumfelvételek (a BBS filmjeitıl kezdve, a kaposvári színház elıadásain – pl. Marat/Sade – át napjainkig) Tárgyi feltételek • tágas, padlószınyeges terem • (alkalmanként színpadi hozzáférés lehetısége) • magnó, kazetták • ritmushangszerek • televízió, videólejátszó • alapvetı fénytechnika, dobogók Beszédgyakorlatok A tantárgy tanításának célja A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelıen dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetıvé és élvezhetıvé fejlesztéséhez.

A

ndreetti



Követelmények Az alapfok elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek - a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelı beszédállapot elérése érdekében, - hallás alapján fölismerni a követendı és az elvetendı beszédpéldát, - a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben. Ismerjék - a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat, - légzı-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel, - a fejlesztı és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat, - az általában érvényes hangsúlyszabályokat, - az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét. A tantárgyi program elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek (az elıbbieken kívül) - ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására, - dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására. Ismerjék (az elıbbieken kívül) - a beszéd dallamának változatait és kifejezı hatását, - a beszéd váltásait (erı, magasság, tempó), - szövegek tagolásának, földolgozásának lehetıségeit.

Tankönyv, irodalom: Montágh Imre Tiszta beszéd Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? Fischer Sándor: A beszéd mővészete Tananyag Alapfok (1. évfolyam) Lazítógyakorlatok • az egész test feszítése és lazítása hanyatt fekve, különös tekintettel a váll, a nyak és az arc izmaira • feszítés és lazítás állás és járás közben Légzıgyakorlatok • a légzéstípusok ismertetése (váll, mellkas, rekesz), a saját légzés megfigyelése • kapacitásnövelı gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus megırzése mellett • kapacitásnövelı gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megırzése mellett( legfeljebb 40-50 szótag)

A

ndreetti



Hanggyakorlatok • játékos hangerı gyakorlatok => repülıindítás => a közeledés és a távolodás kifejezése • fúvójátékok (lyukas kulcs, filctollkupak, síp, szájharmonika stb. fújása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására, spontán légzéssel • folyamatos és szaggatott fúvások • a fúvás (kilégzés) erejének változtatása • a lehetséges légutak tanulmányozása ki- és belégzés közben, élettani és beszédlégzés alatt egyaránt • a légutak használatának gyakorlatai • a saját és a társak légzésének tanulmányozása, a megfigyelések, tapasztalatok megfogalmazása • a légzés hibáinak, akadályainak tisztázása • a zörej nélküli belégzést követı kilégzés nyújtás sz és s hangokkal • szabályozott légzéssel egyszerő szólamok, versek gyakorlása Hangjátékok • egymás hangjának felismerése (Hol szólsz kispajtás? Játék mintájára) • a hang tulajdonságainak tanulmányozása, a megfigyelések megfogalmazása (magas-mély, csengı-rekedt, halk-hangos, elıl szól – hátul szól, oldott, laza-fesze, préselt, orrhangzós, vastagvékony) • egymás hangjának utánzása • a természetes alaphang felismertetése és megerısítése • hangkitalálás (a saját hangtól eltérı hangzások játékos próbálgatása) • szavak és rövid mondatpárok játékos variálása (Mondd másképpen! játék) Artikulációs játékok, gyakorlatok • a beszédszervek mozgásának „ügyesítése” szavak, szólamok ismételgetı ejtésével (pl. karika..., Marika..., fekete..., sárga bögre... stb.) • áll emelés-ejtés á-a-e hangok segítségével • ajak kerekítés-széthúzás (íőíő... éıéı... pl.) • a zárhangok ejtésének gyakorlatai (pl. Petike-Katika-patika...., dibben-dobban..., kippenkoppan..., kipeg-kopog...., csitteg-csattog..., Ne dobogj! De dobogok! Stb.) • a nyelv mozgásának ügyesítése a t, d és n hangok segítségével (pl. bele tettem-tele tette tettem..., éneklés lálálá-val stb.) • fütyülés fúvott levegıvel, az ő hang ajakállásával • csettintés az á és az ó ajakállását váltogatva • szájról olvasás – kezdetben hangok (magánhangzók és a látható mozdulattal képzett mássalhangzók), majd szavak (pl. a gyerekek neve, terem bútorai stb.) • a szóvég ejtésének gyakorlatai (pl. Mit kérsz? Almát kérek. Mik ezek? Ezek székek. Kik ık? İk... ...k. stb.) • szóépítés hangonként • szóláncok (pl. mák-rák-rak-vak-van stb.) • a hibás magánhangzóejtés meg- és fölismerése: - szők (túlkerekített ajakmunka) - széles (túlságosan széthúzott ajkak, „mosolygós” artikuláció) - zárt (visszafogott az állmozgás)

A

ndreetti



Ritmikus- és tempógyakorlatok • versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással, egyenletesen lassabb vagy gyorsabb tempóban egyaránt Hangsúlygyakorlatok • a szóhangsúly gyakorlása (az elsı szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) • az összetett szavak elıtagjának és a teljes személynév elsı tagjának a hangsúlya (pl. aranyhajú, Bırönd Ödön stb.)

Alapfok (2. évfolyam) Lazító gyakorlatok • feszítés-lazítás fekve, állva, ülve • könnyed fejkörzés mindkét irányba • az arc ellazítása, „kirázása” kilégzés közben (prüszkölnek a lovak) Légzıgyakorlatok • a különbözı légzéstípusok ismertetése, megfigyelése • a saját légzés megfigyelése • kapacitásnövelı gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus megırzése mellett • kapacitásnövelı gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megırzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok • játékos hangerı próbálgatás: - repülıindítás - a közeledés és a távolodás hangzása (pl. légy köröz a szobában, kör alakú pálya szélérıl az autóverseny hangja) - szirénázás magánhangzókkal • hangok próbálgatása a függıségi viszonyok és az erıs érzelmi-indulati állapotok kifejezésére (pl. a köszönés változatai) Artikulációs játékok, gyakorlatok • az áll nyitó mozdulatát megerısítı gyakorlatok, versek á, a és e hangokkal • a nyelvmozgást ügyesítı gyakorlatok r-l hangokkal (pl. Ez hajolaj, az halolaj, ez ..., róla-lóra..., Lila Lali, Lila Lali... stb.) • az artikulációs mozgások összehangolása nyelvtörık pergı tempójú mondásával • magánhangzó gyakorlatok versekkel, mondókákkal, különös figyelemmel a mély (sötét) és a magas (világos) hangzók hangulatkeltı szerepére • a zárhangok kettızésének technikája Ritmus- és tempógyakorlatok • versek ütemezése kötött mozgással, egyenletes (lassabb vagy gyorsabb) tempóban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok • számnevek, évszámok hangsúlya • a kijelentés hanglejtése

A

ndreetti



Alapfok (3. évfolyam) Lazítógyakorlatok • feszítés-lazítás testrészenként - hanyatt fekve - állva Légzıgyakorlatok • rekeszlégzés hanyatt fekve, állva • a be- és kilélegzett levegı mennyiségének tudatos növelése • kapacitásnövelés rekeszlégzéssel, hangokkal (sz, s, f, h, z, m) • kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (50-60 szótag) • légzésszabályozó gyakorlatok (különbözı hosszúságún szólamok) Hangjátékok • a mellkasi rezonanciával szóló középhang és a fejhang hangzásának megismertetése • az oldott mellhang megerısítése hangringató gyakorlatokban • a térhez igazodó hangerı és a színpadi középhangerı gyakorlása • az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelelı tónusának összehangolásával (pl. rikkancs, piaci árus, szónok, programszervezı, idegenvezetı stb.) Artikulációs gyakorlatok • nyelvtörı mondókák a j-l-r hangok pontos ejtésének kimunkálására • l-r hangok hibás ejtésének fölismerése hallás útján • szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) • a hosszú magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai Ritmikus- és tempógyakorlatok • ütemezés változó tempóban kitalált mozgássorral, tánccal, tapsjátékkal Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok • a kérdezés - hangsúlya kérdıszóval és anélkül (Hová menjek? Menjek? Stb.) - hanglejtése kérdıszóval és anélkül

Alapfok (4. évfolyamok) Lazítógyakorlatok • feszítésé-lazítás testrészenként, ülve Légzıgyakorlatok • rekeszlégzés állva, ülve és járás közben • koncentrációs légzıgyakorlatok • kapacitásnövelés (60-70 szótag) • a lopott (pót-) levegıvétel technikája

A

ndreetti



Hanggyakorlatok • ciklikus szótaggyakorlatok a mellkasi rezonancia megerısítésére (má..., ná..., lá..., nyújtott, zengı r hangoztatás stb.) • hangrágó gyakorlatok (folyamatos magánhangzó-ejtés közben az áll laza ejtése-emelése) • hangcsúszda (magánhangzók siklatása föl, egyre magasabbra és le, egyre mélyebbre) • hanghízlaló és –fogyasztó gyakorlatok (magánhangzók hangoztatása a fúvás erejének változtatásával • hangkitalálás (Így mondaná a robot:...; ...a pattogatott kukorica: ..., stb.) Artikulációs gyakorlatok • nyelvtörık, versek pontos, pergı kiejtéssel • az á-a, é-e hangok gyakorlatai, különös figyelemmel az idıtartamra • a sz és s hangok hibáinak fölismerése hallás útján • szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel Ritmus- és tempógyakorlatok • idımértékes versek ritmizálása tapssal, járással, mozgással Hangsúlygyakorlatok • a tagadás hangsúlyai (Nem hallom. Nincs több. Se így, se úgy. Stb.)

