Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve
2008.
Tartalomjegyzék
1. Jogszabályi háttér
3. oldal
2. Bevezetés
6. oldal
3. Az intézmény bemutatása
7.oldal
4. Helyzetelemzés
9. oldal
5. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése
23. oldal
6. A helyzetelemzés összefoglalása
28. oldal
7. Intézkedési Terv 7.1. Az intézkedési terv célja
31. oldal
7.2. Kötelezettségek és felelősség
31. oldal
8. Akcióterv
34. oldal
9. Megvalósítás
39. oldal
10. Monitoring és nyilvánosság
40. oldal
11. Konzultáció és visszacsatolás
41. oldal
12. Szankcionálás
42. oldal
13. Legitimáció
43. oldal
Jogszabályi háttér
1. Az
esélyegyenlőségről,
az
egyenlő
bánásmódról
és
az
esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő elemeket fogalmazza meg: 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint
a
jogi
személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A közoktatás esélyegyenlőségének biztosítása érdekében további, a közoktatással kapcsolatos kiegészítéseket tesz. 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29.
§
Törvény
vagy
törvény
felhatalmazása
alapján
megalkotott
kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
E törvény végrehajtását, alkalmazását a közoktatásban az 1993. LXXIX. évi törvény a közoktatásról határozza meg az intézményfenntartó kötelezettségei által: a településeknek közoktatás-fejlesztési intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a tanulók
törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján: „...a gyermekek,
esélyegyenlőségét
szolgáló
intézkedéseket.
Az
intézkedési
terv
elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, ha nem működik települési
kisebbségi
önkormányzat
-
az
érdekelt
országos
kisebbségi
önkormányzat - véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.”
2.
Bevezetés
A fent említett jogszabály értelmében a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete elkészítette a közoktatásra vonatkozó esélyegyenlőségi tervét, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az intézményekben kialakuljon a méltányos, mindenki számára elérhető minőségi oktatás feltétele. Az esélyegyenlőségi terv a hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esélynövelését hivatott szolgálni. A közoktatási törvény meghatározza a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű tanulók körét is. A 121. § 14. pont: „hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 29. pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd…”
3.
Az intézmény bemutatása
Intézményünk 1929-től 2000-ig, mint nyolcosztályos általános iskola működött. 1997ben csatolták iskolánkhoz a megszűnt József Attila Általános Iskola kismegyeri tagiskoláját. 2000-ben óvodai neveléssel bővült tevékenységünk, amikor a Kismegyeren működő óvodát integrálták intézményünkhöz. Ettől kezdve többcélú nevelési-oktatási intézményként működünk. Épületeink állaga megfelelőnek mondható. Az elmúlt néhány évben a kismegyeri épületekben jelentős felújítás történt. A legrégebbi
– 75 éves épületben
nagyfelújításként a vizesblokkok cseréje történt meg az elmúlt öt évben. A nyár folyamán kerül sor a régi épület tetőcseréjére és a 22 éves hőközpont cseréjére, az önkormányzat döntése alapján. Környezetünk rendezett, közlekedés-biztonsági szempontból – a körforgalom kiépítésének köszönhetően – sokat javult. A kismegyeri tagintézményeink alapvetően a városrész tanulóit és gyermekeit fogadják, a központi iskola tanulói sokfelől érkeznek hozzánk. Mivel a környező lakótelepi épületek öregedésével egyre kevesebb gyermek érkezik a „körzetünkből”, a város minden részéből fogadjuk az iskolánkat választó tanulókat. A vidékről bejáró gyerekek 10-15 %-os aránya azzal is magyarázható, hogy az elmúlt években sok család költözött ki a városkörnyéki településekre, de gyermekeiket továbbra is iskolánkba járatják. Az országosan tapasztalható gyermeklétszám-csökkenés ellenére iskolánk iránt töretlen az érdeklődés. Városi szinten az egyik legkeresettebb iskola vagyunk. A szülőkkel kapcsolatunk jó, sok segítséget, támogatást kapunk tőlük. Ugyancsak jó a kapcsolatunk a környék intézményeivel: az óvodákkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel, a rendőrséggel. Tantestületünk jól képzett, innovatív pedagógusokból áll, akik munkájukat hivatástudattal, magas fokú szakmaisággal látják el. A Nyugat-Magyarországi Egyetem
Apáczai
Csere
János
Tanítóképző
Főiskolai
Karának
külső
gyakorlóhelyeként is működik iskolánk, így pedagógusaink a jövendő pályatársak képzésébe is bekapcsolódnak.
Pedagógiai hitvallásunkat névadónk, Kölcsey Ferenc gondolatai foglalják össze: „Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.” A 78 éves működésünk során komoly hírnevet, elismertséget szereztünk városunkban, melynek továbbra is meg kívánunk felelni. Iskolánkban a lemaradó tanulók rendszeres segítséget kapnak, rendszeres korrepetálás és fejlesztő foglalkozások formájában. Ezáltal a lemaradók száma minimális. Kapcsolatunkat a szülőkkel egyre erősítjük, a hátrányos helyzetű szülők gyermekeit támogatjuk a tanulásban. Ezen túl anyagi támogatásban is részesülnek. Tanulmányi kirándulásaink során minden hátrányos helyzetű tanulónk kap anyagi segítséget. Jutalomkirándulásaink során rászoruló tanulóink előnyt élveznek a részvételben. Tankönyvtámogatást
is
kérhetnek,
eddig
minden
kérvényezőt
segítettünk
alapítványunk jóvoltából. Az idei évig gyermek és ifjúságvédelmi felelősünk külön fogadóórákat tartott a problémák minél gyorsabb megoldása érdekében. A továbbtanulásnál kiemelten kezeljük hátrányos helyzetben lévő diákjainkat. Iskolánkban minden halmozottan hátrányos és hátrányos tanuló továbbtanul valamely középiskolában. 3.1. Az intézmény nevelési programja Az óvodában személyiségközpontú, egyéniséget tisztelő nevelés folyik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, nyugodt, kiegyensúlyozott, esztétikus környezet vegye körül őket. Nevelőmunkánkat
úgy
szervezzük,
hogy
minél
több
időt
és
lehetőséget
biztosíthassunk játékra, mint a legfőbb nevelési lehetőségre, valamint közös élmények átélésére. A nevelés folyamatában egészségesen fejlődő, nyitott, pozitív érzelmi beállítottságú, az iskolai feladatokra alkalmas gyerekeket szeretnénk nevelni. A vegyes életkorú csoportokról elmondható, hogy a gyermek a család szerkezetéhez sokkal jobban hasonlító, természetesebb közegben több tapasztalatot szerezhet. Mivel az óvoda „családi házas” környezetben van, ezért a gyerekek már az óvodába kerülésük előtt is ismerik egymást, barátkoznak. Ezek a már kialakult kapcsolatok az óvodába kerüléskor sem szakadnak meg, hiszen ebben a szerkezeti formában lehetőség van arra, hogy a barátok, testvérek, ismerősök egy csoportba kerüljenek.
