SZMSZ Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI

SZMSZ Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI

2013

Tartalom 1

2

3

4

5

6

Általános rész (rendelkezések) _____________________________________________ 4 1.1

A szervezeti és működési szabályzat szerepe, jogszabályi alapja ___________________ 4

1.2

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése _________ 4

Az intézmény alapító okirata, feladatai _____________________________________ 5 2.1

Az intézmény neve, alapító okirata __________________________________________ 5

2.2

Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje _____________________________ 5

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ____________________________________ 6 3.1

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ______________________________ 6

3.2

Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása _______________________________ 6

Az intézmény szervezeti felépítése__________________________________________ 6 4.1

Az intézmény vezetője ____________________________________________________ 6

4.2

Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ______________ 8

4.3

Az intézmény szervezeti felépítése___________________________________________ 9

4.4

Az intézmény vezetősége _________________________________________________ 10

4.5

A pedagógiai munka ellenőrzése ___________________________________________ 10

Az intézmény működésének rendjét meghatározó dokumentumok ______________ 11 5.1

A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai _______________ 11

5.2

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ________________ 13

5.3

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ___ 16

5.4

Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ___________________ 16

5.5

Intézményi védő, óvó előírások ____________________________________________ 18

5.6

A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ________________________ 20

Az intézmény munkarendje ______________________________________________ 21 6.1

Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ___________________________ 21

6.2

A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása _____________________________ 21

6.3

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje __________________________ 23

6.4

Az intézménybe belépés és benntartózkodás rendje jogviszonyban nem állók részére 23

6.5

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ___________________ 24

6.6

Munkaköri leírás-minták __________________________________________________ 24

6.7

A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama ______ 25

6.8

Az osztályozó vizsga rendje ________________________________________________ 25

6.9

Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ____________________ 26

6.10

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje________________ 26

2

7

8

9

6.11

A dohányzással kapcsolatos előírások _______________________________________ 26

6.12

A mindennapos testnevelés szervezése ______________________________________ 27

6.13

A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ____________________________________ 27

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei __________________ 28 7.1

Az intézmény nevelőtestülete _____________________________________________ 28

7.2

A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei _____________________________ 29

7.3

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei __________________________________ 29

7.4

A szakmai munkaközösségek tevékenysége __________________________________ 30

7.5

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai __________________ 31

Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje __________________ 33 8.1

Az iskolaközösség _______________________________________________________ 33

8.2

A munkavállalói közösség _________________________________________________ 33

8.3

A szülői szervezet _______________________________________________________ 33

8.4

A diákönkormányzat _____________________________________________________ 34

8.5

Az osztályközösségek ____________________________________________________ 35

8.6

A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái _________________________ 35

8.7

A külső kapcsolatok rendszere és formája ____________________________________ 37

8.8

Az igazgató és az orvos kapcsolatának rendszere ______________________________ 37

8.9

Ifjúságvédelem _________________________________________________________ 37

8.10

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ___________________________ 38

8.11

Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi felügyelete és ellátás rendje _________ 39

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ________________________ 39 9.1

A tanulói hiányzás igazolása _______________________________________________ 39

9.2

A tanulói késések kezelési rendje ___________________________________________ 40

9.3

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ____________________________________ 40

9.4

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ______________ 40

10 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása _________________ 41 10.1

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ___________________________________ 41

10.2

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ___________________ 41

10.3

Egyéb rendezvényeink: ___________________________________________________ 41

10.4

A hagyományápolás külső megjelenési formái ________________________________ 42

10.5

Az intézmény emblémája _________________________________________________ 42

10.6

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: ________________________________ 42

