A BESNYŐI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Arany János Általános Iskola OM.: 030088 Besnyő 2456, Iskola köz 1-3 Tel / Fax : 06-25-505 020 06-25-505 021

A BESNYŐI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2012

0


I. AZ SZMSZ CÉLJA 1. A szabályzat célja, tartalma A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza a besnyői Arany János Általános Iskola, mint szervezet számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: • a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés közben megvalósítandó rendezettséget • az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ az iskola pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ tartalmazza: a benntartózkodás és a működés belső rendjét a tanulók és az alkalmazottak munkarendjét a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit a hagyományok és az ünnepségek rendjét az egészségügyi ellátás megvalósítását a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat a rendelkezéseket, amit jogszabály nem utal más hatáskörbe.

2. Az SZMSZ jogszabályi alapja: A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 / hivatkozva: Nkt. / • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről • 23/2004. (VTII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről • 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1


20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ alapján az SZMSZ meghatározza: a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a bel épés és b e n n t a r t ó z k o d á s rendjét azok részére, a k i k nem á l l n a k jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti k a p c s o l a t t a r t á s rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül (1)

a)

a) 2

az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,


b) c)

d) e) f) g) (3)

4)

(5)

a felnőttoktatás formáit, a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelésioktatási i ntézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.

II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓK Az oktatási intézmény neve: Arany János Általános Iskola Rövid neve: Arany János Ált. Isk. TEÁOR száma: 8020 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás OM azonosító:030088 Székhelye: 2456 Besnyő, Iskola köz 1. Az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám: 176 fő Alaptevékenységi szakágazat: 852010 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Alaptevékenysége: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 3


852021 852022

562913 855911 931204

(1-4. évfolyam) érzékszervi fogyatékos, testi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenességek miatt SNI-s, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenességek miatt SNI-s gyermekek nevelése, oktatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) érzékszervi fogyatékos, testi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenességek miatt SNI-s, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenességek miatt SNI-s gyermekek nevelése, oktatása Iskolai intézményi étkeztetés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

Az intézmény alapdokumentumai: Pedagógiai program – az intézmény tartalmi működését határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Házirend - összefoglalja tanulóink jogait és kötelességeit, az iskolai munkarendet, az iskola helyiségeinek, berendezési tárgyainak, eszközeinek használati rendjét Éves munkaterv - A stratégiai dokumentumokban meghatározott közép- és hosszú távú célok és feladatok éves ütemezését és az adott évre szóló ellenőrzési tervet tartalmazza. Belső szabályzatok, megállapodások A jogszabályi előírásoknak megfelelően az intézménynek rendelkeznie kell a szükséges szabályzatokkal. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója további utasításokat adhat, belső szabályzatokat készíthet. Az egységes és hatékony munkavégzés érdekében nevelőtestületi megállapodások köthetők. A megállapodások valamely munkafolyamat finomszabályozását szolgálják. Cél a vezetői utasítások csökkentése, a munkatársak bevonása a munkafolyamatok kialakításába A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentumok hivatalos tárolási helyei: • iskolai könyvtár • igazgatói iroda • nevelői iroda Az igazgatói irodában a következő dokumentumokból kell tartani 1−1 példányt: - Pedagógiai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - Belső szabályzatok 4


- Házirend - Éves munkaterv Az intézmény alapdokumentumait, azok vonatkozó részeit – bárki-bármilyen indokkal – előre egyezetett időpontban megtekintheti.

III. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOZÁS 1. A m űk ödé s rendje a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: • az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően • az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével • a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik • az sni tanulóknak külön helyiséget biztosítunk a foglalkozások megtartására. A napi tanítási idő 8:00 órától 13:35-ig tart ciklusórarend alapján. Az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 45 perc. A napközis foglalkozások időtartama 60 perc. A tanítási órák, foglalkozások látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a munkaközösség-vezetők tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama minimum 10 perc, a csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szüneteket a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében lehetőség szerint a szabad levegőn - az udvaron – töltik. Az ebédelés az étkezési rend szerint történik. Normál munkarendtől eltérő esetek. A diákokkal és a szülőkkel történt előzetes egyeztetés után – eseti vagy állandó jelleggel – lehetőség van a 0. óra megtartására, ennek időtartama 07.05 – 07.50

5


Az intézmény alkalmazottainak munkarendje A, Az intézményvezető munkarendje Szorgalmi időben tanítási napokon az iskola nyitvatartási idejében illetve mindaddig, amíg tanulókkal összefüggésben foglalkozás van, az intézményvezetőnek, vagy az általa kijelölt személynek az intézményben kell tartózkodnia.. Az intézmény vezetőjének akadályoztatása, távolléte esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében / kivételt képez a katasztrófahelyzet, vagy egyéb emberéletet veszélyeztető esemény /teljes felelősséggel a közalkalmazotti képviselő helyettesíti. Mindkét személy akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az őt helyettesítő pedagógust. B. Alkalmazottak általános munkarendje 1. Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője vagy az általa kijelölt személy állapítja meg. A munkaköri leírásokat az igazgató készíti el, és hagyja jóvá. Az igazgató tesz javaslatot a törvényes munka és pihenőidő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására 2. Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg, és hagyja jóvá. A pedagógus köteles munkakezdése előtt legalább 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni, a reggeli ügyeletet ellátó tanár az ügyelet megkezdése előtt 5 perccel. A munkából való távolmaradást előzetesen be kell jelenteni, hogy a helyettesítésről gondoskodni lehessen. Rendkívüli távolmaradást, a helyettesítés megszervezése érdekében, minél előbb, de a hiányzás napján legkésőbb az első óra megkezdése előtt 15 perccel köteles jelenteni az igazgatónak. A pótszabadságok, rendkívüli szabadságok, illetve szorgalmi időben alapszabadságok igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. 3. Technikai alkalmazottak munkarendje A technikai alkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg - a vonatkozó jogszabályok betartásával. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az igazgatót. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó dolgozó időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását.

6


C. Ügyeleti rendszer Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat – a munka- és balesetvédelem szabályzat követelményeit – fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a diákok felügyeletét. Az intézmény tanévenként az órarend függvényében ügyeleti rendet határoz meg. Az ügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel. Az ügyeletes pedagógusok munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályai a házirendben és az ügyeletesi helyen kifüggesztve megtalálhatók.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A. Belső ellenőrzési célok és típusok A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: • biztosítsa az intézményvezetőnek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, • jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőnek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, • megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, • tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, • biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, • vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Átfogó ellenőrzés: ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. B. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: • a Pedagógiai Program feladatainak végrehajtása 7


• • • • • • • • • • • • • •

a helyi tanterv megvalósítása a munkatervi feladatok határidős megvalósítása a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése a tanulók tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése a törzslapok, haladási és értékelő naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása a napközi otthonos nevelőmunka hatékonysága a javító, osztályozó vizsgák szabályszerű lefolytatása a szakmai felszerelések, a szertárak, tantermek berendezéseinek szabályszerű használata a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatása a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása az Oktatási Hivatal (OH) és a fenntartó által meghatározott ellenőrzések elvégzése.

C. Értékelő (realizáló) megbeszélés Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat, és a kedvező tapasztalatokat is be kell mutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni: • a hibák és a mulasztások jellegére • a rendszerbeli okokra • az előidéző körülményekre • a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzött terület felelős vezetője, az intézményvezető által kijelölt személyek. D. Az ellenőrzést követő intézkedések: Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket az igazgató köteles elvégezni. Intézkedik: • a hibák, hiányosságok javításáról • a káros következmények ellensúlyozásáról • a megelőzés feltételeinek biztosításáról • az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról • a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, • a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. 8


E. Az ellenőrzés rendje Az intézményvezető alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a munkaközösség-vezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: • a hatályos jogszabályok, belső dokumentumainak előírásainak betartása, • az igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, • tanügy-igazgatási, szaktantárgyi, módszertani, és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása • a határidős feladatok teljesítése • az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága. 1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége: Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az igazgató ellenőrzési feladatai: • biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket • határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására • megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését • megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket • elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket • a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására • a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére • a pedagógiai program megvalósítására: - a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítására - a tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra - a foglalkozások, tanórák eredményességére - a pedagógus viselkedésére: a tanulókkal való törődésre - a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására • a pedagógusi ügyelet feladatellátására, pontosságára • a határidők pontos betartására • a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára • a gyógytestnevelés megszervezésére • a sajátos nevelési igényű tanulók ellátására • az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére • a tanügyi dokumentáció vezetésére: - a tanulói adminisztráció ellátására, a nyilvántartások, a statisztikák vezetésére - az értékelések készítésére • az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére. 9


2. A munkaközösség-vezető ellenőrző feladatai: A szakmai munkaközösség vezetője középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai, tantárgypedagógiai irányításáért és az ellenőrzéséért. Ellenőrzési feladatai: • a tanterv színvonalas megvalósítása • a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása • a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése • a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása • tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, és lebonyolítása, • a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások színvonalas megtartása • a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése • a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása • az anyagok célszerű és takarékos felhasználása • a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások statisztikák, értékelések vezetése • a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés. F. A minőségi munkavégzés elismerése 1. A minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés felosztásának menete Az éves költségvetési törvényben 1 főre meghatározott összeg és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata alapján évente egy vagy két alkalommal, novemberben és/vagy májusban a munkaközösségek javaslatai alapján osztja fel az iskola vezetője a közalkalmazotti képviselő egyetértésével. 2. Az elbírálás szabályai A minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés odaadásának feltétele az alapfeladat maximális ellátása. Ezen belül kiemelten fontos: • Az iskola céljaival való azonosulás. • A házirendben foglaltak következetes betartása, betartatása. • Pontos órakezdés, befejezés. • Munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartása. • Módszertanilag igényes munkavégzés. • Korszerű oktatási módszerek használata és a szemléltető eszközök rendszeres alkalmazása. A minőségi munkáért járó kereset-kiegészítést az alapfeladaton túli feladatok ellátásáért kaphatják a pedagógusok: • Részvétel a tovább- és átképzésben, a szerzett ismeretek átadása és alkalmazása a napi munkában. • Tantárgyi, szakmai, kulturális és sportversenyekre való felkészítés, tehetség-gondozás. • Felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni fejlesztő foglalkozás. • Tanév előkészítése, tantárgyfelosztás. • Pályaválasztás, pályaorientáció segítése. 10


• Iskolai rendezvények, szabadidős- és sportprogramok szervezése, lebonyolítása. • Innovációs készség. Pályázatírásban való részvétel. Kizáró ok, ha valakinek egy naptári éven belül szóbeli vagy írásbeli munkáltatói figyelmeztetése van.

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva van. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre csak az igazgató adhat engedélyt, eseti kérelmek alapján. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyon biztonsági okok miatt – az intézmény látogatása csak igazgatói engedéllyel lehetséges. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeit intézők tartózkodhatnak (ebédbefizetés, szerelők, látogatók). A termeket bérlő személyek csak abban a teremben tartózkodhatnak, amelyre a bérleti szerződésük is vonatkozik.

4. A szervezeti egy s é ge k k ö z ö t t i kapcsolattart ás rendje formája Az intézmény közösségeit - a megbízott vezető (k) és a választott közösségi képviselő (k) segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: • közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések • nyilvános fórumok, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézményben működő szervezeti egységek: 1. 2. 3. 4. 5.

11

Alkalmazotti közösség Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Tanulóközösség Diákönkormányzat


5. Az intézményi vezetés helyettesítés rendje Az igazgató akadályoztatása, távolléte esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében / kivételt képez a katasztrófahelyzet, vagy egyéb emberéletet veszélyeztető esemény / teljes felelősséggel a közalkalmazotti képviselő helyettesíti. Mindkét személy akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki a helyettesítő pedagógust / lsd int.vez. munkarendje /.

6. Az intézmény és az iskolai szülői szervezet valamint a külső kapcsolatok formája, rendje

1. Külső kapcsolatok célja és módjai: Az intézmény feladatainak ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: Besnyő Község Önkormányzata Oktatási Hivatal (OH) – KIK Nevelési Tanácsadó, Gárdony - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Székesfehérvár Gyermekjóléti Szolgálat, Besnyő Iskolaegészségügyi ellátók Dunaújvárosi Rendőrkapitányság Kistérségi iskolák Pöttömsziget Óvoda, Besnyő Községi könyvtár Tanuszoda, Iváncsa Történelmi egyházak Szülői Szervezet

12


Az intézmény kapcsolati rendszere

13


Intézményi Szülői Szervezet A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Egy - egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermekek osztályfőnöke tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének képviselője juttatja el az intézmény vezetőjéhez. Az osztályközösség szülői szervezete véleményezési jogot gyakorol a szülői értekezletek napirendi pontjainak meghatározásakor és a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Az osztályközösségek szülői szervezetéből két megválasztott szülő képviselőtagként kerül az iskolai Szülői Szervezetbe. Az intézmény Szülői Szervezete képviseleti úton választott szülői szervezet, mert a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. Az iskolai Szülői Szervezet jogköre Kezdeményezheti iskolaszék felállítását. Figyeli: a gyermeki (tanulói) jogok érvényesülését, a Pedagógiai Program megvalósulását, a tanári, nevelői munka eredményességét. Tájékoztatja megállapításairól a nevelőtestületet, intézmény vezetőjét. Tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestület értekezletein, amennyiben meghívást kap. Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyermekközösségek nagyobb csoportjaiban (az osztályközösségek, foglalkozási csoportok) a felmerült problémákról. Véleményezési jogot gyakorolhat azokban a kérdésekben, amelyekben a jogszabály rendelkezései alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna: • a Házirend, az SZMSZ és a Pedagógiai Program elfogadásakor Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel A Szülői Szervezetet az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer hívja össze. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait.

7. A n e v e l ő t e s t ü l e t jogai, feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 1. Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: 14


• • • • • • • • • • •

a Pedagógiai Program feladatainak minőségi megvalósítása a tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása a tanév munkatervének elkészítése átfogó értékelések és beszámolók készítése a törvények, a rendeletek, a belső dokumentumok és a munkafegyelem előírásainak betartása a létesítmények és környezet rendjének megőrzése, védelme.

2. Nevelőtestületi jogkör A nevelőtestület dönt: - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 3.4. Nevelőtestületi értekezletek, határozatok A nevelőtestület a tanév során értekezleteket tart. Az értekezletek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához a véleményezésijogot gyakorlók (Szülői szervezet, Diákönkormányzat) képviselőjét meg kell hívni. A tanév értekezletei az alábbiak: • tanévnyitó értekezlet • félévi és tanév végi osztályozó értekezlet • félévi értekezlet • tanévzáró értekezlet. (Szükség szerint őszi és/vagy tavaszi nevelési értekezlet.) 15


Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy a közalkalmazotti tanács, vagy az intézmény igazgatója kezdeményezi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt személy vezeti, melyet a jegyzőkönyvvezető ír alá. 4. Nevelőtestületi jogok átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: • a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést • az osztályközösség problémáinak megoldását.

8. Az ünnepélyek, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége, közös érdekünk. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. Intézményi szintű ünnepélyt tartunk: • október 6. Iskolai és Községi szintű ünnepélyeket tartunk: • október 23. • március 15. Az intézmény hagyományosnak tekinthető rendezvényei: Luca-napi vásár és forgatag Mikulás-délutánok karácsonyi műsor Arany-hét farsangi mulatság iskolakóstolgató / Gergely-járás; műsor az óvódásoknak húsvétváró igény szerint egyéb tábor, erdei iskola 16


A hagyományos rendezvényeknek kijelölt felelősei van(nak). A felelős pedagógus (vagy felelős munkacsoport) feladatai: szereplők tájékoztatása a feladatokról időpont, helyszín meghatározása próbák időpontjainak egyeztetése a helyszíneken technikai lebonyolítás - lebonyolíttatása meghívások, meghívók időbeni elküldése a szereplők megjutalmazása

9. A szakmai munkaközösségek feladatai, együttműködésük rendje A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az iskolában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Az intézmény szakmai munkaközösségei • Az alsós munkaközösség: Az 1-4. évfolyamokon tanító – az intézmény alkalmazásában álló - pedagógusok és a napközi vezetője • Az felsős munkaközösség Az 5-8. évfolyamokon tanító - az intézmény alkalmazásában álló - pedagógusok. Munkaközösségi célok és feladatok A munkaközösség feladatai: • fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát • szervezi a pedagógusok továbbképzését • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját • egységessé teszi az intézményi követelményrendszert és értékelési rendszert • felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét • összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javítóvizsgák stb. feladatait és 17


• •

lebonyolítja a versenyeket javaslatot tesz az iskolában használandó tankönyvekre, taneszközökre (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint) • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. Szakmai munkaközösségek együttműködésének területei, kapcsolattartásának rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében Együttműködésük területei: • éves munkaterv és a tanév értékelésének előkészítése • belső dokumentumok készítése, módosítása • belső továbbképzések szervezése • iskolai hagyományokhoz kapcsolódó kiemelt programok szervezése • egyéb, a Pedagógiai Programban megfogalmazottakkal összefüggő feladatok végrehajtása. Kapcsolattartás rendje: • rendszeres – kibővített vezetőségi megbeszélés • eseti – egy-egy feladathoz kapcsolódóan. Pedagógusok munkájának segítése: • a pedagógusok éves munkájának megtervezéséhez tanmenetek, egyéb segédanyagok biztosításával • hospitálások, bemutató órák megtartásával • azonos munkaközösségekben dolgozó pedagógusok szakmai fejlesztése tudásátadással • segítségnyújtás az önértékelés elkészítésében • újonnan érkezett pedagógusok beilleszkedésének segítésével. A szakmai munkaközösség-vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak. Az intézményvezető bízza meg a munkaközösség-vezetőt a feladatainak ellátásával. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetője felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket a kibővített vezetőségi értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség-vezető feladatai: • irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért • összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját • ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját • beszámol az igazgatónak, tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről, • javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.

10. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Egészségre nevelés - Gyermekvédelem

18


Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézmény és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: • a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése • a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése • könnyített- és gyógy testnevelés besorolásának elkészítése • gyógyúszásra javaslat • általános állapotvizsgálat • fogászati szűrővizsgálat • egészségügyi felvilágosítás tartása • tisztasági vizsgálatok A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az éves tervben adja meg az iskolai védőnő. A kapcsolattartásért az igazgató a felelős, tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek. Iskolafogászati vizsgálaton minden tanévben kétszer vesznek részt a tanulók. Az iskola-egészségügyi vizsgálatokat és iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a lehető legkisebb mértékben zavarja. Testi nevelés és egészséges életmód Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást. Ennek érdekében biztosítjuk: • a tanulók mindennapi testedzését • a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban • az iskolai sportkör működését A tanulókat testnevelés alól - szakorvosi vélemény alapján - csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A napközi otthonos foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban, amelynek időtartama legalább napi 45 perc. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét - egészségi állapota miatt - az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat - állapotától függően - nem végez. A differenciált foglalkozás biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. 19


Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat TEM foglalkozásokra utalja. A kiszűrt tanulók csoportokba sorolásáról, esetleges integrálásáról a szülők igényeinek figyelembevételével az igazgató dönt. A foglalkozásokat gyógytestnevelő tanár vezeti. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: • a testi - lelki harmónia összefüggéseit • az egészséges életmód, stressz mentes életvezetés jellemzőit • a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét • az egészségre ártalmas hatásokat • a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolai védőnő egyébként is, valamint az osztályfőnök kérésére felvilágosító előadásokat tart. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók • az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.), és a • a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Gyermekvédelem Pedagógiai eszközeinkkel közreműködünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Eredménytelenség esetén együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Általános gyermekvédelmi feladatok az iskolában • napközi otthon működtetése a szülők igénye alapján • iskolaorvosi és fogászati rendelés • a gyermekek étkeztetése • a diákok szabadidejének megszervezése • a tanítási órák előtti és utáni felügyelet biztosítása • a személyiség és a közösség fejlesztése • a tanulót érő káros hatások csökkentése, egészséges és biztonságos feltételek megteremtése • gyermeki, tanulói jogok érvényesítése • együttműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel.

20


Speciális gyermekvédelmi feladatok • Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók iskolai nyilvántartása. • Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel, valamint a segítő intézményekkel. • Szakemberek bevonása, akik orvosok, védőnők, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, családgondozók lehetnek. • Problémákkal küszködő tanulók szüleinek megnyerése annak érdekében, hogy külső segítő intézmények szakembereinek szolgáltatását, támogatását igénybe vegyék. A gyermekvédelmi feladatok megfelelő ellátásának a megszervezése az igazgató feladata és felelőssége Az osztályfőnök, amennyiben családlátogatást végez, tapasztalatait írásban is rögzíti, s ennek tartalmát az adatvédelmi és titoktartási törvény előírásainak figyelembe vételével kezeli. Az igazgató a családok anyagi nehézségeinek enyhítésére az osztályfőnök vagy a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére a rendkívüli vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve szociális étkezési hozzájárulás folyósítását kérheti az önkormányzattól. A gyermekjóléti szolgálat az intézményvezetőtől függetlenül is igényelheti, kezdeményezheti a szociális hozzájárulást. Tanulóbalesetek megelőzése A tanulóbalesetek megelőzése érdekében az intézmény vezetője legalább havonta balesetvédelmi bejárást tart és intézkedéseket tesz a tanulókat veszélyeztető baleseti források azonnali elhárítására. Az iskola területén tapasztalt, a tanulókat veszélyeztető baleseti helyzeteket kötelező elkerülni és a fenntartónak haladéktalanul írásban jelenteni, amennyiben balesetvédelmi intézkedést igényel. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet. Az ezzel kapcsolatos ismertetést minden osztályfőnök és szaktanár köteles elvégezni minden tanév elején. Tanulóbaleset esetén meg kell tenni az elsősegélynyújtó intézkedéseket. Értesíteni kell az iskola vezetőjét a történtekről, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A tanulóbalesetek kivizsgálása: Az iskola súlyos gyermekbalesetek esetén a kivizsgálásba bevonhatja a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat képviselőit. A nemdohányzók védelme Az intézményben - ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter szélességű teröleten a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki - az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény minden alkalmazottja a felelőse.

21


11. Az intézményi védő, óvó előírások, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola épületében a tanítási idő alatt a 6-8.-os diákok ügyeletet látnak el. Az ügyeletes diák feladata, hogy idegenek érkezéséről az igazgatót, a tanáriban tartózkodó pedagógust vagy a gazdasági ügyintézőt tájékoztassa. A tantermeket tanítási idő után a takarítók zárják, valamint az épületet nyitvatartási idő után szintén a takarítók zárják. Katasztrófa, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és eljárásrendje A tanulók felkészítése az osztályfőnöki órák keretében történik. meghívott előadó vagy szakember segítségével. Ennek célja a tanulók tájékoztatása, óvatosságra intése, a tűzesetek, veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló, környezetkímélő magatartás kialakítása a személyes biztonság elérése érdekében Rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendők Minden rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézmény vezetőjének és / vagy az intézmény alkalmazottjának, aki gondoskodik a szükséges intézkedésekről illetve értesíti az intézmény vezetőjét. Ha a bombariadót jelző hívás a rendőrségre érkezik, akkor a rendőrség értesíti az intézmény vezetőjét vagy helyettesét, akik rendelkeznek az épület kiürítéséről. A bombariadót csengetéssel közöljük a tanulókkal és az intézmény dolgozóival. Az épületek elhagyása a tűzriadó tervnek megfelelően történik, a személyes tárgyait mindenki köteles magával vinni. Ha a bombariadót jelző hívás az iskolába érkezik, akkor az a személy, aki a hívást vette, értesíti az igazgatót vagy helyettesét a hívás tartalmáról. Az intézmény vezetője értesíti a rendőrséget, és az előző pontban leírtaknak megfelelően jár el. A kiesett tanítási órák pótlásra kerülnek, melynek idejéről az igazgató dönt. Három vagy több tanítási óra kiesése esetén az egész napot pótolni kell a következő alkalmas munkaszüneti napon, illetve ha a tanórák felosztása lehetővé teszi napi bontásban kerülnek pótlásra Az intézmény helyiségeinek használati rendje A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztás szerint tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. / A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is a szaktanteremben tartózkodhatnak./ Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával.

22


Tantermek és szaktermek használati rendje A tantermek / szaktantermek használati rendjéért az ott órát, vagy foglalkozást tartó pedagógus, foglalkozásvezető a felelős. Berendezések és felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak.

13. Az intézmény alkalmazottainak feladat- és hatáskörei, munkaköri leírások Az intézmény alkalmazottai: tanítók - napközis nevelő tanárok technikai alkalmazottak Munkakörük leírását az intézményvezető készíti el és hagyja jóvá. Az intézményvezető munkakörét, feladatait a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető joga, hogy feladatokat, vagy azok bizonyos részét intézményvezetői hatásköréből eredően - a megfelelő feladatismertetés mellett – átruházza az intézmény alkalmazottjára vagy alkalmazottakra. Az intézményvezető által átruházott feladat: eseti / rendszeres szóbeli / írásbeli Minden alkalmazott váratlan esemény/ betegség esetén előző este, vagy reggel fél 8-ig jelezzen az iskolának igazgatónak vagy annak akadályoztatása esetén a szakmai munkaközösség vezetőnek és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával járuljon hozzá a helyettesítés szakszerűségéhez Minden alkalmazott felelős a munkaköréből eredő illetve az intézményvezető által átruházott feladatokért és kötelessége azt a lehető legjobban elvégezni. A pedagógusnak teljes munkaidejéből legalább annyit kell az iskolában eltöltenie, amennyi a munkája hiánytalan és igényes elvégzéséhez szükséges (konferenciák, fogadóórák, ügyeletek, diákmiséken való részvétel, ünnepélyek, stb.) Titoktartási kötelezettség A munkája során tudomására jutott szolgálati titoknak minősülő információkat, adatokat köteles megőrizni. Hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 23


E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A munkaköri leírások visszavonásig érvényesek. Tanítók munkaköri leírása Általános szakmai feladatok A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok az iskolába legalább 15 perccel a tanítási órája, vagy a közös rendezvény kezdése előtt meg kell érkeznie. A tanító törekedjen arra, hogy rendelkezzék a korszerű általános műveltséggel Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása -

Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Fogadja a szülők iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Részletes szakmai feladatok

A tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai A tanító az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot. Segíti a tanulót átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. 24


-

Tevékenysége során teret ad a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. Tanítói tevékenysége közben a tanultak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza az tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.

Tevékenysége során ügyel arra, hogy a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki. 25


-

-

s tanulók ültetési rendjét kialakítja, illetve a tanuló fejlődését figyelembe véve változtatja. A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A pedagógiai program alapján az ismeretátadás, a nevelés módszereit megválasztja. A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, felszereléseket kiválasztja. Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Részt vesz a tantárgyfelosztás véleményezésében. Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Gondoskodik az egyes iskolai ünnepek osztályon belüli lebonyolításáról. Kiválasztja a megemlékezések módját, formáját – pl. anyák napi műsor. - A tanulók által előadandó műsorokat az osztály korához és fejlettségéhez mérten állítja össze. Közreműködik az intézményi szintű ünnepek, rendezvények megszervezésében, a tanulók felkészítésében. Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást/ osztálynapló/ Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. Tájékoztatja az intézményvezetőt ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad, ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ,veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer -

Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást az illetékes önkormányzatnál.

Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok -

Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. Szükség esetén közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segítik a védőnő és az orvos munkáját.

Munkához szükséges ismeret megszerzése 26

A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.


-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen).

Tanárok munkakör leírása Munkaköri kötelességei: -. -

-

-

27

az iskolába legalább 15 perccel a tanítási órája, vagy a közös rendezvény kezdése előtt meg kell érkeznie. az órákat pontosan kezdje, és fejezze be. a tanuló tanítási óráról való késését, hiányzását a tanár az osztály- vagy foglalkozási naplóba köteles bejegyezni. a tanár törekedjen a példamutató viselkedésmódra külső megjelenésével is a tanterem rendjét, tisztaságát minden nevelő ellenőrzi, megköveteli (radiátor, ablak, villany, szék, stb.). A tanterem rendben tartása, az osztályban tanító nevelők felelőssége. A tanár munkáját folyamatosan tervezi tanmenetében, vagy irányító tanmenet alapján dolgozik. Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is. a tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira lelkiismeretesen készüljön fel, nagy gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására. gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze az alapkészségeket és a képességeinek megfelelő ismereteket. legyen külön gondja a gyöngébb tanulókra, és segítse elő a tehetségesebb tanulók hatékonyabb fejlődését. A nevelő feladata a tanulók személyiségének alapos megismerése, fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, az egészséges, higiénikus életmódra nevelés Az osztályban tanító nevelők közösen oldják meg a tanulókkal kapcsolatos problémákat, teendőket. Rendszeresen cseréljék ki tapasztalataikat, észrevételeiket. Szükség esetén kollégáik tanácsát kérjék ki. segítse az iskolán kívüli programok, osztálykirándulások, táborok, túlórák, ügyeletek lebonyolítását. a programok, ügyelet után köteles a rendről gondoskodni. segédkezik az iskola munkatervében szereplő évközi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában, illetve az évközben adódó egyéb feladatok megoldásában. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében a nevelő szoros kapcsolatot tart a szülőkkel. Szükség esetén egyéni elbeszélgetésre hívja be az érintett szülőket. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, illetve a tájékoztató füzetbe és a naplóba. fejlessze szakmai ismereteit önképzéssel, vegyen részt a szervezett továbbképzéseken. munkaközösség munkájába való bekapcsolódással fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. a haladási naplót pontosan, folyamatosan vezeti


-

-

-

a nevelő a tanulók munkáit köteles rendszeresen ellenőrizni, javítani, ezt aláírásával igazolni. minden tantárgyból javítani és javíttatni kell a helyesírási hibákat. rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen tiszteli a gyermek emberi méltóságát: a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is. a dolgozatok kijavításának határideje két tanítási hét / 10 munkanap/. a gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, és sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. a bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. a tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak: megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is. anyagi felelősségvállalás terheli az intézmény eszközeinek szakszerűtlen felhasználásából eredő károkért az iskola tanulóitól – a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével – ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el. az osztálynaplót az utolsó tanítási óra után a tanáriba köteles vinni a kijelölt helyre.

Osztályfőnöki munkakör leírása Az intézmény pedagógusai, amennyiben osztályfőnökök, a tanítói / tanári munkaköri leírásban foglaltak mellett az alábbi feladatokat látják el 28

feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse a tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanító társaival a tanulók haladásáról. közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a probléma megoldásába bevonja a szülőket is. elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai, valamint a diákok véleményét is. ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagos tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb


-

információkkal segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulóval kapcsolatban. elvégzi a bizonyítványok kitöltésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat.

Napközis nevelő munkaköri leírása A napközis csoportba tartozó tanulók tanórák után iskolában töltött idejének célszerű, hasznos intenzív fejlesztő foglalkozásokkal való kitöltése. Heti munkaidő 40 óra, kötelező óraszáma: 23 óra Alapvető felelősségek, feladatok: nevelő munkáját tudatosan tervezi, nagy gondot fordít a tanulók fegyelmezett munkájára, a délutáni foglalkozások lebonyolítására. csoportja számára heti tervet készít, amelyben a tanulóknak személyre lebontva követhető az elfoglaltsága. legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása; az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, a tanuló számára saját tanulási módszerek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. gondoskodik arról, hogy a gyerekek a heti rendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben; minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi és aláírja. a hibákat kijavítja, a szóbeli feladatokat lehetőség szerint kikérdezi. A rászorulókat a megadott időkeretek között korrepetálhatja.; vagy segítségüket tanulócsoportok szervezésével biztosítja. -. együttműködik a csoportot tanító nevelőkkel. Észrevételeit és esetleges problémáit az érintett nevelőkkel, szülőkkel megbeszéli. a napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel való kitöltése. (Segítés, játék, mozgás, könyvtári kutatás) a napközis csoport átvételére pontosan érkezik. feladata az ebédeltetés, és a kulturált étkezés szabályait elsajátítsák a tanulók. ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást, eközben személyesen felügyel rájuk. gondoskodik a csoport számára kiadott játékok, eszközök állagának megőrzéséről, illetve a kölcsönzött tárgyak időben való visszajuttatásáról. aktívan részt vesz a munkaközösség munkájában; állandó önképzéssel fejleszti tudását. mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, s minden iskolai rendezvényen. Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók osztályozó értekezletein, fogadóórákon. a munkanaplót pontosan vezeti (hiányzások, tanulmányi munka, gyakorlás, korrepetálás, ellenőrzés anyaga osztályonként, tanuláson kívüli időben szervezett foglalkozások.) a nap végén rendet rakat a teremben, a termet bezárja, a napközis naplót a tanáriba viszi. 29


DÖK segítő tanár Főbb tevékenységei, felelőssége: Segíti a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elkészítését, gondoskodik annak legitimitásáról, betartásáról. Segíti és összehangolja az intézmény diákságnak tevékenységét. Feladatait az igazgató irányításával látja el, az iskola pedagógiai programjának figyelembevételével, az éves munkaterv alapján. Munkatervét úgy állítja össze, hogy előtte egyeztet a diákönkormányzat tagjaival, a nevelőtestülettel, az osztályfőnökökkel, akikkel rendszeres munkakapcsolatban áll. segíti a diákságot a különböző rendezvények, ünnepségek szervezésében. szervezi, előkészíti, rendezi az iskolán kívüli szabadidős programokat a tanulók körében. a diákoknak segítséget nyújt az iskolarádió működtetésében és a diákújság szerkesztésében, kivitelezésében. tevékenységéről folyamatos tájékoztatást ad a felettesének, illetve a nevelőtestületnek, minden félév végén írásban összefoglalót készít. aktívan közreműködik az iskola munkatervében nem rögzített, év közben adódó feladatok megoldásában Az iskolatitkár munkaköri leírása A munkakör megnevezése: iskolatitkár Közvetlen felettese: igazgató Munkaideje: heti 20 óra Munkáját az igazgató (távollétében helyettese) irányítása alapján végzi. Nem egyedi feladatokat és megbízásokat teljesít, hanem önállóan és aktívan szervezi ügyviteli, adminisztrációs, igazgatási és klasszikus titkárnői tevékenységét. Az intézmény – ezen belül kiemelten az iskolavezetés – zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: a hatályos jogszabályok és az intézmény iratkezelési szabályzatának megfelelően végzi az ügyiratok kezelését, az iktatást (ügyelve a határidők betartására), az irattári anyagok szakszerű nyilvántartását és tárolását. elkészíti az iskolavezetés levelezését, a be- és kimenő postai küldemények ügyintézését. 30

ellátja a beérkező telefonok fogadásával összefüggő teendőket az információk rögzítését és továbbadását vezeti a rábízott nyilvántartásokat. együttműködik az egészségügyi szervekkel a tanulók – törvényben rögzített – egészségügyi ellátásának szervezésében. közreműködik az irodaszerek, az oktatáshoz napi szinten szükséges eszközök, kellékek megrendelésében, figyelemmel kísérésében (kréta, papír, festékek stb.). az iskolavezetés által meghatározott módon részt vesz az aktuális kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztató anyagok elkészítésében, rendezésében.


-

ellátja az iskolavezetés által meghatározott fénymásolási feladatokat. a klasszikus titkárnői feladatok keretében közreműködik az iskolavezetés vendégeinek fogadásában. felel környezete rendjéért, esztétikus megjelenéséért. a tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az igazgató megbízza.

Technikai alkalmazottak munkaköri leírása Munkaidő: heti 20 óra / heti 40 óra konyhai alkalmazott-takarító esetében napi 4 óra / napi 8 óra /intézményvezető utasítása szerint/ Közvetlen felettes: intézményvezető Munkaköri feladatok Munkáját az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje, a munkájára vonatkozó belső szabályzatok, és jelen munkaköri leírás alapján végzi. E dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók. Kiemelt munkaköri kötelességei: Minden nap végzendő teendők: -

-

Az iskola főépületének és tornaszobájának, öltözőjének takarítása. a tanulók és tanárok által használt helyiségek felsöprése, feltörlése (porszívózása), a por letörlése (irodák, tanári szoba, tantermek, folyosók egyéb helyiségek, szertár, számítógépterem stb./ WC-k, mosdók fertőtlenítése, WC papír, szappan, törölköző utántöltése (szükség szerint) Növények öntözése, portalanítása. Használatba került evő-ivóeszközök elmosása, helyrerakása. Elektromos eszközök portalanítása, tisztántartása /hűtőgép, mikrohullámú sütő, tévék magnók/ Az iskola épületének nyitása, zárása, zárás előtt a nyílászárók leellenőrzése, bezárása. Takarítószerek elzárása, pontos nyilvántartása, biztonsági adatlapok megőrzése.

Hetente végzendő feladatok: pókhálók eltávolítása mellékhelyiségek fali burkolatának fertőtlenítő áttörölése, szekrények, polcok portalanítása, fűtéscsövek, radiátorok letörlése, falak lábazatának tisztítása ajtólapok, ajtófélfák mosószeres letörlése bejárati ajtók üvegfelületeinek tisztítása asztalterítők, törölgető ruhák, törölközők mosása, vasalása osztálytermek padjainak, székeinek lemosása 31


Egyéb, szükségszerűen ellátandó feladatok: az iskola udvarának, járdáinak takarítása munkaidő utáni iskolai rendezvények után való rendrakás, feltakarítás/ legközelebbi tanítási nap reggel fél nyolcig / téli időszakban az iskola járdáiról a hó eltakarítása függönyök mosása, vasalása; ablakok tisztítása nyári-téli nagytakarítás, rendrakás A munkavégzés helyén munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg a munkaidő beosztásnak megfelelően. Ha a munkavégzés helyén betegség vagy egyéb ok miatt nem tud megjelenni, akadályoztatását telefonon, késedelem nélkül jelzi a közvetlen felettesének. Felelősségi kör A vonatkozó megőrzési, leltári, elszámolási, munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályozás szerint. Konyhai dolgozó munkaköri leírásának kiegészítése: -

-

-

előkészíti és kiadagolja az ebédet, az ételt az utolsó csoport érkezéséig melegen tartja. naponta köteles az elkészített ételekből az erre a célra használatos üvegekbe ételmintákat tenni és azokat a hűtőszekrényben 3 napig megőrizni. étkeztetés után az edényeket a higiéniai előírásoknak megfelelően elmosogatja, és a helyére teszi. mindennap étkeztetés után az ebédlőt és a konyhát kitakarítja, az asztalokat lemossa, a padlót felmossa. Péntekenként köteles nagytakarítást végezni, melynek során lemossa a bútorokat, a csempéket, kitisztítja a hűtőszekrényeket, átmossa a használaton kívüli edényeket, stb. felelősséggel tartozik a leltárban szereplő konyhai eszközök és berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatáért. felelős a konyha vagyontárgyainak, eszközeinek védelméért, a gáztűzhely biztonságos és rendeltetésszerű használatáért, a balesetmentes munkavégzésért, az ÁNTSZ előírások maradéktalan megtartásáért. munkájának elvégzéséhez biztosítani kell részére tisztítószert, fertőtlenítőszert, felmosó és portörlő rongyot, mosogatószivacsot, konyharuhát, partvist. Egészségének védelmében gumikesztyűt, mosdószappant, kézvédő krémet kap.

14. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 32


A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 1. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató/vagy az általa kijelölt személy minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 33


3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

34


4. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

IV. AZ INTÉZMÉNY TANULÓKÖZÖSSÉGÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSOK

1. Tanulók jogai és kötelességeik Az Nkt.45-46.§ paragrafusát figyelembe véve A tanulók kötelessége eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák rendezvények előkészítésében, lezárásában, 35


-

-

megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, az iskola pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A tanulók jogai képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az Nkt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve – továbbtanuljon a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, az oktatási jogok biztosához forduljon. a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a 36


gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

2. A Tanulók közösségei 1. Osztályközösségek és tanulócsoportok Az osztályközösség élén pedagógusvezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult – az igazgató tudtával - nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek érdemben részt venni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (angol nyelvi, informatika órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, az oktatási eszközök száma vagy a tanrend szervezése indokolhatja. 2. A Diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja a diákönkormányzati képviselőit, küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségébe. Az igazgató bízza meg a diákönkormányzatot segítő pedagógust, aki a feladat ellátásáért pótlékban részesül. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Diákönkormányzati jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor a Házirend elfogadásakor és módosításakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására a tanév során egy tanítás nélküli munkanap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőinek megbízására. 3. Iskolagyűlés 37


Iskolagyűlés az igazgató által vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze. Indokolt esetben rendkívüli iskolagyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető.

3.Tanórán kívüli foglalkozások rendje 1. Szabadidős foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői munkaközösség, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően legkésőbb szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 2. A napközi otthonos foglalkozás Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja – létszámra való tekintettel – a tanulók számára a napközi otthonos ellátást. A napközi biztosítja tanulók számára az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. .3. Szakkörök Az éves munkatervben meghatározott szakköri foglalkozásokra írásos szülői kéréssel lehet jelentkezni. A foglalkozásokon való részvétel a jelentkezés után kötelező, mulasztani a szülő írásos kérése alapján lehet. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakkörök működésének feltétele az iskolai költségvetés. 4. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) tart a testnevelő tanár. Az iskolai sportkör éves terv alapján végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját a testnevelő tanár készíti el. Iskolánk a kistérségi sportszervezetek bevonásával lehetőséget biztosít tanulóinak a különböző sportági (ritmikus gimnasztika, labdarúgás, karate, úszás stb.) edzéseken és versenyeken való részvételre. 5. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. 38


6. Hitoktatás Az iskola biztosítja a lehetőséget és a helyet a történelmi egyházak hitoktatói számára, hogy hittan foglalkozásokat tartsanak. A szülők a jelentkezéseket a hitoktatóknak adják le. A hitoktatók a foglalkozások időpontját az igazgatóval egyeztetik, mely időpontok a tanítási órákat nem zavarhatják. Az iskolában megtartott hittanórák rendjéért a hitoktató felel. Alkalomszerű foglalkozások 1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink intézményi, kistérségi, körzeti, megyei és országos versenyeken vehetnek részt. Az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és támogatott tanulmányi versenyeken és a Diákolimpián való részvétel költségeit az iskola, míg az egyéb, nevezési díjas és levelezős versenyek költségeit a szülői hozzájárulások fedezik. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a munkaközösség-vezetők irányítják. 2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, erdei iskolák és táborok Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolákat szervez, melyek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, a fiatalok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások, erdei iskolák a munkaterv alapján meghatározott időben vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás, erdei iskola tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatónak. A kirándulásokat, erdei iskolákat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. Szülői értekezleten a szülői igények megismerését követően, a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás, erdei iskola szervezésének körülményeit, előtérbe helyezve a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket tájékoztatni kell, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz, erdei iskolához annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Táborok szervezése igazgatói engedéllyel, az éves munkaterv alapján történhet. Ha az igazgató is kísérő tanárként vesz részt kirándulásokon, erdei iskolai programokon, úgy a fenntartót köteles értesíteni. 3. Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatásához a szülők írásos hozzájárulását be kell szerezni. A szükséges információkat előzetesen, a tájékoztató füzetben kell megadni (program, időtartam, helyszín, várható költség). Tanítási időben szervezett programokon való részvételhez az igazgató engedélye szükséges. 4. Külföldi utazások rendszabályai 39


Külföldi utazáshoz, - amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. Ha az igazgató a csoport vezetője, úgy a fenntartónak köteles bejelenteni az utazást. Csoportos utazás csak szorgalmi időn kívül, tanítási szünet idejére szervezhető. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a várható költségeket, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét.

4.Tanulók dicsérete A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki: tanulmányait kiemelkedően végzi kitartóan szorgalmas példamutató közösségi magatartást tanúsít eredményes kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt ér el jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A dicséret és a jutalmazás formái A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiugró eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. A dicséreteket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni! Az írásos dicséretek formái: tanítói, szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret. A tanulmányi munkában kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Elismerés illeti a tanulmányi, kulturális és sportversenyek győzteseit, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulóit.

40


5. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályozása

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, lopás;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola más tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. /igazgatói büntetés jár/ A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján

A fegyelmi eljárás célja A fegyelmi eljárás célja egyrészt az, hogy az iskola feladataihoz szükséges rend fenntartása érdekében a tantestület hatásköre és illetékessége keretei között jogszabályok alapján kivizsgálja, azokat az eseteket, ahol alapos gyanú szerint a diákok vétkesen és súlyosan megszegték kötelezettségüket, és ha a gyanú bizonyítást nyert, indokolt esetben szankcionálja. Az eljárás másik célja, hogy a diákot és társait meggyőzze arról, hogy a kötelességek elmulasztásának és mások jogai megsértésének elkerülhetetlen következménye a felelősségre vonás, és ez által megelőzze a további kötelezettségszegéseket. 1.

2

3.

4. 41

Ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte, fegyelmi eljárást lehet indítani. A vétség súlyosságára tekintettel a tantestület általában mérlegelheti, hogy megindítja-e az eljárást. A gyermek érdekében nincs helye mérlegelésnek, ha az eljárás megindítását a tanuló vagy a szülő kezdeményezi, mert ez esetben a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét, továbbá a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés szervezőjét írásban értesíteni kell. Meghallgatás célja, hogy kiderüljön van-e vita a tényállásról. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. Fegyelmi tárgyalás Ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, kötelező fegyelmi tárgyalást tartani. Akkor


is kötelező tárgyalást tartani, ha a tényállás tisztázása ezt indokolja. A fegyelmi tárgyalás célja a vitatott tényállás megnyugtató tisztázása. Ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arra meg kell hívni a tanulót, a szülőt, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés szervezőjét, valamint ha a diák tanulószerződést kötött, a területi gazdasági kamarát. Az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatot is célszerű meghívni, mivel a fegyelmi ügyekben véleményezési jog illeti meg. A fegyelmi tárgyalás menete A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen (ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket). Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. Diákönkormányzat véleményét legkésőbb a döntéshozatal előtt be kell szerezni.2) 5.

Fegyelmi határozathozatal. A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást – lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet kérelmére bizonyítási eljárást folytat le.

A fegyelmi büntetések kiszabásakor figyelembe kel venni az alábbi szempontokat A tanköteles tanulók esetén elsőrendű érdek, hogy teljesítsék tankötelezettségüket, ezért Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. Törvényesség követelménye Személyes felelősség elve. A kötelezettségszegés tényét személyre szólóan kell bizonyítani, mert fegyelmi büntetést egy bizonyos diák valamely bizonyított 42


-

-

-

kötelességszegéséért lehet adni. Ha a diákok a jogsértést csoportosan követik el, akkor az eljárás során a csoport tagjainak felelősségét személyenként kell bizonyítani. Az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a fegyelmi felelősségét jogerősen meg nem állapították. Bizonyítottság követelménye vádló kötelessége bizonyítani állítása valódiságát, másrészt a bizonyítás során vitathatatlanná kell tenni azt, hogy a kötelességszegést az ezzel vádolt diák követte el, és azt más nem követhette el. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.6 Törekedni kell a fokozatosság elvének betartására.

-

A fegyelmi eljárást megindítása a fegyelmi jogkör gyakorlója, a nevelőtestület dönti el. Az a pedagógus, aki a fegyelmi eljárás során személyesen érintett,nem vehet részt a fegyelmi büntetetés kiszabásakor. A tantestületnek jogában áll, hogy tagjaiból fegyelmi bizottságot hozzon létre, átruházva a fegyelmi jogkört. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények, az okozott károk figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

6.Tájékoztatás,a szülő behívása,értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése  tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése  a 10. igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  az 50. igazolatlan óra után: a jegyző és a kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:  43

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése


  

a 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

7 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) b) c) d) e) f)

az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, átvételnél az iskola igazgatója előírja, a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

8. A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a lentebb foglaltak kivételével testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés bevezetése még nem kötelező, a második–negyedik évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A többlet testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető.

44


V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Nyilatkozat Az Arany János Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Besnyő, 2012. december 45


…………………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat Az Arany János Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2012. december _____ - i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. Kazincbarcika, 2012. október 18. Besnyő, 2012. december ……………………………… a diákönkormányzat vezetője

MELLÉKLETEK 1. Könyvtár szervezeti és működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A könyvtár rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, Könyvtárunk kapcsolatot tart az iskola székhelyén működő nyilvános könyvtárral. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai 46


a) b) c) d) e) f) g) h)

gyűjteményünk - lehetőség szerinti - folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, tájékoztatás nyújtása az iskolai, és a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők • Szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban). • Lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata. • Tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. • Könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 3 hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzés időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

47


1.sz Melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka segítése. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Az iskola pedagógiai programja. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör:  A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.  A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők életművei.  Nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom).  Tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények  általános lexikonok enciklopédiák  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a megyére és településeinkre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok 48


Mellék gyűjtőkör: • a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre • audiovizuális, interaktív dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) írásos nyomtatott dokumentumok • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv • térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k d) Egyéb dokumentumok: • oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva: • lírai, prózai és drámai antológiák • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei • klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei • közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) • tematikus antológiák • életrajzok, történelmi regények • ifjúsági regények • általános lexikonok • enciklopédiák • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • megyére vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok.

49


2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor lehetősége van a beiratkozásra, jogviszony megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtárost. Az iskolából eltávozó tanulók, pedagógusok, egyéb dolgozók, felnőttek az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt kötelesek leadni. 2. A könyvtárhasználat módjai • helyben használat, • kölcsönzés, • csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • a kézikönyvtári állományrész, A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros segítséget ad: • az információk közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, 2.2 Kölcsönzés könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A könyvtárból egy alkalommal egy dokumentum kölcsönözhető 3 hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy - indokolt esetben két - alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje Nyitva tartási idő: tanévenként változik, a nyitva tartási időt a használók igénye alapján a könyvtáros az igazgatóval egyeztetve határozza meg. 50


2.3 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai • információszolgáltatás,

I. AZ SZMSZ CÉLJA ............................................................................................................................... 1 1. A szabályzat célja, tartalma ................................................................................................................ 1 2. Az SZMSZ jogszabályi alapja: ........................................................................................................... 1 II. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK, DOKUMENTÁCIÓK ................................................................... 3 III. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOZÁS ............................................................................... 5 1. A működés rendje ........................................................................................................................... 5 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje............................................................................ 7 3. A belépés és benntartózkodás rendje ............................................................................................ 11 4. A szervezeti e g ys é g e k k ö z ö t t i k a p c s o l a t t a r t á s rendje formája ....................................... 11 5. Az intézményi vezetés helyettesítés rendje ................................................................................... 12 6. Az intézmény és az iskolai szülői szervezet valamint a külső kapcsolatok formája, rendje ............ 12 7. A n e v e l ő t e s t ü l e t jogai, feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ......................................... 14 8. Az ünnepélyek, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................................................. 16 9. A szakmai m u n k a k öz ö s s é ge k feladatai, együttműködésük rendje ........................................ 17 10. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................................................ 18 Egészségre nevelés - Gyermekvédelem ................................................................................................ 18 11. Az intézményi védő, óvó előírások, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................. 22 13. Az intézmény alkalmazottainak feladat- és hatáskörei, munkaköri leírások ............................. 23 14. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .............................................. 32 51


1. A tankönyvellátás célja és feladata .................................................................................................. 33 2. A tankönyvfelelős megbízása .......................................................................................................... 33 3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése .................................................................................. 34 4. A tankönyvrendelés elkészítése ....................................................................................................... 35 IV. AZ INTÉZMÉNY TANULÓKÖZÖSSÉGÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSOK .... 35 1. Tanulók jogai és kötelességeik ....................................................................................................... 35 2. A Tanulók közösségei ...................................................................................................................... 37 3.Tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................................ 38 4.Tanulók dicsérete .............................................................................................................................. 40 5. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályozása .......................................................................................................................... 41 6 . T á j é k o z t a t á s , a s z ü l ő b e h í v á s a , é r t e s í t é s e ........................................................ 43 7 Az osztályozó vizsga rendje............................................................................................................... 44 8. A mindennapos testnevelés szervezése ............................................................................................. 44 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................. 45 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................... 46 1. Könyvtár szervezeti és működési szabályzata ................................................................................. 46 1.sz Melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .................................................................................. 48 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................................ 50

52

A BESNYŐI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents