AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MELLÉKLETEI

A

ndreetti Károly Általános és Művészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9.

Tel.: 06 23 348-072 E-mail. [email protected]

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MELLÉKLETEI

KLIK Érdi Tankerület 123002 Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola

1

A



MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA MŰVÉSZETI ISKOLÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA………………………………..………3. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA FELSZERELÉSI JEGYZÉKE………………………………………………………………………………... 159. 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVÉBEN SZEREPLŐTANTERVEK TANTÁRGYANKÉNTI ÉVFOLYAMONKÉNTI LEBONTÁSBAN ......................................................................................................................202.

2

A



1. SZÁMÚ MELLÉKLET

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA MŰVÉSZETI ISKOLÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KLIK Érdi Tankerület 123 002 Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola

3

A



TARTALOM 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: ............................................................................................................................................2 BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................................6 I. RÉSZ ..........................................................................................................................................................................7 ZENEMŰVÉSZETI ÁG ............................................................................................................................................7 KLASSZIKUS ZENE ........................................................................................................................................7 1. FEJEZET ....................................................................................................................................................7 A művészeti ág speciális szabályozása ......................................................................................................7 2. FEJEZET .................................................................................................................................................. 12 Hangszeres tanszakok (fafúvós tanszak) .................................................................................................. 12 Furulya ................................................................................................................................................. 12 Fuvola................................................................................................................................................... 19 Rézfúvós tanszak ...................................................................................................................................... 25 Trombita ............................................................................................................................................... 25 Harsona ................................................................................................................................................ 30 Akkordikus tanszak .................................................................................................................................. 35 Gitár ..................................................................................................................................................... 35 Billentyűs tanszak .................................................................................................................................... 40 Zongora ................................................................................................................................................ 40 Vonós tanszak .......................................................................................................................................... 46 Hegedű ................................................................................................................................................. 46 3. FEJEZET .................................................................................................................................................. 51 Elméleti ismeretek .................................................................................................................................... 51 Zeneismeret tanszak ............................................................................................................................. 51 Szolfézs ............................................................................................................................................ 51 Zeneóvoda ........................................................................................................................................ 57 4. FEJEZET .................................................................................................................................................. 59 Kötelezően választható tantárgyak az alapfok elvégzése után ................................................................. 59 Zeneirodalom ....................................................................................................................................... 59 Kórus .................................................................................................................................................... 63 Kamarazene .......................................................................................................................................... 66 Rézfúvós kamara .................................................................................................................................. 70 Vonós kamara....................................................................................................................................... 72 NÉPZENE ........................................................................................................................................................ 74 1. FEJEZET .................................................................................................................................................. 74 A művészeti ág speciális szabályozása .................................................................................................... 74 2. FEJEZET .................................................................................................................................................. 77 Pengetős tanszak ...................................................................................................................................... 77 Citera .................................................................................................................................................... 77 II. RÉSZ ....................................................................................................................................................................... 82 TÁNCMŰVÉSZETI ÁG ......................................................................................................................................... 82 1. FEJEZET .................................................................................................................................................. 82 A művészeti ág speciális szabályozása .................................................................................................... 82 2. FEJEZET .................................................................................................................................................. 83 Néptánc tanszak ....................................................................................................................................... 83 Előképző 1. évfolyam........................................................................................................................... 86 Előképző 2. évfolyam........................................................................................................................... 87 Alapfok 1. évfolyam............................................................................................................................. 88 Alapfok 2. évfolyam............................................................................................................................. 90 Alapfok 3. évfolyam............................................................................................................................. 92 Alapfok 4. évfolyam............................................................................................................................. 94 Alapfok 5. évfolyam............................................................................................................................. 96 Alapfok 6. évfolyam............................................................................................................................. 98 Továbbképző 1. évfolyam .................................................................................................................. 100 Továbbképző 2. évfolyam .................................................................................................................. 102 Továbbképző 3. évfolyam .................................................................................................................. 104 Továbbképző 4. évfolyam .................................................................................................................. 106

4

A



Kinetográfia........................................................................................................................................ 107 Tánctörténet........................................................................................................................................ 109 Folklórismeret .................................................................................................................................... 110 III. RÉSZ .................................................................................................................................................................... 115 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG .................................................................................................................... 115 1. FEJEZET ................................................................................................................................................ 115 A művészeti ág speciális szabályozása .................................................................................................. 115 2. FEJEZET ................................................................................................................................................ 118 Közös kötelező tárgy: ............................................................................................................................. 118 Rajz-grafika ........................................................................................................................................ 118 3. FEJEZET ................................................................................................................................................ 119 KÉPZŐMŰVÉSZET...................................................................................................................................... 119 Grafika tanszak....................................................................................................................................... 119 4. FEJEZET ................................................................................................................................................ 124 IPARMŰVÉSZET ......................................................................................................................................... 124 Kerámia tanszak ..................................................................................................................................... 124 5. FEJEZET ................................................................................................................................................ 129 Szabadon választható tantárgyak ........................................................................................................... 129 Művészettörténet ................................................................................................................................ 129 Népművészet ...................................................................................................................................... 131 IV. RÉSZ.................................................................................................................................................................... 132 SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG ......................................................................................................... 132 1. FEJEZET ................................................................................................................................................ 132 A művészeti ág speciális szabályozása .................................................................................................. 132 2. FEJEZET ................................................................................................................................................ 135 Színjáték tanszak .................................................................................................................................... 135 Drámajáték ......................................................................................................................................... 135 Mozgás és tánc ................................................................................................................................... 142 V. RÉSZ ..................................................................................................................................................................... 146 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................................................... 146 ZENEMŰVÉSZETI ÁG: ....................................................................................................................... 146 TÁNCMŰVÉSZETI ÁG: ...................................................................................................................... 146 KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG: .................................................................................................... 146 SZÍN-ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG: ......................................................................................................... 146 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A (3/2011 (I.26) NEFMI RENDELET ALAPJÁN) ................................................................................................ 146 ZENEMŰVÉSZETI ÁG ........................................................................................................................ 148 A művészeti alapvizsga részei ............................................................................................................ 148 A művészeti záróvizsga részei ........................................................................................................... 149 TÁNCMŰVÉSZETI ÁG........................................................................................................................ 150 A néptánc tanszak művészeti alapvizsga követelményei ................................................................... 150 A művészeti záróvizsga követelményei ............................................................................................. 151 KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG ...................................................................................................... 153 A grafika művészeti alapvizsga követelményei ................................................................................. 153 A grafika művészeti záróvizsga követelményei ................................................................................. 154 A kerámia művészeti alapvizsga követelményei ................................................................................ 155 A kerámia művészeti záróvizsga követelményei................................................................................ 156 SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG ......................................................................................................... 158 A drámajáték tantárgy művészeti alapvizsga követelményei ............................................................. 158 AZ ANDREETTI KÁROLY ..................................................................................................................................... 159 ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA ............................................................................................................... 159 FELSZERELÉSI JEGYZÉKE ................................................................................................................................... 159

5

A



BEVEZETŐ Az Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola mint alapfokú művészetoktatási intézmény Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. A művészeti tevékenységet, mint a személyiségformálás specifikus lehetőségét széles körben alkalmazzuk tanulóink körében: a részképesség-zavarokkal, illetve magatartászavarokkal küszködő gyerekeknél szinte terápiaként, a jobb képességűeknél pedig tehetséggondozásként. Ám bármelyik oktatási cél is kerül előtérbe az egyes gyerekeknél, a művészi alkotás során gyorsabban alakul ki az én-azonosság tudatuk, ezáltal az önismeretük és egészséges önbizalmuk. Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a játékos ismeretszerzés során a pozitív élmények megtapasztalását felerősítse a tanulócsoportok kohéziós ereje. Az egyéni, hangszeres oktatásban a gyakori közönség előtti bemutatkozás nyújt lehetőséget a gyerekeknek a visszajelzésre, ami elősegíti az alkotó-alakító kedvük kibontakoztatását. Iskolánkban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium követelményei és tantervi programja irányelvei szerint, kiegészítve a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag 27/1998. (VI. 10) MKM 3/2011 NEFMI rendelet alapján folyik a művészeti oktatás a klasszikus zenei, a népzenei, a képző- és iparművészeti, a színművészet-bábművészeti ág tanszakain. (Ezeknél a tanszakoknál a kisebb eltéréseket, a helyi adottságokból adódó speciális tényezőket, preferenciákat külön dőlt betűs szöveggel közöljük.) Néptánc tanszakunk új tantervének akkreditálását elindítjuk, ugyanis elengedhetetlenül szükségessé vált a térségben egy új tanterv létrehozása. A helyi sajátosságok, Sóskút község nemzetiségi összetétele, illetve egyéb szakmai megfontolások ösztönözték arra iskolánkat és a térségbeli szaktanárokat, hogy a ténylegesen felmerült igények szerint igazítsák át a központi tantervet. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy iskolánkban a tánc és dráma kerettanterven belül növendékeink az alsós évfolyamokban néptáncot és drámajátékot tanulnak, így az alapfokú művészeti képzést már erre építhetjük. A népzene művészeti ágban éppen ezért nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyban a népi ének, népi játékot. Színjáték tanszakunknál pedig a drámajátékok ismeretére alapozva indíthattuk a képzést, mellőzve az előképzős évfolyamokat.

6

A



I. RÉSZ ZENEMŰVÉSZETI ÁG KLASSZIKUS ZENE 1. FEJEZET A művészeti ág speciális szabályozása Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói - Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. - A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket. - Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. - A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. - A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárnak gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai - A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. - A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). - A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. - A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. - Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. - A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. - A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. - A kortárs zene befogadására nevelés. - A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. - Az értékes zene megszerettetése. - A növendékek zenei ízlésének formálása. - A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. - A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. - A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. - Tehetséggondozás. - A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. - A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. - A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. 7

A



- Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. - Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. - Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai - Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, hegedű, trombita, harsona, gitár, zongora, citera. - Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom. - Egyéb tantárgyak: kamarazene, kórus. - Képzési idő: - Az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. - A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.) A" tagozaton - 2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, gitár, zongora, hegedű), - 2+4+4 évfolyam (trombita, harsona), - 2+6 évfolyam. B" tagozaton - A „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. - „B” tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani. - 5+4 évfolyam (furulya, trombita, gitár, zongora, fuvola, hegedű), - 3+4 évfolyam (harsona). Elmélet és egyéb főtanszakok „A” tagozaton - 4+4 évfolyam (szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, kamarazene), - 2+6 évfolyam (szolfézs), - 4 évfolyam (szolfézs, kamarazene). „B” tagozaton - 3+4 évfolyam (szolfézs) - Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik, a kamarazene főtanszak számjegye a továbbképző évfolyamszámát jelöli. - „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző 1. 2.

Főtárgy (2) Kötelező tárgy 2 Kötelezően választható tárgy Választható 2 tárgy kórus, kamarazene, zeneirodalom ÖSSZESEN

2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.

Továbbképző 7. 8. 9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

8

A



- Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. - Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. - Főtárgy: hangszeres tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos). - Kötelező tárgy: szolfézs, zeneirodalom, kórus. - Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneirodalom, (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók), - gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene. - Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, népzene, kórus. - Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető. - Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve gitár, zongora) főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések „A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok - A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. - Főtárgy: - „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos), - „B” tagozaton minimum 2x45 perc. - A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: - „A” tagozaton (minimum): - 1. évfolyamig 5 perc, - 2-3. évfolyamon 10 perc, - 4. évfolyamtól 15 perc. - „B” tagozaton (minimum) - 1-2. évfolyamon 10 perc, - 3-4. évfolyamon 15 perc, - 5. évfolyamtól 20 perc. - Kötelező tárgy: - A képzési idő minimum 2x45 perc. - „A” tagozaton a 6. évfolyam végéig, - „B” tagozaton a 12. évfolyam végéig. - Választható tárgy: - Az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás. - „B” tagozaton: - elmélet: minimum 1x45 perc, - gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), - vagy minimum 1x30 perc (egyéni). - Hangszeres előkészítő: - egyéni: 2x30 perc, - csoportos: 2x45 perc. - Kamarazene: - minimum 1x45 perc. 9

A



- A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. - Kötelező zongora: - minimum 1x30 perc.

10

A



„A” és „B” tagozat, rövid tanszakok - A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. - Főtárgy: - „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos), - „B” tagozaton minimum 2x45 perc. - A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: - Hangszeres tanszakon: -„A” tagozaton (minimum): - 1. évfolyamig 5 perc, - 2. évfolyam 10 perc, - 3. évfolyamtól 15 perc, - „B” tagozaton (minimum): - 1. évfolyam 10 perc, - 2. évfolyam 15 perc, - 3. évfolyamtól 20 perc. - Hangszeres előkészítő: - egyéni: 2x30 perc, - csoportos: 2x45 perc. - Kamarazene: - minimum 1x45 perc. - Zenekar, kórus: - minimum 2x45 perc. - A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. - A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

11

A



2. FEJEZET Hangszeres tanszakok (fafúvós tanszak) Furulya - Iskolánkban fúvós tanszakon a furulya hangszer tanítása a zenei és hangszeres alapismeretek elsajátítását szolgálja. Előtanulmány a későbbi fa- és rézfúvós hangszerek oktatásához. Általában egy két év előképzőt és 4 éves alapképzést jelent. A furulya tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet és a 3/2011. NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerin folyik a művészeti oktatás. A furulyatanítás szakirányú feladatai - Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) - a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét, - hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. - Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes ujjtechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. - A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen: - tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, - hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. - Tegye jártassá a növendéket a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. - Fordítson figyelmet: - az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a különböző alaphangú furulyák használatakor az ábécés névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére, - a rendszeres társas muzsikálásra. - Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után - Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a tanuló az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. 12

A



- A tanuló ebben az esetben is: - tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni, - rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. - A tanulók egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: - a tanuló legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára, - rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával. Óraterv Tantárgy



2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után - Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül) - A tanuló: - legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig – in F, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit, - ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, - tudjon önállóan hangolni, 13

A


-


ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit, - ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható), - két etűd vagy egy variációsorozat, - legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből. Követelmények az alapfok 4. évfolyamának elvégzése után Az „A” tagozat végén - Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a növendék az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. - A növendék ebben az esetben is: - tudjon a tanult hangterjedelemben ábécés hangnévvel biztosan kottát olvasni, - rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. - A növendékek egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: - legyen képes a német fogásrendszerű hangszer használatára, - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1) f1-a3(c3)-ig in F, - ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, - legyen képes a segédfogások önálló megválasztására, - rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, - legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről, - a játszott zenei anyagot kotta- és stílus hűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, - legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, - rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. A „B” tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül) - A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

14

A


-

-


dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyes hangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható), két etűd vagy egy variációsorozat, legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből.

15

A



A művészeti alapvizsga követelményei Művészeti alapvizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama - Furulya főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma - „A” tagozat - Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán, vagy altfurulyán; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB14071), Baroque Solo Book–ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész (Schott) nehézségi szintjén. - Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello szonáták (EMB13476–7), Loeillet de Gant: Szonáták, op. 1 és op. 3 (EMB 13160–3), Vivaldi: F–dúr szonáta RV 52, d–moll RV 36 (Ricordi Nr13322300), Telemann: F–dúr szonáta (EMB 13542), kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos (Schott), 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok (EMB 14283) nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólómű; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB 14071), J.v.Eyck: Der Fluyten Lust–hof – Variációk (Amadeus), Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára (Hofmeister) nehézségi szintjén. - Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Telemann: C–dúr szonáta (EMB 13542), Veracini: a–moll szonáta (Peters), Lavigne: Rondeau és Tambourin I–II. tétel, Fesch: F–dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot az etűd és kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után - „A” tagozat - A tanuló legyen képes: - a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben, 16

A


-


a hangindítás és zárás különböző módjainak önálló alkalmazására, a segédfogások önálló megválasztására, az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközök önálló megválasztására, - a játszott zenei anyagot stílushű értelmes tagolt, kifejező megszólaltatására, - az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, - ismerje a furulya történetét, fizikai sajátosságait, irodalmát, különböző műfajokban betöltött szerepét. - Rendelkezzék: - az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, - egyenletes, laza ujjtechnikával, - zenei képzelőerővel. „B” tagozat (az „A” tagozat követelményein felül) - A tanuló ismerje: - hangszere történetét és irodalmát, - f1–a3 –ig (in F) a fogásokat, - a trilla–, segéd–, piano–, forte– fogásokat, - az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit, - Legyen képes: - a természetes, könnyed hangszerkezelésre, - megfelelő légzéstechnika alkalmazására, - a levegő tudatos beosztására, - vibrato–mentes hang képzésére, - értelmesen tagolt, kifejező előadásra. - Rendelkezzék: - összehangolt ujj– és nyelvtechnikával, - fürge szimpla–nyelvtechnikával, - saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel, - megfelelő lapról olvasási készséggel. - Tudjon: - tisztán intonálni, - pontos ritmusban játszani, - dúr és moll hangsorokat játszani 4#, 5b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat – és dominánsszeptim – felbontásokkal A művészeti záróvizsga követelményei A művészeti záróvizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama - Furulya főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 15 perc

17

A



A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab; Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke (Schott), Winterfeld: Technische Studien, (Hofmeister), Telemann: Fantáziák (Bärenreiter), Eyck: Der Fluyten Lust–hof I–III. (Amadeus) nehézségi szintjén. - Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny). - Egy kora barokk, vagy XX. századi illetve kortárs mű, vagy tétel; Telemann: vagy Händel szonáták, Telemann: Metodikus szonáták 1–6., (Bärenreiter), nehézségi szintjén. -A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab; Brüggen: 1., Quantz: Solos 1–5. (Baroque Solo Book), Eyck, J. van: Der Fluyten Lust–hof I–III. (Amadeus), G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c–moll (Bärenreiter), nehézségi szintjén. - Egy teljes szonáta vagy concerto. - Egy kora barokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amely lehet kamaramű; Krähmer, E: Variációk op. 18, Händel: g–moll szonáta (V.) (EMB 13405, Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - megfelelő hangolású és minőségű hangszerek, - egy billentyűs hangszer, - egész alakot visszaadó tükör, - két vagy több állítható magasságú kottaállvány, - metronóm.

18

A



Fuvola - A fuvola tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. A fuvolatanítás szakirányú feladatai - a helyes légzés kialakítása, - a kifejező fuvolahang elsajátíttatása, - a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása, - a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele, - a biztonságos hangszerkezelés kialakítása, - a belső hallás fejlesztése, - a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, - rendszerezett zenei ismeretek átadása. - Ismertesse meg a növendékkel: - a fuvola történetét, - a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád), - a hangszer irodalmát, - a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát. - Tudatosítsa: - a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát, - a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit, - a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását, - a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit, - a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit, - a kotta hű játék - mint legfontosabb alapelv - pontos betartását. - Fejlessze a növendék zenei képességeit: - hangszeres technikáját, - improvizációs tevékenységét (kreativitását), - lapról játszási készségét. - Ösztönözze a növendéket: - a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére. Óraterv Tantárgy


Főtárgy (2) Kötelező tárgy 2 Kötelezően választható tárgy Választható 2 tárgy kórus, kamarazene, zeneirodalom

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2 2

2

2

19

2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

A


ÖSSZESEN

2-6

2-6 4-6

4-6

4-6

20


4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A



Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az "A" tagozat végén - A növendék ismerje: - a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát, - a hangszer teljes hangterjedelmét, - a tudatos és helyes légzéstechnikát, - a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat), - a dúr és moll hangnemeket 4# és 4b előjegyzésig, - az egyszerűbb díszítések írásmódját és ritmusát, - a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk), - a vibrato szerepét a zenei megvalósításban, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - a jelentősebb fuvolás előadóművészeket. - Legyen képes: - a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására, - a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére, - az önálló hangolásra, - a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, - a kotta hű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, - hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.), - egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék legyen képes: - dúr és moll skálákat játszani 4#, 4b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is, - szélsőséges dinamikák megvalósítására, - készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.), - nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata), - egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel, - hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.). A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei -A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Fuvola főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat 21

A



- Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/56–85., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1–3. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonátatétel; Marcello: d–moll szonáta, Telemann: F–dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén. - Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Platonov: 30 etűd 1– 10., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1–5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok 1/1–4. nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta tételpár; Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén. - Egy karakterdarab vagy kamaramű; Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén. - A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése: - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A növendék legyen képes: - a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére, - a tiszta intonációra, - a hangszerét könnyedén kezelni, - a levegő tudatos beosztására, - hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására, - a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására, - a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására, - a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására, - az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra, - a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére, - egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.). - A növendék rendelkezzék: 22

A


-


megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel, képzelőerővel, biztos zenei memóriával, koncentrálóképességgel, olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges, olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők, - a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál. - A növendék tudja alkalmazni: - a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.), - a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.). A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék ismerje: - az újabb légzéstechnikákat, - a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait, - korunk zenéjének intonációs sajátosságait, modern zenei effektusokat} Hangképzési céllal használjuk. - Legyen képes: - biztos hangindításra és befejezésre, - nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd, vagy Jean-Jean: Modern etűdök), - nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására. - Rendelkezzék: - olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható, közép-, esetleg felsőfokra is. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama - Fuvola főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet (EMB 8593, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet (EMB 8514) nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Marcello: a–moll szonáta, (EMB 12534), Telemann: C–dúr szonáta (EMB 13535), Händel: F–dúr szonáta nehézségi szintjén. - Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű; Fauré: Siciliano (EMB 7583), Doppler: Berceuse (EMB 12350), Mező Imre: Szvit (EMB 3358), Szervánszky Endre: Szonatina (EMB 1372) nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1–5., (EMB 8514) Andersen: 24 etűd fuvolára/1. (EMB 8520); Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény (EMB 12652) nehézségi szintjén. 23

A



- Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Händel: Hat szonáta (EMB 13404), egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén. - Egy XX. századi mű; Farkas: Bihari román táncok (EMB 958) nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) tan: - jó minőségű és állapotú, lehetőség szerint sima fejrésszel ellátott tanuló–hangszerek, - jól hangolt zongora, vagy pianínó, - legalább 2 db állítható magasságú kottaállvány, - teljes alakot visszaadó tükör, - metronóm.

24

A



Rézfúvós tanszak Trombita - A trombita tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. A trombitatanítás szakirányú feladatai - a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, - a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, - a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, - a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, - a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, - az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. - Ismertesse meg a növendékkel - a trombita történetét, - a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, - a hangszer irodalmának, tananyagban megjelenő részét, - a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, - a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. - Tudatosítsa: - a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, - a helyes szájtartás, mint a jó "ansatz", befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát, - a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, - a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. - Fejlessze a növendék - hallását, belső hallását, "intonációs" képességét, - hangszeres adottságait, - hangszertechnikai tudását, - megformáló- és előadói képességét. - Tegye képessé a növendéket: - rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, - a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, - a beállított alapfunkciók önellenőrzésére, - a tiszta intonációra, - folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, - a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.

25

A



Óraterv Tantárgy



2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az "A" tagozat végén - Ismerje a növendék: - a helyes test- és hangszertartást, - a helyes légzéstechnikát, - a hangszere múltját, irodalmát, - a dúr és moll hangnemeket 4# 4b előjegyzésig, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. - Legyen képes: - a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, - az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: - fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel, - csak fúvókával, - hangszerrel, - az előírt hangterjedelmen belül (g2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával, - a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, - a tanult darabok stílus hű megszólaltatására, - folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, - a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, - skálázni egy oktávon keresztül 4# 4b-ig. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - Ismerje a tanuló: - a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig. - Legyen képes: - az előírt hangterjedelemben belül (b2–ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta 26

A



intonáció megtartásával, - az állóképesség növelésére, - árnyaltabb zenei megformálásokra. Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Trombita főtárgy - „A” tagozat: minimum 8 perc - „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála első képlete. - Egy etűd; Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1–65. (EMB13492), Clodomir: Petits exercices 1–21. (Leduc), nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./66–74. (EMB13492), Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén. - Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd; Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1–65., IV./1–53. (EMB13492), Clodomir: Petits exercices 1–29. (Leduc), nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele; Albinoni: Esz–dúr concerto III–IV. tétel, Albinoni: F– dúr concerto I. tétel, Händel: B–dúr szonáta, Telemann: F–dúr szonáta nehézségi szintjén. - Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab; Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén. - Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - Ismerje a növendék: - a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, - a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. 27

A



- Legyen képes a növendék - az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, - a játszott művek hangterjedelmén belül kiegyenlített és kifejező hang elérésére, - a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, - a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, - önálló hangolásra, - a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, - skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, - az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kottaés stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék rendelkezzék megfelelő állóképességgel. - Ismerje a hangképzés folyamatát. - Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására. Ismerje a tanuló: - az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait, - az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 6 képletben. Művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Trombita főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd; Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22–70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is; Albinoni: Esz– dúr, g–moll, C–dúr concerto, Barat: Fantázia (Leduc), Gedicke: Koncertetűd ; kamaraművek: Borst: Trombitaduók (EMB 6870), Mező Imre: Variációk (EMB 4687), Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió (EMB 6819), Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén. - Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy skála másfél oktávon, öt képlettel. - Egy etűd; Clodomir: Petits exercices (Leduc) 22–70., Clodomir: Etűdök (Leduc) II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola (Hofmeister) etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I–II., nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele; Albinoni: Esz–dúr, g–moll, C–dúr concerto, Corelli: e–moll szonáta, Purcell: B–dúr szonáta, Vivaldi: d–moll concerto nehézségi szintjén. - Egy más stílusú előadási darab Bozza: Capricco (Leduc) nehézségi szintjén. - Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése: - megfelelés az előírt követelményeknek, 28

A



- technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - megfelelő minőségű, trombiták, tartozékokkal (tok, fúvóka), - jól felhangolt zongora (pianínó), - legalább 2 db, állítható magasságú kottaállvány, - metronóm - lehetőleg a teljes alakot visszaadó tükör.

