Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kerekegyháza. PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési program, Helyi tantervek)

Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 027881 Kerekegyháza

PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési program, Helyi tantervek)

Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kerekegyháza Pedagógiai Program (Nevelési program és Helyi tantervek)

Tartalomjegyzék Iskolánk bemutatása, küldetésnyilatkozat

3.oldal

A nevelési program Általános iskolai oktatás I. Pedagógiai alapelveinek

5. oldal

II. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

10. oldal

III. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

14. oldal

IV. Az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó további szegmensek V. A nem szakrendszerű oktatás

16. oldal

VI. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

23.oldal

VII. A személyiség fejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

25.oldal

VII. Az SNI tanulók iskolai fejlesztő programja

36. oldal

VIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködési formái

60. oldal

IX. Iskolai egészségnevelési program

63. oldal

X. Iskolai környezeti nevelési program

65. oldal

XI. Bűnmegelőzés

67.oldal

XII. Fogyasztóvédelem

Helyi tanterv I. (Általános iskolai oktatás)

I.

Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában

72. oldal

II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

83. oldal

III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

84. oldal

IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

85. oldal

V.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

87. oldal

VI. Az egyes tantárgyak célrendszere, a kulcskompetenciák fejlesztési feladatai, a továbbhaladás feltételei

96. oldal

VII. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt

1


házi feladatok meghatározása

237. oldal

VIII. A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv megvalósításához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök

238.oldal

IX.

A tanulók fizikai állapotának mérése

260. oldal

X.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos egyéb intézkedések

268. oldal

Helyi Tanterv II. (Alapfokú zeneoktatás)

1.

Az iskola legfontosabb funkciója

282. oldal

2.

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja

282. oldal

3.

Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése

283. oldal

4.

A tanulói jogviszony létesítése

284. oldal

5.

Iskolai tanulmányok megszűnése

285. oldal

6.

Mulasztások, igazolások

285. oldal

7.

A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai

285. oldal

8.

A tanulói teljesítmény ellenőrzése, mérése, értékelése, minősítése

288. oldal

9.

A tanszakok értékelése

291. oldal

Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

291. oldal

11.

Az iskola helyi tantervének tantárgyi programjai

293. oldal

12.

Az alapfokú művészeti vizsga és a művészeti záróvizsga

294. oldal

13.

A program bevezetése

317. oldal

10.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

318. oldal

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

319. oldal

Mellékletek I. számú melléklet: Egészségnevelési Program II. számú melléklet: Az iskola környezeti nevelési programja

2

320. oldal 335. oldal


Iskolánk bemutatása

Küldetésnyilatkozat : „Amit az iskolának el kell végeznie, Elsősorban az, hogy megtanítsa nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudásiránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

Olyan iskolát szeretnénk: 

Ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,



Ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok,



Ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja sikerélmény,



Ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket,



Ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat,



Amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez.

3


Iskolánk a kerekegyházi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a kisváros egyetlen iskolája. E helyen 1928 szeptemberétől folyik a kerekegyházi gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk 1947-ig a katolikus egyház fenntartásában működött, majd állami általános iskola lett. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományinak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója a Kerekegyháza Város Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a hozzánk tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola és ezen belül az enyhén értelmi fogyatékosokat foglalkoztató illetve művészeti tagozat is működik. A Kiváló minősítéssel rendelkező Művészeti Tagozaton jelenleg Rézfúvós, Furulya, Fuvola, Gitár és Zongora tanszakon folyik zeneoktatás. Az egyéb művészeti ágakban, a sokoldalú személyiségfejlesztés jegyében néptánc, társastánc, drámajáték, és képzőművészeti szakköröket működtetünk. A környezetünkben lévő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges jó képességű gyermekek fejlesztését is. Célunk minden tanulót hozzásegíteni a képességei szerinti legoptimálisabb továbbtanuláshoz, személyiségük kiteljesítéséhez, olyan szilárd alapképességek kialakításához, melyek lehetővé teszik számukra a társadalomba való beilleszkedést. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja szerintünk azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánkban munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő kerekegyházi polgároknak.

4


A nevelési program I. Pedagógiai alapelveink Iskolánk nevelő testületének pedagógiai hitvallása A Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a) a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk b) a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe c) a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe veszzük d) diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük e) minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémájában f) az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: 

tanuló és tanuló



tanuló és nevelő



szülő és nevelő



nevelő és nevelő között

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamit a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyerekekből.

5


Ennek érdekében: -

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű fejlesztésében látjuk,

-

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre,

-

segítünk diákjainknak észrevenni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet,

-

szeretnénk, ha a művészeti nevelésnek semmihez nem fogható embernevelő szerepe az egyetemes kultúra megismertetése, ápolása és átadása a következő nemzedékeknek érvényesüljön.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén, folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: a) rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel és családokkal, b) igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,

6


c) ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található közművelődési intézményekkel, d) nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára rendezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus  erkölcsös  fegyelmezett  művelt  kötelességtudó  érdeklődő, nyitott  kreatív, alkotó  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát  képes a problémák érzékelésére, megoldására  gyakorlatias  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)  van elképzelése a jövőjét illetően  becsüli a tudást  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit  képes tudását továbbfejleszteni és önálló ismereteket szerezni  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket o a természet, a környezet értékeit 7


o más népek értékeit, hagyományait o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat  ismeri és betartja a különféle közösségek (iskola, család, társadalom) együttélését biztosító szabályokat  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit  viselkedése udvarias, beszéde kulturált  társaival együttműködik  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli  képes szeretetet adni és kapni  szereti hazáját  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket  szellemileg és testileg egészséges, edzett  egészségesen él  szeret sportolni, mozogni  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes, hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink minden napi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több, itt felsorolt személyiségi jeggyel. Iskolánk Pedagógiai programjának megvalósításához szükséges statusok, végzettségek, képzettségek: Egyetemi végzettség: 3 fő -

egészségtan

-

német nyelv 8


-

politológus

Főiskolai végzettség: -

28 fő tanár

-

27 fő tanító

Műszaki tanár: 3 fő Közoktatásvezetői végzettséggel 6 fő rendelkezik. Szakos tanári ellátottság: Gyógypedagógus: 3 fő Matematika: 4 fő Magyar: 4 fő Történelem:3 fő Angol: 4 fő Német: 2 fő Orosz: 4 fő Testnevelés: 4 fő Biológia: 3 fő Földrajz: 2 fő Fizika: 1 fő Számítástechnika: 2 fő Technika: 1 fő Ének: 2 fő Rajz: 1fő (Tanítói Speciállkollégiumi végz.) Könyvtár: 1 fő Népművelő: 1 fő Furulya: 1 fő Gitár: 1 fő Tuba: 1 fő Klarinét: 1 fő Zongora: 1 fő Karvezető: 1 fő Drámapedagógus: 1 fő Felsőfokú német nyelvvizsgával rendelkezik: 1 fő Népi játszóházi foglalkozásvezető felsőfok.: 1 fő Egészségügyi szakoktató: 1 fő 9


II. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermekek nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. A. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépségei iránt. B. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás igényeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).Az önismeret a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakulásáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására. C. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. D. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

10


E. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem s önfegyelem.

Közösségi

érzés,

áldozatvállalás.

Törekvés

az

előítélet-

mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. F. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. G. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. I. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. J. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt, igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre, törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 

Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra.



Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

11


Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

közvetlen módszerek 1.Szokások

kialakítását  Követelés

 A tanulói közösség te-

célzó, beidegző módsze-  Gyakoroltatás

vékenységének

 Segítségadás

rek

közvetett módszerek meg-

szervezése  Közös célok kitűzése,

 Ellenőrzés  Ösztönzés

elfogadtatása  Hagyományok

kialakí-

tása  Követelés  Ellenőrzés  Ösztönzés 2.Magatartási

modellek  Elbeszélés

bemutatása, közvetítése.

 A nevelő részvétele a

 Tények és jelenségek bemutatása

tanulói közösség tevékenységében

 Műalkotások bemutatá-  A követendő egyéni és csoportos minták kieme-

sa  A

nevelő

személyes

lése a közösségi életből

példamutatása 3.Tudatosítás (meggyőző-  Magyarázat, dés) kialakítása

beszélge-  A betartandó magatar-

tés

tási normák megismeré-

 A tanulók önálló, elemző

se  Vita

munkája

12


Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végén:  Minden

tantárgyból

megfelelnek

az

alapfokú

nevelés-oktatás

keret-

tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka a - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek).  Rendelkezzenek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik Őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek.  Ismerik a kulturált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.  Határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

13


III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.

A tanulók erkölcsi nevelése: Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése: Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5.

A tanulók akarati nevelése: Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

14


6.

A tanulók nemzeti nevelése: Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinknek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7.

A tanulók állampolgári nevelése: Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8.

A tanulók munkára nevelése: Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9.

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése: Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a mozgás iránti igény felkel-

tése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

IV. Az alapfokú művészetoktatsra vonatkozó további szegmensek: Pedagógiai programunk a Közoktatásról szóló törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban az alapfokú zeneoktatás számára meghatározott célok és feladatok megvalósításának módját és helyi sajátosságait határozza meg.

-

Ennek megfelelően tartalmazza: az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiség fejlesztését zenepedagógiai eszközökkel a közösségfejlesztés célját és feladatait a zenei tehetség kibontakoztatásának és a tanulási kudarcok leküzdésének céljait, feladatait a szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységet a felvételi eljárás, átvétel módját, követelményeit a művészeti alapvizsga és záróvizsga célját és követelményeit

15


a zenei nevelés ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének intézményi feladatait - leírja a program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközöket, felszereléseket, módszereket - leírja a kötelező és választható tantárgyak, foglalkozások rendjét - az alkalmazható tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit - a magasabb évfolyamra lépés feltételeit - a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének követelményeit, formáját, az osztályozás, a tanulók értékelésének, minősítésének követelményeit, formáját - valamennyi főtárgy, kötelező tárgy, választható tárgy tantervét, követelményeit, az egyes főtárgyakhoz kapcsolható további tantárgyakat. - az alapfokú művészeti vizsga és a művészeti záróvizsga tartalmát, követelményeit és szervezésének feladatait. -

16


2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai és az egyes művészeti tevékenységek oktatásának célés feladatrendszere 2.1. A zenei nevelés alapelvei: a) A művészetoktatás feladata a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. b) Biztosítania kell a szükséges és megfelelő lehetőségeket a kreatív és művészi tevékenységhez, hogy a gyermekek is teljes értékű résztvevői lehessenek a kulturális és művészeti életnek. c) Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az érték-megőrzés formáinak kialakítására. d) A zene elősegíti a személyiség szabad fejlődését. A zenei érzésnek és kifejezésének képessége fejleszti az egyén azon képességét, hogy felfedezze önmagát és az őt körülvevő világot. A közös muzsikálás fejleszti az egyén kommunikációs képességét és segíti a társadalmi viselkedés megfelelő kialakulását. e) A zenélés más képességek kibontakoztatására is pozitívan hat. Ide tartozik a koncentráció, a kitartás, a motiváció, a kreativitás, a kommunikációs és önkifejező készség, a társadalmi szerepvállalás és a csapatmunka. f) A zene rendkívül sokoldalú és sok más művészethez kapcsolódik (tánc, balett, zenés színház stb.). A zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek komplex fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. g) A zeneoktatás lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai ismeretek megszerzésére. 2.2.Célja és feladatai - A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével, járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához; - Valamennyi tanulót adottságainak, lehetőségeinek megfelelő, minél kedvezőbb szintre kell eljuttatni, egyéni érési, fejlődési ütemének figyelembevételével. - A zeneiskola feladata a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése; a zenei képességek (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. - A zeneiskola rendszerezett zenei ismereteket nyújt. Segít a kottaolvasás és -írás biztos elsajátításában, a zenei műszavak és jelentésük megismertetésében. Feladatai közé tartozik a zene logikája, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. - A főbb zenei stílusok és korszakok sajátosságainak, népünk és más népek zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése, a zene társművészetekkel való kapcsolatának tudatosítása. - A zeneoktatás formálja a tanulók zenei ízlését, kialakítja a növendékek zenei karakterek iránti érzékenységét. A kortárs zene befogadására nevel. Kibontakoztatja zenei fantáziájukat, alkotó magatartásukat, kreativitásukat, kialakítja technikai készségüket és improvizációs képességüket.

17


- A zeneiskolai tanítás rászoktatja a tanulókat a rendszeres, céltudatos munkára, fejleszti önállóságukat. Célja, hogy értékes zenei anyag tanításával, vonzó módszereivel olyan érzelmi kapcsolatot teremtsen a tanulókban az aktív zenélés iránt, hogy az a növendékek örömforrásává, mindennapos szükségletévé váljon. - A zeneiskola neveljen az értékes zene szeretetére; ösztönözze őket rendszeres zenehallgatásra, hangverseny- és operalátogatásra, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, de legfőképpen aktív társas muzsikálásra. - Lehetőség szerint a tanulók többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatőr kamaraegyüttesben, vagy zenekarban való muzsikálásra. - A zenei nevelés eszközeivel is erősíteni kell a nemzeti kultúra és hagyományok ápolása iránti elkötelezettséget, Európa és az Európán kívüli népek kulturális értékének a megismerésével és elfogadásával együtt. - Törekedni kell hazai és külföldi zeneiskolai oktatási intézményekkel való cserekapcsolatok kialakítására. - Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és a kommunikációban a toleráns magatartásra. - A személyiségformálás eszközeként valósítson meg ismeretgazdagítást a gyermekek életkori fejlődési jellemzőihez igazítva. - Ismertesse meg az egyes tantárgyak ismeretanyagát és technikáit. - Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. - A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a különböző művészeti ágakban ötvöződnek. - Alapozza meg a tanuló esztétikai szemléletét, az értékes alkotások iránti igényét. - Pozitív élményeken keresztül alakítsa ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészet területén az eredményes szereplés összetevői. Az előbbiekben vázolt nemes, jövőt meghatározó céloknak és feladatoknak jelen kell lenniük iskolánkban. Globalizálódó világunkban, ahol a gyerekek számára az érték nem mindig a megfelelő tartalommal bír, tantestületünk fontos szerepet tölt be az értékközvetítésben. Mindannyian vallunk és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint: - a művészetek embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása; - a tanuló személyiségének kibontakoztatása; - a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése; - példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a tananyag elsajátítása mellett a hozzánk járó tanulók egész személyiségét fejlesszük. Olyan közeg megteremtését kell elősegítenünk, ahol a művészetek szeretete természetes, értékes tulajdonság. A művészetek ízlésformáló és értékhordozó szerepe elvitathatatlan a fiatalok személyiség-fejlődésében, de a növendékeken keresztül a családokra is meghatározó erővel bír.

18


Iskolánk – tekintettel arra, hogy nem “profiképző”, nem szakképzési intézmény – alapvetően a művészetek iránt érdeklődő és fogékony amatőrök képzésére hivatott. A követelmények, beszámolók ezt tükrözik az igényesség feladása nélkül. A művészi pályára alkalmas tanítványokat szakszerű felkészítésben és tehetséggondozásban részesítjük pszichikai, technikai és művészi- szakmai téren egyaránt 2.3.

Nevelési, pedagógiai elvek

Az oktatás célja, hogy sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá sokoldalúan művelt, érett, kreatív személyiségek kialakulásához. Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt, és a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Arra törekszünk, hogy az iskolában minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el a fejlődésben. Továbbra is szeretnénk, ha az iskola a település művészeti centruma lenne. Az iskolának céljai eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell megkeresnie. A növendékeknél ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, hallás, ritmusérzék stb.). Nagyon gondosan kell előkészítenünk a növendékeket szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre. Számunkra elsődleges kell, hogy legyen a munkára nevelés, amelynek tervszerűen kell történnie. A szülőkkel jó kapcsolatot kell kialakítani, hiszen e nélkül minden törekvésünk hiába való 2.4.

A személyiség fejlesztése a zenei nevelés során: 1. A személyiség formálásában az örökletes adottságokon túl a környezet kultúrájának, normáinak, elvárásainak is jelentős szerepe van. A zenetanítás során kifejezetten előnyt jelent, hogy a gyermekekkel egyénileg, ill. kis létszámú csoportban foglalkozhatunk. Erős személyes kötődés alakul ki tanár és tanítványa között, mely meghatározó a tanuló fejlődésében. 2. A gyermekek kezdeti motivációja a zenetanulás során gyakran a tanári személyiség kiválasztásán alapul. Később ezt megerősíti, vagy gyengíti a kontaktus alakulása, az elvárásoknak való megfelelés eredményessége. A közösségfejlesztés során a társakhoz való kötődést, alkalmazkodást, összetartozás érzését, ill. a közösen elvégzett eredményes munka elégedettségét tapasztalják meg tanítványaink. Mindez integráltan is megjelenik a különböző szakmai foglalkozások során. 3. Az erős kötődés a tanári személyiséghez és a pedagógus viszonya a tanulóhoz meghatározóan befolyásolja a zenetanulás eredményességét. Megnő ezért a pedagógiai vezető és a munkáltató felelőssége a pedagógusok alkalmazása, munkájának ellenőrzése során.

19


4. Feladataink a személyiségfejlesztés során: - Pozitív megerősítés, a motivációs bázis támogatása élményekkel, helyes kritikával, értékeléssel. Helyes önértékelés kialakítása. - A sikerek és kudarcok közös feldolgozása, megbeszélése a szülők bevonásával. - A helyes gyakorlás – mint az eredményesség egyik záloga – megtanítása, fejlesztése, motiválása. - Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése, formálása. - Az önkifejezés, nyitottság és mások elfogadásának fejlesztése. A zenélés által elérhető öröm, élmény bemutatásának fejlesztése, a szereplési szorongás leküzdésének segítése. 5. Célunk a “tanulóközpontú nevelés”, melynek az a célkitűzése, hogy fejlesszük a tanulókat abban, hogy  önmaguk által kezdeményezett cselekvésre, a cselekvésekért vállalt felelősségre alkalmas egyének,  ésszerű választásra, önirányításra képes egyének,  kritikai érzékkel rendelkező tanulók, mások teljesítményét értékelni képes emberek,  új problémahelyzetekhez rugalmasan, intelligensen alkalmazkodni képes egyének,  másokkal a különféle tevékenységekben hatékonyan együttműködni képes emberek legyenek. További feladatunk a személyiségfejlesztés során, hogy a zenepedagógia sajátos eszközeit is felhasználjuk a kapcsolatteremtési képesség fejlesztése során. Feladataink eredményes végzéséhez szükségünk van a szülők segítségére, a velük való jó kapcsolat kialakítására és fenntartására. A szaktanári feladatok része a tájékoztatás is. Ennek eszközei: - a tanuló órai munkájának, otthoni gyakorlásának folyamatos értékelése, a motiváció megerősítése a pozitív irányú, de helyes egyensúlyt tartó önértékelés kialakítása, megerősítése, - órai bejegyzés az üzenő füzetbe, - rendszeres zenés szülői értekezlet, a gyermekek teljesítményének, szereplési szituációknak közös megélése és feldolgozása, a fejlődési ütem és a személyes problémák megbeszélése, a megoldások közös keresése, - szülői óralátogatások biztosítása, felkészítés az otthoni gyakorlás segítésére, - családlátogatás, szociális és kulturális helyzet felmérése, - a szülők érdeklődésének felkeltése az iskola közösségi programjai iránt, bevonásuk ezek szervezésébe, megvalósításába. A szülőket, tanulókat a tanév kezdetén, ill. szükség szerint folyamatosan tájékoztatni kell minden olyan kérdésről, mely gyermekük iskolai tevékenységére vonatkozik. Lehetőséget adunk a szülőknek és tanulóknak az egyéni és csoportos, szervezett véleménynyilvánításra. 20


A motívumrendszer fejlesztése A zene megszerettetéséhez az egyedi zeneművek élményt nyújtó megismerésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a játékos könynyedség, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai közérzet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanárukhoz. A zene megszerettetése csak akkor lehet eredményes, ha a zeneművek megválasztása igazodik a tanulók életkorához, zenei felkészültségéhez, a már kialakult igényéhez. E nélkül zenei élmény nem jöhet létre, amely pedig a zeneszeretet fejlődésének a feltétele. Ugyanakkor következetesen, de megfontolt körültekintéssel kell törekedni az igényesség fejlesztésére. A sokszínű, változatos, igényes és céltudatosan megválasztott rendszeres zenei élmények növelik az éneklés, a muzsikálás iránti igényt, alakítják a zenehallgatási szokásokat. A megtanulandó darab kiválasztásánál és a tanítás-tanulás folyamata során a tanár bemutató játéka mintaként áll a növendékek előtt. Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket, igényességet és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A befogadóképesség fejlesztése A zenei befogadóképességnek köszönhetően az élet érzelmileg tartalmassabbá, megformáltabbá, a lelki, érzelmi élet gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá válhat, ami az életminőség, a kulturált életmód fejlődésének egyik alapvető feltétele. E feltétel akkor válhat valósággá, ha a zene az életmód szerves része. Ez pedig az egyes emberek zenei felkészültségének (zeneszeretetének, zenei esztétikai érzékének, zenei képességeinek, készségeinek, valamint az elsajátított zeneművek készletének és a zenei ismereteknek mint zenei tudatnak) a fejlettségétől függ. A zenei befogadóképesség szándékos fejlesztését mindenekelőtt megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósíthatjuk meg. Ennek érdekében az iskolai életet olyanná kell alakítani, hogy minden arra alkalmas mozzanatának (a legkülönbözőbb tanóráknak és a tanórán, az iskolán kívüli életnek) szokássá vált része legyen a művészi értékű zenehallgatás. A zenetanulás is akkor lehet igazán hatékony, ha az egyéni és közösségi igény összhangjában a zenei élet fejlesztését is szolgálja. Ezt egészítí ki a legfontosabb irányzatok egy-egy kiemelkedő alkotásának műértelmező meghallgatása, feldolgozása, az alapvető irányzatok jelkészletének, stílusának művekkel szemléltetett megismerése.

Az önkifejezési képesség fejlesztése A természetes önkifejezési folyamatok a családban, a helyi közösségekben megfogyatkoztak, az önkifejezés repertoárjai szegényesek maradnak, az önkifejezés képességei kis mértékben fejlődnek ki. Ezért az iskolai nevelésben különös felelősség hárul ezen képességek kialakítására. Mivel a sokféle motivációval működő önkifejezés élmény- és örömforrás is, az önkifejezés egyúttal a hatékony tanulás egyik fontos eszköze is. Az iskolai nevelés feladata az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes repertoárjának elsajátíttatása, az önkifejezési tevékenységek elegendően gyakori alkalmazása (a megfelelő tartalmak kiválasztása és a rendszeres alkalmazás megtervezése), valamint az önkifejezési képesség rutinjainak, készségeinek, ismereteinek megtanítása, begyakorlása. A zenei képességek pillérei: a zenei alapképességek (melódiaérzék, harmóniaérzék, ritmusérzék, hangszínérzék, dinamikaérzék, formaérzék, amelyek 21


mindegyike maga is többféle készségből áll aszerint, hogy a zenei dimenzióhoz: dallam, ritmus stb. más-más művelet: hallás, írás, olvasás kapcsolódik), valamint az interpretációt megalapozó, összetettebb struktúrák: az előadói képesség és az improvizációs képesség. A zenei képességek és készségek fejlesztése érdekében olyan zenei tartalmakat (repertoárt) kell választani, amelyek együttesen valamennyi képességet és készséget, azok valamennyi elemét működtetik. 2.5.

Közösségfejlesztés zenei neveléssel

Az iskola tanulóinak nagy része egyéni foglalkozáson vesz részt, ezért a tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka elsősorban a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén érvényesül. A tanulói közösség fejlesztésére a csoportos órákon, illetve a tanórán kívüli foglalkozások keretében nyílik lehetőség. Közösségfejlesztés az elméleti órák keretében A zenetanulás – közös éneklés, együttzenélés – kiemelkedően fontos szerepet játszik az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösséginek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményének elismerése, ennek fejlesztése a zenei tevékenységbe ágyazottan is megjelenik. A tanítási órán folyó közösségfejlesztés feladatai: A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A többszólamú éneklés a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket, az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében. A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ez által fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése. Saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek. Szituációs játékokkal – népdalok, zeneelmélet ismeretek stb., felhasználásával – erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban részt vevő egyes tanulók teljesítményétől. Különösen fontos a népdalok, népzene, hagyományápolás adta lehetőségek felhasználása.

A tanórán kívüli közösségfejlesztés: Hangversenyek, fellépések: a legfontosabb színterei a tanórán kívüli nevelésnek. A tanulóknak fel kell lépniük a pódiumra, ahol számot kell adni tudásukról. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a növendékeknek az önmegvalósításra, a lámpaláz leküzdésére. 22


Kiemelkedő jelentőséggel bírnak a karácsonyi rendezvények, amelyeknek a szeretetteljes, meghitt légköre plusz nevelőerőt rejt magában. Színház- és koncertlátogatás: érdeklődő tanulóinknak évente többször nyílik lehetősége színház- és hangversenylátogatásra. Versenyeken való részvétel: jó képességű növendékeink részt vehetnek különböző jellegű területi, regionális vagy országos versenyeken. A tanulócsoport közösségi életét összetartó, megerősítő hagyományok kialakítására törekszünk. Közösségi ünnepek – karácsony, újév köszöntése, népszokások őrzése, névnapok, születésnapok köszöntése stb. – műsorokkal, énekekkel. Az egymás iránti figyelem kialakításában fontos szerepet tulajdonítunk a közös ünnepeknek. A szülők számára bemutató órákat tartunk, hogy folyamatosan és együtt kísérjük figyelemmel gyermekük munkáját. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók a közös énekes játékokkal, az együtténekléssel - zenéléssel, a műsorok összeállításával erősítik egymás iránti felelősségérzetüket. A hangszeres szereplések után az elméleti órán is értékeljük a tanulók teljesítményének fejlődését. Serkenteni kívánjuk ezzel a másik munkája iránti érdeklődést, ill. az egyéni teljesítmény közösségi elismerését. Közös hangverseny- és operalátogatásokat szervezünk. A tanórán kívüli tevékenységek szervezése és megvalósítása során felmerülő költségeket (a versenyeket kivéve) a szülők fizetik. Közösségfejlesztés kamarazenei foglakozásokon A közös muzsikálás fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó készséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha az ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék húzóerőként is hat a fejlődni vágyó tanulóra. A közös, hetenként ismétlődő próbák alatt a tanulók megismerik egymást, barátságok szövődnek, jobban fejlődik bennük az a tudat, hogy ők ehhez a zeneiskolához, zenekarhoz, kamaraegyütteshez tartoznak. A koncerteken, ahol kamaraegyüttes tagjaként lépnek föl, átélik azt az élményt, hogy valamit közösen hoznak létre, amiben minden egyes szereplőnek része van és csak együtt, közösen tudják megszólaltatni a zeneműveket. A befelé forduló, gátlásos gyermeknek nagy lehetőség a közös muzsikálás, zenekari játék. Így anélkül lehetnek a produkció résztvevői, hogy a figyelem kizárólagosan rájuk koncentrálódna. Sok gyerek szeret csak úgy, magának zenélni és szorong, ha egyedül kell kiállnia. Az ilyen növendék a koncerteken, egyéni szerepléseken általában alulteljesít a tanórai, vagy otthoni teljesítményéhez képest. A közös szereplések, kamarazenei fellépések során az egyéni felelősség érzete kevésbé súlyos teher, ezért tudásuk is teljesebben jelenhet meg. A közös tanszaki hangversenyek is lényeges részei a gyerekek közösségi életének. Ezért fontos, hogy minden tanár a tanév során tartsa meg önálló, minden tanulóját érintő közös tanszaki hangversenyét. Szervezhetők közös koncert- múzeumlátogatások, kirándulások, ahol a gyerekek iskolán kívül találkoznak egymással, szereznek újabb zenei élményeket, tapasztalatokat a társművészetek és a zene kapcsolatáról.

23


2.6. Tehetséggondozás feladatai A zenei tehetség felismerése számos tényezőn alapul, kibontakoztatásához a helyes út megtalálása gyakran véletlenek sorozatán át vezet. Objektíven mérhető elemei: az átlagosnál jobb ritmusérzék, hallás, harmóniai és formaérzék, mely rendszerint magasabb szintű asszociatív képességgel és logikai készséggel párosul. A tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorlás is szükséges. A zeneiskolai képességvizsgálat során megkíséreljük felismerni az alapvető adottságok, képességek szintjét. Feladatok a kiválasztásnál: - Állandó jó kapcsolat az óvónőkkel és iskolai énektanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket. - Hangverseny-bemutatók az óvodában, iskolai tanórákon, hangversenyek kicsik számára. - Hangszeres és szolfézs előképzős csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl. hangszeres alkalmasság, érettség, stb.) - A későbbi években is át lehet irányítani más hangszerre (az egyben már gondozás is) a növendéket. - A tanulási folyamat közben kiemelni zenei tehetségeket. (B tagozat: magasabb óraszám, stb.) A tehetséggondozást iskolánkban a következő módon valósítjuk meg: - Nagyobb időtartamú, úgynevezett B tagozatos 2 x 45 perces főtárgyi óra. - Második hangszer tanulásának biztosítása, amennyiben a tanuló, a szülő igényli. - Gyorsítás, léptetés, amennyiben a növendék egyszerre több év anyagát sajátítja el. - Differenciált foglalkoztatások megszervezése. - A differenciálást szolgáló taneszközök biztosítása (számítógépes programok, kották, CD-k, videó felvételek). - Amennyiben szükséges kiemelkedő képességűeknek kis létszámú csoportok szervezése. - A pedagógusok továbbképzése, hogy a tehetséggondozás feladatait el tudják látni. - A tanulók szerepeltetése megyei, országos rendezvényeken, kurzusokon. Ennek anyagi hátterének megteremtése. - B tagozatos meghallgatások, koncertek megszervezése. - Szoros kapcsolattartás a hangszeres és elmélettanárok között. - Hangszerek minőségi és mennyiségi biztosítása, karbantartása. - Szaktanácsadók igénybevétele. A főtárgy (hangszer, szolfézs) kiválasztása a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz. (Egyéni érdeklődés, kisvárosban az ismerős, ill. szimpatikus tanár szerinti hangszerválasztás, egyéni benyomások, vagy emlékek a szülők részéről, stb.) Ez nem mindig találkozik a megfelelő testi és szellemi adottságokkal. Minden hangszer tanulásához más-más adottság szükséges. A tehetséggondozás egyik fel24


adata, hogy lehetőséget teremtsen a tanulók számára a főtárgyi korrekcióra. Terelje abba az irányba a növendékeket, amely a legmegfelelőbbnek tűnik a személyiség fejlődése, a zenetanulás eredményessége szempontjából. Nem csupán a zenei technikai tudás elsajátítása a célunk, hanem mindazon - a program bevezetőjében leírt célok elérése, mely által egészségesebb, harmonikusabb emberekké válhatnak tanítványaink. Gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal. Felelősségünk és feladatunk az átlagos, vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás és fejlesztés is. A szorongásos, tanulásában akadályozott, vagy sérült gyermekek zenei fejlesztése ugyanúgy feladatunk lehet, mint a kiemelkedő tehetségek gondozása. A zene ehhez kiváló eszköz kezünkben. Az alapfokú zeneoktatás egyik célja az arra alkalmas tanulók felkészítése a szakirányú továbbtanulásra. Ennek egyik útja a B tagozatos oktatás. Így lehetőségük van a növendékeknek magasabb heti óraszámban folytatni zenei tanulmányaikat. Ez feltétlenül szükséges az eredményes felvételi vizsgákhoz. „B” tagozatos tanuló lehet az, aki az átlagosnál jobb képességeit magasabb teljesítményével és szorgalmával igazolja. Tanszaki meghallgatáson, vizsgán ennek megfelelő szintű tananyag tudásáról ad számot, szaktanára javaslatával a tanszaki munkaközösség egyetért. A „B” tagozatról az „A”-ra visszaléphet az a tanuló, aki a számára előírt minimális követelményeknek nem kíván, vagy nem tud megfelelni. Ez történhet kérelem alapján (szülő, tanuló), vagy a tanszaki munkaközösség javaslatára. A „B” tagozatra történő besorolást és ennek változásait a tanszakvezetők előkészítő munkája alapján az igazgató hagyja jóvá. Felkészítés felsőbb zenei tanulmányokra: Külön fejlesztést és több önálló gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló zenei pályára szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket így biztosítja: - Szolfézs, zeneelméleti felkészítő foglalkozás, a felvételit megelőző két évben - Felvételizők rendszeres meghallgatása, szakértő, szaktanácsadó bevonása - Otthoni gyakorlás további segítése - Előzetes meghallgatásokra való felkészítés és elkísérés Tanulmányi versenyek: A zenei szaktárgyi versenyeket háromévenként, tantárgyanként hirdeti meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Ennek megfelelően a versenyekre felkészítés alkalmazkodik a három éves ciklusokhoz. A zenei pályára készülő tanulónak részvétele mindenképpen kívánatos. A versenyek előkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat, tehetségüket. Ezért a versenyek válogatói előtt rendezünk: - növendékhangversenyeket, közös órát (szülők bevonásával) - tanszaki meghallgatásokat, majd ezt követően választjuk ki azokat a tanulókat, akik a területi, megyei válogatókra eljuthatnak.

25


2.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Programunk alapvető céljainak megvalósításához (az önismeret, a kapcsolatteremtési képesség, a kommunikációs készség, a figyelem és a memória fejlesztése, stb.) elengedhetetlenül szükséges a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás, együttműködés. Szükség van a szülői segítségnyújtásra, ahhoz is, hogy a problémákat a kellő időben ismerjük fel, és együttesen találjuk meg az optimális megoldást. Ezért elengedhetetlen az iskola és a család jó kapcsolatának kialakítása, fenntartása. Eredményes zenei nevelés csak a pedagógus-tanuló-szülő hármas együttműködésének harmóniájában valósulhat meg. Ez ad módot arra, hogy azok a tanulók, akik átlagos, vagy szerényebb zenei képességekkel rendelkeznek, a tantervi követelmények elvárható szintű teljesítése mellett örömmel és felelősséggel vegyenek részt a zenei nevelésben.

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái   

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, haladásáról a tájékoztató füzeten keresztül, illetve szóban tájékoztatják a szaktanárok. A tanulók kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket szóban vagy írásban közölhetik a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, az igazgatósággal.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai  szülői értekezlet  fogadó óra  nyílt tanítási nap  hangversenyek, bemutatók  írásbeli tájékoztató  kérdőív A szülők kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel. Pedagógus és tanuló együttműködése A tanítás menetét oly módon szükséges alakítani (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját. Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a zenei nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést annak minden mozzanatára figyelemmel, különösen körültekintően kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében.

26


A zenetanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes zenei szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenthet segítséget, ha a tanult hangszeren nehezen fejlődő, de zenetanulásra alkalmas tanulót másik hangszerre irányítunk. A pedagógus felelőssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára. Szülő és tanuló otthoni együttműködése A szülők jelentős része nem képzett muzsikus. A pedagógusnak fel kell készítenie a szülőt arra, hogy a zenetanulás során nélkülözhetetlen mindennapos otthoni gyakorlást hogyan tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni. Fontos eszköz ehhez a zeneiskolai üzenő füzet, melynek gondos vezetésével mind a tanórai munka, mind az otthoni felkészülés jól nyomon követhető. 2.8. A program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések, módszerek 1. Személyi feltételek: - A nevelőtestület folyamatos ön- és továbbképzése - A minőségirányítási program jelen programmal összhangban történő megvalósítása, - A minőségi teljesítmény hatékony, jól érzékelhető elismerése - Az iskolaszék, szülői szervezet együttműködésének megvalósítása 2. Gazdasági feltételek: - A 11/1994. MKM rendelet 7. mellékletében foglaltak (eszköz és felszerelési jegyzék) beszerzése, karbantartása, fejlesztése. A rendelkezések nem, vagy csak részben tartalmazzák a minőségi fejlődést, mely az oktatási eszközök tekintetében nélkülözhetetlen az eredményes munkához. Ennek pontos meghatározása azonban igen nehéz. Minél jobb minőségű eszközökkel és javuló feltételek között várható el jelentősebb minőségi fejlődés. A tanári kar tudása, lelkesedése és ambiciózus pedagógiai munkája hosszú távon e feltételek teljesülésével tartható fenn

27


V. A nem szakrendszerű oktatás Iskolánkban a 2008/2009. tanévtől (felmenő rendszerben) az ötödik, illetve hatodik évfolyamon a Közoktatási Törvény, illetve a LXI./2003.(XII. 17.) Korm. rendelet, ( a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazáséról), 2006. évi LXXI.trv. alapján bevezetjük a nem szakrendszerű oktatást. Szervezésének, megvalósításának szabályozását minden tanévben a nevelőtestület által jóváhagyott formában valósítjuk meg. Ezt a formát a Pedagógiai Program mellékletében rögzítjük. Az alapfokú nevelés – oktatás szakaszai 1 – 2. évfolyam:

bevezető

- nem szakrendszerű oktatás

3 – 4. évfolyam:

kezdő

- nem szakrendszerű oktatás

5 – 6. évfolyam:

alapozó

- részben nem szakrendszerű oktatás

7 – 8. évfolyam:

fejlesztő

- szakrendszerű oktatás

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati megvalósításának célja: a megújuló pedagógiai kultúra meghonosodása az oktatás-nevelés folyamatában, 

hogy a tanuló korának és képességeinek megfelelően jusson ismeretekhez,



hogy az egyéni különbségeken alapuló, személyhez igazodó fejlődést biztosító pedagógiai kultúra hassa át az egész oktatás – nevelés folyamatát,



hogy a kiemelt kulcskompetenciák fejlesztésével (személyes és szociális) alapot adjon a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodáshoz, a munkába álláshoz és a későbbi szerepvállalás esélyeinek növeléséhez.

A nem szakrendszerű oktatás célja: A készségek, képességek, kulcskompetenciák, személyiség fejlesztése, ezen belül: 

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség.



Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika).



Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze.

28




Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli alkalmazását értelmezzük.



Az elemi rendszerező képesség, az elemi kombinatív képesség.

A fenti célok alapján határozzuk meg a fejlesztő munka irányát a tanulók vonatkozásában. Az alapkészségre és a képességek fejlesztésére irányuló feladatok A kompetenciák megerősítését szolgáló alapkészségek és alapképességek fejlesztését tantárgyakhoz kötődő tematikustervezéssel valósítjuk meg. Kiemelt fejlesztési feladatok 

Énkép, önismeret



Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra



Környezettudatosságra nevelés



Testi és lelki egészség



Aktív állampolgárságra, hazafiságra nevelés



A tanulás tanítása



Kommunikációs stratégiák elsajátítása

A kompetenciákba beépülő fejlesztési területek 

Kritikus gondolkodás



Kreativitás



Kezdeményezőképesség



Problémamegoldás



Döntéshozatal



Érzelmek kezelése

A tervezésben hangsúlyosan kell megjelennie az alábbi fejlesztéseknek: 

Önálló tanulás, jegyzetelés



Olvasás, szövegértés, szövegalkotás



Írás, helyesírás 29




Információszerzés és –feldolgozás, rendszerezés



Kommunikáció



Szociális kompetenciák



Síkbeli, térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás



Problémameglátás, problémamegoldás



Kombinatorikus gondolkodás



Elemi számolás

A nem szakrendszerű formában zajló fejlesztés az adott tantárgy tanmeneteiben kiemelten meg kell, hogy jelenjen. A nem szakrendszerű oktatás munkaszervezése A nem szakrendszerű oktatásban résztvevők körének meghatározása  egész osztály (Szükség esetén csoportbontás a lassabban haladó tanulók kompetenciáinak alapozására, felzárkóztatására, és a tehetséges gyerekek képességeinek továbbfejlesztésére.) A nem szakrendszerű oktatás eloszlása éves szinten Folyamatosan ( Heti: 5,5 óra, egy napra tömbösítve hetente.) A tanulásszervezés módjai: 

Differenciált foglalkoztatás a hagyományos óraszervezésben. - leggyakrabban használt a frontális tanítás: a tanári magyarázat, beszélgetés, kérdve-kifejtés, kiselőadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése



Szociális készségek fejlesztése kooperatív módszerekkel:: - szociális kompetencia fejlesztése 30


- divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek erősítése

- önismeret, önkifejezés, társismeret 

Projekt módszer: - csoportmunkával, és osztálykeretben (egyéni, páros, kooperatív tevékenységek) - kutató-felfedező módszer

A fejlesztés tantárgyai és időkeretei

Anyanyelvi kompetenciák: 

Magyar nyelv és irodalom:

heti

1 óra



Rajz és vizuális kultúra:

heti

1 óra



Tánc és dráma:

heti

1 óra



Testnevelés:

heti

1 óra

Összesen:

heti

4 óra

Éves óraszám:

148 óra

Matematika kompetenciák: 

Matematika:

heti:

1 óra



Természetismeret:

heti:

0,5 óra

Összesen:

heti: 1,5 óra Éves óraszám:

55,5 óra

A fejlesztési területek megválasztását, a nem szakrendszerű oktatásban részesülők kiválasztását, az egyéni különbségek megállapítását szolgáló eszközök:

1. Mérések fajtái: - az OKÉV kompetenciamérés 4. évfolyam (az iskolában maradó mérőlapok elemzése) - OKÉV mérések 6. és 8. osztály végén

31


- az iskolai helyi mérés 4. évfolyam vége - minden tanév szeptember első felében, január második felében és május első felében tantárgyi felmérés az alapkompetenciák fejlettségi szintjének vizsgálatával. 2. Mérések fő célterületei: - matematika kompetencia - szövegértési, szövegalkotási kompetencia 3. Mérések szempontjai: Ha az alábbi kompetenciák – kompetenciakomponensek – fejlettségi szintje az első szinten, vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges. - kommunikációs képességek - szövegértés - olvasáskészség - íráskészség - problémamegoldás - elemi rendszerező képesség - elemi kombinatív képessége - elemi számolási készség Ellenőrzés, értékelés, módja Mérések: 1. Diagnosztikus mérés Cél: - A fejlesztési feltételek, a kiinduló állapot felmérése - Pedagógiai döntések meghozatala - A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulók egyéni különbségeinek felmérése - Fejlesztési területek feladatok kijelölése A vizsgálatok ideje: - szeptember – a fejlesztés előtt - január

32


- május 2. Formatív mérés A folyamat közben Cél: - A hibák, eredmények feltárása - Segítés, korrekció, megerősítés Az értékelés fő szempontjai: 1. A készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel. 2. A továbbhaladás konkrét feladatai Az értékelés funkciói: - személyiségfejlesztés - visszajelzés - prognosztizálás - megerősítés - motiválás 3. A tanulók értékelése szöveges formában történik, amely félév záráskor a tájékoztató füzet és tanévzáráskor a bizonyítvány mellékletét képezi. Az értékelőlap a Pedagógiai Program mellékleteiben található. Taneszközök kiválasztása: A tantervek adaptálását a tanulók képességeihez és a tankönyvek kiválasztását, az eszközök beszerzését a munkaközösségek végzik.

33


ÓRASZÁMOK A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSHOZ

TANÉV

2008/2009

2009/2010

5.

6.

5.

6.

Kötelező

22,5

22,5

22,5

22,5

Nem kötelező

5,625

5,625

5,625

5,625

ÖSSZES ÓRA

28,125

28,125

28,125

28,125

SZ

NSZ SZ

MAGYAR NYELV

2

1

2

1

MAGYAR IRODALOM

2

1

2

2

2

TÖRTÉNELEM

2

2

2

2

IDEGEN NYELV

3

3

3

3

MATEMATIKA

3

3+2

3

INFORMATIKA

1

1

1

TERMÉSZETISMERET

2

2

1,5

ÉNEK-ZENE

1

1

1

TÁNC ÉS DRÁMA

0

0,5

0

1

RAJZ

1

1

1

2

1

HON ÉS NÉPIMERET

NSZ SZ

1 0,5

TECHNIKA

1

1

1

TESTNEVELÉS

3

3

3

OSZTÁLYFŐNÖKI

1

1

1

EGÉSZSÉGTAN

NSZ SZ

NSZ

1

1

1

20,5

34

3

1

1 0,5

1,5

0,5

1 1 1

1

1 1

0,5 22,0 5,0

1

3

1

1 0,5

0,0

20,5 5,5

21

5,5


VI. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők, és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

35


Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

36


VII. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motivációs célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  A 7-8. évfolyam - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi - a magyar nyelvet és irodalmat, matematikát, illetve idegen nyelvet csoportbontásban tanítjuk. A csoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra.

37


2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

Hagyományőrző tevékenységek Az iskolai hagyományokban erőteljesen tükröződik az intézmény arculata. A tradíciók életben tartásával, szervezésével erősíteni lehet és szükséges a tanulókban, a szülőkben és a pedagógusokban az iskolához tartozás érzését. Mint az alábbi felsorolásból is kitűnik, iskolánk hagyományrendszere sokrétű, gazdag és változatos, tükrözi e téren is intézményünk versenyképességét, teljesítményorientáltságát, a személyiség fejlesztését. 1. Tanulást segítő tevékenységek: Szakkörök (művészeti, számítástechnikai, középiskolai előkészítők, felzárkóztatók, korrepetálások, könyvtári órák, videós vetítések, kiállítások rendezése, megtekintése, logopédiai és fejlesztőpedagógiai tevékenység.) 2. Iskolai szaktárgyi versenyek: Vers-prózamondó, szaktárgyi versenyek (földrajz, biológia, matematika, kémia, fizika, stb.), országos levelező versenyek, benevezés különböző pályázatokra .

3. Sport: Házibajnokságok, tömegsport rendezvények, minőségi sport (röplabda, futball), úszásoktatás. 4. Ünnepélyek, megemlékezések:  Fontos feladat az iskola névadójának Móra Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti „Móra nap” megrendezése.  Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

38


 1848. március 15-e, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a évfordulóján, karácsonykor, anyák napján, gyermeknapon, tanévnyitón illetve a 8. osztályosok ballagásakor, tanévzárókor  Minden évben megszervezzük a zeneiskola záró koncertjét.  Az iskola fontosabb eseményeit folyamatosan vezetjük az iskolakönyvben.  Az iskolai farsang megrendezése. 5. Szórakoztató jellegű tanulói rendezvények: klubdélutánok (osztálykeretben), Mikulás-napi, karácsonyi rendezvények, farsangi bemutató, suli-disco 6. Külső kapcsolatok: kirándulások, rendszeres színház, irányított múzeumlátogatások 7. Nyári táborok, szaktáborok: röplabda táborok, turisztikai táborok 8. Alapítvány a gyermekek jutalmazása, programjainak biztosítása érdekében Kerekegyháza Gyermekeiért Alapítvány 9. Jutalmazási rendszerek oklevelek, jutalomkönyvek (háziversenyeken elért eredményekért) tanév végi jutalmazások, emlékplakettek a kiemelkedő szaktárgyi tevékenységért, az osztály legjobb tanulóinak jutalmazása, 8 év alatt a legjobb tanulók jutalmazása Diákönkormányzat A tanulók, és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét szolgálja, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységét segíti. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 3-8. osztályban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója

39


által megbízott nevelő segíti. Működési körét a diákok által elfogadott szervezeti és működési szabályzat tisztázza. Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon, napközi otthon, iskolaotthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi otthonba, felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.



A 7-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére matematikából és magyar nyelv és irodalomból csoportbontást szervezünk.



További tehetséggondozó és felzárkóztató indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.



A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a közoktatási törvény előírása alapján heti két órában azok a tanulók vesznek részt,

40


-

akinek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

-

akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – képesség – kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. 

A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség- kibontakoztató felkészítésében a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha: - a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, - valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult.

 Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók minden napi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a 2. évfolyam úszásoktatásának megszervezésére is. 41


Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszerzését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon

42


tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha a költséggel is jár, önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház, és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Hit - és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - iskolai tevékenységektől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Annak megállapítása, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a szakértői bizottság kompetenciája. a. Szoros kapcsolat az óvodával, nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal. b. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. c. Felzárkóztató foglalkozások. 43


d. Napközi otthon, iskolaotthon e. Tanulószoba f. Felzárkóztató foglalkozások g. Logopédiai és fejlesztőpedagógiai foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján h. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. i.

A családlátogatások,

j.

A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik a) Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. b) A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása. c) Tehetséggondozó foglalkozások d) Iskolai sportkör e) Szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése f) Szabadidős foglalkozások g) Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. h) A továbbtanulás segítése

5. A gyermek - és ifjúságvédelemmel, esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek - és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásban, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek - és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

44


 A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyezettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzze, ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  gyermekorvossal, védőnői szolgálattal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógusainak munkáján felül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják az esélyegyenlőséget, a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 45


 a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  az iskolaválasztás, a továbbtanulás segítése,  a személyes egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek)  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés  a napközis és a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. f) Az iskola Kerekegyháza Város Esélyegyenlőségi Tervét figyelembe véve Esélyegyenlőségi Programot készít, melyet minden évben felülvizsgál, és kiegészít.

6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: 

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



iskolaotthonos oktatás lehetősége 1-4. évfolyamon



napközi otthon



az iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata



tanulószoba,



továbbtanulás irányítása, segítése



egyéni foglalkozások,



felzárkóztató foglalkozások

46




ha felzárkóztatásra szorul a tanuló, akkor 1-4. évfolyamon heti 2 alkalommal kötelező számára az egyéni foglalkoztatás, magasabb évfolyamon pedig, abban az esetben, ha másodszor (vagy többször is) bukott.

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, fejlesztő foglalkozások a hátrányok leküzdésére  felzárkóztató órák  napközi otthon  tanulószoba  diákétkeztetés  felzárkóztató foglalkozások  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,  családlátogatások,  az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,  továbbtanulás irányítása, segítése  étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek  szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.  drog és bűnmegelőzési programok  kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal és a szakértői bizottsággal

47


VIII. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja

„A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nem csak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is. „

(Ancsel Éva)

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § 29. pontja szerint „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).” Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok: Sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása. Ellátási forma: gyógypedagógus által végezhető. Sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt) tanulók különleges gondozás keretében történő ellátása. Ellátási forma: habilitációsrehabilitációs foglalkozások gyógypedagógusok által végezhető. Fejlesztő foglalkozásra jogosult (a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű) tanulók ellátása. Ellátási forma: fejlesztő foglalkozások a nevelési tanácsadó ellenőrzésében, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pedagógusok által végezhető. Helyzetelemzés A Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény évek óta ellátja a tanulási nehézséggel, tanulási zavarral küzdő tanulókat.

48


A fejlesztő- és a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások szükségét igazolja, hogy a gyermekek nem egyenlő esélyekkel indulnak az iskolai életben –különböző szintről kezdik az iskolát– a szocializáltság, az értelmi képesség és a részképesség területein. Minden évben megkezdik tanulmányaikat olyan gyerekek, akik több támaszt, segítséget, egyéni fejlesztést igényelnek. Ezen diákok részére nyújt segítséget iskolánk a fejlesztő órákkal. A foglalkozások tervezésekor célzottan a gyermekek egyéni problémáit szem előtt tartva állítjuk össze a sokféle módszer közül a számukra legmegfelelőbbet. Célunk a tanulási, magatartási zavarok kialakulásának megelőzése, illetve a kialakult nehézségek lehetséges mértékű csökkentése. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai (fejlesztőpedagógiai) megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik. A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása lehetséges. A tünetek, tünet együttesek az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelentenek. A fejlesztés alapelvei: a) A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével történik. b) A részképességzavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése egyéni terápiás terv alapján a rehabilitációs célú órakeretben történik. c) A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg –indokolt esetben , a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján– az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítési lehetőséget.

49


d) Egészséges énkép és önbizalom kialakítása e) Kudarctűrő képesség növelése f) Önállóságra nevelés. g)A gyermek ne szakadjon ki sem a család, sem az ép gyermekek, a lakóhelyi kortársak kapcsolatrendszeréből. h)A társadalmi beilleszkedési nehézségek minimálisra csökkentése. A részképességzavarok fejlesztése: Olvasás- és írási nehézségek, zavarok Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus, vagy nem organikus okokra visszavezethető zavara áll. Valamint az idegrendszer érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet jellemzi. Az olvasás, írás tanulása során nehezen alakul ki a hang és betű kapcsolata, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehézséget okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Lassú az olvasási tempó. A súlyos olvasás és írászavar irreverzebilis, maradványtüneteit a közép- és felsőoktatásban, illetve felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradhatnak. Írászavar esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú és hibás írás jellemzi. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett. A fejlesztés célja: A tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségének kialakítása, fejlessze a kifejezőkészséget, képességet, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, A fejlesztés feladatai: A testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása.

50


Az emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális), beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése. Helyes ejtés vizuomotoros koordináció gyakorlása, (különös tekintettel diszpraxia esetén). A látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése. Az olvasás, írás tanítása, újratanítása prevenciós és redukciós módszerekkel. (lassított tempó, homogén gátlás figyelembevétele, problémás betűk újratanítása, differenciálása, szótagolás a szükséges mértékben, vizuális és auditív észlelésre alapozva). Hang- betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése, figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, olvasástechnika, tempó fejlesztése. Az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Számolási zavar Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Hátterében valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. A fejlesztés célja: a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készségek, képességek kialakítása, fejlessze a figyelmet, emlékezetet, gondolkodást, segítse a matematikai fogalmak kialakítását, A fejlesztés feladatai: a testséma kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, a relációk nyelvi megalapozása, a

51


matematikai nyelv tudatosítása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, a szerialitás erősítése,- a szám- és Műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat.-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel, tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása; az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása, A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a szabályok gyakori megszegése. A fejlesztés célja: Fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást, fejlessze a társakkal való viszonyt, ismertesse az adekvát viselkedési formákat (magatartássémákat), szociális elvárásokat, a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, szükség esetén fejlessze a kognitív képességeket, a nyelvi és motoros képességeket. A fejlesztés feladatai: a tanuló viselkedésének (kommunikáció, önbizalom, önérvényesítés, cselekvéses és verbális megnyilvánulások) megismerése, és ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, csoportba való beilleszkedésének segítése, sikerélmény biztosítása, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, sikerélmény biztosítása. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése. A fejlesztés tartalma. Az előző pontokban megfogalmazott feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik. A fejlesztő

52


foglalkozásoknak igazodnia kell a tanuló problémáihoz, a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében meghatározottakhoz. A Ktv.35.§ (4) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a foglalkozások megszervezéséért. A szakvéleményben foglaltak végrehajtása kötelező.

A fejlesztő-és habilitációs-rehabilitációs foglalkozások céljai és feladatai: a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A különböző fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az egyéni fejlesztési tervekben történik, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Fejlesztendő területek, tartalmak: 

Egyensúly fejlesztése: statikus és dinamikus helyzetben a vesztibuláris rendszer ingerlése



Nagymozgások fejlesztése: az ontogenetikus fejlődésmenetet követve: gurulás, csúszás, kúszás, mászás, járás, majd ezek variációi szeriális mozgássorokban végül szökdelés, ugrás, lépcsőn járás. A mozgások automatizálása a következő alakzatok lemozgásával: egyenes, kör, háromszög, négyzet, hullám, hurok, a gyakorolt betű képe.



Mozgásritmus fejlesztése: nagymozgások metronóm hangjára, zenére, mondókára való végzése.



Mozgáskontroll fejlesztése: nagymozgások kezdő és végpontok figyelembevételével, vezényszavakra, számosság szerint.

53




Bilaterális – motoros koordináció, lateralitás fejlesztése: mindkét oldal együttes használata, azonos oldali végtagok együttes mozgatása, testközépvonal átlépése, reciprokmozgások, keresztcsatornák fejlesztése, dominancia /szem, fül, kéz, láb/ erősítése.



Finommotoros koordináció fejlesztése: szem-láb, szem-kar, szem-kéz koordináció fejlesztés a téri tájékozódás, gyakorolt betű elemein keresztül. Szemfixáció, iránykövetés fejlesztése.



Finommotoros fejlesztés: vállöv, kar, csukló, kéz, ujjak erősítése. Manipuláció /ujjtorna, gyöngyfűzés, konstrukciós játékok/ grafomotoros mozgás /írás-előkészítő gyakorlatok zsírkrétával csökkenő méretben, íráselemek gyakorlása feladatlapokon, ceruzafogás.



Testséma fejlesztése: saját testen, térben, síkban; önmagán taktilis ingerléssel nagymozgás közben, társon hátulról majd szemből, babán, rajzon; megnevezemmutatja,

mutatom-megnevezi,

mutatja-megnevezi;

funkció

megismerése,

verbalizálása. A test alapkoordinátái: függőleges-vízszintes, elülső-hátulsó, jobbbal megismerése, gyakorlása, automatizálása, különválasztva az iránypárokat, majd azok differenciálása. Téri tájékozódás fejlesztések: -

térpercepció, térbeli viszonyok észlelése, verbalizálása nagymozgáson keresztül; saját testen, térben, síkban /kultúrirány tudatosítása, gyakorlása/;

-

relációs viszonyok /előtt-mögött, alatt-fölött, mellett, között, bal, jobb, első, középső, utolsó és azok hármas irányultságának/ hol, hová, honnan /percepciója, gyakorlása, automatizálása- a homogén gátlást figyelembe véve a hasonlókat/ párokat /távol tanítva egymástól, verbalizálása, differenciálása.

Idő orientáció fejlesztése: fogalmak definíciójának tisztázása: -egy

napon

belüli

időbeli

tájékozódás,

napszakok

megfigyelése,

sorrendje-

tevékenységekhez, jelekhez kötve. -tájékozódási gyakorlatok a hét napjai között. -Naptár használata bővülő formában(heti,havi,évszakot átfogó,éves). -Saját életével kapcsolatos események időbeli sorrendjének meghatározása. -Dátumok időrendje. 54


Auditív percepció: Hangingerek felismerése,tudatosítása(zenei hangok,mindennapi zajok, állathangok, mgh-k, msh-k, külön a hosszú majd rövid, zöngés majd zöngétlen hangok tudatosítása, gyakorlása) - Diszkrimináció (beszédhang, szótag, szó kihallása a szövegből) - Akusztikus zártság (szó kiegészítése egésszé) - Hallási inger irányának meghatározása - Auditív emlékezet: a tudatosított hangok, szavak, rövid szövegek közvetlen majd közvetett megtartásának gyakorlása az elemek számának növelésével ill. a bevésés és felidézés között eltelt idő növelésével, szeriális emlékezet fejlesztése. Hangok, szavak, mondatok kötött sorrendiségének megtartásának gyakorlása az elemek számának növelésével. -Vizuális percepció: - Differenciálás (eltérés, azonosság észrevétele) - Diszkrimináció: alak-háttér megkülönböztetése - Gestalt-látás, egységben látás (formák, betűk, számok, szavak kiegészítése egészszé) - Alakkonstancia, alak-és formaállandóság - Vizuális tagolás, vizuális ritmus követése, utánzása, változás megfigyeltetése, hiányok pótlása vizuális minta alapján. Taktilis percepció: tapintással tárgyak felismerése, csoportosítása, formafelismerés hátra, tenyérre rajzolva, smirgliből kivágott formák, betűk, számok felismerése. -Kinesztikus percepció: formák reprodukálása testtel, számfogalom megerősítése a nyitott ujjak padra nyomásával -A keresztcsatornák működésének fejlesztése: hallott hang képének megkeresése Látott betű hangalakjának felismerése Tapintott tárgy megmutatása a képek között Látott tárgy megkeresése tapintással Ritmusérzék fejlesztése. Mondókák, versek, dalok, zenék lüktetésének megfigyelése, ütemezése, a szövegmondás tapssal majd helyben járással majd helyváltoztató járással és tapssal való összekötése. Szavak ritmusának megfigyelése, szótípusok

55


hallás utáni szótagolása, majd tapssal, járással lekövetése, rövid-hosszú hangok időtartam szerinti megkülönböztetése, lemozgása. Gondolkodás fejlesztése: 

analizáló-szintetizáló

(építés, képkirakás, elvont ábrák kirakása, konkrét feladat elemekre bontása, majd szintetizálása), 

analógiás (azonosítások, megkülönböztetések, hiánypótlások, szabálykövetések),



következtető (ok-okozati összefüggések megfigyeltetése, verbalizálása, felidézése),



ítéletalkotó (analógiás mondatokkal, majd önállóan), elemi-logikai összefüggéseket meglátó,



problémamegoldó képességek fejlesztése (események, eseményképek sorba rendezése)



utánzással, felidézéssel,



a cselekvés beszéddel kisérésével,



tárgyakkal, tárgyképekkel, számképekkel.

A beszéd formai oldalának fejlesztése: artikulációs, ritmus-, hangutánzó-, időtartamés légzőgyakorlatok A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése: szógyűjtés főfogalmakhoz, a szókincs bővítése, szinonimák és ellentétes jelentésű szavak keresése. Szószerkezetek kiegészítése, toldalékpótlás Szavakból értelmes mondat létrehozása Hibakeresés mondatban, szövegben Relációs szókincs fejlesztése Diszlexia redukáció: Két, három betű összeolvasásának gyakorlása, 2+2, 2+3, 3+2, ++3, 1+2, 2+1 szótagolású szavak, hosszú szavak, mondatok, szöveg hangos olvasásának gyakorlása.

56


Szövegértés fejlesztése: szótag, szó, rövid majd összetett mondat,két majd három mondat egyeztetése, képpel, és verbális értelmezése,képek sorba rendezése mondatokkal való egyeztetése, kérdő mondatok olvasása, megválaszolása. Diszgráfia redukáció Diktálás: hang, szótag, szó, mondat, szöveg írása Szóalkotások Mondatalkotások Mondatbefejezések Szókincs bővítése Nyelvtani ismeretek Matematikai készségek fejlesztése: Számlálás, megszámlálás előre és inverz irányban: mozgással,ujjon, tárgyakkal, tárgyképekkel, korongházon, számegyenesen. Globális mennyiségfelismerés saját testen, tárgyakon, tárgyképeken, dominón, korongházon. Természetes számfogalom kialakítása. Mennyiségi relációk alkotása cselekedtetéssel, tárgyakkal, koronggal, számképekkel. Számemlékezet edzése növekvő elemszámmal percepciós megerősítéssel, majd anélkül előre és inverz irányban. Algoritmusok újratanítása homogén feladatokon keresztül saját testen, tárgyi cselekedtetéssel, rajzzal, verbalizálással, korongházon, számegyenesen (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Szöveges feladat : a szöveg bevésésének segítése kirakással, valós helyzetbe helyezéssel, elképzeléssel, szövegkiemelő kérdésekkel . A lejegyzés lépéseinek tanítása. Tanulási stratégia tanítása, tanulása: Eszközök használatával- magnó, vázlat, kulcsszó, valamint a több csatornát mozgósító, a megragadási fázis elmélyítését segítő, többszöri ismétlésszámot alkalmazó technika elsajátíttatása.

57


Szülővel való konzultáció: olvasástechnika gyakorlása, szavak, mondatok emlékezetből írása, a tanulási folyamat vizuális-auditív-motoros területekkel való végeztetése, a hasonló dolgok távol történő, sokszori gyakoroltatása. Pedagógussal való kapcsolattartás: tanórán egyéni tempó figyelembevétele, szóbeli ill. írásbeli számonkérés, méltányos osztályzás, szöveges értékelés, segédeszköz használatának lehetősége. Bemenet-kimenet szabályozása: Fejlesztő foglalkozáson a nevelési tanácsadó, míg gyógypedagógiai fejlesztésen a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt időtartamban vehetnek részt a tanulók. Ha a szakértői javaslat a rehabilitációs foglalkozás heti időkeretét is megállapítja a Ktv.52.§ (6) bekezdése szerint, akkor ennek megfelelően biztosítjuk a tanuló számára a szükséges fejlesztést. A további fejlesztésekre való jogosultság megállapítása a fent említett két szerv javaslata és a vizsgálat eredménye alapján történik. A visszacsatolás, ellenőrzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején és tanév végén felmérésekkel történik. Gyógypedagógus feladatai:         

Diagnosztikai felmérések végzése: (egyéni tantárgyi-és képességfelmérések tanulási zavar szűrése céljából, átiratkozó gyermekek vizsgálata tanulási zavar kiszűrése miatt, kontrollvizsgálatok) Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására Segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában Javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására Figyelemmel kíséri a tanulók haladását Figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógusok tapasztalatait, észrevételeit Terápiás fejlesztő tevékenységet végez. Dokumentációs feladatokat végez.

58


A fejlesztés szükséges eszközei:

Megnevezés

Darabszám

Trambulin

1

Egyensúlyozó tölcsér

1

Gördeszka

3

Go-go roller

1

Hopp-hopp labda

2

Egyensúlyozó talp

2 pár

Puzzle

2

Logico alaplap + feladatlapok

2+6

Twister

2

Lego

1 doboz

Térbeli fűzőcske

1

Betűkártya

1

Számkártya

1

Magnó

1

társasjátékok:Ügyes boci

1

Magyarország kvíz

1

Jungle Speed

1

Agytorna

1

IQ játék gyermekeknek

1

Tick-tack bumm

1

Első olvasójátékom

1

Tanári asztal + tanulói asztal

1+3

Szekrény

1

Polcos tároló

1

Székek

8

59


Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók különleges gondozásának jogszabályi alapjai: 1.Sajátos nevelési igény megállapítása -Ktv. 4.§ (15) bek. -Ktv. 10.§ (3) bek. a, f pontjai -Ktv. 30.§ -Ktv. 121.§ (1) bek. 29. pontja -14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet+módosításai 2. Sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége-teljesítése -Ktv. 6.§ (2), (3) és a (4) bek. a,b pontjai -Ktv. 10.§ (3) bek. a, f pontjai -Ktv. 12.§ (1) bek. -Ktv. 13.§ (1), (5) bekezdései -Ktv. 69.§ (2) bek. -Ktv. 70.§ (7) bek. -Ktv. 30.§ (9) bek. -Ktv. 78.§ (1-2) bekezdései 3. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének szervezése -Ktv.86.§ (2) bek. -Ktv.30.§ (3) bek. -Ktv.50.§ (a) bek. -2/2005. (III.1.) OM.Rendelet 2.sz.mellékletének 1.3.3. pontja -Ktv.91.§ (4/e) bekezdése 4.Sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozásának feltételei -Ktv. 30.§ (3) bek. -Ktv. 121.§ (28) bek. -Ktv. 128.§ (21) bek. 60


-Ktv. 30.§ (2) bek. -Ktv. 30.§-ának (7) bekezdése módosult a 2007.évi LXXXVII. törvény 3.§-ában foglaltak szerint -Ktv. 52.§ (6) bek. 5.Szakmai kritériumok -Ktv. 8/A. § (3) bek. -2/2005.(III.1.)OM rendelet -Ktv 2.§ (2) bek. -Ktv 4.§ (2) bek.

ENYHE FOKBAN ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK TAGOZATÁNAK PROGRAMJA A tagozat tanulóinak összetétele: A tagozat tanulói alapvetően tanköteleskorú enyhe fokon értelmi fogyatékos ( tanulásban akadályozott ) gyermekek, akiknél a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság sérült személyiségszerkezetet, sajátos személyiségfejlődést állapított meg, s a normálpedagógia eszközrendszere optimális fejlődésükhöz nem elégséges. Tanulóink legalapvetőbb jellemzője az értelmi funkciók sérülése enyhe fokban.A tényleges értelmi fogyatékosok mellett megtalálható a határeset és a többnyire kedvezőtlen szociokultúrális tényezők következtében létrejött mentálisan retardált ( lelassult értelmi fejlődésű ) gyerekek is. Egyes esetekben, szülői kérésre, szakértői javaslatra középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek is kerül a tagozatunkba. Tanulóink között lehetnek olyanok, akiknél az értelmi fogyatékosság mellett más fogyatékosság is fellelhető. Leggyakrabban a beszédfogyatékosság társul az értelmi fogyatékossághoz. Gyakori tanulóinknál az érzelmi-akarati fogyatékosság.

61


Alapelvek és célok Tagozatunk nevelésfilozófiája: Gyermekeink sérülésük ellenére is az épekkel azonos jogokkal bírva, egészségi állapotuktól függően eljuthatnak egyéni segítséggel, egyéni fejlődési tempóban képességeik kiteljesedéséhez. Morális alapelvek: Alapelveink- a fogyatékos gyermek: Ember - aki sajátos értelmi képességű. Ember - aki sajátos személyiségfejlődésű érző, gondolkodó és cselekvő lény. A fogyatékos gyermeknek minden más gyermekekkel közös emberi tulajdonságai és jogai vannak sajátos egyénisége kibontakoztatására és elfogadására. A fogyatékos és nem fogyatékos gyermek ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. A gyógypedagógus: A pedagógusra általánosan jellemző tulajdonságok, elvárások mellett hangsúlyosan odafigyel - a tanulók pozitív tulajdonságaira, - a felnőttekhez fűződő kötődésre, - érzelemviláguk gazdagságára, - azokra a képsségelőnyökre, amelyek aktivizálása dinamikusabb fejlődést eredményezhet. Így a kis sikereknek együtt örülve tudja optimálisan fejleszteni tanulóit. A szülő: Szeretnénk, ha a szülők együttműködnének velünk. Ha bármely téren pozitív hozzáállást mutatnak, elfogadjuk azokat. Igyekszünk elősegíteni, hogy: 62


- gyermekük másságát elfogadják, - gyermekeik gondozását helyezzék előtérbe, - próbálják elfogadni és betartani a Házirendbe foglaltakat, - igényeljék a pedagógus segítő szándékát, - közösségi életünkben vegyenek részt (kapcsolattartás). Pedagógiai cél: A másság elfogadására nevelés. A habilitációra irányuló, egyénre szabott fejlesztés révén a gyerekek képességeinek maximális kibontakoztatása, önálló életvitelre történő nevelés. A gyermeket eljuttatni egyéni teljesítőképessége csúcsára. Első helyen szerepel a tanulók képességfejlesztése, a habilitás, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Céljaink között kiemelt helyen szerepel: - a képességfejlesztés a kedvező létszámú összevont csoportokban, - differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során, - hiányosan működő képességek korrekciója, terápiás eljárások alkalmazása a magatartási zavart mutató tanulók esetében, - személyiség gazdagítása az önelfogadással, mások elfogadásával, a toleráns magatartással, - általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, - lehetőséget biztosítunk adott esetben a tehetség kibontakoztatására.

A tagozat működésének leírása 1. Szociológiai helyzetkép Tanulóink jelentős része a társadalom perifériáján élő hátrányos helyzetű családi 63


miliőből érkezik. A szülők közül sokan tartoznak a munkanélküli szegények, vagy a létminimum határán élők közé. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, biztos kapcsolatokra vágyó gyermek. 2. A tanulóink fogyatékosságából adódó sajátos személyiségfejlődésnek főbb jellemzői és ebből adódó sajátos feladataink. Valamennyi fogyatékosság közös jellemzője a társadalomba ( az általános iskolába ) való beilleszkedés nehezítettsége. Gyermekeink fogyatékossága a központi idegrendszer korai károsodása miatti mentális képesség sérülésére vezethető vissza. Sajnos ez irreverzibilis folyamatot eredményez, amely a személyiségfejlődés egészét és a társadalmi beilleszkedés folyamatát specálissá teszi. Az oktathatóság és a fejlesztési szükséglet miatt fontos a gyermek megismerési igény. Melyek indokolttá teszik: - a korrekciós irányultságunkat: -alacsony osztálylétszámokat - egyéni foglalkozást, - a pedagógiai munka gyakorlatiasságát a tapasztalatszerzésre és motivációra alapozó oktatás - speciális - képi és kézzelfogható módszerekkel, - az ösztönző, óvó-, -védő légkör megteremtését, - a tananyag elsajátításához szükséges több idő biztosítását. 3. Közösségfejlesztés Aktívan részt veszünk az iskola rendezvényein, azok előkészületeiben. Osztályszintű programokat is szervezünk: kirándulásokat, tanulmányi sétákat, kultúrális programokat, ünnepélyeket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek több oldalról megismerjék egymást, ezzel is elősegítve egymás elfogadását.

4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

64


A gyerekek többsége hátrányos helyzetű családokból származik, és többen közülük veszélyeztetett, ezért kiemelt fontosságú feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem. Napi kapcsolatban állunk az iskola gyermekvédelmi felelősével és a családsegítő szolgálat munkatársaival. Igyekszünk a szülőkkel rendszeres kapcsolatot tartani gyermekeik érdekében. A szociális hátrány enyhítése érdekében keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gyerek és családjaik mindennapi életük gondjait enyhítik. Ezzel is elősegítjük az esélyegyenlőséget. 5. Szülők és pedagógusok kapcsolattartása A szülők és pedagógusok együttműködési formái: szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt nap, családlátogatások, iskolai rendezvények. Szükség esetén is bármikor felvesszük a szülőkkel a kapcsolatot. 6. Kapcsolattartás a többségi osztályban tanító pedagógusokkal - tájékoztatás a tagozaton folyó munkáról - az óralátogatási lehetőség biztosítása - módszertani segítségnyújtás

A tagozat helyi tanterve A fogyatékos tanulóknak, mint minden más tanulónak közös emberi tulajdonságai vannak, ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek. Az esélyegyenlőség érdekében arra törekszünk, hogy a kultúra leglényegesebb ismereteinek birtokosai legyenek sajátos fejlesztős korrekciós, habilitációs rehabilitációs célú pedagógiai eljárásokkal. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek egyéni, speciális szükséglete jelenti egyrészről a személyes érdekek figyelembevételét, másrészről az egyéni fejlesztés lehetőségeinek a biztosítását a számukra megfelelő műveltségi területeken.

65


Célok - megvalósulás a feladatokban A gyógypedagógiai nevelésünk - oktatásunk - fejlesztésünk célja, feladata: - ismeretnyújtás a környező világban való eligazodáshoz, az élet zavartalan működtetéséhez szükséges alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint ezekkel egy időben és egyenrangúan a sérült pszichikus funkciók, a fejletlen gondolkodási műveletek célzott, direkt terápiája. - a megismerés induktív útján haladva, cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzéssel, több érzékszerv együttes bevonásával minden műveltségi terület hozzájárul a maga lehetőségeivel a kompenzáló, terápiás iskolai műveltségtartalom kialakításához. - tudjanak a tanulók eligazodni saját környezetükben, ismerjék meg lakóhelyüket, s ápolják annak hagyományait. - erősödjék népcsoporthoz, a hazájukhoz, Európához való tartozásuk érzése. - esztétikai érzék, igényesség fejlesztése, befogadásra való fogékonyság kialakítása, szépség, környezet megóvására való törekvés. - felelősségérzet felkeltése saját, társaik és családjuk egészségének megóvására. - az egészséges fejlődéshez szükséges tevékenységek biztosítása, higiénés kultúra megalapozása, az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek és szokások elsajátítása. - legyen igénye a választékos, kultúrált beszédre az iskolában és iskolán kívül. - egymás tisztelete, a harmonikus együttélés szokásainak kialakítása. - az enyhe értelmi fogyatékos tanulók felkészítése a köznapi életben előforduló gyakorlati ismeretekre, tudnivalókra, amelyek birtokában eredményesen szervezhetik mindennapi életüket.

66


1. A képzés rendje A törvény meghatározza évfolyamonként a heti kötelező órák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. a, bevezető szakasz: 1 -2. évfolyam b, kezdő szakasz: 3 - 4. évfolyam c, alapozó szakasz: 5 - 6. évfolyam d, fejlesztő szakasz: 7 - 8. évfolyam 1 - 4. évfolyam: A bevezető szakaszban javasolt - a közoktatási törvényben biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot biztosítani. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. A gyermek sajátos képességstruktúrájához igazodóan differenciált, egyénre szabott fejlesztés. Cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, a korrekciós elv érvényesítésével. Pedagógiai cél: Iskolakészültség megerősítése, tanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása, sérült elemi funkciók részleges vagy teljes helyreállítása, kultúrtechnika alapjának elsajátítása, szociális alkalmazkodás kialakítása. 5 - 6. évfolyam: Differenciált, korrektív jellegű fejlesztés, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása a habilitációs lehetőségek prioritásával. Pedagógiai cél: Az előző szakaszban felsoroltakon túl mennyiségben és tartalomban bővülni. Tanulási képességek megerősítése, az önálló tanulás elősegítése, a mozgásállapot fejlesztése, szabálytudat erősítése, az alapvető kultúrtechnikákhoz kapcsolódó képességek intenzív fejlesztése. 67


7 - 8. évfolyam: A gyermeki személyiségjogok tiszteletben tartásával a fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálnia a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos feladat - és munkavégzést. Pedagógiai cél: A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szintmegerősítése kerül előtérbe, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok - okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. 2. Követelmények, a továbbhaladás feltételei Megtekinthető az enyhe értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez, Konsept - H Kiadó által kiadott Tanmenetekben.

3. Az értékelés Az értékelés formájában igazodunk iskolánk normál évfolyamain alkalmazottakhoz. Az iskolai beszámoltatás követelményei igazodnak a mindenkori tananyaghoz, figyelembe véve a gyerekek egyéni képességeit. Számonkérés formái:írásbeli és szóbeli. 4. Tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy az ingyenes igénybevétel biztosítva legyen. Fontosnak tartjuk, hogy a tankönyv a gyerek kompetenciájának megfeleljen. A tanév során, szükség esetén fénymásolt feladatlapokat adunk.

68


5. Tantárgyfelosztás és óraszámok

Műveltségi

1-4.

5-6.

7-8.

területek

évfolyam

évfolyam

évfolyam

Magyar nyelv és

32-42

17-24

15-20

Élő idegen nyelv

-

*

4-8

Matematika

17-23

15-20

15-20

Ember és társa-

4-8

6-8

6-10

4-8

7-11

15-20

-

4-8

4-8

Művészetek

10-15

10-15

8-12

Informatika

2-4

4-8

4-8

Életvitel és gya-

4-8

11-15

11-15

10-15

10-15

10-15

irodalom

dalom Ember a természetben Földünk és környezetünk

korlati ismeretek Testnevelés

és

sport * választható tantárgyként ajánlott

4. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a többségi általános iskolában A foglalkozások célja a tanulási zavarral, a részképesség gyengeséggel és különböző tanulási nehézségek feltérképezése, egyéni és kiscsoportos fejlesztése különböző terápiás eljárásokkal, hátránykompenzálás és prevenció céljából. További cél még a következményes magatartási zavar, a másodlagos neurotizáció és a különböző személyiségvonások torzulásának megelőzése, az osztályközösségbe való sikeres beilleszkedése. A fejlesztő eljárás menete: A) Szűrés: -az összes első osztályos tanuló részvételével az első tanítási héten 69


-a magasabb évfolyamokon a szakértői bizottság segítségével A szűrővizsgálat összetétele: - artikulációs hibák - egyéb beszédhibák - dyslexia előrejelző tesztek - diszkalkulia előrejelző tesztek - verbális emlékezet - nyelvi készségek B) A szűrővizsgálatok eredményeinek összesítése, a fejlesztésre kerülő tanulók kiválasztása C) A fejlesztésre kerülő tanulók csoportba sorolása életkor és fejlesztendő terület szerint D) A fejlesztendő tanulók diagnosztikus vizsgálata E) Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése F) Adekvát terápiás eljárások kiválasztása G) Folyamatdiagnózis a megállapított fejlesztési területeken, hatásvizsgálatok félévente a tantárgyi tudásba való beépülés mértékére H) Fejlesztő terápiát befejező tanulók nyomon követése A fejlesztés időpontja és időtartama -A fejlesztő foglalkozások tanítási időben, általában heti 2 alkalommal zajlanak. -A fejlesztés időtartamát a fejlesztő pedagógus a szakértői bizottság bevonásával határozza meg. A fejlesztő foglalkozásokra járó tanulók értékelése A tanulók értékelése nem a tantervi követelményekhez, hanem önmagukhoz mérten történik: - tünetmentesen távozott - lényegesen javult - részben javult - nem minősíthető - kimaradt 70


Tájékoztatás, kapcsolattartás Óvodával: Az óvodából érkező beszédhibás és tanulási zavar veszélyeztetett gyerekeket előre jelzi az óvoda logopédusa, illetve az óvónők. Szülőkkel: Tájékoztatás szülői értekezleten a fejlesztő pedagógiai munkáról a leendő első osztályosok szüleinek. A fejlesztésre járó tanulók szüleinek folyamatos tájékoztatása, hogy tisztában legyenek gyermekük képességeivel, képesek legyenek elfogadni őket, nyitottak legyenek a terápiára. Pedagógusokkal: A sajátos nevelési igényű tanulók szaktanárainak tájékoztatása, hogy ismerjék a tanulók eltérő igényeit, s azt a nevelő-oktató munka és az értékelés során figyelembe tudják

venni.

71


IX. A szülők, a tanulók és pedagógusok együttműködésének formái:

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségnek ülésén és a faliújságon keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órán. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

72


5. A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás: Feladata: a gyermek családi hátterének, körülményeinek, megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének értelmében.

b) Szülői értekezlet: Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól. lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól  a helyi tanterv követelményeiről  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

c) Fogadóóra: Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) a szülő tájékoztatása gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról 73


d) Nyílt tanítási nap: Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eredményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

6. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

74


X. Iskolai egészségnevelési program „Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs úgy az egyénre, mint az egész nemzetre nézve, akkor az emberiség gondolkodását kell átalakítani” (Fodor József)

Egészségnevelési program Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi , lelki szociális fejlődést. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. I.1. Jogi háttér: A Kormány 243/2003.(XII.17.) számú rendeletével hatályba lépett az új Nemzeti Alaptanterv. A közoktatásról szóló 1999. évi LXXIX. Törvény 48.§.(3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a Pedagógiai programban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII.11.)sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer –fogyasztás visszaszorítására” a 46/2003.(IV.16.) sz.Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének „Johann Béla” Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 38.§.(1) bekezdés. Ezek a jogszabályok körvonalazzák azt a célrendszert, valamint ahhoz rendelt jogi feltételrendszert, aminek megfelelve kell az iskoláknak az egészségnevelési tevékenységeiket átgondolni. I.2. Helyi céljaink: - Az egészség helyes értelmezése, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása - Egészségnevelő szokásrendszer kialakítása - A helyes viselkedési módok elsajátítása - Segítségnyújtás az Őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, tanácsok adása azok kivédésére, elhárítására.

75


-

Tudatosuljon az önismeret, a helyes önértékelés fontossága az egyéni döntések meghozatalában. A tanulók mozgásigényeinek kielégítése, a motoros képességek, a mozgás készségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása. A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága. Az edzés, a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése. Az állandó és indokolatlan gyógyszerszedés ellen, a szervezet ellenálló képességének más módszerekkel való befolyásolása melletti fellépés.

I.3. Általános helyzetleírás 1. Az iskola, mint hely A kerekegyházi Móra Ferenc Általános Iskola és alapfokú Művészetoktatási Intézmény a kisváros egyetlen iskolája. Intézményünkben 8 évfolyamos általános iskola és ezen belül az enyhén értelmi fogyatékosokat foglalkozató sajátos nevelési igényű, illetve művészeti tagozat is működik. Az épület Kerekegyháza központjában, forgalmas helyen helyezkedik el. Iskolánkat a Sportcsarnok részt kivéve 2008-ban újították fel. Korszerű világítás, tágas aula, világos tantermek, terek jellemzik. A felújításra váró 16 x 30 m-es Sportcsarnokunk teteje folyamatosan beázik Az öltözők száma kevés ( 2db: 1 fiú- 1 lány). Az iskola udvarán elkezdtünk fásítani, padokat, mozgásfejlesztő játékot helyeztünk el, sportudvart alakítottunk ki. Az iskola bútorai is részben megújultak. A szép és tiszta iskolánk megóvása mindannyiunk feladata. Tisztasági meszelésre nem kerül sor minden évben anyagi nehézségek miatt. 2. Helyzetelemzés eredményei: Kérdőíves módszerrel szülők, diákok, tanárok, iskolaorvos és védőnő véleményét kértük ki. A „Kérdőív gyerekeknek” eredményei: a. Melyik helyiség(ek) állapotán javítanál ? -Tantermek, udvar tisztasága -udvar felszereltsége -öltözők tágassága, biztonsága -mosdók, WC-k tisztasága, esztétikuma megfelelő takarítás b. Az iskolában azt szeretem legjobban, hogy ……(több választ is megjelölhetett) - jó az osztályfőnököm 64 % - sok barátom van 62 % - jók a sportolási lehetőségek 48 % c. Mi az a dolog, amiből többet szeretnél az iskolában ? (több válasz is adható) - kirándulás 67 % - több osztályfőnöki órát 40 % - közös programot az osztállyal 37 %

76


A „Kérdőív szülőknek” eredményei: a./ Mennyire elégedett az iskola (oszt. sz.) - építészeti adottságaival - felszereltségével - tisztaságával -környezetének esztétikájával

0

1

2

3

4

5

2% 0 5% 10 %

0 24 % 20 % 26 %

30 % 34 % 50 % 45 %

42 % 26 % 18 % 26 % 15 % 10 % 19 %

b./ Milyennek találja az iskolai étkeztetést ? -megfelelő c./ Milyennek találja a büfé ellátottságát ? -jónak d./ Mi az, amin változtatna ? -több testmozgás -környezet állapotának javítása -káros szenvedélyek elleni felvilágosító munka -szexuális felvilágosítás e./ Elég súlyt helyez-e az iskola az egészséges életmódra nevelésre ? igen 80 % nem 20 % „Kérdőív tanároknak” Erősségek Gyengeségek Sportolási lehetőségek felszereltség hiánya Szaktanári felkészültség Saját konyha Egészségnevelés Drogprevenció sportcsarnok beázása Tartásjavító torna, pedagógusnak, gyereknek Gyermekközpontúság kopár udvar Ifjúságvédelem Csoportbontás lehetősége a felsőben Takarítás milyensége Kevés vízcsap van a tisztálkodásra Összegezve: Az iskola környezetének esztétikussá, tisztává tétele megfogalmazódik a gyerekek, a szülők és a tanárok részéről is. A tanuló-tanuló, és a tanár-diák kapcsolata jónak mondható. Az egészségnevelési célt a helyzetelemzés adja meg. Az iskola összes dolgozójával azon fáradozik, hogy lehetőségihez mérten a gyerekeket és a szülőket is, egymást is egészségesebb életvitelre buzdítsa, tanítsa. I.4. Az iskola egészségnevelési célja: -

Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteket konkrét példákon elemezzük, erősítjük meg.

77


-

-

-

-

Olyan képességek kialakítása a cél, amelyekkel később tanulóink kontrollt szerezhetnek saját egészségük felett. Fejlesztjük a tanulók kifejezőképességét, önismeretét, önbizalmát. Erősítjük a tanulók empatikus és együttműködési készségét: a mindennapi élet példáinak felhasználásával a kritikus szemléletmódot. A rendelkezésre álló eszközökkel és kidolgozott módszereinkkel elősegítjük a tanulók, a tantestület és a technikai dolgozók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Iskolánk egészséges környezetet, egészségnevelést és iskolai és munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokat biztosít minden tanulójának, dolgozójának Az intézmény együttműködik Kerekegyháza város szakembereivel, bekapcsolódik a gyerekek egészségnevelését biztosító programjaiba. Kiemelt jelentőséget adunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének. Az iskola pedagógusai és közösségi teret adnak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatunk, amely figyelembe veszi a gyermekek és a dolgozók jó-létét, méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez. Törekszünk arra, hogy segítsük tanítványainkat, a velünk kapcsolatban álló családokat, foglalkoztatottjainkat az egészségük megőrzésében.

I.5. Egészségnevelés: programunk Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségi állapotot a genetikai tényezők, a környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátórendszer működése határozza meg. Programunk azokon a területeken, ahol konkrét ráhatásunk van, konkrét feladatokat határoz meg. - Az iskolát a szocializáció színtereként használjuk. - Érdemi hatást kívánunk gyakorolni az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra. - Megragadunk minden iskolai és iskolán kívüli lehetőséget céljaink megvalósítására. - Felhasználjuk a tantervekben lévő lehetőségeket, a közösségi színtereket, a szabadidős programokat, a család bevonásával tartott rendezvényeinket az egészségnevelésre. - Anyagi lehetőségeink függvényében, külső támogatók bevonásával, felnőtt és gyermek közösségeink mozgatásával éves program szerint fejlesztjük, alakítjuk az intézmény fizikai-tárgyi környezetét. - A minőség-fejlesztési munka eredményeit felhasználva, hivatásunkat gyakorolva kedvezően alakítjuk az iskola pszicho-szociális környezetét. - Változatos kommunikációs formákat felhasználva (osztályfőnöki óra, fogadóóra, kirándulás, rendezvények, stb.) bővítjük az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életvezetési készségeket és megadjuk az ez irányú tanulási lehetőséget.

78


II.

A. A pedagógusok a napi gyakorlatban kezeljék és közvetítsék a pedagógiai rendszerben foglaltakat. Mutassanak példát saját életvitelükben. Határidő: folyamatos Felelős: pedagógusok

B. Az iskolai környezet, a tárgyi feltételek, az étkezés körülményei feleljenek meg az előírásoknak és a törvényeknek, biztonsági feltételeknek: -osztálytermek berendezés, -osztálytermek világítása -étkezés körülményei, -élelmezés szakszerűsége, -az iskola környezetének parlagfűtől való mentesítése. Határidő: folyamatos Felelős: gazdasági igazgatóhelyettes C. A program megvalósulásának nyomon követése, részprogramok kidolgozása, kétévente történő helyzetelemzés, Határidő: folyamatos Felelős: Egészségfejlesztési csoport D. Az osztályfőnökök foglalkozzanak kiemelten a következő témákkal -egészséges táplálkozás, -szenvedélybetegségek, szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezés alapjai, AIDS prevenció, -testi higiénia, -betegség és a gyógyulást segítő magatartás, elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat, -személyes biztonság, balesetvédelmi rendszabályok megismerése és alkalmazása, -testedzés, a mozgás, a helyes tartás, Határidő: folyamatos Felelős: osztályfőnökök E. Pedagógusok a mindennapi munkában vegyék figyelembe -osztálytermek szellőztetését, -termek dekorálását és a hasznos anyag gyűjtését, -minden tanórán a mozgás lehetőségének biztosítását, -a leterhelés fokozatosságát, -ülésrend átalakítását, -egyéni adottságokat (rövidlátás, hallási zavar, gyógyszerhasználat, hiperaktivitás, stb.) Határidő: folyamatos Felelős: pedagógusok F. Az iskola technikai dolgozói nagy gondot fordítsanak a tisztaságra, a fertőzések elkerülésére, a gondozott környezet kialakítására Határidő: folyamatos Felelős: gazdasági igazgatóhelyettes 79


Az egészségnevelési program megjelenési formái a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben: 1. Pedagógiai Program, helyi tanterv idevonatkozó részei 2. Törekvés megfelelő partneri viszony kialakítása -Rév Szenvedélybeteg Szolgálat - Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság Ifjúságvédelmi Osztálya - Ifjúságvédelmi Tanácsadó - Védőnő - Iskolaorvos -Fogorvos -ÁNTSZ 3. osztályfőnöki tanmenet keretében 4. egészségnevelési modul a 6. osztályban önállóan 5. Diáksportköri foglalkozások 6. Elsősegélynyújtó szakkör a 8. osztályosok számára 7. Környezettudatos magatartás kialakítása -osztálydekoráció – gyermekek számára fontos az osztályterem díszítése, mert maguk alakítják a saját munkahelyi légkörüket, osztálytermek pontozása, -biztonságos, igényes iskolakörnyezet kialakítása -tavasszal, ősszel hasznosanyag gyűjtés -szelektív hulladékgyűjtés 8. Rajzpályázatok a témában. Pl.”Egészséges és boldog akarok lenni”. 9. Szaktárgyi órák téma feldolgozása, 10. Napközis foglalkozások 11. Kirándulások, táborok, rendezvények, szabadidős programok. Egészségfejlesztési programunk 1. Célunk, feladataink Cél: I. az egészségfejlesztés folyamatában tanulóink képessé váljanak arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák, II. pedagógusaink számára meghatározó legyen az egészségfejlesztő gondolkodás és ennek továbbadása III. a tanulók legyenek tisztában döntéseiknek és tevékenységüknek milyen következményei vannak az egészségre nézve

80


Feladataink: IV. egészségfejlesztő iskolai környezet megteremtése, V. egészségfejlesztő közösségi tevékenység megvalósítása, VI. szemléletváltás kialakítás az egészségügyi szolgáltatásokban, VII. az iskola egészségfejlesztési programjának működtetése, VIII. az egészségfejlesztés folyamatát az együttműködésre építjük, IX. az egyén bevonásával megvalósítani céljainkat III.2. Egészség, egészségfejlesztés Az EGÉSZSÉG a fizikai, szellemi, szociális, érzelmi, értelmi, egyéni (szakmai) jólét állapota. Az egészség: -alapvető emberi jog -biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél -megléte: a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődés egyik döntő feltétele. A magyar lakosság egészségi állapotának mutatói (pl. demográfiai trendek, halálozási okok, drogfogyasztás stb.) egyértelműen jelzik, hogy ezzel a jogunkkal nem élünk, nem vagyunk egészségesek. A negatív irányú változások okai különböző tényezőkben rejlenek (genetikai, környezeti). A környezeti nevelés része az egészségnevelés. Az ember külső- és belső környezete közötti harmónia alakítása, helyreállítása az egészségnevelés központi feladatává vált. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. III.3. Országos helyzetkép 1997. Nemzeti Környezet Egészségügyi Akcióprogram átfogóan vizsgálja a lakosság egészségi állapotának összefüggő kérdéseit, és egészségnevelési feladatokat is megfogalmaz. Az utóbbi években széleskörű egészségnevelési prevenciós tevékenység indult meg. A magyar emberek életvitelének alakulásában az ismeretanyag nem meghatározó tényező- Ennek egyik oka, hogy az egészség nem kapja meg a megfelelő rangot. Az egészséggel kapcsolatos információ szükséges, de nem elégséges feltétele az egészséges életvitel, életmód alakulásának. Világosabb a helyzet az iskolai egészségnevelés területén. A NAT-ban az egészségnevelést- kerettantervi jellege miatt – egyetlen műveltségi terület sem sajátíthatja ki, ugyanakkor eredményes megvalósításához számtalan problémát kell megoldani. További kérdések: megoldott-e a rendszeres szűrővizsgálat utáni ellátás ? Mit tehet a szülő, a pedagógus, ha látván a gyermeknél pl. a mozgáskoordinációs hibákat, a mentálhigiénés problémákat érzékel ?

81


III.4. Egészségfejlesztés területei 1. Felhasználjuk a hazai kidolgozott programokat iskolánkban. Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskola az egészségfejlesztés legfontosabb színtere. A nyolc év alatt érdemi hatást tudunk a tanulókra, személyiségükre gyakorolni és ezt meg is tesszük Kedvezően kívánjuk kialakítani a nevelés folyamatában az életmódjukat szokásaikat, életideáljukat, preferenciákat. 2. Hiteles, közérthető tájékoztatást adunk az egészséget érintő törvényekről, rendelkezésekről. A nevelők elősegítik az egészséggel, egészségneveléssel kapcsolatos alapvető információk terjesztését. Használjuk a többrétegű és komplex kommunikáció eszközét. A helyi tanterv lehetőségeit, a sajátos nevelő hatások együttesét, az iskola tárgyi környezetét, a pozitív emberi viszonyok rendszerét felhasználjuk az egészségfejlesztés eredményessége érdekében. 3. Világosítsuk meg az egészség komplex fogalmát. Tegyük közismertté a környezeti ártalmak és az egészségkárosodás közötti összefüggéseket. Legyen tudományosan meglapozott tájékoztatás az ember egészségi állapotát meghatározó tényezőkről. 4. Teremtsünk lehetőséget az egészséges állapot pozitív élményként történő megélésére és bizonyítsuk, hogy az egészséges élet nem keserű lemondások sorozata. 5. Biztosítani kell az egészségnevelés különböző színtereinek (orvosi rendelők, óvoda, iskola) együttes, azonos pozitív értékrenden alapuló működését. Különösen fontos ez helyileg, az adott körülményeknek megfelelően. 6. Meg kell teremteni a feltételeket az egészségnevelési feladatok megoldásához: - az óvodában elkezdett testi és mentálhigiénés nevelés folytatása életkornak megfelelően; - a szenvedélybetegségek megelőzése pl. mentálhigiénés neveléssel (pozitív értékrend, önbizalom, konfliktuskezelői képességek fejlesztése); - a mindennapos testmozgás biztosítása, a test-és mozgáskultúra fejlesztése és a testedzés lehetőségének biztosítása; - egészséges táplálkozási szokások kialakítása, egészséges élelmiszerek iránti igény felkeltése, a közétkeztetésbe való bevezetése; - az egészséges napi, heti, évszakos ritmus kialakítása; - szexuális felvilágosítás (fertőző betegségek, nemi úton terjedő betegségek megelőzése); - fogyatékkal élő társaik elfogadása és segítése; - kisállattartási ismeret bővítése: gyógyhatású, mérgező, allergiát kiváltó fajok megismertetésével. 7. Össze kell gyűjteni a korszerű, hatékony egészségnevelési módszereket (interaktív, személyiségközpontú oktatási, nevelési módszerek alkalmazása, drámapedagógiai elemek beépítése stb.) 8. Segítsük a tájékozódást a médiatermékek, reklámok világában. Szorgalmazni kell az egészségre káros szokások és anyagok reklámozásának betiltását. 9. Segítsük a mindennapi élet döntései során az egészségesebb lehetőség kiválasztását. Közismertté kell tenni, hogy mindenkinek alapvető emberi (gyermeki) joga, hogy egészséges legyen. 10. Nagy gondot fordítunk a lelki egészség védelmére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az alternatív örömszerzési formákkal (dohányzás, alkohol, kábítószer) szemben a valós boldogság igényét kell állítanunk.

82


3./5. Segítő kapcsolatok az egészségfejlesztésben  szülők (család): Fontos a folyamatos információ-átadás, megfelelő tájékoztatás. Jelentős szerepe van aktív bevonásuknak a munkánk hatékonyságában.  SZMK: Szükséges a támogatásuk megnyerése, mivel jogosítványaik alapján nagy szerepet töltenek be az egészségnevelési program kidolgozásában és megvalósításában.  Iskolaorvos és védőnők: Iskolánknak van jogszabályok által meghatározott iskolaorvosa, fogorvosa, védőnői, akik a szűrést és az ellátást az életkorhoz kötődően intézményünkben megvalósítják. Vizsgálatok során követik a testi, érzelmi és intellektuális fejlődést az érzékszervek állapotát. Szűrések során felismerik a krónikus betegségeket, kóros elváltozásokat. Amennyiben helyben nem tudjuk a tanulót elsősegélyben részesíteni, úgy a megfelelő ellátást elvégzik. Közreműködnek a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Várjuk az iskola egészségügyi ellátástól a segítségnyújtást a következő területeken: életmód és betegségek összefüggései, „iskolai diagnózis" a felmérések alapján és megoldási javaslatok adása, segítség a serdülőkori érzelmi, magatartás és életmód, valamint szexuális problémák és krízisek megoldásában.  Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat  ÁNTSZ  Rendvédelmi szervek  Önkormányzat Hivatala

83


3./6. Egészségnevelés és egészségfejlesztési kommunikáció területei  tanóra, napközi  szabadidős foglalkozás, sportprogram, szakkör, sportkör, kirándulás, tábor  szülői értekezlet  szakmai tanácskozás, tréning  tv, újság  kortárscsoportos képzés  más intézmény, civil szervezet programjához való kapcsolódás  prevenciót végző partnerek bekapcsolása iskolai programba  írásos tájékoztató szülők felé 4. Étkezés az iskolában Nagyon fontosnak tartja intézményünk, hogy a gyermekek megfelelő helyen, megfelelő ételeket fogyasszanak az intézményben. Hazánkban kiemelkedően magas a cardio-vasculáris és daganatos betegségek okozta halálozások száma. Ezek megelőzését, csökkentését tudjuk elérni a helyes táplálkozással. A gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt különös gondot követelnek. Magas a túlsúlyosok aránya.

4./1. Iskolai menza és napközi Nagy önkormányzati ráfordítással elértük azt, hogy HACCP-nek megfelelünk. Az ételt az intézmény saját konyhája szolgáltatja. Felelős: konyhavezető A heti étrendet az élelmezésvezető állítja össze. Felelős: élelmezésvezető EI kell érnünk, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek, az iskolában étkezzenek

84


. 4./2. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó eleme az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy ez az ellátás továbbra is megmaradjon. Kívánatos, hogy kínálata folyamatosan bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálattal. Folyamatosan nyomon kell követnünk, hogy az egészséges táplálkozás érdekében milyen termékek árusítása folyik. 4./3. Tízórai A tanulóknak lehetőséget adunk, hogy tanári felügyelettel, nyugodt körülmények között elfogyasszák az otthonról hozott ételeket, illetve az ebédlőben, a napköziben étkezők. Szülői értekezleteken felhívjuk a családok figyelmét a reggeli fontosságára és a tízórai szerepére. 5. Mindennapos testedzés programja 5./1. Cél és törvényi feltételek Cél:  a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének segítése a testmozgás eszközeivel  a tanulóknak életelemévé váljon a mozgás A közoktatási törvény módosítása lehetőséget és kötelezettséget adott a mindennapi egészségfejlesztő testmozgásra. A jogszabályi feltételek a törvény 52. § (910), valamint az 53. § (9) bekezdésében találhatók. Mindezek azt szolgálják, hogy a modern kor és technológiái mozgásszegény életmódja mellett is lehetőséget találjunk a mozgásra. A mozgás hiánya a fizikai képességek és majd később a szellemi teljesítmények romlásához vezet. 5./2. Feladataink a mindennapos testmozgáshoz  minden gyereknek minden nap biztosítjuk a mozgás lehetőségét

85


 minden testnevelés órán és minden testmozgási alkalomkor megtörténik a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése.  minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (243/2003. (X11. 17.) kormányrendelet).  a testnevelés tananyag egészében a gerinc-és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire  arra törekszünk, hogy minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.  a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban  a testmozgás program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is tanítson meg  a lelki jólét elősegítése, a stressz és a szorongás oldása  a testmozgás program játékokat és táncot is tartalmaz 5./3. Testnevelés és a mozgás lehetősége iskolánkban Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.  Iskolánkban minden évfolyamon a helyi tanterv határozza meg a testnevelés órák számát. A testnevelés órák száma 2009 szeptemberétől heti 4 óra lesz minden évfolyamon.  Gyógytestnevelés a testnevelés óra keretébe beépítjük a tartásjavító tornát. Erre alkalmas az óra eleji bemelegítés első 5 perce, gimnasztikai gyakorlatok Szakorvosi szűrést követően iskolánk azon tanulói vehetnek részt gyógytestnevelés foglalkozáson, akiknél a szakorvos ezt javasolja. Igen gyakori a tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az elváltozások rendszeres testmozgással, gimnasztikával megelőzhetőek lennének.

86


 Napközi KT. 53. § (9): „az összefüggő, napi három órát meghaladó napközis foglalkozások között minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc."  Órán kívüli sportfoglalkozások Iskolánkban testnevelés órán kívül tömegsportot tartunk hetente több alkalommal. Az iskola sportkörnek iskolánk minden tanulója tagja lehet. Labdarúgás, atlétika, kézilabda, karate, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz sportágakban mozoghatnak diákjaink.  Sportversenyek a) Móra Kupa - mini leány röplabda kupa b) őszi, tavaszi mezei futóverseny az iskola alsó tagozatos tanulóinak c) házi foci, atlétika, kézi és röplabda versenyek d) diákolimpiai versenyek e) alapfokú diákversenyek  Tánc oktatása Művészetoktatási Intézménnyel közösen továbbra is működtetni szeretnénk eredményes tánccsoportjainkat.  Nyári táborok és túrák Minden évben a Diákönkormányzat szervezésében szülők térítése mellett. A túrázni szándékozó gyerekek részére kirándulásokat szervezünk, táborokban vehetnek részt tanulóink. Az igazgató, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök, tantestületünk valamennyi tagja felelősen átérezve, a szülőkkel együttműködve kell, hogy egész évben végezze egészségnevelési tevékenységét. Személyi higiénia 87


 a testápolás (tisztálkodás: arc és bőrápolás, hajápolás, körömápolás, a nemi szervek, a szervek higiéniája)  a fogak ápolása  az öltözködés higiéniája  a tisztálkodási eszközök higiéniája  a kozmetikai szerek helyes használata  a túlzott napozás következményei Táplálkozás  az egyes tápanyagok szervezetünkre gyakorolt hatásai  az egészséges, korszerű táplálkozás  a helytelen táplálkozás és következményei  az egészséges táplálkozással megelőzhető megbetegedések  a leggyakrabban alkalmazott diéták  egészséges ételkészítési eljárások  az esztétikus tálalás és ennek pszichés hatása Káros szenvedélyek  a dohányzás káros hatásai  a túlzott alkoholfogyasztás ártalmai  a kábítószer-élvezet okai és következményei  a koffein tartalmú italok (kóla, kávé, tea) túlzott fogyasztásának következményei  a túlzott gyógyszerfogyasztás ártalmai  a játék és egyéb szenvedélyek Családi és társas kapcsolatok  a különböző életkorok élettani és lelki jellemzői  a család fontossága, típusai, a családon belüli szerepek  gyermek a családban  a családot érintő krízishelyzetek: válás, munkanélküliség, betegségek a családban, halál  önelfogadás és a másság elfogadása a társas kapcsolatokban  a barátság, a szeretet, a szerelem fogalma, jelentősége  a szexuális élet kultúrája, a szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük 88


Biztonság - balesetvédelem  az otthoni balesetek megelőzése  a biztonságos közlekedés alapszabályai  a munkahelyi, iskolai balesetek megelőzése  a természetjárással kapcsolatos balesetek megelőzése (vízparton, hegyekben, barlangban, téli sportok űzésével kapcsolatban stb.)  a veszélyes anyagok tárolása, kezelése  az elsősegélynyújtás alapjai A leggyakrabban előforduló betegségek és a megelőzésük lehetőségei  a cseppfertőzéssel terjedő légúti megbetegedések  a leggyakoribb belgyógyászati megbetegedések - különös tekintettel a keringési és daganatos betegségekre - megelőzése  az allergiák  a rovar-csípések okozta megbetegedések és megelőzésük  a nemi betegségek és megelőzésük  milyen esetekben kell feltétlenül orvoshoz fordulni?  a házi betegápolás gyakorlati kérdései  a házi patikában tartandó gyógyszerek, ezek használata, tudnivalók velük kapcsolatban- a természetgyógyászat az egészségmegőrzés szolgálatában Környezetvédelem - egészségvédelem  a különböző környezetek jellemzői, veszélyei és az egészségre gyakorolt hatásuk (otthoni, iskolai, városi, falusi természet)  az emberi és a természet környezetkárosító hatásainak felismerése, megelőzési és megoldási lehetőségek  az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges környezte megvalósításában  környezetbarát viselkedés (a környezet tisztántartása, gyalog vagy kerékpárral történő közlekedés)  a természet élő és élettelen világának tisztelete  a szellemi környezet és az ember egészsége

89


XI. Iskolai környezeti nevelési program 1. A környezeti nevelés célja:  olyan tudatformálás, amely a gyereket megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre, a fenntartható fejlődés megértésére.  a gyermekeknél alakuljon ki az életmód, a környezet okos és mértéktartó felhasználása, a környezetkultúra  a tanítványok teljes személyiségére kell hatnia,

széles körben való értelmezése

szükséges  a környezet iránti felelősség minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása Célok eléréséhez szükséges készségek  alternatív, problémamegoldó gondolkodás  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód  szintetizálás és analizálás  problémaérzékenység, integrált megközelítés  kreativitás  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód  vitakészség, kritikus véleményalkotás  konfliktuskezelés és megoldás  állampolgári részvétel és cselekvés  értékelés és mérlegelés készsége A környezeti nevelés általános pedagógiai szempontjai:  a gyerekek maguk éljék át a megtapasztalást, a megismerés élményét, váljon személyessé a megszerzett tudás  a környezeti nevelés áthatja az összes tárgyat, viszont megjelenik önálló tantárgyként is  átszövi az iskola mindennapjait, megjelenik a tárgyi és személyi kapcsolatokban  a helyi adottságokra épül, emellett a Föld átfogó problémáira is  bevonja a családokat, polgárokat is a nevelési folyamatba

90


 felébreszti a segíteni akarást, az együttműködés szándékát, empátiára, megértésre és szeretetre serkent  a természetet is tanteremnek tekinti  az iskolai élet mindennapjait beemeli a tananyagba 2. Környezeti nevelési program keretei A) Osztályfőnöki órák idevonatkozó témái  Környezetvédelem  Április 22. a Föld napja  Május 28. Madarak és fák napja  Június 5. Környezetvédelmi világnap  Parkosítás  Udvarrendezés  Levél összeszedése  Munkahelyi balesetek  Balesetvédelem  Tűzvédelem  Tábor, napközi, előadások, kiállítások  Energiatakarékoskodás  Túraszakkör, természetjárás  Tanulmányi kirándulás (költségtérítéses formában) 1 . osztály 1 nap: Kecskemét és környéke 2. osztály 1 nap: Dél-alföldi régió 3. osztály 1 nap: Közép-Magyarország 4. osztály 1 nap: Budapest régió 5. osztály 1 nap: Budapest régió 6. osztály 2 nap: Bükki Nemzeti Park 7. osztály 2 nap: Dél-dunántúli régió 8. osztály 2 nap: Balaton környéke  Erdei iskola (költségtérítéses formában) 5. osztály 2 nap: Kiskunsági Nemzeti Park

91


B) Papír-, hasznos anyag gyűjtés 

őszi iskolai program



tavaszi iskolai program

C) Minőségbiztosítási program elégedettségi mutató a környezettel kapcsolatosan (ki, hogyan elégedett) D) Munkahelyi-, osztálykörnyezet kialakítása 

ideális légkör megteremtése



tisztaság, higiénia



dekoráció (2 havonta aktuális, DOK értékelés)



igény a berendezési tárgyak megóvására



osztályok versenye kéthavonta az aktualitás jegyében



nyári tábor



anyag- és energiatakarékos munkavégzés szelektív hulladék gyűjtés

92


1. Rövid távú környezetnevelési program Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés A helyi tantervben műAz iskolai életet átfogó az oktatás és a nevelés veltségi területenként és környezeti nevelés valóvalamennyi területén je- a tanmenetekben is jelöl- sul meg lenjen meg. jük meg a feladatot és a - átdolgozott tanmenemódszereket. tek, több környezeti nevelés tartalom a tanórákon, - változatosabb módszerek Tantárgy kapcsolatok Projektek kidolgozása Ismeretek összekaperősítése külföldi testvériskolával csolása, egyre több tanu(szelektív gyűjtés, takaré- ló részvétele a projektekkoskodjunk energiával) ben. gyermekek öröme. A pedagógusok, felnőtt Képzések, továbbképdolgozók és szülők sze- zések, szülői értekezletek mélyes példájukkal le- a témában. gyenek a környezettudatos életvitel hiteles szereplői.

Az iskola tisztaságáDOK tisztasági őrjárat. nak javítása, a szemét Szelektív gyűjtés és táromennyiségének csökken- lás. Helyes vásárlói szotése. kások kialakítása. Nagyobb odafigyelés a takarításra. Takarékosság vízzel, Rendszeres és alkalmi villannyal, fűtéssel. ellenőrzések. Mérések és számítások, következtetések. Eredmények közlése. A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat és ápolják a hagyományokat.

Osztálykirándulás, kirándulás. Kutatómunka, pályázatokon részvétel, előadásokon, kiállításokon, vetélkedőkön való részvétel. Legyenek a tanulók Az iskolaudvar ápolákörnyezetük, szülőföldjük sa, osztályonként, faültevédelmezői. tés, madáretetés, iskola környékének rendben tartása.

93

A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság során mintaként szolgálnak. Egyre több tanár vesz részt a környezetkímélő programokon. Iskola tisztasága javul. Szelektív hulladékkezelés. Kevesebb elszállított szemét.

Nem lesz nyitva hagyott csap, lekapcsolatlan villany, ok nélkül kinyitott ablak. Csökken az iskola energia és közmű költsége. Jobban szeressék, óvják a gyerekek környezetüket. Ismerjék meg a természeti szépségeket és a népi hagyományokat. Morálváltozás. Beszélgetés osztályfőnöki órán, kiránduláson a szülőföld értékeiről. Kötődjön jobban hazájához, szülőföldjéhez.


Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást.

Virágok elhelyezése a termékbe,és az udvaron ápolása. Folyóirat, könyv, videó, hozzáférés ebben a témában a könyvtárban.

Egyre többen vannak a könyvtárban, többen vállalnak kiselőadást. Eredmények pályázatokon és versenyeken.

4. A programok erőforrásai Az iskola vezetésének szándéka az, hogy programjaihoz önkormányzati és vállalkozói támogatásokat szerezzen. Nem anyagi jellegű erőforrások:  Pedagógusok: az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy a környezeti nevelés közös célok alapján, közös szemléletben valósuljon meg, együtt kell dolgozniuk a munkaközösségeknek. A közös munka áttekintésének feladata a nevelési- oktatási igazgatóhelyettesé.  Tanulók: feladatuk, hogy vigyázzanak környezetükre, iskolai felszerelési tárgyaikra, tárasaik épségére és figyelmeztessék diáktársaikat a kulturált magatartásra. A DÖK ebben a munkában kiemelt szerepet kap. A DÖK tevékenységét a segítő pedagógus koordinálja.  Diák - pedagógus: együttműködésben lehet a legtöbb ismeretet elsajátítani. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a táborunknak, a hasznos anyag gyűjtési akciónak, és a kirándulásoknak. A diákok és a pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. A tanórán kívüli környezeti nevelés tevékenységét a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes tekinti át.

94


 Pedagógusok - szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. A tanulók az elsajátított viselkedési formákat otthon is alkalmazzák. Az egyes környezeti nevelési programjaink fedezetét (kertépítés,játszótér, kirándulások, tábor) - a lehetőségeket figyelembe véve - a családok maguk biztosítják. Az együttműködést az igazgató szervezi.  Technikaiak: az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programnak. Az iskolai adminisztráció területén csökkenteni kell a papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása alapos munkát igényel és a felhasznált tisztítószerek környezetkímélők és egészségre nem ártalmasok. 5. A környezetnevelés tantárgyi programjai Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit mutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékek, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés" elkerülésére  sajátítsák el a médiák elemzésének technikáját

95


A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledés a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem A tanulók  értsék és tudják hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzek hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

96


 legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan csoportmunkában, projektmunkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön

A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek reális becslésekre  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket 97


Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében  ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

Természetismeret A tanulók  váljanak képessé természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  magatartás fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

98


XII. Bűnmegelőzés, áldozattá válás, konfliktus kezelés

„A bűncselekmény megelőzésének legbiztosabb, de legnehezebb eszköze a nevelés tökéletesítése.” (Beccaria: A bűntett és büntetése,.) A bűnmegelőzés, az áldozattá válás és a konfliktuskezelés kérdései egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak úgy össztársadalmi szinten, mint az intézmény hétköznapjaiban. Helyzetelemzés: Minden, az intézménybe kerülő gyermekről készüljön anamnézis, szociális-helyzet elemzés, (lehetőség szerint szociometriai elemzés). Ez egyrészről empirikus adatgyűjtésből áll, amely a családlátogatáson történik elsősorban, s a lakás és életkörülmények tényszerű megállapításain túl, a gyermekkel és a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével készült interjúk alapján válik teljessé. A helyzetelemzés térjen ki arra, hogy a családban, lakókörnyezetben, kortárs csoportokban tapasztalható devianciák alapján inkább potenciális áldozattá, vagy potenciális elkövetővé válhat a gyermek. Az elemzésben ki kell térni a kriminogén tényezők jelenlétére: •

Magántanuló az elkövető gyermek

•

Évismétlő

•

A szülők alacsony iskolázottsága

•

Nélkülözés –szegénység

•

Az elkövető gyermek alkoholfogyasztása (esetleg kábítószerfogyasztása)

•

Családtag alkoholfogyasztása (esetleg kábítószerfogyasztása)

•

Kortársak negatív befolyása

99


A dokumentumot az osztályfőnökök készítik el (a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével), és minden, a gyermekkel foglalkozó pedagógusnak ismernie kell. A helyzetelemzést 2 évente frissíteni szükséges. A helyzetelemzésben foglaltak nyújtsanak segítséget a napi pedagógiai munka során. Külső segítség: Az intézmény az alábbi külső kapcsolatok segítségével tud hathatós segítséget nyújtani: Külső kapcsolat

Tevékenység, az együttműködés –javasolt- tárgya

Védőnő

Felvilágosító előadások az alábbi, devianciával összefüggő témákban: prostitúció, dependenciák (drog, alkohol, nikotin…)

Rendőrség

DADA progam, Egy rendőr egy iskola program előadásai gyermekeknek, pedagógusoknak: 

Mit tehet a rendőr? A családon belüli erőszak háttér okai és a beavatkozás haté-

konyabb módszerei. 

Lehet-e ártalmas az érintés? A „jó és a rossz érintés”gyermekszemmel. Szexuális bűncselekmények elkerülésének lehetőségei az

iskolában és a

környezetben. 

Düh, Agresszió, Erőszak I. Az iskolai agresszivitás és erőszak okai, megjelenési formái,

kezelési lehetőségei 

Düh, Agresszió, Erőszak II. Elkerülés helyett a konfliktusok megoldása szituációs gyakor-

latokon keresztül 

Mit nézzen, mit ne nézzen a gyerek? Kevés idő, sok feladat a nevelésben. A média szerepe és hatása, a függőség kialakulása



Számítógép- Internet szenvedély és függőség

100




Elkövető vagy áldozat? A fiatalok rendőrszemmel. Általános helyzetkép az elkövetővé

és áldozattá válásról. 

Tudd, hogy mit vállalsz! Drogokról másképpen. (2x45 perc)



Szenvedélybetegségek kialakulása Kipróbálás, használat és függőség Kémiai és viselkedési

addikciók 

„Jó hecc”kontra bűncselekmény A vagányság, jópofaság és annak határai Büntetőjogi normák

és felelősség 

Aids, alkohol, dohányzás Tévhit és valóság, felvilágosítás és megelőzés



Környezetünk védelméről Környezet- és természetvédelem



HELPI ifjúságse-

S.O.S. Helyes viselkedésformák veszélyhelyzetben

Áldozattá válási, bűnmegelőzési előadás sorozat

gítő és Információs Iroda (Kecskemét) Nevelési Tanács-

Felmérések, szocializációs helyzet diagnosztizálása

adók Gyermekjóléti szolgálat

Személyes kapcsolattartás, tanácsadás

(Család-

gondozó) RÉV

Szenve-

Függőség kialakulásának megelőzése. Függőség ke-

délybeteg gondozó zelése. (Kecskemét) Gyámhivatal

A gyermek kiemelése a veszélyeztető családi légkörből

Pedagógiai

Célirányos képzések, előadások szervezése

szakmai

szolgálta-

tók

101


Beépülés egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba:

Matematika: - Olyan szöveges feladatok megoldása, grafikonok elemzése, amelyek bűnözési, áldozattá válási számadatokat dolgoznak fel, gondolatindítóak, tanulságosak.

Technika: - Az intellektuálisan alulteljesítő, de manuális készségeit tekintve átlag feletti képességű gyerekeknek a szokásosnál erőteljesebb pozitív megerősítése. - Az iskolákban tapasztalható, lexikális tudás –túlértékelés visszaszorítása. - Kooperatív készség segítése, csoportosan létrehozott produktumok elkészítésének/kipróbálásának alkalmazásával.

Fizika: - Csoportos feladatmegoldások, kísérletek, szimulációs gyakorlatok alkalmazása. Földrajz: - Veszélyeztetettség, devianciák, bűnözési iparágak földrajzi megoszlásának bemutatása lokálisan, globálisan. Magyarázatok, következtetések levonása.

Biológia: - Csoportos feladatmegoldások, kísérletek, szimulációs gyakorlatok alkalmazása. -A függőség biokémiai összefüggéseinek felismertetése, az irreverzibilis folyamatok Kémia: - Csoportos feladatmegoldások, kísérletek, szimulációs gyakorlatok alkalmazása. -A tananyagban szereplő vegyi anyagok hatása az emberi szervezetre –részletes ismertetés. - Szerves kémia: tudatmódosító szerek bemutatása, a „gyártás” során keletkező hibalehetőségek és veszélyeik.

102


Informatika: -A szűretlen, kontrollálatlan információáradat adekvát kezelése (interneten). -A függőség kialakulásának jelei, kezelése.

Történelem: - Az egyes ember személyiségének, sorsának hatása a társadalmi csoportokra, nemzet(ek)re. - Zsarnokok és áldozatok a történelemben. -A szövetségesek keresésének mechanizmusa, a szövetségek működése, bukása (kooperációk, konfliktusok és kezelésük a történelemben). Magyar nyelv-és irodalom, kommunikáció: - Dráma- és helyzetgyakorlatok, szövegértés, kommunikáció

Tanórán kívüli tevékenységek: Minél gazdagabb, tartalmasabb programot kell kínálni a tanulóknak. Törekedni kell arra, hogy a veszélyeztetett gyerekek nagy számban vegyenek részt olyan programokon, amely a megfelelő szocializációs, prevenciós folyamatokat segíti. Iskolán kívüli környezetben is tanulják a konfliktusmentes, kooperatív társas viszonyok kialakítását. A tevékenységet kövesse rövid, közös értékelés, elemzés.

103


XIII. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok A fogyasztóvédelem célja

A fogyasztóvédelem célja a kultúrált fogyasztói kultúra fejlesztése és tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése tanulóinkban. Fontos a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése, a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete. Az oktatás tartalmi elemei kiterjednek: 

Szociális cselekvési kompetenciák



Cselekvési kompetenciák fejlesztése



Állampolgári kompetenciák kialakítása.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkor-

104


ban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. A fogyasztóvédelmi oktatás során a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényegesnek tartjuk: 

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése



az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,



a természeti értékek védelme.

Fontosnak ítéljük továbbá a fogyasztás során: 

a tájékozódás képessége,



a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: 

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. 105




Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.



Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.



Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.



Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelem beépülése az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a következőképpen épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: 

Technika: áruismeret, a gyártás és minőség összefüggése



Matematika: Banki, biztosítási, üzemanyag, fogyasztási számítások.



Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök.



Földrajz: eltérő fogyasztási szokások és struktúrák.



Magyar: reklámnyelv, feliratok, reklám, kommunikációs csapdák.

106




Biológia: génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészítők és divatjuk, egészséges táplálkozás.



Kémia: élelmiszerbiztonság, adalékok, E számok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata.



Informatika: internetes vásárlás, internetes fogyasztói veszélyforrások.



Történelem: EU fogyasztói jogok.



Média: a reklám képi nyelve és hatásai



Környezetismeret: Egészséges táplálkozás, egészséges élelmiszer, világtakarékossági nap (okt. 31,), piaci vásárlás, alku fogalma, energiafogyasztás, energiatakarékosság.

 Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) 

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek Úgy tartjuk, akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: 

a kritikus gondolkodás,



az egyéni és csoportos döntéshozás és



a problémamegoldás

A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: 

az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás,



a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

107


A fogyasztói szokás-alakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjtetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontosnak véljük, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



Riportkészítés az eladókkal



Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika



Egyéni és csoportos döntéshozatal



Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása



Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Szimulációs játék, esettanulmány



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

108


HELYI TANTERV (Általános iskolai oktatás) I. Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Intézményünk helyi tanterve – az – óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk – az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a tanórákon való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében differenciált oktatással – nívó csoportokban – valósítjuk meg a felzárkóztatást. 109


Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: a) HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv b) H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptembertől érvényes helyi tanterv. c) HK2003M = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv. A mindennapos testmozgás biztosítása érdekében 2009-ben átdolgozva. d) H2004M = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptembertől érvényes helyi tanterv. A mindennapos testmozgás biztosítása érdekében 2009-ben átdolgozva.

Tanév

Évfolyam Bevezető szakasz

Kezdő szakasz

Alapozó szakasz

Fejlesztő szakasz

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2008/2009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

2009/2010

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

HK2003M

HK2003M

2010/2011

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

HK2003M

2011/2012

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

2012/2013

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

2013/2014

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

2014/2015

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

2015/2016

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

H2004M

110


1. Óratervek

Évfolyamok Tantárgyak

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

3

3

2

2

2

2

2

Magyar irodalom

5

5

5

2

2

2

2

Történelem

-

-

-

2

2

2

2

Idegen nyelv

-

-

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

3

4

3

3

3

Informatika

-

-

-

-

0,5

1

1

Környezetismeret

1

1,5

2

-

-

-

-

Természetismeret

-

-

-

1,5

2

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1

1,5

1,5

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5

2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5

Osztályfőnöki óra

-

-

-

1

1

1

1

Tánc és dráma

-

-

-

0,5

0,5

-

-

Hon- és népismeret

-

-

-

0,5

0,5

-

-

Informatika

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

Ember-és

társadalom

ismeret, -

etika Mozgókép és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

0,5

Egészségtan

-

-

-

-

0,5

-

-

Szabadon tervezhető

1

0

1

0

0

0

0

Kötelező óraszám a törvény szerint

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Kötelező óraszám iskolában

20,5

20,5

23

26

26,5

26,5

Választható óraszám

2

2

2

3

4

4

3

Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák 2. évfolyam

matematikához

heti 1 óra

111


4. évfolyam

matematikához

heti 1 óra

A választható órakeret felhasználása 5. évfolyam

Idegen nyelvi csoportosítás

6. évfolyam

Idegen nyelvi csoportosítás

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom felzárkóztatás

heti 1 óra

Matematika képességfejlesztés

heti 2 óra

Informatika képességfejlesztés

heti 0,5 óra

Idegen nyelvi csoportbontás Matematika képességfejlesztés

heti 1 óra

Technika és életvitel képességfejlesztés

heti 0,5 óra

Idegen nyelvi csoportbontás Matematika képességfejlesztés

heti 1 óra

Osztályfőnöki óra, pályaválasztás

heti 0,5 óra

A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv óraterve: H2004 1-4. évfolyam: Évfolyamok Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv

4

4

4

3

Magyar irodalom

4

4

4

4

Matematika

4,5

4,5

4

4

Informatika

-

-

-

1

Idegen nyelv

-

-

-

3

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1,5

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1,5

1,5


1

1

1

1


3

3

3

3


20

20

20

22,5


20

20

20

23,5

Választható óra

2

2

2

2

5 – 8. évfolyam:

112


Évfolyamok Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom

2

2

2

2

Történelem

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Informatika

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

0,5

0,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

0,5


1

1

1

1


3

3

3

3

Etika

-

-

0,5

-

Tánc és dráma

0,5

Egészségtan

0,5


1

1

1

1


22,5

22,5

25

25

Kötelező óraszám az iskolában

23,5

23,5

27

27


5,6

5,6

8

8

113


HK2003M = a 2003 szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – a mindennapos testmozgás biztosítása érdekében 2009-ben átdolgozott helyi óraterv. Évfolyamok Tantárgyak

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

3

3

2

2

2

2

2

Magyar irodalom

5

5

5

2

2

2

2

Történelem

-

-

-

2

2

2

2

Idegen nyelv

-

1

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

3

4

3

3

3

Informatika

-

-

-

-

0,5

1

1

Környezetismeret

1

1,5

2

-

-

-

-

Természetismeret

-

-

-

1,5

2

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Biológia

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

-

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1

1,5

1,5

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1


1

1

1

1

1

1

1


2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5

2,5+0,5 3,5+0,5 3,5+0,5


-

-

-

1

1

1

1

Tánc és dráma

-

-

-

0,5

0,5

-

-

Hon- és népismeret

-

-

-

0,5

0,5

-

-

Informatika

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

0,5

-

Ember-és

társadalom

ismeret, -

etika Mozgókép és médiaismeret

-

-

-

-

-

-

0,5

Egészségtan

-

-

-

-

0,5

-

-

Szabadon tervezhető

1

0

1

0

0

0

0


20

20

22,5

22,5

22,5

25

25


20,5

21,5

23

26

27,5

27,5


2

2

2

3

4

4

114

3


H2004M = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített, a mindennapos testmozgás biztosítása érdekében 2009-ben átdolgozott helyi tanterv. 1-4. évfolyam: Évfolyamok Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv

4

4

4

3

Magyar irodalom

4

4

4

4

Matematika

4,5

4,5

4

4

Informatika

-

-

-

1

Idegen nyelv

-

-

1

3

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1,5

1

Rajz és vizuális kultúra

1,5

1,5

1,5

1,5


1

1

1

1


4

4

4

4


20

20

20

22,5


20

20

22

23,5

Választható óra

2

2

2

2

5 – 8. évfolyam: Évfolyamok Tantárgyak

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom

2

2

2

2

Történelem

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Informatika

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

-

-

Fizika

-

-

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

-

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

115


Rajz

1

1

0,5

0,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

0,5


1

1

1

1


4

4

4

4

Etika

-

-

0,5

-

Tánc és dráma

1

1

Egészségtan

0,5


1

1

1

1


22,5

22,5

25

25

Kötelező óraszám az iskolában

25

25

28

28


5,6

5,6

8

8

A közoktatásról szóló törvény 52. § (7), (11) bekezdésében előírt időkeretekben kell az iskolának megvalósítania a felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozásokat, illetve a csoportbontásokat. Ennek időkerete – osztályonként – heti 2 óra. Iskolánkban ez 24 órát jelent a 12 alsós osztályra vetítve. A választható órakeret felosztása az alábbi elvek alapján történik: a) Csoportbontás 4. évfolyamon, idegen nyelv oktatásban b) Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése céljából c) Tehetséggondozó foglalkozások szervezése a mindenkori igények és lehetőségek alapján (matematika, idegen nyelv) Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy a tárgyból készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Az 5. évfolyamon 0,5 - 0,5 órával emeltük meg az informatika és a testnevelés óra számát. A 6. évfolyamon 0,5 órával növeltük a testnevelés órát és 0,5 órában tanítjuk az egészségtant.

116


A 7 – 8. évfolyamon a matematika és az anyanyelv óraszámát emeltük egy-egy órával a továbbtanulás felkészítéséhez. A választható órakeretet csoportbontásra, egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra használjuk fel. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A tantárgyankénti évfolyamok szerinti tananyagot a Pedagógiai Tanterv melléklete tartalmazza. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és német nyelv tanulását választhatják. E nyelveket 3. osztálytól kezdve csoportbontásban tanulhatják. (3. osztály: heti 3 óra; 4. osztály: heti 2 óra; 5.-8. osztály: 3 óra hetente:) Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első – negyedik évfolyamon 

a heti négy testnevelés óra,



a többi napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, tánc. Erről az osztályfőnökök nyilvántartást vezetnek.

 Az ötödik – nyolcadik évfolyamon 

a heti négy kötelező testnevelés óra,



az iskolai sportkör futball, kosárlabda, röplabda, kézilabda, atlétika, karate,

asztalitenisz sportágakban szervezett foglalkozásai, 

a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy – egy alkalomra is bekapcsolódhatnak,



néptánc és társastánc foglalkozás keretében is lehetőség van a mozgásfejlesztésre,



a napközi otthon, az iskola otthon és a tanulószoba szintén lehetőséget nyújt a játékos, egészségfejlesztő testmozgásra.

117


3.

Speciális tantervű általános iskolai tagozat óraterve összevont tanulócsoportok számára Évfolyamok

Tantárgy

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

lom

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

2,5 3

2,5 3

2

Matematika

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

Történelem

0

0

0

0

1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

Természetismeret

0

0

0

0

1

1

1

1

Földrajz

0

0

0

0

0

1

0,5 1

Ének-zene

1

1,5

Rajz-kézm.

1,5

2

Informatika

0

0,5

Életvitel és gyak. ism.

1

2

Testnevelés

3

2,5

Osztályfőnöki

0

1

Hab.-rehab.

3

Összes óra

23 23 23 23 25,5 25,5 25,5 25,5 29 29 29 29 29 29 29 29

K

Ö

Magyar nyelv és iroda-

3

3

3

3

2

2

1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1

0,5

1 1 3

3

3

3

4

1,5

4

4

4

4

4

4

4

4

Speciális tantervű általános iskolai tagozat óraterve összevont tanulócsoportok számára a mindennapos testmozgás biztosítása érdekében 2009–ben átdolgozott, 2009. szeptember 1–től érvényes helyi tanterv Évfolyamok Tantárgy

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

K

Ö

lom

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

2,5 3

2,5 3

2

Matematika

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

Történelem

0

0

0

0

1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

Természetismeret

0

0

0

0

1

1

1

1

Földrajz

0

0

0

0

0

1

0,5 1

K

Ö

Magyar nyelv és iroda-

118

2

2

1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1

0,5


Ének-zene

1

1,5

Rajz-kézm.

1,5

2

Informatika

0

0,5

Életvitel és gyak. ism.

1

2

Testnevelés

4

4

Osztályfőnöki

0

1

Hab.-rehab.

3

Összes óra

24 24 24 24 26,5 26,5 26,5 26,5 30 30 30 30 30 30 30 30

3

3

3

3

1 1 3

3

3

3

4

1,5

4

4

4

4

4

4

4

4

A speciális tantervű általános iskolai tagozat pedagógusai a 2004-ben bevezetett helyi tanterv alapján végzik a munkájukat, figyelembe véve a NAT 2007. ajánlását a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit illetően.

119


II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használtak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. A egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy az iskola milyen eszközöket tud a tanulóknak kölcsönözni. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

120


III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;



magántanuló volt.

6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve szülői kérésre ismételhet évfolyamot.

121


IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



a gyermek lakcímkártyáját;



a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);



a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);



a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulók - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha

122


az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívül tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

123


V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyarirodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból

3.

az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül - témazáró dolgozaton kívül - csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  A többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

124


(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 6.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 

Az első, második, harmadik évfolyamon, valamint a negyedik évfolyamon az első félévben minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.



A második évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.



Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.



A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

8.

Az első, második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

9.

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

10.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

11.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két

125


érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

13.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33%

elégtelen (1)

34-50%

elégséges (2)

51-75%

közepes (3)

76-90%

jó (4)

91-100%

jeles (5)

14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: 

Negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.



Ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom,történelem, idegen nyelv, matematika, informatika,természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.



Hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, tánc és dráma, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.



Hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.

126




Nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret.

15.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél 4-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16.

A tanulók magatartását az első évfolyamtól negyedik évfolyam félévéig az osztályt tanító szövegesen minősíti és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osz tályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja;



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;



kötelességtudó, feladatait teljesíti;



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;



tisztelettudó;



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki: 127




a házirendet betartja;



tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;



az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;



nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki: 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;



a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;



feladatait nem minden esetben teljesíti;



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;



igazolatlanul mulasztott;



osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;



több alkalommal igazolatlanul mulaszt;



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

128


18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 4-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 19. A tanulók szorgalmát az első évfolyamtól negyedik évfolyam félév végéig az osztályt tanító szövegesen minősíti és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 20. Az iskolánkba a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;



a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi;



munkavégzése pontos, megbízható;



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyek önként részt vesz;



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;



a tanórákon többnyire aktív;



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; 129




taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, 'feladatait nem mindig teljesíti;



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;



feladatait többnyire nem végzi el;



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;



félévi vagy évi végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: 

példamutató magatartást tanúsít,



vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el



vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi, munkát végez,

130




vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,



vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

22.

Az iskolai jutalmazás formái.

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: o szaktárgyi teljesítményéért, o példamutató magatartásáért, o kiemelkedő szorgalmáért o példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet, könyvjutalmat, a 8. osztályosok könyvvásárlási utalványt kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. (8. osztály végén, a ballagási ünnepélyen). Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon, kistérségi versenyeken eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

131


A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

24.

Azt a tanulót, aki 

tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti,



vagy a házirend előírásait megszegi,



vagy igazolatlanul mulaszt,



vagy bármely módon árt az iskola jó hírének, büntetésben lehet részesíteni.

25.

Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés  tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. 26.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

132


VI. Az egyes tantárgyak célrendszere a kulcskompetenciák fejlesztési feladatainak figyelembevételével, és a továbbhaladás feltételei Helyi tantervünk az egyes tantárgyak cél és feladatrendszerét a kulcskompetenciák fejlesztési feladatainak figyelembevételével határozza meg. Tartalmazza az egyes évfolyamokhoz és az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó továbbhaladás feltételeit. Az egyes tantárgyak tananyaga, részletes feladatrendszere a pedagógiai program mellékletét képezi. Ezek kiválasztásánál aa 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT, valamint az Oktatási minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv szempontjait vesszük figyelembe.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5–8. évfolyam Célok és feladatok

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ezzel összhangban kiemelt feladata a közvetlen (interperszonális, szóbeli és írásbeli), illetve csoportos, közösségi kommunikáció, az önkifejezés hatékonyságának növelése az eredményes közlést és befogadást segítő, a verbális és a nem verbális kommunikációhoz köthető képességek továbbfejlesztése, gyakorlása révén.

133


A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik az irodalmi alkotások élményszerű, tudatos befogadását, az érzelmi intelligencia fejlesztését. A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására.

Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegek megértését, az írást, illetve megalapozza a sokirányú kreativitást a kommunikáció különféle területein (pl. az audiovizuális, az informatikai alapú – ITS – műfajokban). Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7–8. évfolyam a legtöbb esetben már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. A fölkészítésnek elő kell segítenie a nyelvi és az

134


irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, a köznyelvi kommunikációban való jártasságot. A nyelvi képzésben kiemelt feladat a különböző kommunikációs területeken való hatékony, önálló kommunikáció erősítése, a különféle nyelvi, audiovizuális, informatikai műfajokban rejlő lehetőségek megismerése, kreatív alkalmazása a gyakorlatban. Fejlesztési követelmények A szóbeli szövegek alkotására és megértésére, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok, kommunikációs zavarok és pragmatikai jelzések fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megismerése a gyakorlaton keresztül, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs (informatikai, IST) műfajok kifejezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. Az ismeretszerzés, az eredményes iskolai szereplés előfeltétele és fontos forrása a tanulótársakkal és tanárokkal, az iskolai élet egyéb szereplőivel, szülőkkel stb. folytatott hatékony kommunikáció. A kellő mélységű írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazda-

135


godása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. Az iskolai szereplés fontos eleme az órai, csoportos kommunikációban, különféle tevékenységi formákban való részvétel, az ezekhez kapcsolódó jellegzetes kommunikációs megnyilvánulások (vita, érvelés-cáfolat stb.) normáinak megismerése és alkalmazása a gyakorlatban. A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig, a különböző interperszonális megnyilvánulásokig, illetve az audiovizuális, vizuális, IST alapú szövegekig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható, kreatív írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián (IST) alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a nyelv rendszerére és a kommunikáció változatos / változó formáira, technikáira vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkal136


mazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani és kommunikációs ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak a megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani és kommunikatív-pragmatika ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a

137


személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

5. évfolyam

A továbbhaladás feltételei A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése, szükség esetén egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) körében.

6. évfolyam A továbbhaladás feltételei

138


A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek alapvető formai elemeinek (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használatában.


Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.

A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drá139


mai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

8. évfolyam A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szövegekhez kapcsolódó vizuális kifejezőeszközök ismerete, használata. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható, esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problé140


mák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: 

Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, megnevezése és használata, a szövegértés (olvasás) fejlesztése, szabályok ismerete és reprodukálása.



Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különféle szövegek megalkotása (az íráskészség és a helyesírás továbbfejlesztése), átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg-szöveg, egyszerűbb ábraszöveg, szöveg-mozgás, mimika, testbeszéd, élőbeszéd).



Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése változatos kommunikációs helyzetekben (írás és beszédkészség).

141




Önálló véleményalkotás, értékelés történetekről, jelenségekről, személyekről, konfliktusokról, a tanuló saját munkájának fokozatos önkontrollja.



Nyelvi kreativitás képességének szóbeli, írásbeli értékelése. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A ta-

nulók teljesítményének osztályzattal vagy szöveges formában történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: 

Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.



Témazáró dolgozatok fogalmazások írása, értékelése.



Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése.



Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.



Szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása, vitaszituációkban való részvétel, művek, műrészletek (memoriterek) előadása, ennek írásbeli, szóbeli értékelése.



A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala.



Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

142


IDEGEN NYELV 5–8. évfolyam Célok és feladatok

Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (már legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információfeldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak.

A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (Internet, filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.

143


A negyedik évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás fő célja a motiváció kialakítása, az oktatás főleg játékos elemekre épül, konkrét teljesítmény és annak értékelése nem cél. Az ötödik és hatodik évfolyamon a játékosság fenntartásával célirányossá válik az oktatás, a hatodik évfolyam végére a tanulók elérik a Közös Európai Referenciakeret szerinti A1 szintet. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető, a Közös Európai Referenciakeret szerinti A2 szintet, mellyel képesek ismert témakörökben rövid idegen nyelvű információt megérteni és adni, egyszerű interakciókban sikerrel részt venni.

A továbbhaladás feltételei

5. évfolyam

Hallott szöveg értése A tanuló 1. ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; –

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;

–

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló

–

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;

–

tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel;

–

megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló

144


–

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;

–

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;

–

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló

–

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír;

–

egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.


6. évfolyam

Hallott szöveg értése A tanuló –

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;

145


–

jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

–

kérdéseket tesz fel;

–

megértési probléma esetén segítséget kér;

–

tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.

Íráskészség A tanuló –

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;

–

egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;

–

egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

A továbbhaladás feltételei 7. évfolam Hallott szöveg értése A tanuló –

megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért;

–

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

146


Beszédkészség A tanuló –

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;

–

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;

–

kérdéseket tesz fel;

–

eseményt mesél el;

–


–

beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

–

egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;

–

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;

–

egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;

–

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

A továbbhaladás feltételei 8. évfolyam

Hallott szöveg értése A tanuló 147


–

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

–

ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;

–

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló –

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;

–

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

–

kérdéseket feltesz,

–

eseményeket elmesél;

–


–

egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló

–

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;

–

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;

–

egyszerű történetet megért;

–

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;

148


–

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló

–

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;

–

egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

–

egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;

–

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.

149


TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON- ÉS NÉPISMERET 5–8. évfolyam Célok és feladatok

A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.

A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja.

A tantárgy másodsorban jól segíti a kulcskompetenciák fejlesztését. Különösen igaz ez az anyanyelvi kommunikáció, a szociális és állampolgári képességek és a hatékony, önálló tanulás készségének erősítése, további fejlesztése terén. A történelem és állampolgári ismeretek fejlesztési követelményei és tananyaga segítségével bővíthető az információs társadalom technológiáiban való jártasság is. A történelem órán a tanulók kifejezik gondolataikat, érzéseiket, véleményüket szóban és írásban egyaránt. Már ebben a két képzési szakaszban megkezdődik a szakszókincs kialakítása, és fontos szerepet kap a különféle típusú szövegek (források) összegyűjtése, feldolgozása. A történelem múltismereti és a társadalomismeret jelenismereti szempontjai segítségével a tanulók tájékozódni tudnak a múlt, valamint saját koruk társadalmi, gazdasági 150


és politikai jelenségei között. A társadalomismerettel való foglalkozás az ismeretek nyújtásán túl mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok értelmezéséhez, feloldásához szükséges képességek fejlesztését jelenti. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5–6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A történelmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játéknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepe. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszo151


nyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.

Fejlesztési követelmények

A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. E képességek fejlesztése közvetlenül segíti a hatékony, önálló tanulás képességének kibontakozását, megszilárdulását. Váljanak képessé a tanulók a közös munkára, saját tudásuk másokkal való megosztására, munkájuk értékelésére. A tananyag segítségével fejlődjön problémamegoldó képességük is. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempon-

152


tokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni, pár-, csoport- és projektmunka), Az alapozó szakaszban (az 5–6. évfolyamon) a tanítási időkeret egy részét nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók (olvasás- és íráskészség, rendszerező és kombinatív képesség) hatékonyságának növelésére lehet fordítani. A tantárgy esetében ezt leginkább a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) segítségével lehet megoldani. A projektoktatás a tanulás iránti motiváció felkeltésének jó eszköze. Az 5–6. évfolyam tananyagának témakörei, vagy azok egy része felfogható egy-egy projekt témájaként, címeként. 153



A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.


A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.


154


Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.


A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikaigazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamába Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez:

155


Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: 

Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, szabályok ismerete és reprodukálása, események, jelenségek időben és térben való elhelyezése.

 Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, egyszerűbb szöveg megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg-szöveg, egyszerűbb ábra-szöveg).  Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek kialakítása, lényegkiemelő képesség fejlesztése.  Önálló véleményalkotás, értékelés történetekről, jelenségekről, személyekről, konfliktusokról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal vagy szöveges formában történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: 

Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.



Témazáró dolgozatok írása, értékelése.



Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése.



Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.



Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációkban való részvétel, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.



Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése

156


MATEMATIKA

Célok és feladatok

A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása.

A kulcskompetenciák

A matematikai nevelés fontos terepe a kulcskompetenciák kialakításának. A problémamegoldó, a kritikai, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, valamint az információ komplex kezelésének kompetenciái beépülnek minden matematikai tevékenységbe. A jó módszerekkel történő matematikatanítás a kommunikációs képesség fejlesztése mellett az együttműködési képességet is fejleszti. 157


Anyanyelvi kommunikáció A nyelvi kommunikáció alkotó elemei olyan készségek, képességek, amelyek a tanulás során sokféle tantárgyban fejleszthetők. A matematikai kompetencia szempontjából tanulóinknál fontos a nyelvi kifejező készség, a relációszókincs, de különösen az értő olvasás képességének a fejlesztése, hiszen az utóbbi fontos szerepet játszhat a szöveges feladatok kezelésében. A nyelvi fejlettség akkor is lényeges lehet, ha a matematikai feladat szimbolikus formában közölt, mivel a megfelelő nyelvi fejlettségi szint a szimbólumok azonosításához, megkülönböztetéséhez is szükséges. Iskolánk tanulói összetétele miatt kiemelten fontos feladatunk a fent említett készségek, képességek fejlesztése.

Matematikai műveltség

A matematikai kompetencia hagyományosan fontosnak tekintett komponensei a feladat- és problémamegoldás készségei, képességei. Ezen a téren tanulóinknak szüksége van hathatós segítségre. A matematikai tudás szempontjából a legfontosabb képességek közé tartozik a számlálás és számolás, a mennyiségi következtetés, becslés, mérés mértékegység-váltás, a szöveges feladatok megoldása, melyek nyelvi alapjaik révén a kommunikációs képességhez is kapcsolódnak. A matematikai feladatmegoldás hatékonyságát befolyásoló tényező lehet a műveletvégzési sebesség is. A vizuális kommunikáció képességcsoportjában minden periódusban szükség van a térlátás és a térbeli viszonyok érzékelésének a fejlesztésére.

Megtanulni tanulni A hatékony és önálló tanulás elsajátítása alapvető szükséglet minden tantárgy esetén, így a matematikán belül is. Ehhez szükséges az önismeret, az egyéni készségek 158


és tulajdonságok erős és gyenge pontjainak, valamint a rendelkezésre álló oktatási lehetőségeknek az ismerete. Fejleszteni kell a figyelem, a fegyelem, az emlékezet, az idővel való gazdálkodás készségeit. A kulcskompetenciák konkrét fejlesztési területeit az év eleji mérések alapján a tanmenetben tüntetjük fel tanuló csoportokra szabottan.

A továbbhaladás feltételei 5. évfolyam 

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.



A tízes számrendszer ismerete.



Alapműveletek a természetes számok körében (összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás)



Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek, legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése.



Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.



Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel.



Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása derékszögű koordinátarendszerben.



Felezőmerőleges szemléletes fogalmának ismerete.



Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.



Hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások.



Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. évfolyam 159




Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma.



Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.



2–vel, 5–tel, 10–zel, 100–zal való oszthatóság.



A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.



Az arány fogalmának ismerete.



Törtrész kiszámítása egyszerűbb esetekben.



A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása egyszerűbb esetekben.



Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.



A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.



Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.



Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.



Háromszögek kerületének kiszámítása.



Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

7. évfolyam 

Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése.



Egyszerű állítások igazságának eldöntése.



Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedes törtek körében egyszerű esetekben.



10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10–nél nagyobb számok normálalakja.



Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.



Egyszerű százalékszámítási feladatok.



Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány szám közös többszörösének megkeresése.



Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása. 160




Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.



Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.



Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.



Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete.



Háromszögek területének kiszámítása.



Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.



Szögfelező szerkesztése.



Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések



Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.



Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.



Biztos és lehetetlen események felismerése.



Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

8. évfolyam



Szövegértelmezés egyszerű esetekben.



A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.



Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4–5 elem esetén, az összes eset felsorolása.



Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.



Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesi értékének kiszámítása.



Elsőfokú egyenletek megoldása.



Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.



x  a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.



Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.



Adott pont eltolása adott vektorral. 161




Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.



Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).



Relatív gyakoriság.



Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban.



Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

162


FIZIKA

Feladatok a tantárgy keretében a kulcskompetenciák fejlesztésében Anyanyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és a megfelelő nyelvi funkciók ismerete. A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igénye..

Matematikai kompetencia A számok a mértékek az alapműveletek megfelelő alkalmazása. Az tanuló alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. A pozitív tudás azon alapszik, hogy az igazságot ismerik, a dolgok logikus okát és érvényességét keresik.

Természettudományos kompetencia Az ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti 163


világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősséget. Elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezen ismeretek birtokában a tanuló megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciája A tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is jelenti. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépítését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Motiváció és a magabiztosság jellemzi. A tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, késségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás használata. A tanuló képes legyen a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

164



7. évfolyam A tanuló tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi életben, környezetben Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelentőségével

Részletezve: - Tudják megkülönböztetni az egyenletes és változó mozgást a mindennapi életben - Ismerjék a sebesség fogalmát és tudják számítani átváltás nélkül - Tudják értelmezni a tömeg és az erő fogalmát, tudjanak tömeget mérni - Ismerjék a mechanikai munka fogalmát, kiszámítását - Ismerjék a nyomás fogalmát, kiszámítását - Tudjanak felsorolni gyakorlati példát nyomás csökkentésére, növelésére, közlekedőedényre, hajszálcsőre - Ismerjék a merülés, lebegés úszás feltételeit - Ismerjék a hőtágulás jelenségét, gyakorlati megjelenési formáit - Ismerjék fel a gyakorlati életben bekövetkező halmazállapot-változásokat

8. évfolyam A tanuló ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Legyen tisztában a szem működésével.

Részletezve: 165


- Ismerjék az elektromos áramerősség fogalmát, kiszámítási módját - Tudjanak különbséget tenni elektromos vezető és szigetelő anyagok között - Ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, kiszámítását - Ismerjék fel és nevezzék meg az elektromos áram hatásait, ezek gyakorlati alkalmazását, következményeit, hasznát és esetleges veszélyeit - Tudják értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat - Ismerjék az elektromos munka és teljesítmény fogalmát, kiszámítását - Tudják mit mér a villanyóra - Ismerjék a transzformátor jelentőségét a távvezeték rendszerben - Ismerjék a fényvisszaverődés és a fénytörés jelenségét - Ismerjék a tükrök, lencsék fogalmát, felhasználását a gyakorlatban - Legyenek tisztában a szem működésével, védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, a szemüveg szerepével

166


Földrajz

Az 5-6. évfolyamra vonatkozó kimeneti követelmények A 6. évfolyam végére alakuljon ki a tanulókban: – A természeti szépségek és értékek, kulturális örökségek felismerése (lakóhelyi, hazai és Kárpát-medencei példákon); – Annak felismerése, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi környezet egy-egy táj fejlődésére, a társadalomra és a gazdasági életre (lakóhelyi és hazai példákon); – A természeti jelenségek és folyamatok önálló megfigyelési készsége és jártasság azok egyszerűbb vizsgálatában tanári irányítással; – Jártasság az irányított tapasztalati ismeretszerzésben szűkebb, illetve tágabb környezetükből tömegkommunikációs információhordozók felhasználásával; – Az elsődleges információhordozók használatának készsége (tájékozódás a térben, képértelmezés és szövegértelmezés); – Tájékozódási készség különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken, földgömbökön; – Jártasság a térképen és a földgömbön való távolságmérésben; – Tudjanak számszerű adatokat nagyságrendjük szerint összehasonlítani; – Jártasság időtartamok becslésében, természeti és egyszerű társadalmi eseményeket időrendbe állításában; – Eligazodás jártasság szintjén egyszerűbb lexikonokban, kézikönyvekben, ismeretterjesztő könyvekben, atlaszokban, valamint jártasság az adatsorok használatában; – Készség az önállóan szerzett ismeretek különböző szempontú csoportosításában, rendszerezésében, feldolgozásában és ismertetésében (pl. rajzban, fogalmazásban, elbeszélésben) tanári irányítással; – Jártasság a földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok egyszerű magyarázatában; – Készség konkrét események, jelenségek előzményeinek, következményeinek felismerésében; – Az életkori sajátosságoknak megfelelő szakkifejezések elsajátítása és helyes használata.

A 7-8. évfolyamra vonatkozó kimeneti követelmények A 8. évfolyam végére alakuljon ki a tanulókban: – Tájékozódási

készség

a

természetföldrajzi

társadalomföldrajzi környezetben való eligazodásban;

167

környezetben

és

jártasság

a


– Képesség az egyes tájakon, országokban, földrészeken folyó természeti és társadalmi kölcsönhatások, a környezetben lezajló változások érzékelésében, valamint jártasság azok értékelésében és indokolásában; – A természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolat felismerésének képessége (a földrészeken, azok nagytájain és kiemelt országaiban, valamint hazánkban); – Valós képzetek a környezet elemeinek méretéről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről; – Jártasság a földi képződmények, jelenségek, folyamatok vizsgálatában (a föld- és a környezettudományok megfelelő szempontjai szerint, tanári segítséggel), a vizsgálatok eredményeinek ábrázolásában, az azokból való következtetéseket levonásában; – Képesség a speciális információhordozók (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, filmek, kísérletek, kiállítási anyagok) használatában közvetett tanári irányítással; – Jártasság a kommunikációs, a gondolkodási, a gyakorlati és a társadalmi képességek (szakkifejezések megfelelő használata, adatértelmezés- és feldolgozás, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése stb.) alkalmazásában; – Jártasság az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban, valamint alapvető, felelős környezeti magatartás; – Az általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeinek ismerete, valamint képesség arra, hogy felismerjék azokat a valóságban vagy képeken, ábrákon, térképeken, és példát tudjanak mondani előfordulási helyükre; – Készség arra, hogy felismerjék és megmutatassák a topográfiai fogalmakat különféle térképeken, valamint jártasság arra, hogy bejelöljék a körvonalas térképekbe, megfogalmazzák tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket, és meg tudjanak oldani feladatokat körvonalas térképeken.

168


KÉMIA

Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével 18 éves korukra korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék azt a használható tudást, amelyek segítenek az állampolgári léttel öszszefüggő kérdésekben, a döntéshozatalban. Világképük kialakulását az iskolai évek során folyamatosan segítjük. A fejlesztés fontos szakasza a 7–8. évfolyam. A világról kialakított kisgyermekkori elképzeléseiket ebben az életszakaszban – a korábbiakhoz képest sokkal hathatósabban – vetjük össze a tudományok által megfogalmazott tényekkel, törvényszerűségekkel. Alapvető tehát, hogy a bemutatott törvényeket világosan megértsék és a kialakított – egyértelmű, tiszta – fogalmakat a hétköznapokban alkalmazni tudják.

A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kulcskompetenciákat alakítja ki, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladatok révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok), a digitális kompetencia (pl. anyaggyűjtés, a korosztályi adottságoknak megfelelő poszter-, prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tantárgy lehetőségeket ad az idegennyelvi kompetencia (pl. szakkifejezések), a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és technika fejlődése kapcsán), a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kooperatív csoportmunkában végzett feladatok), az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség (kooperatív csoportmunkában végzett feladatok produktumai: tablók, poszterek stb.) fejlesztésére is.

169


Fontos, hogy bemutassuk a kémia jelentőségét. A vegyipar nélkülözhetetlen a társadalom számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák (azok is, amelyeket a vegyipar okoz) csak kémiai tudás segítségével oldhatók meg. Mindezek során fejlesszük a tanulók felelősségérzetét (önmaguk, társaik, családjuk és a társadalom iránt)!

A kísérletezés során mutassunk példát a munkavégzésben (óvatosság, pontosság, tisztaság, figyelmes, esztétikus munka) és az anyag- és energiatakarékosságban. Ez utóbbiak a környezetvédelem hatékony módszerei. Mutassuk be a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a diákok figyelmét az egészséges életmódra (tápanyagok, kábítószerek, kábító hatású oldószerek, permetezőszerek, gyógyszerek, dohányzás). Segíteni kell a helyes szokások kialakulását. A kémia alakítsa – a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően – a tanulók természethez való viszonyát, melynek során törekszünk a természet kincseit óvó, védő magatartás kialakítására. Fel kell hívnunk a tanulók figyelmét arra, hogy az ember része a természetnek. E megbonthatatlan egységből következik az emberi társadalmak és az egyének sajátos felelőssége a környezetvédelemben. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. A továbbhaladás feltételei 7. évfolyam végén A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alap-

170


ján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására.

A továbbhaladás feltételei 8. évfolyam végén A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.

171


BIOLÓGIA


Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következő feladatok adódnak. Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata.

172


Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.

A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló életkorának megfelelő készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló életkorának megfelelő komplexitással képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlénli az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a 173


társadalmak fenntartható fejlődését. Ennek az attitűdnek a kialakítását minél korábbi életkorban meg kell kezdeni, így az általános iskolai oktatás ebből a szempontból kulcsfontosságú. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik életkoruknak megfelelő szinten a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni az egyszerűbb tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, öszszegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A biológia oktatásának számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében az általános iskolai tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. 174


A modern biológia nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem, így ennek az oktatásban is tükröződnie kell. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak a tanulók életkorának megfelelő használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni a főbb számítógépes alkalmazásokat – elsősorban egyszerű szövegszerkesztést, információtárolást-kezelést, az internet által kínált lehetőségeket és az elektronikus média útján történő prezentációt, illetve kommunikációt. Az ismeretszerzés folyamata már az általános iskolai tanítás-tanulás folyamatában sem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és életkorának megfelelő szinten értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A biológiának több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. Már az általános iskolai tanuló is rendelkezni fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit.

175


Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók az általános iskolai oktatás során megismerik népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részét is. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az általános iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

7. évfolyam A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit.

176


Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.


Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden öszszefoglalni szóban, illetve írásban. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet.

177


Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

178


TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5–8. évfolyam

Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyben minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik kompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez ez tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A technika és életvitel tantárgynak számos kulcskompetencia fejlesztésére van lehetősége.  Különféle kommunikációs helyzetben kommunikálni tudjon (például: szóban, írásban, szövegértésben). (anyanyelvi kommunikáció)  Rendelkezzen azzal a képességgel, hogy rendszerezni, következtetni, indokolni és problémát megoldani tudjon. (matematikai kompetencia)  Lássa meg az emberi tevékenység okozta változásokat. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni új berendezések megismerésében és működtetésében. Kritikus és kíváncsi attitűd alakuljon ki benne. (természettudományi kompetencia)  Értse és alkalmazza az információs társadalom technológiáit. (digitális kompetencia)

179


 Készüljön fel a technikai világ további megismerése, a tanulásra. Alakuljon ki saját tanulási stratégia, a figyelem fokozatos összpontosítása mellett. A tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazni tudják (a hatékony, önálló tanulás)  Értse meg az egészséges életvitel-meghatározó szerepét, normatudat, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni. (szociális és állampolgári kompetencia)  Segíti a mindennapi életben, majd a munkahelyén abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. (kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia)  Tudja elképzeléseit, élményeit tárgyakban, modelleken, makettekben, az építésben esztétikusan kifejezni. (esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező képesség)  Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének a segítése. A technika és életvitel tantárgy követelményei alkalmasak arra, hogy az önkiszolgálás képességei, az önvédelmi képességek kifejlődjenek. 1. A segítő életmódra nevelés: a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásán és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének elősegítését jelenti. A kulcskompetenciák fejlesztésével a hátrányos helyzetű tanulót is a középiskola, a szakiskola megkezdésére, és a tanulmányok sikeres befejezése segíti hozzá.


A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy célja és feladata, hogy az iskolát befejezve a tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban. A technika és életvitel tantárgy a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit, konkrét problémahelyzetből indul ki, életszerű megoldá-

180


sokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A technika és életvitel tantárgy célja a mesterséges környezet területeinek és öszszefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás megalapozása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít a tanulónak abban, hogy rátaláljon szakmai identitására, helyére a világban, és helyes önértékelésű, fejlődőképes autonóm személyiséggé váljon. A tantárgy tanításának feladata felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódása, megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel. Segítse, hogy a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A tantárgy gyakoroltassa a technikai gondolatközlés egyik legáltalánosabb formáját, a valóság képi ábrázolását, a műszaki ábrázolás alapjainak megjelenítését. Adjon lehetőséget a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására. Teremtsen optimális feltételeket a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, az anyagvizsgálatok elemi módszereinek célszerű megválasztásához. Tudatosítsa a technikai problémák felismerését és megfogalmazását. Teremtse meg a rendszerelemzési, rendszerdiagnosztikai képességet. Gyűjtsön tapasztalatot környezetünk jellemző gépeiről, a technikai rendszer vizsgálata, modellezése közben. Tegye lehetővé a modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetését a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. Felkészít a lakóhely vizsgálatára funkció, célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Mutassa be a nagy feltalálók és találmányok sorsát, különös tekintettel a magyarokra. 181


A tantárgy felkészít a közlekedésben való biztonságos és felelősségteljes részvételre. Megismertet a közlekedés rendszerével a városi-, a közúti-, a vízi és a légi közlekedés rendszerével. A tantárgy lehetővé teszi hogy tájékozottak legyenek a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályairól, és az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákról. A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával alapozhatjuk meg. A tantárgy feladata, hogy alakítsa ki az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmódot. Ismerje fel az egészséges táplálkozás és az egészséges öltözködés fontosságát. A tantárgy tanítja a háztartási gépek és eszközök szakszerű használatát, a háztartási energia és más ellátó rendszereinek ismereteit. Tegye lehetővé a korszerű lakáskultúra kialakításának lehetőségeinek megismerését. Az életvitel tantárgy neveljen a háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére. Gyakoroltassa az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismereteket. Ismertesse az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezőket, az egyén felelősségét a veszélyhelyzetek kialakulásában, kialakításában. Teremtse meg a feltételeket a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadására, előkészítve a pálya kiválasztását. Az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismerése révén járuljon hozzá a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához. Tudatosítsa az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében és szervezésében. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. A technika és életvitel tanítása az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyaga egymásra épül, de a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. 5–6. évfolyamon az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. 5–6. évfolyamon az integratív – képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. 7–8. évfolyamon, a fejlesztő szakaszban előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.

182


Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek öszszehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

183


A továbbhaladás feltételei 5. évfolyam

A technika elveinek figyelembevételével a környezet jelentőségének felismerése. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével. Egyszerű, mindennapos technikai rendszerek azonosítása. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. Az egészséges életmód fontosságának tudata. A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységben való részvétel. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Ismerje az öltözködés meghatározóit és gondozását. Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése. A tudatos fogyasztói ismeret.

6. évfolyam

A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és -továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Az emberi szervezetet károsító anyagok elkerülési módjai. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. A takarékoskodás lehetőségei, tudatos fogyasztás.

184


7. évfolyam

A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, információ átadás továbbítás, tárolás. A számítógép szerkezete, működése. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása, modellezése. A gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kultúrált közlekedési magatartása alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése (reklamációk, fogyasztói jogok). A takarékosság alkalmazása. A piaci kínálat megítélése és minősítése. A növények gondozása, ápolása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése.

8. évfolyam

A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait. Tudja a takarékosság lehetőségeit a háztarásban. Ismerje a fogyasztói érdekvédelem érvényesítését a gyakorlatban. Ismerje a katasztrófavédelem feladatait. 185


EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7–8. évfolyam


A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenek előtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. Az etika betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az emberi természet, a társas kapcsolatok sajátosságait vizsgálja. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

A kulcskompetenciák megjelenése az etika tantárgyban

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasznála186


tot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben Idegen nyelvi kommunikáció A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A hatékony, önálló tanulás

Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, 187


mely magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését


Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

188


EGÉSZSÉGTAN 6. évfolyam Célok és feladatok

Az egészségnevelés a közoktatás egyik kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Ennek a szemléletnek különösen az egészségtan tantárgyban is meg kell jelennie, így a tantárgyi célok megfogalmazásakor, a jártasságok, készségek szintjének meghatározásakor ennek az alapgondolatnak határozottan jelen kell lennie. Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Az egészségtan oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát.

189


Fejlesztési követelmények

Az egészségtan oktatásában a tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. Az egészségtan témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, testmozgásban gazdag életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” – „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához.


A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota, valamint a mindennapi életvezetés, az életmódbéli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.

190


Tudjanak különbséget tenni a „kockázatos” és „veszélyes” dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket. Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével, fogamzásgátlás egészségre legkevésbé káros, biztonságos és hatékony módjával. Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik „karbantartásában”, konfliktusaik kezelésében. Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában a testmozgásban gazdag életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel szerepét a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben. Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.

191


TERMÉSZETISMERET 5–6. évfolyam Célok és feladatok

Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet állnak. A megismerés lényege, hogy a környezet állandóan változó, komplex, egészleges rendszer, ezért a tantárgy alkalmas arra, hogy megalapozza a környezet fenntarthatóságának társadalmi igényét az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Az iskolai nevelés-oktatás kiemelt célja a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez szükséges kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése. A természetismeret tantárgy ismerettartalma alapján a cél elsődlegesen a természettudományos kompetencia megalapozása, az önálló és társas (csoportos) tanulás, kezdeményezőképesség kialakítása, fejlesztése. Az 5–6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Tanult ismeretek alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen,

majd

távolabbi

– magyarországi, kárpát-medencei, európai – környezetében, a közvetlenül, majd

192


közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Fontos feladat a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, az ápolásukra történő nevelés.

Kulcskompetenciák fejlesztése

A hatékony és önálló tanulás a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására épül. Kívánatos ezért, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. A társakkal való kooperáció lehetővé teszi a közösségi beilleszkedés, a szociális kompetencia megalapozását, a kezdeményezőképesség, a kreativitás és a kommunikálás szintjének fejlődését. A diákoknak legyen módjuk egyéni érdeklődésük kielégítésére, örömteli megismerési, tanulási élmények szerzésére. Ezek elősegítése érdekében segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is (projektmunka, terepi csoportos megfigyelések). A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására nagy figyelmet fordítunk. Elősegítjük a környezetért felelős életvitel szükségességének megértését. Támogatjuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítjük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a természettudományos kompetencia megalapozásához, a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához. A természeti és társadalmi-gazdasági környezetben lezajló kölcsönhatások megfigyelése, észlelése, értelmezése kiváltja a gyerekekben a kritikus és kíváncsi attitűdöt, felkelti az érdeklődést a környezet és a fogyasztói társadalom problémái iránt, elősegíti a megoldás keresésének igényét.

193


Kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret A természetismeret tanítás célja, hogy a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket megalapozza. Ennek érdekében fontos a gyermekek tevékenykedtetése, a közvetlen tapasztaláson alapuló ismeretszerzés megvalósítása. A tanulási tartalmak elsajátításának így a tanulók maguk is aktív részeseivé kell, hogy váljanak, s az értékek megnevezése és azonosítása során énképükbe integrálják az újabb és újabb ismereteket.

Hon- és népismeret A természetismeret tárgy lehetőséget nyújt hazánk természeti földrajzának és társadalmi-gazdasági életének bemutatására az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Megismerteti a tanulókkal a városi és falusi környezet és mindennapi élet sajátosságait, hagyományait és különbözőségeit. Megalapozza a diákokban a nemzettudatot, hazaszeretetet. Elősegíti a természeti és társadalmi környezet megismerését, kölcsönös egymásra hatásuk felismerését, az emberi tevékenységek környezetformálásának és átalakításának felelősségét.

Környezettudatosságra nevelés Törekednünk kell a környezettudatos, a környezetért felelősséget érző, a környezettel szemben „gazda szemléletű” magatartás kialakítására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete és szeretete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Értsék meg a természeti környezet védelmének szükségességét a fenntartható gazdaság- és fejlődés érdekében. Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése. A tanulók váljanak nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyenek képesek a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteiket egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizs194


gálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlatuk a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerjék és használják a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezeljék azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzenek gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tájékozottak legyenek a természettudományos megismerés folyamatáról, a természettudományok fejlődéséről. Tudják, hogy a természettel kapcsolatos ismereteiket felkészültségüknek megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejleszthetik, de sok téves nézettel is találkozhatnak. Tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni a környezetükre vonatkozólag, beszámolni a saját tapasztalataikról, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteikről önállóan. Tudjanak írásban válaszolni ismereteiknek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjanak egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni. Legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékeljék, tiszteljék a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát.

A tanulás tanítása Tegyük érdekeltté tanulóinkat a természeti környezet ismereteinek befogadására. Motiváljuk őket minél több közvetlen tapasztalatszerzés biztosításával (tanulmányi séták, kirándulások, erdei iskola, kísérletek, film- és képvetítés). Az eredményes tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása során biztosítsuk a csoportos tanulást, a kooperatív csoportmunka lehetőségét. Erősítsük a megfigyelési, megnevezési, és felismerési képességeket, a memória és gondolkodási kultúra fejlődését. Törekedjünk a gondolkodási képességek: a rendszerezés, a tapasztalatszerzés, az összefüggések felismerésére és a problémamegoldás (analízis, szintézis, összehasonlítás, 195


általánosítás, konkretizálás) fejlesztésére, és a mindennapokban történő felhasználására. Tudják a tanulók ismereteiket megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseiket, tapasztalataikat a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudják megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyenek képesek tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjanak ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból, az elektronikus médiából. Tudjanak térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudják magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök (hőmérő, csapadékmérő, szélkanál, szélzsák) működését. Tanári segítséggel tudják összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyenek képesek a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Tudják felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteiket.

Testi és lelki egészség Értessük meg a tanulókkal, hogy környezetük állapota saját egészségükre is hatással van, igényeljék az egészséges életkörülményeket. Ismereteik ébresszék rá őket, hogy maguk is felelősek a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Ismertessük meg a háztartás, az iskola, a közlekedés egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Az egészséges életmódra nevelés a prevenció, a betegségek elkerülése mellett az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is neveljen.

Differenciált tanulásszervezési szempontok

A természetismeret tanítása során részesítsük előnyben az olyan szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését (pl. projekt tanítás, közvetlen szemléltetés 196


természeti környezetben, az információs és kommunikációs technikák, a számítógép felhasználása). A tanulásszervezés meghatározó szempontja legyen a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. A tanítási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseiknek korrigálására és tudásuk átrendeződésére. A tanulási-tanítási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit: osztálymunkában, csoportoktatásban, a tanulók páros tevékenységének megszervezésével. Építsen a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítására. Érvényesüljön a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása szükséges a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának eredményes megvalósításához.


5. évfolyam

Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásá197


val a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat, és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

6. évfolyam

Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.

198


Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét

199


INFORMATIKA Célok és feladatok A digitális kompetencia fejlesztése az Európai Unióban kiemelt feladat. A digitális írásbeliség megalapozását minél fiatalabb korban meg kell kezdeni. Cél: olyan tudás megszerzése, amely a minden iránt nyitott, tanulni vágyó, információt felkutató, megtaláló és alkalmazó egyén jellemzője. Olyan készségek-képességek kellenek ehhez, amelyek ösztönöznek és feltételt teremtenek a tudás mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. Mindezek megszerzéséhez hatékony segítséget nyújt az információs és kommunikációs technika (IKT) is, annak a konstruktív tanuláshoz illő eszközei, módszerei. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek – megfelelő továbbtanulás után – később az információs gazdaságban mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására, fogyasztására, hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni.

Kulcskompetenciák Megváltozik a pedagógus szerepe: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává

és

a

kompetenciák

fejlesztőjévé

kell

Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a kulcskompetenciákkal.

200

válnia.


Digitális kompetencia Fejleszteni kell a társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internetszolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik –, amennyiben magában foglalja a multimédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. Matematikai kompetencia Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is.

201


„Megtanulni tanulni” kompetencia A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal.

Állampolgári kompetencia Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel lehetőséget nyújt az állampolgári kompetencia fejlesztésére. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére.

Vállalkozói kompetencia Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az in202


formatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra.

Minimum követelmények 4. évfolyam



A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit.



Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni.



Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.



Ismerje

a

mindennapi

életben

leginkább

elterjedt

digitális

eszközö-

ket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit. 

Ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.



Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.



Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani.



Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére.



Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.

203


5. évfolyam 

Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret.



A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk.



Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal.



Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.



Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni.



Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzolóprogrammal.

6. évfolyam



Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni.



Tudjon használni néhány közhasznú információforrást.



Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni.



Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket.



Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.



Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában.



Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár.



Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban.



Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.

7. évfolyam 

A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni.



Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.

204




Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását.



Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, hang).



Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait.



Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni.



Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus).



Ismerje a könyvtártípusokat.



Tudja használni az elektronikus könyvtárat.



Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.

8. évfolyam



A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.



Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni.



Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni.



Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni.



Tudja használni az internet egyes szolgáltatásait.



Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki.



Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni.



Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani.



Tudjon forrásokra hivatkozni.

205


TESTNEVELÉS 5–8. évfolyam

5–6. évfolyam A bővülő ismeretek és önismeret segítségével széles alapot kap a diák személyes viszonya a mozgáskultúrához, az egészséges testmozgáshoz, tömegsporthoz, élsporthoz. A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai

Egészségvédelem és beszédértés, beszédfejlesztés: Az elérni kívánt célállapotban a diákok értékként tisztelik az egészséget, örülnek az egészségességük létének. Tudatosan készülnek az ismeretterjesztés és személyes információgyűjtés, kutatómunka által közvetítetten az ártalmak, káros szenvedélyek, függőségek elleni megbízható védekezésre a sporttevékenységek által. Az adódó szituációk és a diákok igényeinek megfelelően a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is szükséges foglalkozni. Ebben a szakaszban már integrálják és bővítik a testnevelés és sport területén szükséges, a saját nem jellegéből adódó higiéniai tudást, rutinokat. A feladatok végrehajtása során gyűjtsenek tapasztalatokat az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenységről. Az egészség megőrzésével kapcsolatos, már kialakult pozitív beállítódásokat, magatartási szokásokat, aktivitásokat őrizzék meg, bővítsék. A prevenció mellett a relaxáció fogalmát értsék meg, alkalmazzák egyszerű formákban – mindennapokban – a családdal együtt. A lehetséges urbanizációs ártalmakról vonjanak le következtetéseket, a mindennapi gyakorlatban alakuljanak ki szokások az azok elleni védekezésben. (pl. gerinctorna hosszabb komputerhasználat után, talptorna, mozgás szabad levegőn). A növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartást tartsák fenn, tegyenek érte. A növekedés során megjelenő esetleges deformitásokat ki-

206


szűrésük után fogadják el, vegyenek aktívan részt az ellensúlyozásukban. Balesetmentesen viselkedjenek. Beszélgessenek az egészséges életmódról szabad fogalmazásban. A tanár segítségével – a személyes méltóság fenntartása mellett – kapjanak visszacsatolást a saját testalkatukból adódó előnyökről, gyengeségekről, korlátokról. A saját higiénia mellett fordítson gondot a környezet, az öltöző, a tornaterem és a felszerelés higiéniájára. A környezettudatosság közvetlen környezetet óvó higiéniai rutinja járjon együtt az épített környezet óvásával is.

Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia: Készüljenek a növekvő szellemi terhelésre az erős fizikum által, a fizikai terhelhetőség fokozása mellett. Fogadják el a reális edzettségi önértékelő rendszert, az edzettségi állapot folyamatos számszerűsítését. A keringési és légzőrendszeri működőképességben a feladatokkal érjék el a magasabban szabályozott szintet. A testi fejlődés, pszichomotoros érés igen kedvező szakaszát nagyon nagyszámú variációs feladatokkal ki kell használni az órákon és az iskolai testnevelés más alkalmain. A kondíciót folyamatosan kontrollálni kell, kitartásban, erőben. A fittség és az örömteli életvitel kapcsolatát életszerűen, személyes példákkal (tanár ás diákminták), egyszerű tudományos ismeretterjesztő fogalmi és képi megjelenítéssel bizonyítani szükséges. Mindezek a dicsérettel, pozitív megerősítéssel érik csak el az önkontrollra képes állapotot. Az élsportolói és a hétköznapi edzettség közötti különbözőséget értsék meg, legyenek mozgástapasztalataik és információik a témáról.

Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia: Legyen maximálisan kihasználva a mozgáskoordinációs képességek fejlesztésének utolsó hatékony életkori szakasza. A mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai igen széles skálájának gyakoroltatásával, állandóan új kihívások közvetítésével az élethossziglan tartó és bővíthető mozgásos cselekvésbiztonság, mozgáskészlet alapozódjon meg. Kapjon lehetőséget a tanuló mások tanítására, a tanultak átadására, szervezésre, segítségadásra szoros tanári kontroll mellett.

207


A természetes mozgásformák automatizálódjanak, a céloknak, a feladatokhoz alkalmazkodva. A korábbi koordinációs fejlesztésen túl a kinesztetikus differenciáló képesség, a gyorskoordináció és a finom koordináció kiemelten fejlesztendő. A nem (a női esztétikum, a férfias önérvényesítő és fizikai erő) és a biológiai életkor miatti kezdődő különbözőségek differenciált kezelése a mozgásos tanulás adekvát szintjein már megjelenik. A lazaságot, tágasságot állandó gyakorlással kell fenntartani. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásában az elsődleges a pontosság, gyakorlás, a sportági versenyformák megismerése folyamatos erős kontroll mellett. Amellett lehetőséget kell adni a kezdeményezésnek, az önkifejezésnek a saját erősségek bemutatásában, valamint az önmegvalósításnak a jól előkészített, végig gondolt kreatív ötletek megvalósítása terén.

Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia: Ebben a nagyon érzékeny, de még a pubertás előtti életkorban az egész gyermeki személyiség a szabálykövető tanulási, játék, sport és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motivációjával, igen erős önfegyelemmel, kialakuló önértékelési gyakorlat és empatikus társas kapcsolatok jelenlétében fejlesztendő. Együttműködésre, a különbözőség, a „nem vagyunk egyformák” elfogadására minden alkalmat meg kell ragadni. A beteg, sérült társakat segítő, elfogadó (integrációt segítő) viselkedéskultúra kapjon pozitív megerősítést. A nemi azonosságtudat kulturált megfogalmazása, a pozitív beállítódás a másik nemhez, a nemre jellemző, önbecsülést adó testkultúrális készségek, képességek személyes értékként való átélése kapjon szerepet és megerősítést beszélgetésekben, szituációk elemzésekor. Támogatandó az öröm kifejezése a saját, a társ és a csoport sikere felett. Pozitív megerősítést nyerjen a kézzel fogható viselkedési változások elérése (főleg a fiúknál) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlatát, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáit tanítani szükséges, és következetesen alkalmazni a gyakorlatban. A döntéshozatal egy-egy demokratikus formája épüljön be a gyakorlatba. A hatodik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A sportági alapképzés alapvető fogalmainak ismerete és képi-fogalmi összekötése. 208


A képességfejlesztés két-három eljárásainak megértése.. Kialakuló önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus megjelenítése még hibákkal de javuló színvonalon. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak megismerése, megértése és sajáttapasztalatra épülő megfogalmazása is. Úszni tudás(ha az iskola biztosította az oktatást). A hetedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése különösen a sportági alapképzés és a képesség-fejlesztés területén. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak elfogadása a műveltségterület alapvető értékeiként. Az önálló feladattervezés, a sportkultúrához tartotó kutatómunka vállalása. Vállalkozás kisebb játékok szervezésére, otthoni gyakorlatok tervezésére.

7–8. évfolyam

A sport és testnevelés műveltségterület a fejlesztő szakaszban a tudatos felelősségvállalás fizikai és mentális alapjait helyezi le az egészségmegőrzés, fittség és aktív életmód terén. Az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb játék- és sporttevékenységgel – a már megalapozott kompetenciákat és az érdeklődést fenn kell tartani. A tantárgyi, a tantárgyközi és tanítási órán kívüli aktivitásokkal a műveltségterület eszköz jellege erősödik az önállósodó fiatal állampolgár életmódjában.

A mozgásanyag pozitív motivációs bázis a függőségek elleni küzdelemben,

ezért megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése ebben a szakaszban is elvárt.

209


A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai

Egészségvédelem és beszédértés, beszédfejlesztés: Az elérni kívánt célállapotban a tanulók képesek megőrizni a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, előtérbe helyezik az egészséges sportprogramokat a függőségekkel, káros szenvedélyekkel szemben. Az egészséges életmódról képesek összefüggően, több részelemet összegezve beszélgetni. A saját higiénia mellett másokkal szemben is képviselik a környezet, az öltöző, a tornaterem és a felszerelés higiéniáját, helyesen érvelnek a vitákban, képesek egy-egy esetben mások meggyőzésére. A feladatok gyakorlásakor el kell érni: Az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásait értsék meg és alkalmazzák az ellenállásuk erősödéséhez.

Több

relaxációs

eljárás,

motoros

gyakorlatot

ismerjenek

a

stresszoldásra. A növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartást tudatosan védjék, gyakorlással tartsák fenn, képviseljék ezt a szemléletet a környezetükben is. Az ön – és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletet fogadják el és erősítsék. Az optimális folyadékszükséglet, az egészséges táplálkozás és a napi optimális pihenés egy – egy lényeges tudáselemét a gondolkodási műveletekbe ágyazva használják, vonjanak le a prevenciót érintő következtetést, mondjanak véleményt és alakítsák az életmódjukat ennek megfelelően.. A káros szenvedélyek mellett a fizikai ártalmakat is kerüljék, öltözzenek helyesen. A saját nem higiéniáját teljes körűen gyakorolják, integrálják az egészségtan, biológia egyéb foglalkozások során szerzett tudást a szituációknak megfelelően. Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia: Az edzés sajátosságaiként az öröm megélése mellett elfogadják a fárasztó munkát, a testnevelés akaratfejlesztő funkcióját. A gyakorlások során kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Vállaljanak egyéni feladatokat. Életmódjukban tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést.

210


A keringési és légzőrendszer fejlesztése során az eredményeket kövessék a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségét ismerjék meg egy – két motoros gyakorlat által. A tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumait kutassák, a hozzájuk közel álló megoldásokat prezentálják egymásnak, a másikét fogadják be érdeklődve. A fittséget, mint értéket képviseljék a társas korosztályos kapcsolatokban, legyenek érveik. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia: Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket, vonjanak le önálló következtetéseket. Legyenek képesek mások mozgását javítani, és adekvát tanácsokat adjanak a korrekcióra. A nemenként más tananyag kiválasztásban a fejlesztési sajátosságokhoz alkalmazkodjanak a feladatok. A kulturált, esztétikus mozgás váljon láthatóvá (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. A tanult koordinációs mozgáskészlet bővüljön és egyre célszerűbb legyen a használata. A helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban jelenjenek meg absztrakciós eljárások, kreatív megoldások. A kombinációk egyéni kigondolása, az ötletek csoportban történő kidolgozása kapjon igen erős motivációt. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakaszában a begyakoroltak ötletjáték során kerüljenek alkalmazásra. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia: Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Az egyén értelmi és érzelmi viszonyát fejtse ki a sportértékekkel kapcsolatban; fejlődjön a jelleme a sport által. A szexuális nevelés terén essen szó a párkapcsolatok kultúrájának megalapozásáról, a sportolásról, mint értékes társas viszonyokat elősegítő aktivitásról. A tanár – diák és a diák – diák összeütközések helytelen és helyes mintái azok megbeszélése és elvárások megfogalmazása mentén fejlődjön a demokráciára érzékenységük. A másik ember véleményének tiszteletben tartása a sporttevékenység megszervezésében, a játéktevékenységben mindig kapjon megerősítést.

211


A nyolcadik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások elfogadás és törekvés az azok szerinti végrehajtásra. Az önállósság megjelenése a tanár által kiszabott testmozgásban. Az egészségmegőrzés legfontosabb tényeinek ismerete és a saját állapottal való összehasonlítására való képesség. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, a saját adottságok elfogadása mentén a saját javuló teljesítményre való elszántság felmutatása. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. Az együtt játszás konfliktusainak megértése, a megoldások keresése és a szabályok elfogadása azok megoldására. A kilencedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások maradéktalan végrehajtása. Az önállósság, a belső kontroll megjelenése a tanár által kiszabott ill. az egyéb iskolán kívüli rendszeres testmozgásban. A céltudatos egészségmegőrzés kialakulása. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának elfogadása, megértése. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás konfliktusainak csökkentése. Alapfokú tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseinek rendszerben. Az együtt sportolásra érvényes demokratikus szabályozók elfogadása

212


RAJZ ÉS MÉDIAISMERET Célok és feladatok A rajz tantárgy legfontosabb célja a tanulók látáskultúrájának fejlesztése. Ki kell alakítani a gyermekben egy tudatos szemléletmódot. Ennek segítségével képessé kell válnia az őt körülvevő világ vizuális információáradatának feldolgozására. A rengeteg külső ingert tudnia kell felfogni, értékelni, rangsorolni. A környezetét egyre kritikusabban vizsgáló kiskamasz rendkívül fogékony a látható világ jelenségeire. Ezt kell nekünk, rajztanároknak kihasználnunk a feladatok életszerű, könnyen érthető megválasztásával. Ez az egyik legfontosabb tantárgyi motiváció. Fontos eszköz abban, hogy a gyermek szívesen és lelkesen vegyen részt óráinkon. Ébren kell tartanunk az érdeklődését a világ sokszínűsége, értékei iránt. Képessé kell tenni a gyermeket a természet szépségének felismerésére, visszatükrözésére. A saját képességeivel párhuzamosan az alapvető vizuális jelekkel, eszközökkel és technikákkal is meg kell ismertetnünk a gyermeket. Így képessé válik az önálló megismerésre, befogadásra és alkotómunkára. Az alkotómunkában lehetőséget kell adnunk arra, hogy a neki megfelelő eszközökkel tudja magát tudatosan kifejezni. A tanuló kreativitását elősegítik az egyéni élményeken alapuló feladatok. Ilyenek például a családi események, iskolai rendezvények, sportesemények rajzi megfogalmazásai. Saját élményeinek vizuális formába öntésekor újra átélheti és értékelheti a megtörtént eseményeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermek saját ötleteit megvalósíthassa a tanórákon. Az átlagosnál tehetségesebb tanulóknak differenciált feladatokkal kell biztosítanunk az előrehaladásukat. Ezek a feladatok összetettebb, nehezebb megoldási módokat kínálnak az arra képes alkotóknak. A művészettörténeti ismereteket konkrét feladatokkal kell kapcsolnunk a társművészetekhez. A történelem a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyakkal együtt haladva, közösen kell felébreszteni a gyermekekben az egyetemes kultúrkincs iránti érdeklődést. 213


Hazánk jelentősebb alkotásain keresztül reálisabb képet alakít ki szűkebb és tágabb környezetének viszonyáról. Az egyetemes, a nemzeti és a népi kultúra megismerésével egyre bővül, és színesedik a világról alkotott képe. Mindezek ismeretében egy környezetére igényes, annak értékeiért felelősséget érző magatartás kialakítása a célunk.

Tudásszint az 5. évfolyam végén A tanuló képes megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat, műfajokat. Ismeri az alapvető vizuális jeleket. Önállóan képes grafikus eszközökkel vonalas kompozíciók létrehozására. Képes saját élményeinek, gondolatainak, érzéseinek megfogalmazására a megismert képzőművészeti technikák segítségével. Egyszerűbb tárgyakat képes emlékezetből is megjeleníteni, lerajzolni. Meg tudja szerkeszteni a legegyszerűbb geometrikus formák vetületi ábráit. Képes kiválasztani az adott témának, feladatnak legmegfelelőbb vizuális eszközöket. Ismeri a tanult művészeti korok jellemzőit. Tud példákat megnevezni és alapszinten elemezni az őskor és az ókor építészetéből, szobrászatából és festészetéből.

Tudásszint a 7. évfolyam végén A tanuló ismeri az emberi test alapvető nagy arányait, jellemző formáit. Képes a birtokában lévő vizuális jelrendszerrel megfogalmazni az emberi arc sajátosságait. A karakteres vonásokat formaredukcióval hangsúlyozza, szemlélteti. Bővülő technikai eszköztára révén adott feladatot komplex módon képes megoldani. A vegyes technikák alkalmazásával tovább fejlődik, finomodik kézügyessége. Differenciálódik manipulációs képessége, mellyel újfajta minőségek megismerésére válik képessé. Az összetettebb formák plasztikai modellezésével, a szabásrajzok elkészítésével továbbfejlődik a gyermek tér és formaérzéke. Az önálló tervezési és kivitelezési munkák hatására fokozatosan alakul ki az esztétikai ítélet képessége. Fejlettebb ritmus- és arányérzéke segítségével könnyebben elkülönít lényeges és kevésbé fontos információkat egymástól. Képessé válik egyszerűbb rekonstrukciós feladatok megoldására a tanult ábrázo214


lási rendszerekben (vetületi és axonometrikus). Újabb és bonyolultabb színrendszereket ismer meg. Segítségükkel még több színárnyalatot képes előállítani, érzékletesebbé válik festői nyelvezete is. A változatos felületkezelést elősegíti az ecsetkezelés tudatos megválasztása. Hazánk jelentős múzeumainak megismerésével nyitottabbá, sokoldalúbbá válik a gyermek. Ismeri Magyarország legfontosabb építészeti és képzőművészeti kincseit.

Tudásszint a 8. évfolyam végén A tanuló jártas a formai, színbeli tanulmányok készítésében. A látványszerű és az absztrakt ábrázolást önállóan – saját intellektusának megfelelő szinten – képes megoldani. Ismeri a vizuális kommunkáció legfontosabb eszközeit. Érti a vizuális kommunikáció nyelvezetét. Képes önállóan kiválasztani a megfelelő technikát, eszközt adott feladat megoldásához. Térbeli és színbeli analizáló jellegű munkákra is képes a természeti formák vizsgálatakor. A szerkesztőeszközökkel képessé vált a pontos munkavégzésre. Képes geometrikus testek képeinek megszerkesztésére az elsajátított ábrázolási rendszerekben (vetületi ábrázolás, axonometria, perspektíva). A látszati távlattan szabályait tudatosan alkalmazza a térmélység ábrázolásában. A képzőművészeti alkotás munkafolyamatában képessé vált az elvont gondolkodásra. Esztétikai élményeit tudatosan képes feldolgozni, megérteni, értékelni, rangsorolni. Felismeri és óvja lakóhelye művészeti értékeit, környezettudatos magatartásra törekszik. Tisztában van az emberiség legszebb kultúrkincseinek jelentőségével. Ismeri az egyetemes és a magyar építészet, szobrászat és festészet legjelentősebb alkotásait. Képes elemezni a tanult műveket adott szempontok alapján. Általános iskolai tanulmányainak végén a gyermek rendelkezik az esztétikai intelligencia és ítélet képességével.

215


Ének – zene 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Az ének-zene tanítás célja a zenei élmény nyújtása, a közös éneklés öröme, dalok, zeneművek megismerése által a zene megértésére, a zene szeretetére való nevelés, az értékes zenével való intenzív kapcsolat kialakítása. A zenei nevelés célja: a muzsikáló közösség és a zeneszerető-, értő közönségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Az énekelt, előadott, meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. Az iskolai ének-zene tanítás zenei anyaga énekes zene. Így zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást. A zene szeretete a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlés formálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba ( énekkar, hangverseny látogatás) való bekapcsolódást.

216


A továbbhaladás feltételei Éneklés 15 szemelvény csoportos éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. A Szózat éneklése emlékezetből. Zenehallgatás Többször meghallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése. Népi hangszerek felismerése hallás után. Reneszánsz és barokk zeneszerzők megnevezése. Improvizáció Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása ( megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei írás-olvasás Ábécés hangok megnevezése, leírása G-kulcsban. Tánc és dráma Részvétel a csoportos gyakorlatokban, beszélgetésekben. Egyenletes lüktetés visszaadása tapssal. Egyszerű ritmusképlet visszaadása. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek előadása. 6. évfolyam A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 dal (történeti ének, illetve szemelvény) átélt, kifejező éneklése emlékezetből. Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése. Többször meghallgatott klasszikus zenemű felismerése. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése.

217


A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, és néhány művük felsorolása. Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése ( 2x2 ütemes terjedelemben) Zenei írás-olvasás -1b-ig. Módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dalok éneklése betűkottáról. Tánc és dráma Részvétel a gyakorlatokban, beszélgetésekben. Egyszerűbb drámai konvenciók alkalmazása. 10 énekes-táncos játék ismerete, 1 új stílusú tánc alaplépéseinek előadása. 7. évfolyam A továbbhaladás feltételei Éneklés 15 dal vagy szemelvény megszólaltatása emlékezetből. Verbunkos dallamok éneklése stílushű előadásban. Népies műdalok éneklése szöveggel, emlékezetből. Zenehallgatás A magyar nemzeti romantika zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismerete. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek ismerete. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei írás-olvasás Tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából. -2b-ig.

218


A továbbhaladás feltételei 8. évfolyam Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. 13 dal éneklése emlékezetből csoportosan. Zenehallgatás Többször hallott zenemű elhelyezése zenetörténeti korszakokban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával. Zenei írás-olvasás A leggyakoribb tempo- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. Könnyű dallamok, ritmusok olvasása, írása.

219


Tánc és dráma Célok és feladatok A tánc és dráma tanítás célja: nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanema drámajáték eszköztárának és különböző színházi elemek megtapasztalása a tanulók saját tevékenységén keresztül. Az elmélet minden esetben a gyakorlati tevékenység eredményeképpen jelenik meg. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata a nehezen megfogalmazható gondolatok és érzelmek kifejezésére teremt lehetőséget. Együtt szerepel a játék és a munka fogalma, mert a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik ugyan, az órákon való részvétel azonban a tanulók számára minden esetben felszabadult és örömteli cselekvésben nyilvánul meg. A tánc és dráma lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvételre, a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására, a táncot felépítő technikai elemei és formák elsajátítására és széles körű alkalmazására; a drámai formával, bábjátékos technikákkal, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra, kísérletezésre. Fontos ,hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő vagy felvett színházi, tánc-, mozgás és bábszínházi előadás megtekintésére. 5.-6. évfolyam Beszéd- és légzéstechnika elsajátítása, A kapcsolatteremtés, kommunikáció, metakommunikáció jelentéssel bíró elemeinek ismerete, magabiztos használata. Az improvizációs készség használata hétköznapi szituációkban. Színházi és dramaturgiai alapfogalmak megismerése. Alapvető drámai konvenciók ismerete és alkalmazása. A színházi formanyelv tanulmányozása. A magyar népszokások nagy ünnepekhez kapcsolódó részének alapvető ismerete. Népi énekes-táncos játékok, régi stílusú táncok megismerése. Színházi előadások/felvételek megtekintése és véleményezése.

220


1–4 évfolyam

221


MAGYAR NYELV és IRODALOM 1 – 4. osztály BEVEZETÉS:

Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzetekhez, beszédben pontosabbá válik gondolatainak,érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai,eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel.

Célok és feladatok: A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembe vételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédben pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása. Az 1-4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól és gyakoroltatjuk ezeknek alkalmazását. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kife222


jezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd , a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról. Az olvasmányok szolgálják a személyiség fejlesztését, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevelnek. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatását, fejlesztik a mozgáskultúrát, a beszéd és a testbeszéd ( nem verbális kifejező eszközök ) összehangolását.

KULCSKOMPETENCIÁK

2. Az anyanyelvi kommunikáció Feladatunk az ösztönös nyelvtudás formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és írás megtanítása, ez nélkülözhetetlen a tudományok további elsajátításában. Az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete, ehhez a szókincs gyarapítására és a szavak jelentésrétegeinek megismerésére és tudatosítására kell törekednünk. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mely megalapozza a szövegértés és a szövegalkotás összetettebb műveleteit. Különféle tevékenységformákat alkalmazva, a játékosságra építve kell a tudatos és kreatív nyelvhasználatra nevelnünk. 0Idegen nyelvi kommunikáció

223


Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Alapvető feladat a szövegértési és alkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák révén. 3. Matematikai kompetenciák A gondolkodtató feladatok szöveges részeinek megértése nélkül nélkülözhetetlen a pontos feladatmegoldáshoz. Az anyanyelv tanításakor a szöveghű és szövegértő olvasás, a nyelvtani ismeretek elsajátítása megalapozza mindezt. 4. Természettudományos kompetenciák Az anyanyelv tanításában ismeretterjesztő szövegek is megjelennek, ezek feldolgozásával megalapozhatjuk a természettudományos gondolkodást, felkelthetjük a tanulók érdeklődését a szűkebb és tágabb környezetük iránt. Iskolánk különösen nagy figyelmet szentel a természet megismertetésére, környezetünk védelmére. Az anyanyelvi foglalkozások lehetőséget biztosítanak a természet tanulmányozására és az ehhez kapcsolódó nevelési feladatok megvalósítására. 5. Digitális kompetencia A tanító építhet az információs társadalom technológiáira. Azonban fontos feladat tudatosságra, a kritikai attitűdre , a szelekció képességére nevelni. Az információtömeg kezelése és szűrése elképzelhetetlen a tudatos nyelvhasználat nélkül. 6. Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni és csoportos tevékenységtípusok alkalmazása. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát,kitartását,igényességét, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és minél önállóbban legyenek képesek irányítani.

224


7. Szociális és állampolgári kompetenciák Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Éppen ezért a tanítónak elfogadó, pozitív légkört kell biztosítania az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységben. A megfelelő légkörben kell szervezni az anyanyelvi tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlását és a konfliktuskezelés alapjait. Erre épülve alakulhat ki az igényes nyelvi kifejezés és magabiztosság. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák A változatos munkaformák lehetőséget biztosítanak az anyanyelvi órákon a tanulók különböző megnyilatkozásaira, a tanórán kívüli feladatvállalásra. Az érdeklődés felkeltésével aktív résztvevővé válhatnak a

tanulás szervezésé-

ben, felelősségtudatuk megerősödhet 9. Esztétikai és művészeti kompetenciák. Az anyanyelvi nevelés több lehetőséget is tartogat az esztétikai és művészeti kompetenciák megvalósítására. tételéhez

A szövegértés, a hangos olvasás eszközzé

a tanító szépirodalmi szövegeket választ,melyek esztétikai értékeit

felfedezteti, tudatosítja a tanulókkal A

játékos feladatok,meseillusztrációk,

korhű ábrázolásmódok a művészet több területét is lefedik

A továbbhaladás feltételei magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam: bemutatkozás, köszönés, kérdezés, köszöntés, ajándékozás mondókák, versek elmondása emlékezetből mondatalkotás eseményképekről a mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése kis- és nagybetűk írásának elsajátítása szabályos betűalakítás és betűkapcsolás megközelítése rövid, majd egyre hosszabb szavak írottról és nyomtatottról való másolása és írása látó-halló tollbamondással 225


mondat, szó, magánhangzó, mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy- két-, háromjegyű mássalhangzó, az ábécé

A továbbhaladás feltételei magyar nyelv és irodalom 2. évfolyam: bemutatkozás, köszönés, kérdezés, köszöntés, ajándékozás mondókák, versek elmondása emlékezetből mondatalkotás eseményképekről a mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése kis- és nagybetűk írásának elsajátítása szabályos betűalakítás és betűkapcsolás megközelítése rövid, majd egyre hosszabb szavak írottról és nyomtatottról való másolása és írása látó-halló tollbamondással mondat, szó, magánhangzó, mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy- két-, háromjegyű mássalhangzó, az ábécé

A továbbhaladás feltételei magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam: 

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, események elmondása összefüggő mondatokkal.



Fél oldal terjedelmű szöveg önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása, egyszerűbb feladatok elvégzésével.



Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után.



5-6 mondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról.



Egyéni, jól olvasható, lendületes írás.



Rendezett, tiszta füzetvezetés.



Rendezett, tiszta füzetvezetés.



Igék, főnevek, melléknek felismerése, szófajuk megnevezése.



A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása, begyakorolt esetekben.



Részvétel a közös drámajátékokban.

226


A továbbhaladás feltételei magyar nyelv és irodalom 4. évfolyam: A mindennapi kommunikáció folyamán érthető, folyamatos beszéd. Magyarázatok, feladat szövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi beszédfordulatok használata a mindennapi beszédhelyzetekben is. A gondolatok jól érthető megfogalmazása szóban, valamint írásban is a tanult szövegformák követelményeinek figyelembe vételével. Felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, kifejező felolvasása. Önállóan megismert szöveg néma olvasása, a lényeg megértése és annak megfogalmazása, erkölcsi, esztétikai értékek felismerése. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből. Rendezett, olvasható, eszközként használt írás. A mondatfajták, és a tanult szófajok biztonságos felismerése a szövegben is. A szótő és a toldalék megkülönböztetése. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó és szöveganyagának körében. Újabb 20 szóban j hang helyes jelölése. Tanítói javítás után, vagy önellenőrzéssel a feltárt helyesírási hibák önálló javítása. Könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek használata segítségadással tanulási feladatokhoz.

227


MATEMATIKA 1 – 4. osztály BEVEZETÉS: A matematika tanítását az általános iskola 1–4. évfolyamán a Nemzeti Alaptanterv szabályozza.

A

célok

megfogalmazásában

kiemelt

szerepet

kap

a

tapasztalatszerzésen nyugvó megismerési módszerek átadása, azaz a sokoldalú képességfejlesztés lehetősége. A fejlesztési feladatokat az alapvető matematikai gondolkodáshoz szükséges tevékenységformák

gyakorlásán

keresztül

teljesítjük,

a

tananyagot

a

képességfejlesztés célszerű eszközeként választjuk. A fejlesztés közös, általános és részletes feladatait a NAT életkori szakaszokra osztva körvonalazza. A kerettanterv évfolyamokra bontva írja elő a fejlesztési célokat, a tananyagot, az ajánlott tevékenységi

formákat,

valamint

a

továbbhaladás

feltételeit.

A

matematika

tanításának középpontjába azoknak a képességeknek a fejlesztése kerül, amelyek biztosítják a tantárgy iránti érdeklődés fenntartását, a tevékenységhez kötött alkotó gondolkodás kiépülését, a problémalátást és problémamegoldást, valamint az önálló ismeretszerzés

és

felfedezés

örömét

a

korosztály

életkori

sajátosságainak

figyelembevételével. A tananyag mennyiségi növelése helyett a tanultak elmélyítésére, a „minőségre” helyezzük a hangsúlyt. Apró lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot! A kerettantervben leírtak szerint a felső tagozatba lépés alapvető feltételeit is a „kevesebb, de alaposabb” tudás határozza meg. A kerettanterv nagy hangsúlyt fektet a felzárkóztatásra, célja, hogy hozzájáruljon az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, lehetőséget biztosítson a tehetséggondozásra az 1–4. évfolyamon. Így jobban biztosíthatja a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését. Célok és feladatok: Ez a kerettanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó tananyagrendszerét tartalmazza.

228


„A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja a matematika és a matematikai gondolkodás világát feltárni. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia.” (NAT 2007.) A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszában azoknak a képességeknek fejlesztése, amelyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. A személyiség sokoldalú formálása, gazdagítása, a pozitív attitűd kialakítása a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az 1–4. évfolyamon alapozó jellegű, s kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon nyugvó megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodás kialakításának. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. Fontos a mennyiségi és minőségi differenciálás feltételeinek megteremtése, és a változatos kooperatív munkaformák alkalmazása is.

229


A matematikai szövegértő képesség alapozása és fejlesztése összetett feladat. A kezdő szakaszban kis lépésekben, fokozatosan kell kialakítani. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való tapasztalatszerzésnek, jártasságnak. A matematikai kompetencia magába foglalja azokat a tantárgyi és általános ismereteket, specifikus készségeket, képességeket, motívumokat, attitűdöket, amelyek az alkalmazható, gyakorlatra váltható tudás megszerzéséhez szükségesek. A matematika kompetenciához szükséges tudás magába foglalja a következőket: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatok megoldása, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, következtetések. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a megfelelő segédeszközök alkalmazásával a matematika nyelvén kommunikáljon. Fontos a pozitív hozzáállás, amelynek alapja az igazság tisztelete és a dolgok logikus okának és érvényességének keresése.

230


KULCSKOMPETENCIÁK:

Anyanyelvi kompetencia -

hallott és írott szöveg értése, elemzése

-

önálló vélemény nyilvánítása, szövegalkotás, érvelés

-

helyes és kreatív nyelvhasználat

-

alapvető matematikai szókincs megismerése és alkalmazása

-

ismerethordozók használata Pozitív attitűd:- kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, más vélemé-

nyek megismerésének igénye.

Matematikai kompetencia -

a matematikai gondolkodás alkalmazásának és fejlesztésének képessége

-

életkornak megfelelő számfogalom és biztos számolási készség

-

matematikai és mindennapi problémák megoldásának képessége

-

matematikai fogalmak, összefüggések megértése

-

összefüggések felismerésén alapuló ismeretek

-

matematikai modellek alkalmazása (képletek, grafikonok, táblázatok)

-

megfigyelőképesség, tudatos figyelem, ítélőképesség fejlesztése

-

mértékek és struktúrák, alapvető matematikai reprezentációk ismerete, alkalmazása

Pozitív attitűd: - az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. Természettudományos kompetencia -

az emberi tevékenység okozta változások megértése

-

a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség felismerése Pozitív attitűd:- kíváncsiság, nyitottság, biztonság és fenntarthatóság tisztelete.

Digitális kompetencia -

információk felismerése, összegyűjtése, rendszerezése

-

internet használata 231


Pozitív attitűd:- IST magabiztos és kritikus használata. Hatékony és önálló tanulás -

kitartó, pontos tanulásra való képesség csoportban és egyénileg

-

egyéni tanulási stratégia kialakítása, alkalmazása

-

saját munka ellenőrzése, értékelése

-

helyes önismeret kialakítása

-

együttműködési képesség fejlesztése

-

a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségek ismerete és kihasználása

-

alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelően Pozitív attitűd:- tanulás iránti motiváció, korábbi élettapasztalatainak felhasználá-

sa, új tanulási lehetőségek felkutatása és alkalmazása a mindennapi életben, magabiztosság. Szociális és állampolgári kompetencia

-

normatudat, viselkedési és elfogadott magatartási szabályok megértése

-

hatékony kommunikáció, empátia

-

kompromisszum készség

-

emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása

-

kezdeményezőképesség

-

egyéni és csapatmunkában történő kooperáció

-

akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek

-

problémamegoldás és konfliktus kezelés képessége Pozitív attitűd:- mások értékeinek, magánéletének tisztelete.

A továbbhaladás feltétele 1. évfolyam: természetes számok írása, olvasása 0-20-ig számok bontott alakjai; páros ,páratlan, számszomszédok, számok helye a számegyenesen műveletek végzése (összeadás, kivonás, pótlás, bontás) tízes átlépéssel is szöveges feladatok megjelenítése rajzzal, számfeladat alkotása

232


növekvő csökkenő sorozat folytatása megadott szabály alapján sík és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján mérés alkalmilag választott egységgel relációjelek pontos használata

A továbbhaladás feltétele 2. évfolyam: 

Biztos számfogalom 100-ig



Alapműveletek: összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése, megoldása szóban



Zárójel ismerete, használata



Egyszerű szöveges feladat értelmezése, megoldása


Biztos számfogalom a z 1000-es számkörben.



A számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismeret.



Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.



Egyszerű nyitott mondat megoldása.



Szöveges feladatok értelmezése, megoldása.



Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása, folytatása.



Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel, gyakorlati mérésekhez kapcsolva.

A továbbhaladás feltétele 4. évfolyam: Biztos számfogalom a tízezres számkörben: -

Számok helye, írása, képzése, nagyságviszonya, számszomszédok meghatározása. Műveletek értelmezése, megoldása:

-

Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóbeli számolással kerek számokkal.

-

Írásbeli műveletek biztos megoldása

-

Helyes műveleti sorrend ismerete, a zárójel pontos használata.

-

Szöveges feladatok értelmezése, megoldása. 233


Számsorok, sorozatok, függvények: -

egyszerű szorozatok szabályának felismerése, folytatása. Geometria, mérés:

-

Geometriai tulajdonságok felismerése, síkidomok, testek csoportosítása.

-

Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron

-

Mérések szabvány egységekkel. Át- és beváltások tanult mértékegységekkel gyakorlati mérési tevékenységhez kapcsolva. ( hosszúság, űrtartalom, idő, tömeg mérés)

-

Terület és kerület mérése, számítása tevékenységgel. Valószínűség, statisztika:

-

Adatgyűjtés, táblázatok leolvasása.

-

Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

234


-

KÖRNYEZETISMERET 1 – 4. osztály BEVEZETÉS: A környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e tantárgy tananyagát több műveltségi terület határozza meg. Legnagyobb részterülete a természetismeret témakör, melyet az “Ember a természetben” műveltségi terület tartalmaz. A társadalmi ismeretek témakör tartalmát az “Ember és társadalom” műveltségi terület határozza meg Ebből az is kitűnik, hogy a környezetismeret egy komplex tantárgy, melynek fontos szerepe van a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában. Több témában kapcsolódik más műveltségi területekhez. A társadalmi ismeretek tananyagát az anyanyelv tantárggyal, a mérések témakört a matematika, míg az egészségtannal kapcsolatos ismereteket a technika tantárggyal közösen dolgozza fel. Témaköreit a megismerés módszereinek megtanításával és alkalmazásával, az életkornak megfelelő konkrét tapasztalatokon nyugvó, tevékenységeken alapuló megfigyelések segítségével dolgozzuk fel. A tantárgy tanítása során elsődleges feladat azoknak a megismerési képességeknek a fejlesztése, melyek lehetővé teszik a későbbiekben a természettudományos tantárgyak tanulását. Fontos, hogy a tanulók ismerkedjenek meg elemi fokon a kutató módszerekkel, vizsgálódjanak önállóan, szerezzenek közvetlen tapasztalatokat és állandóan bővíthető, tudományosan igazolt ismereteket a természeti és társadalmi valóságról. A megismerés folyamatában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, az egyszerűtől a bonyolult, a közelitől a távoli felé haladunk. A tananyag elsajátítása során a gondolkodási műveletek egész sorát kell elvégezniük a tanulóknak. Megfigyelnek, analizálnak, szintetizálnak, kiegészítenek, válogatnak, rendszereznek, csoportosítanak, fogalmakat alkotnak, ítéletet mondanak, következtetnek. Az elmélet és gyakorlat egységének megteremtése, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, cselekvésre késztető, teljesítményképes tudás elérése a környezetismeret alapvető feladata. 235


A tanulási helyzetek differenciált megszervezésével fejleszthető a tanulók együttműködési, segítségnyújtási képessége. Mindezzel egyidejűleg fokozódik egymás iránti figyelmük, érzékenységük, nyitottságuk. Az együttes élmény nyújtotta érzelmek, elősegíthetik a tárgy tanulása iránti motivációt. A tantárgy akkor oldja meg eredményesen az elemi szintű természettudományos nevelés feladatát, ha gazdag módszertani kultúrával, a tanuló egész személyiségét mozgósítva a természet szeretetére, megismerésére és a környezetben észlelhető természet – társadalom kapcsolatának problémái elemzésére, megoldására vagy a megoldásban való részvételre ösztönöz. A testi és lelki egészség kibontakoztatásában legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Képessé kell tennünk a tanulókat a különböző veszélyhelyzetek (balesetveszélyes tevékenységek, viselkedések, fertőzésveszély, a közlekedés, a háztartás veszélyforrásai, a lakóhely balesetveszélyes helyei, természeti viszontagságok) felismerésére, megelőzésére, elkerülésére, illetve meg kell tanítanunk arra, miként viselkedjék ilyen helyzetekben. Kerettantervünkben is hangsúlyt kapnak a NAT legfontosabb céljai: a személyiségfejlesztő oktatás, a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálása, a nemzeti kultúránk, hagyományaink megismerése, a környezettudatos magatartás kialakítása, a megismerési képességek fejlesztése, az eredményes tanulási technikák elsajátítása.

Célok és feladatok: A tantárgy tanításának célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, melynek során a tanulók alkalmazzák a tapasztalatok lejegyzését rajzos, írásos formában, megfigyeléseket végeznek irányítottan vagy önállóan, kísérleti- és mérőeszközöket használnak. Segítsen az ismeretek és képességek mindennapokban történő felhasználásában. A tanulók ismerjék és értékeljék környezetük értékeit, legyenek képesek felismerni és elkerülni a veszélyhelyzeteket. 236


A tanulók ismerjék meg elsősorban közvetlen – lakóhelyi, iskolai, települési -, majd egyre táguló környezetüket, ezáltal erősítsék a lakóhelyhez, hazánkhoz való kötődést. Ezen keresztül ösztönözzön a környezet védelmét szolgáló cselekvésekre. A környezet megismerése során tanuljanak meg önállóan, elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Szerezzenek ismeretet az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól és azok változásairól. Alakuljon ki harmonikus énképük, helyes egészségszokásaik valamint önmaguk és környezetük iránti felelősségérzetük. KULCSKOMPETENCIÁK:

0Anyanyelvi kompetencia -

hallott és írott szöveg értése, elemzése

-

önálló vélemény nyilvánítása, szövegalkotás, érvelés

-

helyes és kreatív nyelvhasználat

-

ismerethordozók használata Pozitív attitűdök:- kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, más véle-

mények

megismerésének igénye.

1Matematikai kompetencia -

a gondolkodás alkalmazásának és fejlesztésének képessége

-

mindennapi problémák megoldásának képessége

-

összefüggések felismerésén alapuló ismeretek

-

megfigyelőképesség, tudatos figyelem fejlesztése

-

mértékek és struktúrák, alapvető ismerete, alkalmazása

Pozitív attitűd: - az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. 2Természettudományos kompetencia

-

az emberi tevékenység okozta változások megértése

-

a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség felismerése

237


-

tevékeny, kreatívan gondolkodó, a természetben, környezetben és a társadalomban biztosan tájékozódó, társai és saját tetteiért felelősséget vállaló magatartás kialakítása

-

természettudományi gondolkodásmód fejlesztése

-

környezet kímélő magatartás kialakítása az erkölcsi alapelvek ismeretén keresztül

-

a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatának, a fenntartható fogyasztás elvének megértése

-

közvetlen környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása

-

tapasztalatszerzés a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén Pozitív attitűd:- kíváncsiság, nyitottság, biztonság és fenntarthatóság tisztelete.

3Digitális kompetencia

-

információk felismerése, összegyűjtése, rendszerezése

-

internet használata Pozitív attitűd:-.

4Hatékony és önálló tanulás

-

kitartó, pontos tanulásra való képesség csoportban és egyénileg, az idővel való hatékony gazdálkodás

-

egyéni tanulási stratégia kialakítása, alkalmazása

-

saját munka ellenőrzése, értékelése

-

helyes önismeret kialakítása

-

együttműködési képesség fejlesztése

-

a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségek ismerete és kihasználása

-

alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint, alkotások adott feltételeknek megfelelően Pozitív attitűd:- tanulás iránti motiváció, korábbi élettapasztalatainak felhasználá-

sa, új tanulási lehetőségek felkutatása és alkalmazása a mindennapi életben, magabiztosság. 5Szociális és állampolgári kompetencia

-

normatudat, viselkedési és elfogadott magatartási szabályok megértése 238


-

hatékony kommunikáció, empátia

-

kompromisszum készség

-

emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása

-

kezdeményezőképesség

-

egyéni és csapatmunkában történő kooperáció

-

akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek

-

problémamegoldás és konfliktus kezelés képessége Pozitív attitűd:- mások értékeinek, magánéletének tisztelete.

A továbbhaladás feltétele 1. évfolyam: napszakok, évszakok jellemző időjárása évszakokhoz kapcsoló ünnepek, népszokások növények és állatok megfigyelése szempontok alapján az emberi test részei, érzékszervek, testséma egészséges életmód család ( családtagok bemutatása) az iskola legfontosabb helyiségeinek ismerete, az iskola neve, címe a gyalogos közlekedés szabályai

A továbbhaladás feltétele 2. évfolyam:

-

A tanulók környezetében található tárgyakból gyűjtemény készítése.

-

Szóbeli vagy írásbeli kérdésre tudjon rövid írásbeli választ adni önállóan.

-

Ismerje a környezetszennyező, és – veszélyes anyagokat.

-

Tudja az élőlényeket csoportosítani jellemző jegyeik alapján.

-

Ismerje az egyes életszakaszokra legjellemzőbb tulajdonságokat.

-

Lakóhely ismeret: tudja megnevezni az iskola környékének nevezetes épületeit.

-

Használja helyesen a napszakok nevét.

-

Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben.

-

Tájékozódjon jól saját testén.

239



A tanuló tudjon megnevezni környezetéből néhány jellemző élőlény.



Tudja felsorolni az élőlények életfeltételeit.



Ismeri az egészséges életmód feltételeit.



Meg tudja nevezni a fővilágtájakat.



Ismerje lakóhelyének főbb nevezetességeit, hagyományait.

•Legyen képes a zöldterületeken élő leggyakoribb élőlények felismerésére, jellemzésére, megnevezésére. •Vegye észre a növények és az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani. •Ismerje a növényi szervek feladatát. Vegye észre a növényi élet ciklusát. •Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség. Ismerje a növények és az állatok legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbséget. •Lássa, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez. •Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. •Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek. •Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. •Legyen képes tájékozódni az iskola környékéről készített térképvázlaton. •Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat. •Ismerje meg lakóhelyét, tudjon önállóan tájékozódni a település térképén. •Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost. •Legyen képes felfedezni a fővárosi és vidéki élet közötti különbségeket. •Ismerjen fel néhányat képről Budapest nevezetességei, hídjai közül. •Vegye észre, hogy a helytelen emberi magatartás hogyan veszélyezteti az élőlények életét. •Tudjon tanári segítséggel kísérleteket, méréseket végezni, tapasztalatait elmondani és írásban rajzban rögzíteni.

240


Továbbhaladási követelmények a 4. év végén Társadalomismeret: -

Lakóhelyismeret: Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén.

-

Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit.

-

Mutassa be lakóhelyét, város, falu jellemzőit.

-

Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Szomszédos települések megnevezése, közlekedés.

-

Testünk és életműködésünk: Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait.

-

Nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Egészségmegőrzésről tájékozott legyen és tudja mi veszélyezteti azt.

Természetismeret: -

Környezetünk élővilága: Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon.

-

Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot.

-

Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Csoportosítások, rendezések adott szempontok szerint.

241


IDEGEN NYELV 3 – 4. osztály BEVEZETÉS: Az általános iskolákban minden diáknak legalább egy idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európai Tanács ajánlásával. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, amely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) révén lehetséges. Célok és feladatok

:

Iskolánkban választható idegen nyelv az angol és a német. A kezdő évfolyamon elsősorban az idegen nyelven történő beszéd és hallás képességét fejlesztjük játékos formában. Az első két év alapozó szakasza után következik az olvasás és írás képességének fejlesztése Erre az időszakra a gyerekeknek már biztos tudással kell rendelkezniük az anyanyelven történő írással és olvasással, így az idegen nyelven való készségfejlesztés, a kezdeti nehézségeket legyőzve, már sikeres szokott lenni. Az 58-ik évfolyamon az alapszakaszban elsajátított készségek magasabb szintű fejlesztése valósul meg, hogy az általános iskolát elhagyó gyermekek már egy biztos, kommunikatív nyelvtudással kezdjék meg a középiskolai oktatást.

242


KULCSKOMPETENCIÁK: A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egészéleten át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az idegen nyelv tanításában a következő kulcskompetenciák fejlesztése valósítható meg: 1.Idegen nyelvi kommunikáció. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések. tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése. szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklődése szerint.

2.Anyanyelvi kommunikáció. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

243


3.Természettudományos kompetencia. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

4.Digitális kompetencia. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáina (Information Society Technology) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 5.A hatékony, önálló tanulás. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a m agabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 6.Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések. élmények és érzések kreatív kife-

244


jezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Továbbhaladás feltételei: 3.

ÉVFOLYAM Tudjon köszönni, megköszönni, számolni 1-10-ig, bemutatkozni, ismerjen 4-5 egyszerű mondókát, dalt. Témánként ismerjen 4-5 szót. Legyen képes az óravezetéssel kapcsolatos egyszerű közléseket megérteni. Ismerje az alapszíneket. Az angol „ABC” ismerete, tőszámnevek 1-10-ig. A témakörök alapvető szókincsének passzív és aktív ismerte. Egyszerű mondatok olvasása és helyes szórendben való megfogalmazása. Tudjon az angol nyelvű felszólításokra cselekvéssel reagálni. Ismerjen 4-5 dalt, mondókát.

4.

ÉVFOLYAM A tanuló szókincse a tanév folyamán kb. 100 új szóval bővüljön. Tudjon megközelítőleg helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és helyes ritmusban egyszerű mondatokat ismételni. Tudjon képekről egyszerű mondatokat alkotni. A tanuló sajátítsa el a gyakorolt olvasmányokon a szóismétlés nélküli ritmusos olvasást. A tanult szavakat tudja helyesen leírni. A tanuló szókincse az év folyamán bővüljön kb. 150 új szóval. Fejlődjön együttműködési készsége. A tanult témakörön belül az ismert szókészlettel és szerkezetekkel tudjon kérdésekre, felszólításokra reagálni, rövid párbeszédeket folytatni, képekről néhány mondatot alkotni szóban és írásban egyaránt. Legyen képes a feldolgozott szövegeket érthető kiejtéssel folyamatosan felolvasni.

245


Művészetek

RAJZ 1 – 4. osztály BEVEZETÉS:

Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanuló látáskultúrájának megalapozása.

Feladata

vizuális

megismerő,

befogadó,

alkotó

képességeik

fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak a megismertetése. A tantárgy különesen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket, a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és kéz intellegenciájának kiművelése. A természetszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerú célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A múvészeti nevelés értétkközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerpet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához.

Célok és feladatok:

246


Az

1-4. osztályban a vizuális nevelés célja, az érzelmekkel kísért önkifejezés

elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel, szín-forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek, szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a csoportmunka lehetősége együttmúkődési készségeiket fejleszti. A kerettanterv a nemzeti alaptanterv vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, alkotás témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek, és a köznapi-informatívtudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartoznak. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel. A

tantárgyban rejlő sajátos lehetőségek érvényesüléséhez a megfelelő tanítási

módszerek megválasztása elengedhetetlen. A tantárgy csak akkor tudja céljait teljesíteni, ha megtartja alkotó –gyakorlati jellegét. A kreatív gyakorlati feladatok nem „művészi-pályára” vagy más szakterületekre való felkészítést szolgálják, hanem az elsajátítandó ismeretek mélyebb megértését, azon képességek hatékonyabb fejlesztését, amelyekre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy képes legyen saját életét önállóan alakítani. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyébként is szimultán hatású rajzórai feladatok valódi komplex feladatok legyenek, hogy egyidejűleg minél több készség, képesség fejlesztését szolgálják, minél több ismeret átadását tegyék lehetővé. A hatékony vizuális nevelés fontos módszere a játék, a játékosság – és nem csupán a bevezető szakaszban.

247


KULCSKOMPETENCIÁK: A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul számos kulcskompetencia fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb megfogalmazást. A vizuális kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes leírásara való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés „nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságinak megértését, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munka közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt. A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeret feldolgozás, a különféle manuális tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek fejlesztéséhez. A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztető kreatív gyakorlati feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetőség nyílik a különböző helyekről származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját érdeklődésre építő vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt Az önállóan megoldott projekt feladatok a strukturált logikus gondolkodást is fejlesztik, ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a matematika kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy foglalkozik az alapvetőn nem vizuális jelenségek, minőségek, mennyiségek vizuális megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb.)., valamint a sík- és térmértani alakzatok jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A 248


művészeti ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes művészet megismertetése pedig- sok más mellett- a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való találkozás, a különböző alkotási lehetőségek tevőleges kipróbálása jelentősen hozzájárul az énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás megalapozásához.

Továbbhaladás feltételei 1. osztály  ismeri az eszközöket és rendeltetésszerűen használja  tud vonal, folt és színképzéssel alkotást létrehozni  tudja, mi a pont, egyenes, görbe, kör  látványok, műalkotások megbeszélésébe bekapcsolódik  ismeri a főszíneket, a fehéret, a feketét  esztétikai érzéke fejlődést mutat  képes élményeinek, elképzeléseinek megjelenítésére  képes egyszerű lenyomat készítésére

2. osztály  Képes korának megfelelő, felismerhető ábrázolást készíteni, különböző technikákkal. 

)Képes a színek felismerésére, megnevezésére, színek keverésére, színhangulat megörökítésére.



Képes az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználatra, a felszerelését önállóan rendben tartja.



A képalkotó tevékenységek közül képes legalább a személyes ént kifejező alkotások létrehozására.



Alkotótevékenysége és látványok, műalkotások szemlélése során képes néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány használatára, illetve felismerésére.



Tisztában van a szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségekkel.



Képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére.

249


3. osztály:



Képes legyen

egyre tudatosabban használni alkotó munkáiban a vizuális

nyelvet, képi és plasztikai kifejezőeszközőket. 

Alapfokú színismerete legyen.



Képes legyen műalkotásokkal kapcsolatos élményeit megfogalmazni.



Képes legyen vizuális jelek, ábrák, magyárázó rajzok megértésére.



Egyszerű tárgyak tervezését, készítését meg tudja oldani. Forma és rendeltetés viszonyának felismerésére képes legyen.



Ismerje lakóhelye néhány nevezetességét.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN 

Életkorának megfelelően képes az alkotó, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok értelmezésére.



Képes a tantervben meghatározott alkotási tevékenységek közül legalább a következőkre: élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; egy tárgy modell utáni ábrázolása, jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.



Képes az újként megismert anyagok és eszközök tekintetében az alkotó tevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználatra.



Alkotó tevékenysége során képes a legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használatára, ezeket az ismereteit látványok, műalkotások olvasásába is be tudja építeni.



Felismeri a szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségeket (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).



Korának megfelelően képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére és megfigyeléseinek,gondolatainak,érzéseinek elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával.



Színtani ismerete kiterjed az alapszínek,fő és mellékszínek, hideg-meleg és kiegészítő színek ismeretére.

250


ÉNEK 1 – 4 . osztály

BEVEZETÉS: Az ének-zene a szavak fölött „hangzó nyelv” élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi.

Célok és feladatok: Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1−4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez és az egyes zeneművek élményt nyújtó megismeréséhez és megértéséhez vezető utat. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség fejlesztése. Fontos feladat a zenei világkép, az érzelmi és az értelmi vonatkozású hatások jellemformáló erejének és szerepének megalapozása. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. Nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör megteremtése, a közös éneklés és a zenehallgatás örömteli megélése, a tanulás-tanítás életkorhoz igazodó játékosságának biztosítása, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, az oldott iskolai környezet léte, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz. A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését.

251


Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz.

KULCSKOMPETENCIÁK: Anyanyelvi kommunikáció

Az énekzenének, mint a művészetek egy formájának célja, hogy a kommunikáció összetett formáiról élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakításához. Az aktív tevékenységek (éneklés, játékok, ritmizálás, stb.) a készség és képességfejlesztés szisztematikus rendje lehetőséget ad a zene tartalmi befogadására, a kifejezésmód árnyaltságának fejlesztésére és általa az egyéni továbbfejlődésre. Idegen nyelvi kommunikáció A zenei nevelés segítséget nyújt a gyerekeknek, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a zene által közvetített értékeket. A nemzeti és európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. Matematikai kompetenciák A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkesztés a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek 252


alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. Természettudományos kompetencia A zenehallgatás során lehetőség nyílik a különböző természeti jelenségek és a közvetlen környezet hangszerek által imitált hangjainak felismerésére. Digitális kompetencia A digitális technika világában fontos feladat a gyerekek tudatosságra, szelekció képességre való nevelése. A zenehallgatás egy jó alternatíva a digitális eszközök helyes alkalmazására. Hatékony és önálló tanulás kompetenciája A dallamhoz kötött szövegtanulás könnyebb, sikerélményt ad, és ez által az egyéb tanulási formákat is motiválja. A zenehallgatás pihentet, megnyugtat, segíti az elmélyülést, amely a hatékony tanulás fontos feltétele. Szociális és állampolgári kompetencia Az énekórai közösségi tevékenységek (közös éneklés, játszás) segítik a gyerekek egymás közötti kapcsolatának helyes irányba történő fejlődését, egymás elfogadását és értékeinek felismerését. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia Az örömmel végzett önálló énekes tevékenységek (kiscsoportos vagy egyéni éneklés, ünnepek alkalmával történő szereplés, stb.) megerősítik a gyerekek önbizalmát, kezdeményezőkészségét. Esztétikai és művészeti kompetencia A zenei nevelés elsődlegesen az esztétikai és művészeti kompetenciát hordozza magában. Az ének-zenével összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a gyerekek sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a

253


szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, az érzékenység fokozása. A továbbhaladás feltételei az első osztályban

dalok, játékok mozgással egybekötött, csoportos előadása éneklés szöveggel emlékezetből (20 dal) dalok, mondókák ritmusának hangoztatása kettes ütem, negyed és szünetjele, páros nyolcad ütemvonal, záróvonal kézjeles éneklés tanító irányításával különféle hangfajták megfigyelése s-m, l-s-m megismerése A továbbhaladás feltételei a második évfolyamban 

Ismert és gyakorolt dalok előadása játékkal együtt



Emberi hangfajták megkülönböztetése, megismerése hangzás alapján.



Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján.



Tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása kottaképről.



Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása irányítással a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében.

A továbbhaladás feltételei a 3. osztályban 

Magyar népdalok éneklése csoportosan, kisebb csoportban, egyénileg, pontos szöveggel



Daléneklés tisztán, pontos ritmusban a c’–d” hangok közötti magasságban.



Tudjon az osztály kánonokat és dalokat énekelni.



Ünnepekhez kapcsolódó dalcsokor előadása csoportban, szólóban.



Emberi hangfajták megkülönböztetése hangzás alapján.



Hangszerek és kórustípusok hallás utáni felismerése a hangszínek azonosításával



Tanult ritmusértékek, ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről 254




A tanult ritmusértékek önálló elhelyezése a négyes ütemben.



Újonnan belépő dallamhangok (kézjel, betűkotta, hangjegy), elhelyezése a vonalrendszer-ben.

A tovább haladás feltételei a negyedik osztályban 

Magyar népdalok éneklése csoportosan, kisebb csoportban, egyénileg pontos szöveggel.



Kánonok éneklése csoportosan



Gyermek- és népdalok: a négy év során tanult dalok.



A Himnusz éneklése



Ünnephez kapcsolódó dalok előadása csoportban és kisebb együttesben, illetve szólóban



Vonós, fúvós, ütős hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján.



Tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása, önállóan kottaképről, olvasása és írása tanári irányítással.



Újonnan belépő dallamhangok: a fá és a ti hang, kézjele, helye



(kézjel, betűkotta, hangjegy), elhelyezése a vonalrendszerben.

255


TECHNIKA 1 – 4. osztály

BEVEZETÉS:

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületre készült Technika és életvitel tantárgy kerettantervének célja és feladata az iskoláknak és a műveltségterületet oktatóknak biztos alapot nyújtani a kisiskolások személyiségfejlesztését szolgáló feladatok ellátásához. Századunkra nélkülözhetetlenné vált az emberiség számára magas szintű technikai környezet.

A

technikai

környezet

jelenlegi színvonala

(ipar, mezőgazdaság,

közlekedés, távközlés, iskola, otthon, háztartás, szolgáltatás stb.) és a következő évtizedekre várható technikai fejlődés indokolja, hogy a ma iskolásainak ismernie kell a szűkebb és tágabb környezetük technikai összetevőit és azok összefüggéseit. Olyan kognitív

képességekkel,

intellektuális

képességekkel,

pszichomotorikus

képességekkel, attitűdökkel kell rendelkezni a ma iskolásának, amelyek a jelenben és jövőjükben is elősegíti a konstruktív életvezetését. Célok és feladatok:

A műveltségterület tanításának célja és feladata a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten:  felkészültséget kialakítani a technika, a háztartás, a közlekedés terén  felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövő, térbeli változások),  megismertetni az ember alkotta (otthon, technika) környezet legfontosabb jellemzőit,  bemutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai és etikai értékeket,

256


 fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a közvetlen környezet alakítható  a megszerzett ismeretek alapján az emberi környezet és a természet védelmének a tanulók tudatos szemléletévé és magatartásává formálása a technika segítségével,  kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fejlesztése,  szintetizációs képesség megteremtése,  a megismertetett emberi tevékenységek, szakmák, életpályák, az átélt alkotások, a technikai beállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek.  ÖKO szemlélet tudatos alakítása

KULCSKOMPETENCIÁK:

A kisiskolások előzetes tudása, tapasztalása, természetes érdeklődése alapján, a környezetről szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja 

a technikai környezethez kapcsolódó ismereteket és magatartást;



a természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciákat;



a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát;



az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet;



az anyanyelv és szaknyelv használatát.



a hatékony és önálló tanulás kompetenciáját



az informatikai kompetenciát

FEJLESZTÉSI FELADATOK: A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések fölismerése az anyagok és a belőlük készült tárgyak között (alapanyag, ter257


mék, félkész termék). Az anyagföldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. A ház körüli hagyományos és kézműves technológiák ismerete. Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a kapcsolata. Az épített környezet, a korszerű és a régi építmények (épületek, utak, hidak, felüljárók alagutak, toronyházak és tornyok) anyagainak és szerkezeteinek megismerése. (Szerkezeti anyagok, műanyagok, üveg.) Az adott lakókörnyezet előnyeinek és hátrányainak fölismerése. Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni elképzelés szerint. Egyszerű makett készítése és elemzése terv alapján. A munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használata. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeik bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen, megismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival. Egyszerű házimunkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység megszokása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Környezetkímélő és a természetet szerető életmód kialakítása. A továbbhaladás feltételei az első osztályban

-

tudja a papírt alakítani a tanult módokon

-

ismerje a környezetében előforduló anyagfajtákat

-

képes az eszközök és szerszámok helyes, balesetmentes használatára

-

tud síkban minta és saját elképelés alapján építeni

-

tud képlékeny anyagból egyszerű formákat kialakítani

-

tisztán és rendben tartja taneszközeit és munkaterületét

-

képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással

258


A továbbhaladás feltételei a második évfolyamban -

Az anyagok tulajdonsága , alakíthatósága és felhasználása közti kapcsolatok ismerete.

-

Tudja rendszerezni a papírfajtákat vastagságuk és felhasználásuk alapján.

-

Munkájához, terveihez tudjon megfelelő anyagot választani a természeti anyagok közül.

- Ismerje és balesetmentesen használja eszközeit. Tudja a kicsinyítés, nagyítás különbségét -

Ismerje meg az ünnepekhez fűződő népi hagyományokat.

-

Ismerje az ünnepnapok jelképeit, az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait.

-

Tudja a már megismert anyagokat felhasználni az ünnepi készülődésben.

-

Ismerje otthona nélkülözhetetlen berendezési tárgyait, azok anyagait, méreteit, funkcióit formáit.

-

Ismerje a tanuló a háztartási munkaformákat, a takarítás műveleteit, eszközeit, gépeit, anyagait, a háztartási balesetek forrását.

-

Legyen képes meghatározni az alapteríték elemeit, azok anyagi tulajdonságait.

-

Tudja megnevezni a gyalogos közlekedést irányító jelzőtáblákat

-

Teljes biztonsággal közlekedjen gyalogosként, ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit

A továbbhaladás feltételei a 3. osztályban

-

Ismerje a lágy papírok, kartonok, lemezek jellegzetes tulajdonságait és a felhasználhatóságuk közti kapcsolatot.

-

Fonal- és textilalakító alapműveletek önálló kivitelezése.

-

Ruházat anyagainak, készítési módjának megnevezése. Élővilág és a tárgyi környezet kapcsolatának felismerése. Környezetünk fából készült termékeinek megnevezése. Élővilág és a tárgyi környezet kapcsolatának felismerése. Környezetünk fából készült termékeinek megnevezése. 259


-

Természetvédelem jelentőségének belátása.

-

Tudja megnevezni környezetének fémből készült tárgyait, berendezéseit.

-

Tudja igényeit, szükségleteit megfogalmazni, a kivitelezésre javaslatot tenni.

-

Saját ötlet megvalósítása a funkció, forma, esztétikum együttes figyelembevételével

-

Házak, lakások funkcióinak, feladatainak felsorolása.

-

Tetszőleges háztartási, kommunikációs eszköz, gép bemutatása.

-

Egészséges táplálkozás feltételeinek felsorolása

- Közlekedési ismeretei birtokában biztonsággal tudjon gyalogosan és tömegközlekedési járművön közlekedni. A tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályok, a közlekedési eszközök csoportosítása (ki, mire, hol, mikor használja?) funkciójuk alapján. A tovább haladás feltételei a negyedik osztályban

-

Tudja megmunkálni a kartonpapírt. Tudjon önállóan tervezni és kivitelezni saját munkadarab elkészítésében.

-

Ismerje az üveg és a műanyag alapvető tulajdonságai közötti különbséget.

-

Ismerje

az

agyag

alapvető

tulajdonságait,

tudja

egyszerű

esetben

megmunkálni. -

Ismerje az aluminiumlemez jellegzetes tulajdonságait, felhasználhatóságát,

-

Ismerje az építés főbb anyagait, az agyag mint természeti anyag tulajdonságait.

-

A szövés alapelemeinek, eszközeinek és egyszerű gyakorlatának ismerete

-

Saját és mások munkájának értékelése

-

Tudjon felsorolni gépeket a környezetéből.

-

Gépek funkciójának megfogalmazása.

-

A gépek előnyeinek megfogalmazása, veszélyeik felismerése Kedvenc étel megnevezése, összetevőinek felsorolása, az elkészítés műveletei-

nek felsorolása. -

Háztartási tevékenységek közül 3-4 megnevezése. Környezet tisztelete, védelme.

-

Takarékosság, gazdaságosság lehetőségeinek felsorolása.

260


-

A gyalogos kötelességei és jogai a közúti közlekedésben.

-

A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete.

-

Az udvarias magatartási szokások ismerete, alkalmazása közlekedésben.

261


TESTNEVELÉS és SPORT 1 – 4. osztály BEVEZETÉS:

A testnevelés és sport műveltségterület meghatározóan két részére bontható: testnevelésre és gyógytestnevelésre. Az előbbi fő célja az egészség megőrzése, a betegség megelőzése (prevenció), az utóbbi célja az egészség helyreállítása (rehabilitáció), a testi panaszok csökkentése. A két különböző célrendszer meghatározza a feladatokat, a feladatmegoldásban alkalmazott eszközöket (a testgyakorlatokat) és a módszereket. Célfilozófiájuk közös, amely az alkotmányból vezethető le. Mindkét tantárgy integrálódik az intézményes nevelés rendszerében, sajátos eszközeivel hozzájárul a személyiségformáláshoz, a képességfejlesztéshez, a testi, lelki fejlődéshez, a proszociális személyiség kialakulásához. Ebben az értelemben az iskolában tanított tantárgyak mindegyikével horizontális kapcsolatban van, nagyban hozzájárul a szociális és a kommunikációs képességek fejlesztéséhez. A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Célok és feladatok: A testnevelés tanítás célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát. Formálni kell a tanulók mozgás-, játék- és sportműveltségét. Elő kell segíteni a gyermekek egészséges testi fejlődését, fokozni edzettségüket, teherbíró képességüket, alapvető fizikai képességeiket. A műveltségi területek közös követelményei:

262


- Környezeti nevelés – Kommunikációs kultúra – A testi és lelki egészség kiemelt hangsúllyal történő kezelése KULCSKOMPETENCIÁK:

E műveltségi terület széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. •

döntési: sportjátékok taktikai részében

•

szabálykövető: sportjátékok, atlétikai versenyek •

életvezetési:

- A tisztaság fontossága, tiszta öltözék, rendsze-

res tisztálkodás, rendszeretet. •

Az öltöző és a gyakorlótér rendje, tisztasága.

•

Higiéniai ismereteik növelése, ellenőrzése.

•

A test tulajdonságainak felfedezése és megisme-

rése a mozgások során: csontok, izmok, ízületek. A test képességeinek fejlesztése, épségének védelme, óvatosság. • •

A szabadban végzett testmozgás fontossága.

együttműködési: sportjátékoz, szabadidős tevékenységek (társak,

versenytársak tisztelete) - problémamegoldó - kritikai: Egymás eredményeinek elismerése, örömszerzés

A továbbhaladás feltétele 1. évfolyam: rövid távú gyors futások (40m) tanuljon a gyermek egyszerű 4 ütemű alapgimnasztikai gyakorlatokat 263


testtartást javító, játékos feladatok fogójátékok egy-és kétkezes dobások kúszások, mászások, gurulások felszerelése rendezett, tiszta játékok, sorversenyek szabályát ismeri, betartja a tevékenység céljának megfelelően használja a labdát sportszerűségre törekszik gimnasztikai gyakorlatokat bemutatás alapján elvégzi szökdeléseket, utánozó játékos ugrásokat koordináltan végrehajtja

A továbbhaladás feltételei a második évfolyamban

-

Minden órán hiánytalan felszerelés.

-

Szabályok betartása figyelmeztetés nélkül

-

Aktív, illetékes hozzáállás a csapatjátékhoz

-

Alaki képzés tornasor, egy és többes oszlop kialakítása.

-

Egyszerű 1- 4 ütemű alapgimnasztika.

-

Testtartást javító feladatok, talpboltozatot erősítő gyakorlatok.

-

Szökdelések, ugrások váltott két és egy lábon.

-

Egy-és kétkezes dobások gumilabdával.

A továbbhaladás feltételei a 3. osztályban Rövid távú gyors futások, Egyszerű alapformájú 1- 8 ütemű gimnasztika Testtartást javító gyakorlatok Kötélmászás fokozódó gyorsasággal Kúszások, mászások, gurulások, függések Labdakezelés alapjai (gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés )

264


A továbbhaladás feltételei a 4. osztályban

-

A legalapvetőbb alaki képzés tornasor, fordulatok helyben

-

Egynemű gimnasztikai gyakorlatok 1 – 8 ütemű

-

Gerincjavító gyakorlatok

-

Szökdelések, ugrások váltott két és egy lábon

-

Kúszások, mászások, gurulások

-

Kötélmászás fokozódó gyorsasággal

-

Egy és kétkezes dobások, hajlítások

265


INFORMATIKA 4 – 5. osztály

BEVEZETÉS: Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az informatikai eszközök alkotó használata és az informatikai eszközökkel elérhető szolgáltatások révén életminőség-javulás érhető el. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Az informatika tantárgy igyekszik tartalmilag korszerű, a technikai fejlődéssel lépést tartó, szinte naponta változó ismereteket nyújtani, azokat a mindennapi életben alkalmazható formában oktatni. A tananyag logikai elrendezése ennek megfelelően a használati szinttől a belső működés megértése felé, a passzív befogadótól az aktív irányítóig viszi a diákokat. Az informatika átszövi egész életünket, s ezért eszközei a mindennapi életben nélkülözhetetlenek. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket is. A fő cél az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. A céljaink eléréséhez különösen fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek az informatika tanulása során, különben az élet más területein nem fogják alkalmazni a megszerzett kompetenciáikat, szinte áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számonkérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé

266


válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére.

Célok és feladatok: A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.

267


Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának, például a számítógép- vagy videojáték-függőség problémái. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Általános célok és feladatok tehát: - Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai szoftverés hardvereszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése. •

Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményei-

hez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (vázlatkészítés, dolgozat, kiselőadás, bibliográfia készítése, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás során). Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő cél, amely nem csak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.

268


•

Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló

tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglalkozásra. •

Együttműködésre nevelés, csoportmunka: egyes feladatok megoldása megkö-

veteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. - Alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény egy új termék lesz. •

Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informati-

ka rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, az információs társadalomhoz alkalmazkodni kell; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. •

Az interaktív virtuális világ veszélyeinek tudatosítása: az interaktív digitális mé-

dia, különösen a multimédia, videó és hipermédia “játékok” függőségi és egészségkárosító hatásai. Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására. •

Az önművelés képességének kialakítása, fejlesztése.

- A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. - A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása.

269


KULCSKOMPETENCIÁK:

Anyanyelvi kommunikáció: A tantárgy elsősorban az írásbeli kommunikációt erősíti, a különféle szöveges dokumentumok elkészítésével és elküldési lehetőségeivel. Számítógép segítségével elérhetővé válnak a különféle írásos dokumentumok készítésének lehetőségei. Az információ keresésére kiváló lehetőséget teremtenek az internet különféle keresőprogramjai, a különféle háttértárolók az összegyűjtést, az adatbázis-kezelő, táblázatkezelő rendszerek pedig a feldolgozást segítik. A helyesírás-ellenőrző és szinonímaszótáras segédprogramok hozzájárulhatnak a helyesebb, stilisztikailag „mívesebb” fogalmazás kialakításához. Idegen nyelvi kommunikáció: A nyelvtanításban az interaktív szótárak használata sokkal több lehetőséget tartalmaz a hagyományos szótáraknál. A különféle nyelvi programok és oktató CD-k használatával és megfelelő technikai lehetőséggel az üzenetek megértése, folytatása lehetséges, és felmérhető a szövegértés. A nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció egyik leggyorsabb eszköze az Internet. Matematikai kompetencia: Az informatika nagymértékben fejleszti a logikus gondolkodást és problémamegoldó képességet. Az algoritmusok elsajátítása és megértése is e témakörhöz csatolható. A táblázatkezelők különféle matematikai függvényeket használnak. A különféle logikai és stratégiai játékok is fejleszthetik ezt a területet. A programozásban sokszor a matematika eszközeit, számításait kell felhasználni, ezzel közvetett fejlesztést érünk el. Természettudományos kompetencia: A számítógéppel elvégzett kísérletek és a szimulációs programok látványos módon biztosítanak kiváló lehetőséget a természettudományos kompetencia fejlesztésére. A számítógép működésének megértése a fizika megértését segíti A térinformatika új lehetőséget teremt a természetföldrajz oktatásában. Digitális kompetencia: Az informatika tantárggyal szoros párhuzam vonható, a tantárgy a fő fejlesztője a digitális kompetenciának. A számítógép és a különféle perifériák használatával megfelelő módon fejleszthető és építhető.

270


Számítógépes alkalmazói programok, internet által kínált lehetőségek állnak rendelkezésre. A hatékony, önálló tanulás: A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A hatékonyságot növeli a gép és a különféle programok motivációs hatása. Szociális és állampolgári kompetencia: Nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A gazdasági ismeretek elsajátítását segítheti az informatika adatfeldolgozó programjainak használata, különböző statisztikák készítése. Különösen jelentős lehet a stratégiai játékok használata különböző gazdaságirányítási feladatokra. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a számítógép segítségével a grafika új területeivel foglalkozhatunk. Számítógépi eszközök segítségével a vizuális művészeti alkotások elemezhetővé, kísérletezhetővé, dinamikussá válnak. Az informatika animációs lehetőségei megjelennek a reklámgrafikában, a rajzfilmkészítésben, a televízió műsorok hátterének előállításában. Zeneszerkesztő programok lehetőséget teremtenek az alkotó munkára, kísérleti úton elsajátíthatók a zeneelméleti alapfogalmak.

Év végi követelmények 4. évfolyam: Tudja, hogy a számítógép (nemcsak a személyi számítógép) univerzális eszköz, melylyel az élet számos területén találkozhat. Tudja, hogy a számítógép pénzbeli értéke nagyobb, mint sok más eszközé, s ennek megfelelően bánjon a számítógéppel figyelmesen, kíméletesen. Tudja megnevezni a számítógép két-három alapvető, kívülről is látható perifériáját (képernyő vagy monitor, billentyűzet, egér, lemezmeghajtó). Ismerje a legalapvetőbb üzemeltetési szabályokat (be- és kikapcsolás módja). 271


Legyen képes a billentyűzeten megtalálni és használni azokat a billentyűket, amelyek a megismert oktatóprogramok használatához szükségesek (az írógépen megtalálható billentyűk, a fontosabb szerkesztőbillentyűk és az [Enter]). Legyen képes a megismert programok önálló használatára, legyen képes a már ismert hibaüzenetek felismerésére a számára új programokban is. 1Legyen képes a mindennapi életből ismert cselekvést lépésekre bontani.Tudja, hogy mi a szerepe a mindennapi kommunikációban a nem nyelvi jeleknek.

Év végi követelmények 5. évfolyam A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre. Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Képes legyen egyszerű ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni, és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat.

272


VII. Az otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószobai) felkészüléséhez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kacsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,



az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóban, sem írásban házi feladatot.



Az iskolaotthonos osztályok tanulói (1-4. évfolyam) nem kapnak házi feladatot, hiszen a délelőtti és délutáni tanórák közé beépített foglalkozásokon végzett gyakorlás, lehetőséget biztosít az ismeretek szükséges szintű rögzítésére.



az ötödik - nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóban, sem írásban házi feladatot.

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

273


VIII. Pedagógiai program és a helyi tanterv végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. I.

A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD, DVD lejátszó.

II.

A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként:

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák Hívóképek Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) Betűsín Írott kis és nagy ABC Bábok (10 db) Fali tablók:  Hangtani ismeretek  Szavak alakja, jelentése  A szó  A mondat Gyermeklexikon (10 db) Szólások, közmondások könyve Nemzeti jelképek (fali tabló) 274


Fali táblák:  Igék  Az igenév  A teljes hasonulás  Mondat  Az állítmány fajtái  A jelzők rendszere  Ok és célhatározó Történelmi arcképsorozat Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l) Demonstrációs óra Táblai vonalzók Táblai körző Számkártyák (1-1000-ig) Helyi értéktáblázat Kéttányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Színes rudak Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla) Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hőmérő Borszeszégő Domborított földgömb Transzparensek: állatok, növények, járművek, testünk

275


Videokazetták:  Életközösségek I.  Életközösségek II.  Életközösségek III.  Életközösségek IV.  Vadon nőtt gyógynövényeink  Dunántúli középhegység  Dunántúli dombvidék  Alpokalján Homokasztal Tanulói kísérleti dobozok (8 db) Ásványok Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (dia pozitívok) Testünk (videofilm) Nagyító Szűrőpapír Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:  Magyar népzenei anyag  Gyermekdalok  Himnusz  Szózat  Magyar és rokon népek dalai  Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar  Iskolai ünnepek újabb dalai  Európai népdalok  Egyházi énekek  Jeles napok, ünnepkörök dalai  Kórusművek, műzenei szemelvények

276


Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek: Steindl Imre: Országház Kispaládi parasztház Thököly vár - Késmárk Medgyessy Ferenc: Anyaság Kolozsvári testvérek: Szent György szobra Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű Szőnyi István: Este Csontvári Kosztka Tivadar: Mária kútja Pablo Picasso: Mária arcképe Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék Hollóközi ház Füstös konyha Matyó tisztaszoba Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum Ferenczy Károly: Festőnő Fényes Adolf: Testvérek Magyar koronázási jelvények

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó Mintázó eszközök Építőkocka (fa) Szövőkeret Csiszolópapír Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp Gumilabda Babzsák

277


Ugrókötél Kislabda Tornapad Tornazsámolyok Medicinlabda Karika Jelzőszalagok Ugrószekrény Dobbantó Tornaszőnyeg Bordásfal Mászókötél Mérőszalag A logopédiai és a fejlesztő munkát segítő eszközök: számítógép fűzhető gyöngyök CD-k G-O-H készülék Magnó Hangkazetták Mágneses betű, szótag és számkártyák Mágneses játékpénz Stopperóra Tornaszőnyegek Egyensúlyozó deszkák Vésike betűépítő készletek Golyós számoló Olvasó játékok dyslexiásoknak Tanulói betűkártyák Színes rudak Szöges táblák Terápiás programok (Sindelar) LOGICO táblák és füzetek 278


Matematikai társasjáték a szorzás gyakorlásához Habszivacs betűkirakó Munkafüzetek Tankönyvek Feladatlapok Fénymásoló Nyomtatók Teszt dobozok Szakkönyvek Tornakarikák Labdák Ritmuseszközök: dob, xilofon, triangulum A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és szakkönyvek: A magyar irodalom arcképcsarnoka 15 db I-II. kötet Magyar életrajzi lexikon 3 db I-II. kötet Magyar irodalmi lexikon 2 sorozat Világirodalmi lexikon Mesélő irodalmi lexikon Ki kicsoda a magyar irodalomban Idegen szavak és kifejezések szótára Magyar szótörténeti szótár A magyar helyesírás szabályai Magyar értelmező kéziszótár I-II. kötet Szinonimaszótár Helyesírási tanácsadó szótár O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Szépirodalom: Mondagyűjtemények Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Gárdonyi Géza: Az egri csillagok

279


Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Tamási Áron: Ábel a rengetegben Defoe: Robinson Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Videokazetták: Robinson Crusoe A Noszty fiú esete Tóth Marival Valahol Európában A Pál utcai fiúk Légy jó mindhalálig Az egri csillagok A kőszívű ember fiai Szent Péter esernyője Rómeó és Júlia Hangkazetták: Mensáros László Arany János verseit mondja

CD: Verstár ’98 Millenniumi óda Mennyből az angyal Emese álma Nyugat 1908-1941 Magyar költők sorozat Himnusz Versek, mesék ötödik osztályosoknak sorozat

CD-Rom: Szó-tár-lat Irodalmi lexikon

280


Magyar értelmező szótár Révai nagy lexikona I-XXI. Fali tablók: Hangtan A teljes hasonulás Jelentéstan Szótan A szófajok Jelentés Szerkezet Mondattan Magyar nyelvemlékek Nyelvcsaládok A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom Bibliai országok - Pál apostol utazásai Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. század közepétől a XV. sz. elejéig A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A föld népei és XIV-XV. században A feudális Magyarország a XV. században Magyarország 111526-1606. Európa a XIV-XV. században A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században

281


Európa a XVII. század közepén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század Magyarország Bethlen Gábor korában Magyarország népei a XVIII. század végén Európa a XVIII. század végén A Föld népei a XVI-XVIII. században Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XIX. század második felében Európa a XIX. században Európa 1815-1849 Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830-1914 Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975) A Tanácsköztársaság honvédő harcai Európa a II. világháború idején Hazánk felszabadulása

Videokazetta: Az ókori Egyiptom Egyiptomi hétköznapok Egyiptom, a Nílus ajándéka Széthi, a fáraó A piramisok A kínai Nagy fal Az ókori Hellász Görögország Az ókori Róma Róma és Pompei Róma építészete A Colosseum, Róma Álmos vezér Honfoglalás, államalapítás Aquincum 282


Élet a középkori Európában Céh, inas - legény-mester A románkori művészet A román stílus Mátyás király Hunyadi János Mátyás országa Mátyás király könyvtára A lovagok, a Hunyadiak Mohács Magyar ereklyék Nagy Szulejmán és kora Rákóczi szabadságharca A francia forradalom Reformkor I-II. rész Kossuth élete A kiegyezés Oroszország a cártól Sztálinig Versailles A II. világháború 1956. október 23. Egyéb Transzparens

sorozat

az

általános

iskolai

történelem

tanításához

történelem

tanításához

(5-8.évfolyam) Diapozitív

sorozat

az

általános

iskolai

(5-8. évfolyam) A magyar államcímer története (falikép) Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) A középkori társadalom (falikép) Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához Az Angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 283


Student nyelvi labor 16 férőhellyel Chatterbox 1.,2.,3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor) Project English 1.,2.,3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához) New Project 1.,2., (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) Videokazetták: Muzzy in Godoland Muzzy Comes Back Window on Britain + audiokazetta + tankönyv Guode to Britain Grandkanyon, Skócia CD-ROM : Mano anngol Activity Pack Picture Practise Togerher tankönyv + audiokazetta + kuzikönyv + videokazetta Kéziszótár A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Student nyelvi labor 16 férőhellyel Tematikus képek.(Kaspertheater) + kézikönyv, flap, audiokazetta Büdeerrchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) A névelő (fali tabló) Ping Pong Neu I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). + II. + III. + Videokazetta+ tesztgyűjtemény Németország (falitérkép) 2 db Grü dich Tankönyv, audió és videokazetta Országismereti film Németországról Nagyszótár (1) kisszótárak (10-5) eine Kleine Dutschmusik (dalgyűjtemény + audiokazetta) Videolejátszó Írásvetítő Schritte (feladatgyűjtemény)

284


A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (2 db) Táblai vonalzó 45o-os fából (5 db).7 db Táblai vonalzó 60o-os fából (5 db) 7 db Táblai szögmérő fából (5 db) Méterrúd fából (5 db) Összerakható m3 (5 db) Alaphálók, alapábrák (2 db) Nagy matematikusok arcképei (5 db) Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) Oszthatósági szabályok (falikép) Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép) Halmazok (falikép) Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Lineáris függvény (falikép) Másodfokú függvény (falikép) Abszolút érték függvény (falikép) Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek) 3 db Űrmérték sorozat. 3 db Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép) Terület és kerületszámítások (falikép) A kör kerülete, területe (falikép) Szögpárok (falikép) Hasábok (falikép) Eltolás (falikép) Pithagorasz -tétele (falikép) Az egyenes körkúp, gúla (falikép) 285


Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger 3 db Műanyag kúp 3 db Műanyag gúla 3 db Műanyag hatszög alapú hasáb 3 db Műanyag ötszög alapú hasáb Testek felszíne, térfogata (falikép) Algoritmus folyamatábra (falikép) Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép 22 db Monitor (SVGA) 22 db Billentyűzet 22 db Egér 22 dB Cd meghajtó 40-szeres 5 db Hangkártya + hangfal + mikrofon 22 db Projektorr 1 db Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db) Tintasugaras nyomtató (1 db) Fali tablók: Számítógép belső felépítése (IBM-02) Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyűzet Alapvető programok: WINDOWS 98 vagy 2000 OFFICE 97 vagy 2000 Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéshez

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Terepasztal 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény 286


5-8. osztályos táblai vak térképsorozat Hőmérő 15 db Iránytű 15 db Térképjelek Magyarország térképe (falikép) A Föld éghajlata (falikép) A Föld természetes növényzete (falikép) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falikép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak- Európa (falitérkép) Kelet- Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép Európa (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép) A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály) Mágneses rúd pár fatokban Táblai mágnes 25 mm-es Fényből áram (videokazetta) Részecskemodell (videokazetta) Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) SI mértéktáblázat (falikép sorozat) Mágneses készlet (komplett) A naprendszer (tabló) Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db) Mikolacső (10 db) 287


Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db) Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db) Rugós erőmérő (25 db) Kétkarú emelő 5 db Karos mérleg, súlysorozattal 5 db Hőmérő. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet 1 db Kétütemű motorminta 1 db Négyütemű motorminta 1 db Áramátalakító 1 db Csengő reduktor 1 db Dugaszos ellenállásszekrény 1 db Generátor minta 1 db Elektromotor és generátor 4 db Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) 1 db Transzformátor modell 2 db Mérőműszer (Voltax) 25 db Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozása 25 db Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet 25 db Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) 2 db Prizmatartó 1 db Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára 15 db A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag Bonctű Csíráztató Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához Kézi nagyító 15 db Metszettároló Mikroszkópizáló Lámpa Mikroszkóp 288


Szilvafa virága (modell) Burgonya virága (modell) Almafa (oktatótábla) Rovarok (oktatótábla) Lepkék (oktatótábla) Sertés koponya Juh koponya Madár csontváz Emlős csontváz Fogtípusok Lábtípusok Szarvasmarha (oktatótábla) Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótábla) Keresztes pók (oktatótábla) Mókus (oktatótábla) Sün (oktatótábla) Szarka (oktatótábla) Sertés koponya Róka (oktatótábla) Szarvas v. őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Görény (oktatótábla) Sáska (oktatótábla) Ürge (oktatótábla) Varjú (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Rák testfelépítése (oktatótábla) 289


Fürge gyík (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Fali tablók: Sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Csípőcsont Csövescsont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal (modell) Légzés (oktatótábla) Szív-modell Vese (metszet) Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla) Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell) Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök 290


Videofilmek: Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső 50 db Főzőpohár 25 db Óraüveg 10 db Borszeszégő 10 db Kémcsőfogó 10 db Vasháromláb 8 db Azbesztháló 8 db Vízbontó készülék 1 db Kalotta molekulamodell 1 garnitúra Pálcika modell 1 garnitúra Mágneses atommodell 1 garnitúra Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) 3 db Fali tablók: Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periódusos rendszer Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák: Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval 291


Sáv-bázis reakció Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Peptidkötés Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az év fém a vas Lidércfény és nitrátos vizek Kénsav a felhőből és a gyárból Szabadon és kötve Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához 1 db Ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianínó A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen Videofilmek: Tánctípusok Jeles napok népszokásai Ritmuskészlet fejlesztő hangszerek, eszközök A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 292


Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző (fém hegyű) 60o-os táblai vonalzó 45o-os táblai vonalzó 100 cm-es táblai vonalzó Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kockák Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a megismerésre ajánlott műalkotásokról (11db) Videofilmek Képzőművészet a honfoglalás idején A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25 x 200 Fareszelő gömbölyű 10x 200 Fareszelő fél gömbölyű 25 x 200 Vasreszelő lapos 25 x 200 Vasreszelő gömbölyű 10 x 200 Vasreszelő fél gömbölyű 25 x 200 Laposfogó Kalapács 15-20 dekás Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Lemezvágó olló 10 db Faliképek a fa megmunkálásáról 293


Szerelő Fafűrész (illesztő), vasfűrész Lyukfűrész Kézi fúró (amerikáner) Készlet, gépelemek tanításához Elektromos szerelőkészlet I-II. Asztali fúrógép (állványos) A gépek (fali tabló) Kerékpár KRESZ-táblák (oktatót táblák) LEDO-DACTA építőkészlet A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugródomb 1 db Magasságmérce fém 1 pár + fa Magasugróléc 1 db Maroklabda 10 db Súlygolyó 3 kg. 1 db Súlygolyó 4 kg 1 db Tornaszekrény 1 db Gyűrű 1 db Gerenda 1 db Dobbantó 1 db Tornazsámoly 4 db Medicinlabdák 20 db Ugráló kötél 20 db Kézi súlyzók 10 db Mászókötél 5 db Kosárlabda 15 db Kézilabda 5 db Futball-labda 5 db + 2 db terem futball labda Röplabda gumi 15 db Bőr röplabda 15 db Kiskapu 2 db 294


Kézilabda kapu 2 db Kosár palánk normál 2 db Mini kosár palánk 2 db Tormaszőnyeg nagy 6 db Tornaszőnyeg kicsi 3 db

295


IX. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a "Hungarofit teszt" alapján kerül öszszeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elgródeszka)mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró onal közötti távolságot mérjük méterben.

296


Az elért eredmények átszámolása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése estén) PONTSZAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2.

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3.

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4.

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5.

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6.

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7.

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8.

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9.

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10.

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11.

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12.

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13.

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14.

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15.

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16.

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17.

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18.

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19.

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20.

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21.

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

ÉVFOLYAM

297


Lányok (4 motorikus próba értékelése estén)

PONTSZAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.3 8

1.43

1.47

2.

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3.

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4.

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5.

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6.

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7.

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8.

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9.

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10.

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11.

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12.

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13.

1.3 5

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14.

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15.

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16.

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17.

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18.

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19.

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20.

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21.

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

ÉVFOLYAM

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő - állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc

298


Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló 1. ütemre törzsemelést végez 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.

20

22

24

26

28

30

32

34

2.

24

26

28

30

32

34

36

38

3.

28

30

32

34

36

38

40

42

4.

32

34

36

38

40

42

44

46

5.

36

38

40

42

44

46

48

50

6.

40

42

44

46

48

50

52

54

7.

44

46

48

50

52

54

56

58

8.

48

50

52

54

56

58

60

62

9.

52

54

56

58

60

62

64

66

10.

56

58

60

62

64

66

68

70

11.

60

62

64

66

68

70

72

74

12.

64

66

68

70

72

74

76

78

13.

68

70

72

74

76

78

80

82

14.

72

74

76

78

80

82

84

86

ÉVFOLYAM

299


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

ÉVFOLYAM

3.

feladat:

HANYATFEKVÉSBŐL

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő- állóképességének mérése). Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. ' Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

300


PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

Évfolyam

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

Évfolyam

301


13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYMATOSAN ( A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességnek mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz ( tenyerek vállszélességben előre néző ujjal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar.) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítás- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámolása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42

Évfolyam

302


Lányok ( 4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

Évfolyam

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 - 33

elfogadható

34 - 43

közepes

43 – 52

jó

53 - 63

kiváló

303


X. A pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2009. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre - azaz 2009. szeptember 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig - szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

-

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános és tantervi célok és követelmények megvalósulását.

2.

Ez a dokumentum a művészetoktatás pedagógiai programjával és helyi tantervével együtt érvényes.

304


A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a szülői szervezet, - az iskola fenntartója. 2. A tanulók pedagógiai program módosítását a szülői szervezet képviselői útján a nevelőtestületnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

5. E pedagógiai program érvényes a különleges gondozásba részesülő tanulókra is a rájuk vonatkozó kiegészítéssel, mely e dokumentum mellékleteként szerepel. 6.

A pedagógiai programhoz második részként kapcsolódik az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja és helyi tanterve.

305


Helyi Tanterv II. (Alapfokú zeneoktatás) Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ága általános követelményeit a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet mellékletében szabályozottak szerint alkalmazzuk. 1. Az iskola legfontosabb funkciói Az iskolában az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakításaira. Az iskolában folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a választott szakhoz szükséges készségek megszerzésére és a művészeti tevékenységek tudatosítására. Az oktatás megismerteti a tanulókkal a különböző műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait, miközben célja az is , hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a művészetek alkalmazására, befogadására készítsen föl. Feladat, az indulási hátrányok csökkentése, valamint a művészi pályát választók felkészítése az oktatás keretében. 2. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja A követelmény szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában A gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészséget alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában. E célok érdekében a tantervi program és óraterv az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett – a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő képzésre is (választható tárgyak). A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van.

306


3. Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése A helyi tanterv a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást. Ezzel lehetőséget kívánunk adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez. A tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket. A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg. A szintek eléréséhez a helyi tantervekben a rugalmasság és differenciálás elvét célszerű érvényesíteni. Természetesen a követelmények és a tananyag elválaszthatatlan egységet alkotnak, egymást erősítve eredményeznek tartós, hatékony tudást. Az ellenőrzés, értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz végére elérendő követelmények határozzák meg. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai  

         

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia fejlesztése, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

307


  

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei Az egyes tanszakok, azon belül az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeit részletesen tartalmazza az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére írt alapfokú zeneiskolai tanterveket tartalmazó kiadvány, melyeket iskolánk nevelőtestülete a zenei nevelés során továbbra is használni, az abban foglaltakat alkalmazni kívánja. 4. Tanulói jogviszony létesítése A tanuló felvétele: Az iskolába az vehető fel, aki rendelkezik a tanuláshoz szükséges adottságokkal. Jelentkezni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet. A hangszertanulást megelőzheti az általános iskola első és második osztályos tanulóinál a szolfézs előképző foglalkozás. Az előképző kihagyásával első osztályba vehető fel az a tanuló, akiről a felvételi vizsgán megállapították, hogy az előképző anyagának megfelelő tudással rendelkezik. Magasabb hangszeres osztályba vehető fel az a tanuló, aki máshol megfelelő hangszeres tudásra tett szert. Osztályba sorolására a felvételi bizottság tesz javaslatot az igazgatónak, aki ennek alapján dönt. A jelentkező tanulók felvételi meghallgatáson vesznek részt. Ennek célja, hogy megismerjük a jelentkezők alapvető képességeit, készségeit, a választott szakra valóalkalmasságot, adottságot, érettséget. A felvételi meghallgatás anyaga: -

beszélgetés, a motiváció megismerése éneklés (választott dal és visszhang) ritmuskészség vizsgálata A beszélgetés során váljon ismertté a jelentkező motivációja, értelmi, érzelmi fejlettsége, oldottsága. A zenei feladatok megoldása során vizsgálandó az előforduló hibák, tévesztések javítási készsége. A felvételi meghallgatást a tanszakvezető irányítja, a tanárok bevonásával. A meghallgatás végeztével írásban tesz javaslatot az igazgatónak a felvételre, ill. az elutasításra vonatkozóan. Az elutasítást mindig indokolni kell írásban.

308


Átvételre jelentkezőknél az eddig megszerzett tudást kell bemutatni, melynek alapján a bizottság javaslatot tesz az átvételre és az osztályba sorolásra. Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki a helyi tantervben foglalt követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Az egyes tárgyak minimális követelményeit a helyi tanterv egyes tantárgyi programjai tartalmazzák részletesen. 5. Iskolai tanulmányok megszűnése Törölni kell a tanulók névsorából azt a tanulót: - Aki a Házirend, és hatályos jogszabályokban rögzített hiányzások mértékét meghaladóan hiányzik. - Aki a tanév végén hangszeres főtárgyból elégtelen osztályzatot kapott. - Tanév közben a szülő, nagykorú tanuló esetén személyesen és írásban bejelentette, hogy kimarad. - Akinek tanulói jogviszonya jogerős fegyelmi határozattal szűnt meg. - Ha a tanuló tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló, eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. - Az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján. 6. Mulasztások, igazolások A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság) maradhat távol óráiról. A hiányzást az első órán igazolni kell. Ha az igazolatlan hiányzások ismétlődnek, a szülőket értesíteni kell. A tanuló hiányzásait a naplóban kell vezetni.

7. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai Klasszikus zeneművészeti ágban Hangszeres szakok: zongora, gitár, furulya, fuvola, klarinét, kürt, trombita, tuba, szaxofon,ütő, kamarazene, zenekar Szolfézs tanszak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, Egyéb tantárgyak: kamarazene. Az intézményben kórus tárgy szervezhető. Képzési idő: (Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. )

309


„A” tagozaton 2+10 évfolyam (furulya, fuvola, gitár, zongora, trombita, ütő) 2+8 évfolyam (klarinét, kürt, tuba) 2+6 évfolyam (szaxofon) „ B” tagozaton A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2-dik évfolyamától javasolt irányítani. (3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, gitár, zongora, trombita,) 2(3)+7 évfolyam (klarinét, kürt, tuba) (3)+5 évfolyam (szaxofon) Elmélet és egyéb főtanszakok "A" tagozaton 2+10 évfolyam (szolfézs) 2+6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) 4 évfolyam (kamarazene) "B" tagozaton (5)+7 évfolyam (szolfézs főtanszak)

Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Főtárgy Kötelező vagy kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

Előképző

Továbbképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

(2 )

(2 )

2

2

2

2

2

2

2

2

2

26

26

46

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

46

46

46

46

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

310

6.

7.

8.

9.

10.


Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: hangszeres tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos). Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően). Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, - gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás(kivéve zongora, gitár). A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések "A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő. Főtárgy: "A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos) "B" tagozaton minimum 2x45 perc A korrepetíció (zongorakíséret) ideje: 3"A" tagozaton 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyamon 10 perc 3. évfolyamon 10 perc hosszú tanszakon, 15 perc rövid tanszakon 4. évfolyamtól 15 perc 4"B" tagozaton 1. évfolyamon 10 perc 2. évfolyamon 10 perc hosszú tanszakon, 15 perc rövid tanszakon 3-4. évfolyamon 15 perc hosszú tanszakon, 20 perc rövid tanszakon 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: 311


a képzési idő minimum 2x45 perc "A" tagozaton a 4. évfolyam végéig "B" tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: "A" tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás "B" tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: 1 vagy 2x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő. Kórus, zenekar: minimum 1x45 perc Kötelező zongora: 1x30 perc

8. A tanulói teljesítmény ellenőrzése, mérése, értékelése, minősítése 1. Az értékelés rendszere: A tanulókat életkoruknak megfelelően, szövegesen értékeljük: - Az előképző évfolyamon és első osztályban félévkor, - Számjeggyel és szövegesen értékeljük a tanév végén. - Minden további évfolyamon és minden tantárgyból a Közoktatási Törvénynek megfelelően érdemjegyeket alkalmazunk. Osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar, korrepetíció és a kórus tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg.

312


2. Az értékelés célja: - visszajelzés a tanár és a tanuló közös munkájáról - a tanulói teljesítmény viszonyításának alapja 3. Helye és módszerei a tanítás folyamatában: - rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán - egy-egy témakör lezárásakor, hangversenyek után szóban - féléves, év végi összegzéskor (értesítő, bizonyítvány)

4. Súlypontok: - a továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése, gyakorlati alkalma zása - az oktatás eredményeként kialakult képességek, készségek ellenőrzése - a továbbhaladás feltételeként az előírt minimum ellenőrzése - az önálló feladatmegoldásra nevelés eredményének ellenőrzése

5. A minősítés, értékelés fokozatai: - 5 (jeles), a tantervi követelményeknek kifogástalanul tesz eleget, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt képes alkalmazni, önállóan végez feladatot, A technikai és művészi követelményeknek magas szinten tesz eleget - 4 (jó), a követelményeknek megbízhatóan, jól eleget tesz, kis segítséggel képes az önálló feladatmegoldásra, a tananyag alapvető részeit jól tudja, ismereteit különösebb nehézség nélkül alkalmazza.

313


- 3 (közepes), a követelményeknek változóan képes eleget tenni, de segítséggel, útmutatással képes azt elsajátítani. A feladatok megoldásában problémákkal küzd, gondos gyakorlással és tanári segítséggel azonban megoldja azt. - 2 (elégséges), a követelményeknek csak a minimális szinten tesz eleget, önálló feladatra nem, vagy csak jelentős segítséggel és bizonytalanul képes. Az önálló gyakorlás túlzott nehézséget jelent számára. - 1 (elégtelen), a követelményeknek nem tud eleget tenni, önálló gyakorlását nem képes megoldani, még rendszeres segítség nyújtása mellett sem. A szorgalom értékelése: - 5 (példás), tanulmányi munkája céltudatos, figyelmes, pontos. Közösségi tevékenysége példamutató. A tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon érdeklődő, kezdeményező. Hiányzásai nem haladják meg a tanév során a 20 órát, igazolatlan mulasztása nincs. - 4 (jó), tanulmányi munkája gondos, igyekvő. Közösségi alkalmakon részt vesz. A tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon érdeklődő, a kijelölt feladatokat, alkalmakat figyelemmel kíséri. Igazolatlan mulasztása nincs. - 3 (változó), tanulmányi munkája rendszertelen, figyelmetlen, pontatlan. Közösségi alkalmakon csak ritkán, vagy nem vesz részt. Igazolt mulasztásainak száma magas, igazolatlan hiányzása van. - 2 (elégséges), tanulmányi munkája hanyag, figyelmetlen. Felkészülése felületes, gyakorlása rendszertelen, az iskolai alkalmak nem érdeklik, motivációja igen alacsony. Hiányzásai meghaladják a tanév során a 30 igazolt órát, igazolatlan mulasztása is jelentős számú, de nem éri el a 10 órát.

314


9. A tanszakok értékelése Évközi munka: minden órán a szaktanár ellenőrzi növendéke felkészültségét, segíti továbbhaladását. Minden hónap végén érdemjeggyel értékeli a tanuló teljesítményét és szorgalmát. Vizsgák: félévkor és év végén vizsgán adnak számot tudásukról a tanulók. A vizsgákon az azonos tanszakon tanító tanárokból és az iskola vezetőségéből álló vizsgabizottság a hangszeres tanár javaslata alapján az évi munka figyelembe vételével állapítja meg az osztályzatot. A tanuló szorgalmának értékelése a hangszeres tanár feladata. Ha bármilyen elfogadható és indokolt ok miatt a növendék a vizsgán nem vett részt, osztályzatát az évi munka alapján a hangszeres tanár állapítja meg. Hangversenyek: minden növendék félévenként legalább egy nyilvános szereplésen vegyen részt, ahol számot ad tudásáról a szülőknek is. Hangszeres előképző: a tanulók évi és a beszámolón nyújtottt teljesítménye alapján osztályzat helyett “jól megfelelt”, “megfelelt”, “nem felelt meg” minősítést kapnak. Szolfézs A tanár az egész tanévben óráról órára figyelemmel kíséri a növendékek fejlődését. A csoportos foglalkozáson minden növendék egyéni munkáját is értékeli szóban és alkalmanként érdemjegyekkel. A tanulók havonta kapnak érdemjegyet munkájukra és szorgalmukra. A tanár félévkor írásbeli munka alapján győződik meg a tanulók tudásszintjéről. Az év végi felmérést az utolsó órák egyikén, a szóbeli vizsgát megelőzően, írják meg a tanulók. Szolfézs előképző Év végén bemutató óra keretében –melyen az iskola vezetősége, illetve a szülők is részt vesznek- adnak számot tudásukról a növendékek. A tanulók évi és a bemutató órán nyújtott teljesítménye alapján osztályzat helyett “jól megfelelt”, “megfelelt”, “nem felelt meg” minősítést kapnak.

10. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Hangszerek: A tanítás során használt hangszereknek és tartozékaiknak olyan állapotban kell lenniük, hogy a tanuló oktatását, fejlődését a hangszer elhasználódásából adódó hi315


bák ne akadályozzák. A javítás szükségességének felmérése a szaktanárok feladata. Megoldásához segítséget nyújtanak a tanszak- és tagozatvezetők, valamint az iskolavezetés. 2. Kották, tankönyvek kiválasztása: Legyen a tanárok számára hozzáférhető minél több olyan szakirodalom, amely a pedagógiai munkát segíti. Lehetőség szerint be kell szerezni mindazt a kottaanyagot, amellyel a tanítási órákon foglalkozhatnak. (Kötelező és ajánlott, írott és hangzó zeneirodalom, videó anyag.) A kották és tankönyvek minősége tartós legyen, hogy több éven keresztül és több tanár, ill. tanuló is használhassa. A tankönyvkiválasztás alapvető szempontjai: -

-

-

-

-

az anyag maximálisan segítse a tanuló fejlődését, tartalmazza a növendék életkorához igazodó, a tudásszintbe épülő előadási, technikai, stiláris elemeket; a tantervi programok tartalmazzák az egyes tanszakok évfolyamaira javasolt irodalmat, amelyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően választhat az intézmény helyi tantervének figyelembevételével; a tankönyv stílusa legyen érdeklődést keltő; érvényesüljenek esztétikai és minőségi szempontok; a tankönyvek és a kották terén a hagyományos tanulói felszerelésen kívül különleges, nagyobb anyagi terhet jelentő elvárásokat a szülőkkel szemben nem támasztunk; a tanításhoz – tanuláshoz szükséges kottákat, tankönyveket a szülő fizeti gyermeke részére; figyelembe kell venni a választott tankönyv beszerezhetőségét és árát is; a tankönyv alkalmas legyen több éves használatra, valamint előnyben kell részesíteni a felmenő rendszerben készülő kiadványokat; az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára, amit az arra rászoruló növendékek számára kikölcsönöz; a hangszeres egyéni oktatáshoz szükséges kották a szaktanárok útmutatása alapján kerülnek beszerzésre; a szolfézskönyvek az év eleji igények felmérése és azok összesítése után kerülnek megrendelésre;

316


3. Hangzó és vizuális oktatási anyagok: A CD- és videó-tárat a tantervekhez kapcsolódó legfontosabb zeneirodalmi alkotások folyamatos fejlesztésével szükséges gyarapítani. A felvételek együttesen szolgálják a pedagógiai és hagyományápolási feladatokat.

Az oktatást segítő eszközök, segédletek, taneszközök megfelelő fejlesztésével a szülők többletkiadásai is csökkenthetőek. A könyvtárat a tanulók és tanárok számára nyitottá, hozzáférhetővé kell tenni, melyről az iskolai könyvtárhasználat rendje ad útmutatást.

11. Az iskola helyi tantervének tantárgyi programjai Tantárgy Gitár Zongora Furulya Fuvola Klarinét Szaxofon Tuba Kürt Trombita Ütő Szolfézs

ZenetörténetZeneirodalom Kamarazene,

Készítette Mosóczi Miklós, Kozma István Aszalós Tünde Perényi Péter, Stadler Vilmos, Bali János Herczegh Mária, Kárász Ilona, Barnabás Zoltán Perényi Éva, Zentainé Valkai Ágnes Simonffy György, Solymosi Sebestyén Jakab Gedeon Szilágyi Pálma, Beleznay Tibor

Dobos Lászlóné, Móriczné Kolláth Márta Nógrádi László, Papp Károlyné, Spiegel Marianna Munia Zoltán Perényi Éva, Perényi Péter

Kórus

Fazekas Ágnes, Ispánkiné Gede Éva, 317


Nógrádi László A tantárgyi prgoramok a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondozásában, a Romi-Suli Kiadó kiadásában jelentek meg mintatantervekként. Főszerkesztő: Dr. Szüdi János Sorozat szerkesztő: Dr. Szűcsné Hobaj Tünde Alkotó szerkesztő: Kovács Brigitta A tantárgyi programokat a tanszakok tanárai megvitatták és bevezetését elfogadták.

12. Az alapfokú művészeti vizsga és a művészeti záróvizsga tartalma és szervezése. A tanulmányaikat első alapfokú évfolyamon a 2004/05-ös tanévben megkezdő tanulók számára az alapfokú művészeti vizsga és a művészeti záróvizsga szervezése kötelező, az alábbiakban foglaltak szerint.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés 318


Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsgabizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga Az intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető. 5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZEI Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” tagozat): 319


- Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat): - zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A. „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat): - Szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet-zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat): - Szolfézs vagy - Zenetörténet-zeneirodalom vagy - Zeneelmélet Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): - Szolfézs Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat) - Szolfézs Zenetörténet - zeneirodalom főtanszak: - Szolfézs - Zenetörténet - zeneirodalom A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc. 320


3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” és „B” tagozat): - Főtárgy - Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet főtanszak: - Zongora - elmélet: minimum 1x45 perc A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc. Kamarazene főtanszak: - Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer) A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA 1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom főtanszakok A vizsgán választani lehet a) és b) feladat közül. Diktálás, elemzés a) feladat - Egy magyar népdal lejegyzése és elemzése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) lehet, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal tizenkétszer hangozhat el. - Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet felső szólamának lejegyzése és elemzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, a zenei elemek megjelölése (hármashangzat-felbontás, szekvencia, késleltetés stb.). Az idézet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. b) feladat - Egy magyar népdal első két sorának lejegyzése és kiegészítése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) legyen, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. A befejezéshez meg kell adni a szöveget. A népdal tizenkétszer hangozhat el. 321


- Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet előtagjának lejegyzése és befejezése két szólamban, vagy felső szólamának lejegyzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán tizenkétszer hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Egy magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése A népdal négysoros, 8-10 szótagszámú, tempó giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust, valamint színező hangokat tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet. Ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Lehet benne szinkópa, éles és nyújtott ritmus, triola, valamint átkötések. Az idézetben előfordulhatnak nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, esetleg moduláció is. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. „B” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom, főtanszakok - Hangközmenet lejegyzése 10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben (oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközök, bővített kvart és szűkített kvint). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán hatszor hangozhat el. - Hangzatlejegyzés 10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt (valamennyi hármashangzat és fordításaik, valamint domináns szeptim). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el. - Egy négysoros, közepesen nehéz magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 legyen. A ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Az idézet tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Hangközmenet lejegyzése 10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben, hangnemi kitérésekkel. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán háromszor hangozhat el. - Hangzatlejegyzés 322


10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, maximum egykvintes hangnemi kitéréssel, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el. - Egy közepesen nehéz, enyhén díszített magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű kétszólamú műzenei idézet lejegyzése Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet. Az idézet tartalmazzon változatos ritmikai, dallami fordulatokat átkötéseket, lehetnek benne hangnemi kitérések és moduláció. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - A zenei korszakok felsorolása időrendben. A barokk korszak ideje, rövid általános jellemzése és zenei jellegzetességei. - A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit [táncok, táncpárok], fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. Két - a tanuló által ismert, meghallgatott - mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: A fúga művészete vagy a Wohltemperiertes Klavier kötetei). Egy vokális műfaj jellemzése (pl. Bach kantátái, a kantáták tételei). - A bécsi klasszicizmus időszakának 3 jelentős és több kevésbé ismert, de fontos zeneszerzőjének felsorolása. A klasszikus zene általános jellemzése. A bécsi klasszika korszakának jellemzése a barokkal összehasonlítva. A bécsi klasszika műfajai és jellemző formái, a szonátaforma részei. Joseph Haydn életéről röviden, fontosabb művei; a szimfónia tételei; Haydn szimfóniáinak három korszaka egy-egy példán keresztül; a vonósnégyes hangszerei. W. A. Mozart műveinek jellemző műfajai egy-egy példával; két különböző műfajú művének részletes bemutatása.

2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom, főtanszak - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/ barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísé-

323


rettel (saját kíséret nem kötelező), abból kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerű zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai, és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4, vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is. - A „hozott” anyag: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társas ének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül három kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. „B” tagozat Hangszer, magánének főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket; alterált hangokat és hangnemi kitérést, modulációt is. - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 4 műzenei szemelvényt (társas ének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is. - A „hozott anyag”: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül hármat kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal

324


kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - Teszt, ami 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladatot tartalmaz. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve kamarazene főtanszakon a tanult hangszerből kell tenni. FURULYA „A” tagozat - Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán (Kállay G.: Hangnemgyakorló, Paubon: Etűdök, Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész nehézségi szintjén). - Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello: d-moll szonáta, Loeillet de Gant: Szonáták op. 1 és op. 3, Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36, Telemann: F-dúr szonáta, kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos, 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az előadási darabot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólómű (Kállay G.: Hangnemgyakorló, V. Eyck: Variációk, Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára nehézségi szintjén). - Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Telemann: C-dúr szonáta, Veracini: a-moll szonáta, Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén). Az etűd és kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

FUVOLA „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/5685., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1-3. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonátatétel (Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén). 325


- Egy előadási darab (Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Platonov: 30 etűd 1-10., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1-5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok 1/1-4. nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta-tételpár (Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén). - Egy karakterdarab vagy kamaramű (Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. ZONGORA „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab (Bach: 18 kis prelúdium 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok, Telemann: Kezdők zongoramuzsikája nehézségi szintjén). - Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció (Könnyű szonatinák, 15 könnyű szonáta, Szonatina album, Clementi: C Op. 36 Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény I-II. kötet nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Emlékezés, Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás, Pacsirtadal, Schubert: Táncok, Keringők nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók Béla: Mikrokozmosz III/84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Nottumo, Kodály: Gyermektáncok 5-10 nehézségi szintjén). A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Négy különböző stílusú darab: - Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: 18 kis prelúdium 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók C, a, F nehézségi szintjén). - Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, variáció (15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, E Hob. XVI/13, D Hob. XVI/14, Mozart: 6 bécsi szonatina, Beethoven: Szonatinák, Grazuoli: G-dúr Szonáta nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Fantáziatánc, Chopin: Keringők a, h, nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V/128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok nehézségi szintjén). A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. GITÁR „A” tagozat  Egy etűd (Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok V-VII. kötet, Carcassi: 25 Etűd op. 60, nr. 3., 4., 7., 10., Giuliani: Etűdök gitárra op. 100 nr. 13., 15., Leo Brouwer: 10 etűd nr. 1., 5., 6., 7., Carcassi: Capriccio, Legnani: Capricci nehézségi szintjén). 326


 Három különböző stílusú előadási darab (Dowland: Táncok és Fantáziák, Mertz: Magyar honi virágok 1., 2., Milan: Pavane-ok, Villa-Lobos: I. IV. prelude, J. S. Bach-Szendrey-Karper: 20 könnyű darab, de Vissee szvit tánctétel, Mosóczi: IV-V kötetből klasszikus szerzők darabjai, vagy spanyol és latin amerikai romantikus szerzők darabjai: F. Tárrega: Lágrima, Mazurka, Polka, Antonio Lauro: Vals Venezolano nr. 2.; vagy XX. századi darabok Farkas Ferenc, Bartók–Szendrey nehézségi szintjén). Az előadási darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Egy etűd (Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok VII-VIII. kötet; Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 13., 18., 19.; Legnani: Capricciok, Giuliani: Etűdök gitárra op. 48 nr. 19., op. 100 nr. 13., 15.; F. Sor: op. 31 nr. 18., 23.; Leo Brouwer: 10 Etűd nr. 9., 10. nehézségi szintjén).  Három különböző stílusú előadási darab (Francesco da Milano: 14 Fantasie; Luys Milan: 6 Pavan; J. S. Bach: 20 könnyű darab; Robert de Visée: d-moll szvit; J. S. Bach: d-moll prelúdium; klasszikus és romantikus darabok: Mertz: Magyar honi virágok: 3, 4, 5, Tarrega darabok vagy spanyol és latin-amerikai szerzők darabjai: Antonio Lauro: Vals Venezolano nr. 2., 3 nehézségi szintjén).  XX. századi darabok (Bartók-Szendrey, Farkas Ferenc, Sári J., Huzella, Villa-L., Choros-Mazurka, Prelüdők nehézségi szintjén). Az előadási darabokat kotta nélkül kell játszani. KLARINÉT „A” tagozat  Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 60-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. nehézségi szintjén).  Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is. (Dancla: Románc) [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 39.], Weber: Sonatina [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 44], Haydn: Szent Antal korál [200 év klarinétmuzsikája] Barokk és klasszika, Mozart: Románc [Klarinétmuzsika 10.], Weber: Vadászkórus [Kis előadási darabok 19]; Ludwik Kurkiewicz I.: 57., 72., 74., Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 15., 69., 84., Balassa György–Berkes Kálmán: Klarinétiskola II.: 13., 27., 28., 30., 74. nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 86-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 36., 46., 59., 75.; Jean-Jean I: 2. nehézségi szintjén).  Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Bärmann: Románc, Debussy: Kis néger, Mozart: Sonatina, Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, (Berkes: Előadási darabok klarinétra és zongorára II. kötetből a 9-es), Donizetti: Concertino II. tétel, Glinka: Vocalise, Tuček: B-dúr klarinétverseny II. tétel, Leopold Kozeluch: Esz-dúr Klarinétverseny II. tétel nehézségi szintjén; kamaraművek: Devienne: 6 duó, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.:

327


72., 86., Balassa György–Berkes Kálmán II.: 31., 40., 55., Kocsár Miklós: Ungaresca nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. SZAXOFON „A” tagozat A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető.  Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 50., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14371) 158., 178., 182., 24 könnyű etűd (M. Mule, A. Leduc AL 20455) 5., 13., 35 Studies (J. v. Beekum, Harmonia, HU 3794) Valsette (in a), Tiroler Ländler (in Esz).  Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: J. S. Bach: Gavottes (A. Leduc AL 19 664), B. Marcello: Adagio (Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III/5., Simonffy 028), A. Corelli: Adagio (A. Leduc AL 25 707), Dancla: Románc (Szaxofonmuzsika kezdőknek – Kraszna L. EMB 14 251), Fr. Schubert: Sérénade (A. Leduc AL 25 708), Glinka: Vocalise (Simonffy 014), Debussy: A lenhajú lány (Hofmeister FH 2136). Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Egy kíséretes vagy szólóművet lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható.  Két különböző karakterű etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Schuster–Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 37., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14 371) 192., 194., 201., Szaxofon ABC II. (Perényi, EMB Z 14 299) 99., M. Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15., J. v. Beekum: 35 Studies (Harmonia HU 3794) Square Dance (in B), Tarantella (in c), Invention (in f), Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 8.  Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, kotta nélkül (pl. egy barokk tételpár esetében még egy más stílusú művet is választani kell): G. Fr. Händel: Sicilienne et Gigue (A. Leduc AL 20 834), G. Pescetti: Presto (Hresztomatyija 5-6 Muzika 14 103), F. Mendelssohn: Andante (Perényi: Szaxofon ABC II/53. EMB 14 299), M. Muszorgszkij: Ódon kastély (Simonffy 053/C), Rimszkij-Korszakov: Hindu dal (Simonffy 053/D), Cl. Debussy: A kis néger (Simonffy 074 v. A. Leduc AL 19 555), E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714). Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű (pl. egy kíséretes előadási darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes darab és egy etűd). 328


Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. KÜRT „A” tagozat  Egy kantiléna (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/31., II/47., II/52., II/73. nehézségi szintjén).  Két különböző karakterű etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/9., II/15., II/16., II/37., II/42., II/68., II/90. nehézségi szintjén); az egyik etűd helyett lehet kamaramű is (Tarjáni Ferenc: Muzsikáljunk c. gyűjteményéből G. F. Händel: Sándorünnep nehézségi szintjén).  Egy előadási darab (J. Mattheson: Ária, A. J. Varlamov: Orosz népdal, J. A. Hasse: Két tánc, G. F. Händel: Bourrée, Mező: Tánc, Schubert: A tavaszhoz nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Egy skála különböző képletekkel, a meglévő hangterjedelemben.  Egy kantiléna (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/116., II/142., II/155. nehézségi szintjén).  Két etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/119., II/150., II/167., II/209. nehézségi szintjén; az egyik etűd helyett lehet kamaramű is.  Egy előadási darab (Beethoven: Románc, Loeillet: Szonáta, Skroup: B-dúr koncert, Frehse: Andante, Székely: Szonatina II-III. tétel nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TROMBITA „A” tagozat  Egy másfél oktávos skála első képlete.  Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., Clodomir: Petits exercices 1-21., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén).  Egy előadási darab (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./66-74., Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Egy másfél oktávos skála öt képlette.  Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., IV./1-53., Clodomir: Petits exercices 1-29., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén.  Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr concerto III-IV. tétel, Albinoni: F-dúr concerto I. tétel, Händel: B-dúr szonáta, Telemann: F-dúr szonáta nehézségi szintjén).

329


 Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab (Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TUBA „A” tagozat  Egy skála (legalább három variációval).  Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., gyakorlatainak nehézségi szintjén).  Egy előadási darab (F. Schubert: Bölcsődal [169], H. Purcell: Rigaudon [166] nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Egy skála (dúr és moll változata, legalább három variációval).  Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab G.: Tubaiskola I. kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak nehézségi szintjén).  Egy előadási darab (J. Brahms: Bölcsődal – [176] H. Purcell: Rigaudon – [166] nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. ÜTŐHANGSZEREK „A” tagozat  Két dobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola 10., 16., 18., 29., 36., II. rész 11., 17., 27.; Keune: Kisdobiskola 48., 69., 127., 145., 173. nehézségi szintjén).  Egy dallamhangszeres mű (Vivaldi: Largo; Bononcini: Allegro; Haydn: Szerenád nehézségi szintjén).  Egy kamaramű (Krell–Holzmann: Cake Walk Parade; Camidge: Sonatina; Gebauer: Duó; Pleyel: Menuetto; Larson: Mexikói szvit; Zempléni L.: Párok; Váray L.: Gukhe/low drums szólam; Jack McKenzie: Három tánc, Bartók Béla: Gyermekeknek 1.,2.,3., Mikrokozmosz nehézségi szintjén).  Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Két kisdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola 19., 20., 22., 24. (4/8), 31., 37., II. rész 2., 5., 14.; Keune: Kisdobiskola 67., 75., 108., 150., 153., 146. nehézségi szintjén).  Egy skála hármashangzat-felbontással.  Egy dallamhangszeres mű (Bach: h-moll szvit/1 tétel; Hacsaturján: Rózsalányok tánca; Rameau: Gavotte; Händel: a-moll menüett HWV 602, 603 nehézségi szintjén).  Egy kamaramű (J. S. Bach: Kétszólamú invenciók, Zempléni L.: Üzenetek – Hét SMS-tanulmány dobokra/1 tétel; Váray L.: Gukhe/high drum szólam; Balázs O.: Nyolc trió 5., 6. nehézségi szintjén).  Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat kotta nélkül kell játszani. 330


A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA TARTALMA 1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak Diktálás, elemzés - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése és elemzése. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, egyszerűbb hangnemi kitérést tartalmazhat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: formai felépítés, zenei értelmezés (felütések, kötések, előadásmódra vonatkozó jelek bejelölése), zenei elemek megjelölése (hangzatfelbontás, késleltetés, szekvencia). Az idézet zongorán két szólamban nyolcszor hangozhat el. - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam felének lejegyzése és befejezése. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, amely zongorán hatszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. „B” tagozat Hangszer, kamarazene főtanszak - Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. - Periódus terjedelmű kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. Szolfézs főtanszak - Kétszólamú barokk idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell

331


adni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. - Egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése. Az idézet tartalmazhat változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM FŐTANSZAK - Gregorián elnevezése, általános jellemzői, műfajai. Egy műfaj részletes bemutatása. A többszólamúság kialakulása (orgánum típusai). Világi zene a középkorban (trubadúr, trouvére, Minnesängen). Reneszánsz (szó jelentése, ideje, általános jellemzése, jellegzetes műfajainak ismerete.) Kora-reneszánsz, reneszánsz fénykora, késő-reneszánsz zeneszerzőinek felsorolása. Homofónia, polifónia fogalma. Mise típusai, mise részei, (Ordinarium, Proprium), motetta és madrigál összehasonlítása. Világi vokális műfajok felsorolása. - A barokk korszak általános stílusjegyei és zenei jellemzése, vokális és hangszeres műfajok sorolása. Egy vokális műfaj (pl. kantáta) tételeinek bemutatása, két hangszeres műfaj (pl. concerto, fúga) részletesebb magyarázata zenei példát hozva. A szvit (táncok és táncpárok), egy tánc bemutatása (pl. menüett). Barokk zeneszerzők felsorolása. - A bécsi klasszika sajátosságai (formák, szerkezet, hangnem). Főbb műfajok sorolása, szonáta vagy szimfónia tételeinek általános jellemzése, pl. szonátaforma bemutatása. Haydn vagy Mozart művészete, (egy mű bemutatása alapján). - Romantika - új műfajai, élményanyaga (témái). Chopin zongorazenéje (kisformák), Schumann zongoradarab-ciklusai (címek). - A programzene (példával). A századforduló zenéje - Debussy művészete, impresszionista művei (zenéje, jellemzői). Egészhangú skála, politonalitás, dodekafónia magyarázata zenei példa alapján. Bartók életműve, jelentősége, népdalgyűjtő útjai. Kodály egy művének részletes bemutatása (pl. Psalmus Hungaricus, Háry-szvit, Felszállott a páva - variációk). 2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, kamarazene, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami és fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. 332


- A „hozott anyag”: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján; 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig), ezek közül három kotta nélkül, saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. SZOLFÉZS „B” tagozat Hangszer, kamarazene főtanszak - Periódusnyi dallam lapról éneklése - rövid átnézés után - szolmizálva vagy hangnévvel; a dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. - A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 6 műzenei szemelvényt (társas ének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. Szolfézs főtanszak - Periódusnyi dallam lapról éneklése - rövid átnézés után - szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, lehet benne hangnemi kitérés és moduláció is; C-kulcs előfordulhat. - A „hozott” anyag: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) - ezek közül három kotta nélkül - saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer, kamarazene és zenetörténet-zeneirodalom főtanszak - Teszt, ami 10-15 egyszerű, általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos kérdést tartalmaz. - A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve a tanult hangszerből kell tenni. FURULYA 333


„A” tagozat - Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab (Paubon: Études Melodiques 1., 7., Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke, Winterfeld: Technische Studien, Telemann: Fantáziák, Eyck: Dér Fluyten Lust-hof I-III. nehézségi szintjén). - Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny) és egy korabarokk, vagy XX. századi mű, vagy tétel (Telemann: f-moll szonáta, d-moll szonáta, Telemann: Metodikus szonáták 16., Vivaldi: G-dúr concerto, Dornel: Sonate op. 3 no.7, 3 altfurulyára nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab (Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5./Baroque Solo Book, Eyck, J. van: Der Fluyten Lust-hof I-III., G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll nehézségi szintjén). - Egy teljes szonáta vagy concerto és 1 korabarokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amelyből 1 lehet kamaramű (Krähmer, E: Variációk op. 18, Händel: g-moll szonáta (V.), Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, Vivaldi: a-moll piccoloverseny RV445 nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. FUVOLA „A” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet valamelyik darabja nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Marcello, Veracini, Telemann műveinek nehézségi szintjén). - Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű vagy kamaramű (Fauré, Doppler, Mező Imre, Szervánszky Endre műveiből). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat - Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 15., Andersen: 24 etűd fuvolára/1.; Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény valamelyik darabja nehézségi szintjén). - Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Händel: Hat szonáta, egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén). - Egy XX. századi mű (Farkas: Bihari román táncok nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. ZONGORA „A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab, vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció (nehézségi szint: Händel: Könnyű zongora darabok Schaconne, Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, Bach: Francia szvit G tánctételek). - Klasszikus szonáta-tétel (Beethoven: Szonáta G Op. 49 no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79.; rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Schumann: Kinderszenen, Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 nehézségi szintjén).

334


- XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/102 Felhangok, V/130 Falusi tréfa nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat Három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. - Egy barokk mű: többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: hmoll háromszólamú invenció, Francia szvit, Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A-dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén). - Egy klasszikus szonáta-tétel (Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19, Mozart: C-dúr szonáta KV. 309 nehézségi szintjén). - Romantikus mű (Liszt-Zempléni: Etűd 2 a, Liszt: Consolation Desz nehézségi szintjén). - XX. századi mű (Bartók: Szonatina, Mikrokozmosz VI/Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque E nehézségi szintjén). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. GITÁR „A” tagozat  Egy etűd (Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 nr. 1., Aguado: Etűdök II. kötetből nr. 9., 11., 12., Giuliani: 24 etűd op. 48 nr. 20., 21., Leo Brouwer 8., 9., 10. nehézségi szintjén).  Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet többtételes (reneszánsz és barokk darabok: John Dowland: Táncok és Fantáziák; J. S. Bach: Könnyű tánctételek (Lantszvitek cselló szvit); klasszikus és romantikus darabok: F. Carulli, Giuliani, F. Sor művei; tételek Vivaldi gitárversenyeiből, Carulli, Johann Kaspar Mertz: Románc, F. Tarrega: Marieta, Rosita nehézségi szintjén).  XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc, Villa-Lobos: Prelud II. V.). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Két különböző karakterű etűd (Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 24., 25.; F. Sor: Zwölf Etuden op. 29 nr. 4., Giuliani: Etűdök gitárra op. 48. nr. 22., 23., 24., Villa-Lobos: Etűdök nehézségi szintjén).  Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet egy szvit vagy versenymű több tétele, vagy egy szonáta, a másik egy kortárs mű (reneszánsz szerzők: Bakfark Bálint, J. Dowland: Luis Mylan, Gaspar Sanz, Frescobaldi művei, J. S. Bach: Lantszvitek és csellószvitek tételei, valamint szonáták és partiták tételei; D. Scarlatti szonátái; klasszikus versenyművek: Vivaldi, Diabelli szonátái; romantikus és kortárs szerzők, pl. F. Tárrega Romantikus darabok J. K. Mertz továbbá Moreno Torroba, Manuel de Falla, Isaak Albéniz, Augustin Barrios Mangoré művei nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. KLARINÉT „A” tagozat  Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök I. nehézségi szintjén);

335


 Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Wagner: Adagio, Barat: Szláv dal, Donizetti: Concertino I-II. tétel, Niels Gade: Fantáziadarab op. 43., Bartók: Három csíkmegyei népdal, Draskóczy: Korondi táncok; kamaraművek: Pranzer: 3 duó concertante, Pleyel: Duók: I-II., Devienne: Concertino 2 klarinétra és zongorára nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Napi gyakorlatok, Klosé Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök II. nehézségi szintjén).  Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Danzi: Szonáta, Stamitz: Esz-dúr koncert, Weiner: Csűrdöngölő, Dimler: Bdúr klarinétverseny, Wasilenko: Keleti táncok, Weber: Variáció op. 33; kamaraművek: Kreutzer: Duók, Pleyel: Duók I-II., Pranzer: 3 duó concertante nehézségi szintjén). A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. SZAXOFON „A” tagozat A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető.  Egy szabadon választott dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála legalább három előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, ill. szűkített szeptim-felbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül.  Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű az itt felsorolt, ill. a szakközépiskola tantervében 2. évfolyamtól szereplő kötetekből; vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 49., 66.; 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z 14 371) 210., 211., 221.; Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 9.; M. Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15.; J. v. Beekum: 35 Studies (Harmonia HU 3794) Musette (in G); Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 13-tól; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A. Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármely etűd; Ferling: 48 etűd (A. Leduc AL 20 402) bármely azonos hangnemű lassú-gyors gyakorlatpár.  Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: A. Corelli: Gigue (Muzika 13 672); G. Fr. Händel: Allegro, Largo et Final (A. Leduc AL 20 835); G. Fr. Händel: 4. szonáta (A. Leduc AL 20 828); J. S. Bach: Badinerie (A. Leduc AL 19 511); J. S. Bach: Esz-dúr szonáta (Hresztomatyija 5-6. Muzika 14 103 v. G. Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Rondo Op. 63. (Perényi: Szax. ABC II/84 EMB 14 299); J. B. Singelée: Solo de concert (H. Lemoine 26 260 H.L.); A. Chailleux: Andante és Allegro (A. Leduc AL 22 177); E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714); M. Ravel: Darab Habanera formában (A. Leduc AL 17 679); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade); lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát.  Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

336


Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Egy kíséretes vagy szólóművet minden esetben kívülről kell játszani. „B” tagozat Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható.  Két dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála, legfeljebb öt előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, illetve szűkített szeptimfelbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül.  Két különböző karakterű, a 6. évfolyam szintjének megfelelő etűd vagy etűdjellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 19-től; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A. Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármelyik etűd; Ferling: 48 etűd (AL 20 402) egy azonos hangnemű lassú-gyors gyakorlatpár; lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát.  Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, kotta nélkül (ajánlott pl. egy barokk szonáta vagy versenymű lassú-gyors tétele, és egy romantikus, impresszionista vagy későbbi mű): J. S. Bach: Szonáta (A. Leduc AL 20 831); G. Fr. Händel: 2. szonáta (A. Leduc AL 20 829); G. Fr. Händel: 6. szonáta (A. Leduc AL 20 830); A. Vivaldi: Concerto Op. 3/6 RV 356 (Universal Edition UE 19 075); R. Schumann: Fantáziadarab (G. Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Fantaisie brillante (H. Lemoine 26 260 H.L.); J. B. Singelée: Solo de concert (H. Lemoine 26 259 H.L.); E. Bozza: Scaramouche (A. Leduc AL 20 299); Busser: Aragon (A. Leduc AL 21 143); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade) bármely darab; lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát.  Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Minden esetben összesen két vizsgadarabot kívülről kell játszani: pl. egy kíséretes előadási darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes darab és egy etűd. KÜRT „A” tagozat  Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/161., II/203. nehézségi szintjén).  Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, ill. versenymű, vagy szonáta lassú és gyors tétele kotta nélkül; az egyik előadási darab helyett kamaramű játszható; (Schubert: Szerenád, Telemann: Allegretto, Mozart: D-dúr kürtverseny, Händel: Ária, Skroup: B-dúr koncert, Csajkovszkij: Édes álom, Glinka: Északi fény, Martini: Gavotte, Székely: Szonatina, Szervánszky: Kis szvit nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat 337


 Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/136., II/187. nehézségi szintjén).  Egy etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/182., II/193., II/210. nehézségi szintjén).  Egy kamaramű (Mozart-kürtduók, Haydn: Divertimento, Farkas F.: Régi magyar táncok – fúvósötös – nehézségi szintjén).  Egy előadási darab, vagy 2 különböző karakterű tétel zongorakísérettel (ajánlott előadási darabok a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai tanterv 8-10. oldalán, valamint Bogár: Változó felhők, Zempléni: Rapszódia). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TROMBITA „A” tagozat  Egy másfél oktávos skála öt képlettel.  Egy etűd (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén).  Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (előadási darabok: Albinoni: Esz- dúr, g-moll, C-dúr concerto, Barat: Fantázia, Gedicke: Koncertetűd; kamaraművek: Borst: Trombitaduók, Mező Imre: Variációk, Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió, Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Egy dúr és 1 moll skála másfél oktávon, öt képlettel.  Két etűd, vagy 1 etűd és 1 kamaramű (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I-II., nehézségi szintjén).  Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr concerto, Corelli: e-moll szonáta, Purcell: B-dúr szonáta, Vivaldi: d-moll concerto nehézségi szintjén).  Egy más stílusú előadási darab (Bozza: Capricco nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. TUBA „A” tagozat  Két etűd (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén).  Két előadási darab (G. F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Két gyakorlat (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291 297. gyakorlatok nehézségi szintjén). 338


 Két előadási darab (B. Marcello: Szonáta I. tétel, Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi szintjén). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. ÜTŐHANGSZEREK „A” tagozat  Két kisdobgyakorlat, vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola/II. rész 16.,18.,35.; Keune: Kisdobiskola 84., 135., 148., 161., 176.; Knauer: Üstdobgyakorlatok 6., 11., 15., 20. gyakorlat nehézségi szintjén).  Egy dallamhangszeres mű (Dvořák: Humoreszk, Mozart: Török induló, Weiner: Rókatánc, Haydn: Magyaros rondo nehézségi szintjén).  Egy kamaramű (Bartók Béla: Gyermekeknek, Mikrokozmosz, Evelyn Glennie: Kis imádság, Joplin: Ragtime – Percherine, Entertrainer, John O’Reilly: Három epizód, G. d. Monica: Movi-rock, Steve Reich: Zene fadarabokra, Balázs O.: Nyolc trió/1 tétel, Sigfried Fink: Trommeltanz/Junior’s beat nehézségi szintjén).  Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A megszólaltatott gyakorlatok száma változtatható, de a vizsgázó ritmus-és dallamhangszeres műveket is szólaltassaon meg. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. „B” tagozat  Két kisdobgyakorlat vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola/II. rész 20., 21., 26., 29., 30.; Keune: Kisdobiskola 83., 97., 138., 147., 158.; Knauer: Üstdobgyakorlatok: 14., 19., 24., 27., 33., 46.; S. Fink: Kisdobszvit – Marcia nehézségi szintjén).  Egy skála hármashangzat-felbontással (4#/4b-től).  Egy hosszabb lélegzetű mű megszólaltatása dallamhangszeren (pl. barokk szonáta lassú és gyors tétele: J. S. Bach: a-moll partita, Rimszkij-Korszakov: Dongó, Gounod: Faust/Tánc no.6, Vivaldi: a-moll hegedűverseny, Masser: Etűdök/1 tétel, Bach: Seven chorales/1korál, Luis Milan: Pavana, Händel: Spanish Royal Marsh, Haydn: Sonata no. 9. Hob XVI/4, W. Kraft: Francia szvit, M. Getano: Multiple Episode, Cserepnyin: Szonatina, S. Fink: Etudes in Jazz nehézségi szintjén).  Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE 1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Fúvós hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség,

339


- helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Ütőhangszerek  megfelelés az előírt követelményeknek,  technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról-balról),  hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különböző hangszereken (tremoló, előkék),  több verővel való játék dallamhangszeren,  különböző hangszer-kombinációk kezelése, hangszer- és verőváltások alkalmazása,  előadásmód,  árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások,  változó tempók önállóan és együttesben,  a zenei stílus és az előírások megvalósítása,  memória,  alkalmazkodóképesség,  állóképesség. Billentyűs hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test- és kéztartás, - hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és az előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Pengetős hangszerek  megfelelés az előírt követelményeknek,  helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás,  hangminőség, 340


         

hangszerkezelés, helyes ritmus és tempó, előadásmód, zenei stílusok és előadások megvalósítása, artikulációk és díszítések megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség, technikai felkészültség, jobb és bal kéz-technika,  intonáció. 2. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet - teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; - fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, - dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), - zenetörténeti tájékozottság, - stílusismeret, - formai ismeretek, - tájékozódás a zenei műfajok között. 13. A program bevezetése Az egységes szerkezetbe foglalt programot 2008 szeptember 1-től minden évfolyamon egy időben kell bevezetni. Ettől az időponttól kezdve a korábban elfogadott és bevezetett Pedagógiai Program és Helyi Tanterv nem alkalmazható. Ez a dokumentum része az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének.

341


A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál,



az iskola irattárában,



az iskola könyvtárában,



az iskola nevelői szobájában,



az iskola igazgatójánál,

az igazgatóhelyetteseknél.

342


A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2009. május

. napján tartott ülésen véleményezte és elfogadásra java-

solta. Kerekegyháza, 2009. május

.

............................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

2. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2009. május

-án

tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kerekegyháza, 2009. május

. …………………………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője

3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2009. május -án tartott ülésén elfogadta. Kerekegyháza, 2009.május . …………………………………………. Igazgató

4.

A Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programját a Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestület ………………………..napján tartott ülésén jóváhagyta. Kerekegyháza, 2009. ………….. .………………………………………… polgármester

343

Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kerekegyháza. PEDAGÓGIAI PROGRAM (Nevelési program, Helyi tantervek)

Recommend Documents