1
DOBÓ ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZMSZ
2013.
8710. BALATONSZENTGYÖRGY, CSILLAGVÁR U. 9.
2
Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: ......................................................................... 5 1.1 Az SZMSZ. célja, alapja: ............................................................................................. 5 1.2. Alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: ....................................................... 5 1.3. A szabályzat hatálya: ................................................................................................... 5 1.4. AZ SZMSZ. elfogadása, jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala .............................. 5 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JELLEMZŐI: ............................................................. 6 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGE ........................................................... 8 3.1. Szervezeti felépítés ......................................................................................................... 8 3.2. Az intézmény működési rendszere: ............................................................................. 9 3.3. Az intézmény vezetése: .................................................................................................. 9 3.3.1.
Intézményvezetője: Igazgató- magasabb vezetői beosztás ................................. 9
3.3.2.
Igazgatóhelyettes: magasabb vezetői beosztás .................................................. 11
3.3.3.
Az általános helyettes jogköre: ........................................................................... 11
3.4. Az intézmény közösségei, jogaik, kapcsolataik: ..................................................... 13 3.4.1.
Az intézmény alkalmazotti közössége: ............................................................... 14
3.4.2.
Nevelőtestület........................................................................................................ 15
3.4.3.
Szakmai munkaközösségek: ................................................................................ 18
3.4.4.
A gyermekek közösségei ...................................................................................... 20
3.4.5. A szülők közössége, jogai és kapcsolattartási formái ........................................... 22 3.4.6 Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolata ............................. 24 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS NYILVÁNOSSÁGUK ............................................................................................................... 26 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai ............................................................... 26 4.2 Nyilvánosságukkal kapcsolatos rendelkezések ........................................................ 27 4.3. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok ............................................... 28 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................. 29 5.1. Közalkalmazottak munkarendje .............................................................................. 29 5.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje ....................................................................................................................................... 29 5.3. Pedagógusok munkarendje ....................................................................................... 30 5.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ............................................. 30 5.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ........................... 34
3
5.6. Munkaköri leírás-minták .......................................................................................... 34 5.6.1. Tanár munkaköri leírás-mintája ............................................................................ 34 5.6.2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája ............................................. 36 5.6.3. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája.................................................... 38 5.6.4. Takarító munkaköri leírás-mintája ....................................................................... 38 5.6.5. Az iskolatitkár munkaköri leírása ......................................................................... 39 6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MŰKÖDÉSI RENDJE ..... 40 6.1. Dobó István Általános Iskola működési rendje ....................................................... 40 6.1.1. A tanév rendje.......................................................................................................... 40 6.1.2. Az iskola munkarendje, a tanulók fogadásának, benntartózkodásának rendje41 6.1.3. A vezetők benntartózkodásának rendje ............................................................... 43 6.1.4. Belépés és benntartózkodás rendje azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával ............................................................................................................................... 43 6.1.5. Az iskola tanulóinak munkarendje ....................................................................... 44 6.1.6. Az iskola létesítményének és helyiségeinek használati rendje ........................... 44 6.1.7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje ............................... 46 6.1.8 Az iskola hagyományai ............................................................................................ 49 6.1.9. A mindennapi testedzés formái ............................................................................. 51 6.1.10. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái ............ 51 6.1.11. Tankönyvellátás rendje......................................................................................... 52 6.1.12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ......................................... 56 6.1.13.
Iskolai védő, óvó előírások .................................................................................. 57
6.1.14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................... 59 6.1.15. Iskolai könyvtár működési rendje ....................................................................... 62 7. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA ......................... 65 8. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................................. 70 8.1. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének rendje ............................................. 70 8.2. A gazdálkodás belső ellenőrzésének rendje .............................................................. 72 8.3. A tanuló ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ............................................. 72 8.3.1. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ............. 72 8.3.2. A tanulói késések kezelési rendje ............................................................................ 73 8.3.3. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ..................................................... 74 8.3.4. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai................ 74
4
8.3.5. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................... 75 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK....................................................................................... 76 10 . NYILATKOZATOK .......................................................................................................... 77 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ............................................................... 79 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .............................................................. 83 3. sz. melléklet az elektronikus napló használatához………………………………………………………84 Függelék .............................................................................................................................. 90
5
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: 1.1 Az SZMSZ. célja, alapja: A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2. Alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: •
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1
•
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
•
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
•
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
•
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
• 23/2004. (VTII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről •
26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
1.3. A szabályzat hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézménnyel egyéb jogviszonyba állókra, az intézménybejáró gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes képviselőjére. 1.4. AZ SZMSZ. elfogadása, jóváhagyása, nyilvánosságra hozatala Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 19-i határozatával fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.
6
A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JELLEMZŐI: Intézmény neve: Dobó István Általános Iskola KIK 140008 Típusa : KLIK jogi személyiségű szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény OM azonosító: 034065 Székhelye: KLIK 1055. BUDAPEST, SZALAY U. 10-14 Telephelye: Dobó István Általános Iskola 8710.Balatonszentgyörgy Csillagvár utca 9. Intézmény irányító – alapító- felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, Szalay u. 10-14 Alapító okirat kelte: 2013.01.31. Intézmény alapítás éve a jogfolytonosság alapján: 1952. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Balatonszentgyörgy Önkormányzata gyakorolja. Balatonszentgyörgy Önkormányzatával, 2012. december 12-én kötött megállapodás értelmében, az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest, Szalay u. 10-14 számára. Az intézmény igazgatója az intézmény átmeneti szabad kapacitását az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. Adószám: 15799658 – 2 - 14 Intézmény működési területe:
7
Balatonszentgyörgy- Balatonberény-Hollád –Szőkedencs- Tikos- Vörs községek közigazgatási területe, Balatonberény tekintetében csak a felső tagozatos tanulók, valamint megállapodás alapján környező települések iskolásainak ellátása esetén, az érintett települések közigazgatási területe. Intézmény évfolyamainak száma: Iskola: Az intézmény évfolyamainak száma: évenként változó csoport- számban 1-8 évfolyamon maximálisan felvehető létszám: 280 fő Jogszabályban meghatározott közfeladatai: Az általános iskolai oktatásról, és nevelés, – mint kötelezően ellátandó állami feladatról – történő gondoskodás, az általános iskolai tanulók napközi otthoni, menzai és tanulószobai ellátásának igényszerinti biztosítása, sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján szakértői véleménnyel az integráltan oktatható tanulók ellátása, diáksport tevékenység ellátása, iskolai könyvtár ellátás, képesség kibontakoztató felkészítés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása.
Az intézmény tevékenysége: Alaptevékenysége: általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása mozgássérült látássérült hallássérült tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Különleges pedagógiai célok megvalósítása: integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés Speciális jellemzők: - Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: A Pannon Egyetem Nyelvvizsga Központjának Akkreditált Pannon Nyelvvizsgahelye német és angol nyelvből. Oktatási Hivatal iktatószáma: NYAK/482-2/2012
8
Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény, vállalkozási feladatot nem végezhet. Az intézményfenntartó által meghatározott működési (felvételi) körzet: Balatonszentgyörgy, Balatonberény, Hollád, Tikos, Vörs községek teljes közigazgatási területe.
3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGE Dobó István Általános Iskola 8710. Balatonszentgyörgy, Csillagvár u.9. 3.1.
Szervezeti felépítés
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
TANKERÜLETI IGAZGATÓ IGAZGATÓ
Igazgató helyettes
Felsős munkaközösség
Fűtő, karbantartók , takarítók, portás Alsós munkaközösség vezető
vezető
Tanárok
Tanítók
Ügyviteli munkatárs(ak)
Iskola titkár
9
Az intézmény működési rendszere: A szervezetet az intézményvezető irányítja.
3.2.
A szervezeten belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szervezeten belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményvezetője alkalmazza. 3.3. Az intézmény vezetése: Az intézmény vezetése konzultatív testület: véleményező és a javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézményvezetés tagjai: az intézményvezető, vezető munkaközösségek vezetői, és a diákönkormányzat vezetője.
helyettes,
a
szakmai
A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát, írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 3.3.1.
Intézményvezetője: Igazgató- magasabb vezetői beosztás
Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki. Megbízatása az intézmény, alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. A köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;
10
- döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;
az
intézmény
- a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; - az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; - a közbenső intézkedéseket; - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol:
11
a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, c) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról – amennyiben a KLIK a működtető – a tankerületi igazgatónak kell gondoskodnia, amelyben az intézmény vezetője a legfőbb operatív segítője. A kapcsolattartás és információáramlás tankerületen belüli eljárásrendjét a központi szerv iránymutatása alapján a tankerületi igazgató határozza meg. A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően a) a tankerület szakmai működését, a tankerület illetékességi területén levő intézmények működését, fenntartását érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban a tankerületi igazgató; b) az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető; c) a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár, a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.3.2. Igazgatóhelyettes: magasabb vezetői beosztás Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg, határozott időre. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során -az intézmény igazgatójával egyeztetve - bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik 3.3.3. Az általános helyettes jogköre: - Kiterjed az iskola minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre, az igazgató irányítása mellett.
12
-
az oktatási igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,
- az oktatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, - az iskola tantárgyfelosztásának elkészítésére, felügyeletére, -
az iskolai munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése,
-
a tanítási órák, szakköri órák látogatása
-
az iskolai nevelők munkájának segítése,
-
a naplók, szakköri naplók ellenőrzése,
-
az iskolai tanügy-igazgatási dokumentumok elkészítésének segítése, felügyelete, az iskolai továbbképzési terv elkészítéséhez javaslattevő jogköre van.