Alapfok (5. évfolyam) Légzıgyakorlatok • rekeszlégzés mozgás közben(pl. labdázás) • kapacitásnövelés (70-80 szótag) • koncentrációs légzıgyakorlatok • nyelvtörı mondókák légzésszabályozással • a pótlevegızés technikájának továbbfejlesztése • a kilégzés erejének szabályozása rekeszlégzéssel, sz és s hanggal Hanggyakorlatok • hangcsúszda mellhangon, szavakkal (ajánlott nyitott magánhangzós, n, m, l, r vagy h kezdető szavakkal, pl. nem..., három..., málna... stb.) • hanghízlalás-fogyasztás szavakkal (pl. számokkal, a 3,4,6 vagy a 7 „hízzon2: 3-33-333-3333...) úgy, hogy a hangerı mutassa a gyarapodás és a fogyás mértékét • erıs érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel Artikulációs gyakorlatok • ty-gy-ny hangok pontos ejtésének gyakorlatai • sz-z-e és s-zs-es hangok gyakorlatai • nyelvtörık a sziszegı és susogó hangok gyakorlására • szinkronizálás valamennyi jel figyelembe vételével • az „idegenség” artikulációja (más dialektusú, külföldi) Ritmus- és tempógyakorlatok • idımértékes versek gyakorlása az értelmi hangsúlyok visszahelyezésével • idımértékes versek gyakorlása tetszıleges ritmuskísérettel • idımértékes szövegek csoportosan, kánonban

A

ndreetti



Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok • az összetett mondatok - hangsúly-variációi - hanglejtés-variációi

Alapfok (6. évfolyam) Légzıgyakorlatok • kapacitásnövelés (80-90 szótag) • koncentrációs légzıgyakorlatok mozgás közben • a pótlevegızés technikájának továbbfejlesztése váltakozó hosszúságú szólamokkal • a hallható légzés jelentéseinek tanulmányozása és értelmezése (zihál, sóhajt, fujtat stb.) Hanggyakorlatok • szöveges hangerı-gyakorlatok: a színpadi középhangerı, az erıteljes – nem ordított -, és a halk, intim hangvétel • szöveges hangmagasság gyakorlatok egy-egy magasság kitartásával, lépcsızetes föl-lejárással a tanulók egyéni középhangsávjához igazodva, legfeljebb egy oktávnyi terjedelemben • az életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása Artikulációs gyakorlatok • pontos, laza, pergı artikuláció - járás közben - mozgás közben - fizikai terhelés, pl. lovacskázás közben • egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása Ritmus- és tempógyakorlatok • idımértékes versek gyakorlása kötött ritmuskísérettel, pl. titi-tá-t tapsolnak folyamatosan, szövegmondás közben • ritmusgyakorlatok tempóváltással Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok • az alárendelı mondatok (Úgy hallottam, hogy... Arra gondoltam, hogy... Akkor gyere, amikor... stb.) - hangsúly-variációi - hanglejtés-variációi

Továbbképzı (7. évfolyam) Légzıgyakorlatok • kapacitásnövelés (90-100 szótag) • légzésszabályozás növekvı szólamokkal • koncentrációs légzıgyakorlatok a figyelem megosztásával, pl. kötött mozgássor végrehajtása közben

A

ndreetti



Hanggyakorlatok • a hangerıt szabályozó gyakorlatok (folyamatos és fokozatos erısítés és halkítás) • a hangmagasságot szabályozó gyakorlatok • a hangadásban megmutatkozó fizikai állapotok tanulmányozása, megszólaltatása (pl. nagy súlytól megszabadul vagy lerogy egy fotelbe beszéd közben) Artikulációs gyakorlatok • a pontos, pergı artikuláció gyakorlás folyamatos, kitartó szövegmondás közben - hangerıváltással - hangmagasság-váltással • artikulációs gyakorlatok suttogva Ritmus- és tempógyakorlatok • idımértékes versek gyakorlása néma szövegmondással, tapssal, járással, kopogással mozgással ritmizálva • verssorok fölismerése a ritmikusképe hallatán • saját és a társak nevének fölismerése a ritmusa alapján • gyakorlatok a tempó fokozásával és csillapításával

Továbbképzés (8. évfolyam) Légzıgyakorlatok • kapacitásnövelı gyakorlatok (100-110 szótag) • légzıgyakorlatok fizikai igénybevétel közben • légzıgyakorlatok a suttogott és a hangos beszéd váltogatásával Hanggyakorlatok • szöveges hangerıgyakorlatok • szöveges hangmagasság gyakorlatok • a lágy (meleg) hangvétel • a kemény (hideg) hangvétel • a hangerı és a hangmagasság váltásai szöveges gyakorlatokban • az érzelmek, indulatok hangformáló szerepének tanulmányozása, megszólaltatása Artikulációs gyakorlatok • a suttogott és halk beszéd célszerő artikulációja • gyakori artikulációs hibák fölismerése hallás útján • a beszédtempótól, hangerıtıl és –színtıl független, pontos, kifejezı artikuláció gyakorlása Ritmus- és tempógyakorlatok • ritmusjátékok hangos és néma szövegmondással • a hangsúlyos verseléső és az idımértékes versek gyakorlása • egyszerő prózai szövegek ritmizálása Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok • az érzelmek hangsúlyai • a szórend és a hangsúly kapcsolata

A

122

ndreetti



Tárgyi feltételek • megfelelı mérető (csoportlétszám x 2 négyzetméternyi) terem • jó hangminıséget biztosító magnetofon használatának lehetısége • videó feltételi és lejátszási lehetıség • sokszorosítási lehetıség vagy tankönyv (Montágh Imre: Gyermekszínjátszók beszédnevelı könyve vagy Tisza beszéd címő könyve) Mozgásgyakorlatok A tantárgy tanításának célja - a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történı részvételre, - alapvetı technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése, - a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztı gyakorlatok révén, - az esetleges sérülések, az ütközésektıl, eséstıl, az érintéstıl való félelem, illetve tartózkodás megelızése, elkerülése vagy feloldása a mozgás eszközeivel. Követelmények Az alapfok elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek - a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére, - a megfelelı próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során, - általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére. Ismerjék - a bemelegítés menetének élettani hatásait, - a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetıségeit, - a különbözı gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének fıbb módozatait. A tantárgyi program elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek (az elıbbieken kívül) - egy adott színházi feladatnak megfelelı mozgástréning összeállítására, körültekintı levezetésére. Ismerjék - a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat, - a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelı próbaállapot elérésében.

