Móra Ferenc Általános Iskola. Helyi pedagógiai program

Móra Ferenc Általános Iskola

Helyi pedagógiai program

2011

1

Tartalom I. Nevelési program 1. A helyi pedagógiai program törvényi alapja 6 2. Az iskola arculata 6 3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 7 3.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai

8

3.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

9

3.3.1 Tanítási órák

9

3.3.2. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái

10

4. Speciális céljaink

12

4.1. Középiskolára való felkészítés

12

4.2. Művészetekre fogékony személyiség kialakítása

12

4.3. A természettudományok gyakorlat közeli oktatása

12

4.4. Magas szintű idegen nyelvoktatás

12

4.5. A hallássérült gyermekek integrált oktatása

13

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

14

6. Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési Feladatai

15

7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

17

7.1. A család

17

7.2. Az iskolai közösség

17

7.3. Az osztályközösség

17

7.4. A tanórán kívüli tevékenységek

18

8. A pedagógusok közösségei

18

8.1. Szakmai munkaközösségek

18

8.1.1. Fejlesztési feladatok

19

9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

19

9.1. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő illetve veszélyeztetett tanulók kezelése

19

9.2. Szűrések

19

9.3. A helyi fejlesztés lehetőségei

20

9.4. Intézményen kívüli segítségnyújtás lehetőségei

20

2

10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

20

11. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

21

12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

23

12.1. Az esélyegyenlőség érvényesülését segítő tevékenység

23

12.2. Prevenció

23

12.3. Felzárkóztatás

24

12.4. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás

24

12.5. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok

25

12.6. A magasabb évfolyamba lépés, továbbhaladás feltételei

26

12.7. Értékelés, minősítés alóli felmentés

27

13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

27

14. A taneszközök

28

15. A szülők- pedagógusok együttműködése

30

16. A tanulók- pedagógusok együttműködése

31

17. Egészségnevelési program

32

17.1. Az egészségnevelés feladata, célja

32

17.2. Egészségnevelés színterei

32

17.3. A mindennapos iskolai testedzés programja

33

17.4. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek

34

17.5. A segítő kapcsolatok színterei

34

17.6. Tájékoztató fórumok

35

18. A környezeti nevelés programja

35

18.1. A környezettudatosságra nevelés célja

35

18.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

35

18.3. Jövőkép, alapelvek, célok

36

18.4. Tanulásszervezés és tartalmi keretek

36

18.5. Módszerek

36

19. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái

37

19.1. Az ismeretek számonkérésének formái

37

19.2. A tanulói teljesítmények értékelése

39

19.3. Szöveges értékelés

40

19.4. Osztályzattal történő értékelés

41

19.5. Modulok az oktatatásban

42

20. A magatartás és szorgalom értékelési módjai

43

21. A vizsgák formái

46

22. Írásbeli beszámoltatás külső szervek által (kerületi, fővárosi, országos)

46

3

23. Írásbeli beszámoltatás a tanárok által

46

24. A tanulók írásbeli/szóbeli értékelésének egyéb rendelkezései

47

25. A házi feladatokkal kapcsolatos elvek

48

26. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

48

II. A helyi tanterv 1.

A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig. 50

2.

A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig 51

3.

A tantárgyak lehetőségei

51

4.

Sajátos nevelésű tanulókkal - hallássérültekkel- való foglalkozás

55

5.

Nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon

57

6.

Műveltségi területekhez tartozó tantárgyak részletes óraterve

59

7.

Részletes óraterv

61

8.

Táblázat a műveltségi területek és a tantárgyak összefüggésére az 5-8. évf. 62

9.

Kerettantervünk

10.

Legitimációs záradék

63

4

Intézményi adatok Az intézmény neve:

Móra Ferenc Általános Iskola

OM azonosító:

035182

Székhelye:

1214 Budapest, Tejút u. 10.

Fenntartó:

Budapest XXI. Kerület, Csepel Önkormányzata

Gazdálkodása:

Részben önálló gazdálkodási intézmény

Alaptevékenysége:

Általános iskolai feladatok nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamig sajátos nevelési igényű gyermekek - hallási fogyatékos tanulókintegrált oktatása 1-8. évfolyamig

5

1. A helyi pedagógiai program törvényi alapja Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, 2.

Az iskola arculata

1960-ban nyitotta meg kapuit a „régi Tejúti iskola” , Móra Ferenc nevét 1996-ban vette fel az intézmény. Iskolánk az író nevét viselve adózik emlékének. A tőle származó idézet nevelési elvünk mottója: „A szeretet az élet”. Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy barátságos, családias, elfogadó, befogadó iskolai környezetben hozzájáruljunk a gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez, használható, versenyképes tudásához, hogy nyitott, érdeklődő, kiegyensúlyozott lelkű, tudásra fogékony gyermekeket neveljük. Célunk, hogy a diákok megszeressék a tanulást, nyitottakká váljanak a világ megismerésére. Az egészséges, rendszeres testmozgással járó aktív élet kialakításának szemléletére is hangsúlyt fektetünk. A néptánc oktatásával a népzene és a népi mozgáskultúra, hagyományok megőrzését és átadását szeretnénk elérni.

6

Lehetőséget biztosítunk a tanórán kívüli rendszeres sportolásra. 1. osztálytól 6. osztályig lehetőség van napközi, 7-8. évfolyamon tanulószoba igénybevételére. A napközis nevelők kézműves foglalkozásokat szerveznek, szabadtéri játékokat tanítanak, megismertetnek hagyományainkkal, hogy minél gazdagabbá, tartalmasabbá tegyék a mindennapokat. Alsó tagozatban alapvető célunk, a készség- és képességfejlesztés, hogy képesek legyenek a felső tagozatban az eredményes tanulásra. Felső tagozaton folytatódik a képességek, készségek további mélyítése, megszilárdítása. Mindannyiunk érdeke, hogy tanulóink sikeresen folytassák középfokú tanulmányaikat, majd boldoguljanak az életben. 1998 óta integrálunk nagyothalló gyerekeket. A hallássérült gyermekek halló társaikkal tanulnak a mindennapokban, szurdopedagógus, fejlesztőpedagógus rendszeres segítségével. A dr. Török Béla Módszertani Intézettel való megállapodás alapján támogató szakmai segítséget kapunk az intézménytől, közösen szervezett alkalmak keretében mélyítjük a nagyothalló tanulók segítését célzó tudásunkat. Elhivatottak vagyunk az ügyben is, hogy minél több szépséget mutassunk be hazánkból, ezért lehetőség szerint évente erdei iskolát szervezünk az ország különböző tájain. Évente több alkalommal kirándulást, múzeum- és színházlátogatást. Évente egy alkalommal szervezett Budapesti-séta során fővárosunk kulturális értékeit ismertetjük meg diákjainkkal. Művészeti alkotásokon keresztül is szeretnénk mélyíteni a kultúra iránti érdeklődésüket, vonzódásukat. Iskolán belül rendszeres kiállításokat szervezünk. Több ezer kötetes könyvtár áll tanulóink rendelkezésére, ahol kutatómunkát végezhetnek, elmélyíthetik tudásukat, kedvükre olvashatnak. Jól felszerelt számítástechnika termünkben folyik az informatika-oktatás. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: - Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. - Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. - Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. - A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. - Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. - Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. - Fontos a kudarctűrő képesség fejlesztése. - A nevelésen és az oktatáson sugározzon át az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. - Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában jól érezhessék magukat a gyerekek. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni.

7

-

-

Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. Célunk az, hogy a tanulókat a fenntartható fejlődés útján indítsuk el, ki kell alakítani a felelősségérzetet a környezet iránt. A kulcskompetenciák, a képességek, készségek megalapozása folytatódik az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek az oktató-nevelő munkában - a tanórákon és a tanításon kívüli programokban (szakkörök, színházilletve múzeumlátogatások, erdei iskola) megvalósul. A tanulási kudarcnak kitett tanulók számára a felzárkóztatást segítő foglalkozásokat biztosítjuk.

3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok: - Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. - Gondoskodni kell:  az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál,  tanulási kudarcok megelőzéséről,  a sikeres beilleszkedés elősegítéséről,  a szociális helyzetből adódó hátrányok kompenzálásáról,  önismeret fejlesztéséről,  önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.),  a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg,  a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről,  arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére,  az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre  egyéni sajátosságok elfogadásáról, egyéni bánásmódról,  sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételeléről. - Fontos:  a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés,  az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása.  Magyarország megismerése, szeretete,  a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. - A tanulók legyenek képesek:  saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket.  az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,

8

3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból:

-

-

-

-

Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, és képességeikhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos:  a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos alkalmazása,  az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszerek:  a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.),  a tevékenység megszervezésének módszerei (ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.),  magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).

3.3.1. Tanítási órák A választható tantárgyak órakeretei a következőképpen alakulnak: Alsó tagozat: 1. évfolyam: 2. évfolyam: 3. évfolyam: 4. évfolyam:

1 1 1 1

óra óra óra óra

matematika matematika matematika matematika

+ + + +

1 1 1 1

óra óra óra óra

idegen nyelv idegen nyelv idegen nyelv magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelvi órák az alsó tagozatban: 1. évfolyam: heti 1 óra 2. évfolyam: heti 1 óra 3. évfolyam: heti 1 óra 4. évfolyam: heti 3 óra Felső tagozat: Az idegen nyelvet csoportbontásban, évfolyamonként, 3 illetve 5 órában tanítjuk.

9

3.3.2. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy:  az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön sor  az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék, A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestülete dönt. -

b) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. - Napközis foglalkozás Az intézmény biztosítja a tanulók teljes ellátását (reggeli, ebéd, uzsonna) és felügyeletét 17 óráig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. - Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozást igény szerint szervezzük meg. A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. c) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók kerületi, fővárosi és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vehetnek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. d) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. e) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal – amennyiben igény és szülői támogatás van, akkor több alkalommal - tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

10

f) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: a Magyar kultúra napján, névadónk, Móra Ferenc halálának évfordulóján (febr. 8.), a Költészet napján, március 15-én, október 6-án, október 23-án. Hagyományunkhoz híven megrendezzük a szüreti mulatságot, az alapítványi bált, karácsonykor betlehemezünk, farsangot, Móra-napot tartunk. g) Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül. Kitágítja a diákok ismeretkörét szülőföldjükről. Kiemelkedő szerepet tölt be a környezeti nevelésben, a természettudományos módszerek gyakorlati alkalmazásában. Elősegíti érdeklődésük felkeltését a természeti szépségek, kulturális kincseink iránt. Programjainkat úgy állítjuk össze, hogy diákjaink az erdei iskola ideje alatt megismerkedhessenek Magyarország természeti értékeivel, adottságaival, történelmével, élővilágával, hagyományaival, népszokásaival. Az erdei iskola kiváló lehetőséget biztosít a projektmunkára. Erdei iskola akkor szervezhető, ha az osztály 2/3-a jelentkezik rá. Kt. 114.§ (4) pontja alapján az iskolai szülői szervezet és az iskolai DÖK meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az erdei iskola megvalósulásánál a szülő önerőből fedez. h) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a tananyag elsajátítását segíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, rendkívüli múzeumi órák. i) Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes. j) Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a könyvtárban tanórán és tanórán kívül is. k) Hit- és vallásoktatás Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

11

4. Speciális céljaink 4.1.

A középiskolára való felkészítés

Iskolánk célja a középiskolára történő felkészítés. Törekszünk annak a képességnek a kialakítására, hogy az önismeret, az önmegvalósítás azon a fokán legyen minden tanulónk a 8. osztályban, hogy képes legyen céljait megfogalmazni, érdeklődését és vágyait a lehetőségeivel összhangba hozni. 4.2. Művészetekre fogékony személyiség kialakítása Fontos számunkra, hogy művelt, kulturált, nyitott fiatalokat neveljünk: színház, mozi, múzeumlátogatással, kiállítások megtekintésével, erdei iskola szervezésével. 4.3.       

    

A természettudományos tantárgyak integrált oktatása

Alapvető természettudományos módszerek elsajátítása, rendszeres alkalmazása: megfigyelés, leírás, mérés, kísérlet. A természeti jelenségek megfigyelése, rögzítése írásban. Alsó tagozatban perceptuális tanulás, felső tagozatban verbális tanulás kerüljön előtérbe. Az élő és élettelen környezet egyszeri és folyamatos megfigyelése, tapasztalatok rögzítése. Összefüggések keresése, összefüggések feltárása, azonosságok-különbözőségek megfigyelése az élő és élettelen környezetben, a természetben zajló folyamatokban. A tanulókkal megismertetjük a természet és a társadalom legfontosabb folyamatait, változásait, sajátosságait. A természettudományos módszerek alkalmazásának eredményeképpen jön létre a fogalomalkotás. Célunk, hogy a gyerekek lássák meg, a megismerésnek két útja van: indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. Az emberi szervezet, az emberi test életműködésének oktatásához kapcsolódva történik meg az egészséges életmód, életvitel tudatos alakítása. A hazai és más tájak jellemző élővilágát az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével, a földrajzi ismeretekhez kapcsolódva ismertetjük meg. Tapasztalati úton segítjük a környezetben megjelenő, és a mindennapi tevékenységekben felhasznált anyagok sajátságainak, alkalmazásainak megértését. Felkeltve a tanulók érdeklődését a környezetük iránt kialakítjuk bennük a természet megismerésének, szeretetének igényét. Megismertetjük a gyerekeket a fenntartható fejlődés alapjaival, alkalmazásával a mindennapokban (pl.: elem- PET palackgyűjtés, stb.). 4. 4. Magas szintű idegennyelv-oktatás

Célunk, hogy tanulóink idegen nyelvi kommunikációs képessége fejlődjön: Cél: használható nyelvtudás megszerzése, amely a sikeres kommunikációt jelenti.  Mérése, értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, íráskészség) keresztül valósulhat meg.  Általános iskolás korban kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, megalapozni a későbbi nyelvtanulást.  Folyamatos tehetséggondozás

12

  

Felkészítés a PITMAN angol nyelvvizsgára. Alaposan felkészüljenek diákjaink a középiskolára. A lemaradó, gyengébb képességű tanulókat felzárkóztató foglalkozásokon fejlesztjük. 4. 5. A hallássérült gyermekek integrált oktatása

A Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján vesszük fel az integráltan nevelhető nagyothalló gyermekeket. Az integrált oktatásban résztvevő tanulókat szurdopedagógus, logopédus az egyéni szakvéleményben előírt óraszámban fejleszti. 

Együttnevelés elfogadása/elfogadtatása és ennek érvényesítése a teljes nevelőoktató munkában.



A tanulók gondolkodásának alakítása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyenrangúak társaikkal.



Integrálódás elősegítése a – nevelő-oktató munkába és a társadalmi környezetbe – az ezt elősegítő speciális tevékenységek segítségével.



A fejlesztő foglalkoztatás személyes (szakértői véleményben foglaltak alapján gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) és tárgyi feltételeinek (pl. fejlesztő-szoba) biztosítása.



A tanulók, tanulócsoportok szükségleteihez igazodó, sérülés-specifikus eljárások, időkeret, eszközök, speciális eszközök, módszerek, terápiák alkalmazása.



A tanulók, tanulócsoportok szükségleteihez igazodó, sérülés-specifikus eljárások, időkeret, eszközök, speciális eszközök, módszerek, terápiák alkalmazása.



A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmak.



Toleráns, differenciált, fejlesztő értékelés (pl. portfolió alkalmazása), elsősorban az önmagához mért fejlődés értékelése.



Elfogadó, befogadó környezet kialakítása; társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatás.

 

Óvoda-iskola átmenet támogatása, A célok megvalósulását támogató tanulásszervezési eljárások (pl. projekt, témahét), kooperatív technikák alkalmazása.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása, fejlesztése magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességeket kíván a pedagógustól, aki:  

 

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti - a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén -, megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

13



együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;  együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; Az integrált nevelés-oktatás során együttműködünk a Dr. Török Béla Módszertani Intézet utazó gyógypedagógiai hálózat szurdopedagógusaival, a kerületi Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusával, pszichológusával és a Mészáros Jenő Általános Iskola logopédusával. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Nemzeti alaptantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A pedagógus egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermek egész személyiségét sikeresen formálni. Célunk, hogy az oktató-nevelő munka eredményeképpen tanulóink a 8. évfolyam végére a következő személyiségjegyek alapjaival rendelkezzenek, melyre a későbbiekben építeni tudjanak: -

önállóság, alkalmazkodás, kreativitás, képesség az érzelmi harmóniára, türelem, céltudatosság, küzdőképesség, figyelem- és gondolkodás-összpontosítás, kulturált magatartás felnőttekkel és társakkal szemben, segítségnyújtás, humanizmus, tolerancia, nyitottság, konfliktusmegoldó képesség.

14

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok -

Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia:  változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására.  fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat.

-

Figyelmet kell fordítani:  a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására,  az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában),  az egészséges, edzett személyiség kialakítására,  az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére (pl.: drogprevenció, stb.).

-

Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához:  a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,  a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, ápolására, megbecsülésére,  az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére.

-

A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie.

-

A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia.

-

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

6. Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

15

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő nemzetek, népcsoportok, etnikumok értékeinek, történelmének, hagyományainak megismerése, megbecsülése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős részét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést. A papírgyűjtéssel, használt elemgyűjtéssel is a környezettudatos szemlélet kialakítását szorgalmazzuk. Az iskolakertben célunk a növények gondozásával a környezet szeretetének mélyítése. A tanulás tanítása A nevelés-oktatás során törekednünk kell arra, hogy a tanulók minél több tanulástechnikai módszerrel, stratégiával megismerkedjenek, hogy azokat a tanulási folyamatban hatékonyan, eredményesen alkalmazni tudják. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

16

Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. 7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson a pedagógus olyan feladatot adjon, olyan pedagógiai helyzeteket teremtsen, olyan programokat válasszon és szervezzen, melyeknek során a gyermek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődik. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, az lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. 7.1. A család A legalapvetőbb közösség a család, ahova a tanuló tartozik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola és az osztályközösség is. 7.2. Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. 7.3. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális elemeken túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy szerepet játszik a közösség, mivel a kortársak hatnak legerősebben egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

17

Az osztályközösség feladata: -

valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a tolerancia, az empátia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos, hogy a család és az iskola azonos alapelveket valljon a nevelésben, s a szülő támogassa gyermekét, együttműködjön az iskolával. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 7.4. A tanórán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: - szakkörök, tanfolyamok - táborok, - környezetvédelmi akciók, kertészkedés (iskola, környék stb.), - gyűjtési akciók (papír, használt elem, PET palack…). Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződhetnek. Ide tartoznak: a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök. A tanév elején meghirdetett szakkörökre a szaktanároknál lehet jelentkezni. A szakkör megfelelő létszám esetén szervezhető. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá. 8. A pedagógusok közösségei 8.1. Szakmai munkaközösségek A pedagógusok szakmai munkaközösséget alkotnak. Feladatuk: 

Minőségi, magas szintű oktató-nevelő munka megvalósítása.

18

Módszertani kultúra fejlesztése. Fejlesztési irányok meghatározása, elvégzése. A végzett munka figyelemmel kísérése. Az adott szakterület koordinálása. Munkaközösségek:  alsós  pedagógiai  napközi  humán  reál 8.1.1. Fejlesztési feladatok:     

     

hatékonyabbá, megvalósíthatóbbá kell összeállítani a programokat még jobban kell törekedni az egyenlő teherviselésre szélesíteni kell a munkaközösségek javaslattevő jogkörét javítani a közösségek közötti információáramlást a munkaközösségek tegyenek javaslatokat az elvégzett klímatesztekben megfogalmazott problémák megoldására vizsgálják felül az elfogadott programot és tantervet, vitassák meg és a megjelölt időben terjesszék elő a módosításra tett javaslatokat

9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A Közoktatási Törvény 1993. évi LXXIX törvény és végrehajtási rendelete (11/ 1994. MKM rendelet) szabályozza, hogy a beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő, vagy fogyatékosságban szenvedő gyermeknek kitől és milyen segítséget kell kapnia. 9.1. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeket az iskolapszichológus is segíti. Ha szükséges, további szakemberhez irányítja őket. - Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból. 9.2. Szűrések Már az iskolába lépés utáni hónapokban elvégzi az iskola fejlesztőpedagógusa az elsősök szűrését – a tanuláshoz szükséges képességek felmérése – és a fejlesztésre szoruló gyermekekre javaslatot tesz.

19

9.3. A helyi fejlesztés lehetőségei 

Részképesség zavarok enyhítésére fejlesztőpedagógus működik az iskolában.



A gyermek lelki, tanulási problémáival pszichológushoz is fordulhat.

9.4. Intézményes segítségnyújtás A probléma felismerése után a tanulót ismerő szakemberek – tanító, tanár, fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős – konzultálnak, majd javaslatot tesznek a megoldásra: kapcsolattartás a szülővel, visszajelzés a gyermek előmeneteléről, fejlődéséről, közös megoldás keresése. Ezek intézményes formái:  Nevelési Tanácsadó 

Szakértői bizottságok

 

Csepeli Szociális Szolgálat Gyermekjóléti Központ más segítő szervezetek

A szakértői vélemények alapján a szülővel egyeztetve tesszük meg javaslatunkat a probléma megoldására. Felelősök: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnök 10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség felismerését, kibontakoztatását. A tehetséggondozásban az iskolának, a kortársaknak és a családnak egyaránt fontos, egymást segítő, kiegészítő szerepe van. A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkor előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig koruknak megfelelően érettek, sőt lassan kibontakozóak is lehetnek. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. Minden gyereknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő teljesítményt nyújtson. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok az átlagnál nagyobb, saját szintjüknek megfelelő terhelést kapjanak. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal, a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés,

20

-

a tehetségek számbavétele, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása.

A tehetséggondozás szervezett formái: - tanóra keretén belül - tanórán kívül - versenyeken A tehetségfejlesztés módjai tanórán belül a következők lehetnek: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, az idegen nyelv emelt szintű oktatása, csoportbontás, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, a viselkedéskultúra fejlesztése, elismerés, motiválás, személyre szabott feladatok.

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül: -

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggondozó szakkörök, iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok, szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok).

11. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez együttműködést feltételez a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekvédelmi felelős tevékenykedik.

21

A gyermekvédelmi felelős alapvető feladata: A gyermekvédelem feladata, hogy a tanulót körülvevő elsődleges környezet (család) és a másodlagos környezet (iskola) harmonikus együttműködését segítse, támogassa, a konfliktusokat megelőzze, a problémák megoldását segítse.

Ezen kívül: - a pedagógusok gyermekvédelmi munkájának segítése, - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, - együttműködés:  az osztályfőnökkel és a pedagógiai munkaközösség vezetővel,  az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: Iskolai szinten a teendőket a gyermekvédelmi felelős koordinálja. -

a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi felelős munkájába három problémakör tartozik: - családi gondokkal küzdő gyerek - szociálisan rászoruló gyerek - pszichés zavarral, képességhiánnyal küzdő gyerek Ez a három terület sokszor összefügg egymással. A cél a prevenció, a problémák megelőzése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Csepeli Szociális Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat.

22

Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek), - a szenvedélybetegségek megelőzése. 12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30.§ és 41.§. szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. 12.1. Az esélyegyenlőség érvényesülését segítő tevékenység Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása – az SNI, a BTM, illetve a hátrányos helyzetű (és HHH) gyermekek – hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása. 12.2. Prevenció      

A tanulók szűrése, felmérés, vizsgálat kezdeményezése, szakvélemények elemzése. Folyamatos kapcsolattartás a kerület óvodáival, a rászoruló gyermekek problémájának esetleges nyomon követése/ korai felismerése, diagnosztizálása. Az 1. osztályos tanulók DIFER mérése a tanév I. félévében, szükség esetén vizsgálat kezdeményezése. Tanév eleji felmérések alkalmával osztály szintű/tantárgyi felzárkóztató programok készítése a tanmenetekben. Folyamatos együttműködés a Nevelési Tanácsadóval. Különleges gondozásba vétel esetén kompetens szakemberek (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, speciális szakember) segítségével együttműködve a fejlesztés tervezése és végzése

23

12.3. Felzárkóztatás A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.  A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő alternatív oktatásszervezés: a projektoktatás, a kooperatív tanítási, tanulási technikák alkalmazása biztosítja.     

Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, differenciálás biztosítása. Az osztályfőnök, szaktanárok kiemelt, támogató, segítségnyújtó szerepe. A tanórai munkában megnő a differenciálás különböző módszereinek szerepe. A tanítók, szaktanárok tanmenetüket kiegészítve felzárkóztatási tervet készítenek. Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében.

12.4. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították (30.§. (1.) A megismerő funkciók vagy a A megismerő funkciók vagy a viselkedés viselkedés fejlődésének fejlődésének rendellenessége okán súlyos rendellenessége okán tartós és rendellenességgel küzd súlyos rendellenességgel küzd Hallássérült tanulók A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal A hallássérült tanulók szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet akadályozottsága, csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és személyiségfejlődési zavara, az amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb idegrendszer különféle eredetű, visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. öröklött, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy Diszlexia tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, funkciózavarával függ össze. A hallás A intelligencia szinttől független olvasási és helyesírási fogyatékosság diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer organikus eltérései, érési késése, feladat. Az SNI tanulók számára a sérülései, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti megfelelő habilitációs és rehabilitációs, valamint fejlesztő okok különböző összefonódásai találhatók meg, foglalkozásokat képzett szakemberek valamelyik dominanciájával. tartják (szurdopedagógus, szurdoloDiszgráfia esetén az írómozgásokban, azok gopédus, gyógypedagógus, fejlesztőkivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az pedagógus), valamint szükség esetén íróeszköz helytelen fogása, görcsösség. Más pszichológus. A fejlesztés egyénre tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva szabott a szakértői véleményben nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. foglaltaknak megfelelően, amelyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek A diszkalkulia különböző számtani műveletek, tanulónként a feljegyzésben szereplő matematikai jelek, kifejezések szabályok szakemberek. megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus

24

ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, más iskolai teljesítmények (pl.: olvasás, írás, idegen nyelvtanulás) jó színvonala mellett. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái közé tartozó figyelemzavar önálló diagnosztikus kategória. Jellemzői: alacsony éberségi szint, alulmotiváltság, gyengébb feladattartás, fáradékonyság, és szétszórtság. Gyakran társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal, mint depresszió, visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Terápia: egyéni, vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. Fontos az önértékelés megerősítése, a motiváció felkeltése és erősítése. Hiperaktivitás: a figyelemzavarhoz társuló, azzal együtt járó, lényegében attól eltérő kórkép. Jellegzetessége a nyugtalanság, túlfűtöttség, a túlzott aktivitás és impulzivitás. A gyermek állandóan mozog, ugrál, gyakran vált tevékenységet. kezelése viselkedésterápiás módszerekkel, gyógyszerrel lehetséges. Egyéni bánásmódra van szükség. 12.5. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok Kiemelt célok feladatok

     

A megvalósítás színterei

 

Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén

     

kudarctűrő képesség növelése a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése a sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása minden tanórán rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozáson, felzárkóztató foglalkozásokon téri és időreláció kialakítása praktikus és verbális szinten vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, mozgás, hallás koordinált működtetése beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartama között olvasástechnika tempó fejlesztése

25

   Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén

       

A fejlesztés alapelvei





olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutása alatt idegen nyelvoktatás speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során a relációs nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés az érzékelés-észlelés, a figyelem-emlékezet, a gondolkodás-beszéd összehangolt intenzív fejlesztése segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.) az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben a matematika nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása szerialitás erősítése

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli, egyéni terv alapján – a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgy részekből az értékelés és minősítés alól mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.

12.6. A magasabb évfolyamba lépés, továbbhaladás feltételei 

A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos tanulókat meg illető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségekkel a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órákon és a tanítás, tanulás egész folyamatában.

26



A tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesített tanulók szöveges értékelését és minősítését alkalmazzuk. Az érintett tantárgyak esetében a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük.

12.7. Értékelés, minősítés alóli felmentés A Kt. 30.§. (9) alapján a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint (5) a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – e törvény 52.§. 7. bekezdésében, valamint 10. bekezdésének c pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását.

13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskola pedagógusa a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a 11/1994. MKM rendelet 6. §, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatás törvény 19. § (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

-

csoportbontás, étkeztetési támogatás, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), továbbtanulás irányítása, segítése, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.

27

Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: -

-

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése:  a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,  tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,  pályaorientációs tevékenységek szervezése,  felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése.

14.

A taneszközök

Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését. b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány. c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv. d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl. szótárak, enciklopédiák). e) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint a tanári segédkönyvek. f) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. cd, dvd, dia, videokazetta, számítógéppel olvasható ismerethordozók. g) Feladatlap, munkafüzet Taneszközök kiválasztása A taneszközök kiválasztásánál az alábbiakat különös gonddal vesszük figyelembe: Funkciók Motiváció

A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodás ösztönző és egyéb megoldások

Ismeretátadás

Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság

28

Rendszerezés

Strukturáltság

Koordináció

A többi tankönyvekkel való összehangoltság

Differenciálás

Szintezett tananyag

Tanulásirányítás, tanulási stratégiák tanítása

A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök

Az önértékelés elősegítése

Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok

Értékekre nevelés

Érzelmi hatást keltő eszközök

A 11/1994.MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseke, továbbá helyiségeket, amelyekkel az oktatási-nevelési intézménynek rendelkezni kell. Ezeknek az eszközöknek a rendszeres felülvizsgálata évente megtörténik és az eszközök állapotától függően szükség esetén pótoljuk. A taneszközök beszerzésének korlátai Az iskola előírhatja a szükséges eszközök beszerzését évfolyamonként, tantárgyanként. Minden tanítási évben, félév után (február hónapban) a szülői közösség osztály-képviselői aláírásukkal veszik tudomásul a következő tanév szülők által beszerzendő taneszköz-listáját, tankönyvlistáját, akkor kérhetik a változtatást, ha véleményük szerint az eszközök megvásárlása aránytalanul nagy terhet ró az adott családokra. Tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése A tankönyvek, segédkönyvek (atlasz, szöveggyűjtemény…) egy részét a törvények értelmében minden évben a könyvtár számára vásárolja meg az iskola. (A könyvtárban a tartós tankönyvek megkülönböztetése a leltári szám előtt található T betűvel történik.) Ezekből a tartós tankönyvekből kölcsönzünk ki, elsősorban a támogatásra jogosult tanulóknak. Kölcsönzés A tankönyveket a tanulók egy évre kölcsönözhetik, a könyvtárban kell leadniuk az adott tanév végén (június első két hetében), pótvizsga esetén a vizsga után. Természetesen nem kell egy év után visszahozni a több éven keresztül használatos kiadványokat. (pl. atlaszok) A kölcsönzést a kölcsönzési füzetben tartjuk számon. Ebben rögzítjük a könyv címét, leltári számát, a kikölcsönzés és később a visszahozás időpontját, a tanuló pedig aláírásával igazolja az átvételt. Kártérítés A tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a szülőnek meg kell térítenie. A rongálás mértékét, a fizetendő összeget a könyvtáros állapítja meg, vitás esetekben az iskola igazgatója dönt. Az 1. tanév szeptemberétől a kölcsönzött könyv árának 100%-át kell kifizetnie a szülőnek, később ez az összeg minden évben 25%-kal csökken: 1. tanév végén (júniustól) 75%-ot,

29

2. tanév végén 50 %-ot, 3. tanév végén 25 %-ot, 4. tanév végén 0 %-ot kell megfizetni a könyv teljes árából. (A könyv leltári számának végén álló számjegyek jelzik, melyik tanévben került a könyv a könyvtár tulajdonába.) A szülő a befizetett összegről elismervényt kap. Az így befolyt pénzt a kölcsönözhető tankönyvek, segédkönyvek beszerzésére fordítjuk. Értékesítés A törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő megvásárolja a könyvtári tartós tankönyveket. A vásárlás feltételei (az időpontok és az összegek) megegyeznek a kártérítésnél felsoroltakkal. Az iskolai tankönyvellátás törvényi háttere az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök: Alapfelszerelések: - írásvetítő, - diavetítő, - fali vetítővászon, - videomagnó, - kazettás magnetofon, - CD-lejátszó, - informatikai, számítástechnikai eszközök. 15. A szülők-pedagógusok együttműködése Az együttműködés az iskolában nem más, mint szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvétele a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztésében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges. Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és szülők közötti együttműködési formái: - Szülői értekezlet feladata: - a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

30

-

 az iskolai programokról, beszélgető kör során gyermeknevelési, tanulási témák feldolgozása oldott légkörű beszélgetéssel, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé.

- Fogadó órák feladata: - a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. - Évente 2 alkalommal meghatározott időpontban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását - Egyéni kapcsolatfelvétel - Szülők közösségének részvétele az osztály életében - Szülői közösségi választmány ülései - Nyílt tanítási nap feladata: - a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. - Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, tájékoztató füzet, üzenő füzet) feladata: - a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról; - Rendezvények - Hirdetőtábla, honlap stb. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. 16. A tanulók-pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:      

tanórai munka, osztályfőnöki órák, közösségi programok, egyéni beszélgetések, diákönkormányzat, diákparlament, kérdőívek, vizsgálatok.

31

17. Egészségnevelési program 17. 1. Az egészségnevelés feladata, célja: 

A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.



Diákjaink éljenek minél egészségesebben egészségkárosító tényezőket.



Legyenek képesek dönteni saját ügyeikben, konfliktusaikat megoldani, nehézségeiket leküzdeni, céljaikért megharcolni.



Ismerjék meg az egészséges életmód kialakításához szükséges magatartásformákat, lehetőségeket.



Az élet a legnagyobb érték. Megőrzéséhez, harmóniájának megtartásához adunk tanulóinknak ismereteket.



Ismerjék meg a szenvedélybetegségeket, ezek hatásait, következményeit, tudjanak harcolni ellenük.



Legyenek képesek az egészséges emberi élet társadalmi és természeti összefüggéseit meglátni és saját életük megóvása érdekében cselekedni.

és

csökkentsék

életmódjukban

az

17.2. Egészségnevelés színterei Szervezési és tartalmi kérdések Az „egészségtan” modult önálló tantárgyként a 6. és a 8. évfolyamon heti fél órában tanítjuk. Külső előadó segítségét kérhetjük a káros szenvedélyek és a felnőtté válás témakörében. A felső tagozaton tanévenként az osztályfőnöki tervben megtervezve egészségnevelési témakörökkel foglalkoznak az osztályfőnökök:  napirend 

étkezés



testmozgás



betegségek megelőzése



járványok



szenvedélybetegségek



szexuális kérdések



testi higiéné



mentálhigiéné

32



harmonikus élet

Feszültségoldás a helyes életvezetési szokások elsajátítása csoportos és egyéni foglalkozásokon pszichológus segítségével. Fejlesztési feladatok: 

Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó ismeretanyag bővítése



Az egészséges életről minél több pozitív példa bemutatása



Az egészséges életmód lehetséges elemei



A személyes higiéné kérdései



A helyes táplálkozás



A nemiség, szexualitás kérdései



A szenvedélybetegségek káros hatásai



A harmonikus és teljes élet perspektívája



Példaképek bemutatása (pl.: élsportolók)

17.3. A mindennapos testedzés programja    

Az alsó tagozaton heti 1 óra néptánc oktatás, az 5. évfolyamon a tánc dráma modul szolgálja a testmozgást. A játékos testmozgás a hét minden napján az udvari szünetben – legalább 10 perc –, illetve a délutáni foglalkozások keretében szervezetten valósul meg. A könnyített testnevelés a testnevelési óra keretében differenciáltan jelenik meg, iskolaorvosi szakvélemény alapján. A gyógytestnevelést a kerület kijelölt iskolájában vehetik igénybe az iskolaorvos által kiszűrt tanulók.

A fizikai felmérés módszerei: az Oktatási Minisztérium által előírt fizikai felméréseket végezzük. Minden tanulót ősszel és tavasszal mérünk a következő gyakorlatokkal: Cooper-teszt:

12 perces futás

Hanyatt fekvésből felülés:

hasizom ereje

Hason fekvésből törzsemelés hátra:

hátizom ereje

Fekvőtámaszban karhajlítás:

karizom ereje

Helyből távolugrás:

lábizom ereje

33

17.4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek - Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. - Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok, külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére; pl. a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. 17.5. A segítő kapcsolatok színterei - Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. - Szülői közösség Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülőket és szükséges megnyerni támogatásukat. - Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat látják el. Az iskolaorvos és a védőnő feladata: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, - adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, - közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, - felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban.

34

- Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak. Szükség esetén szakemberhez irányítja őket. - A Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. 17. 6. Tájékoztató fórumok - Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató -

Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.

-

Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő).

18. A környezeti nevelés programja 18.1. A környezettudatosságra nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez, környezettudatos polgárrá váljon. 18.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban -

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben  Tanórán: Környezettudatos gondolkodásmód kialakítása, folyamatosan az adott tananyaghoz kapcsolódva. „Zöldsarok” megvalósítása, növénygondozás, környezettel kapcsolatos könyvek ajánlása, stb.

-

Nem hagyományos tanórai keretekben  Erdei iskola  Tanulmányi séta  Tanulmányi kirándulás  Iskolakert  Múzeumlátogatás stb.

35

18.3. Jövőkép, alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép: -

a testi-lelki egészség megőrzése stb. a természeti értékek megőrzése, a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői erősítésre kerüljenek a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles szereplői! Az élő és élettelen környezet megismerése, összefüggések felfedezése. Közvetlen környezetünk megfigyelése, következtetések levonása, ok-okozati összefüggések megbeszélése. Energiatakarékosság az iskolában és otthon.

Készségek, képességek melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében: - megfigyelő-, leíró-, azonosító- megkülönböztető képesség fejlesztése, - logikus gondolkodás fejlesztése, - ok-okozati összefüggések felfedezése, megértése, - problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód. 18.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek - Hagyományos tanórai foglalkozások a) Osztályfőnöki órák - Tanórán kívüli foglalkozások a) Szakkörök, b) Táborok: sí, erdei iskola, kézműves tábor, stb., c) Terepi munka: tanulmányi kirándulások, séták, akadályversenyek, stb., d) Múzeum, állatkert, nemzeti park, stb. látogatása, f) Témanap, témahét, g) Kiállítások: környezet- és egészségvédelem témában, h) Iskolakert: folyamatos gondozása, megfigyelések, i) Szelektív hulladékgyűjtés stb., j) Projectek. 18.5. Módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni: - személyes megtapasztaláson alapuljanak, - az életkori sajátosságokat,

36

-

minél több tanuló kerüljön bevonásra, lehetőség szerint legyenek tevékenységek a természetben, a szabadban, játékosság, élményközpontúság jellemezze, stb.

A környezeti nevelést szolgáló módszerek: - megfigyelés, leírás, mérés, kísérlet, - projektek (Föld, Budapest, környezetszennyezés, környezetvédelem…) - terepgyakorlat, - tanulmányi séták, kirándulások, - erdei iskola.

19. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 19.1. Az ismeretek számonkérésének formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái: - Szóbeli számonkérés: - feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. - beszélgetés, - kiselőadás, stb. - Írásbeli számonkérés: - témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; - számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. - írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés. - Gyakorlati számonkérés: Munkadarab, gyűjtőmunka, olvasónapló, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

37

A tanulók tanulmányi munkája visszacsatolási eljárások.

ellenőrzésének,

értékelésének

rendszere,

módszerei

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók: -

szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az tanulmányi munka ellenőrzése: - Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak. - Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Írásbeli számonkéréssel kapcsolatos alapelvek: - A témazáró, félévi, év végi felmérő bejelentési kötelezettséggel – egy héttel a tervezett időpont előtt – íratható. Ezen felmérők értékelési szempontjait előzetesen (a megírást megelőzve) pontosan ismertetni kell. - A tanulók munkáit két héten belül ki kell javítani (szünet és az esetleges betegség nem számít). - Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Koordinálása a naplón keresztül történik: a felmérő írásának tényét előre bejegyzi a szaktanár a megfelelő órához. Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról. A tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §) Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét: -

tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.

38

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: -

a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.

A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: -

a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.

19.2. A tanulói teljesítmények értékelése A közoktatási törvény, valamint a NAT és az általunk alkalmazott kerettanterv a kimenet szabályozás elvén alapul. Ennek megfelelően az iskolai oktató, nevelőmunka ellenőrzési és értékelési rendszere is ezen az elven alapul. A teljesítménymérés mellett fontos szerepet kapnak minden évfolyamon a tanév eleji, a tanév közbeni és a tanév végi tantárgyi mérések. Ezek a felmérések lehetővé teszik a folyamatos ellenőrzést, a helyi tantervhez való viszonyítást. Az ellenőrzés azonban nem szorítkozhat csupán ismeretek, készségek értékelésére. A tantestület által elfogadott nevelésközpontúság azt jelenti, hogy a tanulókat egész személyiségükkel, képességeiknek, magatartásuknak egységével szembesítjük egy-egy mérés alkalmával. Ez csak az ellenőrzés-értékelés módszereinek sokféleségével érhető el. A legfontosabb alapelvünk ezen a téren: a gyermek minden tevékenységét, az ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk. Kerettantervünk tartalmazza azokat a szinteket, melyeket az évfolyam végére el kell érnie a tanulónak. Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az órán kívüli tevékenységek minden lehetséges alkalmával megfigyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, kitartását, az adott tevékenységhez való viszonyát, fejlődésük ütemét, irányát, az esetleges kitérőket. Ennek a folyamatos megfigyelésnek akkor van igazán eredménye, ha az adott gyermekkel időnként megbeszéljük tapasztalatainkat, problémáira rákérdezünk, hibáira, eredményeire rávilágítunk, segítséget nyújtunk továbbfejlődéséhez. A folyamatos figyelem által így lesz az ellenőrzés-értékelés a nevelési-oktatási folyamat szerves része. Törekszünk arra, hogy ne csak a szorosan vett tantárgyi tudást, de egész személyiségüket figyeljük, alakítsuk. A tanulói teljesítmények értékelésének célja: visszajelzés biztosítása a tanár, a szülő és a tanuló számára Feladata:     

a helyi eredmények viszonyítása a központi követelményekhez helyzetfelmérés, a hatékonyság eszközeinek feltárása a hiányok felmutatása, a továbbhaladás tennivalói az adott osztály tudásszintjének mérése a tanuló tudásszintjének viszonyítása saját, korábbi teljesítményéhez

39



a tanulók teljesítményének viszonyítása a tantervi követelményekhez, minősítés szavakkal vagy érdemjeggyel

19.3. Szöveges értékelés A tanulók értékelése az iskola első évfolyamán, valamint második osztály első félévében szöveges formában történik. Első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: o kiválóan megfelelt (aki valamennyi tantárgyból kiemelkedő eredményt ért el) o jól megfelelt (aki a legtöbb tantárgyból jó eredményt ért el) o megfelelt (aki a tantervben meghatározott fejlesztési feltételeket 50-60%-ban teljesíti) o felzárkóztatásra szorul (aki a feltételeket rendszeresen és a főbb tantárgyakból gyengén teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni) Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap: - az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, - fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre (szülő, fejlesztőpedagógus, az osztályban tanító tanárok, szakmai munkaközösség bevonása, szükség esetén felzárkóztató terv készítése, differenciált óravezetés a kompenzáció érdekében)

ismerete a szakkifejezéseket

a tanult eljárásokat

Kiválóan megfelelt biztos tudja, mindig helyesen és pontosan használja hibátlanul alkalmazza

Jól megfelelt

megfelelt

esetenként hiányos, pontatlan tudja

felszínes, nagyon hiányos Hiányosan, ill. jelentős hiányokkal tudja

nem tudja

képes alkalmazni

Hibákkal, ill. sok hibával alkalmazza bizonytalan, csak részben önálló, ill. segítséggel sem önálló részben v. ritkán érti

nem alkalmazza

sok segítséggel, v. csak segítséggel tudja végezni gyakran igényel v.

segítséggel sem tudja elvégezni

írásbeli, szóbeli beszámolói során

önálló, szókincse változatos

kisebb segítségre szorul

az összefüggéseket

meglátja, felfedezi és beépíti az ismereteibe önállóan végzi

érti

nem igényel

néha igényel

a tanultak rendszerbe illesztését szóbeli felelete közben tanári

kevés segítséggel végzi

40

Felzárkóztatásra szorul alapvetően hiányos

segítséggel sem képes

nem érti

segítséggel sem képes felelni

segítséget igényel

folyamatosan igényel

2. osztály második félévétől tanév végén a tanulók érdemjegyet kapnak a bizonyítványban. 19.4. Osztályzattal történő értékelés Az osztályzat (vagy érdemjegy) a tanulók teljesítményének, tanulmányi előmenetelének számokban kifejezett értéke. Az osztályzattal történő tantárgyi értékelés 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). A tantárgyak érdemjegyeit a következők szerint állapítjuk meg:

ismerete a szakkifejezéseket

a tanult eljárásokat írásbeli, szóbeli beszámolói során

5 biztos tudja, mindig helyesen és pontosan használja hibátlanul alkalmazza önálló, szókincse változatos

4 esetenként hiányos, pontatlan tudja

3 felszínes, hiányos

2 nagyon hiányos

1 alapvetően hiányos

hiányosan tudja

jelentős hiányokkal tudja

nem tudja

képes alkalmazni kisebb segítségre szorul

sok hibával alkalmazza segítséggel sem önálló

nem alkalmazza segítséggel sem képes

ritkán érti

nem érti

csak segítséggel tudja végezni folyamatosan igényel

segítséggel sem tudja elvégezni

az meglátja, összefüggéseket felfedezi és beépíti az ismereteibe a tanultak önállóan rendszerbe végzi illesztését

érti

hibákkal alkalmazza bizonytalan, csak részben önálló részben érti

kevés segítséggel végzi

sok segítséggel végzi

szóbeli felelete közben tanári segítséget igényel

néha igényel

gyakran igényel

nem igényel

segítséggel sem képes felelni

Az a tanuló, aki valamelyik tantárgyból kiváló, kiemelkedő teljesítményt nyújtott, dicséretben részesül. Az egyes tantárgyakból kiemelkedő, kiváló teljesítményt nyújtó tanulók kitűnő minősítést kapnak félévkor és év végén.

41

A tanulók értékelésének alapelvei: a) Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. b) Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY 0 – 38% 39 – 59% 60 – 79% 80 – 90% 91 – 100%

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A fenti táblázatban foglaltak tantárgy- és tananyag függőek, a pedagógusnak lehetősége van szakmai indokok alapján némileg eltérni a megadottaktól. 19.5. Modulok az oktatásban Önálló tantárgyként illetve tantárgyba építve modulokat tanítunk. A modulok közül önálló tantárgy: tánc és dráma: 5. évfolyam hon- és népismeret: 6. évfolyam egészségtan: 6. és 8. évfolyam etika: 7. évfolyam médiaismeret: 8. évfolyam Más tantárgyba beépítve: társadalom és állampolgári ismeret: történelem Az önálló modulok értékelése félévkor és év végén: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt

ismerete

Kiválóan megfelelt biztos

a szakkifejezéseket

tudja, mindig helyesen és

Jól megfelelt

megfelelt

esetenként hiányos, pontatlan tudja

felszínes, nagyon hiányos

42

Hiányosan, ill. jelentős hiányokkal tudja

pontosan használja hibátlanul alkalmazza önálló, szókincse változatos

a tanult eljárásokat írásbeli, szóbeli beszámolói során az meglátja, összefüggéseket felfedezi és beépíti az ismereteibe a tanultak önállóan végzi rendszerbe illesztését szóbeli felelete nem igényel közben tanári segítséget igényel

képes alkalmazni

érti

Hibákkal, ill. sok hibával alkalmazza bizonytalan, csak részben önálló, ill. segítséggel sem önálló részben v. ritkán érti

kevés segítséggel végzi

sok segítséggel, v. csak segítséggel tudja végezni

néha igényel

gyakran igényel v. folyamatosan igényel

kisebb segítségre szorul

20. A magatartás és a szorgalom értékelési módjai A magatartás értékelési módjai 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó), 2 (rossz). A szorgalom értékelési módjai 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó), 2 (hanyag). Magatartás Példás:  A házirend szabályait betartja  Tanáraival, társaival, felnőttekkel tisztelettudó, udvarias  Tanórákon és tanórán kívül fegyelmezetten viselkedik  A közösségben szívesen vállal feladatot, segítőkész  Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, megrovása Jó:     

Időnként vét a házirend egyes szabályai ellen Tanáraival, társaival tisztelettudó, felnőttekkel udvarias A tanórákon és tanórákon kívül általában fegyelmezett A közösségi munkában nem kezdeményező, de szívesen vesz részt Nincs írásbeli intője, megrovása

Változó:  Többször megsérti a házirendet  Nem mindig tisztelettudó, udvarias tanáraival, felnőttekkel, társaival  Gyakran figyelmetlen, zavarja társait az órákon  Tanórán és tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik  Igazolatlan mulasztása van  Nincs osztályfőnöki megrovása Rossz:  Rendszeresen megsérti a házirendet

43

      

Tanáraival, társaival nem tisztelettudó, durva, udvariatlan Viselkedése romboló hatású Az órákat rendszeresen zavarja A közösségben negatív szerepet játszik Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen Igazolatlanul mulaszt Osztályfőnöki megrovása v. ennél magasabb fokozatú büntetése van

Szorgalom Példás:  Kötelességtudó, pontos, kitartó  Feladatait hiánytalanul elvégzi  Felszerelése hiánytalan  Felkészülten jön az órákra  Képességeinek megfelelően teljesít  Órákon aktív Jó:  Nem mindig kitartó, pontos  Többnyire pontatlanul, hiányosan dolgozik  Felszerelése néha hiányzik  Órákon nem vagy csak keveset jelentkezik  Képességeinek megfelelően teljesít Változó:  Nem kötelességtudó  Munkái pontatlanok, felületesek  Házi feladatát többször nem készíti el  Felszerelése többször hiányzik  Gyakran felkészületlen  Tanulmányi munkájának minősége ingadozó Hanyag:  Képességei alatt teljesít  Egy vagy több tantárgyból bukik  Órákon rendszeresen nem figyel  Felszerelése rendszeresen hiányzik  Házi feladata gyakran nincs  Motiválatlan, tanuláshoz való hozzáállása elutasító A tanulót magatartásával, szorgalmával, tanulmányi haladásával kapcsolatban jutalmazások, illetve elmarasztalások illethetik.

44

Jutalmazások (az Szaktanári dicséret Eredményesen szerepelt iskolai, kerületi versenyeken. Valamely tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújt, a kötelező tananyagot önállóan szerzett ismeretekkel egészíti ki.

egyes fokozatok átléphetők) Osztályfőnöki dicséret Igazgatói dicséret Kezdeményezően Az iskolai részt vesz az közösség osztályközösség hírnevét életének gyarapítva szervezésében, a kiemelkedő feladatok gyakorlati tevékenységet megvalósításában is végzett: helyt áll. -budapesti, országos Megbízhatóan elvégzi szaktárgyi az osztályközösségben versenyeken, rá háruló feladatokat. -szerepléseken, -művészeti Az iskola környezetét szemléken. szépíteni igyekszik és megóvja. Iskolai, kerületi versenyek, egyéb szereplések, műsorok.

Emlékplakett Díjak Móra plakett: 8 éven keresztül magatartása, szorgalma példamutató; tanulmányi eredménye példamutató. „Móra Kisködmön” vándordíj: egy alsó és egy felső tagozatos diák nyerheti el egy tanévre, aki tanulmányi munkájával, szorgalmával, jó közösségi munkájával kiérdemli. A kiállított vándordíj mellé a tanulók kiírásra kerülnek. „Móra Kisködmön” emléklapot: A tanév során tanulmányi, művészeti illetve sportversenyeken sikeres helyezést elért tanulóink nyerhetik el.

Elmarasztalások (az egyes fokozatok átléphetők a cselekedetek súlyossága szerint) Szaktanári Osztályfőnöki Igazgatói Tantestületi Fegyelmi figyelmeztet figyelmeztetés, figyelmeztetés, megrovás tárgyalás ésintő intő, rovó intés Tanítási A tanítási órát Osztályfőnöki Igazgatói intő után A tantestületi órát, több alkalommal rovó után a sem mutat döntés napközis zavarja. munkafegyelme javulást, alapján, a foglalkozást Többször nem továbbra is rendbontó, cselekmény zavarja. hoz ellenőrzőt. problémás, a magatartásával az súlyától Megtagadja A tanítási órákról társas érintkezés iskolai munkát függően kerül a tantárgyi többször elkésik. alap-vető súlyosan sor. munkát. Tanítási időben az szabályait, a hátráltatja. iskola épületét házirend Egészséget elhagyja. szabályait károsító Trágár kifejezésúlyosan tevékenységet seket használ. többször folytat vagy társait A házirend megszegi. ilyenre bíztatja. pontjait Szándékosan Szándékosan megszegi. veszélyezteti jelentős kárt okoz. saját vagy társai testi épségét.

45

21. A vizsgák formái Vizsga – az iskolai tananyag meghatározott körének írásbeli és szóbeli számonkérése, annak megállapítására, hogy a tanuló ismeretei, általános felkészültsége megfelelő-e az előírt követelményeknek 

közoktatási törvény előírása szerint lehet:

-osztályozó vizsga -javítóvizsga

Nevelőtestületünk döntése alapján:  8. évfolyamosok tanév végi vizsgája A vizsga időpontja: tanév vége Választható tantárgyak: humán blokk: magyar irodalom, történelem, angol/német reál blokk: fizika, kémia, biológia, földrajz Minden tanuló egy humán és egy reál tantárgyat választ. Vizsga menete: -mindkét blokkból (humán és reál) a kiválasztott tantárgyakból 1-1 tételhúzás, felelet -tabló vagy prezentáció bemutatása A tanév márciusáig a szaktanár előzetesen 8 tételt ad, melyekre a tanulók önállóan felkészülnek. A tanuló a szaktanárral előzetesen egyeztetett témából a diák önállóan tablót vagy prezentációt készít, melyet a vizsgán bemutat, illetve értelmez. A témák kiválasztása a kompetencia alapú oktatás (ismeret+képesség+attitűd) szemléletére épül. Vizsga értékelése: tantárgyanként egy osztályzat a tétel és a tabló v. prezentáció átlagából 22. Írásbeli beszámoltatás külső szervek által (kerületi, fővárosi, országos) Formája: mérés, felmérés, kérdőív Tartalma: a tanulók tudásának, véleményének megismerése.

neveltségi

szintjének,

szociális

helyzetének,

Rendje: a tanév előkészítésének idejében kell a mérés időpontját megadni a felmérést szervezőnek, kezdeményezőnek. Korlát: egy héten belül egy mérés iratható. Értékelés: a mérés eredménye alapján a tanuló nem osztályozható. 23. Írásbeli beszámoltatás a tanárok által Formája:  diagnosztikus mérés – egy adott tananyagrész vagy egység elsajátításának ellenőrzése  

témazáró felmérő – egy adott tananyagegység lezárása félévi, év végi tantárgyi felmérő – a félévet lezáró összefoglalások ellenőrzése

46



dolgozat – a tanuló kötelező írásbeli feladata



röpdolgozat, tudáspróba, írásbeli felelet – a tananyag valamely részletében elért teljesítmény megállapítása, ideje 10-15 perc, az egész osztály vagy néhány tanuló is írhatja



szódolgozat – adott számú szó idegen nyelvi megfelelőjének leírása, időtartama általában 10-15 perc



házi dolgozat – egy adott téma feldolgozása, kutatómunka írásos lejegyzése a tanuló nagyfokú önállóságával. Időtartama témától függően néhány nap vagy hét



olvasónapló – a kötelező házi olvasmányok írásos lejegyzése a pedagógus által adott szempontoknak megfelelően

Rendje: A tanmenetekben előírtaknak megfelelően, tervezve, előre bejelentve. Korlát: 

A témazáró, félévi, év végi felmérő bejelentési kötelezettséggel – egy héttel a tervezett időpont előtt – íratható. Ezen felmérők értékelési szempontjait előzetesen (a megírást megelőzve) pontosan ismertetni kell.



A tanulók munkáit két héten belül ki kell javítani (szünet és az esetleges betegség nem számít).



Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Koordinálása a naplón keresztül történik: a felmérő írásának tényét előre bejegyzi a szaktanár a megfelelő órához.

Értékelés: 

A diagnosztikus mérést értékelni kell, a tanuló visszajelzést kap az eredményéről, hibáiról, de érdemjegyet nem kaphat.



A témazáró, félévi, év végi felmérő érdemjeggyel értékelhető; az érdemjegyek nagyobb hangsúlyt kapnak a tanuló félévi és év végi értékelésekor.



Abban az esetben, ha a tanuló rendelkezik tanulás képességet vizsgáló szakértői javaslattal, mely felmenti az írásbeli értékelés alól, úgy a pedagógus csak szóban értékeli a tanuló teljesítményét.

24. A tanulók írásbeli/szóbeli értékelésének egyéb rendelkezései A szülők értesítése az érdemjegyről: 

a tanulók írásbeli és szóbeli munkájáról írásban, az ellenőrzőben kell értesíteni a szülőt. Ezért az adott szaktanár és az osztályfőnök együttesen felel.



A tanuló gyenge teljesítményéről, a fenyegető bukásról december 1-jéig, illetve legkésőbb május 1-ig értesíteni kell a szülőt.

47

A dokumentumok megőrzése: o a felmérőket, a 8. évfolyamosok vizsgáinak anyagát, az adott tanév végéig meg kell őrizni. o a többi írásbeli munka kiosztható a tanulóknak. Hiányzás: o

Ha a tanuló betegség, hivatalos távollét miatt hosszabb ideig hiányzik (2 hét vagy több), a felmérő csak egy hét múlva íratható meg vele.

25. A házi feladatokkal kapcsolatos elvek Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 

A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási forma.



Mindenki számára egyértelműen kell kijelölni.



A házi feladat kiválasztásánál törekedni kell alkalmanként, hogy az a tanuló számára motiváló hatású legyen.



Kapcsolódjon az órai munkához.



Az elsajátított tananyag begyakorlását, elmélyítését szolgálja.



Nehézsége feleljen meg a tanuló képességeinek – esetenként differenciáltan is adható házi feladat.



Inkább rendszeresen keveset, mint ritkán sokat adjunk fel.



A házi feladat elvégzését ellenőrizni kell.



A házi feladat hiánya nem minősíthető tantárgyi érdemjeggyel.



A napköziben (tanulószobán) készített mennyiségileg köteles ellenőrizni.



Szünetekre (őszi, tavaszi, nyári) nem adható elvégzendő feladat, csak ajánlható, melyeknek el nem végzéséért elmarasztalás nem érheti a tanulót, elvégzése szorgalmi feladatnak minősül.

házi

feladatot

a

napközis

nevelő

csak

26. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Magasabb évfolyamba akkor léphet a tanuló, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. / Kt. 71.§ (1)/ A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. Kt. 71.§ (1)

48

A hatályos 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21.§ (8) szerint „Ha a tanuló tanév végén -a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.” A tanuló részére engedélyezhető az évfolyam megismétlése akkor, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Kt. 71.§ (7) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Kt. 71.§ (3) A sajátos nevelési igényű tanulót, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye és a szülő kérése alapján az igazgató mentesítheti az értékelés, minősítés alól a fent említett szakértők által javasolt tantárgyak terén. (pl.: idegen nyelv, helyesírás) Ha a tanuló egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát /11/1994 MKM rendelet 20.§ (6) a/, és egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve ha a nevelő testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát /11/1994 MKM rendelet 20.§ (6) d/. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. /11/1994 MKM rendelet 27.§ (1)/ Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie /11/1994 MKM rendelet 20.§ (6) d/. Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytathatja tanulmányait /11/1994 MKM rendelet 21.§ (1) /. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a) felmentették a tanórákon való részvétele alól b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben ill. az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. c) a 20.§ (6) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület engedélyezi /11/1994 MKM rendelet 21.§ (4)/. Az 1-4. évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. Magántanuló szorgalmát és magatartását nem kell minősíteni. /11/1994 MKM rendelet 20.§ (5)/ Ha a tanuló nem teljesíti az évfolyam követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

49

II. A helyi tanterv Kerettantervünk az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: → → → →

az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyakban Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német) Matematika Magyar nyelv és irodalom, környezetismeret Környezetismeret Rajz, ének Informatika Technika és életvitel Testnevelés

Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a tárgyak, összefogja őket a tanító személye is. Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.

50

2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben

Földünk – környezetünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport

3. A tantárgyak lehetőségei: - Anyanyelvi tárgyak -

-

-

A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét. Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. Nagy hangsúlyt kell fektetni:  az anyanyelv művelésére,  a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására,  anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést. Gondot kell fordítani:  az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására,  a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. Cél:  a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és  fejleszteni a kommunikációs képességüket.

- A környezetismeret, környezeti nevelés

51

-

-

A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára. Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. Cél, hogy:  a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze,  a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket.

- Egészséges életmódra nevelésben:   

érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak; fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket az iskolán kívül.

- Ének-zene -

A zenei   

nevelés feladata: a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése, segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép énekhang.

-

A zenei nevelés célja, hogy:  a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra,  hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére.

-

A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy  általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit,  segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet.

-

A kottaolvasás fejleszti:  a zenei emlékezetet,  a belső hallást.

-

A zeneirodalom oktatásának célja, hogy:  a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék,  néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben,  ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és  a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket.

52

- Rajz és vizuális kultúra -

A vizuális művészetek tanításának célja:  a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének formálása,  a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása,  az alkotás, mint cselekvés megszerettetése,  az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése,  a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem, néprajz, általános esztétika és az etikai területén is,  hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő alkotásait.

-

A rajz és vizuális kultúra feladata: A kisiskolás korban (6-10. év között):  a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás,  a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával,  A középső szakaszban (10-14. év között):  hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi- plasztikaitéri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre,  kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség,  hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról,  a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása,  a műalkotások megismerése,  a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása,

-

Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai.

- Életvitel és technika -

Feladata:  a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi,  lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben,  a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség,  a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek,  a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével.

53

-

Célja, hogy:  lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát,  fejlessze a kreativitást,  a tanuló megszerezze a technikai műveltséget,  az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket.

-

A kisiskolás korban (6-10 év között):  elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és  az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. A középső szakaszban (10-14 év között):  kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről,  fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése,  a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásáig. Az általános iskola 9. és 10. osztályában:  a technika tanításának jelentősége fokozódik, hiszen az alapvizsgára készülő tanulók többsége szakképzésben vesz majd részt.

-

-

- Idegen nyelv -

Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:   

-

Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy:  



-

-

a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvényesülni a világban, a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek.

a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit, a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és –képességet). a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön.

Kisiskolás korban (6-10. év között):  Feladata:  a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet,  dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése,  meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. A középső szakaszban (10-14. év között):  Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik.  Ennek a szakasznak a végén történik:

54

4. Sajátos nevelésű tanulók - a hallássérült tanulókkal való foglalkozás Az iskola célja, hogy a hallássérült gyermekek:  beszédre és  közhasznú ismeretekre oktatása különleges módszerek (látás, hallás stb.) segítségével, - az azonos évfolyam halló tanulói teljesítményeinek megközelítése a következő területeken:  az olvasás technikájának kialakítása,  az írás technikájának kialakítása,  a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése, - a tanuló nyelvi készségének olyan szintre eljuttatása, amely alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre, - a hallókészülék használatára szoktatás, - a hallásmaradvány kondicionálása, - a meglévő beszédállapot fenntartása, megőrzése és fejlesztése, - a szájról-olvasás készségének kiépítése, fejlesztése, - a módosult életvitel elfogadtatása, harmonikus személyiség erősítése. Az iskola feladata: - a különböző fogyatékosságból fakadó hátrányok leküzdése, - a sérült gyermekek személyiségének kibontakozásának segítése, - hallássérült gyermekek megtanítása:  a hangos beszédre,  szájról olvasásra az általános iskolai oktatás keretében, - a tanuló felkészítése:  a megfelelő szakmaválasztásra,  az önálló életvitelre, - beszédfogyatékos gyermekek általános iskolai oktatása, - logopédiai ellátásban való részvétel, pedagógiai szakszolgáltatás, - hallássérült gyermekek korai gondozása, tanácsadás, - a nyelvi kommunikáció (óvodában elkezdett) alapozásának, finomításának folytatása:  az olvasás, írás eszközszintű használata,  a nyelvi érintkezés formáinak bővítése:  tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban,  árnyaltabb alkalmazás,  a megfelelő fogalmak értő használata,  a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása, - az egyes tanulók hallássérülésének mértékéből, minőségéből adódó különbségek kezelése, - az épen maradt funkciók kezelése, - a tehetségek gondozása, - a pályairányítás, - szókincs bővítése, - a szükséges grammatikai elemek alkalmazása.