-
jogköre kiterjed minden olyan megállapodásban rögzített feladatmegosztásra. melyet az intézmény vezetése kötött. 3.3.4. A vezetők közötti együttműködés: Az intézményvezetője és a helyettes(ek) kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat. A helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Az intézményvezetőt kinevezett/megbízott helyettese, távolléte vagy akadályoztatása, esetén, az intézmény belső szabályzatában kijelölt személy (ügyrendi helyettes: felsős illetve alsós munkaközösség vezetője), ennek hiányában az illetékes tankerületi igazgató által megbízott közalkalmazott helyettesíti. A munkavállalóknak, az intézmény közalkalmazottainak helyettesítési rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. Az utasítás, ügyrend, más belső szabályzat, munkaköri leírás vagy írásbeli kijelölés alapján helyettesítést ellátó személyt, e minőségében megilleti a kiadmányozási jog gyakorlása. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. A helyettesítő felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
13
Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: Hatáskörök átruházása: Az intézményvezető –egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett- a következő hatásköröket ruházza át: Képviseleti jogkörből: Az intézmény képviseletét szakmai kérdésekben az igazgatóhelyettesre. bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján Munkáltatói jogkörökből: Szabadságolást, helyettesítéseket, továbbképzési beosztásokat, az igazgató helyettesre. Kötelezettségvállalás jogkörből: Kötelezettségvállalásra az igazgató által írásban megbízott személy jogosult. A megbízásnak tartalmaznia kell a jogosultság időbeli és tárgyi hatályát. Minden egyéb átruházott hatásköröket, melyet a munkaköri leírások részletesen tartalmaznak. A képviselet főbb elvei, szabályai: az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák. az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a felelős
nyilatkozatadó a
a nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése. 3.4. Az intézmény közösségei, jogaik, kapcsolataik: A köznevelési intézmény közösségét az alkalmazottak, a szülők, a tanulók alkotják.
14
3.4.1. Az intézmény alkalmazotti közössége: Alkalmazotti közösség: Az intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Igazgató: Az intézmény egyszemélyi felelőse. Magasabb vezető beosztású. Vezető beosztásúak: Igazgatóhelyettes – magasabb vezető beosztású Nevelőtestület: A székhelyen foglalkoztatott pedagógusok (szaktanárok, tanítók) alkotják. Oktatást - nevelést segítők: ügyviteli dolgozók: iskolatitkár, pénzügyi dolgozó(k) karbantartók, takarítók Közalkalmazotti jogok: A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenléténél határozatképes. A kapcsolattartás formái: Az intézmény közösségeit az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések,
15
nyilvános fórumok, intézményi gyűlések, eseti megbeszélések Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
3.4.2. Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas színvonalú nevelését és oktatását. A nevelőtestületi feladatok: A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, a gyerekek, tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, a szülők, az alkalmazottak, a gyermekek, tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme,
16
A nevelőtestületi jogkör: A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevelőtestület döntési jogköre a pedagógiai program elfogadása és módosítása, az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, öt éves pedagógus-továbbképzési terv. és éves beiskolázási terv elfogadása, a tanév munkatervének elfogadása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása, az intézmény vezetői pályáztatáshoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása a nevelőtestület véleményének kikérése a helyettesek megbízása, ill. megbízás visszavonása előtt a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában. Nevelési tanácsadó vagy szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére. továbbá a jogszabályokban meghatározott esetekben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre átruházhatja a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatos, véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok: A nevelőtestület feladatainak ellátására számos értekezletet tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók (szülői szervezet, diákönkormányzat, stb.) képviselőjét meg kell hívni.
17
A tanév rendes értekezletei: tanév előkészítő értekezlet, őszi nevelési értekezlet, félévi értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet,
Rendkívüli értekezlet hívható össze: Ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri,(okának megjelölésével) és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Ha a szülői szervezet kezdeményezi, és akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. Rendkívüli nevelői értekezlet összehívásáról minden esetben tájékoztatni kell az intézmény igazgatóját. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök, kijelölt pedagógusok biztosítják. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztály értekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén - az iskolavezetés által kijelölt időpontban - osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól - indokolt esetben - az igazgató adhat felmentést. Nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok: Az értekezletet az intézmény vezetője, készíti elő és hívja össze.
18
Rendkívüli értekezlet összehívásáról, 3 nappal előbbi kihirdetéséről az intézményvezető gondoskodik. Foglalkozási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 5 napon belül kell összehívni. Írásos anyagot 5 nappal az értekezlet előtt ki kell függeszteni, megvitatásra a szakmai munkaközösség vezetőjének át kell adni. Az értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. Az értekezlet levezetését a vezető, akadályoztatása esetén a megbízott személy látja el. Jegyzőkönyv hitelesítésre az értekezlet két testületi tagot választ. A nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza döntéseit. Szavazategyenlőség esetén, a határozatot, az intézményvezető szavazata dönti el. A döntéseket határozati formában kell megfogalmazni, sorszámozni kell, és nyilvántartásba kell venni. A jegyzőkönyvet egy nevelőtestületi tag, vagy az iskolatitkár vezeti, amelyet, az értekezletet követő három napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezetője, jegyzőkönyvvezető, és a hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van. Határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel. Vezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, valamint alkalmazotti határozatképességhez az intézményben dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelésének támogatásáról, vagy elutasításáról a testület titkos szavazással dönt, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges következő informatikai eszközöket, alábbi feltételekkel: - tanári laptop - laptop táska - oktatástechnikai eszközök (CD, fényképezőgép, videó kamera) Az eszközök nem rendeltetésszerű használatából eredő meghibásodásokért az eszközt használója, kölcsönzője tartozik felelősséggel. 3.4.3. Szakmai munkaközösségek: Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hoznak létre, vezetőjét 5 évre, az intézményvezető bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján, minimum 5 fő részvételével. Szakmai módszertani kérdésekben segítséget nyújt a nevelő-oktató munkatervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, fejlesztéséhez.
19
Működési rendjét, szabályozását, munkaprogramját maga határozza meg. A szakmai munkaközösségek tevékenysége, feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét részt vesznek a szakmai munka belső ellenőrzésében (éves ütemterv szerint) szoros kapcsolatot építenek a tagintézmények között fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetést, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, az intézmény fejlődése érdekében közreműködnek a innovációban, javaslatot adnak a költségvetésben előirányzatok felhasználásra,
rendelkezésre
álló
pedagógiai szakmai
támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. A szakmai munkaközösség-vezető joga és feladatai: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, részt vesz az intézményvezetés munkájában módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozások /tanórákat/ szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az Igazgatótanács felé,
20
összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az Igazgatótanács vagy az intézményvezető részére, állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása meghallgatni a munkaközösség tagjait,
előtt
köteles
Együttműködésük, kapcsolattartásuk rendje A munkaközösségek együttműködését az éves munkatervük tartalmazza. Kapcsolattartásuk formái: nevelési és munkaértekezletek, szakmai műhelymunkák, közös szakmai napok és programok, óvónők – tanítók megbeszélései: óvoda-iskola átmenet aktuális problémáinak megbeszélése, közös továbbképzések, gyermeki fejlődés nyomon követése. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsó tagozatos munkaközösség tagjai: tanítók felső tagozatos munkaközösség tagjai: szaktanárok
3.4.4. A gyermekek közösségei Az osztályközösség/csoportközösség Az azonos évfolyamra/csoportba járó, közös csoportot alkotó gyermekek osztályközösséget/csoportot alkotnak. A gyermekközösség élén - mint pedagógusvezető - az osztályfőnök/csoportvezető áll. Az osztályfőnököt/csoportvezetőt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket, munkaköri leírásuk alapján végzik. A diákönkormányzat A nevelési-oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az alábbiakat: a diák önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diák önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: -
személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.
21
Az iskolavezetők a kapcsolattartás során: átadják a diák önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat véleményét - a hatályos jogszabályok szerint - be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - illetve a működés anyagi támogatását. Az adott évben biztosított konkrét feltételeket a melléklet tartalmazza.
22
3.4.5. A szülők közössége, jogai és kapcsolattartási formái A köznevelési törvény rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket (szervezetet) hozhatnak létre. Az intézményben működnek a szülői szervezetek. A szülők közösségének jogai: Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, • saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. Egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor Véleményezési joga van a következő kérdésekben: • a szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben, • a házirend elfogadásakor, Véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. A szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének a feladata az egyes szülői szervezetekkel való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül
23
rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek a jogszabály, vagy az SZMSZ véleményezési jogot biztosít, a véleményt a vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösségek képviselőit (SZK vezetőség) a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői közösségei részére az illetékes vezetők tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást adnak az intézmény, munkájáról, éves célkitűzéseikről, feladataikról, tevékenységeikről. A iskolai szülők, és a pedagógusok kapcsolattartási lehetőségei: nyílt napokon, nyilvános ünnepélyeken fogadó órákon családlátogatásokon szülői értekezleteken, fogadónapokon faliújságra kifüggesztett információkon üzenő, tájékoztató füzeteken és ellenőrzőkön keresztül gyermekvédelmi intézkedések alkalmával Az iskolai SZM és az iskola között az igazgató helyettes a kapcsolattartó személy A szülők iskolai tájékoztatásának formái A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskolák tanévenként 3 szülői értekezletet tartanak. A nyolcadik osztályosok szüleinek – az előzőeken túl – alkalmanként összevont pályaválasztási szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői közösség elnöke hívhat össze – a pályaválasztás megkönnyítésére, illetve a felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 3 alkalommal tart szülői fogadóórát, amelyen a tanulók és az ifjúságvédelmi felelős is részt vesz. A fogadóórák pontos idejét az éves
24
munkaterv tartalmazza. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, célszerű telefonon, vagy írásban időpontot egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus számára kötelező a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón, netnaplón kívül a tanuló tájékoztatófüzetében feltüntetni, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. /Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányzó jegyek beírását az osztályfőnök rendszeres időközönként pótolja/. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tárgyakból félévenként minimum 4 alkalommal, a heti három, vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Elektronikus naplón keresztül (3. sz. melléklet) 3.4.6 Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolata A nevelő, oktató munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Marcali Tankerülettel, tankerületi igazgatóval A körzet önkormányzataival: Balatonszentgyörgy –Balatonberény - Hollád –Tikos – Vörs Önkormányzatok Balatonszentgyörgyi Önkormányzat Képviselőtestülete A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal: CSVM PTSZI Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával egyházak helyi gyülekezeteivel A kistérségi oktatási intézmények vezetőivel és nevelőtestületeivel A területileg illetékes Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal (Nevelési Tanácsadó) – Marcali, Petőfi u. 14. A területileg illetékes Szakértői Bizottsággal: Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. – Kaposvár A településen és környezetében működő közművelődési intézményekkel, községi szintű szervezetekkel és szakembereikkel Középiskolákkal A körzet óvodáival A nevelést, oktatást segítő „Iskolaszék a Gyermekekért” alapítvány kuratóriumával. Művelődési ház Balatonszentgyörgy Talentum Alapművészeti Iskola
25
Balatonszentgyörgy Sportegyesület Helyi médiákkal Egészségügyi szervekkel: Orvosi Rendelő munkatársai Balatonszentgyörgy és Balatonberény Diákönkormányzat Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Rendes városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Rendes Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. § (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
26
A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve rögzíti.
4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS NYILVÁNOSSÁGUK 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. Pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét,1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
1
2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.
27
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Házirend Éves munkatervek Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Szervezeti és Működési Szabályzat Közalkalmazotti szerződés Tantárgy felosztás Esélyegyenlőségi terv 4.2 Nyilvánosságukkal kapcsolatos rendelkezések A fent felsorolt dokumentumok az alábbi helyeken tekinthetők meg az alkalmazotti közösség a szülők és a tanulók számára, a tanítási illetve nyitvatartási időben: az iskolánál: az intézmény vezetőjénél (nyomtatott formában) igazgatóhelyettesnél (CD-n) iskolai titkárnál (CD-n)
28
intézményi könyvtárban (CD-n). Tájékoztatást kérni lehet az intézményvezetőtől, az igazgatóhelyettestől, előre megbeszélt időpontban, vagy az osztályfőnököktől szülői értekezleten, fogadóórán
4.3. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok A munkaidő-nyilvántartás tartalma: A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza: a nevelési-oktatási intézményben ellátott feladatokat A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai: - A nyilvántartás vezetésére tanévenként pedagógusonkénti bontásban - az iskolában az igazgatóhelyettes A nyilvántartás: -
az ellátott tanítási órák, óvodai foglalkozások a tanórán kívül tevékenységek, és az egyéni foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál.
A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai -
-
-
Minden munkavállaló az intézménybe történő belépéskor, illetve az intézményből történő távozáskor köteles annak pontos időpontját (év, hó, nap, perc) a jelenléti íven rögzíteni. A vezetők által meghatározott helyen találhatók. A jelenléti ívek minden év végén az irattárba kerülnek. A pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben töltött idő alatti tevékenységüket az alábbiak szerint dokumentálják az időpont rögzítésével: tanórákat az osztálynaplóban, napközi otthoni foglalkozásokat a csoport naplóban, egyéni foglalkozásokat az osztálynaplóban, csoportnaplóban és az egyéni fejl.-t rögzítő lapokon szakköri, énekkari foglalkozásokat a szakköri naplóban, sportköri foglalkozásokat az osztálynaplóban vagy a sportköri naplóban, könyvtári órákat egy kijelölt füzetben. az étkezés és a tanórák közti pedagógiai felügyeletet a mindenkori érvényes beosztás tartalmazza, a délutáni ügyeleti tevékenységet az ügyeletesi füzetekben az értekezleteken, megbeszéléseken, belső továbbképzésen való részvételt a jegyzőkönyvhöz, emlékeztetőhöz mellékelt jelenléti íven, a szülői értekezleten, fogadóórán való részvételt a jelenléti íven, az ünnepségeken való részvételt, szűrővizsgálaton való közreműködést (amennyiben az intézményben történik) az osztálynaplóban, eüg. szűrések nyilvántartásában a javító és osztályozó vizsgán való közreműködést a jegyzőkönyvben, a tanítás nélküli munkanapon való közreműködést az osztálynaplóban,
29
-
az intézményi dokumentum készítésében való közreműködést a dokumentumon, amennyiben nem lehetséges emlékeztetőhöz mellékelt jelenléti íven, tanóra látogatásokat az osztálynaplóban. A dokumentálást, a tevékenység megtörténtét követően azonnal el kell végezni.
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, igazgatóhelyettesek, rendszergazda) férhetnek hozzá.
5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1. Közalkalmazottak munkarendje - A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza. - Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét, a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg / munkaköri leírás/. - Minden közalkalmazott köteles betartani a munka- tűz- és balesetvédelmi szabályokat. - A szabadságokat a központi iskola alkalmazottai és a tagintézmény-vezetők esetében az intézményvezető, míg a tagintézmények alkalmazottai esetében az adott tagintézmény-vezető adja ki. 5.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje - Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. - Munkaköri leírásaikat az intézményvezető készíti el.
30
Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt legalább 10 perccel kell a munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a iskola esetében a gazdaságvezetőt, tagintézmények esetében a tagintézmény-vezetőt. - A távollévők helyettesítéséről az igazgató, távolléte esetén az igazgató helyettes gondoskodik. 5.3. Pedagógusok munkarendje -
A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket - az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával - határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása: Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember l-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit - a pedagógus maga dönt. 5.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében.
31
A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációs adatokat a naplóba és az elektronikus naplóba naprakészen vezesse, (3.sz. melléklet) valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról - ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével - munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.
32
A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintéző a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák kompetenciával,
látogatása
szaktanácsadói,
szakértői
a napló, digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,
33
az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,
az
a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. A pedagógusok előmeneteli rendszere A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján: a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el. A pedagógus, a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógusmunkakörben töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja. Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg. A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
34
5.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 5.6. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 5.6.1. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -
-
-
megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor - ellenőrizve az állapotokat - utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, és netnaplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,
35
-
-
-
-
-
a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba az, elektronikus naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit - a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében - az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.
2. Különleges felelőssége -
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak, naponta ellenőrzi elektronikus levelező rendszerét, ezzel is elősegítve az intézmény
36
-
információ áramlását tevékenyen részt vállal az iskolai honlap tartalmának fejlesztésében, ellenőrzésében, az elektronikus napló naprakészségének biztosításában
3. Járandósága -
a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok
5.6.2. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -
feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, elektronikus napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák önkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diák önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diák közgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, diák igazgatóválasztási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az
37
-
-
évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, napközisek adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
2. Ellenőrzési kötelezettségei -
-
november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen, az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.
