N E V E L É S I P R O G R A M

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLÁJA ÉS NEVELÉSI TANÁCSADÓJA

NEVELÉSI PROGRAM

Hatályba lépés időpontja: 2005. 02. 18. Módosítva: 2005. 09. 09. Módosítva: 2007. 05. 15. Módosítva: 2007. 09. 25. Módosítva: 2008. 09. 24. Módosítva: 2010. 10. 28.

PH Szalainé Kupferschmidt Éva igazgató-főtanácsos

2 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az intézmény jellemzői A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX tv. alapján: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Jogszabályban meghatározott közfeladata: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 70. §. (1) bekezdésében, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 86. §. (3) (4), bekezdésében a megyei önkormányzat számára kötelezően előírt általános iskolai nevelésoktatás, nevelési tanácsadás, előkészítő szakiskolai feladatok Jogszabály szerinti alaptevékenység  Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) (Tanulásban akadályozott tanulók, értelmileg akadályozott, autista gyermekek oktatása, nevelése )  Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) (Tanulásban akadályozott tanulók, értelmileg akadályozott, autista gyermekek oktatása, nevelése )  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) (Tanulásban akadályozott tanulók 9-10- évfolyamon való oktatása előkészítő szakiskolai formában, Könnyűipar, építészet szakmacsoportokban pályaorientáció)  Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése  Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése  Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése  Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (nevelési tanácsadás)  Iskolai intézményi étkeztetés

Alapelvek: Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:  Gyermekeink sérüléseik ellenére is az épekkel azonos jogokkal bírnak  Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodási képességet. Ezért olyan személyiségjegyek kialakítására kell törekednünk, hogy tanulóink képesek legyenek az épek között élni.  A tanulási képesség különböző mértékű és típusú zavarát diagnosztizálva egyéni képességfejlesztéssel az alaptevékenységek kialakítása a lehetséges szinten.  Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szocio-kultúrális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztatható munkára van szükség.  Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

3 

A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek, valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

Célok: A sérült személyiség fejlesztése egységes folyamatban, amelyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elveszettek pótlása, újra kialakítása, a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése. A további sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. Kiemelt fejlesztési feladatok, kulcskompetenciákra épülve :  Hiányos képességek korrekciója  Európai azonosságtudat  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  A tanulás tanítása  Társadalmi életre történő felkészítés, szocializáció - énkép, önismeret - hon és népismeret - kommunikációs képességek - megismerő képesség - cselekvő képesség - szociális képesség fejlesztése, melynek birtokában a tanulók az iskolából való kilépés után képesek lesznek érdekeik felismerésére, azok megfelelő módon történő érvényesítésére - gazdasági nevelés, önálló életvezetési technikák elsajátítására - családi életre nevelés  Általános emberi értékek megismertetése.  Környezeti nevelés: - tanulók környezettudatos magatartása - életviteli szokások, egészséges életmód kialakítása - közvetlen környezet szokásainak megismerése - természeti környezet megismerése  Egészségnevelési program: - iskolai étkeztetés - mindennapos testmozgás - személyiség fejlődése - tanórán kívüli programok  Fogyasztóvédelem (egészségnevelési program része) - veszélyes termékek elleni tiltakozási jog - jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog  MIP Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi oktató-nevelő munka áll a PCDA szabályozás alapján, mely biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulóink továbbhaladását. Kérdőíves felmérés alapján évenként a közvetlen partnereink elégedettség felmérését elvégezzük a kiemelt területeken.

4 Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. A célok megvalósulása – kompetencia területenként:          

Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőképesség. Matematikai kompetencia-matematikai gondolkodás, matematikai műveletek összefüggések felismerése. Anyanyelvi kommunikáció-kommunikációs képességeinek fejlesztése, szinten tartása. Szociális és állampolgári kompetencia-a tanulók szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének formálása a társadalmi beilleszkedés érdekében. Hatékony, önálló tanulás-alapvető tanulási képességek fejlesztése, az értelmi képességek szinten tartása. Idegen nyelvi kommunikáció-más kultúrák megismerése. Digitális kompetencia-felöleli az információ megkeresését, feldolgozását, alkalmazását. Természettudományos kompetencia-az ember és a rajta kívüli természeti világ közti kölcsönhatás. Kezdeményező képesség, vállalkozási kompetencia.

Az általános célkitűzések teljesítésének kritériumai:         

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmagához mérten. Kultúrált érintkezési formák elsajátítása, illemszabályok ismerete. Továbbépíthető tudás. Önmaga és a társak ismerete és megértése. Szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, önzetlenség, szeretet. Általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása. Testi, lelki egészség megóvása. Kitartás, akarat, állóképesség fejlesztése. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk megismertetése.

Az iskola képzési rendje: 1. Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai: Iskolánk Kiskunhalas város központjában fekszik. Körzeti feladatokat lát el az alapfeladatok ellátását biztosítani nem tudó körzet vonatkozásában a fenntartó meghatározása szerint. Tanulóink jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A szülők közül sokan tartoznak a munkanélküli szegények, vagy a létminimum alatt élők közé. A gyermekek több mint 50 %-a cigány családból származik.

5 A szülők nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, illetve mentálisan sérült, ezért kevés segítséget kapunk tőlük nevelési feladataink megvalósításához. Fontos, hogy el tudjuk fogadtatni gyermekük másságát. A tanulók fejlesztését egységes folyamatként kezeljük. A folyamatos diagnosztizálás biztosítja a helyi fejlesztési stratégia kijelölését, a sajátos személyiségstruktúra, illetve egyedi nevelhetőségi kívánalomhoz, fejlesztéshez való igazodás a folyamat szakaszolását követeli meg az alábbi szerkezetben megfogalmazott célkitűzésekkel. 2. Az iskolai fejlesztés szakaszai: Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése: 1. Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam Iskolakészültség megerősítését, a tanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítását, a sérült értelmi funkciók részleges vagy teljes helyreállítását, a kultúrtechnikák megtanítását, a sajátos fejlődési ütemhez történő alkalmazkodást szolgálja. Tanulóink többsége hátrányos szociális helyzetű, roma származású, ezért a kultúraközi, bikulturális szocializáción túl a magyar nyelv és irodalom tanítás elsődleges feladata a nyelvhasználati képesség fejlesztése. 2. Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam A képesség fejlesztésében hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. 3. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam A tanítás – tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően differenciált módon jelen van a manipulációs és képi szint. Az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítását, a súlyos tanulási nehézséget mutatók felzárkóztatását, az önálló tanulási képességek intenzív fejlesztését, a „megközelítőleg” egységes tudásszint elérését biztosítja. 4. Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Az ismeretbővítés, rendszerezés, az egyes tudományterületek felé történő kitekintés, az önálló életvezetésre való felkészítés kerül előtérbe. 5. Általános műveltséget megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam Elsősorban az ismeretek megerősítése, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása a cél. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése: 1. Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam A pszichés funkciók fejlesztése, képesség- és szokásrendszerek kialakítása játékos fejlesztési formák dominanciájával.

6 2. Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam A napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítés, készségfejlesztés elemi tapasztalatokra építve. 3. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása. A fejlesztő munkához ki kell térni a jel és szimbólumértés képességének kialakítására. 4. Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása. Az autisztikus tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai: A gyermek fejlesztését minden esetben az első szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem meghatározható. A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége, illetve a kimenet a következő szakaszba függ a fejlődés mért eredményeitől, azaz a gyermek képességeitől és a szakszerű képzés intenzitásától. 1. szakasz: habilitáció, mely fő célja megegyezik a speciális korai terápiával és az óvodai fejlesztéssel. A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú-. Közép- és rövidtávú tervre épül. 2. szakasz: előkészítő. Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és iskolán kívüli környezetben. 3. szakasz: iskolai oktatás. Célja a felnőtt korban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében: 

   



A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor ill. IQ és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyetlen képesség- és készségprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel való folyamatos követéssel. (pl. Fejlődési kérdőív). Az egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül alapszik a tesztekkel mért és megfigyelt meglévő és kialakulóban levő készségek azonosításán. Protektikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális-augmentatív kommunikációs struktúra kialakítása). Az idő, tanítási helyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, gyermek által átlátható strukturálása ( struktúrálatlan idő minimalizálásával). Speciális , egyéni motivációs rendszer kialakítása. Augmentatív, vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt, amely igazodik a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez, és akusztikus nehézségeihez mennyiségben, változatosságban, időzítésben, szóhasználatban, nyelvi komplexitásban, változatosságában, metakommunikációjában. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézségek miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő, és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszereket és médiumokat, pl. írott

7

 





utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás, stb. Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, ill. megértése fontos tanítási cél. A tanításban a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a viselkedés- és kognitív terápiák alkalmazása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt külön fejlesztési dimenzió az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása ( a továbblépés előtt ), az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, és az alternatív probléma megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. A tanuló túlterhelésének elkerülésére felesleges információkat kerülni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított óriási mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A viselkedés-terápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján hierarchikus sorként kell értelmezni, és fontossági sorrend szerint kell iktatni a tervekbe.

Nevelési Tanácsadó tagintézmény tevékenysége és feladatköre Bács-Kiskun megye közoktatási feladat-ellátási terve 6.sz. melléklete szerint, körzetében ellátja a nevelési tanácsadás feladatait; 1. 3-18 éves korú gyermekek és fiatalok mentálhigiénés ellátása a beilleszkedési, tanulási és egyéb zavarokkal küzdőknél 2. Nevelési, pszichológiai tanácsadás 3. Egyéni és csoportos pszichológiai, pedagógiai terápia 4. Szakvélemény készítése Pszichológiai jellegű feladatok:  Vizsgálat, diagnosztizálás, terápia.  Beilleszkedési és magatartászavar okfeltárása és kezelése a szülőkkel és pedagógusokkal együttműködve.  A tanulási nehézség hátterében húzódó sérült, pszichés funkciók diagnosztizálása és kezelése  A differenciált beiskolázást megelőző fejlettségi vizsgálatok elvégzése  Szűrő, illetve kontrollvizsgálatok a szakértői vizsgálatok előtt.  Pedagógusok és szülők problémaérzékenységének, problémamegoldó készségének, konfliktuskezelésének segítése (nevelési és szülői értekezletek)  Együttműködés, koordinált team munka társintézményekkel, pedagógiai, gyermekjóléti szolgálatokkal és egyéb intézményekkel. Gyógypedagógiai jellegű feladatok:  Szűrés, vizsgálat, diagnosztizálás, terápia.  Tanulási teljesítőképesség problémáinak, a részképesség zavar okainak és jellemzőinek feltárása, korrekciója.  Részképesség gyenge gyermekek preventív és korrekciós terápiája.  Dyslexia, dysgraphia, discalculia kezelése.

8  

Pedagógusok, fejlesztőpedagógusok szakmai segítése az átlagtól eltérő személyiségfejlődésű gyermek nevelésében, fejlesztésében. Egyéni és mikrocsoportos fejlesztés.

Pedagógiai jellegű feladatok:  Szűrés, vizsgálat, fejlesztés.  Pedagógusok, fejlesztőpedagógusok szakmai segítése az átlagtól eltérő személyiségfejlődésű gyermek nevelésében, fejlesztésében.  A tanulási teljesítőképesség problémáinak, s a részképesség okainak és jellemzőinek feltárása, korrekciója.  Tanulási, módszertani tanácsadás az egyén leghatékonyabb tanulási stratégiáinak kialakításához.  Képességvizsgálatok végzése.  Egyéni és mikrocsoportos fejlesztés. Mentálhigiénés és szociális jellegű feladatok:  Iskolai szociális munka segítése.  Életvezetési tanácsadás, segítő beszélgetés.  Kapcsolattartás más intézményekkel.

INGYENES ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES SZOLGÁLTATÁSOK Alapfokú oktatási intézményben ingyen igénybevehető szolgáltatások: - a tanórai foglalkozások - az első-tizedik évfolyamon az évismétlés - az 52. §. (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi versenyeket, diáknapokat, énekkart, a Nevelési programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyeket; - a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyeletet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis ill. tanulószobai foglalkozást - az iskolai létesítmények (könyvtár, számítástechnikai terem, sport és szabadidős létesítmények) használata - az értelmi vagy más fogyatékos tanuló esetében az oktatásban való részvétel valamint az állapotának megfelelő teljes ellátás - logopédiai szakszolgáltatás - tanulói tankönyvek. - tanulói étkeztetés a mindenkori törvényi szabályozással Költségtérítéses szolgáltatások: - A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezést a jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. - A Nevelési programban nem szereplő tanításon kívüli tevékenységek, pl. táborozás, szakkör, sportfoglalkozás.

9 A TANULÓI JOGVISZONY Az iskolába történő felvétel a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján történik. Az iskolába való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:  szakértői javaslat  születési anyakönyvi kivonat  szülő/gondviselő személyi igazolványa  a gyermek egészségbiztosítási kártyája  esetleges előző iskolától a tanügyi dokumentumok. A tanuló az iskolával – a beíratás napjától – tanulói jogviszonyban áll, jelenlétével a jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi. A tanulói jogviszony megszűnik:  az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait,  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,  a tizedik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,  a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján  áthelyezés másik iskolába. A Nevelési Tanácsadó tagintézmény szolgáltatásainak igénybevételére az intézmény ellátási körzetébe tartózó állandó lakosok közül bárki jelentkezhet.  Szülőként (gondviselőként) munkaidőben telefonon vagy személyesen kérheti szolgáltatásainkat gyermeke beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeivel kapcsolatban.  Intézményekből érkező megkeresés esetén a beküldő intézmény a vizsgálati kérelemhez mellékeli a szülő beleegyező nyilatkozatát és a gyermek jellemzését, az orvosi adatlap az ötéves korú státuszról.  Pedagógusok is megkereshetik az intézményt (pl.: gyermek és ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök) konzultációs lehetőséget, szakmai tanácsot, szupervíziót kérhet.  Az első találkozás alkalmával a 18 évnél fiatalabb gyermek esetében a szülő megjelenése szükséges. A fiatalkorúak önállóan is jelentkezhetnek. 16 éves kortól a gyermek krízis helyzetben a szülő tudta és beleegyezése nélkül is kérhet segítséget az intézménytől. Ha a probléma rendezése szükségessé teszi, igyekezni kell a szülő tudomásul vevő nyilatkozatát, beleegyezését beszerezni.  A további foglalkozások a szakember és a szolgáltatást igénybevevők közös egyeztetésével történnek. A Nevelési Tanácsadó munkáját a hatályos közoktatásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek határozzák meg. Az intézmény nem végez hatósági munkát.

10

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség fejlesztése. A nevelési és oktatási folyamat egy céltudatos, tervszerű hatásfolyamat, a tanulók pedagógiai szándékú alakítása. Ez a pedagógiai hatás fakadhat a tanított tárgyak tartalmából, az alkalmazott módszerekből, a pedagógus-növendék viszonyából és abból az atmoszférából, amely az adott gyermekcsoportra jellemző. E feladatok eredményességét a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságai szabják meg. A pedagógiai programunkban képviselt értékek az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy tanulóink – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Pedagógiai programunkban előtérbe helyezzük a személyiségfejlesztő oktatást azzal, hogy teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Olyan pedagógiai munkát folytatunk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola. Személyiségfejlesztő munkánkban figyelembe kell vennünk, hogy sérült gyermekeket nevelünk, ezért egyénre szabott eszközökkel és célokkal kell dolgoznunk. A lehetőségekhez képest az alábbi énkép kialakítás az optimális: Az önbizalom és az önértékelés erősödése. ↓ Pozitív énkép. ↓ Belső kontrollra irányultság. ↓ A felelősség vállalása. ↓ Önállóság. ↓ Énerős ember. (Ranschburg-Popper, 1978.) Személyiségfejlesztés életkori szakaszokhoz rendelten: 1. Kisiskoláskor: A sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok feltárása után történik a fejlesztés: - az iskolai élet, a társkapcsolatok szokásrendjének elsajátítása - a feladat- és szabálytudat erősítése

11 - az érdeklődés, tevékenység iránti igény felkeltése - a közösségi tudat, az érzelmi élet gazdagítása - alapvető kultúrtechnikák elsajátítása - kommunikációs képességek fejlesztése - a játék szerepe – szabályjáték, didaktikai játék megismerése - ismeretszerzés biztosítása, képességfejlesztés a személyiségszerkezet figyelembe vételével - pozitív tulajdonságok erősítése - a kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése. 2. Serdülőkor: A személyiségfejlesztés a pszichikus funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök stb.) fejlődési ütemében és dinamikájában történjen: - önismeret erősítése - a helyes véleménynyilvánítás elsajátítása - ismeretszerzés, személyiségjegyek a továbbtanulás tükrében - a általános műveltség elemeinek gazdagítása, erősítése - önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megismerése - felkészítés a konfliktusmentes kapcsolatépítésre - az önálló tanulás elsajátítása, a jól működő képességek fejlesztése, a sérült korrigálása - a személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása - a tartós munkavégzésre, a kitartásra nevelés. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK „Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek, minden rész az egészért lévén alkotva, azért kell munkálkodnia.” (Kölcsey) A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolai közösségek alapegysége az osztály, mely sajátos normarendszerével a legközvetlenebb módon alakítja tanulói személyiségét. Az iskolai osztályban kialakuló státuszok, szerepelvárások közvetlenül befolyásolják a tanuló szocializálódási folyamatát. Iskolánkban alakuljon ki olyan magatartás, ahol felelősségvállaló, szabályokat tisztelő gyerekek élnek. Ez jellemezze a tanulási folyamatot is. A közösségfejlesztés egyik fő színtere a diákönkormányzati munka, a tanulók tudják érdekeiket képviselni, ismerjék a közösségek demokratikus működésének alapszabályait. A nevelő-oktató munka során kialakítandó követelmények: -

A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Fontos követelmény, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

12 Az iskolai hagyományok rendszere: A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira. Hagyományaink:  Ünnepségek  Kulturális rendezvények  Sportrendezvények  Nyílt nap  Karácsonyi Hét  Nyári tábor  Kirándulások. Ünnepélyek, megemlékezések, iskolai rendezvények esemény naptára:  Tanévnyitó  Október 6. – aradi vértanúkra emlékezünk  Október 23. Március 15. iskolai ünnep  Ki Mit Tud? – kulturális rendezvény  December 6. Mikulás  Karácsonyi Hét – Karácsonyi ünnepély  Szavalóverseny  Kodály Zoltán népdalvereseny  Farsang  Komplex vetélkedő  Nyúlcipő – játékos sportvetélkedő  Megyei sportversenyek  Anyák napja  Kihívás Napja  Gyermeknap  Ballagás, tanévzáró ünnepély Tanulóközösségek szervezetei:  

Diákönkormányzat: a szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat munkáját megbízott pedagógus segíti. Irányitó szerve a diáktanács. Iskolai Sportkör: a mindennapos testnevelés részeként működik, alsó és felső tagozaton. Szakágai: úszás, versenysport, turisztika, zenés gimnasztika, lovaglás, tömegsport.

13 Iskolai tevékenységek és szolgáltatások: A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok magukban foglalják a szabadidős tevékenységeket és a szociális juttatások-ellátások biztosítását:  Ügyeleti munka  Napi háromszori étkezés biztosítása igény és rászorultság szerint  Napközi – szabadidős tevékenységei; klubnapközi  Felkészítés kulturális vetélkedőkre (komplex verseny, ki mit tud, rajzverseny, stb.)  Iskolában és iskolán kívül szervezett versenyek (sportversenyek, úszás, testedzés, stb.)  Kulturális szolgáltatások (múzeumok, mozi, színház, kiállítások, stb.)  Kirándulások szervezése (alsó és felső tagozatnak külön)  Nyári táborok  Szakkörök. A tanórán kívüli tevékenységben lehetőség kínálkozik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Tanórán kívüli iskolai élet szervezett formái: Napközis csoportok: A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. Az első osztályban és az alsó tagozatban a felzárkóztatás és intenzív fejlesztés érdekében lehetőség szerint minden tanulónk napközis. A napközis foglalkozások elősegítik a szocializációt, a beilleszkedést. Nemcsak a fogyatékosságból eredő pszichikus funkciózavarok korrekciója és kompenzációja történik, hanem szociális és családi hátrányokból adódó hiányosságok pótlása is. A tanulási idő alatt pedagógus irányításával és segítségével tanulják meg a leckét és készítik el az írásbeli feladatokat. A napközi szabadidős tevékenységének egyik fő területe a játék, a tanulóink szocio-kulturális hátrányainak leküzdésében fontos a szituációs, utánzós és szabályjátékok elsajátítása – a tanulási képességek fejlesztése érdekében is. A klubnapközi szervezése kötetlenebb formában, fakultatív módon nyújt különböző szabadidős tevékenységeket a tanulók számára. Iskolai könyvtár: Minden tanulónak iskolán belül lehetősége van a könyvkölcsönzésre. Házi olvasmányok, gyermek és szépirodalmi könyvek állnak a tanulók rendelkezésére. CD és DVD kazetták kölcsönözhetők. Szakkörök: Az önállóságra nevelés terén igen jelentős a szerepük. Iskolánkban olyan szakkörök működnek, melyek képesek a tanulók speciális érdeklődési igényét kielégíteni, ugyanakkor az iskola pedagógiai programjának célkitűzéseivel összhangban van, annak megvalósítását segíti elő: 

Kerámia szakkör: a gyermekek kézügyességét nagyon jól fejleszti. A nagyobbak korongozóval is jól bánnak. A tanulók ajándéktárgyakat, dísztárgyakat, használati eszközöket készítenek.

14    

Zene-tánc szakkör: az alapfokú zenei képzést egészíti ki a tehetséges tanulóknál, ötvözve a mozgás élményével. Rendszeres tevékenységük eredményeként iskolai rendezvényeinken színvonalas előadással szerepelnek. Tömegsport: a testnevelés órákon kívül nyújt lehetőséget a mozgásra. Sokrétű tevékenységet foglal magába. Elsősorban pályázati úton nyert anyagi forrásokból biztosítjuk az uszodába járást és a gyógylovaglást. Játékos sport: alsó tagozatos gyermekek számára biztosít komplex mozgásfejlesztést játékos kereteken belül. Báb-irodalmi szakkör: tevékenységében elsődleges hangsúlyt kap a kommunikáció, önkifejezés, a közösségi munka. Cél a cigány tanulók kultúrájának, hagyományainak ápolása, felelevenítése.

Hittan: Lehetőséget biztosítunk minden tanuló számára a szabad vallásgyakorlásra. Szülői igény, ill. egyházak megkeresése alapján az intézmény tanítási időn kívül lehetőséget nyújt a hitoktatásra. Mindezen túlmenően nyitottak vagyunk minden egyéb kezdeményezésre, melyben a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, tanulásukkal és egyéb tevékenységükkel lehetőséget kaphatnak személyiségük kibontakoztatására, életmódjuk, szokásaik, környezettel és embertársaikkal való kapcsolatuk pozitív irányú alakítására.

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyógypedagógia tevékenysége során a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, ami tanítási órán és tanórán kívül külön programokon keresztül valósul meg (lásd: személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés témakörökben). A fentieken kívül a habilitációs és rehabilitációs órák állnak a tanulók fejlesztésére.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 1-2 év általános iskolai oktatás után kerül hozzánk tanulóink egy része. Ők nem csak a fogyatékosságból adódód problémákkal, hanem a tanulási kudarc következményeivel is küszködnek. Az iskola specifikusságából adódó habilitációs és rehabilitációs tevékenység során folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését.

15 A hátrányos szocio-kultúrális helyzetű tanulók felzárkóztatása az előbbieken kívül a tanítási órákon és a napközis csoportokban differenciálással valósul meg. Az alsó tagozaton dyslexia és dysgraphya, dyscalculia megelőzésére és megsegítésére egyéni fejlesztés és kiscsoportos foglalkozások vannak. Logopédus segíti a beszédhibás gyerekeket.

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tanulók adottságai, képességei, tulajdonságai biológiai, pszichológiai és szociológiai szempontokból igen eltérőek. A hátrányos szociokulturális feltételek nehezítik az iskolai sikerességet. A szociálisan hátrányos gyermek nevelési oktatási szükségleteinek kielégítése a megszokott pedagógiai eszközökkel nem biztosítható. Az eredmények eléréséhez a teljes pedagógiai folyamatban a hagyományoktól eltérő megközelítés és többletráfordítás szükséges. Tanulóink nagy százaléka szociálisan hátrányos helyzetű. Magas a munkanélküli szülők aránya, sok családban rendszeres jövedelem csak a családi pótlék és a segély. Ezek többségében többgyermekes családok. A társadalmi szinten felmerülő családi problémák itt hatványozottabban jelentkeznek. Iskolánkba kerülő gyermekek többsége (szociális és szociálpedagógiai megsegítés híján) a „természetes módon” beszerezhető tudások, normatudások és értéktudások abszolút értelemben vett deficitjével rendelkezik. Alapelvek: A képességeknek megfelelő teljesítéshez alapvetően fontos a gyermeknek a kiegyensúlyozott biztos iskolai háttér, a jó hangulat és közérzet. Ebből adódóan csak olyan kötöttségek szabályozzák és korlátozzák szabadságát, amelyek a tanítás-tanulás folyamatot, illetve a gyermek aktuális és jövőbeni társadalmi integrációját szolgálják. A tanítási órák és a tanításon kívüli foglakozások megszervezése ennek szellemében történik. A tanulók szociális hátrányainak enyhítését célzó tevékenységek: -

az intézményi étkezés biztosítása napközis foglalkozáson a tanítás-tanulás folyamatán kívül a tervezett, szervezett szabadidős tevékenységek szükség esetén kollégiumi elhelyezés a Bernáth Lajos Diákotthonban iskolai szakkörök DSK szervezett programjai (sportversenyek, kirándulások, túrák) iskolai könyvtár DÖK szabadidős tevékenységei nyári tábor

A tanulók szociális hátrányainak enyhítését célzó tevékenységekben résztvevők: Belső: - osztályfőnökök - szociálpedagógus - pedagógusok

16 -

pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak

-

Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhivatal Nevelési Tanácsadó Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Külső:

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, és a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. A gyermekvédelmi munkában a prevenció egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az osztályfőnök látja el a legfontosabb gyermekvédelmi feladatokat, munkáját a szociálpedagógus segíti. A szociálpedagógus feladata:     

A veszélyeztetett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézés Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hivatalokkal A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés A veszélyeztető tényezők feltárása.

A tanulók jelentős része hátrányos helyzetű. A család, amelyből érkeznek, tradicionálisan a társadalom perifériáján él, ezért a gyermekvédelem a családdal együttműködve, a szülők bevonásával valósítható meg. A családi veszélyeztetettség az egészséges gyermeki fejlődést gátolja, és nem készít fel az elégséges felnőtté válásra. A szülői minta – helytelen életvezetés, antiszociális viselkedés, érdektelenség, stb. – következtében szinte törvényszerűen problematikussá válnak. Intézményünkben a veszélyeztetett környezetben nevelkedők aránya magasabb az átlagostól, ezért a pedagógia minden színterén megjelenik a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos prevenciós munka:   

Megelőző gondoskodást jelent a napközi otthoni ellátás A gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók tanszervásárlását és étkezési térítését az iskola bonyolítja le Felvilágosító előadások szervezése, videofilmek vetítése az aktuális problémákkal kapcsolatban – dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, AIDS, serdülőkori problémák, bűnmegelőzés.

Az egészségügyi ellátásról: Tanulóink több mint 50 %-a cigány családból származik, a teljes tanulói létszám 80 %-a rossz anyagi körülmények között élő családból érkezett. Ebből adódóan a gyerekek

17 egészségügyi állapota, egészséges életvitele nem megfelelő. Olyan problémákkal is meg kell birkóznunk, melyek az alapellátáson felül többlet tárgyi és személyi feltételeket igényelnek. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, nem tudunk megfelelni vállalt – és nem vállalt, de ránk háruló feladatainknak. Kiemelt feladat az egyénre szabott feltáró, védő-óvó pedagógiai tevékenység stratégiájának meghatározása.

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Iskolai beszámoltatások Az iskola nevelő és oktatómunkájának egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése. Az előírt követelmények teljesítésének mérése az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók - szóbeli feleletek - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján történik. Az ellenőrzés, számonkérés mindhárom formájában lehet: ● folyamat ellenőrzés, amikor diagnosztikai célból a pedagógiai munka tervezését segítjük. Iskolatípusunkban ez a leggyakoribb ellenőrzési forma. ● eredmények ellenőrzése; egy témakör zárásakor, illetve félévi vagy év végi felméréskor a helyi tantervi követelményeknek megfelelően. A számonkérés módja, és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, és egyéni képességeihez. Írásbeli munkák a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a tanító által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulók. Írásbeli számonkérés egy vagy több tanulót, illetve az egész osztályt érintheti. A magántanulók teljesítményének mérése félévkor és tanév végén van. A tantárgyi követelményeknek megfelelően év végén osztályozó vizsgát tesznek. Írásbeli számonkérés formái, rendje és korlátai: A számonkérés minden formája, csak a megtanított tananyagot tartalmazhatja. Az értékelés mindig folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus (egyénre szóló), a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. A sajátos nevelési igényű tanulók az eltérő képességeikből adódóan más- más teljesítményt nyújtanak gyakorlati tevékenység során, szóban, illetve írásban. A számonkérés korlátai közé tartozik: - biztosítani kell az esélyt, hogy „saját nyelvén” teljesíthessen minden tanuló - a terhelhetőséget figyelembe véve egy tanítási napon több felmérés nem iratható Az írásbeli számonkérés módjai: - feladatlap, röpdolgozat (néhány óra anyagából, résztémákból) - felmérések: év eleji

18 félévi év végi Elvek, követelmények A helyi tantervi minimum követelményeinek teljesítése a továbbhaladás feltétele. A követelményeket, (témazárók, felmérők témakörét) és az értékelési módszereket egyértelműen érthetően kell megfogalmazni, hogy a tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Az osztályzatok kialakításához minimum havi egy érdemjegy szükséges. Írásbeli számonkérést követően a javítás lehetőleg a következő alkalommal, de max. 1 héten belül kell elvégezni. Az írásbeli munkáknál a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel kell ellátni, kiosztáskor rövid szóbeli kiegészítés mellett az érdemjegy szóbeli indoklása is szükséges ahhoz, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével, esetleges hiányosságaival, hibáival. Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a gyermeket pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása. Lehetőség a pozitív motiváció érdekében a tanórai munka értékelése. Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodni kell a javítás lehetőségéről. A tanuló terhelhetőségét figyelembe kell venni, ezért egy tanítási napon nem lehet kettőnél több felmérőt íratni. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Mindig csak elsődlegesen begyakorolt feladatokat lehet feladni otthoni, napközi és tanulószobai felkészüléshez. Amit a tanuló önállóan meg tud oldani, azt tudja, ismételni, gyakorolni. - A házi feladatok mennyisége igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. Alsó tagozaton: főleg írásbeli Felső tagozaton: írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt. A szóbeli feladatoknál kellően körülhatárolt tananyagrészt biztosítva segítjük a tanulási folyamatot. (vázlat, kiemelt szöveg) 5-8. évfolyamon az órarend szerinti tanulás elsődlegessége a fő szempont. - A tanulási idő mértéke egyenes arányban növekszik a tananyag bővülésével, 45-60 percről a magasabb évfolyamokon 60-75 perc is lehet az önálló tanulási idő. - A házi feladatok minőségi, mennyiségi és időkeret korlátozását figyelembe véve a differenciálás elve érvényesül A tanulók értékelési rendje: -

Az értékelés a tanítási-tanulási folyamatban a folyamatszabályozás nélkülözhetetlen eszközként segíti a fejlesztés hatékonyságát. Az ellenőrzés-értékelés elsődleges feladata a nevelési/fejlesztési alaphelyzet és a célállapot közötti pozitív irányú különbözőség folyamatos rögzítése. Az értékelés kifejezésének módjai: ▪ metakommunikációs jelzések ▪ szóbeli, vagy írásbeli vélemény

19 ▪ pontozás ▪ százalékérték ▪ szimbólumok ▪ tárgyak ▪ osztályzat ▪ a felsoroltak kombinációja Az értékelés szempontjai: Osztályfőnöki értékelés: - együttműködés a társakkal és tanárokkal - konfliktuskezelés - a szabályok betartása - a közösségben az osztályban elfoglalt hely - felelősségtudat - kezdeményezőkészség - önbizalom - az érdekérvényesítés képessége stb. A tanulás értékelése: - a munkavégzés rendezettsége - a munkafegyelem - a felszerelés - a házi feladat megléte - az odafigyelés és összpontosítás - az önállóság - a segítségkérés és adás - a együttműködés - az érdeklődés - az aktivitás - a munkatempó - a hatékonyság stb. Szociális fejlettség: - együttműködése: aktív, nyitott, udvarias, változó, visszahúzódó - szokásrendszerhez való viszonya: megbízható, változó, kialakulatlan, elutasító - önértékelése: alapos, valós, ingadozó, fejlesztésre szorul A tanuló továbbhaladásának feltétele: Első évfolyamon az értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez. Információt jelent a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Szöveges értékelés minősítése: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - felzárkóztatásra szorul

20 A tanulásban akadályozott tanulók szöveges értékelésének tematikus egységei Tantárgyi értékelési szempontok az 1. évfolyamon Matematika -

Több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának használata Szín, forma, nagyság megnevezése Számok neve, írása, olvasása 0-10-ig Összeadás, kivonás műveletének elvégzése eszközhasználattal számkörben Számok helye a számegyenesen, számszomszédok ismerete Páros, páratlan számok ismerete Elemek párosítása, sorozatok folytatása

10-es

Magyar nyelv és irodalom - szóbeli kifejezése, szövegalkotása - tájékozódása a vonalköz rendszerben - olvasása, szövegértése: - betűfelismerése - összeolvasása – szótagok, rövid szavak olvasása - kifejezése írásban: - betűalakítása - betűkapcsolása - szavak írása – tollbamondás, másolás - írásképe- vers -, szövegtanulása Környezetismeret - eligazodása - közvetlen környezetében - mindennapi élet alapvető tárgyi és személyi viszonyaiban - téri- és időrelációkban - felismerése - az iskola és otthon tárgyainak, berendezéseinek csoportosítása - azonosságok, különbözőségek felismerése - élő és élettelen világ elkülönítése - a társas érintkezés szabályainak alkalmazása (köszönés, kérés) A második évfolyamtól az értékelés meghatározza a tanuló továbbhaladását. A továbbhaladás feltétele a helyi tanterv minimum követelményének teljesítése.

21 Tanulásban akadályozott tanulók értékelése: Értékelés az 1. évfolyamon:

Év közben

Negyedév

Félév

Háromnegyedév Év vége

Az értékelés módja, formája Piros pont, zöld pont, fekete pont, kis figurák, dicséret, csillag A tantárgyi figyelmeztető és dicséret Szöveges értékelés Szöveges értékelés az alsó tagozatos munkaközösség által kidolgozott szempontok alapján Szöveges értékelés Tantárgyi dicséret, figyelmeztetés Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul

Az értékelés rögzítése Tanulói munkafüzet Tájékoztató füzet

Ki értékel? Az osztályban tanító pedagógusok Napközis nevelő

Tájékoztató füzet Osztálynapló

Osztályfőnök

Tájékoztató füzet Osztálynapló

Osztályfőnök Készségtárgyat tanító pedagógusok Napközis nevelő

Tájékoztató füzet Osztálynapló

Osztályfőnök

Osztálynapló Bizonyítvány Törzslap Iskolalátogatási bizonyítvány

Osztályfőnök Szaktanár Napközis nevelő

Értékelés a 2-10. évfolyamon:

Év közben

Negyedév Félév

Háromnegyedév

Az értékelés módja, formája Érdemjegy(5,4,3,2,1) minden hónapban legalább 1 érdemjegy Magatartás, szorgalom értékelése Tantárgyi figyelmeztető Tantárgyi dicséret Érdemjegy (5,4,3,2,1) Magatartás, szorgalom betűvel kiírva a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, hanyag Tantárgyi figyelmeztető

Az értékelés rögzítése Osztálynapló Tájékoztató füzet Munkafüzet Tanulási füzet

Ki értékel? Osztályfőnök Szaktanárok Napközis nevelő

Osztálynapló Tájékoztató füzet

Osztályfőnök Szaktanárok

Osztálynapló Tájékoztató füzet

A szaktanárok és az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

Osztálynapló Tájékoztató füzet

Osztályfőnök Szaktanárok

22

Év vége

Tantárgyi dicséret Osztályzat: jeles + szaktárgyi dicséret (Kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) Magatartás, szorgalom mint félévkor

Osztálynapló Bizonyítvány Törzslap

Értelmileg akadályozott tanulók értékelése:

Év közben

Félév

Év vége

Az értékelés módja, formája Piros pont Zöld pont Fekete pont Kis figurák Dicséret Csillag Követelménytől elmaradó, ill. kiemelkedő teljesítmény szöveges értékelése Tantárgyanként szöveges értékelés: - Kiválóan megfelelt - Jól megfelelt - Megfelelt - Felzárkóztatásra szorul 2. csoporttól kiegészül: - Nem felet meg

Az értékelés rögzítése Tanulói munkafüzet Tájékoztató füzet

Ki értékel? Az osztályban tanító pedagógusok Napközis nevelő

Tájékoztató füzet

Az osztályban tanító pedagógusok Napközis nevelő

Osztálynapló Bizonyítvány Törzslap

Osztályfőnök Szaktanár Napközis nevelő

23 A TÁRSAS ÉRINTKEZÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI Fegyelmező intézkedések: Fegyelmezés fokozatai és formái: Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli és írásbeli)

-

Osztályfőnöki figyelmeztetés (négyszemközti, szóbeli és írásbeli) Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli és írásbeli) Igazgatói intés (írásbeli)

-

a tantárgyi követelményeket nem teljesítette a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya az órán előforduló fegyelmezetlenség miatt a tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése a házirend enyhébb megsértése igazolatlan mulasztás miatt az iskolai házirend gyakori megsértése szándékos, kisebb értékű károkozás fegyelmezetlenség miatt az iskolai házirend súlyos megsértése szándékos károkozás súlyos fegyelmezetlenség miatt

A fegyelmi büntetés:    

megrovás szigorú megrovás kedvezmények megvonása Fegyelmi Bizottság összehívása



Áthelyezés másik iskolába

- osztályfőnök, igazgató - igazgató - osztályfőnök - tantestület - diákönkormányzati képviselők - igazgató

24 A tanulók jutalmazásának elvei és formái: Adományozza

Ideje



Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tanulmányi teljesítményért

Osztályfőnöki dicséret (szóban, írásban)

Közösségi munkáért

 

Igazgatói dicséret





Tantestületi dicséret

Jutalomkönyv

Oklevél (igazgatói dicséret)

Kimagasló tanulmányi munkáért  Kulturális, sport rendezvényeken nyújtott teljesítményért  Példamutató magatartás  Kiváló tanulmányi eredmény Kismagasló  Tanulmányi-,  Kulturális-,  Sporteredményért kitűnő  tanulmányi eredményért  sporteredményért

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá Év végén Amikor érdemes lesz rá a tanuló



Szaktanár

   

Osztályfőnök Szaktanár Napközis nevelő Osztályfőnök, szaktanárok javaslata alapján az igazgató



Év folyamán, amikor érdemes lesz rá Év végén



A tanév végén



Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület



a tanév végén

  

szaktanár osztályfőnök napközis nevelő



a tanév végén

 

osztályfőnök szaktanár

Helyi minősítési rendszer a tanulók magatartás, szorgalom értékelésében Magatartás: Példás:  ha a tanórán fegyelmezett, aktív, munkáját vonakodás nélkül elvégzi  ha az iskolában tisztelettudó és segítőkész tanáraival szemben és a felnőttekkel  ha felelősségteljesen vigyáz az iskola tantermeinek tisztaságára, berendezési tárgyaira, szemléltető eszközeire, a tornaszoba rendjére  betartja a kultúrált étkezés szabályait, az illemszabályokat (ebédlőbe vonulás, ebédlőben viselkedés) és az iskola házirendjét  ha őszintén és tapintatosan mond véleményt és meghallgatja mások véleményét, nem önbíráskodik, társaival szemben rendes hangnemben beszél  aki jóindulattal segíti társait  aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében. Jó: Kritériumai megegyeznek a példással, de esetenkénti figyelmeztetés előfordulhat. Változó:  

cselekedetei következményét nem képes felmérni ha kötelességét felszólításra teljesíti

25      

ha a munkához való viszonyát a rendszertelenség és pontatlanság jellemzi ha a tanórákon gyakran figyelmeztetni kell, társait időnként „szórakoztatja”, vagy zavarja környezete rendjéért semmit nem tesz viselkedése, beszédstílusa változó, kifogásolható ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel ha a felnőttekkel szemben nem tanúsít mindig tisztelettudó viselkedést.

Rossz:        

ha magatartásával rossz irányba befolyásolja társai viselkedését ha rendszeresen önbíráskodik, társaihoz goromba ha iskolán kívüli magatartása is kifogásolható, felnőttekkel szemben gyakran tiszteletlen aki szereti, ha társai félnek tőle ha a tanórai munkát szándékosan zavarja ha munkavégzése gondatlan ha az iskola felszerelését szándékosan rongálja aki szándékosan bosszantja társait, tanárait

Szorgalom: Példás:  ha rendszeresen felkészülten jön a tanítási órákra, munkáját kifogástalanul végzi  ha az órákon aktív, önálló ismeretszerzésre képes  ha az érdeklődési körének megfelelő tantárgyban a kötelezőnél többet nyújt  ha felszerelése hiánytalan, gondozott, füzetvezetése rendszeres  képességeihez mérten teljesít Jó: Ha apróbb hiányosságokkal tesz eleget munkájának és a fenti kritériumoknak megfelel. Változó:  ha munkája képességeihez, körülményeihez képest ingadozó  ha figyelmetlen, nem aktív, felszerelése rendetlen, időnként hiányos  ha munkavégzésében pontatlanság és megbízhatatlanság mutatkozik Hanyag:   

ha a tanórákra rendszeresen nem, vagy csak elvétve készül fel ha a felszerelését nem hozza el, illetve tudatosan nem használja házi feladatot rendszeresen nem készít.

Az ellenőrzés területei és módszerei Az ellenőrzés fogalma és célja, helye a vezetés folyamatában: A vezetés nem más, mint a pedagógia céljaira irányuló, egymással összehangolt tevékenység. Az iskolavezetésben a következő funkciók gyakorlása szükséges:  Helyzetmegismerés

26       

Feladat-meghatározás Tervezés Szervezés Döntés Feladatmegoldás Ellenőrzés Értékelés.

A vezetési ciklus a célkitűzéssel kezdődik és a feladatmegoldás eredményességének értékelésével záródik. Az így kapott adatokat felhasználjuk a tervezés, szervezés és a döntés folyamatában. Ezután a feladatok elvégzését ismét ellenőrizzük. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése: A siker érdekében elengedhetetlen az ellenőrzés, amely egyrészt a kitűzött célok megvalósítására, másrészt az egyes pedagógusok tevékenységének mérésére irányul. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése biztosítja azt az egyetlen lehetőséget, amelynek révén közvetlenül be lehet avatkozni a képzési folyamatba. Ebből következően az ellenőrzés széles területet ölel át és nagyfokú körültekintés, odafigyelést igényel, hiszen ha egy ponton elmulasztjuk az ellenőrzést – megfosztva magunkat a korrekció lehetőségétől -, a képzési cél megvalósulását veszélyeztethetjük, megkérdőjelezve ezzel az intézmény létjogosultságát. Az IMIP kiemelt feladata a pedagógus munka ellenőrzése és értékelése. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie:       

A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtására A tantervi követelményekre A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozásokra, látogatásokra és ezek tapasztalatainak megbeszélésére az érintett kollégákkal és a munkaközösség vezetőkkel Alapkészségek felmérésére A felvételi, osztályozó és pótvizsgák szabályszerű lefolytatásának ellenőrzésére A haladási naplók, anyakönyvek szabályszerű vezetésére A reggeli és a folyosóügyelet időszakos ellenőrzésére.

Az ellenőrzés területei: 

A tanulók tanórán elért eredményei: Sajátos nevelési igényű tanulók iskolájáról lévén szó, az oktató-nevelő munka ellenőrzése érdekében fokozottabban szükséges a tanórai eredmények értékelése, mérése – a tanulók egyéni képességeihez igazodva -, amelybe nemcsak a tantárgyi értékelések számítanak bele, hanem a fogyatékos gyermekek pszichéjének, mozgásának, verbális és non-verbális kifejezésmódjának a fejlődése is.



Szabadidős, tanórán kívüli tevékenység: A gyermeki játék fejlődési fokait, az adekvát játékhasználat megtanítását, az önkiszolgáló tevékenység fejlődését, a kulturált érkezés kialakítását, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit kiemelkedő feladatként kell nyomon követni.

27 

A szakmai munkaközösségek, a tantestület jelzései: A szakmai munkaközösségeknek jellegüknél fogva olyan műhelyeknek kell lenniük, amelyek funkciójukból fakadóan az eredmények fokozására szolgálnak, a szakmai tevékenység ellenőrzése, értékelése folytán. Ilyen tekintetben a szakmai tapasztalatok megosztásából egy tantestületen belül következtetni lehet az egyes nevelők szakmai eredményességére, tehát az ellenőrzés egyik információs inputját képezik.



A szülők visszajelzései: Lényeges információforrásként jelentkeznek a szülők visszajelzései, hiszen éppen a gyermek fogyatékosságából adódóan a szülő képes elmondani gyermeke kommunikációs szintjének, téri-, időbeli tájékozódásának, finom-és nagymozgásának fejlődéséről, magatartásának változásáról, valamint az önkiszolgáló tevékenység kialakulásáról.



A személyes tapasztalatok és a kollégák tapasztalatai: A vezetői ellenőrzések (közvetett, közvetlen) során szerzett tapasztalatok, illetve a hasonló helyzetekben lévő kollégákkal folytatott tapasztalatcserék az ellenőrzés módszereire, azok hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan.



Egyéb szakmai tevékenység a Nevelési Tanácsadóban: az egyéni nyilvántartási lapot és foglalkozási naplót a rehabilitációs foglalkoztatás végén, legkésőbb a tanév végén, augusztus 30-én a gyermek fejlődésének értékelésével kell lezárni. A fejlesztő foglalkozás fennállása alatt az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként kontrollvizsgálatot kell végezni.

(Felhasznált szakirodalom: Ormándi János-Selmeciné Szántó Katalin: Az ellenőrzés területei és módszerei a mai iskolában – Fejlesztő pedagógia 1997/6. Szám.)

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM I.

BEVEZETÉS

Az Egészségnevelő program jogi háttere A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével hatályba lépett az új NAT. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programban is ki kell fejteni. Az Egészségnevelő program részét képezi a Környezeti nevelés program. Az egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetben élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

28 Az egészségfejlesztés Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei 1. Átfogó szemléletmódja van, az iskola mint gondoskodó közösség jelenik meg. 2. A testi, lelki, szociális és környezeti aspektusok közötti kapcsolatot figyelembe veszi. 3. Felismeri, hogy minden egészségi kérdéshez készségekre és folyamatokra van szükség, és hogy ezt mint az egyes oktatási tervek részeként kell tekinteni. 4. A tanárok szerepét modellként ismeri el. ÁLTALÁNOS RÉSZ

II.

1.

Általános helyzetleírás

Az iskolánk eredetileg irodaház volt, ezért tantermeink kicsik, nem felelnek meg a közegészségügyi előírásoknak. WC és mosdó csak mindkét szinten egy-egy van, ami nagyon kevés a tanulók számához viszonyítva. Orvosi szoba sincsen külön. Iskolaorvosi ellátást a város biztosítja. Az iskolaorvossal, a védőnővel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Az iskolai szűrések eredményeiről tájékoztatást kapunk, a problémás esetekben a megfelelő szakorvoshoz küldik a gyerekeket. A tantestület valamennyi tagja felelősnek érzi magát a tanulók egészségének megőrzésében, az egészségfejlesztésben. 2.

Alapelvek, célok

Alapelvek  Az egészséges környezethez való jog és szükséglet  A tanulók egészségfejlesztési attitűdjeinek, magatartásának, életvitelének alakítása  Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások és a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki Célok Rövid távú céljaink  Információnyújtás, felvilágosítás  Szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek megvitatása  Káros függéshez vezető szokások és életmódok kialakításának megelőzése  Balesetvédelem, elsősegélynyújtás  Személyi higiénés szokások tudatosítása

29 Középtávú céljaink  Egészségkárosító magatartások elkerülése  családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés Hosszú távú céljaink  A felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan kövesse saját egészségi állapotát  Képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére 3.

Erőforrások

Nem anyagi erőforrások         

Iskolaorvos, védőnő Testnevelő Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős DÖK vezető Osztályfőnök Természetismeret tanár Ig.helyettes Diákok Szülők: az iskola a szülőkkel együttműködve tudja csak megvalósítani a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését  Pedagógusok: a nevelőtestület minden tagja aktív részese legyen a lebonyolításban Anyagi erőforrások  Saját költségvetés: szükséges oktatási eszközök biztosítása, azok fejlesztése, kiállítások költségeinek finanszírozása, továbbképzések támogatása  Alapítvány: versenyek, vetélkedők, jutalmazások finanszírozása  Pályázatok

III.

SZAKMAI RÉSZ

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul mind a pedagógusok és a tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére. 1. Közegészségügyi feladatok a., Iskolaorvosi ellátás A 26/1997. (XI..3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról meghatározza az iskolaegészségügy általános, valamint ezen belül az iskolaorvos, védőnő, fogász speciális feladatait és azt is, hogy mi legyen az iskolai rendelő minimális felszerelése.

30

b., Közétkeztetés A csoportos étkeztetésnek szigorú, rendeletbe foglalt közegészségügyi szabályai vannak, amelyek az étkezés biztonságát szolgálják, s amelyeket be kell tartani. Feladat: A konyhának visszajelzéseket figyelembe kell vennie az étlap kialakításánál. c., Személyes biztonság A közlekedési baleset veszélyét nemcsak a megnövekedett utcai forgalom okozza, de az is, hogy a tanulók mozgásigénye a tanítási nap folyamán kielégítetlen marad. Feladat: Közlekedési szabályok ismertetése Biztonságos közlekedési eszközök használata Helyes viselkedési minták nyújtása Baleset esetén értesítjük a szülőt, sőt szükség esetén baleseti jegyzőkönyvet készítünk. d., Beteg gyermek ellátása Az iskolai gyógyszerkészletet az iskolát ellátó orvossal állítja össze, az iskolavezetéssel egyeztetve. Teendők:

Betegség esetén a pedagógus az iskolai gyógyszerkészletből a beteg veszélyeztetése nélkül adhat gyógyszert szükség esetén. Szülő, vagy a legközelebbi tanuló értesítése, komolyabb esetben a mentő igénybevétele.

Fertőző betegségek: megelőzésében komoly lehetőségeink vannak az alapvető higiénés szabályok betartásával. A védőoltást az iskolaorvos végzi a védőnő segítségével, az időpontot egyeztetik az iskolavezetéssel. A pedagógus teendői az oltás napján:  Felhívja a védőnő figyelmét a hiányzókra  Segít az oltás gördülékeny levezetésében. e., Testi-, személyi higiéné A WC a tisztaság szempontjából a legkritikusabb hely. Napi folyamatos takarítást és fertőtlenítést kell biztosítani. A serdülők nagyobb gondot fordítanak saját maguk tisztántartására, de a kisiskolás gyereket nevelni kell a személyi higiénés szokások kialakítására. Különösen sok probléma adódik a fogápolás terén. Feladat:    

WC papír és kézmosási lehetőség biztosítása Az időjárásnak megfelelő öltözködés tudatosítása Tisztaságra való tartós igény kialakítása Fogmosási tevékenység iskolai napirendbe történő bevezetése

31  Szűkebb környezetünk tisztaságára, esztétikájára történő figyelemfelkeltés f., Munkavédelem Célja: 1. A dolgozók munkájukat a munkavédelmi szabályok betartásával és betartatásával végezzék. Iskolánkban munkavédelmi oktatásban részesülnek pedagógusaink, valamint a kollégákon keresztül diákjaink is. Az új dolgozó munkába állásakor, a többi dolgozó minden tanév elején. Ezt aláírásukkal igazolják. Az osztályfőnökök minden tanév elején a balesetek elhárításával kapcsolatos szabályok betartására hívják fel tanulóink figyelmét. Ezen kívül a technika, testnevelés, természetismereti órák előtt minden esetben a balesetek elkerülésére intik diákjainkat. Kirándulások, táborok alkalmával szintén felkészítik őket a veszélyek elhárítására. 2. Az iskolai egészségnevelő program témakörei a., Az egészséges táplálkozás Egy gyermek étkeztetése a fejlődő szervezet igényei miatt különös gondot igényel. Feladatok:  el kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek az iskolában étkezzenek  egészséges étrend összeállítására, receptek kipróbálására van lehetőség technika órán  vetélkedők, kiállítások, rajzversenyek szervezése b., Környezeti ártalmak Mesterséges megvilágításra bizonyos napszakokban ill. évszakokban feltétlenül szükség van. A megvilágítás higiénés előírásai:    

megfelelő fényerősség káprázatmentesség egyenletesség megfelelő árnyékoltság

A rossz, elhasznált levegő rontja a gyermekek komfortérzetét. A szellőztetést minden évszakban biztosítani kell. c., Szexuális felvilágosítás- és nevelés, családtervezés, AIDS prevenció Az életkori sajátosságoknak megfelelően kapjanak információt a tanulók.

32 d., Lelki egészségvédelem Pedagógusok mentálhigiénéje: A pedagógusok erőfeszítéseit nem követi közvetlen sikerélmény, anyagi vagy erkölcsi elismerés. Mit tehetünk:  személyesen figyelni a munkáját, értékelni azt és folyamatosan részesévé tenni a tantestületi csapatmunkában Tanulók mentálhigiénéje: A diákok lelki állapotának alakulásában jelentős szerepet játszik az iskola és főként a pedagógusok. Mit tehetünk:     

kivédeni az életrend túlzásait, aránytalanságait legyen egyenletes a tanórák terhelő hatása, azok elosztása a felmérő dolgozatok számának összehangolása ne rövidítsük meg az óraközi szüneteket segítsük elő a tanulók szabad levegőn való tartózkodását

e., Mindennapos testmozgás   

Továbbra is élünk a lehetőséggel és pályázati útin tudjuk biztosítani tanulóink számára az úszásoktatást és a gyógylovaglást. Alsó és felső tagozatos diákjaink részére tömegsport foglalkozást tartunk. Szakköri lehetőség: ének – tánc szakkör. Lényeges a teljesítményzavarok, a fáradtság kiegyensúlyozására. f., Drogprevenció

A gyermek otthonról hozott ismereteit, szociális kapcsolatait , élettapasztalatait a szülők példamutatását elsődlegesen figyelembe kell venni. Az egészségfejlesztés célja a droghasználattal kapcsolatban az ahhoz vezető kockázati tényezők csökkentése, és a drogfogyasztás előfordulását mérséklő védő tényezők felerősítése, összességében a droghasználat előfordulási arányának csökkentése. Rendszeres és kényszeres droghasználat, a hozzászokás az általános iskolás korú gyermekek között még ritka. A drogfogyasztás felismerése: A drogfogyasztó fiataloknak éppen úgy, mint más pszichés zavarban szenvedőnek, akkor lehet segíteni, ha lehetőleg korán felismerjük a problémát. A prevenció módszerei:  információközlés - pedagógus, rendőrök, volt-kábítószeresek  érzelmi nevelés - döntéshozás, kommunikációs stratégiák elsajátítása  társas hatás modell - társas „immunizáció” – droghasználat ellen való üzenet

33 droghasználat elleni készségek fejlesztése nemet mondás technikája  drogalternatívák - sport, tábor, túrák, művészeti tevékenységek  integrált megközelítés - készségfejlesztés: döntéshozás, kommunikációs készségek, problémamegoldás stresszkezelés -

3. Iskolai programok Fontos, hogy az iskolai programok olyan fontos területekre terjedjenek ki, mint:      

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás a mindennapi testmozgás a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószerhasználat megelőzése iskolán belüli bántalmazás megelőzése a szexuális nevelés

Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása. A tanulók fizikai állapotának mérésének részletes módszertani és értékelési rendszere a TANTERV testnevelés és sport tantárgyánál található meg. Tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek Napközis foglalkozások :szabadidő helyes eltöltése, játékos gyakorlatok Délutáni szabadidős foglalkozások : sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek, csoportfoglalkozások Kirándulások, erdei túrák, sportnapok 4. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz – vetélkedők, versenyek, akciók, túrák, drog-disco, sportrendezvények 5. Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza számos lehetőséget program eredményes lebonyolításához.      

biztosít a

Versenyek rendezése Akciók hirdetése Tablókészítés az egyes témakörökből Kirándulások, sportprogramok szervezése Szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok Tegyünk javaslatot, hogy az egyes tantárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés

34 6. Segítő kapcsolat A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére. 7. Fogyasztóvédelem Fogyasztóvédelem Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása közös jogszabályok elfogadását tette szükségessé a fogyasztói érdekek megfelelő érvényesítésével kapcsolatban is. A fogyasztóknak alapvető érdekük, hogy elegendő és korrekt információ álljon rendelkezésükre. A piacra kerülő terméknek és szolgáltatásoknak biztonságosnak kell lennie, a fogyasztóknak pedig meg kell kapniuk minden olyan információt, amely a számukra legmegfelelőbb választást segíti elő. A fogyasztóvédelmi oktatás célja  

Fogyasztói kultúra fejlesztése Tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése a tanulókban.

Tartalmi elemei Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogokat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint pl. a vállalkozási és gazdálkodási kompetenciák fejlesztése. (NAT 2003.) Feladat     

Fontos a fogyasztás során a tájékozódási képessége Döntési helyzet felismerése, döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac-, a marketing és reklám szerepét, tudjanak ebben eligazodni Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot, takarékosságot A diákok értsék, s saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztómentesség. Kritikus fogyasztói magatartás: a fogyasztói jogok érvényesítése A fogyasztónak joga van: a., az alapvető szükségletek kielégítésére b., a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c., a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d., a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez

35 e., a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f., az egészséges és elviselhető környezetben való léthez g., a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.  Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozási (technika, fizika, etika, informatika, osztályfőnöki)  tanórán kívüli tevékenység: szakköri foglalkozások, személyiségfejlesztő tréningek, vetélkedők, versenyek  együttműködés más iskolákkal  az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek A módszernek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok a módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.      

IV.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Helyi-, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, feldolgozás, információrögzítés együttműködéssel Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok Érveléstechnikai gyakorlatok.

MONITOROZÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS

Elemzési, információgyűjtési területek Tanárok: Az előkészítő munka keretében ismeretszint felmérés, módszerek, ötletek kérése. Feltétlenül tisztázni kell, hogy kikre lehet számítani, kik azok, akik a program szervezésében részt vesznek. Egészségügyi szervek: Naprakész informálódás a régió egészségügyi hátteréről, egészségügyi szolgáltatásokról való tájékozottság.

36 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM I.

TÖRVÉNYI HÁTTÉR

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.  16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.  18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:

37  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

II.

ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK

Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának és életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003.)  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

38 Helyzetelemzés Az iskola belvárosi környezetben, kertes házas lakóövezetben van. Eredetileg irodaháznak épült négyszintes épületben közös elhelyezéssel működik a BKMÖ Alapfokú Művészeti Intézményével. A fűtés-, víz- és energiarendszer osztatlan. Az épület helyiségei nem felelnek meg minden tekintetben iskolai célokra. A tantermek kisméretűek, a folyosók szűkösek, a mosdók és WC-k száma kevés. Folyóvíz (egy kivétellel) csak a mosdókban van. Több alapvetően fontos helyiség hiányzik. Az iskola mellett 110m²-es gyakorlókert van. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrásai is. 1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok: az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek és az oktatásban részt vevő belső és külső munkacsoportok együttműködését. - A pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak – gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők: feladatai mindenben megegyeznek a tanárokéval. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. - A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Az iskola takarítása során az egészségre nem ártalmas, környezetbarát tisztítószerek használata lehetőség szerint. A szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolódunk, amint a településen a feltételeket biztosítják. Iskolán kívüli együttműködés -

-

Fenntartó: mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés a programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Környezeti neveléssel kapcsolatos intézmények: a tanórai és tanórán kívüli környezeti programokat teszik színesebbé és tartalmasabbá. Civil szervezetek: szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkát. Hivatalos szervek: feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra,

39 véleményükre

építeni

kívánunk

az

iskolai

környezet

kialakításában.

2. Anyagi erőforrások a./ Saját erőforrások -

Költségvetés: Az iskola költségvetéséből minden évben olyan aktuális felújításokat végzünk, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Biztosítjuk a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszközök és szakmai anyagok beszerzését.

b./ Külső erőforrások -

Pályázatok Alapítvány: „Fogadj el!” alapítvány célzottan segíti az iskola munkáját. „Speciális Neveléssel az Esélyekért” alapítvány az iskola önálló alapítványa.

Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekeket. Hosszú távú pedagógiai célok Tanulóink képességeihez mérten - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. - A helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása - a családi életre nevelés fejlesztése - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

40 Kulcsszavak - szeretet - tisztelet, megbecsülés - harmónia - mértékletesség - takarékosság - alázat - „a kicsi szép” - esztétika - empátia, segítőkészség - tolerancia - komplementaritás - együttműködés - kölcsönhatás - felelősség - ökológiai fenntarthatóság - mérték és mértéktartás - öröm, vidámság - globális gondolkodás - lokális cselekvés - holisztikus világszemlélet - szelídség III. -

KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartását, életvitelének kialakítását. Életviteli szokások, készségek, képességek és pozitív személyiségjegyek tudatos, tevékeny fejlesztése Egészséges életmód kritériumainak alkalmazása: helyes táplálkozás, tisztálkodás, a helyes napirend kialakítása, a mozgás, a sport és a szellemi tevékenységek tréningje. Annak a földrajzi tájnak a megismerése, ahol élnek Közvetlen környezet szokásainak, hagyományainak megismerése Tanúsítson érdeklődést a környezet élő és élettelen világa iránt Igényelje az egészséges környezetet Értékelje a természet szépségeit Ismerje fel környezetében a környezetszennyezést , mint veszélyforrást Törekedjen megelőzésre és a veszély elhárítására Óvja a természetet és az embertársait Ismerjen néhány népszokást Az iskolaudvar, a gyakorlókert, az iskola környékének rendszeres ápolása, gondozása, Meglátogatni szép kerteket Évenkénti kirándulás füvészkertbe, vadasparkba, arborétimukba, stb..

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek: - tantárgyakba beépítve - tanulmányi kirándulás - sportnap

41 -

egészségtan modul osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés

Tanórán kívüli lehetőségek - Az iskola folyosói és az osztálytermek - Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. A virágsarok, tablók, faliújságok a természetes anyagokból készült saját munkák, ismeretterjesztő anyagok, az iskola hagyományainak, a település helyi értékeinek, az aktuális és jeles napoknak tükröződnie kell a tantermekben. - Osztályok közötti verseny meghirdetésével a motiváció növelhető. - A napközi - A képességfejlesztésnek, az egyéni foglalkozásnak, a tehetséggondozásnak, a környezeti nevelésnek ideális színtere. Nagyon fontos, hogy ne a helyhez kötött, délelőtti munkaformák domináljanak. Minél gyakrabban hagyjuk el az osztálytermet, sétáljunk, keressük fel a környék parkjait, művelődési intézményeit. Az élményeket beszéljük meg. - Gyűjtőakciók - A különböző hulladékgyűjtő akciók az aktív környezetvédő tevékenységhez tartoznak. Az akció célját, értelmét és várható eredményét a tanulókkal meg kell beszélni. A közösségi élményen kívül az összefogás jelentőségét is érzékelhetik a tanulók. - Tanulói pályázatok - Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. - Tábor - Az iskolai táborok szervezésénél figyelembe kell venni a környezeti nevelési program alapelveit és céljait. - A környezet- és egészségvédelem jeles napjai - A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22. Április 22. Május 10. Szeptember 23. -

Tanulmányi kirándulás A természeti és épített környezet, a kultúránk múltjának és jelenének megismertetése, bemutatása a szülőföldhöz kötődést, az érzelmi azonosulást. A későbbi környezettisztelő magatartást alapozzák meg. A közösségben átélt élmények, a készülődés, a felkészülés, a szellemi és fizikai igénybevétel, az ismeretgazdag környezet, az egymásra figyelés, a felelősség személyiségformáló ereje közismert.

Módszerek JÁTÉKOK

-

Víz Világnapja Föld Napja Madarak és Fák Napja Takarítási Világnap

Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs

42 -

Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia

MODELLEZÉS

-

Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK

-

Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések

AKTÍV, KREATÍV MUNKA

-

Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

-

Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében

MŰVÉSZI KIFEJEZÉS

-

Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, petricsészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz.

43 Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, iskolai gyűlések, osztályfőnöki órák, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. - Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. - Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. - Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. - Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. - Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. - Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. - Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. - A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: - a tanulói kíváncsiság megőrzését; - az aktivitás fenntartását és megerősítését; - a belső motivációs bázis fejlesztését; - az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; - a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; - a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;

44 -

az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: - Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. - Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. - Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. - Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálat: - egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul. - osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: országos – megyei - városi konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel

45 A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ELVEI Az iskolai tankönyvterjesztésről az 5/1998. (II.18.) MKM rendelet pontosan rendelkezik. A közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése értelmében a tankönyvvásárlás támogatására biztosított összeg felosztására a DÖK, az Iskolaszék, a szakmai munkaközösségek javaslatára a nevelőtestület határozatot hoz. A tankönyvválasztásnál a pedagógusok javaslatára a munkaközösség-vezetők előterjesztése alapján a nevelőtestület dönt. A munkaközösség-vezetők az előterjesztést egyeztetik az iskolaszékkel (SZMK hiányában) különös tekintettel a tankönyvek árára. A tankönyvválasztás szakmai szempontjai: 1. Az igényes, „megnyerő” tankönyv általában már első megjelenésre megtetszik valamiért a használóknak. (pl.: színvonalas rendezettség, motívumok, díszítések). 2. „Kommunikációs stratégiát” követő tankönyv: a tanulóval próbál kontaktust nyerni, közvetlenül is szól hozzá. 3. Az egyes leckék legyenek arányosak, jól tagoltak, minél könnyebben rendszerbe foglalható. 4. Legyen érthető a tankönyv – világosan, jól tagoltan, áttekinthetően, nem túl bőbeszédűen, mégis kellően magyarázva oktató iskolai tankönyv. 5. A jó tankönyv az érthetőség céljából sűrűn szemléltet, bemutat, kiemel és magyaráz. 6. A munkáltató tankönyv adjon lehetőséget a gyakorlásra, az ismeretek rögzítésére különböző nehézségi fokozatú feladatokban. Ezzel segít a pedagógusnak a differenciált óraszervezésben. 7. Fontos a tartalmi megbízhatóság, tévedések és hibák kizárása. 8. A tankönyv legyen viszonylag olcsó, a lehető legolcsóbb, tehát mindenki számára hozzáférhető. 9. A tankönyvválasztás a mindenkori törvényi szabályozás szerint történik. (Felhasznált szakirodalom: Karlovitz János: Gondolatok a tankönyvek és a hátrányos helyzet összefüggéseiről) A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A szülők érdekeinek képviseletét az iskolaszék látja el. Szülői munkaközösség jelenleg nem működik. A szülők tájékoztatásának formái:  Szóbeli: - iskolai és osztálybeli szülői értekezletek célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. - fogadóórák célja: a pedagógussal való egyéni találkozások, véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről - nyílt tanítási napok célja: betekinteni az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét tanórán és órán kívül, ill.

46



az érdeklődő szülők megismerhetik az intézményt. - családlátogatás célja: főleg az osztályfőnök és a szociálpedagógus feladata a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval felmerülő problémák megoldása céljából. Írásbeli: - üzenő-, tájékozató füzet - ellenőrző könyv - hirdetőtábla - tájékoztató szórólapok - iskolai kiadvány.

A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Ez sajnos az iskolán és pedagóguson kívül álló okok miatt nem minden esetben valósulhat meg. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE Tanulóink a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló 2. Sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői javaslata alapján kerülnek iskolánkba a város és vonzáskörzetének óvodáiból, iskoláiból. Ebből adódóan szoros kapcsolatot tartunk fenn az óvodákkal, valamint az iskolákkal a korai felismerés és a nyomon követés érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat hasonló típusú intézményeivel szakmai kapcsolatban állunk. A város oktatási intézményeinek rendszerébe a város önkormányzatán keresztül kapcsolódunk be. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal közvetlen kapcsolatban állunk, különösen, mert az Iskolaszék egyik tagja itt képviselő. Iskolánk - ifjúságvédelmi programjának megvalósítása érdekében is - együttműködik az alábbi szervezetekkel és intézményekkel:  Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda  Gyermekjóléti Szolgálat  Gyámhivatal  Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály  Általános iskolák gyermekvédelmi felelősei  Rendőrkapitányság.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az osztályok és csoportok indítását a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Határozata –a beiskolázási tervnek megfelelően szervezzük minden tanévben.

47

A dolgozói létszám (pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, és a technikai alkalmazottak) a törvényeknek megfelelően, a fenntartói határozat szerinti engedélyezett létszámkeret. A továbbképzés-átképzés tervezése: Dolgozóink számára ezt a tevékenységet az alábbi dokumentumok alapján tervezi és teszi lehetővé:  A közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény;  Vonatkozó hatályos jogszabályok és rendeletek;  Az iskola középtávú fejlesztési terve. A szakvizsga és a pedagógus-továbbképzés új rendszerét az állam építette ki. Ennek működését – a fenntartón keresztül – folyamatosan állami költségvetés fedezi. I. Támogatási formák: A hatályos törvényeknek, rendeleteknek, - jogszabályoknak és normatíváknak megfelelően. II. Prioritások: Az intézmény alkalmazottai/dolgozói továbbképzésének/átképzésének támogatási rendszerében és gyakorlatában az alábbi továbbképzési/átképzési programokon való részvételnek ad prioritást:   

Munkakörének megfelelő szakirányú végzettség megszerzése (gyógypedagógiai diploma) Posztgraduális főiskolai szintű továbbképzések A mindennapi feladatok ellátásához szükséges, oktatással-neveléssel kapcsolatos feladatok.

III. Tervezés-szervezés fontos szempontjai:     

A különböző (egyetemi, főiskolai, pedagógiai szolgáltató intézményi, alapítványi, szakmai-gazdasági szervezeti) továbbképzési/átképzési lehetőségekről való folyamatos és pontos tájékoztatás. Az intézményi továbbképzési terv a KT és a vonatkozó aktuális jogszabályai és rendeletei figyelembe vételével történő elkészítése. A továbbképzésen részt venni kívánó alkalmazottak elképzeléseinek, igényeinek és az iskola koncepciójának összehangolása. Az iskola a továbbképzésen/átképzésen részt venni kívánó alkalmazottjával történő tanulmányi szerződés megkötése. Az intézményvezető javaslatának elkészítését a továbbképzésre rendelkezésre álló források felhasználásáról és a nevelőtestület döntésének figyelembe vételét mindezekre vonatkozóan.

48

TÁRGYI FELTÉTELEK A kötelező feladatellátáshoz rendelkezésre áll a 3500 m² alapterületű ingatlan, rajta 950 m² Alapterületű épülettel az iskola székhelyén: Kiskunhalas, Köztársaság u. 17., valamint a Nevelési Tanácsadó 169 m2 alapterületen 10 helyiséggel Kiskunhalas, Városháza u.2.sz. alatt. A Köztársaság u. 17. Sz. alatti épület közös használatú a BKMÖ Alapfokú Művészetoktatási Intézetével. ISKOLA I. HELYISÉGEK MEGNEVEZÉS Tanterem – osztályonként 1 Szaktantermek: számítástechnika Idegen nyelvi Természettudományi Művészeti nevelés Technika Logopédiai foglalkoztató Tornaterem Tornaszoba (45 m alapterületű, 2,6 m belmagasságú) Sportudvar( nem szabványos) Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Helyettesi iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár Könyvtárszoba Orvosi szoba Sportszertár Aula Porta Ebédlő Melegítőkonyha Tálaló-mosogató Öltöző (nemenként) Zuhanyozó (nemenként) Személyzeti WC Tanulói WC (szintenként, nemenként) Mosléktároló Egyéb raktár

VAN X X

NINCS

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

49 II.

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Eszközök, felszerelések Tanterem: tanulói asztalok, székek Nevelői asztal, szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló fogas Szeméttároló Sötétítőfüggöny Szaktantermek: a., Számítástechnika: tábla+flipchart Számítógépasztal Számítógépek és tartozékai Nyomtató Programok Lemeztároló doboz b., Technika terem: tanulói munkaasztal Szék Tornaszoba: kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kiegészítő tornakészlet Egyéni fejl. spec. készlet Sportudvar: szabadtéri labdajáték felszer. Magasugró állvány, léc Távol-, magasugró gödör Egyéni fejl. szolg. spec. Tornafelszerelés. Igazgatói iroda: íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Fax Telefon Nevelőtestületi szoba: fiókos asztal Szék

Igen X

Nem X X

Megjegyzés Helyszűke miatt „

X X X X X X X

X X X X X X X X X X X

Nem az előírtnak megfelelő mennyiségű

X Nem szabványos

X X X X X X X X X X X X X X

Helyszűke miatt

X

Ügyviteli helyiségben

X

Pedagógus létszám alatti „

X X X

X

50 Napló-, folyóirattartó Ruhásszekrény v. fogasok Mosdókagyló Tükör Titkárság: asztal + szék Iratszekrény Lemezszekrény

X X

Fénymásoló Számítógépasztal+szék Számítógép nyomtatóval Telefon Személyzeti-gazdasági ügyviteli helyiség: asztal +szék Iratszekrény Lemezszekrény

X X X X

Írógép Írógépasztal+szék Fénymásoló Számítógépasztal+szék Számítógép nyomtatóval Telefon -fax

X X X X X X

X

Nincs vízvezeték

X

Helyi adottság miatt tantermekben beépítve

X

Helyi adottság miatt tantermekben beépítve

X X

X X

NEVELÉSI TANÁCSADÓ I. HELYISÉGEK Megnevezés Vezető iroda Vizsgáló, tanácsadó szoba Fejlesztőszoba Várószoba Zuhanyozó WC, mosdó (személyzeti) WC, mosdó ( gyermek) Raktár Tornaszoba

Van

Nincs X

Megjegyzés

X X X X X X X X

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI Megnevezés 1. Vizsgáló, tanácsadó szoba: asztal

Van X

Nincs

Megjegyzés

51 Szék Gyermekasztal Gyermekszék Tábla Szekrény Játék, könyvespolc Fogas Tükör Fejlesztő szoba: asztal Szék Gyermekasztal Gyermekszék Szőnyeg Tábla Polcok

X X X X X X X X X X X X X X X

III.VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK Megnevezés Intelligencia, mentális funkciók, mentális képességek vizsgálatára, verbális és nonverbális pszichológiai tesztek Memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára szolgáló tesztek, próbák Fejlődés vizsgálatát szolgáló próbák, személyiségvizsgáló projektív tesztek

Van X

Beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok, speciális tornaeszközök Játékterápiához szükséges alapjátékok Egyszerűbb és bonyolultabb játékok, rajzoláshoz, festéshez szükséges eszközök

Nincs

Megjegyzés Az ellátott feladattól függően

X

„

X

„

X

„

X X

„ „

EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Megnevezés Mentőláda Gyógyszerszekrény Munkaruha Védőruha Tűzoltókészülék

Van X X X X X

Nincs

Megjegyzés

52

TARTALOMJEGYZÉK Az intézményben folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2. oldal Ingyenes és költségtérítéses szolgáltatások

8. oldal

A tanulói jogviszony

9. oldal

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai módszerek

11. oldal

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 14. oldal A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

14. oldal

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

15. oldal

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

16. oldal

Nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere 17. oldal A társas érintkezés alapvető szabályai

23. oldal

Egészségnevelési program

27. oldal

Környezeti nevelési program

36. oldal

A tankönyvkiválasztás elvei

45. oldal

A szülő, a tanuló, az iskola együttműködésének formái

45. oldal

Az intézmény kapcsolati rendszere

46. oldal

Személyi feltételek

46. oldal

Tárgyi feltételek

48. oldal

Tartalomjegyzék

52. oldal

Mellékletek

53 BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLÁJA ÉS NEVELÉSI TANÁCSADÓJA OM: 038456 6400 KISKUNHALAS, KÖZTÁRSASÁG U. 17. E-mail: [email protected] Tel./fax.: 77/422-249

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Nevelési programot az intézmény tantestülete a 2010. október 28-án megtartott nevelő testületi értekezletén a 24/2010. számú határozata értelmében egyhangú igen szavazattal elfogadta. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet 8. §a szerint végezzük a nyilvánosságra hozást. A Nevelési program 1 példánya a nevelői szobában, 1 példánya elektronikus formában az igazgatói irodában, valamint a könyvtári szobában szintén elektronikus formában hozzáférhető. Aki tájékoztatást kér róla, annak 3 tanítási napon belül az igazgató vagy a helyettese rendelkezésre áll. A módosítások alkalmával a véleménykérést a törvényben leírtak szerint elvégezzük az elfogadás előtt. A Nevelési program megismertetését ezen alkalmak során a módosítást követő első Iskolaszék, illetve DÖK ülésen az igazgató vagy helyettese elvégzik. Hatálya: kiterjed a BKMÖ Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája és Nevelési Tanácsadója pedagógusaira, tanulóira. Hatályba lépése: 2010. december 10. Felülvizsgálat rendje: évente a tanévnyitó értekezletet megelőzően. Felelős: igazgató.

K i s k u n h a l a s, 2010. október 28. Szalainé Kupferschmidt Éva igazgató-főtanácsos