ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA SZMSZ

A

ndreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9.

Tel.: 06 23 348-072 E-mail. [email protected]

ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA

SZMSZ

1

A



ELFOGADTA Az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola NEVELİTESTÜLETE 2009. év

hónap

napján

Az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT Az iskolát fenntartó önkormányzat KÉPVISELİ-TESTÜLETE …… ÉV …………… HÓ …. NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.

Kelt: ……………. …….. ………………………………….. polgármester

2

A



1. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA ....................................................................... 6 1.1

A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA ...................................................................... 6

2. AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA ........................................................................................................... 7 3. JOGÁLLÁS, GAZDÁLKODÁS, SZAKFELADATOK ................................................................................. 7 3.1. INTÉZMÉNYI ADATOK ........................................................................................................................................ 7 3.2. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA, GAZDÁLKODÁSI MÓDJA ......................................................................................... 8 3.3. INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI........................................................................................................................... 10 3.4. INTÉZMÉNYI JOGOSULTSÁGOK ......................................................................................................................... 11 4. SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK ....................................................................................................... 11 4.1. ALAPÍTÓ OKIRAT.............................................................................................................................................. 12 4.2. PEDAGÓGIAI (NEVELÉSI) PROGRAM ................................................................................................................. 12 4.3. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ....................................................................................................................... 13 4.4. INTÉZMÉNYI MUNKATERV ............................................................................................................................... 13 4.5. TANTÁRGYFELOSZTÁS ..................................................................................................................................... 13 4.6. ÓRAREND ........................................................................................................................................................ 13 5. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ....................................................................... 14 5.1. AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI................................................................................................................... 14 5.1.1. Az iskola igazgatója ............................................................................................................................... 14 5.1.2. Az iskola igazgatósága ........................................................................................................................... 15 5.2. AZ ISKOLA VEZETİSÉGE .................................................................................................................................. 15 5.2.1. Az igazgatóhelyettesek személye............................................................................................................. 15 5.2.2. Az igazgatóhelyettesek, jogköre és felelıssége....................................................................................... 16 5.3. VEZETİK KAPCSOLATTARTÁSI ÉS HELYETTESÍTÉSI RENDJE ............................................................................. 18 5.4. AZ ISKOLA DOLGOZÓI ...................................................................................................................................... 18 5.5. VEZETİI STRUKTÚRA ...................................................................................................................................... 18 6. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE .................................................................................................... 19 6.1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS RENDJE, NYITVA TARTÁSA ................................................................................... 19 6.2. A TANÉV HELYI RENDJE ................................................................................................................................... 20 6.3. TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE ................................................................................................................................... 21 6.4. ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE............................................................................................................................ 23 7. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ............................................ 23 8. A TANULÓK ÁLTAL ELİÁLLÍTOTT DOLGOK VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI........................................................................................................................................................ 23 9. TANULÓI HÁZIREND ÉS HIÁNYZÁSOK ................................................................................................ 23 9.1. HÁZIREND ....................................................................................................................................................... 23 9.2. A HIÁNYZÁS INDOKLÁSA ÉS A TÁVOLMARADÁSI ENGEDÉLY ............................................................................ 24 9.3. AZ IGAZOLT ÉS AZ IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS .................................................................................................... 24 10. A DOLGOZÓK MUNKARENDJE ............................................................................................................. 25 10.1. A VEZETİK MUNKARENDJE ........................................................................................................................... 25 10.2. AZ ALKALMAZOTTAK ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE ........................................................................................ 26 10.3. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .................................................................................................................. 26 10.4. A TÖBBI ALKALMAZOTT MUNKARENDJE ........................................................................................................ 26 10.5. A DOLGOZÓK MEGBÍZÁSÁNAK ÉS KIJELÖLÉSÉNEK ELVEI ............................................................................... 27 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSE ............................................................................. 27 12. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE.................................................... 30

3

A



13. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL ................ 31 13.1. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG..................................................................................................................................... 31 13.2. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK - A KÖZALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE ............................................................ 32 13.3. A NEVELİTESTÜLET ...................................................................................................................................... 32 13.3.1. A nevelıtestület át nem ruházható jogköre .......................................................................................... 33 13.3.2. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések.......................................................................................................... 34 13.4. A MUNKAKÖZÖSSÉGEK FELADATAI A SZAKTERÜLETÜKÖN BELÜL:................................................................. 34 13.4.1 A nevelık szakmai munkaközösségei..................................................................................................... 34 13.4.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolata .............................................................................................. 36 13.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok....................................................................................... 36 13.4.4. Integrált Pedagógiai Rendszer - IPR ................................................................................................... 37 13.5. A SZÜLİK KÖZÖSSÉGEI .................................................................................................................................. 37 13.5.1 A Szülıi Munkaközösség ....................................................................................................................... 37 13.5.2 Az iskolaszék.......................................................................................................................................... 39 13.5.3 A szülıi jogok bıvülése:........................................................................................................................ 39 14. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ................................................................................................................................. 40 14.1. Tanulói jogviszony létesítése és feltételei ................................................................................................ 41 14.2. A tanulói jogviszony megszőnése ............................................................................................................ 41 14.3. Tanulói jogok, kötelességek..................................................................................................................... 41 14.4. A diákönkormányzat szervezete és mőködési feltételei............................................................................ 42 15. A TANULÓK DICSÉRETE ÉS FEGYELMEZÉSE.................................................................................. 42 15.1. A DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS ELVEI................................................................................................................ 42 15.2. A DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS FORMÁI ............................................................................................................ 42 15.2. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK .............................................................................. 43 15.3. FEGYELMI BÜNTETÉSEK ................................................................................................................................ 43 15.4. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELİSSÉGE .......................................................................................................... 44 16. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA ................................................................... 44 16.1. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELİTESTÜLET...................................................................................................... 44 16.2. A VEZETİ ÉS AZ ISKOLASZÉK, A SZÜLİI KÖZÖSSÉG KÖZTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................. 44 16.3. A NEVELİK ÉS A TANULÓK ............................................................................................................................ 45 16.4. A NEVELİK ÉS A SZÜLİK ............................................................................................................................... 45 16.5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSİ KAPCSOLATAI ............................................................. 46 17. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE ........................................................................................................... 47 18. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK........................................................................................... 49 18.1. A NAPKÖZI OTTHON MŐKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK..................................................... 49 18.1.1. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel ................................................................. 49 18.2. AZ EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .............................. 50 19. A KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSI RENDJE ...................................................................................................... 51 19.1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI: .................................................................................................... 51 19.1.1. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetık: ............................................... 51 20. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................................ 52 21. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .......................... 52 22. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESET MEGELİZÉSBEN ILLETVE BALESET ESETÉN ....................................................................................... 53 22.1. A DOLGOZÓK FELADATAI A BALESETEK MEGELİZÉSE ÉRDEKÉBEN ................................................................ 53 22.2. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN ............................................................ 54 22.3. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELİÍRÁSAI ALAPJÁN ................................................................................................................................................................. 54

4

A



23. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDİK ............................................................. 55 24. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, FELOSZTÁSÁNAK ELVEI...................... 58 25. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE............................................................. 58 26. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE.......................................................................................................... 59 27. A HANGSZERKÖLCSÖNZÉS RENDJE.................................................................................................. 60 28. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS.............................................. 61 29. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK...................................................................................................................................................... 62 29.1. AZ OKTATÓ-NEVELİ MUNKA TERÜLETÉN KIALAKÍTOTT HAGYOMÁNYOK: ..................................................... 62 29.2. A TANULMÁNYI VERSENYEK, TEHETSÉGGONDOZÁS TERÉN KIALAKÍTOTT HAGYOMÁNYAINK ........................ 63 29.3. SZERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK ............................................................................................. 63 29.4. ÜNNEPSÉGEK................................................................................................................................................. 64 29.5. HAGYOMÁNYOK A MŐVÉSZETOKTATÁS TERÜLETÉN: .................................................................................... 64 30. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................... 65

5

A



1. Az SZMSZ általános rendelkezései, hatálya Az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület 2009. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, az iskolai szülıi munkaközösség és az iskolaszék. Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelızı szervezeti és mőködési szabályzat érvénytelenné válik. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat és az egyéb belsı szabályzatok (igazgatói utasítások) elıírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezı.

1.1

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja, tartalma

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az Andreetti Károly Általános Iskola és Mővészeti Iskola (továbbiakban: Intézmény) számára a struktúra és a mőködés alapvetı irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ meghatározza: • az Intézmény szervezeti felépítését, • a mőködés közben megvalósítandó rendezettséget, • az alkalmazottak számára követendı magatartási szabályokat. Az SZMSZ a Pedagógiai Programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza: • az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, • a benntartózkodás és a mőködés belsı rendjét, • a tanulók (gyerekek) és az alkalmazottak munkarendjét, • a nevelıtestület feladatkörét és munkarendjét, • a pedagógiai munka ellenırzési rendjét, • a szülık tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, • az intézményi közösségek jellemzıit, a kapcsolatok formáit, • a hagyományok és az ünnepségek rendjét, • az egészségügyi ellátás megvalósítását, • a balesetmegelızı, védı és óvó rendszabályokat, • a külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, • a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

6

A



2. Az SZMSZ jogszabályi alapja 1992. évi XXII. Törvény 1992. évi XXXIII. Törvény 1993. évi LXXIX. Törvény 138/1992. évi (X.8.) Korm. Rend. 11/1994. évi MKM Rend. 217/1998. évi (XII.30.) Korm. Rend. 280/2001. .26.) Korm. Rend.

3/2000. (II.15.) OM Rend.

A munka törvénykönyve A közalkalmazottak jogállásáról (KJT) A közoktatásról A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl Az államháztartás mőködési rendjérıl Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. évi (XII.30.) Korm. Rend. módosításáról A közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl

3. Jogállás, gazdálkodás, szakfeladatok 3.1. Intézményi adatok Név: Cím (székhely):

Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár 2038 Sóskút Tulipán 9.

Fı intézmény:

Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9 Az intézmény telefonszáma: 06 23 348072 E-mail: [email protected] Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu

Tagintézmény:

Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár Pusztazámori Tagintézménye 2039 Pusztazámor, Petıfi Sándor u. 27. Az intézmény telefonszáma: 06 23 347451 E-mail: [email protected] Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu

Telephely:

Eötvös József ÁMK 2049. Diósd, Gárdonyi út 49. Az intézmény telefonszáma:

06 23 381041

7

A



Típus: általános iskola, alapfokú mővészetoktatási intézmény és könyvtár OM azonosító: 032355 Az intézmény alapító okiratának száma: 1/37/1994 és módosításai /2008. június 25./ Határozat kelte: 2008. június 25 Alapítás éve: 2003 Az intézmény mőködési területe: Sóskút Nagyközség közigazgatási területe és intézmény fenntartói társulásban fogadja Pusztazámor község felsı tagozatos korú tanulóit. Alapfokú mővészetoktatás területén Diósd község területe. Az intézmény vezetıje: az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képviselı-testülete nevez ki, aki képviseli az intézményt, és az intézmény dolgozói felett munkáltatói jogkörrel rendelkezik. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezetı határozza meg.

