KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

„Félig sem oly fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. - Amit az iskolában tanultunk, annak a legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” Eötvös József: Gondolatok

KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

1

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek véleményének ismeretében elfogadta a 2013. március 27-i nevelőtestületi értekezletén.

Iskolaszék véleményezte:

2013. márc. 25.

Igazgató jóváhagyta:

2013. márc. 28.

Mellékletek:

Jegyzőkönyv a nevelőtestületi ülésről Jegyzőkönyv az iskolaszék üléséről Iskola-egészségügyi Szolgálat véleménye az egészségnevelési programról

A Pedagógiai Program létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi jelenleg hatályos törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:    

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról T/8888. elfogadott törvényjavaslat(Módosítás 25. § (2) b)

 

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 26/1997. (IX.3) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

Érvényes: 2013. szeptember 1- jétől

2

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1.6.3 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja 1.6.4 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése 1.6.5 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 1.12 Az iskolai könyvtár pedagógiai programja 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5 Mindennapos testnevelés 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.9 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elve 2.14.2 Az iskola környezeti nevelési elvei 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15.1 A magatartás értékelésének elvei 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei 2.15.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei

3

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI Vallási, világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk, a tananyagot ennek megfelelően közvetítjük. Gondoskodunk alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatásáról. Magyar nyelven oktatunk. Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. PEDAGÓGIAI ALAPELVÜNK, hogy:  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;  a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;  a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;  minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;  iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;  a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;  alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;  az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;  minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;  a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;  hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;„Az első idegen nyelv

megválasztásakor –amely az angol vagy német lehet – biztosítjuk, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon szakkör keretein belül kezdődhet. „ 

az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;

4

        



az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését az integrációs felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzáa tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. kiemelt feladatként kezeljük az esélyegyenlőség biztosítását, a másság elfogadását

5

CÉLOK, FELADATOK. Fő feladatunk, hogy tanulóink érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészüljenek középiskolai, ill. szakiskolai továbbtanulásra, valamint az élethosszig tartó tanulásra. Célok

Feladatok/tevékenységek

Eljárások, módszerek

Elvárt eredmények

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

Tanulási képességek fejlesztése/önálló ismeretszerzés, hatékony tanulási technikák megismertetése, tanulási motiváció erősítése

kísérletek, kiselőadások, megfigyelések. Könyvtári és informatikai eszközök használata

tanulmányi eredmények növekedése, (kiinduló év 2010)

A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése minden osztályra

Egyéni haladást biztosító kooperációs tevékenységek iskolai szintű alkalmazása

Differenciált eljárások, egyéni fejlesztés módszerei

évfolyamismétlések számának csökkenése (kiinduló év 2010 mérési eredmények javulása) (kiinduló év 2010)

A kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása

Továbbképzések, önképzések, egymástól tanulás

esetmegbeszélések, probléma- megoldó fórumok, hospitálás iskolán belül és más intézményekben

intézményi rendszerből kimaradók számának csökkentése

A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése

Új tanulásszervezési eljárások széleskörű bevezetése

TÁMOP pályázatban tapasztalt kollégák látogatása, jó gyakorlatok átvétele műhelyfoglalkozásokon

Az elégedettség mérésen egyre jobb eredmény elérése, 80% feletti.

A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése

A tanulók kompetenciáinak követése: a diagnózison alapuló egyén fejlesztés

Egyéni fejlesztési terv, fejlesztési napló, 3 havi értékelés

SNI és IPR tanulók mellett egyre több tanulóra fejlesztési terv

Esélyegyenlőség érvényesítése

Integrált nevelés biztosítása a HHH és SNI-tanulók részére

Felzárkóztatásiprogram megvalósítása

Családi háttér változó figyelembe vételével számított eredményhez képest magasabb értéket érünk el az országos mérésen.

Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

Arányos létszámok biztosítása a csoportalakításban és a működés minden területén

Heterogén csoportok működtetése, a HHH és SNItanulók teljes körű bevonása

a HHH és SNI- tanulók integrált nevelése

Digitális írástudás elterjesztése

IKT stratégia alapján

IKT eszközök általános használata

6. osztálytól kezdve minden tanuló képes a felkészülés és a fejlesztés valamint a kommunikáció támogatására IKT eszközöket használni.

6

Az iskola céljai a Nemzeti Alaptantervvel összhangban az alábbiak:             

továbbtanulási mutatók javulása. (kiinduló év 2010) magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken tanórán kívüli programok fejlesztő jellegű működése az értékelés eredményeinek beépülése a fejlesztésbe az értékelés eredményének javulása a szülőkkel való kapcsolat erősítése a szülők részvétele a háromhavonkénti tanulói értékelésen közös rendezvényeken magas szülői részvételi arány működő kapcsolatok a többi, a programban megnevezett partnerrel a tanulói közösségekben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás az iskolai teljes környezetben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás az eredményes oktatás-neveléshez szükséges módszertani repertoár jelenléte releváns oktatási mérőeszközök alkalmazása

7

A kompetencia-területek beépítése Alapelvek - a demokratizmus - a humanizmus - az egyén tisztelete - a lelkiismereti szabadság - a személyiség fejlődése - az alapvető közösségek együttműködése - a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége - a szolidaritás és a tolerancia

Célok Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp. - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Feladatok Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A valós élethelyzetekben szükséges kompetenciák kialakítása

- anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, természettudományos - digitális, - önálló tanulás, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetenciák, - esztétikai-művészeti képességek fejlesztése minden lehetséges helyzetben

Önfejlesztő, tanulási képességek fejlesztése, kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, probléma-megoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

Eljárások, módszerek 1. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában atevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.

2. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Eszközök Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbank.hu A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbank.hu

8

Felkészíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A tanulási stratégiák, módszerek A mérési, ellenőrzési, értékelési és technikák megtanítása rendszerben meghatározott rend minden tanulónak. szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

Idegen nyelvű kommunikáció prioritása

Felkészítés az alapfokú nyelvvizsgára.

A tanulásmódszertan (három hetet meghaladó projekt, témahét) beépítése a 7.o., 5.o. és alsó tagozat évfolyamain. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A tanórai és tanórán kívüli Az intelligencia és kreativitás tevékenységekben, a tanulmányi fejlesztő egyéni programokkal. versenyekre történő A komplex személyiségépítés felkészítéssel, szerepléssel. teljes eszközrendszerével.

Az idegen nyelv tanulását a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével.

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

9

Alkotó pedagógiai klímát következetes követelés teremtünk az eredményes munka tanulók jogainak, emberi érdekében. méltóságának tiszteletben tartása, pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség

Integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.

A szocio-kulturális hátrányok leküzdése szakszerű integrációs és inkluzív nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

Mérsékeljük a szocio - kulturális hatékony felzárkóztató munka, hátrányokból adódó tanulási napközi otthonos ellátás, esélyegyenlőtlenséget tanulószobai foglalkoztatás

A kompetencia alapú oktatás kiépítésével alkalmazzuk az SDT –IKT programokat és lehetőségeket.

Minden pedagógus alkalmazza a modern info-kommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során.

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust.

A konstruktív életvezetésre történő felkészítés. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat!

alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő programcsomagokat

Reális önismeret és életszemlélet-formálása a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakításában, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítása.

A pedagógusok alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket az önmegismerés és önkontroll; a felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igény kialakítása érdekében

Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés A tanuló megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzésiprogramjának megfelelően.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok. Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

10

A testi, szellemi és lelki fejlődés Fejlesztjük a munkavállaláshoz harmóniájának integrációja a szükséges kompetenciákat: személyiségben. rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat. A mennyiségi oktatás helyett a Biztosítsuk az alkalmazható minőségi oktatás előtérbe tudást minden tanuló számára! helyezése

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A releváns tudás kialakítása a matematikai, informatika, az idegen nyelvi kompetencia területen. Kiemelten fontos a produktív nyelvi/idegen nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

Szelektálni a tantárgyi tartalmak A kompetencia alapú idegen között. nyelvi, informatikai és matematika oktatás bevezetése.

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez! A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

egyszerű közlések, megszólítások, utasítások alkalmazásának képessége alakuljon ki.

Az írásbeli szövegalkotás Növekedjen a tanuló kreatív fejlesztése is alapvetően fontos a íráskészsége, ezzel képes lesz mai modern világunkban meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A hétköznapi témákról szóló szövegeket megértése; a kívánt információt megtalálása, megértése.

A cél, hogy a tanuló képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, információkat. Megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása. Betanult szerepeket el tud A párban és csoportban játszani. dolgozzák fel az adott témákat, Csoportos páros felkészülés után szituációkat. interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál. Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

11

Az értékelés kompetenciákra irányul. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm tanulók fontos mércéje.

A megszerzett tudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része -az önértékelés -a társak értékelése. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés

12

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Elvei:  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;  a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;  heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;  az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;  a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;  az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;  alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;  Az új tanulásszervezési eljárások intézményi célkitűzéseinek megvalósítása  A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása tovább erősíti, illeszkedik az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetéséhez.

13

 A differenciálás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszerének általánossá válása  az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába;A módszerek kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk a következőket.

a. A módszernek igazodnia kell:    

a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához a feltétel rendszerhez

Cél: a frontális oktatásszervezést alkalmazó eljárásokat és a zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat felváltsa a kompetencia (képesség) alapú fejlesztést hatékonyan támogató módszertan.

A kívánt változás:

ISMERETÁTADÁS > ISMERETBE ÁGYAZOTT KÉPESSÉGFEJLESZTÉS TANÁRKÖZPONTÚ EGYSÉGES MÓDSZER > TANULÓKÖZPONTÚ MÓDSZER AKTÍV TANÁR-PASSZÍV TANULÓ > AKTÍV TANÁR - AKTÍV TANULÓ EGYIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ > TÖBBIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ MINDENT MEGTANÍTANI > REÁLIS TANANYAGMENNYISÉG Tanulás szervezési eljárásaink kiterjesztése az alábbi tanulói tevékenységekre: − tanulmányi tevékenység,− fizikai munkatevékenység,− önkiszolgáló tevékenység,− önkormányzati tevékenység,− kulturális tevékenység

14

Szervezeti eljárások a tanulásszervezésben 1. szervezeti keretek

évfolyam/ tantárgy

szervezési módok

módszerek

1-4. évfolyamon, évfolyamon-ként 1-1 osztály

Szülői igények figyelembe Tanórák, önálló órák és vételével szervezzük. szabad órák váltakoznak a napi 9 tanóra során tanmenetek alapján

matematika 5-8. évf.

Matematika, magyar nyelv és nyelvi órákon: évfolyamszinten-képesség szerinti csoportbontás

Tanórák keretében Iskolaotthonos nevelésoktatás

Csoportbontás

magyar nyelv 5-8. évf.

Újszerű tanulásszervezési eljárások és hagyományos oktatási formák váltakozása, differenciálás

idegen nyelv: német/angol 3-8. évf.

Napközi

SNI, BTMN – tanulók integrált nevelése, oktatása Úszásoktatás

informatika 5-8. évf.

Informatika: osztálylétszám (létszámarány) alapján

1.-8.

Szülői igények figyelembe vételével szervezzük.

Részletesen kidolgozott foglalkozási terv alapján

1-8.

Egyéni fejlesztési tervek alapján az SNI, BTMN –tanulók gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus által történő fejlesztése Testnevelés tantárgy oktatása keretében

Egyéni fejlesztési tervek alapján

Tehetséggondozó, képességkibontakoztató, versenyekre felkészítő foglalkozások (heterogén csoportban) A tanulók egyéni képességén alapuló fejlesztő foglalkozás

Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása munkaterv alapján

4-5. évfolyam

Tanórán kívüli tevékenységek 1-8. Szakkör

Készségfejlesztés

Differenciált képességfejlesztő foglalkozások Fejlesztő foglalkozások

1-8.

Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása munkaterv alapján

1-8.

Mikro csoportos foglalkozások

Egyéni fejlesztési tervek alapján

Tömegsport foglalkozás

1 – 4.

Állóképességet és gyorsaságot fejlesztő játékos sporttevékenységek labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok

Tehetséggondozás, versenyekre történő felkészítés, képességfejlesztés

15

Kézilabda foglalkozás

sportköri 1-8.

Labdarúgás foglalkozás

sportköri 1-8.

általános erőfejlesztő gyakorlatok Tehetséggondozó-, képességkibontakoztató foglalkozások ügyesség-fejlesztés általános erőfejlesztő gyakorlatok

Tehetséggondozás, versenysportra történő felkészítés, képességfejlesztés

Speciális állóképességfejlesztés Reakció-gyorsaság fejlesztése Koordinációs képességek fejlesztése Labdás képességfejlesztés Ritmikai és dallamkészségek fejlesztése

Tehetséggondozás, versenyekre történő felkészítés, képességfejlesztés

Művészeti iskola által 1-8. biztosított foglalkozások 1 - 8. Önköltséges kirándulások

Néptánc oktatása, hangszeres és szolfézsórák

egyéni, illetve mikrocsoportos foglalkozások

A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartásához kapcsolódó projektek

Újszerű tanulásszervezési eljárások

Önköltséges (nyári, sí)

Kiscsoportos foglalkozások

Közösségformáló programok, játékos fejlesztések, síoktatás

1 – 8.

Konecsni György Kulturális Központ intézményei, Városi Könyvtár

A társintézmények projektjeiben meghatározott tevékenységi formák

1-8.

differenciálás

Differenciált pedagógia, drámapedagógia Projektpedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás, tanulópárok

Énekkar

1-8.

Tehetséggondozás

Iskolán kívül

táborok 1 - 8.

Együttműködési megállapodásokon alapuló foglalkozások 2. Tanulásszervezési eljárások Frontális osztálymunka

Differenciált tanulás- 1-8. tanításszervezés

Kooperatív technikák 1-8. alkalmazása heterogén csoportban IKT-val támogatott 1-8. tanórák

Minőségi és mennyiségi differenciálás, tanulási követelmények differenciálása

Csoportmunka

Kooperatív technikák, drámapedagógia

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas

Projektpedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás, csoportmunka, tanulópár,

16

feladatok Ellenőrzés, értékelés

egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka, önálló munka

Témahét 1-4. évfolyam Témája: minden tanév 5. évfolyam elején a munkatervbe kerül

A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartásához kapcsolódó

Projekt pedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás

3 hetet meghaladó projekt témája: minden 1-4. évfolyam tanév elején a 7. évfolyam munkatervbe kerül

A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartásához kapcsolódó projektek megvalósításasorán kialakult gyakorlat alkalmazásával

Moduláris oktatás Kompetenciamodulok: - szociális, életviteli és környezeti „A” típusú modul - életpálya-építési „A” típusú modul - alsós modulok

- 6. évfolyam technika, osztályfőnöki, természetismeret (egészségtan), testnevelés

Környezetvédelmi - 7. évfolyam modul 1-4. o etika, osztályfőnöki (környezetismeret) Egészséges életmód modul 1-4. o (környezetismeret)

tevékenységközpontú pedagógia

A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartásához kapcsolódó – csoportfeladatok

Projektpedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás Projektpedagógia, drámapedagógia, kooperatív technikák,

alkotó feladatok

felfedeztető, problémaközpontú tanulás felfedező, kutató feladatok

Úszás és vízhez szoktatás modul 1-4. /testnevelés Műveltségterület magyar tantárgyi bontás nélküli 5. évfolyam oktatása:

A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartásához kapcsolódó tanulásszervezési eljárás minimum 3 osztály bevonásával Alkalmi műhelymunka

Innovációs tevékenységek eredményeként megvalósuló programok: című részben részletesen. Belső továbbképzések

Jó gyakorlatok adaptálása Önálló iskolai innováció Innovációs tevékenységek eredményeként megvalósuló programok: című részben részletesen. A halmozottan hátrányos 1-8. évfolyamon helyzetű és SNI tanulók minden tantárgy esélyegyenlőségének javítása

Tanórán egyénre való odafigyeléssel Egyéni foglalkozások keretében. A SNI és HHH tanulók iskolai közéletbe történő bevonása. Iskolán kívüli rendezvényeken való részvétel.

Egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazott feladatok megvalósítása. Feladatbankok, játékgyűjtemények javaslatainak követése, alkalmazása, beépítése a tanórába.

A fenti óratípusok, szervezeti formák egymást lefedhetik.

17

Módszerek:      

       

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

a módszerek kiválasztásában mérlegelni kell, hogy saját tanítási folyamatunkban miképp tudunk harmóniát teremteni e kérdésben, és hogyan tudunk olyan új kompetenciák fejlesztéséhez hozzájárulni, mint: − a rugalmasság és alkalmazkodóképesség, − az önálló és társas tanulásra való képesség, − a probléma-megoldó képesség, kreativitás,

18

− a bizonytalanság kezelésének képessége, − az együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek, − az írott kommunikáció alkalmazásának képessége, − az IKT-technológia alkalmazásának képessége. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés 2. Magatartási modellek - Elbeszélés, megbeszélés előadás, - A nevelő részvétele a tanulói bemutatása. közvetítése - Tények és jelenségek közösség tevékenységében. A bizonytalanság kezelésének bemutatása - A követendő egyéni és képessége - Műalkotások bemutatása csoportos minták kiemelése a A nevelő személyes közösségi életből. példamutatása példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. Felvilágosítás a betartandó kialakítása) A tanulók önálló elemző munkája. magatartási normákról. A problémamegoldó képesség, Kooperatív tanulás Vita kreativitás Kísérlet Projekt 4. Tanulói együttműködésre Kooperatív technikák Differenciált fejlesztés alkalmas módszerek Drámapedagógia Projekt team Az együttműködési és közvetlen kooperatív feladatmegoldás, kommunikációs képességek, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; 5. digitális tartalmak, Tanulói házi feladat, egyéni taneszközök oktatási gyakorlatban Tanári demonstrációk, projekt támogatása differenciálás a feladat-adásban való használata Prezentációk és tudástérképek Csoportmunka készítését ösztönözzük Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés

Folyamatalapú pedagógiai tervezés: képességek, kompetenciák/ tartalom, témakörök/ fejlesztési feladatok/ tanulói tevékenységek tervezése Dokumentumai: o o o o o o

a helyi tanterv/programtanterv tanmenet projektterv, témahét tervezése egyéni tanulási/fejlesztési terv (SNI, BTMN, fejlesztésre szoruló tanulók) óraterv, óravázlat folyamatleírások

19

Az átmenet biztosítása: az első osztály tanítói ismerjék meg az óvoda módszereit, hagyományait, eljárásait. A felső tagozat, mint több tanáros rendszer, egységesítse módszerit, alakuljanak ki az egy osztályban tanítók közösségei, teamjei, akik együttműködésükkel biztosítani tudják a hatékonyságot, a továbbtanulás lehetőségeit. Ismerjék meg a középiskolák szokásait, eljárásait! A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. (7. évfolyamon az első szint alatt teljesítő és a 4-es szinten levő tehetséges tanulók kiszűrése, számukra egyéni fejlesztési terv készítése matematika és magyar szakos kollégák által.) Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok és elvárt eredmények: megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése)

Nevelési céljaink, módszereink, eljárásaink megvalósulását, akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 



   

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - és a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű gyerekek a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, attitűdökkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri azokat a tanulási módozatokat, amelyek segítik az élethosszig tartó tanulást ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

20

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus alapvető feladata a gyermek nevelésével, tanításával összefüggésben a személyiség fejlődéséről való gondoskodás, melynek során képességét és tehetségét figyelembe vesszük. /Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök./

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) e.) érzelmi intelligencia fejlesztése

ALAPELVEK komplex személyiségfejlesztés

CÉLOK Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latenciakor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.) figyelembe vétele

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy

Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen

FELADATOK - a reális önismeret kialakítása - az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok formálása - a biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük. Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

ELJÁRÁSOK Diagnosztizáláson alapuló fejlesztés. Tanári együttműködés Hatékony tanuló megismerési technikák.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülőkorban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének

A szociális befolyásolás interiorizációval történjen, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együtt-működési készséget tanúsítanak

21

iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

integratív, felismerhető együttműködéssel!

megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel A kompetenciaalapú oktatás adjunk teret: a színes sokoldalú iskolai A tanulási motívumok és összeállításánál elsődleges életnek, az egyéni és csoportos tanulási módok, a szempont a nevelés - oktatás tanulásnak, játéknak, munkának; megismerési vágy személyiségfejlesztő hatásának fejlessze a tanulók önismeretét, fejlesztése, a játék-szeretet érvényesítése. együttműködési készségét, eddze és az alkotásvágy akaratát! fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése

értékeink vállalásával kívánunk elérni.

korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása. Megalapozzuk a szociális A szociális viselkedés alapvető Olyan iskolai életrend Az iskolai társas szituációk az (társas) kompetencia, a pozitív szabályainak megismertetése; kialakítása, működtetése, iskolai / osztály közösség szociális szokások, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális amelyben a tanulók mindennapi életében kialakulását. Tudatosan értékrendet, a döntési szabadság és biztonságban érzik magukat, gyakorlatként szolgálnak a fejlesztjük tanítványaink társas felelősség összhangját. mivel a magatartási tanulóknak az egyének és hatékonyságát (szociális Legyenek tisztában a mindenkori szabályok átláthatóak, csoportok kölcsönös penetrancia). szociális státusukkal. kiszámíthatóak, mindenkitől megértésének, együttérzésének, A pedagógusok - a segítő egyértelműen és segítőkészségének élményszerű életmódra nevelés - sikere következetesen elvártak. megtapasztalásához; a pozitív és érdekében rendszeresen pozitív Tudják higgadtan kezelni a negatív érzelmi viszonyulások mintákat nyújtanak a segítő konfliktusos szituációkat is. kezeléséhez (szimpátia – együttműködés változatos antipátia kapcsolatok). formáival.

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik.

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell

Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

22

Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések). Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).

személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,

a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő) és interiorizáció (alapja a hitelesség).

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan tekintélyelvű és magas szakmai - emberi autoritásra szintű demokratizmusra épülő nevelési alapozzuk. stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!

Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja és nevelési pedagógiai tevékenység alapja stílusa legyen szociál-integratív! a tanuló, nevelő, szülő együttműködése

- elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.

Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Formáljunk sokoldalú társas Az ember és társadalomismeret, Sokféle ismerethordozó, kapcsolatokra képes, etika modul keretében médiaanyag, demonstrációs környezettudatos, összehangoltan az osztályfőnöki eszköz, infokommunikációs egészséges életmódot témákkal, valamint az technika rendelkezésünkre áll. közvetítő, kialakító egészségnevelési modul Ezeket az egyéni és csoportos személyiségeket valamennyi tartalmával. ismeret-elsajátítás szolgálatába tantárgy tanítása során, állítjuk. kiemelten az osztályfőnöki

23

órák témakörének körültekintő megválasztásával. Dokumentáció: Egyéni fejlesztési terv/ fejlődési napló az SNI és a HHH-tanulók részére Háromhavi értékelés a HHH- tanulók és szüleik részére Osztályfőnöki jellemzések, feljegyzések stb.

Elvárt eredmények: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatokat sikeresnek tekintjük, ha: Tanulóink legalább 80 %-a vegyen részt az iskola által felkínált, személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységekben. A tanulók legalább 80 %-a legyen jól tájékozott a Diákönkormányzat kínálta lehetőségekről (jogok, kötelességek stb.), és legalább 10 %-a tevékenyen vegyen részt a DÖK munkájában. A felső tagozatos tanulók vegyenek részt az osztályfőnöki órák keretében szervezett személyiségfejlesztő programokban. Minden tanuló tudjon az ünnepélyeken, rendezvényeken a helyzethez illően viselkedni.

24

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho-szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

20/ 2012. EMMI rendelet 128. § A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes test-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:       

egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás testi-lelki egészség fejlesztése szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné

Iskolánkban figyelembe vesszük a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait.

Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így érdemi hatást - az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni: Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget

25



 

tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola valamennyi dolgozójának, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. Együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Egészség Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota (WHO-nak 1948-as alkotmánya). Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Egészségfejlesztés A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskola vezetésének az a feladata, hogy – kellően alapos és körültekintő tájékozódás után, feladatait meghatározva – megbízza a munka irányításával az egészségfejlesztésben képzett szakembereket, illetve az egészségfejlesztési feladatok megszervezéséhez többletszakértelemmel rendelkező kollégákat. Jól bevált gyakorlat olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az alábbi személyek alkotják az egészségfejlesztő csoportot:       

intézményvezető, -helyettesek iskolaorvos, védőnő testnevelő tanárok szabadidő-szervező diákönkormányzatot segítő pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök pedagógiai asszisztensek

Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat a fenntartóval és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: 26

- A tanulók életkorhoz, évfolyamhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz, évfolyamhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban (védőnő)

a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése. A védőnői csoportos egészségfejlesztési programok javasolt témakörei: 1. osztály: Személyi higiéné (Fogápolás, tisztálkodás, tetvesség, rühesség) Cél: A száj higiénéhez szükséges eszközök megismerése. A pontos fogmosási technika elsajátítása. Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, ismerete. Helyes szokások rögzítése. Bőr és a test tisztán tartásának fontossága. 2. osztály: Egészség fogalma( élelmiszer higiéné, mindennapos aktív testmozgás, sport) Cél: A tanuló képes lesz kifejteni miért fontos a testmozgás. Miért fontos a megfelelő testsúly fenntartása. Meg tudja határozni a „kalória” fogalmát. A vízivás fontosságáról is beszélni tud. El tudja mondani, hogy az elfogyasztott élelmiszer minőségre és összetételében egészségre ártalmas-e. 3. osztály: Egészséges táplálkozás Cél: Ki tudja fejteni, hogy miért fontos a jó táplálkozás. Legalább három táplálkozással kapcsolatos betegséget fel tud sorolni. Legalább három olyan élelmiszert fel tud sorolni, amiben sok cukor van. El tudja mondani az öt élelmiszer-csoportot, és ki tudja fejteni, miért szükséges mindegyik. El tudja mondani, miért kell a sófogyasztást ellenőrizni. Ki tudja fejteni, miért kell a zsiradékok mennyiségét csökkenteni az étrendben, és különbséget tud tenni a telített és a telítetlen zsírok között. 4. osztály:Testi és pszichés változások a serdülőkor küszöbén (fiúknak, lányoknak külön előadás) Cél: A tanulók ráhangolása a felvilágosító órák témakörére. A nemi érés folyamatának első stádiuma. A lányok és a fiúk anatómiai felépítésének, jellegzetességeinek megismerése. Intim higiéne a serdülőkorban. 5. osztály: Család, családon belüli erőszak Védőoltások Cél: A tanuló ismerje a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekébe szükséges oltásokkal kapcsolatos általános információkat.

27

A család, mint értékteremtő és ezen belül az ember, mint értékelő és értékhordozó szerepkörének felismerése. A bántalmazó és a bántalmazott jellemző vonásainak megismerése, a segítségkérés lehetőségei. 6. osztály: Testi és pszichés változások, a serdülőkor 2. szakasza (fiúknak és lányoknak együtt) Cél: Tanulók ismerjék meg a serdüléssel járó testi és lelki változásokat a másik nemnél is. Intim higiéné fontosságáról. A menstruációs naptár vezetésének fontossága. 7. osztály: Szenvedélyeink (alkohol, dohány, drog) Cél: A tanulók értsék meg, hogy az őket körülvevő világban milyen veszélyek leselkednek rájuk. Ismerjék fel, ha ezzel a hétköznapjaik során találkoznak. Lássák meg azokat az összefüggéseket, hogy a káros szenvedélyek miként befolyásolják az egyén egészségét, életét, munkáját, családi és baráti kapcsolatait. Tudják azt, hogy az egészségre ártalmas szerek mely szerveket és szervrendszereket támadják meg és betegítik meg. 8. osztály: Barátság, szerelem, társas kapcsolatok Felelősség a szexualitásban (óvszer,SZTB,AIDS) Cél: A tanulók ismerjék meg a gyakoribb szexuális úton terjedő betegségeket, egészségügyi problémákat. Tudjanak a természetestől eltérő nemi magatartásformákról. Legyenek képesek a nemiséggel kapcsolatos veszélyhelyzetek felismerésére, elkerülésére. Ismerjék a szeretet és a szerelem közötti alapvető különbségeket és megnyilvánulási formáikat.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, környezetismeret természetismeret, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az iskolánkban folyik elsősegély- nyújtási alapismeretekből felkészítés egyre nagyobb érdeklődéssel és sikerrel, melynek célja, hogy a tanulók képessé váljanak jól elsősegélyt nyújtani Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:    

az alapvető viselkedési szabályokat baleseti helyzetben felismerni a lényeges jeleket, tüneteket megfelelő módon segítséget hívni szakszerűen végrehajtani a szükséges elsősegélynyújtást

28

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ALAPELVEK Szocializáció

Hagyományok tisztelete

Közéletiségre nevelés

Kulturált életmódra nevelés

CÉLOK

ELJÁRÁSOK/ felelősök

ESZKÖZÖK

Az osztályfőnök főbb feladatai a tanórán és a tanórákon kívüli tevékenységek során: a tanulók személyiségének megismerése; a közösség és a közösségi érzés kialakítása; érzelmi kötődés kialakítása az iskola hagyományaihoz; bizalmas, szeretetteljes légkör kialakítása a (nyelvi, életmódbeli) környezetünk értékeinek megőrzése és gyarapítása

Kirándulások Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök fogadása) Széchenyi születésének évfordulója Ünnepélyek, megemlékezések Mikulás Karácsony Farsang Arany- napok

Javaslat a szorgalmi és magatartási jegyekre; az DÖK-titkár tájékoztatja az osztályközösséget a DÖK munkájáról, véleményt nyilvánít a tanulókat érintő kérdésről

Környezettudatos magatartás kialakítása

Szituációs- és szerepjátékok, drámapedagógiai feladatok

Konfliktuskezelés, önkiszolgálás, önbecsülés

Kulturális rendezvények (iskolai, iskolán kívüli)

Hatékony diákügyelet

közösségfejlesztő, közösségépítő programok

FELADATOK/ pedagógiai tevékenység szociális képességek  magas számú részvétel a fejlesztése, közösségi együttműködési képesség rendezvényeken fejlesztése  az iskolai rend és szociális kommunikáció fegyelem betartatása fejlesztése;  képességek szerinti kötődés képesség; teljesítmény elérése érdekérvényesítő  a tudásvágy, a tanulási képesség és képesség kialakítása együttműködési készség  távlatadás fejlesztése,  partneri kapcsolatok a kommunikációs kultúra kiépítése fejlesztése  pozitív példaadás  másokat segítő magatartás gyakoroltatása Az iskola közösségeinek állandó feladata, hogy a kialakult hagyományokat ápolja, őrizze, továbbfejlessze. Fontos célunk a felelős Tanulóink megismerhetik és társadalmi magatartás gyakorolhatják a szabad kialakítása, az választások alapelveit és állampolgári szerepre, a lebonyolítási módjait; demokratikus életformára osztályközösség kialakítása való felkészítés, a jogok és az osztályközösség életének kötelességek szervezése, irányítása összetartozásának tudatosítása.

Kulturált viselkedési szokások kialakítása Önnevelés

Gyermeknap Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) Szakkörök, sportköri foglalkozások DÖK rendezvényei

29

megszervezése. Egészséges életmódra nevelés

A gyermek részesüljön a Kapcsolódó programok teljes testi-lelki jólétét, megvalósítása a tanórákon és egészségét fejlesztő tanórákon kívül tevékenységekben.

Osztályfőnökök, szaktanárok, külső partnerek (védőnő, előadók)

Egészséghét, szakkörök (életmód), sportköri foglalkozások, prevenciós előadások

Másság, tolerancia, empátia

A másság elfogadása; szociális képességek fejlesztése; együttműködési készség fejlesztése

osztályfőnökök, szaktanárok

Osztályszintű és iskolai rendezvények Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Tevékenységközpontú pedagógiák IKT eszközhasználattal

Egymást segítő közösségi programok;

szituációs- és szerepjátékok, drámapedagógiai feladatok

Dokumentáció: DÖK feljegyzések, jegyzőkönyvek, osztályfőnöki munkatervek, szociometriai mérések Elvárt eredmények: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok elvégzését sikeresnek tekintjük, ha: Tanulóink legalább 90 %-a ismerje jól a Házirendet és azt érvényességre is jutassa. Tanulóink legalább 90 %-a vegyen részt rendszeresen a közösségfejlesztést szolgáló programokban. Tanulóink legalább 30 %-a vegyen részt programok szervezésében, lebonyolításában. A tanulók legalább 80 %-a ismerje a DÖK működését.

30

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                        

a tanítási órákra történő felkészülés, a tanulók dolgozatainak, felméréseinek javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása javító- és osztályozóvizsgák lebonyolítása, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozással kapcsolatos feladatok, a tanulók képességének fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, munkaértekezleteken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, reggeliztetéskor és ebédeltetéskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, a folyosókon kijelölt faliújságok dekorációjának aktualizálása

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre        

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Együttműködik a fejlesztő –és gyógypedagógusokkal. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.

31



    

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

32

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás intézményünk egyik legfontosabb pedagógiai célkitűzése. Ennek keretében inspiráljuk és segítjük az általánosan vagy egy-egy területen kiemelkedő képességeket mutató diákok munkáját, illetve igyekszünk megtalálni minden egyes tanulónál a fejlesztési pontokat és lehetőségeket. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása. A tehetséggondozás szervezett formái: - tanóra keretén belül - tanórán kívül A tehetségfejlesztés módjai tanórán belül: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, - csoportbontás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, - személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül: - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, - tehetséggondozó szakkörök, - iskolai sportkörben: kézilabda- és labdarúgó-bajnokságok, - szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanulói programok).

33

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Törvényi háttér: Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. ALAPELV tanulási kudarc megelőzése a tehetségek felismerésének és fejlesztésének gyakorlata

CÉL Korai felismerés Kompetencia hiányok feltárása után egyéni fejlesztés, tehetségek gondozása

Tanulási képességek fejlesztése

Önálló tanulási képességek elsajátíttatása

FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG nevelési tanácsadó megkeresése/ szakértői és rehabilitációs bizottság döntése  figyelemkoncentráció fejlesztése  esztétikai igényesség alakítása  nyughatatlanság, agresszivitás elkerülése  szorongó, visszahúzódó gyerekek aktivitásának fejlesztése  gyenge muzikalitásuk korrigálása  beszédértés, beszédészlelés vizsgálata  verbális képességek fejlesztése  nonverbális képességek fejlesztése (mozgásfejlesztés, finommozgások fejlesztése, logika, társas készség)  koncentrációs képesség fejlesztése  egyéni képességeknek megfelelő munkáltatás  A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását kooperatív tanulásszervezéssel és differenciált rétegmunka alkalmazásával segítjük.  szokásrend kialakítása  tanulás tanítása  tanulási technikák megismertetése  speciális kompetenciák fejlesztése differenciált óravezetés  differenciáló foglalkozásokon való részvétel  iskolai műsorokban való részvétel

ELJÁRÁSOK, Diagnózis alapján történő fejlesztés tanulmányi versenyek szervezése, differenciált feladatok adása, konkrét feladatadás a közösségben, bábozás könyvtári tevékenység élő előadás szókincsgyarapítás sport, játék,

ESZKÖZÖK Egyéni fejlesztési terv Drámapedagógia rajz szakkör állandó tevékenykedtetés önálló kiselőadások társasjátékok, CDROM használata, lexikon-szótár használata

tanulásmódszertan alkalmazása

Internet-használat kutatómunkához,

Dokumentumok: egyéni fejlesztési tervek és portfoliók, szakköri napló, napközis tervek, könyvtári kölcsönzések, tanmenetek Elvárt eredmények: évfolyamismétlések számának csökkenése Középiskolai felvételik esetében az első helyen megjelölt iskolákba történő felvételek arányának növekedése 34

1. 6. 3 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja I.

A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását.

Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyagelrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak (első két évfolyamon az osztályfőnök tartja az órák jelentős részét, 3-4.-ben részben, 5-8. évfolyamon tantárgycsoportos oktatás folyik), egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. A habilitációs, rehabilitációs órákat 3,5 fő gyógypedagógus (tanulásban akadályozott szakos) látja el. A fejlesztő órákat egy fő fejlesztő pedagógus végzi. 2013. szeptember 1-től a heti pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órák száma: 1-6 évfolyam: heti 3 óra, 7-8 évfolyam: heti 4 óra.

II.

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása

(1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelésioktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelésioktatásiintézmény)történhet.

35

(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítása szülőnek megtéríti. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári,konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata.

36

III.

A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

1. Általános elvek 1.1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, – a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a fővárosi, megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, – a szülők elvárásait és – az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. 1.2. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. 1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

37

a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelési-oktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. 1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. 1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló ca) életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, cb) képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) a helyi tantervben c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, d) az egyéni fejlesztési tervben. A fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta, kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára. A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: – speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

IV.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.

38

Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszicho-diagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés – oktatás szakasza a) alsó tagozat: 1–4. évfolyam. Ezen a tagozaton a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve –egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni . A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat –, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. b) felső tagozat: 5–8. évfolyam A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

39

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja:  



V.

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás,

A beszédfogyatékos tanulók A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ.

40

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése:     

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt

Beszédfogyatékos tanulók habilitációja és rehabilitációja: megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem  speciális mozgások  aktív és passzív szókincsbővítés Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges:  logopédiás terápia  kommunikációs tréning  bábterápia  drámaterápia  gyógyúszás  gyógytorna VI.

Az autizmus-spektrumzavarokban fejlesztésének elvei.

szenvedő

(autisztikus)

tanulók

iskolai

Az autisztikus tanuló Az autizmus szociális, kommunikációs, kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Különböző formáit egységes kórképként, autisztikus spektrumzavarként, illetve pervazív fejlődési zavarok csoportjaként definiálja a modern szakirodalom. Az autizmus skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Az autizmus gyakran jár együtt értelmi vagy egyéb fogyatékossággal. Előfordulásuk fiúknál 4-5ször gyakoribb, mint lányoknál. Autizmus jellemzők: - A társas kapcsolatokban, pl.: társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés, egyoldalú interakció, - A kommunikációban (beszéd, gesztus, mimika) pl. a beszéd hiánya, a beszéd szintjéhez képest gyenge beszédhasználat, kommunikáció, vagy a nyelv szó szerinti értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozása, - Az érdeklődés, aktivitás, és játékterületen szokatlan sztereotíp, repetitív tevékenységek, hobbik, - A gondolkodásban, a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban ragaszkodás az állandósághoz, megszokotthoz, - A mozgás területén: pl. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás, - Az érzékelés, észlelés területén: csökkent fájdalomérzés. Asperger szindróma: A szociális interakciók minőségi abnormalitása, amelyhez az érdeklődés és az aktivitás korlátozott, ismétlődő, sztereotíprepertuárja társul. Az autizmustól megkülönbözteti, hogy hiányzik a nyelvi vagy kognitív fejlődés késése, vagy redukációja. Gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztéséhez: - Igazodni kell a gyermek mentális korához, intelligencia- és kommunikációs szintjéhez, - Protetikus (átlátható, strukturált) jellegű környezet és eszköztár kialakítása, - Speciális motivációs rendszer kialakítása, 41

- Augmentatív (nonverbális, vizuálisan segített) kommunikációs rendszer, - Szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszerek, - Viselkedés-terápia módszereinek alkalmazása. Az iskolai oktatás célja: Felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű önállóság, és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Az autista tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitációja Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: - elemi szociális-kommunikációs készségek, - viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.), - figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb., - érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása, - elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók, - önkiszolgálás, önellátás, - saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, - lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, - szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, - iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása,

Az autisztikus gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről a) a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, b) jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv, c) speciális eszközök, módszerek és környezet, d) együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, e) a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, f) szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált autisztikus gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív

42

eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva).

VII.

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekek

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekek fejlesztése egyénre szabottan történik. A fejlesztő illetve gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően negyedévente. Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. A BTMN - tanulók fejlesztése: egészséges énkép, önbizalom kialakítása kudarctűrő-képesség növelése önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt célja. A tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat:  látás, hallás, mozgás koordinálása  olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel  élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. A különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai:  érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése  testséma kialakítása  a matematikai nyelv tudatosítása  segítő, kompenzáló eszközök használata  szám-és műveletfogalom kialakítása  egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok:   

43

Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai:  a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban  egyénhez igazodó követelmény kialakítása  az alkalmazkodó készség fejlesztése  együttműködés családokkal, szakemberrel  sikerélmény biztosítás.

VIII.

IX.

Az iskola teendői tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében: -

A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hiperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképességzavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus és az iskolaorvos segítő véleményének kikérése kötelező.

-

A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos.

-

A gyermekkel foglalkozó logopédus, gyógypedagógus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket.

-

Iskolánkban az osztályokban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon túl fejlesztő –és habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk számukra. Ha szükséges, tanórákról is elhozzuk a tanulókat a megemelkedett óraszámok miatt.

-

Iskolánkban a törvény által előírt módon folyik az SNI- tanulók ellátása.

A pedagógusokkal, osztályfőnökökkel szembeni elvárások

A pedagógusokkal szembeni elvárások:       

kérjen segítséget részképesség-zavar gyanúja esetén; differenciált oktatás előtérbe helyezése; hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót; értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt; erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány; a teljesítmény mérésénél önmagához képest nézze a fejlődést; nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

44

Az osztályfőnökkel szembeni elvárások:

együttműködés a tanuló fejlesztésében közreműködő pedagógusokkal; teremtse meg a féléves konzultáció lehetőségét; osztálynaplóban rögzítse a tanuló státuszát; vezesse az egyéni fejlődési lap külívét; kísérje figyelemmel a felülvizsgálatok időpontját; írja be a naplóba felmentettek és az eltérő tanterv szerint haladókat; a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. Amennyiben SNI - problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye:  konzultáljon szakemberekkel az adott esetre vonatkozóan, valóban a jelzett probléma áll-e fenn;  beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel,  kérje a tanuló vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes;  kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában;  tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges;  munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.            

45

1.6. 4A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése BTMN- tanulók azok a tanulók, akik a Nevelési Tanácsadó által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdenek. A Nevelési Tanácsadó állapítja meg a BTMN besorolást. Gondoskodunk a rehabilitációs célú foglalkozásnak az iskolai nevelés és oktatás keretében való megvalósításáról. Az eredménycél, hogy az iskolai teljes környezetben, a tanulói közösségekben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás. ALAPELV A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek is találják meg helyüket a közösségben. kölcsönös bizalom kialakítása

CÉL A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a viselkedésük okainak feltárása, azok kezelése személyre szabott feladatokkal, egyéni beszélgetéssel.

FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Szociometriai felmérés alapján a tanulók kiszűrése, peremhelyzetük okainak Beilleszkedés segítése: - pozitív tulajdonságai alapján feladatok adása - képességeik fejlesztése tanórán kívüli feladatokkal - tanuló jó javaslatainak elfogadása  ezúton megnyerése - szociális izoláció feloldása, szociális készségek fejlesztése - egészséges önbizalom kialakulása - támogató, kölcsönös bizalmat nyújtó, segítő légkör kialakítása - alulszocializáltság korrigálása - részképesség zavarok csökkentése Szociális izoláció Szociális kapcsolatok a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok feloldása, szociális kiterjesztése a az önálló tanulási képességet kialakító programok készségek gyerekközösségben. a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére fejlesztése épülő foglalkozások tanulási motiváció - erősítő és fenntartó tevékenységek INTEGRÁCIÓT mentálhigiénés programok Alulszocializáltság SEGÍTŐ korrigálása PROGRAMOK/SNI előítéletek kezelését szolgáló programok (IPR)

ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK Az alapozó időszak Hatékony tanulóelnyújtása. megismerés Fejlesztő, ösztönző alkalmazása értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

Kreatív, de harmonikus munkafeltételek; alkotó pedagógiai klímát teremtünk

Differenciált fejlesztőeszközök tanulásszervezés használata Kooperatív technikák alkalmazása Projektmódszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás

Olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben hatékonyan, fegyelmezetten, kiegyensúlyozottan tanulhatnak tanulóink.

Az iskolai rend, fegyelem jelentőségének megértetése, olyan házirend készítése, amelyet a tanulók többsége elfogad és a szülők egyetértésével találkozik. Osztályfőnöki órán az osztályfőnökök tisztázzák a tanulókkal, miért fontosak a házirendben megfogalmazottak. Megbeszélik a vállalásuk ellenőrzésének, önellenőrzésének, értékelésének módját. Következetes, egységes pedagógusi munka (osztályfőnökök folyamatos tájékoztatása)

egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia

46

Kulturált együttélés

előtérbe helyezése. önnevelés Szerepjátékok hatékony diákügyelet megszervezése osztályfőnöki órákon az udvariasság megtanítása (iskolai és iskolán koncentrációs képességek fejlesztése kívüli helyszíneken jó önfegyelem fokozása, túlmozgás csökkentése, szabályok betartatása, és rossz példák) kihívó ellenkezés megszüntetése Mintaadás (felnőttek). kudarctűrő képesség növelése alkalmazkodási készség kialakítása, erősítése

Dokumentáció: Szociometriai felmérések értékelése, egyéni fejlesztési tervek, portfoliók, osztályfőnök dokumentumai, IPR 3 havonkénti értékelések. Elvárt eredmények: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökök, szaktanárok és az iskolavezetés között. Folyamatos kapcsolattartás révén a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók 90 %-os kiszűrése és szakértőhöz utalása. Az igény szerint kialakított kiscsoportos foglalkozásokon résztvevő tanulók 80 %-ban teljesítsék a követelményeket. Az egyéni fejlesztési terv szerint haladó diákok 80 %-a teljesítse az előírt követelményeket

47

1.6.5 A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása A tanulók magatartása a társadalomban, családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal, ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a (megelőzés), fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, intézményvezető, intézményvezető-helyettesek és az önkormányzat gyámügyi előadónak). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az megváltoztatására kell irányulnia. ALAPELV Prevenció

Problémák mérséklése

Egységes szemlélet a nevelőtestületben

Tehetségek felismerése

Egyéni és társas viselkedési kultúrák

Felismerés

CÉL A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket fel kell tárni Szociális hátrányok enyhítése

FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Előidéző okok feltárása, környezettanulmány, családlátogatás

HH és HHH- tanulók nyilvántartása Segélyezési lehetőségek ismertetése a szülővel Tanácsadás a rászoruló gyermekek és szüleik problémáinak megoldásában Gyermekés Minőségi kör szervezése, működtetése ifjúságvédelmi Gyermekközpontú, toleráns pedagógusszemlélet kialakítása feladatok ellátása, Cél: a gyermekek motiválása, ezáltal kudarcaik csökkentése, hátrányos és ve- sikerességük növelése szélyeztetett helyezet kezelése Hátrányos helyzetű Az érintett gyerekek adottságainak, képességeinek, felmérése, gyerekek iskolai célirányos fejlesztése. sikerekhez juttatása. Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Programjának ismertetése Veszélyeztetett helyzetben élő gyerekek személyiségének harmonikus fejlesztése Rászoruló gyerekek szociális támogatása Egészségnevelés

ELJÁRÁSOK, Konzultáció, szülővel, osztályfőnökkel

ESZKÖZÖK GYIV nyilvántartás

Esetmegbeszélés Probléma-megoldó fórumok

Egyéni fejlesztési terv/mentor

Esetmegbeszélés Probléma-megoldó fórumok

Negyedéves értékelés

Egyéni fejlesztés

Egyéni fejlesztési terv/napló; nyílt hétvégén történő részvétel Egyéni támogatás

Életvezetési modellek bemutatásával a társadalmi beilleszkedésének Közösségi segítése rendezvényeken Szociális készség fejlesztését szolgáló programok való részvétel Drámapedagógiai módszerek alkalmazása

A gyermekvédelmi támogatás felhasználásáról szóló rendelet előterjesztés felülbírálása, szükség esetén a kifizetés módjának módosítása Külön program szerint

48

Diagnózison alapuló egyéni megsegítés

Partneri együttműködés

Alacsony szociokulturális hátterű gyerekek felzárkóztatása, képességeinek fejlesztése Egészségfejlesztés és drogmegelőzés

Szociális készségek fejlesztése Az életkori problémák sikeres kezelése

Képesség-kibontakoztató program PDCA ciklus alkalmazásával

Kooperatív technikák, tanulópárok

megvalósulása,

módosítása

Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal

Külső segítő A gyerekek tanulmányainak, iskolai életének állandó figyelemmel Tájékoztatás, szervezetek kísérése kapcsolattartás, bevonásával a közös gyerekek együttműködés körülményeinek megismerése, javítása

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: együttműködés az osztályfőnökökkel, iskolavezetéssel, szülőkkel. Szükség esetén intézkedés kezdeményezése.

Az osztályfőnök feladata, A pedagógusok alapvető együttműködés az osztályában feladata: együttműködés tanító pedagógusokkal, osztályfőnökkel szülőkkel, GYIV felelőssel

Egyéni fejlesztési terv

Védőnői Szolgálat Szülői Szervezet Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálat

Az iskola vezetője gondoskodik a szükséges feltételekről

Elvárt eredmények: A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha: - GYIV munkájának megismertetése a szülőkkel, tanulókkal. - Az osztályfőnökökkel, GYIV- felelőssel együttműködve a gyermek- és ifjúságvédelmi ellátást igénylők 90 %-os kiszűrése. - Az esetek legalább 80 %-ában lehetőség szerinti segítségadás.

49

1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tevékenységi formák rendszere, valamint az eljárás a hátránnyal küzdők feltérképezésére és a helyzet kezelésére: a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok leírásában részletesen szabályozott. A pedagógus feladata munkaköri leírásában szerepel. Eljárás indítási kötelezettségünk van rendkívüli ügyben. Ez nálunk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az intézményvezető feladata. ALAPELV A szociális problémák felismerése

CÉL veszélyeztető körülmények megelőzése és feltárása Szociális hátrányok enyhítése

tanuló anyagi veszélyeztetettsége

A pedagógusok tevékenységei

   

FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Családok megismerése

ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK Családlátogatás Konzultáció a szülővel

Iskolaotthonos és napközis fogalakozás biztosítása táborozások és kirándulások költsége a rászorulók részére taneszközök beszerzése Útravaló programba történő bekapcsolódás étkezési díjak Bekapcsolódás az Arany János KollégiumiSzakiskolai Programba Feladatok, felelősségek a következőkben: Integrációs pedagógiai program megvalósítása

Napközi szervezése: iskolaotthon, menza-lehetőség biztosítása, napközis foglalkozások

kedvezmények, ingyenes ellátások köréről történő döntést; gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése; pályázatok figyelése

A tanulók rendszeres egészségügyi Diák szociális ellátása és felügyelete; biztosítása folyamatos kapcsolattartás az iskolai védőnővel

szolgáltatások

Dokumentumok: Elvárt eredmények: A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha A szociális hátrányok 100%-os felismerése, legalább 60%-ban lehetőség szerint segítségadás A diák szociális igények 100 %-os kielégítése. Napközi és iskolaotthonos foglalkozások igény szerinti biztosítása. Folyamatos kapcsolattartás biztosítása a szociális ellátást biztosító felek között

50

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Folyamat megnevezése Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Intézményvezető megbízása Iskolabolt nyitva tartása Tantárgyválasztás Órakezdés 45 perccel előbb Hitoktatás ideje, helye Adatkezelési Szabályzat Tankönyvtámogatás rendje Tankönyvrendelés rendje 1 tanítás nélküli munkanap rendje Sportkör működése Könyvtár nyitva tartási rendje Fegyelmi ügyek

A tanulói részvétel rendje véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog egyetértési jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog döntési jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog véleménynyilvánítási jog

51

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Fontosnak tartjuk: a szülőkkel való kapcsolat erősítését, közös rendezvényeken magas szülői részvételi arányt. Iskolánk a szülők közösségével együttműködve nevel. A szülők és az iskola kapcsolatában aktív módszereket alkalmazunk a korszerű tanulásszervezés eljárások során. Az együttműködés formái az intézményben működő szervezetek között Szülő-iskola

tanítás-tanulás folyamatában

Tanuló – pedagógus

tanítás-tanulás folyamatában 

Tanuló – pedagógus mindennapos kapcsolat vagy szükség szerint konzultáció

 

fogadóórák szülői értekezletek



nyílt napok



szülők tájékoztatása a



tanulmányi

 

eredményekről 

rendszerbe bevont



projektek, témahetek alkalmával a tanulók feladatait úgy határozzuk meg, hogy abban a szülők segítségére is építsünk

Munkatervi feladatokból adódóan 

tanévnyitó ünnepség



tanórán kívüli foglalkozások igényeinek egyeztetése



Szülői Szervezet nagyválasztmányi értekezlete



pályaválasztási szülői

tanítás-tanulás folyamatában   

integrációs pedagógiai

tanulók értékelése

Pedagógus- pedagógus





differenciált képességfejlesztés tehetséggondozás kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal történő szorosabb együttműködés integrációs pedagógiai rendszerbe bevont tanulókkal történő kiemelt kapcsolattartás témahét, projekt során történő együttműködés

Tanórán kívüli tevékenységből adódóan  diákönkormányzat 

működése osztálykirándulások

 

Tanórán kívüli tevékenységből adódóan  Munkaértekezletek  Őszi és tavaszi 

A

tantervi követelményekhez igazodóan, a nevelő munka eredményesebbé tétele érdekében

egy osztályban tanítók: esetmegbeszélések probléma- megoldó fórumok heti megbeszélésekaktuális teendők egyeztetése gyógypedagóguspedagógus együttműködése IPR-mentorpedagógus kapcsolattartása

  

nevelési értekezletek Félévi és tanévzáró értekezletek Osztályozó konferenciák Munkaközösségi értekezletek Vezetőségi értekezletek

52

értekezlet 

minden évben minden osztály tanulmányi kiránduláson vehet részt. 1-8. évfolyamon 1 tanítási nap az engedélyezett időtartam. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, és a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

diákönkormányzati rendezvény



osztályszintű Mikulás ünnepségek



karácsonyi ünnepség



farsangi bálak



Arany- emléknapok



Arany- kupa



anyák napja



egészséghét



gyermeknap



ballagás, tanévzáró ünnepség

 

szabadidős tevékenységek kulturális, hagyományápoló rendezvényekre/ünnepsége kre történő tanulói felkészítés



integrációs pedagógiai rendszerbe bevont tanulókkal történő kiemelt kapcsolattartás



témahét, projekt megvalósítása során történő együttműködés



táborok szervezése során



Hospitációs foglalkozások

53

Az együttműködés további lehetőségei

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kiskunmajsai Tankerület PARTNEREK

Hivatalos szervek

EGYÜTTMŰKÖDÉS SZERVEI Járási Kormányhivatal illetékes osztályai

EGYÜTTMŰKÖDÉS TARTALMA/TÉMA

Nyilvántartások kezelése Kiskunmajsa Város Önkormányzata

ELVÁRT EREDMÉNY

Korrekt együttműködés, pontos adatszolgáltatás

Hivatalos ügyek adminisztrációja

Kistérségi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Intézmény Gyermekjóléti Szolgálata Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunmajsai Járási Gyámhivatala Kiskunmajsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Rendőrség Polgárőrség Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunhalai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete 54

Közoktatási intézmények

Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola

Pályaválasztási értekezletek.

szülői Tanulóink kapjanak korrekt tájékoztatást a

Kölcsönös meghívásoknyílt nap

következő tanulási szint lehetőségeiről, elvárásiról. A tanulók sikeresen válasszák meg a képességeiknek leginkább megfelelő középiskolát, csökkenteni a lemorzsolódást. Segítse az általános iskola és középiskola közötti átmenetet.

Kiskunfélegyházi Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kiskunhalasi Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Nevelési Tanácsadó

Szociális és egészségügyi szervek

Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Védőnői Szolgálat, iskolaorvos

Szociális készség fejlesztése

fejlesztésekben iránymutatás

Tanórán kívüli tanulási színhelyek biztosítása

Gyakorlatban alkalmazható tudás kialakulása.

hátrányok korrekciója

Menedékváros Családok Átmeneti Otthona Orgona Református Egyesített Szociális Intézmény

Civil szervezetek

Máltai Szeretetszolgálat Arany Alapítvány Mayossa Hagyományőrző Egyesület Kézműves Egyesület,

Szociális és életviteli kompetenciák fejlődése. Kulturális hátrány csökkentése, társadalmi környezet megismerése. 55

Kiskunmajsa

Közművelődési

Kiskunmajsai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Városi Könyvtár, Kiskunmajsa

Kulturális értékek iránti fogékonyság kialakítása

’56-os Nemzeti Emlékmúzeum

Rendszeres múzeum- és könyvtárlátogatóvá nevelés sikeres lesz. Kulturális értékek iránti fogékonyság kialakul, esztétikai érzék fejlődik, helytörténeti ismeretek bővülnek, szociális kompetencia fejlődik.

intézmények Elvárt eredmények: A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködését sikeresnek tekintjük, ha: -

A tanulók 95 %-a, a szülők 60 %-a részt vesz a rendezvényeken, 10 %-uk a szervezésben, lebonyolításban. A szülői igények legalább 80 %-át teljesítjük. SZSZ hatékonyabban működik: évente legalább két alkalommal találkozik az iskolavezetéssel. Az iskola működésének szülői megítélése legalább 70 %-ban pozitív irányú legyen, és ez a megítélési érték ne romoljon.

56

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 20/2012. EMMI rendelet alapján A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, valamint a pótlóés javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulóknak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet  a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott  az osztályozó vizsgáról, a számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Tanulmányok alatti vizsgát  független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.  Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.  Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.  A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.  A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért.

57

 Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.  Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.  Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.  Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.  Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.  Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.  A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották SNI, BTMN - tanulóra vonatkozó szabályozások A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

Magántanulóra vonatkozó szabályozások Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a

58

gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközis foglalkozásra. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

59

1.10 Az iskolaváltás, a tanuló fel- és átvételének szabályai Az iskolába történő felvételről és átvételről a tankötelezettség és tanulói jogviszony keletkezésének törvényi szabályozása szerint kell eljárni. A tanulók felvételéről valamint a tanulók osztályból és csoportba sorolásáról a szülői kérések figyelembevétele alapján az iskola igazgatója dönt. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a gyermek lakcím kártyáját; - a szülő személyi igazolványát; - a szülő lakcím kártyáját; - a gyermek felvételét támogató óvodai szakvéleményét; - a gyermek egészségügyi könyvét; - szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a gyermek lakcím kártyáját; - a szülő személyi igazolványát; - a szülő lakcím kártyáját; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - szükség esetén a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság véleményét. - Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A döntés ellen fenntartónál fellebbezés nyújtható be. A tanulmányok során a szülő írásbeli kérelmére intézményvezetői döntés alapján, lehetőség van „párhuzamos” osztályváltásra, amennyiben a tanuló az ott előírt tantervi követelményeknek megfelel. A tanulói jogviszony megszűnése: A tanulói jogviszony megszűnéséről a Köznevelési törvény rendelkezik.

60

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A központilag megadott beiratkozási napokon fogadjuk a jelentkező tanköteles gyermekeket és szüleiket, a beírási naplóba írjuk adataikat. A tankerület által meghatározott számú osztály, illetve tanuló jogviszonya jöhet létre iskolánkkal. Kiválasztásuk a Nkt és a 20/2012. EMMI rendelet eljárásrendjének követésével és a tankerület által kijelölt körzethatárok figyelembe vételével történik.

1.12 A könyvtár pedagógiai programja Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatba adását, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. „Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.” (Az IFLA és az UNESCO közös nyilatkozata) Célunk, hogy tanulóinkat nyolc év alatt képessé, felkészültté, alkalmassá és késszé (hajlandóvá) neveljük arra, hogy a könyvtárat, mint a szellemi munka műhelyét, a tanulásban és a szórakozásban, az önképzésben felhasználható és felhasználandó írásos dokumentumok valamint más formátumú, információszerző eszközök gyűjteményét célszerűen, természetesen és felkészülten használni akarják és tudják. Hosszú távú célunk a személyiség fejlesztése terén a könyv- és könyvtárhasználattal összefüggő igények és szokások kialakítása. Ilyenek az önművelés, önképzés, tájékozottság, könyvtárhasználat és olvasás igénye. Bár nem kizárólagosan, de a könyvtár is hozzájárul a következő személyiségjegyek kifejlesztéséhez: aktivitás, kezdeményezőkészség, önállóság, kreatív gondolkodás, kritikus gondolkodás, érdeklődés az új iránt, koncentráció, a helyzetnek megfelelő magatartás, rendszeretet, önbizalom. Könyvtári ismeretekre és készségekre irányuló célunk a könyvtári rendszer és szolgáltatásainak, tájékoztatási segédleteinek és könyvtári dokumentumok használatához szükséges tudás elsajátítása, az információ megszerzésének, értékelésének, szelektálásának, adaptálásának és felhasználásának készségét kialakítva a problémamegoldás, melyek egyben a megfelelő tanulási technikák alkalmazásának összetevői is. 1-4. évfolyamon kiemelt cél az olvasni tudás elmélyítése, megszerettetése sikerélményeken és élvezetes olvasmányokon keresztül. Ennek alárendelt a rendszeres könyv- és könyvtárhasználat elérése. Meg kell alapozni az olvasási igényt, a szükségletek közé kell beépíteni. Könyvtárhasználati ismeretek terén a tanuláshoz szükséges ismeretek eléréséhez fontos a legelterjedtebb, gyermekeknek készült dokumentumtípusok és kézikönyvek fajtáinak ismerete, minimális azonosító adatainak felismerése, a könyvek használata, a könyvtár funkcionális tereinek ismerete. 5-8. évfolyamon a diákok váljanak képessé a gyermek- és iskolai könyvtár kézikönyvtárának, direkt és indirekt tájékoztató eszközeinek tudatos és biztos használatára. Fontos az adott könyvtár funkcionális terveinek, állományrészeinek, segédleteinek (katalógus) és szolgáltatásainak adekvát használata és dokumentumtípusok közti tájékozódás továbbfejlesztése. Internetes adatkeresés esetében kellően kritikus szemlélettel fogadja a kapott adatokat. Ezen célok elérése érdekében a könyvtáros feladatai: 61

-

Naprakész állomány kialakítása. Az állomány optimális feltárása. Az intézményi dokumentumok elérhetőségének biztosítása. Az értékes információk elérésének elsajátítása. Együttműködés a kollégákkal. Forrásközpontként részvétel a komplex tudássá szintetizálási munkában. Kívánatos az olvasói szokások fejlesztése. Segítség nyújtása a szakórákhoz, projektek hatékonyságának növelése. Felkészülés a más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások fogadására. Internetes információkeresés, kutatómunkák, innovációs tevékenységek segítése. Tartós tankönyvek és segédkönyvek nyilvántartása és kölcsönzése

Sikerkritériumok: Tanulók: - Évfolyamonként 50 % rendszeresen használja a könyvtári információhordozókat. - 8. évfolyam végére a könyvtári munkával történő ismeretszerzés alapjai ismeretében tudjon: kiválasztani, keresni, feldolgozni. - Szerezzen jártasságot az eszközök használata terén. Tantestület: - Minden kolléga legyen könyvtárhasználó! - Minden kolléga tudjon tanulást tanítani. - Minden kolléga meglelje szakterülete irodalmát. - Évente minden kolléga legalább egy szakórát tartson a könyvtárban. Iskolavezetés: - A könyvtárhasználatra nevelést kísérje figyelemmel. - Ösztönözze a könyvhasználatot.

62

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Aziskolai pedagógiaitartalmát.

nevelés-oktatásegységespedagógiaifolyamat,amelybenaNATműveltségiterületenkénthatározzamegaziskolainevelés-oktatás

Afejlesztésifeladatokésközműveltségitartalmakazegyesnevelési-oktatásiszakaszokhozkapcsolódnak.

Az iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakasza

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza

1-4.évfolyam

Alsó tagozat

Nem szakrendszerű oktatás

5-8.évfolyam

Felső tagozat

Szakrendszerű oktatás

63

TANTÁRGYI STRUKTÚRA FELÜLVIZSGÁLATA

Műveltségi területek

1–4.

5–6.

7–8.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Angol/német nyelv

Angol/német nyelv

Angol/német nyelv

Matematika

Matematika

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom

Erkölcstan/hit- és erkölcstan Erkölcstan/hit- és erkölcstan Történelem, társadalom és Erkölcstan/hit- és erkölcstan Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek állampolgári ismeretek Hon- és népismeret

Ember és természet Környezetismeret

Természetismeret

Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Biológia - egészségtan Kémia Fizika

Ének – zene Vizuális kultúra

Ének – zene Vizuális kultúra Dráma és tánc

Ének – zene Vizuális kultúra

Informatika

Informatika

Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés

Testnevelés

Testnevelés

64

1-4. évfolyam Kötelező tantárgyak         

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv - angol, német Matematika Erkölcstan / hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene – A változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Szabadon választható tantárgyak 

Informatika

65

TERVEZET A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7 4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

1.évf. öko 2. évf. 7 7 4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

2. évf.öko 7 4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

3. évf. 3.évf.öko 6+0,5 6+0,5 1 1 4+0,5 4+0,5 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 5 5 1 1 3 3 25 25

4. évf. 6+0,5 2 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5 1 3 27

4.évf.öko 6+0,5 2 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5 1 3 27

66

5-8. évfolyam Kötelező tantárgyak:                 

Magyar nyelv és irodalom o A változat Idegen nyelv –angol, német Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan / hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan o A változat Fizika o B változat Kémia o B változat Földrajz Ének-zene o A változat Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Emelt óraszámú kerettantervek:  

Emelt matematika o B variáció Emelt informatika

67

TERVEZET Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3+0,5 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3+0,5 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+1 2 1

1+0,5 1+1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1+0,5 1+0,5 1 5 1 2 28

5 1 3 31

68

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika emelt óraszámú kerettanterv Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat

69

TANÉV

ÉVFOLYAM 1.

2.

BEVEZETŐ SZAKASZ 2012-2013.

NAT 3 Nkt.

NAT 3

3.

4.

KEZDŐ SZAKASZ NAT 3

NAT 3

5.

6.

ALAPOZÓ SZAKASZ NAT 3 Nkt.

ALSÓ TAGOZAT

NAT 3

7.

8.

FEJLESZTŐ SZAKASZ NAT 3

NAT 3

FELSŐ TAGOZAT

2013-2014.

NAT4

NAT 3 Nkt.

NAT 3 Nkt.

NAT 3 Nkt.

NAT4

NAT 3 Nkt.

NAT 3 Nkt.

NAT 3 Nkt.

2014-2015.

NAT4

NAT4

NAT 3 Nkt.

NAT 3 Nkt.

NAT4

NAT4

NAT 3 Nkt.

NAT 3 Nkt.

2015-2016.

NAT4

NAT4

NAT4

NAT 3 Nkt.

NAT4

NAT4

NAT4

NAT 3 Nkt.

2016-2017.

NAT4

NAT4

NAT4

NAT4

NAT4

NAT4

NAT4

NAT4

70



NAT 3: a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv.



Köznevelési törvény (Nkt.): 2012. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni.



Köznevelési törvény (Nkt.): A Nkt. 2012. szeptember 1-jétől, 2013. január 1-jétől és 2013. szeptember 1-jétől hatályos előírásai



NAT 4: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

71

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7 4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

1.évf. öko 2. évf. 7 7 4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

2. évf.öko 7 4+1 1 1 2 2 1 5 1 2 25

3. évf. 3.évf.öko 6+0,5 6+0,5 1 1 4+0,5 4+0,5 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 5 5 1 1 3 3 25 25

4. évf. 6+0,5 2 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5 1 3 27

4.évf.öko 6+0,5 2 4+0,5 1 1+1 2 2 1 5 1 3 27

72

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3+0,5 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3+0,5 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+1 2 1

1+0,5 1+1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1+0,5 1+0,5 1 5 1 2 28

5 1 3 31

Tanórán kívüli foglalkozások

Tanulóinknak igyekszünk a következő tanórai foglalkozások mellett olyan tanórán kívüli foglalkozásokat szervezni, amellyel csökkenteni tudjuk a családi háttér okozta különbségeket, elősegíthetjük a tehetséggondozást, eredményessé tudjuk tenni a felzárkózás folyamatát. Ezek körében meg kell említeni a napközi otthonos foglalkozások szervezését, az egyre kedveltebb iskolaotthonos oktatást, a tehetséggondozó szakköröket a továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokat, a sajátos nevelési igényű és BTMN- tanulók fejlesztő megsegítését, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján. Továbbá logopédiai és gyógytestnevelési foglalkozások megszervezését, az iskolai sportköröket, a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, egyéb vetélkedőkön, bemutatókon való részvételi lehetőségek biztosítását, eredményes pályázatok esetén tanulmányi kirándulás, csoportos múzeumi, színházi és kiállítás látogatást, az iskolai könyvtár használatát, partneriskolai látogatást és még számos szabadidős foglalkozást. Az iskolai szünetekben megfelelő számú érdeklődő esetén pihenő és programtáborokat, sítábort szervezünk. Ezeknek a táboroknak komoly hagyománya van iskolánkban. Mindezen tanórán kívüli foglalkozások hozzájárulnak iskolánk arculatának formálásához.

73

Az intézményben tervezett tanórán kívüli szervezhető foglalkozások Alsó tagozat

Differenciált képességfejlesztés Magyar Matematika

Szakkörök Német Angol Matematika Helyesírás Informatika Kézműves Öko Rajz Olvasóvá nevelés

Énekkar Sportkörök Kézilabda Aerobic Tömegsport Labdarúgás Asztalitenisz Sakk – logika Tenisz

Az intézményben tervezett tanórán kívüli szervezhető foglalkozások

Felső tagozat Megnevezés MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV HONISMERETI DRÁMAJÁTÉK MATEMATIKA MATEMATIKA MATEMATIKA

Csoport minősítése felvételire felkészítő szakkör tehetséggondozó szakkör felzárkóztató szakkör tehetséggondozó szakkör képességfejlesztő foglalkozás felvételire felkészítő tehetséggondozó szakkör felzárkóztató szakkör

ECDL FELKÉSZÍTŐ

képesség-kibontakoztatás ECDL vizsgára felkészítő szakkör

74

FIZIKA

tehetséggondozó szakkör

FIZIKA

differenciált foglalkozás

KÉMIA

tehetséggondozó szakkör

KÉMIA

differenciált foglalkozás

ANGOL ANGOL NÉMET NÉMET

tehetséggondozó szakkör felzárkóztató szakkör felzárkóztató szakkör tehetséggondozó szakkör

RAJZ

képesség-kibont. / tehetséggondozó szakkör

MŰVÉSZETTÖRTÉNET

képesség-kibont. / tehetséggondozó szakkör egészséges életmódra nevelő szakkör felzárkóztató szakkör képesség-kibontakoztató szakkör felzárkóztató szakkör képesség-kibontakoztató szakkör készségfejlesztés, versenyekre, ünnepségekre való felkészítés

ÉLETMÓD BIOLÓGIA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ FÖLDRAJZ ÉNEKKAR

FIÚ KÉZILABDA

tehetséggondozás készségfejlesztés, versenyekre felkészítés

LEÁNY KÉZILABDA

készségfejlesztés, versenyekre felkészítés

LABDARÚGÁS

készségfejlesztés, versenyekre felkészítés

ASZTALITENISZ

készségfejlesztés

TENISZ

készségfejlesztés

75

A nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (jún. 4.), valamint az iskola hagyományai ápolásra érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontjai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3.§ (2) c) pontja alapján

A megemlékezés időpontja október 6.

Megemlékezés neve Aradi vértanúk (október 6.) Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.)

február 25.

A szervezésért felelős pedagógusok minden osztályfőnök történelemtanárok

április 16.

történelemtanárok

június 4.

történelemtanárok, diákönkormányzatvezető

XI.5 A március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint iskolai ünnepek időpontjai 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3.§ (2) c) pontja alapján

Az ünnep megnevezése Nemzeti ünnep (március 15.) Nemzeti ünnep (október 23.)

Az ünnepség (ünnep) megtartásának időpontja március 15.

október 23.

A szervezésért felelős pedagógusok intézményvezető, helyettesek intézményvezető, helyettesek

76

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek kiválasztásának elvei

 

a hivatalosan jóváhagyott tankönyvek, munkafüzetek, térképek, albumok; füzetek egyes tantárgyakhoz (testnevelés: ruházat, rajz: színes ceruzák, festékek, zsírkréta, kartonlapok, rajzlapok, színes lapok,filctollak, ecsetek és tálak, vízfesték, temperafesték, olló, ragasztó;technika: olló, ragasztó; matematika: szerkesztő eszközök közül egyenes és háromszög vonalzó, körző, szögmérő) egyéb eszközök is szükségesek.  alkalmasak legyenek a kerettantervi követelmények és az alkalmazott tanulásszervezési eljárások, módszerek megvalósítására  maradéktalanul tartalmazza a helyi tanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat  feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek  adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra  jelrendszere lehetőleg legyen azonos valamennyi évfolyamon  borítója érdeklődést keltő, színes és tartós  legyen több évig használható és ára elérhető

1. 2. 3. 4.

Feleljen meg intézményünk célrendszerének. Ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit. Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek. Feleljen meg a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek.

A tankönyv: o szerkezete legyen világos, egyszerű o motiváljon o keltse fel a gyermek érdeklődését o szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen o ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést o ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre o adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre o adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra o jelrendszere lehetőleg legyen azonos valamennyi évfolyamon o borítója érdeklődést keltő, színes és tartós o legyen több évig használható és ára elérhető.

Tartós tankönyvek kiválasztásának elvei Tartós tankönyvekre a munkaközösségek tesznek javaslatot. Tartós tankönyv alatt elsősorban az olvasókönyv jellegű tankönyveket, szöveggyűjteményeket, atlaszokat, albumokat értjük, amelyekben a tanórai foglakozások során nem kerülnek írásos jelölések. A munkafüzeteket, munkatankönyveket nem tekintjük tartós tankönyvnek, vagyis ezeket mindig újonnan vásárolják meg tanulóink.

77

Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának alapelvei A taneszköz választásnál a következő szempontokat veszik figyelembe a munkaközösségek: Tartalmában feleljen meg a helyi tanterv követelményrendszerének. Tartalmi egységet képezzen 1-8. osztályig. A taneszközök irányárát az iskola szülői munkaközössége az iskolavezetéssel egyeztetve alakítja ki. A pedagógus saját egyéniségéhez, felkészültségéhez, ill. adott osztály képességeihez, igényeihez leginkább megfelelő tankönyveket, taneszközöket rendeli meg. Döntésében az iskolaszék és az iskolavezetés véleményét is figyelembe veszi.

78

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ALAPFOKÚNEVELÉS-OKTATÁSSZAKASZA, ALSÓTAGOZAT,1–4.ÉVFOLYAM Célok, feladatok



Azalapfokúnevelés-oktatás elsőszakasza, azalsótagozat aziskolábalépőkisgyermekbenóvjaéstovábbfejlesztiamegismerés, amegértés ésatanulásiránti érdeklődéstésnyitottságot.Átvezetia gyermeketazóvodajátékközpontútevékenységeibőlaziskolaitanulás tevékenységeibe.Fogékonnyáteszisajátkörnyezete,atermészet,atársaskapcsolatok,majdatágabbtársa dalomértékeiiránt.Aziskola teretadagyermekjátékésmozgásirántivágyának,segítitermészetesfejlődését,érését.Atanításitartalma kfeldolgozásánakfolyamatában– élményszerűtanulással,problémahelyzetekbőlkiindulóizgalmastevékenységekkel,kreativitástösztön zőfeladatokkal–fejleszti azalapvető képességeketésalapkészségeket,közvetíti azelemiismereteket, szokásokatalakít ki.



Ezaziskolaszakaszakíváncsiságtól ésérdeklődéstőlmotivált,szabályozottéskötetlentevékenységekcélszerűenkialakított rendszerében fejlesztiakisgyermekbena felelősségtudatot,akitartást,azönállóságot,megalapozzaareálisönértékelést.Mintákatésgyakorlóterep etad, magatartási normákat,szabályokatközvetítatársasközösségekbenvalórészvételés együttműködéstanulásához,aproblémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez.Megerősítia humánusmagatartásformákat,szokásokat, és agyermek jellemétformálvaelősegítiaszemélyiségérését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknakacsökkentésével,amelyekagyermekszociáliskulturáliskörnyezetébőlvagyaszokásostóleltérőüteműéréséből, fejlesztési szükségleteibőlfakadhatnak. Afejlesztéstatanítóazegyénisajátosságokraépülődifferenciálttanulásszervezésselés bánásmóddalszolgálja.Az alapvetőképességek, készségek,kompetenciákfejlesztésébenatanulóitevékenységekreépít.Azehhez felhasználttananyagtartalmakmegtervezésekor,valamint afeldolgozástempójánakmeghatározásakor,apedagógiaimódszerek éseszközökkiválasztásakoratanulócsoport,illetveazegyes tanulók fejlődésijellemzőitésfejlesztésiszükségleteittekintiirányadónak.



Azalsótagozat

elsőkétévébenatartalmiszabályozáslehetővéteszi,ösztönzi

azebbenazéletkorbanatanulókközötttapasztalható különbségekpedagógiai

kezelését.

különösenjelentősegyénifejlődésbeli

Azalsótagozatharmadik-negyedikévfolyamánerőteljesebbé-a

negyedikévfolyamvégéremármeghatározóvá-válnakaziskolaiteljesítményelvárásokáltalmeghatározotttanítási-tanulásifolyamatok.

79



A Natfeladataiból,céljaibólkövetkezőmotiválásésatanulásszervezésfolyamataaNatfejlesztésifeladataib aniskifejeződőelvárásokra összpontosít.



Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.



A mindennapos mozgásigény kielégítésével megalapozzuk a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztését, valamint a csoportokban történő munkavégzés képességének kibontakoztatását.



Az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében.



A

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.



Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.



Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.



Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.



Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával megalapozzuk a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban elvárható értékrendeket.



Fontos feladatunknak tekintjük a kreativitás fejlesztését; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvését; a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló, fejlesztő értékelésüket.



Nevelőink

folyamatosan

bővítik

módszertani

eszköztárukat,

és

teret

engednek

a

tevékenységközpontú pedagógiának. A frontális osztálymunka mellett alkalmazzák a tanórákon a kooperatív tanítási-tanulási és a modern nyelvoktatási technikákat. 

A tanulók önálló ismeretszerzése, a gyűjtőmunka, a pármunka tanulópárok kialakításával, a csoportmunka mind-mind az eredményes tanulás módszertani eszközei.

80

ALAPFOKÚNEVELÉS-OKTATÁSSZAKASZA,FELSŐTAGOZAT,5–8.ÉVFOLYAM Célok, feladatok





Azalapfokúnevelés-oktatás felsőtagozatosszakaszaszervesen folytatjaazalsótagozatosszakasznevelő-oktatómunkáját.Ezaszakasza készségekésképességek fejlesztésévelolyanpedagógiaimunkátigényel,amelybenatanulóktudásának,képességeinek,egés z személyiségénekfejlődése,fejlesztése álla középpontban,figyelembe véve,hogyaz oktatásésnevelés színterenemcsakaziskola,hanema tanulókéleténekéstevékenységénekszámosmásszíntere, fórumais. Az5–6. évfolyamon–az1–4. évfolyamhoz hasonlóan–továbbrais az alapkészségekfejlesztésekapfőhangsúlyt.Igazodvaagyermekigondolkodás fejlődéséhez,az életkorisajátosságokhoz figyelembeveszi, hogya10– 12évestanulókgondolkodásaerősenkötődikazérzékelés útjánszerzetttapasztalatokhoz.Az5– 6.évfolyamokonezértaz integratív-képigondolkodásraalapozófejlesztésfolyik,a7– 8.évfolyamon,a serdülőkorkezdetétőlviszonthangsúlyossáválikazelvont fogalmiéselemzőgondolkodásfejlesztése.



