Kiskunmajsai Kistérségi Tanyafejlesztési Program

Kiskunmajsai Kistérségi Tanyafejlesztési Program

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás 2012

„Magyarországon a város az város, a falu pedig falu, de a tanya egy világ: tanyavilág.” Sági Lajos plébános, Kiskunmajsa - Kígyóspuszta tanyakörzet

Kistérség neve: Települések neve:

Kiskunmajsai kistérség Kiskunmajsa város, Csólyospálos község, Jászszentlászló község, Kömpöc község, Móricgát község és Szank község

Forrás: A „TANYA, mint környezeterkölcsi fogalom” című tanulmány, Sági Lajos, www.hiteskultura.hu

1

Tartalomjegyzék I. KORÁBBI FELMÉRÉSEK ................................................................................................. 6 II. A TANYAVILÁGOT ÉRINTŐ EDDIGI INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA ........... 8 III. HELYZETFELTÁRÁS................................................................................................... 12 III.1. A külterület általános bemutatása ................................................................................ 12 III.1.1. Terület ................................................................................................................... 12 III.1.2. Népesség ............................................................................................................... 14 III.1.3. Őstermelők ............................................................................................................ 16 III.1.4. Külterületi utak ..................................................................................................... 16 III.2. A tanyák jellemzése ..................................................................................................... 17 III.2.1. A tanyák száma ..................................................................................................... 17 III.2.2. A tanyák típus szerinti bemutatása........................................................................ 18 III.2.3. A tanyai lakosságra vonatkozó adatok ................................................................. 21 III.2.4. A tanyavilág jellegzetes problémáinak bemutatása .............................................. 22 III.3. A külterületen élők életkörülményeit javító szolgáltatások bemutatása...................... 23 III.4. A tanyavilág megjelenése a különböző (kis)térség-, illetve településfejlesztési terv- 28 III.4.1. Helyi Gazdasági Programok................................................................................. 28 III.4.2. Helyi Építési Szabályzatok .................................................................................... 31 IV. A TANYAVILÁG JÖVŐKÉPE ..................................................................................... 32 IV.1. Rövidtávú jövőkép ...................................................................................................... 32 IV.1.1. Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése ...................................................... 32 IV.1.1.1. Tanyai termékek város-vidék együttműködés keretében történő piacra juttatására 32 IV.1.1.2. A tanyai termékek értékesítését biztosító önkormányzati fenntartású helyi piacok létesítésére, fejlesztésére .......................................................................................................... 33 IV.1.1.3. A tanyai termékek védjegy- és minőségtanúsítási rendszerének bevezetésére, fejlesztésére .............................................................................................................................. 33 IV.1.1.4. A tanyai termékek feldolgozását biztosító, önkormányzati tulajdonú helyi, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére .................................................................... 34 IV.1.1.5. A tanyagazdák számára nyújtott, a piacra jutást, a termelést és helyi feldolgozást, a közvetlen értékesítést segítő szolgáltatások biztosítására ....................................................... 34 IV.1.1.6. A tanyai termékek értékesítése a térségi kiskereskedelmi boltokban ....................... 35 2

IV 1.2. A tanyás térségek külterületi földútjainak korszerűsítése ..................................... 36 IV.1.2.1. Földutak karbantartása, eszköz- és gépbeszerzés ...................................................... 36 IV.1.2.2. Földutak megerősítése, építési beruházások .............................................................. 36

IV.1.3. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése ............................................................... 37 IV.1.3.1. A tanyagondnoki szolgálatok eszközfejlesztése .......................................................... 37 IV.1.3.2. A tanyagondnoki szolgálatok humánerőforrás fejlesztése ......................................... 37

IV.1.4. A tanyás térség szellemi és kulturális örökségének védelme................................. 38 IV.1.4.1. Épített örökség védelme ............................................................................................. 38 IV.1.4.2. Szellemi örökség védelme ........................................................................................... 38

IV.1.5. Tanyagazdaságok fejlesztése ................................................................................. 39 IV.1.5.1. Tanyai lakóépület felújítása ........................................................................................ 39 IV.1.5.2. Tanyai lakóépületek revitalizációja ............................................................................. 39 IV.1.5.3. Gazdálkodási célú épületek felújítására, építése ........................................................ 40 IV.1.5.4. Gazdálkodási célú épületek revitalizációja.................................................................. 40 IV.1.5.5. Gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése ............................... 41 IV.1.5.6. Induló gazdák gép-, kisgép-, eszközfejlesztése, beszerzése ........................................ 41 IV.1.5.7. Karám, kerítés létesítése, felújítása ............................................................................ 42 IV. 1.5.8. Vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése ............................................... 42 IV.1.5.9. Induló gazdák vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése ......................... 43 IV.1.5.10. Állatállomány kialakítása, bővítése ........................................................................... 43 IV.1.5.11. Induló gazdák állatállományának kialakítása, bővítése ............................................ 44 IV.1.5.12. Tanyagazdaság megújuló energiával történő energetikai megújítása...................... 44 IV.1.5.13. Tanyagazdaság közüzemi elektromos hálózathoz történő csatlakozatása ............... 45 IV.1.5.14. Induló gazdák tanyavillamosítása ............................................................................. 45 IV.1.5.15. Egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása .................. 46 IV.1.5.16. Természet közeli, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezés ....................................... 47

IV.2. Hosszú távú elképzelések ............................................................................................ 48 IV.2.1. Térségi vízutánpótló és vízellátó rendszerek fejlesztése, kialakítása .................... 48 IV.2.2. Tanyai gazdaságok földprogramja ....................................................................... 48 IV.2.3. Térségi energiatermelés rendszerének kialakítása ............................................... 49

3

V. FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ......................................................................... 50 VI. A TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM KIMUNKÁLÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK......................................................................................................................... 52

4

Bevezető A szakmai programot a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás készítette a Vidékfejlesztési Minisztérium által vissza nem térítendő állami támogatásban részesített, a 81/2011. (VIII.11.) VM rendelet szerinti Tanyafejlesztési Program pályázati rendszerében támogatott források felhasználásával a Kiskunmajsai Kistérségi Közszolgáltató Nonprofit Kft. megbízásával. A szakmai program a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről összeállított és a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete által közzétett „Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához” című dokumentum szerint került összeállításra, a programban tárgyalt tanyafelmérés alapjául a VKSZI részéről közzétett „Segéd táblázat a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához” című dokumentum használata szolgált. A szakmai program területi illetékessége a megbízó Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás alapító tagjainak, azaz a Kiskunmajsai kistérséget alkotó településeknek: Kiskunmajsa város, Csólyospálos község, Jászszentlászló község, Kömpöc község, Móricgát község és Szank község közigazgatási területeinek összességére vonatkoztatott. A Kiskunmajsai kistérség az Európai Unió földrajzi alapú statisztikai kódolási rendszerében a LAU 1 szintnek megfelelő területi egység (a 27 tagállamban jelenleg a kategorizált kistérségek száma 3646 db), mely kistérségi szintnek Magyarországon jelenleg 174 településcsoport felel meg. A Kiskunmajsai kistérség várhatóan 2013. január 1-jétől, mint a Kiskunmajsai járás alkot új területi egységet, a kormány új közigazgatási koncepciója alapján, mint önálló területi államigazgatási egység működhet a jövőben.

5

I. KORÁBBI FELMÉRÉSEK A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás az Európai Unióhoz történő csatlakozásra felkészülve elkészítette a Kiskunmajsai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai és Operatív Programját, mely szakmai terveket Magyarország a SAPARD terv összeállításában vett figyelembe. A SAPARD programban, melyet az Európai Unió a hozzá csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást előkészítő intézkedések közösségi támogatását jelentette a felkészülési időszakban, szakági segélyprogram formájában. A kistérségi „SAPARD” terv az alábbi három fő célkitűzést rögzítette: 1. A kistérség fejlesztésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése az ökológiai és gazdasági környezet stabilitásának biztosítása mellett. 2. A kistérségben élő emberek segítése az EU csatlakozásig végbemenő változásokhoz való alkalmazkodásban. A népesség szociális biztonságának javítása, a fiatalok számára az esélyegyenlőség biztosítása. A vidéki életforma megőrzése és a vidéki népesség életminőségének javítása, a vidék népességmegtartó erejének fokozása. 3. A kistérség természeti, társadalmi és épített környezetéhez egyaránt illeszkedő, összehangolt, integrált és egyben fenntartható fejlődés elindítása, a helyi kulturális örökség ápolása. A kistérségi vidékfejlesztési terv speciális célkitűzései az alábbiak voltak: 1. A vidéki és kiemelten a tanyasi életforma értékeinek megőrzése mellett a lakosság életminőségének és életesélyeinek fokozatos növelése. 2. A helyi hagyományokra alapozva, az eddigi adottságokból kiindulva a helyi értékeken nyugvó, de az uniós kihívásoknak megfelelő agrárium létrehozása. 3. A jelenlegi szűk ipari bázis fejlődése előtt álló akadályok fokozatos megszüntetésével a kistérség fenntartható ipari fejlődésének beindítása. 4. Az egyenletesen fejlődő idegenforgalom minél szélesebb alapokra történő helyezése. 5. A piacra jutás lehetőségeinek javítása a hozzáadott érték növelésének segítségével. Nem

élelmiszertermelési

célú

mezőgazdasági

tevékenységek

–

megújuló

energiaforrások felhasználása, ipari alapanyagok előállítása, vadászat, sporthorgászat – fejlesztése.

6

6. Az építészeti és kulturális örökség megőrzése és fenntartása, a társadalmi és a szakmai közösségek megóvása és rehabilitációja. A SPARD támogatási rendszer Magyarországon a 2000-2004 évek időszakában működött (lényegében a csatlakozásig), helyébe 2004-től az Agrár- és Vidékfejlesztési Program (AVOP) támogatásai léptek 2004-2006 években, majd az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, 2007-2013) kezdte meg működését. Az ÚMVP forrásaiból a kiskunmajsai tanyás térség a III. és IV. tengely forrásainak igénylésére és felhasználására jogosult, mely európai uniós fejlesztési lehetőségekhez a kistérség alapvetően a kiskunfélegyházi székhelyű, Kiskunok Vidékéért Helyi LEADER Akciócsoporton keresztül juthat hozzá. A 2007-2013 évi LEADER program keretében 2011. évben felülvizsgált Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) fő célkitűzései az alábbiak a Kiskunmajsai kistérséget is magában foglaló Kiskunok Vidékéért Egyesület HACS területén: 1.

célkitűzés:

A

térség

kulturális

örökségének,

hagyományainak

megőrzése,

népszerűsítése. 2.

célkitűzés: Közösségi kezdeményezések elősegítése a nonprofit szervezetek feladatellátást segítő beruházások megvalósításának támogatásával.

3.

célkitűzés: A térségi turisztikai-potenciál fejlesztése a meglévő szálláshelyek minőségi javításával.

4.

célkitűzés: A térség kulturális és szabadidős lehetőségeinek fejlesztése a meglévő sportlétesítmények korszerűsítése, felújítása, bővítése által.

5.

célkitűzés: Tanulmány, stratégia elkészítése, mely a HACS illetékességi területén lévő vállalkozók és helyi termékeik bemutatását, érdekképviseleti és piacra jutási lehetőségeit tartalmazza.

6.

célkitűzés: Gazdaságfejlesztés a térségben megtermelt vagy előállított termékek előállításának és piacra jutásának elősegítésével, munkahelyteremtő vagy -megtartó beruházások megvalósításával.

7

II. A TANYAVILÁGOT ÉRINTŐ EDDIGI INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA Kiskunmajsa A város 8 tanyakörzetében összesen 237 folyókilométer földút önkormányzati fenntartású. Az önkormányzat az elmúlt évek gyakorlatával szakítva 2011. és 2012. években nagyléptékű eszközfejlesztést hajtott végre a helyi dűlőutak karbantartásának biztosítására. Az elmúlt év végén az önkormányzat egy 1998-as gyártási évű Vlagyimir D710B típusú 7450 köbcentiméteres 66 kw-os használt gréderező gépet vásárolt 3,125 millió forint beszerzési áron. A földútkarbantartás személyi és tárgyi feltételeinek javítása érdekében az önkormányzat 2012. évben vásárolt egy 1987-es gyártási évű MTZ82 típusú használt erőgépet tárcsázóval 2,9 millió forint értékben, továbbá 2 db magassági Stihl fűrészt (275 ezer forint/db értékben). Az önkormányzat a START közmunkaprogram keretében 2012.03.01-2012.10.31. időszakban 14 fő közfoglalkoztatott alkalmazásával végezteti a külterületi földutak környezetének rendbetételét, aminek főbb munkálatai a cserjék irtásából, gaztalanításból és az útszéli fák nyeséséből, ritkításából állnak. A földútkarbantartás 2012. évben a beszerzett földgyaluval és traktorral 150 km-en tervezett (a korábbi években 1,5 millió forint/év külső szolgáltatás igénybevétele mellett átlagosan 10 folyókilométer karbantartása valósult meg), a főbb dűlőutak környezetrendezése 50 km-es szakaszon cél a tárgyévben (a korábbi években ilyen

karbantartási

humáninfrastruktúrával

munka ellátott

egyáltalán külterületi

nem

volt).