55

5. Nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban –1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban, - 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű, részben szakrendszerű oktatás keretei között folyik az oktató- nevelőmunka. A közoktatási törvény előírásait módosította a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ban nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 56. évfolyamokon. A közoktatási törvény 2006. évi LXXI törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az 5. és 6. évfolyamon a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelésére fordítandó. A törvény arra ad lehetőséget, hogy az alapozó szakaszban tovább folytatódjanak a képességek, készségek kialakítása, mélyítése. A hangsúly a kompetenciák és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, elsősorban ezek révén válhatnak a tanulók eredményesebbé. Különösen fontos a bevezető kezdő és alapozó szakaszban elsajátított alapkészségek folyamatos fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Fontosnak tartjuk, hogy az 5. évfolyamon a nívó csoportok létrehozásakor (amennyiben lehetőség nyílik erre), illetve az éves tervezéskor a 4. év végén megírt OKÉV mérés eredményeit vegyük kiinduló pontnak. Az OKÉV mérés eredményeiből láthatóvá válik, hogy a tanulók az alapkövetelmények öt szintje közül hol tartanak. Ennek tükrében végezzük el az 5. illetve a 6. évfolyamon levő nem szakrendszerű oktatás megszervezését és megtartását. Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezésben kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra:  önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítására  információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztésére  kommunikációs képességek erősítésére  szociális kompetenciák fejlesztésére  térbeli, időbeli mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás fejlesztésére  az 5 - 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek arányának kialakítására

56

A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása 5 -6. évfolyamon Műveltségi terület

magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv

Tantárgy

5. évfolyam

5. évfolyam

A tantárgy összes óraszáma

A tantárgy összes óraszámából a nem szakrendszerű oktatásra felhasznált óraszám

6. évfolyam

magyar nyelv és irodalom

4

1,5

4

1,5

matematika angol, német

4 3/5

1,5 1,5

4 3/5

1,5 1,5

Összesen

11/13

4,5

11/13

4,5

A tantárgy összes óraszáma

6. évfolyam A tantárgy összes óraszámából a nem szakrendszerű oktatásra felhasznált óraszám

A tanév során 2 alkalommal (ősszel és tavasszal) project hetet tartunk, ezen alkalmakkor tömbösítve jelennek meg a nem szakrendszerű órák tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. A project hetek témái az „Éves munkaterv”-ben kerülnek meghatározásra a szakmai munkaközösségek döntése alapján. A nem szakrendszerű oktatás külön megjelenítése (képességterületek, kompetenciaterületek) a megjelölt tantárgyak - magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tanmenetében kerülnek kiegészítésre. Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom

Fejlesztési feladat Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás. A tanulási képesség fejlesztése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, és történeti érzék fejlesztése. A hangzó olvasás, olvasás technika folyamatos továbbfejlesztése. Íráskészséggé fejlesztése.

Matematika

Térben és időben való tájékozódás. Problémakezelés és megoldás Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése. Az elemi számolási készség optimális szintre fejlesztése a lemaradóknál, lassabb ütemben fejlődőknél. Gyakorlati mérésekkel megsegített mértékváltások. Gondolkodási képességek rendszerezése, következtetési képesség fejlesztése. Problémaérzékenység. Cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. Életszerű helyzetek felvetése, ahol csak lehet.

Élő idegen nyelv

Kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése Figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait,

57

érdeklődését és ismereteit. Beszédkészség fejlesztése tevékenységeken keresztül.

A nem szakrendszerű oktatás során az alábbi oktatásszervezési módot és tanítás módszertant alkalmazzuk: Oktatásszervezési módok Csoportok, nívócsoportok létrehozása, egyéni munkaforma.

Tanítás módszertan Kooperatív tanulás, projekt munka, pár- és csoportmunka.

A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók értékelése azon tantárgyak ellenőrzési, értékelési módszerei alapján történik, amely tantárgyak keretében a nem szakrendszerű oktatás megvalósul. Kivéve az évente 2 alkalommal szervezett project-hét értékelése, mely szöveges értékeléssel történik. Fontosnak tartjuk a project munka során az alkotás, együttes tevékenység, a kutatómunka örömének megtapasztalását, átélését. A tantervi követelmények és a magasabb évfolyamra lépés feltételeinek való meghatározását az adott tantárgy tanterve tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatást a törvényi szabályozásnak megfelelően olyan tanítókkal és tanárokkal látjuk el, akik a 120 órás, ezzel kapcsolatos képzést elvégezték, összhangban a továbbtanulási tervvel.

58

5. Műveltségi területekhez tartozó tantárgyak részletes óraterve

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

4 3/5

4 3/5

4 3/5

4 3/5

4 2

4 2+1 (honismeret)

4 2

4 2

0,5

0,5

1 0,5

0,5

2

2 1,5 1,5

1,5 1,5

1,5

1,5 0,5 1,5 1 1 0,5

Évfolyamok

Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember a természet-ben

Földünk–környeze-tünk Művészetek

Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Összesen:

Angol Német

8 1 5

Történelem a hon- és népismerettel egybeépítve Etika Osztályfőnöki Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgókép-kultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és technika Testnevelés Néptánc Tánc és dráma

1

A bevezető és kezdő szakasz tanterve Az alapozó és fejlesztő szakasz tanterve 8 8 8 1 2 3 5

1

4

1

4

2

0,5 1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1,5 1 1

1

1

1

0,5 1

1 1

1 0,5

1 0,5

1,5 0,5

3 1

3 1

3 1

3 1

3

3

2,5

2,5

22

22

22

24,5

1 23,5 / 25,5

23,5/ 25,5

27 / 29

27 / 29

Az iskola kerettantervi órakerete a következő: évfolyam

kötelező választható órák órák

önkormányzati egyéni % fejlesztés

összes óra

1.

20

2

3

2,4

27,4

2.

20

2

3

2,4

27,4

3.

20

2

3

2,4

27,4

4.

22,5

2,25

3,375

2,7

24,5

5.

22,5

5,625

3,375

2,7

25,5

6.

22,5

5,625

3,375

2,7

25,5

7.

25

7,5

3,75

3

29

8.

25

7,5

3,75

3

29

26,625

21,3

Összesen:

177,5

34,5

Az iskola által felhasználható összes óra: 2 x 259,925 óra = 520 óra

60

259,925

Részletes óraterv

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Ang./ német Matemat. Történel. Környez. Term.ism Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének Rajz Informatika Technika

1. a 8

b a 8 8

4

4 4

1

1 1

3. b a 8 8

1

1

1 1 1 1

1 1 1 1

1

1 1

1 1 3 3

3

3

1

1

4.

1

1

5.

6.

1

20 20

1

1

1

1 1 1

b a 4 4

b a 4 4

b a 4 4

b 4

3

3 3

3 3

3 3

3 3

3

43

3 4 2 2 2

4 3 2 2

3 3 2 2

3 3 2 2

3 2

1 2

1 1

1 1 0,5

2 2

1 1 1 1 0,5 1

1 1 1

1 1

1 1

1

3 3

3 3 0,5 1

1

1

1 1 1

0,5 0,5 3 3 0,5 0,5

20 22,5 22,5

22,5 22,5

1

2 1

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

0,5

0,5 0,5

0,5

3 3 0,5 0,5

3 3 0,5 0,5

3 0,5

2

1

25 25

25

2

2 2

2 2

2

1

1 1

1 1

1

1

1

22 22

22 24,5 24,5

1

0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

29

29

1

1 22 22

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

1

22,5 22,5 25

0,5

22

8.

b a 7 4

1 20 20

7.

b a 8 7

4 4

1 1

Testnev. 3 Oszt.f. Néptánc 1 Honismeret Össze20 sen Választható: Ang./ 1 német Matem. 1 Körny. Etika Egészs. Médiais. Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Összesen

2.

25,5 25,5

1 25,5 25,5 29

29

A részletes óraterv meghatározza a kötelező tanítási órákat, illetve azokat a kötelező tanítási órákat, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva meghatározott óraszámban részt kell vennie.

61

Az iskola a sajátos nevelésű hallássérült tanulói számára a szakértői véleményben előírt óraszámot biztosítjuk tanórán kívül az alábbi szakemberek bevonásával:  

szurdopedagógus logopédus

A fejlesztést szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, illetve hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár végzi. Az órákat a kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezzük.

8. Táblázat a műveltségi területek és a tantárgyak összefüggésére az 5-8. évfolyamon

tantárgyak magyar nyelv és irodalom angol/német matematika történelem természetismeret kémia biológia fizika földrajz ének rajz osztályfőnöki technika testnevelés néptánc informatika egészségtan médiaismeret honismeret

műveltségi területek magyar nyelv és irodalom élő idegen nyelv matematika ember és társadalom, társ.i. ember a természetben ember a természetben ember a természetben,egészségtan ember a természetben földünk és környezetünk művészetek művészetek, vizuális kultúra életvitel és gyakorlati ismeretek életvitel és gyakorlati ismeretek testnevelés és sport művészetek, tánc, dráma informatika ember a természetben művészetek ember és társadalom

A modulok közül önálló tantárgy:

Más tantárgyba beépítve:

tánc és dráma: 5. évfolyam hon és népismeret: 6. évfolyam egészségtan: 6. és 8. évfolyam etika: 7. évfolyam médiaismeret: 8. évfolyam

társadalom és állampolgári ismeret: történelem

62

Az iskola a sajátos nevelésű hallássérült tanulói számára a szakértői véleményben előírt óraszámot biztosítjuk tanórán kívül az alábbi szakemberek bevonásával:  

szurdopedagógus logopédus

A fejlesztést szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, illetve hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár végzi. Az órákat a kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezzük.

9. Kerettantervünk Iskolánk az APÁCZAI Kerettanterv családot használja minden évfolyamán. Apáczai Kerettanterv család 1-4. évfolyamig (Apáczai Kiadó, 2004) Apáczai Kerettanterv család 5-8. évfolyamig (Apáczai Kiadó, 2004) Az átvett kerettanterv maradéktalanul tartalmazza a tantárgyi követelményeket, a taneszközöket, a továbbhaladás minimumát.

63

Módosítási hatáskör: A változtatást kezdeményezheti: - a közoktatási törvény változása, - a fenntartó, - a nevelőtestület, legalább 1/3-nak írásbeli, szakmailag alátámasztott javaslata alapján, - a szülői közösség egyhangú döntése alapján. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program megtekinthető: -

az iskola fenntartójánál, az igazgatói irodában, a nevelőtestületi szobában könyvtárban iskola honlapján.

Legitimációs záradékok - nevelőtestület részéről - iskolai szülői közösség részéről - diákönkormányzat részéről - iskolaorvos részéről Hatályba lépés a Fenntartó jóváhagyásának időpontjával: 2011. ………………….

64

65

66

67

68

69

70

71

72