A

ndreetti



Mozgás Irodalom: A tantárgyhoz Gyevi-Bíró Eszter mozgásgyakorlatok címő munkája adja az alapot. Alapfok (1. évfolyam) A tantárgy bevezetı évfolyamának anyaga elsısorban játékhelyzetekre kell, hogy épüljön. A foglakozás vezetıje igyekezzen olyan módon irányítani a játékokat, hogy ezek ellássák a bemelegítés alapvetı feladatai is. Fontos, hogy a gyermek ne érezze ezen játékok tematikus voltát, s amennyiben lehetıség van rá, a játékok főzésével, szituációs tréningként való felvezetésével igyekezzünk folyamatossá tenni részvételünket. Tananyag Bemelegítı játékok: összekapaszkodó, egymás elérésére törekvı, érintés elıl elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevı gyakorlatok. Pl.: váll-, térdérintıs játékok, nehezített, speciális helyzető fogók stb. Talajra-szoktató játékok: a talajfogás, a földön való forgás, gurulás, lassú csúszó-mászó mozgások elıkészítı gyakorlatai szituációba helyezve. Indítás-megállítás gyakorlatok: az indítás és megállás különbözı tempóban, helyzetben, magasságban történı gyakorlása versenyjátékok, illetve szituációs játékok segítségével. Pl.: tapsos fogó, csendkirály játékok, a kettıs körben történı páros fogók stb. Állatok mozgását utánzó szituációs játékok: különbözı állatok (majom, macska, kígyó, medve, madarak) mozgását utánzó játékok szituációba helyezett formában.

Alapfok (2. évfolyam) Ebben az évben a foglalkozás vezetıje kísérelje meg a gimnasztika alapgyakorlatainak elsajátíttatását, azonban ezt elıször csak rövid szakaszokban, s elsısorban az ismétlések alkalmával tegye. A dinamikusabb mozgásformák játékhelyzetben történı felvezetése szükséges ebben a korban, s erre a futásos és térformáló gyakorlatok kifejezetten alkalmasak lehetnek. Tananyag A bemelegítés alapgyakorlatai: lazító és feszítı gyakorlatok, gimnasztika. Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben. Térformáló, térérzékelı játékok: játékos formában különbözı térformák felvétele, formálása, kikerülése gyakorlatokban térérzék fejlesztés. Körjátékok, lánc-típusú népi játékok, a „tekeredik a kígyó” nehezített feltételekkel. Futásos gyakorlatok: (fontos, a bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatkör) szituációs formában különbözı tempójú, karakterő és funkciójú futástípusok. Testrész-vezetéses futások, páros fogó (a fogók szemkontaktussal tartják a kapcsolatot), vezetıt követı, ún. kígyózó futás.

A

ndreetti



Csukott szemes játékok: vezetéses, kikerüléses helyzetekben bizalom- és térérzékelı gyakorlatokként. Arc és kéz felismerı játékok, körbenállásos helyzetben, szabálytalan térben történı bizalomjátékok. Alapfok (3. évfolyam) Az évfolyam tananyagában már közel egyenlı arányban szerepeljen a technikai igényességet és a játékosságot szem elıtt tartó megközelítés. Érjük el, hogy a gimnasztikus gyakorlatok elvégzése egy idı után különösebb vezénylı irányítás nélkül, elsısorban az egymásra figyelésre és a szemkontaktusra építve történjen meg. Ugyanakkor ügyeljünk a futásos és versenyjátékok során a kellı intenzitás és dinamika megteremtésére. Tananyag Versenyjátékok, különbözı típusú fogó játékok: nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai (térbeli, szabálybeli átalakítással) a megfelelı intenzitású jelenlét megteremtésére. Gimnasztikus gyakorlatok: komplex lazító tréning fokozatos terheléssel, erısítı, kondicionáló gyakorlatok cirkuid edzésprogrammal (kis számban végzett gyakorlatkör többszöri visszatéréssel). A gyakorlatok levezetésének felosztása a résztvevık között, gimnasztikus gyakorlatok felvezetése a vezetı által irányított szituációs játékban. Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok: hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások (esetleg szituációval indokolt helyzetben), erdı (álló társak között) és testrész-vezetéses (pl. egyik, majd másik kar, mellkas, fej) futások. A korábban már használt gyakorlattípus igényes kivitelezés melletti elvégzése. Egyensúly játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. „bogozó”, sószsákot cipelı, Gólya viszi...), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok.

Alapfok (4. évfolyam) Ebben az évben a bizalomgyakorlatok és a vezetéses feladatok megjelenésével az ön- és egymás elfogadására vonatkozó helyzetek jelentik a legfontosabb tevékenységeket. Abban az esetben, ha ezek a gyakorlatok kellı technikai felvezetés mellett történnek meg, elejét vehetjük a gátlások és szorongások kialakulásának, s egyben kiemelik a figyelem és a koncentráció fejlesztése szempontjából fontos elemeket. A csöndet mint ezen gyakorlatok kísérı elemét az elsı pillanattól kezdve követeljük meg. Tananyag Bizalomgyakorlatok: egymás és önmaguk elfogadását célzó, dıléses, billenéses, haladásos helyzetekben történı gyakorlatok. Esés- és talajgyakorlatok: spirál és hanyatt esés technikájának elkészítést követı elsajátítása, forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon.

A

ndreetti



Egyensúly- és vezetésesgyakorlatok: egyensúly gyakorlatok támasz- és fogásos helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással. Gimnasztikus gyakorlatok: fokozatosan bıvített gyakorlatkör, többféle indítású elıkészítéssel (dinamikus, relaxációs). Alapfok (5. évfolyam) Az elsı, technikai szempontból nehéz elemeket tartalmazó évfolyam. Minden esetben ügyeljünk a gondos bemelegítésre, és a fokozatosság feltétlen figyelembe vételével végeztessük a tananyag feladatait. Csak abban az esetben, amennyiben a szerhasználat kellıen begyakorlott, térjünk rá a partnerrel való akrobatikus helyzetek végeztetésére. Ebben a gyakorlatkörben javasolt az ún. cirkuid edzésmód, tehát a kis elemszámú, de többszöri visszatéréssel végeztetett gyakoroltatás. Tananyag Ugrás- és futásgyakorlatok: talajról való elemelkedés, talajfogás eszközök, illetve páros gyakorlatokban egymás segítségével, dinamikus futástípusok. Egy lábról, páros lábról történı rugaszkodás azonos és emelt szintrıl. Szer (zsámoly), majd páros gyakorlatként a zsugor tartásban elhelyezkedı partner hátának érintésével speciális futás-ugrás gyakorlatok a fokozatosság alapos betartásával. Eséstechnika: esés fordulatból és ugrásból, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel (természetesen csak megfelelı tornaszınyeg megléte esetén). Elıkészítı akrobatikus gyakorlatok: gurulás elıre-hátra, támasz- és billenés-gyakorlatok, kéz- és fejállás, kézen átfordulás oldalra. Alapfok (6. évfolyam)

Az évfolyam tananyaga épít a tanulók fizikai képességeinek változására, de a feladatkör elıkészítı jellegő. Az emelések, de a többi gyakorlat is a megfelelı izomtónus és egyensúly kialakítására, megteremtésére szolgál. Tananyag Emeléses és támaszgyakorlatok: könnyített helyzető, segítséggel végzett elıkészítı gyakorlatok, mérleg és vállállás tartások ún. fekvı emelés helyzetekben. Lassított mozgás: a mozdulat lassítása, lassított mozgás különbözı helyzetekben. Gurulás, gördülés hosszanti tengelyen, fordított testhelyzet, s az ebbıl való állásba kerülés billenés nélküli lassú kivitelezéssel. A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok: a mozdulat különbözı ritmusú, dinamikájú megállítása, pontos, bármilyen helyzetben való megállás kigyakorlása.

A

ndreetti



Továbbképzı (7. évfolyam) Az év során rövidebb-hosszabb szakaszokban végeztessünk tréningeket az egyes tréningfajták elemeinek felhasználásával. Mielıtt újabb típusú gyakorlatkörbe kezdenénk, foglaljuk össze és elemezzük a feladatok sorrendjének, valamint végzésük módjának okait és szükségességét. A lépéses járásgyakorlatok technikai kivitelezése megfelelı igénnyel történjen, ezeket már ne a szigorúan vett bemelegítés feladatainak tekintsünk. Tananyag Komplex mozgástréning: mozgástréning felépítése és levezetése tanári közremőködéssel. Tréningfajták: adott színházi szituációnak megfelelı tréning összeállítása és levezetése. Dinamikus (gimnasztikus) és meditatív (relaxációs) típusú tréningsor összeállítása, s levezetése a tanárral történt pontosítást követıen. Versenyjátékok és egyéb játékfajták: különbözı típusú, a korábbi évek anyagában szereplı játékok ismételt feldolgozása a színházi jelenlét és intenzitás elvárásainak megfelelıen. Lépés- és járásgyakorlatok: karakterformák keresése, ritmikai és dinamikai szempontok figyelembevétele különbözı típusú lépésanyag és járásgyakorlat esetén. A gerinc hullámmozgása, a láb karakteres vezetése, a kar plasztikus lehetıségeinek kibontása tervezési feladatban. Továbbképzı (8. évfolyam) Tegyük lehetıvé, hogy a tanulók önállóan tartsanak bemelegítést és tréninget. A foglalkozás megtervezésében aktívan vegyenek részt valamennyien, azonban a foglalkozásvezetınek ügyelnie kell arra, hogy a gyakorlatsorok élettani szempontból is megfelelıek legyenek. Készítsünk közösen tréningtervet speciális feladatok elvégzéséhez, keressük meg különbözı gyakorlatok helyes arányát. Ügyeljünk arra, hogy a tantárgy ne lépje át a számára rendelt keretet és feladatkört: elegendı elıkészítést jelentsen, de ne tegye céllá a bemelegítı tréninget. Tananyag Mozgástechnika elmélet: a tantárgy fiziológiai meghatározói, a gyakorlatok sorrendjének, egymásutániságának anatómiai és pszichikai okai. Gyakorlattervezés: különbözı típusú gyakorlatok gyakorlatsorrá főzése a színpadi elvárások és a fiziológiai ismeretek figyelembevételével. Tréningtervezés: egy adott feladathoz szükséges tréning megtervezés, s önálló levezetése. A saját színházi feladatnak megfelelı bemelegítı mozgássor önálló megtervezése és elvégzése.

A

ndreetti



Vers- és prózamondás A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal - azokat a pódiumon elıadható népköltészeti és (különbözı stílusirányzatokhoz, mőfajokhoz tartozó) irodalmi alkotásokat, melyek a mindenkori tanulók érdeklıdésére számot tarthatnak, elıadhatóak és üzenethordozóak, - azokat az eljárásmódokat és mőelemzési metodikákat, kommunikációs folyamatokat, melyeknek eredményeként eljuthatnak a mővek üzenetének megfejtéséhez és a helyes közvetítéshez, - a mővészi beszédnek és a nonverbális kifejezésnek azokat az eszközeit, melyek tudatos mőködtetésével a hallgató a közönség számára is élménnyé transzponálhatja a megszólaltatott mővet, - a különféle elıadói stílusirányzatok jellegzetességeit és markáns képviselıik jeles teljesítményét, - a szónoki beszéd, elıadás dramaturgiáját, eszközeit és fogásait, - a szerkesztés szabályait, a színjátékká formálás törvényszerőségeit, - a szakrális és profán szertartásokat és azok összetevıit, - a pódiumi rendezés eszközeit, a látvány, akusztika és térszervezés lehetıségeit, továbbá ösztönözze a tanulókat arra, hogy - mőveket válogassanak, irodalmi mősort szerkesszenek, szertartásjátékot komponáljanak, - faggassák, elemezzék a mőveket, nekik és koruknak szóló üzenetet keresvén bennük, - próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken, - vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztı drámapedagógiai gyakorlatozásokon, - járjanak elıadómővészi estekre, szertartásokra, oratórikus elıadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videot hallgassanak, nézzenek. Követelmények Az alapfok elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek - alkalmazni a légzı, artikuláló, beszédtechnikai gyakorlatokat, - alkalmazni a mővészi beszéd és a testnyelv kifejezı eszközeit, hogy az olvasás során megértett költıi, írói üzenetet sajátjukként tudják átadni a hallgatóknak, a közönségnek, - a szövegelemzésre és annak megfogalmazására, miért fontos nekik a választott alkotás, és mit kívánnak azzal üzenni a befogadónak, - elıadni kb. 20 szabadon választott mővet, önállóan és verskompozícióban is (verset és prózát népköltészeti és különbözı stílusirányzatokhoz, mőfajokhoz tartozó irodalmi alkotásokból válogatva), - egymás teljesítményét elemezni, körültekintıen értelmezni. Ismerjék - azokat az irodalmi kommunikációs módszereket, melyeknek segítségével képesek megfejteni a sorokba, a sorok közé, a sorok mögé rejtett metaforikus üzeneteket, - a lírai és az epikus mővek elıadásmódjai közötti különbségeket (azok érzelmi-gondolati és eseményes-cselekményes voltának függvényében), - azokat az improvizatív, kreatív gyakorlatokat, melyeket az elıkészület stádiumában játszanak a kommunikációs készség fejlesztése érdekében, - ismerjék a hatásos elıadói beszéd komponenseit, tudjanak ilyet készíteni és elmondani.

A

ndreetti



A továbbképzı elvégzését követıen a tanulók legyenek képesek (az elıbbieken kívül) - megfogalmazni szóban és írásban, hogy az adott mő megírására miféle gondolati, érzelmi szándék késztette a költıt, írót, s mi az, ami a közvetítı-elıadót inspirálja a mő tolmácsolására, - újabb mőveket megszólaltatni, - megalkotni szerkesztésen alapuló egyszemélyes színjátékukat, továbbá partner segítségével pódiumi térbe helyezni azt (az oratórikus rendezés kívánalmai szerint). Ismerjék (az elıbbieken kívül) - a szerkesztés dramaturgiai és rendezıi szabályait, s legyenek képesek azokat alkalmazni saját szerkesztıi, rendezési gyakorlatukban, - a szertartás funkcióját, szertartásokat, a szertartás-játék összetevıit, s mindezek alkalmazási lehetıségeit, módjait, - a szertartás-színház jeles hivatásos és amatır produkcióit. Tananyag Alapfok (1. évfolyam, 1. félév) VERS-ZENE-JÁTÉK Cél Játékélmény kapcsolja a tanulót e tárgyhoz. Nyelvi játékok, hangzó játékok s más készségfejlesztı játékok a szövegmondáshoz. Most lehet memoriterrel tréningbe hozni az agyat. Szeressenek verset hallgatni és olvasni. Hangosan is. Fedezzék fel a ritmusát a mőnek, s ismerjék fel azokat a verselemeket, amelyektıl a zeneiséget kapja a költemény. Legyen több kedves versük, s a maguk nyelvén fogalmazzák is meg, miért éppen azok tetszenek. Követelmény • Sajátítsák el a jó légzés technikáját. • Tudják karbantartani hangszalagjukat. Tanulják meg a technikáját. • Ismerjenek lazító és koncentráló gyakorlatokat. • Ritmus-, hangszín-, hangerı- és más gyakorlatokkal készüljenek a jó szövegmondásra. • Találják meg a versben a személyeset. • A versek különféle ritmikáját tudják lekopogni, ütıhangszerrel kísérni. • Egyénileg és közösen egyaránt mondjanak verset. • Tanuljanak meg több verset, elıadáskészre. Tartalom A pedagógus vegye számításba, mi az, amit a gyerekek már tudnak: nézze át az összes harmadikos tankönyvet, s mindenekelıtt azokból válogasson gyerekeknek tetszıt, asszociálhatót, ritmusosat, és olyanokat, amelyek kiállva is mondhatóak. A zenei hangzásból is közelíthet a mondandóhoz, de fordítva is. Mi személyes köze lehet a vershez, ebben segítse a nevelı a gyereket. Alkalmazzon neki valót az irodalmi kommunikációs módszerekbıl. A jó gyerekversnek több szintő a mondandója. Ilyeneket tanuljanak és elemezzenek pl. Weöres Sándortól, Kányádi Sándortól, Zelk Zoltántól, Nemes Nagy Ágnestıl, Kiss Annától, Kormos Istvántól és másoktól. A népdalokra is gondoljanak. Külön a szövegükre is. Alapfok (1. évfolyam, 2. félév)

A

129

ndreetti



VERS-SZÍN-JÁTÉK Cél A versmondónak meg kell tanulnia, miként lehet hangjával, az úgynevezett mővészi beszéddel – melyet fokozatosan elsajátít a gyermekversmondó is – festeni, színeket érzékeltetni, képeket megidézni, miként azt a költık megjelenítik a versben. Ahhoz azonban, hogy hangjukkal meg tudják idézni a versbéli látványt, meg is kell azt a sorokban, sorok között és mögött látni. Fejlıdjön vizualizáló képességük. Ne feledjük, ha jól lát a gyerek, jobban érti a verset, s ami fontos, jobban látja versben önmagát, s akkor jobban is fogja azt mondani. Követelmény • Tanulmányozzanak több festıi verset, zsánerképet, tájleírót és természeti jelenséget, változást leíró költeményt. Ebbıl néhányat (rövidebbeket) elıadói szinten. • Tanulják meg hanggal érzékeltetni a szín- és képváltozást. • Kísérletezzenek: milyen színhez miféle beszédhang, s miféle hangszer hangja illi. • Ismerkedjenek saját hangmodulációs lehetıségeikkel. • Tudják lefesteni, lerajzolni, színekkel érzékeltetni a verset. Tartalom Az elıbbi programban felsorolt költık neve mellé róják fel klasszikus impresszionistáink nevét is. Lehet találni pl. Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád versei közt gyermekeknek valókat. A megközelítés módja, mint az elızı félévben. Cselekedtetı módon, akár szerephelyzetben kell felfedeztetni a gyerekkel a vers neki szóló mondandóját. Ezután lehet elkezdeni a hangi megjelenítést. Az elıkészület stádiumában a tanulók legyenek részesei a csoportos komplex mővészetpedagógiai játékoknak.

Alapfok (2. évfolyam, 1. félév) HOGYAN MONDJUK? TÜNDÉRMESÉTİL A CSALIMESÉIG Cél A tanuló abban az életkorban van, amikor még maga is kedveli a mesét, feltehetıen szívesen is mondja. Olyan helyzeteket kell teremteni, hogy legyen kedve mesélni. Jöjjön rá, hogy másként kell a prózai meseszöveget mondani mint a verseset, s még ezen belül is másként a tündérmesét, mint a hazugságmesét, s megint másként a magyar népmesét mint az irodalmi mesét. Tudjanak mesét elemezni, a mához és a hozzájuk szóló mondandót kibontani. Tudjanak különbséget tenni a Disney-féle mőmesék s a klasszikus mesék közt. Legyenek képesek értékrendet felállítani. Követelmény • Ismerjék meg a legfontosabb mesegyőjteményeket, a magyar népmeséket, az európaiakat, s távolabbi kultúrák mese-antológiáit. • Felvételrıl hallgassanak népi mesélıket. Találkozzanak mai mesemondókkal. • Legyenek tisztában a különféle mesetípusokkal s azok elıadási módjával. Ismerjenek fogalmakat, mint például mitikus mese, legendamese, novellamese, hazugságmese, állatmese, mesekeret, átvezetı formula. • Idézzék fel kedvenc meséiket, fogalmazzák meg, miért maradt meg bennük. Számoljanak be televíziós meseélményükrıl.

A

130

ndreetti



• Vegyenek részt fantáziafejlesztı kreatív játékokban, közösen alkossanak mesét, ismerjék az úgynevezett meselánc játékot... • Tanuljanak meg több mesét, minden fajtából egyet (így kiderül, melyikhez vonzódnak leginkább). Tartalom Mese-börze. Hozzák el az iskolába mesekönyveiket. Beszéljenek róla. Ki mint mondana szívesen, s miért. És ki nem, és miért? A követelmény szerint rendszerezzék a mesével kapcsolatos tudnivalókat. Sajátítsák el a mesélı hangnemet a mesefajták s más, pl. származáshelyi szempontok szerint. A tanár instruáljon, aztán ık is egymást. Azért is, hogy tanuljanak meg egymásra figyelni. A mesélés szerephelyzet, ideje tisztázni a pódiumi jelenlét mikéntjét. Belépünk a mesélı pozíciójába, de azért, hogy a magunk személyes felismerését is közöljük általa. A rendelkezésre álló eszköz a mesélı hangja és a testnyelv. Nézzenek meg mesefeldolgozásokat, hogy érzékeljék a különbséget a színjáték és az elıadómővészet között. Nézzék meg videóról a pl. Kerekasztal Színházi Nevelési Központ TIE-rendszerő mesefeldolgozásait. Alapfok (2. évfolyam, 2. félév) HOGYAN MONDJUK TÖRTÉNETEKET? (példázatot, legendát, mondát, anekdotát, viccet) Cél Nem csak mesélni, de történetet elmondani is tudjanak. Érdekesen, hatásosan. Jöjjenek rá, hogy ennek a történetmondó gyakorlatuknak mindennapi életükben is hasznát veszik. Érzékeljék a történetbeli váltásokat, a nyelvi fordulatokat, a poénokat, s tanulják jól lezárni a történetet. A vidám történetekre is készítsék fel magukat, a társaságok fıszereplıivé válhatnak. (Viccet mesélni jól – ennek is vannak mesterségbeli fogásai.) Az epikus történet fordulatainak érzékeltetésére találják meg a beszéd, s a nonverbális kommunikáció eszközeit. Legyen kedvük felfedezni saját képességük határát. Követelmény • Ismerjék meg a legfontosabb győjteményeket, tudjanak azokról, s olvassanak is azokból. Ismerjék a Biblia példázatait, a magyar szentek legendáit, a magyar történelemhez kapcsolódó mondákat, a 19. Század anekdotakincsét, s a viccgyőjteményekbıl azokat, melyek nekik szólnak. • Mindegyik itt felsorolt mőfajból tanulmányozzanak egyet-kettıt, és közös elemzés után tudjanak azokból néhányat elı is adni (kiderül, kihez mi áll közel). • Az említett rövidprózák stílusában maguk is írjanak rövid történeteket, s mondják el, vagy rövid felkészülés után szóban improvizáljanak. Tartalom Figyeljék a környezetüket, ki minként mondja el a történetet, azt, ami vele történt. Hogyan mondják otthon és társaságban? Mutassák be, mi tetszett és mi nem. Figyeljenek a viccmesélıkre. Fogalmazzák meg, mi is a sajátosságuk. Miként hangzik a bibliai példázat templomban vagy hittan órán. Egy monda felolvasása a tanítási órán. S mindez pódiumon, elıadói körülmények között. A tanulóban derengeni fog, hogy a tolmácsolás hogyanja elválaszthatatlan a témától, a szövegkörnyezettıl, a körülményektıl. Egyik-másik történetet a tanulók játsszák is el. Rájönnek, mi a különbség a cselekvı ábrázolás és az epikus közlés között.

A

131

ndreetti



Alapfok (3. évfolyam) Megjegyzés: Mielıtt az irodalmi mővek vers, próza jellegébıl, mőfajából adódó elıadási módokra szisztematikusan, félévenkénti bontásban rátérnénk, fontosnak tartjuk, hogy itt a 3. évfolyamon tudatosítsuk a tanulókban, és kezdjük készséggé mélyíteni azt a felismerést és tudást, amit a mőbefogadás és a közvetítés útjának nevezünk. A tanterv szerint az elıbbi az elsı, az utóbbi a másik félév témája. Ám a gyakorlatban ez össze kell, hogy kapcsolódjon. Az is elképzelhetetlen, hogy minderrıl csak elméletben essék szó. A befogadó is közvetítıi folyamatot csak gyakorlatban, konkrét mővek közös feldolgozásakor tudjuk elemzés tárgyává tenni. Az eszközök, melyeknek segítségével az üzenethez jutunk, s melyeknek segítségével az üzenetet a tanulóhoz eljuttatjuk, csak így kerülhetnek birtokunkba. Azért is most kell errıl hangsúlyosan tárgyalni, hogy a késıbbi évek során a módszer maga, szinte magától értetıdıen része legyen a vers- és próza-mondói munkának. Akkor is, ha a félév programjában a lírai vagy az epikai mővek bemutása szerepel, akkor is ha versrıl, akkor is ha novelláról lesz szó. Alapfok (3. évfolyam, 1. félév) A MŐBEFOGADÁS ÚTJA A SZÖVEGTİL AZ OLVASÓIG Cél Tudatosodjék a tanulóban, hogy az irodalmi mő befogadása nem csak ráhangoltság, megérzés dolga. Mővészeti kommunikáció zajlik a szöveg és az olvasó között, melyet a folyamat szakaszos leállításával, kérdésekkel, feltevésekkel, kreatív továbbgondolkozással irányítani lehet. Az irányító maga a befogadó, illetve a most közvetítıként funkcionáló tanár. A tanuló maga jöjjön rá, hogy a majd elıadásra kerülı szöveget biztosabban veszi birtokba, ha ezzel a módszerrel fejti meg a neki szóló üzenetet. Követelmény • A jakobsoni kommunikációs modellre épült metodika segítségével dolgozzanak fel közösen, majd késıbb egyénileg elıadható mőveket. Ez történhet tanulói kívánságlista szerint is, de a tanár szándékából is, nevelıi megfontolásból. • Mintegy megelızve a késıbbi évek gyakorlatát, minél több stílusú és mőfajú alkotás szerepeljen a harmadikos programban. Tartalom Jó, ha figyelembe veszik a tanulókat érdeklı mőveken túl azokat a szövegeket is, melyek a különféle ötödikes könyvekben szereplenek. Olvashatnak és elemezhetnek olyan mőveket is, melyeknek a fenti módon történt feldolgozásáról esettanulmány is készült. Az írásos feldolgozás is tanulmányozható. Alapfok (3. évfolyam, 2. félév) A KÖZVETÍTÉS ÚTJÁN A MEGSZÓLALTATOTT MŐTİL A HALLGATÓIG Cél Tudatosodjék a tanulóban, hogy elıadóként ı maga a közvetítı a szöveg és a befogadó között, miként a tanár az órán a mő és ı közötte; hogy az elıadása akkor válik mővészi alkotássá, ha ugyanúgy személyes mondanivalót hordoz, mint az írott mő. Ennek viszont elızménye az az irodalmi kommunikációs folyamat, melynek eredményeként ı – a közvetítı – jutott el a személyes mondandóhoz. A következménye maga az interpretálás, a mondandó tudatosan árnyalt „hangosítása”.