Fenti,

útkarbantartási

céleszközökkel

szakfeladat

felelőse

és az

önkormányzat fenntartásában álló Városgazdálkodási Intézmény. Kiskunmajsa Városi Önkormányzat komplex fejlesztést valósít meg 2012. év I. félévében a „Kiskunmajsa, helyi piactér megújítása és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése” című és tárgyú fejlesztése megvalósítása érdekében, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyafejlesztési Program a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására című, TP-1-2011 jogcím kódú, vissza nem térítendő állami támogatás felhasználásával valósít meg. A projekt megvalósítása két fő tartalmi részből áll. Az építési beruházás keretében az önkormányzati fenntartású és tulajdonú belterületi 352/4 hrsz. alatti helyi piac 8629 m2-es ingatlanán tervezett kialakítani a piactér lefedése 973,45 m2 hasznos alapterületen. A fejlesztés szakmai programrésze a tanyai termékek város-vidék együttműködésének erősítésére, a kiskunmajsai tanyai termékek feltárására, valamint védjegy- és minőségi tanúsítási rendszerének 8

bevezetésére, továbbá a kistermelői élelmiszer-előállítás és piacra jutás feltételeiről és a kiskunmajsai helyi termék védjegy használatáról szóló gazdaképzés és gazdatanácsadás megvalósítására irányul. A projekt összértéke 61.610.000,- Ft, melyből az állami támogatás összege 49.279.267,- Ft, 80%-os támogatási intenzitással.

Csólyospálos Csólyospálos tanyás térségében 121,981 fkm külterületi úthálózat található. Az önkormányzat átlagosan 1 millió Ft-ot költ külterületi utak karbantartására évente. Közmunka program keretében 2007-2008 években a külterületi utak mentét 5 közmunkás 8 hónapon át tisztította. Az önkormányzat 2011 októberében vásárolt egy db grédert a dűlőutak karbantartására. A közmunkaprogram külterületeket érintő feladatellátása a tárgyévben is folytatódik, 2012. február 6-tól 6 fő közfoglalkoztatott látja el a szakfeladatot, melynek meghatározó eleme a dűlőutak menti fák és bokrok gallyazása. Az önkormányzat minden évben egy alkalommal akciót szervez a lakosság körében a földutak karbantartása és tisztítása érdekében, melynek keretében a lakosság önkéntes munkával és gépi eszközök, gépi erő biztosításával vesz részt az útfelújításokban. Csólyospálos községben nem üzemel termelői piac.

Jászszentlászló Jászszentlászló külterületein 142,372 fkm hosszúságú önkormányzati tulajdonú és kezelésű földútrendszer található. Az elmúlt években az alábbi önkormányzati forrásokból kerültek ellátásra az útkarbantartási feladatok: 2007. évben: útfeltöltés, homokszállítás, dűlőútrendezés, 1.192.000,- Ft 2008. évben: hóeltakarítás, dűlőútrendezés, 110.995,- Ft 2009. évben: gréderezés, 7.200,- Ft 2010. évben: gréderkerék javítás, dűlőút karbantartás, 669.721,- Ft 2011. évben: útkarbantartás, 101.922,- Ft Az önkormányzat minden évben 5-10 fős átlaglétszámú közfoglalkoztatott munkájával láttatja el a dűlőutak menti zöldfelületek tisztítását, a község saját tulajdonú gréderrel rendelkezik. A 9

2012. február 1-jén indult, 2012. december 31-én végződő START munkaprogram keretében mezőgazdasági utak karbantartása tárgyban 16 fő foglalkoztatása valósul meg. A program a közfoglalkoztatás mellett eszközbeszerzést is tartalmaz, melynek főbb elemei az alábbiak: 10 db sújtókés, 5 db Bacho metszőolló, 3 db Stihl MS-260, 2 db Stihl MS-231, 4db Stihl FS-460 aljnövényzet tisztító, 1 db szárzúzó, 2 db motoros sövénynyíró, 1 db használt traktor, 1 db használt pótkocsi, 1 db fűkasza, 1 db láncfűrész. A tárgyévi eszközbeszerzés összköltségének előirányzata: 6.702.000,- Ft. Jászszentlászlón a faluközpont megújítása keretében új, fedett piactér kialakítása valósult meg 2010. évben. A LEADER támogatásból finanszírozott fejlesztés összértéke 48 millió Ft volt, az építési beruházás a termelői piac megújítása mellett a faluközpont egyes közterületeinek fejlesztéseire is irányult. A jászszentlászlói gazdapiac keddi és szombati nyitva tartással üzemel, az árusok száma átlagosan 25 fő, a vásárlóké 50 fő.

Kömpöc Kömpöc tanyás térségében 76,7 fkm külterületi úthálózat található. Az önkormányzat 2002ben vásárolt egy grédert, mellyel minden évben szükség szerint végzi a dűlőutak egyengetését. A faluban kialakult gyakorlat, hogy a gazdák az általuk használt dűlőutakat saját költségen, saját erőgéppel tartják karban, melyhez kérésre az önkormányzat eseti jelleggel közmunkásokat is biztosít. A MOL Nyrt. 2011. évben 760.000,- Ft támogatást biztosított a külterületi utak javítására a tevékenysége szerinti úthasználat okán. A gazdasági társaság által biztosított forrásból az önkormányzat zúzottkövet vásárolt és helyi vállalkozók, valamint 2 fő közmunkás segítségével az olajtársaság által használt útszakaszokat megerősítette. A külterületi utak karbantartására 2011-ben került sor először közmunka program keretében, 5 fő 4 hónapon keresztül végzett útkarbantartást a tanyás térségben. A közmunkaprogram a tárgyévben is folytatódik, a külterületi utak rendbetételére (2012. február 6-tól 2012. december 31-ig) 4 fő közmunkást alkalmaz az önkormányzat. A munkavégzéshez szükséges fűkaszák, üzemanyag, fejsze, balta, motoros fűrész, egyéb kézi szerszámok stb. vásárlása megtörtént. A közmunkaprogramokkal biztosított útkarbantartás és környezetrendezés a külterületi úthálózat folyamatos javulását biztosítja. Kömpöc községben nem üzemel termelői piac.

10

Móricgát Móricgát külterületi úthálózatának hossza 82,81 fkm. A Földhivatal 2006. évig támogatta anyagilag a faluban a külterületi utak karbantartását. Az elmúlt években az önkormányzat saját forrásokból oldotta meg az útkarbantartást, ezeket a feladatokat jelenleg 2 fő látja el. Az önkormányzat tulajdonában van egy traktor és egy gréder, melyet 2007. évben vásároltak meg. A START munkaprogram keretében 2012. évben 3 ember közfoglalkoztatása történik a célfeladat ellátása érdekében. A munkaprogram keretében a tárgyévben 628.000,- Ft értékben kerül beszerzésre: 1 db szárzúzó, 1 db 9 leveles tárcsa. Móricgát községben nem üzemel termelői piac.

Szank Szank külterületi úthálózatának hossza 90 fkm. A Községi Önkormányzat saját forrásokból oldja meg a külterületi utak karbantartását, a nagyobb útfelületre vonatkozó munkálatokat vállalkozóval végezteti. A kézi erővel végezhető karbantartó és tisztító feladatokat jelenleg közmunka program keretében 11 fő látja el. 2007-ben történt egy átfogó külterületi úttisztítás a község tanyás térségeiben, a 40 ember az Izsáki utat és környezetét állította helyre. Útkarbantartási célú erőgépekkel az önkormányzat nem rendelkezik. Szank központi részén található az 1998 óta fedett termelői piac. Az önkormányzati piac állapota a folyamatos karbantartási munkák elvégzésének köszönhetően jó állagú, rendeltetésszerű használatra alkalmas. A szanki piac szerdán és szombaton van nyitva, május 1-jétől október 31-ig 5:30-11 óráig, november 1-jétől április 30-ig pedig 6:30-11 óráig. A községi termelői piacon tavasztól ősz elejéig átlagban 20-30 árus van, a téli hónapokban 2-4

állandó árus kínálja termékeit. A piac látogatottsága kedvező, a vásárlók száma tavasztól késő őszig megközelítőleg

átlagosan a 200-300 főt

alkalmanként,

a téli

időszakban

nagyságrendileg 50-70 fő látogat ki a piacra.

11

III. HELYZETFELTÁRÁS III.1. A külterület általános bemutatása A kistérség a Duna-Tisza közi síkvidék keleti peremének középső területén helyezkedik el, meghatározó tájtípusa a csernozjomos homoksíkság. A kistérség a Kiskunság része, teljes területében a Duna-Tisza közi Homokhátsághoz tartozik.

III.1.1. Terület A kistérség 6 településének közigazgatási területe összesen 485 km2, a kistérség Bács-Kiskun megye 8444,81 km2 területének 5,74%-a, a dél-alföldi régióénak 2,64%-a. A 6 településből álló Kiskunmajsai kistérség közigazgatási területéből belterület 14 km2, külterület 471 km2. A kistérség külterületei a közigazgatási terület 97%-át teszik ki. A kistérség legnagyobb külterületével Kiskunmajsa városa rendelkezik 215,51 km2-rel, melyet 71,81 km2-rel követ Szank község, és 64,16 km2-rel Csólyospálos község. Jászszentlászló község külterületének mérete 58 km2. A kistérségen belül a két legkisebb külterületű település Móricgát, 32,1 km2-rel és Kömpöc 29,35 km2-rel. A települések külterületének aránya az adott önkormányzat közigazgatási területéhez viszonyítva Kiskunmajsa esetében megegyezik a kistérségi átlaggal; Szank és Jászszentlászló esetében 1%-kal elmarad a térségi 97%-os átlagtól; Kömpöc, Móricgát települések esetében 1%-kal; Csólyospálos esetében 2%-kal haladja meg a kistérségi átlagot. A kistérség külterületeiből 45,8% helyezkedik el Kiskunmajsa város közigazgatási területén. A kistérségi külterületek közül, 15,4% Szank és 13,4% Csólyospálos községekhez tartozik. A jászszentlászlói külterületek a kistérség 12,4%át teszik ki, a külterületi arány vonatkozásában a két legkisebb mutatóval rendelkező település Móricgát 6,8%-os és Kömpöc 6,2%-os mutatóval. A kistérségi települések külterületei jellemzően több tanyakörzetből állnak, melyeket a lakcímnyilvántartásban és a különböző helyi önkormányzati dokumentációkban is önállóan neveznek és kezelnek a települési önkormányzatok. A kistérség települései közül legtöbb tanyakörzete 9 tanyacsoporttal Jászszentlászlónak van, melyet Kiskunmajsa követ 8 külterületi körzettel. Szank község külterülete 5 tanyacsoportra osztott, Csólyospáloson és Kömpöcön 4-4 tanyás körzet található. A kistérség legkevesebb számú, 3 nevesített tanyakörzetével Móricgát község rendelkezik.

12

A tanyás térségek elnevezése településenként az alábbi: Jászszentlászló 

Alsószentgyörgy,



Lantostanya,



Felsőszentgyörgy,



Legelődűlő,



Felsőtanya,



Kalmárerdő,



Békásparti dűlő,



Kalmárföld.



Ilonaszállás,

Kiskunmajsa 

Ágasegyháza,



Kőkút,



Bodoglár,



Marispuszta,



Kígyóspuszta,



Ötfa,



Konyhadűlő,



Tajó.



Vonadűlő,



Kisasszonydűlő,



Félegyházi út,



Kiszsombosdűlő.



Izsáki út,

Szank

Csólyospálos 

Felsőcsólyos,



Alsópálos,



Alsócsólyos,



Felsőpálos.

Kömpöc 

Sarokdűlő tanya,



Felsőkömpöc,



Csücskődűlő,



Siványdűlő.



Felsőmóricgát.

Móricgát 

Alsómóricgát,



Bezsenyi dűlő,

13

A kistérség 33 tanyakörzetében összesen 3136 tanya felmérése történt meg. A kistérségi szintű átlagos tanyaszám mutató tanyacsoportonként 95. A felmért tanyák 47%-a, vagyis 1470 db található Kiskunmajsán, melyet 22%-os részaránnyal 675 db tanyával Csólyospálos követ. A Jászszentlászlón felmért 329 db és a Móricgáton felmért 284 db tanya a kistérségi felmérés 10%-át jelenti Jászszentlászló és 9%-át teszi ki Móricgát vonatkozásában. A Szankon felmért 297 db tanya a kistérségi tanyaszám 9%-ának, a Kömpöcön található 81 db tanya a térségi 3%-nak felel meg. Az egyes tanyás körzetek tanyaszámait vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségi települések eltérő elvek alapján határolták le az egyes körzeteket; az egyes tanyakörzetek mind kiterjedésükben mind tanyaszámukban jelentősen eltérnek egymástól. A kiskunmajsai 8 tanyacsoport átlagos tanyaszáma körzetenként 184, mely érték a kistérségi átlag kétszerese. A kiskunmajsai tanyakörzetek közül két körzetben 240 feletti tanya is található (Ötfa 248 db, Kígyóspuszta 243 db), ezen két városi tanyakörzetben épült a legtöbb tanya a kistérségben. A körzetenkénti 150-240 db-os tanyaszámot a városi tanyacsoportok közül Ágasegyháza (198 db), Bodoglár (188 db), Marispuszta (199 db) mellet, a csólyospálosi Felsőcsólyos (199 db), Alsópálos (202 db) valamint a móricgáti Bezsenyi dűlő (153 db) éri el. A körzetenkénti 100-149 db-os tanyaszám Kiskunmajsán a Konyhadűlő (118 db), Kőkút (127 db), Tajó (149 db) körzetekben, Csólyospáloson Alsócsólyos (143 db) és Felsőpálos (131 db) került regisztrálásra. A kistérségi átlagos tanyaszám 50-99 db közötti értéke körzetenként 7 tanyacsoportra jellemző, melynek Jászszentlászlón Felsőtanya (51 db) és Kalmárföld (65 db), Móricgáton Felsőmóricgát (85 db), Szankon Vonadűlő (64 db), Félegyházi út (85 db), Izsáki út (51 db), és Kiszsombosdűlő (69 db) felmért tanyaszáma felel meg. Az 50 tanyát el nem érő körzetek száma 12. E kategóriába tartozik Jászszentlászló község 9 körzetéből 7: Alsószentgyörgy (11 db), Felsőszentgyörgy (16 db), Békásparti dűlő (44 db), Ilonaszállás (46 db), Lantostanya (46 db), Legelődűlő (31 db) Kalmárerdő (19 db). Kömpöc valamennyi külterületi körzete 50 tanyaszám alatti, Sarokdűlő tanya (34 db), Csücskődűlő (20 db), Felsőkömpöc (3 db), és Siványdűlő tanya körzete (24 db). Móricgáton az Alsómóricgát tanyakörzetben 46 tanya található. Szankon egyetlen tanyacsoport, a Kisasszonydűlő (28 db) tartozik az 50 tanyaszám alatti körzetek közé. Az egyes települések szintjén vizsgált körzetenkénti tanyaszám átlag nagymértékben eltér a 6 kistérségi településen, az érték közel azonos Kiskunmajsán (184 tanya/körzet) és Csólyospáloson (169 tanya/körzet), mely településeket Móricgát (95 tanya/körzet) és Szank (59 tanya/körzet) mutatóval követ. A két legkisebb körzetmutatóval Jászszentlászló (37 tanya/körzet) és Kömpöc (20 tanya/körzet) rendelkezik.

13

III.1.2. Népesség A helyi adatgyűjtés alapján a Kiskunmajsai kistérség lakónépessége 2012. március 1-jei állapot szerint 19.649 fő. A lakónépesség 2005. évben 20.332 fő volt a kistérségben. A vizsgált 7 éves időszakban a lakónépesség száma csökkent, a 683 fős változás a 2005. évi népességszámhoz képest 3,36%-os csökkenést jelent kistérségi szinten. A térségi népességszám csökkenése a vizsgált 12 éves időszakban meghaladja Móricgát község teljes lakónépességének értékét (501 fő 2012.03.01.) és megközelíti Kömpöcét (730 fő 2012.03.01.). A térség 6 településének népességszám változása egymástól jelentős mértékben eltér, ugyanakkor a tendenciát tekintve egyezőséget mutat. A kistérségi átlag feletti – annak közel kétszerese – népességszám csökkenés tapasztalható Szankon (6,95%), Móricgáton (5,83%) és Jászszentlászlón (5,55%). A térségi átlagnál kisebb arányú a népességszám fogyás Kiskunmajsán (1,94%). A kistérségi átlaggal közel azonos a csökkenés mértéke Csólyospálos (3,59%) és Kömpöc (3,69%) településeken. A lakónépesség kistérségi szinten külterület és belterület megosztásban 2012. március 1-jei állapot szerint helyi adatok alapján 3.864 fős külterületi és 15.785 fős belterületi népesség megoszlású. A kistérségben a lakónépesség területi megoszlását tekintve a tanyás térségek és a belterületek viszonylatában 2005. évben 4.489 fős külterületi és 15.843 fős belterületi lakónépesség számot jelentett. A vizsgált 7 évben a népességfogyás nagyfokú aránytalanságban realizálódott: míg a belterület vonatkozásában kistérségi szinten a népességcsökkenés értéke mindössze 58 fő, addig a tanyás térségek vonatkozásában 625 fő. A 2005. évi lakónépesség adatok bázisán a kistérség népességének 22%-a él a tanyás térségben. A mutató 2012. évben 20%-ra csökkent, a 7 év alatt a belterületi lakónépesség gyakorlatilag változatlan létszáma mellett (mindössze 0,37%-os csökkenéssel) a tanyás térségek lakónépessége 14%-kal csökkent a kiskunmajsai kistérségben. A kistérség településeit vizsgálva megfigyelhető, hogy az elmúlt 7 év alatt a tanyás térségek lakosainak egy része elköltözött a külterületről. A belterületi lakónépesség a 2005. évi bázishoz viszonyítva Kiskunmajsán 126 fővel, 1,29%-kal még növekedett is, Csólyospáloson, Kömpöcön és Móricgáton néhány fős létszámemelkedés mellett stagnált, és csak két településen, Jászszentlászlón (126 fővel, 5,65% mértékben), és Szankon (72 fővel, 3,44% mértékben) csökkent. A települések népessége az elmúlt 7 évben többségében kizárólag és jelentősen csak a külterületi lakónépességből csökkent. A térségi szintű, tanyás területeket érintő lakónépesség számának 14%-os csökkenési értékével közel azonos volt a csökkenés 14

Csólyospáloson (67 fő, 9%), Móricgáton (37 fő, 10%), Kömpöcön (32 fő, 15%) és Kiskunmajsán (360 fő, 16%), a térségi átlag másfélszeresét érte el Szankon (109 fő, 21%), és mindössze a térségi átlag egyharmadát kitevő mértékű volt Jászszentlászlón (20 fő, 5%). A településenként vizsgált külterületi és belterületi lakónépesség arányát tekintve megállapítható, hogy a 2012. évi kistérségi 20%-os tanyás térségi népességszám aránnyal közel azonos a mutatója Kiskunmajsának (16%), Jászszentlászlónak (15%), és Szanknak (17%), míg az átlagnál jóval magasabb arányban élnek a település lakónépességéből a tanyás térségekben Kömpöcön (25%) és Csólyospáloson (38%). A kistérségben átlagosan minden ötödik lakos él tanyán, kivéve Móricgát községet, ahol a népesség nagyobb csoportja (68%) él a tanyás térségben, mint a település belterületén. A kistérség népsűrűsége 2012. évben 41 fő/km2, az érték 2005. évben még 42 fő/km2 volt. A tanyás térségek népsűrűségének kistérségi átlaga 2012. évben 8 fő/km2, a 7 évvel ezelőtti adat még 10 fő/km2 volt. A népsűrűség 7 év alatt mérhető 2%-os csökkenését a tanyás térségek lakónépességének folyamatos (az elmúlt 7 évben 14%-os mértékű) csökkenése okozza. Az egyes települések tanyás térségeinek mutatói nagymértékben eltérnek egymástól, a legritkábban lakott külterületekkel Szank és Kömpöc (6 fő/km2), valamint Jászszentlászló (7 fő/km2) rendelkezik. Kiskunmajsa tanyás térségeiben a népsűrűség 9 fő/km2, míg Csólyospáloson az érték 10 fő/km2, Móricgáton pedig a térség legmagasabb mutatójával 11 fő/km2 az érték. A kistérség lakosságának korcsoport szerinti vizsgálata a lakosság elöregedését mutatja. Míg a kiskunmajsai kistérségben 2005. évben a 18 éven aluliak (4.321 fő, 21%) és a 60 év feletti lakosok (4.305 fő, 21%) száma közel azonos volt, addig 2012-ben a 18 éven aluliak száma 3.520 fő, a kistérségi népességben 18%-os népességaránnyal, a 60 éven felüliek száma 4.670 fő, a kistérségi népességben 24%-os népességaránnyal. Az időskorúak korcsoportja a 2005. évi adatokhoz képest, 7 év alatt 365 fővel növekedett a kistérségben, míg az aktívkorúak száma 247 fővel, a fiatalkorúak száma 801 fővel csökkent a vizsgált időszakban. A 60 év feletti lakosok száma Kömpöcön kis mértékben csökkent (2%-kal) az elmúlt 7 év alatt, míg a térség többi településén növekedett, átlagosan 3%-kal. A 18 éven aluliak száma minden településen csökkent, legnagyobb mértékben Kiskunmajsán, és Móricgáton 4-4%-al, míg a többi térségi településen a fiatalkorúak számának csökkenése 3%-os mértékű volt 2005. évhez képest. A települések népességén belül a legmagasabb a fiatalkorúak aránya Szankon (20%), és Kömpöcön (19%), a legkisebb arány-mutatóval Móricgát (13%) rendelkezik. A 15

kistérség aktívkorú lakóinak aránya a térségi 58%-os átlagtól csak 1-1%-kal tér el a településeken, kivéve Szankot, ahol 2012. évben a lakosságnak csak az 55%-a tartozott a korcsoportba. Az időskorúak településlakossághoz viszonyított aránya Kiskunmajsán a legalacsonyabb (22%-al), melyet Kömpöc (24%) valamint Jászszentlászló és Szank követ (25-25%). A kistérségi 24%-os átlagos arányhoz képest a legmagasabb az időskorúak népessége településlakossághoz viszonyítva Csólyospáloson 28%-os, és Móricgáton 29%-os arányszámmal.

III.1.3. Őstermelők A kiskunmajsai kistérség 6 településén 2005. évben összesen 6.566 fő természetes személy volt regisztrálva őstermelőként. Az őstermelők száma közel egyharmadára (4.031 fős csökkenéssel, a 2005. évhez viszonyítottan 39%-ra) esett vissza 2011. évre, mely szerint ekkor a térségben 2.535 fő rendelkezett érvényes őstermelői igazolvánnyal. Legnagyobb arányú csökkenés az őstermelők számában a vizsgált 6 év alatt Kiskunmajsán volt tapasztalható (3.193 főről 1.137 főre, 36%-ra), a legkisebb arányú csökkenés Móricgát településen mért, (234 főről 109 főre, 47%-ra). Az őstermelők 2011. évi számának aránya a kistérség felnőtt korú lakosságához (a 18. életévét betöltött aktív- és időskorú népességszám) viszonyítva 13%, mely átlaghoz viszonyítottan a kistérségi települések viszonyszámai lényegesen eltérőek egymástól. A legmagasabb arányszámmal Csólyospálos rendelkezik (30%), ahol minden harmadik felnőtt korú lakos őstermelő, Kömpöcön (26%) és Móricgáton (25%) minden negyedik, Szankon (20%) minden ötödik aktív és időskorú lakos őstermelő. Jászszentlászlón a 18 életévnél idősebb lakosság 15%-a, Kiskunmajsán, a térség legalacsonyabb arányszámával a felnőtt lakosság mindössze 12%-a őstermelő. A 2011. évben regisztrált őstermelők településenkénti aránya a kistérséghez viszonyítottan 5%-kal kevesebb a lakónépesség arányához képest Kiskunmajsán, és 4%-kal kevesebb Móricgáton, míg Szank esetében a népességaránynál 5%-kal magasabb az őstermelők aránya a kistérségihez viszonyítottan.

III.1.4. Külterületi utak A külterületi önkormányzati fenntartású utak hossza a kistérségben összesen 751,33 fkm, a legtöbb földút Kiskunmajsa tanyás körzeteiben található, összesen 237,46 fkm hosszban, ami a kistérségi földutak 36%-át teszi ki. A második legtöbb külterületi útfenntartási feladata a 16

kistérségben Jászszentlászló Község Önkormányzatának van, 142,37 fkm hosszban (19%-os térségi részesedéssel), melyet Csólyospálos 121,98 fkm-el (16%), Szank 90 fkm-el (12%), Móricgát 82,81 fkm-el (11%), és Kömpöc 76,7 fkm-el (10%) követ. A kistérség 1 külterületi négyzetkilométer területi egységére jutó önkormányzati kezelésű útjának mutatója 1,59 fkm/km2. A négyzetkilométerre vetített úthossz legmagasabb mutatója 2,61 fkm/km2 értékkel Kömpöc községé, melyet Móricgát 2,58 fkm/km2-el és Jászszentlászló 2,45 fkm/km2-el követ. A kistérségben ez a három község rendelkezik a legsűrűbb külterületi úthálózattal. A dűlőutak 1 km2-re eső hossza Csólyospálos esetében 1,90 fkm/km2, Szankon az érték 1,25 fkm/km2. A kistérségben a legkevesebb földút 1 km2-re vetítve Kiskunmajsa tanyás térségeiben található, ahol a mutató értéke mindössze 1,10 fkm/km2. A kiskunmajsai kistérség kiterjedt, 751,33 fkm hosszú külterületi önkormányzati fenntartású földúthálózata a községekben négyzetkilométerenként átlagosan eléri a 2,5 folyókilométert, míg a város tanyás térségében átlagosan 1 négyzetkilométer külterületen 1 folyókilométer dűlőút található. A földutak hosszának a tanyás térségekben élő lakosság számával történő összevetése alapján, 1 külterületen élő lakosra 2012. évben átlagosan 194 méter földút jut, mely érték egy átlagos homokhátsági mezőváros családi házas beépítésű városrészének 1-1 kisebb lakóutca hosszának is megfelel. (Kiskunmajsa belterületén a jelenleg kiépített 51 kilométernyi önkormányzati útra 9.905 lakos jut, ami lakosonként 5 métert jelent.) A képzett mutató értéke a legalacsonyabb Kiskunmajsán (124 m/fő), melyet Csólyospálos (190 m/fő) és Szank (222 m/fő) követ.

III.2. A tanyák jellemzése III.2.1. A tanyák száma A 2012. március-április hónapokban végzett tanyafelmérés alapján a kistérségben jelenleg 3.136 tanyaépület található. Kiskunmajsa külterületén összesen 1.470 tanya felmérése történt meg, a nyolc tanyacsoportban a tanyaépületek megoszlása az alábbi: Ágasegyháza 198, Bodoglár 188, Kígyóspuszta 243, Konyhadűlő 118, Kőkút 127, Marispuszta 199, Ötfa 248, Tajó 149 tanya. Csólyospáloson 675 tanya felmérése történt meg, tanyakörzetenkénti számuk az alábbi: Felsőcsólyos 199, Alsócsólyos 143, Alsópálos 202, Felsőpálos 131 tanya. 17

Jászszentlászlón összesen 329 tanya került összeszámlálásra, az alábbiak szerint: Alsószentgyörgy 11, Felsőszentgyörgy 16, Felsőtanya 51, Békásparti dűlő 44, Ilonaszállás 46, Lantostanya 46, Legelődűlő 31, Kalmárerdő 19, Kalmárföld 65 tanya. Kömpöcön 81 tanya került felmérésre, a tanyaépületek a község tanyakörzetei szerint az alábbi megoszlásúak: Sarokdűlő tanya 34, Csücskődűlő 20, Felsőkömpöc 3, Siványdűlő 24 tanya. Móricgáton 284 tanya került regisztrálásra, a 3 tanyakörzetben elhelyezkedésük az alábbi: Alsómóricgát 46, Bezsenyi dűlő 153, Felsőmóricgát 85 tanya. Szankon összesen 297 tanya felmérése történt meg, körzetenként az alábbi számokkal: Vonadűlő 64, Félegyházi út 85, Izsáki út 51, Kisasszonydűlő 28, Kiszsombosdűlő 69 tanya.

