ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Házirend

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

Az Arany János Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2013. év március hó 20. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Dunaújváros, 2013. március 30. …………………………………… Rehányné Fejes Éva iskolai diákönkormányzat vezetője

Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2013. év március hó 20. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Dunaújváros, 2013. március 30. …………………………………… Horváth Ilona Szülői Szervezet vezetője Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2013. év március hó 20. napján tartott ülésén elfogadta.

Az elfogadás tényét az Arany János Általános Iskola tantestületének képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

……………………..

………………………

………………………

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján a megbízott képviselő tanúsítja, hogy az iskolai házirend előkészítése során a testület véleményezési jogát gyakorolta. ………..……………………… Józsáné Barabás Magdolna Közalkalmazotti Tanács elnöke

Kelt: Dunaújváros, 2013. március 30.

…………………………………… Garai Zsuzsanna igazgató

A házirendet jóváhagyta: ……………………………………

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatója

Tartalom

Tartalom..................................................................................................................................... 3 I.

A házirend hatálya............................................................................................................. 4

II. A házirend nyilvánossága ................................................................................................. 4 III.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok .................... 5

IV.

A tanulók közösségei ..................................................................................................... 6

V.

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ............................................. 7

VI. Az iskola működési rendje .................................................................................................. 8 VII. A tanulók tantárgyválasztása .......................................................................................... 10 VIII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében .................................................................................................. 11 IX. A tanulók mulasztásának igazolása.................................................................................. 12 X. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése .................................................................... 13 XI. Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................... 14 XII. Az iskolaotthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok........................................... 16 XIII. Az osztályozó vizsga eljárási szabályai .......................................................................... 17 XIV. A tankönyvtámogatás rendje .......................................................................................... 18 XV. A tanulók jutalmazása ..................................................................................................... 19 XVI. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ........................................................... 20 XVII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ......................... 23 XVIII. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége .................................................. 23 XIX. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ................................................ 23 XIX. Záró rendelkezések ......................................................................................................... 24

3

I. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

II. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  az osztályfőnököknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.  az iskola honlapján (www.aranyjanosisk.hu) 3. Minden tanév megkezdésekor a házirend kivonata a tanulók tájékoztató füzetébe kerül, ahol a szülő aláírásával igazolja annak elfogadását. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelőktől fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

4

III.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1. A tanuló kötelessége, hogy:  óvja saját és társai testi épségét, egészségét;  elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;  betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: tüzet, robbantással történő fenyegetést, dohányzás, drogfogyasztás, alkoholfogyasztás) vagy balesetet észlel;  azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;  megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportolásra alkalmas felszerelést kell viselniük: fehér póló, sportnadrág, fehér váltó zokni, sportcipő (felmenő rendszerben)  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, karkötőt, testékszereket.  A szemet takaró hajviseletet el kell tűzni, a hosszú hajat össze kell fogni. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 4. Az iskolaorvos és a fogorvos az iskolával kötött együttműködési szerződés alapján végzi el a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát.

5

IV.

A tanulók közösségei

Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére - két fő képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell felügyelnie. 5. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt felügyelő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük! Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által felkért nevelő segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Az iskolai diákközgyűlés 1. 2. 3. 4.

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzat és a patronáló pedagógus a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

6

V. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az szülői szervezettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,  az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.  A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,  szükség szerint írásban negyedévente a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint a félévi és a tanév végi értékelő bizonyítványban. 7. Szülői értekezletre minden tanévben két alkalommal kerül sor, a félév megkezdésekor, melyek időpontjáról az osztályfőnökök a szülőket a tájékoztató füzetben értesítik. Az intézmény pedagógusai a munkatervben rögzített időpontokban fogadóórát tartanak, melyen egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A megadott időpontokon kívül, egyéni egyeztetés alapján, külön konzultációra is lehetőség adódik. Ennek lehetséges formái a következők:  A pedagógus a tanuló ellenőrzőjében írásban jelzi a szülőnek, hogy soron kívüli tanácskozásra hívja.  A szülő az üzenő füzetben vagy a titkárságon leadott levélben írásban kéri a pedagógust, hogy felmerült problémájával soron kívül fogadja.  A szülő és a pedagógus telefonon vagy elektronikus úton beszélik meg a találkozót. A pedagógus minden esetben köteles az osztálynaplóba feljegyezni a találkozó megadott időpontját és megvalósulásának módját. 8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 7

