A KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HÁZIRENDJE

A KISKUNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HÁZIRENDJE

2014

2 Az intézmény tanköteles korú gyermekeinek jogaira, kötelezettségeire, ellátására, a szülőkkel való együttműködésre vonatkozó házirend Az intézmény neve: Székhelye: Telephelye: Tagintézmény:

Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola és EGYMI 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71. 6120 Kiskunmajsa, Iskola u. 17. 6120 Kiskunmajsa Csontos Károly u. 1-3.

OM azonosítója:

200 993

Jogszabályi hivatkozások: - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A házirend célja és feladata 1.

2.

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket és azok végrehajtási módját, a be nem tartásuk következményeit. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógia program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait a megjelenésre és viselkedésre vonatkozóan egyaránt. 4. A házirend hatálya kiterjed az intézménybe érkező és ott tartózkodó kívülálló személyekre is. A házirend elfogadása A köznevelési intézmény házirendjét a nevelőtestület az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

3

2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető – az intézmény igazgatójánál, az intézményvezető - helyettesnél, - az iskola nevelői szobáiban és könyvtárában, - az osztályfőnököknél, - az osztálytermekben, a sportpálya és sportcsarnok nevelői szobájában, - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolaszék és a szülői szervezet vezetőjénél, - az intézmény holnapján. 3. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek vagy osztályvezetőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a tanulókat, a tanulók szüleit pedig a soron következő szülői értekezleten. 5. A házirend a tanulókra és szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején újólag meg kell beszélni a tanulókkal és a szülőkkel egyaránt. 6. A házirendről minden érdeklődő érintett tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától, és az intézményvezető - helyettesektől, valamint az osztályfőnököktől a fogadóórákon vagy előre egyeztetett időpontban. A tankötelezettség A gyermek abban az évben, melynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Szakértői bizottság véleménye alapján a gyermek további egy nevelési évben óvodai ellátásban részesül, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége szakértői bizottsági vélemény alapján annak a tanítási évnek a végéig meghosszabbítható, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség rendszeres iskolába járással, vagy ha a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló magántanulói kérelme estén az iskola igazgatójának be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. Sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsoláson nem kell részt venni a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a különleges helyzetű (20/2012. EMMI.24§. 7.bek) tanulóknak. A sorsoláson az engedélyezett maximális létszámkeret betelte előtti, sorrendben az utolsó három jelentkező és a betelt létszám után, a további jelentkező szülők gyermekeinek neve vesz részt, amelyből a felvehető maximális férőhelyhez hiányzó létszámot sorsoljuk ki.

4 A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítése: A tanuló magántanulóként tehet eleget a tankötelezettségi előírásoknak: a) Szakértői Bizottság, szakorvosi véleménye alapján, magántanulóvá minősített tanuló esetén heti 10 óra áll rendelkezésre a tanuló egyéni foglalkozás keretében történő fejlesztésére. b) Szülői kérelem esetében a szülő gondoskodik a tanuló egyéni felkészüléséről (a tanulót ez esetben is megilleti az iskolai könyvtárhasználat, tanulószoba, menza használatának joga). A magántanuló a b) esetben az adott évfolyam tantárgyaiból szervezett osztályozóvizsgán ad számot a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges ismereteiről. A tanuló jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:  színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,  igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (szakkör, sportkör, könyvtár, napközi, tanulószoba, kedvezményes étkezés),  napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,  személyiségét, önazonosságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,  a sajátos nevelési igényű tanulónak joga állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban, fejlesztő pedagógiai felkészítésben részesüljön a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint.  tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,  tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,  érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,  vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön,  a személyét érintő kérdésekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon,  válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül a szülő írásbeli engedélye alapján,  részt vegyen tanulmányi versenyeken,  csak napi 2 dolgozatot (1 témazáró és 1 írásbeli felelet) írjon előzetes egyeztetés alapján,  kiértékelt írásbeli munkáját 6 tanítási napon belül kézhez kapja, kivéve a heti 2 órás tantárgynál kevesesebb óraszámú tantárgyakat.  véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,  képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,  választó és választható legyen a diákönkormányzatban,  demokratikus jogainak gyakorlása, valamint felelős közéleti szerepvállalásának érvényesítése során kezdeményezheti diákkörök, diákszerveződések létrehozását, hogy azok munkájában részt vegyen,  a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért a törvényben meghatározottak szerint,  kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,

5  egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, a gyermekvédelmi felelős és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,  szükség esetén korrepetálást kérhet tanáraitól,  részt vegyen a szakkörök (maximum 2 + sportkör) munkájában,  kérheti átvételét más iskolába (szülő beleegyezésével)  a tanulói jogok az esélyegyenlőség jegyében természetszerűen az iskola valamennyi hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóját is megilletik a felsoroltak szerint. Emellett számukra az intézmény integrált pedagógiai rendszerének (IPR) programja alapján kidolgozott, a beilleszkedésre, a szociális hátrányos leküzdésére, a továbbhaladásra és a pályaválasztásra vonatkozó előírások jelentenek további lehetőségeket egyetértő szülői nyilatkozat megléte esetén.  egészségi állapotától, családja anyagi helyzetétől függően ingyenes tankönyvellátásban, kedvezményes étkeztetésben részesüljön. A kedvezmények igénybe vételének feltételei: A kedvezményes étkeztetésben és ingyenes tankönyvellátásban részesül az a tanuló, aki  tartósan beteg  szakértői bizottság szakvéleménye alapján fogyatékos, halmozottan fogyatékos, autista vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd  3 vagy többgyermekes családban él  rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül Nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A jogosultság igazolása: A jogosultság megállapításához az alábbi igazolások fénymásolata szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás v. a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás  sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat Az igénylés módja: A szülő az igénylést lehetőség szerint beiratkozáskor vagy tanévkezdéskor vagy a hivatalos igazolás rendelkezésre állásától írásban nyújtsa be. Az ingyenes tankönyvigénylés esetében fontos, hogy a szülő az igénylőlapot január 10-ig leadja az iskolának.36, A tanuló kötelessége, hogy     

betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait, és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, tartsa be a kulturált viselkedés szabályait, tilos egymás fizikai bántalmazása, megalázása, a verekedés, a trágár beszéd a szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodjon, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntsék a tanulók, fegyelmezett magatartással vegyen részt a tanórákon, a kötelező foglakozásokon, hiányzásait igazolja,

6       

  

rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségeinek, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, tájékoztató füzetében az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: a csendet, a rendet, fegyelmet, a tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozza, segítse az intézmény feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, hírnevének öregbítését, védje saját és társai egészségét, éppen ezért valamennyi tanuló számára tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás az intézményben és az iskola által szervezett, intézményen kívüli programok, táborok, kirándulások alkalmával egyaránt, elfogadja, hogy az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, ügyeljen környezete tisztaságára. elfogadja, hogy az iskolában a tanulók külső megjelenésének szélsőséges formái nem megengedettek, különösen akkor, ha ezek balesetveszélyesek, a tanuló az iskolai ünnepélyeken az alkalomnak megfelelő, egységes jellegű ruhában jelenjen meg (fehér blúz – ing, sötét szoknya – nadrág, nyakkendő, jelvény) A tanulók által előállított termékekre vonatkozó szabályok

l. Eltérő rendelkezés hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. Ha tanulmányai befejeztével a tanuló igény tart az általa előállított termékre, megkaphatja, ha nem, az iskola szemléltetésre, dekorálásra felhasználhatja a továbbiakban. 2. Eltérő rendelkezés esetében a Nkt.46.§(9)-(11) bekezdésében és a 20/2012. EMMI rendelet 5.§ (1) bekezdésében részletezettek az irányadóak. A szülő jogai A szülőt megilleti a jog, hogy  gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, vallási, világnézeti meggyőződésére és nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon válasszon iskolát gyermekének,  gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő joga különösen, hogy  megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,  gyermeke magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen tájékoztatást, tanácsot, segítséget kapjon,  kezdeményezze szülői szervezet, iskolaszék létrehozását, és azok képviselőinek megválasztásában mint választó és mint választható személy részt vegyen,  írásbeli javaslatát jellegének megfelelően az intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, az érintett pedagógus megvizsgálja, és arra lehetőleg 15 napon belül, a megkeresett testületek esetében a beadványt követő első ülés után választ kapjon,  a nyílt napokon túl az intézményvezető vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

7  személyesen vagy képviselői útján részt vegyen a szülők érdekeit érintő döntések meghozatalában,  indokolt esetben az oktatási jogok biztosához forduljon. Levélben: Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, Budapest, Szalay utca 14. 1055, e-mailben: [email protected].

A szülő kötelességei A szülő kötelessége, hogy  gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,  gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ahhoz minden elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel,  kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,  biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,  tartsa tiszteletben az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak és diákjainak emberi méltóságát és jogait, tanúsítson tiszteletet irántuk,  gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi és fejlesztő foglalkozásokon való részvételét. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt ennek betartására. Az iskola működési rendje

1. Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon ¾ 7 órától 17 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 730 - tól 1700 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézmény igazgatója adhat engedélyt.

