GYŐRI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

"Az élet fő célja – tett; Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik s mindenütt, ahol alkalom nyílik;" /Kölcsey Ferenc : Parainesis /

GYŐRI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

GYŐR 2013

2

Tartalomjegyzék 1.

ÉRTÉKEINK ..................................................................................................................... 8

2.

NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................. 10 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................. 10 2.1.1. Alapelveink: ........................................................................................................... 10 2.1.2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások .................................................................... 10 2.1.3. Referenciaintézmény .............................................................................................. 11 2.1.3.1. Referenciaintézményi céljaink ........................................................................ 11 2.1.3.2. Referenciaintézményi feladataink: .................................................................. 12 2.1.3.3. Referenciaintézményi kapcsolatrendszerünk .................................................. 12 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 12 2.2.1. Oktató-nevelő munkánk céljai a NAT-tal összhangban ......................................... 12 2.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:.............................................. 13 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................. 14 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés célja ..................................................................... 14 2.3.2. Az egészséges felnőtt életre való felkészítés.......................................................... 14 2.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei ................................................................... 15 2.3.4. Az egészségfejlesztés iskolai folyamata tanórákon ............................................... 15 2.3.5. Az egészséges táplálkozás ...................................................................................... 15 2.3.6. Mindennapos testmozgás ....................................................................................... 16 2.3.7. A mindennapos testnevelés .................................................................................... 16 2.3.8. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése .............................................................................................. 16 2.3.9. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése ....................................................... 17 2.3.10. A személyi higiéné ............................................................................................... 17 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 17 2.4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladataink .................................... 17 2.4.2. A tanórákon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok .................................. 18 2.4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai ................................ 18 2.4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ................................... 18 2.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .......................................... 19 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ...................................................................................................... 19 2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................ 19 2.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................ 20

3

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................... 21 2.6.1. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló ........................................................................... 21 2.6.2. A sajátos nevelési igénylő tanulók nevelése, oktatása ........................................... 21 2.6.2.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ........................................................ 21 2.6.2.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása ......................................................................................................................... 21 2.6.2.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása ......................................... 22 2.6.2.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése ......................... 24 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 26 2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 28 2.8.1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ....................... 28 2.8.2. Szülői részvétel az intézmény munkájában ............................................................ 28 2.8.3. A szülők tájékoztatásának formái .......................................................................... 29 2.8.4. Kapcsolat az intézmény partnereivel ...................................................................... 30 2.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai: javítóvizsga, osztályozóvizsga, különbözeti vizsga .................................................................................................................................... 31 2.9.2. Vizsgaidőszak......................................................................................................... 31 2.9.3. A vizsga körülményei ............................................................................................. 31 2.9.4. A vizsgák követelményrendszere, értékelése ......................................................... 32 2.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai .................................. 32 2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........... 34 2.11.1. Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése ...................................... 34 2.11.2. Az elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának megvalósítása intézményünkben ...................................................................................... 34 2.11.2.1. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében ................................................................................................................. 34 2.11.2.2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli foglalkozásokon ........................................................................................................... 35 3.

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................................... 36 3.1. A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................... 36 3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása ............................................................................................... 39 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 45 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................ 47 3.4.2. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása......................................... 48 4

3.4.3. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................... 48 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 49 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ............................................................................................................................... 49 3.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ...................................................................... 52 3.7.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai és értékelése ................ 52 3.7.2. A tanulók értékelése, minősítése ............................................................................ 54 3.7.3. A tanulók munkájának szöveges értékelése ........................................................... 58 3.7.3.1. A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban .............................................. 58 3.7.3.2. Az értékelés funkciói ....................................................................................... 58 3.7.3.3. A szöveges értékelés módjai és gyakorisága ................................................... 59 3.7.3.4. A szöveges értékelés dokumentumai .............................................................. 60 3.7.4. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................... 61 3.7.4.1. A minősítés formái .......................................................................................... 61 3.7.4.2. A minősítés eljárásrendje ................................................................................ 61 3.7.4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei ........................ 62 3.7.4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ......................... 63 3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 64 3.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 66 3.10.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................ 68 3.10.1.A környezetei nevelés fogalma ............................................................................. 68 3.10.2.Alapelvek, jövőkép, célok ..................................................................................... 68 3.10.3.Rövid távú céljaink, feladataink ............................................................................ 69 3.10.4.A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban ..... 69 3.10.5. Módszerek ............................................................................................................ 70 3.10.6.A környezetei nevelés színterei ............................................................................. 70 3.10.7.Humán erőforrások ................................................................................................ 73 3.10.8.Ökoiskola .............................................................................................................. 73 3.10.9.Egészségnevelési alapelvek ................................................................................... 74 3.11.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................ 75 3.11.1. Intézményünk integráló jellegű intézmény. ......................................................... 75 3.11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................... 77 3.11.3.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink ........................... 79

3.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................... 81 3.12.1.Jutalmazások általános alapelvei ........................................................................... 81 5

3.12.2.A jutalmazás formái .............................................................................................. 81 3.12.3. A magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái .......................................................................................................................................... 83 3.13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ........................................... 83 3.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel 85 3.14.1. Az átvétel eljárásrendje ........................................................................................ 85 3.14.2. Mentesítések ......................................................................................................... 86 3.15. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ....................................................................................................... 87 3.16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 87 3.16.1. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................................................................................................. 87 3.16.2. Az alsó tagozat gyakorlata ................................................................................... 88 3.16.3. A felső tagozat gyakorlata .................................................................................... 89 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉRE-OKTATÁSÁRA KIDOLGOZOTT KÉPZÉSI TERV ......................................................................................... 90 4.1 Általános elvek ............................................................................................................... 90 4.1.1 A nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában .................................................................................. 90 4.1.2. Az Irányelv célja .................................................................................................... 90 4.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása........... 90 4.1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei ............................................. 91 4.1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai ............... 91 4.1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők .............. 91 4.1.3.4. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni ........................... 91 4.1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára ............................................................................................................................. 92 4.1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás................... 92 4.2. Intézményünkben az alábbi területeken folyik a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése ............................................................................................................................. 92 4.3. Helyi tanterv kiegészítése a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének irányelve alapján .................................................................................................................. 93 4.4. Speciális tantervi feladatok ........................................................................................... 94 4.5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ................. 97 4.5.1. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók általános jellemzői ....................... 97 4.5.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei ...................................................................................................... 97 6

4.5.3 A NAT alkalmazása ................................................................................................ 98 4.5.4 A kulcskompetenciák .............................................................................................. 98 4.5.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció ................................ 99 4.6. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ....................... 100 4.6.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló .......................................................... 100 4.6.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése ...................................................................... 101 4.6.2.1. Diszlexia ........................................................................................................ 101 4.6.2.2. Diszortográfia ................................................................................................ 102 4.6.2.3. Diszgráfia ...................................................................................................... 103 4.6.2.4. Diszkalkúlia ................................................................................................... 103 4.7. Hiperaktivitás és figyelemzavarok .............................................................................. 105 5.

HELYI TANTERV ........................................................................................................ 107 5.1.

Az 1-4. osztály tantárgyi helyi tantervei .................................................................. 107

5.2.

Az 5-8. osztály tantárgyi helyi tantervei .................................................................. 108

LEGITIMÁCIÓ ...................................................................................................................... 109 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA ................................... 114

7

1. ÉRTÉKEINK Iskolánkat 1929-ben alapították. Közel egy évszázados fennállása során az intézmény neve többször változott, 1982-től Kölcsey Ferenc Általános Iskola néven működünk. 1997 őszétől iskolánkhoz tartozik a kismegyeri tagiskola. Nevelő-oktató munkánk komoly hírnévvel, elismertséggel bír városszerte, melyet továbbra is szeretnénk megőrizni. Tanulólétszámunk jelenleg 803 fő. Évfolyamonként az alsó tagozatban átlagban négy, a felső tagozatban három párhuzamos osztállyal dolgozunk. Napközi otthonunk a tanításon kívüli időben otthont nyújt, kiegészíti az iskola nevelő-oktató munkáját, segíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra és szabadidős tevékenységet biztosít. Felső tagozatban az 5. évfolyamosok számára az otthoni felkészülést segítő tanulószobát működtetünk. Tantestületünk jól képzett pedagógusokból áll, akik munkájukat hivatástudattal, magas fokú szakmaisággal látják el. Létszáma 60 fő. 11 fő egyetemet végzett, 14 fő szakvizsgával, 6 fő főtanácsosi, 4 fő pedig tanácsosi címmel rendelkezik. Nevelő-oktató munkánk során mind az alsó, mind a felső tagozatban nagy hangsúlyt fektetünk a humán tárgyak oktatására, az idegen nyelvi és természettudományos képzésre. Az első három évfolyamon játékos nyelvi előkészítő foglalkozást biztosítunk angol és német nyelvből tanulóink számára. Felső tagozaton alap és emelt óraszámban tanítjuk az idegen nyelvet. 7. évfolyamtól második idegen nyelvet (angol vagy német) is lehet választani. A 7. és 8. évfolyam differenciáltan, nívócsoportokban tanulja a matematikát. A DSE- túrakör évente 10 alkalommal hazai és külföldi kirándulásokat szervez. Kiemelkedő tehetséggondozó munkánk elismeréseként 2010-től iskolánk Tehetségpontként és Előminősített Referenciaintézményként tevékenykedik. Tehetséges tanulóink énekkar, matematika, rajz, társas tánc, népi tánc, média, drámajáték szakkörön vehetnek részt. 15 000 kötetes könyvtár segíti nevelőoktató munkánkat. 2008-ban „a város szívében” működő intézményünk elnyerte az Ökoiskola címet. Így a környezettudatos nevelés és az egészséges életmód kialakítása fontos szerepet játszik iskolánk életében.

8

Szakmai és kulturális kapcsolatot tartunk fenn a szlovákiai Nagymegyeren működő Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolával. Hagyományaink nagy része névadónkhoz fűződik. Ezek közül kiemelkedő a Kölcsey-hét. E rendezvénysorozat keretében házi, városi és megyei versenyeket szervezünk. Ekkor jelenik meg iskolaújságunk Lapka címmel. Kétévente legkiválóbb diákjainkat Kölcsey szülőföldjére visszük. Intézményünk kiemelkedő eredményeit, eseményeit az Aranykönyvben dokumentáljuk. Jól működő, a pedagógiai tevékenységet kiegészítő diákönkormányzati munka folyik iskolánkban. A szülői szervezettel rendszeres, szoros kapcsolatot tartunk. Intézményünk iránt évek óta nagy érdeklődés mutatkozik, ezért beiskolázási mutatóink átlagon felüliek. Magas színvonalú nevelő-oktató munkánk bizonyítéka, hogy végzős tanulóink több mint 90%-a gimnáziumban és szakközépiskolában tanul tovább. Pedagógiai hitvallásunkat névadónk Kölcsey Ferenc gondolataival foglaljuk össze: „Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.”

Győr, 2013. március 31.

9

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolakoncepciónkban vezető szerepet kap a humánum, hiszen munkánk minden fázisában arra kell törekednünk, hogy a gyermekek optimális személyiségfejlődését szolgáló, esélyegyenlőségen alapuló nevelési-oktatási rendszert működtessünk és folyamatosan jobbítsuk azt. 2.1.1. Alapelveink:  gyermekközpontúság, vagyis annak folyamatos mérlegelése, hogy mi szolgálja leginkább a gyermekek javát,  nyitottság, korszerűség, az ismeretek tartalmában, közvetítési módjában, nevelési eljárásainkban,  harmonikus személyiségfejlesztés, mely a tudatos életvitel alakításához nélkülözhetetlen,  képességek szerinti fejlesztés, ennek optimális biztosítása,  klasszikus értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén, tehát olyan biztos ismeret- és értékrendszer kialakítása, amelyre a felnövekvő tanítvány nyugodtan építheti saját értékszemléletét,  fejlett kommunikációs képességek és viselkedéskultúra alakítása, mint az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele,  humán szocializáció, az emberi kapcsolatokban való eligazodás, az emberi viszonylatok ismerete, a beilleszkedés, elfogadás, a türelem, mások tiszteletben tartása és nem utolsó sorban az önismeret eszköztárának alkalmazása,  a kultúra iránti igény erősítése, amivel a későbbi életvitel-formálást alapozzuk meg,  környezetünk megismerése, megóvása, mellyel megalapozzuk a hazához való kötődés érzését,  hagyományőrzés és hagyományteremtés, a „gyökerek” tudatos keresése és vállalása, ezzel erősítjük tanulóink iskolánkhoz való kötődését. 2.1.2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások:  minden tevékenységünket a gyerekek okos szeretete hassa át,  a tanításnak az ismeretnyújtáson kívül azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztésére kell irányulnia, amelyek lehetővé teszik az ismeretek önállóan történő elsajátítását, alkalmazását,  a nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és akaratára,

10

 segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését; tegyük motiválttá a tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási folyamatok megszerzésével, amelyek a tanító-tanuló, tanár-tanuló együttes munkájára, valamint a tanulói cselekvések sorozatára építenek,  célunk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem,  a tárgyi tudás mellé a tanuló szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja,  intenzív differenciálással, fejlesztéssel felzárkóztatjuk a hátrányos helyzetű, lemaradó tanulókat, illetve segítjük a tehetségeseket a kibontakozásban,  fontos, hogy a tanulók megismerjék és betartsák azokat az alapvetőbb emberi, magatartási normákat, amelyekkel képesek az egymás iránti toleranciára, a közösségben való együttélésre, illetve beilleszkedésre,  a tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek az állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra,  a tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal,  célunk, hogy fejlődjön felelősségérzetük önmaguk, szűkebb és tágabb környezetük, nemzetünk és hazánk iránt,  olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a személyi és tárgyi feltételeket, hogy a tanulóknak minden esélye meglegyen a kiegyensúlyozott értelmi és érzelmi fejlődésre,  a szülőkkel olyan szemléletben kívánunk együttműködni, hogy azok érezzék a pozitív céljaink és érdekeink közösek. 2.1.3. Referenciaintézmény 2.1.3.1. Referenciaintézményi céljaink:  az intézmény minél szélesebb körű elismertségének növelése,  nevelő-oktató munkánk folyamatos megújítása, melyet referenciaintézményi lét generál,  az innovációs képességünk fejlesztése,  referenciaintézménnyé váltunk, azaz a közoktatás fejlesztésének minősített szolgáltatói bázisa lettünk; ezzel szakmai elismertségünket, piacképességünket növeljük, innovációs képességünket fenntartjuk, biztosítjuk a hosszú távú szolgáltatói forrásteremtést,

11

 referenciaintézményi szerepkörünk fenntartása mellett rendszeresen és folyamatosan, differenciált kínálattal szolgáltatjuk a tanulási folyamathoz a mintákat,  intézményi közösségfejlesztésünkben a referenciaintézményi lét értékként jelenjen meg,  multifunkcionális tárgyalótermünk folyamatos fejlesztése. 2.1.3.2. Referenciaintézményi feladataink:  referenciaintézményi működésünk folyamatos biztosítása,  piacképes jó gyakorlataink számának növelése, gondozása; szakmai napok keretében a jó gyakorlatok átadása, partnerintézményeinkkel a horizontális tanulás kiteljesítése,  referenciaintézményi szolgáltató szerepkörünk erősítése; a humán erőforrás képzettségének emelése,  a magas színvonalú szolgáltatások érdekében eszközállományunk bővítése, korszerűsítése,  a belső innovatív szakmai műhelymunka folyamatos erősítése. 2.1.3.3. Referenciaintézményi kapcsolatrendszerünk: Szerteágazó kapcsolatrendszer kialakítása a referenciaintézményi hálózaton belül. Tehetségpont besorolásunkból következően, az ebben a hálózatban való kapcsolatok konvertálása jó gyakorlat átadási kapcsolatokká. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.2.1. Oktató-nevelő munkánk céljai a NAT-tal összhangban: a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék:  a haza felelős polgárává váljék,  kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága,  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,  megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában,  törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,  legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően,  váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,  ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,  tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. 12

2.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:  a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása,  a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése élet közeli helyzetekben, szituációkban,  pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés: a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet erősítése,  reális önismeretre nevelés: az önértékelés és önellenőrzés erősítése, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése,  a családtagok iránti kötődés, szeretet érzésének erősítése,  az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése,  kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség tisztelete,  a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése,  a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése. Hangsúlyozzuk a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztő tevékenységet. A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja tehát az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Pedagógiai feladataink között kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az egységes, alapvető ismerettartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E feladatok pedig az a célt szolgálják, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

13

2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés célja:  a tanulók ismerjék meg önmagukat, testük működését, tekintsék az egészséget értéknek,  legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás fontossága),  legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben,  alakuljon ki bennük az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék,  kiemelt feladat a mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének kialakítása,  legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (alkohol, dohányzás, drogok) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival; ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket. 2.3.2. Az egészséges felnőtt életre való felkészítés:  egészséges táplálkozás,  egészséges testápolási szokások,  rendszeres testmozgás, sport,  lelki egészség, harmonikus életvitel,  káros szenvedélyek kialakulásának (cigaretta, alkohol, drog) elkerülése,  az emberi kapcsolatok ápolása (kommunikáció és konfliktuskezelés),  családi életre nevelés,  szexuális felvilágosítás,  baleset-megelőzés. A tanulók egészségtudatának kialakításában következőknek:  iskolai és iskolán kívüli nevelés,  pozitív énkép kialakítása,  egészséges élet-modell megteremtése,  konfliktuskezelés elsajátítása,  megelőzés,  felnőtt (szülő, pedagógus) példamutatása.

fontos

szerepe

van

a

14

2.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei:  tanórák, kiemelten osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés óra,  osztályfőnöki óra,  tematikus rendezvények: egészségnap, sportnap,  szakkör,  sportkör, sportversenyek,  egyéb rendezvények: rendhagyó óra, előadás, filmvetítés. 2.3.4. Az egészségfejlesztés iskolai folyamata tanórákon: Alsó tagozat:  az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelés, környezetismeret órán: évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos tisztálkodás, egészséges és kulturált étkezés,  a testi felépítés megerősítése testnevelés órán, sportkörön: kielégítő alvás és fizikai aktivitás szerepe, az egészséges test fontosságának felismerése, a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés),  családi életre nevelés osztályfőnöki és környezetismeret órán: empatikus készségek fejlesztése, toleranciára nevelés. Felső tagozat:  a kulturált megjelenés összetevőinek megbeszélése osztályfőnöki órán: helyes testápolás; egészséges táplálkozás,  a serdülőkorral járó változásokra való felkészülés osztályfőnöki, természetismeret, biológia, testnevelés órán: mozgáskultúra fejlesztése; fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése; serdülőkori változások megismerése,  segítségnyújtási képességek fejlesztése osztályfőnöki és biológia órán: elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása; egyszerűbb betegségek felismerése; önismeret fejlesztése. 2.3.5. Az egészséges táplálkozás Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ebédet szállító vállalkozót közbeszerzési eljárás keretében választjuk ki. A kiválasztás szempontjai között – az ár mellett – kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés. A konyha állapotát, az étel minőségét, az ételkezelés módját rendszeresen ellenőrizzük. 15

2.3.6. Mindennapos testmozgás Célok, alapelvek:  a tanulók minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban,  a testnevelés órákon megfelelő terhelést kapjanak,  a testnevelés órákon legyen gimnasztika és a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok,  a testnevelés órák a testmozgás örömét és sikerélményt jelentsenek a tanulóknak,  érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása,  tanítsunk olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni (szabadidő sportok, játékok, aerobik). A mindennapos testedzés formái:  a 2012/2013-as tanévtől kezdődően – tagozatonként felmenő rendszerben – heti 5 testnevelés óra kerül bevezetésre,  sportköri órák rendszeres igénybe vétele mindkét tagozaton biztosított,  az úszásoktatást rendszeresen szervezzük. 2.3.7. A mindennapos testnevelés Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán heti 5 testnevelés óra kerül beépítésre. Miután a többlet testnevelés órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető, így mindegyik alsós évfolyamon napi szinten valósulhat meg a kötelező mozgásos tevékenység a tanórák keretében. Felső tagozatban a mindennapos testnevelést két részre tagolva szervezzük. A heti 3, mindenki számára kötelező órákat egységes tanterv szerint töltjük meg tartalommal. A +2 órában az évfolyamon tanító tanárok személyes irányultságait kihasználva, vagy a tantárgy egy-egy szegmensében (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) való elmélyülést, vagy új mozgásformák felfedezését választhatják tanulóink. Ezeket az órákat lehetőségeink szerint dupla óra keretében tartjuk. Célunk, hogy a hagyományos órakeretet felpuhítva közelebb hozzuk tanulóinkhoz a mozgás örömét, minél több tanulónkat bevonzzunk a mindennapos testnevelés 5 órájába. 2.3.8. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségüket veszélyeztető szerek használatát, valamint az életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények

16

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. 2.3.9. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Az iskolai erőszak megelőzése iskolánk minden pedagógusának feladata. Az osztályfőnöki órák anyagába a téma kiemelten bekerül. A diákönkormányzat is kiemelten kezeli. A hangsúly a megelőzésen van. A keletkező esetekben a legrövidebb idő alatt eljárunk, a szülőt minden esetben bevonjuk a folyamatba. 2.3.10. A személyi higiéné A tanulóknak tisztán, rendezetten kell megjelenni az iskolában. Osztályfőnöki órákon rendszeresen foglalkoznak a személyi higiéné kérdésével. A felmerülő problémákat a védőnő és az osztályfőnök, súlyosabb esetben a szülő bevonásával kezeljük. 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei a tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulások, séták), diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Az e területeken végzett közösségfejlesztési tevékenység hozzájárul a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességüknek fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását. 2.4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladataink:  jó kapcsolat kiépítése a tanulókkal, szüleikkel,  az egyéni képességekre, tartós aktivitásra építő tevékenységformák kialakítása,  erős érzelmi – értelmi felhívó erővel bíró témák feldolgozása,  az ismeretszerzéstől, a szórakozásig meghonosítani a kulturált szabadidős szokásokat,  a csoportokon belüli kapcsolatok erősítése,  a csoportokban végzett közös munka során az önismeret, az önfegyelem fejlesztése,  olyan csoportok kialakulásának segítése, amelyek a pozitív emberi kapcsolatok elmélyítése mellett kihatnak az egész személyiség fejlődésére.

17

2.4.2. A tanórákon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok:  a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a munkaerkölcs erősítésével,  a tanulói kezdeményezés segítése,  a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  változatos munkaformákkal (csoportmunka, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 2.4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:  a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,  a tanulók ismerjék meg azokat a társas együttélési szabályokat, amelyek a közösségben való kapcsolataikhoz elengedhetetlenek,  a helyes viselkedéskultúra kialakítása,  legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt,  a tanulókat egymás segítésére és ellenőrzésére szoktassuk,  ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit,  a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt,  a kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 2.4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:  olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait,  a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,  az iskolai hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése,  legyen a megbízatások vállalásának értéke.

18

2.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Iskolánk szabadidős tevékenysége jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkához. A szabadidős tevékenységek során olyan foglalkozásokat kell szerveznünk, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, hatással vannak közösségi személyiségfejlődésükre. 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai:  a tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése,  oktatási folyamat, tanórák vezetése,  tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása,  motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása,  tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése,  az iskolai környezet alakítása,  pozitív osztálytermi légkör kialakítása,  fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása,  a tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása,  a tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele,  a házi feladatok kijelölése,  a dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása,  vizsgáztatás,  tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel,  a szülőkkel való kapcsolat ápolása,  kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka,  a diákönkormányzat munkájának segítése,  osztályfőnöki feladatok ellátása,  iskolai ünnepségek szervezése, lebonyolítása,  a tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása,  a tanulók egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás,  tanulmányi versenyekre való felkészítése,  szakkör vezetése, osztálykirándulás, múzeum-, színházlátogatás,  tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség,  tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása,  órai segédanyagok, taneszközök gondozása,  részvétel a pedagógiai program, helyi tanterv készítésében,  pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése,  tanári munkájának értékelése, 19

 iskolai adminisztratív feladatok ellátása,  tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése,  a továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás,  gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása,  tehetségdiagnosztika, tehetséggondozás,  egészségvédelem, egészségfejlesztés,  a nevelést segítő intézményekkel való együttműködés. 2.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai:  osztályfőnöki órák tartása, közvetlen nevelőmunka,  szervezési, koordinációs feladatok,  ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása,  az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje a tanítványai személyiségét,  tanév elején elkészíti osztályfőnöki éves munkatervét, így biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét,  osztálya közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve az osztály-diákönkormányzattal,  szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal,  szülői értekezleteket, fogadóórákat tart a tanulók szülei számára,  kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról,  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját,  a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatainak megállapításához elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító kollégái véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről,  segíti az osztály szülői szervezetének munkáját, szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására,  elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket,  a házirendben meghatározott módon jutalmazhatja, elmarasztalhatja tanulóit,  figyelemmel kíséri és koordinálja osztálya tanulóinak az iskolai tanórán kívüli elfoglaltságait,  évente, tanévkezdéskor megismerteti a tanulókkal a házirendet és az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat. 20

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.6.1. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a különleges bánásmódot igénylő tanuló: a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, a kiemelten tehetséges tanuló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. 2.6.2. A sajátos nevelési igénylő tanulók nevelése, oktatása 2.6.2.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege: órai differenciált foglalkozás, komplex képességfejlesztés, logopédiai terápia, gyógytestnevelés, pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján. Biztosítani kell  a különleges bánásmódot igénylő tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,  a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,  a pedagógusok, a szülők és a többi tanuló felkészítését,  a fejlesztő szemlélet érvényesítését, diszfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. 2.6.2.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása Fel kell figyelnünk:  az agresszív megnyilvánulásokra,  a közönyre és a passzivitásra,  az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,  a túlzott félelemre és szorongásra,  a kifejezett féltékenységre, irigységre,  a beszédzavarra,  a hirtelen romló tanulmányi eredményre. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok 21

feltárása. Az időben nyújtott szakmai segítség képes a káros folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:  békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával,  a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz,  személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával,  teljesíthető, reális követelmények támasztásával,  a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással),  a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással,  az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával,  az osztályközösség segítő erejének mozgósításával,  a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával,  következetes, a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával,  szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével. Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához:  egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés,  kooperatív technikák alkalmazása,  projekt-módszer,  tevékenységközpontú pedagógiák,  fejlesztő értékelés alkalmazása,  napközi otthon biztosítása,  tanulásmódszertan tanítása,  kreatív tevékenységek, sporttevékenységek,  önismereti foglalkozások,  egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások. 2.6.2.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A tehetség, mint átlagon felüli képesség különböző területeken nyilvánulhat meg: az intellektuális, a motorikus, a művészi, a vezetői képességek formájában. 22

Feladatunk: a tehetséggondozás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása:  differenciált tanulásszervezés,  kooperatív technikák,  projektmódszer,  tevékenységközpontú pedagógiák. A tehetség kibontakoztatása érdekében végzett tevékenységek:  a tanítási órákon differenciált foglalkozás,  egyéni bánásmód,  a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelő szakkörök szervezése,  tanulóink részvétele vetélkedőkön, pályázatokon, tanulmányi versenyeken. A tehetség felismerésének formái: A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben rejlő tehetségígéretet. Sokan tartják ezt a területet a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát kíván a szakemberektől. Az alábbiakban megfogalmazzuk a legfőbb szempontokat tehetségazonosítás értelmezéséhez, ezek segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához. A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” megbélyegző titulusával. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget. A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk az azonosítandó személyre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást:  tanár, fejlesztő szakember jellemzése,  tesztek és felmérések,  kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, 23

 iskolapszichológusok véleménye,  szülői jellemzés,  tanulótársak jellemzése. A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit:  tudományos tehetség,  vezetői tehetség,  pszichomotoros tehetség.  művészi tehetség. Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. 2.6.2.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha:  szórt figyelmű,  nehezen tud koncentrálni,  gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat,  túlmozgásos vagy túlzottan lassú,  kézügyessége fejletlen,  lassan vált át egyik feladatról a másikra,  olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak,  a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel,  valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. 24

A felzárkóztatás célja:  A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.  Készségek, képességek fejlesztése.  A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.  Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.  Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.  Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben:  az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége),  olvasás-írás és a számolás zavara,  mozgáskoordináció zavara,  kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság,  ritmusérzék fejletlensége,  a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége,  a tartós figyelem hiánya. Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a 25

tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt,  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, 26

 az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat egyéb bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés bevétele, stb.) maga dönt.

27

2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.8.1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A gyermek nevelésének fő színterein, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös célok érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakítását, ápolását. A pedagógus-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat csak a szülőkkel egyetértésben tudjuk megvalósítani. A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelíthető érdekekkel. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ennek érdekében a szülőkkel is megismertetjük iskolánk nevelési-oktatási célkitűzéseit, fontos tennivalóikat, valamint az adott tanévre vonatkozó feladatainkat. Fontosnak tartjuk, hogy nevelési céljainkat közelíthessük egymáshoz. Ennek érdekében:  tájékoztatjuk a szülőket az iskolai nevelés céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről,  mindezekről megismerjük a szülők véleményét,  alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai élet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek,  fontos, hogy minden szülői fórumon (SZM megbeszélése, szülői értekezletek) megtörténjen a szülők tájékoztatása nevelő-oktató munkánk eredményeiről,  együttműködésünk javítása érdekében alkottunk meg a „Szülői kódex” c. dokumentumot; ebben az iskolai és iskolán kívüli kapcsolattartási formákról részletes tájékoztatást nyújtunk a szülőknek. 2.8.2. Szülői részvétel az intézmény munkájában Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői szervezet látja el. Mindegyik osztály szülői közössége két-három fős képviselőcsoportot választ, akik az iskolai szülői szervezetben képviselik osztályuk szülői közösségét. A szülői szervezet tagjai maguk közül elnökséget, majd elnököt választanak, aki hivatalosan is a szülők képviselője. A szülői szervezet tagjai évente három értekezleten vesznek részt, ahol megbeszélhetik tapasztalataikat az iskolavezetőség tagjaival, illetve erről tájékoztatják az osztály szülői közösségét. Évente három alkalommal tartunk szülői értekezletet osztálykeretben. Ezek célja a közös célok, feladatok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Az aktuális tanévhez kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a fórumon

28

mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről, rendezvényeiről. Az évente három alkalommal szervezett iskolai fogadóórán, illetve a pedagógusok egyéni fogadóóráin a szülők egyénileg kapnak információkat gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tantárgyi eredményességéről. A Kölcsey Iskoláért Alapítvány jelentős anyagi támasza intézményünknek. Az alapítvány kuratóriumában is képviselik a szülők a közösség érdekeit. 2.8.3. A szülők tájékoztatásának formái Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak az iskolai életről, működésről. Ezt a célt szolgálja folyamatosan frissített honlapunk, időről, időre megjelenő évkönyvünk melyekből megismerhetik például az iskola történetét, az emelt szintű oktatás formáit, a kulturális, szabadidős és sporttevékenységünk területeit. Az iskolaválasztással kapcsolatos szülői gondokon igyekszünk segíteni azzal a jól bevált eljárásrenddel, amit az iskolába készülő gyerekek esetében minden tanévben megvalósítunk:  a Sulihívogató kiadványban bemutatjuk intézményünket,  a hozzánk készülő szülőknek januárban nyílt tanítási órákon és foglalkozásokon adunk módot arra, hogy a gyakorlatban is láthassák az itt folyó nevelő-oktató tevékenységet,  májusban összevont szülői értekezletet tartunk a hozzánk beírt leendő elsősök szüleinek, ahol a felkészüléshez adunk konkrét segítséget, és megismerhetik a leendő tanítókat,  májusban egy-egy tanórán fogadjuk és foglalkoztatjuk a környék óvodáiból hozzánk beiratkozott gyerekeket,  az évnyitó ünnepség előtt az elsősöknek módjuk van megismerni tanítóikat, osztálytermüket. A hetedik és a nyolcadik évfolyamban már központi kérdéssé válik a továbbtanulás. Ennek segítésére több szülői összejövetelt is szervezünk, ahol a szülők tájékozódhatnak a lehetőségekről, a konkrét tennivalóikról. Tavasszal nyílt napot tartunk, ahol az órákon a délelőtti és délutáni foglalkozásokon vehetnek részt a szülők. Ennek célja, hogy a szülők betekinthessenek az iskola belső világába, megfigyelhessék gyermekük iskolai tevékenységét. Az osztályfőnökök szükség szerint végeznek családlátogatást. A szóbeli tájékoztatáson kívül írásban is folyamatosan informáljuk a szülőket. Ennek eszközei: tájékoztató füzet, iskolai hirdető táblák, honlap, iskolai kiadványok (iskolaújság, évkönyv). A szülők kérhetik: az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét, az idegen nyelv megválasztását, a napközi otthoni, tanulószobai ellátást, az étkezési hozzájárulás csökkentését, az alapítvány támogatását a tankönyvek, a 29

kirándulások költségeihez, a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó nevelési-oktatási feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. 2.8.4. Kapcsolat az intézmény partnereivel Közvetlen partnerek:  a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak),  a tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen szereplői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára (ilyen pl. a szülő, a fenntartó, a működtető),  a tanuló életútjának, illetve tanulási útjának következő állomása (pl. a következő oktatási szint). Közvetett partnerek:  mindazok, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotó szervezet, minisztérium),  azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális szervezetek, gazdasági szervezetek, magánszemélyek, egyházak, sportintézmények),  azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben (pl. szakmai szervezetek, civil szervezetek, egyházak, munkaadói szervezetek). Kiemelt partnerek: szülői szervezet, Kölcsey Iskoláért Alapítvány, Herkules DSE, iskolánk fenntartója, iskolánk működtetője, az óvodák, a középfokú tanintézetek, más általános iskolák, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók, gyermekvédelmi intézmények, egészségügyi intézmények, rendőrség, kulturális intézmények, egyházak. A partnerekkel való kapcsolattartás az iskola vezetője és pedagógusai részéről részben a jogszabályi előírásoknak, részben a folyó ügyek szükségleteinek megfelelően történik. A kapcsolattartás a kölcsönös megkeresések szerint, a jogszabályi előírásokat, illetve a kialakult szokásokat követve szóban vagy írásban valósul meg.

30

2.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai: javítóvizsga, osztályozóvizsga, különbözeti vizsga 2.9.1. Vizsgakötelezettség Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak  aki iskolát kíván változtatni; abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből írhat elő az iskola különbözeti vizsgát, amelyet a tanuló abban az intézményben ahonnan érkezik nem, vagy másként tanult; a vizsgaanyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak vagy a magasabb évfolyamra lépésnek;  a különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 2.9.2. Vizsgaidőszak Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 2.9.3. A vizsga körülményei Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért.

31

2.9.4. A vizsgák követelményrendszere, értékelése A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg a pedagógia program helyi tanterve alapján. A javító és osztályozó vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli, szóbeli, esetleg gyakorlati részből állnak. A vizsgák időtartama legfeljebb 60 perc. Értékelése a tantárgy intézményi általános értékelési szabályai szerint történik. 2.10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend szabályozza. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, 32

átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. A tanuló átvételére – kivétel, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár– a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

33

2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 2.11.1. Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése A továbbképzés célja: iskolánkban legyenek olyan pedagógusok, akik az elsősegély-nyújtási és/vagy baleset-megelőzési ismereteket oktatják, a veszélyhelyzeteket felismerik, illetve ellátják. A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények:  az ember létfenntartó szerveivel kapcsolatos ismeretek,  az elsősegélynyújtás alapjai, valamint az elsősegély-oktatás életkori sajátosságai,  a segélynyújtás és a biztonsági előírások jogi vonatkozásai. A továbbképzés végére a résztvevők legyenek képesek:  baleseti helyzetek felismerésére, azok ellátására, segélyhívásra,  baleseti szimulációk megrendezésére,  pedagógiai eszköztárukat bővíteni a megismert lehetőségekkel, valamint ismereteiket önállóan fejleszteni. 2.11.2. Az elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának megvalósítása intézményünkben 2.11.2.1. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében: Természetismeret:  Az ember megismerése és egészsége  Önfenntartás  Alapfokú elsősegélynyújtás Biológia:  Az ember megismerése és egészsége  Egészség  Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek Fizika:  Az ember megismerése és egészsége  Az elektromos áram hatása az élő szervezetre  Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek Kémia:  Az ember megismerése és egészsége  Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban Az intézmény házirendjében, szervezeti és működési szabályzatában, valamint a munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltak szerint balesetmegelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon történik. Szükség 34

szerint a fizika, kémia, informatika, testnevelés és sport, valamint a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak tanításakor. 2.11.2.2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli foglalkozásokon Alapszintű elsősegélynyújtó tanfolyam szervezése, melynek tematikája:  vészhelyzetek felismerése,  helyszínbiztosítás,  általános betegvizsgálat,  vérzéscsillapítás, végtagsérülések felismerése és ellátása,  komplex újraélesztés és félautomata defibrillátor használata,  égési és marási sérülések, mérgezések, stroke, infarktus, angina, görcsrohamok, egyéb belgyógyászati esetek bekövetkezésekor történő segélynyújtás.

35

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 3.1. A választott kerettanterv megnevezése A munkánk elvégzésénél az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI. 4.) Kormányrendelet,  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,  kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet,  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,  a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet,  16/2013. (II.28.) EMMI rendelet. Intézményünkben a központi kerettanterv szerint dolgozunk. A tantárgyak helyi tantervét a tankönyvkiadók helyi tantervi ajánlásai alapján készítettük el. Alsó tagozaton az Apáczai Kiadó helyi tanterv ajánlását alkalmazzuk. Felső tagozaton Magyar nyelv és irodalom Apáczai Kiadó Idegen nyelv (angol) 1-4. Oxford University Press Kiadó Idegen nyelv (angol) 5-8. Pearson Education Kiadó sima Idegen nyelv (angol) 5-8. MM Publications Kiadó tagozat Második idegen nyelv Oxford University Press Kiadó (angol) 7-8. Idegen nyelv (német) 1-3. Apáczai Kiadó Idegen nyelv (német) 4KLETT Kiadó 5,7. Idegen nyelv (német) 6,8. HUEBER Kiadó Második idegen nyelv Nemzedékek Tudása Kiadó (német) 7-8. Matematika Mozaik Kiadó Történelem, társadalmi és Nemzedékek Tudása Kiadó 36

állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Apáczai Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Mozaik Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Mozaik Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Központi Kerettanterv és

Nemzedékek Tudása Kiadó Központi Kerettanterv Apáczai Kiadó

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 2. évf. 7 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

25

25

25

27

37

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

1 1

38

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

Változat A változat B változat B változat A változat A változat

3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1,5 Idegen nyelvek +1 +1 +1 Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+0,5 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezett 2 2 3 órakeret Rendelkezésre álló 25 25 25 órakeret

4. évf. 6+1 2+1 4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5 3 27

39

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3+2 4 1

6. évf. 4 3+2 3 +1 1

7. évf. 3+0,5 3+1 3+1 1

8. évf. 4+0,5 3+1 3+1 1

2

2

2

2

2

2 1+0,5 2 1 2 1 1 1

1 1 1

1

2 1 2 1+0,5 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák. Az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát a fenti táblázat tartalmazza. A kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználása a helyi tantervben, az egyes tantárgyaknál beépítésre került. A tematikus egységeknél az óraszám a tananyag elmélyítésére, gyakorlásra, ismétlésre, összefoglalásra fordítódik. A tantárgyak helyi tantervében minden esetben a 90 %-os és 10 %os, valamint az éves óraszámot táblázatban megjelenítettük. 40

Az intézmény helyi tanterve Helyi tantervünk az iskolánkra vonatkozó, helyileg kialakított, a nevelőtestület konszenzusával elfogadott és ez által legitimált, az intézményünkre nézve kötelező tanügyi dokumentum, ami globális terv, az iskolában működő valamennyi évfolyam és az összes tantárgy (és más tanulmányi tevékenység) átfogó – a helyi nevelési rendszerbe ágyazott – terve, mely ugyanakkor ezeken a kereteken belül autonómiát biztosít a nevelőinknek. A tartalmi szabályozás szintjei és jellemzői: Alaptantervi szint Műveltségi területek szerint (Nemzeti alaptanterv) kidolgozott képességek és ismeretek rendszere Kerettantervek Személyiségfejlesztéssel, szintje műveltség közvetítéssel kapcsolatos akkreditált programok Helyi tantervek Az iskola egyediségét kifejező, szintje átfogó nevelési program A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása:  Az fértékelés  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A családi életre nevelés  A testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása

41

Kulcskompetenciák fejlesztése:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  A hatékony, önálló tanulás Helyi tantervünk átdolgozásánál alapvetően az adaptáció lehetőségével éltünk. Megvizsgáltuk, hogy a helyi szintű szabályozás megfelel-e a NAT-ban leírt kompetencia alapú oktatás feltételeinek. Így:    

a tantárgyak követelményeiben, a tanuló teljesítményének értékelésében, a tanulók iskolai beszámoltatásának formáiban, a továbbtanulás feltételeinek (magasabb évfolyamra lépés feltételei) megfogalmazásában,  a tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveiben.

42

Műveltségterületek – tantárgyak MŰV.TER.

TANTÁRGY

Magyar nyelv és irodalom irodalom

Magyar nyelv

Élő idegen nyelv

Matematika

Irodalom

1.

2.

3.

4.

X,v X,v X,v X,v

5.

6.

7.

8.

X

X

X

X

X

X

X,v X,v

Angol nyelv

v

v

v

X,v X,v X,v X,v X,v

Német nyelv

v

v

v

X,v X,v X,v X,v X,v

Matematika

X

X

X

X,v X

X,v X,v X,v

Erkölcstan

X

X

X

X

X

X

X

X

-

-

-

X

X

X

X

Ember és társadalom Tört.társ.és államp.ism. ism. államp.ism. Hon- és népismeret

X

Környezetismeret

X

X

X,v X,v -

-

-

-

Természetismeret

-

-

-

-

X

X

-

-

-

-

-

-

-

-

X

X

Fizika

-

-

-

-

-

-

X

X,v

Kémia

-

-

-

-

-

-

X

X

Földünk és körny.

Földrajz

-

-

-

-

-

-

X,v X

Művészetek

Ének - zene

X

X

X

X

X

X

X

X

Vizuális kultúra

X

X

X

X

X

X

X

X

Informatika

-

-

-

-

-

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ember a természetben Biológia-egészségtan

Informatika

Életvitel és gyak.ism. Technika, életvitel és gy. X

Testnev. és sport

Osztályfőnöki

-

-

-

-

X

X

X

X

Testnevelés és sport

X

X

X

X

X

X

X

X

X = kötelező tanóraként, v = választható tanóraként

43

A választható órák időkerete a 2013/2014. tanévtől tagozatonként felmenő rendszerben Tantárgy

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és 1v irodalom Idegen nyelv 1v

1v

1,5v

1v

1v

1v

1v

Matematika

5.

2v

0,5v

6.

7.

8.

0,5v

0,5v

2v

1v

1v

1v

1v

1v

Történelem, társ. és állampolg. ism. Erkölcstan Természetism. Környezetism.

0,5v

0,5v

Biológiaegészségtan Fizika

0,5v

Biológia Kémia Földrajz

0,5v

Ének-zene Vizuális kultúra Honés népismeret Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Maximálisan választható órák

2

2

3

3

2

3

3

3

44

A 2013. szeptember 1-től érvénybe lépő tantervek felmenő rendszere ALSÓ TAGOZAT 20132014. 20142015. 20152016. 20162017.

ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

FELSŐ TAGOZAT

ÚJ NAT Köznev. ÚJ H2004 törvény NAT Köznev. ÚJ ÚJ törvény NAT NAT ÚJ ÚJ ÚJ NAT NAT NAT H2004

H2004

Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

H2004 Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT

H2004 H2004 Köznev. törvény ÚJ NAT

H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.  Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.  Tanítás év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.  A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük:  pedagógusaink a tankönyvválasztásnál figyelembe veszik az Oktatási Hivatal által összeállított és közzétett hivatalos tankönyvjegyzéket (az Oktatási Hivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít). 45

 a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak;  a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. A kötelező taneszközökről a szülőket írásban értesítjük a megfelelő időben. A szülő aláírásával jelzi vissza tankönyvigényét. Az iskolában megrendelt tankönyveken kívül minden más taneszköz beszerzése a szülő kötelessége a tanév megkezdéséig. A tankönyvek kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  feleljen meg a taneszköz az iskola helyi tantervének,  előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök kiválasztásánál előnyben részesítjük a munkáltató tankönyveket, illetve a tankönyv - munkafüzet variációkat,  illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényező,  az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont,  a differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező,  az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszköz,  taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni, vagyis tankönyvcsaládok használatára törekszünk,  a taneszközök ára lehetőleg legyen összhangban a minőséggel, kivitelezéssel,  az egy évfolyamon tanítók lehetőség szerint azonos tankönyvből tanítsanak. Mivel a tantárgyi tanterveink nem tartalmaznak konkrét taneszköz megnevezést, szükségesnek tartottuk az alábbi szempontsor kidolgozását, melyeket érvényesíteni kívánunk. A jó taneszköz:  értékeket közvetítsen, az értékek tanulására motiváljon, segítse az értékek tanulását,

46

 a tudományosság elveinek feleljen meg, hiteles, érthető fogalomrendszert tartalmazzon,  adjon módot a természettudományos tapasztalatszerzésre,  a tananyag logikusan épüljön fel, a feldolgozás mélysége, részletessége megfelelő legyen,  színvonalas nyelvi megformáltság, kérdéskultúra jellemezze,  a szöveg nyelvhelyessége, stílusa megfelelő legyen,  biztosítsa a tanulói aktivitást,  elegendő - megfelelő minőségű - gyakorlóanyagot tartalmazzon,  munkáltatást és gondolkodásfejlesztést egyaránt kínáljon,  igazodjon a tanulók haladási tempójához, biztosítsa a differenciálás lehetőségét,  segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését,  a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását,  tartalmazzon motivációs elemeket: játékot, rejtvényt, humort,  tagoltsággal, áttekinthetőséggel segítse az eligazodást,  a taneszközök formai jellemzői feleljenek meg elvárásainknak: súlya, alakja, betűnagyság, betűtávolság, betűszedés, kép-, szövegarány, tartósság. A 2013/14-es tanévtől az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára biztosítani kell a tankönyvek térítésmentes igénybevételét. Ezt követően felmenő rendszerben kell megvalósítani. 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 3.4.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai: 1–4. évfolyam: alsó tagozat 5–8. évfolyam. felső tagozat A NAT az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A NAT a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. 47

3.4.2. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása: Az első-második évfolyamon kiemelt hangsúlyt kap a játékközpontú tanulási tevékenység, amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Tekintettel a lehetséges egyéni fejlődésbeli különbségekre fontosnak tartjuk az egyéni képességek kibontakoztatását, amelyet az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szándékozunk megvalósítani. Változatos munkaformákkal és módszerekkel kívánjuk kialakítani az adott korosztálytól elvárható motiváltságot. Megismertetjük őket a különböző tanulási technikákkal, melyek által egyre kevesebb tanítói segítséggel lesznek képesek saját tanulásukat megszervezni, feladataikat elvégezni. Fokozatosan – sok pozitív visszajelzéssel – erősítjük a feladat- és kötelességtudatukat, mellyel egyre magabiztosabban lesznek képesek megfelelni a követelményeknek. A harmadik-negyedik évfolyamon megalapozott tanulásszervezési folyamat továbbépítésével egyre nagyobb önállósággal legyenek képesek a gyermekek magas szintű teljesítményre. Előtérbe kerülnek a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő tevékenységek. A munkaformák magasabb szintű alkalmazásával törekszünk a gyermekek motiváltságát növelni. Új tanulásszervezési megoldásokkal (pl. kutatómunka, projektmunka, internet alkalmazása…) tudásuk mélyítését, teljesítményük fokozását kívánjuk elérni, illetve általuk fejleszteni az együttműködési készséget, ami a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen. 3.4.3. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat ötödik-hatodik évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása:  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a tanulói tudás megalapozása,  együttműködési készség fejlesztése,  kulcskompetenciák megalapozása,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képesség alapozása,

48

 a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni:  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük,  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A nem kötelező, választható órák: második idegen nyelv (angol vagy német) A tehetséges tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását. A 6. osztály végén a tanulók az alábbi szempontok alapján választhatnak második idegen nyelvet: 49

 5-6.évfolyamon legalább jó osztályzat az első idegen nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből.  Példás, de legalább jó magatartás és szorgalom. A második idegen nyelv választása két évre szól (7-8. évfolyam), tanulását abbahagyni csak nagyon indokolt esetben, szülői írásbeli kérésre, igazgatói engedéllyel lehet. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák:  napközi otthon  tanulószoba  szakkörök  előkészítő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások  sportköri foglalkozások  fejlesztő foglalkozások (SNI/BTM tanulók részére)  gyógytestnevelési foglalkozások  DSE-foglalkozások A napközi otthon A napközi a tanításon kívüli időben biztosítja a tanulók felügyeletét, ellátását, elősegíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját. A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával elősegíti az önálló tanulásra való nevelést, a helyes napirend kialakításával pedig rendszeres életmódra nevel. Felméri és megszervezi a tanulók felügyeletét a tanítás nélküli munkanapokon, valamint a tanítási szünetek ideje alatt. A napközi részt vesz a megfelelő higiéniai, testápolási, étkezési, közlekedési és környezetvédelmi szokások kialakításában, fejlesztésében. A szabadidős tevékenységek keretében lehetőséget teremt a játékra, a rendszeres testmozgásra, valamint kulturális és manuális foglalkozásaival hozzájárul a tanulók önművelődési igényeinek kialakításához és alkotói kedvük kibontakoztatásához. Tanulószoba Az alsó és a felső tagozat közti átmenet nehézségeit igyekszik megkönnyíteni az iskola a tanulószoba kínálta lehetőségekkel. A tanulószoba 5. évfolyamon tanuló gyerekeknek biztosít állandó tanári felügyeletet a délutáni órákban. A tanulószoba munkarendje délután 2-től ½ 4-ig tart. Az ezt megelőző időben a tanulók önállóan ebédelnek, jó idő esetén az iskola udvarán játszhatnak. A foglalkozás 2-től kezdődik, munkarendje viszonylag kötetlen, hiszen igyekszünk alkalmazkodni a tanulók egyéb délutáni tevékenységeihez is (szakkörök, zeneiskola, sport). A tanulási idő rendszerint háromig tart, ez alatt el kell készíteniük az írásbeli feladatokat, amelyhez szükség esetén segítséget 50

kérhetnek. A feladatokat pedagógus ellenőrzi, szükség esetén megmagyarázza, kikérdezi a szóbelit, gyakorlásra is lehetőséget teremt. A fennmaradó időben társasjátékokkal, rajzolással, olvasással tölthetik a gyerekek az időt. Jó idő esetén a délután hátralévő részét az udvaron tölthetik a tanulók. Szakkörök Az iskola hagyományainak megfelelően szakköröket hirdet meg. Ezek indításáról és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői választmány véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A foglalkozások szeptember közepén kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozásokat a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A foglalkozásvezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról mulasztási, haladási naplót kell vezetni. A foglalkozás vezetője felelős a működésért. Az énekkar szorgalmi időszak alatt heti egyszer vagy kétszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az előkészítő foglalkozások magyarból és matematikából szeptember közepén kezdődnek, és a felvételi időszak végéig tartanak. Iskolai sportfoglalkozások A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az iskolai DSE szervezi a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes. A DSE tevékenységét saját szabályzata rögzíti és tartalmazza. Fejlesztő foglalkozások Szakemberek bevonásával, heti rendszerességgel, iskolai órakeretből biztosítjuk a feltételeket. Tanulási képességet vizsgáló bizottság véleménye alapján és szülői hozzájárulással vesznek részt a foglalkozásokon az érintett tanulók. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A tanulók (szülők) a pedagógiai program nyilvánosságával, valamint az osztályfőnökök tájékoztatásával ismerhetik meg a következő tanévben választható tantárgyakat, foglalkozásokat; – a részvétellel kapcsolatos igényeiket írásban, az iskola által biztosított űrlap kitöltésével minden év május 15-ig jelenthetik be az osztályfőnöknek. Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

51

3.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 3.7.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai és értékelése Az alsósoknál az írásbeli beszámoltatásnak – életkori sajátosságuknál fogva – kisebb a súlya, mint a felsőbb évfolyamokon. Ahogy haladnak előre tanulmányaikban, egyre gyakoribbá válik az írásbeli számonkérés. Ügyelnünk kell arra, hogy ez ne kerüljön túlsúlyba, a szóbeli feleletre is legyen lehetőség. Ezt különösen azoknál a tanulóknál kell figyelembe vennünk, akiknél a dyslexia, dysgraphia gyanúja fennáll, illetve vizsgálattal ezek megléte beigazolódott. Az alsó tagozatban alapvetően a következő formák vannak jelen: Írásbeli felelet: önálló órai munka egy-egy konkrét anyaghoz kapcsolódóan, vagy kérdés-felelet formájú számonkérés. Lehet egyéni vagy csoportos, esetleg az egész osztályra vonatkozó. 15-20 perc alatt megoldható, kisebb terjedelmű írásbeli munka. Értékelése történhet szövegesen, „kisjeggyel”, vagy átlagos súlyú érdemjeggyel. Mellette a szóbeli feleletek lehetőségét is biztosítjuk tanulóinknak. Témaközi felmérés: egy-egy tematikus egységen belüli, kisebb anyagrészhez kapcsolódóan. Ez már akár egy teljes órát igénybe vehet. Érdemjeggyel értékeljük. Témazáró felmérés: egy-egy témakör lezárásakor az ismeretek alapos összefoglalása után íratjuk. Maximum 45 percet vesz igénybe. Szummatív – félévi, év végi – felmérés: több témát ölel fel. Alapos előkészítés, ismétlés, összefoglalás után íratjuk meg, az évfolyamon belül azonos mérőanyaggal. Az érdemjegyét nagyobb súllyal számítjuk be a félévi illetve év végi osztályzatba. Általános szabályok az írásbeli feleltetéssel kapcsolatban:  Természetesen mindig az adott tantárgytól függ, hogy az írásbeli beszámoltatás melyik formájával élünk.  Diagnosztizálás céljából íratott felmérőket nem osztályozunk, csak ha ötöst lehet rá adni.  Egy nap egynél több felmérést nem íratunk.  A felméréseket a tanmenetek tartalmazzák, a tanulók időben értesülnek róla.  Elegendő időt adunk a felmérés megírására és az önellenőrzésre.  Szöveges értékelést is fűzünk a felméréshez – szóban mindig, lehetőleg rövid írásbeli megjegyzést a felmérésre is írunk.  A tanév folyamán az ellenőrzés, értékelés rendszeressége az adott nevelőtől és tanulócsoporttól függ.

52

A felső tagozat gyakorlata A beszámoltatások formái:  témaközi dolgozat,  témazáró dolgozat,  irodalmi dolgozatok,  fogalmazások,  házi dolgozat,  szorgalmi feladat,  mérés. A beszámoltatások rendje:  A témaközi dolgozat időpontját a tanár előre nem jelenti be a tanulóknak.  A témazáró dolgozat időpontját a tanár legalább egy héttel köteles a tanulók tudomására hozni.  A meg nem írt témazárót a tanuló köteles pótolni.  A témaközi dolgozat az aktuális fejezet néhány leckéjéből tartalmaz feladatokat.  A témazáró a kijelölt fejezet vagy fejezetek átfogó lezárása, feladatai a kijelölt teljes tananyagot érinthetik.  A házi dolgozatot, a szorgalmi feladatot az alkalmanként kijelölt anyagrész alapján otthon készíti el a tanuló.  Az intézményi mérési rendszer az meghatározott szempontok szerint történik.  Országos mérés a rendeleteknek megfelelően. A beszámoltatások korlátai:  A témaközi dolgozatok írására az óra egy része áll rendelkezésre, a témazárók, mérések egész órás időtartamúak.  A témazáró dolgozat időpontját a tanár egy héttel előbb köteles bejelenteni.  A témaközi dolgozattal kapcsolatban nincs bejelentési kötelezettség.  Témazárót, mérést a 6. órában íratni nem lehet.  A szaktanárok egy tanítási napon maximum 2 tantárgyból írathatnak témazáró dolgozatot. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya:  A témaközi dolgozatra kapott érdemjegy értéke azonos egy szóbeli feleletével.  A témazáró dolgozatok érdemjegyei hangsúlyosabbak, mint a témaközi dolgozatoké, és kiemelten kell őket figyelembe venni.

53

 Idegen nyelvből szintfelmérő dolgozat írása szükséges, ha a tanuló csoportot vált vagy másik iskolából érkezik.  Házi dolgozatok és szorgalmi feladatok érdemjegyeinek értéke arányban áll a végzett feladat értékével. Értékelése felelet értékkel bír.  Az intézményi mérés értéke egy témazáró dolgozat érdemjegyével azonos értékű lehet.  Országos mérés esetén nincsen érdemjeggyel értékelés. 3.7.2. A tanulók értékelése, minősítése A pedagógusok számára az értékelés rendkívül sokrétű, differenciált szerepet, funkciót tölt be. A tanulók számára kialakítandó értékelési renddel szemben az alábbi követelményeket határoztuk meg a tanítás - tanulás folyamatában:  legyen egységes, egyszerű, áttekinthető,  legyen differenciált, személyre szóló,  legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő,  biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is,  jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül,  preferálja a szorgalmat és a tehetséget, alkotókészséget,  jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára,  teremtsen érdekeltséget a „jó döntésre” az alternatív programok és az egyéni munkarend kialakítása során,  kapcsolódjon szorosan az alkalmazott módszerekhez és az alkalmazó személyiségéhez,  fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,  folyamatosságot biztosítson,  az iskolai követelményrendszerre épüljön,  biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát,  félelemmentes légkörben történjék. Az értékelés formái Szóbeli értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg:  A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, szinte minden pillanatban megjelenő - igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások.  A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés. 54

 A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel. (Az alsó tagozat 1. 2. és 3. osztályában hangsúlyozottan!) Írásbeli szöveges értékelés  A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. Ezekre nagy hangsúlyt fektetünk.  A tanulmányi munkát, a magatartást és a szorgalmat az első osztályban és a 2. évfolyam első félévében szövegesen is értékeljük.  A szaktanár, vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók)  Külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb.). Osztályozás A második évfolyamon félévkor szövegesen, évközben érdemjeggyel, év végén osztályzattal értékelünk. Az ötfokozatú osztályozásnak mindenkor meg kell felelnie az objektivitás, megbízhatóság és összehasonlíthatóság követelményeinek. A félév és tanév zárása előtt egy hónappal írásban értesítjük a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleit. A felső tagozaton a hagyományos módon értékelünk: minden tantárgyból évközi érdemjegyeket, a félévek végén pedig osztályzatokat kapnak a tanulók teljesítményükre. Ez vonatkozik az újként belépő tantárgyak első félévére is. Írásbeli szöveges minősítést alkalmazunk erkölcstan tantárgyból. Nyilvánosan értékelünk:  házi versenyeken, vetélkedőkön,  bemutató foglalkozásokon,  diák- és iskolagyűléseken,  szakkörön, kiállításokon,  évzáró ünnepélyen. Értékelés az 1-8. évfolyamon Értékelés, minősítés:  Az első évfolyamon negyedévenként mérjük a tanulók tudását, melyet %osan és szövegesen értékelünk.  Az első évfolyamon év közben, félévkor és év végén is szöveges értékeléssel minősítjük tanulóinkat.  A 2. osztály első félévének végén még szöveges értékelést kapnak a tanulók, második félévétől kezdődően az értékelésben a hagyományos, érdemjegyeket (ötfokú skála) alkalmazzuk a tudás, a magatartás és a 55

szorgalom osztályzásánál egyaránt. A 3-4. évfolyamon év közben érdemjegyeket, félévkor és év végén osztályzatokat kapnak diákjaink.  Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében az érdemjegyek mellett szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat is, de a tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanulókat: A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Továbbra is mód van arra, hogy a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt a félévi és év végi bizonyítványban a „kitűnő” minősítéssel értékeljük a 2. évfolyam 2. félévétől. A magatartás értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A szorgalom értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Az értékelés, mint a pedagógiai folyamat része jelentős szerepet tölt be a napi gyakorlat légkörének, hatékonyságának alakításában. A 7. és 8. osztályban a második idegen nyelv szöveges minősítése: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyenge A minősítés a következő szempontok alapján történik: A tantárgyi értékelés

Kiejtése

Kiválóan megfelelt kiváló

Jól megfelelt

Megfelelt Gyenge

Szókincse

napra kész

Helyesírása

hibátlan

megfelelő, néha tévesztő időnként hiányos jól megfelelő

tévesztő

fejlesztésre szorul

hiányos

nagyon hiányos fejlesztésre szorul fejlesztésre szorul fejlesztésre szorul segítséget igényel nagyon hiányos

Olvasás utáni szövegértése Hallás utáni szövegértése Kommunikáció készsége Nyelvtani ismeretek

kiváló

jól megfelelő

megfelelő

kiváló

jól megfelelő

megfelelő

kiváló

jól megfelelő

megfelelő

hibátlan

időnként hiányos

hiányos

megfelelő

56

A tanulói teljesítmény értékelésének alapja a mérés. Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulók szóbeli feleleteinek is. A tanulók félévente a kettőnél kisebb óraszámú tárgyakból minimum kettő, a kétórás vagy nagyobb óraszámú tárgyakból minimum három érdemjegyet kapnak. Az írásbeli nagy dolgozatok és a tanulókkal előre megbeszélt kiemelt számonkérések súlyozottan számíthatnak a félévi vagy év végi osztályzat megállapításánál. Félévkor és év végén egy-egy osztályzattal történik a tanulók értékelése. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi, év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésének milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. Érdemjegyet kaphat a tanuló:  szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű),  írásbeli munkára (esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat),  önálló kiselőadásra,  óraközi, tanórai munkára,  tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: témazáró dolgozat , írásbeli felelet. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. A félév, a tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. 57

3.7.3. A tanulók munkájának szöveges értékelése Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Írásbeli szöveges minősítést alkalmazunk erkölcstan tantárgyból az 1-4.évfolyamon A második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelés helyett, a hagyományos osztályzásos módszert kell használni.(Tanév közben érdemjegyekkel, a félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulókat.) 3.7.3.1. A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban Az iskolai oktatás korai bevezető és kezdő szakaszában a tanulók eltérő fejlettségi, érettségi szinten állnak. A hátrányok és előnyök a szakmai tapasztalatok szerint az iskolai oktatás több évén keresztül egyenlítődnek ki. A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai:  az értékelés a gyerekért, de elsősorban a szülőknek szól,  alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet,  nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart,  a gyerek aktív részese a saját fejlődésének,  a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről. A szöveges értékelés elvi követelményei:  minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi,  figyelembe veszi az életkori sajátosságokat,  összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és a kimunkált értékelési koncepciókkal,  személyre szóló és ösztönző jellegű,  a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be,  konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. 3.7.3.2. Az értékelés funkciói:  Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.  Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.  Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egyegy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, 58

pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen. A szöveges értékelés alkalmazásánál a kisiskoláskor kezdetén bizalmasabb, közvetlenebb kommunikáció alakulhat ki. Ezáltal nőhet a gyerekek motivációs szintje, így mindenképpen az előnyök kerülnek előtérbe és nem a felmerülő nehézségek. 3.7.3.3. A szöveges értékelés módjai és gyakorisága Szóbeli:  a tanuló magatartásáról,  szorgalmáról,  tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és  más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat:  a tanító részéről,  a tanulótársak részéről és  önértékelés formájában. Írásbeli:  a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával,  témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével, vagy  a különböző nehézségű feladattípusok szintjének megadásával (pl. mindenkitől elvárható, közepes nehézségű, nehéz és átlag feletti vagy kiemelkedő teljesítménynek tekinthető az adott feladat teljesítése),  a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban (pl. a tanuló üzenő füzetébe),  félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményeiről. A szöveges értékelés pedagógiai, módszertani szabályai A szöveges értékelések írásakor, amennyiben szabadon, mondatokban megfogalmazott véleményt írunk (de esetenként, ha előre megírt szempontok alapján jellemző minősítéseket húzunk alá, akkor is), van néhány szabály, megfontolandó tapasztalat, amit érdemes figyelembe venni. Ezek a következők:  egyértelmű, pontos, fogalmazás,  az értékelési időszak meghatározása,  a szöveges értékelés nem teljesítményelvű,  értékelésünk legyen előremutató és konkrét,  a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat. 59

3.7.3.4. A szöveges értékelés dokumentumai A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének és iratkezelésének általános szabályait és a tanügyi nyilvántartások kezelését a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírásai tartalmazzák. A tanügyi nyilvántartások közül az osztálynapló, a törzslap, a tájékoztató füzet és a bizonyítvány vezetésében jelent változásokat a szöveges értékelési gyakorlat. Az első évfolyamokról kiállított bizonyítvány „Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. Az OM által közzétett számítógépes szöveges értékelő program segítségével készítjük el az első év végi bizonyítványokba a szöveges értékelést tartalmazó pótlapokat, valamint a törzslapok kitöltését is a számítógépes program segítségével végezzük. A program által kínált tantárgyi struktúrát és a tantárgyi mondatbankokat átalakítjuk, illetve kiegészítjük a helyi sajátosságoknak megfelelően. Az írásbeli szöveges értékelés helyileg kialakított dokumentumai 1. osztályban és 2. osztályban félévkor kapnak a tanulók összefoglaló jellegű írásbeli szöveges értékelést iskolai teljesítményükről. Ehhez tájékoztató füzeteket használunk, melyek tartalmazzák a szöveges értékeléshez használható táblázatokat. Ezek tartalmazzák mindazokat a részterületeket, teljesítendő vagy mért ismeretszintet, képességet, készséget, amelyeknek értékelését el kívánjuk végezni. A részletes értékelés mellett szerepel a tanuló általános teljesítményét kifejező minősítés is:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul. Az idegen nyelv értékelésénél is ezeket a minősítéseket alkalmazzuk. A tanulók évközi értékelésénél már második évfolyam 1. félévében lehetőséget biztosítunk az ötfokú érdemjegy-skála alkalmazására is a szöveges értékelés mellett. A tanév során bármikor élhet a tanító az írásbeli szöveges értékelés eszközeivel. Annak szükségességét, formáját, gyakoriságát a pedagógus maga dönti el, illetve a gyermek iskolai megnyilvánulásaihoz igazítja. Törekszünk azonban arra, hogy az egy évfolyamon belül dolgozó tanítók körülbelül azonos 60

értékelő tevékenységet egyeztetéseket kíván meg.

végezzenek.

Ez

rendszeres

évfolyamszintű

3.7.4. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. 3.7.4.1. A minősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor a minősítés az ellenőrző könyvbe csak számmal kerül be, az év végi bizonyítványba a fenti egyszavas minősítéseket kell beírni. 3.7.4.2. A minősítés eljárásrendje:  A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni. A második év végétől a hagyományos osztályzásos módszert használjuk, azaz a tanuló magatartását és szorgalmát tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük.  Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára.  A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval.  Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható.  A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján.  Az első félév végén az adott időszakban (félévben), a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük.  A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.  Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti.

61

3.7.4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: „Példás” az a tanuló, aki:  magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból,  felelősséget vállal tetteiért,  tiszteli és elismeri mások értékeit, jóindulattal segíti társait, aki tudásával, közösségben elért helyzetével soha nem él vissza,  a nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket,  képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében,  szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében,  ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt,  betartja az iskola házirendjét,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. „Jó” az a tanuló, aki:  a példás magatartás követelményeinek javarészt megfelel, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli,  a házirendet betartja,  tiszteli a felnőtteket, társait,  trágár, durva kifejezéseket nem használ,  feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként csak ritkán vállalkozik, a rábízottakat tőle elvárható módon teljesíti,  az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,  ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt,  nincs írásbeli intője vagy megrovása. „Változó” magatartású az a tanuló, aki:  cselekedetei következményeit nem képes felismerni, így az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  játékban gyakran vét a szabályok ellen, közösségi munkájában sokszor udvariatlan, durva,  sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg,  az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik,  ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem kellő figyelemmel,  környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli,  a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá,  igazolatlanul mulasztott,  osztályfőnöki intője van. 62

„Rossz” a magatartása annak a tanulónak, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti, nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet,  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  szándékosan rongálja környezetét,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kap, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 3.7.4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: „Példás” szorgalmú az a diák, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is. és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt,  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. „Jó” a szorgalma annak a diáknak, aki:  képességeinek megfelelő viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendezettek. „Változó” a szorgalma annak a diáknak, aki:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

63

 önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. „Hanyag” a szorgalma annak a diáknak, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait folyamatosan nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képességszintjét! 3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet 3. osztálytól, az informatikát, a 7-8. évfolyamon a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Hisszük, hogy a csoportbontással ezek a tantárgyak érthetővé és élvezhetővé válhatnak a gyengébb képességű gyerekek számára is, ugyanakkor szárnyalni engedi a felfedezés örömét kereső tehetséges tanulóinkat. Így a felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás biztosításához fokozottabban tudjuk alkalmazni a differenciált osztálymunkát. Idegen nyelv oktatása iskolánkban első évfolyamtól történik. A harmadik osztálytól kezdődően csoportbontásban tanítjuk az angolt és a németet. A negyedik osztály végén a tanulókkal szintfelmérő tesztet íratunk. Ennek eredménye, valamint az egész évben nyújtott teljesítményük alapján osztjuk be őket csoportokba. Az emelt óraszámú csoportba (tagozatra) való bekerülés feltétele az év végi jeles osztályzat, a szintfelmérő teszt legalább 80%-os megírása, a tantárgyhoz való pozitív hozzáállás, lelkesedés és érdeklődés. Így a tehetséges tanulók magasabb színvonalon tanulhatják felső tagozaton az idegen nyelvet. A többi tanuló a NAT által előírt óraszámban, heti három órában tanulhat tovább. A csoportok természetesen mindkét irányban átjárhatóak. Így a 64

későn érő, de tehetséges tanulóknak is lehetősége van arra, hogy bekerüljenek az emelt óraszámú csoportba. A matematika alapozó tantárgy. Több természettudományos tárgy tanítását is előkészíti. Ezért főleg a 7-8.. évfolyam matematika anyagát nagyon alaposan kell megtanítani, és ez a csoportbontás segítségével sokkal hatékonyabban tehető meg. Az egyes osztályokban lévő diákok képességeikben, motiváltságukban, érdeklődésükben nagyon különböző szinten állhatnak. Ennek kiküszöbölésére vezettük be a 7-8. évfolyamon a csoportbontást matematika órákon évfolyamonként minimum 4 csoportban. /Az iskola költségvetésének figyelembe vételével az osztályok, illetve az évfolyamon tanulók létszámától függően határozzuk meg a csoportok számát./ Célja mindenekelőtt az, hogy az órákon minden diák optimálisan fejlődhessen. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni, és ismerni kell a tanulók képességét, motiváltsági fokát, külön figyelmet fordítva az egyéni különbségekre, a tanulók egyéni fejlődési ütemére. A csoportbontás kritériumai: A 7. osztály elején a 6. évfolyamos matematika szaktanárok alapos, feltáró, elemző munkájának javaslatára, illetve a tanulók 6. osztályos év végi matematika osztályzatának figyelembe vétele alapján alakítunk ki olyan matematika csoportokat, amelyekben közel azonos képességű, adottságú gyerekek vannak. Így minden tanuló a számára legmegfelelőbb ütemben haladhat, az általa megtanulható maximumot tanulhatja olyan munkaformában, és olyan módszerrel, ami egyéniségének leginkább megfelel. A 7. osztályos tanulók matematika csoportnévsorát mindig az aktuális tanév első napján tesszük közzé, ahol a közel azonos képességet mutató tanulók huzamosabb ideig (félév, év, esetleg két évig) egy csoportban dolgoznak. Természetesen a csoport tagjainak képességéhez mérten figyelembe vesszük a létszámot is a jobb munka érdekében. A 7. osztály kezdetén szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket gyermekük csoportba sorolásáról és a csoportbontás kritériumairól. A csoportokat nem szabad lezártnak tekinteni, mindig kell lehetőséget hagyni a csoportok közötti átjárásra. Ha a tanuló nem felel meg a választott csoport elvárásainak, a szaktanárok javaslatot tehetnek az áthelyezésre. Megalapozott indoklás után az áthelyezés szülő kérésére is történhet. Az áthelyezésről minden esetben a szaktanárok bevonásával az igazgató dönt. Az egyes csoportoknál úgy jelentkezik a differenciálás, hogy minden csoportban minden törzsanyagot tanítunk, csak az anyag mélysége, az elsajátítás minősége különbözik. Egyiknél megállunk az egyszerű alkalmazás szintjén, míg a 65

másiknál az alkotó alkalmazást kívánjuk meg, s tanítjuk a kiegészítő tananyagot is. Minden csoportnál a pedagógus legfontosabb feladata az, hogy a tanulókat képességeikhez mérten, a lehető legmagasabb szintre juttassa el, függetlenül attól, hogy milyen csoportba kerülnek. A nívócsoportok előnyei:  Az egyes csoportokban a tananyagot alaposabban tudjuk gyakoroltatni.  A közel azonos érdeklődés és tudásszint miatt a haladási ütem gyorsabb, a feladatok szintje azonos.  A tanulók jobban tudják egymás gondolatmenetét követni, jobban tudnak egymásnak segíteni.  Lehetőséget nyújt a felzárkóztatás tökéletesebb megvalósítására.  A tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészítést megkönnyíti. A választható tantárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 3.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A mérések alkalmazása biztosítja a nevelési-oktatási intézményekben a fizikai állapot megítélését, lehetővé teszi a fejlődést, módot ad az összehasonlításra, valamint arra is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok megismerhessék, felismerhessék a nevelő-oktató tevékenységük eredményeit, hiányosságait. A mérés a testnevelők, a testnevelést tanítók feladata. A mérés lebonyolítására ősszel és tavasszal kerülhet sor, de tavasszal minden osztályban elvégezzük. A kapott adatok feldolgozásra kerülnek, megfelelő alapként szolgálva segítik az előrelépést, a jövőkép kialakítását. Eddigi mérési gyakorlatunkban a „Hungarofit” – Egyszerű vizsgálati módszer és értékelési rendszer a fizikai fitness-szint objektív méréséhez a 7-19 éves korúak számára c. kiadvány alapján végeztük. A kiadvány tartalmazza azokat a teszteket, amelyek a 8 és 18 éves fiúk és lányok fizikai teljesítőképességének méréséhez alkalmazhatók. A lehetséges mérések közül azokat választottuk ki, amelyekhez megfelelő adottságokkal rendelkezünk, illetve eddigi gyakorlatunk szerint szükségesnek tartunk. Továbbra is ezt a már bevált mérőrendszert kívánjuk alkalmazni iskolánkban. A fizikai állapot mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: 66

 megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondícionális képességek, képesség-együttesek fokozatos fejlesztéséhez),  ismételt mérések esetén nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika). A tesztek  12 perc futás (m) A tanulók kisebb csoportokban, állórajttal indulva és 12 percig futva a lehető leghosszabb távolságot tegyék meg. Megengedhető kifulladás esetén, hogy a tanuló tovább gyalogoljon, majd ismét fusson. A mérési pontosság az 5 méterenként megjelölt futópályán 1 m. Ez nálunk az Erzsébet ligetben történik, ahol egy kör = 330 m.  Felülés térdérintéssel (db) Kiinduló helyzet: hanyattfekvés, tarkóra tartás, felhúzott térd. A lábak úgy támaszkodnak a talajon, hogy a lábszár és a comb megközelítőleg derékszöget zárjon be. A próbát végző tanuló lábfejeit, az ismétléseket számoló társ rögzítse a talajon. A lábfejek mintegy lábfejhossznyi távolságra legyenek egymástól. A vizsgált tanuló felüléssel és balra törzsfordítással jobb könyökével érintse meg a bal térdét. Kezeit közben nem veheti el a tarkójáról. Ezután ellenkezőleg kell végrehajtania a feladatot. Visszaereszkedéskor a tarkón lévő kéznek érintenie kell a talajt. Minden felülés - visszaereszkedés egy érvényes kísérletnek számít. A lányok és a fiúk is 60 s-ig ismételjék a feladatot.  60 m futás (s) A tesztelés az atlétika szabályai szerint történik. A tanulók tetszés szerint indulhatnak álló- vagy térdelőrajttal. Tornacipőben egy alkalommal fussanak. Mérési pontosság 0.1 s.  Karhajlítás - nyújtás fekvőtámaszban (db) A karhajlítás - nyújtást egyenes törzzsel kell végrehajtani úgy, hogy a mellkas a legmélyebb ponton érintse a támaszkodás helyét. Tilos a mellkas ütődéséből adódó „elpattanást” felhasználni. A két karnak a tolódás minden fázisban azonos nyújtottságúnak kell lenni, a fél oldalazás tilos. Végrehajtás közben a teljesítés ritmusát feltűnően zavaró megállások, kivárások nem engedhetők meg. Feljegyzésre a szabályosan végrehajtott hajlítás – nyújtások száma kerüljön. Magas fekvőtámaszt kell alkalmazni a 11-12 éves fiúknál és a 11-14 éves lányoknál.  Négyütemű fekvőtámasz (db) A tanuló a következő mozgássort hajtja végre folyamatosan: terpeszállás – guggoló támasz – fekvőtámasz – guggoló támasz – terpeszállás. Időhatárok: 13 éves korig 30 secundum, 14-18 éves korban 60 secundum.

67

A mérőanyag tartalmazza azokat a táblázatokat is, amelyek életkori és nemek szerinti bontásban tartalmazzák valamennyi próba esetén az értékelő kategóriákat és a hozzájuk rendelt eredményeket. Ezek alapján könnyen összesíthető egy-egy tanuló teljesítménye. 3.10.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.10.1.A környezetei nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. 3.10.2.Alapelvek, jövőkép, célok Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy tanulóink környezettudatos, a környezetért felelős állampolgárrá váljanak, akik tisztában vannak a fenntartható fejlődés fontosságával. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén. Általános célok, értékek:  az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt,  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés,  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. Pedagógiai célok:  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása,  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,  rendszerszemléletre nevelés,  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása,  a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben,  fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése,  a környezetetika hatékony fejlesztése,  érzelmi és értelmi környezeti nevelés,  a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,  tolerancia és segítő életmód kialakítása,  a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése,  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése,  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,  az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése, 68

 a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése,  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése,  az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztésével (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés),  az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklését,  globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése. 3.10.3.Rövid távú céljaink, feladataink Célunk: a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Feladataink:  anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok  pedagógusok, dolgozók példamutatása,  a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása  termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése  a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése  a büfé árukészletének átalakítása  a menza környezetbarát, egészséges működtetése  az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média) 3.10.4.A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:  az alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,  szintetizálás és analizálás,  problémaérzékenység, integrált megközelítés,  kreativitás,  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat,  konfliktuskezelés és megoldás,  állampolgári részvétel és cselekvés,  értékelés és mérlegelés készsége a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

69

3.10.5. Módszerek:  kooperatív (együttműködő) tanulási technikák,  játékok,  modellezés,  riportmódszer,  terepgyakorlati módszerek,  kreatív tevékenység,  közösségépítés,  művészeti kifejezés. 3.10.6.A környezetei nevelés színterei Tanórai keretek Magyar nyelv és irodalom:  az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése,  hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók),  törekvés a helyes és szép beszédre,  az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. Történelem, társadalmi- és állampolgári ismeretek:  a múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása,  a helyi történelmi értékek megismerése, védelme,  a hagyományok tiszteletének kialakítása,  az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében,  a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. Idegen nyelv:  a nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása,  más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése,  a környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása. Biológia és egészségtan:  ökológiai életmód kialakítása,  a földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése,  az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között lévő ok – okozati összefüggések,  a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása. 70

Kémia:  a tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt,  az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerszemléletének kialakítása,  az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság),  a különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése. Földrajz:  tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről,  a földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére,  a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése,  a regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele,  a természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése. Fizika:  az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése,  a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése,  a környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra,  a környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése. Matematika:  a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése,  a környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása,  más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése,  a logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése.

71

Technika, életvitel és gyakorlat:  annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre,  a fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása,  a környezetgazdálkodás lényegének megismerése,  a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása. Ének-zene:  a természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése,  a természet zenei ábrázolásának módjai,  a természet szépségének megjelenítése a népdalokban,  a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése,  a „zenei környezetszennyezés” felismerése. Vizuális kultúra:  a természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése,  a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei,  a hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet),  a természetes alapanyagok használatának ismerete,  műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint,  a tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése,  a helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése,  példák mutatása környezetbarát formatervezésre. Testnevelés és sport:  a környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése,  a sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és tolerancia fejlesztésében,  a környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve,  lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat sportszerek). Tanórán kívüli keretek Napközi otthon A délutáni szabadidős tevékenységek sora (a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. 72

A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását. Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja stb.) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. 3.10.7.Humán erőforrások Személyi erőforrások: Pedagógusok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitűd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését, és a megoldásukhoz szükséges együttműködési készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, és a védőnő. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők, civil partnerek: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amelyet az iskola is közvetít. 3.10.8.Ökoiskola Intézményünk 2008-ban nyerte el az Ökoiskola címet. Az ökoiskola olyan intézmény:  melynek működését minden téren áthatja a fenntarthatóság elve,  ahol a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág érdekeit,  amely működésével megpróbál minél kisebb károsodást okozni az ökoszisztémának. Célkitűzéseink az Ökoiskolai Hálózat célkitűzéseivel azonosak. Tevékenységünket úgy végezzük, hogy a helyi környezetei értékek és problémák megismertetésében és megoldásában támaszkodunk a diákok aktív közreműködésére. Ökoiskolai programjaink, feladataink:  kapcsolattartás a támogatókkal, új támogatók felkutatása,  osztályok szépítése, „zöldítése”,  gyűjtőakciók: papírgyűjtés ősszel és tavasszal, elemgyűjtés, elektronikai hulladék gyűjtése, PET-palackok gyűjtése,  természeti környezeti programok: madárgyűrűzés, túrák (Bakony, Pannonhalma, Püspökerdő, Gyirmót), 73

 energiatakarékossági programok: energiakaland az alsó tagozatban, energiajárat a felső tagozatban  megemlékezés a világnapokról,  ökofaliújság állandó frissítése, környezetvédelmi plakátok készítése,  versenyek: ökoverseny, tisztasági verseny az alsó és felső tagozatban,  részvétel a Gyermekek Háza ökoprogramjain,  részvétel az Ökohálózat pályázatain, nemzetközi projektekben,  projekt-napok: a Madarak, fák napja alkalmából, egészségnap, diáknap rendezvényei. 3.10.9.Egészségnevelési alapelvek Az egészség:  Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya.  Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz.  Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.  Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek). Az egészségnevelés tartalmi elemei: A Nemzeti alaptantervben a biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és az élettelen természet szoros kapcsolatát az élővilág egységét. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak, hogy a tanulók tudatosan betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Az ember egészsége témakörében megtalálhatók a szervezet számára szükséges táplálékok ismeretére alapozó, megfelelő táplálkozási szokások kialakítását ösztönző pedagógiai szándék. Fontos az emberi szervezetre gyakorolt anyagok hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismertetése párosul az aktív és tudatos egészségvédelemmel. Az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségnevelés alapelvei:  az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba,  a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni,  tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység,  kiterjed minden tanulóra,  résztvevője az iskola minden dolgozója,  helyes cselekvésre serkent,  tudatosítja a káros szenvedélyek (dohányzás, drog, alkohol) egészségkárosító hatását,  segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását, 74

 a személyiség megerősítését szolgálja,  a csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport),  segíti a tanulókat abban, hogy fejlődésük során személyiségközpontú, rugalmas és probléma érzékeny, önálló, aktív, felelősségteljes személyiségekké váljanak,  reális önismerettel, pályaismerettel, hatékony kommunikációs készséggel, tanulástechnikával, helyes egészségi és higiénés magatartással, valamint alapfokú elsősegély nyújtási ismeretekkel rendelkezzenek a tanulók,  az életről, az emberről és környezetéről, valamint ezek kölcsönhatásairól holisztikus szemlélet kialakítása annak érdekében, hogy a tanulók tudják az életet és az egészséget értékként tisztelni,  a tanuló járuljon hozzá saját egészségi magatartásának kifejlesztéséhez, a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kialakításához,  készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására, a személyes krízishelyzetek felismerésére, és a kezelési stratégiák megismerésére,  a helyes életvezetési szokások (napirend, korszerű táplálkozás, öltözködés egészségmegőrző napi mozgás) kialakítása a tanuló életminőségének javulását eredményezik,  az egészséges életmódra nevelés épüljön be a tanuló egész napos foglalkozásába,  a tanuló értse meg saját egészségvédelmének jelentőségét (szűrővizsgálatokon való részvétel, az egészségügyi szolgáltatások szakszerű igénybe vétele), és rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremtheti. Az egészségnevelési elvek helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program „Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c. fejezetében találhatók. 3.11.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.11.1. Intézményünk integráló jellegű intézmény. Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos helyzetű (HH), ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált nevelésére-oktatására. Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük:  a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

75

 a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,  a teljesítmények értékelése,  a gyerekek egyéni fejlesztése,  a fegyelmezés, büntetés gyakorlata,  a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,  a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,  a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,  a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés,  a nevelésben/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti:  különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,  olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok, megbélyegzése vagy kirekesztése. Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Célunk az, hogy érvényesüljön:  diszkriminációmentesség,  szegregációmentesség,  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,  a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása,  az integráció biztosítása. Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon  megkülönböztetés megszüntetése,  az egyenlő bánásmód,  az emberi méltóság tiszteletben tartása,  a társadalmi szolidaritás. 76

A tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során. A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük  településen élők szociális helyzetét,  közszolgáltatások elérhetőségét,  tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes iskolai osztályokban,  a gyógypedagógiai nevelést, oktatást,  a lemorzsolódás arányát,  a továbbtanulási mutatókat,  a középiskolai eredményeket (utánkövetés),  a tanórán kívüli programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban,  az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban,  a kompetencia mérések eredményeit,  a humán-erőforrás meglétét,  az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést,  módszertani képzettséget,  az intézményi és szervezeti együttműködéseket (kisebbségek, civil szervezetek). 3.11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az egyenlő bánásmód elveinek betartása iskolánkban kiemelt feladat. A tevékenység célja segíteni azon gyermekek beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek:  a családi mikrokörnyezet,  az alkoholizmus a családban,  a szülői életvezetési problémák,  a nagycsaládosok gondjai,  a csonka családok,  az éppen felbomló családok,  a munkanélküliség,  a szülők alacsony iskolázottsága,  az érzelmi szegénység, 77

    

a hiányos törődés, a krónikus betegség – akár a gyermeknél vagy szülőnél, ingerszegény otthoni környezet, az igénytelenség a család részéről, a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok).

Ezeknek a tényezőknek a tisztázása nagyfokú tapintatosságot kíván a pedagógusoktól. Sem a gyermeket, sem a szülőt méltóságában megbántani nem szabad. Mindig éreztetnünk kell, hogy nem sajnálat vezérel bennünket a segítségadásban, hanem a gyermek érdekeit tartjuk szem előtt. Az a szülő, aki érzi a megértő, segítő hozzáállást, bátrabban jelzi problémáit. A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok sokfélék lehetnek. Ezeket mindegyik esetben pontosan meg kell határozni, hiszen más-más megközelítést igényelnek. Amennyiben feltártuk a fenti gondok valamelyikét, sorra kell vennünk a segítségadás lehetőségeit, szociális szolgáltatásainkat:  Törekedjünk arra, hogy ezek a gyerekek igényeljék a napközis vagy tanulószobai ellátást, így szabadidejük egy részét is szervezett körülmények között tölthetik.  Az iskolai étkezés költségeihez iskolánk nem tud hozzájárulni, azonban segítjük a szülőt az ügyintézésben, aminek eredményeképpen az önkormányzat biztosítja gyermekének a csökkentett étkezési díjfizetés lehetőségét. A „Kölcsey Iskoláért” alapítvány célkitűzései között szerepel a nehezebb körülmények között élő gyerekek segítése. Ennek formái a következők:  A tankönyvek árának kifizetéséhez igényelhetnek az állami támogatáson felüli összeget. Ez akár a teljes árat is jelentheti egy-egy tanulónál.  Az osztálykirándulások költségeihez szintén hozzájárulhat az alapítvány. Erre az osztályfőnökök tesznek javaslatot.  Mód van arra, hogy a nyári táborozás költségeihez is támogatást kapjanak a rászorulók.  A szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél kiemelt figyelmet fordítunk a pályaorientáció, a továbbtanulás kérdésére.  A kulturált viselkedés szabályait minden szinten közvetítjük és megköveteljük tanulóinktól.  Könyvtárunk szolgáltatásaival, rendhagyó órákkal, városnéző, várost megismerő programok szervezésével igyekszünk a kulturális hátrányokat csökkenteni.  Figyelemmel kísérjük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a támogatásra szoruló gyermekek segítésére irányulnak. 78

 A gyerekek életkorának megfelelő szinten prevenciós tevékenységet látunk el, csökkentve a káros szokások kialakulását.  A korszerű és egészséges életvezetéshez nyújtunk ismereteket tanítványainknak.  Reggel fél héttől délután öt óráig biztosítjuk a gyerekek felügyeletét.  Egészségügyi szűrővizsgálatokat, felvilágosító előadásokat szervezünk.  Drog- és bűnmegelőzési programokat szervezünk. (7-8. DADA-program). A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésével csökkentjük a tanulók között meglévő szociális hátrányokat, és elősegítjük az egyenlő esélyek elvének érvényesülését a továbbtanulásnál. Az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló dokumentum Az intézmény elkészíti, és folyamatosan karbantartja a Köznevelési Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv című dokumentumát. Felülvizsgálatára 4 évenként kerül sor. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervhez történő hozzáférést az intézmény (a helyi pedagógiai programhoz hasonló módon) lehetővé teszi. 3.11.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink A gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási intézmények tevékenységrendszerében az alapfeladatok közé sorolandó. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerek, akik a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolában is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket az osztályfőnökök látják el. Gyermekvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki:  megelőzésére,  feltárására,  megszüntetésére. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink:  Közre kell működni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  A HH, és HHH helyzetű tanulók kiszűrése, nyilvántartása.  Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések. 79

 Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.  Szoros kapcsolat kialakítása a Nevelési Tanácsadóval.  Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítse.  A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részvétel az esetmegbeszéléseken.  A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén annak kezdeményezése, hogy az intézmény igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.  Az újonnan érkező gyermekek beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése.  A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök - tanár - szülő együttműködésével.  A szülők tájékoztatása a támogatási lehetőségekről.  Információk nyújtása a szülők számára, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik.  A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében vizsgálatok kezdeményezése.  Folyamatos ismeretterjesztés a kollégák körében a hátrányos helyzetű gyerekek támogatását elősegítő programokról, lehetőségekről.  Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak felmérése, nyilvántartása.  Közreműködés az alapítványi tankönyvtámogatások odaítélésében.  A gyerekkel, a szülőkkel való közvetlen beszélgetés- indokolt esetben családlátogatáson-, fogadóórán.  A szülő figyelmeztetése, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tartunk szükségesnek.  A gyerekek anyagi támogatásának /tankönyvtámogatás, kirándulási, támogatás, étkezési díjkedvezmények/ ügyintézésében való közreműködés.  Napközis és tanulószobai ellátás biztosításával a helyes tanulási szokások, az értelmes szabadidő eltöltés igényének alakítása. Ezek segítségével a tanulási kudarcok és a deviáns magatartás kialakulása csökkenthető.  A tanulók étkezésének figyelemmel kísérése (pl. tízórai, uzsonna). Az intézmény minden dolgozójának, akár pedagógus, akár nem pedagógus alkalmazott, kötelessége felfigyelni és a megfelelő személyeknek tájékoztatást adni arról, ha bármilyen veszélyeztetettségre vagy hátrányos helyzetre utaló jelet észlel egy-egy tanulónál.

80

A gyermekvédelemhez tartozik az is, hogy a gyermekek megismerjék a törvényben megfogalmazott jogaikat, kötelességüket. Fontos, hogy a vonatkozó törvényeket megismerjék a szülők is. Erre lehetőséget biztosítanak szülői értekezletek, szülői fórumok, osztályfőnöki órák, a diákönkormányzati megbeszélések. 3.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 3.12.1.Jutalmazások általános alapelvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 3.12.2.A jutalmazás formái Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudtára kell adni. Az évközi versenyeredmények jutalmazása:  házi, városi, megyei, vagy országos tanulmányi, sport és egyéb versenyeken elért eredményért osztályfőnöki, szaktanári vagy igazgatói dicséret adható. Ezek átadása a versenyek után az iskolaközösség, vagy az alsó illetve a felső tagozat tanulói előtt történik.

81

A tanulók versenyeredményeinek értékelése és dokumentálása versenyek és dicséretek házi területi (városrész, más iskola 1-3. hely nincs dicséret és nem dokumentáljuk

szaktanári dicséret

városi

1-3 hely osztályfőnöki dicséret

megyei, országos, regionális, nemzetközi alapfokú nyelvvizsga 1-5. hely 6-10.hely 1-10.hely 1-5. hely és nyelvvizsga igazgatói dicséret 6-10. hely osztályfőnöki dicséret

tanulóink más intézmény, egyesület színeiben egyéni mérlegelés alapján

A dicséreteknél vitás esetben az igazgató-helyettes dönt. A versenyeredményekért szaktárgyi jeles is adható a szaktanár mérlegelése alapján. A dokumentálás az e célra nyitott könyvben történik. Az alsó és felső tagozat külön könyvet vezet. A fenti táblázat alapján kerülnek az eredmények dokumentálásra. A bejegyzéseket időrendi sorrendben, az eredmények elérését követően két héten belül a munkaközösség-vezetők kötelesek elvégezni. Ha nincs munkaközösség-vezető, az igazgató-helyettes nevezi meg a bejegyző tanárt. Minden esetben fel kell tüntetni a szaktárgyat tanító illetve felkészítő tanár, tanító nevét. A bejegyzéseket az igazgató-helyettesek félévente ellenőrzik. Az intézményi újság két számában köteles megjelentetni a tanulók eredményeit:  januári szám: jún.1.-dec.31 közötti eredmények,  júniusi szám: jan.1.- máj.31. közötti eredmények. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiemelkedő eredményt elért tanulóink jutalmazási formái: Kölcsey-plakett tanulóknak Kölcsey- plakettet kaphat a tanuló 8. évfolyam végén, ha megfelel a következő követelményeknek:  a Kölcsey Ferenc szelleméhez méltó, példamutató magatartás és szorgalom, 82

 kiváló tanulmányi eredmény,  eredményes szereplés városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken,  kiemelkedő egyéb- művészeti- vagy sportteljesítmény. A kiválasztás módja és végrehajtása A tanulók díjazására az osztályfőnökök tesznek a tanulóifjúsággal egyeztetett javaslatot. Ezt a nevelőtestület döntése véglegesíti. Rendkívüli és indokolt esetekben a Kölcsey- bizottság az előbbiekben megfogalmazott elvektől eltérően is dönthet. Jutalomkönyv, oklevél  Kiemelkedő tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért, szorgalomért, közösségi munkáért. A Kölcsey-plakett, a jutalomkönyvek, valamint az oklevelek átadása a tanévzáró ünnepélyen történik a nevelőtestület, a szülői illetve tanulói közösség előtt. Nevelőtestületi dicséret  Tartósan kiemelkedő tanulmányi munkáért, a 8. osztály befejezésekor.  Tartósan kiemelkedő tanulmányi munkáért, ha a tanuló 4. vagy 6. évfolyam befejezése után más intézményben folytatja tanulmányait. A bizonyítvány záradéka: "Tartósan kimagasló tanulmányi munkájáért, nevelőtestületi dicséretben részesül.” 3.12.3. A magatartás, követelményei, formái Lásd:3.7.4.

a

szorgalom

értékelésének

és

minősítésének

3.13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát áthatja a gyermekközpontú szemlélet, melynek lényege: hozzásegíteni a felnövekvő embert ahhoz, hogy azzá váljon, akivé lehet. Ehhez biztosítjuk azokat a kedvező körülményeket, amelyekben minden individuum ki tudja bontakoztatni önmagát. Iskolánk olyan légkört nyújt diákjai számára, amely révén megtapasztalhatják: az iskola nem kényszerek világa, hanem a felszabadult tanulás színtere, ahol pedagógus és diák egyaránt biztonságban és jól érzi magát. A tanítási folyamatban alkalmazott módszerek (kooperatív technikák, csoportmunka, kutató munkák stb.) segítségével tanulóink megélhetik az önálló ismeretszerzés örömét. Az iskolánkba járó gyermekek többsége az átlagos vagy magasabb színvonalú szociokulturális háttérrel rendelkezik, melynek következtében magasak a szülői elvárások. A szülők körében végzett elégedettség-vizsgálat szerint a szülők – mint megrendelők – elégedettek az intézmény szolgáltatásaival. A család és az iskola értékrendjét közel azonosnak tartják. Az általunk fontosnak tartott gyermeki jellemvonások a szülői elvárásokkal is találkoznak. 83

Gyermekideálunk megfogalmazásánál felsorolását tartjuk fontosnak:  permanens tanulás igénye,  tudás utáni vágy,  a tudás tisztelete,  érdeklődés,  aktivitás,  szorgalom,  eredetiség,  kommunikációs készség,  türelem,  bizalom,  megbízhatóság,  együttműködés,  őszinteség,  felelősségvállalás,  becsületesség,  tolerancia,  rugalmasság,  segítőkészség,  lelkiismeretesség,  szolidaritás,  empátia,  nyitottság,  kiegyensúlyozottság,  tisztelet és megbecsülés.

a

következő

személyiségjegyek

Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ha válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedésmintákat követő gyerekeket nevelni. Fel kell készíteni őket versenyekre, a rájuk váró küzdelmekre, amelyek átszövik életünket, gazdaságunkat, mindennapjainkat. Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Akik önismeretük révén el tudják dönteni, hol kezdődnek és meddig terjednek adottságaik és képességeik. Hol húzódnak lehetőségeik és korlátaik határai. Mikor érdemes kockázatot vállalni, mikor szükséges ezek elől kitérni. Hogyan lehet a sikerből hajtóerőt kovácsolni, s a kudarcok után felállni és újrakezdeni.

84

Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az információáradat. Mindenkit a képességei csúcsai közelébe szeretnénk eljuttatni. Nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de mindenkinek vannak olyan képességei, amelyekre támaszkodva sikeresnek, fontosnak érezheti magát. Természetesen mindez ideál marad, ha csak néhány pedagógus vallja magáénak ezeket az elveket, tehát törekednünk kell a minél egységesebb nevelésfilozófiai elveket valló tantestület alakítására. Munkánkat a tanulók személyiségének fejlesztése, a partnerség elve, a pedagógiai módszerek sokszínűsége jellemi. Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek. A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást:  az önmagával szembeni szakmai igényesség terén,  a munkafegyelem terén,  arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink hiánytalan rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát,  az etikus magatartás terén,  az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák minket látogató pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás). Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályájuk elején és végén lévő pedagógustársainkat. A fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel korrekt, feszültségmentes kapcsolatra törekszünk. Távol tartjuk az intézménytől a napi politikát. A történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a tudományos-kulturális feladatokat ellátó civil szervezetekkel, intézményekkel korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk. Törekszünk az előítélet-mentesség, a tolerancia, vallási, világnézeti semlegesség megtartására és megtanítására. 3.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel 3.14.1. Az átvétel eljárásrendje:  Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. 85

 Évközi különbözeti vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában azt az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.  Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a továbbhaladást.  Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.  Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.  Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok, tanítók segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. A hiányok pótlására türelmi időt biztosítunk. A tananyagtartalomról, a beszámoltatás időpontjáról és módjáról a tanulót a szaktanár, a tanító írásban tájékoztatja, és amennyiben szükséges konzultációs időpontot tűz ki. A tantárgy jellegétől függően a beszámoltatás szóban és írásban történhet. A beszámoltatást az adott tárgyat az osztályban tanító szaktanár, tanító végzi két másik szaktanár, tanító jelenlétében.  Szakosított tantervű osztályba történő felvétel esetén az adott tantárgy szakmai munkaközössége által megfogalmazott feltételek, illetve a kialakított javaslat alapján az igazgató dönt (idegen nyelv).  Idegen nyelvből szintfelmérő feladatlap kitöltése és szóbeli elbeszélgetés alapján sorolja a szakmai munkaközösség az átvett tanulót a megfelelő tanulói csoportba.  Matematikából szintfelmérő feladatalap megírásának eredménye alapján sorolja a szakmai munkaközösség az átvett tanulót a megfelelő tanulói csoportba.  Sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a szintfelmérő megíratásakor indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, alkalmazkodni kell az adottságaihoz. Az átvett tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. 3.14.2. Mentesítések Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. Az igazgató a tanulót mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben az 86

iskola magasabb évfolyamára történő lépés döntés meghozatalakor a mentesítésben foglaltakat figyelembe kell venni. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén konzultációs lehetőséget biztosít. A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. 3.15. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Lásd: 3.7. 3.16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 3.16.1. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása:  tanulói terhelhetősége napi és heti szinten,  a tanulók életkora,  az egyes diákok képessége, adottsága,  az értelmi fejlettsége,  a fejlődés üteme,  a napi tanórai foglalkozások hossza,  tantárgy sajátosságai és heti óraszámai,  házi feladat előkészítettsége. A házi feladat céljai:  újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,  készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,  önálló kutatómunkát végezni valamely témában,  alkotómunkát végezni valamely témában. A házi feladatok meghatározásának elvei:  Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).  A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 4-6 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.  Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt 87

 

 



nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad. Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta el azt. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

3.16.2. Az alsó tagozat gyakorlata Az alsós tanulóink zöme a napköziben a tanóra alatt végzi el feladatait, így a délelőttös tanító számára mindig van visszajelzés a napközis kollégától. Ennek segítségével meghatározható az a házi feladat mennyiség, ami optimálisnak mondható. Az otthoni, napközi otthoni tanulást a jövőben is fontosnak tartjuk, hiszen olyan képességeket fejleszt a gyerekeknél, amelyekre állandóan szükségük van. A házi feladatok az önálló munkavégzést, az önellenőrzés képességének fejlődését egyaránt segíthetik.  Napi rendszerességgel adunk házi feladatot.  Hétvégére lehetőség szerint ne adjunk írásbeli házi feladatot.  Szünetekre (téli, tavaszi, nyári) legfeljebb gyűjtőmunkát, vagy olvasásgyakorlást, verstanulást, kötelező olvasmány elolvasását adjuk fel.  Azokon a napokon, amikor valamilyen közös délutáni programjuk van tanulóinknak, nem adunk házi feladatot (pl.: farsang).  Az írásbeli feladatok csak rövid, ismert analógia szerint megoldható feladatok legyenek.  Az írásbeli feladatok feltétlenül kapcsolódjanak a délelőtti tanórák anyagához.  Az összes házi feladat megoldásához szükséges idő ne haladja meg a 60 percet, legkisebbeknél ez 45 perc. 88

 Versek, szövegek tanulására elegendő időt adjunk, hogy alaposabb legyen a bevésés.  Szorgalmi szóbeli és írásbeli feladatokkal is ösztönözhetjük tanulóinkat tudásszintjük fejlesztésére.  A szorgalmi feladatok elvégzését is mindig értékeljük  Adjunk tanácsot a szülőknek, hogy gyermekük otthoni tanulását, gyakorlását hogyan segíthetik. 3.16.3. A felső tagozat gyakorlata: Az otthoni feladatok meghatározásának alapelveit és korlátait a tanulók körében végzett adatgyűjtés eredményei, a szülők véleményének megkérdezése során kapott javaslatok, igények felhasználásával az alábbiak szerint határoztuk meg:  A házi feladat mennyisége és minősége a tanuló életkorának megfelelő, a tanultak és a taneszközök segítségével teljesíthető legyen.  A házi feladat jellege szerint: a tanultak elmélyítése, elsajátítása, új anyag előkészítése, projektfeladat elvégzése, kutatómunka, alkotómunka,  Az otthoni felkészülés alapja a tankönyv, a munkafüzet és füzet kijelölt tananyagai, melyeket hiányzás esetén külön kérés nélkül pótolni kell.  Hosszabb hiányzás esetén a pótlás mikéntjét a tanulónak felszólítás nélkül a szaktanárral egyeztetni kell.  Hétvégére a tantárgy jellegétől függően csökkentett mennyiségű házi feladat adható.  Az évközi szünetekre csak indokolt esetben adható házi feladat.  Ha a tanuló az otthoni feladatait rendszeresen nem készíti el, illetve hanyagul végzi, elmarasztalásban részesül.  A szorgalmi feladatokat mindig értékeljük.  Mind a szóbeli, mind az írásbeli feladatok kijelölésekor a tanulók életkori sajátosságai és optimális terhelhetősége a meghatározó szempont.

89

4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉRE-OKTATÁSÁRA KIDOLGOZOTT KÉPZÉSI TERV A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására kidolgozott képzési terv az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete alapján 4.1 Általános elvek 4.1.1 A nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,  a kollégiumi nevelés országos alapprogramját,  a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,  a fővárosi, megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet,  a szülők elvárásait és  az általuk nevelt tanulók sajátosságait. 4.1.2. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. 4.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény kifejezi:  a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,  az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, 90

valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. 4.1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelési-oktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.  A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. 4.1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai  A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával.  Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.  A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.  Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. 4.1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők  A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága.  A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje.  A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.  A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. 4.1.3.4. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni:  az intézmény pedagógiai programjában,  a helyi tantervben,  a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, 91

 az egyéni fejlesztési tervben. A fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta, kompetenciája:  a programok, programcsomagok összeállítása,  a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés,  közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 4.1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például:  speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 4.1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. 4.2. Intézményünkben az alábbi területeken folyik a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése:  látássérült (gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztése,  az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei,  pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei.

92

4.3. Helyi tanterv kiegészítése a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének irányelve alapján A látássérült (gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztése A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei: A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (látásteljesítmény 0–33%) közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek a látótere – tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. Ezen belül:  vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);  alig látók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgy látók (vízus: fényérzés –0,1);  gyengén látók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai: A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során több fontos feladat megoldását vállalják: nemzeti műveltség átadását, az egyetemes kultúra közvetítését, a szellemi-érzelmi fogékonyság, az erkölcsi érzék elmélyítését, valamint ezeken túl az esélyegyenlőség biztosítását a látássérülésből és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdésével. A NAT alkalmazása A gyengén látó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengén látó tanulók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség. A gyengén látó tanulók iskolai nevelésének-oktatásának is alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A gyengén látó tanulónak is szüksége van azokra az ismeretekre, képességekre, attitűdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tud a társadalmi környezet 93

változásaihoz. A Nemzeti alaptantervben megjelenő tartalmak speciális ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel egészülnek ki. 4.4. Speciális tantervi feladatok Magyar nyelv és irodalom:  A gyengén látásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon – a rehabilitációs célú tanórák keretének terhére – magasabb óraszám biztosítása javasolt.  Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabbművek esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az olvasási tempót, a hangsúlyos olvasást érintő követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele.  Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít.  Többlet idő biztosítása szükséges a helyesírási szótárak, lexikonok, a könyvtárak használatának megtanítására, az egyéni szükséglet szerint alkalmazott olvasókészülék, nagyító használatának begyakorlására.  Kiemelt feladat a gyengén látó tanulók segítése a metakommunikáció értelmezésében, önálló alkalmazásában. Idegen nyelvek:  Az idegen nyelvek tanulása a gyengén látó tanulók számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget is célozza.  A tanítás-tanulás folyamatát a hallás utáni tanulás hangsúlya jellemzi, ezért a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése szükséges. Matematika:  A gyengén látó tanulók matematika oktatásának is kiemelt területe a biztos számolási készség kialakítása, hangsúlyt fektetve a fejszámolási készség fejlesztésére, az ismerethordozók (feladatgyűjtemények, táblázatok, számológépek) használatára.  A tanítás során használt eszközök, módszerek és a követelmények meghatározásakor kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat:  szemléltetéshez és a tanulói munkához gyakran speciális (adaptált) eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.);  a követő, alkotó képzelet fejlesztéséhez használt diagramok, grafikonok, ábrák legyenek könnyen áttekinthetők, kontrasztos színűek,  a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából szükséges engedményeket tenni.

94

 a geometria tanítása során a vizuális észlelés lehetőség szerinti kiegészítése tapintásos megismeréssel.  Az értékelés során engedmények tehetők a mérés pontossága, grafikonkészítés, térbeli építések, írásbeli munkák esztétikuma terén. Ember és társadalom:  A térben, időben történő tájékozódáshoz szükséges az adaptált történelmi térképek, használata, a térképjelek ismerete.  Az interneten történő információgyűjtés során szükség esetén optikai segédeszköz, speciális képernyőnagyító-, olvasó szoftver alkalmazása.  A műveltségi terület tartalmának meghatározásakor az alábbiak beépítése szükséges:  a gyengén látó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást,  az erkölcstan keretében szerzett speciális ismeretek segítsék hozzá a gyengén látó tanulót sérülése feldolgozásához is, valamint tanulja meg, hogyan élhet etikusan a pozitív diszkrimináció lehetőségeivel,  ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit. Ember és természet:  A tanulók vizuális megfigyelőképességének fejlesztésével, széles tapasztalati bázis biztosításával (hallás, szaglás, tapintás kiegészítő szerepe) érhető el a tervszerű megfigyelés elsajátítása.  Az IKT lehetőségeinek kihasználása: pl. kísérletek követése lassításinagyítási, gyors megismétlési lehetőséget biztosító videókkal.  A teljes látást igénylő jelenségek megismertetése csak az ismeret szintjén szükséges (egyes fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan).  A tananyagba szükséges beépíteni a gyengén látással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre. A fizikai és kémiai műveltségtartalmak feldolgozása során gyakran szükséges a kísérletek adaptálása, gyengén látó tanulók által követhetővé tétele (láthatóvá tétel, védőszemüvegek használata), önálló vizsgálódások, megfigyelések egyéni segítése.  A követelmények tekintetében – a balesetek elkerülése érdekében – a tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség. Földünk és környezetünk:  Filmek, fotók bemutatásához besötétíthető terem szükséges.  A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengén látó tanulók által használt eszközzel kell eleget tenni.

95

Művészetek: A gyengén látó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a művészetek személyiségformáló hatása.  Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe.  A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékozódásának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, alkotó- és kapcsolatteremtő képességük, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A tánc hozzájárul a látássérült tanulók mozgásbiztonságának növeléséhez, a látás-mozgás koordinációjának fejlődéséhez. Kívánatos a drámajáték, a tánc és a dramatizálás során a játékbátorság növelése, a közönség előtti megszólalás lehetőségeinek biztosítása.  Fokozottan szükséges az erős kontrasztos hatást elérő, a jó minőségű eszközök biztosítása a látássérült gyermekszámára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez.  A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni. Informatika:  A szabályos gépírás tanítása a gyengén látó tanulók esetében kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladataikat (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthessék el.  A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatán túl segíti a tanulókat, hogy megtanuljanak ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Életvitel és gyakorlat: A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák.  A műveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a gyengén látó tanulók mindennapi életvezetéséhez, mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat.  A gyengén látó tanulók pályaorientációja szempontjából fontos, hogy hatékony fejlesztést kapjanak technikai jellegű munkafolyamatok tervezéséhez, kivitelezéséhez, munkakultúrájuk megalapozásához.  Időtöbblet biztosítására van szükség a különböző anyagok többoldalú érzékleti megismerésére, az adaptált eszközökkel történő mérésre az egyéni igényeknek megfelelően.  Kiemelt figyelmet kell fordítani a balesetmentes szerszámhasználatra, a látássérült emberek életvitelét segítő speciális eszközök használatára (beszélő mérleg, adaptált tűbefűző, mérőszalag stb.).  Speciális tartalmakkal egészül ki a közlekedési ismeretek, a háztartáskultúra témaköre. 96

Testnevelés és sport: A gyengén látó tanulók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt.  A rendszeres fizikai aktivitás kiemelt cél.  A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló mozgásszervi betegség figyelemvételével. 4.5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei 4.5.1. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók általános jellemzői: Az autizmusspektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmusspektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülésspecifikusfejlesztésre minden érintett gyermekeknek joga és szüksége van. 4.5.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai:  A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.  A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. 97

 Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.  A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása.  A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. 4.5.3 A NAT alkalmazása Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók csoportja rendkívül változatos, de a központi sérülés azonos jellege miatt meghatározhatók közös szükségletek és egységes módszertani javaslatok. Esetükben számolni kell azzal, hogy a NAT kulcskompetenciáihoz rendelt tudások elsajátításához hosszabb időtartamot szükséges biztosítani, a szociális megértést kívánó attitűdök, képességek fejlődését pedig kognitív stratégiákkal kell támogatni. 4.5.4 A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkciók megértésének sérülése. Minden autisztikus gyermeknél – függetlenül verbális képességeik színvonalától – elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására. Idegen nyelvi kommunikáció Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóknál – hasonlóan az anyanyelvi kommunikáció esetében tapasztaltakhoz – hiányozhat az idegen nyelv rugalmas, a kommunikatív partnerhez alkalmazkodó használata, a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények valódi megértése és kifejezése, annak ellenére, hogy a nyelv mechanikus elsajátítása megtörténhet. Így esetükben különösen nagy hangsúlyt kap az idegen nyelv funkcionális használatának fejlesztése. Egyénenként mérlegelni kell, hogy a nyelvtanuláshoz szükséges alapvető készségek adottak-e. Matematikai kompetencia Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása. 98

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos ismeretek elsajátítása tartozhat az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók erősségei közé, többlettámogatást igényelhetnek azonban az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén. Az érintett tanulók jellegzetesen sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanulás során nem számíthatunk a gyermekek spontán érdeklődésére, előzetes megfigyeléseire, élményeire. E területen is nagy hangsúlyt kap a közvetlen tapasztalás. Digitális kompetencia Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az informatikának, mivel számos tanuló mutat érdeklődést e terület iránt. Szociális és állampolgári kompetencia Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés szabályainak ismerete, betartása. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az autizmusban azonosított kognitív sérülések jellege miatt (végrehajtó működések zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e kompetencia fejlesztésekor általában sokféle képesség, készség célzott, egyénre szabott, intenzív fejlesztésére van szükség. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés, szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) az autizmussal élő tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési cél fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. A hatékony, önálló tanulás Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében minden esetben egyénileg azonosítjuk a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges feltételek meglétét, majd a felmérés alapján egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki. 4.5.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai az iskolai nevelés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a 99

másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen a gyermek javát szolgálja. Az integrált gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. 4.6. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei 4.6.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz:  diszlexia,  diszortográfia,  diszkalkúlia,  diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,  a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok,  hiperaktivitás és figyelemzavar,  a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei:  a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, 100

 az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,  fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat,  a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. 4.6.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:  a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,  a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,  a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,  a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,  a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együtt járás) formájában jelenhetnek meg. 4.6.2.1. Diszlexia A diszlexia az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői:  a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége,  hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége,  értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége, 101

 gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása,  rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál,  írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre,  vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,  a rövid távú emlékezet,  az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,  a testséma biztonságának kialakítása,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel,  az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,  speciális olvasástanítási program alkalmazása,  az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. 4.6.2.2. Diszortográfia A diszortográfia a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együtt járástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői:  a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara,  beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén),  helyesírási hibák halmozódása,  a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az 102

anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata:  a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,  a rövidtávú emlékezet fejlesztése,  a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,  a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. 4.6.2.3. Diszgráfia A diszgráfia az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői:  csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép,  szaggatott betűalakítás és betűkötések,  rossz csukló-, kéz-, ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség,  egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák,  kialakulatlan kézdominancia,  lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé,  továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai:  a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,  a testséma biztonságának kialakítása,  a vizuomotoros koordináció fejlesztése,  az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés),  a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,  sikertudat kialakítása. 4.6.2.4. Diszkalkúlia A diszkalkúlia a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. 103

Jellemzői:  a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei,  a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai,  a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara,  a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai,  helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei,  szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya,  számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei,  mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége,  számjegyekre vonatkozó lexikai hibák,  komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái,  gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége,  figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A fejlesztés feladatai:  a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,  Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,  a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,  a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,  a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,  a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,  a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,  az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. 104

4.7. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői:  szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani,  komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni,  az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók,  motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.),  megkezdett tevékenység befejezetlensége,  ingersorozatok hibás kivitelezése,  tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban),  én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai:  team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,  speciális figyelem-tréning,  a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,  fokozott egyéni bánásmód,  az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,  feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,  motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.

105

A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába.

106

5. HELYI TANTERV 5.1.

Az 1-4. osztály tantárgyi helyi tantervei

5.1.1. Magyar nyelv és irodalom 5.1.2. Matematika 5.1.3. Erkölcstan 5.1.4. Környezetismeret 5.1.5. Ének-zene 5.1.6. Vizuális kultúra 5.1.7. Életvitel és gyakorlat 5.1.8. Testnevelés és sport

107

5.2.

Az 5-8. osztály tantárgyi helyi tantervei

5.2.1. Magyar nyelv és irodalom 5.2.2. Angol nyelv, Német nyelv (1-8.o.) 5.2.3. Matematika 5.2.4. Erkölcstan 5.2.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5.2.6. Természetismeret 5.2.7. Fizika 5.2.8. Kémia 5.2.9. Biológia-egészségtan 5.2.10. Földrajz 5.2.11. Ének-zene 5.2.12. Hon- és népismeret 5.2.13. Vizuális kultúra 5.2.14. Informatika 5.2.15. Technika, életvitel és gyakorlat 5.2.16. Testnevelés és sport 5.2.17. Osztályfőnöki

108

LEGITIMÁCIÓ A pedagógiai program érvényességi ideje Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre, azaz 2013. szeptember 1-jétől 2017. augusztus 31. napjáig szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata, módosítása A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A tanévzáró értekezleten értékeli, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott általános célokat, valamint a tantárgyi célokat és követelményeket sikerült-e megvalósítani. Az iskola életében, tevékenységében bekövetkező változások eredményezhetik a pedagógiai program módosításának szükségességét. A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek:    

az iskolai vezetőség testületileg, a nevelőtestület 50 %- a + 1 fő, a szakmai munkaközösségek közül legalább egy, a szülői szervezet.

Ha módosításra vonatkozó jelzés érkezik az iskolavezetéshez, akkor gondoskodniuk kell a megfelelő fórum összehívásáról, az érdekegyeztetésről, a döntés-előkészítésről. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskolai pedagógiai program nyilvános és megtekinthető. Egy-egy példány megtalálható:     

az iskola fenntartójánál, az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, az iskola honlapján.

109

Jegyzőkönyv a pedagógiai program tartalmának megismeréséről, véleményezéséről Készült: 2013.március 25. 16 órakor Helyszín: Kölcsey Ferenc Általános Iskola, alsós tanári Résztvevők: az alsós munkaközösség tagjai 28 fő A jegyzőkönyv tartalma: A pedagógiai program tartalmát az alsós munkaközösség megismerte, megtárgyalta, véleményezte. A pedagógiai program átfogóan tükrözi intézményünk célkitűzéseit, elveit a nevelő-oktató munka során. A módosítás kiegészítéseit tekintettük át hangsúlyozottabban. Az alsós munkaközösség tantárgyainak óraszámai megnyugtatóan rendeződtek. A megbeszélés során előkerült a mindennapos testnevelés intézmény megszervezésének kérdése. A jelenlegi helyzetben a foglalkozások megtartásának személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. A másik felvetés a tankönyvellátás rendjének megváltozása volt. Különös tekintettel az első évfolyam tankönyveinek kiválasztására, illetve rendelésére vonatkozóan. A pedagógiai program előterjesztése után, a munkaközösség-vezető a dokumentumot szavazásra bocsátotta. Az alsós munkaközösség a pedagógiai programot egyhangúlag a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.

Kmf.

Somlai-Vucsics Mariann mk.vez.

110

Jegyzőkönyv a pedagógiai program tartalmának megismeréséről, véleményezéséről Készült: 2013.március 25. 14 órakor Helyszín: Kölcsey Ferenc Általános Iskola, 24-es tanterem Résztvevők: a humán munkaközösség tagjai 14 fő A jegyzőkönyv tartalma: A pedagógiai program tartalmát a humán munkaközösség megismerte, megtárgyalta, véleményezte. A pedagógiai program átfogóan tükrözi intézményünk célkitűzéseit, elveit a nevelő-oktató munka során. A módosítás kiegészítéseit tekintettük át hangsúlyozottabban. A humán munkaközösség tantárgyainak óraszámai megnyugtatóan rendeződtek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy 7. évfolyamos központi óraszám csökkentése kompenzálásra került a szabadon tervezhető órakeretből. Jelentős óraszámtöbbletet könyvelhet el az idegen nyelvi szekció (angol, német), mivel 5-6. évfolyamon emeletszintű oktatás történik. Külön figyelemmel kísértük az idegen nyelv értékelését, az alsó és felső tagozatból való átmenet zökkenőmentes megvalósítását, valamint a tehetségek felismerésének kritériumait, hiszen intézményünk nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra. A pedagógiai program előterjesztése után, a munkaközösség-vezető a dokumentumot szavazásra bocsátotta. A humán munkaközösség a pedagógiai programot egyhangúlag a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.

Kmf.

Rácz Attiláné mk.vez.

111

Jegyzőkönyv a pedagógiai program tartalmának megismeréséről, véleményezéséről Készült: 2013.március 25. 15 órakor Helyszín: Kölcsey Ferenc Általános Iskola, kabinet Résztvevők: a természettudományi munkaközösség tagjai 11 fő A jegyzőkönyv tartalma: A pedagógiai program tartalmát a természettudományi munkaközösség megismerte, megtárgyalta, véleményezte. A pedagógiai program átfogóan tükrözi intézményünk célkitűzéseit, elveit a nevelő-oktató munka során. A módosítás kiegészítéseit tekintettük át hangsúlyozottabban. A természettudományi munkaközösség tantárgyainak óraszámai megnyugtatóan rendeződtek. A fizika tantárgy 7. évfolyamon, a földrajz tantárgy pedig 8. évfolyamon 0,5 óra óraszámtöbbletet kapott a szabadon tervezhető órakeretből. A matematika tantárgy szintén jelentős óraszámtöbblettel gyarapodott 6-7-8. évfolyamon a szabadon tervezhető óraszám keretéből. A természettudományi munkaközösség matematika tantárgyból a csoportbontás kérdést vizsgálta meg tüzetesen, mivel az oktatás matematika tantárgyból intézményünkben nívócsoportokban történik. A pedagógiai program előterjesztése után, a munkaközösség-vezető a dokumentumot szavazásra bocsátotta. A természettudományi munkaközösség a pedagógiai programot egyhangúlag a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.

Kmf.

Rebák Sándor mk.vez.

112

JEGYZŐKÖNYV

Amely készült 2013. március 27-én 14 00 órakor a Kölcsey Ferenc Általános Iskola ebédlőjében, a nevelőtestület ülésén. Szógrádi Gáborné intézményvezető-helyettes előterjeszti az átdolgozott pedagógiai programot. Ezt követően kérdés nem merült fel. Szavazásra bocsátja a pedagógiai programot: a munkaközösségek külön-külön szavaznak. egyetértett: 56 fő nem fogadta el: 0 fő tartózkodott: 0 fő Az előterjesztő megállapítja, hogy a pedagógiai programot a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. intézményegység-vezető: Jámbor László jegyzőkönyvvezető: Marosi Noémi hitelesítő: dr. Vörös Ferencné

Péter Andrásné

113

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot a szülői szervezet megismerte és elfogadásra javasolta. Kelt: Győr, március 25. …………………………. Szombathelyiné dr. Horváth Eszter szülői szervezet elnöke

A pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek megvitatták, elfogadásra javasolták. A nevelőtestület 2013. március 27-én tartott ülésén elfogadta. Kelt: Győr, 2013. március 27.

…………..………. Somlai-Vucsics Marianna alsós m.k.-vez.

…………..……… Rácz Attiláné

…………………… Rebák Sándor

humán m.k.-vez.

természettudományi m.k.-vez.

A pedagógiai programot az intézmény vezetője jóváhagyta.

……………….….. Jámbor László intézményvezető

Kelt: Győr, május 10.

114