A gyermek egyik tanulási formája a modell utáni tanulás, ezáltal könnyebb a csoportba kerülő új gyerekekkel a szokások kialakítása, hiszen az idősebbek mintát adnak. Ebben a formában lerövidül a beszoktatási idő, fejlődik a gyermek szocializációja, alkalmazkodó képessége, segítőkészsége. Konfliktusaik megoldása közben ritkábban igénylik felnőtt segítségét. Az iskola 1-4. évfolyamán kiemelten kezelik az első négy év alapozó munkáját. A bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve történik, és az érdeklődés felkeltésére, a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányul. Mindazon képességek és készségek, személyiségjegyek fejlesztését, önfejlesztését fontosnak tartjuk, amely a későbbi hatékony munkavégzéshez, fejlődéshez elengedhetetlenek. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodában elsajátított alapvető magatartási normák, jó szokások erősödjenek annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják, és önállóan alkalmazni tudják az iskolai szokásokat, szabályokat. Az osztályok többsége ún. „nagyfelmenő rendszerű”, vagyis ugyanaz az osztálytanító tanítja a gyerekeket 4 éven át. Egy-egy osztály esetében ritkán a „kisfelmenő rendszer” érvényesül: 12., 3-4. bontásban. A jövőben - a körülményekhez igazodva - a nagyfelmenő rendszert kívánjuk alkalmazni. A készségtárgyak oktatásánál élünk a „betanítás” lehetőségével, kihasználva a szakkollégiumi végzettséggel rendelkező tanítók speciális tudását. Az idegen nyelveket
nyelvoktató
tanítói
és
szaktanári
végzettséggel
rendelkezők
tanítják.
Csoportbontásra az idegen nyelvek tanításánál van lehetőségünk. Külső gyakorlóhelye vagyunk a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolájának, így az egész tanév során folyamatosan fogadunk főiskolai hallgatókat és csoportokat az összes lehetséges gyakorlati képzési formában, ami az általános tanítóképzéshez tartozik. Jól működő szakköreink: kezdő és haladó szalontánc szakkörünk, kezdő és haladó dráma szakkörünk, rajz szakkörünk. A felső tagozat építve az alsóban folyó magas szintű nevelő-oktató munkára, tovább folytatja a készségek és képességek alapozását, fejlesztését. Az ötödik, hatodik évfolyamon a képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, hetedik, nyolcadik évfolyamon viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.
A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelv tanulásának. 1984-től iskolánk fő profilja a nyelvoktatás. Az élő idegen nyelvek közül az angol vagy a német nyelv tanulására van lehetőség. Csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelvek oktatásánál mindkét nyelv esetében. Így biztosítható, hogy évfolyamonként 6-6 csoportban tanulják a tanulók az angol vagy a német nyelvet, a legjobbak emelt óraszámban. Az idegennyelv-szakos kollégák kidolgozták a 8. osztályosok számára a házi vizsgáztatás rendszerét. A májusi vizsga minden nyolcadik osztályos számára kötelező. A nyelvgyakorlás érdekében külföldi kirándulásokat, nyári táborokat szervezünk. Szintén csoportbontásban tanulják a matematikát a 7-8. osztályosok. A 4-4 csoportba a képességeik és korábbi teljesítményeik alapján kerülnek a tanulók. Ezek a csoportok „átjárhatók”. /Teljesítménye alapján a tanuló átsorolható!/ Az informatika tantárgy esetében is módunk volt a kiscsoportos oktatás megszervezésére. A szaktanárok 7 munkaközösségbe tömörülnek. Ez is biztosítéka az egységes nevelő-oktató munkának. A tankönyvhasználatban is érvényesül az egységesség és egymásra épülés. Így a tantárgyi koncentrációból adódó lehetőségek jobban megvalósíthatók. Az 5-6. osztályosok délután a tanulószobában szaktanár felügyeletével és segítségével készülhetnek a másnapi óráikra, de lehetőségük van sok közös, érdekes programra is. A szakkörök – énekkar, matematika, rajz, kémia, környezetvédelmi, média – eredményesen működnek, lehetőséget adva a tehetséges tanulóknak további fejlesztésére. A helyi és a felmenő rendszerű szaktárgyi versenyeken egyaránt nagy számban vesznek részt és érnek el szép eredményeket tanítványaink.
4.
Helyzetelemzés
4.1.
Intézményi alapadatok
FeladatIntézmény
ellátási
Férőhely
hely Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda
Bejáró
Eljáró
Gyermekek/
gyermekek/
gyermekek/
tanulók száma
tanulók
tanulók
száma
száma
661
134
21
39
3
-
672+104 2
Össz: 776
Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda
1
50
Az adatok a 2007/2008-as tanév adatai
Az óvoda a körzetileg hozzátartozó valamennyi 3 éves korú kisgyermeket, közöttük a halmozottan hátrányos helyzetűeket is tudja fogadni. Az intézménybe járó kisgyermekek 7%-a bejáró. Ők valamennyien egyénileg, a szülővel jutnak el az intézménybe. A bejáró kisgyermekek közül nincsen hátrányos helyzetű. Az iskolában a bejáró tanulók aránya szintén meghaladja a 10%-ot, számuk 134 fő és közülük 6 fő hátrányos helyzetű. A bejáró tanulók nagy többsége, 47 fő tömegközlekedéssel jár, a fennmaradó 87 fő szüleivel utazik.
Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1 50 39
Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma
3
Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
1
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma
-
Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
-
-
2
Az alapító okirat alapján az intézmény az oktatási miniszter 2/2005. / III. 1 / OM rendelete alapján sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrált nevelését is ellátja. Az óvoda 20 fős átlaglétszámmal működik. Az óvodások 8 %-a hátrányos helyzetű, nem éri el a városi szintet (9,3%). Halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermeket az óvoda 1 főt (2,6%) tart nyilván, ez a mutató a városi óvodák átlagával (2,7%) lényegileg megegyezik. Sajátos nevelési igényű kisgyermek jelenleg nincsen az óvodában.
Általános iskolai ellátás Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
2
Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
10
661
Általános iskolai magántanulók száma
2
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma
10
Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)
-
Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
40
Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
2
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)
91
71
350
Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma
Az általános iskolában jelenleg 2 fő magántanuló van. Az általános iskolában a HHH-s gyermekek/tanulók száma 2 fő, arányuk 0,3 %, ami a városi aránynál (2,4%) lényegesen alacsonyabb. A HH-s tanulók száma 40 fő, azaz a tanulók 6%-a, ami szintén a városi átlagnál (13%) alacsonyabb. Összességében az intézménybe járó gyermekek 6%-a hátrányos helyzetű és 0,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű.
Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképességzavar Súlyos magatartási, tanulási zavar
Ebből
Tanulók/
Tanulók/
gyermekek
gyermekek
száma
aránya
-
-
-
-
1 fő
0,15%
-
-
4 fő
0,60%
-
-
1 fő
0,15%
-
-
-
-
gyógype-
Tanulók
dagógiai
aránya
tagozaton
Egyéb: gyengénlátó
2 fő
autista
2 fő
Integráltan nevelhető/oktatható
10
0,60%
1,51%
Az SNI-s tanulók száma az iskolában 10 fő, arányuk 1,5%. Szakértői szakvélemény alapján valamennyien integráltan oktathatók/nevelhetők, speciális képzésben nem részesül senki.
4.2.
Az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás hatékonysága
E területen az intézmény eredményességét, az óvoda esetében aszerint vizsgáltuk, hogy a tanköteles korukat betöltött gyermekek közül hányan maradtak további egy nevelési évre az óvodában, illetve az iskola esetében a tanórán kívüli foglalkozásokat és a segítő foglalkozásokat, valamint mindkét intézményben a nevelés/oktatás feltételeit vizsgáltuk.
Eredményesség
Az óvodában a 6. életévüket betöltött gyermekek közül szülői kérésre, illetve nevelési tanácsadói vélemény alapján 2 kisgyermek maradt vissza, ez a tanköteles korúak 12,5%-a. A tanulói eredmények vizsgálata a kompetenciamérések eredményeiből, a továbbtanulási adatokból, valamint a lemorzsolódás adataiból derül ki. Kompetenciamérések A vizsgált kompetenciaterületeken és évfolyamokon a tanulói teljesítmények 2004ben és 2006-ban megközelítik, illetve nagyobb részben meg is haladják az országos átlagot.
Összességében
az
iskola
jó
eredményeket
mutatott
a
kompetenciaméréseken. Szövegértés területen a 6. évfolyam teljesítményéről adat nem áll rendelkezésre. A 8. évfolyamosok 2004-ben és 2006-ban meghaladták az országos átlagot, 2007-es tanév eredményeiről adat nem áll rendelkezésre. Matematika területen a 6. évfolyamosok teljesítményéről adat nem áll rendelkezésre. A 8. évfolyamosok 2004-ben és 2006-ban is az országos átlagtól jobb teljesítményt nyújtottak. 2006-ban a HHH-s tanulók mérési eredményei sokkal gyengébbek, mint az iskolai átlag, 105 képességponttal tér el a szövegértésből a 8. évfolyam és 113 ponttal a matematika eredmények.
2003 Országos kompetenciamérés eredménye
2004
2006
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
6. évfolyam
-
500
-
509
-
-
512
8. évfolyam
–
–
628
500
555
450
497
6. évfolyam
-
500
-
505
-
-
493
8. évfolyam
–
–
528
500
533
420
494
Szövegértés
Matematika
Lemorzsolódás A lemorzsolódás aránya az intézményen belül lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál, ugyanakkor az adatokból kitűnik, hogy számuk évről-évre nő. Amíg a 2003/2004. tanévben arányuk 0,14,% volt, addig a 2006/2007. tanévben 0,60 %. A HH-s és a HHH-s tanulók esetében ugyanez a tendencia figyelhető meg. Az előrejelzések bár számolnak lehetséges lemorzsolódással, de az országos átlagot nem meghaladó mértékben. Az intézményben jelenleg 2 fő magántanuló van, az intézmény nem számol a későbbiekben magántanulóval. Az iskolában 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya a 2006/2007. tanévben 0,15% volt, a többi tanévben nem volt és az iskola nem is számol ilyen magas hiányzási átlaggal a következő tanévben sem. Továbbtanulási mutatók A tanulók eddigi továbbtanulási adatait vizsgálva, mintegy 95%-uk érettségit adó középiskolában tanul tovább.
Az iskola 2007/2008-as tanévének továbbtanulási adatai:
A
továbbtanulási
mutatókat
több
évre
vizsgálva
azt
tapasztaljuk,
hogy
tendenciaszerűen a gimnáziumban továbbtanulók aránya az országos átlagnál magasabb. Speciális szakiskolában továbbtanuló gyermek nincs az intézményben. A szakközépiskolában továbbtanulók aránya valamivel magasabb mint az országos átlag. Az intézmény szolgáltatott adatokat a HH-s tanulók továbbtanulását illetően is. 2005/2006-ban a HH-s tanulók 2%-a gimnáziumban, 4%-a szakközépiskolában, 5,3%-a szakiskolában tanult tovább. Speciális szakiskolában senki sem tanult tovább. A HH-s tanulók továbbtanulási mutatói a 2006/2007-es tanévben:
Ez utóbbi adatsort összevetve az egész iskola továbbtanulási mutatóival azt tapasztaljuk, hogy a HH-s tanulók közül a 2007/2008-as tanévben senki sem tanult tovább speciális szakiskolában, a szakiskolai képzésben résztvevők aránya 4,2%. Szakközépiskolában és a gimnáziumban pedig senki sem tanult tovább közülük. A HH-s tanulók továbbtanulási adatai 25%-ot meghaladó mértékben térnek el nem HH-s társaikétól. Tanórán kívüli foglalkozások 2007/2008. Iskola: Összes tanuló
Arány
HH/HHH-s tanuló
arány
-
-
-
-
351 211 80 -
52,19% 35,55% 18% -
38HH/2HHHH 31HH/2HHH 9HH/ -
8,6% 3,2% 2,5% -
Alapfokú művészetoktatás Napközi Szakkör Nyári tábor Erdei iskola
A tanórán kívüli programokon való részvétel arányát vizsgálva megállapítható, hogy a napközis foglalkozásokat igénybe vevő tanulók aránya magasabb a városi átlagnál (42,76 %), és ezen belül a HH és HHH tanulók aránya is alacsony. Célszerű lenne valamennyi HH-s tanuló számára a tanórán kívüli felkészülés és egyéni fejlesztés lehetőségét biztosítani. A nyári táborozáson részt vevő tanulók aránya megközelíti a városi átlagot 19%). Tanoda és Útravaló Programban, az iskolából tanuló nem vesz részt. Az iskola széles körben tanórán kívüli foglalkozást biztosít, a tanulók egyenlő arányban férnek hozzá a lehetőségekhez. A napköziben a HH-s tanulók részvételi arányát növelni szükséges, mert számukra a megfelelő felkészülés lehetőségét tudjuk ezáltal biztosítani. Ezek a foglalkozások fontosak a fejlesztés és a hátránykompenzálás szempontjából is. A rászorulók táboroztatását a diákönkormányzat segíti. Az integráció szintjei:
szociális integráció: a kortárs közösséget tudatosan egyesítik óvodai nevelésük folyamatában
funkcionális integráció: a legmagasabb szinten együtt fejlesztik a gyermekeket a mindennapi óvodai életben
teljes integráció: differenciált nevelés a szükséges szakemberek / utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, stb. / biztosításával.
Az SNI-s gyermekekkel való bánásmód Az intézmény a következő gyermekeket tudja integrálni: tanulásban akadályozott értelmileg akadályozott autisztikus tünetű gyermek pszichés fejlődés zavaraival küszködő hiperaktív enyhén mozgáskorlátozott látásában, hallásában, beszédében részben korlátozott gyermek beilleszkedési-, tanulási-, magatartászavaros Minden egyes gyermeknél az integrálás a szakértői vélemény alapján történik. Az SNI gyermekek számára biztosítják az egyéni foglalkozásokhoz szükséges helyet, a szükséges tárgyi eszközöket. Az intézmény törekszik arra, hogy az SNI gyermekeket nevelő csoportokban a maximális gyermeklétszám 22 főnél ne legyen több, ahol 1-2 fő SNI gyermek fogadható. Az SNI gyermekeket fogadó pedagógusok fogadókészek, ilyen irányú szakmai képzésekben való arányukat azonban a jövőben növelni kell. Intézményi szempontok az SNI gyermekek fogadásánál
Az SNI gyermek személyisége biztosítja az alkalmazkodást, beilleszthető a közösségbe.
Fontos a szülői ház támogató hatása- szoros együttműködés az SNI gyermeket nevelő pedagógusok és a szülők között.
Fontos a pedagógus hozzáállása, a team- munka működése
Szükséges az egészséges gyermekek szüleinek elfogadó magatartása
Az SNI gyermek személyiségének, egyéniségének megfelelő időtartamban vegyen részt az integrált nevelésben
Az intézményi és intézményen kívüli programjainkban a gyermek az állapotának megfelelően vegyen részt
Az
SNI-s
gyermeket
nevelő
pedagógusok
és
gyógypedagógusok,
fejlesztőpedagógusok feladatai:
Egyéni fejlesztési terv készítése.
Közös tervezés, közös elemzés a teljes nevelőtestület támogatásával.
Együttműködés
az
utazó
gyógypedagógussal,
logopédussal,
további
szükséges szakemberekkel. Napi kapcsolattartás, havi konzultációk.
Egyéni fejlesztési lap vezetése.
Az SNI gyermekek megértése, elfogadása.
Biztosítania kell a gyermekek folyamatos fejlődését.
Segítenie kell a tanulási tapasztalások sokféleségét.
Meg kell adnia a gyermeknek a választás lehetőségét.
A gyermek személyiségének, képességeinek megfelelő elvárást támaszt.
Megteremti a csoport pozitív légkörét.
Figyel a következetes bánásmódra.
A gyermek erőfeszítéseit, teljesítményeit elismeri.
Bátorítja a gyermekek közös tevékenységét, együttműködését.
Figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését és biztosítja a rendszeres pozitív visszacsatolást.
Szükséges a nyílt és kooperatív vezetés.
Az pedagógusok továbbképzéseken, szakmai képzéseken részt vesznek és önképzéssel is segítik munkájukat.
A pedagógus erkölcsi és anyagi elismerését fontosnak tartjuk.
A HH-s gyermekekkel való bánásmód Sajnos – egyre gyakoribb – a családokban előforduló funkcionális változások következtében az intézményre hárul a gyermekek fejlődésében történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányosságok megoldása. Alapelvünk: a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az alábbiak szem előtt tartásával: -
Előítéletektől mentesen toleráns magatartással közeledik a családokhoz.
-
Együttműködésük alapja a kölcsönös bizalom.
-
Gyermekvédelmi feladataik ellátása a nevelőmunka szerves része.
-
A megelőzés jelentőségét valljuk: prevencióval megakadályozhatjuk a súlyosabb károsodásokat a gyermek személyiségében. Ezeket az elveket megvalósítva kell minden egyes gyermek sorsát, kiemelten a
-
problémás helyzetűeket figyelemmel kísérni, segíteni. Gyermekvédelmi felelős feladata:
gyermekvédelmi programot készít,
az egyéni érdek tükrében folyamatos kapcsolattartás a családsegítő központtal, a gyermekjóléti szolgálattal,
családlátogatások
végzése
szükség
szerint
a
csoportvezető
óvónővel/osztálytanítóval/osztályfőnökkel,
az osztálytanító/ osztályfőnök/csoportvezető óvónők segítése.
A pedagógusok feladatai:
minden pedagógus gyermekvédelmi munkát végez,
a hátrányos helyzetű gyermekeket dokumentálja, a fejlesztés lehetőségeit, eredményeit a meghatározott helyre dokumentálja,
egyénileg foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyermekekkel,
folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek csoportban/osztályban elfoglalt helyét,
szükség esetén új pedagógiai módszereket, eljárásokat alkalmaznak az egyéni foglalkoztatásban,
a gyermekvédelmi felelős tanácsokkal, segítséggel látja el a pedagógusokat,
szükség esetén esettanulmányokat készít az egyéni problémák tükrében,
közös megbeszéléseken keresik a segítségnyújtás formáit.
4.3.
A nevelés/oktatás feltételeinek vizsgálata
Tárgyi feltételek Az
intézmény
székhelyén
és
telephelyein
összesen
4467
négyzetméter
alapterületen, négy épületrészben, 30 tanteremben, két csoportszobában folyik a munka.
Speciális helyiségek az iskolában: fizika-kémia előadói+szertár, informatika termek, rajz tanterem+szertár, idegen nyelvi tantermek, technika műhely, történelem tanterem, biológia-földrajz tanterem+szertár, stúdió. A központi iskola egy nagy és egy kis tornaterme nem elegendő ahhoz, hogy az összes testnevelésórát teremben tartsuk. Szabadtéri bitumenes sportpályával, betonozott és füves, parkosított udvarokkal is rendelkezünk. Az Erzsébet-liget közelsége is jó lehetőséget biztosít a sportoláshoz és a szabadidős tevékenységekhez. Iskolában melegítő konyha működik. A 100 férőhelyes ebédlőben a 450 napi étkező ellátása időnként nehézkes. A mellékhelyiségek a régi épületben megfelelőek, az új épületrészben viszont jelentős felújításra szorulnának. A három számítástechnika teremben 41 db korszerűnek mondható számítógép várja a tanulókat, melyek hálózaton keresztül csatlakoznak az Internetre. Az oktatástechnika egyéb szükséges darabjai elégséges számban találhatók, de állandó cserére, felújításra szorulnak. A meglévő szemléltetőeszközök megfelelnek a kerettanterv követelményének. Korszerű informatikai eszközökkel is rendelkezünk: színes lézernyomtató, digitális fényképezőgép, videokamera, notebook, laptopok, projektor. Az irodákban, tanári szobákban, szertárakban számítógépek állnak a felnőttek részére, internetezési lehetőséggel. Telefonhálózatunkat a közelmúltban korszerűsítettük. Könyvtárunk önálló helyiséggel kb. 13.000 kötettel és egyre bővülő CD- és videóanyaggal várja a tanulókat. A könyvtárszoba mellett számítógépes termet alakítottunk ki tanulóink részére. Az intézmény infrastrukturális hátterét és a hozzáférés lehetőségét az alábbi adattáblák mutatják:
Eszköz
Használó tanulók
Használó HH-s
Használó SNI-s
száma
tanulók száma
tanulók száma
2
16
1
2
0
0
0
0
Darab
Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Nyelvi labor Számítástechnika tanterem
2
570
86%
30
71%
6
6%
Számítógép /internet hozzáférés Tornaterem
304
27 1
46% 642
9
21%
5
HH: 40, HHH: 2
50% 7
A vízöblítéses WC-ből nem egészen 15 tanulóra jut egy. Személyi feltételek A közoktatási feladatokat ellátó szakemberek: Pedagógus
Fő
Óvodapedagógus
2
Általános iskolai tanár és tanító
59
Gyógypedagógus
-
Az óvodában a személyi feltételek biztosítottak. A közoktatási törvény által megállapítottak szerint határozták meg a csoportlétszámokat és a szükséges pedagógusok számát. Valamennyi óvodapedagógus megfelelő végzettséggel rendelkezik. Az intézmény a napi nyitva tartást a szülői igényekhez alakította és 10 órában biztosítja a gyermekek ellátását. Az iskolában a szakos ellátottság 100%-os. Az SNI-s gyermekekkel 1 fő gyógypedagógus foglalkozik, aki oligofrén és pszichopedagógus végzettségű. A pedagógusok módszertani képzettsége Az intézmény pedagógusai közül 4 fő (6%) vett részt olyan jellegű módszertani képzéseken, amelyek az esélyegyenlőséget szolgálják, ez nagyon alacsony arány. 2 fő egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 1 fő projektpedagógia és 1 fő drámapedagógia témákban.
5.
Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése
Óvodai
csoport
Gyermeklétszám az egyes csoportokban
(foka és neve)
Összesen
HH/HHH HH/HHH fő
százalék
SNI
SNI százalék
Süni csoport
19
1
5,2%
-
-
Cica csoport
20
3
15%
-
-
Az óvodában 2 csoportban a nevelés vegyes életkorú osztatlan csoportokban zajlik. A csoportok kialakításánál a gyermekek életkorát, a szülők kérését, a gyermekek baráti körét veszik figyelembe.
1[1]
Osztály
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Összesen 1. a 1. b 1. c 1. d 2. a 2. b 2. c 3. a 3. b 3. c 3. d 3. e 4. a
27 26 26 12 25 26 27 25 26 24 25 7 27
HH / HHH
SNI 5 1
1 1 1/1
1/1 6 7
1 3
5
Emelt szintű oktatás Normál és/vagy (általános) két tanterv tanítási nyelvű iskolai oktatás X X X X X X X X X X X X X
4. b 4. c 5. a 5. b 5. c
6. a 6. b 6. c 7. a 7. b 7. c 8. a 8. b 8. c
26 28 22 23 27
31 29 26 26 24 25 25 26 20
4 1 1 2
1 1
1 1 3 2 1
X X X X X
X X X X X X X X X
Emelt szintű német és angol nyelv X X X X X
Valamennyi gyermek,- és tanulócsoportban vizsgáltuk a HHH-s tanulók arányát. Az intézményben az óvodában és az iskolában is tartanak számon HHH-s gyermekeket. A HH-s gyermekek/tanulók aránya az iskolában 6%, az óvodában 8%. Egyetlen óvodai csoportban sem tér el a 25%-ot a HH-s kisgyermekek aránya. Osztályonként, illetve csoportonként azonban jelentősen eltérő mértékben vannak jelen és ez nem mindig az életkorból adódó osztály-, illetve csoportszervezések során létrejött különbség, hanem az intézmény csoportszervezésének hatására alakult ki. A HH-s gyermekek aránya eltérő a párhuzamos osztályok esetében (1.-3.4. évfolyamok). Két évfolyamon jellemző, hogy az emelt szintű csoportokban a HH-s tanulók aránya kisebb, pl. 6.-7. évfolyamok. Az intézmény csoportszervezése nem egyenletes a HH-s gyermekek és az SNI-s gyermekek tekintetében. A 3. e osztály tanulóinak 48%-a SNI-s tanuló. Az iskolai évfolyamokon a 3.c osztályban eléri, a 3.d-ben (28%) pedig meghaladja a 25%-ot. Az iskola tanulóinak 1,5%-a sajátos nevelési igényű, mindannyiuk oktatása integrált formában történik. A sajátos nevelési igényű tanulók a szakértői bizottság által megfogalmazott szakvélemény alapján a nekik megfelelő oktatásban részesülnek. Oktatásukhoz, fejlesztésükhöz a szükséges személyi feltételek biztosítottak.
A HH-s gyermekek/tanulók nevelését a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek segítik. A szociális hátrányok, beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek: A szociális hátrányokkal induló gyermekekkel való törődés feladatai: rendszeres óvoda látogatás elérése az elhanyagoltság megszüntetésére való törekvés /szülők felvilágosítása, segítség nyújtás/ gondozási feladatok eseti átvállalása a családtól. Az egészségügyi szokások alakítása, figyelemmel kísérése. a gyermekek étkezési szokásainak figyelemmel kísérése. (alul táplált ill. reggeli nélkül érkező gyermekek étkezésének megoldása) nyugodt környezet, kiszámítható, biztonságos légkör segítse a gyermek pozitív fejlődését. Beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozás a) az óvodában: a pedagógus pozitív, elfogadó magatartása a gyermekkel. (ölbeli játékok, simogatás, személyes kontaktus megteremtése) a gyermek elfogadtatása a közösséggel, beilleszkedés elősegítése a személyes pedagógusi modellen át. (bevonás a közös játékba, ráfigyelés a szerepek elosztásánál)a
pozitív
gyermeki
tulajdonságok
erősítése,
egymás
elfogadtatásában. egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatás keretében felzárkóztatás és fejlesztés. egész nap folyamán tapasztalatszerzési lehetőségek, képességfejlesztő játékok biztosítása. b) az iskolában:
egyéni beszélgetések gyermekkel, szülővel,
családlátogatások,
csoportterápia alkalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelési
technikák begyakoroltatásra,
egyéni bánásmód elvének alkalmazása,
külső szakemberek igénybe vétele.
Társadalmi kapcsolatok Az intézmény társadalmi kapcsolata széles körű. Alkalmi kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti
szolgálattal,
a
családsegítővel
és
a
védőnőkkel.
Alkalmi
együttműködés jellemzi a családsegítővel és rendszeres a kapcsolata a Kismegyeri Részönkormányzat és Baráti Körrel.
6. Helyzetelemzés összegzése Az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében a tantestület hitvallása a differenciált képességfejlesztés, az egyéni törődés, a lemaradók felzárkóztató foglalkozásokon való fejlesztése. Intézményünk fő nevelési célkitűzése a gyermek személyiségének, tehetségének kibontakoztatása, az egyéni bánásmód elve alapján. Az óvodában személyiségközpontú, egyéniséget tisztelő nevelés folyik. Az intézmény a körzetileg hozzátartozó valamennyi 3 éves korú kisgyermeket, közöttük a halmozottan hátrányos helyzetűeket is tudja fogadni, az óvodában személyiségközpontú, egyéniséget tisztelő nevelés folyik. Az óvoda 20 fős, törvényi átlaglétszámmal működik. Az óvodások 8 %-a hátrányos helyzetű, ez valamivel alacsonyabb a városi átlagnál (9,3%). Halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű kisgyermeket az óvoda nem tart nyilván. Az általános iskolában a HHH-s gyermekek/tanulók száma 2 fő, arányuk 0,3 %, ami a városi aránynál (2,4%) lényegesen alacsonyabb. A HH-s tanulók száma 40 fő, azaz a tanulók 6%-a, ami szintén a városi átlagnál (13%) lényegesen alacsonyabb. Az általános iskolában jelenleg 2 fő magántanuló van. Összességében az intézménybe járó gyermekek 6%-a hátrányos helyzetű és 0,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Mindkét mutató alacsonyabb a városi átlagnál. Az SNI-s tanulók száma 10 fő (óvoda: 0 fő, iskola: 10 fő). Arányuk az általános iskolában
1,5%,
szakértői
szakvélemény
alapján
valamennyien
oktathatók/nevelhetők, speciális képzésben senki sem részesül.
integráltan
Összességében megállapítható, hogy az iskola kiegyensúlyozott, jó teljesítményt mutat az országos kompetencia méréseken. Az óvodában a tárgyi feltételek /játékok, foglakozási- és mozgásfejlesztő eszközök/ terén jónak mondhatók. Az intézmény tárgyi feltételeit a kisgyermekek egyenlő eséllyel, egyéni szükségleteik alapján vehetik igénybe. Így a logopédia foglalkoztatót jelenleg 16 tanuló, közöttük 1 HH-s és 2 SNI- s veszi igénybe. Az óvodában a személyi feltételek biztosítottak. A közoktatási törvény által megállapítottak szerint határozták meg a csoportlétszámokat és a szükséges pedagógusok számát. Valamennyi óvodapedagógus megfelelő végzettséggel rendelkezik. Az intézmény a napi nyitva tartást a szülői igényekhez alakította és 10 órában biztosítja a gyermekek ellátását. Az iskolában a szakos ellátás 100%-os. A tantestület folyamatosan képezi magát. Az intézmény pedagógusai közül viszonylag alacsony számban (4 fő) vett részt olyan jellegű módszertani képzéseken, amelyek az esélyegyenlőséget szolgálják, legnagyobb arányban (2 fő) projektpedagógia, ezenkívül egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés (1 fő) és drámapedagógia (1 fő) témákban. Az iskola szakmai munkáját szakemberhiány nem hátráltatja, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését külső szakember segítségével látják el. A hatékony szakmai munka eredményeként a lemorzsolódás csekély mértékben jellemző az iskolában az évfolyamismétlés tekintetétében, nem túl magas a 250 óránál többet hiányzó tanulók száma és aránya. A tanulók továbbtanulási mutatói alapján az érettségit adó középiskolában arányaiban több gyermek tanul tovább. a HH-s tanulók közül a 2007/2008-as tanévben senki sem tanult tovább speciális szakiskolában, a szakiskolai képzésben résztvevők aránya 4,2%. Szakközépiskolában és a gimnáziumban pedig senki sem tanult tovább közülük. Az intézményben jelenleg 2 fő magántanuló van. Az iskola széleskörű tanórán kívüli lehetőségeket biztosít a tanulóknak. Örvendetes, hogy a HH-s tanulók magas arányban vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Az
intézmény
törekszik
a
törvényben
meghatározott
tárgyi
feltételek
maradéktalan biztosítására. Az intézményben biztosítják a gyermekek/tanulók igényeinek megfelelő oktatáshoz jutás szervezeti feltételeit. Az egyes tanulócsoportok összetételének vizsgálata
alapján megállapítható, hogy nem teljesen kiegyensúlyozott a HH-s és SNI-s tanulók aránya az egyes osztályokban. A párhuzamos osztályszervezéseknél jelentős eltérések tapasztalhatók, törekednünk kell ennek mérséklésére.
7. Intézkedési Terv 7.1. Az Intézkedési Terv céljai A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa
az intézményen belül a szegregációmentességet
egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését
az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét.
Célok: - az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása érdekében - az esélyegyenlőség előmozdítását az intézmény minden tevékenysége során: -
a beiratkozásnál, csoportba, osztályba sorolásnál
-
a gyerekek egyéni fejlesztésében
-
az ismeretközvetítés gyakorlatában
-
az óvodai, iskolai programok kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
-
az iskolai továbbhaladás előkészítésében
-
a
humánerőforrás-fejlesztésben,
pedagógusok
szakmai
továbbképzésében -
a
partnerség-építésben
és
kapcsolattartásban
a
szülőkkel,
segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel 7.2. Kötelezettségek és felelősség Felelősségek Ki?
Miért?
Az intézmény vezetője.
Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséért. Az erről történő:
Tájékoztatásért
Elérhetőségért
Ismertetésért
Végrehajtásáért
A dolgozók felkészítéséért
Segítségnyújtásért
a
végrehajtáshoz,
panaszkezeléshez. Az intézmény vezetője/ helyettese/ egyéb A terv megvalósításának koordinálásáért. tisztségviselője.
A terv végrehajtásának nyomon követéséért. Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó panaszok kivizsgálásáért.
A nevelőtestület minden tagja.
Jogi előírások ismeretéért. Diszkriminációmentes oktatás, nevelésért. A toleráns légkör biztosításáért. A
témával
kapcsolatos
képzéseken,
programokon való részvételért. Az intézkedési tervben foglaltak ismeretéért. A megvalósításában való közreműködésért. Az esélyegyenlőség sérülése esetén a jelzés megtételéért az illetékes kollégának. Minden
érintett
fél/az
intézménnyel Az intézmény esélyegyenlőségi tervének
kapcsolatban álló partnerek.
ismeretéért. Kötelezőként történő elfogadásáért.
Kötelezettségek Ki?
Kit?
Miről?
Milyen módon?
Visszacsatolás/ ellenőrzés
Az
-Az intézmény -Elérhető legyen -a kész dokumentum -kérdőíves
intézmény
dolgozóit
az
vezetője.
-Gyerekeket.
gyenlőségi
felé
-Szülőket
program
-az
-Társadalmi
-Ismerjék
és dokumentum
mérés
partnereket
kövessék
a elhelyezése
a területre
benne
esélye- ismertetése a partnerek módszer/
megfelelő
évenkénti
–
elkészült elégedettségerre
helyeken vonatkozó
a
(könyvtár, iroda stb)
foglaltakat
-Biztosítsa, hogy -testületi a
értekezlet -partneri
dolgozók tájékoztatás céljából
megkapják
a -továbbképzési
szükséges
kérdései visszajelzések
terv
módosítása; célirányos
felkészítést
és elkészítése
segítséget
az -panaszkezelési
intézkedési terv szabályzat/eljárás végrehajtásához -A
működtetése
szükséges
lépések megtétele
az
egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben közvetlen -az alapelvekről
Az
-A
intézmény
partnereket
-a
vezetője/
-Új dolgozókat
betartatásáról
Tájékoztató
fórumok Emlékeztető
program szervezése az érintett feleknek elérhetőség
helyettese/
-
a -Az
egyéb
továbbképzési
biztosítása
tisztségvisel
lehetőségekről
írásbeli formában
szóbeli,
ője A
testület A mindennapi -az alapelvekről
Gyakorlati
munkája Foglalkozási
minden
munka során a
tagja
napi
szóban
gyakorlatba
írásban
történő
tevékenységév
bevezetése Minden
az A
terv
el napi -az alapelvekről
intézménny
gyakorlatba
el
történő
kapcsolatba
bevezetés
n álló
során
Gyakorlati
munkája emlékeztető
során - szóban - írásban
8. Akcióterv Helyzetelemzésből adódó Cél fejlesztendő terület
Szükséges intézkedés
Kiegyenlített-e a HH-s és HHH-s helyzetű gyermekek/tanulók aránya az osztályokban/csopo rtokban? A jelenlegi maximális eltérés 28%.
Az egyes csoportokban/oszt ályokban HH-s és HHH-s gyerekek aránya legyen kiegyenlített.
Fokozott figyelem az újonnan szervezett csoportok/osztályok Esélyegyenlő esetében. Minden ségért felelős folyamatos tanulócsoportban külön kell megbízott kiszázalékolni a HH-s és HHH-s tanulók arányát
Nem tudjuk meghatározni a beóvodázási körzetben élő és óvodába nem járó 3 évesek számát
Valamennyi 3 éves korú kisgyermek, de elsősorban a HH és HHH kisgyermekek óvodai nevelése 3 éves korban kezdődjön.
A nevelést, egyéni fejlesztést segítő és értékelő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciák at fejlesztő
Felmérni a beóvodázási körzetben élő kisgyermekeket, a HH-s HHH-s családok esetében az óvodai nevelés lehetőségének biztosítása szülői kérésre
Felelős
Óvodavezető, esélyegyenlős égi felellős, Óvónő, családsegítő
Az IPR programelemek beépültek a nevelési és Pedagógusok pedagógiai programba. fejlesztő A pedagógusok ,
Határidő
Az intézkedés eredményes ségét mérő indikátor rövid távon (1 év) A csoportok/osz tályok HH-s, HHH-s gyerekeinek/t anulóinak aránya közötti eltérés max 15 %.
Minden HH-s és HHH-s 2008. kisgyermek december szülői kérésre 15. ezt az óvodai követően nevelésbe folyamatos bekapcsolódj on.
folyamatos
Az egyéni fejlesztést segítő fejlesztő programok
Az intézkedés eredményessé gét mérő indikátor közép távon (3 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszú távon (6 év)
Max: 10%
Max: 5%
Minden 3 éves kisgyermek szülői kérésre bekapcsolódha sson az óvodai nevelésbe.
Az egyéni fejlesztést segítő fejlesztő programok alapján megtartott
Az egyéni fejlesztést segítő fejlesztő programok alapján megtartott foglalkozásokon
programok és programelemek
alkalmazzák a óvodapedagó differenciálást. A nevelési gusok A programban a módszerek kulcskompetenciá helye és szerepe pontosan kat fejlesztő meghatározott. módszerek minél jobban beépüljenek az intézmény Eszközjellegű Pedagógiai és nevelési Pedagógusok pedagógiai kompetenciák program szerinti kultúrájába fejlesztése alkalmazás A szociális Pedagógiai és nevelési Pedagógusok kompetenciák program szerinti fejlesztése alkalmazás Az Éves szinten a Óvodapedagó esélyegyenlőséget munkatervben rögzítettek gusok segítő szabadidős ezek a tevékenységek. tevékenységek
Beiskolázás előkészítése Óvoda-iskola átmenet
Az iskolával való együttműködés szervezeti kereteinek továbbfejlesztése
A HH-s és HHH gyerekek iskolaérettségének óvodavezető vizsgálata (DIFER mérés, óvodai kimeneti mérés)
Célmeghatározás Kapcsolattartás módja, a óvodavezetőkapcsolattartás igazgatóhelye ütemezése, ttes Projekt-team alakítása helyzetelemzés
folyamatos
folyamatos
folyamatos
alapján megtartott foglalkozások on részt vevő HH/HHH gyerekek száma 5 %kal nő A megismert új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozások száma 5%-kal nő
foglalkozásokon részt vevő HH/HHH gyerekek száma 10 %kal nő
részt vevő HH/HHH gyerekek száma 15 %-kal nő
A megismert új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozások száma 10 %-kal nő
A megismert új módszerek, programok alapján szervezett foglalkozások száma 15%-kal nő
A HH-s kisgyermekek beiskolázása Nevelési év 70%-ig vége megtörténik legkésőbb a 6. életévben.
2008. 31.
Elkészülnek az dec. együttműködé Az eljárásrend szerinti működés si formák eljárásrendjei
Szabadidős programokon részvétel
A szabadidős programokhoz egyenlő való való hozzáférés biztosítása
A HH-s kisgyermekek esélyegyenlős részvételi arányának égért felelős folyamatos nyomon követése a megbízott programokon.
A tanórán kívüli programokon való részvétel az igényeknek megfelelő
A szülők, meggyőzése a szolgáltatás igénybevételére.
Folyamatos
10%-al nő a napközit igénybevevő HH-s tanulók aránya.
folyamatos
A tárgyi Minden tárgyi A tárgyi eszközök eszközök feltétel pótlása, pótlása, biztosított. kiegészítése kiegészítése
Napközis foglalkozáson alacsony a HH-s és HHH-s tanulók aránya
Eredményes fejlesztés felkészülés feltételeinek kialakítása.
Az esélyegyenlőség alkalmazása szempontjából releváns tárgyi feltételek számbavétele
Az intézmény infrastruktúrájáho A minimum Intézményvez z való egyenlő eszközjegyzékben előírt ető, hozzáférés feltételek biztosítása gazdasági biztosítása vezető
és
tanulók plusz
Minél több pedagógus sajátítsa el az esélyegyenlőség Képzések szervezése sikeres Az esélyegyenlőség alkalmazásához szükséges alkalmazása kompetenciákat szempontjából releváns személyi feltételek számbavétele Megfelelő szakemberek Szakszolgálatok humán biztosítása az erőforrásigényének egyéni fejlődési biztosítása szükségletek kielégítéséhez (logopédus,fejl.pe
Pedagógusok
esélyegyenlős égért felelős folyamatos megbízott
A nevelőtestület egésze részt vesz egy kiválasztott képzésen
A nevelőtestület egésze részt vesz egy további kiválasztott képzésen
A nevelőtestület egésze részt vesz egy kiválasztott képzésen
Szakszolgálat integrációért felelős megbízott
100%-os ellátottság
100%-os ellátottság
100%-os ellátottság
folyamatos
d,…) Adatgyűjtés az Adatbázis létrehozása óvodából A 6. életévben alapfokon megkezdett iskolai továbbhaladókról továbbhaladás nyomon feltételeinek követésük biztosítása Az óvoda - iskola közötti Minél több HH átmenet elősegítése, a kezdje meg 6 lemorzsolódás évesen az iskolát megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után-követésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. Magas az SNI-s Minden Az SNI-s tanulók tanulók aránya egy gyermeknek a szükséges szakértői tanulócsoportban. szükségleteinek véleményének rendszeres megfelelő oktatás. felülvizsgálata, egyéni fejlesztés, visszahelyezés esetén mentorálás
2 év adatai 3 év adatai 4 év adatai dec. álljanak álljanak álljanak rendelkezésre rendelkezésre rendelkezésre
Óvoda titkár
2008. 15.
Integrációért felelős megbízott
2008. dec.15.
Intézményvez ető
2008. december
A továbbtanulási adatok alapján a HH-s tanulók csak szakiskolában tanulnak tovább.
Az érettségit adó közoktatási intézményekben továbbtanuló HHs diákok száma növekedjék.
Tehetséggondozás és esélyteremtő foglalkozások erősítése.
Intézményvez ető
2009. Február
A HH-s tanulók 4,2
Szakmát is adó
Pályaorientáció, egyéni
Pályaválasztá
2009.
Az adatbázis kiépülése 2 évre visszamenőle g
Az adatbázis Az adatbázis kiépülése 3 kiegészítése az évre aktuális adatokkal visszamenőleg
Az SNI-s tanulók speciális csoportban történő nevelése/okta tása megszűnik. Tehetséggon dozó és/vagy esélyteremtő foglalkozások on valamennyi HH-s tanuló részt vesz. 5 %-al nő az
Valamennyi tanulócsoportba n az SNI-s tanulók aránya 25% alatt van.
Valamennyi tanulócsoportban az SNI-s tanulók aránya 20% alatt van.
Növekedjen az érettségit adó középiskolában továbbtanuló HH-s diákok aránya 5%-al.
A HH-s tanulók aránya további 2%-kal nő az érettségit adó középiskolában.
%-a tanul tovább szakiskolában.
középiskolában tanuljanak tovább.
fejlesztés.
si felelős/osztály főnök.
március 31.
Nem vesznek részt iskolán kívüli segítő programokon
Az SNI-s gyermekek nagy része vegyen részt a segítő programok valamelyikén. Közelítse meg a HHH-s tanulók mérési eredménye a társaikét.
a programok megismerése, ajánlása a tanulóknak
Intézményvez ető
2008. dec. 01.
A HH-s és HHH-s tanulók eredményeinek nyomon követése, egyéni fejlesztés.
Intézményvez ető, pedagógusok
Folyamatos
A fenntartóval való egyeztetés alapján a támogatás igénybevétele.
A HHH-s tanulók fejlesztéséhez szükséges kiegészítő támogatás felhasználása az eredményesség érdekében.
Intézményvez ető
Folyamatos
A HHH-s tanulók kompetenciamérési eredményei jóval gyengébbek, mint a nem HHH-s társaiké. Integrációt és képességkibontako ztatást segítő pályázati támogatások igénybe vétele a HH-s/HHH-s gyermekek/tanulók eredményes fejlesztése érdekében.
érettségit adó középiskolába n továbbtanulók aránya. A javasolt programokon a HH-s gyermekek közül 1-1 fő vesz részt Nő a hozzáadott pedagógiai érték
Az IPR bevezetése, önértékelés elkészítése
A javasolt programokon a HH-s gyermekek közül további 11 fő vesz részt A HHH-s tanulók eredményei 5%-kal javulnak. Tantestületi képzések
A javasolt programokon a HH-s gyermekek közül további 1-1 fő vesz részt A HHH-s tanulók eredményei további 5%-kal javulnak.
Az IPR a tanítás napi gyakorlatának része.
9. Megvalósítás Az intézmény vállalja, hogy - biztosítja a városi Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását - közreműködik a városi szintű intézkedési terv eredményes megvalósításában, a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében - biztosítja, és vizsgálja, hogy minden, a működésére, nevelői munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a HNP-be és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. - értékeli, visszacsatolja és beépíti az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat; - biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken.
10. Monitoring és nyilvánosság 10.1. Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése Mód
Gyakoriság
Értékelés
Ellenőrzés
Monitoring
Évente-
Vezető
Év
vizsgálat
beszámoló
Felelős végi Óvodavezető, igazgatóhelyette s
Önellenőrzés Éves
Évente
elégedettségmérés erre
Évente
irányuló
Erre
alakult Év
team
beszámoló
Minőségügyi
Év
vezető
beszámoló
végi Team vezetők végi Óvodavezető, igazgatóhelyette s
kérdései adatok Évente- október
Az
átvizsgálása
Gyerekvédelmi
Októberi
Óvodavezető,
felelős
statisztika
igazgatóhelyette s
10. 2. Az eredményesség értékelése, ellenőrzése Nyilvánossá
Személyes
tétel
adatok védelme
Szülői
Elért eredmények
Gyakoriság
Résztvevők
Évente kétszer
Az intézménybe Pedagógusok
értekezletek
járó
Felelős
gyerekek
szülei Honlap
Elért eredmények
Folyamatos
Honlap olvasói
Honlap felelős
Testületi ülés
Elért eredmények
Évente egyszer
Testületi tagok
Igazgató, Óvodavezető
11. Konzultáció és visszacsatolás Biztosítjuk az intézkedési terv kidolgozása során, az elfogadását megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét:
a fenntartó
szülők
gyerekek
a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselőinek bevonásával.
Konzultáció
Kit?
Ki?
Milyen módon?
Milyen gyakorisággal?
Fenntartó
Vezető
Előzetes
Évente egyszer
egyeztetés Szülők
Vezető/
Tanév
során Évente kétszer
Esélyegyenlőségért szülői értekezlet
felelős megbízott Pedagógusok
Gyerekek
Rövid, életkornak Eseti megfelelő, szóbeli
Vezető/
Szakmai partnerek
Előzetes
Eseti
Esélyegyenlőségért egyeztetés felelős megbízott
Visszacsatolás Begyűjtés
Feldolgozás
Panaszkezelés
Visszacsatolás
Dokumentálás
Korrekció
Egyéni, eseti Szükséges
Írásos
Az
megbeszélés
emlékeztető
terv módosítása
Összefoglaló
Írásos
Az
készítése
tájékoztató
elégedettségmérés
kiegészítés,
intézkedési
visszajelzés Éves
Adatok
elégedettségmérés elemzése
problémásnak jelzett területein a szükséges változtatások elvégzése Évenkénti
Adatok
A vállalt célok Írásos
A vállalt célok
önértékelés
elemzése
teljesülésének
módosítása vagy
emlékeztető
kritériumai
a
végrehajtás
megvalósultak-e
átütemezése
12. Szankcionálás Milyen esetben?
Milyen
Ki?
Kit?
Szankció
Gyermekvédelmi
Intézményveze
A jogos panasz
módon? Panaszkezelés
Írásos
emlékeztető a megbízott
tő,
panasz
jelző
panaszt esetén a kiváltó
kivizsgálásáról
ok megszűntetésére hozott
vezetői
intézkedés Éves
Írásos
elégedettségmérés tájékoztató
Minőségügyi
Alkalmazotti
A
szükséges
megbízott
közösség,
változtatások
szülői
elvégzése,
közösség,
érintettek írásbeli
fenntartó
figyelmezetése
az
Évenkénti
Írásos
Minőségügyi
Alkalmazotti
A vállalt célok
önértékelés
emlékeztető
megbízott,
közösség,
módosításában
igazgató
szülői
vagy
közösség,
végrehajtás
fenntartó
átütemezésében
a
érintettek írásbeli figyelmeztetése
13. Legitimáció – A program elfogadásának módja, ideje
13.1 Az esélyegyenlőségi terv érvényességi ideje
Az intézmény első ízben 2008. december 1. napjától szervezi meg nevelő munkáját az esélyegyenlőségi terv szerint.
Ezen esélyegyenlőségi terv érvényességi ideje hat nevelési évre 2014. augusztus 31. napjáig szól. A 2013-2014. nevelési év során a nevelőtestületnek az esélyegyenlőségi terv teljes minden fejezetre kiterjedő- felülvizsgálatát, értékelését el kell végeznie, és szükség esetén ezen esélyegyenlőségi tervet módosítani kell, vagy teljesen újat kell készíteni.
13.2 Az esélyegyenlőségi terv módosítása
Az esélyegyenlőségi terv módosítására:
az intézmény vezetője,
az alkalmazotti közösség bármely tagja,
az intézmény fenntartója,
az intézmény közvetlen partnerei tehetnek javaslatot.
A szülők az esélyegyenlőségi terv módosítását közvetlenül az SZKV képviselői útján az intézményvezetőnek javasolhatják.
Az esélyegyenlőségi terv módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított esélyegyenlőségi tervet a jóváhagyást követő nevelési év szeptember 1. napjától kell bevezetni.
13. 3 Az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságra hozatala
Az intézmény esélyegyenlőségi terve nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
Az esélyegyenlőségi terv egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyiségekben tekinthető meg:
az intézmény fenntartójánál,
az intézmény irattárában,
a nevelői szobákban,
az intézmény vezetőjénél,
az intézmény honlapján.
