ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET

A

ndreetti

Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9.

Tel.: 06 23 348-072 E-mail. [email protected]

ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. KÖTET

HELYI

TANTERV

A

ndreetti



TARTALOM II. KÖTET H E L Y I T A N T E R V ..................................................................................................................................... 3 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ......................................................................................................................................... 3 II. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................... 10 III. Nem szakrendszerő oktatás ......................................................................................................................... 11 IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI......................................................................... 16 V. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI.................................................. 17 VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE................................................................................................................ 18 VII. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA .......................... 24 VIII. 1. ELİKÉSZÍTİ IDİSZAK ................................................................................................................... 25 IX. Egyenlı esély biztosításának programja ..................................................................................................... 27 X. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA....................................................................................................................................... 28 XI. Gyógytestnevelési program ........................................................................................................................ 28 XII. DROGPREVENCIÓS ÉS BŐNMEGELİZÉSI PROGRAM................................................................... 31 XIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK.................... 35 XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI............................................ 37 XV. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE ............................................................................................. 38 XVI. KAPCSOLATOK .................................................................................................................................... 39 XVII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ......................................................... 40 XIX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA és jóváhagyása ............................................................ 42

-2-

A

ndreetti



HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • • •

TANÉV

HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított - 2001-ben bevezetett - helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétıl érvényes helyi tanterv.

1. 2. Bevezetı szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdı szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztı szakasz

2004-2005

H2004

HK2003

HK2001

HK2001

HK2003

HK2003

HK2001

HK2001

2005-2006

H2004

H2004

HK2003

HK2001

HK2003

HK2003

HK2003

HK2001

2006-2007

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

2007-2008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

2008-2009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

2009-2010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

2010-2011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

2011-2012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

-3-

A

ndreetti



2. Óraterv 1-4. évfolyam óraterve

Kötelezı tanítási órák Magyar Történelem, hon és népismeret, etika Angol nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Néptánc Osztályfınöki óra Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) tantárgy Angol nyelv Emelt szintő angol nyelv Informatika

Heti óraszá m Éves óraszá m

296

8

296

185 37 37 37 37 74 37

5 1 1 1 1 2 1

185 37 37 37 37 74 37

5 1 1 1 1 2 1

185 37 37 37 37 74 37

8 3 4 2 1 1 1 2 1

20

740

20

740

20

740

23

1 1

37

1

37

1

37

37

1

37

1

37

148 92,5 111 148 37 74

4 2,5 3 4 1 2

Éves óraszám

Heti óraszám

Éves óraszám

Heti óraszám 4 2,5 3 4 1 2

148 92,5 111 148 37 74

7. évfolyam

2 1

296 111 148 74 37 37 37 74 37 851

74 37

8. évfolyam Éves Óraszám

Éves óraszá m

8

5-8. évfolyam óraterve 5. évfolyam 6. évfolyam Tantárgy

Heti óraszá m

óraszám

Heti óraszá m Éves

296

Heti óraszám

Nem kötelezı (választható) tantárgy Angol nyelv Emelt szintő angol nyelv Informatika

4. évfolyam

8 5 1 1 1 1 2 1

Éves óraszám

Kötelezı tanítási órák összesen

3. évfolyam

Heti óraszám

Kötelezı tanítási órák Magyar Angol nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Néptánc

2. évfolyam

Éves óraszá m

Tantárgy

Heti óraszá m

1. évfolyam

4 2,5 3 4 1

148 92,5 111 148 37

4 2,5 3 4 1

148 92,5 111 148 37

1,5 1,5 1,5 2 1 1 0,5 1 3

55,5 55,5 55,5 74 37 37 18,5 37 111

1,5 1,5 1,5 2 1 1 0,5 1 3

55,5 55,5 55,5 74 37 37 18,5 37 111

1

37

1

37

1 1

37 37

1 1

37 37

1 2 1 1

37 74 37 37

1 2 1 1

37 74 37 37

23,5

869,5

23,5

869,5

28,5

1054,5

28,5

1054,5

2

74

2

74

2

74

2

74

-4-

A

ndreetti



3. Az óratervben nem szereplı, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: • Az „Egészségtan” tantárgy a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia. 4. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával a biológia tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson. 5. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 6. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol nyelvet tanulhatják elsı évfolyamtól heti egy órában felmenı rendszerben, az óraszámok növekedésével. A negyedik évfolyamtól választható emelt szintő oktatást is biztosítunk plusz két órában. 7. Az osztályfınöki órák tananyaga, tematikája: Az osztályfınöki órák napi 15 percekre bontva jelennek meg, minden nap a tanítási órákat megelızı fogadás keretében az osztályfınökök irányításával. Naponta megbeszélésre kerülnek az aktuális teendık, feladatok. A tanulók jelezhetik, megbeszélhetik személyes problémájukat az osztályfınökkel. Az elsı évfolyamban segíti a szervezést, a tanulók beilleszkedését az iskola életének mindennapjaiba. 2. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás: Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierıt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk: Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezık szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek: Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában felismerve ebbıl adódó jellemzıit! Ismerje az ember életszakaszainak fıbb általános jellemzıit! Tananyag: Tudni illik: Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. A telefonálás illemtana. Vendégségben, a vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.

-5-

A

ndreetti



Követelmény: Alapvetı magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet: Személyi higiénia: testápolás, bırápolás, a ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. A környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés: A kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bıvítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvetı közlekedési szabályokat! Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 3. évfolyam Tananyag: Test és lélek: Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztetı tényezık. Az egyén és a drogok. A drogok és a média. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeirıl és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk: Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevıi örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentıségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció: Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erıt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: felsorolni a képességek fı jellemzıit, felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát, megadni saját képességeik szintjeit, azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben, felismerni a munkahelyi ártalmakat, magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét, értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat, azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban, bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban! Tananyag: Közlekedés: A KRESZ szabályai. Az elsısegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Elırelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: a rendıri karjelzésekre, a behajtani tilos, a kerékpárút, a fıútvonal jelzıtáblákra!

