A KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2014

KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

Tartalomjegyzék 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 3 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

2.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................................................. 8 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.10.

3.

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE: .................................................................................................................................... 17 A TAGINTÉZMÉNY- VEZETŐ:.................................................................................................................................. 19 A VEZETÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RENDJE .......................................................................................... 20 A KIADMÁNYOZÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI ....................................................................................................... 22 A KIADMÁNYOZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ........................................................................................................... 22 A KÉPVISELET SZABÁLYAI .................................................................................................................................... 23 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ....................................................................................... 25

KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................................................................. 28 4.1. 4.2.

5.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGALAPOZÓ ALAPVETŐ KÖZSZOLGÁLATI FELADATOK ................................................ 8 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, FELTÉTELE, MÓDJA ............................................................................................. 8 AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATÁNAK RENDJE, SZABÁLYAI ............................................................................................ 9 KÍVÜLÁLLÓK BELÉPÉSE ÉS BENNTARTÓZKODÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN ....................................................................... 9 BALESET-MEGELŐZÉSEK SZABÁLYAI ..................................................................................................................... 10 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A BALESET-MEGELŐZÉSBEN, A BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN...... 10 AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁS RENDJE A TANULÓKRA ÉS AZ ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓAN .......... 11 ÜNNEPSÉGEK MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ..................................................................... 14 KÁRTÉRÍTÉSI ILLETÉKESSÉGEK ............................................................................................................................. 16 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS AZOK HOZZÁFÉRÉSE ............................... 16

A VEZETŐI MUNKA RENDJE ............................................................................................................................... 17 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

4.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA .................................................................. 3 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ......................................... 3 AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK.................................................................................................................. 4 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................................................................................. 6 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÁBRÁJA ....................................................................................................................... 7 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ..................................................................................................... 7

AZ ISKOLAI FELADATELLÁTÁSI HELYEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ........................................................ 28 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA ............................................................... 33

ELJÁRÁSRENDEK................................................................................................................................................... 35 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYI TEENDŐK ..................................................................... 35 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE ........................................................................................................................ 37 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ................... 37 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE .............................. 37 A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ....................................................................................................... 37 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE ......................................................................................................... 37 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI .................................................................................... 38 INTÉZMÉNY PANASZKEZELÉSI RENDJE AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE .................................................................... 39

A FOLYAMAT LEÍRÁSA ................................................................................................................................................. 39 I. SZINT ............................................................................................................................................................................. 39 II. SZINT ........................................................................................................................................................................... 39 III. SZINT .......................................................................................................................................................................... 39 6.

HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................ 39 6.1.

AZ IGAZGATÓ ÁLTAL ÁTADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ................................................................................... 39

1


6.2. 7.

A NEVELŐTESTÜLET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK..................... 40

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ................................................................................................................................. 41 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.

A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI JOGKÖRÉBE TARTOZÓ ESETEK ..................................................................... 41 A VÉLEMÉNYEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA......................................................................................... 41 VÉLEMÉNYEZÉSI HATÁRIDŐ .................................................................................................................................. 41 A VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA .............................................................................................................. 42 A SZÜLŐI SZERVEZET ÁLLÁSFOGLALÁSÁNAK NYILVÁNOSSÁGA .............................................................................. 42

8.

AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI .......................................... 42

9.

A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................................... 47

10.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................ 51

11.

A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ..................... 53

12.

GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁS TERÜLETEI: .............................................................................................. 60

13.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................................................................... 61

14.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: ................................................................................................................................. 89

15.

AZ SZMSZ MELLÉKLETEI................................................................................................................................ 91

15.1. 15.2.

1.SZ. MELLÉKLET: MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK .................................................................................................... 91 2. SZ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................................... 124

2


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendelet és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs rendelkezési jogról ész az információszabadságról  1999. évi LXII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  2013 (II.28.) EMMI-rendelet  20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  26/1997. (IX.3) NM-rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról 1.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodákban munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestület felülvizsgálta, 2014. január 27-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az igazgató jóváhagyásának időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól.

3


1.3. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény felépítése:



alapadatok Az intézmény neve: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény OM azonosító: 200993 Székhely intézmény: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény címe: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71. szám Tagintézmény: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Móra Ferenc EGYMI címe:6120 Kiskunmajsa, Csontos Károly u. 1-3 Telephely: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Iskolai utcai telephelye címe:6120 Kiskunmajsa, Iskola u. 17.



Jogszabályban meghatározott alapfeladata: 4




általános iskolai nevelés-oktatás



gyógypedagógiai nevelés-oktatás



fejlesztő nevelés – oktatás



egyes pedagógiai szakszolgálati feladat



egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat)



sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása nemzeti nevelés (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nev.-okt. nappali rendszerű alsó, -felső tagozat



fejlesztő nevelés - oktatás



egyéb köznevelési foglalkozás



iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

Az intézmény típusa: közoktatási intézmény Évfolyamok száma, típusa: 1-8. általános iskolai évfolyam (8 évfolyam) Az intézmény felvételi körzete: Kiskunmajsa város közigazgatási területe. Ellátandó alaptevékenységek: Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ címe: 1055 Budapest, Nádor u. 32. a) Az intézmény alaptevékenységébe intézményegység Szakf.sz.

8520111 8520211 8520121 8520221 8520142 8520242 8559111 85559141 9101211 9312041

tartozó

szakfeladatok

-

általános

iskola

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam), Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam), Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam). Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása(5-8. évfolyam) Általános iskolai felnőtt oktatás (1-4. évfolyam) Általános iskolai felnőtt oktatás (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Iskolai diáksport-tevékenység támogatása

5


b)

Tagintézmény:

Szakfeladat szám 852012 852013 852022 852023 855912 856011 856013

Szakfeladat Sajátos nevelési igényű ált.isk. tanulók nappali rendszerű okt. 1.-4. évf.(enyhe értelmi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista gyermekek ált.isk. okt, nev.) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű ált.isk-i nevelése oktatása 1.-4 évfolyam (roma kisebbségi oktatás) Sajátos nevelési igényű ált.isk. tanulók nappali rendszerű okt. 5.-8. évf.(enyhe értelmi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista gyermekek ált.isk. okt, nev.) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű ált.isk-i nevelése oktatása 5.-8 évfolyam (roma kisebbségi oktatás) Sajántos nevelési igényű tanulók napközi otthonos nevelése Utazó tanári szolgálat Fejlesztő nevelés-oktatás

Az intézmény egész napos, iskolaotthonos nevelést és oktatást biztosít a 11/1994.(VI.08.) MKM rendelet 39/C §-ában meghatározottak szerint az 1-4. évfolyamon. Az intézmény feladata iskolai könyvtár működtetése, továbbá külön megállapodásban foglaltak szerint élelmiszerárusító üzlet, iskolai büfé, üdítőautomata működéséhez szükséges helyiség biztosítása. Az intézmény ECDL vizsgák lebonyolításához külön megállapodásban foglaltak szerint helyiséget biztosít. Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok köre: 

2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről



20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.



32/2012. (X.8.) EMM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



229/ 2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a Nemzeti Köznevelési törvény végrehajtásáról



1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról

1.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény fenntartója és működtetője a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest Nádor u.32. A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény három helyszínen, Kiskunmajsa, Fő utca 69-71. sz alatti székhelyen és a Kiskunmajsa, Csontos Károly utca 1-3 tagintézményben, és a Kiskunmajsa, Iskola utca 17. sz. alatti telephelyen működik. Az intézmény szervezezti felépítése a vezetői feladatmegosztás rendje szerint: Az intézményt az intézményvezető (igazgató) irányítja, munkájában egy tagintézményvezető, és két intézményegységvezeztő-helyettesek segítik. Az intézményvezető a jogszabályban meghatározott kérdésekben kikéri a közalkalmazotti tanács, a diákönkormányzat, a szülői szervezet, az iskolaszék, az a kibővített vezetőség és a szakszervezet véleményét és együttműködik az intézménnyel munkakapcsolatban álló partnerintézményekkel. 6


Szervező és irányító feladatellátása során támaszkodik a szakmai munkaközösségek, az iskolai könyvtáros, a tankönyvfelelősök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a munkavédelmi felelős és az iskolatitkár munkájátra is. 1.5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÁBRÁJA Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

KIK Kiskunmajsai Tankerülete

Intézményvezető Intézményi tanács, Szülői Szervezet, Iskolaszék,Diákönkormányzat,

Közalkalmazotti Tanács Szakszervezeti Vezetőség

intézményegység-vezető Tagintézmény-vezető egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat) valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása; nemzetiségi nevelés (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelésoktatás); nappali rendszerű oktatás; alsó és felső tagozat fejlesztő nevelés-oktatás egyéb köznevelési foglalkozás iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

intézményegységvezető - helyettes

intézményegységvezető - helyettes

általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai alsó tagozat oktatás, felnőttoktatás – nappali sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés képességkibontakoztató felkészítés fejlesztő iskolai oktatás egyéb köznevelési foglalkozás sportcélú feladat iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

általános iskolai nevelés-oktatás felső tagozat, felnőttoktatás – nappali sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés képességkibontakoztató felkészítés fejlesztő iskolai oktatás iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

Városi György Sportcsarnok sportcélú feladat

1.6. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI A.

Az intézménygazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, amely egyben a működtetést is biztosítja egy központilag megállapított eljárásrend alapján. Az intézmény önálló költségvetéssel nem rendelkezik, önálló gazdálkodást nem folytat. A székhelyét és telephelyét képező épületek Kiskunmajsa Város Önkormányzatának tulajdonában vannak, aki a működtetéssel egyidejűleg a

7


Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyi tanterületének adta tartós használatba teljes eszközállományával és berendezési tárgyaival együtt. B.

Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

Az intézmény gazdálkodási feladatait a KIK Kiskunmajsai Tankerületi irodája látja el központilag meghatározott eljárásrendben megfogalmazottak szerint, igénybejelentés alapján.

2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 2.1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGALAPOZÓ ALAPVETŐ KÖZSZOLGÁLATI FELADATOK Az intézmény működését meghatározó alapvető közszolgálati feladat az általános iskolai nevelés-oktatás, amelynek jogszabályokban előírt teljesítését a pedagógiai program határozza meg. A nevelés-oktatás folyamatának helyszíne az iskola két épület tömbje, ezek helyiségei, a bennük lévő berendezési tárgyak és felszerelési eszközök, melyeknek igénybevételi rendjét az SZMSZ szabályozza. 2.2. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, FELTÉTELE, MÓDJA Általános iskolai intézményegység: Az iskola épülete szorgalmi időben /a technikai dolgozók munkarendjéhez igazodóan/ reggel 6 órától 19 óráig van nyitva. Az intézmény az iskolába érkezéstől, 7 óra 00 perctől a délutáni foglalkozások befejezéséig, legkésőbb 17 óra 00 percig biztosít nevelői felügyeletet a tanulók számára. Tanítási szünetekben az intézmény 8 óra 00 perctől 12 óráig tart nyitva. Az iskola szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján, a fenntartóval egyeztetve az igazgató adhat engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Egységes gyógypedagógiai módszertani tagintézmény: Az iskola épülete szorgalmi időben 6-18 óráig van nyitva. Az intézményben a tanulók felügyelete 7151630-ig biztosított nevelők által. 700-715-ig asszisztens által. A.

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

általános iskolai intézményegység: Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tanterv, valamint a tantárgyfelosztás alapján elkészített „A” és „B” heti, ciklusos órarend alapján történik a megfelelő végzettségű pedagógusok vezetésével az osztálytermekben, illetve a szaktantermekben. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási foglalkozások után, rendkívüli esetben – igazgatói engedéllyel, a diákönkormányzat véleményének birtokában – azok előtt (0. órában) szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben, 7 óra 45 perckor, 5 óra esetében 12 óra 30 perckor, 6 óra esetésben 13 óra 30 perckor érnek véget. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a nevelőtestület tagjai (pl. munkaközösség-vezetők, hospitálók) jogosultak. Minden egyéb céllal történő látgatásra az igazgató 8


adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre egyeztetett időpontban történhetnek, lehetőleg úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek hossza iskolánkban egységesen 15 perc a felső tagozatos osztályok testnevelés órákra történő vonulása miatt. A tanulók a telephelyek között felügyelettel közlekednek. A tanórák és a szünetek váltakozó rendjét az intézmény házirendje tartalmazza. Az óraközi szünetek rendjét beosztott napos nevelők felügyelik. tagintézmény: Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben történik. Első óra 745-kor kezdődik, 5. óra 1220, 6. óra 1310 –kor ér véget. Kötelező orvosi vizsgálatok az tagintézmény-vezető és a védőnő által egyeztetett időpontban történhet. 2.3. AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATÁNAK RENDJE, SZABÁLYAI Az iskolaépületet címertáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni, az épületre ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, a tisztaság és a rend megőrzéséért, az energiával, vízzel való takarékoskodásért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása a tanulók és nevelők számára egyaránt kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait elvinni csak az igazgató, tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktanterem használatához. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A szaktantermeknek, szertáraknak zárása az órát tartó pedagógus, tanítási órák után a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat és a gyermekközösség az iskola helyiségeit és berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után, a fenntartó tudtával szabadon használhatja. Az ügyeletet a nevelők heti, illetve éves beosztás alapján látják el. Az intézményben dolgozók az intézménybe érkezésükkor és munkájuk végeztével, az intézményből való távozáskor a jelenléti ívet naponta kötelesek vezetni. 2.4. KÍVÜLÁLLÓK BELÉPÉSE ÉS BENNTARTÓZKODÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN Általános iskolai intézményegység Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a székhelyintézményben portaszolgálat ellenőrzi. Az intézménnyel munkavállalói vagy tanulói jogviszonyban nem állók /kivéve a tanulók szüleit, a fenntartó képviselőit vagy hatósági személyeket/ vagyonbiztonsági okokból csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben, annak meghatározott helyiségeiben, és akikre ugyanúgy vonatkozik a tűz, a baleset-megelőzési és az egészségvédelmi szabályok betartása, mint az intézmény dolgozóira. 9


Tagintézmény: Az intézmény épületébe érkezők az iskolatitkári irodában kérhetnek felvilágosítást. 2.5. BALESET-MEGELŐZÉSEK SZABÁLYAI A tanuló az intézményben köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy az ne jelentsen balesetveszélyt sem maga, sem pedig társai számára. Ha balesetet észlel, köteles azt jelenteni a felügyeletével megbízott pedagógusnak vagy más felnőtt alkalmazottnak. A tanulónak az egyes balesetveszélyt rejtő tanórákon /kémia, fizika, technika, testnevelés/ kirándulásokon ismerni kell az adott foglalkozás jellegére vonatkozó balesetvédelmi előírásokat, amelyeket a szaktanárok kötelesek a tanév elején a tanulókkal ismertetni és ennek tényét aláírásukkal igazolni. Az intézmény területére csak jogszabályoknak, szabványoknak és egyéb kötelező előírásoknak megfelelő eszközök, taneszközök, gépek, berendezések, szerszámok vihetők be. Minden elektromos és egyéb eszköznek, berendezésnek, amit az intézmény vásárol, rendelkeznie kell magyar nyelvű leírással, használati utasítással, amelynek egy másolati példányát az intézmény titkárságán is el kell helyezni. A tanulók az intézmény számítógépeit, egyéb, a nevelő-oktató munkához használt audio-vizuális eszközöket, berendezéseket csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Valamennyi foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, az óraközi szünetekben és egyéb, tanórán kívüli iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus a felelős a tűz-, a baleset- és egészségvédelmi szabályok és előírások betartásáért és betartatásáért. 2.6. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A BALESET-MEGELŐZÉSBEN, A BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉS ÉRDEKÉBEN Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és a testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági /munkavédelmi/ szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint a naposi, ügyeleti beosztások ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév kezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, a tanulók kötelességeit a balestek megelőzésével kapcsolatban.  Osztálykirándulások, túrák előtt.  Közhasznú munkavégzés előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 10


Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. 2.7. AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁS RENDJE A TANULÓKRA ÉS AZ ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓAN A. A tanulók az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait csak pedagógus felügyeletével használhatják. A tanulóknak legalább 10 perccel az első tanítási óra kezdete előtt meg kell érkezni az iskolába, hogy a tanórára zavartalanul elő tudjon készülni. Az általános iskolai intézményegységben A 45 perces tanórák 7 óra 45 perctől 13 óra 30 percig tartanak 15 perces óraközi szünetekkel. Tagintézményben: A tanítási órák 745-1310-ig tartanak. A tanulók tanítási idő alatt a tanórákon, az óraközi szünetekben az időjárás függvényében a folyosón, aulában vagy udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét csak csoportosan / testnevelés órára, egyéb foglalkozásra, vagy orvosi vizsgálatra/, felnőtt kíséretében hagyhatják el, egyénileg indokolt esetben az osztályfőnök vagy szaktanár kilépő kártyájával távozhatnak meghatározott céllal és időre. B.

Az alkalmazottak munkarendje 2.7.B.1. A vezetők munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül az egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia szorgalmi időben, amikor tanítási órák vagy délutáni, tanórán kívüli foglalkozások vannak. Szorgalmi időn kívül az intézmény szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben látják el munkájukat. Tagintézmény-vezető: Munkanapokon: 730 órától – 1300 óráig - rendkívüli esetben vagy nem az iskolában történő feladatvégzés kivételével- a tagintézmény - vezető az intézményben tartózkodik. Hétfőtől – péntekig 1300 - 16 óráig, 3 napon a tagintézmény – vezető (kedd, szerda, csütörtök), 2 napon (hétfő, péntek) ügyeletes vezetői feladattal megbízott munkatárs tartózkodik az intézményben. Aktuális havi bontásban a hirdető táblán található. Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel. Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodás jogkörbe tartozó ügyek kivételével – az általa, munkaköri leírásban megbízott igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés történik, figyelemmel a helyettesítés munkajogi szabályaira is. Tartós távollétnek minősül legalább két hetes időtartamú folyamatos távollét. Az igazgatóhelyetteseket távollétük esetén helyettes társuk helyettesíti. Rendkívüli esetben a tantestület más tagja is megbízható az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek helyettesítésével, eseti írásbeli megbízás alapján. 2.7.2.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti munkaidőkeretben végzik munkájukat. Az új törvény egységben szemléli a pedagógus munkaidejét, ezért a 40 órás teljes heti munkaidőt három részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. Kötött munkaidő: Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, és ennek 11


letöltését a pedagógus napi munkaidő elszámolással bizonyítja. A kötött munkaidő minden pedagógusnak a munkaköri leírásban és mellékletét képező munkaidő beosztásban van meghatározva. A fennmaradó 20% felett - optimális esetben - szabadon rendelkezhet a pedagógus. Az intézményvezető a munkaidőre, annak változására vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv és a havi programok kifüggesztése útján határozza meg. 2.7.2.3.

A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok kötött munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve oktatómunkával vagy a tanulókkal a szakfeladatuknak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje három részre oszlik:  kötött munkaidő: 32 óra ( a teljes munkaidő 80°%) a) a tanítási órákkal lekötött feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.  kötetlen munkaidő: 8 óra ( a teljes munkaidő 20%) 

A kötött munkaidőben ellátott feladatok a. tanítási órák b. a munkaidő többi részében ellátott feladatok  A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében o foglalkozások, tanítási órák előkészítése, o a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, o az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, o a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, o előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, o a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, o a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, o eseti helyettesítés, o a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, o az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, o a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, o osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, o pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, o a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o munkaközösség-vezetés, o az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, o környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, o iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, o hangszerkarbantartás megszervezése, o különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint o a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. 12




Egyéb amely o o o o o o o o o o o

foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás,

szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, o tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet

A pedagógusok szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, az egyéni kötött munkaidő beosztása, és a munkaidő elszámolás, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája szabályozza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A nevelői kéréseket az igazgató rangsorolja és lehetőség szerint figyelembe veszi. 2.7.2.4. A pedagógusok munkaidejével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató által átruházott jogkörüknél fogva az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményi órarend függvényében. A napi konkrét munkabeosztások összeállításánál az intézmény zavartalan működését, feladatellátását kell elsősorban figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel előtt - tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztásakor- a munkahelyén (iskolán kívüli program esetén annak helyszínén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott tanítási napon 7 óra 00 percig köteles jelezni az intézményvezető-helyettesnek, hogy helyettesítéséről intézkedni lehessen. Az egy hetet várhatóan meghaladó hiányzásának kezdetekor a pedagógus köteles a tanmeneteit az igazgatóhelyettesnek eljuttatni, hogy a helyettesítő nevelő biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli (és előre látható) esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb tanítási óra (vagy foglalkozás) elhagyására, vagy tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák elcserélését az igazgatóság engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében nevelői hiányzás esetén - lehetőség szerint – (szakszerű) helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet előrehaladni. A pedagógus számára – a kötelező óraszámon felüli – feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a helyettesei által. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak előrehaladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, ezen felül tájékoztassa őket előre haladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. Tagintézmény: A pedagógus távolmaradását a tagintézmény-vezetőnek kell jelezni. 13


2.7.2.5.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a kötött munkaidő elszámolás, a havi programok, illetve egyéb projektek feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. 2.7.2.6.

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával, az intézmény zavartalan működésének szem előtt tartásával az igazgató tagintézmény-vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgatóhelyettesek véleményének kikérésével készíti el. A napi munkaidő megváltoztatása az igazgató vagy helyettese, tagintézmény-vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

C. Munkaköri leírás minták Általános iskolai intézményegység: Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazását követő napokban megkap, és átvételét aláírásával igazolja. Az intézmény dolgozóinak munkaköri leírás mintáit az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Tagintézmény: A tagintézmény-vezető minden dolgozónak egyénre szabott munkaköri leírást készített, amit a tagintézményben tárolnak. 2.8. ÜNNEPSÉGEK MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A.

Iskolai hagyományok, ünnepélyek és megemlékezések rendje

Az iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket az éves munkaterv és a havi feladatterv esemény naptára alapján rendezzük meg. B.

C.

Ünnepélyek:  tanévnyitó ünnepély  október 23-i ünnepély /iskolai és/vagy városi szintű/  kommunizmus áldozatairól megemlékezés iskolai,és/ vagy történelem órán  március 15-i ünnepély /iskolai és/vagy városi szintű/  ballagás  tanévzáró ünnepély Megemlékezések: általános iskolai intézményegység  október 1 .:Zenei világnap  október 6. Aradi vértanúk napja  január 21. Magyar Kultúra napja  április 11. Magyar költészet napja  május első vasárnapja: anyák napja  május utolsó vasárnapja: gyermeknap  június első vasárnapja: pedagógusnap 14


D.

 június 4. Nemzeti Összetartozás Napja tagintézmény  október 6. Aradi vértanúk napja (o.f, tört. óra)  május első vasárnapja: anyák napja  május utolsó vasárnapja: gyermeknap  június első vasárnapja: pedagógusnap  június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Rendezvények, iskolai hagyományok

általános iskolai intézményegység: A névadóra tervezett jelképeket, a jelvényt és a nyakkendőt az iskolai ünnepélyeken viseljük, ezek a tanévnyitó, és a tanévzáró ünnepély és a 8. osztályosok búcsúztatása. A tanévnyitón kerül sor az elsősök fogadására és ünnepélyes avatására. Ünnepélyeinken az iskolazászló is jelen van, amely fanfár hangjára érkezik és távozik az ünnepségről. Tanulmányi, kulturális és sportversenyeket szervezünk, tehetséges tanulóinkat versenyeken indítjuk. A Mikulást az anyák napját, osztály szinten a karácsonyt, farsangot és a gyermeknapot iskolai szinten rendezzük meg. Testvériskolai kapcsolatokat ápolunk a vajdasági Bácskatopolya Csáki Lajos Általános Iskolájával, de nyitottak vagyunk további kapcsolatokra is. A munkahelyi kollektíva erősítése érdekében önköltséges tanulmányutakat szervezünk az intézmény pedagógus és nem pedagógus dolgozói számára. Az intézményi rendezvényeket elektronikusan rögzítjük, megteremtve ezzel az archiválás lehetőségét. tagintézmény: A tanévnyitó ünnepségünket az első tanítási napon ¾ 8-kor tartjuk. Komplex tanulmányi versenyen, kispályás labdarúgás és asztalitenisz versenyeken indítjuk tanítványainkat. Részt veszünk és felkészítjük, tanítványainkat a gyógypedagógiai intézményeknek szervezett KI Mit Tud?-on, Felfénylő szavak szavalóversenyen. Roma kulturális fesztiválon is részt veszünk a minden kori kiírásnak megfelelően. Mikulás meglátogatja az osztályokat, majd 16 óráig tartó táncos délutánnal zárjuk a napot. Karácsonyt, farsangot, gyermeknapot iskolai szinten ünnepeljük, s rendezzük. E.

Az iskola névadójának tiszteletére szervezett programok, rendezvények

általános iskolai intézményegység Az iskola névadójának, Arany Jánosnak az emlékét az osztálytermek folyosók díszítése során az ehhez szükséges képek és idéztek kiválasztásával is őrizzük és erősítjük. Születése napját műsorral, vetélkedővel, sportrendezvénnyel tesszük emlékezetessé, halála évfordulóján koszorút helyezünk el szobránál. Széchenyi iskolai telephelyünkön is megemlékezünk a névadó születése napjáról és halála évfordulójáról. tagintézmény: „Móra-napi” megemlékezést májusban tartunk, az emléktáblánál koszorút helyez el a diákönkormányzat. Az ünnepséget megelőzően „Móra” totót töltenek ki a tanulók, kiállításra kerülnek a „Móra „illusztrációk. „Gyermekeinkért” elismerést kap 3 pedagógus, 1 egyéb munkakörben dolgozó kollega. 1 tanulónk „Móra-óra” tárgyjutalomban részesül. 15


F.