VI. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 06 óra 45 perctől délután 18 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6:45. órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 6.45 és 7:30 között az érkező gyerekek a kijelölt helyen gyülekeznek. 3. A tanulók 7:30-tól jó idő esetén az udvaron ( alsósok a nagy udvaron, a felsősök a két épület közötti udvaron), rossz idő esetén az aulájukban gyülekeznek. 4. Az iskolába a tanulóknak reggel 7:50 óráig kell megérkezniük. 5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: a. b. c. d. e. f. g.  

1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra: 7. óra:

8:00 - 8:45 9:00 - 9:45 10:00 - 10:45 11:00 - 11:45 11:55 - 12:40 12:50 - 13:35 13:45 - 14:30

A főétkezés a felsősöknél az utolsó tanítási óra után történik. Az alsósok az iskolaotthon alapján kialakított ebédelési rend szerint étkeznek.

6. A tanulók-ha az időjárás engedi- reggel 7:30 óra és 7:45 óra között, valamint a második szünet kivételével minden szünetben az udvaron ( alsósok a nagy udvaron, felsősök a két épület küzötti udvaron) tartózkodnak. Rossz idő esetén a vezető ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak. A felsősök az ’A’ épület lépcsőházát használják, nem a tűzlépcsőt. 7. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkeznek nevelői felügyelet mellett. 8. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az órát tartó nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. 9. Egy-egy tanítási óra befejezése után a szaktantermi oktatásban résztvevő tanulók tiszta, rendes termet hagyva maguk után - a szaktanár engedélyével, rendben a következő óra tantermébe vonulnak, táskájukat a pad mellé lerakják, majd a kijelölt helyre mennek a szünetben. A tanteremben csak a hetesek tartózkodhatnak, kivétel ez alól, ha a szaktanár más utasítást ad. Az ’A’ épület második emeletén a táskákat a tanterem előtt rakják le a tanulók, és a hetesek is a tanterem előtt tartózkodnak a szünet idején. 10. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke – akadályoztatása esetén az órát tartó szaktanár – írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 11. A tanuló rosszulléte esetén értesítjük a szülőt, akinek gondoskodnia kell felnőtt kísérőről. 12. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30. óra és 16.00. óra között. 13. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 14. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 8

15. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 16.Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 30 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről a foglalkozás vezetője ad javaslatot, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 17. Testnevelésórán a szaktanár- indokolt esetben- részleges vagy teljes felmentést adhat orvosi javaslat vagy a szülő kérése alapján. 18.Az ellenőrző könyv hivatalos okmány. Tanulóink minden nap kötelesek magukkal hozni, s okmányhoz méltó állapotban tartani. Az első tanítási órán a pedagógus ellenőrzi meglétét, és rögzíti annak hiányát. 19.Tanítási időn kívül csak szervezett programok miatt tartózkodhat a tanuló az iskolában. 20.A tanórák rendjének betartása érdekében a szülők 15.45-től az aulában várhatják meg gyermeküket. Csak a nevelővel és az igazgatóval előre egyeztetett időpontban vihetik el gyermeküket. 21.Tanévkezdéskor az elsős tanulókat maximum 1 hónapig kísérhetik be szüleik a tantermekhez. 22.Tanórán kívüli foglalkozásokra 5 perccel a foglalkozás kezdete előtt az aulában kell gyülekezni a tanulóknak. 23.A tanulók a tanítási órákon kívül igénybe vehetik az iskola büféjét, mely reggel 7:00 órától 13:00 óráig tart nyitva a szünetekben jelzőcsengetésig.

