Móra Ferenc Általános Iskola

P á l y á z a t

a Budapest XVI. Kerületi

Móra Ferenc Általános Iskola Intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Budapest, 2013. május 20.

Készítette: Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella Azonosító szám:39/KIK/2013/201

1

„Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt, Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S míg te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeidet!” / Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket! /

2

Tartalomjegyzék I. II.

Bevezetés ......................................................................................................................... 4 Helyzetelemzés ................................................................................................................ 5

II/1 Az iskola szociokulturális képe .................................................................................................................... 7 II/2. A jogi környezet változása .......................................................................................................................... 8 II/3. Az intézmény partnerei ..............................................................................................................................10 II/4. Gyerekek és a szülők társadalmi- gazdasági jellemzői ...............................................................................19 II/5. A belépő gyerekek felkészültsége ..............................................................................................................20 II/6. Speciális csoportok .....................................................................................................................................21 II/7. Intézményi fejlesztések – újszerű tanulásszervezési technikák ..................................................................25 II/8. A tanulói kudarcnak kitett diákok felzárkózatása intézményünkben .........................................................26 II/9. Személyi feltételek .....................................................................................................................................28 II/10. Hatékonyságmutatók ................................................................................................................................30 II/11. Szervezeti-vezetési jellemzők ..................................................................................................................37 II/12. Belső információáramlás ..........................................................................................................................45 II/13. Pedagógusok-tanulók közötti kapcsolatrendszer ......................................................................................46 II/14. Innováció támogatása ...............................................................................................................................46 II/15. Intézmény légköre ....................................................................................................................................50 II/16. Pedagógiai program megvalósítása ..........................................................................................................51 II/17. Tanulói teljesítmények, tanulói-viselkedés ..............................................................................................61 II/18. Ellenőrzött területek .................................................................................................................................65 II/19. Jogszerűség...............................................................................................................................................67 II/20. Szervezeti struktúra és kultúra ..................................................................................................................68 II/21. Pedagógus státuszok .................................................................................................................................70 II/22. Tárgyi dologi feltételek ............................................................................................................................70 II/23. A működés belső és külső pénzügyi forrásai ...........................................................................................75 II/24. Az intézmény pedagógiai munkájának összefoglalása .............................................................................75

III.

Vezetői program ........................................................................................................... 84

III/1. A rövid távú programom ...........................................................................................................................85 III/2. A középtávú programom ...........................................................................................................................86 III/3. A hosszú távú programom részletezése ....................................................................................................87

IV.

Fejlesztési terv .............................................................................................................. 89

IV/1. Képzési prioritásunk .................................................................................................................................89 IV/3. Vezetői stratégiám legfontosabb elemei: ..................................................................................................93 IV/4. Az emberi erőforrás fejlesztési terve ........................................................................................................94 IV/5. Az általános működési- és finanszírozási feltételek javítása ....................................................................95 IV/6. Az intézmény külső kapcsolatainak fejlesztése (külső PR terv elemei)....................................................96 IV/7. A munkatársakkal kapcsolatos konkrét elvárások.. ..................................................................................96 IV/8. Minőségbiztosítás .....................................................................................................................................97 IV/9. Tanügyigazgatás .......................................................................................................................................98 IV/10. A pedagógusok továbbképzésének középtávú terve ...............................................................................98

V. VI.

Pedagógiai hitvallásom ................................................................................................ 98 Mellékletek .................................................................................................................. 100

1. Köznevelés – cikk ........................................................................................................................................100 2. Önéletrajz .....................................................................................................................................................100 3. Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata ...........................................................................................................................................................100 4. Hatósági igazolvány .....................................................................................................................................100 5. Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum ..................................................................................................100 6. Nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul a teljes pályázati anyagának sokszorosításához, továbbításához .........................................................................................................................................................................100 7. Nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul személyes adatainak pályázattal összefüggő kezeléséhez ....100

3

I.

Bevezetés

Az Emberi Erőforrások Minisztere által meghirdetett, a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. Törvény 20/A § alapján meghirdetett: Budapest XVI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetői beosztásának ellátását megpályázom. Tizenhetedik éve, mint a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója, közel 430 diák 60 dolgozó munkáját tervezem, szervezem, irányítom, ellenőrzöm, értékelem és döntünk ügyeinkben vezetőtársaimmal együtt, gyakran igen nehéz gazdasági körülmények között. Az intézményben eltöltött évek alatt számos vezetői tapasztalatot szereztem. A közoktatás rendszerének átalakulása a beiskolázandó gyermekek létszámának csökkenése, az „életben maradni a megváltozott körülmények között” indokolta, hogy állandóan új utakat keressünk. A gyakran változó teendők, szabályozások, követelmények a lendületemet nem törték meg. Kollégáimat a feladatok elvégzésére – a sok nehezítő tényező ellenére - sikerült, és ma is sikerül megnyernem. A tőlük jött, a Pedagógiai Programhoz illeszkedő kezdeményezéseket igyekeztem figyelembe venni. A jelenlegi nevelőtestületre a pedagógusi munkát segítő alkalmazottakra ma már mindig számíthatok. Kiemelem, hogy a nem pedagógus munkatársaim többsége - 2013.01.01.-től - a működtető önkormányzathoz tartozik a munkáltatói jogkört tekintve. Ennek ellenére ugyanúgy csapatban dolgoznak velem, mint az ezt megelőző időszakban.

Az elmúlt öt esztendőben még többet, és még nehezebb

körülmények között kellett dolgoznunk - a társadalmi elvárásoknak megfelelően - mint korábban bármikor. Pedagógiai Programunkat a törvényi előírásoknak megfelelően, a továbblépés igényével módosítottuk, folyamatosan új utakat keresünk a még színvonalasabb nevelő-oktató munkánkhoz. Az 1998-ban elfogadott tervezetünk szerint kezdtük a nevelési- oktatási folyamatot megvalósítani. A törvényi szabályozásnak 4

megfelelően 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2013-ban át kellett dolgozni a hosszú távú stratégiai tervezetünket. Nagy változást ez nem jelentett számunkra, hiszen valamennyi előírt elem megtalálható volt és ma is megtalálható a nevelési - oktatási programunkban. Elképzeléseim a meghirdetett folyamatokra, eredményeinkre épülnek a folyamatos korszerűsítési igényeknek megfelelően (PDCA). Ezért is tartom fontosnak az intézmény jelenlegi helyzetének, pedagógiai munkájának részletes leírását, mert abban alkalmazotti közösségünk és vezetői sikereim is tükröződnek. Vezetői programomban építek a korábban megkezdett, immár hagyományként említhető tevékenységi formákra, eredményekre, eddigi sokszínű pedagógiai, szakértői tapasztalataimra. Az együttes munkában elkészített, és többször átalakított pedagógiai programunkban saját vezetői, szakmai elképzelésem is megjelennek. A program megvalósítása a vezetőt is haladó szemléletre és magatartásra ösztönzi. A jelenlegi testület ismét megfelelő biztosíték a megvalósításra. Nekem, mint vezetőnek, továbbra is arról kell gondoskodnom, hogy megteremtsem a program megvalósításának feltételeit illetve, hogy ezt a munkát összefogjam, koordináljam. A feltételek megteremtése most még nem látszik kristálytisztának, de remélem sikerül.

II.

Helyzetelemzés

Az intézmény igazgatási feladatait 1997.08.01-én vettem át. A törvényi szabályozás az iskolák számára kötelezővé teszi az önálló pedagógiai program megalkotását. Ezen a területen a nevelőtestület megtette a kezdeti lépéseket, de kialakult tervezet 1997 nyarán még nem készült el. Ennek oka lehetett a közoktatás és az iskolai irányításban tapasztalható bizonytalanság.

5

Pedagógiai programunkat 1997.09.01-én kezdtük kialakítani. Ahhoz, hogy az iskola valódi élettérré váljon, szükséges a közoktatás valamennyi szereplőjének igényeit, véleményét, javaslatait figyelembe venni, így  A tanulók  A pedagógusok  A szülők  Az iskola fenntartója  A közoktatásban részt vállaló intézmények, egyesületek. Ez már előrevetítette a kialakítandó minőségirányítás elemeit. A program alkotása során szükségesnek éreztük a hazánkban és a világban történő változásokat, valamint a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának összehangolását. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy külső és belső erőforrásainkat feltárjuk, ezeknek függvényében alakítsuk ki iskolánk önálló arculatát, figyelembe véve az iskolai autonómia területeit:  szakmai önállóságot,  szervezeti önállóságot,  az igazgatási önállóságot,  a gazdálkodási önállóságot,  a személyzeti és munkaügyi önállóságot. A felsoroltak mellett figyelembe kellett vennünk a törvényeket és a jogszabályokat, kerületünk specialitásait, az akkori személyi és tárgyi feltételeket, a fenntartói elvárásokat, a szülők igényeit és végül, de nem utolsóként, a tanulók igényeit. A Pedagógiai Programunk 2013. évi átdolgozásánál arra kellet ügyelni, hogy a fenti öt önállósági terület közül - hiszen megszűntek ezek az önállósági területek -, hogyan tudjuk a szakmai önállóságot megőrizni.

6

Mindezeket átgondolva, megfelelő módszereket alkalmazva (kérdőíves módszer, interjú,

pedagógiai-nap,

csoporttréning,

ötletbörze)

alakítottuk,

és

az

előírásoknak megfelelően módosítottuk intézményünk pedagógiai programját. II/1 Az iskola szociokulturális képe A XVI. kerület Budapest egyik külső kerülete. Iskolánk családi házas övezetében épült. A beiskolázási körzetes és körzeten kívüli gyerekeket befogadó iskola szűkebb lakókörnyezete - a budapesti átlaghoz képest - jó szociális helyzetű volt. Az elmúlt években a családokra nézve nem túl kedvezően változó gazdasági helyzetben azonban az itt lakók életszínvonala megoszlott. Jelen van egy új, gazdagabb réteg, de az évek során az elszegényedés is igen nagy problémaként jelentkezett. A szülők még több munka és időráfordítással tudják eltartani családjukat nagyobb, nevelési feladat hárul az iskolára. Mindezeket ismerve az iskola vezetősége az elmúlt években még nagyobb hangsúlyt fektetett a nevelési és az elsődleges megelőző tevékenységek ellátására, valamint a gyermek egyéni szükségletét figyelembe vevő segítő, támogató környezet létrehozására. Sajnálatos módon folyamatosan emelkedik az érzelmileg és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma. A beiskolázottak között gyakori a sajátos nevelési igényű gyermek. A tanulók számára elsősorban szabadidős tevékenységek és osztályfőnöki óra keretében szervezünk mentálhigiénés programokat. Az elmúlt időszakban is nagy hangsúlyt helyeztünk a pedagógusok és segítők továbbképzésére. Ezeket a továbbiakban is szükségesnek látjuk bővíteni. Célunk a szülők együttműködésének megnyerése, szemléletformálása is. Pedagógiai tevékenységünk csak akkor tud hatékonnyá válni, ha a szülőkkel 7

összefogva készülünk föl a jelenkor és a jövő kihívásaira, megőrizve a múlt értékeit. Tanítványaink:  Együtt élnek és naponta részesei a társadalmi, gazdasági, családi sikereknek és kudarcoknak Érezhető a valahová tartozás vágya, de nem mindig választanak a kortárs csoportok közül. Időnként nem megfelelő informális csoportokhoz csatlakoznak.  A tanulásra általában motiváltak, igénylik a tudás megszerzését.  Szeretnek szórakozni, de többségük színházba, múzeumba kiállításra csak az iskola szervezésében jut el.  Szeretik az iskolájukat, tanáraikat.  Igénylik a szabadidős tevékenységük megszervezésének segítését, tevékeny részvételük mellett. A családok: A kertes, családi házas övezetből adóadóan, az itt élők adottságai, körülményei következtében a családok helyzete mindenképpen szerencsésebb a lakótelepen élőknél. A társadalmi, gazdasági változások következtében a családok gyermeknevelési körülményei sokfélék és időként ellentmondásosak. Az iskolához erősen kötődő szülőkben az együttműködési készség, jobbítási szándék és segítségnyújtási hajlandóság él. II/2. A jogi környezet változása Az elmúlt években a közoktatást jelentős átalakulás jellemezte, mely várhatóan a továbbiakban is új feladatokat ad a nevelőtestületeknek. A köznevelés élőtérbe kerülése nem okozott számunkra nehézséget, hiszen eddig is hangsúlyos tényezőként kezeltük iskolánkban a személyiségfejlesztést.

8

Az iskolarendszer működését meghatározó törvényi, jogi szabályozás gyakran változik. Ezek az oktatáspolitikai döntések egyre inkább megnehezítik/hetik az intézmények távlati fejlesztési elképzeléseinek kidolgozását. Az új szabályozások az intézmény alkalmazotti közösségét, pedagógusait és magát a vezetést ismét új feladatok elé állítják, szemléletváltásra késztetik. Az

elmúlt

évben

az

intézmény

működését

meghatározó

valamennyi

alapdokumentum átdolgozásra került. Az intézmény szervezeti struktúráját és kultúráját a célokhoz alakítva alakítottuk ki és működtetjük. A tanulói létszám iskolánkban emelkedő tendenciát mutat. Különösen jelentős eredménynek tartom. Tanügyigazgatási területen kiemelten kezeltem az alábbi tevékenységeket:  Az intézményi szabályzatok feleljenek meg a törvényességnek, a változásokat figyelemmel kísérve naprakészen korszerűsítsük.  Továbbképzési program  Beiskolázási terv  Munkaszervezés alapjául szolgáló dokumentumok  Pedagógiai Program  Helyi tanterv  Szervezeti és Működési szabályzat  Házirend  A tanügyigazgatási előírásoknak megfelelő kötelezettségünk legyen világos, tiszta, egyértelmű:  a tanügyi nyilvántartások és nyomtatványok vezetése,  a tanügyigazgatás feltételrendszerének biztosítása,  adatvédelem és iratkezelés.  A pedagógiai tevékenység szervezettsége  A pedagógus továbbképzés

9

 A tanév helyi rendje (munkaterv)  Pedagógiai program, helyi tanterv intézményi gyakorlata  A gyermekek, tanulók, a szülők, a pedagógusok jogainak érvényesítése  Az SZMSZ és a Házirend érvényesülése  Együttműködés az intézményen belüli szervezetekkel  Tankötelezettség teljesülése  Osztályzatok megállapítása  A tanulók napi terhelése  Intézményi kötelezettségek teljesítése Az elmúlt években a fenntartói, szakértői, és állami Számvevőszéki vizsgálatok megállapításai szerint ezen a területen javaslatokat fogalmaztak meg számunkra, de elmarasztalás nem történt.. A belső ellenőrzésre a vezetéssel nagyon nagy hangsúlyt fektettünk. A dokumentáció és az adminisztráció nem túl népszerű feladat, de a kollégákat meg tudtuk győzni ezek szükségességéről és fontosságáról. Az e-napló bevezetése nem volt eleinte nagyon népszerű, de ma már mindannyian tudjuk, hogy szükséges és nagyon korszerű. Az ellenőrzések eredményei egyre javultak, a külső és belső vizsgálatok pedig igazolták, hogy nem volt hiábavaló a következetes ellenőrzésünk. II/3. Az intézmény partnerei Partneri igények, elvárások Intézményünk a Comenius Minőségfejlesztési pályázat keretében azonosította partnereit.

10

Iskolánk jól működő minőségirányítási rendszerének köszönhetően rendszeres tájékoztatást

kapunk

a

partnereink

igényeiről,

elvárásaikról

és

megelégedettségükről. A fenntartott kapcsolatok folyamatosak, az eltelt időszak alatt egyértelmű javulást mutatnak, melyet nem csak a begyűjtött kérdőívek igazolnak, hanem a közvetlen visszajelzések is erre mutatnak. Legfontosabb közvetlen partnerünk a tanulói közösség. A pedagógiai programunkban megfogalmazott elveink alapján a Nemzeti Alaptantervben megjelölt fejlesztési feladatokat igyekeztünk teljesíteni: Iskolánk partnerei közül a szülők elvárásait is figyelembe vettük. Pedagógiai programunkat, Helyi tantervünket így az ahhoz illeszkedő éves munkaterveinket is igényeiknek megfelelően igyekeztünk összeállítani. Szülők és pedagógusok kapcsolata a legtöbb esetben jónak mondható. Nevelőtestületünk nyitott, segítőkész, a szülők többsége pedig szívesen veszi a jó tanácsot, igyekeznek együttműködni az iskolával. Sajnos létezik ellenpélda is. Szülői értekezletet tanévente három alkalommal, tanév elején (az elsős kollégák többször is), félév zárásakor és április végén tartottunk. Nyolcadik évfolyamos tanulóinknak és szüleiknek évente 2 alkalommal, november elején (tájékoztató) és januárban (felvételi lapok kitöltése) pályaválasztási értekezletet is tartottunk. Fogadó órát novemberben és áprilisban tartunk. Az elmúlt tanéveket a szülői igényeknek megfelelően alakítottuk az első évfolyamon.