Mivel az intézmény egyes részlegei és helyiségei riasztóberendezéssel vannak ellátva, az intézményt nyitó és záró személyeknek ismerni kell annak ki- és bekapcsolási kódját. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel az alsó tagozaton 700 órától, a felső tagozaton 700 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglakozások idejére tudja biztosítani az azokon részt vevő tanulók számára. 7. órában megtartott kötelező tanórai foglalkozás után az óráról való kicsöngetést követő 10 percig a felügyelet ellátása a tanórát tartó nevelő feladata.

** Amennyiben a külső helyszínen szervezett testnevelés órák az első vagy az utolsó órára esnek (5.; 6.; 7. órára) a kerékpárral iskolába járó tanulók sem mehetnek a külső helyszínre kerékpárral. Ők is kötelesek a csoporttal együtt kerékpár nélkül, gyalogosan kimenni és visszajönni a Fő utcai székhelyre. Ezután vehetik igénybe a kerékpárjaikat a további közlekedéshez. Ettől eltérő magatartás esetében az iskola felelősséget nem tud vállalni a tanulókért! Felmentést a fent leírtak alól csak írásbeli szülői kérelem mérlegelése után - igazgatói határozattal tudunk adni indokolt esetben. Amennyiben a kötelező tanórai foglalkozás vagy az ebéd befejezése után a tanuló

8 jogszerűen elhagyja az iskola épületét és újra visszatér az iskolába nem kötelező tanórai foglalkozásra (szakkör, énekkar; stb.) az intézmény a felügyeletet, ezen foglalkozások kezdete előtt 10 perccel és a foglalkozás befejezését követő 10 percig biztosítja a foglalkozást vezető közreműködésével. Külső helyszínen szervezett (tornacsarnokok) 14 óra után kezdődő nem kötelező tanórai (választott) foglalkozásokra a napközis tanulókat és azokat a tanulókat, akik részére ezt a szülő tanév elején igényli az iskola munkatársai szervezetten kísérik ki. Ezen foglalkozások előtt 10 perccel és a foglalkozás befejezését követő 10 percben a felügyeletet a foglalkozást vezető biztosítja. Előzőekben jelzett legkésőbbi időponttól, amikor a tanulók elhagyták a foglalkozás helyszínét - az intézmény felügyeletet és további felelősséget nem vállal. ** 2015. március 31-től hatályos Az intézményben 13:30 óra után megtartott, az intézmény tantárgyfelosztásában nem szereplő foglalkozások előtt és után (10 perc) a tanulók felügyelete a foglalkozást vezető feladata és felelőssége. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 730 – ig kell megérkezni. A tanulók az iskolába kerékpárral is járhatnak. A kerékpárt az iskola területén, illetve az iskolán kívüli kerékpártárolóban kell tartani. A kerékpárokat le kell zárni, megőrzésükért az iskola nem vállal felelősséget.

4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra : 6. óra: 7. óra 8. óra: 9. óra:

745– 8 30 845- 930 945- 1030 1045- 1130 1145- 1230 1245- 1330 1345- 1430 1445 - 1530 1545 - 1630

Az intézmény igazgatója rendkívüli esetben rövidített órák és óraközi szünetek megtartását rendelheti el. Ilyen esetek lehetnek: 4-5. tanítási órában megtartandó rendezvények, ünnepélyek, áthelyezett munkanapok, stb. Csengetési rend rövidített órák elrendelése esetén: 1. óra: 2. óra: 3. óra:

74 5– 8 20 830 - 905 915 - 950

9 4. óra: 5. óra : 6. óra: 7. óra 8. óra: 9. óra:

1000- 1035 1045- 1120 1130- 1205 1215- 1250 1300 - 1335 1345 – 1420

Rövidített órák elrendelése esetén értesítendők:  a szülők előre írásban,  az intézményi étkeztetést szolgáltató konyha,  a diákutaztatást lebonyolító vállalkozó,  hitoktatók, óraadók. Fakultatív tárgyak és egyéb foglakozások esetén a diákönkormányzat véleményének kikérésével megengedhető a nulladik óra is (655-740-ig) 5. A tanulók a délutáni szakköri és egyéb foglakozások előtt 10 perccel jöhetnek iskolába, ekkor a pedagógus is köteles megjelenni. 6. A felső tagozatos tanulók az óraközi szünetekben az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén a folyosóra kell vonulniuk. Az alsó tagozatosok az óraközi szünetekben szintén az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén az aulába kell vonulniuk. 7. A tanulók az iskola létesítményeit, oktatási helyiségeit csak nevelői felügyelettel használhatják. Ez alól felmentést csak az intézményigazgató adhat. 8. Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Nagy értékű tárgyakat, nagyobb összegű pénzt, műszaki cikkeket a tanulók csak saját felelősségre hozhatnak az iskolába, melyeknek átmeneti megőrzését a tanuló előzetes kérése alapján az intézmény a titkári irodán történő elhelyezéssel vállalja. A tanulók **mobiltelefont és táblagépet a szülő előzetes, indoklással ellátott írásbeli kérelmére az osztályfőnök engedélyezése után saját felelősségre hozhatnak az iskolába, de tanítási órák alatt ki kell azt kapcsolniuk. A készülék biztonságos megléte érdekében a tanuló előzetes kérése alapján az iskola annak átmeneti megőrzését vállalja az iskolatitkári irodán történő elhelyezéssel. Kép- és hangfelvételt a tanulók az iskola területén nem készíthetnek. Ezek rögzítésére és közzétételére kizárólag az intézmény vezetője adhat engedélyt, illetve megbízást. Ha a tanuló által az iskolába hozott pénz, nagy értékű eszköz, mobiltelefon eltűnik vagy megrongálódik, mert a tanuló nem igényelte annak megőrzését, az intézmény a történtekért felelősséget nem vállal. ** Hatályos 2014. szeptember 01-től. 9. A tanulók tanítási idő alatt az iskola épületét csak az osztályfőnök vagy a szaktanár engedélyével - kilépőkártyával- hagyhatják el egyedül. 10. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári, gazdasági irodában történik 7.30 óra és 16 óra között.

10 A tanulók az óraközi szünetekben kihívhatják tanáraikat a tanári szobából, de oda be nem léphetnek. Személyes problémákkal, kérésekkel az osztályfőnökhöz fordulhatnak Rendkívüli esetben az intézményvezetőt vagy intézményvezető - helyetteseket azonnal megkereshetik. Indokolt esetben az iskolai telefont is használhatják. 11. Tűz- vagy bombariadó esetén 3 percen keresztül szaggatott csengőjelzést ad le az intézményigazgató által kijelölt dolgozó. A tanulók a tanítási órát tartó nevelő vezetésével a folyosókon kifüggesztett menekülési terv szerint hagyják el a tantermeket és vonulnak le a sportudvarra. 12. Akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, azok belépését a portás ellenőrzi. Egyéb esetekben a szülőket és más idegeneket, az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban állókat- a fogadóóra, szülői értekezlet és a befizetetés időpontját kivéve- a portás akkor engedi az épületbe, ha megnevezik, kit milyen célból keresnek, s a portás úgy ítéli meg, hogy belépésük indokolt. Az ebéd befizetések alkalmával a portás különös gonddal ügyel a fentiek betartására. 13. Az iskola tanulóinak étkezési lehetőségét a büfé, italautomata és az ebédlő biztosítja. A büfé reggel 7 órától ¾ 8-ig és az óraközi szünetekben tart nyitva. Az ebédlőt a 4. óra utáni szünettől lehet igénybe venni a napközis nevelők, illetve az ebédlőügyeletesek felügyelete mellett.

14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója és helyettesei határozzák meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozzák 15. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje: az iskola hivatalos nyitva tartása idején (naponta 7.30 és 16.00 között) az intézmény vezetői közül legalább egy mindig bent van. Minden tanév elején ügyeleti beosztást írnak, tehát naponta név szerint meghatározzuk, hogy az igazgató ill. helyettese melyik napon található az iskolában a munkanap teljes ideje alatt. Rajta kívül az iskolatitkár is az iskolában található-kivéve a péntek délutánt, amikor az ő munkaidejük 13. 30-ig tart. Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: Ha az igazgató nem található az intézményben, akkor két helyettese osztja meg a feladatokat az előzetes megbeszélés és a munkaköri leírásuk alapján. Az igazgató ügyeleti napjait is felosztják maguk közt. Nincs 1. vagy 2. számú helyettes, a feladatok ellátásában munkakörük az irányadó. Ha szükségesnek látják a vezető segítségét, telefonon elérik. A helyettesek akadályozása esetén az igazgató dönt helyettesítésükről – vagy a másik helyettes, vagy a hiányzó vezető tevékenységi köréhez közelálló feladatot végző munkaközösség-vezető megbízásával. A vezetők közötti feladatmegosztást munkaköri leírásuk tartalmazza.

