1
ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (IMIP)
- -
2
- -
TARTALOMJEGYZÉK I.Bevezetés..................................................................................................................................4 I.1 A minőségirányítási program jogszabályi háttere............................................................4 I. 2 Az iskola önmeghatározása. Küldetésnyilatkozat. Az intézmény bemutatása..................4 I.3. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része........................................5 II.Az intézmény minőségpolitikája..........................................................................................6 II.1 Nevelési, oktatási alapelveink, hitvallásunk, minőségpolitikánk.....................................6 II. 2. Minőségcélok, sikerkritériumok.....................................................................................7 III. A vezetőség felelőssége, szerepe a minőségirányításban.................................................9 III.1. Minőségfejlesztési rendszerünk.....................................................................................9 III.2. A minőségfejlesztési rendszer folyamatos felülvizsgálata...........................................10 IV. Kulcsfolyamatok...............................................................................................................10 IV.1. Az intézményi munka tervezése....................................................................................10 IV.1.a. Stratégiai tervezés.................................................................................................10 IV.1. b. Operatív tervezés.................................................................................................11 IV.2. Az intézményi munka irányítása, vezetése, ellenőrzése...............................................12 IV.2.a. Beiskolázás I. osztály............................................................................................12 IV.2.b.Továbbtanulás 8. osztály........................................................................................12 IV.2.c. Iskolai hagyományok............................................................................................13 IV.2.d. Információáramlás................................................................................................13 IV. 2.e. Pedagógusok szakmai együttműködése...............................................................16 IV.2.f. Kommunikáció partnereinkkel..............................................................................17 IV.2.g. Vezetői ellenőrzés.................................................................................................20 IV.3. Oktatás, nevelés...........................................................................................................21 IV.3.a. Pedagógiai munka.................................................................................................21 IV.3.b. Tanórán kívüli oktató-nevelő munka....................................................................22 IV.3.c. A tanulók értékelése..............................................................................................22 IV.3.d A Diákönkormányzat működése............................................................................26 IV.3.e. Gyermekvédelem..................................................................................................26 IV.4. Gazdálkodás az erőforrásokkal...................................................................................29 IV.4.a. Új munkatársak kiválasztása.................................................................................29 IV.4.b. Munkatársak ellenőrzése, értékelése.....................................................................29 IV.4.c. Munkatársak képzése............................................................................................31 IV.4.d. Gazdasági tervezés................................................................................................32 IV.5. Szervezeti kultúra fejlesztése........................................................................................32 IV.6. A folyamatos fejlesztés biztosítása (minőségfejlesztési rendszer működtetése)...........33 IV.6.a. Partneri igény és elégedettség mérése...................................................................33 IV.6.b. Irányított önértékelés............................................................................................35
3
- -
IV.6.c. Külső ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása....................................................36 IV.6.d. Indikátorok............................................................................................................36 V. A Minőségirányítási program felülvizsgálata..................................................................37
4
I.
- -
Bevezetés
I.1 A minőségirányítási program jogszabályi háttere Intézményünk Minőségirányítási programját az alábbi dokumentumok alapján készítettük el: Külső szabályzók: KOT (1999. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról és annak módosításai) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (243/2003. XII. 17.) OM rendelet (3/2002. II. 15.) Kerületi Közoktatási Koncepció – Intézkedési terv ÖMIP Belső szabályzók:
Alapító Okirat Pedagógiai Program SZMSZ Iskola éves munkaterve Házirend Tantervek
I. 2 Az iskola önmeghatározása. Küldetésnyilatkozat. Az intézmény bemutatása Iskolánk a Wekerle-telepen Kós Károly által tervezett patinás épületben működik. Nyolc évfolyamos általános iskola vagyunk, fenntartónk, Kispest önkormányzata két osztály indításával engedélyezte működésünket (alapellátás + A osztály: németes, B osztály: zenei). Több mint 40 éve profilunk az emelt szintű ének-zeneoktatás. Kórusaink rendszeresen és nagy sikerrel szerepelnek kerületi és budapesti rendezvényeken, versenyeken. Külföldi cserekapcsolataink révén vendégkórusokat fogadunk, illetve külföldön lépünk fel. Alsósaink Párizsban kétszer és a portugáliai Coimbrában, felsőseink Bécsben és Haagban vendégszerepeltek. 2000-ben és 2002-ben kórusaink CD kiadásával bizonyították értékteremtő erejüket. 2002-ben nagy sikerrel mutattuk be a Didergő király című meseoperát. 1998 óta második profilként német kisebbségi nyelvoktató programot indítottunk, amely során nyolc éven keresztül heti 5 nyelvi órát biztosítunk. A biztos nyelvtudáson túl a német nyelvterületek kulturális, néprajzi ismereteit, hagyományait is megtanulják a gyerekek. A folyamat eredményeképpen a 8. évfolyam végére tanulóink alapfokú; a kiemelkedő tehetségű szorgalmú gyermekeink középfokú nyelvvizsgát tehetnek.
5
- -
Iskolánkban számtalan hagyományt őrzünk, amelyek a gyermekek magas szintű művelődését, a tehetségek kibontakozását és szórakozást szolgálják. Középiskolai beiskolázási eredményeink jók: diákjaink kb. 70 %-a gimnáziumban, kb. 20 %-uk pedig szakközépiskolában tanul tovább. Felvételizőink 70-75 %-át az általa első helyen megjelölt intézménybe veszik fel. Büszkék vagyunk arra, hogy gyökereink a messze múltba nyúlnak vissza. . Sok tanítványunknak a szülei, nagyszülei is ide jártak. Ezeknek a családoknak az érzelmi kötődése egyik legmegbecsültebb tőként.
I.3. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része Az általános iskola intézményrendszerének feladatai közül iskolánkra vonatkozik: • • • • • • •
6-14 éves korosztály oktatásának, nevelésének biztosítása 8 évfolyamos képzés keretében a Nemzeti Alaptantervre épülő Pedagógiai Programok alapján. A tehetség felismerésének és folyamatos fejlesztésének biztosítása Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának segítése, a kerületi iskolarendszerben tartása. Logopédiai szolgálat biztosítása. Mozgás-, hallás-, látássérült gyermekek esetében az integrált oktatás lehetőségének biztosítása Fejlesztő pedagógus biztosítása minden intézményben A tanulók és szüleik igényének, elégedettségének folyamatos mérése
Iskolánk speciális feladatai: • •
Legfeljebb 16 tanulócsoport működtetése Kisebbségi német nyelvoktató program működtetése 1-8. osztályig, bontott csoportban • Emelt szintű ének-zene oktatása 1-8. osztályig • Angol nyelv oktatása • Napközi és tanulószobai foglalkozás szervezése
6
II.
- -
Az intézmény minőségpolitikája
II.1 Nevelési, oktatási alapelveink, hitvallásunk, minőségpolitikánk •
Az alapfokú oktatást, nevelést minden esetben a Nemzeti alaptanterv, a Közoktatási törvény és a Kerettanterv előírásaival összhangban biztosítjuk.
•
Elsődleges számunkra a gyermekeknek a fizikai, érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges az egyénekre nagyon odafigyelő meleg, szeretetteljes és derűs légkör megteremtése. Minden tevékenységünk középpontjában a gyermek áll, pedagógiánk értékközpontú, értékközvetítő és személyiségfejlesztő, amely elismeri a réteg- és egyénenkénti különbségeket, sőt arra épít.
•
Értékrendszerünk a hagyományos erkölcsi normákon alapszik, amelyek alappillérei a humanizmus, az europatriotizmus, a hazafiasság, a szeretet, a becsület, a tisztelet, a másság elfogadása és egymás segítése, a természet és környezet megbecsülése, az etikusság, az emberi méltóság és jogok maximális tisztelete. Az értékek átadásában személyes példamutatásunk az elsődleges.
•
Szakmai tudásunk legjavát adjuk át tanítványainknak Minőségi munkát végzünk, mely során hozzásegítjük őket a sikeres társadalmi szocializációhoz, a képességük és érdeklődésük szerinti továbbtanuláshoz.
•
Munkánkat áthatja az újra, a jobbra való érzékenység, nagyon tudatos, intenzív és következetes tervezéssel, végrehajtással és ellenőrzéssel tesszük hatékonyabbá oktató- és nevelőmunkánkat. Tevékenységünket a minőségbiztosítás jegyében folyamatosan elemezzük, értékeljük és ha szükséges, hozzáigazítjuk a változások követelményeihez.
•
A szülőket partnernek tekintjük, nevelőmunkánk alappillére a családokkal való szoros, segítőkész, napi együttműködés. Számítunk és építünk a szülők véleményére.
7
- -
II. 2. Minőségcélok, sikerkritériumok CÉL Alapkészségek fejlesztése (helyesírás, szövegértés, matematikai alapkészségek)
FELADAT
Bemeneti mérés; mérés évi 3 alkalommal, év eleje, félév, év vége közös feladatlappal, egységes pontrendszerrel. A szabadidő hasznos eltöltése Foglalkozások szervezése, kirándulások, erdei iskola
SIKERKRITÉRIUM Mérhető javulás az előző felméréshez képest.
A napközis tanulók létszámának növekedése, szabadidős tevékenységeken részt vevő tanulók arányos növekedése. A tanulók legyenek képesek a Szituációs gyakorlatok, hallás A bemeneti vizsgálat mindennapi élet szituációiban eredményessége mérhetően utáni értés fejlesztése német nyelvű nőjön. kommunikációra (szóban és (magnós gyakorlatok) A tanulók teljesítménye a írásban). szövegértés ill. a hallás utáni Szövegértés fejlesztését segítő megértés mérésekor minimum feladatok 70 %-os legyen. A tanulók felkészítése a Az ilyen típusú iskolákba a Nyelvtani tudás nemzetiségi ill. két tannyelvű jelentkezők 80 %-át vegyék rendszerezését szolgáló iskolákban való fel. továbbtanulásra. gyakorlatok A tanulók felkészítése az Nyelvvizsga témaköreinek A négyes-ötös tanulók 50 %-a alap- ill. középfokú kidolgozása jelentkezzen nyelvvizsgára. nyelvvizsgákra. A nyelvvizsgára jelentkező tanulók 50 %-a tegyen sikeres vizsgát. A zene megszerettetése, mely - A zenei alkotóképességet - Olyan minőségi mutatók, során a gyermek zeneértő, (interpretáció, melyek évről-évre ébren zenét reprodukálni vágyó, jó improvizáció) megismerő tartják az iskolánk iránt zenei ízléssel, zenei és befogadó képességek érdeklődő szülők, ill. kultúrával rendelkező folyamatos fejlesztésére az gyermekek zenei harmonikus személyiséggé iskolai dalanyag orientációját (zeneis válik elsajátításán keresztül. osztályok 100 %-os - Zenei élmények feltöltése) gyarapítása, zenei - Zenetagozatos gyermekek ismeretek bővítése a hangszertanulási kórusirodalmi alkotások motivációja (85 %-os megismerésén keresztül arányban), ennek iskolai és iskolán kívüli megtartása. tevékenység keretében. - Hangversenyek, komolyzenei és egyéb zenei események látogatása a tagozatos gyerekek esetében 80 %-os arányban.
8
CÉL
FELADAT
Az első osztályos tanulók év végére sajátítsák el az iskola szokásrendjét, tartsák be a házirendet. Önmagukhoz képest mutassanak fejlődést tanulmányaikban, törekedjenek kötelességeik elvégzésére.
Szokásrend kialakítása A lemaradók felzárkóztatása - Gyengén teljesítők szakszolgálathoz utalása - A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, színes, játékos oktatás, mely megkönnyíti az óvodából az iskolába való átmenetet
A tanulók önálló munkára, kutatásra, ismeretszerzésre késztetése.
Könyvtárlátogatás, múzeumlátogatás, saját osztályban található kis könyvtár létrehozása, tanulás tanítása.
Egészséges életmódra nevelés Szabadon végzett mozgásos és az állóképesség fejlesztése. tevékenységek (játékok, téli sportok, kerékpározás, stb.) úszás, játék a vízben. Kötetlen, tartós futások. Állóképességi felmérést végzünk ősszel és tavasszal (lásd. PP-ban). A tanulók becsüljék meg Környezeti nevelés a környezetüket és a szakórákon és órákon kívül természetet, legyenek (lásd. PP-ban) , étkezési igényesek saját szokásrend kialakítása. környezetükkel. Elkötelezettség kialakítása a tisztaság és rend iránt. Szelektív hulladékgyűjtésre szoktatás..
- -
SIKERKRITÉRIUM -
-
A szeptemberi kerületi képességszintfelmérés eredményéhez viszonyítva fejlődést mutassanak év végén Olvasási, írási és számolási alapkészségük az év végi követelmények 90 %-ának feleljenek meg.
A könyvtárnak az iskola tanulóinak 70 %-a legyen rendszeres látogatója A tanulók év végi eredményei mutassák azt, hogy sikeresen elsajátították az egyes tantárgyak tanulási módszereit A tanulók az őszi felméréshez képest javítsanak, ill. legalább 70 %-uk tartsa az őszi eredményt, visszaesés ne legyen.
-
-
-
A tanórák után az osztályok tisztán hagyják el a tantermeket. Kirándulások alkalmával tapasztaljuk, hogy óvják a természetet Tanulóink 70 %-a részt vesz az iskolai papírgyűjtésben.
9
- -
III. A vezetőség felelőssége, szerepe a minőségirányításban Az intézmény vezetősége elkötelezett a minőségügyi munka, a minőségfejlesztés iránt, feladatának tekinti az alább felsoroltak figyelemmel kísérését, folyamatos fejlesztését. • • • • • • • •
Elkötelezettség a minőségfejlesztési rendszer működtetése iránt Stratégiai dokumentumok tervezése Az anyagi és emberi erőforrás menedzselése A minőségügy helyzetének rendszeres értékelése A belső dokumentálás szabályainak betartatása A minőségfejlesztéssel kapcsolatos külső és belső kommunikáció Mérések, elemzések, ellenőrzések, értékelések Partneri igények és elégedettség mérése
III.1. Minőségfejlesztési rendszerünk Intézményünkben a minőségügyi teendőket a minőségügyi vezető fogja össze, munkáját a minőségi körvezetők segítik, akik különböző munkaközösségekből kerülnek ki, így nagyobb rálátással rendelkeznek az iskolai élet kulcsfolyamataira. A minőségügyi vezetőt és a minőségi körvezetőket az igazgató bízza meg egy tanítási évre, a tantestület egyetértésével. A minőségügyi munkát a félévi és az év végi értekezleten a minőségügyi vezető értékeli. Minőségfejlesztéssel kapcsolatos munkák elvégzésének elismerése az érvényben lévő törvényi szabályozás alapján történik. A minőségügyi vezető feladatai, kompetenciái • • • • • • • •
partneri igény és elégedettségvizsgálat szervezése, irányítása irányított önértékelés szervezése, irányítása, intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzése, értékelése, a minőségi körök munkájának segítése, vezetői átvizsgálások szervezése, az iskolavezetőséggel és a minőségi körvezetőkkel való kapcsolattartás, a minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordinálása, a minőségfejlesztési munka éves munkatervének elkészítése.
A minőségi körvezetők feladatai, kompetenciái • • • • •
segítség a partneri igény és elégedettségvizsgálat lebonyolításához, segítség az irányított önértékelés lebonyolításához, intézkedési tervek elkészítése, értékelése, minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása, kapcsolattartás a minőségügyi vezetővel és a minőségi kör tagjaival.
10
- -
III.2. A minőségfejlesztési rendszer folyamatos felülvizsgálata Cél: A minőségfejlesztési munka tapasztalatainak elemzése, fejlesztési javaslatok megfogalmazása, és a szükséges intézkedések meghozatala. Az intézmény vezetősége évente egy alkalommal a kibővített iskolavezetés tagjainak részvételével vezetőségi átvizsgálást tart. A vezetőségi átvizsgálás szervezése, ellenőrzése a minőségügyi vezető feladata, a döntések végrehajtatásáért az igazgató felelős. Kibővített iskolavezetés tagjai: igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezetők. Az átvizsgálás az alábbi területekre tér ki: • • • •
az Intézményi Minőségirányítási Program megvalósításának tapasztalatai, a minőségi körök munkája az előző vezetőségi átvizsgálás során elindított intézkedések a legutóbbi vezetőségi átvizsgálás óta lezárt projektek, intézkedések értékelése, szükséges korrekciója • partneri jelzések • indikátorrendszer mutatóinak értékei A vezetőségi átvizsgálásról jegyzőkönyv készül, amely a rendszer működésének értékelésén túlmenően tartalmazza a javításához, fejlesztéséhez szükséges módszereket, feladatokat és az ezekhez kapcsolódó felelősöket és határidőket.
IV. Kulcsfolyamatok IV.1. Az intézményi munka tervezése IV.1.a. Stratégiai tervezés Cél: Az iskola minél hatékonyabban és gazdaságosabban működjön, minél inkább feleljen meg partnerei igényeinek. A tervezés alapjai: • • • •
Az érvényes jogszabályok Az intézményi önértékelés tapasztalatai A partneri elégedettség és igényfelmérés tapasztalatai Az iskolai profilokra való építés
11
- -
A stratégiai tervezés lépései: • • • •
a stratégiai, innovációs pontok meghatározása az innováció megvalósítása forrásainak felkutatása (anyagi, személyi) és megtartása. Stratégiai fejlesztésnek megfelelő Pedagógiai Program kidolgozása. A stratégiai célok eléréséhez szükséges menedzsment kialakítása (a meglévő források felhasználásával a partnerekhez legközelebb álló tényezők sikeres megvalósítása.)
IV.1. b. Operatív tervezés Intézményünkben az alábbi tervek szerint folyik az oktató, nevelőmunka: •
• • • • • • • • •
Éves munkaterv (1. számú melléklet), mely tartalmazza munkaközösségi tervek, ellenőrzési terv, minőségbiztosítás munkaterve havi ütemterv. Tantárgyfelosztás Tanmenetek Órarend Diákönkormányzat munkaterve Gyermekvédelem munkaterve Sportkörök, szakkörök munkatervei Pedagógus továbbképzési munkaterv Éves beiskolázási terv Eszközfejlesztési terv
A tervezés folyamata • • • • • • • • •
A terv előzetes kidolgozása A terv megvitatása A terv elfogadása A terv alapján végzett munka A munka során a terv állandó elemzése, mérése A terv helyesbítése (végrehajtásának folyamatos ellenőrzése) A munka értékelése Az értékelés megvitatása Ennek alapján újabb terv előzetes kidolgozása
12
- -
IV.2. Az intézményi munka irányítása, vezetése, ellenőrzése. IV.2.a. Beiskolázás I. osztály Cél: az ÖMIP-ben engedélyezett évfolyamonként két osztály feltöltése. Feladat: Jó marketingpolitikával figyelembevétele.
az
iskola
népszerűsítése,
a
szülők
igényeinek
Sikerkritérium: Legalább 20 tanuló mindkét osztályban. Folyamata: • Intézményünk elsősorban a helyi médiákban megjelenteti rövid bemutatkozását. A környező óvodákban plakátokat helyezünk el iskolánk életéről, melyeket minden évben aktualizálunk (február, március). • Az igazgató kijelöli a következő tanévben leendő első osztályos tanítókat. • A leendő első osztályos tanítók a közeli óvodákban szülői értekezleten ismertetik az iskolánkban folyó munkát. • A leendő első osztályos tanítók a leendő első osztályos gyermekek szüleinek bemutató órát tartanak március hónapban. • Ezen a napon az igazgató tájékoztatást tart iskolánkról, az érdeklődő szülők részére. • A beíratás időpontja és eljárása az iskola kapujára a beíratás előtt legalább két héttel kikerül. • A beírást a leendő első osztályos tanítók végzik. • A leendő első osztályos tanulók szüleinek májusban szülői értekezletet tartanak a tanítók. IV.2.b.Továbbtanulás 8. osztály Cél: A gyerek képességeinek és érdeklődésének megfelelő középiskolában nyerjen felvételt. Kiemelt idevonatkozó célunk a II.2. pontban. Feladat: különböző profilú középiskolák megismertetése, a tanuló képességeinek megfelelő középiskolába orientálása. Sikerkritérium: ha a tanulókat az általuk választott középiskolába felveszik, tanulóink legalább 80 %-a érettségi bizonyítványt adó középiskolában tanul tovább. Folyamata: •
7. osztályban az osztályfőnöki órákon elkezdődik a pályairányítás, a szülőket tájékoztatjuk a törvényben leírtakról. • Kerületi pályaválasztási fórumokon veszünk részt, 7. és 8. osztályos tanulóinkkal. • Novemberben pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, melyre meghívjuk a leginkább preferált középiskolák képviselőit, ők ismertetik az intézményeikben folyó munkát. Erre az értekezletre a 7. és 8. osztályos szülőket egyaránt meghívjuk.
13 • • • • • •
- -
8. osztályosok szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti a szülőkkel a továbbtanulási lehetőségeket, az aktuális, ide vonatkozó törvényi szabályozást, a jelentkezési lapok és adatlapok kitöltésének módját. A szülők kitöltik a jelentkezési lapokat és adatlapokat a törvényben leírtak szerint.. Az osztályfőnök ellenőrzi a kitöltött lapokat, aláírja. Az igazgató aláírja a lapokat. Az iskolatitkár és igazgató helyettes még egyszer ellenőrzi a kitöltött lapokat, fénymásolja őket és postázza. Az iskolába érkező középiskolai tájékoztatókat az igazgató helyettes továbbítja a 8. osztályos osztályfőnököknek, ill. a tanulóknak.
IV.2.c. Iskolai hagyományok Cél: hagyományaink megőrzése, ápolása, gyermekeink közösségi érzésének fejlesztése. Feladat: A tanév rendjébe beépíteni az iskolai hagyományokat. Folyamat: • Az SZMSZ XIII. részében rögzített hagyományaink időpontjainak beillesztése az éves munkatervbe, • tanévnyitó értekezleten a felelősök megválasztása, • a felelősök elfogadtatása a tantestülettel, • program, intézkedési terv készítése, • a program lebonyolítása, • a program értékelése.
IV.2.d. Információáramlás Cél: A hatékony napi működéshez szükséges információk eljuttatása az érintettekhez (híradás, tájékoztatás, közlés, információcsere.) Feladat: • Az információáramlás folyamatának állandó frissítése, • az informálandók körének azonosítása, • kommunikációs csatornák meghatározása, • az érintettek bevonása az információ terjesztésébe. • Területi érvényesség: az összes partner Felelősség, hatáskör: a csatornák működéséért az igazgató a felelős, az egyes csatornákon belüli felelőségek meghatározása az eljárás leírása során történik meg.
14
- -
A belső információáramlás eszközei: • • • • • • • • • • • •
Beérkező posta bontása, kiszignálása az illetékeshez (igazgató, igazgató- helyettes) Beérkező posta iktatása (iskolatitkár) Nevelési értekezlet (ősszel és tavasszal az éves munkatervben meghatározott időpontban és témában) Munkaértekezlet (az éves munkatervben meghatározott időpontban, témában, az érintett személyeknek) Rendkívüli megbeszélések (rendkívüli esemény kapcsán a megbeszélés időpontját, helyét és az érintettek nevét a megbeszélés összehívója legalább egy nappal előtte közli, kihirdeti) Éves munkaterv elkészítése, kiadása a kibővített iskolavezetőségnek Havi ütemterv hirdetőtáblán való elhelyezése Iskolarádió Körözvény Kiplakátírozások Levelek Tanulói értékelések (DÖK)
Külső információáramlás eszközei:
Meghívók szétküldése (rendezvények, bemutató órák) Szórólapok, szülők tájékoztatása Ellenőrző, üzenő füzet Kábeltévé, írott médiák
BELSŐ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS Beérkező információk Közvetlen, közvetett források
Igazgató
Igazgatóhelyettes
Iskolatitkár Technikai dolgozók
Konyhai dolgozók
Kibővített iskolavezetőség
DÖK-vezető
Munkaközösség vezetők
Szakszervezet
Közalkalmazotti tanács vezető Munkaértekezlet
Tantestületi értekezlet Munkaközösségi ülések
Minőségügyi vezető
DÖK
Szülői közösség Szülői értekezlet
Körvezetők Iskolagyűlés
munkaértekezlet
Fogadóóra
Évfolyamok
Minőségi körök Osztályok
Egyes nevelők tanuló
tanuló
szülő
Karbantartó
Takarítók
IV. 2.e. Pedagógusok szakmai együttműködése Cél: Az oktató-nevelő munka hatékony végzése érdekében az együttműködési készség szilárdítása, szervezeti kultúránk fejlesztése, a Pedagógiai Program sikeres megvalósítása. Területi érvényesség: A tantestület valamennyi tagjára vonatkozik. Együttműködési feladatok: Az egy osztályban tanítók o Az osztályfőnök által meghatározott célok megvalósítása érdekében dolgoznak a szakórákon és azokon kívül. o Az osztályfőnök tájékoztatja nevelőtársait a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tudnivalókról, kapcsolatot tart a gyermekvédelmi felelőssel, logopédussal stb. Fórumai: o magyar és matematika tantárgyból a leendő felsős tanárok órákat látogatnak a 4. osztályokban o felső tagozatba kerüléskor osztályátadó megbeszélés o osztályozó értekezlet (félévente) o mikró értekezlet: probléma és szükség esetén o napi kapcsolat – rövid tájékoztatások Szakmai munkaközösségek: (lásd:SZMSZ IV. rész 1.b.) o o o o o o o o
Az iskolai Pedagógiai program alapján határozzák meg céljaikat, feladataikat. Kiválasztják és meghatározzák a szükséges taneszközöket. Kiválasztják a tanterveket és elkészítik tanmeneteiket. Versenyeket, vetélkedőket szerveznek. Pályázatokat írnak ki. Egységes követelményrendszert dolgoznak ki. Meghatározzák az egységes ellenőrzés, értékelés módját. Munkaközösségi megbeszéléseket tartanak (évente min. háromszor), ahol tájékoztatják tagjaikat a továbbképzéseken hallottakról, és biztosítják a belső és külső információáramlást.
Osztályfőnöki munkaközösség tagjai: Az előzőekben leírtak kiegészítve az alábbiakkal: o Az év elején helyzetelemzést írnak, amely alapján: o éves nevelési programot állítanak össze, o részt vesznek a házirend elkészítésében, ellenőrzésében, o osztályfőnöki foglalkozási tervet készítenek, o szervezik tanulóik szabadidős tevékenységét.
módosításában,
betartatásában,
Napközis munkaközösség tagjai: Az előzőeken kívül o napi kapcsolatot tartanak az osztályban tanítókkal o naponta tervezik tanulóik szabadidős tevékenységét A nevelőtestület tagjai: (lásd: SZMSZ VII. rész) o közösen hozzák létre a helyi Pedagógiai programot o együtt munkálkodnak az iskola arculatának tevékenységében
alakításában,
hagyományőrző
IV.2.f. Kommunikáció partnereinkkel Cél: az információ áramlásának biztosítása és kapcsolattartás a partnerek között. Formái: Kommunikáció a vezetőség és a pedagógusok között:
Alkalmak
Rendszeresség
Dokumentum megőrzése
Jegyzőkönyv
Tanévnyitó értekezlet
Év elején
5 év
+
Kétszer évente
5 év
+
Tanévzáró értekezlet
Év végén
5 év
+
Osztályozó értekezlet
Kétszer évente
Tantestületi értekezlet
Szükség szerint
Nevelési értekezlet
Munkaközösségi értekezletek Vezetőségi értekezletek Napi kapcsolat az igazgatónak és a helyettesnek a tantestülettel Hirdetőtábla Havi ütemterv Hivatalos levelek továbbítása Helyettesítési táblázat
Szükség szerint
Háromszor évente Szükség szerint
Szükség szerint
Naponta, folyamatosan Folyamatos Havonta Naponta Naponta
1 év
A pedagógusok és a gyerekek között:
Alkalmak Diákönkormányzatiülés
Rendszeresség
Kétszer évente
Hirdetőtábla
Folyamatos
Iskolarádió
Jegyzőkönyv
1 év
+
Havonta
Diákgyűlés
Osztályfőnöki óra
Dokumentum megőrzése
Hetente Alkalmanként
Pedagógusok és szülők között
Alkalmak
Rendszeresség
Dokumentum megőrzése
Jegyzőkönyv
Szülői közösségi értekezlet Műveltség Gyarapításáért Alapítvány kuratóriumának értekezlete Évnyitó szülői értekezlet Félévi szülői értekezlet Évzáró szülői értekezlet Leendő elsősök szüleinek értekezlete Pályaválasztási szülői értekezlet Tábori szülői értekezlet Nyílt órák a tanulók szüleinek
Kéthavonta
5 év
+
Kéthavonta
5 év
+
Év eleje Fél év Év vége Május November Szükség szerint November
Alkalmak
Rendszeresség
Dokumentum megőrzése
Jegyzőkönyv
Folytatás Nyílt órák a leendő elsősök szüleinek Fogadóórák Szülői faliújság Értesítés az ellenőrző könyvben, üzenő füzetben Iskolai írásos értesítések
Március Háromszor évente Folyamatos Folyamatos Folyamatos
Alkalomszerű
Technikai dolgozók és pedagógusok között:
Alkalmak Szakszervezeti értekezlet Közalkalmazotti tanács értekezlete Iskolai szintű értekezlet
Rendszeresség
Dokumentum megőrzése
Jegyzőkönyv
Alkalomszerű
5 év
+
Alkalomszerű
5 év
+
Év elején
5 év
+
Dokumentum megőrzése
Jegyzőkönyv
Technikai dolgozók és vezetők között
Alkalmak
Munka megbeszélés
Rendszeresség
Havonta
IV.2.g. Vezetői ellenőrzés
Cél: az intézmény szabályok, törvények szerinti működésének biztosítása. -
segítsen megerősíteni a jól működő folyamatokat mutassa meg a hibákat motiváljon
Az ellenőrzés területeit és menetét az ellenőrzési terv tartalmazza. A tervet az igazgató készíti el, az ellenőrzési terv egy tanítási évre terjed ki. Ebben meghatározott: • • • • • • • •
az ellenőrzött terület az ellenőrzés célja, módszere színtere ideje az ellenőrzést végző személye a kapcsolódó feladatok az értékelés ideje
Pedagógiai munka ellenőrzése Módszerei:
Óralátogatás, Vizsgálat Mérés
Az óralátogatások szempontjai: • az óra célja, tartalma • az órán alkalmazott módszerek • az óra felépítése, szervezése • a tanulók munkája, viselkedése • a pedagógus munkája, egyénisége • eredmények, következtetések, javaslatok Az ellenőrzést az igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők végzik. Szükség esetén szaktanácsadót hívunk. Adminisztrációs munka ellenőrzése Oktatással összefüggő adminisztrációs munkát az igazgató-helyettes ellenőrzi. A naplókat kéthavonta, és szúrópróbaszerűen az ellenőrzőkbe és a naplókba beírt jegyeket egyezteti.
A működéssel összefüggő adminisztrációs munka elsősorban az iskolatitkár feladata, az igazgató ellenőrzi folyamatosan. A minőségügyi dokumentumok adminisztrációját a minőségügyi vezető ellenőrzi évente kétszer. A technikai dolgozók ellenőrzése az igazgató feladata folyamatosan.
IV.3. Oktatás, nevelés IV.3.a. Pedagógiai munka Cél: A pedagógiai munka kifogástalan szakmai menete, a tantervben meghatározottak elsajátíttatása a tanulókkal. Feladat: Hatékony tanítás, tanulás. - a pedagógus felkészülten menjen a tanórára - tudatos terv (tanmenet) alapján tanítson - órájának anyaga illeszkedjen az előzőhöz - módszertana legyen gazdag - legyen tekintettel a gyermek életkori sajátosságaira - differenciáljon - motiváljon - értékelje a gyerekeket - ellenőrizze rendszeresen a házi feladatot - ok-okozati összefüggésben tanítson - rendszerben tanítson - jutalmazzon inkább, mint büntessen Folyamat: •
a tanítók, tanárok februárban kiválasztják a következő tanév munkaeszközeit, tankönyveit, melyet a szülői munkaközösséggel is elfogadtatnak. • A tanterv alapján megírják tanmeneteiket, melyeket az igazgató értékel. Az értékelés időpontja a tanévnyitó értekezleten kerül meghatározásra (szeptember). • A tanítók, tanárok az elfogadott tanmenetek alapján végzik a tanítást, változatos módszerekkel. Pedagógiai munkánk alapelvei és folyamata az érvényes Pedagógiai programunkban található.
IV.3.b. Tanórán kívüli oktató-nevelő munka Cél: A szabadidő hasznos eltöltése, a partneri igények kielégítése, a Pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése érdekében. Feladat: • • • • •
az éves munkatervben meghatározzuk azokat a tevékenységformákat és területeket, amelyre az adott évben sor kerül kijelöljük a felelősöket a felelősök intézkedési terveket készítenek a program végrehajtása a program értékelése
Formái: lásd SZMSZ XII. rész.
IV.3.c. A tanulók értékelése
Az 1993. évi LXXIX., a Közoktatási törvény 69-72. §-a alapján: A nevelőtestület egységes döntése alapján • 1-3. osztályban a gyermekek félévkor és év végén, a 4. osztályban félévkor részletes szöveges értékelést kapnak, ezen túlmenően negyedévente is értékeljük jelzésszerűen a teljesítményüket. (Az értékelőlapok Pedagógiai programunk mellékletében megtekinthetők.) • 4. osztály félévétől kezdve a tantárgyakat a heti óraszámtól függő mértékben 1-5-ig érdemjeggyel értékeljük. Heti 1 órás tantárgynál félév alatt minimum 3 érdemjegy, heti 2 órás tantárgynál félév alatt minimum 4 érdemjegy, heti 3-4 órás tantárgynál félév alatt minimum 5 érdemjegy szükséges .az osztályozáshoz. Érdemjegyet adunk a NAT és a Kerettanterv által kötelezően előírt tantárgyakból: • szóbeli munkára / feleletre, órai munkára. / • írásbeli munkára /írásbeli felelt, röpdolgozat szintfelmérő, tudáspróba, felmérő, témazáró dolgozat; azok tartalmára és külalakjára / • készségekre, amelyekben a tanuló önmagához képest mérhető fejlődést mutat. • gyűjtőmunkára • kiselőadásokra, referátumokra, ha az önálló munkát tartalmaz Szóban külön értékeljük: • a tanulók órai aktivitását • a tanulók munkafegyelmét • azokat az írásbeli munkákat, amelyek visszajelzés értékűek.
A magatartás, szorgalom értékelése: Magatartás Szorgalom példás ( 5 ) példás ( 5 ) jó (4) jó (4) változó ( 3 ) változó ( 3 ) rossz ( 2 ) hanyag ( 2 ) Az értékelés részletes leírása a Házirendben található. A magatartás és szorgalom minősítése továbbra is – érdemjegy nélkül – a Pedagógiai programban meghatározott kategóriákban történik havonta. Alapelvek: Az értékelés 1. Segítse az iskola oktatási/nevelési céljainak elérését. 2. Mindig személyre szabott és reális legyen. 3. Adjon lehetőséget a tanuló önismeretének fejlődésére. Értékelési szempontok: Magatartás: 4. A házirend és az iskolai követelmények ismerete, azok betartása 5. Beilleszkedés a közösségbe, együttműködés a társakkal 6. Aktív részvétel a kapott és a vállalt feladatok megvalósításában 7. Segítőkész, udvarias, figyelmes viselkedés 8. Órai magatartás • • • •
Szorgalom: A tudás megszerzésének igénye Aktív részvétel a tanórai tevékenységben Megbízható, pontos, önálló munkavégzés Kötelező feladatokon túli vállalások (szorgalmi feladatok
Minden tanítási órán, napközis foglalkozáson minden egyes pedagógus ellenőrzi: • a tanulók jelenlétét, • a tanórán szükséges taneszközök, ellenőrzők meglétét, • a házi feladatok elkészítését Belső mérések rendje: • Az értékelés mindhárom módját alkalmazzuk. (Formatív, szummatív, diagnosztikus) • A kiemelt célok megvalósulásának ellenőrzésére a munkaközösségek a követelményekhez igazodó teszteket dolgoznak ki. Ezek értékelése a nevelőtestületi értekezleteken történik (félévi, év végi). • Az alapkészségek helyzetének vizsgálatához mindkét tagozaton év eleji, félévi, és év végi felméréseket végzünk. • Témazáró felméréseket 1-8. osztályokban végzünk.
• A 2. és 4. osztályokban a tanév végén a Pedagógiai és Szolgáltató Intézet ellenőrző méréseiben rendszeresen részt veszünk. A 6. és 8. osztályokban a jogszabályoknak megfelelően országos mérés zajlik. • A mérések során gyűjtött adatokat, tapasztalatokat felhasználjuk a nevelőtestület munkájának elemzéséhez, értékeléséhez, a további feladatok meghatározásához. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a NAT és a Kerettanterv követelményei, továbbá a helyi tantervben megfogalmazott követelmények. Szöveges értékelés az 1-4. osztályban
• • • •
• • • • • • •
Az értékelés alapelvei iskolánkban: Az értékelés a gyermekért készül, és elsősorban a gyermeknek szól. Célja, hogy segítse a helyes önértékelés és a reális önismeret kialakulását. Célja, hogy a szülő és a pedagógus közösen gondolkodjék a gyermek fejlődéséről. Értékelésünk nyitott, mert nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. Az értékelés jellemzői: Minőségközpontúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi. Az életkori sajátosságokat figyelembe veszi. Összhangban áll a központi és a helyi dokumentumokkal. Az értékelés mindig adekvát a helyi tantervhez ill. a tanult tananyaghoz. A rendszeres és folyamatos visszajelzés jellemzi. Személyre szól, és a célja a tanuló motiválása. A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló és fejlesztő szerepet tölt be. Félévkor és év végén a bizonyítványban rögzítjük a fejlesztésre szoruló tanulóknál a továbblépés útját és módját.
A tanórai teljesítmény értékelése: A félévi és év végi bizonyítványon kívül 4. osztály félévéig negyedévenként is értékeljük a gyermekek teljesítményét, a pedagógiai programunk mellékletében megtalálható értékelési lapon, Az értékelésben a kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szoruló kategóriák jelennek meg azok tartalmi meghatározásával.
A tantestület döntése alapján a félévi és év végi bizonyítványban a magatartáson és szorgalmon kívül az alábbi tantárgyakat értékeljük: Az 1-2. évfolyamon: a) német nyelvoktató osztályokban: - magyar nyelv és irodalom - matematika - német nyelv
-
b) emelt szintű ének-zene osztályokban: magyar nyelv és irodalom matematika ének
A 3. évfolyamon, illetve a 4. évfolyam első félévében:
-
a) német nyelvoktató osztályokban: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret német
-
b) emelt szintű ének-zene osztályokban: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret ének
Ezen túlmenően a negyedévi értékeléskor az első két évfolyamon a készségtárgyakat (rajz, technika, testnevelés - és a kisebbségi német nyelvoktató osztályokban az éneket) is értékeljük az értékelő lapon. Az írásbeli munkák eredményeit egy e célra kifejlesztett értékelő táblázatban rögzítjük, amely tartalmazza: a dátumot, a tantárgyat, a tananyagot – témakört, a teljesítményt %-ban kifejezve, illetve a pedagógus és szülő aláírását. A negyedéves értékelő lapot, valamint az írásbeli munkák értékelő táblázatát Pedagógiai programunk 3. számú melléklete tartalmazza. Az alsó tagozaton a szövegértés, matematika, környezetismeret felmérőket, tudáspróbákat, témazárókat a következőképpen értékeljük: ♦ kiválóan teljesítette: 90-100 % ♦ jól teljesítette: 80-89 % ♦ megfelelően teljesítette: 60-79 % ♦ felzárkóztatásra szorul: 59 % alatt A fenti értékelési rendszert a tanuló más iskolába való távozásakor a következőképpen váltjuk át érdemjegyekre, illetve osztályzatokra: ♦ kiválóan teljesítette: 90-100 % (5) ♦ jól teljesítette: 80-89 % (4) ♦ megfelelően teljesítette: 60-79 % (3) ♦ felzárkóztatásra szorul: 59 % alatt (2)
IV.3.d A Diákönkormányzat működése Cél: a gyermeki jogok érvényesítésének teret adása. A Diákönkormányzat tagjai a IV. osztályosok és a felső tagozatos osztályok választott képviselői. A képviselőket minden tanév elején az osztályok titkos szavazással választják meg. A tanév folyamán havonta egyszer megbeszélést tartanak, melyen a képviselők elmondják véleményüket az iskolát érintő problémákkal, programokkal kapcsolatban, tolmácsolják tanulótársaik kéréseit, ötleteit az iskolai élet színesebbé tételéről. Évente kétszer iskolagyűlést szervezünk, melyen a tanulók teszik fel az iskolai élettel kapcsolatos kérdéseiket az igazgatónak, ill. az iskolavezetőségnek. Részt veszünk a Kerületi Ifjúsági Önkormányzat munkájában. A Diákönkormányzatnak véleményezési joga van az aktuális törvényi rendeletek szerint.
IV.3.e. Gyermekvédelem Cél: hatékony prevenció, melynek során az iskolai gyermekvédelem felderíti mindazokat a tényezőket, melyek a gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolják, ill. akadályozzák. Feladat: Az intézkedések során a gyermeket ill. gondviselőjét a megfelelő gyermekvédelmi szakszolgálathoz irányítani. Az ott folyó tevékenységet figyelemmel kísérni, konzultálni, segíteni a szakszolgálat munkáját. Egyéb feladatok: lásd. Pedagógiai Program 14. fejezete. Dokumentumok: 2. számú melléklet
Folyamata: 1.
2. 3.
Folyamata Dokumentumok Az osztálytanítók és az osztályfőnökök megismertetése a Törvények szövege gyermekvédelmi törvénnyel, annak módosításaival, a Segédanyag osztályfőnökök részére hatályos jogszabályokkal és a helyi gyakorlat szokásaival. A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet fogalmi tisztázása: Határidő: augusztus 31. A nyilvántartás elkészítése, az osztályfőnökök írásbeli Adatlapok feljegyzése alapján. Határidő: szeptember 10. Kapcsolatfelvétel a különböző intézményekkel, látogatás formájában (Családsegítő, Gyermekvédelmi Szolgálat, Szociális Iroda, Gyámhatóság, Vöröskereszt stb.)
4.
Kapcsolat az iskolai védőnővel
5.
Intézkedések a) A szociális hátrányosság csökkentésére az iskolai tej-kakaó elosztása az osztályfőnökök bevonásával Tankönyvtámogatás elosztása az osztályfőnökök bevonásával Étkezési hozzájárulás elosztása a szülők jövedelemigazolása alapján. Az elbírálásban résztvevők: igazgató, napközis munkaközösségvezető, iskolai gyermekvédelmi felelős, gazdasági vezető Határidő: szeptember 30. február 28. Pályázatok figyelése, írása Határidő: folyamatos szociális vásár szervezése Határidő: december 15.
Szülők jövedelemigazolása Határozatok Az önkormányzat értesítése juttatásról
szociális
Pályázati adatlapok másolata
b) Szakszolgálatokhoz irányítás Szülők meggyőzése a beavatkozás Beleegyező nyilatkozat szükségességéről. Formája: beszélgetés a szülőkkel, családlátogatás Határidő: folyamatos
Gyermekjóléti Szolgálat, abban az esetben, ha a Adatlap a gyermek veszélyeztetettségéről beavatkozás az iskolában szokásos módszerekkel (korrepetálás, étkezési hozzájárulás stb.) nem megoldható. Határidő: folyamatos
6.
7.
Nevelési Tanácsadó Beutaló Részképesség zavarok, magatartási, tanulási problémák esetén, pszichés zavarok kapcsán Határidő: folyamatos Szoros kapcsolattartás a szakszolgálatokkal, konzultációk, figyelemmel kísérés, munkájuk segítése, hatékony együttműködés Határidő: folyamatos Pedagógiai vélemény készítése a szülő kérésére Határidő: folyamatos
Írásbeli vélemény a gyermekről
IV.4. Gazdálkodás az erőforrásokkal IV.4.a. Új munkatársak kiválasztása Cél: A tantestület összetétele feleljen meg a Pedagógiai programban meghatározott célok elérésének. Feladat: A pályázók közül a legmegfelelőbb kiválasztása. Sikerkritérium: A tantestület összetétele fedi a Pedagógiai programban meghatározott célokat. Folyamat: • • • • • •
Az igazgató pályázatot ír ki az állásra. A pályázók bemutatják a szükséges dokumentációt, és személyes interjún vesznek részt. A pályázó kérésünkre bemutatkozó órát tart előre megbeszélt tananyagból, időpontban, évfolyamon. A bemutatkozó órán részt vesz az igazgató és az érdekelt munkaközösség-vezető. Az igazgató dönt a pályázó felvételéről, a nem nyertes pályázókat is értesíti. Az új kollegát munkaközösség-vezetője patronálja, munkáját figyelemmel kíséri, segíti beilleszkedését a tantestületbe.
IV.4.b. Munkatársak ellenőrzése, értékelése Cél: A munka javítása, motiváció. Alapelvek:
Legyen folyamatos, tervszerű Legyen objektív, tárgyilagos, megalapozott Legyen demokratikus, humánus
Feladatok, módszerek:
Látogatás Vizsgálat Megbeszélés Mérés Dokumentumok ellenőrzése
Az információgyűjtés forrásai: • • • • • • • •
tanítási óra felmérések tanórán kívüli foglalkozások dokumentumok önértékelés versenyeredmények tájékozódás munkaközösség-vezetőktől DÖK vélemény-nyilvánítása
Az ellenőrzést, értékelést végzi: Igazgató Igazgató-helyettes Munkaközösség-vezető Szükség esetén szaktanácsadó segítségével Az értékelés szempontjai: • • • • • • • • • • • • • •
A munkaköri kötelességek, feladatok teljesítésének színvonala Munkafegyelem, pontosság, megbízhatóság Az ismeretnyújtás, készségfejlesztés hatékonysága A tanulók tudása, motiváltsága A tanulók rendszeres ellenőrzése, osztályozása A tanulók írásbeli munkájának folyamatos ellenőrzése Tanár-diák viszony, tanóra légköre A tanár felkészültsége, kérdéskultúrája Feladatvállalás a közösségért Kapcsolat a szülőkkel, munkatársakkal A dokumentumok, adminisztrációk pontos vezetése Továbbképzéseken való részvétel Kerületi vagy egyéb tevékenység (kerületi bemutató óra, publikáció stb.) A szaktanácsadók véleménye
A pedagógusok munkája értékelésének rendje: • • •
Az ellenőrzés, az éves munkatervben meghatározott feladatokhoz kapcsolódik Követi az éves ellenőrzési tervet, a vizsgálandó területek és pedagógusok tekintetében Az értékelés a fenti szempontok szerint történik, szóbeli megbeszélésen, az ellenőrzést végzők és az ellenőrzött személy között.
A fent leírtak a pedagógiai szempontok kivételével alapul szolgálnak a technikai dolgozók ellenőrzéséhez, értékeléséhez is.
Szaktanácsadót a következő esetekben hívunk: •
az új, valamint a pályakezdő kollegák segítése, munkájának alaposabb megismerése céljából az első évben • az ellenőrzés során tapasztalt hiányosság, problémák okainak felderítése, javítása céljából • szülői panaszok objektív kivizsgálásához • a pedagógus kérésére IV.4.c. Munkatársak képzése Cél: A pedagógus ellátottság a Pedagógiai program céljainak megfelelő legyen. Feladat: A pedagógus motiválása, a hétévenkénti kötelező továbbképzések számontartása. Szempontok: •
A képzés tartalma feleljen meg a Pedagógiai programban megfogalmazott céloknak, az iskola partnerei igényeinek. • Anyagilag feleljen a fenntartó teherbíró képességeinek. • Amennyiben a képzés helyettesítést igényel, a tantestület maximum 10 %-a tanulhat tovább. A munkatársak képzésével kapcsolatos tervek: 5 éves továbbképzési program. Az igazgató állítja össze a Pedagógiai program stratégiai céljainak megfelelően, figyelembe véve a nevelőtestület képzettségét és terveit. Éves beiskolázási terv Folyamata: •
A jelentkező egy jelentkezési lap kitöltésével, mely tartalmazza a képzés megnevezését, helyszínét, kezdő és végpontját, költségét; kéri felvételét a beiskolázási tervbe. • Minden év márciusában az igazgató elkészíti a következő tanév beiskolázási tervét, melynek menete: az összegyűlt jelentkezéseket az igazgató összeveti a nyilvántartással (pl. kötelező hétévenkénti továbbképzés) ill. a költségvetési előirányzattal. A jelentkezésekről nevelőtestület határozatot hoz a fentiek ismeretében, és jegyzőkönyvben rögzíti.
IV.4.d. Gazdasági tervezés Cél: Az iskola számára biztosított éves költségvetési keret leggazdaságosabb, leghatékonyabb felhasználása. Feladat: Dologi kiadások tervezése: A dologi kiadások bázisa az előző évi jóváhagyott eredeti költségvetés előirányzata. A bázist a költségvetési törvények betartásával engedélyezett százalékkal növeljük. Az így kiszámított és jóváhagyott előirányzatot kell a főkönyvi számokra és a négy szakfeladatra továbbtervezni.
Személyi kiadások tervezése:
A költségvetés legnagyobb részét a bér jelenti. A béreket a jóváhagyott tantárgyfelosztás, valamint az engedélyezett alkalmazotti létszám figyelembe vételével kell megtervezni, a költségvetési törvények betartása mellett. Bázis az előző év december 31-i bértömeg, amit a jóváhagyott százalékkal növelhetünk meg. A garantált béreken felül a pótlékokat és a túlórát is így tervezzük. A személyi kiadásoknál tervezzük meg az egyéb, a költségvetési törvények által előírt kiadásokat is (pedagógus továbbképzés, pedagógusok szakkönyv vásárlása, kiadásai, diáksport, tanulók tankönyv támogatása stb.). Idetartoznak még – egyéb törvényeknek megfelelve – a dolgozók étkezési támogatásának, a helyi önkormányzati döntések betartása mellett a munkaruházati költség támogatására fordítható kiadások tervezése is.
IV.5. Szervezeti kultúra fejlesztése Cél: A munkahelyi légkör optimális biztosítása, az iskola dolgozói jó közérzetének elérése. Feladat: Az iskolánkban domináló vezetési és irányítási kultúra fejlesztésének elérése érdekében évente felmérjük a belső klíma jellegzetességeit, Horváth Attila 120 kérdéses klímatesztje segítségével. A kérdőív alkalmazásával az intézmény vezetése információkat kap a pedagógusok és a technikai dolgozók munkahelyi gondjairól, és tájékozódhat arról: az, ahogy az iskolában a dolgozók jellemzik az intézmény működését, megegyezik-e azzal az elképzeléssel, amilyennek a vezetés szeretné látni az iskolát. A tesztben foglalt 12 belső szervezeti, irányítási problémakör nem az intézményi klíma pozitív elemeit kívánja feltárni, hanem a hiányosságokat, esetleges kommunikációs gátakat. A kitöltött kérdőívek és más egyéb információk elemzése után a minőségi körök megoldásokat dolgoznak ki a jobb, hatékonyabb működésre. A szervezeti kultúra fejlesztésének formái: tantestületi tanulmányi utak, közös ünneplések, kötetlen beszélgetések.
IV.6.
A folyamatos fejlesztés rendszer működtetése)
biztosítása
(minőségfejlesztési
IV.6.a. Partneri igény és elégedettség mérése Fogalom-meghatározások: Partnerek: azok a személyek, vagy szervezetek, amelyek az intézmény működésével vagy annak eredményeivel szemben elvárásokat fogalmaznak meg. Intézkedési terv: a cél elérése érdekében megtervezett tevékenység ütemterve, amely tartalmazza a tevékenység célját, a hozzárendelt sikerkritériumot, a teljesítés határidejét, a cél eléréséhez szükséges lépéseket, határidőket, érintetteket, felelősöket. Az eljárás célja: • • • •
Az intézmény megfelelő információkkal rendelkezzen. Segítse az intézményt, hogy küldetésének a lehető legjobban megfeleljen. Gyűjtse össze az intézmény működésével kapcsolatos problémákat. Ösztönözzön magas színvonalú szolgáltatásra.
Módszerei, eszközei: • kérdőívek, • interjúk • SWOT analízis • megfigyelés A mérőeszközöket a titkárnő sokszorosítja. Szülők és gyerekek mérésekor az osztályfőnökök osztályszinten elemzik a mérőlapokat, majd a minőségügyi vezető összesíti. Egyéb partnerek mérésekor a minőségügyi vezető és a minőségi kör tagjai elemezik, értékelik a mérőlapokat. A felmérés kiterjed: • igényekre, elvárásokra • elégedettségre, vagy elégedetlenségre • oktató-nevelő munkánk véleményezésére, esetleges javaslatokra. A felmérés lépései:
A partneri igény- és elégedettségmérés szemponti rendszerének kialakítása, ezek azonosítása az egyes partnerekre • A felmérés céljának, területeinek meghatározása • A felmérésben részt vevő partner meghatározása • „Mit”, „Kitől” kérdések megválaszolása
A partneri igény mérés módszereinek és eszközeinek meghatározása • „Hogyan”, „Mivel” kérdések megválaszolása A mérés munkatervének összeállítása A mérés elvégzése Az eredmények feldolgozása, írásos összegzése Az eredmények nyilvánossá tétele a partnerek számára
partnerenkénti
A partneri igények elemzése: Célja: o A partnerközpontú szemlélet növelése az iskola munkatársaiban o A jelenségek mögött húzódó okok jelentőségének felismerése o A munkatársak bevonásának növelése o Megoldási javaslatok megfogalmazása Lépései: o o o o o o o o
Az eredmények összehasonlítása Probléma-meghatározás A problémát jellemző tények, adatok feltárása A probléma-meghatározás pontosítása A probléma tényleges okainak elemzése Megoldási javaslatok gyűjtése Megoldási javaslatok súlyozása Javaslatok belső publikálása
Intézkedési terv készítése, végrehajtása, ellenőrzése, értékelése
Az önkormányzat minőségpolitikája a következő minőségcélt tartalmazza:
Célunk, hogy a közoktatási intézményeink a szülők és gyermekek, fiatalok igényeit is figyelembe véve, az ő megelégedésükre hajtsák végre feladataikat. Célunkat akkor értük el, ha: ► Az intézmények mindegyike a minőségirányítási programjában rögzített módon folyamatosan méri partnerei igényét és elégedettségét. ► Az elégedettségi mutatók értékei folyamatosan partneri elégedettséget, vagy javuló tendenciát mutatnak.
A fenntartói elvárásnak megfelelően minden tanévben folyik partneri igény és elégedettség vizsgálat a 3. számú mellékletben található folyamatleírás alapján A folyamatleírás tartalmazza a vizsgálatba bevont partnerek körét, a felmérés, és az azt követő elemzés, értékelés és intézkedés módját.
IV.6.b. Irányított önértékelés Cél: Az intézmény szakmai ellenőrzése, időszakos értékelése abból a célból, hogy megállapítsuk erősségeinket, fejlesztendő területeinket és ennek tükrében elősegítse fejlődésünket, partnereink elégedettségét. Az irányított önértékelést a KMD Önértékelési Modellje módszertani útmutatása alapján végezzük el, legalább négyévente. Az ÖMIP alapján a fenntartói szakmai ellenőrzés egyik fontos eszköze az intézményi (irányított) önértékelés, melynek területeit a fenntartó a következőkben jelölte meg: 1. az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai ezen belül különösen: a) a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, b) az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása, c) a meglévő folyamtok szabályozottsága, d) a szabályozási rendszer teljeskörűsége, e) az erőforrások figyelembevételének módja, f) a partneri (kisgyermeki, tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói stb.) igények figyelembevételének módja. 2. az intézmény által elért eredmények, ezen belül különösen: a) a munkatársak bevonásának mértéke, b) a folyamatos fejlesztés eredményei, c) a partnerek (kisgyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók stb.) elégedettsége, d) a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága, e) a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, f) a kitűzött célok elérése, megvalósítása, g) az erőforrások felhasználásnak hatékonysága. Ennek megfelelően intézményünk a fenntartó által meghatározott tanévekben irányított önértékelést végez a 4. számú mellékletben található folyamatleírás alapján. Az önértékelés területei: • a szervezeti kultúra szintje • a folyamatok szabályozottsága • a folyamatos szervezés alkalmazása
IV.6.c. Külső ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása Cél: Az intézményben folyó munka hatékonyabbá tétele. Feladat: a külső ellenőrzés tapasztalatainak eljuttatása a célcsoporthoz, elemzés. A külső ellenőrzés lezajlását követően az igazgató, illetve az igazgató-helyettes a célcsoportokhoz eljuttatja az írásos értékelő anyagot, majd összehívja a csoportot, ahol sor kerül az eredmények, a feltárt hiányosságok elemzésére, az ebből adódó feladatok megfogalmazására. Amennyiben szükséges, a probléma megoldására az érintett minőségi kör intézkedési tervet készít a PDCA ciklusnak megfelelően.
IV.6.d. Indikátorok Cél: Olyan számadatok folyamatos gyűjtése és rendszerben tárolása, amelyek ► jelzik a partneri, kiemelten a fenntartói elvárások teljesítményének mértékét ► összehasonlíthatóvá teszik az intézmény pillanatnyi működését, az intézményi célkitűzésekkel, sikerkritériumokkal ► összehasonlíthatóvá teszik az intézmény működését az egyes tanévek között Tanév végén az intézményvezető elemzi a fenntartói elvárások és az intézményi célkitűzések teljesítését a mutatók értékei alapján. Az elemzés eredményétől függően a szükséges intézkedések meghozatala az igazgató felelőssége. Az indikátorrendszer folyamatos vezetésének ellenőrzése a minőségügyi vezető feladata. Indikátorok az ÖMIP VII. 2. számú mellékletében találhatók.
V. A Minőségirányítási program felülvizsgálata ► Az intézményi minőségirányítási programot a közoktatási törvényben – 40. § (10) – rögzített egyeztetési eljárás után az alkalmazotti közösség fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. ► A minőségirányítási rendszert felül kell vizsgálni, ha megváltozik a fenntartó minőségirányítási programja vagy a helyi Pedagógiai program. A felülvizsgálatról dönthet az alkalmazotti közösség, a nevelőtestület, illetve az igazgató azt bármikor elrendelheti. ► A felülvizsgálat során ellenőrzésre kerül a megfelelőség, rendszerünk működésének hatásossága. ► A felülvizsgálat alapján elhatározott intézkedések a Minőségügyi Kézikönyvben kerülnek dokumentálásra. A feljegyzés rögzíti: o a megállapított eltéréseket o a helyesbítő intézkedéseket o az intézkedés végrehajtásáért felelősöket o a határidőket.