29

A



Harsona - A harsona tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. - A harsona és rokon hangszerei, a tenorkürt– és a baritonkürt–tanítás szakirányú feladatai A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 8–9 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását és csak a tanulmányok során, amikor erre alkalmassá válik, tér át a harsona tanulására. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában a továbbtanulást megelőző két évben elegendő a harsonatanulást megkezdeni a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez. A harsonatanítás szakirányú feladatai: - Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten): - a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - megfelelő tempójú repetíciót, - laza, egyenletes kartechnikát, - pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást. - A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen: - tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, - hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. - Fordítson figyelmet: - a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal, - a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével: - fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal, - csak fúvókával, - hangszerrel, - mindezek ellenőrzése fúvóka karikával, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. - Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

30

A



Óraterv Tantárgy



2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A növendék - a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, - rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, - legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, - sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést, - legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben, - tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, - alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, - törekedjék játékában a tiszta intonációra, - rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, - tudjon önállóan hangolni, - ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, - ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), - a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, - ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit, - ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: 31

A


-


egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben, - két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.), - egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria című mű nehézségi szintjén). Művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Harsona–tenorkürt–baritonkürt főtárgy - „A” tagozat: minimum 8 perc - „B” tagozat: minimum 10 perc Harsona „A” tagozat - Egy dúr hangsor másfél oktávon keresztül, a hozzá tartozó hármashangzat–felbontással. - Egy etűd; Steiner: Harsona–ABC 16/2. Andante, 17/1. Andantino, 18/2. Allegretto, 19/2. Allegretto (EMB Z 14144) nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMB Z 13114) F. Schubert: Bölcsődal 20., L. Mozart: Trombitaszó 22., Anonymus: Hornpipe 24., H. Purcell: Induló 26., Corelli: Gavotta 28., Rimsky–Korsakov: Mazurka 35., vagy hasonló nehézségű előadási darabok. - Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl.: hármashangzat–felbontás, tercmenet). - Egy etűd; Makovecz: Válogatott etűdök harsonára (EMB Z 14143) I./4. Poco Allegro, 6. Allegro, 12. Allegretto nehézségi szintjén. - Egy előadási darab; Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből (EMB Z 13114) J. S. Bach: Menüett 27., Nagy Olivér: Chorea Hungarica 31., G. Giordani: Arietta 33., G. B. Pergolesi: Ária 34., Bogár István: 4 bagatell 36.; Hasse: Két tánc a Repertoire album gordonkára és zongorára c. gyűjteményből (EMB Z 5958), Marcello szonátatételek a 6 szonáta gordonkára és basso continuóra c. kötetből (EMB Z 13547), vagy hasonló nehézségű előadási darabok. - Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, 32

A



- állóképesség. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása. - A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra. - A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése. - A növendék ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző - díszítéseket, - trillákat, - előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék ismerje: - hangszere múltját, irodalmát, - a kiművelt hangszeres technika alapjait. - Legyen képes: - minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására, - biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra, - pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára, - dupla- és triplanyelv alkalmazására, - vibrátora és trillákra. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Harsona–Tenorkürt–Baritonkürt főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 10 perc Harsona A vizsga tartalma „A” tagozat - Egy etűd; Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: (EMB14143) 20. Andante con moto, 27. Allegretto, 28. Mazurka, 30. Allegro moderato, 31. Allegretto, 32. Allegro moderato nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (barokk szonáta, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab). - Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható); Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I. EMB14143: 33–35., 37., 38., 44., 46–50. gyakorlatok nehézségi szintjén. - Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors). - Egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel. - Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, 33

A



- technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - megfelelő mennyiségű és minőségű hangszer, - jó minőségű zongora, vagy pianínó, - lehetőleg teljes alakot visszaadó tükör, - metronóm, - legalább 2 darab állítható magasságú kottatartó.

34

A



Akkordikus tanszak Gitár - A gitár tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. - Az alapfokú művészetoktatás "klasszikus gitár" tantárgyának hangszere a hat húros, nylonhúrozású, hagyományos akusztikus gitár. A gitártanítás szakirányú feladatai - Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten). - A gitár részeit, felépítését, akusztikai sajátosságait. - A gitár különböző behangolási módjait. - A gitárjáték alapvető technikai elemeit: apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok fekvésváltás, kötések, barré, valamint a tompítás különféle lehetőségei jobb– és balkézzel egyaránt. - A gitárirodalomban előforduló egyéb effektusok: üveghang (flageolett), glissando, tompított pengetés (etouffe), rasgueado, ütés, dobolás (tamb.) kivitelezését. - A legato, tenuto, portato, staccato játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását. - A játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését. - A gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait. - A gitár, mint kísérőhangszer lehetőségeit: a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. - A hangszer karbantartási feladatok elvégzését. - Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot, - differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, - laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát, - a két kéz pontosan összehangolt mozgását. - Összességében könnyed hangszerkezelés. - Gyakoroltasson rendszeresen: - Az adott technikai elem tanításának megfelelő mechanikus ujjgyakorlatokat, mozdulatsorokat. - Az elméleti ismeretekkel összhangban hangsorokat, skálákat, különböző pengetési- és ritmusvariációkkal is. - Arpeggio gyakorlatokat. - A felmerülő technikai problémának megfelelő etűdöket. - Ösztönözze a tanulókat: - Játéktechnikájuk folyamatos fejlesztésére, gondozására, ezen belül kiemelten a szép gitárhangszín kialakítására. - Céltudatos gyakorlási módszer kialakítására. - A rendszeres társas muzsikálásra. - Fordítson figyelmet: - A precíz hangszerhangolásra. - A művek igényes kidolgozására technikai és zenei szempontból egyaránt. - A tudatos zenei memorizálásra. - A lapról játékra, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. - Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. - Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

35

A



Óraterv Tantárgy



2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A növendék rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. - Alkalmazza a tanulmányi során elsajátított zenei és technikai ismereteket. - Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. - Ismerje: - a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. - Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: - a fekvésjátékot, fekvésváltást, - a kis és nagy barrét, - a kötéseket (ráütés, elpengetés), - a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel, - az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, - a törtakkord megszólaltatását, - a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). - Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: - dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok), - harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani), - egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée). - Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. - Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: 36

A



- G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok, - 2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op. 60), - 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű, - XX. századi művek (pl. Bartók - Szendrey). - A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. - A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gitár főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - 3 oktávos dúr, vagy moll skála fekvésváltással, váltott pengetéssel, közepes tempóban, vagy kromatikus skála 1 húron fekvésváltással. - Egy klasszikus etűd; Sor: Op. 31., Op. 35., Carcassi: Op. 60./2., 3., 6., 7. etűdök nehézségi szintjén. - Három különböző stílusú előadási darab a következő nehézségi szinteken: Reneszánsz zene: pld. Reneszánsz magyar táncok gitárra (Edition Simonffy 151) Barokk zene: pld. Brescianello, Weiss tánctételei, Bach: Notenbüchlein für A. M. Bach átiratai (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V., Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet.) Klasszikus zene: pld. Carulli: Larghetto alla siciliana (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V./78.) Carcassi: Capriccio (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V./50.) Sor: Allegretto (Szendrey: Gitárgyakorlatok VI./1.) Romantikus zene: pld. Marschner: Bagatelle (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola V./79.) XX. századi / Kortárs zene;. Bartók–Szendrey: Gyermekeknek–ből könnyebb darabok: 1–5., 10. (EMB Z.7495) (Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet) Kováts: Rövid darabok gitártanulóknak I./5., 8. (EMB Z. 8883) (Nagy–Mosóczi: Gitáriskola IV./48.) Brouwer: Estudios sencillos I–X. nehézségi szintjén. „B” tagozat - 3 oktávos dúr, vagy moll skála fekvésváltással, ritmusvariációval, gyorsabb tempóban, vagy kromatikus skála 1 húron fekvésváltással, gyorsabb tempóban. - Egy klasszikus etűd; Carcassi: Op. 60./8.–17. etűdök nehézségi szintjén. - Három különböző stílusú előadási darab a következő nehézségi szinteken: Reneszánsz zene: pld. Luis Milan: 6 Pavane Barokk zene: pld. J. Dowland: Seven Pieces, Robert de Visée: d–moll Szvit tételei, Bach: Sonate e Partite, Lantművek könnyebb tételei. Klasszikus zene: pld. Sor: Menüettek, Keringők, Giuliani: C–dúr Szonáta op. 15. Romantikus zene: pld. Tarrega könnyebb darabjai (Mazurkák) XX. századi / Kortárs zene;. Bartók–Szendrey: Gyermekeknek–ből 6., 13., 17., 21. (EMB Z.7495) (Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet) Kováts: Rövid darabok gitártanulóknak I., II. (EMB Z. 8883, Z. 12065) Brouwer: Estudios sencillos VI–XV. nehézségi szintjén. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, 37

A



- technikai felkészültség, - helyes test– és hangszertartás, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - állóképesség. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A tanuló legyen képes tanulásának önálló folytatására, a zenei önképzés megvalósítására. - Legyen olyan hangszerkezelési képességek birtokában, mely alkalmassá teszi az amatőr társas zenélésben felszabadult, aktív részvételre. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A tanuló jusson olyan hangszeres és előadói készségek birtokába, mely elérhetővé teszi számára a zenei pálya választásának lehetőségét, továbbtanulást magasabb iskolatípusokban. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gitár főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Három oktávos dúr–vagy moll skála, vagy tercskála. - Egy etűd; Carcassi: 25 Etűd op. 60 (EMB 12091) nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 (Universal) nr. 1., Aguado: Etűdök II. kötetből (EMB 12378) nr. 9., 11., 12., Giuliani: 24 etűd op. 48 (EMB 12963) nr. 20., 21., Leo Brouwer VI–XV. nehézségi szintjén. - Két különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet többtételes; reneszánsz és barokk darabok; John Dowland: Táncok és Fantáziák (EMB 8769), J. S. Bach: Könnyű tánctételek, Lantszvitek (EMB 13184), klasszikus és romantikus darabok: F. Carulli (EMB 8821), Giuliani (EMB 12182, EMB 8931, EMB 8932), F. Sor művei (EMB 8799, 14445 kötetben, Ricordi, Universal); Carulli, Johann Kaspar Mertz: Románc (EMB 13519 kötetben), F. Tarrega: Marieta, Rosita; XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc (EMB 6303), Villa–Lobos: Prelud II. V. nehézségi szintjén - Egy kamaramű; Scarlatti: Öt Szonáta két gitárra (Fodor–Mosóczi) nehézségi szintjén. - A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Három oktávos dúr–vagy moll skála, vagy tercskála, szextskála - Egy etűd; Carcassi: 25 Etűd op. 60 (EMB 12091) nr. 24., 25.; F. Sor: Zwölf Etuden op. 29 (Universal) nr. 4., Giuliani: Etűdök gitárra op. 48. (EMB 12963) nr. 22., 23., 24., Villa–Lobos: Etűdök nehézségi szintjén. - Két különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet egy szvit vagy versenymű több tétele, vagy egy szonáta, a másik egy kortárs mű; reneszánsz szerzők: Bakfark Bálint (EMB 7031, EMB 7793, EMB 12033), J. Dowland: Luis Milan, Gaspar Sanz, Frescobaldi művei (EMB 38

A



13248), J. S. Bach: Lantszvitek (EMB 13184), csellószvitek tételei, valamint szonáták és partiták tételei; Fernando Sor szonátái; romantikus szerzők, pl. F. Tárrega Romantikus darabok (EMB 8327) J. K. Mertz (EMB 13157, EMB 13519) továbbá Moreno–Torroba, Manuel de Falla, Isaak Albéniz, Augustin Barrios Mangoré művei; XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc (EMB 6303), Villa–Lobos: Prelüdök, Choros nehézségi szintjén. - Egy kamaramű; Vivaldi könnyebb versenyművei, Giuliani: Duo Concertante per flauto e chitarra, Joplin: Ragtime nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test– és hangszertartás, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - megfelelő mennyiségű és minőségű hangszer, - legalább két darab kottatartó, két darab állítható lábzsámoly, - félévenként egy húrkészlet, - metronóm.

39

A



Billentyűs tanszak Zongora - A zongora tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. A zongoratanítás szakirányú feladatai - Ismertesse meg a növendékekkel: - a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, - a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, - a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. - Alakítson ki: - a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, - megfelelő kéztartást, - független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, - rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), - az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését), - differenciált billentést, ujjvégérzetet. - Tegye képessé a növendéket arra, hogy: - tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, - tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal - tompító, jobb), - a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, - a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. - Fejlessze a növendék: - muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, - zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, - metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, - kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, - hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.

40

A



Óraterv Tantárgy



2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A növendék ismerje: - hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), - a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, - a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, - a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), - a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. - Legyen képes: - természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, - egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, - zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, - a zenei karakterek megvalósítására, - a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), - életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). - Rendelkezzék: - biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, - adottságainak megfelelő zenei memóriával, - képességei alapján kiművelt zenei hallással. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) 41

A



- Ismerje fel a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét. - Legyen képes: - a kottában előforduló jelek, zenei műszavak és a hangszerre vonatkozó speciális utasítások (pl. una corda, prol. ped.), értelmezésére és használatára - a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseinek használatára - tudatos, önálló gyakorlásra - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni. - Rendelkezzék: - biztos zenei memóriával és technikai tudással. - A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - 2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.), - 1 teljes klasszikus szonáta, - 1 virtuóz etűd, - 2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen. - A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni. Művészeti alapvizsga követelmények A vizsga részei - A vizsga gyakorlati részből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy - „A”tagozat minimum 10 perc - „B” tagozat minimum 15 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdők zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén. - Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyű szonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina–gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén. - Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén. - XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91–92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5–10 nehézségi szintjén. - A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. - A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Négy különböző stílusú darab: - Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit–tétel; J. S. Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók (EMB 6912) C, a, F nehézségi szintjén. - Klasszikus szonatina vagy szonáta–tétel, variáció; 15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, (Universal) E Hob. XVI/13, (EMB 3658 kötetben) D Hob. XVI/14, (Universal) Mozart: 42

A



6 bécsi szonatina (EMB 2395), Beethoven: Szonatinák (EMB 8648), Grazioli: G–dúr Szonáta nehézségi szintjén. - Romantikus mű; Schumann: Fantáziatánc (Peters), Chopin: Keringők (EMB 6787) a, h, nehézségi szintjén. - XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V. 128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok (EMB 8377, EMB 8378, EMB 8379) nehézségi szintjén. - A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. - A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test– és kéztartás, - hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A növendék ismerje: - hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György ...), - a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. - Legyen képes: - technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, - a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, - saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, - a zongorapedálok tudatos használatára, - a zongoraművek formálására és kifejező előadására. - Rendelkezzék: - olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, - az együttzenélés igényével. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék legyen képes - a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, - skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani, - a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni, - a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére, 43

A



- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre, - a zongorapedálok tudatos és változatos használatára. - Rendelkezzék: - megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással, - biztos memóriával, koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel. -A "B" tagozatos növendék rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján - adott esetben - legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére. A művészeti záróvizsga követelményei Művészeti záróvizsga részei - A vizsga gyakorlati részből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy - „A” tagozat minimum 10 perc - „B” tagozat minimum 15 erc A vizsga tartalma „A” tagozat - A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab vagy szvit–tétel, vagy könnyebb barokk variáció; Händel: Könnyű zongoradarabok Chaconne (EMB 6991 kötetben), Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, (EMB 7817 kötetben) Bach: Francia szvit (EMB 7190) tánctételek nehézségi szintjén. - Klasszikus szonáta–tétel; Beethoven: Szonáta G Op. 49 (EMB 8152) no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79. (Schott); rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 (Peters) nehézségi szintjén. - Romantikus mű; Schumann: Kinderszenen (EMB 7146), Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül (EMB 7354) 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 (EMB 6877 kötetben, PWM kötetben) nehézségi szintjén. - XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 102 Felhangok, V.130 Falusi tréfa nehézségi szintjén. - A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Négy különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Egy barokk mű; többszólamú szerkesztésben írt darab vagy szvit–tétel; J. S. Bach: h–moll háromszólamú invenció (EMB 6913), Francia szvit (EMB 7190) Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A–dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén. - Egy klasszikus szonáta–tétel; Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19 (Peters), Mozart: C–dúr szonáta KV. 309 (EMB 3996 kötetben, EMB 3997 kötetben, Peters kötetben) nehézségi szintjén. - Romantikus mű; Liszt–Zempléni: Etűd (EMB 766) 2 a, Liszt: Consolation (EMB 12697) Desz nehézségi szintjén. - XX. századi mű; Bartók: Szonatina (EMB 117), Mikrokozmosz VI (EMB 130) Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque (EMB 6029) E nehézségi szintjén. - A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test– és kéztartás, 44

A



- hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - jó minőségű zongora vagy pianínó, - 2 darab változtatható magasságú zongoraszék, - 2 darab különböző magasságú zsámoly, - metronóm.

45

A



Vonós tanszak Hegedű - A hegedű tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. - A hangszerjátéknál a zenei elképzelés és az azt megvalósító technika elválaszthatatlanok. - Különösen áll ez a tanulás kezdeti éveire, amikor a zenei appercepció és a hangszeres mozgásérzetek még fejletlenek, s a tanuló valóban csak azt tudja helyesen megszólaltatni hangszerén, amiről intenzív hallási élménye van. A hegedűtanítás szakirányú feladatai - Ismertesse meg a növendékekkel: - a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét, - a hegedű akusztikai sajátosságait, - a hangszer hangolását, - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit, - a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést, - a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, - a vonós hangszercsalád többi tagját. - Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: - megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát, - helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, - dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot, - differenciált hangindítást és hanglezárást, - laza, egyenletes ujj- és kartechnikát, - a kezek pontosan összehangolt mozgását. - A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen: - hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben, - a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat. - Fordítson figyelmet: - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a különböző vonásnemek elsajátítására, - a pizzicato-technikára, a pergő-technikára, - az üveghangok megszólaltatására, - a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására, - a hangköz és akkordjáték sajátosságaira, - a lapról olvasási készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg igényes kidolgozására, - a rendszeres társas muzsikálásra. - Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra.

46

A



Óraterv Tantárgy



2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén - A növendék ismerje: - a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását, - a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket, - a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket, - a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét, - a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése), - a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást, - a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést, - a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, - a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. - Legyen képes - a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni, - ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani, - szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni, - technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani, - tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra, - az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására, - szép hangon való, karakteres előadásra, - a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására. - Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát. 47

A



A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával: - háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal, - 2 szabadon választott etűd, - 1 versenymű saroktétele, - 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab. - A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Hegedű főtárgy - „A”tagozat minimum 10 perc - „B” tagozat minimum 10 perc A vizsga tartalma A” tagozat - Egy etűd; Dénes: V–VI. Hegedűiskola (EMB 7111), vagy Dancla op. 68 (EMB 7918) 2., 9., 14., vagy Dont op. 38 (EMB 2214, EMB 2215, EMB 2216), vagy Mazas: Études speciales op. 36.1 (EMB 2244) 2., 8., 9. nehézségi szintjén. - Két különböző karakterű előadási darab, koncert–tétel, vagy szonáta–tétel; Beethoven: Menuett (PWM) és Trió (Peters), Rameau: Gavotte (EMB 4535 kötetben), Dancla: Variációk–sorozat, Vivaldi: G–dúr koncert (EMB, Ricordi, Peters, PWM) I. tétel, Seitz: D–dúr koncert (Peters) I. tétel, Corelli: e–moll, A–dúr szonáta (EMB 12050 kötetben, EMB 12051 kötetben, EMB 12265 kötetben) nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző technikai követelményt tartalmazó etűd, a játék technikai biztonságának felmérésére; Dont op. 68/12., 15., Mazas: Études speciales op. 36. I (EMB 2244) 2., 7., 9., 15., 17., 18., Mazas: Études brillantes op. 36. II. (EMB 2245) nehézségi szintjén. - Karakteretűd a zenei kifejezés felmérésére; Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37 (EMB 2604), a könnyebbek szintjén. - Egy előadási darab vagy barokk szonáta tételpár (lassú–gyors); Boyce: Matelotte (EMB 2751 kötetben), Járdányi: Magyar tánc (EMB 3236). Wieniawski: Kuyawiak (EMB 8001) nehézségi szintjén. - Egy koncert– vagy szonáta–tétel; Komarovszkij: A–dúr koncert (Peters) I. tétel, Vivaldi: a– moll Koncert (EMB, Ricordi, Peters, PWM) I. tétel Accolay: a–moll koncert (PWM), Seitz: g– moll koncert op. 12 no. 3 (PWM, Music Sales) I. tétel, Dancla: Concert–solo op. 77 no. 2, 3 Telemann: A–dúr szonáta, Händel: E–dúr Szonáta (EMB 12309) nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - a vibrato helyes alkalmazása, - hangszerkezelés, 48

A



- artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után - A továbbképző évfolyamok fő célja a zenei műveltség elmélyítése és a zenélési kedv ébrentartása. Az „A” tagozat végén - A növendék legyen képes: - szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani, - gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására, - a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására, - igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására, - kettősfogás–meneteket kötött formában és külön vonással, détachéval is megoldani, - egyenletes futamokat megszólaltatni, - előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni. - Bővítse repertoárját. - Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A növendék legyen képes: - természetes, oldott hangszerkezelésre, - a különböző hangsorokat 3 oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani - az egész fogólapot uralni, - a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra, - a különböző skálákat 3 - esetleg 4 - oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, - differenciált vibrato alkalmazására, - a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására, - az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására, - dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre. - Rendelkezzék: - igényes, fejlett hallással, kontrolláló képességgel, - biztos memóriakészséggel, - koncentrálóképességgel, - megfelelő lapról olvasási készséggel. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Hegedű főtárgy 49

A



- „A” tagozat minimum 10 perc - „B” tagozat minimum 10 perc „A” tagozat - Két különböző karakterű zongorakíséretes mű (barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab), az egyik lehet kamaramű is (pl. Bartók: Hegedűduók). - A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta lehetőleg nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két etűd; Mazas: Études brillantes op. 36. II., (EMB 2245) Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37 (EMB 2604), Kreutzer: 42 gyakorlat (EMB 2560), Rode: 24 Caprices (EMB 2453) /2., 7., 10. nehézségi szintjén. - Barokk szonáta két tétele; Händel: g–moll (EMB 12309 kötetben), D–dúr (EMB 12309 kötetben), A–dúr szonáta (EMB 12309 kötetben) nehézségi szintjén. - Egy koncert–tétel, vagy előadási darab; Bach: a–moll (EMB 1600), E–dúr (EMB 1601), Haydn: C–dúr (Peters), Mozart: D–dúr – Adelaide, Beriot: a–moll op. 104 (Peters) koncertek 1. tétele, Raff: Cavatine (EMB 13745), Fiocco: Allegro (EMB 3558 kötetben), Beethoven: F–dúr románc (EMB 13494), Weiner: Rókatánc (EMB ) nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - a vibrato helyes alkalmazása, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - megfelelő számú, méretű és minőségű hegedű tartozékokkal (vonó, tok, gyanta), - hangszerenként évente legalább két garnitúra húr, - megfelelő minőségű zongora vagy pianínó, - lehetőleg a teljes alakot visszaadó tükör, - legalább 2 darab kottatartó, - metronóm.

50

A



3. FEJEZET Elméleti ismeretek Zeneismeret tanszak Szolfézs - A szolfézs kötelező elméleti tantárgyat ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint oktatjuk. - A kistérségi jelleg specialitása miatt a csoportösszetételek egyénien változnak, több évfolyam összevonásával jöhetnek létre. - A csoportok létrehozásának alapvető szempontja a gyerekek képességeinek figyelembevétele. - A mindenkori tanmenetet a csoport szintjéhez igazítjuk, ezért az egyes csoportokban differenciált oktatás folyik. - A csoporttal szembeni elvárások a készségszinthez igazodnak. - Azokban a csoportokban, ahol a készségfejlesztési gyakorlatok nehezebben kivitelezhetőek, a hangsúly az anyag elméleti részére tolódik. - A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése mellett törekszünk a tanulók maximális zenei érzékenységének és muzikalitásának megteremtésére. - Azokban a csoportokban, ahol az intonáció gondot okoz, ott hangszerhasználattal kompenzálunk, a motiváció érdekében az erősségeket helyezzük előtérbe. - Az előképzőben hangsúlyt helyezünk a ritmikus mozgásokra, játékokra, mondókákra, ritmushangszereket a felsőbb évfolyamokon is használunk. - A zenei képességek fejlesztése a lehető legtöbb zenehallgatással történik. - A továbbképző évfolyamokon kötelezően választható tárgyként zeneirodalmat és kórust tanítunk, amely nem jegyköteles. A szolfézstanítás szakirányú feladatai - A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, megértését, valamint a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. - A zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén túl a tantárgy sajátosságából adódóan a hangsúly a tanítás folyamatában a zenei ismeretek elsajátíttatására, a képesség– és készségfejlesztésre, a kreativitás és a tudás alkalmazásának kimunkálására kerül. - A végső cél a globális zenei látásmód és gondolkozás alapjainak kialakítása, elindítása az alapfokú szolfézstanításban is: „A tanuló, hallja, amit lát és lássa, amit hall!” - A tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. - Külön figyelmet fordít arra, hogy e tevékenység gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézs tanítás céljai, feladatai: - a tanár külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével, - a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása, - átfogó zenei műveltség kialakítása, - a hangszertanulás segítése, - a társművészetek iránti nyitottság megalapozása, 51

A


-


a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken: - ritmus-metrum, - belső hallás - tiszta intonáció, - tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök), - dallamhallás, - többszólamúság - harmóniaazonosítás, - zenei olvasás-írás, - zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika), - zenei memória, - rögtönzés, - zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése), - a zenei pályára készülő növendékek felkészítése a továbbtanulásra. - A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. Követelmények a program elvégzése után Általános követelmények - Rendelkezzék a növendék: - olyan késztetéssel, mely a választott - eddig tanult - muzsikálási formát élete szerves részévé teszi, - mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához, - olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képességkészség szintjének megfelelő zenei feladatokat, - a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I). Követelmények az alapfok elvégzése után Hangszeres tanszakok - Ismerje a növendék a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). - Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is. - Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K). - Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K). - Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I). - Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K). - Ismerje az ötfokú és hétfokú hangsorokat 5# és 5b előjegyzésig. (J-I). - Tudja megállapítani a hangnemeket - hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K). - Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: - ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K), - ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J). - Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptimhangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.) - Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I). 52

A



- Ismerje a funkciós vonzást (I). - Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát (J-I). - Tudjon lejegyezni: - rövid szótagszámú, magyar népdalt szöveggel (K), - igen könnyű műzenei periódust, funkciós basszussal. - Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K). - Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni): - a magyar népzene stílusjegyeit, - a periódus fogalmát, - a kis formákat, - a triós formát, - a szonátaformát, - a rondót, - a barokk és klasszikus táncokat (J-I). - Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I). - Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. Zenei anyag - Tudjon - 15 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül), - 5 műzenei szemelvényt (ebből kettőt kotta nélkül) énekes vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan: - középkor, - reneszánsz, - barokk, - klasszika, - romantika, - XX. század. - Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből. Hangszeres tanszakok „B” tagozat (az „A” tagozat követelményein felül) - Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához: - Tudjon a növendék 10 - periódus terjedelmű - barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni. - Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni. - Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor). - Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig. - Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással. - Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján. - Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban. - Tudjon lejegyezni - hangköz- és hangzatmenetet - kétszólamú klasszikus vagy barokk dallamot, - lapról énekelni könnyebb dallamot. - Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni. - Tudjon memorizálni a tanult anyagnál könnyebb, periódusnyi dallamot kottaképről vagy hallás 53

A



után. - Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit. - Ismerje a szonáta, rondó és variációs formák felépítését. - Legyen képes az alapvető zenei összefüggések felismerésére (ritmika, dallam, funkció, harmónia, forma), önálló elemzésre „Rövid” tanszakok - Azonos a 6 éves tanszakok "B" tagozatos követelményrendszerével, kivéve: - Tudjon lejegyezni: - hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján, - kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, - 6-8 meghallgatás alapján. - Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. Szolfézs főtanszak „B” tagozat - Azonos a 6 évfolyamos "B" tagozat követelményrendszerével, kivéve: - Tudjon lejegyezni: - hangközmenetet, - hangzatmenetet, mely alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján, - kétszólamú dallamot, mely alterációt, hangnemi kitérést, modulációt tartalmazhat - 6-8 meghallgatás alapján. - Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel. - Ismerje fel a funkcióváltásokat. - Ismerje fel a hangnemi kitéréseket és a modulációt. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei Írásbeli, és/vagy szóbeli vizsga. - A vizsga feladatait az iskola választja ki az A) és B) feladatsor közül vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Szolfézs - Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. - A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma „A" tagozat - Írásbeli vizsga - A feladatsor - Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből; 4–5 kérdés a megismert, hangsorokra, hangközökre, hangzatokra, formai ismeretekre, stílusokra vonatkozóan - Könnyű klasszikus periódus mindkét szólamának lejegyzése „keretes” diktálás alapján. - Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4–es lüktetésű, nem moduláló, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmaz, a felső szólamban könnyebb alteráció előfordulhat. - A tanulók számára adott: a kulcsok, az előjegyzés, a metrum, a kezdőhangok értékkel és néhány „támpont”–hang. - Az idézet zongorán tízszer hangozhat el. - Klasszikus zenei szemelvény elemzése hallás– és kottakép alapján. 54

A



- A tanuló számára adott a mű kottaképe. - A szemelvény (vagy mű) kis kéttagú, vagy háromtagú forma legyen. - Az elemzés szempontjai: hangnem, forma megállapítása, dallami, ritmikai, funkciós zenei történések jelölése illetve felsorolása. - A művet a tanár zongorán bemutathatja. B feladatsor - Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből; 4–5 kérdés a megismert, hangsorokra, hangközökre, hangzatokra, formai ismeretekre, stílusokra vonatkozóan - Egy magyar népdal dallamának lejegyzése. - A népdal új stílusú, négysoros, legfeljebb 8–10–es szótagszámú, tempo giusto, izometrikus. - A tanulók számára adott a violinkulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. - A népdal tízszer hangozhat el a megadott abszolút magasságban, énekes előadásban. - Könnyű klasszikus zenei szemelvény elemzése hallás– és kottakép alapján. - A tanuló számára adott a mű kottaképe. - A szemelvény vagy teljes mű: kis kéttagú, vagy háromtagú forma. - Az elemzés szempontjai: hangnem, forma megállapítása, dallami, ritmikai, funkciós zenei történések jelölése illetve felsorolása. - A művet a tanár zongorán bemutathatja. - Mindkét feladatsorhoz ajánlott feladatlap készítése. Szóbeli vizsga - Memoriter anyag: - A vizsgázó: - tudjon előadni öt népdalt, - ismerje a dalok legfontosabb stílusjegyeit; - tudjon megszólaltatni öt műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), - ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. - A vizsgán a tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a hatodik évfolyam követelményei alapján. - Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga tartalma „B"– tagozat ( „B”–tagozaton a vizsga mindkét része kötelező.) Írásbeli vizsga - Hangközmenet: 11 hangközből álló tonális hangközmenet lejegyzése, a hangközök megnevezésével. - A tanuló számára adott a violinkulcs, előjegyzés és a kezdő hangköz, elnevezéssel együtt. - A hangközmenet zongorán hatszor hangozhat el. - Hangzatlejegyzés - 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hang(ok)ra, oldással együtt - A tanuló számára adott a violinkulcs és a hangzatok alsó hangja. A feladat zongorán hatszor hangozhat el. - Kétszólamú klasszikus periódus lejegyzése funkciós basszussal - Az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 – változatos ritmikai, dallami fordulatokat tartalmazhat. - A tanuló számára adott: a kulcsok, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. - Az idézet zongorán tízszer hangozhat el. - A feladatsorhoz ajánlott feladatlapot készíteni. 55

A



Szóbeli vizsga - Egyszólamú klasszikus dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva és hangnévvel. - Az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 – változatos ritmikai, dallami fordulatokat tartalmazhat. Memoriter anyag: - A vizsgázó: - tudjon élményszerűen előadni tíz népdalt, - ismerje azok legfontosabb jellemzőit; - tudjon megszólaltatni öt műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), - ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. - A tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a hatodik évfolyam elvégzése utáni követelmények alapján. - Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése - A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése: - dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. - Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága. A szóbeli vizsga értékelése - a választott zenei anyag élményszerű megszólaltatása - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), - zenetörténeti tájékozottság, - stílusismeret, - formai ismeretek, - tájékozódás a zenei műfajok között.