III.2.2. A tanyák típus szerinti bemutatása A kistérségben felmért tanyák közül állandó lakófunkcióval (az állandóan lakott és az állandóan lakott, szociális ellátásban részesülő tanyák összesített száma szerint) a tanyák 44%-a (1.386 tanya) rendelkezik. A településeken az állandóan lakott tanyák aránya eltérő, Csólyospáloson 38%-ban, Kiskunmajsán és Móricgáton 44-44%-ban, Jászszentlászlón 45%ban, Szankon 49%-ban és Kömpöcön 72%-ban állandóan lakottak a tanyák. Kömpöc kivételével, (ahol csak minden harmadik tanya lakatlan) a Kiskunmajsai kistérségben a jelenleg meglévő tanyák több mint felében nem tartózkodnak állandó lakhatás céljából, a térségben 1750 olyan tanya található, mely nem tölt be jelenleg állandó lakófunkciót. A térség felmért tanyái közül 249 ingatlan esetében vált ismertté, hogy lakói rendszeres szociális ellátásban részesülnek, mely szolgáltatások többségét a települési tanyagondnokok biztosítják a rászorulóknak. A rendszeres szociális ellátásban résztvevő tanyák a felmért tanyák 9%-át, az állandóan lakottaknak a 18%-át teszik ki a Kiskunmajsai kistérségben. A térség lakatlan, de gazdasági funkcióval még rendelkező tanyaszáma 481, ami a felmért tanyák 15%-át teszi ki. Ezzel a funkcióval bíró tanyák használatára jellemző, hogy a tulajdonosa napi szinten látogatja, a mezőgazdasági munkák évszakhoz kötött rendje szerint a tanyán 8-16 órát tartózkodik átlagosan a gazda, aki esténként mindig „haza” megy a faluban vagy a városban fenntartott lakóhelyére, házába. A lakatlan, de gazdálkodó tanya, mint

18

funkciótípus leginkább Csólyospáloson és Kiskunmajsán elterjedt, a csólyospálosi tanyák közül minden harmadik tartozik a minősítéshez. Kiskunmajsán az arány hasonló a csólyospálosihoz Konyhadűlőben, és minden ötödik tanya ilyen Ágasegyházán, Bodogláron és Tajón. Az állandóan nem lakott, de gazdálkodó tanyatípus a kistérségben Móricgátra és Jászszentlászlóra nem jellemző, a településeken felmért tanyák közül számszerűen Jászszentlászlón 9 db, a település tanyáinak 3%-a, Móricgáton pedig 13 db (5%) minősített a kategóriában. Az lakatlan, de gazdasági funkcióval még rendelkező tanyákkal is számolva az állandóan lakottak mellett, megállapítható, hogy a kiskunmajsai kistérségben a tanyák 60%-a, 1867 db még él, és tanyagazdaságként működik. A térségben 664 tanya kapta a felmérés során a gazdasági funkcióval már nem rendelkező, lakatlan minősítést, mely tanyatípus a kistérségi tanyák 21%-át teszi ki. A felmért tanyák között Szank esetében a lakatlan, gazdasági funkcióval már nem rendelkező tanyaszám 79 (27%), Móricgáton 45 (16%), Kömpöcön az érték 9 (11%), Jászszentlászlón 162 (49%), Csólyospáloson 130 (19%), Kiskunmajsán 239 (16%). A város tanyakörzetei közül a legkedvezőbb, mindössze 10%-os mutatója Marispusztának van, míg a legtöbb lakatlan és funkció nélküli tanyaépület Ötfán van, ahol minden negyedik, összesen 61 db tanya feleltethető meg a jellemzésnek. A felmért tanyák több mint fele lakatlan és gazdasági funkció nélküli Jászszentlászlón, Alsószentgyörgyön (9 db, 82%), Felsőszentgyörgyön (10 db, 63%), a Békásparti dűlőben (24db, 55%), a Kalmárerdőben (13db, 68%), és a Kalmárföldön (42db, 65%). A lakatlan, gazdasági funkcióval sem rendelkező tanyák közül 239 kiskunmajsai (36%), melyet a 162 db jászszentlászlói (24%) követ, e két településen található a minősített tanyák több mint fele. Csólyospáloson 130 tanya funkció nélküli már, ami a kistérségben minősített tanyák 20%-át jelenti. Legkevesebb számú és arányú funkció nélküli tanya Kömpöcön (9 db,1%), Móricgáton (45db,7%) és Szankon (79db, 12%) található. A saját célú üdülési, pihenési célú tanyák száma a kistérségben 215 db, ami a felmért tanyák 7%-a. A település tanyaszámához viszonyítva a legtöbb hobbytanya Móricgáton regisztrált (55db, 19%). A saját célú üdülési, pihenési célú tanyaszám a kistérségben Jászszentlászlón (8db, 2%) és Szankon (10 db, 3%) a legkevesebb. Kiskunmajsán 86 tanya minősített hobbytanyaként (6%), melynek fele két tanyakörzetben Kőkúton (22db) és Ötfán (23db) található.

19

A kiskunmajsai kistérségben felmért tanyák közül minden tízedik összedőlt romos tanya. A 390 db összedőlt, romos tanya a kistérségi felmért tanyák 12%-a. A kistérségi átlagnál kisebb arányban található romos tanya Szankon (15db, 5%), Jászszentlászlón 2 db összedőlt tanya ismert, Kömpöcön pedig egy sem. Kiskunmajsán 257 romos tanya található, ami a település tanyás térség épületállományának 17%-a, hasonló az arány Móricgáton (16%, 46 db). Csólyospáloson 70 db romos tanya került felmérésre, ami a tanyaállomány 10%-át teszi ki. Amennyiben a romos, összedőlt és a gazdasági funkcióval nem rendelkező lakatlan tanyákat egybe számoljuk, megállapítható, hogy a kiskunmajsai kistérségben minden harmadik tanya lakatlan és funkció nélküli (1054 db, 34%). Kömpöcön csak minden tízedik tanya funkció nélküli vagy gazdátlan, amivel a település tanyavilága minősíthető a leginkább élőnek. Jászszentlászlón a tanyák fele (164 db) romos, összedőlt illetve lakatlan, gazdasági funkcióval nem rendelkező épület. A kistérségben a vendégek fogadásával is foglalkozó tanyák száma 12, többségük kiskunmajsai tanya. A felmérés alapján a Kiskunmajsai kistérségben érdemi falusi turisztikai szolgáltatás nem vehető igénybe. A gazdálkodás célja szerinti funkció alapján az 1856 gazdálkodó tanyából, minden második (879 db, 47%) kizárólag saját fogyasztásra termel, és minden harmadik (724 db, 39%) értékesíti a felesleget a saját fogyasztáson felül. Az elsősorban értékesítésre termelő tanyák száma 253 db, ami a kistérségi tanyák 14%-a. A Kiskunmajsai kistérségben a gazdálkodó tanyák fele kizárólag saját fogyasztásra termel, másik fele, ahol a megtermelt javak egy része már értékesítésre is kerül, nagyobb részt csak kiegészítő tevékenységnek minősíthető, a megélhetést nem biztosítja. Az értékesítésre termelő tanyák közel kétharmada (173 db, 68%) Kiskunmajsán található, a kistérségben számottevő értékesítési célú termelés a községekben Szankon és Csólyospáloson mért. Jellemzően önellátó típusúak a tanyák Jászszentlászlón (112 db, 74%) és Móricgáton (102 db, 74%). Csólyospáloson a gazdálkodó tanyák többsége a saját fogyasztáson felül megtermelt felesleget értékesíti (216 db,51%), és a kömpöci gazdálkodók többsége is árut termel a saját fogyasztás mellett (29 db,44%). A Kiskunmajsai kistérségben a mezőgazdasági tevékenységet folytató 1856 tanya közül 783db

(42%)

foglalkozik

állattenyésztéssel

és

1068

db

(58%)

szántóföldi

növénytermesztéssel. Kertészeti tevékenység 312 tanyában került felmérésre, ami a gazdálkodó tanyák 17%-át reprezentálja. A kertészetek többsége Kiskunmajsán (194 db), 20

Csólyospáloson

(21

db.),

Jászszentlászlón

(34db)

és

Szankon

(59db)

található.

Jászszentlászlón a gazdálkodók többsége állattartó (79 db), Csólyospáloson a szántóföldi növénytermesztés a hangsúlyos (299 db). Kiskunmajsán számottevő mind az állattartás (361 db) mind a szántóföldi növénytermesztés (563 db). Kömpöcön közel azonos számban tartanak állatot (45 db) és termesztenek szántóföldi kultúrát (58 db), Móricgátra és Szankra az állattartás a jellemzőbb (82db/97db) a növénytermesztéshez képest (56db/37db). A Kiskunmajsai

kistérségben

a

mezőgazdasággal

foglalkozó tanyák

többségében

szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, melyet az állattartás és a kertészeti tevékenység követ illetve egészít ki. A felmérés során ismert ténnyé vált, hogy a települési önkormányzatok jogelődjeinek (járási tanácsok) kötelező feladata volt a település valamennyi ingatlanának nyilvántartása. A korabeli helyi nyilvántartás a Földkönyvek vezetésével történt, melyekből az 1983. évi nyilvántartások valamennyi kistérségi településen rendelkezésre álltak a felmérés kezdetekor. A Földkönyvekben szereplő tanyák (tanyaszámmal és helyrajzi számmal is beazonosíthatóan) számának a felmérés során ismert tanyaszámmal történő egybevetése alapján megállapításra került, hogy mára a kistérségben csaknem 500 tanya eltűnt az 1983. évi állapothoz képest. A mára csak „tanyahelyeknek” minősíthető külterületeken jelenleg még nyomokban sem található meg a korabeli tanyaudvar illetve tanyaépület, helyén jelenleg szántóföldi művelés zajlik. Az elmúlt 50 évben a végleg megsemmisített, beszántott tanyák – tanyahelyek – a jelenleg ismert kistérségi tanyaszám mintegy 15%-át teszik ki.

III.2.3. A tanyai lakosságra vonatkozó adatok A felmért tanyákon élő lakosság népességszáma 3432 fő. A felmérés szerinti népességszám 432 fővel kevesebb a KSH 2012. év eleji közhiteles adatainál, mely eltérés eredője, hogy a lakcímnyilvántartásban szereplő lakosok közül minden tízedik személy jelenleg nem tartózkodik életvitelszerűen a tanyákon, ugyanakkor a hatósági nyilvántartásokban még a kistérség külterületi lakosaként nyilvántartott. A felmérés alapján a kistérség tanyás térségeiben lakók közül 582 személy 18 évnél fiatalabb, ami a tanyás népesség 17%-a, 2088 fő életkora 18-60 év közötti (61%), és 762 fő idősebb 60 évnél ami 22%-ot reprezentál a külterületi lakónépességből. A Kiskunmajsai kistérség tanyás térségeinek lakónépessége elöregedő. A mért adatok nagyságrendben és arányosságban azonosak a III. 2.1 pontban ismertetekkel. A térség tanyán 21

élő lakosságának 47%-a kiskunmajsai (1602 fő), Csólyospáloson 644 fő él tanyán (19%), Jászszentlászló külterületi népessége jelenleg 347 fő (10%), Kömpöcön 149 fő él tanyán (4%), Móricgát tanyás térségeiben a lakosság száma jelenleg 277 fő (8%), Szank külterületén 413 fő (12%) lakik.

III.2.4. A tanyavilág jellegzetes problémáinak bemutatása Vezetékes elektromos energia ellátással a kistérségben összesen 2213 tanya rendelkezik, mely érték a tanyák 81%-át reprezentálja. A kistérségben 526 tanyának nincs sem lokális sem közüzemi elektromos energia ellátása. Kiskunmajsa tanyás körzeteiben 198 tanyán nincs villany, ami a település tanyáinak 16%, a kistérséginek pedig a 38%-a. Csólyospáloson 51 tanyán nincs villany, ami a községi tanyák 8%-át, a kistérséginek a 10%-át teszik ki. Jászszentlászlón 160 tanyán nincs elektromos energia biztosítva, ami a település tanyás térségének 49%-át, a kistérséginek a 30%-át teszi ki. Kömpöcön mindössze 5 tanya nem rendelkezik villannyal. Móricgáton és Szankon a községek minden negyedik tanyája elektromos energia nélküli (52 db, 22%, és 60 db,21%). A Kiskunmajsai kistérségben a tanyáknak átlagosan 80%-a elektromos energia ellátásban részesül, a több mint félezer villany nélküli tanya kétharmada Kiskunmajsán és Jászszentlászlón található. Nem közüzemi elektromos energia ellátással a kistérségben mindössze 7 tanya rendelkezik (többségük jászszentlászlói) a felmérés szerint, mely alapján megállapítható, hogy a kistérségben még nem terjedtek el a megújuló elektromos energiatermelés rendszerei. A kistérségben mindössze a tanyák 4%-a (113 db) ellátott vezetékes vízzel. Kiskunmajsán 4 db, Csólyospáloson 20 db, Jásszentlászlón 3 db, Szankon 20 db tanya ivóvízellátása biztosított kiépített közmű hálózatról. Móricgáton 66 tanya rendelkezik vezetékes vízzel, ami a térség legmagasabb számú és arányú (28%) kiépítettsége, Kömpöcön egyetlen tanya sem részese a közüzemi vízellátó rendszernek. A Kiskunmajsai kistérségben a felmért tanyák többsége (2633 db, 96%) csak fúrt vagy ásott kúttal rendelkezik, ezen tanyákat állandósult vízminőségi probléma jellemzi. A felmért tanyák mintegy kétharmada, (1788 db, 65%) 1945 előtt épült. Az 1945 és 1989 évek között épült tanyák száma 784 db, (28%). A kistérségi tanyák közül mindössze 5% (127db) épült 1990-2000 években, és 2%-a (47 db) 2000 után. A Kiskunmajsai kistérség tanyaépületeinek több mint fele 70 évnél idősebb, a 10 évnél fiatalabb tanyák többsége Kiskunmajsán és Szankon épült. 22

III.3. A külterületen élők életkörülményeit javító szolgáltatások bemutatása A Kiskunmajsai kistérség valamennyi településén foglalkoztatnak tanyagondnokokat illetve falugondnokokat, a szolgálatok munkáját a helyi polgárőrség önkéntesei segítik. A települések külterületeinek többségében jelzőrendszeres házi segítségség nyújtás biztosított a rászorulók részére. Az alábbiakban az egyes települések tanyás térségeiben működő feladatellátások kerülnek bemutatásra településenként.