Melléklet: Könyvtári SZMSZ

3

1 Általános rész (rendelkezések) 1.1 A szervezeti és működési szabályzat szerepe, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat szerepe, jogszabályi alapja Köznevelési intézményünk működése, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg (SZMSZ) Elkészítése a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. Ez a dokumentum határozza meg intézményünk szervezeti felépítését, valamint a működésre vonatkozó valamennyi rendelkezést, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza meghatározott cél- és feladatrendszerek tevékenységek és folyamatok összehangolt működését, ésszerű és hatékony kapcsolati rendszerét. A következő törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek képezik a szervezeti és működési szabályzat kialakításának jogszabályi alapjait:  A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről  23/2004.(VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997.(IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése  Ezt a szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőn belül, illetve köznevelési intézményünk honlapján.  Ezt a szervezeti szabályzatot intézményünk nevelőtestülete 2013. március …-i határozatával fogadta el.  A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára nézve kötelező érvényű.  A szervezeti és működési szabályzat határozatlan időre szól, és az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba.

4

2 Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve:

Arany János ÁMK Fábiánsebestyéni Általános Iskola

Címe:

6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3.

Tagintézmény feladat-ellátási helye:

6623 Árpádhalom, Árpád u.1.

Statisztikai azonosító:

15359001-8520-321-06

Statisztikai törzsszáma:

359-001000

OM azonosító jele:

200830

Alapító okiratának, azonosítója:

……………………….

Az intézmény alapításának időpontja: …………………. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény egy tagintézménnyel rendelkezik, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

2.2

Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakfeladat száma: 8520 855100 852012 852022 8560 91.01 9004 8559 9329

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Alapfokú oktatás Sport, szabadidős képzés (diáksport) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) Oktatást kiegészítő tevékenységek: Könyvtár Művészeti létesítmények működtetése MNs egyéb oktatás MNs szabadidős tevékenység

5

3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodást nem folytat, működése a Klebelsberg Intézmény-fenntartó Központ által biztosított pénzügyi keretekkel finanszírozott a Szentesi Tankerületen keresztül az országos központi keretből. Az intézmény fenntartója 2013. január 1-jét követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Fábiánsebestyén Önkormányzat gyakorolja. Az önkormányzattal kötött …. határozatával a székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerinti használatra az Önkormányzat átadta az intézmény számára.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézményben gazdasági iroda látja el a pénzügyi, számviteli, illetve a személy- és bérügyi feladatokat. A gazdasági szervezet engedélyezett létszáma 5 fő. A gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatokat a gazdasági vezető látja el.  Javaslatot tesz a szentesi tankerület felé és annak utasítása, jóváhagyása szerint intézkedik.  A tankerület felé adatszolgáltatást végez, jelentéseket, kimutatásokat készít.  Elkészíti a készpénzfelhasználással kapcsolatos dokumentumokat.  Gondoskodik a pályázati támogatások elszámolásáról, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartásáról, illetve a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtásáról.  Irányítja és ellenőrzi a közvetlen beosztottak feladatait.  A gazdasági feladatok maradéktalan ellátása érdekében kapcsolatot tart külső szervekkel (MÁK, APEH, Ph.)

4 Az intézmény szervezeti felépítése 4.1

Az intézmény vezetője

Igazgató  Az intézményvezetés körében az intézményvezető: szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését.

6

 Döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet a jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.  Előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottjaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait.  Jóváhagyja a köznevelési intézmény dokumentumait, a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet.  Kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, biztosításához szükséges intézkedések megtételét.  Gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot, a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett.  Tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről.  Teljesíti a KLIK szentesi tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást.  Szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013(I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Kiadmányozza:  A jogviszony létesítését, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait.  A tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő, jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést.  A KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolás, utalványozás eljárás rendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat.  Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket.  Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn.  Közbenső intézkedéseket  A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve tankerületi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:  Az intézmény vezetője,  távollétében az Őt helyettesítő vezetők,  az iskolatitkár. Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén a helyettesének van. Pecsétet az igazgató vagy annak helyettese, illetve a megbízott személyek:  Bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök,

7

 Vásárlások, ügyintézések esetén a megbízott személy használhat. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az Arany János ÁMK Általános Iskola igazgatójának, valamint gazdasági helyettesének akadályoztatása esetén:  Az igazgatót távollétében szakmai ügyekben az általános helyettes (helyben), gazdasági, pénzügyi feladatok tekintetében a gazdasági vezető helyettesíti.  Az igazgató meghatározhatja, hogy távollétében a jogszabályok és az SZMSZ szerint a számára fenntartott jogok közül vezetőtársai mit és milyen mértékben gyakorolhatnak.  Az igazgató és az általános szakmai helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató rendelkezik. Amennyiben a helyettesítésről nem történik intézkedés, a helyettesítést a munkaközösség vezetők látják el.  Az igazgató és a gazdaságvezető egyidejű akadályoztatása esetén gazdasági kérdésekben az iskolatitkár helyettesít.  Az intézmény igazgatójának távollétében az intézmény képviselete a helyettesítés fenti rendjéhez igazodik.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető feladatát és hatáskörét a munkaköri leírás és a helyettesítési rend tartalmazza.

8

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése

IGAZGATÓ

Általános igazgatóhelyettes

Tagintézményvezető, Igazgatóhelyettes

Gazdasági vezető

Iskolatitkár

Művészeti iskola vezetője

Karbantartó Takarítók Tagintézmény pedagógusai

Munkaközösségvezetők

Takarító Rendszergazda

Osztályfőnökök Pedagógusok Pedagógiai asszisztens Rendszergazda

9

Művészeti iskola pedagógusai

4.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes,  a gazdaságvezető,  a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógusok munkájának értékelési alapelve A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazzák. Az ellenőrzés kulcsfolyamatai és kritériumai  Az intézményi működés pedagógiai kulcsfolyamatai:  Beiskolázás  Tanterv és taneszköz használat  Pedagógiai módszerek  Egyéni tanulásvezetési utak  Az ellenőrzés kritériumai:  A szemléletet- és kísérleti eszközök tanítási órára való előkészítése, használata a pedagógus beosztással kapcsolatos adminisztrációs munka ellátása, testületi értekezleteken való részvétel  Óraközi felügyelet ellátása  Kirándulások megszervezése, ünnepségek, kiállítások, szaktárgyi- és sportversenyek előkészítése és megrendezése

10

 Családlátogatások és szülők fogadása, szülői értekezletek megtartása  Az iskolavezetés szóbeli vagy írásbeli megbízása alapján kapott feladat  Eseti helyettesítések elvégzése A tanítási órák és foglalkozások ellenőrzése az igazgató által összeállított ellenőrző lap alapján történik. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:    

Az igazgató Az igazgatóhelyettes A munkaközösség-vezetők A fenntartó iskolaügyi szakértője

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A tagozatvezetők az ellenőrzést a közösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása  írásos dokumentumok vizsgálata  tanulói munkák vizsgálata  beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni.

5 Az intézmény működésének rendjét meghatározó dokumentumok 5.1

A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

11

   

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  

a tanév rendjét meghatározó munkaterv, kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  Az iskola helyi tantervét,1ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat.  A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait.  A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét.  A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.  A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

1

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.

12

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.2 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata  Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.  Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán 2

Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.

13

kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.  Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.  Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása  Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi.  Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét,3 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.  Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése  



 3 4

Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 4 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit. A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)

14





igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;  (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a  pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)  ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,  sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 5.2.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A 5.2.3. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig közzéteszi a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. 5.2.5. A tankönyvrendelés elkészítése  A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza.  A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.  A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.  Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

15

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Jelenleg papíralapú osztálynapló és tájékoztató füzet képezi a rendszeres tájékoztatás alapdokumentumait, az elektronikus napló kiegészítő szerepet tölt be. 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje  Az elektronikus napló teljes körű bevezetése esetén a következő eljárási rend alkalmazandó: Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon.  Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.  Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.  A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.  Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Ilyen esemény lehet például:  baleset,  bombariadó,  tűz,  illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény. A rendkívüli esemény során követendő eljárást az intézmény Tűzvédelmi Terve tartalmazza. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket, 16

 egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadónak megfelelő módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

17

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényű.

5.5 Intézményi védő, óvó előírások Minden tanév elején szakember tart az intézmény valamennyi dolgozójának balesetvédelmi oktatást. Az első tanítási napon minden osztályban balesetvédelmi oktatást kell tartani, erről jegyzőkönyvet, jelenléti ívet kell készíteni, illetve a naplóban is rögzíteni kell. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan  Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.  A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.  Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások közhasznú munkavégzés megkezdése előtt stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.  A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika,

18

kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskolába csak a műszakilag megfelelő állapotú eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

19

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

5.6 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok  A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.  Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.  Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

20

6 Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az igazgató, vagy valamelyik helyettese (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

6.2

A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint „a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.” A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az igazgatóság tagjai– a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére.  A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.  A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy az helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előre haladást biztosíthassa.  A pedagógus – előre látható távolmaradása esetén - az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.  A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése.  A pedagógusok megtartott óráinak írásos igazolására az osztálynapló szolgál. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

21

 a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak      

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),  magántanuló felkészítésének segítése. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

22

v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok5 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokataz iskolában kötelesek ellátni:  a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, f, v pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, f, v pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

6.4 Az intézménybe belépés és benntartózkodás rendje jogviszonyban nem állók részére Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot felételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit.

5

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.

23

Az intézmény helyiségei, berendezései – a törvény 38.§(2) alapján – bérbe adható rendszeresen és alkalomszerűen. A bérbeadásról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az igazgató dönt. A helyiségek bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevételnek és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét. A résztvevőkért a tanfolyamok működtetők vállalnak felelősséget. A rendezvényekre, programokra, tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a szervező a felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők kísérik figyelemmel. A tornatermi foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet.

6.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A munkaköri leírásokat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és a pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.6 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 6.6.1 Tanár munkaköri leírás-mintája Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

24

6.7.2 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája - Melléklet 6.7.3. Nem pedagógus munkakör leírása - Melléklet 6.7.4 Takarító munkaköri leírása - Melléklet

6.7 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület munkatervben kijelölt tagjai (osztályfőnök, munkaközösség-vezetők) jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben az igazgató és helyettese tehetnek. Az óraközi szünetek időtartama: 10-20 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. A szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az ebédeltetést lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az ebédeltetés során a rendért az ebédeltető pedagógusok a felelősek. A napközis foglalkozások közvetlenül az azt megelőző tanítási óra végi kicsöngetéskor indulnak minden tanítási napon 16.00 óráig. (16.00-17.00 szükség szerint gyermekfelügyelet biztosítva.)

6.8 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,  ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,  ha az átvételnél az iskola igazgatója előírja,  a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Ha az osztályozó vizsga a tanuló kérésére jön létre, akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

25

6.9 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.00-18-00 óráig tart nyitva. Ettől eltérés lehet, ha a művészeti oktatás rendje indokolja. A hivatalos ügyintézés hétfőtől csütörtökig 7.30-16.00, pénteken 7.30-13.30 óráig tart. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk ideje alatt tartózkodhatnak az épületben.

6.10 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Lásd: Melléklet Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.11 A dohányzással kapcsolatos előírások A nemdohányzók védelmét szolgáló 1999. évi XLII. törvény 2012. január 1-jén életbelépő módosítása

26

Az Országgyűlés 2011. 04. 26-án elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását. Tilos dohányozni – dohányzóhelyet sem lehet kijelölni:  A munkahelyek zárt légterű helyiségeiben  Közoktatási intézményben Dohányzóhely a közoktatási intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, valamint árumintaként sem forgalmazható. A közoktatási intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Iskolánk tagja a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Bázisiskola programjának. Vállaltuk ezzel, hogy a tanulóink szakkör keretein belül elsősegélynyújtást tanulnak, véradást szerveznek, illetve azt, hogy az iskola szellemiségéből adódóan természetessé válnak számukra olyan korszerű, életmódbeli magatartásformák, amelyek nemcsak egészségük megőrzésében, hanem felelősségteljes közösségi szerepvállalásukban is kulcsfontosságúak. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.  A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.  Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az