A tanulók részvétele az ünnepségeken

általános iskolai intézményegység A tanévnyitón, tanévzárón és a ballagáson a résztvevők fehér blúzban vagy ingben, sötét aljban vagy nadrágban, az iskola emblémájával hímzett nyakkendőben kötelesek részt venni. A többi ünnepi- és megemlékező műsorban a szereplők ünneplőben az iskola jelképeit viselve szerepelnek. A nézőként résztvevő tanulók fegyelmezetten, a műsorra figyelve kötelesek viselkedni. Az iskola által szabad téren szervezett városi ünnepségen az iskola tanulóifjúsága részt vesz, a színházteremben szervezett ünnepségeken csak képviselteti magát az intézmény. tagintézmény: Ünnepségeinken a szereplők sötét nadrág,-szoknya, fehér felsőben vesznek részt. 2.9. KÁRTÉRÍTÉSI ILLETÉKESSÉGEK Ha a tanuló az intézmény berendezésében, felszerelésében, a szemléltető eszközökben, vagy tanulótársa tulajdonában kárt okoz, az okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a károkozás a tanuló gondatlanságából következik be, a tanuló kártérítési felelőssége korlátozott, melynek mértékéről vizsgálat után az igazgató dönt. Ha a károkozás szándékosnak minősül, a tanuló az okozott kár 100 %-át köteles megtéríteni. A vizsgálat tényiről és a döntésről a tanuló szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola pert indíthat. Az iskolai könyvtár tulajdonát képező tartós tankönyvekben okozott kár, rongálás vagy a könyv elvesztése esetén a könyvtári SZMSZ előírásai a mérvadók. 2.10. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS AZOK HOZZÁFÉRÉSE A.

Az intézményi működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  szakmai alapdokumentum  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program  a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  az intézmény éves munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal)  egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használati rendje) B.

A szakmai alapdokumentum

A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. C.

A pedagógiai program 16


Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a nemzeti köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az iskolában folyó nevelés és oktatás célját a Knt. 26. § (1) bekezdésében foglaltak alapján  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámát, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybe vétele biztosításának kötelezettségét felmenő jelleggel  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számon kérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  A közösségfejlesztéssel, az iskolai élet szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat.  A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait.  A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét.  Az intézményi folyamatban a tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendjét.  A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvénessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodákban, továbbá olvasható az intézmény honlapján. D.

Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok alapján, az intézmény pedagógiai programjából kiindulva tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, melynek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az intézményi informatikai hálózaton a nevelőtestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. E.

Az intézményi dokumentumok hozzáférése, nyilvánossága

az intézmény alapdokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő számára megtekinthetők. Megtalálhatók az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodákban, elolvashatók az iskola honlapján: www.aranykkmajsa.sulinet.hu

3. A VEZETŐI MUNKA RENDJE 3.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE: Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a köznevelés ágazati törvénye és munkáltatója határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: 17


 

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítés, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a meghatározott munkáltatói jogkörgyakorlás,  a köznevelési intézmény képviselete és együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákok képviselőjével,  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése. Az intézményvezető feladat- és hatásköre  a közalkalmazott tanáccsal iskolaszékkel, a szülői szervezettel, a fenntartóval, a partnerszervezetekkel történő együttműködés,  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület jogkörébe tatozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákönkormányzattal való együttműködés  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,  a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,  az intézmény országos pedagógiai –szakmai ellenőrzésében, való részvétel,  az állami, nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megnevezése.  szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését,  döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésénél, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe,  előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,  jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot és a házirendet,  kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához szükséges intézkedések meglétét,  gyakorolja a ráruházott munkáltatói valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett,  tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről,  teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást,  szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. A közoktatási intézmény vezetője – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,  takarékos gazdálkodásáért,  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.  a pedagógusi munkáért,  az intézmény belsőellenőrzési rendszerének működtetésért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, 18


  

a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja.

3.2. A TAGINTÉZMÉNY- VEZETŐ: A tagintézmény - vezető feladatait az NKt. határozza meg. Általános irányító munka:  A tagintézmény - vezető rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt és a Tankerületet a tagintézmény munkájáról, problémáiról, s kérheti az iskolai feladatok megoldásához a szükséges segítséget, támogatást.  A tagintézmény – vezető gondoskodik a jogszabályok, felsőbb szervek iskolára vonatkozó végrehajtásáról.  A tagintézmény – vezető kapcsolatot tart a tagintézmény szellemi, anyagi patronálása érdekében különböző iskolán kívüli szervezetekkel.  A tagintézmény – vezető készíti elő előzetesen a nevelők továbbképzését, szükséghez mérten különféle szakmai konferenciákon való részvételt biztosítja. Pedagógiai irányító munka:  A tagintézmény – vezető tervezi, szervezi, koordinálja, ellenőrzi a tagintézményben folyó oktatónevelő munkát.  A tagintézmény – vezető a tagintézményi vezetőség vezetője és pedagógiai irányítója.  A tagintézmény – vezető gondoskodik a nevelő-oktató munka állandó fejlesztéséről.  A tagintézmény – vezető elkészíti a tagintézmény munkatervét, órarendjét a munkaközösség vezető(k) bevonásával kialakítja a nevelési programot.  A tagintézmény – vezető elkészíti a tantárgyfelosztást, amit jóváhagyás céljából megküld az intézményvezetőnek és tankerületi igazgatónak.  A tagintézmény – vezető elkészíti az október 01-i tagintézményi statisztikát.  A tagintézmény – vezető jóváhagyja a pedagógusok tanmenetét, szakköri munkatervét, az ISK versenyprogramját.  A tagintézmény – vezető ellenőrzi a tanítási órákat, az órán kívüli foglalkozásokat, a tantestület oktató-nevelő munkáját.  A tagintézmény – vezető értékeli a pedagógusok oktató-nevelő munkáját.  A tagintézmény – vezető vezeti a tagintézményi tanévnyitó és tanévzáró értekezletet, és az összevont szülői értekezletet. A tagintézmény – vezető hatásköre:  A tagintézmény – vezető elkészíti a tanulócsoportok kialakítását, beosztását. Szükség esetén egyeztet az intézményvezetővel.  A tagintézmény – vezető gondoskodik a tankötelesek beiskolázásáról.  A tagintézmény – vezető engedélyezi a bizonyítványok másodlatának és az iskolalátogatási bizonyítványok kiadását.  A tagintézmény – vezető szakértői vélemény figyelembe vételével jogosult tanulókat felmenteni egyes tantárgyak tanulása alól részlegesen vagy teljesen.  A tagintézmény – vezető gondoskodik a tagintézményben el nem látható tanulók megfelelő intézménybe történő (át)elhelyezéséről. 19


Az önálló ügyvitellel rendelkező tagintézmény vezetőjének delegált jogkörei:  Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve, a Nemzeti Köznevelési Törvény, azok végrehajtási rendeletei, munkaügyi szabályok és az intézményvezető a hatáskörébe utalnak.  A tagintézmény – vezető az iskola vezetőségének és érdekképviseleti szervének előzetes véleményének meghallgatása után dicséretre és jutalomra tesz javaslatot.  A tagintézmény – vezető a felkérés mértékében közreműködik a pedagógusok minősítési eljárásában.  A tagintézmény – vezető az intézményvezetővel való előzetes egyeztetés után engedélyezheti az iskola dolgozóinak esetenkénti mellékfoglalkozását. (megbízásait)  A tagintézmény – vezető szükség esetén- él fegyelmi javaslatételi jogkörével (szóbeli, írásbeli, figyelmeztetés, fegyelmi eljárás indítása).  A tagintézmény – vezető irányítja és ellenőrzi a tagintézmény tanügy - igazgatási és ügyviteli menetét.  A tagintézmény – vezető felelős a tagintézményi Törzskönyv és tanuló nyilvántartó vezetéséért.  A tagintézmény – vezető felelős a tagintézményhez tartozó tanulók és pedagógusok vonatkozásában a KIR felület naprakész karbantartásáért.  Tagintézmény – vezető felelős, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul.  A tagintézmény – vezető felelős a tagintézményhez tartozó pedagógusok munkaidejének jogszabály szerinti elrendelése, munkaidő nyilvántartás vezetése és igazolása. A tagintézményhez tartozó nem pedagógusok munkaidejének beosztása és az elvégzett munka igazolása. A tagintézmény – vezető intézménnyel kapcsolatos fenntartási teendői:     

Az tagintézmény – vezető javaslatot tesz és adatot szolgáltat a fenntartó részére költségvetési tervező munkához. A tagintézmény – vezető együttműködik a Tankerülettel az iskola épületeinek felújításában, karbantartásában. A tagintézmény – vezető naponta elvégzi a postabontást, és kijelöli az ügyintézőt. A tagintézmény – vezető az iskolai hirdetmények és közlemények felelős szerkesztője és jóváhagyója. A tagintézmény – vezető jogosult a fenti feladatokat – a személyes felelősség megtartása mellett – más ( általa megbízott ) munkatársra átruházni, azokat végrehajtani.

3.3. A VEZETÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RENDJE

Az intézmény-vezető feladatait közvetlen munkatársai: a tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. Az operatív és az azonnali vezetői döntést igénylő feladatokat a tagintézményben a tagintézmény-vezető, az ált. iskolai intézményegységben az igazgatóhelyettesek látják el. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre 20


Az intézményegység-vezető helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az igazgatóval egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményegység-vezető helyettes hatáskörébe tartozik, akit tájékoztatnak a megtett intézkedésről. Az intézmény magasabb vezető-beosztottai az igazgatónak tartoznak felelősséggel, beszámolási kötelezettségük kiterjed az általuk vezetett szervezeti egység(ek) működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére. A.

Az iskolavezetőség (iskolavezetés)

Az iskolavezetőség tagjai:  igazgató, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető helyettesek  Az iskolavezetőség az intézmény szervezeti egységeinek munkáját irányító operatív vezetői testülete, amely a feladatok függvényében tartja munkamegbeszéléseit. Koordinálja és megszervezi az iskolai munkaterv alapján összegállított havi feladat- és munkatervben foglaltak teljesítését , irányítja a szakmai munkaközösségek tevékenységét az egyes szervezeti egységek tevékenységét összehangolva. B.

Kibővített iskolavezetőség

A kibővített iskolavezetőség tagjai:      

igazgató tagintézmény-vezető intézményegység-vezető helyettesek diákönkormányzatot segítő pedagógus közalkalmazotti tanács elnöke felkért munkaközösség-vezetők, szakszervezeti vezető

A kibővített iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet végez meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az iskola kibővített vezetősége havonta, illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az igazgató hívja össze. Az iskola kibővített vezetőségi ülésein tanácskozási joggal, meghívottként részt vehetnek az iskola más alkalmazottai is. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és helyettesei minden ügyben, az iskolatitkár és a gazdasági ügyintézők a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. C.

A vezetők közötti munkamegosztás

Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre. Az intézményvezető által átadható feladat- és hatáskörök: Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadhatja az alábbiakat helyetteseinek: 21


       

a tanulók felvételi ügyeiben való döntést a tantárgyfelosztás tervezetének elkészítését az órarend készítésével kapcsolatos feladatokat a választott tantárgyak meghirdetésének jogát a nevelők munkabeosztásának, helyettesítésének megszervezését túlmunkájuk elszámolását a technikai alkalmazottak közvetlen irányítását, szabadságolásuk rendjének megállapítását kiadmányozási jogköréből a tanulókat, szülőket érintő ügyekhez kapcsolódó hivatalos értesítéseket

3.4. A KIADMÁNYOZÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI / A KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről 2/2013. (1.15) utasítása alapján / Az intézményvezető a számára meghatározottak szerint kiadmányozza:     

 

a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést, a KIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, a közbenső intézkedéseket, a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő, továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a tankerület személyi állományából írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett az alábbiak szerint gyakorolja:  

személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint, pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100 % százalékos támogatási intenzitású projektek esetében,

Az egységes hivatali működés megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető:  

a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében és tankerület munkatársaival,

3.5. A KIADMÁNYOZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 22


Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorolja az igazgató által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:         

az intézmény adati (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje az irat aláírójának neve, beosztása A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma

A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét „s.k” toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon „A kiadmány hiteles”záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 3.6. A KÉPVISELET SZABÁLYAI A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az igazgató a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában - amennyiben az ügy azonnali intézkedést igényel – nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak. A.     

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben, az intézmény képviselet személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben  települési önkormányzatokkal való ügyintézés során,  állami szervek, hatóságok és bíróság előtt,  az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, 23


 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során  a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal,  más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézményé fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel,  az intézmény belső és külső partnereivel,  az intézmény székhelye szerinti egyházakkal,  munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére, kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. B.

Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

általános iskolai intézményegységben: Távollétében a felső, illetve az alsó tagozatos intézményegység-vezető helyettes helyettesítheti. Az intézményegység-vezető helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – a saját munkaköri leírásukban meghatározottak mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan okok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére egy tapasztalt munkaközösség vezetőt kell megbízni. A megbízás tényét a többi pedagógus tudomására is kell hozni. Feladata kiterjed az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben:  Telefon vagy személyes megkeresés esetén a témával kapcsolatosan rendelkezésre álló információk és egyéb lehetőségek függvényében intézkedéseket foganatosít. Amennyiben lehetőségeinek függvényében nem került sor intézkedésre a dolog jellegétől és sürgősségétől függően tájékoztatja a intézmény vezetőjét telefonon vagy személyesen. 

Baleset, tűz vagy bármilyen rendkívüli esemény esetén a szükséges és tőle elvárható intézkedéseket haladéktalanul meg kell, hogy kezdje. (orvos, rendőr, mentők, önkéntes vagy önkormányzati tűzoltóság értesítése) Érintettek telefonszámai a tanári szobában és a titkárságon kerültek kifüggesztésre.



A 14 óra után megtartott órák és foglalkozások előtti közvetlen felkészülés, órák közötti szünetekben és a foglalkozások után a felügyeletet ellátása a foglalkozáson érintett tanulók esetében a foglakozást vezető feladata oly mértékben, hogy nevezett tanulók magatartásukkal ne zavarják az intézmény munkáját a maguk és társaik testi épségét és az iskola berendezési tárgyait ne veszélyeztessék.

24




Azon tanulók eligazítása és rendreutasítása, akik az iskolában hivatalos elfoglaltság nélkül indokolatlanul tartózkodnak.

tagintézményben: A tagintézmény - vezető helyettesítését a munkaközösség vezető végzi, aki az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben, napi operatív ügyek intézésén kívül ellátja mindazokat a halaszthatatlan feladatokat, amelyeket a tartós távollétre vonatkozó szabályozás nem korlátoz. Helyettesítési rend tartós távollét esetén: Az intézményvezető, intézményegységvezető-helyettes tagintézmény vezető tartós távolléte legalább 10 munkanap. A intézményvezető, intézményegységvezető-helyettes, tagintézmény - vezető tartós távolléte esetén a helyettesítésével megbízott a következőkben felsorolt feladat és hatásköröket nem gyakorolhatja:   

Kinevezés, kinevezés módosítás kezdeményezése Közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének kezdeményezése Fegyelmi eljárás kezdeményezése

A fent felsoroltakon kívül eső ügyekben a megbízott helyettesítő köteles a jogszabályokban és egyéb szabályzatokban leírtak szerint eljárni. Amennyiben lehetséges, bizonyítható módon köteles egyeztetést kezdeményezni a helyettesített vezetővel. 3.7. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A.

A belső ellenőrzés célja

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendszere átfogja az iskola nevelő-oktató munka egészét. Célja, hogy biztosítsa a hibák időben történő feltárását, mutasson rá a hiányosságok pótlására, erősítse meg a helyes gyakorlatot, s járuljon hozzá a jó módszerek népszerűsítéséhez, fokozva ezzel a munka hatékonyságát. B.

A belső ellenőrzés szervezése

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Az ellenőrzéseket, méréseket az ellenőrzést végzők ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján azzal, hogy előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenőrzésre. C.

A belső ellenőrzés általános követelményei

Az intézmény belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények azt szolgálják, hogy az ellenőrzés segítse a nevelés-oktatás minél eredményesebb megvalósítását. Ennek érdekében az ellenőrzéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy az:   

segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását: legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze, támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket., tévedéseket, hibákat, hiányosságokat, 25


 

segítse a vezetői utasítások végrehajtását, járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. D. Az ellenőrzést végzők köre

A belső ellenőrzést a következő személyek végzik: - igazgató - tagintézmény-vezető - intézményegység-vezető helyettesek - munkaközösség-vezetők - osztályfőnökök saját szaktárgyaik területén, illetve osztályukon belül, Az ellenőrzést végzőknek saját felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgató felé. E.   

      

A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató (tagintézmény-vezető) készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató (tagintézmény-vezető) dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - szaktanácsadói, szakértői vélemény - mérések, értékelések Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. F.

    

A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

Az ellenőrzés formái

Óraellenőrzés Egyéb foglalkozások ellenőrzése Beszámoltatás Eredményvizsgálatok, felmérések, értékelések Helyszíni ellenőrzések

G.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eljárásrendje

Az ellenőrzés végző vezető igazgató , tagintézményvezető

Kit ellenőriz? munkaközösségvezető

A vezetői ellenőrzés operatív megbeszélések, vezetői értekezletek,

Az ellenőrzés szempontjai szervezeti formája - a nevelőtestület munkatervében foglaltak teljesítése, 26

Visszacsatolás a munkaközösség által elért eredmények, a jövőbeni feladatok


írásbeli beszámoló munkaközösség munkájáról, a munkaközösség feladatainak végrehajtásáról, interjú

igazgató nevelők, tagintézménypedagóguvezető sok igazgatóhelyettes, munkaközösségvezető

H.

óralátogatás, megbeszélés, munkaértekezlet, adminisztráció

- a munkaközösség munka és feladattervében kitűzött feladatok megvalósításának mérhető eredményei, - a határidők betartása - a feladatok végrehajtásáért felelős személyek munkavégzése, munkájuk koordinálása és segítése - pedagógus munkaköri leírásban foglaltak teljesítése - az óra illetve a foglalkozás pontos, a tantervnek, illetve a foglalkozási tervnek megfelelő, pedagógiailag és didaktikailag szakszerű megtartása, -a pedagógus felkészültsége, - az órafelépítés és óraszervezés tudatossága és megvalósítása, - a tanítási óra illetve foglalkozás szellemiségének és nevelő-oktató funkciójának érvényesülése, - a házirend előírásainak a tanórán való érvényesülése illetve betartása

kijelölése és végrehajtásuk: „ennyiben lett sikeresebb a végrehajtás?” a munkaközösség tagjainak visszajelzése

a feladatok végzésének eredményességek a tananyag hatékony megtanítása, tanítandó tudásanyag alkalmazható tudássá alakítása melynek sikeressége a tanulók elért eredményeiben a tanulmányi versenyeken bizonyított tudásszintjében mérhető fel, a pedagógus nevelőoktató tevékenységének mérhető eredményessége

A pedagógus egyéb feladatainak ellenőrzése

Tanítók, tanárok:  az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való részvétel,  a tanulók részére szervezett programokon való részvétel, illetve azok lebonyolításában történő közreműködés,  a szabadidős tevékenységek szervezésében való részvétel,  a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban való részvétel, Munkaközösség-vezetők:     

az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában valló koordinációs munkavégzés, a változatos programokat biztosító munkaközösségi munkatervek összeállítása (egyéni javaslatok figyelembe vételével), bemutató órák, szülői bemutatók szervezése, szakmai konzultációk, tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolításukban való részvétel, folyamatos kapcsolattartás biztosítása az iskolavezetés és a munkaközösségi tagok között, 27


 

foglalkozási tervek, fejlesztési tervek ellenőrzése, a munkaközösségéhez tartozó kollégák szakmai munkavégzésének ellenőrzése(óralátogatások).

4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. AZ ISKOLAI FELADATELLÁTÁSI HELYEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A.

Az iskola feladatellátási helyszínei

A feladatellátási hely megnevezés

felelős szakmai vezetője Kiskunmajsai Arany János általános iskola igazgató Általános Iskola és EGYMI - felső székhely intézmény Móra Ferenc Egységes gyógypedagógiai tagintézmény Gyógypedagógiai és Módszertani int. - vezető Intézmény - tagintézmény Kiskunmajsai Arany János általános iskola igazgató Általános Iskola és EGYMI - alsó Széchenyi István Telephely

B.  

      

címe

6120 Kiskunmajsa Fő u. 69-71. 6120 Kiskunmajsa Csontos Károly u 1-3 6120 Kiskunmajsa, Iskola u. 17

A feladat ellátási helyszínek közötti kapcsolattartási rendje

mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában, az igazgatónak az egyes feladat ellátási helyen történő, egyenletes időbeosztás szerinti mindennapos benntartózkodása, valamint az igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélései útján, heti vezetői megbeszélések, egyeztetések alkalmával, iskolavezetőségi üléseken és munkaértekezleteken való részvétel (havi rendszerességgel, illetve szükség szerint) révén szakmai munkaközösségek munkamegbeszélései (hospitálások, vitafórum, gyakornoki felkészítés, műhelymunka stb.) során. az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, munkamegbeszéléseken, konferenciákon, rendezvényeken, programokon, a feladatok elvégzésének határidejétől függően váltó rendszerességgel megtartott szakmai megbeszéléseken, konzultációkon, problémamegoldó fórumokon, esetmegbeszéléseken való révén, az iskolai bemutató foglalkozásokon történő közreműködésben. C.

  

tagozat

A feladatellátási helyek közötti kapcsolattartás formái

Az igazgató személyes közlései, írásos közleményei, vezetői utasítások Faliújságon keresztül közzétett hirdetmények (valamennyi épületben) Nyomtatott adathordozókon és elektronikus után történő adatközlések 28


  

Telefonbeszélgetések, e-mail, kör e-mail Óralátogatások Szakmai team tevékenység D.

A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás általános rendje és formái

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével e közösségek képviselői útján valósul meg. A kapcsolattartás rendszeres fórumai: értekezletek, szakmai megbeszélések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv és a nevelőtestület havi feladatterve határozza meg. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, a tanári közlemények asztalán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket. Valamennyi feladatellátási hely tanári szobájában nyomtatott és digitális formában egyaránt elérhető a következő dokumentumok:  tantárgyi tanmenetek,  éves munkaterv  havi feladatterv,  egyéb fontos információkat tartalmazó adathordozók. Az iskolavezetőség tagjainak tájékoztatási kötelezettségei:  az iskolavezetőségi ülések után tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, technikai dolgozókat az ülés őket érintő döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik az igazgató és az iskolavezetőség többi tagja felé,  a tantárgyfelosztás és órarend kialakításáról szóló véleményeket, és ajánlásokat közvetítik. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható módón kell kihelyezni a tanári szobában (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes feladatellátási helyeken folyó nevelőtestületi munka szervezetileg elkülönül. A havi munkamegbeszélések és a napi szakmai konzultációk - fizikai természetű okokból – külön folynak az egyes iskolaépületekben. E.

A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és a kapcsolattartás rendje

A szakmai munkaközösségek tevékenységüket összehangoltan, az éves iskolai munkaterv alapján, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzik. A szakmai munkaközösségekben folyó munka fontos területe az intézményegységekben / tagintézményekben folyó pedagógiai munka összehangolásának, az egységes működésnek. A szakmai munkaközösségek vezetői egyeztetnek az iskolavezetőséggel és egymással az iskolai munkaterv, a tanév helyi rendje, a munkaközösségi munka- és feladatterv, a félévi, valamint az év végi beszámolók és más elemzések, jelentések összeállításával kapcsolatos, továbbá az iskolai rendezvények,

29


tematikus napok, projektek szervezését, s minden – az iskolavezetőség által kiadott – feladatteljesítést érintő valamennyi kérdésben. A szakmai munkaközösségek vezetői közötti kapcsolattartás színterei:  személyes beszélgetések, konzultációk,  adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések,  kibővített iskolavezetőség ülései,  havi nevelőtestületi munkaértekezletek,  a vezetők és a pedagógusok teljesítményértékelésével, az országos szakmai-pedagógiai ellenőrzéssel, kapcsolatos megbeszélések,  nevelőtestületi értekezletek,  iskolai, intézményi és kerületi szintű szakmai konferenciák. A szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése megvalósul:  személyes beszélgetések, konzultációk,  adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések,  szakmai műhelymunkák,  osztályszintű értekezletek,  problémamegoldó fórumok,  esetmegbeszélések,  havi nevelőtestületi munkamegbeszélések,  nevelőtestületi értekezletek,  iskolai rendezvények, versenyek, projektek, tematikus napok szervezése során. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét az iskolai munkaterv és az annak részét képező éves munkaközösségi munka- és feladattervek szabályozzák részletesen. F.

A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje

A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató, (tagintézmény-vezető) az igazgatóhelyettesek és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor,  a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor,  a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításkor,  egyéb jogszabályban meghatározott kérdésekben. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái:  a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az intézményi tanács, az iskolaszék, a szülői szervezet értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál,  az osztályközösségek a problémák megoldásával megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,  a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót (tagintézmény-vezetőt) külön megbeszélt formában. A diákönkormányzat vezetősége és az iskolavezetés minden, az iskola egészét érintő kérdésben megbeszélést kezdeményezhet. A megbeszéléseken a diákönkormányzatot a segítő pedagógus képviseli. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 30


Az iskola törvényes kötelezettségeként biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének tárgyitechnikai és más feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit jelen szabályzatban rögzített használati rendszabályok szerint veheti igénybe. G.

Az iskolai sportkör működése, az iskola vezetésével való kapcsolattartásának formája és rendje

Az iskolai sportkör (továbbiakban: ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult. Benne sportcsoportok szervezhetők. Az ISK sportköri foglalkozásokon, versenyeken biztosítja a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét, valamint az ISK által szervezett edzéseken való részvételt. Az iskola vezetőségével való kapcsolattartás rendje:  Az iskolavezetés és az ISK vezetője az aláírt együttműködési szerződés alapján félévenként egyezteti a sportolási lehetőségeket.  Az ISK vezetője és az igazgató a tanév elején áttekintik a sporttevékenység aktuális feladatait.  A kétoldalú megbeszélést bármelyik fél kezdeményezésére meg kell szervezni. H.

Az iskolaszék, a többi intézményi közösség és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje

Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása  tisztségviselőinek megválasztása,  az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos szabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadáskor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérésekben,  a házirend elfogadásakor,  a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége, aki személyes megbeszélés, a nevelőtestületi értekezletekre való meghívás útján az iskolaszék vezetőjével rendszeresen konzultál, továbbá az iskola féléves és év végi szakmai munkájáról szóló beszámolót megküldi az iskolaszék vezetőjének. Az iskolaszék jogosultságait jogszabály határozza meg.

I.

Az iskolai vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái

31


A szülői választmány tagjainak az iskola igazgatója, és igazgatóhelyettese(i) (tagintézmény-vezető) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szolgalmi időszakának végén) tájékoztató értekezletet tartanak. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkaterve, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. Indokolt esetben a szülői választmány nagyobb gyakorisággal is összehívható. A szülői választmány összehívására javaslatot tehet:  az igazgató, (tagintézmény-vezető)  az iskolavezetőség tagjai,  a szülői választmány tagjai és vezetői. Szükséges esetben a szülői választmány vezetői a kibővített iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. J.

Az iskola és a szülők közötti tájékoztatás rendje

Az iskola – az éves munkatervben rögzítettek szerint – tanévenként 3 rendes szülői értekezletet és hetente rendes fogadóórát tart. A szülői értekezletre vonatkozó szabályok:  Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. Az szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.  az intézmény a leendő tanulóközösségek szüleit a beiratkozás napján írásban tájékoztatja a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről – a tanév kezdésének zavartalansága érdekében.  Az új közösségek és az ötödik osztályosok osztályfőnökei a szeptemberi szülői értekezleten bemutatják az osztályban nevelő-oktató pedagógusokat.  A pályaválasztási szülői értekezleten, és szülői értekezleten a továbbtanulással kapcsolatos eljárásrendről az igazgatóhelyettesek, a pályaválasztási felelős és a nyolcadik évfolyamos osztályfőnökök tájékoztatják a továbbtanulók szüleit.  Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, a szülői munkaközösség vezetője, az osztályfőnök a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldásának ügyében. A szülői fogadóórák  Az intézmény valamennyi pedagógusa a munkatervben meghatározott időpontokban fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. A tanulmányaikban jelentősen visszaeső tanulók szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára.  Ha a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell legyeztetni az érintett pedagógussal.  Amennyiben a szülő a szülői értekezleteken és a fogadóórákon rendszeresen meghívás ellenére sem vesz részt, az iskola értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálatot az szülő törvényes kötelezettségének elmulasztásáról. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje  Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében havi rendszerességgel feltüntetni.  A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. 32




Abban az esetben, ha a tanulónak huzamosabb ideig nem elérhető a tájékoztató füzete, vagy a bejegyzéseket a szülő hosszabb ideig nem láttamozza, az osztályfőnök ajánlott, tértivevényes levélben tájékoztatja a szülőt. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatás fórumai  Írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben  Fogadóórák  Szülői értekezletek  Nyílt napok  Családlátogatások (szükség esetén) Az iskolai szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskola földszinti előterében, a tanári szoba mellett elhelyezett hirdetőtáblán és az iskolai honlapon közzé kell tenni. 4.2. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA A.

Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel és személyekkel:  KIK Kiskunmajsai Tankerülete  Kiskunmajsa Város Önkormányzata  Járási Hivatal  Gyermekjóléti Szolgálat  Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat  Helyi oktatási intézmények vezetői  Szakértői és Rehabilitációs Bizottság  Nevelési Tanácsadó  az iskolaorvos  az iskolai védőnők  az ÁNTSZ területi illetékes szervezete B.

Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei. (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata a pedagógiai szakmai szolgáltatás és a szakszolgálati rendszer kialakítása, szakmai irányításában való közreműködés is, ezért a kapcsolattartás a KIK-en keresztül történik; A kapcsolattartás módjai:  informális megbeszélés, megegyezés szerint  az intézmény munkatervében rögzítettek mentén Az iskolával tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény 33


– az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző - a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattatásért az igazgató a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái:  az iskolavezetés döntése alapján az iskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken,  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére,  a pedagógiai szakszolgálatokkal való mindennapi kapcsolattartás eredménye a vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása,  évente több alkalommal megbeszélés a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk vizsgált, illetve foglalkoztatott tanulókról,  esetmegbeszéléseken valórészvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott nevelő és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

C.

Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megállapodást köt a területileg illetékes iskola-egészségügyi szolgálat vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat, évente egy alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal,  szemészet, egy alkalommal,  az élősködők rendszeres szűrése,  a tanulónak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálata évente két alkalommal, A vizsgálatokról a szülőket az osztályfőnökön keresztül tájékoztatni kell. D.

Az intézmény kapcsolattartása a területi illetékes rendvédelmi szervvel

Azt a tanulót aki kötelező tanórai vagy egyéb foglalkozások ideje alatt a rendőrség előtt nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az iskolából való távollétének jogszabály által megengedett okát, a rendőr az 34


iskola igazgatójához kíséri a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével való előzetes egyeztetés alapján. Az igazgató távollétében a tanulót a vezetői helyettesítés rendje szerint a vezetői feladatok ellátására jogosult, illetve azzal megbízott intézményi alkalmazott fogadja, aki egyben az eseményről készített rendőrségi jegyzőkönyv aláírására is feljogosított. Az igazgató minden tanév első napjáig írásban értesíti a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjét a tanév helyi rendjében szabályozott kötelező foglalkozások időbeli rendjéről, az e foglalkoztatások alóli felmentés alaki részleteiről, valamint az igazgató, illetve az eljárni illetékes helyettese nevéről, elérhetőségeiről, továbbá az intézmény azonosításához szükséges fontosabb adatokról (iskolaépület címe, titkársági telefon- és faxszám, körbélyegző). Az intézmény vezetője – szükség esetén – az iskolakerülés megelőzése érdekében személyes találkozót kezdeményez az iskola területének körzeti megbízottjával.

5. ELJÁRÁSRENDEK 5.1. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYI TEENDŐK Rendkívüli eseménynek minősül olyan nem várt, önerőből el nem hárítható esemény, amely az iskolában a nevelő-oktató munka biztonságosát jelentős mértékben zavarja vagy ellehetetleníti. Rendkívüli esemény lehet:  bombariadó  katasztrófahelyzet  tűzeset  terrortámadás  egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet)  A rendkívüli események megelőzése érdekében az igaztó a tűz- és munkavédelmi feladatokkal megbízott alkalmazottal együtt esetenként, valamint az iskola épületének karbantartási feladatait végző dolgozói, továbbá a gondnok mindennapi feladatai végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli, bombának látszó tárgy, egyéb szokatlan, a biztonságot előreláthatóan veszélyeztető jelenség vagy arra utaló jelek nem tapasztalhatók-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.  Jogszabályi kötelezettsége alapján az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Veszélyhelyzet esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézményben tartózkodó személy az épületben veszélyhelyzetet vagy annak fenyegető bekövetkeztének lehetőségét észleli - így bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz -, az eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy bármely intézkedésre jogosult alkalmazottjának. Az értesített vezető vagy döntésre jogosult alkalmazottja a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a veszélyeztető helyzetet jelző riadót. A veszélyhelyzetet jelző riadó az iskolacsengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén ennek tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 35


Az iskola épületében tartózkodó személyek az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola sportudvara . A felügyelő pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul összeszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A vészhelyzetet jelző riadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni annak tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos. Ha a vészhelyzetet jelző riadó bejelentésére okot adó esemény telefonos jelzés útján történik (pl. bomba elhelyezéséről és felrobbantásáról szóló fenyegetés kommunikálása), az üzenetet fogadó lehetőség szerint törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, így igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A vészhelyzetet jelző riadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik . A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője – a jogszabályban foglaltak szerint – a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével köteles pótolni. Veszélyhelyzetek esetére a teendők részletes meghatározása az intézmény alábbi dokumentumaiban szabályozott:  Tűzvédelmi szabályzat  Vészhelyzeti cselekvési terv Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó igazgató vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményről írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell.

A.

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje, tűz- és balesetvédelmi intézkedések

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- és balesetvédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok a tájékoztató füzetükben a tűz-, baleset- és munkavédelmi oktatásban történő részesülésükről szóló bejegyzés aláírásával igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején az tantárgyak esetén, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés, technika. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermek érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzék, amelyeket a nevelő a tanév elején köteles megismertetni a tanulókkal. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és az illetékes kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. 36


5.2. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE Az osztályozó vizsgára kerülés okát és lehetőségét a házirend, annak lebonyolításának módját, tantárgyi követelményeit a pedagógiai program tartalmazza. 5.3. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan küldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (iskolatitkár, igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.4. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE Az intézmény még nem vezette be a digitális napló használatát, így az arra vonatkozó eljárásrend a bevezetés után kerül kidolgozásra. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának, (tagintézmény-vezető) helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. 5.5. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Az intézmény épülettömbjeinek területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók számára tilos a dohányzás. Dohányozni az intézmény főbejáratától 5 m-es belül tilos. Az intézményben a dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az igazgató és az intézmény munkavédelmi felelőse. 5.6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE

Tanulóink számára 2012. szeptemberétől a pedagógiai program felmenő rendszerben heti öt testnevelés órát tartalmaz, amelyet a létesítmény-adottságoknak köszönhetően órarendbe tudunk illeszteni. A heti öt testnevelés óra mellett szabadon választható délután sportfoglalkozásokon vehetnek részt a tanulók alkalmanként minimum 2 x 45 perces időtartamban. A legtehetségesebbek választott sportágukban körzeti, megyei és magasabb szintű diákolimpiai versenyeken, meghívásos tornákon, kupákon képviselhetik az iskolát. A délutáni sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a tornacsarnokok, tornaszoba, a sportpálya és a sportudvarok használatát. A sportfoglalkozások számát az iskola tantárgyfelosztása határozza meg. Az intézmény vezetése és az iskolai sportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja az éves sportmunkaterv, mely az iskolai munkaterv részét képezi. Az iskolai sportkör vezetője a tanév végén 37


beszámol a sportkör tevékenységéről, eredményeiről, értékelője az iskolai tanévről szóló beszámolóba is bekerül, illetve az évközi eredményekkel együtt olvasható az iskola honlapján is. Egyebekben az iskolai sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 5.7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Az iskola tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli foglalkozásokat is szervez. A foglalkozások helyét és idejét az igazgatóhelyettesek rögzítik a délutáni foglalkozások rendjében, terembeosztással együtt. A foglalkozások időpontjáról és látogatottságáról a nevelők naplót kötelesek vezetni. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli foglalkozásoknak van hagyománya:  Napközis foglalkozások az 1-4. és az 5-8. évfolyamon. A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek.  A tehetséggondozó szakköröket úgy az alsó, mint a felső tagozatban a magasabb szintű képzés igényével hirdetik meg a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével az igazgatóhelyettesek.  A felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat a szükségleteknek megfelelően az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás érdekében, a munkaközösségek véleményét figyelembe véve szervezi meg az iskola.  Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történhet. Elsősorban a tanulók közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja.  A fejlesztő- és gyógypedagógiai foglalkozások célja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szakértői bizottság által meghatározott időkeretben és módon történő, szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusaink által ellátott megsegítése.  Az iskolai sportköri foglalkozások a tanulók mozgásigényének kielégítése, a sportolás iránti érdeklődés felkeltése érdekében az egyes sportágak megszerettetésére szerveződnek, melynek eredményeképpen a legjobbak versenyeken is képviselhetik az iskolát.  Az iskolai könyvtár a tanulók önálló ismeretszerzését biztosítja könyvállományán és digitális eszközein, internetkapcsolatán keresztül.  Az osztálykirándulások az iskolai életnek, a közösségek kialakításának, fejlődésének pótolhatatlan részét képezik. Tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas számarányára, az osztályfőnököktől körültekintő szervező munkát igényel a minél magasabb részvételi arány biztosítása.  Az iskola a diákönkormányzata és gyermekközössége a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének szervezését segíti, emellett szükség szerint a tanulók érdekeinek képviseletében is eljárnak, javaslataikat továbbítják az igazgató felé. A diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Munkájukat az igazgató által 5 évre megválasztott pedagógus, a diákönkormányzat-vezető segíti és koordinálja.  A tanulmányi és kulturális versenyek, vetélkedők a tehetséges tanulók fejlődését, ismereteik gyarapodását szolgálják. Ezek lehetnek házi versenyek és iskolák közötti versenyek, melyekre a felkészítést a tehetséggondozásban részt vállaló nevelők végzik.  A szabadidő hasznos eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, táborok, testvériskolai látogatások) A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik.  Tagintézményben működő szakkörök: kommunikációs, kézműves, informatika, sport. 38


5.8. INTÉZMÉNY PANASZKEZELÉSI RENDJE AZ ALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a szervezeti felépítés ábra tartalmazza (SZMSZ) 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 5 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult - rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, maximum 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg az intézményegységvezető - helyettes / tagintézmény-vezető közreműködésével, akkor a problémát az intézményvezető felé jelezik. II. szint 1. 15 napon belül az intézményvezető a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 2. Ezután, a fenntartó képviselője és az intézményvezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 1. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az intézményvezető, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

6. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. AZ IGAZGATÓ ÁLTAL ÁTADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK Az igazgató a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiben átadhatja az alábbiakat:  az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, 39




  



   

az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető számára az órarend készítésével kapcsolatos döntési jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az éves iskolai munkatervben erre kijelölt pedagógus számára az állami, nemzeti és iskolai ünnepekről való megemlékezések, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat, az iskolatitkár számára a Köznevelés Információs Rendszerében az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését, az igazgatóhelyettesek tagintézmény-vezető számára a nevelő-oktató munka operatív irányításával kapcsolatos és az azonnali döntési reagálást igénylő vezetési feladatokat s az azokkal kapcsolatos döntések jogát, így különösen: o -a pedagógusok helyettesítési rendjének és az eseti helyettesek kijelölésének, o -az ügyeleti rend megszervezésének, o -a pedagógus munkából való távolmaradásának jelzése esetén történő teendőknek a meghatározását, az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető számára és a szakmai munkaközösség-vezetőknek a pedagógiai munka ellenőrzésével kapcsolatban a belső ellenőrzés rendjében meghatározottak szerinti feladatokat, az igazgatóhelyettesek számára a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítását. a munkaköri leírásban ezzel megbízott pedagógusnak a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető számára a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendjének ügyeiben való eseti döntéseket, az egyes szervezeti egységek vezető számára a szakmai munka végzéséről szóló intézményi beszámoló vonatkozó részének elkészítését,

6.2. A NEVELŐTESTÜLET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy az iskolaszékre vagy a szülői munkaközösségre. A nevelőtestület a következő jogköreit ruházhatja át:  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházási jogköre nem alkalmazható a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadásánál. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása esetén tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy 40




A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása esetén tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy  mely témában,  milyen időtartamra,  kinek,  milyen tájékoztatási kötelezettséggel adta megbízását. A megbízottnak az átruházott ügyben végzett munkájáról írásban kell elkészíteni tájékoztató beszámolóját a nevelőtestület részére a megállapodási jegyzőkönyv előírása szerinti időpontban és módon. A jegyzőkönyvet és az írásos tájékoztatást az irattárban iktatni kell. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásáról a nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

7. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 7.1. A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI JOGKÖRÉBE TARTOZÓ ESETEK A köznevelési intézmény vezetője, fenntartója köteles az intézménynél működő szülői szervezet véleményét kikérni, álláspontját megismerni az alábbi esetekben:  a tanítás nélküli munkanapok felhasználása,  az intézményi működés szülőket is érintő rendelkezései,  a házirend  az iskolai programok, rendezvények szervezése  a szülőket érintő anyagi tehervállalások  a tanulók ellen folytatott fegyelmi eljárás, egyeztető eljárás  a pedagógiai program  az irat és adatkezelési szabályzat elfogadásával kapcsolatos döntésének meghozatala előtt. A döntéshozó mérlegelheti, hogy elfogadja, vagy figyelmen kívül hagyja a szülői szervezet véleményét, mivel ez utóbbinak nincs jogkövetkezménye. Ugyanakkor a vélemények megismerése során az intézmény fontos és hasznos információkhoz juthat a kérdéses tárgykörben döntéshozatala előtt. 7.2. A VÉLEMÉNYEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA Az intézményvezető (fenntartó) a döntésének meghozatala előtt köteles minden olyan információt, írásos anyaga hozzáférhetővé teszi a véleményezési joggal rendelkezők számára, amely fontosnak tekinthető az adott témakörben. 7.3. VÉLEMÉNYEZÉSI HATÁRIDŐ A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább 15 napot kell biztosítani az érdekeltek részére, hogy megfelelő módon fel tudjanak készülni a véleményalkotásra. A véleményező a véleményezési határidőn belül élhet jogával, a vélemény elmulasztása jogvesztő.

41


7.4. A VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA Az intézményvezető (fenntartó) átadja a szülői szervezet képviselőjének a véleményezésére felkérő levelet és a véleménynyilvánítással kapcsolatos írásos anyagot, aki ismerteti az elnökséggel, majd a nagyválasztmány tagjaival annak tartalmát. A nagyválasztmány tagjai osztályszinten is ismertetik a véleményezendő anyagot, majd eljuttatják álláspontjukat a szülői szervezet vezetőjéhez, aki összesíti, majd ennek alapján megfogalmazza a szülők álláspontját. Fontos, hogy a szülők minél szélesebb köre megismerhesse az adott kérdéssel kapcsolatos írásos anyagot, annak érdekében, hogy minél többen fogalmazhassák meg támogató vagy módosító véleményüket, javaslatukat, erősítve ezzel a döntés legitimációját. 7.5. A SZÜLŐI SZERVEZET ÁLLÁSFOGLALÁSÁNAK NYILVÁNOSSÁGA Mivel szülői szervezet 15 napon belül kialakított állásfoglalása, véleménye közérdekű adat, a döntéshozóknak (intézményvezető, fenntartó) az intézmény honlapján, illetve a helyben szokásos egyéb módon nyilvánosságra kell hoznia azt.

8. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 8.1. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. §-a alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A digitális tananyag feldolgozásához a nevelői szobában, könyvtárban, szaktantermekben lévő számítógépeket a nevelők szabadon használhatják. 8.2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 42


A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató (tagintézményvezető) szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, januárban félévzáró, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 8.3. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI Az általános iskolának oktatási intézményegységének a szakmai munkaközösségeire vonatkozó fejezete az alábbiak szerint módosul a Nemzeti Köznevelési Törvény 71.§-ában foglaltak figyelembe vételével: Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az azonos műveltségi területeken belüli szaktárgyakat tanító vagy azonos pedagógiai szakaszban nevelő, oktató, legalább öt főből álló szakmai munkaközösségek segítik. Ezeknek a száma tíz. Egy pedagógus végzettsége és beosztása folytán több munkaközösségnek is a tagja lehet. A munkaközösség vezetője, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg öt évre, felel a munkaközösség működésének irányításáért. A szakmai munkaközösség feladatai:  munkájukat éves munkaterv alapján végzik, a munkaközösségek tagjai összeállítják és elfogadják a munkaközösségi munkatervüket, segítséget nyújtanak a munkaközösségek vezetőinek az iskolai munkaterv összeállításában, az abban vállalt feladatok szervezésében, valamint az értékelések, elemzések, beszámolók elkészítésében, a munkaközösségek vezetői a munkatervet a tanévnyitó értekezletet követő 15 napon belül leadják az igazgatónak (tagintézmény-vezetőnek) a munkaközösség tagjainak megnevezésével együtt,  részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében, véleményezik a pedagógiai munka eredményességét,  elfogadás előtt véleményezik a pedagógiai programot,  szakterületükön egységes követelményrendszert alakítanak ki, a tanulók ismeretszintjét rendszeresen mérik és értékelik,  tehetséggondozó munkájuk során versenyeket rendeznek,  javaslatot tehetnek a pedagógusok továbbképzésére, segítik a nevelők önképzését, elfogadás előtt véleményezik a továbbképzési programot,  javaslatot adnak a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga és pótvizsga) feladatainak meghatározásához,  segítik a pályakezdő nevelők munkáját,  a munkaközösségek vezetői látogatják, és terv szerint ellenőrzik munkaközösségük tagjait, 43




segítik a tankönyv- és taneszközrendelés összeállítását, a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett.

Az általános iskolában a jogszabályi előírások figyelembe vételével a következő szakmai munkaközösségek működnek: a Móra Ferenc EGYMI tagintézményben: 2 munkaközösség:  alsó tagozatos munkaközösség  felső tagozatos munkaközösség az általános iskolai intézményegységben 8 munkaközösség:  1-2. évfolyamon tanítók munkaközössége  3-4. évfolyamon tanítók munkaközössége  fejlesztő- és gyógypedagógiai munkaközösség  humán munkaközösség  reál informatikai és technikai munkaközösség  természettudományi munkaközösség  szabadidő, sport és művészeti munkaközösség  idegen nyelvi munkaközösség

8.4. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ JOGAI ÉS FELADATAI   

    



Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató (tagintézmény-vezető) által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

8.5. A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ MEGSEGÍTÉSE 44


Munkacsoportok és feladataik Alsó tagozatos, szociális hátrányok enyhítését szolgáló munkacsoport Feladatok:  Az alsó tagozat egyes évfolyamaira járó 3H tanulók feltárása, kapcsolatok felvétele az osztálytanítókkal, napközis nevelőkkel.  A tanulók szociális hátterének, körülményeinek megismerése, a szükséges feladattervek elkészítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök bevonásával.  Kapcsolatok kialakítása a Családsegítő irodával, a Máltai szeretetszolgálattal a különböző hiányosságok enyhítésére.  A 3H tanulók részvételének figyelemmel kísérésére az iskola és osztályszintű programokon, rendezvényeken a közösségbe illeszkedésük érdekében.  A 3H tanulók megismerése után feladatterv készítése a szociális hátrányok enyhítésére: díjfizetési kedvezmények figyelemmel kísérése, gyűjtésekből, felajánlásokból, adományozásokból, vásárlásokból származó cikkek (könyv, játék, sportszer, ruházat) juttatásának megszervezése a rászorulóknak.  Javaslat a magas 3H létszámú osztályok tanulóbarát osztálytermei kialakítására.  Folyamatos kapcsolattartás az IPR menedzserrel, a szakmai felelőssel és a többi munkacsoporttal.  Az elvégzett munka folyamatos dokumentálása, értékelése, tanév végi összegzése. Alsó tagozatos módszertani fejlesztő munkacsoport Feladatok:  Az alsó tagozatra járó 3H tanulók megismerése, kapcsolat-felvétel az osztálytanítókkal, napközis nevelőkkel  A 3H tanulókkal kapcsolatos kiadványok, szakkönyvek, szakirodalom felkutatása, gyűjtése, megrendelése, megismerése, eljuttatása az osztálytanítókhoz, napközis nevelőkhöz  Intézménylátogatás  Működő módszerek, jó gyakorlat átvétele más intézményektől, tapasztalatcsere az integrált oktatásban jártas pedagógusokkal  Részvétel továbbképzéseken, a szerzett ismeretek átadása a programban részt vevő többi nevelőnek  Hospitálások, esetmegbeszélések osztálytanítóknál, napközis nevelőknél  Az elvégzett tevékenység folyamatos dokumentálása, értékelése  Kapcsolattartás a szakmai felelőssel, az IPR menedzserrel és a többi munkacsoporttal Alsó tagozatos iskolai környezeti munkacsoport Feladatok:  A tagozatra járó 3H tanulók feltárása, megismerése, kapcsolat kialakítása az osztálytanítókkal, napközis nevelőkkel.  Kapcsolatok felvétele, kialakítása az iskolai környezethez tartozó, a 3H tanulók szempontjából fontos szerepet játszó közösségekkel, szervekkel, intézményekkel, szakemberekkel, különösen:  a Gyermekjóléti Szolgálattal a problémás gyerekek érdekében  a Nevelési Tanácsadóval és a Szakértői Bizottsággal a 3H tanulók iskolaérettségével, tanulási és magatartási problémáik megismerésével kapcsolatosan. A szakértői bizottsági döntések, javaslatok tanulmányozása, megismerése.  a Kisebbségi Önkormányzattal a roma tanulók beilleszkedése és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás érdekében  a Gyermek- és Ifjúságvédelemmel a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, támogatásuk megszervezése érdekében.  az iskolaorvosi és védőnői hálózattal annak érdekében, hogy az éves szűrésekről, vizsgálatokról egyetlen 3H tanuló se maradjon le.  a rendőrséggel a bűnmegelőzéssel, DADA programmal kapcsolatos előadások érdekében.  Kapcsolattartás a  könyvtárral, múzeummal, tájházzal, művelődési központtal, előadások, kiállítások közös megtekintése, figyelemmel a 3H tanulók részvételére  tehetséges 3H tanulók művészeti, zenei, sport, tánc, nyelvi stb. foglalkozásokra, szakkörökre irányítása  kapcsolattartás az IPR menedzserrel, a szakmai felelőssel és a többi munkacsoporttal  az elvégzett munka folyamatos dokumentálása, értékelése, tanév végi összegzése. Óvoda-iskola átmenetet támogató munkacsoport Feladatok: 45


           

A nagycsoportosok meglátogatása az óvodában, a 3H-sok megismerése A leendő elsősök vendégül látása az iskolában A leendő elsősök DIFER mérése, különös figyelemmel a 3H-sokra A tanítók, napközis nevelők egymást segítése a megismerésben, tapasztalatcsere A 3H-s tanulók beilleszkedésének elősegítése, bevonása az osztályközösség életébe, programjaiba A 3H-s tanulók szüleinek megismerése A 3H-s tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése A 3H-s tanulók teljesítményének, előmenetelének rendszeres írásbeli értékelése A 3H-s tanulók eredményeinek ismertetése a szülőkkel, a közös teendők megbeszélése A 2H-s szülők körében a 3H nyilatkozattételre ösztönzés, ha van realitása Az elvégzett tevékenység folyamatos dokumentálása, tanév végi értékelése, összegzése Kapcsolattartás a szakmai felelőssel, az IPR menedzserrel és a többi munkacsoporttal

Felső tagozatos módszertani fejlesztő munkacsoport Feladatok:  A felső tagozatra járó 3H tanulók megismerése, kapcsolat-felvétel az osztálytanítókkal, napközis nevelőkkel  A 3H tanulókkal kapcsolatos kiadványok, szakkönyvek, szakirodalom felkutatása, gyűjtése, megrendelése, megismerése, eljuttatása az osztálytanítókhoz, napközis nevelőkhöz  Intézménylátogatás  Működő módszerek, jó gyakorlat átvétele más intézményektől, tapasztalatcsere az integrált oktatásban jártas pedagógusokkal  Részvétel továbbképzéseken, a szerzett ismeretek átadása a programban részt vevő többi nevelőnek  Hospitálások, esetmegbeszélések osztálytanítóknál, napközis nevelőknél  Az elvégzett tevékenység folyamatos dokumentálása, értékelése  Kapcsolattartás a szakmai felelőssel, az IPR menedzserrel és a többi munkacsoporttal Felső tagozatos iskolai környezeti munkacsoport Feladatok:  A tagozatra járó 3H tanulók feltárása, megismerése, kapcsolat kialakítása az osztályban tanító nevelőkkel.  Kapcsolatok felvétele, kialakítása az iskolai környezethez tartozó, a 3H tanulók szempontjából fontos szerepet játszó közösségekkel, szervekkel, intézményekkel, szakemberekkel, különösen:  a Gyermekjóléti Szolgálattal a problémás gyerekek érdekében  a Nevelési Tanácsadóval és a Szakértői Bizottsággal a 3H tanulók iskolaérettségével, tanulási és magatartási problémáik megismerésével kapcsolatosan. A szakértői bizottsági döntések, javaslatok tanulmányozása, megismerése.  a Kisebbségi Önkormányzattal a roma tanulók beilleszkedése és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás érdekében  a Gyermek- és Ifjúságvédelemmel a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, támogatásuk megszervezése érdekében.  az iskolaorvosi és védőnői hálózattal annak érdekében, hogy az éves szűrésekről, vizsgálatokról egyetlen 3H tanuló se maradjon le.  a rendőrséggel a bűnmegelőzéssel, DADA programmal kapcsolatos előadások érdekében.  Kapcsolattartás a  könyvtárral, múzeummal, tájházzal, művelődési központtal, előadások, kiállítások közös megtekintése, figyelemmel a 3H tanulók részvételére  tehetséges 3H tanulók művészeti, zenei, sport, tánc, nyelvi stb. foglalkozásokra, szakkörökre irányítása  kapcsolattartás az IPR menedzserrel, a szakmai felelőssel és a többi munkacsoporttal  az elvégzett munka folyamatos dokumentálása, értékelése, tanév végi összegzése. Felső tagozatos, szociális hátrányok enyhítését szolgáló munkacsoport Feladatok:  A felső tagozat egyes évfolyamaira járó 3H tanulók feltárása, kapcsolatok felvétele az osztályban tanítókkal  A tanulók szociális hátterének, körülményeinek megismerése, a szükséges feladattervek elkészítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök bevonásával. 46


     

Kapcsolatok kialakítása a Családsegítő irodával, a Máltai szeretetszolgálattal a különböző hiányosságok enyhítésére. A 3H tanulók részvételének figyelemmel kísérésére az iskola és osztályszintű programokon, rendezvényeken a közösségbe illeszkedésük érdekében. A 3H tanulók megismerése után feladatterv készítése a szociális hátrányok enyhítésére: díjfizetési kedvezmények figyelemmel kísérése, gyűjtésekből, felajánlásokból, adományozásokból, vásárlásokból származó cikkek (könyv, játék, sportszer, ruházat) juttatásának megszervezése a rászorulóknak. Javaslat a magas 3H létszámú osztályok tanulóbarát osztálytermei kialakítására. Folyamatos kapcsolattartás az IPR menedzserrel, a szakmai felelőssel és a többi munkacsoporttal. Az elvégzett munka folyamatos dokumentálása, értékelése, tanév végi összegzése.

Pályaorientációs és továbbtanulást segítő munkacsoport Feladatok:  A továbbtanulás előtt álló évfolyamokra (7-8.o.) járó 3H tanulók feltárása, megismerése. A 2H-s szülők körében a potenciális 3H-s szülők nyilatkozattételre ösztönzése.  A 3H tanulók tanulmányi eredményének, teljesítményének megismerése.  A 3H tanulók esetében a szükséges korrepetálások, felvételi előkészítők, szaktanári egyeztetések kezdeményezése, a tanulói részvétel figyelemmel kísérése.  Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás az érintett 3H tanulók szüleivel, rendszeres tájékoztatásuk a továbbtanuló gyermek eredményeiről.  Kapcsolatfelvétel középiskolákkal, a 3H tanulók számára nyújtott lehetőségeik megismerése.  A 3H tanulók teljesítményének és érdeklődési irányultságának összhangba hozatala a pályaorientáció sikere érdekében.  Továbbtanulási tanácsadások szervezése, egyéni elbeszélgetések a 3H tanulókkal.  A sikeres továbbtanulás után a tanuló középiskolai eredményeinek utókövetése.  Az elvégzett tevékenység folyamatos dokumentálása, tanév végi összegzése.  Kapcsolattartás az IPR menedzserrel és a szakmai felelőssel és a többi munkacsoporttal.

9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 9.1. A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,  orvosi igazolással igazolja távolmaradását,  a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha  bejáró tanuló később érkezik méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét 47


és azok okait. 9.2. KEDVEZMÉNYEK NYELVVIZSGÁRA, ECDL VIZSGÁRA Nyelvvizsgára, ECDL vizsgára és egyéb vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – egy tanítási napot vehet igénybe. „A” és „B” típusú nyelvvizsgára egyaránt 1-1 nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, ECDL vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb 1 napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök. 9.3. VERSENYEN, NYÍLT NAPON RÉSZT VEVŐ TANULÓKAT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – egy, országos versenyek előtt 2 tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató (tagintézmény-vezető) ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló max.két órával (120 perc) korábban, megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata éss az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Iskolaérdekből történő távollét esetében az osztályfőnök a hiányzást igazolt távollétnek minősíti, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 9.4. A TANULÓI KÉSÉSEK KEZELÉSI RENDJE Az osztálynapló és a késők listáját rögzítő egyéb iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.5. TÁJÉKOZTATÁS, A SZÜLŐ BEHÍVÁSA, ÉRTESÍTÉSE A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 48


Tanköteles tanuló esetében:  az első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése (felhívás rendszeres iskolába járásra nyomtatvány kiküldése)  a tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése  és a járási szabálysértési hivatal (+ gyámhivatal és gyermekjóléti intézmény) értesítése  a harminc, illetve ötven órát meghaladó igazolatlan órák után is értesítést küldeni a járási szabálysértési osztályra, gyermekjóléti intézménynek és a járási gyámhivatalnak. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.6. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított, becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.7. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 4. § (1) bekezdés q) szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság 49


   

tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 9.8. A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló 50


 

osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 10.1.

A REKLÁMLEHETŐSÉGEK SZABÁLYOZÁSA AZ ISKOLÁBAN

Az iskola épületén belül reklám elhelyezésére a hirdetőtábla és a faliújságok szolgálnak. Bármilyen reklám elhelyezéséhez az igazgató/tagintézmény-vezető/intézményegység-vezető vagy helyettesei engedélye szükséges. Az elhelyezett reklámhordozónak az iskola tevékenységével kapcsolatosnak vagy közcélúnak kell lennie, a benne foglaltak az iskola tevékenységével, a tanulók személyiségi jogaival nem lehetnek ellentétesek. Reklámanyagként különösen a következő témájú anyagok szerepelnek:  sportprogram  kulturális tevékenység vagy kulturális programra való felhívás  oktatási tevékenységet kiegészítő programok ismertetői Az elhelyezésről és ezek időszerű cseréjéről a pedagógiai asszisztens gondoskodik. 10.2.

ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM

Az intézményben alkalmazott adatvédelmi és titokvédelmi előírások a jogszabályban foglaltaknak megfelelően érvényesülnek, mind az alkalmazottak, mind pedig a tanulók és szülők tekintetében.( A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §.) 10.3. 

AZ ALKALMAZOTTAKRÓL NYILVÁNTARTOTT ADATOK: neve,



születési helye ideje,



neme,



lakóhelye, tartózkodási helye,



végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok,



oktatási azonosító száma



pedagógus igazolványának száma



a jogviszonya időtartama



heti munkaidejének mértéke.

A felsorolt adatok -a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók 

a fenntartónak,



a kifizetőhelynek, 51




a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,



a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,



a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,



a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

10.4. A GYERMEKEK, SZÜLŐK ADATAINAK KEZELÉSE A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  az országos mérés-értékelés adatai. Az adatok továbbíthatók:        

Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat. A sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a szakszolgálati intézmények és az iskola között. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok az iskolának. A magatartás, szorgalom, tudás értékelésével kapcsolatos adatok az adott osztályon belül, nevelőtestületen belül, továbbá szülő, vizsgabizottság, szakmai ellenőrzést végző személy számára. A diákigazolvány kezelője részére a kiállításhoz szükséges valamennyi adat. A tanuló iskolai felvételével, más iskolába történő átvételével, középiskolai felvételével kapcsolatos adatok az érintett intézmény felé és vissza. Az iskola-egészségügyi, egészségügyi intézmények a gyermek, tanuló egészségi állapotának megállapítása céljából. A családvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény és az iskola között a tanuló veszélyeztetettségének megállapítása vagy megszüntetése céljából.

10.5.

ADATVÉDELMI, TITOKVÉDELMI TUDNIVALÓK 52


A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek jogszabályban biztosított kedvezmények igényjogosultsági elbírálásához, igazolásához szükségesek. A pedagógust titoktartási kötelezettség terheli minden, a tanulóval és családjával kapcsolatosan tudomására jutó, személyes jellegű, bizalmas adat és információ tekintetében, amely határidő nélkül fennmarad a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után is. A pedagógus minden esetben gondos mérlegelés után dönthet úgy, hogy szükségesnek tartja-e a tudomására jutott információ továbbadását. Ha ez nem a tanulmányi munkára, magatartási, szorgalmi, fegyelmi helyzetre vonatkozó tartalmú, akkor a szülő felé mindenképpen be kell szerezni a tanuló beleegyezését, másokkal történő közlés szándéka esetén pedig a szülő és a tanuló együttes beleegyezését.   

Az intézmény a tanuló személyes adatait csak pedagógiai, rehabilitációs feladatok ellátása, ifjúságvédelmi, iskola-egészségügyi, büntetőeljárási és hivatalos nyilvántartásokhoz szükséges célból továbbíthatja, a célnak megfelelő terjedelemben és részletességgel. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót vagy alkalmazottat tájékoztatni kell, hogy az abban való részvétel nem kötelező. A személyes adatok statisztikai célú felhasználása kormányrendeletben meghatározottak szerint történhet az érintett intézmény kötelező részvételével.

11. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 11.1.    11.2.

A.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény hatályos változata, a 6/2013. EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ÉS RENDJE

A tankönyvek kiválasztása

Az alkalmazott tankönyvekre a munkaközösségek javaslatot tesznek a tanulócsoportok számára. A tankönyvek kiválasztására a tanítók és a szaktanárok javaslatukat a munkaközösségük elé terjesztik, majd a döntést közösen hozzák meg. A munkaközösség döntése innét kezdve a tanítóra/szaktanárra nézve kötelező érvényű. A tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árait is figyelembe kell venni. Alsó tagozatban a tankönyvek súlyát is mérlegelni kell az órarend összeállításában a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A tankönyvrendelés elkészítéséhez figyelembe vesszük a diákönkormányzat, az iskolaszék és a nevelőtestület véleményét. A könyvtári kölcsönzéshez lehetőleg tartós kivitelű tankönyvet választunk, kivétel a 27.§ (2) szerint a matematika műveltségterület tankönyvét, melyet nem kell tartós kivitelben vásárolni. 53


11.3.

A TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSA

A munkaközösség határozza meg a tanulók által használt segédleteket a tanév során. Tanulmányi segédlet lehet:  kötelező és ajánlott olvasmányok  feladatgyűjtemények  atlaszok A segédletek listáját tantárgyanként, osztályonként nyilvánosságra kell hozni, s attól eltérni, a listát bővíteni a tanév során nem lehet. A munkaközösségek minden év március 1-ig írásban tájékoztatják az iskolai könyvtárost és/vagy tankönyvfelelőst a következő évben szükséges tanulmányi segédletekről, amelyeket várhatóan a tanulók majd az iskolai könyvtárból szeretnének kikölcsönözni. Új tanulási segédlet (atlasz) beszerzésére a mindenkori normatíva adta lehetőségeknek megfelelően kerülhet sor. A munkaközösségek határozzák meg az eltérő tantervű tanulók tankönyveit, feladatgyűjteményeit is a gyógypedagógusok javaslatát figyelembe véve. 11.4.

A TANKÖNYVRENDELÉS ÉS TERJESZTÉS

Az iskolának minden év március 20-ig kell előkészítenie a következő tanévre szóló tankönyvrendelését, mivel a megrendelés elektronikus feltöltésére is időt kell hagyni. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak létszámát a beiratkozás után 5 munkanapon belül kell megadni, mert csak 10%-os módosítás lehet a rendelésben. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – beleértve a tankönyvtámogatást, a tankönyvkölcsönzést, a tankönyv napközis, illetve tanuló szobai elhelyezését – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvterjesztés lebonyolítására, annak iskolai koordinálásával az iskola igazgatója kijelöli a tankönyvfelelősöket, akikkel írásos szerződést köt a feladatok ellátására. Ezért a tevékenységért díjazás illeti meg az adott személyeket, melyet a velük kötött szerződésben rögzíteni kell a Könyvtárellátóval kötött szerződéssel összhangban. A KELLO tankönyvellátási szerződést köt a központ fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központ egyidejű bevonásával az iskolával, de az iskolának lehetősége van arra, hogy tankönyvellátási szerződés keretében az iskolai tankönyvellátás egyes feladatait vagy annak egészét KELLO, közreműködésével lássa el A tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata, tehát az ennek megvalósítását szolgáló szerződésben ki kell térni mindazon esetekre, amelyek a tanév során előfordulhatnak, illetve rögzíteni kell abban az iskola szerepvállalását. A szerződések megkötésének módja és határideje a 16/2013. EMMI rendelet 10. melléklete szerint. 11.5.

A.

A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE

A tankönyvtámogatás formái:



Ingyenes tankönyvellátás a) A kedvezmények köre Az érvényben lévő jogszabály hatályos szövege jelenleg a következő: „(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, 54


illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki o tartósan beteg, o szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, o három- vagy többgyermekes családban él, o nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, o rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).” A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért. b) Az igénylés feltételei Az igénylés feltétele, hogy a tanuló január 10-ig kitöltve leadja a 16/2013. EMMI rendelet mellékletében szereplő Igénylőlapotés a jogosultságot igazoló iratot bemutatja, melynek tényét az iskola rávezeti az igénylő lapra. A határidő elmulasztása jogvesztő hatású. c) A jogosultság igazolása Az ingyenességre való jogosultság megállapításához az alábbi igazolások fénymásolata szükséges: o a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; o tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; o a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az ingyenes tankönyveket intézményünk az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel tudja biztosítani. Ebben az esetben a tanuló addig használhatja a könyveket, ameddig az adott tankönyvből a helyi tanterv alapján felkészítés folyik. Munkafüzeteket és munkatankönyveket a kedvezményre jogosult tanulók a tankönyvfelelőstől kapják meg és az átvétel tényét aláírásukkal igazolják. Ha a korábban bemutatott jogosultsági igazolásuk közben lejárt, az újabb igazolást bemutatják átvétel előtt. Az átvett munkafüzetek, munkatankönyvek tanév végén a tanulónál maradnak, hiszen újabb tanévben kitöltöttségük miatt használhatatlanok. Amennyiben a tanuló tanév közben elhagyja az intézményt, minden tankönyvet, munkafüzetet és munkatankönyvet köteles átadni a könyvtárosnak és csak ezután adhatók ki a távozás iratai.  Könyvtári kölcsönzés Az iskola a helyben szokásos módon a TANKÖNYV MEGRENDELŐ lapon tájékoztatja a szülőket február 28-ig a következő tanévben használandó taneszközökről, * jelöléssel az ingyenes tankönyvre jogosultak könyvtári kölcsönzésű tankönyveit, ** jelöléssel a normatívára nem jogosult tanulók által is kölcsönözhető tankönyvek megjelölésével.  Az ingyenességre nem jogosult tanulók tankönyvtámogatása 55


A normatív kedvezményeken túl - rászorultság esetén, egyéni elbírálás alapján - az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. o a kedvezmények köre: Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók részére az iskola lehetőségeihez mérten tankönyv kölcsönzési támogatás nyújtható. o az igénylés feltételei: Az iskolavezetés részére január 20-ig írásban eljuttatott kérelem, melyben a kérelmező indoklása szerepel. o az elbírálás elvei és gyakorlata: A beérkezett igényléseket az iskolavezetés rangsorolja és a könyvtári tartalék figyelembe vételével dönt a szokásosnál nagyobb mértékű kölcsönzési lehetőségről. Döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti. o Az elbírálás menete:  A beérkezett kérelmek figyelembevételével a bizottság rászorultsági alapon sorrendet állít fel.  A rendelkezésre álló könyvtári tartalék ismeretében a támogatottak számáról és a támogatás mértékéről a tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevel testület dönt. 11.6.

KÁRTÉRÍTÉS ÉS KÖNYVTÁRBÓL VÁSÁRLÁS

 A könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyvek kártérítése A tartós tankönyveket egyedi nyilvántartásba vesszük. A tankönyveket visszakérjük tanév végén, mert a következő tanévekben kölcsönözzük más tanulóknak. A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanulónak és a pedagógusoknak kötelessége megőrizni azok épségét. A kölcsönzött tankönyvekbe sem a tanulóknak, sem a pedagógusoknak beleírniuk nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatból (firkálás, tépés, szakítás, foltok, pecsétek, és egyéb rongálás) eredő károkozás esetén, a tanév végén ezek értékét meg kell téríteni a következő módon: o tanév elején újonnan kölcsönzött tankönyvet azon tanév közben 100%-os áron, tanév végén 75%-os áron, o tanév elején 1 éves használt tankönyvet azon tanév közben 75%-os áron, tanév végén 50%-os áron, o tanév elején 2 éve használt tankönyvet azon tanév közben 50%-os áron, tanév végén 25 %-os áron, o tanév elején 3 éve használt tankönyvet azon tanév közben 25%-os áron, (tanév végén feljegyzés írandó a törléshez) Köteles a tanuló a könyvtárosok által kiállított Kártérítési határozat alapján a KLIK helyi irodájának pénztárába befizetni. A Kártérítési határozat tartalmazza az elvesztett tankönyv leltári számát, címét, eredeti beszerzési árát, térítési mértékét (%-át), könyvtáros aláírását és bélyegzőjét. Kivétel a matematika tankönyv, vagy más még nem tartós kivitelű tankönyv, melyet 3 évig lehet használni és 1 évesen 50%-os, 2 évesen 25%-os szinten kell téríttetni. A négy vagy több éve használt tankönyvek értéke az adott tanév végén 0 Ft, ezért ezek kárát téríteni nem kell. Amennyiben bizonyíthatóan pedagógus írt a tanuló által kölcsönzött tankönyvbe, a kártérítést a pedagógusnak kell befizetni a pénztárba. Ha munkafüzetet, vagy munkatankönyvet hagy el a tanuló, legyen ingyenesre jogosult, vagy fizetős a pótlás érdelében a tankönyv, vagy munkafüzet árát és a postaköltséget is köteles megfizetni.  A tankönyvek könyvtárból való vásárlása 56


A tanuló az iskolai könyvtárban lévő tankönyveket megvásárolhatja, ha azokból - a könyvtáros megítélése szerint – elegendő példányszám marad az ingyenes tankönyvellátás biztosításához. A vásárlás szándékát elegendő szóban bejelenteni. Ha a tankönyv megvásárolható a könyvtáros Belső bizonylatot állít ki annak értékéről, mely összeget a tanuló a KLIK helyi pénztárába köteles befizetni. A Belső bizonylat tartalmazza a megvásárolni szándékozott és eladható tankönyv leltári számát, címét, eredeti beszerzési árát, térítési mértékét (%-át), könyvtáros aláírását és bélyegzőjét. Ezután adható ki számára a tankönyv. A tankönyvek értékét a könyvtáros határozza meg aszerint, hogy hány éve használt, milyen állapotban van és szükséges-e a normatíva összegéből pótolni azt a könyvtár számára. A tankönyvellátás feladatait, felelőseit és a határidőket az ütemterv tartalmazza.

11.7.

ÜTEMTERV Feladatok

A szülők tájékoztatása a tankönyvtámogatásról és kedvezményekről

Határidő normatív egyéb December 15.

Felelős ifjúságvédelmi felelősök

Tankönyv támogatási igénylőlapok és jogosultsági igazolások bemutatása, begyűjtése (felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket Január 10., ifjúságvédelmi arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) illetve a beiratkozás felelősök bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes napja tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet, a Január 20. Szülői Szervezetetés a Diákönkormányzatot a tankönyv-támogatási felmérés eredményéről és véleményt kér Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a 57

Igazgató tagintézmény-vezető intézményegységvezető helyettes


fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás január 25-ig rendszere nem tudja megoldani. meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt Használt tankönyvekről kimutatás készítése

Január 30.

Szerződéskötés a tankönyvfelelőssel és a könyvtárellátóval

29.§ (1)! tankönyvrendeléssel igazgató egyidejűleg

A szülők értesítése a gyermekek számára megrendelni kívánt tankönyvekről és nyilatkozat kérése könyvtárból kölcsönzi vagy megvásárolja a felsorolt tankönyveket, mert – közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek (május 31-ig).

könyvtárosok

Március 10.

tankönyvfelelősök

Március 15.

igazgató, (tagintézmény-vezető) tankönyvfelelősök

Iskolai tankönyvrendelés elkészítése

Osztályfőnökök megismertetik a szülőkkel a következő tanévi tankönyvrendelés tervezetét – Március 15. a szülőknek vélemény-nyilvánítási joguk van (össztömeg!) A tankönyvrendelést az iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó Március által működtetett elektronikus információs munkanapja rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg

osztályfőnökök

utolsó

tankönyvfelelősök

A felvételt nyert tanulók és szüleik tájékoztatása a normatív tankönyvtámogatásról és egyéb kedvezményekről, tanulók tankönyv A beiratkozás nap támogatási igénylőlapjainak, igazolásainak leadása

beíratást végző, igazgatóhelyettes

Tankönyvrendelés módosításához adatok leadása az osztályfőnökök részéről (pl. érkezett Június 1. tanuló)

osztályfőnökök

A normatív támogatásra jogosult tanulók aktualizált névsorának leadása (érkezett, Június 5. távozott jogosult)

ifjúságvédelmi felelős

58


Tankönyvrendelés módosítása

Június 15.

tankönyvfelelős

Könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek Szállítás után a bevételezése (bélyegzések, egyedi leltári lehető legrövidebb iskolai könyvtáros számmal, vonalkóddal ellátás), kölcsönzés időn belül. Pótrendelés feladása.

szeptember 5.

Az iskola a visszárut (a felek eltérő megállapodása hiányában) saját helyiségében a szeptember 30-ig Könyvtárellátó rendelkezésére bocsátja. A normatív támogatás felhasználásáról és a könyvtárba bevételezett könyvekről nyilvántartás készítése

tankönyvfelelős tankönyvfelelős

Normatíva elszámolási utasítás tankönyvfelelős, szerint. (pótrendelés (iskolai könyvtáros) esetén: a szállítást követő 2 hét)

59


12. GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁS TERÜLETEI: 12.1. UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS Az utazó gyógypedagógus szakember foglalkozásait az intézményen kívül tartja. A többi gyerekkel, tanulóval együtt SNI-s tanulók megsegítése utazó gyógypedagógusaink feladata. Módszertani kultúrájukban előtérbe kerül a differenciált tanulásszervezés, az egyénhez igazított feladatadás és értékelés. Az egyénre szabott tananyag feldolgozással elősegítjük, hogy a tanuló saját tempójában haladhasson. Ezáltal több sikerélmény és kevesebb kudarc éri a gyermeket. Személyiségük megerősödik, ami a későbbi társadalmi integrációjukat elősegíti. A tevékenység tartalma:

 

      

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezetkialakítására ( a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében; javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon; egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben végzi munkáját, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; segítséget nyújt az otthoni foglalkozás módjáról, folyamatosan konzultál a tanuló szüleivel.

