II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dabas-Sári 2010

2

Tartalomjegyzék Nevelési Program

3

1. Helyzetelemzés

3

2. Az iskola által legfontosabbnak tartott értékek és célok

13

3. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai

17

4. A közösségfejlesztés feladatai

21

5. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

25

6. A tehetségek, képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek

26

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

26

8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

27

9. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos feladatok

29

10. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

30

11. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

32

12. A környezeti és egészségnevelési program

34

Helyi tanterv

48

13. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények

48

14. Az oktató-nevelő munkát segítő tankönyvek, eszközök

52

15. A magasabb évfolyamára lépés feltételei

53

16. A tanulók mérése, értékelése, minősítése

53

17. A tanulók fizikai állapotának mérése

61

18. A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás

62

Záradék Mellékletek

65

3

NEVELÉSI PROGRAM

1. HELYZETELEMZÉS Iskolánkról Neve: II.R á k ó c z i F e r e n c Általános Iskola Címe: 2371 Dabas-Sári ,Rákóczi u.2. Tel/fax:(29) 364-260

Intézményünk 1949-től Sári Általános Iskola néven végzi oktató-nevelő munkáját. Ezt megelőzően Római Katolikus Általános Iskolaként működött. Az oktatás 1988-ig három, egymástól távol lévő épületben folyt. A főépület 1962ben épült, amelyet 1988-ban bővítettek - tornateremmel is - így akkor "egyesülhetett" az iskola és a kornak megfelelő körülmények várták és szolgálták a település tanulóit. Dabas nagyközség – 1989 óta város -három község egyesüléséből Dabas, Gyón , Sári - 1967-ben jött létre , az intézményünk ekkor kapta az 1.Számú Általános Iskola nevet. Az 1993 óta az épület két iskolának ad helyet. Hat tantermet az egyház tart fent, az épület nagyobbik részében működünk mi. 2000-ben vettük fel a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevet. Dabas város Sári kerületébe - 1696-ban - az elnéptelenedett faluba szlovák nemzetiségű családokat telepítettek. E családok utódai méltó büszkeséggel ápolják őseik hagyományait és nyelvét . Természetes , hogy iskolánknak is feladata a nemzetiségi lét fenntartása és ápolása.

4

Helyünk a közoktatási rendszerben Az alapító okirat szerint: Az intézmény neve: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Az intézmény székhelye: Dabas – Sári, Rákóczi u.2. Címe: 2371 Dabas, Rákóczi u.2. e-mail címe: [email protected] Az intézmény alapítója (fenntartója): Dabas Város Önkormányzata Az intézmény felügyeleti szerve: Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2370 Dabas, Szent István tér 1/b. Az intézmény jogállása: Jogi személyként működő helyi önkormányzati költségvetési szerv (módosítás) Az intézmény törzsszáma, szakágazati besorolása és típusa: PIR száma: 564155 Szakágazati besorolása: 8520 Alapfokú oktatás Típusa: Általános iskola Évfolyamainak száma: 1-8-ig Az intézmény a Képviselő-testület által jóváhagyott pedagógiai program szerint működik. Jellege szerint szlovák nemzetiségi nyelvet oktató iskola.

5

Az intézmény alaptevékenységei, szakfeladatai  8520 Alapfokú oktatás;  852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon); nemzetiségi nyelvoktató intézmény (szlovák nemzetiségi nyelvoktatás;  852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon); nemzetiségi nyelvoktató intézmény (szlovák nemzetiségi nyelvoktatás);  852012 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (14. évfolyam) amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény alapján, a tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható;  852022 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (58. évfolyam) amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény alapján, a tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható;  855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés;  855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése;  855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés;  855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése;  931204 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása;  562913 Iskolai intézményi étkeztetés;  562917 Munkahelyi étkeztetés;  852000 Alapfokú oktatási intézmények programjainak komplex támogatása; Ezen kívül  két idegen nyelv oktatása;  szlovák nyelv és magyar nyelv vagy matematika oktatása az 5. évfolyamtól nívócsoportban;  technika-informatika tantárgyak oktatása csoportbontásban 5. osztálytól;  magyar és matematika tantárgyak nívó-csoportos oktatása 8. osztályban,  szakkörök, korrepetálások , felzárkóztató foglalkozások , mindennapi testedzés biztosítása melynek irányelveit az 1993.évi LXXIL. törvény 52., 53.,§-a illetve a 130/1995 (X.26.) sz. Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló Korm. rendelet határozza meg. Az intézmény kiegészítő tevékenységei:  Iskolába bejáró tanulók ellátása; különleges gondozás keretében nyújtott ellátás; nemzetiségi nyelven folyó oktatás, nevelés, logopédiai foglalkozások biztosítása; kulturális programok szervezése; egyéb (esetleges térítéses) foglalkozások; a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete; helyiségek bérbeadása; tanfo-

6

lyamok szervezése; táboroztatás, kirándulások; tanulók tankönyvvel való ellátása; hitoktatás szülői igények szerint; hasznos hulladék gyűjtése és értékesítése; úszásoktatás.  856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása;  856099 Egyéb, oktatást kiegészítő tevékenység. Intézményi feltételek A.) Tárgyi feltételek Iskolánk épületét fenntartónk egy szinttel (tető-ráépítéssel) bővítette és az egész épületet teljes körűen felújíttatta. Tantermek száma: 16 Ebédlő Tornaterem (közös használatban a Szent János Katolikus Általános Iskolával B.)

Személyi feltételek

 Iskolánkban minden pedagógus felsőfokú végzettségű: tanító, szaktanító, szaktanár, többen több képesítéssel, több diplomával is rendelkeznek.  A "szakos" ellátottság biztosítása nem megoldott. Nincs "szakos" nevelő: ének, rajz , tantárgyakra. A színvonalas nevelő és oktató munka alapfeltétele a megfelelő személyi feltételek biztosítása, a pedagógusok magas fokú szakmai és pedagógiai - pszichológiai felkészültsége. Sokan sokáig úgy vélték, hogy a tanítók és a tanárok tevékenysége főként ösztönös, s legfeljebb valamiféle tapasztalati tudásra vezethető vissza. Kételkedtek, hogy a tanítói, tanári foglalkozásban a tudományosan igazolt tételek fontos szerepet játszanának, s hogy ennek következtében a nevelés és a tanulás szervezése tanulható lenne. Manapság kezd általánosan elfogadottá válni az a nézet, miszerint a pedagógusi munkával kapcsolatos készségek tanulhatók, illetve képzés és önképzés révén szinten tarthatók és fejleszthetők. Ezért fontosnak tartottam a továbbképzés, az önképzés lehetőségének biztosítását.

7

Továbbképzési rendszerünk:  Iskolarendszerű képzés (tanfolyamok, egyetemek, főiskolai kiegészítő szak)  helyi továbbképzés: pedagógiai témák ( pl : értékelés, a tanulás folyamatának vizsgálata, a módszertani kultúra kérdésköre, stb. ) feldolgozása beszámolók formájában, bemutató órákkal kiegészítve,  új pedagógiai kísérletek megismerése (iskolalátogatás), szakmai munkaközösségi foglalkozásokon speciális szaktárgyi problémák megbeszélése (pld. olvasási, helyesírási készség, alapműveletek tanítása, problémamegoldó gondolkodás vizsgálata).  Továbbképzéseinket a továbbképzési terv alapján készített éves beiskolázási ütemterv alapján valósítjuk meg. Fontos feladatunk:  A szaktárgyak színvonalas oktatása érdekében a szakos ellátottság biztosítása, ami iskolánkban nem teljes körű,  az álláshelyek betöltésénél a pályakezdők és a már gyakorlattal rendelkező pedagógusok arányának megfelelő szinten tartása,  Gyed, Gyes - en lévők helyettesítése megfelelő szakemberrel történjen.  Elmondható, hogy az iskola munkaerőhelyzete stabil. A munkaerőmozgás nem jelentős.

C.)

Teljesítménymutatók  Intézményünk "újkori" története 1993-ban kezdődött. Az elmúlt 11 év igazolja iskolánk létjogosultságát , munkájának minőségét, illetve hatékonyságát, amelynek legfőbb mutatója, hogy a kezdeti cc.190 fős létszám mára 233-ra emelkedett.  Tanulóink számtalan -városi, területi, megyei, országos, nemzetközi versenyen értek el jó illetve kimagasló eredményeket.  Kiemelkednek a szlovák nyelvből elért országos helyezések, a határon túli szlovák vers és prózamondó versenyek eredményei, ugyanakkor büszkék vagyunk a magyar nyelvből elért kimagasló eredményeinkre és a testneveléssport területén is a város legeredményesebb iskolájának számítunk, melyet azzal jutalmaztak ,hogy részt vehettünk a NAP-programban.

8

 Oktató munkánk színvonalát számtalan felmérés eredménye igazolja, de mindent megteszünk gyermekeink neveltségi szintjének javításáért is A szülői kérdőíves felmérések jó szintűnek igazolják vissza a munkánkat. A tanítási - tanulási tevékenység szervezése, tervezése, irányítása és értékelése: Az iskolai tanítás központi eleme nyilvánvalóan maga a tanulás, mégpedig a tanulásnak abban az értelmében, mely messzemenően figyelembe veszi a tanulók egyéni sajátosságait, s a közöttük lévő különbségeket. A tanulásszervezést részben a műveltséggel kapcsolatos társadalmi célokhoz, részben pedig a tanulóknak a tanulással kapcsolatos értékeihez, érdekeihez és érdeklődéséhez kell igazítani. A következtetés tehát adódik, a különbségeket figyelembe vevő, a különbségekhez alkalmazkodó fejlesztéseket kell megvalósítani. Az ilyen módon történő fejlesztés a tanuló teljes és személyes részvételét feltételezi a tanulásban, amelynek a hatékonysága ezért igen nagyfokú lehet. Nem lehet kétséges, sőt szükségszerű, hogy az oktatás anyagának és metodikájának a társadalmi és gazdasági igényeket kell követnie, sőt előfeltéteznie szükséges, amennyire ez egyáltalán lehetséges. Ennek megfelelően fontos szempont az, hogy sokoldalú, különféle irányokban könnyen továbbfejleszthető tudással, készséggel, képességekkel rendelkező tanulókat képezzünk annak érdekében, hogy a társadalmi és gazdasági munkamegosztásban megtalálják a helyüket. A cél elérése érdekében az alábbi feladatok valósítottuk meg:  a szaktanárok szakmai felkészültségének növelése, továbbfejlesztése,  az új kezdeményezések támogatása,  a szakmai munkaközösségek munkájának erősítése,  az alapkészségek biztos elsajátíttatása,  képességek terén a nyelvi - kommunikációs, a gondolkodási, a problémamegoldó és az ismeretszerző képességek magas szintű kialakításakor kifejezetten szakmai hozzá értésre van szükség,  fölzárkóztatás - tehetséggondozás megoldásának problematikája, olyan ellenőrzési - értékelési rendszer kidolgozása, amely jobban alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz,  az informatika, s ezen belül a számítástechnikai ismeretek oktatása ill. annak fejlesztése.

9

Új kezdeményezések iskolánkban:

Alsó tagozaton:  Az első osztálytól a negyedik osztályig több tanítóval is találkozik a gyerek, melynek az az előnye, miszerint a gyermekek különböző egyéniségű és személyiségű tanítóhoz is tudnak alkalmazkodni.  Az alsó tagozaton a kollégák, személyiségüknek legjobban megfelelő programok közül a csoport igénye szerint válogathatnak.  A tanítók az adott gyermekközösségekre dolgozzák ki tevékenységrendszerüket, azaz a tananyag elosztását 4 évre, rugalmas időbeosztással alakítják ki. Ennek megfelelően választották ki a tankönyveket, taneszközöket és az alkalmazott módszereket.  Első osztályosaink a szakmai munkaközösség által választott program alapján tanultak. A gyermekekhez jobban alkalmazkodó programok sikeressé teszik tanulóink beilleszkedését az iskolai életbe.

Felső tagozaton:  A törvényben előírt módon az 5-6. osztályban nem szakrendszerű oktatás folyik, melyet a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben megszűntetünk.  A történelmi események mellé beépülnek a kor művészeti ( irodalmi, képzőművészeti, zenei ) eredményei, teljesítményei. Az új módszer eredményeként a tanulócsoport, tanárcsoport között olyan kapcsolatok alakulnak ki, melyek pozitívan határozzák meg viszonyukat egymáshoz, az iskolához és a tanuláshoz.  Informatika oktatása: számítástechnikát oktatunk csoportbontásban 5-6. osztályokban a technika óra keretében, 7-8. osztályban külön tanórában. Nyelvoktatás:  A nyelvoktatásba való bekapcsolódás lépcsőzetes. Az l. 2. és a 3. osztályban nyelvi előkészítő foglalkozásokat szervezhetünk, azon gyermekek számára, akik ezt igénylik, szakköri formában.  A 4. osztálytól már a tanulók tanulhatják az angol nyelvet bontott csoportokban heti 3 órában . Felső tagozaton is heti 3 órában tanulják az adott élő idegen nyelvet .