9

VII. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja:  minden évfolyamon: emelt szintű angol és vizuális kultúra tantárgy képzését. 2. Az iskola igazgatója minden tanév végén az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. 3. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos kérelmét az iskola igazgatójának. 4. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos kérelmét.

10

VIII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működhetnek:  osztályonként két-két hetes,  osztályonként egy-egy naplófelelős,  tanulói portaügyeletesek,  tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  felső tagozaton a szünetben mindkét hetes a tanteremben marad, illetve az ’A’ épület második emeletén mindkét hetes a terem előtt a táskákra ügyel,  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére,  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 5. A naplófelelősök megbízatása egy tanévre szól. A naplófelelős tanulót az osztályfőnök jelöli ki. A naplófelelős feladata, hogy az óraközi szünetekben az osztálynaplót a következő óra tantermébe vigyék. 6. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

11

IX. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben lehetőség szerint aznap szíveskedjen bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztás megkezdésekor a szülő lehetőség szerint még aznap jelezze a távolmaradás okát. 5. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül  három napig terjedő mulasztás esetén szülői,  három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolja mulasztását kizárólag az ellenőrző könyvben, melyet a szülővel is alá kell íratni, s az osztályfőnöknek kell bemutatni. 6. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 7. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A többszöri késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy mulasztott órának minősül. amit a tanulónak igazolnia kell. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Három késés esetén a tanuló a fegyelmező intézkedések megfelelő fokozatában részesül. 8. A sajátos nevelési igényű, Nevelési Tanácsadó által szakvéleményezett illetve az iskolaorvos vagy szakorvos által gyógytestnevelés kategóriájába sorolt tanulók speciális fejlesztő órákról történő hiányzását is igazolni kell.

12

X. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díjat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a szülői szervezet, a nevelőtestület véleményét. 3. A térítési díjakat a munkatervben meghatározottak szerint előre kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 4. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, a GESZ által meghatározott napokon a gazdasági irodában kell befizetni. 5. A GESZ az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszafizeti, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 3 nappal előre a GESZ-nél lemondja.

13

XI. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet:  Iskolaotthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon iskolaotthon az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén (10 fő felett) – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.  Diákétkeztetés. Az iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Az iskolaotthonba nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola a gazdasági irodájában kell befizetni minden hónapban előre, a megadott időpontig. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést három nappal előre lemondja.  Tehetséggondozó, felzárkóztató, egyéni és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A fejlesztő foglalkozások biztosítása gyógypedagógus irányításával helyben történik.  Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetősége dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.  Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, 14

kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon a könyvtárnál kifüggesztett időpontban tart nyitva.  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – szaktanári felügyelet mellett csoportosan használják.  Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14:00 óra és 16:30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni, fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni, fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki illetve a szakvéleményt kibocsátó intézmény. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

15

XII. Az iskolaotthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 3. Az iskola a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 4. Amennyiben a tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak,  akik nehéz szociális körülmények között élnek. 5. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15:30 óráig tart. 6. Az iskolaotthonos foglalkozás 8:00-tól 16:00-ig tart. 7. A tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 8. A tanuló a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. 9. A tanulónak joga van a szülő írásbeli kérésére tanórán kívül szakkörre, különórára, sportfoglalkozásra járni. 10.A tanulószoba házirendjét minden tanulónak kötelessége betartani, ellenkező esetben kizárást vonhat maga után.

