AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M

A

ndreetti

Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. Tel.: 06 23 348-072 E-mail. [email protected]

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE

I. KÖTET NEVELÉSI PROGRAM

Felülvizsgálva 2007/2008. tanévben A pedagógiai program módosítása a 2008/2009. tanévben történt Érvényessége kiterjesztve a 2011/2012. tanévig.

A

ndreetti


Mottó:

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

(Szent-Györgyi Albert)

2

A

ndreetti


Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ....................................................................................................................5. oldal AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA.....................................................................................6. oldal KÜLDETÉSNYILATKOZAT ........................................................................................8. oldal

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ......................................................................... 9. oldal I. HELYZETELEMZÉS................................................................................................10. oldal II.PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .............................................................................12. oldal III. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...................................................................16. oldal A) A nevelımunka céljai és eszközei az Általános és a Mővészeti Iskolában ......16. oldal B) Az oktató munka céljai és eszközei az Általános és Mővészeti Iskolában .......19. oldal C) Az intézmény kiemelt célkitőzései ....................................................................21. oldal IV. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................................................27. oldal V. A KÖZÖSSÉGEINK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK.................................................................................................................29. oldal VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK...........................................................30. oldal 1. A tanítási órák ........................................................................................................30. oldal 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítása a tanítási órán kívüli tevékenységek területén ..............................................................................................30. oldal 3. Sajátos nevelési igényő és tanulási hátránnyal küzdı tanulókkal való foglalkozás.................................................................................................................34. oldal 4. Az egyenlı esélyek biztosítása érdekében kifejtett tevékenység .............................35. oldal 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek................................37. oldal 6. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység...37. oldal

3

A

ndreetti


7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.......................................38. oldal 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése érdekében végzett tevékenységek .............................................................................................................39. oldal 9. A szociális hátrányok enyhítését érdekében végzett tevékenységek .......................40. oldal VII. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI .........................................................................................................................42. oldal VIII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...............................................44. oldal IX. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ...........................................48. oldal X. FOGYASZTÓVÉDELEM........................................................................................57. oldal XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ....................................................................................................................63. oldal

4

A

ndreetti


BEVEZETÉS A jövı nemzedékért érzett felelısség vállalása körültekintı döntéshozatalt igényel a közoktatásban érintett résztvevıktıl: az iskolafenntartótól, az iskolától, a szülıtıl. A napjainkra jellemzı értékválság ellenére, s annak dacára, hogy a tudás leértékelıdése társadalmi tünet, a szülık jellemzı többsége tisztában van azzal, hogy gyermekük sikeres önmegvalósításának esélye, az életminıség felnıttkori alakulása összefügg az iskoláztatás színvonalával, eredményességével. A tudást közvetítı pedagógusba vetett hit és a szülık támogató segítsége biztosíték kell hogy legyen egy pedagógiailag átgondolt helyi program megvalósítására. A pedagógiai program az iskola mőködését érintı alapdokumentum. Többoldalú "szerzıdés", amely alapján az érdekelt felek – önkormányzat, tantestület, szülık – a programban meghatározott elvek megvalósítását tőzik ki célul. A helyi pedagógiai programot, melynek része a helyi tanterv, az önkormányzat fogadja el. A pedagógiai program széleskörően és teljes körően főzi egybe közösségünk tudását, tapasztalatát és jövıt formáló akaratát. A kiindulás: a célok és feladatok megfogalmazása, majd a végeredmény: az oktatás, nevelés színvonalának "mérése", minısítése egyaránt ezen program alapján történik.

5

A

ndreetti


AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA Név: Cím (székhely):

Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár 2038 Sóskút Tulipán u. 9.

Fı intézmény:

Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola 2038 Sóskút, Tulipán u. 9. Az intézmény telefonszáma: 06 23 348072 E-mail: [email protected] Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu

Tagintézmény:

Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár Pusztazámori Tagintézménye 2039 Pusztazámor, Petıfi Sándor u. 27. Az intézmény telefonszáma: 06 23 347451 E-mail: [email protected] Az iskola honlapja: http://iskola.soskut.hu

Telephely:

Eötvös József ÁMK 2049. Diósd, Gárdonyi út 49. Az intézmény telefonszáma: 06 23 381041

Típus:

általános iskola, alapfokú mővészetoktatási intézmény és könyvtár OM azonosító: 032355

Az intézmény alapító okiratának száma: 1/37/1994 és módosításai (2008. június 25.) Határozat kelte: 2008. június 25. Az intézmény mőködési területe: Sóskút nagyközség közigazgatási területe és intézményfenntartói társulásban fogadja Pusztazámor község felsı tagozatos korú tanulóit. Alapfokú mővészetoktatás területén Diósd község területe. Az intézmény vezetıje: az igazgató, akit a fenntartó önkormányzat képviselı-testülete nevez ki, aki képviseli az intézményt, és az intézmény dolgozói felett munkáltató jogkörrel rendelkezik. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezetı határozza meg. Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja: Közoktatási intézményünk önálló jogi személy.

6

A

ndreetti


Fenntartó és felügyeleti szerv: Budaörsi Kistérség Sóskút és Pusztazámor Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása. A Gesztor feladatait a Sóskút Községi Önkormányzat látja el. Részben önálló gazdálkodási intézmény. Munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik az intézmény részére megállapított személyi jellegő kiemelt elıirányzaton belül. A dologi és fejlesztési kiadásokkal a fenntartó rendelkezik az elfogadott éves költségvetés keretein belül. A gazdálkodási feladatokat a Sóskút Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. Intézmény tevékenységei: Az intézmény alaptevékenysége: Az iskola feladata biztosítani, hogy a tanuló érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészüljön középiskolai illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény az elfogadott és érvényben levı Pedagógiai Program alapján végzi oktató-nevelı munkáját, ezen belül: informatika oktatása 1. évfolyamtól, idegen nyelv (angol) oktatása emelt óraszámban, 1. évfolyamtól. Alapfokú oktatás: Az intézményben általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás folyik. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nappali rendszerő, általános iskolai nevelése, oktatása, és azon sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, akik a megismerı funkció vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı, tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és/vagy organikus hátterő integrálható beszédfogyatékosak. 552323 Iskolai intézményi étkezés. 552411 Munkahelyi vendéglátás. 801214 Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyamon. Képesség kibontakoztató felkészítés. Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrációs felkészítése. Sajátos nevelési igényő és lassabban fejlıdı gyermekek fejlesztı osztályban történı felzárkóztatása. Logopédiai Szakszolgálat. 801313 Alapfokú mővészeti oktatás (6 évfolyammal, továbbképzés 4 évfolyammal): A zenemővészeti ág, tanszakai: citera, zongora, furulya, harsona, trombita, szolfézs, fuvola, gitár, hegedő. Táncmővészeti ág, tanszak: néptánc Képzı- és iparmővészeti ág, tanszak: grafika Színmővészet-bábmővészet ág, tanszak: színjáték 751768 Intézményi vagyon mőködés 805113 Napközi otthonos és tanulószobai ellátás. 801225 Fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása 2611 Könyvtáros

Intézményi jogosultságok: Általános iskolai és alapfokú mővészeti tagozati bizonyítvány kiállítása.

7

A

ndreetti


KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola és Könyvtár egységes nevelıtestülete az iskola küldetésének tekinti: •

a szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló légkörben,

•

gyermekközpontú környezetben,

•

személyiségközpontú pedagógiai eljárásokkal,

•

testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnıttek világában is boldogulni tudó,

•

önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel,

•

korszerő ismeretekkel és készségekkel rendelkezı ifjúság kibocsátását, akik szilárd alapmőveltséggel, idegen nyelv ismeretével, informatikai alapképzettséggel sikeresen folytathatják tanulmányaikat a 9. osztályban.

A fenti szándékunk hiánytalan megvalósítása érdekében partnerközpontú, a nevelés és oktatás színvonalát állandóan fejlesztı minıségcentrikus szervezetben dolgozunk.

8

A

ndreetti


JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSEKOR 1.

a Közoktatási Törvényt

2.

a 28/2000. (IX.21.) OM Rendeletet a kerettantervekrıl,

3. a 243/2003. (XII.17) Korm. Rendeletet, 4. a 10/2003. (IV.29.) OM Rendeletet, 5.

a kötelezı eszköz és felszerelésjegyzéket,

6.

a 11/1994. (VI. 8) MKM Rendeletet az intézmények mőködésérıl,

7.

a fenntartó intézkedési tervét,

8.

a 2777/1997. (XII. 22.) Korm. Rendeletet a továbbképzésrıl, a 185/1999 (XII. 13.) Korm. Rendelettel való módosítását,

9.

a NAT egyes fejezeteit,

10. a COMENIUS 2ooo Közoktatási minıségfejlesztési programot, 11. a gyermekek jogait (1997. évi XXXI. Tv.), 12. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. 31. Törvényt (Módosítása: 1999. CXXII.), 13. a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját vettük figyelembe. 14. 2/2008. (II.8) OM rendelet.

9

A

ndreetti


I. HELYZETELEMZÉS Iskolánkról, községünkrıl, feladatainkról

Sóskúton az elsı iskolát 1752-ben alapították, amely 1810-ben egy négy-tantermes földszintes kıépületbe költözött. A most is álló sóskúti öreg iskola egyike a legrégebbieknek a környéken, de ma már nem használjuk, felújításra és új feladatokra vár. 1906-ban építették, a megyében ez volt az elsı emeletes falusi iskola. hatosztályos népiskola volt, magyar és szlovák tanítási nyelvvel. 1946-ban az iskolát Andreetti Károly vezetésével felújították, ettıl kezdve nyolcosztályos állami általános iskolaként mőködött. Iskolánk a mostani épületébe 1986-ban költözött, majd 1989-ben új tornacsarnokkal bıvült. 1995-ben az általános iskola felvette az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola nevet, miután 1994-tıl az alapfeladatok mellett fokozatosan kiépítve mővészeti alapoktatás is bevezetésre került (klasszikus és népzene, néptánc, képzımővészet, színjátéktagozat). Mővészeti iskolánk létszáma azért meglepı általános iskolai létszámunkhoz viszonyítva, mert pillanatnyilag a közeli Diósd község gyermekeit is oktatjuk, a két önkormányzat által kötött megállapodás értelmében. Iskolai könyvtárunkat megnyitottuk a község lakói elıtt is. Alapító okiratunkban rögzítve fenntartónk lehetıvé tette, hogy a megfelelı tárgyi és személyi feltételek megléte esetén fogyatékos tanulókat is oktathassunk integrált formában, illetve, hogy szükség esetén elsı osztályban fejlesztı osztályt is indíthassunk. 2004tıl kezdve intézményfenntartói társulásban mőködik felsı tagozatunk, a sóskúti és a pusztazámori önkormányzat közös vezetése alatt, így nem csak Sóskútról, de Pusztazámorról is érkeznek hozzánk felsı tagozatos diákok. 1996-tól az iskola kicsinek bizonyult, tantermi gondok miatt néhány alsó tagozatos osztályunk a községben levı Polgárok Házába költözött. Ezért a 2005/2006-os tanévben önkormányzatunk egy új szinttel bıvítette iskolánkat, az egész iskola új nyílászárókat kapott, s újonnan szigetelték és vakolták. Európai színvonalú környezetben oktathatunk az új szinten. A számítástechnikát 1996tól oktatjuk az iskolában – negyedik osztálytól bontásban –. A számítástechnikai eszközeink elsırangúak, s a többi tantárgy érdekeit is szolgálják. A két község képviselı-testületeinek döntése értelmében 2007 szeptemberétıl az elsı osztálytól kezdve a nyolcadik osztályig diákjaink emelt óraszámban tanulják az angol nyelvet, illetve megfelelı számú jelentkezı és a szükséges feltételek megteremtése után, a hetedik osztálytól lehetıvé tesszük egy második idegen nyelv, (német, orosz illetve szlovák nyelv) tanulását is az iskolánkban. Az iskolai tanulócsoportok száma évfolyamonként egy-két osztály. Egy-egy tanulócsoport létszáma 17-26 fı.

10

A

ndreetti


A tanulók létszáma az elmúlt években a következıképpen alakult: Tanév Létszám Osztály sz Napköz. csop.sz. Mővészeti létszám 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

233 232 229 249 256 258 276 297 283 297 297 262 265 263 320 300

12 12 13 12 13 13 14 16 15 15 14 14 14 13 . 20 15

3 2 2 2 3 2 1 2 1 1 3 3 3 5 5 6

– – 148 117 128 122 175 109 158 154 150 150 191 225 197 179

Szintén különlegessége iskolánknak, hogy délutánonként magas színvonalú futball, karate oktatás folyik, de teniszezésre illetve kondicionáló tornára is van lehetısége a gyerekeinknek. Pedagógusainkról: Tanári gárdánk korösszetétele tekintetében szerencsésnek mondható az iskola. A fiatalok mellett megtaláljuk azokat a pedagógusokat, akik már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a tanításban, sokan vannak olyanok, akik kezdettıl fogva ebben az iskolában dolgoznak. A szakmában eltöltött idı alapján a tantestület 75 %-a 10 évnél több gyakorlati idıvel rendelkezik Tanáraink jól képzettek, rendszerint több szakos diplomával, sıt többen több diplomával is rendelkeznek. Mővészeti iskolánkban tanító tanáraink között is megtalálható minden korosztály: a kezdı, de jól képzett, lelkes munkatársaktól, a tapasztalt elszánt középnemzedéken keresztül, a szakmájában elismert idısebbekig, ami nagyon szerencsés. Az oktatás természetébıl adódóan ık sokkal kevesebbet találkoznak egymással, ezért nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy ık is közösségé formálódjanak, amiben jelentıs szerepet játszanak a félévi és év végi közös koncertek, kiállítások, valamint a már hagyományossá vált tantestületi karácsonyi vacsora, illetve a tanárok számára minden évben szervezett közös kirándulás.

11

A

ndreetti


II. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása 1. Iskolánk települési jellege Általános és mővészeti iskolánk legfontosabb jellemzıje, hogy községünk egyetlen iskolája. Ugyanakkor elérhetı távolságban – a szomszédos településeken – találhatóak nálunk sokkal nagyobb létszámú és talán jobban felszerelt általános iskolák, s ugyanakkor a közeli Érden a gimnáziumnak van nyolc évfolyamos tagozata is. Tehát, egyfelıl szembe kell néznünk azzal, hogy a gyerekszám csökkenése miatt a ’városi iskolák’ igyekeznek elvonzani jobb képességő gyerekeinket, másfelıl a kötelezı beiskolázás miatt, mi, ahogy eddig sem, ezután sem háríthatjuk el a hátrányos helyzető családból érkezı gyerekeket, illetve a képességek tekintetében szerényebbeket. Munkánkat fontos szolgálatnak tekintjük. Célunk hogy a község 6-16 éves gyermekei képességeiktıl függetlenül, helyben, magas szinten kapják meg az általános iskola elvégzéséhez szükséges ismereteket, szerezzék meg a továbbhaladáshoz szükséges biztos alapot. Mővészeti alapfokú oktatást végzı intézményünkben 6 év fölött mindenkit szeretettel várunk, ha a mővészeti képzés feltételeinek képes kész eleget tenni. Tanulóink többsége általános iskolás korosztályú, de célunk a képzést magasabb korosztályok számára is elérhetıvé tenni. 2. Differenciált oktatás Hitünk szerint a pedagógus feladata nem merül ki sem az értékelésben, sem az ismeretek elmondásában. Az ismereteket személyre szólóan át kell adni, és ehhez azt is el kell érnünk, aki átveszi tılünk. Így célunk olyan iskolát létrehozni, ahol a különbözı képességő és indíttatású gyerekek megkapják a lehetıséget a tanulásra és a sikerélményre. A helyi óvodával is kooperálva igyekszünk a lehetı leghamarabb felismerni a tanulási zavarokkal küzdı gyerekeinknél a problémákat, hogy már az iskolába lépés elıtt tudjunk intézkedni, hogy megkapják a szükséges segítséget. Intézményünkben logopédiai szakszolgálat mőködik, ez segíti az SNI-s tanulók integrációját az egyenlı esélyek biztosítását. Kapcsolatunkban nagyon jó tapasztalatok vannak. Ugyanakkor jobb képességő diákjainknak lehetıséget nyújtunk arra, hogy plusz nyelvi- és informatikai órákon vehessenek részt. 3. Közösségi nevelés Az oktatás mellett a nevelésünknek is fontos részét képezi az iskola közösségéhez, de a falu, és tágasabban értelmezve, a nemzetünk közösségéhez való tartozás is. Ugyanakkor az a szemlélet is meghatározza munkánkat, hogy képességeitıl függetlenül minden gyerek egyaránt egyedi értéket képvisel, s igyekszünk, hogy a mi kis közösségünkben ezt ı át is érezhesse. Ebben nagy segítségünkre van mővészeti iskolánk, ahol egyes szakágainkat kifejezetten hátrányos helyzető gyerekek választják, és komoly eredményeket is elérnek. Ugyanez a tapasztalatunk hagyományos mesemondó és versmondó versenyünkkel. Nehéz 12

A

ndreetti


körülmények közül jövı tanulóink mővészi érzékenységgé nemesítik az életükben megélt válságokat, és sokat jelent számukra, hogy a falu közössége elıtt mutathatják meg magukat. A falu vezetıi személyesen díjazzák a kiemelkedı teljesítményt nyújtókat. A verseny a környezı településekkel együtt kistérségi szinten zajlik. Ugyancsak a faluval való összetartozásunkat erısíti, hogy a március 15-i és az október 23-ai nemzeti ünnepen iskolánk tanulói készülnek mősorral. Történelemtanításunkba integrálva állampolgári ismeretet is oktatunk, hogy elısegítsük tanulóink beilleszkedését a társadalomba. 4. Mővészeti képzés mindenkinek Iskolánkban a mővészeti képzés nem korlátozódik a mővészeti iskolára. Alsó tagozatosaink néptánc oktatáson vesznek részt, amelynek részét képezi a hon- és népismeret oktatás is. És minden évben hagyományosan projektoktatásként drámanapot tartunk, amikor egy adott korszak zenéjét, hagyományait, történelmét, szokásait dolgozzák fel felsıs tanulóink dramatikus formában. Úgy gondoljuk, hogy a mővészi önkifejezés fontos személyiségformáló eszköz, mert lehetıséget nyújt a személyiség harmonizálására és a személyiség mélyebb rétegeinek megszólaltatására, amire a hétköznapokban gyakran nincs lehetıség. Ugyanakkor felelısnek érezzük magunkat azért, hogy a mővészi tehetséggel rendelkezı diákjainkat ráébresszük lehetıségeikre, és megtanítsuk arra a kemény munkára, amely ennek kibontakoztatásához kell. 5. Családokkal való kapcsolattartás Nagy jelentıséget tulajdonítunk a családokkal való kapcsolattartásnak. Tanulóink szüleit partnernek tekintjük, akiknek a segítsége nélkül munkánk sokkal nehezebb. Ily módon, ha valamelyik diákunkkal probléma van, felvesszük a szülıkkel a kapcsolatot, és együttesen keresük a megoldást. Ebben a légkörben szülıink túlnyomó többsége átlátja, hogy nem ellentétesek az érdekeink. MIP-ünk fontos eleme a szülıi elvárások rendszere, hiszen ez mőködésünk egyik alappillére. A sajátos nevelési igényő tanulókat segítı Híd-projekt és az egyenlı esélyek biztosításának sikere érdekében is elengedhetetlen a szülıkkel egyeztetett fejlesztı, felzárkóztató tevékenység. Iskolánk apróbb, nagyobb gondjaiban számítunk szülıink és szülıszervezeteink támogatására, és ezt nagymértékben meg is kapjuk Rövidtávú terveink között szerepel az Andreetti baráti-kör és az Andreetti alapítvány létrehozása. 6. Az oktatáshoz szükséges megfelelı közeg kialakítása Alsó tagozatban gyerekeink négy éven keresztül egy tanító vezetésével nagy felmenı rendszerben tanulnak. Az osztálytermek nagyon otthonosak, a gyerekek jól érzik magukat bennük. Minden tanulóval törekszünk a személyes kapcsolat kialakítására, amit a hiteles nevelés természetes feltételének érzünk. A személyes kapcsolat kiépítését nagyban elısegíti, hogy tanulóink számára minden reggel negyed óra hosszat „fogadás” van, ilyenkor kötetlen beszélgetés zajlik, így gyerekeink jó mentális állapotban, motiváltan foghatnak a tanuláshoz.

13

A

ndreetti


Délutánonként a hátrányos helyzető felsıs gyerekeinket igyekszünk az iskolában tartani, tanulószobát, szakköröket, szabadidıs foglalkozásokat szervezünk. 7. Fegyelem Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az iskolai fegyelem megteremtése munkánk alapvetı feltétele, de nem lehet öncélú. Igyekszünk, hogy az iskolai fegyelem két alappillére a hiteles, gondos, figyelmes és következetes nevelıi munka, illetve a gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak alapos ismerete legyen. Nagy jelentıséget tulajdonítunk a következetességnek és a kiszámíthatóságnak, ezért elvárjuk új kollégáinktól, hogy ık is beilleszkedjenek fegyelmi rendszerünkbe, melynek része a tisztaság és a fegyelem értékelése minden egyes tanóra után. Úgy érezzük, az önfegyelem képességének kialakítása nagyon fontos diákjaink késıbbi élete szempontjából. 8. A szabadság és a spontán megnyilvánulás fontossága Fontosnak érezzük, hogy iskolánkban diákjaink az adott keretek megismerése és elfogadása után boldogan és szabadon éljenek és tanuljanak, és úgy hisszük, ez tanulóink többsége esetében így is van. Mivel kis iskola vagyunk, oktatásunk nem tömeges, inkább személyes. Ugyanakkor nagyon szigorúan megtiltjuk a gyengébbek megfélemlítését, megalázását, és természetesen ezt tanárainktól, nevelıinktıl sem tőrjük el semmilyen körülmények között sem. Igyekszünk, hogy a sok felajánlott lehetıség közül minden gyerekünk megtalálja azt a megnyilvánulási formát, amelyet magáénak érezhet. Szeretnénk, ha diákjaink megértenék, hogy jobb képességekkel esetleg anyagi körülményekkel rendelkezni nem csak további lehetıségeket jelent, hanem további felelısséget is, elkötelezettséget a kevésbé szerencsések felé. 9. Az önismeret és az önbecsülés fontossága Fontosnak érezzük, hogy tanulóink iskolánkban módot kapjanak arra, hogy valós képességeiket megismerjék, és elfogadják. Ennek természetes része, hogy gyermekeinket ne egy fiktív és lineáris rendszerben helyezzük el, tehát ne pusztán a tanulmányi munkájuk alapján, hanem személyiségüket teljes egészében lássuk, a maguk egyedi valójában. Ily módon tudunk segíteni nekik abban, hogy pályaválasztásuk során olyan életcélt tőzzenek ki maguk elé, ami reális, ugyanakkor megadja nekik a kiteljesedés lehetıségét. 10. Ép testben ép lélek Iskolánk természetes adottságai és felszereltsége révén is kiváló lehetıséget ad a testmozgás számos formájára. Hatalmas udvarunk van, a gyerekek a második szünetet jó idıben mindig itt töltik. Van kézilabdapályánk, focipályánk. Nagy jelentıséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink egészséges lelkülető, sportos emberekké fejlıdjenek, hiszen a belsı harmóniához mindkettıre szükség van.

14

A

ndreetti


11. A természet szeretete Gyerekeink szép természeti környezetben, jó levegın nıhetnek fel, ahol szinte korlátlan lehetıségük van a mozgás mindenféle válfajára, s ahol az állatokat és a növényeket otthon és a természetben egyaránt testközelbıl is megfigyelhetik. Fontos célunknak tekintjük, hogy a természetet, a növényeket és állatokat megszeressék, és a maguk módján, szintjén védjék is. A környezettudatos magatartás kialakítása csak kisgyerekkorban elkezdve igazán reális.

15

A

ndreetti


III. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A) A nevelımunka céljai és eszközei az Általános és a Mővészeti Iskolában Nevelı munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme; a természeti környezet megóvása; az állatok és növények védelme, szeretete; fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt • Az iskola kertjét – elızetes beosztás alapján – a diákok tartják tisztán. • Természetismeret és biológia órán testközelbıl is megismerkednek a környék flórájával és faunájával. 2.

Az ember testi és lelki egészsége • A rendszeres testedzésnek nagy szerepet tulajdonítunk. Tanulóink az iskolában többféle sportágban, akár versenyszerően is, kipróbálhatják magukat (karate, futball, tenisz sportágakban). Középtávú céljaink között szerepel, hogy gyerekeink az iskolai oktatás keretein belül megtanuljanak úszni – és a közeli lovardával együttmőködve – lovagolni. • Az iskola minden év novemberében egészséghetet szervez, amelyen a gyerekek sportversenyeken vesznek részt, elıadásokat hallgatnak meg (az egészséges táplálkozás, a személyes higiénia, a fodrászat, a kozmetika, a szenvedélybetegségek tárgykörébıl), és játékos vetélkedıkön kamatoztatják frissen megszerzett ismereteiket. • Iskolánkban csak melegítıkonyha mőködik, az ételt a szomszédos óvodában fızik. Tanulóink a friss, meleg ételt kulturált körülmények között ehetik meg.

3.

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának képessége • Az önismerethez, a személyiség kibontakozásának elfogadó, ıszinte közösség, mindenkinek saját magához mért feladatok, átlátható szabályok, következetes számonkérés, változatos tevékenységformák és emberséges bánásmód kell. Mind a tanulmányi munkát, mind a tanórán kívüli tevékenységeket ezen értékek mentén szervezzük.

16

A

ndreetti


• •

Nagy jelentısége van számunkra annak, hogy mindenki megnyilvánulhasson a tanórákon és azokon kívül is. Mővészeti oktatásunkban ennek megfelelıen igyekszünk minél több lehetıséget biztosítani tanítványainknak, hogy megmutathassák magukat.

4.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra • Amennyiben egy iskolában csak a frontális jellegő tanórák dominálnak, nem sok hely és idı marad személyes kapcsolatok, barátságok kialakítására és ápolására. Településünk egy kisközség, ezért a gyerekek délutánonként vagy a hétvégéken tudnak egymással találkozni, játszani. • Igyekszünk, hogy az iskolán belül is legyen módjuk egymást sokféle helyzetben megismerni, pl. a tanórákon a csoportmunkák közben vagy éppen a drámanapra való készülés közben, az ajándékkészítı délutánokon, a sportfoglalkozásokon vagy a mővészeti csoportokban. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, ezek az alkalmak barátságok, szimpátia kapcsolatok kialakulása szempontjából is rendkívül hasznosak.

5.

Fogékonyság a mővészetekre, a mővészi önkifejezésre • Nem szervilis embereket kívánunk nevelni, akik csupán gépiesen adják vissza a hallottakat, hanem ıszinte, önálló, kreatív személyiségeket. Ebben nagy szerepet szánunk a mővészetnek, amiben a tanult eszköztár segítségével mindenki szabadon kifejezheti személyiségének mélyebb rétegeit, s tapasztalhatja ıszinte önkifejezésének jutalmát: a közösség szeretetét és elfogadását. Ez egyúttal hozzásegíti tanítványainkat ahhoz, hogy a nagy mővészek munkáját is tudják személyes közlésként befogadni, hogy ne csak kötelezı penzum legyen számukra a mővészet tanulmányozása.

6.

A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete • Hiába töltik nálunk hétköznapjaik nagy részét tanulóink, fontos tapasztalatunk, hogy a családokkal való együttmőködés hiánya munkánkat elképesztı mértékben megnehezíti. Bizonyos értelemben ahhoz, hogy a tanulóink életében betölthessük azt a szerepet, amit a tanítás-tanulás folyamatában nélkülözhetetlen, szülıi felhatalmazást kell kapnunk. Nagymértékben növeli munkánk hatékonyságát, ha gyermekeink azt érzik, az otthoni és az iskolai értékrend egybecseng.

7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben: udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása • Tisztában vagyunk felelısségünkkel, hogy a fiatal korban elsajátított minták mélyen bevésıdnek, és a késıbbiekben is mintául szolgálnak. Természetesen hatókörünket korlátozza, hogy gyermekeink más fontos közösségeknek (család, baráti társaság) is tagjai, és nem biztos, hogy a mi mintánkat tekinti majd irányadónak. Amit megtehetünk, hogy hiteles ıszinte személyként

17

A

ndreetti


képviseljük a kulturált magatartás, az ıszinte és erıszakmentes kommunikáció értékét napi munkánk során. 8. Fegyelem és önfegyelem; közösségi érzés, áldozatvállalás; törekvés az elıítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre • A belülrıl fakadó, a közösségi érzésbıl kinövı fegyelem az ideánk. Hisszük, hogy ehhez mindenkinek a közösség tagjának kell éreznie magát, a kirekesztés és a megalázás épp ezért közösségünkben nem használható fegyelmezı eszközként. 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete; az emberek egyenlıségének elismerés;. az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása; érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre; törekvés a demokrácia érvényesítésére • Az állampolgársághoz kapcsolódó jogok és kötelességek megismerését nagyon fontosnak érezzük. Az ehhez kapcsolódó ismereteket történelem tantárgyunkba integrált modulban, az állampolgári ismeretekben nyolcadikosainknak – a modul tanítására kiképzett – tanárunk tanítja. A közös szabályokat, a közösségi lét értékeit pedig a mindennapokban következetes szabálykövetésben, szeretetteljes elfogadással kívánjuk átadni.

10. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása; a kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség – és közösségvállalás; a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszerete; a hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása • „Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne”- valljuk Tamási Áron szavaival. Ennek megkerülhetetlen része, hogy tanulóink érzelmileg is tudjanak kötıdni Magyarország tájaihoz, flórájához és faunájához, táncaihoz, zenéjéhez és hagyományos tárgyaihoz, valamint múltunk legendáihoz, eseményeihez, nagyjaihoz. Ez a szemlélet áthatja munkánk egészét, mind az általános, mind a mővészeti iskolánkban. Hisszük, hogy valahol otthon lenni, egyúttal azt is jelenti, hogy mások otthonát, gondolkodását, kultúráját is képesek vagyunk tiszteletben tartani.

11. A világ megismerésének igénye;. igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására • A nyitottság gyökere a gyermekkorban, a biztonságban és a gyermekekre kíváncsi felnıttekkel való örömteljes kommunikációban gyökeredzik. Azért

18

A

ndreetti


választottuk a pedagógus szakmát, mert mi magunk is készek vagyunk egy életen át tanulni. Nem tekintjük magunkat mindenhatónak és mindentudónak, ezért nem csak azt a tudást akarjuk átadni, amelyet mi megszereztünk, hanem magát a tudás megszerzésének útját, az ehhez szükséges lelkiállapotot, az alázatot, és az ehhez szükséges eszközöket: a kitartást és az ıszinteséget. 12.

Az EU által preferált kulcskompetencia alapú oktatás bevezetése A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitődök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelezı oktatás illetve képzés idıszaka alatt kell elsajátítani. A késıbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. • Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése • Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése • Matematikai kompetenciák fejlesztése • Természettudományi és technológiai kompetenciák fejlesztése • Digitális kompetencia fejlesztése • Személyközi és állampolgári kompetenciák fejlesztése • Vállalkozói kompetencia fejlesztése • Kulturális kompetencia fejlesztése • A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése Az iskolánkban folyó nevelımunkát akkor tekintjük sikeresnek, ha a felsorolt értékeket iskolai életünk során tanulóink elsajátították, és ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. B) Az oktató munka céljai és eszközei az Általános és Mővészeti Iskolában

1. Céljaink Akkor tekintjük oktató munkánkat sikeresnek: • Ha iskolánk végzıs diákjai a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, melyeket pedagógiai programunk második kötete, az általános iskola helyi tanterve tartalmaz. Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége – legalább hetven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. • Rendelkeznek olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen.

19

A

ndreetti


• Határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövıjüket és sorsukat illetıen. • Ha mővészeti iskolánk diákjai elsajátítják a mővészeti alapfokú oktatás mellékelt tantervében foglalt követelményeket. • Ha mővészeti képzésünk révén nyitottak lesznek a mővészetre, és a mővészet mővelése és élvezete továbbra is részét képezi életüknek. • Ha kiemelkedıen tehetséges diákjainknak, dacára annak, hogy egy kistelepülésen nınek fel, biztosítani tudjuk azokat az alapokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szakirányú középfokú mővészeti oktatási intézményben – majd késıbb a felsıoktatásban – megállják a helyüket. 2. Eszközeink: A tanórák: • A tanóráinkon a tudást változatos formában adjuk át. A hagyományos frontális oktatáson felül a tananyag elsajátítását megkönnyíti, hogy más jellegő tanítási formákat is használunk. A tananyaghoz kötıdı játékos gyakorlás, csoportos feladatok, az óratervbe illeszkedı versenyek segítenek ebben. • A szavakon felül nagy jelentıséget tulajdonítunk az információk vizuális átadásának is, a megfelelı táblaképek, fotók, eszközök, kísérletek, fóliagyőjtemények, ismeretterjesztı filmek nagy segítséget jelentenek nekünk egy – a korábbiakhoz képest – sokkal inkább vizuálisan gondolkodó nemzedék tagjainak megközelítéséhez. • Célkitőzésünk, hogy az iskola projektorai és laptopjai segítségével tanítási óráink minél nagyobb hányadában megjelenjenek, és célszerően beépüljenek ezek az új elemek. • Mozgókép és médiaismeret modul tantárgyunk nyolcadik osztályosaink számára többek között elısegíti, hogy a mindennapi életünket átszövı média hatásának ne legyenek öntudatlan alanyai. • Mővészeti iskolánkban a zenei órákon egyéni foglalkozás zajlik. A tanárok és diákok között személyes viszony alakul ki, ami nagy mértékben megkönnyíti munkánkat. • Mővészeti iskolánkban a csoportos oktatás kellemes környezetben, szaktantermekben folyik, jó eszközellátottsággal. • Minden évben rendezünk drámanapot, amelyen projektoktatás keretében egy adott történelmi korszakot vagy éppen országot, sıt a saját környezetünkrıl szóló tudáshalmazt dolgozzák fel diákjaink. Erre már több héttel korábban készülnek az osztályok: zászlók, fegyverek, tablók, tárgyak elkészítésével, versek írásával, dalok táncok tanulásával. Mindezeket egy közös nap keretében foglaljuk össze, melyen az osztályok nemes vetélkedése zajlik. A nap elıkészítésében mővészeti iskolánk tanárai is rész vesznek. A tanórákon kívül folyó tevékenységek: • Tanulmányi kirándulásainkat is úgy szervezzük meg, hogy oktató munkánk szolgálatába állítsuk ıket. Megnézzük a helyi nevezetességeket, odafigyelünk a helyi táj sajátosságaira, mővészeti iskolánkba járó gyerekeink is gyakran mennek látogatóba más mővészeti mőhelyekbe, melyek segítenek abban, hogy új ismeretekkel gyarapodjanak, s el tudják helyezni magukat, saját képességeiket és eredményeiket egy tágabb közegben is.

20

A

ndreetti


•

•

•

Mővészeti képzésben részesülı diákjaink rendszeresen vesznek részt kiállításokon, koncerteken és elıadásokon, melyek a településen nagy népszerőségnek örvendenek. Nagy pedagógiai ereje van annak, hogy tanulóink a legfiatalabb életkortól megszokják a nyilvános szereplést, ebben gyakorlatot szerezhetnek, s ugyanakkor megtapasztalhatják, hogy mennyi örömöt szerezhetnek munkájukkal másoknak Hagyományosan mi készülünk a község által szervezett nagy nemzeti ünnepekre mősorral. Ezek színvonala sokak szerint: országgyőlési képviselınk, polgármesterünk, de a helyi lakosok véleménye szerint is párját ritkító. Ennek köszönhetı, hogy az ünnepségeken kifejezetten sokan vesznek részt. Mővészeti képzésünk nélkül ezt a színvonalat sohasem volnánk képesek biztosítani. A mősorokra való készülésbe mindkét iskola pedagógusai rengeteg munkát fektetnek be. Iskolánkban hagyományosan mesemondó, versmondó versenyt szervezünk, melyen önkormányzatunk támogatásával, komoly díjakat osztunk.

C) Az intézmény kiemelt célkitőzései Az intézményben a nevelés területén a nemzeti alaptanterv módosítása értelmében kiemelt fejlesztési feladatok jelennek meg. Az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják. Tantárgyközi kapcsolatok elısegítését szolgálják. Énkép, önismeret: Motiváló tanulási környezet biztosítása. A tanulók érezzék kompetensnek magukat saját nevelésük, életük alakításában! Kerüljenek elıtérbe a tanuló ember szempontjai az oktatásszervezés során! A cél elérése érdekében: - a pozitív jellemvonások erısítése,a negatív vonások felismertetése, tompítása, - a gyerek értékrendjének alakítása, - a felnıtt példamutatása, - az önálló életre való nevelés, - csapat és csoportmunkák, - versenyeken való részvétel, - tisztségek, felelısök választása, - közös játékok, szereplési lehetıségek teremtése, - a társak megbecsülésének megtanulása, - a helyes viselkedési szabályok kialakítása, - az osztályközösség szorosabbá tétele, a baráti kapcsolatok elmélyítése, - a saját teljesítmény értékelésének gyakorlása szóbeli és írásbeli feladatok után, - a személyes kompetencia fejlesztése (motívum és képességrendszerek) életvezetési attitődök ismertetése, - a kognitív kompetencia fejlesztése (kommunikációs képességek, helyes ejtés, beszédkészség stb.), - a szociális kompetencia fejlesztése, toleranciára nevelés (együttmőködési motívumok, szokások, készségek) történik meg. 21

A

ndreetti


Hon-és népismeret: Népünk kulturális örökségének megismerése, történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók, megismerı tevékenységek gyakorlása, harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és a társadalmi környezettel, nemzeti önismeret, hazaszeretet, más népek értékeinek ismerete, megbecsülése, történelmi, kulturális és vallási emlékek, hagyományok feltárása, ápolása. A cél elérése érdekében: - erdei iskolák, kirándulások szervezése, - a szőkebb lakókörnyezet megismerése, - élménybeszámolók tartása, - népszokások győjtése, eljátszása, - régmúlt kultúrák felkutatása, - témanapok tartása, - múzeumlátogatások, kiállítások, - néptánc tanulás, - népdalok, versek, népmesék, balladák tanulása, - országunk jelképeinek ismertetése, - településünk hagyományainak, nevezetességeinek megismertetése, - iskolánk hagyományainak ápolása, - nemzeti ünnepeink megünneplése, - neves történelmi személyekrıl való megemlékezés, - kisebbségi, nemzeti, nemzetiségi szokások felkutatása, - az iskolai jelképek megismertetése történik meg. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra: Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká, legyenek nyitottak, elfogadók a nem európai kultúrák iránt is. Célunk az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése, az emberiség globális problémáinak megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A cél elérése érdekében: - a kontinens országainak ismertetése, - a különbözı kultúrák összehasonlítása, - az EU országok történetének ismertetése, - az EU kialakulásának, lényegének ismertetése, - az UNIÓ fogalmának, eszmerendszerének ismertetése, - az UNIÓS jogok, kötelezettségek ismertetése, - kapcsolattartás az EU-s iskolákkal, - EU-s vetélkedık, játékok tartása, - diákcsere program kialakítása, - nemzetközi kirándulások lehetıségének biztosítása, - megemlékezés a zene világnapja és a költészet napja alkalmából, - különbözı korok és mővészetek ismertetése, - szerepjátékok játszása,

22

A

ndreetti


-

a különbségek sokszínőségének ismertetése (kultúra, mővészet, szokások), a „másság” elfogadásának gyakorlása, levelezıtársak keresése történik meg.

Környezeti nevelés: Környezettudatos magatartás, a környezet megismerése, érzékenység, felelısség vállalás, jelenlegi problémák megismerése, tevékeny bekapcsolódás környezetünk értékeinek megırzésébe A cél elérése érdekében: - veszélyes hulladékok megismertetése, kezelése, - a környezetünk megóvása módszereinek ismertetése, - újrahasznosítható anyagok szelektív győjtése, - élı környezetünk megismerése, óvása, szépítése, - a természetben lévı anyagok felhasználási módjainak ismertetése (szél, nap, stb.,) - az iskola dekorálása, - faliújság készítése (környezetbarát és tisztálkodó szerek használata), - környezetbarát anyagok használata a háztartásban, - kitőntetett napok megünneplése (a Föld napja, a víz világnapja, madarak és fák napja), - kutatómunka, plakátok készítése, - udvarrendezés, virágültetés, teremdekoráció, - győjtési akciók (papírgyőjtés, elemgyőjtés), - tisztasági verseny, - tájvédelmi körzetek, védett növényeink, állataink Sóskút környékén felkutatása, - játékos természettudományi vetélkedı, - az energiával való takarékosság módszereinek ismertetése történik meg.

Tanulás Az érdeklıdés felkeltése, a tanulás tanulása, az önállóság fejlesztése, technikák elsajátítása, gyakorlása, könyvhasználat, informatikai eszközök használata, a gondolkodási képességek fejlesztése, rendszerezés, kombináció, problémamegoldás. A cél elérése érdekében: - a szöveg, vers tanulás technikájának gyakoroltatása, - az önállóságra nevelés, - könyvtárhasználat tanítása, - problémamegoldó technikák tanítása, - a rendszeres tanulásra szoktatás, - a tanulás sorrendjének kialakítása, - csoportos tanulás, - vázlatkészítés gyakoroltatása, - információ győjtése (informatika használata), - az állandó ismeretszerzés fontosságának ismertetése, - módszertani segédletek használatának tanítása, - rendszeresség, fokozatosság elvének alkalmazása,

23

A

ndreetti


-

az akaraterı fejlesztése, a napközi, tanulószoba hatékonyságának növelése, a megfelelı önképzésre nevelés, logopédus, fejlesztı pedagógus alkalmazása, megfelelı motiváció felkeltése, megfelelı szövegértés, memória, figyelem fejlesztése, megfelelı háttéranyag biztosítása, nyugodt környezet biztosítása történik meg. Aktív állampolgárságra, demokratikus szemléletmódra nevelés

Az iskola mindennapi életében olyan demokratikus elemek beépítése, amelyek segítik a tanulókat abban, hogy megismerjék az önkormányzatok és a kormányzat felépítését, feladatukat. Tudatosuljanak bennük azok a jogok és kötelezettségek, melyekkel kapcsolódni tudnak, vagy érdekeiket képviselni tudják ebben a rendszerben. A cél elérése érdekében: - a magyar címer, a magyar zászló felismertetése, a Himnusz megtanulása, - az állampolgári jogok, kötelezettségek ismerete, - az egymás iránti tiszteletadás gyakorlása, - a kisebbségek elfogadása, segítése, - egymás tulajdonának tiszteletben tartása, - véleményalkotás gyakorlása (önkritika), - az ön-, és egymás értékelése képességének kialakítása, - honismeret tanítása, - választás gyakorlása (DÖK- tagok, tisztségviselık, érvek, érvelések, kulturált vita), - beleszólási jog gyakorlása, - példaképek választása, - feladatvállalás szorgalmazása, - a demokrácia fogalmának, Magyarország államformájának ismertetése, - az UNIÓ-s állam elınyeinek hangsúlyozása, - a közösségi döntés, együttmőködés gyakorlása, - iskolák közötti versenyek szervezése, - fórumok szervezése történik meg. Gazdasági nevelés A kezdeményezıképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A cél elérése érdekében: - "a tanulás befektetés a jövıbe" szemléletmód kialakítása, - az egyes ismeretek gazdasági hasznának ismertetése, - az alapvetı mezıgazdasági ismeretek tanítása, - az anyagtakarékosság fontosságának ismertetése, - a felszerelések megbecsülésének kialakítása,

24

A

ndreetti


-

az erıhöz mért vállalás kialakítása, a vásárlási szokások kialakítása, a hazai termékek népszerősítése, Magyarország iparának, mezıgazdaságának ismerete, a fogyasztóvédelem tanítása, a gazdaságosságra nevelés (kereset-beosztás), a szükséges és szükségtelen termékek kiválasztásának megtanítása, az újrafeldolgozás, a gazdaságosság fontosságának ismertetése, a zsebpénz beosztása, fizetési mód (bankkártya használat) gyakorlása, a pénz értékének ismertetése, az osztályzatok súlyának felismertetése, a tankönyvválasztás, a tankönyvhasználat, a tankönyvmegırzés gyakoroltatása, az erdei iskola megszervezése (önálló gazdálkodás), a kulturális programokkal járó költségek ismertetése (színház, múzeum, mozi, stb.), az osztálypénz kezelése, papírgyőjtés (újrahasznosítás) történik meg.

Testi és lelki egészség Pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása, az egészség értékének tudatosítása, a betegekkel szembeni segítıkész magatartás, a közlekedéssel kapcsolatos alapvetı ismeretek, a szexualitással kapcsolatos kérdések, problémák, a családi életre, a párkapcsolatra való felkészítés A cél elérése érdekében: - a rendszeres sportolás, - az egészségkárosító szerek veszélyeinek megismertetése, - a testi-lelki harmónia kialakítása, - az egészségügyi szőrıvizsgálatokon való részvétel, - a felvilágosítás, megelızés: drog, alkohol, stb., - a sportversenyek tartása (kidobó, zsinórlabda, játékos sorversenyek, labdajátékok), - a prevenciós programok tartása, - a prevenciós elıadások tartása (drog, ital, dohányzás, kiállítások látogatása), - a hagyományırzés (karácsony, ajándékozás, ballagás), - a közlekedési vetélkedık tartása (gyalogos, kerékpáros vetélkedık), - az iskolai fegyelem erısítése, - a betegségek megelızési módjának ismertetése, - a szülık, családok vetélkedıje történik meg. Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Pályaorientáció, vágyak és realitások összehangolása, önismeret, a rugalmasság, az együttmőködés, a bizonytalanság kezelésének képessége, szociális és társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése, társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, cselekvési kompetenciák fejlesztése A cél elérése érdekében:

25

A

ndreetti


-

diákcsoportok létrehozása az iskolai élet különbözı területein (rendezık, tisztségviselık, felelısök), felvilágosító órák tartása, vetélkedık tartása (szerepjátékok), döntéshozási képesség erısítése, a megtanult készségek és képességek tudatos használatának kialakítása, fordított napok tartása (a feladatok komolyságának felvállalása), testvérosztályok kialakítása (közös programok, ahol az idısebbek szervezik az adott eseményt), osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, továbbtanulás, pályaválasztási fórumok tartása (továbbtanulási kiállítások, ötletbörzék, iskolák látogatása), a családban elfoglalt helyrıl való beszélgetés, közösségtudat, felelısségtudat kialakítása, a helyes családmodellrıl való beszélgetés, háztartási ismeretek tanítása, szexuális felvilágosítás, a kötelességtudat kialakítása, a baráti csoportok értékrendjének helyes irányba befolyásolása történik meg.

26

A

ndreetti


IV. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Iskolánk nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Lényegesnek tekintjük azt, hogy közös alapra sokféle tevékenység épüljön! Jelenjen meg gyakorlatában a hagyományos tantárgyak integrációja – vagy interdiszciplináris megjelenése – ne csak a kötelezıen érvényes tantárgyi rendszerben. A. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulási kedvet, és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. Ösztönözzön az életen át tartó tanulásra! B. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. C. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon egy-egy tanuló fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • Az elsı évfolyam megkezdése elıtt a szociálisan hátrányos helyzető, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdı tanulókat megpróbáljuk kiszőrni. Ennek érdekében szoros munkakapcsolatot tartunk fent az óvodákkal, nevelési tanácsadóval, a szülıkkel. A beiskolázás folyamatában próbáljuk megismerni leendı tanulóinkat. Foglalkozásokat szervezünk a kölcsönös megismerés, ismerkedés érdekében. Igyekszünk a gyermekek számára biztosítani a leghatékonyabb oktatási formákat tanulmányaik megkezdéséhez. • Az elsı évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzető, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdı tanulókat tovább szőrjük. Velük kiemelten, speciális módszerekkel, szakemberekkel foglalkozunk. • A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Így elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. • A hátránnyal küzdık felzárkózását segíti felsı tagozatban a nem szakrendszerő oktatás programja. A szülıi és tanulói igények kielégítése érdekében az elsı évfolyamon, csoportbontással tanítunk angol nyelvet és informatikát. 27

A

ndreetti


Az 5-8. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetıvé teszi – bevezetjük a nívócsoportos oktatást. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. A nívócsoportok mobilok, az átjárhatóságot a félévenkénti felmérések biztosítják. Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, beleértve a helyi szlovák néphagyományokat is, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történı nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

28

A

ndreetti


V. A KÖZÖSSÉGEINK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják! 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladata: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

29

A

ndreetti


VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanítási órák: A tanulói személyiség-fejlesztésének legfontosabb színtere Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Motiválás A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk! Aktivitás A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják! Differenciálás Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítása a tanítási órán kívüli tevékenységek területén Hagyományırzı tevékenységek • Fontos feladat az iskola névadójának, Andreetti Károly emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadóról. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: tanévnyitó, idısek világnapja, a zene világnapja, október 6-a, október 23-a, a magyar kultúra napja, március 15-e, karácsony, gyermeknap, ballagás, tanévzáró. Mővészeti iskolánk karácsonykor és tanév végén kiállítással egybekötött koncertet ad.

30

A

ndreetti


• •

Évenként megtartjuk a gólyabált, a tanulmányi versenyeket, a farsangi mulatságot, SzMK bált, a mesemondó és versmondó versenyünket, a Föld napi vetélkedınket, az anyák napi mősort, a pedagógusnapot, a pedagógus kirándulást. Iskolánkban állandó kiállítás keretében mutatjuk be – Németh Józsefné jóvoltából – iskolánk névadójával: Andreetti Károllyal és a családjával kapcsolatos dokumentumokat, de igyekszünk a közeljövıben – a szintén általa győjtött – iskolánkkal kapcsolatos emlékeket is az érdeklıdık számára hozzáférhetıvé tenni.

Diákönkormányzat • A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat az iskola eseményeirıl vezeti az iskola krónikáját, tagokat delegál az iskolaszékbe, valamint az vezetésével és irányításával szervezzük éves pontversenyünket, amelynek segítségével folyamatosan értékeljük a gyerekek órai munkáját, fegyelmezettségét, a tantermek tisztaságát, a faliújságok szerkesztését valamint az ügyeleti munkájukat, egyéb programokon való részvételüket. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. Napközi otthon, tanulószoba • Nálunk a napközi és a tanulószoba más iskoláktól némileg eltérıen mőködik. A megérkezést követıen reggel nyolc és negyed kilenc között minden tanulónk a saját osztályában, osztályfınökével illetve valamelyik másik pedagógussal együtt úgynevezett. fogadáson vesz részt, ahol kötetlenül beszélgetnek, ráhangolódnak a tanulásra, együtt reggeliznek, és megbeszélik fontos dolgaikat. Az alsó tagozatban a tanítási órák befejezése után kezdıdnek a napközis foglalkozások. A felsı tagozatban tanulószoba mőködik, napközis ellátást, fenntartói támogatás mellett tudunk szervezni. A tanulószobai foglalkozás az utolsó tanítási órát és az ebédeltetést követıen kezdıdik, két óra idıtartamban.. Diákétkeztetés • A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

31

A

ndreetti


Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások • Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Éretlen, vagy részképesség zavarokkal küszködı elsıs gyermekeink számára egyéni fejlesztést biztosítunk csoportbontás formájában, mely lehetıvé teszi, hogy leküzdjék hátrányaikat. • Intézményünkben logopédiai szakszolgálat mőködik, logopédusunk egyéni, csoportos fejlesztı órákon segíti az erre rászorulókat, valamint alapozó terápia használatával. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • Iskolánkban fejlesztı pedagógiai munka folyik az alsó tagozatban valamint a kötelezett felsı tagozatos tanulók részére. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére felvételi elıkészítıket tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. • Nyelvtanulás szempontjából tehetséges gyermekeink számára a 2007/2008-as tanévtıl biztosítjuk, hogy már elsı osztálytól elkezdhessék az angol nyelv tanulását. A felsı tagozatosaink számára pedig heti öt angol órát, illetve megfelelı számú jelentkezı esetén hetedik osztálytól lehetıvé tesszük egy második idegen nyelv, német, illetve szlovák nyelv tanulását is az iskolánkban. • Országos, körzeti, levelezı, iskolai tanulmányi versenyeken is részt vesznek diákjaink, esetenként komoly sikerrel. Iskolai sportkörök • Az iskolai sportkörfoglalkozások tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését valamint a tanulók felkészítését a sportversenyekre. Tanulóink, sıt már a község óvodásai sportkörünkben futballt tanulhatnak, és egy másik sportkör szervezésében karate edzésen is részt vehetnek. Karatés gyerekeink közül többen már nagyon komoly eredményeket értek el, Európa-bajnokságon és országos bajnokságon is vannak elsı helyezettjeink. Szakkörök • Iskolánkban megvan a lehetıség különféle szakkörök mőködésére, melyek a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. • Jelenleg rajz, muzsikáló és zenés kondicionáló torna szakkör mőködik. • A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 32

A

ndreetti


Versenyek, vetélkedı, bemutatók • A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások • Az iskolai nevelımunka elısegítése és a gyerekeket jobban megmozgató tanulmányi forma alkalmazása céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Nyári táborok • Közösségépítésünk fontos terepe a nyári táboroztatás, amely nem kötelezı, de igyekszünk olyan árszínvonalon megszervezni, hogy sokak számára elérhetı legyen. Az önkormányzat nagylelkő segítsége lehetıvé teszi a leginkább rászorulók támogatását a részvételi díj kifizetésében. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás • Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmővelıdési intézményekben illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. De sok esetben az osztályok között folyó vetélkedıket egy-egy ilyen látogatással jutalmazzuk, mely ez esetben az osztály minden tagja számára ingyenes. Szabadidıs foglalkozások • Ezek egy része az osztályközösségek épülését szolgálja: közös kirándulás, mozilátogatás, osztálymikulás, karácsony, anyák napi ünnepség, melyre a szülıket is meghívjuk. Iskolai szinten szervezıdnek: az iskolai koncertek, ünnepségek, a karácsonyi ajándékkészítı délután és tervezünk szervezett bérletes színházlátogatást. A község által szervezett Sóskúti Mővészeti Délutánokon kollégáink részt vesznek. Mese- és versmondó verseny • Saját hagyományunk, ami nagy népszerőségnek örvend a faluban. • İsszel tartjuk vers és mesemondó versenyünket. • A verseny többlépcsıs, elıdöntı, középdöntı és döntı is van, így nagyon sokan szerepelhetnek. • A döntıben 12-en mérkıznek meg, hat alsós, és hat felsıs diák. • A döntı nyilvános, plakáton is hirdetjük, valamint meghívókat küldünk ki.

33

A

ndreetti


Iskolai könyvtár • Pedagógiai munkánkat iskolai könyvtár segíti, mely tanítási napokon látogatható. • A megadott nyitvatartási idejében községi feladatokat is ellát. • Könyvtárunkhoz tartoznak a szaktantermi könyvtárak is, melyek az órai munka színesítését és elmélyítését szolgálják. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata •

A tanulók igényei alapján – elızetes megbeszélés után – lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 3. Sajátos nevelési igényő és tanulási hátránnyal küzdı tanulókkal való foglalkozás

Több szakaszból álló integrációs program, amely felöleli, segíti, végigkíséri a problémával küzdı tanulókat, általános iskolai továbbhaladásuk folyamán. Az integráció alappillérei • Ráció A pedagógiai, gyógypedagógiai kompetenciáknak találkozni kell. • Emóció Szülı, gyerek, tanulótárs, pedagógus, speciális képesítéső szakember közös jelenléte, tevékenysége. • Empátia Érzelmileg kötıdni kell. A projekt szakaszai: 1. A tudakozódás, felmérés szakasza Partner intézményekkel való együttmőködés, amelyben felmérjük a várható problémával küzdı tanulók számát. Tájékoztatást adunk lehetıségeinkrıl. (Képesség vizsgáló, nevelési tanácsadó, óvodák.) 2. A bemutatkozás és helyzetelemzés szakasza Beszélgetések, iskola elıkészítı foglalkozások, melyeken a szülık, tanulók megismerik az intézményt és pedagógusait. Az iskola tájékozódik a szülıi és tanulói elvárásokról. 3. Integrációt elıkészítı szakasz Egy éves integrációt elıkészítı évfolyam szociális és funkcionális integráció körülményei között, speciális képesítéssel rendelkezı pedagógusok vezetésével. 4. Elsı értékelés A szülık, a pedagógusok és szakemberek, közösen kialakítják a továbbhaladás stratégiáját. Fejlesztı osztályban marad.

34

A

ndreetti


Alaptantervő elsı évfolyamban integrálva folytatja tanulmányait. Párhuzamos osztályba integrálódik. Speciális ellátást biztosító intézménybe javasoljuk. 5. Inklúzió, befogadás szakasza Teljes funkcionális integráció, az inkluzív oktatás folyamata. 6. Második értékelés Felsı évfolyamba lépés, értékelési és tanulási módszerek változások okán. 7. Beavatkozás szakasza Abban az esetben, ha az integrációs folyamatban elakadás történik, a passzív, de figyelı speciális képesítéső szakemberek beavatkoznak. 8. Nyomon követés szakasza Más intézménybe távozók. 9. Harmadik értékelés Hetedik évfolyam elsı féléve. 10. Elbocsátás, pályaválasztás elıkészítésének szakasza Elképzelések és lehetıségek tisztázása a partnerekkel. Középiskolákkal való kapcsolat. Lehetıségek feltárása a szülık és a tanulók számára. Speciális felkészítés. 11. Záró értékelés Általános iskolai tanulmányok befejezésekor az együttmőködés értékelése. 12. Középiskolák elégedettségének mérése

4. Az egyenlı esélyek biztosítása érdekében kifejtett tevékenység A hátrányos helyzető tanulók együttnevelésében alapvetı szerepet játszó pedagógiai – és részben pszichológiai – eljárások: •

Tanórai differenciálás heterogén csoportban

•

Ez a terület – a sikeres integráció egyik feltételeként – az egyéni fejlıdési különbségeknek, szükségleteknek megfelelı fejlesztés módszereit tartalmazza. Kooperatív tanulás

35

A

ndreetti


A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetıséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. •

Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják (többek között: Waldorf, Montessori, Freinet).

•

Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerısítésére, a társadalmi elıítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bıvítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlı lehetıségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében.

•

Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erısítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában – a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdıíves eljárások területén. Ezáltal lehetıvé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal elıítélet-mentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezıket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzıket.

•

Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztı értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetıségeit, a szülıkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában.

•

Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása – a kulcskompetenciák és személyiségjellemzık fejlesztése valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történı megszervezése és lebonyolítása érdekében.

•

Drámapedagógia A terület alkalmat nyújt a tanítási drámába való bevezetésre: felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében.

•

Óvoda-iskola átmenet támogatása A hátrányos helyzető gyermekek egyéni sajátosságokra alapozott, megfelelı ütemő, folyamatos, integrált közegben történı nevelésére, a 4-8 éves gyerekek

36

A

ndreetti


megnyilvánulásainak értı fogadására és szakszerő kezelésére, az óvodapedagógusi és tanítói hatékonyság növelésére készít fel. •

Módszerek az iskolai sikeresség elısegítésére A módszerek tartalmazzák a szociális és kulturális egyenlıtlenségek (a gyermekek fejlıdésére gyakorolt) hatásának vizsgálatát, a professzionális tanári kommunikációt, a pedagógusok és szülık kapcsolatrendszerének javítását a sikeresség elısegítésében.

•

Az integrált oktatás pedagógiai, jogi és társadalmi háttere A hátrányos helyzet társadalmi okait és következményei a diszkrimináció- és szegregációmentes oktatás jogi alappillérei, valamint a megvalósulást segítı pedagógiai szemléletet és módszertan.

•

Hatékony együttnevelés az iskolában. Az integrációs felkészítéshez, illetve képesség kibontakoztató fejlesztéshez szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása Az integrációs nevelés szempontjainak megismertetését, a helyzetelemzést és a fejlesztési stratégia elkészítését tartalmazza. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység

• • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a továbbtanulás segítése. 6. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység: A gyermekek beilleszkedési nehézségeit az óvoda és az iskola folyamatos együttmőködésével próbáljuk megkönnyíteni. Ennek érdekében a nagycsoportos óvodások több alkalommal ellátogatnak az iskolába. Részt vesznek iskolai rendezvényeken, tanórákon, biztosítjuk számukra a tornaterem használatát is. Gondot elsısorban azoknak a gyermekeknek a beilleszkedése jelent, akik – a körzetünkbe tartoztak ugyan már elsıs korukban is – de tanulmányaikat iskolaválasztási lehetıséggel élve

37

A

ndreetti


máshol kezdték meg. Amikor halmozódnak a problémák, kudarcok sorát megélve kerülnek hozzánk. Nehéz velük kapcsolatot teremteni, agresszívak, durvák. Az egyéni bánásmód mellett a Nevelési Tanácsadó, pszichológus, és szükség esetén a szülıkkel együttmőködve orvosi segítséget is igénybe veszünk. Sajnos eddigi tapasztalataink alapján kevés sikerrel. İk azok, akik kimondottan egyéni foglalkozást igényelnek. Foglalkoztatásukat a Híd-projekt segítségével tervezzük. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • Szoros kapcsolatot tartunk a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal. • Elsı osztályban fejlesztı csoportot szervezünk. • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást megszervezzük. • Felzárkóztató órákat tartunk. • Napközit biztosítunk. • Tanulószoba lehetıségét ajánljuk fel. • Nevelık és tanulók személyes kapcsolatait fontosnak tartjuk. • Családlátogatásokat végzünk. • Szülık és családok nevelési gondjait segítjük. • Esélyegyenlıségi programunk van. 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs áll rendelkezésre. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról. c) Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni

38

A

ndreetti


megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval, tanulási képesség vizsgálóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védınıvel továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülıkkel való együttmőködés, tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése érdekében végzett tevékenységek Az elmúlt évek során tapasztaltuk, hogy növekszik az iskolába lépı tanulók között a beszédhibás, dysgraphiás tanulók száma.

39

A

ndreetti


A tanórán kívüli differenciált képességfejlesztést szintén arra használjuk fel, hogy a tanulási gondokkal küzdı, menetközben lemaradó gyermekeket segítsük: 1-2. évfolyamon olvasás, írás tantárgyakból, 3-4. évfolyamon olvasás, írás, nyelvtan és matematika tantárgyakból, 5-6. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, idegen nyelv, matematika tantárgyakból, 7-8. évfolyamon a kilencedik évfolyamba lépést segítı tantárgyakból. Folyamatosan segítjük ıket – életkoruknak megfelelıen – a különbözı tanulási technikák elsajátításában. A logopédus szükség szerint egyénileg vagy kisebb csoportokban folyamatosan foglalkozik a gyermekekkel, akiknek erre szüksége van. Tanácsaival ellátja a gyermekeket tanító nevelıket, hogy minél kisebb és kevesebb kudarc érje ıket a közösségben. A sajátos nevelést igénylı és egyéb részképességi problémákkal küzdı gyerekek részére iskolánk beindítja a Híd-projektet. Ezen kívül fejlesztı pedagógus dolgozik és végzi az egyéni terápiás kezeléseket. Tevékenységek: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • a nívócsoportos oktatás, • a napközi otthon, • a tanulószoba, • az egyéni foglalkozások, • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, • a továbbtanulás irányítása, segítése. 9. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • • • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, a napközi otthon, a tanulószoba, a diákétkeztetés, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai, a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, 40

A

ndreetti


• • • •

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányban levı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, • kistérségi, települési esélyegyenlıségi program.

41

A

ndreetti


VII. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI A szülıkkel való kapcsolatunk: A gyermekek érdekében ezt kiemelt fontosságúnak tartjuk, hiszen csak a szülıkkel együttmőködve tudjuk személyiségüket, képességeiket alakítani, formálni. Folyamatos, rendszeres és közvetlen kapcsolattartásra törekedtünk eddig is és a továbbiakban is erre törekszünk. Sajnos nem minden esetben sikerül megfelelı kontaktust kialakítanunk, vannak, akik mereven elzárkóznak megkeresésükkor. Tapasztalatunk, hogy általában (magatartási vagy tanulási) problémás gyermekek esetében kerülünk ilyen helyzetekbe, bár számunkra fontosabb lenne az együttmőködés. A szülık nagy többsége azonban szívesen együtt dolgozik velünk. Részt vesznek az iskola rendezvényein, aktívan bekapcsolódnak azok elıkészítésébe, lebonyolításába. A kapcsolattartás formái: • • • • • • • •

szülıi értekezletek (osztály és iskolai), fogadóórák, nyílt napok (évente két alkalommal, amikor a tanórai munkát is megismerhetik), családlátogatás – a gyermek környezetének megismerése érdekében ( 1. és 5. évfolyam, vagy osztályfınök változása esetén), szülık-nevelık bálja – kötetlen találkozás, beszélgetés, Andreeetti napok – rendezvényei, egyéb iskolai rendezvények, ünnepélyek de az iskolánk bármikor nyitva áll a szülık elıtt, a Híd-projekt megbeszélései.

A minıségfejlesztési rendszer kiépítésével komoly kapcsolatbıvítés történt a szülıkkel: A szülıi elégedettségi, elvárási, elégedetlenségi kérdıívek küldése, azoknak összegzése konkrét véleményeket fogalmaz meg számunkra. Kérdıíves felmérést végeztünk, melyre a szülık többsége válaszolt. Ezek és az osztályfınök-szülı kapcsolatok alapján tudjuk, hogy a szülık többsége elégedett az iskola oktató-nevelı munkájával, megjelenésével, felszereltségével. Megfelelınek, arányosnak tartják a tanulók szellemi és fizikai megterhelését. Elvárják, hogy az oktatás-nevelés megfelelı összhangban legyen. Esetenként azt is, hogy kényes helyzetekben (a serdülıkor problémái, a szexuális felvilágosítás, a drogkérdés, az agresszivitás, stb.) az iskola a családi feladatokat is vállalja át. A szülık kétharmada a reál tárgyak oktatását tartja fontosabbnak. Nagyrészük ebben segíteni nem tud, azt szeretné, ha a tanuló az órán mindent elsajátítana. Természetesen ezt az iskola teljességgel nem vállalhatja fel.

42

A

ndreetti


A szülık számára az elkövetkezendı idıben elıadásokat, beszélgetéseket szervezünk a gyermekek nevelésével és tanulásával kapcsolatos kérdésekrıl. Partneri együttmőködésünk alapja az iskolai MIP. 2008-ban a tantestület, az iskolavezetés és a minıségirányítási csoport elkészítette a pedagógusok teljesítményékelı rendszerét. Célja a teljesítmény méltányolása, a pedagógiai munka minıségének javítása, a fejlıdés elısegítése. Szolgálja a pedagógiai programcélok megvalósítását, az igények és erısségek feltárását. A 2008-2009. tanévben próbára bocsátjuk a teljesítményértékelési rendszert, melyben 4 kolléga vesz részt. Célunk, hogy a közösen megalkotott rendszer megfeleljen az elıre meghatározott céloknak és alapelveknek: Méltányolja a teljesítményt Fejleszti a pedagógiai munka minıségét Méltányolja a fejlıdést

Konszenzus elve Pedagógiai megalapozottság Kivitelezhetıség elve

Fejleszti a programcélok megvalósítását Segíti az egyéni igények és erısségek feltárását

Mérhetıség elve

Az értékelésben a következı arányok érvényesülnek:

Oktató-nevelı munka: Tanórán kívüli tevékenységek: Személyes tulajdonságok: Intézményi mőködést segítı tevékenység: Munkafegyelem:

45% 15% 10% 15% 15%

Az értékelést az igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetı, MIP-vezetı és az önértékelésben résztvevı pedagógus végzi. A teljesítményértékelési rendszert az intézményi MIP tartalmazza.

43

A

ndreetti


VIII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggı kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek bennük, s konkrét tevékenységekben realizálódjanak.

Az egészséges életmódnak, életszemléletnek, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: •

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,

•

az értékek ismerete,

•

az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

•

a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat,

•

a szenvedélybetegségek elkerülése,

•

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége,

•

az idıvel való gazdálkodás szerepe,

•

a rizikóvállalás és határai,

•

a barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésében,

•

személyes krízishelyzetek felismerése, és kezelési stratégiák ismerete.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelme érdekében, • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat,

44

A

ndreetti


•

a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlıdés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Kulcsproblémák 1. Iskolai környezet: az iskola tisztaságának minısítése, javítások, feladatok. A mosdóhelyiségek állapota, felszereltsége, WC papír, folyékony szappan, kefe stb. 2. Az otthon és az iskola kapcsolata. (A szülık bevonása sport és egészségfejlesztı programokba.) 3. Az iskola mőködése egészségnevelési szempontból. Iskolánkban a tantestület túlnyomó része foglalkozik valamilyen szinten egészségnevelési kérdésekkel a tanórákon és ezen kívül. Az egészségnevelés nem más, mint az egészség megvédésével, megedzésével kapcsolatos tervszerő, szervezett, célirányos személyiségfejlesztés. Nincs a nevelésnek olyan területe, melybıl az élet és egészség védelme kimaradna. Az egészségnek az egyedi fejlıdés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. Az egészségnevelés a pedagógiai munkánk gyakorlatában integrálódik valamennyi nevelési feladathoz, integráns része minden nevelésioktatási területnek, valamennyi tantárgynak, azaz funkcionális egységet képez minden nevelıi tevékenységünkkel. Az egészségnevelés színterei iskolánkban, hagyományaink: a. Tanórán Az önálló Egészségtan modul bevezetése mellett sem nélkülözhetı az egyes tantárgyak szakmai anyagához kapcsolódó egészségnevelés. Van a szaktárgyi oktatásnak több olyan szakasza vagy eleme, melyben a tudatos egészségvédelem, az egészségesebb megoldás, választására való rávezetés lehetısége nagyobb. (pl. technikai, osztályfınöki órák, biológia, természetismeret, kémia).

45

A

ndreetti


Az oktatás során megvalósuló egészségvédelmi munkánk két összetevıbıl áll: 1.) A nevelı mindennapos és folyamatos egészségnevelıi tennivalói: - a tanulók egészségi állapotának megfigyelése, problémakezelés (kapcsolattartás, szülı, iskolaorvos, védınık) - egészséges környezet biztosítása, - az óravezetés félelemmentességének megvalósítása, - lankadó figyelem esetén testmozgás, tevékenységváltás, - helyes ülésrend kialakítása (idıszakos cserék), - helyes testtartásra figyelmeztetés, - szellıztetés. 2.) A nevelı szaktárgyában megvalósítandó egészségvédı - ismeretközlésbıl, - magatartásirányításból, - normamagyarázatból stb. álló tennivalók. Az osztályfınöki órák tananyagában minden évfolyamon kiemelten foglalkozunk az egészségvédelemmel. Pedagógusaink legfıbb segítıi egészségvédelmi kérdésekben az egészségügy dolgozói: az iskolaorvos és a védınık illetve az iskola fogorvos. Már hagyománynak számít intézményünkben az osztályfınöki órákon védınık által tartott elıadássorozat, melynek témáit az osztályfınök a tanulói igények egyeztetése után döntik el. b. Tanítási idı alatt – nem tanórán Az iskolai élet során több olyan alkalom adódik, amelyben a nevelıknek ill. iskolánk dolgozóinak, tanulóinak sajátos, „intézkedési” faladata adódik. Ilyenek: óraközi felügyelet a folyóson, - a WC-k körzetének tisztaságára történı felügyelet, - az udvari szabad foglalkozás, játékrendjének biztosítása. A nevelés egész folyamatában jelenlevı célfeladatunk: – a szemetelés megakadályozása, - a lépcsık, folyosók, tantermek tisztasága, - az étkezés kulturáltsága, - az iskolai dohányzás megelızése (intézkedési rend), - a tanfelszerelés esztétikájának ellenırzése, - a munkarend, - valamennyi tanár feladata: – pl. udvariasságra, figyelmességre nevelés, közlekedési szabályok betartása, stb.

46

A

ndreetti


C. • • • • •

Tanórán kívüli egészségnevelési programok: sport szakkörök, házi bajnokságok, városi rendezvények, kerékpártúrák, kirándulások, túrák.

Figyelemfelkeltés, szervezés: • agitálás véradásra, • kiállítások, • rajzverseny, • pályázatok (egészséges táplálkozás), • faliújság: cikkek, képanyag győjtése. Tevékenységek: takarítás, a Föld napja, tisztasági verseny, a zöld környezet, közös parkosítás. Elıadássorozatok: pl. drog, táplálkozás, mozgás témakörökben.

47

A

ndreetti


XI. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel elısegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelı szokásrendszer megalapozása; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan mőködését elısegíthetik; • a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: • a környezet fogalmával, • a földi rendszer egységével, • a környezetszennyezés formáival és hatásaival, • a környezetvédelem lehetıségeivel, • lakóhelyünk természeti értékeivel, • lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata. Erıforrások Környezeti nevelési munkánk céljának eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet valamennyi résztvevıje jó együttmőködést alakítson ki egymással. Nem anyagi erıforrások: I. Iskolán belüli együttmőködés: Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékő legyen a tanulók számára. Tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, beépíti ezeket tanmenetébe. Részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azoknak megszervezésében. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, társait figyelmeztesse a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedı szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Vegyenek részt aktívan a környezeti nevelési programokon! Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei kell hogy legyenek a környezeti nevelési programnak. Munkavégzésük legyen példamutató, például: csökkenteni a

48

A

ndreetti


felesleges papírfelhasználást, folyamatosan győjteni a hulladékpapírt. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélı, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket kell használni. II.

Iskolán kívüli együttmőködés:

Fenntartó: Feladat, hogy az iskola igazgatója a fenntartóval való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje, és a fenntartó a kötelezı támogatásokon túl is segítse az iskolai környezeti nevelési programokat. Szülık Cél: A szülık személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi! Szülıi értekezleteken legyen téma a környezeti nevelés, továbbá kapcsolódjanak be az iskola környezetvédelmi programjaiba, pl. hulladékgyőjtés, madáretetık létesítése stb. Civil szervezetek: Fıleg anyagiakkal segítik környezeti nevelési munkánkat, mint például: a helyi üzemek, a Sóskút 2000. Társaság fák, cserjék adományozásával, a parlagfő irtó akció megszervezésével, melybe tanulóinkat is bevonják. Anyagi erıforrások: Saját erıforrások: Költségvetés: Az iskola az éves közoktatási normatívákból biztosít pénzt környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek felhasználása igény szerint megegyezés alapján: (eszközök, szerszámok, versenyek, jutalmak, felújítási munkák, környezetkímélı anyagok vásárlása.) Külsı erıforrások: Fenntartó: Alkalmanként szükség szerinti összeggel támogatja az iskolai környezeti munkát. Saját bevételek: Teremkiadásból származnak. Pályázat: Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Egyéb bevételek: Hasznos-anyag győjtésbıl származó bevételek egy része szükség szerint.

ALAPELVEK, CÉLOK A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, mely kialakítja a környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során tanulóink a környezetért felelıs személyiséggé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetıséget, hogy elsajátíthassa az ehhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást. Cél olyan emberek nevelése, akik a természeti és a társadalmi környezet szépségére nyitottak, ezt értékelni tudják a, a természettel együtt tudnak élni.

49

A

ndreetti


A környezeti nevelés fogalmát, tartalmát meg kell világítanunk, alapelvei közül az alábbiakat kiemelve kell kezelnünk: • kölcsönös függıségek, • a helyi és globális szintek összefüggései, • az alapvetı emberi szükségletek, • a biológiai és társadalmi sokféleség, • a problémamegoldó gondolkodás, • a társadalomba való beilleszkedés képessége. Fontos, hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak a jövıben. Mindehhez olyan készségek kialakítása, fejlesztése szükséges, mint például: • az ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, • a problémaérzékenység, • a kreativitás, • a kritikus véleményalkotás, • a kommunikáció, • a konfliktuskezelés és megoldás. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belsı terek hangulatosabbak lesznek, több növény van az épületben, barátságos faliújságok, tablók díszítik, az udvaron padok állnak rendelkezésre, hogy néhány foglalkozás akár kint – természetes körülmények között – is megtartható legyen. Azt szeretnénk, ha csökkenne a keletkezett hulladék mennyisége, és az iskola valamennyi diákja és dolgozója figyelne az intézmény energia és vízfelhasználására. Így egészségesebb és harmonikusabb körülmények között lehetne tanulni és dolgozni.

KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK Hajlandóságot ébreszteni a gyerekekben az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni bennük a jó együttmőködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a környezeti szépségek befogadására. Kialakítani a gyerekekben az igényt a szép és egészséges környezet iránt, a környezetkímélı magatartást, megismertetni velük a takarékos és mértékletes életvitel lehetıségét. Kis létszámú osztályok lehetıség szerinti fenntartása, ahol lehetıvé válik a könnyebb együttmőködés, és nagyobb lehetıség van odafigyelni a gyerekek problémáira. A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, mint például: témanap, témahét ( virág, víz, madár, erdı, stb. ).

50

A

ndreetti


A környezeti nevelés beépítése a természettudományon kívüli tantárgyakba (mővészeti tárgyak, történelem, etika), a szakórákon minden lehetıség megragadása a környezeti nevelésre, mint például: ember és környezete, kapcsolatok. Lehetıség szerint olyan tankönyvek választása, melyek ezt megvalósítják (pl. irodalom tantárgyból). Hagyományok ápolása, mint például: jeles napok megünneplése, a számítógép felhasználása a tanórákon, erdei iskola szervezése. A természetes életközösségek sokféleségének megfigyelése, a környezetben bekövetkezı változások nyomon követése, megfelelı irányítással történı természetvédelmi tevékenységek. Bekapcsolódás a különbözı szervezetek által indított környezetvédı akciókba. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETİSÉGEI Testnevelés A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és tolerancia fejlesztésében! Értékeljék a szabadban végzett mozgási lehetıségeket! Értsék és tapasztalják meg, a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés veszélyes! Tudják, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket! Magyar nyelv és irodalom Ismerjék meg a természetes és mesterséges, ember alkotta közvetlen környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! Egy táj megismerésekor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket! Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását! Törekedjenek az anyanyelv védelmére! Növeljük a tanulóban a környezethez való pozitív közeledést a természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával! Történelem Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek miatt alakult át a természet! Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi munka alakulására! Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete!

51

A

ndreetti


Értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában csökkentésében! Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével! Ismerjék meg más országok hasonló problémáit! Ismerjék meg más népek ilyen irányú törekvéseit, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteket! Alakuljon ki bennük a nemzetközi felelısség a környezettel szemben! Fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikációs képességük! Matematika Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával! Tudjanak grafikonokat, táblázatokat készíteni, elemezni! Fejlıdjön logikus gondolkodásuk, lényegkiemelı képességük! Legyenek képesek reális becslésre! Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázására! Ismerjék meg az élı szervezetre ható fizikai hatások egészségkárosítását (sugárzások, zaj, stb. ). Ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti kapcsolatokat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat! Tudják értelmezni a környezeti változások törvényszerőségeit, legyenek képesek megoldásokat keresni a globális környezeti problémákra! Földrajz Ismerjék meg a világ globális problémáit! Győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükbıl! Ismerjék meg és ırizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit! Biológia Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és annak megelızési illetve mérséklési lehetıségeit! Ismerjék és szeressék környezetüket! Ismerjék meg a környezeti, egészségügyi problémákat! Ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit! Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat! Alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód! Kémia Törekedjenek a környezettudatos magatartásra! Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értékelésére!

52

A

ndreetti


Értsék meg a különbözı technológiák környezetre gyakorolt hatását!. Ének-zene Ismerjék fel a természeti illetve mővészeti szépség rokonságát, azonosságát! Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait! Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban! Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni! Rajz és vizuális kultúra Ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit! Ismerjék meg a természetes anyagokat, használatukat! Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen! Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi építészeti emlékeket! Tánc és dráma Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és a dráma eszközeivel. Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására mozdulatsorok segítségével (erdıtőz, árvíz)! Sajátítsák el a néptánc elemeit!

NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK Témanap Egy-egy korosztályoknak megfelelı téma kiválasztása, feldolgozása ısszel és tavasszal. Jeles napok Állandó programok, mint például a Föld napja, a víz világnapja, madarak és fák napja. Terepgyakorlat Különösen az 5-6. évfolyam számára jó módszer a különbözı élıhelyek, azok élıvilágának megismeréséhez. Tanmenetben tervezett, de más helyszínen tartott órák Múzeumok, történelmi emlékhelyek, mőemlékek, botanikus kert, szeméttelep, természetvédelmi terület, stb. meglátogatása.

TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETİSÉGEK • szakkörök, • fakultációk, • győjtımunka, • versenyek,

53

A

ndreetti


• • • • • • • • •

kézmőves foglalkozások, kirándulások, túrák, múzeum, állatkert látogatása, hasznos-anyag győjtés, kiállítás (készítés, megtekintés), környezetszépítı akciók, faültetés, erdei tábor, napközis szabadidıs foglalkozások.

MÓDSZEREK JÁTÉKOK: • szituációs, • memóriafejlesztı, • érzékelést fejlesztı, • bizalomerısítı, • kapcsolatteremtést segítı, • drámapedagógia. TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK: • terepgyakorlatok, • térképkészítés, • egyszerő megfigyelések, • célzott megfigyelések. AKTÍV, KREATÍV MUNKA: • természetvédelmi és fenntartási munkák, • szelektív hulladékgyőjtés, • tisztasági verseny, • madárvédelmi feladatok. KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS: • Csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében. MŐVÉSZI KIFEJEZÉS: • irodalmi alkotások, • zenemővészet, • táncmővészet, • népmővészet, • a tanulók önkifejezése a mővészetek nyelvén,

54

A

ndreetti


TANESZKÖZÖK Iskolánk rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott anyagokat és eszközöket, illetve új eszközöket kell beszerezni. Ilyenek: • a kémcsövek, mérıhengerek, • a mikroszkópi tárgylemezek, fedılemezek, • a víz és talajvizsgáló készlet, • határozók, audiovizuális eszközök, • az alapvetı elsısegélykészlet. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET CÉLOK A KÖRNYEZETBARÁTTÁ TÉTEL ÉRDEKÉBEN: • az iskola környékén a közlekedési biztonság növelése, • további zöldesítés az iskola területén, a növények ápolása, gondozása, gyomtalanítás, • tiszta, egészséges környezet, biztonságos udvar kialakítása, • a gyerekek mozgásigényének kielégítése az iskola udvarán (minél többet legyenek az udvaron), • a belsı épületben tiszta, hangulatos környezet kialakítása, • takarékos főtés, egészséges világítás, • környezetbarát takarítószerek használata. KOMMUNIKÁCIÓ AZ ISKOLÁN BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI: • munkaértekezletek, iskolagyőlések, • faliújságok, iskolarádió, • egyéni beszélgetések, kiselıadások. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI: • környezetvédelemrıl szóló rádió és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, • iskolaszék, szülıi értekezletek, SZMK megbeszélések, • kapcsolattartás az illetékes szervekkel, önkormányzattal. MINİSÉGFEJLESZTÉS Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése eltér a hagyományos tantárgyi értékelési módoktól. A környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett erıteljesebben közvetít egy viselkedési módot és értékrendszert az embernek a világban elfoglalt helyérıl. Fontos, hogy az értékelı nevelıtestületi értekezleteken a környezeti nevelési munka is megvitatásra kerüljön. 55

A

ndreetti


A TANULÓK KÖRNYEZETI NEVELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI: • az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása, • a szociális képességek alakulása, • a konfliktuskezelés módjai, • a csoportviszonyok alakulása, • a közvélemény, a morális gondolkodás alakulása, • a tevékenységrendszer megismerése. A tanulók személyiségének fejlıdését mérhetjük különféle kérdıívekkel, szociometriai vizsgálatokkal, egyéni vagy csoportos beszélgetésekkel. A PEDAGÓGUSOK KÖRNYEZETI NEVELÉSI GYAKORLATA SZÍNVONALÁNAK MINİSÍTÉSE: • Rendelkeznek-e azokkal az ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel, mely a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintául szolgál? • Van-e együttmőködésre törekvés? • Biztosítják-e a tanulók számára a sokoldalú tapasztalatszerzési lehetıséget? • Segítik-e a napi élethelyzetekben megjelenı szabályok, összefüggések felismerését? TOVÁBBKÉPZÉSEK BELSİ(helyi) Értekezlet egy meghatározott témában, melyre felkészülnek a pedagógusok. Továbbképzés: meghívott szakértı segítségével a tanári kar számára. Tanulmányutak: például egy leendı erdei iskola helyszínére vagy más természeti és kulturális értékekkel való ismerkedés. KÜLSİ Az iskola továbbképzési programjába beépítve részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola hány fıt küld valamilyen környezeti nevelési témájú továbbképzésre.

56

A

ndreetti


X. FOGYASZTÓVÉDELEM JOGI HÁTTÉR Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: - az alapvetı szükségleteinek kielégítéséhez való jog, - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, - a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga, - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, - az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez való jog, - a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyőlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997.évi CLV. törvényt, melynek elsı része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A tv. írja elı a fogyasztók oktatását a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetıen állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelıség és az érdekvédelmi szervezetek együttmőködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti idıszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítás) területe. A fogyasztóvédelemrıl szóló törvénynek valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993.évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap.

57

A

ndreetti


A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és fenntarthatóságának a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás szerepe különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

58

A

ndreetti


A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: -

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: -

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

59

A

ndreetti


Ökológiai fogyasztóvédelem: az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı. Mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erıforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környeztük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminıséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezıanyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI AZ OKTATÁSBAN Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: -

technika: áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései; matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; fizika: mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák); földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái; biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás; kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk; informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai;

60

A

ndreetti


-

tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz); tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények); iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatás); hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel); az iskola fogyasztóvédelmi mőködése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

MÓDSZERTANI ELEMEK Valószínőleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık lehetnek a pedagógus legfontosabb segítıi és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket győjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetıvé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Lehetıségek: -

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, riportkészítés az eladókkal, médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, egyéni és csoportos döntéshozatal, helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása,

61

A

ndreetti


-

adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában, problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, szimulációs játék, esettanulmány, viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése), érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

62

A

ndreetti


XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítı szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítı, diavetítı, fali vetítıvászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 3. A tanórai oktató és nevelımunkát segítı taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként:

63

A

ndreetti


64

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M

Recommend Documents