11

16. Az intézmény helyiségeit a fenntartó (tanterem, szaktanterem, ebédlő, tornacsarnok) külső használóknak bérbe adhatja, ha ez a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét nem zavarja. A bérbeadás szerződéskötéssel válik hivatalossá, az adott helyiségtípusra meghatározott terembérleti díj figyelembe vételével 17. Ha hiányzás vagy egyéb ok miatt nem tud készülni a tanuló, akkor azt az óra megkezdésekor jelentse a nevelőnek. Az óra végén a termet tisztán és rendben hagyja el. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége, hogy: -

-

-

óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbanással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, - ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült; megismerje az épület tűzvédelmi, (kiürítési) tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat, amennyiben a tanuló előzetes engedély nélkül hoz az iskolába társai testi épségét veszélyeztető eszközt, a tanuló köteles felszólításra leadni a nevelőnek megőrzésre. A testi épséget veszélyeztető eszközt csak a szülőnek adja át az iskola.

1. A testnevelés órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a felső tagozatos tanulók testnevelés órára osztálykeretben (esetleg csoportosan), az alsó tagozatosok osztálykeretben, felnőtt kísérettel mehetnek.  a tanulók a tornacsarnokokban csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak.  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, póló, tornanadrág, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót,  a tanulók tanévenként fizikai állapotukat meghatározó tesztfelmérésen vesznek részt, amelynek kiértékelt eredményét megismerve a nevelők a szükségleteknek megfelelő gyakorlatanyagot választanak a tanulók számára állapotuk javítása érdekében. 2.A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményegységben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 3.Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

12     

fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata nyolcadik évfolyamon.

4.Az iskolai védőnő a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálat évente egy alkalommal, illetve szükség szerint. 5.Az iskola épületeiben dohányozni tilos! Felnőttek csak az intézmény bejárataitól 5 méternél távolabb dohányozhatnak. Integrációs Pedagógiai rendszer (IPR) Az intézményben magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számaránya, ezért az intézmény olyan államilag támogatott, együttnevelő, integrációs pedagógiai rendszer működtetésében vállal szerepet, amely célul tűzi ki ezen tanulók hátrányainak csökkentését, növeli továbbtanulási esélyeiket. Ennek keretében kialakítjuk integrációs kapcsolatainkat, felkészítjük pedagógusainkat.

stratégiánkat,

kiépítjük

együttműködési

A program eredményes végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek:  jól felszerelt könyvtár,  megfelelő taneszközök, feladatlapok, ismeretterjesztő könyvek,  fejlesztőeszközök, társasjátékok, sportszerek,  variálható, gyermekbarát tantermi bútorzat,  képességfejlesztés, digitális tananyag IKT- s szaktantermi környezetben történő oktatása. A programban részt vevő pedagógusok a következő munkacsoportokban tevékenykednek:  óvoda – iskola átmeneti munkacsoport,  környezeti munkacsoport,  módszertani munkacsoport,  pályaorientációs munkacsoport.

13 A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető - az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: - 5-8. osztályig két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézmény igazgatójánál vagy helyetteseinél az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az igazgató által felkért nagykorú személy vezeti. 4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat 1. A felső tagozatos tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttek és a diákönkormányzatot segítő nevelő irányítja, akit a nevelőtestület jóváhagyásával az igazgató bíz meg. 3. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2.

A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.

14 3. Az iskola diákközgyűlésén minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat képviselője beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók nagyobb csoportja és közössége A véleményezési jog gyakorlása vagy javaslattétel szempontjából az egy évfolyamra járó legalább 3 tanulócsoportnak megfelelő tanulólétszám, azaz 50-60 fő minősül a tanulók nagyobb közösségének. A tanulók és szülők tájékoztatása 1. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola intézményvezető – helyettesei a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. 2. A tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) írásban tájékoztatják a tanulót és a tanuló szüleit. Az ellenőrző könyv, tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. Elektronikus napló használata esetén az iskola tájékoztatja a szülőt a hozzáférés módjáról. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. Erre minden esetben 30 napon belül jogosultak választ kapni a megkeresett személytől, ennek elmaradása esetén az iskola igazgatójától. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról:  az iskola igazgatója a Szülői Szervezet választmányi ülésén minden év elején, tanév közben pedig a Szülői Szervezet vezetőségi megbeszélésein, illetve a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket az iskolai életet érintő döntésekről. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: - szóban:  a családlátogatásokon,

15  a szülői értekezleteken,  a nevelők fogadóóráin,  a nyílt tanítási napokon,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, -

írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az elsőtől a negyedik évfolyamon tanév végi értékelő lapokon.

6. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az intézmény pedagógusai a fogadóóráikon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról. A nevelők fogadóóráinak időpontjait a tanulók tájékoztató füzetében nyilvánosságra kell hozni. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőivel vagy az iskolaszékkel. A tantárgyválasztás eljárásrendje Az igazgató minden évben április 15-ig a fenntartó jóváhagyásával és az iskolaszék véleményének kikérésével közzéteszi a tájékoztatót a következő tanévben választható tantárgyakról, emelt szintű foglalkozásokról, szakkörökről, a hittan-erkölcstan választhatóságáról, a várható szaktanárokról. A 14. életévét be nem töltött tanuló esetén a szülője, a 14. életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló együttesen május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését, tudomásul véve a tájékoztatón feltüntetett jogkövetkezményeket. A szülő évente egyszer, a tanévkezdésig módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet, melynek időpontját augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban jelöli ki az igazgató. A javító vizsgát megelőzően az iskola korrepetálást biztosít az érintett tanulóknak. Ennek időpontjáról az év végi bizonyítvány kiadásával egyidejűleg írásban kap értesítést a tanuló. A javító vizsgára külön jelentkezni nem kell, a tanuló a pontos megjelenésével tesz eleget. Ha a javítóvizsga nem sikerül, az évfolyam ismétlésével folytathatja tanulmányait a tanuló. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak félévi és év végi osztályzatai megállapításához, ha

16  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetve magántanulói státuszba került.  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A nevelőtestület engedélye alapján osztályozóvizsgát tehet az a tanuló, akinek  az igazolt és igazolatlan mulasztásai meghaladják a 250 órát,  egy adott tantárgy éves óraszámaira vonatkozóan mulasztásai meghaladják annak 30%-át Az osztályozó vizsgát félévkor és a tanév végén az osztályozó és értékelő értekezlet előtti időszakban jelöli ki az igazgató. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy, egy adott évfolyam félévi vagy éves követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Az osztályozó vizsga lebonyolításának módja: A vizsga időpontjáról a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásakor, arról az érintett tanulót és szülőjét az osztályfőnök írásban tájékoztatja. Magántanuló esetében az igazgató vagy helyettese értesíti a tanuló szüleit ajánlott levélben. A vizsgára jelentkezés szintén írásban történik az osztályfőnöknél, magántanuló esetén az igazgatónál vagy helyettesénél. Az osztályozó vizsga időpontját a félévi, illetve tanév végi osztályozó konferencia előtti napokra kell kitűzni, hogy az eredménye az osztályozó konferencián már ismert legyen. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról azt legalább 10 nappal megelőzően írásban értesíteni kell az intézmény feladat ellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt, akinek megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az évfolyamra érvényes kerettanterv tartalmazza. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz – és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. A társadalmi, magán- vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló és szülője anyagilag felelős. Az okozott kárt meg kell téríteni. A tényfeltárás során a kárt okozó tanuló környezetében tartózkodó, ügyelő pedagógus felelősségét is vizsgálni kell.

17 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek a felső tagozaton:  osztályonként két-két hetes,  folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,  tantárgyi felelősök. Alsó tagozaton a bejárati ajtóknál 2-2 tanuló ügyeletet lát el. 5. A hetesek megbízása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  minden szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, a rongálókat jelentik az osztályfőnöknek  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulók nevét,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után legalább 5 percen belül nem érkezik meg a tanterembe a hetes ezt jelzi a nevelői szobában. Amennyiben nem sikerül a problémát megoldani értesíti az intézményvezető - helyettest majd az intézményvezetőt.  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, és leoltják a villanyt,  az utolsó óra után bezárják az ablakot, felrakatják a székeket és kitakaríttatják a padokat,  ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz,  a hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról,  a hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe vagy a tanári szobába, a testnevelés órára kötelesek kivinni és onnan visszahozni azt.  a heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 6. A diákönkormányzat beosztása szerint a tanulók reggel 7l5 és 745 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint az épületek folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat, illetve az osztályfőnök osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének s házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. A tantermekben és szaktantermekben elhelyezett készülékeket (TV, DVD-lejátszó, magnó, számítógép, stb.) a tanulók engedély nélkül nem kapcsolhatják be. A tantermek szekrényeit a rendeltetésnek megfelelően kell használni. A szekrények rendjéért, tisztaságáért a tanulók és osztályfőnökök felelősek. Az igazgató vagy helyettese megbízottja jogosult a szekrényrend ellenőrzésére.

18 A tantermeket tanítás után, testnevelés óra alatt és egyéb szaktantermi óra ideje alatt zárni kell az osztályok számára biztosított kulcsokkal. A kulcsok megőrzése a mindenkori hetes (kulcsfelelős) és az osztály közös felelőssége. Elvesztés esetén új kulcs készíttetéséről az osztály köteles gondoskodni. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanulóközösségeket az osztályfőnökök, a gyermekközösség-vezető, illetve az igazgató vagy a helyettese jelölheti ki. A rendezvényeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását a kötelező tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja utólag a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az intézmény igazgatója vagy intézményvezető - helyettes adhat a szülő előzetes személyes kérelme, bejelentése esetén. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles az első adandó alkalommal bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A tanuló három napon túli mulasztás esetén orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Ha ismét egészséges és közösségbe mehet, erről orvosi igazolást kell hozni. 5. A betegség miatt hiányzó tanuló vagy szülője az első napon köteles az iskolának telefonon vagy személyesen jelezni ennek tényét. A mulasztó tanuló pedig iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órára igazolhatja mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 6. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha a távolmaradását követő első osztályfőnöki órára nem igazolja a hiányzást. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. (Ha nem orvos vagy hivatalos szerv által kitöltött, névre szóló az igazolás, illetve kétség merül fel, hogy a szülő által saját kezűleg írt igazolást mutat-e be a mulasztó tanuló.)

19

7. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség, amelyet a pedagógus a naplóba bejegyez a késés perceinek rögzítésével. Ha a késések perceinek összege eléri a 45 percet, ez igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. 8. Az igazolatlan mulasztásról az iskola már az első alkalommal értesíti a szülőt és felhívja figyelmét a jogkövetkezményekre (szabálysértési eljárás, családi pótlék megvonás, évismétlés). Ha az igazolatlan mulasztás elérte a 10 órát, akkor a Gyermekjóléti Szolgálattal együtt a Járási Hivatal Szabálysértési Osztályát és a Járási Gyámhivatalt is értesíti az iskola. A Gyermekjóléti Szolgálat intézkedési tervet készít, melyet a családgondozón kívül az osztályfőnök és a szülő is megismer és aláír. Ha a 30 órát elérte az igazolatlan mulasztások mértéke, akkor ez már szabálysértésnek számít annak jogkövetkezményeivel. 50 óra elérése esetén a családi pótlék megvonásával számolhat a szülő. 9. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból elérte az éves óraszám 30 %-át. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

kétszázötven tanítási órát meghaladja. A nevelőtestület 250 óra hiányzás esetén az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Az iskola köteles a szülőt a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.



Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a 250 órát, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Tanórán kívüli foglalkozások Diákönkormányzat, gyermekközösség: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában gyermekközösség és diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetőség irányítja. Az iskolai gyermekközösséget gyermekközösség-vezető irányítja. A diákönkormányzat és a gyermekközösség tevékenységét az igazgató által megbízott nevelők segítik. A diákönkormányzat-vezetőt a nevelőtestület tagjai közül az igazgató bízza meg 5 évre. Napközi otthon:

20 A törvény előírásának megfelelően - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Hiányzás esetén az étkezést a hiányzás előtti munkanap délelőtt 8 óráig lehet lemondani. Az így lemondott napok befizetési összege a következő hónapra átvihető. Ha az étkezés lemondása nem történt meg, az ebéd – érvényes ebédjegy birtokában – ételhordóban elszállítható. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó, tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, melyekről - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az IPR- ben érintett tanulók hospitációs napon vehetnek részt.

Mindennapi testedzés és diáksport: Az iskolai sportkör foglalkozásai a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az intézmény biztosítja a mindennapos testnevelés nem tanórai foglalkozásainak a megtartását is. Az iskolai sportkör /egyesület a Magyar Diáksport Szövetség tagszervezeteként részt vesz az MDSZ által szervezett diákolimpiai és egyéb versenyeken, programokon. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek, erről valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint a hiányzások következményeiről a tanulókat tájékoztatni kell. Énekkar: Az énekkarba való belépés a kórusvezető javaslatára történik, s az osztályfőnökök szorgalmazzák azt. Kilépés csak a szülő írásos kérésére megfelelő indoklással lehetséges. Órarendünk készítésekor a hét egyik napjának 6. óráját szabadon hagyjuk – ez az énekkari foglalkozások védett ideje. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

21

Kirándulások: Az iskola nevelői az osztályok számára a barátságok, kötődések elmélyítése érdekében kirándulást szervezhetnek az osztály Szülői Közösségével történő egyeztetés alapján. Ennek költségeit a szülők fedezik. Az IPR- ben érintett tanulók részvétele támogatással biztosított. Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások: A szükségleteknek megfelelően az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás érdekében a munkaközösségek véleményét kikérve szervezi meg az iskola a korrepetáló és felzárkóztató foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban feltüntetve, az óratömeg terhére. SNI és BTMN tanulók ellátása: A Szakértő Bizottság, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján meghatározott mértékű, időtartamú - szakirányú végzettségű pedagógusok közreműködésével történik fejlesztő- és gyógypedagógiai megsegítésük. Útravaló program, IPR: Az iskola a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének, integrálásának elősegítése érdekében országos programok vállalásában és teljesítésében vesz részt. A továbbtanulás előtt állók esélyeit az Útravaló programban való részvétel, az integrációs törekvéseket az IPR- ben való részvétel biztosítja. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az ezekre történő belépés költségei az ingyenes ellátás körében az intézményt terhelik. Az IPR- ben érintett tanulók részvétele támogatással biztosított. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, rendezvények, táborok stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az IPR-ben érintett tanulók részvétele támogatással biztosított. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. - Az iskolai könyvtár az iskolai nevelő-oktató munkához, a tanításhoz, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv – és könyvtárhasználati ismeretek oktatását és a tanulók internet-hozzáférését biztosító szervezeti egysége iskolánknak. - A hagyományos tantervi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, melyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk.

22 -

-

Az iskolai könyvtár szolgáltatásával komoly szerepet vállal az információhoz jutás területén. A hátrányos helyzet felszámolásában, az esélyegyenlőség megteremtésében elhivatottsága és felelőssége is meghatározó. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a könyvtár ajtaján nyilvánosan megtekinthető.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján, előzetesen az osztályfőnökkel vagy szaktanárral történt megbeszélés után lehetőség van arra, hogy 16 óráig a tanulók az iskola eszközeit, berendezéseit (sportszerek, számítógépek) a nevelő felügyelete mellett – vizsgásra, versenyre, vetélkedőre, felvételire, stb. készülés során - egyénileg vagy csoportosan használják. A tanuló számára ingyenes szakmai felkészítő munkát a felkért nevelő felügyeli, aki felelős az eszközök biztonságos és szakszerű használatáért. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A napközi otthonra vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. Az iskola a napközi otthonba minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 4. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, - akiknek otthoni felügyelete nem megoldott, - akik állami gondozottak, - akik nehéz szociális körülmények között élnek. 5. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1630 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16 30-1700 óra között az iskola felügyeletet biztosít. 6. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

23 7. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. 8. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: - osztályonként két tanulmányi felelős, - nemenként egy tisztaságfelelős, - egy játékfelelős - két uzsonnafelelős. 9. A tanulmányi felelősök megbízása 1 héttől 1 hónapig szólhat. A tanulmányi felelősök feladatai: - gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve mindennap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, - figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, - segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. 10. A tisztaságfelelősök megbízása egy héttől egy hónapra szólhat. A tisztaságfelelősök feladati: - felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára - ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, - a tanulás végén letörlik a táblát. 11. Az uzsonnafelelősök megbízatása egy héttől egy hónapra szólhat. Az uzsonnafelelős feladatai: - elhozzák a csoport uzsonnáját a konyhából, - kikészítik a szalvétákat és segítenek az uzsonna kiosztásában. - az uzsonna elfogyasztása után segítenek a rendrakásban. 12. A játékfelelős megbízása egy héttől egy hónapra szólhat. A játékfelelős feladatai: - a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, - felügyel a csoport játékainak megóvására, - rendet tart a csoport játékszekrényében. 13. Étkezni csak kulturáltan, fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére, tisztaságára. A tanulók elismerése, jutalmazása A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése a pedagógia programban meghatározottak szerint történik. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb.

24 versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben és jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  napközis nevelői dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményéért,  példamutató magatartásáért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az osztályozó értekezleten megállapított dicséretet a nevelőtestület adja, melyet a tanuló bizonyítványába is be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet kapnak és könyvjutalmat kaphatnak (Erre a munkaközösségek tesznek javaslatot az iskolát támogató Arany Alapítvány kuratóriumának) amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. „Jó tanuló - jó sportoló” iskolai kitüntetést minden tanév végén azok a 4. és 8. osztályos tanulók kaphatnak meg, akiknek jeles tanulmányi eredményük, példamutató magatartásuk és kiváló sporteredményeik vannak. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.

bemutatókon

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni. Az intézmény elismeri  a területi versenyek  a megyei szintű versenyek  az országos versenyek

I-III. helyezettjeit, I-VI. helyezettjeit, I-X. helyezettjeit.

25 A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába kell jegyezni.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések I.

Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy a közösségi vagy egyéni tulajdon ellen vét, - vagy bármely más módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedés keretében büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái:  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés

**Arizona-program

Mi a program célja? A tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a zavarmentes, nyugodt tanóra biztosítása, valamint a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a diákokban. A program nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók saját felelősségére épít.

Az "Arizona- program" működése A program három alapelvre épül:  Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz.  Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.  Mások jogait tiszteletben tartom.

26 ARANY szabályok       

Az órára pontosan érkezem, a szükséges felszereléseket előkészítem. Követem tanárom utasításait, együttműködöm. Társaimat nem zavarom. Jelentkezem, megvárom, hogy felszólítsanak. Engedély nélkül nem hagyom el a helyem. Sértő, trágár szavakat senkivel szemben nem használok. Az iskolai berendezésekre, eszközökre vigyázok.

Az alapelveket és az ARANY szabályokat minden tanteremben kifüggesztjük.

27

28 Konkrétumok az Arizona-programból Az óra menetét zavaró tanulótól a tanár megkérdezi, hogy melyik szabály ellen vétett, és a továbbiakban szabálykövetően viselkedik, vagy inkább kimegy az Arizona-szobába. Ha az osztályban való tartózkodást választja, és újra rendetlenkedik, a tanár már nem ad választási lehetőséget, hanem egyértelmű jelzéssel a diák tudomására hozza, hogy el kell hagynia a tantermet. 1.

A tanteremben a tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról. Amennyiben a tanórán a tanár úgy véli, hogy a tanuló vétett valamely szabály ellen, felemelt kézzel jelez (1. figyelmeztetés), majd megkérdezi a diákot: „Melyik szabály ellen vétettél?”

2.

A tanuló a kifüggesztett szabályokból kiválaszthatja azt a szabályt, amelyet nem tartott be. Tisztelettudóan megválaszolja a kérdést. (A „nem tudom” válasz nem elfogadható.) Eldöntheti, hogy a továbbiakban szabálykövetően viselkedik, s a tanteremben marad, illetve inkább távozik a tréningszobába.

3.

Amennyiben a tanteremben maradás mellett dönt, ügyelnie kell arra, hogy ismételten ne zavarja meg az óra menetét. Amennyiben a tanuló másodszor is vét valamely szabály ellen, a tanár kézmozdulattal (2. figyelmeztetés) jelzi, hogy a tanulónak távoznia kell az Arizona-szobába. (A tanár közli vele: „Ezzel a viselkedéssel eldöntötted, hogy az Arizona-szobába távozol.”)

4.

A diák tulajdonképpen mindkét esetben a saját döntése alapján távozik az Arizonaszobába. Távozása az „Információs lappal” történik, amelyet a tanár értelemszerűen tölt ki:feljegyzi, hogy milyen probléma volt a tanuló viselkedésével.

5.

A diáknak az „Információs lappal” jelentkeznie kell az Arizona-szobában tartózkodó nevelőnél, akinek segítségével „Visszatérési tervet” kell készítenie.

6.

Amennyiben a tanuló a felügyelő tanár számára elfogadható tervet készít, visszatérhet a tanórára. Fontos, hogy a visszatérésével sem zavarhatja meg az óra menetét. Az elkészített tervét csendben a tanári asztalra helyezi, majd a helyére ül, és igyekszik bekapcsolódni az óra folyamatába. Így nem sérül a zavartalan tanulási és tanítási folyamat.

7.

Az Arizona-szobában a tanulónak az iskola házirendje szerint kell viselkednie. A felügyelő tanár utasításainak betartása számára kötelező. Ennek megszegése azonnali szülői bevonást eredményez.

Az Arizona-szobában tartózkodás szabályai 1.

A tanteremből korábban távozott diák bekopog az Arizona-szoba ajtaján. Belépés után szükség szerint bemutatkozik, majd az ott tartózkodó nevelőnek átadja az „Információs lapot”.

2.

Az ügyeletes nevelő a szobában lévő „Űrlapon” regisztrálja a tanulót.

3.

A diák kap egy „Visszatérési tervkészítő lapot”.

4.

A diák leül egy asztalhoz, és átgondolja, melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak tettének saját magára, illetve osztálytársaira nézve.

29 5.

A diák visszatérési tervet készít arra vonatkozóan, hogyan tudná a jövőben ezt a magatartást elkerülni.

6.

A terv készítésében az ügyeletes nevelő segítséget ad, ha azt kéri a tanuló. „Nem tudom” válasz nem elfogadható.

7.

Ha diák jó visszatérési tervet készít (ezt az ügyeletes nevelő értékeli és dönti el), akkor a diák az aláírt „Visszatérési tervvel” térhet vissza a tanterembe. (Ezen a lapon az időpontot is mindig rögzíteni kell.)

8.

Ha a diák nem készít vagy nem elfogadható „Visszatérési tervet” készít, akkor az Arizona-szobában marad, amíg el nem készíti az elfogadható tervét. Ha erre nem kerül sor a tanítási időben, akkor másnap reggel az Arizona-szobába kell visszatérnie, lehetőleg a szülőjével.

A pedagógusok a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében külön beosztás szerint látják el az ügyeletet az Arizona-szobában. (326/2013. Korm. rend. 17§. (1)5. pont: alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete) Néhány gyakorlati tudnivaló: A tanterem elhagyásának módja a.

A tanárnak kötelessége, hogy gondoskodjon a szabályok betartatásáról. Ha egy tanár azon a véleményen van, hogy egy tanuló hátráltatja őt a tanításában, vagy a többi diákot zavarja a tanulásban, kérdéseket tesz fel a rendetlenkedő diáknak. Először megkéri a rendetlenkedő diákot, hasonlítsa össze, viselkedése megegyezik-e az osztályszabályokkal vagy sem.

b.

A diák ezután eltekinthet az óra további zavarásától, vagy dönthet úgy, hogy elhagyja az osztálytermet, és az Arizona-szobába megy. A lényeg a saját, egyéni döntésen van! Ha marad, és újra zavarja az órát, már nincs lehetősége a választásra, ki kell mennie az Arizona-szobába, hiszen tudatosan döntött a szabályok ellen.

c.

Természetesen nincs szabály arra, hogy mi minősül az óra zavarásának, azt mindig a tanár dönti el. Ha többen rendetlenkednek, egyszerre csak egy tanuló mehet ki, de egy óráról több tanuló is távozhat. Ha a diák úgy dönt, hogy elhagyja az osztálytermet, az Arizona-szobába kell mennie. A távolléte alatt feldolgozott tananyagot pótolnia kell. A távozása nem mentesíti a következő órai esetleges felelés vagy dolgozatírás alól. Ha dolgozatírás közben hagyja el az osztálytermet, a dolgozatot addig értékeljük, ameddig megírta.

d.

Az Arizona-szobában tartózkodó nem napközis tanuló is részt vehet aznap vagy másnap az évfolyamának megfelelő napközis csoport tanóráján. Itt segítséget kérhet a távolléte idején feldolgozott tananyag pótlásához a napközis nevelőtől és évfolyamtársaitól.

30 Az Arizona-szobába kerülés következményei:  

Minden alkalommal pecsétlenyomat a tájékoztató füzetbe/értesítőbe. Ha egy tanuló több alkalommal távozik az Arizona-szobába, akkor segítő esetmegbeszélést szervezünk. A segítő beszélgetéseknek fokozatai vannak, melynek résztvevői:



Együttműködés esetén  3 alkalom után (szülő, gyermek, osztályfőnök)  6 alkalom után (+ igazgató, szaktanár)  10 alkalom után (+ a családsegítő munkatársa)



Nem együttműködő  Hivatalos tájékoztató levél a szülőnek és esetmegbeszélés  első alkalom után (szülő, gyermek, osztályfőnök)  második alkalom után (+ igazgató, szaktanár)  harmadik alkalom után (+ a családsegítő munkatársa)

Az esetmegbeszélésekkel párhuzamosan az Arizona-szobába távozó diákokkal kapcsolatban az iskolai házirendünknek megfelelően az alábbi fegyelmező intézkedéseket foganatosítjuk:       

az 1. alkalom után: szaktanári figyelmeztetés a 2. alkalom után osztályfőnöki figyelmeztetés a 3. alkalom után osztályfőnöki intés az 5. alkalom után osztályfőnöki megrovás a 7. alkalom után igazgatói figyelmeztetés a 10. alkalom után igazgatói intés a 12.alkalom után fegyelmi eljárás

Terveink szerint a program várható eredményei a következők lehetnek:           

nyugodtabbá válik a tanórák légköre több idő juthat a koncentrált munkavégzésre javulhat a tanár-diák viszony erősödik a tanulni kész diákok jogainak védelme javulhat az iskola megítélése a szülők körében nem érzik tehetetleneknek magukat a pedagógusok a renitensekkel szemben a problémás gyerekekkel több lehetőség nyílik a személyes beszélgetésekre a zavaró diákok a tanórán elveszítik a „színpadot”, gondolkodásra kényszerül a renitens gyerek, nem bújhat a „Nem tudom” válasz mögé a beszélgetéseknek köszönhetően feltárulhatnak olyan okok, amelyek előidézik a helytelen viselkedést a programnak köszönhetően még szorosabbá válhat több intézménnyel, személlyel az iskola kapcsolata.