Kiskunmajsa Kiskunmajsa külterületén 5 tanyagondnoki szolgálat 5 fővel az alábbi tanyakörzetek szerinti megbontással biztosít szolgáltatást:

A

I.

szolgálat

Marispuszta

II.

szolgálat

Konyhadűlő, Bodoglár

III.

szolgálat

Ötfa, Kőkút

IV.

szolgálat

Ágasegyháza, Kígyóspuszta

V.

szolgálat

Tajó

tanyagondnoki

szolgáltatás

elsődleges

célja

a

külterületi,

tanyás

térségek

intézményhiányából eredő tanyai lakosok hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését

segítő

szolgáltatásokhoz,

közszolgáltatásokhoz,

valamint

egyes

alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Az ellátott 5 körzetben 180 tanyának, 407 főnek biztosított a tanyagondnoki szolgálat. Az ellátott tanyák száma az alábbiak szerint alakul: Marispuszta: 30 tanya Konyhadűlő: 20 tanya Bodoglár:

20 tanya

Ötfa:

20 tanya

Kőkút:

20 tanya

Ágasegyháza: 15 tanya Kígyóspuszta: 15 tanya Tajó:

40 tanya

Marispusztán, Konyhadűlőn, Bodogláron az étkeztetésben is részt vesznek a tanyagondnokok, 43 főnek szállítanak ételt. Két tanyagondnok óvodába és iskolába szállít gyerekeket, mert bizonyos területeken az iskolabusz nem jár. Kiskunmajsán az 5 falugondnoki körzetben az 23

ellátást igénybevevők száma összesen jelenleg 407 fő. Ebből 12 fő fogyatékkal élő, és 33 fő roma. A Tanyagondnoki szolgáltatás ellátottjaira jellemző az idős életkor, az egyedüllét, az alacsony jövedelem. A feladatok jellegéből adódóan azonban más korcsoporttal is kapcsolatban állnak a szolgáltatást végző tanyagondnokok. Az ellátottaknál a nők és férfiak aránya közel megegyezik. A férfiaknál nagyobb a 70 éven felüliek száma. Az ellátottak életkor szerinti megoszlása: 60 %-a

idős, nyugdíjas

20 % -a

keresőképtelen,

10 % -a

aktívkorú ellátottak

10 % -a

gyermek

A kiskunmajsai tanyagondnoki szolgáltatás ellátási formái: -

szociális étkeztetés keretében biztosított étel (ebéd) tanyára történő kiszállítása,

-

szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése,

-

segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében,

-

közreműködés a háztartás vitelében – bevásárlás, gyógyszerkiváltás, gázpalack csere, tüzelő beszerzése, favágás, fa behordás, kisebb mennyiségű takarmány szállítása, ivóvízszállítás,

-

segítségnyújtás

környezettel

való

kapcsolattartásban

(házi

segítségnyújtás

munkatársaival) rokonok, ismerősök, -

más alapszolgáltatás (idősek klubjába) való beszállítás,

-

egészségügyi

ellátáshoz

való

hozzájutás

biztosítása

(gyógyszerfelíratás,

gyógyszerkiváltás), -

időpontkérés szakrendelésre, illetve beszállítás,

-

háziorvossal időpont egyeztetés, beszállítás,

-

az ellátottak egészségügyi ügyeinek intézése,

-

bevásárló utak megszervezése, háztartási gépek javításának intézése,

-

vetőmag-, táp-, terménybeszerzés,

-

temetésre, temetőbe, hozzátartozókhoz szállítás,

-

szociális ellátásokhoz való hozzájutás,

-

megfelelő nyomtatványok beszerzése,

-

gyermekszállítás iskolába, óvodába,

-

piacra szállítás (bevásárlás céljából)

A tanyagondnoki ellátás rendszeressége Kiskunmajsán: Napi rendszerességgel: ebéd szállítás, házi segítségnyújtás,bevásárlás, gyermek szállítás, 24

idősek klubjába beszállítás (egy körzetből) heti egy alkalommal: orvoshoz , szakrendelőbe szállítás(kivétel injekció esetén) gyógyszerfelíratás és -kiváltás, házi segítségnyújtásban nem részesülő rászorultak részére bevásárlásban segítségnyújtás, vizsgálatra szállítás, táp-, takarmányszállítás alkalmi jelleggel: szükség esetén veszik igénybe a szolgáltatást. A feladatok ellátásánál elsőbbséget élvezek a napi rendszerességgel ellátandó feladatok a heti és az alkalmi jellegű feladatok előtt. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megoszlása az alábbiak szerint alakul az egyes tanyakörzetekben: Marispuszta:

4 tanya

Konyhadűlő:

7 tanya

Bodoglár:

6 tanya

Ötfa:

9 tanya

Kőkút:

4 tanya

Ágasegyháza:

8 tanya

Kígyóspuszta:

11 tanya

Tajó:

11 tanya

Házi gondozásban összesen 6 fő részesül a kiskunmajsai tanyakörzetekben, akiknek az ellátásáról szakképzett ápolók gondoskodnak. A város 8 külterületi körzetét heti rendszerességgel látogatják a kiskunmajsai polgárőrök, alkalmanként a helyi rendőrökkel együtt, a közbiztonság fenntartása és bűnmegelőzés céljából.

Csólyospálos Az önkormányzat 1 fő tanyagondnokot alkalmaz, aki az önkormányzat tulajdonában lévő gépjárművel hordja az ebédet kül- és belterületen a rászorulóknak, bevásárol, orvoshoz szállítást megoldja. A tanyagondnoki szolgálatban részesülő tanyák száma 8. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik a település külterületein.

Jászszentlászló A külterületen élők ellátása tanyagondnoki ellátás keretében történik 1 fő foglalkozatásával. Jászszentlászlón a tanyagondnok 24 tanyát látogat rendszeresen. 25

A jászszentlászlói tanyagondnoki szolgálat feladatai a következők: Napi rendszerességgel: -

ebédszállítás 7 fő tanyai lakosnak, háziorvoshoz szállítás igény szerint, gyógyszerkiíratás, gyógyszerkiváltás, időpont kérése a különböző rendelőintézetekhez, a külterületen élő emberek Idősek Klubjába történő szállítása, napi problémákban segítségnyújtás (szolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel), kapcsolattartás az egyedül élőkkel.

Heti rendszerességgel: -

6 fő tanyai lakos részére bevásárlás pl.: élelmiszer, állatoknak takarmány, gázpalack csere, ivóvízszállítás a külterületeken, a tanyasi lakosok egyéni hivatalos ügyeinek intézésében segítségnyújtás, információtovábbítás a tanyasi lakosok részére, egyéb ügyek intézése, pl.: csekkek befizetése, helyi adó befizetése, levél feladása, falugazdásszal való kapcsolattartás, telefonfeltöltés, védőnő, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatás családgondozója külterületi lakosokhoz történő szállítása

Havi rendszerességgel: -

bevásárlás 22 fő tanyai lakosnak, tanyasi lakosok otthonában karbantartási munkák elvégzése pl.: kerítésjavítás, izzó csere, bojler rendbetétele, favágás.

Kömpöc A külterületen 9 tanyát 1 fő tanyagondnok rendszeresen látogat, ezen kívül ebédet is szállít részükre, az egyéb segítséget, pl. gyógyszerbeszerzés, bevásárlás is a tanyagondnok biztosítja. Kömpöcön polgárőrség működik, a külterületen is megjelennek a közbiztonság fenntartása érdekében, esetenként rendőrrel együtt. A külterületi lakosok közül 1 fő veszi igénybe a házi segítségnyújtást. Ideiglenesen foglalkoztatott (2012. február 6-tól 2012. december 31-ig) 4 fő közmunkás, akik a külterületi utak rendbetételével foglalkoznak, mely a külterületen élők körülményeit javítja. 2 fő közmunkás (2012. április 1-jétől november 30-ig) a külterületi csatornák rendbetételével foglalkozik. 2 fő közmunkás (2012. április 1-jétől. 2012. december 31-ig) részben a házi segítségnyújtás érdekében alkalmazott, de külterületről még nem

26

jelentkezett igény a szolgáltatásukra. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik Kömpöc tanyakörzeteiben.

Móricgát Móricgáton 1 fő falugondnok dolgozik 2010 áprilisa óta, 6 tanyát látogat rendszeresen. A Falugondnoki szolgáltatás a Jászszentlászlói Alapszolgáltatási Központ keretein belül működik. A falugondnok feladatai a következők Móricgáton: -

ebédkiszállítás 14 tanyasi lakosnak a Jászszentlászlói Élelmezési Konyháról, a házi gondozó a tanyán élő ellátotthoz szállítása, tanyán élő kisgyermekek Jászszentlászlóra óvodába és iskolába szállítása, közösségi és szociális információk szolgáltatásában való közreműködés, Móricgát külterületéről háziorvosi rendelésre szállítás, egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, szükség esetén szakorvoshoz szállítás, gyógyszerkiváltás, a tanyai lakosok hivatalos ügyeinek intézésében segítségnyújtás, lakossági igények továbbítása az intézmények vezetői felé /polgármester, körjegyző, stb./, önkormányzati információk közvetítése a lakosság felé, bevásárlás a tanyasi lakosoknak.

Szank A Polgármesteri Hivatal a településen szakfeladataként biztosítja a tanyagondnoki szolgáltatást, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást. Szankon 22 tanyában 38 főt látogat a 2 tanyagondnok, az alábbi tevékenységeket végzik: ételkihordás, bevásárlás, gázpalack csere, hóeltakarítás. START-munkaprogram keretén belül 4 fő került alkalmazásra házi segítségnyújtás elvégzésére 8 órában, igény szerint mennek a tanyákra és bármilyen munkában segítséget nyújtanak az időskorúaknak, vagy betegeknek (pl. veteményes kert gondozása, udvar rendbetétele, bevásárlás, stb.) A Szankon működő polgárőrség tagjai rendszeresen látogatják a külterületeket, Szank tanyás térségeiben jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik.

27

III.4.

A

tanyavilág

megjelenése

a

különböző

(kis)térség-,

illetve

településfejlesztési terv- és programdokumentumokban III.4.1. Helyi Gazdasági Programok A települési önkormányzatoknak minden ciklus elején meg kell tervezniük a helyi gazdaság fejlesztésére irányuló programjukat, az alábbiakban ezen dokumentumok tanyás térségeket érintő megállapításai és fejlesztési céljai kerülnek bemutatásra településenként.

Kiskunmajsa Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Gazdasági Programjában (2011-2014) több helyen szerepel a tanyák kérdése. A Gazdasági Program II. fejezetének 1. számú, a Fejlesztési elképzelések bemutató munkarészében megjelenik a Tanyák és tanyás térségek megőrzése, fejlesztése,

valamint

az

5.13

Közreműködés

a

helyi

energiaszolgáltatásban,

energiatakarékosság cím alatt került rögzítésre azon szándék, mely szerint az önkormányzat lépéseket tesz az ellátatlan tanyák energiaszolgáltatási infrastruktúrájának kiépítésére. A tanyagondnoki szolgálat biztosításáról az 5.17. Gondoskodás a szociális ellátásról című fejezet rendelkezik. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 3.3. pontja a külterületeket mutatja be, hangsúlyozva, hogy a tanyák üdülési-pihenési funkcióját, a tanyasi turizmust kellene erősíteni a településen, legfőképpen a termálfürdő környeztében. A jelentősebb dűlőutak burkolásának szükségességét is kiemeli a stratégia terv. A SWOT-analízisben a külterületek legfőbb erősségeként a tanyasi idegenforgalom erősségét és a földet művelők szaktudását emelik ki, gyengeségként az idősödő népességet, az elvándorlást, a különböző ágazatok hanyatlását, a külterületi úthálózat hiányát, rossz állapotát. AZ IVS-ben az alábbi tanyás körzetet is érintő lehetőségek rögzítettek: Az élőmunkát igénylő intenzív kertgazdálkodás (bio- és ökogazdálkodás) térnyerése, EU-s támogatási lehetőségek, pályázati támogatással kiépülő kistérségi kerékpárút hálózat vonzó turisztikai elem és erősíti a belterülettel való kapcsolatot. A terv veszélyként említi többek között, hogy a gazdálkodási ismeretek generációk közötti átörökítése megakadhat, tőkehiány miatt a különböző pályázatok által nyújtott lehetőségek kihasználatlanok maradnak. Az IVS fejlesztési irányként az alábbiakat határozza meg: „A termő- és természeti területek felhasználása nagyban befolyásolhatja a város jövőbeni

28

kilátásait. A Homokhátság, amelynek a kiskunmajsai táj is része, „kiemelten fontos érzékeny természeti terület”, ahol a gyepek, kaszálók megtartása, a gyenge minőségű szántók őshonos fajú erdősítése, a természetvédelmi megközelítésű mezőgazdálkodás elterjesztése és a vizes élőhelyek megőrzése az elvárás. Kedvet

és gyakorlatot kell teremteni

– akár

mintaprojektekkel is – a megcélzott tevékenységekhez: 

Gyenge minőségű szántó visszagyepesítése



Őshonos, vegyes állományú erdő telepítése



Ökológiai alapú tó-kialakítás és hasznosítás



Látvány-méhészet



Külterjes állattartás (őshonos állatok)

A tanyafejlesztés kitörési irányai az IVS szerint a következők lehetnek: 

A tanyagazdaság, mint fenntartható gazdálkodási forma tudásörökségének felderítése, átadása a fiatalabb nemzedéknek.