Azáltalánosiskolaaz1–4.évfolyamokhoz hasonlóanaz5– 8.évfolyamokonisegyüttneveliakülönböző érdeklődésű,eltérőértelmi,érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelőenfelkészítiőketaközépfokú nevelésoktatásszakaszábantörténőtovábbtanulásra,illetveaz iskolainevelés-oktatásszakképesítés megszerzésérefelkészítőszakaszára,összességébenezzelistámogatvaatársadalombavalóbeillesz kedést.



Nevelési-oktatási tevékenységévelaziskola fejlesztianevelésicélokeléréséttámogatóérzelmi,szociáliséskognitívképességeket.Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükségeskompetenciaterületekéskoncentrációsképességek, akaratitulajdonságokfejlesztésére.Feladatánaktekintiazegyéniadottságok, képességekmegismerésénalapuló önismeret fejlesztését,atanulók tanulási éstársasmotivációinak,önbizalmánaknövelését.Mindehhez előnybenrészesítiazéletszerű,valóságosproblémákés feladathelyzetekteremtésétazönkifejezéshez,azismeretszerzéshez,a kísérletezéshez,afeladatésproblémamegoldáshoz.

Gyermekeinket felkészítjük az önálló ismeretszerzésre, melynek alapfeltétele a tanulási készségek és szilárd alapkészségek kialakítása.

81



Igyekszünk minden támogatást megadni ahhoz, hogy tanulóink szövegértési-szövegalkotási; matematikai-logikai, szociális, életviteli és környezeti; az életpálya-építési; idegen nyelvi, digitális kompetenciáit fejlesszük.



Differenciált nehézségű feladatokkal, egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.



A képesség-kibontakoztatás mellett prioritást kap tagozatunkon a képességfejlesztés és a tehetséggondozás minden tantárgy esetében.



A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak

megalapozásának folytatása. 

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

Fontos feladatunk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása.



Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.



Értékrendszerünkben nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományok ápolására, tiszteletére, továbbá a pályaválasztás fontosságára.



Tanulóinkat felkészítjük nemcsak a továbbtanulásra, hanem az egységes írásbeli felvételire is.



Nevelőink

folyamatosan

bővítik

módszertani

eszköztárukat,

és

teret

engednek

a

tevékenységközpontú pedagógiának. A frontális osztálymunka mellett alkalmazzák a tanórákon a kooperatív tanítási-tanulási és a modern nyelvoktatási technikákat. 

A tanulók önálló ismeretszerzése, a gyűjtőmunka, a pármunka tanulópárok kialakításával, a csoportmunka mind-mind az eredményes tanulás módszertani eszközei.

82

2.5 Mindennapos testnevelés Köznevelési törvény97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni.A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.

A 20/2012 EMMI rendelet 141.§ (1) alapján A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. A fenti rendelkezések szerint felmenő rendszerben biztosítjuk intézményünkben a mindennapos testmozgás feltételeit. A tantárgyfelosztás, az órarendek és a tanmenetek tartalmazzák a mindennapos testnevelés beépülését az oktató-nevelő munkába.

83

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítjuk a szakos ellátást. Továbbá a mindenkori tantárgyfelosztás biztosítja azt is, hogy minden pedagógus számára a heti 22-26 tanítási óra vagy egyéb foglalkozás rendelkezésére álljon.

Iskolánkban pedagógusválasztásra nincs lehetőség.

Pedagógiai Programunk szerint a választható tantárgyak esetében az alábbi elveket kell figyelembe venni: 

A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani.



A választható foglalkozások közé tartoznak a tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, differenciált foglalkozások, énekkar és sportköri foglalkozások.

84

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési, értékelési módja Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el, erkölcsi, értelmi és testi fejlődésében találjuk meg a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A tanulói teljesítmények értékelésénél figyelembe vesszük a tanulók meglévő képességeinek, előzetes tudását. Ehhez szükséges felméréseket folyamatosan végezzük. A tanulói teljesítmények értékelésében kiemelkedő szempontként kezeljük a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének kimutatását.

Az értékelés célja -a személyiség fejlesztése -az önértékelési képesség kialakítása -az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő átfogó személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, az önművelés képességének fejlesztése, az önálló tanulásra való igény kialakítása. Pedagógiai értékelés tárgya, módszerei Az értékelés tárgya lehet: pl. tanuló, tanár, osztály, iskola, iskolarendszer, tanterv, tankönyv, taneszköz, tanítási módszer (személy vagy környezet) Az értékelés módszerei változatosak: pl. tudásszint-mérés, képességvizsgálatok, kérdőívek, megfigyelés, interjú, dokumentumok elemzése, hatékonyság-vizsgálatok. Értékeléssel szemben támasztott követelmények Érvényesség (validitás) A kitűzött értékelési cél és az alkalmazott módszer megfelelésének bizonyítása. Tartalmi, fogalmi, előrejelző. Megbízhatóság (reliabilitás) Annak bizonyítása, hogy ugyanannak a dolognak az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja Objektivitás (tárgyszerűség) Az értékelés típusai I. Diagnosztikus értékelés: Előzetes feltárás az intézmény valamennyi folyamatára tekintettel egyenként, és összesen. A feltárt helyzet a tervezés alapja. Legtöbbször a tanítási-tanulási folyamat kezdetén, de lehet közben és a végén is eltérő funkciókkal. Funkciója: csoportba sorolás, önellenőrzés, önértékelés, tervezés Jellemzői: helyzetfeltáró, problémafeltáró, átfogó képet nyújt, minden területre kiterjed Pl.: diagnosztikus tudásszint-mérés, képességvizsgálat Formatív értékelés: A folyamat(ok) állandó kísérője a hibák és nehézségek feltárása és a végrehajtás során – nélkülözhetetlen segítség a kontrollhoz. A tanítási-tanulási folyamat közben Funkciója: segítés, formálás, irányítás Jellemzői: nem minősít, visszajelzést ad a tanulónak és a tanárnak, megerősíti a tanulási sikert, segíti a tanulási problémák feltárását, segíti a korrekciót, fejleszti az önértékelést Pl: dolgozat, írásbeli felelet 85

Lezáró (szummatív) értékelés: A folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor. A végeredmény és a részeredmények egybevetése. Ekkor történik annak eldöntése, hogy a kapott eredmény releváns-e a tervvel, lehet standardizálni vagy módosítás szükséges. Tanítási folyamat végén Funkciója: minősítés, lezárás, differenciálás, szelektálás, a tanulók áramoltatása a rendszerbe Jellemzői: globális, nem segít a korrekcióban, domináns az oktatási rendszerben Pl.: félévi jegy, év végi jegy, érettségi Az értékelés típusai II. Szubjektív: gyakorlatra való hivatkozás, a személyes szimpátia – antipátia, a családi háttér Objektív: eltávolították a szubjektív elemeket, pl.: feleletválasztós teszt Az értékelés típusai III. Kritériumorientált (kritérium referenciájú) értékelés (Difer, 4. évfolyamon kompetenciamérés) Tanulási követelményekbőlkell kiindulunk. Előfeltétele a pontosan kidolgozott követelmények rendszere. Normaorientált (norma referenciájú) értékelés (6., 8., 10. évfolyamon kompetenciamérés) Egy kiválasztott populáció átlagához viszonyítunk. Tanítványaink tudását velük hasonló korú és iskolázottságú tanulók eredményeivel hasonlíthatjuk össze. A fejlesztés orientált és gyermekcentrikus Érdemjegyet a második évfolyam kezdve kapnak a gyerekek a következő szempontok figyelembe vételével. Ügyelünk arra, hogy az értékelés egységes szempontok szerint, de az egyéni képességek figyelembe vételével történjen és fejlesztő, biztató hatású legyen. Büntetés eszköze nem lehet. Megállapítása a pedagógus kompetenciája. Osztályzatot első ízben a második évfolyam végén kapnak a tanulók, 5 jeles-4 jó- 3 közepes-2 elégséges- 1 elégtelen elnevezéssel. Ezt megelőzően szöveges értékelések kerülnek a félévi és az év végi bizonyítványba. Emellett tantárgyi dicséretet adhatunk, szövegesen.

Szöveges értékelést kapnak ezen kívül: 

Minden évfolyamon azok, akik a képesség – kibontakoztató, ill. integrációs felkészítésben vesznek részt háromhavonként.

Minden értékelő lap kiegészülhet olyan információkkal, melyeket a nevelő szükségesnek tart. A szöveges értékelés a továbblépéshez szükséges információkat tartalmazza. Feladata: a gyermekben olyan folyamatot elindítani, mely tanulási motivációját fokozza. Így csökkenthető a teljesítmény-szorongás és a konkurenciaharc, jobb lesz a pedagógus – gyerek-szülő viszony. A modulokat külön nem értékeljük. A modulok önálló tantervi modulok, kivéve az egészségtan, hiszen a természetismeret és biológia tantárgyakon belül tanítjuk. A tanulók értékelésének helyi rendszere Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. A tanulók által szerzett érdemjegyet a naplóba be kell jegyezni, s a tájékoztató füzeten és ellenőrzőn keresztül a szülőt tájékoztatni kell. A két dokumentum pontosságát az osztályfőnök kéthavonta 86

ellenőrzi, s a szükséges pótlásokat megteszi. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés útján kell megállapítani! Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere A tanulók teljesítményének egységes értékelése érdekében a feladatlapok, tesztek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltása a következőképpen történik: Témazáró dolgozat 1-4. évfolyam Teljesítmény százalékhatárok

/

Érdemjegy

Szöveges értékelés

0 – 30 %

Elégtelen (1)

31 – 50%

Elégséges (2)

51 – 75 %

Közepes (3)

Megfelelően teljesített

76 – 90 %

Jó (4)

Jól teljesített

91 – 100 %

Jeles (5)

Kiválóan teljesített

Felzárkóztatásra szorul

Témazáró dolgozat 5-8. Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 30 %

Elégtelen (1)

31 – 50 %

Elégséges (2)

51 – 75 %

Közepes (3)

76 – 90 %

Jó (4)

91 – 100 %

Jeles (5)

Korszerű tanulásszervezés során történő értékelések: Projekt, témahét alkalmával a tanulók szóbeli értékelése folyamatosan történik, a tanulói produktumok értékelése szövegesen, a folyamat értékelése tanuló és tanár részéről kérdőívvel. A tanulók önértékelése, egymás értékelése és a tanár értékelése szövegesen történik. A felső tagozaton megvalósuló témahetek és projektek produktumait szóban és érdemjeggyel értékelhetjük. További értékelési eljárások a házirendben kidolgozva (dicséretek, figyelmeztetések).

A szöveges értékelés elvei Az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minősítésének formáját. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal történik.

87

A szöveges értékelés, a pedagógiai értékelés értelmezése A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamat, amely összefüggéseket keres a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között. Az értékelés számos módon kifejezhető:  metakommunikációs jelzésekkel  szóbeli vagy írásbeli véleménnyel  minősítés  pontozással  százalékértékkel  szimbólumokkal  tárgyakkal  a felsoroltak kombinációival. A fentiekből egyértelműen következik, hogy a szöveges minősítés semmiképpen nem azonosítható az osztályozással, hiszen az osztályozás a minősítésnek csupán egyik módja, még akkor is, ha ez tekinthető pedagógiai munkánk tradicionális eszközének. A szöveges értékelés funkciói Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A szöveges értékelésben mindhárom funkciót alkalmazzuk. A szöveges értékelés alapelvei A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai a következők:  az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon  alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet  nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart  a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének  a szülő és a pedagógus közösen gondolkodjon a gyermek fejlődéséről. Alapvető elv a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadása. A gyermek önmagához képest mért fejlődése áll a középpontban. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetel is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. A szöveges értékelés a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására reagál, felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes

88

személyiségfejlődés szempontjából. Ezzel a közösség értékrendje is szilárdabbá válik, valamint könnyebben illeszkednek társaik közé a rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek is, hiszen elismertté válnak más típusú pozitív értékeik, tulajdonságaik, teljesítményeik is. A szöveges értékelés követelményei:       

minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze figyelembe veszi az életkori sajátosságokat összhangban van a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között rendszeres és folyamatos az értékelés személyre szóló és ösztönző jellegű a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője, megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

Az egyes tantárgyak értékelésének dokumentumai, adminisztrációja, speciális elvei A NAT és a helyi tantervek követelményrendszere jelentik az értékelésben a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a minimum követelményszint teljesítése. Alapelv, hogy a tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységért szükséges osztályozni. A teljesítmények minősítése hagyományos módon számjegyekkel és szöveggel történik. A kompetenciaterületeknek megfelelően a fogalomhasználat, a lényegkiemelés, a frontális kérdésekre adandó rövid, szakmailag pontos válaszok megfelelően az információk értelmezésének és felhasználásának, kiselőadás tartásának (könyv- és lexikonhasználat), szóbeli magyarázat fűzésnek, vázlat, feleletterv készítésének, logikai okfejtés, érvelés értékelése fontos értékelési területek. Fontos elem egyegy téma összefüggő, szabatos kifejtésének, ábra, kép leírásának, grafikonok, diagramok elemzésének értékelése. Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az első osztályban és a második osztály első félévében szöveges értékelés készül, a felsőbb osztályokban 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk. Ennek megfelelően az osztályzat: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Az iskolánk valamennyi pedagógusának feladata, hogy az értékelésre és osztályozásra közösen megfogalmazott ajánlásokat betartsa.

Dolgozat kijavításának határideje: öt munkanapon belül Az írásbeli munka értékelése A tanuló füzetei és egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó írásos munkái legyenek  könnyen olvashatók  tiszták  tetszetősek  jó elhelyezésűek  feleljenek meg a tantárgyi elvárásoknak Az írásbeli munkát a tantárgyak jegyeibe beépítve értékeljük. 89

Az értékelés dokumentumai Évfolyam

Félévkor

Tanév végén

1. évfolyam

Tájékoztató füzet Napló

Törzslap Napló Bizonyítvány Bizonyítvány pótlap Iskolalátogatási bizonyítvány

2-8. évfolyam

Tájékoztató füzet Ellenőrző könyv Napló

Napló Bizonyítvány Törzslap

Az értékelések adminisztrációja Az osztályzatok osztálykönyvi bejegyzéseinek módozatai: - piros színnel: felmérők, témazáró dolgozat, irodalmi dolgozat - kék színnel: szóbeli felelet házi dolgozatok, írásbeli felelet, versenyre történő felkészülés, eredményes részvétel - zöld színnel: év eleji diagnosztizáló mérések, külalak - fekete színnel: gyűjtőmunka, szorgalmi feladat Az ettől eltérő jelölési módot a szaktanár az osztálynapló feljegyzések rovatában köteles megjeleníteni. Ellenőrzés és értékelés az SNI - tanulókra         

Méltányos tanulási környezet és számonkérés Egyénhez igazított követelmények Pozitív visszajelzések, sikerélmény biztosítása Hosszabb felkészülési és munkaidő biztosítása Pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése Differenciált foglalkoztatás Lassúbb haladási tempó figyelembe vétele Kompenzórikus technikák alkalmazása Óravázlat, gondolattérkép készítése

90

Ellenőrzés és értékelés az BTMN - tanulókra     

Differenciált foglalkoztatás Hosszabb felkészülési idő Egyénhez igazított követelményrendszer Egyéni haladási tempó Pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése

Elvek: -A felelés témáját az ellenőrző könyvben az osztályzat előtt jelölni kell. - Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját. - Helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható, illetve a jegybe nem beszámítható. - Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, kijavítják elvégezve a megfelelő korrekciókat. -A központilag kiadott feladatlapokat a gyermek nem tarthatja magánál. -A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyeket leosztályoztunk, év végéig meg kell őrizni. - Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok, stb.(5 évig megőrizendő) érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg ellenőrző könyvbe írassa be és írja alá. -A házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell. - Fontos, hogy a tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. - Értékeljük a sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. -A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani, de a szaktárgyi jegybe nem lehet beszámítani. - Csak napi 2 dolgozatot – 1 témazárót és 1 írásbeli feleletet - írjon a tanuló.

91

Mérési rendszer működtetése

Tervezett mérések A következő táblázat az egyes évfolyamokon tervezett méréseket mutatja, s melyik mérést milyen időszakban végzünk el. Hónap/osztály

5. osztály matematika magyar idegen nyelv szociometria

Szeptember Október November

matematika

Január

magyar

Május

idegen nyelv magyar

Folyamatos ECDL vizsgák

prezentáció

6. osztály matematika magyar idegen nyelv szociometria

7. osztály matematika magyar idegen nyelv szociometria

8. osztály matematika magyar idegen nyelv szociometria

matematika

magyar kompetenciamérés idegen nyelv magyar Operációs rendszer internet

magyar idegen nyelv magyar

magyar kompetenciamérés idegen nyelv magyar

IKT táblázatkezelés alapismeretek szövegszerkesztés adatbázis kezelése

Matematikamérések Tervezett időszak szeptember október

május

terület tudásszint mérés deduktív és induktív gondolkodás kompetenciamérés

mérőeszköz

Értékelést végzi

Értékelés ideje

feladatlap

szaktanár

szept.

feladatlap

matematika munkaközösség

október

május

92

Magyar nyelv és irodalom mérés és értékelés

Mérés módja

Anyanyelvi Hangos olvasás Néma, szövegértő Szövegalkotás ismeretekek, helyesírási olvasás képesség, nyelvhelyesség  tollbamondás  szépirodalmi  szépirodalmi  önálló írásbeli vagy vagy fogalmazás  anyanyelvi és nyelvhelyességi ismeretterjesztő ismeretterjesztő adott témában ismereteket mérő szöveg hangos szöveg és a és műfajban feladatlap olvasása szöveghez

Az  értékelés szempontjai 

   

szó-és mondatalkotások mondatvégi írásjelek a tulajdonnevek helyesírása elválasztás a „j” hang jelölése a mássalhangzótörvé nyek helyes alkalmazása

  

az olvasás  folyamatossága  olvasástechnikai hibák  tempó 



kapcsolódó feladatlap információkeresés az események sorrendje válaszadás, kiegészítés szóismeret, szinonima használat véleményalkotás, ítélet

  

  

szókincs mondatalkotás a szövegszerkes ztés szabályainak ismerete a műfajok ismerete szövegkohézió nyelvhelyesség

A mérések Minden évfolyamban szeptember, január, május időpontja Az Osztályban tanító értékelést szaktanár végzi

93

Idegen nyelvi mérések

Tervezett időszak

szeptember

november

május

terület szókincs nyelvi szint hallás utáni megértés szövegértés társas kapcsolatok. szókincs nyelvi szint hallás utáni megértés szövegértés

mérőeszköz

feladatlap

intézményi segédanyag alapján

feladatlap

értékelést végzi

szaktanár

osztályfőnökök

szaktanár

értékelés ideje

szeptember

november

június

Az idegen nyelvi kompetencia mérését a felső tagozat valamennyi osztályában angol és német nyelvi tantárgyakból tervezzük. A mérésekre egy tanévben kétszer kerül sor tanév elején és végén. A felmérés vizsgálja a tanulók szókincsét, nyelvi szintjét, hallás utáni megértését és szövegértő képességét.

94

Téma

Célcsoport

Időpont

Kritikus készségek DIFER

1. évf. Azoknál a tanulóknál , akiknél korábban nem észleltek a készségek területen valamilye n szintű problémát . 4. 6. 8. évfolyam

Minden szept.

Szövegértés, szövegalkotás Diagnosztizáló Matematika diagnosztizáló

Ki végzi

év

Eszköz Dokumentálás módszer

Alsós tesztlap mk. vezető, osztálytanítók, fejleszt ő pedagó gusok

Május 15- Szaktajún. 10-ig nár

4. 6. 8. Május 15- Szaktaévfolyam jún. 10-ig nár

Felhasználás, értékelés, helyesbítés, megelőzés Elemző jelentés, Döntés fejlődésvizsgáló füzet

AV adatbázis standard izált teszt AV adatbázis standard izált teszt

Év végi beszámoló Intézkedési terv Év végi beszámoló Intézkedési terv

95

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Lehetőségük van bekapcsolódni a tanítási órán kívüli tevékenységekbe, de néha hiányzik a választott dolog melletti kitartás. Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Iskolánkban egyre inkább szükségessé válik a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adhatnánk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz. Esélyegyenlőségi céljaink:  növekedjen az iskolánk, a kínált programjaink kedveltsége, elismertsége;  emelkedjen az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma;  érjük el, hogy az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt nem maradjon ki tanuló,  emelkedjen az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma;  intézményünkben javuljon az országos kompetenciamérések eredménye. Fő feladatunk:  azoknak a gyerekeknek a segítése, akiknek az otthoni mikrokörnyezet kevesebb lehetőséget nyújt képességeik kibontakoztatásához,  az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas környezet (együttműködő, elfogadó) kiépítése,  továbbtanulási esélyeik kiegyenlítése. A családok közötti anyagi, szociális, kulturális különbségeket nem tudjuk megszüntetni, de felvállaltuk a különböző háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztését, együttnevelését. A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja. Intézményünkben ismeretlen a szegregáció és a diszkrimináció. Iskolánkban rendelkezésünkre állnak olyan tárgyi feltételek, amelyek segítségével a gyerekekhez alkalmazkodó, hatékony oktatás megvalósítható. Olyan stimuláló környezetet kívánunk nyújtani a gyerekeknek – akiknek ez otthon nem adatikmeg- amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik számára. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikertelensége különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokrára vezethető vissza. Ezek közé tartozik például a rossz szociális helyzet, a szülők aluliskolázottsága, az alkalmazott programok és pedagógiai módszerek alkalmatlansága. Ezen hátrányok leküzdésére, tompítására igyekszünk megoldást találni, programokat kidolgozni és végrehajtani.

96

Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelésétoktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá:  időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,  megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére.  csökkenjen az évfolyamismétlésre utasított tanulók száma  ne legyen a tankötelezettségi korhatár előtt az iskolai rendszerből kikerülő gyerek  növekedjen az érettségit adó középiskolában továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma  feleljenek meg a tantervi követelményeknek a képességeiknek megfelelő szinten  a kulturális érzékenység növelése  személyes és szociális kompetenciáik olyan szintre fejlődjenek, hogy otthoni alacsonyabb szintű szocio-kulturális hátterük hatását ellensúlyozzák. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeknél a megismerési folyamatok vonatkozásában jellemző alacsony szint legfőbb oka a nyelvi hátrány, ezért számukra fontos feladatok: o -a magyar kultúra, a magyar értékek átadása, különös tekintettel a magyar nyelv használatának szorgalmazása o -a magyar nyelvhasználat fejlesztése terén alkalmassá kell tenni őket a tankönyvből való tanulásra o -a kommunikáció és a másokkal való együttműködés képességének fejlesztése o -jó zenei adottságaik és mozgáskultúrájuk kiaknázása, más népek kultúrájának tiszteletben tartása

97

Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok

Feladatok

Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, A magyar és az egyetemes kultúra alapvető matematikai és kommunikációs készség) személyiségjegyeit. értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a Sikeres tankötelezettség teljesítése. A sajátos nevelési igényű tanulók életkori sajátosságainak, tanulók esetében az elvárható követelmények sikeres elsajátítása, képességeinek megfelelően. szakértők (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülők közreműködésével.

A természetes gyermeki nyitottságra alapozva fejlesztjük Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos szóbeli kreativitásukat, beszédkészségüket, mozgáskultúrájukat, és írásbeli nyelvhasználat. manuális készségeiket, vizuális befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák felébresztése. megismerésében. Személyiségfejlesztő programok segítségével a szocioDifferenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás módszerének kulturális hátrányok kompenzálása, valamint az megismerése után a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési eltérő képességű és a tehetséges gyerekek igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése. gondozása.

Toleranciakészség alakítása, multikulturális tartalmak.

előítélet-mentesség, Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia.

98

A gyerekekmunkakultúrájának megalapozása.

Tehetséggondozás (körzeti, versenyeken való részvétel)

megyei

és

A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai munka bővítésével játékosan feladattudatra neveljük gyermekeinket.

országos Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása.

Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség Egészségnapok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az gondozása. (egészségnapok) egészséges életmód legfontosabb ismérveit.

Pályaorientációs tevékenység.

Minden tanulónkat képességeinek igyekszünk orientálni.

megfelelő

intézménybe

Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák  Projektmódszer  Tevékenységközpontú pedagógiák  Individuális tanulás

99

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységünk: Tevékenység -szociális készségek fejlesztése - alulszocializáltság korrigálása - részképesség-zavarok csökkentése

Módszer - szociális kapcsolatok kiterjesztése a gyerekközösségben

Felelős - osztályfőnök, napközis nevelők,

- illemszabályok megtanítása - tantestület -koncentrációs képességek fejlesztése - tantestület

Határidő

Indikátor - tanmenet

- folyamatos

- munkatervek

- folyamatos

tanmenetek, fejlesztési tervek

A tehetséggondozást segíti az iskolában működtetett IPR program. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer  tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés formái:  kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik frontális osztálymunkával ötvözve. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők.

100



projektmódszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk,és tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 

differenciált tanulásszervezés

A differenciálás pedagógiai érzékenység a tanulók különbözősége iránt és gyakorlat ennek a különbözőségnek megfelelő optimális fejlesztésére. Cél, hogy minden tanuló lehetőségeinek megfelelően fejlődjön, a diák a tanulásban sikerélményt kapjon, s így a tanuláshoz való viszonya pozitívan alakuljon. Képes legyen az együttműködésre, és az önálló munkára egyaránt. Leghatékonyabb formája az egyénre szabott munka, amikor a tanulók sajátosságait figyelembe vevő feladatokat egyéni ütemben oldhatják meg. Az egyénre szabott munka indirekt segítségnyújtás, mellyel a következő személyiségfejlesztő hatást érjük el: - az elért teljesítmény, siker pozitív beállítódást alakít ki a tantárgyhoz és a tanuláshoz - önálló tanulásban való jártasság kialakítása-helyes önértékelés, önkorrekció - drámapedagógia - drámajáték szakkör, tánc-dráma órák Műhelymunka: Nevelési értékelő esetmegbeszélések nevelési értekezleteken, munkaértekezleteken ebben a témában.

Multikulturális tartalmak A multikulturalizmus az oktatásban annyit jelent, hogy a tanulók meghatározott alapértékeket elismerve kölcsönösen elviselik az egyének és a különböző csoportok – etnikai, szociális, kulturális- szemléletmódés életstílusbeli különbözőségét, képessé válnak a másság elfogadására. A multikulturális oktatás a kultúrák demokratizmusán alapul, és kölcsönösen biztosítja egymás kulturális értékeinek megismerését (történelem, irodalom, képzőművészet, zene- és tánckultúra, hagyományok). Tevékenység -interkulturális kommunikáció (kognitív, verbális, nonverbális készségek fejlesztése) a kulturális különbözőségek és hasonlóságok jellegzetességeinek tanítása

Módszer Felelős - együttműködés a - szaktanárok családokkal -osztályfőnökök - tanulóközösségek kiépítése -szaktanárok, drámapedagógia munkaközösségek (drámajáték vezetői szakkör)

Határidő

Indikátor tanmenetek

-folyamatos

- könyvtár látogatása -kooperatív -osztályfőnökök -tolerancia technikák képességének -kulturális részvétel fejlesztése a másik csoport - kultúrán belüli és életében

101

kultúrák közötti - szaktanárok kapcsolatok és tapasztalatok átadása -roma kultúra megismertetése: ének, történelem és magyar órákon különösen, továbbá a folklór szakkörön

Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár - Fénymásolási lehetőség - Számítógép, mint fejlesztőeszköz - Videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök - Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz - Gyermekbarát tantermek kialakítása - Megfelelő tankönyvek és ismeretterjesztő könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek: o A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen. o Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. o Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. o Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

Nevelési alapelvek az IPR működtetésében: szeretet, kommunikáció, bizalom, elfogadás, fegyelmezés Cél:  A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése  A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása  Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, probléma-megoldásra  Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain  Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében –munkaértekezleteken és esetmegbeszéléseken

102

2.9 Az iskola magasabb évfolyamára lépés Atanulóaziskolamagasabbévfolyamábaakkorléphet,ha a helyi tantervben meghatározott követelményeketazadott évfolyamonatanév végéremindentantárgybólteljesítette.Kivétel ezalólazidegen-nyelv tantárgy tanulásánakelsőtanéve. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Atovábbhaladáshozmindentantárgybólaminimumkövetelményszintetteljesítve elégséges évvégiosztályzatotkell megszereznieatanulónak.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott  az osztályozó vizsgáról, a számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Amennyibenazelégtelentantárgyiértékelésekszámaahármatmeghaladja,atanulóatanévet megismételniköteles.

Osztályozó vizsga ·

A28.évfolyamonamagasabbévfolyambatörténőlépéshez,atanévvégiosztályzatmegállapításáhozat anulónakatörvényi szabályozásszerint,ameghatározotttantárgyakbólosztályozóvizsgátkelltennieha: o azigazgatófelmentetteatanóraifoglalkozásokonvalórészvételalól; o az igazgatóengedélyezte,hogy egyvagytöbbtantárgybólatanulmányikövetelményeketaz előírtnál rövidebbidőalattteljesítse; o egytanításiévben250óránál, vagy egytantárgyévesóraszáma30%-náltöbbetmulasztott; omagántanulóvolt

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni.

103

Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv, rajz, testnevelés, ének, informatika 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, idegen nyelv, rajz, testnevelés, technika, informatika, ének 7-8 évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, történelem, biológia, földrajz, idegen nyelv, rajz, testnevelés, technika, informatika, ének A tanulói jogviszony megszüntetése 

A tanuló 16. életévének betöltésekor



A tanuló lakóhelyének megváltozásakor



A tanuló 8 vagy 6 osztályos gimnáziumba történő felvételével, a 4. vagy a 6. évfolyam befejeztével



A szülő kérése az iskolaváltoztatásra.



A tanuló másik iskolába való áthelyezésekor.



A nyolcadik osztály végén, amikor általános iskolai tanulmányait befejezte.

Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerése Annak a tanulónak, aki bármely tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt, jeles helyett kitűnő értékelést kap, a bizonyítványban az adott tantárgynál a „jeles” helyett „kitűnő” kerül bejegyzésre. Az alsó tagozaton a bevezető (1-2.) és kezdő szakaszban (3-4) 3, a felső tagozat alapozó szakaszában (5-6.) 4, a fejlesztő szakaszban (7-8.) 5 kitűnő minősítés után a tanuló év végén általános nevelőtestületi dicséretben részesül.

104

2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola belső értékelési rendszere a tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése szempontjából Belső értékelési rendszerünkben elsősorban a folyamatos értékelést valósítjuk meg a szakaszos, témák utáni méréssel kombinálva. Ellenőrizzük a megvalósítás módját és tempóját is, annak érdekében, hogy a megkezdett folyamatot időben befolyásolhassuk, szükség szerint korrigáljuk, megváltoztassuk vagy megerősítsük. A folyamatméréssel nyomon tudjuk követni a tanulók fejlődését, illetve regisztrálni tudjuk azokat a területeket, ahol korrigálásra van szükség. Így tudjuk személyre szólóan elvégezni a képességfejlesztést. Az értékelés célja: Motiváció: Dicsérettel, szóbeli és írásbeli szöveges értékeléssel, érdemjeggyel, esetleg elmarasztalással késztetjük a gyermeket a továbbhaladásra. Felhívjuk a figyelmét a hiányosságok pótlására. Segítjük a helyes önértékelés kialakítását. Tájékoztatás – teljesítményszint és a tudásszint jelzése: Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét. Tájékoztassa a szülőt, hogy gyermeke viszonya milyen az iskola követelményeihez. A tanuló, a szülő és a pedagógus tudja, hogy az adott időszakban hol tart a gyermek tudása. Elsősorban az elért eredményt, szintet értékeljük, a tantervi követelményekhez viszonyítunk. Értékeljük a gyermek önmagához mért fejlődését, kiemelkedő teljesítményét, esetenként a tantárgyakhoz való viszonyát. /Versenyre készülés, kutató-gyűjtő munka, stb./. A tantárgy jellegének megfelelően irányulhat az értékelés együttműködési képességekre, eszközhasználatra, szabálytiszteletre, feladatvégző képességre. Az értékelés formái: Szóbeli értékelés: Leggyakoribb a mindennapos szóbeli, az órai munkák értékelésekor és szóbeli számonkérés után. Ez történhet a nevelő és a gyerek által, vagy önértékeléssel. Szóbeli értékelés történik a fogadó órákon és a szülői értekezleteken is. A szaktanári, osztályfőnöki beírás – dicséret vagy elmarasztalás – is az írásbeli értékelés formája.

Érdemjeggyel: A 2-8. évfolyam tanulóinak a tantárgyakban elért teljesítményét továbbra is hagyományos módon érdemjegyekkel értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Szöveges értékelés az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakaszában: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam év végétől kezdődően a tanulók értékelése érdemjeggyel történik.

Az értékelés gyakorisága: Szóbeli értékelés minden órán történik.

105

MINIMÁLIS ÉRDEMJEGYEK SZÁMA FÉLÉVENKÉNT Tantárgy heti óraszáma

Érdemjegyek száma

0,5

3

1-1,5

4-5

2 -3,5

6-7

4 vagy több

8

A munkaközösségek maguk állítják össze ellenőrzési és értékelési rendszerüket, határozzák meg a témák utáni mérési feladatokat, azok értékelési módját. Egységes követelmény, hogy elégtelen témazáró után addig kell a tanulónak tovább foglalkoznia a témával, amíg legalább elégséges eredményt nem ér el. Diagnosztizáló mérésekre az év elején, szummatív minősítő értékelésre a témák lezárásakor, valamint félévkor és év végén kerül sor. Az írásbeli beszámoltatást előre tervezzük – a tanuló egyenletes terhelése érdekében – naponta maximum két tárgyból. Szöveges értékelési rendszerünk tartalmi kidolgozásánál figyelembe vesszük a Pedagógiai Programunk nevelési célrendszerében megjelölteket:  a kommunikációs kultúra fejlesztését,  a problémamegoldást,  a döntések milyenségét,  az együttműködés képességét,  az önálló életvitel készségeinek fejlődését,  a teljesítményképes tudás elsajátítását. A tartalmi munka kidolgozásakor először évfolyamokra bontva meghatároztuk azokat a szempontokat, amelyekről minden tanuló szöveges értékelésében szólni kell. Ezt követően kidolgoztuk azokat az egyes szempontokat kibontó tartalmi kritériumokat, amelyekkel leírhatók a tanulói teljesítményszintek. A tartalmi kritériumok kidolgozásánál figyelemmel vagyunk a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciákra, melyek meghatározók a személyiség formálódása, az iskolai eredményesség tekintetében:

1. Anyanyelvi kommunikáció: Miként tudja követni a tanuló a beszédfolyamatokat? Megérti-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét? Értelmezni tudja-e a környezetből feléje irányuló jelzéseket? Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? Mennyire értelmes, követhető a közlés? Mekkora a szókincs? Milyen a kifejezés választékossága? Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez? Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot? Az információ-kiemelésnek milyen a megbízhatósága? Használja-e a már a megszerzett tudást? 2. Matematikai kompetencia: Milyen szinten állnak rendelkezésre a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek? Hogyan képes matematikai úton indokolni az eredményeket?

106

A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? Milyen a gondolkodási műveletekben való gyakorlottsága? (Pl.: az összehasonlításban, az oksági összefüggések felismerésében, az osztályozásban, a rendezésben, a következtetésben, a bizonyításban.) Milyen szintre jutott az önállósága e műveletek alkalmazásában? Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy elvont gondolkodás szintjén)? 3. Természettudományos kompetencia: Milyen szintű ismeretei vannak az őt körülvevő élő és élettelen környezetről? Elfogadja-e a természeti világ alapelveinek, alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatását? Ezek ismeretében megérti-e a tudományok szerepét a társadalom formálásában? 4. Digitális kompetencia: Hogyan „barátkozik” a számítógéppel? Hogyan és milyen gyakran él az internet által kínált lehetőségekkel? Ezáltal hogyan tudja hasznosan eltölteni a szabadidejét? 5. Hatékony, önálló tanulás: Mi motiválja a gyermeket a tanulásban? (Pl.: külső késztetés, biztatás, érdeklődés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?) Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet? Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség? Hogyan gazdálkodik az idővel és a kapott információkkal? 6. Szociális kompetencia: Hogyan illeszkedik be a szűkebb vagy tágabb közösségbe? Hogyan tudja megoldani az esetleges konfliktusait? Megérti-e és képes-e alkalmazni a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladatmegoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, esetleg konformista vagy ellenszegülő az alkalmazásban? Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, a kortársakkal? Mennyire tiszteli a körülötte lévők véleményét? 7. Esztétikai-művészeti tudatosság: Milyen kreativitással fejezi ki érzéseit, élményeit? Hogyan viszonyul a művészetekhez, zenéhez, tánchoz, bábozáshoz stb.? Hogyan tudja értékelni társai vizuális munkáit? A kulcskompetenciákra épülnek a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai. Ezek közül kiemeltük a szöveges értékelés megtervezésekor az énkép, önismeret fejlesztését. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségre jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, megértik következményeiket. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és az önkontroll, a felelősség önmagukért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az ezekre irányuló tevékenységek.

107

Mindezek fontosságát hangsúlyozzuk, amikor 1. osztály év végétől önismereti tesztet töltenek ki a tanulók, amit természetesen sok-sok beszélgetés előz meg. Az önismereti teszt két részből áll: amit tudok – amiben ügyes vagyok amit nem tudok – amiben fejlődni szeretnék  cél a következő félévre

1. Az önismereti teszt megvalósításának formái: 1. évfolyamon: rajzos formában 2.-3.-4. évfolyamon: írásban, és rajzzal kiegészítve Az iskolaotthonos rendszer kitűnő lehetőség a megvalósításra, mindezt sok-sok beszélgetés kíséri. 5.

A szöveges értékelés technikája:A szöveges értékelés lehet előzetes szempontok alapján fogalmazott ill. szabadon fogalmazott szöveg.