** Hatályos 2015. március 31-től.

31 II.

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás keretében fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,  kizárás az iskolából. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,  a szándékos károkozás,  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület dönt. A fegyelmi bizottságot az intézmény igazgatója vagy intézményegység- vezetője hívja össze, melynek három napon belül össze kell ülnie és meg kell hozni a határozatot. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg.

32

A kiskunmajsai Arany János Általános Iskola könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata Könyvtári házirend 1. Az iskola könyvtárának olvasói lehetnek az Arany János Általános Iskola pedagógusai, dolgozói és tanulói. Beiratkozási díjat nem kell fizetni. Külső személy az iskolai könyvtári szolgáltatásokat csak az iskola igazgatójának személyes engedélyével veheti igénybe. 2. A könyvtári tagság megszűnik, ha a dolgozó vagy a tanuló az intézménytől megválik. Könyvtári tartozását a távozás előtt mindenkinek rendeznie kell. 3. A könyvtárba bármely könyv kölcsönözhető, kivéve a kézikönyvtárba tartozó könyveket, videofilmeket, CD - ROM- okat, hanghordozókat. Ezek helyben használhatók, vagy külön kérésre a szaktanár egy-egy órára elviheti.

4. A könyvtár a nyitvatartási időben és a szaktanár terve egyeztetése után a tanórán is rendelkezésre áll. 5. Nyitvatartási idő: Az éves munkatervben meghatározottak szerint évente felülvizsgálva a könyvtárak bejáratánál kifüggesztve. 6. A könyvtár fokozott tűzvédelmet igényel, ezért nyílt láng (gyufa, gyertya, mécses, stb.) használata szigorúan tilos. 7. A könyvtárban a tanulók a könyvtáros távollétében csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A könyvtárban órát, foglalkozást tartó tanár köteles nyitni és zárni a termet. 8. Könyveket és egyéb dokumentumokat csak a könyvtáros adhat ki a könyvtárból, a könyvtáros tudta nélkül bármely dokumentum kivitele tilos! 9. A könyvtár és a könyv fokozott védelme mindenki feladata, ezért a könyvtárban étkezni, szemetelni tilos! 10. A könyvtárban dolgozók, tanulók munkáját hangoskodással zavarni tilos! A könyvtárban is mindenkitől kulturált viselkedést várunk el. 11. A hanglemezek, magnókazetták, CD-k, CD-ROM-ok, filmek hangos hallgatása csak csoportos foglalkozásokon lehetséges.

33 12. Számítógépet előzetes foglalás után, csendben, legfeljebb két társsal együtt 30 percig lehet használni. Naponta csak egy időintervallumra lehet gépet foglalni. A számítógép használók tíz parancsolata mindenkor betartandó! 13. Csak az intézményben elfogadott tartalmakra lehet keresni az Interneten. Tilos mindazon oldalak megnyitása, amelyeket a számítástechnika terem használata esetén is tilt a szabályzat. Ennek megszegése az Internet használatától való eltiltást von maga után. 14. A könyvtár raktári rendjét őrizzük meg, ezért a polcról levett könyveket mindig a helyére tegyük vissza, vagy adjuk át a könyvtárosnak. 15. A kölcsönzési idő három hétre ajánlott, de a tankönyvek esetében egész tanévre érvényes. Minden tanév végén a tanulóknál kint lévő könyveket vissza kell hozni abba a könyvtár terembe, amelyből kapták . 16. Az elveszett vagy megrongálódott könyveket a szakmai iránymutatások szerinti áron meg kell téríteni. 17. A kölcsönzés érvényességére a számítógépes nyilvántartás adatai a mérvadóak. SZÁMÍTÓGÉPHASZNÁLÓK TÍZPARANCSOLATA Mielőtt a géphez ülnél, kérünk, vedd figyelembe, hogy 1. … a könyvtári számítógépek elsősorban a TANULÁST szolgálják! 2. … csak délutánonként használhatók. 3. … akkor használhatod őket, ha negyedikes, vagy annál idősebb vagy. 4. … CD- ROM-ot a könyvtárosoktól kell kérned és nekik is kell visszaadnod! 5. … a könyvtári számítógépekre semmit nem telepíthetsz, tölthetsz fel. 6. … ha internetezel, CSAK az iskolai könyvtáros által megadott honlapot, vagy az azon található KITEKINTŐ linkgyűjteményt használhatod! Más oldalt könyvtárosi engedéllyel használhatsz. 7. … egy alkalommal ½ órát tölthetsz a számítógépnél. 8. … kötelességed vigyázni a számítógépekre! 9. … viselkedéseddel nem zavarhatod a többi könyvtárhasználót! 10. … a nem megfelelő viselkedés és meg nem engedett oldalak használata a SZÁMÍTÓGÉPTŐL VALÓ ELTILTÁST eredményezheti. Akkor ülhetsz a számítógéphez, ha a fentieket tudomásul veszed és betartod a szabályokat.

34

Tartós tankönyv használati szabályzat Jogszabályi háttér:

 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény hatályos változata,  a 16/2013. EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1. A tankönyvek kiválasztása A tankönyvrendelés elkészítéséhez figyelembe vesszük a diákönkormányzat, az iskolaszék és a nevelőtestület véleményét. A könyvtári kölcsönzéshez lehetőleg tartós kivitelű tankönyvet választunk, kivétel a 27.§ (2) szerint a matematika műveltségterület tankönyvét, melyet nem kell tartós kivitelben vásárolni.

2. A tankönyvek jogosultakhoz juttatásának módjai Az ingyenes tankönyveket intézményünk az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel tudja biztosítani. Ebben az esetben a tanuló addig használhatja a könyveket, ameddig az adott tankönyvből a helyi tanterv alapján felkészítés folyik. Munkafüzeteket és munkatankönyveket a kedvezményre jogosult tanulók a tankönyvfelelőstől kapják meg és az átvétel tényét aláírásukkal igazolják. Ha a korábban bemutatott jogosultsági igazolásuk közben lejárt, az újabb igazolást bemutatják átvétel előtt. Az átvett munkafüzetek, munkatankönyvek tanév végén a tanulónál maradnak, hiszen újabb tanévben kitöltöttségük miatt használhatatlanok. Amennyiben a tanuló tanév közben elhagyja az intézményt. minden tankönyvet, munkafüzetet és munkatankönyvet köteles átadni a könyvtárosnak és csak ezután adhatók ki a távozás iratai.  Könyvtári kölcsönzés Az iskola a helyben szokásos módon a TANKÖNYV MEGRENDELŐ lapon tájékoztatja a szülőket február 28-ig a következő tanévben használandó taneszközökről, * jelöléssel az ingyenes tankönyvre jogosultak könyvtári kölcsönzésű tankönyveit, ** jelöléssel a normatívára nem jogosult tanulók által is kölcsönözhető tankönyvek megjelölésével.  Az ingyenességre nem jogosult tanulók tankönyvtámogatása A normatív kedvezményeken túl - rászorultság esetén, egyéni elbírálás alapján - az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. a) a kedvezmények köre: Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók részére az iskola lehetőségeihez mérten tankönyv kölcsönzési támogatás nyújtható. az igénylés feltételei: Az iskolavezetés részére január 20-ig írásban eljuttatott kérelem, melyben a kérelmező indoklása szerepel. b) az elbírálás elvei és gyakorlata:

35 A beérkezett igényléseket az iskolavezetés rangsorolja és a könyvtári tartalék figyelembe vételével dönt a szokásosnál nagyobb mértékű kölcsönzési lehetőségről. Döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti. Az elbírálás menete: a) A beérkezett kérelmek figyelembevételével a bizottság rászorultsági alapon sorrendet állít fel. b) A rendelkezésre álló könyvtári tartalék ismeretében a támogatottak számáról és a támogatás mértékéről a tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 3.Kártérítés és könyvtárból vásárlás 1. A könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyvek kártérítése A tartós tankönyveket egyedi nyilvántartásba vesszük. A tankönyveket visszakérjük tanév végén, mert a következő tanév(ek)ben kölcsönözzük más tanulóknak. A tartós tankönyvek az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanulónak és a pedagógusoknak kötelessége megőrizni azok épségét. A kölcsönzött tankönyvekbe sem a tanulóknak, sem a pedagógusoknak beleírniuk nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatból (firkálás, tépés, szakítás, foltok, pecsétek, és egyéb rongálás) eredő károkozás esetén, a tanév végén ezek értékét meg kell téríteni a következő módon:  tanév elején újonnan kölcsönzött tankönyvet azon tanév közben 100%-os áron, tanév végén 75%-os áron,  tanév elején 1 éves használt tankönyvet azon tanév közben 75%-os áron, tanév végén 50%-os áron,  tanév elején 2 éve használt tankönyvet azon tanév közben 50%-os áron, tanév végén 25 %-os áron,  tanév elején 3 éve használt tankönyvet azon tanév közben 25%-os áron, (tanév végén feljegyzés írandó a törléshez) köteles a tanuló a könyvtárosok által kiállított Kártérítési határozat alapján a KLIK helyi irodájának pénztárába befizetni. A Kártérítési határozat tartalmazza az elvesztett tankönyv leltári számát, címét, eredeti beszerzési árát, térítési mértékét (%-át), könyvtáros aláírását és bélyegzőjét. Kivétel a matematika tankönyv, vagy más még nem tartós kivitelű tankönyv, melyet 3 évig lehet használni és 1 évesen 50%-os, 2 évesen 25%-os szinten kell téríttetni. A négy vagy több éve használt tankönyvek értéke az adott tanév végén 0 Ft, ezért ezek kárát téríteni nem kell. Amennyiben bizonyíthatóan pedagógus írt a tanuló által kölcsönzött tankönyvbe, a kártérítést a pedagógusnak kell befizetni a pénztárba. Ha munkafüzetet, vagy munkatankönyvet hagy el a tanuló, legyen ingyenesre jogosult, vagy fizetős a pótlás érdelében a tankönyv, vagy munkafüzet árát és a postaköltséget is köteles megfizetni.

36 2. A tankönyvek könyvtárból való vásárlása A tanuló az iskolai könyvtárban lévő tankönyveket megvásárolhatja, ha azokból - a könyvtáros megítélése szerint – elegendő példányszám marad az ingyenes tankönyvellátás biztosításához. A vásárlás szándékát elegendő szóban bejelenteni. Ha a tankönyv megvásárolható a könyvtáros Belső bizonylatot állít ki annak értékéről, mely összeget a tanuló a KLIK helyi pénztárába köteles befizetni. A Belső bizonylat tartalmazza a megvásárolni szándékozott és eladható tankönyv leltári számát, címét, eredeti beszerzési árát, térítési mértékét (%-át), könyvtáros aláírását és bélyegzőjét. Ezután adható ki számára a tankönyv. A tankönyvek értékét a könyvtáros határozza meg aszerint, hogy hány éve használt, milyen állapotban van és szükséges-e a normatíva összegéből pótolni azt a könyvtár számára. A tankönyvellátás feladatait, felelőseit és a határidőket az ütemterv tartalmazza.

37 4. Könyvtári tankönyvellátási ütemterv: Feladatok Használt tankönyvekről kimutatás készítése

Határidő Január 30.

Felelős könyvtárosok

Könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek bevételezése Szállítás után a lehető iskolai könyvtáros (bélyegzések, egyedi leltári számmal, vonalkóddal legrövidebb időn belül. ellátás), kölcsönzés A normatív támogatás felhasználásáról és a könyvtárba bevételezett könyvekről nyilvántartás készítése

Normatíva elszámolási tankönyvfelelős,(iskolai utasítás szerint.(pótrendelés esetén: könyvtáros) a szállítást követő 2 hét)

Ezen tartós tankönyv használati szabályzat érvényes a Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola minden tanulójára és tanárára a visszavonásig.

38

Intézményi panaszkezelési eljárás - folyamatszabályozás -

Mely vonatkozik az intézmény diákjaira, szülőkre. A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz/csoportvezetőhöz/tanítóhoz/szaktanárhoz fordul. 2. Az osztályfőnök/csoportvezető/tanító/szaktanár aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök/csoportvezető/tanító/szaktanár egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök/csoportvezető/tanító/szaktanár nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az intézményvezető – helyettes / tagintézményvezető felé. 5. Az intézményvezető - helyettes / tagintézmény-vezető legkésőbb 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, maximum 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelzi a panaszt az intézményvezető felé. 8. Az intézményvezető legkésőbb 6 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. Abban az esetben, ha az intézményvezető nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal a fenntartó felé. 10. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az intézményvezető, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

39

Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Móra Ferenc EGYMI

HÁZIREND SPECIFIKUMAIT TARTALMAZÓ KIEGÉSZÍTÉS

40

Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet:  az intézmény vezetője készíti el,  és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor és a diákönkormányzat, szülői munkaközösség egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend:  2011. évi CXC. törvény; A nemzeti köznevelésről.  229/2012. (VIII.28.) k.r. A nemzeti köznevelésről szóló törvr. végreh.  236/2012. (VIII.) k.r. Egyes kormányrendeletnek az Erzsébet programmal, valamint a családtámogatási eljárások  110/2012. (VI.4.) k.r. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet;  32/2012. (X.8.)EMMI rendelet, A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról,  51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet , A kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  továbbá az intézmény Pedagógiai Programjának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell.

41

Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkozna

Az Intézmény adatai  neve: Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Móra Ferenc EGYMI  székhelye: 6120 Kiskunmajsa Fő u. 69-71.  telephelye: Csontos Károly u. 1 – 3  fenntartója: KLIK, Budapest Nádor utca 32.

42

A tanulói jogviszony létesítése, vizsgák

A tanulói jogviszony létesítése, vizsgák Iskolánkban tanuló jogviszony csak azokkal a tanulókkal létesíthető, akiknek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozatában ezt előírja. A felvétel és az átvétel részleteit a pedagógiai program tartalmazza. Az intézmény kijelölt iskolaként elsősorban Kiskunmajsa város és vonzáskörzetéből iskoláz be tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulókat. A tanuló félévi és év végi osztályzatait, évközi teljesítménye és érdemjegyei, valamint az osztályozó-, különbözeti és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megítélni. Osztályozó- és évnyerő vizsga az év során bármikor szervezhető. A javítóvizsgák időpontja augusztus 25-31. közötti időszak. Indokolt esetben a javítóvizsga október 31-ig szervezhető. A vizsgák lebonyolítása háromtagú bizottság előtt történik. Az osztályból való kimaradás esetén az osztályfőnökök kötelesek a változást a naplóba és az anyakönyvbe bejegyezni és feltüntetni a tanulmányok folytatásának helyét.

Jogok és kötelességek

A tanulók jogai: Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:  képességeinek, adottságainak megfelelően színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,  igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, sportkör, szakkör, könyvtár, kedvezményes étkezés),  napközi otthoni ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,

43                

személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi -, sportversenyeken, iskolai rendezvényeken, csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg öt tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, illetve az iskolavezetés segítségét, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét más iskolába.

Tanulói jogok gyakorlása

Az iskola Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületben a közvetlen képviselet a DÖK munkáját segítő pedagógus látja el. /20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 120§./.

44

Tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje: - osztályszinten: osztályfőnöki órák, - osztályfőnökök tájékoztatják osztályukat az iskola életével kapcsolatos programokról, illetve közvetítik a diákok véleményét, a tanulói jogok érvényesítésében szerepet vállalnak, - iskolai szinten: diák önkormányzati ülések, diák parlament, Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

A tanulók kötelességei:      

         

betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha, tankönyv, füzet, tolltartó..) magával hozza, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, tisztelje társait és az iskola dolgozóit, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, a tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg, köszönés a napszakhoz igazodjon, diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére, minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek, tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyják el.

45

Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Mobil telefonok használata az iskolában tanórákon és egyéb foglalkozásokon nem engedélyezett. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

A szülői jogok gyakorlása A szülő joga, hogy - megismerje iskolánk pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, - gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon, - részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó vagy megválasztható személy, - közreműködjön a szülői szervezet tevékenységében, - személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a szülő eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, a jegyzőnél, az Oktatási Hivatalnál. - tájékoztatást kapjon tanév elején, félévkor, tanév végén, ezen kívül aktuális eseményeknek megfelelően, formája szülői értekezlet.

A szülők kötelességei

- gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, - kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, - rendszeres kapcsolatot tartson gyermeke pedagógusaival,

46

- segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, amennyiben ez nem sikeres, köteles gyermekével az iskolapszichológusi vizsgálaton megjelenni - ha a tanuló személyi adataiban változás történik, 3 munkanapon belül be kell jelentenie.