3.2. Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Fenntartó és felügyeleti szerv: Budaörsi Kistérség Sóskút és Pusztazámor Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása. A Gesztor feladatait a Sóskút Községi Önkormányzat látja el. Részben önálló gazdálkodási intézmény. Munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik az intézmény részére megállapított személyi jellegő kiemelt elıirányzaton belül. A dologi és fejlesztési kiadásokkal a fenntartó rendelkezik az elfogadott éves költségvetés keretein belül. A gazdálkodási feladatokat a Sóskút Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény számlaszáma: 11742111 15390266 00000000 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15390266-2-13 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: nem ÁFA alany A számlát vezetı hitelintézet neve, címe: OTP Bank

8

A


Fı intézmény:


Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola

Aláírások:

Igazgató

Kuzselné Schóber Ágnes

Általános igazgatóhelyettes

Buza Sándor

Alapfokú mővészetoktatás, igazgatóhelyettes

Lepsényiné Balogh Beáta

Könyvtáros

Málnási-Szász Myrtill

Iskolatitkár

Szimándlné Altman Beáta

Az intézmény bélyegzıinek lenyomatai:

Tagintézmény:

Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár Pusztazámori Tagintézménye

Tagintézményt vezetı igazgatóhelyettes

Mészáros Ildikó

Az intézmény bélyegzıinek lenyomatai:

Az intézményi bélyegzık használatára a következı dolgozók jogosultak: Igazgató Igazgatóhelyettesek Iskolatitkár Könyvtáros tanár 9

A



3.3. Intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenysége: Az iskola feladata biztosítani, hogy a tanuló érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészüljön középiskolai illetve szakiskolai továbbtanulásra valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény az elfogadott és érvényben levı Pedagógiai Program alapján végzi oktató-nevelı munkáját, ezen belül: • informatika oktatását 1. évfolyamtól, • idegen nyelv (angol) oktatását emelt óraszámban, 1. évfolyamtól. Alapfokú oktatás Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nappali rendszerő, általános iskolai nevelése, oktatása, és azon sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, akik a megismerı funkció vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı, tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és/vagy organikus hátterő integrálható beszédfogyatékosak. 552323 Iskolai intézményi étkezés. 552411 Munkahelyi vendéglátás. 801214 Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8 évfolyamon. Képesség kibontakoztató felkészítés. Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrációs felkészítése. Sajátos nevelési igényő és lassabban fejlıdı gyermekek fejlesztı osztályban történı felzárkóztatása. Logopédiai Szakszolgálat. Feladatellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. (Telephely: 2049 Diósd, Gárdonyi G. u. 14.) 801313 Alapfokú mővészeti oktatás (6 évfolyammal, továbbképzés 4 évfolyammal): - Zenemővészeti ág tanszakai: citera, zongora, furulya, harsona, trombita, szolfézs, fuvola, gitár, hegedő Mőködı feladatellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. valamint telephely: 2049 Diósd, Gárdonyi G. u. 14. - Táncmővészeti ág, tanszak: néptánc Mőködı feladatellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. - Képzı- és iparmővészeti ág, tanszak: grafika Mőködı feladatellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. - Színmővészet-bábmővészet ág, tanszak: színjáték Mőködı feladatellátási hely: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. 751768 Intézményi vagyon mőködése. 805113 Napközi otthonos és tanulószobai ellátás. 801225 Fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása 2611 Könyvtáros

10

A



3.4. Intézményi jogosultságok Általános iskolai és alapfokú mővészeti tagozati bizonyítvány kiállítása.

4. Szakmai alapdokumentumok A szülık és más érdeklıdık az iskola Alapító Okiratáról, Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról, Házirendjérıl és Minıségirányítási Programjáról az iskola igazgatójától valamint igazgatóhelyetteseitıl az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon valamint az év eleji szülıi értekezleteken kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Mőködési Szabályzata, Intézményi Minıségirányítási Programja nyilvános, minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı. A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és az Intézményi Minıségirányítási Program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél található meg: • az iskola honlapján, • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelıi szobájában, • az iskola igazgatójánál, • az igazgatóhelyettesnél, • az IMIP vezetınél, • a pedagógusok szakmai munkaközösségeinek vezetıinél. A Házirend elıírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülınek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A Házirend egy-egy példánya megtekinthetı: • az iskola honlapján, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelıi szobájában, • az iskola igazgatójánál, • az igazgatóhelyettesnél, • az osztályfınököknél, • a diákönkormányzatot segítı pedagógusnál. A Házirend egy rövidített példányát – a közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen – az iskolába történı beiratkozáskor a szülınek át kell adni.

11

A



Egyéb alapdokumentumok: Közalkalmazotti Szabályzat, Kollektív Szerzıdés és egyéb belsı szabályzatok (Munkavédelmi Szabályzat, Tőzvédelmi Szabályzat, Pénzkezelési Szabályzat, Iratkezelési Szabályzat, stb.) hozzáférhetık és megtekinthetık az iskola irattárában, az iskola igazgatójánál, az iskolai könyvtárban. A Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív Szerzıdés további egy-egy példányát kapják a KT és a Szakszervezet képviselıi. A gazdálkodással kapcsolatos belsı szabályzatok egy-egy példánya az iskolatitkárnál is megtalálhatók.

4.1. Alapító okirat A fenntartó határozata az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, mőködtetésérıl. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, a csoportok számát, az intézményegységenként felvehetı maximális tanulólétszámot, a képzés orientációit és dönt a mőködés feltételeinek biztosításáról. Az intézmény jogszerő mőködését az 1/37/1994. számú alapító okirat és annak módosításait (/2008. június 25.) a nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma: • az alapító, a fenntartó neve, címe (székhelye), • az intézmény neve, címe (székhelye), tagintézményei, telephelyei, típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa, • az évfolyamok száma, a maximális (tanuló)gyermeklétszám.

4.2. Pedagógiai (nevelési) Program Az intézmény szakmai mőködését, feladatait – a Nemzeti Alaptanterv alapján – a Pedagógiai Program határozza meg, melynek tartalma: • a nevelés és oktatás alapelvei, célja, feladatai, • a pedagógiai munka eljárásai, eszközei, felszerelései, • a személyiség- és a közösségfejlesztés feladatai, • a szülık és a pedagógusok együttmőködésének formái, • a tehetségfejlesztı és a felzárkóztató pedagógiai tevékenység, • a gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális feladatok, • a munka ellenırzési, értékelési, minıségfejlesztési rendszere, • a környezeti- és egészségnevelési program, • az esélyegyenlıséget biztosító program, • a sajátos nevelési igényő tanulók ellátását biztosító program, • az EU által preferált kulcskompetenciák tantárgyi beépítésének rendszere.

12

A



A helyi tanterv, ezen belül: • • • • • • • •

a tantárgyak és az óraterv (óraszámok) évfolyamonként, a tantárgyakba épülı kulcskompetenciák, az elıírt tananyag a kötelezı és választható foglalkozásokra, a követelmények, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, a beszámoltatás és számonkérés módja, a tanulók fizikai állapot mérési módja, a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, a tanulók értékelésének, minısítésének szempontjai.

4.3. Minıségirányítási program A Pedagógiai Program végrehajtása a minıségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minıségfejlesztési rendszert valósít meg: • • •

az oktatás és a nevelımunka mérhetıen eredményes ellátására, a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, a folyamatos fejlıdés garantálására.

A minıségirányítási programot az intézmény minıségbiztosítási csoportja készíti, majd az alkalmazotti közösség elfogadja. Iskolaszéki és diákönkormányzati véleményezés után a fenntartó hagyja jóvá a dokumentumot. A minıségfejlesztési munkaterv – összhangban az intézményi munkatervvel – tartalma: • • • •

a minıségfejlesztési folyamat szakaszai, az elvégzendı feladatok, az idıbeni ütemezés, a végrehajtásért felelıs személyek neve.

4.4. Intézményi munkaterv Az érintettek bevonásával az intézményvezetı készíti el az éves minıségirányítási tervvel összeegyeztetve. A nevelıtestületek jóváhagyásával lépnek életbe.

4.5. Tantárgyfelosztás Az iskola vezetısége készíti el a pedagógiai program alapján. Egységes tantárgyfelosztás készül az Általános Iskolában és a Mővészeti Iskolában. Az önkormányzat jóváhagyásával lép életbe.

4.6. Órarend A tantárgyfelosztás alapján az igazgatóhelyettesek vezetésével készül el az SZMSZ 6. pontja figyelembe vételével.

13

A



5. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 5.1. Az iskola szervezeti egységei A egyes szervezeti egységek élén, az igazgatót munkájában az alábbi felelıs beosztású vezetık segítik: a fı Intézmény általános igazgatóhelyettese, a tagiskolát vezetı igazgatóhelyettes, az alapfokú mővészetoktatás igazgatóhelyettese.

5.1.1. Az iskola igazgatója Az iskola egyszemélyi felelıs vezetıje az igazgató, aki maga hozza döntéseit és viseli a felelısséget a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenırzéséért. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és idıtartamra történik. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az intézmény mőködésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Kizárólagos jogkörébe tartozik: • • •

a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás.

Az igazgató felelıs: • • • • • • • • • • • • •

14

az intézmény rendeltetésszerő mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerének mőködésért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelı és oktatómunka biztonságos feltételinek megteremtéséért, a tanulóbalesetek megelızéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzésekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a jogszabályok által a vezetıhöz utalt feladatok ellátásáért,

A



5.1.2. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató közvetlen munkatársai az általános igazgatóhelyettes a tagiskolát vezetı igazgatóhelyettes és a mővészeti igazgatóhelyettes. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan idıre szól. Az igazgatóhelyettes és a többi vezetı beosztású pedagógus munkájukat munkaköri leírások valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóhelyettes és a más vezetı beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgató helyettesítési rendje: általános igazgatóhelyettes alsós munkaközösség vezetıje MIP vezetı Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

5.2. Az iskola vezetısége Az iskola vezetıségének tagjai: • igazgató, • általános igazgatóhelyettes, • mővészeti igazgatóhelyettes, • tagiskolát vezetı igazgatóhelyettes, • a szakmai munkaközösségek vezetıi, • a diákönkormányzatot vezetı tanár, • a közalkalmazotti tanács elnöke, • a reprezentatív szakszervezet vezetıje. Az iskola vezetısége az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az iskola vezetısége rendszeresen (legalább havonta egyszer) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésrıl írásbeli emlékeztetı készülhet. Az iskolavezetıség megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti le. Az iskola vezetıségének tagjai a belsı ellenırzési szabályzatban foglaltak szerint ellenırzési feladatokat is ellátnak. A belsı ellenırzési szabályzatot az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.

5.2.1. Az igazgatóhelyettesek személye Az intézményvezetı munkáját az általános, a tagiskolát vezetı és a mővészeti igazgatóhelyettesek, a munkaközösség vezetık segítik. 15

A



Az igazgatóhelyettesi, munkaközösség-vezetıi megbízást az intézményvezetı adja – nevelıtestületi véleményezés megtartásával – a határozatlan idıre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes.

5.2.2. Az igazgatóhelyettesek, jogköre és felelıssége Az igazgatóhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az igazgató irányításával végzik. Hatáskörük és felelısségük kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelısséggel tartoznak a vezetınek. Beszámolási kötelezettségük tevékenységi körükbe utalt mőködésre, irányításra és alkalmazottak munkájára vonatkozik. Ellenırzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az érdemi problémákat jelzik a vezetınek, konkrét megoldási javaslatot tesznek. Az általános és tagintézményt vezetı igazgatóhelyettesek feladatai: • Közvetlenül irányítja a pedagógusok és a technikai alkalmazottak munkáját. • Az igazgató közvetlen munkatársa. • Ellenırzi az igazgató útmutatásainak végrehajtását, az igazgató útmutatása szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében. • A nevelıtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és vezetıségi értekezletek elıkészítésében, vitájában, támogatja a végrehajtásukat. • A Pedagógiai Program, az SzMSz, az intézményi munkaterv, a hatályos rendelkezések továbbá az igazgató útmutatása alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenırzi a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. • Kiemelt feladatot lát el az intézményben a folyamatba ágyazott belsı ellenırzés területén. Ellenırzési feladatait az SzMSz-ben, az éves Ellenırzési Tervben leírtak, az igazgató utasításai valamint a teljesítményértékelés eljárásrendje szerint végzi. Tapasztalatait, észrevételeit az érintettekkel megbeszéli, az igazgatót tájékoztatja. • Nyilvántartja az SzMSz alapján a közvetlen irányítása alá tartozó technikai dolgozók hiányzását, gondoskodik a hiányzók helyettesítésérıl. • Elkészíti a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók éves szabadságolási tervét. • Összesíti a dolgozók túlmunkáját és hiányzását, majd határidıig leadja az iskolatitkárnak. • Nyilvántartja a pedagógusok hiányzását és gondoskodik a hiányzók helyettesítésérıl. • Részt vesz a tantárgyfelosztás, órarend és teremrend elkészítésében. • Az Ellenırzési Tervben foglaltak alapján ellenızi a naplókat, törzslapokat, nyilvántartásokat. • A szakmai munkaközösségekkel együttmőködve támogatja a nevelıtestület által elfogadott pedagógiai innovációk gondozását, az adaptív programok, szakmai projektek megvalósítását.

16

A



Különleges felelıssége • Tervezés, szervezés, pedagógiai munka. • A pedagógusok adminisztratív tevékenységének irányítása, ellenırzése, a munkavégzésükhöz szükséges feltételek biztosítása. • Az SzMSz-ben meghatározott közalkalmazottak közvetlen irányítása, ellenırzése, a munkavégzésükhöz szükséges feltételek biztosítása. • Az iskolai rendezvények lebonyolításához szükséges feltételek megteremtésének segítése. • Javaslataival segíti a pedagógusok és az SzMSz alapján a közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak munkájának anyagi elismerését. • Javaslataival segíti a tanulók jutalmazására, lehetséges támogatására vonatkozó pénzügyi tervezést. • Ellenırzi a pedagógusok adminisztratív feladataival kapcsolatos célkitőzések és a nevelıtestület valamint az igazgató ide vonatkozó határozatainak megvalósulását. • Ellenırzi és értékeli a pedagógusok tanügyi dokumentációit. • Ellenırzi a pedagógusok munka- és foglalkozási rendjét, az adminisztrációs munka minıségét. • Cél- és tematikus ellenırzést végez az Ellenırzési Terv alapján. • Félévkor értékeli az adminisztrációs munkát. • Ellenırzi és értékeli az SzMSz alapján közvetlenül az irányítása alá tartozó közalkalmazottak munkavégzését. • Ellenırzési feladatait az SzMSz-ben, az éves Ellenırzési Tervben leírtak, az igazgató utasításai valamint az IMIP-ben rögzített teljesítményértékelési eljárásrend szerint végzi. Az alapfokú mővészetoktatási intézményegység-vezetı feladatai: • A mővészetoktatásra vonatkozó tantárgyfelosztás elıkészítése. • A pedagógiai munka tervezése, szervezése, ellenırzése a mővészetoktatás területén. • A tanév helyi rendjének tervezése (eltérhet az általános iskolai tanév helyi rendjétıl) a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet értelmében. • A munkaterv, rendezvényterv elkészítése a mővészetoktatás területén. • Az eszközbeszerzés megtervezése a mővészetoktatás területén. • A bizonyítványok, igazolások ellenjegyzése a mővészetoktatás területén. • A munkaközösségek irányítása a mővészetoktatás területén. • A PP, az IMIP és az intézményi esélyegyenlıségi program megvalósításának irányítása, ellenırzése, a dokumentumok karbantartása, követése a mővészetoktatás területén. • A szabadságolási terv elkészítése az alapfokú mővészeti iskola intézményegységben alkalmazottak körében. • A beosztott pedagógusok adminisztrációs munkájának ellenırzése 17

A



5.3. Vezetık kapcsolattartási és helyettesítési rendje Az intézmény nyitva tartása idején felelıs vagy megbízott vezetınek kell az intézményben tartózkodnia. Az igazgatót akadályoztatása esetén az - azonnali döntést nem igénylı munkáltatói és gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelısséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A mővészeti iskolában a napi ügyek bonyolításában a mővészeti igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes a munkáltatói és gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyeket is képviseli. Tartós távollétnek minısül az igazgató legalább két hetes távolléte. Az intézményvezetı tartós távolléte esetén a vezetıi jogkör gyakorlására írásos meghatalmazást ad az ıt helyettesítı kolléga részére. A vezetık kapcsolattartását az Intézményi Minıségirányítási Program tartalmazza.

5.4. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok elıírása a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

5.5. Vezetıi struktúra

18

A



6. Az intézmény mőködési rendje 6.1. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása Az iskola épülete szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel 7.00 órától délután 19.00 óráig tart nyitva. A tornaterem 21.00 óráig. Az iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján az épület ettıl eltérı idıpontban illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi idıben hétfıtıl csütörtökig a nyitva tartás idején belül reggel 8.00 óra és délután 16.oo óra között, pénteken 8.00 óra és délután 14.oo óra között az iskola vezetıségének legalább egy tagjának az iskolában kell tartózkodnia. A vezetık benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétıl a vezetı beérkezéséig az ügyeletes nevelı, a délután távozó vezetı után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelıs az iskola mőködésének rendjéért, valamint ı jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egy idıben és egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelıtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában egyidejőleg 5 fı ügyeletes nevelı kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelık felelısségi területe az alábbi épületrészekre, udvar részekre terjed ki: Földszint 1 fı I. emelet 2 fı II. emelet 2 fı A tanuló a tanítási idı alatt csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfınöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 11.45 órától 19.00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettıl eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi idıben a nevelıi és a tanulói hivatalos ügyek intézése a iskolatitkári irodában történik 8.00 óra és 14.00 óra között.

19

A



Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók és a nevelık tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, • a tőz- és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatában valamint a tanulói Házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületébıl elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsısorban a hivatalos nyitva tartási idın túl és a tanítási szünetekben – külsı igénylıknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külsı igénybe vevık, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni tilos. A dohányzóhely épületen kívüli kijelölése az igazgató feladata.

6.2. A tanév helyi rendje Az általános rendrıl a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév szeptember 1-jétıl a következı év augusztus 31-ig, a szorgalmi idı június 15ig tart.

20

A



A tanév helyi rendjét és kapcsolódó fı feladatokat a nevelıtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: • az értekezletek idıpontja, • a rendezvények és ünnepségek módja és idıpontja, • a tanítás nélküli munkanapok programja és idıpontja, • a javítóvizsgák rendje, • a tanítási szünetek idıpontja, • a bemutató órák és foglalkozások idıpontja és rendje, • a nyílt napok idıpontja és rendje. A tanév helyi rendjét a balesetvédelmi oktatással az osztályfınök az elsı tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülık tájékoztatására az elsı szülıi értekezleten kerül sor. Az alapfokú mővészetoktatás intézményegységben: A tanév rendjét a miniszteri rendelethez alkalmazkodva az intézményegység-vezetı határozza meg: a szorgalmi idı elsı és utolsó napját jelöli meg a tanítási év elsı és utolsó hetének keretében. A szorgalmi idı két félévbıl áll. Eltérı rendelkezés hiányában az I. félév a szorgalmi idı elsı napjától január 31. napjáig, a II. félév február 1. napjától a szorgalmi idı utolsó napjáig tart. A vizsga idıpontját az intézményegység-vezetı határozza meg a szorgalmi idı utolsó három hetében az érintett munkaközösségek javaslata alapján. Az intézményben tanítás nélküli munkanap lehet a tanév folyamán – a nevelıtestület által a tanév munkatervében meghatározott pedagógiai célra – 5 munkanap.

6.3. Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: • az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelıen, • az órarend alapján, indokolt esetben A, B heti ciklusban, • a kijelölt pedagógusok vezetésével, • a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik. A napi tanítási idı: 8.00-tól 19.00-ig tart heti órarend alapján. A tanulók az iskolában minden tanítási napon 8.oo-tól 8.15-ig fogadáson vesznek részt, mely napközi ellátásunk részét képviseli. Az elsı tanítási óra reggel 8.20 órakor kezdıdik. A délutáni foglalkozásokat – szakkör, napközi, tanulószoba (továbbiakban: foglalkozások) – 19.00 óráig be kell fejezni. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szünetet rendelhet el. A tanítási órák idıtartama 45 perc. Eltérı esetekben a változtatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a „Házirend” tartalmazza. 21

A



Az alapfokú mővészetoktatás intézményegységben Az alapfokú mővészetoktatás intézményegységbe járó tanulók e tevékenységüket kötelesek az osztályfınöküknek bejelenteni, illetve az egyéb más intézmény munkájában (sportegyesület, mővészeti együttes, stb.) való részvételükrıl elızetesen a mővészeti iskolai egység vezetıjét tájékoztatni. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek közismereti tanítási órákkal, illetıleg munkaidejükkel. A fıtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit – ha lehetséges – kapcsoljuk a kötelezı tárgyi órákhoz. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben – a körülményektıl függıen – az intézményegység-vezetıje másképp is rendelkezhet. Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétıl, illetve ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága, teremhiány, stb. indokolja, a csoportos órák – elıképzı, a csoportos hangszeres elıképzı és a B tagozatosok óráinak kivételével – heti egy alkalommal összevonhatók. A megtartott hangszeres órákat a fıtárgyi naplóban dátum szerint a szolfézs és egyéb kötelezı tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idı elıtt 10 perccel a tanítás színhelyén megjelenni. A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét az iskolai órarend határozza meg. A mővészeti intézményegység végleges órarendjét legkésıbb szeptember 20-ig, illetve február 15-ig kell összeállítani. A tanulók beosztását a fıtárgyi napló órarend részében kell feltüntetni, melynek másolatát az iskola összesítı órarendjéhez is mellékelni kell. A tanulók létszámában, órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár 48 órán belül köteles jelenteni az intézményegységvezetınek. A tanuló egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva ezzel a felkészülés lehetıségét. A tanítási órák idıtartamát a nevelési-oktatási terv óraterve határozza meg. Hangszeres fıtárgyi órák: • „A” tagozat • „B” tagozat

heti 2 x 30 perc heti 2 x 45 perc

Csoportos órák: Az érvényes rendeletek alapján egy tanítási óra idıtartama 45 perc. • Elıképzı heti 2 x 45 perc • Szolfézs heti 2 x 45 perc • Kamarazene (fıtárgy) heti 2 x 45 perc • Képzımővészet heti 6 óra Az Oktatási Minisztérium által kiadott alapfokú mővészetoktatás tantervi programjában foglaltak szerint. 22

A



6.4. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb idıtartama 10 perc a csengetési rend szerint, idejük nem rövidíthetı. A tantermeket minden óraközi szünetben szellıztetni kell teljes légcserével. Az óraközi szünetet – a kijelölt étkezési idın kívül – a tanulók – lehetıség szerint – az udvaron, szabad levegın töltik. Az étkezést 12.00 és 14.00 óra között kell lebonyolítani. A csengetés rendjét a házirend tartalmazza.

7. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

8. A tanulók által elıállított dolgok vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésében közremőködı tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közremőködı tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegrıl az adott iskolai foglalkozást vezetı iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembevételével az iskola igazgatója dönt.

9. Tanulói házirend és hiányzások 9.1. Házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét az SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg, melynek betartása minden tanuló számára kötelezı.

23

A



A Házirend megállapítja a tanulók számára: • a munkarendet, • az elvárt mindenkori viselkedést, a tiltott magatartási formákat, • a jogokat és gyakorlási módjukat, • a kötelezettségeket és azok végrehajtási módját, • a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét, • a távolmaradások igazolásának módját, • a jutalmazások és fegyelmezések szabályait, • a megbízatást teljesítı felelısök feladatait, • a helyiségek és intézményi területek használati rendjét, • a szükségtelen dolgok behozatalának tiltását illetve feltételhez kötését, • a kártérítések rendezésének módját. A Házirendet az intézményvezetı készíti elı és a nevelıtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Elfogadásakor, módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

9.2. A hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon, valamint az intézmény hivatalos rendezvényein. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóban az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követıen. A tanuló havi mulasztásait az osztályfınöknek a napló megfelelı rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. Betegség esetén orvosi igazolás szükséges. Családi esemény miatti hiányzásról tanévenként 3 alkalomra a szülı indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A szülı elızetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet tanévenként további 3 napig az osztályfınök, ezen túl az igazgató engedélyezhet (a tanuló elımenetele, magatartása, mulasztásai alapján). A hiányzások miatti tanulmányi lemaradást az osztályfınök illetve a szaktanárok által meghatározott határidıig pótolni kell.

9.3. Az igazolt és az igazolatlan hiányzás A késést és a hiányzást a pedagógus az osztálynaplóba köteles bejegyezni. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülıi és orvosi indoklását az osztályfınök mérlegeli, s azokat – a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. Igazolt mulasztás: orvosi igazolás vagy elızetes engedély alapján. Igazolatlan mulasztás: amennyiben az indoklás nem fogadható el.

24

A



A késéseket össze kell adni, és a tanulónak igazolnia kell. Az igazolatlan késés fegyelmi vétségnek minısül. A mulasztások hátterének felderítését az osztályfınök a gyermekvédelmi felelıssel együtt végzi. Ismétlıdı igazolatlan távollét után a szülıkkel fel kell venni a kapcsolatot. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendık ellátása az osztályfınök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelı fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenırzı könyvön keresztül a szülı tudomására kell hozni. • Elsı ízben igazolatlan mulasztás esetén a szülıt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell. Tudnia kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeirıl. • Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfınök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles a "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" címő nyomtatványt kitölteni, és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelısét értesíteni az ismét igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs a Sóskúti Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat közremőködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülıjét. A tanórán kívüli foglalkozásokról történı távolmaradást is igazolni kell. Az igazolást a foglalkozást vezetı pedagógus láttamozza, az osztályfınök győjti. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

10. A dolgozók munkarendje 10.1. A vezetık munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében (8 órától 16 óráig általános iskola, alapfokú mővészetoktatásban résztvevı) felelıs vezetınek kell az épületben tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétıl az ügyeletes nevelı beérkezéséig a technikai dolgozók felelnek az iskola mőködési rendjéért. A vezetı beérkezéséig az ügyeletes nevelı, a délután távozó vezetı után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelıs az iskola mőködésének rendjéért, valamint ı jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A vezetı akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetıi helyettesítési rendje határozza meg az ügyeletes vezetı személyét.

25

A



10.2. Az alkalmazottak általános munkarendje A zavartalan mőködés érdekében az alkalmazottak munkarendjét a törvényi elıírások figyelembevételével az intézményvezetı határozza meg, s a munkaköri leírásokban kerül rögzítésre, melyet az igazgató készít el. Az igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a szabadságok kiadására.

10.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelezı órákból, valamint tanórán kívüli nevelı-oktató munkából és a tanulókkal való foglalkozás felkészüléséhez szükséges idıbıl áll. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. Kérelem esetén a tanórák elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik. A pedagógus köteles munkakezdése elıtt 15 perccel korábban a munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A munkából való távolmaradást elızetesen kérvényezni kell a helyettesítés megszervezése érdekében. A munkavállaló köteles idıben jelezni távolmaradását úgy, hogy a szakfeladat ellátása biztosítható legyen. Az „anyanapok” igénybevételére csak elızetes egyeztetés után kerülhet sor. A pedagógust hiányzása esetében – lehetıség szerint - szakszerően kell helyettesíteni, ezért a tanmenetet vagy a tananyagot el kell juttatni a helyettesítı pedagógusnak.

10.4. A többi alkalmazott munkarendje A technikai dolgozók munkarendjét – vonatkozó jogszabályok betartásával – az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a feladatok zökkenımentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük elıtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Az aránytalan megterhelés elkerülése valamint a feladatok teljes körő ellátása érdekében a helyettesítési rendet a dolgozók az igazgatóhelyettessel közösen határozzák meg.

26

A



10.5. A dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei: • az intézmény zavartalan feladatellátása, • a dolgozók egyenletes terhelése, • rátermettség és alkalmasság, • szükséges szakmai felkészültség. A 3 hónapnál hosszabb idıtartamra vonatkozó megbízást (állandó helyettesítés, kötelezı óraszám feletti tanítás, munkatervi feladat ellátása, stb.) az igazgató adja az igazgatóhelyettesek javaslatai alapján.

11. A pedagógiai munka belsı ellenırzése Az iskolai belsı ellenırzés feladatai: • biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályokban, és egyéb belsı szabályzatokban, az iskola Pedagógiai Programjában elıírt) mőködését; • segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését; • az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérıl; • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt, • szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei: • A belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: o az ellenırzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; o az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; o az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; o az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

27

A



A belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: o az ellenırzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni; o az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni; o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével; o hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei: • Az ellenırzött dolgozó jogosult: o az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; o az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. • Az ellenırzött dolgozó köteles: o az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni; o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai: • Az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. • Az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. • Az ellenırzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött, vagy annak felettese) kéri. • Hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek: • a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét; • a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik: Igazgató: • ellenırzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; • ellenırzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegő munkáját; • ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását; • elkészíti az intézmény belsı ellenırzési szabályzatát; • összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet; • felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett.

28

A



• Folyamatosan ellenırzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a mőszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: • az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetıképességét, • a pénzkezelés, a pénztár szabályszerő mőködését, • a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggı tevékenységet, • az intézmény mőködéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, • a vagyonvédelemmel kapcsolatos elıírások betartását, • a leltározás és selejtezés szabályszerő végrehajtását. Igazgatóhelyettes: folyamatosan ellenırzi a hozzá beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: • a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét; • a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; • a pedagógusok adminisztrációs munkáját; • a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét; • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, • az esélyegyenlıség, integráció megvalósulását. MIP vezetı: • az IMIP folyamatos mőködtetése és a fenntarthatóságának biztosítása, ellenırzése, ennek érdekében: • a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét, • a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, • a pedagógusok adminisztrációs munkáját, • a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét, • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, • esélyegyenlıség, integráció megvalósulását. Munkaközösség-vezetık: • folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervezı munkáját, a tanmeneteket; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, o a pedagógusok adminisztrációs munkáját, o a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét, o a nevelı és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel), o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, • esélyegyenlıség, integráció megvalósulását. 29

A



Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért az igazgató a felelıs. Az intézményben – mint közpénzek felhasználásában résztvevı költségvetési szervben – belsı ellenırzési rendszer mőködik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelésérıl. A pénzügyi belsı ellenırzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény mőködését fejlessze, és eredményességét növelje. A belsı ellenırzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen értékeli illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési valamint ellenırzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belsı ellenırzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belsı ellenırzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belsı ellenırzési tevékenység megszervezéséért a belsı ellenırzési vezetı a felelıs. A belsı ellenırzési vezetıi feladatokat az intézményben az igazgató látja el. A belsı ellenıri tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belsı ellenırzése látja el.

12. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályokban, az iskola Pedagógiai Programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését, • segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, • szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez!

A nevelı és oktató munka belsı ellenırzésére jogosult dolgozók: 30

A


• • • •


igazgató, igazgatóhelyettes, MIP vezetı, munkaközösség-vezetık.

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: • a pedagógusok munkafegyelme, • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelı és oktató munka színvonala, eredményessége a tanítási órákon: o az órára történı elızetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, eljárások, o a tanulók munkája és magatartása valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetısége határozza meg.) • a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, • az esélyegyenlıség, integráció biztosítása, • a gyermek- és ifjúságvédelem, • a közösségformálás.

13. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 13.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülık és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskola közösségei: az alkalmazotti, szülıi és tanulói közösségek összessége. • a nevelıtestület, • a közalkalmazottak közössége, a tagintézmény közalkalmazottainak közössége, • a mővészeti iskola tagozatai, • a szakmai munkaközösségek, • a diákönkormányzat, 31

A



• az iskolaszék, • a szülıi közösség.

13.2. Az iskolai alkalmazottak - a közalkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetıségeit a magasabb jogszabályok (elsısorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény, a Közoktatásról szóló Törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és Kollektív Szerzıdése rögzítik.

13.3. A nevelıtestület A nevelıtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört és az alapfokú mővészetoktatásban oktatói állást betöltı alkalmazottja. A nevelıtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelıtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazottakon túl az alábbi döntési jogkörökkel rendelkezik: • a Nevelési Program, Pedagógiai Program és módosításainak elfogadása, • a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és módosításainak elfogadása, • a Házirend elfogadása, • az Intézményi Minıségirányítási Program és módosításainak elfogadása, • az intézmény éves munkatervének elkészítése, • az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, • a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása (ezen döntési jogkörét a nevelıtestület a következık szerint gyakorolja: az alsó tagozatos tanulók ügyében az alsó tagozatos nevelık közössége, a felsı tagozatos tanulók ügyében a felsı tagozatos nevelık közössége hozza meg a döntést), • a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, • az intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át, • jogszabályokban meghatározott más ügyek. A nevelıtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben: • a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során valamint az igazgatóhelyettes megbízása illetve megbízás viszszavonása elıtt, • az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök elhasználásának megtervezésében, • az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában. 32

A



A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelıtestület az alábbi értekezleteket tartja: • alakuló értekezlet, • tanévnyitó értekezlet, • tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • félévi értekezlet, • havonta munkaértekezlet, • évi két alkalommal nevelési értekezlet vagy szakmai nap. Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelıtestület tagjainak 30 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetısége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelıtestület döntéseit – ha errıl magasabb jogszabály, illetve a Szervezeti és Mőködési Szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A nevelıtestület személyi kérdésekben – a nevelıtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelıtestületi értekezletrıl jegyzıkönyvet kell vezetni. A nevelıtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

13.3.1. A nevelıtestület át nem ruházható jogköre A nevelıtestület egészének kell dönteni a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, a Házirend, az Intézményi Minıségirányítási Program elfogadásáról. A korlátozás a döntést elıkészítı folyamatra nem vonatkozik, az elıkészítés céljából a nevelıtestület bizottságot hozhat létre.

33

A



13.3.2. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelıtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az alsó tagozatos tanulók esetében az alsó tagozaton tanítók, a felsı tagozatos tanulók esetében a felsı tagozaton tanító pedagógusok. Az osztályozó értekezletet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vezeti, aki az osztályozó értekezletet követı nevelıtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekrıl a nevelıtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelıtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni.

13.4. A munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: 13.4.1 A nevelık szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösséghez a tanítók érdeklıdésük alapján önként csatlakozhatnak. Az iskolában jelenleg az alábbi szakmai munkaközösségek mőködnek: • Alsós munkaközösség o Tagjai: tanítók, napközis nevelık • Sport, szabadidı munkaközösség o Tagjai: tanulószoba-vezetık, testnevelés szakos pedagógusok • Társadalomtudományi - humán munkaközösség o Tagjai: magyar, történelem és idegen nyelv szakos pedagógusok • Természettudományi - reál munkaközösség o Tagjai: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika szakos pedagógusok • Mővészeti, munkaközösség o Tagjai: rajzot, éneket és technikát tanítók, alapfokú mővészetoktatásban tanítók. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

34

A



A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelıtestület az alábbi jogköröket ruházza át: • A tankönyvek és más tanulást segítı eszközök kiválasztása. • A továbbképzési programok kiválasztása: a munkaközösségek tesznek javaslatot tagjaik továbbképzésben való részvételére, felvételükre a továbbképzési tervbe. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: • a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység tervezése, szervezése, irányítása, ellenırzése és értékelése, • az iskolai nevelı és oktató munka belsı fejlesztése, korszerősítése, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenırzése, mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az iskolai belsı vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok véleményezése, felhasználása, • a munkaközösség vezetıjének megválasztásában javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezetı személyére, • segítségnyújtás a munkaközösség vezetıje részére az éves munkaterv valamint a munkaközösség tevékenységérıl készülı elemzések, értékelések elkészítéséhez, • a pályakezdı pedagógusok munkájának segítése, • új munkatársak támogatása. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítését pályakezdık esetén a Gyakornoki Szabályzatban foglaltak alapján, új munkatársak támogatása és egyéb esetekben megvalósuló segítségnyújtás formáját és kereteit a munkaközösségek által megbeszéltek alapján történik. Munkaközösségek feladatainak bıvülése: • gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, • szabadidı hasznos eltöltésével összefüggı feladatok, • SNI-s, BTM és HHH tanulók integrációját, esélyegyenlıségét szolgáló feladatok végrehajtásának segítése, • részvétel az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében.

35

A



13.4.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolata A nevelıtestület tagjai aktívan részt vesznek a szakmai munkaközösségek munkájában. A szakmai munkaközösségek egymás között kapcsolatot tartanak, együttmőködnek, tájékoztatást nyújtanak. Az aktuális eseményekrıl az iskolai vezetıségi üléseken és az értekezleteken rendszeresen beszámolnak. A munkaközösségek együttmőködnek a társintézményekkel, azok munkaközösségeivel. A szakmai munkaközösségek maguk határozzák meg mőködési rendjüket és programjukat. A munkaközösségek az iskola pedagógiai és esélyegyenlıségi programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját munkaközösség-vezetık irányítják. A munkaközösségek vezetıit a munkaközösség tagjainak javaslatára - az igazgató egyetértésével – az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetıi munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösségek éves munkaterve többek között tartalmazza: • az együttmőködésük, kapcsolattartásuk rendjét, • a munkájuk összehangolását, • a tájékoztatás formáját, • az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésének tervét.

13.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, errıl tájékoztatnia kell a nevelıtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelıtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

36

A



13.4.4. Integrált Pedagógiai Rendszer - IPR Az esélyegyenlıség, integráció biztosítása érdekében az intézményben létrejön az IPR csoport. Az iskolai IPR a térségi szintő munkacsoport munkájára építve, azzal együttmőködve végzi feladatát. Vezetıje a térségi szintő iskolai munkacsoport intézményi képviselıje. Feladata: IPR menedzsment kialakítása, cselekvési terv kidolgozása, feltételek meghatározása, az iskolai esélyegyenlıségi programban leírtak szerinti mőködtetés. Tevékenysége: a halmozottan hátrányos helyzető (HHH) tanulók, a sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdı (BTM) a tanulók nyomon követése, adatkezelés, a változások dokumentálása, jelentése, a szülık tájékoztatása, együttmőködés, kapcsolattartás. Munkáját az IPR menedzsment által létrehozott intézkedési terv alapján végzi. Az IPR menedzsment együttmőködik a szakmai munkaközösségekkel, a nevelıtestülettel, az intézmény vezetıségével, valamint a társintézményekkel. Tevékenységérıl félévente rendszeresen beszámol. Az IPR menedzsment, valamint kiemelten az alsós és a felsıs osztályfınökök az esélyegyenlıség biztosításával, az integrációt szolgáló feladatok segítésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendıket a Gyermekjóléti Központ és az Egységes Szakszolgálat munkatársaival együttmőködve végzi az intézményvezetık által megkötött együttmőködési megállapodások alapján. A kapcsolattartás az intézményi kapcsolattartó útján valósul meg.

13.5. A szülık közösségei 13.5.1 A Szülıi Munkaközösség Az iskolában, a magasabb jogszabályokban elıírtak alapján az intézmény mőködésében érdekelt személyek és szervezetek együttmőködésének elımozdítására, a nevelıoktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére szülıi munkaközösség mőködik. A szülıi munkaközösség érdekegyeztetı szerv. Az osztályok szülıi szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, ez a szülıi munkaközösség (SZMK). Az osztályok szülıi munkaközösségei a szülık körébıl vezetıt választanak.

37

A



Az osztályok szülıi munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott vezetı vagy az osztályfınök segítségével juttathatják el az iskola vezetéséhez. Az iskolai szülıi munkaközösség legmagasabb szintő döntést hozó szerve az iskola szülıi munkaközösség választmánya. Az iskolai szülıi munkaközösség választmányának munkájában az osztályok szülıi munkaközösségeinek tagjai vehetnek részt. (2 fı osztályonként). Az iskolai szülıi munkaközösség választmánya a szülık javaslatai alapján megválasztja az iskola szülıi munkaközösség alábbi tisztségviselıit: elnök, elnökhelyettes, pénztáros. Az iskolai szülıi munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai Szülıi munkaközösség választmánya az iskolai szülıi értekezleten akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülıi munkaközösség választmányát, az iskolai szülıi értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységérıl. A szülıi munkaközösség részére érkezett iratokat bontatlanul kapja meg a szervezet elnöke. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. Ha az ügy elintézésére a szülıi munkaközösség jogosult, döntését legkésıbb az iktatástól számított 30. napon követı ülésén köteles meghozni. A szülıi munkaközösség jogkörei: Döntési jogkör: Saját mőködési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselıinek megválasztása. Egyetértési jogkör: SZMSZ elfogadásakor, Házirend elfogadásakor, Pedagógiai Program elfogadásakor, Intézményi Minıségirányítási Program elfogadásakor, illetve, valamennyi olyan kérdésben, amelyet magasabb jogszabály illetékességi körébe utal. Javaslattevı jogkör: a nevelés-oktatás mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben: az oktatási intézmény irányítását, a vezetı személyét, az intézmény egészét érintı, a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben. A szülıi munkaközösség feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. 38

A



13.5.2 Az iskolaszék Az iskolai autonómia és demokrácia kiteljesítése érdekében a intézményben iskolaszék mőködik. Ennek tagjai egyenlı számban a fenntartó, a szülık, a diákok és a pedagógusok képviselıi. Az iskolaszék maga állapítja meg mőködése rendjét, munkaprogramját és választja meg képviselıit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék jogait az oktatási törvény szabályozza. Az iskolaszék részére biztosított jogok Döntési jogkörrel rendelkezik: - mőködési rendjének, munkaprogramjának meghatározásában, - tisztségviselıinek megválasztásában, - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelıtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházta. Egyetértési jogot gyakorol: - az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának és - házirendjének az elfogadásakor, - a tankönyvrendelés összeállításakor, - az iskola Pedagógiai Programjának, szervezeti és mőködési szabályzatának, házirendjének megismerhetıségi szabályainak szabályozásánál. Véleményt nyilváníthat: - az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - a szülıket anyagilag is érintı ügyekben, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Javaslattevı jogkörrel rendelkezik: - a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezetı személyét, - az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintı valamennyi kérdésben.

13.5.3 A szülıi jogok bıvülése: 13.5.3.1.. A közérdekő igény érvényesítésének joga A szülınek jogában áll eljárást indítani közérdekő igényérvényesítés céljából. Erre akkor van lehetıség, amikor konkrétan nem határozható meg a jogaiban sértett személy, személyek, illetve a veszélyeztetett személy, személyek köre. A szülı felléphet olyan esetben is, amikor úgy látja, hogy valamely oknál fogva konkrétan meg nem határozható személyeket, a szolgáltatást igénybe vevık meg nem határozható körét sérti, vagy 39

A



veszélyezteti valamely döntés vagy mulasztás. A szülı eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetıjénél, fenntartójánál, a jegyzınél, az oktatási hivatalnál, hatóságnál. Közérdekő igényérvényesítés történhet: szóban, írásban, elektronikus úton. A megoldás módja: • a szülıvel történı megbeszéléssel, • a bejelentı bevonásával történik a legmegfelelıbb megoldáskeresés; • ha nem az intézmény az illetékes, akkor az írásbeli bejelentést tovább kell küldeni a fenntartóhoz; • végül: érdemi vizsgálat végzése, szükséges döntés meghozatala. A bejelentést 30 napon belül el kell bírálni. Az intézkedések köre: abban az esetben, ha a közérdekő igénybejelentés alaposnak bizonyul, az intézkedésre jogosultnak illetve a kötelezettnek gondoskodnia kell: • a jogszerő illetıleg a közérdeknek megfelelı állapot helyreállításáról, • a szükséges intézkedések megtételérıl, • a feltárt hibák okainak megszüntetésérıl, • az okozott sérelem orvoslásáról, • indokolt esetben felelısségre vonás kezdeményezésérıl.

14. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. A tanulók és az egy osztályban tanító pedagógusok vezetıje az osztályközösség élén álló osztályfınök. Az osztályfınököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfınök szervezi és irányítja a közösségi életet és érdemben foglalkozik a rábízott gyermekek egyéni gondjaival. Indokolt esetben jogosult nevelıi osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt a tanulók azokon az órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulói létszám (idegen nyelv, informatika, stb.). Mővészetoktatásban résztvevı azonos tudásszinttel rendelkezı tanulók csoportjai.

40

A



14.1. Tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói jogviszony létesítésérıl – a körzeti feladatok ellátása mellett -, a felvételrıl, az átvételrıl az igazgató dönt. Az általános iskola 8 évfolyamos, ahol a tanulók 6-16 éves korig vannak jogviszonyban. Tanulói jogviszony létesítésekor az óvodai szakvélemény alapján normál osztályba javasolt tanulókat a szülı kérésének megfelelıen általános tantervő osztályba soroljuk. A Nevelési Tanácsadó javaslata alapján - ha a szükséges létszám megvan - az elsı osztályos tanulót fejlesztı osztályba soroljuk. A tanuló a speciális osztályba csak a Pest Megye Önkormányzata 1. Sz. Tanulási Képességvizsgáló Szakértıi, Rehabilitációs és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ határozata alapján kerülhet. Az iskola a szülık tájékoztatása érdekében nyílt napokat szervez, illetve a beíratást megelızıen szülıi értekezletet tart, ahol szülık tájékoztatást kapnak az iskola mőködésérıl, a nevelési célokról, a tantárgyi rendszer felépítésérıl. Itt mutatkoznak be az elsı osztályokat vezetı tanítók is. Az iskola a leendı elsı osztályosok szüleit szükség esetén írásban is tájékoztatja az iskolával kapcsolatos fontos kérdésekrıl.

14.2. A tanulói jogviszony megszőnése A tanuló jogviszonya megszőnik: • a 8. osztály befejezését követıen a bizonyítvány átadásakor, más iskolába történı beiratkozáskor, • 16. életév betöltését követı tanév zárásakor a bizonyítvány átadásával. A beiratkozások idıpontját minden tanévben, a helyben szokásos módon hozzuk nyilvánosságra.

14.3. Tanulói jogok, kötelességek Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulók jogait és kötelességeit az oktatási törvény részletesen tartalmazza. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselıket választja meg: 2 fı diák képviselı az iskolai diákönkormányzat vezetıségébe 5. osztálytól kezdıdıen.

41

A



14.4. A diákönkormányzat szervezete és mőködési feltételei Az intézmény Diákönkormányzatának legfıbb szerve a DÖK vezetısége, amely osztályonként 2 fı diákképviselıbıl áll. A diákképviselıket az osztályok a tanév elsı két hetében választják meg. A DÖK elnököt választ, dönt saját mőködésérıl. A Diákönkormányzatot az elnöke képviseli. A Diákönkormányzatot segítı pedagógus részt vesz a DÖK vezetıségi ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A DÖK vezetıségi ülésein és az évi rendes Diákközgyőlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a DÖK vezetıséget a tanulókat érintı kérdésekrıl. A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor a Diákönkormányzati szerv, a diákképviselık valamint az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás kérdésében a Diákönkormányzatot véleményezési - egyetértési jog illeti meg.

15. A tanulók dicsérete és fegyelmezése 15.1. A dicséret és jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: • kiemelkedı tanulmányi munkát végez, • tanulmányi versenyeken eredményt ér el, • kitartóan szorgalmas, • példamutató közösségi magatartást tanúsít, • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sportteljesítményt ér el, • egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez. A tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyeken, bemutatókon, intézményi szinten elsı 3, területi szinten elsı tíz, megyei elsı 15 és országos elsı 20 helyezést ér el. Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége elıtt vehetnek át.

15.2. A dicséret és jutalmazás formái A kiemelkedı tanulói teljesítményt különbözı jutalmazási formákkal értékeljük, ezek az alábbiak: • szaktanári dicséret, • napközis nevelıi dicséret, • osztályfınöki dicséret, • igazgatóhelyettesi dicséret, • igazgatói dicséret, 42

A



• • • •

dicsérı oklevél, nevelıtestületi dicséret, év diákja, 5-8. évfolyamon a tantestület véleménye alapján Andreetti emlékérem, a 8. évfolyamot befejezı diákok körébıl a tantestület véleménye alapján • egyéb tárgyi jutalmazás. 3 db azonos kategóriájú dicséret után már a következı fokozatú járhat. Tanulmányi munka értékelésében: • 50 db 5-ös összegyőjtéséért osztályfınöki dicséret, • 100db 5-ös összegyőjtéséért igazgatói dicséret, • 150db 5-ös összegyőjtéséért tantestületi dicséret, • 200db 5-ös összegyőjtéséért polgármesteri dicséret jár a tanulóknak. Az év legeredményesebb diákja külön elismerésben részesülhet, illetve a nyolcadik év befejezése után Andreetti díjat kaphat a tantestület véleménye alapján. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítélésérıl az erre jogosult nevelı (szaktanár, napközis nevelı, osztályfınök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

15.2. A tanulókkal szembeni fegyelmezı intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi – a házirendben foglaltak be nem tartása, igazolatlan mulasztás, tanulóhoz nem méltó magatartás, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének –, fegyelmi intézkedésben részesítendı, melynek formáját a cselekmény súlyától függıen kell alkalmazni: A fegyelmi intézkedések formái: • szóbeli figyelmeztetés, • írásos fegyelmi intézkedés: - nevelıi figyelmeztetés, intés, megrovás, - osztályfınöki figyelmeztetés, intés, megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, - nevelıtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás. Az egyeztetı eljárás rendjét az intézmény házirendje tartalmazza.

15.3. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesítendı. A felelısségre vonás eljárásmódját jogszabály határozza meg.

43

A



15.4. A tanuló kártérítési felelıssége Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, az érték megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: Gondatlan károkozás esetén: max. minimálbér 50 %-a Szándékos károkozás esetén: max. minimálbér ötszöröse Az okozott kárról az osztályfınök értesíti a szülıt, az igazgató (gazdasági vezetı) feladata a kártérítés rendeztetése a gondviselıvel.

16. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 16.1. Az igazgatóság és a nevelıtestület A nevelıtestület különbözı közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus-vezetık és a választott képviselık útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • az iskolavezetıség ülései, • a különbözı értekezletek, • megbeszélések. Ezen fórumok idıpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetıtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelıket. Az iskolavezetıség tagjai kötelesek: • az iskolavezetıség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseirıl, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetıség felé. A nevelık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetıjük illetve választott képviselıik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetıségével.

16.2. A vezetı és az iskolaszék, a szülıi közösség közti kapcsolattartás rendje Az iskolaszékkel – annak hiányában a szülıi szervezettel – való együttmőködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselıje az együttmőködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. 44

A



Az iskolaszék képviselıjét meg kell hívni a nevelıtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha az iskolaszék az intézmény mőködésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelıtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelıtestület tájékoztatásáról illetıleg a vélemény és a javaslat elıterjesztésérıl az igazgató gondoskodik.

16.3. A nevelık és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról • az igazgató a DÖK vezetı közremőködésével o az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén kéthavonta, o a diákközgyőlésen évente legalább egy alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetıtáblán keresztül folyamatosan, • az osztályfınökök az osztályfınöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel és az iskolai szülıi munkaközösséggel.

16.4. A nevelık és a szülık Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról • az igazgató o az iskolai szülıi munkaközösség ülésén, • az osztályfınökök o az osztály szülıi értekezletén tájékoztatják a szülıket. Minden osztályfınök minimálisan két szülıi értekezletet tart egy tanévben (tanév indításkor valamint elsı félév zárása után.) A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: • családlátogatások (szükség szerint), • szülıi értekezletek, • fogadóórák, • nyílt napok, • írásbeli tájékoztatók, • telefonon való értesítés, megbeszélés, • egyeztetés után személyes megbeszélés az iskolában. A szülıi értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. 45

A



A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével. A szülık és más érdeklıdök az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról és Házirendjérıl az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétıl az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következı személyeknél meg: • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola tanári szobájában, • az iskola igazgatójánál, illetékes igazgatóhelyettesnél.

16.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külsı kapcsolatai Az iskolai munka megfelelı szintő irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következı intézményekkel: • az intézmény fenntartójával, • a területileg illetékes önkormányzati képviselıtestülettel és Polgármesteri Hivatallal, • a Fıvárosi Pedagógiai Intézettel: 1088 Budapest, Vas u. 8-10., • a kistérségi oktatási intézmények vezetıivel és tantestületeivel: • a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálattal, • a Szociális Gondozó Központ Gyermekjóléti Központtal, • a középfokú közoktatási intézményekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelıs. Az eredményes oktató- és nevelımunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal, a következı közremővelıdési intézményekkel: • múzeumok, • könyvtárak, • helyi médiák, • helyi önszervezıdéső kulturális csoportok, alapítványok, • sportegyesület, • civil szervezetek • Sóskúti Lovas Sport Club, • Idısek Otthona vezetıjével, • helyi intézmények, vállalatok vezetıivel, • Nagycsaládosok Országos Egyesülete Sóskúti Csoport.

46

A



A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelıs. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelıket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti gyermekorvossal, a védınıkkel, a gyermekfogászattal és a helyi ÁNTSZ képviselıjével, az illetékes egészségügyi dolgozókkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a Szervezeti és Mőködési Szabályzat „A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása” – címő fejezete szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelızése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelıse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelıs. A nevelık szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában mőködı szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a késıbb kialakítandó térségi szakmai munkaközösségek munkájába. A Közoktatási Törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötıdı szervezet nem mőködhet.

17. Az iskola mőködési rendje Az iskola épületei szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel 7 órától délután 21 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján az épület ettıl eltérı idıpontban illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának, helyettesének vagy megbízott vezetıjének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétıl az ügyeletes nevelı beérkezéséig a technikai személyzet, majd a vezetı beérkezéséig az ügyeletes nevelı, a délután távozó vezetı után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelıs az iskola mőködésének rendjéért, valamint ı jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az általános iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.50 óra között, a mővészeti iskolában 19.00 óráig kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5, 10, 15 perc, melyet a csengetési rend határoz meg. Indokolt esetben 45 percnél rövidebb órák is tarthatók. A napközi csoportok munkarendje a délelıtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdıdik és 16.00 óráig tart. A tanulószoba a tanítási órák befejezését követıen 2 óra idıtartamban kerül megszervezésre. Az iskolában reggel 7.30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni az ügyeleti rend tartalma szerint. 47

A



Az egyes ügyeletes nevelık felelısségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki. - folyosók, (tantermek) (ez utóbbiban csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat gyermek) - nagyudvar, - kisudvar. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfınöke távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – az iskola elhagyására az igazgató, az igazgatóhelyettes és az osztályfınök adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettıl eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az iskola a tanítási szünetekben hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeletei rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók és a nevelık tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente egy alkalommal kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, • a tőz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Tanítási idı után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskola épületébe érkezı szülık illetve idegenek belépését a tanulói ügyelet ellenırzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsısorban a hivatalos nyitva tartási idın túl és a tanítási szünetekben külsı igénylıknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külsı igénybe vevıi csak a megállapodás szerinti idıben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.

48

A



18. A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokon a tanuló a szülı kérésére vehet részt, de indokolt esetben a tanulószobát kötelezıvé teheti az iskola. A foglalkozásokon való részvétel általában térítésmentes. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások mőködnek: a.) napközi otthon, b.) tanulószoba, c.) egyéb tanórán kívüli foglalkozások: • szakkörök, • énekkar, • diáksportkör, • tömegsport, • felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkoztatások, • továbbtanulásra elıkészítı foglalkozások, • könyvtári foglalkozások, • kulturális rendezvények. d.) • • • • • • e.)

Az alapfokú mővészetoktatási intézményegységben: tanulmányi kirándulások, mővészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok szakmai rendezvények. Cserekapcsolatok külföldi, belföldi tapasztalatcsere, látogatások

18.1. A napközi otthon mőködésére vonatkozó általános szabályok Az iskola az alsó tagozatos tanulóknak napközis, a felsı tagozatos tanulóknak tanulószobai foglalkozásokat szervez. A napközi otthon mőködésének rendjéért a napközis nevelık a felelısek. A napközis tanulóknak kötelességük a Házirendet a napköziben is betartani. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülı személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelı engedélyével. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyt ad.

18.1.1. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel A napközi otthonba történı felvétel a szülı kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként elıre minden év májusában, illetve elsı évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülı tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthonos elhelyezését.

49

A



A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkezı tanulót fel kell venni.

18.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok • A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történı jelentkezés tanév elején történik, egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı. • A tanórán kívüli foglalkozások, megszervezését (a foglalkozás megnevezését, heti óraszámát, a vezetı nevét, mőködésének idıtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülıi, nevelıi igényeket a lehetıségek szerint figyelembe kell venni. • A tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozásokat vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. • A pedagógus a foglalkozások anyagát és a hiányzókat a haladási naplóba jegyzi be. • Az általános igazgatóhelyettes a tanórán kívüli tevékenységeket számon tartja és egy délutáni órarendben rögzíti. • Az osztályfınökök, a tantervi követelmények teljesülése, a nevelımunka elısegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára igény szerint tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítási napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfınököknek az osztályfınöki munkatervükben kell rögzíteniük. o Az iskola nevelıi, szülıi, az igazgató elızetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. • i). Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevı tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelısek. • j). Az iskola az igénylı tanulók számára étkezési lehetıséget (menzát) biztosít. • A szolgáltatás igénybevétele esetén az érvényes jogszabályok alapján megállapított térítési díjat kell fizetni. • k). Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyház hit- és vallásoktatást szervezhet. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók részére önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

50

A



19. A könyvtár mőködési rendje a). Az iskolában a nevelı-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elısegítése érdekében könyvtár mőködik. b). A könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtése, feltárása, nyilvántartása, ırzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. c). A könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazható segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára a tanévre kikölcsönözhet. d). A könyvtár vezetıje rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Csuka Zoltán Érd Városi Könyvtár e). A könyvtár mőködtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelıs. f). A könyvtár szolgáltatásait beiratkozás után ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, tanulói és a község lakói. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. g). Az iskolai könyvtár nyitva tartását a könyvtár ajtaján kell kifüggeszteni. h). A nevelıknek az iskolai könyvtárban illetve a könyvtáros tanár közremőködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható idıpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. i). Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét idıtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idı 2 alkalommal meghosszabbítható.

19.1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: • • • • •

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása, a könyvtári dokumentumok helyben történı használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

19.1.1. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetık: • kézikönyvek, • muzeális értékő dokumentumok, • lexikonok, szótárak. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülıje) a könyv dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az elıírt határidıre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban 51

A



elıírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

20. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelezı heti 2 ill. 3 tanórai testnevelés órán, a néptánc oktatáson és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelı tanár segíti. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és idıben, az ott meghatározott sportágakban felnıtt vezetı irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy ıszi és tavaszi idıszakban: a sportudvar, a tornaterem; a téli idıszakban: a tornaterem, a testnevelı tanár felügyelete mellett a délutáni órarendben meghatározott idıpontokban a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

21. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az önkormányzat megállapodást köt a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. A megállapodásnak biztosítania kell: • az iskolaorvos tevékenységét meghatározott idıpontban, • a tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken: - fogászat, évente 2 alkalommal, - tüdıszőrés, évente 1 alkalommal 8. évfolyam esetén, - belgyógyászati vizsgálat, - szemészet, - ortopédiai vizsgálat, • a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, • a továbbtanulás, pályaválasztás elıtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, • a tanulóknak a körzeti védını által végzett higiéniai szőrıvizsgálatát évente 2 alkalommal. A szőrıvizsgálatok idejére az iskola nevelıi felügyeletet biztosít.

52

A



22. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelızésben illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

22.1. A dolgozók feladatai a balesetek megelızése érdekében Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai Munkavédelmi Szabályzatának valamint a Tőzvédelmi utasításnak és a Tőzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelık a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfınököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: A tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán. Ennek során ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a Házirend balesetvédelmi elıírásait, • rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) elıtt, közhasznú munkavégzés megkezdése elıtt, és tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra. 53

A



A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelınek visszakérdezéssel meg kell gyızıdnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelık baleset-megelızési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idıpontját, a szemlék rendjét és az ellenırzésbe bevont dolgozókat az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

22.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: • a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, • ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie, • a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, • értesíteni kell a szülıt, gondviselıt. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévı többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

22.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok elıírásai alapján A tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni.

54

A



A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg. A balesetet jelenteni kell az OM honlapán. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a Szülıi Munkaközösség és az iskolai Diákönkormányzat képviselıjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelızésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

23. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık Az iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tőz, • a robbantással történı fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: • az iskola igazgatója, • igazgatóhelyettes, • gazdasági ügyintézı, • tőz- és munkavédelmi felelıs.

55

A



A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tőz esetén a tőzoltóságot, • robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, • személyi sérülés esetén a mentıket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengıszóval, áramszünet esetén kolomp segítségével értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tőzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelıs. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: • Az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelınek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelı hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyızıdni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı megérkezéskor a nevelınek meg kell számolnia, a magával hozott osztálynapló vagy napközis napló segítségével. Az igazgatónak illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg – felelıs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitásáról, • a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl, • az elsısegélynyújtás megszervezésérıl, • a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek stb.) fogadásáról.

56

A



Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetıjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl, • a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl), • a közmő (víz, gáz, elektromos áram, stb.) vezetékek helyérıl, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítésérıl. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követıen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelıtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tőz esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a „Tőzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történı fenyegetés esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - Bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tőzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történı megismertetéséért valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelıs. Az épületek kiürítését a tőzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplı kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. A menekülési útvonalat az épületben piktogramok jelzik. A tőz esetén értesítendı személy neve, elérhetısége az iskola bejáratánál kifüggesztésre kerül. A tőzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezı érvényőek. A tőzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: • igazgatói iroda, • igazgatóhelyettesi iroda, • tanári szoba.

57

A



24. A szociális támogatás megállapításának, felosztásának elvei A tanulók részére biztosított támogatások odaítélésérıl, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola gyermekvédelmi felelıse és az osztályfınök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, elınyt élvez az a tanuló: • akinek egyik vagy mindkét szülıje munkanélküli, • akit az egyik szülı egyedül nevel, • akinél a család egy fıre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabért, • aki állami gondozott. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékérıl évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevétel kerül odaítélésre, a döntésnél az elızı pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

25. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Az étkezési térítési díjakat havonta elıre, minden hó 15. napjáig postán befizetett csekket az iskolatitkárnál kell leadni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre elıre befizetett díjat túlfizetésként a következı hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülı részére postai úton az önkormányzaton keresztül visszajuttatja, ha az étkezést a szülı 1 nappal elıre az iskolatitkárnál lemondja. A tagintézményben: Az önkormányzat által megállapított térítési díjakat minden hónap 5. és 15. napján, 7.30 és 8.00 óra között kell befizetni az iskolában. Ha a díjfizetési nap munkaszüneti napra esik, akkor az azt követı elsı munkanap a befizetés ideje. Az étkezési díjakat az élelmezésvezetı szedi be a napközis nevelı nyilvántartása alapján, aki elızıleg írásban értesíti a szülıket az aktuális díj összegérıl. A tanulói jogviszony bármely okból történı megszőnése illetıleg szüneteltetése esetén a többletbefizetés visszatérítésérıl a megszőnést, a szüneteltetést követı 1 hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követı naptól kezdıen a következı befizetés alkalmával beszámítja. Az étkezés lemondása hiányzás esetén telefonon vagy személyesen történhet. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat állapítja meg.

58

A



26. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese a felelıs. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelıs dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevı iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köthet. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelıs dolgozók feladatait, • a szükséges határidıket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, • a felelıs dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója – a magasabb jogszabályok alapján – iskolán kívüli tankönyvforgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A magasabb jogszabályok elıírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjérıl – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelıtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: November 15-ig az iskola igazgatója – az igazgatóhelyettes, az osztályfınökök, valamint a könyvtáros tanár/tanító közremőködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. Felmérésre kerül a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók által kért támogatások lehetısége is. November 15-ig az iskola igazgatója – az igazgatóhelyettes, az osztályfınökök, valamint a könyvtáros tanár/tanító közremőködésével – tájékoztatja a szülıket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. A szülık a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylılapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gazdasági irodáján az iskolatitkárnak be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményérıl november 30-ig az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelıtestületet, az iskolai szülıi szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelıtestület december 15-ig dönt, és errıl az iskola igazgatója írásban értesíti a szülıket. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelı számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történı felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmá59

A



nyok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékbıl az iskola helyi tantervének elıírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülı tankönyveket. A nevelıtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló öszszeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülıi munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülınek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával.

27. A hangszerkölcsönzés rendje Iskolai könyv-, kotta-, zenemőtár, eszköztár • Az iskolai könyv, kotta, zenemőtár, stb. (továbbiakban könyvtár-eszköztár) az iskolai nevelı-oktató munka hatékonyságát, a korszerő szemléltetetést szolgálja. Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár-eszköztár állománya tartalmazza a nevelési-oktatási tervek által elıírt eszközöket (ajánlott kotta és zenemőveket, szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint törekedni kell arra, hogy az iskola rendelkezzen az alapvetı kazetta, hanglemez, CD lemeztárral, videó kazetta győjteménnyel, stb.). • A kottatár-eszköztár győjtse az iskola emlékeket, dokumentumokat, hang- és videó felvételeket. A kottatár-eszköztár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról és nyitva tartásáról a könyvtáros illetve eszköztáros gondoskodik. • A tanév végén a tanulóknak és tanároknak bizonyítványosztás elıtt tartozásukat rendezniük kell. Az elveszett, vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt, stb. a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni. • Az iskolai felszerelések, technikai eszközök, hangszerek nyilvántartásáért az igazgató által megbízott személy(ek) felel(nek). • Elveszett hangszert folyó áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel pótolni. • Az intézmény évenként teljes körő leltározást végez, melynek végrehajtását a Leltározási Szabályzat tartalmazza.

60

A



•

28. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy fıre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. • Fejlesztı csoportban oktatót a tanév végén: 300%. • Elsı osztály osztályfınökét a tanév végén: 300%. • Ötödik osztály osztályfınökét a tanév végén: 300%. • Nyolcadik osztály osztályfınökét a tanév végén: 300%. • Heterogén összetételő napközis csoport vezetıjét a tanév végén: 300%. • Iskolai ünnepségekért felelıs nevelıket: 100%. • Iskolán kívüli rendezvények felelıseit, szervezıit a feladat nagyságától függıen: 200-300 %. Tanulmányi, kulturális, sport, stb. versenyen, bemutatón, pályázaton a tanulókkal elért 1-3. helyezésért a felkészítı pedagógusokat • körzeti szintő versenyen: 100%, • megyei területi szintő versenyen: 150%, • megyei szintő versenyen: 200%, • országos területi szintő versenyen: 250%, • országos szintő versenyen: 300%. Bemutató tanításért • iskolán belül: 100%, • iskolán kívül: 150%. Továbbképzéseken való részvételért: 30 óránként 50%. Sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert öszszeg nagyságától függıen: 50-300%. Az osztályfınöki munkatervben meghatározott, tanítási idın kívül szervezett kirándulásért, színház, múzeum, stb. látogatásáért • egy délután, este: 50%, • egy napos: 100%, • több napos: naponként 100%. Iskolai szintő rendezvény megszervezéséért: 100%. Tanulók kísérete tanulmányi, kulturális, sport, stb. versenyre egy délután: 50%, szombat, vasárnap: 100%. Fıiskolás hallgató gyakorló tanításának vezetéséért: 100%. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott idıre (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni.

61

A



Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegbıl az elızı két pontban meghatározott keresetkiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak – a tartósan magas színvonalú, kiemelkedı, illetıleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével – jutalomként kell kifizetni. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történı odaítélésérıl az iskolai igazgatóság tagjainak javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

29. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Hagyományra minden intézménynek szüksége van: ez nemcsak kapaszkodót ad a közösség életében, hanem megrajzolja annak profilját, jellemzi mőködését, elısegítik az intézményhez való kötıdést. Az iskolai hagyományok ápolása, fejlesztése, bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése és öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos konkrét feladatokat valamint az ünnepélyekre, rendezvényekre vonatkozó idıpontokat és a szervezési felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. Iskolánk az alábbi területeken rendelkezik hagyományokkal:

29.1. Az oktató-nevelı munka területén kialakított hagyományok: A tanév végén az éves munka értékelése a munkaközösség-vezetık, a MIP vezetı és az igazgatóhelyettes elemzései segítségével készül el. Az új tanév kezdetén az éves munkaterv összeállítása a munkaközösségek és vezetıik tervei, az iskolai igazgatóság és vezetıség megbeszélései alapján történik. Az igazgató értékeli az iskola munkáját, valamint elkészíti az új tanév munkatervét. Évente két nevelési értekezlet, szakmai nap, munkaértekezletek havi rendszerességgel, melyek biztos fórumot adnak a problémák megtárgyalásához. Szakmai napok keretében fórumok, bemutatóórák, foglalkozások, helyi továbbképzések szervezése, egymás tanóráinak illetve más iskolák látogatása. Kiegyensúlyozott viszony az alsó és a felsı tagozat között, mely biztosíthatja az egymásra épülı munkát. Rendszeres felmérések végzése az alaptárgyakból és alapkészségekbıl. Ezt kiegészíti a minimumszint-felmérés. A szakköröknek lehetıségét nyújtjuk a személyi és anyagi feltételek függvényében. 62

A



Iskolánkban együttmőködési megállapodás alapján logopédus, pszichológus illetve fejlesztı pedagógus mőködik. Gyógytestnevelés biztosítása az igények és a lehetıségek függvényében valósul meg. A gyermekvédelem, esélyegyenlıség és integráció biztosítása nagyon tudatos, a támogatásnak sokoldalú formáit sorakoztatja fel. Az óvónık látogatása az elsı osztályokban. Iskolakóstolgató, iskola-elıkészítı foglalkozások a nagycsoportos óvodásoknak. Nyílt nap szervezése diákjaink szülei számára a tanév folyamán két alkalommal, a beiratkozást megelızıen pedig a beíratásra váró gyermekek szüleinek. A HÍD-projekt nyomon követése. Az elsı és második félév zárása elıtt két héttel rendezzük a felmérések hetét. Így lehetıségünk van az eredményes felzárkóztatásra.

29.2. A tanulmányi versenyek, tehetséggondozás terén kialakított hagyományaink Rendszeresen készítünk fel gyerekeket különbözı szaktárgyi-, kulturális-, sport- és egyéb versenyekre. Térségi tanulmányi versenyeket szervezünk. Feladatmegoldáson alapuló természettudományi vetélkedı az 1-6. évfolyamos tanulók számára. Játékos anyanyelvi vetélkedı a felsıs évfolyamok számára. Angol verseny a nem tagozatos 5-6. osztályos tanulók számára.

29.3. Szervezéssel kapcsolatos hagyományok Évfordulókhoz kötıdı, nem rendszeres eseményekhez kapcsolódó projektnapok, ünnepségek szervezése, jeles napok, évszakok eseményei rajzpályázatokkal, kiállításokkal, ıszi akadályverseny, gólya bál, farsangi mulatság februárban, ANDREETTI-HÉT programjai, gyermeknap szervezése sokrétő, színes programokkal, hulladékgyőjtés, diákönkormányzat mőködtetés, tervszerő könyvtár- és szertárfejlesztés, a számítástechnikai kabinet fejlesztése, a tanári kar tagjai gyakorta sikeres pályázatokat írnak, nyári táborok szervezése a szülık anyagi támogatásával, erdei iskola: programja színes, számtalan nevelési terület kiaknázható, a kollégák rendszeres továbbképzésének szervezése, a minden évben lebonyolítandó szülık-nevelık bálja a szülık, pedagógusok, az iskolát segítı vállalkozók jó kapcsolatát igyekszik segíteni, 63

A



a községi programjain rendszeresen részt veszünk, szakmai napok, fórumok szervezése a pedagógusok és szülık részvételével.

29.4. Ünnepségek Az ünnepségek megszervezése speciális hagyományra épül, célunk: igazi élményt szerezni a gyerekeknek. Az évnyitó a 2. évfolyam feladata. Szeptember 29-én akadályversenyt rendezünk. Október 6-áról a tanulók osztály és iskolai szinten emlékeznek meg. Az október 23-a tiszteletére rendezett mősor. A Mikulást az osztályközösségek szervezik. Advent idején kézmőves foglalkozásokat, Luca napi vásárt tartunk. Karácsonyváró iskolai ünnepséggel készülünk. Márciusban az ANDREETTI-HÉT keretében ünnepeljük iskolánk névadóját, ekkor rendezzük meg területi rendezvényeink jelentıs részét. Májusban egész napos gyermeknapi rendezvényt szervezünk. A ballagás: a mindenkori 7. évfolyam feladata. A tanévzáró ünnepség a 4. évfolyam feladata. Az iskola zászlóját az igazgatói irodában ırizzük. Iskolai ünnepségeken fontos kellék, ilyenkor a nyolcadikos évfolyam arra érdemes tanulói ırzik. A „zászlóátadás” a ballagáskor történik.

29.5. Hagyományok a mővészetoktatás területén: Koncertek: adventi koncert, húsvéti koncert, januárban féléves vizsgák, tanszaki koncertek, júniusban év végi vizsgák, tanévzáró koncertek, részvétel a községi rendezvényeken, ıszi idıszakban zeneszerzıket, mőveiket bemutató tanszaki koncertek. Tánc: néphagyományokhoz kapcsolódó fellépések, kirándulások. Képzımővészeti kiállítások rendezése.

64

A



30. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és mőködési szabályzat módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelıtestület, • az iskola igazgatója, • a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége, • a diákönkormányzat iskolai vezetısége, • felsıbb jogszabály. Az Intézmény eredményes és hatékony mőködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. A sóskúti Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület 2009. május 11. napján megvitatta és egyhangúlag elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat. A szabályzat megalkotásakor a diákönkormányzat jogszabállyal nem ütközı javaslatait a tantestület figyelembe vette. Jelen szervezeti és mőködési szabályzat az intézmény fenntartójának, a Sóskút Község Önkormányzatának ...........év ................hó ..............napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelızı szervezeti és mőködési szabályzat érvénytelenné vált. A szervezeti és mőködési szabályzat és a mellékletet képezı egyéb belsı szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelezı.

Sóskút, Kuzselné Schóber Ágnes igazgató

65

ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA SZMSZ

Recommend Documents