A

matematikaoktatást

matematika biztosítunk,

iránti

érdeklődők

párhuzamosan

számára az

emelt

emeltszintű óraszámú

testneveléssel. Célunk, hogy a szülők megelégedettségnek megfelelve a tanulói létszámunk emelkedjen Negyedik éve kiemelt feladatként valósítjuk meg az Innováció az óvoda-iskola átmenet

megkönnyítéséért

programunkat,

mely

évenkénti

kidolgozott

programterv szerint valósul meg: 11

 Manófaktúra  Manó Akadémia  Tudorkaképző  Móra Kuckó A kollégák alaposan felkészülve, megtervezve programjukat, várták a kis óvodásokat. A kész programot már augusztus utolsó, ill. szeptember első hetében meghirdették az óvodákban. A program kidolgozásánál a tanítók arra törekedtek, hogy a foglalkozások:  gyermek- és értékközpontúak legyenek,  megkönnyítsék az óvodából az iskolába történő átmenetet,  figyelembe vegyék a gyermekek életkori sajátosságait,  érzelmekre épülő mesére, mozgásra, zenére, rajzos alkotásra, valós élethelyzetekre épüljön,  fejlesszék a szociális, az értelmi, a kommunikációs és a testi képességeket, a beszédértést, a problémamegoldó gondolkodást, finommotorikus mozgást,  élményközpontú legyen,  segítse a kapcsolatteremtést, a tájékozódást,  illeszkedjék az óvodai légkörhöz. A program egész évben folyamatos, szeptember közepétől április közepéig tart, heti egy alkalommal. Ezzel párhuzamosan az alábbi tevékenységeket végezzük még:  szülői tájékoztatót tartunk óvodás szülők részére szeptemberben és áprilisban,

12

 meghívjuk az óvónőket október első hetében, mely során tanítási órákon megnézik volt gyermekeiket, majd egy meghitt beszélgetésre invitáljuk az óvodapedagógusokat,  nyílt órákat tartunk október közepén az elsős szülőknek,  óvodai szülői értekezleteken veszünk részt /októbertől folyamatos/,  óvodás csoportokat hívunk meg május első heteiben,  részt vesznek tanítási órákon,  könyvtárban előadást tekinthetnek meg /bábelőadás, drámajáték/,  tornatermi játékokban vesznek részt. Szerencsére a beiratkozásnál egyre többen választják iskolánkat. Az első osztályosok létszámánál minden évben figyelembe kell vennünk a fenntartói elvárásokat, így volt ez az idén is a fenntartó váltásnál. Intézményünkre vonatkozóan ebben a tanévben is pozitívan alakult, hiszen ismét három első osztályunk kezdi meg ősszel a tanulmányait a MÓRÁBAN. Egyre nagyobb igény mutatkozik – elsősorban alsó tagozaton - a napközis foglalkozásokra, valamint a délutáni tehetséggondozó szakköreink és sportköreink iránt.

13

Tanulólétszámunkra vonatkozó adatokat az alábbi grafikon szemlélteti:

Tanév

Tanuló csoportok

Napközis csoportok

2008/2009.

19

13

2009/2010.

18

13

2010/2011.

17

12

2011/2012.

18

12

2012/2013.

19

12

A szülőkkel való hatékony együttműködés egyik legjobb példája Iskolaszékünk.

14

A pedagógusok, mint közvetlen partnerek Nevelőtestületünk tagjai sokoldalúan képzett szakemberek. A nevelési-oktatási folyamatban

résztvevő

diplomával

és

munkatársaink közül sokan

szakirányú

végzettséggel

(kb.

rendelkeznek

80%).

több

Szakvizsgázott

munkatársunk 12 fő, közülük nyolcan közoktatási szakértők is. Az elmúlt tanévekben több 30, 60, 90, 120 órás akkreditált továbbképzéseken vettünk részt. A TÁMOP 3.1.4. pályázathatnak köszönhetően elmondhatjuk, hogy valamennyi pedagógusunk részese lehetett valamilyen továbbképzésnek. A digitális írástudás elterjesztésének érdekében 10 kolléga tehetett ECDL vizsgát. A fenntartó, mint kapcsolatrendszerünk tagja: A tanév eleji, majd az azt követő jó néhány óratömeg és tantárgyfelosztás egyeztetések számomra azt tükrözik, hogyha mi korrekten, a törvényi előírásoknak megfelelően, az adott lehetőségeket kihasználva végezzük munkánkat,

támogató, segítő

partnerünk

lehet

a

fenntartó.

Az

idei

tantárgyfelosztási tervezetet is elkészítettük a jelenlegi fenntartói elvárások szerint. Várjuk az eredményt: milyen órakerettel és hogyan dolgozhatunk 2013 szeptemberében? Az Önkormányzat minőségirányítási programjában az intézményekkel szemben támasztott

fenntartói

elvárásoknak

igyekeztünk

megfelelni.

Ebben

a

dokumentumban az intézmény vezetése kiemelt feladatokat kapott. Ennek megfelelően: - Az intézményt a szabályozó jogrendszer előírásainkat megfelelően működtettük. - Minőségi céljainkat a minőséggel kapcsolatos elvárásokból alakítottuk ki - A tevékenységünkről szóló beszámolók alapján, lehetőségeinkhez mérten elvégeztük a szükséges beavatkozásokat (PDCA). 15

- A szabályozó dokumentumok felülvizsgálatát folyamatosan végezzük, egy részét átalakítottuk (SZMSZ, Házirend), valamint újakat készítettünk. - A fejlesztéshez szükséges erőforrásokat az éves költségvetésünkből, valamint

egyéb

forráskiegészítő

tevékenységekből

(pályázatok,

hozzáadott érték) biztosítottuk. - A MIP-nek megfelelő irányított önértékelésünk alapján kapott javaslatokat intézkedési terv formájában valósítottuk meg. - „Iskolánk a Móra” jó hírnevének megőrzését, fejlődését pedagógiai folyamatunk valamennyi résztvevője magáénak érte. - PR tevékenységünket figyelemmel lehetett kísérni az országos és helyi média tudósításaiban. - Intézményi alapdokumentumaink nyilvánossá tételével közismerté tettük a jövőképünket, küldetésünket és értékrendünket - Éves rendszerességgel (1999-óta) irányított önértékelést végzünk, melynek során képet kapunk a partneri igényekről, valamint az elégedettségükről. - Példamutatással segítjük a minőségi munkavégzést - A vezetés munkáját külön területként értékeljük, és a javaslatokat figyelembe vesszük a vezetési feladatok során - Rendszeres külső és belső mérésekkel értékeljük a pedagógiai tevékenységet - A „hozzáadott érték” elvrendszere alapján működünk, de ezt számokkal mérni igen nehéz. Az iskola „rejtett tanterve” ad/hat képet az ilyen irányú tevékenységünkről. - Az alkalmazottak kiválasztásának szempontjait a MUNKATÁRSI KIVÁLASZTÁSI REND című szabályzatunk tartalmazza (2002). - Továbbképzési, beiskolázási tervünk a Pedagógiai Programunknak megfelelően, a nevelőtestület egyetértésével készült. 16

- Az ellenőrzési, értékelési rendünket az elfogadott szabályzataink, és a munkatervünk alapján működtetjük. - Erkölcsi ösztönző rendszerünk működik. Az anyagi ösztönző rendszerhez szükséges a fenntartó, valamint a kormányzati politika jelentős anyagi támogatása. Sajnálatos, hogy erre az elmúlt években a teljesítménymotivációs pályázatokon kívül, igen csekély lehetőségünk adódott. Reméljük, hogy a 2013 szeptemberében hatályba lépő Pedagógus

életpályamodell

feltételeket/lehetőségeket,

melyek

megteremti a

képzett

azokat és

a

elkötelezett

pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését lehetővé teszi. - Kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket szervezünk az intézményi nevelés valamennyi színterén. - Az információáramlás sokat javult az utóbbi években, folyamatosan fejlesztjük. - A pénzügyi stratégiánkat igen meghatározó módon megszabta az egyre nehezebbé váló finanszírozási feltételekkel történő működtetés. Jelenleg

nincs

ilyen

gondunk,

hiszen

nem

rendelkezünk

költségvetéssel. - Az kollégák segítenek az intézmény rövid-, közép-, hosszú távú terveinek kialakításában, felülvizsgálatában, módosításában. - A pályázati lehetőségek szinte teljes körű kihasználásával javítottuk, javítjuk a személyi és tárgyi feltételeinket. A ma már működtető önkormányzat szakbizottságaival, annak vezetőivel kiegyensúlyozott munkakapcsolatban vagyunk. Az ügyosztályok részéről maximális segítőkészségét tapasztaltuk. 2013.01.01-től a fenntartóváltáshoz szükséges átadás-átvételhez a legteljesebb szakmaisággal viszonyultunk és időt, energiát nem kímélve teljesítettük a gyakran igen nehéz elvárásokat.

17

A közvetett partnereink: A kerületi óvodákkal folyamatos és kiemelten jó kapcsolatban állunk. Rendszeresek a szakmai konzultációk a tanulók érdekében. A Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás önkormányzati, most fenntartói hatáskörbe került. Iskolánk 6 pedagógusa is tantárgygondozói feladatokat lát el, ami kerületi szinten is példaértékű. A szakmai innovációs törekvésekben, pályázatokban, mérésekben teljes körű az együttműködés. Továbbra is kiváló a kapcsolatunk a Nevelési Tanácsadóval, a Napraforgó Családsegítővel, és nem utolsó sorban a XVI. ker-i Rendőrkapitánysággal. Ezekkel az intézményekkel szinte napi kapcsolatban állunk (szakvéleménnyel rendelkező

tanulók,

Programjaikat

esetmegbeszélések,

rendszeresen

Rólad

népszerűsítjük.

van

szó

Folyamatosan

program…..). működik

az

Értékfeltáró csoport, a „csellengés”- megelőző Rex-klub. Továbbra is együttműködünk a KÁVA Kulturális Műhellyel, és a Kolibri Színházzal, akiknek előadásai egyszerre nyújtanak színházi élményt, tanítanak a színház értő befogadására, nyelvére, ugyanakkor a felvetett probléma feldolgozásával komplex prevenciós foglalkozásként is betöltik szerepüket. Klamm háborúja, Kövek, Webáruház, Völgyhíd, Emil és a detektívek, Cyber Cyrano, Kikatt, Semmiség című előadásokat láthattak

diákjaink.

A

KÁVA

Kulturális Műhellyel közösen nyert pályázat (TÁMOP 5.2.2.) keretében 7 előadást és 2 tantermi foglalkozást kaptunk színész-drámatanárok előadásával, vezetésével. A Demokracity és az Apalabirintus foglalkozásokon vehettek részt diákjaink. A kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkáját segítettük ötleteinkkel és szervezésekkel. A munka ugyan akadozott, de ez nem a résztvevő kollégáknak köszönhető. Együttműködünk a helyi, fővárosi és országos civil szervezetekkel: sok általuk szervezett programnak voltunk szervezői és részesei. (Kiemelten az ÁIIOSZ és 18

a PECIFO, KÖVI vezetőségével. 2012-ben az UNESCO referencia iskolája lettünk.) A Semmelweis Egyetem hallgatói kortárs segítés keretén belül a felsős diákjainknak tartottak órákat a pszichoszexuális fejlődés jegyében. Az AHA program alkalmazói és fejlesztői vagyunk. A Köznevelés című folyóiratban többször is olvashattak iskolánkról az érdeklődő kollégák. II/4. Gyerekek és a szülők társadalmi- gazdasági jellemzői Tanulóink igen eltérő társadalmi és gazdasági helyzetű családokból kerülnek ki. Természetesen a két véglet is megtalálható, és mint tudjuk a legnagyobb odafigyelést ezek a diákok igénylik. Rászoruló gyermekeink esetében általában a nehéz anyagi körülmények mellé társulnak a szociális és mentális problémák. Az egyéb problémák megoldására az osztályfőnökök a gyermekvédelmi felelős bevonásával keresik a megoldást. Vannak, akiknek még mindig problémát okoz a kirándulások, erdei iskola, az ebéd és egyéb programok költségeinek befizetése. A rászorulókat igyekszünk lehetőségeinkhez mérten támogatni. Minden pályázati forrást feltérképezünk. Segít az iskolai Útravaló alapítványunk is. Vannak természetesen olyan szülők is, akik láthatóan nem szorulnak támogatásra, de a lehető valamennyi támogatási rendszert - sokszor etikátlanulkihasználják. Az igen jó anyagi körülmények között élő gyermekekről is szót kell ejtenem. A problémás esetek száma itt jóval kevesebb, mint a fent említetteknél, de annál súlyosabb. Ezen tanulók esetében inkább magatartási, fegyelmezési gondokról beszélhetünk elsősorban, amely többeknél rossz tanulmányi eredménnyel párosul. A „megoldás kulcsát” ezekben az esetekben is az osztályfőnököknek kell megtalálniuk.

19

Meg kell említeni a szülők többségének részéről azt a pozitív hozzáállást, amellyel iskolánk a „MÓRA” munkáját segítik. Jó példája volt ennek a PET palackokból épített vonat, valamint a „baba-lánc” elkészítése (mindkettő 24 órás munka). Igazán jó csapatépítés volt, továbbgondoltuk az iskolai együttműködést is. Nagyon sok segítséget kaptunk a szülőktől a tárgyi feltételek javításához is (tantermek kifestése, linóleum csere, kertépítés, mosdók csempézése). II/5. A belépő gyerekek felkészültsége Az óvodából érkező gyerekek felkészültsége A pedagógiai programunknak megfelelően minden év szeptemberében megtörténnek az első osztályosok szűrése. Vizsgáljuk a mozgásfejlettséget, a vizuális percepció területeit, és logopédiai szűrésen is átesnek. Az eredmények kiértékelése után megtörténik a fejlesztésre szoruló gyermekek csoportokba sorolása. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy egyre több az ilyen tanuló. 2 fejlesztőpedagógus, 1 mozgásfejlesztő, 1 logopédus és egy gyógypedagógus tart foglalkozásokat ezen diákoknak. A következő területeken tartjuk fontosnak a fejlesztést az óvodából érkező gyermekeknél:  beszédkészség,  beszédértés,  finommotorika,  feladattudat erősítése, kialakítása,  társas kapcsolatok alakítása. A foglalkozások alkalmával a különböző fejlesztéseket kapnak ezek a gyerekek. Pl.: logopédia, alapozó terápia, prevenciós foglalkozások, diszkalkulia terápia, beszédszekció- diszlexia- diszgráfia, szurdopedagógiai fejlesztés, diszlexiadiszgráfia redukáció, beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése.

20

A tanév közben érkező tanulók esetében az iskolaváltás okai: költözés, osztály megszűnése, ill. a szülők nem voltak megelégedve az előző iskola nevelésioktatási rendszerével. A belépő tanulók felkészültsége általában jónak mondható. Osztályba sorolásukkor elsődleges szempont volt, hogy a szülők kérésének eleget tudjunk tenni, természetesen figyelembe véve az esetleges létszámkorlátokat. Szintcsoportba sorolásuk az előző évek osztályzatai alapján, és egy szintfelmérő megírása után történt. Azok

a

gyermekek,

akiknél

lemaradást

tapasztaltunk,

felzárkóztató

foglakozáson vehettek részt. Az osztályfőnökök feladata az újonnan érkező gyerekek osztályközösségbe való integrálása. Változatos személyiséggel és képességekkel érkeznek hozzánk új tanulók, akiknek a megismerésére és a közösségbe való beillesztésére sok energiát kell, hogy fordítsanak az osztályfőnökök. A negyedik évfolyamot befejezett osztályok átadására évfolyam értekezleten kerül sor, ahol a tanítók felhívják a gyerekek képességeire, erősségeire, gyengeségeire, valamint arra a figyelmet, hogy kiemelten mire ügyeljünk az egyes tanulóknál. Ezeken az értekezleteken az osztályokat átadó tanítókon kívül és az osztályokat átvevő tanár kollégák mellett jelen vannak a fejlesztő pedagógusaink is. II/6. Speciális csoportok Speciális csoportnak ma már az integrált osztályaink, a fejlesztő csoportok, és a szintcsoportok tekinthetők. Speciális csoportok a harmadik és negyedik, valamint felsőbb évfolyamon csoportbontás következtében létrejött „tanuló-csoportok” is matematika, és idegen nyelv tantárgyakból. Az idegen nyelvi csoportok létszáma (angol) még mindig nem ideális, nagyon nagy létszámmal működünk. A csoportbontásban tanítás jó lehetőséget biztosít a szorgalmas, jó képességű gyerekek gyorsabb 21

ütemű fejlesztéséhez, ill. a tananyag mélyebb elsajátításához. A gyengébbeknek arra ad lehetőséget, hogy ne maradjanak le nagyon egymástól, ill., több gyakorlással sikeresen meg tudjanak felelni a velük szemben elvárható követelményeknek. Az idegen nyelv tanításának hatékonyságát az integrált osztályokban tovább szükséges növelnünk, ezekben MÉG MINDIG szinte minden gyermek egyéni foglalkozásra, fejlesztésre szorul. A fejlesztő pedagógusaink mellett fontos szerepet játszanak a tanítók és a szaktanárok. Szerencsére sok olyan pedagógusunk van, akik figyelembe veszik a tanítás és az értékelés során a szakvéleményben javasoltakat, és élnek a különböző lehetőségekkel, melyek a következők lehetnek: -

a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulásait,

-

egyéni haladási ütemet biztosít,

-

a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

-

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a szakvéleményben lévő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaz,

-

egy-egy

tanulási,

nevelési

helyzet,

probléma

megoldásához

alternatívákat keres, -

együttműködik a fejlesztő pedagógusokkal,

-

segítséget nyújt a tanuláshoz.

22

Iskolánkban az elmúlt tanévekben a következőképpen alakultak az SNI-s és a Nevelési Tanácsadó által kiállított szakvéleménnyel rendelkező tanulók száma:

Az elmúlt tanévekben iskolapszichológus is segítette munkánkat. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének- oktatásának vállalását az Pedagógiai Programunkban határoztuk meg, valamint az előző években az Alapító Okiratunk is tartalmazta. Képzési prioritásaink:  Emelt szintű matematika  Emelt óraszámú testnevelés  Európai nyelvek oktatása csoportbontásban  Számítástechnika oktatása 4. osztálytól  Kis létszámú osztályok működtetése  Integrált osztályok A 2012/13. Tanévtől:  Emelt szintű matematika  Emelt óraszámú idegen nyelv oktatása (1-4. évf.)  Emelt szintű idegen nyelv oktatása (5-8. évf.) 23

 Művészetek műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása  A közvetlen és közvetett partneri igényeknek megfelelően a kerettanterv alapján  Közoktatási típusú sportiskolai nevelést-oktatást igény szerint szervezünk.  Európai nyelvek oktatása csoportbontásban  Számítástechnika oktatása 4. osztálytól  Iskolaotthonos nevelés - oktatás 3. osztálytól szintcsoportokat alakítottunk ki matematika, magyar nyelv- és irodalom, valamint idegen nyelv tantárgyak esetében. Speciális csoportnak nevezhetők azok az osztályok is, amelyekben a TÁMOP 3.1.4. pályázat kapcsán bevezetésre kerültek a különböző kompetencia alapú programcsomagok. Ebben a tanévben már 10 osztályunkban alkalmazzuk ezeket a programcsomagokat magukba foglaló helyi tantervünket. A pályázat keretében bevezetésre kerültek a projekt elemei közül a kulcskompetenciák

fejlesztését

szolgáló

programcsomagok,

valamint

kidolgoztuk önálló intézményi innovációnkat. A kompetencia alapú oktatás implementációja intézményünkben 2009/10.

2010/11

2011/12.

2012/13.

2013/14.

2014/15.

Szövegértésszövegalkotás

4.évf. 5.évf.

1.évf. 5.évf. 6.évf.

Matematika

3. évf. 5. évf.

4.évf. 6.évf.

Angol nyelv

4.évf.

5.évf.

2.évf. 6.évf. 7.évf. 1.évf. 5.évf. 7.évf. 6.évf.




Szociális, életviteli és környezeti nevelés (tt.*)

5.évf.

6.évf.

5.évf. 6.évf.

5.évf. 6.évf.

5.évf. 6.évf.

5.évf. 6.évf.

7.évf.

5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.





Művészetek műveltségterület

24

II/7. Intézményi fejlesztések – újszerű tanulásszervezési technikák  Tantárgytömbösített oktatás Célja:  a tananyag ne tagolódjon szét,  a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon,  különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt.  Moduláris oktatás A módszer alapelve, hogy interakcióban átélt és feldolgozott saját tapasztalatokra épül. Épít a tanulók korábban megszerzett tapasztalataira, megszólítja az érzelmeiket, önkifejezésre, alkotásra, véleményalkotásra és véleménynyilvánításra ösztönöz, így teremt valódi szociális közeget. A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a programok sokféle konkrét, egyedi formában illeszkedjenek az iskola tevékenységrendszerébe és különféle módokon működő iskolák számára is használható legyen. A programcsomag alkalmas arra is, hogy integrált tanulócsoportokban is használják.  Műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása A műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása a bevezetett újszerű tanulásszervezési eljárások egyike, különböző tantárgyak közös alkalmazása, amelynek célja a társadalmi életre való hatékonyabb felkészítés, azaz a munka világába való beilleszkedés elősegítése a tanulói kompetenciák kiszélesítése által. Elősegíti a komplex, összefüggésekben való gondolkodás fejlődését, a több szempontú látásmód kialakulását. Más szemszögből mutatnak be az órán megtanult feladatokat, más helyzetben hoznak együttműködésbe diákcsoportokat úgy, hogy az információ forrása nem kizárólag a tanár és egy rögzített tananyag.

25

 Témahét  Erdei iskola  „Elmetorna – táblajáték”  A tündérmesék világa egy választott mű alapján  „A budai Vár”  Projekt módszer  Szüret  Móra Ferenc: A didergő király című mese dramatizálása  Honfoglaláskori mondák  Az Én mesekönyvem  Hegységek  A megmozduló kép  Híd  Budapest  Olimpia  Ételed az életed II/8. A tanulói kudarcnak kitett diákok felzárkózatása intézményünkben A tanulói kudarcok kezelésében nagyon fontos a korai felismerés. Azokat a területeket kell megtalálnunk, amely elmaradásának következtében felléphetnek iskolai kudarcok. A felzárkóztatás egyéni, vagy kiscsoportos formában történik. A magasabb évfolyamokba hozzánk kerülő tanulóknál a szülő, vagy a pedagógus jelzi a tanulási nehézséget. A terápiát itt is vizsgálóeljárással kezdjük, ekkor információhoz jutunk, mely területek elmaradásában lépett fel tanulási nehézség. A felzárkóztatást segíti a 3. osztálytól csoportbontásban történő oktatás, valamint a tanítási órákon képességek szerinti differenciált oktatás.

26

A 3. osztálytól csoportbontásban dolgozzuk fel a matematika, anyanyelv tantárgyak tananyagát. Rendkívül körültekintően igyekeztünk bevezetni ezt a formát.

A

tervezésnél

fejlesztőpedagógusok,

figyelembe

pszichológusok,

vettük valamint

az

osztálytanítók,

valamennyi

érintett

véleményét, majd ezt követően hoztuk meg a vezetői döntést. Világosan láttuk a csoportalakítás veszélyeit (itt szintén el lehet gondolkodni, hogy ez most szegregáció?). A csoportba sorolás, szintfelmérés alapján történt, majd az évfolyamon tanulókat három csoportba szerveztük. A tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jó döntés volt. A szülők, tanulók, pedagógusok véleményei és az eredmények ezt igazolják. A csoportok átjárhatók, erről minden esetben a tanuló teljesítményét tekintve egy team javasolja a döntést, majd valamennyi körülményt figyelembe véve engedélyezzük a csoportváltást. Azoknak a tanulóknak, akik valamilyen tantárgyból felmentést kapnak az osztályozás és értékelés alól, a tantárgyat tanító pedagógus egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki a felzárkóztatásra. Amennyiben a szakvélemény az egyéni elbírálást kéri, a pedagógus a legmegfelelőbb számonkérést próbálja kialakítani, egyénre szabott értékeléssel. Az eddigi években egy tanuló esetében kaptunk arra vonatkozó javaslatot, hogy az első osztályt előkészítő évként végezze és fejezze be. Két tanuló esetében éltünk a Közoktatási törvény által nyújtott lehetőséggel és az előkészítő évet átváltoztattuk egyéni továbbhaladásra. Ez a terület további átgondolást, tervezést igényel. Ezen tevékenység sikere csak a tanulói közösség, és valamennyi pedagógus támogató együttműködésével valósulhat meg. Ezért tartottuk fontosnak a tantestület

számára

szervezett

tanfolyamokat,

önképzési

lehetőségeket,

másoddiplomás képzéseket. Általuk fejlesztettük szervezeti kultúránkat, amely szemléletváltást is eredményezett. 27

Minden igyekezetünk hiábavaló lenne a támogató családi háttér nélkül, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való kapcsolattartásra, tanácsokkal látjuk el

Őket,

valamint

részesei

lehetnek

a

számukra

is

szervezett

továbbképzéseinknek. Az értékelést mindig megelőzi a folyamatos ellenőrző-elemző vezetői munka. Érékelésünket mindig a nyíltság jellemezte, ugyanakkor önértékelésre, a mások munkájának megbecsülésére is „neveltük” munkatársainkat. Egy-egy pedagógiai szakasz reális összefoglalásánál sokat segített, hogy pedagógus munkatársaimat, a szülőket, a tanulókat, a fenntartót széleskörűen bevonhattuk ebbe a munkába. Mindez a COMENIUS II. minőségirányítási rendszerünknek is köszönhető. Jelenleg minden évfolyamon vannak sajátos nevelési igényű diákjaink. II/9. Személyi feltételek Személyi feltételeinkről elmondható, hogy a pedagógusok és a pedagógus munkát segítő dolgozóink mindegyike rendelkezik az előírt képesítéssel, és a Pedagógia Programunkban megfogalmazott speciális feladatokhoz tartozó külön képesítéssel is. Új pedagógus alkalmazásánál legfontosabb szempont, hogy a pedagógus végzettsége és személyisége megfeleljen az intézmény szellemének. A dolgozók a Kjt. szerinti bértábla alapján kerülnek javadalmazásra a minőségi munkát és a többletfeladatokat a jutalomkeretből és a minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítésből díjazzuk. Minden évben elkészítjük a pedagógus továbbképzési tervet, figyelembe véve az intézmény előtt álló feladatok elvégzéséhez szüksége képesítések megszerzését. A pedagógiai munkát segítő munkakörökben is a szükséges képesítésekkel rendelkeznek a kollégák. (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus, könyvtáros, gyermekvédelmi felelős, szabadidő szervező,)

28

Intézményünk speciális képzéséhez az alábbi végzettségek:  Fejlesztő pedagógus

3 fő

 Akkredidált dyscalculia tanfolyam

11 fő

 Gósy-féle beszédpercepciós tanf.

1fő

 Delakato-módszer (mozgásterapeuta)

1fő

 Kulcsárné mozgásterapeuta

1 fő

 Logopédus

1 fő

Könyvtárunk is szépen fejlődött az elmúlt öt évben.  Megvalósult a könyvtári állomány feldolgozása a SZIRÉN könyvtárhasználói programmal.  Az állomány gyarapodása: 560 darab könyv 867.239Ft értékben; 114 darab audiovizuális anyag 290.998Ft értékben.  Versenyeredményeink: Győri Gáspár tehetségkutató könyvtári verseny – szóbeli 11. Helyezés. Országos Bod Péter Könyvtárhasználati verseny, budapesti szóbeli fordulóba egy diákunk került be. Kerületi könyvtárhasználati versenyeken való sikeres részvétel: 1-3. helyezések. Szivárványhíd Országos irodalmi, műveltségi vetélkedő – I. helyezés  Fővárosi versenyeken való zsűrizés.  Mérei Intézet által szervezett versenyeken való zsűrizés.  Negyedik alkalommal került megrendezésre a Népmese Napja-illusztrációs és mesemondó verseny kerületi diákoknak.  A XI. Rovásírás döntő megszervezése intézményünkben.  „Könyv imádata” kiállítás, szakmai nap szervezése.  Könyvtári tantárgygondozói feladatok ellátása a kerületben.

29

II/10. Hatékonyságmutatók Intézményünk a jóváhagyott SZMSZ szerint 6.30-20.00 óra között tart nyitva. 6.30-tól a gyermekek reggeli ügyeletét szervezzük, a napközi után este 20.00 óráig gyakorlatilag a tornatermet bérlők tartózkodnak az épületben.

Pedagógus létszám

Egy pedagógusra jutó tanulólétszám

2008/2009.

44,2 fő

11,3 fő

2009/2010.

41,6 fő

11,9 fő

2010/2011.

39,9 fő

12,1 fő

2011/2012.

40,6 fő

11,9 fő

2012/2013

42,2 fő

11,2 fő

Saját bevételek, pályázatok, alapítvány A saját bevételekről a költségvetési részben összegszerűségében már szóltunk. Amit hozzá kell még tenni, hogy szerencsére évek óta kialakult egy állandó bérlőkkel való kapcsolat (elsősorban tornaterem), amely elég biztosan hozza az elvárt bevételt. Tudjuk, hogy néha ez nem problémamentes, de alapelvként mindig követjük, hogy első az iskola, aztán a bérlők. A pályázati lehetőségeket mindig kihasználjuk, az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a benyújtott pályázatok nagy részét sikerült elnyernünk.

30

A diagram nem tartalmazza a 2009-ben elnyert TÁMOP pályázat összegét: 19.925.166Ft Útravaló Alapítványunk a 2004. évtől jogosulttá vált az 1% adó fogadására. A meglévő tőkénkből minden évben támogattuk a táborokat, a táborozó gyermekeket, és egy alkalommal nagyobb összegű, oktatást segítő informatikai eszközöket is tudtunk vásárolni. Reméljük a jövőben még többen fogják az 1%ot alapítványunknak utalni, és még több segítséget tudunk nyújtani. Gyermek/tanulócsoportok nagysága A tanéveket hasonló tanuló létszámmal kezdtük meg, amely tanév végéig stabil marad, sőt évközben is hoznak tanulókat.

31

2008/2009. tanév ISKOLAI OSZTÁLYOK osztály

1.a 1.b 1.c. 2.a 2.b 2.c. 3.a 3.b 3.c 4.a 4.b 4.c Össz: 5.a 5.b 5.c. 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c. 8.a 8.b 8.c. Össz: 18.össz:

tényleges létszám

SZAKÉRTŐI NT *2

*3

*2

számított létszám

21

1

203

5

1 29

27 28 0 22 24 25 19 20 23 28 21 22 259 39 35 0 35 28 0 30 24 0 24 24 0 239

427

15

2 52

498

25

2

28

20

2 1

23 25

1

18 10

3

1

5

21

2

25

3

11

18 224

3

10

4 1 23 1

30 28

7

3

7 4

30

5

25

3

25

1

4

22

2

22

2 2

ténylegesből a magántanulók száma *1

NAPKÖZIS CSOPORTOK SZAKÉRTŐI NT tényleges

számított *2

*2 *3

*3

*2

3

0 0

58

3

1 19

26 27 0 22 24 25 16 20 20 23 15 19 237 28 23 0 13 11 0 3 4 0 0 0 0 82

3

2 0

264

13

2 38

319

24

2

27

20

2 1

23 25

1

15 10

2 0

2 0

3

5

19

1

20

3

8

15 206

3

10

16

4

4 1 19 1

19

1

1

3

7 4

8

5

8

3

3

1

4

1

32

osztály

1.a 1.b 1.c. 2.a 2.b 2.c. 3.a 3.b 3.c 4.a 4.b 4.c Össz: 5.a 5.b 5.c. 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c. 8.a 8.b 8.c. Össz: 1-8.össz:

2009/2010. tanév ténylegesből a ISKOLAI OSZTÁLYOK magántanulók SZAKÉRTŐI NT száma tényleges számított létszám létszám *2 *3 *2 *1 *2 *3

28

1

1

25

2

3

25

1

1 2

27

20

2

3

21

1

2

25

1

19

2

11

3

1

5 3

21

222

10

25

3

1

23 6 3

25

1

30

7

26

4

25

3

19

3

24

1

4 3

23

197 419

4 14

1 2

33 56

30 30 0 27 29 0 25 24 26 21 21 24 257 34 28 0 39 30 0 28 22 0 29 26 0 236 493

NAPKÖZIS CSOPORTOK SZAKÉRTŐI NT tényleges

számított *2

*3

*2

1

26

1

1

1

22

2

3

23

2

1

2

26

20 1

2

2

19

2

25

1

12

2

11

3

1

5 3

19

4

0 0 2

203

10

14

3

1

21 6 3

8

1

10

1

3

4 8

2 0 2 0

7

8

4

14

3

2

2

1

1

1

1

58 261

3 13

1 2

27 48

33

28 27 0 25 28 0 24 21 26 14 21 22 236 23 11 0 19 12 0 17 4 0 2 2 0 90 326

osztály

1.a 1.b 1.c. 2.a 2.b 2.c. 3.a 3.b 3.c 4.a 4.b 4.c Össz: 5.a 5.b 5.c. 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 7.c. 8.a 8.b 8.c. Össz: 1-8.össz:

2010/2011. tanév ténylegesből a ISKOLAI OSZTÁLYOK NAPKÖZIS CSOPORTOK magántanulók SZAKÉRTŐI NT SZAKÉRTŐI NT száma tényleges számított tényleges számított létszám létszám *2 *3 *2 *2 *3 *2 *1 *2 *3

31

1

3 1

25

28

1

1

24

2

2

23

1

2 1

27

19

1

3

21

1

3

25 223

7

24

1

25

1

25

2

1

3 1

6

3 6

26

27

0 17

2

5

24

4

25

2

18

3

194 417

6 13

1 32 1 49

35 26 0 30 28 0 26 28 0 23 25 26 247 28 34 0 30 32 0 34 28 0 27 21 0 234 481

31

1

3

2

25

1

25

1

1

1

23

2

2

22

1

1

1

1

1

25

1

17

2 1

2

211

6

1 14

21

1

14

1

19 24

6

0 0

2

0

3 1

2

11

2

4

2

3 5

1

6

1

1 7

2

2 0 2 0

66 277

2 8

1 1

10 24

34

35 26 0 27 27 0 24 26 0 19 22 25 231 25 19 0 13 6 0 3 5 0 7 2 0 80 311


tényleges SZAKÉRTŐI létszám *2 *3

NT *2

1.a 1.b 1.c. 2.a 2.b

24

3.a 3.b

27

1

1

25

2

2

4.a 4.b

25

1

5

Össz: 5.a 5.b 5.c. 6.a 6.b

225

5

0

17

17

1

1

4

22

1

3

24

2

1

23

1

3

7.a 7.b

22

8.a 8.b

24

Össz: 1-8.össz:

195 420

22

1

3

23

2

28

1

23

1

2

28

5

23

2

3 4

18

1

1

22

8 13

2 2

számított létszám

24 26 25 29 24

24 22

1

3

23

2

28

1

2

21

1

29 29

1

24

1

1

23

1

2

31 30

1

20

1

5

1

24

247 24 26 27 27 28

5

1

10

27 22

2

3

4

30 26

30 47

237 484

3

ténylegesből a NAPKÖZIS CSOPORTOK magántanulók SZAKÉRTŐI NT száma tényleges számított *2 *3 *2 *1 *2 *3

0

0

1

2

209

4

0

17

10

1

1

2

20

1

2

17

1

2

10

1

2 2

1

1

0 0

0 0

71 280

26 26 26 26 230 15 23 20 13 12 5 0 0 1

1

4 9

24 26 25 29 22

5 9

1 1

11 28

35

89 319


1.a 1.b 1.c. 2.a 2.b 2.c 3.a 3.b 4.a 4.b Össz: 5.a 5.b 6.a 6.b 6.c 7.a 7.b 8.a 8.b Össz: 1-8.össz:

tényleges SZAKÉRTŐI NT számított létszám *2 *3 *2 létszám

25

1

24

1

20

2

1

1

24

1

23

3

23

2

28

1

23

4

27

1

2

23

2

3

240

7

26

2

5

29

1

2

17

1

19

2

2

23

1

2

21

1

3

16 21

1

3

3 2

16

188 428

0 18

3 2

10 17

1 25 1 43

27 25 23 25 26 25 29 27 30 28 265 33 32 23 23 26 25 19 26 18 225 490

ténylegesből a magántanulók száma *1 *2 *3

NAPKÖZIS CSOPORTOK tényleges

SZAKÉRTŐI *2

23

1

23

1

20

2

*3

NT

1

2

24

1

23

3

21

3

28

1

2

19

2

1

19

1

1

1

18

1

3

218

6

1

13

2

4

1

20

1

2

9

1

12

2

2

11

1

2

4

0

0

1

1

0

1

17

2

2

1

2

2

2

6 10

0 0

0 0

69 287

7 13

1 1

számított

*2

15 32

36

25 24 24 25 26 24 29 21 21 22 241 19 23 14 16 14 3 4 0 0 93 334

II/11. Szervezeti-vezetési jellemzők A vezetés hitvallása: az alkalmazott minőségirányítási technikák alkalmazása. Kiemelt hitvallásunk: „kell egy csapat”. Vezetési struktúránk az SZMSZ-ben foglaltak szerint működik. Szervezeti kultúránkat folyamatosan fejlesztjük. Erőforrás megoszlás A vezetés egymás között megosztotta az ellátandó feladatokat. A jogkörök és hatáskörök az SZMSZ-ben jól elkülönítve meghatározásra kerültek. Az alkalmazotti

közösség-

kiemelten

a

nevelőtestület-

az

intézmény

jó

működtetéséért igen sokat tesz. Természetesen ahol sok ember dolgozik nem mindig arányos a terhelés, erre ügyelnünk kell. Belső értékelési, minőségirányítási technikák 1999. óta iskolai tevékenységünket és annak eredményeit, a végbement fejlődést és a kiemelkedő teljesítményeinket a Comenius II. Minőségirányítási modell kiépítése során az NMD-típusú önértékeléssel mértük fel. Ez a különböző iskolák összemérhetőségét biztosító eljárás “iskolánk, a Móra” teljesítményét a partnereink számára láthatóvá és értékelhetővé tette, ami által az utóbbi években is megkülönböztetett figyelem övezte iskolánkat. Az elmúlt öt év során megvalósított önértékelések feldolgozása és kiértékelése után ezek a változások iskolánkról egyre kedvezőbb külső és belső képet adtak, amelyek alapján (a lefolytatott helyszíni szemle is igazolta!) képessé váltunk a gyermekbarát, partnerközpontú, magasszínvonalú és folyamatosan megújulni képes működésre. A modell kritériumrendszere igényként és követelményként már beépült iskolánk életébe, szervezeti kultúrájába. Szervezeti erősségeinket (a kiválóság elérésének eszközeként) minden évben (már hagyományosan!) azonosítottuk, az elért eredményeket ezzel a modellel mértük.

37

Ezek az erősségek (a teljesség igénye nélkül), amelyekkel az önértékelési munka felmérései alapján rendelkezünk a következők: 1. Iskolánkban van egy rendszer a partnerek igényeinek azonosítására, felmérésére (piackutatás):

Elégedettség (%)

Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

95 90

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

90,24

78,57

78,57

89,19

81,08

90,24

89,19

85 78,57

81,08

2009. 2010. 2011. Felmérési időszak (év)

2012.

78,57

80 75 70 2008.

2. Létezik az intézményben a közoktatásban végbemenő fejlődés értelmezésére és időben történő jelzésére kialakított módszer, beleértve a többi nevelésioktatási intézmény teljesítményének elemzését is:

Elégedettség (%)


88 86 84 82 80 78 76 74 72 70 68 66

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

73,17

80,95

85,71

81,08

81,08

85,71 80,95

81,08

81,08

2011.

2012.

73,17

2008.

2009.

2010. Felmérési időszak (év)

38

3. Megtörténik iskolánkban az intézményi „tanulási folyamatból” származó adatok összegyűjtése és feldolgozása:

Elégedettség (%)


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2008. 78,05

2009. 88,09

2010. 61,90

88,09

2011. 91,89

91,89

83,78

2011.

2012.

2012. 83,78

78,05 61,9

2008.

2009.

2010. Felmérési időszak (év)

4. Rendszeresen elemzi az intézmény a legjobbak teljesítményét, törekszik módszereik megismerésére, megismertetésére:

Elégedettség (%)


82 80 78 76 74 72 70 68 66 64 62 60

2008. 68,29

2009. 80,95

2010. 76,19

2011. 78,38

2012. 72,97

80,95 78,38 76,19 72,97

68,29

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

Felmérési időszak (év)

39

5. Az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri a demográfiai változásokat és ennek hatását az iskolára: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

Elégedettség (%)

95

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

91,68

78,57

83,33

91,89

78,37

92,68

91,89

90 83,33

85

78,37

78,57

80 75 70 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


6. Figyeli intézményünk a pénzügyi szabályozók hatását: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

95

2008. 92,68

2009. 90,48

2010. 85,71

2012. 78,37

92,68 90,48

Elégedettség (%)

2011. 89,19

89,19

90 85,71 85

78,37

80 75 70 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


40

7. Iskolánk figyelembe veszi a politika és stratégia kialakításánál a szervezet küldetését, jövőképét, értékrendjét, partnerek elvárásait a továbbképzésekből, tapasztalatcserékből származó információkat: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

2008. 87,80

94

2009. 92,86

2010. 88,09

92,86

Elégedettség (%)

2012. 86,48

91,89

92 90 88

2011. 91,89

88,09 87,8 86,48

86 84 82 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


8. Gondot fordít intézményünk a jelenlegi és jövőbeni versenyelőnyök, vonzóerők meghatározására: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

2008. 85,37

2009. 85,71

2010. 78,57

88

Elégedettség (%)

2012. 83,78

89,19

90 86

2011. 89,19

85,37

85,71 83,78

84 82 78,57

80 78 76 74 72 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


41

9. Tükröződnek a színvonalas nevelő-oktató munka alapelvei az intézmény céljai, feladatai kitűzésében:

Elégedettség (%)

Felmérési időszak (év) Elégedettség (%) 92 90 88 86 84 82 80 78 76 74 72

2008. 90,24

90,24

2009. 90,48

2010. 78,57

2011. 86,49

90,48

2012. 89,19

89,19 86,49

78,57

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


10.Azonosította az iskola a legfontosabb sikertényezőket: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

2008. 85,37

2009. 71,43

2010. 78,57

2011. 97,30

2012. 78,37

120

Elégedettség (%)

100

97,3 85,37

80

78,37

78,57 71,43

60 40 20 0 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


42

11.Megtörténik az alapvető célok, feladatok aktualitásának rendszeres felülvizsgálata, szükség esetén módosítása:

Elégedettség (%)


100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

2008. 72,55

2009. 80,95

72,55

80,95

2008.

2009.

2010. 85,71

2011. 91,89

85,71

91,89

89,19

2010.

2011.

2012.

2012. 89,19

Fe lmérési időszak (év )

12. Lebontja az intézmény alapvető céljait a különböző szintjeire, területeire:

Elégedettség (%)


82 81 80 79 78 77 76 75 74 73 72

2008. 80,49

2009. 78,57

2010. 78,57

2011. 81,08

2012. 75,68

81,08

80,49 78,57

78,57

75,68

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


43

13.Megtörténik a célok, tervek összehangolása, egyeztetése, rangsorolása, nyilvánosságra hozása:

Elégedettség (%)


86 84 82 80 78 76 74 72 70 68 66

2008. 73,17

2009. 76,19

2010. 78,57

2011. 81,08

2012. 83,78

83,78 81,08 78,57 76,19 73,17

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


14.Az intézmény azonosította, kijelölte, szabályozta az alapvető célok és feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen kulcsfolyamatokat és ezek felelőseit: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

2008. 87,80

2009. 83,33

2010. 85,71

2011. 83,78

2012. 83,78

89

Elégedettség (%)

88

87,8

87 85,71

86 85 84

83,78

83,78

2011.

2012.

83,33

83 82 81 2008.

2009.

2010.


44

15.Folyamatos a munkafolyamatok hatékonyságának felülvizsgálata: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

68,29

64,29

71,43

72,97

81,08

90

81,08

Elégedettség (%)

80 70

68,29

64,29

2008.

2009.

71,43

72,97

2010.

2011.

60 50 40 30 20 10 0 2012.


16.Nyilvánosságra hozta, megismertette az intézmény az alapvető céljait, feladatait az érintett partnerekkel: Felmérési időszak (év) Elégedettség (%)

2008. 85,37

2009. 88,09

2010. 80,95

2011. 86,49

2012. 83,78

90 88,09

Elégedettség (%)

88 86

86,49

85,37

83,78

84 82

80,95

80 78 76 2008.

2009.

2010.

2011.

2012.


II/12. Belső információáramlás Az iskolavezetés a mindenkit érintő eseményekről, feladatokról jól működő faliújsági

hirdetéssel,

nevelőtestületet.

valamint

rendkívüli

értekezleten

tájékoztatja

a

Az alkalmazottak között napi munkakapcsolat van. A

felmerülő gondokat, feladatokat meg tudjuk beszélni.

45

II/13. Pedagógusok-tanulók közötti kapcsolatrendszer Mindenki erkölcsi kötelességének érzi, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a tanulókkal. A jó kapcsolat kialakítása nem csak a tanítási, ill. osztályfőnöki órákra korlátozódik, hanem az óraközi szünetekben és a szabadidős programok alkalmával is nagymértékű fejlesztési lehetőségek kínálkoznak. II/14. Innováció támogatása Az iskola vezetése támogat minden olyan újszerű kezdeményezést, amely illeszkedik a Pedagógiai programunkban megjelenő nevelési célokhoz. Legkiemelkedőbbek: – “ IÁ” programcsomag - Innováció az átmenetek megkönnyítéséért Megvalósítás ideje: Több tanéve tartó, folyamatos A

projekt

célja:

Az

iskola

szerkezetéből

és

a

gyermek

személyiségfejlődéséből adódó átmenetek és változások megkönnyítése az általános iskolában töltött évek alatt, a bekerüléstől a pályaválasztás, azon keresztül a társadalmi szerepvállalás kezdetéig. Rész célok:  Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése.  A negyedik-ötödik évfolyamos átmenet megkönnyítése.  A pubertás korból adódó életkori krízisek megkönnyítése. Indirekt drogprevenció, mint komplex egészségfejlesztés.  Nevelési eredményvizsgálatok.  Pályaválasztás. Innovációnk feladata, a gyermeket körülvevő felnőtt környezet párbeszédére épülő, a tanuló –iskola-család egységét biztosító környezet kialakítása annak érdekében, hogy minden gyermek képességeinek megfelelően tudjon teljesíteni, felkészülni a nálunk töltött évek alatt az élethosszig tartó tanulásra.

46

– Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazása (Adaptálva: Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményből) Célja: Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazásával a gyermekek/tanulók kompetenciáinak fejlesztése, képesség és készségfejlesztési szempontokat, valamint az életkori sajátosságokat is figyelembe véve. Alkalmazási terület: A részképesség, és kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas játékok az óra eleji bemelegítő, motiváló, ráhangoló részben, valamint az ismeret elsajátítási folyamatban is jól alkalmazhatóak. A játékok elsősorban a szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai és a szociális kompetenciák köré csoportosíthatók, és alkalmasak arra, hogy a tanulók nem a tanulást központba helyező tevékenységek során, hanem játékon keresztül váljanak alkalmassá bizonyos tevékenységek végzésére. A játékos egyéni és csoportos fejlesztések következtében a gyermekek képességei fejlődnek, készségei megalapozódnak, ezzel lehetővé tesszük, hogy a tudáshoz, tanuláshoz való egyenlő hozzáférést elősegítsük számukra. A játékok alkalmasak arra is, hogy az együttnevelés során felmerülő fejlesztési feladatok megoldása megfelelően történjen. – Tanulói portfólió (Adaptálva: Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményből) Célja: A tanulói portfólió célja a tanulók egyéni képesség, készség, kompetencia fejlesztésének nyomonkövetése. Használatával a tanulók képet kaphatnak saját teljesítményükről, önmagukról, ill. a szülők is figyelemmel kísérhetik a tanuló fejlődését. A tanulói motiváció kialakítására, fenntartására alkalmas portfólió rendszer kialakítása biztosítja, hogy mind a tanulók tanuláshoz való viszonya, mind a szülők iskolába járatáshoz, taníttatáshoz való viszonya pozitív irányba mozduljon el, ezzel elősegítve a neveléshez, oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását. 47

Alkalmazási terület: A módszer segíti a pedagógusok tervező és fejlesztő munkáját is. A tanulók egyéni fejlődésének dokumentálásával az egyéni fejlesztés folyamata végigkísérhető, ami segíti az egyére szabott oktatás megvalósítását. A kompetencia alapú oktatásban a kompetenciafejlesztés megvalósítása nem történhet meg másképp, csak az egyéniesített nevelés, oktatás, fejlesztés megvalósításával. Ehhez kiváló eszközrendszert biztosít a tanulói portfólió. Nem csak a tananyag elsajátítását, vagy egy-egy műveltségi területen történő előrehaladást, hanem az egyes kompetenciák fejlődését is tetten érhetjük a portfóliókban. – Móra-füzetek Alapgondolat: a gyerekek, szülők, és pedagógusok együttműködésébe fektetett csöppnyi energia lényegesen jobb eredménnyel kecsegtet, mint bármilyen egyéni kísérletezés. Ezért úgy gondoltuk, hogy a szülők igényének megfelelően létrehozunk egy tanulásmódszertani foglalkozássorozatot. Célunk az volt, hogy a családoknak példát szolgáltassunk az együttműködés lehetőségeire, és felkínáljuk az eredményességhez vezető utat. A szülőt rávezessük arra, hogy nem kell egész nap a gyerek háta mögött állni, megtanulni helyette a leckét, majd újra megtanítani neki. Nem kell mindig, mindent átnézni, kijavítani, hanem elég, ha minden nap beszélget gyermekével, bizalmi kapcsolatot épít vele, esetenként kikérdezi (pl. mosogatás közben), időnként szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és különböző játékok formájában még gyakorolni is lehet. A gyerekeknek megmutassuk, mennyire hasonló a szülő és a pedagógus: az egyik a háznál, a másik az órán „úr”, de mindkettő partner és segítő is, mindkettő számára fontos ő, mint gyermek, mindkettő egyformán bízik benne, és mindkettővel lehet együttműködni. Ráadásul a pedagógus jól működő bizalmi kapcsolatot építhet ki a családdal is. Így született meg a Szülők Iskolája módszertani foglalkozássorozat 2003 októberében.

48

A foglalkozások száma évente 6-9 alkalom volt, de a sokszor kényes téma, és az időigényesség miatt az érdeklődés nagyon változó volt, de mindig megjelent egy újabb arc, és kialakult egy kicsi, de állandó mag is. Válaszút elé érkeztünk: ha addigi formájában már nem tartható fenn, akkor hogyan lehet folytatni? A megoldást kiadvány formájában találtuk meg, mert: kényelmes, házhoz megy, ismételhető, könnyen hozzáférhető (polcról levehető, bármikor újraolvasható), nem időigényes, rugalmasan kezelhető, alkalmazkodik mindenféle időbeosztáshoz, érdeklődéshez, elváráshoz. A szerkesztésnél csak arra kell ügyelni, hogy az írások rövidek, érthetőek (gyerek, felnőtt, idős, fiatal számára könnyen értelmezhetőek), jól, logikusan tagolt szerkezetűek (munka, házi teendők után, rövid részletekben is befogadhatóak) legyenek. A témák megközelítése gyakorlatias (naponta kis erőfeszítéssel alkalmazható) legyen, és a szülőknek ne új feladatokat adjon, hanem segítséget nyújtson a meglévő minél jobb elvégzéséhez! A recept egyszerűnek tűnt, de egyértelmű volt az is, hogy meg kell hagyni a személyes találkozások lehetőségét, ahol az érdeklődők elmondhatják véleményüket, és kérdezhetnek is. A Móra-füzetek eddig megjelent kötetei: 1. TAN-TAN (Tanulásmódszertan szülőknek) 2. NEVETÉSRE NEVELÜNK (nevelési kérdések, a napközi szerepe, tanulási nehézségek tünetei, felismerése otthon, és teendők, beszédnevelés a családban) 3. A LÁTÓKÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE (hogyan nézzünk televíziót, olvasóvá nevelés, a színház, mint a nevelés segítője, a számítógép, a reklám súlya és szerepe életünkben, következetesség) 4. MI A PÁLYA? (pályaválasztási határidőnapló 1-8. osztályig, és mindenféle iskolaválasztást segítő információ) 49

5. NEM ISMEREK RÁ! NEM IS MEREK RÁ… GONDOLNI! (problémák a kamaszodó gyerekkel, és neki a világgal) 6. NÉZŐKE – SKUBIDÚ (kerületi szociális, nevelési, oktatási, segítő intézmények, alapítványok bemutatkozása, valamint anonim és segítő telefonszámok, internetes elérhetőségek, címek jegyzéke) 7. MINDEN A CSALÁDBAN KEZDŐDIK (a drogprobléma körüljárása, eltérő szempontok bemutatása a rendőrtől a használó családtagjáig) 8. EGÉSZSÉGES FELEK I. (egészséges, környezettudatos életmód és hasznos, minőségi szabadidő-eltöltés – összevont kötet) 9. EGÉSZSÉGES FELEK II. (egészséges, környezettudatos életmód és hasznos, minőségi szabadidő-eltöltés – összevont kötet) 10.NÉZŐKE – SKUBIDÚ - átdolgozott kiadás II/15. Intézmény légköre Az elmúlt tanévekben jó intézményi légkörben dolgozhattunk. Ott, ahol igyekszik mindenki színvonalasan dolgozni, feszültségek adódhatnak. Ezek kezelése, megoldása, mindig zökkenőmentes volt. Az alábbi ábra szemlélteti a javuló intézményi légkört. Nevelőtestület (klíma) kérdőív 2000, 2009, 2012. évek eredményeinek összehasonlítása 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

4,14 4,07

3,74 3,34

3,2

3,61

3,43

4,1

3,97 3,84

3,78

3,69 3,57

3,83

3,64

2,91

2,79

2,52

2000 2009 2012

Együttműködés. Segítségnyújtás

Szakmai önmegvalósítás, nevelési egység

Szociális kohézió

Személyes kapcsolatok

Közérzet

Viszony az iskolavezetéshez

50

II/16. Pedagógiai program megvalósítása Óratömeg, tantárgyfelosztás, órarend Többszöri

egyeztetés

után

a

fenntartó

által

engedélyezett

óratömeg

felhasználásával működtünk. A tantárgyfelosztás összeállításakor a szakmaiságon túl, a fenntartói elvárásoknak is meg kellett felelnünk. Igyekeztünk az egyéni kéréseket is figyelembe venni. A tantárgyfelosztás kihirdetését, elfogadását megelőzte mindenki esetében egy személyes egyeztetés. Az órarend összeállítása is egyre komolyabb fejtörést okoz az intézmény vezetésének, és természetesen az órarendet elkészítő kollégánknak is. A TÁMOP 3.1.4. pályázatban vállaltak szerint, már valamennyi felsős osztályban megjelent a tantárgytömbösítés a művészetek műveltségterület keretein belül, valamint az 5. és 6. évfolyamokon a szociális és életvitel kompetenciaterületen. Ezen kívül ott vannak még a nyelvi és egyéb szintcsoport bontások, az emeltszintű matematika és emelt óraszámú testnevelés. Így „A” „B”hetes órarendben dolgoztunk. Sajnos így is voltak olyan osztályok, akiknek esetenként volt hét órájuk. Tanterv Az elmúlt tanévekben 2 tanterv szerint folyt iskolánkban a nevelő-oktató munka. A csökkentett óraszámú helyi tantervet kellett még alkalmaznunk néhány évfolyamon, valamint a TÁMOP 3.1.4 pályázat előírásainak megfelelően átdolgozásra került tantervet. A NAT-hoz illeszkedő új helyi tantervünk kerül bevezetésre 2013 szeptemberétől. Tankönyvek A tantervi követelmények megvalósításához a tankönyvlistán szereplő könyveket

alkalmazzuk

(évfolyamonkénti,

osztályonkénti

bontásban).

Megnehezítette a tankönyvválasztásunkat az „ingyenesség”, amely korlátokat is szabott a tanszabadságnak. Ma sem elegendő az erre a célra fordítható összeg. 51

Személyiségfejlesztés Pedagógiai programunk egyik kiemelt feladata a tanulók személyiségfejlesztése. Ez a fejlesztő tevékenység az iskolai élet valamennyi színterén jelen van. Iskolánk valamennyi osztályában továbbra is Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című komplex személyiségfejlesztő programja szerint folynak az osztályfőnöki órák. E program magába foglalja és ötvözi valamennyi nevelési

területet,

így

tökéletesen

illeszkedik

pedagógiai

programunk

célkitűzéseihez. A gyermekvédelmi munkában partnereink a gyermekvédelemben érdekelt hivatalos szervek, a gyermekvédelem egyes részterületeivel foglalkozó alapítványok, civil szervezetek, a szülők és elsősorban diákjaink.

2008/09.

2009/10.

2010/11.

2011/12.

2012/13.

Veszélyeztetett

73fő

76fő

82fő

68fő

68fő

Hátrányos helyzetű

17fő

25fő

32fő

39fő

31fő

A pedagógusok megítélése szerint a veszélyeztetett gyerekek száma az elmúlt öt évben – a korábbiakhoz hasonlóan - némi ingadozást mutat. Az összesítés szubjektívnak mondható, mivel csak az adatkérés időpontjára érvényes. A pedagógusok többsége érzékenyen reagál a változásokra, előfordulhat, hogy az egyik évről a másikra megváltozik egy osztályon belül is a veszélyeztettek száma, ebből a szempontból az egészségügyi okból veszélyeztetettség a legállandóbb. A veszélyeztetett tanulók közt a lányok- fiúk közti megoszlás kb. 1/3-2/3 (lányok: 31-38%, fiúk 62-69%). Tendenciák az aktuális gyermekvédelmi esetekben Az elmúlt időszakban a jelzést adók aránya jelentős mértékben eltolódott a pedagógusok irányába, csökkent a problémákkal hozzánk forduló szülők száma. Ezzel párhuzamosan változott a szülői attitűd is, nevelési kérdések felvetésekor 52

egyre gyakrabban hárítanak, és sokszor akadályba ütközik az együttműködés, hol az egyezség kölcsönös betartása, hol már a kapcsolatfelvétel is. (Természetesen ez csak a problémás esetekre vonatkozik.) Évről évre egyre kevesebb gyermekvédelmi esettel találkozunk, viszont ezek többnyire súlyosabbak, mint azt az előző években megszokhattuk. Az ismétlődő problémákat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Szülői attitűdből fakadó – otthoni (nevelés, gondozás), illetve iskolai fellépés (példaképszerep) Gyermeki viselkedésből fakadó – kortársak közötti (iskolán belül, és kívül), felnőttekkel szembeni interakciók Szülői feladatok ellátása (otthoni) A legtöbb eset hátterében (sokszor homlokterében is) a szülői feladatok, szerepek bizonytalan ellátása, vagy félreértelmezése áll. A szülőket rendszeresen hatékonyabb együttműködésre kell felkérni. Ez minden évben egyre markánsabban jelenik meg a megoldandó feladatok között. A szülői tehetetlenség egyre jobban felerősíti a rosszul működő, feszültségét oldani képtelen,

konfliktusait

versengő

stratégiával

megoldó

gyerekek

közösségformáló szerepét, és mind szükségesebb a problémamegoldó stratégia elsajátíttatására irányuló igyekezetünk. A rendszeres együttműködésre egyre nehezebb felkérni a szülők egy részét. Némelyik szülő együttműködő, némelyik csak annak látszik. A szülői hatástalanság gyakran a szülő gyermekkel való viszonyában gyökerezik, és a gondoskodásban lévő hiányosságok is gátolják az eredményes szülői szerep ellátását. Ez gyakran az otthoni nevelés rosszul megválasztott elveivel párosul. Nem tendencia, szerencsére ritka eset a gyermekbántalmazás, hogy egy tanulón külsérelmi nyomok fedezhetők fel, de említést érdemel, mert már arra is volt példa, hogy gyermek saját tettét próbálta a szülői bántalmazástól való félelemmel magyarázni. (Mindkét esetben jelzést adtunk, ennek eredménye világított rá a gyermeki csúsztatásra.) 53

Hiányzás 10 óra igazolatlan hiányzás miatt eljárást kezdeményezni több alkalommal is kellett, de ismétlődés csak a következő évben fordult elő két családnál. Több esetben felmerült az indokolatlan hiányzás gyanúja, de szülői, illetve szülő által ellenjegyzett orvosi igazolás lévén megmaradt sejtelemnek. Szülői fellépés Korábban egyre gyakoribbá váltak a pedagógusok (főleg tanítónők) ellen irányuló verbális támadások, de ez az utóbbi 2-3 évben egy-egy esetet kivéve megszűntek. Volt azonban példa arra, hogy a gyermek viselkedése miatti megbeszélésre hívott szülő otromba fellépése teljesen meghiúsította az együttműködést.

Időnként

megjelenik

törvényértelmezésből fakadó

a

szülő

és

az

iskola

eltérő

konfliktus. Ennek következtében

szülői

közösség próbált már több ízben fellépni gyermek érdekeit sértő módon, illetve önbíráskodó, más gyermeket verbálisan támadó szülő (illetve testvér) is próbált már igazságot tenni. Ezek az esetek a határozott, törvényes és egységes iskolai fellépés következtében nem váltak gyakoribbá, de lehetőségük folyamatosan fennáll. Volt példa mindezek ellenkezőjére is, amikor a nevelési problémákkal eredménytelen küzdelmet folytató család a felajánlott segítség ellenére, inkább kihátrál az együttműködés elől, és iskolát vált. Gyerekek közötti agresszió Egyre gyakoribb a gyerekek közötti agresszív megnyilvánulás. Ez megjelenik a játékokban és a kommunikációban is, de érkezett panasz becsületet sértő kijelentés, személyiségi jogok durva megsértése (mobiltelefonos fényképezés) miatt. A korábban egyre gyakoribbá váló diákok közötti tettlegesség határát átlépő konfliktusok száma csökkent, de lehetősége mindig jelen van. A legnagyobb problémát a közösségeken belüli kisebb csoportok egyre nyilvánvalóbb irányító, uralkodó szerepe, a közösségen belüli hatalom kinyilvánítása, és az ezzel való visszaélés. Problémát jelent, hogy az 54

elszenvedők (áldozatok) a megfélemlítés hatására nem vállalják fel nyíltan megaláztatásaikat. A verbális erőszak mellett megjelent a fenyegetés, megfélemlítés, csicskáztatás, egyes tulajdontárgyak önkényes használata, elvétele, sőt a rendszeres zaklatás és molesztálás is. (Külön veszélyes, hogy egyre alacsonyabb korú közösségekben is felfedezhetők ennek jelei. A példa nagyobb testvérektől, rokonoktól ragad át a kisebbekre.) Külön veszélyt rejt magában, hogy az összetartás miatt nehezen tetten érhető, iskolán kívüli agresszióval folytatódik, és gyakran még a szülők sem szereznek róla tudomást. Kimutathatóan megjelent a fiúk lányok elleni agresszív fellépése, nemüket sértő megnyilvánulások, és a szexuális zaklatás csoportos formában is. Legjobb megelőzési módja a közösségépítés, az önismeret fejlesztése, és az önvédelmi technikák (pl. asszertivitás) fejlesztése, rendőrségi és nemi nevelési prevenciós programok. Ezek segíthetnek az iskolán kívüli egyéb támadások (rablás, mutogatós) kivédésében is, amire idén már volt példa. Nem nevezhető tendenciának, évről évre valamelyik iskola körül előfordulnak hasonló esetek. A problémák kezelésében és a megoldás keresésében sokat segítettek az iskolapszichológusok és a Napraforgó Gyermekjóléti Központ iskolai koordinátora, illetve családgondozói. A nevelési kérdésekben nyújtott segítség a leginkább rászorulóknál nem talál vevőkészségre, ezért állt le a Szülők iskolája programsorozat, a Móra-füzetek kiadványsorozatot folyamatosan igényelhető A teljességhez hozzátartozik, hogy a média által bemutatott szélsőséges esetekhez képest szinte súlytalan problémákkal találkozunk, de a tendenciák (főleg, ha hosszabb időintervallumot vizsgálunk) egyértelműen arra hívják fel a figyelmet, hogy csak idő kérdése, mikor jelennek meg környezetünkben is a súlyosabb gondok.

55

Szabadidős tevékenységeink Az sem mindegy számunkra, hogy tanulóink hogyan töltik el szabadidejüket. Számtalan tanórán kívüli tevékenységet szerveztek pedagógusaink ebben az évben is. Valamennyi osztály részese lehetett valamilyen kulturális programnak. Többször voltak múzeumban, színházban, koncerten. Az őszi és tavaszi időszakban több osztály is szervezett kirándulást, és a nyári táboraink is népszerűek. A szabadidős tevékenységek, kulturális programok megszervezésében nagy segítséget jelentett szabadidőszervezőnk lelkes munkája is. Tanórán kívüli tevékenységeink voltak - őskori kiállítás Vajdahunyadvár - Iparművészeti Múzeum - Aquincum - Képzőművészeti Múzeum - Hayd és az idő c. kiállítás - Terror Házában - Láthatatlan kiállítás - Planetárium - „Ki mit tud?” - A kerületi Márton-napi felvonulások - a DÖK kezdeményezésére készült trianoni emlékműsor - Zrínyi, Bolyai versenyek - Nap utcai fiúk című, ’56-os film - Petőfi Irodalmi Múzeumba (időszaki) Radnóti kiállítás - Budavári Labirintus - Elektronikai Múzeum - Magyar Nemzeti Bank

56

- Szépművészeti Múzeumba - Földtani Intézet Szintén a tanár úr diákjai - Erzsébetligeti Színházban a Diótörő című előadás - Klobusiczky György prevenciós interakciós bemutatója a Corvin Művelődési - Félévi és évvégi koncertek iskolánk aulájában - Kertvárosi Időutazás c. program - Erzsébetligeti Színházba (A Pál utcai fiúk c. darabra) - Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógiai programjai - Gózon Kamaraszínház: A makrancos hölgy című darab - Csárdáskirálynő az Operettszínházban - Mozilátogatások - kerületi ünnepélyek színvonalas műsora (pl.: Pálfy téren) - Skanzen - Nagyidai cigányok (Nemzeti Táncszínház) - Menyasszonytánc (Operettszínház) - Szabadtéri Néprajzi Múzeum szentendrei kézműves foglalkozás - Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásán - Operettszínház: A Szépség és a Szörnyeteg - Vígszínházban a Tévedések vígjátéka - Egri csillagok című film forgatási helyszíne - Mezőgazdasági Múzeum - A kövek c. előadás (Kolibri Színház) - Kolibri Színház rendhagyó drámapedagógiai foglalkozásai 57

- Káva drámapedagógiai foglalkozásai - Abigél Operett Színház - Varázsfuvola és Odüsszeia a Bábszínházban - A kerületi Helytörténeti-verseny színdarabjának megírása és betanítása - Sziklakórház - Budapestismereti séta projekt Kirándulások: - Pákozd - Visegrád-Esztergom - Nagyhideghegy - Erdei iskolák - Budai-hegyekben kirándultak - Szigliget - Eger - Szántód - Abony - Magyarkúti kirándulás - Bécs - Nemzetközi kapcsolatok ápolása: iskolai kirándulások – történelmi emlékhelyek felkeresése

58

Szakkörök, sportkörök Szakköreink és sportköreink szintén a szabadidő helyes eltöltését szolgálták. Sajnos az engedélyezett óratömeg az elmúlt években nem tette lehetővé, hogy valamennyi igényt kielégítsünk. Így szakköreink száma évről évre nagyon csökkent. Ezt a hiányt azonban nagyon jól pótolják azok a délutáni, un. „csoportközi” foglalkozások, melyeket napközis nevelőink szerveznek. Ezeken a délutánokon kézműves, sport és kulturális programok várják érdeklődő diákjainkat. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanulmányi versenyek Nevelő-oktató munkánk szerves része a tehetséggondozás, valamint a lemaradó tanulók felzárkóztatása. Tehetséggondozás a szakórákon differenciálással, valamint szakköreinken történt elsősorban. Tehetséges diákjaink számos házi, kerületi, országos és nemzetközi versenyeken vehettek részt. 2008/09. – Odüsszeusz négyfordulós történelmi verseny országoson az első TÍZ között végeztünk. – Biblia Verseny a Néri Iskolában: II. helyezés. – Márciusban a kerületi Szent László történelmi versenyen III. hely. – az 1848/1849-es emlékversenyen az I. helyet szereztük meg. – Rovásírásból budapesti elődöntőből II. helyezettként végeztünk. – A Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny kerületi, fővárosi forduló. – A kerületi Könyvtárhasználati versenyen I. helyezés. 2009/10 – A 4. osztályosok a német nyelvi kerületi versenyen II. helyezést értek el. – Kerületi rajzverseny I. helyezés, a fővárosin a 10. – A Napraforgó szervezésében Amőba versenyen csapatversenyben I. helyezés – A Szivárványhíd országos irodalmi és műveltségi verseny őszi fordulóban III. helyezés, a tavaszi fordulóban I. helyezés. 59

2010/11 – Kerületi helyesírási verseny I. helyezés, a fővárosi versenyen V. – A kultúra napja alkalmából komplex vetélkedők – Kerületi német tanulmányi versenyen II. és III. helyezés – Közlekedés 2020-ban rajzpályázaton I. helyezés és különdíj – A Lézer című pályázaton különdíj 2011-12 – A „Népmese Napjához” kapcsolódó „Csukás István 75 éves” címmel kerületi regényismereti verseny – Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny kerületi fordulójának lebonyolítására iskolánk könyvtárában, könyvtárosunk szervezésében 2012/13 - Egy tanulónk – Fővárosi, országos és nemzetközi rajzversenyek - Országos Könyvtárhasználati Verseny – I. helyezés - Magyar Asztronautikai Társaság –„Célpont a Mars”-rajzpályázat I. és III. helyezés Sportversenyeken is nagyon szép eredményeket értünk el. Iskolánk Dicsőség Tábláján igyekeztünk folyamatosan informálni mindenkit tanulóink sikereiről. Nagy örömünkre szolgált, hogy diákjaink nem csak a kerületi és országos, de a nemzetközi porondon is kiváló eredményeket értek el. A több éve - az önkormányzat kezdeményezésére - elindított nyitott iskola programot is tovább folytattuk, annak ellenére, hogy sajnos már az önkormányzat ezt nem finanszírozza. Tehetséggondozásra sajnos jóval kevesebb idő jutott, mint szerettük volna. A pedagógusok szabadidejük nagy részét fordítják erre a munkára. Szakkörein és sportköreink színes választéka, valamint elért versenyeredményeink bizonyítékai annak, hogy ez a terület is fontos pedagógusaink számára. Nagyon fontosnak tartjuk a tehetséggondozás szempontjából

a két évente

megrendezésre kerülő Ki Mit Tud?-ot. Ezen a rendezvényen olyan gyermekek is 60

megmutatkozhattak, bizonyíthattak, akik esetleg tanulmányaikban nem olyan sikeresek. Tehetséggondozás és felzárkóztatás szempontjából továbbra is hangsúlyozni szeretném, mennyire fontos a szintcsoport bontás matematika és magyar nyelv tantárgyakból, és nagyon örvendetes, hogy erre már 3. évfolyamtól lehetőségünk van. Lemaradó tanulóink felzárkóztató foglalkozásokon vehettek részt, valamint a részképességzavaros, vagy egyéb tanulási nehézséggel küzdő tanulóinkkal fejlesztőpedagógusok is foglalkoztak. Tanulást támogató projektjeink Iskolánk

által

szervezett

Szülők

iskolája

és

a

Családi

suli

című

programsorozatnak igen nagy sikere volt, melynek méltó folytatása a Mórafüzetek kiadványunk. (Részleteiről már az előző fejezetekben beszámoltam.) Évek óta megszervezzük az Erdei iskolát. Sikeres pályázatokkal jelentős mértékben tudtuk csökkenteni e program szülőkre háruló anyagi vonzatát. Projekt módszereinkről már szót ejtettem, részletes leírásukat Pedagógiai Programunk, és Helyi tantervünk tartalmazza. II/17. Tanulói teljesítmények, tanulói-viselkedés Tantárgyi teljesítmények Iskolánk tanulmányi átlaga ebben az időszakban szinte állandó, amely azt mutatja, hogy stabilan tartjuk az előző tanévekben elért szintet. Magatartás és szorgalom átlagunk sem változott jelentősen.

61

2008/09.

2009/10.

2010/11.

2011/12.

Dicséretek száma

356

210

218

269

Évfolyamismétlők

3

2

1

-

Javítóvizsgák száma

4

10

2

9

Kompetenciamérés eredményei

Az elmúlt években végzett kompetencia mérés eredményei egy kicsit gyengébbek, mint azt évek óta már megszoktuk. Örvendetes, hogy az eredményeink ismét javultak. Szövegértés területén az országos átlag szerint teljesítettünk mi is, de matematikából sajnos alatta. Kétségeim is vannak azonban az eredmények realitásának tekintetében.

62

1. A 2011-ben végzett mérés alkalmával vették először figyelembe az SNI- s gyermekeket, a szakvéleménnyel rendelkező tanulóink eredményei azonban még

mindig

ugyanolyan

mértékben

számítanak

bele

az

iskolai

eredményekbe. 2. Nem tartom a tanulókat motiváltnak (különösen a 8. évfolyamosokat) abban, hogy jó eredményeket érjenek el. Az eredmények javítása érdekében a munkaközösségek intézkedési tervet állítottak

össze.

Ennek

eredményeit

először

a

2012.

évi

mérésnél

jelentkezhetnek. Mulasztások

63

Pályaválasztás, továbbtanulás Minden tanév első félévében a 7. és 8. évfolyamon tanuló szülők és gyermekek részére megtartottuk a törvény által is előírt pályaválasztási értekezletet, amelyen a szülők igen szép számban meg is jelentek. Továbbtanulási eredményeink:

64

Tanulóink magatartása Az elmúlt 5 évben szerencsére súlyos fegyelmi vétséget nem követtek el tanulóink, csak néhány esetben kellett komolyabb döntést hoznunk. A legtöbb esetben sikerül csírájában elfojtani a kezdődő problémákat. Ebben nagyon sokat segít

az

osztályfőnökök

hatékony

problémamegoldó,

konfliktuskezelő

képessége. Szükség esetén külső szakemberektől is szívesen kérünk segítséget. II/18. Ellenőrzött területek Tanév

elején

a

tanmenetek,

törzskönyvek,

naplók,

bizonyítványok

elkészítésének, tartalmi követelményeinek ellenőrzésére került sor. A kollégák határidőre, pontosan elkészítették a dokumentumokat. A kisebb hiányosságok pótlása is határidőn belül megtörtént. A tanulói nyilvántartó vezetése folyamatos. Az adminisztráció ellenőrzése is rendszeresen megtörténik. A következetes ellenőrzésnek köszönhetően a tanügyi dokumentumok vezetése példásnak mondható.

65

A folyosói és udvari ügyelet ellenőrzése folyamatos tevékenység, melyet közösen végzünk vezető társaimmal. A kollégák többsége pontosan végezte feladatát, de sajnos még mindig akadtak olyanok, akiket figyelmeztetnünk kellett. Intézményünkben 2011. évben önkormányzati belső ellenőrzési vizsgálat zajlott. A vizsgálat a normatívákhoz kapcsolódó dokumentumok ellenőrzésére irányult. A naplók szabályszerű vezetését, valamint a kedvezményes étkezést igénybevevők szabályszerűségét ellenőrizték. A gazdálkodási terület a kedvezményes étkezést igénybevevők témájában végzett vizsgálat érintette. A vizsgálat során az alábbi hiányosságok merültek fel: Az analitikus nyilvántartás vezetése, írásbeli munka külalakja nem volt alkalmas egyeztetésre. A számoknál átírások történtek, a javítások elvégzése nem a számviteli-pénzügyi követelményeknek megfelelően történt. A 100 %-os normatívát igénybe vevőknél több helyen nem egyezett meg a normatíva elszámolásáról készített táblázat az analitikus nyilvántartással. A feltárt hiányosságok pótlására kiadott igazgatói utasítás szerint az analitika és a normatíva táblázat teljes átdolgozásra került. Az ebédbefizetés és az ehhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetésére szoftvert vásároltunk, melynek alkalmazására a 2011/2012. tanév első befizetésétől került sor. 2012 februárjában ismételten teljes körű belső ellenőrzést rendelt el intézményünkben szabályozottságának

a

fenntartó. és

Célja

szabályosságának

az

intézményi

ellenőrzése.

gazdálkodás

Területei:

Belső

szabályzatok, munkaügyi és tanügyi nyilvántartások, helyettesítés, túlóra elszámolása, besorolások, illetmények, térítési díjak, pénzkezelés, számviteli nyilvántartások.

66

Az ellenőrzés kisebb eltérést talált, a vizsgálati jelentésben is csak javaslati szinten jelentek meg teendőink. A feltárt hiányosságok pótlására intézkedési tervet készítettem. Óralátogatások A tanítási órák látogatását megszervezett módon folytatjuk. Eredményesnek tartjuk, bár néhány kolléga nehezményezte, hogy nem jelentettük be előre az óralátogatást. A bejelentés azonban megtörtént a tanévnyitó értekezleten: nevezetesen bármikor, bármelyik kollégánál látogat a vezetés. Az óralátogatásokon jelen voltak: igazgató, igazgatóhelyettesek, az adott terület munkaközösség vezetője. Minden esetben jól felépített, szakszerűen vezetett órákat láthattunk. Az óra célját valamennyi kolléga elérte. A tanulók aktivitása minden esetben jó volt. Nagyon jó volt látni a gyermekek és a tanárok összehangolt, és összeszokott munkáját. A napközis foglalkozások látogatására is sor került. Az órák és foglalkozások értékelése megfelelő, nagyon jó hangulatú, támogató légkörben zajlott. Az esetleges hiányosságokra is felhívtuk a figyelmet. II/19. Jogszerűség A belső szabályozó rendszerünk jól működik, de célunk a még hatékonyabbá tétel.

67

II/20. Szervezeti struktúra és kultúra Az iskolában rangsor szerint felépülő vezetési szerkezetben demokratikus viszonyokat teremtettünk. Minden egyes szervezet önálló arculattal rendelkezik Minden iskolának, így a miénknek is van egy sajátos normarendszere. Az időszerű kihívások, a fejlesztés, a saját pedagógiai program, arculat kidolgozása, megvalósítása, a piaci viszonyok közötti megélhetés biztosítja és igényli iskolánk kultúrájának elmését. Az elmúlt időszakban különösen figyeltünk a kultúrát meghatározó tényezők összhangjára, így az:  Iskolavezetés,  Nevelőtestület,  Alkalmazotti közösség,  iskolai környezet. Szervezeti kultúraként kezeljük az iskolánk hagyományait, az alkalmazott nevelési-oktatási módszereket, a helyi szokásokat, az intézmény egyediségét, megjelenítő jegyeket, a vezetői stílust, hangnem érzelmi eszköztárt.

68

A MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

INTÉZMÉNYVEZETŐ Gazdasági ügyintéző DÖK

Intézményvezető-h. alsó t. t.

Szülői Szervezet

Alsós mkv.

Napközis? mkv.

Intézményvezető-h. felső t.

Iskolatitkár

Iskolaszék

Fejlesztő Oszt.f. mkv. mkv. Könyvtáros

Comenius programcsoport-vezető

BölcsÉsz mkv.

Sportbarátok mkv.

Gyv. felelős

Term.tud. mkv.

69

II/21. Pedagógus státuszok Intézményünkben elvárás, hogy a pedagógusnak sokoldalúnak kell lennie: szakján túl valamilyen egyéb ismerettel, illetve készséggel kell rendelkeznie. A nevelési feladatrendszer összetett: a tanulócsoport vezetésén kívül a tanulók szaktárgyi segítésében, nevelésében (esetenként szülőpótló szerep), valamint az iskola szabadidős tevékenységében is részt kell vállalnia. Az elmúlt évek továbbképzéseit ennek megfelelően szerveztük. Arra törekedtünk, hogy pedagógusaink minden esetben a személyiségüknek, felkészültségüknek megfelelő feladatot kapják, vállalják. A szakos ellátottság 100%-os. Alkalmazotti létszámunk örvendetes módon növekedett.

II/22. Tárgyi dologi feltételek Létesítményi feltételek, gazdálkodási mutatók Iskolánk épülete közel 30 éves, de ennél sok esetben jóval korosabbnak látszik. Igaz az elmúlt 4 évben több lehetőségünk is volt, hogy szépítsük, gazdagítsuk intézményünket. Ezeket részben költségvetési keretből, részben a szülői felajánlásokból sikerült megvalósítanunk.

70

Nagyobb felújításaink, beruházásaink:  2010. Mosdók felújítása szülői támogatással: 3.000.000 Ft Telefonközpont korszerűsítése: 420.000Ft Informatikai eszközök vásárlása: 1.650.000Ft  2011. Ebédlő járólapjának részleges cseréje: 300.000Ft - Évek óta probléma az intézmény tetőszerkezetének beázása. A XVI. kerületi Önkormányzat 2011.évben a tető javítására intézményünk részére 16.5 millió forintot biztosított. A javítási munkálatokat a május végére elvégezték. A javítást első ütemben a tantermek feletti részen végezték. Második ütemben a tornaterem fölötti részen részleges helyreállítás folyt. Az időjárás gondoskodott a „tesztelésről”. Jelenleg a tantermek fölött nem észleltünk beázást, de sajnos a tornaterem egy hatalmas mennyiségű eső következtében ismét beázott. Ez a terület még további munkát igényel, amire sajnos intézményünk anyagi forrással nem rendelkezik. Reméljük az Önkormányzattól a végleges javítás elvégzésére sikerül forrást szerezni. Szülők és pedagógusok összefogásával megújult néhány tantermünk. Kifestésre kerültek, néhányba új bútorok is jutottak. Egy tanteremben a szülők a linóleumot is kicserélték. Elmondhatjuk azt is, hogy az oktatáshoz alapvetően szükséges szemléltető és egyéb eszközök rendelkezésre állnak. A kor elvárása velünk szemben az, hogy minden szakteremben projektor, számítógép, internetes kapcsolat, interaktív tábla stb. legyen. Ennek megvalósítására egyenlőre nincs lehetőségünk. Néhány szaktanteremben lehetővé vált a korszerű módszertani eszköztár működtetése (CD-n levő tananyag bemutatása, digitális tananyagok, 1db interaktív tábla). Tanteremcserével többen ki is használjuk ezt a lehetőséget.

71

A számítástechnika tanterem nyári hőmérséklete a sok számítógép működtetése miatt is sokszor elviselhetetlen, több éve jelezzük, hogy szeretnénk, ha klíma segítené itt a mindennapi munkát. A számítógép „park” a gyerekek számára szerencsére teljesen megújult és a monitorok cseréje is megtörtént. A tanáriban már három számítógéppel tudjuk az elektronikus írásbeliség igényét az elvárások tükrében teljesíteni. Alapítványi keretből azoknak a kollégáknak, akik részt vettek/vesznek a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésében/fenntartásában 8 db notebookot tudtunk beszerezni. A TÁMOP pályázat segítségével számos interaktív tananyagot tudtunk megvásárolni. Megoldásra váró feladatok:  Az

intézmény

udvarának

állapota

rohamosan

romlik.

Anyagi

lehetőségeink nagyon szűkösek ennek a problémának a kijavítására. A probléma megoldására az intézmény gondnokával egy viszonylag alacsony költséggel megvalósítható javaslat született. A javaslat az, hogy a fák kimosott gyökereit földdel feltölteni, körülötte fatönkökkel kerítést alkotni, s a földbe borostyánt telepíteni. Ez talán segítene abban, hogy a fákat ne mossa ki még jobban az eső. Szintén megoldandó feladat a csapadékvíz elvezetése. Két lehetőség van: kitisztítani a jelenleg meglévő elvezető rendszert, vagy teljesen újat kiépíteni. Ennek a problémának a megoldása szintén költségfüggő. 2012 tavaszán két alkalommal is az Iskolaszék kezdeményezésével a szülőkkel közösen kertépítést szerveztünk. Ennek során a fenti problémát ideiglenesen próbáltuk orvosolni. Fáradságos munkával, talicskákban hordtuk vissza a földet a lemosott gyökerekre, és kézi eszközök segítségével tisztítottuk a vízelvezetőket. Az iskola kerítése is megújult. A hiányzó vasakat a hozzáértő szülők pótolták, és a festése is megtörtént.

72

 Az ablakok egyharmada nem működik, ősszel és tavasszal időnként elviselhetetlen hőségben kell tanítanunk, és tanulniuk diákjainknak. Télen egyes helyiségek alig fűthetők föl (pl. könyvtár), de vannak olyan hidegebb napok, amikor a diákok kabátban ülnek a tanórákon.  Szükséges lenne valamennyi tanterem tisztasági festése, és az állmennyezetek cseréjére is, mivel a sok beázás után nagyon megrongálódtak.  A fűtési rendszerünk teljesen korszerűtlen, hideg időben a kazánháztól távolabbra eső tantermeket, könyvtárat, tornatermet és a tornatermi öltözőket nem lehet 130C-nál melegebbre fűteni,  Komoly csőtörés keletkezett, aminek következtében a kertben lévő csőrendszert teljesen le kellett kapcsolni a hálózatról,  Teljes cserére szorulnak a pvc burkolatok.  Az öltözőkben lévő mosdók, zuhanyozók nem használhatóak, a WC-k állapota (csempe, burkolat, szerelvények) kritikán aluli, szinte naponként kell valamit javítani.  Évente több alkalommal kellett kazánjainkat, boylereinket javíttatni. Épületünk kihasználtsága teljes mértékű, minden órában minden terem (még a könyvtár is) foglalt, időnként még „teremvadászat” is folyik. Tornatermünk a téli időszakban hétvégén is üzemel. Intézményi gazdálkodásunkat évek óta a megszokott takarékosság jellemezte. 2010. gazdasági évben költségvetésünk teljesítése 100 %-os volt, mindössze 15.000 forint alulfinanszírozás jelentkezett. 2010. december - 2011. március év vonatkozásában a Fővárosi Gázműveknél számítástechnikai-számlázási

problémák

adódtak.

Emiatt

gázszámláinkat

csúszással kaptuk meg, a számlák összege közel 10 millió forint volt. Ez igen megnehezítette gazdálkodásunkat. A dologi költségek egyéb felhasználása időarányosan történt. 73

Sajnos a személyi jellegű kifizetések sorában jutalmat évek óta nem tervezhetünk, csupán a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés összegét használhatjuk fel dolgozóink „jutalmazására”. Ez az összeg is igen csekély, mivel a „kötelező” pótlékokra (Comenius csoport) a nagy része felhasználásra kerül. A Cafeteria összege is évről-évre csökken, az idei évben még nem kaptunk étkezési utalványt. A szigorú takarékossági irányelvek betartása mellett azért mindig sikerült a szükséges eszközöket megvásárolni akár a tanítás, akár a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. Bevételi forrásunk főként termeink bérbeadásából adódtak. Alkalmazotti létszám: Pedagógus létszám

Nem pedagógus

Összesen:

2008/2009.

44,2 fő

14 fő

58,2 fő

2009/2010.

41,6 fő

14 fő

55,6 fő

2010/2011.

39,9 fő

14 fő

53,9 fő

2011/2012.

40,6 fő

14 fő

54,6 fő

2012/2013.

42,2 fő

2 fő

44,2 fő

Költségvetési számaink: Szem.j. Járulékok Dologi (eFt) (eFt) (eFt)

Kiadás össz. (eFt)

Ktg.tám (eFt)

Saját bev. (eFt)

Bevétel össz. (eFt)

2008. 138.325

43.209

69.105

250.013 219.773

30.866

250.639

2009. 129.674

38.938

66.159

234.771 208.008

27.183

235.191

2010. 125.320

33.034

76.556

234.910 202.430

33.106

235.536

2011. 118.057

31.324

83.489

232.870 211.544

21.966

233.510

2012. 114.116

30.681

55.531

200.328 181.823

17.505

200.328

74

Pedagógus továbbképzés 2008.

517 eFt

2009.

502 eFt

2010.

442 eFt

2011.

416 eFt

2012.

245 eFt

II/23. A működés belső és külső pénzügyi forrásai Az utóbbi években nagy infrastrukturális fejlesztést nem tudtunk megvalósítani annak ellenére, hogy tervezett bevételünket maximálisan teljesítettük, csupán korlátozott szinten tartásra, állagmegóvásra jutott pénz. Jelentős forrás kiegészítést jelentenek sikeres pályázataink, egyben komoly többletmunkát hárítva a testületre. Az itt elnyert összegek tették lehetővé, hogy színvonalasabban tervezzük, szervezzük pedagógiai munkánkat. II/24. Az intézmény pedagógiai munkájának összefoglalása Az eddigiekben helyi tantervünk emelt óraszámú matematika, emelt óraszámú testnevelés, iskolaotthonos formát engedett. Az elmúlt tanévben vezettük be az emelt szintű matematika és idegen nyelv oktatását. A tantervünk felépítésének köszönhetően tudjuk a nevelési – oktatási folyamatainkat tervszerűen megszervezni. Tevékenységünket nagyon jó színvonalú pedagógiai munkának értékeljük. Önértékelésünket az elmúlt években a fenntartó által felkért szakértők is reálisnak találták és megerősítették. Eredményes munkánkat tanulmányi átlagaink tükrözik a legjobban.

75

Nagy figyelemmel elemeztük a mérések eredményeit, melyre építve dolgoztuk ki tanmeneteinket. Mérési eredményeink 2012 májusában Standardizált képesség matematikából a felmérésben részt vett többi iskola eredményeihez viszonyítva 8. évfolyamon

76

6. évfolyamon

A grafikonok azt mutatják, hogy az összes iskola, valamint a budapesti iskolák viszonylatában is iskolánk az erős középmezőnyben teljesített Ezt igazolja az alábbi táblázat is. 8. évfolyam

77

6. évfolyam

Diákok képességeloszlása 8. évfolyam

6. évfolyam

78

A dobozdiagramokról leolvasható, hogy a leggyengébben és a legjobban teljesítő tanulónk is hasonlóan teljesített, mint az országos, és a budapesti tanulók. Hasonló eredményeket értünk el a szövegértés területén is. Standardizált képesség szövegértésből a felmérésben részt vett többi iskola eredményeihez viszonyítva 8. évfolyam

Átlageredményeink:

79

Diákok képességeloszlása

6. évfolyam

81

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében országosan követendő modellt működtettünk. A kerületi Pedagógiai Napok szervezésében aktívan részt vettünk.. Az Egészségtan Tanárok Egylete által kidolgozott egészségfejlesztési programok referencia iskolája vagyunk. Az egészségtan kereszttantervünk a 2008. évi szakértői jelentés szerint „szinte egyedülálló” A Minőségügyi Tanácsadók Szövetségéhez benyújtott sikeres pályázatunk alapján az Oktatási Minisztérium által támogatott minőségfejlesztő intézményt alakítottuk ki. A teljesítményorientációs pályázaton két alkalommal kaptunk „kiváló” minősítést. Tehetséggondozásuknak köszönhetően kiemelkedő eredményeket értünk el kerületi, fővárosi, országos, nemzetközi versenyeken. Ezek a versenyek szaktárgyi, kulturális, műveltségi, sport versenyek. Megkülönböztetett figyelemmel, speciális szakértelemmel, egyénre szabott fejlesztéssel jó eredményeket értünk el a lemaradók felzárkóztatásában. A gyermek-, ifjúságvédelmi tevékenységünk minden tanévben reális helyzetelemzésre épül. Iskolán kívüli szervezetekkel együttműködünk, ezért hatékony, újszerű e munkánk. A helyzetelemzésben mindenhol megmutatkozik a gyermekvédelem. Közösségfejlesztésünk alapja a hagyományok ápolása. Egyre több tanítási órán és egyéb más foglalkozáson jelennek meg a magyar néphagyományok, jeles napok. A

szociális

hátrányok

leküzdéséhez

esélykompenzációs

programokat

szervezünk. A nevelő-oktató munkánk ellenőrzési, mérési, értékelési minőségbiztosítási rendszere a partnerközpontú működést tükrözi. 82

A Pedagógiai programban megfogalmazott mérések szinte miden, területen megvalósultak. A kerületi követéses mérés során tanítványaink matematika, szövegértés területén a kerületi átlag felett az elsők között teljesítettek minden évben. Méréseket szerveztünk a tanulási szokások, erkölcsi értékrend területén is Munkatársaim közül az alábbiak kaptak elismerést: Kass Péterné „Budapest XVI. Kerületért” kitüntetés (2007) Bánkiné Kiss Anikó főtanácsosi cím 2011. Józsa Andrea „Az év pedagógusa” 2013. Szakács Gáborné „Budapest XVI. Kerületért” kitüntetés (2013) Összegzésként Megállapíthatom,

hogy

a

fennálló

nehézségeink

ellenére,

az

eltérő

diákösszetételből fakadó, megoszló igényekből adódó feladatainkat megfelelő nevelési programmal, pedagógiai eljárásrendszerrel az utóbbi években is igen sikeresen oldottuk meg. Hosszú távú céljaink meghatározásánál érvényesíteni tudtuk az új és változó követelményeknek való megfelelést. Ahhoz, hogy a kerület egyik egyre vonzóbb iskolájává váltunk, komoly szerepet játszott, hogy mint vezető hatást tudtam gyakorolni munkatársaimra abban, hogy többet hozzanak ki magukból, mint amire képesnek tartják magukat. Közösségünk valamennyi tagja ma már elfogadja, magáénak érzi az „iskolánk a MÓRA” szellemiségét. Úgy vélem csapatként dolgozunk, melynek tényszerű és jelentős eredményeiről számolhattam be a helyzetelemzésben. KÖSZÖNET ÉRTE!

83

III.

Vezetői program

Vezetői tervezetemet az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott értékrendre, cél és feladatrendszerre építettem. Természetesen mindezt a vonatkozó jogszabályi háttér lehetőségeihez illesztettem.. A

program

összeállítása

az

alábbi

érvényben

lévő

dokumentumok

figyelembevételével készült: 1. Pedagógiai Program 2. Helyi Tanterv 3. Intézményi minőségirányítási program 4. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiadott dokumentumok 5. Működtető önkormányzati minőségirányítási program 6. Szervezeti és működési Szabályzat 7. Közalkalmazotti Szabályzat 8. A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény 9. A köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendelete 10.A Nemzeti Alaptanterv 11.A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 84

12.A Munkatörvénykönyve 13. Gyermek és ifjúságvédelmi törvény 14.Belső szabályzataink Pályázatom sikeres elbírálása esetén az iskola hagyományait, meglévő értékeit kívánom

megőrizni

és

továbbfejleszteni

a

jogszabályi

keretek

figyelembevételével. A munkatársaim további támogató együttműködésével szeretném pedagógiai programunkat megvalósítani, az értékelés és az elért eredményeink tükrében továbbfejleszteni. Kiemelt célom: A tanulók, a szülők, a pedagógusok és az iskolafenntartó érdekeit, igényeit, elvárásait figyelembe véve a pedagógiai program megvalósításához szükséges lehetőségek és feltételek biztosítása. III/1. A rövid távú programom A Nemzeti Alaptanterv követelményrendszerének figyelembevételével készült pedagógiai programunk megvalósítása felmenő rendszerben. Az életkori sajátosságoknak, képességeknek megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazása a hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulók differenciált segítése képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő neveléssel. Az egészségkulturáltság kialakítása, a tanulók szocializációjának segítése. Az erkölcstan tantárgy követelményeinek további magas szintű megvalósítása. A környezetvédelem még hatékonyabbá tétele. A szervezeti felépítést jónak tartom. A hatáskör delegálások a Szervezeti és működési Szabályzatban világosan szabályozottak. A folyamatba épített vezetői ellenőrzés működtetését az előírásoknak megfelelően valósítom meg. A szervezeti kultúra minőségi fejlesztését a továbbiakban is fontosnak tartom. 85

A pedagógiai program megvalósulását a szabályzatainkban foglaltak szerint tervezem még hatékonyabban ellenőrizni, értékelni. Mérési- értékelési rendszerünket a helyi tantervünknek megfelelően ellenőrzöm. A Munkatársak munkafeltételeinek javítása. A várakozásoknak megfelelően 2013 szeptemberében bevezetendő életpálya modell bevezetésének segítése. III/2. A középtávú programom Mentálhigiénés programom céljai:  olyan

betegségek

és

viselkedészavarok,

devianciák

megelőzése,

amelyeknek kialakulásában a társadalmi környezet a meghatározó,  az emberi személyiség fejlődésének elősegítése, a zavarok kiküszöbölése, ártalmak elhárítása optimális nevelési-oktatási programmal,  az emberi kapcsolatok kulturáltságának kialakítása, javítása, a szülők segítése

a

nevelési

problémák

megelőzésében,

konfliktusok

megoldásában. Ezen

céljaim

megvalósítását

a

családok,

a

nevelőtestület

támogató

együttműködésével az iskola pszichológusának, gyermekvédelmi felelősének segítségével tervezem. Az intézmény pedagógiai programját szakmailag megalapozottnak tartom, ugyanakkor a tanulók és a szülők számára továbbra is vonzóvá szeretném tenni. Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozásait, óraszámait, a tananyagot és követelményeit szintén az érdekeket és feltételeket figyelembe véve alakítjuk ki a továbbiakban is. A munkaközösségek eddigi tapasztalatait, módszertani javaslatait felhasználni kívánom programunk megvalósításánál.

86

Az Iskolaszék hatékony működését fontosnak tartom, munkájukra az iskola érdekében továbbra is számítok. A Diákönkormányzat és a tanárok segítségével szeretném megvalósítani azt a célt, hogy a tanulók tudjanak élni a demokrácia adta jogaikkal, egyben megtanulják kötelességeiknek teljesítését is. A nevelőtestület javaslataira, döntési jogkörét biztosítva

- az intézmény működésével kapcsolatos

kérdésekben feltétlenül számítok. A nevelőtestület által kidolgozott pedagógiai program megvalósításához szükséges a tárgyi feltételek szinten tartása és további bővítése. Az iskola honlapjának folyamatos frissítése. Az oktatási eszközök fejlesztése a mai magyar társadalomban igen nehéz. Az anyagi lehetőség minden intézményben igen szűkre szabott. A bővítéshez szükséges anyagi fedezetet központi keretből, önerőből, valamint pályázatok útján kívánom továbbra is biztosítani. III/3. A hosszú távú programom részletezése A vezetői programom célja: magas szintűen értékorientált, kiegyensúlyozott, toleráns, jó empátiás készségekkel rendelkező, a társadalmi önszerveződésre alkalmas, bekapcsolódni kész; pozitív életvitelre és folyamatos önképzésre alkalmas és igényt tartó hazaszerető tanulók nevelése. A hagyományoknak megfelelő nyolc évfolyamos általános iskolai képzést az anyanyelvi kultúra, a műveltség, az önművelés megalapozásával tovább vinni. Az élő idegen nyelvek ismeretével valamint az informatikai képzés fejlesztésével és valamennyi tantárgy követelményrendszerének teljesítésével felkészíteni a tanulókat, hogy képességeiknek, motivációiknak megfelelően tovább folytassák tanulmányaikat.

87

A jelenlegi hagyományos iskolarendszer a 14. életévben állítja a tanulókat sok esetben kényszerű pályaválasztás elé. Ezen a szakképzés átalakítása javít valamennyit. Ez az életszakasz az életkori sajátosságok miatt igen érzékeny, melyet még az iskolaváltás traumája is súlyosbíthat. A tanulók és szüleik számára további nehezítés, hogy a nyolc osztályos általános iskolai rendszerre épülő szakiskolai és szakmunkástanulói képzések szinte teljesen megszűntek. A szakközépiskolai rendszer újabb átalakítása, várható. Megfelelő pályaorientációval tanulóink nagyobb eséllyel tudnak továbblépni az egymásra épülő iskolarendszerben. Változáskezelés: Amennyiben a későbbiekben igény lesz - és a törvényi szabályozás erre lehetőséget ad - a tanulók, szülők, pedagógusok és a fenntartó részéről az iskolaszerkezet további fejlesztésére, átalakítására a mindenre kiterjedő helyzetelemzést követően a részletes program kidolgozásának szervezését, koordinálását vállalom.

88

IV. Fejlesztési terv

„Az élet voltaképpen mindig óvodai szinten lép, mi komplikálunk belőle görög sorstragédiát.” /Szabó Magda/

IV/1. Képzési prioritásunk Nevelési céljaink és feladataink Nevelő-oktató tevékenységünk során alapvető célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. Célunk, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek nélkülözhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Kiemelt fejlesztési feladatok Erkölcsi nevelés Intézményünk a komplex személyiségfejlesztést valósítja meg, melynek része a tanulók

erkölcsi

érzékének

fejlesztése,

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése, valamint ehhez szorosan kapcsolódva helyes énkép, és önértékelés kialakítása. Pedagógiai Programunk ennek a szemléletnek tükrében készült.

89

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tanulóinkkal

megismertetjük

népünk

kulturális

örökségének

jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Formális és nem formális tanulási lehetőségek biztosításával segítjük tanulóink aktív állampolgárrá válását. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Személyiségfejlesztő programunk szerves részét képezi a helyes énkép, és önértékelés kialakítása. Pedagógiai Programunk ennek a szemléletnek tükrében készült. A családi életre nevelés Valljuk, hogy a családi életre nevelés elsődleges színtere maga a család, ezt a feladatot senki, semmi nem tudja maradéktalanul pótolni. Ezért ezt a feladatot a szülők, az iskola, a pedagógia, orvosok, egészségügyi dolgozók, családvédelem, mentálhigiénés

szakemberek,

pszichológusok

stb.

együttes

kooperációs

tevékenységének alkalmazásával igyekszünk megoldani. Összetett nevelési feladat, amelynek keretében felkészítjük a gyerekeket a tudatos párválasztásra, a család életének és tevékenységének szervezésére, a családon belüli mindennapi teendők ellátására, a családi életben szükségessé váló korrekciók végrehajtására és konfliktuskezelésre, ill. megelőzésre, valamint a

gyermekneveléssel

kapcsolatos

teendők

elvégzésére.

Testi és lelki egészség Feladatunk, hogy diákjainknál kialakuljon és fennálljon a testi, lelki, szociális jóléti állapot. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban.

90

Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának és életvitelének kialakulását. Pályaorientáció A pályaorientáció fontos eleme nevelő-oktató munkánknak. Felkészítjük tanulóinkat

arra,

hogy

életpályájuk

során

többször

kényszerülnek,

kényszerülhetnek pályamódosításra Gazdasági és pénzügyi nevelés Kialakítjuk tanulóinknál a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudást. Alapvető szerepet vállalunk abban, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. Médiatudatosságra nevelés Feladatunk

a

tanulók

hatásmechanizmusaival,

megismertetése a

média

és

a

a

média

társadalom

működésével közötti

és

kölcsönös

kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása Törekszünk az érdeklődés felkeltésére a szaktárgyi témák iránt, valamint arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás szervezésében. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink: Közvetlen (direkt) módszerek: amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A kompetencia alapú nevelés-oktatás jelen közoktatási rendszerben a magasabb jogszabályokban foglaltak szerint kötelező érvényű. A kompetenciafejlesztés 91

lehetőségeit az elmúlt években az intézmény vezetése átgondolta, hiszen várható volt a Nemzeti Alaptanterv ez irányú módosítása. A Pedagógiai Programunk megvalósítása során 1997-től folyamatosan törekedtünk a mindenkori NAT-ban is megjelenő fejlesztések kidolgozására. Vezetői tevékenységem során kiemelten foglalkoztam ezzel a munkával, melyet még hatékonyabbá kívánok tenni. Ez irányú fejlesztésem főbb szempontjai a következők:  A teljes személyiség fejlesztésének figyelembevétele.  Az egész életen át való tanulás igényének megalapozása.  A gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzése.  Új alternatívák a tananyag strukturálásában, eszközfejlesztésben.  Új módszerek alkalmazása nem elfelejtve a klasszikus magyar iskolarendszer hagyományait.  A

pedagógiai

értékelés,

mérés

új

dimenzóinak

megismertetése

alkalmazása.  A tanulók egyéni különbségeinek hatékony kezelése.  A tananyag iránti érdeklődés, motiváció felkeltése. Célom, hogy a XXI. Század iskolájának megfeleljünk, megőrizve a magyar iskolarendszer kiváló hagyományait. A pedagógus és vezetőértékelési rendszerrel célom: Olyan belső pedagógus- és vezetőértékelési rendszer működtetése, amely alapján reálisan megítélhető a pedagógus és vezető, mint munkavállaló teljesítménye, értékelhetővé válik tevékenységének szakmai eredményessége. A külső szakértői értékelésekre, mérésekre a nevelőtestületet szaktanácsadói és vezetői segítséggel készítem fel. Feltételek:  A pedagógus, a munkáltató és a vezető által egyaránt aláírt (elfogadott) munkaköri leírás megléte. 92

 Szabályozott legyen a közép- és felsővezetők feladata és tevékenysége a pedagógusértékelés megvalósításában.  Szabályozott legyen a pedagógusok önértékelésének kötelezettsége, ideje és eljárásrendje.  Támaszkodjon az intézményben követett eddigi gyakorlat felhasználható elemeire. Az értékelés alapelvei:  Az értékelés legyen alkalmas a pedagógus, mint munkavállaló tényleges teljesítményének megállapítására.  Az értékelés fejlesztő célú, támogatja a szakmai önmegvalósítás kibontakozását.  Az értékelés összekapcsolódik a pedagógus szakmai tevékenységének eredményességével.  Kiterjed a kötelező munkaidő egészére.  Az értékelés azonos követelmények alapján kiterjed valamennyi pedagógusra és vezetői feladatot ellátóra.  Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény megállapítását és elismerését. ( Ehhez jó lenne tudni: lesz-e lehetőség anyagi elismerésre?)  Valamennyi pedagógus esetében egységes szempontok szerint történik.  A pedagógusok értékelése elfogadott és nyilvános eljárásrend szerint valósul meg. IV/3. Vezetői stratégiám legfontosabb elemei:  távlatadás, reális jövőkép (célorientálás, korszerűsítés az érvényes oktatáspolitikai irányelvek, a vonatkozó törvények szellemében,  intellektuális felelősség a munkatársak felé,  alkotó

légkörű

pedagógiai

klíma

megőrzése

(kibontakozási,

önmegvalósítási szerepet kínál, értékeli az alternatív megoldásokat), 93

 az

iskolai

munka

feltételeinek

jobbítása

az

anyagi

realitások

figyelembevételével, a lehetőségek maximális kihasználásával,  az intézmény arculatának formálása, változó körülményekhez igazodva közkép teremtés (célja elsősorban az intézmény külső és belső elfogadtatása, fontos része az intézmény vonzerejének és megtartó erejének növekedése),  színvonalas, alkotó együttműködésre való törekvés az intézmény használóival, a működtetővel és a fenntartóval,  az intézmény belső információs rendszerének még további fejlesztése (sokoldalú írásos és szóbeli hatékony kommunikáció),  külső kapcsolatépítés, új kommunikációs csatornák megnyitása,  az intézményben akkreditált továbbképzések szervezését, indítását tervezem (személyiségfejlesztés),  az egyetemek, főiskolák képzésének gyakorló területet biztosítani,  a tehetséggondozó és felzárkóztató program továbbfejlesztése, tárgyi feltételeinek javítása,  a külső és belső mérések rendszeres kivitelezése,  az iskolai közösségi élet gazdagítása a tevékenységek szélesítése,  több tanuló bevonása a szabadidős rendezvényekbe,  több külső program szervezése,  a diák-önkormányzati munka fejlesztése a tanulói aktivitások erősítésével, érdekérvényesítő készségek fejlesztésével,  az Iskolaszék és a Szülői munkaközösségek támogató együttműködésére a továbbiakban is számítok. IV/4. Az emberi erőforrás fejlesztési terve Az élet minden területén egyre inkább a minőségre kerül a hangsúly, ez válik a legfontosabb versenytényezővé. Pedagógiai programunk progresszivitásával ennek a kritériumoknak is megfelel, tükrözi ezt a szándékot, szemléletet. A 94

minőség

az

emberi

tényezővel

(erőforrással)

van

a

legfontosabb

kölcsönhatásban. Amennyiben versenyben akarunk maradni elengedhetetlen az emberi erőforrás racionális és hatékony alkalmazása, a folyamatos fejlődés, amely természetesen vezetői munkám fejlesztésére is érvényes. Mindenekelőtt:  képesség mások befolyásolására,  sikerorientálttá tenni a munkatársakat,  ismereteim folyamatos megújítása Munkaerőben a kínálati oldalon nagyobb lehetőségeink voltak, ezért az új kollégák kiválasztása igen körültekintően történt. A belső szakmai fejlesztésre, a személyes segítségadásra, a motiválásra kívánok nagyobb hangsúlyt fektetni. Az

intézmény

hatékony

működésével

kapcsolatosan

legfontosabb

követelményem és célom, hogy az alkalmazotti közösség megfelelően kvalifikált munkatársakból álljon; másfelől a testületnek az intézményi program mellett elkötelezett versenyképes csapatának stabilizálása. Tehát az emberi erőforrás fejlesztés fő összetevői:  körültekintő kiválasztás (jogkörön és hatáskörön belül)  folyamatos szakmai fejlesztés,  hatékony felhasználás,  a munkatársak folyamatos motiválása, késztetés a szakmai fejlődésre, megújulásra. IV/5. Az általános működési- és finanszírozási feltételek javítása A tartalmi munka gazdagítása színvonalasabbá tétele fontos célom. Bízom a fenntartó azon támogatásában, melyet, a többlet feladatot vállaló intézmények számára kíván juttatni. A remélt fenntartói támogatás mellett a jövőben is élni kívánok a pályázatok által kínált lehetőségekkel. (hazai és nemzetközi)

95

IV/6. Az intézmény külső kapcsolatainak fejlesztése (külső PR terv elemei)  Kapcsolatainkat, kommunikációnkat javítani a közvetlen és közvetett partnereinkkel.  Részvételünket erősíteni a kerületi, fővárosi és országos szintű rendezvényeken (rendezőként vagy résztvevőként).  Korábbi

hagyományunkat

folytatva

legjelentősebb

intézményi

rendezvényeinkre vendégek meghívása.  A „reklám tevékenység” bővítése az anyagiak függvényében. Iskolánkról a tudnivalók széleskörű elterjesztése (prospektus, hirdetés, tévé, írott sajtó).  Az iskolai tevékenység publikálása, népszerűsítése. Előadások tartása, továbbképzéseken való részvétel.  Módszertani, szakmai anyagok készítése. Találkozások szervezése híres emberekkel. IV/7. A munkatársakkal kapcsolatos konkrét elvárások.. …és egyben követelmények az alábbi főbb kategóriákba sorolhatók: A feladatok ellátásának minőségével, hatékonyságával kapcsolatban:  a pedagógiai munka minőségének javítása az általános pedagógiai szakmai felkészültség fejlesztése,  a pedagógiai kultúra fejlesztése, módszertani eszközök bővítése,  kooperatív tanulási technikák, projekt módszer, mediáció, resztoratív módszer,  nagyobb elkötelezettség a tanulók megismerésében,  fokozottabb odafigyelés a diákok terhelhetőségre, ügyeire, elvárásaira,  felkészülés a továbbképzésből és a gyakorló iskolai tevékenységből adódó igényes szakmai feladatokra.

96

Az eredményességgel kapcsolatban:  a pedagógiai programban foglalt célkitűzésekkel, feladatokkal való azonosulás,  a családok, a gyermekek, az iskola, a fenntartó differenciált igényeinek való megfelelés képessége,  a tanulók segítése az iskolai és egyéb teljesítményük növelése érdekében, képességük kibontakoztatásában,  a munkaköri kötelezettségek fegyelmezett teljesítése,  a saját

munka megfelelő

szervezése, aktivitás, hajlandóság

az

önfegyelemre. A viselkedéssel kapcsolatban:  nyitottság,  a tanulók partnerként való kezelése,  segítő attitűd,  megbízhatóság, pontosság,  minden esetben az intézményt megfelelően képviselő magatartás az intézmény iránti való elkötelezettség. IV/8. Minőségbiztosítás  az intézményi menedzsment fejlesztése, hatékony működtetése,  csapatépítés, csapatmunka megszervezése, a munkamegosztás, az együttműködés fejlesztése,  a követelmények világos és egyértelmű megfogalmazása,  a teljes munkafolyamat ismerete, végigkísérése,  rendszeres, teljes körű kontroll, munkatársak beszámoltatása,  széleskörű informálódásra épülő reális értékelés, megbízható adatokra támaszkodó, gyors döntéshozatal,  rendszeres értékelés, a tapasztalatok visszacsatolása, 97

 a problémák, konfliktusok rugalmas, gyors megoldására való törekvés. IV/9. Tanügyigazgatás A helyzetelemzésben leírt módon további működtetés. IV/10. A pedagógusok továbbképzésének középtávú terve Munkatársak képzés terve Munkatársaimra vonatkozó általános elvárásaimra fentebb részletesen kitértem. Fontos feladata a vezetőnek, hogy a megfogalmazottaknak megfelelően motiválja és a különféle lehetőségek ajánlásával, ill. a feltételek biztosításával segítse őket, hogy ezeknek a követelményeknek meg tudjanak felelni. Nagy kérdés, hogy lesz-e erre fordítható keretösszeg?

V.

Pedagógiai hitvallásom

Az intézmény vezetését az elmúlt időszakban sikeresnek tarom, amelyeket az eredmények is igazolnak. Természetesen minden vezetőben – így bennem is felmerül/het a kérdés: valóban alkalmas-e a vezetésre? A választ 2013 tavaszán kaptam meg. A Tempus Közalapítvány, az Internacional Cooperation for Schol Leadership (Nemzetközi együttműködés a hatékony iskolavezetésért) című projekt keretein belül, a Qualitas T & G Kft megalkotott egy kompetenciaprofilt, amely a nemzetközi iskolavezetőkre vonatkozó kompetenciaelvárásokat tartalmazza. „Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés,a legtanulságosabb találkozás.” (Márai Sándor: Füveskönyv) A

kompetenciavizsgálat

során

egyike

voltam

a

magyarországi

hat

intézményvezetőnek, akikkel a vizsgálatot elvégezték. A vizsgálat eredménye és a munkatársaim bíztatása motivált arra, hogy ismét megpályázzam a vezetői feladatok ellátását.

98

Pedagógiai hitvallásom, - mint az elmúlt 16 esztendőben - a továbbiakban is segíti megvalósítani vázolt céljaimat. "Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját énekét hallja minden dalban, És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek." (Babits Mihály: A második ének) Budapest, 2013. május 20.

Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella

99

VI. Mellékletek 1. Köznevelés – cikk 2. Önéletrajz 3. Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata 4. Hatósági igazolvány 5. Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum 6. Nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul a teljes pályázati anyagának sokszorosításához, továbbításához 7. Nyilatkozat arról, hogy a pályázó hozzájárul személyes adatainak pályázattal összefüggő kezeléséhez

100

1. Köznevelés - cikk

101

102

103

Móra Ferenc Általános Iskola

Recommend Documents