Intézmény Csólyospálosi Nyitnikék Óvoda Szent László Ált. Iskola, Jászszentlászló

Szervezeti forma Egyéni foglalkozás Kiscsoportos foglalkozás

Időkeret Heti 3 óra Heti 11 óra

12.2. FEJLESZTŐ NEVELÉS- OKTATÁS A tevékenység tartalma:  A fejlesztő nevelés-oktatás a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.  A fejlesztő nevelés keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete heti nyolc óra. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg..  A fejlesztő nevelés egyéni foglalkozás keretében - valósul meg.  A fejlesztő nevelés-oktatás igénybevétele az intézményben nem oldható meg a gyermek egészségügyi állapota miatt, ezért a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Otthoni ellátás esetén a meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni. Intézmény A tanuló otthona

Szervezeti forma Egyéni fejlesztés

Időkeret Heti 8 óra

60


13. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és EGYMI könyvtárainak működését az alábbi érvényes törvényi és iskolai szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Oktatási jogszabályok:  Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról  138/1992.(X.8.)Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXVIII.  törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  2011. évi CXC. törvény (Nkt) A nemzeti köznevelésről  110/2012.(VI.4.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,  bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a kapcsolódó kerettantervek.  20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2001. évi XXXVII törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. X. 1-től hatályos változata.  16/2013. EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.  2013. évi CCXXXII. törvény : a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  501/2013. (XII. 29) Korm. rendelet: a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről Könyvtári jogszabályok:  1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális  intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  Az aktuális évi költségvetési törvény iskolai könyvtárakra vonatkozó normatívái  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról, valamint a hozzá kapcsolódó együttes irányelvek Intézményi szabályzatok:  Az iskola SZMSZ  Az iskola pedagógiai programja. Az Iskolai Könyvtár Működési Szabályzata intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 13.1. A.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ADATOK Általános adatok:

A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és EGYMI szerves részei az iskolai könyvtárai. Mivel az iskola három épületben egy tagintézményben és két telephelyen működik eltérő korosztályt oktatva, a tagintézményben 100 alatti az általános iskolai intézményegység székhelyén és telephelyén 250- 250 fő feletti tanuló létszámmal és iskolánk tanulóinak összesített létszáma ~570 fő. Az általános iskolai intézményegységben 2 fő iskolai könyvtáros-tanár 40-60% -ban lát el könyvtárosi feladatokat, a Móra Ferenc tagintézményben a könyvtárosi feladatokat 3 fő 2-2 órában látja el. A közös adatszolgáltatást együttesen végzik. 61


A könyvtárak adatai a következők: 

A könyvtár neve: KiskunmajsaiArany János Általános Iskola Könyvtára 1. (felsős könyvtárként emlegetjük) A könyvtár címe: 6120 Kiskunmajsa, Fő utca 69. Tel.: 77/481-170/18 A könyvtár elhelyezése: földszint 2. terem 60 m2 alapterületű 1 osztály foglalkoztatható egyszerre Állomány mérete: ~ 10.000 dokumentum



A könyvtár neve: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola Könyvtára 2. (alsós könyvtárként emlegetjük) A könyvtár címe: 6120 Kiskunmajsa, Iskola utca 17. Tel.: 77/581-453 A könyvtár elhelyezése: emeletem az irodákkal szemben 54 m2 alapterületű Állomány mérete: ~ 9000 dokumentum A könyvtár neve: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola Móra Ferenc EGYMI Könyvtára (Móra könyvtárként emlegetjük) A könyvtár címe: 6120 Kiskunmajsa, Csontos Károly u 1-3. Tel.: 77/481-582 A könyvtár elhelyezése: a 7. sz. terem és a tornaterem között helyezkedik el. 56 m2 alapterületű Állomány mérete: ~ 3400 dokumentum



B.

A könyvtár fenntartása:

A fenntartó neve: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és EGYMI A fenntartó címe: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71. A fenntartó elérhetősége: tel.: 77/481-170, e-mail: [email protected] Az iskola alapító okiratába foglaltak szerint az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége az iskolai könyvtár, a jogszabályoknak megfelelően az intézmény fenntartójának kötelessége a fenntartása és működtetése. Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ gondoskodik. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója (tagintézmény-vezetője) ellenőrzi és a nevelőtestület, a diákönkormányzat véleményének, javaslatának meghallgatásával irányítja. A könyvtárban dolgozókat a KLIK alkalmazza. Feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos oktatási/köznevelési és kulturális (könyvtári) szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi. C.

A könyvtár szakmai kapcsolatban áll az alábbi intézményekkel:

Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet könyvtára, Kecskemét, 62


Katona József Megyei Könyvtár, Kecskemét, Városi Könyvtár, Kiskunmajsa, Dózsa György Idegenforgalmi Szakközépiskola És Gimnázium könyvtára, Kiskunmajsa, Szent László Általános Iskola könyvtára, Jászszentlászló, Konzultációs, szakmai munkaközösség működik a járás iskolai könyvtárosai között. ODR rendszer, Szikla adatbázisa. 1.1. AZ ISKOLA KÖNYVTÁRAINAK MŰKÖDÉSI CÉLJA  elősegíteni a nevelő - oktató munkát  a rendelkezésre álló dokumentumok segítségével biztosítani az intézmény szakmai színvonalának fejlesztését  elősegíteni a könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését, a pedagógusok szakmai információval, dokumentumokkal való ellátását  a folyamatosan korszerűsített állomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. Az iskola könyvtárainak működési célját a Küldetésnyilatkozat írja le a vonatkozó könyvtári és oktatási törvények betartásával (1. sz. melléklet). A könyvtár szolgáltatásai:  Kölcsönzés  Helyben olvasás  Információszolgáltatás  Másolatszolgáltatás  Témafigyelés  Ajánló bibliográfiák készítése  Számítógép (Internet is) használata  Videózás szervezett keretek között  Szakóra tartása  Szabadidős foglalkozások szervezése 1.2. A KÖNYVTÁR FELADATA Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi követelményrendszerhez és az iskola tevékenységének egészéhez. 1.2.1.     

Alapfeladat:

A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról Tanórai foglalkozások tartása Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 1.2.2. Kiegészítő feladat:

   

A tanulók olvasóvá nevelésének segítése Tanórán kívüli foglalkozások tartása Dokumentumok másolása Számítógépes információ szolgáltatások biztosítása 63


 

Tájékoztatások nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

1.3. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket a KLIK biztosítja. Ez a keret nem csak az állomány gyarapítását szolgálja, hanem az adódó pályázatokhoz önrész, könyvtári berendezések beszerzési, szoftverek üzemeltetése és javíttatások költsége is. 1.4. A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE A könyvtár állományát az útmutatókban meghatározott gyűjtőköri alapelvek szerint, az iskola feladataihoz igazodva folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti, ugyanilyen módon apasztja is azt, a tartalmában elavult, vagy használat során megrongálódott könyvek selejtezésével. A könyvtár megfelelő példányszámban gyűjti:  Az oktatás-nevelés folyamatában nélkülözhetetlen, munkaeszközként használt műveket,  A pedagógusok munkájához, önképzéséhez szükséges ismeretterjesztő irodalmat,  A magyar és világirodalom klasszikusainak és napjaink értékálló irodalmának nyomtatott és audiovizuális dokumentumait,  Korlátozott mértékben a tanítás során felhasználható hanghordozókat, CD-ROM-okat, videokazettákat,  Tankönyveket(részletes gyűjtőköri leírás a 2. sz. mellékletben) 1.5. GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze: 1.5.1. Gyarapítás Beszerzés forrásai A könyvtár állománya vétel, ajándék és esetleg csere útján gyarapszik. A gyarapítás felelősei a könyvtárosok, de gondoskodnak minden részleg szükségleteit és a lehetőségeket figyelembe vevő fejlesztéséről. Az alsós könyvtárba főleg az alsó tagozatnak való dokumentumok, a felsős könyvtárba a felsősöknek való kiadványok, míg a Móra könyvtárba a speciális, kifejezetten a sajátos nevelési igényű gyermekeknek való kiadványok kerülnek. Beszerzések forrása a KLIK által meghatározott költségvetés a 20/2012. EMMI rendelet szerint. A szerzeményezés segédletei A beszerzés segédletei a gyarapítási tanácsadók, kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, folyóiratok dokumentum ismertetései, készlettájékoztatók, ajánló bibliográfiák. A tájékozódási forrásokban kijelölt dokumentumokat mindenkor össze kell vetni a katalógussal és a gyarapítási nyilvántartásokkal.

64


Az állománygyarapításban a könyvtárosok a tagozatvezetők, a munkaközösség- vezetőkön keresztül a nevelőtestület, a diákönkormányzaton keresztül a diákság véleményét is figyelembe veszi, amennyiben a gyűjtőkörbe beleillik. Az állomány fejlesztésénél törekedni kell az ismeretterjesztő és szépirodalom 70% - 30%-os arányának megtartására. A megrendelőket a számlákkal nyilvántartjuk. A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban. A számlák nyilvántartása A beérkezett számlákra kifizetés, átutalás előtt a könyvtáros ráírja a dokumentumok egyedi leltári számát darabonként, vagy folyamatos sorszámozás esetén a kezdő és befejező sorszámot kötőjellel, majd aláírja. A számláról másolatot készít és a leltári számok növekvő sorrendjében lefűzi. A dokumentumok állományba vétele Bélyegzés A dokumentumokat lehetőleg a címlap hátoldalán, a 17. és az utolsó tartalmi oldalon bélyegzi. Tartós tankönyvek kölcsönzök nevének beírásához külön bélyegzést kapnak a címlapon. A pecsétben jól látható módon fel kell tüntetni a leltári számot. Tartós tankönyvek kivételével egyedi leltárkönyvben is és a Szikla könyvtári szoftverrel mindenképpen bevételezi. Tartós tankönyveket csak számítógépes nyilvántartásba veszünk. A leltári számot az első védőlap jobb felső sarkába és legalább az első bélyegzésbe beírja. Mindkét könyvtárban vonalkódos azonosítóval is ellátja. A felsős könyvtár korábban vásárolt dokumentumait is szeretnénk vonalkóddal ellátni. A raktári jelzetet az első védőlap bal felső sarkába írja, majd gerinc címkével látja el polcra helyezés előtt. Leltári számok és betűjelzetek Felső tagozatosok könyvtárában Betű előjel nélküli leltári szám illeti a sima könyveket, H előjelű számot kapnak a hanghordozók (bármilyen formátumúak), V előjelűek a videokazetták és DVD-k, CDR előjelűek a számítógéppel olvashatók, TT jelűek a tartós tankönyvek. Alsó tagozatosok könyvtárában s betűvel kezdődnek a sima könyveinek leltári számai (Széchenyi telephely), h előjelű számot kapnak a hanghordozók, v előjelű számot kapnak a videokazetták és a dvd-k, T jelűek a tartós tankönyvek. cdr előjelűek a számítógéppel olvashatók, Móra könyvtárban: Betű előjel nélküli leltári szám illeti a sima könyveket VK előjelűek a videokazetták TT jelűek a tartós tankönyvek. 65


Nyilvántartásba vétel A nyilvántartásba vétel alapja a számla vagy kísérőlevél, ajándékozásról szóló dokumentum. Több dokumentum esetén a számlán feltüntetett sorrendben kell a leltárkönyvbe a dokumentumokat bejegyezni. A címleltárkönyvben az alábbi adatokat kötelezően meg kell adni: egyedi leltári szám, bevételezés dátuma, dokumentumok alapadatai, kötet/darab, raktári jelzet, beszerzés módja és értéke. Az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölíteni és összesíteni kell. A TT illetve a T betűjelzetes leltári számú dokumentumokon kívül minden kiadványt hagyományos leltárkönyvbe is bevételezünk. Egy-egy tankönyvet 40-50 db-os mennyiségben vásárolunk, felsőben tanévenként ~1200 db tankönyvet, amit nincs idő kézzel írni. Időleges számítógépes nyilvántartásba kerülhetnek a folyóiratok, ha lesz forrás a vásárlásra. TTM és TM jelzettel időleges lehet a munkafüzetek bevételezése. Csak a tantestület által igényelt folyóiratokat köttetjük és vesszük egyedi leltárba. Csoportos leltárkönyvet nem vezetünk, mert nem kötelező és a számítógépes egyedi nyilvántartás összegzője gyorsabb és biztonságosabb adatszolgáltatáshoz. 1.5.2. Állományapasztás, törlés: Gondoskodunk a tervszerű állományapasztásról, évente legalább kétszer kivonjuk az állományból a tartalmilag elavult, fölös példányúvá vált (tanterv változása, tantárgy változása, tartós tankönyv jelentős átdolgozása, gyűjtőkörnek nem megfelelő korábbi beszerzés, ajándék, csonka többkötetes mű) dokumentumokat. Természetes elhasználódás esetén, ha új beszerezhető, mérlegelni kell a köttetés gazdaságosságát, viszont a felújított kötetnek is EU-konformnak kell lennie. Tartós tankönyvek kivonását a mellékelt Tartós tankönyv használati szabályzat (4. számú melléklet) tartalmazza, melyet az Szülői Szervezet és az Iskolaszék egyetértésével alakítottunk ki. Az állományellenőrzési hiány mindenkor törlendő, valamint az elháríthatatlan esemény miatti veszteség. Az elveszett dokumentum árát meg kell próbálni behajtani (tankönyvtári szabályzat szerint), vagy vele teljesen azonos kiadású elfogadható. Amennyiben a követelés behajthatatlan marad, arról az igazgató és a gazdasági vezető jóváhagyásával jegyzék és jegyzőkönyv készítendő és az apasztás tárgyává válik, mivel nincs reális lehetősége a kártérítésnek. A könyvtáros javaslatot tesz a törlésre, és az igazgató jóváhagyása után selejtezési jegyzőkönyvben a KLIK gazdasági vezető az igazgatóval egyetértésben kivonásra utasítja. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladja. Fölös példányt határon túli iskolának felajánlhatunk (3/1975. KM-PM rendelet). A kivonásról tehát mindenkor jegyzőkönyv készül, a dokumentumba bejegyezzük a selejtezés tényét aláírással, dátumbélyegzővel látjuk el, majd a leltárkönyvben a törlési jegyzék számát rögzítjük és a korábbi írást olvashatóan hagyva a leltári számot és az értéket áthúzzuk. A számítógépes szoftver utasításai szerint a programban is törlünk. 1.5.3. A könyvtári állomány védelme 1.5.4.

A könyvtári állomány elhelyezése 66


Az iskolai könyvtár működik mindhárom oktatási épületben a törvényi előírások szerint. Az intézmény központi épületében található a főbb könyvtár felsős könyvtárként emlegetve a 2-es teremben. Az ajtó előterében van a kölcsönző tér, a terem falai mentén a szabadpolcok és a zárható üveges szekrények, melyek az audiovizuális ismerethordozók tárolására szolgálnak. Mivel nincs raktár, a törléshez előkészített dokumentumokat ezek aljában kell elhelyezni a procedúra végéig. Helyben olvasás a terem középső részén lévő olvasóasztaloknál lehetséges, valamint ez a tér alkalmas egy osztály befogadására, tanóra tartására. A másik könyvtár az Iskola utcai épületben található az emeleten, alsós könyvtárként emlegetve, hasonló elrendezést követve, mint Fő utcai könyvtár. A harmadik könyvtár a Csontos Károly utcai épületben található, de itt jelenleg folyik az elektronikus feldolgozás, selejtezés, melyet célul tűztünk ki a 2013-2014-es tanévben. A könyvtári állomány négy nagy csoportra tagozódik elhelyezése szempontjából: kézikönyvtár, szakkönyvek, szépirodalom. Ezek és a szekrényekben az audiovizuális ismerethordozók sorba rendezése a könyvtári szakmai útmutatók alapján történik, amiben segít a szakirodalom és a Szikla szoftver adatbázisa (ETO, Cutter szám), mely az OSZK koordinálásával készül. Az elrendezést eligazító táblák, feliratok és magyarázó jelzések teszik áttekinthetővé A könyvtárból a tanóra tartását közvetlenül segítő letétek (pl.: szótárak, nyelvkönyvek, CDROM-ok, tankönyvek) kerülnek a szaktantermekbe, napközis termekbe, tanterembe, melyekért a termek felelősei tartoznak felelősséggel. Kölcsönzésben lehetnek a hivatali ügyvitelt segítő kiadványok az iskolatitkárnál, a gazdasági vezetőnél, az igazgatónál. A letétek nyilvántartása a szoftver adta lehetőségek szerint történik, melyeket a tanév végén a kinyomtatott kölcsönzési listán jelölve ellenőriz a szakterem felelőse és a könyvtáros. A könyvtáros a rábízott állományért, rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős, ezért a nyitva tartási időn túl rendezvény nem szervezhető a könyvtárosnak, az intézmény igazgatójának, vagy területileg illetékes igazgatóhelyettesének jelenléte nélkül a könyvtárba. Ennek megszegése esetén a későbbi esetleges kálót átlépő leltárhiányért a könyvtáros csak részben felelős. Kulcsa csak a felsorolt személyeknek és a takarítónak lehet a könyvtárhoz. Szándékos rongálás, vagy a dokumentum elvesztése estén az aktuális jogi szabályozás keretei között a kárt meg kell téríttetni a kölcsönzővel (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 59.§ (1), (2) bek.). 1.5.5. Az állomány védelme Fizikai védelem A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell:  a könyvtárban minden tűzrendészeti óvintézkedést meg kell tenni, így a könyvtár előtt poroltó készüléket kell elhelyezni, a könyvtárban szigorúan tilos a dohányzás és a nyílt láng használata,  a könyvtár áramforrásainak és elektronikus berendezéseinek teljesen biztonságosnak kell lenniük,  a könyvtárat gyakran és alaposan kell szellőztetni,  az állományt gondos takarítással óvni kell a portól, 67


 

a könyvtáros jelenléte nélkül a könyvtárban tartott órán a terem rendjéért, a keletkezett kárért az ott tanító pedagógus felel (az elkövető tanuló rendszabályozásával), a könyvtáros betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos felelősséggel tartozik.

1.5.6. Jogi védelem A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül a könyvtár számára senki nem vásárolhat. Előre egyeztetett szaktanári beszerzés esetén a számla kifizetése csak bevételezés után történhet. A leltári fegyelem megköveteli a kölcsönzési és más nyilvántartások pontos és naprakész vezetését. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok vagy eszközök hiányáért, ha  bizonyíthatóan nem tartották be a könyvtár nyilvántartás kezelés, használati és működési szabályai,  kötelességszegést követtek el,  a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával, elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozások rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az iskolai szabályozás szerint kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A szaktanárok részére létesített letéti állományt névre szólóan, tételes felsorolás szerint kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumok tárolására alkalmas. A könyvtár kulcsai a könyvtárosoknál, a tagozatvezetőknél és a takarítóknál helyezendő el. 1.5.7. Állományellenőrzés Állományvédelem nyilvántartásai Az állományvédelem nyilvántartásai az állományellenőrzési nyilvántartások, a kölcsönzési nyilvántartás, a könyvtárhasználati szabályzat, a számítógép használati szabályzat betartatása a könyvtáros munkaköri leírása szerint várható el. 1.5.8. A könyvtári állomány ellenőrzése A könyvtárosoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a jogszabály által elrendelt módon és időközönként az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el. A leltározás végrehajtásáért az iskolai leltározási bizottság vezetője a felelős. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, vagy csökkentett. Az állományellenőrzést a 3/1975. KM-PM. rendelet alapján kell végezni. (Nálunk 5 évenként teljes körű leltározás történik). Az ellenőrzés az alábbiak szerint kell elvégezni:  az állományt meghatározott, az állomány nagyságától függő időszakonként ellenőrizni kell (3/1975. KM-PM rendelet), 68


    

soron kívül szükséges ellenőrizni, ha az állományt valamilyen károsodás éri,állományellenőrzéshez a könyvtárosnak leltározási ütemtervet kell készíteni, a leltározást a nyilvántartások rendezésével, az állományegységek rendezésével elő kell készíteni, a leltározást legalább két személynek kell végezni, az állományellenőrzés a dokumentumok és a nyilvántartások összehasonlításával történik (a Szikla számítógépes program segítségével) Az ellenőrzés a Szikla szoftver lehetőségeit kihasználva történik ( 1 fő sorban a polcról levéve a leltári számot diktálja és jelet tesz a könyvbe, 1 fő gépbe írja), a gép által készített hiánylista újra ellenőrzése után a bizottság elkészíti a záró jegyzőkönyvet.

1.5.9. Kölcsönzés nyilvántartása Kölcsönzési nyilvántartást a Szikla szoftverrel végezzük. A könyvtár használati szabályzata a használók jogait és kötelességeit rögzíti a 4. sz. mellékletben a Könyvtári házirend, Számítógép használati szabályzat, Tartós tankönyv használati szabályzat címmel. 1.5.10. Az állomány feltárása, katalógus építése Iskolánk könyvtárai a Szikla szoftvert használják. A program az alábbi munkafolyamatok elvégzésére szolgál az iskolai könyvtárban: - kölcsönzés minden jogosult számára, - állomány nyilvántartás, feltárás A könyvtári állományról az alábbi online katalógus készül: - alapkatalógus a könyvtár teljes állományát feltáróan, - betűrendes leíró katalógus, - sorozati katalógus, - ETO szakkatalógus. A program további szempontok szerinti kigyűjtéseket is végezhet, mert az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisát veszi alapul a továbbított adatszolgáltatáshoz, így a gépben tárolt bibliográfiai adatok (az érvényes Magyar szabványoknak megfelelve) az Országos Adatszolgáltatási Rendszerrel is kompatibilisek. Ha még az OSZK nem dolgozta fel az adott művet, vagy nem tudjuk előfizetni a szolgáltatást, elő feldolgozást kell alkalmazni, hogy a később érkező adatokkal együtt az országos trendeknek megfeleljen. Ebben az esetben a Könyvtári raktározási táblázatok útmutatása használandó. Osztályozás mindenkor az ETO szerint történik. A dokumentumot raktári jelzettel látjuk el, mely belül is leírandó az esetleges rongálódás miatti könnyebb pótlás érdekében. A Szikla szoftver egyben a feldolgozott művek katalógusa is, így cédulakatalógus építése nem szükséges. Katalóguscédula viszont nyomtatható, melyből mintakatalógus készíthető szemléltető eszköznek. Katalóguskészítés általános szabályai a 3. mellékletben. 1.5.11. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai 69


Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát, a könyvtáros megtanítsa a könyvtári dokumentumok megismerését a nyitvatartási idő keretein belül. A könyvtárhasználók köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, melyet az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják, valamint kistérségi munkaközösségünk eredményesebb működése érdekében az együttműködő partner intézmények könyvtárközi kölcsönzés keretében. Ekkor az intézmény könyvtárosa felel a dokumentumért. A könyvtárhasználat módja:  helyben használat,  kölcsönzés,  csoportos használat A könyvtári szolgáltatások Helyben használat A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, a szakmai feltételeket a könyvtárosoknak kell biztosítaniuk. Az iskola könyvtári dokumentumai közül csak helyben használhatóak:  kézikönyvtár,  folyóiratok,  médiatár, A helyben használható dokumentumokat a szaktanárok és a diákok (indokolt esetben)egyegy tanítási órára kikölcsönözhetik. Az iskola tanulói versenyre felkészülés céljából, szaktanári kezességvállalás mellett kölcsönözhetnek a kézikönyvtárból. Kölcsönzés A szolgáltatások nyilvántartása a Szikla szoftverrel történik, amely a tévedések kiiktatására is alkalmas, hiszen egy dokumentum egyszerre csak egy olvasónál lehet kiírásban. Előjegyzést is nyilván tart. Az iskolai könyvtárból csak beiratkozott tanuló, vagy dolgozó, esetleg gyakorlatos hallgató kölcsönözhet. A könyvtáros a program szerint a kölcsönző legfontosabb személyi adatait rögzíti. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A könyvtárból a könyvtárosok tudta nélkül dokumentumot kivinni tilos. Tanulói kölcsönzés A számítógépes nyilvántartásban rögzíteni kel a szoftver működési szabályai szerint a kölcsönzött mű címét, leltári számát, a kölcsönzés időpontját ha, ha vonalkódos a kóddal, ha nem, akkor a leltári szám segítségével. A tankönyvön és kötelező olvasmányon kívül alsósnak 1 db, felsősnek 3 db adható általában egy hónapra. A tanév végén minden tanuló köteles tartozását rendezni. Nyárra a tanulóknál csak az osztályfőnökkel egyeztetett több évben használandó atlasz, vagy előre készülésre kötelező olvasmány maradhat. 70


Tanév végén az iskolavezetésnek jegyzéket kell készíteni a június 16-ig behajthatatlan tartozásról. Kártérítést a tankönyv ellátási szabályzat részletezi. Tanév végén, az újabb tanévre kölcsönzés munkájának megkezdése előtt listás kell készíteni az összes tartozásról (engedélyezettről is) az esetleges távozás rendezését segítendő. Felnőttek kölcsönzései Az iskola dolgozói is a számítógépes kölcsönzési nyilvántartás szerint kölcsönöznek. A kölcsönzött művek számát és a kölcsönzés idejét nem korlátozzuk. Letéti kölcsönzés Szaktanterembe, napközibe kölcsönzött művekért a terem, vagy szekrény felelőse anyagilag is felel. Kiadáskor és tanév végén az állományrészért felelős számítógépes kölcsönzési listát kap a dokumentumok ellenőrzését segítendő. A letéti állomány nem kölcsönözhető. Könyvtárközi kölcsönzés A könyvtár az iskolai dokumentumállományon túlmutató igény esetén a Városi Könyvtár segítségét kéri, vagy az ODR-ből kölcsönöz. Kérőlapot kinyomtatva lefűzzük, egy tanévre megőrizzük. Kézi nyilvántartásban rögzítjük a dokumentum, a kölcsönzés és a postázás adatait. Nyitvatartási idő Az iskolai könyvtárak tanítási időben összesen a három telephelyen heti 22 órás nyitvatartási idővel működnek, melyet - a munkatervben évente felülvizsgálva - a könyvtárak bejáratánál feltüntetnek. Az iskolai szünidőben a könyvtár zárva. Csoportos használat Az iskola könyvtár pedagógiai programja, illetve könyvtárhasználati tanterve szerint könyvtárhasználati órák tartására kerül sor, amely órákat a könyvtáros a szaktanárral együtt tartja. Ezt az osztálynaplóba beírja és kézjegyével hitelesíti, de az órán segítő szerepű szaktanár is aláírja. Ezt a tanórát a könyvtáros a könyvtári naplóba is beírja. Könyvtárhasználatra épülő szakórákat tartanak a szaktanárok a könyvtárban, amikor is a könyvtáros a segítője a tanórának. Ezt a szaktanár az osztálynaplóban, a könyvtáros a könyvtári naplóban rögzíti. A könyvtár lehetőséget biztosít más pedagógiai célú, könyvtárhasználatra épülő egyéb foglalkozások megtartására is (pl. projekt, szakköri foglalkozás, tehetséggondozás, versenyfelkészítés, stb.) A foglalkozások ütközése esetén elsőbbséget élveznek a helyi tantervben kidolgozott könyv és könyvtárhasználati órák, könyvtárra épülő szakórák. Szakórákhoz, foglalkozásokhoz ütemterv (tanáriban is kifüggesztve), pedagógiai program, helyi tanterv és tanmenet készül. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás számára nem vehetők igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. 1.5.12. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztatás

71






a könyvtár dokumentumairól, a könyvtári rendszerben elérhető dokumentumokról, a helyi, regionális, országos bibliográfiai adatbázisról, a könyvtári rendszer szolgáltatásairól, információszolgáltatás s tanulás-tanítás folyamatában felmerülő problémák megoldásához a könyvtár dokumentumai, adatbázisai és más könyvtárak adatbázisai alapján.