Az értékelés szempontjai: 1. Osztályfőnöki értékelés: együttműködés a tanárokkal és a társakkal konfliktuskezelés szabályok betartása közösségben, osztályban elfoglalt hely felelősségtudat kezdeményezőkészség önbizalom érdekérvényesítés képessége 2. A tanulás értékelése általában: a munkavégzés rendezettsége munkafegyelem felszerelés házi feladat elkészítése az odafigyelés és összpontosítás az önállóság segítségkérés és segítségadás együttműködés érdeklődés aktivitás munkatempó hatékonyság 3. Magatartás: szabálytudat – házirend, szokások megtartása fegyelem/önfegyelem közösségi munka hatása a közösségre véleménynyilvánítás Társakkal szemben: tolerancia

108

alkalmazkodás segítőkészség konfliktushelyzetek helye/szerepe a közösségben Felnőttekkel szemben: udvariasság együttműködés nyíltság tolerancia irányíthatóság 4. Szorgalom: képességeihez, körülményeihez mért teljesítés felkészülése, felszerelése feladattudat, feladattartás feladatmegoldó képessége pontosság – feledékenység utasítások elfogadása, követése környezetének/eszközeinek rendben tartása munkatempója tanuláshoz való viszonya önellenőrzése A szaktárgyi értékelés szempontjai a tanagyaggal kapcsolatos követelményeknek megfelelően: 1. Magyar nyelv és irodalom: Beszédkészség Szóbeli szövegek alkotása megértése Írásbeli szövegek alkotása Íráskép, helyesírás Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek az irodalomról Ítélőképesség, erkölcsi érzék Népi gyermekjátékok, mondókák, kiszámolók, mozgásos és figyelemfelkeltő játékok Játékbátorság, rögtönzések, kreatív játékok, csoportos improvizáció 2. Idegen nyelv: Beszédértés - Beszédkészség Olvasásértés Írás

az európai szintekhez mérten

3. Matematika: Tájékozódás térben és időben Megismerés:- tapasztalat - képzelet - emlékezés - gondolkodás - ismeretek rendszere - ismerethordozók használata Ismeretek alkalmazása Problémamegoldás, problémakezelés

109

Kreativitás Önfejlesztő képességek:- kommunikáció - együttműködés - motiváltság - önszabályozás 4. Ember és társadalom: Ismeretszerzés Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás térben- és időben A tartalom kulcselemei A reflexiót irányító kérdések 5. Ember a természetben: Technika – tudomány - társadalom Természettudományos megismerés Élő és élettelen természet 6. Ének-zene: 1. Zenei alkotóképesség - Interpretáció - Improvizáció 2. Megismerőtevékenység, befogadás - Zenehallgatás - Zenei hallás - Kottaismeret - Ritmus és térérzékelés, térkitöltő gyakorlatok, alapfokú tánctechnikai elemek 7. Vizuális kultúra: Élmények feldolgozása – motoros készségek Tárgyak gyűjtése, csoportosítása, elemzése Kommunikációs képesség Kreativitás: - alkotókészség - problémamegoldó képesség - Önismeret, önértékelés 8. Technika és életvitel: A fenntartható fejlődés: - a munka és technika szükségessége Dokumentumismeret Az alkotás folyamata: – problémakezelés - probléma-felismerés - konstruálás, kivitelezés A tevékenység és eredményének értékelése Munkavégzési és tanulási szokások 9.Informatika: 1. Eszközhasználat 2. Alkalmazási ismeretek - Írásos formátumok gépi megvalósítása - Adatbázisok 3. Infotechnológia

110

- a problémamegoldás módszerei, eszközei - algoritmizálás, adatmodellezés 4. Infokommunikáció 5. Médiainformatika 6. Könyvtári informatika

Az egyéni értékelés mellett tanév végén a csoportot is értékeli a tanító. Ebben leírja a tananyagot, módszereket, eredményességet és a közös munka örömeit, nehézségeit.

A tanulók beszámoltatásának, ismereteik számonkérésének formái az intézményben A tanulók beszámoltatása szóban és írásban, illetve gyakorlati tevékenységük, teljesítményük bemutatásával történhet. - A szóban történő beszámoltatás, feleltetés történhet:  napi anyagból,  egy téma összefoglalása során több anyagrészből,  félévkor, év végén a féléves, éves tananyag összefoglalásából. - Az írásban történő beszámoltatás, számon kérés lehet:  Írásbeli felelet egy óra anyagából,  Írásbeli felelet 2-3 óra anyagából,  Dolgozat (feladatlap)  Témazáró felmérés egy témakör összefoglalása után, a tanmenetben tervezett időpontban, a naplóban piros színnel vezetve, kétszeres súlyú jegyként beszámítva  Felmérés (félévkor, év végén) meghatározott tantárgyakból, meghatározott évfolyamokon, piros színnel vezetve, kétszeres súlyú érdemjegyként beszámítva  Diagnosztizáló mérés: tanév elején, új tantárgy bevezetésekor az addigi ismeretek átfogó, előzetes felmérésére szolgál, a naplóban zöld szín jelöli, tanulmányi átlagot nem ronthat. -

Gyakorlatban történő beszámoltatás Testnevelés, technika, rajz, informatika, ének tantárgyakból történhet. Nincs számonkérés, beszámoltatás: Osztályfőnöki, dráma-tánc, hon- és népismeret, egészségtan tárgyakból, illetve a kompetenciamodulokból. A sajátos nevelési igényű tanulók esetén a beszámoltatásnál, számon kérésnél is érvényesíteni kell a sajátos pedagógiai eljárásokat, amelyet külön melléklet rögzíti az egyes alapesetekre kidolgozva.

Beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái A beszámoltatással kapcsolatos szabályozás vonatkozik mind a hagyományos, mind a korszerű tanulásszervezési eljárásokra. (projekt, témahét).

111

Beszámoltatáskövetelményei: A továbbhaladáshoz szükséges követelményeket a tanulók és a szülők részére hozzáférhetővé tesszük. Ezek teljesítése az elégséges szint. Az ennél jobb jegyért mit kell teljesíteni, azt a szaktanár, illetve a tanító a tananyag feldolgozása során beszéli meg a tanulókkal, valamint fogadóórákon a szülőkkel. A beszámoltatás formái, szerepük az értékelésben, gyakorisága Formatív értékelés szóban és írásban is, szummatív értékelés csak írásban történik. Havonta legalább egy jegye minden tanulónak, minden tantárgyból kell, hogy legyen. Ha csak heti egy órában tanulja azt, akkor félévenként egy, ha magasabb óraszámban, akkor több szóbeli feleletének is kell lennie. Ezen kívül írásbeli feleletre, témazáró dolgozatra, egyéb tanulói produktumokra vonatkozik a számonkérés.

A beszámoltatás módja

A beszámoltatás formája

Szerepe értékelésben

SZÓBAN

Szóbeli felelet egy óra anyagából Beszélgetés Kiselőadás

A kommunikációfejlesztés

A tantárgyak heti óraszámától függően legalább 2-3 hetente ill. havonta

ÍRÁSBAN

Írásbeli felelet

A rendszeres tanulás számonkérése

Rendszeresen, szóbeli feleletekkel arányosan

Dolgozat: feladatlap

A rendszeres tanulás számonkérése, összefüggések felismerése

A tantárgyak heti óraszámától függően legalább 2-3 hetente ill. havonta

Témazáró dolgozat

Összefüggések felismerése, rendszerezési és alkalmazási képességének értékelése. Érdemjegyei döntenek (kétes esetben) a félévi és évi végi osztályzatok elbírálásánál.

A tanmenetben tervezett időpontokban

Diagnosztikus mérések a program szerint

A pedagógiai munka hatékonyságának vizsgálata

Év elején, félévkor, év végén, ill. egyegy témakör tanulásának

teszt

az

Gyakorisága, korlátai

a

112

megkezdése előtt GYAKORLATI

Munkadarab Gyűjtőmunka Sportteljesítmény Bemutatott produkció Projekt eredmény

Mozgás, ügyesség, pontosság, gyakorlati manuális képességek fejlődése, alkotó, problémamegoldó képesség, algoritmizáló képesség, folyamatszabályozási képessége, éneklési kultúra, esztétikai és ízlésfejlődés

Havonként legalább értékelés

egy

Egy-egy téma összefüggő, szabatos kifejtésének, ábra, kép leírásának, grafikonok, diagramok elemzésének értékelése, Információk értelmezésének és felhasználásának, kiselőadás tartásának (könyv- és lexikonhasználat), szóbeli magyarázat fűzésnek, vázlat, feleletterv készítésének, logikai okfejtés, érvelés értékelése. Az ellenőrzés formái között szerepel az otthoni munka, a verseny, vetélkedő szervezése, az azokon való részvétel értékelése; az önértékelés, a társak értékelése.

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségét fejlesszük, ezért fontos hogy minél több lehetőséget adjunk a szóbeli feleletre. Az egyes témakörök befejezésekor a tanulók átfogó témazáró dolgozatot írnak. Magyar irodalom tárgyból a helyi tantervben meghatározott műfajokban irodalmi dolgozatot készítenek. Értékelési alternatívák a Kiskunmajsai Arany János Általános Iskolában: Amit Ahogy

Rövid írásos beszámoló

Esszé, dolgozat

Teljesítmény megfigyelése

Elméleti ismeretek · idegen nyelv · magyar · ének · földrajz · környezetismeret · matematika · idegen nyelv · matematika · biológia · anyanyelv · kémia · idegen nyelv · ének · magyar · földrajz · matematika · környezetismeret

Ismeretek a gyakorlatról · idegen nyelv · matematika

· idegen nyelv · matematika · biológia · anyanyelv · kémia · idegen nyelv · matematika · fizika · ének · testnevelés

Alkalmazás · matematika · földrajz · rajz · fizika · irodalom · kémia

· magyar · testnevelés · matematika · ének · környezetismeret · rajz 113

Gyakorlati tevékenység

· matematika · földrajz · ének

· fizika Csoportos produktum Csoportos projekt

Szóbeli beszámoló

· idegen nyelv · történelem · idegen nyelv · történelem · földrajz · matematika · környezetismeret · fizika · magyar · biológia · kémia

· idegen nyelv · matematika · anyanyelv · ének · testnevelés · számítástechnika · idegen nyelv · testnevelés · fizika · ének

· ének · fizika · anyanyelv · matematika · testnevelés · rajz · rajz · technika · ének · irodalom · drámajáték

· idegen nyelv · idegen nyelv · fizika · kémia · biológia · földrajz

· földrajz · matematika · környezetismeret · fizika · irodalom · kémia · biológia

A következő évektől kezdve minden tantárgyhoz kapcsoljuk a projektet és a témahét anyagát is. A projektet külön nem osztályozzuk, a projekt zárásaként elégedettségség mérést végzünk. Témahét alkalmával be- és kimeneti mérést végzünk, ezzel láthatjuk, hogy mennyivel gyarapodott gyermekeink ismerete az adott témakörből. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén – magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakat egy osztályzattal értékeljük év végén. A modulokat külön nem értékeljük – itt csak részt vett vagy nem vett részt bejegyzést kapnak a tanulók.

Moduláris oktatás keretében oktatott tantárgyak értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe: Modulok

Tantárgyba

Értékelése

Minősítése

Beszámítása

Értesítő/napló bejegyzés

Etika

önálló tantárgy

nem

nemminősítjük

nem számítjuk be részt vett

Hon és népism.

önálló tantárgy

nem értékeljük

nem minősítjük

nem számítjuk be részt vett

Egészségtan

Termism/Biológia értékeljük

minősítjük

beszámítjuk

Mozgókép és médiaismeret

önálló tantárgy

nem minősítjük

nem számítjuk be részt vett

nem értékeljük

osztályzat

Új és belépő tantárgyak értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe: Modulok Erkölcstan/

Tantárgyba önálló

Értékelése

Minősítése

Beszámítása

értékeljük

minősítjük

xxxxxx

Értesítő/napló bejegyzés osztályzat

114

Hit-és erkölcstan 6. o. fizika

önálló

nem értékeljük

nem minősítjük

xxxxxxx

részt vett

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: írásbeli felelet 2-8. évfolyam témazáró dolgozat 1-8. évfolyam –

a. központilag kiadott témazáró dolgozat b. helyi készítésű témazáró dolgozat helyi készítésű feladatok, szóbeli fogalmazás adott témakörben 4-8. évfolyam házi dolgozatok (fogalmazás) 5-8. évfolyam olvasónapló 4-8. évfolyam tanév eleji felmérés 2-8. évfolyam tanév végi felmérés 1-8. évfolyam diagnosztikustanév, vagy a témakör elején ---jegyet nem adunk rá formatívírásbeli felelet, pár kérdés --- kék színnel beírva szummatívtémazáró dolgozat egy-egy tematikus egység zárásakor --- piros színnel írjuk be a jegyet. Az ún. piros jegy súlya a kékhez képest kétszeres, tehát súlyozott átlagot számolunk az osztályzat meghatározásakor. Amennyiben az ily módon elvégzett átlagszámítás után az érdemjegyek átlaga ez alatt nem lehet megadni a jobb osztályzatot

0,5 - 0,69 meg lehet adni

0,7-től meg kell adni a jobb osztályzatot

atanuló számára a félévkor és tanév végén.

Korlátok - A témazáró dolgozatok írásának időpontját legalább egy héttel előbb közöljük. - Az azonos osztályban tanítók egyeztetik, hogy ugyanarra a napra két témazáró dolgozat ne kerüljön. - Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti mérést. -Az országos kompetenciamérések eredményeiből megállapítjuk, hogy melyek azok a részterületek (szövegértés-szövegalkotás, matematika), amelyek fejlesztésre szorulnak, ezekre a területekre fejlesztési terveket dolgozunk ki. - A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. -A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz.

115

Az írásbeli beszámoltatások a következő tantárgyakban jelennek meg:

Alsó tagozat: Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetisme ret Idegen nyelv Felső tagozat: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Természetisme ret Biológia Fizika Kémia Földrajz Technika Ének-zene Informatika Rajz

Írásbeli felelet

Témazáró dolgozat

Fogal mazás

Házi dolg.

Olva sónapló

Tanév eleji felmérés

Tanév végi felmérés

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x X

x

x

x

x

X

X

x

x

x

x

x

x

x x x X

x x x X

X x X X

X x X X

X x x x x x x

X x x x

X X x X

X X x X

x

x

X

x X

Az írásbeli felelet:  egyenértékű a szóbeli felelettel  a pedagógus nem köteles azt előre bejelenteni  a feldolgozás alatt álló tananyagot/leckét kérheti számon a tanulótól  formáját tekintve lehet kifejtő jellegű vagy teszt  füzetbe vagy lapra történjen  értékelése történhet pontozással (%-os értékelés figyelembevételével) vagy globálisan  a megíratást követő 6 tanítási napon belül kézhez kapja, kivéve a heti 2 órás tantárgynál kevesesebb óraszámú tantárgyakat.  érdemjegye a naplóba kék színnel kerül be (ugyanúgy, mint a szóbeli feleleté)  időpontjait nem kell a tanmenetekben rögzíteni

A témazáró dolgozat:  előzetes bejelentés alapján, megfelelően feldolgozott tananyagból íratható 116

         

előzze meg összefoglaló óra egy tanítási napon egy témazáró dolgozat íratható központilag kiadott feladatlapon vagy a pedagógus által elkészített feladatlapon íratható meg lehet A-B változatokban megíratni a megíratást követő 6 tanítási napon belül kézhez kapja, kivéve a heti 2 órás tantárgynál kevesesebb óraszámú tantárgyakat. értékelése a százalékos határok figyelembe vételével történik azok, akik hiányzásuk miatt nem írták meg a témazáró dolgozatot, a tanító, ill. szaktanár által előre egyeztetett időpontban lehetőség szerint pótolják érdemjegye pirossal kerül a naplóba időpontjait a tanmenetekben rögzíteni kell megőrzendő 1 tanévig

Fogalmazás adott témakörben:        

feldolgozott tananyagból, előkészítés után történhet minimum egy tanórának kell rendelkezésre állnia előzetes bejelentés után történhet a megíratása az adott tantárgy dolgozatfüzetébe kell megíratni mindig közösen elemezni és értékelni, valamint javítani kell érdemjegye pirossal kerül a naplóba időpontjait a tanmenetekben rögzíteni kell megőrzendő 1 tanévig

Házi dolgozatok:     

megíratása feldolgozott tananyagból, előkészítés után történhet minimum 3 napot kell a megíráshoz biztosítani megírása az adott tantárgy füzetébe kerüljön mindig közösen elemezni és értékelni, valamint javítani kell érdemjegye kékkel kerül a naplóba, egyenértékű a feleletjeggyel

Tanév eleji és tanév végi felmérések:       

megfelelő előkészítés után íratható csak meg időpontját előre be kell jelenteni történhet központilag kiadott feladatlapokon vagy helyi készítésű feladatlapon mindig közösen elemezni és értékelni, valamint javítani kell tanév eleji felmérés érdemjegye zölddel, a tanév végi pirossal kerül a naplóba időpontjait a tanmenetekben rögzíteni kell megőrzendő

117

2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli meghatározása

feladatok

A tanulók másnapi felkészülésének szabályai Iskolánkban az 1.-4. osztályokban napközis és iskolaotthonos formában történik a tanulók másnapi felkészülése, melynek szabályai a következők: - A tanuló köteles az iskolában elvégezni a másnapi felkészüléshez szükséges feladatait, melynek ellenőrzése, mennyiségi és lehetőség szerint minőségi vonatkozásban a napközis tanító feladata. - A tanuló nem vihet haza házi feladatot hét közben, csak hétvégén. - A hétvégi házi feladat mennyisége ne legyen több az 1.-3. évfolyamon, mint egy-másfél óra, a 4. évfolyamon legfeljebb két óra. - Kivételt képez a feladatvégzés tekintetében az olvasás gyakorlására szánt szöveg, mely minden nap, minden évfolyamon hazaküldhető, ennek elvárható időtartama ne haladja meg a fél órát. - Abban az esetben, ha a szülő elviszi gyermekét, illetve ha délutáni elfoglaltság miatt a tanuló nem tudja elkészíteni a házi feladatát - a feladatok elvégzéséért a szülő a felelős.

A felső tagozatos évfolyamon tanulóknak felsős napközi működik. A felső napközit vezető tanár irányítja a feladatok elvégzését, szükség esetén segítséget nyújt. A tanuló köteles a napközin megjelenni, feladatait ott elvégezni, amit a pedagógus ellát kézjegyével. Lehetőség szerint az elméleti tudnivalókat is megtanulja. A szaktanároknak ügyelni kell arra, hogy a tanuló otthoni terhelése, tanulásra fordított ideje ne haladja meg a napi két órát. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek kialakításának és megerősítésének alapvetően két terepe van: a tanórai és az otthoni munka. A házi feladat fogalma A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet tanítási időn kívül (otthon, napköziben) egyéni munkával végeznek a tanulók. A házi feladat célja A tanórai ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozása, a következő anyag előkészítése. A házi feladat típusai - Szóbeli házi feladat a) tartalmi összefüggések elsajátítása, b) szabályok, fogalmak bevésése, c) házi olvasmányok d) memoriterek

-

Írásbeli házi feladat a) tankönyvi, feladatgyűjteményi feladatok megoldása 118

b) c) d) e) f) g) h) i) -

tesztek házi dolgozatok másolási feladatok illusztráció készítése kiselőadásra történő felkészülés vázlattal, forrásanyaggal gyűjtő- illetve kutatómunka esszé projekt

Gyűjtőmunka (könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok, stb.) Kísérlet (fizikai, kémiai, biológiai, meteorológiai változások vizsgálata) Eszköz, makett, figurakészítés (elsősorban választhatóan, szorgalmi jelleggel)

Elvek és korlátok A házi feladat:       

tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal. mennyisége legyen arányos – az ellenőrzésre fordítható idővel, a tanulók terhelhetőségével. kijelölésében lehetőleg érvényesüljön az egyéni különbségekhez való alkalmazkodás (differenciálás). a nevelő által megfelelően előkészített legyen. mennyiségénél és minőségénél (nehézségénél) fokozottan kell figyelni az otthoni munka előkészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére. az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat mennyiségére és tartalmára egyaránt. A házi feladatot a nevelő objektíven, az elvégzett munkát elismerve igyekezzen értékelni.

A tanulók otthoni terhelhetőségének csökkentése 

 

A szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az otthoni (napközis) felkészülésre fordított idő ne haladja meg alsó tagozatban az 1,5 órát, felső tagozatban a 2,5 órát napi átlagban. Az 1-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli többlet házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy osztállyal legfeljebb két témazáró, illetve félévi, év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

Újszerű tanulásszervezés Az otthoni felkészüléssel kapcsolatos szabályozás vonatkozik mind a hagyományos, mind a korszerű tanulásszervezési eljárásokra. (projekt, témahét) Céljai: A tananyag rögzítése, átvitele a hosszú távú memóriába, az ismeretek alkalmazása újabb körülmények, feltételek megléte esetében is; Önálló gyűjtő- és kutatómunka, egyéb ismeretforrások alkalmazása. Differenciáltan, az egyéni képességek és érdeklődés figyelembe vételével jelöljük ki. Optimális terhelést kell jelentenie. Mennyisége: a napközi foglalkozás időtartama alatt, tehát 16 óráig elvégezhető legyen. Ez érvényes a pénteki napra is, tehát a hétvége és az ünnepek a pihenés, játék, sport, szórakozás ideje legyen.

119

Szorgalmi feladatot, versenyre készülő tanulónak feladatokat kijelölünk, arra jegyet ugyanúgy nem adunk, mint a többi házi feladatra. A kiemelkedően színvonalas felkészülést azonban ötössel jutalmazhatjuk. Újszerű szervezés:     

Projekthez gyűjtőmunka Kiselőadás Prezentáció készítése (PPT) Elektronikus tananyagok készítése Feladatok az SDT alkalmazására

Ismeretek elmélyítése Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai szabályozásánál egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi iskolai terhelését és heti iskolai rendjét vettük figyelembe. Az általunk meghatározott elvek és korlátok figyelembe veszik, hogy a tanuló pihenése és szórakozása két tanítási nap között illetve a hétvégeken és a szünidőben is biztosítva legyen. A házi feladatoknak mindenféleképpen az otthoni gyakorlást, valamint a tanórán elsajátított ismeretek elmélyítését kell szolgálnia. A házi feladatokat a tanulók számára egyértelműen jelöljük ki (táblára felírni, osztály leckefüzetébe beírni) és lehetőség szerint ellenőrizzük, hogy az a tanulók által rögzítésre került (füzetbe, könyvbe beírva, kijelölve) A tanulók képességei alapján differenciált házi feladatok kijelölésére is sor kerülhet (a gyengébb képességű tanulóknak elsősorban rutin jellegű, begyakorlást, rögzítést szolgáló feladatokat, míg a jobb képességűeknek összetettebb feladatokat adjunk) Házi feladatot csak az aznapi tanórák anyagához kapcsolódóan lehet adni A házi feladatok mennyiségénél figyelembe kell venni a tanulók órarendjét és más tantárgyakból már kijelölt házi feladatok mennyiségét – a pedagógus tájékozódjon kollégáktól, illetve a tanulóktól a már aznap előző tanórákon megkapott házi feladatokról (pl. táblán fennhagyni). Szóbeli házi feladatnak csak olyan tananyag adható, amely a tanórán megbeszélésre, feldolgozásra került / esetleg tanulást segítő vázlat készült hozzá, vagy a lényeg kijelölése megtörtént. Az írásbeli házi feladat tartalma kapcsolódjon a tanóra anyagához. Versek, memoriterek tanulására minimum egy hét álljon rendelkezésre. A gyűjtő- illetve kutatómunkát igénylő házi feladatoknál előzetesen tájékozódjon a pedagógus, hogy ténylegesen megvalósítható-e a kijelölt feladat; az ilyen jellegű házi feladatok elkészítésére minimum három nap álljon rendelkezésre Lehetőséget biztosítunk szorgalmi és önként vállalt házi feladatok elkészítésére. Nyári szünetre nem adható házi feladat. Hétvégére elsősorban gyakorlást szolgáló házi feladatokat adunk.

Iskolaotthon Ez lehetőséget kínálja, hogy a szabadidőben naponta együtt átélt élmények oldottabbá tegyék a tanítási órák légkörét, közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. Ez a forma megkönnyítia gyermek, a szülő mindennapjait. Egyenletesebb terhelést biztosít.

120

A gyermek az iskolában – szakember segítségével – tanulja meg a helyes tanulásfortélyait és így kudarcmentesen, gyorsabban jut el a hatékony, önálló tanulásszintjére. Két tanítóirányításával délelőtti és délutáni váltásban történik a tanítás. A pedagógusok megosztják egymás között a tantárgyakat. Ez az oktatási forma biztosítja, hogy a tanulók egyenletes terheléssel, alaposan elvégezzék napi feladatukat, így nem szükséges az otthoni tanulás. A délelőtti és a délutáni időszakban is rendszeresen van szabadidő, mely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkenést teszi lehetővé. A szabadidő eltöltésének lehetőségei: - levegőn való mozgás, játék - kreatív manuális foglalkozás. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezen tevékenységek vezetésében a tervszerű nevelői kezdeményezés párosuljon a gyerekek választásával, képessé váljanak szabad idejük önálló felhasználására. 

Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat.



A nap folyamán több lehetőség nyílika tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, ezáltal lényegesen hatékonyabb lehet a nevelés.

121

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 1. A csoportbontás szabályai Képességszint mérése alapján évfolyamszintem magyar nyelvből, matematikából és idegen nyelvből; informatikából létszámarányok, azaz osztálylétszám alapján történik.

2. Tanórán kívüli tanulási alkalmak szabályai A tanórán kívüli foglalkozásokról a szaktanárok tájékoztatást nyújtanak a tanulóknak és a szülőknek. A szülők írásban jeleznek gyermekük részvételi szándékáról. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek.

122

2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, ősszel és tavasszal. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez Szerkesztette: Tompa Ferenc OKM 2000.

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A test általános izomerejét, erő-állóképességét öt motorikus próba alapján értékeljük. Sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján történik. Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan IGEN GYENGE elvégzése, legtöbb esetben olyan, fizikai- szellemi megterhelést jelent, hogy 0-20.5 pont rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének átmeneti javításához esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja GYENGE kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, 21-40.5 pont levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ 41-80.5 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

KÖZEPES 61-80.5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa.

JÓ 81-100.5 pont

KIVÁLÓ 101-120.5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban, alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szintet rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzá kezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban akár élsportoló lehet.

EXTRA 121-140 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető.

123

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

Helyből távolugrás Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk: Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1. évf. 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60

2. évf. 1.10 1.13 1.16. 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

3. évf. 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.75 1.79 1.83 1.87

4. évf. 1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.86 1.90 1.94 1.98

5. évf. 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

6. évf. 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11. 2.15 2.19

7. évf. 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

8. évf. 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

1. évf. 0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42

2. évf. 1.08 1.11 1.14. 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53

3. évf. 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62

4. évf. 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69

5. évf. 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76

6. évf. 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.83

7. évf. 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87

8. évf. 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.83 1.86 1.89 1.92

Lányok: Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

124

17 18 19 20 21

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57

1.56 1.60 1.64 1.68 1.72

1.65 1.69 1.73 1.77 1.81

1.72 1.76 1.80 1.84 1.88

1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.86 1.90 1.94 1.98 2.02

1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.95 1.99 2.03 2.07 2.11

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan Maximális időtartam: négy perc Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk: Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. évf. 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

2. évf. 22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

3. évf. 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. évf. 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

5. évf. 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

6. évf. 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

7. évf. 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

8. évf. 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

1. évf. 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

2. évf. 19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

3. évf. 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73

4. évf. 22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

5. évf. 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

6. évf. 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

7. évf. 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

8. évf. 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok: Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

125

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan Maximális időtartam: 4 perc. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk: Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. évf. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

2. évf. 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

3. évf. 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. évf. 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

5. évf. 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

6. évf. 37 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

7. évf. 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 99 104

8. évf. 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 101 106

1. évf. 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

2. évf. 23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

3. évf. 26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. évf. 29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

5. évf. 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

6. évf. 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

7. évf. 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

8. évf. 37 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

Lányok: Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

126

Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan Maximális időtartam: lányok 1.5 perc, fiúk: 3 perc Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk: Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28

4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30

6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32

8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34

10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36

12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38

14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40

16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42

1. évf.

2. évf.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

3. évf. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. évf. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

5. évf. 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

6. évf. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

7. évf. 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

8. évf. 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Lányok: Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

127

COOPER-TESZT, 12 perc futás, gyaloglás Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig I.-V. osztály (7-11 éves életkor)

Pont

7 éves

8 éves

9 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1180 1200 1220 1240 1260 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000

1260 1280 1300 1320 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090

1400 1420 1440 1460 1480 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

10 éves 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280

11 éves 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

Pont

7 éves

8 éves

9 éves

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2020 2040 2060 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2700 2720 2740 2760 2780

2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2820 2840 2860 2880

2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2400 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990 3010

10 éves 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2960 2980 3010 3030 3050 3070

11 éves 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150

128

Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig V.-IX. osztály (11-15 éves életkor)

Pont 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

11 éves 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

12 éves 1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440

13 éves 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500

14 éves 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570

15 éves 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620

Pont 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

11 éves 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150

12 éves 2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3170 3190 3210 3230

13 éves 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3230 3250 3270 3290

14 éves 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360

15 éves 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3320 3340 3360 3380 3400

129

Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig I.-V. osztály (7-11 éves életkor)

Pont

7 éves

8 éves

9 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1140 1160 1180 1200 1230 1250 1270 1290 1310 1330 1350 1380 1400 1420 1440 1460 1480 1500 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1960 1980

1180 1200 1220 1240 1270 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020

1210 1230 1250 1270 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050

10 éves 1280 1300 1320 1340 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110

11 éves 1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140

Pont

7 éves

8 éves

9 éves

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2730 2750 2770

2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810

2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2880 2820 2840

10 éves 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900

11 éves 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

130

Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig V.-IX. osztály (11-15 éves életkor)

Pont 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

11 éves 1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140

12 éves 1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2140 2160

13 éves 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170

14 éves 1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180

15 éves 1350 1370 1390 1410 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2170 2190

Pont 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

11 éves 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

12 éves 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

13 éves 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

14 éves 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

15 éves 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

131

2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei Cél: - Felismertetni, milyen összefüggés van az életmód és az egészségi állapot között, valamint felelősségérzetet kialakítani. - Segíteni a gyerekeket olyan stratégiák alkalmazásában, melyekkel megőrizhetik, vagy újrateremthetik életük egyensúlyát. - Mindennap egy testnevelés óra biztosításával lehetőséget adni a kellő mennyiségű és minőségű, fejlesztő testmozgásra. Lehetőleg szabad levegőn, alacsonyabb évfolyamokon főként játékos formában. Egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az 1991. évi LXIV. tv. Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989-ben elfogadott egyezmény kihirdetéséről 24. cikkében a részes államok elismerik a gyermeknek a legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint hogy orvosi ellátásban és gyógyító nevelésben részesüljön. Az iskola elkötelezett az egészségnevelés mellett. A gyerekek ismeretszintjéből indul ki, és pozitív életfelfogást közvetít. Célok, feladatok

a,Korszerű tanterv (egészségnevelés modul a biológia és természetismeret tantárgyakban, és évente minimum 10 óra osztályfőnöki órákon). Egészségmegőrzéshez, megszilárdításához, helyreállításához kapcsolódó ismeretek megszerzése. Egészségkárosító magatartásformákkal (drog, alkohol, dohányzás hatásaival) is meg kell ismertetni a gyerekeket, miközben készségeket és jártasságokat fejlesztenek ki magukban, hogy később egészséges életvitelt alakítsanak ki.

Felelős; dokumentáció Intézményvezető helyettesei gyermekifjúságvédelmi felelős

és és

b)Egészséget támogató légkör. Képességek fejlesztése: az egészség érdekében az munkaközösségi életvezetéshez szükséges készségek és képességek kialakítása szükséges. Az munkatervek egészségfejlesztés az a folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy kontrollt szerezzenek egészségi állapotuk felett, és képessé váljanak annak javítására. Képessé kell tenni a gyerekeket egészségükkel kapcsolatos pozitív döntések meghozatalában, felelőssé válva eközben saját életmódjuk, sorsuk alakításáért. Ehhez fejleszteni kell döntéshozatali, probléma megoldással, kommunikációval, önértékeléssel, konfliktus-, és stressz - kezeléssel és érdekérvényesítéssel kapcsolatos kompetenciáikat. Az egészségi állapotban mutatkozó különbségek csökkentését, egyenlő lehetőségek és erőforrások biztosítását célozzák, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelnek. Felelős, örömteli párkapcsolatok alakításához szükséges ismeretek és attitűdök formálása, szexuális és mentálhigiénés felvilágosítás. Érzelmi kultúra pozitív alakítása. Szűrővizsgálatok fontosságának ismertetése. Egészséget támogató környezet teremtése. Az élet, a munka és a pihenés jellegének változása hatással van az egészségre. Egészségmegőrző környezetet teremtünk. A diákok maguk is szerepet kapnak az iskolai környezet kialakításában. Elő kell segítenünk, hogy harmóniában éljenek környezetükkel. Egyéni, családi, közösségi felelősséget fejlesztünk. Vonzó alternatívát kínálva, bátorítjuk az osztályfőnökök egészséges életmód választását. szaktanárok A tanulókat alkalmassá tesszük fizikai, pszichés és szociális egészségükkel kapcsolatos tudásuk kiteljesítésére. Tudatosítjuk a pedagógusokban életvitelük példaértékű szerepét. 132

Helyes táplálkozási szokások kialakításában segítünk osztályfőnöki órákon. Felkészítjük a gyerekeket a közlekedési szabályok betartására. Elősegítjük a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását. Káros élvezeti cikkeket nem árusíthatnak büfénkben. A balesetvédelemmel kapcsolatos előírásokat betartjuk (szabályozva: házirend és SZMSZ) A beteg gyermekkel kapcsolatban a 20/2012. EMMI rendelet szerint járunk el. Esetleges fejtetvesség esetén az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv.73.§, 153.§ és a 18/1998. NM rendelet előírásait vesszük figyelembe. Figyelemmel kísérjük a 26/1997. NM r. megvalósulását az orvos illetve a védőnő által ellátandó szűrési feladatok ellátásáról, valamint a közoktatásról szóló törvény 41.§ /5/ szerinti fogászati szemészeti és belgyógyászati vizsgálatokat. Fogorvos: heti egy délelőttön fogadja tanulóinkat, saját ütemezése szerint. Az osztályfőnökök évente beszámolnak az igazgatónak, mindenki eljutott-e legalább egyszer. A szemészeti és belgyógyászati vizsgálatról szintén. Balesetvédelmi szemle megtartására minden tanév első hetében sor kerül, melyről jegyzőkönyv készül, majd a feltárt baleseti források megszüntetéséről, a hibák kijavításáról a működtető képviselője gondoskodik. Egyúttal tisztasági szemlét is végzünk. Balesetvédelmi oktatást minden tanév első napján végzünk a tanulók részére, ezen kívül a tanulók részére kirándulások előtt. A részvételt a tanuló (ha elsős, akkor a szülő) aláírásával igazolja, s az íveket az osztálynaplókban helyezzük el. A közlekedési, étkezési és öltözködési szokások, a háztartási és iskolai veszélyes anyagok kezelése, a fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó, segítő magatartás kialakítása elsősorban az osztályfőnöki órák feladata. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását előtérbe helyezzük. Iskolai védőnő tart a 7-8. évfolyamokon felkészítést az osztályfőnöki órákon évi két alkalommal. 1 óra elmélet és 1 óra gyakorlat (sebellátás, újraélesztés. 1-8. évfolyamokon évi 1 tanóra /felső tagozaton osztályfőnöki, alsó tagozaton környezetismeret/ egészséges életmódra nevelés. Tematika: - 1. évfolyam: testi higiéné, fogápolás, egészséges életmód - 2. évfolyam: egészséges életmód, testi higiéné, egészséges táplálkozás - 3. évfolyam: egészséges életmód, testi higiéné, környezeti higiéné - 4. évfolyam: egészséges életmód, családon belüli erőszak - 5. évfolyam: egészséges életmód, egészséges táplálkozás - 6. évfolyam: káros szenvedélyek: dohányzás serdülőkori változások, testi higiéné - 7. évfolyam: káros szenvedélyek: alkohol - 8. évfolyam: családi életre nevelés, barátság-szerelem - 6-7-8. osztályos lányoknak termékminta átadása, menstruáció és testi higiéné 3. 1-8. évfolyamokon szűrések: belgyógyászati, látás, ortopédia, fejtetvesség: szept., jan., ápr. és szükség esetén, fogászat, páros évfolyamokon: hallásvizsgálat, 4. Büfé ellenőrzése c)Támogató kapcsolat a tágabb szociális környezettel. Az egészségügyi szolgáltatások széles skáláját felhasználjuk (szemészet, fogászat, belgyógyászat a rendelet szerint, gyógy- és könnyített testnevelésre szűrés, iskolaorvossal és asszisztenssel napi kapcsolat). A szülőket is bevonjuk a fejlesztéssel kapcsolatos megbeszélésekbe. A Sulihost Kft. gondoskodik tanulóink, s a dolgozók egy részének élelmezéséről.

minden nevelő, iskolai védőnő

intézményvezető helyettesei

és

133

Tesszük a fentieket változatos módszerekkel (interjúk, felmérések, önismereti csoportfoglalkozások, szituációs játékok, egészségvédelmi és szabadidős programok). Programunkat a PDCA ciklus szerint aktualizáljuk, karbantartjuk.

2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Környezeti nevelési program Célok, feladatok

Felelős; dokumentáció Intézményvezető, Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, hogy helyettesek képes legyen elősegíteni a társadalom fenntartható fejlődését. E feladatokat a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg. Szaktanárok Osztályfőnöki programunkban szerepelnek ezzel kapcsolatos témák (globális osztályfőnökök problémák, természetvédelem, fenntartható fejlődés, biológiai sokféleség, fogyasztási szokások, szelektív hulladékgyűjtés, egészséges táplálkozás és életmód, lelki egészség fejlesztése, káros szenvedélyek elleni küzdelem, saját Dokumentáció: település értékeinek megőrzése és gondjainak megismerése, anyag és eszköz osztályfőnöki takarékosság, hulladék csökkentése, energia-hatékonyság, reklámok minősítése). tanmenetek Helyi természeti és épített környezeti értékeinket osztályfőnöki, rajz, környezet- és természetismeret, továbbá biológiaórákon ismertetjük meg a gyerekekkel (benne a munkaközösségi tanösvényt, szennyező forrásokat intézményünk fűtését adottságait). munkatervek Az SZMSZ szabályozza az iskola környékének és tantermeinek gyerekek által történő rendben tartását, évi egy alkalommal történő papírgyűjtés pedig hagyományrendszerünk része. A környezet rendbe tételénél gondot fordítunk a parlagfű irtására. Könyvtárunkban komoly szakirodalom áll rendelkezésre a témában. Vizsgáljuk a környezettudatos magatartás, a munkahelyi klíma, az osztályok légköre és a kapcsolatok alakulását. Fentiek megvalósítására változatos módszereket alkalmazunk (információk gyűjtése, alkalmazása, interjúk, megfigyelések, ötletroham, vita, szituációs játék, érveléstechnikai gyakorlat. Programunkat a PDCA ciklus alapján karbantartjuk, aktualizáljuk.

-

134

2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15.1 A magatartás értékelésének elvei A tanuló magatartásának értékelése A tanuló magatartása és a tanulónak az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyát fejezi ki (felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, viselkedés, segítőkészség). A minősítés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi és értelmi szinten. Példás (5) magatartású az a tanuló, aki a tanórákon elősegíti a zavartalan munkamenetet. Bekapcsolódik a munkába, fegyelmezett és figyel. A gyülekezés ideje alatt és az óraközi szünetekben iskolánk házirendje szerint viselkedik. (A felnőttekkel szemben tisztelettudó, társaival udvarias, nem használ durva szavakat.) A közösség hasznos tagja, szívesen dolgozik a közösség érdekében. Pozitív hatást gyakorol a közösségre. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki a fenti pontokban felsoroltaknak szintén megfelel, aki kisebb hibáit ki akarja és ki is tudja javítani. A rábízott közösségi munkát képességeinek megfelelően végzi. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki vét a közösség magatartási szabályai ellen. Órákon ismétlődően figyelmeztetni kell a helyes magatartásra. Közösségi megbízatását gyakran nem, vagy csak felületesen látja el. Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki gyakori figyelmeztetés ellenére is vét a magatartási szabályok ellen. Tanítási órákon passzív, sőt magatartásával zavarja a közösség munkáját. Közösségi munkát nem vállal, szándékosan árt a közösségnek.

2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom a tanulónak a tanulmányi tevékenységhez való viszonyát fejezi ki. Minősítésénél figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit és körülményeit. Néhány általános szempont a követelmények megfogalmazásához: e munka során fő feladatunk megvizsgálni a tanulóknak a tanulmányi munkához való viszonyát; figyelemmel kísérjük a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét, így tudjuk számba venni mennyi erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját az egyenletesség, a folyamatosság jellemezze képességeinek megfelelően; teljesítményének fokozásában mennyire segíti, ill. gátolja környezete, körülményei.

Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez és körülményeihez mérten maximális eredménnyel végzi munkáját. Munkaeszközeit mindig elhozza. A házi feladatát pontosan elvégzi. Az órákra rendesen felkészül. Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez mérten tanul, órákon dolgozik, feladatait elvégzi, órákra felkészül. Hibáit nevelői figyelmeztetésre kijavítja. Változó (3) annak a tanulónak a szorgalma, aki nem tanul rendszeresen, képességei alatt teljesít, órákon nem elég aktív, figyelmeztetni kell a pontos munkavégzésre. Írásbeli feladatait nem mindig készíti el, munkaeszközeit otthon felejti. Hanyag (2) aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Felszerelését gyakran otthon hagyja. Hibái kijavítására nem törekszik. Érdektelenség jellemzi. A szorgalom jegyek elbírálásában döntő a képesség és a teljesítmény összevetése, az eltérés mértéke.

135

Magatartás, szorgalom értékelésmódja: A tanulók magatartását és szorgalmát havonta az osztályfőnök, félévkor és év végén az osztályban tanító pedagógusok az osztályozó konferencián értékelik. Az osztályfőnök a magatartás és a szorgalom értékelésében minden évfolyamon bevonhatja a tanulókat.

2.15.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei A tanulók elismerése, jutalmazása A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése a pedagógia programban meghatározottak szerint történik. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb.  versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben és jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  napközis nevelői dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményéért,  példamutató magatartásáért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az osztályozó értekezleten megállapított dicséretet a nevelőtestület adja, melyet a tanuló bizonyítványába is be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet kapnak és könyvjutalmat kaphatnak (erre a munkaközösségek tesznek javaslatot az iskolát támogató Arany Alapítvány kuratóriumának), amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. „Jó tanuló - jó sportoló” iskolai kitüntetést minden tanév végén azok a 4. és 8. osztályos tanulók kaphatnak meg, akiknek jeles tanulmányi eredményük, példamutató magatartásuk és kiváló sporteredményeik vannak. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.

136

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az intézmény elismeri  a területi versenyek  a megyei szintű versenyek  az országos versenyek

I-III. helyezettjeit, I-VI. helyezettjeit, I-X. helyezettjeit.

A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába kell jegyezni. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy a közösségi vagy egyéni tulajdon ellen vét, - vagy bármely más módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedés keretében büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái:  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés 2. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás keretében fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. 3. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,  a szándékos károkozás,  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

137

4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület dönt. A fegyelmi bizottságot az intézmény igazgatója vagy intézményegység- vezetője hívja össze, melynek három napon belül össze kell ülnie és meg kell hozni a határozatot. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 5. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 6. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg.

138

139

KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY MÓRA FERENC EGYMI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

140

Tartalomjegyzék

Bevezető ...................................................................................................................... 2. oldal 1.

A pedagógiai program célja……………………………………………………2. oldal

2.

A pedagógiai program jogszabályi háttere....................................................... 2. oldal

3.

A pedagógiai program hatálybalépése, érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje ....................................................................................... 2. oldal Küldetésnyilatkozat…………………………………………………………….3. oldal Mottónk…………………………………………………………………...……3. oldal

I.

Az iskola nevelési programja ...................................................................................... 4. oldal

1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................. 4. oldal

2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................... 10. oldal

3.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................. 12. oldal

4.

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................................................................................... 15. oldal

5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatai ............................. 16. oldal

6.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................................................................................... 18. oldal

7.

Az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................... 19. oldal

8.

Kapcsolattartás szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei ........ 20. oldal

9.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ......................................................... 23. oldal

10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................... 23. oldal 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 24. oldal 12. Projektoktatás ……………………………………………………………….. 24. oldal 13. Gyermek és ifjúságvédelem…………………………………………….…..26.oldal 14. Napközi……………………………………………………………………….29. oldal 15. Iskolai könyvtár………………………………………………………………30.oldal 16. EGYMI-utazótanári hálózat……………………………………………….... 33.oldal 17. Fejlesztő nevelés-oktatás………………………………………...………… 37. oldal

141

Bevezető 1.

A pedagógiai program célja

A pedagógiai program célja az iskola pedagógiai koncepciójának meghatározása, amely elméletileg megalapozza a nevelő-oktató munkát. A program kidolgozásánál figyelembe kell venni 1. a köznevelési törvény, a Nat és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét, 2. a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, 3. az intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, 4. a szülők elvárásait, 5. a tanulók sajátosságait. 2.

A pedagógiai program jogszabályi háttere -

2011. évi CXC törvény: A nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 236/2012. (VIII.) kormányrendelet: egyes kormányrendeleteknek az Erzsébet programmal, valamint a családtámogatási eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet:A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/62012. (X.8.) EMMI rendelet: A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényűtanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 28/2000. (IX.21.) OM rendelet: A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/1997. (II.13.) kormányrendelet: A közoktatási törvény végrehajtásáról

3. A pedagógiai program hatálybalépése, érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje -

Hatálybalépés: A pedagógiai programot az intézményvezető hagyja jóvá, a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó egyetértése szükséges a pedagógiai program azon rendelkezéseink érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul. Az iskola a pedagógiai programot, annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől érvényes.

-

Értékelési- és felülvizsgálati rend: Módosítása történhet: 1. Törvényi előírás következtében 2. Fenntartói rendelet következtében 3. Intézményi belső kezdeményezésre Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat. Határidő: minden év augusztus 31. Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges.

142

Küldetésnyilatkozat Tagintézményünk innovatív és szakmailag jól felkészült pedagógusai a tapasztalatok átadásával segítséget nyújtanak a járás, nevelési - oktatási intézményeinek inkluzívvá válásához, a családoknak gyermekeik sikeres társadalmi beilleszkedéséhez, születésüktől az igény fennállásáig.

Mottónk „Nem lehet mindent megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet.” -

ezt a szemléletet nemcsak gyermekeink sokoldalú fejlesztésében követjük, hanem környezetünket is segítjük, hogy befogadóbbá és elfogadóbbá váljék.

Móra Ferenc EGYMI szerkezeti felépítése: - valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása - egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat - utazótanári hálózat - fejlesztő nevelés – oktatás.

A nevelési – oktatási intézményünk feladatai: - utazóhálózat működtetése, -sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű gyógypedagógiai neveléseoktatása alsó- és felső tagozaton (tanulásban akadályozottak, értelmileg akadályozottak, autisták), - magyar nyelvű roma nemzetiségi nevelés-oktatás - fejlesztő nevelés-oktatás - a különleges bánásmódot igénylő tanulók: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése-oktatása - kiemelten tehetséges tanulók nevelése-oktatása - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése-oktatása - felzárkóztató foglalkozások szakszerű ellátása - egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs órák ellátása - képességkibontakoztatás - napközis felkészüléshez szakmai segítségnyújtás -egyéb köznevelési foglalkozás (különösen: iskolai rendezvények, szakkörök, sportkörök, sport-, tanulmányi- és művészeti versenyek) - iskolai könyvtári feladatellátás.

143

1.Nevelési program 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Legfontosabb alapelvünk, hogy tanulásban-vagy értelmileg akadályozott, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink – akiknek joga, hogy állapotuknak megfelelő különleges gondozás keretében részesüljenek habilitációs és rehabilitációs ellátásban-, eljuthassanak képességeik kiteljesedéséhez. Ezáltal esélyt kapjanak a társadalmi integráció mind magasabb fokának elérésére. Ehhez szükséges a „másik oldal”, a minket körülvevő társadalmi környezet megismerése, illetve megismertetése iskolánk tevékenységével, értékeivel, így segítve a befogadás, az elfogadás kialakulását. A nevelés-oktatás folyamatának - a tananyag tervezése, a metodikai lépések kimunkálása, stb. – maximálisan figyelembe kell vennie a fogyatékos gyermek állapotát, építenie kell a meglévő és kevésbé sérült képességekre, az érzelmi ráhatás lehetőségeire. Iskolánk életének egészét hassa át a gyógypedagógiai segítő, ösztönző, óvó-védő légkör, melyben a gyermek érezheti, hogy behatárolt teljesítőképessége ellenére is értékes tagja lehet szűkebb és tágabb környezetének. Alapelveink: - sérülés specifikus fejlesztés - az egyéni adottságok figyelembevétele - differenciálás a tevékenységekben, az időintervallumok meghatározásában, és az értékelésben - az emberi kapcsolatokban az empátián, tolerancián túl a segítő kapcsolat szintjének elérése - szemléletesség, szemléltetés, tevékenykedtetés fontossága - nyitottság - folyamatosság - fokozatosság - a tananyag feldolgozásának lépéseit hassa át a játékosság, gyakorlatiasság - egységesség – nevelési elveinket, céljainkat minden pedagógusnak magáévá kell tennie - „ép testben ép lélek”- egészséges életmódra nevelés. Értékeink. -

óvodából érkező gyermekeket játékosan, fokozatosan vezetjük át az iskolai életbe, tagintézményünkben a dolgozókat a gyermekközpontúság hatja át, tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük a tanulóink sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét, ennek megfelelően differenciáltan alkalmazzuk a tanítási módszereket, tanítási – tanulási folyamataink tevékenység központúak, tanulóinkat felkészítjük a felnőtt életben való boldogulásra, biztosítjuk az esélyegyenlőséget tanulóinknak a habilitációs, rehabilitációs, tehetséggondozós, felzárkóztató órák keretében, tanulóink számára ösztönző, jól átlátható, tagolt környezetet biztosítunk.

144

Céljaink: A nevelés területén: - szeretet, - humanitás, - kreativitás, - műveltség, tudás, - értékek, érzelmek befogadása és átadása, - önismeret, önfejlesztés képessége, - fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, - mások elfogadása és segítése képességének átadása. Az iskolai oktatás körében: -

tehetséggondozás és felzárkóztatás, integráció az osztályban és a társadalomban, készség - és képességfejlesztés, és ennek egyéni kibontakoztatása, a nyolc osztály elvégzéséhez nyújtott segítség, a képességeknek, igényeknek megfelelő továbbtanulás lehetőségeinek megteremtése, - az önálló gondolkodás és tanulás elsajátíttatása. Feladataink: Iskolánkba kerülő tanulók diagnosztikai felmérése után, képességstruktúra felállítása alapján egyéni fejlesztő programok kialakítása. Alsó tagozat: Az alsó tagozatban feladatunk, hogy fejlesztjük az alapvető tanulási képességeket befolyásoló részképességeket, és a gondolkodás folyamatát lépésenként. A gondolkodásfejlesztés és az ismeretszerzés útja mindig következetesen lépésekre bontva (megfigyelés, megértés, megjegyzés, alkalmazás, értékelés) történik. A fejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, valamint differenciált foglalkozásokkal valósítjuk meg. Előtérbe kerülnek azok a terápiás eljárások, melyek a tanulók testi, lelki, szellemi fejlesztésének feltételrendszerét megteremtik. Az elvárt, a helyes magatartási, viselkedési szokások, a társas kapcsolatok, kötődések kialakítása, a feladat- és szabálytudat erősítése, az énkép, önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a fogékonyság, aktivitás megteremtése. Kiemelt feladat a higiéniai fejlesztés, az alapvető higiéniai szabályokhoz (WC-használat, kézmosás, orrtörlés, stb.), tisztasághoz, egészséghez tartozó ismeretek elsajátítása. Fontos a fizikai erőnlét fokozása, a helyes testtartás kialakítása, a mozgáskoordinációs problémák korrigálása, a finom és a nagymozgások fejlesztése. Kiemelten kell kezelni a kommunikációs fejlesztést. Itt először is a magyar nyelv elsajátítását kell előtérbe helyezni / tekintettel arra, hogy a hozzánk kerülő roma gyerekek nehezen értik, és kevéssé beszélik a magyar nyelvet/. Az alsó tagozatban az értő olvasás elsajátítása elengedhetetlen a továbbhaladáshoz. Mindvégig fontos feladat a már meglévő képességek további fejlesztése és a sérült funkciók korrekciója. Korszerű ismeretek nyújtásával megalapozni a továbbtanulást már 5. osztálytól kezdve. Ehhez korszerű szemléltető anyagot, természettudományok tanításához korszerű tanulói kísérleti eszközöket és tanári demonstrációs eszközöket kell biztosítani.

145

Önismeret erősítése, reális énkép kialakításával segíteni a megfelelő pályaválasztást. Az interkulturális tananyag minden tantárgyba beépítve, a tanórán és tanórán kívüli tevékenységekben jelenik meg. Felső tagozat A felső tagozatban egyre több olyan programot szervezünk, - tábor, fellépések, versenyek, stb. – melyen együtt vesznek részt roma és nem roma, illetve fogyatékos, és nem fogyatékos gyerekek és/vagy felnőttek. Felső tagozatban a környezeti nevelésnek ki kell terjedni globális szintre, meg kell mutatni, hogy a hétköznapi ember igenis sokat tehet Földünk tisztaságáért, természeti értékeink megóvásáért. Minél több konfliktuskezelési, probléma megoldási eljárás bemutatása, gyakoroltatása, hogy majdani felnőtt életükben a mindennapik gondjait tevékenyen megoldhassák. Minden tevékenység során előtérbe kerül a kommunikációs fejlesztés. Fontos, hogy az értő olvasás továbbra is hangsúlyos helyen legyen, minden tanórán fektessünk erre nagyobb hangsúlyt, hisz a továbbiakban csak akkor tudja magát tovább képezni, vagy átképezni tanulónk, ha ez a képesség magas szinten, beépülve jelenik meg. Ahhoz, hogy tanulóink érvényesülni tudjanak, majdani munkahelyükön, illetve felnőtt életük minden területén, meg kell tanítani a kapcsolatteremtés, az együttélés, alapvető etikai normáit. A felső tagozat legfontosabb feladata, hogy a tőlünk kikerülő fiatalok szocializációja elérje azt a szintet, ami biztosítja a rugalmas iskolaváltást, illetve munkába állást. Értelmileg akadályozottak: Az akadályozott gyermek nevelése is, miként minden más nevelés is, lényegét tekintve tudatos személyiségformáló tevékenység. Egyes képességeik, fejlődésük üteme sokban különbözik a nem akadályozottakétól. Ugyanakkor közöttük is nagy a változatosság. Megerősödött az a tapasztalat is, hogy a személyiségen belül az intellektus mellett az emocionális és motivációs jegyek erősebb befolyásolást gyakorolhatnak a személyiségre, mint az intellektus maga. Az akadályozott embert mindig, mint egész személyiséget kell vizsgálni és így tekintve az intellektuális visszamaradottsága nem feltétlenül érvényes az egész személyiségre. A személyiségnek olyan jellemzői is vannak, amelyeket nem lehet és nem szabad kórosnak, zavarnak tekinteni. Az értelmi akadályozottsággal élő emberek személyiségnek is vannak értékes jegyei. Fejlődésükben egyes képességek függetlenek lehetnek, a mentális retardációtól, pl. a szociális készségekben, nagy eltérések lehetnek, és lehetnek olyan sajátos erősségei a környezettel kapcsolatban, amelyek más képességhiányt fölülmúlhatnak, vagy kiegyenlítenek. Így van ez egyébként a nem akadályozottak világában is. A különféle személyiségek végtelen sokfélesége jelenhet meg ebből a szempontból, „annyi féle lehet, ahánnyal találkozunk.” Az én tudat a kora gyermekkori szocializációs szakasz tapasztalataitól függ. Számolni kell azzal, hogy sok értelmileg akadályozott ember szülei inadekvát vagy elégtelen sokk-feldolgozása nyomán kisgyermek korában csak kevés elismerést és érzelmi melegséget kapott, vagy éppen túlféltették, babusgatták, így ez már az első kezdeményezéshez sem elég, hogy egészséges én tudat fejlődés indulhasson el. A személyiségfejlődést nehezítő további sajátosságokat a cselekvési késztetések, az akarati tulajdonságok gyengeségében tapasztalhatjuk, amely a fejlődés során ért számos frusztráló és csalódást okozó tapasztalat hatására kifejezettebbé válhat, szorongások, félelmek, a meg nem értettség tovább gyengítik az akadályok leküzdésében. A kommunikáció hiányosságai is torzítólag hatnak az értelmileg akadályozott ember fejlődésére. A kommunikációs zavar megnyilvánulhat szorongásban, a környezettől való elzárkózásban is. A személyiségfejlődés során ellentmondó akarati sajátosságok is megjelennek. Tapasztaljuk a kezdeményezés hiányát és ugyanakkor a féktelenséget, a makacsságot és a befolyásolhatóságot, melyek a személyiség éretlenségének a megnyilvánulásai. A gyógypedagógiai nevelésnek erősítenie kell e nehézségek dacára a gyermek és fiatal önbizalmát, bátorságát.

146

Az értelmileg akadályozottak személyiségképében klasszikus jegyként szokták emlegetni a negatív magatartási szokásokat. A környezetbe való nehezített beilleszkedés miatt az akadályozottaknak adaptációs nehézségei vannak, kompenzációs mechanizmusokat kénytelenek igénybe venni. Helyes neveléssel, a környezet, elsősorban a szülői ház bevonásával ezek a hibás kompenzációs utak megelőzhetők és részben ki is védhetők. A fenti személyiségjegyeket figyelembe véve feladatunk, hogy eljuttassuk tanulóinkat képességeik maximumára adekvát fejlesztési technikák kidolgozásával. A fejlesztés komplexitása lényeges. Az intellektuális képességek lehetőség szerinti fejlesztése mellett, előtérbe kerül az extra intellektuális képességek intenzív fejlesztése. Fontos feladat, azon képességek fejlesztése, melyekkel környezetükben el tudnak igazodni, illetve, hogy olyan viselkedési formákat tanuljanak meg, melyekkel sikeresebb lehet a beilleszkedésük. Személyiségüket úgy kell alakítani, hogy környezetük elfogadja őket, természetesen ezáltal elengedhetetlen a családdal való szoros kapcsolattartás, együttműködés a megerősítés és gyakoroltatás érdekében. Önellátásukat olyan szintre hozni, hogy majdan ne szoruljanak segítségre, legalább az alapvető funkciókat illetően. Ehhez minél több eszközre, szemléltetésre és gyakoroltatásra van szükség. Ebben a csoportban még fontosabb, hogy mindenekfelett érvényesüljön a gyógypedagógiai szemlélet, és alapelveink. A játékosság, az érzelmi ráhatás a motiváció elsődleges eszközei. Örömhöz, sikerhez kell juttatni tanulóinkat a munkafolyamatok területén, hogy későbbi életében szívesen végezze a rábízott feladatokat, illetve, hogy érezhesse a megbecsülést. Kimeneti lehetőség: az értelmileg akadályozott tanulók számára igen csekély, a Készségfejlesztő Szakiskola fogadhatja tanulóinkat a 8. évfolyam befejezése után, illetve néhány speciális szakiskola integrációban is nevel értelmileg akadályozott gyermekeket. Pedagógiai programunkat és ezen belül helyi tantervünket az intézményünkbe járó sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, tanulási sajátosságainak figyelembevételével készítettük. Iskolánk életét, így pedagógiai programunkat is átszövi a gyógypedagógiai- segítő, ösztönző, védő szemlélet. Feladatunk, hogy tanulóink egyedi nevelési szükségleteit kielégítsük, képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk, elsősorban tanulóink társadalmi cselekvőképessége, boldogulása érdekében.

Autista tanulók Egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és az önállóság megteremtése. Meglévő képességek fejlesztése, a gondolkodási, kommunikációs, szociális készségek hiányának kompenzálása speciális módszerekkel. Hiányzó képességeket pótló, helyettesítő kompenzációs habilitációs fejlesztés. (szigetszerű készségek hasznosítható tudássá szervezése.) A tananyag elsajátíttatása speciális módszerekkel. Érzelmi biztonság megteremtése a világból származó információk koherens, lényeges elemeken alapuló feldolgozásának elősegítésén keresztül. A gondolkodás rugalmatlansága miatt, kiemelt feladat az ismeretek alkalmazásának tanítása, a fenntartás biztosítása, probléma – megoldási módszerek elsajátíttatása. A fejlesztési célokat fontossági sorrendben kell alkalmazni, és ennek megfelelően kell elkészíteni az egyéni fejlesztési tervet. A fejlesztésnek tehát autizmus specifikusnak, mentális korhoz igazodónak és az egyéb tanulási zavarokat is figyelembe vevőnek kell lennie.

147

Eszközök, eljárások A nevelő-oktató munka eszközeit, eljárásait az alkalmazott módszer határozza meg. Kiválasztott módszerek alapelvei: A módszer mindenkor igazodik a tanuló állapotához, szükségleteihez, fejlettségéhez a pedagógiai célhoz, tartalomhoz. Pozitív megerősítést alkalmazunk, a sérült gyermek személyiségéhez igazodva. Figyelembe vesszük az életkori sajátosságait a tanulónak. Cselekvésből kiinduló, követendő, mintaadó modellt nyújtunk. Módszereink kiválasztásánál nagy figyelmet fordítunk, hogy az adott szituációhoz alkalmazkodjon. Tagintézményünk az alábbi pedagógiai módszereket, eszközöket, eljárásokat: - Sindelar-Zsoldos program - Meixner-módszer - Autizmussal élő gyermekek célzott pedagógiája - Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségének fejlesztése - Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban - Interaktív tábla – interaktív módszerek a pedagógusok és tanulók kompetencia fejlesztésében - Beszédfejlesztés, olvasás, írástanítás Lexi tankönyvekkel - Mentálhigiéné - Kooperatív tanulás - Magatartási zavarok kezelése - Fényterápia - Differ Eljárásrendszer Iskolánkba csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok véleményével kerülhetnek tanulók. A hozzánk kerülő tanulók képesség- struktúra felmérésében részesülnek, mely alapján egyéni fejlesztési programban és differenciált fejlesztésben részesülnek. Iskolai előrehaladásuk egyéni fejlődés szerint történik, ez azt jelenti, hogy amennyiben elmaradása van, lehetőség nyílik a tanulmányi idő meghosszabbítására, illetve, ha igen jó előrehaladást mutat, akkor lehetőség van a tanulmányi idő lerövidítésére is. Az áthelyezett gyermekek egy év után kontroll vizsgálaton vesznek részt, az esetleges normál tantervű általános iskolába történő visszahelyezés érdekében. Ez a lehetőség a későbbiek folyamán is fenn áll. A 8 osztályt elvégzett tanulóink Speciális Szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat 9., 10. osztályban, illetve szakmát tanulhatnak. A jobb képességű tanulók szakiskolai továbbtanulását támogatjuk. Olyan jól képzett gyógypedagógusokra, szakemberekre van szükség, akik kompetensek, és szakmailag felkészültek arra, hogy diagnosztikai méréseket végezzenek, mérési eljárásokat dolgozzanak ki, illetve, hogy sérülés specifikus, egyénre szabott, adekvát terápiás fejlesztési módokat állítsanak fel. A normál tantervű iskolától eltérően iskolánk felnőtt tagjainak egy személyben több feladatot el kell látniuk:  szaktantárgya tanítása gyógypedagógiai értelmezésben, ez egyrészt jelenti a megfelelő módszerek és eszközök alkalmazását, másrészt ki kell egészíteni a hiányos szociális ismeretek, készségek pótlásával, kialakításával.  a hagyományos osztályfőnöki teendők kiegészülnek nem hagyományos feladatok felvállalásával, mint ifjúságvédelem, családsegítés, pedagógiai nevelési tanácsadás, életvezetési tanácsadás, mentális segítségnyújtás,  pályázatok megírása,  előző feladatok ellátásában segítenek a gyógypedagógiai asszisztensek.

148

Nagy hangsúlyt fektetünk hagyományaink ápolására. Hagyományos rendezvényeink:  tanévnyitó  október 6. - osztályszinten  október 23.  Mikulás,  Nyíltnap  Karácsonyi ünnepségünk  Iskolai szavalóverseny  Farsang  Kommunizmus áldozatairól való megemlékezés 8. osztályban  Március 15.  Felfénylő szavak szavalóverseny  Ki mit tud?  Holokauszt áldozatairól megemlékezés 8. évfolyamon  Anyák napja,  Nyílt nap  Móra-nap  Gyermeknap, Ifjúsági fórum  Nemzeti összetartozás napja – osztályszinten  Ballagás, tanévzáró 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség fejlesztése. A nevelési és oktatási folyamat egy céltudatos, tervszerű hatásfolyamat, a tanulók pedagógiai szándékú alakítása. E feladatok eredményességét a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságai szabják meg. Pedagógiai programunkban előtérbe helyezzük a személyiségfejlesztő oktatást azzal, hogy teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Az újonnan bevezetésre kerülő erkölcstan/hit és erkölcstan tantárgy tananyaga is jó lehetőséget biztosít a személyiségfejlesztéshez. A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: 1. A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. 2. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok. 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye. 4. Speciális kompetenciák fejlesztése. A tagintézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a művelődést (a társadalmi értékrend elsajátítását) és a szocializációt (társadalmi viszonyrendszerbe való beilleszkedést). A személyiség megkülönböztető jegye az, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez. Viselkedésében megnyilvánuló jellemvonásai, döntései, cselekedetei, magatartása, megjelenése nyomán összetéveszthetetlen másokkal. A tanulók értékrendje, értékorientációja nagymértékben összefügg a személyiség irányulásával, az érdeklődéssel és a motivációs rendszerrel. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában összegezve tehát a gyermeki tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll. Olyan fiatalok nevelése, akiknek önmegvalósítása számukra pozitív életszemléletet, másokban társadalmi elégedettséget eredményez. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők:

149

a) A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő:  a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztését  az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását  a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék:  a tanulók tanulási kötelességtudatát  segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség)  fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés… )  a vázlatkészítést és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet  a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a tanulás gyakorlati értékét, mint motívum  a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő:  a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét  az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását  a tudás birtoklásának örömét. b) Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok  megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése  döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás  kötelességtudat kialakítása  kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés  személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása  az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása  az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása  tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele  az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés  az empatikus képesség kialakítása  társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése  a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása  közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása  nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt  aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia  a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása  sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása  szociális szokások kialakítása  szociális minták nyújtása  projekthét  Ünnepek. 150

c) Kulturált életmód, testi - lelki egészség  önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása  nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés  új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés  a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása  elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség)  az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása  harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása  egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás  az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet…), a tanulók ízlésének formálása. d) Speciális kompetenciák fejlesztése  alkotóképesség fejlesztése (szakkörök)  tapasztalati alkotóképesség fejlesztése  értelmező alkotóképesség fejlesztése pl. szabályok. Eszközök, módszerek Az iskolában a személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt terei a tanórán kívüli iskolai élet szervezett formái, amelyek sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményeznek. A közös munka toleranciát, egymásra figyelést, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejlesztik. A tanórán kívüli iskolai élet színterei a különféle szakkörök, napközis csoportfoglalkozások, az iskola rendezvényei. 1.3. Az egészségfejlesztés iskolai feladata Általános helyzetleírás, alapelvek, célok megfogalmazása Iskolánk tanulói a központi idegrendszert ért károsodás következtében eltérő értelmi fejlődésű, részképesség zavarokkal küzdő, magatartási-, beilleszkedési problémás, illetve halmozottan fogyatékos gyerekek. Ezen sajátos nevelési igényű tanulók esetében az intellektus defektusa egyben az egész személyiség defektusát is eredményezi, amely hatással van a fizikai és pszichés megnyilvánulásokra is.  Előfordul diszharmonikus megjelenés és alkat egyes kórképeknél.  A testi fejlettség gyengesége és túlsúlyossága egyaránt jellemző.  A motoros fejlődés megkésésének eredményeként mozgásukra a motoros infantilizmus, diszharmonikus tartás, járás, alapmozgás jellemző. Tapasztalható hiperaktivitás, mozgási sztereotípiák, de a mozgásszegénység is.  A nehezített beilleszkedés miatt igen sok magatartási probléma adódik (agresszivitás, túlzott passzivitás).  Önkontrolljuk csekély, önismeretük, önértékelésük sérült, jellemző az indulat és érzelem vezéreltség. Aktivitásuk, önállóságuk csak lassan fejlődik, határozott irányítást igényelnek.  Tanulóink többsége szociálisan elhanyagolt környezetből kerül ki. Előfordul alultápláltság, kezeletlen krónikus betegség. Hiányoznak alapvető ismereteik, a tisztálkodással, önmagukkal szemben. Pedagógiai programunk meghatározza a tantestület által elfogadott értékek, célok, feladatok rendszerét. Ezekből kiemelten fontosak az egészségneveléssel kapcsolatban:

151

     

az optimális testi fejlesztés mozgásfejlesztés egészséges életmódra nevelés testi és lelki egészség óvása állóképesség, erőnlét, kitartás, akarat fejlesztése szociális képességek fejlesztése.

Hosszú távú célok  Olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz.  Boldog, boldogságra képes emberek nevelése. Középtávú célok  Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi - lelki jólétet.  Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása.  Olyan emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, elérhető célokat tűznek maguk elé.  Tudják, hogy hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni és karbantartani. Rövid távú célok  Tevőlegesen is vegyenek részt az egészséges környezet kialakításában, óvásában. Vigyázzanak iskolánkra, a berendezésre és a tisztaságra (tantermek díszítése, udvaron - folyosón szemétgyűjtés, ügyeleti munka, tantermek szellőztetése, HÁZIREND) Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre.  A nyugodt, egészséges étkezés biztosítása az ebédlőben. Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás.  Biztosítani a rendszeres és szükségszerű kézmosást  Megismertetni a helyes testápolás szabályait. Feladataink: Az iskolában olyan légkör kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek. Törekedni kell arra, hogy a pozitív személyiségjegyek, mint a szeretet, bizalom, bátorság, derűlátás, segítőkészség vezéreljék tetteiket. Nem engedhetjük az agresszív, öntörvényű magatartás elterjedését! Segítjük őket abban, hogy növekedjen önbizalmuk és önbecsülésük. A szabadidős programok gazdag kínálata segíti e cél megvalósulását. (Diákönkormányzat, szakkörök, táborok, versenyeken, pályázatokon való részvétel, iskolai műsorok, rendezvények) A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és környezete területén. Értsék saját fejlődésüket, testi - lelki változásaikat, érzelmeiket és társkapcsolataikat. (párkapcsolat) Nyerjen különös hangsúlyt a család jelentősége. Vigyázzanak magukra, felelősséggel viszonyuljanak a nemi élethez. Ismertessük meg a kamaszkor testi és lelki változásait, valamint a különböző nemzedékek körében jellemző nemi szerep sztereotípiákat; a felelőtlen nemi élet következményeit. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai étkeztetés, táplálkozás Sikerült elérni, és fontosnak tartjuk, hogy a tanulóink nagy része, akik hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek, az iskolában étkezzenek, így a napi háromszori étkezésük biztosítva van.

152

Igyekszünk a lehetőségekhez mérten biztosítani a kulturált étkezési szokások kialakítását, megköveteljük az evőeszközök helyes használatát, étkezések előtti kézmosását. Az egészséges táplálkozás témaköre az osztályfőnöki, életvitel, környezetismeret és természetismeret tanórákon jelenik meg. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a védőnői szolgálat keretében, tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg, legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: elmélet: • Vészhelyzet, sürgősségi- sürgős állapotok definíciója • A sürgősségi betegellátás rendszere • Baleseti mechanizmusok • A sebzések fajtái, a sebellátás alapjai • Mentőhívás • A fájdalomcsillapítás alapjai gyakorlat • Légzési paraméterek vizsgálata: mellkas-vizsgálat, légzés megítélése • A vérzéscsillapítás módszerei • Sebellátás; • Égések, fagyások helyszíni ellátása • Fektetési módok: stabil oldalfekvés technikája. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai közösségfejlesztés alapja és elengedhetetlen feltétele a tanulók reális önismerete, egészséges személyiségfejlődése. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben munkát végző valamennyi dolgozónak, az iskolát segítő szervezetek vezetőinek, munkatársainak is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járjanak a diákok előtt. A közösségi nevelés a személyiségfejlesztéssel szoros összefüggésben valósítható meg, illetve egymást feltételezik, ezért ez a terület is komplexen jelenik meg nevelési programunkban. Legfontosabb feladataink:  önazonosság, reális énkép kialakítása feltétele annak, hogy a közösségbe sikeres legyen a beilleszkedés,  hagyományaink ápolása,  a hazaszeretetre, szűkebb környezetünk szeretetére, óvására védelmére nevelés,  olyan programokat kell szerveznünk, melyekben tanulóink megélhetik valahova tartozás örömét, ki kell alakítani az erre való igényt,  fejleszteni kell a másság elfogadását, az empátia és tolerancia képességét,  konfliktus kezelési technikák megismertetése, gyakoroltatása, alkalmazása,

153

   

olyan magatartás formákat kell megmutatni amik, segítik az elfogadásukat – önzetlenség, kitartás, segítőkészség, egyéni és közösségi érdekek rangsorolásának képessége, mentálhigiénés fejlesztés közösségi szerepvállalás, véleményalkotási-, vitatkozási kultúra fejlesztése, demokratikus magatartás- és viselkedésformák kialakítása, gyakoroltatása.

Közösségfejlesztő feladatok: A tanulói közösségben a tanulási folyamat során a tanulók reális önismeretének, együttműködési és segítő készségének, empátiájának fejlesztése. A konstruktív életvezetés, az egészséges életmód megalapozása. Személyes példamutatás a másság elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására. A szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása, pozitív szokások és a humánus magatartásminták megerősítése. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  az egyén fejlődése, képességeinek kibontakoztatása,  a pozitív gyermek-nevelő kapcsolat kialakítása,  a jó, felszabadult csoportlégkör megteremtése,  az együttes pozitív élmények biztosítása,  az önállóság, felelősség, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése,  a megfelelő szervezettség, rend, fegyelem, közös és egyéni értékrend folyamatos formálása, A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:  Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, mellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  A meglevő közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése.  Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.  A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,  A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:  Az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtése, ápolása és továbbfejlesztése.  Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel.  A városi és falusi élet hagyományainak, jellegzetességeinek, szűkebb környezetünk sajátosságainak megismerése, ezzel erősítve a nagyobb közösséghez, a városhoz való tartozás érzését. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban:  szakkörök  sportkör  tanulmányi és kulturális versenyek  kulturális és sportrendezvények  ünnepélyek, megemlékezések  hagyományápolás  könyvtári foglalkozás  múzeumlátogatás, múzeumi órák. Hittan: Lehetőséget biztosítunk minden tanuló számára a szabad vallásgyakorlásra. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14. § (5) bekezdés b) pontja szerint „Az iskolának minden év május 20-ig fel

154

kell mérnie, hogy a tanulómelyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy - az állami általános iskolában - kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.” A törvény értelmében a szülő szabadon dönthet arról, hogy egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kívánja, hogy gyermeke részt vegyen. Külön kiemelendő, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozó vizsgák lebonyolítása,  dolgozatok összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon a tagintézmény-vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt a tagintézmény-vezető bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Családlátogatás végez.

155



     

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogathat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Minden iskolánkba kerülő tanuló képességstruktúráját fel kell mérni. Ez alapján dolgozzuk ki az egyénre szabott fejlesztési eljárást. A fejlesztés folyamatos, egyéni fejlődésnek megfelelően időközönként (fél-, vagy egy év) újabb felmérések készülnek, amiből látható a fejlődés iránya és eredménye. Ebből kell a további tevékenységeket meghatározni az osztályfőnökök és a szaktanárok javaslata alapján. Ezen eljárási utak lehetőséget adnak arra is, hogy kiemelkedjenek tehetséges tanulóink. A tehetség gondozás színterei:  Tanórán a differenciált fejlesztésnek erre is ki kell terjednie. Amennyiben egy tanuló egy tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt, azt további, egyre nehezedő feladatokkal kell terhelni, vigyázva arra, hogy mindig legyen sikerélménye, és ne lépjük túl egyéni határait  habilitációs/rehabilitációs órakeret terhére valósulhat meg a képesség fejlesztés  tehetséggondozó órák terhére  napközis foglalkozások  kulturális rendezvények látogatása  városi programokon való részvétel  egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások…)  Szakköreink kifejezetten tehetséggondozás céljával működnek. A szakkörökről az igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével a tantestület dönt. Fontos, hogy ezek a foglakozások egyaránt szolgálják a képességek mind magasabb szintjének elérését, mind pedig a továbbtanulás előkészítését.  Tanulmányi és sportversenyeken, vetélkedőkön való megmérettetéssel is fokozzuk tanulóink önbizalmát. Itt is nagy felelőssége van a pedagógusnak, hogy csak az egyéni adottságoknak megfelelő megmérettetésnek tegye ki a gyermeket.  Iskolai könyvtárunk lehetőséget ad, hogy érdeklődő, tehetséges gyerekek tovább fejleszthessék tudásukat. A pedagógus feladata az, hogy segítsen adekvát irodalom válogatásában. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Gyógypedagógiai tevékenységünk csak akkor lehet teljes, ha tanulóink beilleszkedése sikeres lesz. Ez határozza meg és hatja át alaptevékenységünket, mindennapjainkat. Iskolánkba kerülő tanulóink nagy része magatartási problémákkal - melynek hátterében sok esetben az időben fel nem tárt tanulási nehézség áll -, megélt beilleszkedési kudarcokkal érkezik. Munkánkat nehezíti a sok esetben alacsony szociokulturális családi háttér, a nem megfelelő segítségnyújtás, a kooperáció hiánya. Ahhoz, hogy a további pozitív előrehaladás biztosítva legyen, illetve elkerülhetőek legyenek a sikertelenségek, szükségesek a következő lépések:

156



korai felismerés: elsősorban a védőnő, a gyermekorvos, gyógypedagógus, vagy pszichológus feladata, esetlegesen szülői jelzés alapján.  fejlesztés minél korábbi elkezdése: – óvodai és iskolai tekintetben – szintén alapfeltétele az eredményes habilitációnak, rehabilitációnak  adekvát iskolai elhelyezés: ez megelőzése az iskolai kudarcok kialakulásának  adekvát iskolai fejlesztés: sérülés specifikus, egyéni és kiscsoportos foglakozások  utógondozás: nyomon követő segítő kapcsolat fenntartása volt tanulóinkkal. Előzőekből látszik, hogy a habilitációs, rehabilitációs folyamat hosszú távú és szorosan összefügg egyéb intézmények hatásrendszerével. Ezzel kapcsolatos feladataink:  Együttműködés továbbra is a helyi védőnőkkel, orvosokkal.  Eddigi együttműködésünket ki kell szélesíteni az óvodákkal, az időben való felismerés segítésével, ennek megfelelő fejlesztő eljárások ajánlásával, megfelelő beiskolázási tanácsokkal annak érdekében, hogy a problémás esetek időben szakértői bizottság elé kerüljenek.  Intézményünkben a megfelelő habilitációs, rehabilitációs eljárások alkalmazása. A magatartási problémák esetében speciális technikák kidolgozása.  Kapcsolatainkat szélesíteni kell a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, akik sokat tudnak tenni a gyermekek óvodáztatása érdekében, az iskolai időszakban a szociális és nyelvi hátrányok leküzdésének segítésében.  A Gyermekjóléti Szolgálat jelenleg is sok segítséget nyújt, pszichológus szakemberük foglalkozik tanulóinkkal, illetve tanulóink egyéni családi jellegű problémáira is megoldásokat találnak.  A magatartási és beilleszkedési nehézségek kezelésének egyik markáns része a gyermek önértékelésének, önjellemzésének segítése, a változások közös regisztrálása.  Az értelmileg akadályozott tanulók magatartási és beilleszkedési nehézségeinek kezelése pedagógiai munkánk során különös prioritást élvez, figyelembe véve az egyes gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését és rögzítését.  A beilleszkedés segítése érdekében célul tűztük ki, hogy szűkebb és tágabb környezetünk mássággal kapcsolatos ismereteit bővítsük, toleranciáját és empátiáját is fejlesszük, mert beilleszkedni csak úgy lehet, ha van elfogadó, befogadó, segítő környezet. Ennek érdekében integrált programokat, táborokat szervezünk, időnként városi rendezvényen képviselik tanulóink iskolánkat. A helyi médiákban időről-időre megjelenünk tevékenységünk ismertetésével, tanulóink sikereinek közlésével. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók az adott tanítási órákon differenciált foglalkoztatást kapnak, valamint egyéni foglalkozások keretében történik szinten tartásuk, illetve a lehetséges mértékű fejlesztésük. Ennek érdekében a következő feladatokat kell végrehajtanunk:  a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve szorgalmazzuk, hogy a roma gyerekek óvodába járjanak, lehetőség szerint legalább 3 évig.  Iskolánkban roma származású szociális munkás képesítésű asszisztenst alkalmazunk, hogy segítsen a nyelvi és kulturális akadályok leküzdésében.  Tantárgyakba és tanórán kívüli tevékenységbe építve felvállaljuk a roma nemzetiségi oktatást, nevelést.