Az iskola munkarendje

A tanítás 745 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába. A tanulók felügyelete 700-715-ig asszisztens, 715- 1630 –ig pedagógus által biztosított. Ezen időpont előtt és után történt eseményekért felelősséget vállalni nem tudunk. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az első udvarig kísérhetik, tanítási órák után itt várhatják őket. Kivétel indokolt esetben. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus és pedagógiai munkát segítők, illetve intézményi felnőtt alkalmazott felügyelete mellett használhatják. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni.

Csengetési rend

Óra 1.

Becsengetés 745

Kicsengetés 830

2. 3. 4. 5. 6.

845 9 45 1045 1135 1225

930 1030 1130 1220 1310

47

Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét nem hagyhatják el csak osztályfőnöki, csoportvezetői vagy tagintézmény-vezetői engedéllyel. A tornateremben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épségüket, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az intézmény vezetőt azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók. A tanórán kívüli tevékenységek (sportköri és szakköri foglalkozások) 13-1430 óráig tartandók. Az iskola tanulóinak az étkezését a székhelyintézmény ebédlője biztosítja.

Általános működési szabályok

A könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet.

48

Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje

1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, antik könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: tanulók 7 nap, ( kivétel a tartós tankönyv) pedagógus 1 tanév. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles annak árát megtéríteni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár nyitvatartási idejét az órarend határozza meg. (leltározást követően) 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

Étkezések rendje A reggeliztetés és ebédeltetés a székhelyintézmény ebédlőjében történik. Reggeli 715-től csoportosan, 2 felnőtt kíséretében. Ebédeltetés, csoportosan napközis nevelő és pedagógiai asszisztens segítségével 11 óra 30 perctől 14 óráig. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet.

Egészségvédelem Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres

49

részvételéről. Az iskolaorvosi, fogorvosi és védőnői ellátásra minden tanuló jogosult.

Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset-, tűzvédelemi- és munkavédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első tanítási napon kerül sor. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Robbanás- és tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó stb.) illetve sérülést okozó veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra vinni tilos! Az első udvaron és hátsó udvar felső részén hógolyózni nem szabad! Labdázni csak a hátsó udvaron a szabályok betartásával tanári felügyelet mellett lehet. Kavicsot, köveket dobálni, az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobni tilos! Az udvari játékok csak tanári felügyelet mellett használhatóak!

Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. A tanuló a károkért anyagilag szándékos károkozásáért anyagilag és fegyelmileg felelős.

Térítési díj fizetése Térítési díjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért: - étkezés igénybevétele, (ha nincs gyermekvédelmi támogatása) - engedélyezett külső szervezetek által szervezett foglalkozások. Visszatérítés

Az igénybe nem vett étkezési napokra befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja.

50

Szociális támogatások biztosítása A tanulók szociális helyzetüktől függően támogatásban részesíthetők. A normatív hozzájárulást biztosítani kell: - az étkezési, térítési díjjak kedvezményét, amely a sajátos nevelési igényű tanulókat érinti, valamint a három és többgyermekes családokat, - a központi tankönyvtámogatás, amely a sajátos nevelési igényű tanulók ingyenes könyvellátását biztosítja. A rászoruló tanulók szabadidős tevékenységének, táborozásának támogatása rászorulósági alapon, pályázati pénzek felhasználásával történik. Kapcsolatot tartunk a városi és a települési önkormányzatok gyermekjóléti szolgálataival, a felmerülő problémák megoldására. Felelőse a tagintézmény-vezető és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Egyéb előírások

Az iskola területére csak a nevelést- oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik (kivétel informatikai eszközök, tanári felügyelettel). Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Az iskolai rendezvények előkészítése és a rendrakás a Diákönkormányzat és a tantestület döntése alapján történik.

51

Ellenőrző, tájékoztató könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

A hetesek kötelességei  Becsöngetés után a sorakozónál ügyel az osztály rendjére.  Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet.  Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.  Felírják a táblára a dátumot.  Ha a tanár a becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg a sorakozó osztályért, akkor megkeresik a tanárt, illetve jelzik az intézményvezetőnek a tanár hiányát.  Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.  Távozáskor leoltják a világítást.  Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.  A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.  A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti.

Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Családi vagy hivatalos távolmaradás esetén, ha a szülő előre írásban kéri,

52

tanévenként 3 napot az osztályfőnök igazolhat. 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az intézmény-vezető adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható:  ha a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra,  ha a tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolta,  ha a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, a mulasztást követő tanítási napon. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Az első hiányzás után (egy óra) az osztályfőnök értesíti a szülőt (törvényes képviselőt). Második alkalom után a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi az iskola a tanuló szülőjét. Ha az igazolatlan mulasztás 10 órát eléri, értesítendő szerv a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóság. A Gyermek jóléti Szolgálat, közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében. 30 óra után a Kiskunmajsai Járási Hivatal Szabálysértési hatóságát, Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. 50 óra után Kiskunmajsai Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát.

Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi eljárást, von maga után, mely minden esetben írásbeli büntetéssel zárul. Igazolt hiányzásnak számít, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon, esetleg levélben, a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Az igazolatlan hiányzást a magatartásjegynek is tükröznie kell:  3 óra esetén a magatartás jegy max: 4 lehet  8 óra esetén a magatartás jegy max.: 3 lehet  12 óra esetén a magatartás jegy max.: 2 lehet

53

Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:  félévkor: január 15 - 31.  a tanítási év végén: augusztus 25-31. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.

54

% 0-33 34 - 50 51 -75 76 - 90

érdemjegy 1 2 3 4

91 - 100

5

Második osztály félévéig tanulóink szöveges értékelést kapnak. (Pedagógiai Program tartalmazza) Tanulmányi jegyek Az első évfolyamon – negyed évkor, félévkor, háromnegyed év, év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni tanulók tanulmányi munkáját. a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és 5 jeles segítség nélkül tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja 4 jó alkalmazni a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja 3 közepes alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel 2 elégséges tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is 1 elégtelen nehezen tudja alkalmazni

Magatartás jegyek

5

példás

4

jó

3

változó

2

rossz

tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el

55

Szorgalmi jegyek

5

példás

4

jó

3

változó

2

hanyag

legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás) tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.

Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái:  osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;  szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;  intézmény vezetői dicséret: tanulmányi, városi, megyei, országos versenyen elért, 1. – 3. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt,  tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható.

56

A jutalmak formái lehetnek:  könyvjutalom,  tárgyjutalom,  oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:  kiemelkedő tanulmányi eredmény  példamutató szorgalom  hiányzásmentes tanév  versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel  az iskola érdekében végzett tevékenység  kiemelkedő sporttevékenység.

A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

Fegyelmező intézkedés:  szóbeli figyelmeztetés,  írásbeli figyelmeztetés: o Osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt (5 magatartási kihágás, sorozatos ellenőrző könyv és felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. o intézmény-vezetői figyelmeztetés.  írásbeli intés: o Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. o intézmény-vezetői intő. Fegyelmi büntetés:  megrovás,  szigorú megrovás,  áthelyezés az évfolyam másik osztályába,

57

 áthelyezés másik, azonos típusú iskolába,  kizárás az iskolából. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az tagintézmény-vezető és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során a 2011. évi CXC tv. 58. § szerint kell eljárni.

Fegyelmi eljárást megelőző eljárással kapcsolatos részletszabályok

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítést meg kell küldeni az iskolai, szülői munkaközösségnek (szervezetnek) és az iskolai, diákönkormányzatnak. Az iskolai diákönkormányzat az értesítés kézbevételétől számított nyolc napon belül közösen kezdeményezheti a fegyelmi tárgyalást megelőző eljárás keretei között az iskolai diákönkormányzat, az iskolai szülői szervezet (közösség), a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a kötelezettségszegő és a sértett személy közreműködésével közösen feldolgozzák azokat az eseményeket, amelyek elvezettek a kötelezettségszegéshez. Ha a kötelezettségszegő tanuló valamint a sértett személy megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. A fegyelmi eljárást a felfüggesztés ideje alatt a sértett személy kezdeményezésére lehet folytatni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás megelőző eljárás megállapításait, a sérelem orvoslására kötött megállapodást a kötelezettségszegő tanuló osztályközösségével meg kell vitatni. A sértett személy kérheti a fegyelmi eljárást megelőző eljárás megállapításának és a sérelem orvoslására kötött megállapodásának a nagyobb körben történő nyilvánosságra hozatalát.

Dohányzás büntetése A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése:  első esetben tagintézmény-vezetői írásbeli intés,  ismétlődés esetén a tantestületi dönt akár a tanuló eltávolításáról is.

58

Hivatalos ügyek intézésének rendje

1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az intézmény-vezető dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a napi ügyek intézése miatt, csak szünetben vagy tanítás után kereshetik fel az iskolatitkárt.

59

Záró rendelkezések

A Házirend nyilvános, a tanári szobákban a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A házirendben foglaltak a fenntartóra nézve többletkötelezettségeket nem tartalmaznak.

60