3. Különleges felelőssége -
felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,
maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak, - naponta ellenőrzi elektronikus levelező rendszerét, ezzel is elősegítve az intézmény információ áramlását - tevékenyen részt vállal az iskolai honlap tartalmának fejlesztésében, ellenőrzésében, az elektronikus napló naprakészségének biztosításában
4. Pótléka és kötelező órakedvezménye -
munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,
38
- heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény. 5.6.3. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája - Munkaköre: gazdasági ügyintéző - Közvetlen felettese: igazgató - Kinevezése: határozatlan időtartamra - Munkaideje: heti 40 óra - Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása - Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az utalványozási rendelet betartásával végezhet. A házipénztárt havi két alkalommal ellenőrzi, lezárja.. Havonta elvégzi a szükséges zárlati főkönyvi könyvelési feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. - A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. . - Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.). - A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege. - Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át. - Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. - Munkaügyi feladatai részeként: - új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval, gazdasági vezetővel történő egyeztetést követően, - kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosított bejelentéshez, bérszámfejtéshez, - munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval, gazdasági vezetővel történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, - elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, - havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére - folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, - az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, , stb. elszámolást rögzít a KIR rendszerben, az igazgató, gazdasági vezető aláírását követően. - gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról - Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában nyilvántartásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.. - Élelmezésvezető távollétében helyettesíti az élelmezésvezetőt, feladatait ellátja. 2. Járandóság - a munkaszerződésében meghatározott munkabér, 5.6.4. Takarító munkaköri leírás-mintája - A munkakör megnevezése: takarító
39
-
Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése, munkaideje: határozatlan időtartamra, munkabére munkaszerződése szerint munkaideje: heti 40 óra osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz
1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása - az intézményvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban - napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a padokat. - napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket - intézményvezetői utasításra végez folyosói nagytakarítást - naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket különös gonddal. - a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat - mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását - szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket. - napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti - kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása - porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a padozatot. - szükség szerint öntözi ,portalanítja a tanteremben és a folyosón lévő virágokat - nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, és falburkolók súrolását - a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását - a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak - a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával - folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén a gazdaságvezetőnek - fokozott figyelmet fordít az intézmény nyitására,zárására. - A takarítóknak munkakörükhöz méltó magatartást kell tanúsítani a tanulóifjúság és munkatársai előtt az példamutató legyen, és ezzel is segítik az oktató-nevelő munkát 2. Járandóság - a munkaszerződésében meghatározott munkabér, - a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök 5.6.5. Az iskolatitkár munkaköri leírása - A munkakör megnevezése: iskolatitkár - Közvetlen felettese: igazgató - Kinevezése, munkaideje határozatlan időtartamra, - munkabére munkaszerződése szerint
40
- munkaideje: heti 40 óra Munkáját az igazgató (távollétében helyettese) irányítása alapján végzi. Nem egyedi feladatokat és megbízásokat teljesít, hanem önállóan és aktívan szervezi ügyviteli, adminisztrációs, igazgatási és klasszikus titkárnői tevékenységét. Az intézmény – ezen belül kiemelten az iskolavezetés – zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: - A hatályos jogszabályok és az intézmény iratkezelési szabályzatának megfelelően - végzi az ügyiratok kezelését, az iktatást (ügyelve a határidők betartására), az irattári - anyagok szakszerű nyilvántartását és tárolását. - Elkészíti az iskolavezetés levelezését, a be- és kimenő postai küldemények - ügyintézését, a feladókönyv vezetését, és a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást. - Ellátja a beérkező telefonok fogadásával összefüggő teendőket az információk rögzítésétől és továbbadásától kezdve a hívások megfelelő helyre kapcsolásáig. - Vezeti a nyilvántartásokat, ideértve a tanulókra vonatkozó információk kezelését, rendszerezését, a felvételtől a szoros nyilvántartású dokumentumokon át a tanulói jogviszony megszüntetéséig. - Együttműködik az egészségügyi szervekkel a tanulók – törvényben rögzített – egészségügyi ellátásának szervezésében. - Közreműködik az irodaszerek, az oktatáshoz napi szinten szükséges eszközök, kellékek megrendelésében, figyelemmel kísérésében (kréta, papír, festékek stb.). - Az iskolavezetés által meghatározott módon részt vesz az aktuális kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztató anyagok elkészítésében, rendezésében. - Ellátja az iskolavezetés által meghatározott fénymásolási feladatokat. - A klasszikus titkárnői feladatok keretében közreműködik az iskolavezetés vendégeinek fogadásában. - Felel környezete rendjéért, esztétikus megjelenéséért. - A tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az igazgató megbízza. 6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. Dobó István Általános Iskola működési rendje 6.1.1. A tanév rendje A tanév tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig, iskolában a szorgalmi idő szeptember első munkanapjától június 15-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben, az NEFMI, adott tanévre szóló rendelete alapján. Évente a munkaterv rögzíti: a tanév, nevelési év rendjét, a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását, tanórán kívüli foglalkozások rendjét az ünnepélyek időpontját, megvalósítás módját,
41
a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját, vizsgák (javító, osztályozó) idejét a nevelőtestület megbízásait, a hagyományápolás alkalmait, A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait /házirend/ a tűzvédelmi és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök, szeptemberben az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezletén, pedig a szülőkkel.
6.1.2. Az iskola munkarendje, a tanulók fogadásának, benntartózkodásának rendje Az iskola munkarendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási /foglalkozási/ órák megtartása után szervezhetők. A tantárgyfelosztást az igazgatóhelyettes készíti el az intézményvezetővel, szükség esetén egyeztetve a munkaközösség-vezetőkkel. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi. A tantárgyfelosztás év közben megváltoztatható, ha személyi változások vagy az oktatás körülményei azt szükségessé teszik A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.05 órakor kezdődik. Rendkívül indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat rendelhet el. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontokban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama: 5-10, ill. 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rendek szerint. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv rögzíti. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem maradhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, és tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra az órát tanító vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. A bejáró gyerekeket az iskolás buszok beérkezése után, az alsó tagozaton 7.30 órától az osztályfőnök, illetve az első tanórát tartó pedagógus felügyeli, felső tagozaton az ügyeletes nevelők 7.30 órától, becsengetésig.
42
Az első óra előtt, az óraközi szünetekben és az utolsó óra után, a tanulókat a beosztott pedagógusok felügyelik. Az iskola felügyeletet biztosít az ebédeltetési időben: ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok felügyelnek. A bejáró tanulók az utolsó óra után, ügyeletei csoportba tartózkodnak a buszok indulásáig, ahol beosztott pedagógusok ügyelnek és kísérik a csoportokat a buszhoz. Az iskola szorgalmi időben reggel 7.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig tart nyitva. Az intézmény nyári szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva 9-15 óráig. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként állapítja meg. Szorgalmi időben a hivatali idő: 8.00-16.00– ig tart. A hivatali nyitvatartási időben az intézményvezető, vagy a helyettese az intézményben tartózkodik. Akadályoztatásuk esetén az intézményvezetője gondoskodik a helyettesítésről. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16.00 óra után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az iskolákat szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt – eseti kérelmek alapján. Az intézménnyel jogviszonyt létesítő tanulók tanulói laptop használatára jogosultak tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon felügyelet mellett az intézmény területén. A tanulói laptopokat haza nem vihetik. Laptopok használata: 5-8. osztály A tanulók a felügyeletet biztosító személy jelenlétében foglakozások előtt átveszik a szükséges eszközöket (laptop, tápegység, hosszabbító) azok befejeztével visszaviszik a számítástechnika terembe. 1-4. osztály Az osztályfőnökök átveszik a tanulói laptopokat, feltöltő kocsit és egyéb eszközöket, amelyek biztonságos tárolását és használatát a továbbiakban ők biztosítják. A foglalkozások alkalmával a tanulók és a felügyeletet biztosító felnőtt gondoskodnak az eszközök rendeltetésszerű használatáról és anyagi felelősséggel tartoznak a nem rendeltetésszerű használatból eredő meghibásodásért.
43
A tanulók fogadásának, benntartózkodásának rendje A tanulókat 7.30 órától 16.30 óráig, fogadja az iskola. Gyülekezés 7.30 órától, az iskola folyosóján, ill. az osztálytermekben vagy jó idő esetén, az iskola udvarán. Tanítási idő után a bejáró tanulók a buszok indulásáig a várakozásra kijelölt tantermekben tartózkodnak az ügyeletes nevelők felügyeletével. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvétel a szülő hozzájárulásával történik. Tanítási időben engedély (ügyeletes nevelő, osztályfőnök) nélkül nem hagyhatják el az iskola épületét.
6.1.3. A vezetők benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az iskolák nyitvatartási idején belül az ügyeletes vezetőnek bent kell tartózkodnia. Az ügyeleti rendet minden tanév elején ill. szükség szerint határozzák meg a vezetők. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.
6.1.4. Belépés és benntartózkodás rendje azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit. Idegenek az épületbe csak az ügyeletet teljesítő személy engedélyével léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Azt az idegen személyt, aki az iskolavezetést, iskolatitkárt, a gazdasági apparátust, vagy a tantestület valamelyik tagját keresi, a portás köteles felkísérni a keresett személyhez. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az intézményvezető vagy helyettese fogadja abban az esetben, ha a megbeszélés, szaktanácsadás az intézményt, illetve az iskola intézményegységet érinti. A tanulókat óraközi szünetekben csak szülők és közvetlen hozzátartozók (testvér, nagyszülő) kereshetik és hívathatja a portás közreműködésével az aulába. A szülőkön és közvetlen hozzátartozókon kívül tanítási időben senki sem kérheti a tanulói látogatás
44
vagy találkozás engedélyezését. Az iskola épületében a hivatalos látogatókon és szülőkön kívül senki sem tartózkodhat. Az iskolai szervezett programokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. Az általános iskola helyiségeinek használatát civil csoportok előzetes egyeztetés alapján kérhetik. A foglalkozások befejezése után a résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért, valamint a program befejeztével az épület rendben való elhagyásáért a rendezők a felelősek. Az intézmény helyiségeinek bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevétel és a külső személyek belépése, benntartózkodása rendjét. A közművelődési programok, egyéb rendezvények időpontját a takarítókkal közölni kell. Rendkívüli események alkalmával azonnal értesítendő az iskola igazgatója, vagy távollétében a helyettese. Rendkívüli esemény az iskola napi működési rendjét befolyásoló, módosító olyan külső, vagy az iskolai élettel összefüggő váratlan történés, ami veszélyezteti a testi épséget, valamint az élet és vagyonbiztonságot. Ezen esetekre intézkedési jogkörrel az igazgató vagy helyettesei rendelkeznek.
6.1.5. Az iskola tanulóinak munkarendje Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a gyermekek és tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden gyerek és tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok illetve a tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése, a nevelők tekintetében az igazgatóhelyettes, az ügyeletes diákok tekintetében a diákönkormányzatot segítő tanár feladata. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztése után – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével.