56

A



Zeneóvoda Zenei anyag: - Zenei élményanyag gyűjtése énekléssel és játékkal. - Zenei készségfejlesztés megalapozása. - Zenei képességek korai fejlesztése játékos, kötetlen és kötött formában. - Ritmus- és hallásfejlesztés a gyermekek életkorának megfelelően. - A csoportos és egyéni ének, játék megszerettetése, a zenélés örömének megismertetése. - Közösség- és személyiségformálás, a közös és egyéni szereplések biztosítása. - Magyar gyermekdalok, játékok, mondókák, esetleg más népek dalai. Szakirányú feladatok: - A 4-5-6- éves korú, óvodás gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás és a játék. - Ezen keresztül ismerkednek meg szinte mindennel, tanulásukat ezáltal lehet irányítani. - Az óvodában/zeneiskolában történő rendszeres zenei foglalkozások kitűnően ötvözik a mozgást és a játékot, a dalanyag lehetőséget biztosít a korai hallás- és ritmusfejlesztésre. Dalanyag - Minden esetben törekednünk kell arra, hogy az életkornak megfelelő, kisebb hangterjedelmű, igényes zenei anyagból válogassunk: - népi gyermekjátékok - önállóan, fűzéssel, mozgással, játékkal, - népi gyermekdalok - mozgással, játékkal kísérve, - mondókák, versek - ritmikus anyag a beszéd- és ritmuskészség fejlesztéséhez, - egyéb zenei anyag - műdalok gyermekeknek, alkalmi és ünnepi dallamok, - hangszerismeret bővítése. Ismeretanyag, készségfejlesztés - Éneklési készség - a tiszta és szép éneklés készségének kialakítása, csoportos és egyéni éneklés, önálló dalkezdés. - Ritmusérzék fejlesztés - az egyenletes lüktetés (mérő) és a dalok ritmusának megfigyelése, megkülönböztetése, megszólaltatása ritmusnevekkel, - negyed, páros nyolcad, negyed szünet, fél kotta kottaképről való felismerése, ritmuskártya kirakójáték, ritmus-dobókocka használata, - 2 – 4 ütemes motívumok visszatapsolása ritmusnévvel, - dalfelismerés ritmusképletről, - a gyors és lassú tempó megkülönböztetése, - dalok kísérete ritmushangszerekkel: triangulum, cintányér. - Hallásfejlesztés - hangmagasság – magas és mély hang – megfigyelése, - rövid dallamfordulatok visszaéneklése énekhang és hangszer után lalázva, - dalfelismerés. - Improvizációs gyakorlatok - ritmus- és dallam kiegészítése, - ritmusok, mondókák megszólaltatása énekléssel. - Hangszerismeret - ütős-, vonós-, fúvós- és billentyűs hangszerek csoportosítása, fényképről való felismerése. 57

A



- Zenehallgatás - a hangszerek hangszínének megfigyelése, megkülönböztetése, felismerése hangzó anyag, illetve élő hangszer bemutatása alapján. Követelmény - 20 mondóka, kiszámoló, - 20 gyermekdal, népi játék, - egyenletes mérőlépés, mérőtaps kialakítása, fejlesztése, - térben való tájékozódás (egyenes és ívelt vonalú mozgás), - egyszerű ritmusmotívumok hallás utáni megszólaltatása, - a rövid és hosszú ritmusértékek megkülönböztetése, megnevezése, - egyszerű, kis dallammotívumok hallás utáni megszólaltatása, - kis hangterjedelmű gyermekdalok éneklése, játékkal, mozgással kísérve, - ünnepi alkalmakon való bemutatkozás, közös és egyéni produkciókkal, - játékfűzés, memóriafejlesztés, - csoportos és egyéni éneklés. Felhasználható irodalom - József Andrásné – Szmrecsányi Magda: Zenei előképző, - Horváth Istvánné Schmidt Anna: Zeneóvoda, - Rápli Györgyi: Ének-zene, - Lantos Rezsőné-Lukin Lászlóné: Ének-Zene, - Botosné Hodossy Rózsa: Ének-zene. Megjegyzés: - A zeneóvodai foglalkozás nagycsoportos, iskolába készülő gyerekek számára biztosított elsősorban, de a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van kisebb gyermekek számára is a foglalkozások megtartására. - Ebben az esetben figyelembe kel venni az életkori különbségekből adódó sajátosságokat, illetve a hosszabbtávú tervezését a fejlesztendő területeknek.

58

A



4. FEJEZET Kötelezően választható tantárgyak az alapfok elvégzése után Zeneirodalom - Az alapfok elvégzése után a kötelezően választható tárgy a zeneirodalom. - A zeneirodalom tanításának a célja, hogy: - a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zeneiskolai tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére, - legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni. A zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai: - a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, - hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. - Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. - Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a növendékeket: - rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, - a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, - a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, - értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, - aktív társas muzsikálásra. - Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. - Tegye nyitottá és érdeklődővé a növendéket minden újdonság iránt, a kortárs zenében és társművészetekben. - Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát. Követelmények a program elvégzése után - A növendékek mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit. - Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. - Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben. - Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével. Minimum követelmény az alapfokot követő 4 évfolyam elvégzése után - Ismerjen a növendék: - minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből: - gregorián zene, - reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus), - a középkor hangszeres világi zenéje, - kora barokk (Monteverdi, Pucell), 59

A


-


barokk: - J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek), - Händel (oratórium, concerto), - Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso), - klasszicizmus: - szonáta, - szimfónia, - kamarazene, - opera, - versenymű, - romantika: - zongoramuzsika (Chopin, Liszt), - dal, - szimfonikus költemény, - opera, - a századforduló zenéje: - impresszionizmus, - második bécsi iskola, - Bartók, Kodály, Sztravinszkij, - kortárs zeneszerzők. - Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni és társművészeti alkotásokhoz kötni. - Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsga tantárgya és időtartama - Zenetörténet-zeneirodalom. - Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. - A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma Írásbeli vizsga - Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a képzés során feldolgozott tematikák zenetörténeti korszakok főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. A tesztlap az alábbi témakörökből tartalmaz kérdéseket: - A gregorián elnevezése, általános jellemzői, műfajai. - Egy műfaj részletes bemutatása. - A többszólamúság kialakulása (orgánum típusai). - Világi zene a középkorban (trubadúr, trouvére, Minnesänger). - A reneszánsz (szó jelentése, ideje, általános jellemzése, jellegzetes műfajainak ismerete.) - A kora reneszánsz, reneszánsz fénykora, késő reneszánsz zeneszerzőinek felsorolása. - A homofónia, polifónia fogalma. - A mise típusai, mise részei, (Ordinarium, Proprium), motetta és madrigál összehasonlítása. - Világi vokális műfajok felsorolása. - A barokk korszak általános stílusjegyei és zenei jellemzése, vokális és hangszeres műfajok 60

A



sorolása. - Egy vokális műfaj (pl. kantáta) tételeinek bemutatása, két hangszeres műfaj (pl. concerto, fúga) részletesebb magyarázata zenei példát hozva. - A szvit (táncok és táncpárok), egy tánc bemutatása (pl. menüett). - Barokk zeneszerzők felsorolása. - A bécsi klasszika sajátosságai (formák, szerkezet, hangnem). - Főbb műfajok sorolása, szonáta vagy szimfónia tételeinek általános jellemzése, pl. szonátaforma bemutatása. - Haydn vagy Mozart művészete, (egy mű bemutatása alapján). - A romantika – új műfajai, élményanyaga (témái). - Chopin zongorazenéje (kisformák), Schumann zongoradarab–ciklusai (címek). - Az opera műfajának, kiemelkedő mestereinek és alkotásainak ismerete a tanult szemelvények elemzésével. - A programzene (példával). - A századforduló zenéje – Debussy művészete, impresszionista művei (zenéje, jellemzői). - Egészhangú skála, politonalitás, dodekafónia magyarázata zenei példa alapján. - Bartók életműve, jelentősége, népdalgyűjtő útjai. - Kodály egy művének részletes bemutatása (pl. Psalmus Hungaricus, Háry–szvit, Felszállott a páva – variációk). A szóbeli vizsga - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban, vagy a 6 éves képzési időkeretben feldolgozott zenetörténet–zeneirodalom anyagából a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. - A tanuló által játszott zenemű kottájáról maga gondoskodik, a további célfeladatok megoldásához szükséges szemelvényanyagot (kottát, hangfelvételt, audio–vizuális eszközt) a vizsgát szervező intézmény biztosítja. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése: - teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; - fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, - dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), - zenetörténeti tájékozottság, - stílusismeret, - formai ismeretek, - tájékozódás a zenei műfajok között. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - jó minőségű és felhangolt zongora vagy pianínó, - hangjegytábla, szemléltető anyagok, ritmushangszerek, - megfelelő minőségű audio–vizuális berendezés (magnetofon, DVD, CD–lejátszó), 61

A


-


- a stíluskorszakokat megfelelően bemutató, kellő számú és minőségű hangfelvétel, kotta, zenei szakkönyv.

62

A



Kórus - A kórus tantárgy oktatásának célja, olyan pozitív élménynyújtás, amely a tanulók zenei és közösségi élményhez juttatásával hat az emberi kapcsolatokra és ezen keresztül az egyén személyiségfejlődésére. A kórusfoglalkozás feladatai - Ösztönözze a tanulót a kórusirodalom, illetve a zeneirodalom megismerésére. - Fejlessze a tanulók - hallását, - ritmusérzékét, - tempó– és dinamikai érzékenységét, - hangszínek iránti igényét, - kottaolvasási készségét, - zenei memóriáját, - zenei ízlését, - stílusérzékét, - formaérzékét, - hangképző– és intonációs gyakorlatok segítségével a harmonikus hallását. - Ismertesse meg a kórustagokat: - az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel a csoportos hangképzés által, - a kórusműveken keresztül a zeneirodalom különböző stíluskorszakaival. - Tudatosítsa a tanulókban az alkalmazkodóképesség fontosságát zenei és emberi szempontból is. - A zeneiskolai kórus tantervben az egyedi személyi, korosztályi összetétel és a különböző tudásszintek miatt nem lehet egységes, évfolyamokra lebontott követelményeket meghatározni. - A felsorolt feladatok a fejlesztési területeket spirálisan jelölik avval, hogy az eredmények indig a konkrét művek előadásában teljesülnek. Fejlesztési feladatok: - az aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése, - a együtthangzás megvalósítása, a harmonikus hallás és formaérzék fejlesztése, - a résztvevők korosztályától, egyéni tudásától függően kánonok, két–, háromszólamú egynemű karok igényesebb három és négyszólamú művek, vegyeskari művek megszólaltatása, - hangképző és intonációs gyakorlatok a kórus tiszta, egységes, szép hangzásának kialakítására, - a szólamok ritmikailag pontos, dallamilag hibátlan megtanulása megfelelő formálással, szövegejtéssel, - a zene akusztikai összefüggéseinek ismeretében a tiszta intonáció énekkari gyakorlatának megvalósítása, - kiegyenlítettség az egyes szólamok és a kórus egésze között: - hangszín–kultúra fejlesztése, az intonációs különbségek felismerése, javítása - az egységes, kultúrált énekkari hangzás megteremtése. Követelmény -A kórus: - tudjon a kórusvezetővel együttműködni - a dallamot a vezényléssel kapott instrukcióknak megfelelően formálni - tudjon, tisztán, pontos szövegmondással, a mű érzelmi tartalmának megfelelő kifejező előadással énekelni. - szereplés során az énekkar valamennyi tagja legyen képes képességei legjavát nyújtani. 63

A



Ajánlott tananyag - Agócsy–Irsai: Énekeljünk–muzsikáljunk - Ars musica kötetek (Möseler Verlag Wolfenbüttel und Zürich) M52031–52035 - Bartók Béla kórusművei (27 egyneműkar) - Bárdos Lajos: 20 és 40 egyneműkar - Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa I–IV. - Bárdos Lajos: Vegyeskarok - B. Horváth Andrea: Ünnepeljünk! (Nemzeti Tankönyvkiadó) - Botka Valéria – Csányi László: Gyermekkarok I–IV. - Chor Aktuell – Ein Chorbuch für Gymnasien (Gustav Bosse Verlag 1983) - Csányi László: Gyermekkórusok kótáskönyve - Egyházi karénekeskönyv I–II. (Kiadja: Magyarországi Evangélikus Sajtóosztálya) Eszterházy Pál: Harmonia Caelestis - Forrai Miklós: Duettek I–II. - Forrai Miklós: Ezer év kórusa - Forrai Miklós: Öt évszázad kórusa - Gastoldi: 3 balletti - Kánongyűjtemények: 25 angol kánon - Bárdos: 77 kánon - Haydn: Kánonok - Mozart: 30 kánon - Péter József: 165 kánon - Kerényi M. György: Énekiskola–Társasének IV. - Kodály Zoltán: Bicinia Hungarica I–IV. - Kodály Zoltán: Gyermek– és nőikarok - Kodály Zoltán: Vegyeskarok - Liber usualis (gregorián dallamok gyűjteménye) - Mozart: 6 noktürn - Nádasdy Kálmán: Társas énekek - Schola cantorum I–XIII. (Fodor Ákos) - Szőnyi E.: Biciniumok - Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás - Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán - Párkai István: Modern kórusetűdök Követelmények a program elvégzése után - A kórus legyen képes önálló, élményt adó szereplésre. - Tudjon: - fegyelmezetten viselkedni úgy a próbákon, mint a hangversenyeken, - „vezénylésre” énekelni. - A tanuló ismerkedjék meg a kórusirodalom számos remekművével. - Tudjon jól tájékozódni a különböző stíluskorszakokban. - Tudja: - helyes légzéstechnikával, - tiszta intonációval, - pontos ritmusban, - érthető szövegmondással, 64

Egyház

A


-


helyes tempó– és dinamikai választással, művészileg kidolgozottan – stílushű formálással, szuggesztivitással – elénekelni szólamát. - Rendelkezzék: - jó kottaolvasási készséggel, - zenei memóriával. - Hallgassa a többi szólamot és hangszínével alkalmazkodjék hozzá, ezáltal segítve az egységes kórushangzás megteremtését. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - megfelelő akusztikájú, hangszigetelt, szellőztethető, csoportos oktatásra alkalmas tanterem, jó minőségű, jól hangolt zongorával, - ötvonalas tábla, - felvételek készítéséhez és lejátszásához használható audiovizuális eszközök, - metronóm, hangvilla, kottaállvány, - ajánlott a kórus színpadi megjelenését emelő egységes formaruha.

65

A



Kamarazene - A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti. - A kamarazenei attitűd elsajátításához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen olyan személyes: fizikai és érzelmi, hangszeres és vokális kompetenciákkal, melyek nélkül a közösségi zenélés hatékony elsajátítása nem képzelhető el. - A kamarazene tantárgy alá tartozik a 2 fő feletti, tetszőleges összeállítású hangszeres és/vagy vokális szólamokból álló együttes. - A kamarazene főtárgyként az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, de kötelezően választható, vagy választható tantárgyként is tanulható. A kamarazene tanítás célja, feladatai: - Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. - Készítse fel a növendékeket amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. - Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. - Növelje a növendékek egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására. - A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához. - A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni az eltérő létszámú és hangszerösszeállítású együttesekről. - Törekedjen a művek által a kamarairodalomban fellelhető zenei stílusok, műfajok lehető legszélesebb spektrumából választani. - Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. - Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. - Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra. - Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában. Fejlesztési feladatok - A kamarazene-oktatásban az évfolyamok fejlesztési követelményei a résztvevők egyéni tudásszintjétől, a hangszeres/vokális szólamok adott tanévre vonatkozó összeállításától függenek ezért minden kamaracsoportra érvényes, éves szintekre lebontott fejlesztési követelményeket nem lehet megadni. - Az alábbiakban a fejlesztési feladatokat a kamarazenélésre jellemző ismeretek és készségek szerint csoportosítva soroljuk fel, avval, hogy a képzés során ezek kialakítása és szintjének fejlesztése a képzés célja. A társas muzsikálás gyakorlati ismeretei - Beintés–leintés. - Közös levegővétel és intés. - Az „avizó” fogalma, sebességének tempó–meghatározó szerepe. - Intés felütéssel való kezdésre. - Lassítás, gyorsítás jelzése az intések sűrítésével, ritkításával, az alapegység megváltoztatásával. - A kamaraegyüttes elhelyezkedésének szempontjai. 66

A



- A kottaállványok megfelelő magassága. A kottaképre vonatkozó ismeretek - Tájékozódási pontok: zifferek, ütemszámozás, betűjelzések. - Generál szünet, tacet, több ütemes szünetek jelzése. - Vi–de jel. - A másik szólam apró kottával történő megjelenése. - Játék partitúrából. A hangolással, intonációval összefüggő ismeretek - A hangolás módja az adott hangszer sajátosságaiból kiindulva. - A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének hangolása. (C–hangolású illetve transzponáló jellege.) - Transzponálás, a transzpozíció fogalma. - A saját hangszer és a kamarapartnerek hangszerének intonációs és egyéb jellemzői. - A saját hangszer intonációs hibáinak javítási lehetőségei (levegőmennyiség, szájtartás, kéztartás, vonótartás–módosítás, segéd– illetve tisztítófogások). - A vokális intonációban a temperált hangszerekhez való alkalmazkodás elsajátítása. - A vokális intonáció és az adott előadóterem akusztikai kapcsolata. - Az akusztikus intonáció alapvető tudnivalói. - A hangológép jelzései. Ritmikai tudnivalók - Izo és hetero ritmikus játék szólamon belül és a szólamok között. - A hemiola értelmezése, játékmódja. - Ütemmutató nélküli kotta, bonyolult átkötött ritmusok, komplementer ritmusok. A zenei stílusokra, műfajokra vonatkozó ismeretek - A játszott művek formája, harmóniai világa. - A játszott művek elhelyezése a zenetörténetben. - A disszonancia–konszonancia fogalma, felismerése, megvalósítása. - Homofon zene. - Polifon zene. - Izoritmikus zene. - Kánon, imitáció, fúga. - Cantus firmus. - Consort–muzsika. - A leggyakoribb reneszánsz, barokk és klasszikus tánctételek, táncpárok (pavane–gaillarde, gavotte, saltarello, intrada, rigaudon, sarabande, musette, bourrée, menüett stb.). - Ellenszólam. - Basso continuo. - A kamarazene–irodalom leggyakoribb műfajai: triószonáta, fúvósötös, vonósnégyes, stb. - A kortárs zene által használt kottagrafikus jelek zenei jelentése A kamarazenei játékkal összefüggő képességek, készségek fejlesztése - Lapról olvasás. - A belső hallás fejlesztése. - Intonációs készség. - Az improvizációs készség fejlesztése (reneszánsz és barokk művekben, jazz–zenében). - A figyelem megosztása a saját és a többi szólam, illetve az összhangzás közt. - Alkalmazkodás a hangképzés, dinamika, karakter, stílus stb. terén.

67

A



Követelmények a program elvégzése után - A növendék legyen képes: - a megadott hangra önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetően be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni, - önállóan, tisztán intonálni, - figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, - zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. - Rendelkezzék: - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. - Ismerje: - a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Kamarazene főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma - Két különböző stílusú és karakterű kamaramű koncertszerű bemutatása. -A játszott művek tükrözzék a 6. évfolyamon elvárható nehézségi szintet; Devienne, F. Triók Op.21, Buxtehude: Laude Sion – kantáta, Gabrielli: Five Ricercar, Mihály A.: Kis toronyzene, Scheidt, Brass quintets I–II, Locatelli Triószonáták Op.5, Haydn Divertimentók, Mozart - Négykezes szonáták, Brahms: Waltzer, Kerényi: Társasének nehézségi szintjén. - A vizsgaanyagot lehet kottából játszani. A vizsga értékelése: - megfelelés az előírt követelményeknek, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangszerkezelés, - technikai felkészültség, 68

A


-


állóképesség. hangképzés, intonáció, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, - speciális technikai elemek alkalmazása - árnyalt dinamikák alkalmazása, - változó tempók önállóan és együttesben, - a vibrato helyes alkalmazása, - előadásmód, - alkalmazkodóképesség, - szép, érthető szövegmondás (vokális kamarazene) A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - a tanulandó művek stílusának, műfajának megfelelő, jól hangolt billentyűs hangszer (zongora, csembaló, spinét, esetleg elektromos hangszer), - kottaállványok, - hangológép, - metronóm.

69

A



Rézfúvós kamara - A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelő munka lényeges elemét jelenti. A rézfúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai: - adjon lehetőséget a kamarazene-irodalom megismerésére és a zene aktív művelésére, - képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat, - ismertesse meg a közös zenélés alapszabályait, - fejlessze a zenei hallást, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát, - ismerkedjék meg a különböző zenei stílusokkal, és előadási hagyományokkal, - a rézfúvós hangszerek sajátosságaiból adódó problémák megoldása egyes zeneművekben, a rézfúvós hangzás kialakítása, amely képlékenyen beépül minden hangszerösszeállításba, - a nem rézfúvós hangszerekkel való együttjáték fejlesztése, ezáltal a tanszakok közötti "átjárhatóság" lehetősége, előkészítve és segítve a zenekari munkát, - teremtsen lehetőséget a növendékeknek arra, hogy az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg harmonikus személyiséggé válhassanak. Követelmények a program elvégzése után - A növendék: - rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelő elméleti és hangszertechnikai ismerettel, - szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik, - irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együttjátékoz, - szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához: - intonáció, - levegővétel - zenei tagolás, - tempóvétel - tempótartás. - Legyen képes: - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetően be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni, - önállóan tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, - zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. 70

A



- Rendelkezzék: - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. - Legyen tisztában - a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. - Ismerje - a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

71

A



Vonós kamara A vonós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai - Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. - Készítse fel a növendékeket amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. - Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. - Növelje a növendékek egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására. - A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó- és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához. - A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a vonós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról. - Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. - Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. - Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra. - Ismertesse meg a növendékekkel a vonós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. - Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában, zongorakivonatban. - A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a zeneiskola és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát. Követelmények a program elvégzése után A kamarazene mint választható tárgy esetében - A növendék legyen képes: - önállóan hangolni, - beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, - jól értelmezhetően be- és leinteni, - pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, - új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, - saját maga jelezni a tempóváltozásokat, - hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni, - önállóan tisztán intonálni, - a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, - figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között, - figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, - a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, - a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, - szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, - megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, - zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

72

A



- Rendelkezzék: - a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, - a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén, - a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, - minimális partitúraismerettel. - Legyen tisztában: - a vonós hangszercsaládhoz tartozó és a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, - a vonósokhoz társított transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. - Ismerje: - a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, - az egyes tételtípusok jellegzetességeit, - a kamarazene-irodalom néhány kiemelkedő alkotását. Kamarazene, mint főtárgy esetében (a fenti követelményeken felül) - Ismerje fel a témabelépéseket és zárlatokat. - A mindenkori vezetőszólamot tudja megkülönböztetni a kísérettől. - Ismerje a barokk zene fontosabb ritmus-konvencióit (nyújtóponthasználat, duola és triola kölcsönös alkalmazkodása, inégal játék) és a gyakoribb barokk ékesítések írás- és játékmódját. - Ismerje és alkalmazza a klasszikus művekben (főként a kísérő szólamokban) szükséges movimento ordinario játékmódot (a hangok elválasztása és határozott indítása), valamint a vonóvibratót (a kötőív alatt staccato ponttal jelölt hangoknak, a zene karakterétől függő, lágy, alig érzékelhető elválasztása). - Legyen képes könnyű kamaramű Urtext kiadású szólamát a többi szólammal összehangoltan, egyszerű ujjrenddel és vonásjelekkel ellátni. - Tudjon kijelölt szólamból könnyebb művet együttesben lapról játszani.