Témafigyelés 

alkalmanként szaktanári vezetői felkérésre konferenciák előkészítéséhez.

pályamunkák,

nevelőtestületi értekezlet,

Irodalomkutatás  a könyvtárosok a tantervi témákhoz és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget adnak a szaktanároknak,  igény szerint, tanulókkal feldolgozandó témához irodalomjegyzéket készítünk az adott tanulócsoport könyvtárhasználati szintjének megfelelően. Ajánló bibliográfiák készítése  tantárgyakhoz, szakköri témákhoz, versenyekhez készülhetnek ajánló bibliográfiák a könyvtári állomány alapján. Másolatszolgáltatás  az iskola gyűjteményében található, nem kölcsönözhető dokumentumok részeiről az olvasók számára (az ide vonatkozó jogszabályok alapján) korlátozott mennyiségben fénymásolatot készíthetnek a könyvtárosok.  A csoport- és osztálylétszámnyi fénymásolásra nyomtatásra az iskola más eszköze szolgál. Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása  az iskolai tanulmányokkal összefüggésben az internet, a hálózaton elérhető adatbázisok és a könyvtárban lévő CD-k, CD-ROM-ok, multimédiák, DVD-k,  szoftverek a könyvtárhasználati szabályzat által meghatározottak szerint az olvasói gépeken az olvasók rendelkezésére állnak.  A könyvtárban csak a könyvtári informatikai eszközök használata engedélyezett. Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. Az iskolai könyvtár Működési szabályzata a Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és EGYMI Szervezeti és Működési szabályzatának mellékletét képezi. Az elfogadás procedúrájára az aktuális jogszabályok érvényesek. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárosokra, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevőkre és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. Az iskolai könyvtár Működési szabályzatának gondozása a könyvtárosok feladata. 72


Jogszabályok és az iskolai körülmények változása esetén a szükséges módosításokra kötelesek javaslatot tenni. A szabályzatot az iskola igazgatója a jogszabályi előírások alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár Működési szabályzatát mindenki számára hozzáférhető helyen kell elhelyezni a könyvtárban. Az iskolai könyvtár Működési szabályzata jóváhagyás után 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. A könyvtári működési szabályzat mellékletei:    

 

Küldetésnyilatkozat (1. sz. melléklet) Gyűjtőköri szabályzat (2. sz. melléklet) Katalógus építési szabályzat (3. sz. melléklet) Könyvtárhasználati szabályzatok 4. sz. melléklet  (Könyvtári házirend,  Számítógép használati szabályzat,  Tartós tankönyv használati szabályzat) A könyvtár pedagógiai programja (5. sz. melléklet) Helyi könyvtárhasználati tanterv és tanmenet (6. sz. melléklet)

Felhasznált irodalom:  Így működik az iskolai könyvtár. Módszertani útmutató az iskolai könyvtárak működéséhez és a működési dokumentumok elkészítéséhez. Bp. 1998. FPI,  Az iskolai könyvtár. Könyvtáros tanárok kézikönyve. Bp. 1998. OPKM Jelen szervezeti és működési szabályzat érvényes a visszavonásáig.

73


Mellékletek 1. számú melléklet: A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola könyvtárának küldetésnyilatkozata Átfogó céljaink: - az oktatás segítése, - az információhoz való szabad hozzáférés biztosítása, - a szabadidő hasznos eltöltéséhez való hozzájárulás. Bővebben: Az iskolai könyvtár és informatikai bázisa a tanulás fontos színtere. Napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. A szépirodalomtól a szakirodalomig minden információhordozó kiegészíti és gazdagítja a tankönyveket, taneszközöket és módszereket, szolgálja az olvasóvá nevelést. Az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszi a tanulási képességük és képzelőerejük fejlesztését, kritikus gondolkodóvá válását, valamint azt, hogy minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. 2. számú melléklet: A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata 1. A gyűjtőkört meghatározó alapdokumentumok a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet és módosításai, a Köznevelési törvény, valamint az intézmény pedagógiai programjai. 2. A gyűjtőkört az alábbi tényezők befolyásolják: A könyvtár feladata a bölcsődei és az óvodai fejlesztő munkát, az iskolában a tanulási nehézségekkel küzdők speciális fejlesztő irodalmától a tehetséges tanulók magas szintű továbbfejlesztéséig kiszolgálja a nevelés-oktatás folyamatában minden nevelőt és tanulót a lehető legátfogóbb, egymásra épülő, differenciált szakirodalommal. 2. 1 Az intézmény 8 évfolyamos általános iskolát magában foglaló szervezet, melynek külön épületben van az alsó tagozata a volt Széchenyi iskolában az Iskola utcában 2-3 párhuzamos osztállyal, felső tagozat pedig a volt Arany iskolában 3-4 párhuzamos osztállyal működik. Az intézmény könyvtára a Fő utca 69-ben működik, mely koordinálja a tagintézmények ellátását, viszont az Iskola utcai épületben is található egy könyvtár tanteremben. Kiemelt nevelési területek kulturált viselkedési szabályok készségszintű elsajátíttatása, kommunikációs készségek fejlesztése, tanulás tanítása, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, toleranciára való képesség. Az iskola pedagógiai programjának kiemelt oktatási területei: az idegen nyelvek, a matematika és az informatika emelt szintű oktatása átlagos anyagi ráfordítás mellett a meglévő humán erőforrások maximális kihasználásával. Speciális programunk: a fejlesztő pedagógia, a hozott hátrányok csökkentése, és a szakképző intézményekbe beiskolázáshoz az ismereteik és készségek fejlesztése. A szülők és diákok egyaránt elvárják a differenciált munkáltatást a készségfejlesztő gyakorlatoktól az országos

74


megmérettetésekig való felkészítést, ahhoz minden fellelhető szakirodalom meglétét a könyvtárban. 2.2. Tanulóink szociális és kulturális környezete végletes. Egyharmada kifejezetten szegény (halmozottan hátrányos helyzetű), de nálunk jelennek meg a város legiskolázottabb rétegének gyermekei is, ahol a házi könyvtár képe igen változatos. Hátrányos helyzetű tanulóink a lehető legtöbb könyvet, tankönyvet szeretnék kölcsönözni. A városi közkönyvtár szolgáltatása jó, állománya magas színvonalon válogatott, de versenyfeladatok megoldásában alig tudnak segíteni a tanulóknak a kereső útvonalak, stratégiák kialakításában, ezért ritkán dolgoznak ott a fiatalok. Számítógépes információ-gyűjtésben ügyesek a kis olvasóink. 3. A gyűjteményünk egészére jellemző, hogy az alapvető művek megléte vagy hiánya jelzi, hogy az adott évben milyen szűkös volt a beszerzési keret. A kézikönyvtárban az utolsó 10 évben megjelent lexikonok, enciklopédiák megtalálhatók, az adattárak nem teljesen, viszont az 1990 és 1998 között megjelent, azóta utánnyomást nem ért művek hiányoznak. Pl.Biológiai lexikon kötetei, Műszaki lexikon, stb. Szépirodalomból a kötelező és ajánlott olvasmányok megtalálhatók, az elhasználódott példányok selejtezése folyamatos a pótlással együtt. Az irodalmat tanítókkal újabb ajánlott olvasmányok tananyagba illesztésén dolgozunk, mert érezzük a kor kihívását. Fejleszteni kell a meséskönyvek csoportját tartalmi és darabszám tekintetében is, főleg 1-2. osztály részére. Az irodalmi színpadunk igényeit nem tudtuk kielégíteni. Verses köteteink részben elhasználódtak, részben további példányokkal kiegészítendők. Az ismeretközlő irodalmunk színvonala legalább megtartandó, a következő témakörökben teljesebbé teendő: erkölcsi nevelés, tankönyvek, módszertani útmutatók, környezetvédelem, számítástechnika, technika, művészettörténet, idegen nyelvek tanítását segítő szakkönyvek, honismereti, néprajzi művek. Periodikák gyűjtése az ismeretterjesztő, pedagógiai, irodalmi, tantárgy-szakmai, könyvtári témákban a megrendelőink igényeit kielégíti. A tantárgyaink tanításához szükséges fontos nem hagyományos ismerethordozókkal rendelkezünk, Új dokumentum megjelenése esetén törekedni kell a megvásárlására. A külön gyűjteményünk kicsi. Fejlesztendő a névadóra, valamint a helytörténetre vonatkozó dokumentumok csoportja. Tankönyvtárunk nagy ráfordításokkal, sok munkával az igényeket kielégíti.

3. 1 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból: a) Írásos dokumentumok: könyv, könyvjellegű kiadvány, periodikumok, kották (kevés) b) Audiovizuális ismeretközlők: hiányzó dokumentumok, hangos-képes dokumentumok c) Számítógépprogramok, számítógéppel olv. ismerethordozók d) Egyéb dokumentumok: SZMSZ, pedagógiai program 3. 2 A gyűjtemény tartalmi kritériumai: a) Általában nem teljességre törekvő szakterületenként, viszont cél a tantervi tartalmak lefedése. Az ismeretek alapszintű feldolgozására terjed ki és még erős válogatással a középszintű anyagok beszerzésére, hogy a 8. osztályosok magas szintű versenyfelkészülését segítsük. 75


b) Gyűjtés mélysége a kiemelt képzési, nevelési területeken teljességre törekvően kívánatos, mint fő gyűjtőkörbe tartozó, más területeken válogatva, mint mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok. c) A példányszám meghatározásában irányelv tankönyvek terén a szükséges mennyiség, kötelező olvasmányok esetében egy tanulócsoportnyi, javasolt irodalomból közepes példányszám (6-8), pedagógiai kézikönyvből az egyszerre használó nevelők száma szerint d) A további csoportokba tartozó állományrészek esetén egy vagy kis példányszám. A gyűjtés terjedelme és szintjei

Beszerzendő pld.

Gyűjtés mélysége

Kisgyermekeknek mesék, versek, dalok

kis pld.

válogatva

Ünnepi műsoros kiadványok

kis pld.

válogatva

Tananyagban szereplőszerzők művei

1 v. kis pld

válogatva

Antológiák a magyar és világirodalom

1

válogatva

Értékes szépirodalmi válogatások

1

válogatva

Helyi tanterv által megh. kötelező

1 tan. csop.

teljességgel

Helyi tanterv által megh. ajánlott

1 tan. csop.

teljességgel

Magyar népköltészeti antológiák

1

válogatva

Külföldi népköltészeti antológiák

1

válogatva

Nevelő célzatú esztétikai ért. mű

kis pld.

erős válogatással

Tematikus antológiák (ünnepek

1 v., kis pld

válogatva

Kis színdarabok

kis pld.

válogatva

3.1.1 Hagyományos ismerethordozók 3.1.1.1 Könyvek 3.1.1.1.1 Szépirodalom:

Regényes életrajzok, történelmi regények 1


Kortárs gyermek- és ifjúsági regények

1


Beszerzendő pld.


A gyűjtés terjedelme és szintjei

3.1.1.1.2 Szak- és ismeretterjesztő irodalom: 0. Általános művek Kis, közepes és nagy. lex, enc.

2

válogatva

Művelődéstörténet (hazai, egyetem)

1-2

válogatva

Alap- és középfokú könyvtári

2

válogatva

Könyvtári feldolgozó munka segédl.

2

válogatva

Elsőfokú ált. bibliogr. és ped. szakk.

2

válogatva

1

válogatva

1. Filozófia, pszichológia Filozófiai, pszich. és etikai kisencikl. 76


Erkölcsi kérdésekkel foglalkozó

2

válogatva

Pszich. alapfog, fejlődés problémái

2

válogatva

Szociálpszichológia (hátrányos helyz.)

2

válogatva

Szociálpszichológia (hátrányos helyz.)

2

válogatva

Beszerzendő pld.


2

válogatva

2

válogatva

Ügyvitelt segítő útmutató

2

válogatva

Jogi irod. (család, oktatás, ifj.védelem)

2

válogatva

Hadtörténet, honvédelem

1

válogatva

Pedagógiai lexikonok, módsz. kiadv.

2

válogatva

Tanári kézikönyvek, segédletek

kis pld.

válogatva

Tantárgyi bibliográfiák

1

válogatva

kis pld.

válogatva

Versenyre, felvételire előkészítő

közepes pld.

válogatva

Néprajzi lexikonok, ismer.terj.

2

válogatva

Pályaválasztási útmutatók

1

válogatva

Társadalmi érintkezés szabályai

2, v. kis pld.

válogatva

Környezetvédelem, mat., fizika, kémia

kis pld.

válogatva

Biológia, növény- és állattan

kis pld.

válogatva

Növény- és állathatározók

közepes pld

válogatva

Geológia, csillagászat lex.enc.

1

válogatva

Egészséges életmód, higiéné, balesetv.

kis.pld

válogatva

Egészséges életmód, higiéné, balesetv.

kis.pld

válogatva

kis.pld

válogatva

Számítástechnika (alap- és középf.)

1, kis pld.,köz.

válogatva

Járművek, közlekedés

1, kis pld.

válogatva

Találmányok, feltalálók

2

válogatva

A gyűjtés terjedelme és szintjei 2. Vallás Vallástörténeti összefoglalók Mitológai 3. Tárdalomtudomány

Fejl. pedagógiai kiadványok

5. Természettudományok

6. Alkalmazott tudományok

Manuális technika (ált.isk.)

77


7. Művészet, szórakozás, sport Művészeti lexikonok, albumok kézik.

2

válogatva

Film- és színházműv. lexikonok

2

válogatva

Társasjátékok, sakk, rejtvények

2

válogatva

Sport kézikönyvek, szabálykönyvek,

2

válogatva

Beszerzendő pld.


turisztika, természetjárás A gyűjtés terjedelme és szintjei 8. Nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodal. tananyaghoz kapcs. 1, vagy kis pld.

telj. tör.

segédkönyvek, elméleti összefoglalók Munkáltatást segítő hasznos művek

kis pld.

válogatva

Egynyelvű szótárak

kis pld.

telj. tör.

Tanított idegen nyelvek tan. segédk.

kis pld.

telj. tör.

Alapfokú nyelvvizsg., vers. felk.

kis pld.

válogatva

Kétnyelvű kisszótárak

osztálynyi

válogatva

Kétnyelvű kéziszótárak

fél osztálynyi

válogatva

1-2

válogatva

Földrajzi, történelmi adattárak

1-2

válogatva

Helyismeret, honismeret

kis pld.

válogatva

Hazánkról albumok, leírások

1-2

válogatva

9. Földrajz, történelem Tananyaghoz kapcs. segédkönyvek, elméleti összefoglalók

3.1.1.2 Periodikák Jelenleg nincs forrás, de amint adódik: Tappancs

1

Süni

1

Vadon

2

Természetbúvár

1

3.1.1.3 Az iskola dokumentumai, melyek1 a testület és az iskola használóinak tájékoztatását szolgálják (SZMSZ, Ped. progr. stb. elektronikusan az egyik gépen teljességgel. 3.1.2. Nem hagyományos ismerethordozók 78


Audiovizuális (lemez,.video)

1

válogatva

Számítógépes ismerethordozó

1

válogatva

A gyűjtés terjedelme és szintjei

Beszerzendő pld.


Az iskola névadójáról

2

telj. tör.

Iskola története

2

teljességgel

Tankönyvek

ingy. létszámra

haszn. teljességgel

Munkafüzetek

kis pld.

haszn. teljességgel

Eltérő tantervűek tankönyvei

szükségletek szerint haszn. teljességgel

3.1.3. Külön gyűjtemény

Tankönyvtár:

Jelen gyűjtőköri szabályzat a jelenlegi szervezeti felállás fennmaradásáig, valamint a működést meghatározó kerettörvények megváltoztatásáig érvényes.

79


3. számú melléklet: A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola könyvtárának katalógusépítési szabályzata A könyvtári állomány feltárása Szikla szoftverrel történik. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula formátum tartalmazza: - raktári jelzetet, - a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat. 1. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret - (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) - megjegyzések (pl.: tankönyv raktári kód, engedélyezési határidő) - kötés: ár - ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév, vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó, vagy általános jelentésű szó) - közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) 2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó (OSZK szakmai iránymutatása szerint). 3. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. 80


Az iskolai könyvtár katalógusa(csak számítógépes katalógus) Kereshető minden olyan adatcsoportosítás szerint, amelyet a Szikla szoftver lehetővé tesz. Leggyakoribb keresési szempontok: - szerző, - cím, vagy részlete, - tárgyszó, - szakjelzet, - dokumentumtípusok szerint: könyv, hangzó agyag, video, DVD, CD-ROM) A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendő: az észlelt hibák azonnali kijavítása, Iskolai könyvtárunkban minden dokumentumot számítógépes feltárássalveszünk nyilvántartásba. A SZIKLA program megvásárlásakor a szirén programból átkonvertálás megtörtént. A könyvtári program adatai: A program elnevezése: SZIKLA integrált könyvtári rendszer (Szikla 9.0) Munkaállomások száma: 4 (melyből egy az alsós épületben, fő azonosító számmal 2007-től). Készítők neve: Szilágyi Lóránt, Lévai Gábor Üzembe helyezés dátuma: 2002. Adatbázis követési jogosultság: 2007. 12. 31-ig volt, azóta a Szikla adatbázisból veszünk át feldolgozási mintákat, ami utólagos ellenőrzést, kiegészítést igényel a bibliográfiai leírás teljessé tétele tekintetében. Szoftverkövetési jogosultság: 2012. 12. 31-ig. A program a mindenkori könyvtárosok gépén fut. Jogosultságok a könyvtárosok gépén: az állomány feldolgozás, a könyvtári adatbázisok kezelése, kölcsönzés. Jogosultságok, ha a kliens gépet a tanulók használják: csak keresés az állományban. Jogosultságok, ha a kliens gépet pedagógus használja: keresés, kölcsönzés a könyvtáros segítségével. Jogosultságot csak rendszergazda állíthat át a könyvtáros kifejezett kérésére. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. 4. számú melléklet: A kiskunmajsai Arany János Általános Iskola könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata Könyvtári házirend 1. Az iskola könyvtárának olvasói lehetnek az Arany János Általános Iskola pedagógusai, dolgozói és tanulói. Beiratkozási díjat nem kell fizetni. Külső személy az iskolai könyvtári szolgáltatásokat csak az iskola igazgatójának személyes engedélyével veheti igénybe. 2. A könyvtári tagság megszűnik, ha a dolgozó vagy a tanuló az intézménytől megválik. Könyvtári tartozását a távozás előtt mindenkinek rendeznie kell.

81


3. A könyvtárba bármely könyv kölcsönözhető, kivéve a kézikönyvtárba tartozó könyveket, videofilmeket, CD-ROM-okat, hanghordozókat. Ezek helyben használhatók, vagy külön kérésre a szaktanár egy-egy órára elviheti. 4. A könyvtár a nyitvatartási időben és a szaktanár terve egyeztetése után a tanórán is rendelkezésre áll. 5. A könyvtár fokozott tűzvédelmet igényel, ezért nyílt láng (gyufa, gyertya, mécses, stb.) használata szigorúan tilos. 6. A könyvtárban a tanulók a könyvtáros távollétében csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A könyvtárban órát, foglalkozást tartó tanár köteles nyitni és zárni a termet. 7. Könyveket és egyéb dokumentumokat csak a könyvtáros adhat ki a könyvtárból, a könyvtáros tudta nélkül bármely dokumentum kivitele tilos! 8. A könyvtár és a könyv fokozott védelme mindenki feladata, ezért a könyvtárban étkezni, szemetelni tilos! 9. A könyvtárban dolgozók, tanulók munkáját hangoskodással zavarni tilos! A könyvtárban is mindenkitől kulturált viselkedést várunk el. 10. A hanglemezek, magnókazetták, CD-k, CD-ROM-ok, filmek hangos hallgatása csak csoportos foglalkozásokon lehetséges. 11. Számítógépet előzetes foglalás után, csendben, legfeljebb két társsal együtt 30 percig lehet használni. Naponta csak egy időintervallumra lehet gépet foglalni. A számítógép használók tíz parancsolata mindenkor betartandó! 12. Csak az intézményben elfogadott tartalmakra lehet keresni az Interneten. Tilos mindazon oldalak megnyitása, amelyeket a számítástechnika terem használata esetén is tilt a szabályzat. Ennek megszegése az Internet használatától való eltiltást von maga után. 13. A könyvtár raktári rendjét őrizzük meg, ezért a polcról levett könyveket mindig a helyére tegyük vissza, vagy adjuk át a könyvtárosnak. 14. A kölcsönzési idő három hétre ajánlott, de a tankönyvek esetében egész tanévre érvényes. Minden tanév végén a tanulóknál kint lévő könyveket vissza kell hozni abba a könyvtár terembe, amelyből kapták . 15. Az elveszett vagy megrongálódott könyveket a szakmai iránymutatások szerinti áron meg kell téríteni. 16. A kölcsönzés érvényességére a számítógépes nyilvántartás adatai a mérvadóak. Kiskunmajsa, 2014. 01. 15. 82


Papné Kovács Mónika

Nagy Ágnes

könyvtáros

könyvtáros

83


SZÁMÍTÓGÉPHASZNÁLÓK TÍZPARANCSOLATA Mielőtt a géphez ülnél, kérünk, vedd figyelembe, hogy 1. … a könyvtári számítógépek elsősorban a TANULÁSTszolgálják! 2. … csak délutánonként használhatók. 3. … akkor használhatod őket, ha negyedikes, vagy annál idősebb vagy. 4. … CD-ROM-ot a könyvtárosoktól kell kérned és nekik is kell visszaadnod! 5. … a könyvtári számítógépekre semmit nem telepíthetsz, tölthetsz fel. 6. … ha internetezel, CSAK az iskolai könyvtáros által megadott honlapot, vagy az azon található KITEKINTŐ

linkgyűjteményt

használhatod!

Más oldalt könyvtárosi engedéllyel használhatsz. 7. … egy alkalommal ½ órát tölthetsz a számítógépnél. 8. … kötelességed vigyázni a számítógépekre! 9. … viselkedéseddel nem zavarhatod a többi könyvtárhasználót! 10. … a nem megfelelő viselkedés és meg nem engedett oldalak használata a SZÁMÍTÓGÉPTŐL VALÓ ELTILTÁST eredményezheti. Akkor ülhetsz a számítógéphez, ha a fentieket tudomásul veszed és betartod a szabályokat. Tartós tankönyv használati szabályzat JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény hatályos változata,  a 16/2013. EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  2013. évi CCXXXII. törvény : a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  501/2013. (XII. 29) Korm. rendelet: a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 1. A tankönyvek kiválasztása A tankönyvrendelés elkészítéséhez figyelembe vesszük a diákönkormányzat, az iskolaszék és a nevelőtestület véleményét. A könyvtári kölcsönzéshez lehetőleg tartós kivitelű tankönyvet választunk, kivétel a 27.§ (2) szerint a matematika műveltségterület tankönyvét, melyet nem kell tartós kivitelben vásárolni. 2. A tankönyvek jogosultakhoz juttatásának módjai Az ingyenes tankönyveket intézményünk az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel tudja biztosítani. Ebben az esetben a tanuló addig használhatja a könyveket, ameddig az adott tankönyvből a helyi tanterv alapján felkészítés folyik. 84


Munkafüzeteket és munkatankönyveket a kedvezményre jogosult tanulók a tankönyvfelelőstől kapják meg és az átvétel tényét aláírásukkal igazolják. Ha a korábban bemutatott jogosultsági igazolásuk közben lejárt, az újabb igazolást bemutatják átvétel előtt. Az átvett munkafüzetek, munkatankönyvek tanév végén a tanulónál maradnak, hiszen újabb tanévben kitöltöttségük miatt használhatatlanok. Amennyiben a tanuló tanév közben elhagyja az intézményt. minden tankönyvet, munkafüzetet és munkatankönyvet köteles átadni a könyvtárosnak és csak ezután adhatók ki a távozás iratai.  Könyvtári kölcsönzés Az iskola a helyben szokásos módon a TANKÖNYV MEGRENDELŐ lapon tájékoztatja a szülőket február 28-ig a következő tanévben használandó taneszközökről, * jelöléssel az ingyenes tankönyvre jogosultak könyvtári kölcsönzésű tankönyveit, ** jelöléssel a normatívára nem jogosult tanulók által is kölcsönözhető tankönyvek megjelölésével.  Az ingyenességre nem jogosult tanulók tankönyvtámogatása A normatív kedvezményeken túl - rászorultság esetén, egyéni elbírálás alapján - az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. a) a kedvezmények köre: Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók részére az iskola lehetőségeihez mérten tankönyv kölcsönzési támogatás nyújtható. az igénylés feltételei: Az iskolavezetés részére január 20-ig írásban eljuttatott kérelem, melyben a kérelmező indoklása szerepel. b) az elbírálás elvei és gyakorlata: A beérkezett igényléseket az iskolavezetés rangsorolja és a könyvtári tartalék figyelembe vételével dönt a szokásosnál nagyobb mértékű kölcsönzési lehetőségről. Döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti. Az elbírálás menete: a) A beérkezett kérelmek figyelembevételével a bizottság rászorultsági alapon sorrendet állít fel. b) A rendelkezésre álló könyvtári tartalék ismeretében a támogatottak számáról és a támogatás mértékéről a tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 3.Kártérítés és könyvtárból vásárlás 1. A könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyvek kártérítése A tartós tankönyveket egyedi nyilvántartásba vesszük. A tankönyveket visszakérjük tanév végén, mert a következő tanév(ek)ben kölcsönözzük más tanulóknak. A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanulónak és a pedagógusoknak kötelessége megőrizni azok épségét. A kölcsönzött tankönyvekbe sem a tanulóknak, sem a pedagógusoknak beleírniuk nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatból (firkálás, tépés, szakítás, foltok, pecsétek, és egyéb rongálás) eredő károkozás esetén, a tanév végén ezek értékét meg kell téríteni a következő módon:  tanév elején újonnan kölcsönzött tankönyvet azon tanév közben 100%-os áron, tanév végén 75%os áron,  tanév elején 1 éves használt tankönyvet azon tanév közben 75%-os áron, tanév végén 50%-os áron, 85




tanév elején 2 éve használt tankönyvet azon tanév közben 50%-os áron, tanév végén 25 %-os áron,  tanév elején 3 éve használt tankönyvet azon tanév közben 25%-os áron, (tanév végén feljegyzés írandó a törléshez) köteles a tanuló a könyvtárosok által kiállított Kártérítési határozat alapján a KLIK helyi irodájának pénztárába befizetni. A Kártérítési határozat tartalmazza az elvesztett tankönyv leltári számát, címét, eredeti beszerzési árát, térítési mértékét (%-át), könyvtáros aláírását és bélyegzőjét. Kivétel a matematika tankönyv, vagy más még nem tartós kivitelű tankönyv, melyet 3 évig lehet használni és 1 évesen 50%-os, 2 évesen 25%-os szinten kell téríttetni. A négy vagy több éve használt tankönyvek értéke az adott tanév végén 0 Ft, ezért ezek kárát téríteni nem kell. Amennyiben bizonyíthatóan pedagógus írt a tanuló által kölcsönzött tankönyvbe, a kártérítést a pedagógusnak kell befizetni a pénztárba. Ha munkafüzetet, vagy munkatankönyvet hagy el a tanuló, legyen ingyenesre jogosult, vagy fizetős a pótlás érdelében a tankönyv, vagy munkafüzet árát és a postaköltséget is köteles megfizetni. 1. A tankönyvek könyvtárból való vásárlása A tanuló az iskolai könyvtárban lévő tankönyveket megvásárolhatja, ha azokból - a könyvtáros megítélése szerint – elegendő példányszám marad az ingyenes tankönyvellátás biztosításához. A vásárlás szándékát elegendő szóban bejelenteni. Ha a tankönyv megvásárolható a könyvtáros Belső bizonylatot állít ki annak értékéről, mely összeget a tanuló a KLIK helyi pénztárába köteles befizetni. A Belső bizonylat tartalmazza a megvásárolni szándékozott és eladható tankönyv leltári számát, címét, eredeti beszerzési árát, térítési mértékét (%-át), könyvtáros aláírását és bélyegzőjét. Ezután adható ki számára a tankönyv. A tankönyvek értékét a könyvtáros határozza meg aszerint, hogy hány éve használt, milyen állapotban van és szükséges-e a normatíva összegéből pótolni azt a könyvtár számára. A tankönyvellátás feladatait, felelőseit és a határidőket az ütemterv tartalmazza. 4. Könyvtári tankönyvellátási ütemterv: Feladatok