27



 







ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és települési kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben heti rendszerességgel tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők. A Művészeti Iskola tanszakai részére szervezett tanév végi záróvizsgának is minősülő bemutatkozások a iskolai Ki Mit Tud?- on az intézmény valamennyi tanulója részt vehet. Célunk, a tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és településünk különféle kulturális rendezvényeire. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és oktatási intézményeikről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. Az osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás (megfelelő anyagi feltételek esetén) az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

7 Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az intézményben tanító pedagógusok a TÁMOP 3.1.4. és a TIOP 1.1 projekthez kapcsolódóan munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. 28

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése) megoldására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek céljai: Intézményünkben hagyományosan két szakmai munkaközösség tevékenykedik: alsó tagozatos és felső tagozatos. A nevelőtestület viszonylag kis létszáma miatt felső tagozaton minden

29

szaktanár egy munkaközösség tagja. Az intézményben dolgozó pedagógusok a közös minőségi és szakmai munka hatékonyabb tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére hozzák létre munkaközösségeiket. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minőségi eljárásában. (2011. évi CXC. Törvény 71.§ (1) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. (2011. évi CXC. Törvény 71.§ (5)) A munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, éves munkaterve valamint a munkaközösségi tagok javaslatai alapján végzik munkájukat. A munkaközösségek feladatai:  A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése  Az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, korszerűsítése  Javaslattétel a speciális irányok megválasztására  Helyi tantervek készítése és felülvizsgálata  A hatályos köznevelési törvény, helyi tanterv, illetve a helyi és országos mérések alapján az intézményi követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése  Pályázatok, tanulmányi versenyek figyelemmel kísérése, szervezése, lebonyolítása  A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szakmai támogatása  Pályakezdő pedagógusok munkájának segítése  Az intézmény éves munkatervének javaslatokkal való segítése  Közreműködik az ünnepélyek, a tanítás nélküli munkanapok és ezek programjai, a különféle sport és kulturális rendezvények megtervezésében, ezek programjainak előkészítésében és lebonyolításában  Végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.  Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Szervezik a pedagógusok továbbképzését.

30

 Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák anyagát.  Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Az átruházott feladatok ellátásáról a megbízottak beszámoltatási rendjének meghatározása: Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi, illetve év végi értekezletek alkalmával, valamint az átruházott feladatok elvégzése után. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A munkaközösség-vezető feladatai:  Irányítja és felelős az általa irányított munkaközösség tevékenységéért  A munkaközösség tagjai számára értekezletet hívhat össze, bemutató foglalkozásokat szervez  Az intézmény pedagógiai programja alapján javaslataival hozzájárul az éves munkatervben rögzített feladatok megvalósításához  Az iskolavezetés támogatásával ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját  Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről  Képviseli az általa irányított munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül  A dologi feltételrendszer (szaktantermek berendezési tárgyai, taneszközök, médiák) fejlesztésének koordinálása

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 1) Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait a felvételire,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. 2) Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: 31

  

részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.

3) Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. 4) Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. 5) Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,

32

 illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),állami, önkormányzati, elismerésben, jutalomban való részesülése.

8 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői közösség,  diákönkormányzat,  osztályközösségek.