6.1.6. Az iskola létesítményének és helyiségeinek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni, olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse az oktatónevelő tevékenységet és az egyéb feladatok ellátását. Az iskola minden dolgozója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
45
az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az iskola helyiségeit, létesítményeit és ezek berendezését, tanítási időben, vagy azon kívül, csak pedagógus felügyelettel használhatják, szervezett foglalkozás keretében. Az iskolavezetés az illetékesek bevonásával gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara, sportpályája a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek megfeleljen. Az iskolaépületeket címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. A nemzeti lobogó megfelelőségéről az igazgató gondoskodik és a technikai személyzet feladata, annak kihelyezése. A helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben (iskolai programok, bemutató órák stb.) a tárgyak, eszközök elvihetők és használhatók, de csak az adott terem felelős pedagógusának tudtával és beleegyezésével. Az elvitt tárgyak, eszközök visszaviteléért az a dolgozó felelős, aki elkérte azokat. A termek felszerelési tárgyainak használata csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni az iskolából, csak az intézményvezető, vagy távolléte esetén az igazgató helyettes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A zárásért az utolsó foglalkozást vezető pedagógus a felelős. A kulcsot a pedagógus köteles a portára felvinni. Az épület folyosójának, osztálytermek, azok dekorációjának megóvása a helyileg odatartozó osztály osztályfőnökének, szaktantermi megbízott pedagógusának, valamint az órát tartó nevelőnek a feladata. Az igazgató felelős a tantermek, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. A tantermek, egyéb helyiségek esetében a teremfelelős vagy az ott dolgozó pedagógusnak, takarítónak tájékoztatási kötelezettsége van az iskolavezetés, vagy a karbantartó felé, amennyiben hiányosságot, problémát tapasztal. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes feladata a kártérítés részleteinek szülővel-, gondviselővel történő tisztázása. Az iskola egyes helyiségeinek használatát átengedheti közérdekű célra, az intézményvezető engedélyével, külön intézkedés, illetőleg megállapodás szerint
46
Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – az igazgató dönt, a tankerület engedélyének kikérésével. Az iskola bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a felelős személy megnevezését valamint a betartandó védő-óvó előírásokat. A bérlőnek a bérelt helyiségek kulcsát a szerződésben megjelölt időtartamra át kell adni, vagy gondoskodni kell a helyiség nyitásáról-zárásáról. A tornaterem egyéni rendezvények céljára történő átengedéséért bérleti díj fizetendő. Ennek mértékét évenként kell meghatározni.
6.1.7. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje Az intézmény regisztrált tehetségközpont, ezért különösen nagy figyelmet fordít a tanórán kívüli foglalkozásokra. Az iskola, a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások lehetnek rendszeresek, illetve eseti jellegűek. Indulhatnak tanévkezdéskor vagy későbbi időpontban. Többségükben válaszható foglakozások, de vannak kötelezően (választható) foglalkozások. A választható foglalkozásokra a tanulók jelentkezése önkéntes, szülői beleegyező nyilatkozat szükséges hozzá és felvétel esetén, a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. Valamennyi rendszeres tanórán kívüli foglalkozást fel kell tüntetni az iskola órarendjében, terembeosztásában. Működtetésük feltételeit az iskola biztosítja. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója vagy szülő. A foglalkozás vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján tarthatók. A foglalkozásokról naplót kell vezetni Külső szerv (intézmény) képviselője által vezetett foglalkozások, az intézmények között együttműködési megállapodás alapján tarthatók. Az iskola a szülői igényeknek megfelelően, a tanulók részére napközis ellátást biztosít. A napközis foglalkozásokra jelentkezni írásban, szülői aláírással kell. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: iskolai sportkör, szakkörök, énekkar, tanfolyam,
47
korrepetálás, fejlesztő foglalkozások kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, fakultatív tanórák. napközis foglalkozások Talentum Alapművészeti Iskola foglalkozásai Az iskolai sportkör a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. Az iskolai sportkör, mint szervezeti forma, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. I. Könnyített testnevelés: Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Azok a tanulók, akik egészségi állapotukban bekövetkezett változás /ok/ miatt nem képesek a testnevelés órák követelményeinek eleget tenni, speciális, egészségügyi, testnevelési foglalkozásban részesülnek. A testnevelés a speciális területének feladata: a kialakult betegségek megállapítása, megszüntetése, az egészségügyi, állapot helyreállítása, a testnevelés és sport mozgásanyagának felhasználásával /a testi képességek és mozgás fejlesztése, a sportolási igény felkeltése/. II. Az iskolai testnevelés egészének részét képező gyógytestnevelési kategóriák: I. kat. : azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére a testnevelési órán, vagy külön óra keretében könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, illetve mozgásszervi belgyógyászati stb. elváltozások miatt. A könnyített testnevelés az iskola feladata, a testnevelő tanárok végzik, a testnevelés órán differenciált foglalkoztatás keretében történik II. kat.: azok a tanulók tartoznak, akik egészségügyi állapotváltozások miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra /gyógytorna stb./ szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg, vagy végleg felmentendők. A tanuló testnevelési kategóriába sorolása az iskola – egészségügyi ellátását végző orvos vizsgálata alapján történik. Az új egészségügyi jelentő lapon már szerepelnek az új testnevelési kategóriák, valamint a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése és értéklelése is. Fontos és elengedhetetlen az orvos, a testnevelő és a gyógy testnevelő együttműködése az előrelépés, a közös gondolkodás - gyermekeinek egészsége, annak védelme érdekében. A tanulók orvosi vizsgálatát az iskolaorvos, illetve szükség esetén szakorvos végzi, az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig illetve legkésőbb az adott tanév október 15ig. A vizsgálat alapján I – II. kategóriába sorolt tanulók névjegyzékét az orvos készíti el, és továbbítja a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. A kategorizálás időtartama általában 1/2 – 1 év. Szakköröket a tanulók érdeklődése alapján az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével szaktanárok, tanítók javaslata alapján indítunk. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges. A jelentkezés egy teljes tanévre szól. A
48
szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. Az énekkar a tárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődése, valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A korrepetálások célja az alapképzések fejlesztése, és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Iskolánkban a felzárkóztatáson résztvevő tanulókat az adott tárgyból őket tanuló pedagógus választja ki, illetve az osztályfőnök javasolhatja, valamint a szülő is kérheti. Intézményünkben egyes tanulókra vagy az egészosztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti egy órában történő differenciált foglalkoztatás. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 2 óránál többre nem emelhető. A korrepetálás ingyenes. Iskolai könyvtár működik a nyilvántartási idejében, valamint könyvtári órák szervezésekor áll a tanulók rendelkezésére. A hit - és erkölcstan és erkölcstan tantárgy közül a szülő választhat, melyikre kívánja járatni gyermekét, minden év március 16. és március 31. közötti időszakban. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal. A foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók hit- és erkölcstan oktatását, az egyházi, jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: Tanulmányi és kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, Egészség és környezeti nevelési programok Tanulmányi kirándulások Kulturális intézmények látogatása Táborozás A nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény munkaterve tartalmazza. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a városi és térségi, megyei és országos versenyeken vehetnek részt, melyhez szaktanári felkészítést igényelhetnek. A diákmozgalom programjai az iskola, éves munkatervével összhangban éves terv alapján szervezhetők. A hagyományos iskolai vetélkedők, háziversenyek előkészítéséért, lebonyolításáért kijelölt pedagógus a felelős. Tanulmányi kirándulás, múzeum, tárlat, cirkusz, hangverseny, színházlátogatás, iskolanap, osztály klubdélután, szervezett közhasznú munka, csak pedagógus felügyeletével szervezhető. A tanulmányi kirándulás és közhasznú munka esetén 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. A tanulmányi kirándulásra az osztályok a munkatervben meghatározott időpontban mehetnek. Ettől való
49
eltérés csak intézményvezetői engedéllyel lehetséges. A kiránduláson, a főszervezőnek gondoskodnia kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. A tanulmányi kirándulásokat a szülők kezdeményezik és a felmerülő költségeket finanszírozzák. Lehetőség szerint a szorgalmi év utolsó hetében történjen! Továbbá egy munkanapot vehet igénybe, kivétel, ha hétvégére esik. Kulturális rendezvények látogatása a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. 6.1.8 Az iskola hagyományai 1. Az intézmény jelvénye:
Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 2. Intézményünk jogosult használni a regisztrált tehetségközpont szimbólumát:
50
A tanulók életével összefüggő hagyományok A tanulók ünnepi viselete: a lányoknak sötét alj, fehér blúz, nyakkendő fiúknak sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő. Viselése az iskolai ünnepélyeken kötelező. Az egyen nyakkendőket az iskolai alapítvány finanszírozza, átadása a tanulók részére első osztályban történik, a tanévnyitó ünnepségen. Iskolazászló, iskola himnuszának használata ünnepségeinken Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok és fiúk számára: tornacipő, fehér póló, melegítő vagy kék rövidnadrág Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények, /állami ünnepek, évfordulós megemlékezések, iskolai rendezvények: mikulás, karácsony, farsang, gyermeknap, ballagás/. Iskolaújság, iskolarádió működtetése. Az elsőosztályosok fogadása, köszöntése, megajándékozása az iskolai nyakkendővel, a tanévnyitó ünnepélyen A nyolcadik osztályos tanulók emléklappal búcsúztatása, ballagása a tanévzárón, iskolai nyakkendő emlékbe adása. Iskolai „Ki-mit-tud ?”kulturális rendezvénysorozat - 2 évente Iskolai szintű tanulmányi és sportversenyek. Az első osztályos bevezető szülői értekezlet. 8. osztályos tanulók és szüleik számára pályaválasztási fórum. Nyílt nap. A jelentős történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23. március 15. június 4.) minden esztendőben történjék meg. Ezen évfordulókra a kijelölt tanulóközösségek műsort készíthetnek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével. Egyéb rendezvényeink: mikulás délután, karácsonyi ünnepély, farsangi jelmezbál, gyermeknap, osztály teadélutánok, projektnapok, környezetvédelmi-természetvédelmi jeles napok. Egyéb rendezvényeink: Tanévnyitó,- ballagás, Dobó-napok (az iskola névadója, emlékének ápolása, megemlékezések, rendezvények). „Mikulás- karácsony” vetélkedők, farsang, gyermeknap, Madarak és fák napja. Kistérségi versmondó verseny. Nevelőtestület hagyományai: új kollégák fogadása, bemutatása a tanévnyitó értekezleten;
51
távozó kollégák búcsúztatása Szülői közösség hagyományai: a leendő első osztályosok szüleinek előzetes értekezlete, 8. évfolyamosok pályaválasztási fóruma iskolai rendezvényeken, projektnapokon, értekezleteken, ünnepélyeken való részvétel, jótékonysági rendezvény szervezése 6.1.9. A mindennapi testedzés formái Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, órarendi keretek között. 6.1.10. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 1. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 4. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 5. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem), valamint sport eszközeinek használatát. 6. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 7.