73

A



NÉPZENE 1. FEJEZET A művészeti ág speciális szabályozása Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói - Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. - A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. - Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. - Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. - A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer- és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. - A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A népzeneoktatás általános fejlesztési követelménye, feladata - A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció szabadabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. - Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása. - A technikai készség, a variációképző rögtönzőkészség kialakítása, személyiségfejlesztés és tehetséggondozás. - A korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a növendék megismertetése a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságaival, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy előadó-egyéniségeivel. - A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevelés. - Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kialakítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék - különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira - stílusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. - Rendszerezett zenei-népzenei ismeretek átadása, az általános zenei műveltség megalapozása. -A zenei írás-olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása. - Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értő zenehallgatásra nevelés, igény kialakítása a társas muzsikálásra.

74

A



- Aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtő utakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. - A növendékek hazai és - a lehetőségeknek megfelelően - nemzetközi programokban való részvételének, cserekapcsolatok kialakulásának szorgalmazása. - Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, régi zene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt, a zenei értékek élményt adó felismerésére és befogadására nevelés. - A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai Hangszeres tanszak: citera Egyéb tantárgyak: kamarazene (kétéves hangszertanulás után), népi játék-népszokás. Elméleti tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom. A képzés időtartama - Megjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. Hangszeres tanszak: 1+10 évfolyam (citera), Óraterv Tantárgy



2-6

(2) 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

2 2

2 2

2 2

2

2-6 4-6

2 2

6.


10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

- Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni. - Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. - Előképző: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek. - Főtárgy: népi hangszer tanszak (egyéni foglalkozás); - Elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás). - Kötelező tárgy: szolfézs, zeneirodalom, kórus Kötelezően választható tárgyak: - elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom,kórus - gyakorlati: második hangszer, népi játék-népszokás, kamarazene. Választható tárgy: a fentiek vagy más művészeti tárgyak (a zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág 75

A



zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág - képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet). Zenei ismeret: a szolfézs, népzenei ismeretek, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető. A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések - A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. - Főtárgy: - minimum 2x30 perc (egyéni), vagy - minimum 2x45 perc (csoportos). - A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: - minimum 5 perc. - Kötelező tárgy: - a 4. évfolyam végéig - a képzési idő minimum 2x45 perc. - Kötelezően választható tárgy: - hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon, - rövid tanszakokon az 5. évfolyamon, - elmélet: minimum 1x45 perc, - gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy - minimum 1x30 perc (egyéni). - Választható tárgy: - az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás. - Kamarazene: - minimum 1x45 perc, - Csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő.

76

A



2. FEJEZET Pengetős tanszak Citera - A citera tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. Iskolánkban a tánc és dráma kerettanterven belül növendékeink az alsós évfolyamokban néptáncot, ezen belül népiének – népi játékot tanulnak, így a citera tanszakon éppen ezért ezt nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyban. A népzenei ismereteket sem külön tantárgyként tanítjuk, ezeket az ismereteket részben a főtárgy, illetve a szolfézs órakeretén belül sajátítják el a tanulóink. A citeratanítás szakirányú feladatai - Ismertesse meg a tanulóval: - a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat), - a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más ("burdon") hangszereket, - a hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét, - a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit, - a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát. - Alakítsa ki: - a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit, - a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt balés jobbkéz-játékot. - Fordítson figyelmet: - a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után - A növendék ismerje: - a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat, - a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket, - hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását. - Legyen képes: - a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására, - szólóban és zenekarban saját énekét kísérni, - szólóban és zenekarban táncot kísérni. - Ismerje: - a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-alföld, Nagykunság, Nyírség, Dél-Dunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat, - ismerje a kiemelkedő adatközlőket, 77

A


-


a "kiszedős" játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait. - Rendelkezzék: - tiszta hangképzéssel hangszerén - biztos zenei memóriával, - megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel, - tánckíséreti tapasztalattal, - szereplési (színpadi) gyakorlattal. A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül) - A tanuló ismerje és alkalmazza: - a tánczene általános kísérettípusait, - a diatonikus hangszert és az azon való játékmódot, - az oktávnyi vagy annál szélesebb glisszandós díszítést, - a kapkodós játékmódot, - a húrtompításos játék sajátosságait. - Tudjon különbséget tenni: - az énekelt népdal és a tánczenei kíséret között. - Legyen képes: - a parlando–rubato dalok előadására - kamarazenére más népi hangszerekkel A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Citera főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Három összeállítás bemutatása, amely tartalmazzon csárdás, ugrós, friss, nyomóval, egyszerű díszítéssel játszott dallamokat. „B” tagozat - A vizsgázó öt összeállítást készít a tanult anyag alapján, melyből a vizsgabizottság választ hármat. A vizsga értékelése: - megfelelés az előírt követelményeknek, - helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás, - hangminőség, - hangszerkezelés, - helyes ritmus és tempó, - technikai felkészültség, - jobb– és balkéz–technika, - előadásmód, - zenei stílusok és előadások megvalósítása, - díszítések megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, 78

A



- állóképesség. Továbbképző évfolyamok „A” tagozat - A továbbképző évfolyamok eléréséig a tanulók tudásszintje között képességeik, teherbírásuk és szorgalmuk alapján jelentős különbség alakulhat ki. - Ez a különbség a továbbképző évfolyamokon egyéb elfoglaltságaiktól, gyakorlási idejüktől, érdeklődési körüktől függően tovább növekedhet. - Zenetanulásuk iránya és célja is eltérhet; vagy az egyéni hangszertudás tökéletesítése, vagy a kamarazenei, illetve zenekari játék fejlesztése kerül előtérbe. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után - A növendék ismerje - a citerán használatos valamennyi hangsort, - a citerával történő tánckíséret technikai jellegzetességeit. - Legyen képes: - igényesen megformálni az általa előadott dallamokat a különböző dialektusok díszítésmódjainak, játékmódjainak felhasználásával, - önállóan összeállításokat készíteni a különböző dialektusterületek dallamaiból. Tudjon: - hangsúlytalan előkéket, tizenhatod ritmusú díszítéseket és dallamokat játszani, tremolózni a dallam megfelelő hangjain. - hangszerén a dallamokat stílusosan, ritmusbontással és variációkkal díszíteni. - A tanuló mutasson példát az alsóbb évfolyamok tanulóinak precíz, pontos, stílusos játékával, biztos hangszerkezelésével. - Tudja behangolni hangszerét tanára segítségével. - Vegyen részt szólistaként vagy zenekari tagként a citerazene fórumain (találkozók, versenyek, előadások, fesztiválok, lemezpályázatok, táborok, stb.). A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül - A tanuló tudja önállóan behangolni hangszerét. - Rendelkezzék szereplési (színpadi) gyakorlattal. - Tudjon játszani valamennyi dialektusterületről egy–egy jellemző énekes– valamint tánczenei összeállítást. - Legyen képes több különböző karakterű összeállítás folyamatos játékára, virtuóz előadására. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei -A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Citera főtárgy - „A” tagozat: minimum 10 perc - „B” tagozat: minimum 10 perc A vizsga tartalma „A” tagozat - Három különböző dialektusterületről származó összeállítás bemutatása, amely tartalmazza legalább egy adatközlő anyagát. - Egy énekkíséretes összeállítás. - Egy hangszerkíséret bemutatása. - Az összeállítások tartalmazzanak parlando, csárdás (dűvő), ugrós, friss, nyomóval, 16–odos mozgású dallamokat.

79

A



„B” tagozat - A vizsgázó nyolc összeállítást készít a tanult anyag alapján, melyből a vizsgabizottság kettőt, a vizsgázó egyet választ. A vizsga értékelése - megfelelés az előírt követelményeknek, - helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás, - hangminőség, - hangszerkezelés, technikai felkészültség, - helyes ritmus és tempó, - jobb– és balkéz–technika, - előadásmód, - zenei stílusok és előadások megvalósítása, - díszítések megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, állóképesség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - jó minőségű C, D, és A hangolású prím és normál citerák, - minden hangszerhez póthúr–készlet, megfelelő hangolókulcs és két–három darab pengető, - megfelelő mennyiségű és minőségű kotta, hangzóanyag, videofelvétel, - hangfelvételre, lejátszásra illetve másolásra alkalmas magnetofon, CD lejátszó, lemezjátszó, fejhallgató, videó és TV készülék, - a hangszerek elhelyezéséhez szükséges két–három asztal, hat–nyolc darab szék. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: - Alkalmas legyen több éves válogatásra. - Megfeleljen a tanuló hangszerkezelési technikai szintjének figyelembe véve az életkori sajátosságait - Fejlessze hangszerjátékát, gyarapítsa dallamkincsét. - Tartalmas zenei élményeket nyújtson különböző dialektus területekről. - Minél több eredeti hangzóanyag hallgatására legyen lehetőség. - Ismerjen meg minél több népzenei együttest, megjelent hangzóanyagokat, népzenei kiadványokat, kottagyűjteményeket. Az értékelés szempontjai, a továbbhaladás feltételei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: - Az adott évfolyamtan anyagának ismerete, gyakorlati alkalmazása. - A tananyag minimum szintjének teljesítése. - A tanult ismeretanyag megfelelő előadásmódja, kivitelezése. Az értékelés rendszere - Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítésekor a tanuló bizonyítványt kap Félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba. - Első osztálytól minimum elégséges osztályzat szükséges a továbbhaladáshoz. - Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. - Az igazgató engedélyével és vizsga letételével két vagy több évfolyamra megállapított követelményt egy tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesíthet a tanuló. - Ha a tanuló a tantervi követelményeknek önhibáján kívül nem tud eleget tenni, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja.

80

A



- A kiemelkedő tanulmányi munkát folytatott tanulók év végén dicséretben és/vagy könyvjutalomban részesülnek.

81

A



II. RÉSZ TÁNCMŰVÉSZETI ÁG 1. FEJEZET A művészeti ág speciális szabályozása Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói - Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. - Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli a növendéket. - Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. - Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. - A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. - Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. - Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. - A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. - A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei - Fejlessze: - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét. - Neveljen: - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel: - a szakirányú továbbtanulásra. - Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. 82

A



2. FEJEZET Néptánc tanszak -Iskolánk néptánc tanszakán a 2006/2007-es tanévig ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ a 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyt a művészeti oktatás. - A helyi sajátosságok, Sóskút község nemzetiségi összetétele, illetve egyéb szakmai megfontolások azonban arra ösztönözték iskolánkat és a térségbeli szaktanárokat, hogy a ténylegesen felmerült igények szerint új helyi tantervet hozzanak létre. - A tantárgyat az előképző évfolyamokat mellőzve kezdtük oktatni, hiszen a tárgy szerepel az általános iskolai tantárgyak között. Készítette: - Népi játék, néptánc – Németh Ildikó, Sóskuti Edit, Mohácsyné Lőrincz Hortenzia, - Folklórismeret, kinetográfia, tánctörténet – Sóskuti Edit, Mohácsyné Lőrincz Hortenzia. A tanszak tantárgyai és azok óraszámai - A képzés ideje: 12 év - Évfolyamok száma: 12 Óraterv

Tantárgy Népi játék, néptánc Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően választható tantárgy Szabadon választható tantárgy Összesen

Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 2 2 3–4 3–4 3–4 3–4 3–4 3–4 3– 3–4 3–4 3– 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1

2

2

1

1

1

2–4 2–4 4–6 4–6 4-6

A tanszak tantárgyai

Főtárgy: Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: Népi ének Folklórismeret Tánctörténet Kinetográfia 83

1

1

1

4–6 4–6 4–6

1

1

1

1

4– 6

4–6 4–6 4– 6

A



Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya. A tantárgyak választása függhet a tanulók korosztályi és tudásbeli összetételétől, érdeklődésétől.

84

A



Általános fejlesztési követelmények, Cél- és feladatrendszer A táncoktatás célja: - Alapozza meg a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgásigényének és mozgáskultúrájának fejlesztését, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. - Fejlessze a tanulók fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, tér- és formaérzékét, nevelje őket egészséges életmódra, magabiztosságra. - Alakítsa ki a tanulók esztétikai érzékét. - Alakítsa ki a tanulókban a tánc iránti szeretetet, a tánc előadásához szükséges önfegyelmet, önkontrollt, a művészi előadásmód kivitelezését, a rendszeres munka igényét, közös munkában való részvételhez szükséges magatartásformákat, magas fokú alkalmazkodó képességet (egyén−pár−csoport viszonylatban). - Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejlesztheti akaratát, formálódik az ízlése. - Irányítsa a kiemelkedő képességű tanulók szakirányú továbbtanulását. - Ösztönözze a tanulót az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, elsősorban a környék táncegyüttesein keresztül. - Ismerje meg a tanuló a tanult táncműfaj, néptánc történetét, stíluselemeit, mozgáskultúráját. - Alakítson ki a tanulókban fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. - Váljon a tanulók tánctudása életelemükké, anyanyelvként, improvizatív módon tudják használni a tánc elemeit, a stíluskörnyezetnek megfelelően. - A társas kapcsolatok megteremtőjévé, a harmonikus élet megteremtőjévé váljon. A tanszak értékelési rendje - Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek, tudásának egybevetése alapján történik: - főtárgy esetében adható érdemjegyek: kitűnő (5), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), - előképző értékelése: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A művészeti alap- és záróvizsga - Az alapvizsga és a záróvizsga a művészeti ág jellegének megfelelő elméleti és gyakorlati vizsgából áll, mely az alapfokú művészetoktatás követelménye, és annak tantervi programjára épül. - Az alapvizsga funkciója, hogy a vizsgázó rendelkezik-e megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy a továbbképző évfolyamokba lépjen. - A művészeti záróvizsgára az alapfokú művészetoktatási intézményben folytatott tanulmányok lezárását követően kerülhet sor. - A vizsgakövetelményeket az iskola határozza meg, az alapfokú művészetoktatás követelményeire és helyi tantervi programjára építve. Népi játék, néptánc - A 2 év előképzőre, 6 év alapfokra és 4 év továbbképzőre kidolgozott helyi tantervben nagyobb arányban szerepelnek a dunai dialektus táncrendjei, tánctípusai. - Településünk nyugati dialektusbeli elhelyezkedése is indokolja e célkitűzésünket. - Nemzetiségi táncok tanítására több évfolyamon kínálunk lehetőséget. - Sóskúton nagyarányú a szlovák nemzetiség, ezért fontosnak tartjuk, hogy tanulóink bepillantást nyerjenek a helyi nemzetiségi tánckultúrába is. - A szlovák néptáncokat a tanszak anyagában lehetőség szerint a magyar táncanyaggal párhuzamosan tanítjuk. 85

A



Előképző 1. évfolyam Követelmény

Tananyag TÁNCTECHNIKA -

lépés – egyenletes lüktetés negyedes ritmusban

-

helyes testtartás egyenletes járás tudatos alkalmazása

NÉPI JÁTÉKOK -

fogócskák - tanult játékok magabiztos kiszámolók, mondókák – alkalmazása, újraalkotása természetmondókák - rejtő-kereső játékok - kifordulós, guggolós, párválasztó körjátékok - altatók - ugróiskolák A tanított játékok egy vidékhez, faluhoz tartozzanak! HANGKÉPZÉS, RITMIKA -

népi játékok dallama, ritmusa negyedes értékek egyszerű ritmusképletek (taps, lépés) - negyedes lüktetés több szinten történő, egyidejű alkalmazása (ének, taps, lépés) - egyszerű dinamikai elemek (halk – hangos, lépés – dobogás) NÉPTÁNC ALAPOK

tanult játékok dallamának, ritmikájának ismerete egyszerű ritmusképletek visszaadása

-

tanult mozdulattípusok alkalmazása és újraalkotása

-

tanult játékok egyszerű mozdulattípusai (lépés, testsúlyáthelyezés, ugrás, kifordulás) TÁNCOS NYELV jobbra – balra előre – hátra körforma

-

tanult irányok és formák alkalmazása és újraalkotása

86

A



Előképző 2. évfolyam Követelmény


egyenletes lépés negyed és nyolcad értékben különböző ugrástípusok ellentartás fejlesztése

-

helyes testtartás egyenletes járás tudatos alkalmazása ugrástípusok helyes alkalmazása

NÉPI JÁTÉKOK - tanult játékok magabiztos - fogócskák - kiszámolók alkalmazása, újraalkotása - páros szökdelők - páros forgók - párválasztó körjátékok - vonulós, bújós-kapuzós körjátékok - ugróiskolák A tanított játékok egy vidékhez, faluhoz tartozzanak! HANGKÉPZÉS, RITMIKA -

népi játékok dallama, ritmusa fél, negyed és nyolcad értékek egyszerű ritmusképletek (taps, lépés) - tanult ritmikai értékek több szinten történő, egyidejű alkalmazása (ének, taps, lépés) - egyszerű dinamikai elemek (halk – hangos, lépés – dobogás, taps, csapás) NÉPTÁNC ALAPOK

tanult játékok dallamának, ritmikájának ismerete egyszerű ritmusképletek visszaadása

-

tanult játékok egyszerű mozdulattípusai (lépés, testsúlyáthelyezés, ugrás, szökdelés, fordulás, forgás) - játékok motívumai (pl. csárdás) - ugrós alapmotívumai (Bogyiszló, Kalocsavidék, Mezőföld, Somogy, Sárköz valamelyike) - esetleg egyszerűbb moldvai táncok TÁNCOS NYELV

-

tanult mozdulattípusok alkalmazása és újraalkotása

-

-

tanult irányok és formák alkalmazása és újraalkotása

jobbra – balra, előre – hátra körforma

87

A



Alapfok 1. évfolyam Követelmény


gimnasztika helyes testtartás tudatosítása ugrástípusok kis és nagy ugrások testfordulatok helyben, járás és ugrás közben térdhajlítás, féltalpra emelkedés térdhasználat! NÉPI JÁTÉKOK

-

helyes testtartás ugrások, testfordulatok magabiztos alkalmazása, újraalkotása

-

kiszámolók - tanult játékok ismerete, magabiztos alkalmazása guggolós, kifordulós, párválasztó körjátékok vonulós, kanyargós játékok fogócskák páros szökdelők természetmondókák HANGKÉPZÉS, RITMIKA

-

fél, negyed, nyolcad értékek felismertetése, tapsoltatása, dobogtatása fél, negyed, nyolcad értékű járás népi játékok dalanyaga ugrós, csárdás dallamok felismertetése, különbözőségei kisebb hangterjedelmű dalok játék, tánc közbeni szabad énekeltetése hangterjedelem bővítése NÉPTÁNC ALAPOK

-

DUNÁNTÚLI táncanyag MEZŐFÖLDI, SOMOGYI - ugrós, páros ugrós: lépők, rakosgatók, lengetők, cifrák, csapásolók - eszközhasználat: bot, botok fölötti táncolás, eszköz láb alatti átvétele - friss csárdás: libbenő, egyszerű bukósok, forgás, váltások - esetleg lassú csárdás: kétlépéses csárdások, forgás, irányváltás, fogásmódok! TÁNCOS NYELV -

előre – hátra, jobbra – balra, rézsút irányok kör, félkör, cikk-cakk és soralakzat kicsi – nagy, gyors – lassú 88

-

-

tanult játékok dallamának, népdaloknak ismerete tanult értékek megkülönböztetése ugrós és csárdás dallamoknak megkülönböztetése

tanult motívumok ismerete, alkalmazása szabad táncalkotás a tanult anyagból

alap és rézsút irányok ismerete és alkalmazása tanult alakzatokban történő magabiztos mozgás

A



TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

- számonkérés szóban

89

A



Alapfok 2. évfolyam Tananyag

Követelmény TÁNCTECHNIKA

-

gimnasztika egyensúlyozó járás - különböző ritmusban térhajlítás, nyújtás páros és egy lábon lábcsúsztatások alappozíciók (I, II, V) helyben forgás - lépéssel, csárdással (esetleg cifrával), ¼, ½ fordulatos ugrások ellentartást fejlesztő gyakorlatok bokamozgás – bokaerősítő gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK

alappozíciók ismerete a térdhajlítás és féltalpra emelkedés tudatos használata a mozgás során

-

ügyességi (pl. köcsögös) és erőjátékok - tanult játékok ismerete, magabiztos alkalmazása párválasztó körjátékok leánykérő játékok páros forgók – páros szökdelők HANGKÉPZÉS, RITMIKA

-

tanult dalok kísérete ritmusokkal tanult ritmusok visszatapsoltatása kéz – láb kétszólamú munkája népi játékok dalanyaga tanult táncok dallamainak felismertetése tanult dalok önálló énekeltetése (önálló kezdés) dinamikai gyakorlatok (gyors – lassú, halk – hangos) ütemváltó dallamok NÉPTÁNC ALAPOK

-

-

RÁBAKÖZI TÁNCANYAG -

dus: pihenő, höcögők, cifrák, sarkazók, rakosgatók, csapásolók, bokázók, mars - körverbunk - friss csárdás: lippentők, ritka forgók, kiforgatás, lezárók, sűrű forgás, szaladók, mártogatós - lassú csárdás: kétlépéses csárdás, forgás, váltás, kifordítás NEMZETISÉGI táncok: Sóskúti szlovák polka TÁNCOS NYELV -

tempó: lassú – közepes – gyors alakzat: vonal, sor, oszlop szimmetria

90

tanult népdalok ismerete, önálló éneklése

tanult motívumok ismerete, alkalmazása szabad táncalkotás a tanult anyagból (kivéve körverbunk) a táncszerkesztés törvényszerűségeinek alapvető ismerete

tempóváltás alkalmazása térirányok ismerete

A


-


térirányok (1-8) TÁNCELMÉLET

Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

- számonkérés szóban

91

A





-

gimnasztika - az ismert motívumok alkalmazása járás - különböző helyzetekben helyben forgás ill. haladás közben (kartartások, súlypontváltások) - pozíciógyakorlatok összekapcsolása fordulások egylépéses csárdással, cifrával forgás helyben haladás cifrával – közben forgással ugrás haladással pozíciók: a tanultak kombinációja térdhasználat tudatosítása, fejlesztése – rugózás! NÉPI JÁTÉKOK

-

ügyességi játékok - népi játékokban való aktív részvétel párválasztó körjátékok - szabályismeret vonulós, kapuzós játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA

-

- tanult népdalok ismerete tanult táncok dalainak ismerete - régi és új stílusú gyakorlatok felismerése régi és új stílusú dalkincs - lassú és friss csárdás megkülönböztetése, tudatosítása zenei kíséretének felismerése lassú – friss tempó tudatosítása szünet, mint hangjegyérték önálló ritmusalkotás visszhang, futótűz ritmikai gyakorlatok bukós ritmusának tudatosítása NÉPTÁNC ALAPOK

-

-

NYUGATI PALÓC TÁNCANYAG - lassú csárdás: kettes csárdás, forgás - friss csárdás: lippentő, bukó - leánykörjátékok, karikázó - mars MOLDVAI táncanyag – választott táncok NEMZETISÉGI táncok:Maglódi szlovák - cifruválás, csárdás, friss, mars

-

tanult táncrend tudatos alkalmazása, újraalkotása az improvizációk során a táncszerkesztés törvényszerűségeinek alapvető ismerete

TÁNCOS NYELV -

rézsútirányok rendezői bal-jobb cikk-cakk, hullámvonal, különböző

-

92

különböző alakzatok tudatos alkalmazása, variálása

A


-


alakzatok variációi hasonlóság, azonosság, különbözőség TÁNCELMÉLET

Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

- számonkérés írásban vagy szóban

93

A





-

gimnasztika kombinált fej-, váll-, kar-, hát-, vállgyakorlatok ugráskombinációk fordulatokkal olló előre, hátra oldalra fordulatok, forgások különböző tanult motívumokkal kéz és láb kétszólamú mozgása NÉPI JÁTÉKOK

ugráskombinációs gyakorlatok tudatos végrehajtása fordulatok, forgások alkalmazása az ismert motívumokkal

-

sportjellegű játékok - népi játékokban való aktív részvétel eszközös ügyességi játékok - szabályismeret bújós, vonulós játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA

-

tanult táncanyag dalkincse, ritmikája

-

tanult népdalok ismerete tanult táncok zenei anyagának ismerete NÉPTÁNC ALAPOK -

KALOCSA-VIDÉKI TÁNCANYAG -

fércelés: lassú és gyors mars: cifrák, lengetők, kirúgók, kézmozgás! FELSŐ-TISZA VIDÉKI, esetleg LÁPVIDÉKI (pl. Nagyecsed, Tyukod) - verbunk: bokázók, hegyezők, fonások, harangok, csapások - lassú csárdás: kétlépéses csárdás, díszítések, figurázók, forgás, irányváltás, kifordítás - friss csárdás, körcsárdás TÁNCOS NYELV -

tanult táncok motívumkincsének ismerete tudatos alkalmazása a szabad táncalkotás során a táncszerkesztés törvényszerűségeinek alapvető ismerete

dinamika – plasztika - tanultak alkalmazása színpadi lendület körülmények között szimmetria – aszimmetria térbeli, táncbeli korrigálások a táncfolyamat közben TÁNCELMÉLET

Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés


94

A


-

tánctípusok, táncrendek népviselet

95


A





gimnasztika ugrások, forgások kombinált gyakorlatok lábkörzések nehezített koordinációs gyakorlatok fogásmódok, karhasználat (a tanulandó táncanyaghoz) NÉPI JÁTÉKOK

-

-

sport jellegű játékok eszközös ügyességi játékok

-

-

HANGKÉPZÉS, RITMIKA -

hosszabb ritmusképletek memorizálása (fogyó- gyarapodó) régi és új stílus tudatosítása bukósok ritmikai értelmezése, tudatosítása NÉPTÁNC ALAPOK

SÁRKÖZI táncanyag - cinegés: a már tanult motívumok ismétlése, bonyolultabb motívumok tanulása – dinamikai, ritmikai kiegészítéssel - lassú csárdás: kétlépéses csárdás, forgás, irányváltás, csalogatások - friss csárdás: pihenő-lippentő, forgás, irányváltások, bukósok, csalogatások ERDÉLYI táncanyag SZILÁGYSÁGI (legényes – alapmotívumok, csárdás és ugrálós – csárdások, vezetgetés, forgás, irányváltás, kifordítás, dobogás) vagy NEMZETISÉGI táncok: Nyírségi tirpák TÁNCOS NYELV -

frontirányok ismerete, tudatos használata a motívumok plasztikai és dinamikai jegyeinek eltérő változásai

-

lábkörzések ismerete, tudatos alkalmazása kombinált gyakorlatok összekötése

népi játékokban való aktív részvétel szabályismeret tanult táncok zenei anyagának ismerete hosszabb ritmusképletek memorizálása tanult táncok motívumainak alkalmazása a szabad táncalkotás során konstrukciós elvek alkalmazása

motívumok ritmikai, dinamikai, plasztikai jegyeinek ismerete tanultak alkalmazása színpadi körülmények között

TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés


96

A


-


97


A





gimnasztika tanultak kombinációja ugró, forgó gyakorlatok kombinációja összetett koordinációs gyakorlatok fogásmódok kialakítása (tanulandó táncanyag) ellentartást fejlesztő gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK

-

sport jellegű játékok eszközös ügyességi játékok

-

különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismertetése, megkülönböztetése NÉPTÁNC ALAPOK

tanultak alkalmazása tánctanuláshoz szükséges technikai elemek ismerete

-

népi játékokban való aktív részvétel - szabályismeret HANGKÉPZÉS, RITMIKA

MEZŐSÉGI táncanyag SZÉKI - négyes vagy magyar bekezdő forgás, váltás, pihenő - csárdás: pihenő, bekezdő, figurázás, forgás, irányváltás - lassú: lépő helyben, fordulva, haladva - sebeslassú

-

-

különbségek felismerése

tanult táncok motívumainak alkalmazása a szabad táncalkotás során konstrukciós elvek alkalmazása

SZABADONVÁLASZTOTT TÁNCANYAG DÉL-ALFÖLDI - oláhos, lassús, frisses NEMZETISÉGI táncok: Csabai szlovák TÁNCOS NYELV -

frontirányok ismerete, tudatos használata a motívumok plasztikai és dinamikai jegyeinek eltérő változásai

-

motívumok ritmikai, dinamikai, plasztikai jegyeinek ismerete tanultak alkalmazása színpadi körülmények között

TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek


98

A


-

népviselet

99


A



Továbbképző 1. évfolyam Követelmény


gimnasztika tanultak kombinációja ugró, forgó gyakorlatok kombinációja összetett koordinációs gyakorlatok ellentartást fejlesztő gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK

-

sport jellegű játékok - népi játékokban való aktív részvétel eszközös ügyességi játékok - szabályismeret labdás játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA

-

összetett koordinációs és ritmikai - ritmusképlet önálló alkotása gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) - tanult táncok zenei anyagának a különböző tánctípusú és dialektusú ismerete anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekből többszólamú ritmusgyakorlatok ritmusképlet alkotás NÉPTÁNC ALAPOK

-

-

SZÉKELYFÖLDI táncanyag SÓVIDÉKI - verbunk: bokázó, légbokázó, terpeszbokázó, kopogók, csapásolók - forgatós: összerázó, átvető, összeugró, csapások, kiforgatók, forgatások, forgás, váltás - szöktetős: cifrák, kopogók SOMOGYI – tanultak felelevenítése, bővítése, - kanász, páros kanász – eszközös! - lassú csárdás - libbenős – mártogatós - leány körjátékok, körtáncok – böjti… TÁNCOS NYELV -

tanultak tudatos alkalmaztatása órán, szabad táncalkotás közben, koreográfiák táncoltatása során

-

ismert technikai elemek magabiztos végrehajtása, alkalmazása, összekapcsolása


tanultak alkalmazása improvizáció és színpadi előadás során

TÁNCELMÉLET Az adott év táncanyagának elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés


100

A


-

dialektusbeli elhelyezkedés tánctípusok, táncrendek népviselet

101


A





gimnasztika tanultak kombinációja ugró, forgó gyakorlatok kombinációja összetett koordinációs gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK

-

sport jellegű játékok - népi játékokban való aktív részvétel eszközös ügyességi játékok - szabályismeret labdás játékok HANGKÉPZÉS, RITMIKA

-

- ritmusképlet önálló alkotása összetett koordinációs és ritmikai - tanult táncok zenei anyagának gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) ismerete a különböző tánctípusú és dialektusú anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekből többszólamú ritmusgyakorlatok ritmusképlet alkotás NÉPTÁNC ALAPOK

-

-

-

KELETI PALÓC táncanyag - verbunk - csárdások: lassú, friss és körcsárdás - karikázó MEZŐSÉGI táncanyag - lassú és sűrű magyar (individuális jelleg!) - lassú csárdás, sűrű csárdás: vezetgetések, forgások, váltások, dobások, forgatások, csapások - polgári táncok - hétlépés ABAÚJI SZLOVÁK táncanyag

-



TÁNCOS NYELV -


-




102

A


-


103


A





gimnasztika tanultak kombinációja ugró, forgó gyakorlatok kombinációja összetett koordinációs gyakorlatok NÉPI JÁTÉKOK


-

sport jellegű játékok eszközös ügyességi játékok labdás játékok

népi játékokban való aktív részvétel szabályismeret

-

HANGKÉPZÉS, RITMIKA -

-

összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) a különböző tánctípusú és dialektusú anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekből többszólamú ritmusgyakorlatok ritmusképlet alkotás népdalok tanítása – Búza

-

ritmusképlet önálló alkotása tanult táncok zenei anyagának ismerete

NÉPTÁNC ALAPOK KÜKÜLLŐ MENTI táncanyag - pontozó, szegényes - csárdás, szökő - féloláhos GYIMESI táncanyag - lassú és sebes magyaros - kettős jártatója és sirülője - csárdás - féloláhos, verbunk

-

-


TÁNCOS NYELV -


-




104

A


-


105


A





gimnasztika az eddig tanultak kombinációja ugró, forgó gyakorlatok kombinációi NÉPI JÁTÉKOK

-

sport jellegű játékok - különböző népi játékokban való eszközös ügyességi játékok aktív részvétel labdás játékok - szabályismeret HANGKÉPZÉS, RITMIKA

-

összetett koordinációs és ritmikai - ritmusképlet önálló alkotása gyakorlatok (láb – kéz – fej – taps) - tanult táncok zenei anyagának a különböző tánctípusú és dialektusú ismerete anyagok felismertetése, alkalmaztatása a tanult táncrendekből többszólamú ritmusgyakorlatok ritmusképlet alkotás NÉPTÁNC ALAPOK

-

-

KALOTASZEGI táncanyag - legényes - csárdás, szapora: vezetgetések, forgások, váltások, forgatások, csapások - korábban tanult táncrendek ismétlése, kiegészítése, továbbfejlesztése TÁNCOS NYELV -

tanultak tudatos alkalmaztatása órán, szabad táncalkotás közben, koreográfiák táncoltatása során TÁNCELMÉLET

A tanult táncanyagok elméleti háttere: - történelmi háttér - földrajzi elhelyezkedés - dialektusbeli elhelyezkedés - tánctípusok, táncrendek - népviselet

az ismert technikai gyakorlatok magabiztos végrehajtása, összekapcsolása

tanult táncrendek táncainak, motívumainak ismerete



106

A



Kinetográfia - A kinetográfia kötelezően, esetleg szabadon választható tantárgy. - Heti 1 órában kötelező tantárgy a továbbképző 3-4. évfolyamán, de igény szerint 1 (2) évvel korábban is bevezethető, a tanulók korosztályi, tudásbeli összetételétől, érdeklődésétől függően. - A kinetográfia (Lábán), azaz a táncjelírás a táncprodukciók lejegyzését, rögzítését szolgálja. - A módszert Rudolf Lábán dolgozta ki (Labanotation), ő hozta létre a jelrendszer alaprétegét. - Munkáját Albrecht Knust, Lisa Ulmann és Szentpál Mária tökéletesítette. - Magyarországi bevezetése Lugossy Emma, Lányi Ágoston és Szentpál Mária nevéhez fűződik. (Anglia - Benesh Notation) - A kinetográfia időbeli és térbeli folyamatok egyszerre történő lejegyzését teszi lehetővé, kiegészítve a dinamikai jelekkel és a testrészek helyzetének, mozdulatainak fázisonkénti változásával. - A táncjelírás tanításához elengedhetetlen a mozdulatelemzés alapfogalmainak elsajátítása. - A tanmenet összeállításakor, helyi tantervünk Neuwirth Annamária Táncjelírás és olvasás alapfokon (Lábán-Kintográfia) című munkáját veszi alapul. Tananyag 1. év 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra bevezetés a tánc tagolódása, ritmika plasztika táncjelírás története alaptényezők 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra helyzettípusok mozdulattípusuk lépés lépés 9. óra 10. óra 11. óra 12. óra testsúlyáthelyezés testsúlyáthelyezés gesztusok gesztusok (lépés, ringás, súlyt (lépés, ringás, súlyt hordó láb mozgása, hordó láb mozgása, ugrás) ugrás) 13. óra 14. óra 15. óra 16. óra vonalrendszer vonalrendszer motívumok ismétlése motívumok ismétlése 17. óra 18. óra 19. óra 20. óra motívumok ismétlése motívumok ismétlése fél súly ugrás 21. óra 22. óra 23. óra 24. óra ugrás ugrás távolság távolság csökkentése, csökkentése, növelése növelése 25. óra 26. óra 27. óra 28. óra hajlítás-feszítés dinamika dinamika lábfőrészek, lábfőjelek 29. óra 30. óra 31. óra 32. óra ringás pozíciók pozíciók ismétlés gyakorlatok 33. óra 34-35. óra ismétlés Tanév végi beszámoló, vizsga gyakorlatok A tanév munkájának értékelése, dolgozatok értékelése

107

A



2. év 1. óra forgatás 5. óra forgás 9. óra páros viszonyok 13. óra keringés

2. óra forgatás 6. óra térgyakorlatok 10. óra páros viszonyok 14. óra táncos és eszköz viszonya 17. óra 18. óra testrészek, izületjelek testrészek, izületjelek 21. óra a törzs gesztusai

3. óra forgás 7. óra helyzettípusok 11. óra páros viszonyok 15. óra táncos és eszköz viszonya 19. óra Ismétlés, félévi vizsga 23. óra izületjelek felhasználása 27. óra eszközök kezelése 31. óra előjegyzések

4. óra forgás 8. óra helyzettípusok 12. óra keringés 16. óra testrészek, izületjelek 20. óra a törzs gesztusai

25. óra fogások 29. óra eszközök átugrása

22. óra izületjelek felhasználása 26. óra fogások 30. óra előjegyzések

24. óra fogások

33. óra ismétlés gyakorlatok

34-35. óra Tanév végi beszámoló, vizsga A tanév munkájának értékelése, dolgozatok értékelése

28. óra eszközök kezelése 32. óra ismétlés gyakorlatok

A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgát tesznek. Az elméleti és gyakorlati vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, a vizsgaanyag a helyi tantervi felosztásra épül. Ajánlott irodalom Neuwirth Annamária: Táncjelírás

108

A



Tánctörténet - A tánctörténet kötelezően, esetleg szabadon választható tantárgy. - Heti 1 órában kötelező tantárgy a továbbképző 1-2. évfolyamán, de igény szerint korábban is bevezethető, a tanulók korosztályi, tudásbeli összetételétől, érdeklődésétől függően. - A tantárgy indításakor a tanulók rendelkezzenek a szükséges történelmi, irodalmi, zenei és művészettörténeti ismeretekkel. Tananyag 1. év - Szeptember: - Bevezetés, tánctörténeti korszakok, a tánc társadalmi szerepének változásai - Október: Tánc és vallás - őskor - ókor: görög-római tánckultúra, antikvitás táncesztétikája, Lukianosz: Beszélgetés a táncról - India – trimutri, templomi táncok, néptáncok - November, december: Tánc és szórakozás - középkor, reneszánsz, barokk: itáliai reneszánsz, maestro di ballo, tánckönyvek - Január-február: Színpadi táncművészet - udvari balettek (francia királyi udvar – Királyi Táncakadémia, Lully, Beauchamp, Feuillet), - rokokó (Vestris, Marie Camargo, Marie Salle), - felvilágosodás (Noverre – ballet d’action, Vigano – choreodramma). - Március-április-május: A színpadi tánc története - romantikus balett (Marie Taglioni, Fanny Elssler, Carlotta Grisi), - klasszikus balett (Petipa). 2. év - Szeptember-január: 20. század - balett (Gyagilev balettje, nemzeti balettek, táncszínház), - modern tánc (szabadtánc, mozdulatművészet), - folklórizmus. - Február-május: Magyar néptánc - jeles koreográfusok, együttesek, - táncház mozgalom. - Tanévenként legalább két táncelőadás megtekintése és közös feldolgozása! A számonkérés formája - A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgát tesznek. - Az elméleti vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, mely a helyi tantervi felosztásra épül.

109

A



Folklórismeret - A folklórismeret kötelezően, esetleg szabadon választható tantárgy. - Heti 1 órában kötelező az alapfok 3-6. évfolyamán, de szabadon választott tantárgyként korábban is bevezethető (alapfok 2.) vagy folytatható (továbbképző 1.), a tanulók korosztályi, tudásbeli összetételétől, érdeklődésétől függően. - A tanterv öt évfolyamra készült. Az első alapozó év tananyagát a második évben bővítve ismételjük. 1. év - Népszokások, jeles napok - Szeptember: Bevezetés a néprajzba. A néprajz fogalma, felosztása, a folklór. - aratás, aratókoszorú, felvonulás, aratóbál, - kukoricafosztó, - Mihály napja. - Október: - Vendel napja, - szüret. - November: - Márton napja, - András napja, - disznótor, - fonó, - tollfosztó. - December: - Szent Miklós, - Luca napja, - karácsony, - kántálás, betlehemezés, regölés, - szilveszter. - Január: - újévköszöntés, - vízkereszt, - háromkirály-járás. - Február: - farsang, - Balázs napja, - jégtörő Mátyás. - Március: - nagyböjt, - Szent Gergely napja, - fagyosszentek. - Április: - virágvasárnap, - húsvét, - Szent György napja. - Május: - májusfaállítás, - pünkösd, 110

A



- Szent Orbán napja, - Június: - Szent Iván napja, - tűzugrás, - Péter-Pál napja, aratás. 2. év - Népszokások, jeles napok - Szeptember-október: - a naptári ünnepek, - napforduló, napéjegyenlőség, - aratóünnep, a hozzá kapcsolódó rituális cselekmények, - a szüret és maszkos figurái, - pásztorünnepek (Mihály, Vendel, Dömötör), - a disznótor. - November: - a téli ünnepkör, - a tél eleji jeles napok, - Miklós-nap, - Luca napja, - kotyolás, lucázás, jóslás, - advent, felkészülés a karácsonyra. - December: - a karácsony eredete, szerkezete, - a betlehemi történet, a betlehemezés helye az ünnepkörben, - háromkirályok-járás, csillagozás, kántálás, - karácsonyi étkezési és díszítési szokások, - a tűz és a víz szerepe karácsonykor, - névnapköszöntések, - aprószentek, - a regösének. - szilveszter, óévbúcsúztatás - Január-február: - újévköszöntés, - vízkereszt, - a farsang eredete, farsangi étkezési szokások, - a farsang farka, a maszkos alakoskodás, - téltemetés, álesküvő, busójárás, - Boricatánc, vénleány-, vénlegénycsúfolás, - jeles napok a farsangi időszakban. - Március-április: - a nagyböjt, - virágvasárnap, nagyhét, - nagyszombat, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, - a tűz és a víz szerepe húsvétkor, - a húsvéti tojás, - fehérvasárnap, komatál, - zöldfarsangi játszó. 111

A



- Május-június: - május elseje és Szent György-nap, - pünkösd, pünkösdi királyság, - pünkösdölés, pünkösdi királyné-járás, - Szent Iván napja, a tűz ünnepe, - Szent Iván-i ének, - aratóünnep, az ahhoz kapcsolódó rituális cselekmények, - zöldfarsangi játszó. 3. év Az emberi élet fordulói - Szeptember: - bevezetés, - születés, - jóslások, praktikák, babonák, - terhes nő státusza, - tabuk, bába, apa. - Október: - az újszülött családba fogadása, - védelmező mágiák, - keresztelés, mulatság, komaság, - asszonyavatás, - altatódalok. - November: - gyermekkor, - játékok, körjátékok, - munkára nevelés, munkába állás, - gyermekkiváltságok, - legényélet, leányélet, - aprók tánca. - December: - táncalkalmak, gyereklakodalom, - tabuk megszegése, fel nem avatottak tilalmainak megszegése, - avatás: bandák, céhek, - udvarlási szokások. - Január: - házasság előkészítése, párválasztás, megállapodások, móring, hozomány, - kézfogó, eljegyzés, - próbaházasság. - Február: - pogány magyar házassági szokások, - krónikák, leírások, leányrablás, szöktetés, asszonyvétel, - lakodalom, - rítusok, énekek. - Március: - lakodalmi tisztségek, - lakodalmi táncok, alakoskodások, - táji eltérések, 112

A



- lakodalmi szokások. - Április: - házasok életmódja, - új státusz, vadházasság, félrelépés, közösségi szankciók, - halál, - halálhoz való viszony, - felkészülés a halálra. - Május: - haldoklóval kapcsolatos szokások, - halottal kapcsolatos szokások, hiedelmek, mágiák, - siratók, - temetés, tor, gyász, kísértet, halottkultusz. 4. év Tánctípusok – régi és új réteg A magyar tánckincs történeti stílusrétegei - A régi réteg táncai: - a leánykörtánc, - fegyvertánc, botoló, pásztortánc, - az ugrós-legényes típuscsalád, - régi páros táncok. - Az új stílusú táncok: - verbunk, - csárdás. A magyar népi hangszerek - idiofon hangszerek, - membranofon hangszerek, - chordofon hangszerek, - aerofon hangszerek. Hangszeregyüttesek - cigányzenész együttesek, - parasztbandák. Táncdialektusok Dunai táncdialektus - az északnyugati dialektus, - Csallóköz- Szigetköz, - Rábaköz, - Nyugat-és Közép-Dunántúl, - Dél-Dunántúl, - Kelet-Dunántúl, - Kalocsa vidéke, - Kiskunság, Solt és Tápió vidéke. Tiszai dialektus - Felső-Tisza vidéke, - Északkeleti felvidék, - Keleti palócok és matyók, - Nagykunság, Jászság , - Dél-Alföld, Alsó-Tisza vidéke. 113

A



Erdélyi dialektus - Kalotaszeg, - Mezőség, - Maros- Küküllő- vidéke, - Marosszék, - Székelyföld, - Barcaság, hétfalusi csángók, - Gyimesi csángók, - Bukovinai székelység, - Moldvai csángók. 5. év Történeti, táji csoportok - Dunántúl: Bakony, Balaton-felvidék, Göcsej és Hetés, Kisalföld (Hanság, Rábaköz, Szigetköz), Mezőföld, Ormányság, Őrség, Sárköz, Somogy, Szlavónia, Zselic - Felföld: barkók, Csallóköz, Galga mente, matyók, Mátyusföld, Tokaj-Hegyalja, Zobor-vidék - Alföld: Bácska, Bánát, Bodrogköz, Debrecen, hajdúk, jászok, Kalocsa-vidék, kunok, Szeged, - Erdély: Kalotaszeg, Mezőség, Szék, székelyek, csángók (Moldva, Gyimes, Hétfalu) A magyar nép hiedelemvilága - A népszokások anyagának átismétlése, hangsúlyozva a hiedelemhez kapcsolható összetevőket. -A magyar ősvallás és világkép. - A kereszténység hatásai. Népköltészet -A népköltészet általános jellemzői. -A népdal és a ballada. -A népmese. Ajánlott irodalom: - Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok - Pesovár Ernő: Tánchagyományunk történeti rétegei - Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv - Tátrai Zsuzsa- Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások - Darmos István: Újesztendő, lyukas kendő…(Folklórismeret 1) A számonkérés formája - A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgát tesznek írásba vagy szóban. - Az elméleti vizsga anyagát, mely a helyi tantervi felosztásra épül, a szaktanár állítja

114

A



III. RÉSZ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 1. FEJEZET A művészeti ág speciális szabályozása Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói - Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. - A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. - A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. - A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. - Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. - Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. - A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai - Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. - Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. - Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. - Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. - Készítse fel a tanulót: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, 115

A



- a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére. - Tegye lehetővé: - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. - Alakítsa ki a tanulóban: - az esztétikum iránti igényt, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. - Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. A képzés struktúrája - A képzés ideje: 12 év - Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv

Tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz-festés-mintázás Műhely-előkészítő Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv Összesen:

Előképző 1. 2. 1. 2–4 2–4

2.

2 2

2 2

1

1

Évfolyamok Alapok 3. 4. 5. 6.

Továbbképző 7. 8. 9. 10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

2 1

1 4– 6

1 1 1 4–6 4–6 4–6

1 1 1 1 1 1 2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. A képzés tanszakai, tantárgyai Vizuális alapismeretek - Az előképző komplex művészeti tantárgya. Kötelező tantárgyak - rajz-grafika, - műhely-előkészítő, műhelygyakorlat. Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: 116

A



- képzőművészet: grafika, - iparművészet: kerámia szakkörként. - A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. - A rajz-grafika tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. - A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. - A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. - A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. - A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

117

A



2. FEJEZET Közös kötelező tárgy: Rajz-grafika - Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, - a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: - az elemzés, - az elvont gondolkodás, - a képi gondolkodás, - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a művészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Követelmények az alapfok végén: - A tanuló ismerje: - a rajz-grafika alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a rajzi, technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. - A tanuló legyen képes: - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - a síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. - A tanuló a továbbképző végén ismerje: - a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit, - a művészettörténet nagy korszakait. - A tanuló legyen képes: - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, - a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, - sík- és térbeli művek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni. 118

A



3. FEJEZET KÉPZŐMŰVÉSZET Grafika tanszak - A grafika tanszakon az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ a 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. - Az előképző évfolyamokat elhagyjuk, hiszen a tárgy szerepel az általános iskolai tantárgyak között. - A művészettörténeti ismereteket az alapfok osztályaiban nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyként, hanem a rajz-grafika részeként, mindig az adott témához kapcsolódva tanítjuk az aktuális ismereteket. - A 2008/2009-es tanévben rajz-grafika tanszakon egy csoportot tudtunk indítani. - Az évfolyamokat az 1993. LXXIX törvény 3. sz. melléklete alapján vontuk össze. Óraterv

TANTÁRGY Vizuális alapismeretek Rajz-grafika Műhely-előkészítő Műhelygyakorlat: grafika Szabadon választható tárgy Szabad sáv Összesen

Előképző 1. 2. 2-4 2

2-4

1.

2.

ÉVFOLYAMOK Alapfok 3. 4. 5. 6.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4-6

4

4

4

4

4

4

4

4

4

7.


2-4 2

2-4

- A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a tanuló ismerje meg: - a különböző technikai eszközök használatát, - a grafikai szakkifejezéseket, - ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival, - tevékenységének végzésében váljon önállóvá, - egyéniségének megfelelően tudjon egy adott, általa választott grafikai technikát alkalmazni. Követelmények - A tanuló az alapfok végén ismerje: - a hagyományos grafikai technikákat, - a technikák alkalmazásának módozatait, - A tanuló legyen képes: - a megismert grafikai technikákkal műveket készíteni, - figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni, 119

A



- vázlatokat készíteni és azok után képeket alkotni, - síkban és térben, beállítás után és szabadon grafikákat készíteni, - A tanuló legyen képes: - munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, - a tanszak tanult műfaji sajátosságainak megfelelő átírásra, absztrakcióra, - az egyedi– és sokszorosított grafikai eljárások, technikák alkalmazására, - a grafikai anyagok helyes használatára, - a színek, formák és kompozíciós lehetőségek kifejezési szándék szerinti használatára, - a grafika elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló alkotások, variációk és illusztrációk készítésére, - a tanult grafikai technikák sokszínű használatára és továbbfejlesztési lehetőségeinek keresésére, kísérletezésre, - esztétikus képi megjelenítésre, - műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - önálló véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, - a munkavédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama - A grafika műhelygyakorlat – tervezés 40 perc, – tárgykészítés 140 perc. A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. - A terv tükrözze a tanulónak a grafika anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. - A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai jártasságát, tudását. - A grafika műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: - 1. Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika műfajából, - a benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, – grafikai illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. - a vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - 2. Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika műfajából. - az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vázlatterv – sorozat. 120

A



A vizsga értékelése - A grafika műhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: - tervezési, képalkotási készség, - színhasználat, kompozíciós készség, - alapvető anyag– és eszközismeret, jártasság, - a grafikai ismeretek gyakorlati alkalmazása, - a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, - az elkészült munka összhangja. - A tanuló a továbbképző végén ismerje: - a rajz-grafikai technikai eljárásait, - a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban, - a kompozíció törvényeit, - a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (díszlet), - azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy grafikai alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet. - A tanuló legyen képes: - önálló grafikai alkotások tervezésére és létrehozására, - saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfolió készítése), - a megismert technikák változatos és szakszerű alkalmazására, - önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően, - véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése: - Egész évben havonta a készített munkák értékelése szóbeli megbeszélés, elemzés alapján történik, ekkor szorgalmi és tantárgyi jegyet kapnak a tanulók. - Félévente az egész félév munkáit értékeljük, és a tanuló képességeit, fejlődését figyelembe véve kap érdemjegyet. - Szaktantárgyi minősítés: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen; szorgalom: példás, jó, változó, hanyag. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama - Grafika műhelygyakorlat - tervezés 50 perc - tárgyalkotás 190 perc - A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. - A terv tükrözze a tanulónak a grafika anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. - A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai jártasságát, tudását. - A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: - Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika műfajából. - a benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján 121

A



létrehozott alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás vagy sorozat, - grafikai illusztráció sorozat, - szabadodon választott technikákkal készített elbeszélő képi alkotás vagy sorozat, – díszlet– és jelmeztervek, – murália vagy annak részlete. - a vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika műfajából. - az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, - alkalmazott grafikai vázlatterv vagy sorozat. - A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a grafika nagy stíluskorszakai, – a grafika legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a grafika anyagai, eszközei, műfajai, – a grafika műfajában alkalmazott technikák, – az elkészített tervek és művek bemutatása, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése - A gyakorlati vizsga értékelése: – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, – tervezői, kivitelező készség, – színtani és formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a grafika technikáinak és eljárásainak alkalmazási szintje, – a felületalakítás módja, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. Képzőművészet A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei - Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. - Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladata meghatározásának módja - A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.

122

A



- A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérheti és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. - Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - grafika, - műhelygyakorlat. A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - művészettörténet. - A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A művészeti alap és záróvizsga alóli mentesség: - Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. - Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés 4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése: - A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. - A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. - Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a dönti. - Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. - Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. - Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

123

A



4. FEJEZET IPARMŰVÉSZET Kerámia tanszak - A kerámia tanszakon ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ a 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján és a részletes, évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyag szerint folyik a művészeti oktatás. - A népművészeti ismereteket az alapfok 1-4. osztályában nem oktatjuk külön szabadon választható tantárgyként, hanem a kerámia műhelygyakorlat tantárgy részeként, mindig az adott témához kapcsolódva tanítjuk az aktuális ismereteket. - A felmenő rendszerben az 5. évfolyamtól kezdjük a tantárgy feladat- és követelményrendszere alapján a népművészetet oktatni. - A 2007/2008-as tanévtől szakunk szakkörként működik. Óraterv

TANTÁRGY Vizuális alapismeretek Rajz-grafika Műhely-előkészítő Műhelygyakorlat: kerámia Szabadon választható tárgy Szabad sáv Összesen

Előképző 1. 2. 2-4 2

2-4

1.

2.

ÉVFOLYAMOK Alapfok 3. 4. 5. 6.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4-6

4

4

4

4

4

4

4

4

4

7.


2-4 2

2-4

- A kerámia műhelymunka célja az általános és szakirányú vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése, mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az átadása, melyek képessé teszik a tanulót a kerámia tervek, alkotások létrehozására. - Célja továbbá olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás átadása és igényesség kialakítása, amely felkészít a művészi igényű alkotómunkára, az igényes plasztikai tárgyalkotásra. - A műhelygyakorlat feladata a kerámia műfaji sajátosságainak megismertetése, a feladatok megtervezéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a tárgyalkotáshoz szükséges anyag- és eszközismeret, eszközhasználat biztosítása, a munkaszervező készségek, képességek kialakítása. - A tárgyformálás hagyományos és új anyagainak, az egyes technológiai eljárások kivitelezési módjának és azok alkalmazási területének, valamint a kerámia műterem felszerelésének megismertetése. - A munka során használt anyagok és szerszámok takarékos és sokoldalú használatának megtanítása, kéziszerszámok készítése. 124

A



- A kreatív feladatmegoldások gyakoroltatása a tervtől a kész munkáig. - A kerámia formai megoldásainak és az azoktól való elszakadás lehetőségeinek bemutatása. Követelmények - A tanuló az alapfok végén ismerje: - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, eredményeit, - a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját, - a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. - A tanuló legyen képes: - az anyagismeret birtokában a célnak legmegfelelőbb eljárást alkalmazni, - a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, - elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani, - a helyes munkamenetet betartani, - tapasztalatait, ismereteit - életkori szintjének megfelelő önállósággal - a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - műalkotások értő befogadására, - felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama - Kerámia műhelygyakorlat - tervezés 40 perc, - tárgykészítés 140 perc. A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, képessége. - A terv tükrözze a tanulónak a kerámiaművészet, anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. - A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását. - A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: - Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a kerámia műfajából. - a benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján elkészített alkotás, amely lehet: - mintázott, faragott, applikált dombormű terrakottából, gipszből, fából, vagy bármely más anyagból, - mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, - felrakással, korongolással vagy egyéb technikával készült tárgy, tárgycsoport. - A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a kerámia műfajából. - az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból szabadon 125

A



választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - korongozott vagy más technikával készített edény, - a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika. A vizsga értékelése – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – a kerámia alapvető technikáinak ismerete, gyakorlati alkalmazása, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, technika és kifejezésmód megválasztása és használata, – az elkészült munka összhangja. - A tanuló a továbbképző végén ismerje - a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, - egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, - a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, - kerámia műterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok előírásszerű kezelését, - a műalkotás és a környezet összefüggéseit a megformált tárgy és enteriőr viszonylatában, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. - A tanuló legyen képes - önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem előtt tartásával, - terveit látványszerű és formaértelmező rajzokban igényesen megjeleníteni, - megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában, - tervet megvalósítani, - a cél és az eredmény összevetésére, - a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Kerámia műhelygyakorlat - A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc, – tárgyalkotás 190 perc. - A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, konstruáló készsége. - A terv tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a szobrászat és a kerámia anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. - A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló kerámia technikákban elért jártasságát, tudását, 126

A



művészi igényességét. - A kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: - Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a kerámia műfajából. - a benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: - mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, - felrakással, korongolással vagy egyéb technikák kombinációjával készített tárgy, tárgycsoport, - épületkerámia díszítőelem. - a vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a kerámia műfajából. - az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - korongozott vagy más technikával készített edény, - a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika, A szóbeli vizsga tartalma: - az elkészített tárgy bemutatása, - a kerámia anyagai, eszközei, műfajai, - a kerámiában alkalmazott technikák, - a kerámia művészettörténeti stíluskorszakai, - a kerámia legjelentősebb alkotásai, alkotói, - a kerámia és az építészet kapcsolata, - egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése - A gyakorlati vizsga értékelése: – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, absztraháló kifejező készség, – tervezői, plasztikai tárgyformáló, kivitelező készség, – formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a kerámia technikák és eljárások alkalmazásának szintje, – felületkezelési eljárások ismerete, – díszítési eljárások ismerete, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. - A szóbeli vizsga értékelése: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök: - mintázó szerszámok, 127

A


-


kéziszerszámok különböző segédanyagok megmunkálásához, munkaasztalok, agyagos láda, korong (láb–, gépi, kézi korongok), kemence (fatüzelésű, elektromos, gáz–, vagy olajfűtésű), kemence tartozékok, hőfokmérő–, szabályozó műszer, szárítóberendezés vagy szárítópolc, keverő és tároló edények, kéziszerszámok, festékező, mázazó eszközök, kisgépek, tároló szekrények, mérőeszközök, vizes blokk, egyéni védőfelszerelések, munkabiztonsági berendezések, környezetvédelmi berendezések.

128

A



5. FEJEZET Szabadon választható tantárgyak Művészettörténet - A művészettörténet oktatás szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a rajz-grafika órákon, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. - A tantárgy tanításának célja, hogy - keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására, - a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból, - a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat, - a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit, - kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során, - biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába, - az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegű műelemzésre. - A tantárgy tanításának feladata, hogy - nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig, - foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával, - mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét, - mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát, - ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig, - végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását, - értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát, - foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével, - ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban. - A tanulóval ismertesse meg: - a művészetek formanyelvének alapvető elemeit, - a művészet ábrázolásbeli és kifejezésbeli sajátosságait, - a legjellemzőbb kifejező eszközöket és komponálásmódokat a műalkotásokban, - a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban, - alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával, - értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban, - fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével, - használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat, - érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását, - ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit. 129

A



Követelmény - A tanuló az alapfok végén ismerje: - az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, - a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. - A tanuló tudjon: - műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából, - eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában, - megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni; az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával. - A tanuló legyen képes: - az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére, - művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, - a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére, - a művészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére, - a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására, - műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással, - a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására. - A tanuló a továbbképző végén ismerje: - a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében, - tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat, - értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait. - A tanuló tudjon: - összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, - alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes élmények kifejezésére, - reálisan értékelni - önmaga és mások munkáját, eredményeit. - A tanuló legyen képes: - összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában, - tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban, - ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat, - észlelni és megítélni esztétikai minőségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban, - felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából, - önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában. - A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotószellemű műelemző készsége a vélemények ütköztetésével, a vitakészség fejlesztésével.

130

A



Népművészet A népművészet tantárgy tanításának célja - A népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása. - A hagyomány értékeinek bemutatásával a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A népművészet tantárgy tanításának feladata - a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása, - a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé, - a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával, - az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása, - a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése, - az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, - élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl. gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum, illetve tájházlátogatások), - értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai etikai élmény- és ítélőképesség mélyítése. A tantárgy követelménye - A tanuló a program végén ismerje: - a néprajz fogalmát, területeit, - az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát, - a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát, - a népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit, - a magyar népművészet táji, történeti tagolódását, - a díszítőművészet eszközrendszerét, - az alapvető néprajzi szakirodalmat. - A tanuló legyen képes: - a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint, - az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni, - megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, - az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

131

A



IV. RÉSZ SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG - Iskolánkban a 2005/2006-os tanévbеn indult еl a színjáték tanszak. A korosztályban vеgyеs csoportba az általános iskola 4. osztályától vеttük fеl a tanulókat. A csoport élеtkori sajátossági miatt az еlőképző évfolyamokat mеllőzvе -, a tantеrv еlső évfolyamától kеzdtük mеg az oktatást, hiszen a tárgy szerepel az általános iskolai tantárgyak között. ’Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja’ a 27/1998. (VI. 10) MKM rendelet és a 3/2011 NEFMI rendelet alapdokumentuma alapján.

1. FEJEZET A művészeti ág speciális szabályozása Az alapfokú színművészeti-bábművészeti képzés célrendszere és funkciói - Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. - A képzés lehetővé teszi a színművészet területén: - minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt, - a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését, - differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását, - az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését, - a színjáték kulturális tradícióinak megismerését, - a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését, - azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják, - minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók – megtekintését, - a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását, - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét, - az önkifejezést, - az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik elismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. Általános fejlesztési követelmények A színművészet területén - Készítse fel a tanulókat: - drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására, - különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, 132

A


-


színházi improvizációra, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, különféle szerepek megformálására, a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során, - színházi előadások elemzésére, értékelésére. - Ismertesse meg a tanulókkal: - a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket, - a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, - a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat, - a színházi műfajokat, - a szöveg- és előadáselemzés szempontjait, - a színészi játék alapvető iskoláit, - a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, - a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét, - napjaink színházi struktúráját. A képzés struktúrája - A képzés ideje: 12 év - Évfolyamok száma: 12 évfolyam A képzés tanszaka: Színjáték tanszak - Figyelembe véve a művészeti ág sajátosságait, a rendkívül széleskörű készségfejlesztést és ismeretanyagot, illetve a mindenkori előadások próbáit - a báb tanszakhoz hasonlóan - a heti óraszámot 6 órában (2x3x45 percben) állapítottuk meg. - A szabadon választható tantárgy keretét szükség szerint használjuk fel vagy előadás próbájához, vagy drámajátékhoz, vagy a beszéd- és mozgásgyakorlatokhoz. A 2010/2011-es tanévtől kezdve a heti óraszámokat a gyereklétszám csökkenése miatt heti 4 órában határoztuk meg. Óraterv (óraszámok heti bontásban) Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Tantárgy 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy Drámajáték 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 Színjáték Kötelező tantárgyak 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 1 1 Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 1 1 Kötelezően választható tantárgyak 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Szabadon választható (2) (2) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 tantárgyak 133

A


Összesen

2(4)

2(4)

4-5

4-5

4-5


4-5

4-5

4-5

4-6

4-6

4-6

4-6

Megjegyzés: a fenti táblázat Összesen rovatában az első számok a minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő dőlt számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés tantárgyai Színjáték tanszak - Főtárgy: - drámajáték (2) +(1-6. évfolyam), - színjáték (7-10. évfolyam). - Megjegyzés: a főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés. - Kötelező tantárgyak: - beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam), - mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam). - Kötelezően választható tantárgyak: - Megjegyzés: A 7-8. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak választhatók). - vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható), - bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható), - tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható), - kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható), - színházismeret (a 3. évfolyamtól választható), - beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható). - Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségektől függően) - pantomim (a 4. évfolyamtól) - a Bábjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya, - színháztörténet (az 5. évfolyamtól), - színháztechnika (szcenika) (a 7-10. évfolyam), - zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól), - dramaturgiai-rendezői ismeretek (9-10. évfolyam), - drámajáték-vezetői ismeretek (9-10. évfolyam).

134

A



2. FEJEZET Színjáték tanszak Drámajáték A tantárgy tanításának célja - A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. - A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények - Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: - figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre, - társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére, - a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára, - a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben, - érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására, - érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására, - tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra, - pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg, - kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, - saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésre, a tér kreatív használatára, - egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban, - különböző - felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt - érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére, - összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül, - a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. - Ismerjék: - a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát, - a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét, - a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét, - figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit, - társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban, - a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait, 135

A


-


az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban, - az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban, - a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit, - összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit, - a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték - improvizáció 2–3 perc, - színpadi produkció: - jelenet 3–5 perc vagy előadás 15 perc A vizsga tartalma - A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció: - Az improvizáció megadott instrukciók (pl.: a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli 2–3 fős jelenet lehet. - A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. - A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. - Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat (helyszín, szereplők, cselekmény, konfliktus). - A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció: - A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján tanári irányítással készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. - A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése - improvizáció, - az instrukciók megértése, követése, - együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), - színpadi jelenlét, - figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből), - sűrítés képessége, - a jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés), - színpadi produkció, - a színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése, 136

A


-


együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, a partner felé irányuló impulzusok erőssége, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), - figyelem, koncentráció, - színpadi jelenlét, - ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás), - atmoszférateremtés, - verbális kifejezőeszközök használata. Alkalmazott tankönyvek, irodalom: - Gabnai Katalin: Drámajátékok, - Gabnai Katalin: Drámajátékok 10-14 éveseknek - Színházas könyv I., - Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után - A tanulók ismerjék: - a leggyakoribb drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, - a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat, - egy jelenet indításának, zárásának, fordulatainak, feszültségének, tétjének gyakorlati jelentőségét és hatását, - a színházi alkotófolyamatot, illetve az együttjátszást szolgáló cselekvésformákat, technikákat, - a szerepépítés legfontosabb módszereit, a színészi játék alapvető iskoláit, - a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit. - Legyenek képesek: - koncentráltan, társaira figyelve, velük együttműködve részt venni tréningeken, próbamunkában, előadásokon, - a színjátékot, mint kommunikációs formát használni az önkifejezésre, a valóság tanulmányozására, - színházi improvizációra, - az improvizációk elemzésére, értékelésére, - egyes színészi technikák tudatos alkalmazására, - karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, - alkattól, képességektől függően különféle szerepek megformálására, - rendezői instrukciók mentén végzett munkára, - drámai szövegek értő, színházi megközelítésű olvasására. A művészeti záróvizsga követelményei - A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték - improvizáció 3–5 perc, - színpadi produkció, - jelenet 5–7 perc vagy előadás 15–30 perc A vizsga tartalma - A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció - Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges és szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. 137

A



- A szaktanárnak – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő – legalább tíz kétfős improvizációs feladatból álló tételsort kell összeállítania. - A tételsornak szöveggel és szöveg nélkül elvégzendő feladatokat egyaránt kell tartalmaznia. - Az egyes tételekben meg kell adni a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. - A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. - Az etűd bemutatása után a vizsgabizottság instrukciók alapján variációk bemutatását kéri. - A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció - A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. - A produkcióban a tanulónak egyéni feladatok, önálló akciók végrehajtásával kell közreműködnie. A vizsga értékelése - improvizáció, - az instrukciók megértése, követése, - a színpadi megjelenítés alapvető szabályainak alkalmazása (érthetőség, láthatóság), - együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése, rugalmasság – reakció váratlan történésekre), - stílusérzék (közös játékstílus kialakítása, a választott stílus megtartása, illetve együttes stílusváltás, vagy a játékstílusok tudatos ütköztetése a kifejezés érdekében, az egyes elemek – gesztus, beszédmód, nyelv, mozgás – egysége), - figyelem, koncentráció, - karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága), - a színjáték hitelessége (az ábrázolás mélysége, igazságtartalma, személyessége, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása), - az improvizáció „dramaturgiája” (a jelenet indítása, jelenet zárása, cselekményépítés, sűrítés képessége, feszültségteremtés, fordulatok), - atmoszférateremtés, - színjátszói kifejezőeszközök, intenzitás, - fantázia, ötletesség, humor, - színpadi produkció (előadás, jelenet), - koncentráció, figyelem, - együttműködés (a jelenet tempójának közös kialakítása, a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok küldése a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), - hiteles játékmód (nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, személyessége, életélmények, tapasztalatok játékká formálása, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása), - a játék intenzitása, - karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága, a karakterábrázolás elmélyítése, személyessé tétele),

138

A



-

stílusérzék (alkalmazkodás a produkció játékstílusához, közös stílushoz illeszkedő színjátékos kifejezőeszközök), - ritmusérzék (a játék tempójának érzékelése, tartása, pontos, társakhoz igazodó tempóváltás), - feszültségteremtés, - atmoszférateremtés, - verbális kifejezőeszközök használata. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök - színpad vagy dobogók, - egészalakos tükör, - ritmus– és dallamhangszerek, - CD–lejátszó vagy magnó, - tévé, videó– vagy DVD–lejátszó, - videokamera, - alapvető fénytechnika (reflektorok, állványok, fényszabályozó egység, árnylámpák, spotlámpák, mobil fényforrások), - a gyakorlatokat, improvizációkat, etűdök vagy előadások létrehozását segítő CD–k, DVD–k, - tornaszőnyeg. Beszéd és vers A tantárgy tanításának célja - A beszéd és vers tantárgy tanításának a célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. - A tantárgy ugyanakkor keltse fel az érdeklődést a tudatos beszédművelés, valamint a vers– és prózamondás mint önálló pódiumi műfaj iránt. - A tantárgy feladata, hogy a tanulók a különböző képességfejlesztő gyakorlatokon, játékos feladatokon, szövegelemzéseken és memoritereken keresztül váljanak képessé a magyar nyelv magas szintű, tudatos használatára, az irodalmi műalkotások értő befogadására és értelmezésére, jussanak el a lírai és prózai szövegek interpretálásának magas színvonaláig. - A tantárggyal való ismerkedés során erősödjön befogadói és előadói attitűdjük, váljanak képessé a verskultúra ápolására. Követelmények - Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: - a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében, - hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát, - a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben. - Ismerjék: - a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat, - légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel, - a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat, - az általában érvényes hangsúlyszabályokat, - az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét, 139

A



- a szövegválasztás alapvető kritériumait, - a lírai és az epikus művek előadásmódja közötti különbségeket, - a testbeszéd jeleit, - a pódiumi szereplés alapvető követelményeit, - saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat, - a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát. - Legyenek képesek - a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében, - hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát, - a fejlesztő és a korrekciós gyakorlatok alkalmazására beszédükben, - a szövegek zenei elemeinek kiemelésére, a ritmus és a vers gondolati összefüggésének felismerésére, - a szövegek tartalmának értelmezésére, memoriterként való rögzítésére, - mesék és versek, prózai szövegek önálló vagy csoportban történő előadására, - önmaguk és társaik teljesítményének értékelésére, - a kommunikációs csatornák eleven használatára. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers - beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc, - vers– és prózamondás 5 perc. A vizsga tartalma - A beszéd és vers művészeti alapvizsga két részből tevődik össze: - Beszédgyakorlat–sor bemutatása: - Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó – gyakorlatsor) - Vers– és prózamondás: - A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két különböző hangulatú vers vagy próza előadása - A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). - A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. A vizsga értékelése : - Beszédtechnikai ismeretek: - a gyakorlatok ismeretének szintje, - a megvalósítás pontossága, - oldott artikuláció és középhang, - tudatos nyelvhasználat. - A választott szövegek előadása: - kifejező megszólaltatás, - előadásmód, - kiállás, - jelenlét, - közvetítő erő, 140

A



- előadói készségek. Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után - A tanulók ismerjék: - az önálló szövegelemzés ismérveit, a tartalom kibontásának kreatív formáit, - a beszéd dallamának változatait és kifejezőerejét, - a beszéd váltásait (erő, magasság, hangszín, tempó), - a szövegek tagolásának, feldolgozásának lehetőségeit, - a különböző hangulatú szövegek előadási technikáit, - a pódiumművészet történetét, kialakulását, és ismert alakjait, - a pódiumi műfajokat. - Legyenek képesek: - dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására, - önállóan, személyiségükhöz illő vers– vagy prózai szöveg kiválasztására, - ismeretlen szövegek kifejező megszólaltatására, - saját repertoár–építésre, - a választott és megtanult szövegek hiteles tolmácsolására. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers - beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc, - vers– és prózamondás: előadás repertoárból 12 perc, ismeretlen szöveg felolvasása 3 perc. A vizsga tartalma - Beszédgyakorlat–sor bemutatása - A tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (pl.: bemelegítő gyakorlatok, az artikulációs biztonságot és pontosságot fejlesztő feladatok, szöveg ritmizálása) - Vers– és prózamondás - Repertoárból való vizsga: - A tanuló repertoárjából választott három különböző hangulatú vers vagy próza előadása. - A tanuló szabadon választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). - A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. - Ismeretlen szöveg értő megszólaltatása: - A tanuló a vizsgabizottság által hozott irodalmi anyagból – a helyszínen történő választás és rövid felkészülés után – értelmezett, bemutató felolvasást tart, s ezzel kapcsolatban kérdésekre is válaszol. A vizsga értékelése - Beszédtechnikai ismeretek: - a tudás technikai szintje, - a megvalósítás pontossága, - természetes, oldott artikuláció és középhang, - választott szövegek előadása, - szövegválasztás (önismeret és önértékelési szint), - értelmezés (a szövegek gondolati és érzelmi síkjai, az előadás építkezése), - előadásmód (kiállás, jelenlét, közvetítő erő, előadói készségek), 141

A



- elméleti felkészültség, - helyes nyelvhasználat. - Ismeretlen szöveg előadása: - a felolvasás gördülékenysége, - a szöveg értő megszólaltatása, - a szöveg alaphangulatának közvetítése, - helyes nyelvhasználat. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök - alapvető fénytechnika, - CD–lejátszó vagy magnó, - tévé, videó– vagy DVD–lejátszó, - CD–k, DVD–k , videofelvételek neves előadóművészek előadásaiból, - hang–, zörej–, és zajkeltő eszközök, - megfelelő méretű (csoportlétszám x 2 négyzetméternyi) terem. Tankönyv, irodalom: - Montágh Imre Tiszta beszéd - Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? - Fischer Sándor: A beszéd művészete Mozgás és tánc A tantárgy tanításának a célja: - a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre, - alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése, - a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén, - az esetleges sérülések, az ütközésektől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése vagy feloldása a mozgás eszközeivel. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után - A tanulók ismerjék: - a feldolgozott mozgásgyakorlatok és táncok jellemzőit, típusait, - az alapvető mozgásművészeti szakkifejezéseket (pl. ritmus, dinamika). - Legyenek képesek: - a mozgásgyakorlatok és/vagy táncok egyéni és csoportos koncentrált és pontos elvégzésére, - a gyakorolt és rögzített mozgássorok, koreográfiák bemutatására, előadására, - az adott színházi helyzetnek megfelelő mozgásszínházi eszközök megválasztására, - karakterábrázolásra a mozgás és tánc eszközeivel. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgás és tánc - egyéni produkció 2–3 perc, - csoportos produkció 10–20 perc. 142

A



A vizsga tartalma - Lépés–, járás–, futás–, ugrás–, esés–, talaj–, emelés– és támaszgyakorlatok, dinamikai gyakorlatok, tánclépések, illetve a koreográfiák köréből a szaktanár segítségével kiválasztott és összeállított produkció A vizsga értékelése - Mozgás– és táncgyakorlatok ismerete, gyakorlati alkalmazása különböző szituációkban. - A feladatok végrehajtásának pontossága, minősége (mozgáskoordináció, ritmika, dinamika, térhasználat, koncentráció, együttműködés) Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után - A tanulók ismerjék: - a mozgástréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében, - a mozgás, tánc és a pantomim szerepét a színházi munkában, - néhány néptánc, történeti és kortárs tánc–, valamint mozgásszínházi stílust, - a tánc– és mozgásszínházi előadás elemzésének néhány szempontjait, - a mozgásszínészi alkotómunka főbb összetevőit, fázisait és menetét. - Legyenek képesek: - egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning, mozgássor, tánc vagy koreográfia előadására, bemutatására, esetleg összeállítására, - a különböző tánc– és mozgásszínházi technikák tudatos alkalmazására, - a pantomim testtechnikájának és karakterábrázolásának egyszerű alkalmazására, - színészi jelenlét felmutatására mozgásszínészi játékban, - tánc– és mozgásszínházi előadások elemzésére és értékelésére, - rendezői instrukció követésére, az adott szituáció mozgásban történő megoldására. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgás és tánc - etűd 3–5 perc, - előadás 15–30 perc. A vizsga tartalma - A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: - Etűd: - Az etűd egyéni vagy 2–3 fős mozgás– illetve táncszínházi vagy pantomim technikai produkció lehet. - A mozgás– és táncszínházi etűd rögzített improvizációval készülhet. - Az etűdben a tanulónak egyéni feladatokat kell végrehajtania oly módon, hogy tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról számot tudjon adni. - Csoportos előadás - Az előadás választott irodalmi mű vagy zenemű mozgás– és táncszínházi adaptációja lehet. Vers- és prózamondás - A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal: - azokat a pódiumon előadható népköltészeti és (különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó) irodalmi alkotásokat, melyek a mindenkori tanulók érdeklődésére számot tarthatnak, előadhatóak és üzenethordozóak,

143

A


-


azokat az eljárásmódokat és műelemzési metodikákat, kommunikációs folyamatokat, melyeknek eredményeként eljuthatnak a művek üzenetének megfejtéséhez és a helyes közvetítéshez, - a művészi beszédnek és a nonverbális kifejezésnek azokat az eszközeit, melyek tudatos működtetésével a hallgató a közönség számára is élménnyé transzponálhatja a megszólaltatott művet, - a különféle előadói stílusirányzatok jellegzetességeit és markáns képviselőik jeles teljesítményét, - a szónoki beszéd, előadás dramaturgiáját, eszközeit és fogásait, - a szerkesztés szabályait, a színjátékká formálás törvényszerűségeit, - a szakrális és profán szertartásokat és azok összetevőit, - a pódiumi rendezés eszközeit, a látvány, akusztika és térszervezés lehetőségeit, - Továbbá ösztönözze a tanulókat arra, hogy: - műveket válogassanak, irodalmi műsort szerkesszenek, szertartásjátékot komponáljanak, - faggassák, elemezzék a műveket, nekik és koruknak szóló üzenetet keresvén bennük, - próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken, - vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon, - járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videot hallgassanak, nézzenek. Követelmények - Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: - alkalmazni a légző, artikuláló, beszédtechnikai gyakorlatokat, - alkalmazni a művészi beszéd és a testnyelv kifejező eszközeit, hogy az olvasás során megértett költői, írói üzenetet sajátjukként tudják átadni a hallgatóknak, a közönségnek, - a szövegelemzésre és annak megfogalmazására, miért fontos nekik a választott alkotás, és mit kívánnak azzal üzenni a befogadónak, - előadni kb. 20 szabadon választott művet, önállóan és verskompozícióban is (verset és prózát - népköltészeti és különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó irodalmi alkotásokból válogatva), - egymás teljesítményét elemezni, körültekintően értelmezni. - Ismerjék: - azokat az irodalmi kommunikációs módszereket, melyeknek segítségével képesek megfejteni a sorokba, a sorok közé, a sorok mögé rejtett metaforikus üzeneteket, - a lírai és az epikus művek előadásmódjai közötti különbségeket (azok érzelmi-gondolati és eseményes-cselekményes voltának függvényében), - azokat az improvizatív, kreatív gyakorlatokat, melyeket az előkészület stádiumában játszanak a kommunikációs készség fejlesztése érdekében, - ismerjék a hatásos előadói beszéd komponenseit, tudjanak ilyet készíteni és elmondani. - A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek az előzőeken felül: - megfogalmazni szóban és írásban, hogy az adott mű megírására miféle gondolati, érzelmi szándék késztette a költőt, írót, s mi az, ami a közvetítő-előadót inspirálja a mű tolmácsolására, - újabb műveket megszólaltatni, - megalkotni szerkesztésen alapuló egyszemélyes színjátékukat, továbbá partner segítségével pódiumi térbe helyezni azt (az oratórikus rendezés kívánalmai szerint). 144

A



- Ismerjék az előzőeken felül: - a szerkesztés dramaturgiai és rendezői szabályait, s legyenek képesek azokat alkalmazni saját szerkesztői, rendezési gyakorlatukban, - a szertartás funkcióját, szertartásokat, a szertartás-játék összetevőit, s mindezek alkalmazási lehetőségeit, módjait, - a szertartás-színház jeles hivatásos és amatőr produkcióit.

145

A



V. RÉSZ A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ZENEMŰVÉSZETI ÁG: - Félévkor meghallgatás, írásbeli értékelés a tájékoztató füzetben, - Év végén zártkörű vizsga főtárgyból és a kötelező tárgyból, vizsgabizottság előtt. Értékelés fokozatai előképző évfolyamokon: - Jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Alapfok és továbbképző évfolyamokon: - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) TÁNCMŰVÉSZETI ÁG: - Félévkor tanári értékelés bemutató és a féléves munka alapján - Évvégén zártkörű vizsga, vizsgabizottság előtt Értékelés fokozatai alapképző és továbbképző évfolyamokon: - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG: - Félévkor tanári értékelés a végzett munka alapján, - Évvégén zártkörű vizsga vizsgabizottság előtt. Értékelés fokozatai alap és továbbképző évfolyamokon: - jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1) - A tanulók munkáiból félévkor és év végén kiállítás szervezendő. SZÍN-ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG: - Félévkor tanári értékelés bemutató és az éves munka alapján - Évvégén egy előadás, szervezendő. Értékelés fokozatai alap és továbbképző évfolyamokon: - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A (3/2011 (I.26) NEFMI RENDELET ALAPJÁN) 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei - Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. - Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja - A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. - A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. 146

A



- A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. - A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. - Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés - Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. - Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. - Táncművészeti ágon mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként, illetve párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. - Ha a tanuló már rendelkezik a táncművészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga - Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. - Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. - Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. - Táncművészeti ágon tánctörténet tantárgyból előrehozott záróvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése - A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. - Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. - A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. - Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. - Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. - Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

147

A



ZENEMŰVÉSZETI ÁG A művészeti alapvizsga részei - Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. - Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. - A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. - Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, magánének főtanszak („A” tagozat): - szolfézs vagy - zenetörténet-zeneirodalom vagy - zeneelmélet. Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - szolfézs. Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - szolfézs, - zenetörténet-zeneirodalom. Zeneelmélet főtanszak: - szolfézs, - zeneelmélet. - Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” tagozat): - szolfézs vagy - zenetörténet-zeneirodalom vagy - zeneelmélet. Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - szolfézs. Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - szolfézs, - zenetörténet-zeneirodalom. Zeneelmélet főtanszak: - szolfézs, - zeneelmélet, -A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer és magánének főtanszak („A” és „B” tagozat): - főtárgy. - A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat): - zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). - A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

148

A



A művészeti záróvizsga részei - A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. - A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. - A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - szolfézs. Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - szolfézs. Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - szolfézs, - zenetörténet-zeneirodalom. Zeneelmélet főtanszak: - szolfézs, - zeneelmélet. - Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat): - szolfézs vagy - zenetörténet-zeneirodalom vagy - zeneelmélet. Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - szolfézs. Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - szolfézs. Zenetörténet - zeneirodalom főtanszak: - szolfézs, - zenetörténet – zeneirodalom. Zeneelmélet főtanszak: - szolfézs, - zeneelmélet. - A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): - főtárgy, - zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak: - zongora, - elmélet: minimum 1x45 perc. - A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc. Kamarazene főtanszak: - kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer). - A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

149

A



TÁNCMŰVÉSZETI ÁG A néptánc tanszak művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: - folklórismeret írásbeli: 30 perc, - szóbeli: 5 perc. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Népi játék, néptánc - előre kijelölt anyagból, a szaktanár által összeállított és betanított folyamat, ill. koreográfia részletének előadása: csoportosan 5-10 perc, - improvizáció: kis csoportban (maximum 3 pár), - egyénenként, illetve párban, összesen: 4 perc. A vizsga tartalma Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma - A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll. - Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz. - A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról. Folklórismeret: - jeles napok, - munkavégző ünnepek, - az emberélet fordulói. A gyakorlati vizsga tartalma Koreográfia: - A szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, betanított folyamat) csoportos bemutatása. Improvizáció: - A három táncdialektusból választott és a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár), illetve egyénenként párban. - Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják - a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból. A vizsga értékelése Az írásbeli vagy szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: Írásbeli vizsga: - A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. - Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. Szóbeli vizsga: - a szokás elhelyezése az évkörben, - a szokástartalom ismerete (magyarázata), - tájékozottság a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjairól, - a megtanított tananyagtartalom elsajátításának mérték 150

A



A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a koreográfia ismerete, - a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga írásbeli vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: - tánctörténet 5-10 perc. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Néptánc - improvizáció 8-10 perc. A vizsga tartalma Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet - a köznapi és művészi mozgás, - a tánc és a társművészetek, - a tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: - a tánc és a vallások, rítusok (őskor, ókor), - a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk), - a színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett), - romantikus balettek, - klasszikus balettek, - modern tánc, - folklórizmus, - jelentős hazai együttesek profiljának, táncosok pályájának, koreográfusok munkásságának jellemzői, - az egyetemes tánctörténet legjelentősebb, alkotói és műveik. A gyakorlati vizsga tartalma: Improvizáció: - A helyi tantervben meghatározott dialektusok táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort. - A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál. - Először a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrendet. - A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. - Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncművészet főbb korszakainak ismerete, - tájékozottság a táncművészet műfajainak jellegzetességeiről, 151

A



- kiemelkedő alkotók és művek ismerete. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncrend ismerete, stílusos előadása, - a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, - a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek

152

A



KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG A grafika művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: - rajz-festés-mintázás maximum 90 perc, - grafika műhelygyakorlat maximum 180 perc, - rajzi, tervezési feladat 50 perc, - grafikakészítés 130 perc. A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. - A tervező feladat tükrözze a tanuló a grafikaművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnikai lehetőségekről megszerzett ismeretét. - Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. - A grafika műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: - Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. - A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai vagy tervezőgrafikai feladat (meghívó, bélyeg), - versillusztráció, - természeti forma tanulmánya, átírása. - A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. - Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet: - exlibris, - embléma, - piktogram, - illusztráció, - mintatervezés különböző felületek, faktúrák alapján. A vizsga értékelése A grafika műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezői készség, - tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - alapvető anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret, - színelméleti alapismeretek, - a kész munka összhatása.

153

A



A grafika művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: - rajz-festés-mintázás maximum 120 perc, - grafika műhelygyakorlat maximum 240 perc, - rajzi, tervezési feladat 60 perc, - grafikakészítés 180 perc. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: - grafika műhelygyakorlat maximum 10 perc. A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. - A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, a tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a grafika anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. - Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. - A grafikai műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: - Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész grafikai alkotás. - A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: - stílustanulmány, - borítóterv hang- és képanyaghordozókra (CD-, DVD-borító...), - könyvborító terv, könyvillusztráció, - naptár. - A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített grafikai alkotás. - Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlatokból álló, betű és szöveg együttes kompozíciójára és szabadon választott technika alkalmazására épülő grafikai alkotás, amely lehet: - plakát, - könyvborító, - vers- vagy prózaillusztráció. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a grafika anyagai, eszközei, - grafikai technikák és technológiák, - a grafika műfaji sajátosságai, - a grafikaművészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, - a grafikaművészet stíluskorszakai, - a magyar grafika jeles képviselői, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, 154

A



-

rajzi, tervező és kivitelező készség, a grafikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának (egyedi és sokszorosított grafikák, vegyes technikák) szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség. A kerámia művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: - rajz-festés-mintázás maximum 90 perc, - kerámia műhelygyakorlat maximum 180 perc, - rajzi, tervezési feladat 50 perc, - tárgykészítés agyagból 130 perc. A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. - A feladat tükrözze a tanuló kerámiaművészet műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. - A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását. - A kerámia műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: - Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kerámiatárgy vagy tárgycsoport. - A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, égetett és/vagy festett, mázazott alkotás, amely lehet: - felrakással vagy korongozással készült egyszerűbb használati tárgy vagy díszedény, - mintázott, festett vagy mázazott plasztika. - A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített kerámiatárgy. - A kerámia vizsgamunka az intézmény által meghatározott tárgytípus, színes tervvázlat alapján agyagból, választott technikával, nyomhagyásos, pecsételt vagy plasztikus felületdíszítések alkalmazásával létrehozott alkotás, amely lehet: - korongozott tálka vagy edény, - felrakással készült edény, - lapból épített, kerek vagy szögletes alaprajzú edény, - a kerámiában használatos kézi formázási, mintázási eljárásokkal készült plasztika. A vizsga értékelése A kerámia műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, plasztikai, tárgytervező készség, - alapvető eszköz- és szerszámismeret, - felrakott, korongozott és lapból épített edénykészítés fázisainak, azok helyes sorrendjének ismerete, 155

A



- alapvető díszítési eljárások ismerete, - egyszerű festési, mázazási módok ismerete, - forma és díszítmény összhangja, - a tárgyak színezésének, színvilágának harmóniája. A kerámia művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama - rajz-festés-mintázás maximum 120 perc, - kerámia műhelygyakorlat maximum 240 perc, - rajzi, tervezési feladat 60 perc, - tárgykészítés agyagból 180 perc. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: - kerámia műhelygyakorlat maximum. 10 perc. 2. A vizsga tartalma - A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. - A feladat tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a kerámiaművészet műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. - A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását, művészi igényességét. - A kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: - Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész kerámiatárgy vagy tárgy együttes. - A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, égetett és/vagy festett, mázazott alkotás, amely lehet: - felrakással, korongozással vagy a kézi formázási technikák kombinációjával készített használati tárgy vagy díszedény, dombormű, csempe vagy mintázott, festett, mázazott plasztika, - gipszforma segítségével préselt edény, - öntőforma segítségével öntött edény. - A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. - A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített kerámiatárgy. - A kerámia vizsgamunka az intézmény által meghatározott tárgytípus, színes tervvázlat alapján, agyagból, választott technikával, plasztikus felületdíszítések alkalmazásával létrehozott alkotás, amely lehet: - korongozott tál vagy edény, - felrakással készült edény, - lapból épített edény, - dombormű, csempe, - kézi formázási módok kombinációjával készített tárgy, - a kerámiában használatos mintázási eljárásokkal készült plasztika. - A kerámia műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a kerámia anyagai, 156

A



- a kerámiaformázás műveletei, technológiái, - díszítési eljárások, - égetési módok, - a kerámiaművészet fejlődési korszakai, - a magyar agyagművesség, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, plasztikai, tárgytervező készség, - a rajzi tervezés és a kivitelezés pontossága, - a tárgykészítési technikák alapvető ismerete, - alapvető díszítési eljárások ismerete, - kerámiafestési, és mázazási módok ismerete, - forma és díszítmény összhangja, - a tárgyak színezésének, színvilágának harmóniája. A kerámia műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.

157

A



SZÍN- ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG A drámajáték tantárgy művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Drámajáték - improvizáció 2-3 perc, - színpadi produkció: jelenet 3-5 perc vagy előadás 15-25 perc. A vizsga tartalma - A drámajáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. - Improvizáció: megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli két fős jelenet lehet. - A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. - A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. - Az egyes tételeknek tartalmaznia kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. - A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. - A felkészülési idő 5 perc. - Színpadi produkció: szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2-3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. - A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése A drámajáték gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Improvizáció: - az instrukciók megértése, követése, - együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek cselekménybe illesztése), - színpadi jelenlét, figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből), - sűrítés képessége, - a jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés), - a színjáték intenzitása, - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterábrázolás (a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, karakter tartása). Színpadi produkció: - a színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése, - együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása) - figyelem, koncentráció, színpadi jelenlét, - ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás), - a színjáték intenzitása, - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterépítés (a karakter tartása, tipikus jegyeinek kiemelése), - atmoszférateremtés. 158

A




AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA FELSZERELÉSI JEGYZÉKE

KLIK Érdi Tankerület 123 002 Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola

159

A



A 2. számú melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e jegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására általános szabályként a nemzeti szabványban, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak való megfelelőség fogadható el. Amennyiben a nemzeti szabvány, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírás eltér az e mellékletben meghatározott követelménytől, abban az esetben a melléklet rendelkezése az irányadó. A mellékletben az intézménytípusonként felsorolt helyiségek kialakítása minimum követelmény. A gyermekek részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha - rendeltetésétől függően alapterülete lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek. Ha a helyiséget létszám figyelembe vételével kell kialakítani, a helyiség olyan méretű és berendezésű kell, hogy legyen, amelyben minden egyidejűleg jelenlévő tanuló, munkát végző felnőtt igénye egyidejűleg teljesíthető. A fűtés megoldási módjáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben fel nem sorolt további - eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben, építési tervezési program elkészítése alkalmával kell dönteni. A nevelési-oktatási intézmények helyiségeiben előírt hőmérséklet követelményeiről szabvány rendelkezik. Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus - az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott - védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A gyermekek, tanulók részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek, tanulók testméretéhez. A taneszközkészlet meghatározásához az alapfokú művészeti iskolákban az Alapfokú művészetoktatás tantervi programja nyújt segítséget. Taneszközre van szükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. Ahol a melléklet az óvoda pedagógiai programjára utal, azon az Óvodai nevelés országos alapprogramja, továbbá nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda esetén a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését biztosító óvoda 160

A



esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-ának alapján jóváhagyott pedagógiai programot kell érteni. Ahol a melléklet az iskola pedagógiai programjára utal, ott a Nat, továbbá a nemzetiségi oktatást biztosító iskola esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, sajátos nevelési igényű tanuló oktatás esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a két tanítási nyelvű oktatást biztosító iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, érettségi vizsgára felkészítő középiskola esetén pedig az Érettségi vizsga vizsgaszabályzata követelményei figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. Ahol a melléklet a művészetoktatási intézmények jegyzékében az iskola pedagógiai programjára utal, azon az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára építő vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. Az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó nevelési program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelőmunka eszköz és felszerelési feltételeit. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. Az óvodai játszóudvar, az iskolai udvar akkor megfelelő, ha alapterülete az óvodában lehetővé teszi valamennyi gyermekcsoport-, az iskolában valamennyi osztály tagjainak egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását. Elfogadható az óvodai játszóudvar kialakítása az óvoda közelében, az óvodán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az óvodába felvett gyermekek veszik igénybe. Ugyanígy elfogadható az iskolai udvar kialakítása az iskola közelében, az iskolán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az iskolába felvett gyermekek veszik igénybe. Ha az óvoda, az iskola, a művészetoktatási intézmény, kollégium sajátos nevelési igényű különösen a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi fogyatékossággal küzdő - gyermekek, tanulók nevelésével foglalkozik, a gyermekek, tanulók által használt helyiségek kialakításánál az eszközök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kell az akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, valamint biztonságos környezetet, - a fogyatékosság típusától függően - a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű, szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb. A fogyatékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelések megvásárlásánál figyelembe kell venni. Ha az óvoda nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésében, vagy az iskola (ide értve a művészetoktatási intézményeket is) a nemzetiséghez tartozók iskolai oktatásában, illetve a kollégium nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelésében vesz részt, az eszközök és felszerelések megvásárlásánál a nemzeti, etnikai sajátosságokat figyelembe kell venni. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a „óvodánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az óvodát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható.

161

A



Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónál az „óvodánként (székhelyen és telephelyen)” megjelölést alkalmazza úgy valamennyi feladat ellátási helyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megnevezett eszköz, felszerelés. A „gyermekcsoportonként” megjelölésen a kialakított óvodai gyermekcsoportokat kell érteni. A „gyermeklétszám” megjelölésen az óvoda alapító okiratában (feladat ellátási helyenkénti bontásban is) rögzített felvehető maximális gyermeklétszám értendő. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az iskolát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható. Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánként (székhelyen és telephelyen)” megjelölést alkalmazza, úgy valamennyi feladat ellátási helyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megnevezett eszköz, felszerelés. Az „osztály” fogalmán a ténylegesen kialakított, a tanórai foglalkozáson együtt résztvevők csoportját, az iskolai osztályközösséget kell érteni. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a „kollégiumonkénti” megjelölést alkalmazza, azon a kollégiumot kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható.

162

A



2. ISKOLA (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve) I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A

B

C

1.

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Tanterem

iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1

Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő.

3.

Csoportterem

legfeljebb nyolc osztállyal működő általános iskolában 4; 16 osztállyal működő általános iskolában 6; 24 osztállyal működő általános iskolában 8 gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában osztályonként 0.5 csoportterem

A csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő.

4.

szaktanterem a hozzá tartozó szertárral

a II/2. pontban foglaltak szerint iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1-1; a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 1

5.

laboratóriumok a hozzájuk

iskolánként (székhelyen 163

Gimnázium,

A



kapcsolódó szertárakkal

és telephelyen),

szakközépiskola, szakiskola intézményekben.

6.

műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel

iskolánként (székhelyen és telephelyen),

Szakközépiskola, szakiskola intézményekben.

7.

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1

8.

iskolapszichológusi szoba

ha az iskolapszichológus alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

9.

tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, vécével)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

164

Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz ? tanuló befogadására létesítették. Az Nkt. 27. § (11) bekezdés előírásának teljesülésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem. A tornaterem és az ahhoz szükséges öltöző, valamint vizesblokk a

A



gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítható, továbbá, ha gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak, mindezt akadálymentesen kell létesíteni. 10. tornaszoba vagy fél tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, vécével)

iskolánként (székhelyen, telephelyen) harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1

Szakközépiskolában, szakiskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség, továbbá a mozgáskorlátozott tanuló esetén helyben, akadálymentes WC, zuhanyzó kialakításával.

11. gyógytestnevelési/erőnléti terem

iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában ott, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak helyben.

12. Sportudvar


helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel

13. intézményvezetői iroda

iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegység- vezető helyettes alkalmazása nem kötelező 1

14. intézményvezető-helyettesi ha az iskolában az intézményvezetőiroda helyettes alkalmazása 165

A



kötelező, székhelyen és telephelyen 1 15. tagintézmény-, intézményegység-vezető helyettesi iroda

ha az iskolában tagintézmény-, intézményegység- vezető helyettes alkalmazása kötelező székhelyen és telephelyen 1

16. iskolatitkári iroda

iskola székhelyén 1

17. könyvtár (adattár, klub)

iskolánként 1

Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására.

18. Könyvraktár

iskolánként 1

általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el.

19. orvosi szoba, elkülönítővel

iskolánként 1

166

Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskolaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a tanulók ellátása – aránytalan

A



teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítva. 20. Kiszolgáló helyiségek 21. Sportszertár


22. általános szertár


23. karbantartó műhely


Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában.

24. kerekesszék tároló

iskolánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak.

25. aula (előtér, közösségi tér)

iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.

26. Porta


Nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van.

27. Ebédlő


kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg

28. Főzőkonyha


ha helyben főznek

29. Melegítőkonyha


ha helyben étkeznek

167

A



30. tálaló-mosogató



31. szárazáru raktár


ha helyben főznek

32. földes áru raktár


ha helyben őznek

33. Éléskamra


ha helyben főznek

34. felnőtt étkező


kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg

35. Teakonyha


36. személyzeti öltöző

iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

37. személyzeti mosdózuhanyzó

iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén nemenként 2

38. személyzeti WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1

39. tanulói WC helyiség

iskolánként (székhelyen, A tanulói létszám és telephelyen), figyelembevételével. szintenként, nemenként 1

40. technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség

iskolánként (székhelyen, telephelyen) nemenként 1

41. Élelmiszerhulladék-tároló


42. egyéb raktár

iskolánként (székhelyen, telephelyen 1)

43. WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve

tanulói létszám szerint

168

Alkalmazotti létszám figyelembevételével.


A



II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval.

1.

1. Tanterem

2.

tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

3.

nevelői asztal, szék

tantermenként 1

4.

eszköztároló szekrény

tantermenként 1

5.

Tábla

tantermenként 1

6.

ruhatároló (fogas)


7.

Szeméttároló

helyiségenként 1

8.

sötétítő függöny

ablakonként

9.

2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)

10.

a) számítástechnikai terem

11.

tábla + flipchart

1

12.

Számítógépasztal

tanulónként 1

13.

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

tanulónként 1 felszerelés

14.

Informatikai szoftverek, szükség szerint programok 169

az ablak lefedésére alkalmas méretben

a pedagógiai program előírásai szerint

A


15. 16.

szkenner

1

b) társadalomtudományi szaktanterem

17.

nyelvi labor berendezés tíz–tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására

18.

Magnetofon

1

19.

CD író, lejátszó, hangszóró

1

20.

mikrofon, erősítő, fejhallgató

1

21.

DVD (lejátszó, felvevő) 1

22.

írásvetítő vagy projektor

23.


ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható

1

c) természettudományi szaktanterem

24.

vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)

három tanulónként 1

25.

Elszívó berendezés

tantermenként 1

26.

vegyszerálló mosogató

két asztalonként 1

27.

fali mosogató

tantermenként 1

28.

Poroltó

tantermenként 1

29.

Elsősegélydoboz

tantermenként 1

30.

eszköz- és vegyszerszekrény

2

31.

méregszekrény (zárható)

1

32.

eszközszállító tolókocsi tantermenként 1

33.

törpefeszültségű csatlakozások

34.

d) művészeti nevelés szaktanterem

35.

rajzasztal (rajzpad, rajzbak)

elhelyezése a szertárban

tanulóasztalonként 1

tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely 170

A


36.

tárgyasztal (állítható)

37.

mobil-lámpa (reflektor) 2

38.

vízcsap (falikút)

2

39.

Pianínó

iskolánként 1

40.

ötvonalas tábla

tantermenként 1

41.

CD vagy lemezjátszó, magnetofon

tantermenként 1

42.

Tárolópolcok

tantermenként 1

43.


tantermenként 2

(életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)

e) technikai szaktanterem

44.

tanulói munkaasztal

tizenöt tanuló részére

45.

állítható magasságú támla nélküli szék

tizenöt tanuló részére iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

46.

f) gyakorló tanterem

47.

3. logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint)

48.

4. tornaszoba

49.

Kislabda

5

50.

Labda

5

51.

Tornaszőnyeg

2

52.

Tornapad

2

53.

Zsámoly

2

54.

Bordásfal

2

55.

Mászókötél

2

56.

Gumikötél

5 171

gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is

A



57.

Ugrókötél

5

58.

Medicinlabda

5

59.

Stopper

1

60.

kiegészítő tornakészlet

1

61.

egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

62.

5. Iskolapszichológusi szoba

63.

Asztal

1

64.

Szék

4

65.

Zárható irattároló szekrény 1

66.

Számítógép perifériákkal

1

67.

ruhatároló (fogas)

1

68.

Szeméttároló

1

69.

Telefonkészülék

1

70.

Szőnyeg

1

71.

6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)

72.

kosárlabda palánk

2

73.

Gyűrű

1

74.

Mászórúd

1

75.

Mászókötél

2

76.

Bordásfal

10

77.

7. Sportudvar

78.

szabadtéri labdajáték felszerelése

1

79.

magasugró állvány, léc

1

80.

távol-, magasugró gödör

1

homokkal vagy szivaccsal

81.

Futópálya

1

lehetőség szerint kialakítva

82.

egyéni fejlesztést szolgáló egy iskolai osztály speciális tornafelszerelések egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

bármelyik játék kiválasztható

172


A



83.

8. Intézményvezetői iroda

84.

Íróasztal

1

85.

Szék

1

86.

tárgyalóasztal, székekkel

1

87.

számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

88.

számítógépasztal és szék

1-1

89.

Iratszekrény

1

90.

digitális adathordók részére szekrény

1

91.

Fax

1

92.

Telefon

1

93.

9. Nevelőtestületi szoba

94.

fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

95.

Szék

pedagóguslétszám szerint 1

96.

napló és folyóirattartó

1

97.

Könyvszekrény

2

98.

Fénymásoló

1

99.

számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

100. számítógépasztal, szék

1-1

101. ruhásszekrény vagy fogasok

pedagóguslétszám figyelembevételével

102. Tükör

1

103. 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 104. asztal

felnőtt létszám figyelembevételével

105. Szék

felnőtt létszám figyelembevételével

106. Iratszekrény

1 173

A


107. számítógépasztal és szék


1

108. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 109. Telefon

közös vonallal is működtethető

110. 11. Könyvtár 111. tanulói asztal, szék

egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

112. egyedi világítás

olvasóhelyenként 1

113. könyvtárosi asztal, szék

1-1

114. szekrény (tároló)

háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

115. tárolók, polcok, szabadpolcok

2

116. létra (polcokhoz)

1

117. Telefon

1

118. Fénymásoló

1

119. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1-1

120. Televízió

1

121. CD vagy lemezjátszó

1

122. Írásvetítő vagy projektor

1

életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval asztal egyedi világítással

közös vonallal is működtethető

174

A



III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK A

B

C

1. Taneszközök 2. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

évfolyamok, tantárgyak alapján pedagógiai oly módon, hogy az iskola programban foglaltak munkarendje szerint minden szerint osztály alkalmazhassa

3. egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa


4. magnetofon

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában – mikrofonnal – osztályonként 1

szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol szükség szerint elhelyezhető

5. CD vagy lemezjátszó


könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

6. Televízió


könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

175

A



IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1.

Látási fogyatékosok

2.

Olvasótelevízió

tíz tanulónként 1

alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

3.

Nagyítók

tanulói létszám szerint

alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában, az érintett tanulóknak

4.

kézikamerás olvasókészülék



5.

speciális könyvtartó eszköz

tanulói létszám szerint 1

alig- és gyengénlátót oktató iskolában

6.

számítógép színes, nagyító programmal



7.

világító színű, erősen kontrasztos, illetve nagyított méretű demonstrációs ábragyűjtemény

osztályonként 1


8.

Pontírógép


vakot, aliglátó tanulót oktató iskolában

9.

Pontozó


10. Braille-tábla


11. számítógép beszélő szintetizátorral vagy Braille-kijelzővel


12. Braille-nyomtató

iskolánként 1

13. Optacon

iskolánként 1

14. Scanner

iskolánként 1

15. speciális rajzeszköz készlet

tanulónként 1

16. Abakusz

tanulónként 1

17. Hallási fogyatékosok 18. vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő

tanulói létszám szerint 1 176

A



készülék 19. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés

iskolánként 1

20. zöld alapon sárga, széles vonalközű tábla

tantermenként 1

21. a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó

iskolánként 1

22. a nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elektronikus eszközök

iskolánként 1


iskolánként 1 23. a nyelvi fejlődésükben akadályozottak kommunikációját segítő nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális és/vagy elektronikus eszköz 24. Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak 25. fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök

tanulói létszám szerint, tantárgyanként szükség szerint

pedagógiai programban foglaltak szerint

26. állítható magasságú tábla

tantermenként 1

mozgásfogyatékos tanulót oktató iskolában

177

A



V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Az óvodáknál ismertetettek szerint.

178

A



4.ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁK A MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS MŰVÉSZETI ÁGAIK KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI I. HELYISÉGEK (mind a négy művészeti ághoz)Az egyes helyiségek jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A

B

C

1.


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

tanterem

székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti ágaknál meghatározottak szerint

3.

intézményvezetői iroda

iskola székhelyén, és azon a telephelyen, amelyen intézményvezető-helyettes, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása nem kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

4.

intézményvezetőhelyettesi iroda

ha az iskolában az intézményvezető helyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

5.

tagintézményintézményegységvezetőhelyettesi iroda

ha az iskolában a tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

6.

iskolatitkári iroda

ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező, 1iskolánként (székhelyen) 1

7.

nevelőtestületi szoba

iskolánként (székhelyen) 1

8.

Könyvtár (adattár)

iskolánként (székhelyen) 1

179

a művészeti könyvek, segédkönyvek, kották,

A



hanglemezek és egyéb hangzó anyagok, diafilmek stb. elhelyezésére – saját épülettel rendelkező intézmény esetében. 9.

Kiszolgálóhelyiségek

10. szertár, raktár (hangszertár, jelmeztár)

iskolánként 1

művészeti áganként biztonsági felszereléssel, a hangszerfajtáknak, jelmezeknek, díszleteknek, színpadi kellékeknek, képző- és iparművészeti tárgyaknak, anyagoknak biztonságos tárolására

11. aula (előtér, várakozó)


porta, várakozóhelyiség és a ruhatár funkcióját is betöltheti

12. porta

iskolánként (székhelyen) 1,

szükség esetén az előtérben is kialakítható – saját épülettel rendelkező intézmény esetében

13. személyzeti WC helyiség iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1

alkalmazotti létszám figyelembevételével

14. tanulói WC helyiség

iskolánként (székhelyen és telephelyen), szintenként, nemenként 1

tanulói létszám figyelembevételével

15. öltöző, zuhanyzó

iskolánként (székhelyen) nemenként 1

saját épülettel rendelkező intézmény esetében

16. elsősegély helyiség

iskolánként 1

lehetőség szerint külön helyiségként

180

A



II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI MINDEN MŰVÉSZETI ÁG RÉSZÉRE A 1. Eszközök, felszerelések

B

C

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2. tanterem, műterem, tanszaki műhelyterem (berendezése az egyes művészeti ágaknál, tanszakoknál ismertetettek szerint) 3. intézményvezetői és intézményvezetőhelyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi iroda

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

4. iskolatitkári iroda

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

5. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

iskolánként 1felszerelés

6. nevelőtestületi szoba

berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint)

7. könyvtár

(berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint),

A 1. Eszközök, felszerelések

ügyviteli feladatok ellátásához

B

C

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

évfolyamok, tanszakok, tantárgyak alapján a tanulói létszám figyelembevételével oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden tanuló és csoport alkalmazhassa

Az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és a pedagógiai programban meghatározottak szerint az iskola által tanított tantárgyak esetében

2. Taneszközök 3. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

181

A


III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

182


A



IV. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK (berendezése az iskoláknál ismertetettek szerint) 4.1 AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK KÖVETELMÉNYEI 4.1.1 ZENEMŰVÉSZET (ZENEISKOLÁK)

A

B

C

1.


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Helyiségek

3.

egyéni és kiscsoportos órák tanterme

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

a fúvós és az ütőhangszerek, a jazz-zene és az elektroakusztikus oktatására használt helyiségek hangszigetelése, valamint az alapvető akusztikai szempontok figyelembevétele szükséges; 100 tanulónként min. 4 terem

4.

csoportos órák, együttesek tanterme, próbaterme

a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

a zenekar, kamarazene, énekkar helyiségei közös hasznosításúak is lehetnek; 100 tanulónként min. 2 terem

5.

hangversenyterem csatlakozó helyiségekkel


figyelembe vehető más célra létesített (többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított), nagyméretű terem is, amennyiben a hangversenyterem funkciójának megfelel

6.

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

7.

Egyéni órák, kiscsoportos órák, 183

A



tanterme 8.

tanári asztal

1

9.

tanári szék

1

10. tanulói asztalok, székek


életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel; a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

11. szekrény

tantermenként 1

12. zongora vagy pianínó

tantermenként 1

legalább egy tanteremben 2 zongora vagy pianínó

13. zongoraszék

tantermenként 1

zongoratermekben 2

14. lábzsámoly

tantermenként 2

a gitár és a zongora (billentyűs) teremben

15. kottatartó állvány

tantermenként 2

16. metronóm

tantermenként 1

17. CD lejátszó

100 tanulónként 1

Hordozható

18. álló tükör

tantermenként 1

a fúvós, vonós, ütős és magánének tanszakok termeiben

19. tanított hangszer, tanulói használatra

az adott hangszert tanulók 30%-ának megfelelő számban iskolánként

kivéve a zongora, hárfa, orgona, valamint a mérete és súlya alapján kézi szállításra nem alkalmas hangszerek (vonós hangszerek esetében elsősorban a kisebb méretű tanulóhangszerek; furulyánál 25 tanulóként 1 garnitúra)

20. tanított hangszer

hangszerfajtánként 1

tanári használatra

21. hangszertartozékok

tanárok létszáma szerint 1 garnitúra évente

húr, vonószőr, nád, stb.

22. Hangfelvevő eszköz

100 tanulónként 1

23. párologtató

tantermenként 1

szükség szerint

24. Csoportos órák, 184

A



együttesek tanterme 25. tanári asztal

1

26. tanári szék

1



választás szerint 28. ötvonalas tábla, ötvonalas nyitható tantermenként 1 tábla, mágneses tábla

életkornak megfelelő méretben, mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel; a mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval elméleti, csoportos órák helyiségébe

29. DVD lejátszó, televízió


30. számítógép, perifériákkal

elméleti órák helyiségeibe 1.

31. nyomtató

200 tanulónként 1

32. szekrény

tantermenként 1

33. zongora vagy pianínó

tantermenként 1

34. zongoraszék

tantermenként 1

35. lábzsámoly

tantermenként 1

36. zenekari pultok

iskolánként (székhelyen és telephelyen) az együttesek létszámának figyelembevételével

37. metronom

tantermenként 1

38. párologtató

tantermenként 1

DVD író-olvasó, hangfalakkal, kottagrafikus, készségfejlesztő szoftverekkel – lehetőleg internet elérhetőséggel és nyomtatási lehetőséggel

együttesek helyiségébe

szükség szerint

39. hangversenyterem (csatlakozó helyiségekkel) 185

A



40. szék

a terem befogadóképessége szerint

41. zongora

1

42. zongoraszék

1

43. zenekari pultok

az együttesek létszámának figyelembevételével

44. énekkari dobogó

iskolánként (székhelyen)

amennyiben az iskolában kórus tantárgy oktatása folyik

45. alapvető színpadi világítástechnikai és akusztikai berendezések

1

mikrofonok, erősítő, keverő, hangfalak, stb; reflektorok (lehetőleg szabályozható)

46. hangológép


4.1.2. TÁNCMŰVÉSZET (balett, moderntánc, kortárstánc, néptánc, társastánc tanszak) A B C 1.


2.

Helyiségek

3.

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tanterem

a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

más művészeti ágakkal, tanszakokkal közös helyiségként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi

4.

táncterem


figyelembe vehető más célra létesített, de funkciójának megfelelő, a többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított nagyméretű terem is

5.

tanári öltöző, tusoló


6.

tanulói öltöző, tusoló


7.

kellék- és

iskolánként 1

jelmezek, viseletek számára 186

A



jelmeztár vagy kellék- és jelmeztároló 8.


9.

Tanterem



11. tanári asztal, szék tantermenként 1 12. eszköztároló szekrény

tantermenként 1

13. Tábla, vagy flipchart

tantermenként 1

14. CD lejátszó

tánctermenként 1

elméleti órák helyiségébe

15. televízió, digitális iskolánként (székhelyen és kamera, DVD telephelyen) 1 lejátszó 16. szeméttároló

helyiségenként 1

17. Táncterem

a tanszaknak megfelelő burkolattal (fapadlózat, laminált padlózat, sportpadló, fapadlózat balettszőnyegborítással)

18. Zongora, pianínó, 1 vagy elektromos zongora

Korrepetítor alkalmazása esetén

19. zongoraszék

korrepetítor alkalmazása esetén

20. rögzített, vagy mobil tükör tanulók létszámának 21. Rögzített, vagy mozgatható balett figyelembevételével rudak

a tanulók kora szerinti magasságba függesztve, a balett tanszakon

22. Jelmezek, viseletek, kellékek

a tanított tanszakoknak és a tanulói létszámnak megfelelően

iskolánként

187

A



4.1.3. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET A

B

C

1.


Mennyiségi mutatók

Megjegyzés

2.

Műhely (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai és a tanszaki műhelygyakorlat termei)

a vizuális alapozó gyakorlatok, a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, a rajzfestés-mintázás tantárgyak és a tanszaki műhelygyakorlat azonos teremben is megtarthatók.

a műhelyterem igénye: jól szellőztethető, fűthető, megfelelő természetes és mesterséges fényviszonyt biztosító, sötétíthető, amelynek alapterülete tanulónként legalább 1,5–2 m2

3.

Valamennyi tanszak és a kötelező közös tantárgyak alapvető eszközei (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai tantárgyak)

4.

Projektor vagy diavetítő

iskolánként székhelyen és tagintézményenként 1

5.

Tanári laptop


6.

Videó-felvevő


7.

Fényképezőgép


8.

Fénymásoló


9.

Szkenner


10.

Égetőkemence

iskolánként 1

11.

Grafikai prés


12.

Mobilizálható installáció

iskolánként 1 188

legalább A/3-as méret lehúzására alkalmas méretű

A



13.

Archívum

iskolánként székhelyen az éves munkát bemutató anyag, eredeti vagy digitálisan archivált tanulómunkákból

14.

Tanulói asztal, szék

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

15.

Zárható tároló szekrény

termenként 1

16.

Szárító-tároló polc


17.

Mobil lámpa


18.

Rajztábla A/2 – A/3 méretben


19.

Elektromos főzőlap


20.

Festékfőző-keverő edények

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 2–3

21.

Vasaló


22.

Varrógép

iskolánként 1

23.

Rajzi és grafikai eszközök: ceruza, toll, rajzszén, pasztell vagy zsírkréta, tus, karctű


24.

Gumihenger

műhelyenként 2

25.

Különböző papírok, kartonok

a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

26.

Festő eszközök: ecsetek, vizes edény, vízfesték, tempera, spaklik, kések

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók 189

az eredeti tanulómunkák tárolására, illetve digitális archívum

A



létszámának megfelelő mennyiségben 27.

Mintázó eszközök, mintázó fák műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

28.

Konstruáló eszközök: olló, snitzer, ragasztószalag, rögzítőeszközök

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben

29.

Kézi szerszámok: kalapács, fogó, ár, fűrész, véső, kés, reszelő, drótkefe

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban

30.

Mérőeszközök: vonalzó vagy szalagmérce

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő arányban

31.

Gyűjtött tárgyak, modellek, drapériák (tanulmánymunkákhoz)

az egyidejűleg foglalkoztatott csoportlétszámok figyelembevételével

32.

Szemléltető anyag: képek, könyvek, CD, DVD)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) a foglalkozások szükséglete szerint

33.

Grafika és festészet tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

34.

Munkaasztal, szék

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

önálló tanszaki műhely esetén

35.

Rajztábla

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók

alapfokon A/3, továbbképzőben A/2

190

A



létszámának megfelelő mennyiségben

méretben

36.

Festőállvány

a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

továbbképző évfolyamokon

37.

Festőalapok: farost táblák, vásznak, kartonok



38.

Linómetsző készlet


alapfok 4. évfolyamtól

39.

Kormozó eszköz

műhelyenként 1


40.

Lemezfogó

műhelyenként 1


41.

Grafikai lapok: kartonok, papírok, linó, fém vagy műanyaglap


42.

Grafikai anyagok: linó festék, szitafesték


43.

Zárható vegyszertároló


veszélyes anyagok használata esetén

44.

Szobrászat és kerámia tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

45.

Munkaasztal, szék



46.

Mintázó állvány

a helyi tantervnek megfelelően az egyidejűleg


191

A



foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban 47.

Mintázó eszközök, segédeszközök: mintázófa, mintázó gyűrű, ecset, edény, fólia


48.

Gipszező kéziszerszámok, gipszkeverő, gipszvéső


49.

Gipszforma készítő alap- és segédanyagok


50.

Kéziszerszámok: különböző kalapácsok, fűrészek, ráspolyok, reszelők, kézi gyaluk, vésők, fogók, pillanatszorítók


51.

Mérőeszközök: vonalzó, derékszögű vonalzó, tolómérce

a helyi tantervnek megfelelően a csoportlétszámok figyelembevételével

52.

Szobrászati alapanyagok: fa, agyag, gipsz, papír, fém, műanyag, textil

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

53.

Fazekaskorong

két tanulónként 1

54.

Agyagnyújtó prés-agyagnyújtó eszköz


55.

Mázazó eszközök: merőkanál, mázszűrő, műanyag edények


56.

Mérőeszközök mázkészítéshez


57.

Kézikorong-forgókorong

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelőszámban

58.

az egyidejűleg Díszítő eszközök: íróka, kaparó-véső fémkés, festőecset, foglalkoztatott tanulók 192

A


festékszóró, polírozó eszköz


létszámának megfelelő mennyiségben

59.

Korongolási segédeszközök: fa- az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók és gumiprofilok bőrszalag létszámának megfelelő mennyiségben

60.

Különböző kerámia alapanyagok, mázak, kerámia festékek, engobeok


61.

Égetőkemence


62.




63.

Textil– és bőrműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

64.

Munkaasztal, szék



65.

Nyüsttel ellátott szövőállvány vagy szövőkeret

az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő számban

66.

Varrógép

műhelyenként a továbbképző évfolyamokon 1

67.

Madzag vagy szalagszövő


68.

Viaszoló ecset vagy batikpipa


69.

Teregető állvány

műhelyenként 1 193

A



70.

Festékező kád

műhelyenként 1

71.

Anyagalakító és díszítő eszközök: tű, hurkoló és kötő eszközök


72.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: textilek, fonalak, gyapjú


73.

Gumilap

műhelyenként 1

74.

Varrópad


75.

Vékonyító gép

műhelyenként 1

76.

Bőrműves kéziszerszámok: ár, bőrlyukasztó, bőrvágó kés


77.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: puha és kemény bőrök


78.




79.

Fém– és zománcműves tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

80.

Munkaasztal, szék



81.

Zománcégető kemence

telephelyenként 1

82.

Zománcégetési segédeszköz: berakó lap, villa, kesztyű, szemüveg

műhelyenként 2-2

83.

Állványos fúrógép

műhelyenként 1

84.

Segédeszközök: sikattyú,

a helyi tanterv alapján a 194

A



szorító, szerszámsatu forrasztópáka

tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben

85.

Mérőeszközök: subler, körző, szögmérő, súlymérő


86.

Fémmegmunkáló kézi a helyi tanterv alapján a szerszámok: fogó, tanulólétszámnak pillanatszorító, lemezvágó olló, megfelelő mennyiségben fémlyukasztó, pontozó, harapó, csípő-, kúpos- és laposfogó, fémfűrész, lombfűrész, reszelő, tűreszelő, kalapács, véső, beütő és cizellőr szerszám, fém kefe, csiszolóvászon

87.

Zománcozó eszközök: spatula, csipesz, tű


88.

Dörzscsésze

műhelyenként 2

89.

Vegyszeres tálak

műhelyenként 3

90.

Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: fémhuzalok, fémlemezek


91.

Huzalhenger

iskolánként 1

92.

Különböző funkciójú a helyi tanterv alapján a tűzzománcozott tárgyak tanulólétszámnak készítésére alkalmas anyagok: megfelelő mennyiségben lealapozott fémlapok, rézlemez, zománciszap, ékszer zománc

93.

Zárható vegyszertároló szekrény

94.

Fotó és film tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül)

95.

Munkaasztal, szék



veszélyes anyagok alkalmazása esetén

műhelyenként az egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának megfelelő


195

A



számban 96.

Sötétkamra


97.

Szárítóberendezés


98.

Repró-állvány, fotóállvány


99.

Fotónagyító


100. Fotólámpa, sötétkamra lámpa

iskolánként (székhelyen és telephelyen) a szükséges számban

101. Fényképezőgép objektívekkel, tartozékokkal


102. digitális kamera


103. Montázsasztal

műhelyenként 1

104. Erősítő, keverő, mikrofon


105. Fotólabor eszközök: hívótál, csipesz


106. Fotóanyagok: papír, előhívó


107. Zárható vegyszertároló szekrény


108. Környezet– és kézműveskultúra tanszak speciális eszközei (valamennyi tanszak és a kötelező tantárgyak fenti alapvető eszközein felül) 196

veszélyes anyagok alkalmazása esetén

A



109. Munkaasztal, szék


110. Varrógép

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő számban

111. Festékező és áztató kád

műhelyenként 1


112. Szövőállvány, vagy szövőkeret, a helyi tanterv alapján a madzag, szalag vagy tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben gyöngyszövő 113. Bőrlyukasztó

feladatellátási helyenként 2

114. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas anyagok: gyapjú, fonal, textil, agyag, papír, gipsz, fa, bőr, vessző


115. Famegmunkáló eszközök: faragó eszközök, véső, reszelő


a helyi tanterv alapján a 116. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas faanyagok, tanulólétszámnak ragasztók, konzerváló anyagok megfelelő mennyiségben 117. Ragasztó pisztoly

műhelyenként 2

118. Különböző funkciójú tárgyak készítésére alkalmas kartonok, papír, fa és műanyaglapok 119. Zárható vegyszertároló

a helyi tanterv alapján a tanulólétszámnak megfelelő mennyiségben iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

197


A



4.1.4 SZÍNMŰVÉSZET-BÁBMŰVÉSZET A

B

C

1.


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2.

Helyiségek

3.

próbaterem

a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

A művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha az funkciójának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Akadálymentes, szabad tér a tanulólétszámnak megfelelően, tanulónként legalább 3 m2.A terem legyen jól szellőztethető, fűthető, sötétíthető, fa- vagy műanyag burkolatú padlózattal

4.

gyakorlati műhely

a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint, az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

bábművészeti tanszaknál

5.

jelmez-, kellék- és díszlettár

tanszakonként 1

tanszakok közös helyiségeként is kialakítható

6.


7.

próbaterem

8.

mozgatható dobogók telephelyenként 1

színpad összeállítására alkalmas mennyiségben

9.

tábla, vagy flipchart

elméleti órák helyiségében

próbatermenként 1

10. sötétítő függöny

ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

11. CD-lejátszó

próbatermenként 1 198

A



12. televízió, projektor vagy DVD-, illetve video lejátszó

próbatermenként 1

13. paravánok

próbatermenként 1

14. egészalakos tükör

próbatermenként 1

15. videokamera

szélhelyen és tagintézményben 1

16. egyszerű ritmus és dallamhangszerek,

próbatermenként 1 készlet

17. Báb- és díszletkészítés gyakorlati műhelye 18. tanulói munkaasztal

kettő tanulónként 1

19. varrógép

műhelyenként 1

20. tároló szekrények, ládák, kosarak

műhelyenként 1

21. bábtartó állvány

műhelyenként 1

22. kéziszerszámok

tanuló létszámnak megfelelően

23. zárható vegyszertároló

műhelyenként 1

199

bábművészeti ágnál

Csoportlétszámnak és az egyidejűleg megtartott foglalkozások számának megfelelő számban ang-, zörej-, és zajkeltő eszközök

A



5. TÖBBCÉLÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY Az Nkt. 20. §-ának felhatalmazásával létesíthető többcélú intézményen belül az adott intézményegységek kialakításakor az e melléklet szerinti intézménytípusra előírt minimumfeltételeket kell teljesíteni, A funkcionális egységek (mint pl.: a szaktantermek, a könyvtár, a tornaterem, a tornaszoba, a gyógytestnevelési/erőnléti terem, az ebédlő, a konyha, mosogató, tálaló, illemhelycsoportok, mosó, vasaló, szárító helyiségek, aula, többcélú helyiség - szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására -, udvar) közös használatra is kialakíthatóak. Amennyiben az óvoda többcélú köznevelési intézményben működik, a gyermekek csoportszobai és udvari foglalkoztatása – a testnevelés kivételével – az e célra kialakított és kizárólag az óvoda által használt helyiségben, udvaron történhet. Ha az iskola többcélú köznevelési intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkaeszközei, továbbá a köznevelési célú helyiségek, a felszerelési eszközök, a különböző iskolák feladatainak az ellátásához igénybe vehetők. A nem köznevelési célú helyiségek abban az esetben vehetők igénybe, ha e mellékletben meghatározottaknak megfelelnek. Ha a kollégium többcélú köznevelési intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkaeszközei a kollégiumi feladatok ellátásához is igénybe vehetők. A tanulók által használt helyiségek és felszerelések a kollégium feladatainak az ellátásához igénybe vehetők, amennyiben biztosított, hogy a kollégiumi nevelés teljes időszakában a tanulók igénybe tudják venni. A nem köznevelési célú helyiségei abban az esetben vehetők igénybe, ha e mellékletben meghatározottaknak megfelelnek. Alapvetés, hogy a többcélú intézmény kialakításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a benne létesülő különböző intézményegységek valamennyi sajátos pedagógiai követelménye teljesülhessen és a közösen használható helyiségek kialakításával a kivitelezésével az adott intézményegység pedagógiai tevékenysége, a gyermekek foglalkoztatása, a tanulók tanítása, tanulása, életrendje nem akadályozható. A többcélú intézmény létesítését megelőzően, a tervezésnek ki kell terjednie a különböző korosztályok és intézményegységek sajátosságainak felmérésére, az igények rögzítésére, a nem teljesülés következményeire, s külön figyelemmel kell lenni a közös használatba kerülő funkcionális egységek felxibilis, sokrétű igényt kielégítő megvalósíthatóságára.

200

A




AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVÉBEN SZEREPLŐ TANTERVEK TANTÁRGYANKÉNTI ÉVFOLYAMONKÉNTI LEBONTÁSBAN KLIK Érdi Tankerület 123 002 Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola

201

Tankönyvjegyzék a 2013/2014. tanévre 1. osztály

202

Tankönyvjegyzék a 2013/2014. tanévre 2. osztály AI – 001 AI – 002

Hónapról Hónapra Meixner-módszerű olvasókönyv 1620 Ft Hónapról Hónapra Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó munkafüzet 2. I. félév 1060 Ft AI – 003 Hónapról Hónapra Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó munkafüzet 2. II. félév 1060 Ft AI – 004 Nyelvi ismeretek Hónapról Hónapra 1060 Ft MS – 1721 Sokszínű Matematika munkatankönyv I. félév 990 Ft MS – 1722 Sokszínű Matematika munkatankönyv II. félév 990 Ft MS – 1723 Sokszínű Matematika Számolófüzet 810 Ft MS – 2782 Tudásszintmérő – Sokszínű matematika 2 AB 350 Ft MS – 1412 Környezetünk titkai 2. munkatankönyv 1160 Ft MS – 1627 Nyelvtan gyakorló 2. osztály 915 Ft EK-SMARTJUNIOR 1 SB Smart Junior 1. Student’s Book 1500 Ft NT – 80184 Ki(s)számoló feladatok 2. osztályosoknak 770 Ft AP – 020305 Nyelvtan és helyesírás 2. évfolyam 1010 Ft

203

Tankönyvjegyzék 2013/2014. tanévre 3. osztály AI – 005 AI – 006 AI – 007 AI – 008 MS – 1731 MS – 1732 MS – 1733 MS – 2783 MS – 1413 MS – 1414 MS – 2763 OX – 4730952 NT – 00367/1

Hónapról Hónapra Meixner-módszerű olvasókönyv 1620 Ft Hónapról Hónapra Meixner-módszerű, differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet I. félév 1060 Ft Hónapról Hónapra Meixner-módszerű differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet II. félév 1060 Ft Nyelvi ismeretek Hónapról Hónapra anyanyelv munkafüzet1060 Ft Sokszínű matematika 3. Munkatankönyv I. félév 1035 Ft Sokszínű matematika 3. Munkatankönyv II. félév 1035 Ft Sokszínű Matematika Számolófüzet 3. 885 Ft Tudásszintmérő Matematika 3 AB 360 Ft Környezetünk titkai 3. Munkatankönyv I. félév 850 Ft Környezetünk titkai 3. Munkatankönyv II. félév 850 Ft Tudásszintmérő Környezetünk titkai 3 AB 360 Ft Happy Street 1. New EditionClassBook 1800 Ft Ének-zene munkatankönyv 685 Ft

204

Tankönyvjegyzék a 2013/2014. tanévre 4. osztály AI – 009 AI – 010 AI – 011 AI – 012 MS – 1741 MS – 1742 MS – 1743 MS – 1415 MS – 1416 MS – 2784 MS – 2764 OX – 4730822 OX – 4763004

Hónapról hónapra olvasókönyv 1620 Ft Hónapról hónapra Meixner-módszerű differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet I. félév 1060 Ft Hónapró hónapra Meixner-módszerű differenciált szövegfeldolgozó és fogalmazás munkafüzet II. félév 1060 Ft Nyelvi ismeretek Hónapról Hónapra anyanyelvi munkafüzet1060 Ft Sokszínű Matematika 4. Munkatankönyv I. félév 1035 Ft Sokszínű Matematika 4. Munkatankönyv II. félév 1035 Ft Sokszínű Matematika Számolófüzet 4. 885 Ft Környezetünk titkai 4. Munkatankönyv I. félév 875 Ft Környezetünk titkai 4. Munkatankönyv II. félév 875 Ft Tudásszintmérő Sokszínű matematika 4 AB 360 Ft Tudásszintmérő Környezetünk titkai 4 AB 360 Ft Happy Street 2. New EditionClassBook 1800 Ft Project 1 ThirdEditionStudent's Book 1690 Ft

205

Tankönyvjegyzék a 2013/2014. tanévre 5. osztály

206

MS – 2656 MS – 2856 MS – 2605 MS – 2805 MS – 2347 MS – 2710 DI – 128031/1 DI – 128202/1 DI – 128035/05 MK – 4198-8/UJ OX – 4618076 LM – 1380

Tankönyvjegyzék a 2013/2014. tanévre 6. osztály Történelem 6. tankönyv Történelem munkafüzet 6. Természetismeret 6. tankönyv Természetismeret munkafüzet 6. Sokszínű irodalom 6. Sokszínű irodalom tudásszintmérő feladatlapok 6 AB Édes anyanyelvünk 6. Világvándor 1. Felmérő lapok 6. osztály Matematika 6. Gondolkodni jó! munkatankönyv English Zone 2. Student's Book Challenges 2 Students' Book

207

1395 Ft 825 Ft 1165 Ft 825 Ft 1235 Ft 375 Ft 972 Ft 828 Ft 510 Ft 1512 Ft 2010 Ft 1500 Ft

Tankönyvjegyzék a 2013/2014. tanévre 7. osztály MS – 2657 MS – 2857 MS – 2609 MS – 2809 MS – 2610 MS – 2810 MS – 2667 NT – 00715/M MS – 2349 MS – 2711 DI – 138031/1 DI – 138202/1 DI – 138035/05 MK – 4209 – 7/UJ OX – 4618144 LM – 1382

Történelem 7. tankönyv Történelem 7. munkafüzet Földrajz 7. tankönyv Földrajz 7. munkafüzet Biológia 7. tankönyv Biológia 7. munkafüzet Fizika 7. tankönyv Fizika 7. munkafüzet Sokszínű irodalom 7. Sokszínű irodalom tudásszintmérő feladatlapok 7 AB Édesanyanyelv 7. Garabonciás 1. Felmérő lapok 7. osztály Matematika 7. Gondolkodni jó! munkatankönyv English Zone 3 Student's Book Challenges 3 Students' Book

208

1395 Ft 825 Ft 1270 Ft 825 Ft 1270 Ft 825 Ft 1330 Ft 395 Ft 1290 Ft 375 Ft 1265 Ft 828 Ft 510 Ft 1510 Ft 2010 Ft 1500 Ft

Tankönyvjegyzék a 2013/2014. tanévre 8. osztály MS – 2658 MS – 2858 MS – 2614 MS – 2814 MS – 2613 MS – 2813 MS – 2668 NT – 00835/M MS – 2351 MS – 2712 DI – 148031/1 DI – 148035/05 MK – 4319-0/UJ

Történelem 8. tankönyv Történelem 8. munkafüzet Biológia 8. tankönyv Történelem 8. munkafüzet Földrajz 8. tankönyv Földrajz 8. munkafüzet Fizika 8. tankönyv Fizika 8. munkafüzet Sokszínű irodalom 8. Sokszínű irodalom tudásszintmérő feladatlapok 8 AB Édes anyanyelvünk 8. Felmérő lapok 8. osztály Matematika 8. Gondolkodni jó! munkatankönyv

209

1445 Ft 825 Ft 1270 Ft 875 Ft 1270 Ft 875 Ft 1280 Ft 395 Ft 1330 Ft 375 Ft 1265 Ft 510 Ft 1552 Ft

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MELLÉKLETEI

Recommend Documents