10

 A szlovák nyelv oktatása, a szlovák népismeret minden évfolyamon, minden tanuló számára biztosított heti 4 órában. Felzárkóztatás - tehetséggondozás: A tanulásszervezésben fontos alapelv, a létező különbségek felismerése és elismerése. Fontos a különbségek pedagógiai értelmezése és az okok keresése. A felzárkóztatás és tehetséggondozásnak az alábbi formái vannak az iskolánkban:  alapképességek fejlesztése  olvasási készség vizsgálata, - egyéni fejlesztő foglalkozás, korrepetálási órák keretében, napközis foglalkozásokon és logopédiai foglalkozásokon,  tehetséggondozás differenciált órai munka segítségével,  szaktárgyi versenyek, vetélkedők, pályázatok kiírása ,Rákóczi - vetélkedők, nyelvi vetélkedők, többfordulós történelmi vetélkedők, matematika, fizika, kémia iskolai és területi versenyei, alsós komplex versenyek,  szakkörök szervezése (történelem-honismeret, magyar, színjátszó, ének, könyvbarát, természettudományi, szlovák) Ellenőrzés - értékelés: E témával az elmúlt időszakokban mélyrehatóan foglalkoztunk. Nevelési értekezlet, bemutató órák, munkaközösségi foglalkozások témája volt. Ezek által visszajelzést kaptunk a tanítás - tanulás folyamatáról, a tanulókról, önmagunkról, azért, hogy a tanítás - tanulás rendszerén javíthassunk. E cél elérésére szolgálnak az évfolyamszintű felméréseink. Ezek a következők:  Szlovák szövegértés 3-8. évfolyam  Magyar szövegértés 1-8. évfolyam  Matematika szöveges feladatok 1-8. évfolyam Az ellenőrzés - értékelés további formái voltak: Nyílt Nap és az azt értékelő lap, amelyet a munkaközösségekkel egyetértésben az iskola vezetősége dolgozott ki, amellyel a szülők is véleményt mondhattak az iskolai nevelő-oktató munkáról.

11

Szakmai munkaközösségek munkája: Iskolánkban 4 munkaközösség fogja össze az oktató-nevelő munkát: alsós mk., osztályfőnöki mk., idegen nyelvi mk ,természettudományi mk. Feladatuk:  a tantárgyakon belül, a tantárgyak közti oktató munka koordinálása,  a helyi továbbképzések szervezése,  az új kezdeményezések kidolgozása, s az ehhez kapcsolódó taneszközök kiválasztása,  értékelési rendszerük kimunkálása,  szaktárgyi versenyek, vetélkedők, pályázatok szervezése. Munkájukat önállóan, nagy felelősséggel végzik. Tevékenységük eredményességét bizonyítja, hogy tanulóink szép sikereket érnek el a városi, területi és országos szintű versenyeken, megállják helyüket választott új iskolájukban. Kompetencia alapú oktatás: A Nemzeti alaptanterven (2007) megfogalmazott alapelvek szerint történik. Kiemelt jelentőségű feladat a kompetencia mérésekre történő felkészítése a tanulóknak. Az alapkompetenciák fejlesztése érdekében a kollégák megfelelő képzésben részesültek. Mindenki tantárgyának megfelelően vesz részt, különböző módszerek alkalmazásával, a fejlesztésben. Nevelési tevékenység: Köztudomású, hogy a gyermekek szempontjából a legfontosabb közösség a család. Az utóbbi időben sajnos ez halványulni látszik. A családon kívüli csoportok, személyes kapcsolatok jelentős szerepet játsszanak ugyan, hatásuk fontos, de nem helyettesíthetik a családi közösséget. Helytelen vélekedés az, hogy az iskola, - nevezzük csoportnak, közösségnek - bármit is megold. Ez nem elmélet, ez tény. Az persze megint más kérdés, hogy harmonikus családi légkörben a gyermek részére az iskola, ill. az iskola pedagógusai különösen ígéretes megoldásokra képesek. Sajnos nem kerülhető meg az a probléma sem, hogy a gyermekek egy része csak iskolai nevelésben részesül. Megoldhatatlan feladat nincs.

12

Ehhez azonban az szükséges, hogy az adott iskola szellemisége vonzza azokat a pedagógusokat, akik azonosulni képesek a tanítás - nevelés egységes szellemével. Fontos tehát, hogy a pedagógusok képesek legyenek arra, hogy tanítványaikat a tanulásra motiválják, aktív megnyilvánulásokra buzdítsák, s elsősorban pozitív megerősítéseket alkalmazzanak, tantárgyi és általános érdeklődésüket felkeltsék. Az óralátogatások tapasztalatai azt mutatják, hogy alsó és felső tagozatos kollégáim döntő többségében nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki tanulókkal, amelyet bizonyított a tanóra kellemes hangulata, a tanítók, tanárok segítőkész magatartása, ahogy motiválták a gyermekeket a tanulásra, ahogy büntettek, ahogy dicsértek, s a pontos precíz utasítások, valamint, hogy a gyerekek elmondhatták a véleményüket. Az ily módon kialakult jó tanár-diák kapcsolat eredménye, hogy iskolánkról kedvező vélemény alakult ki. Szülőkkel való kapcsolattartás: Formái:

 szülői értekezletek, fogadóórák, szülői fórumok,  nyílt napok, ahol a szülők betekinthettek az iskola oktató-nevelő munkájába,  SzMK megbeszélései, e szervezetek programjuknak megfelelően működnek. A kapcsolattartást segíti a Sári Szlovák Önkormányzat és az Rákóczi Iskoláért Alapítvány is. Egészséges életmódra nevelés: Fontos feladata az iskolának, hogy gyermekeink megfelelő fizikai erőnléttel rendelkezzenek. Ebből a célból az alsó tagozaton bevezettük a mindennapos testnevelést, melynek keretén belül van hagyományos testnevelési óra, úszás, tánc-dráma és néptánc. A testedzést segítik elő a tömegsport rendezvények, úszótanfolyamok, táborok. A napközis foglalkozások keretében a játék-délutánok. A természetjáró szakkör sok gyermeket mozgat meg alsó és felső tagozaton egyaránt. A nevelés színterei iskolánkban: Hagyományos programjaink: farsangi bál, ünnepélyek, „Föld napja”, múzeum – színházlátogatások , Rákóczi-nap ,gyereknap.

13

2. AZ ISKOLA ÁLTAL LEGFONTOSABBNAK TARTOTT ÉRTÉKEK, CÉLOK

1. Pedagógiai hitvallásunk

Alapcélunk: gyermekközpontú iskola megteremtése ahol a legfőbb elveink:  a korszerű tudással rendelkező, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése,  akik testileg, lelkileg edzettek, s rendelkeznek a megfelelő önismerettel és az általános erkölcsi, közösségi - normákkal,  a környezetünk megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelőség,  szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak tisztelete, ápolása,  segítségünkkel tanulóink megalapozott, biztos tudással - a későbbi életük során a legkülönbözőbb helyzetekben - önmagukat boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiséggé tudják fejleszteni. 2. Az iskola céljai, feladatai Céljaink  Fel kell készítenünk a tanulóinkat a tovább-tanulásra versenyhelyzetre úgy, hogy közben a személyiségük harmonikusan fejlődjön.  Iskolánk közvetítsen tudást, értéket miközben messzemenően vegye figyelembe a gyermekek kreativitását ,aktivitását és mobilizálhatóságát.  Olyan szilárd alapokat kell adnunk, hogy tanulóink önmagukat, nemzetiségüket, nyelvüket, társadalmi és természeti környezetüket jól ismerjék.  Művészetekhez értő, fejlett testi-lelki állóképességgel rendelkező,jó kapcsolatteremtő készségű tanulók nevelése.  A társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló állampolgárok váljanak tanulóinkból. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti-nemzetiségi értékek tanulókkal történő megismertetése és elfogadtatása, átadása határozza meg.

14

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra fogékonyságra ,érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiség-fejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák és ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Értékeink  Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet védelme.  Az ember testi-lelki egészsége, az egészséges és kultúrált életmód, egészség-védelem.  Egészséges önismeret, önbecsülés, önbizalom.  Igényesség saját sorsunk alakításáért: kitartás, szorgalom.  Fogékonyság az emberi kapcsolatokra: barátság hűség, őszinteség, önzetlenség, megértés, tapintat, egymás elfogadása, udvariassá, figyelmesség.  A család tisztelete: szülők, nagyszülők szeretete, tisztelete.  Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Közösségi érzés, áldozatvállalás, törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.  Igény a világ megismerésére.  A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.  A nemzeti és nemzetiségi kultúra megértése, ápolása: hagyományainak jelképeinek tisztelete.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Céljaink megvalósulását akkor tekintjük sikeresnek ha iskolánk végzős diákjainak többsége ( 90 %-a) :  Minden tantárgyból megfelel a tantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.  Rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt a középiskolai követelmények teljesítésére.  Ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolattartáshoz, a közösségben való éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

15

Feladataink  Az általános iskolában 6-14 éves korú gyerekek részére általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. Legfőbb feladataink:  A tanulók személyiségének kibontakoztatásával reális lehetőséget nyújtani a további iskolai tanulmányokhoz , felkészítve a tanulót a továbbtanulásra.  Figyelmet fordítani a tanulók képességeire, tehetségének kibontakoztatására.  K i e m e l t feladatunk a szlovák nyelv tanítása, a nemzeti kisebbség hagyományainak megőrzése, tanulóink nemzeti identitásának kialakítása, ápolása.  Kultúrált , tisztelettudó ,közösségi emberek nevelése.  Olyan korszerű biztos ismeretek nyújtása, képességek, készségek fejlesztése, amire a későbbiek során építeni lehet.  minden tanuló számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükségesek,  a tehetséges tanulók kibontakozásának segítése, autonóm személyiség fejlesztése,  műveltségi hátrányokkal érkező, tanulásban lemaradó tanulók egyéni felzárkóztatása,  kommunikációs készségek hatékonya fejlesztése,  könyvtárhasználat biztosítása minden tanuló részére,  A kötelességtudat, a munka iránti szeretet tükröződjék tanulóink cselekedeteinkben.  a tudás, mint érték - a tanulás megszerettetése,  az ismeretszerzési vágy felkeltése,  a megszerzett ismeretek és a valóság közötti kapcsolat felismerése, ami újabb és újabb ismeretek megszerzésére ösztönzi tanulóinkat.  Alakuljon ki tanulóinkban a természet megismerésén és szeretetén alapuló tudatos, aktív természet- és környezetvédelem.

16

 a nevelés - oktatás folyamata során alakuljanak ki tanulóinkban olyan magatartásai formák, amelyek közvetlen környezetük megismerésére, megóvására, ápolására, jobbítására irányulnak,  közvetlen környezetünk zöldövezetének növelése, ápolása, esztétikusabbá tétele,  káros és hasznos anyagok szelektív gyűjtése.  Fejlesszük és alakítsuk ki tanulóinkban a tudatosan vállalt egészséges életmód szokásait.  meg kell ismertetnünk tanulóinkkal az egészségre káros anyagok hatását és következményeit,  arra kell törekednünk, hogy alakuljon ki bennük az igény, ezek elutasítására, illetve a káros szenvedélyektől mentes életvitel elfogadása.  Haladó hagyományokat őrző és ápoló egyének nevelése.  hazánk, tágabb - és szűkebb környezetünk hagyományainak, értékeinek a megismertetése, tisztelete,  a hazai szlovákság és az anyaország hagyományainak megismertetése, tisztelete  az Európához tartozás és az egyetemes értelemben vett más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának, megismerése, megbecsülése.  Általános erkölcsi értékeket elfogadó, kreatívan gondolkodó nyitott személyiséggel bíró tanulók nevelése.      

humanista szemlélet erősítése, közösségi magatartási formák elsajátíttatása, ezek elfogadása, betartása, felelősségérzet a közösségért, amelynek tagja, viselkedéskultúra fejlesztése, közlekedési morál javítása másság elfogadtatása.

3. A nevelő-oktató munka módszerei, eszköz-, és eljárásrendszere A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat.

17

A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. Minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A nevelési módszerek közül mindig azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak:  a tanulók életkori sajátosságaihoz,  értelmi fejlettségükhöz,  képességükhöz,  a nevelő személyiségéhez  pedagógiai kulturáltságához,  felkészültségéhez,  vezetői stílusához,  a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a Pedagógiai Program 1.sz. melléklete tartalmazza.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI 1. A személyiségfejlesztés feladatai az oktatás során Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamit a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Pedagógiai feladatainkat az alábbiak szerint határoztuk meg:  a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,  az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink      

a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban,

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

18

A tanítás-tanulás tevékenysége terén, melynek középpontjába a motiváló tényezők állnak, a sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez. Az eredményes tanulás egyénre szabott módszereinek, technikáinak az elsajátítása, gyakoroltatása, a gondolkodási folyamat művelése a feladatunk. Szilárd alapokat kell teremtenünk, hogy nyitottá, fogékonnyá, kreatívvá váljanak tanulóink. Minden ez irányú tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság kell, hogy áthasson. Az oktatási stratégiák közül a tanulás megtanításának stratégiáját tartjuk az egyik legfontosabbnak, melynek folyamatos következetes lépései szabályozzák a tanulási folyamat segítését. 2. Értelmi nevelés Meghatározott valóságismereti tartalmak elsajátítása folyamatában az értelmi és megismerési képességek fejlesztését jelenti. A tanulók érdeklődését felkeltve, aktív közreműködésükkel olyan képességek és készségek birtokosai legyenek, hogy arra a későbbiek során építeni tudjanak.  1 - 4. évfolyamon: érzékelés, észlelés, megfigyelés, beszéd - és mozgásrendszerek fejlesztése fő feladat.  5 - 8. évfolyamon: fogalmi gondolkodás, logikai műveletek kerülnek jobban előtérbe. 3. Erkölcsi nevelés Értékeink mérceként működnek a cselekvési alternatívák közötti választás során. Ezek a tolerancia, szolidaritás, boldogság, tisztesség, biztonság. A gyermekek, felnőttek az együttélés szabályait a fentiek figyelembe vételével közösen kell, hogy megfogalmazzák, magukra nézve kötelezőnek ismerjék el. A viselkedési kultúra, az iskolai rend, fegyelem megszilárdításának érdekében egységes követelményeket kell támasztanunk tanulóink felé. Meg kell ismertetnünk a tanulókkal a valódi emberi értékeket, motiválnunk kell őket arra, hogy azt kövessék. A pedagógus személyes példamutatása, mint legfőbb követendő minta. Az alapvető erkölcsi, magatartási, viselkedési normákat a tanulók által is elfogadott Házirend tartalmazza. Feladatunk: ennek betartatása.

19

4. Testi nevelés Számunkra nagyon fontos feladat a biológiai életképesség fejlesztése (emberi szervezet épsége, egészsége, működő- és fejlődésképessége). A testnevelést, mozgást az életforma részeként fogjuk fel. Ezért feladatunk fejleszteni és erősíteni a tanulók egészségét, általános testi képességeit, sokoldalúan növeli erejüket, ellenálló képességüket, kitartásukat, mozgékonyságukat, a fegyelem, az akarat és más jellembeli tulajdonságok kialakításához. A testgyakorlatok közül a játékok fontos jellembeli tulajdonságokat is kialakíthatnak: határozottság, önuralom, bátorság, állhatatosság, gyors felfogó képesség. Módot ad egymás megbecsülésére, kifejleszti a kötelességtudatot, a felelősségérzetet és a közösséghez való ragaszkodást. Hozzásegít a gátlások leküzdéséhez, az akaraterő növeléséhez. Feladatunk még a tanulók megismertetése a különféle sportágakkal, hogy megválaszthassák az alkatuknak és képességeiknek legjobban megfelelő sporttevékenységet. Iskolánkban a testnevelés órákon kívül a diáksportköri foglalkozások biztosítanak erre lehetőséget. 5. Közösségi, állampolgári nevelés Egyik legfontosabb nevelési területünk. Feladatunk a közös normák kialakítása az együttműködés szabályainak közös meghatározása, a gyermeki jogokkal, kötelességekkel való élés megtanítása a mindennapi gyakorlatban, az érték-összeütközések kezelése technikáinak elsajátítása. Aktívan részt veszünk a helyi közéletben, gyermekeinktől is ezt várjuk el iskolai szinten. Felkeltjük a gyerekek érdeklődését az ország problémái iránt. Olyan magatartás kialakítására törekszünk, amelyben az egyén és a köz-érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Valamennyi iskolai tevékenységünk során nagy jelentőséggel bír a kommunikáció (a pedagógusok nyelvi igényessége, a tanórai és a tanórán kívüli nyelvhelyesség, pontos helyesírás szabatos fogalmazás, érthető magyarázatok). Fontos terep a gyermekek egymással való érintkezése, a kölcsönös bizalom, a tisztelet. Ennek fejlesztési terepe a drámapedagógia is. 6. Érzelmi, akarati nevelés Az érzelmekhez kapcsolódó hangulatok hatása jelentős a nevelési folyamatra. A gyermekek érzelmi élményei megerősíthetők a helyzetekről való érzelmi vélekedéssel. A pozitív és negatív érzelmek besorolása attól függ, hogy a tevékenység, melyhez kapcsolódik sikeres-e vagy sikertelen. Ezért fontos tudnunk, hol tart a gyermek, mi a következő szint, amit elvárhatunk tőle. Folyamatosan figyelemmel kell kísér-

20

nünk a gyermek helyzetét a csoportban. A gyermek az értékelések után az ismeretre is szert tesz, kitartóbb, szorgalmasabb lesz. A problémamegoldásokba be kell vonni az osztályközösséget is. 7. Hazaszeretetre nevelés

Fontos számunkra a közvetlen környezet (múlt, jelen), a nemzeti hagyományok, népünk kulturális örökségeinek megismerése, az ünnepek méltó megünneplése. Büszkék vagyunk nemzetünk kiemelkedő államférfiaira, tudósaira, feltalálóira, és művészeire. Ismerjék meg tanulóink a magyar Nobel-díjasokat. Ez a büszkeség akkor érthető mások számára, ha mi is mindent megteszünk képességeink szerint a helytállásukért. Tanulóink tudják énekelni a Himnuszt és a Szózatot rendezvényeinken. 8. Munkára nevelés

A tanulóinkat el kell juttatnunk arra, a fokra, hogy kialakuljon bennük a munkáról való helyes szemlélet, alkalmassá váljanak fizikai és szellemi munka végzésére, megalapozódjon munkaerkölcsük. Az iskolai élet minden területén, de különösen a tanulási folyamat során a tervezés, szervezés, végrehajtás, ellenőrzés munkáját meg kell szervezni a gyermekek számára. Fontos, hogy aktívan vegyenek részt a kapott és a vállalt tevékenységekben. A megerősítést a rendszeres értékelés szolgálja. Az elvégzett munkát a közösség is értékelje, véleményezze ezáltal is fejlődik a gyermekek beszédkészsége, ítélő készsége.

9. Esztétikai nevelés

Feladatunk az esztétikai értékeket felismerő és létrehozó kreatív ember nevelése. Esztétikai nevelő értéke van az iskolai környezetnek, a tanár verbális és nem verbális kultúrájának, a mindennapi kapcsolatoknak, az ünnepi szertartásoknak. Ezért lényeges a környezet, melyben fogadjuk a gyermekeket. Ugyanakkor az ízlés, a divat kérdésében a családnak van nagyobb hatása. A gyermekek esztétikai nevelése a tanórán kívül, speciális foglalkozásokon is történik: művészeti szakkörökön, színjátszó körben, színház – és mozi-látogatásokon. Az esztétikai nevelést szolgája a néptánc és a drámapedagógiai foglalkozások.

21

4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI " Minden egyes ember, még a legjobb is, parányi része az egésznek, minden rész az egészért lévén alkotva, azért kell munkálkodnia". / Kölcsey / A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a  tanórák  tanórán kívüli foglalkozások  diák-önkormányzati munka  szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:      

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

Ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal mindannyian példaként állnak a diákok előtt. A közösséggé érés és az egyén személyiségfejlődése nem spontán folyamat, tudatos beavatkozásra és irányításra van szüksége ezek pozitív alakulásához. a,/ A kisiskoláskorra a társas kapcsolatok dinamikussága és labilitása jellemző. Kevés a tartós kötödés, a külsődleges tényezők szerepe igen nagy (pl: egy utcában laknak, egymás mellett ülnek stb.). A felnőttek, a pedagógusok értékítélete számukra irányadó. b./ A felső tagozatos tanulóknál erősödnek és stabilizálódnak a kapcsolatok. Tudatosabb társválasztást, népszerűséget, az azonos érdekek, a közös tevékenység és a személyiség erkölcsi tulajdonságai biztosítják.

22

1. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a következők jellemzik. - közösségi érdek, - közös cél, - közös értékrend tartja össze Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célul, ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórákon) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkára van szükség. Ennek érdekében a következőkre kell törekednünk:  a tanulás támogatása (kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével),  a tanulók kezdeményezésének a segítése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  közösségi cselekvések kialakításának a segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,  különböző változatos munkaformákkal (homogén csapatmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, verseny, stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének az erősítése. 2. Tanórán kívüli, szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli nevelési tevékenységünk igen sokrétű. E foglalkozások az iskola célkitűzéseinek megvalósítását kell, hogy szolgálják, szem előtt tartva azt a megállapítást, hogy "a nem, vagy nem megfelelően szervezett szabadidős tevékenységnek sokszor káros, személyiségtorzító hatásai vannak".

23

Szabadidős tevékenység funkciói:    

a személyiségfejlődés elősegítése, a pihenés, regenerálódás biztosítása, szórakozás, játék, művelődés szélesítése.

A szabadidős tevékenységek szervezésének főbb követelményei:      

vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, önkéntesen választható legyen, fizikumot, szellemet átfogó tevékenység legyen, műveltséget gyarapítson, elégítse ki az egyéni érdeklődés, önművelés igényét, közösségformáló legyen.

Feladataink:  neveljük tanulóinkat az önellenőrzésre, egymás segítésére és az ellenőrzésre;  szabadidős tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsuk, hogy különböző foglalkozások (játék, sport, kézműves foglalkozás, vetélkedő, versenyek) megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás élményét;  sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez;  figyelem összpontosító, kitartó tevékenykedés elsajátítatása a különböző szabadidős foglalkozások keretén belül;  a tanulmányi séták, a közös kirándulások, táborozások által szeressék meg a tanulóink a természetet, s tudatosuljon bennük a környezet iránti felelősség érzését.

24

Tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek színterei:  Napközis foglalkozások: szervezése az egyik legnehezebb, legsokrétűbb terület. Olyan sokoldalú, széles látókörű oktatásban-nevelésben jártas pedagógust igényel, aki egyszerre tud családot helyettesítő " pótszülő ", szabadidőszervező és szaktanár lenni. Kisebb létszámú csoportok szervezése volna indokolt , a tanulmányi és foglalkozási terv elkészítésénél is differenciálni kell. Összegezve a napközis foglalkozások szervezése a szabadidős tevékenységek összes funkciójának a maximális érvényesülésével kell, hogy történjen.  Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. A gyermekek tehetségét kibontakoztató foglalkozások tantárgyakhoz kapcsolódnak szakkör jelleggel. Indítását évente határozzuk meg az igények, a lehetőségek, az erőforrások figyelembe vételével.  Sportfoglalkozások a mindennapi testedzés színterei. Eddigi tapasztalat alapján a legnagyobb az igény. Úszásoktatástól a gyermektornáig igen széles a választék. E foglalkozások keretében történik a sporttehetségek kiválasztása, felkészítése is. Az új sport-csarnok is további lehetőségeket teremt.  Iskolán kívüli foglalkozások szervezése a művelődést szolgálja színház, mozi, múzeum-látogatások, könyvtári foglalkozások, kirándulások, kiállítások, táborok, erdei iskola. Ezen programok általában részvételi díjasok, abban az esetben és azon tanulóknak kínáljuk, akiknek erre az anyagiak biztosítottak, de továbbra is keressük a támogatási forrásokat.  Iskolai rendezvények A nevelők és a DÖK által szervezett szabadidős programok rendezvények sorolhatók ide, illetve a különböző versenyek. 3. Diákönkormányzat A gyermekek érdekképviseleti testülete. 2.-8. évfolyamok választott küldötteiből (osztályonként 2 fő) tevődik össze a testület. Felnőtt diákönkormányzati vezetőjüket az igazgató nevezi ki a tanulók és a pedagógusok javaslata alapján. E tevékenységi területen megtapasztalva ismerkedhetnek diákjaink a demokrácia szabályaival.

25

5. A BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Évről - évre egyre több problémával küszködő gyerekkel találkozunk, amely nagy terhet ró a pedagógusok vállára, sok esetben csak szakember segíthetne a probléma feltárásában és megoldásában. Magatartási nehézségek. A magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekre jellemző, hogy kapcsolata szüleivel, szűkebb környezetével nem megfelelő. A közösséghez nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik. Állandóan foglalkozni kell vele, vagy teljesen " eltűnik a tömegben ", mintha nem is lenne jelen. Általában ellenáll a nevelő hatásoknak - aktív vagy passzív módon. Oktató - nevelő munkánk során ezek a tanulók jelentik a legnagyobb gondot. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységeink:  Az osztályfőnökök rendszeresen (havonta) értékelik a tanulók magatartását. Fontos az önértékelés is! Legyen következetes, tartsuk be a fokozatokat.  Remélhetőleg a problémás tanulóknak is van olyan tulajdonságuk, melyet dicsérni lehet. Próbáljuk meg a pozitív oldalt kiemelni, erősíteni. Ha pld: a sportban jó, vagy a kézügyessége kiemelkedő, járjon szabadidejében szakkörre. Fontos, hogy hasznosan, szervezett keretek között töltse szabad idejét, ne csellengjen, ne keveredjen rossz társaságba.  Az iskolai „hirdetéseken” rendszeres az igazgatói tájékoztatás a jó eredményekről, de az elrettentő példák is hangozzanak el. Remélhetőleg ez is visszatartó erőként hat a fegyelmezetlenkedőkre.  Szülőkkel fel kell venni a kapcsolatot, közösen feltárni, mi lehet a magatartási problémák oka. Legtöbbször a pedagógus nagyon is jól tudja, hogy a nem megfelelő családi háttér (elvált szülők, elhunyt szülők, kevés idő, stb.) minden baj okozója.  Szakember igénybevétele a magatartási, beilleszkedési problémák megoldásának segítésébe. Nagy segítséget jelent az „Együtt” Segítő Szolgálattal való kapcsolattartás , hiszen képviselőjük rendszeres időközönként az iskolában tartózkodik, és segíti a rászoruló gyermekek életét, illetve ezzel a pedagógusok munkáját, a hozzá forduló szülőket is ellátja jó tanáccsal.  Szoros kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal.

26

6. A TEHETSÉGEK, KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Nevelő - oktató munkánkban - az iskola céljaival megegyezően - hangsúlyosan szerepel a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, valamint a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek.

Ennek megfelelően az alábbiakat biztosítjuk:           

differenciált képességfejlesztő szakkörök, nemzetiségi nyelvoktatás a felső tagozaton nívócsoportos bontásban könyvtári foglalkozások, szabadidős rendezvények, diáksportkörök, a továbbtanulás-beiskolázás segítésére csoportbontás 8. osztályban magyarmatematika tantárgyban versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése (területi, városi stb.), versenyeken való részvétel, lehetőséget adunk külsősök által szervezett tanfolyamoknak, szereplések városi rendezvényeken iskolai szintű értékelés ,osztályok és tagozatok közötti tanulmányi verseny

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK Iskolánk integráltan oktatja a SNI-s tanulókat, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény alapján. Oktató – nevelő munkánkban – a céljainkkal összhangban – kiemelt terület a különböző hátrányokkal érkezők, és lemaradók segítése, felzárkóztatása.  a kudarc okának feltárása,  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tartalmi részek szűkítésével, feldolgozásának egyszerűsítésével, az egyes témákon belül a felzárkóztatásnak megfelelően,  képességek szerinti csoportbontás a felső tagozaton szlovák, magyar, matematika, informatika-technika tantárgyakban,

27

 egyéni, illetve csoportos foglalkoztatások szaktárgyi korrepetálások keretében,  egyéni, illetve csoportos foglalkozások napközis foglakozások keretében, tanulószobán,  iskolai könyvtár és számítógépterem egyéni illetve csoportos használata,  tanulási képességek, tanulási technikák egyénre szabott fejlesztése, elsajátíttatása.

8. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Kiemelten fontos feladat, mivel napjainkban a gyermekek rendkívül sok negatív hatásnak vannak kitéve.  A nevelők a tanulókkal személyes kapcsolatban vannak, a napi kapcsolat elősegíti a tanulók minél jobb megismerését.  Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  Iskolánkban egy tanító gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására megbízást kapott. Feladatai:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  veszély esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  kezdeményezi a gyermekvédelmi támogatás megállapítását,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szabadidős programokról,  A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együtt működik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  polgármesteri hivatallal  gyermekorvossal  védőnővel  társadalmi szervezetekkel  alapítványokkal, egyházakkal

28

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák:  szociális hátrányokkal küszködő fiatalok feltérképezése,  drog - és bűnmegelőzési programok (kapcsolat a rendőrséggel, Gyermekjóléti Szolgálattal)  pályaorientációs tevékenység,  intézmény könyvtárának, egyéb szolgáltatásainak használata,  évfolyamtestületek közös pedagógiai lépései,  szülők nevelési gondjainak segítése, fórumok szervezésével,  családlátogatás,  tudatosan szervezett szabadidős programok kínálata,  szenvedélybetegségek megelőzéséről felvilágosító előadások,  egészségvédelmi, baleseti, tűzvédelmi oktatás,  iskolai házirend betartatása.  tanuló - és gyermekbalesetek megelőzése,  napközis foglalkozások biztosítása,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok,  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,  helyi, regionális, országos támogatásokra pályázás, felterjesztés.  kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézménnyel, áthelyező bizottsággal,  tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,  táborozási hozzájárulás,  pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,  ingyenes étkeztetésre javaslattétel,  megfelelő kapcsolat az önkormányzattal a gyors segélyek intézése miatt. Hátránykompenzálás / konkrét egyénre szóló feladatok /         

személyiség motiválás, kommunikációs készségek fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése, egészségvédelmi és szociális prevenció, viselkedéskultúra fejlesztése, önismeret, önnevelés fejlesztése, praktikus kreativitás fejlesztése, szociális készségek fejlesztése, az erkölcsi tartás fejlesztése.

Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség: a Pedagógiai Program 2. számú melléklete

29

9. A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS FELADATOK . A tanulói jogviszony kérdésköre:

 a tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről, vagy átvételről az iskola igazgatója dönt,  a tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre,  a tanköteles tanuló iskolába történő jelentkezésére, beiratkozására meghatározott időt és helyet nyilvánosságra kell hozni,  az iskolába felvett tanulók osztályba sorolásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató dönt,  az általános iskola közvetlen környezetéből jelentkező tanulókat csak hely hiányában lehet elutasítani, nem utasítható el az a tanuló -nemzetiségi származású, aki részt kíván venni a nemzetiségi oktatásban-nevelésben,  az igazgató felmentheti a tanulót kérelmére – részben, vagy egészben – az iskolai kötelező tanóra foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi,  magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, de az igazgató engedélyezheti az órák látogatását,  az a tanuló, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.  A felmentett tanuló számára korrepetálási órát biztosítunk. A gyermek személyiségét, képességeit figyelembe véve havonta tesz beszámolót, amit a szaktanár érdemjeggyel értékel. Amennyiben szükséges, félévben és év végén a nevelőtestület által kijelölt vizsgabizottság előtt tesz vizsgát az adott évfolyam követelményeiből. A kétféle formát a tanulóval és a szülővel közösen megbeszéljük, a választási lehetőséget biztosítjuk,  szünetel a tanuló jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa. A tanulónak a tanulói jogviszony szüneteltetése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben.

30

10. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés:  alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,  feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:        

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást.

Iskolánk, pedagógusaink a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:

-

 nyílt napok szervezése,  rendszeres és folyamatos írásbeli tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, Feladata, hogy a szülőket tájékoztassuk a gyermek magatartási, tanulmányi előmeneteléről, iskolai eseményekről, programokról.  előre tervezett szülői értekezletek, Feladata: a folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; a helyi pedagógiai programról; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermekek tanulmányi eredményeiről, iskolai magatartásukról; az osztályközösség céljairól, feladatairól, programjairól, a szülők bekapcsolódásának lehetőségeiről.

31

A szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése, Emlékeztető készítése, melyben jelzik a problémákat az iskola igazgatója felé. - rendkívüli szülői értekezlet. - fogadóórák. Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása. Itt kerül sor a gyermekek egyéni problémáinak, fejlődésüknek, eredményeinek, kudarcainak megbeszélésére. Alapelv: a gyermek megismert értékeivel kell kezdeni a megbeszélést. - előadások szervezése Feladata: a szülők "továbbképzése" a gyermeknevelés, tanulási folyamat, egészséges életmód terén (meghívott szakemberekkel). - pályaválasztási tanácsadás. Feladata: az adott év beiskolázási rendeletének ismertetése, lehetőségek, kínálatok, tapasztalatok bemutatása (meghívott középiskolai vezetőkkel). - családlátogatások (amennyiben a szülők hajlandók fogadni a pedagógust). Feladata: a családi háttér megismerése, ismeretgyűjtés a gyermek fejlesztése érdekében. - közös kirándulások, szabadidős programok. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: A szülőkkel való kapcsolattartásban, az együttműködés változatos formáinak, módszereinek a bővítése. El kell érni, hogy a szülők nagyobb számban legyenek partnerei a nevelésben a pedagógusoknak, ismerjék az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit, és azok megvalósításában aktívan működjenek közre. A tanulók részére az alábbi együttműködési formákat biztosítjuk: A gyermekeket az iskolai élettel kapcsolatos aktuális feladatokról, lehetőségekről az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a DÖK vezetője tájékoztatják. Ennek formái: osztályfőnöki órák, személyes megbeszélések, DÖK-ülések. Az igazgató a tanévnyitón ismerteti az év főbb feladatait, tanévzáráskor értékeli a tanévben végzett munkát. A DÖK felnőtt képviselője a gyermekek érdekeit képviseli a Vezetői Tanácsban. Az intézkedésekről rendszeresen tájékoztatja a gyermekeket. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákat is felhasználják a gyermekek tájékoztatására.

32

11. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI.

Általános elvek:

 A tanulók tudásának elmélyítése, teljesítményük növelése, a tanult tananyag gyakorlása és ismétlése érdekében szükségesnek tartjuk a rendszeres házi feladatot.  A házi feladat adásánál figyelembe vesszük:  a tanulók életkorát  képességét  a napi tanulásra fordítandó időt  az otthoni tanulás körülményeit (szükség esetén napközibe, tanulószobába irányítás)  Csak olyan feladatot adunk, mely nem tartalmaz új ismeretet, a tanórán megértett tananyaghoz kapcsolódik, önállóan vagy a gyengébb tanuló kisebb segítséggel el tud végezni. ( kivételt képezhet az önálló szövegértés, lényegkiemelés és vázlatírás gyakorlása).  Az írásbeli házi feladatok meglétét, minőségét rendszeresen ellenőrizzük, értékeljük  A hiányzó házi feladatot a következő órára köteles a tanuló pótolni és bemutatni.  A tanulók beszédkészségének fejlesztése érdekében a szóbeli házi feladatot szóban kérjük számon (kivétel lehet a nagyobb téma összefoglaló számonkérése).  Az önálló tanuláshoz a tanítási órákon gyakoroltatjuk a különböző tanulási technikákat, útmutatást adunk a tanulás megtervezéséhez, időbeosztáshoz.  A sikeres tanulás érdekében minden tantárgynál hangsúlyt helyezünk a szövegértésre.  Biztosítjuk a napköziben, tanulószobán a zavartalan, nyugodt tanulást, ahol segítséget is kap a tanuló.  Biztosítjuk a könyvtár tudatos használatát a feladatok elvégzésére.  A szülőktől támogatást kérünk az otthoni zavartalan körülmények kialakítására s a jobb együttműködésre.

33

A házi feladat adásának korlátai: (mennyiségi és időbeli)  Hétvégére nem, vagy csak minimális házi feladatot adunk csak.  Az őszi, téli, tavaszi szünetre nem adunk házi feladatot.  A nyári vakációra a következő tanév munkáját segítő feladatokat adunk csak. Ezek lehetnek:  irodalmi olvasmány  évfolyamonként javaslat családi programokra: múzeum, színház, kiállítás, kirándulás és egyéb program (ezekről rövid jegyzetet készíthet)  ismétlési javaslat adása a tudás szintén tartására (nem kötelező elvégezni)  ismétlési javaslat adása a tudás szinten tartására (nem kötelező elvégezni)

A napi tanulási idő nem haladhatja meg: 1-2. osztályban a 3-4. osztályban a 5-6. osztályban a 7-8. osztályban a

40 percet 60 percet 90 percet 120 percet

 Ennek megvalósítása érdekében figyelembe vesszük a tanuló órarendjét, (nehéz nap - könnyű nap) s a kollégákkal koordinálunk.  Tanulás a napköziben és a tanulószobán: (az előzőekhez kiegészítésként)

Fontos:  a napi tanulási idő zavartalanságának biztosítása  időterv készítése alsó tagozaton közösen, felsőben egyénileg (napi és heti)  a tantárgyak súlypontozása egyéni szempontok szerint  egyéni segítségnyújtás  az ellenőrzés  tanszerek biztosítása

Ezen kívül:  A szóbeli tanulás előzze meg az írásbelit.  Akkor is tanuljanak a tanulási időben, ha „nincs lecke”. A pedagógus adjon ismétlő, gyakorló feladatokat az alapkészségek fejlesztésére (helyesírás, számolás, szövegértés stb…)  A szülő értesítése, mely feladattal nem tudott a gyermek elkészülni.

34

12. A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A.)Deklaráció 1.A program az iskolánk iskolapolgárai részére készült (tanulók, pedagógusok, szülők, segítőink).  A program alapvető célcsoportját iskolánk tanulói képezik, hiszen a program elsődlegesen róluk, az ő felkészítésükről, segítésükről, védelmükről, mindennapjainkról, életmódjukról szól.  Megvalósítása alapvetően az iskolai élet színterein történik, azonban, ha a körülmények megkívánják, kilépünk az iskolai falai közül.  A programhoz felhasználjuk a korábban kialakított módszertani eszköztárunkat. Használjuk az intézmény tereit, eszközeit, pedagógiai- és segítő hálózatát, ha szükséges élünk az intézmény jogi lehetőségeivel.  Kapcsolatot alakítunk ki olyan intézményekkel, szervezetekkel, amelyek drog-prevenciós, egészségnevelési és környezeti nevelési munkánkat, a mi kompetenciánkat meghaladó módon segíthetik.  A program végrehajtója alapvetően a képzésben részt vett pedagógusok köre, az iskola nevelőtestülete, védőnők.

2. Helyzetelemzés, helyzetkép 2. 1. Az iskola épülete Az iskola a diákok és a tanárok munkahelye. Minthogy az iskola elsődlegesen nevelőintézmény, a környezeti nevelés szempontjából nagyon fontos. Az iskola értékrendszert alakít, beleértve a környezeti értékeket is. Egészségügyi, higiénés helyzete általában kívánnivalót hagy maga után, pedig a gyerekek esetében nagyon fontos egyrészt azért, mert fejlődésben lévő szervezetekről van szó, másrészt, pedig azért, mert akár egész életre kiható egészségügyi-higiéniai szokások megalapozása történik itt. Az épület felújító karbantartása már égetően szükséges: falak, nyílászárók javítása, cseréje, mellékhelyiségek berendezéseinek használhatóvá tétele, a beépített bútorzat általános cseréje, életkori sajátosságnak megfelelő ergonomikus ülőbútorok beszerzése a jelenlegiek helyett.

35

2. 2. Erőforrások (személyi, anyagi) Iskolánk hagyományokra épülve végzi nevelő munkáját. Tanárai készek a folyamatos megújulásra. Programjaink megvalósítását külső kapcsolataink is segítik:  családgondozói hálózat  segítőközpontok (mentálhigiéné, pszichológus, védőnők)  tanárok és a szülők harmonikus együttműködése az iskolaszék és az SzMK támogatásával. B.)Jövőkép, alapelvek, célok 1. Az iskola jövőképe:  Művelt, környezettudatos, egészséges, problémákra nyitott állampolgárokat nevelünk.  Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége.  Diákjaink kezdeményező szerepet játszanak a környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen.  A szülők azért választják majd intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. 2. Célok, feladatok: A környezettudatos állampolgárrá nevelés érdekében, ki kell alakítanunk:  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást és életvitelt  a környezet értékei iránti felelős magatartást  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését  globális összefüggések megértését  az egészséges életmód igényét A célok eléréséhez az alábbi készségek kialakítása és fejlesztése szükséges:  alapműveltségi készségek (értő olvasás, beszéd, figyelem)  problémamegoldó gondolkodás  ökológiai szemlélet  problémaérzékenység  kreativitás  vitakészség  konfliktuskezelés és megoldás  értékelés és mérlegelés készsége

36

Az iskola környezeti és egészségnevelési szemlélete Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Megtanítjuk Őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük lévő összefüggéseket. Konkrét célok: Hagyományok ápolása és a szaktárgyi célok megvalósulása Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg

Feladatok A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat, és az alkalmazni kívánt módszereket A pedagógusok, a felnőtt Képzések, továbbképzédolgozók és a szülők sek, szülői értekezletek személyes példájukkal tartása az adott témában legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői Az iskola tisztaságának Teremértékelő bejárások, javítása, a szemét meny- szelektív hulladékgyűjtés, nyiségének csökkentése alumínium dobozok, papír gyűjtése Takarékoskodás a vízzel Rendszeres, majd alkalés a villannyal mankénti ellenőrzések Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodását

Szakkönyvek, folyóiratok, Internet stb.

Sikerkritériumok Átdolgozott tanmenetek, több környezeti nevelési tartalom a tanórákon

Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Javul az iskola tisztasága

Észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő öszszeg Egyre több gyerek tudja használni a szakirodalmat és az Internetet.

37

C.) Tanulásszervezési és tartalmi keretek I. A környezeti és egészségnevelés színterei: 1. Tanórákon:  kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások a természettudományos tantárgyak megfelelő fejezeteiben.  kereszttantárgyainkban: Egészségtan 6. és 8. osztály,  Hon- és népismeret 5. osztály  Etika 7. osztály  Dráma 5. osztály  osztályfőnöki órákon: 5-8. évfolyam;  Egészségnevelési programok, 1-8. évfolyam 2. Tanórán kívül:  rendhagyó órákon ,tanulmányi kirándulásokon  erdei iskolában,  tanulmányi versenyeken  vándortáborokban, nyári táborozásokon, természetjárásokon,  „akciókon”: pályázatok, kiállítások,  szakkörökön,  „jeles napokon”: iskolatakarítás, DÖK-nap II. Módszerek A környezeti és egészségnevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Alkalmazott módszerek:      

Élményalapú, tapasztalatközpontú ismeretszerzés, Játékok: szituációs és drámajátékok modellezés (főként alsó tagozaton) művészi kifejezés, megbeszélés, vita, média használata kiselőadások, gyűjtő munkák,

III. Tanulásszervezési és tartalmi keretek III.1. Helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben Az egyes tantárgyak kiemelt környezet- és egészségnevelési lehetőségei.

38

Tantárgy Földrajz, 8. o.

Biológia, 6-7. o.

Osztályfőnöki órák Rajz Etika, 7. o.

Magyar nyelv Szlovák

Történelem

Matematika

Idegennyelv

Fizika Kémia, 7-8. o.

Téma Cél Földtörténeti korok, az Környezetünk megismeemberi beavatkozás hatá- rése, megóvása, termésai szeti-társadalmi folyamatok hatásai, eredményei Erdei és vízi élőhelyek Ökológiai gondolkodás fajok védelme, vízi, víz- kialakítása, ok-okozati parti, élővilág összefüggések, környezet- egészségügyi problémák megismerése A hely, ahol élünk Közösségi életre nevelés Érzelmi, esztétikai nevelés, vizuális nevelés Értékeink Személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban Nyelvjárások, régen Tájnyelv, köznyelv, irohasznált szavak az irodalmi nyelv egymásra hadalmi művekben (János tása, disputa, pozitív érvitéz, Toldi) zelmi és intellektuális köNépi szokások, hagyozeledés a környezet- és mányok természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, drámajátékok Épített kulturális öröksé- Helyi történelmi értékek, günk védelme, megóvása hagyományok tisztelete, Rekonstrukció, világállam és társadalom feleörökség, értékeink lőssége és feladata a problémák elhárításában, csökkentésében A matematika gyakorlati Összefüggések matemaalkalmazása tikai demonstrálása, diagram (éghajlati), statisztika Egészséges életmód, kör- Felelősség a környezetnyezetvédelem. ben, példák elemzése Erőhatások, kölcsönhatások a természetben . A víz .A levegő. Szervetlen kémia. Korrózió és védelme.

Környezeti változások magyarázata. Technológiák hatása a természeti és az épített környezetre, környezetbiztonságos életvitel

39

Ének

Népdalok

Testnevelés

Technika, 5-8. o.

Ember és környezet A közlekedés rendszere Anyagok és átalakításuk Anyagátalakítás, energia

A természet zenei ábrázolása Élményszerű tapasztalatszerzés, a környezetszennyezés komplexitása Természeti, társadalmi, technikai összefüggések. Alapvető szabályok megismerése Ismerjék az újrahasznosítás jelentőségét Tudjanak példákat környezetbarát technológiákra, energiákra.

40

III.2. Hagyományos tanórai foglalkozások kiemelt környezeti és egészségnevelési lehetőségei az egyes évfolyamokon 1. évfolyam Fizikai egészség

Cél

Szociális egészség

Együttélési szabályok, megállapodások betartása. Jogok kötelességek ismerete. Életet veszé- Óvatosságra inlyeztető ténye- tés, személyes zők biztonság növelése, balesetmentes közlekedés. Szeretet, szere- Barátságos visellem, szex kedés. A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai. Élettechnikák Külső és belső tulajdonságok ismerete, vállalása. Másság elfogadása. Környezetünk Közvetlen körvédelme nyezetűnk megismerése.

Követelmény Legyen tájékozott, mely élelmiszerek fogyasztása szükséges fejlődéséhez. Tudja alkalmazni a mindennapi életben a tanultakat.

Tananyag Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A tisztálkodás. Kulturált étkezés. Viselkedési szabályok. A házirend. Alapvető erkölcsi szabályok.

Tantárgy Természetismeret

Mentők, rendőrök munkájának ismerete. Ismerje a biztonságos közlekedés rá vonatkozó szabályait. Legyél előzékeny, segítőkész. Tartsd tiszteletben mások érzelmeit! Reális önértékelés kialakítása. Hazugság, füllentés fogalmának ismerete. Környezetünk barátságossá tétele. A víz, tiszta levegő fontosságának felismertetése.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szabályai.

Természetismeret, technika, magyar, szlovák

Természetismeret

Fiúk, lányok kap- magyar csolata, barátság, szlovák szituációs játékok.

Ki vagyok? Milyen magyar vagyok? Milyen szlovák barátot szeretnék? Aki más, mint én. Otthon, család. Iskola.Vizek tisztaságának óvása. Növények,állatok gondozása,erdő Természetvédelem.

Természetismeret, technika

41

2. évfolyam Cél Fizikai egész- Helyes egészségség szokások kialakítása. Szociális egészség

Az illem szabályok ismerete, alkalmazása.

Életet veszé- Tudja hogyan lyeztető ténye- kell viselkedni zők veszélyhelyzetben(menekülés, segítségkérés.) Szeretet, szere- A társas érintkelem, szex zés kultúrája. Fiúk-lányok barátsága, baráti kör. Élettechnikák Az életvezetést veszélyeztető tényezők felismerése. Környezetünk A lakóhely ismevédelme rete.

Követelmény Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Ismerje a köszönés kultúráját,tudjon viselkedni más nemű és korú emberekkel. Az otthona, iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, azok elkerülésének módja. Igyekezzen érzelmeit reális mederben tartani. Tolerancia. Képes legyen a veszélyt érzékelni, segítséget kérni. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit.

Tananyag Helyes fog- és testápolás. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok.

Tantárgy Természetismeret, magyar, szlovák Természetismeret, magyar, szlovák

Köszönés, bemutatkozás, telefonálás.Viselkedés lányok-fiúk között. Kapcsolat felnőttekkel. Közlekedés illem- technika szabályai. Helyes viselkedés járműveken. Gyermekkel történt balesetek okai, megelőzésük. Beszélgetés, idős magyar emberek meghívá- szlovák sa, vita. Barátságos viselkedés. Anyagok környe- technika zetet veszélyeztető tulajdonságai.

A természet értéke- Term.ism inek, szépségének magyar, felfedezése. szlovák

42

3. évfolyam Cél Fizikai egész- Egészséges életség mód normáinak megismerése. Szociális egészség

Helyes viselkedés Viselkedéskula természetben. túra a természetben.

Életet veszé- A tűz káros hatályeztető ténye- sai és elkerülésézők nek módjai. Balesetveszélyek fölismerése a háztartásban. Szeretet, szere- Ismerje a lakólem, szex hely hagyományos népszokásait. Élettechnikák Környezetünk védelme

Követelmény Ismerje hogyan kerülhetők el a betegségek.

A különböző tűzoltási módszerek. Háztartási eszközök biztos használata. Szokások, hagyományok ismerete, tisztelete.

Pozitív értékrend Tudjon önmakialakítása. gáról kritikus jellemzést adni. Ország-ismeret Ismerje meg városunk értékeit.

Tananyag Helyes napirend. Egészség és sport. Változatos étrend. A betegség tünetei. Helyes magatartási formák gyakorlása. Tévéműsorok,reklámok elemzése. A gyerekek, mint a balesetek okozói, háztartási eszközök használata.

Tantárgy Természetismeret Természetismeret, magyar, szlovák Természetismeret, technika

Szóbeli beszámoló magyar családi ünnepről. A szlovák lakóhely népszokásai. Milyen vagyok? Ilyen szeretnék lenni! Önjellemzés. Városunk Dabas . Közvetlen vagy közvetett tapasztalatszerzés

magyar szlovák Term.ism magyar, szlovák

43

4. évfolyam Cél Fizikai egész- Az egészség ség normáinak megismerése. Helyes és helytelen szokásaink. Szociális Szabadidő egészség kultúrált eltöltése.

Követelmény Tudja, hogy a lelki-testi egészség szoros kapcsolatban van. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék.

Életet veszé- Egészséget károlyeztető ténye- sító zők szokások veszélye, felkészülés az elutasításukra. Kerékpáros balesetek elkerülése.

Tudja az egészséget károsító anyagokat elutasítani. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása.

Szeretet, szere- Ideális családkép lem, szex kialakítása. A gyermek szerepe, feladata a családban. Élettechnikák Önismeret szerepe a baráti kapcsolatokban.

Ismerje a családi munkamegosztást, vállaljon szerepet a családban. Önmaga helyének megkeresése.

Tananyag Plakátok,tvreklámok megbeszélése, elemzése. Szituációs játékok. Hagyományok őrzése, ápolása. A lakóhely történelmi, irodalmi emlékei. Káros szenvedélyek :dohányzás, alkohol, kábítószerek és azok következményei. Légúti betegségek, allergiát okozó növények.

Tantárgy magyar, szlovák osztályfőnöki órák természetismeret Technika, magyar, szlovák

Szeretet, hűség a Magyar, családban. szlovák Egészség, betegség a családban. Rossz és jó dönté- Magyar, sek, és következ- szlovák ményei.

44

5. Évfolyam Cél Fizikai A serdülés alapvető testi és lelki folyaegészség matainak megismerése. Fokozott törekvés az egészség megóvására. Szociális egészség

Követelmény Ismerje a serdülés fizikai megjelenéseit Megfelelően változtasson tisztálkodási szokásain. Törekedjen a rendszeres sportolásra Tudatosan vállalt Ismerje a tanuló együttélési szabá- jogait és köteleslyok betartása. ségeit. Gyűjtsön Jogok és kötelessé- ismereteket a felgek ismerete. nőttek jogaival, kötelességeivel kapcsolatban.

Tananyag A serdülőkor fizikai változásai; A serdülő tisztálkodása. Egészséges táplálkozás.A sportolás fizikai és pszichikai hatásai Jogok és kötelességek az iskolában A házirend Alapvető erkölcsi szabályok

Tantárgy Természetismeret, testnevelés.

Ismerje a drogfogyasztás következményeit utasítsa el a fogyasztást.Viselked jen kultúráltan.

A kábítószerezés Viselkedési szabályok közlekedési eszközökön Közlekedés rendszere.

Osztályfőnöki órák, technika

Fogadja el a másik nem iránti vonzalmát ismerje meg a szexualitás szélsőséges, veszélyes megnyilvánulásait Külső és belső tu- Felelősség és felelajdonságok tuda- lőtlenség fogalmátos vállalása. nak ismerete. Relaxációs gyakor- Relaxációs gyalatok megismerése. korlatotok.

A szexualitás megnyilvánulása napjainkban Aki tetszik nekem Szexuális szélsőségek. Ki vagyok én? Miért, kiért vagyok felelős? Megoldások és következményeik

Osztályfőnöki órák,

Lakókörnyezet. Közvetlen környezetünk megismerése.

Term.ism technika, osztályfőnöki órák

Életet

ve- Nyíltan beszélni a kábítószerről, a foszélyeztető gyasztás okairól, tényezők következményeiről. A közlekedés szabályai. Szeretet, szerelem, szex

Élettechnikák

Környeze-

A prepubertás érzelmi hullámzásainak helyes értelmezése. A szexuális kíváncsiság kielégítése.

Közvetlen környe- A talaj keletkezése zetünk megismeré- és védelme. tünk védelse Az időjárás éghajme lat elemei és i jellemzői.

Osztályfőnöki órák

Osztályfőnöki órák

45

6. Évfolyam Fizikai egészség

Cél

A szakemberek és a reklámok befolyásolják az egészség érdekében hozott döntéseket. Szociális A kornak, helynek egészség eseménynek megfelelő illemszabályok ismerete, alkalmazása. Életet ve- Személyiségjegyek szélyeztető kialakítása, melyek tényezők révén nem a drogfogyasztásban látják a problémák. megoldását Szeretet, A serdülés korának, szerelem, a személyiségfejlőszex dés legviharosabb időszakának pozitív átélése.

Követelmény Ismerkedjen a „természet patikájával”. Ismerje a különböző helyeknek megfelelő viselkedési normákat

Tananyag Bőrápolás a serdülőkorban Az egészség megóvása .

Köszönés, telefonálás, levélírás Viselkedés lányok és fiúk között. Ismerje a drogok Milyen tényezők szociális, erkölcsi csábítanak droghatását fogyasztásra? Törekedjen pozitív A drogfogyasztás gondolkodásra szociális és erkölcsi hatása. Igyekezzen érzel- A számomra legmeit reális meder- fontosabb embeben tartani. rek Pozitívan élje meg Mire vagyok kéönállósulási törek- pes? véseit. Élettechni- Az életvezetést ve- Képes legyen a ve- Edzett vagyok. kák szélyeztető ténye- szélyt érzékelMi befolyásol zők felismerése. ni,erősítse testi, döntéseimben? Tudatos törekvés az lelkei stabilitását. életminőség javítására. Környeze- Hazánk természeti Ismerje meg haVárosunk Dabas tünk véértékeinek megis- zánk nagy tájait, Hazánk élőhelyei delme merése .Szlovákia Nemzeti Parkjaink és életközösségei: természeti értékei. természeti értékeit erdő, víz, vízpart.

Tantárgy Term.ism egészségtan, technika Ofői. magyar, szlovák, egészségtan Egészségtan, Ofői,term ismeret Oszt.főnö ki magyar, szlovák,egész ségtan Oszt.fői testnevelés, magyar,szlovák, Term.ism magyar, szlovák, technika

46

7. Évfolyam Fizikai egészség

Szociális egészség

Cél

Követelmény

Az egészség normáinak megismerése. Az egészséges életre törekvő család.

A munka, pihenés megfelelő aránya. Ismerje saját szervezetének terhelhetőségét

A helyes életvitel hatása a szervezetre. Alvásszükséglet.A helyes étrend tudatos kialakítása. A környezet hatása- Ismerje meg az Az ember és körinak feldolgozása ember és környeze- nyezetének kapaz egyén és körte kapcsolatát, óvja csolata nyezete számára. és védje értékeit. A helyes életvitel A reklámok helyes kialakítása, a értelmezése. környezeti hatások figyelembevételével

Életet ve- A káros szenvedészélyeztető lyek ismerete és eltényezők utasítása.

Szeretet, szerelem, szex

Tananyag

Az érzelmi attitűdök szerepe a társas kapcsolatban.

Élettechni- Az önálló döntékák sekkel járó felelősség vállalása. A kortársközösséggel együttműködés. Környeze- A globalitás és az tünk véegyén szerepének delme felismerése a környezet védelmében.

Tantárgy Biológia, osztályfőnöki, etika

Osztályfőnöki órák, magyar, szlovák,ének, biológia, földrajz, etika A szenvedélybeA drogok fajtái és Biológia, tegség fogalma, hatásai Osztályfüggőség .A drog- A drogok erköl- főnöki fogyasztás és a kö- csi hatása. A drog órák, mazösség kapcsolata. és a személyiség gyar,szlomegváltozása. vák, etika Tudjon különbsé- A szerelem szép- Osztályget tenni a szexuá- sége .A férfi-női főnöki lis vonzalom és a szerep elemzése órák, etiszerelem érzése , szerelem a köl- ka, maközött .Ismerje a tészetben. gyar, nemek szerepét a szlovák, kapcsolatokban. Tudjon önmagáról Önismeret: Kriti- Osztálykritikus jellemzést kai gondolkodás, főnöki adniIsmerje az ak- Milyen vagyok? órák, etitív-passzív pihenés Önjellemzés . ka, mafogalmát és formáit gyar, A különböző embe- Hazánk helye Eu- Biológia, ri tevékenységek rópában . Szeföldrajz, hatásai a természet- lektív hulladék- technika, re gyűjtés. etika

47

8. Évfolyam Cél Fizikai Az egészség, az egészség ember normális biológiai funkciói: egészség, életmód, táplálkozás, szexualitás. Szociális Az igazi nemzeti egészség tudat, öntudat kialakítása. Szabadidő kultúrált eltöltése.

Tananyag A testépítés, mesterséges készítmények hatásai.A családi táplálkozási szokások, szaporodás. Haza és hűség Hagyományok őrzése, ápolása, továbbépítése

Tantárgy Biológia, egészségtan, Ofői, technika,

Életet veszélyeztető tényezők

Követelmény Az ideális testtömeg ismerete, ismerje a táplálkozásnak a szervrendszerekre gyakorolt hatásait Ismerje, ápolja, becsülje hazája népe múltját, művészetét, értékeit .Az egyén, a nemzetet teheti naggyá. A szenvedélybeLegyen képes tegségek megelő- megvédeni magát a zése és a segítség- káros szenvedékérés lehetőségei lyektől.Ismerje a „segítségkérés” formáit, módjait. Ideális családkép A család a társadakialakítása. lom legkisebb közössége, kohéziója a szeretet és hűség .A család minden tagja egyenrangú, felelősséggel tartoznak egymásnak.

A drog és az AIDS Alkohol, dohányzás. Káros anyagok a levegőben, a motorok működése.

Biológia, egészségtan, Ofői, fizika

Az ideális család A család, mint intézmény változásai a történelem során Szeretet és hűség a családban Egészség, betegség a családban

Biológia, egészségtan, Osztályfőnöki órák, magyar, szlovák

Felelősségteljes döntés a pályaválasztás során.

Ki vagyok én? Gyerek vagy felnőtt? Stresszhelyzetek feloldása lazítással. A víz és a levegő védelme Energia és vegyszerek a háztartásban.

Ofői, biológia, egészségtan

Szeretet, szerelem, szex

Élettechnikák

Környezetünk védelme

Törekedjen önmaga helyének megkeresésére. Készüljön a pályaválasztásra. A környezetkímé- Törekedjen a körlő anyagok és nyezetének megmódszerek kiváóvására. lasztására és használatára legyen képes.

magyar, szlovák történelem, rajz, fizika,

Földrajz, biológia, kémia, fizika, technika

48

HELYI TANTERV 13. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI , AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK Az iskola egyes évfolyamain az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás TANÉV

É V F O L Y A M 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2001-2002 K H H H K M H H 2002-2003 K K H H K K H H 2003-2004 K K K H K K K H 2004-2005 K K K K K K K K M= a miniszter által kiadott központi tanterv H=a NAT alapján készített, a nevelőtestület által 1997-ben elfogadott helyi tanterv K=az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján 2001-ben felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv Életbe lépő tantervek 2003 szeptemberétől TANÉV

É V F O L Y A M 1 2 3 4 5 6 7 8 2003-2004 CS K K N95 CS K K N95 2004-2005 N CS K K CS CS K K 2005-2006 N N CS K CS CS CS K 2006-2007 N N N CS CS CS CS CS 2007-2008 N N N N CS CS CS CS 2008 –2009 N N N N N CS CS CS 2009 –2010 N N N N N N CS CS 2010 -2011 N N N N N N N CS 2011 -2012 N N N N N N N N N95= az 1995-ben kiadott Nemzeti alaptanterv alapján készült helyi tanterv N = a 2003. évi tv. módosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv K = a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv CS = a 2003. évi ktv.103 § (4) előírt óraszám- és tananyag csökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv

49

243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet ( a NAT módosításáról )

Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a NAT műveltségi területek százalékos ( % ) arányaira

Műveltségi területek

1-4.

5-6.

7-8.

Nemzetiségi nyelv és irodalom

19-23

16-23

15-18

Magyar nyelv és irodalom

27-37

16-23

10-15

Élő idegen nyelv

-

8-16

8-16

17-23

14-19

10-15

Ember és társadalom

2-6

4-8

8-13

Ember a természetben

2-6

5-9

13-18

-

4-8

4-8

Művészetek

9-17

10-14

8-15

Informatika

2-5

4-8

6-10

Életvitel és gyakorlati ismeretek

2-6

3-8

3-8

Testnevelés és sport

15-20

11-15

10-15

Matematika

Földünk - környezetünk

A nemzetiségi nyelv és irodalom esetében a 32/1997. MKM rendelet előírja a heti 4 órát.

50

A H E L Y I tantervek megválasztásánál az oktatási miniszter által kiadott átdolgozott, jóváhagyott KERETTANTERV ajánlások voltak az irányadók. Az előírt tananyag és a követelmények ezeknek felelnek meg.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámai az OM. Nemzeti és Etnikai Főosztálya által jóváhagyott , az Országos Szlovák Önkormányzat által készített javaslatnak megfelelően készült. ALSÓ TAGOZAT H

E

T

I

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

szlovák nyelv és irodalom

4

4

4

4

magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7,5

matematika

4

4

4

4

idegen nyelv

-

-

-

3

környezet-ismeret

1

1

2

2

ének - zene

1

1

1

1

rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

technika és életvitel

1

1

1

1

testnevelés

3

3

2

2

kötelező óraszám

23

23

23

25,5

választható óraszám

tánc:1

tánc:1

sport:1

sport:1

összesen

24

24

24

26,5

TANTÁRGY

51

FELSŐ TAGOZAT TANTÁRGY

H

E

T

I

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

szlovák nyelv és ir.

4

4

4

4

magyar nyelv és ir.

4

4

4

4

történelem és ápi.

2

2

2

2

matematika

4

4

4

4

idegen nyelv

3

3

3

3

informatika

-

-

1

1

természetismeret

2

2

-

-

fizika

-

1

1,5

1,5

kémia

-

-

1,5

1,5

biológia, egészségtan

-

0,5

1

1

földrajz

-

-

1,5

1,5

ének - zene

1

1

1

1

rajz- és vizuális kult.

1

1

0,5

0,5

technika és életvitel

0,5

0,5

0,5

0,5

testnevelés és sport

2 +1

2+1

2

2

osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

1

Tantervi

modulok

óraszámai

tánc és dráma

0,5

0,5

-

-

hon- és népismeret

0,5

0,5

-

-

informatika

0,5

0,5

-

emberismeret, etika

-

-

0,5

-

mozgókép- és médiai.

-

-

-

0,5

25,5

27

28,5

29

választható óraszám

sport : 1

sport: 1

sport: 1

sport: 1

összesen

26,5

28

29,5

30

kötelező óraszám

52

14. AZ OKTATÓ - NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ TANKÖNYVEK, ESZKÖZÖK 1. Tankönyvek kiválasztásának alapelvei: A tankönyvválasztás (változtatás) az adott munkaközösség teljes egyetértésével lehetséges, figyelembe véve az alábbiakat:             

NAT és kerettanterv kompatibilis legyen, a műveltségi területek koncentrációja lehetséges legyen, egymásra épüljön (egyes fejezetek, egyes évfolyamok), nyelvezete, képanyaga vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a tanulók képességeinek a fejlesztését szolgálja, többségben lévő átlagos képességű tanulókhoz igazodjon, a helyi tanterveknek és egyéb igényeknek megfeleljen, munkafüzet - tankönyv anyaga illeszkedjék egymáshoz, változatos, érthető feladatokkal, mindennapi alkalmazáshoz nyújtson ismereteket, hívja fel a tanulók figyelmét a természet jelenségeire, a természetvédelemre, tartalmazza a korszerű technikai és tudományos eredményeket, nézeteket, segítse az önálló tanulást, az önálló tevékenykedést, a kiválasztásnál az ár és a könyvek fizikai használhatósága is nagy szerepet kap.

2 Eszközrendszerünk Az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséhez és a NAT-ban, a kerettantervben javasolt fejlesztési követelményszintek eléréséhez az egyes tantárgyakban, műveltségi területeken elengedhetetlen a tárgyi eszközök, feltételek fejlesztése, hiszen csak így valósulhat meg az élményt nyújtó, motiváló, cselekvésre késztető tudásanyag prezentálása. A hagyományos eszközöket a korszerű oktatástechnikai eszközök, módszerek együttes, komplex módon történő alkalmazásával ötvözhetjük eredményesen. Természetesen a megválasztott módszereknek, eszközöknek összhangban kell lennie a nevelői szabadsággal, ezek alkalmazása egyrészt a pedagógiai kultúráltság, másrészt a rendelkezésre álló feltételek függvénye. Az 1/1998.(VII.24.) OK rendelet tartalmazza a funkcionális taneszköz jegyzéket, ami kötelező érvényű. Ennek teljesítését a fenntartó határozatai befolyásolják (költségvetés).

53

15. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI  A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerttantervben " A továbbhaladás feltételei" c. fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon teljesítette minden tantárgyból. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.  A követelmények teljesítését a 2. évfolyam végétől kezdve minden tantárgyból az " elégséges " év végi bejegyzés igazolja a bizonyítványban.  Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.  A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Osztályozó vizsgát csak akkor tehet a tanuló, ha az igazolatlan mulasztások száma nem haladja meg az igazolt mulasztások számát.  magántanuló volt.

16. A TANUKÓK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE 1. A tanulói teljesítmények mérése, értékelése A teljesítménymérés rendszere:  Az iskolai oktató-nevelő munka ellenőrzése és értékelése illeszkedik a közoktatás modernizációs szintjeihez, ezért a tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet-szabályozás elvét érvényesítjük.  A helyi mérések rendszere a Közoktatási törvény, a NAT, a kerettanterv, valamint az erre épülő helyi tantervek követelményein alapszik.  A mérési eredmény egyrészt kellő mennyiségű adatot nyújt a nevelőtestület számára a tanítás - tanulás folyamatáról, másrészt összehasonlító elemzést tesz lehetővé az iskolai oktató- nevelő munka helyzetéről.

54

 A tanulói teljesítménymérések követelményeit és módszereit a helyi program és az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák.  Szorgalmazzuk az írásbeli és szóbeli számonkérés és a méréseken alapuló, valamint a tanulói-tanári beszélgetésekre épülő értékelések egyensúlyát. A felmérések tapasztalatait a munkaközösségek értékelik, amelynek súlypontjai:  a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismereti értelmezése,  az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság,  az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése. 2. A tanulói teljesítmények értékelése Célja: diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és tanuló számára.

Feladata:  a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos standardizált értékekhez,  közvetítés a tanítás és a tanulás hatékonyságára,  a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése,  a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz,  tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése. Módjai: 1, Szóbeli: Az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. 2, Írásbeli: A adott feladatok megoldásában elért gyakorlottság ellenőrzése, valamint kérdésekre adott válaszok , kifejtések. 3, Gyakorlati: A kísérletek, mérések, megfigyelések, gyűjtőmunka témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Helye a tanítás-tanulás folyamatában:  rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán,  rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából,

55

 írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető követelmény a feladatok megoldása,  témazáró feladatlapok megoldása témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után  továbbhaladás feltétele a NAT, kerettanterv minimum követelményeinek a teljesítése. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a különféle méréseken elért eredmény. Az írásbeli számonkérés mellett k i e m e l t szerepe van a tanulói szóbeli feleletnek is. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktatónevelő munkájába folyamatosan beépül, az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változhat. 3. Tantárgyi osztályzatok, szöveges értékelés A tantárgyi osztályzatok száma félévente minimum három. Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. A 2010/2011-es tanévtől a tanulókat az első évfolyamon és a második osztályban félévkor szövegesen, a második évfolyam végétől valamennyi évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal értékeljük.

3.1.Értékelési rendszerünk alapelvei Az 1. osztálytól a 2. osztály félévig a tanulók szöveges értékelést kapnak.  Magyarból, szlovákból, matematikából, idegen nyelvből, környezetismeretből negyedévente, a többi tantárgyból félévente tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat a fejlődés menetéről és szintjéről.  A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján.  Tájékoztatást adunk arról, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területen vannak még hiányosságai.  Ismertetjük a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését (figyelem, megfigyelő képesség, kreativitás, stb.).  Tájékoztunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról (érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás, stb.).

56

 Kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására (viselkedés, együttműködés, vitakészség, stb.).  Megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban (önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás, stb.) Irányt mutatunk a továbbfejlődésre. 3.2.Tantárgyi értékelés A tanév folyamán a tanulók napi munkáját szóban és írásban a következőképpen értékeljük:  Szóban napi gyakorisággal az órák közben és végén, valamint rendszeresen ellenőrizve a tanulók írásbeli munkáit, füzeteit a tanító, tanár által egyénileg kialakított értékelési rendszerrel (pl.: piros pont, csillag)  Az első évfolyamon szövegesen, a 2-8. évfolyamokon év közben osztályzattal történik a tanulmányi munka értékelése.  Egy-egy témakör lezárása után témazáró dolgozatot íratunk. Ennek rendjét és ütemét a szakmai munkaközösség határozza meg.  A témazárókat és a felmérőket százalékban kifejezve minősítjük: Egységes értékelésünk a következő: Százalék %

Szöveges értékelés

0 - 33 34 - 50 51 - 75 76 - 90 91 - 100

felzárkóztatásra szorul felzárkóztatásra szorul megfelelt jól megfelelt kiválóan megfelelt

Osztályzat 1 : elégtelen 2 : elégséges 3 : közepes 4 : jó 5 : jeles

A fenti értékelések alapján félévkor és év végén a következő minősítéseket adjuk az 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévkor valamennyi tantárgyból:  kiválóan megfelelt,  jól megfelelt,  megfelelt,  felzárkóztatásra szorul.

3.3.A szöveges értékeléssel szemben támasztott követelmények:  Tartalma érthető legyen a szülők és gyermekek számára egyaránt.  Szerkezete jól tagolt, áttekinthető.

57

 A pedagógus véleménye megalapozott legyen, tükrözze a gyermek alapos ismeretét. A 2. évfolyam év végétől, a hagyományos módon, számjegyekkel értékelünk. Valamennyi kategória (szöveges, számjegyes) tartalmazza a tanuló  tanulmányi teljesítményének alakulását a tantárgy sajátosságaiból adódóan a tantervi követelmények tükrében – a legfontosabb szempont;  ismereteinek, képességeinek fejlődését, kimagasló teljesítményét;  erőfeszítését a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében;  a tantárgyhoz fűződő viszonyát, érdeklődését, aktivitását, szorgalmát;  felszerelésének, füzeteinek gondosságát, rendben tartását;  rendszeres felkészülését a tanítási órákra;  az önálló és csoportmunkához való hozzáállását;  a tanítói, tanári segítségkérés mértékét;  az önellenőrző képességének szintjét, fejlődését;  szóban, írásban: javaslatokat a továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlására.  A „felzárkóztatásra szorul” értékeléskor már első osztályban félévkor megtervezzük a fejlesztési folyamatot.  A tanító jelzése alapján belső gondozást végzünk. Ennek lényege: feltárjuk a hiányosságokat, fejlesztési tevékenységeket tervezünk.  Ha szükséges, más szakember segítségét kérjük.  A folyamatos fejlesztést 3. osztály végéig tervezzük belső gondozással. Szöveges értékelés és azok osztályzattá váltása:    

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)

2-8. évfolyamon a következő osztályzást alkalmazzuk:     

jeles ( 5 ) , jó (4 ) , közepes ( 3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ). A kerettantervi modulok értékelése osztályzatokkal történik.

58

4. Magatartás, szorgalom értékelése Havonta egy alkalommal jegyben, félévkor és tanév végén jeggyel és szövegesen. Magatartás: példás (5), jó ( 4 ), változó ( 3 ), rossz ( 2 ) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai Házirendben, az SZMSZben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul. 5. Az iskolai beszámoltatás formái:  diagnosztikus, helyzetelemző felmérés - tanév elején,  témazáró dolgozatok,  1. osztályos vizsgálatok olvasás, írás, matematika (félévkor) 6. A tanulók értékelésének formái  az első osztálytól a 2. osztály félévéig a tanulókat szövegesen értékeljük, a 2. évfolyam év végétől minden évfolyamon, félévkor és év végén, osztályzattal értékelünk.  a 250 óránál többet mulasztott és emiatt nem osztályozható tanulók, valamint a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:  1- 4. évf.: magyar nyelv és irodalom, matematika , környezet - természetismeret,  5 - 6. évf.: magyar irodalom, magyar nyelvtan , történelem , matematika , természetismeret,  7 - 8. évf.: magyar irodalom, magyar nyelvtan , történelem , matematika , fizika, kémia , biológia, földrajz.

59

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése iskolánkban kidolgozott. A minősítések ( példás , jó, változó, rossz, ill. hanyag ) szempontjai a következők: Magatartás: Példás (5)  aki az órákon és a szünetekben a házirendet betartja,  segíti társait,  törekszik arra, hogy minden helyzetben képes legyen fegyelmezni magát. Jó (4)  akinek az órákon az önfegyelme többnyire kifogástalan,  szünetekben magatartása többnyire megfelelő,  másoknak kárt nem okoz. Változó (3)  akinek órákon és szünetekben önfegyelemében nagyobb hiányosságok mutatkoznak. Rossz (2)  akinek nincs önfegyelme,  aki szándékosan kárt, bajt okoz környezetében másoknak Szorgalom Példás (5) aki képességeinek megfelelően, egyenletes munkával tanul Jó (4) aki képességeinek megfelelően tanul, de munkája nem egyenletes Változó (3) aki képességeinél gyengébben teljesít, munkája változó Hanyag (2) aki messze képességei alatt teljesít, munkájában megbízhatatlan.

60

7. A tanuló jutalmazásának elvei és formái Az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza. ( jeles - kitűnő ). Ezen túlmenően: jutalmazza az eredményes kulturális tevékenységet, kimagasló sport teljesítményt, közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet. 1. A jutalmazás formái:  Szaktanári, osztályfőnöki, napközis nevelői, igazgatói, nevelőtestületei dicséret, Rákóczi-díj kitüntetés.  Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók oklevéllel és jutalomkönyvvel jutalmazhatók.  A kimagasló eredmény elérő tanuló (Rákóczi-díj) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni. 3. Fegyelmező intézkedések:  szóbeli figyelmeztetés, magatartás-füzeti beírás,  osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztető,  osztályfőnöki és igazgatói intés. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

61

17. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Az 1-8. osztályos tanulók fizikai mérésénél használt módszerek A törvényi szabályozás okán az iskolai helyi tantervébe került a tanulók fizikai állapotfelmérésének módszertana. Ezt iskolánkban a tanulók életkorát, nemét, mozgáskoordinációs- és fizikális állapotát figyelembe véve végezzük el. A felmérés során mérjük :  a futógyorsaságot  gyorsasági állóképességet  állóképességet  a váll- és törzsizmok dinamikus erejét  az alsó végtagok dinamikus erejét  a váll- és karizmok erő-állóképességét  a hasizmok erő-állóképességét  a test koordinációs- és gyorsasági állóképességét Gyakorlatok:  30m futás időre /fiúk, lányok/  12 perces futás /fiúk-lányok/ (méter)  tömött labda dobás két kézzel, fej fölött hátra /méter/  / 5.-6. oszt. lány: 2 kg-os, fiú: 3 kg-os tömött labdával  7.-8. oszt. lány: 3 kg-os, fiú: 4 kg-os tömött labdával/  ugrás páros lábról, karlendítéssel  mellső fekvőtámaszban karhajlítás- nyújtás folyamatosan, kifáradásig /db/  hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig /db/  hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig /db/  törzshajlítás hátra hason fekvésből folyamatosan kifáradásig((db)  4 ütemű gyakorlat folyamatosan 1 percig /db/ Időpont:

 tanév elején /szeptember hónapban/  tanév végén /május hónapban/

Értékelés : szóban és írásban a Pedagógiai Program 3.sz. mellékletének I-es és II-es táblázata szerint.

62

18. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS 1. A kisebbség-pedagógia  A nemzetiségi oktatási rendszer, mint alrendszer a közoktatás része. Azok a funkciók amelyek a közoktatásra érvényesek egyben funkciói a nemzetiségi oktatásnak is.  A nemzetiségi oktatás is végez kulturális reprodukciót, alakítja a gyermek személyiségét és van társadalmat befolyásoló funkciója is.  A nemzetiségi iskolába járó tanulóknak is szert kell tenniük társadalmi tudásra, mivel ez a társadalom érdeke. Érdeke az is, hogy ebben a folyamatban:  a sajátos nemzetiségi kultúra átörökítése is szerepet kapjon,  a nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanuló megismerje közösségének történelmét, civilizációját,  és annak kapcsolatát a magyar történelemmel,  megtanulja azokat a viselkedési formákat, szokásokat amelyek a nemzetiségi kultúrában értéket képeznek.  A nemzetiségi iskola hozzákapcsolódik a társadalmi egészhez segíti a társadalmi változásokat.  A nemzetiségek iskolai oktatása azért fontos, hogy az újabb generációk „megkaphassák” elődeiktől mind azt, amit a csoport számára fontos, értékes:  szokásokat, magatartásokat,  nem utolsó sorban közös nyelvüket.  Az iskolának fontos szerepe van abban, hogy az egyének merik-e vállalni és akarják-e vállalni nemzetiségüket, egészséges identitással rendelkeznek-e.  A nemzetiségi oktatás mással össze nem téveszthető pedagógiai hatásrendszert épít ki. Ez az ún. kisebbség-pedagógia, amely azoknak a társadalmi csoportoknak az oktatási igényeivel foglalkozik, amelyek támogatás nélkül nem lennének képesek társadalmi helyzetük megőrzésére, csoportjuk fenntartására.  A nemzetiségi tanulókat jellemzi a csoport nyelve, kultúrája, szokásai az iskolához, tanuláshoz való viszonya, elvárásai, a csoporthoz való tartozásból fakadó előnyök vagy hátrányok.  A nemzetiségi kisebbség érdeke, hogy az iskolában tanítsák a nyelvét és kultúráját, de érdeke egyben az is, hogy tagjai mindazzal a tudással

63

rendelkezzenek majd amellyel a többség, pl. idegen nyelv tudással, és a magyar nyelv tudásával.  A nemzetiségi oktatásba belépés a nemzetiségi identitás mérője, a nemzetiségi biztonságérzet és a nemzetiségi nevelés-oktatással szembeni társadalmi bizalom jele, benne a nyelvhez és a kultúrához való viszonyé.  Minden iskolának az a jó, ha nagy az érdeklődés iránta. A nemzetiségnek, mint csoportnak érdeke, hogy legyen iskolája ott, ahol él. Közös érdek, hogy minél többen iratkozzanak be, s maradjanak is benn.  A nemzetiségi osztályokat jogszabály (A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv.43. §) alapján – legkevesebb 8 szülő kérésére – az Önkormányzat köteles megnyitni a jelentkezőket, felvenni. 2. Nemzetiségi oktatás környezete  Fenntartói: A nemzetiségi oktatás társadalmi lehetőségei átrendeződtek. A kisebbségek lehetőségei számos érdekérvényesítő eszközzel bővültek. A nemzetiségi oktatás feladatai folyamatosan közösségi alapúak, és alapvetően nyelvi és kulturális természetűek. A kisebbségi önkormányzatok oktatási kérdésekben egyetértési, véleményezési jogaikat érvényesítik. Fenntartói jogokat nem gyakorol.  Jogi: a közoktatás általános szabályzói és a nemzetiségi oktatás speciális szabályzói együttesen teremtik meg a működés jogszabályi hátterét. Az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat az állam normatív és kiegészítő támogatás útján és a helyi önkormányzat saját forrásból együttesen biztosítja. 3. A nemzetiségi oktatás helye, célja, feladata:  A közoktatás általános céljai és az intézmény fenntartói környezetének elvárásai a Pedagógiai Programban megjelennek.  A nemzetiségi oktatás sajátos feltételeit és működését az OM irányelv kiadásával is szabályozza, felsorolja a nemzetiségi oktatás célját, lehetséges formáit, és jellemezi azokat:  magyar tannyelvű oktatási formák: - hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás - interkulturális oktatás - cigány kisebbségi oktatás  nemzetiségi tannyelvű oktatási formák: - anyanyelvű oktatás - kétnyelvű oktatás - bővített nyelvoktató oktatás

64

 A település kisebbségeinek érdeke, mind az iskola kliensei körének speciális érdeke jelenik meg. 4. A nemzetiségi oktatáshoz szorosan tartozó célok:                  

Nemzetiségi kultúra, nemzetiségi értékek (történelem megismerése) Nemzetiségi nyelv (anyanyelv) tanulása (őrzése) Hagyományok (megismerése) őrzése, ápolása, tisztelete Identitás tudat, önismeret, önelfogadás Másság elfogadása Helyi hagyományok, népszokások Két nyelv-két kultúra Közösséghez kötődés Toleranciára nevelés Anyaország életének, kultúrájának megismerése Az anyanyelv megszerettetése Elődök, ősök tisztelete (gyökerek) Emberi jogok-állampolgári jogok Európai, egyetemes értékrend Nemzetiségi életmód Nem nemzetiségi tanulók toleranciára nevelése Hagyományok teremtése Nem nemzetiségi tanulók megismertetése a nemzetiség kultúrájával

5. A nemzetiségi oktatás tartalma: A következők alakítják:  A tanulók szükségletei, igényei, érdeklődése  A fejlődéslélektan által megfogalmazott kívánalmak  A tanítás konkrét társadalmi közegének elvárás-rendszere  A tudományos ismeretek aktuális szintje  A társadalom általános elvárásai A nemzetiségi nyelvoktató programokban a nemzetiség nyelve- és irodalma, illetve nemzetiségi kultúra oktatása jelenti a kisebbségi népismeret tantárgyban az oktatandó tananyagot. Iskolánkban a szlovák nyelv oktatása heti 4 órában, tanóra rendben 1-8. évfolyamon folyik, az 5-8. évfolyamon csoportbontásban a Kerettantervnek megfelelően, melyet a Pedagógia Program 4. számú melléklete tartalmaz. A nyelvoktatást kiegészítendő szakköröket, korrepetálásokat, nyelvi előkészítőket szervezünk a délutáni órákban. Erdei nyelvi táborok, nyári táborok szervezésével ismerkedünk Szlovákia, mint anyaország kultúrájával, nyelvi környezetével.

65

ZÁRADÉK 1. Ez a pedagógiai program 2011. január 3-tól határozatlan ideig érvényes. A 2011/2012-es tanévtől visszatérünk a szakrendszerű oktatásra, melyet felmenő rendszerben az 5. évfolyamon vezetünk be. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:  A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.  A 2010/2011-es tanév második felében, a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, és egy új pedagógiai programot kell alkotnia. 2. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti:  az iskola fenntartója;  az intézmény igazgatója;  a nevelőtestület tagjainak 50 %-a;  a Szülői Munkaközösség tagjainak 50 %-a;  a Diákönkormányzat tagjainak 50%-a. A pedagógiai programot akkor is módosítani kell, ha jogszabályi változás, vagy az iskolát érintő feladatváltozás következik be. A pedagógiai program módosítása a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A pedagógiai programot az Iskolai Szülői Munkaközösséggel, a Diákönkormányzattal és a Sári Szlovák Kisebbségi Önkormányzattal egyeztettük, bevezetését támogatják. 4. A nevelőtestület a pedagógiai programot megtárgyalta és elfogadta. A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az igazgatónál; az igazgatóhelyettesnél; a szakmai munkaközösség-vezetőknél; az iskola tanári szobájában; az irattárban, a könyvtárban és az intézmény honlapján (www.rakoczi-dabas.sulinet.hu). Dabas, 2010. december 7. Baranyi Béla igazgató

66

Jegyzőkönyv

Készült a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestületi értekezletén 2010. december 7-én. Jelen vannak: a nevelőtestület tagjai – 17 fő ( 3 fő igazoltan távol van). Tárgy: Az intézmény módosított Pedagógiai Programjának elfogadása. Baranyi Béla igazgató úr köszönti a nevelőtestület tagjait, és részletesen ismerteti az iskola Pedagógiai Programjának tervezett módosításait (az iskola alaptevékenységeinek, szakfeladatainak módosítása az Alapító Okiratban foglaltak szerint; a szöveges értékelés és az osztályzattal történő értékelés változásai; az évfolyamismétlés szabályai az alsó tagozaton; az idegen nyelvi oktatás első évére vonatkozó értékelési szabály változása; a nem szakrendszerű oktatás megszűntetése az 56. évfolyamon felmenő rendszerben). Tájékoztatja a megjelenteket, hogy az Iskolai Szülői Munkaközösség a módosított Pedagógiai Programot megismerte, elfogadását egyhangúlag támogatta. A nevelőtestület tagjai további két módosítási javaslatot tettek. A jelenlévők a módosított Pedagógiai Programot 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták.

k.m.f.

Gacsalné Mráz Katalin munkaközösség-vezető

Ordasiné Kovács Erzsébet igazgatóhelyettes

Kuliné Bozsik Erzsébet jegyzőkönyv-vezető

67

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Baranyi Béla igazgató úr részére Helyben

Tisztelt Igazgató Úr! A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Szülői Munkaközössége véleményezte az iskola Pedagógiai Programjának tervezett módosítását. Az iskola Szülői Munkaközössége egyhangúlag támogatja a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programjának tervezett módosítását.

Dabas, 2010. november 24.

Kopaszné Sponga Zsuzsanna Szülői Munkaközösség elnöke

68

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Baranyi Béla igazgató úr részére Helyben

Tisztelt Igazgató Úr! A Sári Szlovák Kisebbségi Önkormányzat véleményezte az iskola Pedagógiai Programjának tervezett módosítását. A Sári Szlovák Kisebbségi Önkormányzat támogatja a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programjának tervezett módosítását.

Dabas, 2010. december 7.

Garajszkiné Bozsik Rózsa Sári Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke

69

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Baranyi Béla igazgató úr részére Helyben

Tisztelt Igazgató Úr! A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Diákönkormányzata véleményezte az iskola Pedagógiai Programjának tervezett módosítását. A Diákönkormányzat az iskola Pedagógiai Programjának tervezett módosítását támogatja.

Dabas, 2010. december 7.

Görbe Gábor diákönkormányzat elnöke

Telek Ildikó diákönkormányzat munkáját segítő tanár

70

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szüks éges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és fe lszerelések jegyzéke 2. számú melléklet: A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség 3. számú melléklet: A motorikus képességek felmérése 4. számú melléklet: Kerettanterv a szlovák kisebbségi oktatáshoz (szlovák nyelv és irodalom; szlovák népismeret)