157

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje    

  

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vehet az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:  a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);  sportélet;  túrák, kirándulások szervezése;  kulturális, szabadidős programok szervezése;  a tanulók tájékoztatása. Ezekben a kérdésekben a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskolaéves munkatervének összeállításánál lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és a tagintézmény-vezető felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt.  A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus képviseli.

Ha a tanulót sérelem éri, érdekvédelemért, jogorvoslatért fordulhat:  osztályfőnökéhez,  szaktanárához,  diákönkormányzathoz. A diákönkormányzatot segítő pedagógus tolmácsolja a tanuló problémáját az iskolavezetésnek vagy a nevelőtestületnek. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola vezetői és a nevelőtestület együttműködése Az együttműködés fórumai:  a tagintézmény-vezető és a munkaközösség-vezetők megbeszélései  értekezletek, nevelőtestületi megbeszélések.  az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesülnek a dolgozók. A munkaközösség-vezetők:  tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a vezetői megbeszélés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik a felsőbb vezetők felé. A munkaközösségek együttműködése:

158

 Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelősek.  A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség megbeszélésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése      

a tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, vagy a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, és folyamatosan az iskolai faliújságokon, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják, a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola vezetője legalább évente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) egyéni megbeszélések, b) családlátogatás, c) szülői értekezlet, d) fogadóóra, e) nyílt tanítási nap, f) írásbeli tájékoztató. A szülői értekezletek és a nyílt tanítási napok tervezet időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola tanárijában, a könyvtárban.

A szülők közösségét érintő együttműködési formák:  családlátogatások tanévkezdéskor, szükség esetén tanév közben folyamatosan, 159

   

osztályszintű szülői értekezletek tartása évente minimum3 alkalommal: tanévkezdés, félév vége és tanév végéhez kapcsolódva, nyílt napok szervezése évente 2 alkalommal, a szülők bevonása iskolai rendezvényeinkbe, A Roma Nemzetiségi Önkormányzat segítségét kérjük a szülők gondjainak és iskolai problémáinak megoldásában.

Kapcsolattartás az iskola partnereivel Kollégium: A beiskolázási körzetből felvett tanulók közül,akiknek napi bejárása nem megoldható, vagy a Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján diákotthoni elhelyezésre utalt gyermekeket, a Kollégium előzetes egyeztetés alapján fogadja. Az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők kapcsolattartása személyes, szükség esetén felkeresik egymást. Fontosabb kérdésekben a kollégium vezetése az iskola vezetésével tart egyeztető megbeszéléseket. Rendezvényeinkre kölcsönösen meghívjuk egymást, ezeket is a folyamatos kapcsolattartás részeként kezeljük. Iskolánk - ifjúságvédelmi programjának megvalósítása érdekében is - együttműködik az alábbi szervezetekkel és intézményekkel: - Gyermekjóléti alapellátást végző intézmények - Iskolai rendőr - Gyámhivatal - Polgármesteri Hivatal - Önkormányzatok - Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató;- iskolaorvos, védőnő - Általános iskolák gyermekvédelmi felelősei Mindezen túl intézményünk folyamatos - érdemi - munkakapcsolatot tart: 1. Az intézményen belül:  Érdekvédelmi szervezetekkel, szűkebb és tágabb intézményvezetéssel, szakmai, munkaközösségekkel, diákönkormányzattal. 2. Intézményen kívül:  fenntartó illetékes vezetőivel, munkatársaival  szülői munkaközösséggel, közvetlenül a szülőkkel  az intézmény érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával  az intézmény működési körzetébe tartozó közoktatási intézményekkel  a pedagógiai szakmai szolgáltatást és szakszolgáltatást ellátó intézményekkel, önkormányzatokkal  az intézményt támogató, az intézménnyel kapcsolatban álló egyéb szakmai és helyi társadalmi szervezetekkel, egyénekkel.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



ha a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

160

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha  a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló,  ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Sikertelenség esetén a tanuló az évfolyamot megismételheti. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk tanulói különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek ezért a tanulói jogviszonnyal összefüggő intézkedések speciális eljárásrendet követelnek. A felvétel rendje: – Érvényes szakértői véleménnyel lehet csak a tanulót felvenni az iskolába. – Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. – Tanköteles korú sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében kijelölt iskolába köteles beíratni. – A kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a szülő gyermekét a kijelölt iskolába. Az átvétel rendje: – Iskolaváltoztatás szándékáról a tanuló szülőjének írásban kell tájékoztatnia az illetékes szakértői bizottságot. Az átvételt, felvételt kérő intézményt új szakértői véleményben jelöli ki a bizottság. – Az iskolaváltoztatási igazolással szűntethető meg a tanulói jogviszony. 1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai:      

Tudatosítani a tanulókban, hogy a segítségnyújtás emberi kötelességünk. Megismertetni az elsősegélynyújtás alapvető módszereit. A tanultakat begyakoroltatni, hogy szükség esetén alkalmazni tudják. A helyes viselkedés megtanulása baleseteknél. A mentők telefonon történő értesítésének lépései Tudatosítani kell, hogy mikor nem szabad a sérültet ellátni.

   

Vérzéssel járó sérülések ellátása. Csont- és ízületi sérülések ellátása. Égési sérülések ellátása. Mi a teendő, ha idegen anyag kerül a szervezetbe?

Területei:

161

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - Tanítási órákon belül: osztályfőnöki, biológia, életvitel, testnevelés óra – a tantervi követelmények alapján. - Tanítási órákon kívül, délutáni csoportfoglalkozások keretében: - az elméleti ismeretek elsajátítása, bevésése - a tanultak bemutatása,gyakorlatban való alkalmazása Az oktatást végző személyek: - szaktanárok - védőnő, iskolaorvos - a mentőszolgálat munkatársai. 1.12 Projektoktatás A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás), előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, egyéb. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeretfelhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. A projektoktatás metodikai lépései Tervezés, témaválasztás  Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése.  További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása.  Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása.  Választás a megfogalmazott problémákból.  Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása.  Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében. Kivitelezés

162

 



Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében. Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás. Differenciált segítség adása szükség szerint.

Felülvizsgálat  A produktum bemutatása a csoportok előtt.  A projekt értékelése: a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata,a csoportokértékelésének középpontjában a bemutatás áll.  A szükséges javítások elvégzése. A projektmódszer pozitívumai:  A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak.  Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős.  Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását.  Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja.  Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában.  Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt.  Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására.  Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít.  Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását.  Megvalósul az egymástól történő tanulás elve. Nehézségek a módszer alkalmazásakor     

A kiváló tanulók egyéni kognitív teljesítménye nem biztos, hogy mindig összhangban áll a csoport által vállalt célokkal, feladatokkal. Nehezen tervezhető a munka. Nagyobb az alapzaj. Jól felkészült pedagógusok együttműködése szükséges. Nagy létszám esetén nem alkalmazható.

Új technikák bevezetésének feltételei Ha a tantestület egyet ért abban, hogy a hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására, megpróbálkozhatunk az új technikák bevezetésével. El kell fogadni, hogy    

újfajta tanár-diák viszony kialakítására van szükség (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör), a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is felbomlanak, a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen értékelhető. A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez.

A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a

163

zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás. A projekt tartalmát és idejét a munkaközösségek határozzák meg tanév elején, melyet ezt követően mindenki beépít a saját tanmenetébe.

1.13 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem elsődleges célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés más szakemberekkel. Általános feladatok: - az egészségvédelem területén rendszeres orvosi ellátásban részesülnek tanulóink (gyermekorvos, fogorvos) - a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés javítása, tanácsadás - szoros kapcsolattartás külső szervekkel, szervezetekkel (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Kormányhivatal). Az iskolánkban tanuló gyermekek hátrányos helyzetéből adódóan kiemelt feladat a gyermekvédelem. Tanulóink szüleinek nagy része munkanélküli, alkalmi munkákból, segélyekből, különböző támogatásokból élnek. Munkavállalásukat leginkább alacsony iskolai, illetve szakmai végzettségük hiánya hátráltatja. A családok közül sokan élnek a létminimumon és vannak, akik ez alatt. Kevés család tudott kiemelkedni a rossz körülmények közül, de azért erre is van példa. A rossz körülmények között élők körében sajnos gyakori a bűnözés, mind a felnőttek és sajnos a gyermekek körében is. Felmerül a veszélyeztetettség fogalma: 1. A szociális depriváció, a család és a környezet gazdasági, kulturális meghatározottsága veszélyezteti a gyermek egészségét, testi és szellemi fejlődését, döntően a testi szükségletek és a tanulás, képzés korlátozott esélyeinek okán. 2. A gyermek érzelmi szükségletei, kötődése, biztonsága, állandóságérzete nem, vagy csak korlátozottan biztosítható, mert a szülők, a család – elsősorban az anya – ezt nem tudják valamely okból nyújtani. Ennek következtében a gyermek érzelmi fejlődése, kötődés- és szeretetképessége sérül, félő, hogy nem lesz képes ő maga sem biztonságos felnőttkapcsolatokra, párkapcsolatra, jó szülővé válni. Minden gyermeknek joga, hogy úgy nőjön fel, hogy szülei gondoskodnak róla. A növekvő szegénység és egyenlőtlenség, a gyengülő szociális háló és a szociális kiadások csökkenő aránya miatt eddig soha nem tapasztalt nyomás nehezedik a családokra. Az UNESCO, ahogy más gyermekvédelmi szervezetek és mi is, a gyermekek oktatásának és nevelésének fontosságát hangsúlyozza, aláhúzva a gyermekek napközbeni ellátását, illetve az iskola utáni és szünidei programjainak jelentőségét és az ehhez szükséges szakmai és anyagi feltételek megteremtését. Iskolánk igyekszik minden pályázati lehetőséget kihasználni arra, hogy segítsünk nehéz helyzetű tanulóinkon. Kapcsolatban állunk a Máltai Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt helyi szervezeteivel is, akik rendszeresen segítik a rászoruló családokat ruha- és élelmiszeradományokkal. Tanulóink nagytöbbsége napközis ellátásban, ezáltal háromszori étkezésben, délutáni felzárkóztatásban, tehetséggondozásban, szabadidős tevékenységekben részesülnek.

164

A gyermekek jogai Az Egyezmény a gyermekek jogairól más elrendezésben a következő alapjogokat fogalmazza meg, a teljesség igénye nélkül: - Minden gyermeknek joga van a szeretetre és gondoskodásra. - Minden gyermek egyenlő. - Minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz. - Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz. - Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz. - Minden gyermeknek joga van a játékhoz. - A gyermekeket nem szabad elhanyagolni. - A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket. - A gyermekeknek joguk van az információhoz. - A fogyatékkal élő gyermekeknek joguk van a speciális gondozáshoz. - A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön segítség.

Ez a megközelítés rendkívül nagy felelősséget ró mindenkire, aki bármilyen formában gyermekekért felelős vagy őket érintő kérdésekről dönt, tehát valamennyinkre, pedagógusokra, gyermekvédelmi szakemberekre egyaránt. A gyakorlati megvalósítás formája, módja és mértéke nagyon eltérő lehet, de elérendő célként ezt kell kitűznünk és megközelítenünk, amennyire csak lehetséges. Akár gyermek-, akár szülői jogokról és kötelességekről gondolkozunk, mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk, hogy az érintettek birtokában vannak-e a szükséges ismereteknek, tudják-e, ismerik-e jogaikat és kötelességeiket, és élni tudnak-e ezekkel. A szakemberek, intézmények és így a mi feladatunk, kötelezettségünk is, a jogok és kötelességek megismertetésén túl, azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezek érvényesülhessenek is. A megelőzés szintjei Elsődleges megelőzés: ez magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat, amelyekre minden gyermek jogosult. Másodlagos megelőzés: magában foglalja a célzott segítségnyújtást, amennyiben definiálja a rizikófaktorokat, a veszélyeztetett csoportokat, és segítséget nyújt, mielőtt a bántalmazás, elhanyagolás bekövetkezne. Harmadlagos megelőzés: speciális ellátásokat jelent, azokban az esetekben, amikor a család nem a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátást nyújtja, bántalmazó vagy elhanyagoló. Ilyenkor be kell avatkozni a megfelelő szakmai eszközökkel, hogy megszűnjön az ártó magatartás. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatait ellátók: -

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök minden pedagógus

Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi feladataiból adódóan a megelőzés mindhárom szintjén megpróbál jelen lenni, segíteni. Vannak olyan tanulók, akik mulasztásuk miatt évek óta nem tudnak magasabb osztályfokba lépni, lemaradásuk mind tanulmányaikban, mind szocializációjukban egyre nagyobb. Ezért elsődleges megelőzésként az a feladatunk, hogy a családlátogatásokkal, a szülőkkel és a gyermekekkel való találkozás és beszélgetés folyamán feltárjuk az iskolakerülés okát, felvilágosítsuk a gyermeket és a szülőt is az esetleges hiányzások következményeiről, és megpróbáljuk a gyermeket

165

„behozni” az iskolába. Lényeges feladatunk az iskolai lemorzsolódások csökkentése, megakadályozása. Ebben a feladatban szorosan együttműködünk az alábbi szervezetekkel: -

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kormányhivatal Rendőrség Önkormányzat Szociális Osztálya

A másodlagos és harmadlagos megelőzés szintjén feladatunk a veszélyeztetett gyermekek helyzetének feltárása, a veszélyeztetettség okainak megszüntetésének segítése. Az osztályfőnök jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, ha valamilyen problémát tapasztal a gyermek helyzetében, viselkedésében, illetve családjában. A gyermekvédelmi felelős megteszi a szükséges lépéseket, megoldási lehetőségeket keres. Állandó feladata a veszélyeztetett gyermekek figyelemmel kísérése és a partner szervezetekkel való kapcsolattartás. Veszélyeztetettség észlelése esetén jeleznie kell a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A gyermekfelügyelők segítenek minden olyan esetben, amikor a gyermeket valahova kísérni kell (gyermekorvos, pszichológus, stb.), valamint részt vesznek a gyermek ellátásának segítésében (tisztálkodás, higiénés problémák megoldása, stb.). Adatkezelés, - nyilvántartás Az adatok kezelése és a széles értelemben vett dokumentáció, nyilvántartás problémája végigvonul a gyermekvédelem valamennyi szegmensén. Nincs olyan részterület, ahol ne merülne fel az a kérdés, milyen adatokat, információkat lehet és szabad gyűjteni, hogyan és mit kell dokumentálni, nyilvántartani, és kinek mihez van hozzáférése, és ki kinek adhat utasítást vagy kérhet tájékoztatást. Az adatkezelés és –nyilvántartás nagymértékben veszélyeztetheti azokat a szakmai elvárásokat, etikai alapvetéseket, amelyek értelmében a gyermeket és családját minden tekintetben védeni kell, nem szolgáltathatók ki sem ők, sem adataik. 1.14 Napközi A napközi az iskola nevelőmunkájának szerves része. A pedagógiai programban megfogalmazott egységes nevelési célok, elvek alapján működik, gondoskodik a gyermekek napközbeni neveléséről, ellátásáról. Célok: Mindenkor biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, étkeztetését, megfelelő gondozását, nevelését! Ennek érdekében a nevelők és a pedagógiai munkát segítők munkarendjét úgy kell kialakítani, összehangolni, hogy e feladatokat a legoptimálisabban tudjuk megoldani. A csoportlétszámokat úgy kell kialakítani, hogy mindenkor figyelembe vegyük a gyermekek érdekeit, szükségleteit, a tárgyi feltételeket /pl. terem nagysága/ a gyermekek életkori sajátosságait, személyes tulajdonságait és az osztályfokokat. A napközi otthon nevelőmunkájának legnagyobb részét a tanulási tevékeny irányítása tölti ki. Feladatok: - Biztosítani kell a tanórát, biztosítva legyen a másnapra való felkészülés. - A tanórák idejének meghatározódásánál figyelembe kell venni a gyermekek szükségleteit, életkori sajátosságait, terhelhetőségüket.

166

- A tanuláshoz nélkülözhetetlen a motivációs rendszer feltérképezése, kiépítése. - Mivel a legnagyobb motivációs erő a siker, együtt kell működni a tanítókkal, tanárokkal, szülőkkel, hogy minél több sikerélményhez juttassuk a gyerekeket. - Olyan házi feladatot kapjanak a gyermekek, amit sikeresen meg tudnak oldani. - Meg kell ismertetni a gyerekekkel a hatékony szóbeli tanulás különböző módszereit. - A tehetség felismerése és gondozása: az éves, havi, heti, napi tervekben szerepeljenek a konkrét tehetségnevelési feladatok. - Az esélyegyenlőség növelése: A nagyszámú roma tanuló napközi otthoni nevelésének kedvező megoldási lehetőségeit és az eredményre vezető eljárásokat kellalkalmazni. A tanulásban lemaradó tanulók a gyakorlatban már bevált programok alapján kapnak fejlődésüket biztosító támogatást. - Továbbtanulás, pályaválasztás: El kell érni, hogy minden tanuló elvégezze az általános iskolát. A szabadidő irányítása: A kötött és a kötetlen szabadidő aránya az életkor előrehaladtéval megváltozik. Kötött szabadidős foglalkozások keretében kell a gyerekeket megtanítani a szabadtéri és a szobai játékokra. Nevelőmunka: - Egészséges életmódra nevelés /mindennapos testnevelés, felvilágosítás szexről, drogról./ - A személyi és a környezethigiéniai szokások és készségek kialakítása. - Viselkedéskultúra, illemtan elsajátítása, begyakorlása. - Társas, közösségi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése. - Szociális készségek fejlesztése, étkezési szokások elsajátítása. - Életrend, napirend felállítása, begyakorlása. - Gyermek és ifjúságvédelem, mint kiemelt napközi otthoni tennivaló. - Otthonos környezet kialakítása. - Gyermekközpontú gondolkodás a nevelők részéről. Személyi és tárgyi feltételek: A gyermekek fejlődéséért elhivatott pedagógusok törekedjenek az önképzésre, pedagógiai, módszertani repertoárjuk bővítésére. A terem berendezése szép, erős és tartós bútorokból álljon. Legyenek könyvek, eszközök, játékok. Alakítsanak ki közvetlen napi kapcsolatot a napközis nevelők a tanítókkal, tanárokkal, szülőkkel, más intézmények nevelőivel és civil szervezetekkel. 1.15 Iskolai könyvtár Küldetésnyilatkozat /UNESCO Közgyűlése 1999./ Az intézményben iskolai könyvtár működik, melynek könyvtár-pedagógiai programja összehangolt az iskola pedagógiai programjával és beépül abba. Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel ruházza fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek. Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint különböző típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. A könyvtáros segíti a könyvek és egyéb könyvtári információhordozók használatát, mely sora a szépirodalomtól a szakirodalomig, a nyomtatott információhordozóktól az elektronikus médiumokig terjed. Anyagai kiegészítik és gazdagítják a tankönyveket, taneszközöket és módszereket. Információs központ és információs bázisként segíti a pedagógiai program megvalósítását. Helyzetelemzés: Közvetlen partnerek: pedagógusok, tantestület, oktatást segítő munkatársak, tanulók, szülők. 167

A könyvtár 48 m2 alapterületen működik. Dokumentumok száma megközelítőleg 3400, mely folyamatosan gyarapszik. Egyszerre 15-18 tanuló számára nyújt lehetőséget csoportos foglalkozások, videofilm vetítéssel szemléltetett oktatás megvalósítására. A könyvtár szolgáltatásai: - kölcsönzés - helyben olvasás - információszolgáltatás - témafigyelés - ajánló bibliográfiák készítése - videózás szervezett keretek között - szakóra tartása - pályázati figyelés - szabadidős foglalkozások szervezése. Az iskolai könyvtár feladatai: Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi követelményrendszerhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Az iskola könyvtár- pedagógiai céljait nagymértékben befolyásolja az adott helyi pedagógiai program. Az iskola célja, hogy a más színtereken megszerzett ismereteket, tevékenységeket, tapasztalatokat kiegészítse, pontosítsa, tudatosítsa és segítse, hogy a tanulók mindezeket egységben lássák, és rendszerezett tudásuk és elmélyült szokásrendszerük alakuljon ki a könyv- és könyvtárhasználatot tekintve is. Az iskolai könyvtár gazdagítja, színesíti, élményszerűbbé, sokoldalúbbá teszi az iskolai tanítási-tanulási folyamatot és kiszélesíti az iskola hatását az egyén társadalmi beilleszkedésére. Fontos, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat is megismertesse az információszerzés hagyományos és modern eszközeivel, módszereivel, hogy a tanulók hozzáférhessenek a számukra hasznos információkhoz, az életvitelük javításához szükséges tudáshoz. Alapfeladatai: - A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása, őrzése és rendelkezésre bocsátása. - Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. - Tanórai foglalkozások tartása. - Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. - Könyvtári dokumentumok kölcsönzése /tartós tankönyvek, segédkönyvek is/. Kiegészítő feladatok: - A tanulók olvasóvá nevelésének segítése. - Könyvtárhasználói szokások kialakítása. - Információkereső-képesség fejlesztése. - Ismeretek egyéni elsajátításának kialakítása. - Tanórán kívüli foglalkozások tartása. - Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. - Tájékoztatások nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. - Együttműködés a munkaközösségekkel. - A NAT-ban megjelenő, a különböző műveltségterületekhez kapcsolódó könyvtárhasználatra épülő szakórák előkészítése, levezetésének segítése. - Együttműködés a helyi közművelődési és iskolai könyvtárakkal. Nevelési feladatok: A tehetséggondozáshoz és a felzárkóztatáshoz szükséges differenciálás, önálló tanulás alapvető helyszíne és eszköze az iskolai könyvtár és dokumentumai. A szociális hátrányok enyhítésének egyik első lépése a

168

tanuláshoz szükséges könyves, információs háttér biztosítása, melyhez szintén elengedhetetlen az iskolai könyvtár állománya és szolgáltatásai. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Tanulóink kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Oktatási feladatok: A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ismerjék a könyvtárban való keresés módját, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, tanulják meg az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevételét. A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módját, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. A 3-8. évfolyamon tantervi modulként ismerkednek az informatikával a tanulók. Két fő területre oszlik az informatika: számítástechnikára és könyvtárhasználatra. Az informatika tanórák során feldolgozásra kerülnek mind a számítástechnikai mind a könyvtári tudnivalók. A tanterv az informatika ismeretanyagát négy al- témára osztja. Ezek a következők: - adat- és információ - algoritmus és program - a számítógép és alkalmazása - könyvtári ismeretek. Könyvtárhasználati ismeretek: 1. Általános könyvtárhasználati ismeretek 3-6. évfolyam: Ismerje meg az iskolai könyvtár használatának szabályait, fogadja el a viselkedés normáit. Ismerje meg a könyvtári kölcsönzés menetét. 7-8. évfolyam: Ismerje az iskolai könyvtár szolgáltatásait. Ismerje az iskolai könyvtár különféle állományait. 2. Dokumentumismeret és a szellemi munka technikája. 3-6. évfolyam: Lássa, hogy a technikai fejlődéssel az információk folyamatosan változó információhordozókon jelennek meg. Legyen képes egy választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni. 7-8. évfolyam: Legyen képes a legfontosabb dokumentumfajták megnevezésére, Megkülönböztetésére. Szerezzen alapvető ismereteket a korszerű technikán alapuló információhordozók használatában. Könyvtári tájékoztató eszközök: 3-6. évfolyam: Segítséggel tudja használni a gyermeklexikont és gyermekenciklopédiát

169

Ismerje meg az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. 7-8. évfolyam: Segítséggel tudja használni a mindennapi életben gyakori közhasznú Információforrásokat. Igazodjék el segítséggel a kézikönyvtárban 1.16 Egységes Gyógypedagógiai Intézmény - Utazótanári hálózat Létrehozásának előzményei 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló XXVI. törvényt. E törvény különösen nagy jelentőséggel bír az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt jogharmonizáló megvalósulásához. A fogyatékos személyek habilitációjával, rehabilitációjával kapcsolatban a fentiek hatására új pedagógiai törekvések erősödtek meg, s igényelték részben a társadalomtól, részben a gyógypedagógiai tevékenységrendszerben érintettekről a szemléletváltozást, az integrált nevelésben való részvételt. Figyelembe véve az Európai Unióban elfogadott oktatáspolitikai koncepciót, tudatosan készültünk fel az átalakulásra:  Elemeztük az utazó gyógypedagógiai feladatok elvégzése során összegyűlt tapasztalatokat, problémákat.  Számba vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátás iránti igényét.  Felmértük az igényeket a speciális fejlesztésre, szakmai továbbképzésekre, terápiás szolgáltatásokra és egyéb feladatokra. A másság tolerálása, a sérült gyermekek épekkel együtt történő oktatása, nevelése a szemléletváltáson túl szakmai irányítást, módszertani segítségnyújtást, megfelelő humán erőforrás biztosítását is igényli. Ezért BKKM Közgyűlése 67/2006. (V.5.) Kgy. sz. határozatában intézményünket Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé (későbbiekben: EGYMI) nyilvánította. EGYMI célja Cél: A kistérség közoktatási intézményeinek segítségnyújtás az együttnevelés megvalósításában, az esélyek biztosításában. Célunk elérése érdekében együttműködés az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermek, tanuló szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel. Feladatok a cél megvalósításához    



Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás utazó szakember biztosításával. A Módszertani Intézmény működési területéhez tartozó intézményekkel történő együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendben. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. 170

  



A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team munkában a módszertani intézmény. Utógondozás. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a módszertani intézménnyel együttműködve.. Fejlesztő nevelés-oktatás: a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek tankötelezettségének teljesítésére szolgál.

Képességtérkép: Az egyéni fejlesztési tervek készítésének területei

Területegységek

A TERÜLETEGYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE Tartalmi területek Fejlesztési területek

I.1. Szociabilitás I. AFFEKTÍV TERÜLET I.2. Érzelmi intelligencia fejlesztése

II.1. Mozgás

II. PSZICHOMOTOROS FUNKCIÓK

II.2. Orientáció

II.3. Beszéd

I.1.1 Szociális kompetencia Közösségi norma I.1.2. Kapcsolat felnőttekkel I.1.3. Kapcsolat osztálytársaikkal I.1.4. Közösségben elfoglalt hely, szociometria I.2.1. Frusztráció kezelése, tolerancia kialakítása I.2.2. Empátia I.2.3. Önismeret I.2.4. Társismeret I.2.5. Emberismeret II.1.1. Nagymozgás, mozgásfejlesztés II.1.2. Finommotorika II.1.3. Grafomotoros fejlesztés II.1.4. Beszédmozgás II.1.5. Egyensúlyérzékelés II.1.6. Vizuomotoros koordináció II.2.1. Térséma, síkbeli tájékozódás, lateritás II.2.2. Téri orientáció II.2.3. Időbeli tájékozódás II.3.1. Artikulációs mozgások II.3.2. Szókincs, verbális kifejezőkészség II.3.3. Grammatikai viszonyok II.3.4. Mondatalkotás II.3.5. Beszédészlelés II.3.6. Beszédmegértés nyelvi fejlesztés, Kommunikációs készségek, szövegértés, szókincs, 171

Területegységek

Tartalmi területek III.1. Észlelés (diszkrimináció)

III.2. Figyelem (differenciálás)

Fejlesztési területek III.1.1. Vizuális észlelés III.1.2. Auditív észlelés III.1.3. Taktilis észlelés III.2.1. Vizuális figyelem III.2.2. Auditív figyelem III.2.3. vizuális differenciálás III.2.4. auditív differenciálás III.2.5. Alak-háttér differenciálás III.2.6. Betűdifferenciálás

III.3 Képzelet III.4. Emlékezet

III. KOGNITÍV FUNKCIÓK

III.5. Gondolkodás

III.6. Szerialitás

III.7. Intermodialitás

IV. ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZOTTSÁG

III.3.1. Vizuális emlékezet III.3.2. Auditív emlékezet III.5.1. Analóg gondolkodás, analízis, szintézis III.5.2. Aritmetikai gondolkodás III.5.3. Csoportosítás III.5.4. matematikai készségek fejlesztése III.5.5. problémamegoldó gondolkodás III.5.6. Rész-egész viszonyok III.6.1 vizuális szerialitás III.6.2. auditív szerialitás III.6.3. ritmusérzék III.6.4. összeolvasás III.7.1. Akusztikus ingerhez vizuális inger III.7.2. Vizuális ingerhez akusztikus inger III.7.3. Taktilis ingerhez auditív és vizuális inger III.7.4. Multiszenzorális inger Lakcím Születési dátum Vásárlás Csekkbefizetés Idő-az óra Időjárás Étkezés Alvás Napszakok Színek Stb.

172

1.17 Fejlesztő nevelés-oktatás A fejlesztő nevelés-oktatás célja, irányelvek: A rehabilitációs pedagógiai program a tanköteles korú sajátos nevelési igényű súlyosan és halmozottan sérült gyermekeknek, fiataloknak (tanulóknak) nyújt fejlesztési lehetőséget iskolai és otthoni ellátás keretében. Célcsoport: 6-18 (23) éves korú, sajátos nevelési igényű súlyosan és halmozottan sérült gyermekek, fiatalok, akik csoportos keretek között, egyénre szabott terápiás fejlesztő eljárások segítségével fejleszthetők eredményesen. Célja:

1. Szűkebb-tágabb környezet megtapasztalása, bővülő megismerése 2. Saját életük mindennapi élményeinek megélése 3. Egyszerű társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása Feladatai: 1. Egyéni fejlesztési tervek alapján, a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint 2. Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről 3. Kommunikációjuk fejlesztése, önkifejezési módjuk tudatos alkalmazása, gyakorlása 4. Mozgásállapotuk javítása, illetve állapotromlás megakadályozása 5. Szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése A foglalkozások típusai, jellemzői: A foglalkozások a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodnak és alkalmazkodnak, a fejlesztés, gondozás, nevelés-oktatás folyamata során aktív és passzív szakaszok váltakoznak. A foglalkozásoknak sem testileg, sem szellemileg nem szabad kifárasztania, illetve túlterhelni a sajátos nevelési igényű tanulókat. Ezt tükrözi az órarend, heti terv és éves terv is. A foglalkozások neve és az órákon megjelenő tartalmak speciálisak. Önkiszolgálás: Ez a tevékenység a nap egészébe beépül, a fejlesztés, gondozás, nevelés-oktatás szerves része. Fő területei az étkezés, öltözködés, egészségügyi higiénés szokások kialakítása és folyamatos gyakoroltatása. A mozgásukban súlyosan akadályozott emberek testi szükségleteinek kielégítése és jó közérzetük biztosítása időigényes. Ezeket a szituációkat tovább nehezíti az értelmi funkciók és a beszéd sérülése. A súlyosan és halmozottan sérült emberek is átélik kiszolgáltatottságukat létük legalapvetőbb történéseivel és a mások által végzett gondozással szemben. Programunkban ezért az önkiszolgálás nem csupán mellékesen elvégzendő tevékenység, hanem külön foglalkozásként is megjelenik, még akkor is, ha a mozgás olyan súlyosan sérült, hogy az önkiszolgálás csak segítséggel, távoli célként tűzhető ki. A tanulók részt vesznek a takarítás, rendrakás folyamatában is. A porszívózás, törölgetés, viráglocsolás, rendrakás műveletének, továbbá a terítésnek, mosogatásnak aktív átélésére helyezzük a hangsúlyt. Az önkiszolgálás folyamata segítséggel, irányítottan verbális és nonverbális kommunikáció által történik. A tanulók folyamatos visszajelzést, támogatást, biztatást kapnak, így erősítve a pozitív énkép kialakulását és erősítve a kommunikációs kedvet. Célunk, hogy a gyermekek a különböző tevékenységek során a különböző helyzetekben az általuk elérhető legmagasabb szintre jussanak el a beszédmegértés és a beszéd terén. Az étkezés, a kinti ruházat levetése, cipőváltás általában több tanulóval együtt csoportos keretek között zajlik. A gyermekek így megfigyelhetik társaikat, kapcsolatot kezdeményezhetnek és reagálhatnak társuk kezdeményezésére. Az önkiszolgálás területe, tevékenységei kedvező feltételeket biztosítanak a társas

173

kapcsolatok kialakulásának, megerősödésének. Nyitottá válnak a tanulók a környezetükben élő más személyek iránt megtanulják érzelmeiket, akaratukat kifejezni. Reggeli köszöntő A fejlesztő iskolai foglalkozások megkezdésének jelzésére és a napi tevékenységek átbeszélésére irányuló óra a reggeli köszöntő. A szociális tanulást és közösséghez tartozás élményét erősítő tanóra a zeneiség felhasználásával. A gyermekek megtanulják a saját nevüket és becenevüket, elsajátítják a csoporttársaik és a csoportban dolgozó felnőttek nevét. Megismerkednek a köszöntés a búcsúzás legegyszerűbb szavaival, jelzéseivel. Mozgásnevelés Mindennapos komplex rehabilitációs tevékenység, amely a diagnózist, állapotot, életkort figyelembe véve a legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérését szolgálja. A normál, fiziológiás mozgásfejlődést követve, reális célok kitűzésével, az aktuális ízületi és izomállapotnak megfelelő szintű gyakorlatokat végeztetünk. Fontos feladat az izomtónus normalizálása, a kontraktúrák oldása, megelőzése, másodlagos deformitások kialakulásának megakadályozása egyensúly fejlesztése. Mozgáson keresztül megtapasztalják a tanulók a téri irányok, helyzetek és viszonyok érzékelését, azok megnevezését. A saját test mozgásán mozgatásán kívül különböző eszközöket, tárgyakat is használunk a mozgásnevelés során. A tanulók a rendszeres mozgásfejlesztés során megértik a mozgással, mozgatásukkal kapcsolatos egyszerű kifejezéseket utasításokat. Megtanulnak jelzéseket arra vonatkozóan, hogy a környezetük számára kifejezésre juttassák a fáradtságuk, kényelmetlenségük érzését.

Szűkebb-tágabb környezet A halmozottan sérült tanulók megismerő tevékenységében kiemelt jelentősége van, a közvetlen megtapasztalásnak,az érzékelésnek. A több oldalról biztosított ingerek által tudják megismerni önmagukat és az őket körül vevő világot, környezetet. A rendszeresen ismétlődő, ugyanakkor folyamatosan bővülő megtapasztalások által alakítja ki énképét és világképét. Önmaguk megismerésében, közvetlen érzékelésében az elsődleges megismerő módszer a bazális stimuláció. Ebben a terápiában az érzékszervek strukturált ingerlésével váltunk ki válaszreakciót. A bőrérzékelés során különböző felületekkel ingereljük a tanulót, ezáltal kialakul és megszilárdul a testsémája. A vesztibuláris ingerlés során kialakulnak az egyensúlyi reakciók, létrejön a megfelelő izomtónus, megtanulják érzékelni a gyorsulást. A taktilis ingerlés által a gyermek a kezével érzékel és megtanulja a kezét fogószervként használni. Az akusztikus ingerléssel a hang, a hangforrás sajátosságairól szerez benyomást, ismeretet, a vizuális ingerlés során pedig megtanulja a mozgó tárgy követését, a szemmozgások koordinált irányítását.A szájmozgások, a száj izmainak aktivizálása az orális ingerlés során valósul meg. Fejlődik az artikuláció, továbbá az ízekről, szagokról ismereteket sajátít el. A környezeti nevelésben nagy szerepet kap a munka és szabadidős tevékenység. Komplex jellegű tevékenységi forma, mely felöleli az önmagukért végzett és a közösségért végzett munkát. Témakörei: a család, az intézmény, a közlekedési eszközök, az évszakok, testünk, az állatok, a színek, ünnepek, napirend-napszakok.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók is felelősséggel végzett tevékenysége, amelyet folyamatosan irányítani kell, így válnak passzív szemlélőből aktív résztvevőkké. A közösségért végzett munka magában foglalja a tanuló minden olyan tevékenységét, megbízatását, amelyet nemcsak önmagáért, hanem az egész tanulócsoportért végez (játékok összeszedése, "naposi" feladatok). Ezt a tevékenységet a szűkebb, illetve tágabb emberi környezet kontrollálja. A csoportért végzett munka nagyban hozzájárul az elemi együttműködési készség, szabálytudat és felelősségtudat kialakításához. A közösségért végzett munkatevékenységbe való bevonás a kertészeti, konyhatechnikai foglalkozások során is előtérbe kerül. A kertészkedés, vásárlás, közös séta közösségi élményt jelent erősíti a csoporthoz tartozást. A kiegyensúlyozottság fontos feltétele, hogy a tanulók lehetőséget kapnak a pedagógus által felkínált pihenésre, vagy aktív szabadidős tevékenységre.

174

Mivel a tanulók napjaik jelentős részét a közösségben töltik, ezért a napi pihenésükről, levegőzésükről is gondoskodnunk kell. A tanulók egészségügyi-fizikai állapota szükségessé teszi a passzív pihenést. Aktív szabadidős tevékenységek: játék, ábrázolás-alakítás és kulturális tevékenységek. Különböző színekkel, formákkal, felületekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyeket megtanulnak megnevezni, megkülönböztetni. Az ábrázolás-alakítás során különböző technikákat alkalmazunk (festés ujjal, festés szivaccsal és más eszközzel, tépés, vágás, nyomdázás,gyurmázás, sóliszt gyurmázás, ragasztás, építés, összerakás-szétszedés stb.), fejlesztjük a szem-kéz és a két kéz koordinációját. Az elkészült alkotásokat kiállítjuk, átélhetik a gyermekek az alkotás, a siker, az együttes munka örömének élményét. Összegzés A tanuláshoz, ismeretszerzéshez való jog minden gyermek alapvető joga, a fejlesztő iskolai oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek számára kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy önmagukról és a környezetükről a lehető legbiztosabb tudással rendelkezzenek. A fejlesztő iskolai oktatás-nevelés a tanuláson túl egyben közösségi életet is jelent, ahol az együttes élmények színessé teszik a tanítási napokat, a jó hangulat kialakításával csökkenteni lehet az esetleges fizikális nehézségeket, fájdalmakat és lehetővé válik, hogy a halmozottan sérült tanulók is ingerekben, élményekben gazdag életet éljenek és az ő világuk is egy teljes világ legyen.

175

II. Az iskola helyi tanterve ....................................................................................... 1. oldal 1.

A választott kerettanterv megnevezése ............................................................ .1 oldal

2.

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ...... 2. oldal

3.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét …………………………………………………………………………………9. oldal

4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ....................................................................................................... 10. oldal

5.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................. 12. oldal

6.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ..................................................................................................................... 12. oldal

7.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................... 13. oldal

8.

Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................ 34. oldal

9.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei................ 35. oldal

10. Roma nemzetiségi oktatás…………………………………………………….36. oldal 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................... 38. oldal 12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei…………………..…40. oldal 13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések…………….44. oldal 14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ................................................................ 45. oldal 15. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterve ................................. 47. oldal

176

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Intézményünkben az oktatás felmenő rendszerben a: -

Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kerettanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók számára (1-8. évfolyam) dokumentumok alapján történik.

A többi évfolyamon: Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv alapján az Iskola-elemekből című helyi tanterv átdolgozása a módosított irányelvek alapján. Kiegészül az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával (27213/96/VII. sz.) és az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével kidolgozott interkulturális oktatási anyag a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi Irányelve alapján módosított változatával. Értelmileg akadályozott tanulók esetében: A Bárczi Általános Iskola helyi tantervének adaptációja került beépítésre. Autista tanulók esetén: a Budapesti Autizmus Kutatócsoport által készítetttantervének adaptációja került beépítésre. Fejlesztő nevelés-oktatás: Az ESE AESH Pedagógiai Szakszolgálat Fejlesztő Iskolája Rehabilitációs programjánakadaptációja került beépítésre.

177

2.2A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

2013-2014 X

2014-2015 X X

2015-2016 X X X

X

X X

X X X

2016-2017 X X X X X X X X

A választott kerettanterv feletti óraszám

178

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évfolyam 7+1 4+1 1 2 2 1 1 5 2 25

2. évfolyam 7+1 4+1 1 2 1 2 1 5 2 25

3. évfolyam 6+1 3+1 1 2 2 2 1 1 5 2 25

4. évfolyam 7+1 4+1 1 2 2 2 1 1 5 2 27

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam 4+1 4 1 2

6. évfolyam 4+0,5 4 1 2+0,5

7. évfolyam 4+0,5 2 4 1 2+0,5

8. évfolyam 4+0,5 2 4 1 2+,05

1 2 2 2 1+1 1 5 1 2 28

2 1 2 2 1+1 1 5 1 2 28

4 1 1 1 1+1 2 5 1 2 31

4 2 1 1 1+1 1 5 1 2 31

179

2014/ 2015. tanév

HELYI TANTERVI ÓRATERV

Évfolyamok TANTÁRGYAK Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Környezetismeret Hit/Erkölcstan Ének- zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Roma kisebbségi oktatás

1. Heti óra Éves óra

2. Heti óra

Éves óra

4

144

4

144

3+1

144

3+1

144

4+1

180

4+1

180

2

72

2

72

1

36

1

36

2

72

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

5

180

5

180

1

36

1

36

Kötelező óraszám Nem kötelező, választható tanórai időkeret terhére szervezett óra Szabadon tervezhető helyi tantervi tanóra

25

2

2

2011. évi CXC. 6. mell. Tehetséggondozás Felzárkóztatás

3

3

1

1

1

1

Tanulói órateher hetente

31

31

25 1

1

180

2014/ 2015. tanév

HELYI TANTERVI ÓRATERV Évfolyamok TANTÁRGYAK

3. Heti óra Éves óra 126 108 144 72 36 54 54 108 18 36

4. Heti óra

Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Környezetismeret Ének- zene Rajz - kézművesség Életvitel gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Roma kisebbségi oktatás

3,5 3 4 2 1 1,5 1,5 3 0,5 1

Kötelező óraszám

20

22,5

Éves óra

4 3 4,5 2 1 2 2 3 1 1

Nem kötelező, választható tanórai időkeret terhére szervezett óra Szabadon tervezhető helyi tantervi tanóra

1

1

1,5

1,5

2011. évi CXC. 6. mell. Tehetséggondozás Felzárkóztatás Tanulói órateher hetente

3 1 1 26

3 1 1 28,5

144 108 162 72 36 72 72 108 36 36

Ismerkedés az informatikával modul beépítve - Matematika tantárgyba (3-4. évf.) A szabadon tervezhető heti 0,5- 1óra az osztályfőnöki órához felhaszn. (3-4. évf) 0,5 óra a testnevelés óraszámának megemeléséhez 3- (4. évf.)

181

2014/ 2015. tanév

HELYI TANTERVI ÓRATERV Évfolyamok TANTÁRGYAK

5. Heti óra

Magyar irodalom Magyar nyelv Történ.éstársad.-i ismeretek Matematika Erkölcstan Hon és népismeret Természetismeret Földrajz Ének- zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Roma kisebbségi oktatás

2+1 2 2 4 1 1 2 0 2 2 1 1+1 5 1 1

6. Éves óra 108 72 72 144 36 36 72 0 72 72 36 72 180 36 36

Heti óra 2+0,5 2 2+0,5 4 1

90 72 90 144 36

2 1 2 2 1 1+1 5 1 1

72 36 72 72 36 72 180 36 36

Kötelező óraszám Nem kötelező, választható tanórai időkeret terhére szervezett óra Szabadon tervezhető helyi tantervi tanóra °

28

28

1

1

2

2

2011. évi CXC. 6. mell Tehetséggondozás Felzárkóztatás

3 1 1

3 1 1

Tanulói órateher hetente

34

36 36

Éves óra

36 36

34

182

2014/ 2015. tanév

HELYI TANTERVI ÓRATERV Évfolyamok TANTÁRGYAK

7. Heti óra

8.

Éves óra 90 72 90 144 36 54 54 54 36 36 108 180 36 36 36

Heti óra

Magyar irodalom Magyar nyelv Történ. és társadalmi ism. Matematika Informatika Term.ism.- biológia- egészs.tan Term.ism.- fizika- kémia Földrajz Ének- zene Rajz - kézművesség Életvitel gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Roma kisebbségi oktatás Informatika

2,5 2 2,5 4 1 1,5 1,5 1,5 1 1 3 5 1 1 1

2,5 2 2,5 4 1 1,5 1,5 1,5 1 1 3 2,5 1 1 1

Kötelező óraszám Nem kötelező, választható tanórai időkeret terhére szervezett óra 2011. évi CXC. 6. mell. Tehetséggondozás Felzárkóztatás

28,5

26

1

1

4

4

1

1

1

1

Tanulói órateher hetente

35,5

33

Éves óra 90 72 90 144 36 54 54 54 36 36 108 90 36 36 36

Modulok beépítése: Hon és népismeret- Történelem és társadalmi ism (7-8. évf) Dráma- Magyar nyelv és irodalom (7. évf.)

183

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Informatika

Testi nevelés

2013-2014 X

2014-2015 X X

2015-2016 X X X

X

X X

X X X

Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés

Óraszám Habilitáció-rehabilitáció Szabadon felhasználható óra

Össz. óraszám:

2016-2017 X X X X X X X X

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 2+1 2+1 2

4 2+1 2+1 2

4 3+1 2+2 2

4 3+2 2+2 2

4 4+1 3+2

4 4+1 3+2

5 2+2 3+2

5 2+2 3+2

1

1

2

2

2

2

3

3

1+1

1+1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 31 4 4 35

5 31 4 4 35

2

2+1 2

2 3

2 3

2 2

2

2 2

5

5

5

5

5

5

24 3 2 27

25 3 3 28

25 3 3 28

26 3 4 29

28 3 4 31

28 3 4 31

184

NAT SZERINT TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM AZ ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI TANTÁRGYAK

1.

2.

2

3

Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás–mérés előkészítése Számolás–mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás–alakítás Ének-zene, ritmusfejlesztés Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Környezet- és egészségvédelem Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

22 3

Össz. óraszám:

25

3.

4.

5.

6.

7.

8.

3 4

5 4

5 3

5 2,5

5

5

2

2

4

4

3

2

2

2

3 2

2 2 2 5

2 2 2 5

2 1 2 5

4

4

4

4

4

2,5 2 2

3 2 1,5

3 2 1

5 3 1

5 3 1

5

5

5

22 3

22 3

5 2 27 4

5 2 27 4

25

25 27,5 27,5 27,5 31

31

1 2 24,5 24,5 24,5 3 3 3

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

A köznevelési törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet stb.) és egyéb segédleteket használnak a tananyagok feldolgozásához, amelyek a tanévenként megjelenő hivatalos közoktatási tankönyvjegyzékben szerepelnek. Taneszközök esetében csak azok az oktatáshoz-neveléshez szükséges eszközök rendelhetőek meg, amelyek ár-érték tekintetében költséghatékonyak. A tankönyvválasztás szakmai szempontjai:          

legyen minősített kerettanterv kompatibilis igazodjon a helyi tanterv követelményeihez, tartalmához feleljen meg az életkori sajátosságoknak legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, időtálló, jól olvasható és jól áttekinthető tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez nyelve szakszerű, de érthető legyen jól szolgálja az önálló tanulást, s legyen alkalmas változatos tanulási módszerek elsajátíttatására az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek a tankönyvekhez készüljön munkafüzet, amely gyakorlásra, elmélyítésre és fejlesztésre alkalmas feladatokat egyaránt tartalmaz fejlessze a képességeket és készségeket, kapjon benne hangsúlyt a szemléltetés, a gondolkodtatás és a gyakoroltatás 185



legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető

A tankönyvválasztásnál a pedagógusok javaslatára az iskolai tankönyvfelelős előterjesztése alapján a nevelőtestület dönt. A tankönyvfelelős az előterjesztést egyezteti SZMK-val. Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű diákok, akik rendelkeznek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével, így jogosultak az ingyenes tankönyvi ellátásra. Eszközjegyzéket a 20/2012.EMMI rendelet szabályozza.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát a Nat műveltségi területeinek megfelelően egységes pedagógiai folyamatban kell meghatározni. A pedagógiai folyamatban meghatározó szerepet játszik a tanulók habilitációs, rehabilitációs, felzárkóztató, tehetségondozás célú ellátása. A sérült képességek habilitációs, rehabilitációs, felzárkóztató célú korrekciójának területeit a tanuló szakértői véleménye tartalmazza, amely alapján a pedagógus tanévenként egyéni fejlesztési tervet készít. A tervben meghatározott célok eléréséhez szükséges speciálismódszereket az egyéni órákon kívül, a tantárgyi órákon és foglalkozásokon is alkalmazzuk, melyek az alábbiak: – a sajátos nevelési igénytől függő nagyobb mértékű tartalmi differenciálás, – a sajátos nevelési igénytől függő nagyobb mértékű pedagógiai módszertani differenciálás, Nevelési célok és feladatok fejlesztési területenként a tanulásban akadályozottak nevelésében, oktatásában: - Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. - Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására a diákönkormányzat működése nyújt színteret. - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. - A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. - Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testilelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése a családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

186

A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. - Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell hogy jelentkezzen. - Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulókat képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell a pályaválasztásban. Az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. - Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. - Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. - A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. A társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos a felkészítés az egész életen át tartó tanulásra.

2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

   

A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Iskolánkban heti 5 testnevelés órát tartunk az első, második, ötödik és hatodik évfolyamon osztálykeretben, órarend szerint, felmenő rendszerben. Lehetőség szerint megszervezzük tanulóink számára az úszásoktatást. Alsó tagozatos diákjaink részére tömegsport foglalkozást tartunk, felső tagozatosok részére sportszakkör biztosítja a mindennapos testmozgást.

Az iskolai sportkör célja: 1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése. 2. Esztétikus, kulturált, koordinált mozgás kialakítása. 3. A mozgásműveltség, motorikus képességek fejlesztése. 4. A meglévő testi adottságok fejlesztése játéktevékenységen keresztül. 5. A mozgásigény felkeltése és fenntartása. 6. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. 187

7. A mozgásszükséglet kielégítésével a pozitív személyiségjegyek erősítése. 8. Az edzettség fokozása. 9. Versenyekre való felkészítés. Az iskolai sportkör/szakkör tagja lehet intézményünk minden tanulója. A sportkörök feladatuk ellátásához térítésmentesen használhatják az iskola valamennyi helyiségét. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

A kerettantervre épülő helyi tanterv további tantárgyak választását nem teszi lehetővé iskolánkban. Lehetőség nyílik a szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken valamint napközis csoportfoglalkozásokon való részvételre. A foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik. Iskolánkban az alábbi szakköri, valamint a pedagógiai programhoz kapcsolódó foglalkozások vehetők igénybe:  Könyvtár  Kézműves szakkör  Tömegsport  Sportszakkör  Informatika szakkör  Kommunikáció szakkör A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség.

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése: Az iskola, nevelő és oktatómunkájának egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése. A pedagógiai munka eredményességének megítélése, vagy a tanulók tudásának megállapítása az értékelés. A pedagógiai értékelés funkciói meglehetősen sokrétűek. Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg: 1. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás. 2. A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését. 3. Aszummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés pl. egy témakör zárásakor, illetve félévi vagy év végi felméréskor a helyi tantervi követelményeknek megfelelően. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamatban a folyamatszabályozás nélkülözhetetlen eszközként segíti a fejlesztés hatékonyságát. Az ellenőrzés-értékelés elsődleges feladata a nevelési/fejlesztési alaphelyzet és a célállapot közötti pozitív irányú különbözőség folyamatos rögzítése. Az értékelés legyen:  sokszínű, serkentő, ösztönző hatású  folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő  objektív, a gyermek személyiségét fejlesztő, segítő szándékú  céljai és követelményei legyenek előre ismertek A tanulók értékelési rendje: A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt

188

követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az első évfolyamon negyedévkor, félévkor, háromnegyedévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A második évfolyamon szöveges értékelést alkalmazunk negyedévkor és félévkor. A második osztály II. félévétől kezdve minden évfolyamon félévkor és év végén, a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.  





A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, értékelik. Ezeket a jegyeket a naplóban kék színnel jelölik. Az egyes témakörök végén a helyi tanterv tantárgyi követelményei szerint a tanulók témazáró dolgozatot írnak. Ezt a naplóban piros jeggyel jelölik. Év eleji, félévi és év végi felmérők jegyeit zöld színnel jelöljük a naplókban.Alsó tagozatban matematika, magyar nyelv, magyar irodalom és környezetismeret tantárgyakból írnak a tanulók év elején, félévkor és év végén felmérőt. Felső tagozaton év eleji felmérőt magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, földrajz és történelem tantárgyakból íratunk. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrzőn, illetve a tájékoztató füzeten keresztül az adott tantárgyat tanító pedagógus értesíti. A tanulók ellenőrzőjének vagy tájékoztató füzetének bejegyzéseit az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, az esetleg elmaradt érdemjegyek beírását elvégzik. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért eredmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő rendszer alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok: Teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

1 2 3 4 5

Érdemjegy elégtelen elégséges közepes jó jeles

A tanév folyamán a tanuló tudásának értékelésénél figyelembe vesszük:  a házi feladatok elkészítését, minőségét,  a tanórai munkát,  a gyakorlati feladatok megoldását,  a szóbeli feleleteket,  az írásbeli feladatokat,  a témazáró dolgozatokat,  az év eleji-, a félévi- és a tanév végi felmérések osztályzatait. A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra. Az egyes évfolyamokon a félévi és év végi bizonyítványban a helyi tantervben leírt tantárgyak kerülnek minősítésre. Az előírt követelmények teljesítésének mérése az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók - szóbeli feleletek - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján történik. A számonkérés módja, és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, és egyéni képességeihez. 189

Írásbeli számonkérés formái, rendje és korlátai: Írásbeli munkák a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a pedagógus által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulók. Írásbeli számonkérés egy vagy több tanulót, illetve az egész osztályt érintheti. A sajátos nevelési igényű tanulók az eltérő képességeikből adódóan más- más teljesítményt nyújtanak gyakorlati tevékenység során, szóban, illetve írásban. A számonkérés korlátai közé tartozik: - biztosítani kell az esélyt, hogy „saját nyelvén” teljesíthessen minden tanuló - a terhelhetőséget figyelembe véve egy tanítási napon maximum kettő felmérés íratható

Elvek, követelmények:  A követelményeket, (témazárók, felmérők témakörét) és az értékelési módszereket egyértelműen érthetően kell megfogalmazni, hogy a tanuló tudja, hogy mit várnak el tőle.  Az írásbeli feladatok, felmérők egyszerű utasítást tartalmazó feladatok legyenek.  A munka megkezdése előtt, ha szükséges szóbeli magyarázatot adjunk a megoldásához.  Csak olyan megoldási módokat kérjünk számon, amelyeket ismernek a tanulók.  A tanulók képesek legyenek a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok elvégzésére  Írásbeli számonkérést követően a javítás lehetőleg a következő alkalommal, de max. 1 héten belül kell elvégezni.  Az írásbeli munkáknál a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel kell ellátni, kiosztáskor rövid szóbeli kiegészítés mellett az érdemjegy szóbeli indoklása is szükséges ahhoz, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével, esetleges hiányosságaival, hibáival.  Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a gyermeket pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása.  Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk.  Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodni kell a javítás lehetőségéről.  A tanuló terhelhetőségét figyelembe kell venni, ezért egy tanítási napon nem lehet kettőnél több felmérőt íratni. Az írásbeli beszámoltatás formái, szerepe:  írásbeli felelet: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú.  röpdolgozat: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú.  témazáró dolgozat: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre  tudáspróba: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében. - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre Az írásbeli számonkérés módjai: - feladatlap, röpdolgozat, témazáró, tudáspróba - felmérések: év eleji, félévi, év végi

190

A szóbeli beszámoltatás A szóbeli beszámoltatás felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában önállóan, szükség esetén segítő vagy rávezető tanári kérdésekkel valósul meg. Törekedni kell a minél többszöri szóbeli megnyilvánulásra, biztosítva azt minden tantárgy keretében. Azoknál a tanulóknál, akiknek írásbeli munkái nem tükrözik a meglévő tudást, lehetőséget kell adni a szóbeli feleletre. Nem lehet számon kérni olyan ismeretet, műveletet, szabályt, melynek alapos elsajátítására a tanulónak nem volt lehetősége hiányzás, vagy időhiány miatt. A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését. - Elégséges: eszközökkel és folyamatos nevelői segítséggel végzett tevékenység - Közepes: eszközökkel és tanári indítással, de önállóan végzett tevékenység - Jó: eszköz nélkül, tanítói segítséggel végzett munka - Jeles: eszköz nélkül, önálló munka tanári indítás után Mivel célunk a tökéletes fogalomelsajátításon alapuló képességszintű önálló tevékenység végzésének kialakítása, értékelési szempontjaink eszerint is differenciálhatóak: Elégséges: - tényanyag visszaadása - utánzás, másolás szintje - fizikai hasonlóság észrevétele Közepes: - Elemzés, általánosítás elvégzése - Jártasság szintje /külső vezérléssel, eszközökkel/ - Működés szerinti hasonlóság észrevétele - Képzetalkotási szintek megléte Jó: - az ismeret megszilárdulása - készségszint - fő fogalom alá rendelés elvégzése Jeles: - ismeretalkalmazás - képességszint - jelentéstartalom interiorizálása - fogalomalkotási szintek megléte Magántanulók Alsó tagozaton magyar nyelv és irodalom, matematika, környezet/természetismeret, míg felső tagozaton magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, földrajz tantárgyakból tesznek osztályozóvizsgát, félévkor és évvégén. A sikeres vizsgához szükséges tantárgyankénti „Minimum követelmény” megtalálható a Pedagógiai programunk helyi tantervének végén.

191

Tanulásban akadályozott tanulók értékelése: Szöveges értékelés az 1. évfolyamon negyedévkor: Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév 1. osztály negyedév A tanuló teljesítményének szöveges minősítése Társas kapcsolata Barátkozó Visszahúzódó Alkalmazkodó Nehezen Udvarias alkalmazkodó Segítőkész Csoportban képes dolgozni Figyelme Képes hosszabb Megfelelő koncentrálásra Munkatempója Gyors Megfelelő munkavégzése felületes pontos Szóbeli kifejezőképessége

Választékosan beszél

Hang-és betűfelismerés Betű összeolvasás

Biztos Hibátlan Hibátlan Gyors Megfelelő Jó, lendületes

Kézügyessége, vonalvezetése Mennyiség ismeretei

Relációkat biztosan felismeri

Számfogalma 0-…..-ig

Kialakult Bizonytalan

Környezetismeret

Időbeli eseményeket Sorrendbe állít Nem állít sorrendbe Mozgása Összerendezett Rendezetlen

Testnevelés és sport

Ének-zene

Ritmusérzéke Jó Megfelelő Gyenge

Vizuális kultúra

Praktikus ismeretek

Rövid mondatokat használ Kevés hibával ismeri fel Kevés hibával olvas

Türelmetlen Biztatást igényel Nehezen viseli a kudarcot

Önállótlan Sok irányítással dolgozik

Rövid ideig tartó

Szétszórt

Kicsit lassú Nagyon lassú kevés hibával sok hibával dolgozik dolgozik Nyelvtani Kérdések szabályokat segítségével tudja hibásan használja kifejezni magát Sokat hibázik Egyelőre nem képes felismerni Sok hibával, Még nem tud lassú ütemű összeolvasni

Megfelelő

Gyenge, lassú

Néha bizonytalan, téveszti Számok írása Jó Megfelelő Szabálytalan A közvetlen környezet ismerete Jó Hiányos Utasításokat Betartja Nem tartja be

Segítséggel felismeri

Közös játékokban szívesen részt vesz Visszahúzódó Olló, ecset kezelése

Fejlesztést igényel, görcsös Nem ismeri fel

Viszonyítás Biztos Bizonytalan

Számok bontása Megfelelő Lassú

Tapasztalatait Kifejezi Nem fejezi ki

Testsémája Kialakult Kialakulóban

Testhelyzetének és testhelyzet változásának érzékelése Jó Bizonytalan Szívesen énekel egyedül Nem énekel egyedül

Labdakezelése Ügyes Fejlesztésre szorul

Mintázás, formázás

Rajzolás, festés Jó

Daléneklés Jó Megfelelő Gyenge

192

Technika életvitel és gyakorlat

Erkölcstan

Jó Megfelelő Bizonytalan Közvetlen környezetét Rendben tartja Nem tartja rendben Személyi adatait Ismeri Részben ismeri Nem ismeri

Jó Nehézkes

Jó Megfelelő Gyenge Étkezése Önálló Önállótlan

Öltözködése Önálló Önállótlan

Társaival és a felnőttekkel szemben Barátságos Barátságtalan

Kommunikációja környezetével Tisztelettudó Tiszteletlen

Megfelelő gyenge Anyagok megmunkálása Önállóan Segítséggel

Természet szépségeire Nyitott Nem nyitott

..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető.

Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap ………………………. osztályfőnök

P.H.

193

Szöveges értékelés az 1. évfolyamon félévkor: Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév

1. osztály

A tanuló teljesítményének szöveges minősítése Társas kapcsolata Barátkozó Visszahúzódó Türelmetlen Alkalmazkodó Nehezen Biztatást igényel Udvarias alkalmazkodó Nehezen viseli a Segítőkész Csoportban kudarcot képes dolgozni Viselkedési Példamutató Iskolai munkája Felszerelését szokásai Megfelelő Fontosa rendben tartja Önfegyelme Közömbös Nem tartja változó Nem fontos rendben Rendbontó számára Hiányos Figyelme

félév Önállótlan Sok irányítással dolgozik

Csendben, fegyelmezetten dolgozik Zavarja társait

Megfelelő

Rövid ideig tartó

Munkatempója munkavégzése

Képes hosszabb koncentrálásra Gyors felületes

Megfelelő pontos

Szóbeli kifejezőképessége

Választékosan beszél

Hang-és betűfelismerés Betű összeolvasás

Biztos Hibátlan Hibátlan Gyors Megfelelő Jó, lendületes

Rövid mondatokat használ Kevés hibával ismeri fel Kevés hibával olvas

Kicsit lassú Nagyon lassú kevés hibával sok hibával dolgozik dolgozik Nyelvtani Kérdések szabályokat segítségével tudja hibásan használja kifejezni magát Sokat hibázik Egyelőre nem képes felismerni Sok hibával, Még nem tud lassú ütemű összeolvasni

Kézügyessége, vonalvezetése Mennyiség ismeretei

Relációkat biztosan felismeri

Számfogalma 0-…..-ig

Kialakult Bizonytalan

Környezetismeret

Testnevelés és sport

Ének-zene

Megfelelő

Gyenge, lassú Segítséggel felismeri

Időbeli eseményeket Sorrendbe állít Nem állít sorrendbe Mozgása Összerendezett Rendezetlen

Néha bizonytalan, téveszti Számok írása Jó Megfelelő Szabálytalan A közvetlen környezet ismerete Jó Hiányos Utasításokat Betartja Nem tartja be

Ritmusérzéke Jó

Közös játékokban

Szétszórt

Fejlesztést igényel, görcsös Nem ismeri fel

Viszonyítás Biztos Bizonytalan

Számok bontása Megfelelő Lassú

Tapasztalatait Kifejezi Nem fejezi ki

Testsémája Kialakult Kialakulóban

Testhelyzetének és testhelyzet változásának érzékelése Jó Bizonytalan Szívesen énekel egyedül

Labdakezelése Ügyes Fejlesztésre szorul

Daléneklés Jó 194

Megfelelő Gyenge Vizuális kultúra

Technika életvitel és gyakorlat

Erkölcstan

Praktikus ismeretek Jó Megfelelő Bizonytalan Közvetlen környezetét Rendben tartja Nem tartja rendben Személyi adatait Ismeri Részben ismeri Nem ismeri

szívesen részt vesz Visszahúzódó Olló, ecset kezelése Jó Nehézkes

Nem énekel egyedül

Megfelelő Gyenge

Mintázás, formázás Jó Megfelelő Gyenge Étkezése Önálló Önállótlan

Rajzolás, festés Jó Megfelelő gyenge

Kommunikációja környezetével Tisztelettudó Tiszteletlen

Természet szépségeire Nyitott Nem nyitott

Öltözködése Önálló Önállótlan

Társaival és a felnőttekkel szemben Barátságos Barátságtalan

Anyagok megmunkálása Önállóan Segítséggel

..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető.

Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap

………………………. osztályfőnök

P.H.

195

Szöveges értékelés az 1. évfolyamon háromnegyedévkor: Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév

1. osztály

háromnegyed év

A tanuló teljesítményének szöveges minősítése Társas kapcsolata

Barátkozó Alkalmazkodó Udvarias Segítőkész

Viselkedési szokásai

Példamutató Megfelelő Önfegyelme változó Rendbontó

Figyelme

Megfelelő

Rövid ideig tartó

Munkatempója munkavégzése

Képes hosszabb koncentrálásra Gyors felületes

Megfelelő pontos

Szóbeli kifejezőképessége

Választékosan beszél

Hang-és betűfelismerése Betű összeolvasás

Biztos Hibátlan Hibátlan Gyors Megfelelő Betűalakítása Szabályos Szabálytalan

Rövid mondatokat használ Kevés hibával ismeri fel Kevés hibával olvas

Kicsit lassú Nagyon lassú kevés hibával sok hibával dolgozik dolgozik Nyelvtani Kérdések szabályokat segítségével tudja hibásan használja kifejezni magát Sokat hibázik Egyelőre nem képes felismerni Sok hibával, Még nem tud lassú ütemű összeolvasni

Írása

Visszahúzódó Türelmetlen Nehezen Biztatást igényel alkalmazkodó Nehezen viseli a Csoportban kudarcot képes dolgozni Iskolai munkája Felszerelését Fontosa rendben tartja Közömbös Nem tartja Nem fontos rendben számára Hiányos

Önállótlan Sok irányítással dolgozik

Csendben, fegyelmezetten dolgozik Zavarja társait

Szétszórt

Hibátlan

Írástempója Jó Kicsit lassú Nagyon lassú Kevés hiba

Írásképe Rendezett Megfelelő Rendezetlen Sok hiba

Tollbamondás Hibátlan Kevés hiba Sok hiba Fejlesztendő

Másolása Írottról írottra Másolás Nyomtatottról írottra Mennyiség ismeretei

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendő

Relációkat biztosan felismeri

Néha bizonytalan, téveszti

Segítséggel felismeri

Nem ismeri fel

Számfogalma 0-…..-ig Kialakult Bizonytalan

Számok írása Jó Megfelelő Szabálytalan

Viszonyítás Biztos Bizonytalan

Számok bontása Megfelelő Lassú

Környezetismeret

Ismerete Sokrétű

Műveleteket Önállóan értelmezi Segítséggel értelmezi Nem értelmezi Kicsit hiányos az ismerete

Évszakok ismerete

Az emberi testet Ismeri 196

Tájékozott

Nagyon hiányos

Testnevelés és sport

Mozgása Összerendezett Rendezetlen

Utasításokat Betartja Nem tartja be

Ének-zene

Ritmusérzéke Jó Megfelelő Gyenge

Vizuális kultúra

Praktikus ismeretek Jó Megfelelő Bizonytalan Közvetlen környezetét Rendben tartja Nem tartja rendben Személyi adatait Ismeri Részben ismeri Nem ismeri

A tanult szolmizációs hangok nevét, kézjelét Ismeri Nem ismeri Olló, ecset kezelése Jó Nehézkes

Technika életvitel és gyakorlat

Erkölcstan

Jó Megfelelő Gyenge Testhelyzetének és testhelyzet változásának érzékelése Jó Bizonytalan Szívesen énekel egyedül Nem énekel egyedül

Labdakezelése Ügyes Fejlesztésre szorul

Daléneklés Jó Megfelelő Gyenge

Mintázás, formázás Jó Megfelelő Gyenge Étkezése Önálló Önállótlan

Rajzolás, festés Jó Megfelelő gyenge

Kommunikációja környezetével Tisztelettudó Tiszteletlen

Természet szépségeire Nyitott Nem nyitott

Öltözködése Önálló Önállótlan

Társaival és a felnőttekkel szemben Barátságos Barátságtalan

Nem ismeri

Anyagok megmunkálása Önállóan Segítséggel

..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető. Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap ………………………. osztályfőnök

P.H.

197

Szöveges értékelés az 1. évfolyamonév végén: Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév

1. osztály

év vége

A tanuló teljesítményének szöveges minősítése

Magatartás

Példás

Jó

Változó

Rossz

Szorgalom

Példás

Jó

Változó

Hanyag

Olvasás

A tanult betűk felismerése Biztos Bizonytalan Betűalakítása Szabályos Szabálytalan

Összeolvasása Szótagoló Betűző Írástempója Jó Kicsit lassú Nagyon lassú

Hangos olvasása Gyors Átlagos Lassú Írásképe Rendezett Megfelelő Rendezetlen

Szövegértése Megfelelő Bizonytalan Segítséget igényel Tollbamondás Hibátlan Kevés hiba Sok hiba

Másolása

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Fejlesztendő

Számfogalma 0-…..-ig Kialakult Bizonytalan

Számok sorba rendezése Biztos Bizonytalan Nem tudja

Viszonyítás Biztos Bizonytalan

Műveleteket Önállóan értelmezi Segítséggel értelmezi Nem értelmezi

Számok bontása Megfelelő Lassú

Környezetismeret

Időbeli eseményeket Sorrendbe állít Nem állít sorrendbe

Tapasztalatait Kifejezi Nem fejezi ki

Testsémája Kialakult Kialakulóban

Testnevelés és sport

Mozgása Összerendezett Rendezetlen

A közvetlen környezet ismerete Jó Hiányos Utasításokat Betartja Nem tartja be

Labdakezelése Ügyes Fejlesztésre szorul

Ének-zene

Ritmusérzéke Jó Megfelelő Gyenge

A tanult szolmizációs hangok nevét, kézjelét Ismeri Nem ismeri

Utánzó mozgásokban Gyakorlott Bizonytalan Szívesen énekel egyedül Nem énekel egyedül

Vizuális kultúra

Praktikus ismeretek Jó Megfelelő Bizonytalan

Olló, ecset kezelése Jó Nehézkes

Mintázás, formázás Jó Megfelelő Gyenge

Rajzolás, festés Jó Megfelelő Gyenge

Technika

Közvetlen

Öltözködése

Étkezése

Anyagok

Írása

Daléneklés Jó Megfelelő Gyenge

198

életvitel és gyakorlat

környezetét Rendben tartja Nem tartja rendben

Önálló Önállótlan

Önálló Önállótlan

megmunkálása Önállóan Segítséggel

Erkölcstan

Személyi adatait Ismeri Részben ismeri Nem ismeri

Társaival és a felnőttekkel szemben Barátságos Barátságtalan

Kommunikációja környezetével Tisztelettudó Tiszteletlen

Természet szépségeire Nyitott Nem nyitott

..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető.

Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap ………………………. osztályfőnök

P.H.

199

Szöveges értékelés az 2. évfolyamon negyedévkor: Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév

2. osztály

negyedévkor

A tanuló teljesítményének szöveges minősítése Magatartás

Rendszeretet Rendszerető Elfogadható Hanyag

Szorgalom

Feladattudata Kialakult Változó Fejlesztést igényel

Olvasás

Írása

Másolása Beszéde

A tanult betűk felismerése Biztos Bizonytalan Betűalakítása Szabályos Szabálytalan Hibátlan Tiszta, érthető Beszédhibás

Számfogalma 0-…..-ig Kialakult Bizonytalan

Matematika

Környezetismeret

Számok sorba rendezése Biztos Bizonytalan Nem tudja

Társas kapcsolatok szabályait betartja Nem mindig tartja be Nem tartja be Kötelező feladatok Mindig kész Hiányos Nincs kész Összeolvasása Szótagoló Betűző Írástempója Jó Kicsit lassú Nagyon lassú Kevés hiba Bátran kezdeményez beszélgetést Nem kezdeményez Viszonyítás Biztos Bizonytalan

Páros, páratlan Egyszerű számokat szöveges megkülönbözteti feladatokat Nem különbözteti Önállóan meg Segítséggel tud megoldani

Saját adatait

A közvetlen

Csoportban képes dolgozni Nehezen képes alkalmazkodni Visszahúzódó

Konfliktuskezelő képessége Jó Változó Fejletlen

Eszközei Rendben tartott, Hiánytalan Hiányos Nem kielégítő

Munkatempója Gyors Átlagos Lassú

Hangos olvasása Szövegértése Gyors Megfelelő Átlagos Bizonytalan Lassú Segítséget igényel Írásképe Tollbamondás Rendezett Hibátlan Megfelelő Kevés hiba Rendezetlen Sok hiba Sok hiba Fejlesztendő Képről önállóan Mondatokban mond történetet fejezi ki magát Csak segítséggel Csak szavakkal mond történetet válaszol Műveleteket Számok bontása Önállóan Megfelelő értelmezi Lassú Segítséggel értelmezi Nem értelmezi Számsorozat A tanult szabályait mértékegységeket Felismeri Ismeri Segítséggel tudja Bizonytalan Nem látja az Nem ismeri összefüggést

Évszakok

Testsémája

200

Ismeri Részben ismeri Nem ismeri Testnevelés és sport

Mozgása Összerendezett Rendezetlen

Ének-zene

Ritmusérzéke Jó Megfelelő Gyenge

Vizuális kultúra

Praktikus ismeretek Jó Megfelelő Bizonytalan Személyi adatait Ismeri Részben ismeri Nem ismeri

Erkölcstan

környezet ismerete Jó Hiányos Utasításokat Betartja Nem tartja be A tanult szolmizációs hangok nevét, kézjelét Ismeri Nem ismeri Olló, ecset kezelése Jó Nehézkes Társaival és a felnőttekkel szemben Barátságos Barátságtalan

ismerete Jó Megfelelő Gyenge Utánzó mozgásokban Gyakorlott Bizonytalan Szívesen énekel egyedül Nem énekel egyedül

Mintázás, formázás Jó Megfelelő Gyenge Kommunikációja környezetével Tisztelettudó Tiszteletlen

Kialakult Kialakulóban

Labdakezelése Ügyes Fejlesztésre szorul Daléneklés Jó Megfelelő Gyenge

Rajzolás, festés Jó Megfelelő Gyenge Természet szépségeire Nyitott Nem nyitott

..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető. Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap

………………………. osztályfőnök

P.H.

201

Szöveges értékelés az 2. évfolyamon félévkor: Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév

2. osztály

Magatartás

Rendszeretet Rendszerető Elfogadható Hanyag

Szorgalom

Feladattudata Kialakult Változó Fejlesztést igényel

Olvasás

Írása

Másolása Beszéde

A tanult betűk felismerése Biztos Bizonytalan Betűalakítása Szabályos Szabálytalan Hibátlan Tiszta, érthető Beszédhibás

Számfogalma 0-…..-ig Kialakult Bizonytalan

Matematika

Számok sorba rendezése Biztos Bizonytalan Nem tudja

Társas kapcsolatok szabályait betartja Nem mindig tartja be Nem tartja be Kötelező feladatok Mindig kész Hiányos Nincs kész

Összeolvasása Szótagoló Betűző Írástempója Jó Kicsit lassú Nagyon lassú Kevés hiba Bátran kezdeményez beszélgetést Nem kezdeményez Viszonyítás Biztos Bizonytalan

Páros, páratlan Egyszerű számokat szöveges megkülönbözteti feladatokat Nem különbözteti Önállóan meg Segítséggel tud megoldani Környezetismeret Saját adatait A közvetlen Ismeri környezet Részben ismeri ismerete Nem ismeri Jó Hiányos Testnevelés Mozgása Utasításokat

félév

Csoportban képes dolgozni Nehezen képes alkalmazkodni Visszahúzódó

Konfliktuskezelő képessége Jó Változó Fejletlen

Eszközei Rendben tartott, Hiánytalan Hiányos Nem kielégítő

Munkatempója Gyors Átlagos Lassú

Hangos olvasása Szövegértése Gyors Megfelelő Átlagos Bizonytalan Lassú Segítséget igényel Írásképe Tollbamondás Rendezett Hibátlan Megfelelő Kevés hiba Rendezetlen Sok hiba Sok hiba Fejlesztendő Képről önállóan Mondatokban mond történetet fejezi ki magát Csak segítséggel Csak szavakkal mond történetet válaszol Műveletek Számok bontása végzése tízes Megfelelő átlépés nélkül Lassú Hibátlan Keveset hibázik Sokat hibázik Számsorozat A tanult szabályait mértékegységeket Felismeri Ismeri Segítséggel tudja Bizonytalan Nem látja az Nem ismeri összefüggést Évszakok Testsémája ismerete Kialakult Jó Kialakulóban Megfelelő Gyenge Utánzó Labdakezelése

202

és sport

Összerendezett Rendezetlen

Betartja Nem tartja be

Ének-zene

Ritmusérzéke Jó Megfelelő Gyenge

Vizuális kultúra

Praktikus ismeretek Jó Megfelelő Bizonytalan Személyi adatait Ismeri Részben ismeri Nem ismeri

A tanult szolmizációs hangok nevét, kézjelét Ismeri Nem ismeri Olló, ecset kezelése Jó Nehézkes

Erkölcstan

Társaival és a felnőttekkel szemben Barátságos Barátságtalan

mozgásokban Gyakorlott Bizonytalan Szívesen énekel egyedül Nem énekel egyedül

Ügyes Fejlesztésre szorul Daléneklés Jó Megfelelő Gyenge

Mintázás, formázás Jó Megfelelő Gyenge Kommunikációja környezetével Tisztelettudó Tiszteletlen

Rajzolás, festés Jó Megfelelő Gyenge Természet szépségeire Nyitott Nem nyitott

..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető. Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap

………………………. osztályfőnök P.H.