Határidő

Felelős

Használt tankönyvekről kimutatás készítése

Január 30.

könyvtárosok

Könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek Szállítás után a lehető iskolai könyvtáros bevételezése (bélyegzések, egyedi leltári legrövidebb időn belül. számmal, vonalkóddal ellátás), kölcsönzés A normatív támogatás felhasználásáról és a Normatíva elszámolási könyvtárba bevételezett könyvekről utasítás szerint. tankönyvfelelős, nyilvántartás készítése (pótrendelés esetén: a (iskolai könyvtáros) szállítást követő 2 hét) A tantestület elfogadta: 2014. január …………………………………… Ezen tartós tankönyv használati szabályzat érvényes a Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola minden tanulójára és tanárára a visszavonásig. 86


5. számú melléklet:A Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola könyvtárának pedagógiai programja

Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatba adását, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

„Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.” (Az IFLA és az UNESCO közös nyilatkozata) Célunk, hogy tanulóinkat nyolc év alatt képessé, felkészültté, alkalmassá és késszé (hajlandóvá) neveljük arra, hogy a könyvtárat, mint a szellemi munka műhelyét, a tanulásban és a szórakozásban, az önképzésben felhasználható és felhasználandó írásos dokumentumok valamint más formátumú, információszerző eszközök gyűjteményét célszerűen, természetesen és felkészülten használni akarják és tudják. Hosszú távú célunk a személyiség fejlesztése terén a könyv- és könyvtárhasználattal összefüggő igények és szokások kialakítása. Ilyenek az önművelés, önképzés, tájékozottság, könyvtárhasználat és olvasás igénye. Bár nem kizárólagosan, de a könyvtár is hozzájárul a következő személyiségjegyek kifejlesztéséhez: aktivitás, kezdeményezőkészség, önállóság, kreatív gondolkodás, kritikus gondolkodás, érdeklődés az új iránt, koncentráció, a helyzetnek megfelelő magatartás, rendszeretet, önbizalom. Könyvtári ismeretekre és készségekre irányuló célunk a könyvtári rendszer és szolgáltatásainak, tájékoztatási segédleteinek és könyvtári dokumentumok használatához szükséges tudás elsajátítása, az információ megszerzésének, értékelésének, szelektálásának, adaptálásának és felhasználásának készségét kialakítva a problémamegoldás, melyek egyben a megfelelő tanulási technikák alkalmazásának összetevői is. 1-4. évfolyamon kiemelt cél az olvasni tudás elmélyítése és megszerettetése sikerélményeken és élvezetes olvasmányokon keresztül. Ennek alárendelt a rendszeres könyv- és könyvtárhasználat elérése. Meg kell alapozni az olvasási igényt, a szükségletek közé kell beépíteni. Könyvtárhasználati ismeretek terén a tanuláshoz szükséges ismeretek eléréséhez fontos a legelterjedtebb, gyermekeknek készült dokumentumtípusok és kézikönyvek fajtáinak ismerete, minimális azonosító adatainak felismerése, a könyvek használata, a könyvtár funkcionális tereinek ismerete. 5-8. évfolyamon a diákok váljanak képessé a gyermek- és iskolai könyvtár kézikönyvtárának, direkt és indirekt tájékoztató eszközeinek tudatos és biztos használatára. Fontos az adott könyvtár funkcionális terveinek, állományrészeinek, segédleteinek (katalógus) és szolgáltatásainak adekvát használata és dokumentumtípusok közti tájékozódás továbbfejlesztése. Internetes adatkeresés esetében kellően kritikus szemlélettel fogadja a kapott adatokat. 87


Ezen célok elérése érdekében a könyvtáros feladatai:  Naprakész állomány kialakítása.  Az állomány optimális feltárása.  Az intézményi dokumentumok elérhetőségének biztosítása.  Az értékes információk elérésének elsajátítása.  Együttműködés a kollégákkal.  Forrásközpontként részvétel a komplex tudássá szintetizálási munkában.  Kívánatos az olvasói szokások fejlesztése.  Segítség nyújtása a szakórákhoz, projektek hatékonyságának növelése.  Felkészülés a más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások fogadására.  Internetes információkeresés, kutatómunkák, innovációs tevékenységek segítése.  Tartós tankönyvek és segédkönyvek nyilvántartása és kölcsönzése Sikerkritériumok: Tanulók: - Évfolyamonként 50 % rendszeresen használja a könyvtári információhordozókat. - 8. évfolyam végére a könyvtári munkával történő ismeretszerzés alapjai ismeretében tudjon: kiválasztani, keresni, feldolgozni. - Szerezzen jártasságot az eszközök használata terén. Tantestület: - Minden kolléga legyen könyvtárhasználó! - Minden kolléga tudjon tanulást tanítani. - Minden kolléga meglelje szakterülete irodalmát. - Évente minden kolléga legalább egy szakórát tartson a könyvtárban. Iskolavezetés: - A könyvtárhasználatra nevelést kísérje figyelemmel. - Ösztönözze a könyvhasználatot. Számszaki értékelés a tanulók könyvtárismereti totóinak eredménye és az éves statisztika ide vonatkozó számai.

88


14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: A szervezeti és működési szabályzatban többletkötelezettségeket nem tartalmaznak.

89

foglaltak

a

fenntartóra

nézve


90


15. AZ SZMSZ MELLÉKLETEI 15.1. 1.SZ. MELLÉKLET: MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK

1.1. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: igazgatóhelyettes/tagintézmény-vezető/intézményegység-vezető Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: Megbízás időtartama: megbízása visszavonásig érvényes A munkakör célja Az általa irányított szervezeti egység/tagintézmény/intézményegység irányításával összefüggő operatív vezetői feladatok elvégzése az iskola szervezeti és működési szabályzatában – és más szabályzó dokumentumokban – foglaltaknak megfelelően, a vezetői munkamegosztás közösen kialakított rendje alapján, a mindennapi működés zavartalanságának biztosítása érdekében. Az igazgató egyszemélyi felelősségének érintetlenül hagyása mellett, felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek/tagintézmény/intézményegység munkájáért. Alapvető feladatai és kötelességei szakmai-vezetési (pedagógiai irányító-ellenőrző) és ügyviteli területekre vonatkoznak. Közvetlen felettesi hatásköre Az általa irányított szervezeti egység/tagintézmény/intézményegység valamennyi pedagógusa és nevelőoktató munkájukat közvetlenül segítő alkalmazottja felett közvetlen felettesi hatáskört gyakorol. Gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, amelyeket az igazgató saját feladat- és hatásköréből az igazgatóhelyettes/tagintézmény-vezető/intézményegység-vezető számára a szervezeti és működési szabályzatban rögzítettek szerint lead. Pedagógiai feladatai    

  

Irányítja és felügyeli az nevelő-oktató munka egészét. Felügyeli a szakmai munkaközösségek tevékenységét. Ellenőrzési jogköre kiterjed az iskolában/tagintézményben/intézményegységben folyó oktató-nevelő munka, a tanulók foglalkoztatásának minden területére. A tanórai és az egyéb foglalkozások ellenőrzéséről feljegyzést készít, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. Az iskolavezetőséggel egyeztetett terv szerinti pedagógiai irányító-ellenőrző munkájával segíti a pedagógiai programban, illetve az éves iskolai munkatervben meghatározott feladatok megvalósítását. Segíti és ellenőrzi az iskolai házirend betartását. A tantárgyfelosztás alapján az igazgató utasításainak megfelelően kialakítja, irányítja és felügyeli az egyéb foglalkozások rendjét és a tanulók felügyeletét. Gondoskodik a tanulmányok alatti vizsgák megszervezéséről és lebonyolításáról. 91


    

   

  

Gondoskodik az iskolai ünnepélyek megszervezésének koordinálásáról, annak előkészületeit figyelemmel kíséri. Javaslatot tesz kitüntetésre, jutalmazásra, bérfejlesztésre, részt vesz a pedagógusok értékelésének folyamataiban. Felügyeli a pedagógusok szülői szervezettel való folyamatos kapcsolattartását. Rendszeresen figyelemmel kíséri a diákönkormányzat tevékenységét, képviseli annak ülésein az iskolavezetést, továbbítja az ott megfogalmazottakat az igazgató felé. Részt vesz azt iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének és más szabályzatainak, valamint dokumentumainak elkészítésében, felülvizsgálatában és átdolgozásában az igazgató és az iskolavezetés döntése alapján. Javaslatot tesz az igazgatónak az osztályfőnök személyére. Segíti a nyolcadikos, illetve a továbbtanulni kívánó tanulók pályaválasztási tevékenységét. Ellátja valamennyi, az igazgatóval egyeztetett vezetői feladat- és hatáskört előzetes megbeszélés alapján. Döntési jogkörrel vesz részt az iskolavezetőség ülésein, állást foglal az általa irányított szervezeti egység/tagintézmény/intézményegység és az iskola életét érintő valamennyi kérdésben, javaslatot terjeszt elő a nevelőtestületi ülés napirendjére. Részt vesz a pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel, valamint a gyermekotthonokkal és gyermekjóléti szervezetekkel való kapcsolattartás vezetői feladataiban. Ellátja az iskolában folyó gyermekvédelmi tevékenységrendszer szakmai felügyeletét. Szervezi és koordinálja a bemutató órák előkészítésének és lebonyolításának munkáit.

Ügyviteli feladatai      



 

Ellenőrzi a foglalkozási tervekben foglaltak szakszerű megvalósítását és a nevelő-oktató munka adminisztrációs teendőinek ellátását. Iskolai statisztikai jelentéseket készít. Részt vesz az iskolát/tagintézményt/intézményegységet érintő valamennyi ellenőrzési folyamatban a belső ellenőrzési tervben foglaltak szerint. Részt vesz a pedagógusok munkájának megítélését szolgáló óralátogatásokon és - megbeszéléseken, észrevételeivel, tapasztalataival segíti a pedagógiai munka magasabb színvonalú elvégzését. Részt vesz az iskola tantárgyfelosztásának tervezésében, gondoskodik az órarend elkészítéséről, a tanári ügyelet megszervezéséről. Részt vesz az intézmény és a tagintézmény/intézményegység PR-tevékenységének irányításában, javaslatokat tesz a fejlesztési stratégia és az iskolai, valamint a tagintézményi/intézményegységi arculat kialakításának kérdéseiben. Gondoskodik a mindenkori pedagógus helyettesítés megoldásáról. Havonta megadott határidőre elkészíti a hozzá tartozó pedagógusok túlóra-összesítését, összegzi a helyettesített tanítási órákat és egyéb foglalkozásokat. Összefoglaló jelentéseket, elemzéseket készít, illetve készíttet az igazgató vagy külső intézmények felkérésére, illetve fenntartói utasításra. Folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az osztálynaplók és az egyéb foglalkozási naplók vezetését. Minden hónap végén írásos feljegyzést készít a naplók korrekciójának teendőiről, s azt az illetékes pedagógushoz eljuttatja.

A teljesítményértékelés módja 

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás jogszabályban foglalt rendje alkotja teljesítményértékelése joghatásokat is magába foglaló alapját. 92


  

Munkájában nyomon követhető legyen az általa vezetett szervezeti egységek sokirányú fejlesztése és fejlődése. Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott szervezeti egységek fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Munkájáról az igazgató által meghatározott szempontok alapján évente (félévente) írásos beszámolót készít.

Jelen munkaköri leírás ……… év ………………… hónap …… napján lép életbe, és módosításáig, illetve a munkajogi jogviszony megszűnéséig érvényes. …………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkáltató

PH

A munkaköri leírásban foglaltak teljes körű elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

93


1.2. A tanító munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: tanító Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: a függelékben szereplő igazgatói rendelkezés szerint Megbízás időtartama: A munkakör célja Az iskola alsó tagozatán az alapvető feladat a tanulók iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, az alapkészségek fejlesztése; az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása a tanulókkal; a tanulók életkornak megfelelő foglalkoztatása a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) és az iskola pedagógiai programjának szellemében. Alapvető felelősségek és feladatok 

  









A tanító felelős a rábízott tanulók tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért; jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelési törvény, továbbá végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai tartalmazzák. Következetesen betartja a pedagógus etika normáit. Osztályában a tantárgyfelosztáson meghatározott tantárgyakat tanítja. Napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat az osztályában tanító nevelőkkel, és a napközis/egész napos iskolai munkarendnek megfelelően egyeztet az aznapi tevékenységekről. Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választása során tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a nevelőtestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. A felelős taneszköz- és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket. Folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről. Mindezek érdekében konzultál szakmai munkaközössége vezetőjével. Tanóráira és egyéb foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a tanulóknak az életkori sajátosságoknak megfelelő foglalkoztatására, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására. Tanórai munkáját a tanulók adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén – a fejlesztőpedagógussal együtt – a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnál vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás, illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – elsajátítsa a helyi tanterv 94






 

        

 



 

  

követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket. A tanulók tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatot és a matematikai feladatokat a következő órára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani. Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek, valamint a Nat kulcskompetenciák komplex fejlesztését. A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit állandó, tudatos megfigyeléssel, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatásokkal és különböző vizsgálatok segítségével érhet el. Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét. Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. A tanulás megszerettetésére, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetésére, a tanulók spontán érdeklődésének fenntartására, fejlesztésére törekszik munkája során. Felelős azért, hogy a tanulók a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is. Egyéb foglalkozások keretében tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően. A tanítási órákon és az egyéb foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. Tiszteli a tanuló emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is. Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítéséről. Ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (rendszeres iskolába járásra való felszólítás, feljelentés, segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés stb.). Együttműködik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó iskolai alkalmazottal. Részt vesz az általa tanított tanulókat érintő szülői értekezleteken, osztályozó értekezleteken, esetmegbeszéléseken, problémamegoldó fórumokon, évfolyam-, illetve osztályszintű megbeszéléseken. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az osztályt, illetve az egyes tanulókat érintő – kérdésről rendszeresen tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a tájékozató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről, szükség szerint részt vesz a tankönyvek kiosztásában, meghatározza a szükséges füzetek és íróeszközök körét. Szervezőmunkát végez a szülői szervezet megalakításában. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe. A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghatározásában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével – a megbeszéltek 95


 

   

szerint a tanulók életkorától függően műsorok betanításával – járul hozzá. Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi és helyettesítési teendők ellátása. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Szükség szerint kapcsolatot tart az óvodával, valamint a felső tagozaton tanító kollégáival. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, kihasználja az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket. Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola programjainak kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi.

A teljesítményértékelés módja    

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás jogszabályban foglalt rendje alkotja teljesítményértékelése joghatásokat is magába foglaló alapját. Munkájában nyomon követhető legyen tanulóinak sokirányú fejlesztése és fejlődése a tanévek folyamán. Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott tanulók tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit.


_________________________ munkáltató

PH


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

96


1.3. A tanár munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: tanár Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: a függelékben szereplő igazgatói rendelkezés szerint Megbízás időtartama: A munkakör célja Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben, a pedagógiai program alapértékeinek szakmai munkában történő érvényesítésével. Alapvető felelősségek és feladatok 

 

 

  

   

A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az ágazati jogszabályok és az iskola szabályozó normái határozzák meg. Következetesen betartja a pedagógus etika normáit. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával, tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Év elején – a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe véve – a képességek fejlesztését célzó foglalkozási tervet készít. Tanítási óráira és egyéb foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Az azonos szaktárgyakat tanítókkal rendszeresen konzultál a pozitív hatások elérése érdekében. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével, a többi pedagógussal együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel az érdemjegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett tanulók tanításakor és osztályzásakor. Az iskolavezetés jóváhagyásával a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet, lehetőséget biztosítva a számukra a pozitív 97




    





   







eredmény mielőbbi elérésére. A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához szakkör, önképző kör, művészeti csoport, tanulmányi, kulturális vagy sportversenyekre való felkészítés keretében. Együttműködik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó iskolai alkalmazottal. Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésére álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről, és öntevékenyen részt vállal a szemléltetőeszköz-állomány fejlesztésében. Az iskola pedagógiai programjában, éves munkatervében meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. Az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon történő megbízással az éves munkatervben rögzített óraközi ügyeletet vállal, szükség szerint – az iskolavezetés utasítására – helyettesítést végez. Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót és a foglalkozási naplókat; a tanulók érdemjegyeit beírja a tájékoztató füzetbe, s azt kézjegyével ellátja. Kötelezően részt vesz a havonkénti fogadóórákon. Szükség szerint egyéni fogadóórát is tart. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyermekük fejlődésében felmerülő problémákat. Kötelezően részt vesz a tantestületi értekezleteken, megbeszéléseken; joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepélyen, megemlékezésen. Kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódás. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit; egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában, helyi és kerületi versenyek szervezésében. Szaktárgya tanításával egy időben alapvető kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított koncepció mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és vele egy osztályban tanító pedagógusokkal.



Jelen munkaköri leírás ……… év ………………… hónap …… napján lép életbe, és módosításáig, illetve a munkajogi jogviszony megszűnéséig érvényes. …………………, …… év …………………… hónap ……… nap 98


_________________________ munkáltató

PH


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

99


1.4. A napközis nevelő munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: napközis nevelő Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: a függelékben szereplő igazgatói rendelkezés szerint Megbízás időtartama: A munkakör célja A napközis csoportba tartozó tanulók tanórák után iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, intenzív tanulás-módszertani, a tanulást hatékonyan segítő foglalkozásokkal való kitöltése, melyben a szabadidő hasznos eltöltése és az egészséges életvitelre való nevelés is hangsúlyos szerepet játszik. Alapvető felelősségek és feladatok   

   



   

Nevelő munkáját a foglalkozási tervben rögzített módon tervezi, nagy gondot fordít a tanulók változatos foglalkoztatására. Következetesen betartja a pedagógus etika normáit. Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a tanulók a heti rendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon tanuljanak, írásbeli házi feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg és minőségileg mindig ellenőrzi a tanulási időben. A nehezebben haladó tanulókat a megadott időkeretek között korrepetálja vagy segítésüket tanulócsoportok, tanulópárok szervezésével biztosítja. Szükség szerint kapcsolatot tart a többi, tanulócsoportjában tanító kollégáival, valamint az osztályfőnökökkel. A napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel való kitöltése. Az adott időkeret szabta lehetőségek szerint csoportja számára naponta egy alkalommal kézműves, kulturális, sport- vagy játékfoglalkozásokat szervez, biztosítva ezek színvonalát. Csoportját az étkezési rend szerint megszabott időben az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált étkezés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról, a tanulók fegyelmezett viselkedéséről. Ebéd után a tanulási időig terjedő szabadidőben biztosítja a tanulóknak a foglalkozásokat, a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást, eközben személyesen felügyel rájuk. Ez idő alatt indirekt módon irányítja tevékenységüket. A foglalkozások befejezése után a napközis munkaközösségben történt megegyezés szerint lekíséri a kijárathoz, illetve az ügyeletre a tanulókat. Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével – munkaideje alatt – biztosítja az ebédlő, a csoportfoglalkozásokra használt tanterem és az iskolaudvar rendjét és biztonságát. Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok, munka- és szemléltető eszközök gondos tárolásáról és állaguk megőrzéséről. Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában, állandó önképzéssel fejleszti tudását. 100


 

     

 

  

Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, az iskolai rendezvényeken. Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői értekezletein, fogadóóráin, az osztályozó értekezleteken, esetmegbeszéléseken, problémamegoldó fórumokon, évfolyam-, illetve osztályszintű megbeszéléseken. A tanulók munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert dolgoz ki, a heti vagy havi értékelések eredményéről rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket. A csoportjába tartozó tanulók magatartás és szorgalom osztályzataira havonta javaslatot tesz az osztályfőnöknek. Együttműködik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó iskolai alkalmazottal. Vezeti a tantárgyfelosztásban szereplő ügyeleti és más egyéb foglalkozásokat. Szükség szerint elkíséri a csoportot az osztályfőnökkel délelőtti iskolán kívüli programokra, illetve osztálykirándulásra vagy erdei iskolába. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit, és az aznapra tervezett foglalkozási anyag átadásával hozzájárul helyettesítésének szakszerűségéhez. Szükség esetén – felettesének előzetes jelzése alapján – délelőtti szakórai helyettesítést lát el, illetve más foglalkozásokon helyettesít elrendelés alapján, akár saját csoportfoglalkozásaival összevontan. Munkaideje délutánra esik, a tanórák befejezésétől 60 perces foglalkozási időkerettel számolva 16 óráig (amennyiben ügyeletet teljesít, 17 óráig) felelős a tanulók foglalkoztatásáért a foglalkozások szüneteiben is. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, kihasználja az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket. Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola programjainak kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi.




_________________________ munkáltató

PH

A munkaköri leírásban foglaltak teljes körű elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. 101


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

102


1.5. A fejlesztőpedagógus munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: fejlesztőpedagógus Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: a függelékben szereplő igazgatói rendelkezés szerint Megbízás időtartama: A munkakör célja A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok által kiadott szakértői véleményben, valamint a szakvéleményben foglaltak szerinti jogszabályban előírt fejlesztések biztosítása a tanulók számára. Alapvető felelősségek és feladatok 

  







 



A fejlesztőpedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az ágazati jogszabályok és az iskola szabályozó normái határozzák meg. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával, tervszerűen végzi. Következetesen betartja a pedagógus etika normáit. A többi pedagógussal együtt negyedévi rendszerességgel átnézi a nyilvántartásban szereplő tanulók szakvéleményeit, illetve szakértői véleményeit. Egyeztetik a meglévő diagnózis alapján az ellátandó feladatokat, azok meglétét, kellő óraszámban történő ellátását. Közösen ellenőrzik a szakvélemények, illetve szakértői vélemények érvényességét. Segíti az osztályfőnököt a vizsgálati és a kontrollvizsgálati kérőlapok helyes és szakszerű kitöltésében. Előkészíti, megszervezi és lebonyolítja a matematika-, olvasás- és írástanulással kapcsolatos problémákkal küzdő tanulókkal való szakszerű foglalkozásokat, illetve elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket (egyéni fejlesztési terv készítése, a tanulók fejlődésével kapcsolatos tájékoztató beszámolók elkészítése stb.). Törvény adta jogánál fogva a foglakozásaihoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgája. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösségek vezetőivel is. A felelős taneszköz- és módszerválasztás feltétele, hogy a fejlesztőpedagógus megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket, így folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről. Foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására. Szükség esetén a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálatát kezdeményezi annak érdekében, hogy a tanuló tanulási problémáinak megfelelő szakemberhez kerüljön, illetve ha ez szükséges, kezdeményezze megfelelő iskolatípusba irányítását. A tanulók tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga 103


  

  

        

gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók munkáját úgy, hogy az értékelés motiváló hatású legyen. Foglalkozásai során kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését. A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit folyamatos megfigyelésükkel és különböző vizsgálatok segítségével érhet el. Fokozatosan szoktatja hozzá tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására. Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. Meghatározó szerepe van a tanulók tanuláshoz való viszonyának kialakításában; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, diákjai spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. A foglalkozásain különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. Tiszteli a tanulók emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is. Együttműködik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó iskolai alkalmazottal. Ellátja az általa fejlesztésben részesített tanulókkal kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát, vezeti naplóját, adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az egyes gyerekeket érintő – kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A munkatervben meghatározott időközönként fogadóórát tart. Mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghatározásában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit. Munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok), újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében.