8.3 A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogai és kötelességei érvényesítése érdekében szülői szervezet működik. A szülői szervezet választása: tanév elején az osztályok szülői értekezleten megválasztanak osztályonként egy-két szülőt, aki őket képviseli különböző fórumokon. Az iskolai szülői szervezet az osztályok delegáltjaiból áll. A szülői szervezet részére biztosított egyetértési jogok:  az igazgató és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározása  az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részek elfogadása  a házirend megállapítása  a szülőket anyagilag érintő ügyek  az iskola-család kapcsolattartási formáinak kialakítása. Az iskolában működő szülői szervezet döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői közösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

33

A szülői közösségnek véleményezési joga van a következő kérdésekben:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,  a házirend elfogadásakor. A szülői közösséggel történő kapcsolattartás rendje a következő:  A szülői közösség megkeresésére az intézmény vezetője a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, ill. a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni.  Az intézményvezető évente kétszer részletes tájékoztatást ad az iskola feladatairól, működéséről, a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről.  Ha a szülői közösség a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a nevelőtestület a szülői közösség képviselőjének részvételével megtárgyalja azokat. Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Közösség (a továbbiakban: SzK). Az SzK munkáját az iskola tevékenységével az SzK patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

8.4 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja.

34

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.5 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az

35

osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a Tájékoztató füzet vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a Tájékoztató füzet és/vagy digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról . A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább havonta egy osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Az egy napon maximálisan íratható dolgozatok száma a Pedagógiai Programban rögzítettek szerint meghatározott. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket valamennyi diák jelenlétében, iskolarádión, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Ezt a szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőn belül, illetve köznevelési intézményünk honlapján. Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  minőségirányítási program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend

36

A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára az intézményi honlapon, valamint a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola egészségügyi ellátását Fábiánsebestyén Önkormányzata biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  védőnő,  fogorvos.

8.8 Az igazgató és az orvos kapcsolatának rendszere Iskolaorvos Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolai védőnő A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). Az iskola széleskörű szakmai kapcsolatot tart fenn a járási, megyei és országos szakmai szervezetekkel, sajtóval, egyházakkal. Az iskola vezetője kapcsolatot tart fenn a nevelési tanácsadó vezetőjével, gyógypedagógusaival. A Pedagógiai Szakszolgálat (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) szakemberei heti, napi rendszerességgel foglalkoznak iskolánk tanulóival. Az iskola kapcsolatot tart fenn a Művelődési Házzal, rendszeresen részt vesz a gyermekek részére szervezett programokon, kiállításokon. Iskolai rendezvényeinket pl. farsang megtarthatjuk a Művelődési Ház termében. Az iskola kapcsolatot tart fenn az intézmény tulajdonosával, a helyi Önkormányzattal.

8.9 Ifjúságvédelem Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes 37

dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.  A szülőket a tanév kezdetekor tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshetik fel.  A gyermek bántalmazása esetén az iskolapedagógus azonnal értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot.  Az iskola gyermekvédelmi felelőse a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére esetmegbeszélésen vesz részt. A külső kapcsolatok rendszere, az intézmények kapcsolatai:  az óvodákkal, a járási közművelődési intézményekkel az iskolaigazgató,  az önkormányzattal az intézményvezető,  a gyermekjóléti szolgálattal szükség esetén minden osztályfőnök felveheti a kapcsolatot, az általános információáramlás az intézményi gyermekvédelmi felelősön keresztül történik,  az iskolai egészségügyet ellátókkal az intézményvezető,  a középiskolákkal a mindenkori 8-os osztályfőnök tartja a kapcsolatot.

8.10 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A tanulóknak legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata a családokkal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a testi higiénében, a veszélyes anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok feladata, hogy motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM- rendelet szerint végzi. A tanulók egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. A tanulók az iskolaorvost és az iskolai védőnőt az orvosi szoba ajtaján nyilvánosságra hozott időpontban kereshetik fel. A kötelező szűrővizsgálatok ideje alatt az iskola nevelői biztosítják a tanulói felügyeletet. A pedagógusok által feltételezett egészségügyi probléma esetén az iskolaorvos a megnevezett rendelési időn kívül is ellátja a tanulót. Szükség esetén a szülőt telefonon értesítjük. Az iskolaorvos feladata Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente szűrővizsgálaton vesznek részt (szemészeti, orthopédiai, hallásvizsgálat, ill. fogászati)

38

Szükség esetén a további vizsgálatok elvégzése szakambulancián történik. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Igény szerint egészségügyi témákban tájékoztató – felvilágosító foglalkozásokat tart. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről. Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel és a testnevelőtanárral. Védőnői feladatok az iskolában A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. Szoros kapcsolatot tart fenn az intézményvezetőivel és az osztályfőnökökkel. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.)