52
6.1.11. Tankönyvellátás rendje Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata: Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola megállapítja, hogy hány tanuló: a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket az igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Nem kérhet az iskola, igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel.
53
A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola a törvényben meghatározott ideig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt c) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, d) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; e) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola, igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvrendelés elkészítése: A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés
54
során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tőle elvárható erőfeszítést köteles megtenni. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé
55
nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. 6.1.10.5. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
56
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (rendszergazda, az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 6.1.12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi.. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai egészségügyi ellátásban az iskolaorvos, fogorvos, védődő, logopédus, pszichológus és más szakemberek együttműködve vesznek részt. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megszervezi az iskolaorvos és védőnő részmunkaidőben való foglalkoztatását. A szerződésben rögzítésre kerül: az iskolaorvos, tanévenként meghatározott időpontokban tanulók számára, az iskola orvosi szobájában egészségügyi vizsgálatot végez - a jogszabályokban meghatározottak szerint. a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: -
fogászat évente 1 alkalommal
-
szemészeti vizsgálat
-
hallásvizsgálatot
-
tanulók fizikai állapotának mérése évente 2 alkalommal.
-
A tanulók körében a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente kétszer.
A szükséges szűrővizsgálatok idejére a háziorvosi és fogorvosi rendelőben az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló/ tanulócsoport/tanévenként 10 tanítási óráról vonható el.
57
Egyéb iskolai egészségügyi feladatokat / környezet- egészségügy, élelmezés, egészségügy, balesetvédelem, egészségvédelem, pályaválasztási tanácsadás/ az iskolaorvos és a védőnő ill. a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi, osztályfőnöki órák és tanórán kívül foglalkozások keretében.
6.1.13. Iskolai védő, óvó előírások a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárás-rend Az iskolavezetés feladata Az iskolavezetés köteles gondoskodni a biztonságos munkavégzés feltételeiről, a munkaegészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi előírások szabályainak betartásáról. Mindezek érdekében biztosítani kell: a munka- és tűzvédelmi feladatokkal megbízott felelős személy folyamatos és szakszerű működését, évenként 2 alkalommal a munkavédelmi szemlék és 1 alkalommal tűzriadó terv végrehajtását, a dolgozók évenkénti, az új alkalmazásúak munkába állásukat megelőző munkavédelmi oktatását, a balesetveszélyt okozó, vagy a biztonságos munkavégzést akadályozó körülmények azonnali megszüntetését. A munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos részletes teendőket a megfelelő szabályzatok tartalmazzák
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-, a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve tanulóbaleset esetén Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy annak veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás, a tűzriadó és a bombariadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskolai helyi tanterv alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Az iskola házirendje tartalmazza azok a védő- óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Ezen előírásoknak összhangban kell lenniük az iskola tűzvédelmi, balesetvédelmi és munkavédelmi szabályzataival.
58
A nevelők a tanórai-, a csoport- és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét megszervezni, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a gyermekekkel, a tanulókkal betartatni. A tanulók számára közölt baleset és tűzvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az oktatáson résztvevőkkel jelenléti ívet kell aláíratni, amelyeket a megfelelő szabályzat dossziéjába kell elhelyezni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt Rendkívüli esemény után a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, az elsősegélynyújtásban résztvevő, dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért
59
ha szükséges, - orvost, mentőt kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének. a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni az igazgatóhelyettes jelenlétében. e feladatok ellátásában a baleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is rész kell vennie. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, KIR-nek egy példányt, pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
6.1.14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Katasztrófa eseménnyel kapcsolatos bejelentés esetén, az észlelő személy köteles a veszélyt azonnal jelenteni az intézményvezetőnek, vezető akadályoztatása esetén az általa megbízott személynek. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:
60
az iskola fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a tagiskola vezetője szükségesnek tartja. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának robbantással történő fenyegetés jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény, vagy a tagintézmény vezetőjével. Senkinek nincs joga a fenyegetést elhallgatni, vagy komolytalannak minősíteni! A robbantással történő fenyegetésről azonnal értesíteni kell a rendőrséget a 107-es telefonszámon. A telefonon a rendőrségnek a következőket kell jelenteni: A bomba helyét (utca, házszám) Emberélet van-e veszélyben Mi van veszélyeztetve detonáció esetén A bejelentő neve, címe, telefonszáma Jelenteni kell továbbá: A fenntartónak Az iskola igazgatójának A mentőknek (ha van sérülés) a 104-es telefonszámon A robbantással történő fenyegetés után az intézmény vezetője, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasításai szerint hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A kivonulás módja a Tűzriadó terv szerint történik. Az iskolák csengője folyamatosan szaggatott jelzésére a pedagógusok utasításait betartva a tanulók a kiürítési terv szerint elhagyják az épületet A rendőrség helyszínre érkezéséig a szükséges biztonsági intézkedések megtételét az intézmény vezetője, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető, ezt követően, pedig a rendőrség illetékes vezetője irányítja. A pedagógusok feladata, hogy a rájuk bízott tanulócsoport mellett tartózkodjanak, megelőzzék a pánikhangulat kialakulását, megőrizzék a rendet és fegyelmet. Az iskolában tartózkodó valamennyi személynek alapvető feladata és kötelessége, hogy a közvetlen fenyegetettség elhárítását elősegítse és a megérkező szakemberek (tűzoltók, rendőrök) munkáját ne akadályozza. A bombariadó miatt kiesett tanulási órákat a nevelőtestület által meghatározott időpontban be kell pótolni.
61
A bombariadó esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményvezetője a felelős. A bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A bombariadó tervet minden dolgozó köteles bizalmasan kezelni, az abban foglaltakat részletesen csak az egyes feladatokban érintett személyek ismerhetik meg. Az intézmény bombariadóra készült intézkedési tervnek a következő megelőző intézkedések, feladatok szabályozását kell tartalmaznia a robbantásos veszélyhelyzet kialakulásának megakadályozására: a robbantással való fenyegetés vételével kapcsolatos feladatokat, a veszélyeztetett épület kiürítésével kapcsolatos teendőket, a rendőrség (tűzszerészek) fogadásával összefüggő feladatok, az esetleges robbantás következményeinek enyhítését célzó teendőket, a robbantással történő fenyegetés esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők megnevezését. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedés megtételét a Tűzvédelmi szabályzatban található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: A rendkívüli esemény jelzésének módjait, A dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, A dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), Az objektum helyszínrajzát, Az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízbeszerzési helyekkel, a helyiségek és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróval). Tűzriadó próbát minden tanév elején egyszer a tanulókkal gyakorolni kell. A megvalósítást a Tűzvédelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelően dokumentálni kell. Mentési feladatok:
62
Az intézmény-vezető és a tűzvédelmi megbízott közösen megszervezik a gyermekek és a dolgozók mentését (az udvarra illetve a közeli kultúrházba kell a veszélyeztetett területről a dolgozókat a gyermekekkel együtt küldeni, majd a létszámot haladéktalanul ellenőrizni). Elsődleges feladat az emberi élet védelme, a veszélyeztetett terület mielőbbi fegyelmezett elhagyása, a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak szerinti menekülési útvonalon. Megszervezik a bomba által veszélyeztetett terület védelmét; Gondoskodnak a rend és a fegyelem fenntartásáról. Elsősegélynyújtás megszervezése. Esetleges detonáció esetén elsősegélynyújtó helyet kell kialakítani, ahol a sérülteket a sérüléstől függően elsősegélyben kell részesíteni. Az elmaradt tanítási nap(ok) pótlásáról az érdekelt szülői, és gyermekszervezetekkel, valamint a fenntartóval egyeztetve a nevelőtestület dönt. 6.1.15. Iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b)
legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,
c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart az iskola székhelyén működő nyilvános könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.
63
2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai - a jogszabályoknak megfelelően - a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b)
tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d)
könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
e)
könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
f)
tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára
g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a)
a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,
b)
a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,
c)
számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, és a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e)
más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
f)
részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
3.
Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok
Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár - részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában - a következő feladatokat látja el: • előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását, előkészítő felmérést végez, és kiértékeli azt, •
közreműködik a tankönyv rendelés előkészítésében,
•
megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,
• folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
64
•
követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
• az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tartós tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 4.
A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok
Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni •
a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni
• az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők • Szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban). • Tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése. •
Információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével.
• Lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata. •
Tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.
•
Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.
•
Könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása.
•
Nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése.
•
Tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról.
A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe
65
vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. Néhány oldal nyomtatásáért és a fénymásolásért díjat nem kell fizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 3 hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzés időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük.
8. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA Az iskola, rendszeres kapcsolatot tart: más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel; a gyermekjóléti szolgálattal; az egészségügyi szolgáltatóval; szakmai szolgáltatóval: pedagógiai intézettel
66
szakszolgálatokkal: egyéb közösségekkel: az iskolával jogviszonyban állók hozzátartozóival a települések egyéb lakosaival, civilszervezetekkel Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az iskola más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok: szakmai, kulturális, pályaorientációs sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek, szakmai műhelyek, hospitálások, bemutató órák szakmai előadások értekezletek, egyéb fórumok A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Az iskolát támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az iskolát támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az iskola anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az iskola a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az iskola kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn: gyermekjóléti szolgálattal, illetve
67
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az iskola segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az iskola a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az iskola a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja ( esetjelző küldése) esetmegbeszélés – az iskola részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának iskolában való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az iskola kérésére.
Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az iskola a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató (háziorvosok, iskola fogászat, védőnői szolgálat, ) bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az iskolának folyamatos kapcsolata van. Az iskola egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az iskola egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető, az igazgatóhelyettes, s az adott ügyben - munkaköri leírás alapján - felelős pedagógusai és nem pedagógus közalkalmazottai képviselik: a Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatóval az igazgató, Gimnáziumok, Szakközépiskolák, Szakképző Intézetek és Kollégiumok az igazgató és az igazgatóhelyettes, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az iskola gyermekvédelmi felelőse Iskola-egészségügyi ellátást biztosító körzeti orvosokkal, védőnőkkel az igazgató, a és az iskolatitkár,
68
Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal az igazgató Községi Könyvtárral az iskolai könyvtáros, Művészeti Iskolával az igazgatóhelyettes, Alapítvány kuratóriumával az igazgató, a munkaközösség-vezetők, a pedagógusok, Helyi civil egyesületekkel az igazgató, és a pedagógusok Katolikus hitoktatóval - az igazgató Patronáló cégekkel az igazgató tart fent rendszeres kapcsolatot. A kapcsolatok formáját és módját a törvények, rendeletek, együttműködési megállapodások (IPR), hagyományok és szokások alapján a felek határozzák meg. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként - az igazgató által kijelölt időpontban - három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre - a rendkívüli eseteket leszámítva - telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök, a szülővel való kapcsolatfelvétel eszközei: telefonon, küldött elektronikus levél, üzenő füzet alkalmazása, postai levél. Az osztályfőnöknek értesíteni kell a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az
69
osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatói iroda falán elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az igazgató elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai.
Egyházak: Az iskola – szülők kezdeményezésére – fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A történelmi egyházak képviselőivel az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. A nemdohányzók védelme Az intézményben - ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is - a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki - az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.
Diákönkormányzat- Diákigazolvány: A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok,
70
joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal - a diákközösség javaslatára - az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben - az iskolai munkarendben meghatározott időben - diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után, jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét - a hatályos jogszabályok szerint - be kell szerezni •
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
•
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
•
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
•
a házirend elfogadása előtt
A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az iskolában a diákigazolvánnyal kapcsolatos minden feladatot a jogszabályoknak megfelelően- az iskolatitkár látja el. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettsége van az intézményvezető felé. 9.
AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 9.1. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése saját munkaterületén valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének irányítása és koordinálása az intézményvezető feladata. Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója. Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki:
ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a közoktatási törvény előírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását, a munkafegyelmet, meghatározza az egyes szervezeti egységek dolgozóinak ellenőrzési kötelezettségét, munkájukat ellenőrzi,
71
gondoskodik a zavartalan belső ellenőrzési munka feltételeiről, ellenőrzéseinek megállapításai alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről és azok végrehajtásáról, látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az óvodai foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal. Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők, a munkaközösség-vezetők a vezetői munkamegosztásnak megfelelően végzik ellenőrzési feladataikat: az intézményvezető megbízásának megfelelően rész, illetve célellenőrzéseket végeznek, összegzik a pedagógusok beszámolóit az adott időszak munkájáról, látogatják a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az óvodai foglalkozásokat ezekről feljegyzést vezetnek, tapasztalataikat megbeszélik az érdekelt dolgozókkal Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, amelyben rögzítésre kerülnek az intézményegységekben tartandó rendes ellenőrzések. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézményvezető, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, az írásos dokumentumok vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzések alkalomszerűek.
lehetnek
tervszerűek,
ellenőrzési
tervben
rögzítettek
vagy
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. . Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzési szempontokat részletesen az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.
72
9.2. A gazdálkodás belső ellenőrzésének rendje Minden év január 15-ig elkészített belső ellenőrzési terv szerint ütemezve folynak a téma és célellenőrzések, ezen túlmenően az intézmény vezetője esetenként célellenőrzést rendelhet el. 9.3. A tanuló ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: •
bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
• rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 8.3.1. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt - a verseny napjain kívül - két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja .Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a
73
tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban - a szaktanár javaslatának meghallgatása után - az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni - az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Az előző szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök - a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 8.3.2. A tanulói késések kezelési rendje A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. tanköteles tanuló esetében: • első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése • tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése • a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal, jegyző, és a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) • a harmincadik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal, és a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése • az ötvenedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal értesítése, a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóság értesítése • Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
74
8.3.3. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 8.3.4. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (l)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az- az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben - a határozati javaslatba beépítik.
75
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 8.3.5. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját - az érdekeltekkel egyeztetve - az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
76
• az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
vezetésétől
el
lehet
tekinteni,
ha
a
• a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait - önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Balatonszentgyörgy, 2013. március 19.
…………………. Navrasics Endre igazgató
77
NYILATKOZATOK
A Dobó István Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2013. március 26-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Balatonszentgyörgy, 2013. március 26.
A Dobó István Ált. Isk. SZM elnöke
78
Nyilatkozat
A Dobó István Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. március 21-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz rendelkezésekhez egyetértését adja.
Balatonszentgyörgy, 2013. március 21.
a diákönkormányzat vezetője
79
1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1.
Az iskolai könyvtár feladata:
„Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel." 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka segítése. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai:
Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Az iskola pedagógiai programja. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők életművei.
80 Nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom). Tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a megyére és településeinkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: •
a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre
•
audiovizuális, interaktív dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok
Tipológia / dokumentumtípusok: a)
írásos nyomtatott dokumentumok
•
könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv
•
periodikumok: folyóiratok
•
térképek, atlaszok
b)
Audiovizuális ismerethordozók
•
képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)
81 •
hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)
c) Számítógépprogramok, multimédiás CD-k
számítógéppel
olvasható
ismerethordozók:
CD-ROM,
Egyéb dokumentumok: •
pedagógiai program
•
pályázatok
•
oktatócsomagok
A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a)A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: •
lírai, prózai és drámai antológiák
•
klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
•
klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
•
közép- és felsőszintű általános lexikonok
A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek •
az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
•
a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
•
az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
•
a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
•
a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
•
a az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
• családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei •
az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
• a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): •
nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
•
tematikus antológiák
82 •
életrajzok, történelmi regények
•
ifjúsági regények
•
általános lexikonok
•
enciklopédiák
• a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek •
megyére vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok
•
az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
•
pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
•
napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok
• kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) •
audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok.
Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.
83
2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. Az iskolából eltávozó tanulók, pedagógusok, egyéb dolgozók, felnőttek az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt kötelesek leadni. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai •
helyben használat,
•
kölcsönzés,
•
könyvtárközi kölcsönzés,
•
csoportos használat
2.1
Helyben használat
Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: •
a kézikönyvtári állományrész,
• a külön gyűjtemények, audiovizuális anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: •
az információk közötti eligazodásban,
•
az információk kezelésében,
84 •
a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
•
a technikai eszközök használatában.
2.2
Kölcsönzés
o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o Az osztálynévsorok alapján készült kölcsönzési füzetben, valamint a SZIRÉN integrált könyvtári rendszer segítségével minden tanuló nyilvántartásba kerül, könyvtári taggá válik. A kölcsönzés nyomon követése is e két rendszer segítségével történik. A könyvtárból egy alkalommal egy dokumentum kölcsönözhető 3 hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy - indokolt esetben két - alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje Nyitva tartási idő: tanévenként változik, a nyitva tartási időt a használók igénye alapján a könyvtáros tanár az igazgatóval egyeztetve határozza meg. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.
85 A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai •
információszolgáltatás,
•
szakirodalmi témafigyelés,
•
irodalomkutatás,
•
ajánló bibliográfiák készítése
•
internet-használat
•
fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)
3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: •
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII törvény
• 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www. tankönyv, info. hu/ webcímen. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A tanulási idő lejártával, de legkésőbb a tanév végén, június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. 3.
A kölcsönzés rendje
A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:
86 NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • Az iskolai könyvtárból a……………. tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. • 201.. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, vagy a vételárat meg kell térítenem. Sorszám
Aláírás
osztály
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződés szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatát biztosítja, az esetleges problémákat azonnal jelzi, A SZIRÉN integrált könyvtári rendszer segítségével folyamatosan végzi a könyvtárhoz kapcsolódó adminisztrációs munkát. kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket munkakapcsolatot tart az iskola pedagógusaival,
87 minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji értekezleten összefoglalja, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 3l-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 15-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató
Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása
felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, azonnal jelzi a gazdasági munkatársnak a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,
88 gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyartanárok értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. 3. sz. melléklet: Az elektronikus napló használatának szabályzata
Az e-napló felhasználói csoportjai és feladataik: A digitális osztálynapló a Mozaik Kiadó által üzemeltetett nagy sávszélességű szerveren fut. Elérhető a korlátozott tartalmú és korlátozott hozzáférésű internetes kezelő felületen keresztül, a rendszer által generált azonosítóval és jelszóval (szülők, tanulók) Iskolavezetés Automatikus hozzáférése van az e-napló teljes adatbázisához. Elsősorban a rendszer, a napló vezetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatai vannak. Iskolaadminisztráció, iskolatitkár Aktualizálás a tanulók, az osztályok adatainak és ezek kapcsolatainak naprakész adminisztrációja. A szülői és tanulói azonosítók kezelése. Tanárok, osztályfőnökök Tanórai adatok rögzítése, a napló haladási, hiányzási, értékelési részének vezetése, a tanulói adatokban történő változások nyomon követése és adminisztráltatása. Szülők A szülők kizárólag saját gyermekeik napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési jogot az internetes felület eléréséhez. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az iskolatitkártól személyesen vehetik át az intézményben, tanévkezdéskor.
89 Tanulók A tanulók kizárólag saját napló bejegyzéseikhez kapnak hozzáférési jogot az internetes felületen keresztül. Az első belépéshez szükséges azonosítót és jelszót az osztályfőnöktől személyesen vehetik át az intézményben, tanévkezdés utáni héten. E-napló felelős: Rendszergazda A tantárgyfelosztás, az órarend bevitele, a tanulók osztályokba, csoportokba rendezése. Kapcsolattartás a fejlesztőkkel. A változások közvetítése és szükség esetén ezek képzéseken való átadása. Problémák kezelése. Az adminisztrációs mulasztások kiszűrése és az intézményvezetés tájékoztatása ezekről, az iskolai hálózaton való zavarmentes működésének biztosítása, a felmerülő problémák javítása. A tanári laptopok e-napló kezelésének biztosítása. Az e-napló működtetésével kapcsolatos konkrét feladatok, határidők, felelősök:
FELADAT ÉV ELEJI FELADATOK Elsős tanulók adatainak rögzítése rendszerben Javítóvizsgák eredményei alapján a csoportok, osztályok névsorának aktualizálása A tantárgyfelosztás rögzítése a rendszerben Tanulói adatok ellenőrzése, aktualizálása Az órarend rögzítése a rendszerben Végleges csoportnévsorok rögzítése a rendszerben ÉV KÖZBENI FELADATOK Adatváltozások rögzítése Tanulók osztály, csoportcseréinek rögzítése Haladási napló vezetése
Értékelési napló Helyettesítések szervezése, adminisztrálása Hiányzási napló
Napló ellenőrzések FÉLÉV-, ÉVZÁRÁSI FELADATOK
HATÁRIDŐ
FELELŐS
augusztus 31.
iskolatitkár
augusztus 31.
igazgató helyettes, iskolatitkár
augusztus 31.
intézményvezető helyettes, e-napló felelős osztályfőnökök, e-napló felelős
szeptember 15. szeptember 15. szeptember 15.
folyamatos, a bejelentést követő 5 munkanap folyamatos, a cserét követő 5. munkanap folyamatos, a tanóra napján, de legkésőbb a követő max. 5. munkanap folyamatos, HPP alapján folyamatos folyamatos, a tanuló első iskolában töltött napja utáni 10 nap folyamatos, havi rendszerességgel
intézményvezető-helyettes, enapló felelős igazgató helyettes, iskolatitkár osztályfőnökök, e-napló felelős intézményvezető-helyettes, enapló felelős osztályfőnökök
osztályfőnökök, szaktanárok intézményvezető helyettes osztályfőnökök, szaktanárok, iskolatitkár intézményvezetés
90 Javasolt magatartási, szorgalmi feladatok ellenőrzése Javasolt érdemjegyek rögzítése Naplók záradékolása Utolsó mentés Végleges fájlok archiválása, CD
osztályozó konferencia napja, délelőtt osztályozó konferencia előtti nap Tanévzáró értekezlet utáni nap Tanévzáró értekezlet utáni nap 16.00 Tanévzáró értekezlet utáni nap
osztályfőnök szaktanárok osztályfőnökök e-napló felelős e-napló felelős
Függelék A Dobó István Általános Iskola nevelőtestülete, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében, az intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja Az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok - információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről -20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról. 3. A szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden alkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra. 4. E szabályzat alapján kell ellátni: - Az alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a alkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: alkalmazotti adatkezelés). - A tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni az alkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független az alkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.
91 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelékértelmező rendelkezései tartalmazzák. 6.1. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés. Felelősség a alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért
Az intézményben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelőséggel tartozik: Az intézmény vezetője. Az érintett alkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes). Az iskolatitkár (más megbízott személy). Személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő alkalmazott. Az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A teljesítményértékelést végző vezető (vezető helyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 6.1.2 Az alkalmazottak nyilvántartott adatai a közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: Név, születési hely és idő, állampolgárság. Lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám. Alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: Iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása. Munkában töltött idő, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő 6.1.3. Besorolással kapcsolatos adatok. Az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek. Munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás. Munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés. Kártérítésre kötelezés. Munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény. Tartozás és annak jogosultjai. Szabadság, kiadott szabadság, Az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei. Az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében
92 meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetésére szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. Az alkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a alkalmazotti törvény alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. 6.1.3. Az alkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében az alkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott vezeti. Az alkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásokról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást a megbízott vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni: - Az általa kezelt, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának. - A személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. - Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. - Ha az alkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését. - Az alkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan alkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során alkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 6.1.4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető.
93 Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni: Az alkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett alkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát. - Áthelyezéskor. - Alkalmazott jogviszonyának megszűnése esetén. - A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel történő vezetését személyi iratként kell kezelni. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. A technikai azonosító az alkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett alkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 6.1.5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei Az alkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az iskolaigazgatótól írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.
94 Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6.1.6. Személyi irat Az alkalmazott szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. Az alkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: - A személyi anyag iratai. - Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok. - Az alkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás). - Az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 6.1.7. Személyi irat kezelése Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata. A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: - Az alkalmazott felettese. - A teljesítményértékelést végző vezető. - Feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv. - A fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy. - Munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság. - Az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság. - Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül. - Az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. - Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr).
95
Az alkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén az alkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. A személyi anyag tartalma: - Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai. - A pályázat vagy szakmai önéletrajz. - Az erkölcsi bizonyítvány. - Az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata. -
Iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata.
- A kinevezés és annak módosítása. - A vezetői megbízás és annak visszavonása. - A címadományozás. - A besorolás iratai, az alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok. - A teljesítményértékelés, minősítés. - Az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat. - A hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat. - Az alkalmazotti igazolás másolata. A felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az alkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja az alkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. Az alkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni.
96 Az alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárba kell helyezni. Az alkalmazotti jogviszony megszűnése után a alkalmazott személyi iratait az irattárolási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárolás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. 7. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 7.1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. Az igazgatóhelyettes felelős a feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. Az arra kijelölt személy, a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 7.2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok A tanulók személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. Nyilvántartott adatok: - A tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. - A szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma. - A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - Felvételivel kapcsolatos iratok. - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok. A gyermekbalesetre vonatkozó adatok. - A többi adat a szülő hozzájárulásával.
97 - A fentieken túl jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és kedvezményre való jogosultsága. 7.3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok továbbíthatóságának lehetőségei az intézményből: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, c) a magatartás és tudás értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőnek, f) a gyerek óvodai/iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához, iskolához g) az egészségügyi, óvodai, iskolai egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából, h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 7.4. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár. Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, jegyzőkönyvet, a jogszabályban meghatározottak szerint. Az igazgató helyettes kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. h) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Az iskolatitkárral nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), f) és h) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. Az illetékes vezető helyettes adja ki a 3. g) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.
98 Az igazgató helyettes köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és jelen Szabályzat II/2.1 pontjában leírt célok körébe. 7.5. Titoktartási kötelezettség Az intézményvezetőt, helyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor is sérti, súlyosan veszélyezteti a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. 7.5. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség A tanuló fejlődésének nyomon követése Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat.
99 Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi. A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon, az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 8.
Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
8.1. A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás A közoktatási információs iroda, azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A közoktatási információs iroda, azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
100
8.2. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történő egyeztetését foglalja magában. 8.3. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában. 9. Függelék Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) adatból levonható az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű, vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít fénykép-, hangvagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például: ujj- vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.
101 Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feltételek elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásáról – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Tájékoztatás az ügyekben, és az ügyiratok védelme Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző, vagy az intézményvezető/tagiskola-vezető és helyettese adhatnak. A tanulónak és szülőjének a tanuló irataiba való betekintést úgy kell biztosítani, hogy az mások személyiségi jogait ne sértse. Hivatalos szerveknek adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján, vezetői engedéllyel lehet rendelkezésre bocsátani. Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak felelős vezetői engedéllyel lehet. Az iratok tartalmát illetéktelen személy nem ismerheti meg, abba nem tekinthet bele. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása A másolat valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített), és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. A másodlat a több példányban (egyidejűleg vagy eltérő időben) készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. Az intézmény/tagintézmény iratairól másolatot az iskolatitkár csak vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot „ A másolat az eredetivel mindenben megegyező” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítvány, oklevél stb.) azok elvesztése, megsemmisülése esetén a törzslap alapján. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Kiadományozás A kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadományozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Az intézményben a kiadományozási jog az intézményvezetőt/tagiskola-vezetőt illeti meg, illetve az általa felhatalmazott személyt. Az intézményvezető aláírása és a hitelesítés Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadományozási joggal rendelkező személy aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. Akkor hiteles a kiadmány, ha: - azt az illetékes kiadományozó saját kezűleg aláírta, az aláírás mellett szerepel az intézmény hivatalos bélyegzőjének lenyomata. Sokszorosított irat esetében az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó nyomtatott neve mellett szerepel:
102 - az „s.k.” jelzés, - a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt hivatalos bélyegző lenyomattal és sajátkezű aláírásával igazolja. Nyomdai sokszorosításnál az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó neve mellett „s.k.” jelzés, vagy alakhű aláírás minta szerepel és a kiadományozó bélyegzőlenyomata.