A hagyományos gazdálkodási ismeretekre épülő tanyasi termelést folytatók közös érdekeinek feltárása, tudatosítása, érvényesítésükre szerveződések (pl. TÉSZ) létrehozása.



Tanyasi idegenforgalom sokféle megjelenési formájának (arborétum, lovastanya, gazdálkodást bemutató tanya, edzőtáborozást, alkotótábort nyújtó tanya, kutyás turistákat fogadó tanya, stb.) egységes kínálattá szervezése a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetéhez rendelt szakmai tervező és tanácsadó csoport felállításával.



Térképes ismertetőanyag készítése a majsai táj szinte minden szegmensében megtalálható, zöld-idegenforgalmi attrakciót képező természeti és kulturális értékekről: ősgyepekről, régi településnyomokról, különleges terepformákról, növényekről, szép tanyákról, tanyasi iskolákról.



A „szabadság” élményét kínáló idegenforgalmi imázs megteremtése.



A „természettisztelet” jegyében született termékek imázsának megteremtése.



Városmarketing eszköztárának felhasználása a létrehozott értékek és kínálat piacra juttatásához.

29

Csólyospálos Az önkormányzat Gazdasági Programjában az alábbi célok kerültek meghatározásra a tanyavilággal kapcsolatban: (1) Törekedni kell a jelenlegi tanyagondnoki szolgálat megtartására, (2) A külterületen élők érdekében folyamatosan biztosítani kell a dűlőutak karbantartását. Jászszentlászló Polgármester

és

a

Képviselő-testület

gazdasági

programja

2010-2014

évekre

c.

dokumentumban a tanyák és a külterületre vonatkozóan az alábbiak kerültek meghatározásra: gazdák, mezőgazdasággal foglalkozók problémáinak meghallgatása, közvetítése megyei és országos szintre, valamint megfelelő pályázati tanácsadás biztosítása, erdők hasznosítása, vágóhíd létrehozása külterületen, dűlő utak rendbetétele és folyamatos karbantartása, a felújításukra eszközök beszerzése és a tanyasi turizmus fejlesztése.

Kömpöc Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2011-2014 című dokumentumból az alábbiak emelendők ki a tanyavilágot érintően: külterületi utak használhatóságának biztosítása, az egészséges ivóvíz biztosítása és a vízminőség javítása.

Móricgát Móricgát Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 2011-2015 évekre szóló Önkormányzati Gazdasági Programja az alábbiakat említi a tanyavilágot érintően: a dűlőutak rendszeres karbantartása által az önkormányzat folyamatos feladata, hogy a tanyán élő emberek mozgása, esetleges elérhetősége minden időben biztosított legyen. Fentiek szerinti célok eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő gépek, eszközök biztosítása.

Szank Szank Községi Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014 című dokumentum az alábbiakat emeli ki a tanyákkal és a külterületekkel kapcsolatban: A külterületen élők érdekében folyamatosan biztosítani kell az útkarbantartást, fejleszteni szükséges a település külterületi úthálózatát szilárd burkolatú mezőgazdasági úttal.

30

III.4.2. Helyi Építési Szabályzatok A Kiskunmajsai kistérség valamennyi települési önkormányzata helyi rendeletben állapította meg az építési szabályokat, melyeknek tanyás térségeket érintő elemei a Mezőgazdasági területek szabályait tartalmazó fejezetben szabályozottak. Az önkormányzati HÉSZ-ek többsége a külterületi lakó funkciójú épületeket tanyaként jelöli: A Kiskunmajsai kistérségben valamennyi település helyi építési szabályzata alapján lehetőség van a tanyás térségekben új lakóépületek építésére, a HÉSZ-ek többsége használja a tanya fogalmát. Móricgát Község Önkormányzatának HÉSZ-e a helyi Mezőgazdasági övezet építési szabályait az alábbiak szerint állapította meg: „Elhelyezhető a védelmi előírások figyelembevételével: aa) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények, különböző mezőgazdasági szolgáltatások (javító műhelyek, fafeldolgozók), termény- és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, élőállat-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás, élelmiszeripari feldolgozás, sütöde, savanyító üzem, pince, hűtőház, vágóhíd, élelmiszer raktárak. ab) mezőgazdasági építmények; állattartó épületek, növénytermesztés épületei. ac) az ellátással kapcsolatos építmények az alábbiak rendelteltetéssel: kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely, sport, falusi turizmus, ismeretterjesztés. ad) lakás, tanya.” Ezen szabályozás, fő elemeiben a kistérség többi helyi építési szabályzatában is szerepel, azzal, hogy a nagyobb népességű községekben és a városban a külterületek több mezőgazdasági terület felhasználási típusra is felosztották, így például Kiskunmajsán 5, Szankon 2 övezeti kategóriába sorolt a tanyás térség. A kiskunmajsai kistérség helyi építési szabályzatainak rendeletszáma és kelte: Kiskunmajsa

28/2004. (X. 15.)

Csólyospálos

13/2000. (IX.13.)

Móricgát

5/2004. (III.22.)

Kömpöc

18/2004. (X.4.)

Jászszentlászló

14/2004. (IV.5.)

Szank

14/2000. (V.31.)

31

IV. A TANYAVILÁG JÖVŐKÉPE IV.1. Rövidtávú jövőkép IV.1.1. Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése IV.1.1.1. Tanyai termékek város-vidék együttműködés keretében történő piacra juttatására Előzmény: A kiskunmajsai térséget 6 települési önkormányzat alkotja, Kiskunmajsa város, mint a térség központja, valamint Csólyospálos község, Jászszentlászló község, Kömpöc község, Móricgát község, Szank község. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Kistérségi szintű gazdasági mechanizmusok megtervezése és megvalósítása, melynek célja a településeken előállított helyi élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek közétkeztetésben történő felhasználásnak biztosítása. A fejlesztés főbb elemei az alábbiak: -

Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban: MT) készítése,

-

termelői csoportok szervezése,

-

a térségi áruszállítási rendszer kialakítása.

Projektgazdák: települési önkormányzatok, gazdálkodók, TÉSZ-ek. Konstrukciós javaslat: 2012. évben az MT készítése valósuljon meg 100%-os mértékű VM támogatásból, 2013. évben a TÉSZ-ek megalakulásának előkészítésére legyen mód pályázati forráshoz jutni 90%-os mértékű VM hozzájárulással, 2014. évben legyen lehetőség az áruszállítási rendszer elindításához szükséges gépjárművek beszerzésére 90%-os VM támogatással. Az MT készítés költségelőirányzata 5 millió Ft, a TÉSZ-ek megszervezésének költségigénye 4,5 millió Ft, a tervezett áruszállító járművek beszerzési irányára 60 millió Ft. Eredményindikátorok: 1 db MT készül, 3 termelői csoport szerveződik (zöldség–gyümölcs, húsállat tartó és tejtermelő ágazatokban), 3 db tehergépjármű (2 hűtőkocsi, 1 nyitott) kerül megvásárlásra.

32

IV.1.1.2. A tanyai termékek értékesítését biztosító önkormányzati fenntartású helyi piacok létesítésére, fejlesztésére Előzmény: A kiskunmajsai térségben Kiskunmajsán, Jászszentlászlón, Szankon üzemel önkormányzati fenntartású kistermelői piac. A működő piacok mindegyike három éven belül felújításra került. Csólyospálos, Kömpöc, Móricgát településeken nem üzemel gazdapiac. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Új termelői piacok létesítése a térségben (Csólyospálos, Kömpöc, Móricgát településeken). A fejlesztés főbb elemi az alábbiak: -

építési beruházások előkészítése (tervezés),

-

építési beruházások megvalósítása (kivitelezés).

Projektgazdák: Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: 2012. évben az új termelői piacok megtervezésének költségeire legyen mód forrásszerzésre 100%-os VM támogatásból. 2013. évben tervezett az első új kistermelői piac létestése, melyet 2014. évben követ a fennmaradó két új piactér kialakítása. Az építési beruházások

VM

támogatási

aránya

90%-os

mértékben

javasolt.

A

műszaki

tervdokumentációk elkészítésének költségigénye 4,5 millió Ft, az építési beruházások előirányzata 150 millió Ft. Eredményindikátorok: 3 db műszaki terv készül el, 3 új önkormányzati piac létesül.

IV.1.1.3. A tanyai termékek védjegy- és minőségtanúsítási rendszerének bevezetésére, fejlesztésére Előzmény: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 2012. I. félévében alakítja ki a Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy rendszerét, megindítva a védjegyoltalmi eljárást, a 2011. évi TP-12011 VM források felhasználásával. A helyi védjegy a térség teljes közigazgatási területére érvényes oltalommal bír. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A védjegyrendszer fenntarthatósága érdekben szükséges annak piaci bevezetése, a megismertetést célzó marketing kampány megtervezésével és lebonyolításával. A fejlesztés főbb elemei: -

marketingterv készítése,

-

marketingprogram végrehajtása.

Projektgazdák: Kiskunmajsa Város Önkormányzata Konstrukciós javaslat: 2012. évben kerüljön elkészítésre a Kiskunmajsai Helyi Termék Védjegy marketing terve 100%-os mértékű VM támogatásból. 2013. évben kerüljön 33

lebonyolításra a marketingprogram 90%-os mértékű VM támogatás felhasználásával. A marketingterv készítésének díja 3 millió Ft, a marketing program végrehajtásának költségelőirányzata 10 millió Ft. Eredményindikátorok: 1 db marketingterv készül, 20 ezer lakos közvetlen, 500 ezer lakos közvetett elérése valósul meg.

IV.1.1.4. A tanyai termékek feldolgozását biztosító, önkormányzati tulajdonú helyi, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére Előzmény: A kiskunmajsai térségben jelenleg egy vágópont sem üzemel. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A térségben 2 db vágópont létesítése. A fejlesztés főbb elemei az alábbiak: -

építési beruházások előkészítése (tervezés),

-

építési beruházások megvalósítása (kivitelezés).

Projektgazdák: Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: 2012. évben a vágópontok megtervezésének költségeire legyen mód forrásszerzésre 100%-os VM támogatásból. 2013. évben tervezett egy új vágópont létesítése, melyet 2014. évben követ a másik vágópont kialakítása. Az építési beruházások VM támogatási aránya 90%-os mértékben javasolt. A műszaki tervdokumentációk elkészítésének költségigénye 3 millió Ft, az építési beruházások előirányzata 100 millió Ft. Eredményindikátorok: 2 db műszaki terv készül el, 2 új vágópont létesül.

IV.1.1.5. A tanyagazdák számára nyújtott, a piacra jutást, a termelést és helyi feldolgozást, a közvetlen értékesítést segítő szolgáltatások biztosítására Előzmény: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 2012. I. félévében sikeres gazdaképzést bonyolított le, mely program kedvezményezettjei a térség kistermelői voltak. A gazdaképzés a 2011. évi TP-1-2011 VM források felhasználásával valósult meg. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Kistermelők részére gazdaképzések szervezése a termelés és helyi feldolgozás tárgyában. Projektgazdák: Települési önkormányzatok, helyi érdekképviseleti szervek.

34

Konstrukciós javaslat: Minden évben 1-1 tematikus gazdaképzés kerüljön megszervezésre és lebonyolításra térségi szinten, 100%-os mértékű VM támogatás felhasználásával 2013-2014. években. A képzések költségigénye 6 millió Ft. Eredményindikátorok: 3 db 60 órás felnőttképzési program valósul meg 200 térségi gazda számára.

IV.1.1.6. A tanyai termékek értékesítése a térségi kiskereskedelmi boltokban Előzmény: A kiskunmajsai térség valamennyi településén működnek egyéni vagy társas tulajdonban lévő kiskereskedelmi élelmiszerboltok, ahol jelenleg nem találhatóak meg a térség tanyai termékei kínálatként. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Térségi szintű együttműködési rendszer megtervezése és megvalósítása a tanyai termékek kiskereskedelembe történő megjelenése céljából. A fejlesztés főbb elemei az alábbiak: -

Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban: MT) készítése,

-

bolthálózat kialakítása,

-

informatikai rendszer kialakítása.

Projektgazdák: Települési önkormányzatok, egyéni- és társas vállalkozások. Konstrukciós javaslat: 2012. évben az MT elkészítése valósuljon meg, 100%-os mértékű VM támogatásból.

2013.

évben

kerüljenek

kialakításra

a

térségi

kiskereskedelmi

élelmiszerüzletekben a tanyai termékek polcai, az árurendelés és feltöltés informatikai rendszerének egyidejű kialakításával, 90%-os VM támogatással. Az MT készítés költségelőirányzata 3 millió Ft, a térségi bolthálózat eszközbeszerzési költségelőirányzata 6 millió Ft, az informatikai rendszer kialakításának forrásigénye 12 millió Ft. Eredmény indikátorok: 1 db MT készül, 12 db kiskereskedelmi élelmiszerbolt kapcsolódik a programhoz, 100 tanyai termék, mint új kínálati elem jelenik meg a helyi élelmiszer boltokban.

35

IV 1.2. A tanyás térségek külterületi földútjainak korszerűsítése IV.1.2.1. Földutak karbantartása, eszköz- és gépbeszerzés Előzmény: A külterületi önkormányzati fenntartású utak hossza a kistérségben összesen 751,33 fkm. A települési önkormányzatok többsége csak részben rendelkezik az útkarbantartási munkálatokhoz szükséges gépekkel és eszközökkel. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Az önkormányzati külterületi földutak karbantartására szolgáló gépek és eszközök beszerzése. Projektgazdák: Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: 2012-2013 években új és használt munkagépek és eszközök megvásárlása legyen VM által támogatott, 90%-os mértékben. Az eszköz- és gépbeszerzések költségigénye évente 50 millió Ft, 3 évben összesen 150 millió Ft. Eredményindikátorok: 10 munkagép és 200 db eszköz kerül beszerzésre és üzembe helyezésre.

IV.1.2.2. Földutak megerősítése, építési beruházások Előzmény: A külterületi önkormányzati fenntartású utak hossza a kistérségben összesen 751,33 fkm. A tanyás térségi úthálózatok gyűjtőút funkciójú útjai (fődűlői) a nagyobb forgalmi terhelés miatt folyamatos karbantartást igényelnek. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Az önkormányzat külterületi földútjai közül a gyűjtőút funkcióval bírók esetében a földutak felületének megerősítése szükséges, kőzúzalékkal történő fedés, illetve vegyi alapú teherbírás javítás műszaki tartalommal. Projektgazdák: Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: 2012-2013. években kerüljenek megerősítésre a térségi főbb földutak (a gyűjtőút funkciójúak), minimum 1 km hosszúságban beruházási helyszínenként, 90%-os VM támogatással. A földút megerősítések éves költségelőirányzata 2 millió Ft településenként, a 3 év alatt összesen 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 km gyűjtőút funkciójú földút kerül megerősítésre a térségben.

36

IV.1.3. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése IV.1.3.1. A tanyagondnoki szolgálatok eszközfejlesztése Előzmény: A kiskunmajsai térség valamennyi településén működik tanyagondnoki szolgálat, illetve falugondnoki feladatellátás. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A szolgálatok működéséhez szükséges új eszközök beszerzése, a meglévő eszközök cseréje és új tevékenységek végzéséhez szükséges eszközök beszerzése szükséges. Projektgazdák: Települési önkormányzatok, egyházak, feladatellátó társadalmi szervezetek, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: Az eszközvásárlások éves költségigénye 1 millió Ft településenként, 90%-os mértékű VM támogatási igénnyel. Az eszközbeszerzések forrásigénye 2012-2014. években 18 millió Ft. Eredményindikátorok: 40 db eszköz kerül megvásárlásra.

IV.1.3.2. A tanyagondnoki szolgálatok humánerőforrás fejlesztése Előzmény: A kiskunmajsai térség valamennyi településén működik tanyagondnoki szolgálat, illetve falugondnoki feladatellátás. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A szolgálatok humánerőforrásának megtartása és bővítése céljából településenként 1-1 fő bér-és járulékterheinek támogatása. Projektgazdák: Települési önkormányzatok, egyházak, feladatellátó társadalmi szervezetek, önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: A feladatellátást célzó támogatás, mely kizárólag bér- és járulékköltségekre fordítható éves szinten 1 millió Ft/település értékben, 100%-os mértékű VM támogatási intenzitással. A céltámogatás forrásigénye 2012-2014. években 18 millió Ft. Eredményindikátorok: 6 tanyagondnoki szolgálat működése biztosított.

37

IV.1.4. A tanyás térség szellemi és kulturális örökségének védelme IV.1.4.1. Épített örökség védelme Előzmény: A kiskunmajsai tanyás térségben több mint 50 útmenti, útszéli kereszt található, melyek a római-katolikus keresztény egyház szabadtéri kegyhelyei. A dűlőutak mentén található kőkeresztek a kegyelet és vallásos funkció mellett általában tájékozódási pontokként is szolgálnak, a főbb gyűjtő utak kereszteződésében az egyes tanyakörzetek határain állnak. Az útszéli keresztek többsége felújításra, illetve restaurálásra szorul, közvetlen környezetük rendbetétele szükséges. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A útszéli keresztek felújítása közvetlen környezetük rendbetétele. Az egyháztörténeti emlékek állagmegóvó helyreállítása, mint hatósági engedélyhez nem kötött építési beruházás értelmezett. Projektgazdák:

Települési

önkormányzatok,

egyházak,

társadalmi

szervezetek,

önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: A 2012-2014. években településenként 1-1 db út menti kereszt kerül felújításra, maximum 2 millió Ft helyszínenkénti költségigénnyel, 90%-os mértékű VM támogatás felhasználásával. Az egyházi emlékek védelmének tervezett költségigénye maximum 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 útmenti kereszt kerül felújításra a tanyás térségben.

IV.1.4.2. Szellemi örökség védelme Előzmény: A kiskunmajsai tanyás térség több száz évnyi fennállása alatt ápolta és megőrizte hagyományait. Az agráriumhoz és a tanyai életmódhoz tartozó értékek bemutatását több települési önkormányzat is felvállalta, helytörténeti gyűjtemények, tájházak és tematikus állandó tárlatok létrehozásával. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Állandó és időszaki kiállítások megvalósítása a helytörténeti gyűjtemények kiállítási anyagainak bővítésével, a kiállító helyek tárgyi eszközeinek egyidejű fejlesztésével. Projektgazdák:

Települési

önkormányzatok,

egyházak,

társadalmi

szervezetek,

önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, költségvetési szervek. Konstrukciós javaslat: A 2012-2014. években térségi szinten 3 tanyás értékeket bemutató kiállítás támogatása, minimum 1 millió Ft, maximum 5 millió Ft költségigénnyel 38

kiállítóhelyenként, 90%-os mértékű VM támogatás felhasználásával. A kiállításokra fordított fejlesztési forrás a 3 év alatt összesen maximum 15 millió Ft. Eredményindikátorok: 3 tanyakiállítás szerveződik meg a térségben.

IV.1.5. Tanyagazdaságok fejlesztése IV.1.5.1. Tanyai lakóépület felújítása Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.386 db lakott tanya található, többségük 1945 előtt épült. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A tanyai lakóépületek állagmegóvó, alapterület növelő, valamint komfortfokozat növelő építési beruházásainak megvalósítása. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó. Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett lakóépület felújítások száma településenként évente 1 db. Az épület felújításokra és bővítésekre fordított előirányzat mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai lakóépület kerül felújításra a térségben.

IV.1.5.2. Tanyai lakóépületek revitalizációja Előzmény: A kiskunmajsai térségben 664 db lakatlan, gazdasági funkció nélküli minősítésű tanya lakóépület található. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A jelenleg meglévő, lakatlan tanyai lakóépületek állagmegóvó, alapterület növelő, valamint komfortfokozat növelő építési beruházásainak megvalósítása, a tanya lakóépület funkciójának helyreállításával. Projektgazdák: Azon természetes személyek, akiknek állandó lakhelye jelenleg települési belterület. Konstrukciós javaslat: Kizárólag a jelenleg életvitelszerűen nem tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, melynek tárgya az építési beruházás támogatása mellett a tanyán élő népesség bővítése. A konstrukcióban fejlesztő természetes személyek legkésőbb a beruházás befejezésekor kötelesek állandó lakhelyüket a projekthelyszínre megváltoztatni, és minimum 3 évig a felújított tanyán életvitelszerűen tartózkodni. A fejlesztést vállaló természetes 39

személyeknek, amennyiben jelenleg nem rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozói vagy családi gazdálkodói jogosultsággal, ezen jogosultságot legkésőbb a beruházás befejezéséig meg kell szerezniük. A fejlesztés VM támogatási intenzitása 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett lakóépület felújítások száma településenként évente 1 db. Az épület felújításokra és bővítésekre fordított előirányzat mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai lakóépület válik újra lakottá a térségben.

IV.1.5.3. Gazdálkodási célú épületek felújítására, építése Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.856 db tanyán folyik jelenleg minimum saját ellátást biztosító gazdálkodás. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A gazdálkodási célú épületek állagmegóvó, alapterület növelő, valamint infrastruktúra fejlesztési tárgyú építési beruházásainak megvalósítása, új gazdálkodási célú épületek építése. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó. Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett gazdálkodási célú épület felújítások száma településenként évente 1 db. Az épület felújításokra és bővítésekre fordított előirányzott mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 gazdálkodási célú épület kerül felújításra a térségben.

IV.1.5.4. Gazdálkodási célú épületek revitalizációja Előzmény: A kiskunmajsai térségben 664 db lakatlan, gazdasági funkció nélküli minősítésű tanya található Fejlesztési cél rövid bemutatása: A jelenleg meglévő, lakatlan tanyai épületek állagmegóvó, alapterület növelő, valamint infrastruktúra-fejlesztő építési beruházásainak megvalósítása, a tanyai gazdálkodásra alkalmas funkciók helyreállításával. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek. Konstrukciós javaslat: Kizárólag a jelenleg mezőgazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek számára nyitott, azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági tevékenység folytatását vállalják a gazdálkodás körülményeinek megteremtésével. A konstrukcióban

40

fejlesztő természetes személyek legkésőbb a beruházás befejezésekor kötelesek állandó lakhelyüket a projekthelyszínre megváltoztatni, és minimum 3 évig a felújított tanyán életvitelszerűen tartózkodni, továbbá minimum őstermelői igazolványt vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozói engedélyt vagy családi gazdálkodói jogosultságot szerezni a beruházás befejezéséig. A fejlesztés VM támogatási intenzitása 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett lakóépület felújítások száma településenként évente 1 db. Az épület felújításokra és bővítésekre fordított előirányzott mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 új mezőgazdasági termelő kezdi meg tevékenységét 18 tanya válik alkalmassá gazdálkodásra.

IV.1.5.5. Gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.856 db tanyán folyik jelenleg minimum saját ellátást biztosító gazdálkodás. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A gazdálkodási célú gépek, kisgépek, eszközök beszerzése, a jelenlegi mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésével és/vagy új mezőgazdasági tevékenységek elindításával. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó. Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó eszköz- és gépbeszerzések előirányzatának mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai gazdaság tevékenysége kerül fejlesztésre a térségben.

IV.1.5.6. Induló gazdák gép-, kisgép-, eszközfejlesztése, beszerzése Előzmény: A kiskunmajsai térségben 664 db lakatlan, gazdasági funkció nélküli minősítésű tanya található. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A gazdálkodási célú gépek, kisgépek, eszközök beszerzése induló gazdák részére. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek. Konstrukciós javaslat: Kizárólag induló gazdák részére biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A konstrukcióban fejlesztő

41

természetes személyek legkésőbb a beruházás befejezésekor kötelesek állandó lakhelyüket a projekthelyszínre megváltoztatni, és minimum 3 évig a felújított tanyán életvitelszerűen tartózkodni, továbbá minimum őstermelői igazolványt vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozói engedélyt vagy családi gazdálkodói jogosultságot szerezni a beruházás befejezéséig. A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó eszköz és gépbeszerzések előirányzatának mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 induló tanyai gazdaság tevékenysége kerül fejlesztésre a térségben.

IV.1.5.7. Karám, kerítés létesítése, felújítása Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.856 db tanyán folyik jelenleg minimum saját ellátást biztosító gazdálkodás, melyből 783 tanyán foglalkoznak állattartással. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A tanyai gazdaságok kerítéseinek felújítása és új kerítések létesítése, továbbá meglévő karámok felújítása és újak létesítése. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó. Konstrukciós javaslat: A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó kerítés és karámfelújítás előirányzatának mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai gazdaság kerül fejlesztésre a térségben.

IV. 1.5.8. Vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.856 db tanyán folyik jelenleg minimum saját ellátást biztosító gazdálkodás. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése a jelenlegi

mezőgazdasági

tevékenységek

fejlesztésével

és/vagy

új

mezőgazdasági

tevékenységek elindításával. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó.

42

Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlásának előirányzata 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai gazdaság tevékenysége kerül fejlesztésre a térségben.

IV.1.5.9. Induló gazdák vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése Előzmény: A kiskunmajsai térségben 664 db lakatlan, gazdasági funkció nélküli minősítésű tanya található. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése induló gazdák részére. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek. Konstrukciós javaslat: Kizárólag induló gazdák részére biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A konstrukcióban fejlesztő természetes személyek legkésőbb a beruházás befejezésekor kötelesek állandó lakhelyüket a projekthelyszínre megváltoztatni, és minimum 3 évig a felújított tanyán életvitelszerűen tartózkodni, továbbá minimum őstermelői igazolványt vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozói engedélyt vagy családi gazdálkodói jogosultságot szerezni a beruházás befejezéséig. A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlásának, beszerzésének előirányzata 36 millió Ft. Eredmény indikátorok: 18 induló tanyai gazdaság tevékenysége kerül fejlesztésre a térségben.

IV.1.5.10. Állatállomány kialakítása, bővítése Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.856 db tanyán folyik jelenleg minimum saját ellátást biztosító gazdálkodás, melyből 783 tanyán foglalkoznak állattartással. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Állatállomány kialakítása, bővítése a jelenlegi mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésével és/vagy új mezőgazdasági tevékenységek elindításával. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó.

43

Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó állatállomány kialakításának, bővítésének előirányzata 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai gazdaság tevékenysége kerül fejlesztésre a térségben.