-6-

A

ndreetti



Tananyag: Tudni illik: Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. A társalgás illemtana: hogyan, mirıl? Kamaszszerelem. Követelmény: A helyes viselkedési formák tudatosítása. 4. évfolyam Tananyag: Személyiségünk: Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat: építı, romboló kritika. Érdeklıdés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterı, felelısség. Különbözıségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem, lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gıg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember mint értékelı lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bőn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetıség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlıdése. Az életkorok jellemzıi. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetıségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különbözı viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok fıbb jellemzıit! Tananyag: Pályaorientáció: Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdıív, győjtımunka. Követelmény: A tanulók tudják: felsorolni a képességek fı jellemzıit, felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát, megadni saját képességeik szintjeit, azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben, felismerni a munkahelyi ártalmakat, magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét! Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok: A pályák megismerésének lehetıségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítı pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetıségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklıdési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni, testi erıt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erıvel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel

-7-

A

ndreetti



dolgozni, építıiparban, laboratóriumban dolgozni. Az érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban, bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban! Tananyag: Családi élet: Családtervezés, házasság, családi célkitőzések. A generációk kapcsolata, egymás segítése. A családi szabadidı szervezése. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítıkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekrıl! Tudjon ezek hagyományainak megfelelıen viselkedni!

5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni: Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyő tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idıvel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk: Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek: Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségesen. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. A szabadidı helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelısségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik: Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvetı viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet: Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés: Gyalogos közlekedés. Tömegközlekedési lehetıségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévı különbségeket! Ismerje a gyalogos- és tömegközlekedés szabályait!

-8-

A

ndreetti



8. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: • Az elsı-negyedik évfolyamon: o a heti három kötelezı testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: o a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak. • A napközi otthonban és a tanulószobán: o a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. 9. Az iskolában az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékéban (heti hat órában) folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak tanóráin: idegen nyelv, magyar nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés.

-9-

A

ndreetti



II. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgyból egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülık kötelessége, ezt a tanév kezdetéig kell megtenniük. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják.

- 10 -

A

ndreetti



III. NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS A 2003. évi LXI. törvény elıírja, hogy a kötelezı tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerő oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. Ezt módosította a 2006. évi LXXI. törvény, mely bevonta a nem kötelezı tanórai foglalkozásokat is. Ez alapján iskolánk a következı módon döntött a heti nem szakrendszerő órák megtartásáról 5. osztályban a 2008-2009-es tanévben: 1,5 óra – osztályfınöki óra ill. reggeli fogadások 2 óra – magyar nyelv 0,5 óra magyar nyelv (differenciált felzárkóztató foglalkozás – A héten 1óra a testnevelés órák keretébıl 1,5 óra – matematika (felzárkóztató foglalkozás) 1,5 óra – nem kötelezı tanórai foglalkozások havi összevont óraszámban projektdélután szervezésében. Összesen 7 óra/ hét Azért választottuk ezt a megoldást, mert nálunk a fogadások (osztályfınöki óra), reggeli megbeszélések igen pozitív eredményt hoztak az elmúlt években. Ezeken az egész osztály részt vesz. A felzárkóztató foglalkozásokat azokkal a gyerekekkel tartjuk, akik az év elejei felmérés alapján erre rászorulnak, így természetesen ık idıközben cserélıdhetnek is. A projektdélutánoknak is van már nálunk múltja. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek jobban emlékeznek azokra a dolgokra, melyeket ilyen alkalmakkor tanultak. Itt elsısorban az életre nevelés, a rátermettség fejlesztését tartjuk elınyösnek. Ezek a délutánok a nem kötelezı tanórai foglalkozás keretében az egész osztálynak szólnak, s az vesz rajtuk részt, aki el szeretne jönni. Mivel a felmérések alapján a szövegértés-olvasás, problémamegoldás, matematika, helyesírás stb. területén mutatkoznak hiányok, ezért (a törvénynek megfelelıen) a matematika szakos osztályfınök és a magyart tanító kolléga mellett szintén magyar szakos fogja össze a képzést. A gyerekek értékelése jegyekkel történik, melyeket a naplóban a magyar nyelv, matematika rovatban bekarikázva jegyzünk be, illetve az ellenırzı külön oldalán vezetünk. Természetesen (az elıbb felsoroltakon kívül) fejleszteni szeretnénk az olvasási-, írási-, számolási-, kombinatív-, elemi számolási-, helyesírási-, nyelvhelyességi-, kommunikációs-, koncentráció-, mozgásorientáció-, együttmőködési-, beszédtechnikai-, önálló tanulási-, jegyzetelési-, információszerzés-feldolgozási-, kifejezési-, szociális-, stb. képességeket, az érzékelést, képzeletet, emlékezetet, megfigyelést is.

- 11 -

A

ndreetti



Ezeket egyéni, páros, csoportos munkaformák keretében végezzük. A tervezettıl eltérıen a módosítások elképzelhetık, mert elıre nem lehet mindent megtervezni, így azt sem, melyik részterületen hogy következik be a fejlıdés, hol kell több idıt vagy kevesebbet gyakorolni s esetleg másra jobban összpontosítani, hiszen minden gyerek más és más iránt érdeklıdik. A helyi tantervben is ezeket a tartalmakat kell megjelölni, s az egyes témakörök végén - ha kell - , az elképzeléseket módosítani. Nevelési feladatok: Az ember öröklött csoportképzı hajlama nyitott. A csoportképzı hajlam öröklött, a szervezeteket, a társadalmakat mőködtetı motívumok és tudás, szokások, készségek, képességek és ismeretek átszármaztatása, változása ezzel szemben tanult: a szocializáció által valósul meg. Nyitottság miatt válik lehetıvé: KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE A nem szakrendszerő oktatás szervezésében és folyamatában figyelembe vesszük és alkalmazzuk a kulcskompetenciákat. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitődök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, hogy be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat a kötelezı oktatás illetve képzés idıszaka alatt kell elsajátítani. Fejlesztendı kompetenciák: A.: anyanyelvi, kommunikációs I.: idegennyelvi kommunikációs M.: matematikai T.: természettudományos D.: digitális HÖT.: hatékony önálló tanulás SzÁ.: szociális és állampolgársági KV.: kezdeményezıképesség és vállalkozói EM: esztétikai, mővészeti Projektdélutánok tervezete: havi 1 alkalom ( heti 1,5 óra x 4= 6 x 45 perc )

- 12 -

A

ndreetti



Alkalom 1.

Téma

Eszközök

Elızetes

Fejlesztés

Szüret

megfelelı ruha, vödör, vágóeszköz, térkép-útvonal

2.

Falunk

térkép, karton, ragasztó, olló, filcek, füzet, tollak

információ megfigyelés, beszerzése: képzelet, szüret régen és kommunikáció, ma együttmőködés, természettudományok információ érzékelés, beszerzése: kreativitás, környékünk kommunikáció, nevezetességei képzelet, megfigyelés, térlátás, térképolvasás

3.

A pusztazá- térkép, mori sze- fényképezıgép, méttelep füzet, toll

4.

Ünnepeink

anyagok , karton, tő, cérna, csuhé stb.

5.

Hétköznapok

TOTO, régi szerszámok

6.

Legenda és asztali valóság bábszínházhoz való eszközök, dekorációk

Egyéb szülıi hozzájárulás beszerzése ( késıbbiekre is!)

két csoport. 1. (sorsolással) a térkép segítségével kijelölt útvonalon célba érés a 2. csoportnak jeleket hátrahagyva, akiknek meg kell ıket találniuk (közben megfigyeléses feladatok.) gyalogtúra Pusztazámorra, fényképek készítése megadott szempontok alapján, tabló, (csoportmunkában) riport ajándékok készítése, ünnepi menü, régi ünnepi játékok, hagyományok, felidézése

információ beszerzése: a környezetszennyezés, a természet körforgása, a szelektív hulladékgyőjtés ünnepi készülıdés a családban, receptek győjtése, anyagi lehetıségek számolás, tervezés családon belüli munkamegosztás, foglalkozások, fotók begyőjtése

fizikai állóképesség, kommunikácós, anyanyelvi, mővészeti, kreativitás (Babits:A Csengettyős fiú) gazdaságosság, számolási, kommunikációs, esztétikai, hagyományırzı, kombinatív kreativitás képzelet, együttmőködési beszédtechnikai információszerzés és feldolgozás

(csoportokban) mezıgazdaság, állatok, növények, éghajlat, betakarítás stb.

kedvenc mesék

képzelet, mővészet, beszédtechnika, koncentráció,

szituációs játékok bábelıadás (csoportban)

- 13 -

A

ndreetti


7.

8.

9.

10.


mozgásorientáció, kifejezési, nyelvhelyességi, olvasási Mi történik újságok, újságok olvasási, írási, körülöttünk kartonok, filcek, győjtése, kommunikációs a világban? tollak médiafigyelı információszerzés, jegyzetelés, szociáis, képzelet, megfigyelés, emlékezet Farsangolás anyagok, tervezés számolási, rajzlap, hagyomány és kombinatív, jelmezújságok, kultúra mozgásorientáció, népszokások (együtt) győjtése Kirándulás- térképek, útvonal térképe olvasási, írási, ra készü- prospektusok számolási, lünk kombinatív, információszerzés feldolgozás, szociális, képzelet

MNB és az busz Ability parkba

(csoportban) Sóskút Magyarország Európa Világ

(csoportos és egyéni) jelmezek tervezése, kivitelezése

Valós és képzeletbeli útvonaltérkép készítése, anyagi vonzatának kiszámítása, visszanyitás a családi „kasszához” elızetes A pénz mint (csoportokban) megbeszélés: vásárlóegység tablók készítése. Mivel fejlıdése; foglalkoznak az mővészetek: MNB-ben? Mi épület, építészet, a célja az stílusirányzatok; Abilityinteraktív parknak? játékokkal való játékok, peták készítése. empátiakészség, a másság kipróbálása, segítı szándék fejlesztése

- 14 -

A

ndreetti



Értékelés: A nem szakrendszerő oktatásban különösen fontos a diákhoz viszonyított értékelés, ennek a célnak a fejlesztı értékelés felel meg a legjobban. A tanulói teljesítmények szintjének meghatározására a folyamatos adatgyőjtés, mérés, összehasonlítás szolgál. Az értékelés a tanuló fejlıdését állapítja meg, feltárja szükségleteit, és ehhez igazítja a tanítást segítve a tanulási folyamatot. A fejlesztı értékelésnek fontos motiváló feladata is van. Az értékelés szöveges. Fontos azonban az is, hogy a korosztály szintjéhez képest hol tart a tanuló, erre az információra a szülık is igényt tartanak. Ezt szolgálja a minısítı értékelés, mely a hagyományos osztályzatban jelenik meg. Az iskola mérési szintjeit az országos és nemzetközi mérésekhez kell közelíteni. Az értékelés idırendje: folyamatos szóbeli, félévi és év végi írásbeli. Célunk - szükséges mértékben - az idıkeretet részképesség és képesség fejlesztésre, integrálásra felhasználni. Ha a kognitív kulcskompetenciák együttese (tudásszerzı, gondolkodási, tanulási kulcskompetencia) teljesül az adott osztályokon belül (alsó tagozat és felsı tagozat 5., 6. osztályaiban), akkor a tanulók elérik az optimálisan használható képesség szintjét. Ez a nem szakrendszerő oktatás fı feladata.

- 15 -

A

ndreetti



IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot augusztus hónapban javító vizsgát tehet, de a tantestület és az érintett szülı közötti megállapodás után szülıi kérésre az évfolyamot a javítóvizsgák kihagyásával is ismételheti. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt. 6. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

- 16 -

A

ndreetti



V. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetébıl – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülı személyi igazolványát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; • szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülı személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı években szerzett tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívül lakó tanuló az elsı-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a szülıt írásban értesíteni kell.)

- 17 -

A

ndreetti



VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsınegyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 4. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: • a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egyegy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.) 6. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.

- 18 -

A

ndreetti



7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: • Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. • Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL • A negyedik évfolyamon, év végén valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. 8. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. 9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök kéthavonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) 34-50 %: elégséges (2) 51-75 %: közepes (3) 76-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) - 19 -

A

ndreetti



14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika. 15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 16. A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és ezt az értesítıbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tıle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

- 20 -

A

ndreetti


-


az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intıje vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfınöki intıje van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend elıírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 19. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal szorgalmi feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

- 21 -

A

ndreetti


-


a tanórákon többnyire aktív; szorgalmi feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; - az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 22. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelıi dicséret, - osztályfınöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret.

- 22 -

A

ndreetti



b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. c) Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d) Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 24. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend elıírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 25. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelıi figyelmeztetés; - osztályfınöki figyelmeztetés; - osztályfınöki intés; - osztályfınöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

- 23 -

A

ndreetti



VII. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Napjainkban a gyermekek egy jelentıs részének tanulási nehézsége abból származik, hogy a külvilágból és a belsı pszichés környezetbıl érkezı információk egyrészt nem pontosan tükrözıdnek, nem differenciálódnak a valóságnak megfelelıen, illetve nem állnak össze egészséges, jól integrálódott képpé. Gyakran éli azt meg, hogy „nem felelek meg”, hogy kifogásokkal reagálják le megnyilvánulásait, sikertelenségek sorozata éri a tanulásban. A siker hiányát sokszor másodlagos tünetek is jelzik, Pl.: éjszakai ágybavizelés, felriadás, körömrágás és egyéb más, a család és a gyermek számára is kellemetlen figyelmeztetı jelzés arról, hogy „velem valami baj van, figyelj rám!” Igen, figyeljünk rájuk, de a felébresztett figyelmünk nem elég, ha nem tudjuk, hogy mit tegyünk! Ahhoz, hogy a megsegítés tartalmait, módszereit célorientáltan megleljük, meg kell ismernünk az okokat, azokat a fejlıdésbeli réseket, amelyek a korai években, hónapokban keletkeztek. Így vissza kell mennünk az „ıseredeti idıbe”, ahol a gyermek fejlıdésében megrekedt, adott funkcióinak fejlıdése megtorpant. „A hatéves korra kialakuló totális érzékelı apparátus elengedhetetlen feltétele a fogalmi szintő megismerésnek. Ha valami akadályozza vagy megzavarja ezt a korai tanulási folyamatot, ha a periódus végére nem kielégítı a szenzoros és motoros rendszerek fejlettsége és összerendezettsége, abban az esetben áll elı egy speciális tanulási zavar, az ún. „tanulási képtelenség” jelensége. A tanulási nehézségek sajátos esete áll fenn, amikor is ép érzékszervek birtokában, normál – esetenként kimagasló – intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alap-kultúrtechnikák elsajátítására. A tanulási nehézségekkel küzdı tanulókról gyakran megtévesztı elıítéletek alakulnak ki, – lusta, buta, nem érdeklıdı, elviselhetetlen magaviselető, állandó figyelmeztetésre szoruló tanuló – ami azután elfedi a sikertelenséghez vezetı zavarok lényegét. A tanulási nehézséggel küzdı gyermekeknél alapvetı problémaként rögzíthetjük a tanulási nehézségek fıbb tüneteit: 1. A viselkedés, az aktivitás területén mutatott zavarok, hiperaktivitás. 2. Figyelemzavarok, hullámzó, ingadozó figyelem. 3. A percepció és a motorikum területén mutatott zavarok: „Gestalt-látás”, rész-egész, alak és háttér fordított észlelése. 4. A téri orientáció problémái: testkép, testséma zavarai, iránytévesztés. 5. A nyelvi fejlettség zavarai: gyenge beszédartikuláció. 6. Szekunder módon kialakuló tünetek: nagyfokú szorongás, visszahúzódó, gátolt viselkedés.

említett funkciózavarok, teljesítményproblémák az egyedi fejlıdés nagyon korai szakaszától kezdıdıen kiváltói lehetnek a viselkedés rendellenességeinek. A hiperaktivitás egyik igen gyakori tünete az MCD-nek (az agyi funkciók minimális összerendezetlenségének), illetıleg a speciális tanulási zavarral küzdı gyermekek viselkedésének. Lényeges, hogy a pedagógusok rendelkezzenek a leggyakoribb tünetekre, tünetcsoportokra vonatkozó ismeretekkel, felismerjék azokat, helyesen értelmezzék, s igyekezzenek a vezetı tünetet, tünetcsoportot meghatározni, s felkutatni a kiváltó okokat. A sajátos nevelési igényő és tanulási hátránnyal küzdı tanulóink integrációját, fejlesztését a Híd-projekt alapján végezzük. Az

- 24 -

A

ndreetti



VIII. 1. ELİKÉSZÍTİ IDİSZAK A fejlesztı beavatkozások elıfeltétele, hogy lehetıség szerint pontosan behatároljuk a lemaradás területét és mértékét. A megfigyelés mellett számos alkalom adódik nevelıink számára, hogy a tanulási nehézségeket elıidézı okokat felismerhessék. A.) A TANULÓ MEGISMERÉSE – A GYERMEKEK ANAMNÉZISE Az anamnézis felvétele során olyan információkat kaphatunk, amelyek hozzásegítenek bennünket a hibás fejlıdés okainak feltárásához. A gyermek családi körülményeit alaposan meg kell ismernünk. A családlátogatáson körültekintı környezettanulmányt végezzünk. A szülıktıl megfelelı tájékoztatást kell szereznünk. Az anamnézist az anyával kell felvenni, hiszen ı tud teljes és biztos felvilágosítást adni gyermeke addigi életérıl. Meg kell ismernünk a gyermek egyéni élettörténetét, melyben a személyiséglap kitöltése segítségünkre szolgál, a kiszőrt, tanulási zavarral küzdı tanulók esetén feltétlenül. B.) CSOPORTOS PSZICHOLÓGIAI SZŐRİVIZSGÁLAT A tanév eleji csoportos szőrés részben pedagógiai – részben pszichológiai – módszerekkel, osztálytermi körülmények között történik. Jelen van az osztály tanítója, az „iskola logopédusa” és fejlesztı pedagógusa. Tesztek: -

Edtfeldt-féle teszt: a téri pozíció észlelésének vizsgálatára, figyelemvizsgálat, Dyslexia Prognosztika Teszt, a.) betőalakok felismerése, megkülönböztetése, b.) mértani formák másolása. A két szubteszt a téri percepció, a finommotoros képességek fejlettségének mérésére szolgál.

A tanév elején iskolánk logopédusa is elvégzi a gyermekeken az egyénileg kidolgozott, sajátos vizsgálatait, a nyert információk birtokában a tüneteket ismerve kísérletet teszünk a tünet-ok összefüggés feltárására. Az okok, illetve a domináns ok feltárása után lehetséges a gyermekek egyéni fejlesztése is. A helyi tantervünkbe betervezett elıkészítı idıszak az osztály (osztályok) egészére épít fejlesztı foglalkozásokat, ez idı alatt nincs minimum és optimum szint, ezeket minden tanulónak el kell (kellene) sajátítania az eredményes tanulás érdekében. Azonban az egy hónapig tartó idıszak eltelte után azok a kiszőrt, tanulási nehézséget mutató tanulók, akiknél egyénre szabottan kell az intenzív fejlesztést elvégezni, fejlesztésük tovább folytatódhat logopédusunk, fejlesztı pedagógusunk és nem utolsó sorban a tanító nénik segítségével valamint a korrepetálások alkalmával. Feladatunk tehát az okok megszüntetésével a tanulók személyiségének korrekciója, retardációjuk megszüntetése.

- 25 -

A

ndreetti



C.) ÓRAREND A fejlesztési idıszak beiktatását determinálja az iskolai élet egész rendszere. A lehetıségekhez mérten legeredményesebben úgy lehet megoldani, ha a fejlesztésre szoruló tanulókat kisebb csoportokban foglalkoztatjuk speciálisan képzett szakemberek vezetésével. Helyi tantervünk készítésekor figyelembe vettük a mindennapos testneveléssel történı tanítási napokat. A napi mozgás a hosszanti növekedést, a súlygyarapodást és a különbözı szervek közötti helyes egyensúlyt biztosítja. Kedvezı hatással van az idegrendszerre, a légzı- és vérkeringési szervekre. Reméljük, hogy a „fizikailag edzett” gyerekek, akik annak elıtte öt-tíz perces szellemi tevékenység után már szórakozottá váltak, most akár egész délelıtt is frissen, fáradtság nélkül képesek lesznek részt venni az oktatásban. D.) A FEJLESZTİ PROGRAM A fejlesztı programunk a következı témaköröket foglalja magában. Részletesebb kidolgozása megtalálható a munkatervünkben. I.

Mozgásfejlesztés: 1.) nagymozgások fejlesztése, 2.) egyensúly-gyakorlatok, 3.) finommotorika fejlesztése, 4.) szem-kéz; szem-láb koordináció fejlesztése.

II.

Testséma-fejlesztést: 1.) a testrészek ismerete, 2.) a test koordiániójának személyi zónájának alakítása, 3.) testfogalom, 4.) az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások.

III.

Percepciófejlesztés (észlelésfejlesztés): 1.) vizuális (látás) fejlesztés, 2.) az alaklátás és formálhatóság, 3.) a tapintásos – sztereognosztikus – észlelés fejlesztése, 4.) mozgásos (kinesztétikus) észlelés fejlesztése, 5.) a térprecepció – térbeli viszonyok fejlesztése, 6.) a hallási észlelés (auditiv) fejlesztése, hangzási analízis – szintézis fejlesztése, 7.) a keresztcsatornák fejlesztése.

IV.

Verbális fejlesztés: 1.) a tárgyak megnevezése, 2.) térbeli viszonyok, 3.) osztályozás,

- 26 -

A

ndreetti



IX. EGYENLİ ESÉLY BIZTOSÍTÁSÁNAK PROGRAMJA A társadalmi egyenlıtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvetı jelentıségő. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség- és képességbeli hiányosságok orvoslása csak a társadalmi szolidaritás megerısítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erıforrásainak bıvítésével érhetı el. Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele – az egyenlı hozzáférés biztosításán túl – olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása intézményünkben, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Programunkat a Híd-projekthez szorosan kapcsolódó, annak metodikáját követı esélyegyenlıségi terv biztosítja. Fı feladatok: a) A programok, tantervek felülvizsgálata, a stratégiai dokumentumok módosítása a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez. b) A projektpedagógia bevezetéséhez és mőködtetésére alkalmas iskolai mikro (osztálytermi) és makro környezet kialakítása. c) Az osztálytermi berendezések fejlesztése a kooperatív technikák folyamatos alkalmazásához. d) Integrált nevelés, befogadó, inkluzív intézményi szemlélet kialakítása az iskolában. e) Az 5-6. osztályos átmenet szakrendszerő megvalósítása, a nem szakrendszerő oktatás keretében az attitődformálásra és a képességfejlesztésre fókuszálás a tantárgyi ismeretátadás mellett. f) A szabadidıs programok széles választékának megteremtése a hátrányos helyzető tanulók bevonásával. g) A mővészetoktatás területén lehetıség a hátrányos helyzető tanulók bevonására. h) A mindennapos testedzés, az egészséges életmódra nevelés infrastrukturális lehetıségének folyamatos bıvítése. i) Tanuló-követı rendszer kidolgozása, ami által a diákok követése az esetleges intézményváltásnál is biztosítottá válik. A kompetenciamérések segítségével lehetıvé válik az egyes tanulók képességeinek, készségeinek kibontakozása, s ennek nyomon követésére és egyéni fejlesztésre is lehetıség nyílik. Az intézmény mőködtetése során figyelembe kell venni a demográfiai elırejelzéseket és racionálisan, a gyermekek, tanulók érdekeinek sérülése nélkül, szakmailag megfelelı színvonalú feladatellátásról kell továbbra is gondoskodni.

- 27 -

A

ndreetti



X. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • • • •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb két témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.

XI. GYÓGYTESTNEVELÉSI PROGRAM BEVEZETÉS A mozgásszervi betegségek a ma élı emberek, a fiatalok nagy részének (sajnos évrıl évre egyre többnek) keseríti meg az életét. A kezdeti „ez csak hanyagtartás” több tanulónál a mozgásszegény életmód általánossá válása – és egyéb okok miatt – idıvel sajnos legtöbbször már iskolai tanulmányaik idején súlyos, sokszor irreverzibilis gerincdeformitásokká válhatnak. A mozgásában gátolt, gyakran igen nagy fájdalmakkal is együtt járó deformitásban szenvedı fiatalnál számos kedvezıtlen személyiségjegy kialakulását is eredményezhetik. Ezek miatt kell kiemelt feladatként kezelnie mindenkinek: szülınek, tanárnak és a tanulóknak is, hogy egyetlen gyerek se szenvedjen mozgásszervi betegségben. 1. A gyógytestnevelés célja Az iskolai gyógytestnevelés célja, hogy sajátos eszközeivel elısegítse – a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, a szív és keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá téve a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére.

- 28 -

A

ndreetti



2. A gyógytestnevelés feladata -

Az optimális élettani státus elérése érdekében az életkorhoz, az elızı képzettségi szinthez igazodva fejlessze készségeiket és speciális mozgásmőveltségüket, az egészség-helyreállító munka értelmének és várható eredményének tudatosításával. - Az alapkondíció fejlesztése és fenntartása, magasabb szintre emelése. - A további romlás megakadályozása, az „izomfőzı” kialakítása. - A mozgásmőveltség fejlesztése. - A rendszeres mozgásigény felkeltése, a korrigáló egyéni gyakorlatok készséggé válása. Az önellenırzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés, felkészítés a késıbbiek során végezhetı rendszeres testmozgásra, sportolásra. - Az önfegyelem, önbizalom, akaraterı és bátorság növelése, a pszichés gátlások feloldása, a nehézségek leküzdése, a helyes testtartás kialakítása. - Sikerélmények biztosítása. - A testi munkához, terheléshez szoktatás. Követelmények 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A tanuló ismerje saját diagnózisát: a speciális gyakorlatok hatását, értelmét! Ismerje a számára nem javasolt kontraindikált, káros mozgásanyagot! Az elsajátított gyakorlatokat célszerően alkalmazza! Aktívan mőködjék együtt a gyógytestnevelı tanárral! Törekedjen a szép és helyes testtartás kialakítására! Végezze önállóan, tudatosan, pontos kivitelben az egyéni korrigáló gyakorlatokat (tornateremben, uszodában és otthon)! Legyen ereje a legmagasabb teljesítményt a legkevesebb erıfeszítéssel megoldani! Rendelkezzen alkalmazkodó képességgel a terheléshez, a külvilág ingereihez, az iskolai munkához, az edzettség megteremtéséhez! Tudja, hogy milyen legyen életrendje és hogy gazdálkodjon erejével! Fegyelmezetten és határozottan fejlessze a felnıtté válás legfontosabb egészségügyi követelményeit!

Értékelés A tanév elején végzett felmérés alapján meg kell gyızıdni az ortopéd diagnózisú tanulóknál a fıbb izomcsoportok erejérıl, a terhelést tőrı képességeikrıl. Az erre összeállított has-, hátizom erısségét felmérı gyakorlatokon kívül, ellenırizzük a gerinc hajlékonyságát, mobilitását is. Évközi felmérés alapján értékeljük a tanulókat (ez szóban történik). Félév és év zárásakor írásban kell beszámolni a tanuló fejlıdésérıl a szülınek, szakorvosnak, az iskola vezetésének.

- 29 -

A

ndreetti


GYÓGYTESTNEVELÉS Óratervi táblázat Évfolyam 1-8.


Heti óraszám 3*3

Feltételek: 1. Személyi feltételek: egyetemet végzett gyógytestnevelı 2. Tárgyi feltételek: a. Sporteszközök: - tornapad, - bordásfal, - zsámoly, - ugrószekrény, - magnetofon. b. Kéziszerek:

- mőanyag labda, - kislabda, - kosárlabda, - röplabda, - medicinlabda (1, 2 kg-os), - gumikötél, - kézisúlyzó (1-2 kg-os), - karika, - tornabot.

c. Speciális szerek:

- szobakerékpár, - gömbvégő bot, - Thera-Band szalag, - labda, - vérnyomásmérı, - testsúly mérleg.

- 30 -

A

ndreetti



XII. DROGPREVENCIÓS ÉS BŐNMEGELİZÉSI PROGRAM 1. Bevezetı Iskolánk a fıvároshoz közel helyezkedik el. Sok az ingázó szülı, az egyre nehezebb megélhetés miatt községünkben is nyílik a szociális olló. Egyre jellemzıbb a gyermekekkel való törıdésben a „mindent megadok, ami csak kell” vagy a nemtörıdöm hozzáállás. A fenti okok következményeként az iskolára egyre nagyobb felelısség hárul a nevelés területén. A kamaszodó, önállóságra törekvı, eszményeket keresı fiatalok, kontroll hiányában a társadalmilag elfogadott erkölcsi normák negatív perifériája felé fordulhatnak.Növekszik a megelızı drogfogyasztók száma, a dohányzás, az alkoholizmus és a csellengés. (Még drog jelenlétérıl nincs tudomásunk!) A családokban ezeket a problémákat késın ismerik fel, a legtöbbször az iskolára hárítják a felelısséget. A CSALÁD AZ ISKOLÁTÓL VÁRJA A SEGÍTSÉGET 2. PROBLÉMÁINK (gyilkos feltételek) - Nincsenek anyagi források A foglalkozásokat nem lehet megtartani ráfordítás nélkül. (Papírok, Internet hozzáférés, ruhák, eszközök stb.) - Bérek hiánya Ezt a felelısséget igénylı, nehéz munkát nem lehet elvárni ingyen senkitıl. Aki ezt elvállalja, konfliktusok ezreit veszi a nyakába. - Vállalkozó pedagógusok hiány Forráshiány miatt nem vállalja senki, belátva az eszköz- és anyaghiány melletti munka eredménytelenségét. Teljes embert igénylı feladat. A kampányjelleget öltı prevenció többet árthat, mint amit amennyit segít. Anyagi elismertség nincs. A pedagógustársadalom, családjaink jelentıs része, lassan a veszélyeztetettek körébe kerül. Problémás esetekben a pedagógus sokszor egyedül marad. Az iskola nincs felkészülve a probléma megoldására. A hatékony megoldáshoz az iskola szerkezeti átalakítására lenne szükség. Jelenleg nehezen kezelhetıek a problémák. 3. CÉLCSOPORTOK - Gyengébb értelmi képességő tanulók Nem rendelkeznek megfelelı önkontrollal, tetteik felelısségeit, veszélyét nem tudják felmérni. Könnyen befolyásolhatóak. A „bőnözés” csoportokban vélt vezetı szerephez jutnak. Az iskola mindennapi életében nagyon kevés lehetıségük van az elismerésre, elismertségre.

- 31 -

A

ndreetti



- Szociális háttér nélküli tanulók Az anyagi lehetıségek hiánya erısen motiváló hatású a bőnözés, drogfogyasztás számára. A csellengı, csavargó, szülıi kontroll nélküli gyerekek csapódnak a bőnözıi csoportokhoz, a könnyen elérthetı anyagi jólét forrásához. 4. PREVENCIÓS TERVEINK A következı oldalon található logikai rendszerben vázoltuk fel ıket. 5. LEHETİSÉGEINK A feltételek közül már néhánnyal rendelkezünk: - Vannak prevenciós képzésben részt vett pedagógusok. - Az iskola helyet tud biztosítani a prevenciós munka számára. - Kiépített, mőködı kapcsolatokkal rendelkezünk a prevenciós lánc tagjaival.

- 32 -

A

ndreetti


Rövidtávú célok

Hosszútávú célok

Beavatkozás területei

Elért eredmények mutatói


Mutatók ellenırizhetıségének forrásai

A drog és közvetítı drogfogyasztás radikális csökkentése az iskola külsı és belsı környezetében, gyors megelızı, felismerı és rehabilitációs tevékenység, hatékony megelızı munka, megelızı, tanításon kívüli iskolai tevékenység.

Javul az iskola és környezetének Iskolai dokumentumok, statisztikai adatok, bőnözési rátája, csökken a mulasztások száma, nı az minıségbiztosítás mérési adatai. iskolai munka eredményessége, javul az iskola környezeti megítélése, a periférián lévık száma csökken a változatos tevékenységi formáknak köszönhetıen.

A tanulók körében megjelenı bőnözés, drogfogyasztás visszaszorítása, a csellengık számának csökkentése, a közvetítı drogfogyasztás kiszorítása az iskolából, annak környékérıl, a külsı és belsı környezet biztonságának erısítése.

Felmérések alapján a speciálisan képzett vezetık megszervezik munkájukat, csoportjaikat, megelızı, figyelemfelkeltı, ismeretterjesztı elıadások, verseny, témanapok szervezése, Megelızés és ismeretterjesztés beépítése az iskolai tanmenetekbe.

Mőködı csoportok dokumentumai (mőködési tervek, szabályzatok, tevékenységeik során létrehozott produktumok, díjak stb.).

Feltételezések és kockázatok. Az iskola külsı környezetére is pozitív hatást gyakorol, csökken a bőnesetek, drogfogyasztók száma, rehabilitáció, alkalmi fogyasztók felismerése, beavatkozás, önszervezıdı ifjúsági csoportok megjelenése ( sport, klub). A negatív személyiségjegyeket hordozók elvesztik vezetı szerepüket, a gyerekek ellenırzött, kontrollált, szervezett körülmények között töltik el szabadidejüket.

A

ndreetti

Károly Általános és Mővészeti Iskola

Tevékenységek.

Várható eredmények

2038 Sóskút, Tulipán u. 9.

Létrejön egy drogprevenciós és bőnmegelızési rendszer, szervezeti formáival, eszközrendszerével, személyi feltételeivel, a prevenciós munka elindítása, együttmőködés a partnerekkel és a veszélyeztetett tanulókkal.

Tanárok, szakemberek képzése, célcsoportok foglalkoztatási formáinak kialakítása, partnerek azonosítása, együttmőködési feltételek tisztázása, helyzetfelmérés a prezevenciós munka megindításához, célcsoportok meghatározása, definiálása.


A prevenciót segítı tanórán kívüli tevékenységi formák specializálása a célcsoportok tagjainak igényei alapján, A leginkább veszélyeztetett tanulók kiszőrése, azonnali beavatkozás.

Az Iskolai dokumentumok,a prevencióban résztvevı partnerek visszajelzései, (gyermekvédelem, rendırség, iskolaorvos).

FORRÁSOK

KÖLTSÉGEK

Pályázatok, prevencióban résztvevı iskolán kívüli csoportok, alapítványok támogatása, más intézményekben rendezett programok, az iskola képzési terve, a költségvetés biztosította lehetıségek.

Képzések, konzultációk díjai, a foglalkozásokhoz terem és felszerelés biztosítása, a prevenciót végzık díjazása, a felvilágosító anyagok, (szórólapok, multimédiák), a feltételek biztosítása a partnerekkel való együttmőködéshez ( telefon, posta).

- 34 -

Lehetıségeinknek megfelelı hely elfoglalása a prevenciós láncban, a célcsoportok igényeinek megfelelı közös vagy egyéni programok, munkák megkezdése (foglalkozások, gyermekvédelmi munka).

Megfelelı kapcsolatok kiépítése, megfelelı munkatársak kiválasztása, a speciális munkákban való részvétel feltételeinek biztosítása, célcsoportok kiválasztása.

A

ndreetti



XIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fı célja 1.1. Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegırzı hatásának növelése, egészségmegırzı szerepének népszerősítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minıségellenırzés Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minısítése. a.) Év elején és év végén a tanulók felmérése „Mérey”- féle módszerrel. b.) Az elért teljesítmények pontértékei alapján értékelés és minısítés elvégzése. Minısítı kategóriák: - Fittségi kategóriák: - igen gyenge - gyenge - kifogásolható - közepes - jó - kiváló - extra - Minısítés %- ban:

10 % 20 % 30 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 %

0 - 14,5 - 28,5 - 42,5 - 56,5 - 70,5 - 84,5 - 98,5 - 112,5 - 126,5

0 – 20,5 pontig 21 – 40,5 41 – 60,5 61 – 80,5 81 – 100,5 101 – 120,5 121 – 140 -

14 pontig 28 42 56 70 84 98 112 126 14

Minıségbiztosítás A tanulók képességeinek figyelembe vételével differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával hozzájuttatni a tanulókat az egészséghez szükséges szint eléréséhez. Az erınlét fejlesztése Állóképességi, erıfejlesztı, gyorsasági gyakorlatok, ügyesség feladatok a koordinációs képességek és kondicionális képességek javítására (gazdaságos mozgás).

- 35-

A

ndreetti



A megvalósítás helyszíne, módja a.) Testnevelési órák (mindennapos testnevelés megszervezése). b.) Tanórán kívüli testedzés (szakkör kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) sportágakból házi bajnokságok, kupák, városi, körzeti, diákolimpia versenyek. c.) Iskolán kívüli testedzés, sportegyesületi versenysport, fitness club, karate stb. d.) Gyógytestnevelési csoportok szervezése a testi deformitások megelızése, javítás érdekében. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Sportági elméleti ismeretek nyújtása, hogy önállóan tudjon játszani készségszinten, önállóan tudja edzeni testét. 1.2. Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védınık vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibıvítése, hogy a testnevelık által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelızését. A prímér prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvospedagógus együttmőködés.

Készült a „ HUNGAROFIT teszt „ alapján. Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Dr. Teleki Judit, MKM 1997.

- 36-

A

ndreetti



XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI 1. Tárgyi feltételek − Az iskola épülete kisebb, szükséges felújítással alkalmas a kitőzött célok, feladatok megvalósítására (főtés, vizesblokkok). − Berendezési tárgyai (padok, asztalok, székek) folyamatosan cserére szorulnak. − A nevelı-oktató munkát segítı eszközöket és felszereléseket folyamatosan be kell szerezni. 2. Szakmai, személyi feltételek − A szakmai program megvalósításához a pedagógusaink szakmai képzettsége felkészültsége minden tantárgy tanításához, modulhoz adott. 3. Pénzügyi feltételek (A szükséges pedagógus alkalmazotti és dolgozói létszám). Ellátandó óraszám: (évfolyamonként alsóban 1, felsıben 2 osztállyal számolva/ Sóskút

-

-

Tanterv szerint kötelezı Választható Emelt óraszámú oktatás Fejlesztı csoport Differenciált Napközi Iskolaotthon

451 6 10 12 21,5 62

Szükséges pedagógus létszám: Napközis csoportvezetı Fejlesztı pedagógus Összes pedagógus:

23,5 1 1 25,5 fı

Iskolatitkár Technikai dolgozó (takarító, konyhai dolgozó) Összesen: Létszám összesen:

1 fı 5 fı 6 32 fı

Gyógytestnevelés: - alsó tagozat Mindennapos testnevelés Differenciált foglalkozások

2*3 óra-

felsı tagozat

Pusztazámor 112 3

Mővészetoktatás 139

Logopédiai szakszolgálat 21

4 1

9

1

5

9

1

4 3 23 23

2 2

3 óra

1. évf. 0,5

2. évf. 0,5

3. évf. 0,5

4. évf. 0,5

5. évf. 1

6. évf. 1

7. évf. 1

8. évf 1

1,2

1,2

1,2

1,35

1,35

1,35

1,5

1,5

- 37-

A

ndreetti



XV. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE Az iskolánkban folyó munka során célunk, hogy kiegyensúlyozott, egészséges, megalapozott tudású, új ismeretek szerzésére képes, az általános emberi érdekeket elfogadó és gyakorló gyermekeket nevelünk. A tanév éves rendjét meghatározó mindenkori miniszteri rendelet figyelembe vételével szervezzük az iskola éves programját. A tanévnyitó értekezleten a nevelıtestület megvitatja és elfogadja az éves munkatervet, dönt a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, a nevelési értekezletek témájáról, a különbözı rendezvényekrıl, versenyekrıl. A tanulók részére a tanévnyitó ünnepéllyel kezdıdik és a tanévzáró ünnepéllyel ér véget a tanév. A szülık részére szeptember elsı hetében összevont és osztály szülıi értekezleteket tartunk. Ennek célja az adott év eseményeinek, feladatainak ismertetése. Az iskolai SZM választmány, az iskolaszék és a Diákönkormányzat szeptember hónapban kialakítja éves programját. A szakmai munkaközösségek az év végi értékelés alapján már ekkor elkészítik a következı évi munkatervüket, amelyek beépülnek az iskolai munkatervbe. A nevelıtestület a szülık véleményének figyelembe vételével dönt január hónapban az esetleges tankönyv változtatásáról. Tanévzáró értekezleten az éves munka elemzése, értékelése történik meg. Az intézményben ciklusos óratervvel dolgozunk. A kötelezı tanítási órák 8 órakor – egy úgynevezett fogadással – a napközik és tanulószobai foglalkozások a tanítási órákat követıen kezdıdnek. A választott foglalkozásokat, szakköröket, differenciált foglalkozásokat a kora délutáni óráktól tartjuk. A tanulók az iskola könyvtárát, számítógép programját és a tornatermet tanórán kívül (délutáni órákban) is rendszeresen használhatják nevelıi közremőködéssel, felügyelettel a tanév elején elkészített idıbeosztás szerint. A tanulók részére igény szerint térítés ellenében étkezést biztosítunk. A nyári szünidıben táborozási lehetıséget biztosítunk a gyermekek részére.

- 38-

A

ndreetti



XVI. KAPCSOLATOK Az iskolában az elmúlt évek alatt kialakított hagyományok az iskolai élet szinte minden területét átfogják. Segítik az oktató-nevelı munkát, a gyermeki személyiség formálását, a szülıkkel való közvetlen kapcsolattartást, illetve a külsı kapcsolatok kialakítását, bıvítését. Az iskola szervezeti hagyományai: A diákönkormányzat tagjait az osztályok választják meg, akik maguk közül titkos szavazással 3 fıs vezetıséget választanak. A tanulók véleményét, kéréseit, problémáit, észrevételeit rendszeresen eljuttatják az iskola vezetéséhez. Az iskolai rendezvények, események elıkészítésébe, szervezésébe, lebonyolításába aktívan részt vállalnak. Az iskola hagyományos kapcsolatai: Óvodai kapcsolat: Az iskolánk közvetlen közelében van a község óvodája, a tagintézmény esetében egy épületben is. Ebbıl az óvodákból érkeznek gyermekek hozzánk. Az óvónık és a tanítók rendszeres kapcsolatot tartanak, látogatják egymás óráit. A leendı elsı osztályosok minden évben ellátogatnak az iskolába, ismerkednek az iskola életével. A mővészetoktatást, a logopédiai ellátást megkezdjük az óvodák nagycsoportjaiban is. A Hídprojekt keretében, az esélyegyenlıség és a tanulási nehézségek kiküszöbölése érdekében, iskola elıkészítı foglalkozásokat szervezünk az óvodásoknak, szüleiknek. Megismertetjük az iskolakezdés elıtt a lehetıségeket, szolgáltatásainkat, s mi is fel tudunk készülni az érkezı gyerekek szakszerő ellátására. Mővelıdési intézmények: Elsısorban a gyermekek részére szervezett színházi, báb, zenei elıadásokon keresztül vagyunk kapcsolatban. Kapcsolódunk kiírt tanulmányi versenyekhez, mővészeti bemutatókhoz. Nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálat Rendszeres a kapcsolattartásunk az elsı osztályosok beíratásának idıszakában. A tanácsadó szakemberei mindig készségesen segítenek, ha problémás gyermek érdekében kérünk segítséget. Erre fokozatosan szükségünk lesz, mert egyre emelkedik a magatartási és beilleszkedési zavarokkal, problémákkal küszködı gyermekek száma.

- 39-

A

ndreetti



XVII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az elsı évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2008/2009. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedı – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelıtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követıen átfogóan elemezze.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelıtestület bármely tagja; - a nevelık szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - a szülıi munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diákönkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni.

- 40-

A

ndreetti



IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelıi szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelık munkaközösségeinek vezetıinél; - a … óvodai intézményekben; - az iskola honlapján.

- 41-

A

ndreetti



XVIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetıje

A pedagógiai programot a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................................ az iskolai szülıi munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot az iskolaszék a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................ az iskolaszék elnöke

A pedagógia programot a nevelıtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. igazgató

A … Általános Iskola pedagógiai programját a … Önkormányzat Képviselı-testülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................. polgármester

- 42-

A

ndreetti


- 43-


ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET

Recommend Documents