AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA

A

ndreetti Károly Általános és Művészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9.

Tel.: 06 23 348-072 E-mail. [email protected]

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

A



TARTALOM

TARTALOM............................................................................................................................. 2 1. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA ......................................... 6 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA ......................................................................... 6

2. AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA .............................................................................. 7 3. JOGÁLLÁS, GAZDÁLKODÁS, SZAKFELADATOK ................................................... 8 3.1. INTÉZMÉNYI ADATOK ........................................................................................................................................ 8 3.2. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI MÓDJA ......................................................................................... 9 3.3. INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI........................................................................................................................... 11 3.4. INTÉZMÉNYI JOGOSULTSÁGOK ......................................................................................................................... 12

4. SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK .......................................................................... 13 4.1. ALAPÍTÓ OKIRAT.............................................................................................................................................. 14 4.2. PEDAGÓGIAI PROGRAM ................................................................................................................................... 15 4.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ....................................................................................................................... 16 4.4. INTÉZMÉNYI MUNKATERV ............................................................................................................................... 17 4.5. TANTÁRGYFELOSZTÁS ..................................................................................................................................... 18 4.6. ÓRAREND ........................................................................................................................................................ 19

5. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ......................................... 20 5.1. AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI ................................................................................................................... 20 5.1.1. Az iskola igazgatója ............................................................................................................................... 20 5.1.2. Az iskola igazgatósága ........................................................................................................................... 21 5.2. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE .................................................................................................................................. 22 5.2.1. Az igazgatóhelyettesek személye............................................................................................................. 22 5.2.2. Az igazgatóhelyettesek, jogköre és felelőssége ....................................................................................... 22 5.2.3.Az alapfokú művészetoktatási intézményegység-vezető feladatai ............................................................ 23 5.3. VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSI ÉS HELYETTESÍTÉSI RENDJE ............................................................................. 25 5.4. AZ ISKOLA DOLGOZÓI ...................................................................................................................................... 26 5.5. VEZETŐI STRUKTÚRA ...................................................................................................................................... 27

6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ....................................................................... 28 6.1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS RENDJE, NYITVA TARTÁSA ................................................................................... 28 6.2. A TANÉV HELYI RENDJE ................................................................................................................................... 30 6.2.1. Az alapfokú művészetoktatás intézményegységben................................................................................. 30 6.3. TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE ................................................................................................................................... 31 6.3.1.Az alapfokú művészetoktatás intézményegységben.................................................................................. 31 6.4. ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE............................................................................................................................ 33 6.5. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSIOKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ...................................................................................................................................... 34

7. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI .............. 35 8. A TANULÓK ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI ............................................................................. 36 9. TANULÓI HÁZIREND ÉS HIÁNYZÁSOK ................................................................... 37 9.1. HÁZIREND ....................................................................................................................................................... 37 9.2. A HIÁNYZÁS INDOKLÁSA ÉS A TÁVOLMARADÁSI ENGEDÉLY ............................................................................ 38

2

A



9.3. AZ IGAZOLT ÉS AZ IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS .................................................................................................... 39

10. A DOLGOZÓK MUNKARENDJE ................................................................................ 40 10.1. A VEZETŐK MUNKARENDJE ........................................................................................................................... 40 10.2. AZ ALKALMAZOTTAK ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE ........................................................................................ 41 10.3. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .................................................................................................................. 42 10.4. A TÖBBI ALKALMAZOTT MUNKARENDJE ........................................................................................................ 43 10.5. A DOLGOZÓK MEGBÍZÁSÁNAK ÉS KIJELÖLÉSÉNEK ELVEI ............................................................................... 44

11. AZ ISKOLA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYOK45 11.1.AZ ISKOLAI BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATAI ................................................................................................... 45 11.2. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ........................................................ 46 11.2.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult .......................................................................................... 46 11.2.2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles ............................................................................................ 46 11.3. AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSGEI .............................................................................. 47 11.3.1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult ............................................................................................................ 47 11.3.2. Az ellenőrzött dolgozó köteles .............................................................................................................. 47 11.4. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ DOLGOZÓ FELADATAI .................................................................................... 48 11.4.1. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik............................................. 48 Igazgató: ........................................................................................................................................................................ 48 Igazgatóhelyettes ........................................................................................................................................................... 48 MIP vezető: ................................................................................................................................................................... 48 Munkaközösség-vezetők:............................................................................................................................................... 49

12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ....................... 50 12.1. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FELADATAI ...................................... 50 12.2. A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULT DOLGOZÓK .............................................. 51 12.3. KIEMELT ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN ................... 52

13. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ........................................................................................................................ 53 13.1. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG..................................................................................................................................... 53 13.2. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK - A KÖZALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE ............................................................ 54 13.3. A NEVELŐTESTÜLET ...................................................................................................................................... 55 13.3.1. A nevelőtestület át nem ruházható jogköre .......................................................................................... 56 13.3.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .......................................................................................................... 56 13.4. A MUNKAKÖZÖSSÉGEK FELADATAI A SZAKTERÜLETÜKÖN BELÜL.................................................................. 57 13.4.1 A nevelők szakmai munkaközösségei ..................................................................................................... 57 13.4.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolata .............................................................................................. 58 13.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok....................................................................................... 58 13.4.4. Integrált Pedagógiai Rendszer - IPR ................................................................................................... 58 13.5. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................................. 60 13.5.1 A Szülői munkaközösség ........................................................................................................................ 60 13.5.1.1. A szülői munkaközösség jogkörei .................................................................................................................. 60

13.5.2 Az iskolaszék.......................................................................................................................................... 61 13.5.2.1.Az iskolaszék részére biztosított jogok ............................................................................................................ 61

13.5.3. Az Intézményi tanács: ........................................................................................................................... 62 Jelenleg intézményünkben folyamatban van az Intézményi tanács megalakítása, . ......................................... 62 13.5.4 A szülői jogok bővülése ......................................................................................................................... 62 13.5.4.1. A közérdekű igény érvényesítésének joga ...................................................................................................... 62

14. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ......................................................................................... 63 14.1. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS FELTÉTELEI ......................................................................................... 63 14.2. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE .......................................................................................................... 64

3

A



14.3. TANULÓI JOGOK, KÖTELESSÉGEK................................................................................................................... 65 14.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI .................................................................. 66 14.5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ..................... 68

15. A TANULÓK DICSÉRETE ÉS FEGYELMEZÉSE .................................................... 69 15.1. A DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS ELVEI................................................................................................................ 69 15.2. A DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS FORMÁI ............................................................................................................ 70 15.3. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK .............................................................................. 72 15.4. FEGYELMI BÜNTETÉSEK ................................................................................................................................ 73 15.5. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE .......................................................................................................... 74

16. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ..................................... 75 16.1. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET...................................................................................................... 75 16.2. A VEZETŐ ÉS AZ ISKOLASZÉK, AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS, A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG KÖZTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................................................................................................................................................... 76 16.3. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK ............................................................................................................................ 77 16.4. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK ............................................................................................................................... 78 16.5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................................. 79

17. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .............................................................. 81 17.1. A NAPKÖZI OTTHON MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK..................................................... 82 17.1.1. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel ................................................................. 82 17.2. AZ EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .............................. 83

18. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ......................................................................... 84 18.1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI ..................................................................................................... 85 18.1.1. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők ................................................ 85

19. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ............................................................................ 86 20. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA87 21. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ ÉS GYERMEKBALESET MEGELŐZÉSBEN ILLETVE BALESET ESETÉN................. 88 21.1. A DOLGOZÓK FELADATAI A BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ................................................................ 89 21.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN ............................................................ 90 21.3. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN ................................................................................................................................................................. 91

22. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................... 93 23. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................................................................................... 95 24. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE .............................. 96 25. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................................................. 97 26. A HANGSZERKÖLCSÖNZÉS RENDJE ..................................................................... 99 27. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS .............. 100 4

A



28. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................ 102 28.1. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA TERÜLETÉN KIALAKÍTOTT HAGYOMÁNYOK .................................................... 102 28.2. A TANULMÁNYI VERSENYEK, TEHETSÉGGONDOZÁS TERÉN KIALAKÍTOTT HAGYOMÁNYAINK ...................... 103 28.3. SZERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK ........................................................................................... 104 28.4. ÜNNEPSÉGEK............................................................................................................................................... 105 28.5. HAGYOMÁNYOK A MŰVÉSZETOKTATÁS TERÜLETÉN ................................................................................... 106

29. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE.......................................................................................................... 107 29.1. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ...... 108

30. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 109 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA111 JEGYZŐKÖNYV, JELENLÉTI ÍV ................................................................................... 113

5

A



1. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA - Az Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 27. napján fogadta el. - Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, az iskolai szülői munkaközösség és az iskolaszék. - Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. - A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA - A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az Andreetti Károly Általános Iskola és Művészeti Iskola (továbbiakban: Intézmény) számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. - Az SZMSZ meghatározza: • az Intézmény szervezeti felépítését, • az Intézmény működésének belső rendjét, • a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és • azokat a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. - Az SZMSZ a Pedagógiai Programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. - A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: • az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, • a benntartózkodás és a működés belső rendjét, • a tanulók (gyerekek) és az alkalmazottak munkarendjét, • a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, • a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, • a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, • az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, • a hagyományok és az ünnepségek rendjét, • az egészségügyi ellátás megvalósítását, • a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, • a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, • a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A



2. AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA • • • • • • • • • • • • • • •

az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól a 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről a 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a 20/2012. (VIII.31.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban:(a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet)

7

A



3. JOGÁLLÁS, GAZDÁLKODÁS, SZAKFELADATOK 3.1. INTÉZMÉNYI ADATOK Név: Cím (székhely):

Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola 2038 Sóskút Tulipán 9.

Fő intézmény:

Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9 Az intézmény telefonszáma: 06 23 348072 E-mail: [email protected] Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu

Tagintézmény:

Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola Pusztazámori Tagintézménye 2039 Pusztazámor, Petőfi Sándor u. 27. Az intézmény telefonszáma: 06 23 347451 E-mail: [email protected] Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu

Telephely:

Eötvös József ÁMK 2049. Diósd, Gárdonyi út 49. Az intézmény telefonszáma:

06 23 381041

Típus: többcélú intézmény, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény OM azonosító: 032355 Az intézmény alapító okiratának száma: régi: 1/37/1994 és módosításai (2008. június 25.) az új alapító okirat engedélyezése folyamatban van A határozat kelte: régi: 100/2010 (IX.16.) Az alapítás éve: 2013 - Az intézmény működési területe: Sóskút nagyközség közigazgatási területe, fogadja Pusztazámor község felső tagozatos korú tanulóit. Alapfokú művészetoktatás területén Diósd község területe is. - Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki, aki képviseli az intézményt, és az intézmény dolgozói felett munkáltatói jogkörrel rendelkezik. - Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg.

8

A



3.2. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI MÓDJA Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Fenntartó és felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Részben önálló gazdálkodási intézmény. A KLIK számlaszáma: 10032000-00332000-00000000 A KLIK adóhatósági azonosító száma: 15799658-2-41 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: nem ÁFA alany Fő intézmény: Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola Aláírások:

Igazgató

Kuzselné Schóber Ágnes

Általános igazgatóhelyettes

Buza Sándor

Alapfokú művészetoktatás, igazgatóhelyettes

Lepsényiné Balogh Beáta

Iskolatitkár

Szimándlné Altman Beáta

Az intézmény bélyegzőinek lenyomatai: 9

A


Tagintézmény:


Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola Pusztazámori Tagintézménye

Tagintézményt vezető

Garainé Kiss Gabriella

Az intézmény bélyegzőinek lenyomatai:

Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: Igazgató Igazgatóhelyettesek Iskolatitkár

10

A



3.3. INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI - Az iskola feladata biztosítani, hogy a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészüljön középiskolai illetve szakiskolai továbbtanulásra valamint a társadalomba való beilleszkedésre. - Az intézmény az elfogadott és érvényben levő Pedagógiai Program alapján végzi oktató-nevelő munkáját, ezen belül: • informatika oktatását 1. évfolyamtól, • idegen nyelv (angol) oktatását emelt óraszámban, 1. évfolyamtól, • magyar humán profil, • matematika orientáció. - A jelenleg érvényben levő alapító okirat szerint. - Alapfokú oktatás. - Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása, és azon sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, akik a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és/vagy organikus hátterű integrálható beszédfogyatékosak. 552323 Iskolai intézményi étkezés. 552411 Munkahelyi vendéglátás. 801214 Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8 évfolyamon. - Képesség kibontakoztató felkészítés. - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs felkészítése. - Sajátos nevelési igényű és lassabban fejlődő gyermekek fejlesztő osztályban történő felzárkóztatása. - Logopédiai Szakszolgálat. - Feladat ellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. (Telephely: 2049 Diósd, Gárdonyi G. u. 14.) 801313 Alapfokú művészeti oktatás (6 évfolyammal, továbbképzés 4 évfolyammal): - Zeneművészeti ág tanszakai: citera, zongora, furulya, harsona, trombita, szolfézs, fuvola, gitár, hegedű. - Működő feladat ellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. valamint telephely: 2049 Diósd, Gárdonyi G. u. 14. - Táncművészeti ág tanszaka: néptánc. - Működő feladat ellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. - Képző- és iparművészeti ág tanszaka: grafika. - Működő feladat ellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. - Színművészet-bábművészet ág tanszaka: színjáték. - Működő feladat ellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. 751768 Intézményi vagyon működése. 805113 Napközi otthonos és tanulószobai ellátás. 801225 Fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása 2611 Könyvtáros

11

A



3.4. INTÉZMÉNYI JOGOSULTSÁGOK - Általános iskolai és alapfokú művészeti tagozati bizonyítvány kiállítása.

12

A



4. SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK - A szülők és más érdeklődők az iskola Alapító Okiratáról, Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Házirendjéről és Minőségirányítási Programjáról az iskola igazgatójától valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon valamint az év eleji szülői értekezleteken kérhetnek tájékoztatást. - Az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Intézményi Minőségirányítási Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. - A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat és az Intézményi Minőségirányítási Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: • az iskola honlapján, • az iskola fenntartójánál, • az iskola működtetőjénél, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál, • az igazgatóhelyettesnél, • az IMIP vezetőnél, • a pedagógusok szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. - A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. - A Házirend egy-egy példánya megtekinthető: • az iskola honlapján, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál, • az igazgatóhelyettesnél, • az osztályfőnököknél, • a diákönkormányzatot segítő pedagógusnál. - A Házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. - Egyéb alapdokumentumok: -Közalkalmazotti Szabályzat, Kollektív Szerződés és egyéb belső szabályzatok hozzáférhetők és megtekinthetők az iskola irattárában, az iskola igazgatójánál. - A Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív Szerződés további egy-egy példányát kapják a KT és a Szakszervezet képviselői. - A gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatok egy-egy példánya az iskolatitkárnál is megtalálhatók.

13

A



4.1. ALAPÍTÓ OKIRAT - A fenntartó határozata az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. - A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, a csoportok számát, az intézményegységenként felvehető maximális tanulólétszámot, a képzés orientációit és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. - Az intézmény jogszerű működését jelenleg az 1/37/1994. számú alapító okirat és annak módosításait (2008. június 25.) a nyilvántartásba vétel biztosítja. - Az új alapító okirat elfogadása folyamatban van. - Az alapító okirat tartalma: • az alapító, a fenntartó neve, címe (székhelye), • az intézmény neve, címe (székhelye), tagintézményei, telephelyei, típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa, • az évfolyamok száma, a maximális (tanuló) gyermeklétszám.

14

A



4.2. PEDAGÓGIAI PROGRAM - Az intézmény szakmai működését, feladatait – a Nemzeti Alaptanterv alapján – a Pedagógiai Program határozza meg, melynek tartalma: • a nevelés és oktatás alapelvei, értékei, • az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, az intézmény kiemelt célkitűzései • a személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai, • a szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, • a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás, • a tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák, • közösségfejlesztés és kapcsolatok, • a pedagógus helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai, • a kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése és oktatása, • a tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban, • partneri kapcsolattartási formák, • vizsgák, • a tanulók felvétele, átvétele, • a teljeskörű egészségfejlesztés, a fogyasztóvédelem, • eszközök és felszerelések jegyzéke. - A helyi tanterv, ezen belül: • a választott kerettanterv, • a választott kerettanterv helyi kiegészítései, • a pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai, • a mindennapos testnevelés, • a pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai, • a tanuló tanulmányi munkájának az ellenőrzése, • a beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei, • a csoportbontások, foglalkozások szervezése, • a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése, • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek, • az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, • a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (gyermekvédelem), • a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek, • az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv, • a magasabb évfolyamba lépés feltételei, • a Pedagógiai Program megvalósulásának feltételei, • az iskola élet és munkarendje, • a Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása.

15

A



4.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM - A Pedagógiai Program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. - Ennek keretében az intézmény minőségfejlesztési rendszert valósít meg: • az oktatás és a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására, • a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, • a folyamatos fejlődés garantálására. - A minőségirányítási programot az intézmény minőségbiztosítási csoportja készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. - Iskolaszéki és diákönkormányzati véleményezés után az iskolaigazgató hagyja jóvá a dokumentumot. - A minőségfejlesztési munkaterv – összhangban az intézményi munkatervvel – tartalma: • a minőségfejlesztési folyamat szakaszai, • az elvégzendő feladatok, • az időbeni ütemezés, • a végrehajtásért felelős személyek neve.

16

A



4.4. INTÉZMÉNYI MUNKATERV - Az érintettek bevonásával az intézményvezető készíti el az éves minőségirányítási tervvel összeegyeztetve. - A nevelőtestület véleményének figyelembe vételével, az iskolaigazgató jóváhagyásával lép életbe.

17

A



4.5. TANTÁRGYFELOSZTÁS - Az iskola igazgatója készíti el a Pedagógiai Program alapján. - Egységes tantárgyfelosztás készül az Általános Iskolában és a Művészeti Iskolában. - A nevelőtestület véleményezi. - A fenntartó jóváhagyásával lép életbe.

18

A



4.6. ÓRAREND - A tantárgyfelosztás alapján az igazgatóhelyettesek vezetésével készül el az SZMSZ 6. pontja figyelembe vételével.

19

A



5. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 5.1. AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI - Az egyes szervezeti egységek élén, az igazgatót munkájában az alábbi felelős beosztású vezetők segítik: • - a fő intézmény általános igazgatóhelyettese, • - a tagiskolát vezető igazgatóhelyettes, • - az alapfokú művészetoktatás igazgatóhelyettese. 5.1.1. Az iskola igazgatója - Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki maga hozza döntéseit és viseli a felelősséget a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. - Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. - Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. - Gyakorolja a munkáltatói jogokat. - Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. - Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. - Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. - Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. - Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az általános igazgatóhelyettes írja alá. - Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. - Kizárólagos jogkörébe tartozik: • a pedagógusok feletti munkáltatói, • a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, • a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. - Az igazgató felelős: • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, • gyakorolja a munkáltatói jogokat, • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, • az intézményi szabályzatok elkészítéséért, • jóváhagyja az intézmény Pedagógiai Programját, • képviseli az intézményt, • felelős a pedagógiai munkáért, • a nevelőtestület vezetéséért, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért, • az ellenőrzéséért, • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, 20

A


• • • • • • •


a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

a

5.1.2. Az iskola igazgatósága - Az iskola igazgatóságát az igazgató valamint közvetlen munkatársai alkotják. - Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. - Az igazgató közvetlen munkatársai az általános igazgatóhelyettes a tagiskolát vezető igazgatóhelyettes és a művészeti igazgatóhelyettes. - Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. - Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás lejártával együtt jár le. - Az igazgatóhelyettes és a többi vezető beosztású pedagógus munkájukat a munkaköri leírások valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. - Az igazgató helyettesítési rendje: • általános igazgatóhelyettes, • a művészeti iskola igazgatóhelyettese, • MIP vezető. - Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. - Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

21

A



5.2. AZ ISKOLA VEZETŐSÉGE - Az iskola vezetőségének tagjai: • igazgató, • általános igazgatóhelyettes, • művészeti igazgatóhelyettes, • tagiskolát vezető igazgatóhelyettes, • MIP-vezető, • a szakmai munkaközösségek vezetői, • a diákönkormányzatot vezető tanár, • a közalkalmazotti tanács elnöke, • a reprezentatív szakszervezet vezetője. - Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. - A vezetői értekezlet jellege határozza meg a vezetőség tagjainak összetételét, amiről az iskola igazgatója dönt - Az értekezletek rendjéről a szükségletekhez igazodva az iskola igazgatója dönt. - A megbeszélésről írásbeli emlékeztető készülhet. - Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti le. 5.2.1. Az igazgatóhelyettesek személye - Az intézményvezető munkáját az általános, a tagiskolát vezető és a művészeti igazgatóhelyettesek, a MIP-vezető és a munkaközösség vezetők segítik. - Az igazgatóhelyettesi, a MIP-vezetői és a munkaközösség-vezetői megbízást az intézményvezető adja – a nevelőtestület véleményezését figyelembe véve – a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. - A megbízás visszavonásig érvényes. 5.2.2. Az igazgatóhelyettesek, jogköre és felelőssége - Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az igazgató irányításával végzik. - Hatáskörük és felelősségük kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. - Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak a vezetőnek. - Beszámolási kötelezettségük tevékenységi körükbe utalt működésre, irányításra és az alkalmazottak munkájára vonatkozik. - Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az érdemi problémákat jelzik a vezetőnek, konkrét megoldási javaslatot tesznek. - Az általános és tagintézményt vezető igazgatóhelyettesek feladatai: • Közvetlenül irányítja a pedagógusok és a technikai alkalmazottak munkáját. • Az igazgató közvetlen munkatársa. • Ellenőrzi az igazgató útmutatásainak végrehajtását, az igazgató útmutatása szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében. • A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában, támogatja a végrehajtásukat. 22

A



•

A Pedagógiai Program, az SzMSz, az intézményi munkaterv, a hatályos rendelkezések továbbá az igazgató útmutatása alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. • Kiemelt feladatot lát el az intézményben a folyamatba ágyazott belső ellenőrzés területén. • Ellenőrzési feladatait az SzMSz-ben, az éves Ellenőrzési Tervben leírtak, az igazgató utasításai valamint a teljesítményértékelés eljárásrendje szerint végzi. • Tapasztalatait, észrevételeit az érintettekkel megbeszéli, az igazgatót tájékoztatja. • Nyilvántartja az SzMSz alapján a közvetlen irányítása alá tartozó technikai dolgozók hiányzását, gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről. • Elkészíti a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók éves szabadságolási tervét. • Összesíti a dolgozók túlmunkáját és hiányzását, majd határidőig leadja az iskolatitkárnak. • Nyilvántartja a pedagógusok hiányzását és gondoskodik a hiányzók helyettesítéséről. • Részt vesz a tantárgyfelosztás, órarend és teremrend elkészítésében. • Az Ellenőrzési Tervben foglaltak alapján ellenőzi a naplókat, törzslapokat, nyilvántartásokat. • A szakmai munkaközösségekkel együttműködve támogatja a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai innovációk gondozását, az adaptív programok, szakmai projektek megvalósítását. - Különleges felelősségei: • Tervezés, szervezés, pedagógiai munka. • A pedagógusok adminisztratív tevékenységének irányítása, ellenőrzése, a munkavégzésükhöz szükséges feltételek biztosítása. • Az SzMSz-ben meghatározott közalkalmazottak közvetlen irányítása, ellenőrzése, a munkavégzésükhöz szükséges feltételek biztosítása. • Az iskolai rendezvények lebonyolításához szükséges feltételek megteremtésének segítése. • Javaslataival segíti a pedagógusok és az SzMSz alapján a közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak munkájának anyagi elismerését. • Javaslataival segíti a tanulók jutalmazására, lehetséges támogatására vonatkozó pénzügyi tervezést. • Ellenőrzi a pedagógusok adminisztratív feladataival kapcsolatos célkitűzések és a nevelőtestület valamint az igazgató ide vonatkozó határozatainak megvalósulását. • Ellenőrzi és értékeli a pedagógusok tanügyi dokumentációit. • Ellenőrzi a pedagógusok munka- és foglalkozási rendjét, az adminisztrációs munka minőségét. • Cél- és tematikus ellenőrzést végez az Ellenőrzési Terv alapján. • Félévkor értékeli az adminisztrációs munkát. • Ellenőrzi és értékeli az SzMSz alapján közvetlenül az irányítása alá tartozó közalkalmazottak munkavégzését. • Ellenőrzési feladatait az SzMSz-ben, az éves Ellenőrzési Tervben leírtak, az igazgató utasításai valamint az IMIP-ben rögzített teljesítményértékelési eljárásrend szerint végzi. 5.2.3.Az alapfokú művészetoktatási intézményegység-vezető feladatai • A művészetoktatásra vonatkozó tantárgyfelosztás előkészítése. • A pedagógiai munka tervezése, szervezése, ellenőrzése a művészetoktatás területén. • A tanév helyi rendjének tervezése (eltérhet az általános iskolai tanév helyi rendjétől) a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet értelmében. 23

A


• • • • • • •


A munkaterv, rendezvényterv elkészítése a művészetoktatás területén. Az eszközbeszerzés megtervezése a művészetoktatás területén. A bizonyítványok, igazolások ellenjegyzése a művészetoktatás területén. A munkacsoportok irányítása a művészetoktatás területén. A PP, az IMIP és az intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának irányítása, ellenőrzése, a dokumentumok karbantartása, követése a művészetoktatás területén. A szabadságolási terv elkészítése az alapfokú művészeti iskola intézményegységben alkalmazottak körében. A beosztott pedagógusok adminisztrációs munkájának ellenőrzése

24

A



5.3. VEZETŐK KAPCSOLATTARTÁSI ÉS HELYETTESÍTÉSI RENDJE - Az intézmény nyitva tartása idején felelős vagy megbízott vezetőnek kell az intézményben tartózkodnia. - Az igazgatót akadályoztatása esetén az - azonnali döntést nem igénylő munkáltatói és gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. - A művészeti iskolában a napi ügyek bonyolításában a művészeti igazgatóhelyettes helyettesíti. - Az igazgató tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes a munkáltatói és gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyeket is képviseli. - Tartós távollétnek minősül az igazgató legalább két hetes távolléte. - Az intézményvezető tartós távolléte esetén a vezetői jogkör gyakorlására írásos meghatalmazást ad az őt helyettesítő kolléga részére. - A vezetők kapcsolattartását az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.

25

A



5.4. AZ ISKOLA DOLGOZÓI - Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírása a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre a fenntartó alkalmazza. - Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

26

A



5.5. VEZETŐI STRUKTÚRA

27

A



6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS RENDJE, NYITVA TARTÁSA - Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 21 óráig tartanak nyitva. - Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. - Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának, helyettesének vagy megbízott vezetőjének az iskolában kell tartózkodnia. - A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. - Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egy időben és egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. - A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni - A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes nevelő beérkezéséig a technikai személyzet, majd a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. - Az általános iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.30 óra között, a művészeti iskolában 19.00 óráig kell megszervezni. - A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5, 10, 15 perc, melyeket a csengetési rend határoz meg. - Indokolt esetben 45 percnél rövidebb órák is tarthatók. - A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart. - A tanulószoba 13.00, illetve 14.00 órától 15.00-ig tart. - A tanórán kívüli foglalkozásokat 11.45 órától 19.00 óráig, kell megszervezni. - Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. - Az iskolában reggel a szülői igények felmérésétől függően reggeli ügyelet, illetve 7.30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. - Egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. - Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre, udvar részekre terjed ki: • folyosók, földszint 1 fő, I. emelet 2 fő, II. emelet 1 fő, • tantermek (ebben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat gyermek, • nagyudvar, • kisudvar. - Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni az ügyeleti rend tartalma szerint. 28

A



- A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. - Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására az igazgató, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök adhat engedélyt. - Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére. - Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskolai SZMSZ-ben és tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. - A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. - Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. - Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. - Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a tanulói ügyelet ellenőrzi. - Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). - Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkári irodában történik 7.30 óra és 15.30 óra között. - Az iskola a tanítási szünetekben hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeletei rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. - A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente egy alkalommal kell megszervezni. - Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. - Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. - Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevői csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. - Az iskola épületében dohányozni tilos. (az 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény hatályba lépése 2012. január 1.)

29

A



6.2. A TANÉV HELYI RENDJE - Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. - A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő a június 16-át megelőző utolsó munkanapig tart. - A tanév helyi rendjét és kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: • az értekezletek időpontja, • a versenyek, rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, • a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, • a javítóvizsgák rendje, • a tanítási szünetek időpontja, • a bemutató órák és foglalkozások időpontja és rendje, • kompetencia gyakorló napok és az országos mérés időpontja, • a minőségirányítás ellenőrzési tervében meghatározott pedagógusok ellenőrzésének időpontja, • helyi továbbképzések rendje és időpontjai, • a nyílt napok és szülői értekezletek időpontja és rendje, • a tanulmányi kirándulások időszaka, • a nevelőtestületi programok rendje és ideje. - A tanév helyi rendjét a balesetvédelmi oktatással az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a diákokkal. - A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. 6.2.1. Az alapfokú művészetoktatás intézményegységben - A tanév rendjét a miniszteri rendelethez alkalmazkodva az igazgató határozza meg: a szorgalmi idő első és utolsó napját jelöli meg a tanítási év első és utolsó hetének keretében. - A szorgalmi idő két félévből áll. - Eltérő rendelkezés hiányában az I. félév a szorgalmi idő első napjától január 31. napjáig, a II. félév február 1. napjától a szorgalmi idő utolsó napjáig tart. - A vizsga időpontját az igazgató határozza meg a szorgalmi idő utolsó három hetében az érintett munkaközösségek javaslata alapján. - Az intézményben tanítás nélküli munkanap lehet a tanév folyamán – a nevelőtestület által a tanév munkatervében meghatározott pedagógiai célra – 5 munkanap.

30

A



6.3. TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE - Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: • az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, • az órarend alapján, • a kijelölt pedagógusok vezetésével, • a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik. - A napi tanítási idő: 8.00-tól 19.00-ig tart heti órarend alapján. - A tanulók az iskolában minden tanítási napon 8.00-tól 8.15-ig fogadáson vesznek részt, mely napközi ellátásunk részét képviseli. - Az első tanítási óra reggel 8.20 órakor kezdődik. - A délutáni foglalkozásokat – szakkör, napközi, tanulószoba (továbbiakban: foglalkozások) – 19.00 óráig be kell fejezni. - Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szünetet rendelhet el. - A tanítási órák időtartama 45 perc. - Eltérő esetekben a változtatásra csak az igazgató adhat engedélyt. - A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. 6.3.1.Az alapfokú művészetoktatás intézményegységben - Az alapfokú művészetoktatás intézményegységbe járó tanulók e tevékenységüket kötelesek az osztályfőnöküknek bejelenteni, illetve az egyéb más intézmény munkájában (sportegyesület, művészeti együttes, stb.) való részvételükről előzetesen a művészeti iskolai egység vezetőjét tájékoztatni. - A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek közismereti tanítási órákkal, illetőleg munkaidejükkel. - A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók órái – ha lehetséges – kapcsolódjanak a kötelező tárgyi órákhoz. - A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. - Kivételes esetben – a körülményektől függően – az intézményegység-vezetője másképp is rendelkezhet. - Ha a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől, illetve ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága, teremhiány, stb. indokolja, a csoportos órák – előképző, a csoportos hangszeres előképző és a B tagozatosok óráinak kivételével – heti egy alkalommal összevonhatók. - A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint a szolfézs és egyéb kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. - A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. - A tanár köteles a tanítási idő előtt 10 perccel a tanítás színhelyén megjelenni. - A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét az iskolai órarend határozza meg. - A művészeti intézményegység végleges órarendjét legkésőbb szeptember 20-ig, illetve február 15-ig kell összeállítani. 31

A



- A tanulók beosztását a főtárgyi napló órarend részében kell feltüntetni, melynek másolatát az iskola összesítő órarendjéhez is mellékelni kell. - A tanulók létszámában, órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár 48 órán belül köteles jelenteni az intézményegység-vezetőnek. - A tanuló egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva ezzel a felkészülés lehetőségét. - A tanítási órák időtartamát a nevelési-oktatási terv óraterve határozza meg. - Hangszeres főtárgyi órák: • „A” tagozat heti 2 x 30 perc • „B” tagozat heti 2 x 45 perc - Csoportos órák: - Az érvényes rendeletek alapján egy tanítási óra időtartama 45 perc. • Előképző heti 2 x 45 perc • Szolfézs heti 2 x 45 perc • Kamarazene (főtárgy) heti 2 x 45 perc • Képzőművészet heti 6 óra - Az Oktatási Minisztérium által kiadott alapfokú művészetoktatás tantervi programjában foglaltak szerint.

32

A



6.4. ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE - Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc a csengetési rend szerint, idejük nem rövidíthető. - A tantermeket minden óraközi szünetben szellőztetni kell teljes légcserével. - Az óraközi szünetet – a kijelölt étkezési időn kívül – a tanulók – lehetőség szerint – az udvaron, szabad levegőn töltik. - Az étkezést 12.00 és 14.00 óra között kell lebonyolítani. - Az étkezési szünetek időtartama hosszabb. - A csengetés rendjét a Házirend tartalmazza.

33

A



6.5. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL - A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. - Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet. - Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: • a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig, ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a Házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet, • a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosultszemély akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, • valamint minden más személy. - A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. - Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. - Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: • - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, • - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

34

A



7. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI - Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. - Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám - a tanulóknak szól, - az egészséges életmóddal, - a környezetvédelemmel, - a társadalmi, közéleti tevékenységgel, - illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

35

A



8. A TANULÓK ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI - Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésében közreműködő tanulóknak díjazás jár. - A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. - Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembevételével az iskola igazgatója dönt.

36

A



9. TANULÓI HÁZIREND ÉS HIÁNYZÁSOK 9.1. HÁZIREND - Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét az SZMSZ mellékletében található Házirend határozza meg, melynek betartása minden tanuló számára kötelező. -A Házirend megállapítja a tanulók számára: • a munkarendet, • az elvárt mindenkori viselkedést, a tiltott magatartási formákat, • a jogokat és gyakorlási módjukat, • a kötelezettségeket és azok végrehajtási módját, • a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét, • a távolmaradások igazolásának módját, • a jutalmazások és fegyelmezések szabályait, • a megbízatást teljesítő felelősök feladatait, • a helyiségek és intézményi területek használati rendjét, • a szükségtelen dolgok behozatalának tiltását illetve feltételhez kötését, • a kártérítések rendezésének módját. - A Házirendet az igazgató készíti elő, és a nevelőtestület véleményezi, az iskolaigazgató, többletköltség jelentkezése esetén a fenntartó hagyja jóvá. - Elfogadásakor, módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol.

37

A



9.2. A HIÁNYZÁS INDOKLÁSA ÉS A TÁVOLMARADÁSI ENGEDÉLY - A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon, valamint az intézmény hivatalos rendezvényein. - A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóban az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. - A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. - Betegség esetén orvosi igazolás szükséges. - Családi esemény miatti hiányzásról tanévenként 3 alkalomra a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. - A szülő előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet tanévenként további 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató engedélyezhet a tanuló előmenetele, magatartása, mulasztásai alapján. - A hiányzások miatti tanulmányi lemaradást az osztályfőnök illetve a szaktanárok által meghatározott határidőig pótolni kell.

38

A



9.3. AZ IGAZOLT ÉS AZ IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS - A késést és a hiányzást a pedagógus az osztálynaplóba köteles bejegyezni. - A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, s azokat – a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. - Igazolt mulasztás: orvosi igazolás vagy előzetes engedély alapján. - Igazolatlan mulasztás:amennyiben az indoklás nem fogadható el. - A késéseket össze kell adni, és a tanulónak igazolnia kell. - Az igazolatlan késés fegyelmi vétségnek minősül. - A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. - Ismétlődő igazolatlan távollét után a szülőkkel fel kell venni a kapcsolatot. - Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. - Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. • Első ízben igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell, tudnia kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. • Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles a "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni, és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismét igazolatlan mulasztásról, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a Sóskúti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. - A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. - Az igazolást a foglalkozást vezető pedagógus láttamozza, az osztályfőnök gyűjti. - A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

39

A



10. A DOLGOZÓK MUNKARENDJE 10.1. A VEZETŐK MUNKARENDJE - Az intézmény hivatalos munkaidejében (8.00 órától 16.00 óráig általános iskola, alapfokú művészetoktatásban résztvevő) felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. - A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes nevelő beérkezéséig a technikai dolgozók felelnek az iskola működési rendjéért. - A vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. - A vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje határozza meg az ügyeletes vezető személyét.

40

A



10.2. AZ ALKALMAZOTTAK ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE - A zavartalan működés érdekében az alkalmazottak munkarendjét a törvényi előírások figyelembevételével az intézményvezető határozza meg, s a munkaköri leírásokban kerül rögzítésre, melyet az igazgató készít el. - Az igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a szabadságok kiadására.

41

A



10.3. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE - Az iskola dolgozóinak munkarendjét az oktatási törvény, a közalkalmazotti törvény és a munka Törvénykönyve alapján kidolgozott Kollektív Szerződés tartalmazza. - A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint tanórán kívüli nevelő-oktató munkából és a tanulókkal való foglalkozás felkészüléséhez szükséges időből áll. - A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. - Kérelem esetén a tanórák elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. - A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban a munkahelyén megjelenni. - A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. - A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell a helyettesítés megszervezése érdekében. - A munkavállaló köteles időben jelezni távolmaradását úgy, hogy a szakfeladat ellátása biztosítható legyen. - Az „anyanapok” igénybevételére csak előzetes egyeztetés után kerülhet sor. - A pedagógust hiányzása esetében – lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni, ezért a tanmenetet vagy a tananyagot el kell juttatni a helyettesítő pedagógusnak.

42

A



10.4. A TÖBBI ALKALMAZOTT MUNKARENDJE - A technikai dolgozók munkarendjét – vonatkozó jogszabályok betartásával – az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. - A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. - Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. - Az aránytalan megterhelés elkerülése valamint a feladatok teljes körű ellátása érdekében a helyettesítési rendet a dolgozók az igazgatóhelyettessel közösen határozzák meg.

43

A



10.5. A DOLGOZÓK MEGBÍZÁSÁNAK ÉS KIJELÖLÉSÉNEK ELVEI - Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei: • az intézmény zavartalan feladatellátása, • a dolgozók egyenletes terhelése, • rátermettség és alkalmasság, • szükséges szakmai felkészültség. - A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (állandó helyettesítés, kötelező óraszám feletti tanítás, munkatervi feladat ellátása, stb.) az igazgató adja az igazgatóhelyettesek javaslatai alapján.

44

A



11. AZ ISKOLA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYOK 11.1.AZ ISKOLAI BELSŐ ELLENŐRZÉS FELADATAI • • • • • •

Biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályokban, és egyéb belső szabályzatokban, az iskola Pedagógiai Programjában előírt) működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését. Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről. Feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

45

A



11.2. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 11.2.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult • az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; • az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; • az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; • az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 11.2.2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles • az ellenőrzéssel kapcsolatosan a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; • az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; • hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

46

A



11.3. AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSGEI 11.3.1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult • az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; • az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 11.3.2. Az ellenőrzött dolgozó köteles • az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

47

A



11.4. A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ DOLGOZÓ FELADATAI •

• • • • •

Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

11.4.1. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Igazgató: • ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; • ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technika jellegű munkáját; • ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; • elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; • összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; • felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett; • folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: o az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, o a pénzkezelés, o a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet, o az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, o a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, o a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. Igazgatóhelyettes Folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: • a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; • a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; • a pedagógusok adminisztrációs munkáját; • a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, • az esélyegyenlőség, integráció megvalósulását. MIP vezető: • az IMIP folyamatos működtetése és a fenntarthatóságának biztosítása, ellenőrzése, ennek érdekében: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, 48

A



a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, esélyegyenlőség, integráció megvalósulását. Munkaközösség-vezetők: • folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, o a pedagógusok adminisztrációs munkáját, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel), o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, • esélyegyenlőség, integráció megvalósulását. - Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. - Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. - A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. - Az intézményben – mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben – belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfeleléséről. - A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. - A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. - Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. - A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. - A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben az igazgató látja el. - A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a fenntartó látja el. o o o o o

49

A



12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 12.1. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FELADATAI • • • •

Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályokban, az iskola Pedagógiai Programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

50

A



12.2. A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULT DOLGOZÓK • • • •

Igazgató, igazgatóhelyettes, MIP vezető, munkaközösség-vezetők. - Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

51

A



12.3. KIEMELT ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN • • • • • •

• • • •

A pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala, eredményessége a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, eljárások, o a tanulók munkája és magatartása valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, az esélyegyenlőség, integráció biztosítása, a gyermek- és ifjúságvédelem, a közösségformálás.

52

A



13. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 13.1. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG - Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. - Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. - Az iskola közösségei: • a nevelőtestület, • a közalkalmazottak közössége, a tagintézmény közalkalmazottainak közössége, • a művészeti iskola tagozatai, • a szakmai munkaközösségek, • a diákönkormányzat, • az iskolaszék, • az intézményi tanács, • a szülői közösség.

53

A



13.2. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK - A KÖZALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE - Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. - Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény, a Köznevelésről szóló Törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és Kollektív Szerződése rögzítik.

54

A



13.3. A NEVELŐTESTÜLET - A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört és az alapfokú művészetoktatásban oktatói állást betöltő alkalmazottja. - A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. - A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazottakon túl az alábbi döntési jogkörökkel rendelkezik: • a Nevelési Program, Pedagógiai Program és módosításainak elfogadása, • a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításainak elfogadása, • a Házirend elfogadása, • az Intézményi Minőségirányítási Program és módosításainak elfogadása, • az intézmény éves munkatervének elkészítése, • az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása (ezen döntési jogkörét a nevelőtestület a következők szerint gyakorolja: az alsó tagozatos tanulók ügyében az alsó tagozatos nevelők közössége, a felső tagozatos tanulók ügyében a felső tagozatos nevelők közössége hozza meg a döntést), • a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, • az intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át, • jogszabályokban meghatározott más ügyek. - A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben: • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során valamint az igazgatóhelyettes megbízása illetve megbízás visszavonása előtt, • az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök elhasználásának megtervezésében, • az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: • alakuló értekezlet, • tanévnyitó értekezlet, • tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • félévi értekezlet, • havonta munkaértekezlet, • évi két alkalommal nevelési értekezlet vagy szakmai nap. - Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. - A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. -A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 55

A



- A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 13.3.1. A nevelőtestület át nem ruházható jogköre - A nevelőtestület nem ruházhatja át a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, az Intézményi Minőségirányítási Programmal kapcsolatos véleményezési jogát. 13.3.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések - A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. - Az alsó tagozatos tanulók esetében az alsó tagozaton tanító, a felső tagozatos tanulók esetében a felső tagozaton tanító, a művészeti iskolában tanuló növendékek esetében a művészeti tanárok. - Az osztályozó értekezletet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. - Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. - Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

56

A



13.4. A MUNKAKÖZÖSSÉGEK FELADATAI A SZAKTERÜLETÜKÖN BELÜL 13.4.1 A nevelők szakmai munkaközösségei - A szakmai munkaközösséghez a tanítók érdeklődésük alapján önként csatlakozhatnak. - Az iskolában jelenleg az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: • Alsós munkaközösség o Tagjai: tanítók, napközis nevelők. • Sport, szabadidő munkaközösség o Tagjai: tanulószoba-vezetők, testnevelés szakos pedagógusok. • Társadalomtudományi - humán munkaközösség o Tagjai: magyar, történelem és idegen nyelv szakos pedagógusok. • Természettudományi - reál munkaközösség o Tagjai: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika szakos pedagógusok. • Osztályfőnöki munkaközösség o Tagjai: az osztályfőnökök és az alsó tagozatos munkaközösség-vezető, másodlagos tagok az érintett szaktanárok. • Művészeti munkaközösség o Tagjai: rajzot, éneket és technikát tanítók, alapfokú művészetoktatásban tanítók. - A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. - A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át: • A tankönyvek és más tanulást segítő eszközök kiválasztása. • A továbbképzési programok kiválasztása: a munkaközösségek tesznek javaslatot tagjaik továbbképzésben való részvételére, felvételükre a továbbképzési tervbe. - A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: • a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése, • az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az iskolai tárgyi beszámolók, bemutatók tételsorainak összeállítása, értékelése, • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, • a munkaközösség vezetőjének megválasztásában javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, • segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, • a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, • új munkatársak támogatása.

57

A



- A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítését pályakezdők esetén a Gyakornoki Szabályzatban foglaltak alapján, új munkatársak támogatása és egyéb esetekben megvalósuló segítségnyújtás formáját és kereteit a munkaközösségek által megbeszéltek alapján történik. - Munkaközösségek feladatainak bővülése: • gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, • szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, • SNI, BTM és HHH tanulók integrációját, esélyegyenlőségét szolgáló feladatok végrehajtásának segítése, • részvétel az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. 13.4.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolata - A nevelőtestület tagjai aktívan részt vesznek a szakmai munkaközösségek munkájában. - A szakmai munkaközösségek egymás között kapcsolatot tartanak, együttműködnek, tájékoztatást nyújtanak. - Az aktuális eseményekről az iskolai vezetőségi üléseken és az értekezleteken rendszeresen beszámolnak. - A munkaközösségek együttműködnek a társintézményekkel, azok munkaközösségeivel. - A szakmai munkaközösségek maguk határozzák meg működési rendjüket és programjukat. - A munkaközösségek az iskola pedagógiai és esélyegyenlőségi programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. - A szakmai munkaközösségek munkáját munkaközösség-vezetők irányítják. - A munkaközösségek vezetőit a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. - A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. - A szakmai munkaközösségek éves munkaterve többek között tartalmazza: • az együttműködésük, kapcsolattartásuk rendjét, • a munkájuk összehangolását, • a tájékoztatás formáját, • a minőségirányítási programban meghatározott célokat és feladatokat, • az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésének tervét. 13.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok - Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. - Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. - Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 13.4.4. Integrált Pedagógiai Rendszer - IPR - Az esélyegyenlőség, integráció biztosítása érdekében az intézményben létrejön az IPR csoport. - Az iskolai IPR a térségi szintű munkacsoport munkájára építve, azzal együttműködve végzi feladatát. - Vezetője a térségi szintű iskolai munkacsoport intézményi képviselője. Feladata: • IPR menedzsment kialakítása, 58

A


• • •


cselekvési terv kidolgozása, feltételek meghatározása, az iskolai esélyegyenlőségi programban leírtak szerinti működtetés. - Tevékenysége: • a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók, • a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, • a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) tanulók nyomon követése, • adatkezelés, a változások dokumentálása, jelentése, • a szülők tájékoztatása, • együttműködés, kapcsolattartás. - Munkáját az IPR menedzsment által létrehozott intézkedési terv alapján végzi. - Az IPR menedzsment együttműködik a szakmai munkaközösségekkel, a nevelőtestülettel, az intézmény vezetőségével, valamint a társintézményekkel. - Tevékenységéről félévente rendszeresen beszámol. - Az IPR menedzsment, valamint kiemelten az alsós és a felsős osztályfőnökök az esélyegyenlőség biztosításával, az integrációt szolgáló feladatok segítésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket a Gyermekjóléti Központ és a Nevelési Tanácsadó munkatársai együttműködve végzik az intézményvezetők által megkötött együttműködési megállapodások alapján. - A kapcsolattartás az intézményi kapcsolattartó útján valósul meg.

59

A



13.5. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI 13.5.1 A Szülői munkaközösség - Az iskolában, a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére szülői munkaközösség működik. - A szülői munkaközösség érdekegyeztető szerv. - Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, ez a szülői munkaközösség (SZMK). - Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből vezetőt választanak. - Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott vezető vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetéséhez. - Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntést hozó szerve az iskola szülői munkaközösség választmánya. - Az iskolai szülői munkaközösség választmányának munkájában az osztályok szülői munkaközösségeinek tagjai vehetnek részt. (2 fő osztályonként). - Az iskolai szülői munkaközösség választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskola szülői munkaközösség alábbi tisztségviselőit: • elnök, • elnökhelyettes, • pénztáros. - Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. - Az iskolai Szülői munkaközösség választmánya az iskolai szülői értekezleten akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. - Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - Az iskolai szülői munkaközösség választmányát, az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. - A szülői munkaközösség részére érkezett iratokat bontatlanul kapja meg a szervezet elnöke. - Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. Ha az ügy elintézésére a szülői munkaközösség jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított 30. napon követő ülésén köteles meghozni. 13.5.1.1. A szülői munkaközösség jogkörei Döntési jogkör: - saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, - tisztségviselőinek megválasztása. Egyetértési jogkör: - az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának meghatározásában. Véleményezési jogkör: - az intézményi munkaterv elfogadásakor, - illetve valamennyi olyan kérdésben, amelyet magasabb jogszabály illetékességi körébe utal, 60

A



- a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, megbízás visszavonása előtt (kivétel a 2. ciklus pályáztatás mellőzése esetén). Javaslattevő jogkör: - a nevelés-oktatás működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben: - az oktatási intézmény irányítását, - a vezető személyét, - az intézmény egészét érintő, - a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. - A szülői munkaközösség feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 13.5.2 Az iskolaszék - Az iskolai autonómia és demokrácia kiteljesítése érdekében a intézményben iskolaszék működik. - Ennek tagjai egyenlő számban a fenntartó, a szülők, a diákok és a pedagógusok képviselői. - Az iskolaszék maga állapítja meg működése rendjét, munkaprogramját és választja meg képviselőit. - Az iskolaszéket az elnök képviseli. - Az iskolaszék jogait az oktatási törvény szabályozza. 13.5.2.1.Az iskolaszék részére biztosított jogok Döntési jogkörrel rendelkezik: • - működési rendjének, munkaprogramjának meghatározásában, • - tisztségviselőinek megválasztásában, • - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházta, • - érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – tárgyában. Véleményezési jogot gyakorol: • az iskola Pedagógiai Programja elfogadása előtt, • Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt, • a Házirend elfogadása előtt, • a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor, • a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, • az első tanítási óra reggel 8.00 óra előtti megkezdéséhez, • a tankönyvrendelés esetén, • az intézményi munkaterv elfogadása előtt, • - a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, megbízás visszavonása előtt (kivétel a 2. ciklus pályáztatás mellőzése esetén). Véleményt nyilváníthat: • az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, • a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. 61

A



13.5.3. Az Intézményi tanács: Jelenleg intézményünkben folyamatban van az Intézményi tanács megalakítása, . Döntési jogkörrel rendelkezik: • - működési rendjének, munkaprogramjának meghatározásában, • - tisztségviselőinek megválasztásában, • - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházta, Véleményezési jogot gyakorol: • az iskola Pedagógiai Programja elfogadása előtt, • Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt, • a Házirend elfogadása előtt, • a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor, • az intézményi munkaterv elfogadása előtt és elfogadásakor, • a köznevelési szerződés megkötése előtt. 13.5.4 A szülői jogok bővülése 13.5.4.1. A közérdekű igény érvényesítésének joga - A szülőnek jogában áll eljárást indítani közérdekű igényérvényesítés céljából. - Erre akkor van lehetőség, amikor konkrétan nem határozható meg a jogaiban sértett személy, személyek, illetve a veszélyeztetett személy, személyek köre. - A szülő felléphet olyan esetben is, amikor úgy látja, hogy valamely oknál fogva konkrétan meg nem határozható személyeket, a szolgáltatást igénybe vevők meg nem határozható körét sérti, vagy veszélyezteti valamely döntés vagy mulasztás. - A szülő eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, a jegyzőnél, az oktatási hivatalnál, hatóságnál. - Közérdekű igényérvényesítés történhet: • szóban, • írásban, • elektronikus úton. - A megoldás módja: • a szülővel történő megbeszéléssel, • a bejelentő bevonásával történik a legmegfelelőbb megoldáskeresés, • ha nem az intézmény az illetékes, akkor az írásbeli bejelentést tovább kell küldeni a fenntartóhoz, • végül: érdemi vizsgálat végzése, szükséges döntés meghozatala. - A bejelentést 30 napon belül el kell bírálni. - Az intézkedések köre: abban az esetben, ha a közérdekű igénybejelentés alaposnak bizonyul, az intézkedésre jogosultnak illetve a kötelezettnek gondoskodnia kell: • a jogszerű illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, • a szükséges intézkedések megtételéről, • a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, • az okozott sérelem orvoslásáról, • indokolt esetben felelősségre vonás kezdeményezéséről.

62

A



14. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI - Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. - A tanulók és az egy osztályban tanító pedagógusok vezetője az osztályközösség élén álló osztályfőnök. - Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. – Az osztályfőnök szervezi és irányítja a közösségi életet és érdemben foglalkozik a rábízott gyermekek egyéni gondjaival. Indokolt esetben jogosult nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. - Bontott tanulócsoportban vesznek részt a tanulók azokon az órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulói létszám (idegen nyelv, informatika, stb.). - Művészetoktatásban résztvevő azonos tudásszinttel rendelkező tanulók csoportjai.

14.1. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS FELTÉTELEI - A tanulói jogviszony létesítéséről – a körzeti feladatok ellátása mellett -, a felvételről, az átvételről az igazgató dönt. - Az általános iskola 8 évfolyamos, ahol a tanulók 6-14/16 éves korig vannak jogviszonyban. Tanulói jogviszony létesítésekor az óvodai szakvélemény alapján normál osztályba javasolt tanulókat a szülő kérésének megfelelően általános tantervű osztályba soroljuk. - A Nevelési Tanácsadó javaslata alapján - ha a szükséges létszám megvan - az első osztályos tanulót fejlesztő osztályba soroljuk. - A tanuló a speciális osztályba csak a Pest Megye Önkormányzata 1. Sz. Tanulási Képességvizsgáló Szakértői, Rehabilitációs és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ határozata alapján kerülhet. - Az iskola a szülők tájékoztatása érdekében nyílt napokat szervez, illetve a beíratást megelőzően szülői értekezletet tart, ahol szülők tájékoztatást kapnak az iskola működéséről, a nevelési célokról, a tantárgyi rendszer felépítéséről. - Itt mutatkoznak be az első osztályokat vezető tanítók is. - Az iskola a leendő első osztályosok szüleit szükség esetén írásban is tájékoztatja az iskolával kapcsolatos fontos kérdésekről.

63

A



14.2. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE - A tanuló jogviszonya megszűnik: • a 8. osztály befejezését követően a bizonyítvány átadásakor, más iskolába történő beiratkozáskor, • 14./16. életév betöltését követő tanév zárásakor a bizonyítvány átadásával. - A beiratkozások időpontját minden tanévben, a helyben szokásos módon hozzuk nyilvánosságra.

64

A



14.3. TANULÓI JOGOK, KÖTELESSÉGEK - Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. - A tanulók jogait és kötelességeit a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 45-46. §-a szabályozza. - A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. - Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - 2 fő diák képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 5. osztálytól kezdődően.

65

A



14.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI - A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. - Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A 20/2012. EMMI rendelet 120. §-a szerint. - Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti, aki részt vesz az iskola vezetőségében. - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat javaslatára– a nevelőtestület véleményezésével – az igazgató bízza meg ötéves időtartamra. - A diákönkormányzatot megillető javaslattételi és véleményezési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a Házirend elfogadása előtt. - Az intézmény Diákönkormányzatának legfőbb szerve a DÖK vezetősége, amely osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első két hetében választják meg. - A DÖK elnököt választ, dönt saját működéséről. - A Diákönkormányzatot az elnöke képviseli. - Az iskolai Diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. - A Diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a DÖK vezetőségi ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. - Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. - A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. - A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. - A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. - A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1fő diákképviselőt választ. - A DÖK vezetőségi ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a DÖK vezetőségét a tanulókat érintő kérdésekről. - A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Véleményét ki kell kérni: - a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a tanulók helyzetét elemző értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor, 66

A



- a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az első tanítási óra reggel 8.00 óra előtti megkezdéséhez, - a tankönyvrendelés esetén, - az intézményi munkaterv elfogadása előtt - a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, megbízás visszavonása előtt (kivétel a 2. ciklus pályáztatás mellőzése esetén).

67

A



14.5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI - Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. - Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. - Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. - Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. - A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. - Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. - Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. - Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. - Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, edzőterem, stb.), valamint sport eszközeinek használatát.

68

A



15. A TANULÓK DICSÉRETE ÉS FEGYELMEZÉSE 15.1. A DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS ELVEI - Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: • kiemelkedő tanulmányi munkát végez, • tanulmányi versenyeken eredményt ér el, • kitartóan szorgalmas, • példamutató közösségi magatartást tanúsít, • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sportteljesítményt ér el, • egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez. - A tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyeken, bemutatókon, intézményi szinten első 3, területi szinten első tíz, megyei első 15 és országos első 20 helyezést ér el. - Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.

69

A



15.2. A DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS FORMÁI - A kiemelkedő tanulói teljesítményt különböző jutalmazási formákkal értékeljük azt a tanulót, aki képességeihez mérten: • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. - Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret (összesen 3/ tantárgy) • napközis nevelői dicséret • osztályfőnöki dicséret • igazgatói dicséret • nevelőtestületi dicséret • dicsérő oklevél - 3 összegyűjtött osztályfőnöki dicséret után a következő (a 4.) az igazgatói dicséret, majd újra osztályfőnöki dicséret következik. - 3 összegyűjtött igazgatói dicséret után a következő a tantestületi dicséret, majd újra igazgatói dicséret következik. - Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • közösségi munkájáért dicséretben részesíthetők. - Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki több éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át - Minden tanévben az az egy-egy felső tagozatos, alsó tagozatos és Pusztazámoron tanuló alsó tagozatos tanuló, aki jó tanulmányi eredményével az élen jár, építő közösségi munkájával segíti az intézményben folyó oktató-, nevelőmunkát, illetve az iskola hírnevének öregbítésén fáradozik, az Év Diákja címet nyerheti el. - Minden tanévben az a nyolcadikos tanuló, aki több éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, valamint iskolánkat versenyeken méltóképpen képviselte, Andreetti-díjat kaphat. - Tanulóink tanulmányi munkájukért év közben is kaphatnak dicséretet: • 50 db ötös összegyűjtéséért osztályfőnöki dicséret, • 100 db ötösért igazgatói dicséret, • 150 db ötösért tantestületi dicséret, • 200 db ötösért polgármesteri dicséretet. - Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. - Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 70

A



- A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. - A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. - A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. - A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni

71

A



15.3. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK - Azt a tanulót, aki: • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a tanulói Házirend előírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. - Az iskolai büntetések formái: • szóbeli figyelmeztetés, • írásos fegyelmi intézkedés, • tanári figyelmeztetés, intés, megrovás, • osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, • nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás. - Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. - A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. - Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, emberi méltóságának megsértése, • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, • a szándékos károkozás, • a nevelő oktató munkájának szándékos akadályozása, • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. - A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. - A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. - A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. - A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. - A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg a 20/2012. EMMI rendelet 53-61.§-a szerint. - Nevelési célzattal – adminisztratív szankció helyett – a tanuló büntetése lehet az iskola és környezetének rendbetételében való rendszeres vagy meghatározott ideig tartó részvétel. - A fegyelmi eljárásba az iskolaszéket az iskola vezetősége bevonja.

72

A



15.4. FEGYELMI BÜNTETÉSEK - Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesítendő. - A fegyelmi eljárást a 2011. évi CXC Törvény a köznevelésről 58§. paragrafusa szabályozza. - A fegyelmi és kártérítési felelősséget a 20/2012. EMMI rendelet 53-61.§-a szabályozza. - A fegyelmi eljárások iskolai szabályzatát a 6. számú melléklet tartalmazza.

73

A



15.5. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE - Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, az érték megállapítása után a kárt meg kell térítenie. - A kártérítési felelősséget a 20/2012. EMMI rendelet 53-61.§-a szabályozza. - Gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének 50 %-át. - Szándékos károkozás esetén: legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összege. - Az okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt, az igazgató feladata a kártérítés rendeztetése a gondviselővel.

74

A



16. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 16.1. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET - A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. - A kapcsolattartás fórumai: • az iskolavezetőség ülései, • a különböző értekezletek, • megbeszélések. - Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. - Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. - Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. - A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

75

A



16.2. A VEZETŐ ÉS AZ ISKOLASZÉK, AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS, A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG KÖZTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE - Az iskolaszékkel,– annak hiányában a szülői szervezettel – való együttműködés szervezése az igazgató feladata. - Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. - Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek véleményezési jogosultsága van. - Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. - Az intézményi tanács létrehozása folyamatban van, a kapcsolattartás formáit később alakítjuk ki.

76

A



16.3. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK - A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató a DÖK vezető közreműködésével o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, o a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon és a fogadásokon tájékoztatják. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel és az iskola szülői szervezeteivel.

77

A



16.4. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK - Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató o az iskolai szülői szervezetek ülésén, • az osztályfőnökök o az osztály szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, o minden osztályfőnök minimálisan három szülői értekezletet tart egy tanévben (tanév indításkor valamint első félév zárása után és a tanévzárást megelőzően). - A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • családlátogatások (1. osztályban, 5. osztályban és új tanuló érkezése esetén), • szülői értekezletek, • fogadóórák, • nyílt napok, • írásbeli tájékoztatók, • egyeztetés után személyes megbeszélés az iskolában. - A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. - A szülők és más érdeklődök az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és Házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. - Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. - A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél meg: • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola tanári szobájában, • az iskola igazgatójánál, illetékes igazgatóhelyettesnél, • az iskola honlapján.

78

A



16.5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI - Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • az intézmény működtetőjével (Sóskút Község Önkormányzat, 2038 Sóskút, Szabadság tér 1.), • az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., • a területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel 2038 Sóskút, Szabadság tér 1., • a Fővárosi Pedagógiai Intézettel: 1088 Budapest, Vas u. 8-10., • a Tankerület oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel, • a jelenleg területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Budaörsi Nevelési Tanácsadó, 2040 Budaörs, Budapesti út 54., • a területileg illetékes érdi nevelési tanácsadóval, • a jelenleg területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálattal, Budaörsi Logopédiai Intézet, 2040 Budaörs, Ifjúság u. 6., • a Szociális Gondozó Központ Gyermekjóléti Központtal: Budaörsi Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ, 2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1. Sóskúti Kirendeltség, 2038 Sóskút, Fő utca 35., • a középfokú közoktatási intézményekkel. - Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal, a következő közművelődési intézményekkel: • múzeumok, • könyvtárak, • helyi médiák, • helyi önszerveződésű kulturális csoportok, alapítványok, • sportegyesület, • Sóskúti Lovas Sport Club, • Idősek Otthona, • helyi intézmények, vállalatok, • Nagycsaládosok Országos Egyesülete Sóskúti Csoport, • Az iskolát támogató A Sóskúti Iskola Diákjaiért Alapítvány kuratóriumával, • Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: o Római Katolikus Plébánia, 2038 Sóskút, Fő u. 20, o és a további igények alapján hitoktatást végző egyházakkal. - A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. - Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. - A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti gyermekorvossal, a védőnőkkel, a gyermekfogászattal, a szemészettel, az ortopédorvossal és a helyi ÁNTSZ képviselőjével, az illetékes egészségügyi dolgozókkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 79

A



- A kapcsolattartás részletes módját a Szervezeti és Működési Szabályzat „A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása” – című fejezete szabályozza. - A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Központtal. - A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. - A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a később kialakítandó járási szakmai munkaközösségek munkájába. - Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

80

A



17. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK - A tanórán kívüli foglalkozásokon a tanuló a szülő kérésére vehet részt, de indokolt esetben a tanulószobát kötelezővé teheti az iskola. - A foglalkozásokon való részvétel általában térítésmentes. - Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a.) napközi otthon, b.) tanulószoba, c.) egyéb tanórán kívüli foglalkozások: • szakkörök, • énekkar, • diáksportkör, • tömegsport, • felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkoztatások, • továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, • könyvtári foglalkozások, • kulturális rendezvények. d.) Az alapfokú művészetoktatási intézményegységben: • tanulmányi kirándulások, • művészeti táborok, • külföldi utak, • tanulmányi versenyek, • fesztiválok • szakmai rendezvények. e.) Cserekapcsolatok külföldi, belföldi tapasztalatcsere, látogatások.

81

A



17.1. A NAPKÖZI OTTHON MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK - Az iskola az alsó tagozatos tanulóknak napközis, a felső tagozatos tanulóknak tanulószobai foglalkozásokat szervez. - A napközi otthon működésének rendjéért a napközis nevelők a felelősek. - A napközis tanulóknak kötelességük a Házirendet a napköziben is betartani. - A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. - Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyt ad. 17.1.1. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel - A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. - A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. - Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthonos elhelyezését. - A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. - Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. - A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.

82

A



17.2. AZ EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK - A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével, és az emelt csoportban tanulók tehetséggondozó alkalmainak kivételével – önkéntes. - A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, egy tanévre szól. - A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. - A tanórán kívüli foglalkozások, megszervezését (a foglalkozás megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. - A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. - A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. - Tanórán kívüli foglalkozásokat vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. - A pedagógus a foglalkozások anyagát és a hiányzókat a haladási naplóba jegyzi be. - Az általános igazgatóhelyettes a tanórán kívüli tevékenységeket számon tartja és egy délutáni órarendben rögzíti. - Az osztályfőnökök, a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára igény szerint tanulmányi kirándulást szervezhetnek. - A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítási napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. - A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. - Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. - Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. - A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek. - Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. - A szolgáltatás igénybevétele esetén az érvényes jogszabályok alapján megállapított térítési díjat kell fizetni. - Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyház hit- és vallásoktatást szervezhet. - A szülők minden tanév elején dönthetnek arról, hogy gyermekük erkölcstan órán vagy hit- és vallásoktatáson vesz részt, ennek adminisztrációja az osztályfőnök feladata, amit az osztálynaplóban rögzít a hitoktatók által vezetett naplók alapján. - Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. - A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

83

A



18. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE - Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében könyvtár működik. - A könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. - A könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazható segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára a tanévre kikölcsönözhet. - A könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: • Csuka Zoltán Érd Városi Könyvtár - A könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárostanár a felelős. - A könyvtár szolgáltatásait beiratkozás után ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, tanulói és a község lakói. - A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. - A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. - Az iskolai könyvtár nyitva tartását a könyvtár ajtaján kell kifüggeszteni. - A nevelőknek az iskolai könyvtárban illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárostanárral egyeztetniük kell. - Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. - A kölcsönzés 2 alkalommal meghosszabbítható, amennyiben nincs a dokumentumra előjegyzés.

84

A



18.1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI • • • • •

Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása, a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

18.1.1. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők • Kézikönyvek, • muzeális értékű dokumentumok, • lexikonok, szótárak. - A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyv dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. - A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

85

A



19. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS - Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 5 tanórai testnevelés órán, ebből 1 tanóra néptánc oktatáson és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja (a 20/2012. EMMI rendelet 141. §). - A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. - Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. - Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. - Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. - A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem; a téli időszakban: a tornaterem, a testnevelő tanár felügyelete mellett a délutáni órarendben meghatározott időpontokban a tanulók számára nyitva legyen. - A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

86

A



20. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA - A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a működtető önkormányzat megállapodást köt a Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. - A megállapodásnak biztosítania kell: • az iskolaorvos tevékenységét meghatározott időpontban, • az iskolaorvos tanévenként meghatározott napokon és időpontban, • az iskolai védőnő az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban, • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat, évente 1 alkalommal, o szemészet évente 2 alkalommal, o általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal, o ortopédiai vizsgálat 1 alkalommal, o a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, o tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, o a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal. - A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

87

A



21. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ ÉS GYERMEKBALESET MEGELŐZÉSBEN ILLETVE BALESET ESETÉN - Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. - A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat az20/2012. EMMI rendelet 168-170. §-a szabályozza. - A tanulókkal: • - az iskolai tanítási év, • - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás, stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: • - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, • - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, • - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. - A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. - Az intézmény vezetőjének feladata a tanulóbalesetek megelőzése érdekében: • ellenőrizze, csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép, • a krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése.

88

A



21.1. A DOLGOZÓK FELADATAI A BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN - Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai Munkavédelmi Szabályzatának, valamint a Tűzvédelmi utasításnak és a Tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. - Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. - A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. - Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. - Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki óra során ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a Házirend balesetvédelmi előírásait, • rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt,közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, és tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. - A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. - A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni, és a nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. - A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika, informatika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. - A 20/2012. EMMI rendelet 2. sz. mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. - A gyermekek, tanulók részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek, tanulók testméretéhez. - Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. - A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. 89

A



21.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN - A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, • ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, • a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, • értesíteni kell a szülőt, gondviselőt. - E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. - A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. - Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. - Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. - A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. - A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

90

A



21.3. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN - A balesetet jelenteni kell az OM honlapján. - A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. - A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munkaés balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. - A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. - A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. - A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. - Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. - A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az közoktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. - A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. - Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. - A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. - Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. - Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. - A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely: • a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), • valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, • a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, 91

A


•


a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), • a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. - Az iskolában lehetővé kell tenni az Iskolaszék, képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. - Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. - Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

92

A



22. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK - Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. - Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. - Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. - Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • az iskola igazgatója, • igazgatóhelyettes, • iskolatitkár • tűz- és munkavédelmi felelős. - A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. - A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval, áramszünet esetén kolomp segítségével értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. - A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. - A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. - A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő 93

A



megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia, a magával hozott osztálynapló vagy napközis napló segítségével. - Az igazgatónak illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. - Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • a közmű (víz, gáz, elektromos áram, stb.) vezetékek helyéről, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről. - A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. - A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. - A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. - A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. - A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére - Bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. - A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. - Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. - A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. - A menekülési útvonalat az épületben piktogramok jelzik. - A tűz esetén értesítendő személy neve, elérhetősége az iskola bejáratánál kifüggesztésre kerül. - A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. - A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: • igazgatói iroda, • igazgatóhelyettesi iroda, • tanári szoba. 94

A



23. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, FELOSZTÁSÁNAK ELVEI - A tanulók részére biztosított támogatások odaítélésének módja amennyiben erre az iskola jogosult: - az iskola gyermekvédelmi felelőse és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója felterjeszti azt a működtető önkormányzat felé. - A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: • akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, • akit az egyik szülő egyedül nevel, • akinél a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabért, • aki állami gondozott.

95

A



24. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE - Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15. napjáig postán kell befizetni a kiadott csekken. - Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton az önkormányzaton keresztül visszajuttatja, ha az étkezést a szülő 1 nappal előre az iskolatitkárnál lemondja. - A tagintézményben: - Az önkormányzat által megállapított térítési díjakat minden hónap 5. és 15. napján, 7.30 és 8.00 óra között kell befizetni az iskolában. - Ha a díjfizetési nap munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanap a befizetés ideje. - Az étkezési díjakat az élelmezésvezető szedi be a napközis nevelő nyilvántartása alapján, aki előzőleg írásban értesíti a szülőket az aktuális díj összegéről. - A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése illetőleg szüneteltetése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, a szüneteltetést követő 1 hónapon belül az iskola intézkedik. - Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő naptól kezdően a következő befizetés alkalmával beszámítja. - Az étkezés lemondása hiányzás esetén telefonon vagy személyesen történhet. - A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat állapítja meg.

96

A



25. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE - Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese a felelős. - Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. - A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köthet. - A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozók feladatait, • a szükséges határidőket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, • a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. - Az iskola igazgatója – a magasabb jogszabályok alapján – iskolán kívüli tankönyvforgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. - A 2011. évi CLXVI. Törvény 6-8. és 10. §-a előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével –a nevelőtestület dönt. - A Könyvtárellátó KHT Könyvtárellátó Nonprofit Kft-je (KELLO) rendszere alkalmas a tankönyvtörvény adta lehetőségek kihasználására. - November 15-ig az iskola igazgatója – az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, valamint a könyvtárostanár/tanító közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. - Felmérésre kerül a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók által kért támogatások lehetősége is. - November 15-ig az iskola igazgatója – az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, valamint a könyvtárostanár/tanító közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. - A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a közoktatásért felelés államtitkár által kiadott igénylőlapon jelezhetik. - Ennek benyújtásával együtt az iskola gazdasági irodáján az iskolatitkárnak be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. - A felmérés eredményéről november 30-ig az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. - A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. - Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére, a tanítási órákra történő felkészüléshez. - Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. 97

A



- A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. - Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. - Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. - A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. - A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. - A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. - Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. - A kártérítés összege: • - az első tanév végén a tankönyv – a tankönyvlistán szereplő árának 75%-a, • - a második tanév végén – a tankönyvlistán szereplő árának 50%-a, • - a harmadik tanév végén – a tankönyvlistán szereplő árának 25%-a. - Ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. - Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a könyvtárostanár becsült árat alkalmaz. - Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. - A tankönyv árának megállapításakor felmerülő vitás kérdésekben az iskolaigazgató dönt. - A tankönyvkölcsönzés további szabályai a 18. fejezetben találhatók.

98

A



26. A HANGSZERKÖLCSÖNZÉS RENDJE Iskolai könyv-, kotta-, zeneműtár, eszköztár • Az iskolai könyv, kotta, zeneműtár, stb. (továbbiakban könyvtár-eszköztár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetetést szolgálja. • Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. • A könyvtár-eszköztár állománya tartalmazza a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta és zeneműveket, szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint törekedni kell arra, hogy az iskola rendelkezzen az alapvető kazetta, hanglemez, CD lemeztárral, videó kazetta gyűjteménnyel, stb.). • A kottatár-eszköztár gyűjtse az iskola emlékeket, dokumentumokat, hang- és videó felvételeket. • A kottatár-eszköztár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról és nyitva tartásáról a könyvtáros illetve eszköztáros gondoskodik. • A tanév végén a tanulóknak és tanároknak bizonyítványosztás előtt tartozásukat rendezniük kell. • Az elveszett, vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt, stb. a mindenkori kereskedelmi áron kell megtéríteni. • Az iskolai felszerelések, technikai eszközök, hangszerek nyilvántartásáért az igazgató által megbízott személy(ek) felel(nek). • Elveszett hangszert a mindenkori kereskedelmi áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel pótolni. • Az intézmény évenként teljes körű leltározást végez, melynek végrehajtását a Leltározási Szabályzat tartalmazza.

99

A



27. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS (Hatálya 2013.08.31.) - A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. - Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért: • fejlesztő csoportban oktatót a tanév végén: 300%, • első osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300%, • ötödik osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300%, • nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén: 300%, • heterogén összetételű napközis csoport vezetőjét a tanév végén: 300%, • iskolai ünnepségekért felelős nevelőket: 100%, - Tanulmányi, kulturális, sport, stb. versenyen, bemutatón, pályázaton a tanulókkal elért 1-3. helyezésért a felkészítő pedagógusokat: • körzeti szintű versenyen: 100%, • megyei területi szintű versenyen: 150%, • megyei szintű versenyen: 200%, • országos területi szintű versenyen: 250%, • országos szintű versenyen: 300%. - Bemutató tanításért: • iskolán belül: 100%, • iskolán kívül: 150%, • több napos: naponként 100%. - Továbbképzéseken való részvételért: 30 óránként 50%. - Sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert összeg nagyságától függően: 50-300%. - Az osztályfőnöki munkatervben meghatározott, tanítási időn kívül szervezett kirándulásért, színház, múzeum, stb. látogatásáért • egy délután, este: 50%, • egy napos: 100%, • több napos: naponként 100%. - Iskolai szintű rendezvény megszervezéséért: 100%. - Tanulók kísérete tanulmányi, kulturális, sport, stb. versenyre egy délután: 50%, szombat, vasárnap: 100%. - Főiskolás hallgató gyakorló tanításának vezetéséért: 100%. - A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. - E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni. - Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előző két pontban meghatározott kereset-kiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak – a tartósan magas 100

A



színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével – jutalomként kell kifizetni. - A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskolai vezetőség tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. - Az vezetőség tagjai javaslataikat a Pedagógusok minőségi munkavégzésének jutalmazási szabályzata alapján teszik meg, mely az 5. számú mellékletben olvasható.

101

A



28. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK - Hagyományra minden intézménynek szüksége van: ez nemcsak kapaszkodót ad a közösség életében, hanem megrajzolja annak profilját, jellemzi működését, elősegítik az intézményhez való kötődést. - Az iskolai hagyományok ápolása, fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése és öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. - A hagyományok ápolásával kapcsolatos konkrét feladatokat valamint az ünnepélyekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat és a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

28.1. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA TERÜLETÉN KIALAKÍTOTT HAGYOMÁNYOK - A tanév végén az éves munka értékelése a munkaközösség-vezetők, a MIP vezető és az igazgatóhelyettes elemzései segítségével készül el. - Az új tanév kezdetén az éves munkaterv összeállítása a munkaközösségek és vezetőik tervei, az iskolai igazgatóság és vezetőség megbeszélései alapján történik. - Az igazgató értékeli az iskola munkáját, valamint elkészíti az új tanév munkatervét. - Évente két nevelési értekezlet, szakmai nap, munkaértekezletek havi rendszerességgel, melyek biztos fórumot adnak a problémák megtárgyalásához. - Szakmai napok keretében fórumok, bemutatóórák, foglalkozások, helyi továbbképzések szervezése, egymás tanóráinak illetve más iskolák látogatása. - Kiegyensúlyozott viszony az alsó és a felső tagozat között, mely biztosíthatja az egymásra épülő munkát. - Rendszeres felmérések végzése az alaptárgyakból és alapkészségekből. - Ezt kiegészítik a minimumszint-felmérések és az emelt csoportokba kerülést megelőző felmérések. - A szakköröknek lehetőségét nyújtjuk a személyi és anyagi feltételek függvényében. - Iskolánkban együttműködési megállapodás alapján logopédus, pszichológus illetve fejlesztő pedagógus működik. - A gyermekvédelem, esélyegyenlőség és integráció biztosítása nagyon tudatos, a támogatásnak sokoldalú formáit sorakoztatja fel. - Az óvónők látogatása az első osztályokban. - Iskolakóstolgató, iskola-előkészítő foglalkozások a nagycsoportos óvodásoknak. - Nyílt nap szervezése diákjaink szülei számára a tanév folyamán két alkalommal, a beiratkozást megelőzően pedig a beíratásra váró gyermekek szüleinek. - A HÍD-projekt nyomon követése.

102

A



28.2. A TANULMÁNYI VERSENYEK, TEHETSÉGGONDOZÁS TERÉN KIALAKÍTOTT HAGYOMÁNYAINK - Rendszeresen készítünk fel gyerekeket különböző szaktárgyi-, kulturális-, sport- és egyéb versenyekre. - Térségi tanulmányi versenyeket szervezünk az Andreetti-napok alkalmával. - Feladatmegoldáson alapuló természettudományi vetélkedő az 1-6. évfolyamos tanulók számára. - Olvasati vetélkedő és versíró verseny a felsős évfolyamok számára. - Angol verseny a nem tagozatos 5-6. osztályos tanulók számára. - Szavalóverseny az alsó tagozatosoknak. - Amőba verseny felső tagozatosoknak. - Helyi versenyeink: - Vers és prózamondó verseny. - Alsós komplex vetélkedő. - Autóverseny alsósoknak. - Az országos humán versenyek helyi fordulói (Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, Lotz János szövegértési és helyesírási verseny).

103

A



28.3. SZERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK • • • • • • • • • • • • • • • • •

Évfordulókhoz kötődő, nem rendszeres eseményekhez kapcsolódó projektnapok, ünnepségek szervezése, jeles napok, évszakok eseményei rajzpályázatokkal, kiállításokkal, őszi akadályverseny, szüreti mulatság – főzőverseny szülőkkel, farsangi mulatság februárban, Andreetti-napok programjai, gyermeknap szervezése sokrétű, színes programokkal, hulladékgyűjtés évente kétszer, diákönkormányzat működtetés, tervszerű könyvtár- és szertárfejlesztés, a számítástechnikai kabinet fejlesztése, a tanári kar tagjai gyakorta sikeres pályázatokat írnak, nyári táborok szervezése a szülők anyagi támogatásával, erdei iskola: programja színes, számtalan nevelési terület kiaknázható, a kollégák rendszeres továbbképzésének szervezése, a minden évben lebonyolítandó szülők-nevelők bálja a szülők, pedagógusok, az iskolát segítő vállalkozók jó kapcsolatát igyekszik segíteni, a község programjain rendszeresen részt veszünk, szakmai napok, fórumok szervezése a pedagógusok és szülők részvételével.

104

A



28.4. ÜNNEPSÉGEK - Az ünnepségek megszervezése speciális hagyományra épül, célunk: igazi élményt szerezni a gyerekeknek. - Az évnyitó a második évfolyam feladata. - Október 6-áról a tanulók osztály és iskolai szinten emlékeznek meg. - Az október 23-a tiszteletére rendezett műsorért a nyolcadik osztályosok a felelősök. - A Mikulást az osztályközösségek szervezik. - Advent idején kézműves foglalkozásokat, Luca-napi vásárt tartunk. - Karácsony táján sportversenyeket szervezünk. - Karácsonyváró iskolai ünnepséggel készülünk. - A negyedik évfolyam szervezésében megemlékezést tartunk magyar kultúra napjáról. - Megemlékezünk a kommunista diktatúra áldozatairól. - A március 15-e tiszteletére rendezett műsorért a negyedik osztályok a felelősök. - Márciusban az Andreetti-napok keretében ünnepeljük iskolánk névadóját, ekkor rendezzük meg területi rendezvényeink jelentős részét. - Megemlékezünk a holocaust áldozatairól. - Májusban egész napos gyermeknapi rendezvényt szervezünk. - Megemlékezés a nemzeti összetartozásról. - A ballagás a mindenkori 7. évfolyam feladata. - A tanévzáró ünnepség a 4. évfolyam feladata.

105

A



28.5. HAGYOMÁNYOK A MŰVÉSZETOKTATÁS TERÜLETÉN - Koncertek: • adventi koncert, • húsvéti koncert, • januárban féléves vizsgák, tanszaki koncertek, • júniusban év végi vizsgák, tanévzáró koncertek, • részvétel a községi rendezvényeken, • őszi időszakban zeneszerzőket, műveiket bemutató tanszaki koncertek. - Tánc: néphagyományokhoz kapcsolódó fellépések, kirándulások. - Képzőművészeti kiállítások rendezése.

106

A



29. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE - Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. - A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: a közoktatásért felelős államtitkár által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) - Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. - Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. - Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. - Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. - Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. - Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. - Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) - Az elektronikus iratokat az iskola 2 számítógépén, elektronikus úton meg kell őrizni. - A 2 számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. - Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. - Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

107

A



29.1. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE - Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. - A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. - Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. - Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. - A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. - A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

108

A



30. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK - Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak az igazgató jóváhagyásával és többletköltség jelentkezése esetén a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. - Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a működtető önkormányzat, • az iskola igazgatója, • Intézményi tanács, • Iskolaszék, • Szülői munkaközösség, • Diákönkormányzat, • a nevelőtestület, • felsőbb jogszabály. - Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. - Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. - E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. - Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az igazgató jóváhagyásával és többletköltség jelentkezése esetén a fenntartó jóváhagyásával léphet hatályba. - A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező.

Sóskút, 2013. március 27.

Kuzselné Schóber Ágnes igazgató

Nyilatkozatok A közalkalmazotti tanács nevében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogot gyakorolhattunk.

Szimandl Rezsőné Kt. Elnök

109

A


110


A



A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA

111

A


112


A



JEGYZŐKÖNYV, JELENLÉTI ÍV

113

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA

Recommend Documents