A

132

ndreetti



Követelmény • A személyes mondanivalóval feldúsított irodalmi mő tolmácsolásának legfıbb kifejezı eszköze a mővészi beszéd, és az elıadó megannyi nonverbális megnyilvánulása. Az elıadó tudatosan kell hogy alkalmazza ezen eszközöket: a hangsúlyt, hanglejtést, hangszínt, beszéddallamot, a tempót, ritmust, szünetet, a gesztust, a tekintetet, mimikát. • A személyes mondandó kifejezésére figyelve vegyék észre a kölcsönhatást, ami a mindig változó üzenet, és a kifejezés eszközeinek alkalmazása között fennáll. Tartalom Azokra a szövegekre építsünk, melyeket a tanulók szívesen mondanának, vagy melyeket a pedagógus fontosnak ítél, de mindenképpen azokat, amelyeket korábban a jakobsoni kommunikációs modell szerint elemeztek, elemeznek. Gondolni kell azokra a mővekre, melyekkel a gyerekek szerepelhetnek iskolai ünnepségeken, pályázatokon, versenyeken. Alapfok (4. évfolyam, 1. félév) HOGYAN MONDJUK LÍRAI VERSEKET? Cél Eljött az ideje annak, hogy a versmondó tisztában legyen azzal, milyen összetevıi vagy milyen feltételei vannak a mővészi versmondásnak. A költeményt, melyet szavalni akar, mindenekelıtt a szöveg megtanulására nem szabad vállalkozni. A mővet az elıadónak saját közlésévé kell avatnia, úgy szólaltatni meg, hogy nyilvánvalóvá váljék, azonosul a verssel, de önmaga közlendıjét is tolmácsolja általa. Követelmény • A fenti elsı feltétel álljon a félév munkálkodásának központjában, mindaz, ami a mő megértésére vonatkozik. Tartalmi értés alig képzelhetı el formai értés nélkül. A kiválasztott verseket konkrétan mintegy át kell világítani, megvizsgálván, elemezvén hallható jellemzıit; ritmusát és a rímet, a szemléletességet adó eszközöket, a hang-, szó-, mondat-, és gondolatalakzatokat, a szóképeket, s a szóképekhez csatlakozó stíluseszközöket. • A tanulónak rá kell jönnie; nem véletlen, hogy a költıi mondanivaló éppen abban a formában jelent meg. Akkor viszont ezt neki értenie kell. Mert ha nem jól érti, hogy adhatná hozzá önmagát. • Ezek után már megtanulható a vers, és kezdıdhet az, ami a tolmácsolóra tartozik: az elıadói eszköztár számbevétele. • Tudjanak minél több verset, elıadói szinten. Tartalom Olyan lírai mővek elemzésére és megszólaltatására kerüljön sor, melyek fellépési alkalmakhoz is kapcsolódhatnak, osztály- és iskolai ünnepekhez. Legyen köztük dal, elégia és óda, hangsúlyos és idımértékes vers – a versmondóknak tetszı, hozzájuk szóló mővek XIX-XX. Századi jeles költıinktıl.

A

133

ndreetti



Alapfok (4. évfolyam, 2. félév) HOGYAN MONDJUK? AZ ELBESZÉLİ KÖLTEMÉNYTİL A BALLADÁIG Cél Az eddigi programokat továbbépítve, most az hangsúlyoztassék, hogy a költı szerzıi szándéka és a választott mőfaj, forma, kifejezésmód között összefüggés található. Az elemzés során tisztázni kell, hogy a verses formával mivé, zeneibbé, színszerőbbé, emelkedettebbé, dupla jelentésővé, elgondolkodtatóbbá, drámaibbá stb. vált-e az epika? Mindezzel befolyásoltatik a versmondói „hogyan mondjuk”. Követelmény • Elıadói szinten tudjanak három mővet. • El kell sajátítani egy olyan elıadói stílust, amely a prózamondás és a vers-szavalás között van. Ám ezt megelızıen tisztázni kell, mit üzen a verses epikával az elıadó a közönségnek. • Az elbeszélı költeményt zanzásítsák a tanulók, a történetét írják le és mondják el prózában, majd elemezzék a verses szöveget és fogalmazzák meg, mi az a többlet, ami a verses formában írva található. • Az elıkészület stádiumában az elbeszélı költeményt jelenítsék meg riporterként, filmrendezıként, különbözı fókuszból, „objektív és szubjektív kamerával”. Ezek után kerüljön sor az elıadói tolmácsolás hangbeli, beszédbeli, és más kifejezıeszközének számbavételére, elemzésére. • Külön essék szó a népballadák és mőballadák tolmácsolásáról, sajátos drámai elıadásmódjáról. Tartalom Petıfi és Arany nagy mőveire gondolunk elıször, a János vitézre, a Toldira, de a két óriás más epikus mőveire is. Válasszanak részleteket. De gondolhatnak pl. Szabó Lırinc tücsökzenéjére, Pilinszky, Illyés, Kormos István verses meséire, Sinka István, Juhász Ferenc, Nagy László lírai epikájára, és az egész magyar ballada-termésre a népköltészetben, Aranynál és másoknál az irodalomban. Alapfok (5. évfolyam, 1. félév) HOGYAN MONDJUK? A VIDÁM BALLADÁTÓL A PARÓDIÁIG Cél A tanuló legyen képes megidézni az élet derősebb mozzanatait, tudjon megvetni és nevettetni. Vegye észre, hogy a verses epika különféle mőfajaiban is el van rejtve a neki szóló üzenet. Humorba ültetve. Ismerje fel, hogy a nyelvi-verstani kötöttségek ki is nyitják a humor forrásait, kitágítják lehetıségeit. Az ilyen mő megírása kihívás a szerzınek, de az elıadónak is. Itt is másként kell megszólalni. Követelmény • Azon győjtemények tanulmányozása, melyekben vidám hangvételő versek találhatók. Válasszanak ezekbıl is a tanulók, elıadásra. • Tudjon különbséget tenni a helyzet- és a jellemkomikum között, és jelenítse meg ezeket elıadóként is. • Érzékelje a stílus- vagy irodalmi paródiák másfajta humorát, és a nonszensz versekét. • A lírai groteszkek tanulmányozása. • Vegyen részt olyan drámajátékokban, melyek az élet efféle láttatására nyitottá teszik.

A

134

ndreetti



Tartalom Keressék meg a magyar és európai irodalomban azokat a mőveket, melyek hozzájuk közel állnak. Vidám népi balladákat, például Csokonai, Fáy András, Petıfi, Arany, Kosztolányi, Heltai, Karinthy verseit, Burns, Heine, Morgenstern verseit, a svéd gyermekverseket... Alapfok (5. évfolyam, 2. félév) HOGAN MONDJUK? NOVELLÁTÓL AZ EGYPERCESIG Cél Novellák tolmácsolásának tanulmányozása és megkedveltetése. Keressék a pódiumon is megszólaltatható rövidebb alkotásokat! Emlékezzenek a korábbi évekbıl a példázat, monda, legenda, anekdota tolmácsolásával kapcsolatos élményeikre! Találják meg azt az adekvát elıadási módot, mely az eddigi prózamondói gyakorlathoz hozzákapcsolja azt az elıadói magatartást, melyet Brecht javasolt a színészeknek, mikor kidolgozza tételét az elidegenítı effektusról. Követelmény • Utaljuk a 3. évfolyamon elsajátított irodalmi kommunikációs módszerekre. A megtanulandó novelláknál alkalmazzák ezt a cselekedtetı metódust. • A novella sajátos típusai szerint alakítsák ki az elıadói hangot, s ezen belül gyakorolják a brechti elidegenítést. • Tudatosodjék, hogy minden azért történik, hogy a közvetítı által személyessé formált üzenet eljusson a hallgatóhoz. • Alaposan ismerjen a tanuló öt novellát, különbözı stílusút, s egyet elıadói szinten mutasson is be. • Fontos, hogy a novellamondó visszajelzést kapjon tanulótársaitól. A tanulók kapjanak szempontokat az értékeléshez. • Különösen ügyeljenek arra, hogy túltengjenek az ábrázolás gesztusai a novella megjelenítésében. Tartalom A kismőfaj nagy mestereinek gazdag győjteményeibıl mondjanak jellemzıket! Említhetjük például Mikszáthot, Mórát, Móriczot, Kosztolányit, Krúdyt, Nagy Lajost, Csáth Gézát, Mándy Ivánt, Örkényt, Lázár Ervint...

Alapfok (6. évfolyam, 1. félév) HOGYAN ADJUNK SZAKMAI TANÁCSOT? INSTRUKCIÓADÁS TÁRSAKNAK Cél A versmondó tanuló szerephelyzetben élje bele magát a rendezı státuszába! Sajátítsa el gyakorlatban is a versrendezéssel kapcsolatos szakmai tudnivalókat, az instrukcióadás pedagógiáját és módszerét. Jöjjön rá, hogy ennek a rendezıi állapotnak versmondóként is hasznát veszi: nem ellenség az, aki instruál. Ne felejtse, ı maga is kerülhet olyan helyzetbe, amikor neki kell rendeznie.

A

135

ndreetti



Követelmény • Tisztázni kell az instrukcióadás menetét a mőelemzéstıl a megszólalás hogyanjáig. • Szólni kell a pedagógiájáról: nem sérthetem meg, nem alázhatom meg a másikat. • Az instrukcióadásra a tanár és a többi tanuló jelenlétében kerül sor. (Elızetesen meg kell egyezni a játékszabályokban. A szerephelyzetben lévı tanuló-rendezı a fı irányítója-e az órának? Mikor szólalhat meg a pedagógus, mikor a társak, mikor mondhat véleményt a versmondó?) Tartalom Ennek a félévnek a tartalmát a versmondók és a tanuló-rendezık határozzák meg. A tanár úgy viselkedik, mint egy játékmester. Most megtapasztalhatja, miként párolódott le eddigi munkája a gyerekekben. Ezek az órák kreatív jelenlétet feltételeznek. Elızetesen el kell dönteni, ki kinek a rendezıje, ki kit vállal el és fordítva, s azt is, milyen mővekrıl lesz szó. A páros munkát közös megbeszélés zárja. S ezen belül külön joga van a rendezınek és a versmondónak; hogy érezték magukat, hogy látták magukat, s hogy vannak megelégedve magukkal? Alapfok (6. évfolyam, 2. félév) ELİADÓI STÍLUSIRÁNYZATOK – IDİBEN AZ ELİADÓI STÍLUS MEGHATÁROZÓI – JELENBEN Cél Legyen ismeretük a magyar szavalómővészet kialakulásáról, a fıbb irányzatokról, a jelesebb magyar képviselık mővészetérıl. Ismerjék fel az elıadói stílusok sajátos jegyeit! Az is tudatosodjék bennük, hogy a stílust nemcsak a korszak igénye és egy-egy meghatározó elıadómővész személyisége alakítja ki, hanem a mindenkori relatív szabályozó, nevezetesen az, hogy az elıadó kinek mond verset, hol mondja, miért és mirıl. Követelmény • Lemezrıl, videóról nézzék meg, hallgassák meg elıadómővészek elıadását. • Hallgassák meg költıinket, ahogy mőveiket mondják! • Menjenek el szavalóestekre, versenyekre! • Próbálják ki magukat valóságban, s mintha-módon! • Meséljenek gyerekeknek, mondjanak verset napköziben, szólaljanak meg öregek elıtt, vegyenek részt ünnepi mősorban, klubkörülmények között, és színházteremben, függöny elıtt. • Mintha-helyzetben ugyanazt a verset mondják el több helyszínen, s rájönnek, hogy az említett szituációk mindegyike más tolmácsolásra inspirál. • Tapasztalatukat beszéljék meg közösen. • Rögzítsék az elıadásukat szalagra vagy videóra, s visszahallgatva, visszanézve elemezzék a teljesítményt. Tartalom Elıadás szemléltetéssel a szavalómővészet irányzatairól. Nagy elıadó egyéniségek lemezrıl, videóról. Kritikaírás elıadói estekrıl, elıadói teljesítményrıl. Esszé a szavalómővészetrıl. Recenzióírás (pl. a Versmondó címő lap számairól).

A

136

ndreetti



Továbbképzı (7. évfolyam, 1. félév) HOGYAN TARTSUNK HATÁSOS ELİADÁST? Cél Tudatosodjék a tanulóban az élı beszéd, a felolvasás és a szónoki beszéd közti különbség! Legyen képes hatásos beszéd tartására! Ismerje fel, mennyi haszna származik ebbıl feleléskor, szóbeli vizsgázáskor. Tudatosodjék, hogy a jó szónoki beszéd összekapcsolódik elméleti és gyakorlati felkészüléssel. Ismerje különbözı korok nagy hatású szónokait, azok stílusát, beszédfelépítését, nyelvi kifejezési módját. Követelmény • Elméletben és gyakorlatban építsen fel egy elıadói beszédet önmaga által választott témában. Legyen tisztában a legfontosabb állomásokkal: győjteni kell anyagot, elıvázlatot készíteni, majd az anyagot elrendezni. A beszédet tudja felépíteni a következı menetrendben: cím, a jóindulat felkeltése, a beszéd indítása, a bevezetés tartalma, tárgyalás és befejezése. A kidolgozás során figyelembe kell venni a stíluskövetelményeket, azt, hogy az elıadás világos legyen, egyszerő, tömör, szemléletes. Tudatosodjék benne, hogy a jó szónoknak is rendelkeznie kell helyes légzési technikával, helyes hanglejtéssel és kiejtéssel, épp úgy, mint ahogy a vers- és prózamondásnál is fontos a hangsúly, a hangsúlyozás, hanglejtés és a beszéd modulációja. De legalább ilyen fontos a szónok kiállása, mozgása, mimikája, gesztusvilága. És ügyelni kell a külsı körülményekre: hol szólal meg, asztal elıtt vagy ülve, szabadon beszél vagy papírról, milyen világítás van a teremben. Figyelje a hallgatóságot, azok türelmét stb. Tartalom A nagy szónokok beszédeinek tanulmányozása. A magyar szónokok közül például Pázmány Péter, Zrínyi, Kölcsey, Kossuth, Deák Ferenc stb. beszédei. Elemezzék mai parlamenti szónokok beszédét! Készítsék el egy-másik paródiáját! Rögzítsék saját elıadói beszédüket magnóra, hallgassák újra és elemezzék! Rögzítsék megjelenésüket videóra, nézzék vissza és elemezzék.

Továbbképzı (7. évfolyam, 2. félév) AZ IRODALMI SZERKESZTÉS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ALAPJAI Cél Tudatosodjon bennük, hogy irodalmi mővek szerkesztésével létrehozható „koncertmősor”, ám pódiumi színjáték is. Színjáték szerkesztéssel történt létrejöttének feltételei vannak, dramaturgiai és rendezıi feltételei. Vers- prózamondóként nemcsak függöny elıtt, de irodalmi összeállításokban is szerepeljenek. İk maguk is tudjanak ilyeneket létrehozni. Sajátítsák el a pódiumi dramaturgiát és rendszerét. Követelmény • Tudjanak szerkesztéssel pódiumi színjátékot létrehozni, lírai, epikus vagy drámai oratóriumot. • Tudjanak társmővészetek felhasználásával koncert jellegő irodalmi mősort szerkeszteni. Legyenek tisztában az oratórikus színjátéktípus játékmódjával, a hangokra bontással és a képteremtéssel. Maguk is állítsanak össze meghatározott mővekbıl színjátékot. (A részek azonosak, a végeredmény – valószínőleg mindenkinél – más lesz. Ezt elemezzék! Miért?) Tartalom Ismerjenek szerkesztéssel létrehozott koncertmősorokat és színjátékokat. Olvassanak ilyen jellegő forgatókönyveket! Tekintsenek meg archív felvételeket és mai oratórikus elıadásokat! Legyen szerkesztéssel létrehozott mősoruk és színjátékuk, akár csoportmunka eredményeként is, ünnepi alkalmakra: március 15-re, október 23-ra! Ezek kerüljenek bemutatásra az iskolai nyilvánosság elıtt.

A

137

ndreetti



Továbbképzı (8. évfolyam, 1. félév) SZAKRÁLIS ÉS PROFÁN SZERTARTÁSOK HOGYAN KÉSZÍTSÜNK SZERTARTÁSJÁTÉKOT? Cél Tudatosodjék bennük: a szertartás az élet része, s a szertartásban való részvétel biztosítja, hogy cselekvıen lehetünk jelen az ünnepben. Ismerjenek szakrális és profán szertartásokat. Vegyék észre, hogy a szertartásban, miként az oratórikus színjátékban, a kifejezés dominál. Ismerjék a szertartás dramaturgiáját, és azt, hogy azokban helye van a vers- és prózamondásnak. Figyeljenek fel a zene, a stilizált mozgás és a szöveg kapcsolódására. Legyenek tisztában a szavalókórus szerepével, helyével és a csoportos megszólalás funkciójával. Követelmény és tartalom • Ismerjenek egy magyar betlehemes játékot! • Ismerjenek egyházi szertartásokat! • Ismerjenek világi, úgynevezett beavatási szertartásokat! • Ismerjenek XX. Századi rítus-színházi elıadásokat: Artaud elképzeléseit és Grotowszkiét. • Ismerjék a 70-es évek amatır színjátszó mozgalmának avantgarde jellegő szertartásjátékait. • Készítsenek szertartásjátékot a beavatódás, a valamihez tartozás élményének megerısítésére. • Készítsenek forgatókönyvet, és rendezzék meg azt. A résztvevık is maguk legyenek. Továbbképzı (8. évfolyam, 2. félév) POSZTMODERN MŐVEK ELİADÁSA POSZTMODERN MŐSOR PÓDIUMI DRAMATURGIÁVAL Cél Az ezredvég kamasz életérzésének kifejezése magyar posztmodern költıi mővek elıadásával. Az ezredvég életérzésének kifejezése posztmodern mővekbıl szerkesztett pódiumi színjátékkal. Ezek ötvözése stílusban illı zenemővekkel és mozgásformációkkal. Követelmény és tartalom • A legutóbbi évtizedben megjelent versantológiák, irodalmi folyóiratok, ezekben belül (többek között) az átmeneti szövegformák, mint például a prózavers és a verspróza tanulmányozása. • Mai költık mőveinek elıadása. • Posztmodern mővek felhasználásával, csoportos munkával, pódiumi dramaturgia ismeretének birtokában hozzanak létre színjátékot. Szólaltassák meg, rendezzék meg! Továbbképzı (9. évfolyam, 1. félév) MONOLÓG A PÓDIUMON DRÁMA A PÓDIUMON Cél, követelmény és tartalom A monológ is másként hangzik a pódiumi térben magányosan, mint szituációban, színpadon. Az elıadói mővészet törvényszerőségei érvényesülnek és nem a színházé. Olyan monológokat szólaltassanak meg, amelyek nekik fontosak, olvassanak drámákat, s maguk keressék meg a nekik tetszı monológot. A tanár csupán a választékot kínálja. Rendezzenek pódiumra drámát vagy drámarészletet, olyat, amelyet általában nem szoktak játszani, s amelyben fontos a szöveg (pl. Goethe Faustja, Madách Az ember tragédiája, Lessing drámái, Németh Lászlóéi, székely Jánoséi). Elméletben és gyakorlatban sajátítsák el a felolvasó színház szabályait, miként nı meg a kifejezés szerepe, s csökken az ábrázolásé. A pódiumi dramaturgia és rendezés szabályai jelennek meg a felolvasószínházban. Erre a következtetésre juthatnak azok, akik ebben részt vesznek, vagy akik ezt rendezik.

A

138

ndreetti



Továbbképzı (9. évfolyam, 2. félév) „AZ ÉN MŐSOROM” EGYMÁST RENDEZZÜK Cél, követelmény, tartalom Egy kb. 20-25 perces önálló mősor megszervezése, megtanulása, rendezése és bemutatása, ez a program. Akik ebben a félévben mutatkoznak be, azok homogén irodalmi anyagból szerkesztenek. Két tanuló egymást váltva, idıben egymás után dolgozik. Egyik szerkeszt és bemutat, a másik rendez. A tevékenység kölcsönös. A tanár a fırendezı, aki segít, ha kell, mind a szerkesztınek, mind a rendezınek. Van egy harmadik tár is, aki a mősor dramaturgja és kritikusa. Szóban és írásban is rögzíti a véleményét. A szerkesztı-elıadó szabályos szövegkönyvet készít, a rendezı pedig forgatókönyvet. Hogy miként, azt kell elızetesen megtanulni. Amit „Az én mősorom” létrehozójának mindenekelıtt tudnia kell, az az, hogy mi is a mondandó, aminek a kifejezése neki magának fontos, s mi is az üzenet, amirıl úgy gondolja, hogy a közönségének fontos. A szerkesztınek és rendezınek együtt kell munkálkodnia tehát, hogy a színjátékbeli közlemény megszülessen és hasson. A pódiumi dramaturgia és rendezés ismeretében zenét és mozgáskoreográfiát is komponáljanak az alkotók. Jó, ha az elıadó tud énekelni, hangszeren játszani. A színjáték alapja a teljes magyar- és világirodalom. Továbbképzı (10. évfolyam) „AZ ÉN MŐSOROM” EGYMÁST RENDEZZÜK! Cél, követelmény, tartalom Az utolsó év elsı felében folytatódik „Az én mősorom”. Most kerülnek sorra azok a szerkesztırendezı tanulók, akik vegyes irodalmi mőfajokból és szociografikus és más híranyagokból állították össze színjátékukat. Akik egyéni közlendı híján nem jelezték szándékukat, azoknak a tanár adhat feladatokat, s élhet bizonyos szorításokkal is, pl. ötvözzék a humort és a tragikumot és a lírát. A második félév a betakarítás jegyében zajlódhatik le. Ebben az önmegvalósításnak épp úgy helyet kell biztosítani, mint az eredményes vizsgát biztosító elméleti összegzésnek. Tárgyi feltételek (a szemléltetéshez szükséges taneszközök) • A vers- és prózamondással, a szavalással kapcsolatos szöveg-győjtemények és antológiák, úgynevezett versmondó könyvek, melyek az utóbbi évtizedekben megjelentek. • A vers- és prózamondással kapcsolatos történeti áttekintések, elméleti, metodikai mővek, elıadómővészek emlékezései, esszéisztikus mővek, vallomások. • Az elıadómővészet jeles személyiségeinek lemezei, kazettái, videófelvételei. • Hangfelvételek, melyeken költık, írók szólaltatják meg saját mőveiket. • Beszédmőveléssel kapcsolatos szakirodalom. • A szónoki beszéddel, retorikával kapcsolatos szakirodalom. • A pódiumi dramaturgiával, a szerkesztéssel kapcsolatos szakirodalom. • Irodalmi színpadi győjtemények, irodalmi mősorantológiák. • Mőelemzéssel, irodalmi és más mővészeti kommunikációval kapcsolatos szakkönyvek, esetleírások. • A komplex mővészeti tanításhoz kapcsolódó tanulmányok, cikkek, tantervek. • Drámapedagógiai szakkönyvek. • A pódiumi mősorok, szertartásjátékok hatását segítı hangzóeszközök, ütıhangszerek. • Reflektor és tartozékai. • Mozgatható dobogórendszer.

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE III. KÖTET

Recommend Documents