_________________________ munkáltató

PH

104



…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

105


1.6. A gyógypedagógus munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: gyógypedagógus Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: a függelékben szereplő igazgatói rendelkezés szerint Megbízás időtartama: A munkakör célja A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok által kiadott szakértői vélemény alapján az arra jogosult sajátos nevelési igényű tanulók számára gyógypedagógiai foglalkozások megtartása. A fejlesztőpedagógusok nevelő-oktató munkájának szakmai segítése. Alapvető felelősségek és feladatok Szükséges képességek  Változatos gyógypedagógiai módszerek alkalmazása  Gyógypedagógiai diagnosztikai ismeretek  Gyógypedagógiai terápiák ismerete Személyi tulajdonságok  Pedagógiai elhivatottság  Teamben történő gondolkodás  Kiváló kapcsolatteremtő és konfliktuskezelő képesség  Empátia, egyéni kisugárzás  Ötletesség  Fantáziagazdagság  Kitartás, türelem  Pontosság, precizitás Feladatköre részletesen  A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az ágazati jogszabályok és az iskola szabályozó normái határozzák meg.  Következetesen betartja a pedagógus etika normáit.  Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján– élve a pedagógusi szabadság lehetőségeivel, de ezt alárendelve a tanulók érdekeinek és a kollektív munkaközösségi, vagy nevelőtestületi döntéseknek –, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával, a tanév elején összeállított egyéni fejlesztési terv alapján végzi.  Törekszik a differenciált foglalkoztatás és az egyéni haladási ütem tervezésére. Habilitációs – rehabilitációs foglalkozásokon fejleszti a tanulók sérült képességeit, fejletlen funkcióit. Alapos egyéni felkészülés alapján tartja a foglalkozásokat. 106


    

     



 

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerében meghatározott rend szerint méréseket végez, azokban részt vesz. Alkotó módon részt vállal a tanulók folyamatos felzárkóztatásában, a pályaválasztási feladatokban, a gyermekvédelmi tevékenységben és az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésében. Közreműködik a többi pedagógus szakmai munkájának segítésében tanácsok, javaslatok megfogalmazásával. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület pedagógiai és ezzel összefüggő feladataiban. A pedagógiai tevékenysége alatt álló tanulók fejlődéséről, magatartásáról, a felvetődő sajátos problémákról szóban és írásban tájékoztatja az érintett pedagógusokat, illetve a szülőket. Ellenőrzi az információk tudomásul vételét. Széleskörű kapcsolattartásra törekszik a nevelőtestület tagjaival nevelési és szaktárgyi kérdésekben. Szükség esetén hospitál tantárgyi órákon vagy fejlesztőfoglalkozásokon. Rendszeresen fejleszti szakmai, gyógypedagógiai felkészültségét. Ennek érdekében felhasználja az önképzés és szervezett továbbképzés alkalmait. Ellátja a tanügyi dokumentációk adminisztrációját, valamint egyéb, a foglalkozásaival kapcsolatos adminisztrációs teendőket. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken és az egyéb intézményi rendezvényeken. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit; egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában, helyi és kerületi versenyek szervezésében. Partneri kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, részt vesz a szülői értekezleteken. Szükség esetén egyéni megbeszélésre behívja a szülőt. A fenti feladatokon kívül az iskolavezetés, illetve a tantestület más feladatokkal is megbízhatja a munka feltételeinek előzetes megbeszélése alapján, a jogszabályban előírtak szerint.

Különleges felelősségek és tevékenységek Személyekért vállalt felelősség  Szükség szerint részt vesz a szabadidős iskolai programok szervezésében és lebonyolításában.  Szükség szerint részt vesz a kötelezően előírt egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. Információkezelés  A tanulók és családjaik adatait a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével kezeli.  Az intézményről szerzett információit hivatali titokként kezeli. További – egyedileg meghatározott – feladatok:

A teljesítményértékelés módja   

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás jogszabályban foglalt rendje alkotja teljesítményértékelése joghatásokat is magába foglaló alapját. Munkájában nyomon követhető legyen tanulóinak sokirányú fejlesztése és fejlődése a tanévek folyamán. Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott tanulók tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. 107




Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit.


_________________________ munkáltató

PH


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

108


1.7. Az osztályfőnök munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakörhöz kapcsolódó beosztás megnevezése: osztályfőnök Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: tanítói/szaktanári munkaköri leírásában foglaltak szerint Megbízás időtartama: A munkakör célja Az osztályt és annak tanulóit érintő iskolai fejlesztő hatások koordinálása: a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése. Legfontosabb felelősségek és feladatok 





     





Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját az iskola pedagógiai programja és az éves iskolai munkaterv, valamint az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk és öntevékenységük fejlesztése. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. Személyiség- és közösségfejlesztő munkája során az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek elfogadtatása érdekében törekszik a tanulók személyiségének, családi és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a tanulókkal kapcsolatos ambícióinak megismerésére. Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. Osztályáról a félév és az év végén az iskolavezetés által meghatározott szempontok alapján helyzetelemzést készít. Együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal. Látogatja osztálya tanítási óráit, egyéb foglalkozásait; tapasztalatait, észrevételeit, s az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén – felettesei hozzájárulásával – az osztályban tanító és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze (esetmegbeszélés). Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addigi és a következő időszak teendőit. Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Havonta értékeli az osztállyal és az osztályban tanító többi pedagógussal együtt a tanulók magatartását és szorgalmát. Tiszteletben tartja a tanulók emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi 109










  

   

     

  

tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre történő felkészülésre. A tantárgyfelosztásban meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit foglalkozási tervben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések tükrözik a rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára és tanulásra; a munka és a dolgozó ember tiszteletére, az önművelés igényére, a testi-lelki egészség megőrzésére, a környezetvédelemre, demokratizmusra, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatra való nevelést. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a ráfordított időt és az osztályfőnöki tematikában kerülő egyéb kérdéseket az iskola pedagógiai programja és a tanulók fejlettségi szintje alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat. Nevelőmunkája tervezésének alapja a foglalkozási terv. Ebben rögzíti a tanulók személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait, s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységet (kirándulások, erdei iskola, egyéb programok). Felkészíti az osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse a tanulókkal a kultúra és a művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. A tanulók minden iskolai tevékenységét (beleértve az egyéb foglalkozásokat is) értékeli. Kialakítja a tanulókban a reális önértékelés igényét. Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A tanulók életkorának megfelelően szakmai ismeretekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel őket a pályaválasztásra (pályaválasztási orientáció). Biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. Az iskolai munkatervben meghatározottak szerint szülői értekezletet, fogadóórákat tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, s megbeszéli velük a gyermekeiket érintő elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Gondoskodik osztályában a szülői szervezet megválasztásáról és munkájáról, képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület előtt. Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében. Szükség szerint családlátogatásokat végez a szülők előzetes értesítésével. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekeik magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az házirendben rögzített dicséret és elmarasztalás formáit. Elvégzi az iskolavezetés által meghatározott adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos felfektetéséért. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében gondoskodik számukra a szociális és tanulmányi segítségnyújtásról, és együttműködik a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott kollégájával. A tanulókkal minden érdemjegyet beírat a tájékoztató füzetbe, s rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e a jegyeket és bejegyzéseket. Regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztikák elkészítéséhez. Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, továbbtanulási lapjaikat 110




szabályszerűen és pontosan továbbítja. Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, alkalomszerűen bemutató órákat, illetve foglalkozásokat tart.

Kiegészítő információk Munkakörülmények:  

Az osztályfőnököt megilleti a jog, hogy az osztályában ő tanítsa szaktárgyait. Munkájához az iskolavezetés jogszabályban meghatározott pótlékot folyósít.

A teljesítményértékelés módja   

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás jogszabályban foglalt rendje alkotja teljesítményértékelése joghatásokat is magába foglaló alapját. Félévente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az igazgató igénye szerint adatokat szolgáltat az adott munkaterület helyzetéről. Összegző értékelést készít a munkaközösségéhez tartozó tantárgyakat érintő év eleji és év végi mérésekről az iskolavezetés által meghatározottak szerint.

111



_________________________ munkáltató

PH


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

112


1.8. A munkaközösség-vezető munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakörhöz kapcsolódó beosztás megnevezése: munkaközösség-vezető Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: tanítói/szaktanári munkaköri leírásában foglaltak szerint Megbízás időtartama: A munkakör célja Az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterültek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Közvetlen felettesi hatásköre Az általa irányított munkaközösség valamennyi pedagógusa felett közvetlen felettesi hatáskört gyakorol. Legfontosabb felelősségek és feladatok                

A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezető irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős annak szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatás színvonaláért. Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat, és erre biztatja munkaközössége tagjait is. Ismeri a köznevelés fejlesztési programját, az ágazati jogszabályokat. Szakterületének megfelelően részt vesz – a munkaközösségekkel együtt – az iskola pedagógiai programjának és a helyi tanterveknek a kidolgozásában. Tanév elején elkészíti a munkaközösség munkatervét, félév végén és tanév zárásakor értékeli a munkaközösség munkáját. Alkotó módon közreműködik az iskola különböző szabályozó dokumentumainak létrehozásában, módosításában az igazgató által meghatározottak szerint. Javaslatot tesz a munkaközösséghez tartozó tantárgyakat illetően a tantárgyfelosztásra, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tarthat, bemutató foglalkozásokat, nyílt napokat szervezhet. Tantárgycsoportjában pályázatokat, tanulmányi, kulturális és sportversenyeket szervez a munkaközösséggel együtt. Egységes követelményrendszer kialakítására törekszik. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet. Önképzése példamutató, segíti a munkaközösség tagjainak a továbbképzését is. Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti ebben kollégákat is. Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak foglalkozási terveit, ellenőrzi a követelmények megvalósítását. 113


         

Ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedéseket kezdeményez az igazgatónál, javaslatot tesz a jutalmazásra és a kitüntetésre. Rendszeresen – legalább félévenként két alkalommal – órát látogat a munkaközösség tagjainál, a tapasztalatokat az érintett kollégákkal és az iskolavezetéssel megbeszéli. Irányítja az iskolai munkatervben rögzített eredményméréseket, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesz a hiányosságok felszámolására. Negyedévenként ellenőrzi a munkaközösséghez kapcsolódó tantárgyak osztályzatait. Figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre. Negyedévente tájékoztatja az igazgatót a tantárgyi követelmények teljesítéséről. Tapasztalatai alapján információkat nyújt feletteseinek a döntések előkészítéséhez. A munkaközösségéhez tartozó szaktanárokat érintő döntésekben véleményezési joggal rendelkezik. Javaslattétellel véleményezi a munkaközösségéhez tartozó pedagógusok jutalmazását és intézményvezetői hatáskörben adható többletjuttatásait. Részt vesz az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás feladataiban a jogszabályban foglalt lehetőségek szerint.

Kiegészítő információk Munkakörülmények: 

Munkájához az iskolavezetés jogszabályban meghatározott pótlékot folyósít.

A teljesítményértékelés módja     

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a minősítési eljárás jogszabályban foglalt rendje alkotja teljesítményértékelése joghatásokat is magába foglaló alapját. Munkájában nyomon követhető legyen tanulóinak sokirányú fejlesztése és fejlődése a tanévek folyamán. Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott gyermekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Munkájáról félévenként írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján. Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit.


_________________________ munkáltató

PH


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap 114


_________________________ munkavállaló

115


1.9. Az iskolatitkár munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: iskolatitkár Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: Megbízás időtartama: A munkakör célja Az intézmény adminisztrációs és tanügyi nyilvántartásainak teljes körű vezetése. Az igazgatói titkárság hivatali teendőinek teljes körű ellátása. Főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalása                 

Fogadja és rendszerezi a naponta érkező postai küldeményeket. Bonyolítja a kimenő postai küldeményeket. Hivatalos levelezést folytat, ellátja a kiadmányozással kapcsolatos teendőket, vezeti az iktatást. Elvégzi a postázást, vezeti a postai feladókönyvet. Hivatalos telefonbeszélgetéseket és faxhívásokat bonyolít le (hatósági szervekkel, fenntartóval, működtetővel, partnerintézményekkel). Pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagot sokszorosít. Naprakészen vezeti és javítja a tanuló-nyilvántartást. Tanév elején a leadott osztálylétszámoknak megfelelően kiosztja a naplókat, tájékoztató füzeteket, ellenőrző könyveket. A tanulók iskolába jelentkezésekor és távozásakor elvégzi a szükséges dokumentumok kiállítását, gondoskodik a bizonyítvány és egyéb dokumentumok kiadásáról, illetve beszerzéséről. Gondoskodik a szükséges formanyomtatványok beszerzéséről. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerinti teendőket végez a Köznevelés Információs Rendszerén keresztül. Elvégzi az elektronikusan előállított papíralapú dokumentumok és az elektronikus okiratok kezelésével kapcsolatos, SZMSZ-ben rögzített feladatait. Tanulói vagy szülői kérésre hivatalos iratokat állít ki. Előállítja, kezeli és irattárazza az igazgatói határozatokat. Rendszeresen vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit, és azok tárolásáról gondoskodik. Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot az ezzel megbízott munkatárssal együttműködve. Közreműködik az irodaszerek megrendelésében.

Különleges felelőssége Az írásos anyagok, elemzések, tervek, szerződések, utasítások témakörök szerinti, idő- és betűrendes feldolgozása és tárolása. 116


Tervezés     

A nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése. Iratrendezési terv készítése. A dokumentumok szabályszerű vezetése, a jogszabályban előírt őrzési idő (irattári terv) betartásával. A tárolt iratok könnyebb kezelhetőségének megtervezése. Javaslat az irodatechnikai eszközök modernizálására.

Bizalmas információk kezelése     

Munkája, telefon- és faxhívásai során, továbbá a levelezés kezelésekor rendkívül körültekintően jár el. Személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az iskolavezetőséggel folytatott beszélgetések témáit. Vezeti és összesíti a dolgozók hiányzásairól és távolléteiről szóló adminisztrációt, közreműködik a többletóra-elszámolás technikai lebonyolításában. Kezeli a diákoknak, pedagógusoknak, technikai és adminisztratív dolgozóknak a Köznevelés Információs Rendszerében vezetett nyilvántartását.

Ellenőrzés foka 

Gondoskodik arról, hogy a postai küldemények és egyéb iskolai iratok időben eljussanak a címzetthez.

Kapcsolatok   

Közvetlen napi kapcsolatban áll az igazgatóval és az intézményvezetőség többi tagjával. Alkalomszerűen kapcsolatot tart az iskolaorvossal és az iskola védőnőjével. Tanulói beiskolázáskor segít az adminisztrációs teendők elvégzésében, a jelentkezési lapok postázásában és a felvételről való visszaigazolás továbbításában az osztályfőnök és a tanuló részére.

Munkakörülmények 

Munkavégzéséhez külön irodája van, amelynek berendezéseit, gépeit rendeltetésszerűen használja, óvja.

A teljesítményértékelés módszere    

Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott munkaterületért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Az iskolavezetés ellenőrzései által tapasztaltak. Kapcsolattartás minősége a tanulókkal, szülőkkel és a kollégákkal. Felmerülő problémák esetén hatáskört túl nem lépő önálló feladatmegoldás.


117


_________________________ munkáltató

PH


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

118


1.10. A pedagógiai asszisztens munkaköri leírása A munkavállaló neve: A munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens Munkajogi jogviszony típusa: Munkahely, szervezeti egység megnevezése: Előírt végzettsége: Besorolása: FEOR száma: Közvetlen felettese: Közvetett felettese: Munkaidő és benntartózkodás: Megbízás időtartama: A munkakör célja A nevelő-oktató tevékenység valamennyi területének közvetlen segítésével kapcsolatos feladatok ellátása. Főbb felelőssége és tevékenysége   



Munkáját a közvetlen felettese által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával végzi. A napközi otthon és a tanulószoba foglakozásain az iskolavezetőség utasításának megfelelően részt vesz a tanulók felügyeletében. Részt vesz a hatékony nevelőmunkához nélkülözhetetlen feltételek biztosításában az alábbi felsorolt feladatkörökben: – alkalomszerűen tanulócsoportok felügyeletét látja el közvetlen felettese utasítására; – igény szerint tanulócsoportokat kísér (kirándulás, fogászat, színház stb.), illetve egyes tanulókat orvoshoz visz, gondoskodik a beteg, sérült tanuló szakszerű ellátásáról, iskolán kívüli programok során a pedagógussal együtt kíséri a tanulókat; – levegőztetés ideje alatt a tanulók kísérésében és felügyeletében segít; – szükség szerint beszerzi, megvásárolja az iskola munkájához szükséges anyagokat, eszközöket; – amennyiben intézkedést igénylő jelenséget tapasztal, azt jelenti az iskolaorvosnak, a pedagógusnak vagy közvetlen felettesének; – segíti az iskolatitkár munkáját; – részt vesz a tanulók ebédeltetésében; – foglalkozás alatti rendkívüli intézkedés esetén a pedagógus és az igazgatóhelyettes által megbízott feladatok ellátásában segítséget nyújt; – részt vesz az órák szemléltető anyagának előkészítésében. Részt vesz a nevelőtestület ülésein és az iskola alkalmazotti közösségének valamennyi rendezvényén.

Különleges felelőssége  

Módszereiben alkalmazza a szoktatást, a példamutatást, a meggyőzést. Tájékoztatja észrevételeiről, megfigyeléseiről: – az osztályfőnököket, – a tanulócsoportot, osztályt vezető pedagógusokat, – az iskolavezetőség tagjait.

A teljesítményértékelés módszere 119


   

Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott munkaterületért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Az iskolavezetés ellenőrzései által tapasztaltak. Kapcsolattartás minősége a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal. Felmerülő problémák esetén hatáskört túl nem lépő önálló feladatmegoldás.


PH

_________________________ munkáltató


…………………, …… év …………………… hónap ……… nap

_________________________ munkavállaló

1.11. Könyvtár pedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: könyvtáros A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató A munkakör szakmai irányítója: igazgatóhelyettes Kötelező óraszáma: 22 A munkakörnek utasítást adó munkakörök: vezető beosztású munkakörök  iskolaigazgató,  iskolaigazgató-helyettesek,

A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény könyvtár működésére vonatkozó belső szabályozása figyelembevételével, a könyvtárosi feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - …………………………………………………….. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: 120


- pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások:

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Házirend, SZMSZ Pedagógiai program. Iskolai munkaterv, tanév helyi rendje.

A munkavégzés helye:  az intézmény székhelye: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71.  az intézmény telephelye: 6120 Kiskunmajsa, Iskola u. 17.

A könyvtáros a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma Általános szakmai feladatok A könyvtárosi feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A könyvtáros rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, a könyvtárosi feladatok ellátásához szükséges szakmai végzettséggel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel és a pedagógusokkala tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.

-

Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. - Eleget tesz a dolgozói teljesítményértékelési rendszernek. Részletes szakmai feladatok A könyvtárosi feladatok - Közreműködik az iskolai könyvtár működésére vonatkozó belső szabályozás elkészítésében és felülvizsgálatában – pl.: A könyvtár működési rendje. 121


-

Figyelemmel kíséri, hogy a könyvtár működésének általános alapkövetelményei fennállnak-e, azaz a könyvtárhelyiség megfelelő-e (könnyen megközelíthető, tágas, a könyvelhelyezés szabad polcrendszerben megoldott), a könyvtári alapdokumentumok száma, összetétele megfelelő-e, igazodik-e az általános iskola által ellátandó feladatokhoz, rendelkezésre áll-e a könyvtári dokumentumokról a lelőhely-nyilvántartás, a könyvtár működésének egyéb technikai feltételei biztosítottak-e, pl.: asztalok, székek, fénymásoló, nyomtató, könyvtári dokumentumok kiadásához szükséges eszközök stb. Gondoskodik arról, hogy a könyvtár az előre meghatározott nyilvántartási rendben rendelkezésre álljon a tanulók, illetve a pedagógusok részére. Indokolt esetben javaslatot tesz a könyvtár nyitvatartási rendjének módosítására.

A könyvtári alapfeladatok ellátásához kapcsolódó tevékenység - Az intézményvezető számára összeállítja a könyvtári állomány fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, melynek során figyelembe veszi: - az oktatás során jelentkező igényeket, - a tanulók jelzéseit, - a pedagógusok elvárásait. - Gondoskodik a meglévő könyvtári gyűjtemények gondozásáról, rendezéséről. - Tájékoztatást nyújt a könyvtárban található dokumentumokról, részletes információt nyújt az igénybe vehető szolgáltatásokról. - Közreműködik abban, hogy a könyvtár helyisége tanórai foglalkozás megtartására alkalmas legyen, segít a könyvtár működésének, tevékenységének bemutatásában. - Ellátja a könyvtárhasználattal kapcsolatos szolgáltatási feladatokat az egyéni, és csoportban érkező könyvtárhasználók esetében is. - Végzi a könyvtári dokumentumok kölcsönzési feladatait. - Ellátja a könyvtár kiegészítő szolgáltatásnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, pl.: - számítógépes információs szolgáltatás, - dokumentum másolás, stb. A könyvtár működésével kapcsolatos feladatok - Végzi a beiratkozással kapcsolatos feladatokat, kiállítja az olvasójegyet. - Segíti a tanulók könyv kölcsönzését, segítséget, tanácsot ad a keresett témával, illetve szerzővel kapcsolatban. - Biztosítja a nyugodt könyvtárhasználathoz szükséges körülményeket. Indokolt esetben fegyelmezi a hangoskodó tanulókat. - Külön figyelmet szentel az olvasóterem nyugalmának. - Ügyel arra, hogy a könyvári dokumentumok ne sérüljenek, ne rongálódjanak meg, erre figyelmezteti a könyvtárhasználókat. - Segíti az elektronikus eszközök (CD, DVD) használatát, és felügyeli azt. - Visszaveszi és kiadja a kölcsönzött könyveket, elvégzi a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. - A lejárt kölcsönzési idejű könyvek esetében értesíti a késedelemről a kölcsönzőket. - Könyv rongálás, illetve a könyv visszaszolgáltatás elmulasztása esetén javasolja a kár megtérítését az intézményvezető számára. - Ellátja a könyvállomány leltározásával kapcsolatos feladatokat. - Őrzi és az érdeklődők számára átadja az iskola szervezeti dokumentumait, így különösen: az SZMSZ-t, a Pedagógiai programot, a Házirendet, a Minőségirányítási programot, adatvédelmi szabályzatokat. 122


Tartós tankönyvek kezelésével kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a tartós tankönyvek kezeléséről. - Nyilvántartásba veszi a könyveket, illetve kiadja azokat az érintett tanulóknak. - Ellenőrzi a tankönyvek állapotát, szükség esetén javaslatot tesz selejtezésükre, illetve a kártérítési igény érvényesítésére a használóval szemben. Kapcsolattartás - Az intézményvezető utasítására kapcsolatot tart fenn: - más iskolai könyvtárral, - a pedagógai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, - a nyilvános könyvtárakkal. - Elvégzi a könyvtárak közötti együttműködéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. Javasolja a könyvállomány cseréjét az együttműködésben résztvevő könyvtárakkal. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A pedagógiai program figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Az SZMSZ-ben meghatározott nyilvántartás vezetési szabályok szerint ellátja a munkaidő nyilvántartással kapcsolatos feladatokat. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (legalább a hétévenkénti továbbképzésben részt vesz). Informatikai eszközök használata - Az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kiskunmajsa, 2012. 09.01. .................................................................... .................................................................... átadó átvevő Példányok: 1. pld. munkavállaló 2. pld. munkáltató (munkavállaló személyi anyag) 3. pld. irattár

123


15.2. 2. SZ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok:  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló tanulóra. 4. E szabályzat alapján kell ellátni  a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint  a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelék értelmező rendelkezései tartalmazzák.

II. A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Kjt. 83/B–D, 5. számú melléklet 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény vezetője,  az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (vezető-helyettes),  az iskolatitkár (más megbízott személy)  személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 124


2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, anyja neve,  születési hely és idő,  oktatási azonosító szám, pedagógusigazolvány száma,  végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatok: felsőoktatási intézmény neve, a diploma száma, a végzettség, szakképzettség, illetve a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének ideje,  munkakör megnevezése,  munkáltatója neve, címe, valamint OM-azonosítója,  munkavégzésének helye,  jogviszonya kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme és ideje,  vezetői beosztása,  besorolása,  jogviszonya, munkaviszonya időtartama,  munkaidejének mértéke,  tartós távollétének időtartama,  óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezése. 2.2 A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 2.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5. A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti törvény alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. 3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár/munkaügyi előadó (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül a megbízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott személy vezeti. 3.4 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy  az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítása az adatkezelés 125


teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 Az oktatási azonosító szám a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. Az oktatási azonosító számról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.2 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.3 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.4 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. 4.5 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.6 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. III. A tanulók adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, az osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, 126


iskolapszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy (például: munkaügyi, személyi ügyintéző, iskolatitkár) és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok 2.1 A tanulók személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése alapján nyilvántartott adatok:  a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,  a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  az országos mérés-értékelés adatai. 3. Az adatok továbbítása A tanulói adatok a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből:  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési 127


 



  

önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskolaegészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez IV Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje

4.1 A gyermeki/tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a helyettes, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a balesetvédelmi felelős, az iskolatitkár. 4.2 Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 A balesetvédelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. d) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az intézményvezető-helyettes. 4.5 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), e), f) és g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.6 Az illetékes vezetőhelyettes adja ki a 3. c) pont szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.7 A pedagógus, osztályfőnök a tanuló haladásával, tanulmányai, magatartása és szorgalma értékelésével, hiányzásával összefüggő adatokat közölheti a szülővel. 4.8 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 128


4.9 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.10 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben és a jelen Szabályzatban leírt célok körébe. V. Titoktartási kötelezettség 5.1 A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 5.2 A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 5.3 A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5.4 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

VI. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 6.1.A tanuló fejlődésének nyomon követése Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola 129


értesíti a hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középfokú iskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokú iskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. VII. A köznevelés információs rendszere 7.1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 7.2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 7.3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak,  aki tanulói jogviszonyban áll,  akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,  akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,  akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,  akit óraadóként foglalkoztatnak. 7.4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. VIII. Záró rendelkezések 8.1 Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 2. számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé, és azzal egyidőben lép hatályba. 8.2 A jóváhagyott Szabályzat egy-egy példányát az iskolatitkári irodában, a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni,valamint felkell tenni az iskola honlapjára is. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást.

130

A KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents