Arany János Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Arany János Általános Iskola Bükkábrány

OM:201337

Szervezeti és Működési Szabályzata

A nevelőtestület elfogadta 2013.március 25-én.

Jóváhagyva a 1/2013. sz. igazgatói határozattal.

Érvényes: 2013. 04. 01-jétől

1

Tartalom 1.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 4 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .............................................. 4 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése....................... 4 2.AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI ...................................................... 4 3. A MŰKÖDÉS RENDJE ........................................................................................................ 6 Az intézmény belső szervezeti felépítése ............................................................................... 6 Az intézmény külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .............................................. 6 Az intézmény vezetője ........................................................................................................... 7 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ............................. 8 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ....................................................... 8 A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége. ......................................................... 8 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ................................................................... 9 A tantestület döntési jogköre: ............................................................................................... 10 A nevelőtestület véleményezési jogköre: ............................................................................. 11 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ........................................................................ 11 A tanulói közösség ............................................................................................................... 12 A diákönkormányzat ............................................................................................................ 13 A szülői közösség ................................................................................................................. 14 Az intézményi tanács ........................................................................................................... 15 A szülők szóbeli tájékoztatása .............................................................................................. 15 A szülők írásbeli tájékoztatása ............................................................................................. 16 A diákok tájékoztatása ......................................................................................................... 16 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ............................................................................ 17 Az intézmény munkarendje .................................................................................................. 18 4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA RENDJE ........................................................................ 18 Tanórai foglalkozások .......................................................................................................... 19 Az óraközi szünetek ............................................................................................................. 19 Tanórán kívüli szervezett foglalkozások .............................................................................. 20 A tanulói hiányzás igazolása ................................................................................................ 21 A könyvtár ............................................................................................................................ 23 Felzárkóztató foglalkozások ................................................................................................. 23 Tanulmányi kirándulások ..................................................................................................... 24 Egyéb programok, rendezvények szervezése ....................................................................... 24 A tanulói jogviszonnyal összefüggő szabályok ................................................................... 25 A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ...................................................................... 25 Az intézmény védő, óvó előírások ....................................................................................... 26

2

A helyiségek és berendezésük használati rendje .................................................................. 26 Jogviszonnyal nem rendelkezők belépésének és benntartózkodásának rendje .................... 26 Karbantartás és kártérítés ..................................................................................................... 27 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok............................................. 28 A rendkívüli események ....................................................................................................... 29 Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályozott kérdései ......................... 30 A fegyelmi eljárás részletes szabályai .................................................................................. 31 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás ................................................... 34 Jelképek ................................................................................................................................ 36 Az iskola díjai....................................................................................................................... 36 ZÁRADÉK ............................................................................................................................... 37 1.sz. melléklet Adatkezelési szabályzat ................................................................................... 38 2. sz. melléklet Munkaköri leírás minta ................................................................................... 51

3

1.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

A szervezeti megtekintése

és

működési

szabályzat

elfogadása,

jóváhagyása,

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 25-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2.AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata és mellékletei határozzák meg 1. sz. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ köznevelési intézményként működő jogi személyiségű szervezeti egységei és azok telephelyei

4

2. sz. melléklete Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2012. december 31-én beolvadással megszűnt jogelődjei 3. A Bükkábrányi Arany János Általános Iskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi adatokat tartalmazza: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1. Hivatalos neve: Bükkábrányi Arany János Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei 1. Székhelye: 3422 Bükkábrány, Béke út 37. sz. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 1. Alapító szerv neve és székhelye: 1.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma, 1.2. Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi erőforrások minisztere 1.3. Székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. 2. Fenntartó neve és székhelye: 2.1. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 2.2. Székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. 2.3 Adóigazgatási azonosító száma: 15799658-2-41 2.4 Társadalombiztosítási azonosító: 210 353 015 2.5 Statisztikai számjele: 15799658-8412-312-01 2.6 PIR törzsszáma: 799656 2.7 Államháztartási szakágazati besorolása: 841211 Oktatási igazgatás 4. Alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása 8520 Alapfokú oktatás 85201Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 852011Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1– 4.évfolyam) 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 852021Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 5. OM azonosító: 201337 6. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 5

1. 3422 Bükkábrány, Béke út 37. 2. Helyrajzi száma: 117 3. Hasznos alapterülete: 2771,5 nm 4. KIK jogköre: vagyonkezelői jog 5. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat

3. A MŰKÖDÉS RENDJE Az intézmény belső szervezeti felépítése

Az intézmény külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval, -

az intézmény szülői munkaközösséggel

-

intézményi tanáccsal 6

-

a helyi önkormányzattal

-

a községi óvodával, bölcsődével

-

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,

-

a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal,

-

a nevelési tanácsadó szolgálattal,

-

a megyei pedagógiai intézettel

-

a telephelyeinken működő egyházak szervezeteivel,

-

az intézményt támogató alapítványokkal,

-

az intézményt patronáló cégekkel

-

a községi sportegyesülettel

-

a településeken működő civil szervezetekkel

-

a településen működő médiával

A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, -

szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

-

módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása,

-

közös ünnepélyek rendezése,

-

intézményi rendezvények látogatása,

-

napi szakmai tájékozódás személyesen, telefonon, vagy e-mailen.

Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő 7

ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az igazgatóhelyettes, az igazgató és igazgatóhelyettes egyidejű távollétében a munkaközösség-vezető. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását.

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. -

az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,

-

az igazgatóhelyettes számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.

Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rábízott feladatokért.

A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más

8

jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó értekezlet,



munkaértekezletek (havi gyakorisággal),



nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),



rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

9

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Osztályértekezlet: a nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Tanévnyitó értekezletre augusztus végén, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

A tantestület döntési jogköre: –

a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása

–

az intézmény éves munkatervének elfogadása,

–

átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása,

–

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

–

a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,

–

a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,

–

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

–

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma

10

A nevelőtestület véleményezési jogköre: -

az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdés,

-

külön jogszabályban meghatározott ügyek

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb ötéves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két munkaközösség működik: 

a módszertani munkaközösség és



az osztályfőnöki munkaközösség

11

A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: 

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát.



A

gyorsabb

információáramlás

biztosítása

érdekében

a

munkaközösség-vezetők

rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. 

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai

munka

belső

ellenőrzésében,

a

pedagógusok

értékelési

rendszerének

működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. 

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.



Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket.



Közreműködnek az intézményi mérésekben.



Szervezik a pedagógusok belső képzését.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 

Összeállítja a munkaközösség éves munkatervét.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.



Az igazgató által kijelölt időpontban beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.



Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.



Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt.



Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.



Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

A tanulói közösség Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. 12

Az osztályközösség maximált tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök vagy osztálytanító áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket az SZMSZ mellékletében található feladatköri leírás alapján végzik. Jogosultak az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására szülői értekezletet és az osztályban tanító pedagógusok értekezletét összehívni. Az osztályközösség tagjaiból 4- 8. évfolyamokon tisztségviselőket választ: 

osztálytitkár



tanulmányi felelős



kultúrfelelős



sportfelelős



környezetvédelmi felelős (Ezen túlmenően szabadon határozza meg tisztségviselőit.)

A tisztségviselők az osztályközösség programjainak tervezői és szervezői, s egyúttal az osztály képviselői is lehetnek a diákönkormányzatban annak Szervezeti és Működési Szabályzata szerint. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek hatékonysága lényegesen csökken, vagy a balesetmentes és szakszerű tanulási környezet nem biztosítható nagy tanulólétszám esetén. Csoportbontást a fenti okokra hivatkozva 16-os osztálylétszám felett szervezhetünk. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat munkáját pedagógus végzettségű személy segíti, akit (a DÖK javaslata alapján) az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: 

saját működéséről,



a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,



hatáskörei gyakorlásáról,



egy tanítás nélküli munkanap programjáról,



az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, 13



a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, házirendjével, más szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt



a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,



a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,



a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,



az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

 az egyéb foglakozások formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező a képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

A szülői közösség A köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart.

14

A szülői munkaközösség Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: 

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,



a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),



a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,



saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási



módjának megállapítása.

A SZM-et az igazgató a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A SZM elnöke kapcsolatot tart az igazgatóval, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről.

Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit.

A szülők szóbeli tájékoztatása Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A fogadóórák idejét tanévenként határozza meg az iskola, melyről az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő az intézményi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, vele telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni.

15

A szülők írásbeli tájékoztatása Intézményünk pedagógusai a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást adnak a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, és azt dátummal és kézjeggyel ellátni: A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóban elhelyezett osztályfüzetbe dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és felhívja az érintett pedagógus figyelmét a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyek pótlására. Az iskola honlapján naprakész tájékoztatást nyújt programjairól, eseményeiről. A digitális napló közvetlenül elérhető az iskola honlapján. A felületén szülői, tanulói és pedagógus valamint rendszergazdai jogosultsággal lehet belépni, ahol a publikus felhasználói felületen elérhető az osztályozó napló, valamint a haladási napló adattartalma.

A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

16

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolai hírdetéssel, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak, szülőnek lehetősége van arra, hogy az előtérben elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az igazgató elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani. A tanulóval kapcsolatban a tanulónak, a szülőnek, valamint (törvényi megszorításokkal) gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közigazgatási szerveknek tájékoztatást adhat: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettes,



a szaktanár,



az osztályfőnök,



az oktató-nevelő munkát végző pedagógus.

Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: 

alapító okirat – szakmai alapdokumentum,



pedagógiai program,



minőségirányítási program,



szervezeti és működési szabályzat,



házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ad tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor változásakor átadjuk.

17

Az intézmény munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vonatkozó részében rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az igazgató állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgatóhelyettes készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézményben ezzel megbízott külső személy tartja. Az igazgatóhelyettes tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A hivatalos munkarendet az iskola Házirendje rögzíti.

4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA RENDJE A Pedagógiai Program fogalmazza meg a szakmai munka irányát, stratégiáját és fő célkitűzéseit. A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg és rögzíti az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve tehát a középtávú célok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: 

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,



az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,



a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,



a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti) rendjét,



a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,



a bemutató órák és foglalkozások rendjét,



a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjét, a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői

18

értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

Tanórai foglalkozások Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok irányításával a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: 

a tanítási órák időtartama: 45 perc,



indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.



délutáni szervezett foglalkozás úgy kezdődhet, hogy a tanulóknak elegendő idejük legyen a meleg étkezésre.

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató, az igazgató-helyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével az óraközi szünet eltolásával is tarthatók, de ekkor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. A testnevelésóra szakmai része a jelző csengetéskor befejezhető, de a pedagógus kicsengetésig köteles az öltöző tanulók felügyeletét ellátni. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai az ügyeleti szabályzatban találhatók (a Házirend melléklete). Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni időszakokra. Délután az igazgató vagy az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár 1600 óráig az intézményben tartózkodik. A tanulók délutáni foglalkozásait tartó pedagógus felel azért, hogy a foglalkozás befejeztével a tanulók elhagyják az intézményt (induljanak haza), vagy menjenek a másik szervezett foglalkozásukra. A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. 19

Tanórán kívüli szervezett foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását – a diákönkormányzat, – a szülői szervezetek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 5-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel tanév végéig kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető rögzíti az iskola ciklusos (kéthetes) tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Napközi otthon és a tanulószoba Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A napközi otthon és a tanulószoba éves foglalkozási terve szerint szervezik programjukat. Ez idő alatt történik az iskolai felkészítés és a gyermek napközbeni ellátása. Az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók. A gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a nevelő engedélyt adott. Szakköri foglalkozások A szakköröket a magasabb szintű képzés, a tehetséggondozás igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Az intézményben a szakkörök a tantárgyfelosztás függvényében szeptember 15-től május 31-ig működnek. Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Működésének minden költségét az iskola viseli. Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott pedagógus. 20

Sportkörök Az iskola a mindennapos testedzés lehetőségét tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások (tömegsport, sportköri foglalkozások) biztosítja. Az iskolai sportkör jellemzői: 

a többi foglalkozásoktól elkülönül,



külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja.

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások, edzések tartására van lehetőség. Az intézmény ezzel lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és az éves munkatervben elfogadott versenyeken való ingyenes részvételre.

A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: 

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,



rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 21

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – egy, országos versenyek előtt két tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja.

22

Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

A könyvtár Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez, az oktatási intézmény pedagógiai programjához. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtár(ak) által nyújtott szolgáltatásoknak biztosítania kell: - a tanítás – tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, - a pedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladataira vonatkozóan a 16/1998.(Iv.8.) MKM rendeletnek megfelelően kell eljárni. Az iskolai könyvtár Működési Szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. Ennek megfelelően szabályozza és határozza meg a könyvtár: 

feladatát és gyűjtőkörét



kezelésének és működésének rendjét



fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját



állományvédelmi eljárásait

Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a felzárkóztatási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. A felzárkóztatások időkeretét a pedagógiai program óratervi része tartalmazza. A felzárkóztatás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – történik.

23

Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások évente egy tanítási napon és a hozzá kapcsolódó tanítás nélküli napokon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki munkatervében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: – a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit – költségkímélő megoldást kell választani, A tanuló tanulmányi kiránduláson való részvételre nem kötelezhető. Ha a tanuló a tanulmányi kiránduláson nem vesz részt, számára – tanítási napon – biztosítani kell a felügyeletet és a foglalkoztatást. A kirándulás gazdasági ügyintézését elsődlegesen a szülők végzik.

Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulóközösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérelmezni az igazgatótól, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

24

A tanulói jogviszonnyal összefüggő szabályok A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az intézmény igazgatója dönt A köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket.

A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények -

fogja át a pedagógiai munka egészét,

-

segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

-

a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,

-

támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,

-

a szülői közösség, és a tanulóközösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszerek megtalálását,

-

biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

-

támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,

-

hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az igazgató, b) az igazgató helyettese A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatók a szakmai munkaközösség vezető, akik a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 25

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: -

szóbeli beszámoltatás,

-

írásbeli beszámoltatás,

-

a kapcsolódó tanügyi dokumentumok elemzése,

-

értekezlet,

-

óralátogatás,

-

foglalkozás-látogatás,

-

mérések, tesztek, vizsgálatok.

Az igazgató a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves ellenőrzési tervet készíttet.

Az intézmény védő, óvó előírások Az intézményben kiépített tűzjelző és risztórendszer működik. Rendeltetés szerű használatáért felelős az igazgató. A karbantartás, valamint a működéshez szükséges költségek beépülnek az iskola éves költségvetésébe. Az intézmény dolgozói saját kódjukat használják a riasztórendszer zónáinak be- és kikapcsolásához. Az iskola egyes helyiségeinek zárásáért az adott napon utolsóként használó dolgozó a felelős. Az iskolai ügyelet kezdetéig tanulók csak a kijelölt várakozó helyen tartózkodhatnak.

A helyiségek és berendezésük használati rendje Az

alkalmazottak

az

intézmény

helyiségeit,

létesítményeit

nyitvatartási

időben

rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az igazgatónál kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett DÖK rendezvény keretében tartózkodhat az iskolában.

Jogviszonnyal nem rendelkezők benntartózkodásának rendje

belépésének

és

Az iskola épületében, helyiségeiben idegenek nem tartózkodhatnak. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkár irodájában történik, mely a nevelői szoba külön hátsó bejárata felől

26

közelíthető meg. Az iskolaépületbe belépő jogviszonnyal nem rendelkező személyeket az ügyeletesek, és az iskola dolgozói ügyintézés céljából az iskolatitkári helyiségbe kísérik. A szülők a szülői váróként kijelölt belső helyiségben várhatják a szervezett iskolai programok végén a gyermeküket. Az első évfolyamos tanulók szülei az első tanítási héten bekísérhetik az osztály tantermébe. Az iskola által szervezett eseményeken, programokon az iskola helyiségeinek használatát felügyelik a szervezésért felelős személyek. A referencia intézményi működés: az iskola biztosítja a külső szakmai látogatók számára a tantermet és a szükséges eszközöket, felszereléseket. Biztosítja a belső szakmai team működéséhez szükséges időkeretet, valamint a szükséges eszközöket, felszereléseket. A tornaterem és a könyvtár helyiségei: a település lakosai által történő használatáról a KLIK és a települési önkormányzat érvényes megállapodása rendelkezik. A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban és a tornateremben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az igazgató hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: –

a szaktanterem típusa, neve,

–

a terem felelősének neve és beosztása,

–

a helyiségben tartózkodás rendje,

Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.

Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, tornaterem és más helyiségek tisztaságáért a takarító személyzet, balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásának megszervezéséért az intézményegység-vezető felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem, illetve a szakleltár felelőse köteles az igazgató tudomására hozni, s azokat a hiba megjelölésével leadni. Újbóli használatbavétel lehetőségéről a felelős tájékoztatást kap. 27

Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók kártérítési felelőssége Az a tanuló, aki az intézménynek - felróható magatartása révén - kárt okoz, a kárt köteles megtéríteni, illetve az okozott kár helyreállításáról a tanuló gondviselője köteles gondoskodni.

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az igazgató feladata, hogy ellenőrizze: 

hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;



technika órán használatos szerszámok, eszközök munka- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő állapotúak.

A pedagógusok feladata Haladéktalanul jelezzék az intézményegység-vezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért ő a felelős, továbbá gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az

iskola

nem

közalkalmazottként

pedagógus dolgozó

alkalmazottjainak, (takarító,

valamint

karbantartó

az

személyzet)

intézményben feladata,

nem

hogy

a

munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják, szerszámaik, eszközeik használata során mindig ügyeljenek arra, hogy a gyerekek sajátos reakcióik, kíváncsiságuk miatt ne kerüljenek veszélyhelyzetbe. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az igazgató feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: 

intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének – egy példány megőrzéséről gondoskodik;



ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: 

súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé,

28



gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

4. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. 12.3.2. A pedagógus feladata: 1. Az igazgató utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az igazgató utasítására: 

közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,



e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,



jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: 

a balesetet azonnal jelenti az igazgatónak, illetve az igazgató távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről,



közreműködik a baleset kivizsgálásában.

4. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az igazgató megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító és karbantartó személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. 29

Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni a gyülekezésre kijelölt területen, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével Nem pedagógus alkalmazott Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Az igazgató utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályozott kérdései A jogszerű gazdálkodás miatt fontos, hogy az adott tanévre vonatkozó költségvetési törvényben előírányzott források összegének megfeleljen a támogatásban részesülő tanulók tankönyvrendelése. Az igazgató a felelős az adott tanévben hatályos tankönyvellátási rend betartásáért.

30

A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott munkaköri feladatként saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke a pedagógusok részére idejében rendelkezésre álljon. A tanév végén a pedagógusok összegyűjtik a tankönyveket és segédleteket, s a használhatókról írásos listát készítenek azonosító, cím, darabszám adatokkal az igazgatóhelyettes részére. Az igényfelmérést a tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott készíti és juttaja el a pedagógusoknak.

A

pedagógusok

–

a

pedagógiai

programban

meghatározott

tankönyvválasztási elvek betartása mellett – minden évben közlik az általuk használni kívánt tankönyvekre és segédletekre vonatkozó igényüket. Az iskolai könyvtáros a szaktanárokkal egyeztetve javaslatot tesz a tartós tankönyvek listájára, valamint egyezteti a pedagógusokkal a tanári kézikönyvek igényét. A tankönyvellátás az iskolában a hatályos jogszabályok szerinti eljárásrendnek megfelelően történik. A kiszállított tankönyvek megérkezésekor a tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott átveszi és megszervezi szétosztásukat, s azokról pontos nyilvántartást vezet. A tartós tankönyveket az iskolai könyvtárosoknak átadja. A bizonylatokkal alátámasztott adott évi nyilvántartást - a normatíva elszámolásához - a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az iskolai nyilvántartásába kell venni. A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése és visszavételezése az arra rászorulók felé az iskolai könyvtáros feladata.

A fegyelmi eljárás részletes szabályai A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 32. § alapján(1) az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja: A kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendje:  Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. 

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a

kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás

31

igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult.  A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.  A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.  Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.  Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.  Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik az egyeztető eljárás megállapításait, a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. A fegyelmi tárgyalás 1. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott a szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló és a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. 2. A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 3. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a tantestület által megbízott fegyelmi bizottság; a tárgyalást a bizottság vezetője vezeti.

32

5. A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a tantestület; a tárgyalást a tantestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás 6. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. 7. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat 8. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. 9. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. 10. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, valamint az iskola igazgatójának. 11. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 12. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. 13. A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. A határozatot az írja alá, aki a tárgyalást vezette. Az eljárást megindító kérelem 33

14. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. 15. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A kizárás 16. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. 17. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként eljárt. 18. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A tantestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója (tagintézmény esetén a tagintézmény-vezető) dönt. Vegyes rendelkezések 19. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) képviselheti. 20. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: Tanévnyitó ünnepély Az 1956-os forradalom évfordulója és a köztársaság kikiáltásának ünnepe Az 1848-as szabadságharc évfordulója Nemzeti összetartozás napja 34

Megemlékezés az aradi vértanúkról A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja A holokauszt áldozatainak emléknapja Ballagás és tanévzáró ünnepély Az osztályközösségek szintjén tartandó megemlékezések: Mikulás Anyák napja Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények: Arany napok (Vetélkedők, kiállítás, ünnepség) Tanulmányi versenyek és vetélkedők: Jánosházi Sándor labdarúgó emléktorna DÖK osztályok közötti sportmérkőzések Fonalfűrész-veseny Könyvtárhasználati vetélkedő Az intézmény hagyományörző rendezvényei: Adventi est Iskolai farsang Gyermeknap Madarak és fák napja Nőnap Pünkösdölés, kiszehajtás, húsvétolás Luca nap Aranykezek, Nyári táborok. Nem hagyományos oktatás szervezési módokhoz köthetően  erdei iskola 

úszásoktatás



DÖK képző tábor

Az intézmény éves munkatervében határozza meg az ünnepélyek, megemlékezések és hagyományápolás időpontját, főfelelősét. A szükséges forrásokat éves költségvetésében biztosítja.

35

Jelképek Arany János domborműve az iskola aulájában a névadóra emlékezés, koszorúzás ünnepélyes helye.

Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni. Ünnepi egyenruha lányok részére: Fehér blúz, sötét alj, alkalomhoz illő cipő Fiúk részére: Fehér ing, hosszú sötét nadrág vagy öltöny, alkalomhoz illő cipő Iskolai nyakkendő: bordó színű. rövid ”Bocskai nyakkendő”, melyen az iskola logója arany színű szitanyomásssal látható. Iskolai jelvény: Arany János képével középen, körül futóan az iskola hivatalos neve feliratú 4 cm átmérőjű halvány sárga alapú jelvény.

Az iskola díjai A nevelőtestület egybehangzó döntése alapjá, a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével a nyolc év alatt nyútott tanulói tevékenységet figyelembe véve a végzős tanulóinak iskolai teljesítményének elismerése céljából az alábbi díjakat adhatja ki: Arany-díj emlékplakett: adható nyolcadik osztály végén a kiemelkedő tanulmányi eredmény elismeréséért. Jánosházi Sándor emlékdíj: adható nyolcadik osztály végén a kiemelkedő sport eredmények elismeréséért. Diákönkormányzati díj adható nyolcadik osztály végén a kiemelkedő közösségi munka elismeréséért. Művészeti díj: adható nyolcadik osztály végén kiemelkedő művészeti tevékenység elismeréséért. A díjak emlékplakettel, vagy díszoklevéllel és az Arany díj esetében pénzjutalommal járnak.

36

ZÁRADÉK A szervezeti és Működési Szabályzatot az Arany János Általános Iskola nevelőtestülete a 2013. március 25-én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezleten 100%-os szavazatarányban elfogadta. Ezt a tényt az intézmény igazgatója és a választott képviselők aláírásukkal tanusítják.

Bükkábrány, 2013. március 25.

...........................

........................................

.....................................

igazgató

jegyzőkönyv-hitelesítő

jegyzőkönyv-hitelesítő

37

1.sz. melléklet Adatkezelési szabályzat 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: 

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény



a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény



a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról.

b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: 

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,



az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,



azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,



az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,



az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,



a

nyilvántartott

adatok

helyesbítési,

törlési

rendjének

meghatározása,

az

adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése 

a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

38

1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) Az adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 25-i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama az iskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

39

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait 2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését. 2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével 40

kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, 41

q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát. 2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - beíratással kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) többi adatot az érintett hozzájárulásával. 3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak,

a

kifizetőhelynek,

bíróságnak,

rendőrségnek,

ügyészségnek,

helyi

önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. §-a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek 42

c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g)

a

családvédelemmel

ifjúságvédelemmel

foglalkozó

foglalkozó

intézménynek,

szervezetnek,

szervezetnek,

intézménynek

a

gyermek-

gyermek,

és

tanuló

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, az intézményvezető-helyettest és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: 

a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása,



a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása,



a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,



a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,



a 2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás

43



értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,



a 2.2. fejezet h) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettes: 

a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e), f)

szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, 

a 2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.



beosztottainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben,



. a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,



a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát.

Iskolatitkár: 

tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint,



a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e) szakasza szerint,



a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.1 a) b) és c) szakaszai szerint,



a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése,



a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2.1.2 g) szakasza szerint,



adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben.

Osztályfőnökök: 

a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,



. a 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: 

a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok,



a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás.

44

Az iskolai weblapot szerkesztő pedagógusok: 

. beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg,



beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről



kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges),



a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: 

nyomtatott irat,



elektronikus adat,



elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat,



az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: 

a munkavállaló személyi anyaga,



a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.1 a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),



a munkavállaló bankszámlájának száma



a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

1 Lásd a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakaszát 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

45



a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,



a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,



bíróság vagy más hatóság döntése,



jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: 

az intézmény vezetője és helyettese,



az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója,



a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.),



saját kérésére az érintett munkavállaló.

5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: 

. az intézmény igazgatója



. az intézmény igazgatóhelyettese



. az adatok kezelését végző iskolatitkár.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: 

a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor



a munkaviszony megszűnésekor

46



ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár végzik. 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek 

. az intézmény igazgatója



. az igazgatóhelyettes



. az osztályfőnök



az iskolatitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: 

összesített tanulói nyilvántartás,



törzskönyvek,



bizonyítványok,



beírási napló,



osztálynaplók,



a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás

47

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: 

. a tanuló neve, osztálya,



. a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma,



. születési helye és ideje, anyja neve,



. állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,



. a tanuló általános iskolájának megnevezése.

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések 

Lásd a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 60/A. § előírásait.

Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. 5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

48

A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat.

49

5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

50

2. sz. melléklet Munkaköri leírás minta ............................................. MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A munkaköri leírás a Köznevelési törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Bükkábrányi Arany János Általános Iskola Pedagógiai programja, SZMSZ-e és Házirendje alapján készült. Munkáltató adatai:

KLIK 1055 Budapest Szalay utca 10-14.

Munkahely:

Bükkábrányi Arany János Általános Iskola 3422 Bükkábrány, Béke út 37.