IV.1.5.11. Induló gazdák állatállományának kialakítása, bővítése Előzmény: A kiskunmajsai térségben 664 db lakatlan, gazdasági funkció nélküli minősítésű tanya található. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Állatállomány kialakítása, bővítése induló gazdák részére. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek. Konstrukciós javaslat: Kizárólag induló gazdák részére biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A konstrukcióban fejlesztő természetes személyek legkésőbb a beruházás befejezésekor kötelesek állandó lakhelyüket a projekthelyszínre megváltoztatni, és minimum 3 évig a felújított tanyán életvitelszerűen tartózkodni, továbbá minimum őstermelői igazolványt vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozói engedélyt vagy családi gazdálkodói jogosultságot szerezni a beruházás befejezéséig. A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó állatállomány kialakításának bővítésének előirányzata 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 induló tanyai gazdaság tevékenysége kerül fejlesztésre a térségben.

IV.1.5.12. Tanyagazdaság megújuló energiával történő energetikai megújítása Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.386 db lakott tanya található, többségük 1945 előtt épült. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A tanyagazdaságok villamos energia szükségeltének biztosítás megújuló energiatermelő berendezések beszerzésével, rendszerek telepítésével. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó. Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években

44

tervezett energetikai fejlesztések száma településenként évente 1 db. A fejlesztésekre fordított előirányzat mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai gazdaság rendelkezik megújuló energiatermelő rendszerrel a térségben.

IV.1.5.13. Tanyagazdaság közüzemi elektromos hálózathoz történő csatlakozatása Előzmény: A kiskunmajsai térségben 526 tanyán egyáltalán nincs villany. Fejlesztési cél rövid bemutatása: A tanyagazdaságok villamos energia szükségeltének biztosítása

a

közüzemi

elektromos

hálózathoz

történő

csatlakozás

kiépítésével.

Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó. Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett energetikai fejlesztések száma településenként évente 1 db. A fejlesztésekre fordított előirányzat mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai gazdaság csatlakozik a közüzemi villamos energiaellátó rendszerhez.

IV.1.5.14. Induló gazdák tanyavillamosítása Előzmény: A kiskunmajsai térségben 526 tanyán egyáltalán nincs villany. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Az induló tanyagazdaságok villamos energia szükségeltének biztosítása

a

közüzemi

elektromos

hálózathoz

történő

csatlakozás

kiépítésével.

Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet nem folytató természetes személyek. Konstrukciós javaslat: Kizárólag induló gazdák részére biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A konstrukcióban fejlesztő természetes személyek legkésőbb a beruházás befejezésekor kötelesek állandó lakhelyüket a projekthelyszínre megváltoztatni, és minimum 3 évig a felújított tanyán életvitelszerűen tartózkodni, továbbá minimum őstermelői igazolványt vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozói engedélyt vagy családi gazdálkodói jogosultságot szerezni a beruházás befejezéséig.

45

A 2012-2014. években tervezett fejlesztések száma településenként évente 1 db. A fejlesztés tervezett előirányzata 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 induló tanyai gazdaság csatlakozik a közüzemi villamos energiaellátó rendszerhez.

IV.1.5.15. Egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása Előzmény: A kiskunmajsai térségben 2.633 db tanyán tapasztalható vízminőségi probléma. A településeken jelenleg meglévő közüzemi vízellátó rendszerekhez történő csatlakozás a tanyakörzetek

többségében

csak

rendkívül

magas

költségigénnyel

biztosítható.

A

tanyagazdaságok többségében a vízminőségi gondok mellett az igénybe vehető kapacitások sem elégségesek. A tanyai gazdálkodások önállóan nem tudják megoldani vízellátási és vízminőségi gondjaikat. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Tanyacsoportokból álló, egyedi vízellátó rendszerek kiépítése. A fejlesztés az alábbi főbb elemekből áll: -

műszaki tervek elkészítése, tanyacsoportok lehatárolása,

-

vízellátó rendszerek kiépítése.

Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelők, egyéni vállalkozók vagy családi gazdálkodók csoportjai; projektmegvalósításra szervezett vízi közműtársulások; települési önkormányzatok. Konstrukciós javaslat: Tanyagazdaságok önszerveződései részére biztosított konstrukció, a VM támogatási intenzitás 75%. 2012. évben a projektmegvalósításra szervezett vízi közműtársulások (sűrűn lakott tanyás körzetek egyes részei, tanyacsoportok, tanyabokrok) vehetik igénybe a szükséges műszaki tervek elkészítéséhez szükséges költségek biztosításához a VM forrásokat. 2013. évben további társulások pályázhatnak és 2014. évben megkezdődhetnek a már engedéllyel rendelkező egyedi vízellátó rendszerek építési beruházásai. A tervezésre társulásonként maximum 5 millió Ft fordítható. A beruházások költségelőirányzata

a

fejlesztésbe

bevont

tanyaszám

vonzata,

maximum

tanyai

gazdaságonként 2 millió Ft. A fejlesztésekre fordított előirányzat mértéke 50 millió Ft. Eredményindikátorok: 3 egyedi vízellátó rendszer kerül kialakításra a térségben.

46

IV.1.5.16. Természet közeli, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezés Előzmény: A kiskunmajsai térségben 1.856 db tanyán folyik jelenleg minimum saját ellátást biztosító gazdálkodás. Fejlesztési cél rövid bemutatása: Egyedi szennyvíz-kezelési rendszerek kialakítása. Projektgazdák: Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó. Konstrukciós javaslat: Kizárólag az életvitelszerűen tanyán élők számára biztosított fejlesztési cél, a VM támogatási intenzitás 75%, mértéke maximum 2 millió Ft. A 2012-2014. években tervezett egyedi szennyvíz-kezelési rendszerek kialakítása településenként évente 1 db. Az infrastruktúra-fejlesztésekre fordított előirányzott mértéke 36 millió Ft. Eredményindikátorok: 18 tanyai gazdaság fejlesztése valósul meg a térségben.

47

IV.2. Hosszú távú elképzelések IV.2.1. Térségi vízutánpótló és vízellátó rendszerek fejlesztése, kialakítása A kiskunmajsai térség, mint a Homokhátság egyik területi egysége, állandósult vízhiánnyal (aszály) és időközi belvízgondokkal sújtott terület. A térség tanyavilágának jövőjét az átfogó vízrendezés megtervezése és megvalósítása nagymértékben befolyásolja. A jelenlegi mezőgazdasági vízelvezető rendszerek állapota leromlott, a rendszerelvű működés és működtetés nem megoldott. Hosszútávú célként egy komplex vízgazdálkodási terv elkészítése szükséges, melyben megtervezésre kerül, hogy hogyan és milyen módon biztosítható a mezőgazdasági földterületek vízutánpótlása az aszályos időszakokban, melyre kézenfekvő megoldás lehet a Duna, Tisza folyókat összekötő csatorna megépítése, és ezen létesítmény térséget érintő alrendszereinek kialakítása. A folyóvizek hasznosítása mellett szükséges az időszaki csapadékvizek elvezetése, összegyűjtése és tárolása az aszályos időszakokra, melynek műszaki megoldását a mezőgazdasági hasznosítású záportó rendszerek megtervezése és

kialakítása

jelentheti,

összekapcsolva

a

tanyás

térségek

felszíni

vízelvezető

csatornahálózatával. A javasolt szakági fejlesztési program megtervezése és megvalósítása csak kormányzati szerepvállalással valósítható meg, a térség meglévő erőforrásain és forrásallokációs képességén messze túlmutat.

IV.2.2. Tanyai gazdaságok földprogramja A kiskunmajsai tanyás térség hosszú távú fenntartását biztosíthatja a tanyai gazdaságokra, családi gazdaságokra optimalizált birtokrendszer kialakítása. A térségben átlagosan 50-150 hektár mezőgazdasági földterület használat biztosít egy átlagos 4 fős családnak megélhetést, vegyes (állattartás, szántóföldi növénytermesztés, kertészet) mezőgazdasági tevékenység gyakorlása esetén. A térség földterületeire mind a tulajdonosi kört illetően, mind a földhasználói joggyakorlást illetően felgyorsult birtokkoncentrációs folyamat jellemző, melynek lassítása és megállítása szükséges és indokolt. A térség mezőgazdálkodási gyakorlata és meglévő szakismerete, továbbá a tájfajta kultúrák és termelési módok lehetővé teszik a jövőben a családi gazdaságok fenntartható rendszerének kialakítását. A javasolt birtokrendezési tárgyú, a helyi viszonyok között optimális méretű földhasználati rendszerek kialakítása hosszútávon mérsékli a tanyás térség népességfogyását, és a generációkon át örökített gazdahagyományok útján a térség megfiatalodásához és megújulásához vezet. A 48

javasolt szakmai program megtervezése és megvalósítása csak kormányzati szerepvállalással valósítható meg, lényegében jogalkotói és hatósági feladatokat jelent, a térség meglévő erőforrásain, valamint a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörén messze túlmutat.

IV.2.3. Térségi energiatermelés rendszerének kialakítása A kiskunmajsai térség tanyakörzeteinek fenntartása és fenntarthatósága nagymértékben attól függ, hogy az elkövetkezendő években és évtizedekben honnan és milyen áron tudja biztosítani a helyi gazdaság a termeléshez szükséges energiaszükségleteit. E tárgykörben fontos feladat a lokális energiatermelő gazdaságok modelljének kidolgozása, működésük módszertanának meghatározása és üzemszerű működésük biztosítása a legfrissebb K+F eredmények alapján adaptálható innovatív technológiák felhasználásával. A kiskunmajsai térség területe Magyarország egyik legtöbb éves napsütéses órával rendelkező térsége. A térségben kedvezőek az ipari hasznosításra alkalmas szélviszonyok. A 471 hektárnyi, 33 tanyakörzetből álló Kiskunmajsai kistérség mezőgazdasági földterületei alkalmasak bioenergia előállítását szolgáló energianövények termesztésére is. A térség fenntarthatóságát és jó értelemben vett energiafüggetlenségét komplex megújuló energiatermelő rendszerek megtervezése és megvalósítása szolgálhatja, a hozzájuk kapcsolódó termeltető rendszerek, hálózatok egyidejű megszervezésével és működtetésével. A javasolt energiagazdálkodási tárgyú fejlesztési program megtervezése és megvalósítása csak kormányzati szerepvállalással valósítható meg, a térség meglévő erőforrásai és forrásallokációs képessége csak kisléptékű, átfogó hosszú távú megoldást nem nyújtó projektmegvalósításra adnak lehetőséget.

49

V. FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK Csólyospálos Gazdasági Program 2011-2014. 2011. Csólyospálos község helyi lakcím nyilvántartás 2012. március 1-jei adatai Csólyospálos Község Képviselő-testületének 13/2000. (IX.13.) k.t sz. rendelete a helyi építési szabályokról Jászszentászló község helyi lakcím nyilvántartás 2012. március 1-jei adatai Jászszentlászló Község Képviselő-testületének 14/2004. (IV.5.) rendelete a helyi építési szabályokról Jászszentlászló Polgármestere és a Képviselő-testület gazdasági programja 2010-2014. évre. 2010. Kiskunmajsa város helyi lakcím nyilvántartás 2012. március 1-jei adatai Kiskunmajsa Város Képviselő-testületének 28/2004. (X. 15.) Ktr. számú rendelete Kiskunmajsa Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Gazdasági Programja (2011-2014). 2011. Kiskunmajsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. 2008. Kiskunmajsa 1983. évi földkönyve Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás. 2000. Kiskunmajsai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai és Operatív Programja Kiskunok Vidékéért Egyesület Helyi LEADER Akciócsoport. 2011. Felülvizsgált Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Kömpöc község helyi lakcím nyilvántartás 2012. március 1-jei adatai Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Programja (2011-2014). 2011. Kömpöc Község Képviselő-testületének 18/2004.(X.4.) K.T. számú rendelete a helyi építési szabályokról Móricgát község helyi lakcím nyilvántartás 2012. március 1-jei adatai Móricgát község Képviselő-testületének a 2011-2015-ös évekre szóló önkormányzati gazdasági programja. 2011.

50

Móricgát község Képviselő-testületének 5/2004. (III.22.) rendelete a helyi építési szabályokról Sági Lajos. „TANYA, mint környezeterkölcsi fogalom” www.hiteskultura.hu Szakál Aurél. 2009. Halasi Múzeum 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára Szank község helyi lakcím nyilvántartás 2012. március 1-jei adatai Szank Községi Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014. 2011. Szank Községi Önkormányzat 14/2000. (V.31.) ÖR. számú önkormányzati rendelete a helyi építési szabályokról

51

VI. A TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM KIMUNKÁLÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK Kiskunmajsa Gyóni László tanyagondnok, Orgona Református Egyesített Szociális Intézmény Gyuris László tanyagondnok, Orgona Református Egyesített Szociális Intézmény Kiss Ernő Levente tanyagondnok, Orgona Református Egyesített Szociális Intézmény Rácz Antal tanyagondnok, Orgona Református Egyesített Szociális Intézmény Szikora Tibor tanyagondnok, Orgona Református Egyesített Szociális Intézmény

Csólyospálos Soós Istvánné, Csólyospálos Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Jászszentlászló Tápai Rita, Polgármesteri Hivatal Jászszentlászló

Kömpöc Csókási Sándorné, Polgármesteri Hivatal Kömpöc

Móricgát Tápai Rita, Polgármesteri Hivatal Jászszentlászló

Szank Provics István, Polgármesteri Hivatal Szank

Projekt Iroda (Kiskunmajsai Kistérségi Közszolgáltató Nonprofit Kft.) Szakmai irányítás: Németh Péter irodavezető

Projektmenedzser: Zsán-Klucsó Klaudia

Adatfeldolgozás: Horpáczi Zsuzsanna

Tördelés, szerkesztés: Rávai Kitti 52