16

XIII. Az osztályozó vizsga eljárási szabályai 1. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt a félévi vagy az év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy tantárgyból a tanítási órák több mint 30%-a. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie az iskola magántanulóinak félévkor és év végén. 3. A vizsga időpontjáról a tanuló legkésőbb 3 héttel a vizsga előtt írásban értesítőt kap, melyben az iskola tájékoztatja a tanulót és a szülőt az osztályozó vizsga  tantárgyankénti tananyagáról, követelményeiről;  a vizsga rendjéről. 4. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Az intézményben szervezett tanulmányok alatti osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az érvényes kerettanterv alapján készült, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. A tanterv követelményrendszerének értelmezésében és részletezésében az adott osztályban tanító szaktanárok nyújtanak segítséget a vizsgára jelentkezett tanulóknak. Ők adják át a munkaközösségek által kialakított szóbeli tételsorokat vagy témakör – listákat is a tanulónak. 5. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki.

17

XIV. A tankönyvtámogatás rendje Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni. A tankönyvtámogatás összegét a fenntartó útján kell eljuttatni az iskolához. A tankönyvtámogatás elvei Ingyenes (normatív) vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhetnek a tanulók szülei, gondviselői. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt a jogszabályban meghatározott igénylőlapon lehet bejelenteni. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozottak számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. Az ingyenes tankönyvre jogosultak köre Az iskolai tankönyvrendelésben az iskola biztosítja, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki - tartósan beteg, - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd. - három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él. - nagykorú, és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult. - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére (normatív kedvezmény).

18

XV. A tanulók jutalmazása A dicséret fajtája Szaktanári dicséret Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli)

Igazgatói dicséret

Jutalomkönyv

Oklevél

Nevelőtestületi dicséret Arany Emlékérem

Miért adható? Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény, szaktárgyi közösségi munka Kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkáért és példamutató magatartásért illetve 3 szaktanári dicséretért Kimagasló tanulmányi-, kulturális- és sporteredményért, közösségi munkáért, városi 1-3, megyei 1-6, országos 1-12 helyezésért, illetve különdíjért, 3 osztályfőnöki dicséretért Kimagasló tanulmányi-, kulturális- és sporteredményért, közösségi munkáért, példamutató magatartásért Kitűnő tanulmányi-, kulturális- és sporteredményért, közösségi munkáért, versenyeken elért eredményekért, példamutató magatartásért Példamutató közösségi munkáért és kiváló tanulmányi eredményért Az iskolai évek során tanúsított példamutató magatartásért és/vagy kiváló tanulmányi eredményért, kiemelkedő közösségi munkáért

19

Ideje A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

Ki adhatja? A szaktanár

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató

Versenyeken és tanév végén

Szaktanárok, osztályfőnökök, DÖK vezető, versenyek zsűrije. (Igazgató aláírása mindenütt) Osztályfőnökök, a verseny zsűrije (Igazgató aláírása mindenütt)

Versenyeken és tanév végén

Félévkor és tanév végén Tanév végén, ballagáskor

Az osztályfőnök (szaktanárok, DÖK javaslata alapján)

Osztályfőnök, vagy a szaktanár/ok javaslatára a nevelőtestület Osztályfőnökök javaslatára a nevelőtestület

XVI. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Fegyelmező intézkedés fajtája Szaktárgyi figyelmeztetés

Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

Osztályfőnöki intés (írásbeli) Osztályfőnöki megrovás (írásbeli) Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

Igazgatói intés (írásbeli)

Igazgató megrovás (írásbeli)

Nevelőtestületi büntetés

Miért adható?

Ideje

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség szegése, a házi rend enyhe megsértése, igazolatlan mulasztás, 3 magatartás füzetbeli jelzés, 3 ellenőrző hiány, 3 szaktanári figyelmeztető miatt A tanuló ismételt kötelezettség szegése, a házi rend megsértése A tanuló ismételt kötelezettség szegése, a házi rend megsértése Az iskolai házi rend gyakori vagy súlyos megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt Az iskolai házi rend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt Az iskolai házi rend többszöri súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt Az iskolai házi rend gyakori vagy súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt

20

Ki adhatja?

A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti

A szaktanár

A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti

Az osztályfőnök

A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti

Az osztályfőnök

A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti

Az osztályfőnökök javaslatára az igazgató

A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti

Az osztályfőnökök javaslatára az igazgató

A tanév folyamán amikor a vétséget elköveti

Az osztályfőnökök javaslatára a nevelőtestület

Az osztályfőnök Az osztályfőnökök javaslatára az igazgató

1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 3. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 1. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 5. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. 6. A bejegyzés az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök illetve a szaktanár feladata. 7. Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell. Fegyelmi büntetés A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) q pontjában leírtak szerint az NKT 37. § és 58. § tartalmazza. Az eljárásba a DÖK-öt is be kell vonni. Kiszabható fegyelmi büntetések:  megrovás  szigorú megrovás  áthelyezés másik osztályba  áthelyezés másik iskolába

21

Etikai kódex Az Arany János Általános Iskola etikai kódexe azokat az erkölcsi, viselkedési és esztétikai elvárásokat sorolja fel, amelyek betartását az iskola minden tanulójától elvárja. „Aranyos” diákként így viselkedem:  Az iskolában munkahelynek megfelelő öltözékben jelenek meg. (nem keverem össze a strand és a disco öltözékével).  Tartózkodom a sok és feltűnő ékszer viselésétől.  A haj-és arcfestést, a műköröm viselését a középiskolás évekre hagyom (vigyázok bőröm egészségére).  Tudom, hogy a dohányzás káros az egészségemre, ezért nem dohányzom.  Az iskola működési rendjét betartom: - nem kések el órákról - a szünetet a házirendben meghatározott helyen töltöm - a büfénél türelmesen kivárom a soromat.  Az ebédlőben nem tolakszom előre, csendesen, kulturáltan fogyasztom el az ebédemet.  A közlekedésnél betartom a kijelölt irányokat.  Vigyázok társaim testi épségére, a verekedést nem tekintem játéknak.  Indulataimat nem trágár szavakkal, mások sértegetésével és nem fizikai erőm fitogtatásával fejezem ki.  Nem felejtem el, hogy én is voltam kicsi. Az alsósokat hagyom játszani, nem bántom, inkább segítem őket.  A felnőtteknek tisztelettel köszönök (inkább többször, mint egyszer sem).  Nem felejtem el, hogy ha nekem már nincs órám, mások még tanulnak, tehát nem hangoskodok, nem rongálok az épületben.  Randevúimat nem az iskolában bonyolítom.  Szolid, ápolt megjelenésemmel, udvarias magatartásommal, példamutató tanulással és sporteredményeimmel igyekszem társaim és nevelőim elismerését kivívni. Az Etikai Kódex minden tanteremben legyen megtalálható!

22

XVII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik. 2. A mobiltelefont kikapcsolva a tanteremben kijelölt helyre kell kitenni! Tanítási idő alatt használni csak tanári engedéllyel a tanár által megadott funkcióra lehet. Tanórán kívül zene hallgatása csak fülhallgatón keresztül lehetséges. Amennyiben a tanuló ezeket a szabályokat megszegi, köteles a pedagógusnak kérésre átadni a mobiltelefont kikapcsolt állapotban, aki azt a titkárságon leadja. Az így leadott telefon csak a szülőnek adható át. 3. Az iskolába behozott értéktárgyakért (pénz, ékszer, értékes ruha, stb.) felelősséget nem vállalunk! 4. Amennyiben a tanuló előzetes engedély nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, az érintett tárgyat a titkárságon elzárjuk, és csak szülőnek adjuk át.

XVIII. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

XIX. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 2. A házirendet a nevelőtestület fogadja el a nevelőtestületi értekezleten. 3. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

23

XIX. Záró rendelkezések 1. Ez a házirend az iskola fenntartójának jóváhagyásával lépett hatályba. 2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. Kelt: Dunaújváros, 2013. március 30.

PH. …………………………………. Garai Zsuzsanna igazgató

24