203

Értékelés a 2. évfolyam II. félévétől-8. évfolyamig:

Év közben

Félév

Év vége

Az értékelés módja, formája érdemjegy(5,4,3,2,1) Minden hónapban az érdemjegyek mennyiségét az adott tantárgy heti óraszáma határozza meg. E szerint heti: 0,5-1 órás tantárgy min. 1 érdemjegy 2-3 órás tantárgy min. 2 érdemjegy, 4-5 órás tantárgy min. 3 érdemjegy magatartás, szorgalom értékelése tantárgyi figyelmeztető és dicséret érdemjegy (5,4,3,2,1) magatartás, szorgalom betűvel kiírva a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, hanyag tantárgyi figyelmeztető és dicséret osztályzat: jeles + szaktárgyi dicséret (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) magatartás, szorgalom mint félévkor

Az értékelés rögzítése osztálynapló tájékoztató füzet munkafüzet tanulási füzet

Ki értékel? osztályfőnök szaktanárok napközis nevelő

osztálynapló tájékoztató füzet

a szaktanárok és az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

osztálynapló bizonyítvány törzslap

a szaktanárok és az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

Értelmileg akadályozott és autista tanulók értékelése:

204

Szöveges értékelés 1. csoport első negyedév / félév / háromnegyedév / év vége Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév Értelmileg akadályozottak Társas kapcsolata

Viselkedési szokásai

Figyelme Munkatempója munkavégzése

Anyanyelv és kommunikáció Olvasás-írás

Anyanyelv és kommunikáció Kommunikáció

Társadalmi környezet Számolás-mérés

Barátkozó Visszahúzódó Alkalmazkodó Nehezen Udvarias alkalmazkodó Segítőkész Csoportban képes dolgozni Példamutató Iskolai Megfelelő munkája Önfegyelme Fontosa változó Közömbös Rendbontó Nem fontos számára Képes hosszabb Megfelelő koncentrálásra Gyors Megfelelő felületes pontos

Türelmetlen Önállótlan Biztatást Sok irányítással igényel dolgozik Nehezen viseli a kudarcot Felszerelését rendben tartja Nem tartja rendben Hiányos

Csendben, fegyelmezetten dolgozik Zavarja társait

Rövid ideig tartó Kicsit lassú kevés hibával dolgozik Görcsös, laza

Szétszórt

Nagyon lassú sok hibával dolgozik Betűelemek írása Szabályos, Szabálytalan Vonalhatárokat lendületes Betartja Nem tartja be Szövegértés A felolvasott Eseményképe Szereplőket Történetet mesét ket Felsorolja Visszamond Értelmezi Sorba rendezi Nem sorolja fel Nem mond Nem értelmezi Nem rendezi vissza Képolvasás Önállóan Csak szavakat Csak Nem válaszol mondatot alkot mond kérdésekre válaszol Szóbeli Választékosan Rövid Nyelvtani Kérdések kifejezőképessége beszél mondatokat szabályokat segítségével használ hibásan tudja kifejezni használja magát Szín- és Pontos Keveset Sokat hibázik Nem ismeri fel formafelismerése hibázik MennyiségRelációkat Néha Segítséggel Nem ismeri fel ismerete biztosan bizonytalan, felismeri felismeri téveszti Számfogalma Kialakult Számképeket Mennyiséget Nagyság szerint 0-…...-.ig Bizonytalan önállóan számjeggyel Sorba rendezi Felismeri Egyeztet Nem rendezi Bizonytalan Nem egyeztet Térbeli Biztos Kicsit Nagyon Nem tud tájékozódása bizonytalan bizonytalan tájékozódni Időbeli Biztos Kicsit Nagyon Nem tud időben tájékozódása bizonytalan bizonytalan tájékozódni

205

Társadalmi környezet

Játékszerek használata

önállóan, célszerűen használja

Megfelelő

Segítségre szorul

Szabályok betartása játékokban Öltözködés

minden szabályt betart

Szabályokat nem alkalmaz

Testápolás

Önálló

Egyáltalán nem tud egyedül öltözni-vetkőzni Mindenben a felnőttre szorul

Ritmusérzéke

Jó

Eszközhasználat

Megfelelő

Munkavégzése

Precíz

Mozgáskultúrája

Összerendezett Rendezetlen

Játékra nevelés

Szabályokat segítséggel tartja be Teljesen önálló Kis segítségre szorul

Életvitel és gyakorlatok Önkiszolgálás

Csak segítséggel Megfelelő

Művészetek

Kicsit bizonytalan

Nem rendeltetésszerűen használja

Nem képes ritmusgyakorlatra

Ének-zene Művészetek Ábrázolásalakítás

Testi nevelés

Segítségre szorul Pontatlan, rendetlen

Utasításokat Betartja Nem tartja be

Mozgásnevelés

Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Nem megfelelő Segítséget tudja Segítséget nem alkalmazni tudja alkalmazni Egyensúlyérzéke Jó Bizonytalan

Labdakezelése Ügyes Fejlesztésre szorul

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap

………………………. osztályfőnök P.H.

206

Értelmileg akadályozott és autista tanulók értékelése: Szöveges értékelés 2. csoport első negyedév Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév Társas kapcsolata Figyelme Munkatempója Beszédtempó Beszédkészsége

Kezdeményező Kitartó Gyors Gyors Jó

Elfogadó Megfelelő Megfelelő Megfelelő Megfelelő

Visszahúzódó Rövid ideig tartó Kicsit lassú Kicsit lassú Hiányos

Szókincse

Hiányos

Nagyon hiányos

Memóriája

Korának megfelelő Jó

Megfelelő

Csak rövid távú

Önmálló munkavégzése

Csoportban jól dolgozik, önálló

Megfelelő

Munkájának külleme Térirány felismerés Környezetéről információja

Szép, rendezett

Megfelelő

Biztos

Kicsit bizonytalan Életkorának megfelelő

Kicsit önállótlan, segítségre szorul Kicsit maszatos, rendezetlen Nagyon bizonytalan Kicsit hiányos információja

Tájékozott

Visszautasító Szétszórt Nagyon lassú Nagyon lassú Sok nyelvtani szabályt nem alkalmaz Nem beszél Fejlesztésre szorul Csak közvetlen irányítással tud dolgozni Rendetlen, nem esztétikus Nem ismeri fel

Nagyon hiányos az alapvető információ Rajzolás, vázolás Gyors, lendületes Megfelelő Lassú, nehézkes, Görcsös, merev, üteme bizonytalan nagyon lassú Ritmusérzéke Jó Megfelelő Kicsit Nem képes bizonytalan ritmusgyakorlatra Mozgása Összerendezett Összerendezetlen Igényli a Nem igényli a mozgást mozgást

Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap

……………………….

207

osztályfőnök P.H. Értelmileg akadályozott és autista tanulók értékelése: Szöveges értékelés 2. csoport félév Tanuló neve:------------------------------------------/--------- tanév Társas kapcsolata Barátkozó Visszahúzódó Türelmetlen Önállótlan Alkalmazkodó Nehezen Biztatást igényel Sok irányítással Udvarias alkalmazkodó Nehezen viseli a dolgozik Segítőkész Csoportban kudarcot képes dolgozni Viselkedési Példamutató Iskolai munkája Felszerelését Csendben, szokásai Megfelelő Fontosa rendben tartja fegyelmezetten Önfegyelme Közömbös Nem tartja dolgozik változó Nem fontos rendben Zavarja társait Rendbontó számára Hiányos Figyelme Képes hosszabb Megfelelő Rövid ideig tartó Szétszórt koncentrálásra Munkatempója Gyors Megfelelő Kicsit lassú Nagyon lassú munkavégzése felületes pontos kevés hibával sok hibával dolgozik dolgozik Szóbeli Választékosan Rövid Nyelvtani Kérdések kifejezőképessége beszél mondatokat szabályokat segítségével tudja használ hibásan használja kifejezni magát Kézügyessége, Jó, lendületes Megfelelő Gyenge, lassú Fejlesztést vonalvezetése igényel, görcsös Szín- és Pontos Keveset hibázik Sokat hibázik Nem ismeri fel formafelismerése Mennyiségismerete Relációkat Néha Segítséggel Nem ismeri fel biztosan felismeri bizonytalan, felismeri téveszti Számfogalma Kialakult Számképeket Mennyiséget Nagyság szerint 0-…...-.ig Bizonytalan önállóan számjeggyel Sorba rendezi Felismeri Egyeztet Nem rendezi Bizonytalan Nem egyeztet Térbeli Biztos Kicsit Nagyon Nem tud tájékozódása bizonytalan bizonytalan tájékozódni Időbeli Biztos Kicsit Nagyon Nem tud időben tájékozódása bizonytalan bizonytalan tájékozódni Mozgáskultúrája Összerendezett Utasításokat Egyensúlyérzéke Labdakezelése Rendezetlen Betartja Jó Ügyes Nem tartja be Bizonytalan Fejlesztésre szorul Ritmusérzéke Jó Megfelelő Kicsit Nem képes bizonytalan ritmusgyakorlatra Igazolt órák:……………

Igazolatlan órák:…………….

Összesen:…………

Kiskunmajsa, ……… év…………………..hó………..nap ………………………. osztályfőnök P.H. 208

2.8 Az otthoni, napközis, tanulószobai meghatározásának elvei és korlátai

felkészüléshez

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

Elvek:   

   

A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban. Mindig csak elsődlegesen begyakorolt feladatokat lehet feladni otthoni és napköziben felkészüléshez. Amit a tanuló önállóan meg tud oldani, azt tudja, ismételni, gyakorolni. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, tapasztalatok gyűjtése. Mindez történhet írásban és szóban. A szóbeli feladatoknál kellően körülhatárolt tananyagrészt biztosítva segítjük a tanulási folyamatot.(vázlat, kiemelt szöveg) 5-8. évfolyamon az órarend szerinti tanulás elsődlegessége a fő szempont. A tanulási idő mértéke egyenes arányban növekszik a tananyag bővülésével, 45-60 percről a magasabb évfolyamokon 60-75 perc is lehet az önálló tanulási idő. A házi feladat a tanulók tankönyve, füzete, munkafüzete, és az általánosságban használt eszközökkel, felszerelésekkel elkészíthető legyen.

Korlátok: 

Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit.  A házi feladatok mennyisége igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. - alsó tagozaton: főleg írásbeli - felső tagozaton: írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt.  A házi feladatok minőségi, mennyiségi és időkeret korlátozását figyelembe véve a differenciálás elve érvényesüljön.  Az 1-8.-os tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatokat. Napközi foglalkozásokra vonatkozó egyéb szabályok:  A napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét.  Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelhetik. Az írásbeli feladatok pedagógus általi javítása, majd az azt követő tanuló általi javíttatás – 2 alkalom - a házi feladat része.  A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános nevelő kontrollálja és visszajelez a szaktanárnak a pedagógiai munka eredményessége érdekébe.  Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, mint a kifejezetten alkotó képzeletet igénylő feladatok-megoldásukhoz kevés vagy semmi külső segítségre se legyen szükség.  A szóbeli és írásbeli feladatokat a szaktanárok írásban rögzítik ("leckefüzet") a napközi vezető részére.  Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb.  A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata.

209

2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel. A nevelő- oktató munkának elsődlegesen: a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével kell elérni. A foglalkozások szervezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:  Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés.  Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével.  A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és eltérő helyzetekben végzett – gyakorlást.  A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani.  A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.  Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra.  A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások) oldható meg optimálisan. Eljárások a célok elérésére: - differenciált csoportszervezés - egyéni fejlesztés- habilitáció - csoportmunka kiscsoportban - differenciálás feladatokban - csoportbontás. Az eredményes fejlesztő pedagógiai munka elérése érdekében, gyógypedagógiai asszisztens bevonására is szükség van. 2.10Roma nemzetiségi oktatás Iskolánk tanulóinak mintegy 80-85 %-a roma származású gyermek. Az első vagy az iskola előkészítő osztályába kerülő tanulók közül jórészt csak pár hónapot jártak óvodába a gyermekek. Ebből következik, hogy tanulási képességeik, nyelvi fejlettségük, szocializációjuk nincs azon a szinten, hogy eredményesen kezdhessék meg iskolai tanulmányaikat. Ehhez hozzájárul tanulási vagy értelmi akadályozottságuk, valamint szociális helyzetükből adódó hátrányuk. Ugyanis a szülők többsége munkanélküli, igen alacsony iskolázottságuk miatt munkához jutásuk is szinte lehetetlen.

210

Az iskola előkészítő osztályának programja is a felzárkóztatást tűzi ki céljául, de az előző évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez nem elég ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma származású tanulók sikeresen végezzék el a nyolc osztályt. Ehhez készített intézményünk egy színezős feladatgyűjteményt, amely a helyi közösség által használt gurvári nyelvjárásban íródott. Azért, hogy minden iskolánkba kerülő tanuló megkaphassa a lehető legtöbb és legjobb felzárkóztató fejlesztést, szükség van arra, hogy iskolánkban cigány felzárkóztató oktatás működjön. Ezen kívül pedagógiai programunk része az interkulturális oktatási anyag is. Célunk:

a roma származású tanulók intenzív, sokoldalú képesség- és személyiségfejlesztése, azért hogy hátrányaikat leküzdhessék, ezáltal könnyebben tanulhassanak tovább, így sikeresebb legyen beilleszkedésük a társadalomba.

Feladatok: 

A kommunikációs hátrányok leküzdése, a magyar nyelv mind jobb elsajátításával, a beszédmegértés, megértetés fejlesztésével és a nonverbális eszközök megismertetésével, megtanulásával. Bővíteni kell a szókincset, megfelelő jelentéstartalommal.  Olyan alternatívák bemutatása, elsajátítása, melyekkel majdani felnőtt életük során a mindennapok gondjait tevékenyen megoldhatják.  Mentálhigiénés fejlesztés területén kialakítani teherbíró képességüket, alkalmassá tenni a társadalmi feladatok teljesítésére miközben belső harmóniában, önmagukkal és a környezetükkel egyensúlyban élnek.  Váljék a gyermek igényévé a napi tisztálkodás, ismerjék meg testük ápolásának helyes módját.  Ismerjék meg, és becsüljék a cigány kultúra hagyományait, képesek legyenek a népi hagyományok felkutatására, megőrzésére és továbbfejlesztésére.  Pozitív irányba fejlődjön identitástudatuk, önértékelésük, önbizalmuk. Követelmények:  

tudja használni a tömegkommunikációs eszközöket, kommunikációs készségük egyéni képességeikhez mérten olyan szintre fejlődjön, hogy ismereteik elsajátítása könnyebbé váljon,  tartsák be a kommunikációs szabályokat,  tudjanak véleményt formálni, érvelni, cáfolni és meggyőzni,  ismerjék meg a kisebbséggel kapcsolatos alapvető jogokat,  ismerjék meg a cigány nép kultúráját, hagyományait, népszokásait, ünnepnapjait, nyelvhasználati sajátosságait és a hagyományos cigány mesterségeket Kommunikációs program:  helyes hangképzés  szóépítés, játék a szavakkal  fogalmak tisztázása, szógyűjtés, különös tekintettel a jelentéstartalmak megértésére  fogalomrendszerezés  mondatalkotások  kommunikációs gyakorlatok  személyiségfejlesztő játékok során az önismeret, a reális önkép kialakítása  szerepjátékok, dramatizálás, bábozás Fejlesztési program (színezős feladatgyűjtemény alapján):      

irányfelismerés, megnevezés helyzet meghatározása, 3 irányú névutóhasználat emlékezet és szókincsfejlesztés hallásfigyelem fejlesztése gondolkodásfejlesztés vizuális észlelés fejlesztése 211

 grafomotoros fejlesztés  kultúrtechnikák Mentálhigiénés program:  önismeret, önelfogadás, identitás fejlesztése  társismeret, empátiás készség fejlesztése  érzelmi-akarati élet fejlesztése, érzelmek kifejezése  önfegyelem, önkontroll kialakítása  konfliktuskezelési módszerek elsajátítása  helyes viselkedés, magatartás és viszonyulási formák kialakítása  egészséges életmód szabályainak megismertetése, használata  szenvedélybetegségek megelőzése  bűnmegelőzés Hagyományőrző és kézműves foglalkozások:  vessző- és gyékényfonás  agyagozás, korongozás  szövés, fonás  fafaragás  gyertyaöntés  gyöngyfűzés  cigánytánc, cigány dalok megismerése, megtanulása, fellépések Testi higiénés program:     

helyes kéz-, köröm-, arc-, láb- és hajápolás fogápolás napi fürdés, tisztálkodás, intim részek tisztántartása, különös tekintettel a serdülőkorra ruhaneműk tisztántartása, javítása élősködők irtása, környezet tisztántartása

Színterek, óraszámok A tantárgyi órák anyagába építve az interkulturális oktatási anyag jelenik meg, ezt kell elsajátítani mind a cigány, mind a nem cigány gyermekeknek. A választható órák terhére a cigány felzárkóztató oktatást heti 2 órában vezettük be, kivétel az első és második osztályok, ahol az egyéb felzárkóztató foglalkozások is ugyanazzal a tartalommal mennek, így itt csak heti 1 óra van. A tanórán kívüli foglalkozások keretében heti 2-2 órában szakköri jelleggel működik a kézműves és a kommunikáció szakkör. A tartalmak részletes kidolgozása évfolyamonként, az adott osztályok összetételének, fejlettségi szintjének megfelelően az év eleji képességfelmérések után történik Roma népismeret A Nemzeti Alaptanterv, így iskolánk is célul tűzte ki, hogy a cigány felzárkóztató oktatás során a roma diákok – nyilvánvalóan szociális hátrányából eredő – lemaradása csökkenjen. A cigány felzárkóztató oktatás tanórai része a cigány népismeret oktatása. Ezeken a tanórákon a cigány és a nemcigány gyermekek együtt ismerkednek meg a cigányság történetével, hagyományaival, kultúrájával, stb. Ebben az interkulturális oktatásban a gyermekek együtt tanulnak, így könnyebben oldódnak kölcsönös félelmeik, megszűnnek előítéleteik. Jelenleg két tankönyv áll a tanulók rendelkezésére, melyek a cigányság történetét, kultúráját hivatottak bemutatni: 

Menyhért Ildikó: Zöld az erdő… (Cigány népismereti olvasókönyv alsós

212

évfolyamok számára)  Ligeti György: Cigány népismereti tankönyv Alsó évfolyamok tananyaga:  Személyiségfejlesztés, önismeret: személyes adatok ismerete, család  A cigányság jelképei: cigányzászló, cigány Himnusz  Cigány népköltészet: népmesék, mondókák, találós kérdések, gyermekversek  Cigány népszokások: keresztelő, karácsony, hagyományos cigány ételek Felső évfolyamok tananyaga: Az 5-8. osztályok népismereti órái öt szakaszra bonthatók:     

A cigányság története: Indiából való elindulásuktól, egészen napjainkig A roma nyelv: A cigány nyelv rokonai, szókincse, nyelvjárásai, nyelvhasználati sajátosságok A roma népköltészet: mesék, eredetmondák, köszöntők, koledálás, balladák, lírai költemények, epikus művek Roma művészetek: népzene, népdalok, cigány képzőművészet, cigánytáncok, cigány népi hagyományok, szertartások, népszokások, ünnepnapok Életmód: hagyományos cigány mesterségek, vallás és hiedelmek, lakás- és egészségügyi viszonyok

2.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Minden évfolyamon tanév elején és tanév végén végezzük a méréseket. Ezek: Alsó tagozaton:  Testsúly- és magasság  Fekvőtámasz  Helyből távolugrás  Hasizom (30 mp/db)  Hátizom (30 mp/db)  Medicinlabda dobás hátra (1kg/cm)  Kislabdahajítás  60 m futás (mp)  400 m futás (perc)  Mini Cooper 6’ Felső tagozaton:          

Testsúly- és magasság Fekvőtámasz Helyből távolugrás Hasizom (30 mp/db) Hátizom (30 mp/db) Medicinlabda dobás hátra (2 kg/cm) Kislabdahajítás 60 m futás (mp) 400 m futás (perc) Mini Cooper 6’

2013/14-es tanévtől kezdve országos mérés, értékelés keretében gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról a tavasz folyamán.Ezt a korábbi években rendelkezésünkre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján végzünk.

213

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Iskolai egészségnevelési feladatok végrehajtása: Az egészség alapértékként való felfogása az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál is komplexfogalmat jelent. Az iskolai egészségfejlesztés feladatai közül a mindennapos testedzésre a kötelezőóraszámbanmegtalálható heti 3 illetve 5testnevelés tanóra, a napközis foglalkoztatás és a sportkörök működése ad lehetőséget. A testedzés jelentőségét fokozza, hogy a gyermekeknek a munkaerőpiacon – majdani munkavállalóként szükségük lesz fizikai erőnlétükre és állóképességükre. Ezt pedig csak rendszeres testneveléssel, testedzéssel érhetjük el.A test folyamatos fejlesztése és karbantartása feszültség levezetőés fegyelmezőhatású is.Az egészséges életmódra és egészséges táplálkozásra nevelés, a helyes szokások kialakítása, abetegségek megelőzése, a gyógykezelések, az egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, baleset-megelőzés témakörei minden tantárgy tanítása során meg kell, hogy jelenjenek. Minden pedagógiai helyzetet fel kell használni ezen ismeretek átadására.Az egészséges táplálkozásra nevelés szempontjait figyelembe véve szükséges az iskolai étkezéskínálatát irányítani, figyelembe véve a tanulók szociális hátrányait is. A környezeti nevelési program szerepe A környezeti nevelés célja az intézményes keretek között megtervezni és tudatos pedagógiai folyamatban kialakítani és elősegíteni az ember környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés a személyiségre komplex módon hat.A környezeti nevelés minden fogyatékos tanuló – a későbbi életvitel kialakítása érdekében – igenhangsúlyos. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják – úgy a természeti, mint atársadalmi környezet vonatkozásában –, hogy e nevelési terület is a helyes egyéni stratégiákkialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa.Már az iskoláztatás kezdetén mind az ép, mind az értelmi fogyatékos tanulók, rendelkeznekvalamiféle ismeretekkel környezetükről, érzelmekkel kapcsolódnak a világ dolgaihoz. A tanulókmegismeréséhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, milyen képeket hordoznak magukban arról avilágról, amelyben élnek. Milyen viselkedésbeli értékeket, attitűdöket alakítottak ki magukban, mi az, amire a környezettudatos magatartás kiépítésekor már mint alapra számíthatunk, ill. ilyentorzulások, rossz szokások rögzültek eddigi életük alatt. A tervezésnél ezeket figyelembe kellvennünk. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a környezeti nevelés jelenidejűsége igen fontos tényező. A személyes tapasztalás, cselekvés mindig a konkrét időés térrelációkra épül. A realitást a konkrétumot hozza be a nevelésbe. A jövő, amely jelenünktől függ - cselekedeteinktől, értékek megőrzésétől, a környezetszennyezés megállításától stb. - sokkal hamarabb, az érzelmek szűrőjén keresztül körvonalazódhat a tanulóban. A környezeti nevelésben a tanulás tág, teljes körűértelmezése fontos elem. Ez azt jelenti, hogynemcsak ismeretközlő, információs, tudományos, tényszerűanyagok megtanítása a cél, hanem aszerepek, magatartási módok megtanulása, életviteli stratégiák kialakítása és gyakoroltatása,attitűdformálás, érzelmi viszonyulások és értékek közvetítése is része a teljes folyamatnak. Azenyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében az utóbbiak bírnak kiemelt szereppel.A környezettudatos magatartás kialakításának elengedhetetlen feltétele az iskolai és otthoni,valamint távolabbi környezet megfeleltetése, vagy legalább közelítése a célkitűzésekhez. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fokozottabban szükséges a következetes és állandó mintaadás, a szokások szintjén is kialakított környezet- és természetvédelem. A fogyatékos tanulók és fiatalok nevelésében/oktatásában – éppen a teljesebb társadalmi szocializáció érdekében – szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének alkalmazása. Nem csak a természeti környezetünk problémái öltöttek aggasztó méreteket, hanem az emberi társadalmak is kedvezőtlen irányba „fejlődnek” (fogyasztási szokások, zaj és baleseti kockázatok, víz- és talajszennyezés, agresszió, tömegmanipuláció, népességfogyás/túlnépesedés stb.). A tanulók egészségi állapota, az iskola egészségügyi ellátottsága

214

Tanulóink közül a szűrővizsgálatra kötelezett korcsoportba tartozók minden tanévben részt vesznek az aktuális szűrővizsgálatokon.

Cselekvési terv – céljaink az egészségneveléshez Hosszú távú cél a környezet- és egészségtudatos állampolgárrá nevelés.  Ennek érdekében képessé kell tenni a diákokata környezetvédelem szükségességének felismerésére; az egészséges életvezetéshez szükséges ismeretek befogadására, és alkalmazására; saját, és környezetük helytelen viselkedésformáinak felismerésére és javítására.  Ki kell alakítani diákjainkban a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életmód iránti igényt; egészséges életmód beépülésnek igényét személyiségükbe. Olyan attitűd kialakítása a cél, mely a környezet tiszteletére tanít.  A célok eléréséhez a következő készségek kialakítása és fejlesztése szükséges: alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás, döntésképesség. Rövidtávú célok  Sajátos nevelési igényű tanulóink részére a meghatározott tanórai foglalkozásokon túl egészségügyi habilitációs, és rehabilitációs foglalkozások szervezése.  Egészséget támogató környezet teremtése az iskola keretein belül, a diákok maguk is szerepet kapnak az iskolai környezet kialakításában, és fenntartásában.  A diákokat alkalmassá tesszük fizikai, pszichés és szociális egészségükkel kapcsolatos tudásuk kiteljesítésére.  Elősegítése a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakításának.  Minden diákunk lehetőség szerint naponta ötször, és megfelelő minőségű táplálékot vegyen magához, ennek tudatosítása a szülők felé is.  A gyermekek által használt ebédlőben a helyes táplálkozási szokások, és feltételek biztosítása.  A dohányzó felnőttek részére külön helyiséget jelöltünk ki, célunk a dohányzás visszaszorítása a tantestületben is.  A balesetvédelemmel kapcsolatos előírások betartása és betartatása. Balesetvédelmi oktatások megtartása mind a dolgozók, mind a diákok számára.  A gyermekorvos és a védőnő által ellátandó szűrési feladatok figyelemmel kísérése.  Támogató kapcsolat kialakítása a tágabb szociális környezettel (szemészet, fogászat, szakorvosok, védőnők, családsegítő központ, stb.)  Szülők bevonása felvilágosító munkánkba, hogy a helyes attitűdök a családi szokásrendszerben is megerősítést nyerjenek, erősítve ily módon az iskolában elsajátítottakat.  Esetleges fejtetvesség esetén az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 73§-a, 153.§-a és a 18/1998. NM r. előírásait vesszük figyelembe.  A drogmegelőzés, és az alkoholfogyasztás problematikájának, életkornak, fejlettségnek megfelelő feldolgozása, a droghasználat, és a szeszes italok elutasításának kialakulása a kísérletezés igénye helyett.  Alternatívák felkínálása (sport, tehetséggondozás, szabadidős tevékenységek, stb.)  Pályázatok figyelése, és az azokon való részvétel tevékenységünk támogatására.  A témával kapcsolatos szakirodalom megszerzése, és elérhetővé tétele pedagógusok, és diákok számára egyaránt.  Játékos egészségfejlesztő testmozgás megszervezése. Egészségnevelési program részletes lebontása -Iskolánkban hagyománnyá kívánjuk tenni, hogy minden tanévben egy hetet az intenzív egészségneveléssel foglalkozunk. Projektoktatás módszerével valamennyi tantárgy bevonásával minden

215

tanulót életkoruknak megfelelően vonunk be a munkába. Szakmai segítségül a gyermekorvos és a védőnő munkájára számítunk. A szervezés és koordináció a természetismeretet tanító pedagógus feladata.  Egészségnevelési témakörök  VÉDŐOLTÁSOK JELENTŐSÉGE- fontos, hogy tanulóink megfelelő, pontos ismeretekkel rendelkezzenek a nekik járó védőoltásokról, és az általuk megelőzhető betegségekről. Fontos az együttműködés tudatosítása, és a felelőtlen magatartás következményeinek ismerete. Osztályfőnökök és természetismeretet tanítók elsődleges feladata e folyamat megismertetése.  HELYES FOGÁPOLÁS- Cél, hogy a fogaikkal kapcsolatos főbb ismeretek birtokába jussanak, ismerjék fogaik felépítését, sérülékenységük okait, legfontosabb fogbetegségeket, és megelőzésüket, a helyes fogápolás módját. Legyenek tisztában a fogorvos munkájával, annak jelentőségével, a fogorvosi rendelőben való viselkedés, ügyintézés módjával. Felelősök természetismeretet tanítók és az osztályfőnökök.  EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS- Legfontosabb elsajátítanivalók tanulóink számára: A tápcsatorna felépítése, működése; táplálkozás és emésztés folyamata, jelentősége; egészséges, életkornak megfelelő táplálék; az étel minősége, mennyisége; élelmiszereink tárolása, tartósítása; magyaros konyha jellemzői; konyhai eszközök, eljárások ismerete. Fontos, hogy az esetleges betegségeket időben észrevegye és a megfelelő segítséget is igénybe tudja venni.(Gyermekorvos, védőnők, szakorvosok, stb.) Főleg életvitel, biológia és egészségtan órákon, valamint osztályfőnöki órán folyik az elsajátítás, a gyakorlati alkalmazás pedig az iskolai étkeztetésen át minden területet átfednek. Felelősök a szaktanárok. Iskolánkban tankonyha is működik, itt szakszerű segítséggel megalapozhatják ismereteiket a téma kapcsán.  SZEMÉLYI HIGIÉNE KIALAKÍTÁSA- Az egyes szervrendszerek működésének, egészségének, betegségének tananyagszerű feldolgozása környezetismeret, biológia és egészségnevelés órákon történik. Fontos kiegészítést ad ehhez az osztályfőnöki órák tematikája, valamint az életvitel órák felépítése. Alsós korban cél, hogy az iskola helyiségeit (mosdó, WC, öltöző, ebédlő, stb.) megtanulja rendeltetésszerűen, hatékonyan használni felnőtt segítsége nélkül is. Nagy segítséget jelent e munkában pedagógiai asszisztenseink felelősségteljes tevékenysége. Fontos, hogy ezen tevékenységek beépüljenek személyiségükbe. Felelős minden dolgozónk.  SERDÜLŐKORI VÁLTOZÁSOK-CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS, SZEXUÁLIS ÉLETRE NEVELÉS A szaporodás szervrendszerének, felépítésének működésének pontos ismerete; bennük lezajló folyamatok helyes értelmezése; életkoruknak megfelelő szexuális felvilágosítás; korai párkapcsolat, szexualitás következményei; gyermekvállalás felelőssége, fogamzásgátlás módjai, felelőssége. Az összes szervrendszeren végbemenő változások helyes értelmezése, az esetleges problémák felismerése és a megfelelő segítség megtalálása. E témakör meglehetősen szerteágazó, az alapok megismerése egészségnevelés órán, és osztályfőnöki órákon történik, de minden pedagógusunk nyitott, a tanulók bárkihez fordulhatnak bizalommal, a megfelelő segítségnyújtás elérése a cél probléma esetén. Számítunk a gyermekorvos és a védőnők segítségére is. Gyermekeink nagy többsége hátrányos helyzetű, sajnos sokan a minél nagyobb számú család létrehozásában látják anyagi helyzetük jobbra fordulását, reméljük, hogy más családmodell bemutatásával szemléletváltást érhetünk el, s a gyermekvállalást nagyobb felelősségnek tekintik, mint ahogyan azt otthon látják. Nagyon fontos, hogy pontos ismeretekre tegyenek szert a SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ BETEGSÉGEK, AIDS és egyéb napjainkban nagyon aktuális problémákról. Felvilágosító előadások, és szűk körű bensőséges beszélgetések formájában látjuk ennek hatékony módját  KÁROS SZENVEDÉLYEK MEGELŐZÉSE Ismerjék meg a tanulók az egészségkárosító szokásokat (alkohol, dohányzás, kábítószer), váljék bennük belső igénnyé ezek meggyőződéses elutasítása. A légzési szervrendszerre és az idegrendszerre gyakorolt élettani hatást a tanulók egészségnevelés órán megtanulják, ezért a szaktanárok a felelősek. Fontos azonban, hogy valamennyi órán főleg osztályfőnöki órán szóba kerüljenek ezek a szenvedélyek. Módszereink között első helyen áll a pontos, szakszerű felvilágosítás (orvos, védőnő, pszichológus), nemcsak tanulóink, hanem szüleik számára is, mert sok esetben a családi környezet is felelős lehet a 216

probléma kialakulásáért. Személyes példamutatással igyekszünk jó befolyásolni a tanulóinkat. Rendkívül lényegesnek tartjuk, hogy a prevenció már alsó tagozatban megkezdődjék (osztályfőnöki órán, szituációs játékokkal, beszélgetésekkel), majd tudatosan folytatódjék felsőbb évfolyamokban, hogy a probléma jelentkezésekor már biztos értékrendje legyen a tanulónak, kevésbé tudja őt befolyásolni a kortárs csoport negatív irányba. Cél, hogy felmérő vizsgálatok, kérdőívek alapján felmerülő problémák kerüljenek megtárgyalásra. Felelős valamennyi pedagógus, koordinátor a természetismeretet tanító tanár.  LELKI EGÉSZSÉG VÉDELME-- Harmónia kialakítása a testi-lelki egészségben mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. Idegrendszer felépítésének, működésének megismerése. Pozitív énkép erősítése, hibáink belátása, segítség ezek javításában. Konfliktuskezelési módok, lelki bántalmak, sérelmek veszélyei, feldolgozásuk. Ismerjék meg a tanulók az egészségkárosító szokásokat (alkohol, dohányzás, kábítószer), váljék bennük belső igénnyé ezek meggyőződéses elutasítása. Vegyék észre a lakókörnyezet és közérzet összefüggéseit, az iskolában vegyék észre a támogató barátságos légkört, vegyenek részt annak kialakításában, fenntartásában (pl. tanteremdíszítés, iskolaszépítés stb). a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésének módjait. Alakuljon ki bennük környezettudatos életvezetés, felelősségtudat önmagáért, másokért, családjáért, környezetéért. Legyen meg bennük az emberi másságot elfogadó magatartás, segítőkészség az arra rászorulók irányában. Tudjon és merjen egyenrangú, értékes baráti kapcsolatokat létrehozni, és fenntartani. Alakuljon ki benne a tisztelet a saját és mások személyisége irányában, tudjon adni és kapni is. Tudja az életkorának megfelelő párkapcsolatokat kezelni, értékelni. Lelki egészségünk érdekében tanulóink közül soknak szüksége lenne szakszerű pszichológiai segítségre, esetleg komplex családterápiára, melyet kevesen kapnak meg. Ennek infrastrukturális okai is vannak, valamint társadalmilag sem elfogadott még az ilyen irányú segítség igénybevétele. Ezen tendencia reméljük a közeljövőben javulni fog. Az egészséget megcélzó anyagok szervesen beépülnek tantervünkbe, minden tantárgy maximálisan igyekszik kihasználni az adott tantárgy lehetőségeit, valamennyien kiemelt feladatunknak tekintjük az egészségnevelést. Az egészségnevelési tervünkben a következő szakmai fórumok munkájára számítunk: Kormányhivatal, Gyermekorvosok, Védőnők, Kollégium, Polgármesteri Hivatal, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Családsegítő Központ, Diákjaink étkezését lebonyolító konyhák, zakorvosok, Tisztiorvosi Szolgálat, sportegyesületek. 2.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók adottságai, képességei, tulajdonságai biológiai, pszichológiai és szociológiai szempontokból igen eltérőek. A hátrányos szociokulturális feltételek nehezítik az iskolai sikerességet. A szociálisan hátrányos gyermek nevelési-oktatási szükségleteinek kielégítése a megszokott pedagógiai eszközökkel nem biztosítható. Az eredmények eléréséhez a teljes pedagógiai folyamatban a hagyományoktól eltérő megközelítés és többletráfordítás szükséges. Tanulóink nagy százaléka szociálisan hátrányos helyzetű. Magas a munkanélküli szülők aránya, sok családban rendszeres jövedelem csak a családi pótlék és a segély. Ezek többségében többgyermekes családok. A társadalmi szinten felmerülő családi problémák itt hatványozottabban jelentkeznek. Iskolánkba kerülő gyermekek többsége (szociális és szociálpedagógiai megsegítés híján) a „természetes módon” beszerezhető tudások, normatudások és értéktudások abszolút értelemben vett deficitjével rendelkezik. Alapelvek: A képességeknek megfelelő teljesítéshez alapvetően fontos a gyermeknek a kiegyensúlyozott biztos iskolai háttér, a jó hangulat és közérzet. Ebből adódóan csak olyan kötöttségek szabályozzák és korlátozzák szabadságát, amelyek a tanítás-tanulási folyamatot, illetve a gyermek aktuális és jövőbeni társadalmi

217

integrációját szolgálják. Fontos a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása a nevelő-oktató munka minden területén. A tanítási órák és a tanításon kívüli foglakozások megszervezése ennek szellemében történik. A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenységek: - az intézményi étkezés biztosítása - napközis foglalkozáson a tanítás-tanulás folyamatán kívül szervezett szabadidős tevékenységek - szükség esetén kollégiumi elhelyezés - iskolai szakkörök, sportkörök - szervezett programok: sportversenyek, kirándulások, túrák - iskolai könyvtár - DÖK szabadidős tevékenységei - nyári tábor A tanulók esélyegyenlőségét segítő intézkedések: - A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés - A veszélyeztető tényezők feltárása. - Felvilágosító előadások szervezése, videofilmek vetítése az aktuális problémákkal kapcsolatban – dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, AIDS, serdülőkori problémák, bűnmegelőzés. - Pályázatokon való részvétel, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják - Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. - Pedagógusaink biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. - A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. - A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, és egyéb partnerekkel. - Segítség a segélyezéssel kapcsolatos ügyintézésben. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. 2.14 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

A tanulók jutalmazásának elvei: A jutalmazás különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen. A jutalmazás fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák pontos szabályozását a Házirend tartalmazza. 218

A jutalmazás A jutalmazást kiváltó A jutalmazás időpontja fokozatai magatartásforma Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tanulmányi teljesítményért

Osztályfőnöki Közösségi munkáért dicséret (szóban, írásban)

Igazgatói dicséret

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá illetve negyed-félháromnegyed évkor, év végén. A tanév folyamán, amikor érdemes lesz rá a tanuló.

Kimagasló A tanév folyamán, amikor tanulmányi munkáért, érdemes lesz rá a tanuló. kulturális, sport és egyéb rendezvényeken nyújtott teljesítményért Tantestületi Példamutató A tanév végén dicséret magatartás és kiváló tanulmányi eredményért Jutalomkönyv Kismagasló A tanév végén tanulmányi-, kulturális- és sporteredményért Oklevél Kitűnő tanulmányi és A tanév végén (igazgatói sporteredményért dicséret) A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A jutalmazást adományozó személy megnevezése Szaktanár

Osztályfőnök Szaktanár javaslata alapján Napközis nevelő javaslata alapján Osztályfőnök, szaktanárok javaslata alapján az igazgató

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület

Szaktanár, osztályfőnök, napközis nevelő

osztályfőnök, szaktanár

A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek:  Az értékelés segítő szándékú, előremutató, figyelembe veszi a gyerek egész személyiségének változását.  Az egyes érdemjegyeket az osztályfőnökök vezetésével az osztály közössége is javasolhatja  A javaslatnál figyelembe kell venni a tanuló folyamatos munkáját, az órák alatt és az óraközi szünetekben tanúsított viselkedését, társaihoz való viszonyát, a tanuló eddigi teljesítményéhez mért változásokat, cselekedetei ismert indítékait.  A félévi és év végi értékelés előkészítéseként havonta értékeli az osztályfőnök és az osztályközösség a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az osztályban tanító tanárok az ügyeletes nevelők figyelemmel kísérik az értékelést, észrevételeiket azonnal jelzik az osztályfőnököknek.  A tanuló ellenőrzője tükrözi az értékelést.  A félévi és a tanév végi minősítésekről a nevelőtestület dönt. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

219

A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékelik az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével, amelyet az értesítőbe bejegyez. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén értékelik az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével, amelyet az értesítőbe bejegyez. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. Lehetőség esetén ingyenes vagy támogatott erdei iskolai részvételt, tanulmányi kirándulást, táborozási lehetőséget kaphat az a tanuló, aki a tanév során:  méltóan képviselte iskolánkat tanulmányi, sport vagy kulturális eseményeken, versenyeken,  közösségi munkája és magatartása példamutató volt osztályában, csoportjában, osztályfőnök illetve csoportvezető javaslata alapján. Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a Házirend tartalmazza. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek nincsenek.

2.15 Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterve 2005-től hatályos többször módosított helyi tanterv – Általános iskola: Enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 1-8. évfolyam Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 1-8. évfolyam A pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók helyi tanterve 1-8. évfolyam 2013. szeptember 1-től hatályos tanterv – Általános iskola: Enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 1-4. évfolyam Enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 5-8. évfolyam Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 1-4. évfolyam Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 5-8. évfolyam A pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók helyi tanterve

Záradék A pedagógiai programot az intézmény tantestülete a 2014. augusztus 28.-án megtartott nevelő testületi értekezletén egyhangú igen szavazattal elfogadta.

Kiskunmajsa, 2014. augusztus 28. Balogné Nagy Zsuzsanna tagintézmény vezető

220