8.11 Az intézmény alkalmazottainak egészségügyi felügyelete és ellátás rendje Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát, - amely lehet: előzetes munkaköri és szakmai alkalmassági időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági soron kívüli munkaköri, szakmai, ill. higiénés alkalmassági a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi. (A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. 50.§, 60§-aiban, a 88.§ -ának 2. bek. 64 alapján, valamint Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 247.§ 2. bek. ill. a 33/1998. (VI.24.)NM rendelet alapján.)

9 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,  orvosi igazolással igazolja távolmaradását,  a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

39

A szülő a tanítási napról való távolmaradást igazolással, (max. 3 tanítási nap) igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2 A tanulói késések kezelési rendje Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az iskolavezetéssel, gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.3 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében:  tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése  a tizedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és a gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a harmincadik igazolatlan óra után: az általános szabálysértési hatóság értesítése, továbbá a gyermekjóléti szolgálat ismételt tájékoztatása  az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző és a kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.4 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A mellékletben meghatározottak szerint

40

10 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti- és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Célunk, hogy tanulóink megismerjék nemzeti, népi kultúránk értékeit és hagyományait. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg hazánk történelmét, sokszínű kultúráját.

10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei  Tanévnyitó ünnepség: a leendő első osztályosok ünnepélyes köszöntése, a tanév megnyitása  Október 6. – megemlékezés az aradi vértanúkról az iskolarádión keresztül  Október 23. – nemzeti ünnep  Március 15. – nemzeti ünnep  Június 4. – megemlékezés a trianoni békediktátumról, a Nemzeti Összetartozás Napja  Farsangi bál  Gyermeknap  Vöröskeresztes nap  Ballagás  Tanévzáró ünnepély

10.3 Egyéb rendezvényeink: Alsó tagozaton:  Mesevetélkedő  Mesemondóverseny  Fogászati és testápolási verseny  Énekverseny  Költészet napi versmondó verseny  Területi, megyei és országos tanulmányi versenyek (pl. Curie Környezetvédelmi csapatverseny, Mozaik Kiadó által szervezett versenyek, egyéb)  Sportversenyek  Rajzpályázatok  Animációs rajzverseny Felső tagozaton:  Fogászati és testápolási verseny  Költészet napi versmondó verseny

41

 Területi, megyei, országos rendezésű tanulmányi versenyek (pl. A rigó énekeljen! – környezetvédelmi, Curie Környezetvédelmi csapatverseny, Hevesy kémia verseny, Katasztrófavédelmi verseny, Tűzoltóverseny, Simonyi Zsigmond Helyesírási verseny stb.)  Sportversenyek: atlétika, foci, asztalitenisz  Rajzpályázatok  Animációs rajzverseny Egyéb iskolai szintű rendezvények:  Mikulás  Szeretet napja  Farsang  Anyák napja  Témahét  Témanap  Három hetet meghaladó projekt : aktualitásnak megfelelően, az éves munkatervben rögzítettek alapján  Suliváró – az iskolai élet bemutatása a leendő első osztályosoknak és szüleiknek

10.4 A hagyományápolás külső megjelenési formái

10.5 Az intézmény emblémája

10.6 Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányoknak: Fiúknak:

fehér blúz, fekete szoknya vagy nadrág fehér rövid vagy hosszú ujjú ing, fekete nadrág

42