Munkavállaló adatai: Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Elérhetősége: Munkakör betöltéséhez szükséges követelmények:  főiskolai végzettség  egészségügyi alkalmasság Munkakör: Feladatkörök Munkáltatói jogkört gyakorló felettese: Munkaideje: teljes munkaidőben foglalkoztatott, a törvényi előírásnak megfelelően heti 40 óra. Munkarendje: A tantárgyfelosztás és az iskolai munkaprogram, ill. a feladatellátási terv szerint. Szükség esetén eseti helyettesítést végez. Alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben: Általános követelmények:  Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismeretek tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

51

 Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását tanulótársaihoz.  A tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításról meggyőződjön, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll a szükséges intézkedéseket megtegye.  Közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  A gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjen azok betartására.  A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztatja a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat.  A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.  A tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.  A tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. Oktatási feladatok:  Éves munkáját az iskolai munkatervvel összhangban tervezi (tanmenet, éves munkaterv).  Tudását, módszertani kultúráját rendszeresen fejleszti.  Részt vesz egy esetleges tantervkorrekció során a tanterv adaptációjában.  Az érvényes tanterv alapján oktatási segédeszközök és módszerek körültekintő, jó megválasztásával segíti a tanítványait a tudás megszerzésében, képességek fejlődésében.  Felkészül a tanítási órákra (foglalkozási tervet és egyéb anyagokat készít).  A törvények szellemében és legjobb meggyőződése szerint értékeli a tanulók munkáját (pl: feleletek, tevékenységek értékelése, dolgozatjavítás, füzetek, feladatlapok, rajzok, tanulói produktumok stb. felülvizsgálata.)  Elvégzi a pedagógus ügyviteli munkáját (adminisztrációs feladatok, szakmai felmérések készítése).  Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.  A gyermekeket minél alaposabban megismeri közös tevékenységek segítségével.  Gondot

fordít

a

tanulók

együttműködési

öntevékenységének kialakításában.

52

készségének,

önállóságának

és

 Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak megfelelően differenciáltan szervezi  Gondoskodik arról, hogy minden tanuló - ha különböző ütemben is - megszerezze a továbbhaladáshoz szükséges tantervi követelményeket.  A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (tanulmányi versenyre, vetélkedőre való felkészítés, pályázat, projekt segítése stb.)  Az iskola pedagógiai programjában meghatározott - szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. Intézményi szintű feladatai:  Részt vesz a különböző iskolai értekezleteken (testületi, osztályozó, nevelési) a testület munkájában, a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában és végrehajtásában.  Iskolai választott vagy megbízott tisztségeket lát el.  Házi továbbképzéseken, nyílt napokon, szakmai bemutatókon aktívan részt vesz, bemutató foglalkozásokat vállal, szervez, ilyenek lebonyolításában tevékenykedik.  Részt vesz külső továbbképzéseken, értekezleteken, s az itt szerzett információkról tájékoztatja a nevelőtestületet.  Részt vesz a munkaközösségek munkájában.  Jelen van az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon.  A rábízott oktatási eszközöket rendben tartja.  Elvégzi a rábízott helyettesítési feladatokat.  Ellátja a tanulók felügyeletét, ügyeletet lát el órák előtt és az óraközi szünetekben.  Téli, őszi, tavaszi szünetekben, tanításmentes munkanapokon program vagy beosztás szerint feladatokat lát el.  Szükség szerint részt vesz az iskolai munkatervben ill. tanítási programban szereplő tanulmányi kirándulásokon, ill. azok előkészítésében.  Közreműködik iskolai ünnepségeken, rendezvényeken (részvétel, szervezés műsor összeállítása, betanítás, gyermekekkel kapcsolatos teendők ellátása) a feladatellátási terv szerint.  Kulturális, sport, tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, iskolán kívüli programokra, fogorvoshoz, orvosi vizsgálatra, stb. kísér.  Köteles ellátni mindazokat a neveléssel, oktatással, valamint az iskolai élet szervezésével összefüggő feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

53

 A munkarendet pontosan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 10 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg.  Szaktárgyától

függetlenül

kötelessége

az

emberi

tisztességre,

becsületességre,

hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. 

A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége.

Osztályfőnökként feladata: ♦ Felelős vezetője osztálya közösségének. ♦ Nevelő munkáját az osztályfőnöki munkatervben tervezi. ♦ Feladata a tanulók személyiségének sokoldalú és alapos megismerése. ♦ Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit. ♦ Segíti a jó tanulóközösség kialakulását, az öntevékenység, az önkormányzati magatartás és felelősség fejlődését. ♦ Kellő gondot fordít a tanulók egészséges életmódjának kialakítására. ♦ Segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat. ♦ Pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, az osztályát tanító nevelőkkel, s a gyermek tanulmányait segítő személyekkel (pl: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat vezetője). ♦ Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét, segíti a hátrányos helyzetű tanulókat. ♦ Rendszeresen minősíti a tanulók magatartását, szolgalmát. ♦ Félévkor, év végén az osztályban tanítók véleményének kikérésével megállapítja a magatartás és szorgalom osztályzatokat. ♦ Szülői értekezleteket, fogadóórákat tart, családot látogat, az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. ♦ Elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs munkát ♦ Kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet (ellenőrző) érdemjegyeinek azonosságát. ♦ Saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távolmaradást engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyermek hiányzását. ♦ Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,

közreműködik

az

osztályközösség

tanórán

kívüli

tevékenységének

szervezésében. ♦ Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére, büntetésére, segélyezésére. ♦ Felelősséggel tartozik osztályának tanterméért, annak esztétikus dekorálásáért, rendjéért, 54

tisztaságáért és a felszerelések épségéért. Tanulószobás nevelőként feladata: ♦ A tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, szükség szerint segítségnyújtás, a tanulás módszertanának megtanítása. ♦ Gondoskodik a tanuláshoz nélkülözhetetlen csendről és fegyelemről. ♦ A tanulók maradéktalanul készítsék el írásbeli feladatukat, ezt mennyiségileg ellenőrzi. ♦ Tanulócsoportok szervezésével, ill. korrepetálással segíti a lemaradókat. ♦ Rendszeresen használja a lecke- és üzenő füzetet, hogy kapcsolatot tudjon tartani a pedagógusokkal és a szülőkkel. ♦ A szünetben biztosítja a szabadban történő játékot, mozgást. ♦ Amennyiben a tanuló délelőtt nem hiányzott, és nem jelenik meg a tanulószobai foglalkozáson, értesíti a szülőt. ♦ Csak szülői kérelemre történik meg a tanuló elengedése a foglalkozásról. A diákönkormányzatot segítő pedagógusként feladata:  Feladata a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a diákok jogainak, érdekérvényesítési törekvéseinek segítése.  A diákönkormányzat a nevelőtestülettől kapott hatáskörén belül önállóan működik.  Szervezi és vezeti a nyári tábort a tanulók számára.  A diákönkormányzati vezetők választásainak előkészítése, a lebonyolításban való tanácsadói részvétel.  A diákközgyűlések összehívása, napirendjének, programjának tervezése.  Munkájában a tanácsadói és a kezdeményező, ötletadó szerep domináljon.  Minden tanév elején megszervezi a DÖK-vezetők tréningjét.  Segítse a diákság éves munkaprogramjának elkészítésében és a megvalósítás módjainak felvázolásában.  Tanítsa meg a gyerekeket a tervezés fontosságára, a Feladat – Határidő – felelős típusú tervezésre.  Tartson rendszeres kapcsolatot a szakbizottságok diákvezetőivel és tanár támogatóival egyaránt.  Legyen együttműködésre kész az iskolai rendezvények lebonyolításában.  Gondoskodik a DÖK-munkatervben szereplő programok eredményes lebonyolításáról. Személyesen, ill. pedagógusok, szülők bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a DÖK-rendezvényeken, felelős ezeken a házirend betartásáért.

55

 A DÖK előkészítő napok c. jó gyakorlatunk megvalósítójaként vezeti a dokumentációt, a referenciaintézményi mappát. Új elemekkel gazdagítja azt.  Részt vesz a referenciaintézményi szolgáltatásban, az adaptációs folyamatban. A szertár vezetőjeként:  Leltár alapján felelős a szertár eszközeiért és rendjéért  Gondozza és bővíti a szertár állományát  Figyelemmel kíséri az eszközök javítását, cseréjét  Kollégái számára egyformán elérhetővé teszi az eszközök használatát  Tanév végén elvégzi a leltározást és selejtezést Hatáskör: Hatásköre a rábízott tanulócsoportra, tantárgyra terjed ki. Felelősség: Felelős a PP követelményeinek megvalósításáért. Felelős a munkaterületén a tűz-, és munka- és vagyonvédelmi előírások betartásáért, a munkája során használt eszközök, gépek rendeltetésszerű használatáért. A munkája során tudomására jutott információkkal kapcsolatban a hivatali titoktartás kötelezi. Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésére bocsátott eszközök nem rendeltetésszerű használatáért. Elvégzett feladatairól rendszeresen beszámol közvetlen felettesének. Munkakapcsolatai: Kapcsolatot tart a szülőkkel, a kollégáival, a munkaközösségekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a tanórán kívüli foglalkozások vezetőivel. Munkájának értékelése, minősítése: az iskolai belső ellenőrzési terv alapján óralátogatások és az azt követő megbeszélések, szakmai beszámolók alapján. Bükkábrány, ………………………….. igazgató A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul veszem, magamra nézve kötelezőnek tekintem. …………………………… munkavállaló

56